(1)

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás (2) (a továbbiakban: a társulási megállapodás) képezi az Unió és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolat alapját. A társulási megállapodás kereskedelemre és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó V. címét a 2014/492/EU tanácsi határozattal (3) összhangban 2014. szeptember 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák, és az 2016. július 1-jén hatályba lépett, miután valamennyi tagállam megerősítette.

(2)

A társulási megállapodás kifejezi a társulási megállapodás Feleinek (a továbbiakban: a Felek) azon óhaját, hogy ambiciózus és innovatív módon megerősítsék és kiszélesítsék a kapcsolatokat, fokozatos gazdasági integrációt segítsenek elő és valósítsanak meg, és ezt a Felek Kereskedelmi Világszervezetbeli tagságából eredő jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően tegyék.

(3)

A társulási megállapodás 143. cikke egy szabadkereskedelmi térség Felek általi fokozatos, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (az 1994. évi GATT) XXIV. cikkével összhangban történő létrehozásáról rendelkezik. E célból a társulási megállapodás 147. cikke előírja a vámoknak a a társulási megállapodás XV. mellékletében foglalt jegyzékekkel összhangban történő fokozatos eltörlését, és előirányozza ezen eltörlés felgyorsításának és hatálya kiterjesztésének lehetőségét.

(4)

Oroszország Ukrajna elleni, 2022. február 24. óta tartó agressziós háborúja alapvetően negatív hatással van a Moldovai Köztársaság azon képességére, hogy kereskedelmet folytasson a világ többi részével, különösen mivel a Moldovai Köztársaságból származó export az ukrán területen keresztüli tranzitra és az ukrán infrastruktúra használatára támaszkodik, amelyek jelenleg nagyrészt nem állnak rendelkezésre. Ilyen kritikus körülmények között és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának a Moldovai Köztársaság gazdaságára gyakorolt negatív hatásainak enyhítése érdekében fel kell gyorsítani az Unió és a Moldovai Köztársaság közötti szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakítását, és gyors támogatást kell nyújtani a Moldovai Köztársaság gazdaságának. Ezért az Unió és a Moldovai Köztársaság közötti kereskedelmet érintő vámok eltörlésének felgyorsításával összhangban szükséges és helyénvaló a továbbiakban is ösztönözni a kereskedelmi forgalmat, valamint kereskedelemliberalizációs intézkedések formájában valamennyi termékre vonatkozóan engedményeket nyújtani.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással összhangban legyenek. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (1) bekezdése értelmében a közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.

(6)

Az (EU) 2022/1279 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4)2023. július 24-én hatályát veszti.

(7)

Az e rendeletben megállapított kereskedelemliberalizációs intézkedéseknek a következő formát kell ölteniük: i. a belépésiár-rendszer gyümölcs- és zöldségfélékre történő alkalmazásának felfüggesztése; és ii. az összes vámkontingens és behozatali vám felfüggesztése. Ezen intézkedések révén az Unió elmélyíti majd a Moldovai Köztársaság és az Unió közötti gazdasági integrációt, és ideiglenesen megfelelő gazdasági támogatást nyújt a Moldovai Köztársaság és az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által érintett gazdasági szereplők javára.

(8)

A csalás megelőzése érdekében az e rendeletben meghatározott kereskedelemliberalizációs intézkedésekre való jogosultság feltétele, hogy a Moldovai Köztársaság megfeleljen a társulási megállapodás alapján elérhető előnyök megszerzésére vonatkozó összes releváns feltételnek, beleértve az érintett termékekre vonatkozó származási szabályokat és az azokhoz kapcsolódó eljárásokat, valamint hogy a Moldovai Köztársaság a társulási megállapodással összhangban szoros közigazgatási együttműködést folytasson az Unióval.

(9)

A Moldovai Köztársaságnak tartózkodnia kell attól, hogy az Unióból származó behozatalt terhelő új vámokat vagy azokkal azonos hatású díjakat és új mennyiségi korlátozásokat vagy azokkal azonos hatású intézkedéseket vezessen be, továbbá attól, hogy a vámok vagy díjak meglévő szintjét megemelje, vagy bármely más korlátozást vezessen be, kivéve, ha ez Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával összefüggésben egyértelműen indokolt. Ha az említett feltételek bármelyikét a Moldovai Köztársaság nem tartja be, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ideiglenesen felfüggessze az e rendeletben meghatározott összes kereskedelemliberalizációs intézkedést vagy azok egy részét.

(10)

A társulási megállapodás 2. cikke úgy rendelkezik, hogy többek között a demokratikus elvek, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a tömegpusztító fegyverek, a kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik terjedésének megakadályozása a társulási megállapodás alapvető elemeit képezik. Ugyanezen cikk értelmében a Felek különösen a következő általános elvek mellett kötelezik el magukat: a jogállamiság és a jó kormányzás elvének tiszteletben tartása, a korrupció, a szervezett vagy egyéb – többek között a transznacionális jellegű – bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a fenntartható fejlődés és a hatékony multilateralizmus elveinek tiszteletben tartása. Helyénvaló bevezetni az e rendeletben meghatározott kereskedelemliberalizációs intézkedések ideiglenes felfüggesztésének lehetőségét, amennyiben a Moldovai Köztársaság nem tartja tiszteletben az említett alapvető elemeket vagy az említett általános elveket.

(11)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy ideiglenesen felfüggeszthesse az e rendeletben meghatározott kereskedelemliberalizációs intézkedéseket, amennyiben az e rendelet szerinti behozatal hátrányosan érinti a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek uniós termelőit. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni.

(12)

Az e rendelet hatásának rendszeres nyomon követésén alapuló, és valamely tagállam kellően indokolt kérelme nyomán vagy a Bizottság saját kezdeményezésére indított, három hónapos bizottsági értékelés függvényében lehetővé kell tenni a társulási megállapodás alapján egyébként alkalmazandó vámok újbóli bevezetését azoknak az e rendelet hatálya alá tartozó termékeknek a behozatalára vonatkozóan, amelyek importja hátrányosan érinti a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek uniós piacát.

(13)

A társulási megállapodás szerves részét képező, a Bizottság által a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség végrehajtásáról készített éves jelentésnek részletes értékelést kell tartalmaznia az e rendeletben meghatározott kereskedelemliberalizációs intézkedések végrehajtásáról.

(14)

A Moldovai Köztársaság gazdasági helyzetére és az (EU) 2022/1279 rendelet 2023. július 24-i hatályvesztésére tekintettel ennek a rendeletnek sürgősen, 2023. július 25-én hatályba kell lépnie,

(1)

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja próbára tette az európai védelmi ipart és a védelmi felszerelések piacát, és számos olyan hiányosságot tárt fel, amelyek aláássák az említetteknek a tagállamok védelmi termékek és rendszerek – például lőszerek és rakéták – iránti sürgős szükségleteinek a szükséges, biztonságos és időben történő kielégítésére vonatkozó képességét, figyelembe véve e termékek és rendszerek magasabb fogyasztási arányát egy nagy intenzitású konfliktus során.

(2)

Az Unió és tagállamai 2022. február 24. óta folyamatosan fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna sürgető védelmi szükségleteinek kielégítése érdekében. Ebben az összefüggésben további szempont, hogy a növekvő instabilitással, stratégiai versennyel és biztonsági fenyegetésekkel szembesülve az Unió állam-, illetve kormányfői 2022. március 11-i versailles-i találkozójukon úgy határoztak, hogy nagyobb felelősséget vállalnak az Unió saját biztonságáért, és további határozott lépéseket tesznek az európai szuverenitás kiépítése felé. Elkötelezték magukat amellett, hogy „megerősítik az európai védelmi képességeket”, és megállapodtak abban, hogy növelik a védelmi kiadásokat, szorosabb együttműködést alakítanak ki közös projektek és a védelmi képességek közös beszerzése keretében, megszüntetik a hiányosságokat, ösztönzik az innovációt, valamint megerősítik és fejlesztik az uniós védelmi ipart. A Tanács 2022. március 21-én jóváhagyta „A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű a következő évtizedre” című dokumentumot (a továbbiakban: a stratégiai iránytű), amelyet az Európai Tanács 2022. március 24-én jóváhagyott. A stratégiai iránytű hangsúlyozza, hogy uniós és nemzeti szinten egyaránt növelni kell a védelmi kiadásokat és a képességekbe való beruházásokat.

(3)

A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2022. május 18-án terjesztette elő a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közleményt, amely rávilágított az Unión belüli védelmi pénzügyi, ipari és képességbeli hiányosságokra. 2022 július 19-én a Bizottság előterjesztette az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz (a továbbiakban: EDIRPA) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot, amelynek célja, hogy a beszerzési szakaszban a legsürgetőbb és legkritikusabb – különösen az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára adott válaszlépéseknek tulajdonítható – hiányosságok megszüntetése érdekében támogassa a tagállamok közötti együttműködést. Az EDIRPA hozzá fog járulni a közös védelmi beszerzések megerősítéséhez, a kapcsolódó uniós finanszírozás révén az uniós védelmi ipar kapacitásainak megerősítéséhez, továbbá ahhoz, hogy az uniós védelmi ipar alkalmazkodhasson azokhoz a strukturális piaci változásokhoz, amelyek új kihívások – így például a nagy intenzitású konfliktushelyzet ismételt megjelenése – miatt megnövekedett keresletnek tudhatók be.

(4)

Tekintettel az ukrajnai helyzetre és az ország – különösen a lőszerekkel kapcsolatos – sürgető védelmi igényeire, a Tanács 2023. március 20-án egy olyan háromutas megközelítésről állapodott meg, amelynek célja, hogy az elkövetkező 12 hónapon belül közös erőfeszítéssel egymillió tüzérségi lövedéket bocsásson Ukrajna rendelkezésére. A Tanács megállapodott abban, hogy a meglévő készletekből vagy a meglévő megrendelések újrapriorizálása révén sürgősen föld-föld és tüzérségi lőszereket, valamint kérésre rakétákat szállít Ukrajnának. Felszólította továbbá a tagállamokat, hogy a lőszereket, valamint, ha erre kérés érkezik, a rakétákat az európai védelmi ipar szereplőitől (és Norvégiától) az Európai Védelmi Ügynökség (a továbbiakban: EDA) egy már folyamatban lévő projektje keretében, vagy valamely tagállam által irányított kiegészítő beszerzési projektek keretében közösen szerezzék be, hogy az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatás mellett pótolják készleteiket. Ezen erőfeszítések támogatása érdekében a Tanács megegyezésre jutott arról, hogy megfelelő finanszírozást mozgósít, többek között az Európai Békekeret révén. A Tanács felkérte emellett a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat az európai védelmi ipar gyártási kapacitásai bővítésének sürgős támogatása, az ellátási láncok biztosítása, a hatékony beszerzési eljárások elősegítése, a gyártási kapacitások hiányosságainak kezelése és a beruházások – adott esetben az uniós költségvetés mozgósításával történő – előmozdítása érdekében. A beruházások ilyen ösztönzése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az Unió saját biztonsági igényeit mindenkor megfelelően kielégítse, és hogy az Unió védelmi ipara és belső piaca lépést tartson a jelenlegi kihívásokkal. A három, egymással összefüggő út párhuzamosan és koordináltan követendő. A három különböző út megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében rendszeres találkozókra is sor fog kerülni a nemzeti haderőfejlesztési igazgatók szintjén a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoporttal (amely a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: az EKSZ) és az EDA képviselőiből áll) a szükségletek és az ipari képességek felmérésének, valamint a megfelelően szoros koordináció biztosításának céljából.

(5)

A Tanács 2023. április 13-án 1 milliárd EUR összegű, az Európai Békekeretből nyújtandó támogatási intézkedést fogadott el az ukrán fegyveres erők támogatására, lehetővé téve a tagállamok számára a 2023. február 9. és május 31. közötti időszakban a meglévő készletekből vagy a meglévő megrendelések újrapriorizálása révén Ukrajnának adományozott föld-föld és tüzérségi lőszerek és adott esetben rakéták költségének visszatérítését. Ami a közös beszerzést illeti, eddig 24 tagállam és Norvégia írta alá a lőszerek EDA által irányított, együttműködésen alapuló beszerzéséről szóló projektmegállapodást.

(6)

A kimerült készletek feltöltésére és Ukrajna támogatására irányuló közös tagállami erőfeszítések csak akkor lehetnek eredményesek, ha az uniós ellátási oldal kellő időben képes leszállítani a szükséges védelmi termékeket. Mivel azonban a gyorsan apadó készletek mellett a tagállamok, illetve harmadik országok megrendelései nyomán az Unióban a termelés csaknem maximális kapacitáson folyik, és az árspirál már kialakult, további uniós iparpolitikai intézkedésekre van szükség a gyártási kapacitások gyors bővítésének biztosításához.

(7)

Amint arra a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport a nagyon rövid távú védelmi beszerzési igények összehangolása, valamint a tagállamokkal és a védelmi felszerelések uniós gyártóival a készletek feltöltésére irányuló közös beszerzések támogatása érdekében folytatott együttműködés terén végzett munkája nyomán, különösen az Ukrajnának nyújtott támogatás összefüggésében rávilágított, az uniós gazdasági ágazat rendelkezik gyártási kapacitással a föld-föld és a tüzérségi lőszerek, valamint a rakéták (a továbbiakban: a releváns védelmi termékek) előállítására. Az Unió védelmi iparágán belüli gyártási kapacitásokat azonban nem a jelenlegi, az Unió előtt álló aktuális kihívások jellemezte időszakra szabták. Az ellátási folyamatokat mérsékeltebb kereslethez igazították, a készleteket minimális szinten tartották, és a beszállítókat a költségek csökkentése érdekében globális szinten diverzifikálták, ami függőségeknek teszi ki az Unió védelmi ipari ágazatát. Következésképpen ebben az összefüggésben a jelenlegi gyártási kapacitás, valamint a meglévő ellátási és értékláncok nem teszik lehetővé, hogy a tagállamok biztonsági szükségleteivel kapcsolatos igényeinek kielégítéséhez és az ukrán szükségletek folyamatos támogatásához szükséges védelmi termékeket kellően biztonságosan és időben szállítsák, amely a releváns védelmi termékek piacán feszültséget okoz, és fennáll a kiszorító hatás kockázata. Ezért további uniós szintű beavatkozásra van szükség.

(8)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Unió hozzájárul az ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának a felgyorsítására vonatkozó célkitűzés eléréséhez. Ezért helyénvalónak tűnik támogatni az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy növelje termelési volumenét, csökkentse a megrendelés teljesítési idejét, és kezelje azokat az esetleges szűk keresztmetszeteket vagy tényezőket, amelyek késleltethetik vagy akadályozhatják a releváns védelmi termékek időben történő rendelkezésre bocsátását és az azokkal való ellátást.

(9)

Az uniós szinten hozott intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy a lőszerek és rakéták területén megerősítsék az európai védelmi technológiai és ipari bázis (a továbbiakban: az EDTIB) versenyképességét és rezilienciáját, és így lehetővé tegyék a strukturális változásokhoz való sürgős alkalmazkodását.

(10)

E célból létre kell hozni egy olyan eszközt (a továbbiakban: az eszköz), amely pénzügyi támogatást nyújt az ágazat megerősítéséhez a releváns védelmi termékek Unión belüli előállításához kapcsolódó ellátási és értékláncok mentén.

(11)

Az e rendeletben meghatározott konkrét struktúra, jogosultsági feltételek és kritériumok kifejezetten erre a rövid távú eszközre vonatkoznak, és azokat sajátos körülmények és a jelenlegi szükséghelyzet határozzák meg.

(12)

Az eszköz összhangban lesz az olyan meglévő, együttműködésen alapuló uniós védelmi vonatkozású kezdeményezésekkel, mint például az Európai Védelmi Alap, a javasolt EDIRPA, valamint az Európai Békekeret, továbbá szinergiákat teremt majd más uniós programokkal is. Az eszköz teljes mértékben összhangban áll a stratégiai iránytű törekvésével.

(13)

Eltérő rendelkezés hiányában az eszközre az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) kell alkalmazni.

(14)

A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban már megkezdett tevékenységre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek azonban – kellően indokolt kivételes esetektől eltekintve – nem számolhatók el. A Tanács 2023. március 20-i ülésének a releváns védelmi termékek szállításának felgyorsítására irányuló felhívása teljesítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozat az említett időponttól kezdődő időszakra vonatkozó tevékenységek tekintetében rendelkezzen pénzügyi hozzájárulásokról.

(15)

Ez a rendelet az eszköz teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (4) 18. pontja értelmében.

(16)

Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 73. cikkének (4) bekezdésében meghatározott lehetőségek alkalmazhatók, feltéve, hogy a projekt megfelel az említett rendeletben meghatározott szabályoknak, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz az (EU) 2021/1058 (6) és az (EU) 2021/1057 (7) európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hatályának. Az (EU) 2021/1060 rendelet 24. cikkével összhangban a Bizottságnak értékelnie kell a tagállam által benyújtott módosított programokat, és észrevételeit a módosított program benyújtásától számított két hónapon belül kell megtennie. Tekintettel a helyzet sürgősségére, a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül folytassa le a módosított nemzeti programok értékelését.

(17)

Amikor a tagállamok az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 21. cikkével összhangban módosított vagy új helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre tesznek javaslatot, lehetővé kell tenni, hogy olyan intézkedéseket javasoljanak, amelyek az eszköz célkitűzéseihez is hozzájárulnak, összhangban az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatban (9), az (EU) 2020/2094 tanácsi rendeletben (10) és az (EU) 2021/241 rendeletben megállapított célokkal és követelményekkel. E célból a tagállamoknak mérlegelniük kell különösen az eszköz keretében közzétett pályázati felhívásra benyújtott, kiválósági pecsétet elnyert pályázatokhoz kapcsolódó intézkedéseket.

(18)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11), valamint a 2988/95/EK, Euratom (12), a 2185/96/Euratom, EK (13) és az (EU) 2017/1939 (14) tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: az OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség (EPPO) hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(19)

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai, amelyek egyúttal az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is, társult országként részt vehetnek az eszközben az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (16) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében az uniós programokban való részvételüknek az említett megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. E rendeletnek elő kell írnia az említett harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(20)

Tekintettel a védelmi ipar azon sajátosságára, hogy a kereslet szinte kizárólag a tagállamokból és a társult országokból származik, amely országok egyúttal teljes körű ellenőrzést gyakorolnak a védelmi termékek és technológiák beszerzése – és exportja – felett, a védelmi iparág működése nem követi a tradicionálisabb piacokon érvényesülő hagyományos szabályokat és üzleti modelleket. Az ipar ezért csak akkor végez jelentős saját finanszírozású ipari beruházásokat, ha biztos megrendeléseket kap. Bár a tagállamok biztos megrendelései a beruházások előfeltételei, a Bizottság úgy avatkozhat be, hogy támogatások és hitelek révén csökkenti az ipari beruházások kockázatát, lehetővé téve a folyamatban lévő strukturális piaci változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást. A jelenlegi szükséghelyzetben célszerű, ha az uniós támogatás az elszámolható közvetlen költségek legfeljebb 60 %-át fedezi annak érdekében, hogy a kedvezményezettek mielőbb végrehajthassák az intézkedéseket, kockázatmentessé tegyék beruházásaikat, és ezáltal a releváns védelmi termékek rövidebb időn belül rendelkezésre álljanak.

(21)

Az eszköz rendeltetése, hogy a költségvetési rendeletben előírt eszközök révén pénzügyi támogatást nyújtson azokhoz a tevékenységekhez, amelyek hozzájárulnak a releváns védelmi termékek időben rendelkezésre állásához és az azokkal való ellátáshoz, így például az ipari koordinációs és hálózatépítési tevékenységekhez, a releváns védelmi termékek gyártásában részt vevő vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáféréséhez, a kapacitások lefoglalásához, a lejárt termékek felújítására irányuló ipari folyamatokhoz, az e területen meglévő gyártási kapacitások bővítéséhez, optimalizálásához, korszerűsítéséhez, továbbfejlesztéséhez vagy rendeltetésmódosításához, illetve új gyártási kapacitások létrehozásához, valamint a személyzet képzéséhez.

(22)

Mivel az eszköz célja az uniós védelmi ipar versenyképességének és hatékonyságának fokozása, csak az Unióban vagy a társult országokban letelepedett és ott ügyvezetési struktúrával rendelkező köz- vagy magántulajdonban lévő szervezetek jogosultak támogatásra. Ezek a szervezetek nem állhatnak nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt, vagy – ha az előbbi feltétel nem teljesül – az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) szerinti átvilágításnak és szükség esetén kockázatcsökkentési intézkedéseknek kell alávetni őket, figyelembe véve az e rendelet 4. cikkében említett célkitűzéseket. A valamely nem társult harmadik országban letelepedett szervezet, valamint az olyan szervezet, amely az Unióban vagy egy társult országban telepedett le, de ügyvezetési struktúrája valamely nem társult harmadik országban található, nem jogosult arra, hogy kedvezményezettként részt vegyen valamely tevékenységben.

(23)

Az Unióban vagy társult harmadik országban letelepedett, és nem társult harmadik ország vagy nem társult harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló szervezetek, amelyeket nem vetettek alá az (EU) 2019/452 rendelet értelmében vett átvilágításnak és szükség esetén kockázatcsökkentési intézkedéseknek, csak akkor minősülhetnek támogatásra jogosult kedvezményezetteknek, ha teljesülnek az Uniónak és tagállamainak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeihez, többek között az EDTIB megerősítéséhez fűződő érdekhez kapcsolódó szigorú feltételek. Az ilyen szervezetek részvétele nem lehet ellentétes az eszköz célkitűzéseivel. Ebben az összefüggésben ellenőrzés alatt az arra vonatkozó képesség értendő, hogy valamely szervezet felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes szervezeten keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakorolnak. A pályázóknak a tevékenységhez használt infrastruktúrákkal, létesítményekkel, eszközökkel és erőforrásokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk. E tekintetben az ellátás biztonságával kapcsolatos tagállami nehézségeket szintén figyelembe kell venni. Tekintettel a jelenlegi lőszerellátási válságnak tulajdoníthatóan előállt helyzet sürgősségére, az eszköznek figyelembe kell vennie a meglévő ellátási láncokat.

(24)

Az eszköz nyújtotta támogatásban részesülő valamely tevékenységben részt vevő kedvezményezettek infrastruktúráinak, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak a tevékenység teljes időtartama alatt valamely tagállam vagy társult ország területén kell elhelyezkedniük.

(25)

Az eszköz nem támogathatja pénzügyileg olyan releváns védelmi termékek gyártási kapacitásainak bővítését, amelyek egy nem társult harmadik ország vagy egy nem társult harmadik országbeli szervezet általi olyan korlátozás hatálya alá tartoznak, amely korlátozza a tagállamok képességét az említett releváns védelmi termékek használatára. A kedvezményezettnek törekednie kell annak biztosítására, hogy az eszköz által finanszírozott intézkedés lehetővé tegye majd az outputok Ukrajnába való eljuttatását.

(26)

Az (EU) 2021/1764 tanácsi határozat (18) 85. cikke értelmében a tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) letelepedett természetes személyek és szervek és intézmények jogosultak a finanszírozásra, az eszköz szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásaira is figyelemmel, amelyhez a TOT kapcsolódik.

(27)

A pályázók által benyújtott pályázatok értékelésekor a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy azok mennyiben járulnak hozzá az eszköz célkitűzéseihez. A pályázatokat különösen a gyártási kapacitások bővítéséhez, felfuttatásához, lefoglalásához vagy korszerűsítéséhez, valamint a kapcsolódó munkaerő átképzéséhez és továbbképzéséhez nyújtott hozzájárulásuk alapján kell értékelni. Azt is értékelni kell, hogy mennyiben járulnak hozzá a releváns védelmi termékek megrendelésteljesítési idejének – többek között a megrendelések fontossági sorrendjének átrendezésére szolgáló mechanizmusok révén való – csökkentéséhez, az ellátási láncuk mentén fennálló szűk keresztmetszetek azonosításához és megszüntetéséhez, valamint az ellátási láncok fokozott rezilienciájához a vállalkozások – különösen az érintett ellátási láncokban tevékenykedő kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) és közepes piaci tőkeértékű vállalatok – határokon átnyúló együttműködésének jelentős mértékű előmozdítása és működőképessé tétele révén.

(28)

Az uniós pénzügyi támogatás tervezése, odaítélése és végrehajtása során a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy az ilyen támogatások ne befolyásolják hátrányosan a belső piaci versenyfeltételeket.

(29)

Az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújából eredő válsághelyzet nemcsak rávilágított az Unió védelmi iparágának hiányosságaira, hanem a védelmi termékek belső piacának működésével szemben is kihívásokat támasztott. A jelenlegi geopolitikai helyzet a kereslet jelentős növekedését vonja maga után, ami hatással van arra, hogy az Unióban miként működik a releváns védelmi termékek és azok összetevői gyártásának és értékesítésének belső piaca. Míg egyes tagállamok nemzetbiztonsági okokból intézkedéseket hoztak vagy várhatóan fognak hozni saját készleteik fenntartása érdekében, más tagállamok nehezen férnek hozzá a releváns védelmi termékek gyártásához szükséges árukhoz, és a beszerzés terén is nehézségekkel szembesülnek. Bizonyos esetekben egy nyersanyag vagy egy adott összetevő beszerzése terén tapasztalható nehézségek teljes termelési láncokat akadályoznak. A belső piac működésének biztosítása érdekében összehangolt módon olyan harmonizált szabályokat kell meghatározni, amelyek növelik a releváns védelmi termékek ellátásbiztonságát. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk az engedélyezési eljárások felgyorsítását és a közbeszerzési eljárások megkönnyítését. Az említett intézkedéseknek az EUMSZ 114. cikkén kell alapulniuk.

(30)

Tekintettel a releváns védelmi termékek ellátásbiztonságának fontosságára, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyártóüzemek tervezésével, építésével és üzemeltetésével, az inputok Unión belüli transzferével, valamint a releváns végtermékek minősítésével és tanúsításával kapcsolatos közigazgatási kérelmeket hatékonyan és időben feldolgozzák.

(31)

A biztonság általános közpolitikai célkitűzésének elérése érdekében a lehető leggyorsabban, minimális adminisztratív terhek mellett létre kell hozni a releváns védelmi termékek előállításához szükséges gyártóüzemeket. Ezért a tagállamoknak a lehető leggyorsabban kell feldolgozniuk a releváns védelmi termékeket gyártó üzemek és létesítmények tervezésével, építésével és üzemeltetésével kapcsolatos kérelmeket. Az adott esettel kapcsolatos jogi érdekek mérlegelése során elsőbbséget kell biztosítani e kérelmeknek.

(32)

Tekintettel e rendelet céljára, valamint a szükséghelyzetre és a rendelet elfogadásának rendkívüli körülményeire, a tagállamoknak eseti alapon mérlegelniük kell a nemzeti és az alkalmazandó uniós jog szerinti, védelemmel kapcsolatos mentességek alkalmazását, ha megítélésük szerint az ilyen mentességek alkalmazása elősegítené az említett cél elérését. Ez különösen a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági kérdésekre vonatkozó uniós jog esetében merülhet fel, amelyek elengedhetetlenek az emberi egészség és a környezet védelmének javításához, valamint a fenntartható és biztonságos fejlődés megvalósításához. Az említett jog végrehajtása nyomán azonban olyan szabályozási akadályok is felmerülhetnek, amelyek meggátolják, hogy az uniós védelmi ipar felgyorsítsa a releváns védelmi termékek gyártását és szállítását. Az Uniónak és tagállamainak közösen kell felelősséget vállalni azért, hogy sürgősen megvizsgálják az esetleges akadályok mérséklésére irányuló lehetséges intézkedéseket. Az ilyen uniós, regionális vagy nemzeti szintű intézkedések nem érinthetik hátrányosan a környezetet, az egészséget és biztonságot.

(33)

A 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) a védelem és biztonság területén a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásokat hivatott harmonizálni, a tagállamok biztonsági követelményeinek és az EUMSZ-ből adódó kötelezettségeknek egyaránt eleget téve. Az említett irányelv a valamely válsághelyzet miatt előállt sürgős helyzetek kezelésére irányuló különös rendelkezéseket tartalmaz, különösen az ajánlatok beérkezésére rendelkezésre álló rövidebb határidők és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét. A jelenlegi lőszerellátási válság miatti rendkívüli sürgősség azonban még ezekkel a rendelkezésekkel is összeegyeztethetetlennek bizonyulhat azokban az esetekben, amikor kettő vagy több tagállam kíván közös beszerzést folytatni. Egyes esetekben e tagállamok biztonsági érdekeinek biztosítására nem kínálkozik más megoldás, mint egy meglévő keretmegállapodás megnyitása azon tagállamok ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői előtt, amelyek eredetileg nem voltak a keretmegállapodás részes felei, még akkor is, ha ezt a lehetőséget az eredeti keretmegállapodás nem írta elő.

(34)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a közbeszerzési szerződés módosításának szigorúan az adott körülmények között feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartania a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság és az arányosság elvét. E tekintetben a keretmegállapodás más tagállamok ajánlatkérő szervei/ajánlatkérői előtti megnyitása során a keretmegállapodásban előírt mennyiségek növelése révén lehetővé kell tenni a 2009/81/EK irányelvtől való eltérést. Ezekre az ajánlatkérő szervekre/ajánlatkérőkre az említett kiegészítő mennyiségek tekintetében ugyanazokat a feltételeket kell alkalmazni, mint az eredeti keretmegállapodást megkötő eredeti ajánlatkérő szervre/ajánlatkérőre. Ilyen esetekben az eredeti ajánlatkérő szervnek/ajánlatkérőnek lehetővé kell tennie azt is, hogy az ajánlatkérő szerv/ajánlatkérő által a keretmegállapodásra irányuló közbeszerzési eljárásban eredetileg meghatározott feltételeket – beleértve a minőségi kiválasztás 2009/81/EK irányelv 39–46. cikkében említett kritériumait is – teljesítő bármely gazdasági szereplő csatlakozhasson az adott keretmegállapodáshoz. Emellett megfelelő átláthatósági intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy valamennyi potenciálisan érdekelt fél tájékoztatást kapjon. Annak érdekében, hogy az említett módosítások korlátozott hatást gyakoroljanak a belső piac zavartalan működésére és megelőzhető legyen a verseny aránytalan torzulása, a keretmegállapodások ilyen módosításait csak 2025. június 30-ig lehet megkötni.

(35)

A versenyképesség, az innováció és a reziliencia, valamint a gyártási kapacitások bővítése érdekében az EDTIB-nek köz- és magánfinanszírozáshoz is hozzá kell férnie. A Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez című, 2022. február 15-i bizottsági közlemény szerint a fenntartható finanszírozással kapcsolatos uniós kezdeményezések továbbra is illeszkednek az Unió arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy az európai védelmi ipar számára megkönnyítse a finanszírozási eszközökhöz és a beruházásokhoz való megfelelő hozzáférést. Ebben az összefüggésben az Unió fenntartható finanszírozási kerete nem akadályozza a védelmi vonatkozású tevékenységekbe történő beruházásokat. Az Unió védelmi ipara létfontosságú hozzájárulást nyújt az Unió rezilienciájához és biztonságához, és ezáltal a békéhez és a társadalmi fenntarthatósághoz. A fenntartható finanszírozási politikákra vonatkozó uniós kezdeményezések keretében a társadalmi fenntarthatóságra vonatkozó követelményekkel összeegyeztethetetlennek minősülnek az olyan vitatott fegyverek, amelyek fejlesztését, gyártását, felhalmozását, felhasználását, transzferét és szállítását a tagállamok által aláírt nemzetközi egyezmények tiltják. Az Unió védelmi iparágát a tagállamok szigorú szabályozási ellenőrzésnek vetik alá a katonai és kettős felhasználású termékek transzfere és kivitele tekintetében. Ebben a tekintetben a nemzeti és európai pénzügyi szereplők – például a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények – elkötelezettsége az európai védelmi ipar támogatása mellett határozott jelzés lenne a magánszektor felé. Az Európai Beruházási Banknak – az egyéb gazdaságfejlesztési és közpolitikai, többek között a kettős, a zöld és a digitális átállást érintő, finanszírozási feladatai teljes körű végrehajtása mellett, valamint az EUMSZ 309. cikkével és alapokmányával összhangban – a kettős felhasználáshoz nyújtott folyamatos támogatáson túl fokoznia kell az európai védelmi ipar és a közös beszerzések támogatását, amennyiben az ilyen beruházások egyértelműen a stratégiai iránytű prioritásainak végrehajtását szolgálnák.

(36)

A releváns védelmi termékek értékláncában érintett vállalkozások számára hitelfinanszírozást kell nyújtani a gyártási kapacitások bővítéséhez szükséges beruházások felgyorsítása érdekében. Az eszköznek elő kell segítenie, hogy a lőszerek és rakéták ágazatában az uniós vállalkozások finanszírozási eszközökhöz férjenek hozzá. E rendeletnek különösen biztosítania kell, hogy az említett vállalkozásoknak és a többi vállalkozásnak kínált feltételek megegyezzenek, gondoskodva a kifejezetten a védelmi ágazat számára felmerülő többletköltségek fedezéséről.

(37)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a beruházáskönnyítési tevékenységek részeként egy kifejezetten erre a célra létrehozott, „Kapacitásbővítési Alap” elnevezésű eszközt vezessen be. A Kapacitásbővítési Alapot közvetett irányítással kell végrehajtani. A Bizottságnak e tekintetben meg kell vizsgálnia, hogy az uniós költségvetés révén miként lehetne a legmegfelelőbb módon mozgósítani a köz- és magánberuházásokat a szükséges gyors bővítés támogatása érdekében, például egy vegyes finanszírozási eszköz révén, többek között az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott InvestEU Alap keretében, szoros együttműködésben annak végrehajtó partnereivel. A Kapacitásbővítési Alap keretében végzett tevékenységeknek támogatniuk kell a lőszerek és rakéták ágazat gyártási kapacitásainak növelését azáltal, hogy lehetőségeket biztosítanak arra, hogy az értékláncok egészében több finanszírozás álljon a vállalkozások rendelkezésére.

(38)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási a Bizottságra hatásköröket kell ruházni a munkaprogram elfogadására, valamint a finanszírozás kiválasztott tevékenységekre való odaítélésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (21) megfelelően kell gyakorolni.

(39)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a biztonsági válsághelyzet hatásának kezelését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(40)

Ezt a rendeletet az uniós versenyszabályok, különösen az EUMSZ 101–109. cikke és az az említett cikkeket végrehajtó jogi aktusok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(41)

Az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban, az EUSZ V. címének 2. fejezete nyomán felmerülő működési kiadások az Unió költségvetését terhelik, kivéve a katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadásokat.

(42)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) (22) és (23) bekezdése alapján e rendeletet egyedi nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terheket és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek alapul szolgálnak e rendelet tényleges gyakorlati hatásainak értékeléséhez. A Bizottságnak – többek között adott esetben e rendelet módosításaira irányuló javaslatok előterjesztése céljából – legkésőbb 2024. június 30-ig el kell végeznie e rendelet értékelését.

(43)

Tekintettel arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja közvetlenül veszélyezteti az ellátásbiztonságot, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(44)

Ezt a rendeletet egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikája egyedi jellegének sérelme nélkül kell alkalmazni,

(1)

A 2011/65/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések ne tartalmazzák az irányelv II. mellékletében felsorolt veszélyes anyagokat. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozik az említett irányelv IV. mellékletében felsorolt egyes, mentességben részesülő alkalmazásokra.

(2)

A 2011/65/EU irányelv hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések kategóriáit az említett irányelv I. melléklete sorolja fel.

(3)

Az ólom a 2011/65/EU irányelv II. mellékletében szereplő korlátozott anyag.

(4)

A Bizottsághoz 2021. december 1-jén a 2011/65/EU irányelv 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően kérelem érkezett az ólomnak az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökben használt érzékelők alapanyagaként szolgáló polivinilkloridban (PVC) történő használatára vonatkozó mentességnek (a továbbiakban: a kérelmezett mentesség) a szóban forgó irányelv IV. mellékletébe való felvétele tárgyában.

(5)

A kérelmezett mentességben leírt in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök a 2011/65/EU irányelv I. mellékletének 8. kategóriájába tartozó „orvostechnikai eszközök”.

(6)

A kérelmezett mentesség véleményezése céljából műszaki és tudományos értékelő tanulmány (2) készült. Az értékelés keretében a 2011/65/EU irányelv 5. cikkének (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően sor került az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra. A konzultációk során beérkezett megjegyzések közzétételre kerültek egy erre a célra létrehozott honlapon.

(7)

A kérelmezett mentesség értékelése szerint az ólom egyes érzékelőkben való helyettesítése még nem megoldott. A szóban forgó eszközök tekintetében a helyettesítő anyagok rendelkezésre állása nem biztosított, mivel az ólmot helyettesítő jelenleg elérhető anyagok nem megbízhatóak minden paraméter (például a kreatinin és a vér karbamid-nitrogén-szintje) esetében, vagy alacsony pontosságúnak bizonyulnak e paraméterek vonatkozásában. Emellett az értékelés szerint a kérelmezett mentesség elutasítása negatív hatással lenne az egészségügyi szolgáltatásra.

(8)

A kérelmezett mentesség tehát megfelel a 2011/65/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott vonatkozó feltételek legalább egyikének, mivel nincs biztosítva a helyettesítő anyagok megbízhatósága a mentességi kérelem tárgyát képező alkalmazás tekintetében. Figyelembe kell továbbá venni a mentesség megtagadásának általános negatív környezeti, egészségügyi és fogyasztóbiztonsági, valamint társadalmi-gazdasági hatásait.

(9)

A kért mentesség összhangban van az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3), és ennélfogva nem gyengíti a környezet és az egészség tekintetében az említett rendelet által biztosított védelmet.

(10)

Ezért indokolt megadni a kért mentességet, és a 2011/65/EU irányelv IV. mellékletében feltüntetni a szóban forgó alkalmazást az elektromos és elektronikus berendezések 8. kategóriájára vonatkozóan.

(11)

Tekintettel arra, hogy a mentességi kérelemben foglalt alkalmazás tekintetében várhatóan elérhetővé válik az ólmot helyettesítő anyag, valamint az 1907/2006/EK rendeletben szereplő, a polivinilkloridban lévő ólomra vonatkozó esetleges jövőbeli korlátozásokra, a mentességet korlátozott érvényességi időtartamra, 2023. december 31-ig kell megadni. Ezen érvényességi időszak megállapítására a 2011/65/EU irányelv 5. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban került sor.

(12)

A 2011/65/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A Tanács 2008. február 4-én megállapodott az Európai Unió koszovói különleges képviselőjének (az Európai Unió különleges képviselője a továbbiakban: az EUKK) kinevezéséről.

(2)

A Tanács 2020. július 30-án elfogadta a (KKBP) 2020/1135 határozatot (1), amellyel Tomáš SZUNYOG-ot nevezte ki a koszovói EUKK-nak. Az EUKK megbízatását a (KKBP) 2021/1194 tanácsi határozattal (2) meghosszabbították, és az 2023. augusztus 31-én jár le.

(3)

Az EUKK megbízatását további 12 hónapra meg kell hosszabbítani, és a 2023. szeptember 1-jétől 2024. augusztus 31-ig terjedő időszakra új pénzügyi referenciaösszeget kell megállapítani.

(4)

Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja majd el, amely rosszabbodhat és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységeinek tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célok elérését,

(1)

A Tanács 2003. július 7-én megállapodott az Európai Unió dél-kaukázusi különleges képviselőjének (az Európai Unió különleges képviselője a továbbiakban: az EUKK) kinevezéséről.

(2)

A Tanács 2017. november 13-án elfogadta a (KKBP) 2017/2071 határozatot (1), amellyel Toivo KLAAR-t nevezte ki a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott EUKK-nak. Az EUKK megbízatását több alkalommal meghosszabbították, legutóbb a (KKBP) 2022/1237 tanácsi határozattal (2), és az 2023. augusztus 31-én lejár.

(3)

Az EUKK megbízatását további 12 hónapra meg kell hosszabbítani, és a 2023. szeptember 1-jétől 2024. augusztus 31-ig terjedő időszakra új pénzügyi referenciaösszeget kell megállapítani.

(4)

Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja majd el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységeinek tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célok elérését,