(1)

A 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) célja, hogy megvédje a munkavállalókat a munkájuk során az azbesztexpozícióból eredő biztonsági és egészségi kockázatokkal szemben. Az említett irányelv egységes szintű védelmet ír elő a foglalkozási azbesztexpozícióval kapcsolatos kockázatokkal szemben, egy olyan általános elvi keret révén, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a minimumkövetelmények egységes alkalmazásának biztosítását. E minimumkövetelmények célja a munkavállalók uniós szintű védelme, míg a tagállamok szigorúbb rendelkezéseket is megállapíthatnak.

(2)

Ezen irányelv rendelkezéseit a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) foglalt, a munkavállalók munkahelyi egészségére és biztonságára nézve kedvezőbb rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(3)

Az azbeszt rendkívül veszélyes rákkeltő anyag, amely még mindig különféle gazdasági ágazatokat érint, így például az épületfelújítást, a bányászatot és kőfejtést, a hulladékgazdálkodást és a tűzoltást, amely ágazatokban a munkavállalók nagy mértékben ki vannak téve az expozíció kockázatának. Az azbeszt az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) VI. mellékletének 3. része értelmében az 1A. kategóriába besorolt rákkeltő anyag. A foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó európai statisztikák szerint az azbeszt messze a fő okozója a foglalkozási eredetű ráknak, mivel a tagállamokban a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések mintegy 78 %-át azbesztexpozícióval kapcsolatosnak ismerik el. A levegőben lévő azbesztrostok belélegezve súlyos megbetegedésekhez, így például mezoteliómához és tüdőrákhoz vezethetnek, és a megbetegedés első jelei az expozíció pillanatától számítva átlagosan 30 év elteltével mutatkozhatnak meg, végső soron munkával összefüggő halálesetekhez vezetve. Ezen irányelv ezért minden olyan tevékenységre alkalmazandó, amelynek során a munkavállalók munkájuk során azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagokból származó pornak vannak vagy lehetnek kitéve, ideértve az építési, felújítási és bontási munkát, a hulladékgazdálkodást, a bányászatot és a tűzoltást.

(4)

Az „egészségi szempontok érvényesítése minden szakpolitikában” megközelítéssel összhangban a munkavállalók egészségének az azbesztexpozícióval szembeni védelme horizontális dimenzióval rendelkezik, és számos uniós szakpolitika és tevékenység számára releváns, különösen a környezetvédelem területén, ahol az uniós fellépés célja, hogy hozzájáruljon többek között az emberi egészség védelméhez. Az Uniónak nemzetközi szinten is fontos szerepet kell játszania, hogy jó példával járjon elöl az azbeszt okozta és az azbeszttel kapcsolatos megbetegedések megelőzése terén, valamint hogy együttműködjön más nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal az azbeszt globális betiltása érdekében. Emellett ez az irányelv más uniós kezdeményezésekkel szinergiában alkalmazandó.

(5)

Vannak olyan azbesztexpozíció-típusok, amelyek nem az azbeszt aktív kezeléséből erednek. Az ilyen expozíciótípusok közé tartoznak a következők: passzív expozíció, ahol a munkavállalók – akik vagy azbeszttartalmú anyagokkal dolgozó személy közelében dolgoznak, vagy olyan helyiségekben, ahol az épületszerkezetekben folyamatosan azbeszttartalmú anyagok bomlanak le – azbesztnek vannak kitéve; és másodlagos expozíció, ahol az emberek olyan azbesztrostoknak vannak kitéve, amelyeket foglalkozási expozíciónak kitett személyek hoznak haza főként ruházatukban vagy hajukban. Mind a passzív, mind a másodlagos expozíció jelentős hatást gyakorolhat az egészségre. Bár az azbesztet minden formájában betiltották az Unióban, egyes szerkezetekben, különösen a tilalom előtt épült épületekben továbbra is jelen van, ami foglalkozási és nem foglalkozási eredetű expozícióhoz is vezethet, ha az épületben található azbeszttartalmú anyagokat megbontják vagy károsítják. Ezért továbbra is feltétlenül el kell kerülni az azbesztexpozíció minden formáját. A munkavállalók passzív azbesztexpozíciója tekintetében a 89/391/EGK tanácsi irányelv (7) és a 2009/148/EK irányelv előírja a munkáltatók számára, hogy rendelkezzenek a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét fenyegető – többek között a passzív azbesztexpozícióból eredő – valamennyi kockázattal kapcsolatos értékeléssel, és hozzák meg a szükséges megelőző és védő intézkedéseket a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében úgy, hogy bármely végrehajtandó intézkedés alapja elsődlegesen mindig a kockázat elkerülése legyen. Az azbesztnek vagy azbeszttartalmú anyagoknak való másodlagos expozíciót illetően az ezen irányelvben meghatározott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelmények fontos eszközei az ilyen expozíció elkerülésének.

(6)

A nőket különösen veszélyeztetik az azbesztexpozíció bizonyos típusai, beleértve a másodlagos expozíciót is. A munkahelyi tevékenységek nemek szerinti megoszlása kockázati tényezőt jelent az azbeszt okozta és az azbeszttel kapcsolatos megbetegedések nyomon követése, diagnosztizálása, kezelése és felismerése tekintetében. Kulcsfontosságú tehát, hogy figyelembe vegyék a nemek között az azbesztexpozíció és az ilyen expozíciót követően jelentkező egészségi komplikációk tekintetében fennálló eltéréseket, hogy könnyebben meg lehessen előzni és detektálni az ilyen expozíció által okozott megbetegedéseket.

(7)

Az új tudományos és technológiai fejlemények teret adnak az azbesztnek kitett munkavállalók védelmének javítására, és ezáltal tovább lehet csökkenteni annak valószínűségét, hogy az azbesztnek kitett munkavállalóknál azbeszt okozta és azbeszttel kapcsolatos megbetegedések alakuljanak ki. Mivel az azbeszt küszöbérték nélküli rákkeltő anyag, nem lehetséges tudományosan azonosítani azt a szintet, amely alatt az expozíció nem eredményezne káros egészségi hatásokat. Ehelyett expozíció-kockázat összefüggés állapítható meg, amely a többletkockázat elfogadható szintjének figyelembevételével megkönnyíti a foglalkozási expozíciós határérték (határérték) megállapítását. Következésképpen, az azbesztre vonatkozó határértéket és mérési módszertant felül kell vizsgálni a kockázat annak révén történő mérséklése érdekében, hogy csökkentik az expozíciós szinteket a munkavállalók foglalkozási eredetű, azbeszt okozta és azbeszttel kapcsolatos megbetegedésekkel szembeni védelmének javítása céljából.

(8)

Az említett irányelvben meghatározott, a 2009/148/EK irányelv szórványos és alacsony intenzitású expozícióra vonatkozó bizonyos rendelkezéseitől való eltérés nem alkalmazandó a küszöbérték nélküli rákkeltő anyagokra – így például az azbesztre – az expozíció-nyilvántartásra és a munkavállalók orvosi felügyeletére vonatkozó, az említett irányelvben megállapított követelmények tekintetében.

(9)

A 2021. február 3-i bizottsági közleményben előterjesztett európai rákellenes terv támogatja a munkavállalók rákkeltő anyagokkal szembeni védelme terén meghozandó intézkedések szükségességét. Az azbesztnek kitett munkavállalók fokozott védelme a zöld átállással és az európai zöld megállapodás – többek között különösen a 2020. október 14-i bizottsági közleményben elindított, európai épületkorszerűsítési program – végrehajtásával összefüggésben is fontos. A polgárok által az Európa jövőjéről szóló konferencia – amely 2021 áprilisától 2022 májusáig tartott – keretében megfogalmazott ajánlások is kiemelték a méltányos munkafeltételek fontosságát, különös tekintettel a 2009/148/EK irányelv felülvizsgálatára.

(10)

Az épületek szén-dioxid-mentesítését, az energiaszegénység kezelését és az Unió szuverenitásának az energiahatékonyság révén történő megerősítését célzó európai épületkorszerűsítési program keretében alapvető fontosságú, hogy az azbeszttartalmú anyagok biztonságos eltávolítása és ártalmatlanítása elsőbbséget élvezzen, mivel a javítás, a karbantartás, a betokozás vagy a beburkolás az eltávolítás elhalasztásához vezethet, ami viszont állandósíthatja a munkavállalók expozíciójával kapcsolatos kockázatokat. Ezért annak értékelésekor, hogy valamely tevékenység magában foglalja-e vagy magában foglalhatja-e az azbesztnek vagy azbeszttartalmú anyagoknak való expozíció kockázatát, a munkáltatóknak az azbeszt teljes eltávolítását kell a preferált opciónak tekinteniük minden egyéb kezelési tevékenységgel szemben, amennyiben ez megvalósítható és hasznos a munkavállalók védelme szempontjából. Emellett haladéktalanul oktatásban kell részesíteni minden olyan munkavállalót, aki azbesztnek van vagy lehet kitéve. A magas színvonalú oktatásra vonatkozó minimumkövetelmények biztosítása érdekében a 2009/148/EK irányelvhez egy minimumkövetelményeket – többek között az azbesztmentesítésre szakosodott vállalkozások munkavállalóira vonatkozó egyedi követelményeket – meghatározó mellékletet kell csatolni.

(11)

Az azbesztre vonatkozó kötelező határérték, amelyet nem szabad túllépni, – a megfelelő kockázatkezelési intézkedések, valamint a megfelelő légzésvédő eszközök és egyéb egyéni védőeszközök biztosítása mellett – fontos eleme a munkavállalók védelmére vonatkozóan a 2009/148/EK irányelvben meghatározott általános rendelkezéseknek.

(12)

A 2009/148/EK irányelvben az azbesztre vonatkozóan meghatározott határértéket a Bizottság értékelései, valamint a legújabb tudományos bizonyítékok és műszaki adatok fényében felül kell vizsgálni. E felülvizsgált határérték tagállamokban történő végrehajtásához megerősített megelőző és védő intézkedésekre van szükség.

(13)

A rendelkezésre álló információk – többek között az egészségi hatásokra vonatkozó naprakész tudományos bizonyítékok és műszaki adatok – fényében ebben az irányelvben egy felülvizsgált határértéket kell megállapítani, a társadalmi-gazdasági hatásnak, valamint az expozíció mérésére vonatkozó protokollok és technikák munkahelyen való rendelkezésre állásának alapos értékelése alapján. Az említett információknak az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökség kockázatértékelési bizottságának véleményein, valamint a 2003. július 22-i tanácsi határozattal (9) létrehozott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) véleményein kell alapulniuk.

(14)

Az azbesztrostok mérésére jelenleg rendelkezésre álló technikák vékony rostok számlálásakor nem teszik lehetővé a mérést nagyon alacsony koncentrációk esetén. A munkavállalók egészségének magas szintű védelme érdekében, ugyanakkor megfelelő tekintettel az ilyen technikák alkalmazásával történő mérés megvalósíthatóságára, választani kell ezért, hogy a vékony rostokat számlálják-e meg, vagy alacsony koncentrációs határértékeket alkalmazzanak-e. Egyes tagállamok a vékonyabb rostok megszámlálásának mellőzésével egy alacsonyabb határérték mellett döntöttek, míg mások egy magasabb határérték és a vékony rostok megszámlálása mellett döntöttek. A kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében különböző határértékeket kell meghatározni a levegőben található azbesztrostok mérése céljából figyelembe vett rostmérettől függően, nevezetesen a csak 0,2 és 3 mikrométer közötti méretű rostok, valamint – az elektronmikroszkópos módszerre való technológiai átállás pillanatától kezdve – a 0,2 mikrométernél vékonyabb rostok esetében.

(15)

Figyelembe véve a releváns tudományos szakértelmet és egy, a munkavállalók megfelelő védelmét egyidejűleg biztosító uniós szintű kiegyensúlyozott megközelítést, olyan felülvizsgált, nyolcórás, idővel súlyozott átlagra (TWA) vonatkoztatott határértékeket kell meghatározni, amelyeknek – az adott tagállamban alkalmazott rostszámlálási módszertől függően – a csak 0,2 és 3 mikrométer közötti méretű rostok megszámlálása esetén 0,002 rost/cm3-nek kell megfelelniük, vagy 0,01 rost/cm3-nek, amennyiben a 0,2 mikrométernél vékonyabb rostokat is megszámolják.

(16)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkének megfelelően a Bizottság kétszakaszos, uniós szintű konzultációt folytatott a szociális partnerekkel. Konzultált továbbá az ACSH-val is, amely a felülvizsgált határérték-opciók sikeres végrehajtását szolgáló információkat nyújtó véleményt fogadott el. Az Európai Parlament 2021. október 20-án állásfoglalást (10) fogadott el, amelyben – a munkavállalók azbeszttel szembeni védelmére irányuló uniós intézkedések megerősítése érdekében – a 2009/148/EK irányelv naprakésszé tételére irányuló javaslatra szólított fel.

(17)

Az optikai mikroszkópia, bár nem teszi lehetővé az egészségre ártalmas legvékonyabb rostok megszámlálását, mégis jelenleg a leginkább használt módszer az azbeszt rendszeres mérésére. Mivel fáziskontraszt mikroszkópiával (PCM) lehetséges mérni a 0,01 rost/cm3-nek megfelelő határértéket, nincs szükség átmeneti időszakra az említett határérték végrehajtásához. Az ACSH véleményével összhangban elektronmikroszkópos, korszerűbb és érzékenyebb módszert, vagy bármely más, ezzel egyenértékű vagy pontosabb eredményeket biztosító módszert kell alkalmazni, figyelembe véve ugyanakkor, hogy megfelelő műszaki alkalmazkodási időszakra, és az Unióban jelenleg alkalmazott különböző módszertanok nagyobb fokú egységesítésére van szükség. Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az azbesztrostok mérésével kapcsolatos új követelményeknek való megfeleléshez, hatéves átültetési időszakot kell biztosítani. A Bizottság megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy mindenekelőtt iránymutatások kidolgozása révén támogassa és segítse a tagállamokat a módszertani váltásban.

(18)

A levegőben lévő azbesztrostok elektronmikroszkópos (EM) analitikai módszereket alkalmazó mérése jelentős javulást jelentene az azbeszt nyomon követésében, mivel lehetővé fogja tenni a vékonyabb rostok megszámlálását. Az eletronmikroszkópos módszerre vagy bármely más, egyenértékű vagy pontosabb eredményeket adó módszerre való átállás a PCM-mel kimutathatóhoz képest jelentősen több rost azonosítását eredményezheti. A tagállamoknak és a munkáltatóknak időre van szükségük ahhoz, hogy tapasztalatot szerezzenek az elektronmikroszkópos módszerrel végzett rostszámlálásban, továbbfejlesztett megelőző intézkedéseket hajtsanak végre, valamint a határérték és az elektronmikroszkópos módszer együttes alkalmazásával új expozíciós adatokat gyűjtsenek. Az említett tapasztalat fontos lesz ahhoz, hogy megalapozzák a határértékek további csökkentése kivitelezhetőségének értékelését.

(19)

Az azbeszt-mintavételnek tükröznie kell a munkavállalót érő azbesztexpozíciót. Ezért rendszeres időközönként mintákat kell venni bizonyos üzemeltetési fázisok során olyan reprezentatív és valós helyzetekben, amelyekben a munkavállalók azbesztpornak vannak kitéve.

(20)

Figyelembe véve a 2009/148/EK és a 2004/37/EK irányelvben meghatározott, az expozíció minimalizálására vonatkozó követelményeket, a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók munkahelyi azbesztexpozíciójával kapcsolatos kockázatokat a lehető legkisebbre, de minden esetben a műszakilag lehetséges legalacsonyabb szintre csökkentsék.

(21)

Különleges ellenőrző intézkedésekre és óvintézkedésekre, többek között a legkorszerűbb technológiák alkalmazására van szükség azon munkavállalók esetében, akik azbesztnek vannak vagy lehetnek kitéve, a levegőben lévő azbesztrost-koncentrációnak a műszakilag lehetséges legalacsonyabb, határérték alatti szintre való csökkentése érdekében olyan intézkedések révén, mint például a por forrásnál történő elszívása, valamint a helyiségek tisztítása és karbantartása. Zárt térben végzett munka esetén a munkavállalók védelme érdekében konkrét intézkedésekre van szükség, így például porelhárításra, frisslevegő-ellátásra és HEPA-szűrők alkalmazására. A munkavállalók dekontaminációs eljárásnak való alávetése és a kapcsolódó oktatási követelmények szigorítása fontos elemekként jelentősen hozzájárulnak az ilyen expozícióval kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez.

(22)

Fontosak az azbesztnek kitett munkavállalók egészségének védelmét szolgáló megelőző intézkedések, valamint a munkavállalók egészségének felügyeletére vonatkozóan előirányzott tagállami kötelezettségvállalás, különösen az egészségügyi felügyeletnek az expozíció megszűnését is követő fenntartása. A 2009/148/EK irányelvnek a munkavállalók orvosi felügyeletével kapcsolatos I. mellékletét naprakésszé kell tenni az olyan betegségekre vonatkozó jelenlegi ismeretek fényében, amelyeket azbesztexpozíció okozhat. Fontos, hogy az I. mellékletet rendszeresen felülvizsgálják, hogy tükrözze a tudományos ismeretek fejlődését.

(23)

A bejelentési rendszer fontos ahhoz, hogy a tagállamok illetékes hatóságai felügyelhessék azon munkákat, amelyek során azbesztbontásra kerülhet sor, és adott esetben lehetővé tegyék az illetékes hatóságok beavatkozását az érintett munkavállalók védelmének biztosítása érdekében.

(24)

A munkáltatóknak minden szükséges lépést meg kell tenniük a feltételezett azbeszttartalmú anyagok azonosítása érdekében, adott esetben a helyiségek tulajdonosaitól, valamint más információforrásokból, többek között releváns nyilvántartásokból beszerezve a megfelelő információkat. Ha ilyen információk nem állnak rendelkezésre, a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően képzett személy az azbeszttartalmú anyagok előfordulására vonatkozóan vizsgálatot végezzen, valamint a munka megkezdése előtt be kell szereznie az ilyen vizsgálat eredményét. A kapott információk alapján a munkáltatónak minden azbesztmentesítési projekt, vagy minden bontási, karbantartási vagy felújítási munka megkezdése előtt rögzítenie kell az azbesztnek a tagállam azbeszttilalmának hatálybalépése előtt épített épületekben, hajókban, repülőgépeken vagy egyéb létesítményekben való jelenlétére vagy feltételezett jelenlétére vonatkozó információkat. Fontos, hogy a munkáltatók átadják az említett információkat azon munkavállalóknak, akik az azbeszttel való munkavégzés, karbantartási munka vagy egyéb tevékenységek következtében azbesztnek lehetnek kitéve. Az azbeszttartalmú anyagok azonosítása nem mentesítheti a munkáltatót az ezen irányelvben előírt kockázatértékelés elvégzése alól.

(25)

A 2009/148/EK irányelvet rendszeresen naprakésszé kell tenni a legújabb tudományos ismeretek és a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében. Minden ilyen naprakésszé tételnek figyelembe kell vennie a különböző azbesztrost-típusoknak és azok káros egészségi hatásainak értékelését. Az említett irányelv 22. cikke szerinti következő értékelés keretében a Bizottságnak fel kell mérnie, hogy szükséges-e az említett irányelv hatályának kiterjesztése – különös tekintettel az erionitre, a riebeckitre, a winchitre, a richteritre és a fluoredenitre –, valamint hogy szükség van-e további intézkedésekre az azbesztnek való másodlagos munkahelyi expozíció elleni védelem biztosítása érdekében. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben ismerteti értékelésének eredményeit a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően. A jelenést adott esetben a 2009/148/EK irányelv megfelelő módosítására irányuló jogalkotási javaslat kíséri.

(26)

Elegendő és célzott műszaki támogatást kell nyújtani a munkáltatóknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak ezen irányelv végrehajtásában való segítése érdekében.

(27)

A bontási vagy azbesztmentesítési munka elvégzése előtt a vállalkozásoknak megújítható engedélyeket kell beszerezniük az illetékes hatóságoktól a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban.

(28)

A tűzoltók és egyéb vészhelyzeti szolgálatok személyzete a munkája során azbesztexpozíció kockázatának van kitéve. Ezért fontos, hogy az említett munkavállalók munkáltatói ezen irányelvvel összhangban felmérjék a munkavállalókat érő azbesztexpozíció kockázatát, és megtegyék a szükséges intézkedéseket az említett munkavállalók biztonságának és egészségének védelme érdekében. A munkáltatók ilyen intézkedések meghozatalában történő támogatása érdekében fontos, hogy a Bizottság olyan iránymutatásokat dolgozzon ki, amelyek figyelembe veszik e munkavállalók tevékenységeinek sajátosságait és az expozíciójuk kockázataival kapcsolatos információkat. Az ilyen iránymutatásoknak a tagállamokban rendelkezésre álló bevált gyakorlatokra és a releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációkra kell épülniük. E célból létre kell hozni a bevált gyakorlatok tagállamok közötti szisztematikusabb cseréjét.

(29)

Fontos, hogy a Bizottság – az ACSH-val együttműködve – ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított két éven belül iránymutatásokat dolgozzon ki és bocsásson ki ezen irányelv végrehajtásának elősegítése érdekében. Az említett iránymutatásoknak adott esetben ágazatspecifikus megoldásokat kell tartalmazniuk. Az említett iránymutatásoknak továbbá jelezniük kell a munkáltatók számára, hogy – az azbesztnek vagy az azbeszttartalmú anyagoknak való expozíció kockázatának értékelése során – hogyan részesíthetik előnyben az azbeszt vagy az azbeszttartalmú anyagok eltávolítását az azbesztkezelés más formáival szemben. Az említett iránymutatásokat adott esetben ötévente felül kell vizsgálni, különösen az azbesztazonosítási, -mérési és -figyelmeztető technológiával kapcsolatos technológiai és tudományos fejlemények fényében.

(30)

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja az ukrán népnek okozott szenvedés mellett jelentős károkat okoz az infrastruktúrában, a lakásokban és általában véve az épített környezetben. Mivel Ukrajna 2017-ig nem tiltotta be az azbeszt használatát, az ország közelgő újjáépítése jelentős kockázatot jelent a munkavállalók, különösen a törmelékeket kezelők számára. Fontos tehát, hogy az uniós munkáltatók a harmadik országokban végzett újjáépítési tevékenységek során megfelelő módon figyelembe vegyék a munkavállalókat érintő azbesztexpozíciós kockázatokat.

(31)

Figyelembe véve, hogy hamarosan növekedni fog az épületek hőtechnikai felújításainak száma, elengedhetetlenül szükséges a kutatás és fejlesztés támogatása annak biztosítása érdekében, hogy az azbesztnek kitett vagy esetlegesen kitett munkavállalók a lehető legmagasabb szintű védelemben részesüljenek.

(32)

mivel ezen irányelv célját – nevezetesen, hogy védje a munkavállalókat azoktól az egészségüket és biztonságukat érintő kockázatoktól, amelyek a munkájuk során az azbesztexpozícióval kapcsolatban merülnek vagy merülhetnek fel, beleértve az ilyen kockázatok megelőzését is – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban ezen irányelv terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(33)

A 2009/148/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) rendelkezéseit minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor azok a munkavállalók munkahelyi egészségére és biztonságára nézve kedvezőbbek.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkavállalóknak a munkájuk során rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.). ” "

2.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.)."

(*3)  A Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstract Service, CAS) által adott szám.” "

3.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 4. cikk (3) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A bejelentés legalább a következők rövid leírását tartalmazza:

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban a második albekezdés d) pontjában említett információkat legfeljebb annyi ideig őrizzék meg, amennyi ahhoz szükséges, hogy az azbeszttel kapcsolatos munkát végző munkavállalók megfelelő oktatásban részesüljenek, kellő tekintettel az azbesztnek a munkavállalók egészségére gyakorolt hosszú távú hatásaira.”

5.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).” "

6.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

8.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

9.

A 11. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállami azbeszttilalom hatálybalépése előtt épült helyiségekben a bontási, karbantartási vagy felújítási munka megkezdése előtt a munkáltatók megtesznek minden szükséges intézkedést a feltételezhetően azbeszttartalmú anyagok azonosítására, így különösen a helyiségek tulajdonosaitól, más munkáltatóktól, valamint más forrásokból, többek között releváns nyilvántartásokból információkat szereznek be. Ha ilyen információk nem állnak rendelkezésre, a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően képzett személy vizsgálja meg az azbeszttartalmú anyag előfordulását, és a munka megkezdése előtt be kell szereznie az ilyen vizsgálat eredményét. Kérésre és kizárólag az e bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítése céljából a munkáltató egy másik munkáltató rendelkezésére bocsátja az ilyen vizsgálat keretében szerzett információkat.”

10.

A 12. cikk első bekezdése a következőképpen módosul:

11.

A 13. cikk (2) bekezdése második albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

12.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

13.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

14.

A 18. cikk (1) bekezdését el kell hagyni.

15.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

16.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

17.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

18.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

19.

Az I. melléklet 1. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

20.

Az ezen irányelv mellékletében foglalt szöveg Ia. mellékletként kerül beillesztésre.