(1)

2021. július 23-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Dániát, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott a Post Danmark számára az egyetemes postai szolgáltatás 2020. évi teljesítéséért nyújtott kompenzáció tekintetében.

(2)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(3)

Dánia 2021. augusztus 3-án előzetes észrevételeket nyújtott be, valamint kérte az észrevételek benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbítását. Dánia végleges észrevételei 2021. október 1-jén érkeztek be. 2021. október 25-én Dánia további beadvánnyal egészítette ki végleges észrevételeit.

(4)

A Bizottság 2021. október 15-én levélben tájékoztatta a panaszost, hogy az SA.55918.(2020/FC.) számon iktatott panaszát lezárják, és a vizsgálat egyetlen ügyszám alatt, nevezetesen az SA.57991.(2021/C.) számon folytatódik. Ugyanebben a levélben megosztották a panaszossal a 2021. július 23-i levél betekinthető változatát.

(5)

Az észrevételek benyújtási határidejének meghosszabbítására irányuló kérelmet követően 2021. december 15-én és 17-én a Bizottság összesen öt érdekelt féltől kapott észrevételeket (lásd a (26) preambulumbekezdést). A Bizottság 2021. december 22-én és 2022. január 3-án továbbította Dániának a harmadik személyek észrevételeit, miután kérésükre törölte a bizalmas információkat. Dánia lehetőséget kapott a válaszadásra. A határidő meghosszabbítása iránti kérelmet követően a Bizottság a 2022. február 1-jén kelt levélben kapta meg Dániának az érdekelt felek beadványaival kapcsolatos észrevételeit.

(6)

Dánia kivételes jelleggel beleegyezett, hogy lemond az EUMSZ-nek az 1/1958 rendelet (5) 3. cikkével összefüggésben értelmezett 342. cikkéből eredő jogairól, és angol nyelven fogadtatja el ezt a határozatot és küldet róla értesítést.

(7)

A postai szolgáltatások nyújtása már 1711 óta a dán közigazgatás szerves részét képezi. A postai küldemények országos forgalma 1865-ben indult meg. 1995-ig a Közüzemi Minisztérium hatáskörébe tartoztak a postai szolgáltatások Dániában.

(8)

Az 1995. február 8-i 88. sz. törvénnyel (6) Dánia az összes postai szolgáltatási tevékenységet átruházta a független állami vállalatként létrehozott Post Danmarkra. A postai szolgálatokról szóló dán törvény (7) szerint a Post Danmark törvényi monopóliumot élvezett a belföldi és nemzetközi levélpostai küldemények kézbesítése tekintetében.

(9)

A dán közlekedési miniszter a 2002. június 6-i 409. sz. törvény (8) alapján állami tulajdonú részvénytársaságként alapította a Post Danmark A/S-t. E törvény 4. §-a szerint az állam a Post Danmark részvényeinek legfeljebb 25 %-át adhatja el. 2005-ben (a CVC Capital Partners által kezelt) Post Invest S.A. felvásárolta a Post Danmark részvényeinek 22 %-át, az állam a részvények fennmaradó 3 %-át pedig a vállalat alkalmazottainak kínálta fel. 2009-ben Dánia visszavásárolta a Post Invest S.A. részesedését (9) közvetlenül azelőtt, hogy a vállalat összefonódott (10) a svéd postai szolgáltatóval, a Posten AB-vel (11). Az összefonódás nyomán jött létre a PostNord AB.

(10)

Az összefonódás mögötti szándék stabilabb vállalat létrehozása és a vállalat egyik fő tevékenységét, nevezetesen a levélpostai küldemények szétosztását érintő egyre nagyobb nyomás kezelése volt. A PostNord AB Dánia és Svédország közös tulajdonában áll (részesedésük 40 %, illetve 60 %, míg a szavazati jogokon 50-50 %-os arányban osztoznak), és a PostNord Group AB (a továbbiakban: PostNord Group) 100 %-os tulajdonosa. A vállalati struktúrát az 1. ábra mutatja.

(11)

A PostNord Group elsősorban a postai szolgáltatások svéd, dán, norvég és finn piacán tevékenykedik, és futárpostai, árufuvarozási és logisztikai megoldásokat nyújt a skandináv térségben és Európában.

(12)

A Post Danmark a PostNord Group 100 %-os tulajdonában álló leányvállalat, és a dán postai piacokon tevékenykedik, ahol különböző postai szolgáltatásokat, például levél- és csomagkézbesítést kínál, és biztosítja a postahivatalok országos hálózatának működtetését.

(13)

A Post Danmark a dán postai piac 2011-es liberalizációja óta a 97/67/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően teljes egészében más postai szolgáltatókkal versenyben működik. Dánia a dán postatörvény (13) alapján a Post Danmarkot bízta meg az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatási kötelezettség). A Post Danmarknak valamennyi üzleti szegmensben, többek között a csomagküldemények piacán, valamint a hírlap- és folyóirat-terjesztési piacon vannak versenytársai.

(14)

A Post Danmarkot 2020-ra két egyedi engedély alapján jelölték ki egyetemes szolgáltatóként. Az első engedély a 2020. január 1-jétől 2020. június 30-ig tartó időszakra szól, és kiadására 2019. december 20-án került sor. A 2020. június 25-én kiadott második engedély a 2020. július 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra szól (14).

(15)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség feltételeit a vállalat 2016. május 30-án kiadott egyedi engedélye rögzíti (15), amely 2019. december 31-én járt volna le, és amelyet a két engedély meghosszabbított.

(16)

A 2016. évi egyedi engedély rendelkezéseket tartalmaz a szolgáltatási szintre, a minőségre és az árakra vonatkozóan, és meghatározza például, hogy a Post Danmark legalább heti 5 munkanapon köteles szétosztani az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó termékeket:

(17)

A (16) preambulumbekezdésben meghatározottakkal azonos követelmények vonatkoznak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020. évi nyújtására.

(18)

Dánia kompenzációt nyújtott a Post Danmarknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2017 és 2019 közötti teljesítéséért.

(19)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség e kompenzációját a 2018. május 28-i SA.47707. számú ügyben hozott bizottsági határozat (a továbbiakban: a 2018. évi határozat) hagyta jóvá (17).

(20)

A 2018. évi határozat ellen az ITD, egy közlekedési és logisztikai vállalatok dán magánvállalkozói szövetsége fellebbezett, 2021. május 5-én a Törvényszék viszont helybenhagyta a Bizottság határozatát az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációja tekintetében (18).

(21)

A támogatási intézkedés költségvetése legfeljebb 225 millió DKK (körülbelül 30 millió EUR (19)). 2020 januárjában Dánia már kifizetett ebből a költségvetésből 2020 első félévére mintegy 112 millió DKK-t, amely pontosan 15 millió EUR-nak felel meg (20), és amelyet a dán állami költségvetésből finanszíroztak.

(22)

Az intézkedés jogalapja a következő jogi szövegekből áll:

(23)

A támogatási intézkedés a 2020. évre vonatkozik.

(24)

A Bizottság azért határozott úgy, hogy megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást, mivel kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Post Danmark számára az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért a 2020. évre nyújtott kompenzáció összeegyeztethető-e a belső piaccal. A jelenlegi határozat az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020. évi kompenzációjának értékelésére korlátozódik, és nem terjed ki az érdekelt felek által az eljárás megindításáról szóló határozathoz fűzött észrevételeikben felvetett egyéb különálló intézkedésekre (25). Az érdekelt felek ilyen intézkedésekkel kapcsolatos néhány észrevételét azonban e határozat annyiban tárgyalja, amennyiben azok az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020. évi kompenzációjának értékelése szempontjából is relevánsak.

(25)

A Bizottság kétségeit fejezte ki az alábbiakkal kapcsolatban:

(26)

A Bizottsághoz öt érdekelt féltől érkeztek további észrevételek. Az érdekelt felek a következők:

(27)

A 2006/111/EK bizottsági irányelvnek (27) való, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabályban előírt megfeleléssel kapcsolatosan az eljárás megindításáról szóló határozatban megfogalmazott bizottsági kételyeket illetően az érdekelt felek számos észrevételt tettek.

(28)

Az ITD, az 1. vállalkozás, a JJD és az SLD úgy véli, hogy a Post Danmark közlekedési minisztérium általi felügyelete nem volt megfelelő, ami bizonytalansághoz vezet a Post Danmark számviteli gyakorlatának helyességét illetően.

(29)

Ugyanezek az érdekelt felek úgy vélik, hogy a Post Danmark beszámolóinak külső könyvvizsgálók által végzett éves ellenőrzése nem megbízható, mivel „a közlekedési hatóság nem biztosította, hogy a könyvvizsgáló megvizsgálja, hogy a Post Danmark kellően részletes adatnyilvántartást vezet-e, annak ellenére, hogy ezt a számviteli rendelet [ (28) ] előírja” (kiemelés az érdekelt felektől (29)).

(30)

Az ITD, az 1. vállalkozás és az SLD azt állítja, hogy a Post Danmark költségelszámolása túlkompenzációt von maga után, mivel a Post Danmark saját belső számviteli gyakorlata előírja, hogy a Post Danmark szinte valamennyi közös költségét az egyetemes szolgáltatási kötelezettség számlájára allokálja, ahelyett, hogy e költségeket megfelelően elosztaná az egyetemes szolgáltatási kötelezettség számlája és az e kötelezettségen kívüli tevékenységek számlái között.

(31)

Az ITD, az 1. vállalkozás, az SLD és a JJD úgy véli, hogy mivel a Post Danmark költségelszámolása nem megbízható, fennáll a kockázata annak, hogy a Post Danmark túlkompenzációban részesül.

(32)

Az ITD és az 1. vállalkozás úgy véli, hogy nem elegendő, ha Dánia új információkat nyújt be a Bizottság kétségeinek eloszlatására, hanem Dániának garantálnia kell, hogy a Post Danmark megszüntesse vagy felváltsa az „Elvek és módszerek” című dokumentumban (azaz belső számviteli szabályaiban) (30) szereplő „szükségességi szabályt” egy olyan allokációs szabállyal, amely a költségeknek az egyetemes szolgáltatási kötelezettség számlája és az e kötelezettségen kívüli tevékenységek számlái közötti megfelelő elosztásán alapul.

(33)

Ezenkívül az ITD és az 1. vállalkozás hivatkozik a Rigsrevisionen jelentésének 22. oldalára, amelyben a Rigsrevisionen arra a következtetésre jutott, hogy véleményük szerint a Post Danmark költségallokációs kulcsai nem megalapozottak: „A PwC vizsgálata [2014-ből (31) ] azt mutatta, hogy a Post Danmark a többletköltség elve alapján hajtotta végre a számviteli rendeletet, ami azt jelentette, hogy a költségek többségét minden szinten (értékesítés, válogatás, szállítás és szétosztás) az egyetemes szolgáltatási kötelezettség számláira hárították, még akkor is, ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó termékek az összes termék kevesebb mint felét tették ki” (utólagos kiemelés az ITD-től és az 1. vállalkozástól). Az ITD és az 1. vállalkozás szerint ez azt jelenti, hogy a (2006. és 2011. évi) számviteli rendeletek (lásd még az eljárás megindításáról szóló határozat (46) preambulumbekezdését) előírták a Post Danmark számára, hogy az összes közös költséget az egyetemes szolgáltatási kötelezettség számlájára allokálják.

(34)

A Danske Medier úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációjának az NAC-módszer szerint 2020-ra kiszámított összege túl magas, mivel az a többletköltségek allokációs módszerén alapul, amely az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges összes költséget az egyetemes szolgáltatási kötelezettség számlájára allokálja. Megjegyzi, hogy ez a módszer mesterségesen növeli az egyetemes szolgáltatási kötelezettség költségeit, és azt úgy kellene megváltoztatni, hogy a közös költségeket megfelelően osszák el az egyetemes szolgáltatási kötelezettség számlája és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tevékenységek számlái között.

(35)

Emellett a Danske Medier úgy véli, hogy a Post Danmark az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért fizetett kompenzációt arra használja fel, hogy fedezze az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli üzleti tevékenységei során felmerült jelentős veszteségeket.

(36)

Végezetül a Danske Medier megjegyzi továbbá, hogy a PostNord Group felügyelete az állítólagosan nem átlátható vállalati struktúrája miatt hiányos.

(37)

Általánosságban valamennyi érdekelt fél úgy véli, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban bemutatott 394 millió DKK összegű NAC túl magas, ezért nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a 225 millió DKK összegű kompenzáció is túl magas lehet.

(38)

Az ITD, az 1. vállalkozás, a JJD és az SLD megjegyzik, hogy véleményük szerint a Post Danmark közlekedési minisztérium általi hibás felügyelete szintén okot adhatott arra a meggyőződésre, hogy bizonytalan, hogy a Post Danmark minden adatot nyilvántartásba vett-e beszámolója elkészítése céljából, és hogy ez érvényteleníti a Post Danmark valamennyi korábbi ellenőrzését, és azt jelenti, hogy a Post Danmark éves ellenőrzésére támaszkodó független könyvvizsgálók által végzett esetleges további külső felülvizsgálatok sem megbízhatóak.

(39)

Az ITD, az 1. vállalkozás, az SLD, a JJD és a Danske Medier azt állítja, hogy az, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban az NAC-számítás részét képező valamennyi összeget kitakarják, megakadályozza a panaszosokat abban, hogy értékeljék a dán hatóságok által a számításaikban esetlegesen elkövetett hibákat, és összehasonlítsák a tényleges helyzetet és a kontrafaktuális forgatókönyvet.

(40)

Hivatkozva a Bizottság azon kételyeire, hogy a Post Danmark méretének csökkentéséhez, valamint egy válogatóközpont és a feldolgozóközpontok bezárásához kapcsolódó feltételezések nem tükröződnek megfelelően a kontrafaktuális forgatókönyvben (az eljárás megindításáról szóló határozat (149) és (150) preambulumbekezdése), az ITD, az 1. vállalkozás, a JJD és az SLD úgy véli, hogy nem elfogadható annak feltételezése, hogy a levelek tekintetében az üzleti volumen kontrafaktuális forgatókönyv szerinti csökkenése nem eredményezné a Post Danmark egységköltségeinek növekedését. Emellett az ITD, az 1. vállalkozás és az SLD úgy véli továbbá, hogy egy válogatóközpont és a különböző feldolgozóközpontok kontrafaktuális forgatókönyv szerinti bezárása szükségszerűen magasabb egységköltségeket eredményezne a kontrafaktuális forgatókönyvben.

(41)

Az ITD és az 1. vállalkozás úgy véli, hogy a kontrafaktuális forgatókönyvben egyes szolgáltatások megszüntetésének a költségekre gyakorolt hatását alábecsülték, és a bevételekre gyakorolt hatást túlbecsülték. E tekintetben hivatkoznak a nemzetközi levél- és csomagszétosztásra, a vakoknak szóló ingyenes szétosztási szolgáltatásra, az üzleti levelek egész országra kiterjedő szétosztására, valamint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó, postapontokon keresztül történő teljes körű szétosztási szolgáltatásra. A (42)–(45) preambulumbekezdés mind a négy elemmel foglalkozik.

(42)

Az ITD, az 1. vállalkozás, az SLD és a JJD megjegyzi, hogy Dánia és a Post Danmark abból a feltevésből indult ki, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint a postai küldemények szétosztása részben a La Poste-hoz (a francia nemzeti postai vállalathoz) való hozzáférésre támaszkodik majd, mivel a La Poste a DPD és a PostNord AB között fennálló együttműködési megállapodás alapján a „DPD-hálózat” tulajdonában van. Megjegyzik, hogy nem feltételezhető, hogy a Post Danmark DPD-vel való együttműködésének költségei azonosak lennének a kontrafaktuális forgatókönyvben és a tényleges helyzetben, mivel a kontrafaktuális forgatókönyvben a Post Danmark sokkal jelentéktelenebb alkupozícióval rendelkezne. Azt állítják, hogy ez azt eredményezné, hogy a DPD-hálózathoz való hozzáférés költségei magasabbak lennének a Dánia és a Post Danmark által az NAC-számításaikban feltételezettnél.

(43)

Az ITD és az 1. vállalkozás megjegyzi, hogy a 2018. évi bizottsági határozatban (32) a kontrafaktuális forgatókönyv azt feltételezte, hogy a Post Danmark fenntartja a vakoknak szóló ingyenes szétosztási szolgáltatást. Azt állítják, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020. évi kompenzációjának kiszámítása szempontjából továbbra is úgy kell tekinteni, hogy ez az ingyenes szolgáltatás folytatódik a kontrafaktuális forgatókönyv szerint, továbbá magasabb költségekhez vezet, mint amit Dánia és a Post Danmark az NAC-számításukban feltételezett.

(44)

Az ITD, az 1. vállalkozás, az SLD és a JJD megjegyzi, hogy feltételezhetően az üzleti levelek országos szintű szétosztása helyett az üzleti leveleket hetente egy nap fogják szétosztani a nagyvárosokban. Úgy vélik, hogy mivel bizonyított, hogy (sok) ügyfél csak olyan postai szolgáltatóktól vásárol, amelyek az ország egész területén végzik a szétosztást, ha a Post Danmark felhagyna az üzleti levelek vidéki és kisvárosi szétosztásával, sok ügyfelet veszítene, és így a kontrafaktuális forgatókönyv szerint alacsonyabb bevételre tenne szert, mint amit Dánia és a Post Danmark az NAC-számításaikban feltételezett.

(45)

Az ITD és az 1. vállalkozás megjegyzi, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó, a kisebb szigeteken „postapontokon” keresztül történő szétosztási szolgáltatást a kontrafaktuális forgatókönyv szerint a „szolgáltatási pontokon” nyújtott korlátozott szétosztási szolgáltatások váltják fel, míg a 2018. évi bizottsági határozat azt feltételezte, hogy a kisebb szigeteken a „postapontokat” anélkül zárják be, hogy bármi a helyükbe lépne (33). Mivel nem nyújtottak be indoklást arra vonatkozóan, hogy ez miért ne lenne többé érvényes, úgy vélik, hogy a postapontokat a 2020-ra vonatkozó kontrafaktuális forgatókönyv szerint is helyettesítés nélkül kellene bezárni.

(46)

Az ITD, az 1. vállalkozás és a JJD úgy véli, hogy figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti méretcsökkentés miatt a Post Danmark piaci részesedést is veszítene, ami tovább csökkentené a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti bevételeit a Dánia és a Post Danmark által az NAC-számításaikban feltételezetthez képest. E tekintetben mindhárom érdekelt fél a Cseh Postára vonatkozó, 2018. február 19-i bizottsági határozatra hivatkozik, amely véleményük szerint kimondta, hogy a méretcsökkentés ügyfélvesztéshez és alacsonyabb bevételekhez vezet (34).

(47)

Valamennyi érdekelt fél úgy véli, hogy a Bizottságnak az NAC-módszerben figyelembe kellett volna vennie az immateriális hasznok több más kategóriáját, amelyeket szerintük Dánia és a Post Danmark nem vett figyelembe NAC-számításaikban. Az immateriális hasznok részletesebb leírását a (48)–(66) preambulumbekezdés tartalmazza.

(48)

Az ITD, az 1. vállalkozás, az SLD és a JJD megjegyzi, hogy a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat (164) és (165) preambulumbekezdésében úgy ítélte meg, hogy az NAC-számítás során a tényleges helyzet vonatkozásában nem szükséges az elterjedtséget immateriális haszonként figyelembe venni. Ezt az állítást a T-561/18. sz. ügyben hozott ítéletre (35) hivatkozva szemléltetik, amelyben a Törvényszék megállapította, hogy a katalógusok, magazinok és folyóiratok terjesztői egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel nem rendelkező terjesztőket is választhatnak.

(49)

Az ITD és az 1. vállalkozás úgy véli, hogy a Törvényszék ezen érve, amelyre a Bizottság támaszkodott, téves, mivel a Post Danmark nem minden ügyfele kész feltétlenül arra, hogy egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel nem rendelkező szolgáltatóktól vásároljon, és számos szabályozó hatóság elismerte, hogy az elterjedtség általában előnyt jelent az egyetemes szolgáltató számára, ami igaz annak ellenére is, hogy a kommunikációs szokások megváltoztak a közelmúltban a technológiai fejlődés miatt. Állításaik alátámasztására az érdekelt felek a belgiumi szabályozó hatóságok (IBPT) 2014. évi jelentésére (36), a francia hatóságok (ARCEP) 2010. évi jelentésére (37), a Frontier Economics által a Bizottság számára 2013-ban készített jelentésre (38), a Postai Szolgáltatások Európai Szabályozói Csoportjának (ERGP) 2014. évi jelentésére (39) és a WIK Consult által a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság számára készített tanulmányra hivatkoznak (40).

(50)

Emellett az SLD úgy véli, hogy az elterjedtség óriási előnyt jelent a Post Danmark számára. Azt állítja, hogy sok ügyfél csak országosan működő szolgáltatótól kíván vásárolni, és hogy az ügyfelek tisztában vannak azzal, hogy az egyetemes szolgáltató az egyetlen, amely az ország egész területén képes kézbesíteni, ami különösen fontos, ha új térségbe költöznek. Az SLD e tekintetben az ARCEP és a Frontier Economics (49) preambulumbekezdésben felsorolt jelentéseire, valamint az ERGP 2011. évi jelentésére (41) hivatkozik.

(51)

A JJD hasonló észrevételeket tett, továbbá azt állította, hogy az országos lefedettség kulcsfontosságú az e-kereskedelmi ügyfelek számára – ez a lefedettség a Post Danmark 2020. évi nettó értékesítésének közel 70 %-át tette ki (42), és hogy a Post Danmarknak számos ügyfele van a vidéki térségekben.

(52)

Az ITD, az 1. vállalkozás, az SLD és a JJD azt állítja, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség feljogosítja a Post Danmarkot arra, hogy a „Danmark” szót tartalmazó bélyegeket nyomtasson, és hogy az állami postahivatalokban az aranykoronás postakürt szimbólumát használja, ami bizalmat ébreszt az ügyfelekben a nyújtott szolgáltatások iránt.

(53)

Az ITD és az 1. vállalkozás úgy véli, hogy bár a Bizottság azzal érvel, hogy a vállalati hírnév csak a levélszétosztáshoz kapcsolódik (43), a legtöbb nemzeti hatóság elismeri, hogy a vállalati hírnév önmagában az egyetemes szolgáltatói minőséggel függ össze. Az SLD azt is állítja, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség márkaerősítő értéke nem csak a levélszétosztáshoz kapcsolódik.

(54)

Az ITD, az 1. vállalkozás, az SLD és a JJD azt állítja, hogy figyelembe kell venni azt a képességet, hogy a postai szolgáltatásokért a márkaérték miatt magasabb árakat számíthatnak fel, de ezt Dánia és a Post Danmark figyelmen kívül hagyta az NAC-számítás során.

(55)

Az ITD, az 1. vállalkozás, az SLD és a JJD azt állítja, hogy figyelembe kell venni a (piros) postaládák közigazgatási szervek helyiségeiben történő térítésmentes telepítéséhez való jogot és az összes postaláda tulajdonjogának értékét, míg ezt a jogot és értéket Dánia és a Post Danmark figyelmen kívül hagyta az NAC számítása során.

(56)

Az ITD, az 1. vállalkozás és az SLD úgy véli, hogy a bélyegek kibocsátása többletértéket jelent, mivel a bizalom, az elterjedtség és a vállalati hírnév szimbóluma, valamint kapcsolódik a globális szállítási szolgáltatók nemzetközi hálózatához való hozzáféréshez, amit figyelembe kell venni.

(57)

Álláspontjuk alátámasztása érdekében különösen a Cseh Postára vonatkozó bizottsági határozatra hivatkoznak, amelyet a Törvényszék a T-316/18. sz. ügyben megerősített: „[a]z egyetemes szolgáltató postabélyegek és más értékutalványok értékesítésére vonatkozó kizárólagos jogából származó haszon abból ered, hogy egyes eladott bélyegeket és utalványokat soha nem használnak (többek között azért, mert azokat gyűjtési célokra tartják). Ennek az előnynek az értékét pénzügyileg a következők összegeként fejezik ki: i. az eladott és fel nem használt postabélyegek és értékutalványok becsült értéke; és ii. a postabélyegek, értékutalványok és más hasonló termékek gyűjtési célokra történő értékesítéséből származó tervezett bevételek” (44) (utólagos kiemelés az érdekelt felektől).

(58)

Az ITD, az 1. vállalkozás és a JJD megjegyzi, hogy – amint az több sajtóközleményből (45) is kitűnik – a Post Danmarkot méretgazdaságosság jellemzi. Azt állítják továbbá, hogy számos tanulmány (46) azt mutatja, hogy az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésére igénybe vett hálózatát használja az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá nem tartozó termékek forgalmazására, ami így vitathatatlan méretgazdaságossági előnyt jelent, amelyet figyelembe kell venni az NAC-számításban.

(59)

Az SLD azt állítja, hogy a Post Danmarkot mint egyetemes szolgáltatót méretgazdaságosság jellemzi, nemcsak amiatt, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésére igénybe vett hálózatát az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tevékenységekre tudja használni, hanem a csomagok puszta mennyisége miatt is.

(60)

A Danske Medier úgy véli, hogy helytelen az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből eredő méretgazdaságosságot mint immateriális előnyt kizárni. Azt állítják, hogy a Post Danmark méretgazdaságosságot ért el a válogatási és szétosztási hálózata, valamint a nagy válogatóközpontok és az egyedi szétosztásra szolgáló, meghatározott járművek használata terén.

(61)

Az SLD azt állítja, hogy a Post Danmark piaci részesedése – azzal, hogy a Post Danmark az egyedüli egyetemes szolgáltató – jobb alkupozíciót biztosít a Post Danmark számára.

(62)

Az ITD, az 1. vállalkozás, a JJD és az SLD állítása szerint a jelentések (47) azt mutatják, hogy az egyetemes szolgáltató véleménye nagyobb súllyal esik latba a politika kormányzati kialakítása során.

(63)

A JJD és az SLD azt állítja, hogy a Post Danmarknak haszna származik abból, hogy a logójával ellátott épületeket, autókat és a postai dolgozók ruházatát reklámcélokra használhatja, míg a versenytársaknak fizetniük kell az ilyen reklámért.

(64)

A JJD az ERGP-jelentésre (48) hivatkozva azt állítja, hogy az egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésére igénybe vett hálózatukat egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatások nyújtására használják, ami jelentős hasznot jelent.

(65)

Az ITD, az 1. vállalkozás, az SLD és a JJD azt állítja, hogy a Post Danmark mint egyetemes szolgáltató parkolhat és megállhat anélkül, hogy bírságot vagy díjat fizetne, ami jelentős értéket képvisel azokban a nagyobb városokban, ahol a versenytársaknak fizetniük kell a parkolásért.

(66)

Az ITD, az 1. vállalkozás, a JJD és az SLD úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltató hozzáfér az állami nyilvántartásokban szereplő, ügyfelekkel és kereslettel kapcsolatos olyan információkhoz, amelyek felhasználhatók a postai termékek jobb marketingjéhez, és ezáltal az ügyfelek megszerzéséhez és megtartásához (49).

(67)

A Danske Medier azt állítja, hogy a Post Danmark nettó jövedelemhez jut az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből, és emiatt nem részesülhetne támogatásban.

(68)

Hasonlóképpen, az ITD, az 1. vállalkozás és az SLD úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel való megbízatás előny, nem pedig hátrány. Az SLD megjegyzi továbbá, hogy az egyetemes szolgáltatók többsége nem tudna fennmaradni az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nélkül. Azt állítják, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatalmas előnyöket biztosít a szolgáltató számára, és hogy a Post Danmark tevékenységei még veszteségesebbé válnának az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kiesése esetén. A JJD továbbá úgy véli, hogy téves az az elképzelés, miszerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hátrányt jelent a Post Danmark számára, és hogy az valójában nettó haszon, mivel számos előny kapcsolódik hozzá.

(69)

Az ITD, az 1. vállalkozás, a JJD és az SLD azt állítja, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint a Post Danmark nem tudna bélyegeket kibocsátani. Ezért úgy vélik, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint szolgáltatásai olcsóbbak lennének, mint amikor a tényleges helyzetben fizetnek neki a bélyegek értékesítéséért, és hogy az NAC 2020-ra vonatkozó számításában szereplő, kontrafaktuális forgatókönyv szerinti bevételek túl magasak. Az érdekelt felek szerint ezt a Rigsrevisionen jelentése is megerősíti, amely az érdekelt felek szerint azt állapította meg, hogy a Post Danmark indokolatlanul magas nyereséget számított fel az 50 grammos levelekért: „[a] vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a legfeljebb 50 gramm tömegű levelekből származó nyereség 2011 és 2019 között jelentősen nőtt”, és hogy „[a] Rigsrevisionen véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a közlekedési hatóság nem rendelkezett elegendő alappal annak megállapításához, hogy a Post Danmark levélbélyegekből származó nyeresége észszerű volt-e”. Ezen álláspont alátámasztására az érdekelt felek benyújtották a 2. ábrát.

(70)

Az ITD és az 1. vállalkozás megjegyzi, hogy az a tény, hogy a csomagok után keletkező bevételek nem a bélyegek értékesítéséből származó bevételeken alapulnak, azt jelenti, hogy a Bizottságnak gondosan ellenőriznie kell, hogy nem kerül-e sor kétszeres elszámolásra, mivel az NAC számításában szereplő egyéb tételek ugyanazt a szolgáltatást fedhetik le, mint amelyet a „bérmentesítés” alatt jelöltek meg.

(71)

Az ITD, az 1. vállalkozás és az SLD azt állítja, hogy a dán hatóságok által a teljesítményértékeléshez alapul vett vállalatok, azaz a Danske Fragtmænd, a Posten Norge és a Deutsche Post nem összehasonlíthatóak a Post Danmarkkal, így a benchmarkolási gyakorlat nem igazolja a Post Danmark kontrafaktuális forgatókönyv szerinti bevételeit.

(72)

Az ITD, az 1. vállalkozás és az SLD megjegyzi, hogy mindhárom vállalat nyereséges, a 2017–2019-es időszakban következetesen pozitív EBIT-tel (kamatfizetés és adózás előtti eredmény) rendelkezik, míg a Post Danmark ebben az időszakban negatív EBIT-et ért el az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos és az azon kívüli tevékenységei tekintetében egyaránt.

(73)

Az érdekelt felek kifejtik, hogy 2019-ben a Post Danmark EBIT-marzsa az egyetemes szolgáltatási kötelezettség esetében –4,4 %, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívül pedig –6,9 % (összesen –11,3 %). Továbbra is azt állítják, hogy valószínűtlennek tűnik, hogy a Post Danmark 2020-ra vonatkozó kontrafaktuális forgatókönyv szerinti méretcsökkentése megszüntetné a 11,3 %-os teljesen negatív EBIT-marzsot, és akár 3,8 %-os nyereséget is generálhatna (51). Az érdekelt felek szerint ez nem hihető egy ilyen következetesen veszteséges vállalat esetében.

(74)

Az ITD és az 1. vállalkozás továbbá az alábbi két különbséget állapítja meg a Post Danmark és a kiválasztott vállalatok között, amelyek miatt ezek alkalmatlanok a benchmarkolási gyakorlatban alkalmazott megfelelő összehasonlításokra:

(75)

A Deutsche Post nem összehasonlítható a Post Danmarkkal, mivel 2019-ben a Deutsche Post bevételeinek csupán 24 %-a származott belföldi levélpostai és csomagkézbesítési szolgáltatásokból, és a Deutsche Post bevételeinek 70 %-át Németországon kívüli tevékenységek adták. Ezért a Deutsche Post fő üzleti tevékenysége nem a levél- és csomagküldemények, hanem a logisztikai és árufuvarozási szolgáltatások. Emellett a Deutsche Post egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívül eső expressz szegmense nyereséges, míg a Post Danmark egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tevékenységei veszteségesek.

(76)

A Posten Norge sem összehasonlítható a Post Danmarkkal, minthogy a Posten Norge szintén elsődlegesen logisztikai vállalat, mivel levél- és csomagszegmense a bevételeinek csupán 31 %-át teszi ki, míg bevételeinek nagy része a logisztikai szegmenséből származik.

(77)

A Danske Medier azt állítja, hogy a címzett nyomtatott termékek („Sorteret Magasinpost”) postázását a hivatalos árlista szerint 3,50 DKK (0,45 EUR) áron kínálják. Azt állítják, hogy ez az árszint veszteséges, és egy ilyen jelentős árengedmény minden bizonnyal összeegyeztethetetlen az egyetemes szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezésekkel, mivel a Post Danmarknak olyan szintre kellene emelnie árait, amely megakadályozza a veszteséget.

(78)

Az ITD, az 1. vállalkozás és az SLD szerint a Post Danmark kizárólagos joggal rendelkezik a bélyegek kibocsátására és az értékesítésükből származó bevételek megtartására. Véleményük szerint a kizárólagos jog az Egyetemes Postaegyesület (a továbbiakban: UPU) Egyetemes Postaegyezményből (52) következik, amely 6. cikke 2. pontjának 1. alpontjában kimondja, hogy: „A postabélyeg: kizárólag a tagország vagy a territórium fennhatósága alatt bocsátható ki és hozható forgalomba, az Egyesület Okiratainak megfelelően”. Állításuk szerint ezek a kizárólagos jogok a Post Danmarknak nyújtott jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatást jelentenek.

(79)

Dánia fenntartja azon álláspontját, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért 2020 első félévére járó kompenzáció összeegyeztethető volt az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozattal, amikor azt 2019. december 20-án odaítélte. Kifejti, hogy amikor Dánia odaítélte a támogatást, nem volt politikai hajlandóság arra, hogy 2020. június 30. után állami költségvetésből finanszírozzák az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség dániai jövőjének különböző alternatíváit mérlegelték, ideértve olyan modelleket is, amelyek szerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség jelentősen módosulna (kevesebb szolgáltatást tartalmazna). A politikai konszenzus hiánya miatt a Post Danmark csak 2020 első félévére kapott 15 millió EUR (körülbelül 112 millió DKK) összegű kompenzációt az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációját 2020. január 6-án fizették ki a Post Danmarknak.

(80)

Dánia szerint a fentiekből az következik, hogy 2019. december 20-án nem volt arra utaló jel, hogy 2020 második félévére az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért több kompenzációra lesz majd szükség. Amikor Dánia úgy ítélte meg, hogy 2020-ra több kompenzációra van szükség, felismerte, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló -határozat 15 millió EUR-nak megfelelő felső határát túllépik, ezért úgy határozott, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály alapján bejelenti az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020-ra szóló kompenzációját.

(81)

Emellett Dánia kifejti, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja a már nyújtott kompenzációra utal:

„Ez a határozat a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatás alábbi kategóriáira alkalmazandó:

(82)

Dánia megjegyzi, hogy a bejelentés időpontjában és addig, amíg a Bizottság jóvá nem hagyja a 2020-ra vonatkozó további kompenzációt, csak 15 millió EUR-t ítéltek oda (2019. december 20-án), és hogy ez az összeg nem haladja meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott 15 millió EUR-nak megfelelő felső határt. Dánia megjegyzi továbbá, hogy a 2020 második félévére is kiterjedő bizottsági jóváhagyás nem lenne elegendő ahhoz, hogy a kompenzációt nyújtottnak lehessen tekinteni, mivel Dániának végre is kell hajtania ezt a kompenzációt. Ezért mindaddig, amíg Dánia nem hajtott végre több kompenzációt 2020-ra (így meghaladva a 15 millió EUR-t), a 2020 első félévére vonatkozó kompenzációt jogszerűnek kell tekinteni.

(83)

E tekintetben a dán hatóságok rámutatnak egy állítólagos paradoxonra az eljárás megindításáról szóló határozatban. Dánia kifejti, hogy amennyiben a Bizottság jóváhagyja az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020-ra vonatkozó kompenzációját, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020 első félévére vonatkozó kompenzációja jogellenes, de összeegyeztethető lenne; ha azonban a Bizottság arra a következtetésre jutna, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020-ra vonatkozó kompenzációja teljes egészében összeegyeztethetetlen, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020 első félévére vonatkozó kompenzációja jogszerű lenne, mivel ebben a helyzetben nem lépnék túl az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról határozatban meghatározott küszöbértéket.

(84)

Dánia úgy véli, hogy mivel a 2020. január 1-jétől 2020. június 30-ig tartó időszakot is az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály alapján fogják értékelni, nem áll fenn annak a kockázata, hogy a két időszakra eltérő követelmények vonatkoznának (az eljárás megindításáról szóló határozat 35. lábjegyzete). Dánia megjegyzi továbbá, hogy a Post Danmark számára az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációra irányadó jogalap és rendelkezések mindkét időszak tekintetében azonosak.

(85)

A dán hatóságok álláspontja szerint ebből az következik, hogy még ha a Bizottság meg is állapítja, hogy a Post Danmarknak 2020 első félévére nyújtott kompenzáció jogellenesnek minősül majd a 2020 második félévére vonatkozó kompenzáció nyújtásakor, ez nem jelenti azt, hogy a Post Danmarknak a 2020 első félévére az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért nyújtott kompenzáció jogellenes volt az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalakor. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért 2020 második félévére járó kompenzáció nyújtására a Bizottság jogerős határozatának elfogadásakor kerül sor, mivel a Dánia és a Post Danmark közötti megállapodás a Bizottság jóváhagyásától függő kompenzációt tartalmaz. Ezért a dán hatóságok azon az állásponton vannak, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség mind 2020 első, mind második félévére vonatkozó, bejelentett kompenzációja az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésével és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabállyal összhangban összeegyeztethetőnek nyilvánítható, és mivel 2020 második félévére csak ekkor nyújtanának kompenzációt, nem merül fel a 2020 első félévére már odaítélt kompenzáció jogellenességének kérdése.

(86)

A 2006/111/EK irányelvnek való megfeleléssel kapcsolatban a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozat (101)–(104) preambulumbekezdésében megfogalmazott kételyek eloszlatása érdekében Dánia kifejtette, hogy a Post Danmark hogyan allokálja költségeit és bevételeit, hogyan vezet elkülönített elszámolásokat, és hogyan felügyeli ezt.

(87)

Dánia kifejti, hogy a Post Danmark költségelszámolásának kiindulópontja a 97/67/EK irányelv 14. cikkét átültető számviteli rendeletnek (53) való megfelelés biztosítása. A számviteli rendelet 5. § (1) bekezdésével összhangban a Post Danmark 2015-ben elkészítette „A költségallokációra és az elkülönített szabályozói elszámolások elkészítésére alkalmazandó módszerek és elvek leírása” című dokumentumot (a továbbiakban: 2015. évi leírás), amelyet a Polgári Repülési és Vasúti Hatóság a számviteli rendelet 6. § (2) bekezdésével összhangban jóváhagyott (54).

(88)

A 2015. évi leírás alapján a Post Danmark elvégezte mind a költségallokációt, mind e költségek besorolását, az alábbiakban ismertetettek szerint. A Post Danmark egy időben, párhuzamos folyamatokban allokálja és sorolja be a költségeket.

(89)

A Post Danmark az EBIT szintjéig az összes költséget és bevételt a különböző termékekhez allokálja (azaz az általa kínált szolgáltatásokhoz/termékekhez, például csomagokhoz vagy levelekhez, lásd még a (92) preambulumbekezdésben bemutatott példát). A költségek és bevételek a Post Danmark informatikai rendszerében, az SAP-ban található eredménykimutatásokból származnak (55). A költségelszámolási rendszer magában foglalja a Post Danmark valamennyi szervezeti egységét, beleértve a Post Danmark A/S valamennyi leányvállalatát is.

(90)

Amint az a 3. ábrán látható, a tevékenységalapú költségszámítás (ABC) módszerét használják arra, hogy a költségek eredetének elemzése alapján az alapvető működési költségeket a szabályozói elszámolásokban (azaz a Post Danmark szabályozási célokra készített elszámolásaiban) a különböző termékekhez vagy szolgáltatásokhoz allokálják.

(91)

Dánia kifejti, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli költségeket egyaránt az ABC-módszer alapján allokálják. Például az infrastrukturális költségeket az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá nem tartozó termékekhez is hozzárendelik, ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá nem tartozó termékek ugyanazon infrastruktúrán osztoznak.

(92)

A költségek termékekhez vagy szolgáltatásokhoz való allokálásának egyik példája a csomagok válogatási folyamata, amely hat tevékenységből áll (Termelés, csomagok begyűjtést követő gépi válogatása; Termelés, csomagok terítésre történő gépi válogatása; Csomagexport; Csomagimport; Termelés, a csomagok beérkezése és indítása; és Termelés, videókódolás). E hat tevékenység esetében felmerülnek személyi költségek (azaz egy költséghalmaz). [90–100] időregisztrációs kód áll rendelkezésre a személyi költségek tevékenységekhez (azaz az erőforrás-tényezőkhöz) való hozzárendelésére. Az erőforrás-tényező egyik példája a „78720 Produktion MS Pakker” időregisztrációs kód, amely a személyi költségeket a „termelés, csomagok begyűjtést követő gépi válogatása” és a „termelés, csomagok terítésre történő gépi válogatása” tevékenységekhez rendeli. A személyzet mellett ezek a tevékenységek más költséghalmazokból, például gépekből, berendezésekből és épületekből is igénybe vehetnek erőforrásokat. A folyamat utolsó lépése az, hogy egy tevékenység költségét a költségobjektumhoz (azaz a termékekhez, amelyek lehetnek csomagok, levelek stb.) allokálják. Ez költségtényezők segítségével történik. A költségtényezők közé tartoznak például a mennyiségek vagy a kiszállások száma.

(93)

A nem az ABC-módszer szerint allokált költségeket (azaz azokat a költségeket, amelyek nem az alapfolyamatok során felmerült költségek, az „egyéb működési költségekhez” és „egyéb költségekhez” sorolták) a közvetlen elemzés, illetve az ABC-módszer eredménye alapján allokálják (lásd: 4. ábra). A nem az alapfolyamatokhoz köthető működési költségek közé tartoznak például az informatikai és az ügyfélszolgálati központ. A közvetlen elemzés hasonló az ABC-módszerhez, és azt jelenti, hogy a közös költségeket például az ügyfélszolgálati központ személyzete által egy adott termékkel kapcsolatos kérdésre fordított idő alapján allokálják a termékhez.

(94)

A költségallokációs mechanizmusok mellett a költségeket a szabályozói elszámolásokban többletköltségként (57), hozzárendelhető közös költségként és nem hozzárendelhető közös költségként is besorolják.

(95)

A fent említett három költségkategória a következőképpen határozható meg:

(96)

Dánia kifejti, hogy a 4. ábrát a következőképpen kell értelmezni: az ABC-módszer alkalmazásával a Post Danmark közvetlen elemzéssel határozza meg egy vagy több termék erőforrás-allokációját. Ha a szóban forgó költségeket a költségtényező alapján rendelik hozzá egy termékhez ((92) preambulumbekezdés), a költségeket többletköltségként kell besorolni (felső kék nyíl). Ha a szóban forgó költségeket egynél több termékhez allokálják, a költségeket hozzárendelhető közös költségként kell besorolni (alsó kék nyíl).

(97)

Dánia az 5. ábrán példával szemléltette (58), hogy a Post Danmark hogyan sorolja be a címzett csomagok egy magánszemély által feladott, egy másik magánszemélynek címzett (CtC) csomagokhoz, valamint a vállalkozásoknak címzett (BtB) csomagokhoz kapcsolódó szállítási költségeit. A CtC az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozik, a BtB pedig nem. A figyelembe vett költségek a szállítási költségek, beleértve a járművezető fizetését, a jármű értékcsökkenését és az üzemanyag-fogyasztást. A költségeket a folyamat minden egyes lépése esetében hasonló módon sorolják be. Lásd a (98) preambulumbekezdésben szereplő másik példát. A bemutatott számadatok mindkét példánál szemléltető jellegűek.

(98)

A 6. ábrán látható példa a legfeljebb 2 kg tömegű címzett levelek és a vállalatoknak címzett csomagok (BtB) szétosztására vonatkozik. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség tartalmazza a címzett leveleket, a BtB-csomagokat nem.

(99)

A fenti két példából az következik, hogy az adott eljárás alá vont valamennyi termék esetében a költségeket a termékek által igénybe vett erőforrások felhasználásával arányosan allokálják (61).

(100)

Dánia továbbá azt állítja, hogy 2021 májusában a Dán Közlekedési Minisztérium megbízta a Deloitte könyvelő céget a Post Danmark költségelszámolási módszerének felülvizsgálatával. E felülvizsgálat elsődleges tárgya a Post Danmark volt. Ezenkívül a Deloitte megvizsgálta a Post Danmark és a PostNord Logistics (62) közötti számlázást. E felülvizsgálat során a Deloitte hozzáfért a Post Danmark és a PostNord Logistics szabályozói elszámolásaihoz és az azokat alátámasztó dokumentációhoz. Ezenkívül a Deloitte mindkét vállalatnál tudakozódott.

(101)

A Deloitte 2021. augusztus 30-án ismertette következtetéseit (63):

(102)

Felülvizsgálata során a Deloitte nem talált semmit, ami arra utalna, hogy a Post Danmark számviteli politikája ne lenne összhangban az alkalmazandó számviteli rendelettel és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel.

(103)

A hozzárendelendő bevételek összegét az SAP-ban szereplő eredménykimutatásból állapítják meg. A bevételek többsége a Post Danmark számlázási rendszerében nyilvántartott közvetlen értékesítésnek felel meg, és ezért közvetlenül a végtermékekhez és szolgáltatásokhoz rendelhető. A közvetlen értékesítésnek nem megfelelő és ezért a Post Danmark számlázási rendszerében nem szereplő bevételeket tanulmányok alapján osztják el (64). Ezek a tanulmányok biztosítják, hogy ok-okozati összefüggés álljon fenn a nyilvántartásba vett bevételek és az e bevételeket generáló termékek és szolgáltatások között.

(104)

Dánia kifejtette, hogy az elkülönített szabályozói elszámolásait a Post Danmark az alkalmazandó számviteli rendelettel összhangban készíti el, amely előírja, hogy a Post Danmarknak a 2006/111/EK irányelvvel összhangban el kell különítenie elszámolásait. Dánia azzal is érvel, hogy a számviteli rendelet a 97/67/EK irányelv 14. cikke (3) bekezdését követi, és hogy a Post Danmark elszámolásai alapvetően az okozatiság, az objektivitás, az átláthatóság és a következetesség elvén alapulnak.

(105)

A szabályozói elszámolások az egyetemes szolgáltatási kötelezettség részét képező minden egyes szolgáltatásra, valamint az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli minden egyes szolgáltatásra vonatkozóan bemutatnak elszámolást a számviteli rendelet 5. § (6) bekezdésével összhangban. Az elkülönített szabályozói elszámolások tartalmazzák a nettó árbevételt, a többletköltségeket, a többletköltségek utáni eredményt, a hozzárendelhető közös költségeket, a hozzárendelhető közös költségek utáni eredményt, a nem hozzárendelhető közös költségeket és az EBIT-eredményt.

(106)

Dánia szerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokhoz a többletköltségek, a hozzárendelhető közös költségek és a nem hozzárendelhető közös költségek megfelelő hányadát allokálták. Mind az egyetemes szolgáltatások, mind az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatások esetében az allokált költségek hányada különösen összhangban van az egyes szolgáltatási kategóriák által generált forgalommal. Az 1. táblázat bemutatja a 2020-ra vonatkozó szabályozói elszámolások teljes számadatait az egyetemes szolgáltatások és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeken kívüli szolgáltatások tekintetében.

1. táblázat

A 2020. évi szabályozói elszámolásokban szereplő teljes számadatok

(107)

A Post Danmark költségelszámolási módszereit és a költségallokációra és az elkülönített szabályozói elszámolások elkészítésére vonatkozó elveit a Dán Polgári Repülési és Vasúti Hatóság jóváhagyta (lásd a (87) preambulumbekezdést), amely ugyanaz a hatóság, amely ellenőrzi, hogy a Post Danmark megfelel-e a számviteli rendeletnek (jelenleg a 2014. évi rendeletnek). Emellett egy államilag felhatalmazott könyvvizsgáló minden évben ellenőrzi, hogy az elkülönített szabályozói elszámolásokat ugyanezen számviteli rendeletnek megfelelően készítik-e el (65).

(108)

A Dán Közszámlák Bizottsága (a továbbiakban: Statsrevisorerne) (66) kérésére a Rigsrevisionen vizsgálatot folytatott a Post Danmark számviteli gyakorlatainak felügyeletével kapcsolatban. 2021. január 15-én a Rigsrevisionen a honlapjára feltöltött jelentésben tette közzé megállapításait.

(109)

A Rigsrevisionen jelentése közzétételének napján a Statsrevisorerne közzétette a Rigsrevisionen jelentésének értékelését (67).

(110)

A Statsrevisorerne tudomásul vette a jelentésben felsorolt főbb pontokat:

(111)

A Statsrevisorerne a következő észrevételeket tette:

(112)

Dánia kifejti, hogy 2021. február 11-én a közlekedési miniszter a Post Danmarktól és a KPMG-től (amely 2013 óta a Post Danmark könyvvizsgálója), valamint a PwC-től kapott információk alapján válaszolt a Statsrevisorernének. Ebben a válaszban a miniszter megjegyzi, hogy a Rigsrevisionen jelentése mindenekelőtt arra a következtetésre jut, hogy a Közlekedési Minisztérium felügyelte azokat a területeket, amelyek felügyeletét jogszabály írja elő.

(113)

Emellett a miniszter helyesbíti azt a Dánia által tévesnek ítélt következtetést, amely szerint a PwC 2014. évi jelentése azt mutatta, hogy a költségek többségét az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó termékekhez allokálták, jóllehet az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó termékek az összes termék kevesebb mint felét tették ki:

(114)

A miniszter kifejti, hogy a PwC felülvizsgálata azt állapította meg, hogy a Post Danmark költségallokációja észszerű, megbízható, és megfelel a szabályozási követelményeknek.

(115)

A miniszter mindazonáltal tudomásul veszi a Post Danmark számviteli gyakorlatának bizonyos vonatkozásban nem megfelelő felügyeletét, és a 2020-as számviteli évtől kezdődően a következőket írja elő:

(116)

2021. március 5-én a Rigsrevisionen feljegyzést tett közzé, amelyben értékelte a közlekedési miniszter 2021. február 11-i válaszát (74). A feljegyzésben a Rigsrevisionen arra a következtetésre jutott, hogy:

(117)

Így figyelembe véve a felügyelet 2020-tól alkalmazandó változásait és a Post Danmark által alkalmazott jelenlegi költségallokációs módszereket, Dánia azt állítja, hogy a Bizottság alapozhatja a szabályozási felügyeletre és a független könyvvizsgálók által végzett éves felülvizsgálatra annak értékelését, hogy a Post Danmark számviteli gyakorlata megfelel-e a 97/67/EK irányelvnek, a 2006/111/EK irányelvnek és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabálynak.

(118)

Dánia szerint a Rigsrevisionen megjegyzi, hogy a külső könyvvizsgálót nem kérték fel kifejezetten a bemeneti adatok nyilvántartásba vételének ellenőrzésére. A (115) preambulumbekezdés 2. pontjában kifejtettek szerint azonban a Post Danmark külső könyvvizsgálója (KPMG) a Post Danmark elszámolásainak ellenőrzése során ellenőrizte a tényleges adatnyilvántartást, mivel erre magas szintű bizonyosságot nyújtó nyilatkozat kiadásához szükség van. 2020 vonatkozásában ugyanez történt, és ezt a könyvvizsgálói nyilatkozat kifejezetten megemlítette (75).

(119)

Dánia ezért azzal érvel, hogy nem kétséges, hogy a 2020-ra vonatkozó NAC-számítás megfelel a 2006/111/EK irányelv követelményeinek, amint azt az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály 18. pontja előírja.

(120)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (148)–(151) preambulumbekezdésében a Bizottság kétségeit fejezi ki a Post Danmark egységköltségeire gyakorolt azon hatásokkal kapcsolatban, amelyeket a kontrafaktuális forgatókönyvben az alábbiakkal összefüggésben javasolt változtatások gyakorolnának:

(121)

Dánia egyetért azzal, hogy – főszabályként – a kisebb mennyiségek általában magasabb egységköltségekhez vezetnek, és fordítva (az eljárás megindításáról szóló határozat (149) preambulumbekezdésének a) pontja). Az üzleti levelek csökkenő mennyisége miatt a Post Danmark az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó levélpostai termékek átlagos összköltségének (ATC) növekedését tapasztalta éveken keresztül a szabályozói elszámolásaiban. A kontrafaktuális forgatókönyv azonban olyan helyzetet tükröz, amelyben a Post Danmark optimalizálta a levélpostai szolgáltatást. A kontrafaktuális forgatókönyvben tett főbb kiigazítások egy levélválogató központ és [5–10] feldolgozóközpont bezárására, valamint a vidéki térségekben és a kisebb városokban nyújtott szolgáltatások csökkentésére terjednek ki.

(122)

i. A vidéki térségekre vonatkozó alacsonyabb szolgáltatási szint és ii. a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti kevésbé kiterjedt infrastruktúra alacsonyabb általános költségszintet eredményez a vidéki térségek értékláncában. Ez azt jelenti, hogy a Post Danmarknak a kontrafaktuális forgatókönyvben sikerült kivezetnie költségeket (vesd össze a 6.3.1.7.1. szakasz 4. és 6. táblázatát), így a vidéki térségekben az ATC-ként mért egységköltségek alacsonyabbak a kontrafaktuális forgatókönyvben, mint a tényleges helyzetben.

(123)

A városi térségeket (a vidéki térségekkel szemben) csak a kontrafaktuális forgatókönyv kevésbé kiterjedt infrastruktúrája érinti. Ezekben a térségekben – minden tényezőt figyelembe véve – az egységköltségek a kontrafaktuális forgatókönyvben a tényleges helyzettel azonos szinten maradnának.

(124)

Dánia ezért úgy véli, hogy a kisebb mennyiségek és az infrastruktúra csökkentésének következményeként jelentkező hatások kombinációja következtében az egységköltségek összességében nem emelkednének.

(125)

Általánosságban arra lehetne számítani, hogy a kézbesítési szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra egy részének bezárása az infrastruktúra fennmaradó részei közötti szállítási távolság növekedését vonja maga után. A nagyobb megteendő távolság a szállítási költségek növekedését jelentené, míg Dánia úgy vélte, hogy a szállítási költségek nem emelkednének a kontrafaktuális forgatókönyv szerint, ami miatt a Bizottság kétségeit fejezte ki e kérdéssel kapcsolatban.

(126)

Dánia kifejtette, hogy 2020-ban a Post Danmark két válogatóközpontot működtetett. A válogatóközpontok és/vagy feldolgozóközpontok számának meghatározására vonatkozó döntést az alapján hozták meg, hogy mi tekinthető optimálisnak és leginkább költséghatékonynak. Figyelembe véve a válogatandó küldemények számát, a 2020. évi műveletek esetében a két válogatóközponton alapuló struktúrát tekintették a legoptimálisabb és leginkább költséghatékony megoldásnak, mivel egyetlen, de nagyobb válogatóközpont esetében a küldeményenkénti költség magasabb lenne. A két központról egy központra történő átállásra akkor kerül sor, ha a válogatandó mennyiség egy bizonyos szint alá csökken. A kontrafaktuális forgatókönyv szerint a küldemények száma ténylegesen a két válogatóközpont további üzemeltetéséhez szükséges szint alá csökken majd. Dánia azt is kiemeli, hogy egyetemes szolgáltatóként a Post Danmark nem mindig képes csökkenteni a kapacitást a postai piac fejleményeire reagálva, ha fennáll annak a kockázata, hogy a jövőben az ilyen csökkentések miatt nem tudja teljesíteni az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget, amely azzal jár, hogy bizonyos szolgáltatási szintre vonatkozó követelményeket a Post Danmarknak teljesítenie kell.

(127)

A két központon alapuló struktúrában (tényleges helyzet) mindegyik központ egy-egy földrajzi területet fed le, és a válogatás kétlépcsős rendszerben történik. Az egyik központhoz kapcsolódó földrajzi területen gyűjtött postai küldeményeket a központba érkezéskor „begyűjtést követő válogatásnak” vetik alá. A másik válogatóközponthoz kapcsolódó földrajzi területen szétosztandó küldeményeket ezután a másik központba szállítják. A szétosztás előtt a válogatóközpontban lévő valamennyi postai küldeményt (beleértve a másik központból érkezőket is) „terítésre válogatják”, és a küldeményeket kiosztják a feldolgozóközpontokhoz. A levélpostai küldemények [70–80] %-a Kelet-Dániából származik, ezért a legtöbb küldeményt a Taastrupban (Kelet-Dánia) található válogatóközpont dolgozza fel.

(128)

A kontrafaktuális forgatókönyv szerint csak egy válogatóközpont maradna fenn, amely elegendő lenne a lecsökkent mennyiségű szétosztandó postai küldemények számára. Egyetlen válogatóközpont esetében nőni fog a begyűjtés helye és a válogatóközpont közötti szállítási távolság, valamint a válogatóközpont és a feldolgozóközpontok közötti szállítási távolság. Ugyanakkor elkerülhető lesz a két válogatóközpont közötti szállítás.

(129)

Az egy központon alapuló struktúrában (kontrafaktuális forgatókönyv) a válogatás egylépcsős rendszerben történik, amelynek során a postai küldeményeket egyidejűleg vetik alá a begyűjtést követő és a terítésre történő válogatásnak földrajzi alapon és útvonalak szerint. Ez azt jelenti, hogy a küldeményeket nem szállítják át egy másik válogatóközpontba „terítésre történő válogatás” céljából. Ennek megfelelően az egy központon alapuló rendszerben a levelek mindegyike csak egyetlen válogatáson megy át Kelet-Dániában, míg a tényleges helyzetben egyes levelek két válogatási folyamaton mennek keresztül.

(130)

Dánia megjegyzi, hogy a fentiek figyelembevételével (a válogatóközpontok közötti szállítás nagyobb távolságot jelent a fennmaradó válogatóközpont, valamint a feldolgozóközpontok és az útvonalak között) az NAC számítása során a teljes szállítási költség az egy központon alapuló rendszerben (kontrafaktuális forgatókönyv) továbbra is ugyanazon a szinten marad, és nem változik jelentősen a két válogatóközponton alapuló rendszerhez (tényleges helyzet) képest.

(131)

Ez a következőképpen szemléltethető: a tényleges helyzet szerint naponta [5–10] utat tesznek meg a keleti válogatóközponttól a nyugati válogatóközpontig, valamint napi [5–10] utat nyugatról keletre. Egy út körülbelül [200–300] km, ami körülbelül […] × […] km = […] km napi összesített távolságot jelent (lásd a 7. ábrát).

(132)

A 7. ábra Dánia két térképét mutatja. A piros körök a dániai válogatóközpontok indikatív elhelyezkedését mutatják. A bal oldali térkép a két központon alapuló, tényleges helyzet szerinti rendszert, míg a jobb oldalon található térkép az egy központon alapuló, kontrafaktuális forgatókönyv szerinti struktúrát mutatja.

(133)

A kontrafaktuális forgatókönyvben nőni fog a begyűjtés helye és az egyetlen válogatóközpont közötti szállítási távolság, valamint a válogatóközpont és a feldolgozóközpontok közötti szállítási távolság. Ugyanakkor elkerülhető lesz a két válogatóközpont közötti szállítás. Figyelembe véve, hogy a postai küldemények többsége Kelet-Dániában keletkezik ((127) preambulumbekezdés), a kelet-dániai válogatóközpontot tartják meg a kontrafaktuális forgatókönyvben, a nyugat-dániai válogatóközpontot pedig bezárják (76). Ez azt jelenti, hogy a kelet-dániai válogatóközpont és a feldolgozóközpontok közötti szállítási távolságokat nem befolyásolja az egy központon alapuló struktúra.

(134)

Emellett a postai küldemények Kelet-Dániából Nyugat-Dániába történő szállításának távolsága azonos lesz, a különbség egyszerűen az, hogy a távolságokat a postai küldemények azt követően teszik meg, hogy az egyetlen központban terítésre szétválogatták őket; míg a két központon alapuló struktúrában a postai küldeményeket csak földrajzi szempontból kell válogatni, mielőtt Nyugat-Dániába továbbítanák (a keletről nyugatra megtett [5–10] út körülbelül […] × […] km = […] km, lásd a (131) preambulumbekezdést és a 6. ábra jobb oldalán található térképen az „1A” jelet).

(135)

Növekedni fog a kelet-dániai válogatóközponttól a nyugat-dániai feldolgozóközpontokba induló és az onnan érkező szállítás távolsága. Ezek a nagyobb távolságok azonban megfelelnek a tényleges helyzetben szereplő, a nyugat-dániai és kelet-dániai válogatóközpontok közötti utaknak (körülbelül […] × […] km = […] km – lásd a (131) preambulumbekezdést és a 7. ábra jobb oldalán található térképen az „1A” jelet).

(136)

Csak a Nyugat-Dániába küldött és ott átvett küldemények szállítási távolsága fog növekedni. Dánia szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a költségek is növekedni fognak. Mivel a kontrafaktuális forgatókönyvben szereplő mennyiség alacsonyabb, mint a tényleges helyzet szerinti, a Nyugat-Dániában elküldött és átvett küldemények belefoglalhatók a már meglévő napi [10–20], keletről nyugatra és ellenkező irányba megtett útba. A (134) és (135) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ez a napi [10–20] út lényegében a kontrafaktuális forgatókönyvben is fennmarad.

(137)

Összegzésként megállapítható, hogy a körülbelül […] km ([…] + […]) teljes szállítási távolságot az egy levélküldemény-központon alapuló struktúrában is megteszik az „1A”-t lefedő útvonalakon. Ez a teljes távolság megegyezik a tényleges helyzetben szereplővel.

(138)

A feldolgozóközpontokat vizsgálva a Post Danmark 2020-ban (tehát a tényleges helyzetben) [10–20] ilyen központot üzemeltetett. Ezt a [10–20] központot szükségesnek tartották az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020-ban történő teljesítéséhez. A Post Danmark a költséghatékonyság növelése érdekében folyamatosan kiigazítja infrastruktúráját. 2018-ban például a Post Danmark még mindig [20–30] központot működtetett. A 2020-ban üzemeltetett [10–20] központ ezért jelentős lefelé irányuló kiigazítást tükröz. Ez a változás nem meglepő, mivel azok a piacok, amelyeken a Post Danmark működik, nem statikusak, hanem volatilisek és dinamikusak. A mennyiségek évről évre jelentősen változhatnak, ezért az infrastruktúra az évek során a mennyiségi változások miatt kiigazításra került.

(139)

A kontrafaktuális forgatókönyv szerint a feldolgozóközpontok számának [10–20]-ról [10–20]-ra történő csökkentése – akárcsak a válogatóközpontok esetében – szintén nagyobb távolságokat eredményezne, de ezúttal a feldolgozóközpontok és a szolgáltatási pontok között. Ugyanakkor a kisebb mennyiségeknek megfelelő feldolgozóközpontok számának csökkenése azt is jelenti, hogy a tényleges helyzethez képest számos, válogatóközpontok és feldolgozóközpontok közötti út elkerülhető.

(140)

A 8. ábra azt mutatja, hogy az [5–10] feldolgozóközpont kontrafaktuális forgatókönyv szerinti bezárása nem érinti az ország minden térségét. Az érintett térségek a következők: Funen, Dél-Jütland egy része (mindkettő Nyugat-Dániában található), valamint Közép-, Dél- és Nyugat-Sjælland (Kelet-Dánia). Az érintett térségekben a válogatóközpontok és a feldolgozóközpontok közötti szállítási távolság csökkenni fog, mivel a válogatóközpontoktól kevesebb irányba indulnak útvonalak, de a kisebb depókba/szolgáltatási pontokra történő szállítást továbbra is el kell végezni, így a kevesebb irány eredményeként végül a szállítási távolságok a tényleges helyzettel megegyező szinten maradnak. Ennek oka, hogy továbbra is szükség van a kisebb depókba/szolgáltatási pontokra történő szállításra, ami miatt kevesebb, de hosszabb utat kell megtenni.

(141)

Az egyik érintett térség – például a közép- és nyugat-sjællandi térség – alapján a tényleges helyzet szerinti [10–20] feldolgozóközpontra épülő struktúrában naponta megteszik az utat […], […] és […] között, ami hozzáadódik a Taastrup (Kelet-Dánia) válogatóközpontból induló és oda érkező [300–400] km-es szállítási távolsághoz (77).

(142)

A kontrafaktuális forgatókönyv szerinti [10–20] feldolgozóközpontra épülő struktúrán belül a […]-i feldolgozóközpont a […] és a […] térségét fedi le. A Taastrupból […]-ba/-be történő szállítás továbbra is fennmarad, és körülbelül […] km utat jelent oda-vissza. A […] feldolgozóközpontnak még azelőtt elő kell készítenie a levélküldeményeket a teljes térség számára (azaz saját térsége, valamint a tényleges helyzet szerint […] és […] feldolgozóközpontjainak térsége számára), mielőtt a postai küldemények szétosztásra készen állnának. Ezt követően az előkészített postai küldeményeket […]-ból/-ből […]-ba/-be és […]-ból/-ből […]-ba/-be fuvarozzák, ahol kisebb depók/szolgáltatási pontok találhatók, ahonnan a háztartásoknak történő szétosztás megkezdődik. A […]-tól/-től […]-ig és vissza, és a […]-tól/-től […]-ig és vissza naponta megtett utak körülbelül […] km-t tesznek ki.

(143)

Ez azt jelenti, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint [200–300] km ([…] km + […] km) teljes szállítási távolságot tesznek meg a [10–20] feldolgozóközponton alapuló struktúra [300–400] km-éhez képest, lásd a (141) preambulumbekezdést.

(144)

Ennek alapján Dánia és a Post Danmark tehát úgy becsüli, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti [10–20] feldolgozóközponthoz kapcsolódó teljes szállítási költség körülbelül ugyanazon a szinten marad, mint a [10–20] feldolgozóközpontra épülő tényleges helyzet szerinti szállítási költségek, és így a szállítási költségek nem változnak jelentősen.

(145)

Végül, a szolgáltatási pontokra történő szállítás már most is folyamatban van. Annak ellenére, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint nagyobb mennyiségeket kézbesítenek majd a vidéki területek szolgáltatási pontjaira, ez nem vezet a költségek növekedéséhez, mivel a járművek jelenlegi kapacitása ezeket a mennyiségeket is képes kezelni. A vidéki térségekben és kisebb városokban található háztartások részére történő szétosztás megszüntetése ezért nem vezet a szállítási költségek növekedéséhez.

(146)

Figyelembe véve a (126)–(145) preambulumbekezdésben foglalt magyarázatokat, Dánia úgy véli, hogy annak ellenére, hogy néhány korlátozott esetben a levél- vagy csomagküldemények kézbesítéséhez lehet, hogy nagyobb távolságokat kell megtenni, a szállítási költségek nem emelkednek.

(147)

A 4.3.2.1. és 4.3.2.2. szakaszban foglalt magyarázatok alapján Dánia úgy véli, hogy a Bizottságnak a Post Danmark egységköltségeire gyakorolt, a kontrafaktuális forgatókönyv feltételezéseiből következő hatással kapcsolatos kétségei teljes mértékben eloszlatásra kerültek.

(148)

A fentiekre tekintettel Dánia megállapítja, hogy NAC-módszere összhangban van az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabályban és a 97/67/EK irányelvben meghatározott követelményekkel.

(149)

Dánia általánosságban hivatkozik a Rigsrevisionen jelentésére vonatkozó korábbi beadványaira, de részletesebben is reagál az érdekelt felek bizonyos nyilatkozataira.

(150)

Az érdekelt felek azt állítják, hogy a Rigsrevisionen elégtelennek minősítette a Post Danmark számvitelének felügyeletét ((28) preambulumbekezdés). Dánia kifejti, hogy ez az állítás nem pontos. A Rigsrevisionen inkább a „nem volt teljesen megfelelő” (78) megfogalmazást használja, ami Dánia szerint távol áll attól, hogy a felügyeletet „nem megfelelőnek” nevezzék. Ez a Rigsrevisionen által használt minősítési skálából is következik. A Rigsrevisionen jelentését „enyhe kritikának” minősítette, amely a Rigsrevisionen minősítési skáláján a második legjobb (79).

(151)

Az érdekelt felek azt is állítják, hogy a Post Danmark elszámolásainak külső könyvvizsgálók általi éves ellenőrzése nem megbízható ((29) preambulumbekezdés), mivel: i. nem voltak olyan kritériumok, amelyek alapján megállapítható lett volna, hogy az ellenőrzés mikor kielégítő, és ii. a Dán Polgári Repülési és Vasúti Hatóság nem gondoskodott arról, hogy a könyvvizsgáló megvizsgálja, hogy a Post Danmark kellően részletes szinten rögzítette-e az adatokat. Dánia felhívja a figyelmet arra, hogy a könyvvizsgálói jelentések a 2014–2019-es pénzügyi évekre vonatkozóan magas szintű bizonyosságot nyújtottak. Ezenkívül a Rigsrevisionen jelentése miatt a Közlekedési Minisztérium kifejezetten előírta, hogy a külső könyvvizsgáló a 2020-as pénzügyi évtől kezdve továbbra is magas bizonyossági szintű ellenőrzést végezzen. A magas szintű bizonyosság azt is jelenti, hogy a könyvvizsgáló ellenőrzi a tényleges adatnyilvántartást ((115) preambulumbekezdés). Dánia kifejti, hogy benyújtotta a Bizottságnak a 2020. évi könyvvizsgálói jelentést, és hogy a jelentésből az következik, hogy magas szintű bizonyosságot nyújtottak.

(152)

Dánia megismétli, hogy az érdekelt felek tévesen állítják ((33) és (34) preambulumbekezdés), hogy az összes közös költséget az egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez allokálják. Ehelyett a Post Danmark a költségeket (az egyetemes szolgáltatási költségeket és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli költségeket) az erőforrásoknak az ABC-elemzés vagy a költségek eredetére vonatkozó más közvetlen elemzés által kimutatott igénybevétele alapján allokálja. Dánia megjegyzi továbbá, hogy az ITD állításai megalapozatlanok és azonosak a T-561/18. sz. ügyben előterjesztettekkel, amelyeket a Törvényszék a 2021. május 5-i ítéletében elutasított (80).

(153)

Az NAC-módszert illetően Dánia hangsúlyozza, hogy még ha az NAC túl magasnak is bizonyulna, ez nem jelentené azt, hogy a kompenzáció is túl magas lenne, mivel a tényleges kompenzáció csak az NAC 58 %-át teszi ki (81).

(154)

Annak további biztosítása érdekében, hogy ne kerüljön sor túlkompenzációra, és a rendes eljárással összhangban a dán hatóságok – egy államilag felhatalmazott könyvvizsgáló segítségével – a 2020. évi tényleges számadatok alapján utólagos felülvizsgálatot fognak végezni a 2020. évi tényleges NAC-ról.

(155)

Azon kérdések mellett, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság kifejezetten kételyeit fejezte ki (azaz a vállalat méretének csökkentése, valamint a válogatóközpontok és feldolgozóközpontok számának csökkentése), Dánia a következő észrevételeket is teszi az érdekelt feleknek a kontrafaktuális forgatókönyvre vonatkozó kritikájával kapcsolatban ((40)–(45) preambulumbekezdés). Egy megfelelő kontrafaktuális forgatókönyv nem olyan forgatókönyv, amelyben a Post Danmark teljesen megszüntetné a levélpostai szolgáltatások vidéki térségekben történő nyújtását (és ezáltal lemondana minden bevételéről, amelyet ezekben a térségekben a tényleges helyzet szerint szerez). Ehelyett észszerűbb, ha optimalizálja a szolgáltatásait a vidéki térségekben. Ez azt jelenti, hogy csökken a szolgáltatási szint (például már nem kínálnak házhoz kézbesítést, hanem átvételi opcióval dolgoznak), de megtartják a szétosztást. Ezzel csökkentik a költségeket, és lemondanak bizonyos bevételekről (de nem az összes bevételről).

(156)

Az érdekelt felek úgy vélik, hogy a vakoknak szóló ingyenes szétosztás nem szűnne meg. Dánia megerősíti, hogy a vakoknak szóló ingyenes szétosztást valójában megszüntetnék (82), amint az a 2018. évi határozat esetében is történt (az említett határozat (160) preambulumbekezdése, 2. táblázat).

(157)

Ami konkrétabban a DPD-hálózatot ((42) preambulumbekezdés) illeti, Dánia megjegyzi, hogy ez egy olyan szolgáltatás, amelyet a DPD védjegye alatt forgalmaznak, és amely a tényleges helyzetben már létezik, és olyan saját hálózattal rendelkezik (83), amely teljesen elkülönül a Post Danmark jelenlegi nemzetközi postai és csomagszétosztási szolgáltatásától, amelyet az Egyetemes Postaegyezménnyel összhangban nyújt. A megállapodást a DPD-vel a PostNord Group kötötte, és ezért kiterjed a skandináv országokra. A DPD-vel kötött megállapodás legalább az elkövetkező években hatályban marad, mivel az eredeti záró dátum […]. A Post Danmark Egyetemes Postaegyezmény szerinti, saját, határokon átnyúló postai szolgáltatásának megszüntetése nincs hatással a DPD-csomagokkal kapcsolatos költségekre.

(158)

Az egész országra kiterjedő üzletilevél-szétosztásnak a városi térségekben történő, heti egynapos kézbesítéssel való állítólagos felváltását illetően ((44) preambulumbekezdés) Dánia megjegyzi, hogy ez az állítás téves, és hogy a Post Danmark a kontrafaktuális forgatókönyv szerint továbbra is biztosítaná az üzleti levelek szétosztását, de alacsonyabb szolgáltatási szint mellett (lásd a (155) preambulumbekezdést).

(159)

Ami a postapontoknak a kisebb szigeteken szolgáltatási pontokkal való felváltását illeti ((45) preambulumbekezdés), Dánia megjegyzi, hogy a 2018. évi határozatban bemutatott kontrafaktuális forgatókönyvvel ellentétben a Post Danmark a 2020-ra vonatkozó kontrafaktuális forgatókönyv szerint továbbra is kínál darabonkénti díjszabású küldeményeket (leveleket és csomagokat), mivel az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2017–2019-es időszakra vonatkozó kompenzációja Bizottsághoz való bejelentésének időpontjában fennálló helyzettel ellentétben a darabonkénti díjszabású küldemények szétosztása a 2020-as tényleges helyzetben már nyereséges. A darabonkénti díjszabású küldemények jelenlegi nyereségessége annak köszönhető, hogy a szolgáltatás magasabb árakon kisebb mennyiségeket foglal magában, és hogy ezzel egyidejűleg egy új termelési modellt vezettek be. Ezért a postapontok megmaradnak; az állandó összeköttetéssel nem rendelkező kisebb szigeteken azonban a termékek kínálata a postapontokon a tényleges helyzethez képest szerényebb lesz. A leveleket és a csomagokat továbbra is fel lehet venni egy postaponton és/vagy el lehet küldeni egy postapontról; a csomagcímkét azonban online, alkalmazáson keresztül vagy a szárazföldön található postaponton kell megvásárolni. Ilyen címkét már nem lehetne megvásárolni egy kisebb, állandó összeköttetéssel nem rendelkező szigeten.

(160)

Dánia kifejti, hogy az érdekelt felek által hivatkozott Cseh Posta ügy ((46) preambulumbekezdés) azt mutatja, hogy egyes postahivatalok kontrafaktuális forgatókönyv szerinti bezárása a mennyiség visszaeséséhez vezethet, mivel egyes ügyfelek a versenytársakhoz térnének át, egyes ügyfelek pedig a keresletük csökkentése mellett döntenének. A Post Danmark azonban a kontrafaktuális forgatókönyv szerint ((159) preambulumbekezdés) nem zár be postahivatalokat (vagy „postapontokat”), ezért Dánia úgy véli, hogy a Cseh Posta ügy nem releváns a Post Danmark 2020. évi egyetemes szolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos NAC kiszámítása szempontjából.

(161)

Dánia egyetért azzal, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti, az üzletilevél-postai szolgáltatás optimalizálásának eredményeként csökkentett szolgáltatási szint a volumen csökkenéséhez vezetne. Ez bevételkiesést eredményezne mind az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó termékek, mind az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatályán kívüli termékek esetében. Dánia azt állítja, hogy az elmaradt bevételeket mind az elsőbbségi üzleti levelek, mind a gazdaságos üzleti levelek tekintetében beépítette az NAC-ba.

(162)

Ami az elterjedtséget illeti (3.2.5.1. szakasz), Dánia a Törvényszék T-561/18. sz. ügyben megfogalmazott következtetéseire hivatkozik. Ebben az ügyben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a felperesek által benyújtott bizonyítékok nem igazolták, hogy a 2017–2019-es időszakra vonatkozó NAC-számításban az elterjedtséghez kapcsolódó immateriális hasznot is figyelembe kellene venni (84). Mivel az érdekelt felek ugyanazokra a bizonyítékokra támaszkodnak, Dánia úgy véli, hogy a jelen ügyben ugyanezt a következtetést kell levonni.

(163)

Emellett, és ez az összes lehetséges immateriális haszonra vonatkozik, az elterjedtséget csak annyiban kellene immateriális haszonként figyelembe venni az NAC-számításban, amennyiben a Post Danmark az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hiányában nem tartaná fenn az elterjedtséget, és feltéve, hogy a Post Danmark számára ezen elterjedtség előnyt jelent. Mivel a Post Danmark a kontrafaktuális forgatókönyvben is fenntartja az elterjedtséget (a földrajzi lefedettség azonos), főként a csomagokkal kapcsolatos tevékenységei miatt, az elterjedtség ekként nem az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből, hanem a kontrafaktuális forgatókönyvben fenntartandó egyéb tevékenységekből ered. E tekintetben Dánia rámutat arra, hogy az érdekelt felek által annak igazolására benyújtott bizonyítékok (85) többsége, hogy a Post Danmarknak a kontrafaktuális forgatókönyvben az elterjedtséget immateriális haszonként kellett volna figyelembe vennie, a csomagokra vonatkozik, és ez csak alátámasztja Dánia érvelését. Egy másik bizonyíték (86) elavult, és nem veszi figyelembe a 2000 óta végrehajtott digitalizációt.

(164)

Az ARCEP egy másik tanulmányával (87) kapcsolatban, amelyre az érdekelt felek hivatkoznak, Dánia kifejti, hogy ez a tanulmány inkább azt a feltételezést támasztja alá, hogy a kontrafaktuális forgatókönyvben ne rendeljenek hozzá értéket az elterjedtséghez. A jelentés ugyanis azt állapította meg, hogy a kontrafaktuális forgatókönyvben a La Poste (a francia postavállalat) elterjedtsége alapvetően nem változik, és ezért az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből eredő bármilyen elterjedtség nem minősül immateriális haszonnak az NAC kiszámítása szempontjából (88). Az ARCEP jelentése tehát csak alátámasztja a Törvényszék T-561/18. sz. ügyben hozott ítéletének 154. pontjában foglalt következtetéseit, nevezetesen azt, hogy meg kell vizsgálni, hogy az elterjedtség immateriális haszonnak minősül-e, és hogy az nem tekintendő szisztematikusan az NAC-ból levonandó haszonnak.

(165)

Az ITD által benyújtott IBPT-jelentés (89) is alátámasztja ezt a következtetést, mivel a Bpost helyzetének konkrét értékelését követően megállapítást nyert, hogy az elterjedtség nem jelent immateriális hasznot a Bpost számára, mivel a Bpost egyetlen előnye abból, hogy Belgium egész területén köteles szolgáltatást nyújtani, a megnövekedett mennyiség, amelynek hasznát a kontrafaktuális forgatókönyv is figyelembe veszi (90).

(166)

Azt illetően, hogy a vállalati hírnév az NAC szempontjából immateriális haszonnak minősül-e (3.2.5.2. szakasz), Dánia megjegyzi, hogy nincs pozitív értéke annak, ha adott vállalat az egyetemes szolgáltató Dániában. Dánia elismeri, hogy ez azonban más országokban nem feltétlenül van így. Dániában csökkent a szolgáltatási szint (a napi kézbesítés helyett jelenleg ötnapos szétosztás van), az árak pedig emelkedtek. Ennek eredményeként a nagyközönség a Post Danmarkhoz költséges és lassú szolgáltatást társít. A csökkent szolgáltatási szint hatással van a csomagokra is, amelyek esetében a napi kézbesítés mindaddig fennáll, amíg nem „maxi levélről” van szó, amely az ötnapos szétosztás hatálya alá tartozik.

(167)

Dánia úgy véli, hogy különböző elemzések alátámasztják azt az álláspontot, hogy a Post Danmark vállalati hírneve gyenge:

(168)

Dánia megjegyzi továbbá, hogy nem helytálló, hogy a Post Danmark kizárólagos joggal rendelkezik a „Danmark” szó használatára. Az UPU szabályai és a postatörvény értelmében a Post Danmark által kibocsátott bélyegeknek kell tartalmazniuk a „Danmark” szót; ez azonban nem egy általánosabban vett kizárólagos jog.

(169)

Ami azt az állítást illeti, hogy a Post Danmark jogosult postaládákat telepíteni nyilvános helyiségekben (3.2.5.3. szakasz), Dánia jelzi, hogy a Post Danmarknak kérelmet kell benyújtania azokhoz az illetékes hatóságokhoz vagy vállalatokhoz, amelyek az épület tulajdonosai, amennyiben postaládákat kíván telepíteni az említett épületekben (92). Az út menti postaládákat a helyi önkormányzatoknak kell jóváhagyniuk. Általában minden postavállalatnak joga van ahhoz, hogy bizonyos feltételek mellett postaládákat telepítsen (93).

(170)

Az érdekelt felek azt állítják, hogy a fel nem használt bélyegeket és a gyűjtés céljából tartott bélyegeket immateriális haszonként kell figyelembe venni az NAC számításában, és hivatkoznak a Cseh Postára vonatkozó 2018. évi bizottsági határozatra (3.2.5.4. szakasz).

(171)

A kontrafaktuális forgatókönyv szerint a Post Danmark vagy továbbra is kibocsátana bélyegeket (pl. a „Dánia” helyett „PostNord” jelzéssel), és fenntartaná gyűjtési célú termékeit, vagy a bélyegek helyett címkékre térne át. A konzervatív megközelítés érdekében azonban a Post Danmark beleegyezik abba, hogy a fel nem használt bélyegek és a gyűjtési célú bélyegek formájában jelentkező előnyt levonja.

(172)

A Post Danmark éves beszámolójával összefüggésben a Post Danmark tartozását az ügyfelek fel nem használt bélyegei formájában számítják ki. A 2020. évre vonatkozóan az összeget 30 millió DKK-ban számolták el. Dánia elismeri, hogy a Post Danmark által ily módon (fel nem használt bélyegek formájában) megszerzett kamatmentes hitel hasznot jelent a Post Danmark számára. A hasznot a Post Danmark fel nem használt bélyegek formájában fennálló tartozásával megegyező értékű kamatozó hitel kamatköltségeként számítják ki. A kamatlábat konzervatívan [0–5] %-ban állapították meg, így az érték 2020-ban körülbelül […] DKK.

(173)

A Post Danmark úgy véli, hogy a [0–5] %-os kamatláb konzervatív, mivel a fel nem használt bélyegekre vonatkozó 30 millió DKK-nál jóval nagyobb összegű, csoporton belüli kölcsön transzferárazási elemzésén alapult. A Post Danmark konkrét információkat kapott a PostNord Grouptól egy, a következő feltételezéseken alapuló kölcsönről:

(174)

Ennek alapján a Post Danmark a következő feltételeket tartalmazó hitelbírálati információkat kapta:

(175)

Ebből következik, hogy egy 30 millió DKK összegű hitel rögzített kamatlába évi [0–5] % lenne, ami jóval elmarad az alkalmazott évi [0–5] %-os kamatlábtól. Az ebből származó haszon […] DKK-t tesz ki.

(176)

Ha a Post Danmark címkékre térne át, abból kell kiindulni, hogy fel nem használt címkék is léteznének. Ezért Dánia szerint a […] DKK értékű teljes haszon figyelembevétele nagyon konzervatív.

(177)

Emellett Dánia évi […] millió DKK-ra számította a gyűjtési célú termékekből származó nyereséget. A bérmentesítésre nem használt bélyegekkel, évkönyvekkel, éves bélyeg-összeállításokkal stb. kapcsolatos forgalom évi […] millió DKK nagyságrendű. Ez a forgalom a tényleges gyűjtési célú termékek […] millió DKK-nak megfelelő értékéből és a nyilvánvaló gyűjtési értékük miatt fel nem használt (96) (gyűjteménybe szánt vagy felhasználás nélkül elveszett) bélyegek […] millió DKK értékéből tevődik össze. Az eredmény kiszámításához figyelembe veendő releváns költségeket a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A gyűjtési célú termékekből származó haszon kiszámítása szempontjából releváns költségek

(178)

Az érdekelt felek arra vonatkozó észrevételeivel kapcsolatban, hogy a Post Danmark milyen méretgazdaságosságot élvezne, mivel az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésére igénybe vett hálózatát az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli termékek forgalmazására használja (3.2.5.5. szakasz), Dánia kijelenti, hogy a méretgazdaságosságot csak akkor kellene immateriális haszonként figyelembe venni az NAC-számításban, ha az az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hiányában nem maradna fenn.

(179)

A kontrafaktuális forgatókönyv szerint a Post Danmark fenntartaná országos hálózatát a csomagok szétosztására, így a Post Danmark ugyanolyan méretgazdaságossággal rendelkezne, mint a tényleges helyzetben.

(180)

A DPD-hálózatot (97) ((58) preambulumbekezdés) illetően Dánia megjegyzi, hogy ezek a tevékenységek teljesen elkülönülnek a Post Danmark egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos tevékenységeitől, és a PostNord Grouppal kötött megállapodáson alapulnak. A DPD-hálózat a kontrafaktuális forgatókönyv szerint fennmarad a jelenleg a tényleges helyzetben működtetett formában.

(181)

Ami a herningi HI-Park új csomagközpontról szóló, 2017. június 6-i cikket illeti ((58) preambulumbekezdés, 45. lábjegyzet), Dánia kifejti, hogy a csomagközpont támogatja a Post Danmark által a logisztika, (a főként az e-kereskedelemből eredően) a csomagszétosztás és az árufuvarozás terén tapasztalt erőteljes növekedést. Ez a cikk tehát csak alátámasztja azt az álláspontot, hogy a Post Danmark a kontrafaktuális forgatókönyv esetén fenntartaná méretgazdaságosságát.

(182)

Ami a leveleket illeti, a levélmennyiség elmúlt években tapasztalt drasztikus csökkenése jelentős kihívást jelentett a Post Danmark számára, mivel a Post Danmarknak számos állandó költsége van, amelyek nem változnak attól függően, hogy mennyi postai küldeményt továbbítanak. Ezért a Post Danmark által szétosztott levelenkénti költségek meredeken emelkedtek. A Post Danmark mérete tehát inkább jelentős hátrányt jelentett, mivel nem lehetett a műveleteket a piaci fejleményekhez igazítani. Ezért az érdekelt felek állításával ellentétben a Post Danmark nem az egyetemes szolgáltatási kötelezettség miatt profitált a méretgazdaságosságból.

(183)

Dánia szerint az alkupozíciót (lásd a 3.2.5.6. szakaszt) csak akkor kellene az NAC-ban figyelembe venni, ha az a kontrafaktuális forgatókönyvben rosszabbodna vagy eltűnne. Dánia szerint nem ez a helyzet, és az érdekelt felek nem nyújtottak be ezt cáfoló bizonyítékot.

(184)

Dánia szerint a Post Danmark alkupozíciója nem az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel, hanem a Post Danmark méretével és a PostNord Group méretével függ össze. Ezért a Post Danmark azonos alkupozícióval rendelkezne a kontrafaktuális forgatókönyvben.

(185)

A 2011. évi ERGP-jelentésből és a Frontier Economics 2013. évi jelentéséből származó azon érvet illetően, miszerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség miatt a Post Danmark könnyebben tud politikusokat elérni, és erőteljesebb befolyást gyakorol a szabályozási rendszerre, mint versenytársai, Dánia megjegyzi, hogy ezek a jelentések 9–11 éve készültek és elavultak, mivel nem veszik figyelembe a dán postai piac jelentős digitális zavarát. A jelentések továbbá csupán azt állapítják meg, hogy az egyetemes szolgáltatói minőség a szabályozó hatóságokra és a politikusokra gyakorolt befolyásként megjelenő előnyökkel járhat. A jelentések azt is kimondják, hogy „csekélyebb bizonyítékok állnak rendelkezésre ennek hasznairól”, és nincs iránymutatás az ajánlott értékelési módszerekről, mivel több kutatásra van szükség. Dánia véleménye szerint az ilyen homályos és határozatlan állítások nem minősülnek bizonyítéknak.

(186)

Mindenesetre Dánia azt állítja, hogy a Post Danmark feletti tulajdonjoga és a postai ágazat szabályozási rendszere jogilag és funkcionálisan elkülönül. Az érdekelt felek állításaival ellentétben a Post Danmarknak nincs különösebb politikai befolyása a jelenlegi politikai légkörben. A levélmennyiség csökkenése és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért járó kompenzáció szükségessége inkább politikai vitát váltott ki a postai szolgáltatás jövőjéről.

(187)

A Post Danmark alkupozíciója nem múlja felül a többi nagyvállalatét. Éppen ellenkezőleg, a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokat befolyásolja az a várakozás, hogy a Post Danmark továbbra is a legszigorúbb normáknak fog megfelelni, például a bérek tekintetében. Ez gyengíti a Post Danmark alkupozícióját. Ugyanez érvényes a beszállítók esetében: a Post Danmark alkupozíciója nem múlja felül a többi nagyvállalatét. Éppen ellenkezőleg, a Post Danmark a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (98) (közüzemi irányelv) hatálya alá tartozik, ezért a beszállítókkal kötött valamennyi szerződést közbeszerzési eljárásnak kell alávetni.

(188)

Ami a reklámhatásokat (3.2.5.7. szakasz) illeti, Dánia úgy véli, hogy az eljárás megindításáról szóló határozat (134), (135) és (136) preambulumbekezdéséből egértelműen kiderül, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó, főként a látható kapcsolattartó pontokon (pl. postaládákon, az ügyfelek általi önkiszolgáló csomagátvételre szolgáló berendezésekben, postapontokon és a Post Danmark egyes járművein) történő reklámozásból származó szellemitulajdon-eszközöket megfelelően figyelembe vették az NAC számítása során. A Post Danmark kapcsolattartó pontjainak az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő reklámértékét a marketingre és a fogyasztói magatartásra szakosodott Annalect A/S külső tanácsadó cég számította ki. Az Annalect A/S alaposan és objektíven megvizsgálta, hogy mely kapcsolattartó pontokat kell figyelembe venni a számításban.

(189)

Dánia úgy véli, hogy a keresleti komplementaritásokat csak akkor kellene immateriális haszonként figyelembe venni az NAC-számításban, ha azok a kontrafaktuális forgatókönyv esetében nem maradnának fenn (3.2.5.8. szakasz). A Post Danmark fő termékei, a levél- és csomagküldemények azonban a kontrafaktuális forgatókönyv szerint megmaradnának, és ezért továbbra is fennállna az e termékek közötti keresleti komplementaritás.

(190)

Ami a többi terméket illeti, elméletileg meg lehet állapítani a keresleti komplementaritás formájában megnyilvánuló immateriális hasznot. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy tényleges haszon áll fenn. A keresleti komplementaritás valójában akár hátrányt is jelenthet, ha a nyereséges termékek értékesítése a nem nyereséges termékek értékesítésének növekedéséhez vezet. Dánia kifejti, hogy a Post Danmark nem talált bizonyítékot arra, hogy a Post Danmark termékei között jelentős mértékű keresztértékesítés történt volna, amikor magánszemélyek postai küldeményeket hoznak egy postapontra, sem pedig arra, hogy a magánszemélyek ilyen helyzetben spontán keresletet támasztanának a Post Danmark más termékei iránt. Amikor magánszemélyek postaládákba helyeznek el postai küldeményeket, más termékek értékesítésére egyszerűen nem kerül sor.

(191)

Az üzleti ügyfelek esetében az értékesítési folyamatokba az ügyfél üzleti tevékenységének területén működő hivatásos vevőket és döntéshozókat is bevonnak. Dánia szerint azonban a Post Danmark nem talált bizonyítékot olyan ok-okozati összefüggésre, miszerint az egyik termékkel kapcsolatos értékesítési munka spontán keresletet generál a Post Danmark más termékei iránt. Ez annál is inkább így van, mivel előfordulhat, hogy az ügyfél üzleti tevékenységének területén működő más-más döntéshozók érintettek a különböző postai termékekkel kapcsolatban.

(192)

Dánia egyértelművé teszi, hogy a Post Danmark nem élvez mentességet a járművek parkolására és megállására vonatkozó tilalom alól (3.2.5.9. szakasz). Sem a postatörvény, sem a közúti közlekedésről szóló törvény (Færdselsloven) nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek ilyen mentességeket biztosítanának a Post Danmark számára. Az érdekelt felek állításukat láthatóan az ARCEP 2010. évi és a Frontier Economics 2013. évi jelentésére alapozzák, amelyek szerint az egyetemes szolgáltatók részesülhetnek ilyen előnyökben, és hogy egyes országok egyetemes szolgáltatói valóban részesülnek ilyen előnyökben. Dániában a Post Danmark esetében azonban nem ez a helyzet.

(193)

Azzal az állítással kapcsolatban, hogy a Post Danmark kizárólagos joggal rendelkezik arra, hogy hozzáférjen az ügyfelekkel és a kereslettel kapcsolatos információkat tartalmazó állami nyilvántartásokhoz, amelyek segítségével hatékonyabban forgalmazhatja postai termékeit (3.2.5.10. szakasz), Dánia megjegyzi, hogy minden postai szolgáltató kaphat címinformációkat például a dán központi személyi nyilvántartásból (CPR) díj ellenében. Azonban csak a Post Danmark, mint egyetemes szolgáltató kaphat címeket a CPR-ből a Dániába belépőkre és az újszülöttekre vonatkozóan. Az információkhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében a postatörvény előírja, hogy az egyetemes szolgáltató, a Post Danmark köteles megkülönböztetésmentes feltételek mellett és kizárólag a költségeken alapuló árakon címinformációt felkínálni más postavállalatoknak. A Post Danmark tehát nem rendelkezik kizárólagos joggal vagy előnnyel. Dánia hozzáteszi továbbá, hogy a címinformációt nem szabad marketingcélokra felhasználni (99).

(194)

Az érdekelt felek (67) és (68) preambulumbekezdésben foglalt állításaira reagálva Dánia kifejtette, hogy a Post Danmark nem termel nettó jövedelmet az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből. 2020-ban az egyetemes szolgáltatások 10 millió DKK nettó hiányt eredményeztek ((153) preambulumbekezdés, 81. lábjegyzet), még akkor is, ha figyelembe vesszük az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020. évi kompenzációja nélkül a nettó hiány 233 millió DKK.

(195)

Dánia úgy véli, hogy az érdekelt felek félreértik a bélyegeknek a Post Danmark működésében betöltött szerepét ((69) preambulumbekezdés). A Post Danmark bevételi forrásai semmilyen forgatókönyv szerint sem függenek a bélyegek kibocsátásától. A bélyeg a szolgáltatásnyújtás előzetes megfizetésének eszköze, és például egy darabonkénti díjszabású levélre (borítékra) ráhelyezve azt mutatja, hogy a szolgáltatást az ügyfél megfizette. A levél szétosztása megfizetésének más módjai is vannak, például a postacímkék és a postakódok. Manapság gyakran használnak postakódokat a bélyegek helyett. Bélyegek nem használhatók tömeges postai küldeményekhez.

(196)

Ebből következik, hogy a bélyegek kibocsátása nem befolyásolja a Post Danmark levélpostai szolgáltatásainak árát. Abban a feltételezett esetben, amikor a Post Danmark felhagyna a bélyegek értékesítésével, ez nem befolyásolná a levélküldés árát. A legfeljebb 50 gramm tömegű, darabonkénti díjszabású belföldi levelek árát a Dán Polgári Repülési és Vasúti Hatóságnak jóvá kell hagynia. Ez a kötelező jóváhagyás alacsonyan tartja az árakat, és megakadályozza például azt, hogy a Post Danmark „övezetenkénti árakat” vezessen be. A kontrafaktuális forgatókönyvben Dánia konzervatív megközelítést választott azzal, hogy nem emeli a darabonkénti díjszabású, legfeljebb 50 gramm tömegű levelek árát, és így nem is növeli a bevételeket.

(197)

Az ITD által rendelkezésre bocsátott, a levélpostai küldemények Európán belüli névleges árát mutató grafikonra ((69) preambulumbekezdés) reagálva, Dánia megjegyzi, hogy az ITD nem adott meg forrást ehhez a táblázathoz. Dánia megjegyzi továbbá, hogy a táblázat nem tartalmazza a darabonkénti díjszabású, 50 grammos belföldi levelek árát, hanem inkább abból indul ki, hogy a táblázat minden bizonnyal vagy a prémium levélpostai szolgáltatás (a továbbiakban: gyorspostai levélküldemény) árát tükrözi, amely nem része az egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek, vagy a határokon átnyúló küldemények árát (100). Dánia elismeri, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó levelek ára Dániában általában magasabb, mint más uniós tagállamokban. Dánia szerint ez annak tudható be, hogy Dániában „más uniós tagállamokban nem tapasztalt digitalizációra került sor az elmúlt két évtizedben”. Dánia ugyanis a Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatójának élén végzett (lásd a 9. ábrát).

(198)

Dánia kifejti, hogy ugyanebből a mutatóból az olvasható ki, hogy az EU-ban Dánia rendelkezik a legtöbb e-kormányzati felhasználóval (az internethasználók 92 %-a használja az e-kormányzatot). Ez a levelek számának jelentős, más tagállamokhoz képest nagyobb mértékű visszaeséséhez vezetett, és a Post Danmark más tagállamok postáihoz képest nagyobb mértékben volt kénytelen az árakat emelni annak érdekében, hogy továbbra is fedezni tudja az egyetemes szolgáltatási kötelezettség követelményeinek való megfelelés állandó költségeit.

(199)

Azt illetően, hogy a belföldi 50 grammos levelek ára „indokolatlanul magas”-e, amint azt az ITD a Rigsrevisionen jelentésére hivatkozva állítja, Dánia kifejti, hogy a Rigsrevisionen nem állította, hogy az árak „indokolatlanul magasak”. Dánia megjegyzi továbbá, hogy a Polgári Repülési és Vasúti Hatóság új eljárást alkalmazott egy 2022-ben 11 DKK-ról 12 DKK-ra történő áremelés jóváhagyására. Az új eljárás a többi európai postai szolgáltató nyereségét vizsgálja a levélárak tekintetében; e nyereségek 8,1 % és 26 % között voltak. A 11 DKK-ról 12 DKK-ra történő áremelés 2022-re [> 5] %-os és [< 15] %-os előre jelzett nyereséget eredményezett. 2020-ban az ár 10 DKK volt, [5–10] % becsült nyereség mellett. Ezért a 2022. évi emelésre alkalmazott új eljárás azt mutatja, hogy a 2020. évi ár nem vezet aránytalan nyereséghez. Így tehát semmi sem utal arra, hogy a Post Danmark indokolatlanul magas árakat alkalmazott volna, vagy hogy a tényleges helyzet árai ne tükröznék a piaci árakat.

(200)

Dánia egyetért az ITD-vel abban, hogy az NAC nem tartalmazhat kétszeres elszámolást. Ezért különös figyelmet fordítottak annak biztosítására, hogy erre ne kerüljön sor, és hogy az elmaradt bevételeket ne becsüljék alá. Az ITD az NAC „bérmentesített” kategóriájára utal, és hogy ez ugyanazt a szolgáltatást foglalhatja magában, mint az export postai küldemények, az import postai küldemények, az egyéb postai küldemények, az export csomagok és az import csomagok.

(201)

Ami a bérmentesítést illeti, Dánia az Egyetemes Postaegyezmény és más nemzetközi postai megállapodások szerinti nemzetközi postai szolgáltatások megszüntetését hozza fel példaként. E szolgáltatás megszüntetése […] millió DKK-ra becsült bevételkiesést jelent, amelyet az export postai küldemények (a bevétel […] millió DKK-ról 0 DKK-ra való csökkenése), az import postai küldemények (a bevétel […] millió DKK-ról 0 DKK-ra történő csökkenése), az export csomagok (a bevétel […] millió DKK-ról […] millió DKK-ra csökkenése), az import csomagok (a bevétel […] millió DKK-ról […] millió DKK-ra csökkenése) és egyéb bérmentesítés (a bevételek […] millió DKK-ról […] millió DKK-ra csökkenése) között osztanak meg.

(202)

Dánia kifejti, hogy amikor a Post Danmark teljesítményét más gazdasági szereplőkéhez képest értékelik (az eljárás megindításáról szóló határozat (142)–(145) preambulumbekezdése), az ITD állításával ellentétben azok a vállalkozások, amelyekhez a Post Danmarkot viszonyítják, az üzleti struktúra és a jövedelmezőség szempontjából nem lehetnek azonosak, és nem is kell, hogy azonosak legyenek a Post Danmarkkal. Konkrétan, ami a jövedelmezőséget illeti, Dánia kifejti, hogy az összehasonlító teljesítményértékelés lényege a többi gazdasági szereplő tényleges jövedelmezőségének a Post Danmark kontrafaktuális forgatókönyv szerinti jövedelmezőségével való összehasonlítása. A Post Danmark jelenlegi jövedelmezőségének alapul vétele irreleváns, mivel ezt a jövedelmezőséget befolyásolja az egyetemes szolgáltatási kötelezettség, amely miatt a Post Danmark műveleteit nem lehet optimalizálni.

(203)

Dánia kifejti, hogy míg az ITD (tévesen a tényleges helyzetet alapul véve) az egyetemes szolgáltatási kötelezettség tekintetében –4,4 %-os EBIT-et ad hozzá a nem egyetemes szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó –6,9 %-os EBIT-hez (ami –11,3 %-os EBIT-marzshoz vezet), a teljes EBIT kiszámításának helyes módja a különböző számadatok súlyozása. Ez a tényleges helyzet szerint összesen –5,2 %-os EBIT-et eredményezne.

(204)

A benchmarkolási gyakorlathoz kiválasztott vállalkozások tekintetében Dánia kifejti, hogy a Posten Norge, a Deutsche Post DHL Group és a Danske Fragtmænd hasonló üzleti struktúrával rendelkezik, és mind a postai piacon működnek. A Posten Norge és a Deutsche Post DHL Group továbbra is sok levélküldeményt oszt szét, ami alkalmassá teszi őket az EBIT-et, a munkatermelékenységet és a költséghatékonyságot érintő összehasonlításra. A kontrafaktuális forgatókönyv szerint a Post Danmark továbbra is nyújt levélpostai szolgáltatásokat. A Danske Fragtmænd releváns vállalkozás, mivel a dán árufuvarozási és csomagszétosztási piac egyik nagyobb szereplője, és a Post Danmark kontrafaktuális forgatókönyve szerint a logisztikai bevételek és a kapcsolódó nyereség a tényleges helyzethez képest nagyobb részét teszik ki a bevételeknek. Ez azt jelenti, hogy a Post Danmark jobban hasonlítható a Danske Fragtmændhez.

(205)

Az összehasonlító teljesítményértékelés csoportszinten történik, mivel a vállalatokat a postai küldeményekre, a csomagokra és a logisztikára vonatkoztatott teljes termékportfóliójuk alapján választják ki. A szegmensszintű összehasonlító teljesítményértékelés nem mindig lehetséges, mivel az egyes szegmensek elszámolásai nem mindig a teljes költségelosztást használják. Ez csak a Deutsche Post DHL esetében lett volna lehetséges a levélpostai és csomagkézbesítési szolgáltatások tekintetében, ami 2019-re 7,9 %-os EBIT-et eredményezett volna a levelek és csomagok esetében, szemben a csoportra jellemző 6,5 %-kal. Ebből következik, hogy a levélpostai és csomagkézbesítési szolgáltatások EBIT-marzsa valójában magasabb, mint a csoportszinten mért EBIT-marzs.

(206)

Az összehasonlító teljesítményértékelés megbízhatóságának további növelése érdekében Dánia megvizsgálta a General Logistics Systems Denmark A/S (GLS) EBIT-marzsát is, e vállalat a Post Danmark legnagyobb versenytársa a dán csomagkézbesítési piacon, és ezért alkalmas az összehasonlításra is. A GLS 2020-ra vonatkozó EBIT-je 12,6 % (102).

(207)

A Danske Medier azon kritikájával kapcsolatban, miszerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációja túl magas, mivel a Post Danmark mesterségesen alacsony egyetemes szolgáltatási árakat alkalmazhat a címzett nyomtatott termékekre, Dánia kifejti, hogy a Danske Medier állításával ellentétben a címzett nyomtatott termékekre megállapított ár 2020-ban egységenként [5–10] DKK-t ([0,669–1,339] EUR), nem pedig 3,50 DKK-t (0,47 EUR) tett ki. A 3,50 DKK ár csak azokra az ügyfelekre vonatkozik, akik több mint 100 000, 0,06 kg vagy annál kisebb tömegű darabot postáznak. Ez az ár a tételnek csak a 100 000 darabot meghaladó részére vonatkozik, mivel lépcsőzetes modellt alkalmaznak. Az első 1 500 darabra például 2020-ban 8,66 DKK (1,16 EUR) árat számítottak fel (103). Tekintettel arra, hogy az árképzés eltér a Danske Medier állításától, Dánia úgy véli, hogy a Danske Medier kritikáit el kell utasítani.

(208)

Dánia jelzi, hogy a Post Danmark nem rendelkezik kizárólagos joggal bélyegek kibocsátására és értékesítésére, hanem köteles bélyegeket kibocsátani és értékesíteni (a postatörvény 20. §-a (104)). A 97/67/EK irányelv 8. cikke úgy rendelkezik, hogy annak 7. cikke (amely tiltja a kizárólagos és különleges jogokat mint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség finanszírozásának módját) nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a bélyegek kibocsátását a nemzeti jogszabályaik szerint megszervezzék (105). Ezért még ha fennállna is kizárólagos jog a bélyegek kibocsátására (ami valójában nem áll fenn), akkor is összhangban lenne a 97/67/EK irányelvvel.

(209)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Dánia nem tett eleget bejelentési kötelezettségének azáltal, hogy a Bizottság jóváhagyását megelőzően folyósította az egyetemes szolgáltatási kötelezettség általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály alapján bejelentett 2020. évi kompenzációjának egy részét (az eljárás megindításáról szóló határozat (60) preambulumbekezdése).

(210)

Dánia a bejelentett összeg felét (15 millió EUR) ugyanis már odaítélte és kifizette a Post Danmarknak. Dánia szerint a kompenzáció e részét eredetileg az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat alapján nyújtották, amely lehetővé teszi, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz nyújtott támogatást a Bizottságnak való bejelentés nélkül nyújtsák, feltéve, hogy a támogatás éves összege nem haladja meg a 15 millió EUR-t (az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja) (lásd még a (22) preambulumbekezdés 4. pontjában említett, 2020 első félévére vonatkozó megállapodást).

(211)

Dánia kifejtette, hogy akkoriban nem született döntés a Post Danmarknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségéért 2020 júniusát követően járó és a 15 millió EUR-t meghaladó további kompenzációjáról. Dánia jelezte továbbá, hogy nem volt politikai hajlandóság arra, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget 2020. június 30. után az állami költségvetésből finanszírozzák, és hogy alternatívákat mérlegeltek (lásd a (79) preambulumbekezdést). Ennek alapján Dánia azt állította, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020 első félévére vonatkozó kompenzációja nem tekinthető jogellenesnek. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020 második félévére vonatkozó kompenzációját illetően Dánia kifejtette, hogy a jogalap szerint a kompenzáció nyújtása a Bizottság jóváhagyásától függ ((22) preambulumbekezdés 5. pont).

(212)

A Bizottság tudomásul veszi Dánia magyarázatait, de hivatkozik az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, amelynek értelmében az állami támogatásokra vonatkozó mentességi rendeleteket és határozatokat megszorítóan kell alkalmazni (106). Így az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat csak annyiban alkalmazható, amennyiben a kedvezményezett évente legfeljebb 15 millió EUR támogatásban részesül. A tagállam felelőssége, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat alkalmazásának időpontjában biztosítsa, hogy az említett határozatban meghatározott feltételeket betartsák.

(213)

A Bizottság továbbá úgy véli, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020 első és második félévére vonatkozó kompenzációja nem értékelhető külön. A két különböző engedély megléte ellenére ugyanis a Post Danmarkot egyetlen általános gazdasági érdekű szolgáltatással bízták meg, mivel az egyetemes szolgáltatási kötelezettség tartalma a két egymást követő időszakban pontosan ugyanaz volt (107).

(214)

Dánia az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály alapján 2020-ban bejelentette az ezen egyetlen általános gazdasági érdekű szolgáltatásért járó kompenzációt, de az összeg egy részét már odaítélte és kifizette, ami alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentési kötelezettséget nem tartották be. Dánia egy további érvet is felhozott, nevezetesen azt, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat a már odaítélt támogatásokra vonatkozik ((81) preambulumbekezdés), és hogy az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalának időpontjában a 2022 első félévére nyújtott 15 millió EUR összeg volt az egyetlen odaítélt támogatás. Dánia szerint tehát – legalábbis addig, amíg a nem hajt végre további támogatást az egyetemes szolgáltatási kötelezettség Post Danmark általi teljesítéséhez – nem áll fenn jogellenes támogatás. Dánia szerint további támogatást csak akkor hajtanak majd végre, ha a Bizottság jóváhagyná az ilyen támogatást. A Bizottság nem ért egyet ezzel az érvvel. Először is, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat feltételei teljesülésének ellenőrzését szükségszerűen azelőtt kell elvégezni, hogy a tagállamok úgy döntenének, hogy igénybe veszik az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat által engedélyezett bejelentési mentességet. Ezt jelzi az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat 3. cikke, amely előírja, hogy az abban a határozatban foglalt követelményeknek megfelelő, közszolgáltatásért járó kompenzáció mentesül az előzetes bejelentési kötelezettség alól. Ezért a feltételek értékelését előzetesen el kell végezni annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e bejelentésre vagy sem. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezett egy éven belül legfeljebb 15 millió EUR-t kapjon, mielőtt az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozatra hagyatkozna. Mivel Dánia az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020-ra vonatkozó kompenzációját 15 millió EUR-t meghaladó összegben jelentette be, a Bizottságnak szükségszerűen abból kell kiindulnia értékelésében, hogy ezt a kompenzációt oda fogják ítélni, és ezért a Post Danmark egy év alatt több mint 15 millió EUR-t fog kapni. Ebből automatikusan következik, hogy Dánia nem biztosította az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat alkalmazása során, hogy annak feltételeit tiszteletben fogják tartani.

(215)

A Bizottság ezért fenntartja azt az előzetes következtetését, hogy a Dánia által szolgáltatott további magyarázatok ellenére sem tartották be a bejelentési kötelezettséget.

(216)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint egy intézkedés akkor minősül állami támogatásnak, ha a következő együttes feltételek teljesülnek: i. az intézkedésnek a tagállamnak betudhatónak kell lennie és azt állami forrásból kell finanszírozni, ii. gazdasági előnyhöz kell juttatnia adott vállalkozást, iii. az előnynek szelektívnek kell lennie; és iv. az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, vagy azzal kell fenyegetnie és érintenie kell a tagállamok közötti kereskedelmet.

(217)

Az állami támogatáskénti minősítéshez az intézkedésnek az államnak betudhatónak kell lennie, és azt közvetlenül vagy közvetve állami forrásokból kell nyújtani. Állami forrás a közszféra minden erőforrása (108), ideértve az állami szint alatti (decentralizált, szövetségi, regionális vagy más) jogalanyok erőforrásait (109).

(218)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nyújtásáért járó kompenzációt Dánia részben már kifizette a nemzeti költségvetésből (lásd a (209) preambulumbekezdést). A fennmaradó részt Dánia szintén a saját költségvetéséből fizeti ki, amint azt a különböző vonatkozó jogalapok meghatározzák (lásd a (22) preambulumbekezdést). Ezenkívül az intézkedés az államnak tudható be, mivel azt állami jogszabályok alapján nyújtják ((22) preambulumbekezdés).

(219)

Ezért a bejelentett intézkedés az államnak tudható be, és állami forrásokból finanszírozzák.

(220)

Az állami források nyújtása csak akkor minősíthető állami támogatásnak, ha a kedvezményezett az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett vállalkozás. Az Európai Unió Bírósága következetesen úgy határozta meg a vállalkozásokat, mint gazdasági tevékenységet folytató jogalanyok (110). A jogalany vállalkozásnak minősítése tehát a tevékenység jellegétől függ, és nem kell figyelembe venni a jogalany jogállását, sem finanszírozásának módját (111). Az a tevékenység minősül általában gazdasági tevékenységnek, amelynek keretében valamely piacon árukat és szolgáltatásokat kínálnak (112).

(221)

A jelen ügyben a Post Danmark díjazás ellenében postai szolgáltatásokat nyújt a dán postai piacon, versenyben más szolgáltatókkal. Az említett okokból a Post Danmark az egyetemes szolgáltatásért járó kompenzációval finanszírozott tevékenységek tekintetében az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak minősül.

(222)

Az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az előny olyan gazdasági előny, amelyet egy adott vállalkozás szokásos piaci feltételek mellett – azaz állami beavatkozás nélkül – nem szerzett volna meg (113). Ha egy vállalkozás pénzügyi helyzete állami beavatkozás eredményeképpen javul, minden esetben megállapítható az előny megléte. Csak az intézkedésnek az adott vállalkozásra gyakorolt hatása releváns, az állami beavatkozás oka és célja azonban nem.

(223)

Azzal, hogy 2020-ban kompenzációban részesült az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, nem kétséges, hogy a Post Danmark pénzügyi helyzete javult. Ezért a kompenzáció a priori előnyt jelent a Post Danmark számára.

(224)

A Bíróság Altmark-ügyben hozott ítélete (114) szerint azonban a gazdasági előny nyújtása kizárható az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása során felmerült költségek kompenzációja esetében, ha az alábbi négy feltétel együttesen teljesül:

(225)

A négy Altmark-kritérium kumulatív jellege miatt, amennyiben e kritériumok bármelyike nem teljesül, úgy kell tekinteni, hogy a kompenzáció az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett előnynek minősül. A dán hatóságok elismerik, hogy a negyedik Altmark-kritérium nem teljesül. A Bizottság szintén úgy véli, hogy a negyedik Altmark-kritérium nem teljesül, mivel olyan közbeszerzési eljárás hiányában, amely lehetővő tenné, hogy azt a jelöltet válasszák, aki a közösségnek legkevesebb költséggel járó szolgáltatást tudja nyújtani, a dán hatóságok nem bizonyították, hogy a kompenzáció szintjét egy jól vezetett és ugyanabban az ágazatban működő vállalkozás költségei alapján határozták volna meg, figyelemmel a bevételekre és egy méltányos nyereségre.

(226)

Mivel ebben az esetben a négy kumulatív Altmark-kritérium közül legalább egy nem teljesül, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért járó kompenzáció előnyt biztosít a Post Danmark számára.

(227)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint ahhoz, hogy egy adott intézkedés állami támogatásnak minősüljön, annak előnyben kell részesítenie „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését”. A Bizottság megjegyzi, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt csak a Post Danmark kapja meg. Mivel a jelen ügy egyedi támogatási intézkedésre vonatkozik, a gazdasági előny azonosítása (lásd a (222)–(226) preambulumbekezdést) elegendő annak vélelmezéséhez, hogy az intézkedés szelektív (115). Mindenesetre úgy tűnik, hogy más, azonos ténybeli és jogi helyzetben lévő vállalkozások nem részesülnek ugyanabban az előnyben, sem más, hasonló helyzetben lévő ágazatok nem részesülnek ilyen előnyben. Az intézkedés tehát az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében szelektív.

(228)

A vállalkozásoknak juttatott állami támogatás akkor minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak, ha „torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget”, és amennyiben „érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(229)

Az állam által nyújtott intézkedés akkor tekinthető úgy, hogy torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, ha feltehetően javítja a kedvezményezett más versenytárs vállalkozásokkal szembeni versenypozícióját (116). A versenytorzulás akkor feltételezhető, ha az állam pénzügyi előnyt biztosít egy olyan liberalizált ágazat valamely vállalkozásának, ahol verseny zajlik vagy verseny alakulhatna ki.

(230)

Ami a kereskedelem érintettségét illeti, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata megállapította, hogy az olyan vállalkozásnak nyújtott támogatás, amely a belső piacon folytat tevékenységet, alkalmas lehet arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet (117). Nem kell megállapítani, hogy a támogatás tényleges hatást gyakorol a tagállamok közötti kereskedelemre.

(231)

Ami a jelen ügyet illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy a Post Danmark a dán postai piacon tevékenykedik. A dán postai piac 2011 óta liberalizált (lásd a (13) preambulumbekezdést), ezért a Post Danmark más szolgáltatókkal versenyben működik.

(232)

A Post Danmark egyes versenytársai, különösen a csomagkézbesítési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások olyan nemzetközi csoportok tagjai, amelyek más tagállamokban is szolgáltatnak (118). Emellett a Post Danmark anyavállalata (leányvállalatai révén) más tagállamokban is tevékenykedik (pl. Svédországban, Finnországban).

(233)

Ezért a Post Danmarknak a közszolgáltatásért nyújtott kompenzáció megerősíti pozícióját az Unión belüli kereskedelemben versenyző más postai vállalkozásokkal szemben.

(234)

A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett intézkedés érintheti kereskedelmet és torzíthatja a versenyt.

(235)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Post Danmarknak 2020-ban az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért nyújtott kompenzáció megfelel az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és ezért az intézkedés az említett rendelkezés értelmében állami támogatásnak minősül. Dánia nem vitatja ezt a következtetést.

(236)

Minthogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért a Post Danmarknak nyújtott kompenzáció állami támogatásnak minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, értékelni kell annak belső piaccal való összeegyeztethetőségét.

(237)

A dán hatóságok az intézkedést az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésén alapuló, általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály szerint általános gazdasági érdekű szolgáltatás, nevezetesen egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért nyújtott kompenzációként jelentették be.

(238)

Az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel”.

(239)

E rendelkezésnek megfelelően a Bizottság az általános gazdasági érdekű szolgáltatásért nyújtott kompenzációt bizonyos feltételek teljesülése esetén a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilváníthatja. A Bizottság az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozatban és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabályban határozta meg az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó feltételeket.

(240)

A dán hatóságok 225 millió DKK (kb. 30 millió EUR) összegű kompenzációt jelentettek be. Amennyiben a Post Danmarknak nyújtandó kompenzáció meghaladja az évi 15 millió EUR-t, e kompenzáció nem tartozik az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat hatálya alá, annak 2. cikke szerint.

(241)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi határozat hatályán kívül eső állami támogatás akkor nyilvánítható összeegyeztethetőnek az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésével, ha szükséges az érintett általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához és a kereskedelem fejlődését nem befolyásolja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel. E tekintetben az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály határozza meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatás kompenzációja összeegyeztethetőségének értékelésére vonatkozó iránymutatást. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály összeegyeztethetőségi feltételeinek való megfelelést e szakasz hátralevő része ellenőrzi.

(242)

Amint az az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló bizottsági közlemény (119) 46. pontjában szerepel, a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek az általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősíthető szolgáltatások jellegét illetően. A Bizottság hatásköre annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy a mérlegelési jogkört nyilvánvaló hiba nélkül alkalmazzák-e az általános gazdasági érdekű szolgáltatás meghatározása tekintetében, valamint annak értékelésére, hogy a kompenzáció tartalmaz-e állami támogatást. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 56. pontja megerősíti a tagállamok széles mérlegelési mozgásterét az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározását illetően.

(243)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 14. pontja kimondja: „a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy a felhasználók és a szolgáltatók érdekeinek figyelembevétele érdekében nyilvános konzultáció vagy más alkalmas eszköz segítségével kellően mérlegelték közszolgáltatás iránti igényeiket”.

(244)

A 97/67/EK irányelv 3. cikkében meghatározott egyetemes szolgáltatás valódi általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül (120). Ennek következtében a tagállamoknak nem kell nyilvános konzultáció vagy más alkalmas eszköz segítségével bizonyítaniuk, hogy mérlegelték a közszolgáltatás iránti igényeket, amikor az említett irányelv 3. cikkében meghatározott egyetemes szolgáltatással bízták meg a szolgáltatót.

(245)

A dán hatóságok bizonyították, hogy a Post Danmarkra bízott egyetemes szolgáltatási kötelezettség megfelel a 97/67/EK irányelv 3. cikkében meghatározott minimumkövetelményeknek (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (28) és (29) preambulumbekezdését). Ezenkívül a dán hatóságok éltek az említett irányelv 3. cikkének (5) bekezdésében foglalt lehetőséggel, és megemelték az egyetemes szolgáltatás terjedelmének tömeghatárát a legfeljebb 20 kilogramm tömegű postai csomagok esetében, valamint az irányelv 12. cikkével, hogy egységes díjakat állapítsanak meg a darabonkénti díjszabású küldeményekre (levelek és csomagok), valamint a vakok részére ingyenesen kézbesíthessenek. A Bizottság úgy véli, hogy Dániának ezért nem kell nyilvános konzultáció vagy más alkalmas eszköz útján bizonyítania, hogy figyelembe vette a közszolgáltatási igényeket, és arra a következtetésre jut, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 14. pontjában meghatározott követelmény ebben az esetben nem alkalmazandó.

(246)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 15. pontjával összhangban az általános gazdasági érdekű szolgáltatás fogalma az EUMSZ 106. cikke értelmében azt jelenti, hogy az adott vállalkozást egy vagy több hivatalos aktussal megbízzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával.

(247)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 16. pontjában előírtaknak megfelelően e megbízási aktusoknak különösen a következőket kell meghatározniuk:

(248)

Ebben az esetben a Post Danmark megbízási aktusát együttesen alkotó, a (22) preambulumbekezdésben ismertetett különböző dokumentumok a következőket határozzák meg:

(249)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a Post Danmark 2020-ra szóló megbízatása összhangban van az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály követelményeivel.

(250)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 17. pontja szerint „[a] megbízási időtartam hosszát objektív kritériumokkal, például a nem átruházható befektetett eszközök amortizációjával kell alátámasztani. A megbízás időtartama elvileg nem haladhatja meg az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásához szükséges legfontosabb eszközök leírásához szükséges időt” (121).

(251)

A (14) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Post Danmark egyetemes szolgáltatási engedélye egy évre szól. Bár a dán hatóságok nem szolgáltattak közvetlen adatokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítése során használt legjelentősebb eszközök értékcsökkenési időszakáról, a Bizottság a többi tagállam gyakorlatára hivatkozva úgy véli, hogy egy mindössze egyéves megbízási időszak elfogadható (122). Ezenkívül a Post Danmark tekintetében a Bizottság korábban hosszabb, hároméves, 2017-től 2019-ig tartó időtartamot is elfogadott (lásd a 2018. évi határozatot). A 2018. évi határozatot a Törvényszék a T-561/18. sz. ügyben helybenhagyta.

(252)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 18. pontja szerint „[a] Szerződés 106. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben a támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a vállalkozás szükséges esetben megfelel a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006/111/EK irányelvnek (123)”.

(253)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki a Post Danmark költségallokációs módszerével, és ezáltal a Post Danmark elszámolásainak elkülönítésével kapcsolatban (az eljárás megindításáról szóló határozat (101) preambulumbekezdése). E kétségek a Rigsrevisionen jelentését követően merültek fel, amely kétségeket vetett fel a Post Danmark elszámolásainak szabályozói felügyeletével és az elszámolások külső könyvvizsgálók általi hitelesítésével kapcsolatban (az eljárás megindításáról szóló határozat (104) preambulumbekezdése).

(254)

A Bizottság jelezte, hogy csak akkor tudja megállapítani az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály 18. pontjában foglalt követelmények tényleges teljesítését, ha a dán hatóságok rendelkezésre bocsátják a Rigsrevisionen következtetéseiből eredő kétségek eloszlatásához szükséges információkat, és csak akkor, ha a költségelszámolás megbízható.

(255)

Dánia az eljárás megindításáról szóló határozatra válaszul részletesebben kifejtette a Post Danmark költségallokációs módszerét, amelyet példákkal is illusztrált ((87)–(102) preambulumbekezdés); a bevételek allokációját ((103) preambulumbekezdés); az elszámolások elkülönítését ((104)–(106) preambulumbekezdés); valamint a Rigsrevisionen jelentésének az értelmezését és az annak nyomán hozott intézkedéseket ((107)–(116) preambulumbekezdés). Ennek alapján a Bizottság úgy véli, hogy kétségeit megfelelően eloszlatták.

(256)

Először is a Post Danmark valóban általánosan elfogadható költségallokációs módszereket alkalmaz, nevezetesen az alapvető működési költségekre vonatkozóan az ABC-módszert, az egyéb működési költségekre közvetlen elemzést, az egyéb költségekre pedig az ABC-módszer eredményét ((89)–(92) preambulumbekezdés). E módszer alkalmazásával a Post Danmark a megfelelő tényezők alapján arányosan allokálja a közös költségeket az egyetemes szolgáltatásokhoz és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokhoz. Az ABC-módszer a teljes mértékben felosztott költségallokációs módszer sajátos rendszere, amely megfelel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály alkalmazandó rendelkezéseinek és összhangban áll 97/67/EK irányelv 14. cikkében az elkülönített elszámolásra meghatározott ágazatspecifikus követelményekkel. A Bizottság korábbi határozataiban (124) elismerte az ABC-módszer megfelelőségét.

(257)

Másodszor, a Deloitte által végzett, 2021. augusztus 30-án benyújtott felülvizsgálat ((101) és (102) preambulumbekezdés) szintén alátámasztja azt a következtetést, hogy a Post Danmark költségallokációs módszere és elszámolásainak elkülönítése helyes. Ez a felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a Post Danmark átfogó elveket, módszereket és nyilvántartási rendszereket alkalmaz a költségeinek kiszámítására és az egyetemes szolgáltatásokhoz és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokhoz való allokálására.

(258)

A Deloitte megállapításait a Post Danmark könyvvizsgálója, a KPMG is alátámasztja, amely a 2020. évi beszámoló ellenőrzése során megerősítette, hogy az adatokat helyesen vették nyilvántartásba, és jóváhagyta a 2020. évi beszámolót ((118) preambulumbekezdés).

(259)

Végezetül az egyetemes szolgáltatásokhoz és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokhoz rendelt összes költség és bevétel, és ezáltal a 2020. évi számviteli elkülönítés, amelyek a 3. táblázatban láthatók (lásd még a (106) preambulumbekezdést) azt mutatja, hogy a költségallokáció nagyjából összhangban van a különböző tevékenységek bevételeinek arányával, ami egyértelműen ellentmond annak az állításnak, hogy az összes közös költséget az egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez allokálják. A feltüntetett arányok (kb. 70 % egyetemes szolgáltatás és 30 % egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatás mind a költségek, mind a bevételek tekintetében) hasonlóak a többi évhez. A 2007 óta eltelt évek adatai nyilvánosan elérhetők a Post Danmark honlapján (125).

3. táblázat

A Post Danmark elszámolásainak elkülönítése

(260)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a Rigsrevisionen 2021. március 5-i hivatalos nyilatkozatában (lásd a (116) preambulumbekezdést) megerősítette, hogy kezdeti kétségei eloszlottak a közlekedési miniszter által a Rigsrevisionen jelentését követően tett lépések nyomán. Ezenkívül a Rigsrevisionen kötelezettséget vállalt arra, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a Post Danmark árképzési gyakorlatát és a miniszter által a Post Danmark felügyeletének megerősítésére tervezett intézkedéseket, és vállalta, hogy megállapításairól jelentést tesz a Statsrevisorernének ((116) preambulumbekezdés).

(261)

A Post Danmark költségallokációjának a maga a Bizottság általi ellenőrzése, valamint a Rigsrevisionen azon megerősítése, hogy a közlekedési miniszter által hozott intézkedések megfelelőek, eloszlatta a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatban az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály 18. pontjának való megfelelés tekintetében megfogalmazott kétségeit.

(262)

Ami az érdekelt felek (29) preambulumbekezdésben szereplő észrevételét illeti, amely szerint a Post Danmark elszámolásainak éves ellenőrzése nem megbízható, a Bizottság a Deloitte ((257) preambulumbekezdés) és a KPMG ((258) preambulumbekezdés) jelentéseinek felhasználásával ellenőrizte, hogy az adatok nyilvántartásba vétele valóban kellően részletes szinten történt.

(263)

Az úgynevezett „szükségességi szabály” ((33) preambulumbekezdés) kért eltörlését illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a 2020-ra vonatkozó számviteli rendelet a 2014. évi rendelet, és az a rendelet nem tartalmaz „szükségességi szabályt”. A 2020-ra vonatkozó elveket és módszereket vizsgálva (126) semmi nem utal arra, hogy a Post Danmarknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi közös költséget az egyetemes szolgáltatási kötelezettség számlájára kell allokálnia. Az elvek és módszerek inkább a következőket mondják ki: „A nem egyetemes szolgáltatások tehát magukban foglalják azokat a költségeket, amelyek e szolgáltatások ellátása során felmerülnek, egyrészt az összes többletköltséget, másrészt az alapvető termelési és irányítási rendszer működtetésével és bővítésével kapcsolatos közös költségeket [azaz a hozzárendelhető közös költségeket]. Ehhez adódik hozzá a nem hozzárendelhető közös költségek arányos hányada” (127) (kiemelés a Bizottságtól). Ez azt mutatja, hogy közös költségeket az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokhoz és az egyetemes szolgáltatásokhoz egyaránt hozzárendelnek. Ez azt is szemlélteti, hogy a Post Danmarknak párhuzamosan két különböző eljárást kell alkalmaznia. Egyrészt a költségallokációt, másrészt a költségtípusok többletköltségként, hozzárendelhető közös költségként és nem hozzárendelhető közös költségként való megjelölését vagy kategorizálását ((94) preambulumbekezdés).

(264)

A költségelszámolás leírása alapján nem úgy tűnik, hogy a gyakorlatban a Post Danmark valamennyi közös költségét az egyetemes szolgáltatási kötelezettség számlájához allokálná, hanem azokat megfelelően felosztja az egyetemes szolgáltatási kötelezettség és a nem egyetemes szolgáltatási kötelezettség számlái között (a (30) preambulumbekezdésben foglalt észrevételre adott válaszként).

(265)

Ami a PwC 2014. évi felülvizsgálatát illeti ((33) preambulumbekezdés), és amennyiben az az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020. évi kompenzációja szempontjából releváns lenne, a Bizottság ugyanarra a következtetésre jutott, mint Dánia ((113) preambulumbekezdés), nevezetesen arra, hogy a Rigsrevisionen tévesen értelmezte a PwC nyilatkozatát. Konkrétabban a küldemények száma nem megfelelő paraméter annak értékelésére, hogy a költségallokáció megfelelő-e, mivel a különböző küldemények nem ugyanazokat a költségeket vonják maguk után a termelési láncban. Bizonyos termékek esetében ugyanis egy postai küldemény „egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó verziójának” (pl. az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alá tartozó levelek 5 munkanapon belüli házhoz kézbesítése) költsége alacsonyabb, mint az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli verzióé (az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli levél napi szintű házhoz kézbesítése), más termékek esetében pedig fordítva (mint például az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli BtB csomag és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alá tartozó BtC (128) csomag esetében). Ezt az értékelést a különböző tevékenységeknek tulajdonítható forgalom aránya is megerősíti, ahol körülbelül 70 % az egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek, és ugyanígy a költségek 70 %-a is az egyetemes szolgáltatási kötelezettségnek tulajdonítható ((259) preambulumbekezdés). Hasonló arány vonatkozik 2013-ra is, amely a PwC-felülvizsgálat tárgyát képező év.

(266)

Ezenkívül a PwC 2014. évi felülvizsgálatban szereplő pontos megfogalmazását (129) vizsgálva a Bizottság megjegyzi, hogy a PwC szerint az együttes szétosztással érintett útvonalakon a szétosztási költségek tekintetében az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó termékek a költségek több mint felét viselték, noha a kézbesítések (és nem a küldemények száma) kevesebb mint felét (130) tették ki. A PwC kifejti, hogy ennek az az oka, hogy egy egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó és egy egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli termék együttes kézbesítése esetén csak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá nem tartozó termék ugyanazon postaládába történő kézbesítéséhez szükséges további kézbesítési időt rendelik hozzá az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli termékhez. E magyarázat alapján a PwC 2014-ben nemcsak azt állapította meg, hogy a költségallokációra alkalmazott elvek és módszerek megfeleltek a szabályozási követelményeknek, hanem azt is, hogy az elvek és módszerek észszerűek és tudatosak voltak. Később a Deloitte hasonló következtetésre jutott a 2021. évi felülvizsgálata során (lásd a (257) preambulumbekezdést).

(267)

A Danske Medier észrevételeivel ((34)–(36) preambulumbekezdés) kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a „többletköltségek” fogalmát – amelynek használata a Danske Medier szerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség túl magas kompenzációjához vezet – a költségek kategorizálására használják, amely a költségallokációtól elkülönülő folyamat. Ez nem jelenti azt, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi költséget az egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez allokálják, ha azok az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokhoz is szükségesek (lásd a (97) preambulumbekezdésben szereplő példát). Ami a Danske Medier azon feltételezését illeti, hogy a Post Danmark az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációját az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tevékenységeiben felmerült jelentős veszteségek fedezésére használja fel, a Bizottság megjegyzi, hogy erre nem talált bizonyítékot, és hogy az alkalmazandó szabályokkal (az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály, 97/67/EK irányelv és nemzeti számviteli szabályok) összhangban álló költségelszámolást követően az egyetemes szolgáltatási kötelezettség mindenesetre nettó hiányt eredményez 2020-ban mind az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációjával, mind pedig anélkül ((153) preambulumbekezdés, 81. lábjegyzet).

(268)

Ami a PostNord Group állítólagos összetett struktúráját és annak a felügyeletre gyakorolt hatását illeti ((36) preambulumbekezdés), a Bizottság megjegyzi, hogy a Post Danmarkot bízták meg az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel, nem pedig annak a csoportnak a többi gazdálkodó egységét, amelynek a Post Danmark a részét képezi. A felügyeletnek ezért a Post Danmarkra kell összpontosítania, és ez valóban így is van. A PostNord Group vállalati struktúrája nem releváns a Post Danmark elszámolásainak az egyetemes szolgáltatási kötelezettség e jogalanynak nyújtott kompenzációja tekintetében végzett felügyelete szempontjából.

(269)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 19. pontja szerint „[a] Szerződés 106. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben a támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a felelős hatóság az adott vállalkozás szolgáltatásnyújtással való megbízásakor megfelel a vonatkozó uniós közbeszerzési szabályoknak, vagy arra kötelezettséget vállal. Ideértendők a közvetlenül a Szerződésből és adott esetben a másodlagos uniós jogból eredő, átláthatósággal, egyenlő bánásmóddal és megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos vonatkozó követelmények is. A szóban forgó szabályoknak és követelményeknek nem megfelelő támogatás vélhetően olyan mértékben befolyásolja a kereskedelem fejlődését, amely a Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerint ellentétes az Unió érdekeivel”.

(270)

A 97/67/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok nem kötelesek közbeszerzési eljárást szervezni az egyetemes szolgáltató kijelölésére.

(271)

A jelen ügyben a dán hatóságok a Post Danmark közvetlen megbízása mellett döntöttek, a 97/67/EK irányelvvel összhangban. Ebből következik, hogy a közbeszerzési szabályok nem alkalmazandók, és a Post Danmark egyetemes szolgáltatókénti közvetlen megbízása összhangban van az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 19. pontjával.

(272)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 20. pontja szerint „[a]mennyiben a hatóság egy általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtását egyszerre több vállalkozásnak is odaítéli, úgy az ellentételezés összegét minden egyes vállalkozásra vonatkozóan ugyanazon módszerrel kell kiszámítani”.

(273)

A postatörvény 14. §-a értelmében az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel csak a Post Danmarkot bízták meg. A Bizottság ezért megállapítja, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 20. pontjában foglalt követelmény nem alkalmazandó.

(274)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot követően Dánia további információkat nyújtott be, hogy alátámassza azon nettó költségek kiszámításának megalapozottságát, amelyekre az NAC-módszert alkalmazza. Az érdekelt felek bizonyos észrevételeinek fényében, valamint az NAC kiszámításának további javítása érdekében Dánia módosította az NAC egyes paramétereit.

(275)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 21. pontja szerint „[a]z ellentételezés összege nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során felmerülő nettó költség – és ezzel együtt az észszerű nyereség – fedezéséhez szükséges összeget”. E tekintetben az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 24. pontja megállapítja, hogy „[a] közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges vagy várhatóan szükséges nettó költséget a nettó elkerülhető költség módszerét alkalmazva kell kiszámítani, ahol ezt uniós vagy nemzeti jogszabály írja elő és ahol erre lehetőség van”.

(276)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 25. pontja szerint: „[a] nettó elkerülhető költség módszere szerint a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, vagy várhatóan szükséges nettó költség a szolgáltató közszolgáltatási kötelezettség melletti nettó működési költsége és ugyanazon szolgáltató ilyen kötelezettség nélküli nettó működési költsége vagy nyeresége közötti különbség”.

(277)

Az NAC a Post Danmarknak az úgy nevezett tényleges helyzetre (amely megfelel az egyetemes szolgáltatási kötelezettség mellett működő Post Danmark tényleges helyzetének) és a kontrafaktuális forgatókönyvre (amely olyan hipotetikus helyzetnek felel meg, amelyben a Post Danmarkot nem bízták meg egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel) jellemző nyeresége közötti különbség.

(278)

Eredeti számításaiban Dánia úgy becsülte, hogy az NAC 2020-ban 394 millió DKK-t (hozzávetőleg 53 millió EUR) tett ki. Ezt 385,625 millió DKK-ra igazították ki az érdekelt felek észrevételei nyomán (lásd a (172)–(177) preambulumbekezdést), amely összeg jelentősen magasabb, mint a bejelentett 225 millió DKK (kb. 30 millió EUR) kompenzáció. A Dánia által benyújtott NAC-számítást az alábbiakban ismertetjük részletesebben.

(279)

A 2020. január 1-jétől december 31-ig tartó időszakban fennálló tényleges helyzet figyelembe veszi a Post Danmark szokásos műveleteit, és a Post Danmark a 2020. január 1-jétől október 31-ig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi beszámolóján, valamint a bejelentés időpontjában (azaz 2021. március 12-én, lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (16) preambulumbekezdését) 2020 novemberére és decemberére készített előrejelzéseken alapul.

(280)

Az időszak bevételeinek becsült alakulása mögött meghúzódó főbb piaci feltételezések a következők:

(281)

A Post Danmark tényleges helyzet szerinti becsült bevételei és költségei megfelelnek a 4. táblázatban bemutatott adatoknak:

4. táblázat

Tényleges helyzet

(282)

Dánia benyújtott egy kontrafaktuális forgatókönyvet, amely bizonyos változásokat tartalmazott a Post Danmark hálózatában és kézbesítési folyamatában a tényleges helyzethez képest.

(283)

Ebben a forgatókönyvben az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos alábbi tevékenységek megszűnnének, mivel Dánia úgy véli, hogy azok az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hiányában összességében negatív hatást gyakorolnak a Post Danmark üzleti tevékenységére:

(284)

Egyes szolgáltatások megszüntetése mellett a Post Danmark a következő változtatásokkal optimalizálná szolgáltatásait:

(285)

Az 5. táblázat bemutatja a kontrafaktuális forgatókönyv szerint elkerülhető költségek és elmaradt bevételek bontását a (283) és (284) preambulumbekezdésben felsorolt szempontok mindegyikére vonatkozóan. Az elmaradt bevételek és az elkerülhető költségek a tényleges helyzet és a kontrafaktuális forgatókönyv közötti különbségek szerinti bontásban szerepelnek.

5. táblázat

Elkerülhető költségek és elmaradt bevételek

(286)

A 6. táblázatban szereplő számadatokat a tényleges helyzet bevételeinek és költségeinek (lásd a 4. táblázatot) a kontrafaktuális forgatókönyv feltételezéseinek (lásd az 5. táblázatot) hatása alapján történő kiigazításával kapjuk meg.

6. táblázat

Kontrafaktuális forgatókönyv

(287)

Az NAC a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti elmaradt bevételekkel csökkentett, az immateriális hasznokkal kiigazított elkerülhető költségekkel egyenlő.

(288)

Az elkerülhető költségeket az 5. táblázat tartalmazza. A költségmegtakarítás fő része a személyzet létszámának csökkentéséből származna.

(289)

Az elmaradt bevételeket az 5. táblázat tartalmazza – ezen elmaradt bevételek különösen az üzleti tevékenység bizonyos szolgáltatások megszüntetését követő kiesésének felelnek meg.

(290)

A Post Danmark megbecsülte az üzleti szolgáltatásoknak az árak és a termékkínálat korábbi változásaiból származó tapasztalatok felhasználásával történő optimalizálásából eredő elmaradt bevételeket. A Post Danmark folyamatosan figyelemmel kísérte az ügyfelek árváltozásokkal kapcsolatos magatartását, és árrugalmasság és ügyfélfelmérések segítségével előre jelezte az ügyfelek magatartását.

(291)

Az immateriális hasznok hozzájárulhatnak ahhoz a jövedelmezőséghez, amelyet a postai szolgáltató az egyetemes szolgáltatói státusza miatt élvez. Ezek gyakran nem jelennek meg a tényleges helyzetben és a kontrafaktuális forgatókönyvben, de akkor is figyelembe kell őket venni az NAC-számítás során, ezért általában külön számolják el őket.

(292)

Az immateriális hasznok közé tartozhat a méretgazdaságosság és a választékgazdaságosság, a szellemi tulajdon reklámhatásai, a héamentességből eredő keresleti hatások, az egyetemes lefedettség előnyei, az alkupozíció és a jobb ügyfélszerzés.

(293)

A Dánia által az NAC kiszámításához figyelembe vett immateriális hasznok a következők: i. héamentesség (A), ii. szellemitulajdon-eszközök (B) és iii. a gyűjtési célú és fel nem használt bélyegekből származó haszon (C). A héamentességhez és a szellemitulajdon-eszközökhöz kapcsolódó hasznok együttesen […] millió DKK-t tesznek ki. A gyűjtési célú és a fel nem használt bélyegekből származó haszon 10,375 millió DKK-t tesz ki. Dánia nem veszi figyelembe iv. a méretgazdaságosságot (D), v. az alkupozíciót (E) és vi. az egyetemes lefedettséget (F), mivel ezeket nem tekinti immateriális haszonnak. Az érdekelt felek azt állították, hogy számos más immateriális hasznot is figyelembe kellett volna venni. Ezeket a 6.3.1.7.3.1. szakasz tárgyalja.

(294)

A hozzáadottérték-adóról szóló dán törvénnyel (133) átültetett héairányelv szerint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó postai szolgáltatások mentesek a héa alól. A héamentesség nem vonatkozik az ilyen szolgáltatásokra, ha egyedi feltételeket tárgyaltak meg. A mentesség azt jelenti, hogy a Post Danmark versenyelőnyt élvez a héa levonására nem jogosult ügyfelekkel, például magánszemélyekkel szemben. A részleges héamentesség azzal a hátránnyal jár, hogy a Post Danmark nem vonhatja le a héamentes szolgáltatások (egyetemes szolgáltatások) nyújtásával kapcsolatos beszerzések után megfizetett héát.

(295)

A hasznot egy olyan kontrafaktuális forgatókönyv alapján számítják ki, amelyben a Post Danmark valamennyi tevékenysége héaköteles. A héamentesség haszna a Post Danmark termékei iránti megnövekedett keresletből ered. Héamentesség hiányában egyes ügyfelek (olyan ügyfelek, akik nem vonhatják le a héát) esetében bizonyos árak magasabbak lennének. Ez az ügyfelek magatartásának megváltozásához vezetne, ami a csökkenő volumen miatt bevételkiesést jelentene. Az ügyfelek magatartását és a bevételkiesést az árrugalmasság alapján számítják ki. A számítások figyelembe veszik, hogy a héamentesség egyébként csökkenti a Post Danmark inputbeszerzéseiben foglalt héa visszaigénylésének lehetőségét.

(296)

A héaalanyiság hatásának kiszámítása azon a feltételezésen alapul, hogy a héát a folyó árakon felül fogják felszámítani. Ezért a héa kivetése (a dániai héamértéknek megfelelő) 25 %-os áremelkedést eredményez, de csak azon ügyfelek esetében, akik nem tudják levonni a héát. Ezen ügyfelek magatartás meg fog változni. Az említett ügyfelek magatartásának megváltozásából eredő bevételkiesés a számítások szerint […] millió DKK ([…] millió küldeménynek felel meg), és a következőkből áll:

(297)

A héamentesség igénybevételének lehetetlensége miatt felmerült költségek csökkenése […] millió DKK-t tesz ki. Ez az összeg tartalmazza a megnövekedett héalevonási lehetőségeket ([…] millió DKK, a 2019. évi adatok alapján), valamint […] millió DKK-t, ami a kiesett szállítások miatti költségmegtakarítással egyenlő (azaz a darabonkénti díjszabású küldemények, egyéb levelek és nyomtatott termékek után együttesen).

(298)

Az egyedileg megtárgyalt feltételek nélküli egyetemes szolgáltatásokat terhelő héa alóli mentesség haszna ezért a becslések szerint 2020-ban […] millió DKK volt. A 7. táblázat bemutatja a Post Danmark által az egyetemes szolgáltatási kötelezettség héamentességéből 2020-ban elért hasznokat.

7. táblázat

A héamentesség értékének megállapítása (millió DKK) 2020-ban

(299)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó szellemitulajdon-eszközök különösen a látható kapcsolattartó pontokon, például postaládákon, az ügyfelek általi önkiszolgáló csomagátvételre szolgáló berendezéseken, valamint a Post Danmark egyes járművein megjelenő reklámokból származnak.

(300)

A Post Danmark megbecsülte az egyetemes szolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó szellemitulajdon-eszközökből származó hasznot, a Post Danmark márkaépítési értékének (az összes szolgáltatására, azaz az egyetemes szolgáltatásra és az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli szolgáltatásokra vonatkozóan) egy külső piackutató által 2020 tekintetében elvégzett értékelése alapján (134). A márkaépítési érték értékelését a Post Danmark által létesített látható kapcsolattartó pontok számához viszonyítva becsülik meg a kültéri hirdetések négyzetméterenkénti kihelyezési ára alapján.

(301)

Pontosabban, az elemző a Post Danmark láthatóságát a forgalom (azaz a látható kapcsolattartó ponton áthaladó vagy azzal kapcsolatba kerülő személyek száma) figyelembevételével számította ki. Ezt a forgalmat pedig egy településhez/postai irányítószámhoz tartozó népesség nagysága alapján becsülik meg.

(302)

Ezt követően megvizsgálják a kapcsolattartó pontok méretét, és a buszvárókba (azaz a buszmegállókba) kihelyezett hirdetés árán alapuló négyzetméterenkénti árat alkalmaznak rá, kiigazítva azzal, hogy a kapcsolattartó pont jó vagy rossz helyen van-e, és hogy az emberek milyen gyakran kerülnek kapcsolatba vele. Ami a járműveket illeti, mindegyikük egy szétosztási területhez, tehát egy meghatározott földrajzi területhez van rendelve. A járművek számát egy adott területen a népesség nagysága alapján osztják el az említett területen. Az olyan járművek, mint a pótkocsik és a daruskocsik, nem tartoznak ide, mivel nincsenek márkajelzéssel ellátva.

(303)

Összességében az elmúlt években csökkent a márkaépítési érték, főként a Post Danmark alacsonyabb szintű postai tevékenysége miatt, amelynek következtében például kevesebb járművet használnak napjainkban, és a postaládák számát folyamatosan optimalizálják.

(304)

A fentieket figyelembe véve 2020-ban a Post Danmark egyetemes szolgáltatási üzletágának szellemitulajdon-eszközökből származó haszna a becslések szerint […] millió DKK.

(305)

A gyűjtési célú és fel nem használt bélyegekből származó immateriális haszon kiszámítását Dánia a (170)–(177) preambulumbekezdésben mutatja be; e haszon […] millió DKK-t tesz ki.

(306)

A dán hatóságok úgy vélik, hogy a Post Danmark a tényleges helyzetben nem élvezi a méretgazdaságosság előnyeit, mivel a levélpostai küldemények mennyiségének gyors csökkenésével összefüggésben a Post Danmark mérete inkább jelentős kihívást jelentett, mivel nem volt lehetséges a műveleteket a piaci fejleményekhez igazítani.

(307)

A dán hatóságok megjegyzik, hogy ami a beszállítókat illeti, a Post Danmark a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozik, és ezért a beszállítókkal kötött valamennyi szerződésre ki van téve versenynek, és vonatkozik rá az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve. Összességében a dán hatóságok úgy vélik, hogy a Post Danmark nem rendelkezik más nagyvállalatokén túlmutató alkupozícióval.

(308)

Dánia megjegyzi, hogy bár az egyetemes szolgáltató általános lefedettsége előnyös lehet (mind az üzleti, mind a magánügyfelek kényelmesnek találhatják a nemzeti lefedettséget, és kénytelenek lehetnek igénybe venni az egyetemes szolgáltató szolgáltatásait), ez az e-kereskedelmi piac erősségének tekinthető, és ezért a kontrafaktuális forgatókönyvben is fennmarad.

(309)

Ennélfogva az, hogy a Post Danmark az egyetemes szolgáltató Dániában, és ezért fenn kell tartania a területi lefedettséget, önmagában nem minősül immateriális haszonnak vagy erősségnek, amelyet figyelembe kellene venni az NAC számítása során.

(310)

Figyelembe véve az 5. táblázatot és az immateriális hasznok értékét, az NAC összege 385,625 millió DKK (8. táblázat).

8. táblázat

(311)

Dánia úgy számítja, hogy a Post Danmark 2020-ban 3,8 %-os EBIT-marzsot és 0,997 millió DKK átlagos munkatermelékenységet érne el a kontrafaktuális forgatókönyv szerint.

(312)

Annak értékeléséhez, hogy a kiszámított mutatók reálisak-e, Dánia összehasonlította a kontrafaktuális forgatókönyvben szereplő fő mutatókat a postai és szállítási ágazat három másik vállalatának csoportszintű megfelelő fő mutatóival: e vállalatok a Danske Fragtmænd A/S, a Posten Norge AS és a Deutsche Post DHL Group. Az utóbbi kettőt azért választották, mert továbbra is jelentős mennyiségű levelet osztanak szét, az előbbit azért, mert ez az egyik legnagyobb szereplő a dán árufuvarozási és csomagszétosztási piacon, ami fontos, mivel a kontrafaktuális forgatókönyvben a logisztikai bevételek és a kapcsolódó nyereségek a Post Danmark bevételeinek egy nagyobb részét teszik ki.

(313)

Az összehasonlítás csoportszinten történik, mivel ezt követően lehetne kiválasztani a vállalatokat az általuk kínált termékek teljes portfóliója alapján. Az összehasonlítást szegmens szinten (azaz levelek, csomagok és logisztika szintjén) nem lehetett elvégezni, legalábbis a Danske Fragtmænd és a Posten Norge esetében. A Danske Fragtmænd esetében az árufuvarozásból eredő forgalom magában foglalja a csomagokat, és a forgalmat nem lehetett csak a csomagok tekintetében meghatározni. A Posten Norge esetében a „postai küldeményekre” számított forgalom postai küldeményeket és banki szolgáltatásokat egyaránt tartalmaz, és a „logisztika” forgalma kiterjed a csomagokra is.

(314)

Dánia a 2017–2020-as időszakra számította ki az EBIT-marzsot és a munkatermelékenységet a három referenciaként alapul vett szolgáltatóra vonatkozóan (135). Emellett a benchmarkolási gyakorlat megbízhatóságának további javítása érdekében Dánia 2020-ban megadta a General Logistics Systems Denmark A/S EBIT-jét is. Ez a Post Danmark legnagyobb versenytársa a dán csomagkézbesítési piacon. Az eredményeknek a Post Danmark kontrafaktuális forgatókönyvében (2020-ra) kiszámított eredményekkel való összehasonlítását a 9. és 10. táblázat mutatja.

9. táblázat

A Post Danmark EBIT-jének összehasonlító értékelése

10. táblázat

A Post Danmark munkatermelékenységének összehasonlító értékelése

(315)

A fenti adatok alapján Dánia úgy véli, hogy a Post Danmark EBIT-re és munkatermelékenységre vonatkozó becslései viszonylag konzervatívak, és jóval az ágazatra jellemző átlagos adatokon belül vannak. Dánia szerint ezek az adatok megerősítik a kontrafaktuális forgatókönyvben foglalt feltételezések megbízhatóságát (137).

(316)

Tekintettel arra, hogy a Bizottságnak a Post Danmark elszámolásainak megbízhatóságára és költségallokációs módszerére vonatkozó kétségeit megfelelően eloszlatták (6.3.1.4. szakasz), a Bizottságnak már nincs kétségei az NAC bemeneti adataival kapcsolatban (az eljárás megindításáról szóló határozat (146) és (147) preambulumbekezdése).

(317)

A Post Danmark által a kontrafaktuális forgatókönyv szerint nyújtandó szolgáltatások optimalizálása az üzleti volumen csökkentését jelenti (a (284) preambulumbekezdés 1. pontja és a (284) preambulumbekezdés 3. pontja). Az alacsonyabb volumen elvileg magasabb egységköltségekhez vezet. Ezt Dánia is elismeri ((121) preambulumbekezdés). A Bizottságnak bejelentett kontrafaktuális forgatókönyv szerint azonban azt feltételezik, hogy az egységköltségek nem emelkednek (az eljárás megindításáról szóló határozat (149) preambulumbekezdésének a) pontja). Első ránézésre ez az inkonzisztens feltételezés volt az oka annak, hogy a Bizottság ezzel kapcsolatban kétségeit fejezte ki az eljárás megindításáról szóló határozatában.

(318)

A Dániától kapott észrevételek (a (122)–(124) preambulumbekezdés) alapján a Bizottság úgy értelmezi, hogy a kontrafaktuális forgatókönyvben az egységköltségeknek az alacsonyabb üzleti volumen miatt szokásosan várt növekedését ellensúlyozza az infrastruktúra csökkentése (egy levélválogató központ és [5–10] feldolgozóközpont bezárása), ami költségmegtakarítást eredményez (a városi és vidéki térségekben egyaránt), valamint csökkenti a szolgáltatási szintet a vidéki térségekben a tényleges helyzethez képest.

(319)

A Bizottság elvben egyetért azzal, hogy az infrastruktúra méretének és a szolgáltatás minőségének csökkentése, amely a személyi költségek csökkenését is maga után vonja, valóban leszorítja a postai küldemények feldolgozásának egységköltségeit.

(320)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a küldemények (levelek és csomagok) ([(–40)–(–50)] %-os) általános csökkenése (lásd a 11. táblázatot) összehasonlítható az infrastruktúra méretének/költségeinek csökkenésével (–50 % a válogatóközpontok és [–(30)–(–40)] % a feldolgozóközpontok esetében), vagy a személyi költségek csökkenésével ([–(50)–(–60)] %, lásd a 4. és 6. táblázatot). Ez azt az elképzelést támaszthatja alá, hogy a Post Danmark optimalizálná tevékenységét és a postai küldemények csökkenésénél nagyobb mértékben csökkentené költségeit, ami lehetővé teszi az egységköltségek stabilizálását. A Bizottság a munkatermelékenységre vonatkozóan Dánia által végrehajtott benchmarkolási gyakorlat alapján a személyi költségek csökkenését is hitelesnek tartja (lásd a 10. táblázatot).

(321)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a Post Danmark a kontrafaktuális forgatókönyvben jelentősen csökkenti a költségeket ([4 500–5 500] millió DKK-ról [2 500–3 500] millió DKK-ra). Erre a tényleges helyzetben a mennyiségek csökkenése ellenére sem kerülhetett volna sor, mivel az egyetemes szolgáltatók nem tudnak könnyen alkalmazkodni a postai piaci fejleményekhez, ha fennáll annak a kockázata, hogy a jövőben az ilyen kiigazítások nem teszik lehetővé az egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítését (lásd a (126) preambulumbekezdést).

11. táblázat

Küldemények (millióban)

(322)

Végezetül a Bizottság érzékenységi elemzést végzett az NAC-val kapcsolatban, és megállapította, hogy a Post Danmark még az egységköltségek 5 %-os (jelentősnek számító) növelésével is alulkompenzált lenne (ez a növekedés [225–325] millió DKK NAC-hoz vezetne, míg a kompenzáció csak 225 millió DKK, lásd a 12. táblázatot).

12. táblázat

Az érzékenységi elemzést követően adódó NAC

(323)

A kontrafaktuális forgatókönyv másik feltételezése, amellyel kapcsolatban a Bizottság kétségeket fogalmazott meg, a válogatóközpontok és a feldolgozóközpontok számának csökkentése volt. Dánia úgy véli, hogy e csökkentés nem vezet a levelek és csomagok kézbesítése szállítási költségeinek növekedéséhez. A Bizottság kétségeit fejezte ki e megfontolással kapcsolatban, mivel a levél vagy csomag kézbesítéséhez a kontrafaktuális forgatókönyv szerint nagyobb távolságokat kell megtenni, ami általában növelné ezeket a szállítási költségeket (az eljárás megindításáról szóló határozat (149) preambulumbekezdésének b) pontja).

(324)

Dánia bizonyította, hogy a teljes szállítási távolság az egy központon alapuló rendszerben (kontrafaktuális forgatókönyv) továbbra is ugyanazon a szinten marad, és nem változik jelentősen a két válogatóközponton alapuló rendszerhez (tényleges helyzet) képest ((130) preambulumbekezdés). A (131)–(137) és a (141)–(143) preambulumbekezdésben bemutatott példák jól szemléltetik Dánia magyarázatának megalapozottságát.

(325)

A Kelet-Dániából Nyugat-Dániába továbbított küldeményeket valóban a fennmaradó egyetlen válogatóközpontban fogják szétválogatni (Kelet-Dániában). Dánia észszerűen feltételezi, hogy kisebb mennyiségek mellett a nyugat-dániai válogatóközpontot bezárják. Valójában a legtöbb postai küldemény keletről származik. Ennek egyik fontos oka, hogy Koppenhága főváros keleten található. A keletről származó és nyugatra címzett küldeményeket Nyugat-Dániába szállítják, ahol egy feldolgozóközponton való áthaladást követően szétosztják őket a háztartásoknak. Ebben a helyzetben a megtett távolságok azonosak lesznek, azzal az egyetlen különbséggel, hogy a második válogatóközpontban nem állnak meg a küldemények. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy Dánia földrajzi helyzete miatt a kontrafaktuális forgatókönyv szerint a keletről nyugatra érkező küldemények nem rövidíthetik le az utat azáltal, hogy egyenesebb vonalban közvetlenül egy feldolgozóközpontba továbbítják őket. Keletről nyugatra minden küldemény mind a tényleges helyzetben, mind pedig a kontrafaktuális forgatókönyvben át kell haladjon a Snævringenen, amely Funen szigete és a szárazföldi Dánia közötti víztest. A nyugat-dániai válogatóközpont nagyon közel található ehhez az átkelőhelyhez (Fredericiában).

(326)

Ugyanez vonatkozik a Nyugat-Dániából Kelet-Dániába továbbított küldeményekre is. A kontrafaktuális forgatókönyv szerint nem kell áthaladniuk a nyugat-dániai válogatóközponton, de a szállítási távolságok változatlanok maradnak.

(327)

Emellett a Kelet-Dánián belül továbbított küldemények tekintetében a kontrafaktuális forgatókönyvben nincs változás. A válogatóközpont a kontrafaktuális forgatókönyv szerint megmarad, így a válogatóközponttól induló, illetve oda befutó távolságok nem változnak.

(328)

A Nyugat-Dánián belül továbbított küldemények esetében a szállítási távolság nagyobb lesz, mivel a küldeményeket először Kelet-Dániába kell szállítani válogatás céljából, majd vissza kell szállítani Nyugat-Dániába kézbesítésre, miután áthaladtak egy feldolgozóközponton. Figyelembe véve azonban a kisebb mennyiségeket, a nyugaton található két cím között továbbítandó küldemények belefoglalhatók a nyugat és kelet közötti, már meglévő szállításokba ((136) preambulumbekezdés), ezért a szállítási költségek nem emelkednek e küldemények esetében.

(329)

Hasonló megfontolások vonatkoznak a feldolgozóközpontok csökkentésére is, ahol a bemutatott példában a szállítási távolságok (és így a kapcsolódó költségek) még csökkennek is.

(330)

A Bizottság úgy véli, hogy a Dánia által javasolt NAC (lásd a (279)–(315) preambulumbekezdést) általában megfelel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály követelményeinek, és kellően összhangban van a Bizottság határozathozatali gyakorlatával.

(331)

Különösen a kontrafaktuális forgatókönyvben szereplő feltételezések észszerűek, beleértve azt is, hogy a Post Danmark nyereségessé válna ebben a kontrafaktuális forgatókönyvben (meg kell jegyezni, hogy az infrastruktúra optimalizálása még az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tevékenységek számára is előnyös lenne, amelyek így nyereségesebbé válhatnának (138)).

(332)

Az immateriális hasznokat is megfelelően számszerűsítik megbízható elemzés és módszer alapján (különösen a héamentesség és a sszellemitulajdon-eszközök tekintetében). Ezen túlmenően a Bizottság úgy véli, hogy a gyűjtési célú és a fel nem használt bélyegek figyelembevétele megbízhatóbbá tette az NAC eredményét. Dánia megfelelő magyarázattal szolgált ((306)–(309) preambulumbekezdés) a figyelembe nem vett lehetséges immateriális javakat (méretgazdaságosság, alkupozíció és univerzális lefedettség) illetően is.

(333)

Ezenkívül eloszlottak azok a kétségek, amelyeket a Bizottság eredetileg az NAC-ra vonatkozó egyes feltételezések hatásával kapcsolatban vetett fel (lásd a (317)–(329) preambulumbekezdést).

(334)

Először is, a Post Danmark tevékenységeinek igen jelentős optimalizálására tekintettel észszerűnek tűnik a postai küldemények feldolgozási egységköltségének viszonylagos stabilitása.

(335)

Másodszor, a szállítási költségek stabilitása összhangban áll a szállítási távolságok kontrafaktuális forgatókönyv szerinti általános csökkenésével.

(336)

Harmadszor, az NAC más vállalkozásokkal való összehasonlító értékelés alapján történő ellenőrzése tovább erősíti a kontrafaktuális forgatókönyvben foglalt feltételezések általános megbízhatóságát. Ennek fényében az érdekelt felek azzal érveltek, hogy a Deutsche Post DHL Group és a Posten Norge nem alkalmasak a Post Danmarkkal való összehasonlításra, mivel bevételüknek csak korlátozott részét szerzik levelekből és csomagokból. A Bizottság azonban egyetért Dániával abban, hogy az összehasonlítást a kontrafaktuális forgatókönyv céljából kell elvégezni, mivel az NAC a kontrafaktuális forgatókönyv szerint elkerülhető költségeket vizsgálja, és ezért az összehasonlító teljesítményértékeléshez alapul vett vállalatok a kontrafaktuális forgatókönyv összehasonlítása szempontjából relevánsak, és nem feltétlenül kell összehasonlíthatónak lenniük a tényleges helyzetben. Ebből a szempontból észszerű a Posten Norge és a Deutsche Post DHL Group alapul vétele, mivel a Post Danmark a kontrafaktuális forgatókönyv szerint már nem rendelkezik egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel, és ezért elsősorban csomag- és logisztikai alapú lesz, miközben továbbra is nyújt levélpostai szolgáltatásokat, de kisebb mértékben, a Posten Norgéhoz és a Deutsche Post DHL Grouphoz hasonlóan.

(337)

Végezetül a Bizottság érzékenységi ellenőrzést végzett, és megjegyzi, hogy még ha az egységköltség jelentős (pl. + 5 %-os) növekedését vennék is figyelembe, a Post Danmarknak nyújtott kompenzáció akkor is olyan szintű, hogy a Post Danmark továbbra is alulkompenzált maradna. A Bizottságnak tehát nem marad kétsége az egyetemes szolgáltatási kötelezettség Post Danmarknak nyújtott kompenzációja esetleges aránytalanságával kapcsolatban.

(338)

Több érdekelt fél ((39) preambulumbekezdés) úgy véli, hogy hozzá kellene férniük azokhoz az adatokhoz, amelyek alapján az NAC-t kiszámítják (azaz az eljárás megindításáról szóló határozat 1–5. táblázatához). Az állami támogatásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos szakmai titoktartásról szóló bizottsági közleményben (139) meghatározott eljárásokat és elveket követve a Bizottság a 2018. évi határozathoz hasonlóan (az említett határozat (160) preambulumbekezdése) kitakarta ezeket az adatokat, mivel olyan tényleges vagy potenciális gazdasági értékkel rendelkező üzleti titkokra vonatkoznak, amelyek felhasználása más vállalkozások számára gazdasági előnnyel járhat (140). A Bizottság által figyelembe vett és a jelen ügyben releváns kritériumok közé tartozik az, hogy az információk mennyire ismertek a vállalaton kívül, valamint hogy milyen értéket képviselnek az információk a vállalat és versenytársai számára (141). Az NAC-adatok kitakarása összhangban van a Bizottság postai ágazatra vonatkozó határozathozatali gyakorlatával is (142).

(339)

Ami az érdekelt felek arra vonatkozó észrevételeit illeti, hogy a vállalat méretének csökkentése, valamint a válogatóközpontok és a feldolgozóközpontok bezárása milyen hatással van az egységköltségekre, a Bizottság a (317)–(329) preambulumbekezdésre hivatkozik.

(340)

Ami a kontrafaktuális forgatókönyvnek a DPD-hálózat általi nemzetközi csomagkézbesítés költségeire gyakorolt állítólagos hatását illeti ((42) preambulumbekezdés), a Bizottság úgy véli, hogy a DPD-hálózat különálló hálózat, amely elkülönül a Post Danmarknak az Egyetemes Postaegyezmény szerinti nemzetközi csomagkézbesítési hálózatától a tényleges helyzetben. A DPD-hálózatot a PostNord Grouppal (és nem a PostNord AB-vel) kötött megállapodás szabályozza, és eredeti záró időpontja […]. Ezért az, hogy a Post Danmark a kontrafaktuális forgatókönyv szerint megszünteti a nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatását, nem befolyásolhatná a DPD-hálózat költségeit.

(341)

Ami az ITD és az 1. vállalkozás azon állítását illeti, hogy a vakoknak történő ingyenes szétosztást nem fogják megszüntetni, mint a 2018. évi határozatban ((43) preambulumbekezdés), a Bizottság megjegyzi, hogy ez téves. Ez a szolgáltatás a 2020-ra vonatkozó kontrafaktuális forgatókönyv szerint megszűnik, és a 2018. évi határozatban bemutatott kontrafaktuális forgatókönyvben is megszűnt (a 2018. évi határozat (160) preambulumbekezdése, 2. táblázat). Ezt az NAC is figyelembe veszi (lásd e határozat 5. táblázatát, „A vakoknak szóló ingyenes szolgáltatás megszüntetése” sor).

(342)

Az érdekelt felek úgy vélik, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint az üzleti levelek országos szintű szétosztása helyett az üzleti leveleket a nagyvárosokban hetente egy napon fogják szétosztani ((44) preambulumbekezdés), ezért a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti bevételek túl magasak. A bejelentett kontrafaktuális forgatókönyvből következik, hogy ez a megfontolás téves. A kontrafaktuális forgatókönyv szerint a Post Danmark továbbra is kínálja az üzleti leveleknek az ország egész területén történő szétosztását. A kontrafaktuális forgatókönyv magában foglalja a nagyobb városokban a hét egy napján történő házhoz kézbesítést, valamint a vidéki térségekben és a kisebb városokban alkalmazott átvételi lehetőséget. Ezért a Post Danmark képes lesz csökkenteni az útvonalak számát, különösen a vidéki térségekben és a kisebb városokban. A vidéki térségekben a házhoz kézbesítés megszüntetése (és tágabb értelemben az üzletilevél-postai szolgáltatás optimalizálása) következtében elmaradt bevételek az NAC részét képezik (lásd a (284) preambulumbekezdés 1. pontját és az 5. táblázatot).

(343)

Ami az érdekelt felek kisebb szigeteken található postapontokhoz kapcsolódó állítását illeti ((45) preambulumbekezdés), meg kell jegyezni, hogy a 2020-as egyetemes szolgáltatási kötelezettség kontrafaktuális forgatókönyvében a Post Danmark továbbra is kínálni fog darabonkénti díjszabású küldeményeket, mivel ez jelenleg nyereséges része az üzleti tevékenységnek (a magasabb árak és az új termelési modell teljes körű alkalmazásából eredő költségmegtakarítások miatt (143), lásd a (159) preambulumbekezdést). Ezért az állandó összeköttetéssel nem rendelkező kis szigeteken található postapontokat megtartják, különösen az e-kereskedelemből eredő növekvő mennyiségek kiszolgálása érdekében. A termékkínálat azonban megváltozik az említett postapontokon. A kontrafaktuális forgatókönyv szerint ezek a postapontok már nem a tényleges helyzethez hasonló, teljes körű szolgáltatást nyújtó postapontként működnének. Ezt az NAC figyelembe veszi (lásd a (344) preambulumbekezdést).

(344)

A (46) preambulumbekezdésben említett érdekelt felek úgy vélik, hogy a kontrafaktuális forgatókönyvben figyelembe kell venni a postahivatalok bezárását, ahogy az a Cseh Posta esetében is történt. A Dánia által bemutatott kontrafaktuális forgatókönyvből következik, hogy a kontrafaktuális forgatókönyv szerint nem fognak postahivatalokat bezárni (a (284) preambulumbekezdés 3. pontja). Az állandó összeköttetéssel nem rendelkező kisebb szigeteken azonban a szolgáltatási szint csökkenni fog. A kontrafaktuális forgatókönyv figyelembe veszi a szolgáltatási szintek csökkenését és az elsőbbségi üzleti levelek és a gazdaságos üzleti levelek számára gyakorolt hatást (5. táblázat, lásd: „Az üzletilevél-postai szolgáltatás optimalizálása” és „A termékkínálat optimalizálása az állandó összeköttetéssel nem rendelkező kis szigeteken”).

(345)

Az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatos észrevételekben a különböző érdekelt felek az immateriális hasznok egyéb kategóriáira is hivatkoztak, amelyeknek tükröződniük kellene az NAC-ban. Ezek az állítólagos egyéb immateriális hasznok az elterjedtségre, a vállalati hírnévre, a méretgazdaságosságra, az alkupozícióra, a reklámhatásokra, a keresleti komplementaritásra, a parkolási/megállási mentességekre, az állami nyilvántartásokhoz és a keresleti tendenciákhoz való hozzáférésre vonatkoznak.

(346)

Az NAC-számításban már tárgyaltaktól eltérő immateriális hasznok tekintetében a Bizottság a következőket állapítja meg:

2.

Vállalati hírnév/márkaérték: A Post Danmarknak nincs haszna a korábbi monopolhelyzete és a jelenlegi egyetemes szolgáltatói státusza miatt kialakult vállalati hírnevéből és/vagy márkaértékéből. A Post Danmarkról Dániában kialakult kép ugyanis általában rossz, és a költséges és lassú szolgáltatásokhoz társítják. Bár jó oka lehet az ilyen drágább és lassabb szolgáltatásoknak, nevezetesen a levélmennyiség csökkenése, ez nem változtat azon, hogy a hírnévből vagy a márkaértékből nem származik haszon. Ez a hírnév továbbgyűrűzik a csomagkézbesítési piacra is, ahol ugyanazt a márkanevet használják. Ezt három tanulmány is megerősíti: i. a Reputation Institute egy 2019. évi tanulmányában a Post Danmarkot a 49. helyre sorolta az 50 kimagasló dán márka listáján, és a márkáját „gyengének” minősítette. Azt is kijelentette, hogy akadályt jelenthet a(z) […] vagy akár a(z) […] számára; ii. a 2020-as aktualizálás szerint a Post Danmark hírneve továbbra is gyenge, a versenytársak vállalati márkái pedig „erősnek” minősülnek; és iii. a Dánia szerint a legátfogóbb arculati referenciaeszköz Dániában, a dán IFO Image Analysis Dánia 140 legnagyobb és legjelentősebb vállalatának hírnevét rangsorolja (2019 óta a lista 100 vállalatot tartalmaz). Amint azt a 10. ábra mutatja, a Post Danmark következetesen a lista alján található 13 vállalat között szerepel (a legjobb helyezése 2009-ben a 127. volt). 10. ábra  (146) A („PostNord” néven működő  (147) ) Post Danmarkról kialakult kép Dániában. 2019-ig a rangsor 140 vállalatot foglalt magában, 2019 óta 100 vállalatot

(347)

Azon állításokat illetően, amelyek szerint a Post Danmark nettó jövedelmet szerez az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből, és hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség előny, nem pedig hátrány ((67) és (68) preambulumbekezdés), és ezért a Post Danmark nem részesülhetne támogatásban, a Bizottság megjegyzi, hogy ez téves, mivel az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020-ban nettó veszteséget termelt ((194) preambulumbekezdés).

(348)

Az érdekelt felek azon állítását illetően, hogy mivel a Post Danmark a kontrafaktuális forgatókönyv szerint nem tud majd bélyegeket kibocsátani, és ezért olyan piaci árakat kell felszámítania, amelyek állítólag alacsonyabbak a kontrafaktuális forgatókönyvben, és szolgáltatásai olcsóbbak lennének, a Bizottság egyetért Dániával abban, hogy nincs szükség az NAC módosítására (a bélyegek mint immateriális haszon mellett, lásd a (346) preambulumbekezdés 3. pontját).

(349)

A bélyegek a szolgáltatásnyújtás (előzetes) megfizetésének egyik módja. A szétosztás kifizetésének egyéb módjai közé tartoznak a címkék és a kódok. A bélyegek ára nem függ össze a darabonkénti díjszabású levelek szétosztásának árával. Csak a belföldi, darabonkénti díjszabású, 50 grammos gazdaságos levelek ára tekintetében van szükség a Dán Polgári Repülési és Vasúti Hatóság jóváhagyására. E jóváhagyási eljárás indoka az, hogy az árakat észszerű szinten kell tartani, és el kell kerülni, hogy az egyetemes szolgáltató saját árait határozza meg, és ennek következtében esetlegesen övezetenkénti árazást alkalmazzon (azaz az ország különböző részein lévő ügyfelek eltérő árat fizetnek attól függően, hogy városi vagy vidéki térségekben élnek-e). A kontrafaktuális forgatókönyvben konzervatív megközelítés mellett döntöttek, mivel a belföldi, darabonkénti díjszabású, 50 grammos gazdaságos levelek ára ugyanazon a szinten marad (a 2020-as szinten).

(350)

Az 50 grammos gazdaságos levelek aránya a Post Danmark által feldolgozott küldemények teljes számán belül alacsony. 2020-ban e termék mennyisége […] millió levél volt. A Post Danmark által szállított belföldi levelek teljes száma körülbelül […] millió volt, ami azt jelenti, hogy az árszabályozás alá eső 50 grammos gazdaságos levél a belföldi levélmennyiségnek csak kis részét teszi ki.

(351)

Az, hogy Dániában a levélszétosztási szolgáltatások árai (beleértve a szabályozott, belföldi, darabonkénti díjszabású, 50 grammos gazdaságos leveleket is) általában magasabbak, annak tudható be, hogy Dániában a levélpostai szolgáltatások nagyon gyors digitalizálására került sor. Ennek következtében Dánia most az első helyen áll a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót tekintve ((197) preambulumbekezdés).

(352)

Ami azt a kérdést illeti, hogy a belföldi, darabonkénti díjszabású, gazdaságos levelek ára túl magas nyereséget jelez-e a Post Danmarknál, a Bizottság először is megállapítja, hogy az érdekelt felek által benyújtott szabott ár ((69) preambulumbekezdés) nem bizonyítja, hogy a Post Danmark dániai bélyegekből származó nyeresége észszerűtlenül magas lenne. A Dán Polgári Repülési és Vasúti Hatóság eljárást vezetett be annak biztosítására, hogy a bélyegekből származó nyereség ne legyen túl magas, és azt össze kell hasonlítani más európai postai szolgáltatók nyereségével. A McKinsey egyik 2019. évi tanulmánya szerint az európai postai szolgáltatók bevétele a levélpostai szegmensben 8,1 % és 26 % között mozog.

(353)

A 2020. évi ár 10 DKK, azaz körülbelül 1,34 EUR volt, figyelembe véve a 2020. január 1-jei átváltási árfolyamot (152) (a 9 DKK-ról 10 DKK-ra való emelésre 2019. január 1-jén került sor), és az akkori várható nyereség [5–10] % volt, vagyis jóval a (200) preambulumbekezdésben említett új eljárás alkalmazásával 2021-ben észszerűnek ítélt tartományon belül. Így, feltételezve, hogy ugyanezt az eljárást alkalmazták volna 2020-ban, azt állapították volna meg, hogy a 10 DKK ár nem eredményez aránytalan nyereséget.

(354)

Az érdekelt felek által benyújtott grafikon az Európán belül küldött levél árszintjét mutatja, ezért nem releváns a belföldi, darabonkénti díjszabású, 50 grammos gazdaságos levelek szabályozott ára szempontjából.

(355)

A Bizottság nem állapította meg a Post Danmark NAC-ján belül kétszeres elszámolás fennállását ((70) preambulumbekezdés). Ami a bérmentesítést illeti, a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a 4. és 6. táblázatban szereplő „egyéb bérmentesített” kategória nemcsak a bélyegeket foglalja magában, hanem a küldemények szétosztásának egyéb módjait is (bérmentesítő automaták, online levélpostai küldemény, nem bérmentesített – címzett által fizetett –válaszküldemények és képeslapok). A tényleges helyzet és a kontrafaktuális forgatókönyv közötti különbség körülbelül [10–20] % (azaz a 4. és a 6. táblázat közötti különbség).

(356)

Ha összehasonlítjuk ezt a viszonylag kis, [10–20] %-os különbséget az egyéb szolgáltatások megszűnésének az egyes termékkategóriákra gyakorolt hatásával, az derül ki, hogy nem kerül sor kétszeres elszámolásra. Az Egyetemes Postaegyezmény és más nemzetközi postai megállapodások szerinti nemzetközi postai szolgáltatások megszüntetésére vonatkozó példa erre azért világít rá, mert hatásai megoszlanak a különböző típusú szolgáltatások között. Az Egyetemes Postaegyezmény és más nemzetközi postai megállapodások szerinti nemzetközi postai szolgáltatások megszüntetése a becslések szerint […] millió DKK összegű bevételkiesést von maga után, amely a következő kategóriák szerint oszlik meg: export küldemények (100 %-os bevételcsökkenés), import küldemények (100 %-os csökkenés), export csomagok ([…] %-os csökkenés), import csomagok ([…] %-os csökkenés) és egyéb, a (355) preambulumbekezdésben említett bérmentesített küldemények.

(357)

Az ITD, az 1. vállalkozás és az SLD azt állítja, hogy a benchmarkolási gyakorlat hibás (a (311) és (315) preambulumbekezdés), mivel a Post Danmark állításuk szerint nem hasonlítható össze a Posten Norgéval, a Deutsche Post DHL Grouppal és a Danske Fragtmænddel. A Bizottság úgy véli, hogy mivel ezt a három másik vállalatot teljes termékportfóliójuk alapján választották ki (azaz csoportszinten), azok kellően hasonlóak a Post Danmarkhoz, és ezért hasznos összehasonlítási alapként szolgálnak. Ezenkívül az érdekelt felek következtetése a Post Danmark és az említett vállalatok tényleges helyzetének összehasonlításán is alapul. A helyes összehasonlításhoz azonban olyan vállalatokat kell kiválasztani, amelyek a Post Danmark kontrafaktuális forgatókönyvével hasonlíthatók össze. Dánia ezt tette a Deutsche Post, a Posten Norge és a Danske Fragtmænd kiválasztásakor. A Bizottság úgy véli, hogy a GLS-nek az összehasonlítási alaphoz való hozzáadásával a már megbízható összehasonlító teljesítményértékelés még megbízhatóbb lett.

(358)

A Bizottság úgy látja, hogy a Danske Medier állítólagosan túl alacsony árakra vonatkozó állítása tényszerűen nem bizonyított. A címzett nyomtatott termékek ára magasabb, mint amit a Danske Medier állít, és első látásra összhangban van a piaci normákkal. Emellett a Danske Medier által említett alacsony árat (3,50 DKK) 2020-ban csak a 100 000 darabot meghaladó, 0,06 kg vagy annál kisebb tömegű nyomtatott termékekre alkalmazták (egy nyomtatott termék átlagos tömege körülbelül […]–[…] gramm).

(359)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály 39. pontja kimondja: „Az ellentételezés módszerének kidolgozásakor a tagállamoknak ösztönzőkkel kell előmozdítaniuk az általános gazdasági érdekű szolgáltatások hatékony, magas színvonalú nyújtását, kivéve, ha kellően indokolni tudják, hogy ez nem lehetséges vagy célszerű”.

(360)

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében történő szolgáltatásnyújtásra a Post Danmark egyedi engedélyében meghatározott minőségi szabványok vonatkoznak a 97/67/EK irányelv 17. cikkével összhangban (lásd a (16) preambulumbekezdést).

(361)

A Post Danmarknak független külső piaci elemzőt kell kineveznie a belföldi levelekre vonatkozó minőségi szabványok betartásának nyomon követésére, az elemzőnek az eredményekről havonta jelentést kell tennie a Polgári Repülési és Vasúti Hatóságnak. Ha a Post Danmark nem felel meg a minőségi szabványoknak, szankciót szabnak ki (153).

(362)

Emellett Dánia azt tervezi, hogy 2020-ra az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért legfeljebb 225 millió DKK összegű kompenzációt fizet a Post Danmarknak. A közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének nettó költségét 385,625 millió DKK-ra számították (lásd a 8. táblázatot). A Post Danmarknak fizetendő maximális kompenzáció az egyetemes szolgáltatási kötelezettség NAC-jának csupán 58 %-át teszi ki. A Post Danmark mindaddig felhasználhatja az elért hatékonyságjavulást, amíg az nem vezet túlkompenzációhoz, ami erőteljesen ösztönöz a hatékonyságra. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a minőségi szabványok és a szankciórendszer miatt ezek a hatékonyságjavulások nem ronthatják a nyújtott szolgáltatás minőségét.

(363)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy Dánia elegendő ösztönzőt vezetett be az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatékony teljesítése érdekében.

(364)

Ami az ITD panaszban szereplő azon állítását illeti, amely szerint az NAC számítása sérti az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály 39–43. pontját, mivel a Post Danmark nem érhetne el hatékonysági ösztönzőket, a Bizottság megjegyzi, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály az érintett általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtása tekintetében írja elő hatékonysági ösztönzők bevezetését. Ez azonban nem azonos az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtójának hatékonysági szintjével, amelyre az ITD a Post Danmark tekintetében hivatkozik (az eljárás megindításáról szóló határozat (41) preambulumbekezdésének c) pontja).

(365)

Ha bizonyítást nyerne, hogy egy adott általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtója kezdettől fogva hatékony szolgáltató, vagy ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettség költségét egy hatékony szolgáltató figyelembevételével számítanák ki, akkor a negyedik Altmark-kritérium ténylegesen teljesülne, és a szóban forgó egyetemes szolgáltató nem részesülne előnyben, és így az ilyen kompenzáció nem minősülne állami támogatásnak.

(366)

A jelen ügyben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a negyedik Altmark-kritérium nem teljesült (154), és így a Post Danmarknak nyújtott kompenzáció állami támogatásnak minősül, mivel a Post Danmarknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért nyújtott kompenzáció nem egy hatékony szolgáltató nettó költségén alapul.

(367)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy el kell utasítani az ITD azon érvét, amely szerint a Post Danmarkra alkalmazandó hatékonysági szabványok mindenképpen elégtelenek. A (16) preambulumbekezdésben ismertetett minőségi kritériumok – amint az az említett preambulumbekezdésből is kitűnik – a Post Danmark egyedi engedélyében meghatározott minőségi kritériumok, és a Post Danmarknak a dán joggal összhangban meg kell felelnie ezeknek a minőségi kritériumoknak, függetlenül attól, hogy részesült-e egyetemes szolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációban. Ezek a minőségi kritériumok megegyeznek a 2018. évi határozat hatálya alá tartozó időszakéval (155). E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály egyértelműen figyelembe veszi azt a tényt, hogy a hatékonysági ösztönzők más módon is kialakíthatók, és hogy egy ilyen rendszer kialakításának egyik módja az lehet, ha a tagállamok eleve meghatároznak egy olyan rögzített kompenzációt, amely előzetesen magában foglalja azokat a hatékonyságjavulásokat, amelyeket a vállalkozás a megbízási aktus időtartama alatt várhatóan realizálni képes (156), amint történt az a jelen ügyben (a (362) preambulumbekezdés).

(368)

Ezenkívül az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2018. évi határozatban értékelt kompenzációját illetően a Törvényszék a következőket állapította meg (a Bizottság (362)–(367) preambulumbekezdésben foglalt érveléséhez hasonlóan):

„ a felperesek tévesen hivatkoznak arra, hogy a szóban forgó ellentételezés nem tartalmazott hatékonysági ösztönzőt, azon az alapon, hogy kedvezményezettje, a Post Danmark a csőd szélén állt, és ennélfogva nem lehetett hatékony szolgáltatónak tekinteni. Ez az érv ugyanis egyrészt az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály 39–43. pontjában megkövetelt hatékonysági ösztönzők – amelyek célja, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása hatékonyságnövekedést eredményezzen, miközben garantálja a minőségi szolgáltatást –, és másrészt azon elgondolás összekeverését jelenti, amely szerint a nettó elkerülhető költséget hatékony szolgáltató alapján kell kiszámítani.

E tekintetben az, hogy az ellentételezés szükséges mértékét azon költségek elemzése alapján kell-e meghatározni, amelyek az egyetemes szolgáltatási kötelezettség ellátása során egy hatékony szolgáltatónál felmerültek volna, nem releváns a támogatás összeegyeztethetőségének az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása keretében történő értékelése során. Az egyetemes szolgáltató gazdasági hatékonyságának figyelembevétele ugyanis annak megkövetelését jelentené, hogy az ilyen szolgáltatást mindig szokásos piaci feltételek mellett nyújtsák, ami azzal a veszéllyel járna, hogy jogilag vagy ténylegesen megakadályozza az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával megbízott vállalkozások sajátos feladatának ellátását. Márpedig az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdése éppen ezt a helyzetet kívánja megelőzni ”  (157) (utólagos kiemelés).

(369)

A fentiekre tekintettel a Bizottság nem osztja az ITD-nek a panaszban felvetett kétségeit, és arra a következtetésre jut, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak hatékonysági ösztönzők.

(370)

A 2012. évi ÁGÉSZ-keretszabály 60. pontja kimondja: „A jelen közlemény hatályába tartozó általános gazdasági érdekű szolgáltatások tekintetében a tagállamoknak közzé kell tenniük az alábbi információkat az interneten vagy egyéb megfelelő módon:

(371)

A 60. pont a) alpontja nem alkalmazandó, mivel nem került sor nyilvános konzultációra (lásd a (245) preambulumbekezdést). A dán hatóságok már közzétették az interneten a tartalmat, az időtartamot, és azonosították a vállalkozást (158). Kötelezettséget vállaltak arra, hogy a Post Danmarknak nyújtott támogatás összegét is közzéteszik az interneten.

(372)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály 52. pontja szerint, még ha a keretszabály követelményei teljesülnek is, „[k]ivételes körülmények között előfordulhat azonban, hogy a belső piacon kezeletlenek maradnak bizonyos komoly versenytorzulások, valamint hogy a támogatás az Unió érdekével ellentétes mértékben befolyásolhatja a kereskedelmet”.

(373)

Ilyen kivételes körülmények között a Bizottság további feltételeket írhat elő, vagy további kötelezettségvállalásokat kérhet a tagállamoktól a komoly versenytorzulások enyhítése érdekében, az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály 53. pontjában foglaltak szerint.

(374)

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály 54. pontja kimondja továbbá, hogy: „Az Unió érdekeivel ellentétes komoly versenytorzulás kizárólag kivételes körülmények között következhet be. A Bizottság azon versenytorzulásokra fogja korlátozni figyelmét, amelyek esetében a támogatás jelentős kedvezőtlen hatást gyakorol más tagállamokra és a belső piac működésére, például azért, mert fontos gazdasági ágazatokban megvonja a vállalkozásoktól azt a lehetőséget, hogy üzemméretük elérje a hatékony üzemeltetéshez szükséges mértéket”.

(375)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy további követelményeket csak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2012. évi keretszabály egyéb követelményei által nem kezelt, komoly versenytorzulások kivételes körülményei között tart szükségesnek. A Bizottság különösen azokra a torzulásokra korlátozza figyelmét, amelyek esetében a támogatás jelentős kedvezőtlen hatást gyakorol más tagállamokra és a belső piac működésére.

(376)

A Bizottság nem állapította meg, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály feltételeinek való megfelelésen túl további feltételekre vagy kötelezettségvállalásokra lenne szükség, ahogyan az a 2018. évi határozatban is történt.

(377)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy az ITD problémaként azonosítja azt a tényt, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségért járó kompenzációt az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos tevékenységektől eltérő tevékenységekre is fel lehet használni.

(378)

E tekintetben azonban először is, amint azt a Törvényszék megerősítette, a közszolgáltatásért járó kompenzáció belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó bizottsági értékelés annak ellenőrzéséből áll – függetlenül attól, hogy a megfelelő összeget ténylegesen hozzárendelték-e az adott közszolgáltatáshoz –, hogy létezik-e ilyen közszolgáltatás, valamint hogy nettó költséget ró-e a nyújtásával megbízott vállalkozásra. Ez annál is inkább érvényes a postai szolgáltatásokra, mivel a 97/67 irányelv I. melléklete C. részének első bekezdése előírja, hogy „[a]z egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségeinek megtérüléséhez vagy finanszírozásához szükség lehet arra, hogy a kijelölt egyetemes szolgáltatók az általuk nem kereskedelmi feltételek szerint nyújtott szolgáltatásokért kompenzációban részesüljenek”. A Törvényszék a T-561/18. sz. ügyben megállapította, hogy az e rendelkezésben használt „megtérülés vagy finanszírozás” kifejezés kizár bármely arra vonatkozó követelményt, hogy az egyetemes szolgáltatásért nyújtott ellentételezésnek megfelelő, folyósított pénzeszközöket ténylegesen e szolgáltatás nyújtásához kell felhasználni (159).

(379)

Másodszor, az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (160) 1. cikkének g) pontja kimondja, hogy a támogatással való visszaélés azt jelenti, hogy a támogatást a kedvezményezettje a Bizottság határozatának megsértésével használja fel. A Törvényszék a T-561/18. sz. ügyben megállapította, hogy a szóban forgó kompenzációval való visszaélést csak akkor lehetne megállapítani, ha bizonyítást nyerne, hogy a Post Danmark nem teljesítette az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből eredő kötelezettségeit (161).

(380)

A (378) és (379) preambulumbekezdésből következik, hogy a szóban forgó esetben az egyetemes szolgáltatási kötelezettség kompenzációja az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen kívüli tevékenységekre is felhasználható, és ezt a 97/67/EK irányelv nem akadályozza. Ezenkívül semmi sem utal arra, hogy a Post Danmark nem teljesítette az egyetemes szolgáltatási kötelezettségből eredő kötelezettségeit, ezért nem állapítható meg a támogatással való visszaélés.

(381)

Tekintettel a fentiekre a Bizottság megállapítja, hogy a szóban forgó ügyben nincs ok arra, hogy feltételeket írjanak elő, vagy kötelezettségvállalásokat kérjenek a tagállamtól.

(382)

A Bizottság ennek megfelelően úgy határoz, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség 2020. évi bejelentett kompenzációját a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinti, mivel az megfelel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály valamennyi feltételének.

(383)

A Bizottság megállapítja, hogy Dániának be kellett volna jelentenie a Bizottságnak 15 millió EUR (hozzávetőleg 112 millió DKK, lásd a (21) preambulumbekezdést) összegű állami támogatást, amely a Post Danmarknak 2020 első félévére az egyetemes postai szolgáltatásért nyújtott kompenzációnak felel meg. Azáltal, hogy nem jelentette be a támogatást, Dánia megsértette az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdését. A Bizottság azonban megállapítja, hogy a támogatási intézkedés egésze az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése értelmében – azáltalános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló keretszabály értelmezése szerint – összeegyeztethető a belső piaccal,