(1)

Az (EU) 2017/1795 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dömpingellenes vámot vetett ki a Brazil Szövetségi Köztársaságból (a továbbiakban: Brazília), az Iráni Iszlám Köztársaságból (a továbbiakban: Irán), az Oroszországi Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

Az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: EUROFER vagy kérelmező) által benyújtott kérelmet követően a Bizottság 2021. január 18-án részleges időközi felülvizsgálatot indított, amely az egyik orosz gyártó, a PAO Severstal dömpingjének vizsgálatára korlátozódott. 2022. március 18-án azonban az EUROFER visszavonta kérelmét, majd ezt követően a Bizottság az (EU) 2022/624 végrehajtási határozattal megszüntette a felülvizsgálatot (4).

(3)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti intézkedések hatályvesztés felülvizsgálata iránti kérelem érkezett.

(4)

A felülvizsgálati kérelmet 2022. július 4-én az Európai Acélszövetség nyújtotta be az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével és folytatódásával járna.

(5)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultáció nyomán megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság a Brazíliából, Iránból, Oroszországból és Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. október 5-én hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6).

(6)

2022. november 23-án a kérelmező Ukrajna tekintetében visszavonta az eredeti intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatára irányuló kérelmét. A Bizottság ezt követően 2023. február 16-án úgy határozott, hogy az Ukrajnából érkező behozatal tekintetében az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban megszünteti a hatályvesztési felülvizsgálatot, és folytatja a Brazíliából, Iránból és Oroszországból érkező behozatalra vonatkozó felülvizsgálatot (7).

(7)

Mivel az Ukrajnával kapcsolatos hatályvesztési felülvizsgálat lezárult, az Ukrajnából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó eredeti intézkedések az eredeti intézkedések bevezetését követően öt évvel automatikusan hatályukat vesztették.

(8)

A jelenleg hatályban lévő és e hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező dömpingellenes intézkedések tehát a Brazíliából, Iránból és Oroszországból (a továbbiakban: érintett országok) érkező behozatalra alkalmazandók. A Bizottság az intézkedéseket tonnánként rögzített vám formájában vezeti be; a vámtételek Brazília esetében 54,50 és 63,00 EUR/tonna, Irán esetében 57,50 EUR/tonna, Oroszország esetében pedig 17,60 és 96,50 EUR/tonna között mozognak.

(9)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2019. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, az ismert uniós gyártókat, az érintett országokbeli gyártókat és hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat, a kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(11)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(12)

A Bizottság észrevételeket kapott az eljárás megindításáról az Oroszországi Föderáció Gazdaságfejlesztési Minisztériumától és az Oroszországi Föderáció Ipari és Kereskedelmi Minisztériumától (a továbbiakban: az orosz minisztériumok), a Brazília Európai Unió mellett működő képviselete által képviselt brazil szövetségi kormánytól, valamint az Usinas Siderúrgicas de Minas Gerais S.A. (a továbbiakban: USIMINAS) és a Companhia Siderúrgica Nacional (a továbbiakban: CSN) brazil gyártóktól.

(13)

Az orosz minisztériumok emlékeztettek arra, hogy az Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított katonai agressziójából eredő uniós szankciók hatással voltak az érintett termék behozatalára. Hozzátették, hogy 2022. március 26-án az Unió behozatali tilalmat vezetett be az orosz vas- és acéltermékekre, továbbá azt állították, hogy 2022 második negyedéve óta a melegen hengerelt sík acéltermékek szinte valamennyi típusának orosz behozatala leállt. Az orosz minisztériumok szerint ezek a szankciók hosszú távúak, és a vizsgálat idején nem voltak arra utaló jelek, hogy enyhülnének. Ezért az orosz minisztériumok állítása szerint a Bizottságnak tekintettel kellene lennie arra, hogy a szankciók hatással vannak a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos értékelésre, különösen az uniós piac vonzereje, valamint a kérelmezőnek a kérelemben szereplő azon állítása kapcsán, hogy a harmadik országok piacai nem képesek felvenni az orosz acélkapacitást (8). Az uniós piac vonzerejét illetően az orosz minisztériumok azzal érveltek, hogy a kereskedelmi forgalomban és az ellátási láncokban a szankciók miatt előállt zavarok a kereskedelmi korlátozások érzékelt kockázata miatt csökkentették az uniós piac vonzerejét az orosz beszállítók számára. Ezenkívül az orosz minisztériumok szerint az Unió és Oroszország közötti kereskedelmi kapcsolatok felélesztéséhez sok időre és erőfeszítésre lesz szükség. Végezetül az orosz minisztériumok azt is állították, hogy az uniós szankciók bevezetése miatt nem állapítható meg a kár megismétlődésének valószínűsége.

(14)

Először is, ami az orosz minisztériumok azon állítását illeti, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek szinte valamennyi típusának orosz behozatala 2022 második negyedévétől leállt, a Bizottság megjegyezte, hogy a negyedik szankciócsomag, amelyre az orosz minisztériumok hivatkoztak, a (42) preambulumbekezdésben említett 24 KN-kód közül csak 21 esetében vezetett be behozatali tilalmat (9). Fontos azonban, hogy az (EU) 2022/428 tanácsi rendelettel módosított 833/2014/EU rendelet 3g. cikkének (2) bekezdése szerint ez a behozatali tilalom nem volt alkalmazandó a 2022. március 16. előtt kötött szerződések vagy az ilyen szerződések teljesítéséhez szükséges kiegészítő szerződések 2022. június 17-ig történő teljesítésére. Ezért a szankciók – a felülvizsgálati időszak utolsó 13 napja kivételével – nem gyakoroltak hatást az érintett termék Oroszországból érkező behozatalára. Emellett a fennmaradó 3 KN-kódra csak a felülvizsgálati időszakot követően, a nyolcadik szankciócsomag keretében került sor behozatali tilalom bevezetésére (10). Ez utóbbi behozatali tilalom nem volt alkalmazandó a 2022. október 7. előtt megkötött szerződések 2023. január 8-ig történő teljesítésére. Ezért az érintett termék Oroszországból érkező behozatala 2022 második negyedévében is folytatódhatott. Másodszor, ami a szankcióknak az Oroszországból érkező érintett termékre gyakorolt várható hatását illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy ezek a szankciók Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított katonai agressziójához és az annak hátterében húzódó geopolitikai helyzethez kapcsolódnak. Alkalmazási körük, modulációjuk és/vagy időtartamuk ezért kiszámíthatatlan. Ezenfelül a dömpingellenes intézkedések időtartama öt év. Figyelembe véve ezeket a bizonytalanságokat, valamint azt a tényt, hogy a Tanács bármikor tovább módosíthatja a szankciók pontos hatályát és időtartamát, a Bizottság megállapította, hogy azok nem zárják ki a felülvizsgálat megindítását, és nem befolyásolják a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetéseit, sem az uniós piac vonzerejét, sem pedig az Unióba irányuló exportforgalomnak a harmadik országbeli piacok helyzete miatti átirányítását, valamint a kár megismétlődésének valószínűségét. Az orosz minisztériumok ugyanis nem szolgáltattak bizonyítékot annak alátámasztására, hogy az érintett termék Oroszországból érkező dömpingelt behozatalának újraindítása sok időt és erőfeszítést igényelne. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(15)

Az orosz minisztériumok továbbá azt állították, hogy az acélipari gyártókapacitás legutóbbi fejleményeiről szóló 2021. évi OECD-jelentés (11) alapján a kérelemben említett, a tervezett kapacitásbővítésre vonatkozó információk nem pontosak. Az orosz minisztériumok állítása szerint ugyanis a kérelemben felsorolt oroszországi acélgyártási projektek egyikét sem hajtották végre, a Don-Metal vállalat pedig fémhulladék-kereskedő, és nem gyártó. Ezenkívül az orosz minisztériumok szerint a Novolipetsk Steel (NLMK) nem bővítette kapacitását, amint az a Steel Business Briefing (a továbbiakban: SBB) sajtóbeszámolóján alapuló kérelemben szerepel, hanem a meglévő acélgyártás környezetvédelmi korszerűsítését hajtotta végre.

(16)

A Bizottság megjegyezte, hogy az EUROFER által a kérelemben a többletkapacitásra vonatkozóan benyújtott bizonyítékok (12) az orosz minisztériumok által vitatott bizonyítékokat figyelmen kívül hagyva sem változnak. Igaz ugyan, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat előretekintő művelet, és hogy a tervezett kapacitásbővítés valóban szerepet játszhat annak értékelésében, hogy a dömping valószínűleg folytatódik-e vagy megismétlődik-e, a meglévő kapacitásfelesleg – szemben a jövőbeli kapacitásfelesleggel – sokkal határozottabban jelzi a valószínűséget. Ennélfogva a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, ezért a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(17)

Az orosz minisztériumok továbbá azt állították, hogy a kérelem betekinthető változatának 5. melléklete nem tartalmazza az Oroszországra vonatkozó dömpingszámítást, és hogy a „HRFS_ER_Annexes_Part1” jelöléssel ellátott mellékletek csomagja nem tartalmaz exportárra vonatkozó adatokat.

(18)

A Bizottság megjegyezte, hogy bár az 5. mellékletben szereplő, „Dömpingkülönbözet-számítás 4 ország” megjelölésű aktája szándékolatlanul csak a dokumentum első oldalát tartalmazta, a felülvizsgálati kérelem tartalmazta a dömping kiszámításához szükséges valamennyi elemet (13), és feltüntette az érintett országokra vonatkozó átlagos dömpingkülönbözeteket (14). A (19) preambulumbekezdésben ismertetett módon ugyanis az orosz minisztériumok a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok alapján elvégezték az Oroszországra vonatkozó dömpingszámítást, és észrevételeket nyújtottak be azzal kapcsolatban. Ami közelebbről az exportárra vonatkozó adatokat illeti, ahogy az a felülvizsgálati kérelemből egyértelműen kiderült (15), az EUROFER az exportárakat az Eurostat nyilvánosan hozzáférhető adataiból származó CIF-árakra alapozta, alternatív megoldásként pedig a Kereskedelmi Adatfigyelő (a továbbiakban: TDM) exportadataiból származó FOB-árakra támaszkodott, és mindkét esetben a megfelelő kiigazítással EXW-árat képzett. A felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint (16) a TDM kiviteli adatait a 6. melléklet tartalmazza. Az orosz minisztériumok által említett mellékletcsomagban szerepelt a 6. melléklet, amely megegyezik az 5. melléklettel. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. Mindenesetre 2022. november 18-án az EUROFER benyújtotta a teljes 5. mellékletet annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél kellő időben benyújthassa észrevételeit.

(19)

Végezetül az orosz minisztériumok azt állították, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő egyetlen exportár az Eurostat szerinti, az Unióba irányuló orosz exportár volt, amelyet a kérelemben meghatározott időszakra 823 EUR/tonna összegben állapítottak meg (17). Az ugyanezen időszakra vonatkozó rendes értékkel összehasonlítva, amelyet a becsült belföldi áruszállítással kiigazítottak, és amely így tonnánként 650–750 EUR-nak felel meg, azzal érveltek, hogy az uniós piacra nem érkezett dömpingelt orosz behozatal nem.

(20)

A Bizottság megjegyezte, hogy a felülvizsgálati kérelemben az EUROFER az 5. mellékletben két orosz belföldi árcsoportot nyújtott be: A MEPS International Ltd (a továbbiakban: MEPS) által a „Developing Markets Steel Review” című kiadványban közzétett EXW-árakat és az SBB CPT-árait (18). Az 5. mellékletben jelzett módon az EUROFER a kérelemben szereplő dömpingkülönbözetet a MEPS belföldi adatai alapján számította ki. A MEPS adatai ugyanis Brazíliára és Ukrajnára egyaránt vonatkoztak (ellentétben az SBB adataival, amelyek csak Oroszország esetében álltak rendelkezésre); az EUROFER az érintett országok közül három esetében következetesen ugyanazon forrásból származó adatokból számította a dömpingkülönbözetet. Ezt követően az EUROFER két párhuzamos dömpingszámítást végzett, amelyekben EXW-szinten összehasonlította a MEPS belföldi árait az Eurostat és a TDM exportáraival. Az EUROFER mindkét esetben dömpinget állapított meg. Ehelyett az orosz minisztériumok önkényesen az SBB-től származó belföldi CPT-árak kizárólagos alkalmazása mellett döntöttek. Ezt követően az SBB-től származó belföldi CPT-árakat az EXW-szintre igazították ki a becsült belföldi áruforgalom alapján. Ezzel szemben az Eurostattól származó CIF-exportárat nem igazították ki. Ennélfogva tévesen hasonlították össze a belföldi EXW-árakat a CIF-exportárral. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(21)

Az USIMINAS kijelentette, hogy az EUROFER által a Brazíliából érkező dömpingelt behozatal megismétlődésének prima facie bizonyítékok alapján való igazolására és különösen a brazíliai exportnak a Törökországból, Chiléből és Portugáliából származó adatok felhasználásával történő meghatározására alkalmazott módszer ebben az esetben nem alkalmazható, és azt egyébként is tévesen alkalmazták. Az USIMINAS szerint az alaprendelet 2. cikkének (8) és (9) bekezdése szerint az exportár csak akkor számítható ki, ha nem kerül sor az Unióba irányuló exportra. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az adatszolgáltatási időszakban Brazíliából az Unióba irányuló kivitel történt, az USIMINAS azzal érvelt, hogy a felülvizsgálati kérelemnek Brazíliának az Unióba irányuló tényleges exportárait kellett volna használnia, ezért a Bizottság tévesen fogadta el a felülvizsgálati kérelemben benyújtott információkat.

(22)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban hatályvesztési felülvizsgálatot kell indítani, ha a felülvizsgálati kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné. A felülvizsgálati kérelemben a kérelmező azzal érvelt, hogy az intézkedések hatályvesztése a Brazíliából érkező dömping megismétlődését eredményezné, és hogy a behozatal – a harmadik országok piacain alkalmazott jelenlegi árakkal összhangban – dömpingelt árakon árasztaná el az uniós piacot. Érvelésének alátámasztására és tekintettel az adatszolgáltatási időszakban Brazíliából az Unióba irányuló behozatal kis volumenére, a kérelmező felhasználta a Brazíliából az összes harmadik országba, emellett pedig külön a Törökországba, Chilébe, illetve Portugáliába irányuló export árait. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek az árak az akta megalapozottságának értékelése szempontjából releváns elemek, és hogy a kérelmező által szolgáltatott egyéb információkkal együtt elegendő bizonyítéknak minősültek, amelyek megfelelnek a 11. cikk (2) bekezdésében foglalt, a vizsgálat megindításához szükséges követelményeknek. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(23)

Az USIMINAS azt állította, hogy a Bizottságnak nem kellett volna elfogadnia az EUROFER összesített elemzését az ügy megindításához elegendő prima facie bizonyítékként. Ezenkívül az USIMINAS, a CSN és a GBR azt állította, hogy az érintett országokból érkező behozatal hatásainak összesített értékelése nem indokolt, tekintettel a Brazíliából és a többi vizsgált országból érkező behozatal közötti eltérő versenyfeltételekre, az elhanyagolható behozatali mennyiségekre és a Brazíliából származó behozatal árainak alakulására.

(24)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az állítással. A felülvizsgálati kérelem ugyanis azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete instabil, és valószínűsíthető a kár megismétlődése. A kérelmezőnek tehát bizonyítékot kellett szolgáltatnia a brazil behozatal intézkedések hiányában várható alakulásáról. E tekintetben a kérelem olyan tényezőket vizsgált meg, mint Brazília kapacitásfeleslege, a harmadik országokba irányuló brazil export árszintje és az uniós piac vonzereje (beleértve a Brazíliára vonatkozó áralákínálási számítást is). Mindezeket a tényezőket Brazíliára vonatkozóan külön-külön, nem pedig kumulatív alapon elemezték. A behozatal tényleges mennyiségét valóban összesített alapon adták meg, de önmagában nem ez volt az alapja a kár megismétlődésére vonatkozó következtetés levonásának. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz az ügy megindításához.

(25)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(26)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelési és értékesítési volumene tekintetében fennálló reprezentativitás alapján választotta ki, miközben a földrajzi elhelyezkedést is figyelembe vette. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a teljes becsült uniós termelés 25 %-át, valamint a hasonló termék uniós értékesítési volumenének 26 %-át adták. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett érdemi észrevétel, így az ideiglenes minta megerősítést nyert.

(27)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(28)

A független importőrök közül azonban egy sem jelentkezett, hogy benyújtsa a kért információkat.

(29)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az érintett országokban működő összes gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte Brazília, Irán és Oroszország képviseletét, hogy azonosítsák azokat a gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt (ha vannak ilyenek), illetőleg vegyék fel velük a kapcsolatot.

(30)

Négy Brazíliában működő gyártó nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában.

(31)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság két gyártói csoportból, csoportonként három gyártóból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni, és amely a felülvizsgálati időszakban Brazíliából az Unióba irányuló teljes exportvolumen 98 %-át fedte le. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi érintett ismert gyártóval és Brazília hatóságaival. A mintavétellel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(32)

Irán esetében egy gyártó nyújtott be a mintavétellel kapcsolatos választ. A jelentkező gyártók kis számára való tekintettel tehát nem volt szükség mintavételre.

(33)

Oroszország esetében a Bizottsághoz a mintavétellel kapcsolatban nem érkezett válasz az orosz gyártóktól.

(34)

A Bizottság kérdőívekre mutató linkeket küldött az egyetlen jelentkező iráni gyártónak, a mintában szereplő brazil gyártóknak és az uniós gyártóknak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (19).

(35)

A mintában szereplő három uniós gyártótól, a mintában szereplő két brazil gyártói csoporttól és az iráni gyártótól érkezett kitöltött kérdőív.

(36)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. A Bizottság videokonferencia útján távoli egyeztetéseket végzett a következő vállalatok által szolgáltatott információk kapcsán:

(37)

Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(38)

A Bizottság 2023.október 25-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(39)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Az USIMINAS meghallgatást kért, amelyet a Bizottság szolgálatai 2023. november 10-én biztosítottak számára.

(40)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálatban vizsgált termékkel: egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (beleértve a „méretre vágott” és a „keskeny szalag” típusú termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül (a továbbiakban: melegen hengerelt sík acéltermékek, vagy a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(41)

A felülvizsgálat nem terjed ki:

(42)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10 (TARIC-kód: 7225191090), 7225 30 90, ex 7225 40 60 (TARIC-kód: 7225406090), 7225 40 90, ex 7226 19 10 (TARIC-kódok: 7226191091, 7226191095), 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kódok alá tartozik.

(43)

A melegen síkhengerelt acéltermékeket meleghengerléssel állítják elő. E fémalakítási eljárás keretében a felhevített fémet a vastagság csökkentése, illetve az egységes vastagság eléréséhez egy vagy több meleg hengerpár között vezetik át oly módon, hogy mindeközben a fém hőmérséklete nem csökken a fém újrakristályosodási hőmérséklete alá. E termékeket különböző formákban szállíthatják: tekercsben (olajozva vagy nem olajozva, pácolva vagy nem pácolva), méretre vágva (lemez) vagy keskeny szalagként.

(44)

Az acélból készült, melegen hengerelt, sík termékek két fő felhasználási területtel rendelkeznek. Először is elsődleges nyersanyagként szolgálnak többféle, hozzáadott értéket képviselő feldolgozott acéltermék – így a hidegen síkhengerelt és bevont acéltermékek – gyártásához. Másodszor: olyan ipari alapanyagok, amelyeket a végfelhasználók többek között az építőipar (acélcsövek gyártása), hajógyártás, gáztartályok, személygépkocsik, nyomástartó edények és energiavezetékek területén való különféle alkalmazásokra szereznek be.

(45)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Brazíliából, Iránból és Oroszországból származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(46)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(47)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(48)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Brazíliából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (tehát 2015. július 1. és 2016. június 30. között). A melegen hengerelt sík acéltermékek Brazíliából érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban 1,38 %-os, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában 1,79 %-os részesedést képviselt az uniós piacon. Abszolút értékben a Brazíliából érkező behozatal volumene az eredeti vizsgálati időszak alatti 608 541 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 478 692 tonnára csökkent.

(49)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív-e a teljes belföldi értékesítés volumene. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártók esetében elérte a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a felülvizsgálati időszak alatt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív.

(50)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek a reprezentatív belföldi értékesítésekkel rendelkező exportáló gyártók esetében azonosak vagy összehasonlíthatók voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(51)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően – megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló exportra értékesített egyes terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok esetében a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyikének belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus felülvizsgálati időszak alatti, független vevők részére történt belföldi értékesítésének teljes volumene eléri az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy a belföldi értékesítés egy kivételével valamennyi, a mintában szereplő exportáló gyártó által az uniós piacra exportált terméktípus tekintetében reprezentatív volt.

(52)

Ezt követően annak megállapítása érdekében, hogy a rendes érték kiszámítását az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el, a Bizottság valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek megvalósított nyereséges belföldi értékesítések részarányát a felülvizsgálati időszak alatt.

(53)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(54)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga.

(55)

A rendes értéket az egyes terméktípusok kizárólag nyereséges belföldi, felülvizsgálati időszak alatti értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(56)

A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés több mint 80 %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta az előállítási költséget. Ennek megfelelően a rendes érték kiszámítása a felülvizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés során felszámított árak súlyozott átlaga alapján történt.

(57)

A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített terméktípus esetében a Bizottság a belföldi piacon lebonyolított összes ügylet SGA-költségeinek és nyereségének súlyozott átlagát hozzáadta a terméktípus előállítási költségeihez, mivel brazil gyártóktól nem történt értékesítés ebben a terméktípusban.

(58)

A mintában szereplő exportáló gyártók kapcsolatban álló vállalatok részére exportáltak az Unióba. Az Unióban működő, a gyártókkal kapcsolatban álló vállalatok főként más termékek gyártásához használták fel a melegen síkhengerelt termékeket. A vizsgálat nem tárta fel, hogy a kitöltött kérdőívet benyújtó, a gyártókkal kapcsolatban álló vállalatok független vállalatoktól vásároltak melegen síkhengerelt termékeket. Így a Bizottság nem tudta megerősíteni, hogy a kapcsolódó ár szokásos piaci ár volt-e az eredeti vizsgálattal összehasonlítva, amikor is a Bizottság megerősítette, hogy a kapcsolódó árak szokásos piaci árnak minősülnek.

(59)

Mindazonáltal mivel a hatályvesztési felülvizsgálat során nem szükséges dömpingkülönbözetet meghatározni, hanem csak a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a Bizottság helyénvalónak ítélte az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapított exportár alkalmazását.

(60)

A Bizottság az előzőekben megállapítottak szerint gyártelepi paritáson, terméktípusonként összehasonlította egymással a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát.

(61)

Azokban az esetekben, amikor azt a tisztességes összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével. Kiigazításokat végzett a szállítási, biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségek, valamint a csomagolás tekintetében.

(62)

A mintában szereplő exportáló gyártók tekintetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék minden egyes típusa vonatkozásában összehasonlította a rendes érték súlyozott átlagát a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(63)

Mindezek alapján a mintában szereplő gyártók esetében a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet indikatív mértéke a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 16,2 %, illetve 18,7 % volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(64)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételeiben a CSN azt állította, hogy a Bizottság által kiszámított dömpingkülönbözetét valószínűleg túlbecsülték. Tekintettel különösen arra a tényre, hogy a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a CSN által a vele kapcsolatban álló uniós vállalat felé irányuló exportértékesítések a szokásos piaci árnak megfelelőek voltak-e, valószínű volt, hogy ezekre az értékesítésekre a szabadpiaci áraknál alacsonyabb árakon került sor. Ennek az volt az oka, hogy a CSN szerint a transzferárak általában alacsonyabbak, mint a szabadpiaci árak. Továbbá, tekintettel a brazíliai magas inflációra és az árfolyam ingadozására, helyénvalóbb lenne, ha a dömpingkülönbözet kiszámítására a rendes érték és az exportár havi átlagának felhasználásával, nem pedig a teljes felülvizsgálati időszak átlagaival kerülne sor. E módszertan alapján a CSN azt állította, hogy továbbra is fennállna a dömping, de valamivel alacsonyabb lenne.

(65)

A Bizottság megjegyezte, hogy a CSN nem támasztotta alá a transzferárral kapcsolatos állítását. Továbbá, még ha a CSN által javasolt dömpingszámítási módszert elfogadnák is, a dömpingkülönbözet különbsége csekély lenne, és ezért nem változtatna a dömping folytatódásával kapcsolatos következtetéseken. A fentiekre való tekintettel a Bizottság elutasította a CSN állításait.

(66)

A felülvizsgálati időszak alatt a melegen síkhengerelt termékek Iránból érkező behozatala gyakorlatilag megszűnt. A Bizottság a következő szakaszban elemezte a dömping megismétlődésének valószínűségét.

(67)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Oroszországból érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában. Az Eurostat szerint a melegen hengerelt sík acéltermékek Oroszországból érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban 3,55 %-os, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában 4,29 %-os részesedést képviselt az uniós piacon. Abszolút értékben az Oroszországból érkező behozatal volumene az eredeti vizsgálati időszak alatti 1 455 436 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 1 224 699 tonnára csökkent.

(68)

A (33) preambulumbekezdésben említett módon egyetlen oroszországi exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért 2022. október 27-én az exportáló gyártók mintájára vonatkozóan az aktához fűzött feljegyzés útján a Bizottság tájékoztatta az összes érdekelt felet, hogy együttműködés hiányában a Bizottság az Oroszországgal kapcsolatos ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel ezzel kapcsolatban.

(69)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösképpen a következőkre: nyilvánosan hozzáférhető adatok, mint például vállalatok hivatalos weboldalai, valamint a felülvizsgálati kérelmekben megadott, illetve az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőtől) a felülvizsgálat során kapott információk.

(70)

Az oroszországi gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján állapította meg az Oroszországra jellemző rendes értéket. Ebből a célból a kérelmező által előterjesztett információt vette figyelembe.

(71)

A Bizottság nem tudott nyilvánosan hozzáférhető adatokat beszerezni a melegen hengerelt sík acéltermékek oroszországi belföldi árairól. Így a rendes érték a melegen hengerelt tekercsek felülvizsgálati időszak alatti átlagos, a MEPS-ből származó belföldi árlistái alapján megállapított oroszországi belföldi árakon alapult, amelyeket a Bizottság a melegen hengerelt sík acéltermékek árának kiszámításához megnövelt a feldolgozási költségekkel. A gyártelepi árak megállapításához levonta a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben becsült belföldi szállítási költségeket.

(72)

Az oroszországi gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostat CIF-importárai alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Ennek megfelelően a CIF-árat a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben becsült vasúti teherszállítási és belföldi szállítási költséggel csökkentette.

(73)

A Bizottság a fentieknek megfelelően a rendes értéket és az exportárat gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(74)

Ez alapján a dömpingkülönbözet indikatív mértéke a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve mintegy 5 % volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(75)

A felülvizsgálati időszakban a dömpingre utaló körülmények megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Brazíliában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét.

(76)

Felülvizsgálati kérelmében a kérelmező információkat szolgáltatott a brazíliai termelési kapacitásról, termelésről, fogyasztásról és szabad kapacitásról.

(77)

A melegen hengerelt sík acéltermékek szabad kapacitását illetően a kérelmező azt állította, hogy a CRU adatai (20) alapján 2020-ban több mint 6,6 millió tonna szabad kapacitás állt rendelkezésre a melegen hengerelt sík acéltermékek brazíliai termelési szintjéhez képest (21). E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a kérelmező által benyújtott tartalékkapacitás-számítások a névleges kapacitást használják, vagyis azt a maximális kapacitást, amely ideális körülmények között elméletileg elérhető, például egy meghatározott termékösszetétel előállítása révén, a tervezett vagy nem tervezett karbantartási szünetek figyelembevétele nélkül. Ebben az esetben a szabad kapacitás kiszámításához a Bizottság megfelelőbbnek ítélte annak a termelési kapacitásnak a használatát (ha rendelkezésre áll), amely az e tényezők figyelembevételével reálisan előállítható maximális mennyiséget jelzi.

(78)

A vizsgálat feltárta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a mintában szereplő exportáló gyártók 2019-hez és 2020-hoz képest növelték kapacitáskihasználásukat, és termelési kapacitásukat megközelítő, 90 %-ot meghaladó kihasználtság mellett gyártottak. Ezért a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók szabad kapacitása a felülvizsgálati időszakban korlátozott volt. Ezt azonban az Unióba irányuló brazil behozatal összefüggésében kell szemlélni, amely az eredeti vizsgálati időszakhoz képest csak kismértékben csökkent.

(79)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy a brazil exportáló gyártók növelik dömpingáron történő exportértékesítéseiket az uniós piacon. A Bizottság ezért elemezte a brazil gyártók belföldi piaci árszintjét, valamint a harmadik országok piacaira irányuló brazil exportot, és összehasonlította azokat az uniós gazdasági ágazat árszintjével.

(80)

A vizsgálat feltárta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók brazíliai belföldi árai magasabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat uniós piaci árai a figyelembe vett időszakban, kivéve egy, a mintában szereplő exportáló gyártó 2020. évi árait.

(81)

Ami a harmadik országokba irányuló export árait illeti, a mintában szereplő, harmadik országokba irányuló exportértékesítéssel rendelkező exportáló gyártó esetében a harmadik országokba irányuló exportárak a figyelembe vett időszakban általában alacsonyabbak voltak (átlagosan 12 %-kal), mint az uniós gyártók által az uniós piacon alkalmazott árak. Ez összhangban van a GTA-ból származó ár-összehasonlító adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy a figyelembe vett időszak alatt az összes brazil exportőr harmadik országokba irányuló exportárai alacsonyabbak az uniós piaci áraknál.

(82)

Emellett annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések hiányában az Unióba irányuló kivitel során milyen árképzési magatartás valószínűsíthető, a Bizottság összehasonlította a harmadik országokba irányuló brazíliai exportárat a mintában szereplő, harmadik országokba is exportáló gyártóra vonatkozó brazil rendes értékkel. Az összehasonlítás gyártelepi paritáson történt. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a rendes érték magasabb, mint a harmadik országokkal szemben alkalmazott exportár; a különbség a CIF határparitáson számított ár százalékában kifejezve 20 % körül volt.

(83)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a felülvizsgálati időszakban a mintában szereplő exportáló gyártók volumenüket tekintve jelentősen növelték az Unióba irányuló kivitelnek a teljes értékesítésen belüli részarányát. A Bizottság emlékeztet arra, hogy ezekre az értékesítésekre dömpingelt árakon került sor. Ezért valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingelt behozatal tovább növekedne.

(84)

A brazil szövetségi kormány azt állította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek brazil gyártói a hazai és regionális piacaik kiszolgálására összpontosítanak, és nem ösztönzik őket arra, hogy növeljék az Unióba irányuló kivitelüket.

(85)

A vizsgálat feltárta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók esetében a felülvizsgálati időszak alatti értékesítésük több mint 50 %-a valóban a belföldi piacon valósult meg. Az Unióba irányuló kivitelüknek a teljes értékesítéshez viszonyított, fent említett növekedése azonban akkor is bekövetkezett, ha a brazil belföldi piacon az árak magasabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai.

(86)

Az érdekelt felek tájékoztatását követő észrevételeiben a GBR megismételte azt az állítását, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek brazil gyártói esetében nincsenek ösztönzők az Unióba irányuló kivitelük növelésére, és utalt arra, hogy a brazil gyártók állítólag a belföldi és regionális piacokra összpontosítanak, továbbá a brazíliai korlátozott szabad kapacitásra, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmusra (CBAM) és az egyes acéltermékek behozatalára elrendelt uniós védintézkedésekre.

(87)

Ami a fókuszpiacokat és a brazil gyártók rendelkezésre álló szabad kapacitását illeti, a (81) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós piac vonzóbb, mint más exportpiacok. E tényre tekintettel a Brazíliában rendelkezésre álló korlátozott szabad kapacitás nem akadályozza meg az Unióba irányuló kivitel további növekedését. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat. A CBAM-re és a védintézkedésekre vonatkozó érvekkel a (211) preambulumbekezdés foglalkozik.

(88)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel arra a tényre, hogy a dömpingelt brazil behozatal csak kismértékben csökkent az eredeti vizsgálathoz képest, az uniós piacnak az árak szempontjából vett vonzerejére, valamint arra, hogy a Brazíliából harmadik országokba irányuló export árai alacsonyabbak a belföldi áraknál, valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a brazil gyártók továbbra is dömpingáron exportálnak az Unióba.

(89)

Mivel Irán a felülvizsgálati időszakban nem exportált az Unióba, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. A következő elemek vizsgálatára került sor: az Iránban rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét és a harmadik országokba irányuló export árait.

(90)

A felülvizsgálati kérelemben és az azt követő beadványokban a kérelmező két információforrás, a Plantfacts és a CRU alapján számításokat nyújtott be a melegen hengerelt sík acéltermékek iráni termelési kapacitására és szabad kapacitására vonatkozóan (22). E számítások szerint Irán jelentős szabad kapacitással rendelkezett a felülvizsgálati időszakban. Brazília esetéhez hasonlóan, amelyet a (77) preambulumbekezdés ismertet, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a számítások a névleges kapacitás adatait használják, az értékelés során pedig helyénvalóbb lenne a termelési kapacitás adatait felhasználni, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

(91)

A vizsgálat megállapította, hogy az iráni együttműködő exportáló gyártó a termelési kapacitását megközelítő kihasználtság mellett gyártott a felülvizsgálati időszakban, ezért ekkor korlátozott szabad kapacitással rendelkezett.

(92)

A vizsgálat azonban azt is feltárta, hogy a vállalat új meleghengermű építésébe kezdett, hogy jelentősen növelje kapacitását a melegen hengerelt sík acéltermékek terén. A vállalat ügyvezető igazgatójának tulajdonított, 2020. januári nyilatkozatok szerint (23) a projekt akár évi 4,5 millió tonna többletkapacitást biztosítana a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártásához, és a tervek szerint 900 napon belül fejeződik be.

(93)

A videokonferencia keretében végzett távoli egyeztetés során a vállalat kijelentette, hogy a projekt jelentős késedelmet szenvedett, anélkül azonban, hogy e tekintetben megfelelő bizonyítékot szolgáltatott volna. A vállalat továbbá azt állította, hogy a piacon várható jelentős növekedés miatt az új meleghengermű kizárólagos célja a belföldi piac kiszolgálása. Állításának alátámasztására a vállalat belső előrejelzést nyújtott be, amely bemutatja a belföldi piac alakulására vonatkozó prognózisát.

(94)

A Bizottság megjegyezte, hogy ha a vállalat előrejelzései a belföldi piac alakulására vonatkozó legvalószínűbb forgatókönyv szerint beigazolódnának, a vállalat jelenlegi piaci részesedését figyelembe véve az új meleghengermű működése évi 1 millió tonnát jóval meghaladó szabad kapacitást eredményezne.

(95)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a következő években jelentős szabad kapacitás áll majd rendelkezésre Iránban, amely export, többek között az Unióba irányuló export céljára használható.

(96)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy az iráni exportáló gyártók dömpingáron kezdik exportálni a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az uniós piacra. E célból a Bizottság összehasonlította az együttműködő iráni gyártó harmadik országokba irányuló exportjának árszintjét az uniós gazdasági ágazat árszintjével és az együttműködő iráni gyártó belföldi piaci árszintjével, valamint a harmadik országok piacaira irányuló exportjának árszintjével.

(97)

A Bizottság összehasonlította az együttműködő gyártó által a kérdőívre adott válaszában megadott, harmadik országokba irányuló, harmadik országokba irányuló kivitel CIF-árait az uniós gazdasági ágazat áraival. Megállapítást nyert, hogy a harmadik országokba irányuló export árai a felülvizsgálati időszakban legalább 14 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai. Ezért az uniós piac vonzóbb a felülvizsgálat tárgyát képező termék más lehetséges exportpiacaihoz képest, az iráni gyártók pedig gazdaságilag motiváltak abban, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba irányítsák a kivitelt.

(98)

Emellett annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések hiányában az Unióval szemben milyen árképzési magatartás valószínűsíthető, a Bizottság a harmadik országokba irányuló iráni export árát az iráni rendes értékkel is összehasonlította az együttműködő exportáló gyártó által a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan szolgáltatott adatok felhasználásával. Az összehasonlítás gyártelepi paritáson történt. Ennek alapján a rendes érték és a harmadik országokba irányuló export árai közötti, a határparitáson számított CIF-ár százalékában megállapított árkülönbség 3 % körül volt. A távoli egyeztetés során azonban nem volt lehetséges annak ellenőrzése, hogy az exportügyletek összértékét kifizették-e. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a harmadik országokba irányuló kivitel tényleges árai még alacsonyabbak is lehetnek, a belföldi és az exportárak közötti fenti különbség pedig nagyobb is lehet. Ez arra enged következtetni, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, továbbá ha az iráni exportáló gyártó által az Unióba exportált érintett termék árai összhangban lennének a felülvizsgálat során megfigyelt többi harmadik országéval, a dömpingkülönbözetek valószínűleg jelentősek lennének.

(99)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételeiben az együttműködő iráni gyártó azt állította, hogy a Bizottság értékelése helytelen volt, mivel nem folytatódott a dömping. Az exportáló gyártó a szabad kapacitással kapcsolatos következtetéseket is vitatta. Mivel a vállalat által benyújtott észrevételek bizalmas információkon alapulnak, a Bizottság azokkal egy külön dokumentumban foglalkozott, amelyet csak a vállalatnak küldött meg.

(100)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Iránban várhatóan rendelkezésre álló szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje, valamint amiatt, hogy az Iránból harmadik országokba irányuló export árai a belföldi árak alatt vannak, az intézkedések hatályvesztése esetén nagy a valószínűsége annak, hogy az Iránból érkező dömping megismétlődik.

(101)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá az oroszországi termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét és a harmadik országok piacainak esetleges felvevőképességét.

(102)

Felülvizsgálati kérelmében a kérelmező információkat szolgáltatott az oroszországi termelési kapacitásról, termelésről, fogyasztásról és szabad kapacitásról.

(103)

A melegen hengerelt sík acéltermékek termelési kapacitását illetően a kérelmező szerzői jogi védelem alatt álló érzékeny CRU-adatok két csoportját bocsátotta rendelkezésre (24). Emellett benyújtotta (25) az acélipari gyártókapacitás legutóbbi fejleményeiről szóló, 2021. évi OECD-jelentést (26). A melegen hengerelt sík acéltermékek termelését illetően a kérelmező a szerzői jogi védelem alatt álló érzékeny CRU-adatok ugyanazon két csoportját (27), valamint alternatívaként a Plantfacts szintén szerzői jog hatálya alá tartozó érzékeny adatait nyújtotta be (28). Emellett benyújtotta az acélpiac alakulásáról szóló, 2021 negyedik negyedévére vonatkozó OECD-jelentés kivonatát (29). A melegen hengerelt sík acéltermékek felhasználását és szabad kapacitását illetően a kérelmező szerzői jogi védelem alatt álló érzékeny CRU-adatok két csoportját bocsátotta rendelkezésre (30).

(104)

Az orosz exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottság a melegen hengerelt sík acéltermékek felülvizsgálati időszak alatti oroszországi termelési kapacitására vonatkozó ténymegállapításait az acélipari gyártókapacitás legutóbbi fejleményeiről szóló OECD-jelentésben szereplő nyersacél-termelési kapacitásra alapozta, amelyet az Acélipari Világszövetségtől (a továbbiakban: Worldsteel) származó adatok alapján arányosítva állapította meg a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozó adatot. Először is, az acélipari gyártókapacitás legutóbbi fejleményeiről szóló legutóbbi OECD-jelentés szerint az oroszországi nyersacél-termelési kapacitás (31) növekvő tendenciát mutat, amely a felülvizsgálati időszakban átlagosan 90,5 millió tonna nyersacél-termelési kapacitásnak felelt meg. A Worldsteel arról számolt be, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek (beleértve a melegen hengerelt szalagtermékeket is) és a melegen hengerelt tekercsek (a kérelmező közlése szerint a melegen hengerelt sík acéltermékeket jellemzően ebben a formában exportálják (32)) a felülvizsgálati időszakban az acél késztermékek globális exportvolumenének átlagosan 21,7 %-át tették ki (33). A melegen hengerelt sík acéltermékek esetében a Bizottság ezt a százalékos arányt alkalmazta Oroszország nyersacélgyártási kapacitására; ennek alapján Oroszország 19,6 millió tonna melegen hengerelt sík acéltermék előállításához elegendő kapacitással rendelkezett a felülvizsgálati időszakban.

(105)

A Bizottság a melegen hengerelt sík acéltermékek felülvizsgálati időszak alatti oroszországi termelésével kapcsolatos ténymegállapításait a Worldsteel nyersacéltermelésre vonatkozó adatainak arányosítására alapozta. A Worldsteel közlése szerint ugyanis Oroszország nyersacéltermelése a felülvizsgálati időszak alatt átlagosan 74,3 millió tonna volt (34). A melegen hengerelt sík acéltermékek közölt részarányát alkalmazva a Bizottság óvatos becsléssel megállapította, hogy Oroszország 16,1 millió tonna melegen hengerelt sík acélterméket állított elő a felülvizsgálati időszakban.

(106)

A Bizottság a melegen hengerelt sík acéltermékek felülvizsgálati időszak alatti oroszországi felhasználásával kapcsolatos ténymegállapításait a Worldsteel nyersacél-felhasználásra vonatkozó adatainak arányosítására alapozta. Valójában a Worldsteel szerint Oroszország átlagos nyersacél-felhasználása 42,8 millió tonna volt a felülvizsgálati időszakban (35). A melegen hengerelt sík acéltermékek és a melegen hengerelt tekercsek fent említett részarányát alkalmazva a Bizottság konzervatív becsléssel megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek oroszországi felhasználása a felülvizsgálati időszakban 9,3 millió tonnát tett ki.

(107)

A fenti adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy Oroszország a felülvizsgálati időszakban a felhasználáshoz képest 3,5 millió tonna szabad kapacitással rendelkezett, ami az uniós szabadpiaci felhasználás 10 %-ának felel meg. Ezenkívül a termelési kapacitást a belföldi felhasználással összehasonlítva a felhasználás 10 millió tonnával csökkent a felülvizsgálati időszak alatt, ami az uniós szabadpiaci felhasználás közel 30 %-ának felel meg.

(108)

A termelési kapacitás többlete az export folytatására ösztönöz. Egyértelmű, hogy az orosz gyártóknak minden meglévő lehetőséget ki kell használniuk a termelés növelésére, hogy teljes mértékben kihasználhassák a kiépített kapacitásaikat. Ennek legkézenfekvőbb módja a nyitott piacokra való behatolás világszerte, amire a jelenlegi vizsgálathoz hasonlóan nagy valószínűséggel dömpingáron kerül sor.

(109)

A Bizottság a fent ismertetett tények és megfontolások alapján arra a következtetésre jutott, hogy az oroszországi gyártók elegendő szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén a melegen hengerelt sík acéltermékek Unióba irányuló, dömpingáron történő exportjára használhatnak fel.

(110)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy az oroszországi gyártók növelik dömpingáron történő exportértékesítéseiket az uniós piacon. A Bizottság ezért elemezte az orosz gyártók belföldi piaci árszintjét, valamint a harmadik országok piacaira irányuló orosz export árszintjét, és összehasonlította azokat az uniós gazdasági ágazat árszintjével.

(111)

A Bizottság az uniós piac vonzerejének meghatározásához figyelembe vett orosz exportvolument és árakat az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények, valamint a Globális Kereskedelmi Atlasz és a kérelemben szereplő adatok alapján állapította meg.

(112)

A Bizottság összehasonlította a rendes érték megállapításához használt oroszországi belföldi árakat az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti áraival. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy az átlagos oroszországi belföldi árak 17 %-kal alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál. Az uniós árak ezért vonzóbbak voltak, mint az oroszországi árak.

(113)

Ezenkívül a Bizottság a GTA adatbázisa alapján összehasonlította a harmadik országokba irányuló, FOB-paritáson számított orosz exportárakat (ezeket kiigazította a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett, Oroszországból az Unióba irányuló fuvarozás költségeivel) és az uniós gazdasági ágazat árait. A GTA adatbázisa azonban nem tartalmazott 2022-re vonatkozó adatokat, mivel Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított katonai agresszióját követően az orosz vámhatóságok további értesítésig felfüggesztették a statisztikák közzétételét. A Bizottság ezért a 2021. évi adatokat használta fel, és úgy ítélte meg, hogy azok 2022 első félévére is alkalmazandók. A harmadik országokba irányuló export árai 2021-ben mintegy 21 %-kal voltak alacsonyabbak, mint az uniós gazdasági ágazat árai. Ezért az uniós piac vonzóbb az érintett termék más lehetséges exportpiacaihoz képest, az orosz gyártók pedig gazdaságilag motiváltak abban, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióba irányítsák a kivitelt.

(114)

Ezen túlmenően annak érdekében, hogy az intézkedések hiányában valószínűsíthető legyen az uniós árképzési magatartás, a Bizottság összehasonlította a GTA adatbázisából származó, a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett oroszországi szállítási költségekkel kiigazított FOB-paritáson számított orosz exportárakat a rendes érték megállapításához használt orosz belföldi árakkal. Az összehasonlítás ennek megfelelően gyártelepi paritáson történt. Az említett okokból a Bizottság a 2021. évi adatokat használta fel, és úgy ítélte meg, hogy azok 2022 első félévére is alkalmazandók. Ennek alapján a harmadik országokba irányuló orosz export árai közötti, az oroszországi szállítási költségekkel kiigazított 2021. évi árkülönbség és a rendes érték az Unióba irányuló kivitel határparitáson számított CIF-árának körülbelül 15 %-a volt. A 15 %-kal magasabb rendes érték megerősíti, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba irányuló orosz export valószínűleg az orosz belföldi áraknál alacsonyabb áron történne.

(115)

A fentieken túlmenően a Bizottság megállapította, hogy Indonéziában, Mexikóban, Thaiföldön, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban piacvédelmi intézkedések vannak hatályban az Oroszországból érkező érintett termék kivitelére vonatkozóan (36). Következésképpen ezek a harmadik országbeli piacok, amelyek az acéltermékek jelentős fogyasztói, kevésbé vonzóak az orosz exportáló gyártók számára. Ez egy további elem, amely alátámasztja azt a megállapítást, hogy Oroszország jelenlegi termelési kapacitása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűleg megszűnne az uniós piacon.

(116)

Figyelembe véve az Oroszországban rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejére vonatkozó bizonyítékokat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az oroszországi exportáló gyártók valószínűleg aktiválnák a szabad kapacitást, sőt az is valószínűsíthető, hogy a harmadik országokbeli exportot dömpingáron és jelentős mennyiségben az uniós piacra irányítanák át.

(117)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszországból érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

(118)

A kérelmező szerint a figyelembe vett időszakban 21 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(119)

A felülvizsgálati időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes uniós termelése mintegy 70 millió tonna volt. Ezt a számadatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, a kérdőívre adott és ellenőrzött válaszok, valamint az EUROFER makrogazdasági kérdőívre adott válaszai alapján állapította meg. A (26) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintában szereplő uniós gyártók együtt a hasonló termék teljes uniós termelésének 25 %-át képviselték a felülvizsgálati időszakban.

(120)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék elsődleges anyagnak tekinthető többféle, hozzáadott értéket képviselő továbbfeldolgozott termék – elsősorban a hidegen hengerelt termékek – gyártásában. Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat többségében vertikálisan integrált, és mind a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, mind a továbbfeldolgozott termékeket gyártja, a Bizottság a kötött és a szabadpiacot adott esetben külön elemezte.

(121)

A belső és a szabadpiaci felhasználás közötti különbségtétel azért releváns a kárelemzés szempontjából, mert a kötött piacra szánt termékek nem állnak közvetlen versenyben a behozatallal, a transzferárakat pedig különféle árpolitikák mentén a csoportokon belül rögzítik. Ezzel szemben a szabadpiacra szánt termelés közvetlen versenyben áll az érintett termék behozatalával, az árakat pedig a piaci viszonyoknak megfelelően állapítják meg. A teljes szabadpiacon független vevőknek történő uniós gyártói értékesítések és a kapcsolatban álló vállalatoknak történő nem kötött értékesítések is előfordulnak.

(122)

Az uniós gazdasági ágazatról alkotott lehetőleg legteljesebb kép érdekében a Bizottság adatokat gyűjtött az uniós gazdasági ágazat hasonló termékkel kapcsolatos teljes tevékenységére vonatkozóan és meghatározta, hogy a termelést a kötött vagy a szabadpiacra szánták-e. A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 50 %-át a kötött piacra szánták.

(123)

A Bizottság az uniós szabadpiaci felhasználást a következők alapján állapította meg: a) valamennyi ismert uniós gyártó uniós piacon végzett értékesítése az EUROFER makrogazdasági kérdőívre adott válaszában foglaltak szerint, valamint b) az összes harmadik országból az Unióba irányuló behozatal az Eurostat jelentése szerint. Az uniós kötött piaci felhasználás megállapítása az összes ismert uniós gyártó belső felhasználása és kötött értékesítése alapján történt az EUROFER makrogazdasági kérdőívre adott válaszának figyelembevételével.

(124)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(125)

A teljes uniós felhasználás 2020-ban jelentősen, 13 %-kal csökkent a Covid19-világjárvány okozta keresletcsökkenés miatt. Ezt a csökkenést azonban az acél iránti kereslet 2021-ben bekövetkezett és a felülvizsgálati időszakban is folytatódó élénkülése követte. Összességében a felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós felhasználás vissza tudott térni a 2019-es szintre.

(126)

A kötött piaci felhasználás tendenciája közel azonos volt a teljes uniós felhasználás tendenciájával: 2020-ban meredeken, 12 %-kal csökkent, majd a Covid19 utáni időszakban fellendülés következett. A kötött piaci felhasználás azonban a 2019. évi szintnek csupán 95 %-át érte el.

(127)

A szabadpiaci felhasználás a teljes uniós felhasználáshoz hasonló tendenciát követett. 2020-ban meredeken, 14 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt erőteljesen javult, 2019-hez képest 7 %-kal nőtt.

(128)

A (35) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen oroszországi gyártó sem működött együtt, ezzel szemben egy iráni és négy brazil gyártó együttműködött, amelyek közül a Bizottság két gyártót vett fel a mintába.

(129)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározása a behozatal volumenének és – az 1. táblázat szerinti – uniós szabadpiaci felhasználásnak az összehasonlítása alapján történt.

(130)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(131)

A Brazíliából érkező behozatal ingadozott a figyelembe vett időszakban. 2020-ban nőtt az Unióba irányuló behozatal szintje, amelyet enyhe növekedés, majd a felülvizsgálati időszak alatti erőteljesebb növekedés követett. Az Iránból az Unióba irányuló behozatal 2019 után teljesen leállt. Az Oroszországból érkező behozatal ingadozott a figyelembe vett időszakban. 2019-hez képest az orosz behozatal 2020-ban és 2021-ben meredeken nőtt. Ezt a felülvizsgálati időszak alatt enyhe csökkenés követte.

(132)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat és a Brazília esetében elvégzett újraszámítás alapján állapította meg, a 38. lábjegyzetben kifejtettek szerint.

(133)

Az (58) preambulumbekezdésben ismertetett megbízható brazíliai árak hiányában, valamint az Iránból érkező behozatal hiányában a Bizottság a két ország esetében nem tudott áralákínálási számítást végezni. Oroszországot illetően az alákínálási különbözet megállapításához az Eurostat statisztikai adatait használta fel, amint azt a (138) preambulumbekezdés kifejti.

(134)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal súlyozott átlagárai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(135)

Irán kivételével, amely 2019 után beszüntette az exportot, az érintett országok átlagárai ugyanezt a tendenciát követték az érintett időszakban. Az árak 2020. évi visszaesését követően 2021 és a felülvizsgálati időszak között az átlagárak meredek emelkedése volt megfigyelhető, Brazília kivételével, ahol 2021 és a felülvizsgálati időszak között csökkentek az árak. Oroszország és Brazília esetében a figyelembe vett időszak alatt a behozatal átlagárai több mint kétszeresére, Oroszország esetében a 2019. évi 443 EUR/tonnáról 897 EUR/tonnára, Brazília esetében pedig 467 EUR/tonnáról 939 EUR/tonnára nőttek.

(136)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a GBR és az USIMINAS azzal érvelt, hogy a Bizottság által a brazil adatok újraszámításához használt módszer nem volt egyértelmű, és azt az érdekelt felek nem tudták ellenőrizni. Arra kérték a Bizottságot, hogy elemzésében kizárólag a hivatalos behozatali statisztikákra támaszkodjon. Az USIMINAS hozzátette, hogy a Bizottság által kiszámított behozatali adatok torzították az olyan mutatókat, mint az importárak és a teljes importvolumen. Továbbá mind a GBR, mind az USIMINAS megerősítette, hogy a brazil behozatal piaci részesedését túlbecsülték, és hogy a brazil piaci részesedést az aggregált fogyasztás százalékában kell kifejezni. A CSN ugyanezt az állítást terjesztette elő, hozzátéve, hogy az összes brazil értékesítés vizsgálata és kizárólag a szabadpiaci felhasználással való összehasonlítása a piaci részesedés Bizottság általi értékelésében aszimmetriát eredményez, mivel nemcsak mesterségesen növeli a brazil importpiacot az EU-ban, hanem a brazil behozatal és az orosz behozatal indokolatlan kumulatív értékelését is eredményezi. A szabadpiaccal való összehasonlítás kérdését illetően a GBR különösen a „Marokkó – A Törökországból érkező egyes melegen hengerelt acéltermékekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések (WT/DS513/R)” jogvitáról szóló, 2018. október 31-i vizsgálóbizottsági jelentés 7.272. és 7.273. pontjára hivatkozott, amely felszólította a vizsgáló hatóságot, hogy elemezze a belföldi gazdasági ágazat állapotának valamennyi részét annak biztosítása érdekében, hogy a hatóság ne csak a belföldi gazdasági ágazat gyengén teljesítő részeire összpontosítson, kizárva a jól teljesítőket, és fordítva.

(137)

Amint azt a 38. lábjegyzetben már kifejtettük, a Bizottság eltérést állapított meg az Eurostat adatai és a mintában szereplő vállalatok Európai Unióba irányuló ellenőrzött értékesítési adatai között. A mintában szereplő két vállalat EU-ba irányuló ellenőrzött értékesítési volumene meghaladta az Eurostat és a Surveillance által jelentett teljes brazil behozatali volument. Ezért nem lehetett kizárólag a statisztikai adatokat figyelembe venni a Brazíliából érkező behozatal mennyiségének meghatározásakor. Ehelyett a Bizottság a Surveillance adatbázisából származó, a mintában szereplő két vállalat ellenőrzött értékesítési volumenével kiigazított behozatali statisztikákra támaszkodott a teljes behozatali volumen megállapításához. A kiigazításra a mintában szereplő vállalatnak a Surveillance adatbázisában szereplő TARIC-kiegészítő kódja alapján került sor, amely vállalatspecifikus információkat szolgáltatott. A Bizottság nem tudta nyilvánosságra hozni az e számítási módszer alapjául szolgáló részletes adatokat, mivel ez az alaprendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerinti titoktartási kötelezettség megsértését jelentené az együttműködő exportáló gyártókkal szemben. Emellett a Bizottság megfelelően kiigazította az importárakat, a teljes behozatali volument és az uniós szabadpiaci felhasználást, amint azt a 38. lábjegyzet már kifejtette. A piaci részesedés kiszámítására vonatkozó állításokat illetően a Bizottság a behozatal piaci részesedését a behozatali volumen és az uniós szabadpiaci felhasználás összehasonlítása alapján határozta meg, az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésében előírt, az eredeti vizsgálatban (39) alkalmazott módszertannak megfelelően. Ezenkívül a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a kötött értékesítés és az egymással kapcsolatban álló feleknek történő értékesítés két különböző fogalom. Ahhoz, hogy az értékesítést kötöttnek lehessen tekinteni, a (vállalattal kapcsolatban álló) vevő nem választhat szabadon beszállítót. Az (58) preambulumbekezdésben már említetteknek megfelelően. A jelenlegi ügyben nincs arra utaló jel vagy bizonyíték, hogy ezen eladások kizárólagosak lettek volna. Valójában úgy tűnik, hogy az eredeti vizsgálat során ezek a vállalatok képesek voltak harmadik felektől beszerzést eszközölni, és ezt meg is tették. Azzal az állítással kapcsolatban, hogy ez a módszer a brazil behozatal és az orosz behozatal indokolatlan kumulatív értékelését eredményezi, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a brazil és orosz piaci részesedést külön-külön számították ki, és hogy a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó elemzést először országonként végezték el. A Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének elemzése során mind az uniós gazdasági ágazat egészének teljesítményét, mind a kötött és a szabadpiacot külön vizsgálta (pl. (157) preambulumbekezdés). Ezt különösen a WT/DS513/R 7.6.2.1.2.1. pontja erősítette meg, amelyben a Fellebbezési Testület megerősítette, hogy „olyan esetekben, amikor a vizsgálatot végző hatóságok egy belföldi gazdasági ágazat egy részét vizsgálják, elvben hasonló módon kell megvizsgálniuk az ágazatot alkotó összes többi részt, valamint az ágazat egészét”. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(138)

Tekintettel arra, hogy Oroszország együttműködésének hiányában a Bizottság statisztikai adatokat használt fel, csak a terméktípusok széles körére vonatkozó tonnánkénti átlagárat állapíthatott meg. Ezért a terméktípusokra vonatkozó információk hiányában a Bizottság nem tudott pontos áralákínálási számítást végezni, így a tonnánkénti átlagárak összehasonlítására kellett szorítkoznia.

(139)

Az ekként meghatározott orosz exportárat összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon vevőknek felszámított, a felülvizsgálat során alkalmazott, gyártelepi szintre igazított értékesítési árak súlyozott átlagával.

(140)

Az ár-összehasonlításra a kereskedelem azonos szintjén került sor, és a Bizottság az áralákínálás kiszámításának pontos módszertanával analóg módon az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti elméleti forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az Unióba irányuló orosz export árai átlagosan mintegy 5 %-kal lennének alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat átlagárainál.

(141)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Brazílián, Iránon és Oroszországon kívüli harmadik országokból történő behozatala főként Törökországból és Indiából érkezett.

(142)

Az Unióba irányuló behozatal (összesített) volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalának piaci részesedése és ára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(143)

A figyelembe vett időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országokon kívüli harmadik országokból érkező teljes behozatala 42 %-kal nőtt (5,75 millió tonnáról 8,18 millió tonnára). Az importvolumen növekedése a harmadik országok piaci részesedésének 6 százalékpontos növekedését is tükrözte a figyelembe vett időszakban. Összességében az Unió több mint 40 országból importált melegen síkhengerelt termékeket, és egyetlen más harmadik ország sem rendelkezett 4 %-nál nagyobb piaci részesedéssel az uniós piacon (40).

(144)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(145)

A Bizottság a (26) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(146)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján értékelte, amelyek valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(147)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(148)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(149)

A (122)–(123) preambulumbekezdésben kifejtett módon az uniós gazdasági ágazatról alkotott lehetőleg legteljesebb kép érdekében a Bizottság adatokat gyűjtött az érintett termék teljes termelésére vonatkozóan és meghatározta, hogy a termelést a kötött vagy a szabadpiacra szánták-e. Adott esetben és lehetőség szerint a Bizottság külön elemezte a szabad és a kötött piacra vonatkozó kármutatókat.

(150)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(151)

Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene a figyelembe vett időszak alatt összességében mintegy 4 %-kal csökkent, 2020-ban pedig jelentős visszaesés következett be, amit 2021-ben az acél iránti kereslet élénkülése követett. A felülvizsgálati időszak alatt a termelési volumen kismértékben csökkent az előző évhez képest.

(152)

Jóllehet a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása kismértékben (1 %-kal) növekedett, a kapacitáskihasználás ugyanazt a negatív tendenciát mutatta, mint a termelési volumen: 2019 és a felülvizsgálati időszak között 4 %-kal esett vissza.

(153)

Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítésének volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

A szabadpiaci értékesítés volumene és piaci részesedése

(154)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene a figyelembe vett időszak alatti felhasználáshoz hasonló trendet követett. 2020-ban a (125) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt csökkent, majd 2021-ben fellendülés következett be. A felülvizsgálati időszak alatt az értékesítési volumen 2 %-kal csökkent 2019-hez képest.

(155)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése az uniós felhasználás tekintetében 2019 és 2020 között kismértékben, 77,7 %-ról 78,7 %-ra nőtt. 2020 és 2021 között 6 százalékponttal csökkent. A felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése tovább csökkent, 72,3 %-ról 71,6 %-ra. Amint azt az 1. és a 4. táblázat mutatja, ez a csökkenés azzal magyarázható, hogy a harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése 2020 és a felülvizsgálati időszak között folyamatosan nőtt, ami megmagyarázza az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci részesedésének csökkenését.

(156)

Az uniós gazdasági ágazat kötött volumene a teljes termeléshez viszonyítva a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Kötött volumen az uniós piacon (tonna)

(157)

Az uniós gazdasági ágazat kötött volumene (amely a kötött felhasználásból és az uniós piacon történő kötött értékesítésből áll) 2019 és 2020 között 12 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 2020-hoz képest 7 százalékponttal fellendült, ami a figyelembe vett időszak alatt összességében 5 %-os csökkenést eredményezett, a figyelembe vett időszak kezdete és vége között mintegy 42 millió tonnáról közel 40 millió tonnára. A kötött és a szabadpiac összességében azonos tendenciát követett. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kötött piac alakulása nem gyakorolt jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci teljesítményére.

(158)

Az uniós gazdasági ágazat (teljes termelés százalékában kifejezett) kötött piaci részesedése a figyelembe vett időszakban viszonylag állandó – 58,13 % és 60,54 % közötti – értékeken mozgott.

(159)

A stabil felhasználással és a visszaeső termeléssel összefüggésben az uniós gazdasági ágazat egyaránt veszített értékesítési volumenéből és szabadpiaci részesedéséből. Összességében a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem növekedett.

(160)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(161)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításában részt vevő alkalmazottak száma 2019 és 2020 között meredeken csökkent, majd ezt követően a felülvizsgálati időszak végéig nőtt. Összességében ez kismértékű, 2 %-os növekedést eredményezett a figyelembe vett időszakban.

(162)

Az uniós gazdasági ágazati munkaerő egy alkalmazottra vetített termelésben (tonna) mért termelékenysége a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent.

(163)

A (128) preambulumbekezdésben ismertetett módon az oroszországi exportáló gyártók csak korlátozottan működtek együtt az eljárásban. Az eljárás során csak egy iráni és két brazil exportáló gyártó működött együtt teljes mértékben.

(164)

A korábbiakban bemutatottak szerint a Brazíliából (lásd a (63) preambulumbekezdést) és Oroszországból (lásd a (74) preambulumbekezdést) érkező behozatal tekintetében a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott a dömping. Minden indikatív dömpingkülönbözet meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet.

(165)

Irán esetében a (66) preambulumbekezdésben kifejtett módon a felülvizsgálati időszak alatt nem lehetett egyértelműen megállapítani a dömping tényét. A vizsgálat ezért arra összpontosított, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén milyen valószínűsége lenne a dömping megismétlődésének.

(166)

Annak ellenére, hogy – bár kis volumenben – továbbra is fennállt a Brazíliából, Iránból és Oroszországból érkező dömping, a kármutatók elemzéséből az derül ki, hogy a hatályban lévő intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra. Valójában az eredeti vizsgálatot követően bevezetett dömpingellenes intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön a korábbi dömping hatásaiból. Ezt a Törökországból érkező melegen hengerelt sík termékekre vonatkozó dömpingellenes vizsgálat során tett bizottsági megállapítások is megerősítették (41). Az uniós gazdasági ágazatnak 2018 végéig sikerült felépülnie az Oroszországból, Brazíliából és Iránból érkező dömpingelt behozatal káros hatásaiból. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének helyreállása azonban hirtelen megtorpant, és 2019-ben ismét romlás következett, amikor az uniós gazdasági ágazat a Törökországból olcsón érkező, jelentős volumenű dömpingelt behozatallal került versenybe, amely arra kényszerítette, hogy piaci részesedésének megőrzése érdekében a költségek alatti árakat határozzon meg, emiatt pedig az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. A Törökországból érkező behozatallal szembeni intézkedések 2021. évi bevezetését és a Covid19-válság utáni helyreállítást követően az uniós gazdasági ágazat helyzete javult és a felülvizsgálati időszak végére helyreállt. Ezért a felülvizsgálati időszak alatt már nem volt elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érné.

(167)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a vevők részére felszámított átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

(168)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai 2019 és 2020 között 12 %-kal csökkentek, majd 2020-tól a felülvizsgálati időszak végéig drasztikusan emelkedtek, ami összességében 81 %-os növekedést eredményezett a figyelembe vett időszakban. A figyelembe vett időszakban az értékesítési egységárak tendenciáját a Covid19-világjárvány okozta súlyos zavarok és a kereslet világjárványt követő helyreállása befolyásolták. 2021-től a magas acélkereslet, a szűkös kínálat és a megnövekedett termelési költségek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták az értékesítési egységár hirtelen és jelentős növekedését.

(169)

A termelési egységköltség 44 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A termelési egységköltség 2019-ben és 2020-ban is meghaladta az értékesítési egységárat. Az, hogy az uniós gazdasági ágazat ebben az időszakban nem tudta megjeleníteni a megnövekedett termelési költséget értékesítési árában, a Törökországból érkező nagy mennyiségű dömpingelt behozatalnak tudható be, amelynek árleszorító hatása volt (42). 2020-ban mind a termelési költségek, mind az értékesítési árak csökkentek, de az előbbi kisebb mértékben. Ez a piac Covid19-világjárvány alatti zuhanásának tudható be, amely jelentősen leszorította az árakat, ugyanakkor a termelési költségeket kevésbé érintette. A termelési egységköltség az energia- és nyersanyagárak hirtelen emelkedése miatt 2021-ben megugrott. Ez a tendencia a felülvizsgálati időszakban is folytatódott, amikor Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított katonai agressziója súlyosbította a már 2021 óta folyamatban lévő energiaválságot. A Covid19-válság utáni helyreállítás miatt azonban a kereslet is megugrott, és ennek következtében az árak is jelentősen, még a termelési költségek ugyanezen időszakbeli növekedésénél is nagyobb mértékben emelkedtek (2020 és a felülvizsgálati időszak között csaknem megkétszereződtek).

(170)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(171)

A figyelembe vett időszakban az átlagos munkaerőköltségek 2019 és 2020 között stabilak maradtak, majd ezt követően emelkedtek, ami a vizsgálati időszak végén összességében 17 %-os növekedést eredményezett. Ebben az időszakban az alkalmazottak száma is nőtt.

(172)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(173)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat melegen hengerelt sík acéltermékekből álló készletei csökkentek, 2020-ban drasztikusan zuhantak, amit a Covid19-világjárvány hatásai magyaráztak, majd 2021-ben szinte teljes mértékben helyreállt, amit a felülvizsgálati időszakban csökkenés követett. Az Unióban a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatára a gyártók és a vevők közötti havi, negyedéves és éves keretszerződések voltak jellemzők, amelyek rögzítették a mennyiségeket és az árakat. Ezeket a keretszerződéseket a vevők igényeinek megfelelő megrendelések útján hajtották végre. Az uniós gazdasági ágazat ennek köszönhetően képes volt megtervezni termelését és készleteit. Ennek megfelelően – továbbá amint azt az eredeti vizsgálat is megállapította – a készletek nem bizonyultak fontos kármutatónak ebben az ágazatban, mivel a hasonló termék legtöbb típusát az uniós gazdasági ágazat a felhasználók egyedi megrendelései alapján állította elő.

(174)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(175)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós szabadpiaci értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(176)

A jövedelmezőség trendje fordított haranggörbét írt le; a figyelembe vett időszak alatt összességében 26,4 százalékponttal nőtt. Az ágazat 2019-ben veszteséges volt, amely a világjárvány derekán, 2020-ban érte el mélypontját (–18 %). 2021-ben a nyereség erőteljesen, 13,9 %-ra emelkedett, majd tovább nőtt, és a felülvizsgálati időszakban elérte a 18,3 %-ot.

(177)

A Törökországból érkező, alacsony áron érkező dömpingelt behozatal 2017-ben és 2018-ban gyorsan nőtt (43), ami megmagyarázta a 2019. évi alacsony jövedelmezőséget. Ezt később súlyosbították a világjárvány által 2020-ban okozott sokkok, például az ellátási lánc zavarai és az acélfelhasználás visszaesése. Az acél iránti kereslet növekedése és az értékesítési árak magasabb szintje az uniós gazdasági ágazat számára kiemelkedő 2021. évben magas nyereséget eredményezett. Ez a tendencia a felülvizsgálati időszak során végig folytatódott, ami még magasabb jövedelmezőséget jelent az uniós gazdasági ágazat számára.

(178)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a jövedelmezőséghez hasonlóan alakult: 2019-ben negatív eredményt mutatott, majd 2020-ban drasztikusan tovább csökkent, 2021-ben pedig erőteljes fellendülés következett be, amely a felülvizsgálati időszakban még nagyobb mértékben nőtt.

(179)

2019 és a felülvizsgálati időszak között a beruházások 19 %-kal csökkentek. Összességében a figyelembe vett időszak alatt a beruházások áramlása fordított haranggörbe-eloszlást követett: a beruházások 2020-ban jelentősen csökkentek, majd 2021-ben csúcs következett. A felülvizsgálati időszak alatt a beruházások kismértékben csökkentek az előző évhez képest. A beruházások általában a termelés minőségének javítására és környezetbarátabbá tételére irányultak.

(180)

A beruházások megtérülése (ROI) a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. 2019-hez képest a beruházások megtérülése 2020-ban romlott, 2021-ben pedig ismét javult. Összességében a beruházások megtérülése 2019-hez képest jelentősen javult a felülvizsgálati időszakban. A figyelembe vett időszak alatt ugyanis a beruházások megtérülése mintegy 20 százalékponttal nőtt.

(181)

A mintában szereplő uniós gyártók tőkebevonási képessége nem sérült a felülvizsgálati időszakban, amikor a világjárványt követő gyors helyreállítás zajlott.

(182)

Miután 2017-ben dömpingellenes intézkedések bevezetésére került sor a melegen hengerelt sík acéltermékek Brazíliából, Iránból és Oroszországból érkező behozatalával szemben, a Brazíliából érkező behozatal csökkent, míg az Oroszországból érkező behozatal összességében az eredeti vizsgálatkor mérthez hasonló szinten maradt. Irán esetében a melegen hengerelt sík acéltermékek Unióba irányuló behozatala 2020-ban teljesen leállt, lehetővé téve az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megkezdje az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal káros hatásaiból való felépülést, és amint azt a Bizottság a Törökországból származó melegen hengerelt sík acéltermékek behozataláról szóló (EU) 2021/1100 bizottsági végrehajtási rendeletben (44) megerősítette, az uniós gazdasági ágazat 2018 végéig helyreállt. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének helyreállása azonban hirtelen megtorpant, és 2019-ben ismét romlás következett, amikor az uniós gazdasági ágazat a Törökországból olcsón érkező dömpingelt behozatallal került versenybe, amely arra kényszerítette, hogy piaci részesedésének megőrzése érdekében a költségek alatti árakat határozzon meg, és ezáltal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak (45). A Bizottság 2021 júliusában végleges intézkedéseket vezetett be Törökországgal szemben, a (177) preambulumbekezdésben ismertetett különböző tényezőknek köszönhetően pedig az uniós gazdasági ágazat helyzete javult, majd 2021 végére felépült. A (177) preambulumbekezdésben már említett módon az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is kihasználhatta ezeket a javuló feltételeket, ami jövedelmezőségének további növekedéséhez vezetett.

(183)

A legtöbb kármutató – nevezetesen a termelés, a kapacitáskihasználás, az értékesítési volumen, a foglalkoztatás és a termelékenység – hasonló tendenciát követett a figyelembe vett időszakban. Ezt a tendenciát 2020-ban meredek visszaesés, 2021-ben pedig a fellendülés jellemezte, amely a felülvizsgálati időszak egészében a figyelembe vett időszak elején, 2019-ben tapasztalt szintekhez hasonló vagy valamivel magasabb szinteket elérve folytatódott. E szabálytalanságot mutató tendencia nagyrészt a melegen síkhengerelt termékek Törökországból jelentős volumenben beáramló olcsó, dömpingelt behozatalának és a Covid19-világjárvány által előidézett egyedülálló dinamikának tudható be. A lezárások és az ipari tevékenység fennakadásai 2020-ban rendkívül alacsony felhasználási szintekhez és alacsony acélkereslethez vezettek, majd az acél kereslete és ára 2021-ben, a Covid19-válság utáni helyreállítás során megugrott, aminek egyik eredményeként az acélipar 2021-ben és a felülvizsgálati időszakban magas nyereséget ért el.

(184)

Az értékesítési árak, a nyereség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése hasonló tendenciát követett, amelyet 2020-ban meredek visszaesés, 2021-ben pedig élénkülés jellemzett. Ezek a mutatók azonban drámai mértékben növekedtek a felülvizsgálati időszak alatt 2019-hez képest, amely évben a törökországi behozatal vélhetően kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(185)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(186)

A mutatók azonban nem elemezhetők a 2021. évi és 2022. első félévi, kivételesen kedvező acélpiaci feltételek figyelembevétele nélkül. 2020-ban az ipari tevékenység világjárvány okozta lassulása és az acél iránti kereslet ebből következő csökkenése az acélipar és általában a világgazdaság teljesítményének súlyos visszaeséséhez vezetett. 2021-ben a kereslet élénkülése miatt az acélfelhasználás erőteljes fellendülésnek indult, és az árak is emelkedtek. E kedvező piaci feltételek 2022 első felében is fennálltak. A 2021 folyamán tapasztalt, Covid19-válság utáni pozitív tendencia azonban 2022 második negyedévében véget ért az energiaköltségek súlyos emelkedése és a magas infláció miatt. Ez azt jelenti, hogy a 2021-ben és a felülvizsgálati időszakban tapasztalt kedvező körülmények valószínűleg nem maradnak fenn tartósan. Amint arra a korábbi ügyekben is fény derült, a melegen hengerelt sík acéltermékek rendkívül árérzékenyek; piacukon az árverseny meghatározó (46). A nagy volumenű dömpingelt behozatal tehát ahhoz vezethet, hogy az uniós gyártók a piaci részesedésük megtartása érdekében – alternatíva hiányában – árcsökkentésre kényszerülnek, és ebből káruk származik.

(187)

A Bizottságnak a (185) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. Másrészt a (88) és (117) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy dömpingellenes intézkedések hiányában a dömping valószínűleg folytatódna, és – amint azt a (100) preambulumbekezdés kifejti – Irán esetében valószínűleg megismétlődne. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(188)

Ennek érdekében a Bizottság a következőket elemezte: 1. Az érintett országok termelési kapacitását és szabad kapacitását, az uniós piac vonzerejét, valamint 2. az érintett országokból érkező behozatal várható árszintjét és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

(189)

A (78) preambulumbekezdésben már ismertetett módon a mintában szereplő brazíliai gyártók szinte teljes kapacitással működtek a felülvizsgálati időszak alatt. A felülvizsgálati időszak alatt mindkét gyártó növelte az Unióba irányuló értékesítéseit azáltal, hogy az előző évekhez képest növelte kapacitáskihasználását, amint az a (78) preambulumbekezdésben szerepel. Az exportértékesítések felülvizsgálati időszak alatti jelentős növekedése azt mutatta, hogy az uniós piac a jelenlegi intézkedések ellenére továbbra is vonzó a brazíliai exportáló gyártók számára.

(190)

Az egyetlen együttműködő iráni gyártó hasonlóképpen szinte teljes kapacitással működött a felülvizsgálati időszak alatt ((91) preambulumbekezdés). Ezért szabad kapacitása korlátozott volt. A további vizsgálat során azonban a Bizottság megállapította, hogy a vállalat aktívan tervezi gyártókapacitásának növelését a melegen hengerelt sík acéltermékek terén, ami évente mintegy 1 millió tonna szabad kapacitást eredményezne, amely felhasználható export, többek között az Unióba irányuló export céljára ((95) preambulumbekezdés). A fent említett okból a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a következő néhány évben jelentős szabad kapacitás áll majd rendelkezésre Iránban, amely az Unióba irányuló export céljára használható. Ezenkívül megállapítást nyert, hogy a harmadik országokba irányuló export árai a felülvizsgálati időszak alatt legalább 14 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai, ami az egyéb lehetséges exportpiacokhoz képest vonzóbbá tette az uniós piacot az árak tekintetében.

(191)

A (107) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság megállapította, hogy Oroszország 3,5 millió tonna szabad kapacitással rendelkezett a felülvizsgálati időszakban, ami az uniós szabadpiaci felhasználás 10 %-ának felel meg. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az orosz gyártók elegendő szabad kapacitással rendelkeznek, amely felhasználható a melegen hengerelt sík acéltermékek Unióba irányuló, dömpingelt árakon történő exportjára. Ezenkívül az orosz belföldi árak és az uniós gazdasági ágazat árainak összehasonlítása ((112) preambulumbekezdés) megállapította, hogy az oroszországi belföldi árak átlagosan 17 %-kal alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál, ami megerősíti az uniós piac vonzerejét az orosz exportáló gyártók számára.

(192)

Az uniós piac globális szinten az egyes melegen síkhengerelt acéltermékek legnagyobb piacai közé tartozik. Emellett az uniós árszintek (az uniós gazdasági ágazat által felszámított átlagár 954 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszakban) magasabbak, mint a brazil és iráni exportáló gyártók által a világ többi részének, illetve az oroszországi gyártók által az Uniónak felszámított átlagár. Mivel – amint azt a (186) preambulumbekezdés kifejti – a melegen síkhengerelt termékek rendkívül árérzékeny árunak minősülnek, az intézkedések hatályvesztése esetén a brazil, iráni és orosz exportőrök erős ösztönzést kapnának arra, hogy kivitelüket az Unióba irányítsák.

(193)

A fentiekre tekintettel valószínű, hogy az érintett országok exportáló gyártói az intézkedések hatályvesztése esetén növelnék az Unióba irányuló exportértékesítésüket.

(194)

A (133) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság Brazília esetében nem tudott áralákínálási számítást végezni. Az Eurostat adatai alapján a Brazíliából érkező behozatal ára – 2021 kivételével – a figyelembe vett időszakban az uniós értékesítési ár alatt volt. A mintában szereplő exportáló gyártók a Brazíliából az Európai Unióba irányuló kivitel több mint 90 %-át képviselték ((31) preambulumbekezdés), de mivel a mintában szereplő két brazíliai exportáló gyártó a velük kapcsolatban álló uniós feleknek értékesített, és mivel nem került sor független uniós vevőknek történő értékesítésekre, a Bizottság nem juthatott arra a meggyőző következtetésre, hogy a gyártókkal kapcsolatban álló vállalatok értékesítési ára alapján kellő megbízhatósággal valószínűsíthető a dömpingellenes intézkedések hiányában kialakuló ár. A Bizottság ezért elemezte a brazil exportáló gyártók jelenlegi árképzési magatartását a harmadik országbeli exportpiacaikon, hogy értékelje az uniós piacon az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető árképzési magatartást.

(195)

Az intézkedések hiányában valószínűsíthető árképzési magatartást a más harmadik országok piacaira irányuló brazil exportár alapján állapította meg. Az összehasonlítást a Brazíliából a világ többi részébe irányuló exportértékesítésekre vonatkozó GTA-adatok felhasználásával végezte, a mennyiségeket tekintve a 10 legnagyobb országra szűrve, amelyek a Brazíliából harmadik országokba irányuló értékesítések mintegy 90 %-át tették ki. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a harmadik országokba irányuló export árszintje (amelyet 820 EUR/tonna körüli szabad forgalomba bocsátási árként számítottak ki) körülbelül 13–14 %-kal alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat jelenlegi átlagos szabadpiaci értékesítési ára, valamint a 920 EUR/tonna körüli kárt nem okozó ár.

(196)

Mivel a fenti elemzés kimutatta, hogy a brazil exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt az uniós ár alatti árakon tudtak értékesíteni a harmadik piacokon, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a brazil exportőrök csökkenteni tudnák az EU-val szemben alkalmazott áraikat, és jelentős árnyomást gyakorolhatnának.

(197)

Az Iránból az Unióba irányuló behozatal a figyelembe vett időszak alatt gyakorlatilag megszűnt. E körülmények között a Bizottság megvizsgálta az egyetlen együttműködő iráni exportáló gyártó által a harmadik országbeli exportpiacokon tanúsított jelenlegi árképzési magatartást, hogy felmérje az Unióba irányuló behozatal valószínűsíthető árát az intézkedések hatályvesztése esetén.

(198)

Az összehasonlítást a világ többi részébe irányuló iráni exportárak felhasználásával végezte, és megállapította, hogy intézkedések hiányában a melegen hengerelt sík acéltermékek iráni exportjának az Unióban való szabad forgalomba bocsátásra szánt kirakodási ára valószínűleg nem haladja meg a 830–840 EUR/tonna értéket.

(199)

Az így meghatározott iráni exportár és az uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti, gyártelepi szintre igazított értékesítési árának súlyozott átlaga közötti összehasonlítás azt mutatta, hogy az Unióba irányuló iráni export árai átlagosan mintegy 10–13 %-kal alacsonyabb lennének az uniós gazdasági ágazat átlagárainál. Az iráni árak szintén alacsonyabbak lennének a (195) preambulumbekezdésben megállapított, kárt nem okozó árnál.

(200)

A felülvizsgálati időszak alatt Oroszországból érkező behozatal az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainál alacsonyabb árakon, 897 EUR/tonna áron történt. Amint az a (140) preambulumbekezdésben már szerepel, az Unióba irányuló orosz export és az uniós gazdasági ágazat átlagárai közötti ár-összehasonlítás eredménye 5 % körüli árkülönbséget mutatott. Az oroszországi árak szintén a 920 EUR/tonna kárt nem okozó ár alatt kerültek megállapításra.

(201)

A melegen hengerelt sík acéltermékek rendkívül árérzékeny árupiaci termékek, és amint azt a Kínából érkező melegen hengerelt sík acéltermékek behozatalára vonatkozó vizsgálat, valamint a Törökországból érkező azonos termékre vonatkozó vizsgálat is megállapította, a meglehetősen szerény áralákínálási szintek a nagy mennyiségekkel együttesen alkalmasak arra, hogy jelentős és azonnali hatást gyakoroljanak az uniós gazdasági ágazat teljesítményére (47). Mindkét vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat 5 % alatti áralákínálási különbözet miatt kényszerült olyan mértékben csökkenteni értékesítési árait (vagy veszíteni piaci részesedéséből), hogy rövid távon jelentős kárt szenvedett.

(202)

Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt épphogy felépült egy viszontagságos és gazdaságilag nehéz, a Covid19-világjárványt is magában foglaló időszak után, amelyben veszteséget halmozott fel, az uniós gazdasági ágazat jelenleg is instabil helyzetben van. Ezért nagyon valószínű, hogy a Brazíliából és Oroszországból érkező dömpingelt behozatal folytatódása, valamint az Iránból érkező dömping jelentős mennyiségben és az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árakon történő megismétlődése jelentős és kedvezőtlen hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat teljesítményére, különösen a termelés, az értékesítési volumen és az árak, a jövedelmezőség és a beruházási igények tekintetében, ami a jelentős kár megismétlődését eredményezné.

(203)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az USIMINAS előadta, hogy az uniós belföldi gazdasági ágazat nem volt sérülékeny, mivel az olyan mutatók, mint a nyereség és a beruházások megtérülése a felülvizsgálati időszak alatt jelentősen nőttek. Emellett mind az USIMINAS, mind a CSN azzal érvelt, hogy nem valószínű a kár megismétlődése, mivel az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége az érintett országokból érkező behozatal növekedése ellenére nőtt. Utaltak továbbá Brazíliának a magas áron érkező alacsony importvolumenére és a Brazíliában rendelkezésre álló korlátozott szabad kapacitásra.

(204)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a (166) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A Bizottság azt is elismerte, hogy a felülvizsgálati időszakot kivételesen kedvező piaci feltételek jellemezték ((186 preambulumbekezdés), és hogy tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat, felhalmozódott veszteségek által jellemzett turbulens és gazdaságilag nehéz időszakból felépülve, épp csak elkezdte fellendülés jeleit mutatni, a (201) és (202) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt még mindig sérülékeny helyzetben volt. Továbbá, amint azt a 6.2.1. szakasz kifejti, a Bizottságnak elemeznie kellett a brazil exportáló gyártók jelenlegi árképzési magatartását a harmadik országbeli exportpiacaikon, ez pedig azt mutatta, hogy az intézkedések hiányában Brazília jelentős árnyomást tudna gyakorolni az uniós gazdasági ágazatra. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(205)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(206)

Az uniós gazdasági ágazat 15 tagállamban található (Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia). A felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatban közel 40 000 alkalmazottat foglalkoztat.

(207)

Intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat nem részesül védelemben a Brazíliából, Iránból és Oroszországból érkező dömpingelt behozatal valószínűsíthető növekedésével szemben, amely jelentős kárt fog majd okozni. A dömpingellenes intézkedések kedvező hatással lesznek az uniós gyártókra, mivel elősegítik, hogy az uniós gazdasági ágazat folytassa felépülését a korábbi dömping hatása alól. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért egyértelműen érdekében áll az intézkedések fenntartása.

(208)

A Bizottság minden ismert felhasználóval és független importőrrel felvette a kapcsolatot. Egyetlen felhasználó vagy független importőr sem jelentkezett és működött együtt ebben a vizsgálatban oly módon, hogy a kérdőívre választ nyújtott volna be. Tekintettel a felhasználók és a független importőrök együttműködésének hiányára, valamint az ellenkezőjére utaló körülmények hiányában az intézkedések fenntartása nem tekinthető ellentétesnek a felhasználók és importőrök érdekeivel.

(209)

A Bizottság elemezte továbbá, hogy a Brazíliával, Iránnal és Oroszországgal szembeni intézkedések negatív hatással lennének-e az ellátás biztonságára, mivel a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozóan Törökország ellen is vannak hatályban intézkedések. Az EUROFER makrogazdasági kérdőívén közölt adatok szerint az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználási szintje a felülvizsgálati időszak alatt 73 %-os volt, a teljes termelési kapacitás pedig 18 millió tonnával meghaladta a teljes uniós felhasználást. Emellett a melegen hengerelt sík acéltermékek néhány fő exportőrével szembeni intézkedések ellenére a felülvizsgálati időszak alatt csaknem 40 ország exportálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba, ami azt mutatja, hogy az intézkedések bevezetése nem befolyásolná az ellátás diverzifikálását. Ezen okok miatt, valamint a felhasználók és az importőrök együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a továbbfelhasználók ellátásának szintjén nem állnak fenn potenciális kockázatok.

(210)

Az eljárás megindítását követően az USIMINAS azt állította, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) bevezetése hátrányosan érintené az uniós piachoz való hozzáférést, tekintettel a CBAM-hez kapcsolódó nehézkes jelentéstételi kötelezettségekre és pótdíjakra. Ezt a felvetést a vállalat az érdekelt felek tájékoztatását követően megismételte. Továbbá mind a GBR, mind az USIMINAS azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazatot már jelentős mértékben védik a védintézkedések. A CSN hozzátette, hogy az acélra vonatkozó biztosítékok miatt a melegen síkhengerelt termékek brazil importvolumene nem fog növekedni, és hogy a Brazíliából érkező behozatal nem okozhat kárt, mivel a Brazíliára vonatkozó maradékvám magasabb, mint a CSN-re alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes értékvám. Ezért a CSN azzal érvelt, hogy észszerűtlen azt feltételezni, hogy a Brazíliából érkező behozatal miatt a kár valószínűleg megismétlődik.

(211)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy egyrészt a CBAM csak 2023 októberében lépett hatályba, másrészt pedig a 2026-ig tartó átmeneti időszak alatt az importőröknek csak jelenteniük kell az áruikba beépített kibocsátást, pénzügyi költségük ezzel összefüggésben nem merül fel. Az átmeneti időszakot az indokolja, hogy a feleknek legyen idejük alkalmazkodni a végleges rendszer bevezetése előtt, és csökkenjen a kereskedelmi zavarok kockázata. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy korai lenne értékelni a CBAM által a melegen hengerelt sík acéltermékek jövőbeli kereskedelmi forgalmára gyakorolt lehetséges hatást. A Bizottság emellett emlékeztetett arra, hogy a védintézkedések nem tekinthetők tartósnak, és hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedés (48) nincs hatással annak értékelésére, hogy dömpingellenes vámok hiányában mekkora a megnövekedett behozatal valószínűsége. Tekintettel az acélra vonatkozó védintézkedések ideiglenes jellegére, a Bizottság megállapította, hogy azok nem befolyásolhatják a vizsgálat során levont következtetéseit. A Bizottság ezért mindkét állítást elutasította.

(212)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, az uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek az egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt, sík, a Brazil Szövetségi Köztársaságból, az Iráni Iszlám Köztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó termékek behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(213)

A dömping folytatódásával és megismétlődésével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt, sík, a Brazil Szövetségi Köztársaságból, az Iráni Iszlám Köztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(214)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(215)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(216)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen esetekben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásának feltárására irányuló vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(217)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(218)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (49). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(219)

Azok az exportőrök vagy gyártók, amelyek nem exportálták az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet az exportjukra jelenleg alkalmazandó vám szintjének meghatározásához a Bizottság figyelembe vett, kérhetik a Bizottságtól, hogy a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra vonatkozó dömpingellenes vámot vessék ki rájuk. A Bizottságnak abban az esetben kell helyt adnia a kérelemnek, ha három feltétel teljesül. Az új exportáló gyártónak bizonyítania kellene, hogy: i. nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet a kivitelére jelenleg alkalmazandó vám mértékének megállapításához használtak; ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amelyre dömpingellenes vámok alkalmazandók; és iii. ezt követően exportálta az érintett terméket, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(220)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (50) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(221)

Az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelettel (51) a Bizottság hároméves időtartamra védintézkedést vezetett be egyes acéltermékek vonatkozásában. Az (EU) 2021/1029 végrehajtási rendelettel a Bizottság 2024. június 30-ig meghosszabbította a védintézkedést. A felülvizsgálat tárgyát képező termék a védintézkedés hatálya alá tartozó termékkategóriák egyike. Emiatt abban az esetben, ha a védintézkedés keretében megállapított vámkontingenseket túllépik, ugyanazon behozatalokra a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot és a dömpingellenes vámot egyaránt meg kell fizetni. Mivel a dömpingellenes intézkedések és a védintézkedések ilyen együttes alkalmazása a kívántnál nagyobb hatást gyakorolhat a kereskedelemre, a Bizottság úgy határozott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékre kivetett védővám alkalmazásának időtartamára nézve megakadályozza a dömpingellenes vám és a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám együttes alkalmazását.

(222)

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám, és e vám vámtétele nagyobb az e rendelet szerinti dömpingellenes vámoknál, kizárólag az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot kell beszedni. A védintézkedések és a dömpingellenes vámok egyidejű alkalmazásának időszakában az e rendelet alapján kivetett vámok beszedését fel kell függeszteni. Abban az esetben, ha a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám, és e vám vámtétele kisebb az e rendelet szerinti dömpingellenes vámok értékarányos mértékénél, az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot, valamint az e vám és az e rendelet szerinti dömpingellenes vámok nagyobbika közötti különbözetet kell beszedni. A dömpingellenes vám nem beszedett részét fel kell függeszteni.

(223)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,