(1)

Az (EU) 2016/1011 rendelet megállapítja a harmadik országban található referenciamutató-kezelők által előállított, harmadik országbeli referenciamutatóknak az Unióban működő felügyelt szervezetek általi felhasználására vonatkozó szabályokat (a továbbiakban: harmadik országbeli rendszer). Az említett rendelet korlátozza az Unióban működő felügyelt szervezetek azon lehetőségét, hogy harmadik országbeli referenciamutatókat használjanak.

(2)

Az (EU) 2016/1011 rendelet 51. cikkének (5) bekezdésével összhangban az Unióban a felügyelt szervezetek harmadik országbeli referenciamutatót csak olyan pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és befektetési alapok teljesítményének mérései vonatkozásában használhatnak fel, amelyek 2023. december 31. előtt már hivatkoznak az adott referenciamutatóra, vagy ilyen referenciamutatóra vonatkozó hivatkozással egészülnek ki, kivéve, ha a Bizottság az említett rendelet 30. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett egyenértékűségi határozatot fogadott el, valamely referenciamutató-kezelőt az említett rendelet 32. cikke szerint elismertek, vagy valamely referenciamutatót az említett rendelet 33. cikke szerint jóváhagytak.

(3)

A helyzet értékelése és az (EU) 2016/1011 rendelet 54. cikkének (7) bekezdésében előírt jelentés elkészítése érdekében a Bizottság 2022. május 20. és 2022. augusztus 12. között célzott konzultáció keretében visszajelzést kért az (EU) 2016/1011 rendeletben meghatározott harmadik országbeli rendszernek az (EU) 2016/1011 rendelet 51. cikkének (5) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végét követő alkalmazásáról. A válaszadók hangsúlyozták, hogy meg kell hosszabbítani az említett harmadik országbeli rendszerre vonatkozó átmeneti időszakot, mivel ellenkező esetben az Unióban működő felügyelt szervezetek a továbbiakban nem használhatják fel a harmadik országbeli referenciamutató-kezelők által előállított referenciamutatók többségét azon pénzügyi eszközök, pénzügyi ügyletek és a befektetési alapok teljesítményének mérése tekintetében, amelyek még nem hivatkoznak ezekre a referenciamutatókra.

(4)

A Bizottság 2023. július 14-én jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (EU) 2016/1011 rendelet hatályáról, különösen a harmadik országbeli referenciamutatóknak a felügyelt szervezetek általi további felhasználására tekintettel, valamint a jelenlegi keret potenciális hiányosságairól.

(5)

E jelentés alapján a Bizottság megállapítja, hogy a harmadik országbeli referenciamutató-kezelők többsége nem tette meg az ahhoz szükséges lépéseket, hogy felkészült legyen az (EU) 2016/2011 rendelet 51. cikkének (5) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végén, azaz 2023. december 31-re, és annak biztosítására, hogy a referenciamutatóit ezen időpontot követően is használják az Unióban. A felkészülés e hiánya aggályokat vet fel az egyes harmadik országbeli referenciamutatókra támaszkodó uniós felügyelt szervezetek esetében. Az uniós felügyelt szervezetek harmadik országbeli referenciamutatókhoz való hozzáférésének hirtelen megszakadása is bizonyos fokú fenyegetést jelenthet a pénzügyi stabilitásra nézve. Ezenkívül a harmadik országokra vonatkozó fejezet alkalmazásával az uniós piaci szereplők nem tudnának már hozzáférni a világ referenciaértékeinek többségéhez. Ez az Unió egyes piaci szereplőinek jelentős hátrányt okozna a globális versenyben.

(6)

Annak érdekében, hogy az Unióban működő felügyelt szervezetek felhasználhassák a harmadik országban található referenciamutató-kezelők által előállított referenciamutatókat, helyénvaló az (EU) 2016/1011 rendelet 51. cikkének (5) bekezdésében említett átmeneti időszakot két évvel, 2025. december 31-ig meghosszabbítani. Ez a hosszabbítás lehetővé teszi az uniós vállalatok számára, hogy folytassák üzleti tevékenységüket.

(7)

E rendeletnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie annak érdekében, hogy a jelenlegi átmeneti időszakot annak lejárata előtt meg lehessen hosszabbítani,