2023.8.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/3

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1651 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. május 17.)

az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások likviditásának az említett irányelv 42. cikkének (6) bekezdése szerinti egyedi mérésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 42. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A befektetési vállalkozások által tartandó likviditás megfelelő szintjének mérése érdekében közös kritériumokat kell megállapítani a rendes és a stresszhelyzeti körülményeknek megfelelő likviditási szükségletek becslésére, valamint annak megállapítására, hogy van-e eltérés a befektetési vállalkozások által tartott likvid eszközök szintje és az azonosított likviditási szükségletek között.

(2)

Azok a befektetési vállalkozások, amelyek teljesítik az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, vélhetően csak korlátozott likviditási kockázattal rendelkeznek más befektetési vállalkozásokhoz képest. Az illetékes hatóságok ezért az (EU) 2019/2033 rendelet 43. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján mentesíthetik az ilyen befektetési vállalkozásokat az említett rendelet 43. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott likviditási követelmény alól. Ez a mentesítés azonban opcionális. Azon kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozások esetében, amelyeket az illetékes hatóság nem mentesített e likviditási követelmény alól, aránytalan lenne e befektetési vállalkozásokat ugyanolyan likviditási követelményeknek alávetni, mint a nagyobb méretű és összekapcsolt befektetési vállalkozásokat. Ezért helyénvaló előírni, hogy az illetékes hatóságok az (EU) 2019/2034 irányelv 42. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett likviditási kockázat és likviditási kockázati elemek mérése során csak azon likviditási kockázatot vagy likviditási kockázati elemeket mérjék, amelyek olyan tevékenységekből és más, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásokra jellemző olyan tényezőkből erednek, amelyek nagy valószínűséggel olyan likviditási kockázathoz vezetnek, amely jelentős és amelyet nem fedeznek az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények. E tényezők közé tartozik a portfóliókezelési szolgáltatás nyújtása, a 2014/65/EU irányelv (3) 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer vagy az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott kereskedési rendszer működtetése, befektetőknek történő hitel- és kölcsönnyújtás, továbbá a finanszírozási kockázat, valamint a likviditási kockázat szempontjából releváns csoportstruktúra.

(3)

Az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatoknak, az EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalatoknak és az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatoknak összevont szinten kell teljesíteniük az ötödik részben előírt likviditási követelményeket. Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat ki lehet téve – összevont helyzetben – olyan likviditási kockázatnak vagy likviditási kockázati elemeknek, amelyek jelentősek, és amelyeket az említett likviditási követelmények nem fedeznek vagy nem megfelelően fedeznek. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalat és az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat – összevont helyzetben – nem felel meg az (EU) 2019/2034 irányelv 24. és 26. cikkében meghatározott követelményeknek, és egyéb közigazgatási intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűleg nem javítanak elegendő mértékben az (EU) 2019/2034 irányelv 42. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett rendszereken, eljárásokon, mechanizmusokon és stratégiákon. Az illetékes hatóságoknak ezért az ilyen EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatok, EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalatok és EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatok esetében összevont alapon kell mérniük, hogy e vállalkozások és társaságok likviditási kockázatnak való kitettsége jelentős-e, és a likviditási kockázatot nem fedezik-e az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények.

(4)

A befektetési vállalkozások különböző tevékenységei különböző módokon befolyásolhatják likviditási profiljukat. Az eszközárak értékváltozásai veszteséget okozhatnak, és befolyásolhatják a befektetési vállalkozások mérlegét és likviditási helyzetét, annak ellenére, hogy ezek a vállalkozások saját számlára nem tartanak ügyféleszközöket. A portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások érzékenyek lehetnek azokra a piaci ingadozásokra, amelyek a jellemzően negyedéves vagy féléves alapon kapott díjak kifizetéséből származó beáramlások és az esedékessé váló kötelezettségek kifizetéséhez kapcsolódó kiáramlások közötti cash flow-eltéréseket idézhetnek elő vagy erősíthetnek fel. Ezért helyénvaló meghatározni a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének A. szakaszában felsorolt minden egyes befektetési szolgáltatás vagy tevékenység tekintetében azokat a kritériumokat, amelyeket az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük annak mérésekor, hogy a befektetési vállalkozás likviditási kockázatát vagy likviditási kockázati elemeit megfelelően fedezi-e az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmény. Az illetékes hatóságok számára elő kell írni különösen azon befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek figyelembevételét, amelyek a legérzékenyebbek a piaci ingadozásokra, mivel ezek az ingadozások mind a bekövetkezésük időpontját, mind nagyságrendjüket tekintve kiszámíthatatlanok, és különböző módokon befolyásolhatják a likviditási kockázatot, ideértve a magasabb letéti felhívásokat, az alacsonyabb nyereséget és a csökkentett díjakat.

(5)

Azok a befektetési vállalkozások, amelyek kiegészítő szolgáltatásként jogosultak hiteleket vagy kölcsönöket nyújtani befektetőknek, egyedi likviditási kockázatnak vannak kitéve. Az adósságok befektetők általi késedelmes visszafizetése ronthatja a befektetési vállalkozás azon képességét, hogy teljesítse kötelezettségeit, míg a megromlott likviditási profilú biztosítékok likvidálása azt eredményezheti, hogy a szokásos működésre kevesebb likvid eszközt lehet fordítani. Az illetékes hatóságoknak ezért értékelniük kell az ilyen szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozások megnövekedett kockázatát.

(6)

A finanszírozás a befektetési vállalkozások elsődleges likviditási forrása, és a finanszírozáshoz való korlátozott vagy felfüggesztett hozzáférés a befektetési vállalkozások szolgáltatásainak megszüntetését eredményezheti, ami negatív hatást gyakorolhat a piacokra és az ügyfelekre. Figyelembe véve a befektetési vállalkozások és a betétgyűjtő hitelintézetek finanszírozása közötti különbségeket, valamint azt, hogy az ilyen befektetési vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférése bizonyos körülmények között kockázatokkal járhat, meg kell határozni azokat az elemeket, amelyeket az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az ilyen befektetési vállalkozásokra vonatkozó egyedi likviditási követelmények meghatározásakor.

(7)

A makrogazdasági és geopolitikai helyzet romlása esetén a befektetési vállalkozások jelentős korlátozásokkal szembesülhetnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén. Az illetékes hatóságoknak ezért fel kell mérniük, hogy az ilyen romlás milyen következményekkel járhat a befektetési vállalkozások finanszírozási forrásaira nézve, beleértve a nagybani finanszírozást és a hitelkereteket is. Ennek fényében meg kell határozni azokat az elemeket, amelyeket az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az olyan kedvezőtlen külső eseményekkel kapcsolatban, amelyek bekövetkezése növelheti a befektetési vállalkozások likviditási kockázatát.

(8)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok meg tudják határozni, hogy mely működési események lehetnek jelentős hatással a befektetési vállalkozás likviditására, az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 324. cikkében említett veszteségesemény-típusok listájának alcsoportjaként meg kell határozni azokat a működési eseményeket, amelyek a befektetési vállalkozások szempontjából várhatóan a legfontosabbak.

(9)

Megnövekedett likviditási kockázat eredhet a reputációs kockázatból, ami viszont befolyásolhatja a befektetési vállalkozások működését. Bár a reputációs kockázat bizonyos hatásai nehezen előre láthatók, más hatások – például a korlátozott piacra jutás vagy a partnerektől származó forrásokhoz való hozzáférés – előre láthatók. Az illetékes hatóságoknak ezért értékelniük kell, hogy a reputációs kockázat előre látható hatásai milyen hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozások likviditási kockázatára.

(10)

A likviditási kockázatnak a befektetési vállalkozás működésére gyakorolt potenciális hatása miatt a befektetési vállalkozásoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük ezt a kockázatot. Az (EU) 2019/2034 irányelv 29. cikkével összhangban a befektetési vállalkozásoknak megbízható stratégiákkal, szabályzatokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük, többek között a likviditási kockázat figyelemmel kísérése és a likviditási hiányok kezelése céljára. Ezért meg kell határozni, hogy az illetékes hatóságoknak mire kell tekintettel lenniük a befektetési vállalkozások likviditásikockázat-kezelése és ellenőrzése hatékonyságának értékelése céljából.

(11)

Egy csoport adott esetben növelheti a befektetési vállalkozás likviditását, ugyanakkor jelentős mértékben fel is használhatja annak likvid forrásait egyrészről a befektetési vállalkozás, másrészről az anyavállalat vagy a csoporthoz tartozó bármely más vállalkozások közötti megállapodások és egyéb eszközátruházási mechanizmusok révén. Ezért az illetékes hatóságok számára elő kell írni, hogy értékeljék a csoport átfogó szerkezetét, és mérlegeljék, hogy az ilyen megállapodások és egyéb eszközátruházási mechanizmusok milyen következményekkel járhatnak az ilyen csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások likviditási kockázatára nézve.

(12)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(13)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznokat, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az egyedi likviditási követelményeket indokoló likviditási kockázat és likviditási kockázati elemek értékelése

(1) Az illetékes hatóságok – figyelembe véve a befektetési vállalkozás méretét, valamint tevékenységeinek nagyságrendjét és összetettségét – alaposan értékelik az (EU) 2019/2034 irányelv 42. cikkében említett egyedi likviditási követelményt azáltal, hogy meghatározzák a befektetési vállalkozás által a tevékenységeiből eredő likviditási szükségletek fedezésére tartandó likvid eszközök megfelelő összegét. Az illetékes hatóságok ezt az összeget az összes olyan kockázati tényező figyelembevételével határozzák meg, amelyek befolyásolhatják a befektetési vállalkozás likviditási helyzetét és likviditási rést idézhetnek elő, beleértve a következő tényezőket:

a)	fennáll-e az e rendelet 2. cikkében említett, a befektetési szolgáltatások, tevékenységek és konkrét kiegészítő szolgáltatások nyújtásából eredő likviditási kockázat;

b)	fennáll-e az e rendelet 3. cikkében említett, a finanszírozási források rendelkezésre állásának hiányából eredő likviditási kockázat;

c)	vannak-e az e rendelet 4. cikkében említett, likviditást érintő külső események;

d)	fennáll-e az e rendelet 5. cikkében említett, likviditást érintő működési kockázat;

e)	fennáll-e az e rendelet 6. cikkében említett, likviditást érintő reputációs kockázat;

f)	fennáll-e a likviditási kockázat e rendelet 7. cikkében említett nem megfelelő kezelésének és ellenőrzésének esete;

g)	amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport része, a csoport struktúrája és annak a befektetési vállalkozás likviditására gyakorolt hatása az e rendelet 8. cikkében említettek szerint.

(2) Azon befektetési vállalkozások esetében, amelyek teljesítik az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás minősítés megszerzéséhez szükséges feltételeket, az illetékes hatóságok az (1) bekezdés a), b) és g) pontjában említett tényezőket és likviditási kockázati elemeket értékelik. Az (1) bekezdés a) pontjában említett, a befektetési szolgáltatások, tevékenységek és konkrét kiegészítő szolgáltatások nyújtásából eredő likviditási kockázat értékelése azonban összpontosíthat a portfóliókezelésből származó bevételkiesésből, a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. és 23. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer működtetéséből, valamint a befektetőknek nyújtott hitelekből vagy kölcsönökből eredő likviditási kockázatra.

(3) A likviditási szükségleteknek az (1) és (2) bekezdés szerinti értékelésekor az illetékes hatóságok a következők mindegyikét elvégzik:

a)	figyelembe vesznek minden olyan elemet, amely rendes és stresszhelyzeti körülmények között jelentős negatív hatást gyakorolhat a befektetési vállalkozás likviditási szükségleteire;

figyelembe veszik az általuk elegendőnek ítélt időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló, az alábbiak mindegyikére vonatkozó múltbeli adatokat:

i.	a likvid eszközök vagy egyéb likviditási források és a likviditási szükségletek közötti eltérések;

ii.	a likviditási kapacitás múltbeli trendjei;

iii.	a likvid eszközök és a likviditási szükségletek megfigyelt jelentős változásai;

figyelembe veszik az (EU) 2019/2033 rendelet 31. cikkében meghatározott feltételek hatálya alá tartozó szerződéses nettósítási megállapodások vagy más olyan kockázatcsökkentési mechanizmusok meglétét, amelyek hatékonyan csökkentenék a befektetési vállalkozásnak a központi szerződő felekbe, klíringtagokba, hitelintézetekbe vagy más befektetési vállalkozásokba irányuló potenciális nettó likviditáskiáramlását;

d)	megállapítják, hogy a befektetési vállalkozás rendelkezik-e az (EU) 2019/2034 irányelv 24. és 26. cikkében meghatározott, a likviditási kockázat mérésére, figyelemmel kísérésére és kezelésére szolgáló megbízható eljárásokkal, mechanizmusokkal és stratégiákkal;

e)	figyelembe veszik az (1) bekezdésben említett tényezők közötti esetleges kapcsolatokat;

f)	az értékelést megbízható, pontos és naprakész információkra alapozzák.

Az a) pont alkalmazásában a stresszhelyzeti körülmények a piaci stresszhelyzetet és a befektetési vállalkozás inherens stresszhelyzetét jelentik, amikor a finanszírozás nem feltétlenül érhető el kellő időben vagy költséghatékonyan.

(4) Amennyiben az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, az illetékes hatóságok e rendelet 2–7. cikkét alkalmazzák az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat likviditási kockázatainak és likviditási kockázati elemeinek az összevont helyzetük alapján történő értékelése során.

2. cikk

A befektetési szolgáltatásokból, tevékenységekből és kiegészítő szolgáltatásokból eredő likviditási kockázat értékelése

(1) A 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 1. vagy 2. pontjában említett tevékenységek bármelyikét végző befektetési vállalkozások esetében az illetékes hatóságok a következők mindegyikének figyelembevételével értékelik a likvid eszközökkel fedezendő likviditási szükségletek szintjét:

a)	az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások sajátos jellemzői, különösen az ügyfelektől kapott díjak és a kereskedési platformoknak a megbízások ügyfelek nevében történő továbbításáért vagy végrehajtásáért fizetett díjak közötti időbeli eltérés;

b)	a kereskedési platformokhoz való hozzáférésért felszámított megnövekedett díjakból vagy kevésbé kedvező megállapodásokból eredő likviditáskiáramlás, beleértve a szállítók átlagos forgási idejének csökkenését a befektetési vállalkozásnál;

c)	az ügyfelek által fizetendő díjak késedelmes fizetése.

(2) A 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 3. vagy 6. pontjában említett tevékenységek bármelyikét végző befektetési vállalkozások esetében az illetékes hatóságok a következők mindegyikének figyelembevételével értékelik a likvid eszközökkel fedezendő likviditási szükségletek szintjét:

a)	a befektetési vállalkozás kereskedési könyvi pozícióit érintő, napközbeni likviditási kockázat értékelése;

az érintett eszköz árváltozásának kockázatából eredő, az eszköz kibocsátójával vagy az alapul szolgáló eszköz kibocsátójával kapcsolatos tényezők okozta likviditási kockázat, valamint a valamely eszköznek a kamatlábak szintjének változása vagy az egyes értékpapírok konkrét jellemzőitől független, széles körű részvénypiaci mozgás okozta árváltozásából eredő likviditási kockázat;

c)	a befektetési vállalkozás kereskedési tevékenységeinek sajátos jellemzői, különösen az ügyletek lejárati szerkezete, a hosszú lejáratú ügyletek lehetséges előfordulása és az ügyletek pénzneme;

d)	a megterhelt eszközök szintje, a nyújtandó biztosíték jellemzői, különösen a lejárata és pénzneme, valamint az, hogy a biztosítékként nyújtott eszközöket a befektetési vállalkozás partnerei is felhasználhatják-e vagy elzálogosíthatják-e;

e)	a napközbeni letét azon szintje, amelynek rendes és stresszhelyzeti körülmények közötti biztosítását a befektetési vállalkozásnak szerződésben előírhatják;

f)	a befektetési vállalkozás rendelkezik-e elegendő likvid eszközzel vagy egyéb likviditási forrással ahhoz, hogy kereskedési tevékenységeit fenntartsa a kiegyenlítés meghiúsulása vagy a letétkezelők vagy levelező bankok szolgáltatásainak megszakadása esetén;

g)	az ügylet kiegyenlítése nem történik meg a megállapodás szerinti kiegyenlítési napon, mert az eladó nem szállítja le az értékpapírokat, vagy a vevő nem szállítja le a pénzeszközöket a megfelelő időpontban.

(3) A 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 4., 5. vagy 7. pontjában említett tevékenységek bármelyikét végző befektetési vállalkozások esetében az illetékes hatóságok a következők mindegyikének figyelembevételével értékelik a likvid eszközökkel fedezendő likviditási szükségletek szintjét:

a)	a befektetési vállalkozás szerződéses megállapodásai az ügyfelek portfólióinak teljesítményével kapcsolatban kapott díjakról;

a befektetési vállalkozás által az ügyfelektől kapott díjak és a befektetési vállalkozás által a szolgáltatóknak kifejezetten az azok tevékenységeihez – többek között piacelemzéshez, szakértői jelentésekhez, általános vagy személyre szabott portfólióelemzéshez és aggregálási szolgáltatásokhoz – kapcsolódóan fizetett díjak közötti időbeli eltérés;

c)	amennyiben a befektetési vállalkozás átruházza az eszközök kezelését, a befektetési vállalkozás által az ügyfelektől kapott díjak és a befektetési vállalkozás által az annak a pénzügyi szervezetnek fizetett díjak közötti időbeli eltérés, amelyre az eszközök kezelését átruházta;

d)	amennyiben egy másik pénzügyi szervezet formálisan átruházta a befektetési vállalkozásra az eszközök kezelését, a befektetési vállalkozás által az átruházó szervezettől kapott díjak és a befektetési vállalkozás által az átruházással kapcsolatban kifizetett költségek közötti időbeli eltérés;

e)	a befektetési vállalkozás és a függő ügynökök közötti szerződéses megállapodások, beleértve a függő ügynökök részére történő kifizetések időpontját és ismétlődését;

f)	az ügyfelek által fizetendő díjak késedelmes fizetése.

(4) A 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 8. vagy 9. pontjában említett tevékenységek bármelyikét végző befektetési vállalkozások esetében az illetékes hatóságok a következők mindegyikének figyelembevételével értékelik a likvid eszközökkel fedezendő likviditási szükségletek szintjét:

a)	az ügyfelektől kapott díjak és a szolgáltatóknak fizetett díjak közötti időbeli eltérés;

b)	az ügyfelek által fizetendő díjak késedelmes fizetése.

(5) A 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 2. pontjában említett kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozások esetében az illetékes hatóságok a következők mindegyikének figyelembevételével értékelik a likvid eszközökkel fedezendő likviditási szükségletek szintjét:

a)	az ügyfeleknek nyújtott hitelek és kölcsönök kinnlevő összege;

b)	a biztosítékok likviditási profilja, valamint likvidálásuk piaci és jogi korlátai;

c)	az ügyfeleknek nyújtott, nemteljesítő hitelek és kölcsönök kinnlevő összege.

3. cikk

A finanszírozásból eredő likviditási kockázat értékelése

A befektetési vállalkozás finanszírozási forrásai rendelkezésre állásának és azok minőségének értékelésekor az illetékes hatóságok a következők mindegyikét figyelembe veszik:

a)	a meglévő finanszírozási források rendelkezésre állása és az előre meghatározott válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés;

b)	az ilyen finanszírozási források fedezettek vagy fedezetlenek-e;

c)	az ilyen finanszírozási források pénzneme;

d)	a fedezett finanszírozás megszerzéséhez rendelkezésre álló, meg nem terhelt eszközök összege;

e)	az ilyen finanszírozási források különböző lejáratai a legközelebbi lejárati időpontjaik szerint, valamint a lehívhatóságuk szerződésben meghatározott legkorábbi időpontja;

f)	a befektetési vállalkozás napi pénzáramlásaiban a befektetési vállalkozás hitelkereteinek visszavonása által okozott zavar kockázata;

g)	a befektetési vállalkozásnak nyújtott egyéb lekötött, de le nem hívott finanszírozási források.

4. cikk

A likviditást érintő külső események értékelése

(1) Az illetékes hatóságok annak értékelésekor, hogy a befektetési vállalkozás likviditási szintje lehetővé tenné-e számára, hogy kedvezőtlen makrogazdasági, mikrogazdasági és geopolitikai körülmények között továbbra is megfeleljen likviditási követelményének, a következők mindegyikét figyelembe veszik:

a)	a fedezetlen finanszírozási kapacitás részleges vagy teljes kiesése, beleértve a kapott lekötött vagy le nem kötött likviditást vagy hitelkereteket;

b)	a fedezett, rövid lejáratú finanszírozás részleges vagy teljes kiesése;

c)	potenciális kötelezettség az adósság visszavásárlására vagy szerződésen kívüli kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az (1) bekezdésben említett események értékelésekor az illetékes hatóságok figyelembe veszik a piaccal kapcsolatos eseményeket, a befektetési vállalkozás eszközei kibocsátóinak helyzetével vagy a befektetési vállalkozás finanszírozóival kapcsolatos konkrét stresszhelyzeteket, valamint ezek kombinációját.

(3) Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport része, az illetékes hatóságok meghatározzák, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett kedvezőtlen körülmények hogyan befolyásolhatják a csoport egészének likviditási helyzetét, valamint a 8. cikk szerint elvégzett értékelés következtetéseit.

5. cikk

A likviditást érintő működési kockázat értékelése

Az illetékes hatóságok értékelik a következő működési események bármelyikének a befektetési vállalkozás likviditására gyakorolt következményeit:

a)	a befektetési vállalkozás által a piacra jutáshoz vagy finanszírozási forrásokhoz való hozzáféréshez használt rendszerei nem állnak rendelkezésre;

b)	a letétkezelők és a levelező bankok szolgáltatásainak megszakadása;

c)	külső vagy belső csalások;

d)	a megbízás-végrehajtási hibákhoz kapcsolódó kártérítések és követelések.

6. cikk

A likviditást érintő reputációs kockázat értékelése

Az illetékes hatóságok értékelik, hogy a jó hírnév elvesztésével kapcsolatos alábbi események hogyan befolyásolhatják a befektetési vállalkozás likviditási kockázatát:

a)	szűkülnek a befektetési vállalkozás piacra jutási lehetőségei;

b)	a befektetési vállalkozás finanszírozási forrásainak csökkentése a partnerei által;

c)	a piaci partnerek csökkentik a befektetési vállalkozással szembeni kitettségüket a tőzsdén kívüli ügyletekben.

7. cikk

A likviditási kockázat megbízható kezelésének és ellenőrzésének értékelése

Az illetékes hatóságok annak értékelése során, hogy a befektetési vállalkozás rendelkezik-e a likviditási forrásai tekintetében az (EU) 2019/2034 irányelv 24. és 26. cikkében meghatározottak szerinti, megalapozott és megbízható kockázatkezelési és ellenőrzési mechanizmusokkal, megvizsgálják a likvid források megfelelő szintjének fenntartását szolgáló stratégiákat, szabályzatokat, eljárásokat és rendszereket, beleértve a következők mindegyikét:

a)	a likviditási kockázat mérésére, kezelésére és jelentésére szolgáló rendszerek és a befektetési vállalkozás irányítási keretrendszere, beleértve kockázatkezelési funkciójának megfelelőségét is;

b)	kockázatcsökkentő intézkedések, beleértve a befektetési vállalkozás jelentős pénzkiáramlást igénylő tevékenységeinek csökkentését, hitelkereteinek felépítését, készpénzes tőkeemelését és az eszközök repoügyletekben biztosítékként való felhasználását;

c)	a befektetési vállalkozás helyreállítási tervének megalapozottsága, amennyiben a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 5. cikkének (1) bekezdése szerinti helyreállítási terv elkészítésére és naprakészen tartására vonatkozó kötelezettség alkalmazandó.

8. cikk

A likviditási kockázat szempontjából releváns csoportstruktúra értékelése

(1) Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport része, az illetékes hatóságok értékelik a likviditási forrásoknak a csoporthoz tartozó szervezetek közötti túlzott koncentrációjából eredő kockázatot.

(2) Az illetékes hatóságok értékelik, hogy léteznek-e olyan mechanizmusok, amelyek előírják a befektetési vállalkozásnak a likviditási forrásai egy részének vagy egészének átruházását bármely anyavállalatra vagy a csoport bármely más vállalkozásaira.

(3) Az illetékes hatóságok értékelik a csoporton belül a befektetési vállalkozás piacra jutásának vagy finanszírozási likviditáshoz való hozzáférésének biztosítására, vagy a befektetési vállalkozás likviditási kockázatának csökkentésére szolgáló mechanizmusokat és különösen az ilyen mechanizmusok hatékonyságát annak alapján, hogy ezek a mechanizmusok formális, előre megkötött megállapodások-e.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 314., 2019.12.5., 64. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.)

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 208

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. augusztus 23.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2023/1650 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. május 15.) az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló rendelet svéd nyelvi változatának helyesbítéséről ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2023/1651 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. május 17.) az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások likviditásának az említett irányelv 42. cikkének (6) bekezdése szerinti egyedi mérésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	3
	*	A Bizottság (EU) 2023/1652 végrehajtási rendelete (2023. augusztus 16.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Sidra da Madeira (OFJ)]	11


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.