I. FEJEZET:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

II. FEJEZET:

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

III. FEJEZET:

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

IV. FEJEZET:

1. SZAKASZ:

39.

40.

41.

42.

2. SZAKASZ:

43.

44.

3. SZAKASZ:

45.

46.

4. SZAKASZ:

47.

48.

49.

5. SZAKASZ:

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

6. SZAKASZ:

60.

61.

62.

63.

64.

I. MELLÉKLET:

II. MELLÉKLET:

III. MELLÉKLET:

1. RÉSZ:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

2. RÉSZ:

I. FEJEZET:

8.

II. FEJEZET:

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

3. RÉSZ:

I. FEJEZET:

18.

II. FEJEZET:

19.

20.

21.

22.

23.

4. RÉSZ:

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

5. RÉSZ:

35.

36.

37.

6. RÉSZ:

38.

39.

I. FÜGGELÉK

II. FÜGGELÉK

1. MELLÉKLET:

2. MELLÉKLET:

III. FÜGGELÉK

IV. FÜGGELÉK

V. FÜGGELÉK

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

VII. MELLÉKLET

VIII. MELLÉKLET:

IX. MELLÉKLET:

X. MELLÉKLET:

XI. MELLÉKLET:

XII. MELLÉKLET:

XIII. MELLÉKLET:

a)

A hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) fő célja, hogy megfelelő keretet biztosítson a hivatalosan támogatott exporthitelek szabályos használatához.

b)

A megállapodás – az 5. cikkének a) pontjában meghatározottaknak megfelelően – egyenlő feltételeket kíván kialakítani a hivatalos támogatásokra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy a hivatalos támogatások pénzügyi feltételei között fennálló verseny helyett az exportált áruk és szolgáltatások minőségén és árán alapuló versenyt ösztönözze.

a)

A résztvevők vállalják, hogy az 5. cikk a) pontjában meghatározott hivatalos támogatással összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos információkat megosztják a megállapodásban nem résztvevőkkel.

b)

A megállapodás résztvevője versenyhelyzet esetén, viszonossági alapon, a megállapodásban nem résztvevő információkérésére a hivatalos támogatásai pénzügyi feltételeire vonatkozóan ugyanúgy válaszol, mint ahogy a megállapodás résztvevőjének kérésére válaszolna.

a)

A hivatalos támogatás többféle formában nyújtható:

b)

A megállapodást alkalmazni kell a kötött segélyre; a IV. fejezetben ismertetett eljárások a kereskedelmi vonatkozású, szabad felhasználású segélyre is kiterjednek.

c)

A megállapodás nem vonatkozik a katonai berendezések és a mezőgazdasági árucikkek exportjára.

d)

Nem adható hivatalos támogatás, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a szerződést elsősorban a kedvezőbb futamidő elérése céljából olyan országban lévő vevővel kötötték meg, amely nem az áruk végleges rendeltetési helye.

a)

Új széntüzelésű villamosenergia-termelési erőműveknek vagy azok részeinek kivitele, beleértve azok minden olyan alkotóelemét, berendezését, anyagát és minden olyan szolgáltatást (így a személyzet betanítását is), amely az ilyen erőművek felépítéséhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges. Egy meglévő erőmű új széntüzelésű villamosenergia-termelési egységgel történő kibővítését új széntüzelésű villamosenergia-termelési erőműnek tekintik.

b)

A meglévő széntüzelésű villamosenergia-termelési erőművekhez szükséges berendezések kivitele, kivéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

c)

A fenti a) és b) pontban előírt tilalmak nem alkalmazandók azon széntüzelésű villamosenergia-termelési erőművekre, amelyek hatékony szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási létesítményekkel üzemelnek, valamint arra az esetre, ha a meglévő széntüzelésű villamosenergia-termelési erőműveket szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási létesítmények telepítése céljából alakítják át utólagosan az I. melléklet I. függelékében a B. kategórián belüli 1. típusba tartozó projektekre vonatkozó leírás szerint.

d)

A résztvevők megállapodnak abban, hogy egy résztvevő kérésére elvégzik a nem szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási célú, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló, a jövőben esetlegesen kifejlesztendő technológiák felülvizsgálatát a fenti a) és b) pontokban szereplő kivételek alkalmazása céljából. Bármilyen jövőbeli kivétel a résztvevők konszenzuson alapuló döntése alapján vehető fel a szövegbe.

e)

A fenti a)–d) pontokban foglalt rendelkezéseket legkésőbb 2022. december 31-ig felül kell vizsgálni az éghajlatváltozás kezelésére irányuló közös cél eléréséhez való hozzájárulás érdekében, figyelembe véve az alábbiakat:

a)

Az alábbi ágazati megállapodások a megállapodás részét képezik:

b)

Az I., II. vagy IV. melléklet résztvevői annak rendelkezéseit alkalmazhatják az adott ágazati megállapodás hatálya alá tartozó áruk és/vagy szolgáltatások exportjához nyújtott hivatalos támogatásra. Az I. vagy a II. melléklet tekintetében, amennyiben egy ágazati megállapodás nem tartalmaz a megállapodásnak megfelelő rendelkezést, az ágazati megállapodásban résztvevőnek a megállapodás rendelkezését kell alkalmaznia.

c)

A III. melléklet hatálya alá tartozó áruk és/vagy szolgáltatások exportja tekintetében azoknak a résztvevőknek, akik egyben a szóban forgó ágazati megállapodás résztvevői is, a szóban forgó ágazati megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazniuk.

a)

Az I. kategóriába a magas jövedelmű (2) OECD-országok tartoznak. Minden más ország a II. kategóriába tartozik.

b)

Az országok besorolásánál az alábbi gyakorlati követelmények és eljárások alkalmazandók:

c)

Egy ország csak azt követően kerül át egy másik kategóriába, hogy két egymást követő évben ugyanabba a világbanki kategóriába sorolták.

a)

A résztvevők a hivatalos támogatás tárgyát képező áruk és szolgáltatások vásárlói számára előírják, hogy az export szerződés szerinti értékének minimum 15 %-át fizessék ki legkésőbb a hitel törlesztésének a XIII. mellékletben meghatározott kezdő időpontjáig. Az előleg kiszámításakor az export szerződés szerinti értéke arányosan csökkenthető, ha az ügylet harmadik országból származó, hivatalosan nem támogatott árukat és szolgáltatásokat is magában foglal. A kockázati díj 100 %-ának finanszírozása/biztosítása megengedett. A kockázati díj beépíthető az export szerződés szerinti értékébe, de akár mellőzhető is. A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően fizetett biztosítéki összegek ebben az esetben nem tekintendők előlegnek.

b)

Az előlegfizetéshez nyújtott hivatalos támogatás kizárólag biztosítás vagy garancia formájában történhet a szokásos folyósítás előtti kockázatokkal szemben.

c)

A résztvevők a b) és d) pontban foglaltak kivételével nem nyújthatnak az export szerződés szerinti értékének – ideértve a harmadik országból történő szállítást, de nem számítva a helyi költségeket – 85 %-át meghaladó hivatalos támogatást.

d)

A résztvevők a következő feltételekkel nyújthatnak hivatalos támogatást a helyi költségekhez:

a)

A futamidő nem haladhatja meg az exportált áruk és szolgáltatások hasznos élettartamát, vagy adott esetben annak a projektnek a hasznos élettartamát, amelynek céljára az árukat és szolgáltatásokat exportálják.

b)

A 12. cikk a) pontja ellenére a maximális futamidő tizenöt év.

c)

A 12. cikk b) pontja ellenére az I. vagy II. melléklet alapján támogatásra nem jogosult erőművek (3) esetében a maximális futamidő 12 év.

d)

A résztvevő a 44. cikkel összhangban előzetes értesítést ad, amennyiben tíz évnél hosszabb futamidejű, legalább 10 millió SDR hitelösszegű ügylet fog hivatalos támogatásban részesülni.

a)

Az exporthitel tőkeösszegét rendszerint egyenlő és rendszeres törlesztőrészletekben, vagy adott esetben (pl. ha a támogatást pénzügyi lízinghez vagy önálló gépek vagy berendezések exportjához nyújtják) a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazott egyenlő törlesztés keretében kell visszafizetni.

b)

A tőkeösszeg legalább évenkénti gyakorisággal fizetendő vissza úgy, hogy a tőkeösszeg első részletét legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított egy év elteltével kell megfizetni.

c)

A kamat legalább hathavi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni. A tőkeösszeg-részletek évenkénti megfizetése esetén a kamat legalább tizenkét havi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított tizenkét hónap elteltével kell megfizetni.

d)

A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

e)

Amennyiben az egyrészről a kötelezett rendelkezésére álló pénzeszközök esedékessége, másrészről pedig a fenti a) és b) pontban meghatározott paraméterek alapján megengedett adósságszolgálati konstrukció között fennálló egyenlőtlenség azt kellően indokolja, vagy amennyiben az amortizáció nincs összhangban a szabad pénzáramlással, az alábbi megszorításokkal nyújtható exporthitel:

f)

Amennyiben bármely legalább 10 millió SDR hitelösszegű ügylet a 13. cikk fenti e) alpontja szerint részesül hivatalos támogatásban, a résztvevő azt a 44. cikkel összhangban előzetesen bejelenti. E bejelentésben a résztvevők kötelesek közölni többek között a következőket:

a)

A kamat nem tartalmazza:

b)

Ha a hivatalos támogatást közvetlen hitelekkel/finanszírozással vagy refinanszírozással nyújtják, akkor a kockázati díj vagy hozzáadható a névleges kamatlábhoz, vagy külön díjként fizethető; mindkét összetevőt elkülönítetten kell meghatározni a résztvevők számára.

a)

A rögzített kamatozású hitelekhez hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó résztvevők a megfelelő CIRR-kamatlábakat alkalmazzák minimális kamatlábként. A CIRR-kamatlábak meghatározása az alábbi elvek szerint történik:

b)

A hivatalos finanszírozási támogatás nyújtása nem jelenti a nemfizetési kockázatra a 20. cikk rendelkezései szerint felszámítandó megfelelő hitelkockázati díj ellentételezését, vagy részleges vagy teljes kiegyenlítését.

a)

Az alkalmazandó MPR meghatározása az alábbi tényezők alapján történik:

b)

Az MPR-eket a hitel tőkeértékének százalékarányában úgy kell kifejezni, mintha a kockázati díjat az első hitellehívás időpontjában teljes egészében beszedték volna. Az MPR-ek számítási módszerének magyarázata a matematikai képlettel együtt a VI. mellékletben található.

c)

A résztvevők által a piaci referenciaügyletekre, vagyis a 0. kategóriába sorolt országokba, a magas jövedelmű OECD-országokba és a magas jövedelmű euróövezeti országokba (4) tartozó végső kötelezetteket/garanciavállalókat (azaz hitelkockázati jogalanyokat) érintő ügyletekre, vagy a résztvevők megegyezése alapján a székhely szerinti országban (5) a monetáris ellenőrzés és az átutalások szabályozása alól mentesített multilaterális vagy regionális szervezetet érintő ügyletekre alkalmazott kockázati díjakat a rendeltetési országtól függetlenül eseti alapon kell megállapítani. Annak érdekében, hogy az ilyen országokba tartozó kötelezetteket – és adott esetben garanciavállalókat – érintő ügyletekre alkalmazott kockázati díjak ne legyenek alacsonyabbak a magánpiaci áraknál, a résztvevők a következő eljárásokat alkalmazzák, aminek során a referenciaárak díjakra történő átszámításához elfogadott egyezményeket használnak:

d)

A 7. kategóriába tartozó „legnagyobb kockázatú” országok esetében elvileg az adott kategóriára megállapított MPR-eket meghaladó kockázati díjakat kell alkalmazni; e kockázati díjakat a hivatalos támogatást nyújtó résztvevő határozza meg.

e)

Az MPR egy adott ügyletnél történő kiszámításakor a kötelezett országának besorolásával megegyező országkockázati besorolást kell alkalmazni, és a kötelezett besorolásával megegyező vevőkockázati besorolást kell alkalmazni (11), kivéve, ha a hitel teljes időtartamára szóló, a teljes adósságtörlesztési kötelezettség teljesítésére vonatkozó visszavonhatatlan, feltétel nélküli, bemutatóra szóló, jogilag érvényes és érvényesíthető garancia formájában nyújtott biztosítékot olyan harmadik fél nyújtja, amely a garantált adósság nagyságához viszonyítva hitelképes. Harmadik fél garanciavállalása esetén a résztvevők alkalmazhatják a garanciavállaló országa szerinti országkockázati besorolást és a garanciavállaló vevőkockázati besorolását (12).

f)

A fenti e) pont első és második franciabekezdésében ismertetett helyzetek szerinti, harmadik fél által nyújtott garancia alkalmazásával kapcsolatos követelmények és feltételek a VIII. mellékletben találhatók.

g)

Az MPR kiszámításánál alkalmazott egyezményes kockázatviselési idő a folyósítási időszak fele, kiegészítve a teljes futamidővel, szokásos exporthitel-törlesztési konstrukciót feltételezve, vagyis azt, hogy a tőketörlesztés egyenlő, féléves részletekben történik a felhalmozott kamatokkal együtt a hiteltörlesztés kezdő időpontját hat hónappal követően. A nem szabványos törlesztési konstrukció szerinti exporthitelek esetében az egyenértékű futamidő (egyenlő, féléves részletekben kifejezve) a következő képlet alkalmazásával számítható ki: egyenértékű futamidő = (a futamidő súlyozott átlagidőtartama – –0,25)/0,5.

h)

Amennyiben a résztvevő a kötelezett országától eltérő országban található, garanciavállalóként fellépő harmadik féllel kapcsolatos MPR-t alkalmaz, köteles ezt a 43. cikk alapján előzetesen bejelenteni.

a)

Az ország hitelkockázatának öt eleme a következő:

b)

Az országok nyolc országkockázati kategóriába sorolhatók (0–7). Az 1–7. kategóriákra vonatkozóan MPR-ek kerültek megállapításra, a 0. kategóriára vonatkozóan azonban nem, mivel az ezen kategóriába tartozó országok esetében az országkockázat szintje elhanyagolhatónak tekinthető. A 0. kategóriába sorolt országok esetében az ügyletekkel összefüggő hitelkockázat elsősorban a kötelezett/garanciavállaló kockázatához kapcsolódik.

c)

Az országok besorolása (13) az országkockázati besorolási módszerrel történik, amely az alábbiakból tevődik össze:

d)

Az országkockázati besorolást folyamatosan ellenőrizni kell, legalább évente felül kell vizsgálni, és az országkockázati besorolási módszerből eredő változásokat a titkárság köteles haladéktalanul közzétenni. Ha egy országot alacsonyabb vagy magasabb országkockázati kategóriába sorolnak át, a résztvevők – az átsorolás titkárság által történő közlését követő legkésőbb öt munkanapon belül – az új országkockázati kategóriával kapcsolatos MPR-ek értékével megegyező vagy azt meghaladó kockázati díjat számítanak fel.

e)

Az országkockázati besorolásokat a titkárság teszi közzé.

a)

A 22. cikk d) pontjának megfelelően az országkockázati besorolási módszer alapján besorolt valamennyi ország esetében értékelni kell a szuverén kockázatot azoknak a kivételes államoknak az azonosítása érdekében:

b)

A fenti a) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő államokat a résztvevők által kidolgozott és elfogadott szuverénkockázat-értékelési módszerrel kell azonosítani.

c)

A fenti a) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő államok jegyzékét folyamatosan ellenőrizni kell, és legalább évente felül kell vizsgálni, és a szuverénkockázat-értékelési módszerből eredő változásokat a titkárság köteles haladéktalanul közzétenni.

d)

A fenti b) pont szerint azonosított államok jegyzékét a titkárság köteles közzétenni.

a)

A vevőkockázati besorolásoknak a megállapodás résztvevői által meghatározottak szerint a kötelezett/garanciavállaló elsőbbségi fedezetlen hitelminősítésén kell alapulniuk.

b)

A fenti a) ponttól eltérve a legfeljebb 5 millió SDR hitelösszegű ügyletek besorolása az ügylet alapján, azaz a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök alkalmazását követően történhet; az ilyen ügyletek azonban besorolásuktól függetlenül nem jogosultak engedményre a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök alkalmazása tekintetében.

c)

A kormányzati kötelezettek, illetve garanciavállalók vevőkockázati besorolása: SOV/CC0.

d)

A nem kormányzati kötelezettek, illetve garanciavállalók kivételes esetben az „Államnál jobb” (SOV+) vevőkockázati kategóriába sorolhatók, ha (15):

e)

A 44. cikknek megfelelően a résztvevők a következő ügyleteket jelentik be előzetesen:

f)

Ha az egymással versengő résztvevők egy adott ügylettel kapcsolatosan kialakuló versenyhelyzetben a kötelezettet/garanciavállalót eltérő vevőkockázati kategóriákba sorolták, kötelesek törekedni arra, hogy közös vevőkockázati besorolásban állapodjanak meg. Amennyiben a közös besorolás terén nem jutnak megállapodásra, azok a résztvevők, amelyek a kötelezettre/garanciavállalóra magasabb vevőkockázati besorolást állapítottak meg, alkalmazhatják az alacsonyabb vevőkockázati besorolást.

a)

Az exporthitel-termék minősége attól függ, hogy az adott termék biztosítás, garancia vagy közvetlen hitel/finanszírozás-e, biztosítási termékek esetében pedig attól, hogy a kárfizetési türelmi idő alatt (vagyis a kötelezett által teljesítendő futamidő és azon időpont közötti időszak alatt, amikor a biztosító köteles az exportőrt/pénzügyi intézményt kártalanítani) a kamatfedezetet felár nélkül nyújtják-e.

b)

A résztvevők által kínált összes meglévő exporthitel-terméket az alábbi három termékkategória valamelyikébe kell besorolni:

a)

A résztvevők a X. mellékletben meghatározott alkalmazási feltételekkel a következő országkockázat-csökkentési módszereket alkalmazhatják:

b)

Ha a megállapodás résztvevője országkockázat-csökkentési módszer alkalmazását tükröző MPR-t alkalmaz, köteles ezt a 43. cikk alapján előzetesen bejelenteni.

c)

Piaci referenciaügyletek esetében nem alkalmazhatók országkockázat-csökkentési módszerek.

a)

A résztvevők a következő vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközöket alkalmazhatják, amelyek 0-nál nagyobb hitelminőség-javítási tényező alkalmazását teszik lehetővé:

b)

A vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök fogalommeghatározását és a hitelminőség-javítási tényező maximális értékeit az 1–7. kategóriába tartozó kötelezettek és a piaci referenciakötelezettek tekintetében egyaránt a X. melléklet tartalmazza.

c)

A vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök önállóan és kombinálva a következő korlátozásokkal alkalmazhatók:

d)

A résztvevők a 44. cikknek megfelelően előzetesen bejelentik azon nem kormányzati kötelezettel/garanciavállalóval kötött ügyleteket, amelyek esetében a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök 0-t meghaladó hitelminőség-javítási tényező alkalmazását eredményezik vagy ha a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközöket olyan piaci referenciaügyletekben használják, amelyek a megfelelő TCMB MPR alatti árazáshoz vezetnek.

a)

Az MPR-ek megfelelőségének értékeléséhez és szükség esetén a felfelé vagy lefelé történő kiigazításokhoz díj-visszacsatolási eszközöket (Premium Feedback Tool – a továbbiakban: PFT) kell párhuzamosan alkalmazni az MPR rendszeres ellenőrzése és korrekciója céljából.

b)

A PFT-k értékelik az MPR-ek megfelelését egyrészt a hivatalos exporthiteleket nyújtó intézmények tényleges tapasztalata, másrészt a hitelkockázat árazására vonatkozó magánpiaci információk szempontjából.

a)

A résztvevők megállapodtak abban, hogy kiegészítő irányelveket alkalmaznak az exporthitelekre és a kötött segélyekre. Az exporthitelre vonatkozó irányelveknek a szabadpiaci verseny működési elvein kell alapulniuk. A kötött segélyre vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell, hogy azon országok, ágazatok vagy projektek is megkapják a szükséges külső forrásokat, amelyek csak kis mértékben jutnak hozzá vagy semmilyen mértékben nem jutnak hozzá a piaci finanszírozáshoz. A kötött segélyre vonatkozó irányelveknek biztosítaniuk kell az értékarányos megtérülést, a minimumra kell csökkenteniük a kereskedelmi torzulást, és hozzá kell járulniuk e forrásoknak a fejlődés szempontjából történő hatékony felhasználásához.

b)

A megállapodás kötött segélyre vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki a multilaterális vagy regionális intézmények segélyprogramjaira.

c)

Ezen elvek nem befolyásolják a Fejlesztési Támogatási Bizottságnak (a továbbiakban: DAC) a kötött segély és a szabad felhasználású segély minőségéről alkotott nézeteit.

d)

A résztvevők további információkat kérhetnek a segélyek bármely formájának kötött státuszával kapcsolatban. Ha bizonytalanság merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy bizonyos finanszírozási gyakorlat a kötött segélyekre vonatkozó, a XIII. mellékletben található meghatározás alá tartozik-e, a donor országnak bizonyítékot kell szolgáltatnia az azzal kapcsolatos állítások alátámasztására, hogy a segély a XIII. mellékletben található meghatározásnak megfelelően ténylegesen „szabad felhasználású segély”.

a)

a hivatalos fejlesztéstámogatás (ODA) keretébe tartozó kölcsönök, amelyek meghatározása „A DAC irányelvei a kapcsolt finanszírozás, valamint a feltételekhez kötött és a részben szabad felhasználású hivatalos fejlesztéstámogatás tekintetében (DAC Guiding Principles for Associated Financing and Tied and Partially Untied Official Development Assistance, 1987)” című kiadványban található;

b)

hivatalos fejlesztéstámogatási adományok, amelyek meghatározása „A DAC vezérelvei a kapcsolt finanszírozás, valamint a kötött és a részben szabad felhasználású hivatalos fejlesztéstámogatás tekintetében (DAC Guiding Principles for Associated Financing and Tied and Partially Untied Official Development Assistance, 1987)” című kiadványban található; és

c)

egyéb hivatalos pénzmozgások (OOF), amelyek magukban foglalják az adományokat és a kölcsönöket, de nem tartalmazzák az e megállapodással összhangban lévő, hivatalosan támogatott exporthiteleket; vagy

d)

bármilyen, jogilag vagy ténylegesen az adományozó, a kölcsönnyújtó vagy a hitelfelvevő ellenőrzése alatt álló társítás, pl. vegyítés, amely az előző finanszírozási összetevőkből legalább két összetevőt és/vagy az alábbi finanszírozási összetevőket foglalja magában:

a)

A kapcsolt finanszírozás különböző formákban történhet, ideértve a vegyes hiteleket, a vegyes finanszírozást, a közös finanszírozást, a párhuzamos finanszírozást vagy az egységes integrált ügyleteket. Ezek mindegyike az alábbi fő tulajdonságokkal jellemezhető:

b)

A társítást vagy a tényleges kapcsolódást olyan tényezők határozzák meg, mint:

c)

Az alábbi eljárások nem akadályozzák meg azt, hogy egy társítást vagy „tényleges” kapcsolatot ekként határozzanak meg:

a)

Nem részesíthetők kötött segélyben azok az országok, amelyeknél a Világbank adatai szerinti az egy főre jutó GNI meghaladja a közepes jövedelmű országok (alsó sáv) felső határát. A Világbank ezt a küszöbértéket évente újraszámítja (17). Egy ország csak akkor kerülhet át egy másik kategóriába, ha a világbanki besorolása két egymást követő évben változatlan volt.

b)

Az országok besorolásánál az alábbi gyakorlati követelmények és eljárások alkalmazandók:

a)

Kötött segély nem nyújtható azokhoz az állami vagy magánprojektekhez, amelyek normál körülmények között kereskedelmi szempontból életképesek lennének a piaci feltételekkel vagy a megállapodás feltételeivel történő finanszírozás esetén.

b)

A segélyre való jogosultság kulcstesztjei a következők:

c)

A fenti b) alpontban szereplő kulcstesztek annak leírására szolgálnak, hogy miként kell értékelni egy projektet annak meghatározása céljából, hogy a projektet ilyen segéllyel, illetve a piaci feltételek vagy a megállapodás feltételei szerinti exporthitelekkel kell-e finanszírozni. A 47–49. cikkben ismertetett konzultációs folyamatban az idő múlásával várhatóan olyan tapasztalatok halmozódnak fel, amelyek mind az exporthitel-intézmények, mind a segélyintézmények vonatkozásában pontosabban határozzák meg az előzetes iránymutatást a kétféle projektkategória közötti határvonal tekintetében.

d)

A hajókhoz nyújtott exporthitelekre vonatkozó ágazati megállapodás hatálya alá tartozó áruk és/vagy szolgáltatások vonatkozásában segélyt nyújtani kívánó résztvevőknek – a megállapodás rendelkezésein kívül – meg kell győződniük arról, hogy a futamidő alatt a hajó nem nyílt regisztráció keretében üzemel, és kellő biztosítékot kaptak arra, hogy a végleges tulajdonos székhelye a kedvezményezett országban van, nem külföldi érdekeltségű alvó leányvállalat, és a végleges tulajdonos vállalta, hogy kormánya jóváhagyása nélkül nem adja el a hajót.

a)

Technikai segítségnyújtás: olyan kötött segély, ahol a hivatalos fejlesztési segély összetevője kizárólag műszaki együttműködésből áll, és amely az ügylet teljes értékének 3 %-ánál vagy 1 millió SDR-nél kevesebb, attól függően, hogy melyik érték alacsonyabb; és

b)

Kis projektek: 1 millió SDR-nél kisebb beruházási projektek, amelyeket teljes egészében fejlesztéstámogatási adománnyal finanszíroznak.

a)

A 32. és a 33. cikk rendelkezései nem vonatkoznak azon kötött segélyre, amelynél a kedvezményezettségi szint legalább 80 %, a 31. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képező kötött segély kivételével.

b)

A 33. cikk rendelkezései nem vonatkoznak a 2 millió SDR-nél alacsonyabb értékű, kötött segélyre, a 31. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képező kötött segély kivételével.

c)

A 32. és a 33. cikk rendelkezései nem vonatkoznak az ENSZ által meghatározott, a legkevésbé fejlett országoknak nyújtott kötött segélyre.

d)

A résztvevőknek – az adott körülmények fényében – pozitív hozzáállást kell tanúsítaniuk a kötött segélyek eljárásainak felgyorsítása iránt:

e)

A 32. és 33. cikktől eltérve a résztvevők – kivételesen – az alábbi eszközök egyikével is nyújthatnak támogatást:

a)

egy kölcsön kedvezményezettségi szintjének egy adott pénznemben történő kiszámításához alkalmazott leszámítolási kamatláb, vagyis a differenciált leszámítolási kamatláb (Differentiated Discount Rate – a továbbiakban: DDR) minden év január 15-én megváltozik, kiszámítása pedig a következőképpen történik (18):

b)

A kedvezményezettségi szint kiszámításának bázisidőpontja a hiteltörlesztés XIII. mellékletben meghatározott kezdő időpontja.

c)

Egy kapcsolt finanszírozási csomag teljes kedvezményezettségi szintjének kiszámítása szempontjából az alábbi hitelek, pénzeszközök és kifizetések kedvezményezettségi szintjét nullának tekintjük:

A hiteltörlesztés kezdő időpontjában vagy az azelőtt kifizetett, de előlegnek nem minősülő összegeket figyelembe kell venni a kedvezményezettségi szint kiszámításakor.

d)

A leszámítolási kamatláb egyeztetés esetén: a segély egyeztetésekor az egyforma egyeztetés olyan azonos kedvezményezettségi szinttel történő egyeztetést jelent, amelyet az egyeztetés időpontjában érvényben lévő leszámítolási kamatlábbal számítanak ki újra.

e)

A helyi költségeket és a harmadik országbeli beszerzéseket csak akkor kell figyelembe venni a kedvezményezettségi szint kiszámításakor, ha azokat a donor ország finanszírozza.

f)

Egy csomag teljes kedvezményezettségi szintjének meghatározása úgy történik, hogy a csomag egyes összetevőinek névértékét meg kell szorozni az egyes összetevők adott kedvezményezettségi szintjével, az eredményeket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az összetevők összesített névértékével.

g)

Egy adott segélykölcsön leszámítolási kamatlába a bejelentés időpontjában érvényben lévő kamatláb. Azonnali bejelentés esetében azonban a leszámítolási kamatláb megegyezik a segélykölcsön feltételei rögzítésének időpontjában érvényben lévő kamatlábbal. A leszámítolási kamatlábnak a kölcsön futamideje alatt történő változása nem változtatja meg a kedvezményezettségi szintet.

h)

Ha a szerződés megkötése előtt változik a pénznem, a bejelentést is módosítani kell. A kedvezményezettségi szint kiszámításánál alkalmazott leszámítolási kamatláb megegyezik a módosítás időpontjában alkalmazható kamatlábbal. Nincs szükség módosításra, ha az alternatív pénznem és a kedvezményezettségi szint kiszámításához szükséges összes információ szerepel az eredeti bejelentésben.

i)

A fenti g) ponttól eltérve a segélyezési hitelkeret alapján kezdeményezett egyedi ügyletek kedvezményezettségi szintjének a kiszámításánál alkalmazott leszámítolási kamatláb megegyezik a hitelkeretnél eredetileg bejelentett kamatlábbal.

a)

A résztvevők nem rögzítik két évnél hosszabb időre a kötött segély feltételeit, függetlenül attól, hogy az egyedi ügyletek finanszírozásához vagy segélyezési jegyzőkönyvhöz, segélyezési hitelkerethez vagy hasonló megállapodáshoz kapcsolódik-e. Segélyezési jegyzőkönyv, segélyezési hitelkeret vagy hasonló megállapodás esetében az érvényességi időszak a 46. cikkel összhangban bejelentendő aláírás napján kezdődik; a hitelkeret növelését új ügyletként kell bejelenteni, arra utaló megjegyzéssel, hogy keretnövelésről van szó, és hogy megújítására a hitelkeret-növelés bejelentésének időpontjában engedélyezett feltételekkel kerül sor. Egyedi ügyletek esetén, beleértve a segélynyújtási jegyzőkönyvet, a segélyelemet tartalmazó hitelkeretet vagy más hasonló megállapodás alapján bejelentett ügyleteket is, az érvényességi idő a kötelezettségvállalásnak – az adott esettől függően – a 45. vagy a 46. cikk szerinti bejelentése napján kezdődik.

b)

Ha egy ország első alkalommal vált jogosulatlanná a 17 éves világbanki kölcsönökre, a meglévő és az új, bejelentett, kötött segélyezési jegyzőkönyvek és hitelkeretek érvényességi idejét a 32. cikk b) pontjában foglalt eljárásokkal összhangban végzett potenciális átsorolás időpontjától számított egy évre kell korlátozni.

c)

Az ilyen jegyzőkönyvek és hitelkeretek csak a megállapodás 32. és 33. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelő feltételek mellett újíthatók meg az alábbiakat követően:

Ilyen körülmények között a meglévő feltételek a 36. cikkben meghatározott leszámítolási kamatláb változása ellenére fenntarthatók.

a)

Amint valamely résztvevő átveszi a 43–46. cikkben foglalt eljárásokkal összhangban bejelentett hivatalos támogatást, tájékoztatja erről az összes többi résztvevőt, megfelelően feltüntetve a bejelentés hivatkozási számát a vonatkozó utólagos bejelentő űrlapon.

b)

Az 51–53. cikkel összhangban végzett információcsere során a résztvevő tájékoztatja a többi résztvevőt a konkrét ügylet támogatásához általa előirányzott hitelfeltételekről, és hasonló információkat kérhet a többi résztvevőtől.

c)

Az V. mellékletben foglalt, azon ügyletekre vonatkozóan előírt információkon felül, amelyekről a 43. vagy a 44. cikkel összhangban előzetes bejelentésre került sor, a résztvevők a vonatkozó utólagos bejelentő űrlapon az alábbiakat is kötelesek közölni:

a)

A megállapodás résztvevője vagy nem résztvevője által felajánlott pénzügyi feltételek 17. és 38. cikk szerinti egyeztetése előtt a résztvevő minden észszerű erőfeszítést megtesz – az 53. cikkben ismertetett személyes konzultációk szükség szerinti igénybevételét is beleértve – annak igazolására, hogy e feltételek hivatalos támogatásban részesülnek, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:

b)

A 43. és a 44. cikkel összhangban közölt pénzügyi feltételekkel azonos pénzügyi feltételeket felajánlani szándékozó résztvevő ezt akkor teheti meg, ha a bejelentésben meghatározott várakozási idő letelt. A szóban forgó résztvevő e szándékát mielőbb köteles bejelenteni.

a)

Az a résztvevő, aki megalapozottan véli azt, hogy a másik résztvevő (a kezdeményező résztvevő) által ajánlott pénzügyi feltételek előnyösebbek a megállapodásban előirányzott feltételeknél, köteles erről a titkárságot tájékoztatni; a titkárság haladéktalanul rendelkezésre bocsátja ezt az információt.

b)

A kezdeményező résztvevő a titkárság tájékoztatásának kiadását követő két munkanapon belül köteles az ajánlatában szereplő pénzügyi feltételeket tisztázni.

c)

A kezdeményező résztvevő által történt tisztázást követően bármelyik résztvevő kérheti, hogy a titkárság öt munkanapon belül szervezzen különleges konzultációs értekezletet a résztvevők számára a kérdés megvitatása céljából.

d)

A résztvevők különleges konzultációs értekezlete eredményének megszületéséig a hivatalos támogatásból fakadó előnyös pénzügyi feltételek nem lépnek érvénybe.

a)

A megállapodás résztvevője az V. melléklettel összhangban bármely, tízmillió SDR összeget meghaladó kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal az összes többi résztvevőt értesíti, ha:

b)

A megállapodás résztvevője az V. melléklettel összhangban bármely, tízmillió SDR összeget meghaladó kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal az összes többi résztvevőt értesíti, ha a támogatást az I. melléklet 6. cikke a) pontjának 2) alpontja szerinti meghosszabbítják.

c)

Ha ezen időszak alatt bármely másik résztvevő tárgyalást kér, a kezdeményező résztvevőnek további tíz naptári napig kell várakoznia.

d)

A tárgyalást követően a megállapodás résztvevője az összes többi résztvevőt tájékoztatja végleges döntéséről, hogy a 62. cikkel összhangban elősegítse a szerzett tapasztalatok áttekintését. A résztvevők nyilvántartást vezetnek a fenti a) ponttal összhangban bejelentett kockázati díjakkal kapcsolatos tapasztalataikról.

a)

A megállapodás résztvevője az V. melléklettel összhangban bármely, tíz évnél hosszabb futamidejű, tízmillió SDR összeget meghaladó kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal az összes többi résztvevőt értesíti.

b)

A megállapodás résztvevője az V. melléklettel összhangban bármilyen 10 millió SDR összeget meghaladó kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal az összes többi résztvevőt értesíti, ha a támogatás nyújtására az alábbiak valamelyike alapján kerül sor:

c)

A megállapodás résztvevője az V. melléklettel összhangban bármilyen tízmillió SDR összeget meghaladó kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal az összes többi résztvevőt értesíti, ha a támogatás nyújtására az alábbiak valamelyikével összefüggésben kerül sor:

a)

A résztvevő akkor köteles az V. melléklettel összhangban előzetes bejelentést tenni, ha az alábbiakhoz szándékozik hivatalos támogatást nyújtani:

b)

Az előzetes bejelentést az ajánlat benyújtásának határideje vagy a kötelezettségvállalás időpontja előtt legkésőbb 30 munkanappal kell megtenni, attól függően, hogy melyik időpont következik be előbb.

c)

Ha a kezdeményező résztvevő mérsékli vagy visszavonja a közölt feltételek támogatására irányuló szándékát, köteles erről az összes többi résztvevőt haladéktalanul tájékoztatni.

d)

Az e pontban foglalt rendelkezés arra a kötött segélyre is érvényes, amely a 31. cikkben ismertetett kapcsolt finanszírozási csomag részét képezi.

a)

A megállapodás résztvevője – az V. melléklettel összhangban – köteles azonnal, vagyis a kötelezettségvállalástól számított két munkanapon belül értesíteni az összes többi résztvevőt, ha olyan kötött segélyhez nyújt hivatalos támogatást, amelynek értéke:

b)

A megállapodás résztvevője a segélyezésről szóló jegyzőkönyv, a hitelkeret vagy hasonló megállapodás aláírásakor is köteles az összes többi résztvevőt azonnal értesíteni.

c)

Nem kell előzetes bejelentést tenni, ha a megállapodás résztvevője olyan pénzügyi feltételeket kíván egyeztetni, amelyek az azonnali bejelentés hatálya alá tartoznak.

a)

A kötött segélyre irányuló lehetséges kereskedelmi motiváció tisztázását igénylő résztvevő kérheti a teljes (a XI. mellékletben részletezett) segélyminőség-értékelés átadását.

b)

Ezenkívül a megállapodás résztvevője – a 48. cikkel összhangban – más résztvevőkkel való konzultációkat kérhet. A konzultációk magukban foglalják az 53. cikkben említett személyes konzultációkat is az alábbiak megvitatása céljából:

a)

A konzultációk során a megállapodás résztvevője többek között az alábbi információkat kérheti:

b)

Legkésőbb a versenytárgyalás zárónapja vagy a kötelezettségvállalás napja előtt legalább tíz munkanappal – attól függően, hogy melyik következik be előbb – be kell fejezni a konzultációt, és a titkárság köteles a 46. cikkben szereplő mindkét kérdésre vonatkozó megállapításokat valamennyi résztvevővel közölni. Ha a konzultációt folytató résztvevők között nem jön létre megállapodás, a titkárság öt munkanapon belül más résztvevőket is felkér álláspontjuk kifejtésére. A titkárság közli ezen álláspontokat a bejelentést tevő résztvevővel, akinek fontolóra kell vennie a továbblépés kérdését, amennyiben úgy tűnik, hogy a segélyezési ajánlatnak nincs komoly támogatottsága.

a)

A komoly támogatottság hiánya ellenére a projektet tovább vinni kívánó adományozó a konzultáció befejezését – vagyis az elnök döntésének elfogadását – követő legfeljebb 60 naptári napon belül előzetesen bejelenti szándékát a többi résztvevőnek. Az adományozó emellett levelet ír az OECD főtitkárának, amelyben ismerteti a konzultációk eredményeit, és magyarázatot ad arra a fontos, nem kereskedelmi vonatkozású nemzeti érdekre, amely erre a lépésre készteti. A résztvevők várakozása szerint ilyen eljárásra csak ritka, kivételes esetekben kerül sor.

b)

Az adományozó azonnal tájékoztatja a résztvevőket arról, hogy levelet küldött az OECD főtitkárának, amelynek másolatát mellékeli a bejelentéshez. Sem az adományozó, sem a megállapodás más résztvevője nem tehet kötött segélyt érintő kötelezettségvállalást az említett bejelentésnek a résztvevők részére történő bejelentést követő tíz munkanapig. Azon projekteknél, amelyek esetében a konzultációs folyamat során megállapították, hogy konkurens kereskedelmi ajánlatokat is benyújtottak, a fent említett tíz munkanapos határidő 15 napra meghosszabbodik.

c)

A Titkárság felügyeli a konzultációk folyamatát és eredményeit.

a)

Bármelyik résztvevő megkérdezhet egy másik résztvevőt arról, mi az álláspontja egy harmadik országgal, egy harmadik országban lévő intézménnyel vagy egy konkrét üzleti módszerrel kapcsolatban.

b)

A hivatalos támogatás iránti kérelmet átvevő résztvevő kérdést intézhet egy másik résztvevőhöz, megjelölve azokat a legkedvezőbb hitelfeltételeket, amelyeket az érdeklődő résztvevő hajlandó lenne támogatni.

c)

Ha a kérdést több résztvevőhöz intézik, akkor a tájékoztatáskérésnek címjegyzéket kell tartalmaznia.

d)

A tájékoztatáskérések másolatait meg kell küldeni a titkárság részére.

a)

Az a résztvevő, akitől a tájékoztatást kérték, köteles hét naptári napon belül válaszolni és a lehető legtöbb információt átadni. A válaszban a lehető legnagyobb valószínűséggel jelezni kell, hogy milyen döntést készül hozni a megkeresett résztvevő. Szükség esetén mielőbb teljeskörű választ is kell adni a kérdésre. A másolatokat a tájékoztatáskérés többi címzettje és a titkárság részére is meg kell küldeni.

b)

Ha egy tájékoztatáskérésre adott válasz a későbbiekben bármilyen okból érvénytelenné válik, például azért, mert:

a)

A személyes konzultációk iránti kéréshez a résztvevőnek tíz munkanapon belül kell hozzájárulnia.

b)

A személyes konzultációk iránti kérést a megállapodásban résztvevők és nem résztvevők rendelkezésére kell bocsátani. A tíz munkanapos határidő letelte után a konzultációkat mielőbb meg kell tartani.

c)

A résztvevők elnöke koordinálja a titkársággal a szükségessé váló követő intézkedéseket, például a közös álláspontot. A titkárság azonnal rendelkezésre bocsátja a konzultáció eredményét.

a)

A közös álláspontra irányuló javaslatokat csak a titkárság részére kell címezni. A közös álláspontra irányuló javaslatot a titkárság küldi el az összes résztvevőnek, kötött segély esetében pedig a DAC összes kapcsolattartójának. A közös álláspontot kezdeményező személy kiléte nem állapítható meg a titkárság által az OECD hálózati környezetében üzemeltetett elektronikus hirdetőtáblán lévő „közös álláspont nyilvántartás”-ból. A titkárság azonban – kérésre – szóban közölheti egy résztvevővel vagy a DAC tagjával a kezdeményező kilétét. A titkárság az ilyen jellegű kérésekről nyilvántartást vezet.

b)

A közös álláspontra irányuló javaslatot dátummal kell ellátni, és az alábbi formában kell elkészíteni:

c)

A 32. cikk b) pontjának 4) alpontjával összhangban benyújtott, közös álláspontra irányuló javaslatot a titkársághoz kell címezni, másolatát pedig a többi résztvevőnek meg kell küldeni. A közös álláspontra irányuló javaslatot tevő résztvevő köteles kimerítő magyarázattal szolgálni arra, miért gondolja, hogy egy ország besorolásának különböznie kell a 32. cikk b) pontjában meghatározott eljárástól.

d)

Az egyeztetett közös álláspontokat a titkárság teszi közzé.

a)

A válaszokat 20 naptári napon belül kell megadni, a résztvevőket azonban arra ösztönözzük, hogy a lehető leggyorsabban adjanak választ a közös álláspontra irányuló javaslatokra.

b)

A válasz lehet további információkérés, a közös álláspont elfogadása, elutasítása, a közös álláspont módosítására irányuló javaslat vagy alternatív közös álláspontra irányuló javaslat.

c)

A közös álláspontra irányuló javaslat elfogadottnak tekintendő azon résztvevő részéről, aki bejelenti, hogy nincs álláspontja, mert nem keresték meg őt exportőrök vagy a kedvezményezett országban működő hatóságok a projektre irányuló segéllyel kapcsolatban.

a)

A 20 naptári napos határidő letelte után a titkárság tájékoztatja a résztvevőket a közös álláspontra irányuló javaslat állásáról. Ha a közös álláspontot nem fogadta el valamennyi résztvevő, viszont egyik résztvevő sem utasította azt el, a javaslat további nyolc naptári napnyi időszakra nyitva marad.

b)

E további időszak letelte után az a résztvevő, aki nem utasította el egyértelműen a közös álláspontra irányuló javaslatot, úgy tekintendő, hogy elfogadta azt. Mindazonáltal a közös álláspont elfogadását bármelyik résztvevő – köztük a kezdeményező résztvevő is – egy vagy több résztvevő által történő határozott elfogadástól teheti függővé.

c)

Ha valamelyik résztvevő a közös álláspont egy vagy több elemét nem fogadja el, akkor a közös álláspont összes többi elemét hallgatólagosan elfogadja. Magától értetődően előfordulhat, hogy a részleges elfogadás eredményeképpen a többi résztvevő megváltoztatja a javasolt közös álláspontra vonatkozó véleményét. Valamennyi résztvevőnek jogában áll, hogy a közös álláspont alá nem tartozó feltételeket ajánljon, vagy ezeket egyeztesse.

d)

Az el nem fogadott közös álláspont az 54. és az 55. cikkben foglalt eljárások igénybevételével ismételten megvizsgálható. Ebben az esetben a résztvevőket nem kötelezi eredeti döntésük.

a)

A jóváhagyott közös álláspont – a hatálybalépésének időpontjától számítva – két évig érvényes, kivéve, ha a titkárságot arról tájékoztatják, hogy a közös álláspont már nem áll senkinek az érdekében, és ezt az összes résztvevő elfogadja. A valamely konkrét ügyletre vonatkozó közös álláspont további két évig marad érvényben, ha valamelyik résztvevő az eredeti lejárati időpont előtt 14 naptári nappal a közös álláspont meghosszabbítását kéri. Konkrét ügyletre vonatkozó közös álláspont későbbi meghosszabbításairól, illetve az olyan közös álláspontok meghosszabbításairól, amelyek nem kapcsolódnak konkrét ügylethez, az 54–58. cikkben foglalt eljárások útján lehet megállapodni. A 32. cikk b) pontjának 4) alpontjával összhangban jóváhagyott közös álláspont addig érvényes, amíg rendelkezésre nem állnak a következő évi világbanki adatok.

b)

A titkárság figyelemmel kíséri a közös álláspontok helyzetét, és erről folyamatosan tájékoztatja a résztvevőket az elektronikus hirdetőtáblán elhelyezett „Az érvényes közös álláspontok helyzete” elnevezésű jegyzék frissítésével. Ennek megfelelően a titkárság többek között köteles:

Az a résztvevő, amely az exporthitelekre vonatkozó szabályokkal (azaz nem a kereskedelmi vonatkozású segélyekkel összefüggő szabályokkal) összefüggő közös álláspont alapján nyújt hivatalos támogatást, a 44. cikkel összhangban minden egyes támogatott ügyletet köteles előzetesen bejelenteni.

a)

A résztvevők rendszeresen felülvizsgálják a megállapodás működését. A vizsgálat során a résztvevők többek között megvizsgálják a bejelentési eljárásokat, a differenciált leszámítolási kamatláb (DDR) rendszerének alkalmazását és működését, a kötött segéllyel kapcsolatos szabályokat és eljárásokat, az egyeztetés kérdéseit, az előzetes kötelezettségvállalásokat és a megállapodásban való szélesebb részvétel lehetőségeit.

b)

A felülvizsgálat a résztvevők tapasztalatain, valamint a résztvevőknek a megállapodás működésének és eredményességének javítására vonatkozó javaslatain alapul. A résztvevők figyelembe veszik a megállapodás célkitűzéseit, valamint az aktuális gazdasági és pénzügyi helyzetet. A résztvevők által a vizsgálathoz előterjeszteni kívánt információkat és javaslatokat legkésőbb a vizsgálat napja előtt 45 naptári nappal kell a titkársághoz eljuttatni.

a)

az országkockázat- és a szuverénkockázat-értékelési módszerek érvényességük vizsgálata céljából, a tapasztalatok figyelembevételével;

b)

az MPR-ek szintje annak érdekében, hogy a kockázat pontos fokmérői maradjanak, figyelembe véve mind a hivatalos exporthiteleket nyújtó intézmények tényleges tapasztalatait, mind pedig a hitelkockázat árazására vonatkozó magánpiaci információkat;

c)

az MPR-ek differenciálása, amely az exporthitel-termékek eltérő minőségét és a nyújtott fedezet százalékarányát veszi figyelembe; és

d)

az országkockázat-csökkentés és a vevőkockázati hitelminőség-javítási eszközök alkalmazásával, valamint az MPR-ekre gyakorolt konkrét hatásuk folyamatos érvényességével és helyességével kapcsolatos tapasztalatok.

e)

A megállapodás kockázati díjakkal kapcsolatos szabályok szempontjából történő átfogó felülvizsgálatát – különös hangsúllyal a piaci referenciaár meghatározásának szabályaira – legkésőbb 2024. december 31-ig el kell végezni.

a)

Ez az ágazati megállapodás meghatározza azokat a pénzügyi feltételeket, amelyeket az I. függelékében felsorolt és meghatározott, támogatásra jogosult ágazatokban a szerződésekhez kapcsolódó, hivatalosan támogatott exporthitelekre kell alkalmazni, amennyiben ezek hatásait – csakúgy mint az összes, hivatalosan támogatott exporthitel esetében – a hivatalosan támogatott exporthitelekre, valamint a környezeti és társadalmi átvilágításra vonatkozó közös megközelítésről szóló, 2012. évi tanácsi ajánlással összhangban értékelik. Az ágazatok jegyzéke – csakúgy mint adott esetben a projektek jogosultságának meghatározásához használt technológiasemleges teljesítménykritériumok kapcsolódó jegyzéke – idővel az ezen ágazati megállapodás 8. cikkében előírt felülvizsgálati rendelkezésekkel összhangban módosítható.

b)

Az említett szerződések teljes projekteknek vagy azok részeinek kivitelére vonatkozhatnak, beleértve minden olyan alkotóelemet, berendezést, anyagot és szolgáltatást (így a személyzet betanítását is), amely valamely azonosítható projekt felépítéséhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges, az alábbi kikötésekkel:

c)

Az I. függelék A. projektkategóriájában felsorolt ágazatokra vonatkozó feltételek a következőkre korlátozódnak:

d)

Az I. függelék A. projektkategóriájában felsorolt ágazatokra vonatkozó feltételek nem alkalmazandók az erőmű telephelyének határain kívül található olyan tételekre, amelyekért rendszerint a vevő felelős, így különösen az erőműhöz közvetlenül nem kapcsolódó vízellátásra, valamint a területfejlesztéssel, az utakkal, a felvonulási épületekkel, az erősáramú vezetékekkel és a transzformátor-állomásokkal kapcsolatos költségekre, valamint a vevő országában a hivatalos engedélyezési eljárásokkal (például a telephelyengedélyekkel és építési engedélyekkel) összefüggő költségekre, az alábbiak kivételével:

e)

A részes felek javasolhatják az ezen ágazati megállapodásban meghatározott pénzügyi feltételek biztosítását olyan, az éghajlatváltozás mérséklését célzó projektek számára, amelyek jelenleg nem szerepelnek az I. függelékben, vagy más módon nem felelnek meg az I. függelékben foglalt jogosultsági kritériumoknak. E projektek eseti alapon, a megállapodás 54–59. cikkében felvázolt eljárásnak megfelelően kerülnek elbírálásra. A részes felek kedvezően fogják elbírálni azokat a javaslatokat, amelyek összhangban állnak a közös éghajlat-politikai célkitűzésekkel és ezen ágazati megállapodás céljával.

a)

Ez az ágazati megállapodás megállapítja azokat a pénzügyi feltételeket, amelyeket a II. függelékében felsorolt kritériumoknak megfelelő projektekhez vagy szerződésekhez kapcsolódó, hivatalosan támogatott exporthitelekre kell alkalmazni.

b)

Az említett szerződések a teljes projekteknek vagy azok részeinek kivitelére vonatkozhatnak, ideértve minden olyan alkotóelemet, berendezést, anyagot és szolgáltatást (így a személyzet betanítását is), amely valamely azonosítható projekt végrehajtásához és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükséges, az alábbi kikötésekkel:

c)

Ez az ágazati megállapodás alkalmazandó a meglévő projekteknek az alkalmazkodással kapcsolatos kérdésekre figyelemmel való korszerűsítésére is, amennyiben a projekt gazdasági élettartama nagy valószínűséggel legalább a megítélendő futamidővel meghosszabbodik. Ha e kritérium nem teljesül, a megállapodás feltételei alkalmazandók.

a)

települési (többek között a háztartásokat és kisvállalkozásokat célzó) ivóvízellátási infrastruktúra, azaz ivóvíz előállítását célzó víztisztítás és elosztóhálózat (beleértve a szivárgás-ellenőrzést);

b)

szennyvízgyűjtő és -kezelő – azaz háztartási és ipari szennyvíz gyűjtésére és kezelésére szolgáló – létesítmények, ideértve a víz-újrafelhasználási és -újrahasznosítási eljárásokat, valamint az e tevékenységekkel közvetlenül összefüggő iszapkezelést is;

c)

e létesítmények korszerűsítése, amennyiben az üzem gazdasági élettartama nagy valószínűséggel legalább a megítélendő futamidővel meghosszabbodik. Ha e kritérium nem teljesül, a megállapodás rendelkezései alkalmazandók.

a)

Az éghajlatváltozás mérséklését szolgáló, ezen ágazati megállapodás 1. cikke alapján támogatható ügyletek maximális futamidejét az I. függelék határozza meg.

b)

Az ezen megállapodás 2. cikke alapján és a II. függelékben szereplő jogosultsági kritériumok szerint támogatható, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló ügyletek maximális futamideje 22 év.

c)

Az ezen megállapodás 3. cikke alapján támogatható vízügyi ügyletek maximális futamideje 22 év.

a)

Az exporthitel tőkeösszegét rendszerint egyenlő és rendszeres törlesztőrészletekben, vagy adott esetben (pl. ha a támogatást pénzügyi lízinghez vagy önálló gépek vagy berendezések exportjához nyújtják) a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazott egyenlő törlesztés keretében kell visszafizetni.

b)

A tőkeösszeg legalább évenkénti gyakorisággal fizetendő úgy, hogy a tőkeösszeg első részletét legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított egy év elteltével kell megfizetni.

c)

A kamat legalább hathavi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni. A tőkeösszeg-részletek évenkénti megfizetése esetén a kamat legalább tizenkét havi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított tizenkét hónap elteltével kell megfizetni.

d)

A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

e)

Amennyiben egyensúlyhiány áll fenn abban a tekintetben, hogy a kötelezettnek milyen időpontban állnak rendelkezésére pénzeszközök, illetve a fenti a) és b) pontban meghatározott paraméterek milyen adósságszolgálati profilt tesznek lehetővé, és az egyensúlyhiány kellően indokolja, akkor az ezen megállapodás keretében támogatott exporthitelek a következő korlátok között nyújthatók:

a)

Az ezen ágazati megállapodás rendelkezéseivel összhangban támogatást nyújtani szándékozó részes fél a tízmillió SDR hitelösszeget meghaladó kötelezettségvállalások kiadása előtt legalább tíz naptári nappal előzetes bejelentést tesz, az alábbiakkal összhangban:

b)

Az említett bejelentésnek tartalmaznia kell a projekt részletes leírását, amelyben ismertetni kell, hogy a projekt miként felel meg az ezen ágazati megállapodás 1. vagy 2. cikkében meghatározott támogatási kritériumoknak.

c)

Az ezen ágazati megállapodás I. függelékével összhangban támogatott projektek esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell az alkalmazott technikai vagy teljesítményszabványokra és adott esetben a várható kibocsátáscsökkentésre vonatkozó információkat.

d)

Az ezen ágazati megállapodás II. függelékével összhangban támogatott projektek esetében a bejelentésnek adott esetben tartalmaznia kell egy független harmadik fél által elvégzett felülvizsgálat eredményét.

e)

A fenti 5. cikk e) pontja alapján támogatott ügyletek esetében a részes feleknek be kell nyújtaniuk többek között a következőket:

f)

A tárgyalást követően a résztvevő az összes többi résztvevőt tájékoztatja végleges döntéséről, hogy elősegítse a szerzett tapasztalatok áttekintését.

a)

nettó nulla energiaigényű épületek;

b)

üzemanyagcella-projektek;

c)

gáznemű, illetve folyékony tiszta tüzelőanyagok;

d)

az alacsony kibocsátású gyártásra vonatkozó jövőbeli nemzetközi szabványoknak (például az IEA szabványainak) a felülvizsgálata és beépítése.

a)

A titkárság évente jelentést készít ezen ágazati megállapodás végrehajtásáról. Ebben a jelentésben dokumentálni kell a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás 43. cikke szerinti egyeztetési eljárások eredményeit, emellett nyilvános közzétételre szánt összefoglalót is tartalmaznia kell.

b)

A részes felek rendszeresen felülvizsgálják ezen ágazati megállapodás hatályát és egyéb rendelkezéseit. A nagyobb fokú biztonság érdekében a felülvizsgálatra 2028 végéig vagy akkor kerül sor, ha az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati megállapodáson alapuló 150 ügylet 2023. július 15-ét követően lezajlik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Ez a felülvizsgálat a bejelentési eljárás során szerzett tapasztalatokon (beleértve az alkalmazott technikai vagy teljesítményszabványokra és – adott esetben – az elért kibocsátáscsökkentésre vonatkozó információkat), az éghajlattudomány legfrissebb jelentésein, valamint az éghajlattal kapcsolatos technológiák tekintetében fennálló piaci feltételek értékelésén fog alapulni.

c)

Ha valamelyik részes fél úgy véli, hogy ezen ágazati megállapodás valamely rendelkezése vagy rendelkezései már nem a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás – annak 1. cikkében (Cél) meghatározott – céljával összhangban működnek, kérheti a kérdés megvitatását a részes felek következő tervezett értekezletén, felvetéseit pedig bizonyítékokkal kell alátámasztania.

d)

Ezen ágazati megállapodás I. függelékét rendszeres időközönként – többek között bármely részes fél kérésére – felülvizsgálják annak értékelése érdekében, hogy szükség van-e valamely projektkategória és/vagy -típus hozzáadására vagy törlésére, illetve valamely küszöbérték módosítására. Új projektkategóriákra és/vagy -típusokra vonatkozó javaslatok esetében információt kell szolgáltatni arról, hogy az ilyen kategóriába/típusba tartozó projektek miként tesznek eleget a jelen ágazati megállapodás 1. cikkében előírt kritériumoknak.

a)

a projekt az adott helyszín összefüggésében csökkenti az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységet. Ezt a csökkentést a projektdokumentumok kimondottan jelzik és kifejtik, mégpedig egy az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység kezelésére irányuló kifejezett szándéknyilatkozat útján, valamint egy olyan elemzés révén, amely egyértelmű és közvetlen kapcsolatot mutat ki az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység és az annak kezelését célzó konkrét, alkalmazkodással kapcsolatos projekttevékenységek között. A szóban forgó konkrét projekttevékenységek határozzák meg, hogy a projekt milyen arányban foglalkozik közvetlenül az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység kezelésével. Ha csak egyes konkrét projekttevékenységek irányulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, akkor kizárólag ezek a tevékenységek támogathatók. Ha a teljes projekt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányul, illetve ha technikailag nem választhatók külön az alkalmazkodással kapcsolatos és az egyéb tevékenységek, akkor úgy tekinthető, hogy a projekt egésze közvetlenül az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység kezelését célozza, így egészében támogatható.

b)

a legalább 20 millió SDR értékű szerződésekhez kapcsolódó projektek esetében független, harmadik fél általi felülvizsgálatra kerül sor, akár külön, akár a projektdokumentumok elkészítésével összehangolva. A felülvizsgálat nyilvánosan hozzáférhető, például a projekt vagy az érintett állami szerv honlapján. A felülvizsgálat során ellenőrizni kell a fenti a) pontban megállapított indokolást. Ezen túlmenően az olyan szerződésekhez kapcsolódó projektek esetében, amelyeknél technikailag nem választhatók külön az alkalmazkodással kapcsolatos és az egyéb tevékenységek, a felülvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy fennáll-e a projektelemek e bontásának technikai kivitelezhetetlensége.

c)

a projekt hasznos élettartama meghaladja a futamidőt.

a)

Ez az ágazati megállapodás azokat a rendelkezéseket határozza meg, amelyek a hivatalosan támogatott exporthitelekre vonatkoznak a következő szerződésekkel kapcsolatban:

b)

Ez az ágazati megállapodás nem vonatkozik a következőkre:

a)

Az ezen ágazati megállapodás 1. cikke a) pontja 1) alpontjának hatálya alá tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó maximális futamidő 22 év.

b)

Az ezen ágazati megállapodás 1. cikke a) pontja 2) alpontjának hatálya alá tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó maximális futamidő azokban az esetekben, amikor a korszerűsítés teljes értéke eléri vagy meghaladja a 80 millió SDR-t, és az erőmű gazdasági élettartama nagy valószínűséggel legalább a biztosított futamidővel meghosszabbodik, 22 év. Az ezen ágazati megállapodás 1. cikke a) pontja 2) alpontjának hatálya alá tartozó összes egyéb ügyletre vonatkozó maximális futamidő 15 év.

c)

A kezdő üzemanyagtöltet maximális futamideje a szállítástól számított négy év. Az ezt követő újabb töltetek esetében a maximális futamidő a szállítástól számított két év.

d)

A kiégett fűtőelemek ártalmatlanítása esetében a maximális futamidő két év.

e)

A dúsítás és a kiégett fűtőelemek kezelése esetében a maximális futamidő öt év.

a)

Az exporthitel tőkeösszegét rendszerint egyenlő és rendszeres törlesztőrészletekben, vagy adott esetben (pl. ha a támogatást pénzügyi lízinghez vagy önálló gépek vagy berendezések exportjához nyújtják) a tőkeösszegre és a kamatra kombináltan alkalmazott egyenlő törlesztés keretében kell visszafizetni.

b)

A tőkeösszeg legalább évenkénti gyakorisággal fizetendő vissza úgy, hogy a tőkeösszeg első részletét legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított egy év elteltével kell megfizetni.

c)

A kamat legalább hathavi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított hat hónap elteltével kell megfizetni. A tőkeösszeg-részletek évenkénti megfizetése esetén a kamat legalább tizenkét havi gyakorisággal fizetendő úgy, hogy az első kamatot legkésőbb a hiteltörlesztés kezdő időpontjától számított tizenkét hónap elteltével kell megfizetni.

d)

A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

e)

Amennyiben az egyrészről a kötelezett rendelkezésére álló pénzeszközök esedékessége, másrészről pedig a fenti a) és b) pontban meghatározott paraméterek alapján megengedett adósságszolgálati konstrukció között fennálló egyenlőtlenség azt kellően indokolja, ezen ágazati megállapodás keretében az alábbi megszorításokkal nyújtható exporthitel:

a)

A megállapodás résztvevője a megállapodás 44. cikkével összhangban köteles az ezen ágazati megállapodás körébe tartozó bármely, tízmillió SDR összeget meghaladó kötelezettségvállalás kiadása előtt legalább tíz naptári nappal előzetes bejelentést tenni arról, ha ezen ágazati megállapodás rendelkezéseivel összhangban támogatást kíván nyújtani. A fenti 3. cikk e) pontja alapján támogatott ügyletek vonatkozásában a résztvevők többek között az alábbiakat is kötelesek közölni:

b)

A tárgyalást követően a résztvevő az összes többi résztvevőt tájékoztatja végleges döntéséről, hogy elősegítse a szerzett tapasztalatok áttekintését.

a)

Ezen ágazati megállapodás célja, hogy az alábbi 4. cikk a) pontjában meghatározott légi járművek, valamint más áruk és szolgáltatások értékesítésével vagy bérlésével kapcsolatos hivatalosan támogatott exporthitelek kiszámítható, következetes és átlátható alkalmazásához keretet nyújtson. Ez az ágazati megállapodás az ilyen exporthitelek számára egyenlő feltételeket kíván kialakítani azzal a céllal, hogy a hivatalos támogatások pénzügyi feltételei között fennálló verseny helyett az exportált áruk és szolgáltatások minőségén és árán alapuló versenyt ösztönözze.

b)

Ez az ágazati megállapodás a támogatott exporthitelek nyújtásához szükséges legkedvezőbb feltételeket határozza meg.

c)

Ennek érdekében ez az ágazati megállapodás olyan egyensúlyi helyzet kialakítására törekszik, amely valamennyi piacon:

d)

Ezen ágazati megállapodás résztvevői (a továbbiakban: a résztvevők) elismerik, hogy az ezen ágazati megállapodásban szereplő rendelkezések ezen ágazati megállapodás célját szolgálják, és ezek a rendelkezések nem sértik a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) többi részét és azok alakulását.

a)

Ez az ágazati megállapodás valamely kormány által vagy nevében a következők exportjához nyújtott összes hivatalos támogatásra vonatkozik, amelynek futamideje legalább két év:

b)

A hivatalos támogatás többféle formában nyújtható:

c)

Ez az ágazati megállapodás nem vonatkozik a következők hivatalos támogatására:

a)

Ezen ágazati megállapodás alkalmazásában a következők minősülnek új légi járműnek:

b)

A fenti a) pont rendelkezéseitől eltérve az ágazati megállapodás résztvevője az új légi járművekre vonatkozó feltételek mellett olyan ügyleteket is támogathat, amelyeknél az adott résztvevő előzetes ismeretei szerint ideiglenes finanszírozási megállapodásokat léptettek életbe, mert késett a hivatalos támogatás nyújtása; ez a késedelem nem haladhatja meg a 18 hónapot. Ezekben az esetekben a futamidő és a törlesztés végső időpontja azonos azzal a határidővel, amely akkor lett volna érvényben, ha a légi jármű értékesítését vagy bérlését a légi jármű eredeti leszállításának időpontjától támogatták volna hivatalosan.

a)

Az 1. kockázati kategóriába sorolt (a II. függelék 1. táblázata szerinti) vevőkkel/hitelfelvevőkkel kötött ügyletek esetében a résztvevők:

b)

A 2–8. kockázati kategóriába sorolt (a II. függelék 1. táblázata szerinti) vevőkkel/hitelfelvevőkkel kötött ügyletek esetében a résztvevők:

c)

A fenti 8. cikk b) pontját alkalmazó résztvevő a hivatalos támogatás maximális összegét csökkenti a hitelfolyósítás kezdő időpontjától esedékes tőke részleteinek összegével annak érdekében, hogy a folyósítás időpontjában a hitelállomány ugyanannyi legyen, mintha ezt a hivatalosan támogatott exporthitelt a szállítás időpontjában nyújtották volna. Ebben az esetben az ágazati megállapodás résztvevője a szállítást megelőzően hivatalos támogatás iránti kérelmet kapott.

a)

A hivatalos támogatást nyújtó résztvevők a hivatalosan támogatott hitel összege után legalább a II. függelék szerint megállapított minimális kockázati díjat számítják fel.

b)

A résztvevők szükség esetén a megállapodás szerinti hiteldíj-konverziós modellt használják a hivatalos támogatási állomány után számított éves felárak és a hivatalos támogatás összege után számított egységes kezdeti kockázati díjak közötti átszámításhoz.

a)

A maximális futamidő minden új légi járműre 12 év.

b)

Kivételesen és előzetes bejelentés alapján legfeljebb 15 éves maximális futamidő megengedett. Ebben az esetben a II. függelékkel összhangban a számított minimális kockázati díjra 35 %-os felárat kell alkalmazni.

c)

A futamidő nem hosszabbítható meg annak alapján, hogy a hivatalosan támogatott exporthitelre vonatkozóan a biztosítékkal kapcsolatos jogosultságokat a kereskedelmi hitelezőkkel egyenrangúan osztják meg.

a)

A résztvevők a tőketörlesztésre és a kamatfizetésre az alábbi 1) és 2) alpontban meghatározottak szerinti konstrukciót alkalmazzák (30):

b)

A fenti a) ponttól eltérve, és előzetes bejelentés alapján a tőketörlesztési konstrukció kialakítása úgy is történhet, hogy a fennmaradó hitelállományra tartalmazzon egy meghatározott időpontban fizetendő utolsó részletet. Ebben az esetben az utolsó részletet megelőző tőketörlesztések a fenti a) pontban meghatározottak szerint alakulnak, a futamidő azonban nem haladhatja meg a támogatott árukra és szolgáltatásokra engedélyezett maximális futamidőt.

c)

A fenti a) ponttól eltérve a tőketörlesztés kialakítása a kötelezettre nézve kedvezőtlenebb feltételekkel is történhet.

d)

A hiteltörlesztés kezdő időpontját követően esedékes kamatot nem tőkésítik.

a)

A hivatalos finanszírozási támogatást nyújtó résztvevők a III. függelék rendelkezéseinek megfelelően minimális változó kamatlábat vagy minimális rögzített kamatlábat alkalmaznak.

b)

A legalább 35 millió USD nettó árú sugárhajtású légi járművek esetében CIRR-alapú hivatalos finanszírozási támogatás csak kivételes esetben nyújtható. Az ilyen támogatást nyújtani kívánó résztvevő a végleges kötelezettségvállalást legalább 20 naptári nappal megelőzően, a hitelfelvevő megnevezésével értesíti a többi résztvevőt.

c)

A kamat nem tartalmazza a fenti 11. cikkben említett kockázati díj és az alábbi 16. cikkben említett díjak formájában kifizetett összegeket.

a)

A hivatalos támogatást tiszta fedezet formájában nyújtó résztvevők a hiteldíj-fenntartási időszakra vonatkozó korlátozások figyelembevételével a hiteldíj-fenntartási időszak alatt a hivatalos támogatás le nem hívott részére hiteldíj-fenntartási díjat számítanak fel a következők szerint.

b)

A hivatalos támogatást közvetlen hitel/finanszírozás formájában nyújtó résztvevők a következő díjakat számítják fel:

a)

A lenti b) pontra figyelemmel a használt légi jármű esetében a maximális futamidőt a légi jármű korának megfelelően, az alábbi táblázatban foglaltak szerint kell meghatározni:

b)

Az átalakításon átesett légi járművek tekintetében a maximális futamidőt – feltéve, hogy az ügylet megfelel a II. függelék 19. cikkében foglalt valamennyi előírásnak, és amennyiben az ilyen átalakításhoz esetlegesen nyújtott hivatalos támogatást nem a lenti 21. cikk a) pontjával összhangban nyújtották – az átalakítás óta eltelt időnek és a légi jármű korának megfelelően, az alábbi táblázatban foglaltak szerint kell meghatározni:

a)

Új légi járműbe beszerelendő hajtóművekkel kapcsolatos vásárlás vagy rendelés esetén a tartalék hajtóművekre nyújtott hivatalos támogatás a légi járműre vonatkozó feltételekkel megegyező feltételekkel nyújtható.

b)

Új légi járművel együtt történő vásárlás esetén a tartalék alkatrészekre nyújtott hivatalos támogatás az új légi jármű és a beszerelt hajtóművek nettó árának legfeljebb 5 %-áig ugyanolyan feltételekkel nyújtható, mint a légi jármű esetében; az 5 %-os korlát felett a tartalék alkatrészek hivatalos támogatására az alábbi d) pont vonatkozik.

c)

Ha a tartalék hajtóműveket nem az új légi járművel együtt vásárolják, a maximális futamidő nyolc év. A legalább 10 millió USD értékű tartalék hajtóművek esetében, amennyiben az ügylet a II. függelék 19. cikke valamennyi feltételének megfelel, a futamidő 10 év.

d)

Ha az új légi járművel együtt nem vásárolnak más tartalék alkatrészeket, a maximális futamidő a következőképpen alakul: