2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/1

A TANÁCS (EU) 2023/1505 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. július 20.)

a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2023/420 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2023. február 24-én elfogadta az (EU) 2023/420 végrehajtási rendeletet (2), amelyben megállapította azon személyek, csoportok és szervezetek naprakésszé tett jegyzékét, akikre vagy amelyekre a 2580/2001/EK rendelet alkalmazandó (a továbbiakban: a jegyzék).

(2)	A Tanács valamennyi személy, csoport és szervezet esetében – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges volt – indokolást adott arról, hogy miért vették fel őket a jegyzékbe.

(3)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés útján a Tanács tájékoztatta a jegyzékben szereplő személyeket, csoportokat és szervezeteket azon döntéséről, hogy továbbra is a jegyzékben tartja őket. A Tanács arról is tájékoztatta az említett érintett személyeket, csoportokat és szervezeteket, hogy lehetséges kérniük a Tanácsnak a jegyzékbe vételükre vonatkozó indokolását, amennyiben ilyen indokolást még nem közöltek velük.

(4)

A Tanács a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésében előírtak szerint felülvizsgálta a jegyzéket. Az említett felülvizsgálat során a Tanács figyelembe vette az érintettek által hozzá benyújtott észrevételeket, valamint az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott, a jegyzékbe vett magánszemélyek és szervezetek nemzeti szintű státuszára vonatkozó, naprakésszé tett információkat.

(5)

A Tanács ellenőrizte, hogy a 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont (3) 1. cikkének (4) bekezdésében említett illetékes hatóságok a jegyzékben szereplő valamennyi személy, csoport és szervezet tekintetében határozatot hoztak arról, hogy azok a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében vett terrorcselekményekben vettek részt. A Tanács továbbá arra a következtetésre jutott, hogy azon személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikke alkalmazandó, továbbra is a 2580/2001/EK rendeletben előírt különleges korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)	A jegyzéket ennek megfelelően naprakésszé kell tenni, és az (EU) 2023/420 végrehajtási rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2580/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jegyzéket e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

Az (EU) 2023/420 végrehajtási rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) HL L 344., 2001.12.28., 70. o.

(2) A Tanács (EU) 2023/420 végrehajtási rendelete (2023. február 24.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2022/1230 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 61., 2023.2.27., 37. o.).

(3) A Tanács 2001/931/KKBP közös álláspontja (2001. december 27.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról (HL L 344., 2001.12.28., 93. o.).

MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT SZEMÉLYEK, CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK JEGYZÉKE

I. SZEMÉLYEK

1.	ABDOLLAHI Hamed (más néven: Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Iran. Útlevélszám: D9004878.

2.	AL-NASSER Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Saudi Arabia), szaúdi állampolgár.

3.	AL-YACOUB Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Saudi Arabia), szaúdi állampolgár.

4.	ARBABSIAR Manssor (más néven: Mansour Arbabsiar), született: 1955.3.6. vagy 1955.3.15., Iran. Iráni és amerikai állampolgár, útlevélszám: C2002515 (Iran); útlevélszám: 477845448 (USA). Nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 07442833, lejárati ideje: 2016.3.15. (USA vezetői engedély).

5.	ASSADI Assadollah (más néven: Assadollah Asadi), született: 1971.12.22., Tehran (Iran), iráni állampolgár. Iráni diplomata-útlevél száma: D9016657.

6.	BOUYERI Mohammed (más néven: Abu Zubair, más néven: Sobiar, más néven: Abu Zoubair), született: 1978.3.8., Amsterdam (The Netherlands).

7.	HASSAN EL HAJJ Hassan, született: 1988.3.22., Zaghdraiya, Sidon, Lebanon, kanadai állampolgár. Útlevélszám: JX446643 (Canada).

8.	HASHEMI MOGHADAM Saeid, született: 1962.8.6., Tehran (Iran), iráni állampolgár. Útlevélszám: D9016290, lejárati ideje: 2019.2.4.

9.	AL-DIN Hasan Izz (más néven: Garbaya Ahmed, más néven: Sa’id, más néven: Salwwan Samir), született: 1963, Lebanon, libanoni állampolgár.

10.	MELIAD Farah, született: 1980.11.5., Sydney (Australia), ausztrál állampolgár. Útlevélszám: M2719127 (Australia).

11.	MOHAMMED Khalid Sheikh (más néven: Ali Salem, más néven: Bin Khalid Fahd Bin Abdallah, más néven: Henin Ashraf Refaat Nabith, más néven: Wadood Khalid Abdul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakistan, útlevélszám: 488555.

12.

SHAHLAI Abdul Reza (más néven: Abdol Reza Shala’i, más néven: Abd-al Reza Shalai, más néven: Abdorreza Shahlai, más néven: Abdolreza Shahla’i, más néven: Abdul-Reza Shahlaee, más néven: Hajj Yusef, más néven: Haji Yusif, más néven: Hajji Yasir, más néven: Hajji Yusif, más néven: Yusuf Abu-al-Karkh), született: 1957 körül, Iran. Címei: 1. Kermanshah, Iran, 2. Mehran Military Base, Ilam Province, Iran.

13.	SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Tehran, Iran.

II. CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK

„Abu Nidal Organisation” („Abu Nidal Szervezet”) – „ANO” (más néven: „Fatah Revolutionary Council” [„Fatah Forradalmi Tanács”], más néven: „Arab Revolutionary Brigades” [„Arab Forradalmi Brigádok”], más néven: „Black September” [„Fekete Szeptember”], más néven: „Revolutionary Organisation of Socialist Muslims” [„Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete”]).

2.	„Al-Aqsa Martyrs’ Brigade” („Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”).

3.	„Al-Aqsa e.V”.

4.	„Babbar Khalsa”.

5.	„Communist Party of the Philippines” („Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”), beleértve: „New People’s Army” („Új Néphadsereg”) – „NPA”, Philippines (Fülöp-szigetek).

6.	Directorate for Internal Security of the Iranian Ministry for Intelligence and Security (Az iráni Hírszerzési és Biztonsági Minisztérium Belső Biztonsági Igazgatósága).

7.	„Gama’a al-Islamiyya” (más néven: „Al-Gama’a al-Islamiyya”) („Islamic Group” [„Iszlám Csoport”] – „IG”).

8.	„İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi” – „IBDA-C” („Great Islamic Eastern Warriors Front” [„Nagy Iszlám Keleti Harci Front”]).

9.	„Hamas” („Hamász”), ideértve: „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”.

10.

„Hizballah Military Wing” („Hizballah Katonai Szárny”) (más néven: „Hezbollah Military Wing”, más néven: „Hizbullah Military Wing”, más néven: „Hizbollah Military Wing”, más néven: „Hezballah Military Wing”, más néven: „Hisbollah Military Wing”, más néven: „Hizbu’llah Military Wing”, más néven: „Hizb Allah Military Wing”, más néven: „Jihad Council” [„Dzsihád Tanács”] [és az irányítása alá tartozó valamennyi egység, ideértve: External Security Organisation {„Külső Biztonsági Szervezet”}]).

11.	„Hizbul Mujahideen” („Hizbul Mudzsahedin”) – „HM”.

12.	„Khalistan Zindabad Force” („Kalisztán Zindabad Erő”) – „KZF”.

13.	„Kurdistan Workers’ Party” („Kurd Munkáspárt”) – „PKK” (más néven: „KADEK”, más néven: „KONGRA-GEL”).

14.	„Liberation Tigers of Tamil Eelam” („A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei”) – „LTTE”.

15.	„Ejército de Liberación Nacional” („National Liberation Army” [„Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”]).

16.	„Palestinian Islamic Jihad” („Palesztin Iszlám Dzsihád”) – „PIJ”.

17.	„Popular Front for the Liberation of Palestine” („Népi Front Palesztina Felszabadításáért”) – „PFLP”.

18.	„Popular Front for the Liberation of Palestine – General Command” („Népi Front Palesztina Felszabadításáért – Főparancsnokság”) [más néven: „PFLP – General Command” {„PFLP – Főparancsnokság”}]).

19.	„Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven: „Devrimci Sol” [„Revolutionary Left”] {„Forradalmi Baloldal”}], más néven: „Dev Sol”) („Revolutionary People’s Liberation Army/Front/Party” [„Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”]).

20.	„Sendero Luminoso” („Shining Path” [„Fényes Ösvény”]) – „SL”.

21.	„Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven: „Kurdistan Freedom Falcons” [„Kurdisztáni Szabadság Sólymai”], más néven: „Kurdistan Freedom Hawks” [„Kurdisztáni Szabadság Héjái”]).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/5

A TANÁCS (EU) 2023/1506 RENDELETE

(2023. július 20.)

a bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2023/194 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2023/194 tanácsi rendelet (1) a 2023. évre meghatározza bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket. A tudományos szakvélemények közzétételének, valamint a harmadik országokkal folytatott konzultációk eredményeinek figyelembevétele érdekében módosítani kell az (EU) 2023/194 rendeletben megállapított teljes kifogható mennyiségeket (TAC).

(2)

Az (EU) 2023/194 rendelet 2023-ra az ICES 3a körzet uniós és norvég vizein halászott norvég garnélára (Pandalus borealis) ideiglenes TAC-ot határoz meg. Az Unió és Norvégia konzultációkat folytatott az ICES 3a körzetben és az ICES 4a körzet keleti részén a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó időszakban a norvég garnélára vonatkozó TAC szintjéről. E konzultációk lefolytatására a Tanács által 2023. június 12-én jóváhagyott uniós álláspont alapján került sor. Az Unió és Norvégia 2023. június 29-én az ICES 3a körzetre és az ICES 4a körzet keleti részére vonatkozóan 6 076 tonna TAC-ról állapodott meg, amelyből 4 253 tonnát az ICES 3a körzetnek kell kiosztani. Ez a TAC-szint annak a szintnek felel meg, amely az ICES említett állományra vonatkozó szakvéleményében a 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti időszakra vonatkozóan szerepelt volna, azon feltételezés alapján, hogy 2023 első felében nem használták ki teljes mértékben a halászati lehetőségeket, és hogy 2023. július 1-jén 900 tonna ki nem halászott mennyiség maradt. Az Unió és Norvégia által szolgáltatott fogási számadatok szerint ez utóbbi feltételezés megfelel a halászati lehetőségek 2023. július 1-jei felhasználási szintjének. Annak érdekében, hogy az ICES 3a körzetben a norvég garnélára vonatkozó TAC évente kétszeri meghatározásáról át lehessen térni az évente egyszeri meghatározásra: i. az említett állomány tekintetében 2023-ra vonatkozóan meghatározott ideiglenes TAC helyébe a 2023. január 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozó, a Norvégiával 2023. március 17-én történt megegyezésnek megfelelő szintű végleges TAC-nak kell lépnie; és ii. az említett állomány tekintetében a 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti időszakra vonatkozó TAC-ot a Norvégiával 2023. június 29-én történt megegyezésnek megfelelő szinten kell megállapítani.

(3)	Ezért az (EU) 2023/194 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Annak érdekében, hogy a halászat folytatódhasson, e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie.

(5)

E rendeletnek a norvég garnélára vonatkozó halászati lehetőségekkel kapcsolatos rendelkezéseit 2023. január 1-jétől, illetve 2023. július 1-jétől kell alkalmazni. Az ilyen visszamenőleges hatályú alkalmazás nem sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel az érintett halászati lehetőségek vagy növekednek, vagy azokat még nem merítették ki,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2023/194 rendelet módosítása

Az (EU) 2023/194 rendelet IA. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. A melléklet 2. pontját azonban 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A Tanács (EU) 2023/194 rendelete (2023. január 30.) bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról (HL L 28., 2023.1.31., 1. o.)

MELLÉKLET

Az IA. melléklet B. része a következőképpen módosul:

a norvég garnélának (Pandalus borealis) az ICES 3a körzetben folytatott halászatára vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:	norvég garnéla Pandalus borealis			Övezet:	3a (PRA/03A.)
Dánia		1 429	(1)	Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Svédország		769	(1)
Unió		2 198	(1)

TAC		4 117	(1)
(1)	Ez a kvóta kizárólag 2023. január 1-jétől június 30-ig halászható.”

a szöveg a norvég garnélának (Pandalus borealis) az ICES 3a körzetben folytatott halászatára vonatkozó táblázat után a következő táblázattal egészül ki:

„Faj:	norvég garnéla Pandalus borealis			Övezet:	3a (PRA/03A.2)
Dánia		1 476	(1)	Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Svédország		795	(1)
Unió		2 271	(1)

TAC		4 253	(1)
(1)	E kvóta kizárólag 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig halászható.”

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/8

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1507 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. július 20.)

az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” téma tekintetében a 2024-es referenciaévre vonatkozó adatkövetelmények technikai előírásainak, továbbá a metaadat-leírások és a minőségjelentések benyújtási határidejének az (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésére, valamint 17. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” téma biztosítja az EU digitális évtizedére vonatkozó digitális iránytű számára az EU 2030-ra kitűzött digitális céljainak nyomon követéséhez szükséges adatokat, például a vállalkozások digitális transzformációját tükröző digitális intenzitási mutatót. Emellett információt biztosít az Európa digitális teljesítményével és az Európai Bizottság „A digitális korra felkészült Európa” prioritásával kapcsolatos egyéb uniós szakpolitikák számára.

(2)	Az adatok minőségének értékelése és annak biztosítása érdekében, hogy az IKT-használatra és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó adatok összehasonlíthatók és harmonizáltak legyenek, az adatok közzététele előtt metaadat-leírást és minőségjelentést kell benyújtani.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/2152 rendelet I. mellékletében említett „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” téma tekintetében a tagállamok e rendelet mellékletének megfelelően továbbítják a Bizottságnak (az Eurostatnak) a 2024-es referenciaévre vonatkozó adatokat.

2. cikk

(1) A 2024-es referenciaév tekintetében az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” témára vonatkozó éves metaadat-leírást 2024. május 31-ig kell továbbítani a Bizottságnak (az Eurostatnak).

(2) A 2024-es referenciaév tekintetében az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” témára vonatkozó éves minőségjelentést 2024. november 5-ig kell továbbítani a Bizottságnak (az Eurostatnak).

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2019.12.17., 1. o.

MELLÉKLET

Az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” témára vonatkozó adatkövetelmények technikai előírásai

Kötelező/nem kötelező

Alkalmazási kör (szűrés)

Változó

Kötelező változók

i.	az összes vállalkozás esetében

(1)	a vállalkozás fő gazdasági tevékenysége az előző naptári évben

(2)	az alkalmazottak és az önálló vállalkozók átlagos száma az előző naptári évben

(3)	a forgalom teljes értéke (monetáris értelemben, héa nélkül) az előző naptári évben

(4)	az üzleti célú internet-hozzáféréssel rendelkező alkalmazottak és önálló vállalkozók száma vagy az összes alkalmazotthoz és önálló vállalkozóhoz viszonyított százalékos aránya

(5)	IKT-szakemberek alkalmazása

(6)	az IKT-hoz kapcsolódó készségek fejlesztésével kapcsolatos bármilyen képzés nyújtása a vállalkozás által foglalkoztatott IKT-szakemberek részére az előző naptári évben

(7)	az IKT-hoz kapcsolódó készségek fejlesztésével kapcsolatos bármilyen képzés nyújtása egyéb alkalmazottak részére az előző naptári évben

(8)	IKT-szakemberek felvétele vagy erre tett kísérlet az előző naptári évben

(9)

IKT-feladatkörök ellátása (például az IKT-infrastruktúra karbantartása, irodai szoftverek támogatása, vállalatirányítási szoftverek/rendszerek és/vagy webes megoldások, biztonság és adatvédelem fejlesztése és támogatása) saját alkalmazottak által (beleértve az anyavállalat vagy kapcsolt vállalkozás által alkalmazottakat is), az előző naptári évben

(10)	IKT-feladatkörök ellátása (például az IKT-infrastruktúra karbantartása, irodai szoftverek támogatása, vállalatirányítási szoftverek/rendszerek és/vagy webes megoldások, biztonság és adatvédelem fejlesztése és támogatása) külső szolgáltatók révén, az előző naptári évben

ii.	olyan alkalmazottakat és önálló vállalkozókat foglalkoztató vállalkozások esetében, akik rendelkeznek üzleti célú internet-hozzáféréssel

(11)	bármilyen típusú vezetékes internetkapcsolat használata

(12)	az alkalmazottak távoli hozzáféréssel rendelkeznek a vállalkozás e-mail rendszeréhez (számítógépeken vagy hordozható eszközökön, például okostelefonokon keresztül)

(13)	az alkalmazottak (számítógépeken vagy hordozható eszközökön, például okostelefonokon keresztül) távoli hozzáféréssel rendelkeznek a vállalkozás dokumentumaihoz (például fájlokhoz, táblázatokhoz, prezentációkhoz, ábrákhoz, fényképekhez)

(14)

az alkalmazottak (számítógépeken vagy hordozható eszközökön, például okostelefonokon keresztül) távoli hozzáféréssel rendelkeznek a vállalkozás üzleti alkalmazásaihoz vagy szoftvereihez (például könyveléshez, értékesítéshez, megrendelésekhez, ügyfélkapcsolat-kezeléshez (CRM) (kivéve a belső kommunikációhoz használt alkalmazásokat))

(15)	távülések lebonyolítása

(16)	termékek vagy szolgáltatások online értékesítése a vállalkozás weboldalain vagy alkalmazásain keresztül (beleértve az extraneteket is) az előző naptári évben

(17)	termékek vagy szolgáltatások online értékesítése az előző naptári évben több vállalkozás által, termékekkel vagy szolgáltatásokkal való kereskedelem céljából használt e-kereskedelmi piactérként működő weboldalakon vagy alkalmazásokon keresztül

(18)	termékek vagy szolgáltatások elektronikus adatcsere (EDI) alapú értékesítése (EDI alapú üzeneteken keresztül leadott megrendelések fogadása) az előző naptári évben

(19)	IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: hitelesítés erős jelszóval (pl. minimális hossz, számok és különleges karakterek használata, időszakonként változtatva)

(20)	IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: a vállalkozás IKT-rendszeréhez való hozzáféréshez használt biometrikus módszerekkel történő hitelesítés (például ujjnyomatokon, hangon, arcon alapuló hitelesítés)

(21)

IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: legalább két hitelesítési mechanizmus kombinációján alapuló hitelesítés (pl. felhasználó által meghatározott jelszó, egyszeri jelszó (OTP), biztonsági token segítségével generált vagy okostelefonon keresztül kapott kód, biometrikus módszer (például ujjnyomatokon, hangon, arcon alapuló módszer) kombinációja)

(22)	IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: adatok, dokumentumok vagy e-mailek titkosítása

(23)	IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: adatok külön helyre történő biztonsági másolata (ideértve a felhőalapú tárhelyeket)

(24)	IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: hálózati hozzáférés ellenőrzése (felhasználói jogok kezelése a vállalkozás hálózatában)

(25)	IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: virtuális magánhálózat (VPN), amely a magánhálózatot kiterjeszti a nyilvános hálózatra a nyilvános hálózaton keresztül történő biztonságos adatcsere lehetővé tétele érdekében)

(26)

IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: gyanús tevékenységek felderítésére használt IKT-biztonságfigyelő rendszer (például a felhasználók vagy az eszközök viselkedését, a hálózati forgalmat nyomon követő behatolásérzékelő vagy -megelőző rendszerek), kivéve a személyi számítógépek és útválasztók operációs rendszerében található vírusirtó szoftvereket és alapértelmezett tűzfal-megoldásokat

(27)	IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: az IKT-biztonsági események utáni elemzést lehetővé tevő naplófájlok karbantartása

(28)	IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: IKT-kockázatelemzés, vagyis IKT-biztonsági incidensek valószínűségének és következményeinek időszakos értékelése

(29)	IKT-biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: IKT-biztonsági vizsgálatok, például behatolásvizsgálatok elvégzése, védelmi riasztórendszer tesztelése, biztonsági intézkedések felülvizsgálata, készenléti rendszerek tesztelése

(30)	önkéntes képzések vagy a vállalaton belül rendelkezésre álló információk révén annak biztosítása, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek az IKT-biztonsággal kapcsolatos kérdéseket illetően fennálló kötelezettségeikkel (például intraneten lévő információk)

(31)	kötelező képzések vagy kötelező tananyag áttekintése révén annak biztosítása, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek az IKT-biztonsággal kapcsolatos kérdéseket illetően fennálló kötelezettségeikkel

(32)	szerződés (például munkaszerződés) révén annak biztosítása, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek az IKT-biztonsággal kapcsolatos kérdéseket illetően fennálló kötelezettségeikkel

(33)

az IKT-biztonsággal kapcsolatos intézkedésekre, gyakorlatokra vagy eljárásokra vonatkozó dokumentum(ok), például az IKT-biztonsággal, továbbá az alkalmazottak IKT-használattal kapcsolatos képzésére, az IKT-biztonsági intézkedésekre, az IKT-biztonsági intézkedések értékelésére, az IKT-biztonsági dokumentumok frissítésére vonatkozó tervekre vonatkozó adatok bizalmas kezelésével kapcsolatos dokumentumok rendelkezésre állása

(34)	Az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági események: IKT-szolgáltatások elérhetőségében bekövetkező fennakadás hardver- vagy szoftverproblémák miatt

(35)	Az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági események: IKT-szolgáltatások elérhetőségében bekövetkező fennakadás például külső, zsarolóvírus-támadások, szolgáltatásmegtagadással járó támadások miatt

(36)	Az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági incidensek: adatvesztés vagy adatromlás hardver- vagy szoftverproblémák miatt

(37)	Az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági incidensek: adatvesztés vagy adatromlás rosszindulatú szoftver vagy engedély nélküli behatolás által okozott fertőzés miatt

(38)	Az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági incidensek: bizalmas adatok kiszivárgása behatolás, a honlap forgalmának egy hamis weboldalra történő illegális átirányítása, adathalászati támadás, a saját alkalmazottak szándékos cselekedetei miatt

(39)	Az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági incidensek: bizalmas adatok kiszivárgása a saját alkalmazottak nem szándékos cselekedete miatt

(40)	az írott nyelv elemzését végző mesterséges intelligencián alapuló technológiák használata (például szövegbányászat)

(41)	a beszélt nyelvet géppel olvasható formátummá átalakító mesterséges intelligencián alapuló technológiák használata (beszédfelismerés)

(42)	írott vagy beszélt nyelvet generáló mesterséges intelligencián alapuló technológiák használata (természetes nyelv generálása, beszédszintézis)

(43)	tárgyakat vagy személyeket képek vagy videók alapján azonosító mesterséges intelligencián alapuló technológiák használata (képfelismerés, képfeldolgozás)

(44)	gépi tanulás (például mélytanulás) használata adatelemzés céljából

(45)	a különböző munkafolyamatok automatizálását vagy a döntéshozatal támogatását végző mesterséges intelligencián alapuló technológiák használata (például mesterséges intelligencián alapuló szoftveres robotikus folyamatautomatizálás)

(46)	a gépek fizikai mozgását a környezet megfigyelésén alapuló autonóm döntések révén lehetővé tévő mesterséges intelligencián alapuló technológiák használata (autonóm robotok, önvezető járművek, autonóm drónok)

iii.	bármilyen típusú vezetékes internetkapcsolatot használó vállalkozások esetében

(47)	a leggyorsabb vezetékes internetkapcsolat maximális szerződés szerinti letöltési sebessége a következő tartományokban: [0 Mbit/s, < 30 Mbit/s], [30 Mbit/s, < 100 Mbit/s], [100 Mbit/s, < 500 Mbit/s], [500 Mbit/s, < 1 Gbit/s], [≥ 1 Gbit/s]

(48)	a helyhez kötött internetkapcsolat(ok) sebességének elégségessége a vállalkozás tényleges igényeinek szempontjából

iv.

azon vállalkozások esetében, amelyek az előző naptári évben online értékesítettek termékeket és szolgáltatásokat a vállalkozás weboldalain keresztül vagy több vállalkozás által, termékekkel vagy szolgáltatásokkal való kereskedelem céljából használt e-kereskedelmi piactérként működő weboldalakon vagy alkalmazásokon keresztül

(49)	a termékek vagy szolgáltatások online értékesítésének értéke, vagy a termékek és szolgáltatások online értékesítése által generált teljes forgalom százalékos aránya az előző naptári évben

(50)	a magánfogyasztóknak történő online értékesítés által generált online értékesítés (fogyasztói értékesítés: B2C) értékének százalékos aránya az előző naptári évben

(51)	a más vállalkozásoknak (vállalkozások közötti értékesítés: B2B) és a közszférának (vállalkozások által a közszféra részére: B2G) történő online értékesítés által generált online értékesítés értékének százalékos aránya az előző naptári évben

(52)	a vállalkozás szerinti országban található ügyfeleknek történő online értékesítés az előző naptári évben

(53)	más tagállamokban található ügyfeleknek történő online értékesítés az előző naptári évben

(54)	a világ többi részén található ügyfeleknek történő online értékesítés az előző naptári évben

(55)	a vállalkozás weboldalain vagy alkalmazásain keresztül (az extranetek kivételével) generált online termék- vagy szolgáltatás-értékesítés értékének százalékos aránya az előző naptári évben

(56)	több vállalkozás által, termékekkel vagy szolgáltatásokkal való kereskedelem céljából használt e-kereskedelmi piactérként működő weboldalakon vagy alkalmazásokon keresztül generált online termék- vagy szolgáltatás-értékesítés értékének százalékos aránya az előző naptári évben

vi.	azon vállalkozások esetében, amelyek az előző naptári évben EDI-alapú termék- és szolgáltatás-értékesítést végeztek

(57)	a termékek vagy szolgáltatások EDI-alapú értékesítésének értéke, illetve a termékek vagy szolgáltatások EDI-alapú értékesítése által generált teljes forgalom százalékos aránya az előző naptári évben

vii.	az előző naptári évben IKT-szakembereket felvevő vagy erre kísérletet tevő vállalkozások esetében

(58)	IKT-szakembert igénylő, nehezen betölthető üres álláshelyek rendelkezésre állása

viii.

kifejezetten a (40)–(46) kötelező változóra vonatkoztatva, mesterséges intelligencián alapuló technológiákat használó vállalkozások esetében

(59)

mesterséges intelligencián alapuló szoftver vagy rendszerek használata marketing vagy értékesítés céljából (például ügyfélprofil-alkotás, ároptimalizálás, személyre szabott marketingajánlatok, gépi tanuláson alapuló piacelemzés, természetes nyelvi feldolgozáson alapuló chatbotok használata ügyféltámogatás céljából, megrendelések feldolgozását végző autonóm robotok)

(60)

mesterséges intelligencián alapuló szoftver vagy rendszerek használata termelési vagy szolgáltatási folyamatokban (például gépi tanuláson alapuló prediktív karbantartás vagy folyamatoptimalizálás, számítógépes látáson alapuló termékosztályozó vagy termékhibákat feltáró eszközök, a gyártás felügyeletére, biztonsági vagy ellenőrzési feladatokra szolgáló autonóm drónok, autonóm robotok által végzett összeszerelési munkák)

(61)

mesterséges intelligencián alapuló szoftver vagy rendszerek használata vállalati ügyvitel vagy irányítás szervezése céljából (például gépi tanuláson és/vagy természetes nyelvi feldolgozáson alapuló virtuális üzleti asszisztensek (például dokumentumszerkesztéshez), gépi tanuláson alapuló adatelemzés vagy stratégiai döntéshozatal (például kockázatértékelés), gépi tanuláson alapuló tervezés vagy üzleti előrejelzés, gépi tanuláson vagy természetes nyelvi feldolgozáson alapuló emberierőforrás-menedzsment (például pályázók előválogatása, profilalkotás az alkalmazottakról vagy teljesítményelemzés)

(62)	mesterséges intelligencián alapuló szoftver vagy rendszerek használata a logisztika területén (például raktárakban csomagok összeállítására szolgáló autonóm robotok, csomagküldést, nyomon követést, elosztást vagy szétválogatást végző autonóm robotok, gépi tanuláson alapuló útvonaloptimalizálás)

(63)	mesterséges intelligencián alapuló szoftver vagy rendszerek használata IKT-biztonság céljából (például az IKT-felhasználók hitelesítésére szolgáló, számítógépes látáson alapuló arcfelismerés, kibertámadások észlelése és megelőzése gépi tanulás alapján)

(64)

mesterséges intelligencián alapuló szoftver vagy rendszerek használata a számvitel, a kontrolling vagy a pénzügyi irányítás területén (például a pénzügyi döntések meghozatalát segítő adatok gépi tanuláson alapuló elemzése, gépi tanuláson alapuló számlafeldolgozás, gépi tanulás vagy természetes nyelvi feldolgozás könyvelési feladatok esetében)

(65)

a mesterséges intelligencián alapuló szoftver vagy rendszerek használata a kutatás-fejlesztés (K+F) vagy innovációs tevékenység céljából, kivéve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatást (például adatelemzés végzése kutatás, kutatási problémák megoldása, új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék/szolgáltatás gépi tanuláson alapuló kifejlesztése céljából)

Nem kötelező változók

i.	olyan alkalmazottakat és önálló vállalkozókat foglalkoztató vállalkozások esetében, akik rendelkeznek üzleti célú internet-hozzáféréssel

(1)	a vállalkozás által biztosított, mobiltelefon-hálózaton keresztüli internetkapcsolatot lehetővé tevő hordozható eszközt üzleti célból használó alkalmazottak száma vagy az összes alkalmazotthoz viszonyított százalékos aránya

(2)	fizetés az internetes hirdetésekért (például a keresőmotorokon, a közösségi médiában, más weboldalakon vagy alkalmazásokon történő hirdetések)

ii.	azon vállalkozások esetében, amelyek fizetnek az internetes hirdetésekért

(3)	célzott hirdetések használata az internetfelhasználók által keresett tartalom vagy kulcsszavak alapján

(4)	célzott hirdetések használata az internetfelhasználók korábbi tevékenységeinek követése vagy profilja alapján

(5)	célzott hirdetések használata az internetfelhasználók földrajzi helymeghatározása alapján

(6)	a (3), (4) vagy (5) nem kötelező változókban meghatározottaktól eltérő, bármilyen más internetes célzott hirdetési módszer alkalmazása

iii.	a következő földrajzi területek közül legalább kettőben található ügyfelek részére online értékesítést végző vállalkozások esetében: belföldön, más tagállamban vagy a világ többi részén az előző naptári évben

(7)	a vállalkozás szerinti országban található ügyfeleknek történő online értékesítés által generált online értékesítés értékének százalékos aránya az előző naptári évben

(8)	más tagállamokban található ügyfeleknek történő online értékesítés által generált online értékesítés értékének százalékos aránya az előző naptári évben

(9)	a világ többi részén található ügyfeleknek történő online értékesítés által generált online értékesítés értékének százalékos aránya az előző naptári évben

iv.	nehezen betölthető IKT-szakemberi állásokkal rendelkező vállalkozások esetében, amikor az előző naptári évben IKT-szakembereket próbáltak felvenni

(10)	IKT-szakemberek felvételekor a jelentkezések hiánya miatt tapasztalt nehézségek az előző naptári évben

(11)	az IKT-szakemberek felvételének nehézségei az előző naptári évben a pályázók információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó, oktatási és/vagy képzési képesítések hiánya miatt

(12)	az IKT-szakemberek felvétele terén tapasztalt nehézségek az előző naptári évben, a pályázók megfelelő szakmai tapasztalatának hiánya miatt

(13)	az IKT-szakemberek felvétele terén tapasztalt nehézségek az előző naptári évben, a pályázók túl magas bérigénye miatt

v.	az IKT-biztonsággal kapcsolatos intézkedésekről, gyakorlatokról vagy eljárásokról szóló dokumentummal(okkal) rendelkező vállalkozások

(14)

az IKT-biztonsággal kapcsolatos intézkedésekről, gyakorlatokról vagy eljárásokról szóló vállalati dokumentum(ok) létrehozásának vagy legfrissebb felülvizsgálatának időpontja: az elmúlt tizenkét hónapban, több mint tizenkét hónapja és legfeljebb huszonnégy hónappal ezelőtt, több mint huszonnégy hónappal ezelőtt

vi.	kifejezetten a (40)–(46) kötelező változóra vonatkoztatva, mesterséges intelligencián alapuló technológiákat használó vállalkozások esetében

(15)	a mesterséges intelligencián alapuló szoftvereket és rendszereket saját alkalmazottak fejlesztették ki (beleértve az anyavállalatnál vagy kapcsolt vállalkozásnál foglalkoztatott alkalmazottakat is)

(16)	a kereskedelmi, mesterséges intelligencián alapuló szoftvereket vagy rendszereket saját alkalmazottak módosították (beleértve az anyavállalatnál vagy kapcsolt vállalkozásnál foglalkoztatott alkalmazottakat is)

(17)	a nyílt forráskódú, mesterséges intelligencián alapuló szoftvereket vagy rendszereket saját alkalmazottak módosították (beleértve az anyavállalatnál vagy kapcsolt vállalkozásnál foglalkoztatott alkalmazottakat is)

(18)	a használatra kész kereskedelmi, mesterséges intelligencián alapuló szoftvereket vagy rendszereket megvásárolták (azokat az eseteket is beleértve, amikor azokat már beépítették egy vásárolt termékbe vagy rendszerbe)

(19)	külső szolgáltatókat bíztak meg mesterséges intelligencián alapuló szoftverek és rendszerek kifejlesztésével vagy módosításával

(20)	mesterséges intelligencián alapuló technológiákat használó személyekre vonatkozó adatok (például nem, életkor, faji vagy etnikai származás, fogyatékosság, vallás vagy meggyőződés, szexuális irányultság, arcképmások, vásárlás, foglalkozás vagy lakcím) kezelése

vii.	a személyek adatainak feldolgozására mesterséges intelligencián alapuló technológiákat használó vállalkozások esetében

(21)

olyan intézkedések (például a különböző gépi tanulási modellek eredményeinek elemzése, a gépi tanulási modell betanításához használt adatkészlet vizsgálata, továbbá a meglévő adatokból további adatpontokat – azaz szintetikus adatokat – mesterségesen generáló technikákat használó adatbővítés) megléte annak vizsgálatára, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák által generált eredmények alapján felmerül-e előítélet a személyek neme, életkora, faji vagy etnikai származása, fogyatékossága, vallása vagy meggyőződése, szexuális irányultsága miatt

viii.

kifejezetten a (40)–(46) kötelező változóra vonatkoztatva, mesterséges intelligencián alapuló technológiákat egyáltalán nem használó vállalkozások esetében

(22)	kifejezetten a (40)–(46) kötelező változóra vonatkoztatva bármilyen, mesterséges intelligencián alapuló technológia használatának mérlegelése

ix.	kifejezetten a (40)–(46) kötelező változóra vonatkoztatva, mesterséges intelligencián alapuló technológiákat nem használó, azonban annak használatát mérlegelő vállalkozások esetében

(23)	a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat azért nem használják, mert a költségek túl magasnak tűnnek

(24)	a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat azért nem használják, mert a vállalkozás nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel

(25)	a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat azért nem használják, mert azok nem kompatibilisek a meglévő berendezésekkel, szoftverekkel vagy rendszerekkel

(26)	a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat azért nem használják, mert nehézségek merülnek fel a szükséges adatok rendelkezésre állásával vagy minőségével kapcsolatban

(27)	a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat azért nem használják, mert aggályok merülnek fel az adatvédelem és a magánélet megsértésével kapcsolatban

(28)	a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat azért nem használják, mert a jogi következmények nem egyértelműek (például felelősség mesterséges intelligencia használatával okozott kár esetén)

(29)	etikai megfontolások miatt nem használják a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat

(30)	a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat azért nem használják, mert azok nem hasznosak a vállalkozás számára

Mértékegység

Abszolút számok, a nemzeti valutában (ezer egység) kifejezett forgalomra vagy a (teljes) forgalom százalékos arányára vonatkozó jellemzők kivételével

Statisztikai sokaság

Tevékenység szerinti lefedettség

NACE Rev. 2 szerinti C–J, L–N nemzetgazdasági ágak és 95.1. alágazat

Gazdasági méretosztály szerinti lefedettség

Legalább 10 alkalmazottat és önálló vállalkozót foglalkoztató vállalkozások. Opcionálisan a kevesebb mint 10 alkalmazottat és önálló vállalkozót foglalkoztató vállalkozások is belefoglalhatók

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

nemzeti aggregátumok kiszámításához

—	NACE Rev. 2 szerinti nemzetgazdasági ágak és alágazat aggregátumai: C+D+E+F+G+H+I+J+L+M+N+95.1, D+E

—	NACE Rev. 2 szerinti nemzetgazdasági ágak C, F, G, H, I, J, L, M, N

—	NACE Rev. 2 szerinti ágazatok: 47, 55

—	NACE Rev. 2 szerinti ágazatok aggregátumai: 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 + 16 + 17 + 18, 19 + 20 + 21 + 22 + 23, 24 + 25, 26 + 27 + 28 + 29 + 30 + 31 + 32 + 33

—	NACE Rev. 2 szerinti ágazatok és alágazatok aggregátuma: 26.1 + 26.2 + 26.3 + 26.4 + 26.8 + 46.5 + 58.2 + 61 + 62 + 63.1 + 95.1

kizárólag az európai összegekhez való hozzájárulás esetében

—	NACE Rev. 2 szerinti nemzetgazdasági ágak D, E

—	NACE Rev. 2 szerinti ágazatok: 19, 20, 21, 26, 27, 28, 45, 46, 61, 72, 79

—	NACE Rev. 2 szerinti alágazatok: 95.1

—	NACE Rev. 2 szerinti ágazatok aggregátumai: 10 + 11 + 12, 13 + 14 + 15, 16 + 17 + 18, 22 + 23, 29 + 30, 31 + 32 + 33, 58 + 59 + 60, 62 + 63, 69 + 70 + 71, 73 + 74 + 75, 77 + 78 + 80 + 81 + 82

Az alkalmazottak és önálló vállalkozók létszámának gazdasági méretosztálya: 10+, 10–49, 50–249, 250+; opcionális: 0–9, 0–1, 2–9

Adattovábbítási határidő

2024. október 5.

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/17

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1508 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. július 20.)

a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokból, valamint a területalapú és állatállomány-alapú vidékfejlesztési beavatkozásokból folyósított előlegfizetések szintje kapcsán a 2023-as év tekintetében az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől való eltérésről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 44. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikke (2) bekezdése második albekezdésének értelmében a tagállamok október 16. és november 30. között a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások esetében legfeljebb 50 %-os mértékű, valamint december 1. előtt az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) említett területalapú és állatállomány-alapú vidékfejlesztési beavatkozások esetében legfeljebb 75 %-os mértékű előleget fizethetnek.

(2)

A Covid19-világjárvány és annak az élelmiszer-ellátási láncra gyakorolt hatása, valamint az energia és a mezőgazdasági inputanyag árának 2021 ősze óta tapasztalt emelkedése nyomás alá helyezte a mezőgazdasági ágazatot. Ezenkívül Oroszország Ukrajna elleni inváziója is tovább súlyosbította a helyzetet, és további negatív hatást gyakorolt a mezőgazdasági ágazatra. Az inputárak, például az energia, a műtrágya és a takarmány költségei minden mezőgazdasági ágazatban jelentősen megnövekedtek.

(3)

Ennek eredményeként 2022-ben az energia és a műtrágya költségeinek az összes folyó termelőfelhasználáson belüli aránya jelentősen nőtt, ami a szántóföldi növények és az állandó kultúrák esetében az eddig tapasztalt legnagyobb növekedés volt, melynek oka mindkét esetben a műtrágya árától való függés. A műtrágya ára továbbra is példátlanul magas szinten van. Az adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelők erre a trágyahasználat csökkentésével reagáltak, aminek a terméshozamra, valamint az élelmiszer és a takarmány minőségére gyakorolt negatív hatásai egyelőre bizonytalanok.

(4)	Az Unióban a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ellátási lánc szereplői által használt egyéb bemeneti anyagok, például a növényvédő szerek, az állategészségügyi kezelések, a gépek és a csomagolás ára az általános inflációval összhangban emelkedett.

(5)	Az utóbbi időben a legtöbb mezőgazdasági árucikk, például a gabonafélék, az olajos magvak és a tejtermékek ára jelentősen csökkent. Néhány tagállamban az inputárak és a nyersanyagárak közötti arány romlása miatt különösen nehéz a helyzet.

(6)

Az egyes régiók kedvezőtlen meteorológiai eseményei, például a szélsőséges aszályok és árvizek mellett e körülmények felelősek a mezőgazdasági termelők likviditási problémáiért. E likviditási problémák kezelése érdekében engedélyezni kell a tagállamoknak, hogy a 2023-as igénylési évben magasabb előleget folyósítsanak.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának és a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak a véleményével.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjától eltérve a tagállamok a 2023-as igénylési évben legfeljebb 70 % előleget folyósíthatnak az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének II. fejezetében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, valamint a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) IV. fejezetében és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) IV. fejezetében említett intézkedések esetében.

(2) Az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikke (2) bekezdése második albekezdésének b) pontjától eltérve a tagállamok a 2023-as igénylési évben legfeljebb 85 % előleget folyósíthatnak az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének IV. fejezete szerinti területalapú és állatállomány-alapú vidékfejlesztési beavatkozások esetében.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 435., 2021.12.6., 187. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/19

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1509 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. július 20.)

a területalapú, illetve állattartáshoz kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedésekből folyósított előlegfizetések szintje kapcsán a 2023-as év tekintetében az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 75. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésétől való eltérésről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 75. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 104. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontja iv. alpontja értelmében az 1306/2013/EU rendelet 75. cikke továbbra is alkalmazandó az EMVA tekintetében a kedvezményezetteknél felmerült kiadásokra és a kifizető ügynökség által az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtása keretében teljesített kifizetésekre.

(2)	Az 1306/2013/EU rendelet 75. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének értelmében a tagállamok az 1305/2013/EU rendelet szerinti területalapú és állattartáshoz kapcsolódó vidékfejlesztési támogatásokból legfeljebb 75 % előleget folyósíthatnak.

(3)

(4)

(5)	Az Unióban a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ellátási lánc szereplői által használt egyéb bemeneti anyagok, például a növényvédő szerek, az állategészségügyi kezelések, a gépek és a csomagolás ára az általános inflációval összhangban emelkedett.

(6)	Az utóbbi időben a legtöbb mezőgazdasági árucikk, például a gabonafélék, az olajos magvak és a tejtermékek ára jelentősen csökkent. Néhány tagállamban az inputárak és a nyersanyagárak közötti arány romlása miatt különösen nehéz a helyzet.

(7)

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának és a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak a véleményével.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1306/2013/EU rendelet 75. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve a tagállamok a 2023-as igénylési évben legfeljebb 85 % előleget folyósíthatnak az említett rendelet 67. cikkének (2) bekezdése szerinti vidékfejlesztési támogatásokból.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/21

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1510 RENDELETE

(2023. július 20.)

az (EU) 2023/915 rendeletnek a tigrismogyoróban és egyes termesztett gombákban előforduló kadmium felső határértéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2023/915 bizottsági rendelet (2) megállapítja a különböző élelmiszerek kadmiumtartalmának felső határát.

(2)

2009. január 30-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) tudományos szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben előforduló kadmiumról (3). A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a kadmium elsősorban a vesékre nézve toxikus hatású, különösen a proximális tubuláris sejtekre, ahol idővel felhalmozódik, és veseműködési zavart okozhat. Tekintettel a kadmium vesékre gyakorolt toxikus hatásaira, a Hatóság a kadmium megengedhető heti bevitelét 2,5 μg/testtömegkilogrammban állapította meg. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a felnőttek átlagos expozíciója Unió-szerte megközelíti vagy kissé meghaladja a megengedhető heti bevitel értékét. A Hatóság továbbá azt is megállapította, hogy a lakosság olyan alcsoportjai, mint a vegetáriánusok, a gyermekek, a dohányosok és az erősen szennyezett területeken élők, a megengedhető heti bevitel értékét körülbelül a kétszeresével is meghaladhatják. Ezért a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi kadmiumexpozíciót csökkenteni kell a lakosság szintjén. E vélemény nyomán a Hatóság 2012. január 17-én tudományos jelentést adott ki, amelyben megerősítette, hogy a gyermekek és a felnőttek 95. percentilis értékű expozíciója meghaladhatja az egészségszempontú irányértékeket (4).

(3)

A Hatóság tudományos szakvéleményét és tudományos jelentését figyelembe véve a 488/2014/EU bizottsági rendelet új felső határértékeket állapított meg a kadmium tekintetében a bébiételekre és a csokoládé- és kakaótermékekre vonatkozóan (5). A Bizottság elfogadta a 2014/193/EU ajánlását (6), amelyben felszólította a tagállamokat annak biztosítására, hogy a már rendelkezésre álló, a kadmium csökkentésére irányuló módszerekkel kapcsolatban nyújtsanak tájékoztatást, és népszerűsítsék azokat a mezőgazdasági termelők körében, továbbá kezdjék meg vagy folytassák azok végrehajtását, az élelmiszerek kadmiumtartalmára vonatkozó adatok gyűjtésével pedig rendszeresen kövessék nyomon a kadmium csökkentésére irányuló intézkedések előrehaladását, valamint 2018 februárjáig jelentsék be az adatokat, különösen a felső határértéket megközelítő vagy azt meghaladó kadmiumszintek vonatkozásában.

(4)	A kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtását követően gyűjtött előfordulási adatok alapján az (EU) 2021/1323 bizottsági rendelet (7) által az élelmiszerek széles körében csökkentették a kadmium felső határértékét.

(5)	Az (EU) 2021/1323 rendelet közzététele óta új adatok váltak elérhetővé a tigrismogyoróra és néhány kevésbé fogyasztott termesztett gombafajra vonatkozóan.

(6)

A tigrismogyoróra a retekben előforduló kadmium felső határértéke vonatkozik, amelyet az (EU) 2021/1323 rendelettel 0,10 mg/kg-ról 0,020 mg/kg-ra csökkentettek. Ezt a felső határértéket az akkoriban rendelkezésre álló előfordulási adatok alapján csökkentették a retek árucsoportján (Raphanus sativus var. sativus) belül a leggyakrabban fogyasztott fajokra vonatkozóan. Időközben azonban újabb előfordulási adatok váltak elérhetővé kifejezetten a tigrismogyoróra vonatkozóan, amelyek azt mutatják, hogy a tigrismogyoró magasabb kadmiumkoncentrációt tartalmaz, mint más retkek. Ezért egyértelművé vált, hogy a tigrismogyoró kadmiumtartalmára megállapított felső határérték nincs összhangban az „észszerűen elérhető legalacsonyabb szint” elvével. Továbbá, tekintettel a tigrismogyoró alacsony fogyasztási mennyiségére, hozzájárulása a fogyasztók kadmiumexpozíciójához korlátozott.

(7)

Az (EU) 2021/1323 rendelet a termesztett gombákra – köztük az Agaricus bisporusra, a Lentinula edodesre és a Pleurotus ostreatusra – vonatkozó 0,20 mg/kg felső határértéket és a más termesztett gombákra vonatkozó 1,0 mg/kg felső határértéket a Lentinula edodes és a Pleurotus ostreatus esetében 0,15 mg/kg-ra, és minden más termesztett gomba, köztük az Agaricus bisporus esetében 0,050 mg/kg-ra csökkentette. A Lentinula edodestől és a Pleurotus ostreatustól eltérő termesztett gombákra vonatkozó felső határértéket az ezen árucsoportba tartozó leginkább fogyasztott fajokra (Agaricus bisporus) vonatkozó, akkor rendelkezésre álló előfordulási adatok alapján csökkentették. Időközben azonban az Agaricus bisporusnál, a Lentinula edodesnél és a Pleurotus ostreatusnál kevésbé fogyasztott termesztett gombák egyes fajaira vonatkozóan újabb adatok váltak elérhetővé, amelyek azt mutatják, hogy ezek magasabb kadmiumkoncentrációt tartalmaznak, mint az Agaricus bisporus. Ezért egyértelművé vált, hogy az Agaricus bisporustól, a Lentinula edodestől és a Pleurotus ostreatustól eltérő termesztett gombák kadmiumtartalmára megállapított felső határérték nincs összhangban az „észszerűen elérhető legalacsonyabb szint” elvével. Továbbá, mivel az Agaricus bisporus, a Lentinula edodes és a Pleurotus ostreatus faj teszi ki az Unióban fogyasztott gombák teljes mennyiségének legnagyobb részét, a többi termesztett gomba csak korlátozott mértékben járul hozzá a fogyasztók kadmiumexpozícióhoz.

(8)

Az „észszerűen elérhető legalacsonyabb szint” elvének figyelembevétele, valamint a tigrismogyoró és az Agaricus bisporustól, a Lentinula edodestől és a Pleurotus ostreatustól eltérő termesztett gombák túlzott meg nem felelési arányainak elkerülése érdekében, az élelmiszer-biztonság magas szintjének fenntartása mellett növelni kell az említett fajok kadmiumtartalmára vonatkozó felső határértékeket.

(9)	Az (EU) 2023/915 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2023/915 rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2023/915 rendelete (2023. április 25.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeiről és az 1881/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2023.5.5., 103. o.)

(3) Az EFSA élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM); Tudományos szakvélemény az élelmiszerekben előforduló kadmiumról (Scientific opinion on cadmium in food.) EFSA Journal 2009(980) 1-139, https://doi.org/10.2903/j.efsa.2009.980.

(4) Az EFSA tudományos jelentése az étrendi kadmiumexpozícióról az európai lakosság körében (Scientific Report of EFSA on Cadmium dietary exposure in the European population). EFSA Journal 2012;10(1):2551, 37 o., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2012.2551.

(5) A Bizottság 488/2014/EU rendelete (2014. május 12.) az 1881/2006/EK rendeletnek az élelmiszerekben előforduló kadmium felső határértékei tekintetében történő módosításáról (HL L 138., 2014.5.13., 75. o.).

(6) A Bizottság 2014/193/EU ajánlása (2014. április 4.) az élelmiszerekben előforduló kadmium csökkentéséről (HL L 104., 2014.4.8., 80. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2021/1323 rendelete (2021. augusztus 10.) az 1881/2006/EK rendeletnek az élelmiszerekben előforduló kadmium felső határértékei tekintetében történő módosításáról (HL L 288., 2021.8.11., 13. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2023/915 rendelet melléklete 3. szakaszának (Fémek és egyéb elemek) 3.2. alszakasza (Kadmium) a következőképpen módosul:

a 3.2.2. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.2.	Gyökér- és gumós zöldségek		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.2.2.1.	Gyökér- és gumós zöldségek a 3.2.2.2., 3.2.2.3., 3.2.2.4., 3.2.2.5., 3.2.2.6. és 3.2.2.7. pontban felsorolt termékek kivételével	0,10	A burgonya esetében a felső határérték a hámozott burgonyára alkalmazandó.”
3.2.2.2.	Cékla	0,060
3.2.2.3.	Gumós zeller	0,15
3.2.2.4.	Torma, paszternák, saláta bakszakáll	0,20
3.2.2.5.	Retek, a tigrismogyoró kivételével	0,020
3.2.2.6.	Tigrismogyoró	0,10
3.2.2.7.	Trópusi gyökér- és gyökgumós zöldségek, petrezselyemgyökér, tarlórépa	0,050

a 3.2.9. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.9.	Gomba		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.”
3.2.9.1.	Agaricus bisporus	0,050
3.2.9.2.	Termesztett gomba, az Agaricus bisporus kivételével	0,15
3.2.9.3.	Vadon termő gomba	0,50

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/25

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1511 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. július 20.)

az (EU) 2018/2019 és az (EU) 2020/1213 végrehajtási rendeletnek a Malus sylvestris bizonyos, az Egyesült Királyságból származó, ültetésre szánt növényei tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 42. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet (2) előzetes kockázatértékelés alapján megállapítja a magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét.

(2)	Előzetes kockázatértékelést követően a harmadik országból származó, ültetésre szánt növények közül 34 nemzetséget és egy fajt magas kockázatú növényként átmenetileg felvettek az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő jegyzékbe. A jegyzékben a Malus Mill. nemzetség is szerepel.

(3)

Az (EU) 2020/1213 bizottsági végrehajtási rendelet (3) meghatározza az egyes olyan növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatalára vonatkozó növényegészségügyi intézkedéseket, amelyeket az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendelet mellékletéből töröltek, de amelyek vonatkozásában a növényegészségügyi kockázatokat még nem értékelték teljeskörűen. Ennek az az oka, hogy az említett növények egy vagy több károsítója még nem szerepel az uniós zárlati károsítóknak az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendeletben (4) foglalt jegyzékében, de lehetséges, hogy egy további teljeskörű kockázatértékelést követően megfelelnek a jegyzékbe vétel feltételeinek.

(4)

2022. március 4-én az Egyesült Királyság (5) kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az alábbiak Unióba történő kivitelének engedélyezése iránt: a Malus sylvestris legfeljebb hétéves, szabadgyökerű, a szár aljánál legfeljebb 40 mm átmérőjű, ültetésre szánt növényei; valamint a Malus sylvestris legfeljebb hétéves, termesztőközegben lévő, a szár aljánál legfeljebb 40 mm átmérőjű, ültetésre szánt növényei (a továbbiakban: érintett növények). A kérelemhez csatolták a vonatkozó technikai dokumentációt.

(5)

2023. május 24-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) tudományos szakvéleményt fogadott el az Egyesült Királyságból származó érintett növények kockázatértékeléséről (6). A Hatóság megállapította, hogy a Colletotrichum aenigma, a Meloidogyne mali, az Eulecanium excrescens, a Takahashia japonica, a Tobacco ringspot virus, a Tomato ringspot virus és az Erwinia amylovora a szóban forgó növények szempontjából releváns károsítók.

(6)

A Hatóság értékelte a Colletotrichum aenigma, a Meloidogyne mali, az Eulecanium excrescens, a Takahashia japonica, a Tobacco ringspot virus és a Tomato ringspot virus dokumentációjában leírt kockázatcsökkentő intézkedéseket, és megbecsülte az érintett növények e károsítóktól való mentességének valószínűségét. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett növények nagy valószínűséggel mentesek az említett károsítóktól. Az Erwinia amylovora tekintetében a Hatóság értékelte, hogy teljesülnek-e a Malus Mill. növényei esetében – a termés és a vetőmag kivételével – az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet X. mellékletének 9. pontjában felsorolt meghatározott védett zónákba történő behozatalára és az ilyen zónákon belüli szállítására vonatkozó különleges előírások. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság teljesíti ezeket a különleges előírásokat.

(7)	E szakvélemény alapján úgy tekinthető, hogy az érintett növények Unióba történő behozatalából eredő növényegészségügyi kockázat elfogadható szintre csökken, amennyiben megfelelő intézkedéseket alkalmaznak az említett növényekhez kapcsolódó károsítók jelentette kockázat kezelésére.

(8)

Az Egyesült Királyság által a technikai dokumentációban leírt intézkedések elegendőnek tekinthetők ahhoz, hogy elfogadható szintre csökkenjen az érintett növények Unió területére történő behozatalából eredő kockázat. Az említett intézkedéseket ezért növényegészségügyi behozatali követelményekként kell meghatározni annak érdekében, hogy az érintett növények behozatala esetén az Unió területének növényegészségügyi védelme biztosított legyen.

(9)	Következésképpen az érintett növényeket a továbbiakban nem kell magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növényeknek tekinteni.

(10)	Az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az Erwinia amylovora bizonyos védett zónák tekintetében védett zónás zárlati károsítóként, az Unió területének többi része tekintetében pedig uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsító szerepel az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet III., illetve IV. mellékletében. Az említett rendelet X. mellékletének 9. pontja különleges előírásokat tartalmaz a károsító meghatározott védett zónákba történő behurcolásának és azokon belüli elterjedésének megakadályozása érdekében. Az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. melléklete az uniós zárlati károsítók között felsorolja a Tobacco ringspot virus és a Tomato ringspot virus károsítót.

(12)

A Colletotrichum aenigma, az Eulecanium excrescens és a Takahashia japonica még nem szerepel az uniós zárlati károsítóknak az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendeletben foglalt jegyzékében. A szóban forgó károsítókra vonatkozó teljeskörű kockázatértékelésnek rendelkezésre kell állnia annak megállapításához, hogy a károsítók megfelelnek-e az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletében, az Egyesült Királyságból származó érintett növények pedig az említett rendelet VII. mellékletében szereplő jegyzékbe történő felvétel feltételeinek, a vonatkozó intézkedésekkel együtt.

(13)	Az (EU) 2020/1213 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

A Meloidogyne mali még nem szerepel az uniós zárlati károsítók jegyzékében. Az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) 2017 szeptemberében közzétette a szóban forgó károsítóra vonatkozó kockázatelemzést (7). A tagállamokkal folytatott egyeztetések alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a károsítót nem szükséges uniós zárlati károsítóként vagy uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítóként szabályozni, mivel annak ellenére, hogy egyes tagállamokban hosszú ideje jelen van anélkül, hogy hatósági ellenőrzési intézkedéseket hoztak volna, az e tagállamokban általa jelentett növényegészségügyi kockázat csekélynek tekinthető. Következésképpen e károsító tekintetében nem szükséges megállapítani behozatali követelményeket.

(15)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az (EU) 2020/1213 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2) A Bizottság (EU) 2018/2019 végrehajtási rendelete (2018. december 18.) az (EU) 2016/2031 rendelet 42. cikke értelmében magas növényegészségügyi kockázatot jelentő növények, növényi termékek és egyéb anyagok ideiglenes jegyzékének és az Unióba való behozatal tekintetében az említett rendelet 73. cikkében előírt növényegészségügyi bizonyítvány követelménye alól mentesülő növények jegyzékének létrehozásáról (HL L 323., 2018.12.19., 10. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2020/1213 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 21.) az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendelet mellékletéből törölt egyes növények, növényi termékek és egyéb áruk Unióba történő behozatalára vonatkozó növényegészségügyi intézkedésekről (HL L 275., 2020.8.24., 5. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o.).

(5) A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással és különösen az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének az említett jegyzőkönyv 2. mellékletével összefüggésben értelmezett (4) bekezdésével összhangban e jogszabály alkalmazásában az Egyesült Királyságra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok nem foglalják magukban Észak-Írországot.

(6) EFSA PLH Panel (az EFSA növényegészségügyi tudományos testülete), 2022. Scientific Opinion on the commodity risk assessment of Malus sylvestris plants from United Kingdom (Tudományos szakvélemény az Egyesült Királyságból származó Malus sylvestris növények árukockázatának értékeléséről). EFSA Journal 2023;21(6):8076, 122. o. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2023.8076

(7) EPPO (2017) Pest risk analysis for Meloidogyne mali (A Meloidogyne mali károsítóra vonatkozó kockázatelemzés). EPPO, Párizs. Elérhető a következő internetcímeken: http://www.eppo.int/QUARANTINE/Pest_Risk_Analysis/PRA_intro.htm és https://gd.eppo.int/taxon/MELGMA.

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2018/2019 végrehajtási rendelet mellékletének 1. pontjában a táblázat második oszlopában („Leírás”) a Malus Mill.-re vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Malus Mill., kivéve:

—	a Malus domestica Szerbiából származó, ültetésre szánt, egy és két év közötti, szabadgyökerű, nyugalmi állapotú, levelektől mentes oltott növényei,

—	a Malus domestica Moldovából származó, ültetésre szánt, legfeljebb hároméves, szabadgyökerű, nyugalmi állapotú, levelektől mentes oltott növényei,

—	a Malus domestica Ukrajnából származó, legfeljebb hároméves, szabadgyökerű, nyugalmi állapotú, levelektől mentes alanyvesszői,

—	a Malus domestica Ukrajnából származó, ültetésre szánt, legfeljebb hároméves, szabadgyökerű, nyugalmi állapotú, levelektől mentes oltott növényei,

—	a Malus domestica Egyesült Királyságból származó, legfeljebb egyéves, levelektől mentes dugványai,

—	a Malus domestica Egyesült Királyságból származó, legfeljebb hétéves, ültetésre szánt növényei, valamint

—	a Malus sylvestris Egyesült Királyságból származó, legfeljebb hétéves, a szár aljánál legfeljebb 40 mm átmérőjű, ültetésre szánt növényei.”

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/1213 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat a következő bejegyzéssel egészül ki „A Ligustrum delavayanum és a Ligustrum japonicum legfeljebb 20 éves, termesztőközegben lévő, ültetésre szánt növényei, amelyek átmérője a szár aljánál legfeljebb 18 cm.” szövegrész után:

Növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok

KN-kód

Származási harmadik országok

Intézkedések

„a Malus sylvestris

legfeljebb hétéves, a szár aljánál legfeljebb 40 mm átmérőjű, ültetésre szánt növényei.

ex 0602 10 90

ex 0602 20 20

ex 0602 20 80

Egyesült Királyság

Hatósági nyilatkozat arról, hogy

i.	a növények mentesek a Colletotrichum aenigma, az Eulecanium excrescens és a Takahashia japonica károsítótól;

ii.	a termesztési helyet a legutóbbi tenyészidőszak kezdete óta a megfelelő időpontokban végzett hatósági ellenőrzések során a Colletotrichum aenigma, az Eulecanium excrescens és a Takahashia japonica károsítótól mentesnek találták;

iii.	rendszert alakítottak ki annak biztosítására, hogy a szerszámokat és a gépeket az egyes termesztési helyekre való bevitelüket megelőzően megtisztítsák a talajtól és a növényi hulladéktól, valamint a Colletotrichum aenigma károsítótól való mentesítés céljából fertőtlenítsék; valamint

iv.

a növények szállítmányain közvetlenül a kivitelt megelőzően hatósági vizsgálatot végeztek az Eulecanium excrescens és a Takahashia japonica jelenlétének kimutatása céljából, és a vizsgált minta mérete lehetővé tette a legalább 1 %-os szintű fertőzöttség 99 %-os megbízhatósággal történő kimutatását; valamint a Colletotrichum aenigma jelenlétének kimutatása céljából a növények véletlenszerű mintavételét és vizsgálatát is magában foglaló hatósági vizsgálatot végeztek;

az e növényekre vonatkozó növényegészségügyi bizonyítványok a »Kiegészítő nyilatkozat« rovatban a következőket tartalmazzák:

i.	a következő nyilatkozat: »A szállítmány megfelel az (EU) 2020/1213 bizottsági végrehajtási rendeletnek.«; valamint

ii.	a nyilvántartásba vett termesztési helyek megnevezése.”

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/30

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2023/1512 HATÁROZATA

(2023. július 19.)

az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziója (EUAM RCA) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUAM RCA/1/2023)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziójáról (EUAM RCA) szóló, 2019. december 9-i (KKBP) 2019/2110 tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A (KKBP) 2019/2110 határozat 8. cikkének (1) bekezdése alapján a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikkével összhangban felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziója (EUAM RCA) politikai ellenőrzésének és stratégiai irányításának gyakorlása céljából meghozza a megfelelő határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is.

(2)	A PBB 2022. augusztus 25-én elfogadta a (KKBP) 2022/1436 határozatot (2), amellyel José Manuel MARQUES DIAS-t nevezte ki az EUAM RCA misszióvezetőjévé a 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig tartó időszakra.

(3)	A Tanács 2022. július 28-án elfogadta a (KKBP) 2022/1333 határozatot (3), amellyel módosította a (KKBP) 2019/2110 határozatot, és 2024. augusztus 9-ig meghosszabbította az EUAM RCA megbízatását.

(4)	Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy hosszabbítsák meg José Manuel MARQUES DIAS-nak az EUAM RCA misszióvezetőjeként betöltött megbízatását a 2023. szeptember 1-jétől 2024. augusztus 9-ig terjedő időszakra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság meghosszabbítja José Manuel MARQUES DIAS-nak az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziója (EUAM RCA) misszióvezetőjeként betöltött megbízatását a 2023. szeptember 1-jétől 2024. augusztus 9-ig tartó időszakra.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2023. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 19-én.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

D. PRONK

(1) HL L 318., 2019.12.10., 141. o.

(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2022/1436 határozata (2022. augusztus 25.) az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziója (EUAM RCA) misszióvezetőjének kinevezéséről (EUAM RCA/1/2022) (HL L 225., 2022.8.31., 1. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2022/1333 határozata (2022. július 28.) az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziójáról (EUAM RCA) szóló (KKBP) 2019/2110 határozat módosításáról (HL L 201., 2022.8.1., 25. o.).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/32

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2023/1513 HATÁROZATA

(2023. július 19.)

egy harmadik államnak az Európai Unió örményországi missziójához (EUMA) történő hozzájárulása elfogadásáról (EUMA/2/2023)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió örményországi missziójáról (EUMA) szóló, 2023. január 23-i (KKBP) 2023/162 tanácsi határozatra (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A (KKBP) 2023/162 határozat 9. cikke (3) bekezdésének értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy meghozza a megfelelő határozatokat az EUMA számára javasolt, harmadik államok általi hozzájárulások elfogadásáról.

(2)	A polgári műveleti parancsnoknak az EUMA számára javasolt, Kanada általi hozzájárulásra vonatkozó ajánlása alapján Kanada hozzájárulását el kell fogadni, és jelentős mértékűnek kell tekinteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Politikai és Biztonsági Bizottság elfogadja és jelentős mértékűnek tekinti Kanada hozzájárulását az Európai Unió örményországi missziójához (EUMA).

(2) Kanada mentesül az EUMA költségvetéséhez történő pénzügyi hozzájárulás alól.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 19-én.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

D. PRONK

(1) HL L 22., 2023.1.24., 29. o.

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/33

A TANÁCS (KKBP) 2023/1514 HATÁROZATA

(2023. július 20.)

a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2023/422 határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2001. december 27-én elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspontot (1).

(2)	A Tanács 2023. február 24-én elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének (a továbbiakban: a jegyzék) naprakésszé tételéről szóló (KKBP) 2023/422 határozatot (2).

(3)	A 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikke (6) bekezdésének megfelelően rendszeresen felül szükséges vizsgálni a jegyzékben szereplő személyek, csoportok és szervezetek nevét annak biztosítására, hogy a jegyzékben tartásuk indokolt legyen.

(4)	Ez a határozat tartalmazza a Tanács által azon személyek, csoportok és szervezetek tekintetében végzett felülvizsgálat eredményét, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikke alkalmazandó.

(5)

A Tanács ellenőrizte, hogy a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdésében említett illetékes hatóságok a jegyzékben szereplő valamennyi személy, csoport és szervezet tekintetében határozatokat hoztak arról, hogy azok a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében vett terrorcselekményekben vettek részt. A Tanács továbbá arra a következtetésre jutott, hogy azon személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikke alkalmazandó, továbbra is a 2001/931/KKBP közös álláspontban előírt különös korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)	A jegyzéket ennek megfelelően naprakésszé kell tenni, és a (KKBP) 2023/422 határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Azon személyek, csoportok és szervezetek jegyzékét, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikke alkalmazandó, e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A (KKBP) 2023/422 határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20.-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A Tanács 2001/931/KKBP közös álláspontja (2001. december 27.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról (HL L 344., 2001.12.28., 93. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2023/422 határozata (2023. február 24.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2022/1241 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 61., 2023.2.27., 58. o.).

MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT SZEMÉLYEK, CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK JEGYZÉKE

I. SZEMÉLYEK

ABDOLLAHI Hamed (más néven: Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Iran. Útlevélszám: D9004878.

AL-NASSER Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Saudi Arabia), szaúdi állampolgár.

AL-YACOUB Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Saudi Arabia), szaúdi állampolgár.

ARBABSIAR Manssor (más néven: Mansour Arbabsiar), született: 1955.3.6. vagy 1955.3.15., Iran. Iráni és amerikai állampolgár, útlevélszám: C2002515 (Iran); útlevélszám: 477845448 (USA). Nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 07442833, lejárati ideje: 2016.3.15. (USA vezetői engedély).

ASSADI Assadollah (más néven: Assadollah Asadi), született: 1971.12.22., Tehran (Iran), iráni állampolgár. Iráni diplomata-útlevél száma: D9016657.

BOUYERI Mohammed (más néven: Abu Zubair, más néven: Sobiar, más néven: Abu Zoubair), született: 1978.3.8., Amsterdam (The Netherlands).

HASSAN EL HAJJ Hassan, született: 1988.3.22., Zaghdraiya, Sidon, Lebanon, kanadai állampolgár. Útlevélszám: JX446643 (Canada).

HASHEMI MOGHADAM Saeid, született: 1962.8.6., Tehran (Iran), iráni állampolgár. Útlevélszám: D9016290, lejárati ideje: 2019.2.4.

AL-DIN Hasan Izz (más néven: Garbaya Ahmed, más néven: Sa’id, más néven: Salwwan Samir), született: 1963, Lebanon, libanoni állampolgár.

10.

MELIAD Farah, született: 1980.11.5., Sydney (Australia), ausztrál állampolgár. Útlevélszám: M2719127 (Australia).

11.

MOHAMMED Khalid Sheikh (más néven: Ali Salem, más néven: Bin Khalid Fahd Bin Abdallah, más néven: Henin Ashraf Refaat Nabith, más néven: Wadood, Khalid Abdul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakistan, útlevélszám: 488555.

12.

13.

SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Tehran, Iran.

II. CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK

„Al-Aqsa Martyrs’ Brigade” („Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”).

„Al-Aqsa e.V”.

„Babbar Khalsa”.

„Communist Party of the Philippines” („Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”), beleértve: „New People’s Army” („Új Néphadsereg”) – „NPA”, Philippines (Fülöp-szigetek).

Directorate for Internal Security of the Iranian Ministry for Intelligence and Security (Az iráni Hírszerzési és Biztonsági Minisztérium Belső Biztonsági Igazgatósága).

„Gama’a al-Islamiyya” (más néven: „Al-Gama’a al-Islamiyya”) („Islamic Group” [„Iszlám Csoport”] – „IG”).

„İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi” – „IBDA-C” („Great Islamic Eastern Warriors Front” [„Nagy Iszlám Keleti Harci Front”]).

„Hamas” („Hamász”), ideértve: „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”.

10.

11.

„Hizbul Mujahideen” („Hizbul Mudzsahedin”) – „HM”.

12.

„Khalistan Zindabad Force” („Kalisztán Zindabad Erő”) – „KZF”.

13.

„Kurdistan Workers’ Party” („Kurd Munkáspárt”) – „PKK” (más néven: „KADEK”, más néven: „KONGRA-GEL”).

14.

„Liberation Tigers of Tamil Eelam” („A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei”) – „LTTE”.

15.

„Ejército de Liberación Nacional” („National Liberation Army” [„Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”]).

16.

„Palestinian Islamic Jihad” („Palesztin Iszlám Dzsihád”) – „PIJ”.

17.

„Popular Front for the Liberation of Palestine” („Népi Front Palesztina Felszabadításáért”) – „PFLP”.

18.

„Popular Front for the Liberation of Palestine – General Command” („Népi Front Palesztina Felszabadításáért – Főparancsnokság”) [más néven: „PFLP – General Command” {„PFLP – Főparancsnokság”}]).

19.

„Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven: „Devrimci Sol” [„Revolutionary Left”] {„Forradalmi Baloldal”}], más néven: „Dev Sol”) („Revolutionary People’s Liberation Army/Front/Party” [„Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”]).

20.

„Sendero Luminoso” („Shining Path” [„Fényes Ösvény”]) – „SL”.

21.

„Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven: „Kurdistan Freedom Falcons” [„Kurdisztáni Szabadság Sólymai”], más néven: „Kurdistan Freedom Hawks” [„Kurdisztáni Szabadság Héjái”]).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/37

A TANÁCS (KKBP) 2023/1515 HATÁROZATA

(2023. július 20.)

a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kiberbiztonságra és -rezilienciára és információvédelemre vonatkozó programjának a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégiavégrehajtásának keretében történő támogatásáról szóló (KKBP) 2021/1026 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2021. június 21-én elfogadta a (KKBP) 2021/1026 határozatot (1).

(2)	A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet – amely a (KKBP) 2021/1026 határozat 1. cikkében említett tevékenységek technikai végrehajtásáért felelős – 2023. május 18-án az említett határozat végrehajtásának 12 hónappal, 2024. augusztus 30-ig történő meghosszabbítását kérte.

(3)	A (KKBP) 2021/1026 határozat folyamatban lévő végrehajtásának nincsenek további pénzügyi vonatkozásai a 2024. augusztus 30-ig tartó időszakra vonatkozóan.

(4)	A (KKBP) 2021/1026 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2021/1026 határozat 5. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ez a határozat 2024. augusztus 30-án hatályát veszti.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A Tanács (KKBP) 2021/1026 határozata (2021. június 21.) a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kiberbiztonságra és -rezilienciára és információvédelemre vonatkozó programjának a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásának keretében történő támogatásáról (HL L 224., 2021.6.24., 24. o.).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/38

A TANÁCS (KKBP) 2023/1516 HATÁROZATA

(2023. július 20.)

az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról és a (KKBP) 2019/1340 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2002. március 11-én megállapodott az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjének (az Európai Unió különleges képviselője a továbbiakban: az EUKK) kinevezéséről.

(2)	A Tanács 2019. augusztus 8-án elfogadta a (KKBP) 2019/1340 határozatot (1), amellyel Johann SATTLER-t nevezte ki bosznia-hercegovinai EUKK-nak. Az EUKK megbízatását több alkalommal meghosszabbították, legutóbb a (KKBP) 2021/1193 (2) tanácsi határozattal, és az 2023. augusztus 31-én lejár.

(3)	Az EUKK megbízatását további 12 hónapra meg kell hosszabbítani, és a 2023. szeptember 1-jétől 2024. augusztus 31-ig terjedő időszakra új pénzügyi referenciaösszeget kell megállapítani.

(4)	Az EUKK megbízatását olyan helyzetben látja majd el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységeinek tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célok elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2019/1340 határozat a következőképpen módosul:

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács 2024. augusztus 31-ig meghosszabbítja Johann SATTLER-nek mint az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjének (az Európai Unió különleges képviselője a továbbiakban: az EUKK) megbízatását. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (a továbbiakban: a PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslata alapján.”

2.	Az 5. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2023. szeptember 1-jétől 2024. augusztus 31-ig terjedő időszakra 5 530 000 EUR.”

3.	A 14. cikk második mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Az EUKK rendszeresen jelentést tesz az elért eredményekről a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak, 2024. május 31-ig pedig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó jelentést nyújt be részükre.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A Tanács (KKBP) 2019/1340 határozata (2019. augusztus 8.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjének kinevezéséről (HL L 209., 2019.8.9., 10. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2021/1193 határozata (2021. július 19.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról és a (KKBP) 2019/1340 határozat módosításáról (HL L 258., 2021.7.20., 46. o.).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/40

A TANÁCS (KKBP) 2023/1517 HATÁROZATA

(2023. július 20.)

az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. július 31-én elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot (1).

(2)

Az Európai Tanács a 2023. június 29–30-án elfogadott következtetéseiben ismételten hangsúlyozta, hogy elítéli Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely az ENSZ Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelenti, és emlékeztetett arra, hogy az Unió rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, valamint Ukrajna természetes jogát az önvédelemre az orosz agresszióval szemben. Az Európai Tanács emellett határozottan elítélte a kahovkai vízerőmű gátjának szándékos lerombolását, valamint az ukrán gyermekek és más civil személyek Oroszország által jogellenesen Oroszországba és Belaruszba történő áttelepítését és elhurcolását.

(3)

Mindaddig, amíg az Oroszországi Föderáció jogellenes cselekményei továbbra is sértik az erőszak alkalmazásának tilalmát, amely a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya, helyénvaló fenntartani az Unió által bevezetett valamennyi intézkedést, és szükség esetén további intézkedéseket hozni. Következésképpen a 2014/512/KKBP határozatot további hat hónapra meg kell újítani.

(4)	A 2014/512/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/512/KKBP határozat 9. cikke (1) bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ezt a határozatot 2024. január 31-ig kell alkalmazni.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A Tanács 2014/512/KKBP határozata (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 13. o.).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/41

A TANÁCS (KKBP) 2023/1518 HATÁROZATA

(2023. július 20.)

a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek támogatása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 41. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A (KKBP) 2021/509 tanácsi határozat (1) létrehozza az Európai Békekeretet (a továbbiakban: a Békekeret) a Szerződés 21. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján a béke megőrzésére, a konfliktusok kialakulásának megelőzésére és a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló, a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretébe tartozó uniós fellépések tagállamok általi finanszírozása céljából. Így különösen, a (KKBP) 2021/509 határozat 1. cikkének (2) bekezdése alapján a Békekeretet támogatási intézkedések, így például harmadik államok, valamint regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi vonatkozású kapacitásainak megerősítésére irányuló fellépések finanszírozására kell használni.

(2)

A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti tartományaiban jelenleg tapasztalható válság azt mutatja, hogy továbbra is súlyos emberi veszteségekkel kell számolni, ha nem sikerül megvalósítani a tartós és átfogó békét. A továbbra is fennálló instabilitás a világ egyik legsúlyosabb és leghosszabban fennálló humanitárius válságához vezetett, és annak kockázatával fenyegeti a régiót, hogy a terrorizmus és a transznacionális bűnözői hálózatok védőbástyájává válik.

(3)

Az Unió számára – az integrált megközelítéssel összhangban – kulcsfontosságú prioritás a hosszú távú béke, a biztonság és a stabilitás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti tartományaiban és általában a régióban. Az Unió tudatában van a 2023 decemberében tartandó általános választások jelentőségének.

(4)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) 2023. február 13-án kérelmet kapott a Kongói Demokratikus Köztársaságtól arra vonatkozóan, hogy az Unió a Békekeret keretében nyújtson segítséget a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek kulcsfontosságú felszerelések beszerzésében és alapvető infrastruktúra kiépítésében.

(5)

A támogatási intézkedéseket a (KKBP) 2021/509 határozatban meghatározott elvek és követelmények – különösen a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontnak (2) való megfelelés – figyelembevételével, valamint a Békekeret keretében finanszírozott bevételek és kiadások végrehajtására vonatkozó szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

(6)

A végrehajtás során emellett rendszeresen értékelni fogják a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló politikai fejleményeket, a Békekeret szerinti támogatási intézkedések tekintetében a szükséges mérséklési intézkedések és ellenőrzések értékelésére és azonosítására vonatkozó integrált módszertani kerettel összhangban.

(7)

A Tanács megerősíti azon határozott szándékát, hogy – az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának és a nemzetközi jognak, különösen az emberi jogok nemzetközi jogának és a nemzetközi humanitárius jognak megfelelően – megvédje, előmozdítsa és érvényre juttassa az emberi jogokat, az alapvető szabadságokat és a demokratikus elveket, valamint megerősítse a jogállamiságot és a jó kormányzást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Létrehozás, célkitűzések, hatály és időtartam

(1) Létrejön a Kongói Demokratikus Köztársaság javára (a továbbiakban: a kedvezményezett) az Európai Békekeret (a továbbiakban: a Békekeret) keretében finanszírozandó támogatási intézkedés (a továbbiakban: a támogatási intézkedés).

(2) A támogatási intézkedés célja, hogy megerősítse a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek képességeit és rezilienciáját annak érdekében, hogy az hatékonyabban tudja megvédeni a Kongói Demokratikus Köztársaság területi integritását és szuverenitását, valamint a polgári lakosságot, különösen az ország keleti tartományaiban tevékenykedő fegyveres csoportokkal szemben.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott célkitűzés elérése érdekében a támogatási intézkedés keretében a következő összetevőket kell finanszírozni:

a)	nem halálos erő célba juttatására tervezett egyéni felszerelés katonák számára;

b)	nem halálos erő célba juttatására tervezett kollektív felszerelés dandárok, zászlóaljak és századok szintjén;

c)	infrastruktúra a dandárparancsnokság szintjén.

(4) A támogatási intézkedés időtartama az engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró támogatási intézkedésekért felelős ügyvezető által a (KKBP) 2021/509 határozat 32. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban aláírt szerződés megkötésének napjától számított 48 hónap. A támogatási szerződés végrehajtása 2024. március 1-je előtt nem kezdődhet meg.

2. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) A támogatási intézkedéssel járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 20 000 000 EUR.

(2) Valamennyi kiadást a (KKBP) 2021/509 határozattal, valamint a Békekeret keretében finanszírozott bevételek és kiadások végrehajtására vonatkozó szabályokkal összhangban kell kezelni.

3. cikk

A kedvezményezettel kötött megállapodások

(1) A főképviselő megköti a szükséges megállapodásokat a kedvezményezettel, hogy biztosítsa a kedvezményezett megfelelését az e határozat által a támogatási intézkedés keretében történő támogatásnyújtás feltételeként megállapított követelményeknek és feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kötelezik a kedvezményezettet a következők biztosítására:

a)	a vonatkozó nemzetközi jognak, különösen az emberi jogok nemzetközi jogának és a nemzetközi humanitárius jognak való megfelelés a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek a támogatási intézkedés keretében támogatott egységei által;

b)	a támogatási intézkedés keretében rendelkezésre bocsátott eszközök megfelelő és hatékony felhasználása azon célokra, amelyekre rendelkezésre bocsátották őket;

c)	a támogatási intézkedés keretében rendelkezésre bocsátott eszközök kielégítő karbantartása a teljes életciklusuk alatti felhasználhatóságuk és operatív rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében;

a támogatási intézkedés keretében rendelkezésre bocsátott eszközök az életciklusuk végén ne vesszenek el, vagy a (KKBP) 2021/509 határozattal létrehozott Békekeret bizottságának beleegyezése nélkül ne ruházzák át azokat az említett megállapodásokban azonosítottaktól eltérő személyekre vagy szervezetekre.

(3) Az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk a támogatási intézkedés szerinti támogatás abban az esetben történő felfüggesztésére és megszüntetésére vonatkozóan, ha a kedvezményezettről megállapítást nyer, hogy megsértette a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket.

4. cikk

Végrehajtás

(1) A főképviselő felel e határozatnak a (KKBP) 2021/509 határozattal, valamint az Békekeret keretében finanszírozott bevételek és kiadások végrehajtására vonatkozó szabályokkal összhangban történő végrehajtásának biztosításáért, összhangban a Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedések tekintetében előírt intézkedések és ellenőrzések értékelésére és azonosítására vonatkozó integrált módszertani kerettel.

(2) Az 1. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységek végrehajtását a Belga Királyság Védelmi Minisztériuma végzi.

5. cikk

Nyomon követés, ellenőrzés és értékelés

(1) A főképviselő nyomon követi a kedvezményezett 3. cikkben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését. E nyomon követésnek információkkal kell szolgálnia a 3. cikkel összhangban meghatározott kötelezettségek megszegésének körülményeiről és kockázatairól, valamint hozzá kell járulnia az ilyen kötelezettségszegések megelőzéséhez, ideértve az emberi jogok nemzetközi jogának és a nemzetközi humanitárius jognak a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek a támogatási intézkedés keretében támogatott egységei általi megsértését.

(2) A felszerelés és a készletek leszállítás utáni ellenőrzését a következőképpen kell megszervezni:

a)	a szállítás ellenőrzése, amelynek során a végfelhasználó erőknek a tulajdonjog átruházásakor Békekeret-teljesítésigazolásokat kell aláírniuk;

jelentéstétel, amelynek során a kedvezményezettnek évente jelentést kell készítenie a támogatási intézkedés keretében biztosított felszerelésekkel végzett tevékenységekről és a megjelölt tételek leltárjáról mindaddig, amíg a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) megítélése szerint ilyen jelentéstételre már nincs szükség;

c)	helyszíni ellenőrzések, amelyek során a kedvezményezettnek lehetővé kell tennie a főképviselő számára, hogy kérésre helyszíni ellenőrzéseket végezhessen.

(3) A főképviselő a támogatási intézkedés befejezésekor végső értékelést készít annak felmérése céljából, hogy a támogatási intézkedés hozzájárult-e az 1. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzések eléréséhez.

6. cikk

Jelentéstétel

A végrehajtás időszaka alatt a főképviselő a (KKBP) 2021/509 határozat 63. cikkével összhangban hathavonta jelentést nyújt be a PBB-nek a támogatási intézkedés végrehajtásáról. A támogatási intézkedésekért felelős ügyvezető a (KKBP) 2021/509 határozat 38. cikkével összhangban tájékoztatja az említett határozattal létrehozott Békekeret bizottságát a bevételek és a kiadások végrehajtásáról, többek között az érintett beszállítókra és alvállalkozókra vonatkozó tájékoztatás nyújtása révén.

7. cikk

Felfüggesztés és megszüntetés

(1) A PBB dönthet úgy, hogy a (KKBP) 2021/509 határozat 64. cikkével összhangban részben vagy egészben felfüggeszti a támogatási intézkedés végrehajtását.

(2) A PBB ajánlhatja azt is, hogy a Tanács szüntesse meg a támogatási intézkedést.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A Tanács (KKBP) 2021/509 határozata (2021. március 22.) az Európai Békekeret létrehozásáról, valamint a (KKBP) 2015/528 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2021.3.24., 14. o.).

(2) A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/45

A TANÁCS (KKBP) 2023/1519 HATÁROZATA

(2023. július 20.)

a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2021/1277 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2021. július 30-án elfogadta a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2021/1277 határozatot (1).

(2)	A (KKBP) 2021/1277 határozat 2023. július 31-ig alkalmazandó. Az említett határozat felülvizsgálata alapján az abban meghatározott korlátozó intézkedéseket 2024. július 31-ig meg kell újítani.

(3)	A (KKBP) 2021/1277 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2021/1277 határozat 9. cikke első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a határozatot 2024. július 31-ig kell alkalmazni, és folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat célkitűzései nem valósultak meg, ezt a határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A Tanács (KKBP) 2021/1277 határozata (2021. július 30.) a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 277. I, 2021.8.2., 16. o.).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/46

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1520 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2023. július 17.)

az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2023) 4910. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 259. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,

mivel:

(1)

A magas patogenitású madárinfluenza a madarak fertőző vírusos betegsége, amely jelentősen csökkentheti a baromfitartás jövedelmezőségét, zavart okozva az Unión belüli kereskedelemben és a harmadik országokba irányuló kivitelben. A magas patogenitású madárinfluenza vírusai megfertőzhetik a vándormadarakat, amelyek azután őszi és tavaszi vándorlásuk során nagy távolságokat megtéve továbbterjeszthetik ezeket a vírusokat. A magas patogenitású madárinfluenza vírusainak vadon élő madarakban való előfordulása tehát folyamatosan magában hordozza azt a veszélyt, hogy a vírusok közvetlen vagy közvetett úton eljutnak a baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó létesítményekbe. A magas patogenitású madárinfluenza kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más – baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó – létesítményekre is átterjedhet.

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet új jogszabályi keretet hoz létre az állatra vagy emberre átvihető betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez. A magas patogenitású madárinfluenza az említett rendelet szerinti jegyzékbe foglalt betegség fogalommeghatározása alá és az ott megállapított betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályok hatálya alá tartozik. Emellett az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletet a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok – köztük a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozó járványvédelmi intézkedések – tekintetében.

(3)	Az (EU) 2016/429 rendelet keretében elfogadásra került az (EU) 2021/641 bizottsági végrehajtási határozat (3), amely a magas patogenitású madárinfluenza kitöréseivel kapcsolatos uniós szintű vészhelyzeti intézkedéseket állapít meg.

(4)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat úgy rendelkezik, hogy a magas patogenitású madárinfluenza megjelenését követően a tagállamok által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kialakított védő-, felügyeleti és további, korlátozás alatt álló körzeteknek legalább a szóban forgó végrehajtási határozat mellékletében védő-, felügyeleti és további, korlátozás alatt álló körzetekként felsorolt területeket magukban kell foglalniuk.

(5)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletét a közelmúltban az (EU) 2023/1337 bizottsági végrehajtási határozat (4) módosította azt követően, hogy Franciaországban a magas patogenitású madárinfluenza több előfordulását észlelték baromfiknál, illetve fogságban tartott madaraknál, amit az említett mellékletnek tükröznie kell.

(6)

Az (EU) 2023/1337 végrehajtási határozat elfogadása óta Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Svédország arról értesítette a Bizottságot, hogy a dániai Nyborg településen, a németországi Schleswig-Holstein tartományban, a franciaországi Pas-de-Calais, Landes és La Réunion megyében, az olaszországi Lombardia régióban, a lengyelországi Małopolskie vajdaságban és a svédországi Gotland településen baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó létesítményekben a magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelte.

(7)	Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Svédország illetékes hatóságai meghozták az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt szükséges járványvédelmi intézkedéseket, beleértve az e kitörések körüli védő- és felügyeleti körzetek létrehozását.

(8)

Emellett a Németországban megerősített kitörés helyszíne a dán határ közvetlen közelében található. Ezért Németország és Dánia illetékes hatóságai megfelelő egyeztetést folytattak a szükséges felügyeleti körzetnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban történő létrehozása tekintetében, mivel a felügyeleti körzet átterjed Dánia területére is.

(9)

A Bizottság az érintett tagállamokkal együttműködve megvizsgálta a Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Svédország által hozott járványvédelmi intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az említett tagállamok illetékes hatóságai által létrehozott védő- és felügyeleti körzetek határai elegendő távolságra vannak azoktól a létesítményektől, amelyekben megerősítésre került a magas patogenitású madárinfluenza kitörése.

(10)	Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletében jelenleg nem szerepelnek Németország és Lengyelország tekintetében védőkörzetként felsorolt területek, Dánia, Olaszország és Svédország tekintetében pedig nem szerepelnek védő- és felügyeleti körzetként felsorolt területek.

(11)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében – az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban – a Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Svédország által létrehozott védő- és felügyeleti körzetek mielőbbi, a szóban forgó tagállamokkal együttműködésben való, uniós szinten történő meghatározására van szükség.

(12)	Ezért az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletében módosítani kell a Franciaország tekintetében védő- és felügyeleti körzetként felsorolt területeket, valamint a Németország és Lengyelország tekintetében felügyeleti körzetként felsorolt területeket.

(13)	Emellett az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletébe Németország és Lengyelország tekintetében védőkörzeteket, Dánia, Olaszország és Svédország tekintetében pedig védő- és felügyeleti körzeteket kell felvenni.

(14)

Ennek megfelelően az uniós szintű régiókba sorolás aktualizálásának érdekében az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletét indokolt úgy módosítani, hogy az figyelembe vegye a Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Svédország illetékes hatóságai által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kialakított védő- és felügyeleti körzeteket és a Dánia által az említett rendeletnek megfelelően kialakított felügyeleti körzetet, valamint az azokban alkalmazandó intézkedések időbeli hatályát.

(15)	Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)	Tekintettel a magas patogenitású madárinfluenza terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(17)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 17-én.

a Bizottság részéről

Stella KYRIAKIDES

a Bizottság tagja

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 64. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2021/641 végrehajtási határozata (2021. április 16.) az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről (HL L 134., 2021.4.20., 166. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2023/1337 végrehajtási határozata (2023. június 22.) az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 166., 2023.6.30., 139. o.).

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A. rész

Az 1. és 2. cikkben említett védőkörzetek az érintett tagállamokban*:

Tagállam: Dánia

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően

DK-HPAI(P)-2023-00004

The parts of Nyborg and Kerteminde municipality that are contained within a circle of radius 3 km, centered on GPS coordinates

N 55.38149; E 10.6786

2023.8.3.

Tagállam: Németország

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően

SCHLESWIG-HOLSTEIN

DE-HPAI(P)-2023-00027

Kreis Schleswig-Flensburg

3 km Radius um den Ausbruchsbetrieb mit den GPS-Koordinaten: 9.567511/54.785588. Betroffen sind die Gemeinden oder Teile der Gemeinden Hürup, Husby, Maasbüll, Grundhof, Munkbrarup, Ringsberg, Wees.

2023.7.31.

Tagállam: Franciaország

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma	A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően
Department: Landes (40)
FR-HPAI(P)-2023-00067 FR-HPAI(P)-2023-00082 FR-HPAI(P)-2023-00083 FR-HPAI(P)-2023-00084 FR-HPAI(P)-2023-00089 FR-HPAI(P)-2023-00091 FR-HPAI(P)-2023-00097 FR-HPAI(P)-2023-00098 FR-HPAI(P)-2023-00099 FR-HPAI(P)-2023-00117 FR-HPAI(P)-2023-00118 FR-HPAI(P)-2023-00119 FR-HPAI(P)-2023-00120 FR-HPAI(P)-2023-00121 FR-HPAI(P)-2023-00125 FR-HPAI(P)-2023-00126 FR-HPAI(P)-2023-00129 FR-HPAI(P)-2023-00131 FR-HPAI(P)-2023-00136 FR-HPAI(P)-2023-00137 FR-HPAI(P)-2023-00138 FR-HPAI(P)-2023-00142 FR-HPAI(P)-2023-00143 FR-HPAI(P)-2023-00148	Aire-sur-l’Adour Arboucave Artassenx Bahus-Soubiran Bascons Bats Benquet Bordères-et-Lamensans Bourdalat Bretagne-de-Marsan Buanes Castandet Castelnau-Tursan Cazères-sur-l’Adour Classun Clèdes Duhort-Bachen Eugénie-les-Bains Fargues Geaune Grenade-sur-l’Adour Hontanx Labastide-d’Armagnac Lacajunte Lagrange Larrivière-Saint-Savin Latrille Lussagnet Mauries Maurrin Mauvezin-d’Armagnac Miramont-Sensacq Montgaillard Montsoué Payros-Cazautets Pécorade Philondenx Pimbo Puyol-Cazalet Renung Saint-Agnet Saint-Gein Saint-Loubouer Saint-Maurice-sur-Adour Saint-Sever (Est D933.S) Samadet Sarron Sorbets Urgons Vielle-Tursan Le Vignau	2023.7.10.
FR-HPAI(P)-2023-00151	CARCARE SAINTE CROIX CARCEN PONSON SAINT YAGUEN	2023.8.3.
FR-HPAI(P)-2023-00152	DOAZIT HAURIET LARBEY MAYLIS MONTAUT SAINT AUBIN	2023.8.3.
Department: Pas-de-Calais (62)
FR-HPAI(P)-2023-00150	AIRON-NOTRE-DAME AIRON-SAINT-VAAST CAMPIGNEULLES-LES-GRANDES SAINT-AUBIN SORRUS	2023.7.25.
Department: La Réunion (974)
FR-HPAI(P)-2023-00153	SAINT LOUIS L’ETANG SALE SAINT PIERRE VILLE	2023.8.1.

Tagállam: Olaszország

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma	A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően
IT-HPAI(P)-2023-00011	The area of the parts of Lombardia Region contained within a circle of radius of three kilometres, centred on WGS84 dec coordinates Lat. 45.154119, Long. 9.371134	2023.8.9.

Tagállam: Lengyelország

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően

PL-HPAI(P)-2023-00069

W województwie małopolskim:

—	część gmin: Kocmyrzów – Luborzyca, m.Kraków w promieniu 3 km od współrzędnych GPS: 50.12038/20.11711

2023.7.25.

Tagállam: Svédország

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma	A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően
SE-HPAI(P)-2023-00002	Those parts of the municipality of Gotland contained within a circle of a radius of three kilometres, centred on WGS84 dec. coordinates N 57.4830 and E 18.2211	2023.7.21.

B. rész

Az 1. és 3. cikkben említett felügyeleti körzetek az érintett tagállamokban*:

Tagállam: Dánia

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma	A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
DE-HPAI (P)-2023-00027	The parts of Sønderborg and Aabenraa municipalities that are part of the German zone within the circle of radius 10 kilometres, centred on GPS coordinates: N 54.78559; E 9.567011	2023.8.9.
DK-HPAI(P)-2023-00004	The parts of Nyborg, Kerteminde, Odense and Faaborg-Midtfyn municipalities beyond the area described in the protection zone and within the circle of radius 10 kilometres, centred on GPS coordinates N 55.38149; E 10.6786	2023.8.12.
DK-HPAI(P)-2023-00004	The parts of Nyborg and Kerteminde municipality that are contained within a circle of radius 3 km, centered on GPS coordinates N 55.38149; E 10.6786	2023.8.4. – 2023.8.12.

Tagállam: Németország

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma	A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
SCHLESWIG-HOLSTEIN
DE-HPAI (P)-2023-00027	Kreis Schleswig-Flensburg und Stadt Flensburg 10 km Radius um den Ausbruchsbetrieb mit den GPS-Koordinaten: 9.567511/54.785588. Betroffen sind die Städte/Gemeinden oder Teile der Städte/Gemeinden: Stadt Flensburg, Stadt Glücksburg, Handewitt, Ausacker, Freienwill, Großsolt, Hürup, Husby, Massbüll, Tastrup, Dollerup, Grundhof, Langballig, Munkbrarup, Ringsberg, Westerholz, Wees, Sörup, Mittelangeln, Oeversee, Steinbergkirche.	2023.8.9.
DE-HPAI (P)-2023-00027	Kreis Schleswig-Flensburg 3 km Radius um den Ausbruchsbetrieb mit den GPS-Koordinaten: 9.567511/54.785588. Betroffen sind die Gemeinden oder Teile der Gemeinden Hürup, Husby, Maasbüll, Grundhof, Munkbrarup, Ringsberg, Wees.	2023.8.1. - 2023.8.9.

Tagállam: Franciaország

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma	A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
Département: Gers (32)
FR-HPAI(P)-2023-00065 FR-HPAI(P)-2023-00068 FR-HPAI(P)-2023-00069 FR-HPAI(P)-2023-00070 FR-HPAI(P)-2023-00066 FR-HPAI(P)-2023-00071 FR-HPAI(P)-2023-00072 FR-HPAI(P)-2023-00073 FR-HPAI(P)-2023-00074 FR-HPAI(P)-2023-00075 FR-HPAI(P)-2023-00076 FR-HPAI(P)-2023-00077 FR-HPAI(P)-2023-00078 FR-HPAI(P)-2023-00079 FR-HPAI(P)-2023-00080 FR-HPAI(P)-2023-00081 FR-HPAI(P)-2023-00085 FR-HPAI(P)-2023-00088 FR-HPAI(P)-2023-00090 FR-HPAI(P)-2023-00092 FR-HPAI(P)-2023-00093 FR-HPAI(P)-2023-00094 FR-HPAI(P)-2023-00095 FR-HPAI(P)-2023-00096 FR-HPAI(P)-2023-00100 FR-HPAI(P)-2023-00101 FR-HPAI(P)-2023-00102 FR-HPAI(P)-2023-00103 FR-HPAI(P)-2023-00104 FR-HPAI(P)-2023-00105 FR-HPAI(P)-2023-00106 FR-HPAI(P)-2023-00107 FR-HPAI(P)-2023-00108 FR-HPAI(P)-2023-00109 FR-HPAI(P)-2023-00110 FR-HPAI(P)-2023-00111 FR-HPAI(P)-2023-00112 FR-HPAI(P)-2023-00113 FR-HPAI(P)-2023-00114 FR-HPAI(P)-2023-00115 FR-HPAI(P)-2023-00116 FR-HPAI(P)-2023-00122 FR-HPAI(P)-2023-00123 FR-HPAI(P)-2023-00124 FR-HPAI(P)-2023-00127 FR-HPAI(P)-2023-00128 FR-HPAI(P)-2023-00130 FR-HPAI(P)-2023-00132 FR-HPAI(P)-2023-00133 FR-HPAI(P)-2023-00134 FR-HPAI(P)-2023-00139 FR-HPAI(P)-2023-00141 FR-HPAI(P)-2023-00140 FR-HPAI(P)-2023-00144 FR-HPAI(P)-2023-00145 FR-HPAI(P)-2023-00146 FR-HPAI(P)-2023-00149 FR-HPAI(NON-P)-2023-00376	„AUJAN-MOURNEDE ZP à l’ouest de route entre «Le Rentier» et «Le Sage » ZS à l’est de cette même route” „SAINT-BLANCARD ZS à l’Ouest des routes D 139 et D576 ZRS à l’Est” ARMENTIEUX ARMOUS-ET-CAU ARROUEDE AUSSOS BARCUGNAN BARRAN BARS BASSOUES BAZIAN BAZUGUES BELLEGARDE BELLOC-SAINT-CLAMENS BERDOUES BETCAVE-AGUIN BEZOLLES BEZUES-BAJON BIRAN BRETAGNE-D’ARMAGNAC CABAS-LOUMASSES CAILLAVET CALLIAN CANNET CASTELNAU D’AUZAN LABARRÈRE CASTEX-D’ARMAGNAC CAZAUX-D’ANGLES CAZENEUVE CHELAN CLERMONT-POUYGUILLES COURRENSAN CUELAS DUFFORT DURBAN ESTIPOUY GALIAX GAZAX-ET-BACCARISSE GONDRIN GOUX IDRAC-RESPAILLES JU-BELLOC JUSTIAN L’ISLE-DE-NOE LABEJAN LADEVEZE-VILLE LAGRAULET-DU-GERS LALANNE-ARQUE LAMAGUERE LANNEMAIGNAN LANNEPAX LAVERAET LE BROUILH-MONBERT LOUBERSAN LOUSLITGES MANAS-BASTANOUS MANENT-MONTANE MARAMBAT MARCIAC MASCARAS MAUMUSSON-LAGUIAN MEILHAN MIRANDE MIRANNES MONCASSIN MONCLAR-SUR-LOSSE MONCORNEIL-GRAZAN MONFERRAN-PLAVES MONGUILHEM MONLAUR-BERNET MONLEZUN MONT-D’ASTARAC MONT-DE-MARRAST MONTIES MOUCHES MOUREDE NOULENS ORNEZAN PANASSAC PLAISANCE PONSAMPERE PONSAN-SOUBIRAN POUYLEBON PRECHAC-SUR-ADOUR PROJAN RAMOUZENS RICOURT ROQUEBRUNE ROQUES ROZES SADEILLAN SAINT-CHRISTAUD SAINT-JEAN-POUTGE SAINT-JUSTIN SAINT-MARTIN SAINT-MEDARD SAINT-PAUL-DE-BAISE SAINTE-DODE SAMARAN SARRAGUZAN SCIEURAC-ET-FLOURES SEISSAN SERE TACHOIRES TIESTE-URAGNOUX TUDELLE	2023.7.21.
	AIGNAN ARBLADE-LE-BAS ARBLADE-LE-HAUT AURENSAN AVERON-BERGELLE AYZIEU BARCELONNE-DU-GERS BASCOUS BEAUMARCHES BELMONT BERNEDE BETOUS BOURROUILLAN BOUZON-GELLENAVE CAHUZAC-SUR-ADOUR CAMPAGNE-D’ARMAGNAC CASTELNAU-D’ANGLES CASTELNAVET CASTILLON-DEBATS CAUMONT CAUPENNE-D’ARMAGNAC CAZAUBON CORNEILLAN COULOUME-MONDEBAT COURTIES CRAVENCERES DEMU EAUZE ESCLASSAN-LABASTIDE ESPAS ESTANG FUSTEROUAU GEE-RIVIERE IZOTGES JUILLAC LABARTHE LABARTHETE LADEVEZE-RIVIERE LAGARDE-HACHAN LANNE-SOUBIRAN LANNUX LAREE LASSERADE LAUJUZAN LE HOUGA LELIN-LAPUJOLLE LIAS-D’ARMAGNAC LOUBEDAT LOURTIES-MONBRUN LOUSSOUS-DEBAT LUPIAC LUPPE-VIOLLES MAGNAN MANCIET MARGOUET-MEYMES MARGUESTAU MASSEUBE MAULEON-D’ARMAGNAC MAULICHERES MAUPAS MONCLAR MONLEZUN-D’ARMAGNAC MONTAUT MONTESQUIOU MORMES NOGARO PANJAS PERCHEDE PEYRUSSE-GRANDE PEYRUSSE-VIEILLE POUY-LOUBRIN POUYDRAGUIN PRENERON REANS RIGUEPEU RISCLE SABAZAN SAINT-ARAILLES SAINT-ARROMAN SAINT-AUNIX-LENGROS SAINT-ELIX-THEUX SAINT-GERME SAINT-GRIEDE SAINT-MARTIN-D’ARMAGNAC SAINT-MICHEL SAINT-MONT SAINT-OST SAINT-PIERRE-D’AUBEZIES SAINTE-AURENCE-CAZAUX SAINTE-CHRISTIE-D’ARMAGNAC SALLES-D’ARMAGNAC SARRAGACHIES SAUVIAC SEAILLES SEGOS SION SORBETS TARSAC TASQUE TERMES-D’ARMAGNAC TOUJOUSE TOURDUN URGOSSE VERGOIGNAN VERLUS VIC-FEZENSAC VIELLA VIOZAN „AUJAN-MOURNEDE ZP à l’ouest de route entre «Le Rentier» et «Le Sage» ZS à l’est de cette même route”	2023.7.6. – 2023.7.21.
Département: Landes (40)
FR-HPAI(P)-2023-00067 FR-HPAI(P)-2023-00082 FR-HPAI(P)-2023-00083 FR-HPAI(P)-2023-00084 FR-HPAI(P)-2023-00089 FR-HPAI(P)-2023-00091 FR-HPAI(P)-2023-00097 FR-HPAI(P)-2023-00098 FR-HPAI(P)-2023-00099 FR-HPAI(P)-2023-00117 FR-HPAI(P)-2023-00118 FR-HPAI(P)-2023-00119 FR-HPAI(P)-2023-00120 FR-HPAI(P)-2023-00121 FR-HPAI(P)-2023-00125 FR-HPAI(P)-2023-00126 FR-HPAI(P)-2023-00129 FR-HPAI(P)-2023-00131 FR-HPAI(P)-2023-00136 FR-HPAI(P)-2023-00137 FR-HPAI(P)-2023-00138 FR-HPAI(P)-2023-00142 FR-HPAI(P)-2023-00143 FR-HPAI(P)-2023-00148	Amou Arsague Arthez-d’Armagnac Aubagnan Audignon Aurice Banos Bas-Mauco Betbezer-d’Armagnac Beyries Bonnegarde Bougue Brassempouy Castaignos-Souslens Castel-Sarrazin Cauna Coudures Créon-d’Armagnac Dumes Escalans Estigarde Eyres-Moncube Le Frêche Gabarret Gaujacq Hagetmau Haut-Mauco Herré Horsarrieu Laglorieuse Lamothe Lauret Mant Marpaps Mazerolles Monget Monségur Mont-de-Marsan Montégut Mouscardès Nassiet Ossages Parleboscq Perquie Pomarez Pujo-le-Plan Sainte-Colombe Saint-Cricq-Villeneuve Saint-Julien-d’Armagnac Saint-Justin Saint-Perdon Saint-Pierre-du-Mont Saint-Sever (Ouest D933.S) Sarraziet Serres-Gaston Tilh Villeneuve-de-Marsan	2023.7.19.
	Aire-sur-l’Adour Arboucave Artassenx Bahus-Soubiran Bascons Bats Benquet Bordères-et-Lamensans Bourdalat Bretagne-de-Marsan Buanes Castandet Castelnau-Tursan Cazères-sur-l’Adour Classun Clèdes Duhort-Bachen Eugénie-les-Bains Fargues Geaune Grenade-sur-l’Adour Hontanx Labastide-d’Armagnac Lacajunte Lagrange Larrivière-Saint-Savin Latrille Lussagnet Mauries Maurrin Mauvezin-d’Armagnac Miramont-Sensacq Montgaillard Montsoué Payros-Cazautets Pécorade Philondenx Pimbo Puyol-Cazalet Renung Saint-Agnet Saint-Gein Saint-Loubouer Saint-Maurice-sur-Adour Saint-Sever (Est D933.S) Samadet Sarron Sorbets Urgons Vielle-Tursan Le Vignau	2023.7.11. – 2023.7.19.
FR-HPAI(P)-2023-00151 FR-HPAI(P)-2023-00152	Audignon Audon Aurice Baigts Banos Bastennes Bégaar Bergouey Beylongue Brassempouy Campagne Cauna Caupenne Cazalis Donzacq Gaujacq Gouts Lahosse Laurède Lesgor Le Leuy Lourquen Meilhan Momuy Mugron Nerbis Ousse-Suzan Rion-des-Landes Sainte-Colombe Saint-Cricq-Chalosse Villenave Ygos-Saint-Saturnin	2023.8.12.
FR-HPAI(P)-2023-00151	CARCARE SAINTE CROIX CARCEN PONSON SAINT YAGUEN	2023.8.4. – 2023.8.12.
FR-HPAI(P)-2023-00152	DOAZIT HAURIET LARBEY MAYLIS MONTAUT SAINT AUBIN	2023.8.4. – 2023.8.12.
Department: Lot-et-Garonne (47)
FR-HPAI(P)-2023-00104	SAINTE MAURE DE PEYRIAC SAINT PE SAINT SIMON	2023.7.21.
Department: Pas-de-Calais (62)
FR-HPAI(P)-2023-00150	ATTIN BEAUMERIE-SAINT-MARTIN BERCK BEUTIN	2023.8.3.
FR-HPAI(P)-2023-00150	BOISJEAN BREXENT-ENOCQ LA CALOTTERIE CAMPIGNEULLES-LES-PETITES CONCHIL-LE-TEMPLE CUCQ ECUIRES ETAPLES GROFFLIERS LEPINE LA MADELAINE-SOUS-MONTREUIL MERLIMONT MONTREUIL NEMPONT-SAINT-FIRMIN NEUVILLE-SOUS-MONTREUIL RANG-DU-FLIERS SAINT-JOSSE TIGNY-NOYELLE LE TOUQUET-PARIS-PLAGE TUBERSENT VERTON WABEN WAILLY-BEAUCAMP	2023.7.26. – 2023.8.3.
Department: Hautes-Pyrénées (65)
FR-HPAI(P)-2023-00141 FR-HPAI(P)-2023-00147	ARNE AURIEBAT BARTHE BAZORDAN BETPOUY CASTELNAU-MAGNOAC CASTELNAU-RIVIERE-BASSE CASTERETS CAUBOUS CAUSSADE-RIVIERE CIZOS ESTIRAC FONTRAILLES GAUSSAN GUIZERIX HACHAN HERES LABATUT-RIVIERE LARAN LARROQUE LASSALES MADIRAN MAUBOURGUET MONLONG ORGAN PEYRET-SAINT-ANDRE PUNTOUS SABARROS SADOURNIN SAINT-LANNE SAUVETERRE TRIE-SUR-BAISE VIEUZOS	2023.7.14.
FR-HPAI(P)-2023-00141 FR-HPAI(P)-2023-00147	ARIES-ESPENAN BETBEZE DEVEZE LALANNE MONLEON-MAGNOAC POUY SARIAC-MAGNOAC THERMES-MAGNOAC VILLEMUR	2023.7.6. – 2023.7.14.
Department: La Réunion (974)
FR-HPAI(P)-2023-00153	LES AVIRONS ENTRE DEUX TAMPON VILLE SAINT PIERRE RDC SAINT LEU PITON	2023.8.10.
FR-HPAI(P)-2023-00153	SAINT LOUIS L’ETANG SALE SAINT PIERRE VILLE	2023.8.2. – 2023.8.10.

Tagállam: Olaszország

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma	A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
IT-HPAI(P)-2023-00011	The area of the parts of Lombardia Region extending beyond the area described in the protection zone and contained within a circle of radius of ten kilometres, centred on WGS84 dec coordinates Lat. 45.154119, Long. 9.371134	2023.8.19.
IT-HPAI(P)-2023-00011	The area of the parts of Lombardia Region contained within a circle of radius of three kilometres, centred on WGS84 dec coordinates Lat. 45.154119, Long. 9.371134	2023.8.10. – 2023.8.19.

Tagállam: Lengyelország

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően

PL-HPAI(P)-2023-00069

W województwie małopolskim:

—	część gmin: Igłomia – Wawrzeńczyce, Kocmyrzów – Luborzyca, Słomniki, Michałowice, Zielonki, Koniusza, Wieliczka, Niepołomice, m. Kraków

w promieniu 10 km od współrzędnych GPS: 50.12038/20.11711

2023.8.3.

W województwie małopolskim:

—	część gmin: Kocmyrzów – Luborzyca, m. Kraków w promieniu 3 km od współrzędnych GPS: 50.12038/20.11711

2023.7.26. – 2023.8.3.

Tagállam: Svédország

A járványkitörés ADIS hivatkozási száma	A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
SE-HPAI(P)-2023-00002	The area of the parts of the municipality of Gotland extending beyond the area described in the protection zone and within the circle of a radius of 10 kilometres, centred on WGS84 dec. coordinates N 57.4830 and E 18.2211	2023.7.30.
SE-HPAI(P)-2023-00002	Those parts of the municipality of Gotland contained within a circle of a radius of three kilometres, centred on WGS84 dec. coordinates N 57.4830 and E 18.2211	2023.7.22. – 2023.7.30.

C. rész

Az 1. és 3a. cikkben említett további, korlátozás alatt álló körzetek az érintett tagállamokban*:

Tagállam: Franciaország

A következőket magában foglaló terület:	Az intézkedések alkalmazásának időbeli hatálya a 3a. cikknek megfelelően
Les communes suivantes dans le département: Cher (18)
GENOUILLY GRACAY SAINT-OUTRILLE	2023.7.11.
Les communes suivantes dans le département: Gers (32)
ANTRAS AUCH AUTERIVE AUX-AUSSAT AYGUETINTE BEAUCAIRE BEAUMONT BECCAS BETPLAN BLOUSSON-SERIAN BONAS BOUCAGNERES BOULAUR CASSAIGNE CASTELNAU-BARBARENS CASTERA-VERDUZAN CASTEX CASTIN CAZAUX-VILLECOMTAL DURAN ESTAMPES FAGET-ABBATIAL FOURCES GAUJAC GAUJAN HAGET HAULIES JEGUN LAAS LAGARDERE LAGUIAN-MAZOUS LAMAZERE LARROQUE-SAINT-SERNIN LARTIGUE LASSERAN LASSEUBE-PROPRE LAURAET MAIGNAUT-TAUZIA MALABAT MANSENCOME MARSEILLAN MIELAN MIRAMONT-D’ASTARAC MONBARDON MONGAUSY MONPARDIAC MONTEGUT-ARROS MONTREAL MOUCHAN ORBESSAN ORDAN-LARROQUE PALLANNE PAVIE PELLEFIGUE PESSAN SABAILLAN SAINT-ELIX SAINT-JEAN-LE-COMTAL SAINT-LARY SAINT-MAUR SAINT-PUY SANSAN SARAMON SARCOS SEMBOUES SEMEZIES-CACHAN SIMORRE TILLAC TOURNAN TRAVERSERES TRONCENS VALENCE-SUR-BAISE VILLECOMTAL-SUR-ARROS VILLEFRANCHE „SAINT-BLANCARD ZS à l’Ouest des routes D 139 et D576 ZRS à l’Est” SADEILLAN SAINT-ARAILLES SAINT-BLANCARD	2023.7.21.
Les communes suivantes dans le département: Landes (40)
Argelos Baigts Bassercles Bastennes Baudignan Bergouey Bostens Campagne Campet-et-Lamolère Castelnau-Chalosse Castelner Caupenne Cazalis Clermont Doazit Donzacq Estibeaux Gaillères Garrey Gibret Gouts Habas Hauriet Labastide-Chalosse Labatut Lacquy Lacrabe Lahosse Larbey Le Leuy Losse Lubbon Lucbardez et Bargues Maylis Meilhan Mimbaste Misson Momuy Montaut Montfort-en-Chalosse Morganx Mugron Nerbis Nousse Ozourt Peyre Poudenx Pouillon Pouydesseaux Poyartin Rimbez-et-Baudiets Roquefort Saint-Aubin Saint-Avit Saint-Cricq-Chalosse Saint-Cricq-du-Gave Sainte-Foy Saint-Gor Saint-Martin-d’Oney Sarbazan Serreslous-et-Arribans Sorde-l’Abbaye Sort-en-Chalosse Souprosse Toulouzette Uchacq-et-Parentis Vielle-Soubiran	2023.7.19.
Les communes suivantes dans le département: Lot-et-Garonne (47)
SAINTE MAURE DE PEYRIAC SAINT PE SAINT SIMON	2023.7.21.
Les communes suivantes dans le département: Pyrénées-Atlantiques (64)
AAST ABIDOS ABOS ANGAIS ANOYE ARBUS ARNOS ARRICAU-BORDES ARROS-DE-NAY ARTHEZ-DE-BEARN ARTIGUELOUVE ARTIX ARZACQ-ARRAZIGUET AUBERTIN AUGA BALEIX BALIROS BARZUN BASSILLON-VAUZE BAUDREIX BEDEILLE BENEJACQ BENTAYOU-SEREE BESINGRAND BETRACQ BEUSTE BOEIL-BEZING BORDERES BORDES BOSDARROS BOUEILH-BOUEILHO-LASQUE BOUILLON BOUMOURT BOURDETTES BUROSSE-MENDOUSSE CABIDOS CARRERE CASTILLON (CANTON D’ARTHEZ-DE-BEARN) CASTILLON (CANTON DE LEMBEYE) CLARACQ CORBERE-ABERES COSLEDAA-LUBE-BOAST COUBLUCQ CUQUERON DOAZON ESCURES ESLOURENTIES-DABAN ESPOEY FICHOUS-RIUMAYOU GAN GARLEDE-MONDEBAT GAROS GAYON GELOS GER GERDEREST GEUS-D’ARZACQ GOMER HOURS JURANCON LABASTIDE-CEZERACQ LACOMMANDE LACQ LAGOS LAHOURCADE LALONGUE LALONQUETTE LANNECAUBE LARREULE LASSERRE LASSEUBE LEMBEYE LEME LESPIELLE LIMENDOUS LIVRON LOMBIA LOURENTIES LOUVIGNY LUC-ARMAU TROIS-VILLES PEYRET-SAINT-ANDRE PEYRUN MASPIE-LALONQUERE-JUILLACQ MAURE MAZERES-LEZONS MERACQ MIALOS MIOSSENS-LANUSSE MIREPEIX MOMY MONCAUP MONEIN MONPEZAT MORLANNE MOUHOUS MOURENX NARCASTET NAY NOGUERES NOUSTY OS-MARSILLON PARBAYSE PARDIES PARDIES-PIETAT PEYRELONGUE-ABOS PIETS-PLASENCE-MOUSTROU POMPS PONSON-DEBAT-POUTS PONSON-DESSUS PONTIACQ-VIELLEPINTE POULIACQ POURSIUGUES-BOUCOUE RIBARROUY RONTIGNON SAINT-ABIT SAINT-FAUST SAMSONS-LION SAUBOLE SEDZE-MAUBECQ SEMEACQ-BLACHON SERRES-SAINTE-MARIE SIMACOURBE SOUMOULOU TARON-SADIRAC-VIELLENAVE TARSACQ THEZE URDES UROST UZAN UZOS VIALER VIGNES	2023.7.14.
Les communes suivantes dans le département: Hautes-Pyrénées (65)
ANSOST ARNE ARTAGNAN AURIEBAT BARBACHEN BARTHE BAZORDAN BETPOUY BUZON CAIXON CASTELNAU-MAGNOAC CASTELNAU-RIVIERE-BASSE CASTERETS CAUBOUS CAUSSADE-RIVIERE CIZOS ESCAUNETS ESTIRAC FONTRAILLES GARDERES GAUSSAN GENSAC GUIZERIX HACHAN HAGEDET HERES LABATUT-RIVIERE LAFITOLE LAHITTE-TOUPIERE LARAN LARREULE LARROQUE LASCAZERES LASSALES LIAC LUQUET MADIRAN MAUBOURGUET MONFAUCON MONLONG NOUILHAN ORGAN OROIX PEYRET-SAINT-ANDRE PUNTOUS RABASTENS-DE-BIGORRE SABARROS SADOURNIN SAINT-LANNE SARRIAC-BIGORRE SAUVETERRE SEGALAS SERON SOMBRUN SOUBLECAUSE TRIE-SUR-BAISE VIC-EN-BIGORRE VIDOUZE VIEUZOS VILLEFRANQUE VILLENAVE-PRES-BEARN	2023.7.14.

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással és különösen az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének az említett jegyzőkönyv 2. mellékletével összefüggésben értelmezett (4) bekezdésével összhangban e melléklet alkalmazásában a tagállamokra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok Észak-Írország tekintetében magukban foglalják az Egyesült Királyságot is.

”

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/77

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1521 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2023. július 19.)

a bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttségre vonatkozó, egyes tagállamokban meghozandó bizonyos, korlátozott időtartamra szóló különleges járványvédelmi intézkedésekről

(az értesítés a C(2023) 4811. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

A bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség a szarvasmarhafélék vektorok által terjesztett betegsége, amely jelentős gazdasági veszteségekkel jár, csökkenti a tejhozamot, beteges soványságot, tartós bőrkárosodást, számos másodlagos szövődményt és hónapokig elhúzódó krónikus kimerültséget okoz, továbbá tilalmakat von maga után. A betegség Afrikában endémiás, és szerepel a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségeknek az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által vezetett jegyzékében.

(2)

A bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség az Unión belül 2015-ben fordult elő először Görögországban. 2016-ban a betegség gyorsan terjedt Délkelet-Európa számos országában, köztük Albániában, Bulgáriában, Görögországban, Koszovóban (*1), Észak-Macedóniában, Montenegróban és Szerbiában. A betegség terjedését valamennyi érintett országban hatékonyan megfékezték a szarvasmarhafélék élő homológ vakcinákkal végzett, a vakcinák specifikációinak megfelelően évente megismételt tömeges vakcinázásával. Emellett a bőrcsomósodáskór által nem érintett Horvátország és Bosznia-Hercegovina megelőző intézkedésként vakcinázást hajtott végre, tekintettel a betegség szomszédos országokban való előfordulására.

(3)

Az (EU) 2016/429 rendelet keretében elfogadták az (EU) 2021/1070 bizottsági végrehajtási rendeletet (2), amely korlátozott időtartamra szóló különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg a bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség ellen. Az említett végrehajtási rendelet 2023. április 21-ig volt alkalmazandó.

(4)

Konkrétabban az (EU) 2021/1070 végrehajtási rendelet meghatározza a tagállamok azon körzeteit, amelyekben bőrcsomósodáskór elleni vakcinázást végeznek, valamint az egyes körzeteken belül alkalmazandó különleges járványvédelmi szabályokat. Ezek a körzetek lehetnek I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek, amelyek olyan területen kívül helyezkednek el, ahol a bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség kitörését megerősítették, illetve II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek, amelyek magukban foglalnak egy olyan területet, ahol a bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség kitörését megerősítették.

(5)

Ezen túlmenően az (EU) 2021/1070 végrehajtási rendelet korlátozásokat írt elő a szarvasmarhaféléknek és az azoktól származó termékeknek, szaporítóanyagoknak és állati melléktermékeknek az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetből történő mozgatására, valamint az e korlátozásoktól való eltérésekre vonatkozóan. Ezenkívül szabályokat állapított meg a felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokkal kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozóan a szarvasmarhaféléknek, szaporítóanyagaiknak és a belőlük származó feldolgozatlan állati melléktermékeknek az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből e körzeteken kívülre történő mozgatása tekintetében.

(6)

Az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3), amely 2023. március 12-én lépett hatályba, szabályokat állapít meg egyes állatgyógyászati készítményeknek bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés céljából történő felhasználására vonatkozóan, beleértve a bőrcsomósodáskór elleni vakcinázásra vonatkozó szabályokat is. Ezenkívül az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke és IX. melléklete rendelkezik az (EU) 2021/1070 végrehajtási rendelet szerinti I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzeteknek megfelelő I. és II. típusú vakcinázási körzetek létrehozásáról.

(7)

Emellett az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet olyan szabályokat és korlátozásokat állapít meg a bőrcsomósodáskór ellen vakcinázott szarvasmarhafélékre, azok szaporítóanyagaira és az azokból származó feldolgozatlan állati melléktermékekre vonatkozóan, amelyek megfelelnek az (EU) 2021/1070 végrehajtási rendeletben meghatározott szabályoknak és korlátozásoknak, kivéve a felelős személyeknek az állategészségügyi bizonyítványok tekintetében fennálló kötelezettségeihez kapcsolódó szabályokat és korlátozásokat.

(8)

Az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet a bőrcsomósodáskór tekintetében a sürgősségi védővakcinázást követő – a felügyelet típusától, a vakcinázási körzettől, valamint a bőrcsomósodáskór vírusával fertőzött utolsó eset levágásának vagy leölésének és/vagy az utolsó vakcinázásnak az időpontjától függően 8 és 26 hónap közötti – helyreállítási időszakról is rendelkezik.

(9)

Bár Európában 2017 óta nem jelentették a bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség kitörését, a törökországi Anatólia egyes részein 2021-ben még regisztrálták a bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség előfordulását, és a betegség még ma is jelen van Oroszországban, és továbbra is terjed Ázsiában, ami az indiai szubkontinens országait, Kelet-Ázsiát és Délkelet-Ázsiát is érinti. Tekintettel a kedvező európai járványügyi helyzetre, Bulgária, Görögország és Törökország kivételével minden olyan délkelet-európai ország, amely vakcinázást végzett a bőrcsomósodáskór ellen, felhagyott azzal.

(10)

Bulgária és Görögország már benyújtotta a Bizottságnak a bőrcsomósodáskór elleni 2023-as vakcinázási programját, amelyet az (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) keretében már értékeltek és jóváhagytak. A szóban forgó vakcinázási programok technikai értékelésének és jóváhagyásának jellege és tartalma megfelel a szárazföldi állatok A kategóriájú betegségeinek megelőzésére és az ellenük való védekezésre vonatkozó, az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében meghatározott hatósági vakcinázási terv követelményeinek is.

(11)

Tekintettel az (EU) 2021/1070 végrehajtási rendelet hatályvesztésére, alapvető fontosságú jegyzékbe foglalni a Bulgáriában és Görögországban a bőrcsomósodáskór tekintetében I. és II. vakcinázási körzetként meghatározott, az (EU) 2021/1070 végrehajtási rendelet szerinti I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzeteknek megfelelő területeket, valamint további szabályokat megállapítani a felelős személyeknek a szarvasmarhafélék, azok szaporítóanyagai és az azokból származó feldolgozatlan állati melléktermékek I. és II. vakcinázási körzetekből e körzeteken kívülre történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi bizonyítványokkal kapcsolatos kötelezettségei tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy ezek az állategészségügyi bizonyítványok megfelelő és pontos egészségügyi információkat nyújtsanak, és biztosított legyen az összhang a korábban érvényben lévő intézkedésekkel.

(12)

Figyelembe véve Bulgária és Görögország bőrcsomósodáskór elleni, 2023-ra vonatkozó vakcinázási terveit, az említett betegséggel kapcsolatos uniós járványügyi helyzetet, valamint a bőrcsomósodáskór tekintetében az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott helyreállítási időszakot, ezt a határozatot 2024. augusztus 31-ig kell alkalmazni.

(13)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a határozat uniós szinten meghatározza:

a)	az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjával és IX. mellékletének 1. részével összhangban a tartott szárazföldi állatok bőrcsomósodáskór elleni sürgősségi vakcinázásával kapcsolatban létrehozandó, I. és II. típusú vakcinázási körzeteket;

a felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokkal kapcsolatos kötelezettségeit a következők szállítmányainak az I. és II. típusú vakcinázási körzetekből e körzeteken kívülre történő mozgatása esetén, az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében az ilyen mozgatásra vonatkozóan előírt eltéréseknek és a rendelet IX. mellékletének 3. részében meghatározott egyedi feltételeknek megfelelően:

i.	szarvasmarhafélék;

ii.	szarvasmarhafélék szaporítóanyagai;

iii.	feldolgozatlan állati melléktermékek.

2. cikk

I. és II. típusú vakcinázási körzetek létrehozása

A bőrcsomósodáskór elleni sürgősségi vakcinázást végrehajtó tagállamok biztosítják, hogy:

illetékes hatóságaik haladéktalanul I. és II. típusú vakcinázási körzeteket hozzanak létre az alábbiakkal összhangban:

i.	a sürgősségi vakcinázás végrehajtására vonatkozóan az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkében meghatározott szabályok;

ii.	a bőrcsomósodáskór megelőzésére és az ellene való védekezésre irányuló sürgősségi vakcinázás végrehajtására vonatkozóan az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet IX. mellékletében meghatározott egyedi feltételek;

b)	az I. és II. típusú vakcinázási körzetek magukban foglalja legalább az e határozat mellékletében felsorolt területeket.

3. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei a szarvasmarhafélék szállítmányainak I. és II. típusú vakcinázási körzetekből e körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

A felelős személyek kizárólag abban az esetben mozgathatják szarvasmarhafélék szállítmányait az I. és II. típusú vakcinázási körzetekből e körzeteken kívülre, akár ugyanazon tagállamon belül, akár egy másik tagállamba, ha a szállítandó állatokat – az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében az ilyen mozgatásra vonatkozóan meghatározott eltéréssel, valamint az említett rendelet IX. mellékletének 3. részében meghatározott egyedi feltételekkel összhangban – a származási tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2016/429 rendelet 149. cikkének (1) bekezdésével összhangban kiállított állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza az alábbi tanúsítványok legalább egyikét:

a)	„A bőrcsomósodáskór elleni sürgősségi vakcinázással kapcsolatos I. típusú vakcinázási körzetből származó szarvasmarhafélék az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (2) bekezdésének és IX. melléklete 3. része 3.1. pontjának megfelelően.”

b)	„A bőrcsomósodáskór elleni sürgősségi vakcinázással kapcsolatos II. típusú vakcinázási körzetből származó szarvasmarhafélék az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (2) bekezdésének és IX. melléklete 3. része 3.2. pontjának megfelelően.”

„A bőrcsomósodáskór elleni sürgősségi vakcinázással kapcsolatos … (I. vagy II., tüntesse fel a megfelelőt) típusú vakcinázási körzetből származó szarvasmarhafélék az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (2) bekezdésének és IX. melléklete 3. része 3.3. pontjának megfelelően.”

Az ugyanazon tagállamon belüli mozgatások esetében azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az állategészségügyi bizonyítványt az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban nem szükséges kiállítani.

4. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei az I. és II. típusú vakcinázási körzetekben található létesítményekből származó szarvasmarhaféléktől nyert szaporítóanyagok szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

A felelős személyek kizárólag abban az esetben mozgathatják szarvasmarhaféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányait az I. és II. típusú vakcinázási körzetekből e körzeteken kívülre, akár ugyanazon tagállamon belül, akár egy másik tagállamba, az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (3) bekezdésében az ilyen mozgatásra vonatkozóan meghatározott eltéréssel, valamint az említett rendelet IX. mellékletének 3. részében meghatározott egyedi feltételekkel összhangban, ha a szállítmányokat a származási tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2016/429 rendelet 161. cikkének (4) bekezdésével összhangban kiállított állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza az alábbi tanúsítványok legalább egyikét:

„A bőrcsomósodáskór elleni sürgősségi vakcinázással kapcsolatos I. típusú vakcinázási körzetben tartott szarvasmarhaféléktől származó szaporítóanyagok, nevezetesen … (sperma, petesejtek és/vagy embriók, tüntesse fel a megfelelőt), az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és IX. melléklete 3. része 3.4.1. pontjának megfelelően.”

„A bőrcsomósodáskór elleni sürgősségi vakcinázással kapcsolatos II. típusú vakcinázási körzetben tartott szarvasmarhaféléktől származó szaporítóanyagok, nevezetesen … (sperma, petesejtek és/vagy embriók, tüntesse fel a megfelelőt), az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és IX. melléklete 3. része 3.4.2. pontjának megfelelően.”

Az ugyanazon tagállamon belüli mozgatások esetében azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az állategészségügyi bizonyítványt az (EU) 2016/429 rendelet 161. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban nem szükséges kiállítani.

5. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei a szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak I. és II. típusú vakcinázási körzetekből e körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

A felelős személyek kizárólag abban az esetben mozgathatják szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányait az I. és II. típusú vakcinázási körzetekből e körzeteken kívülre, akár ugyanazon tagállamon belül, akár egy másik tagállamba, az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelet 13. cikkének (3) bekezdésében az ilyen mozgatásra vonatkozóan meghatározott eltéréssel, valamint az említett rendelet IX. mellékletének 3. részében meghatározott egyedi feltételekkel összhangban, ha a szállítmányokat az (EU) 2020/687 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (5) 22. cikkének (5) és (6) bekezdésében említett – a 142/2011/EU bizottsági rendelet (6) VIII. melléklete III. fejezetének 7. pontjában foglalt, állati melléktermékek korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatására vonatkozó egészségügyi bizonyítványminta alapján kiállított – állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza az alábbi tanúsítványok legalább egyikét:

„A bőrcsomósodáskór elleni sürgősségi vakcinázással kapcsolatos I. típusú vakcinázási körzetben tartott szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan állati melléktermékek, nevezetesen … (nyersbőrtől és irhától eltérő feldolgozatlan állati melléktermékek, nyersbőr és irha, kolosztrum, tej és tejtermékek, tüntesse fel a megfelelőt), az (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és IX. melléklete 3. része 3.5. és 3.7. pontjának megfelelően.”

Az ugyanazon tagállamon belüli mozgatások esetében azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az állategészségügyi bizonyítványt az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (6) bekezdésével összhangban nem szükséges kiállítani.

6. cikk

Alkalmazás

Ezt a határozatot 2024. augusztus 31-ig kell alkalmazni.

7. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 19-én.

a Bizottság részéről

Stella KYRIAKIDES

a Bizottság tagja

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(2) A Bizottság (EU) 2021/1070 végrehajtási rendelete (2021. június 28.) a bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttségre vonatkozó, korlátozott időtartamra szóló különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról (HL L 230., 2021.6.30., 10. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. november 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatgyógyászati készítmények bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzése és az e betegségekkel szembeni védekezés céljából történő alkalmazására vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2023.2.20., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 64. o.).

(6) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

MELLÉKLET

I. és II. típusú VAKCINÁZÁSI KÖRZETEK

I. típusú vakcinázási körzet

1.	Bulgária: Bulgária teljes területe

2.	Görögország: Görögország teljes területe

II. típusú vakcinázási körzet

Nincs

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/83

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

BEVEZETÉS

2023. július 5-én a Régiók Bizottsága az Európai Unió működéséről szóló szerződés 306. cikkének második bekezdése alapján elfogadta az alábbi eljárási szabályzatot.

I. CÍM

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI ÉS SZERVEI

1. FEJEZET

AZ RB SZERVEI

1. cikk – Az RB szervei

Az RB szervei a Közgyűlés, az elnök, az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a szakbizottságok.

2. cikk – Nemek szerinti megoszlás

(1)

A Régiók Bizottságát alkotó szervek összetételében – amennyire csak lehetséges – figyelembe kell venni a nemek arányos megoszlását.

(2)

Az Elnökség cselekvési tervet fogad el a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan azzal a céllal, hogy az RB minden tevékenységébe beépítse a nemi dimenziót. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet évente ellenőrizni kell és legalább ötévente felül kell vizsgálni.

2. FEJEZET

AZ RB TAGJAI

3. cikk – A tagok és póttagok jogállása

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 300. cikkének megfelelően a tagok és póttagok regionális és helyi önkormányzatokat képviselnek: vagy egy regionális, illetve helyi önkormányzat választott képviselői, vagy egy választott gyűlésnek tartoznak politikai felelősséggel. Hivataluk gyakorlásában nem utasíthatók. Tevékenységüket függetlenül, az Unió általános érdekeit szem előtt tartva gyakorolják.

4. cikk – Hivatali idő

(1)

A tag vagy a póttag hivatali ideje azon a napon kezdődik, amelyen a Tanács általi kinevezése hatályba lép.

(2)

A tag vagy a póttag hivatali ideje akkor ér véget, ha a tag vagy póttag lemond, elveszíti a kinevezésére jogosító mandátumát vagy elhalálozik.

(3)

A leköszönő tagnak vagy póttagnak szándékáról írásban értesítenie kell az RB elnökét, megjelölve lemondása hatálybalépésének napját. Az elnök értesíti erről a Tanácsot, mely megállapítja a hely megüresedését, és elindítja az eljárást az utód kinevezésére.

(4)

Az a tag vagy póttag, akinek a bizottsági hivatali ideje azért ér véget, mert a kinevezésére jogosító mandátuma lejár, erről írásban haladéktalanul tájékoztatja az RB elnökét.

(5)

A jelen cikk (2) bekezdésében említett esetekben a Tanács a megbízatás fennmaradó időtartamára nevez ki utódot.

5. cikk – Kiváltságok és mentességek

A tagokat és szabályosan megbízott póttagjaikat azok a kiváltságok és mentességek illetik meg, amelyeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv nevez meg.

6. cikk – A tagok és a póttagok üléseken való részvétele

(1)

Bármely tag, aki akadályoztatva van a plenáris ülésszakon való részvételben, egy, a saját nemzeti delegációjából felkért póttaggal képviseltetheti magát, akár korlátozott időre, a plenáris ülésszak meghatározott napjain is. Valamennyi tagnak és szabályosan megbízott póttagnak alá kell írnia a jelenléti ívet.

(2)

Bármely tag, aki akadályoztatva van egy szakbizottsági ülésen vagy az Elnökség által engedélyezett más ülésen való részvételben, saját nemzeti delegációjának vagy politikai csoportjának keretén belül egy másik taggal vagy póttaggal képviseltetheti magát. Valamennyi tagnak és szabályosan megbízott póttagnak alá kell írnia a jelenléti ívet.

(3)

A 37. és 61. cikk szerint létrehozott munkacsoportok tagjainak helyettesi névjegyzékébe felvett és kinevezett tag vagy póttag a saját politikai csoportjához tartozó bármelyik munkacsoport-tagot helyettesítheti.

(4)

A póttag vagy helyettesítő tag egy tagnál többet nem képviselhet. Az érintett ülésen a tagokkal azonos jogokkal és feladatokkal rendelkezik. A szavazati jog átruházásáról az adott ülés előtt a főtitkárságot értesíteni kell, az értesítés szabályait betartva, és oly módon, hogy az értesítés legkésőbb az ülést megelőző napon beérkezzen.

(5)

Egy plenáris ülésszak alkalmával csak a tag vagy a póttag részesül költségtérítésben. Ennek részleteit az Elnökség az utazási és tartózkodási költségekre vonatkozó végrehajtási rendelkezésekben határozza meg.

(6)

Az előadónak kinevezett póttag azon a plenáris ülésen, amelynek napirendjén az ő felelősségi körébe tartozó véleménytervezet szerepel, ismertetheti is azt. A tag a véleménytervezet tárgyalásának időtartamára átruházhatja a szavazati jogát az őt helyettesítő személyre. Az adott ülés előtt a főtitkárt írásban értesíteni kell a szavazati jog átruházásáról.

(7)

A 24. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül minden átruházás hatálya azonnal megszűnik, ha az akadályoztatott tag elveszíti tagságát a Régiók Bizottságában.

7. cikk – A szavazati jog átruházása

A 6. és a 32. cikkben felsorolt esetek kivételével a szavazati jog nem ruházható át.

8. cikk – Nemzeti delegációk és politikai csoportok

A nemzeti delegációk és politikai csoportok kiegyensúlyozott módon járulnak hozzá az RB munkájának megszervezéséhez.

9. cikk – Nemzeti delegációk

(1)

Az egy tagállamból érkező tagok és póttagok nemzeti delegációt alkotnak. Mindegyik nemzeti delegáció elfogadja saját belső szabályzatát, és elnököt választ. Az RB elnökével hivatalosan közlik a megválasztott személy nevét.

(2)

Az RB irányítása keretében a főtitkár feladata a nemzeti delegációkat támogató intézkedések meghozatala. Ezeknek az intézkedéseknek többek között lehetővé kell tenniük, hogy a tagok saját hivatalos nyelvükön kapjanak tájékoztatást és támogatást. Az intézkedések végrehajtása a Régiók Bizottsága egy tisztviselőkből vagy egyéb alkalmazottakból álló külön szolgálatának a feladatkörébe tartozik, amely biztosítja, hogy a nemzeti delegációk megfelelő módon használhassák az RB infrastruktúráját. A főtitkár gondoskodik mindenekelőtt arról, hogy a nemzeti delegációknak lehetőségük legyen ülést tartani közvetlenül a plenáris ülésszakok előtt vagy azok alatt.

(3)

A nemzeti delegációk munkáját emellett a nemzeti koordinátorok segítik, akik nem tartoznak a főtitkárság állományába. A koordinátorok segítik a tagokat RB-n belüli feladataik hatékony ellátásában.

10. cikk – Politikai csoportok és függetlenek

(1)

A tagok és póttagok politikai hovatartozásuknak megfelelő politikai csoportokat hozhatnak létre. A tagság kritériumait belső szabályzatában minden politikai csoport maga határozza meg.

(2)

Politikai csoport létrehozásához a tagállamok legalább egyötödét képviselő legalább 18 tagra vagy póttagra van szükség, akiknek legalább a fele tag kell, hogy legyen. Egy tag és a mellé kinevezett póttag csak egy politikai csoporthoz tartozhat. A politikai csoport feloszlik, ha a tagok létszáma a létrehozásához szükséges minimum alá csökken.

(3)

A politikai csoport létrehozását, feloszlását vagy bármely más változását be kell jelenteni az RB elnökének. A politikai csoport létrehozásáról szóló bejelentésben meg kell adni a csoport nevét, valamint, hogy kik a tagjai és elnökségi tagjai.

(4)

Minden politikai csoportnak titkárság áll rendelkezésére, amelynek munkatársai a főtitkárság alkalmazottai. A politikai csoportok javaslatot tehetnek ezeknek a munkatársaknak a kiválasztására, felvételére, előléptetésére vagy szerződésének meghosszabbítására a kinevezésre jogosult hatóság felé, amely az érintett politikai csoport elnökével folytatott konzultáció után dönt.

(5)

A főtitkár megfelelő forrásokat bocsát a politikai csoportok és szerveik rendelkezésére az ülésekhez, tevékenységükhöz és kiadványaikhoz, valamint titkárságuk munkájához. Az egyes politikai csoportoknak szánt forrásokat elkülönítik a költségvetésben. A politikai csoportok és titkárságaik megfelelő módon használhatják a Régiók Bizottságának infrastruktúráját.

(6)

A politikai csoportok és elnökségeik közvetlenül a plenáris ülésszakok előtt vagy alatt ülhetnek össze, továbbá évente kétszer rendkívüli ülést tarthatnak. Az ezeken az üléseken részt vevő póttag csak akkor tarthat igényt utazási és tartózkodási költségeinek megtérítésére, ha az ülésen politikai csoportjának valamelyik tagját képviseli.

(7)

Azok a tagok, akik nem tagjai egyik politikai csoportnak sem, adminisztratív támogatást kapnak. Ennek részleteit a főtitkár javaslata alapján az Elnökség határozza meg.

11. cikk – Régióközi csoportok

A tagok és póttagok régióközi csoportokat hozhatnak létre. A csoportok létrehozásáról tájékoztatják az RB elnökét. A régióközi csoport az Elnökség határozatával alakul meg szabályszerűen.

II. CÍM

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1. FEJEZET

AZ ALAKULÓ ÜLÉS ÉS AZ RB BEIKTATÁSA

12. cikk – Az alakuló ülés összehívása

Az RB-t a leköszönő elnök, akadályoztatása esetén a leköszönő első alelnök, az ő akadályoztatása esetén a legidősebb leköszönő alelnök, az ő akadályoztatása esetén pedig a legidősebb tag hívja össze az RB minden ötéves tisztújítását követően. Az RB a tagok Tanács általi kinevezésétől számított egy hónapon belül ülést tart.

Ebben az időszakban az első bekezdésnek megfelelően ideiglenesen elnöklő tag látja el az RB képviseletét, viszi tovább a folyó ügyeket és elnököl ideiglenes elnökként az első ülésen.

Az ideiglenes Elnökség az ideiglenes elnökből, a jelen lévő négy legfiatalabb tagból és az RB főtitkárából áll.

13. cikk – Az RB beiktatása és a mandátumvizsgálat

(1)

Az alakuló ülésen az ideiglenes elnök tájékoztatja az RB-t a Tanácsnak a tagok kinevezését bejelentő leveléről, és beszámol a képviseleti és ügyviteli feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységeiről. Kérésre az ideiglenes elnök ellenőrizheti a tagok kinevezését és mandátumát, mielőtt megnyitottnak nyilvánítaná az RB új hivatali időszakát.

(2)

Az ideiglenes Elnökség addig marad hivatalban, ameddig az Elnökség tagjai megválasztásának eredménye kihirdetésre nem kerül.

2. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS

14. cikk – A Közgyűlés feladatai

Az RB Közgyűlés keretében tanácskozik. A Közgyűlés fő feladatai a következők:

a)	véleményeket, jelentéseket és állásfoglalásokat fogad el;

b)	elfogadja az RB kiadási és bevételi előirányzat-tervezetét;

c)	elfogadja az RB politikai prioritásait;

d)	megválasztja az elnököt, az első alelnököt és az Elnökség többi tagját;

e)	szakbizottságokat hoz létre;

f)	elfogadja és felülvizsgálja az RB eljárási szabályzatát;

g)	elfogadja és felülvizsgálja a tagokra vonatkozó magatartási kódexeket;

határozatot hoz kereset vagy beavatkozási kérelem benyújtásáról az Európai Unió Bíróságához, a határozatképességnek a 22. cikk (1) bekezdésének első mondata szerinti megállapítását követően, a leadott szavazatok többségével, vagy az RB elnöke, vagy pedig az illetékes szakbizottság javaslatára, amely az 57. és 58. cikknek megfelelően jár el. Ha a határozatot elfogadták, az elnök az RB nevében benyújtja a keresetet.

15. cikk – A Közgyűlés összehívása

(1)

Az RB elnöke legalább negyedévente egyszer összehívja a Közgyűlést. Az Elnökségnek minden év első felében meg kell határoznia a következő év plenáris ülésszakainak időpontját. A plenáris ülésszak egy vagy több ülésnapot foglalhat magában.

(2)

A tagok legalább egynegyedének írásbeli kérelmére az elnök köteles rendkívüli plenáris ülést összehívni, amelyet legkorábban a kérelem benyújtásától számított egy hét múlva, de legkésőbb egy hónap múlva meg kell tartani. A kérelemben meg kell jelölni a rendkívüli plenáris ülésen megvitatandó témát. Ennek az ülésnek a napirendjén semmilyen más téma nem szerepelhet.

16. cikk – A plenáris ülésszak napirendje

(1)

Az Elnökség készíti elő az előzetes napirendtervezetet, mely a soron következő utáni plenáris ülésszakon megvitatandó vélemény-, jelentés- vagy állásfoglalás-tervezetek ideiglenes jegyzékét, valamint az egyéb, határozathozatalt igénylő dokumentumokat tartalmazza.

(2)

A plenáris ülésszak megnyitását legalább huszonegy munkanappal megelőzően a tagok és póttagjaik számára elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a napirend tervezetét az abban megnevezett, határozathozatalt igénylő dokumentumokkal együtt. A dokumentumokat saját hivatalos nyelvükön teszik a tagok és póttagjaik számára hozzáférhetővé.

(3)

Az elnök feladata, hogy az Elnökök Értekezletével való konzultációt követően összeállítsa a napirendtervezetet.

(4)

Kivételes, különösen indokolt esetekben, amikor a (2) bekezdésben előírt határidőt nem lehet betartani, az elnök további határozathozatalt igénylő dokumentumot is felvehet a napirend tervezetébe, amennyiben azt a tagoknak és póttagoknak a plenáris ülésszak megnyitása előtt legalább egy héttel saját hivatalos nyelvükön eljuttatták. A határozathozatalt igénylő dokumentum fedőlapján az elnöknek jeleznie kell ezen eljárás alkalmazásának indokát.

(5)

A napirend tervezetére vonatkozó írásbeli módosító indítványoknak legkésőbb három munkanappal a plenáris ülésszak megnyitása előtt a főtitkár rendelkezésére kell állniuk.

(6)

A plenáris ülésszak megnyitását közvetlenül megelőző ülésén az Elnökség rögzíti a napirend végleges tervezetét. Ezen az ülésen az Elnökség a leadott szavazatok kétharmados többségével felvehet a napirendre olyan sürgős vagy aktuális kérdéseket, amelyek megvitatása nem halasztható a következő plenáris ülésszakra.

(7)

Az elnök, egy politikai csoport vagy 32 tag javaslatára az Elnökség vagy a Közgyűlés a módosító indítványokról való szavazás megkezdése előtt határozhat úgy, hogy egy határozathozatalra benyújtott dokumentum tárgyalását egy későbbi ülésre halasztja.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament által kitűzött határidő nem teszi lehetővé a határozathozatalra benyújtott dokumentum elfogadásának elnapolását.

A Közgyűlés egy későbbi ülésszakára elnapolt, határozathozatalra benyújtott dokumentum az összes hozzá tartozó, érvényesen előterjesztett módosító indítvánnyal együtt kerül át a következő ülésszakra. A szavazás elhalasztásával módosul a módosító indítványok benyújtásának határideje is.

17. cikk – A plenáris ülésszak megnyitása

Az elnök megnyitja a plenáris ülésszakot, és jóváhagyásra terjeszti elő a napirend végleges tervezetét.

18. cikk – Nyilvánosság, vendégek és vendégelőadók

(1)

A plenáris ülésszakok nyilvánosak, hacsak a Közgyűlés az ülés teljes időtartama vagy a napirend egy adott pontja vonatkozásában másként nem határoz.

(2)

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői részt vehetnek a plenáris üléseken, és hozzászólásra lehet kérni őket.

(3)

Saját kezdeményezésére vagy az Elnökség felkérésére az elnök más kiemelt vendégeket is meghívhat, hogy tartsanak beszédet a Közgyűlés előtt.

19. cikk – Magatartási szabályok és felszólalási idő

(1)

A szólásszabadság sérelme nélkül a tagok magatartásának a kölcsönös tisztelet elvére kell épülnie, az Európai Unió alapvető dokumentumaiban meghatározott értékeken és elveken alapulva, megfelelve az RB rangjának, nem akadályozva az RB szerveinek zökkenőmentes működését, és nem zavarva meg a nyugalmat az RB épületeiben.

(2)

Az ülés elején a Közgyűlés az Elnökség javaslata alapján az egyes napirendi pontokra felszólalási időt állapít meg. A plenáris ülésen az elnök a saját kezdeményezésére vagy valamely tag kérésére határozatot terjeszthet elő a felszólalási idő korlátozására vonatkozóan.

(3)

Az elnök javasolhatja a Közgyűlésnek, hogy az általános ügyekről vagy konkrét témákról folytatott viták alkalmával osszák meg az előirányzott felszólalási időt a politikai csoportok és a nemzeti delegációk között.

(4)

A jegyzőkönyvhöz kapcsolódó felszólalások, ügyrendi javaslatok és a napirend végleges tervezetére vagy a napirendre vonatkozó módosító indítványok esetében a felszólalási idő rendszerint egy percre korlátozódik.

(5)

Ha valamely felszólaló túllépi a rendelkezésére álló felszólalási időt, az elnök megvonhatja tőle a szót.

(6)

Bármely tag indítványozhatja a vita lezárását, és ezt az indítványt az elnöknek szavazásra kell bocsátania.

20. cikk – Felszólalók a plenáris ülésen

(1)

A tagokat szólásra jelentkezésük sorrendjében veszik fel a felszólalók jegyzékébe. Az elnök e jegyzék alapján adja meg a szót a tagoknak, és lehetőség szerint biztosítja a felszólalók sokféleségét.

(2)

Az érintett szakbizottság előadójának és a politikai csoportok, illetve a nemzeti delegációk képviselőinek azonban, akik politikai csoportjuk, illetve delegációjuk nevében kívánnak szólni, kérésükre elsőbbséget lehet adni a felszólalók sorában.

(3)

Ugyanahhoz a tárgyhoz kettőnél több alkalommal csak az elnök engedélyével lehet hozzászólni. Az érintett szakbizottságok elnökeinek és előadóinak azonban kérésükre – az elnök által meghatározott időre – meg kell adni a szót.

21. cikk – Ügyrendi javaslatok

(1)

Meg kell adni a szót annak a tagnak, aki ügyrendi javaslatot kíván előterjeszteni, vagy fel kívánja hívni az elnök figyelmét az eljárási szabályzat be nem tartására. A javaslatnak a tárgyalt témára vagy a napirendre kell vonatkoznia.

(2)

Az ügyrendi javaslatra vonatkozó felszólalás elsőbbséget élvez az egyéb felszólalásokkal szemben.

(3)

Az ügyrendi javaslatról az elnök – az eljárási szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – haladéktalanul dönt, és döntését közvetlenül az eljárási szabályzatra való hivatkozás után, a kérdés szavazásra bocsátása nélkül közli.

22. cikk – Határozatképesség

(1)

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok többsége jelen van. A határozatképességet ellenőrizni kell, ha valamelyik tag kéri, és ezt az indítványát legalább tizenhat tag támogatja szavazatával. Mindaddig, amíg nem kérték a határozatképesség megállapítását, a jelenlévők számától függetlenül minden szavazás érvényes. Az elnök a határozatképesség ellenőrzését megelőzően legfeljebb tíz percre megszakíthatja a plenáris ülést. A határozatképesség ellenőrzését kérő tagokat akkor is jelen lévő tagként számolják, ha már nem tartózkodnak a plenáris ülés termében. Ha tizenhatnál kevesebb tag van jelen, az elnök megállapíthatja a határozatképesség hiányát.

(2)

Ha megállapítják, hogy az ülés nem határozatképes, minden olyan napirendi pontot, amelyről szavazni kell, elnapolnak a következő ülésnapra, amelyen a Közgyűlés a jelen lévő tagok számától függetlenül érvényesen szavazhat az elnapolt pontokról. A határozatképesség megállapítása előtt az ülésen hozott összes határozat és lefolytatott szavazás érvényes.

23. cikk – Szavazás

(1)

A Közgyűlés a leadott szavazatok többségével hoz határozatot, hacsak az eljárási szabályzat erről másként nem rendelkezik.

(2)

A szavazás érvényes formái a „mellette”, az „ellene” és a „tartózkodás”. A többség kiszámításakor csak a „mellette” és az „ellene” szavazatokat kell figyelembe venni. Szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott szöveg vagy javaslat elutasítottnak számít.

(3)

A szavazati jog személyre szóló jog. A tagok csak egyénileg és személyesen szavaznak.

(4)

A szavazatszámlálás eredményének kétségbe vonása esetén az elnök elrendelheti a szavazás megismétlését, de a szavazás a tagok kérésére is megismételhető, ha legalább tizenhat tag támogatja az erre vonatkozó indítványt.

(5)

Az elnöknek, egy politikai csoportnak vagy 32 tagnak a végleges napirend elfogadása előtt ismertetett javaslatára a Közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el a napirend egy vagy több pontjával kapcsolatban; a szavazást a plenáris ülésszak jegyzőkönyve rögzíti. Ha a Közgyűlés másképpen nem határoz, a név szerinti szavazás a módosító indítványokról történő szavazásra nem terjed ki.

(6)

Az elnök, egy politikai csoport vagy 32 tag javaslatára a személyeket érintő döntésekről a Közgyűlés titkos szavazást rendelhet el.

(7)

Az elnök bármikor dönthet úgy, hogy a szavazás elektronikus szavazógép segítségével történjen.

Az elektronikus szavazás számszerű eredményéről rögzített adatokat a plenáris ülésszak után a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

24. cikk – Módosító indítványok benyújtása

(1)

Határozathozatalt igénylő dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat csak tagok és szabályosan megbízott póttagok, illetve saját véleményükkel kapcsolatban a megbízással ugyan nem rendelkező, de előadónak kijelölt póttagok nyújthatnak be a benyújtásra vonatkozó szabályok betartásával.

A plenáris ülésszakra módosító indítványt vagy a rendes tag, vagy a tag szabályos megbízással rendelkező póttagja terjeszthet elő. Ha valamely tag a plenáris ülésszak egészére vagy egy részére vonatkozóan a részvételi jogát átruházza valamely póttagra, módosító indítványt csak egyikük terjeszthet elő. Ha a rendes tag a plenáris ülésszak bármely ülésére módosító indítványt terjeszt elő, a póttag ezt később nem teheti meg. Hasonlóképpen, ha egy póttagot a plenáris ülésszak egészére vagy egy részére vonatkozóan részvételi joggal ruháztak fel, és valamely véleményhez módosító indítványt terjeszt elő, még mielőtt a tag terjesztett volna elő módosító indítványokat, akkor a tag már nem terjeszthet elő módosító indítványt a plenáris ülésszakra. Az RB-tagság vagy -póttagság elvesztése, illetve a megbízás vagy annak visszavonása előtt érvényesen benyújtott módosító indítványok megőrzik érvényességüket.

(2)

A 28. cikk sérelme nélkül a határozathozatalt igénylő dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat vagy egy politikai csoportnak, vagy legalább hat tagnak vagy szabályosan megbízott póttagnak kell benyújtania neve feltüntetésével. A hatnál kevesebb tagból álló nemzeti delegációk akkor nyújthatnak be módosító indítványokat, ha azokat az adott delegáció összes tagja, illetve szabályosan megbízott póttagjuk nyújtja be nevének feltüntetésével.

(3)

A módosító indítványokat legkésőbb a plenáris ülésszak első ülésnapja előtti tizenegyedik munkanapon 15 óráig kell benyújtani, és amint a fordításuk elkészült – de legkésőbb négy munkanappal a plenáris ülésszak előtt –, elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni őket.

A módosító indítványok fordításkor elsőbbséget élveznek. Lefordításukat követően eljuttatják őket az előadónak, hogy legalább három munkanappal a plenáris ülésszak megnyitása előtt maga is benyújthassa előadói módosító indítványait a főtitkárságra. Ezeknek az előadói módosító indítványoknak konkrétan kapcsolódniuk kell az (1) bekezdés szerinti módosító indítványok közül egyhez vagy többhöz; az előadó megjelöli, hogy melyek ezek. Az előadói módosító indítványok a plenáris ülésszak első ülésnapja előtti napon válnak hozzáférhetővé.

Az elnök a 16. cikk (4) bekezdése szerinti esetben legalább három munkanapra csökkentheti a módosító indítványok benyújtásának határidejét. A 16. cikk (6) bekezdése szerinti sürgősséggel megvitatandó témákra vonatkozó módosító indítványokra nem érvényesek ezek a határidők.

(4)

A plenáris ülésszak kezdete előtt az összes módosító indítványt eljuttatják a tagokhoz.

25. cikk – A módosító indítványok kezelése

(1)

A szavazáskor az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a)	Először a dokumentumtervezethez kapcsolódó esetleges módosító indítványokról szavaznak. A módosító indítványok elsőbbséget élveznek azzal a szöveggel szemben, amelyre vonatkoznak.

b)	Ezután a teljes – módosított vagy nem módosított – szövegről szavaznak.

(2)

A szavazás alapelvei:

Az ülésen előterjesztett kompromisszumos módosító indítványok

Amennyiben valamely szövegrészhez egy vagy több módosító indítványt nyújtottak be, az elnök, az előadó vagy e módosító indítványok megfogalmazói kivételes esetben kompromisszumos módosító indítványokat javasolhatnak. Ezek a kompromisszumos módosító indítványok a szavazáskor elsőbbséget élveznek.

Amennyiben az előadó vagy az eredeti módosító indítvány bármely szerzője kifogással él a javasolt kompromisszumos módosító indítvánnyal szemben, akkor arról nem szavaznak.

b)	Összevont szavazás Az elnök egy adott módosító indítvány elfogadása vagy elutasítása előtt határozhat úgy, hogy azt más, hasonló tartalmú vagy célú módosító indítványokkal együtt bocsátja szavazásra (összevont szavazás). Ezek a módosító indítványok vonatkozhatnak az eredeti szöveg eltérő részeire.

Együttes szavazás

Az előadók összeállíthatnak a véleménytervezetükhöz beérkezett módosító indítványokból egy olyan listát, amelyet elfogadásra ajánlanak (szavazási ajánlás). Ha rendelkezésre áll szavazási ajánlás, akkor az elnök együtt bocsáthatja szavazásra az ajánlásban szereplő egyes módosító indítványokat (együttes szavazás). A szavazási ajánlás ellen bármely tag kifogást emelhet, ebben az esetben meg kell jelölnie, melyek azok a módosító indítványok, amelyekről külön kellene szavazni.

Részenkénti szavazás

Az előadó, bármely politikai csoport, nemzeti delegáció vagy a módosító indítvány bármely előterjesztője részenkénti szavazást kérhet, ha a szavazásra bocsátandó szöveg több rendelkezést tartalmaz, vagy több pontra vonatkozik, illetve több, önálló értelemmel és/vagy normatív értékkel bíró részre osztható.

Ha az elnök nem rendelkezik más határidőről, a kérelmet legkésőbb a plenáris ülésszak kezdete előtt egy órával kell benyújtani. A kérelemről az elnök határoz.

Kompromisszumos, illetve előadói módosító indítványok esetében nem engedélyezhető részenkénti szavazás.

(3)

Módosító indítványok szavazásra bocsátása:

A módosító indítványokat a teljes szöveg számozott pontjainak sorrendjében és az alábbi elsőbbségi sorrendet követve bocsátják szavazásra:

—	kompromisszumos módosító indítványok, ha az eredeti módosító indítványok egyetlen előterjesztője sem emel kifogást,

—	előadói módosító indítványok,

—	egyéb módosító indítványok.

—	Az előadói módosító indítványok és a kompromisszumos módosító indítványok elfogadását követően az összes, ezek alapjául szolgáló módosító indítvány érvényét veszti.

—	Amennyiben két vagy több azonos módosító indítványt több tag is előterjeszt, azokról összevonva kell szavazni.

—	A nyelvi jellegűnek minősített módosító indítványokat nem bocsátják szavazásra.

(4)

Ha ugyanarra a szövegrészre két vagy több egymást kizáró módosító indítvány vonatkozik, az élvez elsőbbséget, és azt kell elsőként szavazásra bocsátani, amelyik a leginkább eltér az eredeti szövegtől.

(5)

A szavazás előtt az elnök bejelenti, ha egy adott módosító indítvány elfogadásával egy vagy több másik módosító indítvány érvényét veszti – vagy azért, mert ezek a módosító indítványok azonos szövegrészre vonatkozva kizárják egymást, vagy mert ellentmondást vinnének a szövegbe. A módosító indítvány érvényét veszti, ha nincs összhangban egy korábbi, ugyanazt a véleményt érintő szavazás eredményével. Ha egy módosító indítvány megfogalmazói vitatják az elnök ilyen értelmű döntését, akkor a Közgyűlés határoz arról, hogy a vitatott módosító indítványt szavazásra bocsássa-e.

(6)

Ha a szöveg egésze a végszavazás során nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, akkor a Közgyűlés határoz arról, hogy a véleménytervezet visszakerüljön az illetékes szakbizottsághoz, vagy pedig a bizottság elálljon a véleményalkotástól. Ha az intézményközi menetrend nem tesz további megvitatást lehetővé, a vélemény érvényét veszti. Az RB elnöke tájékoztatja erről azt az intézményt, amelytől a felkérés érkezett.

Amennyiben a véleménytervezetet visszaküldik az illetékes szakbizottságnak, akkor a szakbizottság az alábbi lépések közül választhat:

—	a véleménytervezetét újra előterjeszti vitára és elfogadásra, a plenáris ülésen elfogadott módosító indítványok által módosított formában,

—	új előadót jelöl ki, és így új véleménykidolgozási folyamatot indít el,

—	eláll a véleményalkotástól.

26. cikk – A végleges szöveg koherenciája

Amennyiben a végső szöveg koherenciája sérül olyan módosító indítványok megszavazása miatt, amelyek érvénytelenségét nem mondták ki a 25. cikk (5) bekezdésének megfelelően, vagy olyan elfogadott módosító indítvány miatt, amelynek értelmében a szöveg más vonatkozó részeit is ennek megfelelően módosítani kell, akkor az adminisztráció – a politikai csoportokkal és az előadóval, valamint az érintett módosító indítványok előterjesztőjével egyeztetve – a végleges szöveg koherenciájának helyreállítása érdekében módosításokat hajt végre. A szövegen elvégzendő esetleges beavatkozásokat szigorúan a koherencia megteremtéséhez elengedhetetlen minimumra kell korlátozni. A tagokat minden ilyen módosításról tájékoztatják.

27. cikk – Sürgős vélemények

Sürgős esetekben, ha rendes eljárásban nem lehetséges a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament által megszabott határidő betartása és az illetékes szakbizottság egyhangúlag fogadta el véleménytervezetét, az elnök ezt a véleménytervezetet tájékoztatásul megküldi a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Parlamentnek. A véleménytervezetet változatlan formában a soron következő plenáris ülésszakon terjesztik elő elfogadás céljából. A szóban forgó véleményhez kapcsolódó összes dokumentumon jelezni kell, hogy sürgős véleményről van szó.

28. cikk – Egyszerűsített eljárások

A szakbizottság által egyhangúlag elfogadott vélemény- vagy jelentéstervezeteket változatlan formában terjesztik a Közgyűlés elé elfogadásra, kivéve, ha legalább 32 tag vagy szabályosan megbízott póttag vagy egy politikai csoport módosító indítványt nyújt be a 24. cikk. (3) bekezdése első mondatának megfelelően. Ez utóbbi esetben a módosító indítványt a Közgyűlés tárgyalja meg. A vélemény- vagy jelentéstervezetet az előadó ismerteti a plenáris ülésen, és azt vitára bocsáthatják. A vélemény-, illetve jelentéstervezetet a napirend tervezetével együtt juttatják el a tagokhoz.

29. cikk – A plenáris ülésszak berekesztése

A plenáris ülésszak berekesztése előtt az elnök ismerteti a következő plenáris ülésszak helyszínét és időpontját, valamint az esetleg már ismert napirendi pontjait.

30. cikk – Szimbólumok

(1)

Az RB elismeri és sajátjának tekinti az Európai Unió következő jelképeit:

a)	a kék alapon tizenkét arany csillag alkotta kört ábrázoló zászlót;

b)	a Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapuló himnuszt;

c)	az „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatot.

(2)

Az RB május 9-én megünnepli az Európa-napot, és a tagokat is biztatja erre.

(3)

A zászlót felvonják a Régiók Bizottságának valamennyi épületében és a hivatalos események során.

(4)

A himnusz felcsendül a hivatali időszakok elején tartott alakuló ülések kezdetén, valamint más ünnepélyes ülések alkalmával, nevezetesen az állam- és kormányfők vagy egy bővítést követően az új tagok üdvözlésekor.

3. FEJEZET

AZ ELNÖKSÉG ÉS AZ ELNÖK

31. cikk – Az Elnökség összetétele

Az Elnökség a következő személyekből áll:

az elnök;

b)	az első alelnök;

c)	tagállamonként egy-egy alelnök;

d)	huszonhat további tag;

e)	a politikai csoportok elnökei;

Az elnök és az első alelnök hivatalát, valamint a politikai csoportok elnökeit illető helyeket nem számítva az elnökségi helyek a következőképpen oszlanak meg a nemzeti delegációk között:

—	3 helye van: Németországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Lengyelországnak;

—	2 helye van: Belgiumnak, Bulgáriának, Horvátországnak, Csehországnak, Dániának, Görögországnak, Írországnak, Litvániának, Magyarországnak, Hollandiának, Ausztriának, Portugáliának, Romániának, Szlovákiának, Finnországnak, Svédországnak;

—	1 helye van: Észtországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Luxemburgnak, Máltának, Szlovéniának.

32. cikk – Helyettesítés az elnökségi üléseken

(1)

A nemzeti delegációk saját soraikból egy-egy tagot vagy póttagot jelölnek ki minden egyes elnökségi tagjuk helyettesítésére, kivéve az elnököt és az első alelnököt.

(2)

A politikai csoportok saját soraikból egy-egy tagot vagy póttagot jelölnek ki elnökük helyettesítésére.

(3)

A helyettesnek csak akkor van joga az üléseken részt venni, felszólalni és szavazni, ha az adott elnökségi tagot helyettesíti. Az előírt értesítési eljárásnak megfelelően az érintett ülést megelőzően értesíteni kell a főtitkárt arról, hogy az elnökségi ülésen való részvételben akadályoztatott személy átruházta szavazati jogát.

33. cikk – Választási szabályok

(1)

Az Elnökséget a Közgyűlés két és fél évre választja.

(2)

A választás az ideiglenes elnök elnöklete alatt, a 12. és 13. cikknek megfelelően történik. Az összes jelölést a főtitkárhoz kell benyújtani írásban, a plenáris ülésszak kezdete előtt legalább egy órával. A választásokra csak a 22. cikk (1) bekezdésének első mondata értelmében vett határozatképesség ellenőrzése után kerülhet sor.

34. cikk – Az elnök és az első alelnök megválasztása

(1)

A választás előtt az elnöki és az első alelnöki tisztségre jelöltek rövid nyilatkozatot intézhetnek a Közgyűléshez. Minden jelölt számára azonos – az ideiglenes elnök által megszabott – hosszúságú felszólalási idő áll rendelkezésre.

(2)

Az elnök és az első alelnök megválasztása külön-külön történik. A leadott szavazatok többségével választják meg őket.

(3)

Érvényes szavazatnak a „mellette” szavazat és a tartózkodás számít. Annak megállapításához, hogy megvolt-e a többség, kizárólag a „mellette” szavazatokat számolják össze.

(4)

Ha a szavazás első fordulójában egyetlen jelölt sem kapja meg a többséget, második fordulót tartanak, amelynek alapján az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a leadott szavazatok közül a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén sorsolással döntenek.

35. cikk – Az Elnökség tagjainak és helyettes tagjainak megválasztása

(1)

Közös jelöltlista állítható azoknak a nemzeti delegációknak a jelöltjeiből, amelyek az Elnökségben nekik járó helyekre csak egy-egy jelöltet állítanak. Ezt a listát egyetlen választási fordulóban, a leadott szavazatok többségével el lehet fogadni.

Abban az esetben, ha nem fogadnak el közös jelöltlistát, vagy ha egy nemzeti delegáció elnökségi helyeire több jelöltet javasolnak, mint a rendelkezésre álló helyek száma, e helyek mindegyikének betöltése céljából külön szavazási fordulót tartanak, s ezekre is a 33. cikk, illetve a 34. cikk (2)–(4) bekezdése szerinti, az elnök és az első alelnök megválasztására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2)

A helyettes tagok megválasztására ugyanezek a szabályok vonatkoznak. Ezt a választást az elnökségi tagok megválasztásával egy időben le lehet folytatni.

(3)

A politikai csoportok elnökei, akiket csoportjukon belül választanak meg, hivatalból tagjai az Elnökségnek.

36. cikk – A megüresedett elnökségi helyek pótválasztással való betöltése

Abban az esetben, ha az elnökségi tagnak vagy helyettesének RB-tagsága megszűnik, vagy ha valamely tag leköszön elnökségi tagságáról, a hivatali ideje fennmaradó részére a 31–35. cikkben foglalt eljárás szerint töltik be a helyét. A megüresedett elnökségi vagy elnökségi póttagi hely betöltését szolgáló pótválasztásra a plenáris ülésen kerül sor, melyet a 39. cikk (3) bekezdésének megfelelően az elnök vagy annak képviselője vezet.

37. cikk – Az Elnökség feladatai

Az Elnökség feladatai a következők:

a)	hivatali időszakának kezdetén kidolgozza és a Közgyűlés elé terjeszti politikai prioritásait, majd felügyeli ezek végrehajtását. Hivatali idejének végén jelentést terjeszt a Közgyűlés elé a politikai prioritások végrehajtásáról;

b)	megszervezi és összehangolja a Közgyűlés és a szakbizottságok munkáját;

c)	kidolgoz és a Közgyűlés elé terjeszt egy magatartási kódexet;

d)	általános hatáskörrel rendelkezik a tagok és póttagok pénzügyi, szervezési és adminisztratív ügyeiben; az RB és főtitkársága belső megszervezésében, beleértve a létszámtervet és az RB szerveit;

az Elnökségnek lehetősége van:

—	saját tagjaiból vagy az RB tagjaiból álló munkacsoportokat felállítani, amelyek egyes ügyekben tanácsokkal látják el; ezek a munkacsoportok legfeljebb tizenhárom tagból állhatnak,

—	meghívni az üléseire az RB más tagjait (szakértelmük vagy tisztségük alapján), valamint külső személyeket;

f)	az Elnökség felügyeli a vélemények, jelentések és állásfoglalások nyomon követését, valamint az RB éves hatásvizsgálatát, és tanácsot ad az elnöknek az eredmények gyakorlati felhasználásával kapcsolatban;

g)	alkalmazza a főtitkárt, valamint a 71. cikkben említett tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat;

h)	a 73. cikknek megfelelően a Közgyűlés elé terjeszti a kiadási és bevételi előirányzat-tervezetet;

i)	engedélyezi az ülések szokásos helyszíntől eltérő helyen való megtartását;

rendelkezéseket dolgoz ki a munkacsoportok, a csatlakozni kívánó országokkal létrehozott vegyes bizottságok, valamint az RB tagjainak részvételével működő egyéb politikai testületek összetételére és munkamódszereire vonatkozóan.

A konzultatív vegyes bizottságok a stabilizációs és társulási megállapodásban foglalt rendelkezések alapján, a csatlakozni kívánó országok helyi és regionális képviselőivel jönnek létre.

A csatlakozni kívánó országokhoz tartozó tagok saját kormányuk hivatalos jelölése alapján kerülnek a konzultatív vegyes bizottságba, hogy ott helyi és regionális önkormányzatukat képviseljék. A döntéseket a konzultatív vegyes bizottságokon belül a partnerország képviselőivel közösen hozzák meg, a Régiók Bizottsága és a csatlakozni kívánó ország közötti társelnökleti rendszerben.

A konzultatív vegyes bizottságok jelentéseket és ajánlásokat fogadnak el, amelyek a bővítési folyamatban részt vevő helyi önkormányzatok szempontjából fontos területekre összpontosítanak. Jelentéseket a társulási tanács számára is lehet készíteni;

amennyiben a Közgyűlés a megadott határidőn belül nem tud határozni, az Elnökség hoz határozatot kereset vagy beavatkozási kérelem benyújtásáról az Európai Unió Bíróságához a határozatképességnek a 38. cikk (2) bekezdésének első mondata szerinti megállapítását követően, a leadott szavazatok többségével, vagy az RB elnöke, vagy pedig az illetékes szakbizottság javaslatára, amely az 57. és 58. cikknek megfelelően jár el. Ha a határozatot elfogadják, az elnök az RB nevében benyújtja a keresetet, és felkéri a Közgyűlést, hogy a következő ülésén határozzon a kereset fenntartásáról. Ha a 22. cikk (1) bekezdésének első mondata szerinti határozatképesség-ellenőrzést követően a Közgyűlés a 14. cikk h) pontjában meghatározott szavazattöbbséggel a keresetbenyújtás ellen határoz, az elnök visszavonja a keresetet.

38. cikk – Az Elnökség összehívása, határozatképesség és határozathozatal

(1)

Az Elnökséget az elnök hívja össze, az első alelnökkel egyetértésben ő határozza meg az ülés időpontját és a napirendet. Az Elnökség legalább negyedévenként egyszer, vagy az Elnökség tagjainak legalább egynegyede által benyújtott írásbeli kérés beérkezésétől számított tizennégy napon belül ül össze.

(2)

Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A határozatképességet ellenőrizni kell, ha valamelyik tag kéri, és ezt az indítványát legalább hat tag támogatja szavazatával. Mindaddig, amíg nem kérték a határozatképesség megállapítását, a jelenlévők számától függetlenül minden szavazás érvényes. Ha megállapítják, hogy az Elnökség nem határozatképes, a vita folytatódhat, de a szavazást a következő ülésre halasztják.

(3)

Az Elnökség a leadott szavazatok többségével hoz határozatot, amennyiben az eljárási szabályzat erről másként nem rendelkezik. A 23. cikk (2) és (6) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

(4)

A 40. cikk (4) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül az Elnökség határozatainak előkészítése során az elnök megbízhatja a főtitkárt a tanácskozás dokumentumainak és határozati ajánlásainak kidolgozásával az egyes tárgyalandó témákra vonatkozóan. Ezeket csatolják a napirend tervezetéhez.

(5)

E dokumentumokat az ülés megnyitása előtt legalább tíz nappal elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni a tagok számára.

Az elnökségi dokumentumokra vonatkozó módosító indítványokat legkésőbb két munkanappal az elnökségi ülés kezdete előtt, a benyújtásra vonatkozó szabályok betartásával el kell juttatni a főtitkárnak, és amint fordításuk elkészült, elektronikus formában hozzáférhetővé kell őket tenni. Amennyiben lehetséges, az Elnökség számára készített dokumentumok különböző választási lehetőségeket tartalmaznak az Elnökség számára, és közzétételük után módosíthatók.

(6)

Kivételes esetekben az elnök írásbeli eljáráshoz folyamodhat olyan határozat elfogadtatásához, amely nem személyekre vonatkozik. Az elnök megküldi a tagoknak a határozatjavaslatot, és felkéri őket, hogy esetleges kifogásaikat három munkanapon belül írásban közöljék vele. A határozat elfogadásra kerül, kivéve, ha legalább hat tag kifogást emel.

39. cikk – Az elnök

(1)

Az elnök irányítja az RB munkáját.

(2)

Az elnök képviseli az RB-t, és e hatáskörét átruházhatja.

(3)

Távolléte esetén az elnököt az első alelnök, az ő távolléte esetén pedig a további alelnökök egyike képviseli.

(4)

Az elnök felel az RB épületeinek biztonságáért és sérthetetlenségéért.

40. cikk – Pénzügyi és adminisztrációs bizottság

(1)

Az Elnökség a 37. cikk értelmében létrehoz egy pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkel foglalkozó konzultatív bizottságot (CAFA) egy elnökségi tag elnöklete alatt.

(2)

Az ülések időpontját és napirendjét az elnök határozza meg az első alelnökkel egyetértésben.

(3)

A CAFA előadót jelölhet ki a tagjai közül, aki segíti a bizottságot a ráruházott feladatokra vonatkozó, az Elnökség számára készítendő CAFA-jelentések összeállításában. A tag a rá bízott kérdésről szükség esetén, az elnökkel egyetértésben jelentést tesz a bizottságnak és az Elnökségnek. Ez a tag a jelentését írásban vagy szóban is ismertetheti a CAFA-val.

(4)

A CAFA az alábbi feladatokat látja el:

a)	a főtitkár által benyújtott kiadási és bevételi előirányzatok előzetes tervezetének megvitatása és elfogadása a 73. cikk értelmében;

az Elnökség végrehajtásirendelkezés- és határozattervezeteinek kidolgozása pénzügyi, szervezeti és adminisztratív ügyekben, beleértve a tagokat és póttagokat érintő kérdéseket is.

Ezeket a dokumentumokat a CAFA határozatainak összefoglalójával együtt a 38. cikk (4) bekezdésével és a 38. cikk (5) bekezdésével összhangban megkapják az Elnökség tagjai;

tanácsadás olyan fontos kérdésekkel kapcsolatban, amelyek veszélyeztethetik az előirányzatok megfelelő kezelését, vagy megakadályozhatják a kitűzött célok elérését, különösen az előirányzatok felhasználására vonatkozó előrejelzések tekintetében, mégpedig értékelve a folyó költségvetés végrehajtását, az előirányzatok átcsoportosítását, valamint a létszámtervekkel, az adminisztratív előirányzatokkal és az épületekkel összefüggő projektekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos eljárásokat.

(5)

Kivételes esetekben az elnök írásbeli eljáráshoz folyamodhat valamely határozat elfogadtatásához. Az elnök megküldi a tagoknak a határozatjavaslatot, és felkéri őket, hogy esetleges kifogásaikat három munkanapon belül írásban közöljék vele. A határozat elfogadásra kerül, kivéve, ha legalább három tag kifogást emel.

(6)

A CAFA elnöke képviseli az RB-t az Unió költségvetési hatóságai előtt.

Vélemények, jelentések és állásfoglalások – Elnökségi eljárás

41. cikk – Vélemények – Jogalapok

Az RB az Európai Unió működéséről szóló szerződés 307. cikke alapján fogadja el véleményeit:

a)	az Európai Parlament, a Tanács vagy az Európai Bizottság felkérésére a szerződésekben előirányzott esetekben, továbbá minden olyan – különösen a határokon átnyúló együttműködést érintő – esetben, amikor ezen intézmények valamelyike indokoltnak tartja;

saját kezdeményezésére az általa szükségesnek tartott esetekben, vagy:

i.	egy másik uniós intézménytől származó, az RB-nek tájékoztatásul elküldött közlemény, jelentés vagy jogalkotási javaslat alapján, illetve a soros vagy soron következő tanácsi elnökséget betöltő tagállam felkérésére; vagy

ii.	minden más esetben teljesen a saját kezdeményezésére és – a 14. cikkel összhangban – az RB politikai prioritásai alapján;

c)	ha a Gazdasági és Szociális Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke értelmében kikérik a véleményét, és az úgy ítéli meg, hogy az ügy konkrét regionális érdekeket érint.

42. cikk – Vélemények – Az illetékes szakbizottság kijelölése

(1)

Az Európai Parlamenttől, az Európai Tanácstól, a Tanácstól vagy az Európai Bizottságtól kapott, véleményalkotásra való felkéréseket az elnök azok beérkezése után az illetékes szakbizottságokhoz utalja, amiről az Elnökség a legközelebbi ülésén kap tájékoztatást.

(2)

Ha egy vélemény témája nem csak egy szakbizottság hatáskörébe tartozik, akkor az elnök, miután egyeztetett az érintett szakbizottságok elnökeivel, kijelöl egy témavezető szakbizottságot. Mielőtt az elnök konzultál a szakbizottsági elnökökkel, a főtitkár gondoskodik azon objektív okok alapos elemzéséről, amelyek miatt a szóban forgó dokumentum egynél több szakbizottság hatásköreit érinti. Ha a téma több szakbizottság hatáskörétől is elválaszthatatlan, akkor az elnök javasolhatja egy, az érintett szakbizottságok azonos számú képviselőjéből álló ideiglenes munkacsoport létrehozását. Ez a munkacsoport kijelölhet egy előadót, aki egy közös véleményt vagy a plenáris ülésen előterjesztendő állásfoglalást dolgoz ki.

(3)

Ha egy szakbizottság az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően hozott elnöki határozattal nem ért egyet, akkor elnöke közvetítésével kérheti az ügyben az Elnökség határozatát.

43. cikk – Főelőadó kijelölése

(1)

Ha a szakbizottság nem tud az előírt határidőre véleménytervezetet készíteni, az Elnökség javasolhatja, hogy a Közgyűlés jelöljön ki főelőadót, aki közvetlenül a Közgyűlésnek terjeszti be a véleménytervezetet.

(2)

Amennyiben az előírt határidő nem teszi lehetővé, hogy a Közgyűlés jelöljön ki főelőadót, akkor ezt megteheti az elnök, és erről a Közgyűlés a következő ülésén kap tájékoztatást.

(3)

A főelőadónak az érintett szakbizottság tagjának kell lennie.

(4)

Az érintett szakbizottságnak lehetőleg mindkét esetben össze kell ülnie, hogy a vélemény vagy jelentés témájáról általános tájékozódó vitát folytasson.

44. cikk – Saját kezdeményezésű vélemények

(1)

Saját kezdeményezésű vélemény kidolgozására irányuló kérelmet a 41. cikk b) pontjának (ii) bekezdése alapján az Elnökség négy tagja, valamely szakbizottsága az elnökén keresztül, vagy az RB harminckét tagja nyújthat be az Elnökségnek. Az ilyen kérelmeket indokolással ellátva és a 38. cikk (4) bekezdése szerinti összes többi tanácskozási dokumentummal együtt kell benyújtani, ha lehet, még az éves munkaprogram elfogadása előtt.

(2)

A szakbizottságok a 41. cikk b) pontjának (ii) bekezdése szerinti saját kezdeményezésű vélemények kidolgozására irányuló kérelmekről a leadott szavazatok kétharmados többségével döntenek. Az Elnökség a 41. cikk b) pontjának (ii) bekezdése szerinti saját kezdeményezésű vélemények kidolgozására irányuló kérelmekről a leadott szavazatok többségével dönt. A véleményeket a 42. cikknek megfelelően az illetékes szakbizottsághoz utalják. Az elnök tájékoztatja a Közgyűlést minden elnökségi határozatról, amelyet e saját kezdeményezésű vélemények elfogadásáról, illetve szakbizottsághoz utalásáról hoztak.

45. cikk – Állásfoglalások előterjesztése

(1)

Csak olyan állásfoglalásokat lehet a napirendre tűzni, amelyek az Európai Unió tevékenységi körére vonatkoznak, tárgyuk a regionális és helyi önkormányzatok fontos törekvéseivel kapcsolatos, és időszerűek.

(2)

Állásfoglalás-tervezeteket vagy állásfoglalások kidolgozására irányuló kérelmeket legalább harminckét tag vagy valamelyik politikai csoport terjeszthet elő az RB-nek. Minden tervezetet vagy kérelmet írásban kell beterjeszteni az Elnökségnek a támogató tagok, illetve politikai csoport nevének megadásával. Ezeknek az elnökségi ülés megnyitása előtt legalább öt munkanappal meg kell érkezniük a főtitkárhoz, és legkésőbb az elnökségi ülés előtt három nappal valamennyi nyelven elérhetővé kell tenni őket a tagok számára. Módosítóindítvány-tervezetek az állásfoglalás-tervezet rendelkezésre állásának időpontjától kezdve elektronikus úton benyújthatók. Az Elnökség jóváhagyó határozatát követően a tervezetek automatikusan előterjesztésre kerülnek a hivatalos módosító indítványok között. Elutasító elnökségi határozat esetén a módosítóindítvány-tervezeteket automatikusan törlik a rendszerből.

(3)

Ha az Elnökség úgy határoz, hogy az RB-nek meg kell vitatnia egy állásfoglalás-tervezetet vagy állásfoglalás kidolgozására irányuló kérelmet, akkor:

a)	a 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően felveheti az állásfoglalás-tervezetet a plenáris ülésszak napirendjének előzetes tervezetébe;

b)	a 16. cikk (6) bekezdésének második mondata alapján felveheti az állásfoglalás-tervezetet a következő plenáris ülésszak napirendjére. Az ilyen állásfoglalás-tervezeteket a második ülésnapon tárgyalják meg.

(4)

Azokat az állásfoglalás-tervezeteket, amelyek a (2) bekezdésben megszabott határidő lejárta után bekövetkezett váratlan eseményre vonatkoznak (sürgős állásfoglalások), és összhangban vannak az (1) bekezdés rendelkezéseivel, az elnökségi ülés kezdetekor még be lehet nyújtani. Ha az Elnökség azt állapítja meg, hogy a javaslat az RB fő feladatait érinti, akkor azt a (3) bekezdés b) pontja szerint kezeli. Sürgős állásfoglalásra vonatkozó módosító indítványt a plenáris ülésszak alatt bármely tag a Közgyűlés elé terjeszthet.

4. FEJEZET

ELNÖKÖK ÉRTEKEZLETE

46. cikk – Összetétel

Az Elnökök Értekezlete az elnökből, az első alelnökből és a politikai csoportok elnökeiből áll. A politikai csoportok elnökeit csoportjuk egy másik tagja is képviselheti.

47. cikk – Feladatkörök

Az Elnökök Értekezlete olyan kérdéseket vitat meg, amelyeket az elnök az Értekezlet elé terjeszt annak érdekében, hogy előkészítse és megkönnyítse az RB egyéb szervei által hozandó döntésekkel kapcsolatos politikai konszenzuskeresést.

Az elnök az Elnökségnek tett beszámolójában jelentést tesz az Elnökök Értekezlete ülésén folytatott vitákról.

5. FEJEZET

SZAKBIZOTTSÁGOK

48. cikk – A szakbizottságok összetétele és hatásköre

(1)

A Közgyűlés minden ötéves hivatali időszak kezdetekor a munkáját előkészítő szakbizottságokat hoz létre. Összetételükről és hatáskörükről az Elnökség javaslata alapján dönt.

(2)

A szakbizottságok összetételének tükröznie kell az RB nemzeti összetételét.

(3)

Az RB tagjainak legalább egy szakbizottságban részt kell venniük, kettőnél több szakbizottságnak azonban nem lehetnek tagjai. Azon nemzeti delegációk tagjai esetében, amelyeknek kevesebb a tagjuk, mint amennyi szakbizottság van, az Elnökség ez alól kivételt tehet.

49. cikk – Elnökök és alelnökök

(1)

Minden egyes szakbizottság elnököt, első alelnököt és legfeljebb két további alelnököt választ a tagjai közül. Megválasztásuk két és fél éves időtartamra szól.

(2)

Ha a jelöltek száma megegyezik a betöltendő helyek számával, a jelöltek megválasztása közfelkiáltással történhet. Ellenkező esetben vagy a szakbizottsági tagok egyhatodának kérésére megválasztásuk az RB elnöke és első alelnöke megválasztását szabályozó 34. cikk (2)–(4) bekezdése szerinti szavazással történik.

(3)

Ha egy szakbizottság elnökének vagy alelnökének megszűnik az RB-tagsága, vagy leköszön szakbizottsági elnöki vagy alelnöki tisztségéről, akkor a megüresedett helyet a jelen cikknek megfelelően töltik be újra.

50. cikk – A szakbizottságok feladatai

(1)

A szakbizottságok a 48. cikk alapján a Közgyűlés által meghatározott hatáskörüknek megfelelően uniós szakpolitikákat vitatnak meg. Feladatuk mindenekelőtt a Közgyűlés által elfogadandó vélemény-, jelentés- és állásfoglalás-tervezetek kidolgozása.

(2)

A vélemények kidolgozására vonatkozó szakbizottsági határozathozatalt a következő cikkek szabályozzák:

—	41. cikk a) pont,

—	41. cikk b) pont (i) bekezdés,

—	41. cikk c) pont.

(3)

Éves munkaprogramjukat az RB politikai prioritásainak megfelelően kidolgozzák és tájékoztatásul megküldik az Elnökségnek.

51. cikk – A szakbizottságok összehívása és az ülések napirendje

(1)

A szakbizottsági ülések időpontját és napirendjét az adott szakbizottság elnöke határozza meg az első alelnökkel egyetértésben.

(2)

A szakbizottságot annak elnöke hívja össze. A rendes ülésre szóló meghívót és a napirendet a tagoknak legkésőbb négy héttel a kitűzött időpont előtt meg kell kapniuk.

(3)

Tagjai legalább egynegyedének írásbeli kérésére az elnök köteles rendkívüli szakbizottsági ülést összehívni, amelyet a kérelem benyújtását követő négy héten belül meg kell tartani. A rendkívüli ülés napirendjét a kérelmet benyújtó tagoknak kell összeállítaniuk. A napirendet a meghívóval együtt kapják meg a tagok.

(4)

Minden véleménytervezetet és egyéb lefordítandó tanácskozási dokumentumot legalább öt héttel az ülés kitűzött napja előtt el kell juttatni a szakbizottság titkárságához. Ezeket a vonatkozó ülés előtt legalább tizennégy munkanappal elektronikus úton elérhetővé kell tenni a tagok számára. Ezt a határidőt a szakbizottsági elnök kivételes esetben módosíthatja.

(5)

A dokumentumokat e-mailben kell eljuttatni a titkárságra az Elnökség által elfogadott szabványformátumnak megfelelően. A dokumentumban foglalt politikai ajánlások teljes terjedelme nem haladhatja meg a tíz oldalt (15 000 karaktert), amely mennyiség nyelvi okokból legfeljebb 10 %-kal kiigazítható. A szakbizottság elnöke azonban kivételes esetekben eltérést engedélyezhet e szabálytól, ha a téma kiterjedtebb tárgyalást tesz indokolttá.

52. cikk – Jelenlét és nyilvánosság

(1)

Az ülésen részt vevő valamennyi tagnak és póttagnak minden nap alá kell írnia a jelenléti ívet.

(2)

A szakbizottságok ülései nyilvánosak, hacsak a szakbizottság az ülés teljes időtartamára vagy a napirend egy adott pontjára vonatkozóan másként nem határoz.

(3)

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői, illetve más meghívottak felkérést kaphatnak a szakbizottságok ülésein való részvételre és a tagok kérdéseinek megválaszolására.

53. cikk – A vélemények kidolgozásának határideje

(1)

A szakbizottságok az intézményközi menetrendben meghatározott határidőkön belül terjesztik elő véleménytervezeteiket. A véleménytervezeteket legfeljebb két ülésen tárgyalják meg, amibe a munka megszervezését célzó első ülés nem számít bele.

(2)

Kivételes esetben az Elnökség engedélyezheti további ülések megtartását véleménytervezet megvitatása céljából, vagy meghosszabbíthatja az előterjesztésükre kitűzött határidőt.

54. cikk – A vélemények tartalma

(1)

Az RB véleménye az RB-nek a tárgyalt témával kapcsolatos nézeteit és ajánlásait tartalmazza.

(2)

Azok a vélemények, amelyeket az RB olyan területeket érintő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokról dolgoz ki, melyek nem tartoznak az EU kizárólagos hatáskörébe, ismertetik az RB arra vonatkozó álláspontját, hogy a javaslat összhangban van-e a szubszidiaritás és az arányosság elvével.

Az RB egyéb véleményei is utalhatnak a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazására.

(3)

E vélemények ezenkívül lehetőség szerint a közigazgatásra és a regionális és helyi pénzügyekre gyakorolt várható hatással is foglalkoznak.

(4)

A jogalkotási aktusokról szóló véleményeknek az európai bizottsági szöveg módosítására vonatkozó ajánlásokat is tartalmazniuk kell.

(5)

Szükség esetén indokolás készül, melyért az előadó felelős és amely nem kerül szavazásra. Az indokolásnak azonban összhangban kell lennie a vélemény szavazásra bocsátott szövegével.

(6)

Azokat a véleménytervezeteket, amelyek pénzügyi vonzattal járó új RB-s tevékenységet javasolnak, melléklettel kell kiegészíteni, amely tartalmazza az említett tevékenység költségeinek becslését.

55. cikk – Az RB véleményeinek, jelentéseinek és állásfoglalásainak nyomon követése

A vélemény, jelentés vagy állásfoglalás elfogadását követő időszakban az adott dokumentumtervezet kidolgozására kijelölt szakbizottság előadója és/vagy elnöke a főtitkárság segítségével nyomon követi az RB felkérésének alapját képező eljárást, és az intézményközi menetrend megfelelő szem előtt tartásával minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy terjessze az RB-nek a dokumentumban képviselt nézeteit.

56. cikk – Átdolgozott vélemények

(1)

Amennyiben a szakbizottság szükségesnek tartja, átdolgozott véleménytervezetet dolgozhat ki azonos témában és – ha mód van rá – azonos előadóval a kapcsolódó jogalkotási eljárás során történő intézményközi változások figyelembevétele és a rájuk történő reagálás érdekében.

(2)

A szakbizottság, amennyiben lehetséges, összeül, és megvitatja, majd elfogadja a véleménytervezetet, amely ezután a legközelebbi plenáris ülésszakon kerül előterjesztésre.

(3)

Ha az RB felkérésének alapját képező eljárás menete nem biztosít elegendő időt arra, hogy a szakbizottság elfogadja az átdolgozott véleménytervezetet, a szakbizottság elnöke erről azonnal tájékoztatja az RB elnökét, hogy a 43. cikk alapján lehetőség nyíljon főelőadó kijelölésére.

57. cikk – A szubszidiaritási elv megsértése esetén alkalmazandó eljárás

(1)

Az RB elnöke vagy a véleménytervezet kidolgozására kijelölt szakbizottság javasolhatja kereset vagy beavatkozási kérelem benyújtását az Európai Unió Bíróságának a szubszidiaritás elvének megsértése miatt olyan jogi aktussal szemben, melynek elfogadásához az Európai Unió működéséről szóló szerződés előírja a Régiók Bizottságával történő konzultációt.

(2)

A határozatképességnek a 63. cikk (1) bekezdése alapján történő előzetes ellenőrzését követően a szakbizottság szavazattöbbséggel határoz. A szakbizottság javaslatát vagy a Közgyűlésnek kell benyújtani határozathozatalra – a 14. cikk h) pontjának megfelelően –, vagy pedig az Elnökségnek, a 37. cikk k) pontjában felsorolt esetekben. A szakbizottság részletes jelentésben indokolja javaslatát, ideértve, amennyiben szükséges, a 37. cikk k) pontja alapján hozandó határozat sürgősségét.

58. cikk – Az RB-vel történő kötelező konzultáció elmulasztása

(1)

Amennyiben az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott esetekben nem konzultáltak a Régiók Bizottságával, az RB elnöke vagy egy szakbizottság javasolhatja a Közgyűlésnek a 14. cikk h) pontjának megfelelően, vagy az Elnökségnek a 37. cikk k) pontjában felsorolt esetekben kereset vagy beavatkozási kérelem benyújtását az Európai Unió Bíróságának.

(2)

A határozatképességnek a 63. cikk (1) bekezdése alapján történő előzetes ellenőrzését követően a szakbizottság szavazattöbbséggel határoz. A szakbizottság részletes jelentésben indokolja javaslatát, ideértve, amennyiben szükséges, a 37. cikk k) pontja alapján hozandó határozat sürgősségét.

59. cikk – A vélemények hatásáról szóló jelentés

A főtitkárság évente legalább egyszer jelentést terjeszt a Közgyűlés elé az RB véleményeinek hatásáról, elsősorban az illetékes szakbizottságoktól ezzel kapcsolatban hozzá eljuttatott tájékoztatás és az érintett intézményektől származó információk alapján.

60. cikk – Előadók

(1)

Véleménytervezet kidolgozásához a szakbizottságok elnökük javaslatára egy – vagy indokolt esetben két – előadót jelölnek ki tagjaik vagy megfelelő felhatalmazással rendelkező póttagjaik közül.

(2)

Az előadók kijelölésekor minden szakbizottság ügyel a vélemények méltányos és kiegyenlített elosztására.

(3)

Sürgős esetben a szakbizottság elnöke írásbeli eljáráshoz folyamodhat előadó kijelölése céljából. Az elnök felkéri a szakbizottság tagjait, hogy a javasolt előadó kijelölése elleni esetleges kifogásaikat három munkanapon belül írásban közöljék vele. Kifogás esetén az elnök és az első alelnök közös megegyezéssel határoz.

(4)

Az előadónak kijelölt elnök vagy alelnök az ülés levezetését a saját véleménytervezete megvitatásának idejére egy alelnöknek vagy egy másik jelen lévő tagnak adja át.

(5)

Amennyiben egy előadó elveszíti RB-n belüli tagságát vagy póttagságát, új előadót jelölnek ki a szakbizottság ugyanazon politikai csoportjából, adott esetben a (3) bekezdésben leírt eljárás alkalmazásával.

61. cikk – Szakbizottsági munkacsoportok

(1)

Indokolt esetben a szakbizottságok az Elnökség hozzájárulásával munkacsoportokat hozhatnak létre. A munkacsoportokban más szakbizottságok tagjai is helyet kaphatnak.

(2)

Egy munkacsoport azon tagját, aki nem tud részt venni egy ülésen, e munkacsoport helyettesítő tagjainak listáján szereplő, ugyanahhoz a politikai csoporthoz tartozó valamely másik tag vagy póttag helyettesítheti. Ha erről a listáról nem biztosítható helyettes, a tagot a politikai csoportjához tartozó bármely tag vagy póttag helyettesítheti.

(3)

Minden munkacsoport elnököt és alelnököt jelölhet ki a tagjai közül.

(4)

A munkacsoportok jelentést fogadhatnak el következtetéseikről szakbizottságaik számára.

62. cikk – Az előadó szakértői

(1)

Minden előadó igénybe veheti egy szakértő szolgáltatásait.

(2)

Az előadók szakértői és a szakbizottság által felkért szakértők igényt tarthatnak utazási és tartózkodási költségeik megtérítésére.

(3)

A szakértők nem képviselik az RB-t, és nem nyilatkozhatnak a nevében.

63. cikk – Határozatképesség

(1)

A szakbizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(2)

A határozatképességet ellenőrizni kell, ha valamelyik tag kéri, és ezt az indítványát legalább tíz tag támogatja szavazatával. Mindaddig, amíg nem kérték a határozatképesség megállapítását, a jelenlévők számától függetlenül minden szavazás érvényes. Az elnök legfeljebb 10 percre félbeszakíthatja a szakbizottsági ülést, mielőtt ellenőrizné a határozatképességet. A határozatképesség megállapítását kérő tagokat akkor is beszámítják a jelenlevők közé a határozatképesség felmérésekor, ha már nem tartózkodnak a szakbizottsági ülés termében. Ha tíznél kevesebb tag van jelen, az elnök megállapíthatja a határozatképesség hiányát.

(3)

Ha megállapítják, hogy a szakbizottság nem határozatképes, az ülésen megtárgyalhatják azokat a hátralévő napirendi pontokat, amelyeknél nem szükséges szavazás, a többi napirendi pont vitáját és a hozzájuk kapcsolódó szavazást pedig a következő ülésre halasztják. A határozatképesség megállapítása előtt az ülésen hozott összes határozat és lefolytatott szavazás érvényes.

64. cikk – Módosító indítványok

(1)

A módosító indítványokat az ülés előtti kilencedik munkanapon 15 óráig kell benyújtani. Ezt a határidőt a szakbizottsági elnök kivételes esetben módosíthatja.

Módosító indítványokat a szakbizottságban csak a szakbizottság tagjai és a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján helyettesítésükkel szabályosan megbízott tagok vagy póttagok, illetve saját véleményükkel kapcsolatban a megbízással ugyan nem rendelkező, de előadónak kijelölt póttagok, illetve a politikai csoportok nyújthatnak be.

A szakbizottsági ülésre módosító indítványt vagy csak e szakbizottság rendes tagja vagy a helyettesítésével szabályosan megbízott másik tag, illetve póttag nyújthat be. Ha valamely tag a szakbizottsági ülés egészére vagy egy részére vonatkozóan a részvételi jogát átruházza valamely póttagra, módosító indítványt csak egyikük terjeszthet elő. Ha a rendes tag a szakbizottsági ülés bármely része kapcsán módosító indítványt terjeszt elő, a póttag ezt később nem teheti meg. Hasonlóképpen, ha egy póttagot a szakbizottsági ülés bármely részére vonatkozóan részvételi joggal ruháztak fel, és valamely véleményhez módosító indítványt nyújt be, még mielőtt a tag nyújtott volna be módosító indítványokat, akkor a tag már nem terjeszthet elő módosító indítványt a szakbizottsági ülésre. Az RB-tagság vagy -póttagság elvesztése, illetve a megbízás vagy annak visszavonása előtt érvényesen benyújtott módosító indítványok megőrzik érvényességüket.

A módosító indítványok fordításkor elsőbbséget élveznek. Lefordításukat követően eljuttatják őket az előadónak, hogy legalább három munkanappal az ülés megnyitása előtt elektronikus formában maga is benyújthassa előadói módosító indítványait a főtitkárságra. Az előadó módosító indítványainak explicit módon kapcsolódniuk kell az (1) bekezdés szerinti módosító indítványok közül egyhez vagy többhöz. Ezeket az előadói módosító indítványokat, amint a fordításuk elkészült, elektronikus formában elérhetővé kell tenni, és legkésőbb az ülés megnyitásakor írásos formában ki kell osztani.

A 25. cikk (1)–(6) bekezdésének rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(2)

A módosító indítványokról a tárgyalt véleménytervezet pontjainak sorrendjében szavaznak.

(3)

A végső szavazásnak a szöveg egészéről kell folynia, akár módosították, akár nem. Ha egy vélemény nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, a szakbizottság a következők egyike mellett dönthet:

—	a véleménytervezetet a szakbizottsági ülésen elfogadott módosító indítványok által módosított formában újra előterjeszti vitára és elfogadásra, szem előtt tartva az 53. cikk rendelkezéseit,

—	új előadót nevez ki, és így új véleménykidolgozási folyamatot indít el,

—	vagy eláll a véleményalkotástól.

(4)

A szakbizottságban történt elfogadás után a véleménytervezetet a szakbizottság elnöke továbbítja a Régiók Bizottsága elnökének.

65. cikk – Véleményalkotás elutasítása

(1)

Ha az illetékes szakbizottság úgy véli, hogy a felkérés, amelyet a 41. cikk a) pontja alapján kapott, nem érint regionális vagy helyi érdekeket vagy nincs politikai jelentősége, dönthet úgy, hogy a tárgyban nem dolgoz ki véleményt. A főtitkár tájékoztatja az érintett uniós intézményeket erről a döntésről.

(2)

Ha az illetékes szakbizottság úgy véli, hogy a felkérés, amelyet a 41. cikk a) pontja alapján kapott, fontos ugyan, de prioritási okokból, illetve azért, mert idekapcsolódó vélemények már elfogadásra kerültek a közelmúltban, új vélemény kidolgozását nem tartja szükségesnek, úgy határozhat, hogy nem bocsát ki véleményt. Ebben az esetben az RB a véleményalkotás elutasítását megindokló levélben válaszolhat az európai uniós intézményeknek.

66. cikk – Írásbeli eljárás

(1)

Kivételes esetekben a szakbizottság elnöke írásbeli eljáráshoz folyamodhat az adott szakbizottság működésére vonatkozó határozat elfogadtatásához.

(2)

Ilyenkor az elnök megküldi a szakbizottság tagjainak a határozati javaslatot, és felkéri őket, hogy esetleges kifogásaikat három munkanapon belül írásban közöljék vele.

(3)

A határozat elfogadásra kerül, kivéve, ha legalább hat tag kifogást emel.

67. cikk – A szakbizottságokra alkalmazandó rendelkezések

A 12. cikk (Az alakuló ülés összehívása),

a 13. cikk (Az RB beiktatása és a mandátumvizsgálat) (2) bekezdése,

a 16. cikk (A plenáris ülésszak napirendje) (7) bekezdése,

a 18. cikk (Nyilvánosság, vendégek és vendégelőadók),

a 21. cikk (Ügyrendi javaslatok),

a 23. cikk (Szavazás) és

a 26. cikk (A végleges szöveg koherenciája)

értelemszerűen alkalmazandó a szakbizottságokra.

6. FEJEZET

AZ RB IGAZGATÁSA

68. cikk – Főtitkárság

(1)

Az RB munkáját főtitkárság segíti.

(2)

A főtitkárság a főtitkár irányítása alatt áll.

(3)

A főtitkárság szervezeti felépítését a főtitkár javaslatára az Elnökség határozza meg oly módon, hogy az képes legyen az RB és szervei zökkenőmentes működését biztosítani, valamint segíteni az RB tagjait megbízatásuk teljesítésében. Ennek keretében megszabja, hogy a főtitkárságnak milyen szolgáltatásokat kell nyújtania a tagok, a nemzeti delegációk, a politikai csoportok és a független tagok számára.

(4)

A főtitkárság készíti az RB szerveinek üléseiről szóló jegyzőkönyveket.

69. cikk – Főtitkár

(1)

A főtitkár igazgatási természetű feladata, hogy biztosítsa az Elnökség vagy az elnök által az ennek az eljárási szabályzatnak és az érvényes jogi rendelkezéseknek megfelelően hozott határozatok végrehajtását. Az Elnökség ülésein tanácsadói minőségben vesz részt, és ő vezeti azok jegyzőkönyvét. A főtitkár segíti az elnököt az RB épületei biztonságának és sérthetetlenségének biztosításában.

(2)

A főtitkár az Elnökséget képviselő elnök fennhatósága alatt látja el feladatait. A főtitkár az Elnökség előtt ünnepélyes fogadalmat tesz, hogy feladatait lelkiismeretesen és teljesen pártatlanul látja el. Az elnök előzetes engedélye nélkül politikai téren nem képviselheti az RB-t. A főtitkár minden évben az Elnökség rendelkezésére bocsátja az éves tevékenységi jelentést, melyben beszámol megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselői feladatkörének gyakorlásáról, és esetleges megvitatás céljából benyújtja e jelentés összefoglalását.

70. cikk – A főtitkár alkalmazása

(1)

Az Elnökség a főtitkárt a határozatképességnek a 38. cikk (2) bekezdése első mondata szerinti ellenőrzését követően leadott szavazatok kétharmados többségével elfogadott határozat alapján alkalmazza.

(2)

A főtitkár alkalmazása öt évre szól. Munkaszerződésének részletes feltételeit az Elnökség szabja meg, az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkében foglalt és egyéb idevonatkozó rendelkezések szerint.

A főtitkár megbízatása egy alkalommal, legfeljebb öt évvel hosszabbítható meg.

A főtitkár feladatait távollét vagy akadályoztatás esetén az Elnökség által kijelölt igazgató látja el.

(3)

A főtitkárt illetően az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek értelmében a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság jogkörét az Elnökség gyakorolja.

71. cikk – A tisztviselők személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei

(1)

Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata értelmében a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott jogköröket

—	az AD besorolási csoport 5-től 12-ig terjedő fokozataiba tartozó tisztviselők, valamint az AST és az AST-SC besorolási csoport tisztviselői esetében a főtitkár,

—	a többi tisztviselő esetében a főtitkár javaslata alapján az Elnökség gyakorolja.

(2)

Az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei értelmében a munkaszerződések megkötésében illetékes szervre ruházott jogköröket a következők gyakorolják:

—	az AD besorolási csoport 5-től 12-ig terjedő fokozataiba tartozó ideiglenes alkalmazottak, valamint az AST és az AST-SC besorolási csoport ideiglenes alkalmazottai esetében a főtitkár,

—	a többi ideiglenes alkalmazott esetében a főtitkár javaslata alapján az Elnökség,

—

az elnök és az első alelnök kabinetjének ideiglenes alkalmazottait illetően:

—	az AD besorolási csoport 5-től 12-ig terjedő fokozataiba tartozó alkalmazottak, valamint az AST és az AST-SC besorolási csoport besorolási fokozataiba tartozó alkalmazottak esetében az elnök javaslatára a főtitkár,

—	az AD besorolási csoport egyéb fokozataiba tartozó többi alkalmazott esetében az elnök javaslata alapján az Elnökség.

Az elnök és az első alelnök kabinetjében az ideiglenes alkalmazottak alkalmazása az elnök, illetve az első alelnök megbízatásának végéig tart:

—	a szerződéses alkalmazottak, a különleges tanácsadók és helyi alkalmazottak esetén a főtitkár, az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben meghatározott feltételek szerint.

(3)

Az Elnökség és a főtitkár az ebben a cikkben meghatározott hatásköreit átruházhatja. Az átruházási határozatok rögzítik az átruházott hatáskör hatályát, korlátait és időtartamát, valamint meghatározzák, hogy az így átruházott hatáskör átruházható-e további személyekre.

72. cikk – Zárt ülés

A 70. és a 71. cikk cikkben foglalt, személyekre vonatkozó határozathozatalra az Elnökség zárt ülésén kerül sor.

73. cikk – Költségvetés

(1)

A pénzügyi és adminisztrációs bizottság az Elnökség elé terjeszti az RB következő költségvetési évre szóló kiadási és bevételi előirányzatainak előzetes tervezetét. Az Elnökség a tervezetet elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszti.

Az elnök az Elnökök Értekezletével folytatott konzultációt követően az Elnökség elé terjeszti az általános stratégiai iránymutatásokat, melyeket az n+2. év költségvetésének kidolgozása érdekében ismertetni kell a pénzügyi és adminisztrációs bizottsággal.

(2)

A Közgyűlés az RB kiadási és bevételi előirányzatainak tervezetét elfogadja és megfelelő időben továbbítja az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek ahhoz, hogy biztosítsa a költségvetési rendelkezésekben megszabott határidők betartását.

(3)

Az RB elnöke a pénzügyi és adminisztrációs bizottsággal folytatott konzultáció után, az Elnökség által elfogadott belső pénzügyi szabályok alapján hajtja, illetve hajtatja végre a kiadási és bevételi előirányzatokat. Az elnök ezt a feladatát az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendelet szerint gyakorolja.

(4)

A költségvetési rendelet és a belső pénzügyi szabályok értelmében az elnök a költségvetés-végrehajtási jogkörét átruházza a főtitkárra, aki kinevezésétől kezdődően megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő lesz.

III. CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS, TOVÁBBÍTÁS ÉS KÖZZÉTÉTEL

74. cikk – Együttműködési megállapodások

Az Elnökség a főtitkár javaslatára együttműködési megállapodásokat köthet, amelyek célja az, hogy megkönnyítsék az RB hatásköreinek gyakorlását a Szerződések alkalmazásával kapcsolatban, vagy javítsák az RB politikai együttműködését.

75. cikk – Vélemények és állásfoglalások más intézményeknek való továbbítása és közzététele

(1)

Az RB véleményeit, valamint a 28. cikknek megfelelően az egyszerűsített eljárás alkalmazására vagy a 65. cikknek megfelelően véleményalkotás elutasítására vonatkozó közleményeit a Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez intézi. Ezeket, az állásfoglalásokhoz hasonlóan, az elnök továbbítja.

(2)

Az RB véleményeit és állásfoglalásait közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2. FEJEZET

NYILVÁNOSSÁG, ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS A TAGOK PÉNZÜGYI ÉRDEKELTSÉGEIRŐL SZÓLÓ NYILATKOZAT

76. cikk – A nyilvánosság hozzáférése a dokumentumokhoz

(1)

Az Unió minden polgárának, valamint minden természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely valamelyik tagállamban lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkezik, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének (3) bekezdésével, az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendeletében (1) rögzített alapelvekkel, feltételekkel és korlátozásokkal, valamint az RB Elnöksége által megállapított szabályokkal összhangban joga van hozzáférni a Régiók Bizottságának dokumentumaihoz. Az RB dokumentumaihoz való hozzáférés lehetőség szerint ugyanígy egyéb természetes vagy jogi személyek számára is biztosítva van.

(2)

Az RB összeállítja saját dokumentumainak jegyzékét. Az Elnökség belső rendelkezéseket fogad el a hozzáférés módjairól, és rögzíti a közvetlenül hozzáférhető dokumentumok jegyzékét.

77. cikk – A tagok pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozat és a pénzügyi érdekeltségekre és összeférhetetlenségre vonatkozó magatartási kódex

Hivatalba lépésükkor az RB tagjai az Elnökség által elfogadott modellnek megfelelően nyilatkozatot töltenek ki pénzügyi érdekeltségeikről, amelyet folyamatosan frissítenek és a nagyközönség számára hozzáférhetővé tesznek. Feladataik ellátása során a tagok a pénzügyi érdekeltségekre és az összeférhetetlenségre vonatkozó magatartási kódexet is betartják.

3. FEJEZET

NYELVHASZNÁLAT

78. cikk – A tolmácsolás nyelvi rendszere

A tolmácsolás nyelvi rendszerével kapcsolatban lehetőség szerint az alábbi elveket kell követni:

a)	Az RB vitáit – ha az Elnökség másképp nem határoz – valamennyi hivatalos nyelvre tolmácsolják.

Minden tagnak joga van ahhoz, hogy a plenáris ülésen az általa választott hivatalos nyelven szólaljon fel. A hivatalos nyelveken elhangzó felszólalásokat szinkrontolmácsolják a többi hivatalos nyelvre, valamint az Elnökség által szükségesnek tartott egyéb nyelvekre. Ez azokra a nyelvekre is vonatkozik, amelyek esetében az RB és egyes tagállamok közti adminisztratív megállapodások teremtették meg ennek lehetőségét.

c)	Az Elnökség, a szakbizottságok és a munkacsoportok ülésein azoknak a tagoknak a nyelvén áll rendelkezésre aktív és passzív tolmácsolás, akik megerősítették az adott ülésen való részvételüket.

4. FEJEZET

MEGFIGYELŐK

79. cikk– Megfigyelők

(1)

Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés aláírásakor az elnök az Elnökség jóváhagyásával felkérheti a csatlakozó ország kormányát, hogy jelöljön ki annyi megfigyelőt, ahány tagja lesz majd az adott országnak az RB-ben.

(2)

A megfigyelők a csatlakozási szerződés hatálybalépéséig részt vesznek az RB munkájában vagy annak egyes részeiben, és jogukban áll az RB szerveinek ülésein felszólalni.

Szavazati joguk nincs, és választott tisztséget sem tölthetnek be az RB-nél. Részvételük nem járhat jogkövetkezménnyel az RB munkájára.

(3)

Megfigyelői tevékenységük során az RB létesítményei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a felmerülő költségek megtérítése tekintetében – a megfelelő költségvetési tételhez rendelt, erre a célra szolgáló pénzügyi erőforrások keretein belül – ugyanabban a bánásmódban kell részesíteni őket, mint az RB tagjait.

5. FEJEZET

SZERVEZÉSI RENDELKEZÉSEK

80. cikk – Az ülések megtartása

(1)

Az alábbi szervek és munkastruktúrák hivatalos üléseire személyes jelenléttel kerül sor:

a)	a Közgyűlés;

b)	az Elnökség;

c)	az Elnökök Értekezlete;

d)	a szakbizottságok;

e)	a pénzügyi és adminisztrációs bizottság;

f)	az eljárási szabályzat felülvizsgálatával foglalkozó ad hoc bizottság;

g)	az Elnökség által a 37. cikk e) pontja és a 37. cikk j) pontja alapján létrehozott, harmadik országokkal foglalkozó konzultatív vegyes bizottságok, munkacsoportok és egyéb politikai testületek;

h)	a politikai csoportok.

(2)

A költségvetési és technikai eszközök rendelkezésre állása esetén a fent említett szervek és munkastruktúrák elnökei kivételesen engedélyezhetik a távoli részvételt azon előadók számára, akik személyesen nem, de távolról részt tudnak venni az ülésen, amennyiben az általuk kidolgozott vélemény elfogadásának ütemezését a jogalkotási menetrend feszessége miatt nem lehet módosítani.

(3)

Más üléseket hibrid formában vagy kizárólag távoli részvétellel is meg lehet tartani az eljárási szabályzatban az adott ülés összehívásával kapcsolatosan rögzített eljárások szerint. Ennek kapcsán költségvetési, környezetvédelmi és szervezési szempontokat is figyelembe kell venni, és adott esetben konzultálni kell a pénzügyi és adminisztrációs bizottsággal.

6. FEJEZET

KIVÉTELES KÖRÜLMÉNYEK

81. cikk – Rendkívüli intézkedések

(1)

Ha a Régiók Bizottsága – általa nem befolyásolható, kivételes és előre nem látható körülmények esetén – akadályoztatva van a Szerződések szerinti feladatainak ellátásában és előjogainak gyakorlásában, ideiglenes eltérés alkalmazható az RB egyes szabályaitól, hogy az RB továbbra is elláthassa feladatait és gyakorolhassa előjogait.

Ilyen körülmények akkor állnak fenn, ha az elnök – az RB főtitkára által előterjesztett megbízható bizonyítékok alapján – arra a következtetésre jut, hogy biztonsági vagy védelmi okokból vagy a technikai eszközök hiánya miatt lehetetlen vagy veszélyes, illetve lehetetlen vagy veszélyes lesz az RB összehívása vagy szokásos eljárásai szerinti működése.

(2)

Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, az elnök az Elnökök Értekezletének egyetértésével és amennyiben lehetséges, a megfelelő testületek elnökeivel való konzultációt követően határozhat az alábbi egy vagy több rendkívüli intézkedés alkalmazásáról:

a)	valamely tervezett plenáris ülésszaknak, egyéb testületek ülésének vagy bármely más tevékenységnek a törlése vagy elhalasztása;

b)	valamely plenáris ülésszaknak, egyéb testületek ülésének vagy bármely más tevékenységnek a 82. cikkben meghatározott távrészvételi rendszerben történő megtartása;

c)	egyéb megfelelő és szükséges intézkedések, tekintettel a különleges és kivételes körülményekre.

(3)

A (2) bekezdéssel összhangban elfogadott bármely rendkívüli intézkedés a különleges és rendkívüli körülmények kezeléséhez szükséges – legfeljebb négy hónapos, de megújítható – időtartamra és alkalmazási körre korlátozódik.

A rendkívüli intézkedéseket elfogadó határozat az RB honlapján való közzétételekor, vagy ha az ilyen közzétételt a körülmények akadályozzák, a rendelkezésre álló legjobb módon történő közzétételekor lép hatályba, és tartalmazza az alapjául szolgáló indokokat. A határozatról minden tag késedelem nélkül tájékoztatást kap.

Az elnök visszavonja az e cikk alapján elfogadott intézkedéseket, amint megszűnnek azok az (1) bekezdésben említett kivételes körülmények, amelyek az intézkedések elfogadásához vezettek.

82. cikk – Távrészvételi rendszer

(1)

Amennyiben az elnök úgy határoz, hogy a 81. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján a távrészvételi rendszer kerül alkalmazásra, az RB távolról is lefolytathatja az eljárásait, többek között oly módon, hogy valamennyi tag számára lehetővé teszi, hogy bizonyos jogaikat elektronikus úton gyakorolják.

(2)

A távrészvételi rendszer a lehető legnagyobb mértékben biztosítja, hogy a tagok képesek legyenek feladataik ellátására, különös tekintettel a következőkre:

—	a felszólaláshoz és a felszólalások meghallgatásához való jog a plenáris üléseken és egyéb testületek ülésein, összhangban a 78. cikk rendelkezéseivel is,

—	szavazataik egyénileg történő leadásához és annak ellenőrzéséhez való jog, hogy szavazataikat beszámítják.

(3)

Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalakor az elnök meghatározza, hogy ez a rendszer csak a plenáris ülésen, vagy az RB egyéb testületeinek ülésein és bármely más tevékenysége során is alkalmazandó-e.

(4)

A határozatképesség megállapítására és az egyes testületekben történő szavazásra vonatkozó szabályok alkalmazásában a távolról részt vevő tagok személyesen jelen lévő tagoknak tekintendők.

Az elnök szükség esetén meghatározza, hogy a tagok milyen módon és mértékben használhatják az üléstermet a távrészvételi rendszer alkalmazása során és különösen azt, hogy legfeljebb hány tag lehet személyesen jelen az ülésteremben.

7. FEJEZET

AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

83. cikk – Az eljárási szabályzat felülvizsgálata

(1)

A Közgyűlés a leadott szavazatok többségének támogatásával dönthet az eljárási szabályzat egészének vagy egyes részeinek felülvizsgálatáról. Az Elnökség a hivatali időszak félidejében és végén ajánlást tesz a Közgyűlésnek arról, hogy célszerű-e az eljárási szabályzat felülvizsgálata.

(2)

Ad hoc bizottságot bíz meg azzal, hogy jelentést és szövegtervezetet készítsen, melyek alapul szolgálnak az új szabályzatnak a tagok többségi szavazatával történő elfogadásához. Az új szabályzat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

84. cikk – Az Elnökség utasításai

Az Elnökség – az eljárási szabályzat tiszteletben tartása mellett – utasítások útján részletesebben is rendelkezhet annak alkalmazásáról.

85. cikk – Az eljárási szabályzat hatálybalépése

Az eljárási szabályzat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/109

A NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGBŐL TÖRTÉNŐ KILÉPÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 2/2023 HATÁROZATA

(2023. július 3.)

két újonnan elfogadott uniós jogi aktusnak a Windsori Keretmegállapodás 2. mellékletébe történő felvételéről [2023/1522]

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodásra (1) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) és különösen a Windsori Keretmegállapodás (2) 13. Cikke 4. pontjára,

mivel:

(1)

A Windsori Keretmegállapodás 13. Cikkének 4. pontja felhatalmazza a kilépésről rendelkező megállapodás 164. Cikkének 1. pontja alapján létrehozott vegyes bizottságot (a továbbiakban: vegyes bizottság) arra, hogy határozatokat fogadjon el a Windsori Keretmegállapodás hatálya alá tartozó, újonnan elfogadott uniós jogi aktusoknak a Windsori Keretmegállapodás megfelelő mellékleteibe történő felvételéről. A kilépésről rendelkező megállapodás 166. Cikkének 2. pontja értelmében a vegyes bizottság által elfogadott határozatok kötelező erejűek az Unióra és az Egyesült Királyságra nézve. Az Uniónak és az Egyesült Királyságnak végre kell hajtania az említett határozatokat, amelyek a kilépésről rendelkező megállapodással azonos joghatással bírnak.

(2)	Két újonnan elfogadott uniós jogi aktust fel kell venni a Windsori Keretmegállapodás 2. mellékletébe,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az Észak-Írországban történő forgalomba hozatalra szánt, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó különös szabályokról és a 2001/83/EK irányelv módosításáról szóló, 2023. június 14-i (EU) 2023/1182 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3), amennyiben az nem módosítja a 2001/83/EK irányelvet, fel kell venni a Windsori Keretmegállapodás 2. mellékletének 20., „Gyógyszerek” elnevezésű pontjába.

(2) A kiskereskedelmi áruk, az ültetésre szánt növények, a vetőburgonya, a mezőgazdasági vagy erdészeti célból üzemeltetett gépek és bizonyos járművek egyes szállítmányainak az Egyesült Királyság más részeiből Észak-Írországba történő beléptetésére, valamint egyes kedvtelésből tartott állatok Észak-Írországba történő, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó különös szabályokról szóló, 2023. június 14-i (EU) 2023/1231 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) fel kell venni a Windsori Keretmegállapodás 2. mellékletének 44., „Állat- és növényegészségügy – Egyéb” elnevezésű pontjába.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 3-án.

a vegyes bizottság részéről

a társelnökök

Maroš ŠEFČOVIČ

James CLEVERLY

(1) HL L 29., 2020.1.31., 7. o.

(2) Az Uniónak és az Egyesült Királyságnak a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban tett 1/2023 együttes nyilatkozata (2023. március 24.) HL L 102., 2023.4.17., 87. o.

(3) HL L 157., 2023.6.20., 1. o.

(4) HL L 165., 2023.6.29., 103. o.

2023.7.21.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/111

(2023. július 3.)

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás I. melléklete I. részének módosításáról [2023/1523]

A VEGYES BIZOTTSÁG,

mivel:

(1)

A kilépésről rendelkező megállapodás 36. cikkének 4. pontja felhatalmazza a megállapodás 164. cikkének 1. pontja alapján létrehozott vegyes bizottságot (a továbbiakban: a vegyes bizottság) arra, hogy határozatokat fogadjon el a megállapodás I. melléklete I. részének módosításáról, hogy az tükrözze a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság által jóváhagyott új határozatokat vagy ajánlásokat. A kilépésről rendelkező megállapodás 166. cikkének 2. pontja értelmében a vegyes bizottság által elfogadott határozatok kötelező erejűek az Unióra és az Egyesült Királyságra nézve. Az Uniónak és az Egyesült Királyságnak végre kell hajtania az ilyen határozatokat, amelyek a kilépésről rendelkező megállapodással azonos joghatással bírnak.

(2)

A jogbiztonság érdekében a kilépésről rendelkező megállapodás I. mellékletének I. részét módosítani kell a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság két határozatának hozzáadásával, valamint három határozat elhagyásával, melyek helyébe a két új határozat lépett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A kilépésről rendelkező megállapodás a következőképpen módosul:

A kilépésről rendelkező megállapodás I. mellékletének I. része a „Horizontális kérdések (H sorozat)” címszó alatt kiegészül a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 90. cikkében említett valutaátváltási árfolyamok meghatározásakor figyelembe veendő időpontról szóló, 2021. október 19-i H12. határozattal (2);

A kilépésről rendelkező megállapodás I. mellékletének I. része a „Horizontális kérdések (H sorozat)” címszó alatt kiegészül a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló bizottságának összetételéről és működésének módjáról szóló 2022. március 30-i H13. határozattal (3);

A kilépésről rendelkező megállapodás I. mellékletének I. részéből a következő jogi aktusokat el kell hagyni:

A H3. határozatnak a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 90. cikkében említett valutaátváltási árfolyamok meghatározásakor figyelembe veendő időpont tekintetében történő felülvizsgálatáról szóló, 2015. június 25-i H7. határozattal (4) módosított, a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 90. cikkében említett valutaátváltási árfolyamok meghatározásakor figyelembe veendő időpontról szóló, 2009. október 15-i H3. határozat (5), amelynek helyébe a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 90. cikkében említett átváltási árfolyamok meghatározásakor figyelembe veendő időpontról szóló, 2021. október 19-i H12. határozat lépett;

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló bizottságának összetételéről és működésének módjáról szóló, 2009. december 22-i H4. határozat (6), amelynek helyébe a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló bizottságának összetételéről és működésének módjáról szóló, 2022. március 30-i H13. határozat lépett.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 3-án.

a vegyes bizottság részéről

a társelnökök

Maroš ŠEFČOVIČ

James CLEVERLY

(1) HL L 29., 2020.1.31., 7. o.

(2) HL C 93., 2022.2.28., 6. o.

(3) HL C 305., 2022.8.10., 4. o.

(4) HL C 52., 2016.2.11., 13. o.

(5) HL C 106., 2010.4.24., 56. o.

(6) HL C 107., 2010.4.27., 3. o.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 184

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. július 21.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2023/1505 végrehajtási rendelete (2023. július 20.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2023/420 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről	1
	*	A Tanács (EU) 2023/1506 rendelete (2023. július 20.) a bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2023/194 rendelet módosításáról	5
	*	A Bizottság (EU) 2023/1507 végrehajtási rendelete (2023. július 20.) az IKT-használat és elektronikus kereskedelem téma tekintetében a 2024-es referenciaévre vonatkozó adatkövetelmények technikai előírásainak, továbbá a metaadat-leírások és a minőségjelentések benyújtási határidejének az (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról ( 1 )	8
	*	A Bizottság (EU) 2023/1508 végrehajtási rendelete (2023. július 20.) a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokból, valamint a területalapú és állatállomány-alapú vidékfejlesztési beavatkozásokból folyósított előlegfizetések szintje kapcsán a 2023-as év tekintetében az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől való eltérésről	17
	*	A Bizottság (EU) 2023/1509 végrehajtási rendelete (2023. július 20.) a területalapú, illetve állattartáshoz kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedésekből folyósított előlegfizetések szintje kapcsán a 2023-as év tekintetében az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 75. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésétől való eltérésről	19
	*	A Bizottság (EU) 2023/1510 rendelete (2023. július 20.) az (EU) 2023/915 rendeletnek a tigrismogyoróban és egyes termesztett gombákban előforduló kadmium felső határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	21
	*	A Bizottság (EU) 2023/1511 végrehajtási rendelete (2023. július 20.) az (EU) 2018/2019 és az (EU) 2020/1213 végrehajtási rendeletnek a Malus sylvestris bizonyos, az Egyesült Királyságból származó, ültetésre szánt növényei tekintetében történő módosításáról	25
		HATÁROZATOK
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2023/1512 határozata (2023. július 19.) az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziója (EUAM RCA) misszióvezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUAM RCA/1/2023)	30
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2023/1513 határozata (2023. július 19.) egy harmadik államnak az Európai Unió örményországi missziójához (EUMA) történő hozzájárulása elfogadásáról (EUMA/2/2023)	32
	*	A Tanács (KKBP) 2023/1514 határozata (2023. július 20.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2023/422 határozat hatályon kívül helyezéséről	33
	*	A Tanács (KKBP) 2023/1515 határozata (2023. július 20.) a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kiberbiztonságra és -rezilienciára és információvédelemre vonatkozó programjának a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégiavégrehajtásának keretében történő támogatásáról szóló (KKBP) 2021/1026 határozat módosításáról	37
	*	A Tanács (KKBP) 2023/1516 határozata (2023. július 20.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról és a (KKBP) 2019/1340 határozat módosításáról	38
	*	A Tanács (KKBP) 2023/1517 határozata (2023. július 20.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról	40
	*	A Tanács (KKBP) 2023/1518 határozata (2023. július 20.) a Kongói Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek támogatása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről	41
	*	A Tanács (KKBP) 2023/1519 határozata (2023. július 20.) a libanoni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2021/1277 határozat módosításáról	45
	*	A Bizottság (EU) 2023/1520 végrehajtási határozata (2023. július 17.) az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2023) 4910. számú dokumentummal történt) ( 1 )	46
	*	A Bizottság (EU) 2023/1521 végrehajtási határozata (2023. július 19.) a bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttségre vonatkozó, egyes tagállamokban meghozandó bizonyos, korlátozott időtartamra szóló különleges járványvédelmi intézkedésekről (az értesítés a C(2023) 4811. számú dokumentummal történt) ( 1 )	77
		BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
	*	A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA	83
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottság 2/2023 határozata (2023. július 3.) két újonnan elfogadott uniós jogi aktusnak a Windsori Keretmegállapodás 2. mellékletébe történő felvételéről [2023/1522]	109
	*	A Nagy-Britannia és észak-írország Egyesült királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottság 3/2023 Határozata (2023. július 3.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás I. melléklete I. részének módosításáról [2023/1523]	111


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.