2023.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1441 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. július 10.)

a Bizottság által a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 47. cikke (1) bekezdésére,

a külföldi támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az (EU) 2022/2560 rendelet 1. cikke értelmében az említett rendelet lehetővé teszi a belső piacot torzító külföldi támogatások kivizsgálását és e torzulások orvoslását. Meg kell határozni többek között az (EU) 2022/2560 rendelet 21. és 29. cikke szerinti bejelentések benyújtására, az (EU) 2022/2560 rendelet 13., 14. és 15. cikke szerinti meghallgatások lefolytatására és szóbeli nyilatkozatok benyújtására, az (EU) 2022/2560 rendelet 25. és 31. cikke szerinti kötelezettségvállalások benyújtására, valamint az (EU) 2022/2560 rendelet 42. cikke szerint a vizsgálat alatt álló vállalkozások esetében a közzétételre és a védelemhez való jogra vonatkozó konkrét szabályokat és eljárásokat.

(2)

Az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikke értelmében a személyek és vállalkozások kötelesek az összefonódás hatálybalépése előtt bejelenteni bizonyos olyan jelentős összefonódásokat, amelyek jelentős külföldi pénzügyi hozzájárulással járnak. Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikke előírja, hogy a bizonyos határértékek feletti közbeszerzési eljárásokhoz nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokat a szerződés közbeszerzési eljárások keretében történő odaítélése előtt be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a személy vagy vállalkozás többek között pénzbírsággal és kényszerítő bírsággal sújtható. Ezért pontosan meg kell határozni a bejelentés benyújtásáért felelős feleket, valamint a bejelentésben közlendő információk tartalmát.

(3)

Az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében és 29. cikkének (5) bekezdésében említett személyek vagy vállalkozások kötelesek hiánytalanul és pontosan feltárni a Bizottság előtt azokat a tényeket és körülményeket, amelyek meghatározóak a bejelentett összefonódásra vagy a közbeszerzési eljárással összefüggésben nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó döntés tekintetében.

(4)	A bejelentések és a Bizottság általi értékelés egyszerűsítése érdekében egységes formanyomtatványokat kell meghatározni e rendelet mellékleteiben. Ezeket azonos tájékoztatási követelményeket tartalmazó elektronikus formanyomtatványok is helyettesíthetik.

(5)

Az (EU) 2022/2560 rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban azokban az esetekben, amikor a Bizottság az előzetes felülvizsgálat alapján elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy egy vállalkozás olyan külföldi támogatásban részesült, amely torzítja a belső piacot, a Bizottságnak részletes vizsgálati eljárást kell indítania annak érdekében, hogy további információkat gyűjthessen a külföldi támogatás meglétének és a támogatás valós vagy lehetséges torzító hatásainak értékeléséhez. Meg kell határozni az azon határidőkre vonatkozó szabályokat, amelyeken belül a vizsgálat alatt álló vállalkozás és bármely más személy – ezen belül a tagállamok és a külföldi támogatást nyújtó harmadik ország – az (EU) 2022/2560 rendelet 40. cikkének (1) bekezdésével összhangban észrevételeket tehet a Bizottság részletes vizsgálat megindításáról hozott határozatával kapcsolatban.

(6)

Az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikkének (7) bekezdése értelmében a Bizottság a vizsgálatok lefolytatása során bármely olyan természetes vagy jogi személyt meghallgathat, aki vagy amely beleegyezik abba, hogy a vizsgálat tárgyára vonatkozó információgyűjtés céljából meghallgassák. Tekintettel a jogi méltányosság és az átláthatóság biztosításának szükségességére, a meghallgatáshoz hozzájáruló természetes vagy jogi személyek meghallgatását megelőzően a Bizottságnak tájékoztatnia kell ezeket a személyeket a meghallgatás jogalapjáról. A meghallgatott személyeket a meghallgatás céljáról is tájékoztatni kell, és lehetőséget kell biztosítani számukra arra, hogy észrevételeket tegyenek a dokumentált meghallgatással kapcsolatban. A Bizottságnak meg kell határoznia azt a határidőt, amelyen belül a meghallgatott személy megteheti a dokumentált meghallgatással kapcsolatos észrevételeit.

(7)

Az (EU) 2022/2560 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 15. cikke értelmében a Bizottság az Unión belüli vagy kívüli vizsgálatok lefolytatása során felkérheti egy vállalkozás vagy vállalkozások társulása bármely képviselőjét vagy alkalmazottját, hogy adjon magyarázatot a helyszíni szemle tárgyával és céljával kapcsolatos tények vagy dokumentumok tekintetében, és dokumentálja a válaszokat. A dokumentált szóbeli nyilatkozatokat a vállalkozás vagy vállalkozások társulása meghatalmazott képviselőjének rendelkezésére kell bocsátani. A személyzet meghatalmazással nem rendelkező tagja által adott magyarázatok esetében a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeket tegyen a dokumentált magyarázatokkal kapcsolatban.

(8)

Az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikkének (5) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek a Bizottság rendelkezésére bocsátani az említett rendelet szerinti vizsgálatok elvégzéséhez szükséges valamennyi információt. Annak biztosítása érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben minden ilyen információ a Bizottság rendelkezésére álljon, ennek a kötelezettségnek a vonatkozó közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervekre vagy közszolgáltató ajánlatkérőkre is ki kell terjednie.

(9)

Annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelő értékelést végezhessen a vizsgálat alatt álló vállalkozás által a belső piac torzulásának orvoslása céljából felajánlott kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat elfogadása céljából, meg kell határozni az (EU) 2022/2560 rendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a kötelezettségvállalási javaslatokra vonatkozó eljárást, valamint az (EU) 2022/2560 rendelet 25. és 31. cikkének megfelelően a kötelezettségvállalási javaslatokra vonatkozó határidőt.

(10)

Az átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottság adott esetben az (EU) 2022/2560 rendelet 11. cikke szerinti részletes vizsgálatot lezáró jogi aktusokban az (EU) 2022/2560 rendelet 7. cikkének (5) bekezdése és 8. cikke szerinti jelentéstételi és átláthatósági kötelezettségeket írhat elő. E kötelezettségeknek lehetővé kell tenniük a Bizottság számára az esetleges belső piaci torzulások feltárását vagy az (EU) 2022/2560 rendelet szerint elfogadott jogi aktusok végrehajtásának nyomon követését. Ezért e kötelezettségek formai, tartalmi és eljárási részleteit egyértelművé kell tenni.

(11)

Az (EU) 2022/2560 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében a védelemhez való jog tiszteletben tartásának elvével összhangban az (EU) 2022/2560 rendelet 11. cikke, 12. cikke, 17. cikke, 18. cikke, 25. cikkének (3) bekezdése, 26. cikke, 31. cikke vagy 33. cikke szerinti határozat Bizottság általi elfogadása előtt a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy minden olyan indokkal kapcsolatban megtegye észrevételeit, amely alapján a Bizottság határozatot kíván elfogadni. Az (EU) 2022/2560 rendelet 42. cikkének (4) bekezdésével összhangban szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára milyen mértékben kell betekintést biztosítani a Bizottság ügyiratába. Bár a vizsgálat alatt álló vállalkozás minden esetben jogosult megkapni a Bizottságtól az indokokban említett összes dokumentum betekinthető változatát, a Bizottság ügyiratában szereplő összes dokumentumhoz kitakarás nélküli betekintést csak korlátozott számú, a vizsgálat alatt álló vállalkozás nevében eljáró, meghatározott külső jogi vagy gazdasági tanácsadó vagy külső műszaki szakértő számára kívánatos biztosítani, bizottsági határozatban megállapított feltételek mellett. E betekintés bizonyos helyzetekben korlátozandó, többek között akkor, ha egyes dokumentumok közzététele miatt a dokumentumot rendelkezésre bocsátó fél kárt szenvedne vagy ha más, fontosabb érdek érvényesül.

(12)

Az (EU) 2022/2560 rendelet 42. cikkének (4) bekezdésével összhangban, amikor betekintést enged az ügyiratba, a Bizottságnak biztosítania kell az üzleti titkok és más bizalmas információk védelmét. Ezért részletes szabályokat kell megállapítani, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy felkérje a beadványaikban vagy az összefoglaló értesítésben vagy határozatban szereplő információk között szereplő üzleti titkok vagy bizalmas információk azonosítására azokat a személyeket és vállalkozásokat, amelyek információkat nyújtanak vagy nyújtottak be, valamint azt is lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy a bizalmas adatkezeléssel kapcsolatos nézeteltérés esetén határozzon bizonyos információk kezeléséről.

(13)

mivel a bejelentések képezik az (EU) 2022/2560 rendeletben meghatározott jogszabályi határidők kezdő időpontját, szintén meg kell határozni az ezen határidőket szabályozó feltételeket és azt az időpontot, amelytől a bejelentések hatályosak. Különösen a határidő kezdetét és végét, valamint az azt felfüggesztő körülményeket kell meghatározni.

(14)

A dokumentumoknak a Bizottsághoz és a Bizottságtól történő továbbítása főszabály szerint digitális eszközökkel történik, figyelembe véve az információs és kommunikációs technológiák fejlődését és a továbbítások környezeti előnyét. Ez különösen az (EU) 2022/2560 rendelet 47. cikke (1) bekezdésének a), b) és h) pontja értelmében alkalmazandó a bejelentésekre, az információkérésekre adott válaszokra, az azon indokokkal kapcsolatos észrevételekre, amelyek alapján a Bizottság a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak címzett határozatot elfogadni szándékozik, valamint a bejelentő felek által felajánlott kötelezettségvállalásokra.

(15)	Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében ennek a rendeletnek az (EU) 2022/2560 rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

Az (EU) 2022/2560 rendelet 47. cikkének (1) bekezdésével összhangban ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg a következőkre vonatkozóan:

1.	az összefonódások bejelentésének formája, tartalma és eljárási részletei;

2.	a közbeszerzési eljárásokban a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról szóló bejelentések, illetve a külföldi pénzügyi hozzájárulás hiányáról szóló nyilatkozat formája, tartalma és eljárási részletei;

3.	az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikkének (7) bekezdése, 14. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 15. cikke szerinti szóbeli nyilatkozatok eljárási részletei;

4.	az (EU) 2022/2560 rendelet 42. cikk és 43. cikke szerinti közzétételre, ügyiratba való betekintésre és bizalmas információkra vonatkozó részletes szabályok;

5.	az átláthatósági követelmények formai, tartalmi és eljárási részletei;

6.	a határidők számításának részletes szabályai;

7.	az (EU) 2022/2560 rendelet 25. és a 31. cikke szerinti kötelezettségvállalási javaslatokra vonatkozó eljárási részletek és határidők.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„bejelentő felek”: az összefonódások bejelentésének alkalmazásában az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (3) bekezdése értelmében bejelentésre kötelezett személyek vagy vállalkozások;

2.	„egyéb rész vevő személyek”: az összefonódások bejelentésének alkalmazásában a tervezett összefonódásban részt vevő, a bejelentő felektől eltérő személyek, például az eladó és az összefonódás célpontját képező vállalkozás vagy vállalkozásrész.

„bejelentő felek”: a közbeszerzéshez nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatos bejelentések és nyilatkozatok alkalmazásában az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi gazdasági szereplő, gazdasági szereplők csoportja, fő alvállalkozó és fő beszállító;

4.	„munkanap”: minden nap, kivéve a szombatokat, a vasárnapokat és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett egyéb bizottsági munkaszüneti napokat.

II. FEJEZET

BEJELENTÉSEK

3. cikk

Bejelentések és nyilatkozatok benyújtására jogosult személyek

(1) Az összefonódásokról szóló, az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikke szerinti bejelentéseket a 2. cikk 1. pontjában említett bejelentő felek nyújtják be. Minden bejelentő fél felelős az általa szolgáltatott információk helyességéért.

(2) A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat a gazdasági szereplő, illetve gazdasági szereplők csoportja, fő alvállalkozók és fő beszállítók esetében az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett fővállalkozó vagy fő koncessziós jogosult nyújtja be a nevében és az összes bejelentő fél nevében a 2. cikk (3) bekezdésnek megfelelően az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek. Minden bejelentő fél csak a neki nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokhoz kapcsolódó információk helyességéért felel.

(3) Amennyiben a bejelentéseket vagy nyilatkozatokat személyek vagy vállalkozások felhatalmazott külső képviselői írják alá, az ilyen képviselőknek képviseleti jogosultságukat írásbeli bizonyítékkal kell igazolniuk.

4. cikk

Összefonódások előzetes bejelentése

(1) Az összefonódásokra vonatkozó, az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikke szerinti bejelentéseket az 1. mellékletben szereplő, az összefonódások bejelentésére szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani. Az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (3) bekezdése szerinti közös bejelentéseket egyetlen formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Az összefonódások bejelentésére szolgáló formanyomtatványt és minden vonatkozó igazoló dokumentumot a 25. cikkel összhangban be kell nyújtani a Bizottsághoz.

(3) A bejelentéseket az Unió hivatalos nyelveinek valamelyikén kell benyújtani. Amennyiben a Bizottság és a bejelentő felek másként nem állapodnak meg, a bejelentés nyelve egyúttal az ugyanazon összefonódással kapcsolatban az (EU) 2022/2560 rendelet alapján a Bizottság előtt folyamatban lévő eljárás és bármely későbbi közigazgatási eljárás nyelve. Az igazoló dokumentumokat azok eredeti nyelvén kell benyújtani. Amennyiben a dokumentum eredeti nyelve nem az Unió hivatalos nyelveinek valamelyike, akkor csatolni kell az eljárás nyelvén elkészített fordítást.

(4) A Bizottság a bejelentő fél írásbeli kérésére eltekinthet az ezt kérő bejelentő fél esetében az I. mellékletben szereplő bejelentési formanyomtatványban meghatározott bármely információ – ezen belül dokumentum – szolgáltatására vonatkozó kötelezettségtől vagy a formanyomtatványban meghatározott, a szóban forgó információkra vonatkozó bármely más követelménytől.

(5) A Bizottság írásban és késedelem nélkül visszaigazolja a bejelentő feleknek a bejelentés, illetve a Bizottság által a 6. cikk (2) és (3) bekezdése alapján küldött levélre érkező bármely válasz átvételét.

5. cikk

Közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó bejelentések és nyilatkozatok

(1) A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó bejelentéseket a II. mellékletben foglalt formanyomtatványon, az egy ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben érintett összes bejelentő félre vonatkozó információkat egyazon formanyomtatványon feltüntetve kell benyújtania a vonatkozó közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(2) Amennyiben az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 28. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határértékeket elérő közbeszerzési eljárások során a bejelentő felek számára az elmúlt három évben nem nyújtott harmadik ország bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulást, e feleknek bejelentés helyett nyilatkozatot kell benyújtaniuk. A nyilatkozatot a II. melléklet bevezetésének 7. részében és a II. melléklet 7. szakaszában előírt módon, egy formanyomtatványon kell benyújtani az adott közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervhez vagy közszolgáltató ajánlatkérőhöz. Az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével és 29. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nyilatkozatban nem kell beszámolni azokról a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, amelyek teljes összege a nyilatkozatot megelőző három egymást követő évben harmadik országonként alacsonyabb, mint az 1407/2013/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott csekély összegű támogatás összege.

(3) A bejelentést és azzal együtt minden vonatkozó igazoló dokumentumot, illetve a nyilatkozatot az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 26. cikkel összhangban továbbítania kell a Bizottsághoz.

(4) A bejelentéseket és nyilatkozatokat az Unió hivatalos nyelveinek valamelyikén kell benyújtani az ajánlatkérő szervhez vagy a közszolgáltató ajánlatkérőhöz. Amennyiben a Bizottság és a bejelentő felek másként nem állapodnak meg, a bejelentés vagy nyilatkozat nyelve tekintendő az eljárás, valamint az ugyanazon közbeszerzési eljárással kapcsolatban az (EU) 2022/2560 rendelet alapján a Bizottság előtt folytatandó bármely későbbi közigazgatási eljárás nyelvének. Az igazoló dokumentumokat azok eredeti nyelvén kell benyújtani. Amennyiben bármelyik dokumentum eredeti nyelve nem az Unió hivatalos nyelveinek valamelyike, akkor csatolni kell az eljárás nyelvén elkészített fordítást.

(5) A Bizottság a bejelentő felek írásbeli kérésére és a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt tájékoztatva eltekinthet az ezt kérő bejelentő fél esetében a II. mellékletben szereplő bejelentési formanyomtatványban meghatározott bármely információ – ezen belül dokumentum – szolgáltatására vonatkozó kötelezettségtől vagy a formanyomtatványban meghatározott, a szóban forgó információkra vonatkozó bármely más követelménytől.

(6) A Bizottság késedelem nélkül írásban visszaigazolja a bejelentés vagy nyilatkozat, valamint a 7. cikk (1) és (3) bekezdése szerint a Bizottság által küldött levélre adott esetleges válasz kézhezvételét a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek, és a visszaigazolás másolatát megküldi a bejelentő feleknek vagy azok meghatalmazott külső képviselőinek.

6. cikk

Az összefonódásról szóló bejelentés hatálybalépésének napja

(1) Az (EU) 2022/2560 rendelet 24. cikkének (1) bekezdése értelmében a bejelentés hatálybalépésének napja az a nap, amikor a Bizottság a hiánytalan bejelentést megkapja.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a bejelentésben szereplő információk – beleértve a dokumentumokat – hiányosak, erről írásban, késedelem nélkül tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok meghatalmazott külső képviselőit. Ilyen esetekben a bejelentés azon a napon lép hatályba, amelyen a Bizottság a hiánytalan információkat megkapja.

(3) A bejelentést követően a bejelentő felek haladéktalanul közlik a Bizottsággal azokat a releváns információkat, beleértve a tények lényeges változásait is, amelyeket a bejelentő feleknek be kellett volna jelenteniük, ha a bejelentés időpontjában tudomásuk lett volna vagy tudniuk kellett volna azokról. Amennyiben ezek az információk jelentős hatással lehetnek a bejelentett összefonódás Bizottság általi értékelésére, a Bizottság úgy tekintheti, hogy a bejelentés csak az érintett információ kézhezvételének napján válik hatályossá. A Bizottság erről haladéktalanul írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy képviselőiket.

(4) E cikk alkalmazásában helytelen vagy megtévesztő információ szolgáltatása esetén a bejelentés hiányosnak minősül.

7. cikk

Közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó bejelentések vagy nyilatkozatok hatálybalépésének napja

(1) A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 27. cikke szerinti nyílt közbeszerzési eljárásokban a bejelentések és nyilatkozatok a Bizottsághoz történő beérkezésük napján lépnek hatályba. A többlépcsős közbeszerzési eljárásokban a részvételi jelentkezés benyújtásának szakaszában benyújtott bejelentés vagy nyilatkozat, valamint a végleges ajánlat benyújtásának szakaszában az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata szerint benyújtott aktualizált bejelentés vagy nyilatkozat azon a napon lép hatályba, amelyen a Bizottsághoz beérkezik. Ha azonban a Bizottság úgy találja, hogy a beérkezett bejelentésben vagy nyilatkozatban szereplő információk – beleértve a dokumentumokat – hiányosak, erről írásban, késedelem nélkül tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok meghatalmazott külső képviselőit. Ilyen esetekben a bejelentés vagy nyilatkozat azon a napon lép hatályba, amelyen a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 29.cikkének (4) bekezdésével összhangban a hiánytalan információkat megkapja.

(2) Amennyiben az érintett ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő gyakorolja a 2014/24/EU irányelv 56. cikkének (3) bekezdése vagy a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 76. cikkének (4) bekezdése szerinti jogait, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata és 29. cikkének (3) bekezdése szerint pontosítást kérjen a bejelentéssel, a nyilatkozattal, az aktualizált bejelentéssel vagy az aktualizált nyilatkozattal kapcsolatban, és úgy határoz, hogy pontosítás hiányában elutasítja az ajánlatot vagy a részvételi jelentkezést, nem tekinthető úgy, hogy a bejelentést vagy nyilatkozatot benyújtották vagy továbbították a Bizottságnak.

(3) A bejelentés, nyilatkozat, aktualizált bejelentés vagy aktualizált nyilatkozat benyújtását követően a bejelentő felek késedelem nélkül közlik a Bizottsággal azokat a releváns új információkat, beleértve a tények változásait, amelyeket a bejelentő feleknek be kellett volna jelenteniük, ha a hiánytalan bejelentés vagy nyilatkozat vagy az aktualizált bejelentés vagy aktualizált nyilatkozat benyújtásának időpontjában tudomásuk lett volna vagy tudniuk kellett volna azokról. Amennyiben ezek az információk jelentős hatással lehetnek a Bizottság általi értékelésére, a Bizottság úgy tekintheti, hogy a bejelentés, nyilatkozat, aktualizált bejelentés vagy aktualizált nyilatkozat csak az érintett információ kézhezvételének napján válik hatályossá. A Bizottság írásban, késedelem nélkül tájékoztatja a közbeszerzési eljárások keretében tett bejelentések bejelentő feleit vagy azok külső képviselőit, valamint az érintett ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt a hatálybalépés időpontjáról.

(4) E cikk alkalmazásában, illetve az (EU) 2022/2560 rendelet 17., 29. és 33. cikkének sérelme nélkül a bejelentés valótlan vagy megtévesztő információ szolgáltatása esetén hiányosnak minősül.

III. FEJEZET

A BIZOTTSÁG ÁLTALI VIZSGÁLAT

8. cikk

A részletes vizsgálat megindítását követően az észrevételek benyújtásának határideje

(1) Amennyiben a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján részletes vizsgálatot indít, a Bizottság megállapítja azt a határidő, amelyen belül a vizsgálat alatt álló vállalkozás, más természetes vagy jogi személy, a tagállamok vagy a külföldi hozzájárulást nyújtó harmadik ország írásban benyújthatják észrevételeiket, és ez a határidő szokásos esetben nem haladhatja meg a határozatról a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak küldött tájékoztatásnak, illetve minden egyéb esetben a határozatról szóló összefoglaló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapot. Az észrevételeket a 25. és 26. cikkel összhangban kell benyújtani.

(2) Kellően indokolt esetekben a Bizottság meghosszabbíthatja az (1) bekezdésben meghatározott határidőt.

(3) Amennyiben a beadvány bizalmas információkat tartalmaz, a benyújtó személynek a bizalmas változat benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtania a beadvány nem bizalmas változatát.

9. cikk

Meghallgatások

(1) Amennyiben a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikkének (7) bekezdésével összhangban valamely személyt meghallgat, a Bizottság – a meghallgatás kezdetén – közli a meghallgatás jogalapját és célját, és tájékoztatja a meghallgatott személyt arról, hogy a meghallgatást dokumentálja.

(2) Az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikkének (7) bekezdése szerint lefolytatott meghallgatás bármilyen formában dokumentálható.

(3) Az adott formában dokumentált meghallgatásról egy példányt a Bizottság által meghatározott határidőn belül a meghallgatott személy rendelkezésére kell bocsátani észrevételezés céljából.

10. cikk

Szóbeli nyilatkozatok a helyszíni szemlék során

(1) Amennyiben a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők vagy más kísérő személyek az (EU) 2022/2560 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének c) pontja vagy 15. cikke alapján magyarázatot kérnek egy vállalkozás vagy vállalkozások társulásának meghatalmazott külső képviselőitől vagy személyzetének tagjaitól, ezek a magyarázatok bármilyen formában dokumentálhatók.

(2) Az (1) bekezdés alapján készített dokumentáció egy példányát a helyszíni szemlét követően az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Amennyiben a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása személyzetének olyan tagja szolgált magyarázattal a Bizottság számára, akit a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása nem hatalmazott fel arra, hogy a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása nevében magyarázattal szolgáljon, a Bizottság kitűzi azt a határidőt, amelyen belül a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása közölheti a Bizottsággal a személyzet említett tagjának magyarázatához fűzött bármely módosítását. A módosításokat hozzá kell adni az (1) bekezdés szerint dokumentált magyarázatokhoz.

11. cikk

A közbeszerzési eljárásokért felelős ajánlatkérő szervektől és közszolgáltató ajánlatkérőktől származó információk

(1) A tagállamoknak az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikkének (5) bekezdése szerinti azon kötelezettsége, hogy a Bizottság kérésére a Bizottság rendelkezésére bocsássák az (EU) 2022/2560 rendelet szerinti vizsgálatok elvégzéséhez szükséges valamennyi információt, kiterjed különösen a vonatkozó közbeszerzési eljárásokért felelős azon ajánlatkérő szervekre és közszolgáltató ajánlatkérőkre, amelyek a vizsgálat szempontjából releváns információkkal rendelkeznek.

(2) Az érintett ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a bejelentéssel együtt továbbítja a Bizottságnak a közbeszerzési dokumentumok elkészítéséhez felhasznált dokumentumok másolatait, adott esetben beleértve a beszerzéssel kapcsolatos kutatást és belső költségvetést, továbbá az érintett ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által a vizsgálat szempontjából döntő fontosságúnak tartott bármely egyéb dokumentum másolatát. Amennyiben a bejelentő felek a II. melléklet 4. szakasza szerint információt nyújtanak be, az érintett ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő továbbítja a szóban forgó közbeszerzési eljárással kapcsolatban benyújtott összes ajánlat másolatát. Amennyiben az értesítés időpontjában az ajánlatokat még nem nyújtották be vagy azok nem állnak rendelkezésre, amint elérhetővé válnak, továbbítani kell azok másolatát a Bizottságnak. Amennyiben az érintett ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő nem továbbítja vagy nem tudja továbbítani a Bizottságnak a vizsgálat szempontjából releváns valamennyi dokumentum másolatát, a Bizottság felkéri, hogy továbbítsa a Bizottság vizsgálata szempontjából releváns konkrét dokumentum másolatát.

12. cikk

Az indokolatlanul előnyös ajánlatra vonatkozó információk benyújtása

(1) Amennyiben a bejelentő felek az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikke szerint benyújtott bejelentésükben még nem tették meg, az ajánlat indokolatlanul előnyös jellegének értékelésével kapcsolatos indoklásokat és a II. mellékletben meghatározott formanyomtatványon felsorolt kapcsolódó igazoló dokumentumokat a 8. cikkben meghatározott határidőknek és formátumnak megfelelően kell benyújtani a Bizottsághoz, és azok az előzetes felülvizsgálat során benyújthatók.

(2) Amennyiben a bejelentő felek úgy döntenek, hogy élnek az indokolások benyújtásának lehetőségével, állításuk alátámasztása érdekében beadványukhoz csatolják a II. mellékletben meghatározott formanyomtatványban felsorolt valamennyi kapcsolódó igazoló dokumentumot.

(3) Az igazoló dokumentumok benyújtásakor a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak meg kell jelölnie minden olyan információt, amelyet bizalmasnak tekint, megfelelően meg kell indokolnia a bizalmas kezelés iránti kérelmet, és be kell nyújtania egy külön, nem bizalmas változatot.

IV. FEJEZET

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK, ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS JELENTÉSTÉTEL

13. cikk

A bejelentett összefonódásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások benyújtásának határideje

(1) Az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikke szerint a Bizottságnak bejelentett összefonódások tekintetében az (EU) 2022/2560 rendelet 25. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti határozat elfogadása céljából felajánlott kötelezettségvállalásokat legkésőbb a részletes vizsgálat (EU) 2022/2560 rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerinti megindításának napjától számított 65 munkanapon belül kell benyújtani a Bizottságnak.

(2) Ha az (EU) 2022/2560 rendelet 24. cikke (4) bekezdésének megfelelően az (EU) 2022/2560 rendelet 25. cikkének (3) bekezdése szerinti határozat elfogadására rendelkezésre álló határidő meghosszabbodik, a kötelezettségvállalások benyújtására nyitva álló 65 munkanapos határidőt automatikusan ugyanennyi munkanappal meg kell hosszabbítani.

(3) Rendkívüli körülmények esetén a Bizottság olyan kötelezettségvállalásokat is figyelembe vehet, amelyeket az e cikk szerint a benyújtásra előírt releváns határidő lejárta után ajánlottak fel. Annak eldöntésekor, hogy figyelembe veszi-e az ilyen körülmények között felajánlott kötelezettségvállalásokat, a Bizottság különösen annak szükségességét tartja szem előtt, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 48. cikke (2) bekezdésében szereplő bizottsági eljárásrendnek megfelelően járjon el.

14. cikk

A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vizsgálatok során a kötelezettségvállalások benyújtására vonatkozó határidők

(1) A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a Bizottságnak az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentett külföldi pénzügyi hozzájárulások tekintetében az érintett gazdasági szereplők által az (EU) 2022/2560 rendelet 31. cikkének (1) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat a részletes vizsgálat megindításától számított 50 munkanapon belül kell benyújtani a Bizottságnak. A hatályuktól függően, illetve az ajánlatkérő szervvel vagy a közszolgáltató ajánlatkérővel való konzultációt követően a Bizottsághoz beérkezett kötelezettségvállalások az (EU) 2022/2560 rendelet 30. cikkének (5) bekezdése értelmében a részletes vizsgálat lezárásáról szóló határozat elfogadására szolgáló határidő meghosszabbítására vonatkozó, kellően indokolt, kivételes esetnek tekinthetők.

(2) Rendkívüli körülmények esetén a Bizottság olyan kötelezettségvállalásokat is figyelembe vehet, amelyek felajánlására az (1) bekezdés szerint előírt határidő lejárta után került sor. Annak eldöntésekor, hogy figyelembe veszi-e az ilyen körülmények között felajánlott kötelezettségvállalásokat, a Bizottság különösen annak szükségességét tartja szem előtt, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 48. cikke (2) bekezdésében szereplő bizottsági eljárásrendnek megfelelően járjon el.

15. cikk

A kötelezettségvállalások benyújtására vonatkozó eljárás

(1) A vizsgálat alatt álló vállalkozás által felajánlott kötelezettségvállalásokat az (EU) 2022/2560 rendelet 25. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti határozatok esetében a 25. cikk szerint, az (EU) 2022/2560 rendelet 31. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat esetében pedig a 26. cikkének megfelelően kell benyújtani a Bizottsághoz.

(2) A kötelezettségvállalások felajánlásakor a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak ugyanakkor azonosítania kell az általa bizalmasnak ítélt információkat, megfelelően meg kell indokolnia a bizalmas kezelés iránti kérelmet, és be kell nyújtania a kötelezettségvállalások külön, nem bizalmas változatát.

(3) Az (EU) 2022/2560 rendelet 3. és 4. fejezete szerinti eljárásokban a kötelezettségvállalásokat a bejelentő feleknek és bármely más olyan részt vevő félnek kell aláírniuk, akikre a kötelezettségvállalások kötelezettségeket rónak.

16. cikk

Átláthatóság és jelentéstétel

A Bizottság adott esetben az (EU) 2022/2560 rendelet 11. cikke szerinti részletes vizsgálatot követően hozott határozattal az (EU) 2022/2560 rendelet 7. cikkének (5) bekezdése és 8. cikke alapján átláthatósági és jelentéstételi kötelezettségeket írhat elő a vállalkozások számára. Az ilyen kötelezettségek az alábbi helyzetek bármelyikével kapcsolatos információszolgáltatásra vonatkozhatnak:

a)	az e kötelezettséget előíró határozat elfogadásának napját követő naptól számított meghatározott időszak alatt kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások;

részvétel összefonódásokban vagy közbeszerzési eljárásokban (amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás ajánlatot nyújt be nyílt eljárásban vagy részvételre irányuló kérelmet nyújt be többlépcsős közbeszerzési eljárásban) az e kötelezettséget előíró határozat elfogadásának napját követő napon kezdődő meghatározott időszakban;

az (EU) 2022/2560 rendelet 11. cikkének (3) bekezdése, 25. cikke (3) bekezdésének a) pontja vagy 31. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat, az (EU) 2022/2560 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott, korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozat, az (EU) 2022/2560 rendelet 25. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján elfogadott, összefonódást tiltó határozat vagy az (EU) 2022/2560 rendelet 31. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott, a szerződés odaítélését tiltó határozat végrehajtása.

V. FEJEZET

ÉSZREVÉTELEK BENYÚJTÁSA

17. cikk

Észrevételek benyújtása

(1) Amennyiben a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése alapján tájékoztatja a vizsgálat alatt álló vállalkozást azon indokokról, amelyek alapján határozatát el kívánja fogadni, a Bizottság megállapítja azt a legalább 10 munkanapos határidőt, amelyen belül a vállalkozás írásban benyújthatja észrevételeit. Az említett határidő lejárta után beérkezett írásbeli beadványokat a Bizottság nem köteles figyelembe venni.

(2) A vizsgálat alatt álló vállalkozás a 25. és a 26. cikkel összhangban írásban benyújtja a Bizottságnak észrevételeit, valamint az ezen észrevételekben meghatározott tényeket igazoló releváns dokumentumokat.

(3) Amennyiben a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 42. cikkének (2) bekezdése alapján ideiglenes intézkedésekről szóló ideiglenes határozatot fogad el, a Bizottság megállapítja azt a határidőt, amelyen belül a vizsgálat alatt álló vállalkozás írásban benyújthatja az említett határozattal kapcsolatos észrevételeit. Miután a vizsgálat alatt álló vállalkozás benyújtotta észrevételeit, a Bizottság ideiglenes intézkedésekről szóló végleges határozatot hoz, amellyel hatályon kívül helyezi, módosítja vagy megerősíti az ideiglenes határozatot. Amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem nyújtott be észrevételeket, akkor az ideiglenes határozat a határidő leteltével véglegessé válik.

(4) Adott esetben és a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak az eredeti határidő lejárta előtti indokolt kérésére a Bizottság meghosszabbíthatja az (1) és (3) bekezdéssel összhangban megállapított határidőket.

VI. FEJEZET

AZ INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA ÉS A BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE

18. cikk

Az információk Bizottság általi felhasználása

(1) Az (EU) 2022/2560 rendelet 43. cikkének (1) bekezdése értelmében az információszolgáltató megállapodhat abban, hogy a Bizottság jogosult az említett rendelet alapján megszerzett információkat más célokra felhasználni, mint amelyekre a Bizottság eredetileg az információkat megszerezte.

(2) Ha az információszolgáltató az (EU) 2022/2560 rendelet 43. cikkének (1) bekezdése alapján felmentést ad a Bizottságnak, az információszolgáltató megjelöli, hogy mely konkrét információk esetében engedélyezi az információ megszerzésének céljától eltérő célokra történő felhasználást, és megindokolja, hogy az információ miért lenne releváns az említett egyéb célok szempontjából, többek között más uniós jogi aktusok alkalmazása során.

(3) Ha a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 43. cikkének (1) bekezdése szerinti felmentést kér az információszolgáltatótól, a Bizottság meghatározza a kérelem tárgyát képező információkat és azokat a célokat, amelyekre az információkat fel kívánja használni. Ezen információk Bizottság általi felhasználása nem haladhatja meg a Bizottság által megjelölt és a szolgáltató által jóváhagyott célokat.

19. cikk

A bizalmas információk azonosítása és védelme

(1) Amennyiben e rendelet 20. cikke és az (EU) 2022/2560 rendelet 42. cikke másként nem rendelkezik, illetve a (6) bekezdés sérelme nélkül, a Bizottság nem hoz nyilvánosságra információkat és nem ad hozzájuk hozzáférést, ideértve a dokumentumokat, amennyiben azok üzleti titkot vagy egyéb bizalmas információt tartalmaznak.

(2) Az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikke szerinti információkérés, valamely személynek az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikkének (7) bekezdése szerinti meghallgatása vagy az (EU) 2022/2560 rendelet 14. és 15. cikke szerinti helyszíni szemlék során szóbeli magyarázat kérése esetén a Bizottság tájékoztatja az ilyen személyeket, vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait arról, hogy a Bizottság részére történő információszolgáltatással hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az információk a 20. cikknek megfelelően közzétehetők. Amennyiben a Bizottság más módon kap információt az információszolgáltatóktól, tájékoztatja ezeket az információszolgáltatókat arról, hogy az általuk szolgáltatott információkhoz a 20. cikk alapján hozzáférés biztosítható.

(3) A 8. és a 15. cikk sérelme nélkül a Bizottság meghatározott határidőn belül előírhatja az (EU) 2022/2560 rendelet szerinti dokumentumokat vagy egyéb információkat rendelkezésre bocsátó információszolgáltatók számára az alábbiakat:

a)	azon dokumentumok vagy dokumentumrészek vagy egyéb információk azonosítása, amelyek megítélésük szerint üzleti titkot vagy egyéb bizalmas információt tartalmaznak;

b)	azon személyek azonosítása, akikkel kapcsolatban ezek a dokumentumok vagy egyéb információk bizalmasnak minősülnek;

c)	minden dokumentum vagy dokumentumrész, illetve egyéb információ tekintetében az üzleti titkokra és egyéb bizalmas információkra vonatkozó állításaik alátámasztása;

d)	a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a dokumentumok vagy dokumentumrészek, illetve egyéb információk betekinthető változatát, amelyben az üzleti titkokat és egyéb bizalmas információkat egyértelműen és érthetően kitakarják;

e)	tömör, nem bizalmas és egyértelmű leírás minden egyes kitakart információról.

(4) A Bizottság előírja a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára, hogy az összefoglaló értesítés vagy határozat közzététele előtt – meghatározott határidőn belül – azonosítsa az (EU) 2022/2560 rendelet 40. cikke szerinti összefoglaló értesítés vagy az (EU) 2022/2560 rendelet 11., 25. és 31. cikke szerinti határozat azon részeit, amelyekről úgy véli, hogy üzleti titkokat vagy egyéb bizalmas információkat tartalmaznak. Amennyiben üzleti titkok vagy más bizalmas információk azonosítására kerül sor, a vizsgálat alatt álló vállalkozás megindokolja azt a Bizottság által megállapított határidőn belül.

(5) Amennyiben egy információszolgáltató vagy a vizsgálat alatt álló vállalkozás nem azonosítja azokat az információkat, amelyeket a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményekkel összhangban bizalmasnak tekint, a Bizottság feltételezheti, hogy az érintett információ nem tartalmaz bizalmas információt.

(6) Ha a Bizottság – akár arra való tekintettel, hogy a szóban forgó információk nem minősülnek üzleti titoknak vagy más bizalmas információnak, akár pedig arra való tekintettel, hogy a hozzáférés biztosításához nyomós érdek fűződik – úgy ítéli meg, hogy hozzáférés biztosítható bizonyos olyan információkhoz, amelyek kapcsán az információszolgáltató vagy a vizsgálat álló vállalkozás bizalmas kezelést kért, tájékoztatja az információszolgáltatót vagy a vizsgálat álló vállalkozást arról, hogy a szóban forgó információkhoz hozzáférést kíván biztosítani. Amennyiben az információszolgáltató vagy a vizsgálat alatt álló vállalkozás a Bizottság ezen szándékára vonatkozó tájékoztatást követően 5 munkanapon belül kifogást emel, a Bizottság határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza az információk közzétételének, illetve a (4) bekezdés esetében az összefoglaló értesítésben vagy határozatban való közzétételének lehetséges legkorábbi időpontját. Ennek az időpontnak legalább 5 munkanappal későbbre kell esnie, mint a Bizottság határozatáról szóló értesítés dátuma. A határozatról értesíteni kell az érintett természetes vagy jogi személyt.

(7) E cikk nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy a szükséges mértékben felhasználja és közzétegye a torzító hatású külföldi támogatás meglétére utaló információkat.

VII. FEJEZET

ÜGYIRATBA VALÓ BETEKINTÉS

20. cikk

A Bizottság ügyiratába való betekintés és a dokumentumok felhasználása

(1) Miután a Bizottság tájékoztatta a vizsgálat alatt álló vállalkozást azokról az indokokról, amelyek alapján határozatot kíván elfogadni, a vizsgálat alatt álló vállalkozás az (EU) 2022/2560 rendelet 42. cikkének (4) bekezdése alapján hozzáférést kérhet a Bizottság ügyiratához.

(2) Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a következőkre:

a)	a Bizottság belső dokumentumai;

b)	a tagállamok vagy harmadik országok hatóságainak, beleértve a versenyhatóságokat és az ajánlatkérő szerveket vagy közszolgáltató ajánlatkérőket, belső dokumentumai;

c)	a Bizottság és a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, beleértve a versenyhatóságokat és az ajánlatkérő szerveket vagy közszolgáltató ajánlatkérőket, közötti levelezés;

d)	a tagállamok hatóságai közötti, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti levelezés.

(3) A Bizottságnak az ügyirathoz való hozzáférés biztosításakor a vizsgálat alatt álló vállalkozás rendelkezésére kell bocsátania az azokban az indokokban említett valamennyi dokumentum betekinthető változatát, amely alapján a Bizottság határozatot kíván elfogadni.

(4) A (2) és az (5) bekezdés sérelme nélkül a Bizottság – bizottsági határozatban megállapított közzétételi feltételeknek megfelelően – hozzáférést biztosít az ügyiratokban szereplő valamennyi dokumentum teljes, szerkesztetlen változatához is. A közzétételi feltételeket a következők szerint kell megállapítani:

a)	Az e bekezdés szerinti dokumentumokhoz való hozzáférés csak korlátozott számú, a vizsgálat alatt álló vállalkozás által megbízott, meghatározott külső jogi és gazdasági tanácsadónak és külső műszaki szakértőnek adható meg, akiknek a nevét előzetesen közlik a Bizottsággal.

b)	A meghatározott külső jogi és gazdasági tanácsadóknak és külső műszaki szakértőknek vállalkozásoknak, vállalkozások alkalmazottainak vagy a vállalkozások alkalmazottainak helyzetével összehasonlítható helyzetben lévőknek kell lenniük. A közzétételi feltételek mindannyiukra nézve kötelezőek.

A meghatározott külső jogi és gazdasági tanácsadóként és külső műszaki szakértőként felsorolt személyek a közzétételi feltételeket megállapító bizottsági határozat kelte szerinti napon nem állhatnak a vizsgálat alatt álló vállalkozással munkaviszonyban, nem vehetnek részt a vizsgálat alatt álló vállalkozás vezetésében, és nem lehetnek a vizsgálat alatt álló vállalkozás alkalmazottjával vagy vezető tisztségviselőjével összehasonlítható helyzetben. Ha a meghatározott külső jogi vagy gazdasági tanácsadó vagy külső műszaki szakértő ezt követően – a vizsgálat időtartama alatt vagy a Bizottság vizsgálatának lezárását követő 3 éven belül – ilyen típusú jogviszonyt létesít a vizsgálat alatt álló vállalkozással, a meghatározott külső jogi vagy gazdasági tanácsadó vagy külső műszaki szakértő és a vizsgálat alatt álló vállalkozás késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot e jogviszony mibenlétéről. A meghatározott külső jogi vagy gazdasági tanácsadó vagy külső műszaki szakértő emellett biztosítja a Bizottságot arról, hogy már nem rendelkezik hozzáféréssel azokhoz az információkhoz vagy az ügy iratai között lévő azon dokumentumokhoz, amelyekhez e bekezdéssel összhangban hozzáférést kapott, és amelyekhez a Bizottság a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak nem biztosított hozzáférést. A szóban forgó meghatározott külső jogi vagy gazdasági tanácsadó vagy külső műszaki szakértő biztosítja továbbá a Bizottságot arról, hogy továbbra is teljesíteni fogja az e bekezdés d) és e) pontjában foglalt követelményeket.

d)	A meghatározott külső jogi és gazdasági tanácsadók, valamint külső műszaki szakértők a nekik átadott dokumentumokat és azok tartalmát nem adhatják át egyetlen olyan természetes vagy jogi személynek sem, akire vagy amelyre nézve nem kötelezőek a közzétételi feltételek.

e)	A meghatározott külső jogi és gazdasági tanácsadók és külső műszaki szakértők a nekik átadott dokumentumokat és azok tartalmát kizárólag az alábbi (10) bekezdésben meghatározott célokra használhatják fel.

(5) A Bizottság a közzétételi feltételekben meghatározza a közzététel technikai eszközeit és időtartamát. A közzététel történhet elektronikus úton a meghatározott jogi és gazdasági tanácsadó és műszaki szakértő esetében vagy (néhány vagy valamennyi dokumentum esetében) kizárólag a Bizottság helyiségeiben. Kivételes körülmények között a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott közzétételi feltételekben határozhat úgy, hogy bizonyos dokumentumokhoz nem biztosít hozzáférést vagy csak részlegesen szerkesztett formában biztosít hozzáférést, ha a Bizottság megállapítja, hogy a kérdéses dokumentum benyújtóját a közzétételi feltételek szerinti hozzáférés miatt valószínűsíthetően érő kár összességében nagyobb mértékű lenne, mint annak fontossága, hogy a védelemhez való jog gyakorlása céljából biztosított legyen a hozzáférés. A (2) bekezdés sérelme nélkül a Bizottság hasonló értékelést végez a közzététel fontosságáról, amikor mérlegeli, hogy közzé kell-e tennie részben vagy egészben a Bizottság és a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai közötti levelezést, valamint a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai által rendelkezésre bocsátott típusú egyéb minősített dokumentumokat. Az ilyen levelezés vagy dokumentumok közzététele előtt a Bizottság konzultál a tagállam vagy a harmadik ország hatóságaival.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában említett meghatározott külső jogi és gazdasági tanácsadók és külső műszaki szakértők a közzétételi feltételek alapján számukra biztosított iratbetekintést követő egy héten belül indokolással ellátott kérelmet intézhetnek a Bizottsághoz annak érdekében, hogy hozzáférést kapjanak más olyan, a Bizottság ügyiratában szereplő bármely olyan dokumentum betekinthető változatához, amelyhez a Bizottság a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára a (3) bekezdés alapján még nem biztosított hozzáférést, azért, hogy ezt a dokumentumot hozzáférhetővé tegyék a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára. Arra vonatkozóan is indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be, hogy a közzétételi feltételeket további meghatározott külső jogi és gazdasági tanácsadókra vagy külső műszaki szakértőkre terjesszék ki. Ez a dokumentumok betekinthető változatához való további hozzáférés vagy a további személyekre való kiterjesztés csak kivételesen biztosítható, és csak akkor, ha igazoltan nélkülözhetetlen a vizsgálat alatt álló vállalkozás védelemhez való jogának megfelelő gyakorlásához.

(7) Az (5) vagy (6) bekezdés alkalmazása céljából a Bizottság kérheti, hogy a vonatkozó dokumentumokat benyújtó információszolgáltató a 19. cikk (3) bekezdésének megfelelően nyújtsa be a dokumentumok betekinthető változatát.

(8) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy tekintettel arra, hogy a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára biztosítani kell a védelemhez való jog tényleges gyakorlásának lehetőségét, a (6) bekezdés alapján benyújtott kérelmek bármelyike megalapozott, a Bizottság a dokumentum betekinthető változatát a vizsgálat alatt álló vállalkozás rendelkezésére bocsátja, vagy olyan határozatot fogad el, amelyben a közzétételi feltételeket kiterjeszti a szóban forgó dokumentumokra.

(9) Az eljárás során a Bizottság a (4) bekezdés szerinti ügyirat-betekintési módszer helyett – vagy azzal együtt – bármikor hozzáférést biztosíthat a 19. cikk (3) bekezdése szerint kitakart néhány vagy összes dokumentumhoz az aránytalan késedelem vagy az adminisztratív terhek elkerülése érdekében.

(10) Az ügyiratba való betekintés során szerzett információk kizárólag az (EU) 2022/2560 rendelet alkalmazására vonatkozó eljárások céljaira használhatók fel.

VIII. FEJEZET

HATÁRIDŐK

21. cikk

Határidők

(1) Az (EU) 2022/2560 rendeletben vagy az ebben a rendeletben előírt vagy a Bizottság által e rendeletek alapján megállapított határidőket az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelettel (4), valamint az e cikk (2) bekezdésében és a 22. cikkben meghatározott különös szabályokkal összhangban kell kiszámítani. Ütközés esetén e rendelet rendelkezései alkalmazandók.

(2) A határidők az (EU) 2022/2560 rendelet vagy az e rendelet vonatkozó rendelkezésében említett eseményt követő munkanapon kezdődnek.

22. cikk

A határidők lejárta

(1) A munkanapokban számított határidő az utolsó munkanapjának végén jár le.

(2) A Bizottság által egy naptári időpontra megállapított időtartam a megjelölt naptári nap végén fejeződik be.

23. cikk

A határidők felfüggesztése összefonódások esetén

(1) A Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett határidőket az (EU) 2022/2560 rendelet 24. cikke (5) bekezdésének megfelelően vagy az alábbi okok bármelyike alapján felfüggesztheti:

a)	azokat az információkat, amelyeket az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság a bejelentő felektől vagy bármely más részt vevő féltől kért, a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem vagy nem hiánytalanul nyújtották be;

azokat az információkat, amelyeket az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottság más vállalkozásoktól vagy vállalkozások társulásaitól kért, a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem vagy nem hiánytalanul nyújtották be olyan körülmények miatt, amelyekért valamelyik bejelentő fél vagy bármely más részt vevő fél felelős;

a bejelentő felek egyike vagy bármely más részt vevő személy megtagadta, hogy alávesse magát a Bizottság által a 14. cikk (1) bekezdése alapján elvégzendő és az (EU) 2022/2560 rendelet 14. cikkének (3) bekezdése szerinti határozattal elrendelt helyszíni szemlének, vagy hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint együttműködjön az ilyen helyszíni szemle lefolytatásában;

d)	a bejelentő felek elmulasztották tájékoztatni a Bizottságot releváns információkról, többek között a 6. cikk (3) bekezdésében említett típusú tényekben bekövetkezett változásokról.

(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően felfüggeszti az (EU) 2022/2560 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett határidőt, a határidőt fel kell függeszteni:

az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben az információkérésben megállapított határidő lejárta és a kért információ hiánytalan és pontos kézhezvétele vagy azon időpont közötti időszakra, amikor a Bizottság tájékoztatja a bejelentő feleket vagy bármely más részt vevő felet arról, hogy a folyamatban lévő felülvizsgálat eredményeire vagy a piaci fejleményekre tekintettel a kért információra a továbbiakban nincs szükség;

az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben a helyszíni szemle sikertelen megkísérlése és a határozattal elrendelt helyszíni szemle tényleges befejezése, vagy azon időpont közötti időszakra, amikor a Bizottság tájékoztatja a bejelentő feleket vagy bármely más részt vevő felet arról, hogy a folyamatban lévő vizsgálat eredményeire vagy a piaci fejleményekre tekintettel az elrendelt helyszíni szemlére már nincs szükség;

az (1) bekezdés d) pontjában említett esetekben attól az időponttól, hogy a Bizottságot tájékoztatni kellett volna a releváns információkról – beleértve a tények változását – a hiánytalan és pontos információk kézhezvétele vagy azon időpont közötti időszakra, amikor a Bizottság tájékoztatja a bejelentő feleket arról, hogy a folyamatban lévő vizsgálat eredményeire vagy a piaci fejleményekre tekintettel a kért információra a továbbiakban nincs szükség.

(3) A határidő felfüggesztése az azt előidéző esemény bekövetkezésének napját követő munkanapon kezdődik. A felfüggesztés annak a napnak a végén fejeződik be, amelyen a felfüggesztés indokát megszüntetik. Amennyiben ez a nap nem munkanap, a határidő felfüggesztése csak a következő munkanap végén fejeződik be.

(4) A Bizottság a (2) bekezdés a), b) és c) pontja értelmében észszerű időn belül feldolgoz minden olyan, a vizsgálata keretében kapott adatot, amely alapján úgy ítélheti meg, hogy a kért információ vagy az elrendelt helyszíni szemle már nem szükséges.

24. cikk

A határidők felfüggesztése a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos előzetes felülvizsgálatok során

Amennyiben a Bizottság az (EU) 2022/2560 rendelet 30. cikkének (6) bekezdése alapján felfüggeszti az előzetes felülvizsgálatra vonatkozó határidőt, a felfüggesztés a 20 munkanapos határidő lejártát követő munkanapon kezdődik. Ez a felfüggesztés annak a napnak a végén veszti hatályát, amelyen a hiánytalan aktualizált bejelentést benyújtották a Bizottsághoz. Amennyiben ez a nap nem munkanap, a határidő felfüggesztése csak a következő munkanap végén fejeződik be.

IX. FEJEZET

DOKUMENTUMOK TOVÁBBÍTÁSA ÉS ALÁÍRÁSA

25. cikk

Dokumentumok továbbítása és aláírása összefonódások esetén

(1) A dokumentumoknak az (EU) 2022/2560 rendelet és e rendelet alapján a Bizottság részére és a Bizottságtól történő továbbítása digitális úton történik, kivéve, ha a Bizottság kivételesen engedélyezi a (6) és (7) bekezdésben meghatározott eszközök használatát.

(2) Amennyiben aláírás szükséges, a digitális eszközökkel a Bizottságnak benyújtott dokumentumokat legalább egy olyan minősített elektronikus aláírással kell ellátni, amely megfelel a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) szereplő követelményeknek.

(3) A továbbítás és az aláírás módjára vonatkozó műszaki előírások közzétehetők az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és elérhetővé tehetők a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának honlapján.

(4) Az I. mellékletben szereplő formanyomtatvány kivételével a Bizottságnak valamely munkanapon digitális úton továbbított dokumentumokat az elküldésük napján kell kézbesítettnek tekinteni, amennyiben az időbélyegzőjükben szereplő átvételi elismervény azt jelzi, hogy az említett napon beérkeztek. Az I. mellékletben szereplő, a Bizottsághoz valamely munkanapon digitális úton továbbított formanyomtatványt az elküldésének napján kell kézbesítettnek tekinteni, amennyiben az időbélyegzőjében szereplő átvételi elismervény azt jelzi, hogy az említett napon a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján feltüntetett nyitvatartási idő előtt vagy alatt beérkezett. Az I. mellékletben szereplő, a Bizottsághoz valamely munkanapon a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján feltüntetett nyitvatartási idő után digitális úton továbbított formanyomtatványt a következő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. A munkanapon kívül elektronikus úton a Bizottsághoz továbbított valamennyi dokumentumot a következő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

(5) A Bizottsághoz elektronikus úton továbbított dokumentumokat nem kell kézbesítettnek tekinteni, ha a dokumentumok vagy azok részei:

a)	működésképtelenek vagy használhatatlanok (hibásak);

b)	vírust, rosszindulatú szoftvert vagy más fenyegetést tartalmaznak;

c)	olyan elektronikus aláírást tartalmaznak, amelynek érvényességét a Bizottság nem tudja ellenőrizni.

Ha az a), b) vagy c) pontban említett körülmények valamelyike fennáll, a Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a feladót.

6. A Bizottsághoz ajánlott postai küldeményként továbbított dokumentumokat a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának honlapján feltüntetett címre való megérkezésük napján kell kézbesítettnek tekinteni.

7. A Bizottsághoz személyesen benyújtott dokumentumokat a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának honlapján feltüntetett címre való megérkezésük napján kell kézbesítettnek tekinteni, amennyiben ezt a Bizottság átvételi elismervénye megerősíti.

26. cikk

Dokumentumok továbbítása és aláírása közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben (bejelentések és hivatalból)

(1) A dokumentumoknak az (EU) 2022/2560 rendelet és e rendelet alapján közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a Bizottság részére és a Bizottságtól történő továbbítása digitális úton történik, kivéve, ha a Bizottság kivételesen engedélyezi az (5) és (6) bekezdésben meghatározott eszközök használatát.

(2) A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a külföldi támogatásokkal kapcsolatban folytatott eljárásokban a 910/2014/EU rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő minősített elektronikus aláírás használata nem kötelező. A bejelentést vagy nyilatkozatot a közbeszerzési bejelentésekkel összefüggésben bejelentési kötelezettséggel rendelkező valamennyi bejelentő fél aláírja.

(3) A továbbítás és az aláírás módjára vonatkozó műszaki előírások közzétehetők az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és elérhetővé tehetők a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságának honlapján.

(4) A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a dokumentumok aláírásakor és a Bizottsághoz történő továbbításakor a 25. cikk (4) és (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(5) A Bizottsághoz ajánlott postai küldeményként továbbított dokumentumokat a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságának honlapján feltüntetett címre való megérkezésük napján kell kézbesítettnek tekinteni.

(6) A Bizottsághoz személyesen benyújtott dokumentumokat a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságának honlapján feltüntetett címre való megérkezésük napján kell kézbesítettnek tekinteni, amennyiben ezt a Bizottság átvételi elismervénye megerősíti.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 330., 2022.12.23., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(4) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

I. MELLÉKLET

FS-CO-formanyomtatvány az (EU) 2022/2560 rendeletnek megfelelő összefonódás bejelentéséhez

Tartalomjegyzék

Az FS-CO-formanyomtatvány célja

Az FS-CO-formanyomtatványon kért információk típusai

Észszerű kereteken belül nem elérhető információk

Az ügy Bizottság általi vizsgálatához nem szükséges információk

Bejelentés előtti kapcsolatfelvétel és felmentési kérelmek

A bejelentés helytállóságára és hiánytalanságára vonatkozó követelmény

Hogyan kell bejelentést tenni?

Titoktartás és személyes adatok

Fogalommeghatározások és útmutatások az FS-CO-formanyomtatvány alkalmazásában

1. SZAKASZ:

Az összefonódás bemutatása

2. SZAKASZ:

A felekre vonatkozó információk

3. SZAKASZ:

Az összefonódásra, valamint a tulajdonosi és az irányítási struktúrára vonatkozó részletes adatok

4. SZAKASZ:

Bejelentési határértékek

5. SZAKASZ:

Külföldi pénzügyi hozzájárulások

6. SZAKASZ:

Az összefonódásban érintett külföldi pénzügyi hozzájárulások hatása a belső piacra

7. SZAKASZ:

Lehetséges pozitív hatások

8. SZAKASZ:

Igazoló dokumentumok

9. SZAKASZ:

Tanúsítvány

BEVEZETÉS

1. Az FS-CO-formanyomtatvány célja

(1)

Ez az FS-CO-formanyomtatvány meghatározza azokat az információkat, amelyeket a bejelentő feleknek meg kell adniuk, amikor bejelentést nyújtanak be a Bizottsághoz valamely tervezett összefonódásról a külföldi támogatások uniós ellenőrzési rendszerének összefüggésében. A külföldi támogatások uniós ellenőrzési rendszerét az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) és a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló eljárásoknak a Bizottság általi lefolytatására vonatkozó részletes szabályokról szóló (EU) 2023/1441 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) (2) határozza meg, amelynek melléklete ez az FS-CO-formanyomtatvány.

2. Az FS-CO-formanyomtatványon kért információk típusai

(2)

Az FS-CO-formanyomtatványon a következő információkat kell megadni:

a)	Alapvető információk, amelyek főszabály szerint az összes összefonódás értékeléséhez szükségesek (1–4. szakasz).

A felek által az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint kapott külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó információk (5. szakasz). Mindenekelőtt az FS-CO-formanyomtatvány 5. szakasza értelmében részletes információkkal kell szolgálni az összefonódásban részt vevő feleknek a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben nyújtott, 1 millió EUR nagyságú összeget elérő vagy azt meghaladó minden egyes olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásról, amely az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett kategóriák bármelyikébe tartozik. Az egyéb külföldi pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatban az FS-CO-formanyomtatványban az 1. táblázatban foglalt útmutatásoknak megfelelően áttekintést kell adni a bejelentő feleknek a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben nyújtott, 1 millió EUR nagyságú összeget elérő vagy azt meghaladó, különböző típusú pénzügyi hozzájárulásokról. A Bizottság eseti alapon részletesebb tájékoztatást kérhet az 5. szakaszban és az 1. táblázatban feltett kérdésekre adott válaszban szereplő pénzügyi hozzájárulások típusairól vagy az összefonódásban részt vevő felek által kapott bármely más külföldi pénzügyi hozzájárulásról. Az összefonódásban részt vevő feleknek a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben nyújtott valamennyi külföldi pénzügyi hozzájárulást minden esetben figyelembe kell venni az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti bejelentési határértékek kiszámítása során, függetlenül attól, hogy az 5. szakaszban meg kell-e adni bármilyen információt ezekkel kapcsolatban.

Az annak értékeléséhez szükséges információk, hogy az összefonódás során nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulások torzíthatják-e a belső piacot az (EU) 2022/2560 rendelet 4. vagy 5. cikke értelmében (mind a felvásárlási folyamat, mind az összefonódásban részt vevő felek által végzendő tevékenységek tekintetében) (6. szakasz).

d)	A külföldi támogatások lehetséges pozitív hatásaira vonatkozó információk (7. szakasz);

e)	Igazoló dokumentumok (8. szakasz).

(3)

Az 1–6. és a 8. szakaszban előírt információkat főszabály szerint meg kell adni ahhoz, hogy a bejelentés hiánytalannak minősüljön. Ezzel szemben a bejelentő fél dönti el, hogy megadja-e a 7. szakaszban kért információkat; ez a szakasz a külföldi támogatások által az érintett támogatott gazdasági tevékenység belső piaci alakulására gyakorolt lehetséges pozitív hatásokra, valamint a vonatkozó szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos egyéb pozitív hatásokra vonatkozó információkkal foglalkozik.

(4)

Az FS-CO-formanyomtatványon benyújtandó információk egyike sem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy tájékoztatási kérelemben további információkat kérjen.

3. Észszerű kereteken belül nem elérhető információk

(5)

Amennyiben az ezen FS-CO-formanyomtatványon benyújtandó konkrét információk részben vagy egészben nem állnak a bejelentő felek rendelkezésére észszerű kereteken belül, a bejelentő felek kérhetik a Bizottságot, hogy tekintsen el a vonatkozó információk benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy az FS-CO-formanyomtatványban szereplő, az adott információval kapcsolatos bármely egyéb követelménytől. A kérelmet az ezen bevezetés (9)–(11) preambulumbekezdésében található útmutatásoknak megfelelően kell benyújtani.

4. Az ügy Bizottság általi vizsgálatához nem szükséges információk

(6)

A végrehajtási rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság eltekinthet egyes meghatározott információknak és ezen belül dokumentumoknak a bejelentésben való benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy az FS-CO-formanyomtatványban található, ezen információkhoz kapcsolódó bármely más követelménytől, amennyiben a Bizottság ítéli meg, hogy az adott kötelezettség vagy követelmény teljesítése nem szükséges számára az ügy kivizsgálásához.

(7)

A bejelentő felek kérhetik a Bizottságot, hogy tekintsen el a vonatkozó információk benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy az FS-CO-formanyomtatványban szereplő, a szóban forgó információkra vonatkozó bármely más követelménytől. Ezt a kérelmet a bevezetés (9)–(11) preambulumbekezdésében meghatározott, a felmentési kérelmekre vonatkozó útmutatásoknak megfelelően kell benyújtani.

5. Bejelentés előtti kapcsolatfelvétel és felmentési kérelmek

(8)

A bejelentő felek felkérést kapnak, hogy kellő idővel a bejelentés előtt vegyenek részt a bejelentést megelőző megbeszéléseken, lehetőleg a formanyomtatvány tervezete alapján. A bejelentés előtti kapcsolatfelvétel lehetősége olyan szolgáltatás, amelyet a Bizottság önkéntes alapon nyújt a bejelentő feleknek annak érdekében, hogy előkészítse az összefonódással összefüggésben odaítélt külföldi támogatások előzetes felülvizsgálatát. A bejelentés előtti kapcsolatfelvétel, jóllehet nem kötelező, rendkívül hasznos lehet mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára, egyrészt mert a kapcsolatfelvétel során többek között megállapítható a bejelentésben benyújtandó információk pontos mennyisége, különösen az 5. szakaszban és az 1. táblázatban megadandó információk tekintetében, másrészt a bejelentés teljességének biztosítása érdekében. Ezenkívül a bejelentés előtti kapcsolatfelvétel csökkentheti a benyújtandó információk mennyiségét.

(9)

A bejelentés előtti kapcsolatfelvétel során a bejelentő felek felmentést kérhetnek az e formanyomtatványban előírt bizonyos információk benyújtása tekintetében. A Bizottság abban az esetben mérlegeli a felmentési kérelmeket, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

A bejelentő fél megfelelően megindokolja, hogy a szóban forgó információ miért nem elérhető észszerű keretek között. A bejelentő feleknek adott esetben és a lehetséges mértékben meg kell adniuk a hiányzó adatokra vonatkozó legjobb becsléseket, megjelölve e becslések forrásait, vagy jelezniük kell, hogy a Bizottság hol szerezheti be a kért, de nem elérhető információkat.

b)	A bejelentő felek megfelelően megindokolják, hogy a szóban forgó információ miért nem szükséges az ügy vizsgálatához.

(10)

A felmentési kérelmeket írásban, lehetőleg a bejelentés tervezetének részeként a bejelentést megelőzően kell benyújtani (a vonatkozó szakasz vagy alszakasz elején). A Bizottság a bejelentés tervezetének felülvizsgálatával összefüggésben foglalkozik a felmentési kérelmekkel a bejelentést megelőzően.

(11)

Az, hogy a Bizottság adott esetben elfogadta azt, hogy az ezen az FS-CO-formanyomtatványon kért bizonyos információk elhagyhatók a bejelentés során, semmilyen módon nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a szóban forgó információkat az eljárás során bármikor bekérje, különösen az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikke szerinti információkérés keretében.

6. A bejelentés helytállóságára és hiánytalanságára vonatkozó követelmény

(12)

A bevezetés (2)–(4) preambulumbekezdésében ismertetettek szerint az 1–6. és a 8. szakaszban kért információkat főszabály szerint minden esetben meg kell adni ahhoz, hogy a bejelentés hiánytalannak minősüljön. Minden kért információt meg kell adni a megfelelő szakaszban, és ezeknek az információknak helytállóaknak és hiánytalanoknak kell lenniük.

(13)

Különösen az alábbiakat kell megjegyezni:

Az (EU) 2022/2560 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott 25 munkanapos időszak a hiánytalan bejelentés kézhezvételét követő munkanapon kezdődik. Ennek célja, hogy a Bizottság számára biztosítsa a bejelentett összefonódás kiértékelhetőségét az (EU) 2022/2560 rendelet által megszabott szigorú határidőkön belül.

b)	A bejelentő feleknek a bejelentésük elkészítése során ellenőrizniük kell, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsátott, a kapcsolattartáshoz szükséges nevek és telefonszámok – és különösen az e-mail-címek – pontosak, az ügyre vonatkozóak és az aktuális helyzetnek megfelelők legyenek.

A kapcsolattartáshoz szükséges információkat a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága („DG Competition”) által a honlapján megadott formátumban kell benyújtani. A szabályszerű vizsgálat lefolytatása érdekében elengedhetetlen, hogy a kapcsolattartáshoz szükséges információk pontosak legyenek. E célból a megadott e-mail-címeket személyre kell szabni, és azokat konkrét kapcsolattartó személyekhez kell rendelni, következésképpen kerülni kell az általános vállalati postafiókokat (például info@ vagy hello@). A Bizottság a nem megfelelő elérhetőségi adatok alapján hiányosnak nyilváníthatja a bejelentést.

d)	A 8. szakasz szerinti igazoló dokumentumokat a Versenypolitikai Főigazgatóság által a honlapján előírt formátum szerinti összefoglaló táblázattal együtt kell benyújtani.

e)	A végrehajtási rendelet 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban a bejelentésben szereplő vagy azzal együtt benyújtott valótlan vagy megtévesztő információk esetén a bejelentés hiányosnak minősül a bejelentés hatálybalépése napjának meghatározása szempontjából.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésével összhangban az a vállalkozás, amely szándékosan vagy gondatlanságból valótlan vagy megtévesztő információt szolgáltat, teljes árbevételének legfeljebb 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújtható. Emellett az (EU) 2022/2560 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Bizottság visszavonhatja az összefonódásra vonatkozó határozatát, amennyiben az hiányos, valótlan vagy megtévesztő információkon alapult.

7. Hogyan kell bejelentést tenni?

(14)

A bejelentéseket az Unió hivatalos nyelveinek valamelyikén kell benyújtani. A bejelentő felek nevét az eredeti nyelvükön is be kell nyújtani; Az ebben az FS-CO-formanyomtatványon kért információkat a formanyomtatvány szakaszainak és alszakaszainak kitöltésével kell megadni, és adott esetben csatolni kell az igazoló dokumentumokat. A bejelentésnek tartalmaznia kell a 9. szakaszban található aláírt tanúsítványt. Amennyiben két különböző szakaszban megadott információk részben (vagy teljes egészében) átfedik egymást, kereszthivatkozásokat lehet használni.

(15)

A bejelentést minden egyes bejelentő fél részéről a fél képviseletére jogilag meghatalmazott személynek vagy a bejelentő fél vagy felek egy vagy több meghatalmazott képviselőjének kell aláírnia. A megfelelő meghatalmazásokat (vagy a képviseleti meghatalmazást tanúsító dokumentumot) csatolni kell a bejelentéshez. A bejelentésekre (beleértve az aláírásokat) vonatkozó műszaki előírások és útmutatások megtalálhatók a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján.

(16)

A bejelentő feleket felkérjük, hogy az FS-CO-formanyomtatvány 5., 6. és 7. szakaszának kitöltése során mérlegeljék, hogy az egyértelműség érdekében ezeket a szakaszokat szám szerinti sorrendben vagy az egyes külföldi pénzügyi hozzájárulások (vagy azok csoportjai) szerint csoportosítva célszerű-e kitölteni.

(17)

Az egyértelműség érdekében bizonyos információkat mellékletbe lehet foglalni. Elengedhetetlen azonban, hogy a bejelentők minden érdemi és lényeges információt a bejelentés törzsrészében adjanak meg. A benyújtott mellékletek csak a bejelentés törzsrészében megadott információk kiegészítésére használhatók fel, és egyértelműen fel kell tüntetni a törzsrészben, hogy a melléklet kiegészítő információkat tartalmaz.

(18)

Az igazoló dokumentumokat az eredeti nyelvükön kell benyújtani; amennyiben ez nem az Unió hivatalos nyelve, csatolni kell az eljárás nyelve szerinti fordítást (a végrehajtási rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

8. Titoktartás és személyes adatok

(19)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 339. cikke és az (EU) 2022/2560 rendelet 43. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság, tisztviselői és egyéb alkalmazottai nem hozhatnak nyilvánosságra az (EU) 2022/2560 rendelet alkalmazása során szerzett, szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információkat. Ezt az elvet a bejelentő felek között is alkalmazni kell a bizalmas információk védelmére.

(20)

Amennyiben a bejelentő felek véleménye szerint az érdekeik sérülnének, ha bármely benyújtandó információt nyilvánosságra hoznának, vagy az egyéb módon más felek tudomására jutna, akkor ezeket az információkat külön nyújtsák be, minden oldalon egyértelműen feltüntetve a „Confidential” (Bizalmas) megjelölést. A bejelentő feleknek továbbá meg kell indokolniuk, hogy ezek az információk miért nem fedhetők fel, vagy miért nem hozhatók nyilvánosságra.

(21)

Összeolvadás vagy a közös irányítás megszerzése esetén, vagy más olyan esetben, amikor a bejelentést egynél több félnek kell megtennie, az üzleti titkok külön borítékban nyújthatók be, és a bejelentésben arra mellékletként lehet hivatkozni. A bejelentést abban az esetben lehet hiánytalannak tekinteni, ha bejelentés az összes ilyen mellékletet tartalmazza.

(22)

Az ebben a bejelentésben vagy ezzel a bejelentéssel megadott személyes adatok kezelése az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően történik.

9. Fogalommeghatározások és útmutatások az FS-CO-formanyomtatvány alkalmazásában

(23)

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

„bejelentő fél”: az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban összeolvadás esetén ez a kifejezés az összeolvadásban részt vevő valamennyi félre, illetve az irányítás megszerzése esetén minden olyan vállalkozásra vagy személyre vonatkozik, amely vagy aki kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy vagy több vállalkozás egésze vagy részei felett.

b)	„célvállalkozás”: minden olyan vállalkozás vagy vállalkozásrész, amelyben irányítást megalapozó részesedést szereznek, beleértve a közös vállalkozásokat, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi. Ez a kifejezés nem foglalja magában az eladót (eladókat).

c)	„az összefonódásban részt vevő fél”: az a) pontban meghatározott egy vagy több bejelentő fél és a b) pontban meghatározott célvállalkozás.

(24)

Eltérő rendelkezés hiányában:

A „bejelentő fél” kifejezés magában foglalja a következőket: i. a „bejelentő fél” kizárólagos vagy közös, közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló valamennyi vállalkozás az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikkének (5) és 20. cikkének (6) bekezdése értelmében, ii. mindazok a vállalkozások és személyek, amelyek kizárólagos vagy közös, közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorolnak a „bejelentő fél” (és az utóbbiak által ellenőrzött vállalkozások) felett, valamint iii. a ii. pontban említett vállalkozások által ellenőrzött vállalkozások.

A „célvállalkozás” kifejezés magában foglalja mindazokat a vállalkozásokat, amelyek az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikkének (5) és 20. cikkének (6) bekezdése értelmében a „célvállalkozás” kizárólagos vagy közös, közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak. Ezzel szemben ez a kifejezés nem foglalja magában azokat a vállalkozásokat és személyeket, amelyek az összefonódást követően sem kizárólagosan, sem közösen, sem közvetlenül, sem közvetve már nem ellenőrzik a „célvállalkozásokat” (például az irányítás megszerzése esetén az eladók).

(25)

Minden kért pénzügyi adatot euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

1. SZAKASZ

Az összefonódás bemutatása

1.1.

Készítsen vezetői összefoglalót az összefonódásról, meghatározva az összefonódásban részt vevő feleket, a felvásárlási folyamatot (például hogy a bejelentő felet vagy feleket versenyeljárást követően választották-e ki), az összefonódás jellegét (például összeolvadás, a közös vagy egyedüli irányítás megszerzése vagy közös vállalkozás létrehozása), az összefonódás stratégiai és gazdasági logikáját, valamint az összefonódásban részt vevő felek tevékenységeit.

2. SZAKASZ

A felekre vonatkozó információk

2.1.

Információk az összefonódásban részt vevő felekről.

Az összefonódásban részt vevő felek mindegyike tekintetében adja meg a következőket:

2.1.1.

a vállalkozás neve (a vállalkozás nevét az eredeti nyelvén is be kell nyújtani);

2.1.2.

az összefonódásban betöltött szerepe (összefonódó fél/megszerző fél/célvállalkozás/újonnan létrehozott közös vállalkozás);

2.1.3.

a megfelelő kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma és e-mail-címe, valamint beosztása; a megadott címnek olyan kézbesítési címnek kell lennie, amelyre dokumentumok és különösen bizottsági határozatok és egyéb eljárási iratok postázhatók, és a megadott kapcsolattartónak olyan személynek kell lennie, aki jogosult a kézbesített dokumentumok átvételére;

2.1.4.

amennyiben a vállalkozásnak egy vagy több meghatalmazott külső képviselője van, a dokumentumok és különösen a bizottsági határozatok és egyéb eljárási iratok átvételére jogosult képviselő vagy képviselők tekintetében:

2.1.4.1.

az egyes képviselők neve, címe, telefonszáma, e-mail-címe és beosztása; valamint

2.1.4.2.

az egyes képviselőknek a szóban forgó összefonódásban részt vevő felek képviseletére való meghatalmazását bizonyító okirat (a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található meghatalmazásminta alapján).

2.2.

A felek üzleti tevékenységének jellege.

Ismertesse az összefonódásban részt vevő minden egyes fél üzleti tevékenységének jellegét.

3. SZAKASZ

Az összefonódásra, valamint a tulajdonosi és az irányítási struktúrára vonatkozó részletes adatok

Az e szakaszban kért információk az összefonódásban részt vevő felek összefonódást megelőző és azt követő tulajdonosi és irányítási struktúráját bemutató szervezeti felépítési ábrák vagy diagramok segítségével illusztrálhatók.

3.1.

Az (EU) 2022/2560 rendelet szerinti megfelelő kritériumokra való hivatkozással ismertesse a bejelentett összefonódás jellegét:

3.1.1.

Azonosítsa a bejelentő fél vagy felek felett közvetve vagy közvetlenül kizárólagos vagy közös irányítást gyakorló vállalkozásokat vagy személyeket, és mutassa be az összefonódásban részt vevő felek összefonódást megelőző tulajdonosi és irányítási szerkezetét.

3.1.2.

Ismertesse a tervezett összefonódás típusát:

i.	az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmében vett összeolvadás;

ii.	az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében kizárólagos vagy közös irányítás megszerzése; vagy

iii.	az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének értelmében a közös vállalkozás létrehozása.

3.1.3.

Ismertesse az összefonódás végrehajtásának módját (például megállapodáskötés, nyilvános ajánlattétel stb.).

3.1.4.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 21. cikkére való hivatkozással ismertesse, hogy a bejelentés időpontjában melyikre került sor:

i.	Megállapodás megkötése.

ii.	Irányítást megalapozó részesedés szerzése.

iii.	A nyilvános ajánlat vagy annak szándékának bejelentése; vagy

iv.	A bejelentő felek és az eladók (adott esetben) bizonyították a megállapodás megkötésére irányuló jóhiszemű szándékukat.

3.1.5.

Adja meg az összefonódás végrehajtásához vezető legfontosabb lépések tervezett időrendjét.

3.1.6.

Ismertesse a célvállalkozás vagy az összefonódást követően létrejövő vállalkozás tulajdonosi és irányítási szerkezetét.

3.2.

Ismertesse az összefonódás gazdasági logikáját.

3.3.

Adja meg az ügylet értékét (a vételárat vagy adott esetben az érintett összes eszköz értékét); ismertesse, hogy ennek kifizetésére saját tőke, készpénz vagy más eszközök útján kerül-e sor. Adja meg a célvállalkozás vállalati értékét is, és fejtse ki, hogyan került sor ennek kiszámítására (4).

3.4.

Sorolja fel az ügylet finanszírozásához felhasznált összes finanszírozási forrást (adósság, saját tőke, készpénz, eszközök stb.).

3.5.

Ha a felvásárlás finanszírozása részben vagy egészben adósságból történik:

3.5.1.

minden egyes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum esetében tüntess fel a hitelezőt;

3.5.2.

tüntesse fel az egyes hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz kapcsolódó összes garanciát és biztosítékot.

3.6.

Ha a felvásárlás finanszírozása részben vagy egészben saját tőkéből történik:

3.6.1.

nevezze meg a részvényeket jegyző/megvásárló vállalkozásokat;

3.6.2.

tüntesse fel a sajáttőke-bevonáshoz kapcsolódó feltételeket.

3.7.

Erősítse meg, hogy a bejelentő fél az elmúlt három évben végrehajtott-e olyan irányításszerzést, amelyet az (EU) 2022/2560 rendelet vagy a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet (5) alapján bejelentettek az Európai Bizottságnak.

3.8.

Sorolja fel a bejelentő fél (felek) által az elmúlt három évben végrehajtott irányításszerzéseket, amelyeket az összefonódás-ellenőrzési szabályok alapján bejelentettek az Unió valamely nemzeti versenyhatóságának.

4. SZAKASZ

Bejelentési határértékek

4.1.

Adott esetben adja meg az utolsó pénzügyi évre vonatkozó uniós árbevételt (6) az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikke (3) bekezdése a) pontjában meghatározott vállalkozások mindegyike tekintetében (7) :

4.1.1.

Összeolvadás esetében: minden egyes összeolvadó vállalkozás tekintetében;

4.1.2.

Irányítás megszerzése esetén: a célvállalkozás, beleértve közös irányítás megszerzése esetén a közös vállalkozást.

Az árbevételi adatokat a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető bizottsági táblázatsablon kitöltésével kell megadni.

Ezt az árbevételi adatot az (EU) 2022/2560 rendelet 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell kiszámítani. Az (EU) 2022/2560 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének megfelelően, ha az összefonódás egy vagy több vállalkozás részének megszerzésével valósul meg, akár jogi személyek ezek a részek, akár nem, csak az összefonódás tárgyát képező részekhez kapcsolódó árbevételt kell figyelembe venni az eladó tekintetében.

4.2.

Részesültek-e az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott vállalkozások összesen több mint 50 millió EUR pénzügyi hozzájárulásban harmadik országoktól a megállapodás megkötését (8), a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben?

☐

igen

☐

nem

5. SZAKASZ

Külföldi pénzügyi hozzájárulások

5.1.

Tüntesse fel, hogy a bejelentő felek vagy a célvállalkozás a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben részesültek-e egyénileg olyan, 1 millió EUR nagyságú összeget elérő vagy azt meghaladó külföldi pénzügyi hozzájárulásban, amely az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett kategóriák valamelyikébe tartozik:

5.1.1.

Annak megállapítása érdekében, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nyújtottak-e külföldi pénzügyi hozzájárulást, kérjük, jelezze, hogy a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben bármikor teljesült-e az alábbi feltételek valamelyike:

5.1.1.1.

A vállalkozás korlátolt felelősségű társaság, amely jegyzett részvénytőkéjének több mint a fele elveszett a kumulált hiány miatt?

Bejelentő fél vagy felek

☐

igen

☐

nem

Célvállalkozás

☐

igen

☐

nem

5.1.1.2.

A vállalkozás olyan társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében, és a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele elveszett a kumulált hiány miatt?

Bejelentő fél vagy felek

☐

igen

☐

nem

Célvállalkozás

☐

igen

☐

nem

5.1.1.3.

A vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy teljesíti a hazai jog azon feltételeit, amelyek alapján ellene hitelezői kérésére kollektív fizetésképtelenségi eljárás indítható?

Bejelentő fél vagy felek

☐

igen

☐

nem

Célvállalkozás

☐

igen

☐

nem

5.1.1.4.

Amennyiben a szóban forgó vállalkozás nem kkv (9):

5.1.1.4.1.

a vállalkozás könyv szerinti adósság/saját tőke aránya az elmúlt két évben 7,5-nél magasabb volt?

valamint

5.1.1.4.2.

a vállalkozás EBITDA-val (10) számolt kamatfedezeti rátája az elmúlt két évben nem érte el az 1,0 értéket?

Bejelentő fél vagy felek

☐

igen

☐

nem

Célvállalkozás

☐

igen

☐

nem

5.1.1.5.

Amennyiben az 5.1.1.1–5.1.1.4. szakaszban szereplő kérdések bármelyikére adott válasz az összefonódásban részt vevő felek bármelyike tekintetében „igen”, jelezze, hogy azon időszakban, amikor a vállalkozás nehéz helyzetben volt, részesült-e olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásban, amely hozzájárulhatott hosszú távú életképességének helyreállításához (beleértve az életképesség helyreállításának elősegítésére kialakított bármiféle ideiglenes likviditási támogatást) vagy ahhoz, hogy a szerkezetátalakítási vagy rendezett felszámolási terv kidolgozásához szükséges rövid időszak alatt talpon maradjon ez a fél.

Bejelentő fél vagy felek

☐

igen

☐

nem

Célvállalkozás

☐

igen

☐

nem

5.1.1.6.

Amennyiben az 5.1.1.1–5.1.1.4. szakaszban szereplő kérdések bármelyikére adott válasz az összefonódásban részt vevő felek bármelyike tekintetében „igen”, jelezze, hogy van-e olyan szerkezetátalakítási terv, amely képes biztosítani e fél hosszú távú életképességét, és hogy ez a szerkezetátalakítási terv tartalmaz-e a bejelentő fél, a célvállalkozás vagy az összefonódásban részt vevő bármely egyéb fél részéről jelentős saját hozzájárulást, továbbá részletezze a tervet.

5.1.1.7.

Ha az 5.1.1.1–5.1.1.4. szakaszban szereplő kérdések bármelyikére igennel válaszolt, kérjük, támassza alá a választ, és a válaszban hivatkozzon a mellékletekben benyújtandó igazoló dokumentumokra (ilyen dokumentumok lehetnek többek között a bejelentő fél vagy a célvállalkozás legutóbbi eredménykimutatásai mérlegekkel, a társasággal szemben kollektív fizetésképtelenségi eljárást megindító bírósági határozatok, vagy az azt bizonyító dokumentumok, hogy teljesülnek a hitelezők kérésére a fizetésképtelenségi eljárás alá vonás feltételei a nemzeti társasági jog szerint stb.).

5.1.2.

A vállalkozás tartozásaira vagy kötelezettségeire vonatkozó, korlátlan – azaz összegében vagy időtartamában korlátlan – garancia formájában nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulás (az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja).

Bejelentő fél vagy felek

☐

igen

☐

nem

Célvállalkozás

☐

igen

☐

nem

5.1.3.

Az olyan exportfinanszírozási intézkedés, amely nem áll összhangban a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodással (az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja).

Bejelentő fél vagy felek

☐

igen

☐

nem

Célvállalkozás

☐

igen

☐

nem

5.1.4.

Egy összefonódást közvetlenül elősegítő külföldi pénzügyi hozzájárulás (az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontja).

Bejelentő fél vagy felek

☐

igen

☐

nem

Célvállalkozás

☐

igen

☐

nem

5.2.

Adja meg az alábbi információkat és csatoljon igazoló dokumentumokat minden olyan, az egyes bejelentő feleknek a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben egyénileg nyújtott,1 millió EUR nagyságú összeget elérő vagy azt meghaladó külföldi pénzügyi hozzájárulásról, amelyek nem tartoznak az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett kategóriák egyikébe sem.

5.2.1.

A pénzügyi hozzájárulás formája (például kölcsön, adómentesség, tőkeinjekció, adóügyi ösztönző, természetbeni hozzájárulás stb.).

5.2.2.

A pénzügyi hozzájárulást nyújtó harmadik ország. Nevezze meg a hozzájárulást nyújtó hatóságot vagy szervezetet is.

5.2.3.

Az egyes pénzügyi hozzájárulások összege.

5.2.4.

A félnek nyújtott hozzájárulás célja és gazdasági logikája.

5.2.5.

A pénzügyi hozzájáruláshoz és annak felhasználásához kapcsolódó esetleges feltételek.

5.2.6.

Mutassa be e pénzügyi hozzájárulások főbb elemeit és jellemzőit (például hitel esetében a kamatlábakat és a futamidőt).

5.2.7.

Fejtse ki, hogy a pénzügyi hozzájárulás az (EU) 2022/2560 rendelet 3. cikkének értelmében előnyhöz juttatja-e azt a vállalkozást, amely a külföldi pénzügyi hozzájárulást kapta, vagy az összefonódásban részt vevő bármely más felet (11). Kérjük, fejtse ki, miért, hivatkozva a 8. szakaszban benyújtott igazoló dokumentumokra.

5.2.8.

Fejtse ki, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 3. cikke értelmében a pénzügyi hozzájárulás jogilag vagy ténylegesen bizonyos vállalkozásokra vagy iparágakra korlátozódik-e (12)? Kérjük, fejtse ki, miért, hivatkozva a 8. szakaszban benyújtott igazoló dokumentumokra.

5.3.

Adjon áttekintést a bejelentő feleknek a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben nyújtott, 1 millió EUR nagyságú összeget elérő vagy azt meghaladó olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, amelyek nem tartoznak az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett kategóriák egyikébe sem, az 1. táblázatban megadott minta és útmutatások szerint.

6. SZAKASZ

Az összefonódásban érintett külföldi pénzügyi hozzájárulások hatása a belső piacra

6.1.

Az összefonódásra strukturált ajánlattételi eljárás keretében kerül sor? Amennyiben igen:

6.1.1.

Részletesen ismertesse az ajánlattételi eljárást.

6.1.2.

Ismertesse mindegyik olyan egyéb pályázó profilját, akiről tudomása van (például hogy magántőke- vagy ipari vállalkozásokról van-e szó).

6.2.

Kérjük, fejtse ki, hogy mely üzletágakban tevékenykednek vagy milyen tevékenységet folytatnak a célvállalkozások, és ismertesse az ezekben kínált termék- és/vagy szolgáltatáskategóriákat és azt, hogy mely ügyfeleknek kínálják azokat. Fejtse ki, hogy a bejelentő felek ugyanazon vagy kapcsolódó tevékenységeket folytatnak-e, illetve ugyanazon vagy kapcsolódó üzletágakban tevékenykednek-e, és ismertesse ezeket.

6.3.

Kérjük, adja meg a 6.2. szakaszban a célvállalkozásra és a bejelentő felekre vonatkozóan ismertetett üzletágak vagy tevékenységek mindegyike tekintetében a következőket:

6.3.1.

az adott üzletág tekintetében világszinten és uniós szinten elért árbevétel;

6.3.2.

az Unióban elért árbevételnek a vállalkozás teljes árbevételéhez viszonyított százalékos aránya az adott üzletágban.

6.4.

Minden olyan pénzügyi hozzájárulás esetében, amelyre vonatkozóan a fenti 5.2. szakasz szerint kiegészítő információkat adott meg, kérjük, fejtse ki, hogy a pénzügyi hozzájárulás javíthatja-e közvetlenül vagy közvetve az összefonódás feleinek versenyhelyzetét a belső piacon, és ha igen, milyen módon. Kérjük, hogy az e szakaszban adott válaszában hivatkozzon a pénzügyi hozzájárulás jellegére, összegére, felhasználására vagy céljára.

6.5.

Tüntesse fel, hogy az összefonódás az Unióban (uniós vagy nemzeti szinten) összefonódás-ellenőrzési bejelentéseket eredményezett-e, és ha igen, adja meg az egyes eljárások státuszát a bejelentés időpontjában.

6.6.

Tüntesse fel, hogy az összefonódás vezetett-e egyéb szabályozási bejelentésekhez az Unióban (például a közvetlen külföldi befektetések nemzeti szintű átvilágítási bejelentéseihez), és ha igen, kérjük, adja meg ezen eljárások státuszát a bejelentés időpontjában.

Elérhetőségek

6.7.

Adja meg az Unióban működő célvállalkozás öt legnagyobb versenytársának elérhetőségét.

6.8.

Ha az összefonódás az Unióban (uniós vagy nemzeti szinten) összefonódás-ellenőrzési bejelentéseket eredményezett, adja meg a versenytársaknak az ezen összefonódás-ellenőrzési bejelentések keretében megadott valamennyi elérhetőségét.

7. SZAKASZ

Lehetséges pozitív hatások

7.1.

Adott esetben sorolja fel és támassza alá az érintett támogatott gazdasági tevékenység belső piaci alakulására gyakorolt lehetséges pozitív hatásokat. Kérjük, sorolja fel és támassza alá a külföldi támogatás egyéb pozitív hatásait is, például a vonatkozó – különösen uniós – szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos szélesebb körű pozitív hatásokat, és adja meg, hogy ezek a hatások mikor és hol következnek be, illetve várhatók. Kérjük, ismertesse az egyes pozitív hatásokat.

8. SZAKASZ

Igazoló dokumentumok

Kérjük, hogy az összefonódásban részt vevő minden egyes fél esetében adja meg a következőket:

8.1.	Az 5.1. szakasznak megfelelően az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett kategóriák bármelyikébe tartozó pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatos valamennyi igazoló dokumentum másolata.

8.2.

Az igazgatóság, az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság bármely tagja által vagy részére készített, illetve a rendelkezésükre bocsátott következő dokumentumok másolata:

Az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett kategóriák bármelyikébe tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulások célját, felhasználását és gazdasági logikáját tárgyaló elemzések, jelentések, tanulmányok, felmérések, prezentációk és bármely hasonló dokumentum. Nyújtsa be a külföldi pénzügyi hozzájárulást nyújtó jogalany által vagy részére készített, illetve a rendelkezésére bocsátott ugyanezen dokumentumokat, amennyiben a rendelkezésére állnak vagy nyilvánosan elérhetők.

b)	Az összefonódást annak logikája tekintetében értékelő vagy elemző elemzések, jelentések, tanulmányok, felmérések, prezentációk és hasonló dokumentumok (beleértve az ügyletet az esetleges egyéb akvizíciós lehetőségekhez képest tárgyaló dokumentumokat).

Abban az esetben, ha külső tanácsadók segítették a bejelentő felet a célvállalkozással kapcsolatban az összefonódás céljából végzett átvilágításban, nyújtsa be az említett tanácsadók által az átvilágítás részeként készített összefoglalókat, következtetéseket vagy jelentéseket, valamint minden olyan dokumentumot, amely tartalmazza az ügylet értékének értékelését vagy megvitatását.

8.3.	Az összefonódásban részt vevő felek legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak vagy jelentéseinek internetes elérhetősége vagy ennek hiányában az összefonódásban részt vevő felek legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak és jelentéseinek másolata.

9. SZAKASZ

Tanúsítvány

A bejelentésnek a következő tanúsítvánnyal kell zárulnia, amelyet az összes bejelentő félnek vagy a nevükben eljáró személyeknek alá kell írniuk:

„A bejelentő fél vagy felek megerősítik, hogy az e bejelentésben szolgáltatott információk a legjobb tudomásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállók és hiánytalanok, az FS-CO-formanyomtatványban kért dokumentumok eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, valamennyi becslést becsült adatként megjelöltek, és azok az alapul szolgáló tények lehető legjobb becslésén alapulnak, valamint minden véleményt őszintén nyilvánítottak ki.

Alulírottak ismerik az (EU) 2022/2560 rendelet pénzbírságokra és időszakos kényszerítő bírságokra vonatkozó 26. cikkének rendelkezéseit.”

Dátum:

[1. aláíró]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail:

[elektronikus aláírás/aláírás]

[2. aláíró, adott esetben]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail:

[elektronikus aláírás/aláírás]

1. táblázat

Útmutatások az 5. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett kategóriák egyikébe sem tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó tájékoztatás nyújtásáról (5.3. szakasz)

Adjon áttekintést a bejelentő feleknek a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben az egyes harmadik országok által nyújtott, 1 millió EUR nagyságú összeget elérő vagy azt meghaladó olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, amelyek nem tartoznak az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett kategóriák egyikébe sem, az alább megadott minta és útmutatások szerint.

A. A táblázatban feltüntetendő információk

Csoportosítsa a különböző pénzügyi hozzájárulásokat az egyes harmadik országok szerint és típusuk szerint, például közvetlen támogatás, hitel/finanszírozási eszköz/visszafizetendő előleg, adókedvezmény, garancia, kockázatitőke-eszköz, sajáttőke-beavatkozás, adósságleírás, a vállalkozás nem gazdasági tevékenységeihez nyújtott hozzájárulások (lásd az (EU) 2022/2560 rendelet (16) preambulumbekezdését) vagy egyéb.

Csak azokat az országokat tüntesse fel, amelyek esetében a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben nyújtott összes pénzügyi hozzájárulás becsült összesített összege (az (5) pont szerint számítva) legalább 45 millió EUR.

A pénzügyi hozzájárulás minden egyes típusa esetében adjon rövid leírást a pénzügyi hozzájárulások céljáról és a támogatást nyújtó szervezetekről.

Számszerűsítse a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben nyújtott pénzügyi hozzájárulás becsült összesített összegét az egyes harmadik országokra lebontva, az alábbi táblázathoz tartozó megjegyzésekben részletezett értéktartományok formájában. Ennek az összegnek a kiszámítása szempontjából a következő megfontolások relevánsak:

a)	Vegye figyelembe az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett kategóriákba tartozó azon külföldi pénzügyi hozzájárulásokat, amelyekről az 5.1 és az 5.2. szakaszban tájékoztatást nyújtott.

b)	Ne vegye figyelembe az alábbi 6 és 7 pont szerint kizárt külföldi pénzügyi hozzájárulásokat.

B. Kivételek

A táblázatban nem kell megadnia a következő külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó információkat:

Adók vagy társadalombiztosítási járulékok fizetésének elhalasztása, adóamnesztiák és adószüneti napok, valamint általános hatályú szokásos értékcsökkenési és veszteségelhatárolási szabályok. Ha ezek az intézkedések – például bizonyos ágazatokra, régiókra vagy vállalkozásokra (vállalkozástípusokra) – korlátozódnak, azokat meg kell adni.

A kettős adóztatás elkerülésére irányuló adókedvezmények alkalmazása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló két- vagy többoldalú megállapodások rendelkezéseivel összhangban, valamint a kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyoldalú adókedvezmények alkalmazása a nemzeti jogszabályok alapján, amennyiben azok a két- vagy többoldalú megállapodások rendelkezéseivel azonos logikát és feltételeket követnek.

c)	Áruk/szolgáltatások nyújtása/beszerzése (a pénzügyi szolgáltatások kivételével) piaci feltételek mellett a szokásos üzletmenet keretében, például áruk vagy szolgáltatások versenyeztetésen alapuló, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárást követően történő nyújtása/beszerzése.

d)	az 1 millió EUR egyéni összeg alatti külföldi pénzügyi hozzájárulások.

Ha az irányításszerzés vagy a közös vállalkozás létrehozása befektetési alap révén vagy befektetési alap által vagy azon keresztül ellenőrzött jogi személy révén valósul meg, nem kell figyelembe vennie az ugyanazon befektetési társaság által kezelt egyéb befektetési alapoknak (vagy az ezen egyéb alapok által ellenőrzött portfólióvállalkozásoknak) nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokat, amennyiben ezekben az egyéb alapokban más befektetők rendelkeznek a nyereségre jogosító jogosítványaik alapján mért többséggel, ha bizonyítani tudja az alábbi feltételek együttes teljesülését:

az átvevő szervezetet ellenőrző alapnak az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) vagy azzal egyenértékű, harmadik országbeli jogszabály hatálya alá kell tartoznia a prudenciális, szervezeti és magatartási szabályok tekintetében, beleértve a befektetők védelmét célzó követelményeket; valamint

nincsenek gazdasági és kereskedelmi ügyletek vagy korlátozottak az átvevő szervezetet ellenőrző alap és az ugyanazon befektetési társaság által kezelt más befektetési alapok (és az ezen alapok által ellenőrzött társaságok) között. E tekintetben bizonyítékot kell szolgáltatnia a Bizottságnak bármely olyan gazdasági és kereskedelmi ügyletről, amelyre a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben került sor. A gazdasági és kereskedelmi ügyletek közé tartoznak többek között, de nem kizárólagosan a következők: eszközök értékesítése (beleértve a vállalkozás tulajdonlását is), hitelek, hitelkeretek vagy garanciák.

X fél

Harmadik ország

A pénzügyi hozzájárulás típusa (*1)

A pénzügyi hozzájárulás céljának és a támogatást nyújtó szervezetnek a rövid leírása (*2)

A ország

1. típus

2. típus

3. típus

4. típus

…

Az A által nyújtott összes pénzügyi hozzájárulás becsült összesített összege: […] EUR (*3)

B ország

1. típus

2. típus

3. típus

4. típus

…

A B által nyújtott összes pénzügyi hozzájárulás becsült összesített összege: […] EUR (*3)

C ország

…

Megjegyzés:

kérjük, minden egyes bejelentő félre vonatkozóan külön táblázatot nyújtson be. A harmadik országokat és – amennyiben lehetséges – a hozzájárulások típusait a külföldi pénzügyi hozzájárulás teljes összege alapján kell feltüntetni a legnagyobb összegtől kezdve a legalacsonyabbig.

C. További információk

Az egyes összefonódások értékelése szempontjából releváns külföldi pénzügyi hozzájárulások számos tényezőtől függhetnek, így például az érintett ágazatoktól vagy tevékenységektől, a pénzügyi hozzájárulások típusától vagy az ügy egyéb sajátosságaitól. E sajátosságok fényében a Bizottság további információkat kérhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen információk szükségesek számára az értékeléshez.

(1) HL L 330., 2022.12.23., 1. o.

(2) HL L 177., 2023.7.12., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). Lásd még a versenyjogi vizsgálatokra vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatot: https://ec.europa.eu/competition-policy/index/privacy-policy-competition-investigations_en

(4) Az FS-CO-formanyomtatvány alkalmazásában a vállalati érték a vállalkozás teljes értékét méri, és kiszámítása során figyelembe kell venni a célvállalkozás piaci kapitalizációját, a rövid és hosszú lejáratú adósságot, valamint a célvállalkozás mérlegében szereplő esetleges pénzeszközöket vagy pénzeszköz-egyenértékeseket.

(5) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(6) Az árbevétel kiszámításával kapcsolatban lásd az (EU) 2022/2560 rendelet 22. cikkét.

(7) Az (EU) 2022/2560 rendelet 20. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint ehhez az kell, hogy az összeolvadó vállalkozások közül legalább egy, a megszerzett vállalkozás vagy a közös vállalkozás az Unióban letelepedett legyen. Az „Unióban letelepedett” fogalmát a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni, és magában foglalja egy leányvállalatnak az Unióban történő bejegyzését, valamint az Unióban található állandó üzleti telephelyet (lásd a C-230/14. sz. Weltimmo-ügyben hozott ítélet 29. és 30. pontját, a C-39/13., C-40/13. és C-41/13. sz., SCA Group Holding és társai ügyben hozott ítélet 24., 25., 26. és 27. pontját, valamint a C-196/87. sz. Steymann-ügyben hozott ítélet 16. pontját).

(8) A külföldi pénzügyi hozzájárulás attól a pillanattól tekintendő megadottnak, hogy a kedvezményezett jogosultságot szerez a külföldi pénzügyi hozzájárulásra. A külföldi pénzügyi támogatás tényleges rendelkezésre bocsátása nem szükséges feltétele annak, hogy egy külföldi pénzügyi támogatás az (EU) 2022/2560 rendelet hatálya alá tartozzon.

(9) A kis- és középvállalkozások, azaz a kkv-k fogalommeghatározását a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I. melléklete tartalmazza.

(10) „Earnings before interest, taxes, depreciation and amortisation”, azaz kamatfizetés, adózás, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti eredmény.

(11) Abban az esetben tekintendő úgy, hogy a pénzügyi hozzájárulás előnyt biztosít egy vállalkozás számára, ha a vállalkozás a szokásos piaci feltételek mellett nem jutott volna hozzá ahhoz. Az előny fennállásának értékelési módjára vonatkozó további részletekért lásd az (EU) 2022/2560 rendelet (13) preambulumbekezdését.

(12) Az előnyt egy vagy több vállalkozás vagy iparág számára kell biztosítani. A külföldi támogatás egyedi jellegét jogszabály vagy a rendelkezésre álló tények alapján lehet megállapítani.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(*1) Adja meg a pénzügyi hozzájárulásokat típus szerint csoportosítva: például közvetlen támogatás, hitel/finanszírozási eszköz/visszafizetendő előleg, adókedvezmény, garancia, kockázatitőke-eszköz, sajáttőke-beavatkozás, adósságleírás, a vállalkozás nem gazdasági tevékenységeihez nyújtott hozzájárulások (lásd az (EU) 2022/2560 rendelet (16) preambulumbekezdését) vagy egyéb.

(*2) Az egyes típusokba tartozó pénzügyi hozzájárulás céljának és a támogatást nyújtó szervezetnek az általános leírása. Például „az A termék előállítására és K+F tevékenységekre vonatkozó adómentesség”, „állami tulajdonú bankok X célra nyújtott több hitele”, „több finanszírozási intézkedés állami befektetési ügynökségekkel a működési költségek fedezésére/K+F tevékenységekre”, „X vállalat állami tőkeinjekciója”.

(*3) A következő értéktartományokat alkalmazza: „45–100 millió EUR”, „> 100–500 millió EUR”, „> 500–1 000 millió EUR”, „több mint 1 000 millió EUR”.

II. MELLÉKLET

FS-PP-formanyomtatvány az (EU) 2022/2560 rendelet értelmében a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben kapott pénzügyi hozzájárulások bejelentéséhez

Tartalom

Az FS-PP-formanyomtatvány célja

Fogalommeghatározások és útmutatások az FS-PP-formanyomtatvány alkalmazásában

Az FS-PP-formanyomtatványon kért információk típusai

Észszerű kereteken belül nem elérhető információk

Az ügy Bizottság általi vizsgálatához nem szükséges információk

Bejelentés előtti kapcsolatfelvétel és felmentési kérelmek

A bejelentés vagy nyilatkozat helytállóságára és hiánytalanságára vonatkozó követelmény

Hogyan kell bejelentést tenni?

Titoktartás és személyes adatok

1. SZAKASZ:

A közbeszerzés leírása

2. SZAKASZ:

A bejelentő felekre vonatkozó információk

3. SZAKASZ:

Külföldi pénzügyi hozzájárulások

4. SZAKASZ:

Az indokolatlanul előnyös ajánlat hiányának indokolása

5. SZAKASZ:

Lehetséges pozitív hatások

6. SZAKASZ:

Igazoló dokumentumok

7. SZAKASZ:

Nyilatkozat

8. SZAKASZ:

Tanúsítvány

BEVEZETÉS

1. Az FS-PP-formanyomtatvány célja

(1)

Az FS-PP-formanyomtatvány meghatározza azokat az információkat, amelyeket a bejelentő feleknek meg kell adniuk, amikor bejelentést vagy nyilatkozatot nyújtanak be a Bizottsághoz a külföldi támogatások uniós ellenőrzési rendszerének hatálya alá tartozó, közbeszerzési eljárással összefüggésben kapott külföldi pénzügyi hozzájárulásokról. A külföldi támogatások uniós ellenőrzési rendszerét az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) és a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló eljárásoknak a Bizottság általi lefolytatására vonatkozó részletes szabályokról szóló (EU) 2023/1441 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) (2) határozza meg, amelynek melléklete ez az FS-PP-formanyomtatvány.

2. Fogalommeghatározások és útmutatások az FS-PP-formanyomtatvány alkalmazásában

(2)

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

„bejelentő fél”: az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (5) bekezdésével összhangban a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi gazdasági szereplő, gazdasági szereplőkből álló csoport, fő alvállalkozó és fő beszállító az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően;

„fővállalkozó” a 2014/24/EU (3) és a 2014/25/EU (4) európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vagy „fő koncessziós jogosult” a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében: az a gazdasági szereplő, amely biztosítja a bejelentés vagy nyilatkozat valamennyi bejelentő fél nevében történő benyújtását;

(3)

Eltérő rendelkezés hiányában a „bejelentő fél” kifejezés magában foglalja az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a bejelentő fél valamennyi, üzleti autonómia nélküli leányvállalatát és valamennyi holdingtársaságát.

(4)

A kért pénzügyi adatokat euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

3. Az FS-PP-formanyomtatványon kért információk típusai

(5)

Amennyiben a bejelentő felek legalább egyike az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint 29. cikkének (1) bekezdésével összhangban bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulást kapott, a bejelentő fél vagy felekcsak bejelentést nyújtanak be. A bejelentést egyetlen formanyomtatványon, az alább ismertetett elemek alapján kell benyújtani.

(6)

Ezzel szemben, amennyiben a bejelentő felek egyike sem részesült az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint 29. cikkének (1) bekezdésével összhangban bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásban, a bejelentő felek csak nyilatkozatot nyújtanak be. A nyilatkozatot egyetlen formanyomtatványon, az alább ismertetett elemek alapján kell benyújtani.

(7)

A Bizottság eseti alapon részletesebb tájékoztatást kérhet az 1. táblázatban és a 3. szakaszban feltett kérdésekre adott válaszban feltüntetett pénzügyi hozzájárulások típusairól vagy a bejelentő felek által kapott bármely más külföldi pénzügyi hozzájárulásról. A bejelentő feleknek a bejelentést megelőző három évben nyújtott valamennyi külföldi pénzügyi hozzájárulást minden esetben figyelembe kell venni annak meghatározása során, hogy elérték-e az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti bejelentési határértéket, függetlenül attól, hogy a 3. szakaszban meg kell-e adni bármilyen információt ezekkel kapcsolatban.

(8)

Az FS-PP-formanyomtatványon a következő információkat kell megadni:

A KÜLFÖLDI PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSOK BEJELENTÉSE

i.	A külföldi pénzügyi hozzájárulásoknak az (EU) 2022/2560 rendelet 4. fejezete szerinti bejelentése esetén a 7. szakasz (Nyilatkozat) kivételével általában valamennyi szakaszt és azok megfelelő mezőit ki kell tölteni.

ii.	Az 1. szakasznak tartalmaznia kell a közbeszerzési eljárás összefoglaló leírását.

iii.	A 2. szakasznak tartalmaznia kell a bejelentő félre vagy felekre vonatkozó információkat.

iv.

A 3. szakasznak részletes információkat kell tartalmaznia a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról. Mindenekelőtt a 3. szakasz szerint részletes információkkal kell szolgálni a bejelentő feleknek a bejelentést megelőző három évben nyújtott, 1 millió EUR nagyságú összeget elérő vagy azt meghaladó minden egyes olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásról, amely az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–c) és e) pontjában említett kategóriák bármelyikébe tartozhat. Az egyéb külföldi pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatban az FS-PP-formanyomtatvány előírja a bejelentő felek számára, hogy az 1. táblázatban foglalt útmutatásoknak megfelelően adjanak áttekintést a bejelentő feleknek nyújtott különböző típusú pénzügyi hozzájárulásokról.

v.	A 4. szakasz magyarázattal szolgálhat arra vonatkozóan, hogy az ajánlat miért nem indokolatlanul előnyös.

vi.	Az 5. szakasz adott esetben felsorolhatja és alátámaszthatja a támogatások által az érintett támogatott gazdasági tevékenység alakulására gyakorolt lehetséges pozitív hatásokat, valamint a vonatkozó szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos egyéb pozitív hatásokat.

vii.	A 6. szakasz felsorolja a csatolt igazoló dokumentumokat.

viii.

A 8. szakasznak tartalmaznia kell egy aláírt tanúsítványt arról, hogy a megadott információk megfelelnek a valóságnak, helytállók és hiánytalanok, és a bejelentő felek ismerik a bírságokra vonatkozó rendelkezéseket.

A BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ KÜLFÖLDI PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSOK HIÁNYÁRA VONATKOZÓ NYILATKOZAT:

i.	Ha a bejelentő feleknek az elmúlt három évben nem nyújtottak bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulást, csak az FS-PP-formanyomtatvány 1., 2. és 8. szakaszát, valamint az adott 7. szakaszt kell kitölteni, a fennmaradó szakaszokat pedig üresen kell hagyni.

ii.	Az FS-PP-formanyomtatványon benyújtandó információk egyike sem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy tájékoztatási kérelemben további információkat kérjen.

4. Észszerű kereteken belül nem elérhető információk

(9)

Amennyiben az ezen az FS-PP-formanyomtatványon benyújtandó konkrét információk részben vagy egészben nem állnak a bejelentő felek rendelkezésére észszerű kereteken belül, a bejelentő felek kérhetik a Bizottságot, hogy tekintsen el a vonatkozó információk benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy az FS-PP-formanyomtatványban szereplő, az adott információval kapcsolatos bármely egyéb követelménytől. A kérelmet a bevezetés (13)–(15) preambulumbekezdésében meghatározott útmutatásoknak megfelelően kell benyújtani.

5. Az ügy Bizottság általi vizsgálatához nem szükséges információk

(10)

A végrehajtási rendelet 5. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság eltekinthet egyes meghatározott információknak és ezen belül dokumentumoknak a bejelentésben való benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy az FS-PP-formanyomtatványban található, ezen információhoz kapcsolódó bármely más követelménytől, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az adott kötelezettség vagy követelmény teljesítése nem szükséges számára az ügy kivizsgálásához.

(11)

A bejelentő felek kérhetik a Bizottságot, hogy tekintsen el a vonatkozó információk benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy az FS-PP-formanyomtatványban szereplő, a szóban forgó információkra vonatkozó bármely más követelménytől. Az erre irányuló kérelmet az ezen FS-PP-formanyomtatvány bevezetésének (13)–(15) preambulumbekezdésében meghatározott, a felmentési kérelmekre vonatkozó útmutatásoknak megfelelően kell benyújtani.

6. Bejelentés előtti kapcsolatfelvétel és felmentési kérelmek

(12)

A Bizottság arra ösztönzi a bejelentő feleket, hogy kellő idővel a bejelentés előtt vegyenek részt a bejelentést megelőző megbeszéléseken, lehetőleg az FS-PP-formanyomtatvány tervezete alapján. A bejelentés előtti kapcsolatfelvétel a Bizottság által a bejelentő felek számára nyújtott, önkéntesen igénybe vehető szolgáltatás, amely a közzétett közbeszerzés összefüggésében a külföldi támogatások előzetes felülvizsgálatának előkészítését szolgálja. A bejelentés előtti kapcsolatfelvétel, jóllehet nem kötelező, hasznos lehet mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára, egyrészt mert a kapcsolatfelvétel során többek között megállapítható a bejelentésben benyújtandó információk pontos mennyisége, különösen a 3. szakaszban és az 1. táblázatban megadandó információk tekintetében, másrészt a bejelentés teljességének biztosítása érdekében. Ezenkívül a bejelentés előtti kapcsolatfelvétel jelentősen csökkentheti a benyújtandó információk mennyiségét. Egynél több bejelentő fél (mint egyetlen gazdasági szereplő) vagy a bejelentő felek csoportja (ugyanazon konzorcium tagjai) esetében, amikor mindegyik bejelentő fél vagy csoport eltérő ajánlatot kíván benyújtani ugyanazon közbeszerzési eljárásban, a bejelentést megelőző megbeszéléseket minden egyes bejelentő féllel vagy azok csoportjaival külön-külön és teljes titoktartás mellett kell lefolytatni annak érdekében, hogy a szóban forgó közbeszerzési eljárás során biztosítsák a tisztességes versenyt.

(13)

b)	A bejelentő felek megfelelően megindokolják, hogy a szóban forgó információ miért nem szükséges az ügy vizsgálatához.

(14)

(15)

Az, hogy a Bizottság adott esetben elfogadta azt, hogy az ezen az FS-PP-formanyomtatványon kért bizonyos információk elhagyhatók a bejelentés során, semmilyen módon nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a szóban forgó információkat az eljárás során bármikor bekérje, különösen az (EU) 2022/2560 rendelet 13. cikke szerinti információkérés keretében.

7. A bejelentés vagy nyilatkozat helytállóságára és hiánytalanságára vonatkozó követelmény

(16)

Külföldi pénzügyi hozzájárulások bejelentése esetén kötelező megadni az 1–3., a 6. és a 8. szakaszban kért információkat, így ez a hiánytalan bejelentés feltétele. Minden kért információt meg kell adni az FS-PP-formanyomtatvány megfelelő szakaszában, és ezeknek az információknak helytállóaknakés hiánytalanoknak kell lenniük.

(17)

Abban az esetben, ha nyilatkoznak arról, hogy nem érkezett bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulás, az 1., 2., 7. és 8. szakaszban kért információkat kell benyújtani, így ez a hiánytalan nyilatkozat egyik feltétele. Minden kért információt meg kell adni az FS-PP-formanyomtatvány megfelelő szakaszában, és ezeknek az információknak helytállóaknak és hiánytalanoknak kell lenniük.

(18)

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy:

Az (EU) 2022/2560 rendelet 30. cikke (2) és (6) bekezdésében meghatározott 20 munkanapos időszak a hiánytalan bejelentés kézhezvételét követő munkanapon kezdődik. Ennek célja, hogy a Bizottság számára biztosítsa a bejelentett külföldi pénzügyi hozzájárulások kiértékelhetőségét az (EU) 2022/2560 rendelet által megszabott szigorú határidőkön belül.

b)	A bejelentő feleknek a bejelentésük elkészítése során ellenőrizniük kell, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsátott, a kapcsolattartáshoz szükséges nevek és telefonszámok – különösen az e-mail-címek – pontosak, az ügyre vonatkozóak és az aktuális helyzetnek megfelelők-e.

A nyilatkozat csak akkor nyújtható be, ha valamennyi bejelentő fél nyilatkozik arról, hogy az elmúlt három évben nem kapott bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulást. Amennyiben a bejelentő felek közül legalább az egyik bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulást kapott, a beadványt e végrehajtási rendelet alkalmazásában bejelentésnek kell tekinteni.

A bejelentő felek kért elérhetőségeit a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága (DG GROW) által a főigazgatóság honlapján (6) előírt formátumban kell megadni. A szabályszerű felülvizsgálat lefolytatása érdekében elengedhetetlen, hogy a kapcsolattartáshoz szükséges információk pontosak legyenek. E célból a megadott e-mail-címeket nem ajánlatos személyre szabni és konkrét kapcsolattartó személyekhez rendelni, hanem az értesítésért felelős csoport funkcionális vállalati postafiókjait kívánatos használni. A Bizottság a nem megfelelő elérhetőségi adatok alapján hiányosnak nyilváníthatja a bejelentést.

e)	A 6. szakasz szerinti igazoló dokumentumokat a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW) által a honlapján előírt formátum szerinti összefoglaló táblázattal együtt kell benyújtani.

f)	A végrehajtási rendelet 7. cikkének (4) bekezdésével összhangban a bejelentésben szereplő vagy azzal együtt benyújtott valótlan vagy megtévesztő információk esetén a bejelentés hiányosnak minősül a bejelentés hatálybalépése napjának meghatározása szempontjából.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (4) bekezdése szerint, amennyiben az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést kísérő bejelentés annak ellenére hiányos, hogy a Bizottság kérte a kiegészítését, a Bizottságnak határozatot kell elfogadnia, amelyben felkéri az ajánlatkérő szervet vagy a közszolgáltató ajánlatkérőt, hogy fogadjon el az ilyen érvénytelen ajánlat vagy részvételi jelentkezés elutasításáról szóló határozatot.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 33. cikkének (2) bekezdése szerint az az érintett gazdasági szereplő, amely szándékosan vagy gondatlanságból valótlan vagy megtévesztő információt szolgáltat, teljes árbevételének legfeljebb 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújtható. Emellett az (EU) 2022/2560 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Bizottság visszavonhatja határozatát, amennyiben az hiányos, valótlan vagy megtévesztő információkon alapult.

8. Hogyan kell bejelentést tenni?

(19)

A bejelentéseket az Unió hivatalos nyelveinek valamelyikén kell benyújtani. A bejelentő felek nevét az eredeti nyelvükön is be kell nyújtani. Az ebben az FS-PP-formanyomtatványban kért információkat a formanyomtatvány szakaszainak és alszakaszainak kitöltésével kell megadni, és adott esetben csatolni kell az igazoló dokumentumokat. A bejelentésnek tartalmaznia kell a 8. szakaszban található tanúsítványt. Amennyiben két különböző szakaszban megadott információk részben (vagy teljes egészében) átfedik egymást, kereszthivatkozásokat lehet használni.

(20)

A bejelentést minden egyes bejelentő fél részéről a fél képviseletére jogilag meghatalmazott személynek vagy a bejelentő fél vagy felek egy vagy több meghatalmazott képviselőjének kell aláírnia. A megfelelő meghatalmazásokat (vagy a képviseleti meghatalmazást tanúsító dokumentumot) csatolni kell a bejelentéshez. A bejelentésre vonatkozó műszaki előírások és útmutatások megtalálhatók a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságának honlapján.

(21)

A bejelentő feleket felkérjük, hogy az FS-PP-formanyomtatvány 3. szakaszának kitöltése során mérlegeljék, hogy az egyértelműség érdekében az ebben szakaszban feltüntetendő információkat szám szerinti sorrendben vagy az egyes külföldi pénzügyi hozzájárulások (vagy azok csoportjai) szerint csoportosítva célszerű-e megadni.

(22)

(23)

9. Titoktartás és személyes adatok

(24)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 339. cikke és az (EU) 2022/2560 rendelet 43. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság, tisztviselői és egyéb alkalmazottai nem hozhatnak nyilvánosságra a rendelet alkalmazása során szerzett, a szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információkat. Ezt az elvet a bejelentő felek között is alkalmazni kell a bizalmas információk védelmére.

(25)

Amennyiben a bejelentő felek véleménye szerint az érdekeik sérülnének, ha bármely benyújtandó információt nyilvánosságra hoznának, vagy az egyéb módon más felek – beleértve azokat a más gazdasági szereplőket, akikkel közösen nyújtják be a bejelentést, valamint az érintett ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt – tudomására jutna, akkor ezeket az információkat külön nyújtják be az érintett ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek, minden oldalon egyértelműen feltüntetve a „Confidential” (bizalmas) megjelölést. E célból külön titkosított dokumentumarchívumot lehet benyújtani, és a kulcsot külön kell a Bizottság rendelkezésére bocsátani. A bejelentő feleknek továbbá meg kell indokolniuk, hogy ezek az információk miért nem fedhetők fel vagy hozhatók nyilvánosságra.

(26)

Azokban az esetekben, amikor a bejelentést több bejelentő fél együttesen teszi meg, az üzleti titkok külön borítékban nyújthatók be, és a bejelentésben mellékletként lehet hivatkozni rájuk. A bejelentést abban az esetben lehet hiánytalannak tekinteni, ha bejelentés az összes ilyen mellékletet tartalmazza.

(27)

Az ebben a bejelentésben vagy ezzel a bejelentéssel megadott személyes adatok kezelése az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően történik.

1. SZAKASZ

A közbeszerzés leírása

1.1.

Adja meg az ezen eljárás keretében közzétett pályázati felhívásnak a Tenders Electronic Dailyn (TED) vagy bármely más platformon szereplő linkjét, valamint a közbeszerzési eljárás összefoglalóját

1.2.

Amennyiben a bejelentő felek az egységes európai közbeszerzési dokumentumot használják, a közbeszerzési eljárás összefoglalójának benyújtására vonatkozó kötelezettséget az (EU) 2016/7 bizottsági végrehajtási rendelet (8) 2. melléklete I. részének kitöltésével kell teljesíteni.

1.3.

Amennyiben a bejelentő felek az egységes európai közbeszerzési dokumentum révén nyújtják be információikat, az FS-PP-formanyomtatvány 1. szakaszát a Bizottság által biztosított digitális szolgáltatás használatával közvetlenül kell importálni az egységes európai közbeszerzési dokumentumból az FS-PP-formanyomtatványba. Ilyen szolgáltatás hiányában az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek továbbítania kell a Bizottságnak a bejelentést az egységes európai közbeszerzési dokumentum 2. melléklete kitöltött I. részével együtt.

1.4.

Amennyiben a bejelentő felek nem az egységes európai közbeszerzési dokumentum révén nyújtják be az információkat, ezt a szakaszt az egységes európai közbeszerzési dokumentum 2. mellékletének I. részében előírt információkkal kell kitölteni.

1.5.

Amennyiben a bejelentő felek csak részben nyújtják be információikat az egységes európai közbeszerzési dokumentum révén, az egységes európai közbeszerzési dokumentum 2. mellékletének I. részében szereplő hiányzó elemeket ebben a szakaszban kell megadni.

2. SZAKASZ

A bejelentő felekre vonatkozó információk

2.1.

Amennyiben a bejelentő felek az egységes európai közbeszerzési dokumentumot használják, a bejelentő felekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványának meghatározásáról szóló, (EU) 2016/7 végrehajtási rendelet 2. melléklete II. részének benyújtásával teljesíthető. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumot az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben részt vevő valamennyi gazdasági szereplőre, valamint a kiválasztási kritériumok teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozókra vonatkozóan ki kell tölteni. Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (5) bekezdése értelmében a „fő alvállalkozónak” nem minősülő alvállalkozóknak nem kell kitölteniük a formanyomtatvány ezen szakaszát. Azoknak az alvállalkozóknak, amelyek az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (5) bekezdése értelmében „fő alvállalkozóknak” minősülnek, de kapacitásukat nem veszik igénybe, a 2014/24/EU irányelv 63. cikkével vagy a 2014/25/EU irányelv 79. cikkével összhangban, manuálisan kell kitölteniük ezt a szakaszt.

2.2.

Amennyiben a bejelentő felek az egységes európai közbeszerzési dokumentum révén nyújtják be információikat, az FS-PP-formanyomtatvány ezen szakaszát a Bizottság által biztosított digitális szolgáltatás használatával közvetlenül kell importálni az egységes európai közbeszerzési dokumentumból az FS-PP-formanyomtatványba. Ilyen szolgáltatás hiányában az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek továbbítania kell a Bizottságnak ezt a bejelentést a benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentum 2. melléklete kitöltött II. részével együtt.

2.3.

Amennyiben a bejelentő felek nem az egységes európai közbeszerzési dokumentum révén nyújtják be az információkat, ezt a szakaszt az egységes európai közbeszerzési dokumentum 2. mellékletének II. részében előírt információkkal kell kitölteni.

2.4.

Amennyiben a bejelentő felek csak részben nyújtják be információikat az egységes európai közbeszerzési dokumentum révén, az egységes európai közbeszerzési dokumentum 2. mellékletének II. részében szereplő hiányzó elemeket ebben a szakaszban kell megadni.

2.5.

Kérjük, adja meg a kommunikációra szolgáló, az EU Login fiókhoz használt e-mail-címét vagy egyedi azonosítóját.

3. SZAKASZ

Külföldi pénzügyi hozzájárulások

3.1.

Annak értékelése, hogy a közbeszerzési eljárás során fennáll-e külföldi támogatások által okozott torzulás, a torzulásra utaló jelek (9), valamint annak értékelésével történik, hogy az ajánlat indokolatlan előnyt biztosít-e az érintett építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében (10). E szakaszban a bejelentő felek csak az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdése a)–c) és e) pontjának hatálya alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásokat jelentsék be, amelyek a belső piacot a legnagyobb valószínűséggel torzítók közé tartoznak. Az itt felsorolt kategóriákba nem tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásokat illetően lásd e szakasz 3.3. pontját és az 1. táblázatot. Az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 28. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határértékeket elérő olyan közbeszerzési eljárások esetében, amelyekkel összefüggésben a bejelentő felek a bejelentést megelőző három évben az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásban részesültek, kérjük, jelezze, hogy a bejelentést megelőző három évben az egyes bejelentő felek részesültek-e egyénileg (11) olyan bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásban, amely eléri vagy meghaladja az 1 millió EUR nagyságú összeget, és az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–c) és e) pontjában említett kategóriák valamelyikébe tartozik:

3.1.1.

Annak megállapítása érdekében, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nyújtottak-e külföldi pénzügyi hozzájárulást, kérjük, jelezze, hogy a bejelentést megelőző három évben bármikor teljesült-e az alábbi feltételek bármelyike:

3.1.1.1.

A bejelentő fél korlátolt felelősségű társaság, amely jegyzett részvénytőkéjének több mint a fele elveszett a kumulált hiány miatt?

☐

igen

☐

nem

3.1.1.2.

A bejelentő fél olyan társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében, és a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele elveszett a kumulált hiány miatt?

☐

igen

☐

nem

3.1.1.3.

A bejelentő fél ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy teljesíti a hazai jog azon feltételeit, amelyek alapján ellene hitelezői kérésére kollektív fizetésképtelenségi eljárás indítható?

☐

igen

☐

nem

3.1.1.4.

Olyan bejelentő fél esetében, amely nem kkv (12):

3.1.1.4.1.

A bejelentő fél könyv szerinti adósság/saját tőke aránya az elmúlt két évben 7,5-nél magasabb volt?

valamint

3.1.1.4.2.

A bejelentő fél EBITDA-val számolt kamatfedezeti rátája (13) az elmúlt két évben nem érte el az 1,0 értéket?

☐

igen

☐

nem

3.1.1.5.

Amennyiben az 3.1.1.1–3.1.1.4. szakaszban szereplő kérdések bármelyikére adott válasz a bejelentő felek bármelyike tekintetében „igen”, jelezze, hogy azon időszakban, amikor a vállalkozás nehéz helyzetben volt, részesült-e olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásban, amely hozzájárulhatott hosszú távú életképességének helyreállításához (beleértve az életképesség helyreállításának elősegítésére kialakított bármiféle ideiglenes likviditási támogatást) vagy ahhoz, hogy a szerkezetátalakítási vagy rendezett felszámolási terv kidolgozásához szükséges rövid időszak alatt talpon maradjon ez a fél.

Bejelentő fél vagy felek

☐

igen

☐

nem

3.1.1.6.

Amennyiben a 3.1.1.1–3.1.1.4. szakaszban szereplő kérdések bármelyikére adott válasz a bejelentő felek bármelyike tekintetében „igen”, jelezze, hogy van-e olyan szerkezetátalakítási terv, amely képes biztosítani e fél hosszú távú életképességét, és hogy ez a szerkezetátalakítási terv tartalmazza-e a bejelentő fél jelentős saját hozzájárulását, és részletezze a tervet.

3.1.1.7.

Ha a 3.1.1.1–3.1.1.4. szakaszban szereplő kérdések bármelyikére adott válasz „igen”, kérjük, támassza alá a választ, és a válaszban hivatkozzon a mellékletekben benyújtandó bizonyítékokra vagy igazoló dokumentumokra (ilyen dokumentumok lehetnek többek között a bejelentő fél legutóbbi eredménykimutatásai mérlegekkel, a társasággal szemben kollektív fizetésképtelenségi eljárást megindító bírósági határozat, vagy annak bizonyítéka, hogy teljesülnek a hitelezők kérésére a fizetésképtelenségi eljárás alá vonás feltételei a nemzeti társasági jog szerint stb.).

3.1.2.

☐

igen

☐

nem

3.1.3.

Az olyan exportfinanszírozási intézkedés, amely nem áll összhangban a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodással (az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja).

☐

igen

☐

nem

3.1.4.

Az olyan külföldi pénzügyi hozzájárulás, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy indokolatlanul kedvező ajánlatot nyújtson be, amelynek alapján az adott szerződést a vállalkozásnak ítélhetnének oda (az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontja).

☐

igen

☐

nem

3.2.

Adja meg az alábbi információkat és csatoljon igazoló dokumentumokat minden olyan, a bejelentő feleknek a bejelentést megelőző három évben nyújtott,1 millió EUR nagyságú összeget elérő vagy azt meghaladó külföldi pénzügyi hozzájárulásról, amelyek az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–c) és e) pontjában említett kategóriák valamelyikébe tartozhatnak.

3.2.1.

A pénzügyi hozzájárulás formája (például kölcsön, adómentesség, tőkeinjekció, adóügyi ösztönző, természetbeni hozzájárulás stb.).

3.2.2.

A pénzügyi hozzájárulást nyújtó harmadik ország. Nevezze meg a hozzájárulást nyújtó hatóságot vagy szervezetet is.

3.2.3.

Az egyes pénzügyi hozzájárulások összege.

3.2.4.

A félnek nyújtott hozzájárulás célja és gazdasági logikája.

3.2.5.

A pénzügyi hozzájáruláshoz és annak felhasználásához kapcsolódó esetleges feltételek.

3.2.6.

Mutassa be e pénzügyi hozzájárulások főbb elemeit és jellemzőit (például hitel esetében a kamatlábakat és a futamidőt).

3.2.7.

Fejtse ki, hogy a hozzájárulás az (EU) 2022/2560 rendelet 3. cikke értelmében előnyhöz juttatja-e azt a vállalkozást, amely a külföldi pénzügyi hozzájárulást kapta. Kérjük, fejtse ki, miért, hivatkozva a 6. szakaszban benyújtott igazoló dokumentumokra.

3.2.8.

Fejtse ki, hogy az (EU) 2022/2560 rendelet 3. cikke értelmében a pénzügyi hozzájárulás jogilag vagy ténylegesen bizonyos vállalkozásokra vagy iparágakra korlátozódik-e (14). Kérjük, fejtse ki, miért, hivatkozva a 6. szakaszban benyújtott igazoló dokumentumokra.

3.2.9.

Fejtse ki, hogy a külföldi pénzügyi hozzájárulást kizárólag a szóban forgó közbeszerzéshez kapcsolódó működési költségek (15) fedezésére nyújtották-e.

3.3.

Adjon áttekintést a bejelentő feleknek a bejelentést megelőző három évben nyújtott, 1 millió EUR nagyságú összeget elérő vagy azt meghaladó olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, amelyek nem tartoznak az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett kategóriák egyikébe sem, az 1. táblázatban szereplő mintának és útmutatásoknak megfelelően.

4. SZAKASZ

Az indokolatlanul előnyös ajánlat hiányának indokolása

4.1.

Az olyan külföldi pénzügyi hozzájárulás esetében, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be, amelynek alapján az adott szerződést a vállalkozásnak ítélhetnének oda (az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének e) pontja), vannak-e olyan elemek, amelyekre hivatkozva bizonyítható, hogy az ajánlat nem indokolatlanul előnyös közvetve vagy közvetlenül a kapott pénzügyi hozzájárulás(ok) miatt, beleértve a 2014/24/EU irányelv 69. cikkének (2) bekezdésében vagy a 2014/25/EU irányelv 84. cikkének (2) bekezdésében említett elemeket?

4.2.

Ezek az elemek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

4.2.1.

a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága;

4.2.2.

a választott műszaki megoldások, vagy az ajánlattevő számára a termékek szállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz vagy az építési beruházás kivitelezéséhez rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

4.2.3.

az ajánlattevő által kínált építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

4.2.4.

a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények betartása;

4.2.5.

az alvállalkozásra vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés.

5. SZAKASZ

Lehetséges pozitív hatások

5.1.

Adott esetben sorolja fel és támassza alá az érintett támogatott gazdasági tevékenység belső piaci alakulására gyakorolt lehetséges pozitív hatásokat. Kérjük, sorolja fel és támassza alá a külföldi támogatások egyéb pozitív hatásait is, például a vonatkozó – különösen uniós – szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos szélesebb körű pozitív hatásokat, és adja meg, hogy ezek a hatások mikor és hol következnek be, illetve várhatók. Kérjük, ismertesse az egyes pozitív hatásokat.

6. SZAKASZ

Igazoló dokumentumok

Kérjük, hogy minden egyes bejelentő fél esetében adja meg a következőket:

6.1.	A 3.1. szakasz értelmében az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–c) és e) pontjában említett kategóriák bármelyikébe tartozó pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatos valamennyi hivatalos igazoló dokumentum másolata.

6.2.

Az igazgatóság, az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság bármely tagja által vagy részére készített, illetve a rendelkezésükre bocsátott következő dokumentumok másolata: az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–c) és e) pontjában említett kategóriák bármelyikébe tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulások célját, felhasználását és gazdasági indokoltságát megvitató elemzések, jelentések, tanulmányok, felmérések, prezentációk és bármely hasonló dokumentum. Nyújtsa be a külföldi pénzügyi hozzájárulást nyújtó jogalany által vagy részére készített, illetve a rendelkezésére bocsátott ugyanezen dokumentumokat, amennyiben a rendelkezésére állnak vagy nyilvánosan elérhetők.

6.3.	A bejelentő felek legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak vagy jelentéseinek internetes elérhetősége vagy ennek hiányában a legutolsó éves pénzügyi beszámolók és jelentések másolata.

6.4.

Amennyiben a bejelentő felek e formanyomtatvány 4. szakaszának kitöltésével megindokolják az ajánlatból származó indokolatlanul előny hiányát, a bejelentést megelőző három évre vonatkozó dokumentációt is be kell nyújtaniuk, alátámasztva a benyújtott elemeket. Az ilyen dokumentáció adott esetben a következőket tartalmazhatja:

a.	a felülvizsgált időszakra vonatkozó adóbevallások, beleértve a társasági adóbevallások és héabevallások másolatát;

b.	a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó döntés alapjául szolgáló üzleti tervek és piackutatás.

7. SZAKASZ

Nyilatkozat

7.1.

A bevezetés (6) preambulumbekezdésével összhangban az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 28. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határértékeket elérő olyan közbeszerzési eljárások esetén, amelyek vonatkozásában a bejelentő fél az elmúlt három évben nem kapott az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulást, e formanyomtatvány 1., 2. és 8. szakaszát, valamint ezt a szakaszt a következő nyilatkozattal együtt kell kitölteni:

„ A bejelentő felek egyike sem részesült az (EU) 2022/2560 rendelet 4. fejezete alapján bejelentendő külföldi pénzügyi hozzájárulásban. ”

7.2.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettségnek megfelelően a bejelentő feleknek fel kell sorolniuk valamennyi külföldi pénzügyi hozzájárulást, amelyben részesültek. E kötelezettség a nyilatkozatot megelőző három évben kapott, az (EU) 2022/2560 rendelet 28. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében bejelentési kötelezettség alá nem tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozik.

7.3.

Mindazonáltal a nyilatkozatot megelőző három évben kapott, 1 millió EUR alatti értékű, azonban a 7.4. szakaszban megjelölt értéket meghaladó, bejelentési kötelezettség alá nem tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulások összesítetten a nyilatkozatba foglalhatók értékük feltüntetése nélkül, a 2. táblázat felhasználásával. A Bizottság kérésére az ilyen külföldi pénzügyi hozzájárulásokról külön-külön be kell számolni.

7.4.

Az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban a nyilatkozatban nem kell beszámolni azokról a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, amelyek teljes összege a nyilatkozatot megelőző három egymást követő évben harmadik országonként alacsonyabb, mint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet (16) 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott csekély összegű támogatás összege.

8. SZAKASZ

Tanúsítvány

8.1.

A bejelentésnek a következő tanúsítvánnyal kell zárulnia, amelyet az összes bejelentő félnek alá kell írnia:

8.2.

„A bejelentő fél vagy felek megerősítik, hogy az e bejelentésben vagy nyilatkozatban szolgáltatott információk a legjobb tudomásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállók és hiánytalanok, az FS-PP-formanyomtatványban kért dokumentumok eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, valamennyi becslést becsült adatként megjelöltek, és azok az alapul szolgáló tények lehető legjobb becslésén alapulnak, valamint minden véleményt őszintén nyilvánítottak ki.

8.3.	Alulírottak ismerik az (EU) 2022/2560 rendelet pénzbírságokra és időszakos kényszerítő bírságokra vonatkozó 33. cikkének rendelkezéseit.”

Dátum:

[1. aláíró]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail:

[elektronikus aláírás/aláírás]

[2. aláíró – adott esetben annyiszor ismételve, ahány bejelentő fél van]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail:

[elektronikus aláírás/aláírás]

1. táblázat

Útmutatások az 5. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett kategóriák egyikébe sem tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó tájékoztatás nyújtásáról (3.3. szakasz)

E táblázat segítségével kell áttekintést nyújtani a bejelentő feleknek a bejelentést megelőző három évben egyes harmadik országok által nyújtott, 1 millió EUR nagyságú összeget elérő vagy azt meghaladó olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, amelyek nem tartoznak az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett kategóriák egyikébe sem, az alábbi mintának és útmutatásoknak megfelelően. Az A. pont részletezi, hogy milyen információkat kell feltüntetni a táblázatban, a B. pont pedig azt, hogy milyen információkat nem kell feltüntetni a táblázatban.

A. A táblázatban feltüntetendő információk

Csak azokat az országokat tüntesse fel, amelyek esetében a bejelentést megelőző három évben országonként nyújtott összes pénzügyi hozzájárulás becsült összesített összege (az 5) pont szerint számítva) legalább 4 millió EUR.

A pénzügyi hozzájárulás minden egyes típusa esetében adjon rövid leírást a pénzügyi hozzájárulások céljáról és a támogatást nyújtó szervezetekről.

Számszerűsítse a bejelentést megelőző három évben nyújtott pénzügyi hozzájárulás becsült összesített összegét az egyes harmadik országokra lebontva, az alábbi táblázathoz tartozó megjegyzésekben részletezett értéktartományok formájában. Ennek az összegnek a kiszámítása szempontjából a következő megfontolások relevánsak:

a)	Vegye figyelembe az (EU) 2022/2560 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett kategóriákba tartozó azon külföldi pénzügyi hozzájárulásokat, amelyekről a 3.1 és a 3.2. szakaszban tájékoztatást nyújtott.

b)	Ne vegye figyelembe az alábbi 6 és 7 pont szerint kizárt külföldi pénzügyi hozzájárulásokat.

B. Kivételek

A táblázatban nem kell leírást megadni a következő külföldi pénzügyi hozzájárulásokról:

adók és/vagy társadalombiztosítási járulékok fizetésének elhalasztása, adóamnesztiák és adószüneti napok, valamint általános hatályú szokásos értékcsökkenési és veszteségelhatárolási szabályok. Ha ezek az intézkedések – például bizonyos ágazatokra, régiókra vagy vállalkozásokra (vállalkozástípusokra) – korlátozódnak, azokat meg kell adni.

c)	Áruk/szolgáltatások nyújtása/beszerzése (a pénzügyi szolgáltatások kivételével) piaci feltételek mellett a szokásos üzletmenet keretében, például áruk vagy szolgáltatások versenyeztetésen alapuló, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárást követően történő nyújtása/beszerzése.

az 1 millió EUR egyéni összeg alatti külföldi pénzügyi hozzájárulások.

Harmadik ország

A pénzügyi hozzájárulás típusa (*1)

A pénzügyi hozzájárulás céljának és a támogatást nyújtó szervezetnek a rövid leírása (*2)

A ország

1. típus

2. típus

3. típus

4. típus

…

Az A által nyújtott összes becsült pénzügyi hozzájárulás: […] EUR (*3)

B ország

1. típus

2. típus

3. típus

4. típus

…

A B által nyújtott összes becsült pénzügyi hozzájárulás: […] EUR (*3)

C ország

…

Megjegyzés:

C. További információk

Az egyes közbeszerzések értékelése szempontjából releváns külföldi pénzügyi hozzájárulások számos tényezőtől függhetnek, így például az érintett ágazatoktól vagy tevékenységektől, a pénzügyi hozzájárulások típusától vagy az ügy egyéb sajátosságaitól. E sajátosságok fényében a Bizottság további információkat kérhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen információk szükségesek számára az értékeléshez.

2. táblázat

Az 1 millió EUR alatti értékű, azonban a 7.4. szakaszban megjelölt értéket meghaladó külföldi pénzügyi hozzájárulásokról való beszámoláshoz

Harmadik ország	A pénzügyi hozzájárulások rövid leírása
A ország
B ország
C ország
…

(1) HL L 330., 2022.12.23., 1. o.

(2) HL L 177., 2023.7.12. , 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(6) Lásd: https://single-market-economy.ec.europa.eu/single-market/public-procurement/foreign-subsidies-regulation, és kövesse az ott megadott útmutatásokat.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). Lásd még a versenyjogi vizsgálatokra vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatot: https://ec.europa.eu/competition-policy/index/privacy-policy-competition-investigations_en

(8) A Bizottság (EU) 2016/7 végrehajtási rendelete (2016. január 5.) az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványának meghatározásáról (HL L 3., 2016.1.6., 16. o.).

(9) Az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikke.

(10) Az (EU) 2022/2560 rendelet 27. cikke.

(11) A pénzügyi hozzájárulás attól a pillanattól tekintendő megadottnak, hogy a kedvezményezett jogosultságot szerez a pénzügyi hozzájárulásra. A pénzügyi hozzájárulás tényleges rendelkezésre bocsátása nem szükséges feltétele annak, hogy a pénzügyi hozzájárulás az (EU) 2022/2560 rendelet hatálya alá tartozzon.

(12) A kis- és középvállalkozások, azaz a kkv-k fogalommeghatározását a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I. melléklete tartalmazza.

(13) „Earnings before interest, taxes, depreciation and amortisation”, azaz kamatfizetés, adózás, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti eredmény. Ez az arány EBITDA/kamatfizetések arányaként kerül kiszámításra.

(14) Az előnyt egy vagy több vállalkozás vagy iparág számára kell biztosítani. A külföldi támogatás egyedi jellegét jogszabály vagy a rendelkezésre álló tények alapján lehet megállapítani.

(15) Például személyzeti költségek, anyagköltségek, energia, karbantartás, bérleti díj, adminisztráció.

(16) A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(*3) A következő értéktartományokat alkalmazza: „45-100 millió EUR”, „> 100-500 millió EUR”, „> 500-1 000 millió EUR”, „több mint 1 000 millió EUR”.

2023.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/45

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1442 RENDELETE

(2023. július 11.)

az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló 10/2011/EU rendelet I. mellékletének az anyagokra vonatkozó engedélyek módosítása és új anyagok felvétele tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a), d), e), h) és i) pontjára, 11.cikkének (3) bekezdésére és 12. cikkének (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 10/2011/EU bizottsági rendelet (2) konkrét szabályokat állapít meg az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak vonatkozásában. A 10/2011/EU rendelet I. melléklete megállapít egy uniós jegyzéket azokról az engedélyezett anyagokról, amelyek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező műanyag tárgyak előállítása során szándékosan felhasználhatók.

(2)

A 10/2011/EU rendelet legutóbbi módosítása óta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) további tudományos szakvéleményeket tett közzé az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban (a továbbiakban: FCM-ek) felhasználható új anyagokról, továbbá a már engedélyezett anyagok felhasználási módjairól. Emellett az említett rendelet alkalmazásával kapcsolatban bizonyos kétértelműségek is felmerültek. Azt biztosítandó, hogy a 10/2011/EU rendelet tekintettel legyen a tudományos és technikai fejlődésre, és a Hatóság legfrissebb megállapításait tükrözze, és hogy a helyes alkalmazást övező kétségek maradéktalanul eloszlathatók legyenek, a rendeletet módosítani és helyesbíteni kell.

(3)

A „faliszt és -szálak, kezeletlen” elnevezésű anyag (FCM-szám: 96, „fa”) élelmiszerrel érintkező műanyagokban adalékanyagként történő felhasználás esetén jelenleg engedéllyel rendelkezik az élelmiszerügyi tudományos bizottság értékelése alapján, amely arra a következtetésre jutott, hogy a faliszt és a faszálak inert anyagnak minősülnek. 2019. novemberi véleményében (3) azonban a Hatóság nem tudta megerősíteni e következtetés indokait. A Hatóság kijelentette, hogy önmagában a fa nem tekinthető inert anyagnak, mivel számos kis molekulasúlyú anyagot tartalmaz. A vélemény továbbá nem állapít meg olyan feltételeket, amelyek mellett a faanyagok műanyagokban való felhasználása biztonságosnak tekinthető lenne, és megjegyzi, hogy a növényi anyagok összetételében mutatkozó kémiai különbségek miatt az ezen anyagokból kioldódó anyagok biztonságosságát eseti alapon kell értékelni, a fajokon kívül az eredetet, a feldolgozást, a gazdapolimerrel való kompatibilitás elérése céljából történő kezelést és az élelmiszerbe kioldódó kis molekulasúlyú alkotóelemek értékelését figyelembe véve. Mivel a fára vonatkozó jelenlegi engedély nem veszi figyelembe az említett szempontokat, és így nem képes kellőképpen indokolni a fa műanyagban való biztonságos felhasználását, és a Hatóság nem írt elő olyan egyéb korlátozásokat, amelyek ennek ellenére biztosítanák a szóban forgó anyag műanyagban való biztonságos felhasználását, az engedélyt vissza kell vonni.

(4)

A Bizottság kérésére a Hatóság 2020. április 29-én tudományos szakvéleményt (4) fogadott el a 10/2011/EU rendelet I. mellékletében felsorolt azon 451 anyag felülvizsgálatára vonatkozóan, amelyek tekintetében nem határoztak meg az említett rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti specifikus kioldódási határértéket (SKH). A Hatóság úgy ítélte meg, hogy ezen anyagok közül 284-et újra kell értékelni annak meghatározása érdekében, hogy szükség van-e specifikus kioldódási határértékre, és az anyagokat három prioritási csoportba sorolta. A „kiemelt prioritású” csoportba három anyag került. E három anyag egyikéről, a sztirolról (FCM-szám: 193) ismert, hogy széles körben használják, és jelenleg már zajlik az újraértékelése, míg a laurinsav, vinil-észter anyag (436. sz. FCM) tekintetében egy felhasználó kiegészítő adatokat szolgáltatott a Hatóságnak, amelyek alapján az említett anyag újraértékelésének kisebb prioritást kellene élveznie. Ugyanakkor a harmadik anyag, a szalicilsav (FCM-szám: 121) egyetlen felhasználója sem lépett kapcsolatba a Bizottsággal vagy a Hatósággal azt követően, hogy azt felvették a kiemelt prioritású anyagok jegyzékébe, és azt követően sem, hogy a Bizottság szolgálatai konzultáltak az érdekelt felekkel az engedély esetleges visszavonásáról. A Hatóság azonban nem értékelheti egy anyag felhasználását, ha a felhasználó ismeretlen, mivel figyelembe kell vennie az anyag vagy az azt tartalmazó árucikk tervezett felhasználási körülményeit, és ilyen információt csak a felhasználó tud szolgáltatni. Ezen túlmenően, amennyiben rendelkezésre állnak, az ilyen információk nagymértékben meghatároznák mindenfajta jövőbeli engedély hatályát, amely valószínűleg korlátozottabb lenne, mint a jelenlegi széles körű engedélyé. Következésképpen, mivel a szalicilsav konkrét felhasználása vagy felhasználója nem ismert, és mivel nem tisztázottak azok a körülmények, amelyek között ezen anyag felhasználása megfelelne az 1935/2004/EK rendeletnek, helyénvaló visszavonni a szalicilsavra vonatkozó, jelenleg hatályos engedélyt.

(5)

A Hatóság 2005-ben elfogadott véleményei (5) alapján a „ftalátok” néven ismert csoportba tartozó öt anyag, nevezetesen a 157. sz. FCM (DBP), a 159. sz. FCM (BBP), a 283. sz. FCM (DEHP), a 728. sz. FCM (DINP) és a 729. sz. FCM (DIDP) lágyítóként és technológiai segédanyagként történő felhasználás céljából, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok adalékanyagaként engedéllyel rendelkezik bizonyos felhasználási korlátozások és kioldódási határértékek mellett.

(6)

Azt követően, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2017-ben véleményt adott ki az említett ftalátok némelyikére vonatkozó korlátozási javaslatokról (6), a Bizottság felkérte a Hatóságot, hogy értékelje újra az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokban való felhasználásra engedélyezett ftalátok népegészségügyi kockázatait. A Hatóság ezért 2019. szeptember 18-án tudományos szakvéleményt fogadott el (7), amelyben megerősítette a 2005. évi véleményeiben mind az öt ftalátra vonatkozóan meghatározott, tolerálható napi bevitelre vonatkozó egyedi értékeket, melyek azonban csak ideiglenesen kerültek meghatározásra (t-TDI) az értékeléshez kapcsolódó számos korlátozás és bizonytalanság miatt, amelyekkel a jövőben foglalkozni kell.

(7)

A DBP, BBP és DEHP reprodukciós hatásai mögött meghúzódó közös hatásmechanizmus alapján a Hatóság ezen anyagok tekintetében a tolerálható napi bevitelre vonatkozóan új, ideiglenes csoportos értéket (csoportos t-TDI) is megállapított, figyelembe véve az említett anyagok relatív potenciáját. A Hatóság továbbá helyénvalónak ítélte, hogy a DINP-t a csoportos t-TDI hatálya alá vonja; ez konzervatív megközelítés a szóban forgó anyagnak a magzati tesztoszteronszintre gyakorolt átmeneti hatásai alapján, amely egyúttal figyelembe veszi a DINP májra gyakorolt erőteljesebb hatását. A Hatóság a DBP, a BBP, a DEHP és a DINP esetében a csoportos t-TDI-t 50 mikrogramm/testtömeg-kilogrammban (μg/ttkg) állapította meg, DEHP-egyenértékben kifejezve. A Hatóság a DIDP-t nem vonta a csoportos t-TDI hatálya alá, hanem az anyag májra gyakorolt hatásai alapján – 2005. évi megállapításaival összhangban – 150 μg/ttkg értéknek megfelelő egyedi t-TDI-t állapított meg.

(8)

A kockázat további jellemzése érdekében a Hatóság ugyanezen vélemény részeként étrendi expozíciós értékelést végzett. Jóllehet a Hatóság nem tudta pontosan meghatározni az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok konkrét hatását, mind az öt ftalát esetében felbecsülte az étrendi expozíciót, ennek során a legrosszabb esetre vonatkozó becsléseket alkalmazva az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok forrásaiból származó expozícióra. A DBP-re, a BBP-re, a DEHP-re és a DINP-re vonatkozó összesített étrendi expozíciós értékelés alapján a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az étrendi expozíció az átlagos fogyasztók esetében az 50 μg/ttkg értékű csoportos t-TDI 14 %-át, a nagy mennyiséget fogyasztók esetében pedig a csoportos t-TDI 23 %-át teszi ki. A DIDP-re vonatkozó becslések azt mutatják, hogy az étrendi expozíció az átlagos fogyasztók és a nagy mennyiséget fogyasztók esetében egyaránt jóval a 150 μg/ttkg értéknek megfelelő t-TDI alatt marad.

(9)

Ezenkívül a Hatóság figyelembe vette a fogyasztók más ftalátoknak, nevezetesen az 1,2-bisz(2-metilpropil)-benzol-1,2-dikarboxilátnak (diizobutil-ftalát vagy DIBP; FCM-szám: 1085, CAS-szám: 84-69-5) való expozícióját, amely anyag nem engedélyezett az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok adalékanyagaként, de kisebb mennyiségben előfordulhat bennük szennyeződésként, vagy pedig bizonyos típusú műanyagok gyártási folyamatában technológiai segédanyagként történő felhasználása következtében. A Hatóság megjegyezte, hogy a DIBP jelentősen növeli a fogyasztók ftalátoknak való általános expozícióját és a kapcsolódó kockázatokat, és hogy a kockázatkezelőnek figyelembe kell vennie ezt az expozíciót és az anyag reproduktív rendszerre kifejtett hatásait. A Hatóság megjegyezte továbbá, hogy a fogyasztók ftalátoknak való expozíciója az étrendtől eltérő forrásokból ered. A ftalátoknak való teljes kitettséghez jelentős mértékben hozzájárul a fogyasztási cikkekben és az építőanyagokban való jelenlétük és így a bőrrel való érintkezésük, valamint a beltéri környezetben lévő levegő és por belélegzése.

(10)

A DBP-re, a BBP-re és a DEHP-re vonatkozó csoportos t-TDI-nek és a Hatóság DIBP-vel kapcsolatos megfontolásainak figyelembevétele, továbbá különösen annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokból származó ftalátoknak való expozíció ne haladja meg a csoportos t-TDI értékét, új specifikus kioldódási határértéket (SKH(E)) kell megállapítani. Az egyértelműség és egyszerűség érdekében azonban – különösen megfelelés megállapítása vagy hatósági ellenőrzéseknek azon esetekben történő elvégzése során, amikor e ftalátok valamelyikét egymagában használták fel – az SKH(E)-k mellett az engedélyezett ftalátokra vonatkozó egyedi SKH-kat is fenn kell tartani.

(11)

Bár a Hatóság a DINP-t is a csoportos t-TDI hatálya alá vonta, azt megelőzően a DINP-re vonatkozóan – a DIDP anyaggal közösen – SKH(E)-t állapított meg, mivel e két keverék kémiailag átfedi egymást, és egyidejű előfordulás esetén analitikailag nem lennének megkülönböztethetők. Bár az említett SKH(E) megállapítása óta előrelépés történt az analitikai módszerek terén, további validálási munkára van szükség ahhoz, hogy a hatósági ellenőrzések során az illetékes hatóságok rutinszerűen meg tudják különböztetni egymástól a DINP-t és a DIDP-t. Ezért helyénvaló a DINP és a DIDP összegére vonatkozóan külön SKH(E)-t fenntartani, és megtiltani a DINP-nek a DBP-vel, a BBP-vel és a DEHP-vel való együttes felhasználását, illetve a DIBP-vel való együttes felhasználását azokban az esetekben, amikor az utóbbi anyag technológiai segédanyagként felhasználható, hogy elkerülhető legyen az ugyanazon, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagból származó esetleges együttes expozíció.

(12)

Figyelembe véve, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból és az azoktól eltérő forrásokból származó összesített expozíció várhatóan a t-TDI nagyságrendjében helyezkedik el, és hogy az élelmiszer-előállítási lánc mentén felhalmozódás várható az élelmiszer-feldolgozó berendezésekből és az élelmiszer-csomagolásból való kioldódás miatt, továbbá figyelembe véve a jelenlegi expozíciós becslésekkel kapcsolatos jelentős mértékű bizonytalanságot, helyénvaló az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokban előforduló DBP, BBP, DEHP és DINP esetében az expozíciót 20 %-os allokációs tényezővel figyelembe venni. Figyelembe véve, hogy a DINP-re és a DIDP-re vonatkozó SKH(E)-t is fenn kell tartani, helyénvaló az említett allokációs tényezőt mind az öt ftalátra alkalmazni az SKH(E) és az egyes SKH-k meghatározása során.

(13)

A dietil[[3,5-bisz(1,1-dimetiletil)-4-hidroxifenil]metil]foszfonát (FCM-szám: 1007) felhasználása jelenleg a poli(etilén-tereftalát) (PET) gyártásához használt polimerizációs folyamat során, a végső polimertömeg alapján legfeljebb 0,2 tömegszázalékban engedélyezett. Az anyag felhasználásának kiterjesztésére irányuló kérelem benyújtását követően a Hatóság 2022. január 26-án kedvező tudományos szakvéleményt (8) fogadott el az anyagnak a poli(etilén-2,5-furándikarboxilát) (PEF) gyártásához használt polimerizációs folyamat során, a végső polimertömeg alapján legfeljebb 0,1 tömegszázalékban történő felhasználására vonatkozóan. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy ilyen mennyiségben történő felhasználás esetén az anyag poliészterláncba való beépülése miatt nem volt kimutatható annak a kioldódása. E beépülés miatt nincs ok feltételezni azt sem, hogy az anyagnak a PEF gyártása során 0,2 tömegszázalékban történő felhasználása esetén lényegesen nagyobb mértékű lenne az anyag kioldódása. Mivel az anyag biztonságos felhasználását a polimerbe történő teljes beépülése indokolja, továbbá a következetesség és az egyszerűség érdekében helyénvaló kiterjeszteni az anyag PET-ben való, 0,2 tömegszázalékos felhasználási szintjére vonatkozó jelenlegi engedélyt a PEF előállítására is.

(14)

Az (EU) 2019/1338 bizottsági rendelet (9) engedélyezte a poli((R)-3-hidroxibutirát-ko-(R)-3-hidroxihexanoát) (PHBH, FCM-szám: 1059) anyagot. Úgy tűnik azonban, hogy az említett anyag engedélyezett felhasználását pontosabban meg kell határozni. Egyrészt, mivel a PHBH mikrobiális fermentációból származó makromolekula, és a 10/2011/EU rendelet előírja, hogy a makromolekulákat ilyen fermentációval kell előállítani, a PHBH specifikációját ki kell egészíteni az említett előállítási módszerre való hivatkozással. Emellett az engedély rövid hevítési fázist tesz lehetővé anélkül, hogy meghatározná a maximális hőmérsékletet. Maximális hőmérséklet megállapításának hiányában az anyagot olyan hőmérsékletre lehetne melegíteni, amely meghaladja azokat a hőmérsékleteket, amelyeket az anyag engedélyezésének alapjául szolgáló hatósági vélemény – a 10/2011/EU rendeletben a töltés pillanatában legfeljebb 100 °C hőmérsékleten történő töltésként meghatározott „forró töltés” feltételeire utalva – előirányoz. A vélemény rámutat továbbá arra, hogy a szóban forgó anyag felhasználásával gyártott műanyagok olvadáspontja a 120–150 °C tartományba esik. Emellett a maximális hőmérséklet megállapításának hiányában az sem egyértelmű, hogy mely vizsgálati feltételeket kell alkalmazni a 10/2011/EU rendeletnek való megfelelés ellenőrzésére a „rövid hevítési fázisra” vonatkozó előírás tekintetében. Ezt az előírást ezért pontosítani kell, olyan felhasználási feltételt megadva, amely nem haladja meg az említett véleményben meghatározott hőmérsékleti feltételeket.

(15)

A Hatóság kedvező tudományos véleményt (10) fogadott el a „foszforsav, trifenil-észter, alfa-hidro-omega-hidroxipoli[oxi(metil-1,2-etándiil)]-lel alkotott polimer, C10–16 alkil-észterek” anyagnak (FCM-szám: 1076) az akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) kopolimerek adalékanyagaként, legfeljebb 0,025 tömegszázalékban történő felhasználásáról. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az említett anyag felhasználása nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztókra nézve, amennyiben azt legfeljebb 0,025 tömegszázalékban, olyan ABS-anyagok és -tárgyak adalékanyagaként használják fel, amelyeket egyszeri és többszöri felhasználásra szánnak, és amelyek vizes, savas, alkoholos és olaj-víz emulziót alkotó élelmiszerekkel érintkeznek, továbbá amelyeket legfeljebb szobahőmérsékleten történő hosszú távú tárolásra szánnak, illetve amennyiben a kioldódó mennyiség nem haladja meg élelmiszer-kilogrammonként a 0,05 mg értéket. Mivel a kioldódási vizsgálatokat az összes élelmiszertípussal érintkező felhasználások tekintetében elvégezték, helyénvaló engedélyezni ennek az adalékanyagnak a bármilyen élelmiszerrel érintkező, legfeljebb szobahőmérsékleten történő bármilyen felhasználásra szánt ABS-anyagok és -tárgyak előállítása során való felhasználását, és a Hatóság véleményével összhangban kioldódási határértéket megállapítani.

(16)

2019. szeptember 19-én a Hatóság kedvező tudományos szakvéleményt (11) fogadott el a trisz(2-etilhexil)-benzol-1,2,4-trikarboxilát-észter anyagnak (FCM-szám: 1078, CAS-szám: 3319-31-1) a poli(vinil-klorid) (PVC) élelmiszerrel érintkező anyag adalékanyagaként (lágyítóként) történő felhasználásáról. Az említett véleményben a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az 1078. sz. FCM lágy PVC gyártása során történő felhasználása összességében nem vet fel biztonsági aggályokat. Ezért helyénvaló megfelelően engedélyezni ezt az anyagot. A Hatóság következtetése azonban annak a függvénye, hogy a kioldódó anyagmennyiség ne haladja meg élelmiszer-kilogrammonként az 5 mg értéket. Ezen túlmenően a Hatóság jelezte, hogy mivel az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokból származó expozícióhoz további források is hozzájárulhatnak és azt növelhetik, allokációs tényező alkalmazását kell mérlegelni. Tekintettel arra, hogy erre az anyagra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre minden forrásra és a teljes lakosságra kiterjedő, közvetlenül mért expozíciós adatok, a megfelelő tudományos adatok benyújtásáig helyénvaló 20 %-os allokációs tényezőt alkalmazni. Véleményében a Hatóság kijelentette továbbá, hogy értékelése nem terjed ki a szóban forgó anyag csecsemőknek szánt élelmiszerekkel érintkezésben történő felhasználására. Ezért nem nyert bizonyítást, hogy a szóban forgó anyag csecsemőknek szánt élelmiszerekkel érintkezésben történő felhasználása megfelelne az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkében foglalt követelményeknek. Ezért ennek az anyagnak az engedélyezését az élelmiszer kilogrammjára számított 1 mg kioldódási határértékhez, továbbá egy korlátozáshoz kell kötni, amely megakadályozza az anyag csecsemőknek szánt élelmiszerekkel való érintkezését. Az egyértelműség és a hasonló korlátozásokkal való összhang érdekében helyénvaló a „csecsemő” kifejezésnek a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalommeghatározására hivatkozni.

(17)

Továbbá, mivel a 10/2011/EU rendelet I. mellékletének 2. táblázatában a 32. csoportos korlátozás lágyítókra vonatkozó SKH(E)-ket rögzít, és mivel az 1078. sz. FCM lágyító is, helyénvaló a szóban forgó csoportos korlátozást erre az anyagra is alkalmazni. Ezen túlmenően a csoportos korlátozás jellegével kapcsolatos kétségek eloszlatása érdekében helyénvaló jelezni, hogy e korlátozás lágyítókra vonatkozik.

(18)

Azt követően, hogy kérelmet nyújtottak be a (trietanolamin-perklorát, nátriumsó) dimer (FCM-szám: 1080) vízzel való érintkezésre, többszöri felhasználásra szánt palackok kemény PVC-anyagában adalékanyagként való felhasználásának engedélyezése iránt, a Hatóság 2020. április 29-én kedvező tudományos szakvéleményt (13) fogadott el az említett felhasználásról. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az anyag felhasználása biztonságos, ha az vízzel és savas vizes élelmiszerekkel, például gyümölcslevekkel érintkezik, mivel a dimer (trietanolamin-perklorát, nátriumsó) vízben és savas vizes élelmiszerekben egyaránt teljes mértékben trietanolaminra és perklorátra bomlik szét. Ez a két anyag már szerepel az engedélyezett anyagok uniós jegyzékében, a trietanolamin (FCM-szám: 793) 0,05 mg/kg kioldódási határértékkel, a perklorát (FCM-szám: 822) pedig 0,002 mg/kg kioldódási határértékkel. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy ezeket a határértékeket az 1080. sz. FCM-re is alkalmazni kell, mivel ha az anyagot vízzel és savas vizes élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagban használják, annak a biztonságossága – a lebomlása miatt – az említett két anyagra megállapított kioldódási határértékek útján biztosítva van. A Hatóság megerősítette továbbá, hogy a 822. sz. FCM kioldódását perklorátban kell kifejezni (14). Ezért helyénvaló a 10/2011/EU rendelet I. mellékletének 2. táblázatában két csoportos korlátozást megállapítani, melyek közül az egyik az 1080. sz. és a 793. sz. FCM-re, a másik a 822. sz. FCM-re (perklorátban kifejezve) terjed ki. Ezért helyénvaló a 793. és 822. sz. FCM-eket ennek megfelelően módosítani, és a (trietanolamin-perklorát, nátriumsó) dimer (FCM-szám: 1080) anyagot adalékanyagként felvenni az engedélyezett anyagok uniós jegyzékébe azzal a korlátozással, hogy az kizárólag a III. melléklet 2. táblázatának 01.01.A. hivatkozási számú élelmiszer-kategóriájába tartozó, a vizet és a Hatóság által figyelembe vett savas vizes élelmiszereket magukban foglaló élelmiszerekkel érintkezve használható fel.

(19)

Azt követően, hogy kérelmet nyújtottak be a telített C16/C18 zsírsavakkal részlegesen észterezett N, N-bisz(2-hidroxietil)sztearilamin (FCM-szám: 1081) legfeljebb hat hónapig szobahőmérsékleten tárolható száraz élelmiszerekkel, savas élelmiszerekkel és alkoholos italokkal érintkező műanyag FCM-ek adalékanyagaként való felhasználásának engedélyezése iránt, a Hatóság az említett felhasználás tekintetében részben kedvező tudományos szakvéleményt (15) fogadott el. Az elvégzett értékelés részeként a Hatóság figyelembe vette a kérelmező által benyújtott, legfeljebb szobahőmérsékleten, hat hónapnál hosszabb ideig tartó tárolási körülmények között történő vizsgálatra vonatkozó kioldódási adatokat. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az N, N-bisz(2-hidroxietil)sztearilamin nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztókra nézve, ha azt legfeljebb 2 tömegszázalékban használják fel a kizárólag száraz élelmiszerekkel való érintkezésre szánt polimerek bármelyikében, feltéve, hogy az N, N-bisz(2-hidroxietil)sztearilaminnak, valamint mono- és diésztereinek együttesen kioldódó mennyisége (N, N-bisz(2-hidroxietil)sztearilaminban kifejezve) nem haladja meg a 19. és 20. sz. FCM-re vonatkozó SKH(E) értéket, amelynek a Hatóság szerint az N, N-bisz(2-hidroxietil)sztearilamin mono- és diésztereinek kioldódását is magában kell foglalnia. Ezért helyénvaló engedélyezni az említett anyagnak a kizárólag száraz élelmiszerekkel, szobahőmérsékleten való érintkezésre szánt műanyag FCM-ek gyártásában legfeljebb 2 tömegszázalékban történő felhasználását, és az anyagra ki kell terjeszteni a 19. és 20. sz. FCM-re megállapított csoportos korlátozást.

(20)

A Hatóság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a benyújtott adatok nem teszik lehetővé az 1081. sz. FCM biztonsági értékelését savas élelmiszerekkel és alkoholos italokkal való érintkezés esetén, és jelezték, hogy különösen zsíros élelmiszerekkel való érintkezés esetén magas kioldódás várható. Ezért helyénvaló csökkenteni annak az előre látható kockázatát, hogy a használat során a fogyasztók az említett anyagot tartalmazó műanyagokat száraz élelmiszerektől eltérő élelmiszerekkel érintkezve használják. Ennek érdekében ezt az anyagot csak élelmiszer-vállalkozók használhatják élelmiszerek csomagolása céljából. Emellett a Hatóság megjegyezte, hogy alacsonyabb fokú észterezés mellett a kioldódás növekedhet, és túllépheti a kioldódási határértékeket abban az esetben, ha az anyag felhasználása szerinti műanyag nagyobb vastagságú, továbbá megjegyezte, hogy más paraméterek – például a polimer polaritása – is relevánsak lehetnek. Ezért helyénvaló a megfelelőség ellenőrzésére vonatkozó megjegyzésekben jelezni, hogy az anyag vastagságától, a polimer polaritásától és az anyag észterezési fokától függően fennáll a kioldódási határértékek túllépésének kockázata.

(21)

A Hatóság kedvező tudományos szakvéleményt (16) fogadott el a foszforsav, 2-hidroxietil-metakriláttal alkotott vegyes észterek (FCM-szám: 1082) anyagnak bármely élelmiszertípussal való ismételt érintkezésre szánt, polimetilmetakrilát alapú kompozitokban való felhasználásáról. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az anyag nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztókra nézve, ha legfeljebb 0,35 tömegszázalékban komonomerként használják fel, és feltéve, hogy kioldódása – a foszforsav mono-, di- és triésztereinek, valamint a difoszforsav mono-, di-, tri- és tetraésztereinek összegében kifejezve – nem haladja meg élelmiszer-kilogrammonként a 0,05 mg értéket. Noha a Hatóság ennek az anyagnak a „kompozitokban” való felhasználására utalt, ez a kifejezés a polimerektől eltérő anyagokat is takarhat, amelyek ezért nem minősülnek műanyagnak a 10/2011/EU rendelet értelmében. Következésképpen helyénvaló engedélyezni ennek a kiindulási anyagnak a polimetilmetakrilát gyártása során legfeljebb 0,35 tömegszázalékban történő felhasználását, és a Hatóság véleményének megfelelően kioldódási határértéket megállapítani.

(22)

A Hatóság kedvező tudományos szakvéleményt (17) fogadott el a benzofenon-3,3’,4,4’-tetrakarboxil-dianhidrid (BTDA) (FCM-szám: 1083) kiindulási anyag felhasználásáról. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a BTDA felhasználása nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztó számára, amennyiben azt komonomerként, legfeljebb 43 %-ban alkalmazzák a savas és zsíros élelmiszerekkel legfeljebb 250 °C-on történő ismételt érintkezésre szánt poliimidek gyártása során, feltéve, hogy a BTDA kioldódó mennyisége nem haladja meg a 0,05 mg/kg értéket. Mivel a Hatóság kedvező következtetésének alapját képező specifikus kioldódási vizsgálatokat ecetsavval („B” élelmiszer-utánzó modellanyag) és olívaolajjal („D2” élelmiszer-utánzó modellanyag) történő ismételt felhasználás mellett végezték, és a Hatóság megállapította, hogy az anyag nem ismételt felhasználás mellett sem vetne fel aggályokat, helyénvaló engedélyezni e kiindulási anyagnak a polimerek legfeljebb 43 tömegszázalékában, olyan élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő poliimidek előállítása során és legfeljebb 250 °C hőmérsékleten történő felhasználását, amelyekhez a 10/2011/EU rendelet III. mellékletének 2. táblázata csak „B” és/vagy „D2” élelmiszer-utánzó modellanyagot rendel, és ha e felhasználásra élelmiszer-kilogrammonként 0,05 mg kioldódási határérték vonatkozik.

(23)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodni tudjanak az egyes meglévő engedélyeket érintő, e rendeletben meghatározott módosításokhoz, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a 10/2011/EU rendelet e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandó változatának megfelelő műanyagok és műanyag tárgyak az e rendelet hatálybalépését követő 18 hónapos átmeneti időszakban első alkalommal forgalomba hozhatók, és a készletek kimerüléséig forgalomban maradhatnak. A végső műanyagok és műanyag tárgyak gyártása azonban jellemzően több különböző, köztes gyártási szakaszokból származó terméknek és anyagnak más gazdasági szereplők általi beszállítását foglalja magában. A fogyasztók biztonsága érdekében az e rendeletnek való teljes megfeleléshez szükséges átállást a lehető leghatékonyabban és a lehető legrövidebb időn belül kell megvalósítani. Ezért az e rendeletnek még meg nem felelő köztes termékeket és anyagokat előállító gazdasági szereplők számára elő kell írni, hogy e termékek felhasználóit már az ennek a rendeletnek a hatálybalépését követő kilenc hónapon belül tájékoztassák arról, hogy ezek a termékek az előirányzott formában nem használhatók fel olyan műanyagok és műanyag tárgyak gyártására, amelyek forgalomba hozatalára a 18 hónapos átmeneti időszak lejárta után kerül sor.

(24)

Ez a rendelet visszavonja a „faliszt és -szálak, kezeletlen” (96. FCM-szám) és a szalicilsav (FCM-szám: 121) anyagokra vonatkozó engedélyeket, mivel nem állapítható meg, hogy az említett engedélyek jelenlegi formájukban összhangban vannak-e az 1935/2004/EU rendelettel, mivel bizonyos anyagokra vagy ezen anyagok konkrét felhasználására vonatkozóan információkra lenne szükség annak biztosításához, hogy az említett engedélyek ne lépjék túl a biztonságos felhasználást feltételeit. Ugyanakkor – amennyiben az ezen anyagokat e rendelet hatálybalépése előtt gyártó vagy felhasználó gazdasági szereplők úgy ítélik meg, hogy azok egyes konkrét felhasználásai megfelelnek az 1935/2004/EU rendeletnek – a korlátozottabb hatókörű potenciális engedélyekre való zökkenőmentes áttérés biztosítása érdekében helyénvaló engedélyezni az ilyen anyagok felhasználásával gyártott műanyagok és műanyag tárgyak forgalomba hozatalát, feltéve, hogy az e rendelet hatálybalépését követő arányos időn belül kérelmet nyújtanak be a szóban forgó konkrét felhasználások engedélyezése iránt. Ami a kezeletlen falisztet és -szálakat illeti, mivel a Hatóság a faanyagokról szóló véleményében úgy ítélte meg, hogy a fához hasonló anyagokat eseti alapon, az adott fajra vonatkozóan kell értékelni, az ilyen kérelemnek egy adott fafajra kell vonatkoznia.

(25)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 10/2011/EU rendelet I. mellékletének módosításai

A 10/2011/EU rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) A 10/2011/EU rendelet e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandó változatának megfelelő azon műanyagok és műanyag tárgyak, amelyeket 2025. február 1. előtt hoztak első alkalommal forgalomba, a készletek kimerüléséig forgalomban maradhatnak.

(2) Amennyiben a műanyagok és műanyag tárgyak előállításának egy köztes szakaszából származó termék, vagy egy ilyen termék, anyag vagy tárgy előállítására szánt olyan anyag, amely megfelel a 10/2011/EU rendelet e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandó változatának, és amelyet első alkalommal 2024. május 1. után hoznak forgalomba, nem felel meg ennek a rendeletnek, akkor az adott anyagra vagy termékre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy az adott anyag vagy termék nem felel meg az érvényes szabályoknak, és csak a 2025. február 1. előtt forgalomba hozandó műanyagok és műanyag tárgyak gyártásához használható fel.

(3) A szalicilsavval (FCM-szám: 121) vagy egy meghatározott fafajból származó kezeletlen faliszttel vagy -szálakkal gyártott műanyagok és műanyag tárgyak első alkalommal 2025. február 1. után is forgalomba hozhatók, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)	2024. augusztus 1. előtt az 1935/2004/EK rendelet 9. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be az illetékes hatósághoz az említett anyagnak vagy az említett, meghatározott fafajból származó kezeletlen falisztnek vagy -szálaknak az engedélyezése iránt;

az említett anyagnak vagy az említett, meghatározott fafajból származó kezeletlen falisztnek vagy -szálaknak valamely műanyag és műanyag tárgy előállítása céljából történő felhasználása, valamint az említett műanyag és műanyag tárgy felhasználása a kérelemben leírt felhasználási feltételekre korlátozódik;

c)	az 1935/2004/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a Hatóság rendelkezésére bocsátott információk nyilatkozatot tartalmaznak arról, hogy a kérelem ennek a bekezdésnek megfelelő kérelem, és

d)	a Hatóság a kérelmet érvényesnek minősítette.

(4) A kérelem tárgyát képező anyag vagy kezeletlen faliszt vagy -szálak felhasználásával előállított műanyagok és műanyag tárgyak mindaddig használhatók, amíg a kérelmező vissza nem vonja kérelmét, vagy amíg a Bizottság az 1935/2004/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése alapján határozatot nem fogad el az említett anyag, faliszt vagy -szálak felhasználására vonatkozó engedély megadásáról vagy elutasításáról.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 338., 2004.11.13., 4. o.

(2) A Bizottság 10/2011/EU rendelete (2011. január 14.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról (HL L 12., 2011.1.15., 1. o.).

(3) EFSA Journal 2019;17(11):5902

(4) EFSA Journal 2020;18(6):6124

(5) EFSA Journal 2005; 3(9):242; EFSA Journal 2005; 3(9):241; EFSA Journal 2005; 3(9):243; EFSA Journal 2005; 3(9):244, 1-18; EFSA Journal 2005; 3(9):245

(6) Az ECHA kockázatértékelési bizottsága (RAC) és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága (SEAC): Opinion on an Annex XV dossier proposing restrictions on four phthalates (DEHP, BBP, DBP, DIBP) (Vélemény a XV. melléklet szerinti, négy ftalátra (DEHP, BBP, DBP, DIBP) vonatkozóan korlátozásokat javasló dokumentációról); ECHA/RAC/RES-O-0000001412-86-140/F és ECHA/SEAC/RES-O-0000001412-86-154/F. Online elérhető a következő címen: https://echa.europa.eu/documents/10162/a265bf86-5fbd-496b-87b4-63ff238de2f7.

(7) EFSA Journal 2019;17(12):5838

(8) doi: 10.2903/j.efsa.2022.7172

(9) A Bizottság (EU) 2019/1338 rendelete (2019. augusztus 8.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló 10/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 209., 2019.8.9., 5. o.).

(10) EFSA Journal 2021;19(8):6786.

(11) EFSA Journal 2019; 17(10):5864; a Hatóság véleményében „trimellitsav, trisz(2-etilhexil)-észter”-re, míg ez a rendelet az anyag IUPAC-nevére („trisz(2-etilhexil)-benzol-1,2,4-trikarboxilát”) hivatkozik.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).

(13) EFSA Journal 2020;18(5):6046.

(14) Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal, az enzimekkel és a technológiai segédanyagokkal foglalkozó tudományos testület (CEP) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkozó munkacsoport 2018–2021. évi 19. ülésének jegyzőkönyve, 2020. szeptember 30., 7(1) pont.

(15) EFSA Journal 2020;18(3):6047.

(16) EFSA Journal 2020;18(5):6120.

(17) EFSA Journal 2020;18(7):6183.

MELLÉKLET

A 10/2011/EU rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. pontban található 1. táblázat a következőképpen módosul:

a)	a 96. bejegyzést („faliszt és -szálak, kezeletlen”) és a 121. bejegyzést („szalicilsav”) el kell hagyni;

a 157. bejegyzés („ftálsav, dibutil-észter”) helyébe a következő szöveg lép:

„157

74880

0000084-74-2

ftálsav, dibutil-észter („DBP”)

igen

nem

0,12

(32)

(36)

Csak a következőkként használható:

a)	lágyító zsírszegény élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő, többször használatos műanyagokhoz és műanyag tárgyakhoz;

b)	technológiai segédanyag poliolefinekben, a végtermékben mért legfeljebb 0,05 tömegszázalékos koncentrációban.

(7)”

a 159. bejegyzés („ftálsav, benzil-butil-észter”) helyébe a következő szöveg lép:

„159

74560

0000085-68-7

ftálsav, benzil-butil-észter („BBP”)

igen

nem

(32)

(36)

Csak a következőkként használható:

a)	lágyító többször használatos műanyagokhoz és műanyag tárgyakhoz;

b)	lágyító olyan egyszer használatos anyagokhoz és tárgyakhoz, amelyek zsírszegény élelmiszerekkel érintkeznek, kivéve az anyatej-helyettesítő és -kiegészítő tápszereket (*);

c)	technológiai segédanyag, a végtermékben mért legfeljebb 0,1 tömegszázalékos koncentrációban.

(7)”

a 283. bejegyzés („ftálsav, bisz(2-etil-hexil)-észter”) helyébe a következő szöveg lép:

„283

74640

0000117-81-7

ftálsav, bisz(2-etilhexil)-észter („DEHP”)

igen

nem

0,6

(32)

(36)

Csak a következőkként használható:

a)	lágyító zsírszegény élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő, többször használatos műanyagokhoz és műanyag tárgyakhoz;

b)	technológiai segédanyag, a végtermékben mért legfeljebb 0,1 %-os koncentrációban.

(7)”

a 728. bejegyzés („ftálsav, diészterek telített primer C8-C10 elágazó láncú alkoholokkal, több mint 60 % C9”) helyébe a következő szöveg lép:

„728

75100

0068515-48-0 0028553-12-0

ftálsav, diészterek telített primer C8-C10 elágazó láncú alkoholokkal, több mint 60 % C9 („DINP”)

igen

nem

(26)

(32)

Csak a következőkként használható:

a)	lágyító többször használatos műanyagokhoz és műanyag tárgyakhoz;

b)	lágyító olyan egyszer használatos anyagokhoz és tárgyakhoz, amelyek zsírszegény élelmiszerekkel érintkeznek, kivéve az anyatej-helyettesítő és -kiegészítő tápszereket (*);

c)	technológiai segédanyag, a végtermékben mért legfeljebb 0,1 tömegszázalékos koncentrációban.

Nem használható együtt a 157., 159., 283. vagy 1085. sz. FCM-mel.

(7)”

a 793. bejegyzés („trietanol-amin”) helyébe a következő szöveg lép:

„793

94000

0000102-71-6

trietanolamin

igen

nem

(37)”

a 822. bejegyzés („perklórsav, sók (perklorát)”) helyébe a következő szöveg lép:

„822

71983

14797-73-0

perklórsav, sók (perklorát)

igen

nem

(38)”

az 1007. bejegyzés („dietil[[3,5-bisz(1,1-dimetiletil)-4-hidroxifenil]metil]foszfonát”) helyébe a következő szöveg lép:

„1007

976-56-7

dietil[[3,5-bisz(1,1-dimetiletil)-4-hidroxifenil]metil]foszfonát

nem

igen

nem

Kizárólag poli(etilén-tereftalát) (PET) és poli(etilén-2,5-furándikarboxilát) (PEF) gyártásához használt polimerizációs folyamat során, a végső polimertömeg alapján legfeljebb 0,2 tömegszázalék mértékig használható.”

az 1059. bejegyzés („poli((R)-3-hidroxi-butirát-co-(R)-3-hidroxi-hexanoát”) helyébe a következő szöveg lép:

„1059

147398-31-0

poli((R)-3-hidroxibutirát-ko-(R)-3-hidroxihexanoát) (PHBH)

nem

igen

nem

(35)

Az anyag mikrobiális fermentációból származó makromolekula.

Csak olyan hőmérsékleten használható, amely nem haladja meg az V. melléklet 2.1.4. d) pontjában meghatározott feltételeket. Az 1 000 Da alatti molekulatömegű oligomerek kioldódása nem haladhatja meg élelmiszer-kilogrammonként az 5,0 mg értéket.

(23)”

az 1076. bejegyzés („ foszforsav, trifenil-észter, alfa-hidro-omega-hidroxi-poli[oxi(metil-1,2-etándiil)], C10-16 alkil-észterek”) helyébe a következő szöveg lép:

„1076

1227937-46-3

foszforsav, trifenil-észter, alfa-hidro-omega-hidroxipoli[oxi(metil-1,2-etándiil)]-lel alkotott polimer, C10–16 alkil-észterek

igen

nem

0,05

Csak a következőkként használandó:

legfeljebb 0,2 tömegszázalékban adalékanyagként élelmiszerekkel legfeljebb szobahőmérsékleten történő érintkezésre szánt ütésálló polisztirol anyagokban és tárgyakban, beleértve a forrón töltést és/vagy a legfeljebb 2 órán át tartó, 100 °C hőmérsékletig történő hevítést. Nem használható olyan élelmiszerekkel érintkezve, amelyekhez a III. melléklet „C” és/vagy „D1” élelmiszer-utánzó modellanyagot rendel.

b)	legfeljebb 0,025 tömegszázalékban adalékanyagként legfeljebb szobahőmérsékleten történő használatra szánt akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) anyagokban”

az 1. táblázat a végén számozási sorrendben a következő bejegyzésekkel egészül ki:

„1078	3319-31-1	trisz(2-etilhexil)-benzol-1,2,4-trikarboxilát	igen	nem	nem	1	(32)	Csak lágy poli(vinil-klorid) előállításához használható lágyítóként. Nem használható csecsemőknek szánt élelmiszerekkel érintkezve (*)
1080	156157-97-0	(trietanolamin-perklorát, nátriumsó) dimer	igen	nem	nem		(37) (38)	Kizárólag a III. melléklet 2. táblázatának 01.01.A. hivatkozási számú élelmiszer-kategóriájába tartozó élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő kemény poli(vinil-klorid)-ban (PVC) használható fel.
1081	-	N, N-bisz(2-hidroxietil)sztearilamin, telített C16/C18 zsírsavakkal részlegesen észterezett	igen	nem	nem		(7)	Csak legfeljebb 2 tömegszázalékban használható olyan száraz élelmiszerek élelmiszer-vállalkozók általi csomagolására szánt műanyagokban és műanyag tárgyakban, amelyekhez a III. melléklet 2. táblázata „E” élelmiszer-utánzó modellanyagot rendel.	(30)
1082	52628-03-2	foszforsav, 2-hidroxietil-metakriláttal alkotott vegyes észterek	nem	igen	nem	0,05		Csak legfeljebb 0,35 tömegszázalékban használható polimetilmetakrilát előállítására. SKH a foszforsav mono-, di- és triésztereinek, valamint a difoszforsav mono-, di-, tri- és tetraésztereinek összegében kifejezve.
1083	2421-28-5	benzofenon-3,3’,4,4’-tetrakarboxil-dianhidrid (BTDA)	nem	igen	nem	0,05		Csak legfeljebb 43 tömegszázalékban használható komonomerként legfeljebb 250 °C hőmérsékleten olyan élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő poliimidek előállításához, amelyekhez a III. melléklet 2. táblázata csak „B” és/vagy „D2” élelmiszer-utánzó modellanyagot rendel.”

„(*)		A csecsemő, az anyatej-helyettesítő tápszer és az anyatej-kiegészítő tápszer fogalommeghatározását lásd a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.) 2. cikkének (2) bekezdésében.”

A 2. pontban található 2. táblázat a következőképpen módosul:

a 7. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„7

1081

1,2

tercier aminban kifejezve”

a 26. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„26

728

729

1,8

az anyagok összegében kifejezve”

a 32. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„32

138

140

157

159

207

242

283

532

670

728

729

775

783

797

798

810

815

1078

1085*

az anyagok összegében kifejezve

A diizobutil-ftalát (FCM-szám: 1085, szinonima:1,2-bisz(2-metilpropil)-benzol-1,2-dikarboxilát vagy DIBP, CAS-szám: 84-69-5) engedélyezett anyagként nem szerepel az 1. táblázatban. Előfordulhat azonban, hogy polimerizációs segédanyagként való felhasználása következtében más ftalátokkal együtt is előfordul, és az 1085. sz. FCM-re vonatkozó csoportos korlátozás hatálya alá tartozik.”

a táblázat a következő bejegyzésekkel egészül ki:

„36

157

159

283

1085*

0,6

ftálsav, dibutil-észter (DBP), diizobutil-ftalát (DIBP), ftálsav, benzil-butil-észter (BBP) és ftálsav, bisz(2-etilhexil)-észter (DEHP) összege DEHP-egyenértékben kifejezve az alábbi egyenlet alapján: DBP*5 + DIBP*4 + BBP*0,1 + DEHP*1.

*	Lásd a 32. sorban az 1085. sz. FCM-re vonatkozó megjegyzést.

793

1080

0,05

trietanolamin és hidroklorid addukt összegében kifejezve (trietanolaminban)

822

1080

0,002

perklorátban kifejezve – a 3. táblázat 4. megjegyzése alkalmazandó.”

A 3. pontban található 3. táblázat a következő bejegyzéssel egészül ki:

„(30)

Fennáll a kioldódási határértékek túllépésének kockázata; a kioldódás növekszik az anyagot tartalmazó műanyag vastagságával, a polimer polaritásának csökkenésével és az anyag kisebb fokú észterezésével.”

2023.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/63

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1444 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. július 11.)

a Kínai Népköztársaságból és Törökországból származó, acélból készült bulbavas behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tagállamokkal való konzultációt követően,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2022. november 14-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Törökországból (a továbbiakban együttesen: érintett országok) származó, acélból készült bulbavas behozatalával kapcsolatban. A Bizottság az eljárás megindításáról értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy a Laminados Losal S.A.U. (a továbbiakban: panaszos) 2022. szeptember 30-án panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az acélból készült bulbavassal foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

1.2. Nyilvántartásba vétel

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése értelmében a Bizottságnak az előzetes tájékoztatási időszak alatt nyilvántartásba kell vennie a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalokat, kivéve, ha az 5. cikk értelmében elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt követelmények nem teljesülnek.

(4)	A panaszos nem kérte a nyilvántartásba vételt, és a Bizottság megállapította, hogy nem teljesülnek az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában foglalt követelmények. A vizsgálati időszak alatt kárt okozó behozatal szintjétől eltekintve a behozatal ezt követően nem nőtt jelentősen.

(5)

Az alábbi 4.3.1. szakaszban kifejtett okok miatt a Bizottság úgy határozott, hogy a fenti preambulumbekezdésekben ismertetett elemzés céljából összesíti az érintett országokból érkező behozatalt. A felügyeleti adatbázisból kinyert adatok és az érintett országokban működő, együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok elemzéséből az derült ki, hogy az érintett országokból érkező behozatal összesített mennyisége a vizsgálat megindítását követő első négy teljes hónapban (azaz 2022 decemberétől 2023 márciusáig) 2 %-kal csökkent a vizsgálati időszak azonos időszakához képest. A vizsgálat megindítását követő első négy hónapban az érintett országokból származó átlagos havi behozatal mértéke 15 %-kal csökkent a vizsgálati időszak alatti havi átlagos behozatalhoz képest. Ezért a Bizottság az előzetes tájékoztatási időszakban az acélból készült bulbavas behozatalára az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése alapján nem vezetett be nyilvántartásba vételi kötelezettséget.

1.3. Érdekelt felek

(6)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a panaszost, az ismert exportáló gyártókat, a kínai és török hatóságokat, az ismert importőröket, a vizsgálat megindításában érintettként ismert szállítókat és felhasználókat, kereskedőket, valamint szövetségeket, és részvételre kérte fel őket.

(7)	Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

1.4. Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek

(8)	Az eljárás megindítását követően a török kormány, az Özkan Demir Çelik Sanayi A.Ş (a továbbiakban: Özkan Demir) török exportáló gyártó, a Fincantieri S.p.A. (a továbbiakban: Fincantieri) uniós felhasználó és a Baglietto s.r.l. (a továbbiakban: Baglietto).

(9)

A török kormány és a Fincantieri egyaránt azt állította többek között, hogy a panasz túlságosan is bizalmas információkra támaszkodik, különösen az uniós gazdasági ágazat mikrogazdasági mutatóira vonatkozó részletes adatok, valamint a panasz egyes mellékletei tekintetében. Mindkét fél azt állította, hogy a betekinthető változat ezért nem volt elegendő ahhoz, hogy a felek érdemi észrevételeket tehessenek a panaszban szereplő kármutatókkal és állításokkal kapcsolatban.

(10)

Az alaprendelet 19. cikke megengedi a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok közlése jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy vagy azon személy helyzetét, akitől az adott személy az információkat megszerezte. Mivel a panasz csupán egy uniós gyártó információira, illetve az adott uniós gyártónak a nyilvánosan rendelkezésre álló információkkal és statisztikákkal együtt kezelt információira vonatkozik, a panaszos titoktartási céllal a vonatkozó számadatokat érdemi tartományokban adta meg. A panaszos hasonlóképpen rendelkezésre bocsátotta a mellékletek betekinthető változatát, illetve a szolgáltatott információk érdemi összefoglalóját. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a panasznak az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában elérhető nyilvános változata tartalmazta az összes olyan alapvető bizonyítékot és a bizalmasan kezelt adatok azon betekinthető összefoglalóit, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek számára a védelemhez való joguk megfelelő gyakorlását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(11)

A török kormány és a Fincantieri egyaránt ellenezte, hogy a kárelemzés során figyelembe vegyék a Laminorul S.A. (a továbbiakban: Laminorul), az acélból készült bulbavasat gyártó romániai vállalat adatait, amely a figyelembe vett időszak alatt csődbe ment és beszüntette termelését. A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a csődöt követően a Laminorult egy másik vállalat felvásárolta, de nem kezdte újra az acélból készült bulbavas gyártását. A török kormány és a Fincantieri szerint a panaszban szereplő számadatoknak nem kellett volna a Laminorulra vonatkozó, rendelkezésre álló adatokat is tartalmazniuk, mivel ez a vállalat csődbe ment, és már nem gyárt acélból készült bulbavasat. Ezért a panaszban nem kellett volna a Laminorult az uniós gazdasági ágazat részének tekinteni.

(12)

A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a Laminorul a figyelembe vett időszak alatt – ha nem is a teljes időszakban – még mindig az uniós gazdasági ágazat részét képezte. Ezért a panaszos megfelelően járt el, amikor a panaszban feltüntette a Laminorul adatait, és így az érintett időszakokban pontos képet festett az uniós gazdasági ágazat helyzetéről. Ezen túlmenően a panaszban szereplő adatok rávilágítottak, hogy a legtöbb mutató a Laminorul elemzésen belüli figyelembevételével és anélkül is hasonló tendenciákat mutatott. A Bizottság mindenesetre az e rendeletben figyelembe vett időszakra vonatkozó elemzésében a lehetőségekhez mérten jelezte, hogy a Laminorul adatai milyen hatással voltak az uniós gazdasági ágazat kárhelyzetére.

(13)	A török kormány és az Özkan Demir észrevételeket tett a panaszban szereplő több egyedi kármutatóval kapcsolatban, azt állítva, hogy egyes mutatók nem az uniós gazdasági ágazat kárhelyzetére utalnak, illetve a kárt az érintett országokból érkező behozatalon kívül más tényezők is okozhatták.

(14)

E tekintetben a Bizottság emlékeztetett az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének szövegére, amely kimondja, hogy a panasznak tartalmaznia kell az állítólagosan dömpingelt behozatal mennyiségének változásaira, a behozatalnak az uniós piacon a hasonló termékek árára gyakorolt hatására, valamint a behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt, ebből következő hatására vonatkozó információkat, amelyeket releváns (nem feltétlenül az összes) tényezők támasztanak alá. A panasz tartalmazta ezeket az információkat, amelyek a kár meglétére és az érintett országokból érkező behozatallal fennálló ok-okozati összefüggésre utaltak. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott, hogy kimutatható legyen a kár és az ok-okozati összefüggés, ezért elutasította ezt az állítást.

(15)	A kárra, az ok-okozati összefüggésre és az uniós érdekre vonatkozó egyéb, az eljárás megindításához közvetlenül nem kapcsolódó konkrét észrevételekkel az alábbi vonatkozó szakaszok (4., 5. és 7. szakasz) foglalkoznak.

1.5. Mintavétel

(16)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

Mintavétel az uniós gyártók körében

(17)

Az acélból készült bulbavas uniós gyártóinak korlátozott számára tekintettel a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy a kérdőíveket bocsát a mindössze két ismert uniós gyártó rendelkezésére. E két gyártó közül csupán a Laminados Losal, S.A.U. (a panaszos) válaszolt a kérdőívre. A másik uniós gyártó, az uniós gyártás [15–25] %-át adó Olifer s.p.l. (a továbbiakban: Olifer) nem jelentkezett a vizsgálat során. Ezért a Bizottság nem folyamodott mintavételhez, hanem a panaszos adatait használta fel, és adott esetben – a (147) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az Oliferre és a Laminorulra vonatkozó adatokat becsléssel állapította meg.

Mintavétel az importőrök körében

(18)	Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(19)	Mindössze egy független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy nincs szükség a mintavételre.

Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(20)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy ha vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban, nevezze meg őket és/vagy lépjen kapcsolatba velük.

(21)	Egyetlen kínai exportáló gyártó, a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság tehát úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

Mintavétel a törökországi exportáló gyártók körében

(22)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes törökországi exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezenfelül a Bizottság felkérte Törökország Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy ha vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban, nevezze meg őket és/vagy lépjen kapcsolatba velük.

(23)	Egyetlen török exportáló gyártó, az Özkan Demir nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság tehát úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

1.6. Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások

(24)

A Bizottság kérdőívet küldött Kína kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. Erre azonban nem érkezett válasz. A Bizottság következésképpen tájékoztatta a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét arról a szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket kívánja figyelembe venni. Észrevétel nem érkezett.

(25)	A Bizottság online közzétette (3) az exportáló gyártókra, a független importőrökre és az uniós gyártókra vonatkozó kérdőíveket.

(26)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

uniós gyártó:

—	Laminados Losal S.A.U., Gernika, Spanyolország

felhasználó:

—	Fincantieri S.p.A, Monfalcone és Trieszt, Olaszország

török exportáló gyártó:

—	Özkan Demir Çelik Sanayi A.Ş, Aliağa/İzmir, Törökország

(27)

A Covid19-világjárvány kitörésére és a bevezetett korlátozó intézkedésekre tekintettel a Bizottság a következő kínai exportáló gyártó esetében végzett távoli adatellenőrzést:

—	Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd., Kína

1.7. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(28)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2021. október 1. és 2022. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárfelmérés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata 2019. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2. VIZSGÁLT TERMÉK, ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

2.1. Vizsgált termék

(29)

A vizsgált termék a legfeljebb 204 mm szélességű, ötvözetlen acélból készült bulbavas (a továbbiakban: acélból készült bulbavas). Az acélból készült bulbavasat főként a hajógyártási ágazatban használják az utasszállító hajók, kompok, katonai hajók és kereskedelmi hajók acél vázszerkezetének építéséhez. Acélból készült bulbavas tengeri platformok és villamossínek építéséhez is használható, de az Unióban az acélból készült bulbavas ilyen jellegű felhasználása csak elhanyagolható mennyiséget érint (a továbbiakban: vizsgált termék).

2.2. Érintett termék

(30)	Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból és a Törökország származó, jelenleg az ex 7216 50 91 KN-kód (TARIC-kód: 7216509110) alá tartozó vizsgált termék (a továbbiakban: érintett termék).

2.3. Hasonló termék

(31)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—	az Unióba exportált érintett termék,

—	a Kína és Törökország belföldi piacán előállított és értékesített vizsgált termék, és

—	az uniós gazdasági ágazat által az Unióban előállított és értékesített vizsgált termék.

(32)	A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy e termékek ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékek.

2.4. A termékkört érintő állítások

(33)	A termékkört illetően nem tettek észrevételeket.

3. DÖMPING

3.1. Kína

3.1.1. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(34)

mivel a vizsgálat megindításakor Kína vonatkozásában elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az említett országbeli exportáló gyártók tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(35)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése céljából a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő valamennyi exportáló gyártót arra, hogy bocsássák rendelkezésre az acélból készült bulbavas előállításához felhasznált bemeneti anyagokra vonatkozóan kért információkat. Az egyik exportáló gyártó, a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. benyújtotta a vonatkozó információkat. A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság továbbá kérdőívet küldött a kínai kormánynak.

(36)

Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. A Bizottság felkérte a kínai kormányt, hogy tegyen észrevételeket a 18. cikk alkalmazásával kapcsolatosan. Észrevétel nem érkezett.

(37)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Törökország lehetséges megfelelő reprezentatív harmadik ország. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(38)

A Bizottság 2023. január 24-én feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. E feljegyzésben a Bizottság a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd., az érintett termék egyetlen együttműködő kínai exportáló gyártója által szolgáltatott adatok alapján – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a bulbavas előállítása során felhasznált összes termelési tényezőt. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megállapította, hogy Törökország megfelelő reprezentatív ország. A Bizottság az első feljegyzés kapcsán észrevételeket kapott a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. exportáló gyártótól.

(39)

A Bizottság 2023. április 3-án, a beérkezett észrevételek és a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. által szolgáltatott kiegészítő információk elemzését követően egy második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni úgy, hogy Törökországot tekinti reprezentatív országnak. Egyúttal tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a reprezentatív országbeli gyártó, nevezetesen a Kocaer Çelik Sanayi adatai alapján állapítja meg. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt ezzel kapcsolatban. A Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. tett észrevételeket.

(40)

A második feljegyzésre vonatkozóan érkezett észrevételek és információk elemzése után a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy Törökország megfelelő reprezentatív országnak tekinthető, és a rendes érték megállapításához szükséges torzulástól mentes árakat és költségeket onnan szerzi majd be. E választás mögöttes okait az alábbi 3.4. szakasz részletesen ismerteti.

3.1.2. Rendes érték

(41)	Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(43)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.1.2.1. Jelentős torzulások fennállása

(44)	A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (4) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(45)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (5). A Bizottság megállapította különösen, hogy a vizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát – azaz az acélt – előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (6), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (7). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (8). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (9). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (10), valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (11).

(46)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a panaszban foglalt bizonyítékok, többek között a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (12) (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az acélból készült bulbavas piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak és amelyeket az ezzel kapcsolatos korábbi bizottsági vizsgálatok is megállapítottak.

(47)

A panasz azt az állítást tartalmazta, hogy a kínai gazdaság egészét nagymértékben befolyásolják a kínai kormány vagy más hatóságok különféle, mindenre kiterjedő beavatkozásai, melyekre a kormányzat különböző szintjein kerül sor, és ezekre tekintettel a kínai acélipar belföldi árait és költségeit a jelen vizsgálatban nem lehet figyelembe venni.

(48)

Konkrétabban a panasz rámutatott arra, hogy tekintettel a kínai alkotmányban foglalt „szocialista piacgazdaság” doktrínára, a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) mindenre kiterjedő jelenlétére és befolyására, melyet stratégiai tervezési kezdeményezések (például a tizenharmadik és a tizennegyedik ötéves terv) útján gyakorol a gazdaságra, a kínai kormány beavatkozása különböző formákat ölt, nevezetesen közigazgatási, pénzügyi és szabályozási formákban valósul meg.

(49)

A panasz példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első–hatodik franciabekezdése tartalmaz. Ezen belül a panaszos – az acéliparban folytatott korábbi bizottsági vizsgálatokra, a jelentésre, valamint egyéb forrásokra hivatkozva – a következőket adta elő:

—

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. Az acéliparban érvényesülő kormányzati beavatkozásnak az acélipar kiigazítására és korszerűsítésére vonatkozó tizenharmadik ötéves tervben is tükröződő magas szintje és az ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok fokozott jelenléte mellett a magántulajdonban lévő acélgyártók sem működhetnek piaci feltételek között. Így az acélpiacot és ennélfogva az acélból készült bulbavas ágazatát is jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában vannak, illetve a kínai hatóságok ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete alatt állnak.

—

Az acélipart a kínai kormány a kínai gazdaság alapvető ágazatának, a nemzet sarokkövének tekinti, amely ennélfogva kiemelt támogatásban részesül. A kínai kormány politikájának ágazati következményeit és az abból eredő torzulásokat a kapacitásfelesleg jelenlegi problémája szemlélteti a legvilágosabban.

—

A kínai acélipari vállalatok csaknem fele állami tulajdonban lévő vállalat, és a világ tíz legnagyobb acélgyártója közül négy ebbe a kategóriába tartozik, ami az acélpiacon meghatározó szerepet biztosít ezen állami tulajdonban lévő vállalatoknak. Ennek eredményeképpen az acélágazatban, pontosabban az acélhajógyártás és az acélból készült bulbavas ágazatában állami szinten jelentős mértékben beavatkoznak a nyersanyagköltségekbe, ami torzítja az acélárakat. A tizenharmadik ötéves terv az acélhajógyártást a kormány által támogatandó stratégiai ágazatként jelölte meg. Tekintettel arra, hogy az acélból készült bulbavas nagy részét az acélhajógyártáshoz használják és állítják elő, az acélból készült bulbavas ágazata stratégiai fontosságúnak tekinthető a kínai kormány számára, és ennélfogva állami támogatásban részesülhet. A panasz rámutat továbbá, hogy Kína két legfontosabb hajógyára, nevezetesen a China State Shipbuilding Corporation és a China Shipbuilding Industry Corporation állami tulajdonban lévő vállalat. Mindkettő az állami tulajdonú eszközök felügyeletével és igazgatásával foglalkozó bizottság (a továbbiakban: SASAC) felügyelete alatt áll, így ezeket is érintik a belföldi gyártókat előnyben részesítő állami intézkedések és szakpolitikák.

—

A kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, amelyek a finanszírozási eszközök juttatásakor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat is figyelembe vesznek. Hitelezési politikájuknak ugyanis a kínai kormány iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodnia ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági környezetét és megalapozottságát értékelnék.

—	Ahogy azt a Bizottság az acélra vonatkozó korábbi vizsgálatai során megállapította, a kínai piacon jelentős kormányzati beavatkozás érvényesül, ami az acélágazatban a bérek torzulásához, valamint a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályokat illetően hiányosságokhoz vezet.

(50)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben található, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen nyújtott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának a szóban forgó ügyben való indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(51)

A vizsgált termék ágazatában – azaz az acélágazat egyik alágazatában – továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona. Mivel a vizsgált termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, nem állapítható meg a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya.

(52)

A vizsgálat azonban megerősítette, hogy az acélágazatban működő két legnagyobb gyártó – nevezetesen az Angang Steel csoport (a továbbiakban: Ansteel) és a China Baowu Steel csoport (a továbbiakban: Baowu) – vagy teljes mértékben állami tulajdonban van, vagy az állam ellenőrzésre jogosító részesedéssel rendelkezik benne. Ezenkívül az acélból készült bulbavas gyártásával foglalkozó néhány kulcsfontosságú vállalat – többek között a Hebei Jitai Special Steel Group Co., Ltd., a Suqian Nangang Jinxin Rolling Co., Ltd. és a Hebei Jingye Group Co., Ltd. – kormányzati beavatkozásnak van kitéve. A Tangshan Baigong Industry Development co. magánvállalat teljes tulajdonú leányvállalataként működő (13) Hebei Jitai Special Steel Group Co., Ltd. vállalat célkitűzései között szerepel, hogy „hozzájáruljon a vállalat fejlődéséhez, a kor haladásához és a haza jólétéhez” (14). Továbbá a Suqian Nangang Jinxin Rolling Co., Ltd. a Nanjing Steel, a Nanjing SASAC alá tartozó, állami tulajdonban lévő vállalat tulajdonában és irányítása alatt áll (15). A Hebei Jingye Group Co. Ltd. esetében a csoport pártbizottsági titkárhelyettesének vezetésével a KKP keretében különböző pártépítési tevékenységeket szerveztek (16).

(53)

Ezenfelül figyelemmel arra, hogy általánossá vált, hogy a KKP a magánvállalatok esetében is beavatkozik az operatív döntéshozatalba (17), és a KKP az ország gazdaságának szinte valamennyi területén vezető szerepet követel, az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással.

(54)

Ez a Kínai Vas- és Acélipari Szövetség (CISA) szintjén is jól látható. Alapszabályának 3. cikke szerint a CISA „ragaszkodik a Kínai Kommunista Párt átfogó vezetéséhez” és „elfogadja a nyilvántartó és irányító szervek, a pártépítő szervek, valamint az illetékes ágazati irányító közigazgatási szervek üzleti irányítását, felügyeletét és irányítását” (18) .

(55)

Az acélágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Az acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (19), vagy a nyersanyagipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv, amely szerint az ágazatban „megvalósul majd a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözése”, és „az ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoport jön létre” (20), vagy az acélhulladék-ágazat fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, amelynek fő célkitűzése „az acélhulladék felhasználási arányának folyamatos növelése, továbbá az, hogy a nemzeti acélgyártásban alkalmazott hulladék összesített rátája a tizennegyedik ötéves terv időszakának végére elérje a 30 %-ot” (21). Ami konkrétan a vizsgált terméket illeti, Shandong és Jiangsu tartomány kiadta tizennegyedik ötéves tervét a hajógyártás és a tengerészeti berendezések fejlesztéséről, kifejezetten támogatva a hajógyártási ágazatot és a kapcsolódó acélgyártást, például az acélból készült bulbavas gyártását (22).

(56)

Más tartományokban is láthatók hasonló példák a kínai hatóságok azon szándékára, hogy felügyeljék és irányítsák az acélágazat fejlődését, például Hebei tartományban, amely tervezi „a szervezetek csoportfejlesztésének következetes végrehajtását, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlását érintő reform felgyorsítását, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására való összpontosítást, valamint arra törekszik, hogy egy-két világszínvonalú nagy csoportot és három-öt nagy csoportot hozzon létre, amelyek működését belföldi befolyásuk támogatja”, továbbá tervezi „az acélhulladék újrahasznosítási csatornáinak további bővítését, valamint az acélhulladék rostálásának és osztályozásának megerősítését” (23). Az állam befolyása települési szinten, például a Hebei tartományban található Tangshan város 2022. évi vas- és acélipari 1 + 3 cselekvési tervében is megmutatkozik, amelyben különböző települési szervezeteket bíztak meg azzal feladattal, hogy „a régióban elősegítsék a hasonló termékeket gyártó vállalkozások szövetségeit és átszervezését”, például a Shougang (Jingtang, Qiangang) és a Tangsteel New District két nagy acélipari csoport feladata, hogy „felkutassák a pénzügyi intézményeket és iránymutatással szolgáljanak számukra annak érdekében, hogy a vas- és acélipari vállalkozásoknak alacsony kamatozású hiteleket nyújtsanak, hogy lehetővé tegyék számukra az új iparágakra való áttérést, és ugyanakkor […] támogatást nyújtsanak kamatkedvezmények formájában”, valamint „támogassák a termékszerkezet optimalizálását” azáltal, hogy „a bajnoki címet országos szinten újonnan elnyert gyártó vállalatok és termékek […] 1 millió jüan, illetve 500 000 jüan, valamint a bajnoki címet tartományi szinten újonnan elnyert gyártó vállalatok és termékek 300 000 jüan, illetve 100 000 jüan díjban részesülnek” (24).

(57)

Hasonlóképpen, Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve előirányozza „jellegzetes acélgyártási bázisok építését”, azaz „hat jellegzetes acélgyártási bázis építését Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshanban, Xinyangban, Shangqiuban, Zhoukouban stb., valamint az ágazat bővítésének, megerősítésének és specializációjának biztosítását. Többek között 2025-ig Anyang város nyersvastermelési kapacitása 14 millió tonna alatti, nyersacél-termelési kapacitása 15 millió tonna alatti lesz” (25).

(58)

A vizsgálat továbbá megerősítette, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány a vállalatokban való állami jelenlét révén befolyást gyakorol az árakra és a költségekre, mivel megállapítást nyert, hogy az acélból készült bulbavast gyártó vállalatok és a KKP között személyes kapcsolat áll fenn. Például az együttműködő exportáló gyártó, a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. igazgatótanácsának elnöke párhuzamosan a vállalat pártbizottságának titkári tisztségét is betölti (26). Ezen túlmenően a vállalat stratégiai megállapodást írt alá a Jiangsu Huaneng állami tulajdonban lévő vállalattal, 100 %-ban a Huaneng – a központi SASAC alá tartozó, állami tulajdonban lévő vállalat – tulajdonában lévő leányvállalattal (27), és az együttműködés elmélyítésére irányuló szándékmegállapodást írt alá a Kínai Export-Import Bank jiangsui fiókjával, ami állami pénzügyi támogatásra utal (28). A városi KKP-bizottságnak a Longteng munkájába való beavatkozása a Changshu városának honlapján közzétett következő cikkből is kitűnik: „a Közlekedési Hivatal pártbizottsága tovább mélyíti a párba rendezéssel kapcsolatos munkáját. Ez a pártépítő szerv vezetésének köszönhetően szorosabb és mélyebb együttműködést fog biztosítani a párba rendezett vállalkozásokkal, hogy a pártépítés politikai előnyeit – a kölcsönös támogatás és a kölcsönös ösztönzés szempontjából – mindinkább fejlesztési előnyökké és a tömegek szolgálatában álló gyakorlati intézkedésekké alakítsa. Együtt új eredményeket, új előrelépéseket és új győzelmeket fogunk elérni az új korszak hosszú menetelése során (29) .” Hasonlóképpen a Suqian Nangang Jinxin Rolling Co., Ltd. és anyavállalata, a Nanjing Steel igazgatótanácsának elnöke egyidejűleg a pártbizottság titkári tisztségét is betölti. (30)

(59)

A vizsgált termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A Bizottság a vizsgálat során olyan szakpolitikai dokumentumokat azonosított, amelyekből kiderült, hogy az iparág hasznot húzott az acélágazat részét képező vizsgált termékkel kapcsolatos kormányzati iránymutatásokból és beavatkozásból.

(60)

A kínai kormány az acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (31). Ezt támasztja alá az acéllal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány az acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (32). Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely az acélágazatra is vonatkozik, azt a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az acélágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének javítását (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulást (33).

(61)

A vizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt fontos nyersanyag a vasérc. A vasércről a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv is említést tesz, miszerint annak kapcsán az állam a következőket tervezi: „a hazai ásványi erőforrások racionális fejlesztését. A vasérc feltárásának megerősítése […], kedvezményes adópolitika végrehajtása, a fejlett technológiák és berendezések bevezetésének ösztönzése a szilárd bányászati hulladék keletkezésének csökkentése érdekében” (34). A tartományokban, például Hebeiben a hatóságok a következőket irányozzák elő az ágazat számára: „új projektberuházási diszkonttámogatás; a pénzügyi intézmények vizsgálata és irányítása annak érdekében, hogy alacsony kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a vas- és acélipari vállalatoknak az új iparágakra való átállás érdekében. A kormány ugyanakkor diszkonttámogatásokat fog nyújtani (35) .” Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy megfeleljenek az ösztönzött iparágak – köztük az acélból készült bulbavas gyártásához felhasznált fő nyersanyagot előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(62)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak az acélágazatban való, a (45) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a vizsgált termék gyártóira.

(63)

A fenti (45) preambulumbekezdésben említettek szerint az acélágazatra az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra utaló bizonyítékot, hogy az acélágazatra, ezen belül pedig az acélból készült bulbavas gyártóira ne vonatkozna a kínai munkajogi rendszer. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (az acélból készült bulbavasnak és annak legfontosabb bemeneti anyagainak előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó bemeneti anyagok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (36).

(64)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a fenti (45) preambulumbekezdésben említett acélágazatra. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(65)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az acélból készült bulbavas gyártásához több különböző bemeneti anyagra van szükség. Amikor az acélból készült bulbavas gyártói beszerzik e bemeneti anyagokat vagy szerződést kötnek e bemeneti anyagok beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például a bemeneti anyagok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(66)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az acélból készült bulbavas belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított bemeneti anyagokra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik a bemeneti anyag inputjaira, és így tovább.

(67)

E vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel. A Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. a 2023. február 6-i beadványában azonban azzal érvelt, hogy a jelentős torzulásokra vonatkozó állítások nem válhatnak előre megállapított következtetéssé, és a Bizottságnak először ellenőriznie kell az állítólagos torzulásokat, és el kell döntenie, hogy azok jelentősek-e, mielőtt alternatív forrásokból keresne rendes értékre vonatkozó adatokat. A vállalat véleménye szerint azonban a Bizottság a vizsgálat korai szakaszában elhamarkodottan kezdett a rendes értéket illetően alternatív forrásokat keresni.

(68)

Ez az érvelés nem fogadható el. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint a Bizottság a vizsgálat megindításakor úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló a kínai belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani. A Bizottság ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontja szerint a vizsgálatban részt vevő feleket a vizsgálat megindítását követően haladéktalanul tájékoztatni kell azokról a releváns forrásokról, amelyeket a Bizottság a rendes érték megállapításához fel kíván használni. A Longteng azon érvelése, miszerint a Bizottságnak csak a jelentős torzulások fennállásának megállapítását követően kellene alternatív forrásokat keresnie a rendes érték megállapításához, az alaprendelet téves értelmezésén alapul. Mindenesetre a Bizottság a jelenlegi vizsgálat során távolról sem jutott előre megállapított következtetésekre a jelentős torzulásokat illetően – ahogy azt a Longteng állítja –, hanem további információkat gyűjtött a rendelkezésre álló források kiegészítése céljából, hogy ellenőrizni tudja az eljárás megindításának szakaszában tett állításokat, és végül megállapítsa, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében vett jelentős torzulások fennállnak-e az acélból készült bulbavas ágazatában. Bár ilyen megállapításokra csak a vizsgálat végleges szakaszában kerül sor, a fenti (44)–(67) preambulumbekezdés ismerteti a Bizottság vizsgálatának ideiglenes eredményeit, amelyekkel kapcsolatban az érdekelt feleknek lehetőségük van további észrevételeket tenni.

3.1.2.2. Reprezentatív ország

Általános megjegyzések

(69)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

—	a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (37),

—	a vizsgált termék gyártása az adott országban,

—	a vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban,

—	több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottság indokolt esetben előnyben részesítette azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(70)

A (38) és (39) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához: az első feljegyzést 2023. január 24-én, a második feljegyzést pedig 2023. április 3-án. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A termelési tényezőkről szóló második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint megerősítik a jelentős torzulások fennállását.

A Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség

(71)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság Törökországot és Oroszországot azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis ezek mindegyike a bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártják a vizsgált terméket. Az említett feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(72)

A második feljegyzésben az együttműködő exportáló gyártó, a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. első feljegyzéssel kapcsolatos észrevételei nyomán a Bizottság jelezte, hogy a következő termelési tényezők megállapításánál figyelembe vette Malajziát: nitrogén, oxigén és mészkő. Az említett feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

A releváns nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban

(73)

Az első feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy azon országok – nevezetesen Oroszország és Törökország – esetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy gyártják a vizsgált terméket, tovább kell vizsgálni a nyilvános adatok elérhetőségét, különös tekintettel a vizsgált termék gyártóinak nyilvános pénzügyi adataira.

(74)	Oroszország tekintetében az első feljegyzésben gyártóként megjelölt egyetlen vállalat, nevezetesen a JSC Omutninsk Metallurgical Plant pénzügyi kimutatásai nem álltak azonnal rendelkezésre. A Bizottság ezért megállapította, hogy e vállalat adatait nem tudja felhasználni az eljárás során.

(75)	Ezenkívül az orosz behozatali statisztikai adatok 2022 januárjáig álltak rendelkezésre, és így csak a vizsgálati időszak egyharmadát fedték le.

(76)	Ennek eredményeként a Bizottság megállapította, hogy e vizsgálatban Oroszország nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(77)

Ami Törökországot illeti, a Bizottság könnyen hozzáférhető pénzügyi kimutatásokat talált a vizsgált termék egyetlen gyártója tekintetében, amely azonban 2021-ben veszteséges volt. Bár az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése értelmében az együttműködő törökországi exportáló gyártó, az Özkan Demir pénzügyi kimutatásai könnyen hozzáférhetőek voltak, a vállalat 2021-ben veszteséges volt, így azokat nem lehetett felhasználni a rendes érték kiszámításához. Ezért a Bizottság az említett vállalaton kívül az ugyanabba az általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó, potenciális reprezentatív országokban működő olyan termékgyártókkal kapcsolatban is talált könnyen hozzáférhető pénzügyi kimutatásokat, amelyek a vizsgálati időszakkal részben átfedésben lévő időszak vonatkozásában észszerű mértékű nyereségességet értek el. E gyártókat vagy a panaszban, vagy a 7216 50 91 KN-kód („bulbavas”) alá tartozó termékeket előállító gyártók jegyzékében azonosították; az említett KN-kód a vizsgált terméket, azaz az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott „legfeljebb 204 mm szélességű, ötvözetlen acélból készült bulbavasat”, valamint az összes többi típusú, acélból készült bulbavasat egyaránt felöleli. A Bizottság a gyártók jegyzékét a török hatóságok által az eljárás megindítását megelőző szakaszban megadott gyártókkal is összevetette.

(78)	A fenti megfontolások fényében a Bizottság Törökországot megfelelő reprezentatív országnak tartotta.

(79)

Az első feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. rámutatott, hogy a felsorolt török gyártók némelyike nem volt megfelelő, mivel az öt gyártó közül négy esetében csak összevont pénzügyi beszámolók álltak rendelkezésre, és így nem tükrözték az acélból készült bulbavasat gyártó vállalatok tényleges SGA-költségeit és haszonkulcsait. Ezenfelül a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. szerint az ezen öt gyártó rendelkezésre álló adatai alapján kiszámított SGA-költség és nyereség indokolatlanul magas volt. Végezetül a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. azt állította, hogy a Bizottságnak figyelmen kívül kellene hagynia Törökországot egyes nyersanyagok (pl. a mészkő és az oxigén) referenciaértékének meghatározásakor.

(80)

A fenti megfontolások fényében a Bizottság újra megvizsgálta az öt azonosított törökországi acélgyártó közül négy vállalat által bejelentett SGA-költségeket és nyereséget, és azokat indokolatlanul magasnak ítélte. Ezért a Bizottság figyelmen kívül hagyta ezeket a vállalatokat, és úgy döntött, hogy a 2022-es pénzügyi adatok (azaz a vizsgálati időszakkal részben átfedésben lévő időszak) kapcsán a török gyártók közül csak egy vállalat, nevezetesen a Kocaer Çelik Sanayi által bejelentett SGA-költségeket és haszonkulcsokat használja. A második feljegyzést követően a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. azzal érvelt, hogy a Kocaer Çelik Sanayi vállalatnál rendkívül magas pénzügyi kiadások merültek fel, amelyek vonatkozásában nem találtak részletes információkat. A Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. továbbá azt állította, hogy ők nem szembesültek ilyen magas pénzügyi költségekkel.

(81)

A Bizottság kiválasztott egy olyan vállalatot, amelynek könnyen hozzáférhető pénzügyi kimutatásai az acélipart illetően elfogadható SGA-költségekről és haszonkulcsokról tanúskodnak, és Törökország esetében a Kocaer Çelik Sanayi SGA-költségeit és nyereségét alkalmazta. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 10,98 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 8,8 % volt. A Bizottság konszolidált adatokat használt, mivel ez volt az egyetlen nyilvánosan elérhető adat. Ezenkívül a Bizottság e százalékos arányokat nem tartotta indokolatlanul magasnak, hanem inkább úgy vélte, hogy azok összhangban vannak az ilyen típusú iparágban felmerülő költségekkel és nyereséggel. Ráadásul e százalékos arányok összhangban vannak az acélipart érintő korábbi vizsgálatok során – például az acél szélerőműtornyok (38) és a szerves bevonatú acéltermékek (39) tekintetében – használt százalékos arányokkal. A Bizottság nem rendelkezett olyan információval, amely az ellenkezőjére utalt volna.

(82)

Ezért egyéb észrevételek vagy más, könnyen hozzáférhető adatok benyújtása hiányában a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az általa az SGA-költségek és a nyereség tekintetében felhasználásra javasolt források az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának utolsó bekezdése értelmében torzulástól mentesek és észszerűek.

A szociális védelem és a környezetvédelem szintje

(83)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

Következtetés

(84)	A fenti elemzés alapján Törökország maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

A torzulástól mentes költségek megállapításához felhasznált források

(85)	Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például nyersanyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártó felhasznál a vizsgált termék előállításához.

(86)

A rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlasz (40) (a továbbiakban: GTA) és a Metal Bulletin (41) alapján állapította meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a torzulástól mentes munkaerő-költségek (42) és energiaköltségek (43) megállapításához a Török Statisztikai Intézet statisztikáit, a torzulástól mentes vízköltségek (44) megállapításához pedig Izmir város önkormányzata főigazgatóságának statisztikáit fogja használni.

(87)	A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket és javaslatokat a szóban forgó feljegyzésben említett egyes termelési tényezők torzulatlan értékeire vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra.

(88)

Az első feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. azt állította, hogy a ferrokróm törökországi importárai a szén és a króm tömegének aránya alapján változnak. A Bizottság ellenőrizte a szén és a króm tömegének Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. által használt tényleges arányát. E tekintetben a Bizottság úgy döntött, hogy a ferrokróm megfelelő költségének megállapításához a Metal Bulletinben a globális fém- és bányaipar tekintetében közölt független iparági referenciaértékeket (a Fastmarkets által közölt árakat) használja, amelyek a szén és króm tömegének különböző arányait tükrözik.

(89)

Az első feljegyzést követően a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. továbbá azt állította, hogy bizonyos nyersanyagok (pl. az oxigén és a mészkő) törökországi átlagárait nem lehetett felhasználni az alacsony behozatali volumen miatt. Ezenkívül a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. kérdőívre adott válasza alapján a Bizottság egy további olyan termelési tényezőt – mégpedig a nitrogént – azonosított, amelyet szintén nem reprezentatív mennyiségben importáltak Törökországba a vizsgálati időszak alatt.

(90)

Következésképpen a Bizottság megvizsgálta a Thaiföldre, Malajziába, Brazíliába és Mexikóba irányuló behozatal volumenét, mivel ezek az országok hasonló gazdasági fejlettségi szinten állnak, mint Kína, és korábban reprezentatív országoknak tekintették őket az acélágazatban – például a közúti acélkerekek (45), a melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek (46), az acél szélerőműtornyok (47), a szerves bevonatú acéltermékek (48), a vasból vagy acélból készült csőszerelvények (49) tekintetében – a közelmúltban folytatott számos vizsgálat során. A Bizottság megállapította, hogy a Kínából és a WTO-ban tagsággal nem rendelkező országokból érkező behozatal kizárását követően a vizsgálati időszak alatt csak Malajzia importált kellően reprezentatív mennyiségben mindhárom érintett termelési tényezőből. Ennek alapján a Bizottság a második feljegyzésben arról tájékoztatott, hogy a rendes érték kiszámításakor a Bizottság e bemeneti anyagok Malajziába irányuló behozatalon alapuló költségeit kívánja felhasználni.

(91)	Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság a felek észrevételei és az együttműködő exportáló gyártó által a kérdőívre adott válaszában benyújtott információk alapján frissítette a termelési tényezők jegyzékét.

(92)

A második feljegyzést követően a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. azt állította, hogy a malajziai nitrogén- és oxigénbehozatali volumen és a török argonbehozatali volumen nem reprezentatív, mivel a behozatali volumenek jóval alacsonyabbak, mint az említett nyersanyagok tényleges felhasználása. A Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. továbbá azt állította, hogy az említett nyersanyagok mindegyike esetében van néhány olyan szállító ország, ahol az egységárak és a szállítási költségek indokolatlanul magasak.

(93)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, mivel a behozatali volumenek reprezentativitását a behozatali volumenek abszolút mennyisége alapján értékelték. Az a tény, hogy e volumenek nem egyeztek meg az exportáló gyártó nyersanyag-felhasználásának mértékével, nem változtatott azon a következtetésen, hogy e behozatalok abszolút volumenei reprezentatívnak tekinthetők.

(94)

A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a teljeskörű adatokat szolgáltató együttműködő exportáló gyártó termelési tényezőinek nagy száma miatt, valamint a tekintettel arra, hogy bizonyos nyersanyagok a teljes előállítási költségnek csak elhanyagolható részét teszik ki, az elhanyagolható tételeket a fogyóeszközök kategóriájában vonta össze. A Bizottság továbbá azt a tájékoztatást adta, hogy kiszámítja majd a fogyóeszközöknek az alapanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív ország megállapított torzulástól mentes referenciaértékeinek használata során ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségekre.

Torzulástól mentes költségek és referenciaértékek

Termelési tényezők

(95)

Az érdekelt felek által benyújtott összes információ figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az acélból készült bulbavas termelési tényezői

Termelési tényező	HR-kód	A Bizottság által felhasználni kívánt adatok forrása	Torzulástól mentes érték
Nyersanyagok
Mészkő	252100	Malajziára vonatkozó GTA-adatok	0,243 CNY/kg
Vasérc	260111	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	0,83 CNY/kg
Szinterezett vasérc	260112	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	1,28 CNY/kg
Szén	270111	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	1,53 CNY/kg
Koksz/kokszpor	270400	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	3,35 CNY/kg
Szénpor	280300	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	10,08 CNY/kg
Tiszta turmalin	284910	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	8,67 CNY/kg
Ferromangán	720211	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	10,68 CNY/kg
Ferroszilícium	720221	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	15,86 CNY/kg
Szilíciumos mangán	720230	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	11,76 CNY/kg
Ferrokróm	720241	MB-FEC-0005	8,97 CNY/kg
Ferromolibdén	720270	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	160,64 CNY/kg
Ferrotitán	720291	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	43,32 CNY/kg
Ferrovanádium	720292	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	190,12 CNY/kg
Ferronióbium	720293	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	176,27 CNY/kg
Ferroalumínium	720299	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	19,24 CNY/kg
Acélhulladék	720410	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	2,15 CNY/kg
Alumínium	760110	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	19,67 CNY/kg
Argon	280421	Törökországra vonatkozó GTA-adatok	7,30 CNY/m3
Nitrogén	280430	Malajziára vonatkozó GTA-adatok	5,85 CNY/m3
Oxigén	280440	Malajziára vonatkozó GTA-adatok	2,46 CNY/m3
Vízköltségek		Izmir város önkormányzata által az ipari felhasználóknak felszámított vízdíj	8,25 CNY/m3
Munkaerő
Munkaerőköltségek		Török Statisztikai Intézet (a feldolgozóiparban az óránkénti átlagos munkaerőköltség alapján)	37,03 CNY/óra
Energia
Villamos energia		Török Statisztikai Intézet – ipari villamosenergia-ár	0,60 CNY/kWh
Földgáz		Török Statisztikai Intézet – ipari gázár	2,75 CNY/m3

3.1.2.3. Nyersanyagok

(96)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásoktól mentes árának megállapítása során a Bizottság a Törökországba irányuló import és a Malajziába importált nitrogén, oxigén és mészkő Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagárát és a Metal Bulletin ferrokrómra vonatkozó független iparági referenciaértékét vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (50) I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a fenti 3.3.1. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából és a nem piacgazdasági berendezkedésű országokból a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően a Bizottság megállapította, hogy az egyéb harmadik országokból érkező fő nyersanyagok behozatala továbbra is reprezentatív.

(97)	A Bizottság korlátozott számú nyersanyag esetében eltért a fent ismertetett módszertantól.

(98)	A (88) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság úgy döntött, hogy a Metal Bulletin (a Fastmarkets által közölt árak) segítségével határozza meg a ferrokróm referenciaértékét.

(99)

A (90) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mészkő, a nitrogén és az oxigén esetében a Bizottság úgy döntött, hogy e bemeneti anyagoknak – a Kínából és a WTO-ban tagsággal nem rendelkező országokból érkező behozatal kivételével – a Malajziába irányuló behozatal alapján számított költségeit használja.

(100)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült fuvarozási költségeket kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulástól mentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulástól mentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes fuvarozási költségeinek becslésére.

(101)

Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártónál felmerült tényleges költségek a felülvizsgálati időszak alatt az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét (összességében mintegy 3,3 %-át) tették ki. Mivel az ezen anyagok esetében alkalmazott érték a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számításokat, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségeket a (94) preambulumbekezdésben ismertetett módon a fogyóeszközök költségkategóriájába sorolja.

Munkaerő

(102)

A Bizottság a Török Statisztikai Intézet által közzétett statisztikákat használta (51). Az intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban tapasztalt munkaerőköltségekről. A Bizottság a referenciaértéket a NACE Rev.2 osztályozás szerinti 24-as kódú gazdasági tevékenységre, a „Fémalapanyag gyártására” vonatkozó, 2020. évi, munkaórára vetített átlagos munkaerőköltség alapján állapította meg. Az értékeket ezt követően a belföldi fogyasztóiár-index (52) segítségével kiigazította az inflációval, hogy tükrözzék a vizsgálati időszak alatt felmerült költségeket.

Energia

(103)

A Bizottság a Török Statisztikai Intézet (53) által a 2021 júliusa és 2022 júniusa közötti időszak vonatkozásában közzétett, a török ipari felhasználókra vonatkozó – héa nélküli – átlagos ipari villamosenergia- és gázárakat használta.

Víz

(104)

A Bizottság a vizsgált termék reprezentatív vállalatának székhelye szerinti város, Izmir város önkormányzatának főigazgatósága – Izmir városának vízellátásért, szennyvízgyűjtésért és -kezelésért felelős szerv – által felszámított vízdíjat használta. Az információk lehetővé teszik az iparágban irányadó díjak meghatározását, a referenciaérték pedig a vizsgálati időszakra vonatkozó – héa nélküli – átlagos havi díj lenne (54).

(105)

A víz tekintetében a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. úgy vélte, hogy az alkalmazott referenciaérték, nevezetesen az izmiri vízköltségek nem reprezentatívak, mivel a Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd. vidéki területen található, ahol könnyen hozzá lehet férni a vízhez, így a Changshu Longteng Special Steel Co. vízköltségei nem hasonlíthatók össze egy török turisztikai város vízköltségeivel.

(106)

A Bizottság az abban a török régióban érvényes, ipari felhasználásra vonatkozó vízdíjat használta referenciaértékként, ahol a vizsgált termék gyártója, a Kocaer Çelik Sanayi található. A kiválasztott régió ráadásul jól fejlett iparral rendelkezik. Ebből következően a Bizottság elutasította a felvetést.

Gyártási általános költségek, SGA-költségek és nyereség

(107)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(108)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál felmerült általános gyártási költségeket kifejezte az exportáló gyártó tényleges gyártási költségeinek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(109)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes, észszerű összegének megállapításakor a Bizottság a Kocaer Çelik Sanayi 2022. évi pénzügyi adataira támaszkodott, amelyet az Orbis adatbázisból kérdezett le.

3.1.3. Számítás

(110)

A Bizottság a fentiek alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(111)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált tényleges mennyiségeket beszorozta a torzulástól mentes egységköltségekkel. A Bizottság a távoli ellenőrzés során megvizsgálta az együttműködő exportáló gyártó által közölt felhasználási arányok helytállóságát. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt torzulástól mentes egységköltségekkel vagy a fenti táblázatban meghatározott egyéb, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(112)

Másodszor: a torzulástól mentes gyártási összköltség megállapításához a Bizottság a gyártási általános költségeket használta. A Bizottság az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült gyártási általános költségeket megnövelte a (101) preambulumbekezdésben említett fogyóeszközök költségével, majd az így kapott értéket az egyes exportáló gyártóknál ténylegesen felmerült gyártási költségek arányában fejezte ki. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(113)

Végül a Bizottság hozzáadta az SGA-költségek és a nyereség az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulástól mentes teljes gyártási költségre alkalmazott értékét (ennek megfelelően az SGA-költségek aránya 10,98 %-ot, a nyereségé 8,8 %-ot tett ki).

(114)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

3.1.4. Exportár

(115)

Az együttműködő exportáló gyártó az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportált.

(116)

Az exportár tehát az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

3.1.5. Összehasonlítás

(117)

A Bizottság gyártelepi paritáson, terméktípusonként összehasonlította egymással a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártó exportárát.

(118)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság kiigazításokat végzett a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási költségek, vám- és hitelköltségek, valamint a banki költségek tekintetében.

3.1.6. Dömpingkülönbözet

(119)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban az exportáló gyártó esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(120)

Ebben az esetben magas volt az együttműködés szintje, mivel a vizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó exportja tette ki a teljes behozatalt. A Changshu Longteng Special Steel Co. azt állította, hogy az érintett terméknek van egy másik kínai exportáló gyártója is. Más vállalat azonban nem jelentkezett, és a Bizottság az importstatisztikákban sem azonosított további exportot. Ennek alapján a Bizottság helyénvalónak találta, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét az együttműködő vállalatéval azonos szinten állapítja meg.

(121)

Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következő értékekre adódott:

Vállalat	Ideiglenes dömpingkülönbözet
Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd.	14,7 %
Minden más vállalat	14,7 %

3.2. Törökország

3.2.1. Rendes érték

(122)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az exportáló gyártó, Özkan Demir esetében a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatívnak tekinthető-e. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártók esetében elérte az érintett termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítése az Özkan Demir esetében reprezentatív volt.

(123)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek a reprezentatív belföldi értékesítésekkel rendelkező exportáló gyártó esetében azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(124)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok mindegyike tekintetében megvizsgálta, hogy az Özkan Demir hazai piacon bonyolított értékesítése reprezentatív-e. Egy terméktípus belföldi értékesítései akkor reprezentatívak, ha a terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére végrehajtott belföldi értékesítéseinek teljes volumene eléri az azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes Unióba irányuló exportértékesítés teljes volumenének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy néhány olyan terméktípusnál, amelyeket a vizsgálati időszak alatt exportáltak az Unióba, vagy egyáltalán nem történt belföldi értékesítés, vagy az adott terméktípus belföldi értékesítésének volumene 5 % alatti volt, így nem minősült reprezentatívnak.

(125)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a belföldi piacon, független vevők részére végrehajtott nyereséges értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(126)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

a)	a terméktípusnak a kiszámított előállítási költséggel megegyező, vagy azt meghaladó nettó áron értékesített volumene meghaladta e terméktípus teljes értékesítési volumenének 80 %-át; valamint

b)	e terméktípus súlyozott átlagos értékesítési ára megegyezik a termelési egységköltséggel, vagy meghaladja azt.

(127)

Ebben az esetben a rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszak alatt megvalósított összes belföldi értékesítése során alkalmazott árak súlyozott átlaga.

(128)

A rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszak alatti nyereséges belföldi értékesítéseihez tartozó tényleges belföldi árral egyezik meg, amennyiben:

a)	a terméktípus nyereségesen értékesített volumene az adott típus teljes értékesítési volumenének legfeljebb 80 %-át teszi ki; vagy

b)	e terméktípus súlyozott átlagára nem éri el a termelési egységköltséget.

(129)

A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés [50–70] %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta az előállítási költséget.

(130)

Azon terméktípusok esetében, amelyek értékesítései összességében nyereségesek voltak, a rendes értéket vagy a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként ((126) és (127) preambulumbekezdés), vagy csupán – a nyereséges értékesítések volumenétől függően – a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként ((128) preambulumbekezdés) számították ki.

(131)

Azon terméktípusok esetében, 1. amelyek értékesítései összességében nem voltak nyereségesek, vagy 2. amelyeket a belföldi piacon egyáltalán nem vagy nem elegendő mennyiségben értékesítettek, és ahol nem állt rendelkezésre konkrét információ az Özkan Demir által a belföldi piacon nem értékesített terméktípusok piaci árairól, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban képezte a rendes értéket.

(132)

A rendes érték kiszámítása úgy történt, hogy a következő tényezőket hozzáadták az együttműködő exportáló gyártók által gyártott hasonló termék vizsgálati időszakban jellemző előállítási költségeihez:

a)	az együttműködő exportáló gyártónál a hasonló termék belföldi, szokásos kereskedelmi forgalom keretében, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítése során felmerült SGA-költségek súlyozott átlaga; valamint

b)	az együttműködő exportáló gyártónak a hasonló termék belföldi, szokásos kereskedelmi forgalom keretében, a vizsgálati időszak alatt történő értékesítésével elért nyereségének súlyozott átlaga.

(133)

A belföldi piacon nem reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusok esetében az SGA-költségek súlyozott átlaga és a nyereség hozzáadása az adott terméktípusoknak a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított ügyletei alapján történt. A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített terméktípusok esetében az SGA-költségek súlyozott átlaga és a nyereség hozzáadása a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított összes ügylet alapján történt.

3.2.2. Exportár

(134)

Az exportáló gyártó az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportált.

(135)

Az exportár tehát az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

3.2.3. Összehasonlítás

(136)

A Bizottság a rendes értéket és az exportáló gyártó exportárát gyártelepi alapon hasonlította össze.

(137)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A Bizottság kiigazításokat végzett a fuvarozás, a biztosítás, az anyagmozgatás, a rakodás, a csomagolás költségei, a hitelköltségek, a banki díjak, a jutalékok, a visszatérítés és más árengedmények tekintetében.

(138)

A Bizottság a vizsgálati időszak alatt valutaátszámítási problémákat azonosított. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének j) pontja úgy rendelkezik, hogy az értékesítés időpontja a számla kelte, továbbá hogy a szerződés, a megrendelés vagy a megrendelés visszaigazolásának időpontja is figyelembe vehető abban az esetben, ha segítségükkel megfelelőbben meghatározhatók az értékesítés lényegi feltételei. Először is, a Bizottság figyelembe vette a török líra árfolyamának ingadozását (és az euróval szembeni, összességében jelentős csökkenését (55)). Másodszor, a Bizottság figyelembe vette a török exportáló gyártó árképzési gyakorlatait, amely szerint az értékesítés lényegi feltételeit a belföldi értékesítése (56) és az exportértékesítések esetében egyaránt a megrendelés időpontjában, nem pedig a számla kibocsátásának időpontjában határozták meg. A Bizottság ezért a rendes érték és az exportár török lírára történő átszámításához a megrendelés napján érvényes árfolyamot használta.

3.2.4. Dömpingkülönbözet

(139)

Az együttműködő exportáló gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(140)

Ennek alapján a súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve: 13,6 %.

(141)

Ebben az esetben magas az együttműködés szintje, mivel a vizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártó exportja tette ki a Törökországból az Unióba irányuló teljes exportot, mivel a vizsgálat szerint ő volt az érintett termék egyetlen exportáló gyártója. Ennek alapján a Bizottság helyénvalónak találta, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét az együttműködő vállalatéval azonos szinten állapítja meg.

(142)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat	Ideiglenes dömpingkülönbözet
Türkiye Özkan Demir Çelik Sanayi A.Ş	13,6 %
Minden más vállalat	13,6 %

4. KÁR

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(143)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a hasonló terméket 2020-ig három gyártó, a figyelembe vett időszak és a vizsgálati időszak fennmaradó részében pedig két gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(144)

A Bizottságnak nem állt módjában átadni a Kínából és Törökországból érkező behozatal volumenére, piaci részesedésére és importáraira vonatkozó adatokat, mivel azok az alaprendelet 19. cikke értelmében – az uniós piacon működő felek korlátozott számára (két uniós gyártó, valamint egy török és egy kínai exportáló gyártó) tekintettel – piaci szempontból érzékenyek és bizalmasak. Ezen információk közlése lehetővé tenné vállalatspecifikus bizalmas adatok visszamenőlegesen kiszámítását. A Bizottság ezért ezeket az információkat értéktartományok és indexek formájában adta meg, amelyek elegendő érdemi információt biztosítottak valamennyi érdekelt fél számára ahhoz, hogy megértsék a Bizottság elemzését és következtetéseit, és észrevételeket tegyenek azokkal kapcsolatban. Az adatokat értelmezhető tendenciák formájában is bemutatta, hogy valamennyi érdekelt fél megvédhesse érdekeit. A Bizottság nem mutathatta be az értéktartományok kialakításának módszerét, mivel annak segítségével a tartományok alapján kinyerhetővé válnának a pontos számadatok.

(145)

A vizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy [15 000–18 000] tonna volt. A Bizottság az uniós termelést az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a panaszos által benyújtott adatok, a panaszos becslései és az Eurostattól származó statisztikai adatok alapján határozta meg. A (17) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a panaszos az egyetlen együttműködő uniós gyártó volt, aki a vizsgálati időszak alatt a hasonló termék teljes uniós termelésének [75–85] %-át képviselte.

4.2. Uniós felhasználás

(146)

A Bizottság az uniós felhasználást az acélból készült bulbavas uniós gazdasági ágazat általi, Unión belüli összértékesítése alapján határozta meg, hozzáadva ahhoz a harmadik országokból az Unióba irányuló összbehozatalt. A behozatal becsléséhez alkalmazott módszert a 4.3.2. szakasz ismerteti részletesen.

(147)

A (11) és (12) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint a figyelembe vett időszak alatt három uniós gyártó volt: a Losal (a panaszos), az Olifer és a Laminorul. Az Olifer nem működött együtt a vizsgálatban, a Laminorul pedig 2019-ben csődöt jelentett. Az Olifer és a Laminorul uniós értékesítési volumene a figyelembe vett időszak alatt ezért a panaszban szereplő becslésen alapult (57). A Laminorul a figyelembe vett időszak alatt csak 2019-ben és 2020-ban értékesített az Unióban acélból készült bulbavasat, ami a vizsgált termék uniós gazdasági ágazat általi teljes értékesítésének mintegy [18–22] %-át, illetve [4–7] %-át tette ki az említett években. A 2021. évi és a vizsgálati időszak alatti értékesítéseket illetően a Bizottság az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítését a vizsgált terméknek tekintette. A korábbi évek tekintetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Laminorul értékesítéseinek 75 %-a érintette a vizsgált terméket, míg az értékesítés fennmaradó 25 %-a a nem a termékkörbe tartozó, nagyobb szélességű, acélból készült bulbavasat érintette. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek – a panaszos piaci ismeretein alapuló – feltételezések észszerű becsléssel szolgáltak, amelyre az uniós felhasználás kiszámításához volt szükség. A Bizottság a panaszos értékesítési volumeneit a kérdőívre adott válaszai alapján állapította meg és a helyszínen ellenőrizte.

(148)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás

[70 000 –75 000 ]

[42 000 –46 000 ]

[44 000 –48 000 ]

[47 000 –51 000 ]

Index (2019 = 100)

100

Forrás:

Panasz, a panaszos kérdőívre adott válasza, együttműködő exportáló gyártók és az Eurostat.

(149)

Az uniós felhasználás 32 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszak alatt. A 2020-as kezdeti nagymértékű, 40 %-os visszaesést követően a felhasználás a következő években valamelyest ismét nőtt. A 2020. évi visszaesés egybeesett azzal az évvel, amikor a Covid19-világjárvány a leginkább sújtotta az Uniót, és az nagyrészt az ezzel kapcsolatos „lezárásoknak” tudható be, amikor is az acélból készült bulbavas gyártóinak és felhasználóinak gyárait egyaránt ideiglenesen bezárták. Ezenkívül – a (29) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint – az acélból készült bulbavasat elsősorban a hajógyártási ágazatban használják. Az Unióban az érintett termék nagy részét üdülőhajók és más luxushajók, valamint katonai hajók gyártásához használják. A Covid19-világjárvány egyik következményeként visszaesett a luxushajók megrendelése és gyártása, ami erősen kihatott az acélból készült bulbavas gyártására. Bár a felhasználás 2020 óta nőtt, még mindig messze elmarad a világjárvány előtti szinttől.

4.3. Az érintett országokból érkező behozatal

4.3.1. Az érintett országokból érkező behozatal hatásainak összesített értékelése

(150)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az acélból készült bulbavas érintett országokból érkező behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében összesítve kell-e értékelni.

(151)

A Kínából és Törökországból érkező behozatal vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözet az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott csekély mértékű küszöbérték fölött volt. Az egyes érintett országokból érkező behozatal volumene az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmébe véve nem volt elhanyagolható. A vizsgálati időszak alatt a piaci részesedés [4,0–6,0] %, illetve [53,0–58,0] % volt.

(152)

A Kínából és Törökországból érkező dömpingelt behozatal és a hasonló termék közötti verseny feltételei hasonlóak voltak. Pontosabban, az importtermékek versenyeztek egymással és az Unióban gyártott, acélból készült bulbavassal, mivel azoknak ugyanazon műszaki előírásoknak kell megfelelniük, és azokat ugyanazon intézményeknek kell tanúsítaniuk, mielőtt a tervezett végfelhasználásra alkalmassá válnának. Az összes forrásból származó, acélból készült bulbavasat ugyanazon értékesítési csatornákon keresztül és a fogyasztók hasonló kategóriái részére értékesítik. A hajógyártók ugyanarra a célra ugyanolyan acélból készült bulbavasat használnak, és csak a termék műszaki jellemzői (pl. szélesség, hosszúság, acélminőség stb.) alapján tesznek különbséget, a termék származása alapján már nem.

(153)

Következésképpen az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében meghatározott összes követelmény teljesült, és a Kínából és Törökországból érkező behozatalt a Bizottság összesítve vizsgálta a kár meghatározása céljából.

4.3.2. Az érintett országokból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(154)

A Bizottság a Kínából és Törökországból érkező behozatal volumenét az együttműködő exportáló gyártók ellenőrzött adatai alapján határozta meg. A Bizottság pontosabbnak ítélte meg az e gyártóktól kapott ellenőrzött adatokat, mint az Eurostat adatait, mivel az Eurostat az acélból készült bulbavas KN-kódja alá tartozó összes behozatalról beszámol. Ez a kód az e vizsgálat termékkörén kívüli méretekkel rendelkező, acélból készült bulbavasat is magában foglalja.

(155)

A behozatal piaci részesedését pedig a behozatal és a teljes uniós felhasználás aránya alapján határozta meg. A (146) preambulumbekezdésben kifejtetek szerint az uniós felhasználás az acélból készült bulbavas uniós gazdasági ágazat általi, Unión belüli értékesítésén alapult, hozzáadva ahhoz a harmadik országokból az Unióba irányuló összbehozatalt. Ahogy az az alábbi 3. táblázatból is kiderül, az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján állapították meg. Annak megbecsléséhez, hogy e behozatalok mekkora része kapcsolódott az érintett termékhez, a Bizottság a panasz C.1.1.1. szakaszában ismertetett feltételezéseket vette alapul. A panaszos becslése szerint 2019-ben és 2020-ban az Egyesült Királyságból érkező behozatal 25 %-a, a többi évben – amikor is az ismert egyesült királyságbeli gyártó bővítette az acélból készült bulbavassal kapcsolatos termékkörét – pedig 45 %-a kapcsolódott a vizsgált termékhez. A panaszos továbbá úgy becsülte, hogy az összes többi országból érkező behozatal 75 %-a kapcsolódott a vizsgált termékhez. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság e feltételezéseket a vizsgált termék behozatalának észszerű becslésének tekintette.

(156)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

A Kínából érkező behozatal volumene

[1 200 –1 600 ]

[800 –1 200 ]

[2 800 –3 200 ]

[2 000 –2 400 ]

Index

100

204

151

A Törökországból érkező behozatal volumene

[37 000 –41 000 ]

[23 000 –27 000 ]

[24 000 –28 000 ]

Index

100

Az érintett országokból érkező behozatal volumene

[38 200 –42 600 ]

[23 800 –28 200 ]

[26 800 –31 200 ]

[26 000 –30 400 ]

Index

100

Kína piaci részesedése (%)

[1,1 –3,1 ]

[1,4 –3,4 ]

[6,0 –8,0 ]

[4,0 –6,0 ]

Index

100

113

324

223

Törökország piaci részesedése (%)

[53,0 –58,0 ]

[57,0 –62,0 ]

[55,0 –60,0 ]

[53,0 –58,0 ]

Index

100

107

104

Az érintett országok piaci részesedése (%)

[54,1 –61,1 ]

[58,4 –65,4 ]

[61,0 –68,0 ]

[57,0 –64,0 ]

Index

100

107

112

104

Forrás:

Panasz, a panaszos kérdőívre adott válasza, együttműködő exportáló gyártók és az Eurostat.

(157)

Az érintett országokból érkező behozatal volumene 2019 és a vizsgálati időszak között 30 %-kal csökkent, majd 2020-ban meredeken visszaesett, mielőtt a vizsgálati időszakig részlegesen helyreállt volna. Ugyanakkor a piaci részesedésük 4 %-kal nőtt. A (149) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az érintett országokból érkező behozatal volumenének csökkenése egybeesett az uniós felhasználás ugyanezen időszak alatti 32 %-os csökkenésével. Mivel az érintett országok a csökkenő felhasználás mellett is meg tudták tartani, sőt növelni tudták piaci részesedésüket, a piaci részesedés ilyetén növekedése a többi piaci szereplő, különösen az uniós gazdasági ágazat kárára történt. A vizsgálati időszak alatt az érintett országok piaci részesedése 2021-hez képest 8 %-kal ismét csökkent, de a 2019-es piaci részesedésüknél magasabb szinten maradt. Az érintett országok piaci részesedésében bekövetkezett említett visszaesés nagyrészt azzal függött össze, hogy a vizsgálati időszak alatt jelentősen nőtt a panaszosnak az egyik fontos ügyfél részére teljesített értékesítése. A Bizottság rendelkezésére álló információkból azonban nem derült ki, hogy ez a növekedés strukturális jellegű volt-e, illetve ez a tendencia a vizsgálati időszak után is folytatódni fog-e.

4.3.3. Az érintett országokból érkező behozatal árai, áralákínálás és árlenyomás

(158)

A Bizottság az importárakat a (154)–(155) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően, a behozatali mennyiségek meghatározásával összhangban, az együttműködő exportáló gyártók ellenőrzött adatai alapján állapította meg. Az importált termékek esetében az áralákínálást az együttműködő exportáló gyártók és az együttműködő uniós gyártó adatai alapján határozta meg.

(159)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal súlyozott átlagárai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Kína

[800 –900 ]

[850 –1 000 ]

[1 000 –1 200 ]

Index

100

108

133

Törökország

[700 –800 ]

[850 –1 000 ]

[1 000 –1 200 ]

Index

100

119

139

Forrás:

együttműködő exportáló gyártók.

(160)

Az importárak Kína és Törökország esetében 33 %-kal, illetve 39 %-kal emelkedtek. E növekedést nagyrészt a nyersanyag- és energiaáraknak a Covid19-világjárványt követő emelkedése, majd a vizsgálati időszak egy későbbi szakaszában az Ukrajnában zajló háború idézte elő. A figyelembe vett időszak alatt azonban az uniós értékesítési árak még ennél is nagyobb mértékben, 46 %-kal emelkedtek.

(161)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(1)	az együttműködő uniós gyártó által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát; valamint

(2)

a Kína és Törökország együttműködő exportáló gyártóitól érkező behozatal tekintetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez tartozó, CIF-alapon (a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak megfizetésének feltételezésével) megállapított, valamint az a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított, terméktípusonkénti súlyozott átlagárakat.

(162)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság az együttműködő uniós gyártó vizsgálati időszak alatti elméleti forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján az uniós piacra irányuló behozatal alákínálási különbözeteinek súlyozott átlaga Kína esetében 6,5 %, Törökország esetében pedig 11,1 % volt.

(163)

Ezen túlmenően a Bizottság árlenyomás fennállását is megállapította. Ugyanis az uniós gazdasági ágazat – ahogy azt a 8. táblázat is szemlélteti – az érintett időszakban végig az előállítási költségek alatt értékesített. Az alacsony árú dömpingelt behozatal által okozott jelentős árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta növelni értékesítési árait, hogy nyereségessé válhasson, ami a teljes figyelembe vett időszak alatt veszteségeket idézett elő. A Bizottság konkrétan Kína esetében 21,7 %-os, Törökország esetében pedig 30,0 %-os áron aluli értékesítést állapított meg.

4.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1. Általános megjegyzések

(164)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(165)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a panaszban szereplő adatok és az együttműködő uniós gyártó ellenőrzött adatai alapján értékelte. Az adatok az összes olyan uniós gyártóra vonatkoztak, amelyek a figyelembe vett időszak alatt az érintett terméket gyártották és az uniós piacon értékesítették. A (147) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint a figyelembe vett időszak elején három uniós gyártó volt, amelyek közül a Laminorul csődje miatt a vizsgálati időszakra már csak kettő maradt. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat az együttműködő uniós gyártó által a kérdőívre adott válaszban közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatkészlet reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat egészének gazdasági helyzetére nézve, különösen azért, mert a vizsgálati időszakban az együttműködő uniós gyártó adta a teljes uniós termelés több mint 75 %-át.

(166)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(167)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.4.2. Makrogazdasági mutatók

4.4.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(168)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

[25 000 –30 000 ]

[12 500 –15 500 ]

[13 500 –17 000 ]

[15 000 –18 000 ]

Index

100

Termelési kapacitás (tonna)

[65 000 –85 000 ]

[48 000 –63 000 ]

[39 000 –52 000 ]

Index

100

Kapacitáskihasználás (%)

[33 –39 ]

[22 –27 ]

[30 –36 ]

[32 –38 ]

Index

100

Forrás:

Panasz és a panaszos ellenőrzött adatai.

(169)

Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ez részben a Laminorul fent említett csődjének tudható be, de a másik két vállalat termelési volumene is erőteljes csökkenést mutatott 2020-ban (58). Bár a termelési volumen a következő években ismét növekedésnek indult, a vizsgálati időszak alatt még mindig jóval elmaradt a 2019-es szinttől. Az említett, figyelembe vett időszak alatt bekövetkezett csökkenéssel párhuzamosan ugyanezen években az uniós felhasználás is csökkent.

(170)

A figyelembe vett időszak alatt a Laminorul csődje miatt a gyártási kapacitás is csökkent. A másik két vállalat termelési kapacitása a figyelembe vett időszak alatt stabil maradt. A kapacitáskihasználási arány azonban a figyelembe vett időszak alatt 2 %-kal csökkent, ami – a (149) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a 2020-ban bekövetkezett erőteljes csökkenést követően a felhasználás és a kapcsolódó termelési volumenek Covid19-világjárványnak betudható csökkenése miatt következett be. A másik két vállalat esetében a kapacitáskihasználási arány 2019 és a vizsgálati időszak között még tovább csökkent (59).

4.4.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(171)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)

[25 000 –29 000 ]

[11 000 –15 000 ]

[12 000 –16 000 ]

[15 000 –19 000 ]

Index

100

Piaci részesedés (%)

[35 –40 ]

[27 –32 ]

[28 –33 ]

[32 –37 ]

Index

100

Forrás:

Panasz, a panaszos kérdőívre adott válasza, együttműködő exportáló gyártók és az Eurostat.

(172)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon a figyelembe vett időszak alatt 38 %-kal csökkent, majd 2020-ban meredeken visszaesett, mielőtt a vizsgálati időszakra részben helyreállt volna. Ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 9 %-kal csökkent. Az értékesítési volumenek csökkenő, bár valamivel kevésbé meredek tendenciája akkor is megfigyelhető, ha csak a másik két vállalatot vizsgáljuk, noha 2021-ben és a vizsgálati időszakban visszanyerték a piaci részesedés egy részét (60). A piaci részesedés és az uniós értékesítési volumenek 2020-as csökkenése egybeesett a Laminorul csődjével. Bár – a (149) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően – a Covid19-világjárvány hatása miatt 2020-ban az uniós felhasználási, behozatali és értékesítési volumenek egyaránt csökkentek, a korábban a Laminorulnak tulajdonított értékesítési volumenek egy részét nem más uniós gyártók értékesítései, hanem a behozatal váltotta fel. Ez a 3. és a 6. táblázat adataiból is kitűnik, amelyekből jól látszik, hogy Kína és Törökország piaci részesedése 2020-ban nőtt, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent. 2020 óta az uniós gazdasági ágazatnak ugyan sikerült visszaszereznie az elvesztett piaci részesedés egy részét, de nem érte el a 2020 előtti szintet.

4.4.2.3. Növekedés

(173)

A fenti (169) és (170) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat termelési volumene és kapacitáskihasználási arány csökkent a figyelembe vett időszak alatt, aminek következtében megnőtt a termelési egységre vetített állandó költség. Ugyanakkor az acélból készült bulbavas iránti kereslet 2020-ban jelentősen csökkent, majd a vizsgálati időszakra némileg helyreállt. A felhasználás csökkenésével összefüggésben az uniós gazdasági ágazat jelentős értékesítési volument és piaci részesedést veszített. Az alábbi 4.4.3.1. szakaszban kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének és piaci részesedésének egy részét csak értékesítési árai rovására tudta visszaszerezni, amelyek folyamatosan az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatt maradtak. Emiatt az uniós gazdasági ágazat növekedési kilátásai is romlottak.

4.4.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(174)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Alkalmazottak létszáma

[250 –300 ]

[130 –160 ]

Index

100

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

[100 –110 ]

[95 –105 ]

[103 –113 ]

[115 –125 ]

Index

100

103

115

Forrás:

Panasz, a panaszos ellenőrzött adatai és az Orbis van Dijk ().

(175)

Az ágazaton belüli foglalkoztatás az uniós piacon jellemző termeléssel és felhasználással azonos tendenciát követett, és drasztikusan, 48 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ezt főként a Laminorul csődjének tudható be, mindamellett a panaszos esetében is csökkent foglalkoztatás, jóllehet a 2020-as mélypontról a vizsgálati időszakig némileg helyreállt (62). Ez a csökkenés az uniós felhasználás 2020-ban megfigyelt csökkenő tendenciáját, majd a vizsgálati időszakig való korlátozott mértékű helyreállását követte.

(176)

Ugyanakkor a termelékenység 2019 és a vizsgálati időszak között 15 %-kal nőtt. Ezt a számadatot azonban befolyásolja, hogy a Laminorul 2019-ben személyzetének nagy részét elbocsátotta, mindazonáltal 2019-ben és kisebb mértékben 2020-ban is értékesített. A másik két uniós gyártó termelékenysége a figyelembe vett időszak alatt csökkent (63). A másik két uniós gyártó csökkenő termelékenysége arra utal, hogy nőtt az előállított egy tonna, acélból készült bulbavasra jutó munkaerőköltség.

4.4.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(177)

Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű szintet. Figyelembe véve az érintett országokból érkező behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözet tényleges nagysága jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(178)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

4.4.3. Mikrogazdasági mutatók

4.4.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(179)

Az együttműködő uniós gyártó uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek átlagos egységárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységár az Unióban (EUR/tonna)

[850 –950 ]

[1 000 –1 150 ]

[1 200 –1 400 ]

Index

100

118

146

Termelési egységköltség (EUR/tonna)

[950 –1 050 ]

[1 100 –1 250 ]

[1 300 –1 500 ]

Index

100

121

141

Forrás:

A panaszos ellenőrzött adatai.

(180)

Az együttműködő uniós gyártó átlagos értékesítési árai a figyelembe vett időszak alatt 46 %-kal emelkedtek, míg a termelési egységköltség ugyanebben az időszakban valamivel kisebb mértékben, 41 %-kal nőtt. Az értékesítési árak azonban a teljes figyelembe vett időszakban folyamatosan az előállítási átlagköltség alatt voltak. Ez azt jelenti hogy az uniós gyártó nem tudta olyan mértékben növelni értékesítési árait, ami fedezte volna a megnövekedett előállítási költségeket.

(181)

A hasonló termék uniós piacon történő értékesítése vagy vevőkkel kötött keretszerződéseken – amelyek a következő (néhány hónaptól egy évig terjedő) időszakra rögzítették a mennyiségeket és az árakat –, vagy pedig árajánlatokon és azonnali árakon alapult. Az együttműködő uniós gyártónak ezért a szerződések újratárgyalásakor vagy az árajánlatok megtételekor volt némi mozgástere, hogy a nyersanyag- és az energiaárak emelkedésével összefüggésben emelje az értékesítési árakat. A figyelembe vett időszak alatt azonban a továbbra is nagy volumenben érkező behozatal keltette árnyomás miatt ezt nem sikerült a szükséges mértékben megtennie. Ennek következtében – az alábbi 4.4.3.4. szakaszban is kifejtettek szerint – az együttműködő uniós gyártó folyamatosan veszteséges helyzetbe került.

4.4.3.2. Munkaerőköltségek

(182)

Az együttműködő uniós gyártó átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

[48 000 –53 000 ]

[45 000 –50 000 ]

[53 000 –58 000 ]

Index

100

112

Forrás:

A panaszos ellenőrzött adatai.

(183)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban 12 %-kal nőtt. Ez az alkalmazottak számának csökkenésével függött össze, anélkül, hogy hasonló mértékben csökkentek volna a fix költségek.

4.4.3.3. Készletek

(184)

Az együttműködő uniós gyártó készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Zárókészlet (tonna)

[2 000 –2 500 ]

[1 600 –2 100 ]

[2 000 –2 500 ]

[2 300 –2 800 ]

Index

100

104

117

Zárókészlet a termelés százalékában

[11 –14 ]

[14 –17 ]

[15 –18 ]

[16 –19 ]

Index

100

129

136

141

Forrás:

A panaszos ellenőrzött adatai.

(185)

A készletek először 2020-ban 18 %-kal csökkentek, majd a figyelembe vett időszak fennmaradó részében növekedtek, a 2019-esnél 17 %-kal magasabb szintet érve el. A termelés százalékában kifejezett zárókészletek a figyelembe vett időszak alatt végig növekedtek és az éves termelés 16–19 %-át érték el. Ez a helyzet kedvezőtlenül befolyásolta az együttműködő uniós gyártó pénzügyi helyzetét.

4.4.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(186)

Az együttműködő uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Az Unióban független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom százaléka)

[(–11 )–(–7 )]

[(–10,5 )–(–6,5 )]

[(–10 )–(–6 )]

[(–6 )–(–3 )]

Index

– 100

–94

–91

–46

Pénzforgalom (EUR)

[700 000 – 800 000 ]

[(– 700 000 )– (– 600 000 )]

[(–1 700 000 )– (–1 400 000 )]

[25 000 – 30 000 ]

Index

100

–84

– 208

Beruházások (EUR)

[1 000 000 – 1 200 000 ]

[1 250 000 – 1 450 000 ]

[600 000 – 700 000 ]

[650 000 – 750 000 ]

Index

100

122

A beruházások megtérülése (%)

[(–51 )–(–46 )]

[(–28 )–(–23 )]

[(–26 )–(–21 )]

[(–18 )–(–13 )]

Index

– 100

–53

–51

–35

Forrás:

A panaszos ellenőrzött adatai.

(187)

A Bizottság az együttműködő uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó, adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. Az együttműködő uniós gyártónak a figyelembe vett időszak alatt ugyan sikerült csökkentenie veszteségeit, de az egész időszakban veszteséges maradt. Az, hogy a vizsgálati időszakban a korábbi évekhez képest csökkentette veszteségeit, nagyrészt annak volt köszönhető, hogy kereskedelmi stratégiájának kiigazításához kapcsolódóan javult az a képessége, hogy újratárgyalja és a megnövekedett energia- és nyersanyagköltségekhez igazítsa árait. Az érintett országokból – amelyeknek a figyelembe vett időszak alatt még növelniük is sikerült a már amúgy is igen magas piaci részesedésüket – érkező alacsony árú behozatal keltette folyamatos árnyomás miatt azonban az együttműködő uniós gyártó nem tudta az összes költséget megjeleníteni a vevőinek felszámított árakban.

(188)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a vizsgálati időszakig csökkenő tendenciát mutatott – 2020-ban és 2021-ben negatív volt a pénzforgalom –, majd a vizsgálati időszak alatt ismét emelkedő tendenciát mutatott, így a figyelembe vett időszak alatt összességében 96 %-os csökkenésre került sor. E negatív tendencia rávilágított, hogy az együttműködő uniós gyártó nehézségekbe ütközött tevékenységeinek önfinanszírozása terén, ami továbbá azt is jelezte, hogy romlott a pénzügyi helyzete.

(189)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Az együttműködő uniós gyártó folyamatos beruházásokat hajtott végre, hogy javítsa gyártóüzemeinek hatékonyságát, például új sörétező és festőgépeket szerzett be, hogy lehetővé tegye a gyártási folyamat azon részeinek házon belüli elvégzését, amelyeket korábban kiszervezett, ezáltal javítva a hatékonyságot és csökkentve az átfutási időt. A folyamatos veszteséges helyzet miatt azonban beruházási képessége korlátozott volt. Ezenkívül a beruházások megtérülése – habár javult a figyelembe vett időszakban – az egész időszak alatt negatív maradt. Az együttműködő uniós gyártó tehát nem volt képes elegendő nyereséget termelni beruházásainak fedezéséhez.

(190)

Az együttműködő uniós gyártó kedvezőtlen pénzügyi helyzete kihatott tőkebevonási képességére. A folyamatos veszteségek és a nettó pénzforgalom csökkenése komoly aggályokat vetett fel likviditási helyzetével, valamint a működési tevékenységének és a szükséges beruházások finanszírozásához szükséges tőke bevonására való képességével kapcsolatban.

4.4.4. A kárra vonatkozó következtetés

(191)

Az uniós gazdasági ágazatot a teljes figyelembe vett időszak alatt kár érte. Amellett, hogy az uniós gazdasági ágazat az említett időszakban folyamatosan veszteséges volt, az érintett országokból érkező jelentős volumenű behozatalra az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatti áron került sor. A 4.3.3. szakaszban kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínált, illetve azokat jelentősen lenyomta az érintett országokból érkező behozatal.

(192)

Az uniós felhasználás általános csökkenése jellemezte időszak alatt, majd 2020-ban az acélból készült bulbavas uniós értékesítésének kezdeti jelentős csökkenése után bekövetkezett némi fellendülést követően az érintett országokból érkező behozatal volumenének növekedése az uniós piacon meghaladta az uniós értékesítési volumen növekedését. A 2020-as kezdeti 35 %-os csökkenést követően az érintett országokból érkező behozatal volumene a 2019-es behozatali volumen 70 %-ára nőtt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a kezdeti 53 %-os visszaesést követően újra erőre kapott, de csupán a 2019. évi értékesítési volumen 62 %-át érte el.

(193)

Ezzel egyidejűleg az uniós gazdasági ágazat és a két érintett ország értékesítési árai egyaránt emelkedtek. Miközben azonban az uniós gazdasági ágazat tartósan nem tudta növelni árszintjét ahhoz, hogy nyereségessé váljon, az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai és a két érintett ország importárai közötti különbség nőtt. Az uniós árak 46 %-kal nőttek a figyelembe vett időszak alatt, míg a Kínából érkező behozatal árai 33 %-kal, a Törökországból érkező behozatal árai pedig 39 %-kal emelkedtek ugyanebben az időszakban. Ez azt jelentette, hogy annak ellenére, hogy a behozatali és az uniós értékesítési árak egyaránt nőttek, a két érintett országból érkező behozatal árai egyre nagyobb árnyomást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira. Ennek következtében 2019 és a vizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat még úgy is piaci részesedést veszített az érintett országokkal szemben, hogy kénytelen volt továbbra is veszteségesen értékesíteni. Bár az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszak alatt visszanyerte elvesztett piaci részesedésének egy részét, az nem érte el a 2019-es szintet. A (157) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a piaci részesedés vizsgálati időszak alatti növekedése nem strukturális jellegű volt, hanem nagyrészt az egyik konkrét ügyféltől érkező megrendelések átmeneti növekedéséhez kapcsolódott.

(194)

A figyelembe vett időszakban szinte az összes fő kármutató általános kedvezőtlen tendenciát mutatott. Az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenésével párhuzamosan a termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás egyaránt romlott. A (149), (160), (170) és (172) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mutatók kezdetben, 2020-ban negatívan alakultak, főként a Covid19-világjárvány és a Laminorul csődje miatt. 2020 óta az Unió bizonyos mértékig talpra tudott állni, mivel a Covid19-világjárványt követően ismét nőtt az acélból készült bulbavas iránti kereslet és az uniós felhasználás. Bár a kármutatók 2020 óta javulást mutattak, a vizsgálati időszak alatt még mindig jóval elmaradtak a 2020 előtti szintektől. Az érintett országokból érkező, az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeinél alacsonyabban árazott dömpingelt behozatal továbbra is nagy volumene és piaci részesedése miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudott olyan mértékben helyreállni, hogy stabil és nyereséges pénzügyi helyzetet érjen el.

(195)

A figyelembe vett időszak alatt a nettó beruházások 36 %-kal csökkentek, miközben a beruházások megtérülése negatív maradt. A pénzforgalom a figyelembe vett időszak alatt drasztikusan ingadozott, és 2020 óta nagyrészt negatív vagy nullához közeli értéket mutatott. Ez kihatott az uniós gazdasági ágazatnak a műveleteinek önfinanszírozására vonatkozó képességére is.

(196)

Az alkalmazotti létszám ugyanezen időszak alatt 48 %-kal csökkent, ami főként a Laminorul 2020-as csődjének volt betudható, de hasonló csökkenő tendencia volt megfigyelhető a többi uniós gyártó esetében is. Ezzel egyidejűleg csökkent a termelékenység (ha a (176) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint nem vesszük figyelembe a Laminorul értékesítéseit), ami az acélból készült bulbavas tonnájára vetítve magasabb munkaerőköltséget eredményezett.

(197)

A fentieknek megfelelően a figyelembe vett időszak alatt negatívak voltak az olyan gazdasági mutatók, mint a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése. Ez kihatott az uniós gazdasági ágazatnak a működése önfinanszírozására és a szükséges beruházások végrehajtására irányuló képességére és a tőkebevonási képességére, ami akadályozta az uniós gazdasági ágazat növekedését, sőt a fennmaradását is veszélybe sodorta.

(198)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(199)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. E tényezők közé tartozott az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós felhasználást érintő Covid19-világjárvány, az energiaárak emelkedése és a termékdiverzifikáció állítólagos hiánya.

5.1. A dömpingelt behozatal hatásai

(200)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően megvizsgálta az érintett országokból érkező behozatal volumenének alakulását és azt, hogy ez milyen hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazatra.

5.1.1. Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal mennyisége és piaci részesedése

(201)

Az érintett országokból érkező behozatal mennyisége a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal csökkent. A (157) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ez a csökkenés egybeesett az uniós felhasználás hasonló mértékű csökkenésével, amelyet főként a Covid19-világjárvány, valamint a hajógyártás és a kapcsolódó bemeneti anyagok, köztük az acélból készült bulbavas iránti kereslet ebből eredő csökkenése idézett elő. A (192)–(193) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban a 2020 után a behozatali volumen esetében megfigyelt növekedés nagyobb volt, mint az uniós értékesítési volumen ugyanebben az időszakban megfigyelt növekedése.

(202)

2020-ban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedést veszített, főként a Laminorul bukása miatt. Ahogy az a 3. és 6. táblázatban jól látható, a Laminorul korábbi piaci részesedése részben Törökországra és Kínára szállt át. Az érintett országok 2019 és 2021 között folyamatosan növelték piaci részesedésüket. A vizsgálati időszak alatt az érintett országok ismét elvesztették a korábbi években megszerzett piaci részesedésük egy részét az uniós gazdasági ágazat javára. Bár az uniós gazdasági ágazat vissza tudta szerezni a 2020-ban elvesztett piaci részesedésének egy részét, az még mindig nem érte el a 2020 előtti szintet. Az érintett országokból érkező behozatal piaci részesedése a 2019. évi [54,1–61,1] %-ról a vizsgálati időszakban [57,0–64,0] %-ra, azaz 4 %-kal nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat ugyanezen időszak alatt piaci részesedést veszített. Következésképpen a dömpingelt behozatalban az alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében vett jelentős növekedés állt be.

5.1.2. Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal árai és árakra gyakorolt hatása

(203)

Ráadásul ez a behozatal az uniós gazdasági ágazaténál jelentősen alacsonyabb árakon valósult meg a figyelembe vett időszak egészében. Jóllehet az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt képes volt emelni árait, hogy részben ellensúlyozza a megemelkedett nyersanyag- és inputárakat, azonban nem tudta árait az előállítási költségek fedezéséhez szükséges mértékben emelni. Ugyanakkor, bár a figyelembe vett időszakban a Kínából és Törökországból érkező behozatal esetében egyaránt emelkedtek az árak, ez kisebb mértékben történt, mint az uniós gazdasági ágazatban, és alacsonyabb árszintről indult. A Kínából és Törökországból érkező behozatal átlagos ára a teljes figyelembe vett időszak alatt folyamatosan az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatt volt.

(204)

A Kínából és Törökországból érkező alacsony árú behozatal által gyakorolt árnyomás azt jelentette, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem volt más választása, mint ezt az árképzést követni, hogy megpróbálja visszaszerezni a 2020-ban elvesztett értékesítési volumen egy részét egy olyan időszakban, amikor a csökkent a felhasználás és a nőttek az előállítási költségek. Bár az uniós gazdasági ágazatnak 2020 után, a vizsgálati időszakban sikerült értékesítési volumenét a 2019-es szint 62 %-ára növelnie, azonban olyan mértékben már nem tudta növelni, ahogy az uniós felhasználás (amely a vizsgálati időszakban a 2019-es szint 68 %-át tette ki) és az érintett országokból érkező behozatal (a 2019-es szint 70 %-át tette ki) nőtt. Ez viszont ahhoz vezetett, hogy az együttműködő uniós gyártó folyamatosan veszteséges helyzetbe került. Ugyanezen időszak alatt más pénzügyi mutatók – például a beruházások megtérülése és a pénzforgalom – hasonlóan negatívan tendenciát mutattak. Bár a beruházás megtérülése javult a figyelembe vett időszak alatt, az mindvégig folyamatosan negatív maradt, a pénzforgalom pedig ugyan újjáéledt a vizsgálati időszakban, de csupán a 2019. évi szint 4 %-át sikerült elérnie.

5.1.3. A Kínából és Törökországból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggés

(205)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása egybeesett az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős jelenlétével. A zsugorodó piacon az érintett országokból érkező behozatal megnövekedett piaci részesedése, valamint alacsony átlagos értékesítési árai kedvezőtlen hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére. Bár az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakig bizonyos mértékig ki tudta heverni az értékesítési volumen és a piaci részesedés 2020-ban bekövetkezett csökkenését, az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal növekvő jelenléte miatt nem tudta eléggé megemelni értékesítési árait ahhoz, hogy teljes mértékben fedezze az erőteljesen megnövekedett előállítási költségeket. Az érintett országokból érkező alacsony árú behozatal tehát árlenyomást okozott.

(206)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az érintett országokból érkező, az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében vett dömpingelt behozatal okozta. Az említett kár mind a volumenekre, mind pedig az árakra hatással volt.

5.2. Az egyéb tényezők hatásai

5.2.1. Harmadik országokból érkező behozatal

(207)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Egyesült Királyság

Volumen (tonna)

[2 000 – 2 400 ]

[2 800 – 3 200 ]

[1 000 – 1 400 ]

[1 700 – 2 100 ]

Index

100

140

Piaci részesedés (%)

[2,0 –4,0 ]

[5,0 –7,0 ]

[1,5 –3,5 ]

[2,5 –4,5 ]

Átlagár

[700 – 800 ]

[650 – 750 ]

[800 – 950 ]

[1 150 – 1 350 ]

Index

100

110

167

Egyéb harmadik országok

Volumen (tonna)

[0 –10 ]

[300 – 600 ]

[200 – 500 ]

[100 – 400 ]

Index

100

11 295

8 086

6 324

Piaci részesedés (%)

[0,0 –0,5 ]

[1,0 –1,5 ]

[0,5 –1,0 ]

[0,3 –0,8 ]

Átlagár

[1 100 – 1 200 ]

[700 – 850 ]

[1 100 – 1 300 ]

Index

100

101

104

Harmadik országok összesen, az érintett országok kivételével

Volumen (tonna)

[2 000 – 2 400 ]

[3 100 – 3 800 ]

[1 200 – 1 900 ]

[1 800 – 2 500 ]

Index

100

162

Piaci részesedés (%)

[2,0 –4,5 ]

[6,0 –8,5 ]

[2,0 –4,5 ]

[2,8 –5,3 ]

Átlagár

[700 – 800 ]

[800 – 950 ]

[1 150 – 1 350 ]

Index

100

109

165

Forrás:

Panasz, a panaszos kérdőívre adott válasza, együttműködő exportáló gyártók és az Eurostat.

(208)

A figyelembe vett időszak alatt az egyetlen olyan harmadik ország, ahonnan jelentős volumenű, acélból készült bulbavasat importáltak az Unióba, az Egyesült Királyság volt. Az Egyesült Királyságban gyártott, acélból készült bulbavas azonban csak részben képezte a vizsgált terméket. A British Steel – az egyetlen olyan ismert egyesült királyságbeli vállalat, amely acélból készült bulbavasat gyárt – 2019-ben csak 200 mm és annál szélesebb, 2020-tól pedig 180 mm és annál szélesebb, acélból készült bulbavasat gyártott, jelenleg viszont már 160 mm és annál szélesebb, acélból készült bulbavasat is gyárt (64). A (154) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az Eurostatnál a figyelembe vett időszak tekintetében rendelkezésre álló, az acélból készült bulbavasra vonatkozó statisztikai információk az acélból készült bulbavas valamennyi méretét felölelik, nem csak a vizsgált terméket. A panaszban megadott információk alapján a Bizottság megbecsülte az Eurostat által nyilvántartott behozatali volumenek azon részét, amely a különböző években az érintett termékhez kapcsolódott.

(209)

A (157) és (172) preambulumbekezdésben foglaltak szerint 2020-ban jelentősen csökkent az érintett országokból érkező behozatal, valamint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene, majd a következő években részben helyreállt. Ugyanakkor az Egyesült Királyságból érkező behozatal 2020-ban 40 %-kal nőtt, 2021-ben a 2019-es volumennek mindössze a felére esett vissza, majd ismét növekedett, de 16 %-kal a 2019-es volumen alatt maradt. Az együttműködő felhasználó kifejtette, hogy az egyesült királyságbeli gyártó rendszertelenül és csak akkor gyárt (és exportál) acélból készült bulbavasat, amikor termelési kapacitását nem rendeli hozzá más termékekhez.

(210)

Az Egyesült Királyságból érkező behozatal volumene esetében megfigyelt növekedés és csökkenés nem felelt meg az érintett országokból érkező behozatal vagy az uniós gazdasági ágazat értékesítésének ezzel párhuzamos csökkenésének és növekedésének. Ezenkívül a vizsgálati időszak alatt az Egyesült Királyságból érkező behozatal árai jóval meghaladták az érintett országokból származó, acélból készült bulbavas behozatalának árszintjét, és az uniós gazdasági ágazat áraihoz közelítettek.

(211)

A fentiek fényében, valamint az érintett országokból érkező nagy volumenű, az egyéb harmadik országokból érkező behozatalhoz képest alacsony árú behozatalra tekintettel a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal nem gyengítette az uniós gazdasági ágazatot ért kár és az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

5.2.2. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(212)

Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult:

13. táblázat

Az uniós gyártók exportteljesítménye

2019

2020

2021

Vizsgálati időszak

Exportvolumen (tonna)

[1 700 –2 100 ]

[1 600 –2 000 ]

[800 –1 000 ]

[300 –500 ]

Index

100

Átlagár (EUR/tonna)

[800 –900 ]

[700 –800 ]

[1 200 –1 350 ]

0 (*1)

Index

100

161

0 (*1)

Forrás:

Eurostat, panaszos és a panaszos exportvolumenre vonatkozó ellenőrzött adatai, a panaszostól kapott átlagár.

(213)

Az uniós gazdasági ágazat exportja 2019 óta folyamatosan csökkent, és a vizsgálati időszakban elhanyagolható volumenre esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat e csökkenés okaként a felhasználásban a Covid19-világjárványt követően világszinten bekövetkező csökkenést, valamint a különösen az alacsony árú török export keltette versenyt jelölte meg, amely nemcsak a belföldi piacot, hanem harmadik országok piacait is érintette.

(214)

Az export az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítésének csak kis részét, 2019-ben termelésének [5–9] %-át tette ki, amely a vizsgálati időszak alatt [3–1] %-ra csökkent. Ezért a Bizottság – jóllehet az exportteljesítmény visszaesése hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, miként azt a török kormány is állította az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben – ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy (figyelembe véve az uniós értékesítéseknek az exportértékesítésekhez viszonyított magas arányát a figyelembe vett időszak egésze alatt) az exportértékesítések visszaesése nem gyengítette az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.2.3. A Covid19-világjárvány és a felhasználás csökkenése

(215)

Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben a török kormány, az Özkan és a Fincantieri egyaránt rámutatott arra, hogy a Covid19-világjárvány és a felhasználás ezzel párhuzamos csökkenése hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, vagy éppenséggel az idézte elő. Ahogy az a 2. táblázatból is kitűnik, a figyelembe vett időszak alatt az acélból készült bulbavas uniós felhasználása 32 %-kal csökkent, ami valóban főként a Covid19-világjárványhoz kapcsolódott, ahogy az a (149) preambulumbekezdésben is szerepel. Ezzel egyidejűleg azonban az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítései még tovább, 38 %-kal csökkentek. Ezenfelül már 2019-ben is fennállt az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatti áron történő jelentős volumenű behozatal által okozott kárhelyzet, holott a Covid19-világjárvány csak 2020-tól kezdte éreztetni hatását. Éppen ezért 2020-ban a Covid19-világjárvány és az acélból készült bulbavas uniós felhasználásának ebből eredő csökkenése inkább súlyosbító tényezőnek, mint az uniós gazdasági ágazat kárhelyzete okának tekintendő.

(216)

Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az uniós felhasználás alakulása nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.2.4. Az energiaárak növekedése

(217)

A török kormány azt állította, hogy a panaszos kárhelyzetére kihatott az energiaárak 2021 vége óta és különösen 2022-ben az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni katonai agressziója miatt bekövetkezett emelkedése, és az nem az érintett országokból érkező behozatalnak tulajdonítható.

(218)

Ahogy azonban az a 8. táblázatból is kitűnik, az uniós gazdasági ágazat 2021 és a vizsgálati időszak között [1 000–1 150] EUR-ról [1 200–1 400] EUR-ra tudta emelni értékesítési árait. Ez a mintegy 24 %-os emelkedés meghaladta az előállítási költségek ugyanezen időszakon belüli növekedését, ami arra enged következtetni, hogy a költségnövekedést, illetve az energiaárak emelkedését tovább lehetett hárítani a vevőkre. Mindazonáltal az érintett országokból érkező, továbbra is alacsony árú behozatal által gyakorolt árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat még mindig nem tudta olyan mértékben megemelni értékesítési árait, hogy azok teljes mértékben fedezzék a teljes előállítási költségét.

(219)

A fenti (163), (180) és (181) preambulumbekezdésben is kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak egésze alatt nem volt képes megfelelően kiigazítani értékesítési árait ahhoz, hogy nyereségessé váljon. Mivel ez a minta hosszú időn keresztül megfigyelhető volt, azt nem lehetett kizárólag az energiaköltségek vizsgálati időszakon belüli növekedésével magyarázni. Az értékesítési árak kiigazításának ellehetetlenülése időben egybeesik az érintett országokból érkező dömpingelt, jelentős mértékű áralákínálást megvalósító behozatal piaci részesedésének növekedésével, amely az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait érintő árlenyomást eredményezett, ami megakadályozta, hogy az uniós gazdasági ágazat ismét nyereséges legyen.

(220)

A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az energiaárak alakulása nem okozhatta az uniós gazdasági ágazatot ért kárt.

5.2.5. Termékdiverzifikálás

(221)

Az Özkan állítása szerint az uniós gazdasági ágazatot ért kár részben annak tudható be, hogy a hajógyártási ágazatban általános gyakorlat, hogy – a könnyebb nyomon követhetőség érdekében – az adott projekthez az összes különböző méretű és típusú, acélból készült bulbavasat egyazon forrásból szerzik be. Mivel az uniós gazdasági ágazat csak 204 mm szélességig gyártott acélból készült bulbavasat, az Özkan szerint nem rendelkezett azzal a versenyelőnnyel, amellyel az Özkan rendelkezett abból kifolyólag, hogy az minden méretű acélból készült bulbavasat gyártott.

(222)

A Bizottság azonban nem talált bizonyítékot arra az állítólagos gyakorlatra vonatkozóan, miszerint a hajógyártók egy forrásból szereznének be minden acélból készült bulbavasat, és az Özkan sem szolgált ilyen bizonyítékkal. Éppen ellenkezőleg, az együttműködő felhasználó és egy független importőr egyaránt beadványt nyújtott be, amelyben rámutattak arra, hogy diverzifikált beszerzési forrásokra van szükség ahelyett, hogy egyetlen szállítóra támaszkodnának. A felhasználó továbbá azt is jelezte, hogy általában raktárkészlet alapján szerzett be acélból készült bulbavasat, minden azonos méretű, acélból készült bulbavasat forrásuktól függetlenül egyformán lehetett használni, valamint a beszerzések nem kapcsolódtak egy konkrét projekthez.

(223)

Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat az elmúlt években termékdiverzifikációt célzó beruházásokat hajtott végre, és a figyelembe vett időszak alatt bővítette az acélból készült bulbavas méretválasztékát. E tekintetben a Fincantieri észrevételeiben rámutatott a panasz egyik szakaszára, amelyben a panaszos azt állította, hogy „olcsóbb legfeljebb 180 mm névleges szélességű méretet gyártani”. A Fincantieri ezért megkérdőjelezte a panaszos arra irányuló döntését, hogy nagyobb méretek gyártásába fog beruházni, és azt állította, hogy ez hozzájárult az uniós gazdasági ágazat gyenge nyereségéhez.

(224)

A fentiekkel ellentétben azonban a panaszból és a panaszos ellenőrzött adataiból is az derült ki, hogy a nagyobb méretű, acélból készült bulbavas gyártása gazdaságosabb, mivel kevesebb hengerlést és időráfordítást igényel. A panasz 1.3. bekezdésében továbbá az szerepelt, hogy „minél kisebb a bulbavas mérete, annál magasabb a költség”. Ebből arra lehetne következtetni, hogy az uniós gazdasági ágazat múltbeli diverzifikációs stratégiája inkább pozitívan járult hozzá a nyereségességhez, semmint az elszenvedett kárhoz járult volna hozzá.

(225)

A Bizottság ezért ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy az acélból készült bulbavas típusainak az uniós gazdasági ágazat általi diverzifikációjának állítólagos hiánya nem gyengítené a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.3. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(226)

2019 és a vizsgálati időszak között összességében romlott az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete. Ez a romlás különösen 2020-ban volt szembetűnő, majd a vizsgálati időszakig a helyzet bizonyos mértékben javult. Az érintett időszak végén azonban az uniós gazdasági ágazat még mindig veszteséges volt, és még mindig nem tudta elérni a 2020 előtt tapasztalt szintet. E kedvezőtlen körülmények időben egybeestek az acélból készült bulbavas érintett országokból dömpingelt árakon érkező behozatala piaci részesedésének növekedésével, amely – a fenti 5.1. szakaszban említettek szerint – a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazaténál kisebb mértékben nőtt.

(227)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól. Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós felhasználást érintő Covid19-világjárvány, az energiaárak növekedése és a termékdiverzifikálás állítólagos hiánya csak korlátozott hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat termelési volumen, értékesítési árak és jövedelmezőség tekintetében bekövetkezett kedvezőtlen alakulására.

(228)

A fentiek alapján a Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők sem külön-külön, sem együttesen nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést.

6. AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE

(229)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e az uniós gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatal által okozott kár elhárításához.

6.1. Kárkülönbözet

(230)

A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikke (2c) bekezdésének és 7. cikke (2d) bekezdésének értelmében a céláron történő értékesítéssel elérné a nyereségcélját.

(231)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette a következő tényezőket: az érintett országokból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás-fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet. E haszonkulcs nem lehet alacsonyabb, mint 6 %.

(232)

Az együttműködő uniós gyártó a figyelembe vett időszak egészében veszteséges volt. A panaszos a többi termékvonalában 2019-ben elért nyereség alapján 7,4 %-os nyereségcélt javasolt. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a többi termékvonal gépjárműipari csuklópántokat és speciális szelvényeket – azaz magasabb árú, összetettebb és vevőkre specializált termékeket – érintett. A haszonkulcsot ezért az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban ideiglenesen 6 %-ban állapította meg.

(233)

Ez alapján a kárt nem okozó ár [1 300]–[1 600] EUR/tonna acélból készült bulbavas, ami a fent említett 6 %-os haszonkulcsnak az együttműködő uniós gyártó vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire történő alkalmazásából adódik.

(234)

A Bizottság ezt követően az érintett országbeli együttműködő exportáló gyártó – az áralákínálás kiszámításához meghatározott – súlyozott átlagos importára, valamint együttműködő exportáló gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagos ára összehasonlításának alapján meghatározta a kárkülönbözet mértékét. A Bizottság az ebből az összehasonlításból kiadódó különbséget kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékaként.

(235)

A kár megszüntetéséhez szükséges mértéket „minden más vállalat” esetében ugyanúgy határozat meg, mint az előzőekben említett vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet esetében (lásd Kína tekintetében a (120) preambulumbekezdést, illetve Törökország tekintetében a (141) preambulumbekezdést).

Ország	Vállalat	Ideiglenes dömpingkülönbözet (%)	Ideiglenes kárkülönbözet (%)
Kína	Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd.	14,7	21,7
	Minden más vállalat	14,7	21,7
Törökország	Türkiye Özkan Demir Çelik Sanayi A.Ş	13,6	30,0
	Minden más vállalat	13,6	30,0

6.2. Az intézkedések mértékére vonatkozó következtetés

(236)

A fenti értékelést követően az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani:

Ország	Vállalat	Ideiglenes dömpingellenes vám
A Kínai Népköztársaság	Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd.	14,7 %
	Minden más vállalat	14,7 %
Törökország	Türkiye Özkan Demir Çelik Sanayi A.Ş	13,6 %
	Minden más vállalat	13,6 %

7. UNIÓS ÉRDEK

(237)

Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(238)

Az Unióban két vállalat állít elő acélból készült bulbavasat. A Spanyolországban és Olaszországban található két vállalat közvetlenül [130–160] munkavállalót foglalkoztat. 2019-ben volt még egy további uniós gyártó, mégpedig Romániában. Következésképpen 2019-ben az acélból készült bulbavas gyártásában közvetlenül foglalkoztatottak összlétszáma majdnem kétszerese volt a vizsgálati időszak alatt foglalkoztatottak számának.

(239)

A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, amelynek oka a vizsgálati időszakban az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal volt. Az intézkedések bevezetése lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartsa piaci részesedését, növelje termelését és kapacitáskihasználását, az előállítási költségek fedezéséhez szükséges mértékben emelje az árakat és olyan jövedelmezőségi szintet érjen el, amely elvárható lenne rendes versenyfeltételek mellett. Így az uniós gazdasági ágazat ismét fenntartható helyzetbe kerülne, és képessé válna jövőbeli beruházások végrehajtására.

(240)

Az intézkedések bevezetésének mellőzése valószínűleg a piaci részesedés további csökkenéséhez és a jövedelmezőség további romlásához vezetne, amely már egyébként is negatív volt végig a figyelembe vett időszakban. Ez valószínűleg további üzembezárásokhoz és elbocsátásokhoz vezetne, és ezáltal veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét. Ez különösen fontos annak fényében, hogy jelenleg csak két uniós gyártó maradt, és mindkettő kis- és középvállalkozás.

(241)

A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból származó, acélból készült bulbavas behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálná.

7.2. A felhasználók és a független importőrök érdeke

(242)

A vizsgálat során csak egy független importőr, a Baglietto jelentkezett és válaszolt a kérdőívre. Sajnos a kérdőívre adott válasz többszöri felülvizsgálata ellenére a továbbra is hiányos információk mennyisége – beleértve a válasz szöveges részét is – olyan mértékű volt, hogy a válasz túlságosan elégtelen volt ahhoz, hogy a vizsgálat során elfogadható legyen. Az importőr beleegyezett abba, hogy ehelyett kárra és uniós érdekre vonatkozó beadványt nyújt be. Beadványában a Baglietto ellenezte a dömpingellenes intézkedéseket, mivel állítása szerint az ilyen intézkedések korlátoznák az Unióban az acélból készült bulbavas rendelkezésre állását, és így valójában duopol- vagy monopolhelyzetet teremthetnének az uniós piacon.

(243)

Két felhasználó is jelentkezett és töltötte ki a kérdőívet. Az egyik felhasználó válasza túl hiányos volt ahhoz, hogy a vizsgálat során elfogadják, ugyanakkor a Fincantieri felhasználó válaszát elfogadták és a helyszínen ellenőrizték. A Fincantieri az Unió legnagyobb hajógyártó vállalata, tehát a vizsgált termék egyik legjelentősebb felhasználója.

(244)

A Fincantieri először is azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése gyakorlatilag elzárná a piacot az acélból készült bulbavas behozatala elől, és azzal a kockázattal járna, hogy ellátási hiány alakul ki, különösen a 160–200 mm széles, acélból készült bulbavas esetében, amelyet csak egyetlen uniós gyártó állít elő. Másodszor, a felhasználó azzal érvelt, hogy az intézkedések bevezetése tovább súlyosbítaná az uniós piacon kialakult hiányt. A Fincantieri szerint az uniós gazdasági ágazat nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy kielégítse a teljes hajógyártási ágazat igényeit. Emellett az uniós gazdasági ágazat szállításai esetében a vizsgálati időszak alatt késedelmek és logisztikai problémák merültek fel, ami arra kényszerítette a Fincantierit, hogy az érintett országokból érkező behozatalra támaszkodjon. Harmadszor, a Fincantieri azt állította, hogy az acélból készült bulbavas tekintetében az érintett országokon kívül nincs más megbízható alternatív szállító.

(245)

Az importőr és a felhasználó mellett a török kormány is azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése az uniós piacon monopolhelyzethez vezetne. A török kormány ugyanakkor rámutatott az acéltermékek, köztük az acélból készült bulbavas behozatalára vonatkozó meglévő védintézkedésekre, amelyek – véleménye szerint – már most is kellőképpen védik az uniós gazdasági ágazatot.

(246)

A felhasználó, az importőr és a török kormány által felhozott fő érvek lényegében mind arra vonatkoztak, hogy a felek attól tartanak, hogy dömpingellenes intézkedések bevezetése esetén az uniós piacon fennállna az ellátási hiány és a monopolhelyzet kialakulásának kockázata. A dömpingellenes intézkedések bevezetésének célja és tervezett hatása azonban soha nem az, hogy elzárják az uniós piacot a harmadik országokból érkező behozatal elől. A cél a kárt okozó dömping kereskedelmet torzító hatásainak megszüntetése, és ezáltal a verseny helyreállítása és az uniós gyártók számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása. Az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt nem működött teljes kapacitással, arra engedett következtetni, hogy az uniós gyártók több acélból készült bulbavasat tudtak értékesíteni az uniós piacon.

(247)

Emellett semmi sem utalt arra, hogy az importőrök vagy a felhasználók ne lennének képesek vállalni a dömpingellenes intézkedések bevezetéséből eredő áremelkedést. A Baglietto által szolgáltatott információk alapján nem lehetett megállapítani, hogy az importőrök tudják-e vállalni a javasolt dömpingellenes vámot.

(248)

Az ellenőrzött adatokból és az együttműködő felhasználó nyilatkozataiból azonban egyértelműen kiderült, hogy az acélból készült bulbavas megnövekedett költsége nem lenne hátrányos a felhasználók számára. Az érintett országokból származó, acélból készült bulbavas a vizsgálati időszakban a felhasználó által vásárolt összes acélból készült bulbavas kevesebb mint 10 %-át tette ki. Ezen túlmenően az acélból készült bulbavas költsége a Fincantieri teljes termelési költségének elhanyagolható részét (kevesebb mint 0,5 %-át) tette ki az összes olyan termék esetében, amely acélból készült bulbavasat tartalmaz. Tehát az acélból készült bulbavas megnövekedett költségei várhatóan nagyon korlátozott hatást gyakorolnak majd a Fincantieri jelentős haszonkulcsára.

(249)

Ezenkívül, ami a beszerzési források esetleges hiányát illeti, ha nem vezetnének be dömpingellenes intézkedéseket, az az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének rovására menne, és arra késztethetné a másik két uniós gyártót, hogy átértékeljék beruházási stratégiájukat, és a többi, jelenleg jövedelmezőbb gyártósoraikra összpontosítsanak, miáltal ténylegesen megszűnne az acélból készült bulbavas uniós gyártása.

(250)

Ilyen körülmények között az acélból készült bulbavas uniós importőrei és felhasználói teljes mértékben függővé válnának a harmadik országokból érkező behozataltól, ami az összes fél szerint valójában csak Kínát és Törökországot érintette. Annak érdekében, hogy ne váljanak függővé a csak nagyon korlátozott számú harmadik országbeli szállítótól érkező behozataltól, továbbra is diverzifikált ellátási forrásokra van szükség, ideértve az Unión belüli beszerzési forrásokat is. A dömpingellenes vámok kivetése – amely helyreállítaná a versenyt és egyenlő versenyfeltételeket biztosítana az uniós gyártók számára – biztosítaná a diverzifikációt és a beszerzési forrás megválasztásának összes fél által igényelt lehetőségét.

(251)

A fentiek fényében a Bizottság ideiglenesen elutasította a beszerzési források esetleges hiányára és az elképzelhető duopol-/monopolhelyzetre vonatkozó állításokat.

(252)

A (245) preambulumbekezdésben is említettek szerint a török kormány azzal a további érvvel állt elő, hogy az uniós gazdasági ágazat már védelmet élvez az acéltermékekre, köztük az acélból készült bulbavasra vonatkozó, jelenleg hatályos védintézkedések révén (65). A védintézkedések azonban ideiglenes jellegűek, valamint azok logikája és célja eltér a dömpingellenes intézkedésekétől. Ezért a védintézkedésekkel kapcsolatos állítást ideiglenesen elutasították.

7.3. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(253)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az acélból készült bulbavas Kínából és Törökországból érkező behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

8. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(254)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(255)

A Kínai Népköztársaságból és Törökországból származó, acélból készült bulbavas behozatalára ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság összehasonlította a kárkülönbözeteket és a dömpingkülönbözeteket (a fenti (229)–(236) preambulumbekezdés). A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül az alacsonyabb szintjén rögzítette.

(256)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Ország	Vállalat	Ideiglenes dömpingellenes vám
A Kínai Népköztársaság	Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd.	14,7 %
	Minden más vállalat	14,7 %
Törökország	Türkiye Özkan Demir Çelik Sanayi A.Ş	13,6 %
	Minden más vállalat	13,6 %

(257)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

9. TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN

(258)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

(259)

Az Özkan Demir törökországi exportáló gyártó megjegyezte, hogy a belföldi értékesítési mennyiségeket tévesen kerekítették, ami magasabb dömpingkülönbözethez vezetett. Az elemzést követően a Bizottság elfogadta ezt az állítást, és nem kerekített számadatok alkalmazásával korrigálta a hibát. Ennek eredményeként az ideiglenes dömpingkülönbözet 14,3 %-ról 13,6 %-ra változott.

(260)

A Changshu Longteng kínai exportáló gyártó szintén nyújtott be észrevételeket, ezek azonban nem a számítások pontosságához kapcsolódtak. Ezekkel az észrevételekkel a Bizottság ezért a vizsgálat végleges szakaszában foglalkozik majd.

10. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(261)

A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(262)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból és Törökországból származó, jelenleg az ex 7216 50 91 KN-kód (TARIC-kód: 7216509110) alá tartozó, legfeljebb 204 mm szélességű, ötvözetlen acélból készült bulbavas behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország	Vállalat	Ideiglenes dömpingellenes vám	TARIC-kiegészítő kód
Kínai Népköztársaság	Changshu Longteng Special Steel Co., Ltd.	14,7 %	899J
Kínai Népköztársaság	Minden más vállalat	14,7 %	8999
Törökország	Türkiye Özkan Demir Çelik Sanayi A.Ş	13,6 %	899K
Törökország	Minden más vállalat	13,6 %	8999

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1) Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.

(2) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.

(3) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálhatja a határidőn túl benyújtott kérelmeket, és a kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) Értesítés a Kínai Népköztársaságból és a Törökországból származó bulbavas behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 431., 2022.11.14., 11. o.).

(3) https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2640

(4) A Bizottság (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelete (2022. október 26.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 277., 2022.10.27., 149. o.); a Bizottság (EU) 2022/191 végrehajtási rendelete (2022. február 16.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 36., 2022.2.17., 1. o.); a Bizottság (EU) 2022/95 végrehajtási rendelete (2022. január 24.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó, a Tajvanon, az Indonéziában, a Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 16., 2022.1.25., 36. o.); a Bizottság (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelete (2021. december 15.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes közüzemi méretű acél szélerőműtornyok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 450., 2021.12.16., 59. o.); a Bizottság (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete (2021. április 16.) a Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-csövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 132., 2021.4.19., 145. o.).

(5) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (80) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (208) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (59) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (149)–(150) preambulumbekezdés.

(6) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (64) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (192) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (46) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (115)–(118) preambulumbekezdés.

(7) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (66) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (193)–(194) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (47) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (119)–(122) preambulumbekezdés. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak. Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a vizsgált termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(8) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (68) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (195)–(201) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (48)–(52) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (123)–(129) preambulumbekezdés.

(9) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (74) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (202) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (53) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (130)–(133) preambulumbekezdés.

(10) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (75) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (203) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (54) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (134)–(135) preambulumbekezdés.

(11) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (76) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (204) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (55) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (136)–(145) preambulumbekezdés.

(12) Bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2017) 483 final/2, 2017.12.20., megtekinthető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/detail?ref=SWD(2017)483&lang = hu

(13) Hebei Jitai Special Steel Group Co., Ltd. (dátummegjelölés nélkül). Baidu, elérhető a következő internetcímen: https://baike.baidu.com/item/%E6%B2%B3%E5%8C%97%E5%90%89%E6%B3%B0%E7%89%B9%E9%92%A2%E9%9B%86%E5%9B%A2%E6%9C%89%E9%99%90%E5%85%AC%E5%8F%B8/4599958 (hozzáférés: 2023. április 3.).

(14) Tanulni a párt 100 éves történelméből és emelt fővel haladni előre – a Tangshan Baigong Industrial Development Co., Ltd. Li Dazhao Emlékcsarnokban tett látogatása (2021. június 17.). Tsuniversal, elérhető a következő internetcímen: https://www.tsuniversal.com/news/74.html (hozzáférés: 2023. április 3.).

(15) Suqian Nangang Jinxin Rolling Co., Ltd. (dátummegjelölés nélkül). QCC, elérhető a következő internetcímen: https://www.qcc.com/firm/e466e01d6e0994f2d8c8736a6d7e4da7.html (hozzáférés: 2023. április 3.).

(16) A Jingye Csoport pártbizottsága 2022-ben kitüntette a haladó pártegységeket és a példamutató párttagokat. (2023. március 3.). Jingye Csoport, elérhető a következő internetcímen: http://www.hbjyjt.com/content/?2085.html (hozzáférés: 2023. április 3.).

(17) Lásd például a KKP alapszabályának 33. cikkét, a kínai társasági törvény 19. cikkét, vagy „A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” című, 2020. évi dokumentumot.

(18) Elérhető a következő internetcímen: http://www.chinaisa.org.cn/gxportal/xfgl/portal/content.html?articleId=5b2ddec5eba936fba45d7bd801b09f6ff30d867762906011672eaeda213c54ac&columnId=0227750914a0f2a722c5b71b220e0aa19ceb0ee2cd7a7e325a35f6591cdbf66a (hozzáférés: 2023. április 3.).

(19) Lásd: https://www.miit.gov.cn/jgsj/ycls/gzdt/art/2020/art_8fc2875eb24744f591bfd946c126561f.html (hozzáférés: 2023. április 3.).

https://www.miit.gov.cn/jgsj/ycls/gzdt/art/2020/art_8fc2875eb24744f591bfd946c126561f.html (hozzáférés: 2023. április 3.).

(20) Lásd: a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, IV. szakasz, 3. alszakasz.

(21) Lásd: az acélhulladék-ipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, II. szakasz, 1. alszakasz.

(22) Lásd: a Shandong tartománynak a hajógyártás és a hajógépészeti berendezések fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terve; elérhető a következő internetcímen: http://gxt.shandong.gov.cn/art/2022/3/29/art_103885_10301690.html (hozzáférés: 2023. április 4.), valamint a Jiangsu tartománynak a hajógyártás és hajógépészeti berendezések iparának fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terve; elérhető a következő internetcímen: https://gxt.jiangsu.gov.cn/art/2022/3/22/art_6197_10385582.html (hozzáférés: 2023. április 4.).

(23) Lásd: Hebei tartománynak az acélipari láncon belüli klaszterfejlesztésről szóló hároméves cselekvési terve, I. fejezet, 3. szakasz; elérhető a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20200717/1089773.shtml (hozzáférés: 2023. április 3.).

(24) A Tangshani Népi Önkormányzat kiadta a Tangshan acéliparára vonatkozó „1 + 3” cselekvési tervet. (2022. június 6.). Kínai Vas- és Acélipari Szövetség, elérhető a következő internetcímen: http://www.chinaisa.org.cn/gxportal/xfgl/portal/content.html?articleId=e2bb5519aa49b566863081d57aea9dfdd59e1a4f482bb7acd243e3ae7657c70b&columnId=3683d857cc4577e4cb75f76522b7b82cda039ef70be46ee37f9385ed3198f68a (hozzáférés: 2023. április 3.).

(25) Lásd: Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve, II. fejezet, 3. szakasz; elérhető a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20211210/1192881.shtml (hozzáférés: 2023. április 3.).

(26) Liming, C. (2018. december 2.). Interjú Ji Bingyuannal, a Longteng Special Steel elnökével, vezérigazgatójával és párttitkárával.

(27) A Longteng Special Steel és a Huaneng Jiangsu stratégiai együttműködésbe kezdett. (2021. június 22.). Sina Finance App. https://finance.sina.com.cn/money/future/indu/2021-06-22/doc-ikqcfnca2450921.shtml (hozzáférés: 2023. április 3.).

(28) A kínai Export-Import Bank jiangsui fiókja aláírta az együttműködési megállapodás elmélyítéséről szóló megállapodást Changshu Népi Önkormányzatával. (2021. március 26.). JSCHINA, elérhető a következő internetcímen: https://jsnews.jschina.com.cn/xhh/news/202103/t20210326_2753645.shtml (hozzáférés: 2023. április 3.).

(29) A Közlekedési Hivatal pártbizottsága és a Longteng Special Steel pártépítéssel kapcsolatos aláírási ünnepséget tartott. (2020. augusztus 5.). Changshu önkormányzata, elérhető a következő internetcímen: http://www.changshu.gov.cn/zgcs/c100297/202008/03d86105d1b24c0093db89f968f834f7.shtml (hozzáférés: 2023. április 3.).

(30) Huang Yixin. (dátummegjelölés nélkül), Aiqicha Baidu, elérhető a következő internetcímen: https://aiqicha.baidu.com/person?personId=4736c00788016f6251d98eb690072596 (hozzáférés: 2023. április 3.).

(31) Jelentés: III. rész, 14. fejezet, 346. és köv. o.

(32) Lásd: a Kínai Népköztársaság tizennegyedik ötéves terve a nemzetgazdasági és a társadalmi fejlődéséről, valamint a 2035-re vonatkozó hosszú távú célkitűzésekről, III. rész VIII. cikk, megtekinthető a következő internetcímen: https://cset.georgetown.edu/publication/china-14th-five-year-plan/ (hozzáférés: 2023. április 3.).

(33) Lásd különösen a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv I. és II. szakaszát.

(34) Lásd: a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, 22. o.

(35) Lásd: a Hebei tartományban található Tangshan város 2022. évi vas- és acélipari 1 + 3 cselekvési terve, 4. fejezet, 2. szakasz; elérhető a következő internetcímen: http://www.chinaisa.org.cn/gxportal/xfgl/portal/content.html?articleId=e2bb5519aa49b566863081d57aea9dfdd59e1a4f482bb7acd243e3ae7657c70b&columnId=3683d857cc4577e4cb75f76522b7b82cda039ef70be46ee37f9385ed3198f68a (hozzáférés: 2023. április 3.).

(36) Lásd: (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (134)–(135) preambulumbekezdés; (EU) 2020/508 végrehajtási rendelet, (143)–(144) preambulumbekezdés.

(37) World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income

(38) HL L 450., 2021.12.16., 59. o.

(39) A Bizottság (EU) 2019/687 végrehajtási rendelete (2019. május 2.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 116., 2019.5.3., 5. o.).

(40) https://www.gtis.com/gta

(41) https://xml.metalbulletin.com/mb-index.html

(42) https://data.tuik.gov.tr/Bulten/In$dex?p=Labour-Cost-Statistics-2020-37495

(43) https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Electricity-and-Natural-Gas-Prices-Period-I:-January-June,-202245567

(44) https://www.izsu.gov.tr/YuklenenDosyalar/AtikSuTarifeleri

(45) A Bizottság (EU) 2020/353 végrehajtási rendelete (2020. március 3.) a Kínai Népköztársaságból származó közúti acélkerekek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 65., 2020.3.4., 9. o.).

(46) A Bizottság (EU) 2020/1408 végrehajtási rendelete (2020. október 6.) az Indonéziából, a Kínai Népköztársaságból és a Tajvanról származó egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 325., 2020.10.7., 26. o.).

(47) HL L 450., 2021.12.16., 59. o.

(48) A Bizottság (EU) 2019/687 végrehajtási rendelete (2019. május 2.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 116., 2019.5.3., 5. o.).

(49) A Bizottság (EU) 2022/95 végrehajtási rendelete (2022. január 24.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó, a Tajvanon, az Indonéziában, a Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 16., 2022.1.25., 36. o.).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendes érték megállapítása céljából nem vehetők figyelembe ezen országok belföldi árai.

(51) https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Labour-Cost-Statistics-2020-37495

(52) https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Consumer-Price-Index-January-2023-49655

(53) https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Electricity-and-Natural-Gas-Prices-Period-I:-January-June,-2022-45567

(54) https://www.izsu.gov.tr/YuklenenDosyalar/AtikSuTarifeleri/Tarifeler_01092022.jpg

(55) A vizsgálati időszak első hónapjában (2021. október) érvényes 1 EUR = 10,6809 török líra árfolyamról a vizsgálati időszak utolsó hónapjára 1 EUR = 18,1465 árfolyamra esett vissza (ami összesen 70 %-os emelkedést jelent). Források: Európai Központi Bank, Költségvetési Főigazgatóság, Pacific Exchange Rate Service.

(56) A belföldi értékesítés devizában történt.

(57) A panasz F.7.9. és H.9.1. melléklete.

(58) Ezt a tendenciát a panaszosnak az uniós gyártók részére küldött kérdőívre adott válaszában – az érdekelt felek számára betekintésre szánt változatban (t22.006788. sz. TRON dokumentum) – szereplő 5. táblázat is megerősítette.

(59) Ezt a tendenciát a panaszosnak az uniós gyártók részére küldött kérdőívre adott válaszában – az érdekelt felek számára betekintésre szánt változatban (t22.006788. sz. TRON dokumentum) – szereplő 7. táblázat is megerősítette.

(60) Ezt a tendenciát a panaszosnak az uniós gyártók részére küldött kérdőívre adott válaszában – az érdekelt felek számára betekintésre szánt változatban (t22.006788. sz. TRON dokumentum) – szereplő 12. táblázat is megerősítette.

(61) Az Orbis adatbázist (https://orbis.bvdinfo.com) a Bureau Van Dijck bocsátotta rendelkezésre.

(62) Ezt a tendenciát a panaszosnak az uniós gyártók részére küldött kérdőívre adott válaszában – az érdekelt felek számára betekintésre szánt változatban (t22.006788. sz. TRON dokumentum) – szereplő 29. táblázat is megerősítette.

(63) Ezt a tendenciát a panaszosnak az uniós gyártók részére küldött kérdőívre adott válaszában – az érdekelt felek számára betekintésre szánt változatban (t22.006788. sz. TRON dokumentum) – szereplő összefoglaló táblázat is megerősítette.

(64) Lásd a panasz F.7.8. mellékletét, amely megtalálható a betekintésre összeállított aktában, valamint a British Steel bulbavasról szóló prospektusát, amely itt érhető el: https://britishsteel.co.uk/what-we-do/special-profiles/bulb-flats/ (legutóbbi hozzáférés: 2023. április 14.).

(*1) A panaszos a vizsgálati időszak alatt nem exportált.

(65) A Bizottság (EU) 2022/978 végrehajtási rendelete (2022. június 23.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 167., 2022.6.24., 58. o.).

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 177

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. július 12.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2023/1441 végrehajtási rendelete (2023. július 10.) a Bizottság által a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról	1
	*	A Bizottság (EU) 2023/1442 rendelete (2023. július 11.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló 10/2011/EU rendelet I. mellékletének az anyagokra vonatkozó engedélyek módosítása és új anyagok felvétele tekintetében történő módosításáról ( 1 )	45
	*	A Bizottság (EU) 2023/1443 végrehajtási rendelete (2023. július 11.) a Lactiplantibacillus plantarum DSM 19457 készítmény valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének megújításáról és az 1065/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	59
	*	A Bizottság (EU) 2023/1444 végrehajtási rendelete (2023. július 11.) a Kínai Népköztársaságból és Törökországból származó, acélból készült bulbavas behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről	63
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodással létrehozott vegyes bizottság 1/2023 határozata (2023. július 4.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás IV. mellékletének felváltásáról [2023/1445]	107


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.