2023.8.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1605 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. május 22.)

az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes szerves trágyák és talajjavító szerek előállítási lánca végpontjainak meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (állati melléktermékekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1069/2009/EK rendelet köz- és állategészségügyi szabályokat állapít meg az állati melléktermékekből származó termékekre az e termékekhez kapcsolódó köz- és állategészségügyi kockázatok megelőzése és minimális mértékűre csökkentése, valamint különösen az élelmiszer- és takarmánylánc biztonságának védelme érdekében. Konkrétabban, szabályokat állapít meg az állati melléktermékek biztonságos kezelésére, valamint származó termékekké történő feldolgozására, illetve átalakítására vonatkozóan, beleértve a szerves trágyák és a talajjavító szerek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó szabályokat is. Emellett az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) módosított 1069/2009/EK rendelet értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az előállítási lánc végpontjainak meghatározása céljából, amelyeken túl bizonyos származó termékekre már nem vonatkoznak az 1069/2009/EK rendelet követelményei.

(2)

Az (EU) 2019/1009 rendelet szabályokat állapít meg az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozóan. Az említett rendelet nem alkalmazandó azokra az állati melléktermékekből származó termékekre, amelyekre forgalmazásukkor az 1069/2009/EK rendelet követelményei vonatkoznak. Az (EU) 2019/1009 rendelet értelmében az uniós termésnövelő anyagok előállíthatók olyan származó termékekből, illetve tartalmazhatnak olyan származó termékeket, amelyek már elérték az előállítási lánc végpontját, biztosítva ezzel az állat- és közegészségügy biztonságát. Azokra a származó termékekre, amelyek egyes szerves trágyák és talajjavító szerek előállítási láncában már elérték a végpontot, többé nem vonatkoznak az 1069/2009/EK rendelet követelményei, hanem azok az (EU) 2019/1009 rendelet hatálya alá tartozónak tekintendők.

(3)

2021. december 2-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos szakvéleményt (3) tett közzé „Indikátor-mikroorganizmusok és biológiai veszélyek szabvány és/vagy alternatív feldolgozási módszerekkel történő inaktiválása a szerves trágyaként és/vagy talajjavító szerként felhasználásra kerülő, a 2. és 3. kategóriába tartozó állati melléktermékekben és a belőlük származó termékekben” címmel (az EFSA 2021. december 2-i tudományos szakvéleménye). Az említett tudományos szakvélemény szerint a 142/2011/EU bizottsági rendelet (4) III. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő, a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagokból nyert hamu, a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagokból származó glicerin, valamint a 2. kategóriába tartozó azon egyéb anyagok, amelyek az említett rendelet IV. mellékletében a biodízel, illetve a megújuló üzemanyagok tekintetében meghatározott alternatív módszerekkel történő biodízel-előállításból származnak, a biztonságos feldolgozás miatt alacsony köz- és állategészségügyi kockázatot jelentenek. A szóban forgó származó termékek tekintetében meg lehet határozni az előállítási lánc végpontját. Ezeknek a származó termékeknek el kell érniük a végpontot, ha azok az (EU) 2019/1009 rendelettel összhangban összetevőként kerülnek felhasználásra.

(4)

Az állati melléktermékekből származó termékek némelyike nem szerepel az EFSA 2021. december 2-i tudományos szakvéleményében, mivel azokat az EFSA nemrégiben más tudományos szakvélemények keretében már értékelte. A szabvány átalakítási paraméterek hatálya alá tartozó komposztot és a biogázzá alakításból származó emésztési maradványokat az EFSA „A biogáz vagy komposzt 3. kategória szerint jóváhagyott módszerrel történő előállításához nyersanyagként felhasználandó, tojásban elpusztult csibék (2. kategóriába tartozó anyagok) kezelésének a közegészséget és/vagy az állatok egészségét fenyegető kockázata” című, 2015. november 13-i tudományos szakvéleményében (5) biztonságosnak értékelte. A 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) előírt takarmányozási tilalom részleges felülvizsgálata céljából 2018. július 17-én az EFSA tudományos szakvéleményt (7) fogadott el a feldolgozott állati fehérjék jelentette BSE-kockázat mennyiségi kockázatértékelésének felülvizsgálatáról. A feldolgozott trágya kérdésével az EFSA „A különböző mátrixok képessége az afrikai sertéspestis vírusának átvitelére” című, 2021. április 27-i tudományos szakvéleménye (8) foglalkozott, amelynek keretében sor került többek között a feldolgozott trágya hőkezelésének állategészségügyi szempontú biztonsági értékelésére.

(5)

Egyes szerves trágyák és talajjavító szerek esetében az előállítási lánc végpontjának eléréséhez kockázatcsökkentő intézkedésekre van szükség a 999/2001/EK rendeletben meghatározott takarmányozási tilalomnak való megfelelés biztosítása érdekében. A 142/2011/EU rendelet értelmében az ilyen szerves trágyák és talajjavító szerek némelyikét össze kell keverni egy olyan összetevővel, amely biztosítja, hogy a keveréket ne lehessen a későbbiekben takarmányozási célokra felhasználni, annak megakadályozása érdekében, hogy bizonyos fertőző szivacsos agyvelőbántalmak trágyával bekerüljenek a haszonállatok takarmányláncába. Helyénvaló bevezetni a 142/2011/EU rendeletben meghatározott, meglévő kockázatcsökkentő intézkedések kombinációját a csomagolás, a címkézés és az összetétel alapján.

(6)

Az állati melléktermékekből származó termékek csak akkor tekinthetők úgy, hogy elérték a végpontot, ha azokat az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban engedélyezett és az Unióban található műtrágyagyártó üzemben állították elő. Az engedélyezett műtrágyagyártó üzem az előállítási lánc utolsó olyan pontja, ahol a származó termékekre az 1069/2009/EK rendeletben meghatározott követelmények vonatkoznak, és amelyen túl – a végpont elérését követően – azok csak az (EU) 2019/1009 rendeletben előírtak hatálya alá tartozónak tekintendők,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az Unióban gyártott szerves trágyák és talajjavító szerek előállítási láncának végpontjait, amelyeken túl e termékekre már nem vonatkoznak az 1069/2009/EK rendeletben meghatározott követelmények, feltéve, hogy azok az (EU) 2019/1009 rendeletnek megfelelően uniós termésnövelő anyagok összetevőjeként kerülnek felhasználásra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 142/2011/EU rendelet I. mellékletében szereplő fogalommeghatározások érvényesek.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

1.	„uniós termésnövelő anyag”: az (EU) 2019/1009 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott termésnövelő anyag;

2.	„végpont”: az előállítási lánc azon végpontja, amelyen túl a származó termékre már nem vonatkoznak az 1069/2009/EK rendelet követelményei.

3. cikk

Végpont egyes szerves trágyák és talajjavító szerek esetében

Az Unióba behozott termékektől eltérő, az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban engedélyezett műtrágyagyártó üzemben előállított következő származó termékeket úgy kell tekinteni, mint amelyek elérték a végpontot a szerves trágyák és a talajjavító szerek előállítási láncában:

a)	a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagokból nyert hamu, amely megfelel a 142/2011/EU rendelet III. mellékletében meghatározott általános és különleges követelményeknek;

állati melléktermékek biogázüzemben történő átalakításából származó maradványok, amelyek megfelelnek a 142/2011/EU rendelet V. mellékletének következő rendelkezéseiben meghatározott követelményeknek:

i.	I. fejezet, 1. szakasz, 1. pont, 2. a), b), c) és e) pont, valamint 3. és 4. pont;

ii.	II. fejezet;

iii.	III. fejezet, 1. szakasz, 1. pont, első és utolsó bekezdés, valamint 3. szakasz, 1. pont;

komposzt, amely megfelel a 142/2011/EU rendelet V. mellékletének következő rendelkezéseiben meghatározott követelményeknek:

i.	I. fejezet, 2. szakasz, 1., 3. és 4. pont;

ii.	II. fejezet;

iii.	III. fejezet, 1. szakasz, 2. pont és 3. szakasz, 1. pont;

d)	feldolgozott trágya és feldolgozott rovarürülék, amely megfelel a 142/2011/EU rendelet XI. melléklete I. fejezete 2. szakaszának a), b), d) és e) pontjában meghatározott követelményeknek.

4. cikk

Kockázatcsökkentő intézkedések hatálya alá tartozó egyes szerves trágyák és talajjavító szerek végpontja

(1) Az Unióba behozott termékektől eltérő, az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban engedélyezett műtrágyagyártó üzemben előállított következő származó termékeket úgy kell tekinteni, mint amelyek elérték a végpontot a szerves trágyák és a talajjavító szerek előállítási láncában, ha azokat az uniós termésnövelő anyagban legfeljebb 5 térfogatszázalékban használják fel:

a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagokból, valamint a biodízel és a megújuló üzemanyagok előállításából származó egyéb, 2. kategóriába tartozó anyagból származó glicerin, amely megfelel a 142/2011/EU rendelet IV. melléklete IV. fejezete 3. szakasza 2. pontjának b), c) és f) alpontjában meghatározott követelményeknek;

b)	a glicerintől különböző, 3. kategóriába tartozó anyagok, amelyek megfelelnek a 142/2011/EU rendelet IV. melléklete IV. fejezete 3. szakasza 2. pontjának b), c) és f) alpontjában meghatározott követelményeknek;

a 3. kategóriába tartozó anyagokból származó feldolgozott állati fehérje, amely megfelel a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezete 1. szakasza A. pontjában, B.1. és B.2. pontjában, B.3. pontjának a) alpontjában és C. pontjában a feldolgozott állati fehérjére vonatkozóan meghatározott egyedi követelményeknek;

d)	a 142/2011/EU rendelet IV. melléklete III. fejezetének A. pontjában meghatározott 1. szabvány feldolgozási módszerrel feldolgozott és VIII. mellékletének V. fejezetében meghatározottak szerint glicerin-triheptanoáttal (GTH) megjelölt, 2. kategóriába tartozó anyagokból készült hús- és csontliszt;

e)	a 3. kategóriába tartozó anyagokból származó vértermékek, amelyek megfelelnek a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezetének 2. szakaszában a vértermékekre vonatkozóan meghatározott egyedi követelményeknek;

f)	hidrolizált fehérje, beleértve a bőr- vagy textilipari maradékanyagokból származó hidrolizált fehérjét is, amely megfelel a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezete 5. szakaszának D. pontjában a hidrolizált fehérjére vonatkozóan meghatározott egyedi követelményeknek;

g)	a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezetének 6., illetve 7. szakaszában meghatározott egyedi követelményeknek megfelelő dikalcium-foszfát, illetve trikalcium-foszfát;

h)	szarv, szarutermék, pata és patatermék, amely megfelel a 142/2011/EU rendelet XIII. mellékletének XII. fejezetében meghatározott egyedi követelményeknek.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett, valamely uniós termésnövelő anyagban több mint 5 térfogatszázalékban jelen lévő, állati melléktermékekből származó termékeket úgy kell tekinteni, mint amelyek elérték a végpontot a szerves trágyák és a talajjavító szerek előállítási láncában, amennyiben azok a végfelhasználó számára eladásra kész csomagolásban kerülnek kiszerelésre, az (EU) 2019/1009 rendelet III. mellékletének I. részében meghatározott, származó termékeket tartalmazó uniós termésnövelő anyagokra vonatkozó címkézési követelményeknek megfelelő címkével vannak ellátva, és megfelelnek a következő a) vagy b) pontban meghatározott feltételeknek:

a)	a csomagok súlya nem haladja meg az 50 kg-ot; vagy

a csomagok súlya nem haladja meg az 1 000 kg-ot, és ennek legalább 10 térfogatszázalékát a következők egyike teszi ki:

mész;

ii.	ásványi műtrágyák vagy

iii.	a 3. cikkben említett származó termékek.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1009 rendelete (2019. június 5.) az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2019.6.25., 1. o.).

(3) EFSA Journal 2021;19(12):6932.

(4) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

(5) EFSA Journal 2015;13(11):4306.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

(7) https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2018.5314 (EFSA Journal 2018;16(7):5314).

(8) EFSA Journal 2021;19(4): 6558.

2023.8.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/6

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1606 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. május 30.)

az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a borokra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre, valamint a szőlőből készült termékek kötelező adatainak feltüntetésére vonatkozó egyes rendelkezések, továbbá a szőlőből készült termékek összetevőinek feltüntetésére és megnevezésére vonatkozó különös szabályok tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az importált borászati termékek tanúsítása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 89. cikkére, 109. cikke (3) bekezdésének b) pontjára, valamint 122. cikkére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2021/2117 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosította az 1308/2013/EU rendeletet.

(2)

E módosítással összefüggésben az 1308/2013/EU rendelet 96. cikkének (5) és (6) bekezdése, 97. cikkének (2) bekezdése, 98. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdése, valamint 105., 106. és 106a. cikke kiegészült az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 6., 10., 12., 14., 15., 20. és 22. cikkének rendelkezéseivel.

(3)

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikke már nem hasznos, mivel egyedi eljárást határoz meg a termékleírás uniós módosításainak jóváhagyására – lehetővé téve a módosítások bizottsági szavazás nélküli jóváhagyását abban az esetben, ha az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételt követően nem nyújtanak be kifogást e módosítással szemben –, amely immár az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében az 1308/2013/EU rendelet 99. cikke szerinti, oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzések bejegyzésére, valamint a termékleírások uniós módosításainak jóváhagyására vonatkozó standard eljárássá vált.

(4)	Az egyértelműség és a gazdasági szereplők általi könnyebb használhatóság érdekében az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 6., 10., 12., 14., 15., 20. és 22. cikkét törölni kell, és módosítani kell az említett cikkekre való hivatkozásokat.

(5)

Miután az (EU) 2021/2117 rendelet az 1308/2013/EU rendelet 97. cikkét egy új (3) bekezdéssel egészítette ki, az említett cikk jelenlegi (3) bekezdése (4) bekezdésre változott. Az új pontokkal való kiegészítést követően az 1308/2013/EU rendelet 93. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja és b) pontjának iii. alpontja az említett cikk a) pontjának iv. alpontjává, illetve b) pontjának iv. alpontjává vált. Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében az 1308/2013/EU rendelet 93. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjára és b) pontjának iii. alpontjára, valamint az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában és 13. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontjában az 1308/2013/EU rendelet 97. cikkének (3) bekezdésére való hivatkozásokat ennek megfelelően ki kell igazítani.

(6)

Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) III. melléklete B. szakasza 3. pontjának második albekezdése úgy rendelkezik, hogy a „Condado de Huelva”, „Málaga” és „Jerez-Xérès-Sherry” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok esetében a Pedro Ximénez szőlőfajtából származó, töppedt szőlőből nyert must, amelyhez az erjedés megakadályozása érdekében szőlő eredetű semleges alkoholt adtak, származhat a „Montilla-Moriles” termőhelyről is. Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (3) bekezdése azonban jelenleg kimondja, hogy ez az eltérés csak a „Málaga” és a „Jerez-Xérès-Sherry” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborokra vonatkozik. Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseivel és a „Condado de Huelva” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborokra vonatkozó előírásokkal való összhang biztosítása érdekében módosítani kell az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (3) bekezdését, és egyértelművé kell tenni, hogy azon, töppedt szőlőből nyert must eredetére vonatkozó eltérés, amelyhez az erjedés megakadályozása érdekében szőlő eredetű semleges alkoholt adtak, a „Condado de Huelva” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborokra is vonatkozik.

(7)

Valamennyi olyan szőlőből készült termék esetében, amely alkoholmentesítési eljáráson ment keresztül és 10 térfogatszázaléknál alacsonyabb tényleges alkoholtartalommal rendelkezik, az (EU) 2021/2117 rendelet az 1308/2013/EU rendelet 119. cikkének (1) bekezdésébe kötelező adatként bevezette a minőségmegőrzési időt. Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) valamennyi élelmiszerre alkalmazandó követelményeivel összhangban azonban helyénvaló megállapítani, hogy a minőségmegőrzési időnek a tárolóedényen való feltüntetése esetén nem kell ugyanabban a látómezőben szerepelnie, mint az 1308/2013/EU rendelet 119. cikkében említett egyéb kötelező adatoknak.

(8)

Az (EU) 2021/2117 rendelet az összetevőknek az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti felsorolását és az az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének l) pontja szerinti tápértékjelölést is felvette az 1308/2013/EU rendelet 119. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelező adatok listájára. Az 1308/2013/EU rendelet 122. cikkének módosításával az (EU) 2021/2117 rendelet arra is felhatalmazta a Bizottságot, hogy az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott új követelmény alkalmazása érdekében egyedi szabályokat fogadjon el az összetevők feltüntetésére és megnevezésére vonatkozóan. Ezért helyénvaló rendelkezni a szőlőből készült termékek sajátos jellemzőinek, valamint előállításuk sajátos eljárásainak és időzítésének figyelembevételéhez szükséges szabályokról, ugyanakkor átfogó és pontos tájékoztatást kell nyújtani a fogyasztók számára. Ezeket a szabályokat abban az esetben kell alkalmazni, ha az összetevők felsorolása a bor címkéjén szerepel, illetve abban az esetben is, ha az összetevők felsorolása elektronikus úton, a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén történik, az 1308/2013/EU rendelet 119. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

(9)

Az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (5) bekezdésének c) pontja az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összefüggésben előírja, hogy amennyiben az összetevők felsorolása elektronikus úton történik, az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat közvetlenül a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén kell feltüntetni. Az 1169/2011/EU rendelet borok esetében már alkalmazott követelményeivel való összhang érdekében helyénvaló, hogy az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 40. cikkének (2) bekezdésében előírt eltérés, amely lehetővé teszi ezen anyagoknak a látómezőn kívüli feltüntetését, továbbra is alkalmazandó legyen ezekben az esetekben. Ha azonban az összetevők felsorolása a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén szerepel, azt a tárolóedényen azonos látómezőben kell feltüntetni, és az 1169/2011/EU rendelet 21. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően az allergén anyagokat is fel kell tüntetni ebben a felsorolásban.

(10)

mivel a szőlőből készült termékeket mindig szőlőből állítják elő, helyénvaló lehetővé tenni egyetlen kifejezés használatát az alapvető nyersanyagnak az összetevők felsorolásában történő feltüntetésére, függetlenül attól, hogy a borkészítő friss szőlőt vagy szőlőmustot használt-e. A szőlőből készült termékek összetevőinek felsorolásában a „szőlő” kifejezés következetes használata ugyanis harmonizált, érthető és egyértelmű tájékoztatást tesz lehetővé a fogyasztók számára.

(11)

Az uniós jog alapján különböző borászati célokra, például alkoholtartalom-növelésre és édesítésre engedélyezett anyagok – köztük a szacharóz, a sűrített szőlőmust és a finomított szőlőmustsűrítmény – összetevők, és ezért szerepelniük kell az összetevők felsorolásában. Annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban megértsék a szőlőmuston alapuló anyagok felsorolását, és a borászok számára könnyebb legyen azok kezelése, helyénvaló lehetővé tenni a „szőlőmustsűrítmény” kifejezés használatát mind a sűrített szőlőmust, mind a finomított szőlőmustsűrítmény jelölésére.

(12)

A szőlő, az édesítő és alkoholtartalom-növelő anyagok, valamint esetleg a tirázslikőr és az expedíciós likőr feltüntetése mellett az összetevők felsorolását ki kell egészíteni a szőlőből készült termékek előállítása során felhasznált adalékanyagok, valamint az esetlegesen allergiát vagy intoleranciát okozó technológiai segédanyagok megjelölésével. Helyénvaló pontosítani, hogy azon borászati vegyületek teljes listája, amelyek szerepelhetnek az összetevők felsorolásában, az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete A. részének 2. táblázatában található, amely tartalmazza az anyagok megnevezésére szolgáló kifejezéseket és az összetevőként történő megjelölésre alternatívaként használható E számokat.

(13)

A bor olyan termék, amely biokémiailag aktív marad, és lényegi tulajdonságai a teljes életciklusa alatt nagy mértékben eltérhetnek, még ugyanazon a tételen belül is. Az egyes borok előállításához használt szőlők különbözők lehetnek olyan tényezők miatt, mint a gyümölcs érettsége, a szüret körülményei vagy a helyi talaj és az időjárás. A borkészítés és a palackozás előtti, hordókban vagy más speciális tárolóedényekben történő érlelés során fennálló külső körülmények szintén befolyásolják a végterméket. Adalékanyagokat használnak az előállítás különböző szakaszaiban, az első erjedéstől a palackozásig; bizonyos borászati funkciók esetében a legmegfelelőbb adalékanyagok a bor jellemzői és a külső tényezők közötti kölcsönhatás, valamint a különböző borok házasításának gyakori szükségessége miatt eltérőek lehetnek. Az egyes adalékanyagok használatára vonatkozó döntést gyakran a helyszínen hozzák meg a felelős borászok különböző termelési időpontokban végzett ad hoc elemzés alapján a bor integritásának (pl. savasság, frissesség) és stabilitásának biztosítása érdekében. Ezt a döntést nagyon gyakran az előállítás késői szakaszában hozzák meg, amikor a címkéket már kinyomtatták. Emellett a borpiac igényeinek kielégítése érdekében az utolsó pillanatban gyakran rugalmasságra van szükség, a bor végső rendeltetési helyétől és vásárlóitól függően. Ez különösen igaz a „savasságot szabályozó anyagok” és a „stabilizáló anyagok” kategóriájába tartozó adalékanyagokra. A fentiekkel összhangban, a borászati, címkézési és kereskedelmi célokból szükséges rugalmasság lehetővé tétele érdekében, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának biztosítása mellett, valamint figyelembe véve az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet által szigorúan szabályozott engedélyezett borászati vegyületek korlátozott mennyiségét, helyénvaló lehetővé tenni a gazdasági szereplők számára, hogy az összetevők felsorolásában legfeljebb három alternatív összetevő segítségével szerepeltessék a „savasságot szabályozó anyagokat” és a „stabilizáló anyagokat”, amennyiben azok hasonlóak vagy kölcsönösen helyettesíthetők a funkciójukat illetően, azzal a feltétellel, hogy ezen adalékanyagok legalább egyike jelen van a végtermékben.

(14)

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 41. cikke meghatározza az egyes, allergiát, vagy intoleranciát okozó anyagoknak vagy termékeknek az 1169/2011/EU rendelet 21. cikke szerinti feltüntetése céljából a szulfitokra, a tojásra és a tojásalapú termékekre, valamint a tejre és a tejalapú termékekre vonatkozóan alkalmazandó kifejezéseket. A következetesség érdekében, valamint figyelembe véve, hogy a fogyasztók ezeket ismerik, továbbra is e kifejezéseket kell használni az összetevők felsorolásában, amikor e felsorolás a csomagoláson vagy a címkén szerepel.

(15)

A csomagológázként használt egyes adalékanyagok (szén-dioxid, argon és nitrogén) fő célja az oxigén kivonása a szőlőből készült termékek palackozása során, de nem válnak a fogyasztott termék részévé. Ezenkívül a borpiac sajátossága, hogy e gázok használatáról néha eseti alapon döntenek a palackozás során, miután a címkék előállítása már megtörtént, olyan kereskedelmi tényezőktől függően, mint a rendeltetési piac, a szállítóeszközök vagy a vásárlók igényei. Ezért helyénvalónak tűnik lehetővé tenni a gazdasági szereplők számára, hogy a csomagológázok felsorolását a „Védőgázas csomagolásban palackozva” vagy „A palackozás védőgázas csomagolásban is történhet” kijelentés használatával a funkciójukat leíró konkrét adatokkal helyettesítsék.

(16)

A pezsgők előállítására vonatkozó egyes borászati eljárások abból állnak, hogy a küvéhez „tirázslikőrt” adnak hozzá a másodlagos erjedés kiváltása, valamint „expedíciós likőrt” e borok sajátos érzékszervi tulajdonságainak elérése érdekében. Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete szabályozza mind a tirázslikőr, mind az expedíciós likőr valamennyi lehetséges összetevőjét, amelyek a következőket tartalmazhatják: szacharóz, szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény és/vagy bor, de ezeket nem használják édesítésre vagy alkoholtartalom-növelésre. Nagyon sajátos borászati funkcióik miatt a tirázslikőr és az expedíciós likőr egyes alkotóelemeinek a többi összetevővel együtt történő egyszerű feltüntetése félrevezető lehet a fogyasztók számára, kivéve, ha azokat a vonatkozó konkrét kifejezések szerint csoportosítják. Ezért lehetővé kell tenni a „tirázslikőr” és az „expedíciós likőr” kifejezéseknek az összetevők felsorolásában történő feltüntetését, akár önmagukban, akár a tényleges alkotóelemeik felsorolásával együtt.

(17)	Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet egyes, az Egyesült Királyságra vonatkozó rendelkezései – például a 45. cikk (3) bekezdése vagy az 51. cikk negyedik bekezdése – elavulttá váltak, mivel ez az ország már nem az Unió tagállama. Ezért az említett rendelkezéseket el kell hagyni.

(18)

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 57. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a pezsgősüveg rögzítőelemét borító fólia általában a pezsgők, minőségi pezsgők és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők kötelező megkülönböztető jellemzőjeként van fenntartva. A fóliák használatát ezért továbbra is fenn kell tartani e borok megkülönböztető jellemzőjeként, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 57. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel. A gyártók és palackozók számára azonban lehetővé kell tenni, hogy működési okokból – például költségmegtakarítás, a hulladékkeletkezés megelőzése vagy a forgalmazás javítása érdekében – tartózkodjanak a fólia használatától, feltéve, hogy biztosítják, hogy a termék nem jelent biztonsági kockázatot a rögzítőelem nem szándékos kinyitása vagy manipulálása esetén.

(19)

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének B. részét, amely meghatározza az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében említett, az A. részben felsoroltakon kívüli egyéb termékekre alkalmazandó kifejezések használatának feltételeit, módosítani kell az említett kifejezések használati feltételeinek további pontosítása érdekében.

(20)

Az összetevők felsorolása és a tápértékjelölés, mint kötelező adatok, a vonatkozó rendelkezések hatálybalépésének időpontjától kezdve a 10. cikkben említett kísérőokmányban szereplő „termékleírás” szerves részévé válnak, a termékleírásra vonatkozó, az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) V. mellékletének A. szakaszában meghatározott kísérőokmányok használatával kapcsolatos követelményekkel összhangban, és az ömlesztve szállított borra, valamint a címkézett, csomagolt borászati termékekre egyaránt alkalmazandók. Ezzel szemben annak biztosítása érdekében, hogy az Unióba behozott bort az uniós szabályoknak megfelelően címkézzék, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletében a VI-1 okmányra és a VI-2 kivonatokra vonatkozóan meghatározott követelményeket módosítani kell annak garantálására, hogy az összetevők felsorolása az importált termék leírásának szerves részét képezze.

(21)	Az (EU) 2019/33 és az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(22)

Az (EU) 2021/2117 rendelet 6. cikkének ötödik albekezdésével összhangban a 10 térfogatszázaléknál alacsonyabb tényleges alkoholtartalommal rendelkező, részlegesen alkoholmentesített és alkoholmentesített, szőlőből készült termékek összetevőinek felsorolására és minőségmegőrzési idejének feltüntetésére vonatkozó kötelezettség 2023. december 8-tól alkalmazandó. Következésképpen az említett kötelezettségekhez kapcsolódó módosításokat ugyanettől az időponttól kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A körülhatárolt földrajzi területen történő előállításra vonatkozó eltérés

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 93. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjától és b) pontjának iv. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termékek a következő területek valamelyikén is feldolgozhatók borrá:

a)	az adott körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő terület;

b)	a nemzeti szabályozás szerint ugyanazon a közigazgatási egységen belül vagy valamely szomszédos közigazgatási egységen belül található terület;

a határon átnyúló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések esetében, továbbá amennyiben két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó megállapodás van érvényben, a szóban forgó körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő terület.

(2) Az 1308/2013/EU rendelet 93. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a termékleírás ilyen értelmű előírást tartalmaz, valamely termék a szóban forgó körülhatárolt területtel közvetlenül nem szomszédos területen is feldolgozható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgővé vagy gyöngyözőborrá, ha ezt a gyakorlatot már 1986. március 1-je előtt is alkalmazták.

(3) Az 1308/2013/EU rendelet 93. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjától eltérve a »Condado de Huelva«, a »Málaga« és a »Jerez-Xérès-Sherry« oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott likőrborok esetében a Pedro Ximénez szőlőfajtából származó, töppedt szőlőből nyert must, amelyhez az erjedés megakadályozása érdekében szőlő eredetű semleges alkoholt adtak, származhat a »Montilla-Moriles« termőhelyről is.”

2.	A 6. cikket el kell hagyni.

3.	A 10. cikket el kell hagyni.

A 11. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iii.

a javasolt elnevezés bejegyzése veszélyeztetné valamely védjegytulajdonos, illetve valamely teljesen azonos alakú elnevezés vagy egy olyan összetett név felhasználójának jogait, amelynek egyik eleme megegyezik a bejegyzendő elnevezéssel, illetve veszélyeztetné a bejegyzendő elnevezéssel részben azonos alakú vagy ahhoz hasonló olyan elnevezések meglétét, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 97. cikkének (4) bekezdésében előírt közzététel időpontját megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmazott, szőlőből készült termékekre utalnak.”

5.	A 12. cikket el kell hagyni.

A 13. cikk (1) bekezdése második albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a bejegyzendő elnevezéssel részben azonos alakú vagy ahhoz hasonló elnevezések létét, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 97. cikkének (4) bekezdésében előírt közzététel időpontját megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmazott, szőlőből készült termékekre utalnak.”

7.	A 14. cikket el kell hagyni.

8.	A 15. cikket el kell hagyni.

A 17. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A standard módosítás iránti kérelemnek ismertetnie kell a standard módosításokat, össze kell foglalnia a módosítások szükségességének indokait és bizonyítania kell, hogy a javasolt módosítások az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett standard módosításoknak minősülnek.”

10.	A 20. cikket el kell hagyni.

11.	A 22. cikket el kell hagyni.

12.

A 40. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a következő kötelező adatok az említett bekezdésben hivatkozott látómezőn kívül is feltüntethetők:

a)	az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek, amennyiben az összetevők felsorolása elektronikus úton történik;

b)	az importőr megjelölése;

c)	a tételszám; valamint

d)	a minőségmegőrzési idő.”

13.	A 45. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

14.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„48a. cikk

Az összetevők felsorolása

(1) A »szőlő« kifejezés használható a szőlőből készült termékek előállításához nyersanyagként használt szőlő és/vagy szőlőmust megjelölésének helyettesítésére.

(2) A »szőlőmustsűrítmény« kifejezés használható a szőlőből készült termékek előállításához használt szőlőmustsűrítmény és/vagy finomított szőlőmustsűrítmény megjelölésének helyettesítésére.

(3) Az összetevők felsorolásában feltüntetendő borászati vegyületek kategórái, nevei és E számai az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete A. részének 2. táblázatában meghatározott, allergiát vagy intoleranciát okozó technológiai segédanyagok, valamint az adalékanyagok.

(4) E rendelet 41. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül az allergiát vagy intoleranciát okozó borászati vegyületeknek az összetevők felsorolásában való jelölésére használt kifejezéseket az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete A. része 2. táblázatának 1. oszlopa határozza meg.

(5) A »savasságot szabályozó anyagok« és a »stabilizáló anyagok« kategóriájába tartozó, hasonló vagy kölcsönösen helyettesíthető adalékanyagok feltüntethetők az összetevők felsorolásában a »tartalmaz... és/vagy« kifejezéssel, amelyet legfeljebb három adalékanyag követhet, amennyiben ezen adalékanyagok legalább egyike jelen van a végtermékben.

(6) A »csomagológázok« kategóriájába tartozó adalékanyagoknak az összetevők felsorolásában való feltüntetése helyettesíthető a »Védőgázas csomagolásban palackozva« vagy »A palackozás védőgázas csomagolásban is történhet« egyedi jelöléssel.

(7) A tirázslikőr és az expedíciós likőr szőlőből készült termékekhez való hozzáadását az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében meghatározott »tirázslikőr« és »expedíciós likőr« egyedi jelöléssel lehet jelezni önmagukban, vagy zárójelben az alkotóelemeik felsorolásával együtt.”

15.	Az 51. cikk negyedik albekezdését el kell hagyni.

16.	Az 57. cikk (1) bekezdése a következő harmadik albekezdéssel egészül ki: „Az első albekezdés a) pontjától eltérve a pezsgők, a minőségi pezsgők és az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők termelői dönthetnek úgy, hogy a rögzítőelemet nem takarják be fóliával.”

17.

Az 58. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok a területükön termelt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott, szőlőből készült termékek esetében kötelezővé tehetik, megtilthatják vagy korlátozhatják az e rendelet 49., 50., 52., 53. és 55. cikkében, valamint 57. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében, továbbá az (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet (*1) 14. cikkében említett adatok használatát és a kiszerelésre vonatkozó szabályokat azáltal, hogy a szóban forgó, szőlőből készült termékekhez kapcsolódó termékleírások révén az e fejezetben előírtaknál szigorúbb feltételeket vezetnek be.

(*1) A Bizottság (EU) 2019/34 végrehajtási rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a termékleírások módosításai, az oltalom alatt álló elnevezések nyilvántartása, az oltalom törlése és a szimbólumok használata tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megfelelő ellenőrzési rendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 9., 2019.1.11., 46. o.).”"

18.

A III. melléklet B. részében szereplő táblázat helyébe a következők lépnek:

„Kifejezések

Használati feltételek

сухо, seco, suché, tør, trocken, kuiv, ξηρός, dry, sec, secco, asciutto, sausais, sausas, száraz, droog, wytrawne, seco, sec, suho, kuiva, torrt

Ha a cukortartalom nem haladja meg:

—	a 4 gramm/litert, vagy

—	a 9 gramm/litert, feltéve, hogy a borkősavban kifejezett összes savtartalom literenként legfeljebb 2 grammal kevesebb a maradékcukor-tartalomnál.

полусухо, semiseco, polosuché, halvtør, halbtrocken, poolkuiv, ημίξηρος, medium dry, demi-sec, abboccato, pussausais, pusiau sausas, félszáraz, halfdroog, półwytrawne, meio seco, adamado, demisec, polsuho, puolikuiva, halvtorrt, polusuho

Ha a cukortartalom meghaladja a fent említett maximumot, de nem lépi túl:

—	a 12 gramm/litert, vagy

—	a 18 gramm/litert, feltéve, hogy a borkősavban kifejezett összes savtartalom literenként legfeljebb 10 grammal kevesebb a maradékcukor-tartalomnál.

полусладко, semidulce, polosladké, halvsød, lieblich, poolmagus, ημίγλυκος, medium, medium sweet, moelleux, amabile, pussaldais, pusiau saldus, félédes, halfzoet, półsłodkie, meio doce, demidulce, polsladko, puolimakea, halvsött, poluslatko

Ha a cukortartalom meghaladja az e táblázat második sorában említett maximumot, de nem lépi túl a 45 gramm/litert.

сладко, dulce, sladké, sød, süss, magus, γλυκός, sweet, doux, dolce, saldais, saldus, édes, ħelu, zoet, słodkie, doce, dulce, sladko, makea, sött, slatko.

Ha a cukortartalom legalább 45 gramm/liter.”

2. cikk

Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása

Az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete III. részének C. pontjában a 6. rovat tartalma a következő franciabekezdéssel egészül ki: (a VI-2 kivonat 5. rovata): Az importált termék leírása:

„—	az összetevők felsorolása.”

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (12) és (14) pontját, valamint a 2. cikket 2023. december 8-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2117 rendelete (2021. december 2.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 435., 2021.12.6., 262. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 9., 2019.1.11., 2. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 149., 2019.6.7., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 1. o.).

2023.8.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1607 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. május 30.)

az (EU) 2019/34 végrehajtási rendeletnek egyes jogi hivatkozások kiigazítása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/2117 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosította az 1308/2013/EU rendeletet. Az 1308/2013/EU rendelet 96., 97., 98., 105. és 106. cikke annak érdekében módosult, hogy tartalmazzon bizonyos, az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 6., 10., 12., 14., 15. és 20. cikkében szereplő rendelkezéseket, amelyeket azután az (EU) [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az (EU) 2023/1606 jelzetű dokumentumra való hivatkozást] felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) törölt. Továbbá az 1308/2013/EU rendelet 97. cikkének az (EU) 2021/2117 rendelet általi módosítása nyomán az említett cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések átkerültek a (4) bekezdésbe.

(2)

Az egyértelműség és a gazdasági szereplők általi alkalmazás megkönnyítése érdekében az (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendeletben (5) és annak mellékleteiben az 1308/2013/EU rendelet 97. cikkének (3) bekezdésére, valamint az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésére, 14. cikkének (1) és (2) bekezdésére, továbbá 20. cikkére tett hivatkozásokat indokolt a fentieknek megfelelően kiigazítani.

(3)

Az (EU) 2021/2117 rendelet a termékleírás tartalma és a törlés okai tekintetében is módosította az 1308/2013/EU rendeletet. Az 1308/2013/EU rendelet 94. cikke (2) bekezdésének g) pontja részletes követelményekkel egészült ki a termékleírásban a kapcsolat igazolása céljából szerepeltetendő adatok ismertetésére vonatkozóan. Az 1308/2013/EU rendelet 106. cikke a törlést megalapozó további indokokkal egészült ki.

(4)

Következésképpen az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az (EU) 2019/34 végrehajtási rendelet 5. cikke (2) bekezdésének első albekezdéséből indokolt elhagyni a termékleírásban a kapcsolat igazolása céljából szerepeltetendő adatok ismertetésére vonatkozó követelményeket. Továbbá az említett végrehajtási rendeletnek a törlés iránti kérelem formanyomtatványát meghatározó VII. mellékletét a 4. szakasz („A törlés indokai”) tartalma tekintetében hozzá kell igazítani az 1308/2013/EU rendelet 106. cikkéhez.

(5)	Az (EU) 2019/34 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/34 végrehajtási rendelet módosításai

Az (EU) 2019/34 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A tagállamok oltalom iránti kérelmei

Amikor a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 96. cikke (5) bekezdésének megfelelően továbbítanak valamely oltalom iránti kérelmet a Bizottságnak, mellékelik hozzá az ugyanazon bekezdésben előírt nyilatkozatot és a szóban forgó rendelet 97. cikkének (4) bekezdésében említett, a termékleírás közzétételére vonatkozó elektronikus hivatkozást.”

Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a kérelem a szőlőből készült termékek több különböző kategóriájára is kiterjed, az (1) bekezdés i) pontjában említett kapcsolatot igazoló adatokat valamennyi érintett, szőlőből készült termék vonatkozásában külön-külön fel kell tüntetni.”

A 8. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az 1308/2013/EU rendelet 98. cikkének (2) bekezdésében említett, három hónapos időszak azon a napon kezdődik, amelyen az érdekelt felek kézhez veszik a konzultációk megkezdésére irányuló, elektronikus úton továbbított felhívást.

(3) Az 1308/2013/EU rendelet 98. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett konzultációk eredményeiről a konzultációk lezárultától számított egy hónapon belül értesíteni kell a Bizottságot az e rendelet III. mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelő formában.”

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkében és az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkében említett, a termékleírásban végrehajtandó uniós módosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:” ;

b)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az 1308/2013/EU rendelet 97. cikkének (4) bekezdésével összhangban közzéteendő információknak magukban kell foglalniuk az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, megfelelően kitöltött kérelmet.”

A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a jóváhagyott átmeneti módosítás és az átmeneti módosítást alátámasztó, az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett indokok ismertetése;”.

6.	A II–VII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(4) A Bizottság (EU) 2023/1606 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. május 30.) az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a borokra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre, valamint a szőlőből készült termékek kötelező adatainak feltüntetésére vonatkozó egyes rendelkezések, továbbá a szőlőből készült termékek összetevőinek feltüntetésére és megnevezésére vonatkozó különös szabályok tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az importált borászati termékek tanúsítása tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 6. oldalát).

(5) A Bizottság (EU) 2019/34 végrehajtási rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a termékleírások módosításai, az oltalom alatt álló elnevezések nyilvántartása, az oltalom törlése és a szimbólumok használata tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megfelelő ellenőrzési rendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 9., 2019.1.11., 46. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2019/34 végrehajtási rendelet II–VII. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT KIFOGÁSOLÁSI NYILATKOZAT

[X-szel jelölje meg a megfelelőt:] OEM OFJ

1. A termék elnevezése

[ahogy a Hivatalos Lapban közzétételre került]

…

2. Hivatalos hivatkozás

[ahogy a Hivatalos Lapban közzétételre került]

Hivatkozási szám: …

A Hivatalos Lapban való közzététel időpontja: …

3. A kifogásoló fél neve (személy, szerv, tagállam vagy harmadik ország)

…

4. Elérhetőség

Kapcsolattartó személy: Megszólítás (úr, asszony stb.): … Név: …

Csoportosulás/szervezet/személy: …

vagy nemzeti hatóság:

Szervezeti egység: …

Cím:

…

Telefon: +…

E-mail-cím: …

5. Jogos érdek (nemzeti hatóságok esetében nem szükséges)

[Nyújtsa be a kifogásoló fél jogos érdekét bemutató nyilatkozatot. A nemzeti hatóságokra nem vonatkozik ez a követelmény.]

6. A kifogás indoka

☐	Az oltalom, módosítás vagy törlés iránti kérelem nincs összhangban az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó szabályokkal, mivel ellentétes lenne az 1308/2013/EU rendelet 92–95., 105. vagy 106. cikkével, valamint az ezek alapján elfogadott rendelkezésekkel.

☐	Az oltalom vagy módosítás iránti kérelem nincs összhangban az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó szabályokkal, mivel a javasolt elnevezés bejegyzése ellentétes lenne az 1308/2013/EU rendelet 100. vagy 101. cikkével.

☐

Az oltalom vagy módosítás iránti kérelem nincs összhangban az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó szabályokkal, mivel a javasolt elnevezés bejegyzése veszélyeztetné valamely védjegyjogosult, illetve valamely teljesen azonos alakú elnevezés vagy olyan összetett név felhasználójának jogait, amelynek egyik eleme megegyezik a bejegyzendő elnevezéssel, illetve a bejegyzendő elnevezéssel részben azonos alakú vagy ahhoz hasonló olyan elnevezések létét, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 97. cikkének (4) bekezdésében előírt közzététel időpontját megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmazott, szőlőből készült termékekre utalnak.

7. A kifogás részletei

[Ismertesse a kifogásolást alátámasztó megalapozott indokokat, valamint a tények, bizonyítékok és megjegyzések részleteit. Nyújtsa be a szükséges dokumentumokat abban az esetben, ha a kifogás valamely korábbi, jó hírnévnek és elismertségnek örvendő védjegy létezésén alapul (az (EU) 2019/34 végrehajtási rendelet 8. cikkének (1) bekezdése).]

8. Az igazoló dokumentumok jegyzéke

[Nyújtsa be a kifogásolás alátámasztására megküldött dokumentumok jegyzékét.]

9. Keltezés és aláírás

[Név]

[Szervezeti egység/szervezet]

[Cím]

[Telefon: +]

[E-mail-cím:]

III. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS A KIFOGÁSOLÁSI ELJÁRÁS KÖVETKEZTÉBEN FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK BEFEJEZÉSÉRŐL

[X-szel jelölje meg a megfelelőt:] OEM OFJ

1. A termék elnevezése

[ahogy a Hivatalos Lapban közzétételre került]

2. Hivatalos hivatkozás [ahogy a Hivatalos Lapban közzétételre került]

Hivatkozási szám:

A Hivatalos Lapban való közzététel időpontja:

3. A kifogásoló fél neve (személy, szerv, tagállam vagy harmadik ország)

…

4. A konzultációk eredménye

4.1. Megállapodás született a következő kifogásoló féllel/felekkel:

[mellékelje azon levelek másolatát, amelyek bizonyítják a megállapodás létrejöttét és tartalmazzák a megállapodást lehetővé tevő valamennyi tényezőt (az 1308/2013/EU rendelet 98. cikkének (4) bekezdése)]

4.2. Nem született megállapodás a következő kifogásoló féllel/felekkel:

[mellékelje az 1308/2013/EU rendelet 98. cikkének (5) bekezdésében említett információkat]

5. Termékleírás és egységes dokumentum

5.1. A termékleírás módosult:

... Igen*... Nem

* Ha a válasz »Igen«, mellékelje a módosítások leírását és a módosított termékleírást.

5.2. Az egységes dokumentum módosult:

… Igen**… Nem

** Ha a válasz »Igen«, mellékelje az aktualizált dokumentum másolatát

6. Keltezés és aláírás

[Név]

[Szervezeti egység/szervezet]

[Cím]

[Telefon: +]

[E-mail-cím:]

IV. MELLÉKLET

A TERMÉKLEÍRÁS UNIÓS MÓDOSÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM

[Bejegyzett elnevezés] »…«

EU-szám: [csak EU-n belüli használatra]

[X-szel jelölje meg a megfelelőt:] OEM OFJ

1. Kérelmező és jogos érdek

[Tüntesse fel a módosítást javasoló kérelmező nevét, címét, telefonszámát és e-mail-címét. Nyújtsa be a kérelmező jogos érdekét bemutató nyilatkozatot is.]

2. Az a harmadik ország, amelyhez a körülhatárolt terület tartozik

…

3. A termékleírásnak a módosítás(ok) által érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☐	A szőlőből készült termék kategóriája

☐

Kapcsolat

☐	Forgalmazási korlátozások

4. A módosítás(ok) típusa

[Nyújtson be egy nyilatkozatot, amely elmagyarázza, miért tartozik a módosítás/tartoznak a módosítások az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkének (2) bekezdésében meghatározott »uniós módosítás« kategóriájába.]

5. A módosítás(ok)

[Ismertesse részletesen az egyes módosításokat és azok konkrét indokait. A módosítási kérelemnek hiánytalan és teljeskörű információkat kell nyújtania. Az ebben a szakaszban feltüntetett információknak az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően teljeskörűnek kell lenniük.]

6. Mellékletek

6.1.	Az egységes szerkezetbe foglalt és megfelelően kiegészített egységes dokumentum a módosított változatban

6.2.	Az egységes szerkezetbe foglalt termékleírás a közzétett változatban vagy a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozás

V. MELLÉKLET

STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KÖZLÉSE

[Bejegyzett elnevezés] »…«

EU-szám: [csak EU-n belüli használatra]

[X-szel jelölje meg a megfelelőt:] OEM OFJ

1. Benyújtó

Jogos érdekkel rendelkező egyéni termelő vagy termelői csoport vagy azon harmadik ország hatóságai, amelyhez a körülhatárolt terület tartozik (lásd az (EU) 2019/34 végrehajtási rendelet 3. cikkét).

2. A jóváhagyott módosítás(ok) leírása

[Ismertesse a standard módosítás(oka)t és annak/azok indokait, valamint nyújtson be egy nyilatkozatot, amely elmagyarázza, miért tartozik a módosítás/tartoznak a módosítások az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott »standard módosítás« kategóriájába.]

3. Az a harmadik ország, amelyhez a körülhatárolt terület tartozik

…

4. Mellékletek

4.1.	A jóváhagyott standard módosítás iránti kérelem

4.2.	A standard módosítást jóváhagyó határozat

4.3.	Annak bizonyítéka, hogy a módosítás alkalmazandó az érintett harmadik országban

4.4.	Az egységes szerkezetbe foglalt egységes dokumentum, adott esetben a módosított változatban

4.5.	Az egységes szerkezetbe foglalt termékleírás közzétett változatának másolata vagy a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozás

VI. MELLÉKLET

ÁTMENETI MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁNAK KÖZLÉSE

[Bejegyzett elnevezés] »…«

EU-szám: [csak EU-n belüli használatra]

[Válasszon ki egyet és X-szel jelölje meg:] OEM OFJ

1. Benyújtó

2. A jóváhagyott módosítás(ok) leírása

[Ismertesse az átmeneti módosítás(oka)t és annak/azok konkrét indokait, ideértve a természeti katasztrófa, illetve a kedvezőtlen időjárási viszonyok illetékes hatóság általi elismerésére vagy a kötelező egészségügyi, vagy növényegészségügyi intézkedések bevezetésére történő hivatkozást. Nyújtson be továbbá egy nyilatkozatot, amely elmagyarázza, miért tartozik a módosítás/tartoznak a módosítások az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében meghatározott »átmeneti módosítás« kategóriájába.]

3. Az a harmadik ország, amelyhez a körülhatárolt terület tartozik

…

4. Mellékletek

4.1.	A jóváhagyott átmeneti módosítás iránti kérelem

4.2.	Az átmeneti módosítást jóváhagyó határozat

4.3.	Annak bizonyítéka, hogy a módosítás alkalmazandó az érintett harmadik országban

VII. MELLÉKLET

TÖRLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELEM

[Bejegyzett elnevezés] »…«

EU-szám: [csak EU-n belüli használatra]

[X-szel jelölje meg a megfelelőt:] OFJ OEM

1. A törlésre javasolt bejegyzett elnevezés

…

2. Az a tagállam vagy harmadik ország, amelyhez a körülhatárolt terület tartozik

…

3. A törlés iránti kérelmet benyújtó személy, szerv, tagállam vagy harmadik ország

[Tüntesse fel a törlést kérelmező természetes vagy jogi személy, illetve termelők nevét, címét, telefonszámát és e-mail-címét (harmadik országbeli elnevezések esetében adja meg a termékleírás rendelkezéseinek való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy tanúsító szervek nevét és címét). Nyújtson be továbbá egy nyilatkozatot a törlést kérelmező természetes vagy jogi személy jogos érdekéről (jogi személyiséggel rendelkező nemzeti hatóságok esetében nem szükséges).]

4. A törlés indokai

☐	Már nem biztosított a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés (az 1308/2013/EU rendelet 106. cikke első bekezdésének a) pontja).

☐	Legalább hét egymást követő évben nem hoztak forgalomba az adott eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott terméket (az 1308/2013/EU rendelet 106. cikke első bekezdésének b) pontja).

☐	Az 1308/2013/EU rendelet 95. cikkében meghatározott feltételeket teljesítő kérelmező kijelenti, hogy többé nem kívánja fenntartani az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmát (az 1308/2013/EU rendelet 106. cikke első bekezdésének c) pontja).

5. A törlés iránti kérelem részletei

[[Ismertesse a törlés iránti kérelmet alátámasztó megalapozott indokokat, valamint a törlést indokoló tények, bizonyítékok és megjegyzések részleteit. Adott esetben nyújtsa be az igazoló dokumentumokat.]

6. Az igazoló dokumentumok jegyzéke

[Nyújtsa be a törlés iránti kérelem alátámasztására megküldött dokumentumok jegyzékét.]

7. Keltezés és aláírás

[Név]

[Szervezeti egység/szervezet]

[Cím]

[Telefon: +]

[E-mail-cím:]

”

2023.8.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/30

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2023/1610 HATÁROZATA

(2023. július 28.)

az Európai Központi Bank levéltári gyűjteményének létrehozásáról és az EKB/2004/2 határozat módosításáról (EKB/2023/17)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.3. és 14.3. cikkére,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség levéltárainak a nyilvánosság számára történő megnyitásáról szóló, 1983. február 1-jei 354/83/EGK, Euratom tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 354/83/EGK, Euratom rendelet célja, hogy amennyiben lehetséges, biztosítsa a történelmi vagy közigazgatási értékkel bíró dokumentumok megőrzését, és a nyilvánosság számára az azokhoz történő hozzáférést. E célból előírja az uniós intézmények számára, ideértve az Európai Központi Bankot (EKB) is, hogy hozzák létre saját levéltárukat, és a rendeletben előírt feltételek szerint a dokumentumok keletkezésének időpontjától számított 30 éves időszak lejártával nyissák meg azt a nyilvánosság számára.

(2)

E határozat elfogadásával az EKB azt a jogát gyakorolja, hogy anélkül tárolja és kezeli a levéltári gyűjteményét, hogy azokat az Európai Egyetemi Intézetben (EUI) elhelyezné, valamint megállapítja a 354/83/EGK, Euratom rendelet alkalmazásához szükséges belső szabályokat. E belső szabályok célja, hogy az EKB intézményi sajátosságainak kellő figyelembevétele mellett megvalósítsák az EKB levéltári gyűjteményének megőrzését és a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételét.

(3)

A 354/83/EGK, Euratom rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja meghatározza az „Európai Közösségek intézményeinek irattára” fogalmát. Tekintettel azon nagymértékben integrált struktúrákra, amelyek keretében az EKB működik, nevezetesen a Központi Bankok Európai Rendszerére (KBER) és az eurorendszerre, valamint arra, hogy a gazdasági és monetáris unió (GMU) megvalósításán munkálkodó szervek funkcióit az EKB-ra ruházták át, az EKB irattári anyagának fogalmát a 354/83/EGK, Euratom rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottnál tágabban kell értelmezni. Először, az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata (2) szerint az típustól és adathordozótól függetlenül azon dokumentumok összességét foglalja magában, amelyeket az EKB vagy valamely nemzeti központi bank (NKB) a KBER és az eurorendszer feladatainak ellátásával összefüggésben készített vagy kapott, függetlenül attól, hogy azok az EKB vagy az NKB-k birtokában vannak-e. Másodszor, az típustól és adathordozótól függetlenül magában foglalja azon dokumentumok összességét, amelyeket a Gazdasági és Monetáris Uniót vizsgáló bizottság (Delors-bizottság), az Európai Gazdasági Közösség tagállamai központi banki elnökeinek bizottsága (nemzeti központi bankok elnökeinek bizottsága), az Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMEA) és az Európai Monetáris Intézet (EMI) készített vagy kapott, és amelyek az EKB birtokában vannak.

(4)

Az EKB/2004/2 európai központi banki határozat (3) 23.3. cikkének második mondata felhatalmazza az EKB döntéshozó szerveit arra, hogy az EKB irattári anyagaihoz tartozó dokumentumokat a 30 éves időszak lejárta előtt hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára. 2019. május 7-én az EKB Kormányzótanácsa úgy döntött, hogy hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára azokat a dokumentumokat, amelyeket a Delors-bizottság készített vagy kapott, és amelyek az e bizottság legtöbb ülésének otthont adó Nemzetközi Fizetések Bankjától 2005-ben kerültek át az EKB-hoz. 2020. január 23-án az EKB Kormányzótanácsa úgy döntött, hogy hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára a nemzeti központi bankok elnökeinek bizottsága, az EMEA és az EMI által készített vagy kapott, az EKB birtokában lévő dokumentumokat. E határozat a Kormányzótanács hivatkozott döntéseit hajtja végre, és az érintett dokumentumok a minősítésük „ECB-PUBLIC” jelzéssel való feloldását követően a nyilvánosság számára hozzáférhetővé válnak, függetlenül a 30 éves időszak lejártától.

(5)

A 354/83/EGK, Euratom rendelet 2. cikke elismeri, hogy kivételek alkalmazhatóak azon szabály alól, amely szerint, amennyiben ez lehetséges, a történelmi vagy közigazgatási értékkel bíró dokumentumokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, és ebben az összefüggésben hivatkozik az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4). Mivel az 1049/2001/EK rendelet nem alkalmazandó az EKB-ra, a történelmi vagy közigazgatási értékkel bíró dokumentumok nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételét biztosító szabály alóli kivételek az EKB/2004/3 európai központi banki határozatból (5) következnek. Az EKB/2004/3 határozat 4. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy a magánszférára vagy a kereskedelmi érdekekre vonatkozó kivételek hatálya alá eső dokumentumok esetében a kivételek a legfeljebb 30 éves időtartam elteltét követően is alkalmazhatók. Az EKB/2004/3 határozat 4. cikkében megállapított egyéb kivételek hatálya alá eső dokumentumok esetében a kivételek legfeljebb egy 30 éves időtartam alatt érvényesek, kivéve ha az EKB Kormányzótanácsa kifejezetten másképp rendelkezik.

(6)

Mivel az NKB-k is birtokolnak az EKB irattári anyagához tartozó és a KBER és az eurorendszer feladatainak ellátásához kapcsolódó dokumentumokat, és lehet, hogy saját levéltáruk részeként a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kívánják tenni az ilyen dokumentumokat vagy ezek harmadik félnek – például nemzeti levéltárnak – való továbbítását kérik az NKB-któl, a 354/83/EGK, Euratom rendelet alkalmazásához szükséges belső szabályok címzetti körének ki kell terjednie az NKB-kra is. Mivel az NKB-k a KBER és az eurorendszer szerves részét képezik, nem minősülnek a 354/83/EGK, Euratom rendelet 6. cikke értelmében vett tagállamnak, sem pedig az e határozat értelmében vett harmadik félnek. Helyénvaló, hogy az EKB és az NKB-k szorosan együttműködjenek annak biztosítása érdekében, hogy az EKB levéltári gyűjteményét a KBER és az eurorendszer keretében következetesen és megfelelő gondossággal kezeljék.

(7)

Lehetséges, hogy az NKB-k e határozat hatálybalépése előtt az EKB irattári anyagaihoz tartozó dokumentumokat továbbítottak harmadik félnek, például nemzeti levéltárnak. Ilyen esetekben helyénvaló, hogy az NKB-k biztosítsák, hogy e harmadik felek a 30 éves időszak lejárta előtt ne tegyék hozzáférhetővé a nyilvánosság számára az ilyen dokumentumokat. Továbbá, ha az EKB birtokolja ugyanazokat a dokumentumokat, amelyeket e harmadik feleknek továbbítottak, az NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy e harmadik felek csak azon dokumentumokat teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé 30 év elteltével, amelyek minősítését az EKB az „ECB-PUBLIC” jelzéssel feloldotta. A nemzeti levéltárak és más nemzeti hatóságok az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 18. cikkében foglalt lojális együttműködés elve alapján kötelesek jóhiszeműen eljárni annak kizárása érdekében, hogy az EKB irattári anyagához tartozó dokumentumokat idő előtt kiadják vagy hogy minősített dokumentumokat adjanak ki.

(8)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) értelmében az EKB-nak tájékoztatnia kell az érintetteket a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséről, és tiszteletben kell tartania az érintettként őket megillető jogokat. Az EKB-nak mindazonáltal egyensúlyt kell teremtenie e jogok és a közérdekű archiválás céljai között, az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban.

(9)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 16. cikke (5) bekezdésének b) pontja és 19. cikke (3) bekezdésének d) pontja kivételeket ír elő az érintettek tájékoztatáshoz és törléshez való joga alól a közérdekű archiválás céljából végzett adatkezelés tekintetében, amennyiben e jogok valószínűsíthetően lehetetlenné tennék vagy súlyosan veszélyeztetnék ezen adatkezelés céljának elérését. A tájékoztatáshoz való jog elvben nem alkalmazható az EKB levéltári gyűjteményének sajátos összefüggésében, mivel az EKB-nak aránytalanul nagy erőfeszítést kellene tennie az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, amint levéltári gyűjteménye hozzáférhetővé válik a nyilvánosság számára. Ugyanakkor helyénvaló, hogy azzal egyidejűleg, hogy tájékoztatást kapnak a személyes adataiknak a gyűjtés eredeti céljából való kezelésére irányuló műveletekről, az érintetteket tájékoztassák annak lehetőségéről, hogy személyes adataik nyilvánosan hozzáférhetővé válhatnak az EKB levéltári gyűjteményének részeként. Az EKB levéltári gyűjteményének sajátos összefüggésében elvben nem alkalmazandó a törléshez való jog sem, figyelembe véve az EKB irattári anyagának méretét és részben fizikai jellegét, valamint a közérdekű archiválás jellegét, amennyiben az EKB irattári anyagaiban található személyes adatok törlése aláásná az EKB levéltári gyűjteményének érvényességét, sértetlenségét és hitelességét, és ezért valószínűleg súlyosan veszélyeztetné a közérdekű archiválás céljának elérését.

(10)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi az EKB számára, hogy eltéréseket állapítson meg a rendelet 17., 18., 20., 21. és 23. cikkében említett jogoktól, amennyiben e jogok valószínűsíthetően lehetetlenné teszik vagy súlyosan hátráltatják a közérdekű archiválási célok elérését, és e célok eléréséhez eltérésekre van szükség. E határozat elfogadásával az EKB eltéréseket állapít meg az (EU) 2018/1725 rendelet 17., 18., 20., 21. és 23. cikkében említett jogokat illetően, a rendelet 13. cikkében előírt technikai és szervezési garanciákra figyelemmel. A személyes adatokhoz való hozzáférés biztosítása az érintett olyan kérelme esetén, amely nem tartalmaz a kérelem tárgyát képező adatkezelésre vonatkozó konkrét információt, aránytalan erőfeszítést igényelhet vagy gyakorlatilag kivitelezhetetlen lehet, tekintettel az EKB levéltári gyűjteményének méretére. A személyes adatok helyesbítése, törlése vagy kezelésének korlátozása aláásná az EKB levéltári gyűjteményének sértetlenségét és hitelességét, és meghiúsítaná a közérdekű archiválás célját. Kellően indokolt, pontatlan személyes adatokat érintő esetekben azonban az EKB dönthet úgy, hogy a vonatkozó dokumentumhoz kiegészítő nyilatkozatot vagy magyarázatot csatol. A személyes adatok helyesbítésének, törlésének vagy kezelése bármilyen korlátozásának közlése aránytalan erőfeszítést tehet szükségessé vagy gyakorlatilag kivitelezhetetlen lehet. Mivel a személyes adatok az EKB levéltári gyűjteményének szerves és nélkülözhetetlen részét képezik, az EKB irattári anyagaiban szereplő személyes adatok kezelése elleni tiltakozáshoz való jog biztosítása lehetetlenné tenné a közérdekű archiválás céljának elérését.

(11)

Az EKB nem teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a személyes adatok (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkében említett különleges kategóriáit tartalmazó dokumentumokat, az (EU) 2018/1725 rendelet 11. cikkében említett, a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat, valamint a 13. életévét be nem töltött gyermek személyes adatait tartalmazó dokumentumokat. Tekintettel a dokumentumok nagy mennyiségére és annak valószínűtlenségére, hogy az érzékeny személyes adatokat tartalmazó dokumentumok közigazgatási vagy történelmi értékkel bírnak, az ilyen dokumentumok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele jelentős késedelmet okozna, és ezáltal súlyosan akadályozná az archiválási folyamatot. Az (EU) 2018/1725 rendelet (6) preambulumbekezdése kimondja, hogy a rendelet nem alkalmazandó az elhunyt személyek személyes adatainak kezelésére. Mivel a legtöbb esetben az EKB nem tudja megállapítani, hogy elhunyt-e az érintett, helyénvaló további biztosítékként előírni azt, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 10. és 11. cikke szerinti ilyen érzékeny személyes adatokat vagy az EKB/2004/3 határozat 4. cikke szerinti, az egyén magánszférájával és becsületével kapcsolatos adatokat tartalmazó, az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó dokumentum hozzáférhetővé tételénél figyelembe vett időszak a dokumentum keletkezését követő száz év legyen.

(12)	Az (EU) 2018/1725 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki 2022. október 5-én véleményt nyilvánított. Az EKB végrehajtotta az európai adatvédelmi biztos ajánlásait.

(13)

Az EKB/2004/2 határozat 23.3. cikkének második mondata annak egyértelműsítése érdekében kerül módosításra, hogy az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó dokumentumok csak a 30 éves időszak lejárta után, e határozattal összhangban szabadon hozzáférhetőek, kivéve, ha a döntéshozó szervek ezen időszak rövidítéséről döntenek, minit például azon dokumentumok esetében, amelyeket a Delors-bizottság, a nemzeti központi bankok elnökeinek bizottsága, az EMEA és az EMI készített vagy kapott, és amelyek az EKB birtokában vannak, vagy ha ezen időszak meghosszabbításáról döntenek, mint esetlegesen a Kormányzótanács üléseinek önálló eljárásai esetében, amennyiben az egyedi értékelés elveti azt a vélelmet, hogy 30 év elteltével már nem veszélyeztetett a Kormányzótanács döntéshozatali eljárásának függetlensége,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat megállapítja az EKB levéltári gyűjteményének megőrzésére és nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételére vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.	„az EKB jogelődjei”: a Gazdasági és Monetáris Uniót vizsgáló bizottság, az Európai Gazdasági Közösség tagállamai központi banki elnökeinek bizottsága, az Európai Monetáris Együttműködési Alap és az Európai Monetáris Intézet;

„az EKB irattári anyagai”:

a)	típustól és adathordozótól függetlenül azon dokumentumok összessége, amelyeket az EKB vagy valamely NKB a KBER és az eurorendszer feladatainak ellátásával összefüggésben készített vagy kapott, függetlenül attól, hogy azok az EKB vagy az NKB-k birtokában vannak-e; és

b)	típustól és adathordozótól függetlenül azon dokumentumok összessége, amelyeket az EKB jogelődjei készítettek vagy kaptak, és amelyek az EKB birtokában vannak;

3.	„az EKB levéltári gyűjteménye”: a történelmi vagy közigazgatási értékkel bíró dokumentumok összessége, amelyek az EKB irattári anyagának részét képezik, és amelyeket tartós megőrzésre választottak ki;

„a létrehozás időpontja”:

a)	az EKB dokumentumkezelő rendszerében létrehozott digitális dokumentumok esetében az az időpont, amikor a dokumentumot utoljára szerkesztették, vagy amikor a legutóbbi változatot hozzáadták;

b)	fizikai aktába helyezett papíralapú dokumentumok esetében az aktában szereplő legfrissebb érdemi dokumentumon szereplő időpont;

c)	kötetbe kötött papíralapú dokumentumok esetében a kötetben szereplő legfrissebb érdemi tétel éve vagy legfrissebb érdemi megjegyzés vagy magyarázat éve közül a későbbi időpont; és

d)	kép – például épületrajz, fénykép vagy mozgókép – esetében a létrehozás időpontja vagy a kép vagy rajz utolsó módosításának éve közül a későbbi időpont;

5.	„nemzeti központi bank” vagy „NKB”: valamely tagállam központi bankja;

6.	„harmadik fél”: természetes vagy jogi személy, vagy az EKB-n kívüli szervezet;

7.	„értékelés”: az EKB irattári anyagainak folyamatos válogatási eljárása azon dokumentumok azonosítása érdekében, amelyeket archiválási célból meg kell őrizni;

8.	„megőrzés”: az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozóként kiválasztott dokumentumokhoz való folyamatos hozzáférés biztosításához és az azokban található információtartalom elvesztésének minimalizálásához szükséges tevékenységek összessége;

„minősített dokumentum”: az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó olyan dokumentum, amelyhez az EKB titoktartási szabályozása (7) alapján az alábbi négy, a dokumentum nyilvánosságra hozatalát nem engedélyező minősítés valamelyikét rendelték: „ECB-SECRET”, „ECB-CONFIDENTIAL”, „ECB-RESTRICTED” és „ECB-UNRESTRICTED”;

10.	„feloldott minősítésű dokumentum”: az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó olyan dokumentum, amelyet az EKB titoktartási szabályozása alapján az „ECB-PUBLIC” minősítéssel láttak el;

11.	„személyes adat”: az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 1. pontja szerinti személyes adat;

12.	„gyermekek személyes adata”: 13. életévét be nem töltött gyermekek személyes adata;

13.

„érzékeny személyes adat”: a személyes adatoknak az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkében említett különleges kategóriái, az (EU) 2018/1725 rendelet 11. cikkében említett, a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok, valamint a gyermekek személyes adatai;

14.	„adatkezelő”: az (EU) 2020/655 európai központi banki határozat (EKB/2020/28) (8) 2. cikkének 1. pontja szerinti adatkezelő.

3. cikk

Értékelés és megőrzés

(1) Az EKB értékelést végez annak megállapítása érdekében, hogy a birtokában lévő, az EKB irattári anyagához tartozó mely dokumentum őrizendő meg, és melyek azok, amelyek nem rendelkeznek közigazgatási vagy történelmi értékkel és megsemmisítendőek.

(2) Az EKB által végzett értékelés szakpolitikai célkitűzései azon dokumentumosztályok azonosítására és megőrzésére irányulnak, amelyek:

a)	bizonyítékot szolgáltatnak az EKB és jogelődjei, a KBER, az eurorendszer, valamint az érintett bizottságok, munkacsoportok és akciócsoportok hatáskörének, alapításának, szervezetének és működésének forrásáról;

b)	bizonyítékot szolgáltatnak az EKB és jogelődjei, a KBER, az eurorendszer, valamint az érintett bizottságok, munkacsoportok és akciócsoportok kulcsfontosságú feladatokkal, valamint jelentős programokkal és kérdésekkel kapcsolatos tevékenységeiről;

jelentős mértékben hozzájárulnak a következők ismeretéhez és megértéséhez: azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro és/vagy intézményeik és polgáraik; az EKB és jogelődjei és/vagy a KBER és az eurorendszer tevékenységének hatása a külső környezetre; és/vagy az emberek és szervezetek, valamint az uniós intézmények és szervek kölcsönhatása;

d)	jelentős mértékben hozzájárulnak az EKB és jogelődjei vállalati kultúrájának ismeretéhez és megértéséhez.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti értékelés eredményétől függetlenül az EKB irattári anyagához tartozó dokumentumokat az EKB az irattározási és -megőrzési tervében meghatározott megőrzési követelményeknek megfelelően tárolja (9).

4. cikk

A minősítés feloldása

(1) Az EKB kellő időben, de legkésőbb a minősített dokumentum létrehozását követő 25. éven belül megvizsgálja a birtokában lévő minősített dokumentumok kategóriáit annak eldöntése érdekében, hogy az „ECB-PUBLIC” jelzéssel feloldja-e azok minősítését. Az EKB a birtokában lévő, a levéltári gyűjteményéhez tartozó azon dokumentumokat vagy dokumentumkategóriákat, amelyek minősítése az első ilyen vizsgálatot követően nem került feloldásra az „ECB-PUBLIC” jelzéssel, azt követően legalább ötévente felülvizsgálja.

(2) A 354/83/EGK, Euratom rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban, mielőtt döntés születne az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó olyan dokumentumok minősítésének feloldásáról és nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételéről, amelyek közzététele hátrányosan befolyásolhatja természetes vagy jogi személyek kereskedelmi érdekeit, a szellemi tulajdont is beleértve, az EKB tájékoztatót tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben tájékoztatja az érintett személyeket vagy vállalkozásokat és felkéri őket, hogy a tájékoztatóban meghatározott, legalább nyolchetes időtartamon belül nyújtsák be észrevételeiket annak értékelése céljából, hogy a dokumentumokat hozzáférhetővé tegyék-e vagy sem.

5. cikk

Az EKB birtokában lévő, feloldott minősítésű dokumentumok nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele

(1) Az EKB a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a birtokában lévő, feloldott minősítésű dokumentumokat, amennyiben azokat az EKB jogelődjei készítették vagy kapták.

(2) Az EKB a (3) és (4) bekezdésnek megfelelően 30 évvel a létrehozásuk időpontját követően a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a birtokában lévő, az (1) bekezdésben említettektől eltérő feloldott minősítésű dokumentumokat.

(3) Az EKB a (2) bekezdés szerinti, feloldott minősítésű dokumentumokat lehetőség szerint online teszi hozzáférhetővé az EKB online kommunikációs platformjain keresztül.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti feloldott minősítésű dokumentumokat nem lehet a (3) bekezdésnek megfelelően online hozzáférhetővé tenni, az EKB vagy az épületében, vagy – amennyiben az EKB azt megfelelőnek ítéli – a kért dokumentumok digitális másolatának közzétételével bocsátja azokat a kérelmezők rendelkezésére a következő feltételek mellett:

a)	a feloldott minősítésű dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet az Unió valamely hivatalos nyelvén bármilyen írásos formában – ideértve az elektronikus formát is – kellően pontosan nyújtották be ahhoz, hogy az EKB azonosítani tudja a kért dokumentumokat;

b)	a dokumentumoknak a legutolsó verzióját, a létrehozataluk szerinti formátumban (beleértve az elektronikus változatot is) és nyelv(ek)en bocsátják rendelkezésre.

Amennyiben a feloldott minősítésű dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelem nem elég pontos az a) pont alkalmazásában, az EKB felkéri a kérelmezőt annak pontosítására, és segíti a kérelmezőt ebben.

6. cikk

Az NKB-k birtokában lévő, a KBER és az eurorendszer feladatainak ellátására vonatkozó dokumentumok

(1) Az NKB-k értékelést folytatnak annak megállapítása érdekében, hogy a birtokukban lévő, az EKB irattári anyagához tartozó melyik dokumentum őrizendő meg, és melyek azok, amelyek nem rendelkeznek közigazgatási vagy történelmi értékkel és megsemmisítendőek. Értékelésük során követniük kell a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott szakpolitikai célkitűzéseket, és tiszteletben kell tartaniuk a 3. cikk (3) bekezdésében említett megőrzési követelményeknek. Amennyiben valamely NKB és az EKB egyaránt rendelkezik ugyanazokkal az EKB irattári anyagához tartozó dokumentumokkal, az NKB az EKB által a 3. cikk alapján végzett értékelés eredményéhez igazítja a saját értékelését.

(2) Az NKB kellő időben, de legkésőbb a minősített dokumentum létrehozását követő 25. éven belül megvizsgálja a birtokában lévő minősített dokumentumok kategóriáit annak eldöntése érdekében, hogy az „ECB-PUBLIC” jelzésnek megfelelő szint alkalmazásával megszüntesse-e azok minősítését. Amennyiben valamely NKB és az EKB egyaránt rendelkezik ugyanazokkal az EKB irattári anyagához tartozó dokumentumokkal, az NKB az EKB-nak a minősítés 4. cikk (1) bekezdésének megfelelő feloldásáról szóló döntése eredményéhez igazítja a saját, minősítés feloldásáról szóló döntését. Az NKB-k a dokumentum keletkezésének időpontjától számított 30 éves időszak lejárta előtt nem tesznek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára minősített dokumentumokat, és nem továbbítják azokat harmadik félnek.

7. cikk

Az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó, és harmadik felek birtokában lévő, a KBER és az eurorendszer feladatainak ellátására vonatkozó dokumentumok

Amennyiben egy NKB harmadik félnek továbbított az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó dokumentumokat, az NKB biztosítja, hogy

a)	amennyiben az EKB rendelkezik ugyanazokkal a dokumentumokkal, amelyeket harmadik félnek továbbítottak, és e harmadik fél elvégzi e dokumentumok értékelését, úgy e harmadik fél értékelését az EKB által a 3. cikk alapján végzett értékelés eredményéhez kell igazítani;

amennyiben az EKB rendelkezik ugyanazokkal a dokumentumokkal, amelyeket harmadik félnek továbbítottak, és e harmadik fél megvizsgálja e dokumentumok minősítését, úgy e harmadik félnek a minősítés feloldásáról szóló döntését a minősítés feloldásáról az EKB által a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozott döntés eredményéhez kell igazítani;

c)	a harmadik fél a dokumentumok létrejöttének időpontjától számított 30 éves időszak lejárta előtt nem tesz hozzáférhetővé a nyilvánosság számára feloldott minősítésű dokumentumokat.

8. cikk

A személyes adatok kezelése és az adatkezelő kötelezettségei

(1) Az EKB az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (4) bekezdésével összhangban eltérhet az érintettek jogaitól, amennyiben ez a közérdekű archiválási célok eléréséhez és az EKB levéltári gyűjteménye sértetlenségének megőrzéséhez szükséges, ideértve különösen a következő jogoktól való eltérést:

a hozzáférési jog (10), ha az érintett kérelme aránytalan adminisztratív erőfeszítés nélkül nem teszi lehetővé az EKB irattári anyagához tartozó adott dokumentumok azonosítását, és az érintett kérelmével kapcsolatos intézkedések és a szükséges adminisztratív erőfeszítések értékelése során különös figyelmet kell fordítani az érintett által szolgáltatott információkra, valamint az EKB irattári anyagához tartozó, esetlegesen érintett dokumentumok jellegére, hatókörére, mennyiségére és méretére;

a helyesbítéshez való jog (11), ha a helyesbítés lehetetlenné teszi az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó dokumentumok sértetlenségének és hitelességének megőrzését, az érintett dokumentumhoz csatolható kiegészítő nyilatkozat vagy magyarázat lehetőségének sérelme nélkül, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel;

c)	az adatkezelés korlátozásához való jog (12), ha az adatkezelés az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó dokumentumok sértetlenségének és hitelességének megőrzéséhez szükséges és/vagy közérdeket szolgál;

d)	a személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez kapcsolódó értesítési kötelezettség (13), ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel;

e)	az adatkezelés elleni tiltakozáshoz való jog (14), ha az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó dokumentumokban a személyes adatok e dokumentumok szerves és nélkülözhetetlen részét képezik.

(2) Az EKB megfelelő garanciákat alkalmaz az (EU) 2018/1725 rendelet 13. cikkének való megfelelés biztosítása érdekében. E garanciáknak technikai és szervezési intézkedéseket kell magukban foglalniuk annak érdekében, hogy biztosítsák különösen az adattakarékosság elvének betartását. A garanciák közé tartoznak a következők:

a)	a személyes adatok védelmét szolgáló eljárások kialakítása, például a személyes adatokat tartalmazó fájlok rendszeres törlése és megsemmisítése az EKB irattározási és -megőrzési tervével összhangban;

b)	ellenőrzött eljárások kialakítása a dokumentumokhoz való hozzáférés lehetővé tétele érdekében olyan esetekben, ahol nem állapítható meg személyes adatok jelenléte;

c)	érzékeny személyes adatok nem közlése; és

d)	álnevesítésre és anonimizálásra irányuló intézkedések.

(3) Az adatkezelő kötelezettségei:

a)	tájékoztatja az érintetteket arról a tényről, hogy a személyes adataikat tartalmazó dokumentumok az EKB levéltári gyűjteményének részeként a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehetők;

b)	konzultál az adatvédelmi tisztviselővel a valamely adott esetben az érintettek jogaitól való eltérésről szóló határozat meghozatala előtt, és dokumentálja ezt a konzultációt;

c)	rögzíti az (1) bekezdés alapján alkalmazott eltéréseket, valamint az eltérést megalapozó indokolást;

d)	kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátja az alapul szolgáló ténybeli és jogi elemeket tartalmazó dokumentumokat.

9. cikk

Az érzékeny személyes adatok védelme

Az EKB nem tesz a nyilvánosság számára hozzáférhetővé érzékeny személyes adatokat vagy az EKB/2004/3 határozat 4. cikke szerinti, az egyén magánszférájával és becsületével kapcsolatos adatokat tartalmazó, az EKB levéltári gyűjteményéhez tartozó és a birtokában lévő dokumentumokat, ideértve a levéltári leírásokat vagy az azonosító leírásokat, az ilyen dokumentumok létrehozását követő száz éves időtartam eltelte előtt.

10. cikk

Másolat készítése az EKB levéltári gyűjteményéről

(1) Az EKB online kommunikációs platformjain keresztül e határozattal összhangban közzétett EKB levéltári gyűjteményéről vagy az ilyen gyűjteményre vonatkozó leíró információkról az EKB előzetes külön engedélye nélkül nem készíthető másolat és azok nem használhatók fel kereskedelmi célokra. Az EKB indokolás nélkül megtagadhatja ennek az engedélynek a megadását.

(2) Ez a határozat nem érinti a szerzői jogra vonatkozó azon szabályokat, amelyek korlátozhatják harmadik felek másolatkészítési vagy hasznosítási jogát a közzétett dokumentumok vonatkozásában.

11. cikk

A tevékenységekre vonatkozó információk éves közzététele

Az EKB online kommunikációs platformjain keresztül évente közzéteszi az archiválási tevékenységeire vonatkozó információkat.

12. cikk

Koordináció

Az EKB létrehoz egy, az EKB és az NKB-k képviselőiből álló és az EKB Információirányítási főosztályának elnökletével működő, az EKB levéltári gyűjteményét koordináló csoportot. A csoport megvitatja e határozat alkalmazását annak biztosítása érdekében, hogy a KBER és az eurorendszer keretében következetesen és a kellő gondossággal kezelik az EKB levéltári gyűjteményét. Ebből a célból támogatja továbbá az EKB Információirányítási főosztályát az alkalmazandó működési intézkedések és eljárások kialakításában.

13. cikk

Az EKB/2004/2 határozat módosítása

Az EKB/2004/2 határozat 23.3. cikkének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A dokumentumok az (EU) 2023/1610 európai központi banki határozatnak (EKB/2023/17) (*1) megfelelően a keletkezésük időpontjától számított 30 év elteltével szabadon hozzáférhetőek, kivéve, ha a döntéshozó szervek ezen időtartam meghosszabbításáról vagy lerövidítéséről döntöttek.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2023. július 28-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 43., 1983.2.15., 1. o.

(2) A Bíróság 2020. december 17-i Bizottság kontra Szlovénia ítélete, C-316/19, EU:C:2020:1030.

(3) Az Európai Központi Bank EKB/2004/2 határozata (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(5) Az Európai Központi Bank EKB/2004/3 határozata (2004. március 4.) az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 80., 2004.3.18., 42. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(7) Az EKB titoktartási szabályozása közzétételre kerül az EKB honlapján.

(8) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/655 határozata (2020. május 5.) az Európai Központi Banknál az adatvédelemmel kapcsolatos végrehajtási szabályok elfogadásáról és az EKB/2007/1 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2020/28) (HL L 152., 2020.5.15., 13. o.).

(9) Az EKB irattározási és -megőrzési tervének legutóbbi változatát az Igazgatóság a 2022. június 7-i ülésén hagyta jóvá. A terv rendszeresen frissül és közzétételre kerül az EKB honlapján.

(10) Az (EU) 2018/1725 rendelet 17. cikke.

(11) Az (EU) 2018/1725 rendelet 18. cikke.

(12) Az (EU) 2018/1725 rendelet 20. cikke.

(13) Az (EU) 2018/1725 rendelet 21. cikke.

(14) Az (EU) 2018/1725 rendelet 23. cikke.

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

2023.8.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/41

AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, ÉS MÁSRÉSZRŐL NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA KÖZÖTTI KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 8. CIKKE (1) BEKEZDÉSÉNEK Q) PONTJÁVAL LÉTREHOZOTT HALÁSZATI SZAKBIZOTTSÁG 1/2023 AJÁNLÁSA

(2023. július 24.)

a megállapodás 496. cikkének (3) bekezdése szerinti értesítésekre vonatkozó iránymutatásokról [2023/1612]

A HALÁSZATI SZAKBIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásra (a továbbiakban: megállapodás) és különösen annak 508. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)	A megállapodás 496. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 494. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében és a 494. cikk (3) bekezdésében említett elvek figyelembevételével a Felek maguk határozzanak a vizeikre alkalmazandó intézkedésekről.

(2)

A megállapodás 496. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Egyesült Királyság és az Unió (a továbbiakban egyenként: Fél; együttesen: Felek) értesíti a másik Felet a 496. cikk (1) bekezdésében említett olyan új intézkedésekről, amelyek az intézkedések alkalmazása előtt valószínűsíthetően érintik a másik Fél hajóit, elegendő időt hagyva a másik Félnek arra, hogy észrevételeket tegyen vagy pontosítást kérjen.

(3)

A Felek a halászati szakbizottság 2021. október 27-i ülésén megállapodtak abban, hogy folytatják a megbeszéléseket arról, hogy egy értesítési protokoll kidolgozása céljából miként lehetne javítani az értesítések cseréjének folyamatát. A Felek a halászati szakbizottság 2022. október 21-i ülésén megállapították annak fontosságát, hogy megegyezésre jussanak az értesítések cseréjére vonatkozó protokollról.

(4)	A megállapodás 508. cikke (2) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a halászati szakbizottság ajánlásokat fogadhat el a megállapodás 508. cikkének (1) bekezdésében említett kérdésekkel kapcsolatban,

(5)	A megállapodás 10. cikke értelmében az ajánlásoknak nincs kötelező erejük,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy a Felek rendes körülmények között értesítsék egymást a 496. cikk (3) bekezdése szerinti új halászati gazdálkodási intézkedésekről, méghozzá legalább 45 naptári nappal az intézkedés hatálybalépése előtt, elegendő időt hagyva a másik Félnek arra, hogy észrevételeket tegyen vagy pontosítást kérjen. A halászati szakbizottság ajánlása szerint a Feleknek arra kell törekedniük, hogy időben válaszoljanak a pontosítás iránti megkeresésekre.

A halászati szakbizottság szerint előfordulhat, hogy a Feleknek vészhelyzeti intézkedéseket kell hozniuk többek között a Felek joghatósága alá tartozó tengeri biológiai erőforrások védelmét vagy a tengeri ökoszisztémát fenyegető súlyos veszélyekkel összefüggésben. Ilyen kivételes körülmények között a halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy az egyik Fél a lehető legkorábban értesítse a másik Felet az adott vészhelyzeti intézkedésről. A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy a Felek kérhessék a vészhelyzeti intézkedések miatti rövidebb értesítési időszakok alkalmazásának a halászati szakbizottság keretében történő megvitatását annak érdekében, hogy ez a kivétel csak indokolt és kivételes esetekben legyen igénybe vehető.

A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy az értesítés tartalma és struktúrája kövesse az alábbiakat:

a)	egyedi hivatkozási szám és hivatkozás a megállapodás 496. cikkének (3) bekezdésére;

a javasolt intézkedés szövegtervezete, vagy ha az nem áll rendelkezésre, az intézkedéstervezet valamennyi rendelkezésének teljes és részletes leírása, beleértve az alkalmazandó jogi eszközre való hivatkozást, valamint azokat az intézkedéseket – ha vannak ilyenek –, amelyeket a jogi eszköz felváltana vagy módosítana, továbbá amint rendelkezésre áll, a szövegtervezetet meg kell osztani a másik Féllel;

c)	az intézkedés céljának leírása és adott esetben a vonatkozó ICES/FAO-területkódok megadása;

d)	az intézkedés alapját képező, teljeskörű és átfogó összefoglaló biztosítása, valamint – amennyiben nyilvánosan hozzáférhető – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény egy példánya vagy a rá mutató link;

e)	a hatásvizsgálatok megjelölése, amennyiben sor került rájuk, és ha az értesítés időpontjában rendelkezésre állnak;

f)	a kiadott értelmező iránymutatások megjelölése, ha az értesítés időpontjában rendelkezésre állnak;

g)	a hatálybalépés javasolt időpontja, ha ismert.

4.	A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy a Felek a lehető leghamarabb tájékoztassák egymást a hatálybalépés időpontjáról, amennyiben az az értesítés időpontjában még nem volt ismert vagy az értesítés időpontja óta megváltozott.

5.	A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy a Felek a szöveg nyilvánosságra hozatalakor tájékoztassák egymást az intézkedés végleges változatáról.

A halászati szakbizottság elismeri, hogy vannak esetek, amikor a Felek olyan halászati gazdálkodási intézkedéseket hajtanak végre, amelyekről a Felek regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében vagy az éves halászati konzultációkról szóló írásos vagy elfogadott jegyzőkönyvek útján állapodtak meg, és ilyen esetekben egyszerűsített értesítést javasol, feltéve, hogy az intézkedések nem lépik túl a regionális halászati gazdálkodási szervezet keretében megkötött megállapodás vagy az alábbiakat magukban foglaló, írásos vagy elfogadott jegyzőkönyvek hatályát, és amely értesítést legalább 30 naptári nappal az intézkedés hatálybalépése előtt kell elküldeni:

a)	egyedi hivatkozási szám és hivatkozás a megállapodás 496. cikkének (3) bekezdésére;

b)	hivatkozás a regionális halászati gazdálkodási szervezet, vagy az írásos vagy elfogadott jegyzőkönyv keretében vállalt kötelezettségre, valamint a végrehajtás alatt álló kötelezettségvállalás ismertetése;

c)	annak leírása, hogy a Fél miként hajtja végre az intézkedést, beleértve – amennyiben rendelkezésre áll – a jogi eszköz egy példányát vagy a rá mutató linket, valamint az intézkedés várható hatálybalépésének időpontját.

A halászati szakbizottság azt ajánlja a Feleknek, hogy rendszeres időközönként tájékoztassák egymást a következő 6–12 hónapban várható jogszabályi változásokról vagy egyéb olyan intézkedésekről, amelyek elfogadásuk esetén a megállapodás 496. cikkének (3) bekezdésében előírt értesítési kötelezettség hatálya alá tartoznak.

A halászati szakbizottság elismeri, hogy bizonyos intézkedések végrehajtásuk előtt nyilvános konzultációk vagy véleményezési felhívás tárgyát fogják képezni, ezért azt ajánlja, hogy a konzultációk vagy felhívások közzétételekor a Felek tájékoztassák egymást az ilyen szakpolitikai kezdeményezésekről azért, hogy a másik Fél abban a szakaszban pontosítást kérjen és észrevételeket tehessen, ami nem érinti a 496. cikk (3) bekezdése szerinti értesítési követelményeket. A halászati szakbizottság ajánlása szerint a Felek megállapodhatnak abban, hogy az ilyen javasolt intézkedésekről folytatandó megbeszéléseket adott esetben felveszik a halászati szakbizottság napirendjére.

A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy az értesítések elküldésére elektronikus úton kerüljön sor, és hogy a Felek közöljék egymással az értesítések hivatalos továbbítására szolgáló e-mail-címek listáját és annak bármilyen változását. A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy az értesítések kézhezvételének megerősítése érdekében a fogadó Fél vegye fel a kapcsolatot a küldő Féllel.

10.

A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy bármelyik Fél kérésére kerüljön sor felülvizsgálatra, amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy az értesítések cseréjének javítása érdekében felülvizsgálatra van szükség az iránymutatásoknak a Felek által kölcsönösen elfogadható módon történő módosítása céljából, vagy – amennyiben ez nem lehetséges – az iránymutatások megszüntetése érdekében.

Kelt Brüsszelben és Londonban, 2023. július 24-én.

a halászati szakbizottság részéről

a társelnökök

Eva Maria CARBALLEIRA FERNANDEZ

Mike DOWELL

2023.8.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/44

(2023. július 24.)

a kisfejű lepényhal, a vörös lepényhal, a nagy rombuszhal és a sima rombuszhal állománygazdálkodási területeinek összehangolásáról (2023/1613)

A HALÁSZATI SZAKBIZOTTSÁG,

mivel:

(1)

A megállapodás 504. cikkének (1) bekezdése értelmében az Egyesült Királyság és az Unió (a továbbiakban egyenként: Fél; együttesen: Felek) szakvéleményt kér a Nemzetközi Tengerkutatási Tanácstól (ICES) a 35. mellékletben csillaggal jelölt állományok tekintetében az ICES által használt állománygazdálkodási területek és értékelési egységek összehangolásáról.

(2)	Az említett állományok a következők: i. kisfejű lepényhal és vörös lepényhal (Északi-tenger), L/W/2AC4-C; ii. sima lepényhal (La Manche csatorna), PLE/7DE; iii. nagy rombuszhal és sima rombuszhal (Északi-tenger), T/B/2AC4-C; és iv. vékonybajszú tőkehal (Kelta-tenger), WHG/7X7A-C.

(3)

A megállapodás 504. cikkének (2) bekezdése értelmében a Felek a szakvélemény kézhezvételétől számított hat hónapon belül közösen áttekintik a szakvéleményt, majd közösen mérlegelik az érintett állománygazdálkodási területekkel kapcsolatos kiigazításokat azzal a céllal, hogy megállapodjanak a 35. mellékletben meghatározott állományok és részesedések jegyzékét ennek következtében érintő módosításokról.

(4)

A Felek tudomásul vették, hogy a halászati szakbizottság 2022. július 20-i ülésénaz ICES-hez a négy állomány tárgyában intézett együttes megkeresések lezárultak. Ezenkívül az ICES 2022. december 16-án szakvéleményt bocsátott ki a négy állomány közül kettőre vonatkozóan, nevezetesen a következőkről: i. kisfejű lepényhal és vörös lepényhal (Északi-tenger); és ii. nagy rombuszhal és sima rombuszhal (Északi-tenger).

(5)

A kisfejű lepényhallal és a vörös lepényhallal (L/W/2AC4-C), valamint a nagy rombuszhallal és a sima rombuszhallal (T/B/2AC4-C) jelenleg kombinált teljes kifogható mennyiség (TAC) keretében folyik az állománygazdálkodás, holott az ICES egy-egy fajra vonatkozóan ad ki szakvéleményt, ráadásul a megállapodás keretében a kisfejű lepényhalra, a vörös lepényhalra és a sima rombuszhalra vonatkozó állománygazdálkodási területek földrajzi kiterjedése kisebb, mint az ICES szakvéleményében szereplő területeké:

—	a kisfejű lepényhal tekintetében az ICES szakvéleményében szereplő terület az Északi-tengerre (ICES 4 övezet), a Skagerrakra (ICES 3a övezet) és a La Manche csatorna keleti részére (ICES 7d övezet) terjed ki,

—	a vörös lepényhal tekintetében az ICES szakvéleményében szereplő terület az Északi-tengerre (ICES 4 övezet), a Skagerrakra (ICES 3a övezet) és a La Manche csatorna keleti részére (ICES 7d övezet) terjed ki,

—	a sima rombuszhal tekintetében az ICES szakvéleményében szereplő terület az Északi-tengerre (ICES 4 övezet) és a La Manche csatorna keleti részére (ICES 7d és 7e övezet) terjed ki.

(6)	2022. december 16-i szakvéleményében az ICES azt javasolta, hogy mind a négy állomány (a közönséges nyelvhal, a vörös lepényhal, a nagy rombuszhal és a sima rombuszhal) esetében fajonkénti teljes kifogható mennyiséget kell alkalmazni az állományeloszlási terület tekintetében.

(7)

A kisfejű lepényhal, a vörös lepényhal, a nagy rombuszhal és a sima rombuszhal állományaira vonatkozó, 2022. június 30-i éves szakvéleményében az ICES hasonlóképpen azt javasolta, hogy a halászati gazdálkodást az állományeloszlási terület egészén az egyes fajok szintjén kell végrehajtani. Az ICES szakvéleménye szerint az e fajokkal a több fajt érintő kombinált TAC alapján történő állománygazdálkodás megakadályozza a fajonkénti kiaknázási arány hatékony ellenőrzését, és így bármelyik faj túlhalászásához vezethet.

(8)	A megállapodás 508. cikke (2) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy a halászati szakbizottság ajánlásokat fogadhat el a megállapodás ötödik tárgyköre (Halászat) szerinti fenntartható halászati gazdálkodás terén folyó együttműködéssel kapcsolatban.

(9)	A Felek elismerik, hogy a fenntartható halászati lehetőségek meghatározása érdekében helyénvaló lehet biztosítani, hogy minden egyes fajra egynél több TAC vonatkozzon.

(10)	A Felek elismerik továbbá a felelősségteljes nemzetközi halászati gazdálkodás fontosságát, beleértve azt is, hogy a teljes kifogható mennyiségekbe be kell számítani a parti államok egyéb fogásait.

(11)

A Felek tudomásul veszik az ezen állományok kezelésével kapcsolatos potenciális kihívásokat, amelyek az ICES szakvéleményében szereplő területek vonatkozásában megállapított, fajonkénti teljes kifogható mennyiségekre való áttérésből adódhatnak, beleértve a kirakodási kötelezettség alkalmazását is, továbbá elismerik, hogy az ilyen kockázatok csökkentésében potenciálisan szerepet játszhat az egyazon fajra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek tekintetében alkalmazott területközi rugalmasság és a kvótacsere,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1. cikk

A halászati szakbizottság azt ajánlja a Feleknek, hogy a megállapodás 498. cikke szerinti jövőbeli éves konzultációk során a kisfejű lepényhalat és a vörös lepényhalat (Északi-tenger; L/W/2AC4-C), valamint a nagy rombuszhalat és a sima rombuszhalat (Északi-tenger; T/B/2AC4-C) egy-egy faj szintjén kezeljék oly módon, hogy meghatározzák azt a maximális kifogható mennyiségét, amely minden egyes TAC keretében kifogható egy-egy faj állományából.

2. cikk

Annak biztosítása érdekében, hogy az állományok teljes elterjedési területe TAC-gazdálkodás hatálya alatt álljon, a halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy a Felek a jövőbeli éves konzultációk során a megállapodás 498. cikkének (3) bekezdésével összhangban, az ezen ajánlás I. mellékletében felsoroltak szerint állapítsák meg teljes kifogható mennyiségeket.

A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy az ezen ajánlás I. mellékletében felsorolt állományokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek tekintetében a Felek részesedése az ezen ajánlás I. mellékletében meghatározott kvótahányadok szerint kerüljön felosztásra. A felelősségteljes nemzetközi halászati gazdálkodás elveinek megfelelően a halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy a Felek a teljes kifogható mennyiségek meghatározásakor az I. mellékletnek megfelelően vegyék figyelembe a harmadik országok fogásait.

3. cikk

A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy az érintett állományokra vonatkozó halászati lehetőségek összessége ezen ajánlás II. mellékletének megfelelően, a 2011–2020-as időszakra vonatkozó hivatalos kirakodási adatok alapján kerüljön felosztásra a vonatkozó teljes kifogható mennyiségek között.

4. cikk

Megjegyezve, hogy az ICES fogási szakvéleménye az 1. és 2. cikkben említett, a kisfejű lepényhalra, a vörös lepényhalra és a sima rombuszhalra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó valamennyi ICES-területre vonatkozik, a halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy az ICES 3a és 4 övezet közötti, valamint az ICES 4 és 7d övezet közötti földrajzi rugalmasság mindkét irányban 100 %-ban érvényesüljön.

Kelt Brüsszelben és Londonban, 2023. július 24-én.

a halászati szakbizottság részéről

a társelnökök

Eva Maria CARBALLEIRA FERNANDEZ

Mike DOWELL

I. MELLÉKLET

TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK, VALAMINT AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉS AZ EU TAC-RÉSZESEDÉSE

Szám	Közönséges név	ICES-övezet	TAC-részesedés (*1) (%)
Szám	Közönséges név	ICES-övezet	UK	EU
1	kisfejű lepényhal (3a)	a 3a övezet uniós vizei	0,00 %	100,00 %
2	közönséges nyelvhal (a La Manche csatorna keleti része)	7d	18,77 %	81,23 %
3	vörös lepényhal (3a)	a 3a övezet uniós vizei	0,00 %	100,00 %
4	vörös lepényhal (a La Manche csatorna keleti része)	7d	0,00 %	0,00 %
5	sima rombuszhal (3a)	a 3a övezet uniós vizei	0,00 %	100,00 %
6	sima rombuszhal (La Manche csatorna)	7d és 7e	38,66 %	61,34 %

(*1) A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy az Egyesült Királyság és az EU között felosztandó TAC-érték legyen egyenlő a harmadik országbeli fogásokkal csökkentett névleges teljes kifogható mennyiséggel. A halászati szakbizottság azt ajánlja, hogy a harmadik országbeli fogások a kisfejű lepényhal teljes fogásának 0,72 %-ában, a vörös lepényhal teljes fogásának 6,21 %-ában, a sima rombuszhal teljes fogásának 0,55 %-ában és a nagy rombuszhal teljes fogásának 0,67 %-ában kerüljenek megállapításra. Ezek a korábbi kirakodási adatokból származtatott adatok.

II. MELLÉKLET

AZ ICES SZERINTI, AZ ÁLLOMÁNYOK BIOLÓGIAI TERÜLETÉRE VONATKOZÓ TELJES ELFOGADOTT TAC SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA AZ ÚJ TAC-ÖVEZETEK SZERINT

	3a	4	7d	7e
kisfejű lepényhal	9,10 %	83,38 %	7,52 %	N/A
vörös lepényhal	44,40 %	55,60 %	0,00 %	N/A
sima rombuszhal	6,04 %	64,20 %	29,76 %
nagy rombuszhal	N/A	100,00 %	N/A	N/A

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 198

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. augusztus 8.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2023/1605 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. május 22.) az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes szerves trágyák és talajjavító szerek előállítási lánca végpontjainak meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2023/1606 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. május 30.) az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a borokra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre, valamint a szőlőből készült termékek kötelező adatainak feltüntetésére vonatkozó egyes rendelkezések, továbbá a szőlőből készült termékek összetevőinek feltüntetésére és megnevezésére vonatkozó különös szabályok tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az importált borászati termékek tanúsítása tekintetében történő módosításáról	6
	*	A Bizottság (EU) 2023/1607 végrehajtási rendelete (2023. május 30.) az (EU) 2019/34 végrehajtási rendeletnek egyes jogi hivatkozások kiigazítása tekintetében történő módosításáról	14
	*	A Bizottság (EU) 2023/1608 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. május 30.) az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének a perfluorhexán-szulfonsav (PFHxS), annak sói és a PFHxS-rokon vegyületek felvétele tekintetében történő módosításáról ( 1 )	24
	*	A Bizottság (EU) 2023/1609 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. június 1.) az Északi-tenger térsége tengeri környezetének védelmére irányuló halászati állományvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2017/118 felhatalmazáson alapuló rendelet helyesbítéséről	27
		HATÁROZATOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2023/1610 határozata (2023. július 28.) az Európai Központi Bank levéltári gyűjteményének létrehozásáról és az EKB/2004/2 határozat módosításáról (EKB/2023/17)	30
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az egyrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, és másrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség között létrejött kereskedelmi és együttműködési megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének q) pontja alapján létrehozott halászati szakbizottság 1/2023 sz. határozata (2023. július 24.) a halászati lehetőségek évközi önkéntes átadására szolgáló mechanizmusáról [2023/1611]	39
	*	Az egyrészről az Európai Unió és az európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének q) pontjával létrehozott halászati szakbizottság 1/2023 Ajánlása (2023. július 24.) a megállapodás 496. cikkének (3) bekezdése szerinti értesítésekre vonatkozó iránymutatásokról [2023/1612]	41
	*	Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének q) pontjával létrehozott szakbizottság 2/2023 ajánlása (2023. július 24.) a kisfejű lepényhal, a vörös lepényhal, a nagy rombuszhal és a sima rombuszhal állománygazdálkodási területeinek összehangolásáról (2023/1613)	44


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.