(1)

Az Unió és az Észak-macedón Köztársaság (a továbbiakban: Észak-Macedónia) közötti kapcsolatok továbbra is az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás (2) (a továbbiakban: a stabilizációs és társulási megállapodás) keretén belül fejlődnek. Az Unió és Észak-Macedónia között 2022. július 19-én csatlakozási tárgyalások kezdődtek.

(2)

Észak-Macedónia gazdaságát jelentős mértékben érintette a Covid19-világjárvány okozta 2020. évi recesszió, valamint a közelmúltbeli energiaválság. Az említett körülmények hozzájárultak az ország jelentős finanszírozási hiányához, romló külső pozíciójához és növekvő költségvetési szükségleteihez.

(3)

Észak-Macedónia kormánya tanúbizonyságot tett arról, hogy erősen elkötelezett további reformok végrehajtása mellett, amelyek az EU, valamint a Nyugat-Balkán és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszéd keretében elfogadott, 2022. május 24-i együttes következtetésekben beazonosított kulcsfontosságú szakpolitikai területekre összpontosítanak, és amelyek olyan alapvető területeket is magukban foglalnak, mint az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a jó kormányzás és a jogállamiság.

(4)

Észak-Macedónia sikeresen lezárta a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben az (EU) 2020/701 európai parlamenti és tanácsi határozat (3) alapján nyújtott makroszintű pénzügyi támogatási műveletet, mivel az abban a határozatban említett egyetértési megállapodásban az Unióval egyetértésben megállapított valamennyi reformintézkedés megvalósult.

(5)

2022 áprilisában Észak-Macedónia kormánya és a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: az IMF) szakértői szinten megállapodott egy legfeljebb 530 000 000 EUR összegű, 24 hónapos elővigyázatossági és likviditási hitelkeretről, amelyet az IMF ügyvezető igazgatósága 2022. november 22-én hivatalosan jóváhagyott. Az IMF-program célja a romló külső helyzet enyhítése, a költségvetési konszolidáció támogatása és a strukturális reformok felgyorsítása számos területen, többek között az adópolitika és az állami beruházások terén.

(6)

A romló gazdasági helyzetre és kilátásokra való tekintettel Észak-Macedónia először 2022 áprilisában kért makroszintű pénzügyi támogatást az Uniótól az IMF-program kiegészítése céljából. A Bizottság azonban felfüggesztette ezt a kérelmet, mivel az ország gazdasága akkoriban még mindig meglehetősen reziliensnek bizonyult, és a 2022. évi külső finanszírozási igények kielégítésére más finanszírozási lehetőségek is rendelkezésre álltak. Észak-Macedónia kormánya 2022 októberében megújította makroszintű pénzügyi támogatás iránti kérelmét.

(7)

Mivel Észak-Macedónia tagjelölt ország, és megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak minősül.

(8)

Az Észak-Macedóniának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja Észak-Macedónia azonnali külső finanszírozási igényének kielégítése, és egy olyan – hathatós és azonnal érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet Észak-Macedónia fizetésimérleg-helyzetének rövid időn belüli javítására dolgoztak ki.

(9)

Tekintettel arra, hogy Észak-Macedónia fizetési mérlege az IMF által biztosított forrásokon felül további jelentős külső finanszírozásra szorul, az Észak-Macedóniának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás – az IMF-programhoz kapcsolódva – a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető az ország gazdaságot stabilizáló támogatás iránti kérelmére. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás – az IMF pénzügyi megállapodása keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat kiegészítve – hozzájárulna Észak-Macedónia gazdasági stabilizációjához és strukturálisreform-programjához.

(10)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak Észak-Macedónia fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, ezáltal támogatva gazdasági és társadalmi fejlődését.

(11)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás várhatóan az (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében finanszírozott költségvetés-támogatási műveletek végrehajtásával párhuzamosan fog megvalósulni.

(12)

Az Észak-Macedóniának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét Észak-Macedónia fennmaradó külső finanszírozási igényeinek számszerű értékelése alapján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy az ország mennyiben képes saját forrásokból – különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokból – finanszírozni magát. Az Észak-Macedóniának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározásakor továbbá figyelembe kell venni a multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulásokat, az Unió és a más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi, Észak-Macedónia általi felhasználását és az észak-macedóniai teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(13)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Észak-Macedóniának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés különféle területeinek alapelveivel és célkitűzéseivel, az említett területek tekintetében hozott intézkedésekkel, valamint az egyéb vonatkozó uniós szakpolitikákkal.

(14)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az Észak-Macedóniával kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási művelet során a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(15)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékekkel – többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a jó kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával –, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és méltányos kereskedelem elveivel összefüggésben Észak-Macedónia által tett kötelezettségvállalásokhoz.

(16)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Észak-Macedónia tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás sajátos célkitűzése, hogy megerősítse Észak-Macedónia államháztartás-irányítási rendszereinek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint pénzügyi ágazatának irányítását és felügyeletét, továbbá előmozdítsa a fenntartható és inkluzív növekedés, a tisztességes munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció támogatását célzó strukturális reformokat. A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az említett előfeltétel és célkitűzések Észak-Macedónia általi teljesítését, illetve megvalósulását.

(17)

Az Unió makroszintű pénzügyi támogatásához kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából Észak-Macedóniának megfelelő intézkedéseket kell hoznia az említett támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végzendő ellenőrzésekről, a Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekről, valamint az Európai Ügyészség hatásköreinek gyakorlásáról az uniós makroszintű pénzügyi támogatás Észak-Macedóniának történő nyújtása tekintetében.

(18)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás Észak-Macedónia részére történő rendelkezésre bocsátása nem érinti az Európai Parlament és a Tanács mint költségvetési hatóság hatásköreit.

(19)

Az Észak-Macedóniának hitelek formájában nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek összhangban kell lenniük a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(20)

Az Észak-Macedóniának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács figyelemmel kísérhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket az említett támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(21)

E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni.

(22)

Az Észak-Macedóniának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatást az egyetértési megállapodásban meghatározandó gazdaságpolitikai feltételekhez kell kötni. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg Észak-Macedónia hatóságaival. Az említett rendelet értelmében, az abban meghatározottaktól eltérő valamennyi esetben általános szabályként a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni. Tekintettel a 90 000 000 EUR-t meghaladó támogatás potenciálisan jelentős hatására, az említett értékhatár feletti műveletekre helyénvaló a 182/2011/EU rendeletben meghatározottak szerint a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelembe véve az Észak-Macedóniának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét, a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás bármely csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére.

(23)

Tekintettel a pénzügyi támogatás korlátozott összegére, amely 100 000 000 EUR, annak egyszeri jellegére és a folyósítás kívánt időkeretére, a back-to-back finanszírozási megközelítés a diverzifikált finanszírozási stratégiához képest nagyobb rugalmasságot és hatékonyságot biztosítana a hitelfelvételi műveletek számára. Ezért a Bizottságnak kivételesen inkább back-to-back finanszírozással, mint az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 220a. cikkében előírt diverzifikált finanszírozási stratégia útján kell a hitelrészleteket a tőkepiacon finanszíroznia. Ezért helyénvaló az Észak-Macedóniának nyújtandó pénzügyi támogatást egyedi pénzügyi tranzakciókon keresztül finanszírozni,

(1)

A Tanács azt követően, hogy következtetéseket fogadott el, amelyekben elítélte az erőszakot, valamint az emberi jogok széles körű és rendszeres, súlyos megsértését Szíriában, 2012. január 18-án elfogadta a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2013/255/KKBP határozatot (1) és 36/2012/EU rendeletet (2).

(2)

Tekintettel a szíriai helyzet romlására, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű és szisztematikus megsértésére – ideértve a vegyi fegyverek polgári lakosság elleni bevetését is –, a Tanács folyamatosan újabb nevekkel egészítette ki az uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékét.

(3)

A 2023. február 6-i tragikus földrengés súlyosbította a szörnyű körülményeket és fokozta a szíriai lakosság szenvedését.

(4)

2023. február 9-i következtetéseiben az Európai Tanács újból megerősítette, hogy az Unió készen áll arra, hogy további segítséget nyújtson a szenvedések enyhítéséhez minden érintett régióban. Az Európai Tanács mindenkit felszólított annak biztosítására, hogy a humanitárius segítség eljusson a földrengés szíriai áldozataihoz, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak, valamint felszólította a humanitárius közösséget – az ENSZ égisze alatt –, hogy biztosítsa a segélyek gyors célba juttatását.

(5)

Az uniós korlátozó intézkedéseknek – köztük a szíriai helyzetre tekintettel elfogadott intézkedéseknek – nem célja, hogy akadályozzák az arra rászoruló személyeknek történő humanitárius segítségnyújtást. A Tanács által a szíriai helyzetre tekintettel elfogadott korlátozó intézkedések nem korlátozzák az Unió és Szíria közötti, az ágazatok többségében – többek között az élelmiszer- és gyógyszeriparban – folytatott kereskedelmet. Emellett az egyedi intézkedések tekintetében kivételek vannak érvényben annak lehetővé tétele érdekében, hogy pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat bocsássanak jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére, amennyiben az ilyen pénzeszközökre vagy gazdasági erőforrásokra kizárólag a szíriai humanitárius segítségnyújtás vagy a szíriai polgári lakosságnak nyújtott támogatás céljából van szükség. Bizonyos esetekben az érintett illetékes nemzeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(6)

A Tanács 2023. február 23-án elfogadta a (KKBP) 2023/408 határozatot (3) és az (EU) 2023/407 tanácsi rendeletet (4), amelyek mentességet vezettek be a jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása, valamint pénzeszközöknek és gazdasági erőforrásoknak a jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátására vonatkozó korlátozások alól. A Tanács úgy határozott, hogy ezt a mentességet a humanitárius tevékenységekben részt vevő nemzetközi szervezetek és egyes meghatározott kategóriákba tartozó szereplők javára kell alkalmazni egy kezdeti hat hónapos időszakra, azaz 2023. augusztus 24-ig.

(7)

A földrengés által tovább súlyosbított szíriai humanitárius válságra való sürgős reagálás és a segélyek gyors célba juttatásának megkönnyítése érdekében helyénvaló ezt a mentességet 2024. február 24-ig meghosszabbítani.

(8)

Az e rendeletben foglalt módosítások a Szerződés hatálya alá tartoznak, ezért azok végrehajtása érdekében uniós szintű szabályozás szükséges, különösen a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából.

(9)

A 36/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 28. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint 34. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta az Ausztria által a „Landwein”, a „Qualitätswein”, a „Kabinett/Kabinettwein”, a „Spätlese/Spätlesewein”, az „Auslese/Auslesewein”, a „Strohwein”, a „Schilfwein”, az „Eiswein”, az „Ausbruch/Ausbruchwein”, a „Trockenbeerenauslese” és a „Beerenauslese/Beerenauslesein” hagyományos kifejezések módosításának jóváhagyására vonatkozóan benyújtott kérelmet, majd az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3) közzétette azt.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet (4) 22. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat.

(3)

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke (3) bekezdésének megfelelően ezért jóvá kell hagyni a „Landwein”, a „Qualitätswein”, a „Kabinett/Kabinettwein”, a „Spätlese/Spätlesewein”, az „Auslese/Auslesewein”, a „Strohwein”, a „Schilfwein”, az „Eiswein”, az „Ausbruch/Ausbruchwein”, a „Trockenbeerenauslese” és a „Beerenauslese/Beerenauslesein” hagyományos kifejezések módosítását, és a módosítást be kell jegyezni az oltalom alatt álló hagyományos kifejezéseknek az (EU) 2019/34 végrehajtási rendelet 25. cikkében említett elektronikus nyilvántartásába.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

A formaldehid szobahőmérsékleten és légköri nyomáson erősen reakcióképes gáz. Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) VI. mellékletének 3. részében 1B. kategóriába tartozó rákkeltő anyagként, 2. kategóriába tartozó mutagén anyagként, 3. kategóriába tartozó akut toxicitású anyagként, 1B. kategóriába tartozó bőrmaró hatású anyagként és 1. kategóriába tartozó bőrszenzibilizáló anyagként van besorolva.

(2)

A formaldehid nagy mennyiségben gyártott vegyi anyag, amelyet széles körben használnak. Az emberek és az állatok szervezetében is keletkezik, és minden sejtben alapvető fontosságú metabolikus intermedier. Továbbá az Unióban gyártott vagy oda importált formaldehid 98 %-át intermedierként használják fel formaldehidalapú gyanták, termoplasztikus anyagok és egyéb vegyi anyagok előállítása során, amelyeket alkalmazások széles körben használnak tovább. Sokféle árucikk előállításánál használnak formaldehidalapú gyantákat; ezen árucikkekből ennek következtében formaldehid szabadulhat fel. A formaldehidalapú gyanták elsődleges felhasználási területe a faalapú lemezek gyártása, ahol e gyanták farészecskék kötőanyagaként működnek. Ezeket a gyantákat más faalapú termékek, például bútorok és padlózat, tapéták, habanyagok, továbbá közúti és légi járművek alkatrészei, valamint textil- és bőrtermékek előállításához is felhasználják.

(3)

2017. december 20-án (3) a Bizottság az 1907/2006/EK rendelet 69. cikkének (1) bekezdése alapján felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség), hogy készítsen az említett rendelet XV. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő dokumentációt (a továbbiakban: XV. melléklet szerinti dokumentáció) a fogyasztói felhasználásra szánt keverékekben és árucikkekben található formaldehid és formaldehidfelszabadító anyagok által az emberi egészségre jelentett kockázatok értékelése céljából.

(4)

2019. március 11-én az Ügynökség (a dokumentáció benyújtásával összefüggésben: a dokumentáció benyújtója) benyújtotta a XV. melléklet szerinti dokumentációt (4), amely igazolta, hogy a beltéri környezetben a fogyasztási cikkekből felszabaduló formaldehid által az emberi egészségre jelentett kockázatot nem minden esetben kezelik megfelelően, és hogy e kockázat kezeléséhez uniós szintű fellépésre van szükség.

(5)

A dokumentáció benyújtója a formaldehid jelentette veszélyt az anyag több végpontra gyakorolt hatásainak figyelembevételével vizsgálta, majd arra a következtetésre jutott, hogy az emberre gyakorolt legérzékenyebb hatás a belélegzésből eredő, szenzoros irritációhoz vezető kockázat. A XV. melléklet szerinti dokumentáció a formaldehid belélegzéséből eredő, a fogyasztók expozíciójához kapcsolódó kockázatokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) beltéri levegő minőségére vonatkozó iránymutatásának a formaldehidre irányadó része mentén vizsgálta (30 perces átlagos koncentráció, a humán szenzoros irritáció alapján) (5). Az iránymutatás rövid távú értéket (0,1 mg/m3) ír elő a tüdőfunkcióra gyakorolt káros hatások, valamint a hosszú távú egészségügyi hatások, többek között az orrgaratrák megelőzése érdekében. A dokumentáció benyújtója ezt az értéket vette alapul azon szintként, amely felett az emberi expozíciót nem lehetne megengedni (származtatott hatásmentes szint [DNEL]), és ebből számította ki a javasolt 0,124 mg/m3 kibocsátási határértéket.

(6)

A rendelkezésre álló szakirodalom és az expozíciós becslés eredménye alapján a dokumentáció benyújtója arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztói felhasználásra szánt keverékekből felszabaduló formaldehid emberi egészségre gyakorolt kockázatait megfelelően kezelik.

(7)

A dokumentáció benyújtója ezért azt javasolta, hogy tiltsák meg a formaldehid és formaldehidfelszabadító anyagok forgalomba hozatalát a fogyasztói expozíciót eredményező árucikkekben, amennyiben a formaldehidfelszabadítás 0,124 mg/m3-t meghaladó koncentrációt eredményez a vizsgálati kamra levegőjében. Ezen túlmenően a dokumentáció benyújtója kifejtette, hogy azon közúti és légi járműveket, amelyekhez gyártásuk során szándékosan adtak hozzá formaldehidet vagy formaldehidfelszabadító anyagokat, nem lenne szabad forgalomba hozni, ha a formaldehid belső terükben mért koncentrációja meghaladja a 0,1 mg/m3 koncentrációt, és amennyiben az ilyen közúti és légi járművekben felmerülhet a fogyasztók formaldehidnek való expozíciója (6).

(8)

A dokumentáció benyújtójának eredeti javaslata az EN 717-1 szabványt határozta meg szabványos módszerként a faalapú lemezekből felszabaduló formaldehidkibocsátás vizsgálati kamrában történő mérésére. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy más megfelelő vizsgálati módszerek is alkalmazhatók, és hogy a faalapú lemezektől eltérő árucikkekre is kiterjedjen, a dokumentáció benyújtója a javaslatában az EN 717-1 szabványra való hivatkozást a feltételek és módszerek szélesebb körű leírásával váltotta fel. A környezeti feltételek hatással lehetnek az árucikkek formaldehidkibocsátására, ezért a XV. melléklet szerinti dokumentáció a vonatkozó vizsgálati paramétereket is felsorolta.

(9)

2020. március 13-án az Ügynökség kockázatértékelési bizottsága (RAC) elfogadta véleményét. Véleményében a RAC úgy ítélte meg, hogy a WHO iránymutatásában szereplő érték nem védi kellőképpen a lakosság egészét és különösen azt állapította meg, hogy az emberekben jelentkező rövid távú szenzoros irritációs hatások nem használhatók fel az olyan hosszú távú hatások előrejelzésére, mint a rák. A RAC ehelyett az állatokban megfigyelt krónikus hatásokra vonatkozó adatok alapján 0,05 mg/m3 DNEL-t határozott meg az inhalációs út tekintetében, és arra a következtetésre jutott, hogy a kockázat kezeléséhez 0,05 mg/m3-os határérték szükséges az árucikkekből felszabaduló formaldehidre és a közúti járművek belső terében lévő formaldehidre vonatkozóan.

(10)

A RAC azt állapította meg, hogy a légi járművekben lévő formaldehid által az utasokra jelentett kockázatot megfelelően kézben tartják.

(11)

A RAC 24 hónapos átmeneti időszakot ajánlott a javasolt korlátozás hatálybalépésétől az alkalmazásáig, szemben a dokumentáció benyújtója által javasolt 12 hónapos időszakkal, mivel hosszabb időt tartott szükségesnek ahhoz, hogy valamennyi érintett ágazatban lehetővé váljon a szabványos analitikai módszerek kidolgozása. A RAC arra a következtetésre jutott, hogy az általa módosított javasolt korlátozás a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés a fogyasztók formaldehidnek való expozíciójából eredő, az emberi egészséget érintő azonosított kockázatok kezelésére, az intézkedés kockázat csökkentése szempontjából vett hatékonyságát, megvalósíthatóságát és nyomon követésének módját tekintve.

(12)

2020. szeptember 17-én az Ügynökség társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága (SEAC) véleményt fogadott el, amelyben következtetéseket vont le a dokumentáció benyújtója által javasolt korlátozásról és a RAC által javasolt módosításokról.

(13)

Véleményében a SEAC megerősítette, hogy a dokumentáció benyújtójának javaslata több tízmillió eurós költséggel jár az előállítás, a mintavétel, a vizsgálat és a végrehajtás szempontjából. A SEAC azonban arra a következtetésre jutott, hogy ezek a költségek várhatóan mérsékeltek lesznek az érintett ágazatokban, mivel az Unióban napjainkban forgalomba hozott árucikkek többsége, köztük a közúti járművek már most is megfelelnek a javasolt határértéknek. A SEAC továbbá azt állapította meg, hogy a dokumentáció benyújtója által javasolt korlátozásból előnyök származnának a magas koncentrációban formaldehidet kibocsátó árucikkek forgalomba hozatalának (beleértve a behozatalt is) korlátozása következtében. A korlátozás a szemirritációhoz, a felső légutakhoz és az orrgaratrákhoz kapcsolódó káros egészségügyi hatások csökkenését eredményezné, főként az új lakásokban élő személyek esetében.

(14)

A SEAC úgy vélte, hogy a fogyasztási cikkek formaldehidkibocsátásának beltéri és a közúti járművek belső terében történő javasolt korlátozásából származó előnyök a társadalom számára mérsékelt költségek mellett érhetők el. A SEAC ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dokumentáció benyújtójának a javaslata a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés az emberi egészséget érintő azonosított kockázat kezelésére, társadalmi-gazdasági előnyeit és társadalmi-gazdasági költségeit tekintve, amennyiben bizonyos mentességeket is tartalmaz, és a javasolt vizsgálati feltételeket elfogadják.

(15)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon az érdekelt felek rendelkezésére a korlátozás végrehajtásához, a SEAC a korlátozás alkalmazásának 24 hónapos elhalasztását javasolta valamennyi ágazat számára. A tehergépjárművek és buszok esetében azonban a SEAC 36 hónapot ajánlott, mivel szabványos analitikai módszereket kell kidolgozni a formaldehid-koncentrációjának ilyen járművek belső terében történő mérésére.

(16)

A SEAC továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a RAC által módosított, javasolt korlátozás több tízmilliárd eurós nagyságrendű, jelentős társadalmi-gazdasági költségekkel jár a kutatásba és fejlesztésbe való beruházást, az új technológiákat, a magasabb termelési költségeket, a mintavételi és vizsgálati költségeket, valamint a munkahelyek megszűnését tekintve. Emellett negatív hatást gyakorolhat az újrafeldolgozási ágazatokra és a körforgásos gazdaságra. A SEAC elismerte, hogy bizonyos alkalmazások esetében léteznek a RAC által javasolt határérték elérését célzó, műszakilag megvalósítható alternatívák; ezek azonban mélyreható technológiai változásokat és – bizonyos esetekben – kevésbé fenntartható alternatívák alkalmazását teszik szükségessé.

(17)

A SEAC elismerte, hogy a RAC javaslata további előnyökkel járhat az expozíció csökkentése tekintetében, ami a szem- és a felső légúti irritáció, valamint az orrgaratrák nagyobb mértékű csökkenéséhez vezethet, mint a dokumentáció benyújtójának javaslata. A RAC azonban nem számszerűsítette a határérték csökkentésével járó kockázatcsökkenést; ezért a további egészségügyi előnyök mértéke továbbra sem ismert. Ezen túlmenően az értékelés részeként a SEAC elvégzett egy olyan elemzést, amelyben kiszámította, hogy tekintettel a magas társadalmi-gazdasági költségekre, az új lakásokban élő uniós népesség körében az orrgaratrák előfordulásának 200-szor magasabbnak kellene lennie, mint a tényleges előfordulási gyakoriság ahhoz, hogy a RAC javaslata nullszaldós legyen. Figyelembe véve ezt a nyereségküszöb-elemzést, az ágazattól a konzultációk során kapott információkat, valamint a további egészségügyi előnyök számszerűsítését lehetővé tevő adatok vagy információk hiányát, a SEAC azt állapította meg, hogy a RAC által javasolt határértéken alapuló korlátozás nem tűnik megfelelő intézkedésnek az azonosított kockázatok kezelésére, tekintettel a társadalmi-gazdasági előnyökre és a társadalmi-gazdasági költségekre.

(18)

Konzultációra került sor a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórummal a dokumentáció benyújtójának javaslatáról, és a fórumnak a javaslat megvalósíthatóságára és végrehajthatóságára vonatkozó ajánlásait figyelembe vették; ehhez meg kell jegyezni, a fórum nem vizsgálta a RAC által javasolt módosításokat, mivel azokat a fórummal folytatott konzultációt követően terjesztették elő.

(19)

2021. február 23-án az Ügynökség benyújtotta a Bizottságnak a RAC és a SEAC véleményét (7). A RAC és a SEAC véleményeiben az a következtetés fogalmazódott meg, hogy fennáll a fogyasztók egészségét érintő, az árucikkek által a beltéri levegőbe és a közúti járművek által a járművek belső terébe történő formaldehidkibocsátásból eredő olyan kockázat, amelyet nem kezelnek megfelelően, és amelyet uniós szinten kell kezelni.

(20)

A Bizottság megjegyzi, hogy míg a dokumentáció benyújtója által javasolt korlátozás, valamint a RAC és a SEAC véleményei a fogyasztókra vonatkoznak, a javaslatot alátámasztó értékelés a népesség azon részét érintő kockázattal foglalkozik, akik nem munkavállalók, de ki lehetnek téve a beltéri levegőben megtalálható formaldehidnek, beleértve a nem közvetlen fogyasztókat is. A jogi egyértelműség érdekében ezért helyénvaló a lakosságra, mint a korlátozással érintett sokaságra hivatkozni.

(21)

A Bizottság – figyelembe véve a XV. melléklet szerinti dokumentációt, valamint a RAC és a SEAC véleményét – úgy véli, hogy az árucikkekből felszabaduló formaldehid elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészségre, és hogy a kockázat kezelése szempontjából a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés a formaldehidet kibocsátó árucikkekre vonatkozó kibocsátási határértéket megállapító korlátozás, amelynek célja a lakosság belélegzéssel történő formaldehidexpozíciójának csökkentése.

(22)

A formaldehid az élő szervezetekben természetesen előforduló anyag. Ezenkívül formaldehid szabadulhat fel az árucikkek előállításához használt alapanyagokban természetesen jelen lévő anyagok bomlásával, például a tömörfában megtalálható lignin lebomlásával. A Bizottság egyetért a dokumentáció benyújtójával abban, hogy azokat az árucikkeket, amelyek formaldehidkibocsátásának kizárólag a formaldehidnek, illetve formaldehidfelszabadító anyagoknak az árucikk anyagában való természetes előfordulása az oka, mentesíteni kell e korlátozás hatálya alól.

(23)

A Bizottság egyetért a dokumentáció benyújtójával abban, hogy a javasolt 0,124 mg/m3 határérték megakadályozza, hogy nagy mennyiségű formaldehidet kibocsátó árucikkeket hozzanak forgalomba az Unióban, és hogy helyénvaló korlátozni a beltéri környezetben a formaldehidnek való expozíciót. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a WHO-iránymutatás szerinti érték elérésével megvalósított kockázatcsökkentés szerény mértékű a meglévő önkéntes és nemzeti kibocsátási határértékek, valamint amiatt, hogy a napjainkban forgalomba hozott árucikkek többsége várhatóan már most is megfelel a 0,124 mg/m3-es határértéknek. Ezenfelül a RAC véleményére figyelemmel, a WHO-iránymutatás szerinti érték elérése nem lenne elegendő az azonosított kockázat kezeléséhez. Hasonlóképpen, a közúti járművek belső terében jelenleg megfigyelhető koncentrációk többnyire megfelelnek a javasolt 0,1 mg/m3 határértéknek.

(24)

A Bizottság a SEAC társadalmi-gazdasági értékelésről szóló következtetései alapján elismeri továbbá, hogy a RAC által javasolt 0,05 mg/m3-es határérték jelentős társadalmi-gazdasági hatást gyakorolna az Unióra; és hogy egy ilyen határérték bizonyos esetekben olyan, kevésbé fenntartható alternatívákra való áttérést követel meg, amelyek negatív hatással vannak az újrafeldolgozási ágazatokra és a körforgásos gazdaságra, különös tekintettel arra, hogy nem készült értékelés arról, hogy egy ilyen határérték milyen további egészségügyi előnyökkel jár a dokumentáció benyújtója által javasolt határértékhez képest.

(25)

A Bizottság ezért megvizsgálta a 0,080 mg/m3 és a 0,062 mg/m3 közbenső határértékek megfelelőségét, amelyeket a SEAC részben értékelt a konzultációk során az érdekelt felektől kapott információk alapján. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen közbenső értékek elfogadása az emberi egészség – különösen a veszélyeztetett népességcsoportok – nagyobb védelmét jelentené a dokumentáció benyújtója által javasolt határértékhez képest, ugyanakkor a RAC által javasoltnál kisebb társadalmi-gazdasági terhet és kevesebb technológiai kihívást jelentene, különösen, ha azokat megfelelő átmeneti időszakokkal és egyedi eltérésekkel együtt alkalmazzák.

(26)

A Bizottság elismeri, hogy a határérték csökkentésével exponenciálisan növekednének a költségek, és hogy az iparban felmerülő becsült együttes költség a 0,080 mg/m3 határérték esetében legalább a több százmillió eurós tartományba esne, összehasonlítva a 0,062 mg/m3-es határértékre érvényes több milliárd euróval. A Bizottság tovább elemezte a SEAC által végzett nyereségküszöb-elemzést, amely szerint ahhoz, hogy a 0,062 mg/m3 határérték alkalmazása nullszaldós legyen, az új lakásokban élő uniós népesség körében az orrgaratrák előfordulásának 70-szer magasabbnak kellene lennie, mint a ténylegesen megfigyelt előfordulási gyakoriság, és 30-szor magasabbnak a 0,080 mg/m3-es határérték esetében. A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy a formaldehid rákkeltő anyag, amelynek esetében a 0,062 mg/m3-es határérték nagyobb egészségügyi előnyökkel járna az uniós népesség számára. A Bizottság, noha elismeri, hogy a két érték közötti költségkülönbségek jelentősek, a – különösen a veszélyeztetett csoportoknál, például a gyermekeknél jelentkező – esetleges további egészségügyi előnyökre tekintettel úgy véli, hogy az alacsonyabb határérték magasabb költségei indokoltak a beltéri levegőminőséget leginkább befolyásoló árucikkek esetében.

(27)

Megfontolásában a Bizottság figyelembe veszi, hogy a beltéri levegőben – különösen az újonnan épített otthonokban – a formaldehid fő kibocsátási forrásai a faalapú lemezek és a faalapú lemezekből vagy más faalapú árucikkekből készült árucikkek, valamint a fát vagy más anyagokat tartalmazó olyan bútorok, amelyek gyártása során a természetben előforduló formaldehidtől eltérő formaldehidet használnak. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az olyan árucikkek és az egynél több árucikkből álló olyan termékek (a továbbiakban: összetett termékek) tekintetében, amelyek a beltéri levegőben a formaldehid legnagyobb forrását jelentik, egy alacsonyabb kibocsátási határérték megfelelő, és a lakosság fokozott védelmét biztosítja, miközben mérsékli azon ágazatok társadalmi-gazdasági költségeit, amelyek nem járulnak hozzá ugyanolyan mértékben a kibocsátásokhoz.

(28)

Hasonlóképpen helyénvaló alacsonyabb határértéket megállapítani az azon közúti járművek belső terében jelen lévő formaldehidre, amelyeket a lakosság használ, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak, különösen a veszélyeztetett népességcsoportok számára, a legrosszabb esetekben is.

(29)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a beltéri levegőben és a közúti járművek belső terében a formaldehid előfordulása kockázatának kezelésére a legmegfelelőbb uniós szintű intézkedés egy olyan korlátozás, amely a határértéket a bútorok és faalapú árucikkek tekintetében 0,062 mg/m3-ben állapítja meg, amelyet az egész összetett termékre, valamint a közúti járművek belső terére kell alkalmazni; és 0,080 mg/m3-ben minden egyéb árucikk esetében. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy e korlátozás összehangolt végrehajtásának biztosítása érdekében az árucikkek által a beltéri levegőbe kibocsátott formaldehid koncentrációját meghatározott referenciakörülmények mellett kell mérni. Bizonyos esetekben lehetővé kell tenni más vizsgálati körülmények alkalmazását is, feltéve, hogy a vizsgálati eredmények tudományosan megalapozott korrelációját alkalmazzák.

(30)

A negatív hatások enyhítése és az érintett ágazatok költségeinek csökkentése, valamint annak érdekében, hogy az érdekelt felek számára elegendő idő álljon rendelkezésre a korlátozás végrehajtására, a Bizottság helyénvalónak tartja, hogy a korlátozás alkalmazását valamennyi ágazat esetében 36 hónappal halasszák el. A közúti járművek esetében azonban az ilyen járművek fejlesztéséhez és marketingjéhez szükséges idő hossza, a gépjárműipar magas anyagigénye, az eredetiberendezés-gyártókat is magukban foglaló összetett szállítói láncok, valamint a tehergépjárművek és buszok kibocsátásának mérésére szolgáló szabványos analitikai módszer végrehajtásához szükséges idő miatt helyénvaló a korlátozás alkalmazásának 48 hónappal történő elhalasztása (8).

(31)

Azon árucikkek esetében, amelyek előrelátható körülmények között kizárólag kültéri használatra szolgálnak, várható, hogy a fogyasztók expozíciója az épületek külső falán kívül történik, ezért az ilyen árucikkeket ki kell zárni a korlátozás hatálya alól. A kizárólag az épülethéjon és a párazáró rétegen kívül használt és a beltéri levegőbe formaldehidet nem kibocsátó építőipari árucikkeket szintén ki kell zárni a korlátozás hatálya alól, mivel nem járulnak hozzá a beltéri levegőben lévő formaldehidnek való kitettséghez.

(32)

A kizárólag ipari vagy szakmai felhasználásra szánt árucikkeket nem indokolt a korlátozás hatálya alá vonni, amennyiben ezek a felhasználások nem járnak a lakosság expozíciójával. Továbbá az ipari és hivatásos munkavállalók formaldehidnek való kitettségét már szabályozza a 98/24/EK tanácsi irányelv (9) és a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10).

(33)

Az árucikkek formaldehidkibocsátása idővel várhatóan csökkenni fog a maradék formaldehid „kigázosodása” miatt. Ezért a használt árucikkeket nem indokolt a korlátozás hatálya alá vonni. Ezenkívül a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum is eltérést ajánlott a használt árucikkek esetében, mivel a használt árucikkekre vonatkozó korlátozás kikényszerítése nehézségekbe ütközhet.

(34)

A következő termékek már a formaldehidre irányadó határértékekre vonatkozó uniós szabályok hatálya alá tartoznak, ezért nem indokolt a korlátozás hatálya alá vonni őket: az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete 72. tételének hatálya alá tartozó árucikkek, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) hatálya alá tartozó biocid terméknek minősülő árucikkek, az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) hatálya alá tartozó eszközök, valamint az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) hatálya alá tartozó egyéni védőeszközök.

(35)

A Bizottság 10/2011/EU rendelete (14) a formaldehidre irányadó határértéket állapít meg az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokra és műanyag tárgyakra vonatkozóan. Bár az uniós jog nem határoz meg külön formaldehid-határértéket az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő egyéb anyagok és tárgyak tekintetében, a gyártóknak képesnek kell lenniük arra, hogy bizonyítsák azok biztonságosságát az illetékes hatóságok előtt. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó követelmények célja az emberi egészség védelme az anyagok élelmiszerekbe történő potenciális migrálásának kezelése révén. Mivel az említett követelmények miatt nagyon valószínűtlen, hogy az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) értelmében vett, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő árucikkekből jelentős mennyiségű formaldehid szabadul fel a környező légkörbe, a Bizottság úgy véli, hogy ezeket az árucikkeket nem indokolt a korlátozás hatálya alá vonni.

(36)

A dokumentáció benyújtója, a RAC és a SEAC mentességet javasolt a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) hatálya alá tartozó játékok esetében, amely irányelv 0,1 mg/m3 határértéket állapít meg a 3 évnél fiatalabb gyermekeknek szánt, gyantával összeragasztott fajátékok formaldehidkibocsátására vonatkozóan. A Bizottság azonban ezt a mentességet nem tartja helyénvalónak, mivel a gyermekeket nem szabad a népesség bármely más részénél kevésbé szigorú védelemben részesíteni. A beltéri levegőbe történő formaldehidkibocsátásra vonatkozó határértéket ezért bármilyen életkorú gyermekeknek szánt játékokra alkalmazni kell.

(37)

Az 1907/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(38)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A Covid19-világjárvány, annak az élelmiszer-ellátási láncokra gyakorolt hatása, valamint az energia és a mezőgazdasági alapanyagok árának 2021 ősze óta bekövetkezett emelkedése nyomás alá helyezte a mezőgazdasági ágazatot. Az inputárak minden mezőgazdasági ágazatban jelentősen emelkedtek. Az energia- és műtrágyaköltségek a geopolitikai és geogazdasági fejlemények miatt már Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja előtt megugrottak, a háború pedig tovább súlyosbította a helyzetet, és még inkább negatív hatást gyakorolt a piaci várakozásokra.

(2)

Ennek eredményeként 2022-ben jelentősen nőtt az energia- és műtrágyaköltségeknek a teljes folyó termelőfelhasználáson belüli részaránya: a legnagyobb növekedés a szántóföldi növények és az állandó növénykultúrák esetében volt megfigyelhető, mindkét esetben a műtrágyaköltségeknek való kitettség miatt. A műtrágyaárak továbbra is történelmi csúcson vannak. Az adatokból ítélve a mezőgazdasági termelők úgy reagáltak az áremelkedésre, hogy csökkentették műtrágyahasználatukat, ami egyelőre bizonytalan negatív következményekkel jár az élelmiszer- és takarmánytermékek terméshozamára és minőségére nézve.

(3)

A mezőgazdasági termelők és az élelmiszerlánc szereplői által felhasznált egyéb bemeneti anyagok, például a növényvédő szerek és az állategészségügyi kezelések, gépek és csomagolások ára az általános inflációval összhangban emelkedett.

(4)

2022-ben a mezőgazdasági termékek ára is emelkedett, a Covid19-világjárványból való kilábalási folyamattal és az Ukrajna elleni orosz támadás miatt a globális ellátás kielégítő volta kapcsán felmerült aggályokkal összefüggésben. Egyes ágazatokban, például a tej-, a bor- vagy a gyümölcs- és zöldségágazatban azonban ezek a magas árak nem tudták ellensúlyozni a magasabb inputköltségek miatti romló üzleti eredményeket.

(5)

A közelmúltban a legtöbb mezőgazdasági termék, például a gabonafélék, az olajos magvak, a tejtermékek vagy a bor ára jelentősen csökkent. Egyes tagállamokban és régiókban a helyzet különösen nehézzé vált, mivel romlott az inputárak és a mezőgazdasági termékek ára közötti arány.

(6)

A gyártók megnövekedett költségei Unió-szerte növelték az élelmiszerek fogyasztói árát, ami az élelmiszerek megfizethetőségére is hatással volt. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a fogyasztói élelmiszerár-infláció tartósan magas, és Unió-szerte meghaladja a 15 %-ot. Egyes tagállamokban ezek az értékek csaknem elérik a 40 %-ot. Bizonyított, hogy a magas árak bizonyos élelmiszer-ágazatokban – például a hús-, a bor- vagy a gyümölcs- és zöldségágazatban – befolyásolták a fogyasztás mértékét. A fogyasztók a kevésbé drága élelmiszerek felé mozdultak el, és eltávolodtak az olyan élelmiszerektől, mint a bioélelmiszerek, a bor, valamint az eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott élelmiszerek. Az ilyen keresleteltolódások negatívan befolyásolhatják a termelői beruházások megtérülését.

(7)

Egyes mezőgazdasági ágazatokban és tagállamokban ezt az általános gazdasági nehézséget sürgős ágazatspecifikus kihívások is súlyosbították.

(8)

A közelmúltban egyes régiókban tapasztalt rendkívüli kedvezőtlen meteorológiai események, például az aszály (Spanyolország, Olaszország és Portugália) és az áradások (Olaszország) jelentős károkat okoztak a mezőgazdasági termelőknek, ami veszélyezteti gazdasági életképességüket. Bár vannak arra utaló jelek, hogy ezek az események az éghajlatváltozással kapcsolatos, a mezőgazdaságot érintő növekvő kockázatok általános összefüggésébe illeszkednek, a mostani események intenzitása rendkívüli volt.

(9)

Ami a gabonafélék és olajos magvak ágazatát illeti, az Unió különböző termelői régióit sújtó szélsőséges időjárási események mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve súlyosan veszélyeztetik a tavaszi és nyári növénykultúrákat. Az ágazatban jelenleg csökkennek az árak. A tavalyi évhez képest a gabonaárak mintegy 40 %-kal csökkentek. Ez problémákat okoz a mezőgazdasági termelőknek, mivel sokan az elmúlt hónapokban magas áron szerezték be az alapanyagokat, és termékeik értékesítésekor most olyan piaci árakkal szembesülnek, amelyek alig, vagy egyes esetekben egyáltalán nem fedezik költségeiket. Ezenkívül egyes mezőgazdasági termelők a talajnedvesség alacsony szintje és az öntözésre szánt víz mennyiségének alacsony volta miatt nem tudták bevetni földjeiket, ami a termelés és a terméshozam visszaeséséhez fog vezetni. Ez különösen igaz Csehországban, Dániában, Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Cipruson, Lettországban, Ausztriában, Portugáliában, Szlovéniában és Svédországban.

(10)

A gyümölcs- és zöldségágazatban rendkívül nehéz a piaci helyzet, mivel a magas infláció miatt a fogyasztás a becslések szerint legalább 10 %-kal esett vissza, és ezt a magas energiaköltségek tovább súlyosbítják. Az energia fontos költségtényező az üvegházi termelésben és a betakarítás utáni logisztikában. Ennek következtében a termelők a mezőgazdasági árak emelkedése ellenére az árréseik tekintetében továbbra is nyomásnak vannak kitéve. A komlóágazat hasonló kihívásokkal néz szembe. A helyzet több tagállamot is érint, különösen Belgiumot, Csehországot, Németországot, Észtországot, Írországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Ciprust, Lettországot, Hollandiát, Szlovéniát és Finnországot.

(11)

Az állattenyésztési ágazatban a magas takarmányárak az energia árával és az általános inflációval együtt komoly nehézségeket okoznak a termelőknek. Annak ellenére, hogy a marha-, sertés- és a baromfihús árszínvonala összességében kedvező, a termelőknek nehézségeket okoz a termelési költségeik fedezése. Ezek még hangsúlyosabbak a tejágazatban, mivel az árak 2022 végén az addigi magas szintről jelentős csökkenésnek indultak. Ezenkívül az élelmiszerek fogyasztói ára hatással van a minőségi termékek iránti fogyasztói keresletre, amely termékek az említett ágazatokban a mezőgazdasági termelők jövedelmének jelentős részét teszik ki. A lett és litván tejágazat különösen nehéz helyzetben van, mivel a nemzeti tejárak nagyobb mértékben csökkentek, mint más tagállamokban. De a termelők Belgiumban, Csehországban, Németországban, Észtországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban, Cipruson, Luxemburgban, Máltán, Ausztriában, Szlovéniában és Finnországban is a fent említett nehézségekkel küzdenek.

(12)

Az infláció – többek között az exportpiacokon tapasztalható infláció – miatti keresletcsökkenés a kínálat magas szintjével párosulva egyes régiókban különösen érinti a borágazatot, mindenekelőtt a vörösborok és a rozék tekintetében. A borpiac bizonytalanságára a megnövekedett inputköltségek és a szokatlan időjárási események is hatással voltak. Németországot, Spanyolországot, Franciaországot, Olaszországot és Portugáliát fokozottan érinti ez a fejlemény.

(13)

Előfordulhat, hogy az (EU) 2023/1225 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 2. cikkével bevezetett ideiglenes krízislepárlási intézkedés, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy nemzeti támogatási programokat vezessenek be a borágazatban, a programok pénzügyi korlátai miatt nem lesz elegendő a helyzet kezeléséhez. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy további pénzügyi forrásokat fordítsanak a borágazati nemzeti támogatási programok költségvetési előirányzatainak növelésére újabb lepárlási műveletek finanszírozása céljából, azonos támogathatósági követelmények és támogatási feltételek mellett, a végrehajtási határidő kivételével, amelyet az e rendelet alapján finanszírozott műveletekhez kell igazítani. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy él ezzel a lehetőséggel, akkor az e rendeletben előírt uniós pénzügyi hozzájárulásnak az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) VII. mellékletében a 2023-as és a 2024-es pénzügyi évre megállapított pénzügyi allokációkon felül kell rendelkezésre állnia.

(14)

A még mindig nagyon magas inputárak, a mezőgazdasági termékek árának csökkenése, valamint a bizonyos ágazatokat és tagállamokat érintő problémák likviditási problémákat okozhatnak a mezőgazdasági termelők számára. A tagállamok a helyzet kezelése érdekében az uniós állami támogatási szabályok szerinti állami támogatási intézkedésekhez folyamodtak.

(15)

A leginkább érintett ágazatokban – a gabonafélék és az olajos magvak ágazatában – tevékenykedő mezőgazdasági termelők kártalanítása érdekében a Bizottság két mezőgazdasági szükséghelyzeti támogatási csomagról határozott, amelyek kedvezményezettjei egyes tagállamok voltak: az (EU) 2023/739 (4) és az (EU) 2023/1343 bizottsági végrehajtási rendelet (5) célja az említett ágazatokban az árakra gyakorolt nyomás által okozott negatív hatások kezelése volt. A jelenlegi harmadik szükséghelyzeti támogatási csomag más tagállamok azon mezőgazdasági termelőit érinti, akik a mezőgazdasági termelés életképességét befolyásoló sajátos problémákkal küzdenek.

(16)

Ezért rendkívüli intézkedést kell elfogadni az azonosított konkrét problémák kezelése és a termelés rohamos visszaesésének megelőzése érdekében azokban a tagállamokban, amelyek nem voltak az (EU) 2023/739 és az (EU) 2023/1343 végrehajtási rendeletben meghatározott két közelmúltbeli mezőgazdasági támogatási csomag kedvezményezettjei között.

(17)

Az 1308/2013/EU rendelet 221. cikke értelmében a felvázolt nehézségek egyedi problémának minősülnek. E nehézségeket az említett rendelet 219. vagy 220. cikke alapján hozott intézkedésekkel nem lehet azonnal kezelni. A helyzet nem kapcsolódik kifejezetten egy meglévő konkrét piaci zavarhoz vagy piaci zavar kialakulásának konkrét veszélyéhez. Nem kapcsolódik továbbá az állatbetegségek elleni, illetve a népegészségügyi, állat- vagy növényegészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztés elleni fellépést szolgáló intézkedésekhez sem.

(18)

A kedvezményezett tagállamok számára rendelkezésre álló összegeket a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) III. mellékletében meghatározott nettó felső összeghatárok alapján, az adott tagállamnak az uniós mezőgazdasági ágazatban betöltött súlya figyelembevételével kell megállapítani. A Spanyolországra, Olaszországra és Portugáliára vonatkozó összegek meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a rendkívüli kedvezőtlen meteorológiai események leginkább ezeket a tagállamokat sújtották. A Lettországra és Litvániára vonatkozó összegek meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy ezekben az országokban a tejágazat különösen nehéz helyzetben van.

(19)

A kedvezményezett tagállamoknak a támogatást a leghatékonyabb csatornákon keresztül kell elosztaniuk, olyan objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, amelyek figyelembe veszik az érintett mezőgazdasági termelők által tapasztalt nehézségek és gazdasági károk mértékét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a támogatás végső kedvezményezettjei a mezőgazdasági termelők legyenek, és el kell kerülni a piac vagy a verseny torzulását.

(20)

Mivel a kedvezményezett tagállamok számára elkülönített összeg csak részben kezelné a termelők által tapasztalt nehézségeket, e tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben meghatározott feltételek mellett és határidőn belül további nemzeti támogatást nyújtsanak a szóban forgó termelőknek.

(21)

Annak érdekében, hogy a kedvezményezett tagállamok a támogatást az érintett termelők helyzetének kezeléséhez szükséges rugalmasság mellett oszthassák ki, lehetővé kell tenni számukra, hogy azt az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott más támogatással halmozzák anélkül, hogy a mezőgazdasági termelők túlzott mértékű kompenzációban részesülnének.

(22)

A túlzott mértékű kompenzáció elkerülése érdekében a kedvezményezett tagállamoknak figyelembe kell venniük az egyéb nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánprogramok keretében az érintett gazdasági veszteségekre való reagálás céljából nyújtott támogatást.

(23)

Mivel az uniós támogatás mértéke euróban kerül megállapításra, az egységes és egyidejű alkalmazás érdekében meg kell határozni az eurót nem használó tagállamok, jelen esetben Csehország, Dánia és Svédország esetében az előirányzott támogatási összegek nemzeti valutára való átváltásának dátumát. Mivel ez a rendelet nem állapít meg határidőt a támogatási kérelmek benyújtására, az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) 30. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában, az e rendeletben meghatározott összegek tekintetében helyénvaló e rendelet hatálybalépésének időpontját tekinteni az árfolyam meghatározó ügyleti tényének.

(24)

Költségvetési megfontolásokból az Unió a kedvezményezett tagállamok csak azon kiadásait fogja finanszírozni, amelyek az elszámolhatóságukra vonatkozóan meghatározott bizonyos határidőn belül merülnek fel. Az e rendkívüli intézkedéshez nyújtott támogatás kifizetését ezért 2024. január 31-ig kell teljesíteni.

(25)

A kedvezményezett tagállamoknak részletes információkat kell közölniük a Bizottsággal e rendelet végrehajtásáról annak érdekében, hogy az Unió nyomon követhesse az e rendelettel bevezetett intézkedés hatékonyságát.

(26)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők mihamarabb megkaphassák a támogatást, a kedvezményezett tagállamok számára indokolt lehetővé tenni e rendelet késedelem nélküli végrehajtását. Ezért indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napját követő napon lépjen hatályba.

(27)

Az e rendeletben előírt intézkedés összhangban van a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet úgy rendelkezik, hogy az állatok, a szaporítóanyagok és az állati eredetű termékek szállítmányainak a szóban forgó rendelet 230. cikke (1) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt harmadik országokból vagy területekről vagy azok jegyzékbe foglalt körzeteiből vagy kompartmentjeiből kell érkezniük annak érdekében, hogy beléphessenek az Unióba.

(2)

Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat az állategészségügyi követelményeket, amelyeknek a harmadik országokból vagy területekről, illetve azok körzeteiből vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartmentjeiből származó adott állatfajok és -kategóriák, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak meg kell felelniük annak érdekében, hogy beléphessenek az Unióba.

(3)

Az (EU) 2021/404 bizottsági végrehajtási rendelet (3) megállapítja azon harmadik országoknak, területeknek vagy azok körzeteinek, illetve kompartmentjeinek a jegyzékét, amelyekből engedélyezett az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá tartozó állatfajoknak és -kategóriáknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unióba történő beléptetése.

(4)

Ezen belül az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. melléklete a baromfi, a baromfi szaporítóanyagai, illetve a baromfi és a szárnyas vadak friss húsa tekintetében állapítja meg a szállítmányok Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országoknak, területeknek vagy azok körzeteinek a jegyzékeit.

(5)

Az Egyesült Királyság értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének két esetét észlelte Cumbria (Anglia) (1) és Aberdeenshire (Skócia) (1) megyében, és a betegség e megjelenéseit 2023. július 2-án és 9-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették.

(6)

A magas patogenitású madárinfluenza említett, közelmúltbeli kitörését követően az Egyesült Királyság állategészségügyi hatóságai legalább 10 km-es, korlátozás alatt álló körzetet hoztak létre az érintett létesítmények körül, és az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedéseket hajtottak végre a magas patogenitású madárinfluenza megfékezése és terjedésének korlátozása céljából.

(7)

Az Egyesült Királyság tájékoztatta a Bizottságot a területén tapasztalható járványügyi helyzetről és a magas patogenitású madárinfluenza további terjedésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekről.

(8)

A Bizottság megvizsgálta ezeket az információkat. A Bizottság úgy véli, hogy az Egyesült Királyság állategészségügyi hatóságai által bevezetett korlátozások hatálya alá tartozó terület állategészségügyi helyzetét tekintve, az Unió állategészségügyi helyzetének védelme érdekében fel kell függeszteni a baromfit, baromfi-szaporítóanyagokat, valamint a baromfi és szárnyas vadak friss húsát tartalmazó szállítmányok e területről az Unióba történő beléptetését.

(9)

Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok aktualizált információkat nyújtott be a területükön a magas patogenitású madárinfluenza tekintetében fennálló járványügyi helyzetről, amely egyes termékek Unióba történő beléptetésének felfüggesztéséhez vezetett az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletében foglaltak szerint.

(10)

Emellett Kanada aktualizált információkat nyújtott be a területén a magas patogenitású madárinfluenzának Alberta (6), Brit Columbia (11), Új-Skócia (1), Ontario (2), Québec (6) és Saskatchewan (6) tartomány egyes baromfitartó létesítményeiben történt, 2022. április 14. és 2023. május 6. között megerősített 32 kitörésével kapcsolatban a területén fennálló járványügyi helyzetről.

(11)

Ezen túlmenően az Egyesült Királyság aktualizált információkat nyújtott be a területén a magas patogenitású madárinfluenzának Lincolnshire (2) és East Sussex (1) megye (Anglia, Egyesült Királyság) egyes baromfitartó létesítményeiben történt, 2023. május 17. és 2023. május 25. között megerősített három kitörésével kapcsolatban fennálló járványügyi helyzetről.

(12)

Emellett az Egyesült Államok aktualizált információkat nyújtott be a területén a magas patogenitású madárinfluenzának Észak-Dakota, Dél-Dakota és Tennessee állam egyes baromfitartó létesítményeiben történt, 2023. január 5. és 2023. április 19. között megerősített három kitörésével kapcsolatban a területén fennálló járványügyi helyzetről.

(13)

Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a magas patogenitású madárinfluenza továbbterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről is nyújtott be információkat. Az említett betegség e kitöréseit követően Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a betegség megfékezése és terjedésének korlátozása érdekében az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedéseket hajtott végre, továbbá az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedések végrehajtását követően elvégezte a szükséges tisztítást és fertőtlenítést a területén található fertőzött baromfitartó létesítményekben.

(14)

A Bizottság értékelte a Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok által benyújtott információkat. A Bizottság úgy véli, hogy Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megfelelő garanciákat nyújtott arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztésekhez vezető állategészségügyi helyzet már nem jelent fenyegetést az állat- vagy közegészségügyre nézve az Unióban, és ebből kifolyólag úgy ítéli meg, hogy a baromfiáruk Unióba történő beléptetését újra engedélyezni kell Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok azon körzeteiből, melyekre nézve az Unióba történő beléptetés fel volt függesztve.

(15)

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletét ezért módosítani kell a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban fennálló járványügyi helyzet figyelembevétele érdekében.

(16)

Emellett, mivel sok éve nem exportált baromfit és baromfi-szaporítóanyagokat, laposmellű futómadarak friss húsát, baromfiból és szárnyas vadakból származó húskészítményeket, valamint a tojást és tojástermékeket, Namíbia azt kérte, hogy töröljék az említett áruk Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országoknak az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V., XIV., XV. és XIX. mellékletében foglalt jegyzékéből. Ezért az említett mellékleteket ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az (EU) 2023/1226 bizottsági végrehajtási rendelet (4) módosította az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletét oly módon, hogy a Kanadára vonatkozó bejegyzésekben a korábban lezárt CA-2.187 körzetre nyitó dátumot határozott meg. Egy hibára derült fény az V. melléklet 1. részében az említett körzetre vonatkozó sorban, amelyet ki kell javítani. A szóban forgó mellékletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(18)

Tekintettel a Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban jelenleg uralkodó, a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos járványügyi helyzetre és Namíbia kérelmére, az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V., XIV., XV. és XIX. mellékletében az e rendelet útján végrehajtandó módosításoknak sürgősen hatályba kell lépniük.

(19)

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. mellékletének 1. részében a CA-2.187 körzetre vonatkozó sorban szereplő, Kanadára vonatkozó bejegyzés helyesbítését az (EU) 2023/1226 végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A Tanács 2013. május 31-én elfogadta a 2013/255/KKBP határozatot (1).

(2)

A Tanácsot továbbra is mély aggodalommal tölti el a szíriai helyzet. A szíriai konfliktus több mint egy évtized elteltével sem ért véget, továbbra is szenvedést és bizonytalanságot okoz. A 2023. február 6-i tragikus földrengés tovább fokozza a szíriai lakosság szenvedését.

(3)

Az Európai Tanács a 2023. február 9-i következtetéseiben a legmélyebb részvétét fejezte ki a 2023. február 6-i tragikus földrengés áldozatainak, és szolidaritást vállalt Törökország és Szíria népével. Az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy az Unió készen áll arra, hogy további segítséget nyújtson a szenvedések enyhítéséhez minden érintett régióban. Az Európai Tanács mindenkit felszólított annak biztosítására, hogy a humanitárius segítség eljusson a földrengés szíriai áldozataihoz, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak, valamint felszólította a humanitárius közösséget – az ENSZ égisze alatt –, hogy biztosítsa a segélyek gyors célba juttatását.

(4)

A Tanács az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett, az „uniós humanitárius segítségnyújtás: új kihívások, régi elvek” című bizottsági közleményről szóló, 2021. május 20-i következtetéseiben megerősítette, hogy elkötelezetten törekszik elkerülni az uniós korlátozó intézkedések által az elvi alapokon nyugvó humanitárius tevékenységre gyakorolt esetleges negatív hatásokat, illetve ha ez nem lehetséges, e hatásokat a lehető leginkább mérsékelni. A Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy az uniós korlátozó intézkedések megfelelnek a nemzetközi jog, különösen az emberi jogok nemzetközi joga, a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi menekültjog szerinti valamennyi kötelezettségnek. Kiemelte annak fontosságát, hogy az uniós szankciós politika teljes mértékben megfeleljen a humanitárius elveknek és a nemzetközi humanitárius jognak, többek között adott esetben a humanitárius kivételeknek a szankciórendszerekbe való következetes belefoglalása, valamint annak biztosítása révén, hogy hatékony keret álljon rendelkezésre az ilyen kivételeknek a humanitárius szervezetek általi alkalmazására.

(5)

A Tanács emlékeztet arra, hogy az uniós korlátozó intézkedéseknek – köztük a szíriai helyzetre tekintettel elfogadott intézkedéseknek – nem célja, hogy nehezítsék vagy akadályozzák a humanitárius segítségnyújtást, ezen belül az orvosi ellátást. A szíriai helyzetre tekintettel elfogadott korlátozó intézkedések az ágazatok többségét – köztük az élelmiszereket, a gyógyszereket és az orvostechnikai eszközöket – nem célozzák. Emellett az egyedi intézkedések tekintetében már érvényben vannak olyan kivételek, amelyek lehetővé teszik, hogy pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat bocsássanak a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére, amennyiben az ilyen pénzeszközökre vagy gazdasági erőforrásokra kizárólag a szíriai humanitárius segítségnyújtás vagy a szíriai polgári lakosságnak nyújtott támogatás céljából van szükség. Bizonyos esetekben az érintett illetékes nemzeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(6)

A Tanács 2023. február 23-án elfogadta a (KKBP) 2023/408 határozatot (2), amelyben mentességet vezetett be a jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek és szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása, valamint pénzeszközöknek és gazdasági erőforrásoknak a jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek rendelkezésére bocsátására vonatkozó korlátozások alól a humanitárius tevékenységekben részt vevő nemzetközi szervezetek és egyes meghatározott kategóriákba tartozó szereplők javára. A Tanács úgy határozott, hogy ezt a mentességet, amelyhez nincs szükség a releváns illetékes nemzeti hatóság előzetes engedélyére, egy hat hónapos kezdeti időszakra, azaz 2023. augusztus 24-ig kell alkalmazni.

(7)

Tekintettel a szíriai humanitárius válság súlyosságára, valamint a segélyek gyors célba juttatásának megkönnyítése érdekében helyénvaló e mentességet 2024. február 24-ig meghosszabbítani.

(8)

E határozat egyes intézkedéseinek végrehajtásához további uniós intézkedésekre van szükség.

(9)

A 2013/255/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az uniós jog – a polgári légi közlekedés területét kivéve – jelenleg nem ír elő harmonizált teljesítőképességi követelményeket a nyilvános terekben történő felderítésre használt fémérzékelő berendezésekre vonatkozóan. Ezek a követelmények tagállamonként eltérőek, aminek következtében a lakosság biztonsági fenyegetésekkel szembeni védelme egyenlőtlen és nem mindig kellően magas szintű. A terroristák és más bűnözők kihasználhatják az ebből eredő sebezhetőségeket, többek között arra, hogy a nyilvános terekre vonatkozóan kevésbé szigorú biztonsági előírásokat alkalmazó tagállamokban támadásokat vagy egyéb bűncselekményeket hajtsanak végre.

(2)

Az elmúlt években Unió-szerte elkövetett terrortámadásokat túlnyomórészt nyilvános terekben követték el, a lakosságot célozva. A fémérzékelő berendezésekre vonatkozóan önkéntes teljesítőképességi követelményeket kell meghatározni uniós szinten, hogy az Unió egészében előmozdítsuk a nyilvános tereket érintő biztonsági fenyegetésekkel szembeni kellően magas szintű védelmet.

(3)

A polgári repülés területén használt érzékelő berendezésekre – ezen belül a fémérzékelő berendezésekre is – a C(2015) 8005 bizottsági végrehajtási határozatban (1) megállapított részletes követelmények vonatkoznak. Ezek a követelmények jól meghatározottak, és a polgári légi közlekedés védelme területén magas szintű védelmet nyújtanak. Ezért ez a terület nem tartozik ezen ajánlás hatálya alá. Emellett az egyértelműség érdekében tisztázni kell, hogy ez az ajánlás nem érinti a fémérzékelő berendezések biztonsági vonatkozásait szabályozó uniós jogi aktusokat.

(4)

Az EU terrorizmus elleni programjában (2) a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy támogatja a felderítési technológiákra vonatkozó önkéntes követelmények kidolgozását annak érdekében, hogy azok az emberek mobilitásának korlátozása nélkül biztosítsák a felderítendő biztonsági fenyegetések észlelését. E kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a Bizottság létrehozta a felderítésre vonatkozó teljesítőképességi követelményekkel foglalkozó technikai munkacsoportot, amely tagállami szakértőkből, gyártókból és számos bizottsági szolgálat tisztviselőiből áll, továbbá felkérte ezt a munkacsoportot, hogy nyújtson segítséget a fémérzékelő berendezésekre vonatkozó önkéntes teljesítőképességi követelmények uniós szintű kidolgozásához. Ez az ajánlás és különösen az abban foglalt, a termékdokumentációra és a fémérzékelő berendezések teljesítőképességére vonatkozó önkéntes követelmények a munkacsoport által végzett előkészítő munkán alapulnak.

(5)

Kívánatos tehát, hogy a tagállamok a nyilvános terekben használt fémérzékelő berendezésekre vonatkozó közbeszerzés során alkalmazzák az önkéntes uniós teljesítőképességi követelményeket.

(6)

A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy bizonyos konkrét fémérzékelő berendezéseket szerezzenek be vagy használjanak a nyilvános terekben. Az uniós joggal összhangban továbbra is kizárólag a tagállamoknak kell dönteniük arról, hogy milyen fémérzékelő berendezéseket szereznek be vagy használnak egy adott nyilvános térben. Az önkéntes uniós teljesítőképességi követelményeket a tagállamok közbeszerzési tevékenységeivel összefüggésben kívánatos alkalmazni a tagállamok által Unió-szerte használt fémérzékelő berendezések magas szintű érzékelési teljesítőképességének elérése érdekében.

(7)

Az önkéntes uniós teljesítőképességi követelményeknek az érintett fémérzékelő berendezések különböző alkalmazási típusainak megfelelően több szabványt kell meghatározniuk. A legalacsonyabb szintű szabvány olyan alacsonyabb érzékenységű berendezésekre vonatkozik, amelyeket a tömegközlekedésben vagy nagy gyülekezőhelyeken használnak, ahol a különösen veszélyes fegyvereket észlelni kell, de nagy számban kell átengedni személyeket és azok tárgyait, és a téves riasztások alacsony arányára van szükség. A legmagasabb szintű szabvány olyan magasabb érzékenységű berendezésekre vonatkozik, amelyeket olyan helyzetekben alkalmaznak, ahol a legkisebb veszélyeket is fel kell tárni, és ahol elfogadható az alacsony átmenőteljesítmény.

(8)

Az önkéntes uniós teljesítőképességi követelmények nem értelmezendők úgy, hogy azok felváltják a fémérzékelő berendezésekre vonatkozó nemzeti teljesítményszabványokat, amennyiben léteznek ilyen nemzeti szabványok. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy az uniós joggal összhangban szigorúbb teljesítőképességi követelményeket alkalmazzanak a nyilvános terekben használt fémérzékelő berendezésekre vonatkozóan.

(9)

Ennek az ajánlásnak közvetett módon ösztönöznie kell a gyártókat arra, hogy a fémérzékelő berendezések jövőbeli gyártása során megfeleljenek a követelményeknek. Kívánatos tehát, hogy a tagállamok a nyilvános terekben biztonsági fenyegetések észlelésére használt fémérzékelő berendezésekre vonatkozó közbeszerzési dokumentációban előírják, hogy az ajánlattevők az ajánlatban szerepeltessék a termékdokumentációt és a gyártó saját módszertana alapján készült megfelelőségi nyilatkozatot annak igazolására, hogy a fémérzékelő berendezés megfelel az ezen ajánlásban foglalt önkéntes teljesítőképességi követelményeknek.

(10)

A fémérzékelő berendezések nyilvános terekben történő használata kihívást jelenthet a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog szempontjából. Alapvető fontosságú, hogy a szóban forgó fémérzékelő berendezések használatához kapcsolódó valamennyi tevékenység – beleértve a berendezések beszerzését és üzemeltetését, valamint az ezt követő adatkezelési tevékenységeket is – a lehető legkevésbé legyen beavatkozó jellegű, és minden esetben az uniós jognak, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3), az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) és az Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően történjen.

(11)

Figyelembe véve különösen a biztonsági fenyegetések észlelése terén bekövetkezett releváns technológiai fejlődést, a fémérzékelő berendezésekre vonatkozó önkéntes teljesítőképességi követelményeket felül kell vizsgálni és szükség esetén ki kell igazítani. A Bizottság ezért a felderítésre vonatkozó teljesítőképességi követelményekkel foglalkozó technikai munkacsoport segítségével szorosan nyomon fogja követni a technológiai és egyéb releváns fejleményeket, és rendszeresen értékelni fogja, hogy szükség van-e ezen ajánlás kiigazítására.

(12)

A hatékonyság és az átláthatóság érdekében, valamint különösen az azonosított biztonsági fenyegetések mielőbbi kezelésének fontosságára való tekintettel a tagállamokat ösztönözni kell az ajánlás észszerű határidőn belüli végrehajtására, valamint arra, hogy tegyenek jelentést a Bizottságnak a végrehajtási intézkedéseikről.

(13)

E jelentések és bármely más releváns információ alapján megfelelő idő elteltével értékelni kell az ajánlás végrehajtása terén elért eredményeket, többek között annak értékelése céljából, hogy szükség van-e kötelező erejű uniós jogi aktusokra e tárgyban,

1.

2.

3.

4.

5.

6.