A BIZOTTSÁG (EU) 2023/2485 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. június 27.)

az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges további technikai vizsgálati kritériumok tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére és 11. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2020/852 rendelet meghatározza az általános keretet annak eldöntéséhez, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e, annak megállapítása céljából, hogy egy befektetés környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható. Az említett rendelet az Unió vagy a tagállamok által elfogadott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében a pénzügyi piaci szereplőkre vagy kibocsátókra, a pénzügyi termékeket rendelkezésre bocsátó pénzügyi piaci szereplőkre, valamint azokra a vállalkozásokra vonatkozó követelményeket határoznak meg, amelyek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 19a. cikke értelmében kötelesek nem pénzügyi kimutatást vagy az említett irányelv 29a. cikke szerinti konszolidált nem pénzügyi kimutatást közzétenni. Az (EU) 2020/852 rendelet hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplők vagy hatóságok önkéntes alapon szintén alkalmazhatják az említett rendeletet.

(2)

A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (3) meghatározza az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat. A technikai vizsgálati kritériumok kilenc olyan gazdasági ágazat tevékenységeit fedik le, amelyek jelentős részarányt képviselnek a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátáson belül, és amelyek bizonyítottan képesek az üvegházhatásúgáz-kibocsátások elkerülésére, csökkentésére vagy elnyelésére. Emellett a kiválasztott gazdasági tevékenységek bizonyítottan képesek arra, hogy a kibocsátások elkerülését, csökkentését vagy elnyelését más gazdasági ágazatok és tevékenységek számára lehetővé tegyék, vagy pedig arra, hogy biztosítsák a kibocsátások hosszú távú tárolását más ágazatok és tevékenységek számára.

(3)

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet nem terjed ki minden olyan gazdasági tevékenységre, amely jelentősen hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. A környezeti szempontból fenntartható befektetések további előmozdítása érdekében további technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani azon gazdasági tevékenységekre vonatkozóan, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz anélkül, hogy jelentősen sértenék az egyéb környezeti célkitűzéseket, de amelyek jelenleg nem tartoznak az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá. Az éghajlatváltozás mérsékléséhez jelentősen hozzájáruló további gazdasági tevékenységek nagyrészt a közlekedési ágazatot és annak értékláncát fedik le. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz jelentősen hozzájáruló további gazdasági tevékenységek nagyrészt olyan tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek lehetővé teszik az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodást, beleértve a sótalanítást, valamint az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák és veszélyhelyzetek megelőzését és az azokra való reagálást nyújtó szolgáltatásokat.

(4)

Az ezen további gazdasági tevékenységek tekintetében meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak lehetőség szerint követniük kell a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott, a gazdasági tevékenységek NACE Rev. 2. osztályozási rendszerében megállapított osztályozását. Annak érdekében, hogy a vállalkozások és a pénzügyi piaci szereplők könnyebben azonosíthassák azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyekre technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani, a gazdasági tevékenység egyedi leírásának tartalmaznia kell az adott tevékenységhez társítható NACE-kódokra való hivatkozásokat is. E hivatkozásokat indikatívnak kell tekinteni, és nem szabad elsőbbséget élvezniük a gazdasági tevékenység leírásában szereplő egyedi meghatározással szemben.

(5)

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló gazdasági tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett gazdasági tevékenység pozitív hatást gyakoroljon az éghajlatváltozás mérséklésére vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, vagy csökkentse az ilyen mérséklésre vagy alkalmazkodásra gyakorolt negatív hatást. E technikai vizsgálati kritériumoknak ezért azokra a küszöbértékekre vagy teljesítményszintekre kell vonatkozniuk, amelyeket a gazdasági tevékenységnek el kell érnie ahhoz, hogy az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényeges mértékben hozzájárulónak minősüljön. A „jelentős károkozás elkerülésére” (DNSH) vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenység ne gyakoroljon jelentős negatív hatást a környezetre, ideértve az éghajlattal kapcsolatos hatásokat is. Következésképpen e technikai vizsgálati kritériumoknak meg kell határozniuk azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a gazdasági tevékenységnek teljesítenie kell ahhoz, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön.

(6)

Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározottak szerint, és nem sérti-e jelentősen egyik egyéb környezeti célkitűzést sem, adott esetben a meglévő uniós jogra, a bevált gyakorlatokra, szabványokra és módszertanokra, valamint a nemzetközileg elismert közjogi szervezetek által kidolgozott, jól megalapozott szabványokra, gyakorlatokra és módszertanokra kell épülniük. Amennyiben egy adott szakpolitikai terület esetében nincs ilyen szabvány, gyakorlat vagy módszertan, a technikai vizsgálati kritériumoknak nemzetközileg elismert magánszervezetek által kidolgozott, jól megalapozott szabványokra kell épülniük.

(7)

Az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerint a technikai vizsgálati kritériumoknak figyelembe kell venniük a szóban forgó gazdasági tevékenység és ágazat jellegét és nagyságrendjét, valamint azt, hogy a gazdasági tevékenység az ugyanezen rendelet 16. cikkében említett támogató tevékenységnek vagy 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül-e. Ahhoz, hogy a technikai vizsgálati kritériumok hatékonyan és kiegyensúlyozottan teljesítsék az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkében foglalt követelményt, azokat mennyiségi küszöbértékként vagy minimumkövetelményként, relatív javulásként, a minőségi teljesítményre vonatkozó követelményként, folyamat- vagy gyakorlatalapú követelményként vagy a gazdasági tevékenység jellegének pontos leírásaként kell meghatározni, amennyiben az adott tevékenység jellegénél fogva lényegesen hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. A támogató tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy azok a tevékenységek, amelyek közvetlenül lehetővé teszik más tevékenységek számára a környezeti teljesítményük javítását, jelentős pozitív környezeti hatást fejtsenek ki, és ne vezessenek a környezetre káros eszközök bezáródásához. Annak biztosítása érdekében, hogy az átállási tevékenységek hiteles, a klímasemleges gazdasággal összhangban lévő pályán maradjanak, az átállási tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdésében meghatározottak szerint háromévente felül kell vizsgálni, kellően figyelembe véve az uniós jogban bekövetkező változásokat.

(8)

Az elektromos berendezések gyártása fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulásban, különösen azáltal, hogy előmozdítja a megújuló energiaforrások elterjedését az uniós elektromos hálózatokban, valamint a kibocsátásmentes járművek töltőberendezéseinek és a háztartások intelligens energiafelhasználó eszközeinek kifejlesztésével. Az Unióban a villamosításban rejlő lehetőségek további kiaknázása és az elektromos berendezések gyártására irányuló beruházások további felgyorsítása érdekében technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani az elektromos berendezések gyártására vonatkozóan.

(9)

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek, személyi mobilitási eszközök, vasúti járművek és infrastruktúra gyártása olyan alkatrészektől függ, amelyek kulcsszerepet játszanak az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésében, vagy amelyek, a vasút esetében, alapvető fontosságúak a taxonómiához igazodó vonatok és vasúti infrastruktúra élettartam alatti környezeti teljesítménye, üzemeltetése és működése szempontjából, de amelyeket gyakran nem azok a vállalkozások gyártanak, amelyek összeszerelik ezeket a járműveket vagy más közlekedési eszközöket. Annak biztosítása érdekében, hogy az említett vállalkozásoknak és az általuk gyártott alkotóelemeknek az éghajlatváltozás mérséklésében betöltött szerepét megfelelően elismerjék, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek vagy más közlekedési eszközök környezeti teljesítményének biztosításához és javításához nélkülözhetetlen alkotóelemek gyártását külön gazdasági tevékenységként kell szerepeltetni az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletben. A környezeti teljesítmény szempontjából döntő fontosságú alkotóelemekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat is figyelembe kell venni. A járművek esetében idetartoznak különösen a vezérlők, transzformátorok, villanymotorok, töltőcsatlakozók és töltők, DC/DC-átalakítók, inverterek, váltakozó áramú generátorok, vezérlőegységek, regeneratív fékrendszerek, légellenállás-csökkentő technológiákkal ellátott fékek, hőgazdálkodási rendszerek, átviteli rendszerek, hidrogéntároló és hidrogénüzemanyag-ellátó rendszerek, az erőátviteli rendszerek és hajtásláncok működéséhez szükséges elektronika, hajtásláncok, az energiahatékonysági javulást eredményező, „a maguk nemében a legjobb” felfüggesztési rendszerek, minden olyan segédberendezés, amely alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművekhez szükséges, amennyiben ezek az alternatíváknál lényegesen energiahatékonyabbak, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek légellenállást csökkentő aktív aerodinamikai funkciói, valamint az energiamegtakarítási technológiákat, például regeneratív fékezést vagy aerodinamikai fejlesztéseket kombináló pótkocsik. A vasút esetében ez magában foglalja különösen az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I. mellékletében meghatározott vasúti rendszerelemeket.

(10)

A gumiabroncsok a járművek energiafogyasztásának 20 %-áért felelősek, ezért a gumiabroncsgyártásnak lehetősége van arra, hogy innovációra támaszkodva csökkentse a teljes közlekedési ágazat által megcélzott üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A gumiabroncsok hozzájárulhatnak a fokozottabb körforgásos gazdasághoz is. Ennek megfelelően, bár a gumiabroncsgyártás nem tartozik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek környezeti teljesítményének biztosításához és javításához nélkülözhetetlen alkatrészek gyártására irányuló tevékenység körébe, tovább kell értékelni a gumiabroncsok gyártását annak érdekében, hogy konkrét technikai vizsgálati kritériumokat lehessen megállapítani e tevékenységre vonatkozóan, kellően figyelembe véve az uniós jogszabályokra irányuló legújabb javaslatok szerinti jogi követelményeket és a bevált gyakorlatokat, különösen a légszennyezés, a zaj, a közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az életciklus vége tekintetében. Eközben a gumiabroncsgyártás továbbra is taxonómiához igazítható tevékenység az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének az egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákról szóló 3.6. pontja értelmében. Az M kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb, nem üres osztályban, valamint az (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb, nem üres osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. Ezenkívül a gumiabroncsoknak meg kell felelniük az Euro 7 javaslatnak a gumiabroncsok kopási követelményeire vonatkozóan.

(11)

A „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című, 2020. december 9-i közleményében (7) a Bizottság rámutatott arra, hogy valamennyi közlekedési mód elengedhetetlen a közlekedési rendszerhez, és hogy a légi közlekedés kulcsfontosságú szerepet játszik a kohézió, az összekapcsoltság és a belső piachoz való hozzáférés előmozdításában valamennyi régió számára. A légi közlekedésben jelentős a potenciál, hogy csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását, hozzájáruljon a közlekedés dekarbonizációjához, és ezáltal jelentős mértékben hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Ezért meg kell állapítani a légi járművek gyártására, lízingelésére, a légi személy- és áruszállításra, valamint a légi közlekedés földi kiszolgálására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat. A kibocsátásmentes, zéró közvetlen CO2-kibocsátással vagy kizárólag fenntartható légijármű-üzemanyagokkal üzemeltetett kereskedelmi légi közlekedés technológiai szempontból még nem áll rendelkezésre. Amíg az ilyen kibocsátásmentes kereskedelmi légi közlekedés technológiailag nem áll rendelkezésre, a légi közlekedést átállási tevékenységnek kell tekinteni, és a technikai vizsgálati kritériumoknak a repülőgépvázak és a hajtóművek üzemanyag-hatékonysága tekintetében rendelkezésre álló legjobb technológiákon, valamint azon a lehetőségen kell alapulniuk, hogy a fenntartható légijármű-üzemanyagok fokozatos elterjedése révén jelentősen csökken az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a légi járművek teljes életciklusa során. A hatékonyabb és környezetbarát, a saját nemükben legjobb légi járművek finanszírozásának megkönnyítése érdekében, elkerülve ugyanakkor a karbonintenzívebb eszközökbe való bezáródást, és nem akadályozva a kibocsátásmentes kereskedelmi légi közlekedés fejlődését, a globális szinten a használatból végleg kivont légi járművek és a leszállított légi járművek arányát tükröző összesített helyettesítési aránynak csak a technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tevékenységekből származó bevételekre kell vonatkoznia. A Bizottság az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének támogatásával közzéteheti az összesített helyettesítési arányt, hogy támogassa a gazdasági szereplőket a közzétételükben. A tevékenységek átállási jellegével összhangban, valamint a légijármű-technológiák piaci fejlődésének figyelembevétele érdekében a légi járművek gyártására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat 2032-ig kell alkalmazni, és az említett időpontig ezeket a technikai vizsgálati kritériumokat az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének való megfelelés biztosítása érdekében a technológiai fejlődéssel összhangban felül kell vizsgálni. Ezenkívül a technikai vizsgálati kritériumokban szereplő fenntartható légijármű-üzemanyagok felhasználási vagy keverési szintjét háromévente felül kell vizsgálni, figyelembe véve a fenntartható légijármű-üzemanyagok kialakulóban lévő technológiáit, valamint a fenntartható légijármű-üzemanyagok jelenlegi és várható jövőbeli piaci elérhetőségét. Azonban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén a katasztrófakockázat-kezeléssel kapcsolatos bizonyos tevékenységeket csak kifejezetten erre a célra tervezett és felszerelt légi járművekkel lehet támogatni. Ezért szükséges lehet, hogy az említett légi járművek gyártására vonatkozóan egy későbbi lépésben külön technikai vizsgálati kritériumokat állapítsanak meg.

(12)

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet technikai vizsgálati kritériumokat állapít meg a kulcsfontosságú vízi tevékenységekre vonatkozóan. A belvízi hajókra 2025 után alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumok a kibocsátások fokozatos csökkentését tükrözik 2050-ig, a belvízi hajók által felhasznált energia kibocsátásintenzitásának a „kúttól a hajócsavarig” megközelítés szerinti értékelése alapján. A tengeri áru- és személyszállításra alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumok alkalmazhatóságának biztosítása, valamint a közelmúltban elfogadott nemzetközi és uniós referenciaértékekkel való összehangolása érdekében a technikai vizsgálati kritériumokat aktualizálni kell. Ezek a referenciaértékek magukban foglalják a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 2025. január 1-jétől alkalmazandó energiahatékonysági tervezési mutatójának (9) 3. szakaszát, a meglévő hajók 2023. január 1-jén hatályba lépett energiahatékonysági mutatóját (10), valamint a fedélzeten felhasznált energia tekintetében a 2025. január 1-jétől alkalmazandó, a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról és a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi (EU) 2023/1805 rendeletben (11) meghatározott kibocsátásintenzitási határértékeket. A vasúti közlekedéssel egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében felül kell vizsgálni a belvízi közlekedési infrastruktúrára vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat, és azoknak magukban kell foglalniuk a belvízi közlekedési infrastruktúra korszerűsítését, mivel ez az infrastruktúra elengedhetetlen a kibocsátásmentes hajók vízi utakon történő közlekedésének biztosításához. A vasúti, közúti és vízi közlekedési infrastruktúrákkal egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében felül kell vizsgálni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású repülőtéri infrastruktúrára vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat, hogy azok kiterjedjenek a közlekedési módok közötti átrakodásra is.

(13)

Az uniós alkalmazkodási stratégia meghatározásáról szóló, 2021. február 24-i bizottsági közlemény (12) rámutat arra, hogy a szélsőséges éghajlat és időjárás előfordulásának gyakorisága és súlyossága növekszik, ami a katasztrófák számának és az általuk okozott károk mértékének a megugrását okozta az elmúlt két évtizedben.

(14)

A készenléti segélyszolgálatok életeket mentenek, védik a tulajdont és a környezetet, segítik a katasztrófák által érintett közösségeket, és segítik a helyreállítást veszélyhelyzetekben. Az éghajlatváltozás által okozott természeti katasztrófák gyakoribb előfordulása ezért még fontosabbá teszi a készenléti segélyszolgálatokat. A készenléti segélyszolgálatok azonban nincsenek feltétlenül felkészülve a megváltozott éghajlati viszonyok között felmerülő nagyságrendű, jellegű és gyakoriságú veszélyhelyzetek kezelésére. A készenléti segélyszolgálati tevékenységeknek ezért alkalmazkodási megoldások révén alkalmazkodniuk kell az éghajlatváltozás hatásaihoz, és az alkalmazkodást követően alkalmazkodási megoldásokat kell biztosítaniuk a térség és a társadalom általános rezilienciájának javítása érdekében. Az általános rezilienciát fokozó készenléti segélyszolgálatokba irányuló beruházások további felgyorsítása érdekében technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani az ilyen gazdasági tevékenységekre vonatkozóan.

(15)

A globális felmelegedés várhatóan nagyobb csapadékintenzitást és hosszabb száraz időszakokat eredményez Európában (13). A heves esőzések időszakosan árvizekhez vezetnek az Unióban. Az árvizek elleni alkalmazkodást célzó megoldásokba történő további beruházások ösztönzése érdekében technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani az árvízkockázat megelőzése és a közösségeknek az árvizek következményeitől való védelme érdekében.

(16)

Az éghajlatváltozás hatásai, beleértve a fokozott evapotranszspirációt és a gyakoribb aszályokat, növelhetik a vízhiányt, ami veszélyeztetheti a vízellátást, ami viszont a felszín alatti és felszíni vízkészletek túlzott kiaknázásához és az ezen erőforrásokért folyó verseny fokozódásához vezethet. A vízhierarchiával összhangban lévő mérséklő intézkedéseknek megfelelően a megvalósítható vízhatékonysági intézkedések és a később megvalósítható víz-újrafelhasználási intézkedések fontolóra vételének meg kell előznie a víz sótalanítására vonatkozó intézkedéseket. Ugyanakkor ösztönözni kell a tenger- vagy brakkvíz sótalanítására irányuló beruházásokat, amelyek csökkenthetik a meglévő vízkészletek túlzott kiaknázását, és stabilizáló pufferként működhetnek édesvízellátási hiány esetén. Ezért a tenger- vagy brakkvíz sótalanítására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani.

(17)

Az éghajlatikockázat-kezelést lehetővé tevő tanácsadás és szoftverek olyan alkalmazkodási megoldásokat kínálhatnak, amelyek támogatják a vállalkozásokat a jelenlegi vagy várható jövőbeli éghajlati kockázatok becslésében, előrejelzésében, kezelésében és nyomon követésében. Ezért e tevékenységek tekintetében meg kell állapítani az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumokat, hogy egy gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében alkalmazkodást célzó megoldások biztosításával lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

(18)

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének C. függeléke (a továbbiakban: C. függelék) a környezetszennyezés megelőzését és csökkentését érintő, a jelentős károkozás elkerülését célzó, különböző tevékenységekre alkalmazandó általános technikai vizsgálati kritériumokat állapít meg. Ez a függelék a vegyi anyagok használatára és jelenlétére vonatkozó kritériumokat határozza meg. Eddig mentességekről rendelkezett bizonyos olyan esetekben, amikor e vegyi anyagok felhasználása bizonyítottan nélkülözhetetlen a társadalom számára. Ez a mentesség bizonyos aggályokat vet fel a vállalkozások és a pénzügyi piaci szereplők számára a jogbiztonság és az ellenőrzés tekintetében, mivel hiányzik a „nélkülözhetetlen felhasználás” fogalmának egyértelmű meghatározása. Ezért az arra vonatkozó további iránymutatásig, hogy a gazdasági szereplőknek hogyan kell értékelniük és dokumentálniuk, hogy megfelelnek-e a vegyi anyagok nélkülözhetetlen felhasználására vonatkozó, küszöbön álló horizontális bizottsági elveknek, az említett függeléket célzottan módosítani kell, és a „társadalom számára nélkülözhetetlen felhasználás” fogalmát olyan kritériumokkal kell felváltani, amelyek nagyobb jogbiztonságot nyújtanak, és amelyek esetében a megfelelés könnyebben ellenőrizhető. E további iránymutatásig a „társadalom számára nélkülözhetetlen felhasználás” fogalmát annak a követelménynek kell felváltania, hogy nem állnak rendelkezésre a piacon más megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák, és az anyagokat ellenőrzött feltételek mellett használják fel.

(19)

A C. függelék alkalmazhatóságának további javítása érdekében az említett függelék f) pontja vonatkozásában további célzott módosítások szükségesek a valamely termékben található, különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó minimális koncentrációs határérték, valamint az említett pontban meghatározott követelménynek való megfelelés értékelésére vonatkozó referencia-időpont meghatározása érdekében. Ezenkívül a C. függelék g) pontját törölni kell, és egy új bekezdéssel kell felváltani, amely meghatározza a minimális koncentrációs határértéket és az említett bekezdésben meghatározott követelmény alkalmazási körét.

(20)

mivel az éghajlatváltozás valószínűleg minden gazdasági ágazatot érint, minden gazdasági ágazatot hozzá kell igazítani a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat kedvezőtlen hatásaihoz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz való jelentős hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat ezért a jövőben minden olyan ágazat és gazdasági tevékenység tekintetében meg kell határozni, amelyre az e rendeletben meghatározott, az éghajlatváltozás mérsékléséhez való jelentős hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok vonatkoznak.

(21)	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazása óta feltárt egyes technikai és jogi következetlenségek kezelése érdekében az említett rendeletet célzottan módosítani kell.

(22)	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(23)	E rendelet összhangban áll az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzéssel, és biztosítja az előrehaladást a rendelet 5. cikkében említettek szerinti alkalmazkodás terén.

(24)

E rendelet alkalmazásának az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (15) szerinti adatszolgáltatással való összehangolása érdekében ez a rendelet 2024. január 1-jétől alkalmazandó, kivéve a C. függelék g) pontjának módosítását. Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a vállalkozások rendelkezésére az említett módosításnak való megfeleléshez, azt 2025. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.	A II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az I. melléklet 28. pontját és a II. melléklet 26. pontját azonban 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. június 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 198., 2020.6.22., 13. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (átdolgozás) (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/740 rendelete (2020. május 25.) a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más paraméterek tekintetében történő címkézéséről, az (EU) 2017/1369 rendelet módosításáról és az 1222/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 177., 2020.6.5., 1. o.).

(7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása, COM(2020) 789 final.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).

(9) Az IMO energiahatékonysági tervezési mutatója (2023.6.27-i változat: https://www.imo.org/fr/ourwork/environment/pages/technical-and-operational-measures.aspx).

(10) Az IMO meglévő hajókra vonatkozó energiahatékonysági mutatója (2023.6.27-i változat: https://www.imo.org/en/MediaCentre/HotTopics/Pages/EEXI-CII-FAQ.aspx).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1805 rendelete (2023. szeptember 13.) a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri szállításban való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 234., 2023.9.22., 48. o.).

(12) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82 final.

(13) IPCC, Managing the Risks of Extreme Events and Disasters to Advance Climate Change Adaptation (A szélsőséges időjárási események és katasztrófák kockázatainak kezelése az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás előmozdítása érdekében). Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület különjelentése.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(15) A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 443., 2021.12.10., 9. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2021/2139 felhatalmzáson alapuló rendelet I. mellékletének módosítása

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

A 3.3. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza a következőképpen módosul:

a „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakasz a következőképpen módosul:

az (l) pont a következő v. alponttal egészül ki:

„v.

2026. január 1-jétől azok a hajók, amelyek képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal*1 közlekedni, elért energiahatékonysági tervezési mutatójuk (EEDI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 20 százalékponttal a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelmények*2 alá csökkenne, és:

a)	képesek veszteglőhelyen hálózati áramra kapcsolni;

b)	gázüzemű hajók esetében bizonyítottan a legkorszerűbb intézkedéseket és technológiákat alkalmazzák az el nem égett metánból származó kibocsátás csökkentésére.”;

ii.

az (m) pont a következő iv. alponttal egészül ki:

„iv.

2026. január 1-jétől azok a hajók, amelyek képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal*3 közlekedni, elért energiahatékonysági tervezési mutatójuk (EEDI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 20 százalékponttal a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelmények*4 alá csökkenne, és:

a)	képesek veszteglőhelyen hálózati áramra kapcsolni;

b)	gázüzemű hajók esetében bizonyítottan a legkorszerűbb intézkedéseket és technológiákat alkalmazzák az el nem égett metánból származó kibocsátás csökkentésére.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Adott esetben a járművek nem tartalmaznak ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és kadmiumot.

*1	Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának hetvenötödik ülésén elfogadott, az EEDI-referenciaértékre alkalmazandó százalékos csökkentési tényezőként meghatározott EEDI-követelmények. Az EEDI-re vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott százalékpontokat hozzá kell adni az EEDI százalékos csökkentési tényezőjéhez.

*3	Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

A szöveg a következő 3.18., 3.19., 3.20. és 3.21. szakasszal egészül ki:

„3.18. Gépjármű- és mobilitási alkotóelemek gyártása

A tevékenység leírása

Kibocsátásmentes személyi mobilitási eszközök olyan mobilitási alkotóelemeinek, valamint az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet*1 3. cikkének 18–21. és 23. pontjában, illetve a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*2 3. cikkének 15–18. és 21. pontjában meghatározott értelemben vett olyan gépjármű- és mobilitási rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek és pótalkatrészek gyártása, javítása, karbantartása, utólagos átalakítása, átállítása és korszerűsítése, amelyeket kizárólag az e szakaszban meghatározott kritériumoknak megfelelő M1, M2, M3, N1, N2 és N3 kategóriájú járművekben és autóbuszokban való használat céljából, illetve az e szakaszban meghatározott kritériumoknak megfelelő L kategóriájú járművekben való használat céljából hagytak jóvá, terveztek és gyártottak, és amelyek nélkülözhetetlenek a jármű környezeti teljesítményének biztosításához és javításához.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem tartoznak e melléklet 3.3. és 3.6. szakaszának hatálya alá.

Amennyiben e melléklet 3.2. és 3.4. szakasza alkalmazandó, az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem tartoznak e szakasz hatálya alá.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C22.2, C26.1, C26.2, 26.3, 26.4, C28.14, C28.15, C29.2, C29.3 és C33.17 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A gazdasági tevékenység során olyan alkotóelemek gyártására, javítására, karbantartására, utólagos átalakítására, átállítására és korszerűsítésére kerül sor a következő járművek tekintetében, amelyek elengedhetetlenek a környezeti teljesítmény biztosításához és javításához:

a)	városi, elővárosi és közúti személyszállító eszközök, amennyiben a járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

b)	M2 és M3 kategóriába sorolt járművek*3, amennyiben a járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

c)	M1 és N1 kategóriába sorolt könnyűgépjárművek4, amennyiben az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet5 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos CO2-kibocsátás zéró;

d)	L kategóriába tartozó járművek*6, amelyeknek a 168/2013/EU rendeletben meghatározott kibocsátásvizsgálattal összhangban számított kipufogógáz-CO2-kibocsátása 0 g CO2e/km;

N2 és N3, valamint N1 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 7 3. cikkének 11. pontja értelmében »kibocsátásmentes nehézgépjárműnek« minősülő járművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege nem haladja meg a 7,5 tonnát.

A gazdasági tevékenység során mobilitási alkotóelemek gyártására, javítására, karbantartására, utólagos átalakítására, átállítására és korszerűsítésére kerül sor olyan személyi mobilitási eszközök tekintetében, amelyek meghajtása a felhasználó fizikai erőkifejtéséből, kibocsátásmentes motorból vagy a kibocsátásmentes motor és a fizikai erőkifejtés együtteséből származik.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

2.	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

a)	másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata;

b)	az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

c)	hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

d)	az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Adott esetben az alkotóelemek és alkatrészek nem tartalmaznak ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és kadmiumot.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.19. Vasúti járművek alkatrészeinek gyártása

A tevékenység leírása

Az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2.7. pontjában részletezett vasúti rendszerelemekhez kapcsolódó termékek, berendezések, rendszerek és szoftverek gyártása, üzembe helyezése, utólagos átalakítása, korszerűsítése, javítása, karbantartása, átállítása és az ezekkel kapcsolatos műszaki tanácsadás.

Ezek a rendszerelemek és szolgáltatások alapvető fontosságúak az e melléklet 3.3. szakaszának megfelelő vasúti járművek élettartam alatti környezeti teljesítménye, üzemeltetése és működése szempontjából.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C30.2, C27.1 és C27.9 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem tartoznak e melléklet 3.3. és 3.6. szakaszának hatálya alá.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

Az (EU) 2016/797 irányelv II. mellékletének 2.7. pontjában részletezett alábbi vasúti rendszerelemekhez kapcsolódó termékek, berendezések, rendszerek vagy szoftverek gyártására, üzembe helyezésére, utólagos átalakítására, javítására, karbantartására, korszerűsítésére vagy átállítására, illetve az ezekkel kapcsolatos műszaki tanácsadási szolgáltatások nyújtására kerül sor.

Ezek a rendszerelemek és szolgáltatások alapvető fontosságúak az alábbi technológiák közül egy vagy több élettartam alatti környezeti teljesítménye, üzemeltetése és működése szempontjából:

a)	az e rendelet I. melléklete 3.3. szakaszának megfelelő, zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik;

az e rendelet I. melléklete 3.3. szakaszának megfelelő olyan vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik, amelyek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátásúak, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik őket, és hagyományos motort használnak, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű).

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

2.	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

a)	másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata;

b)	az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

c)	hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

d)	az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Adott esetben a járművek nem tartalmaznak ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és kadmiumot.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.20. Az éghajlatváltozás mérsékléséhez jelentős mértékben hozzájáruló vagy azt lehetővé tevő, villamosenergia-átvitelre és -elosztásra szolgáló nagy-, közép- és kisfeszültségű elektromos berendezések gyártása, üzembe helyezése és szervizelése

A tevékenység leírása

A gazdasági tevékenység során olyan elektromos termékek, berendezések, rendszerek vagy szoftverek fejlesztésére, gyártására, üzembe helyezésére, karbantartására vagy szervizelésére kerül sor, amelyek célja, hogy villamosítás, energiahatékonyság, megújuló energia integrálása vagy hatékony energiaátalakítás révén jelentős mértékben csökkentsék az ÜHG-kibocsátást a nagy-, közép- és kisfeszültségű elektromos átviteli és elosztórendszerekben.

A gazdasági tevékenység olyan rendszereket foglal magában, amelyek szerepe a megújuló energiaforrások integrálása az elektromos hálózatba, a hálózat automatizáltságának, rugalmasságának és stabilitásának megvalósítása vagy növelése, a keresletoldali válasz kezelése, alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés vagy hő kifejlesztése, vagy intelligens fogyasztásmérési technológiák alkalmazása az energiahatékonyság jelentős javítása érdekében.

Az ebbe a kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem foglalja magában a hő- és villamosenergia-termelő berendezéseket és az elektromos háztartási készülékeket.

Amennyiben valamely gazdasági tevékenység e melléklet ezen szakaszába és 4.9. szakaszába is beletartozik, e melléklet 4.9. szakasza alkalmazandó.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C26.51, C27.1, C27.3, C27.9, C33.13, C33.14 és C33.2 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység során az alábbiak közül egy vagy több gyártására, üzembe helyezésére, karbantartására vagy az ezek élettartama során a működéshez nélkülözhetetlen karbantartási, javítási és műszaki tanácsadási szolgáltatások nyújtására kerül sor:

a)	elektromos járművek töltőállomásai és a közlekedés villamosításához szükséges olyan elektromos infrastruktúra, amelyet elsősorban az elektromos járművek töltésének lehetővé tétele érdekében helyeznek üzembe. A 7.4. szakaszban felsorolt tevékenységek nem tartoznak e pont hatálya alá.

átvitelre és elosztásra szolgáló, áramot vezető, valamint áramot nem vezető huzalozó eszközök olyan elektromos áramkörökhöz és transzformátorokhoz, amelyek megfelelnek az 548/2014/EU bizottsági rendelet*8 I. mellékletében a nagy teljesítményű transzformátorokra vonatkozóan meghatározott 2. szint (2021. július 1.) követelményeinek, és a legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszültségű, közepes teljesítményű transzformátorok esetében az EN 50708 szabványsorozatban meghatározott, terhelés nélküli veszteségre vonatkozó AA0 szintű követelményeknek, feltéve, hogy ezek a berendezések és transzformátorok hozzájárulnak a megújuló energia részarányának növeléséhez vagy az energiahatékonyság javításához;

kisfeszültségű elektromos termékek, berendezések és rendszerek, amelyek növelik a villamosenergia-rendszer irányíthatóságát, és hozzájárulnak a megújuló energia részarányának növeléséhez vagy az energiahatékonyság javításához, azaz:

kisfeszültségű áramkör-megszakítók, kapcsolóberendezések, kapcsolószekrények, kapcsolótáblák vagy vezérlőközpontok, amelyek csatlakoztathatók, automatizáltak vagy teljesítmény- vagy energiamérő készülékekkel vannak felszerelve, és amelyek megfelelnek az IEC TR 63196 szabványnak (Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek és azok részegységei – Energiahatékonyság);

ii.	lakások és épületek elektronikus rendszerei (HBES) az EN IEC 63044 szabványsorozatban említettek szerint, ahol a termékekre és rendszerekre az energiafogyasztás méréséhez, ellenőrzéséhez és csökkentéséhez van szükség;

iii.

kisfeszültségű berendezések energiahatékonyságának növelését lehetővé tevő technológiák, amelyek elismertek a HD 60364-8-1: Kisfeszültségű villamos berendezések. 8-1. rész: Energiahatékonyság és a HD 60364-8-82: Kisfeszültségű villamos berendezések. 8-82. rész: Működési szempontok – Termelő-fogyasztók kisfeszültségű villamos berendezései, beleértve az energia- és teljesítménymérőket, a külső fogyasztói kijelzőket, a teljesítménykompenzációt, a fáziskompenzációt és -szűrést, valamint a hatékony villanymotorhajtású rendszereket;

közepes és nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések, amelyek növelik a villamosenergia-rendszer irányíthatóságát, és a beépítésük célja a megújuló energia részarányának növelése vagy az energiahatékonyság javítása.

Az e d) pontban említett berendezések megfelelnek az EN 62271-1 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőegységek. 1. rész: Váltakozó áramú kapcsoló- és vezérlőkészülékek közös előírásai és az EN 62271-200 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek. 200. rész: 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 52 kV névleges feszültségű, váltakozó áramú, fémtokozott kapcsoló- és vezérlőkészülékek vagy az EN 62271-203 Nagyfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékek – 203. rész: 52 kV-nál nagyobb névleges feszültségű, gázszigetelésű, fémtokozott kapcsolóberendezés c. szabványnak;

keresletoldali válaszhoz kapcsolódó és terhelésáthelyező berendezések, rendszerek és szolgáltatások, amelyek növelik a villamosenergia-rendszer rugalmasságát és támogatják a hálózat stabilitását, beleértve a következőket:

i.	a fogyasztóknak a kínálat vagy a fogyasztás távoli befolyásolásához információkat továbbító megoldások, ideértve a fogyasztói adatközpontokat is;

ii.	terhelésszabályozást biztosító automatizált vezérlőközpontok és azok fő alkatrészei (kapcsolótáblák, kontaktorok, relék, áramkör-megszakítók, automata átkapcsolók). A fő alkotóelemeket a vezérlőközpontok részeként építik be;

iii.

amennyiben a 8.2. szakaszban nem szerepel, fejlett szoftverek és analitika a villamosenergia-hálózatok hatékonyságának és automatizálásának maximalizálására vagy decentralizált energiaforrások integrálására a villamosenergia-hálózat vagy egy ágazat szintjén, amelyek a következőket foglalják magukban:

a)	fejlett vezérlőtermek, elektromos alállomások automatizálása, feszültségszabályozási képességek;

b)	olyan operációs szoftver, amely lehetővé teszi az üzemeltetők számára a hálózatok működésének szimulálását a hálózat stabilitásának biztosítása, az elosztott energiaforrások kezelése vagy a hálózat teljesítményének javítása céljából.

A szoftver támogatja a megújuló energiára való átálláshoz szükséges dinamikus hálózati jellemzőket. Képes a közel valós idejű hálózati mérésekből származó adatok feldolgozására annak megfigyelése érdekében, hogy az energiaátvitel, -elosztás és -fogyasztás ténylegesen hogyan történik, és ezeket az információkat fel tudja használni a szimulációs tanulmányok és az üzemeltetési tevékenységek javítására, beleértve az üzemszünetek, az áramkimaradások és a hulladékok elkerülését;

iv.

amennyiben a 8.2. szakaszban nem szerepel, az új hálózatok vagy a hálózatok korszerűsítéseinek kialakítását és tervezését támogató szoftverek.

A szoftver támogatja a megújuló energiára való átálláshoz szükséges dinamikus hálózati jellemzőket, beleértve az elosztási szinten történő ingadozó villamosenergia-termelést (»termelő-fogyasztók«), a teljesítményáramlás irányának megváltoztatását és a hálózati tárolóegységek használatát;

v.	a megújulóenergia-termelés előrejelzésére szolgáló meteorológiai érzékelők;

vi.	az elektromos források hatékony használatát és a terhelés változtatását lehetővé tevő önálló vagy beágyazott csatlakoztatható vezérlők és relék;

vii.	terheléskorlátozó és -áthelyező készülékek terhelésszabályozó és átkapcsoló berendezésekhez, amennyiben a készülék megfelel az EN IEC 62962:2019 Terheléskorlátozó készülékek egyedi követelményei c. szabványnak;

amennyiben a 8.2. szakaszban nem szerepel, az energiahatékonyságot vagy a megújuló energia integrálását szolgáló kommunikációs rendszerek, szoftver- és vezérlőberendezések, termékek, rendszerek és szolgáltatások:

i.	olyan berendezések, amelyek lehetővé teszik kifejezetten a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználók közötti cseréjét;

ii.	a közlekedés villamosítását támogató akkumulátorcsere-technológia vagy -szolgáltatás;

iii.	mikrohálózat-irányítási rendszerek;

iv.	energia- vagy teljesítménygazdálkodási rendszerek, energia- vagy teljesítményszabályozó rendszerek, valamint energiagazdálkodásra szolgáló SCADA-rendszerek;

v.	csatlakoztatható vagy automatizált kontaktorok, motorindítók és motorvezérlők, amelyek lehetővé teszik a távoli vagy automatizált energiafogyasztás-vezérlést és terheltségváltozás-optimalizálást;

vi.

az elektromos motoralkalmazások energiahatékonyságát lehetővé tevő frekvenciaváltók és egyéb frekvenciaváltós megoldások, kivéve a lágyindítókat, amennyiben a berendezés megfelel az EN 61800-9-1: Szabályozható fordulatszámú villamos hajtásrendszerek – 9-1. rész: A hajtásrendszerek, motorindítók, erősáramú elektronikák és vezérelt alkalmazásaik környezetbarát tervezése – A bővített termékszemléletet (EPA) és félanalitikus modellt (SAM) alkalmazó hajtásrendszerek berendezéseire vonatkozó energiahatékonysági előírások általános követelményei és EN 61800-9-2: Szabályozható fordulatszámú villamos hajtásrendszerek – 9-2. rész: A hajtásrendszerek, motorindítók, erősáramú elektronikák és vezérelt alkalmazásaik környezetbarát tervezése. Hajtásrendszerek és motorindítók energiahatékonysági mutatói;

vii.

olyan energiahatékonysági osztályba tartozó kisfeszültségű villanymotorok (az EN 60034-30-1: Villamos forgógépek. 30-1. rész: Hálózatról üzemelő, váltakozó áramú motorok hatásfok szerinti osztályai (IE kód)) amelyek meghaladják az (EU) 2019/1781 bizottsági rendeletben*9 meghatározott követelményeket, különösen:

a)	legalább 0,12 kW névleges teljesítményű és IE3 vagy annál magasabb hatékonysági osztályba tartozó egyfázisú motorok;

b)	0,12 kW és 1 000 kW közötti névleges teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólusú és IE3 vagy annál magasabb hatékonysági osztályba tartozó »Ex-eb« fokozott biztonságú motorok;

0,75 kW és 1 000 kW közötti névleges teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólusú háromfázisú motorok, amelyek nem »Ex-eb«” fokozott biztonságú motorok, és i. a 2, 4 vagy 6 pólusú és 75 kW és 200 kW közötti névleges teljesítményű motorok esetében IE5 hatékonysági osztályba tartoznak, ii. minden más motor esetében IE4 vagy annál magasabb hatékonysági osztályba tartoznak;

d)	0,12 kW és 0,75 kW közötti névleges teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólusú és IE3 vagy annál magasabb hatékonysági osztályba tartozó háromfázisú motorok, amelyek nem »Ex-eb« fokozott biztonságú motorok;

e)	0,75 kW és 1 000 kW közötti névleges teljesítményű, 2, 4, 6 vagy 8 pólusú, háromfázisú, kizárólag frekvenciaváltós, az EN IEC TS 60034-30-2 szerint besorolt, az IE5 hatékonysági osztályba sorolt motorok;

viii.

az IEC 60034-30-3 szabványtervezet szerinti, 1 000 kW-ot meghaladó névleges teljesítményű és IE4 vagy annál magasabb energiahatékonysági osztályba tartozó közép- és nagyfeszültségű motorok.

A következő elemek nem felelnek meg a követelményeknek:

a valamely alállomás vagy hálózat és az életciklus alapján mérve 100 g CO2e/kWh-nál nagyobb kibocsátásintenzitású erőmű közötti közvetlen kapcsolat létrehozására vagy meglévő közvetlen kapcsolat bővítésére szolgáló infrastruktúra. Ez a kizárás csak azokra a berendezésekre vonatkozik, amelyeket közvetlenül az életciklus alapján mérve 100 g CO2e/kWh-nál nagyobb kibocsátásintenzitású erőműhöz való csatlakozásra vagy az ilyen csatlakozás megerősítésére használnak;

b)	fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, szállítására, forgalmazására, tárolására, gyártására vagy átalakítására szolgáló infrastruktúrában üzembe helyezett termékek, berendezések, rendszerek és szoftverek.

Nem felelnek meg a követelményeknek az olyan kapcsolóberendezések, amelyek 10 feletti globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működő szigetelő vagy árammegszakító közeggel vannak ellátva.

Az SF6-ot tartalmazó kapcsolóberendezések nem felelnek meg a követelményeknek egyik teljesítménytartomány esetén sem.

4.	Valamennyi termék, berendezés és rendszer megfelel a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben*10 lefektetett, az energia- és anyagfelhasználás hatékonyságára vonatkozó kötelező követelményeknek. A gyártók hivatkoznak az Unióban alkalmazandó legújabb hatékonysági követelményekre.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

2.	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

a)	a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata;

b)	az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

c)	hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

d)	az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.21. Légi járművek gyártása

A tevékenység leírása

Légi járművek, valamint légijármű-alkatrészek és -berendezések gyártása, javítása, karbantartása, felújítása, utólagos átalakítása, tervezése, átállítása és korszerűsítése*11.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez különösen a C30.3 és C33.16 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység nem teljesíti az e szakasz a) pontjában foglalt lényeges hozzájárulási kritériumot, e tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység során az alábbiak valamelyikének gyártására, javítására, karbantartására, felújítására, utólagos átalakítására, tervezésére, átállítására vagy korszerűsítésére kerül sor:

a)	zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású légi jármű;

2027. december 31-ig azon légi jármű, amelyet nem magán- vagy kereskedelmi üzleti repülés céljára gyártottak, és amely megfelel az alábbiakban meghatározott javulási mutatóknak, az összesített helyettesítési arány által korlátozott mértékben annak biztosítása érdekében, hogy a szállítás ne növelje világszinten a légi járművek számát:

i.	maximális felszállási tömege 5,7 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 60 t, és a CO2-kibocsátásának tanúsítás során mért értéke legalább 11 %-kal kisebb, mint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványa*12 által megállapított, új típusokra vonatkozó határérték;

ii.	maximális felszállási tömege 60 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 150 t, és a CO2-kibocsátásának tanúsítás során mért értéke legalább 2 %-kal kisebb, mint az ICAO szabványa által megállapított, új típusokra vonatkozó határérték;

iii.

maximális felszállási tömege 150 tonnánál nagyobb, és a CO2-kibocsátásának tanúsítás során mért értéke legalább 1,5 %-kal kisebb, mint az ICAO szabványa által megállapított, új típusokra vonatkozó határérték.

A taxonómiához igazítható légi járművek taxonómiai követelményeknek való megfelelésének arányát az összesített helyettesítési aránynak kell korlátoznia. Az összesített helyettesítési arányt a globális szinten a használatból végleg kivont légi járművek és a leszállított légi járművek aránya alapján kell kiszámítani, az előző 10 év átlagában, független adatszolgáltatóktól származó ellenőrzött adatok alapján.

A CO2-kibocsátás mért értékeire vonatkozó, az ICAO-szabványban az új típusokra vonatkozóan megállapított határérték tekintetében előírt javulást megerősítő tanúsítvány hiányában a légi jármű gyártójának kell nyilatkoznia arról, hogy a légi jármű megfelel az előírt teljesítményszintnek és javulási mutatóknak, azzal a feltétellel, hogy beszerzi a légi jármű tanúsítványát 2026. december 11-ig.

c)	2028. január 1-jétől 2032. december 31-ig az ezen alszakasz b) pontjában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő olyan légi jármű, amely rendelkezik 100 %-ban fenntartható légijárműüzemanyag-keverékkel való üzemelésre vonatkozó tanúsítvánnyal.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

2.	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

a)	másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata;

b)	az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

c)	hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

d)	az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

A hulladék életciklus végi kezelésére és újrafeldolgozására vonatkozó intézkedések vannak érvényben, többek között az újrafeldolgozási szolgáltatókkal kötött leszerelési szerződéses megállapodások, illetve a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az alkotóelemeket és anyagokat a hulladékhierarchiával, a hulladékokkal kapcsolatos uniós rendelet elveivel és az alkalmazandó rendeletekkel összhangban az újrafeldolgozás és az újrahasználat maximalizálása érdekében elkülönítsék és kezeljék, különösen az elemek és az elektronikai termékek, valamint az azokban található kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasználata és újrafeldolgozása révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a veszélyes anyagok ellenőrzését és kezelését is.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A légi jármű megfelel az (EU) 2018/1139 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének.

Az e szakasz b) és c) pontjában említett légi jármű megfelel a következő szabványoknak:

a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötete (zaj) 13. módosításának 14. fejezete, amely szerint a legmagasabb zajszintek és a 14.4.1.1., 14.4.1.2. és 14.4.1.3. pontban meghatározott megengedett legmagasabb zajszintek között a három mérési ponton mért különbségek összege nem lehet kisebb, mint 22 EPNdB;

b)	a Chicagói Egyezmény 16. melléklete II. kötete (motorok kibocsátása) 10. módosításának 2. és 4. fejezete.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

*2	Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).

*3	Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.

*4	Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás) (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.).

*6	A 168/2013/EU rendelet 4. cikkének meghatározása szerint.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1242 rendelete (2019. június 20.) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 198., 2019.7.25., 202. o.).

*8	A Bizottság 548/2014/EU rendelete (2014. május 21.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kis, közepes és nagy teljesítményű transzformátorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 152., 2014.5.22., 1. o.).

A Bizottság (EU) 2019/1781 rendelete (2019. október 1.) az elektromos motorokra és a frekvenciaváltókra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról, a 641/2009/EK rendeletnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra és a termékbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények tekintetében történő módosításáról és a 640/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 272., 2019.10.25., 74. o.).

*10	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

*11

A tevékenység magában foglalja az alkatrészek és berendezések gyártását és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását, valamint a karbantartási, javítási és felújítási (MRO) szolgáltatásokat, amennyiben ezek összekapcsolhatók valamely, a taxonómiához igazítható légijármű-típussal, és javítják vagy fenntartják a légi jármű hatékonyságát.

*12	A Chicagói Egyezmény első kiadásának 16. mellékletében szereplő, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által kiadott környezetvédelmi szabvány 3. kötete (CO2-kibocsátás).”

A 4.4. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*1 szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése.

*1	Az Európai Parlament és a Tanács 2012. május 22-i 528/2012/EU rendelete a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).”

A 4.9. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza 2. pontjának c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

olyan átviteli és elosztótranszformátorok telepítése, amelyek megfelelnek az 548/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott 2. szint (2021. július 1.) követelményeinek, és a legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszültségű, közepes teljesítményű transzformátorok esetében az EN 50588-1 szabványban*1 meghatározott, terhelés nélküli veszteségre vonatkozó AA0 szintű követelményeknek.

*1	CEI EN 50588-1: 50 Hz-es közepes teljesítménytranszformátorok legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszültségig.”

A 4.26. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben” alszakaszának 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.

A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel egyszeri vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják:

a)	a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint

b)	a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.

A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az adott műveletekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeknek megfelelően – ha alkalmazandó – vagy az uniós joggal összhangban lévő küszöbértékek szerint valósul meg.

A tevékenység megfelel a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) szabványainak.

A nukleáris tevékenységet a 2000/60/EK irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom tanácsi irányelvben foglalt követelmények teljesítésével végzik.”

A 4.27. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben” alszakaszának 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

a)	a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint

b)	a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.

A tevékenység megfelel a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) szabványainak.

A nukleáris tevékenységet az ivóvízkinyerésre használt víztestekre vonatkozóan a 2000/60/EK irányelvnek megfelelően, valamint a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom tanácsi irányelvnek megfelelően végzik.”

A 4.28. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben” alszakaszának 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

a)	a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint

b)	a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.

A tevékenység megfelel a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) szabványainak.

A nukleáris tevékenységet az ivóvízkinyerésre használt víztestekre vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv követelményeinek, valamint a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelv követelményeinek teljesítésével végzik.”

A 6.3. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Az M kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb, nem üres osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb, nem üres osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető.

Ha alkalmazandó, a járművek megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás legújabb alkalmazandó szakaszában az 595/2009/EK rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek.”

A 6.5. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A járművek a 715/2007/EK rendelettel összhangban megfelelnek az Euro 6 könnyűgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás*1 legújabb alkalmazandó szakaszában foglalt követelményeknek.

A járművek megfelelnek a tiszta üzemű könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*2 mellékletének 2. táblázatában megállapított kibocsátási küszöbértékeknek.

A járművek megfelelnek az 540/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek*3.

A Bizottság (EU) 2018/1832 rendelete (2018. november 5.) a 2007/46/EK irányelvnek, a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek és az (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyása céljából alkalmazott vizsgálatok és eljárások, ezen belül a használatban lévő járművek megfelelőségére és a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokra vonatkozó vizsgálatok és eljárások továbbfejlesztése, valamint a tüzelőanyag- és elektromosenergia-fogyasztás nyomon követésére szolgáló berendezések bevezetése érdekében történő módosításáról (HL L 301., 2018.11.27., 1. o.).

*2	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).

*3	Az Európai Parlament és a Tanács 540/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a gépjárművek zajszintjéről és a csere-hangtompítórendszerekről, és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 70/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 131. o.).”

10.

A 6.6. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Az M és N kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb, nem üres osztályban, valamint az (EU) 2020/740 rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb, nem üres osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető. A járművek az 595/2009/EK rendelettel összhangban megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás*1 legújabb alkalmazandó szakaszában foglalt követelményeknek.

A járművek megfelelnek az 540/2014/EU rendeletnek.

A Bizottság 582/2011/EU rendelete (2011. május 25.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I–III. mellékletének módosításáról (HL L 167., 2011.6.25., 1. o.).”

11.

A 6.7. szakasz a következőképpen módosul:

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakasza a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől kezdődően a beszámolási időszakban a hajó fedélzetén felhasznált energia éves átlagos kibocsátásintenzitása*1 nem haladja meg a következő határértékeket:

a)	76,4 g CO2e/MJ 2026. január 1-jétől 2029. december 31-ig;

b)	61,1 g CO2e/MJ 2030. január 1-jétől 2034. december 31-ig;

c)	45,8 g CO2e/MJ 2035. január 1-jétől 2039. december 31-ig;

d)	30,6 g CO2e/MJ 2040. január 1-jétől 2044. december 31-ig;

e)	15,3 g CO2e/MJ 2045. január 1-jétől 2049. december 31-ig;

f)	0 g CO2e/MJ 2050. január 1-jétől.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

Intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák a hulladék keletkezését a használati szakaszban (árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatás fenntartása és működtetése az étkezési hulladék tekintetében), valamint hogy a fennmaradó hulladékot a hulladékhierarchiával összhangban kezeljék.

A hajó fedélzetén felhasznált energia kibocsátásintenzitását független harmadik fél ellenőrzi, és azt a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott módszertan és alapértelmezett értékek alapján az energiaegységenkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mennyiségeként számítják ki.”

12.

A 6.8. szakasz a következőképpen módosul:

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának 1. pontja a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől kezdődően a beszámolási időszakban a hajó vagy a vállalati flotta fedélzetén felhasznált energia éves átlagos kibocsátásintenzitása*1 nem haladja meg a következő határértékeket:

a)	76,4 g CO2e/MJ 2026. január 1-jétől 2029. december 31-ig;

b)	61,1 g CO2e/MJ 2030. január 1-jétől 2034. december 31-ig;

c)	45,8 g CO2e/MJ 2035. január 1-jétől 2039. december 31-ig;

d)	30,6 g CO2e/MJ 2040. január 1-jétől 2044. december 31-ig;

e)	15,3 g CO2e/MJ 2045. január 1-jétől 2049. december 31-ig;

f)	0 g CO2e/MJ 2050. január 1-jétől.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 4. és 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A hajókon lévő motorok megfelelnek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeknek (ideértve azokat a hajókat is, amelyek típusjóváhagyással rendelkező megoldások, például utókezelés nélkül felelnek meg az említett határértékeknek).

13.

A 6.9. szakasz a következőképpen módosul:

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Az utólagos átalakítási tevékenység az alábbiak közül legalább az egyiket megvalósítja:

legalább 15 %-kal csökkenti a belvízi személyhajó egy teljes útra (egy utas által megtett teljes út) számított, energiaegységben kifejezett tüzelőanyag-fogyasztását, és ezt az azon reprezentatív hajózási területekre (beleértve a reprezentatív terhelési profilokat és a dokkolást is) vonatkozó összehasonlító számítások vagy modelltesztek, illetve szimulációk eredményei igazolják, amelyeken a hajó üzemelni fog;

legalább 15 %-kal csökkenti a belvízi áruszállító hajó egy tonnakilométerre számított, energiaegységben kifejezett tüzelőanyag-fogyasztását, és ezt az azon reprezentatív hajózási területekre (beleértve a reprezentatív terhelési profilokat is) vonatkozó összehasonlító számítások vagy modelltesztek, illetve szimulációk eredményei igazolják, amelyeken a hajó üzemelni fog.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 4. és 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

14.

A 6.10. szakasz a következőképpen módosul:

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának 1. pontja a következő e) és f) ponttal egészül ki:

„e)

amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől azok a hajók, amelyek képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal*1 közlekedni, elért energiahatékonysági tervezési mutatójuk (EEDI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 20 százalékponttal a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelmények*2 alá csökkenne, és:

a)	képesek veszteglőhelyen hálózati áramra kapcsolni;

b)	gázüzemű hajók esetében bizonyítottan a legkorszerűbb intézkedéseket és technológiákat alkalmazzák az el nem égett metánból származó kibocsátás csökkentésére.

amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontban szereplő kritériumnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől amellett, hogy a meglévő hajók elért energiahatékonysági mutatójának (EEXI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 10 százalékponttal a 2023. január 1-jén alkalmazandó EEXI-követelmények*3 alá csökkenne, a beszámolási időszakban a hajó fedélzetén felhasznált energia éves átlagos kibocsátásintenzitása*4 nem haladja meg a következő határértékeket:

a)	76,4 g CO2e/MJ 2026. január 1-jétől 2029. december 31-ig;

b)	61,1 g CO2e/MJ 2030. január 1-jétől 2034. december 31-ig;

c)	45,8 g CO2e/MJ 2035. január 1-jétől 2039. december 31-ig;

d)	30,6 g CO2e/MJ 2040. január 1-jétől 2044. december 31-ig;

e)	15,3 g CO2e/MJ 2045. január 1-jétől.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 4. és 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*5 követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban*6 megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik.

A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 európai parlamenti és tanácsi irányelvnekl*7.

A hajó üzemeltetése a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, 1973. november 2-i nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: IMO MARPOL-egyezmény) V. mellékletével összhangban történik, különösen annak érdekében, hogy hulladékainak fenntartható és környezetkímélő kezelése révén csökkenjen a termelt hulladékmennyiség és a legális kibocsátás.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek*8 és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának*9. A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,5 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,1 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren, valamint (2025-től) a Földközi-tengeren kijelölt kén-oxid-kibocsátás-ellenőrzési területen*10.

A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának*11. A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek, amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek*12.

A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének.

Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése.

*1	Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának hetvenhatodik ülésén elfogadott, az EEDI-referenciaértékre alkalmazandó százalékos csökkentési tényezőként meghatározott EEXI-követelmények. Az EEXI-re vonatkozó taxonómiai technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott százalékpontokat hozzá kell adni az EEXI százalékos csökkentési tényezőjéhez. (Meglévő hajók elért energiahatékonysági mutatója (EEXI), amely 2023. január 1-jétől kötelező a tengeri árufuvarozásban/személyszállításban részt vevő valamennyi hajó számára energiahatékonyságuk méréséhez, valamint az éves működési szén-dioxid-intenzitási mutatójuk (CII) és CII-besorolásuk jelentéséhez szükséges adatgyűjtés kezdeményezéséhez.) (2023.6.27-i változat: https://www.imo.org/en/MediaCentre/HotTopics/Pages/EEXI-CII-FAQ.aspx).

*5	Az Európai Parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.).

*6	A Bizottság (EU) 2016/2323 végrehajtási határozata (2016. december 19.) a hajó-újrafeldolgozó létesítmények európai jegyzékének a hajók újrafeldolgozásról szóló 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti összeállításáról (HL L 345., 2016.12.20., 119. o.).

*7	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/883 irányelve (2019. április 17.) a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről, a 2010/65/EU irányelv módosításáról, valamint a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2019.6.7., 116. o.).

*8	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/802 irányelve (2016. május 11.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről (HL L 132., 2016.5.21., 58. o.).

*9	(2023.6.27-i változat: http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/PollutionPrevention/AirPollution/Pages/Sulphur-oxides- (SOx)-%E2 %80 %93-Regulation-14.aspx).

*10	Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében.

*11	(2023.6.27-i változat: http://www.imo.org/en/OurWork/Environment/PollutionPrevention/AirPollution/Pages/Nitrogenoxides-(NOx)-–-Regulation-13.aspx).

*12	Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó.”

15.

A 6.11. szakasz a következőképpen módosul:

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakasza a következő d) és e) ponttal egészül ki:

„d)

amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől azok a hajók, amelyek képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal*1 közlekedni, elért energiahatékonysági tervezési mutatójuk (EEDI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 20 százalékponttal a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelmények*2 alá csökkenne, és:

a)	képesek veszteglőhelyen hálózati áramra kapcsolni;

b)	gázüzemű hajók esetében bizonyítottan a legkorszerűbb intézkedéseket és technológiákat alkalmazzák az el nem égett metánból származó kibocsátás csökkentésére.

amennyiben technológiai és gazdasági szempontból nem megvalósítható az a) pontnak való megfelelés, 2026. január 1-jétől amellett, hogy a meglévő hajók elért energiahatékonysági mutatójának (EEXI) értéke egyenértékű azzal, mintha az EEDI-referenciaszint legalább 10 százalékponttal a 2023. január 1-jén alkalmazandó EEXI-követelmények*3 alá csökkenne, a beszámolási időszakban*4 a hajó fedélzetén felhasznált energia éves átlagos kibocsátásintenzitása nem haladja meg a következő határértékeket:

a)	76,4 g CO2e/MJ 2026. január 1-jétől 2029. december 31-ig;

b)	61,1 g CO2e/MJ 2030. január 1-jétől 2034. december 31-ig;

c)	45,8 g CO2e/MJ 2035. január 1-jétől 2039. december 31-ig;

d)	30,6 g CO2e/MJ 2040. január 1-jétől 2044. december 31-ig;

e)	15,3 g CO2e/MJ 2045. január 1-jétől.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 4. és 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

Az 500 bruttó tonnatartalmat meghaladó meglévő és az azokat felváltó új hajók esetében a tevékenység megfelel az 1257/2013/EU rendelet követelményeinek. A leselejtezett hajók újrafeldolgozását a hajó-újrafeldolgozó létesítményeknek az (EU) 2016/2323 bizottsági végrehajtási határozatban megállapított európai jegyzékében szereplő létesítményekben végzik.

A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A kén-oxid-kibocsátás és a részecskekibocsátás csökkentése tekintetében a hajók megfelelnek az (EU) 2016/802 irányelvnek és az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 14. szabályának. A tüzelőanyag kéntartalma nem haladja meg a 0,50 tömegszázalékot (a globális kéntartalom-határérték) és a 0,10 tömegszázalékot az IMO által az Északi-tengeren és a Balti-tengeren, valamint (2025-től) a Földközi-tengeren kijelölt kén-oxid-kibocsátás-ellenőrzési területen*5.

A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása tekintetében a hajók megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény VI. melléklete 13. szabályának. A II. szintű NOx-követelmény a 2011 után épített hajókra vonatkozik. A 2016. január 1. után épített hajók csak addig felelnek meg a NOx-kibocsátást csökkentő szigorúbb (III. szintű) motorkövetelményeknek, amíg az IMO-szabályok értelmében létrehozott NOx-kibocsátás-ellenőrzési területen belül működnek*6.

A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének.

Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése.

*1	Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

*5	Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a Barcelonai Egyezmény jogi keretében.

*6	Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó.”

16.

A 6.12. szakasz a következőképpen módosul:

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének vagy több kritériumnak:

az utólagos átalakítási tevékenység áruszállító hajók esetén a grammban kifejezett üzemanyag és a tonnában kifejezett hordképesség egy tengeri mérföldre vetített arányában, illetve személyhajók esetén egy tengeri mérföldre vetített bruttó tonnatartalomban kifejezve legalább 15 %-kal csökkenti a hajó üzemanyag-fogyasztását, amit a kalkulációs folyadékdinamika (CFD), a tartályvizsgálatok vagy hasonló műszaki számítások igazolnak;

lehetővé teszi a hajók számára, hogy a meglévő hajók energiahatékonysági mutatójának (EEXI) értéke legalább 10 %-kal alacsonyabb legyen a 2023. január 1-jén alkalmazandó EEXI-követelményeknél, ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásból származó tüzelőanyaggal*1 közlekedni, képesek veszteglőhelyen hálózati áramra kapcsolni, és hálózatról tölthető villamosenergia-technológiával vannak felszerelve.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 4. és 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység a tengeri környezetnek a hajókról származó hulladékok kibocsátásának negatív hatásaival szembeni védelmét illetően megfelel az (EU) 2019/883 irányelvnek.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A fekete- és szürkevíz-kibocsátások megfelelnek az IMO MARPOL-egyezmény IV. mellékletének.

Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU rendelet szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése.

*1	Az e melléklet 3.10. és 4.13. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő tüzelőanyagok.

*2	Ami a kibocsátás-ellenőrzési területen alkalmazandó követelmények más uniós tengerekre való kiterjesztését illeti, a Földközi-tengerrel határos országok jelenleg tárgyalnak a vonatkozó kibocsátás-ellenőrzési terület létrehozásáról a barcelonai egyezmény jogi keretében.

*3	Az Unió tengereit illetően ez a követelmény a Balti-tengeren és az Északi-tengeren 2021-től alkalmazandó.”

17.

A 6.13. szakasz „A tevékenység leírása” alszakaszának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.11, F42.12, F42.13, F43.21, M71.12 és M71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.”

18.

A 6.14. szakasz a következőképpen módosul:

az „A tevékenység leírása” alszakasz második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az alábbi elemek egyikéhez kapcsolódó termékek, berendezések, rendszerek és szoftverek gyártása, üzembe helyezése, utólagos átalakítása, korszerűsítése, javítása, karbantartása, átállítása és az ezekkel kapcsolatos műszaki tanácsadás:

a)	összeszerelt vasúti vágánytartozékok;

b)	az (EU) 2016/797 rendelet II. mellékletének 2.2–2.6. pontjában említett vasúti rendszerelemek.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C25.99, C27.9, C30.20, F42.12, F42.13, M71.12, M71.20, F43.21 és H52.21 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának 1. pontja a következő d) ponttal egészül ki:

„d)	a digitális eszközök lehetővé teszik a hatékonyság, a kapacitás vagy az energiamegtakarítás növelését.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 4., 5. és 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

Az üzemeltetők korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, és figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat. Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladékot (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal*1 összhangban. Az üzemeltetők szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében.

A rendszerelemek gyártása esetében a tevékenység felméri a rendelkezésre álló technikákat, és ahol lehetséges, a következőket támogató technikákat vezet be:

a)	másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata;

b)	az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

c)	hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

d)	az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Adott esetben – tekintettel az érintett terület érzékenységére, különösen az érintett lakosság méretére – az infrastruktúra használatából eredő zajt és rezgéseket nyílt árkok, zajvédő falak vagy olyan egyéb intézkedések bevezetésével csökkentik, és azok megfelelnek a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek*2.

Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.

A rendszerelemek gyártása esetében a tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Emellett a következő feltételek biztosítandók:

a)	az Unióban a Natura 2000 területekkel kapcsolatban: a 92/43/EGK tanácsi irányelv*3 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban elvégzett megfelelő vizsgálat alapján a tevékenység nem gyakorol jelentős hatást a Natura 2000 területekre azok természetmegőrzési céljait tekintve;

az Unióban bármely területen: a tevékenység nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*4 alapján védett fajok populációi kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását. A tevékenység továbbá nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv alapján érintett és védett élőhelytípusok kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását;

c)	az Unión kívül a tevékenységeket az élőhelyek és fajok védelmével kapcsolatos alkalmazandó joggal összhangban végzik.

*1	Az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló uniós protokoll, 2016. szeptember: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/20509/

*2	Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről – a Bizottság egyeztetőbizottságban tett nyilatkozata a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvről (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.).

*3	A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

*4	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (kodifikált változat) (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).”

19.

A 6.15. szakasz „A tevékenység leírása” alszakaszának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.11, F42.13, M71.12 és M71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.”

20.

A 6.16. szakasz a következőképpen módosul:

az „A tevékenység leírása” alszakasz helyébe a következő szöveg lép:

„ A tevékenység leírása

A hajók vagy a kikötői műveletek zéró kipufogógáz-kibocsátású üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra, az átrakodásra, modális váltásra szolgáló infrastruktúra, valamint kiszolgáló létesítmények, biztonsági és közlekedésszervezési rendszerek építése, korszerűsítése, üzemeltetése és karbantartása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem foglalják magukban a vízi utak kotrását.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.91, M71.12 és M71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakaszának 1. pontja a következő e) ponttal egészül ki:

„e)

a meglévő infrastruktúra korszerűsítése, amely lehetővé teszi a modális váltást és használható a zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású hajók által, és amelyet a Technikai iránymutatás az infrastruktúra éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatáról a 2021 és 2027 közötti időszakban című bizottsági közleménnyel (2021/C 373/01) összhangban ellenőrzött éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatnak vetettek alá.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 3., 4., 5. és 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében meghatározott követelményeknek.

A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban hatásvizsgálatot kell végezni a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra.

A vizsgálat friss, átfogó és pontos adatokon alapul, beleértve a hidromorfológiai változásokra különösen érzékeny biológiai minőségi elemekre, valamint a víztestnek az új tevékenység eredményeként a jelenlegi állapottal szemben várhatóan kialakuló állapotára vonatkozó adatok nyomon követését is. A vizsgálat kiterjed különösen az új projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásai értékelésére.

E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a projekt tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének:

a)	nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését;

amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését, ez a romlás nem jelentős, és annak indokoltságát olyan részletes költség-haszon elemzés támasztja alá, amely igazolja az alábbiakat:

kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekttől az éghajlatváltozás mérséklésével vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatban várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket;

ii.

hogy a kiemelkedően fontos közérdek kielégítése vagy a tervezett tevékenységtől várt előnyök a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, amely jobb környezeti eredményhez vezet (például természetalapú megoldásokkal, alternatív helyszínen, a meglévő infrastruktúra rehabilitációjával/átalakításával, vagy a folyók folytonosságát nem zavaró technológia alkalmazásával).

Minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében.

A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban:

a)	a zavartalan folytonossághoz minél közelebbi feltételek biztosítására irányuló intézkedések, beleértve a hossz- és a keresztirányú folytonosság, a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedéseket is;

b)	a vízi fajok számára szükséges morfológiai feltételek és élőhelyek védelmére vagy javítására irányuló intézkedések;

c)	az eutrofizáció káros hatásainak csökkentésére irányuló intézkedések.

Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik.

A projekt tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését.

A mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne vezessen az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek állapotának általános romlásához. Ez az eredmény az ugyanazon vízgyűjtő kerületen belüli (hossz- vagy keresztirányú) folytonosság olyan mértékű helyreállításával érhető el, amely kompenzálja a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekt által okozott esetleges folytonossági zavart. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik.

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

Az üzemeltetők korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, és figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat. Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladékot (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriája szerinti természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban. Az üzemeltetők szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében.

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

a)	a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata;

b)	az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

c)	hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

d)	az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, rezgés-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A 2011/92/EU irányelvvel*2 összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) vagy szűrést*1 végeztek. Amennyiben KHV-ra került sor, a környezet védelméhez szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A tevékenység nincs jelentős hatással a védett területekre (az UNESCO világörökségi helyszínekre, a kiemelt biodiverzitású területekre, valamint a Natura 2000 területeken kívüli egyéb védett területekre) és a védett fajokra, a rendelkezésre álló legjobb ismereteket figyelembe vevő hatásvizsgálat alapján*3.

Emellett a következő feltételek biztosítandók:

a)	az Unióban a Natura 2000 területekkel kapcsolatban: a tevékenység a 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban elvégzett megfelelő vizsgálat alapján nem gyakorol jelentős hatást a Natura 2000 területekre azok természetmegőrzési célkitűzéseit tekintve;

az Unióban bármely területen: a tevékenység nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv alapján védett fajok populációi kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását. A tevékenység továbbá nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv alapján érintett és védett élőhelytípusok kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását;

c)	az Unióban az idegenhonos inváziós fajok betelepítését megakadályozzák, vagy elterjedésüket kezelik az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel*4 összhangban;

d)	az Unión kívül a tevékenységeket az élőhelyek és fajok védelmével, valamint az idegenhonos inváziós fajok kezelésével kapcsolatos alkalmazandó joggal összhangban végzik.

*1	Az az eljárás, amelynek révén az illetékes hatóság megállapítja, hogy a 2011/92/EK irányelv II. mellékletében felsorolt projektek esetében szükséges-e környezeti hatásvizsgálat vagy szűrés elvégzése (az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően).

Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy a KHV vagy szűrés elvégzésére vonatkozó nemzetközi előírásokkal összhangban, például az IFC 1. sz. teljesítményszabványa: A környezeti és társadalmi kockázatok értékelése és kezelése (Assessment and Management of Environmental and Social Risks).

Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy azon nemzetközi előírásokkal összhangban, amelyek a természetes élőhelyek és a vadon élő állatok és növények védelmét célozzák és előírják 1. szűrési eljárás végzését annak meghatározására, hogy adott tevékenységhez szükséges-e a védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt lehetséges hatások megfelelő értékelése; 2. ilyen megfelelő értékelés végzését, ha annak szükségességét a szűrés meghatározza, például az IFC 6. sz. teljesítményszabványa: A biológiai sokféleség megőrzése és az élő természeti erőforrások fenntartható kezelése (Biodiversity Conservation and Sustainable Management of Living Natural Resources).

*4	Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).”

21.

A 6.17. szakasz a következőképpen módosul:

„A tevékenység leírása” alszakasz első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„ A tevékenység leírása

A légi járművek zéró kipufogógáz-kibocsátású üzemeltetéséhez vagy a repülőtér saját műveleteihez és az álló légi járművek földi energiával és előkondicionált levegővel való helyhez kötött ellátásához szükséges infrastruktúra, valamint a vasúti és vízi szállításra történő átrakodást szolgáló infrastruktúra építése, korszerűsítése, karbantartása és üzemeltetése.”;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” alszakasza a következő d) ponttal egészül ki:

„d)	az infrastruktúra és a létesítmények a rakomány vasúti és vízi szállításra történő átrakodására szolgálnak: az áruk berakodására, kirakodására és átrakodására szolgáló terminál-infrastruktúra és felépítmények.”

22.

A szöveg a következő 6.18., 6.19. és 6.20. szakasszal egészül ki:

„6.18. Légi jármű lízingelése

A tevékenység leírása

Légi járművek, valamint légijármű-alkatrészek és -berendezések bérlése és lízingelése*1.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez NACE-kód, különösen a N77.35 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység a következők egyikének bérlését vagy lízingelését foglalja magában:

a)	zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású légi jármű;

b)	a 2023. december 11. előtt szállított légi jármű, amely megfelel a 3.21. szakasz »Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez« alszakaszának b) vagy c) pontjában említett technikai vizsgálati kritériumoknak;

a 2023. december 11. után szállított légi jármű, amely megfelel a 3.21. szakasz »Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez« alszakaszának b) vagy c) pontjában említett technikai vizsgálati kritériumoknak, valamint annak a kötelezettségvállalásnak, hogy a flottában lévő valamely másik, a kritériumoknak nem megfelelő légi járművet:

i.	a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítását követő 6 hónapon belül véglegesen kivonják a forgalomból, amely esetben az összesített helyettesítési arány nem alkalmazandó; vagy

ii.

a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítását követő 6 hónapon belül véglegesen kivonják a flottából, amely esetben a 3.21. szakaszban meghatározott összesített helyettesítési arány korlátozza a taxonómiai követelményeknek való megfelelés arányát a taxonómiához igazítható légi járművek esetében;

amennyiben a használatból vagy a flottából véglegesen kivont légi jármű:

i.	nem felel meg a 3.21. szakasz »Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez« alszakaszának b) pontjában meghatározott javulási mutatóknak;

ii.	a kritériumoknak megfelelő légi jármű maximális felszállótömegének legalább 80 %-ával rendelkezik;

iii.	a forgalomból történő kivonását megelőző legalább 12 hónapban folyamatosan a flottában volt;

iv.	olyan légialkalmassági igazolással rendelkezik, amelyet a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítása előtt kevesebb mint 6 hónappal állítottak ki.

A lízingbe adó biztosítja, hogy a b) vagy c) pontban említett légi járműveket fenntartható légijármű-üzemanyaggal (SAF) üzemeltetik az e melléklet 6.19. szakaszának d) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

2.	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Tárgytalan

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

Intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy megakadályozzák a hulladék keletkezését a használati szakaszban (karbantartás), valamint hogy a fennmaradó hulladékot a hulladékhierarchiával összhangban kezeljék.

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

a)	másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata;

b)	az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

c)	hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

d)	az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A légi jármű megfelel az (EU) 2018/1139 rendelet 9. cikke (2) bekezdésében említett vonatkozó követelményeknek.

A »Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez« alszakasz b) és c) pontjában említett légi jármű megfelel a következő szabványoknak:

nem teherszállító légi jármű esetében: a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötete (zaj) 13. módosításának 14. fejezete, amely szerint a legmagasabb zajszintek és a 14.4.1.1., 14.4.1.2. és 14.4.1.3. pontban meghatározott megengedett legmagasabb zajszintek között a három mérési ponton mért különbségek összege nem lehet kisebb, mint 22 EPNdB; teherszállító légi jármű esetében: a Chicagói Egyezmény 16. melléklete I. kötete (zaj) 13. módosításának 14. fejezete;

b)	a Chicagói Egyezmény 16. melléklete II. kötete (motorok kibocsátása) 10. módosításának 2. és 4. fejezete.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Tárgytalan

6.19. Légi személy- és áruszállítás

A tevékenység leírása

Légi járművek vásárlása, finanszírozása és üzemeltetése, beleértve a személy- és áruszállítást.

A gazdasági tevékenység nem foglalja magában a légi jármű 6.18. szakaszban említett lízingelését.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H51.1 és a H51.21 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenységet a következő kritériumok egyikét alkalmazva végzik:

a)	zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású légi jármű;

b)	2029. december 31-ig a 2023. december 11. előtt beszerzett légi jármű, amely megfelel a 3.21. szakasz »Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez« alszakaszának b) vagy c) pontjában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak;

2029. december 31-ig a 2023. december 11. után beszerzett légi jármű, amely megfelel a 3.21. szakasz »Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez« alszakaszának b) vagy c) pontjában említett technikai vizsgálati kritériumoknak, valamint annak a kötelezettségvállalásnak, hogy a flottában lévő valamely másik, a kritériumoknak nem megfelelő légi járművet:

i.	a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítását követő 6 hónapon belül véglegesen kivonják a forgalomból, amely esetben az összesített helyettesítési arány nem alkalmazandó; vagy

ii.

amennyiben a használatból vagy a flottából véglegesen kivont légi jármű:

i.	nem felel meg a 3.21. szakasz »Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez« alszakaszának b) pontjában megállapított javulási mutatóknak;

ii.	a kritériumoknak megfelelő légi jármű maximális felszállótömegének legalább 80 %-ával rendelkezik;

iii.	a forgalomból történő kivonását megelőző legalább 12 hónapban folyamatosan a flottában volt;

iv.	olyan légialkalmassági igazolással rendelkezik, amelyet a kritériumoknak megfelelő légi jármű leszállítása előtt kevesebb mint 6 hónappal állítottak ki.

d)	2030. január 1-jétől, a fenti b) vagy c) pontban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő és a fenntartható légijármű-üzemanyagok minimális részarányát betartva üzemeltetett légi jármű, amely 2030-ban 15 %-nak felel meg, majd ezt követően évente 2 százalékponttal nő;

e)	a fenntartható légijármű-üzemanyagok minimális részarányát betartva üzemeltetett légi jármű, amely 2022-ben 5 %-nak felel meg, majd ezt követően a fenntartható légijármű-üzemanyagok aránya évente 2 százalékponttal nő.

A fenntartható légijármű-üzemanyagok használatára vonatkozó, a d) és e) pontban említett követelményt a kritériumoknak megfelelő légi jármű által felhasznált összes légijármű-üzemanyag és a flotta szintjén felhasznált fenntartható légijármű-üzemanyagok alapján kell kiszámítani. Az üzemeltetők a megfelelési arányt úgy számítják ki, hogy a flottaszinten vásárolt fenntartható légijármű-üzemanyagok (tonnában kifejezett) mennyiségét elosztják a kritériumoknak megfelelő légi jármű által felhasznált összes légijármű-üzemanyaggal, és ezt az értéket megszorozzák 100-zal. A fenntartható légijármű-üzemanyag fogalommeghatározása a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló rendeletben található.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

2.	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Tárgytalan

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A légi jármű megfelel az (EU) 2018/1139 rendelet 9. cikke (2) bekezdésében említett vonatkozó követelményeknek.

A b)–e) pontban említett technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő légi jármű megfelel a következő szabványoknak:

b)	a Chicagói Egyezmény 16. melléklete II. kötete (motorok kibocsátása) 10. módosításának 2. és 4. fejezete.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Tárgytalan

6.20. A légi közlekedés földi kiszolgálása

A tevékenység leírása

A légi közlekedéshez kapcsolódó berendezések gyártása, javítása, karbantartása, felújítása, utólagos átalakítása, tervezése, átállítása és korszerűsítése, vásárlása, finanszírozása, bérlése, lízingelése és üzemeltetése (földi kiszolgálás), valamint a légi közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások, beleértve a repülőtéri földi kiszolgálási tevékenységeket és a rakománykezelést, azon belül az áruk berakodását és légi járműből való kirakodását is.

A gazdasági tevékenység a következőket foglalja magában:

a)	a légi jármű beállításához és a forgalmi előtéren belüli egyéb szolgáltatásokhoz szükséges járművek;

b)	az utasok beszállására szolgáló berendezések, beleértve az utasszállító buszokat és a mobil lépcsőket is;

c)	poggyász- és rakománykezelő berendezések, beleértve a futószalagos rakodókat, a poggyászvontatókat, a repülőtéri raklapemelő kocsikat, az alsófedélzeti teherrakodókat és a főfedélzeti teherrakodókat;

d)	catering berendezések, beleértve a hűtőkonténer-kocsikat, de nem beleértve a belső égésű motorral meghajtott hűtőegységgel rendelkező berendezéseket;

e)	karbantartásra szolgáló berendezések, beleértve a karbantartó állványokat és platformokat;

f)	repülőtolók;

g)	légi járművek és hajtóművek jégmentesítő berendezései;

h)	hókotrók és más hóeltakarító és felszíni jégmentesítő berendezések;

i)	nem autonóm módon végzett gurulás.

A gazdasági tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 3.3., 6.3. és 6.6. szakaszában említett, a repülőtéren belül használt, utasok és személyzet szállítására, valamint légi járművek üzemanyag-ellátására szolgáló járműveket.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a H52.23, H52.24 és H52.29 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A földi kiszolgálást végző járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró.

A földi kiszolgálás valamennyi eszközét és berendezését kibocsátásmentes motor hajtja.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

2.	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A jégmentesítési tevékenységek tekintetében intézkedéseket hoztak a kibocsátás szükséges repülőtéri szintű ellenőrzésének biztosítására, a vízfolyásokra gyakorolt környezeti hatások csökkentésére, többek között környezeti szempontból fenntarthatóbb vegyi anyagok használata, glikolvisszanyerés és a felszíni víz kezelése révén.

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Tárgytalan

*1	A tevékenység magában foglalja az alkatrészek és berendezések lízingelését, amennyiben azok összekapcsolhatók valamely, a taxonómiához igazítható légijármű-típussal, és javítják vagy fenntartják a légi jármű hatékonyságát.”

23.

A 7.1. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak.

Az építés során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal*1, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516*2 vagy az ISO 16000-3:2011 szabvány*3 vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki*4.

Amennyiben az új építés potenciálisan szennyezett (barnamezős) területen található, a területet potenciális szennyező anyagok tekintetében vizsgálatnak vetették alá, például az ISO 18400 szabvány*5 alkalmazásával.

Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.

*1	Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve a hozzájuk tartozó ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik, mint például a nedvesség és a penész elleni védelem.

*2	CEN/TS 16516 szabvány: 2013, Építési termékek – A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése – A beltéri levegőbe való kibocsátás meghatározása.

*3	ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer (2021.6.4.-i változat: https://www.iso.org/standard/51812.html).

*4	A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak.

*5	ISO 18400 »Talajminőség – Mintavétel« sorozat.”

24.

A 7.2. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak.

Az épület korszerűsítése során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal*1, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516 vagy az ISO 16000-3:2011 szabvány*2 vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki*3.

Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.

*1	Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve az ezekhez használt ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik (mint például a nedvesség és penész elleni védelem).

*2	ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer (2021.6.4.-i változat: https://www.iso.org/standard/51812.html).

*3	A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak.”

25.

A B. függelék a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tevékenység nem akadályozza a tengervizek jó környezeti állapotának elérését, és nem rontja azokat a tengervizeket, amelyek már a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*1,*2 3. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerinti jó környezeti állapotban vannak, figyelembe véve az (EU) 2017/848 bizottsági határozatot*3 az említett mutatókra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében.

*1	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

*2	A 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában szereplő fogalommeghatározás különösen azt írja elő, hogy a jó környezeti állapotot az említett irányelv I. mellékletében meghatározott minőségi mutatók alapján kell megállapítani.

A Bizottság (EU) 2017/848 határozata (2017. május 17.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó előírások és szabványosított módszerek megállapításáról, valamint a 2010/477/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 2017.5.18., 43. o.).”

26.

A C. függelék f) és g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)

az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében foglalt kritériumoknak megfelelő és az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonosított, önmagukban, vagy keverékekben vagy árucikkekben 0,1 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban előforduló anyagok legalább 18 hónapos időtartamra, kivéve, ha a gazdasági szereplők által elvégzett dokumentált értékelés szerint nem állnak rendelkezésre más megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák a piacon, és azokat ellenőrzött körülmények között használják*1.

*1	A Bizottság a vegyi anyagok nélkülözhetetlen felhasználására vonatkozó horizontális elvek közzétételét követően felül fogja vizsgálni az f) és g) pontban említett anyagok gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának tilalma alóli kivételeket.”

27.	A C. függelék g) pontját el kell hagyni.

28.

A C. függelék az f) pont után a következő bekezdéssel egészül ki:

„Továbbá a tevékenység nem eredményezi az 1272/2008/EK rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelő, az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében említett veszélyességi osztályok vagy veszélyességi kategóriák valamelyikébe tartozó egyéb anyagok gyártását, a végtermékben vagy a termék a kimenetében való jelenlétét, vagy forgalomba hozatalát, akár önmagukban, akár keverékekben, vagy árucikkekben 0,1 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban, kivéve, ha a gazdasági szereplők által elvégzett dokumentált értékelés szerint nem állnak rendelkezésre más megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák a piacon, és ha azokat ellenőrzött körülmények között használják*1.

*1	A Bizottság a vegyi anyagok nélkülözhetetlen felhasználására vonatkozó horizontális elvek közzétételét követően felül fogja vizsgálni az e bekezdésben említett anyagok gyártásának, a végtermékben vagy a termék kimenetében való jelenlétének vagy forgalomba hozatalának tilalma alóli kivételeket.”

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének módosítása

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

A 3.13. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.”

A 4.14. szakasz „A tevékenység leírása” alszakaszának harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.22, F42.21 és H49.50 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.”

A 4.14. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

Az átalakítás, átállítás vagy utólagos átalakítás nem növeli a gázszállítási és -elosztási kapacitást.

Az átalakítás, átállítás vagy utólagos átalakítás nem hosszabbítja meg a hálózatok élettartamát az előre jelzett, átalakítás, átállítás vagy utólagos átalakítás előtti várható élettartamukon túl, kivéve, ha a hálózat hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására és elosztására szolgál.”

Az 5.6. szakasz „A tevékenység leírása” alszakaszának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E37.00 és az F42.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.”

A szöveg a következő, új 5.13. szakasszal egészül ki:

„5.13. Sótalanítás

A tevékenység leírása

Sótalanító üzemek építése, üzemeltetése, korszerűsítése, bővítése és felújítása ivóvízellátó rendszerekben elosztandó víz előállítása céljából.

A gazdasági tevékenység magában foglalja a tengeri vagy brakkvíz kivételét, az előkezelést (például a szennyező anyagok, a vízkőképződés vagy a membrán algásodásának eltávolítására szolgáló kezelést), a kezelést (például fordított ozmózist membrántechnológiával), az utókezelést (fertőtlenítést és feljavítást), valamint a feldolgozott víz tárolását. A gazdasági tevékenység magában foglalja továbbá a sós víz (selejtvíz) ártalmatlanítását is, amely hígítást biztosító mélytengeri csővezetékek vagy kifolyók, illetve a tengervíztől távolabb található (például brakkvíz-sótalanító) üzemek esetében más sósvíz-kibocsátási technikák révén valósul meg.

A gazdasági tevékenység különböző sótartalmú vizekre alkalmazható, amennyiben ezek a vizek a 2000/60/EK irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint nem minősülnek édesvíznek.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az E36.00 és az F42.9 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Ha az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység teljesíti az 5. pontban foglalt, a lényeges hozzájárulásra vonatkozó kritériumot, a tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában körülírt támogató tevékenységnek minősül, amennyiben teljesíti az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumokat.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.

A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:

a)	a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;

c)	az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:

a)	a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet*1, és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel*2, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú*3 vagy fizetős modellekkel.

A megvalósított alkalmazkodási megoldások:

a)	nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

b)	a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat4, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak5;

c)	összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;

d)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;

e)	amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó »jelentős károkozás elkerülése« technikai vizsgálati kritériumoknak.

Annak érdekében, hogy egy tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősüljön, a gazdasági szereplő a jelenlegi és a jövőbeli éghajlati kockázatok, köztük a bizonytalanság értékelése útján és megbízható adatok alapján bizonyítja, hogy a tevékenység az alábbi elsődleges célok valamelyikével összhangban technológiát, terméket, szolgáltatást, információt vagy gyakorlatot biztosít vagy segíti ezek használatát:

a)	más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése;

b)	hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

A sótalanító üzemből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem haladja meg az 1 080 g CO2e-t egy m3 előállított édesvízre vetítve (beleértve mindenféle kezelést, a szivattyúzást és a sós víz ártalmatlanítását, valamint a kapcsolódó energiafelhasználást).

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatok azonosítását és kezelését az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 22. és 23. pontjában meghatározott jó vízminőségi állapot és jó ökológiai potenciál elérése céljából, a 2000/60/EK irányelvvel*6 és az annak értelmében a potenciálisan érintett víztestre vagy víztestekre az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban végzik.

A projektet az illetékes hatóság a vízgazdálkodási hatóságokkal konzultálva az integrált vízgazdálkodás keretében engedélyezte, prioritásként figyelembe véve az összes többi megvalósítható vízellátási lehetőséget, a vízigény-gazdálkodást és a hatékonysági intézkedéseket.

A nemzeti jogszabályokkal összhangban környezeti hatásvizsgálatra vagy szűrésre kerül sor, amely a 2000/60/EK és a 2008/56/EK irányelvvel összhangban tartalmazza az édesvízre és a tengervizekre gyakorolt hatások vizsgálatát.

A tevékenység nem akadályozza a tengervizek jó környezeti állapotának elérését, és nem rontja azokat a tengervizeket, amelyek az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 21. pontjában meghatározottak szerinti értelemben és a 2008/56/EK irányelvvel összhangban már jó környezeti állapotban vannak, amely irányelv különösen azt írja elő, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni az említett irányelv I. mellékletében meghatározott mutatókhoz kapcsolódó hatások megelőzésére vagy enyhítésére, figyelembe véve az (EU) 2017/848 bizottsági határozatot az említett mutatókra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében.

A tevékenység megfelel a 2014/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek*7.

A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a sótalanító üzemek üzemeltetője ellenőrzés alatt tartja:

a)	a fogadó tengervíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét;

b)	a kibocsátott sós víz és a fogadó tengervíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.

A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az uniós jogban és a nemzeti jogban meghatározott küszöbértékekkel összhangban valósul meg.

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A sós víz ártalmatlanítása környezeti hatásvizsgálaton alapul, amely magában foglalja a sós víz tengeri ártalmatlanításával kapcsolatos hatások területspecifikus értékelését, figyelembe véve a következő elemeket:

a)	a helyi eredeti állapotok, például a tengervíz minősége, topográfiája, hidrodinamikai jellemzői és a tengeri ökoszisztémák helyszíni méréseken és felméréseken alapuló leírása és megértése;

b)	a sósvíz-kibocsátás hatásainak elemzése a sósvíz-kibocsátás diszperziójának modellezése és laboratóriumi toxicitási vizsgálat alapján, amelynek célja a biztonságos kibocsátási feltételek meghatározása, figyelembe véve a sókoncentrációt, a teljes lúgosságot, a hőmérsékletet és a mérgező fémeket.

A vizsgálat során megkövetelt részletesség megfelel a sótalanító üzem méretének, eljárásának, visszanyerési arányának és elhelyezkedésének.

A környezeti hatástanulmány azt mutatja, hogy a sósvíz-kibocsátás hatása nem rontja az ökoszisztéma integritását.

A környezeti hatástanulmány alapján a tevékenység a sós víz biztonságos kibocsátására vonatkozó kritériumokat fogad el, többek között a helyi vízviszonyok, ökoszisztémák, fajok és élőhelyek megfelelő jellemzésén alapuló területspecifikus minimális sósvíz-hígítási célkitűzéseket a sósvíz-ártalmatlanítás lehetséges káros hatásainak enyhítése érdekében.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal*9 összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) vagy szűrést*8 végeztek. Amennyiben KHV-ra került sor, a környezet védelméhez szükséges mérséklő, helyreállítási és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

*1	A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

*2	Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

*3	Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2023.6.27-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

*5	Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése, COM(2013) 249 final.

Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében a hatályos nemzeti joggal vagy a jó vízminőségi állapot és a jó ökológiai potenciál elérésére vonatkozó egyenértékű célkitűzéseket szolgáló nemzetközi előírásokkal összhangban, egyenértékű eljárási és anyagi jogi szabályok révén, azaz az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott olyan vízhasználati és -védelmi gazdálkodási terv révén, amely biztosítja, hogy 1. a tevékenységeknek a potenciálisan érintett víztest vagy víztestek azonosított állapotára vagy ökológiai potenciáljára gyakorolt hatása értékelésre kerüljön, és 2. elkerülhető legyen a jó állapot/ökológiai potenciál romlása vagy akadályozása, vagy ha ez nem lehetséges, 3. azt igazolja a nem aránytalanul költséges/műszakilag megvalósítható jobb környezeti alternatívák hiánya, minden gyakorlati lépésre sor kerül a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében.

*7	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/89/EU irányelve (2014. július 23.) a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról (HL L 257., 2014.8.28., 135. o.).

*8	Az az eljárás, amelynek révén az illetékes hatóság megállapítja, hogy a 2011/92/EK irányelv II. mellékletében felsorolt projektek esetében szükséges-e környezeti hatásvizsgálat vagy szűrés elvégzése (az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően).

*10

Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében az egyenértékű hatályos nemzeti joggal vagy azon nemzetközi előírásokkal összhangban, amelyek a természetes élőhelyek és a vadon élő állatok és növények védelmét célozzák és előírják 1. szűrési eljárás végzését annak meghatározására, hogy adott tevékenységhez szükséges-e a védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt lehetséges hatások megfelelő értékelése, 2. ilyen megfelelő értékelés végzését, ha annak szükségességét a szűrés meghatározza, például az IFC 6. sz. teljesítményszabványa: A biológiai sokféleség megőrzése és az élő természeti erőforrások fenntartható kezelése (Biodiversity Conservation and Sustainable Management of Living Natural Resources).”

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Az M kategóriájú közúti járművek esetében a gumiabroncsok megfelelnek a külső gördülési zaj követelményeinek a legmagasabb, nem üres osztályban, valamint az (EU) 2020/740 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, (a jármű energiahatékonyságát befolyásoló) gördülő-ellenállási tényezőnek a két legmagasabb, nem üres osztályban, amint az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisából (EPREL) ellenőrizhető.

A 6.5. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép:

„6.5.

Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás”.

A 6.5. szakasz a következőképpen módosul:

a)	„A tevékenység leírása” alszakasz első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A 715/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó M11 és N12, valamint L kategóriájú (két- és háromkerekű járművek, valamint négykerekű motorkerékpárok)*3 vásárlása, finanszírozása, bérlése, lízingelése és üzemeltetése.”

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A járművek megfelelnek az Euro 6 könnyűgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás*4 legújabb alkalmazandó szakaszában a 715/2007/EK rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek.

A járművek megfelelnek a tiszta üzemű könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan a 2009/33/EK irányelv mellékletének 2. táblázatában megállapított kibocsátási küszöbértékeknek.

A járművek megfelelnek az 540/2014/EU rendeletnek.

*1	Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint.

*2	Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában foglaltak szerint.

*3	Az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint.

*4	A Bizottság (EU) 2018/1832 rendelete.”

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A járművek az 595/2009/EK rendelettel összhangban megfelelnek az Euro VI nehézgépjárművekre vonatkozó kibocsátási típusjóváhagyás*1 legújabb alkalmazandó szakaszában foglalt követelményeknek.

A járművek megfelelnek az 540/2014/EU rendeletnek.

10.

A 6.12. szakasz a következőképpen módosul:

a)	a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakaszban a „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez” cím helyébe a „Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz” cím lép;

a „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasz „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

A hajók nem a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak.”

11.

A 6.13. szakasz „A tevékenység leírása” alszakaszának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

12.

A 6.15. szakasz „A tevékenység leírása” alszakaszának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek több, különösen az F42.11, F42.13, M71.12 és M71.20 NACE-kódhoz sorolhatók, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.”

13.

A 6.16. szakasz „A tevékenység leírása” alszakaszának harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az F42.91, M71.12 és M71.20 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.”

14.

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak.

Az építés során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal*1, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516*2 vagy az ISO 16000-3 szabvány*3 vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki*4.

Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.

*1	Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve a hozzájuk tartozó ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik, mint például a nedvesség és a penész elleni védelem.

*2	CEN/TS 16516 szabvány: 2013, Építési termékek – A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése – A beltéri levegőbe való kibocsátás meghatározása.

*3	ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer.

*4	A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak.

*5	ISO 18400 »Talajminőség – Mintavétel« sorozat.”

15.

„5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Az építés során használt építőelemek és -anyagok megfelelnek az e melléklet C. függelékében foglalt kritériumoknak.

Az épület korszerűsítése során használt építőelemek és -anyagok, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az épülethasználókkal*1, az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében foglalt feltételek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,06 mg-nál kevesebb formaldehidet, valamint a CEN/EN 16516*2 vagy az ISO 16000-3:2011 szabvány*3 vagy más egyenértékű szabványosított vizsgálati feltételek és meghatározási módszerek szerinti vizsgálat során a vizsgálati kamra levegőjének köbméterére vetítve 0,001 mg-nál kevesebb 1A. és 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületet bocsátanak ki*4.

Az építés vagy karbantartás során keletkező zaj-, por- és szennyező anyag-kibocsátás csökkentését szolgáló intézkedéseket kell hozni.

*1	Festékekre és lakkokra, mennyezetburkoló lapokra, padlóburkolatokra – beleértve az ezekhez használt ragasztókat és tömítőanyagokat –, belső szigetelésre és belső felületkezelésre vonatkozik (mint például a nedvesség és penész elleni védelem).

*2	CEN/TS 16516 szabvány: 2013, Építési termékek – A veszélyes anyagok kibocsátásának értékelése – A beltéri levegőbe való kibocsátás meghatározása.

*3	ISO 16000-3:2011, Beltéri levegőminőség – 3. rész: Formaldehid és más karbonilvegyületek meghatározása a beltéri levegőben és a vizsgálati kamra levegőjében. Aktív mintavételi módszer (2023.6.27-i változat: https://www.iso.org/standard/51812.html).

*4	A rákkeltő illékony szerves vegyületek kibocsátási küszöbértékei egy 28 napos vizsgálati időszakra vonatkoznak.”

16.

A 7.3. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál.”

17.

A 7.4. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál.”

18.

A 7.5. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál.”

19.

A 7.6. szakasz „Technikai vizsgálati kritériumok” alszakasza „Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)” alszakaszának 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

Az épület nem a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgál.”

20.

A szöveg a következő, új 8.4. szakasszal egészül ki:

„8.4. A fizikai éghajlati kockázatok kezelését és az azokhoz való alkalmazkodást lehetővé tevő szoftverek

A tevékenység leírása

Szoftverfejlesztési vagy programozási tevékenységek, amelyek célja szoftver biztosítása a következőkhöz:

a)	az éghajlati kockázatok becslése, előrejelzése és nyomon követése;

b)	az éghajlati kockázatokhoz használt korai előrejelző rendszerek;

c)	éghajlatikockázat-kezelés.

A gazdasági tevékenység nem foglalja magában az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó mérnöki tevékenységek és kapcsolódó műszaki tanácsadási tevékenység (lásd e melléklet 9.1. szakaszát) a piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció (lásd e melléklet 9.2. szakaszát), valamint a fizikai éghajlati kockázatok kezelésével és az azokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tanácsadási tevékenység (lásd e melléklet 9.3. szakaszát) részét képező szoftverfejlesztést és programozást.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a J62.01 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A tevékenység megszünteti az alkalmazkodás útjában álló információs, technológiai és kapacitással összefüggő akadályokat.

A tevékenység olyan módszertant és adatokat használ, amelyek:

a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel*1, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú*2 vagy fizetős modellekkel;

összhangban vannak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a kockázatkezelésre és a katasztrófakockázat-csökkentésre vonatkozó szabványokkal és iránymutatásokkal, többek között például az éghajlati hatások és bizonytalanságok megértésére és döntéshozatalban való alkalmazására vonatkozó EN ISO 14090 szabvánnyal*3, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységről, a hatásokról és a kockázatfelmérésről szóló EN ISO 14091 szabvánnyal*4, az éghajlatváltozással összefüggő átfogó kockázatértékelésről és -tervezésről szóló műszaki iránymutatással*5, valamint a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel*6.

A kifejlesztett szoftver:

a)	célja az e melléklet A. függelékében felsorolt veszélyekkel kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatok kezelésének lehetővé tétele;

b)	nem befolyásolja hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

c)	a lehetséges mértékben előnyben részesíti a természetalapú megoldásokat*7;

d)	összhangban áll a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási stratégiákkal és tervekkel;

e)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

Tárgytalan

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Tárgytalan

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Tárgytalan

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Tárgytalan

*1	Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

*2	Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások és Galileo korai előrejelző szolgáltatás.

*3	ISO 14090:2019 szabvány: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. Alapelvek, követelmények és irányelvek (2023.6.27-i változat: https://www.iso.org/standard/68507.html).

*4	ISO 14091:2021: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A sérülékenységgel, a környezeti hatásokkal és a kockázatfelméréssel kapcsolatos irányelvek (2023.6.27-i változat: https://www.iso.org/standard/68508.html).

*5	Műszaki iránymutatás az éghajlatváltozással összefüggő átfogó kockázatértékelésről és -tervezésről, https://www.undrr.org/publication/technical-guidance-comprehensive-risk-assessment-and-planning-context-climate-change

*6	A 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret, https://www.undrr.org/publication/sendai-framework-disaster-risk-reduction-2015-2030

21.

A szöveg a következő, új 9.3. szakasszal egészül ki:

„9.3. A fizikai éghajlati kockázatok kezelésével és az azokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tanácsadás

A tevékenység leírása

Olyan tanácsadási tevékenységek nyújtása vagy igénybevétele, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások vagy szervezetek számára a fizikai éghajlati kockázatok kezelését.

A gazdasági tevékenység végzése a következő célkitűzések legalább egyikét szolgálja:

a)	az éghajlati hatások, sérülékenységek vagy kockázatok értékelésének biztosítása vagy támogatása;

b)	a fizikai éghajlati kockázatok kezelésére irányuló stratégiák, tervek vagy intézkedések kidolgozása, végrehajtása, nyomon követése vagy értékelése.

A gazdasági tevékenység nem foglalja magában az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó mérnöki tevékenységekkel kapcsolatos műszaki tanácsadást (lásd e melléklet 9.1. szakaszát) a piacközeli kutatást, fejlesztést és innovációt (lásd e melléklet 9.2. szakaszát), valamint a fizikai éghajlati kockázatok kezelését és az azokhoz való alkalmazkodást lehetővé tevő szoftverek fejlesztésének és programozásának részét képező tanácsadást (lásd e melléklet 8.4. szakaszát).

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a M74.90 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A tevékenység megszünteti az alkalmazkodás útjában álló információs, technológiai és kapacitással összefüggő akadályokat.

A tevékenység olyan módszertant és adatokat használ, amelyek:

összhangban vannak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a kockázatkezelésre és a katasztrófakockázat-csökkentésre vonatkozó szabványokkal és iránymutatásokkal, többek között például az éghajlati hatások és bizonytalanságok megértésére és döntéshozatalban való alkalmazására vonatkozó EN ISO 14090:2019 szabvánnyal*3, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységről, a hatásokról és a kockázatfelmérésről szóló ISO 14091:2021 szabvánnyal*4, az éghajlatváltozással összefüggő átfogó kockázatértékelésről és -tervezésről szóló műszaki iránymutatással*5, valamint a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel*6.

A kidolgozott éghajlati kockázatkezelési stratégiák, tervek és intézkedések:

a)	nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

b)	a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat7, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak8;

c)	összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási stratégiákkal és tervekkel;

d)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

A tevékenység keretében nem fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére, tárolására, szállítására vagy előállítására szolgáló létesítményeknek adnak tanácsot.

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Tárgytalan

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Tárgytalan

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Tárgytalan

*1	Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

*2	Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások és Galileo korai előrejelző szolgáltatás.

*3	ISO 14090:2019 szabvány: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. Alapelvek, követelmények és irányelvek (2023.6.27-i változat: https://www.iso.org/standard/68507.html).

*4	ISO 14091:2021: Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A sérülékenységgel, a környezeti hatásokkal és a kockázatfelméréssel kapcsolatos irányelvek (2023.6.27-i változat: https://www.iso.org/standard/68508.html).

*5	Műszaki iránymutatás az éghajlatváltozással összefüggő átfogó kockázatértékelésről és -tervezésről, https://www.undrr.org/publication/technical-guidance-comprehensive-risk-assessment-and-planning-context-climate-change

*6	A 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret, https://www.undrr.org/publication/sendai-framework-disaster-risk-reduction-2015-2030

*8	Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése, COM(2013) 249 final.”

22.

A 14. szakasz a következő címmel egészül ki:

„14.	Katasztrófakockázat-kezelés”.

23.

A szöveg a következő 14.1. és 14.2. szakasszal egészül ki:

„14.1. Készenléti segélyszolgálatok

A tevékenység leírása

A készenléti segélyszolgálatok tevékenységei, beleértve a következőket:

a katasztrófareagálás koordinálása az értékeléssel, koordinációval vagy felkészültséggel kapcsolatos létesítmények és csoport(ok) – például az állandó veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központok vagy a veszélyhelyzet helyszínén működő helyszíni műveleti koordinációs központok – létrehozásához és működtetéséhez. A veszélyhelyzet-reagálási tevékenység magában foglalja az irányítást, az értékelést vagy elemzést, a tervezést, a kapcsolattartást vagy koordinációt, a kommunikációt és a médiabeszámolókat;

sürgősségi egészségügyi szolgáltatások, azaz sürgősségi elsősegély és orvosi ellátás nyújtása veszélyhelyzet által érintett betegek számára a helyszínen, ideiglenes tábori kórházakban, beleértve a katonai kórházakat, vagy olyan orvosi létesítményekben, amelyekben kórházi és járóbeteg-ellátás folyik, figyelembe véve a tábori kórházak használatára vonatkozó elismert nemzetközi iránymutatásokat*1. Ez az alábbiakat foglalja magában:

i.	betegfelvétel, szűrés és profilalkotás (betegosztályozás) a katasztrófa helyszínén vagy egészségügyi létesítményben;

ii.	elsősegélynyújtás;

iii.	súlyos trauma és nem traumás sürgősségi helyzetek esetében stabilizáció és továbbutalás, adott esetben felkészítve a beteget az egészségügyi létesítménybe történő szállításra, ahol a végső kezelése történik;

iv.	újraélesztési és életben tartási szakműveletek;

v.	egészségügyi vészhelyzetekhez kapcsolódó érzéstelenítési, képalkotási, sterilizálási, laboratóriumi és vérátömlesztési szolgáltatások;

vi.	életmentő sebészi beavatkozások, általános sürgősségi műtétek elvégzése;

vii.	meghatározott ellátás kisebb traumás és nem traumás sürgősségi helyzetek esetében;

viii.

katasztrófák áldozatainak egészségügyi evakuálása, beleértve a szárazföldi, vízi és légi evakuálást;

katasztrófasegély, azaz a katasztrófa után a helyszínen végzett ad hoc segítséget nyújtó tevékenységek, például evakuálási központok létrehozása és irányítása a meglévő struktúrákkal, helyi hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben a helyi hatóságoknak vagy humanitárius szervezeteknek való átadásig, valamint az elsődleges szükségletek (például gyógyszerek, élelem, víz, meleg ruházat, a katasztrófa által érintetteknek szánt takarók) ellátása a katasztrófa bekövetkezte alatt és közvetlenül azt követően. Ez az alábbiakat foglalja magában:

i.	ideiglenes katasztrófasegély-központok, például közösségi evakuálási központok, víz-, élelmiszer- és segélyelosztó helyek és hasonló létesítmények előzetes kijelölése és készenlétének biztosítása;

ii.	a katasztrófasegélyezésben részt vevő személyzet képzése átadás esetén;

kutatás-mentés, például a bajba jutott vagy közvetlen veszélyben lévő, árvíz sújtotta területen rekedt, törmelék alatt rekedt, elveszett, evakuálás lehetősége vagy evakuálást lehetővé tevő eszköz nélkül megfeneklett, elszigetelődött, eltűnt és hiányzó áldozatok keresése, felkutatása és mentése szárazföldön és vízen. A tevékenységeket a nemzetközi iránymutatásokkal összhangban végzik*2. Ez az alábbiakat foglalja magában:

i.	földi, vízi és légi kutatás, akár keresőkutyákkal vagy műszaki keresőberendezésekkel;

ii.	mentés, beleértve az emelést és a mozgatást;

iii.	életmentő segítség, és szükség esetén az elsődleges szükségletek biztosítása;

iv.	bontás, behatolás és darabolás;

v.	kötelekkel végzett speciális műveletek;

vi.

dúcolás;

veszélyes anyagokkal kapcsolatos reagálási műveletek, például veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése azokra a területekre korlátozódva, ahol azokat a veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény során vagy közvetlenül azt követően azonnali kockázatcsökkentés céljából végzik, beleértve a következőket: a talaj és a felszín alatti vizek in situ vagy ex situ mentesítése a szennyezés helyén mechanikai, kémiai vagy biológiai módszerekkel; ipari üzemek vagy telephelyek mentesítése, beleértve az atomerőműveket és a nukleáris létesítményeket is; a felszíni vizek mentesítése és tisztítása véletlenül bekövetkezett szennyezést követően, például szennyező anyagok összegyűjtésével vagy vegyi anyagok felhasználásával; olajjal szennyezett föld, felszíni víz, óceán és tengerek megtisztítása, beleértve a part menti vizeket is; azbeszt, ólomfesték és egyéb mérgező anyagok eltávolítása. Ez az alábbiakat foglalja magában:

i.	a kémiai kockázatok azonosítása és a sugárzásveszély kimutatása kézi, hordozható és laboratóriumi eszközökkel;

ii.	biológiai, vegyi és radiológiai minták összegyűjtése, kezelése és előkészítése más helyszínen történő további vizsgálat céljából;

iii.	megfelelő tudományos modell alkalmazása a kockázatok előrejelzése céljából;

iv.

azonnali kockázatcsökkentés, többek között a kockázatok kezelése, a kockázatok semlegesítése és a személyek, állatok és berendezések helyszíni kezelése vagy mentesítése, amely magában foglalhatja a 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*3 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti azonnali kárfelszámolási tevékenységeket is;

f)	tűzoltás és tűzmegelőzés, például a hivatásos és önkéntes tűzoltóegységek tűzmegelőzési és tűzoltási, valamint talajon végzett, vízi és légi tűzoltási tevékenységének igazgatása és működtetése;

éghajlati veszéllyel kapcsolatos műszaki védelem és segítségnyújtás, amennyiben az a katasztrófa bekövetkezte alatt és közvetlenül azt követően történik. Ez az alábbiakat foglalja magában:

i.	nagy teljesítményű szivattyúzás, például szivattyúzás elárasztott területeken, valamint vízszivattyúzás tűzoltáshoz;

ii.	víztisztítás, -tárolás és -szállítás mozgatható víztisztító és -tároló egységeken keresztül;

iii.	a veszélyhelyzet-reagálásban részt vevő személyzet és ellátmány szállítása;

iv.	veszélyhelyzeti kommunikációs rendszerek felállítása, karbantartása és működtetése a veszélyhelyzet alatti és utáni kommunikáció biztosítása érdekében;

v.	veszélyhelyzeti energiaellátási rendszerek felállítása, karbantartása és működtetése a veszélyhelyzet alatt és után;

vi.	a meglévő építmények megerősítésére és új gátak építésére irányuló árvízvédelem a növekvő vízszinttel rendelkező folyók, medencék és vízi utak további áradásának megakadályozása érdekében.

Az ebbe a kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek közé tartoznak a készenléti segélyszolgálatokhoz közvetlenül kapcsolódó, felkészültségre*4 irányuló tevékenységek is, mint például:

a)	megfelelő tervek kidolgozása és aktualizálása a veszélyhelyzet-reagálási tevékenységek készenlétének biztosítása érdekében;

b)	a személyzet és a szakértők, valamint adott esetben az önkéntesek és a segítő állatok képzése és kapacitásépítése;

c)	az éghajlati veszélyekre való reagálást célzó képzéshez használt képzési létesítmények kialakítása;

d)	a katasztrófa közvetlen következményeinek enyhítéséhez szükséges anyagi erőforrások beszerzése, tárolása, korszerűsítése és karbantartása, beleértve azon modulok5 részeit is, amelyek polgári védelmi segítség6 részét képezik;

e)	tűzjelzők és korai előrejelző rendszerek beszerzése, üzembe helyezése, javítása, üzemeltetése, karbantartása és távfelügyelete;

f)	a katasztrófakockázatokkal kapcsolatos oktatási és tudatosságnövelő tevékenységek, amelyeket a készenléti segélyszolgálatok végeznek a közösségben, vagy amelyek meghatározott érdekelt feleket vagy célcsoportokat céloznak meg.

3.	Az 1. és 2. pontban említett gazdasági tevékenységek akkor tartoznak ide, ha éghajlati veszélyekhez kapcsolódó katasztrófákat vagy azok hatásait tudják kezelni.

Azok a tevékenységek és eszközök, amelyek elsődleges célja nem polgári készenléti segélyszolgáltatások nyújtása, csak akkor tartozhatnak ide, ha az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákra irányuló polgári veszélyhelyzet-reagálási tevékenységhez nyújtanak támogatást.

Az ebbe a kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem foglalják magukban az »Árvízkockázat-megelőzési és -védelmi infrastruktúra« tevékenység keretében végzett tevékenységeket (lásd e melléklet 14.2. szakaszát).

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem foglalják magukban a 2004/35/EK irányelvnek megfelelően a környezeti károkért felelős gazdasági szereplő által végzett tevékenységeket.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen az A2.40, B9.10, E39.00, H52.23, N80.20, Q84, O84.25, Q86.10, Q86.90 és Q88.99 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.

a)	a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és

várható élettartamával, oly módon, hogy:

a)	a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet*7, és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel*8, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú*9 vagy fizetős modellekkel.

A megvalósított alkalmazkodási megoldások:

a)	nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

b)	a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat10, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak11;

c)	összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;

d)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;

e)	amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó »jelentős károkozás elkerülése« technikai vizsgálati kritériumoknak.

a)	más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése;

b)	hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

A tevékenységet végző gazdasági szereplő kidolgozott és végrehajtott az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó tervet, amely:

azonosítja az eszközeinek és műveleteinek az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából releváns főbb káros éghajlati hatásait, beleértve az alábbiak hatásait:

i.	1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások*12;

ii.	2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások*13;

iii.	3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások*14;

b)	meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a tevékenység által az éghajlatra gyakorolt azonosított káros hatások minimalizálásához, de nem befolyásolják a készenléti segélyszolgálat fő céljának elérését;

c)	ismerteti a javasolt intézkedések végrehajtásával elérhető javulás szintjét, és tartalmazza ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét;

d)	nyomon követi és dokumentálja az azonosított intézkedések végrehajtását az ütemtervvel és az elért javulás szintjével összhangban.

Az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó terv:

a)	a nyilvánosságra hozott, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapul;

b)	kidolgozására az érdekelt felekkel, többek között a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve kerül sor;

c)	aktualizálásra kerül, ha a tevékenység jellemzői és működése jelentősen megváltozik oly módon, hogy az megváltoztatja az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások jellegét vagy mértékét;

d)	tűzoltási tevékenységek esetén megfelel az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*15 11. cikkében foglaltaknak.

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenységet végző gazdasági szereplő kidolgozott és végrehajtott az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó tervet, amely:

azonosítja az eszközeinek és műveleteinek a vízi és tengeri erőforrások védelme szempontjából releváns főbb káros környezeti hatásait, beleértve a védett területek 2000/60/EK irányelv 6. cikkében vagy más egyenértékű nemzeti vagy nemzetközi osztályozásban vagy fogalommeghatározásban meghatározott jegyzékében szereplő területek vízi és tengeri erőforrásaira gyakorolt hatásokat, többek között (például a PFAS (per- és polifluorozott alkilezett) anyagok) a tűzoltó habokban, a tűzoltó szerekben és tűzgátló anyagokban található káros anyagok vízi erőforrásokra gyakorolt negatív hatásait;

meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a tevékenység által a környezetre gyakorolt azonosított káros hatások minimalizálásához, de nem befolyásolják a készenléti segélyszolgálat fő céljának elérését, beépítve (az idő és a kezelt terület tekintetében) a célzott alkalmazás és a megfelelő szintű végrehajtás elveit (lehetőség esetén előnyben részesítve a fizikai vagy más nem vegyi módszereket) a veszélyhelyzet-reagálás tervezésébe;

c)	ismerteti a javasolt intézkedések végrehajtásával elérhető javulás szintjét, és tartalmazza ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét;

d)	nyomon követi és dokumentálja az azonosított intézkedések végrehajtását az ütemtervvel és az elért javulás szintjével összhangban.

Az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó terv:

a)	a nyilvánosságra hozott, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapul;

b)	kidolgozására az érdekelt felekkel, többek között a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve kerül sor;

c)	aktualizálásra kerül, ha a tevékenység jellemzői és működése jelentősen megváltozik oly módon, hogy az megváltoztatja az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások jellegét vagy mértékét.

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenységet végző gazdasági szereplő kidolgozott és végrehajtott az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó tervet, amely:

azonosítja az eszközeinek és műveleteinek a körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából releváns főbb káros környezeti hatásait, beleértve a hulladék*16 keletkezésére, a hulladékgazdálkodásra és -kezelésre gyakorolt hatásokat, többek között az eldobható, nem újrahasznosítható termékek nagymértékű vagy gyakori használatának, a nem megfelelő hulladékgazdálkodásnak (a veszélyes és nem veszélyes anyagok tekintetében is), valamint a vegyi anyagok*17 és az egészségügyi hulladékok*18 tárolásának és ártalmatlanításának negatív hatásait;

a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel*19 összhangban meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a tevékenység által a környezetre gyakorolt azonosított káros hatások minimalizálásához, de nem befolyásolják a készenléti segélyszolgálat fő céljának elérését, beleértve az építési és bontási hulladékról szóló uniós protokollban*20 meghatározott, a fel nem használt készletek megsemmisítésének minimalizálását célzó intézkedéseket és az ideiglenes infrastruktúra eltávolítására vonatkozó bevált ipari gyakorlatot;

c)	ismerteti a javasolt intézkedések végrehajtásával elérhető javulás szintjét, és tartalmazza ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét;

d)	nyomon követi és dokumentálja az azonosított intézkedések végrehajtását az ütemtervvel és az elért javulás szintjével összhangban.

Az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó terv:

a)	a nyilvánosságra hozott, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapul;

b)	kidolgozására az érdekelt felekkel, többek között a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve kerül sor;

c)	aktualizálásra kerül, ha a tevékenység jellemzői és működése jelentősen megváltozik oly módon, hogy az megváltoztatja az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások jellegét vagy mértékét.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenységet végző gazdasági szereplő kidolgozott és végrehajtott az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó tervet, amely:

azonosítja az eszközeinek és műveleteinek a szennyezés megelőzése és csökkentése szempontjából releváns főbb káros környezeti hatásait, beleértve a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv*21 3. cikkének 2. pontjában meghatározott, levegőbe, vízbe vagy talajba történő szennyező kibocsátások hatásait, így a tűzoltó habokban, tűzoltó szerekben és tűzgátló anyagokban található káros anyagoknak a környezetszennyezés szintjére gyakorolt negatív hatásait, valamint a halonok használatának az ózonréteg lebomlására gyakorolt negatív hatásait;

b)	meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a tevékenység által a környezetre gyakorolt azonosított káros hatások minimalizálásához, de nem befolyásolják a készenléti segélyszolgálat fő céljának elérését;

c)	ismerteti a javasolt intézkedések végrehajtásával elérhető javulás szintjét, és tartalmazza ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét;

d)	nyomon követi és dokumentálja az azonosított intézkedések végrehajtását az ütemtervvel és az elért javulás szintjével összhangban.

Az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó terv:

a)	az átlátható módon nyilvánosságra hozott, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapul;

b)	kidolgozására az érdekelt felekkel, többek között a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve kerül sor;

c)	aktualizálásra kerül, ha a tevékenység jellemzői és működése jelentősen megváltozik oly módon, hogy az megváltoztathatja az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások jellegét vagy mértékét;

d)	tűzoltási tevékenységek esetén megfelel az (EU) 1005/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet*22 13. cikkében foglaltaknak.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenységet végző gazdasági szereplő kidolgozott és végrehajtott az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó tervet, amely:

azonosítja az eszközeinek és műveleteinek a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása szempontjából releváns főbb káros környezeti hatásait, beleértve a következőkre gyakorolt hatásokat:

a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területek, például a Natura 2000 területek*23 a 92/43/EGK tanácsi irányelv 3. cikke, a 2009/147/EK irányelv 4. cikke és a 2008/56/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése vagy más egyenértékű nemzeti vagy nemzetközi osztályozás/fogalommeghatározás szerint*24;

ii.	a földterület-kivonás és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégiában leírt »földterület-kivonási hierarchia« alkalmazása, többek között a katasztrófasegély-táborok létrehozása és közép- és hosszú távú működtetése miatt;

meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a tevékenység által a környezetre gyakorolt azonosított káros hatások minimalizálásához, de nem befolyásolják a készenléti segélyszolgálat fő céljának elérését, beleértve a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket érintő kockázatok minimalizálására irányuló tervezett intézkedéseket, például a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre vonatkozó térinformációknak és az ellátás elveinek a veszélyhelyzet-reagálási tervezésbe való beépítésével;

c)	ismerteti a javasolt intézkedések végrehajtásával elérhető javulás szintjét, és tartalmazza ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét;

d)	nyomon követi és dokumentálja az azonosított intézkedések végrehajtását az ütemtervvel és az elért javulás szintjével összhangban.

Az éghajlatváltozás mérséklésére és a környezetvédelemre vonatkozó terv:

a)	a nyilvánosságra hozott, rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapul;

b)	kidolgozására az érdekelt felekkel, többek között a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve kerül sor;

c)	aktualizálásra kerül, ha a tevékenység jellemzői és működése jelentősen megváltozik oly módon, hogy az megváltoztathatja az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások jellegét vagy mértékét.

14.2. Árvízkockázat-megelőzési és -védelmi infrastruktúra

A tevékenység leírása

A tevékenység olyan strukturális*25 és nem strukturális*26 intézkedéseket foglal magában, amelyek célja az árvizek megelőzése és az emberek, az ökoszisztémák, a kulturális örökség és az infrastruktúra árvizekkel szembeni védelme a 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel*27 összhangban.

A strukturális intézkedések közé tartoznak a következők:

a)	védőgátak, folyami töltések;

b)	tengerparti töltések, vihardagálygátak, tengerparti védőgátak, hullámtörő töltések és gátak;

c)	a hálózatba épített és a hálózaton kívülre épített puffermedencék árvízvisszatartás és -védelem céljából természetes és mesterséges vízelvezető hálózatokban;

d)	az áradás megfékezésére irányuló intézkedések a vízgyűjtő területek vízmegtartó képességének növelése révén, például elosztott puffermedencék vagy a szennyvízcsatornákban túlfolyó szerkezetek kialakítása;

e)	a vízáramlást szabályozó hidraulikus szerkezetek, például szivattyúállomások, zsilipek, kapuk;

f)	üledék szabályozására szolgáló építmények.

A nem strukturális intézkedések közé tartoznak a következők:

a)	árvízzel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányok;

b)	árvízmodellezés és -előrejelzés, árvízveszély és -kockázat feltérképezése;

c)	az árvízkockázatok csökkentését célzó területrendezés az árvízveszélynek kitett területeken, például a földhasználat korlátozása és védelmi kritériumok építési szabályzatokon keresztül történő érvényesítése révén;

d)	korai árvíz-előrejelző rendszerek.

A tevékenység magában foglalja a strukturális vagy nem strukturális intézkedések tervezését, az építmények megépítését, bővítését, rehabilitációját, korszerűsítését és működtetését.

Az ebbe a kategóriába tartozó tevékenységek nem foglalják magukban a »Természetalapú megoldások az árvíz- és aszálykockázatok megelőzésére és az azokkal szembeni védekezésre« tevékenység alá tartozó nagyszabású, természetalapú árvíz- vagy aszálykezeléssel és a vizes élőhelyek helyreállításával kapcsolatos intézkedések tervezését, megépítését, bővítését és működtetését (lásd a XXXX/XXXX felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3.1. szakaszát). A tevékenység nem foglalja magában továbbá a vízi közlekedési infrastruktúrát, például a vízi utakat, a kikötőket és a sportkikötőket (lásd e melléklet 6.16. szakaszát), a veszélyhelyzet-reagálást árvízesemény esetén (lásd e melléklet 14.1. szakaszát), a fizikai éghajlati kockázatok kezelésével és az azokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tanácsadási tevékenységet (lásd a 9.3. szakaszt), valamint a fizikai éghajlati kockázatok kezelését és az azokhoz való alkalmazkodást lehetővé tevő szoftvereket (lásd a 8.4. szakaszt).

Az ebbe a kategóriába tartozó tevékenységek nem foglalják magukban az olyan hálózatba épített vízmegtartó szerkezetek építését, módosítását vagy eltávolítását, amelyek elsősorban vízenergia-felhasználás vagy öntözés céljából duzzasztást eredményeznek.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a F42.91 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.

a)	a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és

várható élettartamával, oly módon, hogy:

a)	a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet*28, és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel*29, a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú*30 vagy fizetős modellekkel.

A megvalósított alkalmazkodási megoldások:

a)	nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

b)	a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat31, vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára támaszkodnak32;

c)	összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;

d)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;

e)	amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó »jelentős károkozás elkerülése« technikai vizsgálati kritériumoknak.

a)	más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése;

b)	hozzájárulás más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseihez.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

1.	Az éghajlatváltozás mérséklése

Tárgytalan

3.	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv*33 rendelkezéseinek, különösen az említett irányelv 4. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek.

A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban hatásvizsgálatot végeznek a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra.

A vizsgálat különösen a projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásait értékeli. E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a projekt tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének:

a)	nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését;

i.	kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekttől az éghajlatváltozás mérséklésével/az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket;

ii.

A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban:

a)	a zavartalan folytonossághoz minél közelebbi feltételek biztosítására irányuló intézkedések, beleértve a hossz- és a keresztirányú folytonosság, a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedéseket is;

b)	a vízi fajok számára szükséges morfológiai feltételek és élőhelyek védelmére vagy javítására irányuló intézkedések;

c)	az eutrofizáció káros hatásainak csökkentésére irányuló intézkedések.

Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik.

A projekt tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését.

A fenti mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne vezessen az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek állapotának általános romlásához. Ez az ugyanazon vízgyűjtő kerületen belüli (hossz- vagy keresztirányú) folytonosság olyan mértékű helyreállításával érhető el, amely kompenzálja a tervezett hajózási infrastruktúra-fejlesztési projekt által okozott esetleges folytonossági zavart. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik.

4.	A körforgásos gazdaságra való átállás

Az üzemeltetők korlátozzák az építéssel és bontással összefüggő folyamatok során a hulladék keletkezését, és figyelembe veszik az elérhető legjobb technikákat. Az építési helyszínen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladékot (kivéve a 2000/532/EK határozattal létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetes módon előforduló anyagokat) tömegét tekintve legalább 70 %-ban elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal*34 összhangban. Az üzemeltetők szelektív bontást alkalmaznak a veszélyes anyagok eltávolításának és biztonságos kezelésének lehetővé tétele, valamint az újrafelhasználás és a jó minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése érdekében.

5.	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Megfelelő intézkedéseket hajtottak végre a kombinált szennyvízgyűjtő rendszerből származó káros csapadékidei túlfolyás elkerülése és mérséklése érdekében, amelyek magukban foglalhatják a fenntartható települési csatornázási rendszereket, a külön csapadékvízgyűjtő rendszereket, a tárolótartályokat és az előülepítést.

6.	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Emellett a következő feltételek biztosítandók:

a)	az EU-ban a Natura 2000 területekkel kapcsolatban: a tevékenység a 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban elvégzett megfelelő vizsgálat alapján nem gyakorol jelentős hatást a Natura 2000 területekre azok természetmegőrzési célkitűzéseit tekintve;

az EU-ban bármely területen: a tevékenység nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv alapján védett fajok populációi kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását. A tevékenység továbbá nem érinti hátrányosan a 92/43/EGK irányelv alapján érintett és védett élőhelytípusok kedvező védettségi állapotának helyreállítását vagy fenntartását;

c)	az EU-ban az idegenhonos inváziós fajok betelepítését megakadályozzák, vagy elterjedésüket kezelik az 1143/2014/EU rendelettel összhangban;

d)	az EU-n kívül a tevékenységeket az élőhelyek és fajok védelmével, valamint az idegenhonos inváziós fajok kezelésével kapcsolatos alkalmazandó joggal összhangban végzik.

Például az Egészségügyi Világszervezetnek az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és környezeti szempontból fenntartható egészségügyi létesítményekre vonatkozó 2020. évi iránymutatását, amely a következő internetcímen érhető el: https://www.who.int/publications/i/item/9789240012226 és Egészségügyi Világszervezet; 2020. Engedély: CC BY-NC-SA 3.0 IGO), Egészségügyi Világszervezet, Smart Hospitals Toolkit (Eszközök intelligens kórházak számára), Pánamerikai Egészségügyi Szervezet, 2017, elérhető a következő internetcímen: https://cdn.who.int/media/docs/default-source/climate-change/smart-hospital-toolkit-paho.pdf

Például a nemzetközi kutatási és mentési tanácsadó csoport (INSARAG) 2020. évi iránymutatásaival összhangban: »II. kötet: Felkészültség és reagálás« és »III. kötet: Operatív gyakorlati útmutató«, az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA), elérhető a következő internetcímen: www.insarag.org

*3	Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., 2004.4.30., 56. o.).

*4	A »felkészültség« az emberi és anyagi erőforrások, struktúrák, közösségek és szervezetek rendelkezésre állásának és képességeinek olyan – előzetesen meghozott intézkedések eredményeként elért – szintje, amely biztosítja a hatékony és gyors katasztrófareagálást.

E melléklet alkalmazásában a modul az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat 4. cikkének 6. pontján alapuló fogalommeghatározásból származik, amely szerint a modul »[…] előre meghatározott feladatokra és igényekre létrehozott, önellátó és autonóm módon működő, vagy […] emberi és anyagi erőforrások kombinációjából álló, mobil operatív csoport[…], amelyet beavatkozási képessége vagy azon feladat(ok) alapján lehet azonosítani, amelyeket képes elvégezni«. Az anyagi erőforrások közé tartozik adott esetben a veszélyhelyzeti beavatkozás támogatásához szükséges szállítás. Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 2014/762/EU és (EU) 2019/570 végrehajtási határozatok a készenléti segélyszolgálatok különböző típusú reagálási moduljaihoz szükséges anyagi erőforrásokra vonatkozó példákat tartalmaznak, például a légi vagy földi tűzoltáshoz kapcsolódó anyagi erőforrásokat, úgymint helikopterek, légi járművek és járművek, mentőcsónakok és az egészségügyi evakuálás légi eszközei.

»Polgári védelmi segítség«: a polgári védelmi csoportok, szakértők vagy modulok felszereléseikkel együtt, valamint a katasztrófa közvetlen következményeinek enyhítéséhez szükséges anyagok vagy készletek. Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 2004/277/EK, Euratom és a 2007/606/EK, Euratom bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. október 16-i bizottság végrehajtási határozat (az értesítés a C(2014) 7489. számú dokumentummal történt) (2014/762/EU) 2. cikkének 2 pontja.

*7	A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

*8	Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

*9	Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

*10

A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2023.6.27-i változat: https://research-and-innovation.ec.europa.eu/research-area/environment/nature-based-solutions_en).

*11	Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése, COM(2013) 249 final.

*12	»1. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások«: a gazdasági szereplő tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló forrásokból származó közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátások, beleértve a szárazföldi, vízi és légi sürgősségi szállítás ÜHG-kibocsátásait is.

*13	»2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások«: a gazdasági szereplő által felhasznált villamos energia előállításából származó közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

*14

»3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátások«: a 2. körbe nem tartozó valamennyi közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Lásd: Éghajlati Charta, Szén-dioxid-kalkulátor humanitárius szervezetek számára, 2023, iránymutatás a humanitárius szervezetek szénlábnyomának kiszámításához, https://www.climate-charter.org/humanitarian-carbon-calculator/

*15	Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).

*16	A 2000/532/EK bizottsági határozattal létrehozott európai hulladékjegyzékben meghatározottak szerint.

*17	Például a tűzoltó habokban, tűzoltó szerekben és tűzgátló szerekben található anyagok.

*18	Lásd: Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, Egészségügyi hulladékok kezelése, 2011, elérhető a következő internetcímen: https://www.icrc.org/en/doc/assets/files/publications/icrc-002-4032.pdf

*19	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

*20	Az építési és bontási hulladékról szóló uniós protokoll és iránymutatások, Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika, elérhető a következő internetcímen: https://single-market-economy.ec.europa.eu/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en

*21	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (átdolgozás) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

*22	Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (átdolgozás) (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.).

*23	Szerepel a Natura 2000 Viewer eszköz listájában; lásd: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Natura 2000 Network Viewer, https://natura2000.eea.europa.eu/

*24

Beleértve a katasztrófasegély-táborok létrehozásából és működtetéséből eredő hatásokat, valamint a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő területekre gyakorolt, a veszélyes anyagok nem szándékos behurcolásából/kiömléséből, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos reagálási műveletek során a védelem elmulasztásából eredő hatásokat.

*25	Mérnöki építményeket érintő intézkedések.

*26	Mérnöki építményeket nem érintő intézkedések.

*27	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.).

*28	A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

*29	Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) – az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve – által rendszeresen közzétett jelentés, https://www.ipcc.ch/reports/

*30	Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

*31

A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják (2023.6.27-i változat: https://research-and-innovation.ec.europa.eu/research-area/environment/nature-based-solutions_en).

*32	Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése, COM(2013) 249 final.

*33

Harmadik országokban folytatott tevékenységek esetében a hatályos nemzeti joggal vagy a jó vízminőségi állapot és a jó ökológiai potenciál elérésére vonatkozó egyenértékű célkitűzéseket szolgáló nemzetközi előírásokkal összhangban, egyenértékű eljárási és anyagi jogi szabályok révén, azaz az érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott olyan vízhasználati és -védelmi gazdálkodási terv révén, amely biztosítja, hogy 1. a tevékenységeknek a potenciálisan érintett víztest vagy víztestek azonosított állapotára vagy ökológiai potenciáljára gyakorolt hatása értékelésre kerüljön, és 2. elkerülhető legyen a jó állapot/ökológiai potenciál romlása vagy akadályozása, vagy ha ez nem lehetséges, 3. azt igazolja a nem aránytalanul költséges/műszakilag megvalósíthatatlan jobb környezeti alternatívák hiánya, minden gyakorlati lépésre sor kerül a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklése érdekében.

*34	Az építési és bontási hulladékról szóló uniós protokoll és iránymutatások, Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika (europa.eu) https://single-market-economy.ec.europa.eu/content/eu-construction-and-demolition-waste-protocol-0_en.”

24.

A B. függelék a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tevékenység nem akadályozza a tengervizek jó környezeti állapotának elérését, és nem rontja azokat a tengervizeket, amelyek már a 2008/56/EK irányelv*1 3. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerinti jó környezeti állapotban vannak, figyelembe véve az (EU) 2017/848 bizottsági határozatot az említett mutatókra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében.

*1	A 2008/56/EK irányelv 3. cikkének 5. pontjában szereplő fogalommeghatározás különösen azt írja elő, hogy a jó környezeti állapotot az említett irányelv I. mellékletében meghatározott minőségi mutatók alapján kell megállapítani.”

25.

A C. függelék f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)

*1	A Bizottság a vegyi anyagok nélkülözhetetlen felhasználására vonatkozó horizontális elvek közzétételét követően felül fogja vizsgálni az f) pontban említett anyagok gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának tilalma alóli kivételeket.”

26.	A C. függelék g) pontját el kell hagyni.

27.

A C. függelék az f) pontot követően a következő bekezdéssel egészül ki:

*1	A Bizottság a vegyi anyagok nélkülözhetetlen felhasználására vonatkozó horizontális elvek közzétételét követően felül fogja vizsgálni az e bekezdésben említett anyagok gyártásának, a végtermékben vagy a termék kimenetében való jelenlétének vagy forgalomba hozatalának tilalma alóli kivételeket.”