2023.6.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/1

A TANÁCS (EU) 2023/1116 HATÁROZATA

(2023. május 25.)

a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményt a halászati támogatásokról szóló megállapodás tekintetében módosító jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

Az Unió tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (a továbbiakban: a WTO), amely 2001 novemberében indította el a kereskedelmi tárgyalások dohai fordulóját, az ún. dohai fejlesztési menetrendet. A halászati támogatásokról szóló WTO-tárgyalások feladatául azt tűzték ki, hogy teljesítsék az ENSZ fenntartható fejlődési célok 14.6. számú célkitűzését.

(2)	A Bizottság a tárgyalásokat a Szerződés 207. cikkének (3) bekezdésével létrehozott bizottsággal konzultálva folytatta a többi WTO-taggal.

(3)

A tárgyalásokat 2022. június 17-én, a WTO 12. miniszteri konferenciáján zárták le. Az említett konferencia elfogadta a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményt módosító jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv), és azt jóváhagyásra nyitottnak nyilvánította a WTO-tagok számára.

(4)	A jegyzőkönyv melléklete tartalmazza a halászati támogatásokról szóló megállapodást, amelyet a jegyzőkönyv hatálybalépésekor belefoglalnak a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezmény 1A. mellékletébe.

(5)	A jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményt módosító jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) (2) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) jogosult(ak) a jegyzőkönyv (5) bekezdésében meghatározott elfogadási okirat Unió nevében történő letétbe helyezésére (3).

3. cikk

A jegyzőkönyv nem értelmezhető úgy, hogy olyan jogokat biztosítana vagy kötelességeket írna elő, amelyekre az Unió vagy a tagállamok bíróságai előtt közvetlenül hivatkozni lehetne.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. FORSSELL

(1) A 2023. április 19-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Lásd e Hivatalos Lap 3. oldalát.

(3) A jegyzőkönyv hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

2023.6.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/3

JEGYZŐKÖNYV a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezmény módosításáról Megállapodás a halászati támogatásokról

A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET TAGJAI,

TEKINTETTEL a miniszteri konferencia által a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (a továbbiakban: a WTO-egyezmény) X. cikkének (1) bekezdése szerint elfogadott és a WT/MIN(22)/33 – WT/L/1144 dokumentumban foglalt határozatra,

EZENNEL A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1.	A WTO-egyezmény 1A. melléklete e jegyzőkönyvnek a (4) bekezdés szerinti hatálybalépésekor úgy módosul, hogy a szöveg a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás után kiegészül a halászati támogatásokról szóló, e jegyzőkönyv mellékletében foglalt megállapodással.

2.	E jegyzőkönyv egyik rendelkezésével kapcsolatban sem lehet fenntartással élni.

3.	E jegyzőkönyv a tagok általi elfogadásra nyitva áll.

4.	E jegyzőkönyv a WTO-egyezmény X. cikkének (3) bekezdésével összhangban lép hatályba (1).

5.	E jegyzőkönyvet a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatójánál kell letétbe helyezni, aki e jegyzőkönyv hitelesített másolatát, valamint a (3) bekezdés alapján történő összes elfogadásról szóló értesítést valamennyi tag részére haladéktalanul eljuttatja.

6.	Ezt a jegyzőkönyvet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének rendelkezéseivel összhangban be kell iktatni.

Kelt Genfben, a kétezerhuszonkettedik év június havának tizenhetedik napján, egyetlen eredeti példányban angol, francia és spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(1) Az elfogadásoknak a WTO-egyezmény X. cikkének (3) bekezdése szerinti számítása céljából az Európai Unió saját és tagállamai nevében kiállított elfogadási okirata annyi tag általi elfogadásnak számít, amennyi európai uniós tagállam a WTO tagja.

MELLÉKLET

MEGÁLLAPODÁS A HALÁSZATI TÁMOGATÁSOKRÓL

1. cikk

Alkalmazási kör

Ez a megállapodás a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 1.1. cikke szerinti olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyek az említett megállapodás 2. cikke értelmében egyediek a vadon élő tengeri halak halászata és a halászattal kapcsolatos tengeri tevékenységek tekintetében. (1) , (2) , (3)

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

(a)	„hal”: az élő tengeri erőforrások valamennyi faja, akár feldolgozva, akár nem;

(b)	„halászat”: halak felkutatása, csalogatása, helyének meghatározása, fogása, kitermelése vagy lehalászása, illetve bármely olyan tevékenység folytatása, amely valószínűsíthetően a halak csalogatását, helyének meghatározását, fogását, kitermelését vagy lehalászását eredményezi;

(c)

„halászati tevékenységek”: a halászatot támogató vagy előkészítő bármely művelet, beleértve olyan halak kirakodását, csomagolását, feldolgozását, átrakását vagy szállítását, amelyeket előzőleg nem szállítottak partra, valamint a személyzet, üzemanyag, felszerelések és egyéb készletek tengeren történő biztosítását;

(d)	„hajó”: halászatra vagy halászati tevékenységekre használt, ilyen célú felhasználásra felszerelt vagy ilyen célú felhasználásra szánt hajó vagy másfajta vízi jármű;

(e)	„üzemeltető”: a hajó tulajdonosa vagy bármely olyan személy, aki a hajóért felelős, illetve azt irányítja vagy ellenőrzi.

3. cikk

A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz hozzájáruló támogatások (4)

3.1. Egyetlen tag sem nyújthat vagy tarthat fenn támogatást olyan hajó vagy üzemeltető (5) számára, aki vagy amely jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot vagy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot támogató halászati tevékenységet folytat.

3.2. A 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában egy hajót vagy üzemeltetőt jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytatónak kell tekinteni, ha arról a következők bármelyike megerősítő megállapítást tett (6) , (7):

(a)	egy parti tag, a joghatósága alá tartozó területeken végzett tevékenységek esetében; vagy

(b)	egy tag lobogó szerinti állam, a lobogója alatt közlekedő hajók által végzett tevékenységek esetében; vagy

(c)

az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás a regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás szabályaival és eljárásaival, valamint a vonatkozó nemzetközi joggal összhangban, többek között a hatáskörébe tartozó területeken és fajok tekintetében időben történő értesítés és releváns információk szolgáltatása révén.

3.3.

(a)

A 3. cikk (2) bekezdése szerinti megerősítő megállapítás (8) valamely tag végleges megállapítására és/vagy valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás általi azon végleges jegyzékbe vételre utal, amely szerint egy hajó vagy üzemeltető jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytatott.

(b)

A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a 3. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom akkor alkalmazandó, ha a parti tag megállapítása releváns tényszerű információkon alapul, és a parti tag a tag lobogó szerinti állam és – ha ismert – a támogatást nyújtó tag rendelkezésére bocsátotta a következőket:

(i)

megfelelő csatornákon keresztül időben történő értesítés arról, hogy egy hajót vagy üzemeltetőt ideiglenesen feltartóztattak jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó vizsgálat céljából, vagy arról, hogy a parti tag vizsgálatot indított jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatban – ideértve a vonatkozó tényszerű információkra, az alkalmazandó jogszabályokra, egyéb rendelkezésekre, közigazgatási eljárásokra vagy egyéb vonatkozó intézkedésekre való hivatkozást is;

(ii)	lehetőség a releváns információk cseréjére (9) a megállapítást megelőzően annak érdekében, hogy ezeket az információkat figyelembe lehessen venni a végleges megállapítás megtételekor. A parti tag meghatározhatja az ilyen információcsere módját és időtartamát; valamint

(iii)

értesítés a végleges megállapításról és az alkalmazott szankciókról, beleértve adott esetben azok időtartamát is.

A parti tag megerősítő megállapításáról értesíti a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott bizottságot (e megállapodásban a továbbiakban: a bizottság).

3.4. A támogatást nyújtó tag a 3. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom alkalmazási időtartamának meghatározásakor figyelembe veszi a hajó vagy az üzemeltető által elkövetett jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat jellegét, súlyosságát és ismétlődését. A 3. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom legalább addig alkalmazandó, amíg a tilalmat kiváltó megállapításból eredő szankció (10) hatályban marad, vagy legalább addig, amíg a hajót vagy az üzemeltetőt valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás jegyzékbe vette, attól függően, hogy melyik a hosszabb.

3.5. A támogatást nyújtó tag a 8. cikk (3) bekezdésének megfelelően értesíti a bizottságot a 3. cikk (1) bekezdése alapján hozott intézkedésekről.

3.6. Amennyiben egy tag kikötő szerinti állam értesíti a támogatást nyújtó tagot arról, hogy alapos oka van feltételezni, hogy valamely kikötőjében lévő hajó jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban vett részt, a támogatást nyújtó tag kellő figyelmet fordít a kapott információkra, és meghozza az általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket a támogatásaival kapcsolatban.

3.7. Minden tagnak jogszabályokkal, egyéb rendelkezésekkel és/vagy közigazgatási eljárásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett támogatásokat, beleértve az e megállapodás hatálybalépésekor már létező támogatásokat, ne nyújtsák vagy tartsák fenn.

3.8. Az e megállapodás hatálybalépésétől számított két évig a fejlődő országnak minősülő tagok – köztük a legkevésbé fejlett országnak minősülő tagok (a továbbiakban: LDC-tagok) – által a kizárólagos gazdasági övezetig és azon belül nyújtott vagy fenntartott támogatások mentesülnek az e megállapodás 3. cikkének (1) bekezdésén és 10. cikkén alapuló intézkedések alól.

4. cikk

A túlhalászott állományokra vonatkozó támogatások

4.1. Egyetlen tag sem nyújthat vagy tarthat fenn egy túlhalászott állományt érintő halászatra vagy halászati tevékenységre vonatkozó támogatást.

4.2. E cikk alkalmazásában egy halállományt túlhalászottnak kell tekinteni, ha azt a rendelkezésére álló legjobb tudományos bizonyítékok alapján az a parti tag, amelynek joghatósága alatt a halászat folyik, vagy valamely érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás a hatáskörébe tartozó területeken és fajok tekintetében túlhalászottnak ismeri el.

4.3. A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagok odaítélhetik vagy fenntarthatják a 4. cikk (1) bekezdésében említett támogatásokat, amennyiben az ilyen támogatásokat vagy egyéb intézkedéseket az állomány biológiai szempontból fenntartható szintre történő visszaállítása érdekében hajtják végre. (11)

4.4. Az e megállapodás hatálybalépésétől számított két évig a fejlődő országnak minősülő tagok – köztük az LDC-tagok – által a kizárólagos gazdasági övezetig és azon belül nyújtott vagy fenntartott támogatások mentesülnek az e megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésén és 10. cikkén alapuló intézkedések alól.

5. cikk

Egyéb támogatások

5.1. Egyetlen tag sem nyújthat vagy tarthat fenn halászati támogatásokat vagy halászati tevékenységekre nyújtott támogatásokat a parti tag vagy a tagsággal nem rendelkező parti állam, illetve az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás illetékességén kívül.

5.2. A tagoknak különös gonddal és kellő körültekintéssel kell eljárniuk, amikor támogatást nyújtanak a nem az adott tag lobogója alatt közlekedő hajóknak.

5.3. A tagoknak különös gonddal és kellő körültekintéssel kell eljárniuk, amikor olyan állományokra vonatkozó halászathoz vagy halászati tevékenységekhez nyújtanak támogatást, amelyek állapota ismeretlen.

6. cikk

Az LDC-tagokra vonatkozó különös rendelkezések

A tagoknak kellő önmérsékletet kell tanúsítaniuk az LDC-tagokat érintő kérdések felvetése során, és a felmerülő megoldásoknak figyelembe kell venniük az érintett LDC-tag sajátos helyzetét, ha van ilyen.

7. cikk

Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés

Az e megállapodás szerinti szabályok végrehajtása céljából célzott technikai segítségnyújtást és kapacitásépítési támogatást kell nyújtani a fejlődő országnak minősülő tagoknak, beleértve az LDC-tagokat is. E támogatás elősegítése érdekében az érintett nemzetközi szervezetekkel, például az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) és a Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alappal együttműködésben létre kell hozni egy önkéntes WTO finanszírozási mechanizmust. A WTO-tagok kizárólag önkéntes alapon járulnak hozzá a mechanizmushoz, és nem használhatnak fel rendes költségvetési forrásokat.

8. cikk

Értesítés és átláthatóság

8.1. A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 25. cikkének sérelme nélkül, valamint a halászati támogatásokról szóló értesítések megerősítése és javítása, továbbá a halászati támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásának hatékonyabb felügyelete érdekében minden tag:

(a)	a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 25. cikke szerinti, a halászati támogatásokról szóló rendszeres értesítés részeként megadja a következő információt (12) (13): azon halászati tevékenység típusa vagy fajtája, amelyre a támogatást nyújtják;

(b)

a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 25. cikke szerinti, a halászati támogatásokról szóló rendszeres értesítés részeként lehetőség szerint megadja a következő információkat (12) (13):

(i)

a támogatásban részesülő halászat által érintett halállományok állapota (pl. túlhalászás, maximálisan fenntartható halászat vagy alulhalászás) és az alkalmazott referenciapontok, valamint az, hogy ezeken az állományokon osztoznak-e (14) más tagokkal, vagy azokat regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás kezeli-e;

(ii)	az adott halállományra vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések;

(iii)

annak a halászati vállalkozásnak a flottakapacitása, amelynek a támogatást nyújtják;

(iv)	a támogatásban részesülő halászhajó vagy halászhajók neve és azonosító száma; valamint

(v)	fogási adatok fajonként vagy fajcsoportonként abban a halászati vállalkozásban, amelynek a támogatást nyújtják. (15)

8.2. Minden tag évente írásban értesíti a bizottságot azon hajók és üzemeltetők listájáról, amelyekről megerősítő megállapítást tett azt illetően, hogy azok jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban vettek részt.

8.3. E megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül minden tag tájékoztatja a bizottságot az e megállapodás végrehajtásának és igazgatásának biztosítása érdekében meghozott vagy már meglévő intézkedésekről, beleértve a 3., 4. és 5. cikkben meghatározott tilalmak végrehajtása érdekében tett lépéseket is. Minden tag haladéktalanul tájékoztatja a bizottságot az ilyen intézkedések ezt követő változásairól, valamint a 3. cikkben meghatározott tilalmak végrehajtása érdekében hozott új intézkedésekről.

8.4. E megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül minden tag benyújtja a bizottsághoz halászati rendszerének leírását, hivatkozással az e megállapodás tekintetében releváns jogszabályaira, egyéb rendelkezéseire és közigazgatási eljárásaira, és haladéktalanul tájékoztatja a bizottságot minden ezt követő módosításról. A tag úgy is eleget tehet ennek a kötelezettségnek, hogy a bizottság rendelkezésére bocsát egy naprakész elektronikus linket a tag honlapjához vagy más megfelelő hivatalos honlaphoz, amely ezt az információt tartalmazza.

8.5. A tagok további információkat kérhetnek az értesítő tagtól az e cikk alapján tett értesítésekkel és nyújtott információkkal kapcsolatban. Az értesítő tag a lehető legrövidebb időn belül írásban és átfogóan válaszol az említett megkeresésre. Ha egy tag úgy ítéli meg, hogy az e cikk szerinti értesítést vagy tájékoztatást nem nyújtották be, a tag az ügyet az érintett másik tag vagy a bizottság tudomására hozhatja.

8.6. A tagok e megállapodás hatálybalépésekor írásban értesítik a bizottságot minden olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetről vagy megállapodásról, amelynek részes felei. Az említett értesítésnek tartalmaznia kell legalább a regionális halászati gazdálkodási szervezetet vagy megállapodást létrehozó jogi eszköz szövegét, a hatáskörébe tartozó területet és fajokat, a gazdálkodás tárgyát képező halállományok állapotára vonatkozó információkat, az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek leírását, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó megállapításaira irányadó szabályokat és eljárásokat, valamint azon hajók és/vagy üzemeltetők frissített jegyzékét, amelyekről az említett regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás megállapította, hogy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban vettek részt. Ezt az értesítést a tagok egyénileg vagy csoportosan is benyújthatják. (16) Bármely olyan változásról, amely ezen információkat érinti, azonnal értesíteni kell a bizottságot. A bizottság titkársága jegyzéket vezet az e cikk szerint bejelentett regionális halászati gazdálkodási szervezetekről vagy megállapodásokról.

8.7. A tagok elismerik, hogy egy intézkedés bejelentése nem érinti a) annak az 1994. évi GATT, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás vagy e megállapodás szerinti jogállását; b) a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás szerinti intézkedés hatásait; vagy c) magának az intézkedésnek a jellegét.

8.8. E cikk egyetlen rendelkezése sem írja elő bizalmas információ szolgáltatását.

9. cikk

Intézményi rendelkezések

9.1. Ezennel létrejön a halászati támogatásokkal foglalkozó bizottság, amely az egyes tagok képviselőiből áll. A bizottság maga választja meg elnökét, és évente legalább kétszer vagy e megállapodás vonatkozó rendelkezései szerint ül össze bármely tag kérésére. A bizottság az e megállapodás alapján vagy a tagok által ráruházott feladatokat látja el, és köteles a tagoknak lehetőséget biztosítani a konzultációra bármely, e megállapodás működéséhez vagy céljainak elősegítéséhez kapcsolódó ügyben. A WTO Titkársága látja el a bizottság titkárságának feladatait.

9.2. A bizottság legalább kétévente megvizsgál minden, a 3. és 8. cikk, valamint e cikk alapján benyújtott információt.

9.3. A bizottság évente felülvizsgálja e megállapodás végrehajtását és működését, figyelembe véve annak céljait. A bizottság évente tájékoztatja az Árukereskedelmi Tanácsot az ilyen felülvizsgálatok tárgyát képező időszakok fejleményeiről.

9.4. Legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül, majd azt követően háromévente a bizottság felülvizsgálja e megállapodás működését azzal a céllal, hogy azonosítsa az e megállapodás működésének javításához szükséges valamennyi módosítást, figyelembe véve e megállapodás célkitűzéseit. Adott esetben a bizottság javaslatokat juttathat el az Árukereskedelmi Tanácshoz abból a célból, hogy egyebek mellett az e megállapodás végrehajtása során nyert tapasztalatokra tekintettel e megállapodás szövege módosításra kerüljön.

9.5. A bizottság szoros kapcsolatot tart fenn a FAO-val és a halászati gazdálkodás területén működő más érintett nemzetközi szervezetekkel, beleértve az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezeteket vagy megállapodásokat is.

10. cikk

Vitarendezés

10.1. Az e megállapodás hatálya alá tartozó konzultációkra és vitarendezésekre az 1994. évi GATT XXII. és XXIII. cikkének a vitarendezési egyetértés által kiegészített és értelmezett rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve, ha azok kifejezetten másképpen rendelkeznek. (17)

10.2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 4. cikkének (18) rendelkezéseit kell alkalmazni az e megállapodás 3., 4. és 5. cikke szerinti konzultációkra és vitarendezésre.

11. cikk

Záró rendelkezések

11.1. A 3. és 4. cikkben foglaltak kivételével e megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a tagokat abban, hogy katasztrófasegélyre (19) támogatást nyújtsanak, feltéve, hogy a támogatás:

(a)	egy konkrét katasztrófa elhárítására korlátozódik;

(b)	az érintett földrajzi területre korlátozódik;

(c)	időben korlátozott; valamint

(d)	olyan újjáépítési támogatás, amely az érintett halászati vállalkozás és/vagy az érintett flotta katasztrófa előtti állapotának helyreállítására korlátozódik.

11.2.

(a)	E megállapodásnak – beleértve az e megállapodással kapcsolatos megállapításokat, ajánlásokat és odaítéléseket is – nincs semmilyen jogi hatása a területi igényekre vagy a tengeri határok meghatározására.
(b)	Az e megállapodás 10. cikke alapján létrehozott testület nem tesz megállapításokat olyan követelésekkel kapcsolatban, amelyekkel kapcsolatban megállapításait érvényesített területi igényekre vagy a tengeri határok meghatározására kellene alapoznia. (20)

11.3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető vagy alkalmazható oly módon, hogy az sértse a tagoknak a nemzetközi jogból, többek között a tengerjogból (21) eredő joghatóságát, jogait és kötelezettségeit.

11.4. Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás egyetlen rendelkezése sem jelenti azt, hogy egy tagra nézve kötelezőek lennének az olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek vagy megállapodások intézkedései vagy határozatai, illetve hogy egy tag elismerné azokat, amelyeknek az adott tag nem részes fele vagy együttműködő nem részes fele.

11.5. Ez a megállapodás nem módosítja vagy semmisíti meg a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásban meghatározottak szerinti jogokat és kötelezettségeket.

12. cikk

A megállapodás felmondása, ha nem fogadnak el átfogó szabályokat

Amennyiben e megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül nem fogadnak el átfogó szabályokat, és az Általános Tanács másként nem határoz, e megállapodás azonnal megszűnik.

(1) Az egyértelműség érdekében az akvakultúra és a belvízi halászat nem tartozik e megállapodás hatálya alá.

(2) Az egyértelműség érdekében a halászati hozzáférési megállapodások keretében a kormányok között eszközölt kifizetések nem tekintendők támogatásnak e megállapodás értelmében.

(3) Az egyértelműség érdekében e megállapodás alkalmazásában a támogatás a támogatást nyújtó tagnak tulajdonítható, függetlenül az érintett hajó lobogójától vagy lajstromától, illetve a kedvezményezett állampolgárságától.

(4) „Jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat”: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által 2001-ben elfogadott, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló nemzetközi cselekvési terv (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek.

(5) A 3. cikk alkalmazásában „üzemeltető”: a 2. cikk e) pontja értelmében vett üzemeltető a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos jogsértés időpontjában. Az egyértelműség érdekében a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató üzemeltetőknek nyújtott támogatások nyújtásának vagy fenntartásának tilalma a halászathoz és a halászattal kapcsolatos tengeri tevékenységekhez nyújtott támogatásokra alkalmazandó.

(6) E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy arra kötelezné a tagokat, hogy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos vizsgálatokat kezdeményezzenek, vagy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó megállapításokat tegyenek.

(7) E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy érintené a jegyzékbe vett szervezeteknek a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök szerinti hatáskörét, vagy új jogokat biztosítana a jegyzékbe vett szervezetek számára a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó megállapítások megtételéhez.

(8) E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó megállapítás érvényességét vagy végrehajthatóságát késlelteti vagy befolyásolja.

(9) Ez magában foglalhatja például a lobogó szerinti állam vagy a támogatást nyújtó tag kérésére a párbeszéd vagy az írásbeli információcsere lehetőségét.

(10) A szankciók megszüntetése a 3. cikk (2) bekezdésében említett megállapítást megtevő hatóság jogszabályai vagy eljárásai szerint történik.

(11) E bekezdés alkalmazásában a biológiailag fenntartható szint az a szint, amelyet a halászat vagy a halászattal kapcsolatos tevékenység helyszíne felett joghatósággal rendelkező parti tag olyan referenciapontok – például a maximális fenntartható hozam (MFH) vagy más referenciapontok – alkalmazásával határoz meg, amelyek arányban állnak a halászatra vonatkozóan rendelkezésre álló adatokkal; vagy az a szint, amelyet egy érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás a hatáskörébe tartozó területeken és fajok tekintetében meghatároz.

(12) A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a tagok ezt az információt a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 25. cikkében előírt és az SCM-bizottság által használt bármely kérdőívben – például G/SCM/6/Rev.1 – előírt valamennyi információn felül rendelkezésre bocsátják.

(13) Azon LDC-tagok és fejlődő országnak minősülő tagok esetében, amelyek éves részesedése a tengeri fogások globális volumenéből a WTO Titkársága által közzétett legfrissebb FAO-adatok szerint nem haladja meg a 0,8 százalékot, az ebben az albekezdésben szereplő kiegészítő információkat elegendő négyévente bejelenteni.

(14) A „közös állományok” kifejezés azokra az állományokra vonatkozik, amelyek két vagy több parti tag kizárólagos gazdasági övezetében fordulnak elő, vagy e tagok kizárólagos gazdasági övezetén belül és az azokon túli, azokkal szomszédos területen egyaránt előfordulnak.

(15) Több fajra kiterjedő halászat esetén a tagok ehelyett más releváns és rendelkezésre álló fogási adatokat is megadhatnak.

(16) Ennek a kötelezettségnek úgy is eleget lehet tenni, hogy a tag egy naprakész elektronikus linket bocsát rendelkezésre az értesítő tag honlapjához vagy más megfelelő hivatalos honlaphoz, amely ezt az információt tartalmazza.

(17) Az 1994. évi GATT XXIII. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint a vitarendezési egyetértés 26. cikke nem alkalmazandó az e megállapodás szerinti vitarendezésre.

(18) E cikk alkalmazásában a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 4. cikkében szereplő „tiltott támogatás” kifejezés az e megállapodás 3., 4. vagy 5. cikkében meghatározott tilalom alá tartozó támogatásokra vonatkozik.

(19) Az egyértelműség érdekében ez a rendelkezés nem alkalmazandó a gazdasági vagy pénzügyi válságokra.

(20) Ez a korlátozás a vitarendezési egyetértés 25. cikke alapján kinevezett választottbíróra is vonatkozik.

(21) Beleértve a regionális halászati gazdálkodási szervezetek vagy megállapodások szabályait és eljárásait.

2023.6.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/10

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1117 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. január 12.)

az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatósága által kicserélendő információk típusára és jellegére vonatkozó követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (7) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatósága közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében meg kell határozni, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának mely információkat kell a fogadó tagállam illetékes hatósága rendelkezésére bocsátania a befektetési vállalkozásokra és adott esetben fióktelepeik működésére vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának egy vagy több, a központi irodájuk helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban való gyakorlására vonatkozóan, és fordítva.

(2)

Alapvető fontosságú a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatósága közötti információcserét a határokon átnyúló befektetésivállalkozás-csoportok felügyeletének tágabb összefüggésében szemlélni. Adott esetben ezért indokolt, hogy az információkat összevont szinten bocsássák rendelkezésre. Különösen abban az esetben, ha a fióktelep révén működő befektetési vállalkozások legfelső szintű anyavállalata a központi irodája helye szerinti tagállamban található és az érintett illetékes hatóság egyúttal csoportfelügyeleti hatóság is, helyénvalónak tűnik, hogy az információszolgáltatás ne a befektetési vállalkozás szintjén történjen, hanem összevont szinten. Ebben az esetben azonban az illetékes hatóság köteles értesíteni a fogadó tagállam illetékes hatóságát arról, hogy az információszolgáltatás a befektetésivállalkozás-csoport összevont szintjén történik.

(3)

Noha indokolt meghatározni az információcsere tárgyát képező kulcsfontosságú elemeket, az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló hatékony együttműködés során nem lenne helyénvaló korlátozni az ilyen információcsere hatókörét. Az (EU) 2019/2034 irányelv 14. cikke különös rendelkezéseket állapít meg a fióktelepek helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos információcserére vonatkozóan, amely az említett irányelv 13. cikkével összefüggésben is releváns lehet.

(4)

A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlásával kapcsolatos értesítésekre vonatkozó együttműködési és információcsere-követelményeket a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 34. és 35. cikke, valamint a piacok és pénzügyi eszközök felügyeletéért felelős illetékes hatóságok közötti – a felügyeleti tevékenységek gyakorlása során történő – együttműködésre, a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra vonatkozó követelményeket a 2014/65/EU irányelv 80. cikke határozza meg, és azokat részletesebben az (EU) 2017/586 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) állapítja meg. Ez a rendelet ezért nem határoz meg követelményeket az e területeket érintő információcserére vonatkozóan.

(5)

A fogadó tagállamban nyújtott, határokon átnyúló szolgáltatásokkal összefüggésben meg kell határozni az ügyfelek megfelelő védelme és a fogadó tagállam pénzügyi rendszere stabilitásának megőrzése céljából kicserélendő információkat, ugyanakkor el kell kerülni az információcsere megkettőzését. Az illetékes hatóságoknak ezért figyelembe kell venniük a már rendelkezésükre álló információkat, különösen azokat, amelyekhez az (EU) 2019/2034 irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozott – az illetékes hatóságok és az adott tagállamban a 2014/65/EU irányelv 67. cikke alapján kijelölt hatóságok közötti információcserére szolgáló – mechanizmus révén jutnak. Ha ezek a hatóságok eltérnek egymástól, a 2014/65/EU irányelv 80. cikkét és az (EU) 2017/586 felhatalmazáson alapuló rendeletet kell figyelembe venni.

(6)

Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosított legyen a szabályozási és felügyeleti gyakorlatok megfelelő konvergenciája, valamint az információcsere minimális szintje, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára felügyeleti feladataik teljesítését, minimumkövetelményeket kell meghatározni a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatósága közötti információcserére vonatkozóan. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük legalább az (EU) 2019/2034 irányelv 13. cikkében meghatározott valamennyi területre, nevezetesen az alábbiakra: a befektetési vállalkozás irányítási és tulajdonosi szerkezete, a szavatolótőke-követelményeknek a befektetési vállalkozás általi teljesítése, a koncentrációs kockázatra vonatkozó követelményeknek és a likviditási követelményeknek a befektetési vállalkozás általi teljesítése, a befektetési vállalkozás adminisztratív és számviteli eljárásai, valamint belső ellenőrzési mechanizmusai, valamint a befektetési vállalkozás jelentette kockázatot potenciálisan befolyásoló bármely más releváns tényező. A befektetési vállalkozások megfelelő felügyeletének megkönnyítése érdekében a fogadó és a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának folyamatosan tájékoztatnia kell egymást a nemzeti vagy az uniós jognak való meg nem felelés feltárt eseteiről, amennyiben az ilyen meg nem felelés hatással lehet a fogadó tagállamban az ügyfelek védelmére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására, valamint a befektetési vállalkozásokra kiszabott felügyeleti intézkedésekről és szankciókról. Emellett a vészhelyzetekre való felkészülést illetően további információkat kell bevonni a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai között megosztandó információk körébe, hogy utóbbiak képesek legyenek hatékonyan felügyelni a befektetési vállalkozásokat.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a releváns információ cseréje észszerű határidőkön belül történjen, és elkerüljék az olyan helyzeteket, amikor a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága köteles a fogadó tagállamok valamennyi illetékes hatóságának információt szolgáltatni a befektetési vállalkozásról – függetlenül az információ természetétől és jelentőségétől –, bizonyos konkrét esetekben helyénvaló csupán az adott fióktelep vonatkozásában releváns információkat továbbítani, és kizárólag az adott fióktelep felügyeletét ellátó illetékes hatóság számára. Hasonló hatékonysági és arányossági megfontolásból a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságának bizonyos konkrét területeken csak az olyan helyzetről kell egymás rendelkezésére bocsátania meg nem felelésre vonatkozó információkat, amely tekintetében megállapítást nyert a meg nem felelés, tehát amennyiben a befektetési vállalkozás eleget tesz a nemzeti és az uniós jognak, nem kerül sor információcserére.

(8)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal konzultálva kidolgozott szabályozástechnikai standard tervezetén alapul.

(9)

Az EBH nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Összevont szintű információk

Amennyiben a befektetési vállalkozás legfelső szintű anyavállalata ugyanabban a tagállamban telepedett le, mint amelyben a befektetési vállalkozás központi irodája található, és a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága egyben az (EU) 2019/2034 irányelv 46. cikkével összhangban meghatározott csoportfelügyeleti hatóság is, az említett illetékes hatóság a befektetésivállalkozás-csoportra vonatkozóan összevont szinten nyújt tájékoztatást az adott befektetési vállalkozásról, és tájékoztatja a fogadó tagállamok illetékes hatóságát arról, hogy az információszolgáltatásra összevont szinten kerül sor.

2. cikk

A fióktelepen keresztül működő befektetési vállalkozások irányítási és tulajdonosi szerkezetére vonatkozó információk

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a fogadó tagállam illetékes hatósága rendelkezésére bocsátja a befektetési vállalkozás szervezeti felépítését, beleértve üzletágait és a csoporton belüli szervezetekkel való kapcsolatára vonatkozó információkat.

(2) Az (1) bekezdésben említett információtípuson túlmenően a székhely szerinti tagállam azon illetékes hatóságai, amelyek az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 12. cikke értelmében vett kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásként nem azonosított befektetési vállalkozást felügyelnek, a befektetési vállalkozással kapcsolatban a fogadó tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátják a következő információkat:

a)	a vezető testület és a felső vezetés összetétele, beleértve a fióktelep felügyeletére vonatkozó felelősségi körök meghatározását,

b)	a részvényesek és befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok listája.

3. cikk

A szavatolótőke-követelményeknek való megfelelésre vonatkozó információk

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes hatóságát arról, hogy a befektetési vállalkozás megfelel-e a következő követelményeknek:

a)	az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkében meghatározott szavatolótőke-követelmények, figyelembe véve az említett rendelet 57. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezéseket,

b)	adott esetben az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmények,

c)	adott esetben az (EU) 2019/2034 irányelv 41. cikke szerint előírt kiegészítő szavatolótőkére vonatkozó iránymutatás.

(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a befektetési vállalkozásra vonatkozó szavatolótőke-követelményekkel kapcsolatban a fogadó tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátják a következő információkat:

a)	az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkében meghatározott szavatolótőke-követelmények összege,

b)	az a) pontban megadott összeg megállapítása az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján történt-e,

c)	adott esetben az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmények összege és az előírásának indokai,

d)	adott esetben az (EU) 2019/2034 irányelv 41. cikke szerint előírt kiegészítő szavatolótőkére vonatkozó iránymutatás összege.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága információt szolgáltat a fogadó tagállam illetékes hatóságának minden olyan helyzetről, amely tekintetében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megállapította, hogy a befektetési vállalkozás nem felelt meg az (1) bekezdésben előírt szavatolótőke-követelményeknek. A rendelkezésre bocsátott információ részletezi a helyzetet és a bevezetett vagy tervezett felügyeleti intézkedéseket.

(4) Amennyiben a befektetési vállalkozás az (EU) 2019/2033 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban mentesült az említett rendelet második részének alkalmazása alól, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága összevont szinten bocsátja rendelkezésre az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információkat.

(5) Amennyiben a befektetési vállalkozás számára engedélyezték az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikkének alkalmazását, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes hatóságát arról, hogy a befektetési vállalkozás megfelel-e az említett rendelet 8. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott szavatolótőke-követelményeknek.

4. cikk

A koncentrációs kockázati és likviditási követelményeknek való megfelelésre vonatkozó információk

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes hatóságát arról, hogy a befektetési vállalkozás megfelel-e az (EU) 2019/2033 rendelet negyedik részében meghatározott koncentrációs kockázati követelményeknek.

(2) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága információt szolgáltat a fogadó tagállam illetékes hatóságának minden olyan helyzetről, amely tekintetében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megállapította, hogy a befektetési vállalkozás nem felelt meg az (EU) 2019/2033 rendelet negyedik részében előírt koncentrációs kockázati követelményeknek. A rendelkezésre bocsátott információ részletezi a helyzetet és a bevezetett vagy tervezett felügyeleti intézkedéseket.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes hatóságát arról, hogy a befektetési vállalkozás megfelel-e az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelményeknek, figyelembe véve az említett rendelet 57. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéseket, valamint az említett rendelet 43. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességek alkalmazását.

(4) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága információt szolgáltat a fogadó tagállam illetékes hatóságának minden olyan helyzetről, amely tekintetében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megállapította, hogy a befektetési vállalkozás nem felelt az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében előírt likviditási követelményeknek. A rendelkezésre bocsátott információ részletezi a helyzetet és a bevezetett vagy tervezett felügyeleti intézkedéseket.

(5) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a fogadó tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátja a befektetési vállalkozás likviditási kockázati profiljára és kockázatkezelésére vonatkozó átfogó értékelését, figyelembe véve az (EU) 2019/2033 rendelet 57. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéseket és az említett rendelet 43. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességek alkalmazását.

(6) Amennyiben az illetékes hatóság az (EU) 2019/2033 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban mentesített egy befektetési vállalkozást az említett rendelet ötödik részének alkalmazása alól, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága összevont szinten bocsátja rendelkezésre az e cikk (2) bekezdésében említett információkat.

5. cikk

Az adminisztratív és számviteli eljárásokra vonatkozó információk

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága információt szolgáltat a fogadó tagállam illetékes hatóságának minden olyan helyzetről, amikor a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megállapította, hogy a befektetési vállalkozás nem felelt meg az alkalmazandó számviteli standardoknak és eljárásoknak, amelyek az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban rá vonatkoznak. A rendelkezésre bocsátandó információ részletezi a helyzetet és a bevezetett vagy tervezett felügyeleti intézkedéseket.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett információ csupán egy adott fióktelep vonatkozásában releváns, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága csak az adott fióktelep letelepedésének helye szerinti fogadó tagállam illetékes hatósága számára bocsátja rendelkezésre az információt.

6. cikk

A belső ellenőrzési mechanizmusokra vonatkozó információk

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága információt szolgáltat a fogadó tagállam illetékes hatóságának minden olyan helyzetről, amely tekintetében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megállapította, hogy a befektetési vállalkozás nem felelt meg a belső ellenőrzési mechanizmusokra vonatkozó követelményeknek, köztük az (EU) 2019/2033 rendelet és az (EU) 2019/2034 irányelv szerinti kockázatkezelési, kockázat-ellenőrzési és belső ellenőrzési rendelkezéseknek. A rendelkezésre bocsátandó információ részletezi a helyzetet és a bevezetett vagy tervezett felügyeleti intézkedéseket.

7. cikk

A befektetési vállalkozás jelentette kockázatot potenciálisan befolyásoló más releváns tényezőkre vonatkozó információk

(1) Az (EU) 2019/2034 irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban előírt információkon és megállapításokon túlmenően a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a fogadó tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátja az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által végzett bármely más felügyeleti tevékenység során feltárt lényeges kockázatokra és azok felügyeleti értékelésére vonatkozó információkat.

8. cikk

Az általános meg nem felelésre vonatkozó információk

(1) Amennyiben e rendelet 3–7. cikke vagy a 2014/65/EU irányelv vagy az (EU) 2017/586 felhatalmazáson alapuló rendelet információcserére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes hatóságát minden olyan helyzetről, amellyel összefüggésben megállapította, hogy a befektetési vállalkozás nem felel meg az alábbi követelmények valamelyikének, ha ez a meg nem felelés a fogadó tagállamban hatással lehet az ügyfelek védelmére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására:

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7), a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8), a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9), az (EU) 2019/2033 rendeletben és az (EU) 2019/2034 irányelvben meghatározott követelmények a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletére vonatkozóan,

b)	az egyéb nemzeti jogszabályokon alapuló releváns követelmények.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezésre bocsátandó információ részletezi a meg nem felelést és a bevezetett vagy tervezett felügyeleti intézkedéseket.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett információ csupán egy adott fióktelep vonatkozásában releváns, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága csak az adott fióktelep letelepedésének helye szerinti fogadó tagállam illetékes hatósága számára bocsátja rendelkezésre az információt.

9. cikk

A felügyeleti intézkedésekre és szankciókra vonatkozó tájékoztatás

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes hatóságát minden olyan közigazgatási szankcióról vagy közigazgatási intézkedésről vagy felügyeleti intézkedésről, amelyet a befektetési vállalkozásra az (EU) 2019/2033 rendeletben vagy az (EU) 2019/2034 irányelvben meghatározott követelmények megsértésével kapcsolatban szabtak ki, és amely hatással van fióktelepének működésére.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott információ csupán egy adott fióktelep vonatkozásában releváns, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága csak az adott fióktelep helye szerinti fogadó tagállam illetékes hatósága számára bocsátja rendelkezésre az információt.

10. cikk

A vészhelyzetekre való felkészülés szabályaira vonatkozó információk

A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a fogadó tagállam illetékes hatósága kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátja a vészhelyzetekre való felkészülés szabályaira vonatkozó információkat. Különösen a következőkről tájékoztatják egymást:

a)	az illetékes hatóságon belül a vészhelyzetek kezeléséért felelős, vészhelyzet esetén értesítendő személyek elérhetősége;

b)	a vészhelyzetben alkalmazandó kommunikációs eljárások.

11. cikk

A fogadó tagállam hatósága által szolgáltatandó információk

A fogadó tagállam illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátják a következő információkat:

azon helyzetek leírása, amelyek tekintetében a fogadó tagállam illetékes hatósága megállapította, hogy a fióktelep nem felel meg a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletével kapcsolatos követelményeknek, beleértve az 575/2013/EU rendelet, a 2013/36/EU irányelv, a 2014/59/EU irányelv, az (EU) 2019/2033 rendelet és az (EU) 2019/2034 irányelv követelményeit, valamint a meg nem felelés kezelése érdekében hozott vagy tervezett felügyeleti intézkedésekre vonatkozó információk,

a fióktelep vagy annak tevékenységei által okozott, a fogadó tagállamban az ügyfelek védelmére vagy a fogadó tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására jelentős hatást gyakorló potenciális problémákkal vagy kockázatokkal kapcsolatos – a fogadó tagállam illetékes hatósága által meghatározott – információk vagy megállapítások.

12. cikk

A határokon átnyúló szolgáltatást nyújtókkal kapcsolatos információk

Abban az esetben ha a fogadó tagállam illetékes hatóságától információkérés érkezik egy olyan befektetési vállalkozással kapcsolatban, amely abban a fogadó tagállamban a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzi tevékenységét, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága rendelkezésére bocsátja a 3. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikkben meghatározott információkat.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. január 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 314., 2019.12.5., 64. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2017/586 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az illetékes hatóságok között a felügyeleti tevékenységek, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok terén való együttműködés során folytatott információcserére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 382. o.)

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

2023.6.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/17

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1118 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. január 12.)

az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok feladatellátásának feltételeit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

A felügyeleti kollégiumok létrehozása, valamint a kollégiumi tagok és potenciális megfigyelők azonosítása érdekében fel kell térképezni a befektetésivállalkozás-csoportokat. A feltérképezés célja a csoporthoz tartozó, az Unióban vagy harmadik országban található szervezetek vagy fióktelepek azonosítása, valamint a csoporthoz tartozó egyes vállalkozások jellegének, elhelyezkedésének, a felügyeletükben részt vevő hatóságoknak, az alkalmazandó prudenciális mentességeknek, a csoport szempontjából képviselt jelentőségének, valamint az engedélyezése vagy letelepedése szerinti ország szempontjából képviselt jelentőségének bemutatása.

(2)

Az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikkének az Unió egészére kiterjedően következetes alkalmazása és ezáltal a tisztességes versenyfeltételek biztosítása érdekében fontos előmozdítani a csoportfelügyeleti hatóságok által a befektetésivállalkozás-csoportok felügyeleti kollégiumainak létrehozása tekintetében alkalmazott gyakorlatok közelítését. Mivel ugyanis a felügyeleti kollégiumok létrehozása az (EU) 2019/2034 irányelv 46. cikkével összhangban meghatározott csoportfelügyeleti hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, alapvető fontosságú olyan közös kritériumok meghatározása, amelyeket a csoportfelügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük annak megállapításakor, hogy szükséges-e felügyeleti kollégium létrehozása. E közös kritériumoknak magukban kell foglalniuk az arányossági kritériumokat, tükrözniük kell a felügyeleti feladatok megkönnyítésének, valamint az érintett harmadik országbeli felügyeleti hatóságok közötti koordináció és a velük való együttműködés elősegítésének szükségességét, különösen akkor, ha a koordinációra és együttműködésre a letéti modellre vonatkozó releváns információknak az elfogadott központi szerződő felek klíringtagjainak felügyeleti hatóságaival vagy az elfogadott központi szerződő felek felügyeleti hatóságaival való cseréjéhez, valamint az ilyen információk frissítéséhez van szükség.

(3)

A felügyeleti kollégiumok működési hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésében említett írásbeli megállapodásnak a kollégiumi munka valamennyi területére ki kell terjednie. Az írásbeli megállapodásnak ezért ki kell terjednie az egyes kollégiumi tevékenységekben részt vevő kollégiumi tagok közötti megállapodásra is, beleértve a kollégium meghatározott alcsoportjain keresztül végzett tevékenységeket is, amennyiben az alcsoportokat hatékonysági célokból hozták létre. Ugyanezen okból az írásbeli megállapodásnak ki kell terjednie a kollégiumi munka operatív szempontjaira is, mivel azok alapvetőek a felügyeleti kollégium működésének elősegítése érdekében mind működő üzemi körülmények között, mind pedig vészhelyzetek során. Végül az írásbeli megállapodásnak teljeskörűnek, következetesnek és kimerítőnek kell lennie, és elégséges és megfelelő alapot kell nyújtania az illetékes hatóságoknak, hogy azok a felügyeleti kollégiumon belül, és nem azon kívül tudják teljesíteni kötelességeiket és végezni feladataikat.

(4)

A felügyeleti kollégiumok kulcsszerepet játszanak az információcsere, a vészhelyzetekre való felkészülés és azok kezelése tekintetében, valamint fontos eszközként szolgálnak a csoportfelügyeleti hatóság számára, hogy hatékony összevont alapú felügyeletet tudjon folyatni. A következetesség biztosítása és annak érdekében, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban elláthassa feladatait, az EBH-nak valamennyi felügyeleti kollégiumban részt kell vennie. Tekintettel továbbá arra, hogy a felügyeleti kollégiumok koordináló szerepet töltenek be a befektetésivállalkozás-csoportokkal kapcsolatos, más uniós jogszabályokból eredő valamennyi felügyeleti tevékenység tekintetében, az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) minden esetben fel kell kérni a felügyeleti kollégium ülésein és tevékenységeiben való részvételre az írásbeli megállapodás szerint.

(5)

Ahhoz, hogy a csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai teljeskörűen el tudják látni a kollégiumi tevékenységüket, áttekintéssel kell rendelkezniük az érintett befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás tevékenységéről, beleértve a pénzügyi tevékenységet végző, de befektetési vállalkozásnak nem minősülő, valamint a harmadik országokban működő vállalkozások tevékenységeit is. Ugyanezen okból elő kell mozdítani az interakciót a csoportfelügyeleti hatóság, a kollégiumi tagok, a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó bármely vállalkozás felügyeletéért felelős vagy abban részt vevő tagállami hatóságok vagy szervek – beleértve a fogadó tagállamok azon illetékes hatóságait, ahol a fontosnak ítélt fióktelepek működnek –, a pénzügyi eszközök piacainak felügyeletéért és a pénzügyi rendszer pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra való felhasználásának megelőzéséért felelős hatóságok vagy szervek, a fogyasztóvédelemért felelős hatóságok vagy szervek, valamint a szanálási hatóságok között. Ezért fontos, hogy e hatóságok vagy szervek adott esetben megfigyelőként részt vehessenek a felügyeleti kollégium munkájában.

(6)

Az átláthatóság és a felügyeleti kollégium zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a kollégium tagjainak megbeszélést kell folytatniuk és meg kell állapodniuk a felügyeleti kollégiumban megfigyelőként részt vevő más hatóságok – amennyiben vannak ilyenek – közrehatásának terjedelméről és mértékéről. Az írásbeli megállapodásban egyértelműen meg kell határozni az ilyen hatóságok felügyeleti kollégiumban megfigyelőként való részvételének feltételeit, és azokat közölni kell a felügyeleti kollégiumban megfigyelőként részt vevő valamennyi hatósággal.

(7)

A felügyeleti kollégiumok tagjainak együtt kell dolgozniuk, és a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk felügyeleti intézkedéseiket, szorosan együttműködve egymással annak érdekében, hogy feladataikat jobban végezhessék, elkerüljék a feladatok megkettőzését, beleértve a csoporthoz tartozó felügyelt vállalkozásoknak küldött információkérések megkettőzését is. Ugyanezen okból a felügyeleti kollégium tagjainak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a feladatok és felelősségi körök átruházásáról szóló megállapodást, különösen akkor, ha a felügyeleti kollégium szintjén a kollégium tagjai határozzák meg a források elosztását, és dolgoznak ki tervet a helyszíni és a helyszínen kívüli felügyeleti feladatokra.

(8)

A csoportfelügyeleti hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy átfogó áttekintést kapjon a csoport helyzetéről, és közvetítőként járjon el, biztosítva a kollégiumi tagok közötti zökkenőmentes információáramlást. Ezért a csoportfelügyeleti hatóságnak hozzáféréssel kell rendelkeznie a feladatai és felelősségi körei ellátásához szükséges valamennyi információhoz, és koordinátorként kell eljárnia a felügyeleti kollégium bármely tagjától, bármely más megfigyelőtől vagy a csoporthoz tartozó bármely vállalkozástól kapott információk, illetve a befektetésivállalkozás-csoporttal kapcsolatban létrehozott bármely más felügyeleti szervtől vagy hatóságtól kapott információk összegyűjtésében és terjesztésében. Ugyanez vonatkozik a kollégium tagjaira is, mivel a felelősségi körükbe tartozó vállalkozásokkal kapcsolatos feladataik és kötelezettségeik ellátása érdekében hozzá kell férniük a releváns információkhoz, valamint meg kell osztaniuk a releváns információkat a felügyeleti kollégium többi tagjával. Különösen abban az esetben, ha a csoportfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy egy adott információ a felügyeleti kollégium egy másik tagja számára releváns, nem zárhatja ki indokolatlanul a kollégium tagjait az ilyen információk megismeréséből.

(9)

A felügyeleti kollégiumok elősegítik az illetékes hatóságok közötti együttműködést és koordinációt. Ez különösen igaz minden olyan, a belső modelleknek szavatolótőke-követelmények kiszámításához való alkalmazásával kapcsolatos döntésre, amelyhez az illetékes hatóságok előzetes engedélye szükséges. Ezért fontos meghatározni azokat a feltételeket, amelyek mellett a csoportfelügyeleti hatóság és az érintett illetékes hatóságok információt cserélnek a belső modellek teljesítményéről, valamint megbeszélést folytatnak és megállapodásra jutnak a feltárt hatékonysági hiányosságok kezelésére irányuló intézkedésekről.

(10)

A felügyeleti kollégium szintjén a felügyeleti erőforrások elosztása, valamint a helyszíni és a helyszínen kívüli felügyeleti feladatok kidolgozása vagy koordinálása céljából a felügyeleti kollégium tagjainak figyelembe kell venniük az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkének (1) bekezdésében említett, a befektetésivállalkozás-csoportra és az ahhoz tartozó minden egyes vállalkozásra vonatkozó felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeit. A közös felügyeleti munka prioritásainak jobb azonosítása és a megfelelő forráselosztás biztosítása érdekében ezért a kollégiumi felügyeleti vizsgálati program létrehozását az említett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárások véglegesítését követően meg kell kezdeni, és azt követően kell lezárni, hogy az illetékes hatóságok mérlegelték az általuk nemzeti szinten elvégzendő feladatokat, az e feladatokhoz rendelt erőforrásokat és a feladatok elvégzésének ütemezését.

(11)

A felügyeleti kollégiumi tagoknak össze kell hangolniuk a vészhelyzetre való felkészülés és a vészhelyzet során végzett tevékenységeiket, többek között olyan kedvezőtlen folyamatok bekövetkeztekor, melyek súlyosan veszélyeztethetik a pénzügyi piacok megfelelő működését és integritását vagy az uniós pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitását, vagy egyéb helyzetek esetében, amelyek hatással vannak vagy nyilvánvalóan hatással lehetnek egy befektetésivállalkozás-csoport vagy a hozzá tartozó bármely vállalkozás pénzügyi és gazdasági helyzetére.

(12)

Biztosítani kell a vészhelyzet megfelelő értékelését és kezelését. Ezért a vészhelyzet kezelése során a felügyeleti kollégiumi tagoknak – csoportfelügyeleti hatóság által végzett koordináció mellett – arra kell törekedniük, hogy koordinált felügyeleti értékelést dolgozzanak ki a helyzetre vonatkozóan, megállapodjanak a koordinált felügyeleti válaszlépésekről, és nyomon kövessék a válaszlépéseik megvalósítását. A felügyeleti kollégium tagjainak azt is biztosítaniuk kell, hogy minden külső kommunikáció összehangolt legyen, és kiterjedjen az egymás között előzetesen egyeztetett elemekre is.

(13)	E rendelet alapját az EBH által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik.

(14)

Az EBH konzultált az ESMA-val, nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal kapcsolatos esetleges költségeket és hasznokat, továbbá kikérte az 1093/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport szakvéleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. SZAKASZ

KOLLÉGIUMOK LÉTREHOZÁSA

1. cikk

A befektetésivállalkozás-csoportok feltérképezése

(1) A csoportfelügyeleti hatóság a befektetésivállalkozás-csoport feltérképezésével azonosítja a csoporthoz tartozó következő vállalkozásokat:

a)	valamely tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozások és valamely tagállamban létesített fióktelepek, kivéve az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 1. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásokat;

b)	valamely tagállamban engedélyezett vagy letelepedett pénzügyi vállalkozások, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, függő ügynökök és azok fióktelepei;

c)	harmadik országban engedélyezett vagy letelepedett befektetési vállalkozások, pénzügyi intézmények, kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, függő ügynökök és azok fióktelepei.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a feltérképezés a következő információkat jeleníti meg:

a)	a tagállam, ahol a befektetési vállalkozást engedélyezték vagy a fióktelep letelepedett;

a befektetési vállalkozás felügyeletét ellátó illetékes hatóság vagy azon fogadó tagállam illetékes hatósága, ahol a fióktelep letelepedett, valamint ezen tagállam pénzügyi ágazatért felelős egyéb hatóságai, köztük a pénzügyi eszközök piacainak felügyeletéért, a pénzügyi rendszer pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására történő felhasználásának megelőzéséért, továbbá a fogyasztóvédelemért és a szanálásért felelős illetékes hatóságok;

c)	valamely tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozás esetében az, hogy a vállalkozás megfelel-e azon kritériumoknak, amelyek alapján az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazásában a feltérképezés a következő információkat jeleníti meg:

a)	az a tagállam vagy harmadik ország, ahol a csoporthoz tartozó vállalkozást vagy fióktelepet engedélyezték vagy létrehozták;

b)	a csoporthoz tartozó adott vállalkozás vagy fióktelep felügyeletéért felelős vagy abban részt vevő hatóság;

c)	a csoporthoz tartozó vállalkozás vagy fióktelep jelentőségére vonatkozó információk az a) pontban említett tagállam és a befektetésivállalkozás-csoport szempontjából, valamint az illetékes hatóságok által a jelentőség megállapításához használt releváns kritériumok.

2. cikk

Annak megállapítása, hogy indokolt-e felügyeleti kollégium létrehozása

(1) Annak megállapításakor, hogy indokolt-e felügyeleti kollégium létrehozása, a csoportfelügyeleti hatóság figyelembe veszi a csoport 1. cikkben említett feltérképezését, és ellenőrzi, hogy az alábbi feltételek bármelyike teljesül-e:

a)	a befektetésivállalkozás-csoport legalább két, eltérő tagállamban engedélyezett és működő befektetési vállalkozásból áll;

b)	az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikkében említett feladatok ellátását megkönnyítené egy felügyeleti kollégium létrehozása;

c)	az érintett harmadik országbeli felügyeleti hatóságokkal való koordináció és együttműködés hatékonyabb lenne felügyeleti kollégium keretében;

az (EU) 2019/2033 rendelet 23. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja és 23. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában folytatott információcsere és ezen információk naprakésszé tétele érdekében koordinációra és együttműködésre van szükség az elfogadott központi szerződő felek klíringtagjainak felügyeleti hatóságaival vagy az elfogadott központi szerződő felek felügyeleti hatóságaival.

(2) Ha az (1) bekezdés a), b), c) vagy d) pontjában meghatározott feltételek bármelyike teljesül, a kollégium létrehozását indokoltnak kell tekinteni, kivéve, ha azt a csoportfelügyeleti hatóság különösen a csoport 1. cikkben említett feltérképezésére tekintettel nem tartja indokoltnak és különösen akkor, ha a befektetési vállalkozások az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásoknak minősülnek.

3. cikk

A felügyeleti kollégium létrehozásával kapcsolatos kommunikáció

(1) Felügyeleti kollégium létrehozásakor a csoportfelügyeleti hatóság indokolatlan késedelem nélkül:

a)	értesíti az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikkének (5) bekezdésében említett illetékes és felügyeleti hatóságokat a felügyeleti kollégiumban való tagságukról;

tájékoztatja az EBH-t és az érintett EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalatot, EU-szintű befektetési holdingtársaság anyavállalatot vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot (e vállalkozások bármelyikének „EU-szintű anyavállalatként” történő kijelölése mellett) a felügyeleti kollégium létrehozásáról, a kollégium tagjainak és megfigyelőinek kilétéről, valamint a kollégium összetételében bekövetkező változásokról.

(2) Ha felügyeleti kollégium létrehozására annak ellenére nem került sor, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesültek, a csoportfelügyeleti hatóság indokolatlan késedelem nélkül értesíti az EBH-t arról a döntéséről, hogy nem hoz létre felügyeleti kollégiumot, és megindokolja döntését.

2. SZAKASZ

A KOLLÉGIUMOK MŰKÖDÉSE

4. cikk

Az írásbeli megállapodás létrejötte

(1) Az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésében említett írásbeli megállapodás a következők mindegyikét tartalmazza:

a)	az érintett csoport általános felépítésére vonatkozó információk, a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozásra kiterjedően, beleértve az EU-szintű anyavállalatot is;

b)	a felügyeleti kollégium tagjainak – beleértve azokat a tagokat is, amelyek harmadik országbeli felügyeleti hatóságok – és az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett megfigyelők megjelölése;

az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett harmadik országbeli felügyeleti hatóságoknak a felügyeleti kollégiumban való részvételére vonatkozó feltételek leírása, különös tekintettel a felügyeleti kollégium különböző tanácskozásain és eljárásaiban való részvételükre, valamint a felügyeleti kollégiumon belüli információcserére vonatkozó jogaikra és kötelezettségeikre;

d)	a csoportfelügyeleti hatóság felkérhet-e részvételre az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett megfigyelőket, valamint a felügyeleti kollégium tevékenységeiben való részvételük feltételei;

az információcsere rendje az információk körére, a kommunikáció gyakoriságára és csatornáira is kiterjedően, beleértve az 1093/2010/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének v. pontjában említett, a kollégiumban megfigyelőként való részvételre felkért harmadik országbeli felügyeleti hatóságokkal és szanálási hatóságokkal folytatott információcserét is;

f)	a bizalmas információk kezelésének rendje;

g)	a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó vállalkozásoktól származó információk gyűjtésére és ezen információk ellenőrzésére szolgáló eljárások;

h)	az elfogadott központi szerződő felek klíringtagjainak felügyeleti hatóságaitól vagy az elfogadott központi szerződő felek felügyeleti hatóságaitól érkező információkérések koordinálásának folyamata;

i)	adott esetben a feladatok és felelősségi körök átruházásának rendje;

j)	a kollégium esetleges alcsoportjainak bemutatása;

k)	a működő üzemi körülmények közötti felügyeleti tevékenységek tervezésének és koordinálásának rendje;

l)	a felügyeleti tevékenységek tervezésének és koordinálásának rendje vészhelyzetre való felkészülés és vészhelyzet során, beleértve a vészhelyzeti tervezést, a kommunikációs eszközöket és eljárásokat;

m)	a csoportfelügyeleti hatóságnak és a felügyeleti kollégium tagjainak a befektetésivállalkozás-csoportokhoz tartozó vállalkozásokkal szembeni jelentős szankciók kiszabását megelőző és azt követő tájékoztatására vonatkozó eljárások;

n)	az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai kommunikációs politikájának bemutatása az EU-szintű anyavállalat és a csoporthoz tartozó vállalkozások tekintetében;

o)	a felügyeleti kollégium üléseire vonatkozó dokumentumok megküldésére vonatkozóan elfogadott eljárások és határidők;

p)	a felügyeleti kollégium tagjai között létrejött egyéb megállapodás, beleértve a korai figyelmeztető jelek, potenciális kockázatok és sebezhető pontok azonosítására szolgáló, közösen elfogadott mutatókat;

q)	arra az esetre vonatkozó rendelkezések, amikor egy tag vagy megfigyelő megszünteti a kollégiumban való részvételét és különösen a megszüntetés előtt kicserélt adatok tárolásával és az azokhoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos kötelezettségek.

(2) Az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésében említett írásbeli megállapodás az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a kollégium tagjai által elfogadott egyéb elemekről is rendelkezhet.

5. cikk

A megfigyelők azonosítása

(1) A csoportfelügyeleti hatóság indokolt esetben a felügyeleti kollégium és az EBH tagjai mellett felkéri a következő hatóságokat, hogy megfigyelőként vegyenek részt a felügyeleti kollégium ülésein és tevékenységeiben:

a)	azon fogadó tagállamok illetékes hatóságai, amelyekben az 1. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban fontosnak minősített fióktelepek letelepedtek;

az ESMA;

c)	azon tagállam nemzeti központi bankja, amelyben a csoporthoz tartozó vállalkozás – beleértve az EU-szintű anyavállalatot is – engedéllyel rendelkezik vagy letelepedett, vagy az Európai Központi Bank;

a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó bármely vállalkozás felügyeletéért felelős vagy abban részt vevő tagállami hatóságok vagy szervek, beleértve a pénzügyi eszközök piacainak felügyeletéért, a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséért és a fogyasztóvédelemért felelős illetékes hatóságokat, valamint a klíringtag székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságait vagy az elfogadott központi szerződő fél illetékes hatóságait, az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikkében említettek szerint;

e)	az 1093/2010/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének v. pontjában említett szanálási hatóságok.

(2) A csoportfelügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium tagjaival konzultálva a 4. cikkben említett, koordinációról és együttműködésről szóló írásbeli megállapodásban meghatározza az e cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett hatóságok felügyeleti kollégiumban való részvételének rendjét. A csoportfelügyeleti hatóság a megállapított rendről a felügyeleti kollégium valamennyi tagját és megfigyelőjét tájékoztatja.

6. cikk

Részvétel a felügyeleti kollégium ülésein

(1) Az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikkének (6) bekezdésében említett kollégiumi ülés megszervezésekor a csoportfelügyeleti hatóság a következők mindegyikét figyelembe veszi:

a)	a megvitatandó témák, a mérlegelendő tevékenységek és az ülés célkitűzései, különös tekintettel arra, hogy azok az e rendelet 1. cikkével összhangban elvégzett feltérképezés szerint milyen mértékben relevánsak a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó vállalkozások szempontjából;

b)	a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó bármely vállalkozás jelentősége az e rendelet 1. cikkével összhangban elvégzett feltérképezés szerint mind a befektetésivállalkozás-csoport, mind pedig azon tagállam szempontjából, amelyben a szervezetet engedélyezték vagy amelyben az letelepedett.

(2) A csoportfelügyeleti hatóság, a tagok és a felügyeleti kollégium megfigyelői a megvitatott témák és a kitűzött célok alapján gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti kollégium ülésein vagy tevékenységeiben a legmegfelelőbb képviselők vegyenek részt. A képviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy a hatóságaik mint a kollégium tagjai vagy megfigyelői képviseletében a lehetséges legnagyobb mértékig kötelezettséget vállaljanak az ülések és a tevékenységek során tervezett megbeszélések és döntések tekintetében.

(3) A csoportfelügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium ülésének témái és célkitűzései alapján felkérheti a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó vállalkozások képviselőit, hogy vegyenek részt az üléseken.

7. cikk

A feladatok és felelősségi körök átruházása

(1) A 14. cikkben említett kollégiumi felügyeleti vizsgálati program kialakításakor és aktualizálásakor a csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai mérlegelik az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett feladatok és felelősségi körök önkéntes átruházására vonatkozó megállapodások lehetőségét, különösen abban az esetben, ha az átruházás várhatóan hatékonyabb és eredményesebb felügyeletet eredményez, mindenekelőtt a felügyeleti követelmények indokolatlan megkettőzésének megszüntetése révén, többek között az információkérésekkel kapcsolatban.

(2) A feladatok és a felelősségi körök átruházásáról szóló megállapodás megkötéséről a csoportfelügyeleti hatóság értesíti az EU-szintű anyavállalatot, a hatásköreit átruházó illetékes hatóság pedig az érintett befektetési vállalkozást.

8. cikk

Információcsere a felügyeleti kollégium tagjai és egy befektetésivállalkozás-csoport között

(1) A csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai az alábbiak szerint koordinálják a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó bármely vállalkozással való információközlést és az attól való információkérést:

a)	az EU-szintű anyavállalat esetében az információközlést és az információkérést a csoportfelügyeleti hatóság végzi;

b)	a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó azon vállalkozások esetében, amelyek az 1. cikkel összhangban elvégzett feltérképezés szerint a felügyeleti hatáskörükbe tartoznak, az információközlést és az információkérést a felügyeleti kollégium tagjai végzik.

(2) A felügyeleti kollégium azon tagja, amely kivételesen információt kíván közölni az EU-szintű anyavállalattal, vagy attól információt kíván kérni, erről előzetesen tájékoztatja a csoportfelügyeleti hatóságot.

(3) Amennyiben a csoportfelügyeleti hatóság kivételesen információt kíván közölni a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó, az 1. cikkel összhangban elvégzett feltérképezés szerinti a hatóság közvetlen felügyeleti hatáskörén kívül eső valamely vállalkozásával, vagy információt kíván kérni tőle, erről előzetesen tájékoztatja az adott szervezet felügyeletéért felelős kollégium érintett tagját.

3. SZAKASZ

A MŰKÖDŐ ÜZEMI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTTI FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE ÉS KOORDINÁLÁSA

9. cikk

A felügyeleti kollégiumon belüli információcsere általános feltételei

(1) A csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai és megfigyelői a feladataik és kötelezettségeik, ezen belül az (EU) 2019/2034 irányelv 48. és 49. cikkében említett feladok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges összes információt megosztják egymással.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk tartalmaznak minden releváns információt, függetlenül attól, hogy azok a csoporthoz tartozó vállalkozástól vagy fiókteleptől, az illetékes vagy felügyeleti hatóságtól vagy bármely más forrásból származnak. Az információkat megfelelően, pontosan és időben kell kicserélni.

10. cikk

Információcsere a befektetésivállalkozás-csoportok felügyeletének hatékonyabbá tétele céljából

(1) A csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai rendszeresen megosztják egymással a következő információkat:

a)	az (EU) 2019/2034 irányelv 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett információk, az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) részletesebben meghatározottak szerint;

b)	az (EU) 2019/2034 irányelv 49. cikkében meghatározott együttműködési követelmények teljesítéséhez szükséges információk;

c)	adott esetben információk arról a makrogazdasági környezetről, amelyben a befektetésivállalkozás-csoport és a hozzá tartozó vállalkozások működnek.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban kicserélt információk alapján a csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai meghatározzák és kicserélik azokat a mennyiségi információkat, amelyek alapján azonosíthatók a korai figyelmeztető jelek, a potenciális kockázatok és sebezhetőségek, és amelyek felhasználhatók a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásban.

11. cikk

Információcsere a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás céljából

(1) A csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai információt cserélnek az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeiről.

(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás kiterjed legalább a következőkre:

a)	az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikke (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett, felügyeleti felülvizsgálat és értékelés tárgyát képező elemek;

annak az értékelésnek az eredményei, amely szerint az (EU) 2019/2034 irányelv 40. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikét azonosították, beleértve adott esetben az (EU) 2019/2034 irányelv 39. és 40. cikkével összhangban előírt kiegészítő szavatolótőke-követelményekre vonatkozó információkat, valamint az említett irányelv 41. cikkével összhangban elvégzett felülvizsgálat következtetéseire és adott esetben a kiegészítő szavatolótőke iránti kérelmekre vonatkozó információkat;

a likviditási követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan az (EU) 2019/2034 irányelv 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés eredményei, valamint adott esetben az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének k) pontjával és 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban előírt egyedi likviditási követelményekre vonatkozó információk;

d)	tájékoztatás az egyéb megtett vagy tervezett felügyeleti intézkedésekről vagy korai beavatkozási intézkedésekről, melyek a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során megállapított hiányosságok kiküszöbölését szolgálják;

e)	tájékoztatás a helyszíni vizsgálatok és a helyszínen kívüli nyomon követés megállapításairól, melyek relevánsak a befektetésivállalkozás-csoport vagy a hozzá tartozó valamely vállalkozás kockázati profiljának értékelése szempontjából.

12. cikk

Információcsere a belső modellek használatára vonatkozó engedély folyamatban lévő felülvizsgálatáról

(1) A csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai kicserélnek egymással minden releváns információt az (EU) 2019/2034 irányelv 37. cikkében említett belső modellek használatára vonatkozó engedély folyamatban lévő felülvizsgálatának eredményéről.

(2) Amennyiben a csoportfelügyeleti hatóság vagy a felügyeleti kollégium bármely tagja azt állapítja meg, hogy a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó vállalkozás – beleértve az EU-szintű anyavállalatot is – már nem felel meg a belső modellek alkalmazására vonatkozó követelményeknek, vagy az (EU) 2019/2034 irányelv 37. cikkével összhangban hiányosságokat tárt fel, a csoportfelügyeleti hatóság vagy a felügyeleti kollégium tagja haladéktalanul megosztja a következő információkat:

a)	értékelés a feltárt hiányosságok és a belső modellek használatára vonatkozó követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos problémák hatásáról, valamint e hiányosságok és problémák lényegességéről;

b)	a befektetésivállalkozás-csoport érintett vállalkozása által benyújtott, a megfelelés helyreállítására és a feltárt hiányosságok kezelésére irányuló terv értékelése, beleértve a terv végrehajtásának ütemtervére vonatkozó információkat is;

tájékoztatás a csoportfelügyeleti hatóság vagy a felügyeleti kollégium bármely érintett tagja azon szándékáról, hogy visszavonja a belső modell alkalmazására szóló engedélyt vagy az előírásoknak megfelelő területekre korlátozza a modell használatát, vagy olyan területekre, ahol a megfelelés az elfogadható határidőn belül megvalósítható, vagy olyan területekre, amelyeket nem érintenek a megállapított hiányosságok;

d)	az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján, a 40. cikk (1) bekezdésének d) pontjának együttes alkalmazásával a meg nem felelés vagy feltárt hiányosságok kezelésére szolgáló felügyeleti intézkedésként előírt kiegészítő szavatolótőke-követelményre vonatkozó információk.

(3) A csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai információt cserélnek a belső modell használatára vonatkozó engedély meghosszabbításáról vagy e belső modellek módosításairól is.

13. cikk

A meg nem feleléssel és a szankciókkal kapcsolatos együttműködés

(1) A felügyeleti kollégium tagjai és megfigyelői tájékoztatják a csoportfelügyeleti hatóságot minden olyan helyzetről, amelynek tekintetében megállapították, hogy a felügyeleti hatáskörükbe tartozó befektetésivállalkozás-csoport valamely vállalkozása:

nem teljesítette a prudenciális felügyelettel vagy a piaci magatartás felügyeletével kapcsolatos, a következőkben meghatározott követelményeket:

i.	az (EU) 2019/2033 rendelet, valamint adott esetben az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5);

ii.	az (EU) 2019/2034 irányelv;

iii.	az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (6);

iv.	az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (7);

v.	az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (8);

b)	az (EU) 2019/2034 irányelv 54. cikkével összhangban kiszabott közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések hatálya alá tartozik.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban kicserélt információk alapján a felügyeleti kollégium tagjai és megfigyelői megvitatják a csoportfelügyeleti hatósággal a meg nem felelés vagy a szankciók kérdésének lehetséges hatását a csoporthoz tartozó érintett vállalkozásokra vagy a befektetésivállalkozás-csoport egészére.

14. cikk

A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás végrehajtása

(1) Az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkével összhangban lefolytatott felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás végrehajtása céljából a csoportfelügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium tagjaival konzultálva aktualizált kollégiumi felügyeleti vizsgálati programot hoz létre és tart fenn.

(2) Amennyiben létrejön a felügyeleti vizsgálati program, a csoportfelügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium tagjaival konzultálva meghatározza a csoporthoz tartozó vállalkozásokkal vagy a befektetésivállalkozás-csoport egészével kapcsolatban elvégzendő felügyeleti tevékenységeket. A kollégiumi felügyeleti vizsgálati program a következők mindegyikét tartalmazza:

az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkével összhangban elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés vagy a felügyeleti kollégium által végzett bármely más tevékenység eredményeként azonosított közös munkaterületek, beleértve a hatékony felügyelethez való hozzájárulásra és az említett irányelv 48. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett felügyeleti követelmények indokolatlan megkettőzésének megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket;

b)	a csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjainak felügyeleti vizsgálati programjai az EU-szintű anyavállalatra és a befektetésivállalkozás-csoport vállalkozásaira vagy fióktelepeire vonatkozóan;

c)	a felügyeleti kollégium munkájának fókuszterületei és tervezett felügyeleti tevékenységei, beleértve az (EU) 2019/2034 irányelv 14. cikkében említett tervezett helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat;

d)	a tervezett felügyeleti tevékenységek elvégzéséért felelős felügyeleti kollégiumi tagokat;

e)	a tervezett egyes felügyeleti tevékenységek várható ütemtervét mind időpont, mind időtartam szempontjából.

4. SZAKASZ

A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGEK TERVEZÉSE ÉS KOORDINÁLÁSA A VÉSZHELYZETRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS ÉS A VÉSZHELYZET SORÁN

15. cikk

Kollégiumi keret az esetleges vészhelyzetekre való felkészüléshez

(1) A csoportfelügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium tagjaival konzultálva kollégiumi keretet hoz létre az esetleges vészhelyzetekre való felkészülés céljából, figyelembe véve a befektetésivállalkozás-csoport sajátosságait és felépítését.

(2) Az (1) bekezdésben említett kollégiumi keretet a 4. cikkel összhangban megkötött írásbeli megállapodásban kell rögzíteni úgy, hogy az a következők mindegyikét tartalmazza:

a)	az (EU) 2019/2034 irányelv 47. cikkében említett vészhelyzet esetében alkalmazandó kollégiumspecifikus eljárások;

b)	az (EU) 2019/2034 irányelv 47. cikkében említett vészhelyzet bekövetkezése esetén kicserélendő információk.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett információk az alábbiak mindegyikét tartalmazzák:

a bekövetkezett vészhelyzet vázlatos összefoglalása, mely tartalmazza a vészhelyzet meghatározó okát, valamint várható hatását a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó vállalkozásokra vagy a csoport egészére, annak ügyfeleire, a piacokra, valamint az Európai Unió pénzügyi rendszerének stabilitására nézve;

b)	a csoportfelügyeleti hatóság vagy a felügyeleti kollégium bármely tagja vagy a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó vállalkozások által a vészhelyzetre válaszul hozott vagy meghozni tervezett intézkedések és fellépések ismertetése;

c)	a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások likviditására és tőkepozíciójára vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb mennyiségi információk.

16. cikk

Információcsere vészhelyzetben

(1) A csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai az (EU) 2019/2034 irányelv 47. cikkében említett feladok elvégzésének megkönnyítése érdekében szükséges összes információt megosztják egymással.

(2) Amikor a felügyeleti kollégium valamely tagja vagy megfigyelője vészhelyzetre figyelmezteti, vagy miután saját maga vészhelyzetet azonosított, a csoportfelügyeleti hatóság a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott eljárások szerint közli a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett információkat a felügyeleti kollégium azon tagjaival, amelyek a vészhelyzet által érintett vagy valószínűleg érintett befektetési vállalkozást vagy annak fióktelepeit felügyelik, valamint az EBH-val és az Európai Rendszerkockázati Testülettel.

(3) A vészhelyzet jellegétől, súlyosságától, potenciális rendszerszintű vagy egyéb hatásától, illetve továbbterjedésének valószínűségétől függően azok a felügyeleti kollégiumi tagok, akik a vészhelyzet által érintett vagy várhatóan érintett, csoporthoz tartozó vállalkozásokat vagy fióktelepeket felügyelik, valamint a csoportfelügyeleti hatóság dönthet úgy, hogy egyéb információkat is kicserélnek.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett információt adott esetben haladéktalanul aktualizálni kell, amint új adatok válnak elérhetővé.

(5) Amennyiben az e cikkben említett közlésre szóban kerül sor, az érintett illetékes hatóságok kellő időben írásban is megerősítik a közlés tartalmát.

17. cikk

A vészhelyzetre adott felügyeleti értékelés és válaszlépések koordinálása

(1) Vészhelyzet esetén a csoportfelügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium tagjaival együttműködve koordinálja a vészhelyzet értékelését, és adott esetben konzultál a kollégium megfigyelőivel. Az értékelés különösen a következőkre vonatkozik:

a)	a vészhelyzet jellege és súlyossága;

b)	a vészhelyzet hatása vagy potenciális hatása a befektetésivállalkozás-csoport vállalkozásaira vagy fióktelepeire és a csoport egészére, valamint ügyfeleire és a piacokra;

c)	a más országokra való átterjedés kockázata, különös tekintettel a potenciális rendszerszintű következményekre bármely olyan tagállamban, ahol a befektetésivállalkozás-csoport tagjait engedélyezték vagy ahol azok letelepedtek.

(2) A csoportfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben említett értékelés alapján a felügyeleti kollégium tagjaival együttműködve koordinálja a vészhelyzetre adott felügyeleti válasz kidolgozását, és adott esetben konzultál a felügyeleti kollégium megfigyelőivel.

(3) A koordinált felügyeleti válaszban meg kell határozni a szükséges felügyeleti intézkedéseket, azok hatályát és végrehajtásuk menetrendjét.

(4) A csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégiumnak a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó, a vészhelyzet által érintett vagy valószínűleg érintett vállalkozások vagy fióktelepek felügyeletéért felelős tagjai nyomon követik a koordinált felügyeleti válaszintézkedés végrehajtásának módját, és arról információt cserélnek egymással.

18. cikk

A külső kommunikáció koordinálása vészhelyzet esetén

A csoportfelügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégiumnak a befektetésivállalkozás-csoporthoz tartozó, a vészhelyzet által érintett vagy valószínűleg érintett vállalkozások vagy fióktelepek felügyeletéért felelős tagjai a lehető legnagyobb mértékben összehangolják külső kommunikációjukat, figyelembe véve az uniós és a nemzeti jog szerinti jogi kötelezettségeket és korlátokat.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2023. január 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 314., 2019.12.5., 64. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. január 12.) az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatósága által kicserélendő információk típusára és jellegére vonatkozó követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről. (Lásd e Hivatalos Lap 10. oldalát).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

2023.6.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/29

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1119 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. január 12.)

az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti információcseréhez használandó egységes formanyomtatványokra, táblákra és eljárásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 13. cikke (8) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony és időben történő együttműködéshez e hatóságok felügyeleti hatáskörének megfelelő kétirányú információcserére van szükség. E célkitűzés támogatása érdekében meg kell határozni az információcseréhez használandó egységes formanyomtatványokat, táblákat és operatív eljárásokat, beleértve az egyes lépések ütemezését. Mivel a megosztott információnak időszerűnek és naprakésznek kell lennie, az illetékes hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül, a legkésőbbi benyújtási határidő lejárta előtt a lehető leghamarabb információt cseréljenek.

(2)

Az információk illetékes hatóságoknál kijelölt, érintett kapcsolattartó személyekhez történő hatékony továbbítását, valamint bizalmas kezelését biztosítandó, az illetékes hatóságoknak össze kell állítaniuk, egymással meg kell osztaniuk és rendszeresen frissíteniük kell a kapcsolattartó személyek jegyzékét.

(3)

A befektetési vállalkozások határokon átnyúló felügyeletének hatékonysága, az ügyfelek és a piacok megfelelő védelme, valamint az azonnali korrekciós intézkedések biztosítása érdekében a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságainak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell egymást minden olyan lehetséges helyzetről, amely érinti valamely fióktelep pénzügyi stabilitását vagy működését, és rendelkezésre kell bocsátaniuk minden releváns és szükséges információt e helyzettel kapcsolatban.

(4)

A székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai által kicserélendő információk típusára és jellegére vonatkozó követelményeket az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) határozza meg. Az említett információmegosztási követelményeknek megfelelő egységes formanyomtatványok, táblák és eljárások meghatározásának ezért az említett felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti alkalmazási kört és megközelítést kell követnie, és – az átfedéseket elkerülendő – figyelembe kell vennie azokat az egységes formanyomtatványokat, táblákat és eljárásokat, amelyeket más, például a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 34. és 35. cikkével összhangban meghatározott mechanizmusok keretében már bevezettek.

(5)

Az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt keret meghatározza az illetékes hatóságok által kicserélendő információk típusára és jellegére vonatkozó követelményeket. Bár ez a keret meghatározza azokat az alapvető elemeket, amelyeket be kell vonni az illetékes hatóságok közötti információcserébe, az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló széles körű együttműködés előmozdítását szem előtt tartva nem korlátozza az említett információcsere alkalmazási körét.

(6)	Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által – az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) folytatott konzultációt követően – a Bizottsághoz benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(7)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az információcsere gyakorisága

(1) Az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében említett információkat legalább évente rendelkezésre kell bocsátani és frissíteni kell. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága legkésőbb minden év április 30-ig, vagy lényeges változás esetén indokolatlan késedelem nélkül benyújtja a frissített információkat a fogadó tagállam illetékes hatóságának.

(2) Az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendelet 3–6. és 8. cikkében meghatározott követelményeknek való meg nem feleléssel, valamint az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkében említett felügyeleti intézkedések vagy egyéb közigazgatási szankciók vagy közigazgatási intézkedések alkalmazásával kapcsolatos információkat indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 14 naptári nappal azt követően kell megadni, hogy az illetékes hatóság megállapította a meg nem felelést, vagy sor került a felügyeleti, illetőleg egyéb közigazgatási intézkedés vagy közigazgatási szankció alkalmazására.

(3) Az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendelet [Kiadóhivatal, kérjük a megfelelő hivatkozás beillesztését] 3–7. cikkében említett információkat legalább évente rendelkezésre kell bocsátani és frissíteni kell. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a frissített információt – december 31-i mérlegfordulónap esetén – legkésőbb minden év április 30-ig, illetve lényeges változást követően indokolatlan késedelem nélkül benyújtja a fogadó tagállam illetékes hatóságának.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, abban a naptári évben, amikor a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a befektetési vállalkozásokra vonatkozóan az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikke szerinti felügyeleti felülvizsgálatot és értékelést hajt végre, a (3) bekezdésben meghatározott információkat legkésőbb a jelentés elkészítését követő egy hónapon belül kell továbbítani.

2. cikk

Az információtovábbításra vonatkozó operatív eljárások

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága minden egyes befektetési vállalkozásra vonatkozóan naprakész kapcsolattartási jegyzéket tart fenn és oszt meg a fogadó tagállam illetékes hatóságával; e jegyzék tartalmazza a székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti információcsere szempontjából releváns kapcsolattartókra és azok elérhetőségére vonatkozó adatokat, ideértve a vészhelyzet esetén értesítendő személyek adatait is.

(2) A fogadó tagállam illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát a kapcsolattartóiról és a kapcsolattartási adatokról, valamint az azokban bekövetkező bármely változásról. A székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatósága legalább évente felülvizsgálja és frissíti a kapcsolattartók jegyzékét.

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága és a fogadó tagállam illetékes hatósága közötti információcserére írásban vagy elektronikus formában kerül sor, és az információ címzettjei az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő releváns kapcsolattartó személyek, kivéve, ha az információt kérő illetékes hatóság máshogy rendelkezik.

(4) Amennyiben az információcsere elektronikus úton történik, biztonságos kommunikációs csatornákat kell használni, kivéve, ha – az (EU) 2019/2034 irányelv 15. cikke és a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok alkalmazásának sérelme nélkül – az információt nyújtó és átvevő illetékes hatóságok megállapodnak abban, hogy adott esetben nem biztonságos kommunikációs csatornákat használnak.

(5) Egy konkrét helyzet sürgősségétől függően, amennyiben az illetékes hatóság megállapításokat tett a befektetési vállalkozás által a fogadó tagállamban az ügyfelek védelmére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására jelentett potenciális problémákkal és kockázatokkal, illetőleg meg nem felelési esetekkel kapcsolatban, a következő információk – írásbeli vagy elektronikus úton történő megerősítésüket megelőzően – először szóban is közölhetők:

a)	az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkében említett követelményeknek való meg nem felelésre vonatkozó információk;

b)	felügyeleti vagy más közigazgatási intézkedések alkalmazására vonatkozó információk;

c)	a közigazgatási szankciók alkalmazására vonatkozó információk.

(6) Az információk átvételét követően az illetékes hatóságok visszaigazolást adnak. Amennyiben az információ nyújtására elektronikus úton, biztonságos kommunikációs csatorna használatával került sor, az átvétel visszaigazolása ugyanezen a csatornán keresztül történik. Nem kérhető átvételi igazolás a szóban, illetve olyan biztonságos kommunikációs csatornán keresztül nyújtott információk esetében, amelyek lehetővé teszik a küldő számára, hogy meggyőződjön az információ átvételéről.

(7) Amennyiben az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikkének (1) bekezdésével összhangban felügyeleti kollégium létrehozására került sor, és a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, valamint a fogadó tagállamok illetékes hatósága az (EU) 2023/1118 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (5) megfelelően tagként vagy egyéb résztvevőként vesz részt a kollégiumban, e cikk (1)–(6) bekezdése nem alkalmazandó. Ilyen esetekben az információcserét az (EU) 2019/2034 irányelv 48. cikke (6) bekezdésének megfelelően kell lebonyolítani.

3. cikk

A fióktelep révén működő befektetési vállalkozásokkal kapcsolatos információcsere során alkalmazandó egységes formanyomtatványok

(1) Az 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendelet 2–4. cikkében, valamint 7. cikkében említett információk cseréjéhez a mellékletben meghatározott táblát és formanyomtatványt kell használni.

(2) A fióktelep vagy annak tevékenységei által a fogadó tagállamban okozott, az ügyfelek védelmére vagy a fogadó tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására jelentős hatást gyakorló potenciális problémákkal vagy kockázatokkal kapcsolatos információkat vagy megállapításokat a fogadó tagállam illetékes hatósága által megfelelőnek tartott formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(3) Az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkében említett információkat, valamint e rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti felügyeleti vagy más közigazgatási intézkedésekre vagy közigazgatási szankciókra vonatkozó információkat az információt nyújtó illetékes hatóság által megfelelőnek ítélt formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

4. cikk

A határokon átnyúló szolgáltatást nyújtókkal kapcsolatos információkérések

(1) Azon fogadó tagállam illetékes hatósága, amelyben valamely befektetési vállalkozás a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlása révén folytat tevékenységet, az e szolgáltatásokra vonatkozó, az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott információk iránti kérést nyújt be a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához a következők szerint:

a)	az információkérést írásban vagy elektronikus formában a 2. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékben azonosított, megfelelő kapcsolattartó személyhez intézi;

b)	megjelöl egy észszerű határidőt arra vonatkozóan, hogy mikorra vár választ.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérést átvevő, székhely szerinti tagállambeli illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre bocsátja a kért információkat, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a kérelemben szereplő határidőn belül válaszoljon. Amennyiben az említett illetékes hatóság nem tudja a kérelmet az abban megjelölt időpontig megválaszolni, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmező illetékes hatóságot arról az időpontról, amikorra megadja az információt.

5. cikk

Ad hoc információkérések

(1) Az (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendeletben meg nem határozott bármely más ad hoc információkérést írásban vagy elektronikus úton kell eljuttatni az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett jegyzékben azonosított, megfelelő kapcsolattartó személynek.

(2) Az (1) bekezdésben említettek szerinti információkérést benyújtó illetékes hatóság ismerteti, hogy az információ várhatóan hogyan könnyíti meg valamely befektetési vállalkozás felügyeletét vagy ellenőrzését, illetőleg a pénzügyi rendszer stabilitásának védelmét.

(3) Az információkérést benyújtó illetékes hatóság a kért információk jellegét és sürgősségét figyelembe véve megjelöli azt az észszerűen teljesíthető határidőt, amelyen belül a választ várja.

(4) Az (1) bekezdésben említett kérelmet kézhez vevő illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre bocsátja a kért információkat, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a kérelemben szereplő határidőn belül válaszoljon. Amennyiben az említett illetékes hatóság nem tudja a kérelmet az abban megjelölt időpontig megválaszolni, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmező illetékes hatóságot arról az időpontról, amikorra megadja az információt.

(5) Amennyiben a kért információ nem áll rendelkezésre, az (1) bekezdésben említett kérelmet fogadó illetékes hatóság erről megfelelően tájékoztatja a kérelmező illetékes hatóságot.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. január 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 314., 2019.12.5., 64. o.

(2) A Bizottság (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. január 12.) az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatósága által kicserélendő információk típusára és jellegére vonatkozó követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 10. oldalát).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2023/1118 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. január 12.) az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok feladatellátásának feltételeit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 17. oldalát).

MELLÉKLET

Tábla a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által a fióktelepet felügyelő, fogadó tagállambeli illetékes hatóságok számára a befektetési vállalkozásokra vonatkozóan nyújtandó információk cseréjéhez

Illetékes hatóság:	Szabad formátumban megadható szöveg
A befektetési vállalkozás neve:	Szabad formátumban megadható szöveg
Vonatkozási időpont (ÉÉÉÉ/HH/NN):	Az információk adatszolgáltatási vonatkozási időpontja
Adatszolgáltatás időpontja (ÉÉÉÉ/HH/NN):	Az az időpont, amikor az információt a fogadó tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátják.
Konszolidált alapon nyújtott információ (igen/nem)	Kérjük, válaszoljon „igen”-nel, ha e táblában konszolidált alapon szolgáltat információt, nem pedig a befektetési vállalkozás csoportjának szintjén.
Kapcsolattartó személy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainál:	Annak a személynek a neve és elérhetősége, aki az esetleges további kérdésekre vonatkozóan tájékoztatást nyújt.
Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a befektetési vállalkozás megfelel-e az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkében meghatározott szavatolótőke-követelményeknek, figyelembe véve az említett rendelet 57. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezéseket	Jogi hivatkozás: az (EU) 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (1) bekezdése. A kérdést az adatszolgáltatás időpontjára vonatkozóan megválaszoló szabad formátumú szöveg. Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti. Felhívjuk figyelmét, hogy a minimális szabályozási követelményeknek való meg nem felelés eseteiről, valamint az illetékes hatóság által azok rendezésére hozott felügyeleti intézkedésekről e rendszeres információcserére szolgáló táblán kívül, az 1. cikk (2) bekezdésével összhangban kell adatot szolgáltatni.
Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a befektetési vállalkozás megfelel-e az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint megállapított kiegészítő szavatolótőke-követelményeknek
Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a befektetési vállalkozás megfelel-e az (EU) 2019/2034 irányelv 41. cikke szerint előírt kiegészítő szavatolótőkére vonatkozó iránymutatásnak
Az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkében meghatározott szavatolótőke-követelmények összege	Jogi hivatkozás: az (EU) 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése. A felügyeleti adatszolgáltatás során megadott összeg. Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti.
Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az előző sorban megadott összeget az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján állapították-e meg	Jogi hivatkozás: az (EU) 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése. A szavatolótőke-követelmények kiszámításának alapját ismertető szabad szöveg. Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti.
Az (EU) 2019/2034 irányelv 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban előírt kiegészítő szavatolótőke-követelmények összege és az előírás indokai	Jogi hivatkozás: az (EU) 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése. A felügyeleti adatszolgáltatás során megadott összeg. A kiegészítő szavatolótőke-követelmények előírásának indokait ismertető szabad szöveg. Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti.
Az (EU) 2019/2034 irányelv 41. cikke szerint előírt kiegészítő szavatolótőkére vonatkozó iránymutatás összege	Jogi hivatkozás: az 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése. A felügyeleti adatszolgáltatás során megadott összeg. A kiegészítő szavatolótőke előírására vonatkozó iránymutatás indokait ismertető szabad szöveg. Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti.
Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a befektetési vállalkozás megfelel-e az (EU) 2019/2033 rendelet negyedik részében a koncentrációs kockázat tekintetében meghatározott követelményeknek	Jogi hivatkozás: az (EU) 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdése. A kérdést az adatszolgáltatás időpontjára vonatkozóan megválaszoló szabad formátumú szöveg. Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti. Felhívjuk figyelmét, hogy a minimális szabályozási követelményeknek való meg nem felelés eseteiről, valamint az illetékes hatóság által azok rendezésére hozott felügyeleti intézkedésekről e rendszeres információcserére szolgáló táblán kívül, e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell adatot szolgáltatni.
Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a befektetési vállalkozás megfelel-e az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelményeknek, figyelembe véve az említett rendelet 57. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéseket	Jogi hivatkozás: az (EU) 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (3) bekezdése. A kérdést az adatszolgáltatás időpontjára vonatkozóan megválaszoló szabad formátumú szöveg. Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti. Felhívjuk figyelmét, hogy a minimális szabályozási követelményeknek való meg nem felelés eseteiről, valamint az illetékes hatóság által azok rendezésére hozott felügyeleti intézkedésekről e rendszeres információcserére szolgáló táblán kívül, e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell adatot szolgáltatni.
A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által a befektetési vállalkozás likviditási kockázati profiljára és kockázatkezelésére vonatkozóan végzett átfogó értékelés összefoglalása	Jogi hivatkozás: az (EU) 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (5) bekezdése. A kérdést az adatszolgáltatás időpontjára vonatkozóan megválaszoló szabad formátumú szöveg. Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti.
Az (EU) 2019/2034 irányelv 36. cikkének megfelelően elvégzett felügyeleti felülvizsgálat és értékelés vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által végzett bármely más felügyeleti tevékenység során feltárt jelentős kockázatok összefoglaló értékelése	Jogi hivatkozás: az (EU) 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése. A kérdést az adatszolgáltatás időpontjára vonatkozóan megválaszoló szabad formátumú szöveg. Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti.

A befektetési vállalkozás irányítása és tulajdonosi viszonyai, valamint a vészhelyzetekre való felkészülése vonatkozásában kicserélendő további információk

Jogi hivatkozás: az (EU) 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (1) bekezdése és 10. cikke.

1.	A befektetési vállalkozás jelenlegi szervezeti struktúrája (szervezeti ábra), ideértve az üzletágait és a csoporton belüli jogalanyokhoz való viszonyát

2.	Az illetékes hatóságon belül vészhelyzet esetén értesítendő, a vészhelyzetek kezeléséért és a vészhelyzetben alkalmazandó kommunikációs eljárásokért felelős személyek adatai

Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti.

Az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikkével összhangban a székhely szerinti tagállam kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásként nem azonosított befektetési vállalkozásokat felügyelő illetékes hatósága által szolgáltatandó további információk

Jogi hivatkozás: az (EU) 2023/1117felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (2) bekezdése.

1.	A vezető testület és a felső vezetés összetétele, beleértve a fióktelep felügyeletére vonatkozó felelősségi körök meghatározását

2.	A részvényesek és befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok listája

Amennyiben az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest nem történt változás, az illetékes hatóság hivatkozhat a már szolgáltatott adatokra vagy azokat megfelelő módon frissítheti.

2023.6.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/36

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1120 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. május 7.)

az „APESIN Handaktiv” egyedi biocid termék 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 44. cikke (5) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

2019. április 23-án a Tana-Chemie GmbH az 528/2012/EU rendelet 43. cikke (1) bekezdésével és a 414/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 4. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség) egy, az 528/2012/EU rendelet V. melléklete szerinti 1. terméktípusba tartozó, „APESIN Handaktiv” elnevezésű, a 414/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikke szerinti azonos egyedi biocid termék uniós engedélyezése iránt. A kérelem BC-CF051114-66 ügyszámon került bejegyzésre a biocid termékek nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás). A kérelemben feltüntették a referenciaként használt rokon biocid termékcsaládra („Knieler & Team Propanol Family”) vonatkozó kérelem számát is, amely BC-AQ050985-22 ügyszámon került bejegyzésre a nyilvántartásba.

(2)	Az „APESIN Handaktiv” azonos egyedi biocid termék hatóanyaga a propán-1-ol és a propán-2-ol, amely az 1. terméktípus tekintetében szerepel az engedélyezett hatóanyagok 528/2012/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jegyzékében.

(3)	2021. december 8-án az Ügynökség a 414/2013/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően benyújtotta a Bizottsághoz véleményét (3) és az „APESIN Handaktiv” biocid termék jellemzői összefoglalójának (a továbbiakban: a termék jellemzőinek összefoglalója) tervezetét.

(4)

Véleményében az Ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy az azonos egyedi biocid termék és a referenciaként használt rokon biocid termék közötti javasolt eltérések olyan adatokra korlátozódnak, amelyek adminisztratív változtatás tárgyát képezhetik a 354/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) szerint, valamint hogy a referenciaként használt „Knieler & Team Propanol Family” rokon biocid termékcsalád értékelése alapján és a termék jellemzői összefoglalójának tervezetében foglaltaknak való megfelelés esetén az azonos egyedi biocid termék teljesíti az 528/2012/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(5)	2022. október 20-án az Ügynökség az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (4) bekezdésének megfelelően az Unió valamennyi hivatalos nyelvén benyújtotta a Bizottsághoz a termék jellemzői összefoglalójának tervezetét.

(6)	A Bizottság egyetért az Ügynökség véleményével, ezért úgy ítéli meg, hogy helyénvaló uniós engedélyt adni az „APESIN Handaktiv” azonos egyedi biocid termékre.

(7)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Tana-Chemie GmbH EU-0027673-0000 engedélyszámon uniós engedélyt kap az „APESIN Handaktiv” azonos egyedi biocid terméknek a biocid termék jellemzőire vonatkozó, a mellékletben szereplő összefoglalóval összhangban történő forgalmazására és felhasználására.

Az uniós engedély 2023. június 28-tól 2032. július 31-ig érvényes.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(2) A Bizottság 414/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 6.) az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az azonos biocid termékek engedélyezésére szolgáló eljárás meghatározásáról (HL L 125., 2013.5.7., 4. o.).

(3) Az ECHA véleménye az „APESIN Handaktiv”-ról, 2021. december 8., https://echa.europa.eu/opinions-on-union-authorisation

(4) A Bizottság 354/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 18.) az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendeletének megfelelően engedélyezett biocid termékekkel kapcsolatos változtatásokról (HL L 109., 2013.4.19., 4. o.).

MELLÉKLET

A biocid termék jellemzőinek összefoglalója

APESIN Handaktiv

1. terméktípus – Humán-egészségügy (Fertőtlenítőszerek)

Engedélyszám: EU-0027673-0000

R4BP eszközszám: EU-0027673-0000

1. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK

1.1. A termék kereskedelmi neve(i)

Kereskedelmi név

APESIN Handaktiv

APESIN handactive F

APESIN Handaktiv F

1.2. Engedélyes

Az engedélyes neve és címe	Név	tana-Chemie GmbH
	Cím	Rheinallee 96, 55120 Mainz Németország
Engedélyszám	EU-0027673-0000
R4BP eszközszám	EU-0027673-0000
Az engedélyezés dátuma	2023.6.28.
Az engedély léjáratának dátuma	2032.7.31.

1.3. A termék gyártója (gyártói)

A gyártó neve

tana-Chemie GmbH

A gyártó címe

Rheinallee 96, 55120 Mainz Németország

Gyártási helyek

Werner & Mertz GmbH & Co KG, Neualmerstr. 13, 5400 Hallein Ausztria

Werner & Mertz GmbH, Rheinallee 96, 55120 Mainz Németország

1.4. A hatóanyag(ok) gyártója/gyártói

Hatóanyag	Propán-1-ol
A gyártó neve	OQ Chemicals GmbH (formerly Oxea GmbH)
A gyártó címe	Rheinpromenade 4a, 40789 Monheim am Rhein Németország
Gyártási helyek	OQ Chemicals Corperation (formerly Oxea Coperation), 2001 FM 3057 TX, 77414 Bay City Egyesült Államok

Hatóanyag	Propán-1-ol
A gyártó neve	BASF SE
A gyártó címe	Carl-Bosch-Str. 38, 67056 Ludwigshafen Németország
Gyártási helyek	BASF SE, Carl-Bosch-Str. 38, 67056 Ludwigshafen Németország

Hatóanyag	Propán-1-ol
A gyártó neve	SASOL Chemie GmbH & Co. KG
A gyártó címe	Secunda Chemical Operations, Sasol Place, 50 Katherine Street, 2090 Sandton Dél-Afrika
Gyártási helyek	Secunda Chemical Operations, PDP Kruger Street, 2302 Secunda Dél-Afrika

Hatóanyag

Propán-2-ol

A gyártó neve

INEOS Solvent Germany GmbH

A gyártó címe

Römerstrasse 733, 47443 Moers Németország

Gyártási helyek

INEOS Solvent Germany GmbH, Römerstrasse 733, 47443 Moers Németország

INEOS Solvent Germany GmbH, Shamrockstrasse 88, 44623 Herne Németország

2. A TERMÉK ÖSSZETÉTELE ÉS A FORMULÁCIÓ TÍPUSA

2.1. A termék minőségi és mennyiségi összetétele

Triviális név	IUPAC-név	Funkció	CAS-szám	EK-szám	Tartalom (%)
Propán-1-ol		Hatóanyag	71-23-8	200-746-9	30,0
Propán-2-ol		Hatóanyag	67-63-0	200-661-7	45,0

2.2. Az előállítás típusa

AL – Egyéb folyadék

3. FIGYELMEZTETŐ ÉS ÓVINTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ MONDATOK

Figyelmeztető mondatok

Tűzveszélyes folyadék és gőz.

Súlyos szemkárosodást okoz.

Álmosságot vagy szédülést okozhat.

Ismétlődő expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok

Hőtől, forró felületektől, szikrától, nyílt lángtól és más gyújtóforrástól távol tartandó. Tilos a dohányzás.

Az edény szorosan lezárva tartandó.

Kerülje a gőzök belélegzését.

Kizárólag szabadban vagy jól szellőző helyiségben használható.

BELÉLEGZÉS ESETÉN:Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN:Óvatos öblítés vízzel több percen keresztül.Adott esetben kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása.

Azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ/orvoshoz.

Jól szellőző helyen tárolandó.Hűvös helyen tartandó.

Elzárva tárolandó.

A edény elhelyezése hulladékként: engedéllyel rendelkező hulladékgyűjtő ponton kell elhelyezni.

4. ENGEDÉLYEZETT FELHASZNÁLÁS(OK)

4.1. A felhasználás leírása

1. táblázat

# 1 – higiénés kézfertőtlenítés, folyadék használata

Terméktípus

01. terméktípus – Humán-egészségügy (fertőtlenítőszerek)

Az engedélyezett felhasználás pontos leírása, amennyiben indokolt

nem releváns.

Célorganizmus(ok) (beleértve a fejlődési szakaszt is)

Közhasználatú név: baktériumok

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Közhasználatú név: mikobaktériumok

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Közhasználatú név: élesztőgombák

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Közhasználatú név: burkos vírusok

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Felhasználási terület

Beltéri

Higiénés kézfertőtlenítés tiszta és száraz kézre:

—	kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, menőautók, rendelők, sebészetek, idősek otthona/ápolóotthonok (beleértve a betegek otthoni ápolása)

—	kórházi étkezdék, nagykonyhák, gyógyszeripar, gyártólétesítmények és laboratóriumok

—	Kizárólag professzionális felhasználásra.

Az alkalmazás módja(i)

Módszer: Kézi alkalmazás

Részletes leírás:

higiénés kézfertőtlenítés – bedörzsölés

Alkalmazási arány(ok) és gyakoriság

Alkalmazási arány: Adagolás: Legalább 3 ml (használjon adagolót: például állítson be 1,5 ml-t egy nyomásra, 2 nyomásra ez 3 ml) Behatási idő: 30 másodperc.

Hígítás (%): használatra kész termék

A kezelések száma és időzítése:

A kezelések száma és időzítése nincs korlátozva. A kezelési fázisok között nem kell biztonsági intervallumokat figyelembe venni.

A termék bármikor, és szükség szerint bármilyen gyakran használható.

Felhasználói kör

Ipari

Foglalkozásszerű felhasználó

Csomagolási méretek és csomagolóanyagok

100, 125, 500, 1 000 ml átlátszó/fehér nagy sűrűségű polietilén (HDPE) palackokban, polipropilén (PP) pattintós kupakkal;

5 000 ml-es átlátszó/fehér HDPE tartály HDPE csavaros kupakkal.

500 és 1 000 ml-es átlátszó HDPE könnyű palack beépített PP pumpával.

4.1.1. Felhasználásra vonatkozó specifikus előírások

A készítmény felvihető közvetlenül, vagy használható adagolóba töltve vagy pumpa segítségével.

Higiénés kézfertőtlenítéshez 3 ml terméket kell adagolni a száraz, tiszta kézre, melyet 30 másodpercig alaposan el kell dörzsölni, úgy hogy a behatási idő alatt a kezek nedvesek maradjanak.

Ne töltse fel újra.

4.1.2. Felhasználásra vonatkozó specifikus kockázatcsökkentő intézkedések

Lásd a vonatkozó általános használati utasításokat

4.1.3. A felhasználás során valószínűsíthető közvetlen vagy közvetett hatások részletei, az elsősegély-nyújtási előírások és a környezet védelmét célzó óvintézkedések

Lásd a vonatkozó általános használati utasításokat

4.1.4. A felhasználástól függően a termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Lásd a vonatkozó általános használati utasításokat

4.1.5. A felhasználástól függően a termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Lásd a vonatkozó általános használati utasításokat

4.2. A felhasználás leírása

2. táblázat

# 2 – sebészi bemosakodás, folyadék használata

Terméktípus

01. terméktípus – Humán-egészségügy (fertőtlenítőszerek)

Az engedélyezett felhasználás pontos leírása, amennyiben indokolt

nem releváns.

Célorganizmus(ok) (beleértve a fejlődési szakaszt is)

Közhasználatú név: baktériumok

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Közhasználatú név: mikobaktériumok

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Közhasználatú név: élesztőgombák

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Közhasználatú név: burkos vírusok

Fejlődési szakasz: Nincs adat

Felhasználási terület

Beltéri

—	Tiszta, száraz kézre (és alkarra) alkalmazható sebészi bemosakodásra kórházakban és egyéb egészségügyi intézményekben.

—	Kizárólag professzionális használatra.

Az alkalmazás módja(i)

Módszer: Kézi alkalmazás

Részletes leírás:

sebészi bemosakodás – bedörzsölés

Alkalmazási arány(ok) és gyakoriság

Alkalmazási arány: Adagolás: Dörzsöljön be megfelelő mennyiséget 3 ml-es adagokban (használjon adagolót: például állítsa be 1,5 ml-t egy nyomásra, 2 nyomásra ez 3 ml). Behatási idő: 90 másodperc.

Hígítás (%): használatra kész termék

A kezelések száma és időzítése:

A kezelések száma és időzítése nincs korlátozva. A kezelési fázisok között nem kell biztonsági intervallumokat figyelembe venni.

A termék bármikor, és szükség szerint bármilyen gyakran használható.

Felhasználói kör

Foglalkozásszerű felhasználó

Csomagolási méretek és csomagolóanyagok

100, 125, 500, 1 000 ml átlátszó/fehér nagy sűrűségű polietilén (HDPE) palackokban, polipropilén (PP) pattintós kupakkal;

5 000 ml-es átlátszó/fehér HDPE tartály HDPE csavaros kupakkal.

500 és 1 000 ml-es átlátszó HDPE könnyű palack beépített PP pumpával.

4.2.1. Felhasználásra vonatkozó specifikus előírások

A készítmény felvihető közvetlenül, vagy használható adagolóba töltve vagy pumpa segítségével.

Sebészi bemosakodás esetén a tisztasági kézmosást és kézszárítást követően annyiszor 3 ml terméket kell adagolni a kézre, amennyi szükséges ahhoz, hogy 90 másodpercig nedves maradjon a kéz és az alkar.

Ne töltse fel újra.

4.2.2. Felhasználásra vonatkozó specifikus kockázatcsökkentő intézkedések

Lásd a vonatkozó általános használati utasításokat

4.2.3. A felhasználás során valószínűsíthető közvetlen vagy közvetett hatások részletei, az elsősegély-nyújtási előírások és a környezet védelmét célzó óvintézkedések

Lásd a vonatkozó általános használati utasításokat

4.2.4. A felhasználástól függően a termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Lásd a vonatkozó általános használati utasításokat

4.2.5. A felhasználástól függően a termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Lásd a vonatkozó általános használati utasításokat

5. ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI UTASÍTÁS (1)

5.1. Használati utasítások

Kizárólag professzionális használatra.

5.2. Kockázatcsökkentő intézkedések

Gyermekektől elzárva tartandó.

Szembe ne kerüljön.

5.3. Várható közvetlen vagy közvetett hatások részletes leírása, az elsősegélynyújtási előírások és a környezetvédelmi óvintézkedések

Általános elsősegélynyújtási intézkedések: Vigye el az érintett személyt a szennyezett területről. Rosszullét esetén forduljon orvoshoz. Ha lehetséges, mutassa meg ezt a lapot.

BELÉLEGZÉS ESETÉN: Menjen friss levegőre, és maradjon nyugalmi helyzetben, hogy könnyen tudjon lélegezni. Forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

HA BŐRRE KERÜL: Azonnal mossa le a bőrfelületet bő vízzel. Ezután távolítsa el az összes szennyezett ruhadarabot, és az újbóli használat előtt mossa ki azokat. 15 percen át mossa a bőrfelületet vízzel.

Forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN: Azonnal öblítse ki vízzel több percen keresztül. Vegye ki a kontaktlencsét, ha van és könnyen eltávolítható. Folytassa az öblítést legalább 15 percig. Orvosi segítségért hívja a 112-es telefonszámot/mentőt.

Információk az egészségügyi személyzetnek/orvosnak: A szemet többször is ki kell öblíteni az orvoshoz vezető úton, ha az lúgos kémiai anyagoknak (pH > 11), aminoknak és savaknak, például ecetsavnak, hangyasavnak vagy propionsavnak volt kitéve.

LENYELÉS ESETÉN: Azonnal öblítse ki a szájat. Ha a sérült személy képes nyelni, igyon valamit. TILOS hánytatni. Orvosi segítségért hívja a 112-es telefonszámot/mentőt.

Intézkedések véletlenszerű expozíció esetén:

Szüntesse meg a szivárgást, ha ezt biztonságosan megteheti. Távolítsa el a gyújtóforrásokat. Az elektrosztatikus feltöltődés elkerülése érdekében fokozott körültekintéssel járjon el. Nyílt láng használata tilos. Tilos a dohányzás.

Ügyeljen rá, hogy ne kerüljön a szennyvízcsatornába és a nyilvános vizekbe.

Törölje fel nedvszívó anyaggal (például ruhával). A kiömlött anyagot a lehető leghamarabb itassa fel semleges szilárd anyagokkal, például agyaggal vagy kovafölddel. Távolítsa el mechanikusan (seprés, lapátolás). Ártalmatlanítsa a vonatkozó helyi előírásoknak megfelelően.

5.4. A termék és csomagolása biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírások

Az ártalmatlanítást a helyi előírásoknak megfelelően kell végezni. Csatornába engedni tilos. Ne dobja ki a háztartási hulladékkal együtt. A tartalom/edény elhelyezése hulladékként: egy engedéllyel rendelkező hulladékgyűjtő ponton. Ártalmatlanítás előtt teljesen ürítse ki a csomagolást. A teljesen kiürült tartályok minden más csomagoláshoz hasonlóan újrahasznosíthatóak.

5.5. A termék tárolási feltételei és eltarthatósági ideje szokásos tárolási feltételek mellett

Eltarthatóság: 24 hónap

Száraz, hűvös, jól szellőző helyen tárolandó. Tartsa az edényt szorosan lezárva. Közvetlen napfénytől védve tartandó.

Ajánlott tárolási hőmérséklet: 0-30 °C

0 °C alatti hőmérsékleten ne tárolja

Ne tárolja étel, ital vagy állateledel közelében. Éghető anyagoktól távol tartandó.

6. EGYÉB INFORMÁCIÓK

(1) Az e szakasz szerinti használati utasítás, kockázatenyhítési intézkedések és egyéb használati utasítások érvényesek bármely engedélyezett felhasználás vonatkozásában.

2023.6.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/44

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1121 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. június 1.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [„Nordhessische Ahle Wurscht / Nordhessische Ahle Worscht” (OFJ)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Németország kérelmét (2) a „Nordhessische Ahle Wurscht” / „Nordhessische Ahle Worscht” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat, ezért a „Nordhessische Ahle Wurscht” / „Nordhessische Ahle Worscht” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Nordhessische Ahle Wurscht” / „Nordhessische Ahle Worscht” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első bekezdésben említett elnevezés egy, a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletének 1.2. osztályába – Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. június 1-jén.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Janusz WOJCIECHOWSKI

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 56., 2023.2.15., 19. o.

(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

2023.6.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/45

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1122 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. június 7.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az (EU) 2017/649 végrehajtási rendelettel (2) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk. A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 0 % és 31,3 % közötti (3). A vámtételek megállapítása az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésében előírt alacsonyabb vám szabályával összhangban a kárkülönbözet alapján történt.

1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(2)	A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (4) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(3)

A felülvizsgálati kérelmet (a továbbiakban: kérelem) 2022. január 4-én az Európai Acélszövetség (EUROFER, a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(4)

A China Iron and Steel Association (a továbbiakban: CISA) azt állította, hogy az EUROFER olyan túlzott mértékű bizalmas adatkezeléssel élt a felülvizsgálati kérelemben, hogy az érdekelt felek nem tudtak érdemi észrevételeket tenni, és ezért a kérelmet el kellett volna utasítani. A CISA szerint a túlzott mértékű bizalmas adatkezelés szándékos alkalmazása megakadályozta a vizsgálati időszak alatti helyzet megfelelő értelmezésében. Különösen az uniós gyártók költségsablonjára hivatkozva a CISA azzal érvelt, hogy a WTO dömpingellenes megállapodása és különösen annak 6.5.1. cikke, valamint az alaprendelet és különösen annak 19. cikke hasonló megfogalmazásban rendelkezik az érdekelt feleknek a nem bizalmas információk közlésére vonatkozó kötelezettségéről.

(5)

Az alaprendelet 19. cikke megengedi a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok közlése jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy vagy azon személy helyzetét, akitől az adott személy az információkat megszerezte. A kérelem korlátozott mellékleteiben megadott információk e kategóriákba tartoznak. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő, a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához szükséges termelési tényezők (a továbbiakban: termelési tényezők) uniós gyártókra vonatkozó fajlagos felhasználási arányát illetően a Bizottság megállapította, hogy ezek az adatok üzleti titoknak minősülő információkat tartalmaznak, és összesített formában sem közölhetők. A kérelmező a rendes értéket a termelési tényezők felhasználási aránya alapján számtanilag képezte. Ugyanakkor a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem betekinthető változata elegendő bizonyítékot tartalmazott a rendes érték számtani képzéséhez ténylegesen felhasznált termelési tényezőkre vonatkozóan. A vizsgálat során az együttműködő exportáló gyártóknak ugyanígy nem kell sem teljes, sem összesített formában nyilvánosságra hozniuk egyes bizalmas információkat, például a terméktípusaik tényleges, a termelési tényezők felhasználási arányát tartalmazó receptúrát. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a kérelemnek az érdekelt felek számára betekintés céljából elérhető nyilvános változata maradéktalanul tartalmazza az alapvető bizonyítékokat, valamint hogy a panasz nem bizalmas változatában foglalt információk elégségesek ahhoz, hogy az érdekelt felek gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

1.3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(6)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultáció nyomán megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. április 5-én hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5).

(7)

A CISA azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat kérelemben szereplő jövedelmezőségi szintjeire tekintettel a Bizottságnak el kellett volna utasítania a kérelmet, és hogy a kérelem nem bizonyította, hogy az intézkedések hatályvesztése észszerűen a kár folytatódásához vezethet. A CISA szerint az uniós gazdasági ágazat helyzete nem olyan sérülékeny, mint azt az EUROFER állította. Azzal érvelt, hogy a teljes figyelembe vett időszakban egyetlen kármutató sem csökkent a felhasználáscsökkenési index szintje alá, és az uniós gazdasági ágazat bizonyos mértékig képes volt felépülni a hatályban lévő intézkedések nyújtotta védelem idején. Végezetül a CISA azt is megjegyezte, hogy az intézkedések bevezetése ellentétes lenne az uniós érdekkel az uniós szankciók hatása, valamint az ellátási lánc egymással összefüggő zavarai és a Covid19 utáni helyreállítás miatt.

(8)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a kérelem a kár megismétlődésének valószínűségén, nem pedig a kár folytatódásán alapult. Így a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett jövedelmezőségi adatok nem zárták ki a felülvizsgálat megindítását, ami előremutató. Mindenesetre a jövedelmezőség csak egyike az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzésében figyelembe vett számos mutatónak. A CISA álláspontjával ellentétben a Bizottság a kérelem elemzése alapján azt állapította meg, hogy az eljárás megindításakor a kérelmező elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a Kínából érkező behozatalra alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a kár megismétlődése. E tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy nincs jogi kötelezettsége arra, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem megalapozottságának értékelésekor figyelembe vegye az uniós érdeket. A felülvizsgálat megindítása tehát indokolt volt.

1.4. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(9)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.5. Érdekelt felek

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság külön tájékoztatta a kérelmezőt, az összes ismert uniós gyártót, a Kínában működő ismert gyártókat, Kína hatóságait, valamint az ismert importőröket, felhasználókat és kereskedőket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre.

(11)	Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

1.6. Mintavétel

(12)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.6.1. Mintavétel az uniós gyártók körében

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló terméknek a felülvizsgálati időszak alatti azon legnagyobb uniós termelési volumene alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók termelése a becsült teljes uniós termelés mintegy 29 %-át tette ki a vizsgálati időszakban. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, így a Bizottság véglegesítette az ideiglenesen kiválasztott mintát. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(14)

Bár a mintavételi eljárás során nem érkezett észrevétel, a CISA egy későbbi beadványában azzal érvelt, hogy a reprezentativitás szintje alacsony, különösen az eredeti vizsgálat során kiválasztott mintához képest, amely az uniós termelés 45 %-át tette ki. A CISA annak részletes vizsgálatára kérte a Bizottságot, hogy az alacsony szám nem befolyásolja-e a belföldi gazdasági ágazat reprezentativitásának szintjét.

(15)

A Bizottság először is emlékeztetett arra, hogy az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat mintája közötti különbségek nem érvénytelenítik a minta reprezentativitását. Másrészt a Bizottság megjegyezte, hogy a CISA az eredeti vizsgálat mintájával való összehasonlításon kívül nem terjesztett elő olyan érdemi elemet, amely alátámasztotta volna, hogy a minta nem reprezentatív. Tekintettel arra, hogy a minta kiválasztása az alaprendelet 17. cikkének megfelelően, a hasonló termék felülvizsgálati időszak alatti uniós termelési volumene, valamint a földrajzi reprezentativitás alapján történt, és olyan uniós gyártókra korlátozódott, amelyek a rendelkezésre álló időn belül megfelelően megvizsgálhatók, a Bizottság megerősítette, hogy a minta reprezentatívnak minősül.

1.6.2. Mintavétel az importőrök körében

(16)	Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(17)	A független importőrök közül azonban egy sem jelentkezett, hogy benyújtsa a kért információkat.

1.6.3. Mintavétel a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók körében

(18)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínai Népköztársaságban működő összes ismert gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a kínai hatóságokat, hogy azonosítsák azokat az esetleges további gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegyék fel velük a kapcsolatot.

(19)	Az eljárás megindításakor a Bizottság hozzáférhetővé tette a kérdőívek másolatát az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában, valamint a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján. (6)

(20)

A Kínában működő gyártók közül egy sem nyújtotta be a kért információkat és/vagy egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság tájékoztatta a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét arról a szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket kívánja figyelembe venni. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(21)

Ezért – tekintettel a kínai exportáló gyártók együttműködésének a hiányára – a Kínából érkező behozatalra vonatkozó megállapításokat a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények alapján fogalmazta meg különösen az importra és exportra vonatkozó kereskedelmi statisztikák (Eurostat, a Globális Kereskedelmi Atlasz [a továbbiakban: GTA (7)] és a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem) felhasználásával.

(22)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan (8). A felkérésre nem érkezett válasz. A Bizottság ezért tájékoztatta a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét arról a szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket kívánja figyelembe venni. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

1.7. Válaszok és ellenőrzés

(23)	Kitöltött kérdőív a mintában szereplő uniós gyártóktól érkezett.

(24)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

—	uniós gyártók:

—	Arcelor Mittal Poland (Dąbrowa Górnicza, Lengyelország),

—	Tata Steel IJmuiden B.V. (IJmuiden, Hollandia),

—	ThyssenKrupp Steel Europe AG (Duisburg, Németország) és kapcsolt vállalata, a ThyssenKrupp Material Processing (Krefeld, Németország).

1.8. Tájékoztatás

(25)	A Bizottság 2023. április 4-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(26)	A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte. A CISA meghallgatást kért, amelyet a Bizottság szolgálatai 2023. április 12-én biztosítottak számára.

2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(27)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (beleértve a „méretre vágott” és a „keskeny szalag” típusú termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül (a továbbiakban: melegen hengerelt sík acéltermékek, vagy a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

A felülvizsgálat nem terjed ki:

i.	a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékekre;

ii.	a szerszámacélból és gyorsacélból készült termékekre;

iii.	a nem tekercsben lévő, felületén mintázás nélküli, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékekre; valamint

iv.	a nem tekercsben kiszerelt, felületükön mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékekre.

A felülvizsgálat tárgyát képező termék jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10 (TARIC-kód: 7225191090), 7225 30 90, ex 7225 40 60 (TARIC-kód: 7225406090), 7225 40 90, ex 7226 19 10 (TARIC-kódok: 7226191091, 7226191095), 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kódok alá tartozik. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek, a tarifális besorolás későbbi módosításai lehetőségének sérelme nélkül.

(28)

A melegen síkhengerelt acéltermékeket meleghengerléssel állítják elő: e fémalakítási eljárás keretében a felhevített fémet a vastagság csökkentése, illetve az egységes vastagság eléréséhez egy vagy több meleg hengerpár között vezetik át oly módon, hogy mindeközben a fém hőmérséklete nem csökken a fém újrakristályosodási hőmérséklete alá. E termékeket különböző formákban szállíthatják: tekercsben (olajozva vagy nem olajozva, pácolva vagy nem pácolva), méretre vágva (lemez) vagy keskeny szalagként.

Az acélból készült, melegen hengerelt, sík termékek két fő felhasználási területtel rendelkeznek. Először is elsődleges nyersanyagként szolgálnak többféle, hozzáadott értéket képviselő feldolgozott acéltermék – így a hidegen síkhengerelt és bevont acéltermékek – gyártásához. Másodszor: olyan ipari alapanyagok, amelyeket a végfelhasználók többek között az építőipar (acélcsövek gyártása), hajógyártás, gáztartályok, személygépkocsik, nyomástartó edények és energiavezetékek területén való különféle alkalmazásokra szereznek be.

2.2. Az érintett termék

(29)	A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

2.3. A hasonló termék

(30)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, és ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is azonosak:

—	az Unióba exportált érintett termék,

—	a Kínai Népköztársaságban gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék, valamint

—	az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(31)	Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3. DÖMPING

3.1. Előzetes megjegyzések

(32)

Az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (2015. január 1. és 2015. december 31. között). Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatala az uniós piac kevesebb mint 0,1 %-át tette ki, szemben az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatti 4,32 %-os (9) piaci részesedéssel. A felülvizsgálati időszak alatt Kína abszolút értékben mintegy 28 743 tonnát exportált az Unióba, ami jelentős csökkenés az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt az Unióba exportált mintegy 1 519 304 tonnához képest (10).

(33)

A (20) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(34)

Következésképpen a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben Kínára vonatkozóan tett ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tények, így különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben és az érdekelt felek beadványaiban foglalt információk, valamint más információforrások, például a behozatalra és kivitelre vonatkozó kereskedelmi statisztikák (Eurostat, GTA (11)) szolgáltak.

3.2. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(35)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(36)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(37)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Mexikót választotta ki megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő országokat is megvizsgál.

(38)

2022. augusztus 29-én a Bizottság második a termelési tényezőkről szóló feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni úgy, hogy Mexikót tekinti reprezentatív országnak. A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a reprezentatív országbeli gyártó, a Ternium S.A. rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg.

(39)

A CISA 2022. szeptember 16-án jelentkezett észrevételeivel. Azzal érvelt, hogy a GTA behozatali adatai a belföldi árak helyett inkább az importárakat tükrözik, amelyeket általában számos tényező befolyásol, mint például egy adott termék behozatali mennyisége, a termék rendelkezésre állása, valamint az exportáló és az importáló országok közötti távolság. A Bizottság elismerte, hogy a GTA behozatali adatai valóban az importárakat tükrözik. Az ügy irataiban azonban semmi nem utal arra, hogy ezek az árak ne tükrözték volna a reprezentatív ország belföldi árait, illetve hogy a felhasznált behozatali adatok minősége vagy mennyisége miatt azok ne lennének alkalmasak a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzésére. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(40)

Ezen túlmenően a CISA megkérdőjelezte, hogy a súlyozott átlagos egységár alkalmazása tükrözheti-e az olyan nyersanyagok észszerű egységköltségét, mint a ferroötvözetek, mivel a nyersanyagok minőségétől és/vagy a származási országtól függően jelentős különbségek vannak az egységárban. Mivel a kínai gyártók úgy döntöttek, hogy nem működnek együtt a vizsgálatban, a Bizottság nem tudta egyértelműen megállapítani az általuk kifejezetten a melegen síkhengerelt termékek gyártásához használt ferroötvözetek minőségi osztályát. Ennek megfelelően a reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) I. mellékletében felsorolt országokból érkező valamennyi acélfajta egységárának súlyozott átlaga szolgáltatta.

(41)

A CISA továbbá felvetette az egyes tényezők CIF-paritáson számított, vámfizetés utáni egységára pontosságának kérdését, mivel a GTA a Mexikó által közölt behozatali adatokat FOB-szinten, nem pedig CIF-szinten tartalmazza. A hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottság nem köteles pontos dömpingkülönbözetet számítani, hanem azt kell megállapítania, hogy valószínűsíthető-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése. Erre tekintettel az alábbi (118) preambulumbekezdésben kifejtett módon azon ténymegállapítások alapján, amelyek szerint a rendes érték és a világ többi részére vonatkozó exportár közötti árkülönbség 100 % felett volt, a Bizottság akkor sem változtatott volna az általa levont következtetéseken, ha más, az importált áruk tényleges származásán alapuló átváltási együtthatót alkalmaz. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

3.3. Rendes érték

(42)	Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(43)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(44)	Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és a gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.4. Jelentős torzulások fennállása

(45)	A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (13) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(46)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (14). A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (15), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (16). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (17). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (18). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (19), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (20).

(47)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékok, többek között a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (21) (a továbbiakban: a jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak és amelyeket az ezzel kapcsolatos korábbi bizottsági vizsgálatok is megállapítottak.

(48)

A kérelem azt az állítást tartalmazta, hogy a kínai gazdaság egészét nagymértékben befolyásolják a kínai kormány vagy más hatóságok különféle, mindenre kiterjedő beavatkozásai, melyekre a kormányzat különböző szintjein kerül sor, és ezekre tekintettel a kínai acélipar belföldi árait és költségeit a jelen vizsgálatban nem lehet figyelembe venni. Ennek az álláspontnak az alátámasztására a kérelem hivatkozott a kínai acélágazatra vonatkozó közelmúltbeli bizottsági vizsgálatokra (22), illetve G20-ak keretei között működő, az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum következtetéseire (23).

(49)

Konkrétabban a kérelem rámutatott arra, hogy tekintettel a kínai alkotmányban foglalt „szocialista piacgazdaság” doktrínára, a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) mindenre kiterjedő jelenlétére és befolyására, melyet stratégiai tervezési kezdeményezések (például a tizenharmadik és a tizennegyedik ötéves terv (24)) útján gyakorol a gazdaságra, a kínai kormány beavatkozása különböző formákat ölt, nevezetesen közigazgatási, pénzügyi és szabályozási formákban valósul meg.

(50)

A kérelem példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első-hatodik franciabekezdése tartalmaz. Ezen belül a kérelmező – az acéliparban folytatott korábbi bizottsági vizsgálatokra, a jelentésre, valamint egyéb forrásokra hivatkozva – a következőket adta elő:

—

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. Az acéliparra irányuló jelentős mértékű kormányzati beavatkozás, valamint az állami tulajdonú vállalatok ágazaton belüli nagy aránya miatt a magántulajdonú acélgyártók sem működhetnek a piaci viszonyoknak megfelelően. Az acélpiacot ennélfogva jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete alatt állnak.

—

A kínai állam nem csupán az általános gazdaságpolitikai intézkedések megfogalmazásában és az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtásának felügyeletében játszik tevékeny szerepet, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül, valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása. Cserébe az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságban. Ez a státusz számos gazdasági előnnyel jár, különösen a versenytől való védettséggel és a releváns inputokhoz való preferenciális hozzáféréssel, beleértve a finanszírozást is.

—

Az acélipart a kínai kormány a kínai gazdaság alapvető ágazatának, a nemzet sarokkövének (25) tekinti, amely ennélfogva kiemelt támogatásban részesül (26). A kínai kormány politikájának ágazati következményeit és az abból eredő torzulásokat a kapacitásfelesleg jelenlegi problémája (27) szemlélteti a legvilágosabban.

—	A kínai csődeljárási rendszer szemmel láthatólag alkalmatlan arra, hogy főbb céljait – többek között a követelések és az adósságok méltányos rendezését, valamint a hitelezők és az adósok jogainak és érdekeinek védelmét – megvalósítsa.

—

A kínai kormány ellenőrzi a nyersanyagárakat, mivel az exportvolumeneket exportkvóták korlátozzák, az exportőröknek pedig kiviteli engedélyt kell kérelmezniük. Egy korábbi vizsgálat (28) során a Bizottság megállapította, hogy „a koksz (az acélgyártás fő nyersanyagával, a vasérccel együtt) a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások és kiviteli vám hatálya alá tartozik”.

—

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. Minden föld a kínai állam tulajdonában áll (a vidéki földterületek kollektív tulajdonban, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok kiosztása továbbra is kizárólag az államtól függ (29).

—

A munkavállalókat és a munkáltatókat korlátozzák a kollektív szervezkedéshez való jogaikban, a mobilitást pedig korlátozza a háztartások nyilvántartási rendszere, amely korlátozza a társadalombiztosítási és egyéb juttatások teljes köréhez való hozzáférést. Ez a bérköltségek torzulásához vezet, mert nem rendes piaci erőviszonyok hatására, sem pedig a vállalatok és a munkavállalók közötti tárgyalásokon alakulnak ki.

—

A kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, amelyek a finanszírozási eszközök juttatásakor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat is figyelembe vesznek. Formálisan létezhetnek ugyan prudenciális szabályok, mint a hitelfelvevő hitelképességi vizsgálatának szükségessége, azonban döntő bizonyítékok – beleértve a piacvédelmi vizsgálatok során tett megállapításokat is – arra engednek következtetni, hogy ezek a rendelkezések csak másodlagos szerepet játszanak a különböző jogi eszközök alkalmazásában.

—

A bankok teljesítik kifejezett jogi kötelezettségüket, amely szerint üzleti tevékenységüket a nemzetgazdaság és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, az állam iparpolitikáinak iránymutatása mellett kell végezniük. Ezenkívül a hitelfelvételi költségeket mesterségesen alacsonyan tartották a beruházások növekedésének ösztönzése érdekében, ami a tőkeberuházások túlzott felhasználásához vezetett, ez viszont egyre alacsonyabb megtérülést eredményezett.

(51)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben található, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen nyújtott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának a jelen ügyben való indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(52)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában – vagyis az acélágazatban – továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona. Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya nem állapítható meg. A vizsgálat azonban megerősítette, hogy az acélágazatban működő két legnagyobb gyártó – nevezetesen az Angang Steel csoport (a továbbiakban: Ansteel) és a China Baowu Steel csoport (a továbbiakban: Baowu) – vagy teljes mértékben állami tulajdonban van, vagy az állam ellenőrzésre jogosító részesedéssel rendelkezik benne. Jóllehet a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre konkrét információk, az ágazat az acélipar egyik alágazata, ezért az acélágazatra vonatkozó ténymegállapítások a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan is irányadónak tekinthetők.

(53)

Az acélágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Az acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (30), vagy a nyersanyagipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv, amely szerint az ágazatban „megvalósul majd a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözése”, és „az ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoport jön létre” (31), vagy az acélhulladék-ágazat fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, melynek fő célkitűzése „az acélhulladék felhasználási arányának folyamatos növelése, továbbá az, hogy a nemzeti acélgyártásban alkalmazott hulladék összesített rátája a tizennegyedik ötéves terv időszakának végére elérje a 30 %-ot” (32).

(54)

Hasonló tartományi szintű példák is mutatják a kínai hatóságok azon szándékát, hogy felügyeljék és irányítsák az ágazat fejlődését, például Hebei tartományban, amely tervezi „a szervezetek csoportfejlesztésének következetes végrehajtását, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlását érintő reform felgyorsítását, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására való összpontosítást, valamint arra törekszik, hogy egy-két világszínvonalú nagy csoportot és három-öt nagy csoportot hozzon létre, amelyek működését belföldi befolyásuk támogatja”, továbbá tervezi „az acélhulladék újrahasznosítási csatornáinak további bővítését, valamint az acélhulladék rostálásának és osztályozásának megerősítését” (33). Ezenkívül Hebei acélágazatra vonatkozó terve kifejezetten hivatkozik a melegen hengerelt acéltermékekre: „Ösztönözni kell a lemezgyártó vállalkozásokat, hogy gyorsítsák fel az alacsony szintű meleghengerművek átalakításának végrehajtását […], és törekedjenek annak biztosítására, hogy 2022-re a melegen hengerelt primer lemezek a mélyfeldolgozási műveletek több mint 30 %-át tegyék ki” (34). Továbbá: „Egyesíteni kell a huzal- és rúdpiac előnyeit. A huzal- és rúdgyártókat ösztönözni kell az 500 MPa feletti melegen hengerelt, bordázott acélrudak kutatás-fejlesztésére és gyártására, valamint arra, hogy járjanak élen a termékek korszerűsítésében. A különleges acélipari vállalkozásokat támogatni kell a technológia és a berendezések együttes átalakításában és korszerűsítésében, valamint a csapágyacél, a fogaskerékacél és más különleges acéltermékek kifejlesztésében.”

(55)

Hasonlóképpen, Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve előirányozza „jellegzetes acélgyártási bázisok építését […], hat jellegzetes acélgyártási bázis építését Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshanban, Xinyangban, Shangqiuban, Zhououban stb., valamint az ágazat méretének, intenzitásának és specializálódásának javítását. Többek között 2025-ig Anjang város nyersvastermelési kapacitása 14 millió tonnán belüli, nyersacél-termelési kapacitása 15 millió tonnán belüli lesz.” (35) Henan végrehajtási terve konkrét hivatkozásokat tartalmaz a melegen hengerelt termékekre is: „A független meleghengerlő vállalkozásokat támogatni kell a vas- és acélipari vállalkozások összeolvadásában és átszervezésében való részvételben, valamint javítani kell az ipari lánc ellenálló képességét és koncentrációját.” (36) További iparpolitikai célkitűzéseket más tartományok, például Csiangszu (37), Santung (38), Sanhszi (39), Csöcsiang (40), illetve települések, például Liaoning Dalian (41) tervezési dokumentumai is tükröznek.

(56)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, mivel az exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, lehetetlen volt szisztematikusan megállapítani, hogy vannak-e személyi kapcsolatok a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között. Tekintettel azonban arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazata az acélágazat egyik alágazata, az acélgyártókkal kapcsolatban rendelkezésre álló információk a felülvizsgálat tárgyát képező termékre nézve is relevánsak.

(57)

Az Ansteel elnöke például egyidejűleg a pártbizottság titkára is. Hasonlóképpen az Ansteel igazgatója és vezérigazgatója tölti be a pártbizottság titkárhelyettesének tisztségét (42). A Baowu esetében megjegyzendő, hogy a Baosteel (a Baowu 100 %-os tulajdonában lévő leányvállalat) elnöke egyúttal a pártbizottság titkára is, az ügyvezető igazgató egyúttal a pártbizottság titkárhelyettese is, a helyettes főigazgató pedig egyúttal a pártbizottság állandó bizottságának is tagja (43).

(58)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A Hebei cselekvési tervéről szóló (54) preambulumbekezdésben, valamint a Henan cselekvési tervéről szóló (55) preambulumbekezdésben leírtak szerint a vizsgálat olyan dokumentumokat azonosított, amelyek kifejezetten a melegen hengerelt sík acéltermékek alágazatának fejlesztésére irányulnak. A vizsgálat emellett más dokumentumokat is azonosított, amelyek szerint az ágazat számára előnyös az acéliparban érvényesülő a kormányzati iránymutatás és beavatkozás, mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék az acélipar egyik alágazatát képviseli.

(59)

A kínai kormány az acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (44). Ezt támasztja alá az acéllal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A 2021 márciusában elfogadott tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány az acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (45). Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely az acélágazatra is vonatkozik, azt a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az acélágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének javítását (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulást (46).

(60)

A melegen hengerelt sík acél gyártása során felhasznált fontos nyersanyag a vasérc. A vasércet a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv is megemlíti, amelyben az állam előirányozza a következőket: „a hazai ásványi erőforrások racionális fejlesztése. A vasérc feltárásának megerősítése […], kedvezményes adópolitika végrehajtása, a fejlett technológiák és berendezések bevezetésének ösztönzése a szilárd bányászati hulladék keletkezésének csökkentése érdekében.” (47) Egyes tartományokban, például Hebeiben a hatóságok a következőket irányozzák elő az ágazat számára: „[Ú]j projektberuházási diszkonttámogatás; vizsgálat és iránymutatás a pénzügyi intézmények számára annak érdekében, hogy alacsony kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a vas- és acélipari vállalatoknak az új iparágakra való átálláshoz. A kormány ezzel egyidejűleg diszkonttámogatásokat fog nyújtani.” (48) Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött ágazatok – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához fő nyersanyagként felhasznált anyagokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(61)

A jelen vizsgálat során a Bizottság talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jelzik, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerint a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatívan alkalmazzák a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatában. Különösen a Chaoyang Iron & Steel gyárát illetően, amely öt egymást követő évben (2010 és 2015 között) veszteséges volt, és a csőd szélén állt. Az állami tulajdonú eszközök felügyelete is „zombivállalatnak” minősítette (49).

(62)

A melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatára a (46) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (50).

(63)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (46) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(64)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(65)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a melegen síkhengerelt acéltermékek belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(66)

2022. május 19-én (51) és 2022. szeptember 16-án (52) a CISA számos érvet nyújtott be a jelentős torzulásokra vonatkozó állításokkal kapcsolatban. Először is a CISA előadta, hogy a Bizottság által hivatkozott jelentés nem felel meg a pártatlan és objektív bizonyítékokra és a kellő bizonyító erővel rendelkező bizonyítékokra vonatkozó követelményeknek, mindenekelőtt azért, mert a szóban forgó jelentést a Bizottság azzal a kifejezett céllal állította össze, hogy megkönnyítse az uniós gazdasági ágazatok számára a kereskedelmi intézkedések terén történő panasztételt. A CISA továbbá előadta, hogy mivel a jelentést 2017-ben tették közzé, az nem tükrözi a 2021-es naptári évet magában foglaló vizsgálati időszakot érintő állítólagos torzulásokat.

(67)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentés átfogó dokumentum, amely széles körű objektív bizonyítékokon – többek között a kínai kormány által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek mint harmadik felek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. A jelentés 2017 decembere óta nyilvánosan hozzáférhető, így az érdekelt feleknek bőséges lehetőségük volt arra, hogy megcáfolják vagy kiegészítsék azt, illetve észrevételeket fűzzenek hozzá és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokhoz, továbbá sem a kínai kormány, sem más felek nem terjesztettek elő olyan érveket vagy bizonyítékokat, amelyek cáfolták volna a jelentésben szereplő forrásokat. Hasonlóképpen, azzal az érvvel kapcsolatban, hogy a jelentés elavult, a Bizottság különösen azt jegyezte meg, hogy a jelentésben szereplő fő szakpolitikai dokumentumok és bizonyítékok – beleértve a vonatkozó ötéves terveket és a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó jogszabályokat is – a felülvizsgálati időszak alatt is relevánsak voltak, továbbá egyetlen fél sem bizonyította, hogy ez a helyzet már ne állna fenn. Kína csak 2021 folyamán kezdte meg az új ötéves tervek közzétételét, és e tervek közül sokat csak az év második felében tettek közzé. Ezt a Bizottság által végzett, fent összefoglalt esetspecifikus kutatás is megerősítette.

(68)

Másodszor: a CISA előadta, hogy a WTO dömpingellenes megállapodása (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) nem ismeri a jelentős torzulás fogalmát 2.2. cikkében. Ehelyett a rendes érték kiszámítását korlátozott számú konkrét feltétel teljesülése esetén engedélyezi, mely feltételek között nem szerepelnek a jelentős torzulások. A CISA előadta továbbá, hogy a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikke csak a származási országban adódó előállítási költségnek az igazgatási, értékesítési és általános költségek és a nyereség észszerű összegével megnövelt felhasználását teszi lehetővé, míg az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése lehetővé teszi a megfelelő reprezentatív ország adatainak felhasználását, tehát a WTO rendelkezéseivel nem áll összhangban. A CISA továbbá azt állította, hogy a számtanilag képzett értéket a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkével és a WTO Fellebbezési Testületének az EU–Biodízel (DS 473) ügyben adott értelmezésével, valamint az EU – Költségkiigazítási módszerek II. (Oroszország) (DS494) ügyben eljáró WTO-vizsgálóbizottság értelmezésével összhangban kell kiszámítani, amelyek nem említik sem a jelentős torzulások fogalmát, sem pedig azt, hogy az exportáló vállalat adatait figyelmen kívül lehetne hagyni.

(69)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel és a CISA által hivatkozott ítélkezési gyakorlattal. Továbbá a Bizottság álláspontja szerint – a WTO-vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület DS473 ügyben hozott határozatával összhangban – az alaprendelet azon rendelkezései, amelyek valamennyi WTO-tag esetében általánosan alkalmazandók, különösen pedig a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdése, lehetővé teszik, hogy a Bizottság – a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett – harmadik ország adatait használja fel. A jelentős torzulások megléte miatt az exportáló országra jellemző költségek és árak nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához. Ilyen körülmények esetére az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése az előállítási és értékesítési költségeknek torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő számítását irányozza elő, ideértve az exportáló országhoz hasonló fejlettségű, megfelelő reprezentatív országban érvényesülő torzulástól mentes árakat is. A DS 494 ügyet illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az EU és Oroszországi Föderáció egyaránt fellebbezett a vizsgálóbizottság megállapításai ellen, amelyek nem véglegesek, és ezért a WTO állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkeznek jogi státusszal a WTO rendszerében, mivel azokat a Vitarendezési Testület a WTO-tagok általi határozattal nem hagyta jóvá. Mindazonáltal e vita ügyében a vizsgálóbizottsági jelentés kifejezetten úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései kívül esnek a jogvita hatályán. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(70)

Harmadszor: a CISA azzal érvelt, hogy az a gyakorlat, hogy a korábbi vizsgálatokra mint bizonyos állítások „bizonyítékára” hivatkoznak – amint azt a kérelmező a jelen vizsgálat során a kérelmében tette – valószínűleg nem áll összhangban a Fellebbezési Testület bizonyítási teherre vonatkozó megközelítésével, amelyet a WTO Fellebbezési Testületének az „Egyesült Államok – Egyes Kínából származó termékekre kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok” (DS 379) ügyben hozott határozata tartalmaz. A CISA különösen azokra a megállapításokra hivatkozott, amelyeket a Bizottság a melegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó szubvencióellenes vizsgálata során tett (53).

(71)

A Bizottság vitatja ezt az érvet. Egyrészt a kérelem nemcsak a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozó kiegyenlítő vámra támaszkodott, hanem további forrásokat is csatolt a melegen hengerelt sík acéltermékek piacának torzulásaira vonatkozó állítás alátámasztására (54). Másrészt a Bizottság a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó következtetéseit nem a kérelem, hanem a vizsgálat során gyűjtött és rendelkezésre álló, ebben a szakaszban teljeskörűen bemutatott bizonyítékok alapján fogalmazza meg.

(72)

Negyedszer: a CISA a tizennegyedik ötéves terv kérdését felvetve rámutatott egyrészt arra, hogy a tizennegyedik ötéves terv valóban hivatkozik az acélágazatra, de csak általános összefüggésben, a hagyományos iparágak általános átalakításának és fejlesztésének fontosságát kiemelve, másrészt pedig arra, hogy a tervet nem kötelező erejű jogszabálynak, hanem inkább a jövőre vonatkozó politikai nézeteket kifejező irányadó dokumentumnak kell tekinteni. A CISA továbbá úgy vélte, hogy az EU-ban is léteznek ilyen tervek, miután az Európai Bizottság fehér könyveket, zöld könyveket stb. tett közzé.

(73)

Ez az érvelés elfogadhatatlannak bizonyult. Először is a kínai kormány által közzétett ötéves tervek nem csupán általános útmutatók, hanem jogilag kötelező erejűek. E tekintetben a Bizottság a jelentés 4. fejezetében hivatkozott a tervek részletes elemzésére, és a 4.3.1. szakaszban külön szakaszt szentelt a tervek kötelező jellegének. A tizennegyedik ötéves terv kifejezetten felhívja a hatóságok figyelmét arra, hogy gondosan hajtsák végre a terveket: „Meg fogjuk erősíteni a tervezésirányítási rendszereket, például a katalógusokat és a jegyzékeket, ezek összeállítását és archiválását, valamint az összehangolást és koordinációt, jegyzékeket és katalógusokat dolgozunk ki például a tizennegyedik ötéves nemzeti szintű különleges tervek számára, előmozdítjuk a nemzeti tervezés integrált vezetői információs platformjára támaszkodó tervarchiválást, és egységes irányítás alá vonjuk a különböző terveket. Kialakítjuk és továbbfejlesztjük a tervezés összehangolására és koordinációjára szolgáló mechanizmusokat, a terv jóváhagyásra történő benyújtása előtt azt összehangoljuk a KKP központi bizottsága és az Államtanács által jóváhagyott tervekkel és a tartományi fejlesztési tervekkel, és biztosítjuk, hogy a nemzeti szintű területrendezés, a különleges tervezés, a regionális tervezés és más tervezési szintek összhangban legyenek a tervvel a fő célok, a fejlesztési irányok, az általános kialakítás, a főbb politikák, a nagyprojektek, valamint a kockázatmegelőzés és -ellenőrzés tekintetében.” (55) Ezenkívül a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv kimondja, hogy „minden településnek jobban kell igazodnia ehhez a tervhez, és az abban foglalt fő tartalmi elemeket és nagyprojekteket be kell építeniük elsődleges helyi feladataikba”, míg „az acélipar és más kulcsfontosságú ágazatok e terv célkitűzései és feladatai alapján egyedi végrehajtási véleményeket dolgoznak ki” (56).

(74)	A jelen vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(75)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA hangsúlyozta továbbá, hogy a jelentés nem felel meg a bizonyítékok pártatlanságára és tárgyilagosságára, valamint megfelelő bizonyító erejére vonatkozó követelményeknek. A fentiekkel kapcsolatban a CISA hivatkozott továbbá a különböző ötéves tervekre, amelyeket szerinte olyan általános politikai dokumentumnak kell tekinteni, amelyek különböző prioritásokat határoznak meg az állami beruházások tekintetében, azonban nem minősülnek kötelező erejű jogszabálynak.

(76)	A (67) és a (73) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság elutasította ezeket az állításokat, és mivel az érdekelt felek tájékoztatását követően nem nyújtottak be további bizonyítékot vagy érvet, nem módosította határozatát.

(77)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

3.4.1. Reprezentatív ország

3.4.1.1. Általános megjegyzések

(78)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

—	a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (57),

—	a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése az adott országban (58),

—	a vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban,

—	több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottságnak indokolt esetben előnyben kell részesítenie azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(79)

A (38) preambulumbekezdésben jelzett módon a Bizottság 2022. augusztus 29-én a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzés). A feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Mexikót választja ki megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(80)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében felsorolt kritériumokkal összhangban a Bizottság Mexikót olyan országként azonosította, amelynek gazdasági fejlettségi szintje Kínáéhoz hasonló. Kolumbiát bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank a közepes jövedelmű országok felső sávjába sorolja. A Bizottság továbbá olyan országként azonosította Mexikót, ahol a végzik a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását, és a vonatkozó adatok könnyen hozzáférhetők.

(81)

Végül miután együttműködés hiányában megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Mexikó megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

3.4.1.2. Következtetés

(82)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt javaslatnak megfelelően együttműködés hiányában, továbbá mivel Mexikó teljesítette az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében meghatározott kritériumokat, a Bizottság Mexikót választotta ki megfelelő reprezentatív országként.

3.4.2. A torzulástól mentes költségek megállapításához felhasznált források

(83)

A rendes érték meghatározásához felhasználandó releváns forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kénytelen támaszkodni. A reprezentatív ország kiválasztása a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkon, valamint az alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott vonatkozó kritériumok alapján a legtöbb termelési tényező, különösen a nyersanyagok torzulástól mentes költségének megállapítása szempontjából megfelelőnek ítélt egyéb információforrásokon, többek között a Globális Kereskedelmi Atlaszon (a továbbiakban: GTA) alapult. A Bizottság továbbá jelezte, hogy az energia torzulástól mentes költségeinek kiszámításához az alábbi forrásokat használja majd: a villamos energia esetében a Mexikóban alkalmazandó villamosenergia-ipari árakról rendelkezésre álló legfrissebb, a Globalpetrolprices.com által közzétett adatokat (59), a gáz esetében pedig az Indices de Referencia de Precios de Gas Natural (IPGN) által közzétett árat (60). A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a torzulástól mentes munkaerőköltségek megállapításakor a mexikói bérek meghatározásához a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Statisztikai Hivatalának (ILOSTAT) legfrissebb nyilvánosan hozzáférhető adatait (61) fogja felhasználni.

(84)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe egy, a gyártási általános költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt. A Bizottság a gyártási általános költségek és a közvetlen gyártási költségek arányát az uniós gyártóknak a panaszos által megadott adatai alapján állapította meg, amely erre vonatkozóan konkrét információkat szolgáltatott.

(85)

A Bizottság a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben jelezte, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásának helye szerinti országként azonosított ország, azaz Mexikó esetében a Bizottság a Ternium S.A. vállalatot azonosította a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártójaként, amelynek közelmúltbeli nyilvános pénzügyi adatai a nyereség és az SGA-költségek észszerű, a torzulástól mentes rendes érték megállapítására alkalmas összegét mutatják.

(86)	A behozatali adatok elemzése azt mutatta, hogy Mexikó megfelelő reprezentatív országnak tekinthető, mivel a főbb termelési tényezők behozatalát nem befolyásolja jelentős mértékben a Kínából vagy az (EU) 2015/755 rendeletének (62) I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal.

(87)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulásoktól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Mexikót kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint a Ternium S.A. vállalat pénzügyi adatait kívánja tekintetbe venni.

(88)	Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Mexikó mint reprezentatív ország és a Ternium S.A. mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről.

(89)

Észrevételeiben a CISA azzal érvelt, hogy a Bizottság által a közelmúltban kiválasztott számos reprezentatív ország közül Mexikó az egyetlen, amely nem képes az importárak CIF-szinten történő bejelentésére, és vitatta a Bizottság azon megközelítését, hogy a FOB-paritáson számított árat 5 %-kal megnövelve számítsa ki a CIF-árat. A Bizottság megállapította, hogy a rendes érték és a világ többi részére vonatkozó exportár közötti, az alábbi (118) preambulumbekezdésben megállapított árkülönbség akkor jelentős maradt volna, ha az említett átváltási rátát nem alkalmazza. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(90)

A CISA azzal is érvelt, hogy a ferroötvözetek referenciaértéke nem megbízható, mivel az alkalmazott HR-kódok számos különböző ötvözetet foglalnak magukban, amelyek egységárai igen eltérőek. A Bizottság megjegyezte, hogy a CISA nem jelölte meg, hogy az ötvözetek mely típusát (típusait) kellene figyelmen kívül hagyni az említett referenciaárra vonatkozó összesített adatokban. A Bizottság továbbá tárgytalannak ítélte az állítást az alapján, hogy az alábbi (118) preambulumbekezdésben kifejtett módon a rendes érték és a világ többi részére megállapított exportár közötti árkülönbség az erre az inputra vonatkozóan megállapított referenciaár hiányában is jelentős maradna. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(91)	A CISA megkérdőjelezte a Ternium S.A. pénzügyi eredményeinek megfelelőségét is, mivel azokat több országra és más termékekre kiterjedően, konszolidált szinten jelentik.

(92)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó ügyben a Ternium S.A. konszolidált adatainak felhasználása helyénvaló, mivel a Ternium Mexicóra és a felülvizsgálat tárgyát képező termékre korlátozott részletesebb adatok nem állnak rendelkezésre. Emellett a vállalat túlnyomórészt acéltermékeket állít elő. Ezért a Bizottság reprezentatívnak tekintette adatait az acélágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében. Ezenkívül az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a számtanilag képzett rendes értékben szereplő SGA-költségeknek és nyereségnek torzulástól mentesnek és észszerűnek kell lenniük. A CISA nem állította és nem támasztotta alá azt, hogy a felhasznált összeg torz vagy észszerűtlen lenne. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(93)

A CISA azt állította, hogy a Ternium S.A. 2020. évi pénzügyi adatainak felhasználása összeegyeztethetetlen a 2021. évi felülvizsgálati időszakkal. A Bizottság észszerűnek ítélte a Ternium S.A. adatait, mivel a vállalat nyereséges volt a felülvizsgálati időszakban, pénzügyi kimutatásai könnyen hozzáférhetők voltak, és Mexikó a konszolidált értékesítései 52 %-át teszi ki. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy e vizsgálattal összefüggésben indokolt a 2020. évet referenciaévként figyelembe venni, mivel ez a legutóbbi olyan év, amikor a Ternium S.A. nyereséges volt, és észszerű szintű SGA-költségeket és nyereséget mutatott ki. A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben kifejtett módon a 2021. pénzügyi évben a nyereség kivételesen magas, 58,25 % volt, ami valószínűleg a Covid19 utáni helyreállítást tükrözte. Következésképpen a Bizottság helyénvalóbbnak ítélte a 2020-ra vonatkozó adatok felhasználását, és elutasította az állítást.

(94)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA azt állította, hogy a Bizottság nem közölte „a rendes érték meghatározásához használt referenciaértékeket”, ami a CISA szerint a dömpingellenes jog és eljárás alapelvének, különösen az alaprendelet 20. cikkének, valamint a hatályvesztési felülvizsgálat alapvető szempontjai tekintetében a CISA védelemhez való jogának megsértésével fenyeget. A CISA továbbá kijelentette, hogy a Bizottság következetes gyakorlata, hogy a rendes érték meghatározásakor részletes referenciaárakat (és számításokat) közöl mind az eredeti vizsgálatok, mind a hatályvesztési felülvizsgálatok során, ezért arra kéri a Bizottságot, hogy a hasonló eljárásokban kövesse ezt a gyakorlatot.

(95)

A Bizottság megjegyezte, hogy a termelési tényezőkre vonatkozó 2022. augusztus 29-i feljegyzésben megadta a referenciaárakat, azaz a fő termelési tényezők egységértékeit, valamint azok forrásait. Amikor a Bizottság elhelyezte az ügy iratai között a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzést, a CISA érdekelt félként értesítést kapott, és hozzáfért a dokumentumhoz. A Bizottság ezt követően a feljegyzésben említett referenciaértékek egyikét sem módosította. Ezenkívül a Bizottság ugyanazt a módszert alkalmazta a rendes érték kiszámításához, mint a kérelemben, amelyet valamennyi érdekelt fél rendelkezésére bocsátott. Végezetül a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vállalatok egyedi végső tájékoztatására azért nem került sor, mert a kínai gyártók egyike sem működött együtt. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

3.4.2.1. Következtetés

(96)	A fenti elemzés alapján Mexikó teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

3.4.3. Torzulástól mentes költségek és referenciaértékek

3.4.3.1. Termelési tényezők

(97)

A kérelmen alapuló összes információ figyelembevételével, valamint az érdekeltek által benyújtott észrevételek elemzését követően a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek termelési tényezői

Termelési tényező	Vámtarifaszám	Torzulástól mentes érték (CNY)	Mértékegység
Nyersanyagok
Acélhulladék	72041001 ; 72042101 ; 72042999 ; 72044101 ; 72044999	3 135,04	Tonna
Vasérc	26011101 ; 260112	3 364,05	Tonna
Szén	270119 ; 27011201	757,98	Tonna
Koksz	27040003 ; 27131101	1 249,21	Tonna
Ferroötvözetek	72022102 ; 72022199 ; 72022999 ; 72023001 ; 72024101 ; 72024999 ; 72027001 ; 72029104 ; 72029202 ; 72029301 ; 72029999	18 560,08	Tonna
Lemeztuskó	720712 ; 72072002 ; 72241006 ; 722490	4 980,54	Tonna
Melléktermék:
Jóváírások és hulladékként értékelt melléktermékek	72041001 ; 72042101 ; 72042999 ; 72044101 ; 72044999	3 135,04	Tonna
Munkaerő
Munkaerő		13,00	/fő/munkaóra
Energia
Villamos energia		1 058,69	MWh
Földgáz		34,42	GJ
Oxigén	280440	514,52	km3

3.4.3.2. Nyersanyagok

(98)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében felsorolt országokból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (77) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából és a WTO-tagsággal nem rendelkező országokból a reprezentatív országba érkező behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(99)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel a 3.4. szakaszban bemutatott ténymegállapításra és a hatályvesztési felülvizsgálat lényegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

3.4.3.3. Munkaerő

(100)

Az ILOSTAT részletes információkat tesz közzé a Mexikó különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a mexikói átlagos munkaerőköltségre és átlagos ledolgozott heti munkaóraszámra vonatkozóan a 2021-re vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb statisztikákat használta fel.

3.4.3.4. Villamos energia

(101)

A mexikói vállalatok (ipari felhasználók) villamosenergia-árait a Globalpetrolprices.com teszi közzé. A Bizottság a 2021. szeptemberi ipari villamosenergia-árakra vonatkozó adatokat használta fel.

3.4.3.5. Földgáz

(102)

A Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan Mexikóban érvényes, az Indices de Referencia de Precios de Gas Natural (IPGN) által közzétett gázárat (63) vette figyelembe, amely lehetővé teszi az ipari felhasználóknak szállított földgáz árának meghatározását.

3.4.3.6. Gyártási általános költségek, SGA-költségek, nyereség és értékcsökkenés

(103)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(104)

A Bizottság a (85) preambulumbekezdésnek megfelelően a Ternium S.A. – mint a reprezentatív országban működő gyártó – pénzügyi adatait vette figyelembe.

(105)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ennek érdekében a Bizottság az uniós gyártók által a kérelemben közölt adatok alapján megállapította a gyártási általános költségek és a teljes gyártási és munkaerőköltség hányadosát. Ezt követően a Bizottság az általános előállítási költség torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártott modelltől függően az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére.

3.4.4. A rendes érték számítása

(106)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(107)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan.

(108)

A meghatározott, torzulástól mentes gyártási költséget a Bizottság megnövelte a gyártási általános költségekkel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján történt. Az SGA-költségeket és a nyereséget a Ternium S.A. 2020. évi pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg, amelyeket a vállalat az auditált beszámolójában (64) közölt. A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte:

—	a gyártási általános költségekkel, amelyek összességében a közvetlen gyártási költségek 11,30 %-ának feleltek meg,

—	az SGA-költségekkel és az egyéb költségekkel, amelyek a Ternium S.A. által értékesített áruk költsége 10,74 %-ának feleltek meg, valamint

—	a nyereséggel, amely a Ternium S.A. által értékesített áruk költsége 16,33 %-ának felelt meg, és amelyet a Bizottság a teljes torzulástól mentes gyártási költségre alkalmazott.

(109)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. Az ennek alapján megállapított rendes érték 1 381,50 EUR/tonna.

(110)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA egyetértett azzal, hogy a Bizottság a 2021. évi adatok helyett a 2020. évi pénzügyi adatokat használja fel, ugyanakkor azzal is érvelt, hogy a Ternium S.A. 2020. évi 16,33 %-os nyeresége továbbra sem tekinthető alacsonynak a vas- és acéliparban.

(111)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA vitatta a Bizottság által megállapított rendes értéket. A (94) preambulumbekezdésben említett módon a CISA azzal érvelt, hogy nem tudta ellenőrizni a Bizottság által megállapított rendes érték pontosságát, továbbá felvetette annak lehetőségét, hogy a vizsgálat során megállapított rendes érték téves. Ezt azzal indokolta, hogy bár a kérelemben és a hatályvesztési felülvizsgálatban figyelembe vett időszakok nagyrészt egybeestek, a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat során a kérelemhez képest több mint 80 %-kal magasabb rendes értéket állapított meg annak ellenére, hogy azonos számítási módszert alkalmazott, és ugyanazt az országot tekintette reprezentatív országnak.

(112)

A Bizottság a termelési tényezőkre vonatkozó 2022. augusztus 29-i feljegyzésben megadta a fő termelési tényezők egységértékeit. A megadott értékekből egyértelműen kiderült, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált egyik legjelentősebb alapanyag, a vasérc referenciaára jelentősen, 186 %-kal nőtt a felülvizsgálati időszak alatt. Ezenkívül a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésnek az ügy irataiban való elhelyezésekor nem érkezett észrevétel arra vonatkozóan, hogy a termelési tényezők feljegyzésben és kérelemben közölt ára eltér. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

3.4.5. A dömping folytatódása

(113)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az exportár meghatározása az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeken alapult. A Bizottság az exportárakat megkísérelte az Eurostat rendelkezésre álló statisztikai adatai alapján megállapítani.

(114)

Az Eurostat szerint azonban a felülvizsgálati időszak alatt az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekből mindössze 28 743 tonnát importáltak Kínából, ami a szabadpiaci felhasználás 0,1 %-ának felel meg. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy ez a csekély mennyiség nem elegendő a dömping folytatódására vonatkozó elemzés céljára. Ezért a Bizottság a vizsgálat további részében a dömpingnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető megismétlődésére összpontosított.

3.4.6. A dömping megismétlődésének valószínűsége

(115)

A (113) és (114) preambulumbekezdésben ismertetett megfontolások fényében a Bizottság a továbbiakban megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e az intézkedések hatályvesztése esetére a dömping megismétlődése. Ennek során megvizsgálta az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékeknek a világ többi részére vonatkozó exportárát, a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét.

3.4.6.1. A harmadik országokba irányuló kivitel árai és a rendes érték összehasonlítása

(116)

A Bizottság elemezte a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokba irányuló kínai export árstruktúráját. Ennek során betekintett a nyilvánosan hozzáférhető információkba, például a Globális Kereskedelmi Atlaszban (a továbbiakban: GTA) közölt kínai exportstatisztikákba, és a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan lekérte az egyes melegen hengerelt, sík acéltermékek kivitelének mennyiségére és értékére vonatkozó adatokat.

(117)

A GTA-ban közölt kínai exportstatisztikák szerint a Kínából más országokba irányuló kivitel átlagos FOB-exportára 660 EUR/tonna volt, amelyet a Bizottság gyártelepi árra módosított (a tengeri és belföldi fuvardíjak, valamint a kirakodási díjak alapján történő kiigazította), így az eredmény 626 EUR/tonna lett.

(118)

A felülvizsgálati időszakban a megállapított átlagos exportár több mint 100 %-kal alacsonyabb volt a fenti 3.4.4. szakaszban meghatározott rendes értéknél. Ezért a Bizottság valószínűnek tekintette, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók a megállapított rendes érték alatti szinten kezdenének értékesíteni az Unió piacán.

3.4.6.2. Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(119)

mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság a többi exportáló gyártó kapacitására vonatkozó ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozta, és a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkra, valamint más rendelkezésre álló forrásokra támaszkodott.

(120)

2020-ban Kína a világ nyersacéltermelésének 56,5 %-át adta, szemben a 2019. évi 53,3 %-kal (65). 2020 szeptemberében az OECD acélipari bizottságának 88. ülésén megfogalmazott nyilatkozat megállapította, hogy „a globális negatív keresleti sokk ellenére Kínában a termelés és a készletek szintje jelentősen nőtt az előző évhez képest”. Ezen túlmenően az acélipari bizottság „aggodalommal vette tudomásul a globális trendtől való eltérést Kínában, ahol az acéltermelés 2020 első félévében rekordmennyiséget, a készletek szintje pedig történelmi csúcsot ért el. E fejlemények azzal a kockázattal járnak, hogy a kínai túlkínálat súlyosbítja a Covid19 okozta keresleti sokkhatásokból eredő globális egyensúlyhiányt.” A folyamatosan bővülő kínai acéltermelési kapacitást tovább erősítette „a hitelfeltételek hatalmas mértékű lazulása”, valamint a nagy acélgyártók növekvő beruházásai, miközben a kapacitás-ellenőrzési rendszer továbbra sem terjed ki a kisebb szereplőkre. Egy közelmúltbeli, 2021. februári OECD-jelentés megállapította továbbá, hogy világszerte növekszik az acéltermelési kapacitásfelesleg, amely különösen az ázsiai országoknak, köztük Kínának tudható be (66).

(121)

A kínai kormány ambiciózus tervekkel rendelkezik az ország acélipara számára (67): célja az elavult üzemek és a túlzott költségekkel járó, versenyképtelen vállalatok felszámolása, egyúttal a kormányzati politikákkal és prioritásokkal összhangban álló acélgyártók fellendítésére és támogatására összpontosít. Az elképzelés az ipar megtisztítása, a vezető szereplők megerősítése és az alulteljesítők, valamint a kormányzati prioritásoknak nem megfelelő (vagy azokhoz nem igazodó) szereplők felszámolása. A cél „az ipari vezetők új generációjának” támogatása. Ezt olyan politikák révén érik el, mint a kapacitáscsere-rendszer, valamint a hitel-tőke konverziók, amelyek az egyes vállalkozások működését illetően igen jelentős állami mérlegelési jogkört biztosítanak. Mindemögött az a cél húzódik meg, hogy növeljék azon „kiválasztott” szereplők kapacitását; ezek olyan magas teljesítményt nyújtó termelők, amelyek megfelelnek a kormány acéliparra vonatkozó jelenlegi célkitűzéseinek.

(122)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információk alapján 2020-ban az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek teljes kínai kapacitásának becsült mértéke meghaladja a 345 millió tonnát, a termelés és a kínai felhasználás becsült mértéke pedig 314 millió tonna. A Bizottság ennek alapján a Kínában 2020-ban rendelkezésre álló szabad kapacitást 31 millió tonnára becsülte, ami a felülvizsgálati időszakban rendelkezésre álló szabad kapacitásra nézve irányadó. Ez a mennyiség közel azonos a felülvizsgálati időszakban mért teljes uniós szabadpiaci felhasználással (kb. 35 millió tonna).

(123)

A kínai acélkereslet 2021 eleji lassulása az export növekedésének egyik fő mozgatórugója. A kapacitás és a kereslet ebből eredő kiegyensúlyozatlansága valószínűleg növelni fogja a termelők exportra gyakorolt nyomását. A kínai kapacitások túl nagyok a kínai gazdaság tényleges szükségleteihez képest.

(124)

Emellett a főbb piacok egyikét – az Egyesült Államok piacát – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket érintő dömpingellenes intézkedések védik, ami csökkenti a kínai exportáló gyártók hozzáférését e piachoz.

(125)

Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a kínai gyártók az intézkedések hatályvesztése esetén nagy mennyiségű szabad kapacitást irányítanának az uniós piacra, és nagy mennyiségeket kezdenének dömpingárakon értékesíteni.

3.4.6.3. Az uniós piac vonzereje

(126)

Az uniós piac globális szinten az egyes melegen hengerelt, sík acéltermékek legnagyobb piacai közé tartozik. A kínai piac nem képes felvenni a felesleges acélkapacitást, a főbb harmadik országok piacai pedig zárva vannak a kínai export előtt, mivel dömpingellenes intézkedések, védintézkedések vagy egyéb védintézkedések vannak érvényben Kínával szemben (68). Emellett az uniós árszintek (az uniós gazdasági ágazat által felszámított átlagár 734 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszakban) magasabbak, mint a kínai exportáló gyártók által a világ többi részének felszámított átlagár (714 EUR/tonna CIF-szinten). Mivel – amint azt az alábbi (200) preambulumbekezdés kifejti – a melegen síkhengerelt termékek rendkívül árérzékeny árunak minősülnek, az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportőrök erős ösztönzést kapnának arra, hogy kivitelüket az Unióba irányítsák.

(127)

A kérelmező kérelmében előadta, hogy az acéllal kapcsolatos és a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandó uniós védintézkedések önmagukban nem lennének elegendőek ahhoz, hogy megvédjék az uniós piacot a jelentős mennyiségű, dömpingelt áron érkező behozatallal szemben. Mivel Kína esetében nem volt érvényben országspecifikus kontingens a felülvizsgálat tárgyát képező termékre, a kínai exportáló gyártók nagy mennyiségű maradványkontingenshez férnek hozzá, amelyet felhasználva a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén exportjukat az uniós piacra irányíthatnák. Ez azt jelenti, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportvolumen valószínűleg jelentősen megnövekedne a maradványkontingens keretein belül, és elárasztaná az uniós piacot még azelőtt, hogy a védintézkedésben előírt, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám alkalmazandóvá válna.

(128)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piac vonzó célként szolgál a Kínában meglévő szabad kapacitás számára.

(129)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA azt állította, hogy észszerűtlen, hogy a kínai exportőrökre kapott rendes érték csaknem kétszerese legyen az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeinek, még akkor is, ha az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeken alapul.

(130)

Amint az a (95) és a (112) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság rendelkezésre bocsátotta a termelési tényezők egységértékeit, és részletesen ismertette a rendes érték kiszámításához használt módszert. Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Kínából érkező behozatalra vonatkozó megállapításait a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények, köztük a Globális Kereskedelmi Atlasz alapján fogalmazta meg a legtöbb termelési tényező, nevezetesen a nyersanyagok torzulástól mentes költségének megállapításához. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

3.4.6.4. A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés

(131)

Tekintettel a szabad kapacitásokra, az uniós piac méret és árak szempontjából gyakorolt vonzerejére, valamint arra a tényre, hogy a kínai exportáló gyártók által harmadik országokba felszámított árak jelentősen alacsonyabbak a megállapított rendes értéknél, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a dömping megismétlődése.

4. KÁR

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(132)

A kérelmező szerint a figyelembe vett időszakban 21 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(133)

A felülvizsgálati időszak alatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes uniós termelése mintegy 70 millió tonna volt. Ezt a számadatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, a kérdőívre adott és ellenőrzött válaszok, valamint az EUROFER makrogazdasági kérdőívre adott válaszai alapján állapította meg. A (13) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintába felvett uniós gyártók együtt a hasonló termék teljes uniós termelésének 29 %-át képviselték a felülvizsgálati időszakban.

4.2. Az uniós felhasználás

(134)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék elsődleges anyagnak tekinthető többféle, hozzáadott értéket képviselő továbbfeldolgozott termék – elsősorban a hidegen hengerelt termékek – gyártásában. Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat többségében vertikálisan integrált, és mind a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, mind a továbbfeldolgozott termékeket gyártja, a Bizottság a kötött és a szabadpiacot adott esetben külön elemezte.

(135)

A belső és a szabadpiaci felhasználás közötti különbségtétel azért releváns a kárelemzés szempontjából, mert a kötött piacra szánt termékek nem állnak közvetlen versenyben a behozatallal, az esetleges transzferárakat pedig különféle árpolitikák mentén a csoportokon belül rögzítik. Ezzel szemben a szabadpiacra szánt termelés közvetlen versenyben áll az érintett termék behozatalával, az árakat pedig a piaci viszonyoknak megfelelően állapítják meg. Emellett a teljes szabadpiacon független vevőknek történő uniós gyártói értékesítések és a kapcsolatban álló vállalatoknak történő nem kötött értékesítések is előfordulnak.

(136)

Az uniós gazdasági ágazatról alkotott lehetőleg legteljesebb kép érdekében a Bizottság adatokat gyűjtött a hasonló termékkel kapcsolatos teljes tevékenységre vonatkozóan és meghatározta, hogy a termelést a kötött vagy a szabadpiacra szánták-e. A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a hasonló termék teljes uniós termelésének mintegy 60 %-át a kötött piacra szánták.

(137)

A Bizottság az uniós szabadpiaci felhasználást a következők alapján állapította meg: a) valamennyi ismert uniós gyártó uniós piacon végzett értékesítése az EUROFER makrogazdasági kérdőívre adott válaszában foglaltak szerint, valamint b) az összes harmadik országból az Unióba irányuló behozatal az Eurostat jelentése szerint. Az uniós kötött piaci felhasználás megállapítása az összes ismert uniós gyártó belső felhasználása és kötött értékesítése alapján történt az EUROFER makrogazdasági kérdőívre adott válaszának figyelembevételével.

(138)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (ezer tonna)

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Szabadpiaci felhasználás	34 533	32 411	27 899	34 869
Index	100	94	81	101
Belső felhasználás	45 289	42 011	36 989	40 424
Index	100	93	82	89
Teljes uniós felhasználás	79 822	74 422	64 888	75 293
Index	100	93	81	94
Forrás: Eurostat, az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(139)

A teljes uniós felhasználás 2019-ben 7 %-kal csökkent, majd 2020-ban meredeken, további 12 %-kal visszaesett a Covid19-világjárvány okozta keresletcsökkenés miatt. Ezt a csökkenést azonban érdemi fellendülés követte; ezt az acél iránti kereslet felülvizsgálati időszak alatti élénkülése idézett elő, amely azonban még mindig 6 %-kal maradt el a 2018. évi szinttől.

(140)

A szabadpiaci felhasználás a teljes uniós felhasználáshoz hasonló tendenciát követett. 2020-ig meredeken, 19 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt erőteljesen fellendült, még a 2018. évi szintet is 1 %-kal meghaladó szintet érve el.

(141)

A kötött piaci felhasználás tendenciája közel azonos volt a teljes uniós felhasználás tendenciájával: 2020-ig meredeken, 18 %-kal csökkent, majd fellendülés következett, amely azonban csak a 2018. évi szint 89 %-ának eléréséhez volt elegendő.

(142)

A figyelembe vett időszak egészét tekintve a teljes uniós felhasználás 6 %-kal csökkent.

4.3. Az érintett országból érkező behozatal

4.3.1. Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(143)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározása a behozatal volumenének és – a 2. táblázat szerinti – uniós szabadpiaci felhasználásnak az összehasonlítása alapján történt.

(144)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (ezer tonna), piaci részesedése és árai (EUR/tonna)

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
A Kínából érkező behozatal volumene	1,7	0,5	0,3	28,7
Piaci részesedés	0,0 %	0,0 %	0,0 %	0,1 %
A Kínából érkező behozatal árai	1 674	3 177	2 482	664
Index	100	190	148	40
Forrás: Eurostat, az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve

(145)

Az intézkedések 2017. évi bevezetését követően a Kínából érkező behozatal jelentéktelen szintre esett vissza: piaci részesedése 2018-ban elhanyagolható, 0,002 % volt. 2018 és 2020 között a behozatal még tovább csökkent. A felülvizsgálati időszak alatt ugyanakkor a Kínából érkező behozatal az előző három év alacsony szintjéhez képest 2021 áprilisában kiugróan magas volt. A piaci részesedés azonban továbbra is nagyon alacsony, 0,1 %-os maradt.

(146)

Az Eurostat adatai szerint a kínai importárak 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban kivételesen magasak voltak, bár a felülvizsgálati időszakban zuhantak. A 2018 és 2020 közötti kivételesen magas importárak valószínűleg azzal a ténnyel függnek össze, hogy Kína elhanyagolható mennyiséget exportált az Unióba, ami nem tekinthető megbízhatónak.

(147)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Eurostat által a figyelembe vett időszakban rögzített kínai importárak nem reprezentatívak a melegen síkhengerelt termékek átlagáraira nézve, mivel az említett időszakban a Kínából érkező behozatal volumene igen alacsony volt, így ezen árak alapján érdemi vagy releváns következtetések nem vonhatók le.

(148)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék egyéb harmadik országokból érkező behozatala a következőképpen alakult:

4. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország		2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Kína kivételével valamennyi harmadik ország összesen	Volumen (ezer tonna)	7 997	7 225	5 879	9 635
	Index	100	90	74	120
	Piaci részesedés	23 %	22 %	21 %	28 %
	Átlagár (EUR/tonna)	532	482	428	765
	Index	100	90	80	144
Forrás: Eurostat.

(149)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országtól eltérő harmadik országokból érkező teljes behozatala 2018 és 2020 között 26 %-kal csökkent, majd 2021-ben meredeken nőtt, 28 %-os piaci részesedést érve el, amely 20 %-kal haladja meg a 2018. évi szintet. Összességében az Unió világszerte több mint 40 országból importál melegen síkhengerelt termékeket. A felülvizsgálati időszak alatt a melegen síkhengerelt termékek öt legnagyobb, az Unióba szállító exportőre Oroszország, India, Törökország, Egyiptom és Tajvan volt, amelyek az uniós szabadpiac 18 %-át és a melegen síkhengerelt termékek teljes behozatalának 65 %-át fedték le. Az országokat egyenként tekintve Oroszország volt a legnagyobb exportőr 5,8 %-os piaci részesedéssel, míg a másik négy ország 2–4 % közötti piaci részesedéssel rendelkezett. 2 %-ot meghaladó piaci részesedése egyetlen más országnak sincs. A legnagyobb exportőrök közül jelenleg az Oroszországból (69) és Törökországból (70) érkező behozatalra vonatkoznak dömpingellenes intézkedések.

4.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1. Általános megjegyzések

(150)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(151)

A Bizottság a (13) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(152)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján értékelte, amelyek valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(153)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(154)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(155)

A (136)–(137) preambulumbekezdésben kifejtett módon az uniós gazdasági ágazatról alkotott lehetőleg legteljesebb kép érdekében a Bizottság adatokat gyűjtött az érintett termék teljes termelésére vonatkozóan és meghatározta, hogy a termelést a kötött vagy a szabadpiacra szánták-e. Adott esetben és lehetőség szerint a Bizottság külön elemezte a szabad és a kötött piacra vonatkozó kármutatókat.

4.4.2. Makrogazdasági mutatók

4.4.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(156)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Termelési volumen (ezer tonna)	75 626	70 920	61 096	69 531
Index	100	94	81	92
Termelési kapacitás (ezer tonna)	90 923	92 584	91 965	93 249
Index	100	102	101	103
Kapacitáskihasználás	83 %	77 %	66 %	75 %
Index	100	92	80	90
Forrás: Az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(157)

Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene a teljes uniós felhasználáshoz hasonló tendenciát követett: a figyelembe vett időszak alatt összességében mintegy 8 %-kal csökkent, 2020-ban pedig jelentős visszaesés következett be, amelyet az acél iránti kereslet felülvizsgálati időszak alatti élénkülése miatti fellendülés követett.

(158)

Jóllehet a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása kismértékben (3 %-kal) növekedett, a kapacitáskihasználás ugyanazt a negatív tendenciát mutatta, mint a termelési volumen és a felhasználás: 2018 és a felülvizsgálati időszak között 10 %-kal esett vissza.

4.4.2.2. Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(159)

Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítésének volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

A szabadpiaci értékesítés volumene és piaci részesedése (ezer tonna)

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Szabadpiaci értékesítés	26 534	25 185	22 020	25 205
Index	100	95	83	95
Piaci részesedés	77 %	78 %	79 %	72 %
Index	100	101	104	99
Forrás: Az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(160)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene követte a figyelembe vett időszak alatt a felhasználásban megfigyelhető trendet. 2018–2020 között a (139) preambulumbekezdésben említett okok miatt csökkent, amelyet a felülvizsgálati időszakban élénkülés követett. A felülvizsgálati időszakban azonban a fellendülés még mindig a 2018. évi szint alatt maradt.

(161)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat uniós felhasználáson belüli piaci részesedése 2018–2020 között kismértékben, 77 %-ról 79 %-ra nőtt, majd 2020 és a felülvizsgálati időszak között 7 százalékponttal 72 %-ra esett vissza. Amint azt a 4. táblázat mutatja, ez a csökkenés azzal magyarázható, hogy a harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése 2020 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal nőtt, ami megmagyarázza az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci részesedésének csökkenését.

7. táblázat

Kötött uniós piaci volumen és piaci részesedés (ezer tonna)

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Belső piaci értékesítés volumene az uniós piacon	45 289	42 011	36 989	40 424
Index	100	93	82	89
Az uniós gazdasági ágazat össztermelése	75 626	70 920	61 096	69 531
Kötött piaci volumen a teljes termelés %-ában	59,9 %	59,2 %	60,5 %	58,1 %
Forrás: Az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(162)

Az uniós gazdasági ágazat kötött volumene (amely a kötött felhasználásból és az uniós piacon történő kötött értékesítésből áll) 2018–2020 között 18 %-kal csökkent, majd 2021-ben 7 százalékponttal fellendült, ami a figyelembe vett időszak alatt összességében 11 %-os csökkenést eredményezett, a felülvizsgálati időszak kezdete és vége között mintegy 45 millió tonnáról 40 millió tonnára. A kötött és a szabadpiac összességében azonos tendenciát követett. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kötött piac alakulása nem gyakorolt jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci teljesítményére.

(163)

Az uniós gazdasági ágazat (teljes termelés százalékában kifejezett) kötött piaci részesedése a figyelembe vett időszakban viszonylag állandó – 58,1 % és 60,5 % közötti – értékeken mozgott.

4.4.2.3. Növekedés

(164)

A csökkenő felhasználással és termeléssel összefüggésben az uniós gazdasági ágazat egyaránt veszített értékesítési volumenéből és szabadpiaci részesedéséből. Összességében a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem növekedett.

4.4.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(165)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottak létszáma	41 161	38 980	36 207	38 470
Index	100	95	88	93
Termelékenység (egység/alkalmazott)	1 824	1 819	1 687	1 807
Index	100	100	93	99
Forrás: Az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(166)

2018 és a felülvizsgálati időszak között a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában részt vevő alkalmazottak létszáma az uniós termelés volumenének tendenciáját követte, 2018–2020 között meredeken csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt enyhén fellendült. Összességében ez 7 %-os csökkenést eredményezett a figyelembe vett időszakban.

(167)

Az uniós gazdasági ágazati munkaerő egy alkalmazottra vetített termelésben (tonna) mért termelékenysége a figyelembe vett időszakban összességében stabil maradt.

4.4.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömping hatása alól

(168)

A (114) preambulumbekezdésben kifejtett módon a felülvizsgálati időszak alatt nem lehetett egyértelműen megállapítani a dömping tényét. Ennélfogva dömpingkülönbözet megállapítása sem volt lehetséges. A vizsgálat ezért arra összpontosított, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén milyen valószínűsége lenne a dömping megismétlődésének.

(169)

Az eredeti vizsgálatot követően bevezetett dömpingellenes intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy kilábaljon a korábbi dömping hatásaiból (amit a 2018. évi adatok is mutatnak). Ezt a Törökországból származó melegen hengerelt sík termékekre vonatkozó dömpingellenes vizsgálat során tett bizottsági megállapítások is megerősítették (71).

4.4.3. Mikrogazdasági mutatók

4.4.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(170)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a vevők részére felszámított átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Átlagos értékesítési egységár a szabadpiacon	549	509	450	734
Index	100	93	82	134
Termelési egységköltség	518	557	534	669
Index	100	108	103	129
Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók kérdőívekre adott válaszai.

(171)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai 2018–2020 között 18 %-kal csökkentek, majd 2021-ben drasztikusan, 34 %-kal nőttek 2018-hoz képest. A figyelembe vett időszakban az értékesítési egységárak tendenciáját a Covid19-világjárvány okozta súlyos zavarok és a kereslet világjárványt követő helyreállása befolyásolták. 2021-ben a magas acélkereslet, a szűkös kínálat és a megnövekedett termelési költségek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták az értékesítési egységár hirtelen és jelentős növekedését.

(172)

A termelési egységköltség 29 %-kal nőtt az érintett időszakban. 2019-ben azonban nőtt a termelési költség, miközben az értékesítési egységárak csökkentek. Az, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta megjeleníteni a megnövekedett termelési költséget értékesítési árában, a Törökországból érkező nagy mennyiségű dömpingelt behozatalnak tudható be, amelynek árleszorító hatása volt. 2020-ban mind a termelési költségek, mind az értékesítési árak csökkentek, de az előbbi kisebb mértékben. Ez a piac Covid19-világjárvány alatti zuhanásának tudható be, amely jelentősen leszorította az árakat, ugyanakkor a termelési költségeket kevésbé érintette. A termelési egységköltség az energia- és nyersanyagárak hirtelen emelkedése miatt 2021-ben megugrott. A Covid19-válság utáni helyreállítás miatt azonban a kereslet is megugrott, és ennek következtében az árak is jelentősen (2020 és a felülvizsgálati időszak között több mint 50 %-kal), még a termelési költségek ugyanezen időszakbeli növekedésénél is nagyobb mértékben emelkedtek.

4.4.3.2. Munkaerőköltség

(173)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR/teljes munkaidős egyenérték)	64 164	69 352	69 748	78 444
Index	100	108	109	122
Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók kérdőívekre adott válaszai.

(174)

A figyelembe vett időszak alatt a munkaerőköltség 22 %-kal nőtt. Míg a felülvizsgálati időszakban az alkalmazottak létszáma 2018-hoz képest csökkent, az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség nőtt.

4.4.3.3. Készletek

(175)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Zárókészlet (tonna)	631 608	533 200	390 880	522 405
Index	100	84	62	83
Zárókészlet a termelés százalékában	5,0 %	4,5 %	3,8 %	4,6 %
Index	100	90	76	92
Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók kérdőívekre adott válaszai.

(176)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat melegen síkhengerelt acéltermékekből tartott készlete folyamatosan csökkent: 2020-ban drasztikus csökkenés következett be, ami a Covid19-világjárvány hatásaival magyarázható, majd 2021-ben fellendülésre került sor. Az Unióban a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatára jellemzők a gyártók és a vevők közötti havi, negyedéves és éves keretszerződések, amelyek rögzítik a mennyiségeket és az árakat. Ezeket a keretszerződéseket a vevők igényeinek megfelelő megrendelések útján hajtják végre. Az uniós gazdasági ágazat ennek köszönhetően képes megtervezni termelését és készleteit. Ennek megfelelően – továbbá amint azt az eredeti vizsgálat is megállapította – a készletek nem tekinthetők fontos kármutatónak ebben az ágazatban, mivel a hasonló termék legtöbb típusát az uniós gazdasági ágazat a felhasználók egyedi megrendelései alapján állítja elő.

4.4.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(177)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
A szabadpiaci uniós értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)	8,4	–7,2	–18,0	14,1
Index	100	–86	– 214	168
Pénzforgalom (EUR)	496 319 788	–6 211 922	– 130 468 840	645 183 908
Index	100	–1,3	–26	130
Beruházások (EUR)	216 927 207	433 154 031	181 406 902	394 535 083
Index	100	200	84	182
A beruházások megtérülése	9,1 %	–6,0 %	–13,3 %	17,4 %
Index	100	–66	– 146	191
Forrás: A mintában szereplő uniós gyártók kérdőívekre adott válaszai.

(178)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós szabadpiaci értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(179)

A figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség ingadozott, összességében 5,7 százalékponttal nőtt. Az intézkedések 2017. évi bevezetését követően az ágazat felépült, 2018-ban már nyereséget mutatott ki. 2019-ben azonban veszteségek keletkeztek, a jövedelmezőség pedig 2020-ban, a világjárvány közepén érte el –18 %-os mélypontját, amelyet erőteljes fellendüléssel 2021-ben 14,1 %-os nyereség követett. A Kínával szemben 2017-ben bevezetett intézkedéseket követően a Törökországból olcsón érkező dömpingelt behozatal gyorsan nőtt, ami megmagyarázza a jövedelmezőség 2019. évi visszaesését. A jövedelmezőség e csökkenését később súlyosbították a világjárvány által 2020-ban okozott sokkok, például az ellátási lánc zavarai és az acélfelhasználás visszaesése. Az acél iránti kereslet növekedése és az értékesítési árak magasabb szintje az uniós gazdasági ágazat számára kiemelkedő 2021. évben kivételesen magas nyereséget eredményeztett.

(180)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a jövedelmezőséghez hasonlóan alakult: 2019–2020-ban drasztikus visszaesés következett be, amelyet a felülvizsgálati időszakban erőteljes fellendülés követett.

(181)

2018 és a felülvizsgálati időszak között a beruházások 82 %-kal emelkedtek. Összességében a figyelembe vett időszak alatt a beruházások áramlása kétmóduszú eloszlást követett: a beruházások 2019-ben jelentősen növekedtek, majd 2020-ban visszaesés, 2021-ben pedig újabb csúcs következett. A beruházások általában a termelés minőségének javítására és környezetbarátabbá tételére irányultak.

(182)

A beruházások megtérülése (ROI) a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése 2018-hoz képest jelentősen javult a felülvizsgálati időszakban. A figyelembe vett időszak alatt a beruházások megtérülése 8,3 százalékponttal nőtt. Alakulása hasonló a jövedelmezőségéhez: 2019–2020-ban drasztikus visszaesés következett be, amelyet a felülvizsgálati időszakban erőteljes fellendülés követett.

(183)

A mintában szereplő uniós gyártók tőkebevonási képessége nem sérült a felülvizsgálati időszakban, amikor a világjárványt követő gyors helyreállítás zajlott.

4.5. A kárra vonatkozó következtetés

(184)

A Kínából származó melegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2017. évi bevezetését követően a Kínából érkező behozatal csökkent, és a figyelembe vett időszakban a csekély mértékű szint alatt maradt, lehetővé téve az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megkezdje a Kínából érkező dömpingelt behozatal káros hatásaiból való felépülést, és amint azt a Bizottság a Törökországból származó melegen síkhengerelt termékek behozataláról szóló (EU) 2021/1100 bizottsági rendeletben (72) megerősítette, a felépülés 2018 végére megtörtént. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének helyreállása azonban hirtelen megtorpant, és 2019-ben ismét romlás következett, amikor az uniós gazdasági ágazat a Törökországból olcsón érkező dömpingelt behozatallal került versenybe, amely arra kényszerítette, hogy piaci részesedésének megőrzése érdekében a költségek alatti árakat határozzon meg, és ezáltal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak (73). A Bizottság 2021 júliusában végleges intézkedéseket vezetett be Törökországgal szemben, a (179) preambulumbekezdésben ismertetett különböző tényezőknek köszönhetően pedig az uniós gazdasági ágazat helyzete javult, majd – a 2018. évihez hasonló gazdasági helyzet kialakulásával – 2021 végére felépült. Ezért a felülvizsgálati időszak alatt már nem volt elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érné.

(185)

Konkrétabban szinte valamennyi kármutató, nevezetesen a termelés, a kapacitáskihasználás, az értékesítési volumen és az értékesítési árak, a foglalkoztatás és a termelékenység, a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése hasonló tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Ezt a tendenciát 2019-ben csökkenés, 2020-ban erőteljesebb csökkenés, majd a felülvizsgálati időszakban a figyelembe vett időszak eleji, 2018. évihez hasonló szint elérését eredményező élénkülés jellemezte. E szabálytalan tendencia nagyrészt a melegen síkhengerelt termékek Törökországból jelentős volumenben beáramló olcsó, dömpingelt behozatalának és a Covid19-világjárvány által előidézett egyedülálló dinamikának tudható be. A lezárások és az ipari tevékenység fennakadásai 2020-ban rendkívül alacsony felhasználási szintekhez és alacsony acélkereslethez vezettek, majd az acél kereslete és ára 2021-ben, a Covid19-válság utáni helyreállítás során megugrott, aminek egyik eredményeként az acélipar a felülvizsgálati időszakban kivételesen magas nyereséget ért el.

(186)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(187)

A mutatók azonban nem elemezhetők a 2021. évi kivételesen kedvező acélpiaci feltételek figyelembevétele nélkül. 2020-ban azonban az ipari tevékenység világjárvány okozta lassulása és az acél iránti kereslet ebből következő csökkenése az acélipar és általában a világgazdaság teljesítményének súlyos visszaeséséhez vezetett. 2021-ben a kereslet élénkülése miatt az acélfelhasználás az árakkal együtt erőteljes fellendülésnek indult.

5. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(188)

A (186) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A (131) preambulumbekezdésben kifejtett módon ugyanakkor a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűleg megismétlődne a dömping. A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából származó dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(189)

Ennek kapcsán a Bizottság megvizsgálta Kína termelési kapacitását és szabad kapacitását, az uniós piac vonzerejét, a Kínából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűsíthető árszintjét, valamint annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

5.1. Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(190)

A (122) preambulumbekezdésben leírtak szerint a kínai gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek. A becsült kínai szabad kapacitás ugyanis az uniós szabadpiaci felhasználás 89 %-ának felel meg. Az intézkedések hatályvesztése esetén e szabad kapacitást a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló kivitelre történő előállítására lehetne felhasználni. Továbbá, amint az a (123) preambulumbekezdésben szerepel, a kínai acélkereslet csökkenése az export növekedésének egyik fő mozgatórugója, és ez a jövőben is így lesz. A kapacitás és a kereslet ebből eredő kiegyensúlyozatlansága valószínűleg még inkább exportra kényszeríti a gyártókat.

(191)

Emellett a főbb piacok egyikét – az Egyesült Államok piacát – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket érintő dömpingellenes intézkedések védik, ami csökkenti a kínai gyártók hozzáférését e piachoz.

5.2. Az uniós piac vonzereje

(192)

A (126) preambulumbekezdésben ismertetett módon az uniós piac globális szinten az egyes melegen hengerelt sík acéltermékek legnagyobb piacai közé tartozik. A kínai piac ráadásul nem képes felvenni a felesleges acélkapacitást, a főbb harmadik országok piacai pedig zárva vannak a kínai export előtt, mivel dömpingellenes intézkedések, védintézkedések vagy egyéb védintézkedések vannak érvényben Kínával szemben. Emellett az uniós árszintek magasabbak, mint a kínai exportőrök által a világ többi részével szemben felszámított átlagár. Ennélfogva a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piac vonzó célként szolgál a Kínában meglévő szabad kapacitás számára.

(193)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA vitatta az uniós piac vonzerejével kapcsolatos következtetéseket, azzal érvelve, hogy a kínai acélipar a belföldi piacra támaszkodik, és hogy a kínai belföldi felhasználás tízszer nagyobb, mint az uniós szabadpiaci szegmens. Kiemelte továbbá, hogy 2021. augusztus 1-jétől egyes acéltermékek – köztük a melegen hengerelt sík acéltermékek – kivitele után már nem igényelhető héa-visszatérítés, ami visszatartó hatással van az exportra, és a kínai acéltermelést átirányítja a kínai belföldi gazdasági ágazathoz.

(194)

A Bizottság elismerte, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai belföldi felhasználása jelentősen nagyobb, mint az uniós szabadpiac, a (190) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kínai gyártók azonban jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet nem tudnak a belföldi piacukon elhelyezni. Semmi sem akadályozza tehát a kínai gyártókat abban, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén ezt a szabad kapacitást a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportra történő előállítására használják fel. Továbbá, amint az a (123) preambulumbekezdésben szerepel, a kínai acélkereslet csökkenése az export növekedésének egyik fő mozgatórugója, és ez a jövőben is így lesz. A termelési kapacitás és a kereslet ebből eredő kiegyensúlyozatlansága valószínűleg még inkább exportra kényszeríti a gyártókat. A héarendszer állítólagos változását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a CISA nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna azt az érvet, hogy a héa-visszatérítések változása a kínai gyártók exporttevékenységének jelentős megváltozásához vezetett volna, vagy vezetne. A Bizottság ezért megalapozatlannak találta és elutasította ezt az állítást.

5.3. Valószínű kínai importárak és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás

(195)

A Kínából érkező behozatal 2018–2021 közötti alacsony volumenét figyelembe véve a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Eurostat által rögzített importárakra nem lehet támaszkodni annak a valószínű importárnak a megállapításakor, amelyen dömpingellenes intézkedések hiányában Kínából érkeznének a melegen hengerelt sík acéltermékek. A Bizottság így a Kínából az Unión kívüli harmadik országokba (a továbbiakban: a világ többi része) irányuló kivitel árait tekintette reprezentatív helyettesítő értéknek.

(196)

A (117) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a világ többi részébe irányuló kínai export ára átlagosan 660 EUR/tonnát tett ki. Azon valószínű ár meghatározása érdekében, amelyen a kínai export az uniós határra érkezne, a Bizottság az említett árhoz hozzáadta a biztosítási és fuvarozási költségeket. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az eredeti vizsgálatban alkalmazott költségeket (52 EUR/tonna, a tonnánkénti ár 7,9 %-a) vette figyelembe a rendelkezésre álló legjobb tényként. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy intézkedések hiányában a melegen síkhengerelt termékek Unióba irányuló kínai kivitelének valószínűsíthető CIF-importára legfeljebb 712 EUR/tonna lenne.

(197)

Tekintettel arra, hogy a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság statisztikai adatokat használt fel, csak a terméktípusok széles körére vonatkozó tonnánkénti átlagárat állapíthatott meg. Ezért a terméktípusokra vonatkozó információk hiányában a Bizottság nem tudott pontos áralákínálási számítást végezni, így a tonnánkénti átlagárak összehasonlítására kellett szorítkoznia.

(198)

Az ekként meghatározott kínai exportárat összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon vevőknek felszámított, a felülvizsgálat során alkalmazott, gyártelepi szintre igazított értékesítési árak súlyozott átlagával.

(199)

Az ár-összehasonlításra a kereskedelem azonos szintjén került sor, és a Bizottság az áralákínálás kiszámításának pontos módszertanával analóg módon az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti elméleti forgalmának százalékában fejezte ki. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az Unióba irányuló kínai export átlagosan mintegy 8 %-kal kínálna alá az uniós gazdasági ágazat átlagárainak.

(200)

A melegen hengerelt sík acéltermékek rendkívül árérzékeny árupiaci termékek, és amint azt a Kínából származó melegen hengerelt sík acéltermékek behozatalára vonatkozó eredeti vizsgálat, valamint a Törökországból származó azonos termékre vonatkozó vizsgálat is megállapította, a meglehetősen szerény áralákínálási szintek a nagy mennyiségekkel együttesen alkalmasak arra, hogy jelentős és azonnali hatást gyakoroljanak az uniós gazdasági ágazat teljesítményére (74). Mindkét vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat 5 % alatti áralákínálási különbözet miatt kényszerült olyan mértékben csökkenteni értékesítési árait (vagy veszíteni piaci részesedéséből), hogy rövid távon jelentős kárt szenvedett.

(201)

(202)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA vitatta a kárelemzéshez figyelembe vett időszak megválasztását. Azzal érvelt, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek 2019. évi, megnövekedett volumenű, Törökországból érkező dömpingelt behozatala, a Covid19-járvány okozta gazdasági lassulás és a világjárvány utáni fellendülés torzította a dömping- és kárelemzés alapjául szolgáló bizonyítékokat. Állítása szerint a Bizottságnak másik időszakot kellett volna elemeznie, ezért hosszabb időszak vizsgálatát javasolta, amely a figyelembe vett időszakot megelőző egy vagy két évre (2016–2018), valamint a felülvizsgálati időszakot követő időszakra (2022) is kiterjed.

(203)

A Bizottság elutasította ezt az állítást. Emlékeztetett arra, hogy a kárelemzésében elismerte és gondosan mérlegelte azokat a különböző elemeket, amelyek a CISA felsorolása szerint torzíthatják a figyelembe vett időszakból származó bizonyítékokat. A Bizottság megállapította továbbá, hogy az említett elemek változatlanul felmerültek volna akkor is, ha a CISA javaslatának megfelelően a felülvizsgálati időszakot megelőző évekre kiterjesztett időszakot vette volna figyelembe. A felülvizsgálati időszak tekintetében a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint olyan „vizsgálati időszakot [kell kiválasztani], amely a dömping esetében rendszerint az eljárás megindítását közvetlenül megelőző hat hónapnál nem lehet rövidebb. A vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információkat rendszerint nem lehet figyelembe venni.” Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint nem lehet a Bizottság feladata a vizsgálati időszakot követő időszakhoz tartozó elemek figyelembevétele, kivéve, ha ezek az elemek olyan új fejleményeket fednek fel, amelyek miatt a dömpingellenes vám tervezett bevezetése nyilvánvalóan nem megfelelővé válna. (75) Értelemszerűen ugyanezt az érvelést kell alkalmazni az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján indított felülvizsgálatokra is. A CISA nem szolgáltatott arra utaló bizonyítékot, hogy a felülvizsgálati időszakot követő fejlemények miatt a vám újbóli kivetése nyilvánvalóan nem megfelelővé vált volna.

5.4. Következtetés

(204)

A Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és ezért a jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

6. AZ UNIÓS ÉRDEK

(205)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének vizsgálatán alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

6.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(206)

Az uniós gazdasági ágazat 15 tagállamban található (Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia). A felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatban több mint 38 000 alkalmazottat foglalkoztat.

(207)

Intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat nem részesül védelemben a Kínából érkező dömpingelt behozatal valószínűsíthető növekedésével szemben, amely jelentős kárt fog majd okozni. A dömpingellenes intézkedések kedvező hatással lesznek az uniós gyártókra, mivel elősegítik, hogy az uniós gazdasági ágazat folytassa felépülését a korábbi dömping hatása alól. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért egyértelműen érdekében áll az intézkedések fenntartása.

6.1.1. A felhasználók és a független importőrök érdeke

(208)

A Bizottság minden ismert felhasználóval és független importőrrel felvette a kapcsolatot. Egyetlen felhasználó vagy független importőr sem jelentkezett és működött együtt ebben a vizsgálatban oly módon, hogy a kérdőívre választ nyújtott volna be. Tekintettel a felhasználók és a független importőrök együttműködésének hiányára, valamint az ellenkezőjére utaló körülmények hiányában az intézkedések fenntartása nem tekinthető ellentétesnek a felhasználók és importőrök érdekeivel.

(209)

A Bizottság elemezte továbbá, hogy a Kínával szembeni intézkedések negatív hatással lennének-e az ellátás biztonságára, mivel a melegen hengerelt sík acéltermékekre vonatkozóan Törökország, Brazília, Irán és Oroszország ellen is vannak hatályban intézkedések. Az EUROFER makrogazdasági kérdőívén közölt adatok szerint az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználási szintje a felülvizsgálati időszak alatt 75 %-os volt, a teljes termelési kapacitás pedig 18 millió tonnával meghaladta a teljes uniós felhasználást. Emellett a melegen hengerelt sík acéltermékek néhány fő exportőrével szembeni intézkedések ellenére a felülvizsgálati időszak alatt csaknem 40 ország exportálta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba, ami azt mutatja, hogy az intézkedések bevezetése nem befolyásolná az ellátás diverzifikálását. Ezen okok miatt, valamint a felhasználók és az importőrök együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a továbbfelhasználók ellátásának szintjén nem állnak fenn potenciális kockázatok.

(210)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA hivatkozott a többek között Kínából származó melegen hengerelt sík acéltermékek behozatalára vonatkozó uniós védintézkedésre, amely jelentősen korlátozza a kínai gyártók azon lehetőségét, hogy melegen hengerelt sík acéltermékeket exportáljanak az uniós piacra, és a továbbfeldolgozott terméket gyártók és a végfelhasználók kárára korlátozza a szabad kereskedelmi forgalmat.

(211)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó védintézkedés nem tekinthető tartósnak, és hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedés (76) nincs hatással annak értékelésére, hogy dömpingellenes vámok hiányában mekkora a megnövekedett behozatal valószínűsége. Tekintettel az acélra vonatkozó védintézkedések ideiglenes jellegére, a Bizottság megállapította, hogy azok nem befolyásolhatják a vizsgálat során levont következtetéseit. Ami az ellátás biztonságát illeti, a (209) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat teljes termelési kapacitása meghaladta a teljes uniós felhasználást, emellett a felülvizsgálati időszak alatt több más harmadik ország is exportált melegen hengerelt sík acéltermékeket az Unióba. Ezen túlmenően a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén kiigazítja a védintézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós piac megfelelő acélellátását, ezért a védintézkedések nem jelentenek kockázatot a továbbfelhasználók ellátásbiztonságára nézve.

(212)

Emellett a CISA azt is állította, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) bevezetése rontaná az uniós piachoz való hozzáférést, tekintettel a CBAM-hez kapcsolódó nehézkes jelentéstételi kötelezettségekre és pótdíjakra.

(213)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy egyrészt a CBAM csak 2023 októberében lép hatályba, másrészt pedig a 2026-ig tartó átmeneti időszak alatt az importőröknek csak jelenteniük kell az áruikba beépített kibocsátást, pénzügyi költségük ezzel összefüggésben nem merül fel. Az átmeneti időszakot az indokolja, hogy a feleknek legyen idejük alkalmazkodni a végleges rendszer bevezetése előtt, és csökkenjen a kereskedelmi zavarok kockázata. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy korai lenne értékelni a CBAM által a melegen hengerelt sík acéltermékek jövőbeli kereskedelmi forgalmára gyakorolt lehetséges hatást, és elutasította az állítást.

6.1.2. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(214)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, az uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek Kínából érkező behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

7. AZ INTÉZKEDÉSEK FELFÜGGESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK

(215)

A CISA azt állította, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésével összhangban fel kell függeszteni, mivel érvelése szerint az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésében meghatározott mindkét feltétel teljesül. Előadta, hogy a piaci feltételek ideiglenesen olyan mértékben változtak, hogy nem valószínű az, hogy a felfüggesztés következtében a kár folytatódna vagy kár következne be. E tekintetben a CISA hivatkozott az uniós downstream ágazat növekedési várakozásaira, a Covid19 utáni időszakban várható gazdasági fellendülésre, az érintett termék árának emelkedésére, az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal mennyiségének várható csökkenésére, valamint a Kínából származó síkhengerelt alumíniumtermékekre kivetett végleges dömpingellenes vámok felfüggesztéséről szóló végrehajtási határozatra (77).

(216)

A Bizottság elutasította a CISA állítását, mivel az általános és megalapozatlan volt. Másrészt a felülvizsgálat megállapította, hogy intézkedések hiányában – és értelemszerűen felfüggesztésük esetén is – a kár valószínűleg megismétlődne. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA megismételte ezt az állítást, de nem terjesztett elő új érvet.

8. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(217)

A dömping megismétlődésével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(218)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(219)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(220)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen esetekben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásának feltárására irányuló vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(221)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(222)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (78). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(223)

Azok az exportőrök vagy gyártók, amelyek nem exportálták az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet az exportjukra jelenleg alkalmazandó vám szintjének meghatározásához a Bizottság figyelembe vett, kérhetik a Bizottságtól, hogy a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra vonatkozó dömpingellenes vámot vessék ki rájuk. A Bizottságnak abban az esetben kell helyt adnia a kérelemnek, ha három feltétel teljesül. Az új exportáló gyártónak bizonyítania kell, hogy: i. nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet az exportjára jelenleg alkalmazandó vám szintjének meghatározásához a Bizottság figyelembe vett, ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely végzett ilyen exportot és ezért dömpingellenes vámok hatálya alá tartozik, és iii. ezt követően exportálta az érintett terméket, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(224)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (79) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(225)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10 (TARIC-kód: 7225191090), 7225 30 90, ex 7225 40 60 (TARIC-kód: 7225406090), 7225 40 90, ex 7226 19 10 (TARIC-kód: 7226191091, 7226191095), 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kód alá tartozó síkhengerelt, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült, tekercsben vagy nem tekercsben lévő (beleértve a méretre vágott termékeket és a „keskeny szalagot”), melegen hengerelt, de tovább nem megmunkált, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli termékekre.

A felülvizsgálat nem terjed ki:

i.	a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékekre;

ii.	a szerszámacélból és gyorsacélból készült termékekre;

iii.	a nem tekercsben lévő, felületén mintázás nélküli, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékekre; valamint

iv.	a nem tekercsben kiszerelt, felületükön mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékekre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termék vámfizetés előtti, uniós határparitáson megállapított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország	Vállalat	Dömpingellenes vám	TARIC-kiegészítő kód
Kínai Népköztársaság	Bengang Steel Plates Co., Ltd	0 %	C157
	Handan Iron & Steel Group Han-Bao Co., Ltd	10,3 %	C158
	Hesteel Co., Ltd Tangshan Branch (80)	10,3 %	C159
	Hesteel Co., Ltd Chengde Branch (81)	10,3 %	C160
	Zhangjiagang Hongchang Plate Co., Ltd	31,3 %	C161
	Zhangjiagang GTA Plate Co., Ltd	31,3 %	C162
	Shougang Jingtang United Iron and Steel Co. Ltd	0 %	C164
	Beijing Shougang Co. Ltd, Qian’an Iron & Steel branch	0 %	C208
	Angang Steel Company Co., Ltd	10,8 %	C150
	Inner Mongolia Baotou Steel Union Co., Ltd	0 %	C151
	Jiangyin Xingcheng Special Steel Works Co., Ltd	0 %	C147
	Shanxi Taigang Stainless Steel Co., Ltd	0 %	C163
	Maanshan Iron & Steel Co., Ltd	10,8 %	C165
	Rizhao Steel Wire Co., Ltd	10,8 %	C166
	Rizhao Baohua New Material Co., Ltd	10,8 %	C167
	Tangshan Yanshan Iron and Steel Co., Ltd	0 %	C168
	Wuhan Iron & Steel Co., Ltd	10,8 %	C156
	Minden más vállalat	0 %	C999

(3) A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4) Amennyiben a Kínai Népköztársaság bármely új exportáló gyártója elegendő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy:

a)	az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában, azaz 2015. január 1-jétől 2015. december 31-ig nem exportálta a Kínai Népköztársaságból származó, az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett árut;

b)	nem áll kapcsolatban olyan exportőrrel vagy gyártóval, amelyre az e rendelettel bevezetett intézkedések alkalmazandók; valamint

c)	az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakának végét követően exportálta ténylegesen a Kínai Népköztársaságból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező terméket vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportjára.

Az 1. cikk (2) bekezdése módosítható az új exportáló gyártónak a táblázatban meghatározott jegyzékre történő felvételével, és annak előírásával, hogy a kérdéses exportáló gyártóra a dömpingellenes vizsgálatban együttműködő, de a szubvencióellenes vizsgálatban nem együttműködő vállalatokra vonatkozó egyedi vámtételt, azaz a 0 %-ot nem meghaladó egyedi vámtétel alkalmazandó.

(5) Az (EU) 2017/969 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkével kivetett végleges kiegyenlítő vámok módosítása vagy megszüntetése esetén a (2) bekezdésben meghatározott vámokat e rendelet hatálybalépésével kezdődő hatállyal az adott esetnek megfelelően legfeljebb a megállapított tényleges dömpingkülönbözetnek vagy a megállapított kárkülönbözetnek megfelelő összegre vállalatonként növelni kell.

Azokban az esetekben, amikor egy exportáló gyártó tekintetében a kiegyenlítő vám levonásra került a dömpingellenes vám összegéből, az (EU) 2016/1037 rendelet 21. cikke értelmében benyújtott visszatérítési kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni az adott exportáló gyártónak a visszatérítési vizsgálat vizsgálati időszakában érvényes dömpingkülönbözetét is. A visszatérítés kérelmezőjének visszatérítendő összeg nem haladhatja meg a beszedett vám és a visszatérítési vizsgálat során megállapított együttes kiegyenlítő és dömpingellenes vám közötti különbséget.

(6) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. június 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/649 végrehajtási rendelete (2017. április 5.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 92., 2017.4.6., 68. o.).

(3) Az (EU) 2017/649 rendelet, módosította: a Bizottság (EU) 2017/969 végrehajtási rendelete (2017. június 8.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2017/649 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 146., 2017.6.9., 17. o.).

(4) HL C 277., 2021.7.12., 3. o.

(5) HL C 150., 2022.4.5., 3. o.

(6) https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2594

(7) https://www.gtis.com/gta

(8) E rendelet a „kínai kormány” kifejezést tágabb értelemben használja, így az magában foglalja az Államtanácsot, továbbá valamennyi minisztériumot, osztályt, ügynökséget, illetve a központi, regionális és helyi szintű kormányzati szerveket is.

(9) A Bizottság (EU) 2016/1778 végrehajtási rendelete (2016. október 6.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík acéltermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 272., 2016.10.7., 33. o.), (76) preambulumbekezdés.

(10) Lásd az előző lábjegyzetet.

(11) https://www.gtis.com/gta/

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához, és az importadatok egyébként is elhanyagolhatók voltak.

(13) A Bizottság (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelete (2022. október 26.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 277., 2022.10.27., 149. o.); A Bizottság (EU) 2022/191 végrehajtási rendelete (2022. február 16.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 36., 2022.2.17., 1. o.); A Bizottság (EU) 2022/95 végrehajtási rendelete (2022. január 24.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó, a Tajvanon, az Indonéziában, a Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 16., 2022.1.25., 36. o.); A Bizottság (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelete (2021. december 15.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes közüzemi méretű acél szélerőműtornyok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 450., 2021.12.16., 59. o.); A Bizottság (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete (2021. április 16.) a Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél-csövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 132., 2021.4.19., 145. o.).

(14) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (80) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (208) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (59) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (149)–(150) preambulumbekezdés.

(15) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (64) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (192) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (46) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (115)–(118) preambulumbekezdés.

(16) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (66) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (193)–(194) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (47) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (119)–(122) preambulumbekezdés. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak. Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(17) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (68) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (195)–(201) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (48)–(52) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (123)–(129) preambulumbekezdés.

(18) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (74) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (202) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (53) preambulumbekezdés (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (130)–(133) preambulumbekezdés.

(19) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (75) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (203) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (54) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (134)–(135) preambulumbekezdés.

(20) Lásd: (EU) 2022/2068 végrehajtási rendelet, (76) preambulumbekezdés; (EU) 2022/191 végrehajtási rendelet, (204) preambulumbekezdés; (EU) 2022/95 végrehajtási rendelet, (55) preambulumbekezdés; (EU) 2021/2239 végrehajtási rendelet, (67)–(74) preambulumbekezdés; (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (136)–(145) preambulumbekezdés.

(21) Bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2017) 483 final/2, 2017.12.20., megtekinthető a következő internetcímen: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156474.pdf

(22) A Bizottság (EU) 2017/649 végrehajtási rendelete (2017. április 5.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 92., 2017.4.6., 68. o.; A Bizottság (EU) 2017/969 végrehajtási rendelete (2017. június 8.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2017/649 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 146., 2017.6.9., 17. o.); A Bizottság (EU) 2019/688 végrehajtási rendelete (2019. május 2.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 116., 2019.5.3., 39. o.).

(23) Az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum miniszteri jelentése, 2018. szeptember 20.

(24) Országos Népi Gyűlés, tizennegyedik ötéves terv, angol fordítás: Center for Security and Emerging Technology, 2021. március 12.,

https://cset.georgetown.edu/wp-content/uploads/t0284_14th_Five_Year_Plan_EN.pdf

(25) Az acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv bevezetése.

(26) Útmutató katalógus az ipar szerkezetátalakításához (2011. évi kiadás), (2013. évi módosítás), kiadta 9. sz. rendeletével a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 2011. március 27-én, módosította az ipar szerkezetátalakításához összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadása egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 2013. február 16-i 21. sz. rendeletével kiadott nemzeti fejlesztési és reformbizottsági határozat.

(27) OECD: „Az acélgyártási kapacitás legújabb fejleményei”, 2021. február, 11. o.

(28) A Tanács 214/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. március 11.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 73., 2013.3.15., 1. o.).

(29) Marketplace: „Industrial Policy: If China does it, why can’t we?”, 2021. március 1.,

https://www.marketplace.org/2021/03/01/industrial-policy-if-china-does-it-why-cant-we/

(30) Lásd: https://www.miit.gov.cn/jgsj/ycls/gzdt/art/2020/art_8fc2875eb24744f591bfd946c126561f.html (hozzáférés: 2023. február 6.).

(31) Lásd: a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, IV. szakasz, 3. alszakasz.

(32) Lásd: az acélhulladék-ipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, II. szakasz, 1. alszakasz.

(33) Lásd: Hebei tartománynak az acélipari láncon belüli klaszterfejlesztésről szóló hároméves cselekvési terve, I. fejezet, 3. szakasz; megtekinthető a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20200717/1089773.shtml (hozzáférés: 2023. február 6.).

(34) Lásd: Hebei tartománynak az acélipari láncon belüli klaszterfejlesztésről szóló hároméves cselekvési terve, II. szakasz, 4. fejezet, 12. bekezdés; megtekinthető a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20200717/1089773.shtml

(35) Lásd: Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve, II. fejezet, 3. szakasz; megtekinthető a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20211210/1192881.shtml (hozzáférés: 2023. február 6.).

(36) Lásd: Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve, II. fejezet, 3. szakasz; megtekinthető a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20211210/1192881.shtml

(37) Csiangszu tartomány munkaterve az acélipar átalakításáról, korszerűsítéséről és optimalizálásáról (2019–2025); megtekinthető a következő internetcímen: http://www.jiangsu.gov.cn/art/2019/5/5/art_46144_8322422.html (hozzáférés: 2023. február 6.).

(38) Santung tartomány tizennegyedik ötéves terve az acélipar fejlesztéséről; megtekinthető a következő internetcímen: http://gxt.shandong.gov.cn/art/2021/11/18/art_15681_10296246.html (hozzáférés: 2023. február 6.).

(39) Sanhszi tartomány 2020. évi cselekvési terve az acélipar átalakításáról és korszerűsítéséről; megtekinthető a következő internetcímen: http://gxt.shanxi.gov.cn/zfxxgk/zfxxgkml/cl/202110/t20211018_2708031.shtml (hozzáférés: 2023. február 6.).

(40) Csöcsiang tartomány cselekvési terve az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására: „Támogatja a vállalkozások egyesülését és átszervezését, felgyorsítja az összefonódási folyamatot, és körülbelül tízre csökkenti az acélkohászattal foglalkozó vállalkozások számát.”; megtekinthető a következő internetcímen: https://www.dl.gov.cn/art/2021/12/20/art_854_1995411.html (hozzáférés: 2023. február 6.).

(41) Liaoning Dalian település tizennegyedik ötéves terve a feldolgozóipar fejlesztéséről: „2025-re az új anyagok ipari termelésének értéke eléri a 15 millió jüant; a berendezések és a kulcsfontosságú anyagok garantálására való képesség nyilvánvalóan javul.”; megtekinthető a következő internetcímen: https://www.dl.gov.cn/art/2021/12/20/art_854_1995411.html (hozzáférés: 2023. február 6.).

(42) Lásd a csoport internetes oldalát, amely a következő címen érhető el: http://www.ansteel.cn/about/jituangaoguan/ (hozzáférés: 2023. február 6.).

(43) Lásd a vállalat internetes oldalát, amely a következő címen érhető el: https://www.baosteel.com/about/manager (hozzáférés: 2023. február 6.).

(44) Jelentés: III. rész, 14. fejezet, 346. és köv. o.

(45) Lásd: a Kínai Népköztársaság tizennegyedik ötéves terve a nemzetgazdasági és a társadalmi fejlődéséről, valamint a 2035-re vonatkozó hosszú távú célkitűzésekről, III. rész VIII. cikk, megtekinthető a következő internetcímen: https://cset.georgetown.edu/publication/china-14th-five-year-plan/ (hozzáférés: 2023. február 6.).

(46) Lásd különösen a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv I. és II. szakaszát.

(47) Lásd: A nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, 22. o.

(48) Lásd: Tangsan város (Hopej) 2022. évi vas- és acélipari 1 + 3 cselekvési terve, 4. fejezet, 2. szakasz; megtekinthető a következő internetcímen: http://www.chinaisa.org.cn/gxportal/xfgl/portal/content.html?articleId=e2bb5519aa49b566863081d57aea9dfdd59e1a4f482bb7acd243e3ae7657c70b&columnId=3683d857cc4577e4cb75f76522b7b82cda039ef70be46ee37f9385ed3198f68a (hozzáférés: 2023. február 6.).

(49) Lásd az Ansteel honlapján található cikket: 鞍钢集团网站 (ansteel.cn) (forrás: Angang Daily, 2021. november 24.).

(50) Lásd: (EU) 2021/635 végrehajtási rendelet, (134)–(135) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2020/508 végrehajtási rendelete (2020. április 7.) (HL L 110., 2020.4.8., 3. o.), (143)–(144) preambulumbekezdés.

(51) A CISA 2022. május 19-én benyújtott észrevételei „a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatával” kapcsolatban.

(52) A CISA 2022. szeptember 16-án benyújtott észrevételei „a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések uniós hatályvesztési felülvizsgálata során a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokról szóló feljegyzéssel” kapcsolatban.

(53) HL L 146., 2017.6.9., 17. o.

(54) Lásd például: 214/2013/EU végrehajtási rendelet (a kérelem 80. bekezdése) (HL L 73., 2013.3.15., 1. o.).

(55) Lásd: tizennegyedik ötéves terv, 2. szakasz, LXIV. cikk.

(56) Lásd: a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, VIII. szakasz.

(57) World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income

(58) Ha a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen hasonló fejlettségű országban sem gyártják, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék is figyelembe vehető.

(59) https://www.globalpetrolprices.com/Mexico/electricity_prices/

(60) https://www.cre.gob.mx/IPGN/index.html

(61) https://ilostat.ilo.org/data/country-profiles/

(62) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.), módosította a Bizottság 2017. február 24-i (EU) 2017/749 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet Kazahsztánnak a rendelet I. mellékletében szereplő országok jegyzékéből való törlése tekintetében történő módosításáról (HL L 113., 2017.4.29., 11. o.).

(63) https://www.cre.gob.mx/IPGN/index.html

(64) https://s2.q4cdn.com/156255844/files/doc_financials/quarterly/2021/4Q2021/FS-Ternium-Dec31-2021.pdf

(65) Worldsteel, 2021. január 26., ThinkDesk China Research & Consulting, „China’s State-Business Nexus Revisited – Government Interventions and Market Distortions in the Chinese Steel Industry”, 2021. október 17., 92. o.

(66) OECD: „Az acélgyártási kapacitás legújabb fejleményei”, 2021. február, 11. o.

(67) ThinkDesk China Research & Consulting, „China’s State-Business Nexus Revisited – Government Interventions and Market Distortions in the Chinese Steel Industry”, 2021. október 17.

(68) Jelenleg a következő országokban vannak dömpingellenes intézkedések: Kanada, Egyesült Államok, Törökország, Mexikó és az Egyesült Királyság. Az Öböl-menti országok védintézkedésekkel, az USA pedig a 232. szakasz szerinti intézkedésekkel is rendelkezik.

(69) HL L 258., 2017.10.6., 24. o.

(70) HL L 238., 2021.7.6., 32. o.

(71) A Bizottság (EU) 2021/9 végrehajtási rendelete (2021. január 6.) a Törökországból származó egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről, (HL L 3., 2021.1.7., 4. o.), (139) preambulumbekezdés.

(72) A Bizottság (EU) 2021/1100 végrehajtási rendelete (2021. július 5.) a Törökországból származó egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek behozatalára vonatkozó végleges vám kivetéséről (HL L 238., 2021.7.6., 32. o.), (210) preambulumbekezdés.

(73) Uo.

(74) HL L 3., 2021.1.7., 4. o., (98) preambulumbekezdés.

(75) Az Elsőfokú Bíróság 2008. december 17-i ítélete, HEG és Graphite India kontra Tanács, T-462/04, ECLI:EU:T:2008:586, 67. pont.

(76) Az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelettel a Bizottság három éves időtartamra szóló védintézkedést vezetett be egyes acéltermékek tekintetében. Az (EU) 2021/1029 végrehajtási rendelettel a Bizottság 2024. június 30-ig meghosszabbította a védintézkedést.

(77) A Bizottság (EU) 2021/1788 végrehajtási határozata (2021. október 8.) az (EU) 2021/1784 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok felfüggesztéséről (HL L 359., 2021.10.11., 105. o.).

(78) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi 170, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.

(79) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(80) Korábban: „Hebei Iron & Steel Co., Ltd Tangshan Branch”

(81) Korábban: „Hebei Iron & Steel Co., Ltd Chengde Branch”

2023.6.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/84

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1123 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. június 7.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 18. cikkére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az (EU) 2017/969 végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet) kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára. A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok mértéke 4,6 % és 35,9 % közötti (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Bizottság az (EU) 2017/649 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) végleges dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozóan. A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 0 % és 31,3 % közötti.

1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(3)	A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés közzétételét (4) követően a Bizottsághoz a kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelem érkezett az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke alapján.

(4)

A felülvizsgálati kérelmet (a továbbiakban: kérelem) 2022. március 9-én az Európai Acélszövetség (Eurofer, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékekkel foglalkozó, az alaprendelet 10. cikkének (6) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében.

(5)	A kérelmező szerint a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatásnyújtás folytatódásával vagy megismétlődésével, valamint az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

1.3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(6)

Miután megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. június 8-án hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5).

(7)

A felülvizsgálat megindítása előtt, 2022. május 12-én a Bizottság értesítette a kínai kormányt (6) arról, hogy megfelelő módon dokumentált kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz, és az alaprendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban konzultációra kérte fel a kínai kormányt. Ugyanezen a napon a kínai kormány írásbeli észrevételeket is benyújtott, amelyekben azzal érvelt, hogy a kérelem általában nem tartalmaz elegendő bizonyítékot a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, különösen a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak nyújtott állítólagos támogatások egyedi jellegére vonatkozóan. A Bizottság tudomásul vette a kínai kormány észrevételeit, és a hatályvesztési felülvizsgálat során különös figyelmet fordított az említett szempontokra.

1.4. Az azonos érintett termékre vonatkozó külön vizsgálat

(8)

A Bizottság 2022. április 5-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (7) azt is bejelentette, hogy az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 11. cikkének (2) bekezdése szerint megindítja a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan hatályban levő végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

1.5. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(9)

A támogatásnyújtás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.6. Érdekelt felek

(10)

(11)	Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

1.7. Mintavétel

(12)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésében közölte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.7.1. Mintavétel az uniós gyártók körében

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság az alaprendelet 27. cikkével összhangban a mintát a hasonló terméknek a felülvizsgálati időszak alatti azon legnagyobb uniós termelési volumene alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a teljes becsült uniós össztermelés mintegy 29 %-át adták. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, így a Bizottság véglegesítette az ideiglenesen kiválasztott mintát. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

1.7.2. Mintavétel az importőrök körében

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az ismert független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. A független importőrök közül egy sem jelentkezett, hogy benyújtsa a kért információkat.

1.7.3. Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(15)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, az exportáló gyártók tekintetében szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínai Népköztársaságban működő összes ismert gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte Kína európai uniós misszióját, hogy azonosítsa azokat az esetleges további gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. A kínai gyártók egyike sem nyújtotta be a kért információkat.

(16)

A Bizottság következésképpen a 2022. szeptember 2-i szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy a támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tények felhasználásához folyamodhat. A kínai hatóságok nem reagáltak a jegyzékre.

1.8. Kérdőív és ellenőrzés

(17)	A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, a kérelmezőnek, valamint a kínai kormánynak. Kitöltött kérdőív a mintában szereplő három uniós gyártótól és a kérelmezőtől érkezett vissza.

(18)

A Bizottság minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a támogatás és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá megvizsgálja az uniós érdeket. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

uniós gyártók:

—	ArcelorMittal Poland (Dąbrowa Górnicza, Lengyelország),

—	Tata Steel IJmuiden B.V. (IJmuiden, Hollandia),

—	ThyssenKrupp Steel Europe AG (Duisburg, Németország) és kapcsolt vállalata, a ThyssenKrupp Material Processing (Krefeld, Németország).

1.9. Tájékoztatás

(19)	A Bizottság 2023. április 4-én nyilvánosságra hozta azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján kiegyenlítő vámokat szándékozik kivetni. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(20)	A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte. A CISA meghallgatást kért, amelyet a Bizottság szolgálatai 2023. április 12-én biztosítottak számára.

2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(21)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat során vizsgált termékkel: egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült síkhengerelt termékek, tekercsben is (beleértve a „méretre vágott” és a „keskeny szalag” típusú termékeket is), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül (a továbbiakban: melegen hengerelt sík acéltermékek, a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

A felülvizsgálat nem terjed ki:

a)	a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékekre;

b)	a szerszámacélból és gyorsacélból készült termékekre;

c)	a nem tekercsben lévő, felületén mintázás nélküli, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékekre; valamint

d)	a nem tekercsben kiszerelt, felületükön mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékekre.

Az érintett termék jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10 (TARIC-kód: 7225191090), 7225 30 90, ex 7225 40 60 (TARIC-kód: 7225406090), 7225 40 90, ex 7226 19 10 (TARIC-kód: 7226191091, 7226191095), 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kód alá tartozik. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek, a tarifális besorolás későbbi módosításai lehetőségének sérelme nélkül.

(22)

A melegen síkhengerelt acéltermékeket meleghengerléssel állítják elő. E fémalakítási eljárás keretében a felhevített fémet a vastagság csökkentése, illetve az egységes vastagság eléréséhez egy vagy több meleg hengerpár között vezetik át oly módon, hogy mindeközben a fém hőmérséklete nem csökken a fém újrakristályosodási hőmérséklete alá. E termékeket különböző formákban szállíthatják: tekercsben (olajozva vagy nem olajozva, pácolva vagy nem pácolva), méretre vágva (lemez) vagy keskeny szalagként.

(23)

2.2. Az érintett termék

(24)	A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

2.3. A hasonló termék

(25)

—	az Unióba exportált érintett termék,

—	a Kínai Népköztársaságban gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék, valamint

—	az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(26)	A Bizottság ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében vett hasonló termékeknek tekinti.

3. A TÁMOGATÁS FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(27)	A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően először annak valószínűségét vizsgálta meg, hogy a jelenlegi intézkedések megszűnése a támogatás folytatódásához vezetne.

3.1. Az együttműködés hiánya és – az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően – a rendelkezésre álló tények felhasználása

(28)

A Bizottság 2022. július 12-én kérdőívet küldött a kínai kormánynak. A kínai kormány felkérést kapott arra, hogy továbbítson kérdőívet azon bankok és egyéb pénzügyi intézmények részére, amelyek a tudomása szerint hitelt nyújtottak az érintett ágazatnak, valamint a melegen és hidegen hengerelt acéltermékek azon gyártói és forgalmazói részére, amelyek alapanyagot szállítanak a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához.

(29)	A Bizottsághoz nem érkezett válasz.

(30)

A Bizottság 2022. szeptember 2-án kelt szóbeli jegyzékében tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy mivel sem a kínai kormány, sem a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni a ténymegállapításait. Tájékoztatta továbbá a hatóságokat, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló ténymegállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek, mint a kínai kormány és a gyártók együttműködése esetén lennének.

(31)	Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel. A Bizottság – az alaprendelet 28. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tények felhasználását tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy megállapítsa a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatában Kína támogatási gyakorlatának folytatódását.

(32)

A Bizottság ennek megfelelően a rendelkezésére álló tényeket használta fel az elemzéséhez, különösen a következőket:

a)	a kérelem;

b)	a Bizottság által ugyanezen kínai termékre, például a melegen hengerelt sík termékekre vonatkozóan elvégzett eredeti vizsgálat megállapításait (9);

a Bizottság által az ösztönzött kínai ágazatokra, például a gumi légabroncsokra (10) (a továbbiakban: a gumiabroncsokra vonatkozó vizsgálat), az elektromos kerékpárokra (11) (a továbbiakban: az elektromos kerékpárokra vonatkozó vizsgálat), a szerves bevonatú acéltermékekre (12) (a továbbiakban: a szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozó vizsgálat), az optikai szálakból álló kábelekre (13) (a továbbiakban: az optikai szálakból álló kábelekre vonatkozó vizsgálat) és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliára (14) (a továbbiakban: az alumíniumfóliára vonatkozó vizsgálat) vonatkozóan végzett legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatok megállapításait, amelyek esetében hasonló támogatások vizsgálatára került sor;

d)	a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól piacvédelmi vizsgálatokhoz készült bizottsági szolgálati munkadokumentumot (a továbbiakban: a Kínáról szóló jelentés) (15).

3.2. Általános megjegyzések a kínai acélágazatra vonatkozóan

(33)

Mielőtt a Bizottság a konkrét támogatások vagy támogatási programok vizsgálatával megkezdte a vélelmezett támogatásnyújtás elemzését (3.3. és azt követő szakaszok), feltérképezte azokat a kormányzati terveket, projekteket és egyéb dokumentumokat, amelyek több támogatást, illetve támogatási programot is érintenek. A Bizottság megállapította, hogy az alábbi okokból valamennyi vizsgált támogatás, illetve támogatási program a kínai kormány által kialakított központi tervezés végrehajtásának részét képezi.

3.2.1. A tizennegyedik ötéves terv

(34)

A Bizottság a jelenlegi vizsgálatban megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a fő releváns dokumentum a nyersanyagipar, például az acélipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv. A nyersanyagipar fontos részeként az acélipart kulcsfontosságú, Kína nemzetközi versenyelőnyét alakító, valamint az ipari alap szerkezetátalakításának és a környezetbarát ipar fejlesztésének „fő harcterét” jelentő területnek tekintik. A terv arra helyezi a hangsúlyt, hogy az ipari láncban vezető, ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vállalkozásokból álló csoportot támogasson.

(35)

Hebei tartománynak az acélipari láncon belüli klaszterfejlesztésre vonatkozó hároméves cselekvési terve (2020–2022) kidolgozza az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlásának reformját, és az acélipari magánvállalatok régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására összpontosít.

(36)

Santung tartomány acélipari fejlesztésről szóló tizennegyedik ötéves terve az acélipar versenyképességét emeli ki célként, a termelési kapacitás szigorú ellenőrzését helyezve előtérbe. Célkitűzései közé tartozik továbbá az ipari szerkezet optimalizálása, az innovációs törekvések erősítése, a környezetbarát fejlődés előmozdítása, valamint egy fejlett acélgyártási ipari bázis kiépítése, amely kiemelt hazai versenyképességgel és nemzetközi befolyással rendelkezik.

(37)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA azt állította, hogy a Bizottság nagymértékben támaszkodott a „tizennegyedik ötéves tervre” annak érdekében, hogy bizonyítsa az érintett ágazat stratégiai jelentőségét, és ezzel igazolja a támogatások meglétét ebben a konkrét ágazatban. A CISA hangsúlyozta, hogy az „ötéves tervek” csupán irányadó dokumentumok, amelyek a jövőre vonatkozó politikai nézeteket fejezik ki, és nem kötelező erejű jogszabályok, mivel az ilyen tervek nem tartalmaznak jogsértési vagy szankciós záradékot. Ezen túlmenően a CISA e tekintetben az Európai Bizottság ezzel egyenértékű dokumentumaira és jelentéseire hivatkozott, például a Bizottság „Új iparstratégia” című saját kiadványára, amelyben maga a Bizottság határozza meg a közberuházások különböző prioritásait annak érdekében, hogy egyértelműen megkísérelje irányítani az EU kulcsfontosságú iparágainak jövőbeli fejlődését.

(38)

Ez az érvelés elfogadhatatlannak bizonyult. Először is a kínai kormány által közzétett ötéves tervek nem csupán általános útmutatók, hanem jogilag kötelező erejűek. A tizennegyedik ötéves terv kifejezetten felhívja a hatóságok figyelmét arra, hogy gondosan hajtsák végre a terveket: „Meg fogjuk erősíteni a tervezésirányítási rendszereket, például a katalógusokat és a jegyzékeket, ezek összeállítását és archiválását, valamint az összehangolást és koordinációt, jegyzékeket és katalógusokat dolgozunk ki például a tizennegyedik ötéves nemzeti szintű különleges tervek számára, előmozdítjuk a nemzeti tervezés integrált vezetői információs platformjára támaszkodó tervarchiválást, és egységes irányítás alá vonjuk a különböző terveket. Kialakítjuk és továbbfejlesztjük a tervezés összehangolására és koordinációjára szolgáló mechanizmusokat, a terv jóváhagyásra történő benyújtása előtt azt összehangoljuk a KKP központi bizottsága és az Államtanács által jóváhagyott tervekkel és a tartományi fejlesztési tervekkel, és biztosítjuk, hogy a nemzeti szintű területrendezés, a különleges tervezés, a regionális tervezés és más tervezési szintek összhangban legyenek a tervvel a fő célok, a fejlesztési irányok, az általános kialakítás, a főbb politikák, a nagyprojektek, valamint a kockázatmegelőzés és -ellenőrzés tekintetében.” (16) Ezen túlmenően a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv kimondja, hogy „minden településnek jobban meg kell ismernie ezt a tervet, és elsődleges helyi feladatai közé be kell építenie az abban foglalt fő tartalmi elemeket és nagyprojekteket”, míg „az acélipar és más kulcsfontosságú ágazatok konkrét végrehajtási véleményeket dolgoznak ki e terv célkitűzései és feladatai alapján”. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(39)	A jelen vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

3.2.2. 35. sz. rendelet

(40)

A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság „A vas- és acélipar fejlesztési politikája” című, (2005. évi) 35. sz. rendelete (a továbbiakban: a 35. sz. rendelet) szintén a kínai acélágazatra irányadó szakpolitikai dokumentum. Az Államtanács által elfogadott rendelet rögzíti a kínai kormány ágazati ellenőrző szerepének szempontjait, többek között:

—	a külföldi tulajdonos többségi részesedésének tilalmát a kínai acélgyártókban (1. cikk),

—	a legnagyobb acélgyártókra vonatkozó termelési célokat (3. cikk),

—	az acélgyártó vállalatok szervezeti struktúráját érintő változásokra vonatkozó szabályokat (20. cikk),

—	a kínai kormány acélgyártókban végrehajtott beruházásokra vonatkozó jóváhagyási eljárásait (22. cikk),

—	a hitelnyújtás és a földhasználati jog kizárólag azon acélgyártók számára történő biztosítását, amelyek megfelelnek az ágazatra vonatkozó nemzeti fejlesztési politikának (24. és 25. cikk), valamint

—	azokat az állami beavatkozásokat, amelyek a kiemelt nagy vállalatcsoportokat támogatják a külföldi termelőkapacitás és nyersanyagellátó bázisok kialakításában (30. cikk).

3.2.3. 40. sz. határozat

(41)

Az Államtanács 40. sz. határozata beruházási szempontból az ösztönzött, a korlátozott és a megszűnt projektek kategóriái szerint osztályozza az ipari ágazatokat. A határozat kimondja, hogy az „Iparszerkezeti kiigazítás iránymutatás-gyűjteménye” – amely a 40. sz. határozat egyik végrehajtási intézkedése – fontos támpontot jelent a beruházási utasítások orientációjában. Emellett útmutatóul szolgál a kínai kormány számára a beruházási projektek lebonyolításához, továbbá a költségvetési, adózási, hitel-, föld-, valamint behozatali és kiviteli szakpolitikák kidolgozásához és végrehajtásához (17). Az acélipar az iránymutatás-gyűjtemény VIII. fejezetében ösztönzött ágazatként szerepel. Jogi jellegét illetően a Bizottság megállapította, hogy a 40. sz. határozat az Államtanácsnak, azaz Kína legfelsőbb közigazgatási szervének a rendelete. Ebből adódóan tehát a határozat a többi közjogi szerv, valamint a gazdasági szereplők számára jogilag kötelező (18).

3.2.4. A revitalizációs terv

(42)

Az acélipar kiigazításáról és revitalizációjáról szóló 2009. évi tervezet az acéliparra vonatkozó cselekvési terv. Célja a nemzetközi pénzügyi válság kezelése, valamint a kínai kormány által a növekedés fenntartására vonatkozóan előírt követelmények teljesítése. További törekvése „az ágazat stabil működésének biztosítása” arra tekintettel, hogy az „a nemzetgazdaság egyik alappillérét jelentő ágazat”. A dokumentum a következőket rögzíti:

—	a „kiemelt acélgyártók” pénzügyi támogatásának növelése,

—	a strukturális kiigazítások gyorsítása és az ipari korszerűsítés előmozdítása,

—	a külföldön terjeszkedő kulcsvállalatok fejlesztéseinek, műszaki együttműködésének, valamint összefonódási és akvizíciós tevékenységének támogatása, valamint

—	a kohászati berendezésekre vonatkozó exporthitelezés bővítése.

3.2.5. Az iparszerkezeti kiigazításra vonatkozó iránymutatás-gyűjtemény

(43)	Az iparszerkezeti kiigazításra vonatkozó iránymutatás-gyűjtemény (2019) VIII. fejezete szerint az acélágazat ösztönzött ágazat.

3.2.6. Általános következtetések a kínai kormány acélágazati beavatkozásáról

(44)

A felsorolt dokumentumokat, valamint azok rendelkezéseit figyelembe véve – a hatályon kívül helyezésükre vonatkozó bizonyíték hiányában – a Bizottság megismételte az eredeti vizsgálat arra vonatkozó következtetését, hogy a kínai acélipar a felülvizsgálati időszak alatt is kulcs-, illetve stratégiai ágazat maradt, amelynek fejlesztése továbbra is stratégiai szakpolitikai célkitűzésként, a kínai kormány aktív törekvései és irányítása keretében zajlik.

3.3. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében megvizsgált támogatások és támogatási programok

(45)

A kínai kormány, valamint a (27) és a (30) preambulumbekezdésben meghatározott kínai gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a Bizottság az alábbiak szerint vizsgálta a támogatás folytatódását. A Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy az eredeti vizsgálat nyomán kiegyenlített támogatások továbbra is gazdasági előnyt nyújtanak-e a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának. A Bizottság ezt követően elemezte, hogy az említett ágazat részesül-e olyan támogatásban, amelyet az eredeti vizsgálatban nem egyenlítettek ki (a továbbiakban: egyéb támogatás vagy új támogatás), ahogyan azt a kérelem állítja.

(46)	A Bizottság úgy határozott, hogy az eredeti vizsgálatban kiegyenlített legtöbb támogatás folytatódó fennállását, valamint egyes egyéb támogatások fennállását megerősítő ténymegállapításokra tekintettel nincs szükség a kérelmező állítása szerint létező összes egyéb támogatás kivizsgálására.

(47)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CISA azt állította, hogy a korábbi szubvencióellenes vizsgálatok során tett megállapításokat nem lehet egyszerűen átültetni a Bizottság jelenlegi vizsgálatára, mivel a bizonyítási teher ilyen jellegű megfordítása eltér az ilyen vizsgálatok során bármely alperest megillető, általánosan elfogadott, védelemhez való jogtól. A CISA szerint a Bizottság a korábbi megállapításokat más különálló és nem kapcsolódó vizsgálatok során a kínai gazdasági gyakorlatok bemutatására használta fel, példaként a támogatásra. Ez a megközelítés azonban nem bizonyítja a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos támogatás meglétét.

(48)

A Bizottság véleménye szerint a kérelmező elegendő – észszerűen a rendelkezésére álló – bizonyítékkal szolgált a támogatás létezésére, összegére, természetére, előnyére és egyedi jellegére vonatkozóan. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy együttműködés hiányában a kérelemben hivatkozott ugyanazon támogatási programokra vonatkozó közelmúltbeli uniós szubvencióellenes vizsgálatok ugyanazon programok gazdasági előnyére, egyediségére és támogatási összegére is kiterjedtek. A támogatással kapcsolatos korábbi megállapítások, valamint a kérelemben szereplő és a Bizottság által e vizsgálat során megerősített számtalan információ az alaprendelet 28. cikkével összhangban a támogatás folytatódására vonatkozóan rendelkezésre álló tényeknek minősülnek. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

3.4. Az eredeti vizsgálat során kiegyenlített támogatások

3.4.1. Kedvezményes hitelnyújtás

3.4.1.1. Az eredeti vizsgálat ténymegállapításai

(49)	Az eredeti vizsgálat (19) során a Bizottság megállapította, hogy az állami tulajdonú bankok közjogi szervnek minősülnek, mivel kormányzati feladatot látnak el, amelynek során kormányzati hatáskört gyakorolnak.

(50)

Az eredeti vizsgálatban együttműködő gyártók részére hitelt folyósító bankok nagy többsége állami tulajdonban volt. Az eredeti vizsgálatban rendelkezésre álló információkból az derült ki, hogy a 45 bejelentett bankból 35 állami tulajdonú, köztük a nagyobb kínai kereskedelmi bankok, mint például a Bank of China, a Kínai Építési Bank és a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank. Megállapítást nyert továbbá, hogy ezek az állami tulajdonú kereskedelmi bankok meghatározó pozícióval rendelkeznek a piacon, közjogi szervként pedig a piaci kamatszintnél alacsonyabb kamat mellett nyújtanak hitelt. Mindebből az a következtetés adódott, hogy a kínai kormány a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatában kedvezményes hitelnyújtásra irányuló szakpolitikát követ.

(51)

A Bizottság többek között a kereskedelmi bankokról szóló törvény 34. és 38. cikke, valamint a 40. sz. rendelet 17. és 18. cikke alapján azt is megállapította, hogy a Kínában az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának iv. alpontjának megfelelően a magántulajdonú kereskedelmi bankok a kínai kormány megbízása és utasítása alapján nyújtanak kedvezményes hitelt a gyártóknak.

(52)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kormányzat a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóit az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti közvetlen transzfer formájában pénzügyi hozzájárulásban részesíti, emellett a magántulajdonú bankok az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében megbízást vagy utasítást kapnak arra, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak ugyanennek a gyártói körnek.

(53)

A vizsgálat megállapítása szerint a hitelfelvevő olyan mértékben jut az alaprendelet 3. cikkének 2. pontja és 6. cikkének b) pontja szerinti gazdasági előnyhöz, amennyivel kedvezőbb feltételek mellett veheti fel a kormányhiteleket, mint a piacon megszerezhető kereskedelmi hitelt. Mivel megállapítást nyert, hogy Kínában a nem kormányzati hiteleket nem lehet megfelelő piaci referenciaértéknek tekinteni (a magántulajdonban lévő bankokat a kínai kormány bízza meg, illetve utasítja), a referenciaértéket a Bizottság a Kínai Központi Bank szokásos hitelezési kamatlába alapján számtanilag képezte. A Bizottság a kamatlábat a szokásos piaci kockázatnak megfelelően kiigazította úgy, hogy ahhoz hozzáadta a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolt (BB minősítésű) vállalatok által kibocsátott kötvények várható, indokolt mértékű felárát.

(54)

A támogatási program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi, mivel az acélipar a 40. sz. határozat szerint az ösztönzött kategóriába tartozik, továbbá a hitelnyújtás azokra az acélipari vállalkozásokra korlátozódik, amelyek maradéktalanul megfelelnek a vas- és acélipar 35. sz. rendeletben előírt fejlesztési politikájának.

(55)

A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a program az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében egyedi, mivel egyes kormányzati tervek és dokumentumok Kína meghatározott földrajzi régióiban is ösztönzik az acélipar pénzügyi támogatását, illetve erre vonatkozó utasítást tartalmaznak.

(56)	Az eredeti vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 1,99 % és 27,91 % között mozgott.

3.4.1.2. A támogatási program folytatódása

(57)	A kérelemben és annak mellékleteiben (20) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak a kínai belföldi bankok kedvezményes, a piacinál alacsonyabb kamatú hitelnyújtása révén.

(58)

A kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy az állami tulajdonú bankok számottevő jelenléttel és változatlan piaci erőfölénnyel rendelkeznek a kínai bankszektorban. A kérelem a 67. pontban felsorolta azokat a jelentősebb állami tulajdonú bankokat, amelyek kedvezményes feltételek mellett nyújtottak hitelt a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártóinak.

(59)

Végül a kérelmező rámutatott arra, hogy a magántulajdonú bankoknak az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának iv. alpontja szerint továbbra is a kínai kormány ad megbízást és utasítást a támogatott hitelek nyújtására. A Bizottság eredeti vizsgálat során e tekintetben tett ténymegállapításai ennélfogva továbbra is érvényesek.

(60)	A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által a kínai bankrendszer jelenlegi helyzetére vonatkozóan bemutatott bizonyítékok.

(61)

A szóban forgó támogatási program létrehozásával és folytatódásával kapcsolatos kulcsfontosságú elemeket, nevezetesen azt, hogy az állami tulajdonú bankok közjogi szervként járnak el, a bankszektorban meglévő erőfölényüket, továbbá a magántulajdonú bankok megbízását és utasítását megerősítette a Kínáról szóló jelentés (21), valamint a gumiabroncsokra (22) és az elektromos kerékpárokra (23), a szerves bevonatú acéltermékekre (24), az optikai szálakból álló kábelekre (25) és az alumíniumfóliára (26) vonatkozó legutóbbi vizsgálatok ténymegállapításai.

3.4.1.3. Gazdasági előny

(62)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege. Bár a felülvizsgálati időszak alatti támogatás összegét az együttműködés hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, a kérelem és az (61) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításai alapján, valamint az ellenkezőjére utaló jelek hiányában az a következtetés vonható le, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is támogatásban részesültek.

3.4.1.4. Egyedi jelleg

(63)

A támogatási program továbbra is egyedinek tekinthető az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében, egyrészt mivel az (54) preambulumbekezdésben leírt jogi helyzet változatlanul fennáll, másrészt a tizennegyedik acélágazati ötéves terv alapján, amely megerősíti az acélipar ösztönzött ágazatként való besorolását.

3.4.1.5. Következtetés

(64)	Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a kedvezményes hitelek formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

3.4.2. A megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok

3.4.2.1. Az eredeti vizsgálat ténymegállapításai

(65)

Az eredeti vizsgálat (27) során a Bizottság megállapította, hogy a földhasználati jogok kínai kormány által történő biztosítását az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja, valamint 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett támogatási intézkedésnek kell tekinteni. Mivel a földterületek értékesítésének nincs működő piaca Kínában, a kínai kormány a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosít földhasználati jogokat, ezáltal gazdasági előnyt nyújtva a kedvezményezett vállalatoknak. Az alkalmazott külső referenciaérték azt bizonyította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói által a földhasználati jogokért fizetett összeg jóval a szokásos piaci ár alatt van.

(66)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja értelmében egyedi jellegű, mivel az ipari földterületekhez való hozzáférés törvényileg csak azokra a vállalatokra korlátozódik, amelyek követik az állam által meghatározott iparpolitikát. Ezenkívül nyilvános ajánlattételi eljárásra csak egyes ügyletek tekintetében került sor, az árakat a hatóságok gyakran önkényesen szabták meg, a kormányzati gyakorlat pedig ezen a területen tisztázatlan és nem átlátható.

(67)	A tajvani földterületárakat referenciaértékként felhasználva az eredeti vizsgálat a mintában szereplő gyártók esetében 1,20–7,63 % közötti támogatási mértéket állapított meg ezen intézkedés tekintetében.

3.4.2.2. A támogatási program folytatódása

(68)	A kérelemben és annak mellékleteiben (28) a kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is gazdasági előnyhöz jutnak a számukra a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok révén.

(69)

A kérelmező rámutatott, hogy az irányadó jogszabály az eredeti vizsgálat óta nem változott. Kínában tiltott a földmagántulajdon. A földügyi igazgatásról szóló törvény és különösen annak 2. cikke változatlanul úgy rendelkezik, hogy Kínában minden földterület végső tulajdonosa a kínai kormány, mivel a föld a kínai nép közös tulajdona. A tulajdonjogi törvény 45–48. cikkének meghatározása szerint Kínában a földterületek vagy „közös tulajdonban”, vagy „állami tulajdonban” vannak. A földet nem lehet eladni, a földhasználati jogot azonban át lehet ruházni nyilvános ajánlattétel, árajánlat vagy árverés útján.

(70)	Sem a kínai kormány, sem a gyártók nem nyújtottak bizonyítékot arra, hogy megszűntek volna azok a gazdasági előnyök, amelyekhez a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazata a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok révén jutott.

(71)

A Bizottság a rendelkezésre álló információk, többek között a Kínáról szóló jelentésben erre vonatkozóan megtalálható bizonyítékok (29), valamint a gumiabroncsokra (30), az elektromos kerékpárokra (31) és az optikai szálakból álló kábelekre (32) vonatkozó legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatok ténymegállapításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a földhasználat ellenében fizetett díjakat továbbra is támogatják, mert a kínai kormány által megszabott rendszer nem piaci elvekhez igazodik.

3.4.2.3. Gazdasági előny

(72)

A kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Bár a támogatás összegét az együttműködés hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, a kérelem és a (71) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításai alapján, valamint az ellenkezőjére utaló jelek hiányában az a következtetés vonható le, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is támogatásban részesültek.

3.4.2.4. Egyedi jelleg

(73)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja értelmében egyedi. Földhasználati jogot csak egy korlátozott vállalati kör kap. Ezenfelül az Államtanács 40. sz. rendelete szerinti keretben az ösztönzött kategóriába tartozó acélágazatnak gazdasági előnye származik a földhasználati jogokból.

3.4.2.5. Következtetés

(74)	Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok formájában nyújtott kiegyenlíthető támogatás a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott.

3.4.3. Közvetlen adómentességet és adócsökkentést biztosító programok

3.4.3.1. Az eredeti vizsgálat ténymegállapításai

(75)	Az eredeti vizsgálat (33) során a Bizottság megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói kiegyenlíthető támogatásban részesülnek a jövedelemadó- és egyéb közvetlen adóprogramok és adópolitikai intézkedések keretében nyújtott kedvezményes elbánással összefüggésben.

(76)

Három konkrét programot: a szinergikus hasznosításból származó erőforrásokra vonatkozó társaságiadó-kedvezményeket, a kutatási és fejlesztési kiadások társaságiadó-alapba való beszámítását és a földhasználati adó alóli mentességet illetően a Bizottság a jogalap, a támogathatóság, valamint a támogatás jellege és egyedisége tekintetében tett megállapításait a kérdőívre adott ellenőrzött válaszokra alapozta, amelyek lehetővé tették számára a mintában szereplő vállalatokra vonatkozó egyedi támogatási mértékek kiszámítását.

(77)

Megállapítást nyert, hogy a jövedelemadó- és egyéb közvetlen adóprogramok – az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének 2. pontja értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a kedvezményezett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(78)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a támogatási programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag az ösztönzött kategóriába tartozó bizonyos vállalatokra és ágazatokra, például a melegen hengerelt sík acéltermékeket gyártó ágazatra korlátozzák.

(79)	Az eredeti vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 0,00 % és 0,66 % között mozgott.

3.4.3.2. A támogatási program folytatódása

(80)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben (34) a kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek számos kínai gyártója továbbra is előnyre tesz szert számos, az eredeti vizsgálat során kiegyenlített társaságiadókedvezmény-program révén. A társaságiadókedvezmény-program jogalapját a Kínai Népköztársaság társaságiadó-törvényének 28. cikke, valamint a társaságiadó-törvény végrehajtási szabályainak 93. cikke jelenti. A kérelmező továbbá bizonyítékot nyújtott a kutatási és fejlesztési támogatás társaságiadó-alapba való beszámításáról, amelynek jogalapját a vállalatok társasági adójáról szóló kínai törvény 30. cikkének (1) bekezdése, valamint az említett törvény végrehajtási szabályai képezik.

(81)	Az optikai szálakból álló kábelekre (35) és az alumíniumfóliára (36) vonatkozó vizsgálatok megerősítették, hogy a rendszereket továbbra is alkalmazzák, és azok jellege sem változott.

(82)

A kínai kormány együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a jövedelemadó- és egyéb közvetlen adóprogramokból és adópolitikai intézkedésekből.

(83)	A szóban forgó programok – az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a kedvezményezett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

3.4.3.3. Gazdasági előny

(84)

A kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Bár a támogatás összegét az együttműködés hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, a kérelem és a (81) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításai alapján, valamint az ellenkezőjére utaló jelek hiányában az a következtetés vonható le, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is támogatásban részesültek.

3.4.3.4. Egyedi jelleg

(85)	A programok továbbá az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében is egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozzák.

3.4.3.5. Következtetés

(86)	Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy az adóprogramok közül egyesek a felülvizsgálati időszak alatt is kiegyenlíthető támogatást valósítottak meg.

3.4.4. Közvetett adó- és behozatalivám-programok és -intézkedések

3.4.4.1. Az eredeti vizsgálat ténymegállapításai

(87)

Az eredeti vizsgálat (37) során a Bizottság megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói kiegyenlíthető támogatásban részesülnek az alábbi két közvetett adó- és behozatalivám-program keretében nyújtott kedvezményes elbánással összefüggésben:

a)	héamentességek és behozatalivám-visszatérítések behozott berendezés és technológia használatáért;

b)	politikai alapon történő áthelyezés utáni adómentesség.

(88)

Megállapítást nyert, hogy a közvetett adó- és behozatalivám-programok – az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a támogatásban részesülő vállalat gazdasági előnyhöz jut.

(89)

Megállapítást nyert továbbá, hogy a támogatási programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóság működésére vonatkozó jogszabályok a programokhoz való hozzáférést kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozzák. Ezenkívül a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság nem juthatott következtetésre az egyes programokra vonatkozó objektív jogosultsági kritériumok meglétét illetően, így a programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint is egyedinek minősültek.

(90)	Az eredeti vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 1,01 % volt.

3.4.4.2. A támogatási program folytatódása

(91)

A kérelem, valamint a Bizottság által az ösztönzött kínai iparágakra, például a gumiabroncsokra (38), a szerves bevonatú acéltermékekre (39) és az alumíniumfóliára (40) vonatkozó legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatok megállapításai megerősítették, hogy a rendszereket jelenleg is alkalmazzák, és azok jellege sem változott.

(92)

A kínai kormány és a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a közvetett adó- és behozatalivám-programokból és -intézkedésekből.

(93)	A szóban forgó programok – az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak minősülnek, amelynek révén a kedvezményezett vállalat gazdasági előnyhöz jut.

3.4.4.3. Gazdasági előny

(94)

A kínai kormány és a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Bár a támogatás összegét az együttműködés hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, a kérelem és a (91) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításai alapján, valamint az ellenkezőjére utaló jelek hiányában az a következtetés vonható le, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói továbbra is támogatásban részesültek.

3.4.4.4. Egyedi jelleg

(95)	A programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében is egyediek, mivel a hozzáférés kizárólag bizonyos vállalatokra és ágazatokra korlátozódik.

3.4.4.5. Következtetés

(96)	Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a közvetett adó- és behozatalivám-programok a felülvizsgálati időszak alatt is kiegyenlíthető támogatást valósítottak meg.

3.4.5. Támogatási programok

3.4.5.1. Az eredeti vizsgálat ténymegállapításai

(97)

Az eredeti vizsgálat során (41) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a mintában szereplő valamennyi vállalat számos, a környezetvédelemmel és a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos támogatásban, valamint kutatáshoz és fejlesztéshez, technológiai korszerűsítéshez és innovációhoz kapcsolódó támogatásban részesült.

(98)

Az eredeti vizsgálat határozottan megállapította továbbá az egyes melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak a kormányzat különböző szintjein nyújtott, azaz helyi, regionális és nemzeti szintű eseti támogatások meglétét is. Az ilyen támogatások közé tartoztak a szabadalmi alapok, a tudományos és technológiai alapok és díjak, az üzleti fejlesztési alapok, az alapvető infrastruktúrához nyújtott támogatások, a körzeti vagy tartományi szinten biztosított támogatási alapok, a vasércbehozatalt támogató alapok, a vállalatok áthelyezését támogató alapok, a külföldi fejlett technológiák bevezetését támogató különleges alap, valamint a berendezések behozatalához felvett hitelek kamatkedvezményei.

(99)

Megállapítást nyert, hogy ezek a támogatások és egyéb eseti támogatások az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak, azaz a kínai kormány által az érintett termék gyártóinak vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott transzfernek minősülnek.

(100)

Ezekről megállapítást nyert továbbá, hogy egyedinek minősülnek vagy az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján, mivel úgy tűnik, hogy meghatározott régiókban és/vagy az acéliparban működő bizonyos vállalatokra vagy egyedi projektekre korlátozódnak, vagy a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel a támogathatóság feltételei és a tényleges kiválasztási kritériumok nem átláthatók, nem objektívek és nem alkalmazandók automatikusan.

(101)

Az eredeti vizsgálat során a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított támogatás mértéke 0,09 % és 1,45 % között mozgott.

3.4.5.2. A támogatási programok folytatódása

(102)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben (42) a kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek számos gyártója továbbra is részt vesz támogatási programokban.

(103)

A Bizottság által az ösztönzött kínai iparágakra, például a szerves bevonatú acéltermékekre (43) és az alumíniumfóliára (44) vonatkozó legutóbbi szubvencióellenes vizsgálatok megállapításai megerősítették, hogy a rendszereket jelenleg is alkalmazzák, és azok jellege sem változott.

(104)

A vissza nem térítendő támogatások többségét meghatározott projektek vagy eszközök finanszírozásához, energiatakarékossági vagy környezetvédelmi térítésként, valamint acélművek korszerűsítéséhez nyújtották.

(105)

A kérelmező egyes vállalatok éves beszámolóinak elemzése alapján bizonyítékot is szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek legalább 12 gyártója részesült támogatásban 2018 és 2021 között.

(106)

A hatályvesztési felülvizsgálat során elemzett vissza nem térítendő és eseti támogatások mindegyike az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja értelmében a források támogatásként vagy ahhoz hasonló átadásával, közvetlen transzfer formájában nyújtott támogatásnak minősül.

(107)

A kínai kormány és a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói együttműködésének hiányában nem merült fel olyan érv, amely alapján vitathatók lennének a kérelmező által arra vonatkozóan bemutatott bizonyítékok, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak továbbra is gazdasági előnye származik a vissza nem térítendő támogatásokból vagy eseti támogatásokból.

3.4.5.3. Gazdasági előny

(108)

A kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Bár a támogatás összegét az együttműködés hiánya miatt nem lehetett pontosan megállapítani, a kérelem és a (103) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításai alapján, valamint az ellenkezőjére utaló jelek hiányában az a következtetés vonható le, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói továbbra is támogatásban részesültek.

3.4.5.4. Egyedi jelleg

(109)

Az említett támogatások a vizsgálat az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének értelmében jogilag vagy ténylegesen egyedinek minősültek. A kínai kormány és a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói együttműködésének hiányában úgy kell tekinteni, hogy e támogatásokat korlátozott számú gyártónak ítélték oda, és/vagy amiatt, ahogyan a támogatást nyújtó hatóságok a támogatás odaítélésével kapcsolatos mérlegelési jogkörüket gyakorolták.

3.4.5.5. Következtetés

(110)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a gyártók vissza nem térítendő támogatás formájában továbbra is kiegyenlíthető támogatásban részesültek.

3.5. Egyéb támogatások

3.5.1. Hitel-tőke konverzió

3.5.1.1. Bevezetés

(111)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem (45) kiterjedt bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek több kínai gyártója is érintett volt a hitel-tőke konverziós instrumentumok 2016 és 2019 között végrehajtott második generációjában, összesen 237 milliárd RMB hitelösszeggel. Állítólag az állami tulajdonú acélgyártók állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankokkal szemben fennálló adósságát tőke ellenében törölték a végrehajtó ügynökségek különböző típusainak bevonásával, amelyek a Kínai Bank- és Biztosításszabályozó Bizottság irányítása alá tartozó, banknak nem minősülő pénzintézetek. A hitel-tőke konverziókat leggyakrabban végrehajtó ügynökségek formájukat tekintve a bankoktól vagy biztosítóktól különváló pénzügyieszköz-befektetési társaságok (FAIC). A kérelem azt állította továbbá, hogy a végrehajtó ügynökségeket kifejezetten azért hozták létre, hogy a kulcsfontosságú iparágakban, többek között az acélipari ágazatban megszabaduljanak a hatalmas nem teljesítő hitelektől, és hogy az állami tulajdonú vállalatok adósságait többek között hitel-tőke konverzió révén átütemezzék.

(112)

mivel a kínai kormány nem szolgáltatott információt erről a programról, a Bizottság a kérelemben szereplő információk, valamint a Bizottság által a kínai acélágazatra, azaz a szerves bevonatú acéltermékekre vonatkozóan lefolytatott szubvencióellenes vizsgálatból származó információk alapján tette meg a programra vonatkozó megállapításait (46).

(113)

A (91) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazata ösztönzött ágazat, a 3.4.1. szakaszban pedig megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártói kedvezményes finanszírozást vesznek igénybe a kínai kormány arra irányuló politikájának köszönhetően, hogy állami tulajdonú bankokon keresztül kedvezményes hitelt nyújtson a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának, valamint a magántulajdonban lévő bankoknak is megbízást és utasítást adott arra, hogy ilyen kedvezményes hiteleket nyújtsanak a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a kínai kormány a hitel-tőke konverziók koncepciója köré teljes szabályozási ökoszisztémát épített fel, amely egyre több hitelezőre, célvállalkozásra, végrehajtó ügynökségre, befektetőre, szolgáltatási platformra és felügyeleti intézményre terjed ki. A kínai kormány dokumentumai következetesen kiemelik e rendszer piacorientáltságát, ugyanakkor arra a velük szemben támasztott elvárásra is emlékeztetik a résztvevőket, hogy az általánosabb közjót és egyéb nemzeti szintű gazdaságpolitikai célokat kell szolgálniuk.

(114)

A kérelemben hivatkozott, „Guiding Opinions on Regulating the Asset Management Business of Financial Institutions” (A pénzügyi intézmények eszközkezelési tevékenységére vonatkozó irányadó vélemények) című dokumentum szerint a pénzügyi intézményeket arra ösztönzik, hogy eszközkezelési termékek kibocsátása révén gyűjtsenek forrásokat a nemzeti stratégiák és iparpolitikák követelményeinek megfelelő, valamint a nemzeti kínálati oldali strukturális reformpolitikák követelményeinek megfelelő beruházásokhoz, a törvényeknek és rendeleteknek való megfelelés és az üzleti fenntarthatóság előfeltételeként. Emellett a pénzügyi intézményeket arra is ösztönzik, hogy eszközkezelési termékek kibocsátása révén gyűjtsenek forrásokat a gazdasági struktúra átalakításának támogatása, a piacorientált, legalizált hitel-tőke konverziók támogatása és a vállalati tőkeáttétel csökkentése érdekében.

(115)

A kérelem utalt „Az acélipar kapacitásfeleslegének megoldásával és a fellendülés megvalósításával kapcsolatos vélemények” című dokumentumra is, amely hangsúlyozta, hogy növelni kell az acélipari vállalkozásoknak nyújtott finanszírozási támogatást, valamint azt, hogy az állami költségvetésen és a pénzügyi intézményeken kívüli forrásokból – például eszközkezelési termékekből, nyugdíjalapokból stb. – befektetési tőkét kell vonzani. Emellett ez a dokumentum sürgeti, hogy dolgozzanak ki piaci alapú megközelítéseket a vállalati adósság feldolgozása terén, és támogassák a bankokat a problémás adósságok elidegenítésében, amelynek keretében azok a problémás hitelpozíciókat eszközkezelő vállalatokra ruházzák át.

(116)

A Kínai Központi Bank és a banki, biztosítási és értékpapír-ágazatot felügyelő szabályozó bizottságok által 2016-ban közzétett, „Vélemények az acél- és a széniparnak a kapacitásfelesleg megoldásához és a helyreállítás megvalósításához nyújtott támogatásról” című dokumentum útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy az acél- és szénipar milyen módon juthat segítséghez a kapacitásfelesleg és a fizetésképtelenségi problémák megoldásában. Ezt a „pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások iránymutató szerepe” révén érik el, ami lehetővé tenné a szén- és acélipar számára pénzügyi, technológiai és környezeti teljesítményük javítását. Továbbá azoknál a vállalkozásoknál, amelyek megfelelnek a nemzeti iparpolitikáknak, és képesek teljesíteni a szerkezetátalakítással, a fizetőképességgel és a környezetvédelemmel kapcsolatos, homályosan meghatározott feltételeket, lehetőség nyílik a hitelfutamidők kiigazítására.

(117)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben tájékoztatás található az Államtanács vezetésével működő közös konferenciarendszer létrehozásáról, amely felülvizsgálta és jóváhagyta a szabályozási és támogatási politikákat, beleértve a hitel-tőke konverziós ügyletek új fordulójának végrehajtását is. Ugyanakkor közös büntetési mechanizmusokat dolgozott ki a szabálysértések szankcionálására. A közös konferencia továbbá szorgalmazta, hogy a hitel-tőke konverziók a gazdasági átalakulás és a nemzetbiztonság szempontjából nagy jelentőséggel bíró vállalkozások és iparágak javát szolgálják.

(118)

A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 2017. évi pénzügyi munkakonferenciáján Hszi Csin-ping főtitkár megerősítette azokat a régóta képviselt álláspontokat, amelyek szerint a pénzügyi intézményeknek mindenekelőtt a reálgazdaság szolgálataként kell értelmezniük a szerepüket, és minden tőlük telhetőt meg kell tenniük azért, hogy megerősítsék annak gyenge pontjait. Nyilatkozatában kifejtette a pénzügyi szektor azon kötelezettségét, hogy a reálgazdaságot azáltal szolgálja, hogy megvédi azt a pénzügyi kockázatoktól. Ennek során a pénzügyi szektornak javítania kell a szolgáltatások hatékonyságát és minőségét, és több erőforrást kell a gazdasági és társadalmi fejlődés főbb és gyenge területeire fordítania. Emellett a kormány részt vesz a gazdaság hitelállományának leépítésében azáltal, hogy határozott monetáris politikát folytatva prioritásként kezeli az állami tulajdonú vállalatok tőkeáttételének csökkentését.

(119)

A Kínai Államtanács Állandó Bizottságának 2017. évi ülése az állami tulajdonú vállalatok hitelállomány-leépítését helyezte az általános vállalati hitelállomány-leépítési feladat középpontjába. Az Állandó Bizottság megfelelő költségvetési támogatási intézkedések kidolgozását javasolta az acél- és széniparban az állami tulajdonban lévő eszközök túlzott tőkeáttétele tekintetében. Megbeszélést folytatott továbbá egy állami tulajdonú tőkekiegészítő mechanizmus létrehozásáról, valamint az átalakításhoz és a korszerűsítéshez szükséges tőke rendelkezésre bocsátásáról.

(120)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hitel-tőke konverzió az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja szerinti tőkeinjekció és/vagy hitel formájában, vagy a 3. cikk 1. a) pontjának ii. alpontja szerinti, elengedett vagy vissza nem fizetett adósságból származó bevételkiesés formájában megvalósuló pénzügyi hozzájárulásnak minősül. A kormányzat ezt a pénzügyi hozzájárulást az ügyletekben részt vevő állami szerveken – azaz a négy végrehajtó ügynökségen és különböző állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankokon – keresztül nyújtotta. Minthogy a kínai kormány nem működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálat során, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok megfelelően igazolják, hogy a végrehajtó ügynökségek közjogi szervek, mivel a kínai kormány kifejezetten azért hozta létre ezeket az ügynökségeket, hogy a kulcsfontosságú iparágakban, többek között az acélipari ágazatban megszabaduljanak a hatalmas nemteljesítő hitelektől, és hogy az állami tulajdonú vállalatok adósságait átütemezzék. A Bizottság következésképpen úgy ítélte meg, hogy az ügynökségek magatartása a kormányzati hatáskör gyakorlásának felel meg.

(121)

A kérelem bizonyítékot tartalmazott továbbá arra vonatkozóan, hogy a nagy összegű adósságelengedésre nem a szokásos kereskedelmi megfontolások alapján került sor, mivel a kínai kormány nem végzett arra vonatkozó értékelést, hogy egy szokásos magánbefektető végrehajtotta volna-e a szóban forgó hitel-tőke konverziókat arra számítva, hogy azokon idővel észszerű megtérülési arányt érhet el. A kérelemben foglalt információk szerint a kínai kormány ehelyett hatalmas összegű adósságot cserélt részvénytőke fejében a melegen hengerelt sík acéltermékeket gyártók eszközei és forrásai arányának csökkentése céljából, hogy növelje versenyképességüket, eltekintve azon kereskedelmi megfontolásoktól, amelyeket egy magánbefektető figyelembe vett volna. A Bizottság a kérelemben megadott információk alapos elemzését követően, és mivel az aktában más információ nem szerepelt, arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések az alaprendelet 6. cikkének a) pontja szerint gazdasági előnyt nyújtottak.

3.5.1.2. Gazdasági előny

(122)

A hitel-tőke konverzió az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontja szerinti tőkeinjekció és/vagy hitel formájában, vagy az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának ii. alpontja szerinti, elengedett vagy vissza nem fizetett adósságból származó bevételkiesés formájában megvalósuló pénzügyi támogatásnak minősül.

(123)

mivel a jelenlegi felülvizsgálat során a kínai kormány és a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói nem működtek együtt, a Bizottság a kérelemben megadott információk alapos elemzését követően, és mivel az aktában más információ nem szerepelt, arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések az alaprendelet 6. cikkének a) pontja szerint gazdasági előnyt nyújtottak.

3.5.1.3. Egyedi jelleg

(124)

A Bizottság megállapította a támogatás egyediségét az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében, tekintettel a támogatásnyújtás objektív kritériumainak hiányára, valamint annak tisztázatlanságára, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékeket gyártók milyen feltételek mellett vehetnek, illetve nem vehetnek részt a programban. A konverziók az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében is egyediek voltak arra tekintettel, hogy az állami hatóságok a támogatást nagyrészt saját mérlegelésük alapján ítélték oda, ezenkívül a támogatás révén csak meghatározott ágazatok jutottak gazdasági előnyhöz, például azok, amelyek kapacitásfelesleggel rendelkeztek.

3.5.1.4. Következtetés

(125)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói a felülvizsgálati időszak alatt hitel-tőke konverziók útján nyújtott kiegyenlíthető támogatásban részesültek a súlyosan eladósodott vállalatok adósságcsökkentéséhez nyújtott pénzügyi támogatás formájában.

3.6. A támogatás folytatódására vonatkozó általános következtetés

(126)

A Bizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói a kiegyenlíthető támogatások révén továbbra is gazdasági előnyhöz jutottak a felülvizsgálati időszak alatt.

4. A BEHOZATAL ALAKULÁSA AZ INTÉZKEDÉSEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE ESETÉN

(127)

A felülvizsgálati időszak alatt megvalósult támogatásnyújtás megállapításra tekintettel a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e az érintett országból érkező támogatott behozatal folytatódása. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzerejét.

4.1. Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(128)

mivel a kínai gyártók nem működtek együtt, a Bizottság a többi gyártó kapacitására vonatkozó ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozta, és a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkra, valamint más rendelkezésre álló forrásokra támaszkodott.

(129)

2020-ban Kína a világ nyersacéltermelésének 56,5 %-át adta, szemben a 2019. évi 53,3 %-kal (47). 2020 szeptemberében az OECD acélipari bizottságának 88. ülésén megfogalmazott nyilatkozat megállapította, hogy „a globális negatív keresleti sokk ellenére Kínában a termelés és a készletek szintje jelentősen nőtt az előző évhez képest”. Ezen túlmenően az acélipari bizottság „aggodalommal vette tudomásul a globális trendtől való eltérést Kínában, ahol az acéltermelés 2020 első félévében rekordmennyiséget, a készletek szintje pedig történelmi csúcsot ért el. E fejlemények azzal a kockázattal járnak, hogy a kínai túlkínálat súlyosbítja a Covid19 okozta keresleti sokkhatásokból eredő globális egyensúlyhiányt”. A folyamatosan bővülő kínai acéltermelési kapacitást tovább erősítette „a hitelfeltételek hatalmas mértékű lazulása”, valamint a nagy acélgyártók növekvő beruházásai, miközben a kapacitás-ellenőrzési rendszer továbbra sem terjed ki a kisebb szereplőkre. Egy 2021. februári OECD-jelentés megállapította továbbá, hogy világszerte növekszik az acéltermelési kapacitásfelesleg, amely különösen az ázsiai országoknak, köztük Kínának tudható be (48).

(130)

A kínai kormány ambiciózus tervekkel rendelkezik az ország acélipara számára (49): célja az elavult üzemek és a túlzott költségekkel járó, versenyképtelen vállalatok felszámolása, egyúttal a kormányzati politikákkal és prioritásokkal összhangban álló acélgyártók fellendítésére és támogatására összpontosít. Az elképzelés az ipar megtisztítása, a vezető szereplők megerősítése és az alulteljesítők, valamint a kormányzati prioritásoknak nem megfelelő (vagy azokhoz nem igazodó) szereplők felszámolása. A cél „az ipari vezetők új generációjának” támogatása. Ezt olyan politikák révén érik el, mint a kapacitáscsere-rendszer, valamint a hitel-tőke konverziók, amelyek az egyes vállalkozások működését illetően igen jelentős állami mérlegelési jogkört biztosítanak. Mindemögött az a cél húzódik meg, hogy növeljék azon „kiválasztott” szereplők kapacitását; ezek olyan magas teljesítményt nyújtó termelők, amelyek megfelelnek a kormány acéliparra vonatkozó jelenlegi célkitűzéseinek.

(131)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információk alapján 2020-ban az egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek teljes kínai kapacitásának becsült mértéke meghaladja a 345 millió tonnát, a termelés és a kínai felhasználás becsült mértéke pedig 314 millió tonna. A Bizottság ennek alapján a Kínában 2020-ban rendelkezésre álló szabad kapacitást 31 millió tonnára becsülte, ami a felülvizsgálati időszakban rendelkezésre álló szabad kapacitásra nézve irányadó. Ez a mennyiség közel azonos a felülvizsgálati időszakban mért teljes uniós szabadpiaci felhasználással (kb. 35 millió tonna).

(132)

(133)

4.2. Az uniós piac vonzereje

(134)

Az uniós piac globális szinten az egyes melegen síkhengerelt acéltermékek legnagyobb piacai közé tartozik. A kínai piac nem képes felvenni a felesleges acélkapacitást, a főbb harmadik országok piacai pedig zárva vannak a kínai export előtt, mivel dömpingellenes intézkedések, védintézkedések vagy egyéb védelmi intézkedések vannak érvényben Kínával szemben (50). Emellett az uniós árszintek (az uniós gazdasági ágazat által felszámított átlagár 734 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszakban) magasabbak, mint a kínai exportáló gyártók által a világ többi részének felszámított átlagár (714 EUR/tonna CIF-szinten). Mivel – amint azt a (206) preambulumbekezdés kifejti – a melegen síkhengerelt termékek rendkívül árérzékeny árunak minősülnek, az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportőrök erős ösztönzést kapnának arra, hogy kivitelüket az Unióba irányítsák.

(135)

A kérelmező kérelmében előadta, hogy az acéllal kapcsolatos és a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandó uniós védintézkedések önmagukban nem lennének elegendőek ahhoz, hogy megvédjék az uniós piacot a jelentős mennyiségű, támogatott áron érkező behozatallal szemben. Mivel Kína esetében nem volt érvényben országspecifikus kontingens a felülvizsgálat tárgyát képező termékre, a kínai gyártók nagy mennyiségű maradványkontingenshez férnek hozzá, amelyet felhasználva a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése esetén exportjukat az uniós piacra irányíthatnák. Ez azt jelenti, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportvolumen valószínűleg jelentősen megnövekedne a maradványkontingens keretein belül, és elárasztaná az uniós piacot még azelőtt, hogy a védintézkedésben előírt, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám alkalmazandóvá válna.

4.3. A támogatásnyújtás folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetés

(136)

A Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának kínai támogatása a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, és valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy a szóban forgó támogatásokat és támogatási programokat a közeljövőben megszüntetnék.

(137)

A melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának támogatása lehetővé tette a kínai gyártók számára, hogy fenntartsák a belső keresletet messze meghaladó szintű termelési kapacitásaikat, amelyekkel a teljes uniós felhasználást képesek lehetnek lefedni.

(138)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a felülvizsgálat tárgyát képező termék jelentős volumenű támogatott behozatalának az Unió piacára történő átirányítását eredményezné. A kínai kormány továbbra is különféle támogatási programokat kínál a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának, a Bizottság pedig megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazata több támogatási programból előnyre tett szert.

5. KÁR

5.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(139)

A figyelembe vett időszakban 21 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(140)

5.2. Az uniós felhasználás

(141)

(142)

(143)

(144)

(145)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (ezer tonna)

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Szabadpiaci felhasználás	34 533	32 411	27 899	34 869
Index	100	94	81	101
Belső felhasználás	45 289	42 011	36 989	40 424
Index	100	93	82	89
Teljes uniós felhasználás	79 822	74 422	64 888	75 293
Index	100	93	81	94
Forrás: Eurostat, az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(146)

(147)

(148)

(149)

A figyelembe vett időszak egészét tekintve a teljes uniós felhasználás 6 %-kal csökkent.

5.3. Az érintett országból érkező behozatal

5.3.1. Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(150)

(151)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (ezer tonna), piaci részesedése és árai

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
A Kínából érkező behozatal volumene	1,7	0,5	0,3	28,7
Piaci részesedés	0,0 %	0,0 %	0,0 %	0,1 %
A Kínából érkező behozatal árai	1 674	3 177	2 482	664
Index	100	190	148	40
Forrás: Eurostat, az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(152)

(153)

(154)

(155)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék egyéb harmadik országokból érkező behozatala a következőképpen alakult:

3. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország		2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Kína kivételével valamennyi harmadik ország összesen	Volumen (ezer tonna)	7 997	7 225	5 879	9 635
	Index	100	90	74	120
	Piaci részesedés	23 %	22 %	21 %	28 %
	Átlagár (EUR/tonna)	532	482	428	765
	Index	100	90	80	144
Forrás: Eurostat.

(156)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országtól eltérő harmadik országokból érkező teljes behozatala 2018 és 2020 között 26 %-kal csökkent, majd 2021-ben meredeken nőtt, 28 %-os piaci részesedést érve el, amely 20 %-kal haladja meg a 2018. évi szintet. Összességében az Unió világszerte több mint 40 országból importál melegen síkhengerelt termékeket. A felülvizsgálati időszak alatt a melegen síkhengerelt termékek öt legnagyobb, az Unióba szállító exportőre Oroszország, India, Törökország, Egyiptom és Tajvan volt, amelyek az uniós szabadpiac 18 %-át és a melegen síkhengerelt termékek teljes behozatalának 65 %-át fedték le. Az országokat egyenként tekintve Oroszország volt a legnagyobb exportőr 5,8 %-os piaci részesedéssel, míg a másik négy ország 2–4 % közötti piaci részesedéssel rendelkezett. 2 %-ot meghaladó piaci részesedése egyetlen más országnak sincs. A legnagyobb exportőrök közül jelenleg az Oroszországból (51) és Törökországból (52) érkező behozatalra vonatkoznak dömpingellenes intézkedések.

5.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

5.4.1. Általános megjegyzések

(157)

A támogatott import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 8. cikke (4) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(158)

(159)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a kiegyenlíthető támogatások összege, valamint a korábbi támogatásnyújtás hatásaiból való felépülés.

(160)

(161)

A (143)–(144) preambulumbekezdésben kifejtett módon az uniós gazdasági ágazatról alkotott lehetőleg legteljesebb kép érdekében a Bizottság adatokat gyűjtött az érintett termék teljes termelésére vonatkozóan és meghatározta, hogy a termelést a kötött vagy a szabadpiacra szánták-e. Adott esetben és lehetőség szerint a Bizottság külön elemezte a szabad és a kötött piacra vonatkozó kármutatókat.

5.4.2. Makrogazdasági mutatók

5.4.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(162)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Termelési volumen (ezer tonna)	75 626	70 920	61 096	69 531
Index	100	94	81	92
Termelési kapacitás (ezer tonna)	90 923	92 584	91 965	93 249
Index	100	102	101	103
Kapacitáskihasználás	83 %	77 %	66 %	75 %
Index	100	92	80	90
Forrás: az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(163)

Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene a teljes uniós felhasználáshoz hasonló tendenciát követett: a figyelembe vett időszak alatt összességében mintegy 8 %-kal csökkent, 2020-ban pedig jelentős visszaesés következett be, amelyet a (146) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatti fellendülés követett.

(164)

5.4.2.2. Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(165)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

A szabadpiaci értékesítés volumene (ezer tonna) és piaci részesedése

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Szabadpiaci értékesítés	26 534	25 185	22 020	25 205
Index	100	95	83	95
Piaci részesedés	77 %	78 %	79 %	72 %
Index	100	101	104	99
Forrás: az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(166)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene követte a figyelembe vett időszak alatt a felhasználásban megfigyelhető trendet. 2018 és 2020 között a (146) preambulumbekezdésben említett okok miatt csökkent, amelyet a felülvizsgálati időszakban élénkülés követett. A felülvizsgálati időszakban azonban a fellendülés még mindig a 2018. évi szint alatt maradt.

(167)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat uniós felhasználáson belüli piaci részesedése 2018 és 2020 között kismértékben, 77 %-ról 79 %-ra nőtt, majd 2020 és a felülvizsgálati időszak között 7 százalékponttal 72 %-ra esett vissza. Amint azt a 4. táblázat mutatja, ez a csökkenés azzal magyarázható, hogy a harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése 2020 és a felülvizsgálati időszak között 7 %-kal nőtt, ami megmagyarázza az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci részesedésének csökkenését.

6. táblázat

Kötött uniós piaci volumen és piaci részesedés (ezer tonna)

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Belső piaci értékesítés volumene az uniós piacon	45 289	42 011	36 989	40 424
Index	100	93	82	89
Az uniós gazdasági ágazat össztermelése	75 626	70 920	61 096	69 531
Kötött piaci volumen a teljes termelés %-ában	59,9 %	59,2 %	60,5 %	58,1 %
Forrás: az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(168)

Az uniós gazdasági ágazat kötött volumene (amely a kötött felhasználásból és az uniós piacon történő kötött értékesítésből áll) 2018 és 2020 között 18 %-kal csökkent, majd 2021-ben 7 százalékponttal fellendült, ami a figyelembe vett időszak alatt összességében 11 %-os csökkenést eredményezett, a felülvizsgálati időszak kezdete és vége között mintegy 45 millió tonnáról 40 millió tonnára. A kötött és a szabadpiac összességében azonos tendenciát követett. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kötött piac alakulása nem gyakorolt jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci teljesítményére.

(169)

5.4.2.3. Növekedés

(170)

5.4.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(171)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottak létszáma	41 161	38 980	36 207	38 470
Index	100	95	88	93
Termelékenység (egység/alkalmazott)	1 824	1 819	1 687	1 807
Index	100	100	93	99
Forrás: az EUROFER kitöltött makrogazdasági kérdőíve.

(172)

2018 és a felülvizsgálati időszak között a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában részt vevő alkalmazottak létszáma az uniós termelés volumenének tendenciáját követte, 2018 és 2020 között meredeken csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt enyhén fellendült. Összességében ez 7 %-os csökkenést eredményezett a figyelembe vett időszakban.

(173)

Az uniós gazdasági ágazati munkaerő egy alkalmazottra vetített termelésben (tonna) mért termelékenysége a figyelembe vett időszakban összességében stabil maradt.

5.4.2.5. A kiegyenlítendő támogatások összegének nagyságrendje és a múltbeli támogatást követő helyreállás

(174)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a gyártók továbbra is kiegyenlíthető támogatásban részesültek. A támogatásokról szóló szakaszban szereplő, Kína vonatkozásában megállapított kiegyenlíthető támogatások összege jelentős.

(175)

Az eredeti vizsgálatot követően bevezetett szubvencióellenes intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy kilábaljon a korábbi támogatásnyújtás hatásaiból (amit a 2018. évi adatok is mutatnak). Ezt a Törökországból származó melegen hengerelt sík termékekre vonatkozó dömpingellenes vizsgálat során tett bizottsági megállapítások is megerősítették (53).

5.4.3. Mikrogazdasági mutatók

5.4.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(176)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a vevők részére felszámított átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Átlagos értékesítési egységár a szabadpiacon	549	509	450	734
Index	100	93	82	134
Termelési egységköltség	518	557	534	669
Index	100	108	103	129
Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőívei.

(177)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai 2018 és 2020 között 17 %-kal csökkentek, majd 2021-ben drasztikusan, 34 %-kal nőttek. A figyelembe vett időszakban az értékesítési egységárak tendenciáját a Covid19-világjárvány okozta súlyos zavarok és a kereslet világjárványt követő helyreállása befolyásolták. 2021-ben a magas acélkereslet, a szűkös kínálat és a megnövekedett termelési költségek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták az értékesítési egységár hirtelen és jelentős növekedését.

(178)

5.4.3.2. Munkaerőköltség

(179)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR/teljes munkaidős egyenérték)	64 164	69 352	69 748	78 444
Index	100	108	109	122
Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőívei.

(180)

5.4.3.3. Készletek

(181)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
Zárókészlet (tonna)	631 608	533 200	390 880	522 405
Index	100	84	62	83
Zárókészlet a termelés százalékában	5,0 %	4,5 %	3,8 %	4,6 %
Index	100	90	76	92
Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőívei.

(182)

5.4.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(183)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

	2018	2019	2020	Felülvizsgálati időszak
A szabadpiaci uniós értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)	8,4 %	–7,2 %	–18,0 %	14,1 %
Index	100	–86	– 214	168
Pénzforgalom (EUR)	496 319 788	–6 211 922	– 130 468 840	645 183 908
Index	100	–1,3	–26	130
Beruházások (EUR)	216 927 207	433 154 031	181 406 902	394 535 083
Index	100	200	84	182
A beruházások megtérülése	9,1 %	–6,0 %	–13,3 %	17,4 %
Index	100	–66	– 146	191
Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőívei.

(184)

(185)

A figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség ingadozott, összességében viszont 5,7 százalékponttal nőtt. Az intézkedések 2017. évi bevezetését követően az ágazat felépült, 2018-ban már nyereséget mutatott ki. 2019-ben azonban veszteségek keletkeztek, a jövedelmezőség pedig 2020-ban, a világjárvány közepén érte el – 18 %-os mélypontját, amelyet erőteljes fellendüléssel 2021-ben 14,1 %-os nyereség követett. Ezzel egyidejűleg a Kínával szemben bevezetett intézkedéseket követően a Törökországból olcsón érkező dömpingelt behozatal gyorsan nőtt, ami megmagyarázza a jövedelmezőség 2019. évi visszaesését. A jövedelmezőség e csökkenését később súlyosbították a világjárvány által 2020-ban okozott sokkok, például az ellátási lánc zavarai és az acélfelhasználás visszaesése. Az acél iránti kereslet növekedése és az értékesítési árak magasabb szintje az uniós gazdasági ágazat számára kiemelkedő 2021. évben szokatlanul magas nyereséget eredményezett.

(186)

(187)

(188)

(189)

A mintában szereplő uniós gyártók tőkebevonási képessége nem sérült a felülvizsgálati időszakban, amikor a világjárványt követő gyors helyreállítás zajlott.

5.5. A kárra vonatkozó következtetés

(190)

A Kínából származó melegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések 2017. évi bevezetését követően a Kínából érkező behozatal csökkent, és a figyelembe vett időszakban a csekély mértékű szint alatt maradt, lehetővé téve az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megkezdje a Kínából érkező támogatott behozatal káros hatásaiból való felépülést, és amint az a Törökországból származó melegen síkhengerelt termékek behozataláról szóló (EU) 2021/1100 bizottsági végrehajtási rendeletben (54) megerősítést nyert, a felépülés 2018 végére megtörtént. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének helyreállása azonban hirtelen megtorpant, és 2019-ben ismét romlás következett, amikor az uniós gazdasági ágazat a Törökországból olcsón érkező dömpingelt behozatallal került versenybe, amely arra kényszerítette, hogy piaci részesedésének megőrzése érdekében a költségek alatti árakat határozzon meg, és ezáltal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak (55). A Bizottság 2021 júliusában végleges intézkedéseket vezetett be Törökországgal szemben, a (185) preambulumbekezdésben ismertetett különböző tényezőknek köszönhetően pedig az uniós gazdasági ágazat helyzete javult, majd – a 2018. évihez hasonló gazdasági helyzet kialakulásával – 2021 végére felépült. Ezért a felülvizsgálati időszak alatt már nem volt elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érné.

(191)

(192)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 8. cikke értelmében nem érte jelentős kár.

(193)

6. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(194)

A (192) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A (138) preambulumbekezdésben kifejtett módon ugyanakkor a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a felülvizsgálat tárgyát képező termék jelentős volumenű támogatott behozatalának az Unió piacára történő átirányítását eredményezné. A Bizottság az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából származó támogatott behozatal által okozott kár megismétlődése.

(195)

Ennek kapcsán a Bizottság megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, a valószínű kínai importárakat és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatást.

6.1. Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(196)

A (131) preambulumbekezdésben leírtak szerint a kínai gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek. A becsült kínai szabad kapacitás ugyanis az uniós szabadpiaci felhasználás 89 %-ának felel meg. Az intézkedések hatályvesztése esetén e szabad kapacitást a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló kivitelre történő előállítására lehetne felhasználni. Továbbá amint az a (132) preambulumbekezdésben szerepel, a kínai acélkereslet csökkenése az export növekedésének egyik fő mozgatórugója, és ez a jövőben is így lesz. A kapacitás és a kereslet ebből eredő kiegyensúlyozatlansága valószínűleg még inkább exportra kényszeríti a gyártókat.

(197)

6.2. Az uniós piac vonzereje

(198)

A (134) preambulumbekezdésben ismertetett módon az uniós piac globális szinten az egyes melegen síkhengerelt acéltermékek legnagyobb piacai közé tartozik. A kínai piac ráadásul nem képes felvenni a felesleges acélkapacitást, a főbb harmadik országok piacai pedig zárva vannak a kínai export előtt, mivel dömpingellenes intézkedések, védintézkedések vagy egyéb védelmi intézkedések vannak érvényben Kínával szemben. Emellett az uniós árszintek magasabbak, mint a kínai exportőrök által a világ többi részével szemben felszámított átlagár. Ennélfogva a szubvencióellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az uniós piac vonzó célként szolgál a Kínában meglévő szabad kapacitás számára.

(199)

(200)

A Bizottság elismerte, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai belföldi felhasználása jelentősen nagyobb, mint az uniós szabadpiac, a (196) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kínai gyártók azonban jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet nem tudnak a belföldi piacukon elhelyezni. Semmi sem akadályozza tehát a kínai gyártókat abban, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén ezt a szabad kapacitást a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportra történő előállítására használják fel. Továbbá, amint az a (132) preambulumbekezdésben szerepel, a kínai acélkereslet csökkenése az export növekedésének egyik fő mozgatórugója, és ez a jövőben is így lesz. A kapacitás és a kereslet ebből eredő kiegyensúlyozatlansága valószínűleg még inkább exportra kényszeríti a gyártókat. A héarendszer állítólagos változását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a CISA nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna azt az érvet, hogy a héa-visszatérítések változása a kínai gyártók exporttevékenységének jelentős megváltozásához vezetett volna, vagy vezetne. A Bizottság ezért megalapozatlannak találta és elutasította ezt az állítást.

6.3. Valószínű kínai importárak és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás

(201)

(202)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a világ többi részébe irányuló kínai export ára átlagosan 660 EUR/tonnát tett ki. Azon valószínű ár meghatározása érdekében, amelyen a kínai export az uniós határra érkezne, a Bizottság az említett árhoz hozzáadta a biztosítási és fuvarozási költségeket. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az eredeti vizsgálatban alkalmazott költségeket (52 EUR/t, a tonnánkénti ár 7,9 %-a) vette figyelembe a rendelkezésre álló legjobb tényként. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy intézkedések hiányában a melegen síkhengerelt termékek Unióba irányuló kínai kivitelének valószínűsíthető CIF-importára legfeljebb 712 EUR/tonna lenne.

(203)

(204)

(205)

(206)

A melegen hengerelt sík acéltermékek rendkívül árérzékeny árupiaci termékek, és amint azt a Kínából származó melegen hengerelt sík acéltermékek behozatalára vonatkozó eredeti vizsgálat, valamint a Törökországból származó azonos termékre vonatkozó vizsgálat is megállapította, a meglehetősen szerény áralákínálási szintek a nagy mennyiségekkel együttesen alkalmasak arra, hogy jelentős és azonnali hatást gyakoroljanak az uniós gazdasági ágazat teljesítményére (56). Mindkét vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat 5 % alatti áralákínálási különbözet miatt kényszerült olyan mértékben csökkenteni értékesítési árait (vagy veszíteni piaci részesedéséből), hogy rövid távon jelentős kárt szenvedett.

(207)

Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt épphogy felépült egy viszontagságos és gazdaságilag nehéz, a Covid19-világjárványt is magában foglaló időszak után, amelyben veszteséget halmozott fel, az uniós gazdasági ágazat jelenleg is instabil helyzetben van. Emellett a Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány továbbra is különféle támogatási programokat kínál a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának, a Bizottság pedig megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazata több támogatási programból előnyre tett szert. Ezért nagyon valószínű, hogy a Kínából érkező, az uniós áraknak alákínáló, olcsó, támogatott behozatal megismétlődése jelentős mértékben rontaná az uniós gazdasági ágazat teljesítményét, különös tekintettel a termelésre, az értékesítési volumenre és az árakra, a jövedelmezőségre és a beruházási igényekre, és ezzel ismét jelentős kárt okozna.

(208)

(209)

A Bizottság elutasította ezt az állítást. Emlékeztetett arra, hogy a kárelemzésében elismerte és gondosan mérlegelte azokat a különböző elemeket, amelyek a CISA felsorolása szerint torzíthatják a figyelembe vett időszakból származó bizonyítékokat. A Bizottság megállapította továbbá, hogy az említett elemek változatlanul felmerültek volna akkor is, ha a CISA javaslatának megfelelően a felülvizsgálati időszakot megelőző évekre kiterjesztett időszakot vette volna figyelembe. A felülvizsgálati időszak tekintetében a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 6. cikkének 1. pontja szerint olyan „vizsgálati időszakot [kell kiválasztani], amely a dömping esetében rendszerint az eljárás megindítását közvetlenül megelőző hat hónapnál nem lehet rövidebb. A vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információkat rendszerint nem lehet figyelembe venni.” Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint nem lehet a Bizottság feladata a vizsgálati időszakot követő időszakhoz tartozó elemek figyelembevétele, kivéve, ha ezek az elemek olyan új fejleményeket fednek fel, amelyek miatt a dömpingellenes vám tervezett bevezetése nyilvánvalóan nem megfelelővé válna. (57) Értelemszerűen ugyanezt az érvelést kell alkalmazni az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján indított felülvizsgálatokra is. A CISA nem szolgáltatott arra utaló bizonyítékot, hogy a felülvizsgálati időszakot követő fejlemények miatt a vám újbóli kivetése nyilvánvalóan nem megfelelővé vált volna.

6.4. Következtetés

(210)

A Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló támogatott behozatal jelentős növekedését eredményezné, és ezért a jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

7. AZ UNIÓS ÉRDEK

(211)

Az alaprendelet 31. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő szubvencióellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző szóba jöhető érdekek teljes körének értékelésén alapult.

7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(212)

(213)

Intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat nem részesül védelemben a Kínából érkező támogatott behozatal valószínűsíthető növekedésével szemben, amely jelentős kárt fog majd okozni. A szubvencióellenes intézkedések kedvező hatással lesznek az uniós gyártókra, mivel elősegítik, hogy az uniós gazdasági ágazat folytassa felépülését a támogatott behozatal és a Covid19-világjárvány hatása alól. Az uniós gazdasági ágazatnak ezért egyértelműen érdekében áll az intézkedések fenntartása.

7.2. A felhasználók és a független importőrök érdeke

(214)

(215)

(216)

(217)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó védintézkedés nem tekinthető tartósnak, és hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedés (58) nincs hatással annak értékelésére, hogy kiegyenlítő vámok hiányában mekkora a megnövekedett behozatal valószínűsége. Tekintettel az acélra vonatkozó védintézkedés ideiglenes jellegére, a Bizottság megállapította, hogy az nem befolyásolhatja a vizsgálat során levont következtetéseit. Ami az ellátás biztonságát illeti, a (215) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gazdasági ágazat teljes termelési kapacitása meghaladta a teljes uniós felhasználást, emellett a felülvizsgálati időszak alatt több más harmadik ország is exportált melegen hengerelt sík acéltermékeket az Unióba. Ezen túlmenően a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén kiigazítja a védintézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós piac megfelelő acélellátását. Ezért a védintézkedések nem jelentenek kockázatot a továbbfelhasználók ellátásbiztonságára nézve.

(218)

(219)

7.3. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(220)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, az uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek az egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek Kínából érkező behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

8. AZ INTÉZKEDÉSEK FELFÜGGESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK

(221)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően CISA azt állította, hogy a jelenlegi szubvencióellenes intézkedéseket az alaprendelet 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban fel kell függeszteni, mivel érvelése szerint az alaprendelet 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott mindkét feltétel teljesül. Előadta, hogy a piaci feltételek ideiglenesen olyan mértékben változtak, hogy nem valószínű az, hogy a felfüggesztés következtében a kár folytatódna vagy kár következne be. E tekintetben a CISA hivatkozott az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal mennyiségének várható csökkenésére, az Európai Unióban a melegen síkhengerelt termékek létesítményeiben történt incidenseket követő ellátási hiányra, valamint az érintett termék árának emelkedésére.

(222)

9. SZUBVENCIÓELLENES INTÉZKEDÉSEK

(223)

A támogatásnyújtás folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(224)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi kiegyenlítő vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi kiegyenlítő vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított kiegyenlítő vám alkalmazandó.

(225)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi kiegyenlítő vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(226)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen esetekben, és amennyiben a feltételek teljesülnek, az intézkedések kijátszásának feltárására irányuló vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(227)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi kiegyenlítő vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi kiegyenlítő vámtételek nem alkalmazhatók.

(228)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi kiegyenlítő vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (59). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(229)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is tűzött, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethetik észrevételeiket.

(230)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (60) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(231)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges kiegyenlítő vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00, 7208 37 00, 7208 38 00, 7208 39 00, 7208 40 00, 7208 52 10, 7208 52 99, 7208 53 10, 7208 53 90, 7208 54 00, 7211 13 00, 7211 14 00, 7211 19 00, ex 7225 19 10 (TARIC-kód: 7225191090), 7225 30 90, ex 7225 40 60 (TARIC-kód: 7225406090), 7225 40 90, ex 7226 19 10 (TARIC-kód: 7226191091, 7226191095), 7226 91 91 és 7226 91 99 KN-kód alá tartozó síkhengerelt, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült, tekercsben vagy nem tekercsben lévő (beleértve a méretre vágott termékeket és a „keskeny szalagot”), melegen hengerelt, de tovább nem megmunkált, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli termékekre.

A felülvizsgálat nem terjed ki:

i.	a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékekre;

ii.	a szerszámacélból és gyorsacélból készült termékekre;

iii.	a nem tekercsben lévő, felületén mintázás nélküli, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékekre; valamint

iv.	a nem tekercsben kiszerelt, felületükön mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékekre.

Ország	Vállalat	Kiegyenlítő vám	TARIC-kiegészítő kód
Kínai Népköztársaság	Bengang Steel Plates Co., Ltd	28,1 %	C157
	Handan Iron & Steel Group Han-Bao Co., Ltd	7,8 %	C158
	Hesteel Co., Ltd Tangshan Branch (61)	7,8 %	C159
	Hesteel Co., Ltd Chengde Branch (62)	7,8 %	C160
	Zhangjiagang Hongchang Plate Co., Ltd	4,6 %	C161
	Zhangjiagang GTA Plate Co., Ltd	4,6 %	C162
	Shougang Jingtang United Iron and Steel Co. Ltd	31,5 %	C164
	Beijing Shougang Co. Ltd, Qian’an Iron & Steel branch	31,5 %	C208
	A mellékletben felsorolt más együttműködő vállalatok	17,1 %	Lásd a mellékletet
	Minden más vállalat	35,9 %	C999

(3) A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak”. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4) Az 1. cikk (2) bekezdésével kivetett végleges kiegyenlítő vámok módosítása vagy megszüntetése esetén a (2) bekezdésben meghatározott vámokat e rendelet hatálybalépésével kezdődő hatállyal az adott esetnek megfelelően legfeljebb a megállapított tényleges dömpingkülönbözetnek vagy a megállapított kárkülönbözetnek megfelelő összegre vállalatonként növelni kell.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. június 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/969 végrehajtási rendelete (2017. június 8.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 146., 2017.6.9., 17. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2017/649 végrehajtási rendelete (2017. április 5.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 92., 2017.4.6., 68. o.).

(4) HL C 372., 2021.9.16., 10. o.

(5) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó szubvencióellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 223., 2022.6.8., 37. o.).

(6) E rendelet a „kínai kormány” kifejezést tágabb értelemben használja, így az magában foglalja az Államtanácsot, továbbá valamennyi minisztériumot, osztályt, ügynökséget, illetve a központi, regionális és helyi szintű kormányzati szerveket is.

(7) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 150., 2022.4.5., 3. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2017/969 végrehajtási rendelete (2017. június 8.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 146., 2017.6.9., 17. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2018/1690 végrehajtási rendelete (2018. november 9.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 283., 2018.11.12., 1. o.).

(11) A Bizottság (EU) 2019/72 végrehajtási rendelete (2019. január 17.) a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 16., 2019.1.18., 5. o.).

(12) A Bizottság (EU) 2019/688 végrehajtási rendelete (2019. május 2.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 116., 2019.5.3., 39. o.).

(13) A Bizottság (EU) 2022/72 végrehajtási rendelete (2022. január 18.) a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2011 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 12., 2022.1.19., 34. o.).

(14) A Bizottság (EU) 2021/2287 végrehajtási rendelete (2021. december 17.) a Kínai Népköztársaságból származó, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2170 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 458., 2021.12.22., 344. o.).

(15) Megtekinthető a következő internetcímen: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156474.pdf

(16) Lásd: tizennegyedik ötéves terv, 2. szakasz, LXIV. cikk.

(17) A 40. sz. határozat III. fejezetének 12. cikke.

(18) Lásd az eredeti rendelet (182) preambulumbekezdését.

(19) Lásd az eredeti rendelet (83)–(244) preambulumbekezdését.

(20) Lásd a (70)–(82) preambulumbekezdést, valamint a kérelem S-1., S-2. és S-3. mellékletét.

(21) Lásd a jelentés 6.3. fejezetét.

(22) Lásd a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről, továbbá a Kínai Népköztársaságból származó egyes, 121 feletti terhelési indexű, autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz való új vagy újrafutózott gumi légabroncsok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint az (EU) 2018/163 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/1579 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2018. november 9-i (EU) 2018/1690 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 283., 2018.11.12., 1. o.) (167)–(236) preambulumbekezdését.

(23) Lásd a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2019. január 17-i (EU) 2019/72 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 16., 2019.1.18., 5. o.) (175)–(237) preambulumbekezdését.

(24) Lásd: a Bizottság (EU) 2019/688 végrehajtási rendelete (2019. május 2.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 116., 2019.5.3., 39. o.), (101)–(118) preambulumbekezdés.

(25) Lásd a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2020. június 12-i (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 189., 2020.6.15., 1. o.) (222)–(285) preambulumbekezdését.

(26) Lásd a Kínai Népköztársaságból származó, továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2170 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2021. december 17-i (EU) 2021/2287 bizottsági végrehajtási rendelet (146)–(223) preambulumbekezdését (HL L 458., 2021.12.22., 344. o.).

(27) Lásd az eredeti rendelet (215), (281) és (311) preambulumbekezdését.

(28) Lásd a (209)–(215) preambulumbekezdést.

(29) Lásd: Jelentés: 9. fejezet.

(30) Lásd a (474)–(493) preambulumbekezdést.

(31) Lásd az (503)–(512) preambulumbekezdést.

(32) Lásd a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2011 végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2022. január 18-i (EU) 2022/72 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 12., 2022.1.19., 34. o.) (533)–(557) preambulumbekezdését.

(33) Lásd az eredeti rendelet (312)–(344) preambulumbekezdését.

(34) Lásd a (198)–(204) preambulumbekezdést és az S-4. mellékletet.

(35) Lásd a (463)–(488) preambulumbekezdést.

(36) Lásd a (474)–(505) preambulumbekezdést.

(37) Lásd a (345)–(364) preambulumbekezdést.

(38) Lásd az (549)–(552) preambulumbekezdést.

(39) Lásd a (189)–(202) preambulumbekezdést.

(40) Lásd az (516)–(531) preambulumbekezdést.

(41) Lásd az eredeti rendelet (365)–(393) preambulumbekezdését.

(42) Lásd a (183)–(197) preambulumbekezdést és a kérelem S-4. mellékletét.

(43) Lásd a (141)–(156) preambulumbekezdést.

(44) Lásd a (447)–(451) preambulumbekezdést.

(45) Lásd a (90)–(182) preambulumbekezdéseket.

(46) Lásd: (119)–(134) preambulumbekezdés, valamint a Bizottság (EU) 2019/688 végrehajtási rendelete (2019. május 2.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről, 3.5.2. szakasz (HL L 116., 2019.5.3., 39. o.).

(47) Worldsteel, 2021. január 26., in: ThinkDesk China Research & Consulting, „China’s State-Business Nexus Revisited – Government Interventions and Market Distortions in the Chinese Steel Industry”, 2021. október 17., 92. o.

(48) OECD: „Az acélgyártási kapacitás legújabb fejleményei”, 2021. február, 11. o.

(49) ThinkDesk China Research & Consulting, „China’s State-Business Nexus Revisited – Government Interventions and Market Distortions in the Chinese Steel Industry”, 2021. október 17.

(50) Jelenleg a következő országokban vannak dömpingellenes intézkedések: Kanada, Egyesült Államok, Törökország, Mexikó és az Egyesült Királyság. Az Öböl-menti országok védintézkedésekkel, az USA pedig a 232. szakasz szerinti intézkedésekkel is rendelkezik.

(51) HL L 258., 2017.10.5., 24. o.

(52) HL L 238., 2021.7.6., 32. o.

(53) A Bizottság (EU) 2021/9 végrehajtási rendelete (2021. január 6.) a Törökországból származó egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 3., 2021.1.7., 4. o.), (139) preambulumbekezdés.

(54) A Bizottság (EU) 2021/1100 végrehajtási rendelete (2021. július 5.) a Törökországból származó egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek behozatalára vonatkozó végleges vám kivetéséről (HL L 238., 2021.7.6., 32. o.), (210) preambulumbekezdés.

(55) Uo.

(56) (98) preambulumbekezdés, HL L 3., 2021.1.7., 4. o.

(57) Az Elsőfokú Bíróság 2008. december 17-i ítélete, HEG és Graphite India kontra Tanács, T-462/04, ECLI:EU:T:2008:586, 67. pont.

(58) Az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelettel a Bizottság három éves időtartamra szóló védintézkedést vezetett be egyes acéltermékek tekintetében. Az (EU) 2021/1029 bizottsági végrehajtási rendelettel a Bizottság 2024. június 30-ig meghosszabbította a védintézkedést.

(59) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi 170, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.

(60) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(61) Korábban: „Hebei Iron & Steel Co., Ltd Tangshan Branch”.

(62) Korábban: „Hebei Iron & Steel Co., Ltd Chengde Branch”.

MELLÉKLET

Ország	Elnevezés	TARIC-kiegészítő kód
Kína	Angang Steel Company Co., Ltd.	C150
Kína	Maanshan Iron & Steel Co., Ltd.	C165
Kína	Rizhao Steel Wire Co., Ltd.	C166
Kína	Rizhao Baohua New Material Co., Ltd.	C167
Kína	Wuhan Iron & Steel Co., Ltd.	C156

2023.6.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/121

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS JAPÁN KÖZÖTTI GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT, KERESKEDELEMMEL ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG 1/2023 HATÁROZATA

(2023. március 1.)

a szakértői feladat ellátására kész és alkalmas személyek jegyzékének összeállításáról, valamint a szakértői testület eljárási szabályzatának elfogadásáról [2023/1124]

A KERESKEDELEMMEL ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: EU–Japán GPM) és különösen annak 16.18. cikke (2) bekezdésére és (4) albekezdésének d) pontjára,

mivel:

(1)

Az EU–Japán GPM 16.18. cikke (4) albekezdésének d) pontja előírja, hogy a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) összeállít egy legalább 10 olyan személyt tartalmazó jegyzéket, akik készek és alkalmasak arra, hogy az említett cikk értelmében szakértői feladatot lássanak el,

(2)	Az EU–Japán GPM 16.18. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a bizottság elfogadja a szakértői testület eljárási szabályzatát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat 1. melléklete tartalmazza azon személyek jegyzékét, akik készek és alkalmasak arra, hogy szakértői feladatot lássanak el.

2. cikk

A szakértői testület eljárási szabályzata e határozat 2. mellékletének megfelelően került elfogadásra.

3. cikk

Az e határozat 1. mellékletében szereplő személyek jegyzéke, illetve a szakértői testület 2. mellékletben szereplő eljárási szabályzata az EU–Japán GPM 16.18. cikkének (2) bekezdésével és (4) albekezdésének d) pontjával összhangban e határozat elfogadásának napjától érvényes.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 1-jén.

a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság részéről

a társelnökök

az Európai Unió részéről

Ulrich WEIGL

Japán részéről

Takeshi KOYAMA

1. MELLÉKLET

AZ EU–JAPÁN GPM 16.18. CIKKE (4) BEKEZDÉSÉNEK d) PONTJA SZERINTI SZAKÉRTŐK JEGYZÉKE

Az Európai Unió aljegyzéke

1.	Jorge CARDONA

2.	Karin LUKAS

3.	Laurence BOISSON DE CHAZOURNES

4.	Geert VAN CALSTER

Japán aljegyzéke

1.	AGO Shin-ichi

2.	TAKAMURA Yukari

3.	TAMADA Dai

4.	YAGI Nobuyuki

Azon személyek aljegyzéke, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik elláthatják a testület elnökének feladatait

1.	Armand DE MESTRAL (Kanada)

2.	Jennifer A. HILLMAN (Amerikai Egyesült Államok)

3.	Arthur Edmond APPLETON (Amerikai Egyesült Államok)

4.	Nathalie BERNASCONI (Svájc)

2. MELLÉKLET

A SZAKÉRTŐI TESTÜLET ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 16. fejezete (Kereskedelem és fenntartható fejlődés) szerinti szakértői testület eljárásaiban a következő szabályok alkalmazandók:

I. Fogalommeghatározások

Ezen eljárási szabályzatban:

a)	„személyzet”: egy szakértő tekintetében azok a személyek, akik az asszisztenseken kívül a szakértő irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;

b)	„tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet segíti a testület eljárásával kapcsolatban, de nem az említett Fél képviselője;

c)	„megállapodás”: az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás;

d)	„asszisztens”: az a személy, aki valamely szakértő megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott szakértő részére;

e)	„magatartási kódex”: a megállapodás 21.30. cikkében említett és a megállapodás vegyes bizottságának 2019. április 10-i 1/2019 határozatával elfogadott, a választottbírákra vonatkozó magatartási kódex;

f)	„bizottság”: a megállapodás 22.3. cikke alapján létrehozott kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság;

g)	„nap”: naptári nap;

h)	„szakértő”: a szakértői testület egy tagja;

i)	„testület”: a megállapodás 16.18. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott szakértői testület;

j)	„eljárás”: a testület eljárása;

k)	„képviselő”: a Felek tekintetében a Felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett tisztviselő vagy más személy, akit a Fél a testület előtti eljárás céljából képviselőjeként nevez ki;

l)	„kérelmező Fél”: az a Fél, amely a megállapodás 16.18. cikkének (1) bekezdése alapján testület összehívását kéri; valamint

m)	„megkeresett Fél”: az a Fél, amelyhez a kérelmező Féltől a megállapodás 16.18. cikkének (1) bekezdése alapján szakértői testület összehívására irányuló kérelem érkezik.

II. A szakértők kinevezése

A bizottság kérelmező Félhez tartozó társelnöke felelős a megállapodás 16.18. cikke (4) albekezdésének c) pontjában említett sorsolás megszervezéséért, és kellő időben tájékoztatja a megkeresett Fél társelnökét a sorshúzás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. A két Fél képviselői szintén jelen lehetnek a sorshúzáson. A sorsolásra minden esetben a megjelent Fél/Felek jelenlétében kerül sor.

A Felek írásban tájékoztatnak minden olyan személyt a kinevezésről, akit a megállapodás 16.18. cikkének megfelelően szakértővé neveztek ki. Minden személy a kinevezéséről szóló értesítés időpontjától számított öt napon belül megerősíti rendelkezésre állását mindkét Fél felé.

III. Magatartási kódex

A magatartási kódex értelemszerűen alkalmazandó a szakértői testületben feladatot ellátó szakértőkre.

IV. Szervezési célú ülés

A Felek eltérő megállapodása hiányában a Felek a testület létrehozásától számított hét napon belül találkoznak a testülettel, hogy döntsenek azokról a kérdésekről, amelyeket a Felek vagy a testület megfelelőnek ítélnek, többek között az alábbiakról:

a)	a szakértőknek fizetendő díjazás és költségek, melyek a WTO-előírásokkal és -kritériumokkal összhangban kerülnek meghatározásra;

b)	a szakértő által alkalmazható asszisztensek vagy személyzet költségei azzal, hogy a Felek eltérő megállapodása hiányában az egyes szakértők asszisztensének vagy személyzetének teljes díjazása nem haladhatja meg az adott szakértő díjazásának 50 %-át; valamint

c)	az eljárás menetrendje, amelynek megállapítása a megkeresett Fél időzónája alapján kerül meghatározásra.

Ezen az ülésen – személyesen, illetve telefonon vagy videokonferencián keresztül – csak a Felek szakértői és olyan képviselői vehetnek részt, akik valamely kormányzati szervezeti egység vagy ügynökség, illetve más állami szerv tisztviselői vagy más személyei.

V. Értesítések

Minden olyan kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot, amelyet:

a)	a testület küldött, egyidejűleg megküldik mindkét Félnek;

b)	valamely Fél a testületnek küldött, egyidejűleg megküldik a másik Félnek is; valamint

c)	valamely Fél a másik Félnek küldött, adott esetben egyidejűleg megküldik a testületnek is.

A (6) bekezdésben említett bármely értesítést e-mailben vagy adott esetben bármely más olyan távközlési eszköz útján lehet megtenni, amely rögzíti az elküldés tényét. Az értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, amennyiben ennek ellenkezője nem bizonyított.

A testület eljárásához kapcsolódó kérelemben, értesítésben, írásbeli beadványban vagy egyéb dokumentumban előforduló kisebb adminisztratív hibák a módosításokat egyértelműen feltüntető újabb dokumentum kézbesítésével kijavíthatók.

Ha egy dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Japán vagy az Európai Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára vagy bármely más olyan napra esik, amelyen valamely Fél kormányának hivatalai hivatalosan vagy vis maior miatt zárva tartanak, a dokumentumot a következő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Az (5) bekezdésben említett szervezési célú ülésen a Felek benyújtják hivatalos munkaszüneti napjaik jegyzékét és bármely más olyan napot, amelyen az irodák hivatalosan zárva vannak. Mindkét Fél a vizsgálóbizottsági eljárás során naprakészen tartja a jegyzékét.

VI. Írásbeli beadványok

10.

A kérelmező Fél legkésőbb a testület létrehozásától számított 20 napon belül benyújtja írásbeli beadványát. A megkeresett Fél legkésőbb a kérelmező Fél írásbeli beadványának kézhezvételétől számított 20 napon belül benyújtja írásbeli válaszbeadványát.

VII. Tájékoztatás és tanács kérése

11.

A megállapodás 16.18. cikkének (3) bekezdésével összhangban a testületnek az általa megfelelőnek ítélt módon tájékoztatást és tanácsot kell kérnie az érintett nemzetközi szervezetektől vagy szervektől a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet eszközeivel vagy multilaterális környezetvédelmi megállapodásokkal kapcsolatos kérdésekben.

12.

Mielőtt a testület tájékoztatást és tanácsot kérne a (11) bekezdésben említett szervezetektől, lehetővé teszi a Felek számára, hogy észrevételeket tegyenek az ilyen szervezetek jegyzékével és a hozzájuk intézendő kérdésekkel kapcsolatban.

13.

A vizsgálóbizottság a (11) bekezdés szerint megszerzett információkat átadja a Feleknek, amelyeknek lehetőségük van az ilyen információkkal kapcsolatos észrevételeik megtételére.

VIII. A testület működése

14.

Valamennyi ülést a testület elnöke vezeti. A testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási és eljárási döntéseket hozzon.

15.

Amennyiben a megállapodás 16.18. cikke vagy ez az eljárási szabályzat másként nem rendelkezik, a testület tevékenységét bármilyen eszköz útján folytathatja, beleértve a telefonos, telefaxos vagy számítógépes kapcsolatot is.

16.

A megállapodás 16.18. cikkének, vagy ezen eljárási szabályzatnak vagy a magatartási kódexnek a rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a testület a Felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.

17.

A testület a Felekkel való konzultációt követően meghatározhat a megállapodás 16.18. cikkében meghatározott határidőtől eltérő bármely más határidőt, illetve elvégezhet bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítást. Amennyiben a testület konzultál a Felekkel, írásban értesíti a Feleket a javasolt módosításról vagy kiigazításról, illetve annak okairól.

IX. Meghallgatás

18.

Az (5) bekezdés szerint meghatározott ütemezés alapján, a Felekkel és a többi szakértővel folytatott konzultációt követően a testület elnöke határozza meg a meghallgatás napját és időpontját.

19.

A Felek eltérő megállapodása hiányában az ülések váltakozva hol az egyik, hol a másik Fél területén tartandóak. Az első meghallgatást a megkeresett Fél területén kell tartani. Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a meghallgatás helye szerinti Fél:

a)	meghatározza a meghallgatás helyszínét, és erről tájékoztatja a testület elnökét; valamint

b)	felelős a meghallgatás logisztikai lebonyolításáért.

20.

A Felek eltérő megállapodása hiányában és a (49) bekezdés sérelme nélkül a Felek megosztják a meghallgatás logisztikai lebonyolításából eredő költségeket.

21.

A testület elnöke kellő időben írásban értesíti a Feleket a meghallgatás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Ezt az információt a meghallgatás helyszíne szerinti Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános.

22.

Általános szabályként csak egy meghallgatást tartanak. Ha a vita kivételesen összetett kérdéseket érint, a testület saját kezdeményezésére vagy bármelyik Fél kérésére, a Felekkel folytatott konzultációt követően további meghallgatásokat hívhat össze. A további meghallgatások mindegyike esetében a (18)–(21) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

23.

A testület bármely meghallgatása nyilvános, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg, vagy a Felek beadványai és érvei bizalmas információkat tartalmaznak. A nyilvánosságnak a meghallgatásról nem szabad hang- vagy képfelvételt készítenie. A zárt ülésen tartott meghallgatások a (39) bekezdésnek megfelelően bizalmasak.

24.

A meghallgatás teljes időtartama alatt valamennyi szakértő jelen van.

25.

Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a következő személyek vehetnek részt a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy a meghallgatás nyilvános-e:

a)	a Felek képviselői;

b)	tanácsadók;

c)	asszisztensek és személyzet;

d)	a testület tolmácsai, fordítói és jegyzőkönyvvezetői; valamint

e)	a vonatkozó nemzetközi szervezetek vagy szervek képviselői, a testület döntése szerint, a megállapodás 16.18. cikkének (3) bekezdése alapján.

26.

A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal mindkét Fél benyújtja a testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az említett Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, illetve akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek.

27.

A testület a meghallgatást a következő módon hajtja végre, biztosítva, hogy a kérelmező Fél és a megkeresett Fél egyenlő időt kapjon érvei előterjesztésére és ellenérvei kifejtésére:

Érvek előterjesztése

a)	a kérelmező Fél érvei; valamint

b)	a megkeresett Fél érvei.

Ellenérvek előterjesztése

a)	a kérelmező Fél válasza; valamint

b)	a megkeresett Fél viszonválasza.

28.

A testület a meghallgatás során bármikor közvetlenül kérdéseket intézhet bármelyik Félhez.

29.

A testület gondoskodik arról, hogy a meghallgatás jegyzőkönyvét a meghallgatást követően a lehető leghamarabb elkészítsék és kézbesítsék a Feleknek. A Felek a jegyzőkönyvhöz észrevételeket fűzhetnek, és a testület figyelembe veheti ezen észrevételeket.

30.

A meghallgatást követő 10 napon belül mindkét Fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.

X. Tanácskozás

31.

A testület tanácskozásain kizárólag a szakértők vehetnek részt.

XI. Írásbeli kérdések

32.

A testület az eljárás során írásban bármikor kérdést nyújthat be a Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A Felek egyikéhez benyújtott kérdést a másik Félnek másolatban meg kell küldeni.

33.

A Felek mindegyike másolatban megküldi a testület kérdéseire adott írásbeli válaszát a másik Félnek. Mindkét Fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik Fél válaszának beérkezésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen.

XII. A szakértők helyettesítése

34.

Amennyiben az eredeti testület bármely szakértője a megállapodás 16.18. cikke szerinti testületi eljárásokból visszavonul, azokban nem tud részt venni, vagy azokban helyettesíteni kell, a megállapodás 16.18. cikkének (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

35.

Ha valamely Fél úgy ítéli meg, hogy egy szakértő nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, és emiatt le kell váltani, a szóban forgó Fél a magatartási kódexnek a szakértő általi megsértését alátámasztó bizonyítékok megismerésétől számított 15 napon belül értesíti a másik Felet.

36.

Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy szakértő – aki nem a szakértői testület elnöke – nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a Felek konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, a (34) bekezdéssel összhangban új szakértőt választanak.

Ha a Felek a szakértő leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor a Felek bármelyike kérheti az ügynek a testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges.

Ha egy ilyen kérelmet követően az elnök megállapítja egy szakértőről, hogy az nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a (34) bekezdéssel összhangban egy új szakértőt kell választani.

37.

Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a Felek konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, a (34) bekezdéssel összhangban új elnököt választanak.

Ha a Felek az elnök leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor bármelyikük kérheti, hogy az ügyet terjesszék a fennmaradó két szakértő elé. A szakértők a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 10 napon belül döntést hoznak arról, hogy le kell-e váltani a testület elnökét. A szakértők által az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntés végleges.

Ha a szakértők úgy határoznak, hogy az elnök nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a (34) bekezdéssel összhangban új elnököt kell választani.

38.

A (34)–(37) bekezdésben ismertetett eljárások végrehajtásának időtartamára az eljárást fel kell függeszteni.

XIII. Az adatok bizalmas kezelése

39.

A testület és a Felek kötelesek bizalmasan kezelni azokat az információkat, amelyeket valamelyik Fél a testület elé terjeszt, és bizalmas információként jelölt meg. Ha valamely Fél az írásos beadványait bizalmas változatban nyújtja be a testület számára, a másik Fél kérésére a kérelem benyújtásától számított 20 napon belül köteles a beadványban szereplő információ nem bizalmas összefoglalóját is elkészíteni, amely nyilvánosságra hozható. Ezen eljárási szabályzatban semmi sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját beadványaikat nyilvánosságra hozzák, amennyiben ezt oly módon teszik, hogy nem fednek fel semmiféle olyan részletet, amelyet a másik Fél bizalmasként jelölt meg. A testület köteles zárt ülést tartani, ha a Felek beadványai és az érvelések bizalmas információkat tartalmaznak. A testület és a Felek kötelesek fenntartani a testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra zárt ülés formájában kerül sor.

XIV. Ex parte kapcsolatfelvétel

40.

A testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.

41.

A szakértők nem vitathatják meg az eljárás tárgyát képező ügy szempontjait az egyik Féllel vagy mindkét Féllel a többi szakértő távollétében.

XV. Amicus curiae beadványok

42.

Ha a Felek a testület létrehozásától számított három napon belül nem állapodnak meg ettől eltérően, a testület a Felek kormányától független, valamely Fél természetes személyeitől vagy a Felek területén letelepedett jogi személyektől is kaphat önálló kezdeményezésű írásbeli beadványokat, amennyiben a testület megalakulásának napját követő tíz napon belül sor kerül azok kézhezvételére.

43.

A beadványokat tömören kell megfogalmazni, nem haladhatják meg a dupla sorközzel gépelt 15 oldal terjedelmet, és közvetlenül kapcsolódniuk kell a testület által tárgyalt ténybeli vagy jogi kérdéshez. A beadványnak leírást kell tartalmaznia az azt benyújtó személyről, többek között az alábbiakról:

a)	természetes személy esetében annak állampolgársága; valamint

b)	jogi személy esetében letelepedési helye, tevékenységei jellege, jogállása, általános célkitűzései és finanszírozásának forrása.

Valamennyi személynek meg kell adnia a beadványban, hogy milyen tekintetben érdekelt az eljárásban. A beadványt a Felek által ezen eljárási szabályzat (45) és (46) bekezdésével összhangban kiválasztott nyelven kell megírni.

44.

A testület jelentésében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a (42) és (43) bekezdésnek. A testület jelentésében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban foglalt érvelésekre. A beadványokat meg kell küldeni észrevételezésre a Feleknek. A Feleknek 30 napon belül kell benyújtaniuk észrevételeiket, és ezeket az észrevételeket a testületnek figyelembe kell vennie.

XVI. Nyelvek és fordítás

45.

A megállapodás 16.17. cikkében említett konzultációk folyamán és legkésőbb az (5) bekezdésben említett szervezési célú ülés időpontjáig a Felek arra törekednek, hogy megegyezzenek a testület előtt folyó eljárás közös munkanyelvében. A megállapodás 16.18. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Felek az eljárási szabályzat bizottság általi elfogadásától számított legkésőbb 90 napon belül értesítik egymást az általuk előnyben részesített nyelvek jegyzékéről. A jegyzéknek tartalmaznia kell a WTO legalább egy munkanyelvét.

46.

Ha a Felek nem tudnak megállapodni egy közös munkanyelvben, akkor mindkét Félnek az általa választott nyelven kell beadnia az írásbeli beadványait, amely mellett egyidejűleg biztosítja a másik Fél által az egyik, a (45) bekezdéssel összhangban bejelentett WTO-munkanyelvre történő fordítást is. A szóbeli meghallgatás megszervezéséért felelős Fél gondoskodik arról, hogy adott esetben a szóbeli előterjesztéseket a WTO ugyanazon munkanyelvére tolmácsolják.

47.

A testület időközi és zárójelentését a közös munkanyelven kell kiadni. Ha a Felek nem állapodnak meg közös munkanyelvről, a testület időközi és zárójelentését a WTO egyik, a (46) bekezdésben említett munkanyelvén kell kiadni.

48.

Bármelyik Fél tehet észrevételeket az ezen eljárási szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításának pontosságával kapcsolatban.

49.

Ha fordításra vagy tolmácsolásra van szükség valamely Fél által a WTO megfelelő munkanyelvén benyújtott írásbeli és szóbeli beadványok tekintetében, akkor a szóban forgó Fél viseli ezek költségeit.

XVII A testület jelentése

50.

A testület a megállapodás 16.18. cikkének (5) bekezdésével összhangban időközi és zárójelentést nyújt be a Feleknek. A zárójelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A testület a Felek általi közzétételt megelőzően nem hozhatja nyilvánosságra jelentését.

XVIII Felülvizsgálat

51.

Ez az eljárási szabályzat a Felek megegyezésével módosítható.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 148

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. június 8.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2023/1116 határozata (2023. május 25.) a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményt a halászati támogatásokról szóló megállapodás tekintetében módosító jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről	1
		Jegyzőkönyv a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezmény módosításáról Megállapodás a halászati támogatásokról	3
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2023/1117 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. január 12.) az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatósága által kicserélendő információk típusára és jellegére vonatkozó követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	10
	*	A Bizottság (EU) 2023/1118 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. január 12.) az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a felügyeleti kollégiumok feladatellátásának feltételeit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	17
	*	A Bizottság (EU) 2023/1119 végrehajtási rendelete (2023. január 12.) az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti információcseréhez használandó egységes formanyomtatványokra, táblákra és eljárásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról ( 1 )	29
	*	A Bizottság (EU) 2023/1120 végrehajtási rendelete (2023. május 7.) az APESIN Handaktiv egyedi biocid termék 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós engedélyezéséről ( 1 )	36
	*	A Bizottság (EU) 2023/1121 végrehajtási rendelete (2023. június 1.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Nordhessische Ahle Wurscht / Nordhessische Ahle Worscht (OFJ)]	44
	*	A Bizottság (EU) 2023/1122 végrehajtási rendelete (2023. június 7.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	45
	*	A Bizottság (EU) 2023/1123 végrehajtási rendelete (2023. június 7.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes melegen hengerelt, sík, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	84
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott, kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság 1/2023 határozata (2023. március 1.) a szakértői feladat ellátására kész és alkalmas személyek jegyzékének összeállításáról, valamint a szakértői testület eljárási szabályzatának elfogadásáról [2023/1124]	121