(1)

Az illatanyagok jellegzetes, általában kellemes illatú szerves vegyületek. Széles körben használatosak illatszerekben és egyéb illatosított kozmetikai termékekben, de számos más termékben, például mosó- és tisztítószerekben, textilöblítőkben és egyéb háztartási termékekben is.

(2)

A kontaktallergia az emberi immunrendszer által adott módosult, specifikus reakció, amely egy egész életre kihat. Elegendő mennyiségű allergénnek való újbóli expozíció esetén ekcéma (allergiás kontakt bőrgyulladás) alakulhat ki. Annál a személynél, aki már szenzibilizálódott egy allergénnel szemben, az anyag sokkal kisebb koncentrációja is elegendő az allergiás tünetek kiváltásához. A becslések szerint az uniós lakosság mintegy 1–9 %-a allergiás valamely allergén illatanyagra (2).

(3)

Különböző intézkedések léteznek, amelyek célja, hogy egyrészt megvédjék a teljes lakosságot az illatanyag-allergiák kialakulásától (elsődleges megelőzés), másrészt hogy megóvják a szenzibilizált személyeket az allergiás tünetek fellépésétől (másodlagos megelőzés).

(4)

Az elsődleges megelőzés keretében elegendő lehet az allergén illatanyagok korlátozása. A szenzibilizált személyeknél azonban tünetek alakulhatnak ki akkor is, ha az allergén a maximális megengedett szintél alacsonyabb koncentrációban fordul elő. Ezért másodlagos megelőzési intézkedésként fontos tájékoztatást nyújtani az egyes allergén illatanyagok kozmetikai termékekben való jelenlétéről annak érdekében, hogy a szenzibilizált személyek elkerülhessék az olyan anyaggal való érintkezést, amelyre allergiásak.

(5)

Az 1223/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének g) pontjával összhangban a kozmetikai termékek csak akkor forgalmazhatók az uniós piacon, ha csomagolásukon szerepel az összetevők felsorolása. Az említett cikk továbbá előírja, hogy az illat- és aromakompozíciókra, valamint ezek nyersanyagaira az összetevők felsorolásában a „parfum” vagy „aroma” kifejezéssel kell utalni, és ezeken kívül meg kell jelölni azon anyagokat is, amelyek említését a szóban forgó rendelet III. mellékletének „Egyéb” oszlopa megköveteli. Jelenleg 24, az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének 45., valamint 67–92. bejegyzésében felsorolt allergén illatanyagot kell feltüntetni az összetevők felsorolásában (külön-külön megnevezve).

(6)

Az egyedileg feltüntetendő allergén illatanyagok jegyzékének frissítésére irányuló bizottsági kérésre válaszul a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) 2012. június 26–27-i plenáris ülésén véleményt fogadott el (3). Ebben az FBTB megerősítette, hogy az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének 45., valamint 67–92. bejegyzésében felsorolt allergén illatanyagok továbbra is relevánsak. Ezenkívül 56 további allergén illatanyagot azonosított, amelyek emberekben egyértelműen allergiát okoznak, és amelyek egyedi feltüntetése jelenleg nem követelmény.

(7)

Az FBTB véleménye alapján az a következtetés vonható le, hogy az FBTB által azonosított további allergén illatanyagok használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre, és a fogyasztókat tájékoztatni kell a szóban forgó allergén illatanyagok jelenlétéről. Ezért az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletébe fel kell venni a címkézésre vonatkozóan azt a kötelezettséget, hogy a szóban forgó allergén illatanyagokat fel kell tüntetni, amennyiben koncentrációjuk a nem leöblítendő termékekben meghaladja a 0,001 %-ot, a leöblítendő termékekben pedig a 0,01 %-ot. Továbbá az olyan illatanyagokat, mint a prehapténok és a prohapténok, amelyek a levegőn történő oxidáció vagy bioaktiváció révén ismert kontaktallergénné alakulhatnak át, az allergén illatanyagokkal egyenértékűnek kell tekinteni, és ugyanazoknak a korlátozásoknak és egyéb szabályozási követelményeknek kell alávetni.

(8)

A következetesség és az egyértelműség érdekében továbbá naprakésszé kell tenni az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének az allergén illatanyagokra vonatkozó egyes meglévő bejegyzéseit, és ennek érdekében az anyagok közhasználatú neveit hozzá kell igazítani az összetevőknek az említett rendelet 33. cikkében említett glosszáriumának legutóbbi változatához, a hasonló anyagokat egyetlen bejegyzés alá csoportosítva. Továbbá, amennyiben egy anyagnak több közhasználatú neve van, a címkézésre vonatkozó egyedi követelményekben meg kell határozni, hogy melyik név alkalmazandó az összetevőknek a 19. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett felsorolásában, annak érdekében, hogy a címkézés egyszerűbbé és fogyasztóbarátabbá váljon, és a gazdasági szereplők és a nemzeti hatóságok munkája egyszerűsödjön.

(9)

A teljesség és az egyértelműség érdekében továbbá naprakésszé kell tenni az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének az allergén illatanyagokra vonatkozó egyes meglévő bejegyzéseit, kiegészítve őket az izomerekkel és megadva vagy módosítva a vonatkozó CAS- és EC-számokat, ami meg fogja könnyíteni a gazdasági szereplők és a nemzeti hatóságok munkáját.

(10)

Mivel az allergén illatanyagok jegyzékének frissítésével az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletének bejegyzéseiben minden bizonnyal egymás mellett, vegyesen szerepelnek majd meglévő és új korlátozások, elő kell írni egyrészt, hogy a gazdasági szereplőknek továbbra is alkalmazniuk kell a meglévő korlátozásokat, másrészt rendelkezni kell arról is, hogy észszerű időt álljon rendelkezésükre az új korlátozásoknak való megfelelésre.

(11)

A gazdasági szereplőknek észszerű határidőt kell biztosítani ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak az új korlátozásokhoz, és elvégezhessék a termékek összetételének és a tárolóedényeknek az ahhoz szükséges kiigazításait, hogy kizárólag olyan kozmetikai termékek kerüljenek forgalomba, melyek megfelelnek az új követelményeknek. A gazdasági szereplőknek észszerű határidőt kell biztosítani arra is, hogy kivonják a forgalomból azokat a kozmetikai termékeket, amelyek nem felelnek meg az új követelményeknek, és amelyeket az új címkézési rendelkezések alkalmazása előtt hoztak forgalomba. Tekintettel az allergiás kontakt bőrgyulladásban szenvedő fogyasztók viszonylag alacsony, stabil arányára, az egyedileg feltüntetendő új allergén illatanyagok nagy számára, valamint az érintett kozmetikai termékek jelentős számára, az átmeneti időszaknak 3, illetve 5 évnek kell lennie.

(12)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaországnak a „Pancetta de l’Ile de Beauté/Panzetta de l'Ile de Beauté” (PGI-FR-02427) (2), a „Saucisson sec de l’Ile de Beauté/Salciccia de l'Ile de Beauté” (PGI-FR-02431) (3), a „Bulagna de l’Ile de Beauté” (PGI-FR-02429) (4) és a „Figatelli de l'Ile de Beauté/Figatellu de l'Ile de Beauté” (PGI-FR-02432) (5) elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzésére irányuló kérelmét.

(2)

A fenti kérelmekkel kapcsolatban három felszólalás érkezett, egy Olaszországból, egy Spanyolországtól és egy svájci székhelyű nemzetközi szervezettől.

(3)

Miután a Bizottság megvizsgálta és elfogadhatónak ítélte az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatokat, az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkének (3) bekezdésével összhangban felhívta a felszólalókat, hogy egy esetleges megállapodás elérése érdekében folytassák le a szükséges konzultációkat.

(4)

A Franciaország és a felszólalók közötti konzultációk megállapodás elérése nélkül zárultak le. Mindezek alapján a Bizottságnak e konzultációk eredményét figyelembe véve, az 1151/2012/EU rendelet 52. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt eljárásnak megfelelően kell meghoznia a bejegyzésre vonatkozó határozatát.

(5)

A felszólalók először is arra hivatkoztak, hogy a „Pancetta de l’Ile de Beauté/Panzetta de l’Ile de Beauté”, a „Saucisson sec de l’Ile de Beauté/Salciccia de l’Ile de Beauté”, a „Bulagna de l’Ile de Beauté” és a „Figatelli de l’Ile de Beauté/Figatellu de l’Ile de Beauté” OFJ iránti kérelmek nem felelnek meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikkében megállapított feltételeknek.

E tekintetben a felszólalók azzal érveltek, hogy az oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek a fent említett cikk szerinti meghatározásában foglalt követelmények nem teljesülnek, mivel véleményük szerint a szóban forgó OFJ iránti kérelmek tárgyát képező termékek nem rendelkeznek olyan sajátos jellemzőkkel, amelyek az érintett földrajzi területhez kapcsolódnának. Felhívták a figyelmet az olyan állítólagos ipari előállítási módszerekre is, mint például a füstölés, amelyeket a szóban forgó hentesáruk esetében alkalmaznak, ami a felszólalók szerint még inkább bizonyítaná a földrajzi területtel való kapcsolat hiányát.

(6)

A felszólalók emellett azt állították, hogy az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményekkel ellentétben az OFJ iránti kérelmek benyújtásakor az „Ile de Beauté” elnevezés nem volt használatos a kereskedelemben.

(7)

A felszólalók továbbá az 1151/2012/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt, az azonos alakú elnevezésekre vonatkozó szabályok lehetséges megsértésére hivatkoztak, tekintettel a már létező, Korzikáról származó következő OEM-ekre: „Lonzo de Corse/Lonzo de Corse – Lonzu”, „Jambon sec de Corse/Jambon sec de Corse – Prisuttu” és „Coppa de Corse/Coppa de Corse – Coppa di Corsica”. Ezért a felszólalók azt kérdezték, hogy – figyelembe véve a fenti cikk által kitűzött konkrét célt – csak az azonos kifejezések vagy a szinonimák esetében is fennállhat-e az azonosalakúság (homonímia).

(8)

A felszólalók továbbá azzal érveltek, hogy a javasolt OFJ-k bejegyzése az 1151/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében veszélyeztetné a fent említett OEM-ek létét. Ezzel összefüggésben felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy a négy, OFJ iránti kérelemben szereplő elnevezések olyan termékekre vonatkoznak, amelyeket olyan földrajzi területen állítanak elő, amely majdnem azonos más, a fent említett OEM-ekként már elismert hentestermékek földrajzi területével. Bár úgy tűnik, hogy a szóban forgó négy, OFJ iránti kérelemben szereplő elnevezések lexikai szempontból eltérnek a fent megjelölt OEM-elnevezésektől, a fogyasztók az „Ile de Beauté” kifejezést általában a „Corse” (Korzika) szinonimájaként értelmezik, amely az említett OEM-elnevezések részét képezi.

Ennek következtében a felszólalók úgy gondolják, hogy a fogyasztókban az a téves benyomás alakulhat ki, hogy kapcsolat van a „Pancetta de l’Ile de Beauté/Panzetta de l’Ile de Beauté”, a „Saucisson sec de l’Ile de Beauté/Salciccia de l’Ile de Beauté”, a „Bulagna de l’Ile de Beauté” és a „Figatelli de l’Ile de Beauté/Figatellu de l’Ile de Beauté” elnevezések, valamint a „Lonzo de Corse/Lonzo de Corse – Lonzu”, „Jambon sec de Corse/Jambon sec de Corse – Prisuttu” és „Coppa de Corse/Coppa de Corse – Coppa di Corsica” bejegyzett OEM-ek között. A felszólalók véleménye szerint még nagyobb a valószínűsége az összetévesztésnek, ha figyelembe vesszük, hogy a fent OFJ-ként és OEM-ként megjelölt termékek mind ugyanabba a termékkategóriába tartoznak (hentesáruk).

(9)

A Bizottság az 1151/2012/EU rendelet rendelkezéseire figyelemmel megvizsgálta a felszólalók által előadott érveket, és figyelembe vette a kérelmező és a felszólalók között lezajlott megfelelő konzultációk eredményeit.

(10)

Azzal kapcsolatban, hogy az OFJ iránti kérelmek állítólag nem felelnek meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikkében megállapított feltételeknek, mivel nem rendelkeznek olyan sajátos jellemzőkkel, amelyek összekapcsolhatók az érintett földrajzi területtel, a következőket kell figyelembe venni:

(11)

Azon állításokat illetően, amelyek szerint nincs bizonyíték az „Ile de Beauté” elnevezésnek a szóban forgó hentesáruk esetében történő korábbi vagy kereskedelmi célú felhasználására, ismételten le kell szögezni, hogy az 1151/2012/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése nem írja elő, és nem is feltételezi az oltalomban részesítendő elnevezések korábbi használatának időtartamát.

A kérelmező felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években már általánosan ismert volt az OFJ-elnevezések használata, és rámutatott az elnevezések használatának előmozdítása érdekében 2015 óta végzett különböző kommunikációs, illetve marketingtevékenységekre.

A fentiekre tekintettel az elnevezés kereskedelemben való használatára vonatkozó, az 1151/2012/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett feltételt teljesítettnek kell tekinteni.

(12)

El kell utasítani azon állításokat, amelyek az 1151/2012/EU rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a szóban forgó OFJ-elnevezések bejegyzése esetén történő állítólagos vagy lehetséges megsértésére vonatkoznak, mivel a jelen ügyben fennálló helyzet nem tartozik a fent említett rendelkezés hatálya alá, amely kizárólag a részben vagy teljesen azonos alakú elnevezésekre vonatkozó szabályokat határozza meg. A homonimák olyan szavak, amelyek írásképe és hangalakja azonos, de jelentésük és eredetük különbözik. Nyilvánvaló, hogy az „Ile de Beauté” és a „Corse/Corsica” elnevezéseknek eltérő az írásképe és a hangalakja, ezért nem tekinthetők homonimáknak. Az elnevezéseknek a hentesáruk típusaira utaló részei is teljesen eltérőek az OFJ- és az OEM-elnevezések esetében. Ily módon a bejegyzésre javasolt OFJ-elnevezések nem azonos alakúak – sem részben, sem teljesen – a bejegyzett „Lonzo de Corse/Lonzo de Corse – Lonzu”, a „Jambon sec de Corse/Jambon sec de Corse – Prisuttu” és a „Coppa de Corse/Coppa de Corse – Coppa di Corsica” elnevezésekkel.

(13)

Ami a felszólalók azon érvelését illeti, hogy a javasolt OFJ-k bejegyzése az 1151/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében veszélyeztetné a fent említett OEM-ek létét, a Bizottság úgy véli, hogy valószínűtlen egy ilyen negatív következmény kockázata. Az e kérelmek tárgyát képező OFJ-elnevezések kellő mértékben eltérnek a bejegyzett OEM-elnevezésektől, valamint az azokhoz kapcsolódó termékektől. Így a piacon való együttes jelenlétük nem lenne félrevezető a fogyasztók számára, és nem érintené hátrányosan az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket sem.

Az „Île de Beauté” (a Szépség szigete) elnevezés egy bevett körülírás, amely különösen a francia fogyasztók számára Korzikát jelenti, és az „Île de Beauté” kifejezést Korzikára használják, főleg turisztikai weboldalakon. Ezért a fogyasztók a két kifejezést egymás szinonimájának tekintik.

Lexikai szempontból nézve a fentiek alapján azonban nem valószínű, hogy a fogyasztókban felmerülne bármilyen félreértés. A szóban forgó OFJ- és OEM-elnevezések is összetett elnevezések, amelyek a termék származási helyet és típusát jelölik. A pancetta/panzetta, a saucisson sec/salciccia, a bulagna vagy a figatelli/figatellu konkrét kifejezések a lonzo/lonzu, a jambon sec/prisuttu vagy a coppa megjelölésű termékektől eltérő, meghatározott típusú hentesárukhoz kapcsolódnak. Az átlagfogyasztónak – még ha nem is ismeri alaposan a hentesáruk különböző típusait – meg kell tudnia állapítani, hogy a különböző kifejezések különböző, eltérő jellemzőkkel rendelkező termékekre utalnak.

A termékek megkülönböztetésében a vizuális jellemzők is alapvető szerepet játszanak, valamint az a forma, amelyben a termékek megjelennek a piacon (a termék végső fogyasztónak szánt kiszerelése – megjelenés, méret, alak stb.).

Tekintettel az OFJ- és az OEM-termékek, valamint az elnevezéseik közötti különbségekre, a Bizottság véleménye szerint a szóban forgó négy OFJ-elnevezés bejegyzése nem gyakorolna negatív hatást a „Lonzo de Corse/Lonzo de Corse – Lonzu”, a „Jambon sec de Corse/Jambon sec de Corse – Prisuttu” és a „Coppa de Corse/Coppa de Corse – Coppa di Corsica” OEM-elnevezésekhez kapcsolódó termékekre. Ezek az OFJ- és OEM-termékek egymás mellett létezhetnének a piacon, mivel a fogyasztók képesek lennének megkülönböztetni őket és tudatos vásárlási döntéseket hozni. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a javasolt OFJ-elnevezések bejegyzése nem járna az 1151/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett következménnyel.

(14)

A fentiek figyelembevételével a „Pancetta de l’Ile de Beauté/Panzetta de l’Ile de Beauté”, a „Saucisson sec de l’Ile de Beauté/Salciccia de l’Ile de Beauté”, a „Bulagna de l’Ile de Beauté” és a „Figatelli de l’Ile de Beauté/Figatellu de l’Ile de Beauté” elnevezéseket be kell jegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) az Egyesült Királyság kérelmét a „Gower Salt Marsh Lamb” elnevezés oltalom alatt álló eredetmegjelölésként történő bejegyzésére.

(2)

2022. március 8-án a Bizottsághoz felszólalás érkezett Franciaországtól. A Bizottság 2022. március 10-én továbbította az Egyesült Királyságnak e felszólalást. 2022. május 6-án Franciaország indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot nyújtott be a Bizottsághoz.

(3)

Miután a Bizottság megvizsgálta és elfogadhatónak ítélte az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot, az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkének (3) bekezdésével összhangban 2022. június 30-án kelt levelében felkérte az Egyesült Királyságot és Franciaországot, hogy egy megállapodás elérése érdekében kezdjenek megfelelő konzultációkat.

(4)

A Bizottság 2022. szeptember 28-án az Egyesült Királyság kérésére egy hónappal meghosszabbította a konzultációkra vonatkozó határidőt. Az Egyesült Királyság és Franciaország közötti konzultációk megállapodás elérése nélkül zárultak le.

(5)

A Bizottságnak ezért e konzultációk eredményét figyelembe véve, az 1151/2012/EU rendelet 52. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt eljárásnak megfelelően kell meghoznia a bejegyzésre vonatkozó határozatát.

(6)

Franciaországnak az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatában és az Egyesült Királysággal folytatott konzultációi során megfogalmazott fő érvei az alábbiak szerint foglalhatók össze.

(7)

Franciaország szerint az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének e) pontjában előírtaknak megfelelően egyértelműsíteni kellene, hogy engedélyezett-e a hús lefagyasztása. A felszólaló szerint amennyiben a lefagyasztás engedélyezett, ez destabilizálná két, kizárólag júliustól novemberig forgalomban lévő francia OEM, a „Prés-salés de la baie de Somme” és a „Prés-salés du Mont-Saint-Michel” piacát, és tisztességtelen versenyhez vezetne. E húsok fagyasztását és olvasztását tiltja a termékleírásuk.

(8)

A felszólaló szerint továbbá ki kellene egészíteni az egységes dokumentumot a termékleírás sós mocsarakat meghatározó részével, mivel az 1151/2012/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja szerint az egységes dokumentumnak tartalmaznia kell az OEM-ként bejegyeztetni kívánt termék és a körülhatárolt földrajzi terület közötti kapcsolat bemutatását.

(9)

Az Egyesült Királyság kifejtette, hogy a húst lehetőleg friss állapotban kell értékesíteni és fogyasztani, bár le is fagyasztható. Amennyiben a hús lefagyasztásra kerül, így is kell értékesíteni. Ennek megfelelően sor került a termékleírás, valamint az egységes dokumentum módosítására.

(10)

Az egyesült Királyság ezenkívül a sós mocsarakat jelző térképeket és GPS-koordinátákat is hozzáadott az egységes dokumentumhoz.

(11)

Franciaország e módosításokat elégtelennek ítélte, és további felvilágosítást kért azzal kapcsolatban, hogy a termék mely időszakban van fagyasztott állapotban forgalmazva. A sós mocsarak meghatározásával kapcsolatban azt kérték, hogy a termékleírás bizonyos részei az egységes dokumentumban is szerepeljenek, különösen a „sós mocsár” meghatározása és az ehhez kapcsolódó egyedi előírások.

(12)

A Bizottság az 1151/2012/EU rendelet rendelkezéseire figyelemmel megvizsgálta a Franciaország indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatában előadott érveket, figyelembe véve a kérelmező és a felszólaló között lezajlott megfelelő konzultációk eredményeit, és a következő következtetésekre jutott.

(13)

Ami az OEM bejegyzése iránti kérelemnek az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételeknek való állítólagos meg nem felelést illeti, a hús lefagyasztása önmagában nem előállítási mód. Az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének e) pontja nem írja elő, hogy a termékleírásnak tartalmaznia kellene a hús lefagyasztásának lehetőségére vonatkozó egyedi szabályt, sem pedig annak az időszaknak a meghatározását, amikor a terméket fagyasztott állapotban lehet értékesíteni. A kérelmező saját döntése, hogy ismerteti-e az erre vonatkozó szabályokat. A felszólalás után a kérelmező úgy döntött, hogy egyértelműsíti a fagyasztott termékre vonatkozó szabályokat. A fagyasztás szabályai a termék leírásához tartoznak.

A fentiek alapján az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek kell tekinteni.

(14)

Ami az 1151/2012/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontja ii. alpontjának való állítólagos meg nem felelést illeti, az egységes dokumentum pontosan és kimerítően mutatja be a „a termék és földrajzi környezete vagy földrajzi eredete közötti […] kapcsolatot”.

A termék jellemzőit és minőségét két fő tényező befolyásolja, melyek közül az egyik a juhok természetes étrendje, amely a Gower-félsziget északi partvidékén található sós mocsarak egyedülálló növényzetéből áll. Az egységes dokumentumból kiderül továbbá, hogy a sós mocsarak egyedülálló sótűrő növényzettel rendelkeznek, ahol a mocsarak középső és felső részén élő növényközösségek vannak túlsúlyban, és amelyeken az uniós élőhely- és fajvédelmi irányelv 1. mellékletében meghatározott két élőhelytípus meghatározó: Atlanti-partvidéki sós rétek, valamint Salicornia és más egyéves növények telepei iszapon és homokon. Franciaország kérésére a kérelmező egy, a sós mocsárral borított területet ábrázoló térképpel és GPS-koordinátákkal egészítette ki az egységes dokumentumot.

Az egységes dokumentum a termékleírás összefoglalása. A kiegészítő elemek, melyek hozzáadását a felszólaló kéri, nem alapvető fontosságúak a termék előállítási módjának megértéséhez.

A fentiek alapján a rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában meghatározott követelményeket teljesítettnek kell tekinteni.

(15)

A felek közötti konzultáció eredményeképpen mind az egységes dokumentum, mind a termékleírás módosult. Mivel ezek nem számítanak jelentős mértékű módosításnak, az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság a kérelem újbóli vizsgálata nélkül megállapította, hogy a bejegyzés feltételei teljesülnek.

(16)

A fentiekre tekintettel a „Gower Salt Marsh Lamb” elnevezést indokolt bejegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. Az egységes dokumentum egységes szerkezetbe foglalt változatát csak a tájékoztatás céljából kell közzétenni.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) célja a szolidaritás kifejezése, valamint a tisztességes és fenntartható foglalkoztatás előmozdítása az Unióban azáltal, hogy jelentős szerkezetátalakítások esetén támogatást nyújt az elbocsátott munkavállalóknak és azoknak az önálló vállalkozóknak, akiknek a tevékenysége megszűnt, továbbá segíti őket abban, hogy a lehető leghamarabb visszatérjenek a tisztességes és fenntartható foglalkoztatáshoz.

(2)

Az EGAA éves maximális összege az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (3) 8. cikkében meghatározottaknak megfelelően (2018-as árakon számítva) nem haladhatja meg a 186 millió EUR összeget;

(3)

Az (EU) 2021/691 rendelet értelmében a Bizottság kezdeményezésére az EGAA éves maximális összegének legfeljebb 0,5%-a minden évben felhasználható technikai segítségnyújtásra.

(4)

Ez a támogatás az EGAA végrehajtása során az (EU) 2021/691 rendelet 11. cikkében előírt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, különös tekintettel a nyomon követésre és az adatgyűjtésre, valamint a kommunikációs tevékenységekre és az EGAA láthatóságát fokozó tevékenységekre.

(5)

Az EGAA forrásaiból ezért a Bizottság kezdeményezésére 190 000 EUR-t mozgósítani kell a technikai segítségnyújtás finanszírozása érdekében,

(1)

Az Europol egyik jelenlegi ügyvezetőigazgató-helyettesének hivatali ideje 2023. július 31-én lejár. Következésképpen ki kell nevezni az Europol egy új ügyvezetőigazgató-helyettesét.

(2)

Az Europol igazgatótanácsának 2017. május 1-jei határozata megállapítja az Europol ügyvezető igazgatójának és ügyvezetőigazgató-helyetteseinek a kiválasztására, hivatali idejük meghosszabbítására, valamint felmentésére vonatkozó szabályokat.

(3)

Az Europol ügyvezetőigazgató-helyettesi álláshelyeinek egyike az Europol igazgatótanácsa 2017. május 1-jei határozata 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében 2022. november 1. óta megüresedettnek tekintendő. 2022. október 31-én az Europol egy ügyvezetőigazgató-helyettesi álláshelyére vonatkozó álláshirdetést tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(4)

Az (EU) 2016/794 rendelet 54. cikkének (2) bekezdésével összhangban az igazgatótanács által létrehozott felvételi bizottság (a továbbiakban: a felvételi bizottság) összeállította az előválogatott jelöltek listáját. A felvételi bizottság megfelelő indokolással ellátott jelentést készített, amit 2023. március 13-án benyújtott az igazgatótanácsnak.

(5)

A felvételi bizottság jelentése alapján, valamint az (EU) 2016/794 rendelettel, valamint az igazgatótanács 2017. május 1-jei határozatával összhangban az igazgatótanács 2023. március 22-én indokolással ellátott véleményt adott ki az Europol új ügyvezetőigazgató-helyettesének kinevezéséről, amelyben az állás betöltésére alkalmas három előválogatott jelöltet javasolt a Tanácsnak.

(6)

A Tanács 2023. április 24-én Ștefan-Andrei LINȚĂ-t választotta az Europol új ügyvezetőigazgató-helyettesének, és tájékoztatta erről a döntéséről az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát (a továbbiakban: a LIBE bizottság), amely az (EU) 2016/794 rendelet 54. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének értelmében az illetékes bizottság.

(7)

Ștefan-Andrei LINȚĂ 2023. május 23-án megjelent a LIBE bizottság előtt. A LIBE bizottság 2023. június 1-jén az (EU) 2016/794 rendelet 54. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban véleményt nyilvánított,

(1)

A Szerződés 300. cikkének (3) bekezdése értelmében a Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak.

(2)

A Tanács 2019. december 10-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2019/2157 határozatot (2).

(3)

A Régiók Bizottsága egy póttagjának helye 2023. augusztus 3-tól megüresedik, azon nemzeti megbízatás lejártát követően, amelynek alapján Peter KURZ-ot kinevezték.

(4)

A német kormány Wolfram LEIBE-t, aki helyi testületet képvisel és valamely helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkezik – Oberbürgermeister der Stadt Trier (Trier város főpolgármestere) – a Régiók Bizottsága póttagjává javasolta kinevezni 2023. szeptember 1-jétől a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. január 25-ig,

(1)

A Bizottságnál 2022. november 10-én iktatott levelében Németország felhatalmazást kért egy, a 2006/112/EK irányelv 218. és 232. cikkétől eltérő különös intézkedésre annak érdekében, hogy a Németország területén letelepedett adóalanyok között lefolytatott valamennyi ügylet tekintetében kötelező elektronikus számlázást vezessen be (a továbbiakban: a különös intézkedés).

(2)

A Bizottságnál 2023. február 8-án iktatott levelében Németország pontosította, hogy a különös intézkedés hatálybalépésének kért időpontja 2025. január 1.

(3)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság 2023. február 22-én kelt leveleiben továbbította Németország kérelmét a többi tagállamnak. A Bizottság 2023. február 23-án kelt levelében értesítette Németországot arról, hogy rendelkezik a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információval.

(4)

Németország az ügyletalapú jelentéstételi rendszer végrehajtásának első lépéseként kívánja bevezetni a különös intézkedést. Egy ilyen jelentéstételi rendszer előnyökkel járna a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos csalás és adókijátszás elleni küzdelemben. Lehetővé tenné az adóhatóságok számára, hogy korábban azonosítsák a héacsalási láncokat. Lehetővé tenné az adóhatóságok számára azt is, hogy időben és automatikusan ellenőrizzék a bevallott héa és a fizetendő héa közötti összhangot. Az ügyletalapú jelentéstételi rendszer lehetővé tenné az ilyen eltérések korai észlelését és ellenőrzését. Továbbá, Németország arra számít, hogy a számlaadatokhoz való időben történő hozzáférés elejét venné annak, hogy az adóhatóságoknak bürokratikusabb módon kelljen számlákat bekérniük, ami felgyorsítaná és megkönnyítené a héacsalás elleni küzdelmet.

(5)

Németország úgy véli, hogy a különös intézkedés bevezetése nem volna nagyon terhes az adóalanyok számára, mivel Németországban az elektronikus számlázás már számos gazdasági ágazatban bevett gyakorlat, és a közbeszerzés terén kötelező. Továbbá, a különös intézkedés a folyamatok digitalizálása és az adminisztratív terheik csökkentése révén előnyös volna az adóalanyok számára. Végül, az elektronikus számlák használata a papíralapú számlák kiiktatása miatt hosszú távú megtakarításokat eredményezne, csökkentve ezáltal a számlakibocsátás, -küldés, -feldolgozás és -tárolás költségeit.

(6)

A Bizottság 2022. december 8-án elfogadta a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot. A Bizottság javasolja a 2006/112/EK irányelv 218. cikkének módosítását és a 232. cikk törlését. Ezért lehetséges, hogy az említett cikkeket módosító irányelvet fognak elfogadni, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a kötelező elektronikus számlázás bevezetését, és megszüntetné a 2006/112/EK irányelvtől való eltérésre irányuló további különös intézkedések kérelmezésének szükségességét. Ezért attól az időponttól kezdve, hogy a tagállamoknak alkalmazniuk kellene az említett cikkeket módosító irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket, e határozat alkalmazását meg kell szüntetni.

(7)

Tekintve a különös intézkedés széles alkalmazási körét és újszerűségét, fontos értékelni annak a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelemre, valamint az adóalanyokra gyakorolt hatását. Ezért, ha Németország úgy véli, hogy a különös intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítása szükséges, a meghosszabbítás iránti kérelemmel együtt jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz, amely tartalmazza a különös intézkedés értékelését is a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelem, valamint a héabeszedés egyszerűsítése terén elért eredményességére vonatkozóan.

(8)

A különös intézkedés nem érintheti az ügyfelek azon jogát, hogy a Közösségen belüli ügyletek esetében papíralapú számlát kapjanak.

(9)

A különös intézkedésnek korlátozott időre kell szólnia, hogy lehetővé tegye azon értékelés elvégzését, hogy megfelelő és hatékony-e a célkitűzéseinek fényében.

(10)

A különös intézkedés arányban áll az elérni kívánt célkitűzésekkel, mivel időbeli és tárgyi hatálya korlátozott. Emellett a különös intézkedés nem jár annak kockázatával, hogy a csalás átterjedne más ágazatokra vagy más tagállamokra.

(11)

A különös intézkedés nem fogja negatívan befolyásolni a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét, és nem lesz kedvezőtlen hatása az Unió héából származó saját forrásaira,

(1)

A Tanács az (EU) 2015/1401 végrehajtási határozatával (2) felhatalmazta Olaszországot 2017. december 31-ig arra, hogy előírja, hogy a hatóságok részére történő termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások után fizetendő hozzáadottérték-adót (héa) az említett hatóságok az adóhatóságok egy elkülönített és zárolt bankszámlájára fizessék meg (a továbbiakban: a különös intézkedés). A különös intézkedés a héafizetési és -számlázási szabályok tekintetében a 2006/112/EK irányelv 206. és 226. cikkétől való eltérésnek minősült.

(2)

A Tanács az (EU) 2017/784 végrehajtási határozatával (3) felhatalmazta Olaszországot a különös intézkedés 2020. június 30-ig történő alkalmazására, és kibővítette a különös intézkedés hatályát, hogy az kiterjedjen a hatóságok által ellenőrzött bizonyos vállalatok és a tőzsdén jegyzett olyan vállalatok részére történő termékértékesítésekre, illetve szolgáltatásnyújtásokra, amelyek szerepelnek a Financial Times Stock Exchange Milano Indice di Borsa (FTSE MIB) indexben. A különös intézkedés alkalmazását az (EU) 2020/1105 tanácsi végrehajtási határozat (4) ezt követően 2023. június 30-ig meghosszabbította.

(3)

A Bizottságnál 2022. szeptember 26-án iktatott levelében Olaszország felhatalmazást kért arra, hogy 2026. december 31-ig továbbra is alkalmazhassa a különös intézkedést. A Bizottságnál 2023. május 8-án iktatott levelében Olaszország kérte, hogy 2025. július 1-jétől a különös intézkedés hatályát a hatóságok részére és a hatóságok által ellenőrzött bizonyos vállalatok részére történő termékértékesítésekre, illetve szolgáltatásnyújtásokra korlátozzák.

(4)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság 2023. május 11-én kelt levelében továbbította Olaszország kérelmét a többi tagállamnak. A Bizottság 2023. május 12-én kelt levelében értesítette Olaszországot arról, hogy rendelkezik a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információval.

(5)

A különös intézkedés az adócsalás és -kijátszás visszaszorítása érdekében Olaszolrszág által bevezetett intézkedéscsomag része. Az említett intézkedéscsomag, ideértve az (EU) 2018/593 tanácsi végrehajtási határozattal (5) engedélyezett kötelező elektronikus számlázást is, más ellenőrző intézkedések helyébe lépett, és lehetővé teszi az olasz adóhatóságok számára, hogy összevessék az adóalanyok által bevallott különböző műveleteket, és nyomon kövessék a héafizetéseiket.

(6)

Olaszország úgy véli, hogy a végrehajtott intézkedéscsomaggal összefüggésben a kötelező elektronikus számlázás csökkenti az adóhatóságok által igényelt időt arra, hogy tudomást szerezzenek egy potenciális adócsalás vagy -kijátszás fennállásáról. Azonban szintén úgy véli Olaszország, hogy a különös intézkedéssel bevezetett megosztott fizetési mechanizmus hiányában, az adócsalásban vagy -kijátszásban résztvevő adóalanyoktól járó héaösszegek visszatéríttetése a keresztellenőrzés elvégzését követően lehetetlenné válhat, mert időközben az említett adóalanyok fizetésképtelenné válhattak. Így, a megosztott fizetési mechanizmus – mint előzetes intézkedés – rendkívül hatékonynak bizonyult, és jól kiegészíti a kötelező elektronikus számlázást, amely utólagos intézkedés.

(7)

Olaszország többször is kötelezettséget vállalt arra, hogy az intézkedéscsomag teljeskörű végrehajtása után nem kéri a különös intézkedés megújítását. Azonban Olaszország úgy véli, hogy tekintve a különös intézkedés hatékonyságát és az egyéb alkalmazott intézkedésekkel – különösen a kötelező elektronikus számlázással – való szinergiáit, a különös intézkedést ki kell terjeszteni, elkerülendő a visszaesést a várható héabevétel és az Olaszországban ténylegesen beszedett összeg közötti általános különbözet csökkentésére tett erőfeszítések terén. Mindazonáltal a különös intézkedés fokozatos megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében Olaszország módosította a kérelmét, hogy 2025. július 1-jétől kizárja a különös intézkedés hatálya alól a tőzsdén jegyzett olyan vállalatok részére történő termékértékesítéseket, illetve szolgáltatásnyújtásokat, amelyek szerepelnek az FTSE MIB indexben. Az említett időkeret lehetővé fogja tenni a különös intézkedés hatályának korlátozása által érintett adóalanyok számára a megfelelő működési kiigazítások megtételét. Az említett időkeret lehetővé fogja tenni az olasz adóhatóságok számára a különös intézkedés hatékonyságának nyomon követését és a lehetséges alternatív intézkedések megfelelő értékelését is.

(8)

A különös intézkedés egyik hatása az, hogy az értékesítők vagy szolgáltatók – adóalanyok lévén – a beszerzéseik után megfizetett héát nem tudják ellentételezni a termékértékesítéseik, illetve szolgáltatásnyújtásaik után befolyó héával. Az ilyen termékértékesítők vagy szolgáltatók állandóan hitelezői pozícióban lehetnek, és előfordulhat, hogy az adóhatóságoktól a beszerzéseik után megfizetett héa tényleges visszatérítését kell kérniük. Az Olaszország által nyújtott információk szerint a különös intézkedés hatálya alá tartozó tranzakciókat végző adóalanyok jogosultak arra, hogy elsőbbséggel kapják meg a releváns héajóváírások kifizetését az ilyen ügyletekből származó jóváíráshatáron belül. Az említett gyakorlat értelmében a különös intézkedéshez kapcsolódó visszatérítési kérelmek feldolgozására elsőbbséggel kerül sor mind az előzetes vizsgálati szakaszban, mind pedig akkor, amikor a nem elsőbbségi visszatérítésekből járó összegeket kifizetik.

(9)

A különös intézkedés alkalmazására vonatkozó felhatalmazás kérelmezett további meghosszabbítását időben korlátozni kell azon értékelés elvégzésének lehetővé tétele érdekében, hogy a különös intézkedés megfelelő és hatékony-e. A különös intézkedés alkalmazására vonatkozó felhatalmazást ezért 2026. június 30-ig kell meghosszabbítani. Ez elegendő időt biztosítana az Olaszország által végrehajtott azon intézkedések hatékonyságának értékelésére, amelyek célja az adókijátszás csökkentése az érintett ágazatokban.

(10)

A különös intézkedés keretében a szükséges nyomon követés biztosítása és különösen a héa-visszatérítéseknek a különös intézkedés hatálya alá tartozó adóalanyokra gyakorolt hatásának értékelése érdekében Olaszországnak 2024. szeptemberig jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz. Az említett jelentésben ki kell térni az adóalanyok részére történő héa-visszatérítések általános helyzetére és különösen az átlagos időigényükre, valamint a különös intézkedés és az érintett ágazatokban az adókijátszás csökkentése céljából Olaszország által végrehajtott minden egyéb intézkedés hatékonyságára. Az említett jelentésnek tartalmaznia kell az említett intézkedések listáját is, a hatálybalépésük időpontjával együtt.

(11)

A különös intézkedés arányban áll az elérni kívánt célkitűzésekkel, mivel időben korlátozott, és olyan ágazatokra szorítkozik, amelyek jelentős kockázatot jelentenek az adókijátszás tekintetében. Emellett a különös intézkedés nem jelent kockázatot arra nézve, hogy az adókijátszás átterjedne más ágazatokra vagy más tagállamokra.

(12)

A különös intézkedés nem fogja negatívan befolyásolni a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét, és nem lesz kedvezőtlen hatása az Unió héából származó saját forrásaira.

(13)

Annak biztosítása érdekében, hogy a különös intézkedés által elérni kívánt célkitűzések – ideértve a különös intézkedés megszakítás nélküli alkalmazását is – teljesüljenek, valamint az adómegállapítási időszak tekintetében a jogbiztonság garantálása céljából helyénvaló 2023. július 1-jétől kezdődő hatállyal megadni a különös intézkedés meghosszabbítására vonatkozó felhatalmazást. Mivel Olaszország 2022. szeptember 26-án felhatalmazást kért a különös intézkedés további alkalmazására, és 2023. július 1-jétől továbbra is alkalmazza az (EU) 2017/784 végrehajtási határozat alapján a nemzeti jogában megállapított jogi szabályozást, az érintett személyek jogos elvárásait kellőképpen tiszteletben tartják.

(14)

Az (EU) 2017/784 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A Bizottságnál 2022. január 14-én iktatott levelében Románia felhatalmazást kért egy, a 2006/112/EK irányelv 178., 218. és 232. cikkétől eltérő különös intézkedésre annak érdekében, hogy a Románia területén letelepedett adóalanyok között lefolytatott valamennyi ügylet tekintetében kötelező elektronikus számlázást vezessen be (a továbbiakban: a különös intézkedés). Románia a különös intézkedést a 2022. július 1-jétől 2025. december 31-ig tartó időszakra kérte.

(2)

A Bizottságnál 2022. szeptember 30-án iktatott levelében Románia arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a kért, a 2006/112/EK irányelv 178. cikkétől való eltérésre már nincs szükség. Románia továbbá azt kérte, hogy a felhatalmazást az eredetileg kérelmezett időszak helyett a 2024. január 1-jétől 2026. december 31-ig tartó időszakra adják meg.

(3)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság 2022. december 8-án kelt leveleiben továbbította Románia kérelmét a többi tagállamnak. A Bizottság 2022. december 9-én kelt levelében értesítette Romániát arról, hogy rendelkezik a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információval.

(4)

Románia beadványa szerint a Romániában letelepedett adóalanyok közötti ügyletekre vonatkozó kötelező elektronikus számlázás – az említett ügyletekre vonatkozó adatoknak az adóhatóságok felé történő bejelentésére vonatkozó kötelezettséggel együtt – előnyös volna a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos csalás és adókijátszás elleni küzdelemben. Lehetővé tenné az adóhatóságok számára, hogy időben és automatikusan ellenőrizzék a bevallott héa és a fizetendő héa közötti összhangot. Az ilyen automatikus ellenőrzés jelentősen javítaná a román adóhatóságok elemzési készségeit. Továbbá, a kötelező elektronikus számlázás bevezetése hatékony eszköz volna a héacsalási láncok valós idejű nyomon követésére, lehetővé téve az adóhatóságok számára, hogy azonnali intézkedést hozzanak az adóalanyok azonosítása és annak érdekében, hogy megakadályozzák az adóalanyok ilyen csalárd tevékenységekben való részvételét.

(5)

Románia úgy véli, hogy a különös intézkedés bevezetése az adóalanyok számára is előnyös volna a számlázási folyamatok digitalizálása és az adminisztratív terheik csökkentése révén, ugyanakkor tisztességes versenykörnyezetet biztosítana az adóalanyok számára. A számlázási folyamatok digitalizálása a kifizetések felgyorsítását, az átutalási költségek megtakarítását, a számlaadatok gyors és olcsó feldolgozását és az adóalanyok számára csökkentett archiválási költségeket eredményezné. A különös intézkedés bevezetése a belföldi termékértékesítésekkel és szolgáltatásnyújtásokkal kapcsolatos információk bejelentésére vonatkozó jelenlegi kötelezettség megszüntetéséhez vezetne, csökkentve az adóalanyok adminisztratív terheit.

(6)

A Bizottság 2022. december 8-án elfogadta a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot. A Bizottság javasolja a 2006/112/EK irányelv 218. cikkének módosítását és a 232. cikk törlését. Ezért lehetséges, hogy az említett cikkeket módosító irányelvet fognak elfogadni, amely lehetővé tenné a tagállamok számára a kötelező elektronikus számlázás bevezetését, és megszüntetné a 2006/112/EK irányelvtől való eltérésre irányuló további különös intézkedések kérelmezésének szükségességét. Ezért attól az időponttól kezdve, hogy a tagállamoknak alkalmazniuk kellene az említett cikkeket módosító irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket, e határozat alkalmazását meg kell szüntetni.

(7)

Tekintve a különös intézkedés széles alkalmazási körét és újszerűségét, fontos értékelni annak a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelemre, valamint az adóalanyokra gyakorolt hatását. Ezért, ha Románia úgy véli, hogy a különös intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítása szükséges, a meghosszabbítás iránti kérelemmel együtt jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz, amely tartalmazza a különös intézkedés értékelését is a héacsalás és -kijátszás elleni küzdelem, valamint a héabeszedés egyszerűsítése terén elért hatékonyságára vonatkozóan.

(8)

A különös intézkedés nem érintheti az ügyfelek azon jogát, hogy a Közösségen belüli ügyletek esetében papíralapú számlát kapjanak.

(9)

A különös intézkedésnek korlátozott időre kell szólnia, hogy lehetővé tegye azon értékelés elvégzését, hogy megfelelő és hatékony-e a célkitűzéseinek fényében.

(10)

A különös intézkedés arányban áll az elérni kívánt célkitűzésekkel, mivel időbeli és tárgyi hatálya korlátozott. Emellett a különös intézkedés nem jár annak kockázatával, hogy a csalás átterjedne más ágazatokra vagy más tagállamokra.

(11)

A különös intézkedés nem fogja negatívan befolyásolni a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét, és nem lesz kedvezőtlen hatása az Unió héából származó saját forrásaira,

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és a vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélék között való kitörésekor jelentős mértékben fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más, vadon élő sertésfélékre és tartott sertéseket tartó gazdaságokra is átterjed.

(3)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt, illetve az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendeletben (3) az A, B és C kategóriájúként meghatározott betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozóan megállapított szabályokat. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63–66. cikke bizonyos intézkedésekről rendelkezik, amelyeket abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben hatósági megerősítést nyer egy A kategóriájú betegség vadon élő állatok körében való kitörése, az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélék között való kitörését is beleértve. Az említett intézkedések előírják egy fertőzött körzet kialakítását, valamint a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok és az azokból származó állati eredetű termékek mozgásának és mozgatásának megtiltását.

(4)

Az (EU) 2023/594 bizottsági végrehajtási rendelet (4) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg. Az említett betegség valamely tagállam területén, vadon élő sertésfélékben való kitörése esetén az említett végrehajtási rendelet 3. cikkének b) pontja egy fertőzött körzet létrehozását írja elő az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikke szerint. Ezenkívül az említett végrehajtási rendelet 6. cikke úgy rendelkezik, hogy e területet II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként jegyzékbe kell venni a végrehajtási rendelet I. mellékletének II. részében, valamint hogy az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének megfelelően létrehozott fertőzött körzetet késedelem nélkül úgy kell kiigazítani, hogy abba beletartozzon legalább a II. típusú, korlátozás alatt álló körzet. Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2023/594 végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedések közé tartoznak többek között a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányainak e korlátozás alatt álló körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó tilalmak.

(5)

Horvátország tájékoztatta a Bizottságot, hogy Karlovacka régióban 2023. július 13-án megerősítést nyert az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának egy esete. Ezért e tagállam illetékes hatósága az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2023/594 végrehajtási rendelet szerint egy fertőzött körzetet hozott létre.

(6)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által létrehozott indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében az érintett tagállammal együttműködve uniós szinten meg kell határozni az afrikai sertéspestis tekintetében Horvátországban létesítendő fertőzött körzetet.

(7)

Az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megakadályozása érdekében, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63–66. cikkében meghatározott intézkedéseken túl Horvátország e legutóbbi, vadon élő sertésféléket érintő kitörések által érintett területének az (EU) 2023/594 végrehajtási rendelet I. mellékletének II. részében II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként való feltüntetéséig az afrikai sertéspestisre vonatkozóan ott megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseket – amelyek a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányainak e korlátozás alatt álló körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkoznak – az említett szállítmányoknak a Horvátország által a szóban forgó közelmúltbeli kitörést követően létrehozott fertőzött körzetből történő mozgatására is alkalmazni kell.

(8)

Ennek megfelelően az említett fertőzött körzetet fel kell tüntetni e határozat mellékletében, és az afrikai sertéspestisre vonatkozóan a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekre alkalmazandó, az (EU) 2023/594 végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedések hatálya alatt kell állnia. Ugyanakkor az afrikai sertéspestis jelenlegi járványügyi helyzete miatt és az említett betegség terjedése fokozott közvetlen kockázatának figyelembevételével a tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányainak a fertőzött körzetből más tagállamokba és harmadik országokba történő mozgatásai nem engedélyezhetők az említett végrehajtási rendelet szerint. A szóban forgó körzet fennállásának időtartamát is meg kell állapítani ebben a határozatban.

(9)

Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való legutóbbi, Horvátországban bekövetkezett kitöréséből fakadó kockázatok csökkentése érdekében e határozat előírja, hogy a fertőzött körzetben tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányainak más tagállamokba és harmadik országokba történő mozgatásait Horvátország e határozat hatályvesztésének időpontjáig nem engedélyezheti.

(10)

Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az e végrehajtási határozatban előírt intézkedések a lehető leghamarabb alkalmazandók legyenek.

(11)

Ennek megfelelően a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága véleményének elkészültéig a horvátországi fertőzött körzetet haladéktalanul létre kell hozni és e határozat mellékletében fel kell tüntetni, továbbá a szóban forgó körzet fennállásának időtartamát is meg kell állapítani.

(12)

Ezt a határozatot a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának következő ülésén felül kell vizsgálni,

(1)

A tagállamoknak az (EU) 2017/2397 irányelv 25. cikkének (2) bekezdése szerint megbízhatóan és késedelem nélkül rögzíteniük kell a Bizottság adatbázisában a képesítő bizonyítványokat, szolgálati könyveket és hajónaplókat az (EU) 2017/2397 irányelv végrehajtásának, érvényesítésének és értékelésének, továbbá a biztonság fenntartásának és a hajózás megkönnyítésének céljából, valamint statisztikai célokból, továbbá az ezt az irányelvet végrehajtó hatóságok közötti információcsere egyszerűsítése érdekében. Ezért a Bizottság az (EU) 2020/473 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) elfogadásával létrehozta az európai hajószemélyzet-adatbázist (ECDB) a képesítő bizonyítványok és a szolgálati könyvek számára, valamint az európai hajóadatbázist (EHDB) a hajónaplók számára.

(2)

Az (EU) 2017/2397 irányelv 25. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2020/473 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke előírja továbbá az (EU) 2017/2397 irányelv 10. cikkének (2) bekezdése által elismert képesítő bizonyítványokkal, szolgálati könyvekkel és hajónaplókkal kapcsolatos információknak a Bizottság adatbázisaiba való bevezetését. Az (EU) 2017/2397 irányelv 10. cikkének (2) bekezdése a rajnai hajózó személyzetre vonatkozó szabályzatok (3) szerint kiállított képesítő bizonyítványokra, szolgálati könyvekre vagy hajónaplókra vonatkozik, amelyek az Unió minden belvízi útján érvényesek, ha a szabályzatok megegyeznek az (EU) 2017/2397 irányelv szabályzataival, valamint a kiállító harmadik ország a saját jogrendszerében elismeri az (EU) 2017/2397 irányelv szerint kiállított uniós dokumentumokat.

(3)

Svájc a rajnai személyzetre vonatkozó szabályzatok alapján, az (EU) 2017/2397 irányelvvel megegyező szabályok szerint állít ki képesítő bizonyítványokat, szolgálati könyveket vagy hajónaplókat, valamint elfogadja a megfelelő uniós dokumentumokat a saját jogrendszerében, tehát a svájci képesítő bizonyítványok az (EU) 2017/2397 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Unió belvízi útjain érvényesek.

(4)

Az (EU) 2022/1912 tanácsi határozatnak (4) megfelelően elfogadott, a rajnai személyzetre vonatkozó szabályzatok 2.01 cikke szerint Svájc köteles minden, az illetékes hatóságok által kiállított képesítő bizonyítványt, szolgálati könyvet és hajónaplót, valamint ezek adatait az (EU) 2017/2397 irányelv 25. cikkében előírtak szerint vezetett nemzeti nyilvántartásban rögzíteni, és az (EU) 2020/473 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően a nemzeti nyilvántartásokat a Bizottság által vezetett nyilvántartással összekötni.

(5)

2021. október 20-án Svájc kérelmet nyújtott be a Bizottságnak a Bizottság adatbázisához való hozzáférés iránt.

(6)

Az (EU) 2017/2397 irányelv 25. cikkének (4) bekezdésével összhangban a képesítő bizonyítványokat, szolgálati könyveket és hajónaplókat a rajnai személyzetre vonatkozó szabályzatok alapján kiállító harmadik országok hatóságai, amennyiben az az (EU) 2017/2397 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében említett célokhoz szükséges, hozzáférést kaphatnak az adatbázishoz, feltéve, hogy teljesülnek a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 9. cikkében előírt adatvédelmi feltételek, az érintett harmadik ország nem korlátozza a tagállamok vagy a Bizottság hozzáférését saját megfelelő adatbázisához, valamint ha a Bizottság biztosítja, hogy a Bizottság kifejezett írásos engedélye nélkül és a Bizottság által meghatározott feltételek szerint a harmadik ország nem továbbítja az adatokat másik harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára.

(7)

A Bizottság elismerte Svájcot, mint megfelelő szintű adatvédelmet biztosító országot (6). Svájc ezenkívül hivatalos levélben biztosította a Bizottságot, hogy hozzáférést ad a saját megfelelő adatbázisaihoz, valamint hogy a Bizottság kifejezett írásos engedélye nélkül és a Bizottság által meghatározott feltételek szerint nem továbbítja az adatokat másik harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára.

(8)

Végül a Bizottság adatbázisaihoz való hozzáférés szükséges az (EU) 2017/2397 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében említett célokhoz, azaz az irányelv végrehajtásához, érvényesítéséhez és értékeléséhez, a biztonság fenntartásához, a hajózás megkönnyítéséhez, valamint statisztikai célokhoz, továbbá az érintett hatóságok közötti információcsere egyszerűsítéséhez.

(9)

Figyelembe véve, hogy a személyzet svájci képesítéssel rendelkező tagjai rendszeresen tevékenykednek az Unió belvízi útjain, valamint hogy a Svájc által kiállított képesítő bizonyítványoknak, szolgálati könyveknek vagy hajónaplóknak az (EU) 2017/2397 irányelv követelményeivel azonos követelményeknek kell megfelelniük, az (EU) 2017/2397 irányelv végrehajtásához, érvényesítéséhez és értékeléséhez, valamint az Unió belvízi útjain való megszakítás nélküli hajózás biztonságos és jogszerű módon történő biztosításához szükséges a tagállamok és Svájc közötti információcsere. Az ECDB-hez és az EHDB-hez való hozzáférés Svájc számára történő biztosítása lehetővé teszi továbbá a Bizottság számára, hogy teljes nyilvántartást vezessen a hajószemélyzettel kapcsolatos releváns adatokról, valamint statisztikai célokat is szolgál. Ezért az (EU) 2017/2397 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében foglalt célokhoz szükséges az ECDB-hez és az EHDB-hez való hozzáférés biztosítása Svájc illetékes hatóságai számára.

(10)

A Bizottság Svájc kérelmének elbírálása után úgy ítéli meg, hogy indokolt Svájc hatóságai számára hozzáférést biztosítani az ECDB-hez és az EHDB-hez.

(1)

A Tanács 2020. március 31-én elfogadta a (KKBP) 2020/472 határozatot, amellyel létrehozta és elindította az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai műveletét (EUNAVFOR MED IRINI) a 2021. március 31-ig tartó időszakra.

(2)

A (KKBP) 2020/472 határozat 8. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az említett időszak ellenére a művelet engedélyét négyhavonta meg kell erősíteni, valamint hogy a Politikai és Biztonsági Bizottságnak meg kell hosszabbítania a műveletet, kivéve, ha a műveleti tervben meghatározott kritériumok szerint gyűjtött, megalapozott bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a művelet tengeri eszközeinek telepítése szívóhatást gyakorol a migrációra.

(3)

A Tanács 2023. március 20-án elfogadta a (KKBP) 2023/653 határozatot (2), amellyel 2025. március 31-ig meghosszabbította a műveletet, ugyanazon megerősítési eljárás alkalmazása mellett.

(4)

A műveleti parancsnok havonta jelentést tett a szívóhatást gyakorló tényezőkről.

(5)

A művelet engedélyét a megbízatásának 11. négyhónapos időszakára vonatkozóan meg kell erősíteni, és a műveletet ennek megfelelően meg kell hosszabbítani,

1.

2.

1.

2.

a)

a garanciavállaló egyesület által (azon nemzetközi szervezettel együttműködésben, melynek tagja) a személy részére kiadott, az Intéző Bizottság által meghatározott egységes formátumú egyéni és egyedi azonosító szám;

b)

a személy(ek) vagy a vállalkozás neve(i)/megnevezése(i) és címe(i), kereskedelmi társaságok esetében a felelős vezetők neve is;

c)

a kapcsolattartó személy, a teljes körű elérhetőségi adatok feltüntetésével; valamint

d)

a cégjegyzékszám vagy a nemzetközi fuvarozási engedély száma vagy egyéb (ha rendelkezésre áll).«szövegrész lép.”

a)

a garanciavállaló egyesület által (azon nemzetközi szervezettel együttműködésben, melynek tagja) a személy részére kiadott, az Intéző Bizottság által meghatározott egységes formátumú egyéni és egyedi azonosító szám;

b)

a személy(ek) vagy a vállalkozás neve(i)/megnevezése(i) és címe(i), kereskedelmi társaságok esetében a felelős vezetők neve is;

c)

a kapcsolattartó személy, a teljes körű elérhetőségi adatok feltüntetésével; valamint

d)

a cégjegyzékszám vagy a nemzetközi fuvarozási engedély száma vagy egyéb (ha rendelkezésre áll).«szövegrész lép.”