|
1.
|
Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:
„I. MELLÉKLET
ALAPVETŐ KRITÉRIUMOK
A. A helyhez kötött létesítményekre vonatkozó alapvető kritériumok
|
|
Alapvető kritériumok
|
Az EU ETS-ben
|
A svájci ETS-ben
|
|
1.
|
Kötelező részvétel az ETS-ben
|
Kötelező részvétel az ETS-ben az alább felsorolt tevékenységeket végző és üvegházhatást okozó gázokat (a továbbiakban: ÜHG) kibocsátó létesítmények számára
|
Kötelező részvétel az ETS-ben az alább felsorolt tevékenységeket végző és ÜHG-kat kibocsátó létesítmények számára
|
|
2.
|
Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott tevékenységekre:
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
|
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 40. cikke (1) bekezdésének, valamint 6. mellékletének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
3.
|
Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott ÜHG-kra:
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv II. mellékletének
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
|
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 1. cikke (1) bekezdésének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
4.
|
Az ETS keretében olyan felső határértéket kell meghatározni, amely legalább olyan szigorú, mint a következő jogi aktusokban meghatározott:
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 9. és 9a. cikkének
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
Az évi 1,74 %-os lineáris csökkentési tényező 2021-től évi 2,2 %-ra emelkedik, és az (EU) 2018/410 irányelvvel összhangban az e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő rendelkezések szerint az összes ágazatra alkalmazandó.
|
|
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 18. cikke (1) és (2) bekezdésének,
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 45. cikke (1) bekezdésének, valamint 8. melléklete 1. pontjának
2022. január 1-jén hatályos változata.
A lineáris csökkentési tényező 2021-től évi 2,2 %.
|
|
|
5.
|
Piaci stabilitási mechanizmus
|
2015-ben az EU bevezette a piaci stabilizációs tartalékot ((EU) 2015/1814 határozat), amelynek működését az (EU) 2018/410 irányelv megerősítette.
Az EU jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy 2017-től kezdődően a Bizottságnak minden év május 15-éig közzé kell tennie a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát (TNAC). Ez a számadat határozza meg, hogy az árverésre szánt kibocsátási egységek egy részét a tartalékba kell-e helyezni vagy a tartalékból fel kell-e szabadítani.
|
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 19. cikkének (5) bekezdésének
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 48. cikke (1a) és (5) bekezdésének, valamint 8. melléklete 2. pontjának
2022. január 1-jén hatályos változata.
A svájci jogszabályok az árverésre kerülő mennyiség csökkenését írják elő, a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának függvényében. Ezenkívül az árverésre nem kerülő kibocsátási egységeket a kereskedelmi időszak végén törlik.
|
|
|
6.
|
Az ETS piacfelügyeleti szintjének legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:
|
|
—
|
a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (MiFID II. irányelv),
|
|
—
|
a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (MiFIR-rendelet),
|
|
—
|
a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a piaci visszaélésekről szóló rendelet),
|
|
—
|
a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról szóló, 2014. április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a piaci visszaélésekről szóló irányelv),
|
|
—
|
a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (pénzmosási irányelv)
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
|
|
|
—
|
a svájci pénzügyi felügyeleti hatóságról szóló, 2007. június 22-i szövetségi törvénynek,
|
|
—
|
a pénzügyi piaci infrastruktúrákról, valamint az értékpapírokkal és származtatott termékekkel folytatott kereskedés során tanúsított piaci magatartásról szóló, 2015. június 19-i szövetségi törvénynek,
|
|
—
|
a pénzügyi intézményekről szóló, 2018. június 15-i szövetségi törvénynek,
|
|
—
|
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló, 1997. október 10-i szövetségi törvénynek
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
A svájci pénzügyi piaci szabályozás nem határozza meg a kibocsátási egységek jogi jellegét. Különösen, a kibocsátási egységek nem minősülnek értékpapírnak a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvényben, ezért nem lehet kereskedni velük a szabályozott kereskedési helyszíneken. Mivel a kibocsátási egységek nem minősülnek értékpapírnak, a svájci értékpapír-szabályozás nem alkalmazandó a tőzsdén kívül, másodlagos piacokon forgalmazott kibocsátási egységekre.
A pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény értelmében a származtatott ügyletek értékpapírnak minősülnek. Idetartoznak azok a származtatott termékek is, amelyeknek kibocsátási egységek az alaptermékei. A nem pénzügyi szerződő felek és a pénzügyi szerződő felek közötti, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.
|
|
|
7.
|
A piaci felügyelettel kapcsolatos együttműködés
|
A Felek megfelelő együttműködési megállapodásokat kötnek a piaci felügyelettel kapcsolatban. Ezek az együttműködési megállapodások az információcserére és a saját piacfelügyeleti rendszerükből eredő kötelezettségek érvényesítésére vonatkoznak. A Felek tájékoztatják a vegyes bizottságot minden ilyen megállapodásról.
|
|
8.
|
A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:
|
Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.
|
A svájci jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.
|
|
9.
|
A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó mennyiségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:
|
Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.
|
A svájci jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.
|
|
10.
|
Az ingyenes kiosztás mennyiségét referenciaértékek és kiigazítási tényezők alapján kell kiszámítani. Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeket árverésre kell bocsátani vagy érvényteleníteni kell. Ennek érdekében az ETS-nek meg kell felelnie legalább a következőkben foglalt feltételeknek:
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 10., 10a., 10b. és 10c. cikkének,
|
|
—
|
a 2021. január 1-jétől 2025. december 31-ig tartó időszakban alkalmazandó, a kibocsátási egységek 2021 és 2025 közötti időszakot érintő ingyenes kiosztásának alapjául szolgáló, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgált referenciaértékek meghatározásáról szóló, 2021. március 12-i (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletnek,
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2018. március 14-i (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
|
|
—
|
a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek,
|
|
—
|
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok 2021–2030-as időszakra történő meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 15-i (EU) 2019/708 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatnak,
|
|
—
|
az EU ETS 2021 és 2025, vagy 2026 és 2030 közötti ágazatközi korrekciós tényezőjének,
|
|
—
|
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változás miatti kiigazítására vonatkozó további rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2019. október 31-i (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendeletnek
2021. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 18. cikke (3) bekezdésének és 19. cikkének,
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 45. cikke (2)–(6) bekezdésének, 46., 46a., 46b. és 48. cikkének, valamint 9. mellékletének,
2022. január 1-jén hatályos változata
A 2021 és 2025 közötti időszakban az ingyenes kiosztások nem haladják meg az EU ETS-ben részt vevő létesítményeknek kiosztott ingyenes kibocsátási egységek szintjét.
|
|
|
11.
|
Az ETS-nek büntetéseket kell előírnia a következő jogi aktusokban meghatározottakkal megegyező körülmények és nagyságrendek esetére:
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
|
|
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 21. cikkének
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 56. cikkének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
12.
|
Az ETS-ben a nyomon követésnek és a jelentéstételnek legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban:
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének és IV. mellékletének,
|
|
—
|
az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletnek
2021. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 20. cikkének
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 50–53. cikkének, valamint 16. melléklete 1. pontjának és 17. melléklete 1. pontjának
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
13.
|
Az ETS-ben a hitelesítésnek és az akkreditációnak legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban:
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 15. cikkének és V. mellékletének,
|
|
—
|
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletnek
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
|
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 51–54. cikkének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
B. A légi közlekedésre vonatkozó alapvető kritériumok
|
|
Alapvető kritériumok
|
Az EU esetében
|
Svájc esetében
|
|
1.
|
Kötelező részvétel az ETS-ben.
|
Kötelező részvétel az ETS-ben a légiközlekedési tevékenységek területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően.
|
Kötelező részvétel az ETS-ben a légiközlekedési tevékenységek területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően.
|
|
2.
|
A légiközlekedési tevékenységek és az üvegházhatást okozó gázok, valamint a repüléseknek tulajdonított kibocsátások lefedettsége az induló járatok elvének megfelelően a következő jogi aktusokban meghatározottak szerint:
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 25. cikke szerinti megállapodás hatálya alá nem tartozó országokba irányuló és onnan kiinduló járatok tekintetében az ideiglenes eltérés lehetősége érdekében a 2017. december 13-i (EU) 2017/2392 európai parlamenti és tanácsi rendelet által módosított 2003/87/EK irányelvnek,
|
|
—
|
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Svájcból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása érdekében történő módosításáról szóló, 2020. május 18-i (EU) 2020/1071 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatnak,
|
|
—
|
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek
2021. január 1-jén hatályos változata.
2020. január 1-jétől az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterekről a Svájc területén található repülőterekre közlekedő légi járatok az EU ETS hatálya alá tartoznak, míg a Svájc területén található repülőterekről az EGT területén található repülőterekre közlekedő légi járatok a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében kikerülnek az EU ETS hatálya alól.
|
|
|
1.
|
A lefedettség alkalmazási köre
A Svájc területén található repülőterekre érkező vagy onnan induló légi járatok, az EGT területén található repülőterekről indulók kivételével.
Az ETS alkalmazási körétől való bármely átmeneti eltérés – például a 2003/87/EK irányelv 28a. cikke szerinti eltérések – az EU ETS-ében bevezetett szabályoknak megfelelően alkalmazható a svájci ETS tekintetében. A légiközlekedési tevékenységek tekintetében a lefedettség csak a szén-dioxid-kibocsátásokra terjed ki.
|
|
2.
|
A lefedettség korlátozása
Az 1. pontban említett általános lefedettség nem terjed ki az alábbiakra:
|
1.
|
Uralkodók és közvetlen családjuk, állam- és kormányfők, valamint miniszterek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések, ha ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével jelzik.
|
|
2.
|
Katonai, vámügyi és rendőrségi repülések.
|
|
3.
|
Kereséssel és mentéssel kapcsolatos repülések, tűzoltási repülések, humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülések.
|
|
4.
|
A kizárólag a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-i egyezmény 2. mellékletében meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülések.
|
|
5.
|
Az olyan repülések, amelyek végpontja ugyanaz a repülőtér, mint amelyről a légi jármű felszállt, amennyiben a repülés alatt tervezett közbenső leszállásra nem kerül sor.
|
|
6.
|
Kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy megtartása, vagy – a repülőszemélyzet esetében – a fokozat megszerzése vagy megtartása érdekében végzett gyakorlórepülések abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve, hogy a repülés célja nem utas- és/vagy teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy egyéb szállítása.
|
|
7.
|
Kizárólag tudományos kutatás céljából végzett repülések.
|
|
8.
|
Kizárólag légi járművek, illetve fedélzeti vagy földi berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések.
|
|
9.
|
Az 5 700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légi járművekkel végzett repülések.
|
|
10.
|
A kereskedelmi légijármű-üzemeltetők olyan repülései, amelyek 10 000 tonnánál kisebb teljes éves kibocsátásért felelősek a svájci ETS hatálya alá tartozó repülések esetében, vagy – amennyiben az EU ETS hatálya nem terjed ki az üzemeltetőkre – amelyek időszakonként 243-nál kevesebb, a svájci ETS hatálya alá tartozó repülést tesznek ki három egymást követő négy hónapos időszakban.
|
|
11.
|
A svájci ETS hatálya alá tartozó, nem kereskedelmi légijármű-üzemeltetők olyan repülései, amelyek évi 1 000 tonnánál kisebb teljes kibocsátásért felelősek az EU ETS keretében rájuk vonatkozóan alkalmazott eltérésnek megfelelően, amennyiben az EU ETS hatálya nem terjed ki az üzemeltetőkre.
|
|
Ezekről a lefedettségi korlátozásokról az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 16a. cikkének,
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 46d. cikkének, 55. cikke (2) bekezdésének és 13. mellékletének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
3.
|
A légiközlekedési tevékenységek lefedettségi korlátozásának alkalmazására vonatkozó releváns adatok cseréje
|
A két Fél ezzel a melléklettel összhangban együttműködik a kereskedelmi és nem kereskedelmi üzemeltetők lefedettségének a svájci ETS-ben és az EU ETS-ben meghatározott korlátozásai alkalmazása tekintetében. Ennek keretében mindkét Fél biztosítja az összes releváns adat kellő időben történő továbbítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye a svájci ETS és az EU ETS hatálya alá tartozó légi járatok és légijármű-üzemeltetők megfelelő azonosítását.
|
|
4.
|
Felső határérték (a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége)
|
|
—
|
A 2003/87/EK irányelv 3c. cikkének
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
|
|
—
|
A 2003/87/EK irányelv 3c. cikke eredetileg az alábbiak szerint osztotta ki a kibocsátási egységeket:
|
—
|
15 %-ot árverésre bocsátott,
|
|
—
|
3 %-ot külön tartalékalapba helyezett,
|
|
—
|
82 %-ot ingyenesen kiosztott.
|
|
A kiosztást a 421/2014/EU rendelet módosította, így az ingyenes kibocsátási egységek kiosztása a leadási kötelezettség csökkenésével arányosan csökkent (a 2003/87/EK irányelv 28a. cikkének (2) bekezdése). Az (EU) 2017/2392 rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változata 2023-ig meghosszabbította ezt a megközelítést, és 2021. január 1-jétől a 2,2 %-os lineáris csökkentési tényezőt alkalmazza.
|
A felső határértéknek az EU ETS-ben alkalmazottéhoz hasonló szintű szigort kell tükröznie, különös tekintettel az évek és a kereskedelmi időszakok közötti százalékos csökkentésre. A felső határértéken belüli kibocsátási egységeket a következőképpen kell kiosztani:
|
—
|
15 %-ot árverésre kell bocsátani,
|
|
—
|
3 %-ot külön tartalékalapba kell helyezni,
|
|
—
|
82 %-ot ingyenesen kell kiosztani.
|
Ez a kiosztás a megállapodás 6. és 7. cikkének megfelelően felülvizsgálható.
2020-ig a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a fent említett kiosztási arányokkal összhangban ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek alapján kell alulról felfelé építkező módon kiszámítani. Az ETS alkalmazási körét érintő átmeneti eltérések esetében a kiosztásra kerülő mennyiségek tekintetében el kell végezni a megfelelő arányos kiigazításokat.
2021-től a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a 2020. évi felső határérték határozza meg, figyelembe véve az EU ETS-nek megfelelő esetleges százalékos csökkentést.
Erről az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 18. cikkének,
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 46e. cikkének és 15. mellékletének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
5.
|
Kibocsátási egységeknek a légi közlekedés számára történő kiosztása árverésre bocsátás révén
|
|
—
|
A 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének és 28a. cikke (3) bekezdésének
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
|
|
Az árverésre bocsátandó svájci kibocsátási egységeket a svájci illetékes hatóság bocsátja árverésre. Svájc jogosult a svájci kibocsátási egységek árverezéséből származó bevételekre.
Erről az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 19a. cikke (2) és (4) bekezdésének,
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 48. cikkének és 15. mellékletének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
6.
|
Külön tartalékalap egyes légijármű-üzemeltetők részére
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 3f. cikkének
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
|
|
A kibocsátási egységeket külön tartalékalapba helyezik az új belépők és a gyorsan növekedő üzemeltetők számára, azzal a kivétellel, hogy mivel a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok megszerzésének referenciaéve 2018, Svájc 2020-ig nem fog rendelkezni külön tartalékalappal.
Erről a külön tartalékalapról az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 18. cikke (3) bekezdésének,
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 46e. cikkének és 15. mellékletének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
7.
|
A kibocsátási egységek légijármű-üzemeltetők számára történő ingyenes kiosztására vonatkozó referenciaérték
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 3e. cikkének
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
Az éves referenciaérték tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység.
|
|
A referenciaérték nem lehet magasabb az EU ETS-ben alkalmazottnál.
Az éves referenciaérték tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység.
Erről a referenciaértékről az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 46f. cikke (1) bekezdésének, valamint 15. mellékletének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
8.
|
Kibocsátási egységek ingyenes kiosztása légijármű-üzemeltetők számára
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 3e. cikkének
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
A kibocsátási egységek kiadása tekintetében az EGT és Svájc közötti légi járatok EU ETS keretében fennálló tényleges lefedettségéből eredő megfelelő jelentéstételi és átadási kötelezettségekkel arányosan kiigazításokat kell végezni a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke alapján.
|
|
A légijármű-üzemeltetők számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek számát úgy kell kiszámítani, hogy a referenciaévre vonatkozó tonnakilométer-adatokat meg kell szorozni az alkalmazandó referenciaértékkel.
Erről az ingyenes kiosztásról az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 19a. cikke (3) és (4) bekezdésének,
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 46f. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint 15. mellékletének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
9.
|
A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:
|
Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.
|
A svájci jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.
|
|
10.
|
A nemzetközi jóváírások felhasználásának mennyiségi korlátai
|
Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.
|
A svájci jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.
|
|
11.
|
Tonnakilométer-adatok beszerzése a referenciaévre vonatkozóan
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 3e. cikkének
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
|
|
Az alábbi rendelkezések sérelme nélkül a tonnakilométer-adatok új beszerzése ugyanabban az időben és ugyanazon megközelítés alapján történik, mint az EU ETS keretében.
Ameddig nem valósul meg a tonnakilométer-adatok új beszerzése, a légijárművek által megtett távolsággal kapcsolatos tonnakilométer-adatok beszerzéséről és a nyomonkövetési tervek kidolgozásáról szóló rendeletnek e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatában foglaltakkal összhangban a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok beszerzésének referenciaéve 2018.
Erről az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 19a. cikke (3) és (4) bekezdésének,
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 46f. cikke (1) bekezdésének, valamint 15. mellékletének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
12.
|
Nyomon követés és jelentéstétel
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének és IV. mellékletének,
|
|
—
|
az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletnek,
|
|
—
|
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a légi közlekedésből származó kibocsátásoknak a piaci alapú globális intézkedés végrehajtása céljából való nyomon követése, jelentése és hitelesítése érdekében elfogadott intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. július 18-i (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek
2021. január 1-jén hatályos változata.
|
|
A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük.
Erről az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 20. cikkének,
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 50–52. cikkének, valamint 16. és 17. mellékletének
|
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
13.
|
Hitelesítés és akkreditáció
|
|
—
|
a 2003/87/EK irányelv 15. cikkének és V. mellékletének,
|
|
—
|
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletnek
e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.
|
|
A hitelesítésre és az akkreditációra vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük.
Erről az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 52. cikke (4) és (5) bekezdésének, valamint 18. mellékletének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
14.
|
Igazgatás
|
A 2003/87/EK irányelv 18a. cikkében meghatározott kritériumok alkalmazandók. Ebből a célból és a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében Svájc igazgatásért felelős tagállamnak tekintendő a légijármű-üzemeltetők tekintetében történő igazgatási feladatoknak Svájc és az uniós (EGT-) tagállamok által történő ellátása vonatkozásában.
A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében az EU (EGT) illetékes hatóságai felelősek a feladatkörükbe utalt, légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve a svájci ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a légijármű-üzemeltetőkkel és légiközlekedési számlákkal kapcsolatos igazgatási feladatok, valamint a megfelelés biztosítása).
Az Európai Bizottság kétoldalú megállapodást köt a svájci illetékes hatóságokkal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról.
Ennek keretében az Európai Bizottság gondoskodik az ingyenesen kiosztható uniós kibocsátásiegység-mennyiségnek a Svájc igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetők részére történő átadásáról.
A Bázel–Mulhouse–Freiburg EuroAirport repülőtérrel kapcsolatos, légi járatok üzemeltetésére vonatkozó olyan kétoldalú megállapodás esetén, amely nem vonja maga után a 2003/87/EK irányelv módosítását, az Európai Bizottság a szükséges mértékben elősegíti az említett megállapodás végrehajtását, feltéve, hogy az nem eredményez kettős elszámolást.
|
Svájc felelős a légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos igazgatási feladatokért
|
—
|
a Svájc által kiadott érvényes üzembentartási engedéllyel rendelkező légijármű-üzemeltetők, vagy
|
|
—
|
azon légijármű-üzemeltetők esetében, amelyek tekintetében a légi közlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke Svájcban a legnagyobb az összekapcsolt ETS-ek keretében.
|
Svájc illetékes hatóságai felelősek a Svájc feladatkörébe utalt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve az EU ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a légijármű-üzemeltetőkkel és a légiközlekedési számlákkal kapcsolatos igazgatási feladatok, valamint a megfelelés biztosítása).
A svájci illetékes hatóságok kétoldalú megállapodást kötnek az Európai Bizottsággal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról.
Ennek keretében a svájci illetékes hatóságok átadják az EU (EGT) tagállamainak igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetőknek az ingyenesen kiosztható svájci kibocsátásiegység-mennyiséget.
Erről az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-törvény 39. cikke (1a) bekezdésének,
|
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 46d. cikkének, valamint 14. mellékletének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
15.
|
A kibocsátási egységek leadása
|
Amikor az EU (EGT) tagállamok illetékes hatóságai a leadott kibocsátási egységek mennyisége alapján értékelik a légijármű-üzemeltetők megfelelését, először a svájci ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell figyelembe venniük, majd a leadott egységek fennmaradó mennyiségét az EU ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokhoz kell beszámítaniuk.
|
Amikor Svájc illetékes hatóságai a leadott kibocsátási egységek mennyisége alapján értékelik a légijármű-üzemeltetők megfelelését, először az EU ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell figyelembe venniük, majd a leadott egységek fennmaradó mennyiségét a svájci ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokhoz kell beszámítaniuk.
Erről az alábbiak rendelkeznek:
|
—
|
a szén-dioxid-rendelet 55. cikke (2a) bekezdésének
2022. január 1-jén hatályos változata.
|
|
|
16.
|
Jogérvényesítés
|
A Feleknek saját ETS-ük rendelkezéseit érvényesíteniük kell mindazon légijármű-üzemeltetők vonatkozásában, amelyek nem tesznek eleget az adott rendszerben előírt kötelezettségeknek, függetlenül attól, hogy az adott üzemeltető az EU (EGT) illetékes hatóságának vagy Svájc illetékes hatóságának igazgatása alá tartozik-e, amennyiben az üzemeltető igazgatásáért felelős hatóság általi jogérvényesítés további intézkedéseket tesz szükségessé.
|
|
17.
|
A légijármű-üzemeltetők igazgatási szempontból történő besorolása
|
A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében a légijármű-üzemeltetőknek az Európai Bizottság által a 2003/87/EK irányelv 18a. cikke (3) bekezdésével összhangban közzétett listája minden egyes légijármű-üzemeltetőre vonatkozóan meghatározza az igazgatásért felelős államot, beleértve Svájcot is.
Az e megállapodás hatálybalépését követően első alkalommal Svájchoz besorolt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos igazgatási feladatokat Svájc a besorolás évében április 30. után és a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti ideiglenes kapcsolat működőképessé válását követően látja el.
A két Fél együttműködik a vonatkozó dokumentumok és információk megosztásában.
Egy légijármű-üzemeltető besorolása nem érinti az adott légijármű-üzemeltető lefedettségét a vonatkozó ETS rendszerben (azaz az EU ETS által lefedett és a svájci illetékes hatóság igazgatása alá tartozó üzemeltetők az EU ETS keretében továbbra is ugyanolyan kötelezettségi szinttel fognak rendelkezni a svájci ETS általi lefedettségük mellett, és viszont).
|
|
18.
|
A végrehajtás módozatai
|
A vegyes bizottságnak e megállapodás aláírását követően e megállapodás 12., 13. és 22. cikkének megfelelően ki kell dolgoznia és el kell fogadnia a légiközlekedési számlatulajdonosok számára kialakított egyablakos ügyintézési rendszeren belül a munka és az együttműködés megszervezéséhez szükséges további végrehajtási módozatokat. E módozatokat ugyanattól az időponttól kezdődően kell alkalmazni, mint e megállapodást.
|
|
19.
|
Az Eurocontrol által nyújtott támogatás
|
E megállapodás légi közlekedésre vonatkozó részének alkalmazásában az Európai Bizottság Svájcra is kiterjeszti az EU ETS-szel kapcsolatban az Eurocontrolnak adott megbízását.
|
C. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekre vonatkozó alapvető kritériumok
Az egyes Felek ETS-ének magában kell foglalnia egy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéket és egy ügyleti jegyzőkönyvet, amelyeknek meg kell felelniük a biztonsági mechanizmusokkal és eljárásokkal, valamint a számlák nyitásával és kezelésével kapcsolatos következő alapvető kritériumoknak:
A biztonsági mechanizmusokra és eljárásokra vonatkozó alapvető kritériumok
A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek és az ügyleti jegyzőkönyvek védik a rendszerben tárolt adatok titkosságát, integritását, elérhetőségét és hitelességét. E célból a Felek a következő biztonsági mechanizmusokat alkalmazzák:
|
Alapvető kritériumok
|
|
A számlákhoz való hozzáféréshez a számlához hozzáférni kívánó valamennyi felhasználó tekintetében kétlépcsős hitelesítési mechanizmusra van szükség.
|
|
Az ügyletek megkezdéséhez és jóváhagyásához tranzakciós aláírási mechanizmusra van szükség. A megerősítő kódot sávon kívül kell elküldeni a felhasználóknak.
|
|
A következő műveletek bármelyikét egy személynek kell kezdeményeznie és egy másik személynek jóvá kell hagynia (a négy szem elve):
|
—
|
egy jegyzékkezelő/tisztviselő által végzett minden művelet, kivéve, ha a kapcsolástechnikai szabványokban (LTS-ek) meghatározott indokolt kivételek alkalmazandók,
|
|
—
|
minden egységátruházási művelet, kivéve, ha azt azonos biztonsági szintet biztosító alternatív intézkedés indokolja.
|
|
|
Ki kell alakítani egy olyan értesítési rendszert, amely figyelmezteti a felhasználókat, ha számlájukat és állományukat érintő műveletek vannak folyamatban.
|
|
Az információk begyűjtése és a feltételezett jogellenes átruházás megszüntetése érdekében legalább 24 órás késleltetést kell alkalmazni egy átruházás kezdeményezése és annak valamennyi felhasználó számára történő végrehajtása között, kivéve, ha a megbízhatónak tartott számlák rendszere ugyanolyan biztonsági szintet biztosít.
|
|
A svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő lépéseket tesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a felhasználókat a rendszereik (például PC, hálózat stb.) biztonságával, valamint az adatok kezelésével és az internet használatával kapcsolatos felelősségükről.
|
|
Ami a megfelelőséget illeti, a kibocsátásokra – a Felek vonatkozó jogszabályainak és rendelkezéseinek betartása mellett – csak az ugyanabban az időszakban vagy azt megelőzően kiadott kibocsátási egységek vonatkozhatnak.
|
A számlák nyitására és kezelésére vonatkozó alapvető kritériumok:
|
Alapvető kritériumok
|
|
Üzemeltetői számla nyitása
Az üzemeltető vagy az illetékes hatóság általi, az üzemeltetői számla nyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek kell címezni (Svájc esetében a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, a FOEN). A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia az ETS-létesítmény beazonosításához és a megfelelő létesítményazonosítóhoz.
|
|
Légijármű-üzemeltetői számla nyitása
Minden egyes, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légijármű-üzemeltetőnek rendelkeznie kell egy légijármű-üzemeltetői számlával. A svájci illetékes hatóság igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetők esetében az ilyen számlát a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben kell vezetni. A légijármű-üzemeltető vagy a légijármű-üzemeltető meghatalmazott képviselője általi kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek) kell címezni, a légijármű-üzemeltető nyomonkövetési tervének jóváhagyásától, illetve valamely európai uniós (EGT-) tagállamtól a svájci hatóságokhoz való áthelyezésétől számított 30 munkanapon belül. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező által üzemeltetett, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légi jármű(vek) egyedi légijármű-kódját/kódjait.
|
|
Kereskedési számla/közönséges ügyfélszámla nyitása
A kereskedési számla/közönséges ügyfélszámla nyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek) kell címezni. A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia a számlatulajdonos/kérelmező azonosításához, de legalább a következőket:
|
—
|
természetes személy esetében: személyazonosságot igazoló okmány és elérhetőség,
|
|
—
|
jogi személy esetében:
|
—
|
a cégnyilvántartási okmány másolata, vagy
|
|
—
|
a jogi személy nyilvántartásba vételét bizonyító okirat és adott esetben a jogi személyt létrehozó okirat;
|
|
|
—
|
a természetes személyre, vagy adott esetben a jogi személy igazgatóira vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok.
|
|
|
Meghatalmazott képviselők/számlaképviselők
Minden számlának rendelkeznie kell legalább egy meghatalmazott képviselővel/számlaképviselővel, akit a leendő számlatulajdonos jelöl ki. A meghatalmazott képviselők/számlaképviselők ügyleteket és más folyamatokat kezdeményeznek a számlatulajdonos nevében. A meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelölésekor az érintett meghatalmazott képviselőre/számlaképviselőre vonatkozóan a következő információkat kell benyújtani:
|
—
|
személyazonosságot igazoló okmány,
|
|
—
|
a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok.
|
|
|
Okiratok ellenőrzése
A kereskedési számla/közönséges ügyfélszámla megnyitásához vagy a meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelöléséhez bizonyítékként másolatban szolgáltatott okiratok valódiságát igazolni kell. A másolatot kérő tagállamon kívül kiadott okiratok esetében a másolatot hitelesíttetni kell, kivéve, ha a nemzeti jog másként rendelkezik. Az igazolás és adott esetben a hitelesítés időpontja legfeljebb három hónappal előzheti meg a kérelem időpontját.
|
|
A számla megnyitásának vagy a számlainformációk frissítésének, illetve a meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelölésének megtagadása:
A nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő (Svájc esetében a FOEN) megtagadhatja a számla megnyitását vagy a számlainformációk frissítését, illetve a meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelölését, feltéve, hogy az elutasítás észszerű és indokolt. Az elutasítás indokait legalább az alábbi okok egyikével kell alátámasztani:
|
—
|
ha az átadott információk és okiratok hiányosak, nem naprakészek vagy másként pontatlanok vagy hamisak,
|
|
—
|
ha a leendő képviselővel szemben kibocsátási egységekkel vagy kiotói egységekkel kapcsolatos csalással, pénzmosással, a terrorizmus finanszírozásával vagy olyan más súlyos bűncselekménnyel összefüggésben vizsgálat van folyamatban, amelynek elkövetésében a számla eszközként felhasználható, vagy ilyen bűncselekmény elkövetéséért az adott személyt az elmúlt öt évben elítélték,
|
|
—
|
a nemzeti vagy az uniós jogban meghatározott okokból.
|
|
|
A számlainformációk rendszeres felülvizsgálata
A számlatulajdonosoknak 10 munkanapon belül jelenteniük kell bármely, a számla vagy a felhasználó adataiban bekövetkezett változást a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek), az információk kellő időben történő jóváhagyásáért felelős nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő által megkövetelt információkkal alátámasztva.
|
|
A nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő legalább háromévente egyszer ellenőrzi, hogy a számlával kapcsolatos információk továbbra is hiánytalanok, naprakészek, pontosak és valósak-e, és felkéri a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére. Üzemeltetői számlák, légijármű-üzemeltetői számlák és hitelesítők esetében az ellenőrzést legalább ötévente egyszer el kell végezni.
|
|
A számlához való hozzáférés felfüggesztése
Az e megállapodás 3. cikkében foglalt bármely, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekre vonatkozó rendelkezés megsértése esetén, vagy ha az említett rendelkezések esetleges megsértése miatt vizsgálat van folyamatban, a számlákhoz való hozzáférés felfüggeszthető.
|
|
Titkosság és az információk közzététele
Az EUTL-ben vagy az SSTL-ben, az uniós vagy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben és a többi kiotói jegyzékben található adatokat – beleértve a teljes számlaállományra és a végrehajtott ügyletek összességére vonatkozókat, valamint az ügyletekben részt vevő vagy az ügyletekben másként érintett kibocsátási egységek egyedi egységazonosító kódját és kiotói egységek egységazonosító sorszámának egyedi számszerű értékét is – bizalmasan kell kezelni.
|
|
Az érintett közintézmények kérésére az ilyen bizalmas információk akkor szolgáltathatók ki, ha az ilyen kérés jogszerű cél elérésére irányul és indokolt, szükséges és arányos csaláshoz, pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, más súlyos bűncselekményhez, piaci visszaéléshez vagy az uniós jog, valamely EGT-tagállami vagy a svájci nemzeti jog más megsértéséhez kapcsolódó vizsgálat, nyomozás, vádeljárás, adóigazgatási, adóhatósági, ellenőrzési vagy pénzügyi felügyelet céljából, az EU ETS és a svájci ETS jó működésének biztosítása érdekében.
|
D. Az aukciós platformokra és az árverési tevékenységekre vonatkozó alapvető kritériumok
A kibocsátási egységeknek a Felek ETS-ében történő árverését végző szervezeteknek a következő alapvető kritériumoknak kell megfelelniük, és ezeknek megfelelően kell végezniük az árveréseket:
|
|
Alapvető kritériumok
|
|
1.
|
Az árverést végző szervezetet olyan eljárás során kell kiválasztani, amely biztosítja az átláthatóságot, az arányosságot, az egyenlő bánásmódot, a megkülönböztetésmentességet, valamint a különböző lehetséges aukciós platformok közötti versenyt az uniós vagy a nemzeti közbeszerzési jog alapján.
|
|
2.
|
Az árverést végző jogalanynak engedéllyel kell rendelkeznie e tevékenység végzéséhez, és gondoskodnia kell a működése során szükséges biztosítékokról; ezek a biztosítékok többek között magukban foglalják bármely összeférhetetlenség potenciális hátrányos következményeinek azonosítását és kezelését, a piacot érintő kockázatok azonosítását és kezelését, a tisztességes és szabályos árverésre vonatkozó átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és eljárásokat, valamint a megfelelő pénzügyi források biztosítását a szabályos működés elősegítése érdekében.
|
|
3.
|
Az árverésekhez való hozzáférésre a megfelelő ügyfél-átvilágítási ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelmények vonatkoznak annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők ne akadályozzák az árverések működését.
|
|
4.
|
Az árverés folyamatának kiszámíthatónak kell lennie, különösen az értékesítések időzítése, ütemezése, valamint a rendelkezésre bocsátandó becsült mennyiségek tekintetében. Az árverési módszer főbb elemeit – beleértve az ütemezést, az időpontokat és a becsült értékesítendő mennyiségeket – az árverés megkezdése előtt legalább egy hónappal közzé kell tenni az árverést végző szervezet honlapján. A jelentős kiigazításokat a lehető leghamarabb, előre be kell jelenteni.
|
|
5.
|
A kibocsátási egységek árverése során szem előtt kell tartani azt a célt, hogy az a lehető legkisebb hatással legyen a Felek ETS-eire. Az árverésért felelős szervezetnek biztosítania kell, hogy az árverési elszámolóárak ne térjenek el jelentősen a kibocsátási egységeknek az aukciós időszakban a másodlagos piacon érvényes árától, ami egy olyan helyzet, amely az árverések hiányosságaira utalna. Az előző mondatban említett eltérés meghatározásának módszeréről értesíteni kell a piacfelügyeleti feladatokat ellátó illetékes hatóságokat.
|
|
6.
|
Az árverésekre vonatkozó valamennyi nem bizalmas információt – beleértve az összes jogszabályt, iránymutatást és formanyomtatványt – nyílt és átlátható módon kell közzétenni. Az egyes lefolytatott árverések eredményeit észszerű időn belül mihamarabb közzé kell tenni a vonatkozó, nem bizalmas információkkal együtt. Az árverések eredményeiről szóló jelentéseket legalább évente közzé kell tenni.
|
|
7.
|
Annak érdekében, hogy az árverések során csökkenteni lehessen a versenyellenes magatartás, a piaci visszaélés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát, megfelelő szabályoknak és eljárásoknak kell szabályozniuk a kibocsátási egységek árverezését. Az ilyen szabályoknak és eljárásoknak a lehető legnagyobb mértékben legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a Felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó szabályok és eljárások. Különösen, az árverésért felelős szerv felel az árverések integritását biztosító intézkedések, eljárások és folyamatok bevezetéséért. Figyelemmel kíséri továbbá a piaci szereplők magatartását, és versenyellenes magatartás, piaci visszaélés, pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása esetén értesíti az illetékes hatóságokat.
|
|
8.
|
Az árveréseket végző szervezet és a kibocsátási egységek árverezése felett az illetékes hatóságok megfelelő felügyeletet gyakorolnak. A kijelölt illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges jogi hatáskörökkel és technikai intézkedésekkel, hogy felügyeljék:
|
—
|
az aukciós platformok működtetőinek szervezeti felépítését és magatartását,
|
|
—
|
az ügyfelek nevében eljáró hivatásos közvetítők szervezeti felépítését és magatartását,
|
|
—
|
a piaci szereplők magatartását és ügyleteit, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció megelőzése érdekében,
|
|
—
|
a piaci szereplők ügyleteit, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében.
|
A felügyeletnek a lehető legnagyobb mértékben legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a Felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó felügyelet.
|
Svájc – a közbeszerzési szabályokkal összhangban – arra törekszik, hogy kibocsátási egységeinek árverezésére magánszektorbeli jogalanyt vegyen igénybe.
Amíg nem kerül sor szerződéskötésre egy ilyen szervezettel, és feltéve, hogy az egy éven belül árverésre bocsátandó kibocsátási egységek száma nem ér el egy bizonyos rögzített küszöbértéket, Svájc továbbra is alkalmazhatja az árverések tekintetében jelenlegi gyakorlatát, nevezetesen a FOEN által végzett árveréseket, az alábbi feltételek mellett:
|
1.
|
A küszöbérték 1 000 000 kibocsátási egység, beleértve a légiközlekedési tevékenységek tekintetében árverésre bocsátandó kibocsátási egységeket is.
|
|
2.
|
Az 1–8. pont alatti alapvető kritériumok az 1. és a 2. kritérium kivételével alkalmazandók, míg az 5. pont alatti kritérium utolsó mondata, valamint a 7. és a 8. pont alatti kritériumok csak a lehetséges mértékben alkalmazandók a FOEN-re.
|
A 3. pont alatti alapvető kritériumot a következő rendelkezéssel együtt kell alkalmazni: a svájci kibocsátási egységek árverésein az e megállapodás aláírásának időpontjában alkalmazott árverési gyakorlat szerinti ajánlattételi jogosultságot az EGT összes olyan jogalanya számára biztosítani kell, amely az Unión belüli árveréseken jogosult ajánlatot tenni.
Svájc az árverések lebonyolításával megbízhat olyan szervezeteket, amelyek az EGT területén találhatók.
”
|
