(1)

Az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság feladata, hogy – a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítmény- és díjszámítási rendszerének minden egyes referencia-időszakára vonatkozóan – uniós szintű teljesítménycélokat határozzon meg a teljesítmény olyan kulcsfontosságú területein, mint a biztonság, a környezetvédelem, a kapacitás és a költséghatékonyság. Az említett uniós szintű teljesítménycélok Bizottság általi meghatározására vonatkozó részletes szabályokat az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet állapítja meg.

(2)

A 2025–2029-es naptári éveket magában foglaló negyedik referencia-időszakra szóló uniós szintű teljesítménycélokat 2024. június 1-jéig kell elfogadni.

(3)

Az említett uniós szintű teljesítménycélok előkészítése érdekében az (EU) 2019/317 végrehajtási rendelet 9. cikkének (2) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy közzétegye az egyes fő teljesítményterületekre vonatkozó indikatív céltartományokat, vagyis azon éves minimális és maximális értékeket, amelyek között a Bizottság az uniós szintű teljesítménycélok meghatározását tervezi. Ezeket az indikatív céltartományokat a Bizottságnak az 549/2004/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében említett érdekelt felekkel, más érintett személyekkel és szervezetekkel, a biztonsági szempontok tekintetében pedig az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségével (a továbbiakban: EASA) folytatott konzultáció céljából kell felhasználnia.

(4)

A Bizottság által az 549/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban kijelölt teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottságnak 2023. szeptember 29-én benyújtott jelentésében uniós szintű indikatív teljesítménycél-tartományokat javasolt a negyedik referencia-időszakra vonatkozóan.

(5)

Az említett jelentésben a teljesítmény-felülvizsgálati szerv részletesen ismertette a biztonság, a környezetvédelem, a kapacitás és a költséghatékonyság fő teljesítményterületeire vonatkozóan javasolt indikatív céltartományok alapjául szolgáló feltételezéseket, indoklást és elemzést. Ami a forgalom negyedik referencia-időszakra előre jelzett alakulását illeti, a teljesítmény-felülvizsgálati szerv a legfrissebb rendelkezésre álló, 2023. március 31-én közzétett Eurocontrol STATFOR forgalmi alap-előrejelzést használta fel.

(6)

Az e határozatban megállapított uniós szintű indikatív teljesítménycél-tartományoknak a teljesítmény-felülvizsgálati szerv által a (4) és (5) preambulumbekezdésben említett jelentésben javasolt értékeken kell alapulniuk, és azokat az említett jelentésben bemutatott megbízható módszertannal, átfogó adatokkal, valamint mélyreható mennyiségi és minőségi elemzéssel kell alátámasztani.

(7)

A „biztonság” fő teljesítményterület tekintetében figyelembe kell venni a repülésbiztonság-menedzsment hatékonysága terén a harmadik referencia-időszak során elért javulást, valamint a legújabb szabályozási és üzemeltetési fejlemények fényében szükséges további javító intézkedéseket.

(8)

A „környezetvédelem” fő teljesítményterület uniós szintű indikatív teljesítménycél-tartományainak kiszámításához figyelembe kell venni az ezen a területen eddig elért teljesítményt, az (EU) 2019/123 bizottsági végrehajtási rendelet (3) I. mellékletében említett európai útvonalhálózat-javítási terv 2023 júliusában közzétett változatában (4) meghatározott intézkedésekből eredő becsült előnyöket, valamint az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúnak a légi forgalom áramlására gyakorolt következményeit. Ezenkívül a „környezetvédelem” fő teljesítményterületre vonatkozóan javasolt uniós szintű indikatív teljesítménycél-tartományoknak figyelembe kell venniük a teljesítmény-felülvizsgálati szerv által a „környezetvédelem” és a „kapacitás” fő teljesítményterületek közötti kölcsönös függőségekről készített tanulmány megállapításait, amely tanulmány annak értékeléséhez szolgáltatott alapot, hogy a kapacitás szűkössége milyen hatást gyakorol a környezetvédelemre a negyedik referencia-időszakban.

(9)

A „kapacitás” fő teljesítményterület uniós szintű indikatív teljesítménycél-tartományainak kiszámításához először is figyelembe kell venni a léginavigációs szolgáltatók (a továbbiakban: ANS-szolgáltatók) kapacitásra vonatkozó múltbeli teljesítményadatait, különös tekintettel azokra a légiforgalmiáramlás-szervezéssel (a továbbiakban: ATFM) összefüggő késésekre, amelyek hátterében a légiforgalmi irányítás (a továbbiakban: ATC) kapacitáskorlátai, illetve személyzeti okok álltak. Másodszor, figyelembe kell venni a léginavigációs szolgáltatás nem ATC-hez kapcsolódó okok miatt bekövetkezett múltbeli zavarait, valamint a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal összefüggő késések kapacitásellátásra gyakorolt hatását. Harmadszor pedig szem előtt kell tartani az ANS-szolgáltatók azon kapacitásbővítési terveit, amelyek az (EU) 2019/123 végrehajtási rendelet 9. cikkében említett európai hálózatműködtetési terv 2023 áprilisában közzétett változatának (5) mellékleteiben szerepelnek. A negyedik referencia-időszakban a SESAR 1. számú közös projektjének részét képező és az (EU) 2021/116 bizottsági végrehajtási rendeletben (6) meghatározott ATM-funkcióktól várt működési előnyök kapcsán a negyedik referencia-időszakra szóló uniós szintű indikatív teljesítménycél-tartományok kidolgozása során figyelembe kell venni a SESAR üzemeltetésirányítója által készített és a teljesítmény-felülvizsgálati szerv jelentéséhez csatolt elemzést.

(10)

A „költséghatékonyság” fő teljesítményterület tekintetében a negyedik referencia-időszakra szóló uniós szintű indikatív teljesítménycél-tartományok kiszámításához fel kell többek között használni azokat az előzetes költség- és forgalmi adatokat, amelyeket a tagállamok 2023. június 1-jéig nyújtottak be a negyedik referencia-időszakra vonatkozóan. Az uniós szintű indikatív teljesítménycél-tartományokat alátámasztja továbbá a teljesítmény-felülvizsgálati szerv által a negyedik referencia-időszak költségalapjáról és a költséghatékonyság javításának a negyedik referencia-időszak során számba vehető lehetőségeiről készített előretekintő szakértői elemzés is, amely figyelembe veszi a többi fő teljesítményterülettel való kölcsönös függőségeket is. Emellett mérlegelni kell a teljesítmény- és díjszámítási rendszer hatálya alá tartozó útvonali léginavigációs szolgáltatások nyújtása terén várható költséghatékonysági hiányosságokról készült elemzést,