(1)

A 649/2012/EU rendelet a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményt (2) (a továbbiakban: Rotterdami Egyezmény) hajtja végre.

(2)

Az (EU) 2021/1379 (3) és az (EU) 2022/94 (4) végrehajtási rendelettel a Bizottság úgy határozott, hogy nem hosszabbítja meg a famoxadon, illetve a foszmet – mint 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti hatóanyagok – jóváhagyását. E döntés azzal a hatással jár, hogy a famoxadon és a foszmet „peszticidek” kategóriájában való mindennemű felhasználása tilos, mivel a szóban forgó anyagokat nem hagyták jóvá az e kategóriában történő bármely más felhasználásra. Ezért a famoxadont és a foszmetet fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékekbe.

(3)

Az (EU) 2021/2081 végrehajtási rendelettel (6) a Bizottság úgy határozott, hogy nem hosszabbítja meg az indoxakarb 1107/2009/EK rendelet szerinti hatóanyagként történő jóváhagyását. Ez a döntés az említett anyag „peszticid” kategória szintjén történő használatának szigorú korlátozását jelenti, figyelembe véve, hogy az indoxakarb biocid termékekben történő felhasználása az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerint kizárólag a 18. terméktípus tekintetében, a „más peszticid, beleértve a biocideket is” alkategóriában engedélyezett. Ezért az indoxakarbot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékekbe.

(4)

Az (EU) 2021/795 végrehajtási rendelettel (8) a Bizottság úgy határozott, hogy visszavonja az alfa-cipermetrinnek az 1107/2009/EK rendelet szerinti hatóanyagként való jóváhagyását. E döntés azzal a hatással jár, hogy az alfa-cipermetrinnek „a növényvédő szerek csoportjából való peszticid” alkategóriában való felhasználása tilos. Emellett az alfa-cipermetrinnek az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) szerinti harmonizált osztályozása elegendő bizonyíték arra, hogy az említett anyag az emberi egészségre vagy a környezetre nézve aggályos. Ezért az alfa-cipermetrint fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. részében szereplő vegyianyag-jegyzékbe.

(5)

A bromadiolon hatóanyagot az iparág visszavonta az 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyási eljárásból. E visszavonás azzal a hatással jár, hogy a bromadiolonnak „a növényvédő szerek csoportjából való peszticid” alkategóriában való felhasználása tilos. Emellett a bromadiolonnak az 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása elegendő bizonyíték arra, hogy az anyag az emberi egészségre vagy a környezetre nézve aggályos. Ezért a bromadiolont fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. részében szereplő vegyianyag-jegyzékbe.

(6)

A metam-nátrium hatóanyagot az iparág visszavonta az 528/2012/EU rendelet szerinti jóváhagyási eljárásból. E visszavonás azzal a hatással jár, hogy a metam-nátriumnak a „más peszticid, beleértve a biocideket is” alkategóriában való mindennemű felhasználása tilos. Emellett a szóban forgó hatóanyagnak az 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása elegendő bizonyíték arra, hogy az anyag az emberi egészségre vagy a környezetre nézve aggályos. Ezért a metam-nátriumot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. részében szereplő vegyianyag-jegyzékbe.

(7)

Az (EU) 2022/782 végrehajtási rendelettel (10) a Bizottság úgy határozott, hogy visszavonja az izopirazam 1107/2009/EK rendelet szerinti hatóanyagként való jóváhagyását. E döntés azzal a hatással jár, hogy az izopirazamnak a „peszticidek” kategóriájában való mindennemű felhasználása tilos, mivel a szóban forgó anyagot nem hagyták jóvá az e kategóriában történő bármely más felhasználásra. Ezért az izopirazamot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékekbe.

(8)

A diuron hatóanyagot az iparág visszavonta az 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyási eljárásból. E visszavonás azzal a hatással jár, hogy a diuron „peszticid” kategóriában történő használata szigorú korlátozás alá kerül, figyelembe véve, hogy a diuron biocid termékekben történő felhasználása az 528/2012/EU rendelet szerint kizárólag a 7. és a 10. terméktípus tekintetében, a „más peszticid, beleértve a biocideket is” alkategóriában engedélyezett. Emellett a diuronnak az 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása elegendő bizonyíték arra, hogy az anyag az emberi egészségre vagy a környezetre nézve aggályos. Ezért a diuront fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékekbe.

(9)

Az azimszulfuron, a karbetamid, a karboxin, a ciprokonazol, az etametszulfuron-metil, az etridiazol, a fenbukonazol, a flukinkonazol, a lufenuron, a metoszulam, a miklobutanil, a pencikuron, a prokloráz, a profoxidim, a spirodiklofen és a triflumizol hatóanyagot az iparág visszavonta az 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyási eljárásból. E visszavonás azzal a hatással jár, hogy ezen anyagoknak a „peszticidek” kategóriájában való mindennemű felhasználása tilos, mivel a szóban forgó anyagokat nem hagyták jóvá az e kategóriában történő bármely más felhasználásra. Emellett a szóban forgó anyagoknak az 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása elegendő bizonyíték arra, hogy az anyagok az emberi egészségre vagy a környezetre nézve aggályosak. Ezért az említett anyagokat fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékekbe.

(10)

Az (EU) 2018/622 (11), az (EU) 2020/1765 (12) és az (EU) 2021/98 (13) végrehajtási határozattal a Bizottság úgy határozott, hogy elutasítja a klorofén és az esbiotrin 528/2012/EU rendelet szerinti hatóanyagként történő felhasználását. E döntés azzal a hatással jár, hogy a klorofénnek és az esbiotrinnak a „peszticidek” kategóriájában való mindennemű felhasználása tilos, mivel a szóban forgó anyagokat nem hagyták jóvá az e kategóriában történő bármely más felhasználásra. Ezért a klorofént és az esbiotrint fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékekbe.

(11)

A fenoxikarb hatóanyagot az iparág visszavonta az 1107/2009/EK rendelet szerinti és az 528/2012/EU rendelet szerinti jóváhagyási eljárásból. E visszavonások azzal a hatással járnak, hogy a fenoxikarbnak a „peszticidek” kategóriájában való felhasználása tilos. Emellett a fenoxikarbnak az 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása elegendő bizonyíték arra, hogy az anyag aggodalomra ad okot az emberi egészségre vagy a környezetre nézve. Ezért a fenoxikarbot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékekbe.

(12)

Az (EU) 2018/172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (14) a triflumuron felkerült a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. részében szereplő vegyianyag-jegyzékbe a „más peszticid, beleértve a biocideket is” alkategória tekintetében alkalmazott tilalom alapján. Emellett a triflumuron hatóanyagot az iparág visszavonta az 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyási eljárásból, és az 528/2012/EU rendelet szerinti kockázatértékelés eredményei elegendő bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az anyag aggodalomra ad okot az emberi egészségre vagy a környezetre nézve, így „a növényvédő szerek csoportjából való peszticid” alkategória tekintetében tilalmasnak minősül. Ezért a triflumuronnak a „peszticidek” kategóriájában való mindennemű felhasználása tilos, és az anyagot fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékekbe.

(13)

Az 1078/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (15) a ciflutrin felkerült a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. részében szereplő vegyianyag-jegyzékbe „a növényvédő szerek csoportjába tartozó peszticid” alkategória tekintetében alkalmazott tilalom alapján. E tilalom az említett anyag „peszticid” kategóriában történő használatának szigorú korlátozását jelenti, figyelembe véve, hogy a ciflutrin biocid termékekben történő felhasználása az 528/2012/EU rendelet szerint kizárólag a 18. terméktípus tekintetében, a „más peszticid, beleértve a biocideket is” alkategóriában engedélyezett. Ezért a ciflutrint fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékbe.

(14)

A klórfenvinfosz és a terbufosz sem az 1107/2009/EK, sem az 528/2012/EU rendelet szerint nem került hatóanyagként jóváhagyásra. Ezért a klórfenvinfosznak és a terbufosznak a „peszticidek” kategóriájában való mindennemű felhasználása tilos, és az említett anyagoknak szerepelniük kell a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében található jegyzékekben. Mivel a klórfenvinfosz és a terbufosz az 1. részben található jegyzékben már szerepel, a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékbe kell felvenni őket.

(15)

Az 1-brómpropán, a diizopentil-ftalát, az 1,2-benzoldikarbonsav, di-C6-8-elágazó láncú alkil-észterek, C7-ben gazdag, az 1,2-benzoldikarbonsav, di-C7-11-elágazó és egyenes láncú alkil-észterek, az 1,2-benzoldikarbonsav, dipentil-észter, elágazó és egyenes láncú, a bisz(2-metoxietil)-ftalát, a dipentil-ftalát és az n-pentil-izopentil-ftalát szerepel az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) XIV. mellékletében, mivel ezeket korábban különös aggodalomra okot adó anyagként azonosították. Következésképpen ezek az anyagok az 1907/2006/EK rendelet VII. címének megfelelően engedélykötelesek. Mivel engedély kiadására nem került sor, a szóban forgó anyagok ipari felhasználása szigorúan korlátozott. Ezért az említett anyagokat fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 1. és 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékekbe.

(16)

A Rotterdami Egyezmény részes felei konferenciájának 2022. június 6. és 17. között tartott tizedik ülésszakán a felek úgy határoztak, hogy a dekabrómdifenil-étert és a perfluoroktánsavat (PFOA), annak sóit és a PFOA-rokon vegyületeket felveszik az egyezmény III. mellékletébe, így az említett vegyi anyagokra az egyezmény értelmében az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás vonatkozik. Ezért a szóban forgó vegyi anyagokat fel kell venni a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 3. részében szereplő vegyianyag-jegyzékbe. Mivel a dekabrómdifenil-éter és a perfluoroktánsav (PFOA), annak sói és a PFOA-rokon vegyületek már szerepelnek az említett rendelet I. mellékletének 2. részében, ezeket a vegyi anyagokat törölni kell a 649/2012/EU rendelet I. mellékletének 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékből.

(17)

Az I. melléklet 1. és 2. részében szereplő vegyianyag-jegyzékekben a bromoxinilra, az epoxikonazolra és a nonilfenol-etoxilátokra vonatkozó bejegyzéseket a 649/2012/EU rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében módosítani kell a hatókör pontosításával vagy további numerikus azonosítók hozzáadásával.

(18)

A 649/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(19)

Helyénvaló észszerű időkeretet biztosítani az érdekelt felek számára az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedések meghozatalához, valamint a tagállamok számára az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalához,

(1)

Az (EU) 2023/194 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2023. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az ICES 1 és 2 övezet norvég vizein a Spanyolország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók közönségestőkehal-fogásai kimerítették a 2023. évre megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

(1)

Az (EU) 2023/194 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2023. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Spanyolország lobogója alatt közlekedő, illetve a Spanyolországban lajstromozott hajóknak az ICES 9 övezet uniós vizein ejtett cifrarája-fogásai kimerítették a 2023. évre megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

(1)

Az (EU) 2023/194 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2023. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Portugália lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók által az Atlanti-óceánon ejtett kormos marlin-fogások kimerítették a 2023. évre megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

(1)

Az (EU) 2023/194 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2023. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Spanyolország lobogója alatt közlekedő, illetve a Spanyolországban lajstromozott hajóknak az ICES 8 övezet uniós vizein ejtett cifrarája-fogásai kimerítették a 2023. évre megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

(1)

A 2022. évi halászati kvótákat az (EU) 2021/91 tanácsi rendelet (2), az (EU) 2021/1888 tanácsi rendelet (3), az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet (4) és az (EU) 2022/110 tanácsi rendelet (5) állapította meg.

(2)

A 2023. évi halászati kvótákat az (EU) 2022/2090 tanácsi rendelet (6), az (EU) 2023/194 tanácsi rendelet (7) és az (EU) 2023/195 tanácsi rendelet (8) állapította meg.

(3)

Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállam túllépte a számára kiosztott halászati kvótákat, a Bizottságnak csökkentenie kell az adott tagállam jövőbeli halászati kvótáit.

(4)

Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) és (3) bekezdése előírja, hogy a következő évre vagy évekre vonatkozó kvótacsökkentéseket az említett bekezdésekben meghatározott szorzótényezők alkalmazásával kell végrehajtani.

(5)

Egyes tagállamok túllépték a 2022. évre megállapított halászati kvótáikat. Ezért a túlhalászott állományok tekintetében csökkenteni kell a 2023-ra és – adott esetben – a későbbi évekre vonatkozóan megállapított halászati kvótáikat.

(6)

Az (EU) 2022/1926 bizottsági végrehajtási rendelet (9) a korábbi években történt túlhalászás miatt csökkentette a bizonyos halállományok tekintetében 2022-ben rendelkezésre álló halászati kvótákat. 2021-ben Portugália túlhalászta a szardellára vonatkozó halászati kvótáját a 9 és 10 övezetben; valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein (ANE/9/3411). Portugália 2022. augusztus 22-i kérésének megfelelően a Bizottság – a 2022/C 369/03 bizottsági közlemény (10) (a továbbiakban: az iránymutatás) 3. pontjának a) alpontjával összhangban – beleegyezett a kvótacsökkentés két évre történő elosztásába. Az (EU) 2022/2458 bizottsági végrehajtási rendelet (11) 3. cikke alapján az éves csökkentés 2022-ben és 2023-ban 1 477,376 tonna. Portugália 2023. április 19-én kérte a Bizottságot, hogy törölje a csökkentés két évre történő szétosztását, tekintettel arra, hogy előreláthatólag elegendő kvótával rendelkezik a 2022. évi halászati idény végén az ANE/9/3411 vonatkozásában. Ezért a Bizottság az ANE/9/3411 tekintetében a 2022. évi halászati idényre előirányzott portugál kvótát a teljes mennyiséggel, azaz 2 954,752 tonnával – 1,4-es szorzótényezővel – csökkentette. Következésképpen ezen állomány tekintetében nem kell csökkenteni a 2023. évi halászati idényre kiosztott portugál kvótát.

(7)

Az iránymutatás a 2012/C 72/07 közlemény helyébe lépett, hogy adott esetben hozzáigazítsa a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által kezelt állományokra vonatkozó kvóták túlhalászása esetén alkalmazandó csökkentés ütemezését az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezetek által ezen állományok tekintetében meghatározott csökkentési ütemtervhez. Az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságnak (ICCAT) a trópusi tonhalfélékre vonatkozó többéves állományvédelmi és -gazdálkodási programról szóló 21-01. sz. ajánlása (12), valamint az észak-atlanti kardhal megőrzéséről szóló 22-03. sz. ajánlás (13) megállapítja, hogy a 2022. évi kiigazított éves kvóta esetleges túllépését le kell vonni a 2024. évi kvótából/fogási korlát mennyiségéből. Ennek alapján az Atlanti-óceánban élő nagyszemű tonhal állományára (BET/ATLANT) és az Atlanti-óceánban az é. sz. 5°-tól északra élő kardhalállományára (SWO/AN05N) 2022-ben túlhalászás miatt megállapított – ideértve az alkalmazandó szorzótényezőkből fakadó – kvótacsökkentéseket csak 2024-ben kell alkalmazni.

(8)

További frissítésekre vagy korrekciókra kerülhet sor, amennyiben a tagállamok által az 1224/2009/EK rendelet 33. cikke alapján a jelenlegi vagy a korábbi csökkentési tárgyidőszak tekintetében bejelentett fogási számadatokban hibákra, kihagyásokra vagy téves bejelentésekre derül fény.

(9)

Mivel a kvóták tonnában vannak kifejezve, az egy tonna alatti mennyiségű túlhalászást nem kell figyelembe venni,

(1)

A Bizottsághoz 2023. július 17-én benyújtották az „Az ukrán kultúra, oktatás, nyelv és hagyományok megőrzése és fejlesztése az uniós tagállamokban” elnevezésű európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelmet.

(2)

E kérelem az „Uniós polgári kezdeményezés az ukrán nyelv Európai Unión belüli különleges státuszának biztosításáról” elnevezésű európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelmet követi, amelyet 2023. április 26-án nyújtottak be a Bizottsághoz.

(3)

2023. május 24-i levelében (C(2023) 3440 final) a Bizottság az (EU) 2019/788 rendelet 6. cikkének (4) bekezdése szerint tájékoztatta a szervezői csoportot, hogy a 2023. április 26-án benyújtott, nyilvántartásba vétel iránti kérelem tekintetében teljesülnek az említett rendelet 6. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a), d) és e) pontjában meghatározott nyilvántartásba vételi követelmények, és hogy a rendelet 6. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja nem alkalmazandó. Mindazonáltal a Bizottság kifejtette azt is, hogy a kezdeményezés nem felel meg az (EU) 2019/788 rendelet 6. cikke (3) bekezdése első albekezdésének c) pontjában foglalt követelménynek. A kezdeményezés a Szerződések rendelkezései helyett az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájára hivatkozott releváns jogalapként. A kezdeményezés célkitűzéseinek vizsgálata során a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 342. cikkére hivatkozott, és kifejtette, hogy ez nem biztosít jogalapot ahhoz, hogy a Bizottság javaslatot tegyen tanácsi rendeletre az ukrán nyelvnek az Unió intézményeiben történő használatáról, mivel az EUMSZ 342. cikke nem ír elő semmilyen szerepet a Bizottság számára. Hasonlóképpen, Bizottságnak nincs felhatalmazása arra sem, hogy olyan jogszabályjavaslatot terjesszen elő, amely biztosítja az ukránnyelv-használat jogát a helyi hatóságokkal és kormányzati szervekkel való kommunikáció során. Ami az Unión belüli nyelvi sokszínűséggel és többnyelvűséggel kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmét és előmozdítását Európa-szerte támogató politikák előmozdítására irányuló célkitűzést illeti, jóllehet a Bizottság az EUMSZ 167. cikke (5) bekezdésének fényében javaslatot tehetne az EUMSZ 167. cikkén alapuló jogszabályokra, a Bizottság fellépésének „ösztönző intézkedésekre” kell korlátozódnia. A Bizottság ezért az (EU) 2019/788 rendelet 6. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban tájékoztatta a szervezőket arról, hogy az (EU) 2019/788 rendelet 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdése értelmében módosíthatják a kezdeményezést a Bizottság értékelésének figyelembevételével, illetve fenntarthatják, vagy visszavonhatják az eredeti kezdeményezést.

(4)

A szervezői csoport 2023. július 17-én újra benyújtotta a kezdeményezést.

(5)

A módosított kezdeményezés céljai a szervezők megfogalmazásában a következők: „az EU-nak további intézkedéseket kell hoznia az ukrán menekültek támogatása érdekében. A Bizottság az EUMSZ 167. cikkén alapuló, a nemzeti és regionális sokszínűségre és a kulturális örökségre összpontosító jogszabályokat javasolhatna. A kezdeményezés célja a kulturális különbségek áthidalása és az ukrán kulturális és nyelvi örökség megerősítése az uniós közösségben, előmozdítva az összetartozás érzését és az ukrán menekültek integrációját. A nyelvi sokszínűség és a kulturális identitások elismerésével és támogatásával, valamint egy páneurópai integrációsközpont-struktúra létrehozásával befogadóbbá és harmonikusabbá tehetjük Európát.”

(6)

A módosított kezdeményezéshez csatolt melléklet további részleteket tartalmaz a kezdeményezés tárgyáról, célkitűzéseiről és hátteréről. Utal az ukrán menekültek kultúrájának, nyelvének, hagyományainak és örökségének megőrzésére, valamint egy olyan jogalkotási stratégia kidolgozására, amely „védi az ukrán nyelvet mint az EU egyik jövőbeli nyelvét”. Ezzel összefüggésben a melléklet megemlíti Ukrajna uniós tagjelölti státuszát, ami alapját képezi annak, hogy „az ukrán állampolgárok teljes mértékben integrálódjanak az európai közösségbe”. A módosított kezdeményezés célja tehát „az ukrán kultúra, oktatás, nyelv és hagyományok megőrzése és fejlesztése az uniós tagállamokban”, az EUMSZ 167. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése alapján. E célok elérése érdekében a szervezők információs központok létrehozását javasolják „uniós pénzügyi támogatással és az Európai Unió struktúráinak égisze alatt” azokban a tagállamokban, ahol az ukrán menekült lakosság legalább 10 000 fő.

(7)

A Bizottság úgy véli, hogy a kezdeményezés által szorgalmazott intézkedésekre elvben az EUMSZ 79. cikkének (4) bekezdése alapján lehetne javaslatot tenni, amely lehetővé teszi intézkedések megállapítását „azoknak a tagállami intézkedéseknek az ösztönzésére és támogatására, amelyek a területükön jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének elősegítésére irányulnak”, „kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját”. Feltéve, hogy a kezdeményezés az ukrán menekültek érintett tagállamokban való integrációjának előmozdítására korlátozódik, az EUMSZ 79. cikkének (4) bekezdése megfelelő jogalap lenne. Ez az integráció magában foglalhatja az érintett tagállamok nemzeti nyelveinek és társadalmának megismerését az ukrán menekültek és az Unió polgárai közötti kommunikáció megkönnyítése, valamint a közöttük lévő interakciók és társadalmi kapcsolatok gazdagításának ösztönzése érdekében.

(8)

A Bizottság továbbá úgy véli, hogy az EUMSZ 78. cikke (2) bekezdésének c) pontja, amelynek értelmében rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedések fogadhatók el „a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére” szolgáló „közös rendszer” érdekében, további jogalap lehet, feltéve, hogy a kezdeményezés kizárólag az átmeneti védelemben részesülő ukrán menekültekre és az átmeneti védelem időtartamára korlátozódik.

(9)

Emellett a módosított kezdeményezés által javasolt, az ukrán nép kultúrájának, nyelvének, hagyományainak és örökségének megőrzésére irányuló konkrét intézkedéseket illetően a Bizottság az EUMSZ 167. cikke alapján uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújthat be az európai népek kultúrájának jobb megismerése és szélesebb körű terjesztése, valamint a kulturális örökség megőrzése érdekében. Az EUMSZ 167. cikkének (5) bekezdése szerint azonban a Bizottság e tekintetben tett fellépésének „ösztönző intézkedésekre” kell korlátozódnia.

(10)

A fenti okokból Bizottság úgy véli, hogy a módosított kezdeményezés egyetlen része sem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő.

(11)

Ez a következtetés nem érinti annak vizsgálatát, hogy a Bizottság fellépéséhez szükséges konkrét érdemi feltételek – beleértve az arányosság és a szubszidiaritás elvének való megfelelést, továbbá az alapvető jogokkal való összeegyeztethetőséget – ebben az esetben teljesülnének-e.

(12)

A szervezői csoport megfelelő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a kezdeményezés megfelel az (EU) 2019/788 rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az említett rendelet 5. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban kijelölte a kapcsolattartó személyeket.

(13)

A módosított kezdeményezés nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, illetve nem nyilvánvalóan ellentétes az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt értékeivel vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokkal.

(14)

Ennélfogva „Az ukrán kultúra, oktatás, nyelv és hagyományok megőrzése és fejlesztése az uniós tagállamokban” elnevezésű európai polgári kezdeményezést nyilvántartásba kell venni.

(15)

Az a következtetés, hogy a nyilvántartásba vételnek az (EU) 2019/788 rendelet 6. cikke (3) bekezdése szerinti feltételei teljesülnek, nem jelenti azt, hogy a Bizottság bármilyen módon megerősítené a módosított kezdeményezés tartalmának ténybeli helytállóságát, ami a kezdeményezés szervezői csoportjának kizárólagos felelőssége. A módosított kezdeményezés tartalma csak a szervezői csoport véleményét fejezi ki, és semmilyen módon nem tükrözi a Bizottság álláspontját,