(1)

Az (EU) 2023/194 tanácsi rendelet (1) a 2023. évre meghatározza bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket. A harmadik országokkal folytatott konzultációk eredményeinek figyelembevétele érdekében módosítani kell az (EU) 2023/194 rendeletben meghatározott teljes kifogható mennyiségeket (a továbbiakban: a TAC-ok) és a TAC-okhoz funkcionálisan kapcsolódó intézkedéseket.

(2)

Az (EU) 2023/194 rendelet a 2023. január 1-jétől 2023. március 31-ig tartó időszakra ideiglenes uniós kvótát állapít meg a Svalbard vizein, valamint a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (a továbbiakban: az ICES) 1 alterület és 2b körzet nemzetközi vizein halászott közönséges tőkehal (Gadus morhua) vonatkozásában. A halászati tevékenységek folytatódásának lehetővé tétele érdekében ezt az ideiglenes uniós kvótát az említett állományra vonatkozó, 2023. évi végleges uniós kvótával kell felváltani. A Tanácsnak ezért a Svalbard vizein, valamint az ICES 1 alterület és 2b körzet nemzetközi vizein halászott közönséges tőkehalra vonatkozó uniós kvótát a Jeges-tenger északkeleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozó TAC-referenciaérték és az Unió történelmi halászati jogai alapján kell meghatároznia. A Svalbard vizein, valamint az ICES 1 alterület és 2b körzet nemzetközi vizein halászott közönséges tőkehalra vonatkozó, 2023. évi végleges uniós kvótát 15 629 tonnában kell megállapítani, ami megfelel az Unió és Norvégia közötti, az ICES 1 és 2 alterületen folytatott halászattal kapcsolatos politikai megállapodás 3. bekezdésének a) pontjában jelzett százalékos aránynak. A Svalbard vizein, valamint az ICES 1 alterület és 2b körzet nemzetközi vizein halászott közönséges tőkehal uniós kvótáját a 87/277/EGK tanácsi határozattal (2) összhangban kell a tagállamok között elosztani, figyelemmel az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépése miatt szükséges kiigazításokra, az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (3) 36. mellékletének E. pontja szerint.

(3)

Az (EU) 2023/194 rendelet a 2023. január 1-jétől 2023. március 31-ig tartó időszakra ideiglenes uniós kvótát állapít meg az ICES 1 és 2 alterület nemzetközi vizein élő grönlandi laposhalra (Reinhardtius hippoglossoides) vonatkozóan. A halászati tevékenységek folytatódásának lehetővé tétele érdekében ezt az ideiglenes uniós kvótát az említett állományra vonatkozó, 2023. évi végleges uniós kvótával kell felváltani. Az ICES 1 és 2 alterület nemzetközi vizein élő grönlandi laposhalra vonatkozó 2023. évi uniós kvótát 1 711 tonnában kell megállapítani. Az említett uniós kvóta szintje az Unió által az Északkelet-atlanti Halászati Bizottságban javasoltaknak megfelelően az ICES 1 és 2 alterületen halászott grönlandi laposhalra vonatkozó 2023. évi TAC 9,25 %-ának felel meg, azaz 18 494 tonnának, összhangban az ICES szakvéleményével.

(4)

Az (EU) 2023/194 rendelet 2023-ra vonatkozóan nem állapít meg halászati lehetőségeket az ICES 1 és 2 alterület nemzetközi vizein élő vörös álsügérek (Sebastes spp.) tekintetében. Annak érdekében, hogy ezen állomány halászata a vonatkozó halászati idény 2023. július 1-jei kezdetekor megkezdődhessen, az ICES 1 és 2 alterület nemzetközi vizein halászott vörös álsügérekre vonatkozó uniós kvótát a 2013 és 2022 közötti időszak azon három évének átlaga alapján kell meghatározni, amikor az ICES 1 és 2 alterület nemzetközi vizein a legmagasabb volt az uniós éves vörösálsügér-fogás.

(5)

Az (EU) 2023/194 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az (EU) 2023/194 rendeletben meghatározott halászati lehetőségek 2023. január 1-jétől alkalmazandók. Az e rendelet által a halászati lehetőségekre vonatkozóan bevezetett rendelkezéseknek ezért szintén 2023. január 1-jétől kell alkalmazandónak lenniük. Az ilyen visszamenőleges hatályú alkalmazás nem sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel az érintett halászati lehetőségek növekednek, illetve azokat még nem merítették ki. A halászati tevékenységekben való fennakadások elkerülésének sürgősségére tekintettel e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján kell hatályba lépnie,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Törökország kérelmét (2) a „Suruç Narı” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat, ezért a „Suruç Narı” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét (2) az „Haricot de Soissons” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat, ezért az „Haricot de Soissons” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 1925/2006/EK rendelet I. és II. melléklete meghatározza az élelmiszerekhez hozzáadható vitaminoknak és ásványi anyagoknak, valamint ezek felhasználható formáinak a jegyzékét.

(2)

Az (EU) 2020/16 bizottsági végrehajtási rendelet (2) engedélyezte a nikotinamid-ribozid-klorid új élelmiszerként, a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 2. cikkében meghatározott étrend-kiegészítőkben történő forgalomba hozatalát a felnőtt népesség számára.

(3)

Mivel a szóban forgó anyag (EU) 2020/16 végrehajtási rendeletben meghatározott új élelmiszerként történő eredeti engedélyezése csak étrend-kiegészítőkre vonatkozott, az anyagot az (EU) 2021/418 bizottsági rendelet (4) felvette a 2002/46/EK irányelv II. mellékletében szereplő jegyzékbe. A nikotinamid-ribozid-klorid új élelmiszerként történő felhasználásának kiterjesztése iránti kérelmet követően – amely arra irányult, hogy az anyag felhasználása mint niacinforrás táplálkozási célokra is kiterjedjen, különösen étrend-helyettesítőkben felhasználva – a Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság), hogy az (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban nyilvánítson véleményt a felhasználás ily módon történő kiterjesztéséről, és az értékelés eredményét követően az 1925/2006/EK rendelettel összefüggésben értékelje az anyag biztonságosságát és biológiai hozzáférhetőségét a szóban forgó élelmiszerekhez történő hozzáadása esetén. 2021. szeptember 14-én a Hatóság tudományos szakvéleményt (6) fogadott el a nikotinamid-ribozid-klorid új élelmiszerként történő felhasználásának kiterjesztéséről.

(4)

Az említett szakvélemény szerint a nikotinamid-ribozid-klorid élelmiszerekben, niacinforrásként történő felhasználása bizonyos feltételek teljesülése esetén nem vet fel biztonsági aggályokat. Ezeket a feltételeket az anyagnak az (EU) 2022/1160 bizottsági végrehajtási rendelet (7) általi engedélyezése tartalmazza.

(5)

Az 1925/2006/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban élelmiszerekhez csak az említett jogi aktus I. mellékletében felsorolt vitaminok és/vagy ásványi anyagok adhatók hozzá az említett aktus II. mellékletében felsorolt formában. A Hatóság kedvező szakvéleménye és az (EU) 2022/1160 végrehajtási rendelet szerinti, új élelmiszerként történő engedélyezés alapján a nikotinamid-ribozid-kloridot – a niacin egy formájaként – fel kell venni az 1925/2006/EK rendelet II. mellékletébe.

(6)

A Bizottság konzultált az élelmiszerlánc, valamint az állat- és növényegészségügy kérdéseivel foglalkozó konzultatív csoporttal, amelynek észrevételeit figyelembe vette.

(7)

Az 1925/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 2821/71/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendelet útján alkalmazza a Szerződés 101. cikke (3) bekezdését a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozó olyan megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira, amelyek tárgya termékek, technológiák vagy eljárások – az ipari alkalmazhatóság szintjéig terjedő – kutatása-fejlesztése, valamint az ebből származó eredmények hasznosítása, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó rendelkezéseket is.

(2)

A Szerződés 179. cikkének (2) bekezdése felszólítja az Uniót, hogy ösztönözze a vállalkozásokat – köztük a kis- és középvállalkozásokat – magas szintű kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén, és támogassa az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket. A vállalkozások közötti kutatási és fejlesztési együttműködés hozzájárulhat az európai zöld megállapodás (3) célkitűzéseinek eléréséhez.

(3)

Az 1217/2010/EU bizottsági rendelet (4) meghatározza a kutatás-fejlesztési megállapodások azon csoportjait, amelyekre a Bizottság úgy tekint, hogy azok általánosságban eleget tesznek a Szerződés 101. cikke (3) bekezdésében megállapított feltételeknek. Az említett rendelet 2023. június 30-án hatályát veszti. Tekintettel az említett rendelet alkalmazásának összességében kedvező tapasztalataira, és figyelembe véve az említett rendelet értékelésének eredményeit, helyénvaló új csoportmentességi rendeletet elfogadni.

(4)

E rendelet célja a kutatás-fejlesztés elősegítése és egyúttal a verseny hatékony védelme. E rendeletnek célja az is, hogy megfelelő jogbiztonságot kell nyújtania a vállalkozások számára. E célok megvalósítása során a lehető legnagyobb mértékben szem előtt kell tartani a hatósági felügyelet és a jogszabályi keretek egyszerűsítésének szükségességét.

(5)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából a piaci erő bizonyos szintje alatt általában vélelmezhető, hogy a kutatás-fejlesztési megállapodások kedvező hatásai ellensúlyozzák a versenyre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaikat.

(6)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelet általi alkalmazásához nem szükséges meghatározni azokat a megállapodásokat, amelyek a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak. A Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozó megállapodások egyedi értékelésénél több tényezőt is figyelembe kell venni, így különösen az érintett piac szerkezetét.

(7)

A közös vagy fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az eredmények hasznosítása terén folytatott együttműködés nagy valószínűséggel elősegíti a technikai és gazdasági haladást, amennyiben a felek egymást kiegészítő készségekkel, eszközökkel vagy tevékenységekkel vesznek részt az együttműködésben.

(8)

A kutatás-fejlesztés volumenének és eredményességének növelésétől általában az várható, hogy a fogyasztók javát szolgálja az új, illetve jobb termékek, technológiák vagy eljárások bevezetése, e termékek, technológiák vagy szolgáltatások gyorsabb piacra vitele, vagy az új, illetve jobb termékeknek, technológiáknak vagy eljárásoknak köszönhetően megvalósított árcsökkentés révén.

(9)

Az eredmények közös hasznosítása különböző formákat ölthet, mint például a termékek előállítása és forgalmazása, a technológiák vagy eljárások alkalmazása, vagy az ilyen előállításhoz vagy alkalmazáshoz szükséges szellemitulajdon-jogok átruházása vagy licenciába adása, vagy know-how közlése, ami jelentős mértékben hozzájárul a műszaki vagy gazdasági fejlődéshez.

(10)

Az e rendelettel megállapított mentesség indokoltságának igazolására a közös hasznosításnak azon termékekre (ideértve az árukat és a szolgáltatásokat is), technológiákra vagy eljárásokra kell vonatkoznia, amelyek tekintetében a kutatás-fejlesztési eredmények felhasználása nélkülözhetetlen.

(11)

Ezenfelül a kutatás-fejlesztési megállapodásban valamennyi félnek meg kell állapodnia arról, hogy valamennyien teljes mértékben hozzáférnek a közös kutatás-fejlesztés végeredményeihez, beleértve az esetleges szellemitulajdon-jogokat és know-how-t, és hogy azokat további kutatás-fejlesztés vagy hasznosítás céljából a végeredmények megszületését követően késedelem nélkül felhasználhatják. Az eredményekhez való hozzáférés az eredmények további kutatás-fejlesztési célú hasznosítása tekintetében általában nem korlátozható. Ha azonban a felek e rendeletnek megfelelően korlátozzák a hasznosításhoz fűződő jogaikat és különösen akkor, ha a hasznosítás vonatkozásában szakosodnak, az eredményekhez hasznosítás céljából történő hozzáférés ennek megfelelően korlátozható. Továbbá, ha tudományos testületek, kutatóintézetek vagy olyan vállalkozások vesznek részt a kutatás-fejlesztésben, amelyek üzleti szolgáltatásként végeznek kutatás-fejlesztést többnyire anélkül, hogy részt vennének az eredmények hasznosításában, akkor ezek vállalhatják azt, hogy a kutatás-fejlesztés eredményeit kizárólag további kutatás-fejlesztés céljára használják fel.

(12)

Lehetőségeik és üzleti igényeik függvényében a felek eltérő mértékben járulhatnak hozzá a kutatás-fejlesztési együttműködéshez. Ezért a felek hozzájárulásának értékét vagy jellegét érintő különbségek tükrözése és kiegyenlítése érdekében az e rendelettel megállapított mentességben részesülő kutatás-fejlesztési megállapodások rendelkezhetnek arról, hogy az egyik fél ellentételezést nyújt egy másiknak az eredményekhez további kutatás-fejlesztés vagy hasznosítás céljából való hozzáférés biztosításáért. Ez az ellentételezés azonban nem lehet olyan magas, hogy ténylegesen megakadályozza a hozzáférést.

(13)

Amennyiben a kutatás-fejlesztési megállapodás nem rendelkezik az eredmények közös hasznosításáról, a feleknek a kutatás-fejlesztési megállapodásban meg kell állapodniuk arról, hogy a már meglévő saját know-how-jukat egymás számára hozzáférhetővé teszik, ha e know-how elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a többi fél az eredményeket hasznosítsa. Az ellentételezés (például a licencdíj) összege nem lehet olyan magas, hogy az ténylegesen megakadályozza a többi felet a know-how felhasználásában.

(14)

Az e rendelettel megállapított mentességet az olyan kutatás-fejlesztési megállapodásokra kell korlátozni, amelyek az adott termékek, technológiák vagy eljárások jelentős részére vonatkozóan nem teszik lehetővé a vállalkozások számára a verseny megszüntetését. A csoportmentességből ezért ki kell zárni az olyan versenytársak közötti megállapodásokat, amelyeknek a kutatás-fejlesztés eredményei révén továbbfejleszthető, helyettesíthető vagy felváltható termékekből, technológiákból vagy eljárásokból álló együttes piaci részesedése a megállapodás megkötése idején meghalad egy bizonyos szintet.

(15)

Ha az egyik fél ugyanazon termékek, technológiák vagy eljárások tekintetében több, versenytársak által végrehajtott kutatás-fejlesztési projektet finanszíroz, nem zárható ki, hogy versenyellenes kizárási hatások keletkezhetnek, különösen akkor, ha ez a fél kizárólagos jogot szerez az eredmények harmadik személyekkel szembeni hasznosítására. Ezért a fizetett kutatás-fejlesztési megállapodások vonatkozásában az e rendelettel megállapított mentesség kedvezményét csak akkor helyénvaló megadni, ha e kapcsolódó megállapodásokban részt vevő összes fél, azaz a finanszírozó fél és a kutatás-fejlesztést végző felek együttes piaci részesedése nem halad meg egy bizonyos szintet.

(16)

Az e rendelettel megállapított mentességet azonban nem lehet piaci részesedési küszöbértékhez kötni, amennyiben a kutatás-fejlesztési megállapodás felei nem versengő vállalkozások olyan termékek, technológiák vagy eljárások tekintetében, amelyek a megállapodásból származó termékekkel, technológiákkal vagy eljárásokkal továbbfejleszthetők, helyettesíthetők vagy felválthatók. Ez magában foglalja például az olyan termékek, technológiák vagy eljárások kifejlesztésére vonatkozó megállapodásokat, amelyek teljesen új keresletet teremtenének, vagy az olyan kutatás-fejlesztést, amely nem kapcsolódik szorosan egy adott termékhez, technológiához vagy eljáráshoz, vagy még nem irányul konkrét célkitűzésre.

(17)

Nem vélelmezhető, hogy a kutatás-fejlesztési megállapodások vagy a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, vagy nem felelnek meg a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, amennyiben az e rendeletben megállapított piaci részesedési küszöböt túllépik, vagy az e rendeletben foglalt bármely más feltétel nem teljesül. Ilyen esetekben a Szerződés 101. cikke alapján el kell végezni a kutatás-fejlesztési megállapodás egyedi értékelését.

(18)

Annak érdekében, hogy a közös vagy fizetett kutatás-fejlesztés eredményének közös hasznosítása folyamán biztosított legyen a tényleges verseny fenntartása, rendelkezni kell a csoportmentesség alkalmazásának megszüntetéséről abban az esetben, ha a feleknek a kutatás-fejlesztésből származó termékek, technológiák vagy eljárások tekintetében fennálló együttes piaci részesedése meghalad egy bizonyos szintet. Mindazonáltal a mentességet a közös hasznosítás kezdetétől bizonyos ideig a felek piaci részesedésétől függetlenül változatlanul alkalmazni kell mindaddig, amíg a felek piaci részesedése – különösen egy teljesen új termék bevezetését követően – stabilizálódik, és annak érdekében, hogy a befektetések megtérülésére egy minimális időtartam biztosított legyen.

(19)

Az e rendelettel megállapított mentesség kedvezménye nem terjed ki az olyan korlátozásokat tartalmazó megállapodásokra, amelyek nem nélkülözhetetlenek valamely kutatás-fejlesztési megállapodás eredményeként jelentkező kedvező hatások kiváltásához. Főszabály szerint a felek piaci részesedésétől függetlenül ki kell zárni az e rendelettel megállapított mentesség köréből egyes olyan súlyos versenykorlátozásokat tartalmazó megállapodásokat, mint a felek azon szabadságának korlátozása, hogy a megállapodáshoz nem kapcsolódó területen kutatás-fejlesztést folytassanak, a harmadik felek tekintetében alkalmazott árak rögzítése, a termelés vagy értékesítés korlátozása, továbbá a közös vagy fizetett kutatás-fejlesztésből származó termékek, technológiák vagy eljárások passzív értékesítésének korlátozása. Ebben az összefüggésben a felhasználási területre vonatkozó megkötések nem minősülnek sem a termelés vagy értékesítés korlátozásának, sem területi vagy vevőköri korlátozásnak.

(20)

A piaci részesedési küszöbértékek, egyes megállapodások kizárása a mentességből és az e rendeletben előírt feltételek általában biztosítják azt, hogy azok a megállapodások, amelyekre a csoportmentesség alkalmazható, ne nyújtsanak lehetőséget a feleknek arra, hogy a versenyt az adott termékek, technológiák vagy eljárások jelentős része tekintetében megszüntessék.

(21)

Az olyan vállalkozások közötti, e rendelet feltételeinek megfelelő megállapodások, amelyek nem versenytárs szállítói a kutatás-fejlesztés eredményei révén továbbfejleszthető, helyettesíthető vagy felváltható termékeknek, technológiáknak vagy eljárásoknak, csak kivételes körülmények között szüntetik meg a kutatás-fejlesztés területén a tényleges versenyt. Az ilyen megállapodások esetében helyénvaló ezért lehetővé tenni az e rendelettel megállapított mentességnek a piaci részesedéstől függetlenül történő alkalmazását, valamint a kivételes eseteknek az e rendelettel megállapított mentesség visszavonása révén történő kezelését. Az ilyen megállapodások e rendelet szerinti mentesítése nem érinti azon kutatás-fejlesztési megállapodások versenyjogi értékelését, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, vagy amelyek tekintetében az e rendelettel megállapított mentességet visszavonták.

(22)

Ebben a rendeletben meg kell jelölni olyan tipikus helyzeteket, amelyek fennállása esetén helyénvalónak tekinthető az e rendeletben megállapított mentesség visszavonása az 1/2003/EK tanácsi rendelet (5) 29. cikke alapján.

(23)

mivel a kutatási és fejlesztési megállapodások gyakran hosszú távra szólnak, különösen akkor, ha az együttműködés az eredmények hasznosítására is kiterjed, e rendelet időbeli hatályát 12 évben kell megállapítani,

a)

a felek szabadságának korlátozása abban, hogy önállóan vagy harmadik felekkel együttműködve kutatás-fejlesztést végezzenek:

b)

termelés vagy értékesítés korlátozása, a következők kivételével:

c)

az árak rögzítése a szerződés szerinti termékek értékesítésekor vagy a szerződés szerinti technológiák harmadik felek részére történő licenciába adásakor, a közvetlen ügyfeleknek felszámított árak rögzítése vagy a közvetlen hasznosításba vevőknek felszámított licencdíjak rögzítése kivételével, amennyiben az eredmények közös hasznosítása:

d)

a terület vagy a vevők korlátozása, amelyen, illetve akiknek a felek passzívan értékesíthetik a szerződés szerinti termékeket, vagy licenciába adhatják a szerződés szerinti technológiákat, a kutatás-fejlesztés eredményeire vonatkozó licencia másik félnek történő kizárólagos átengedését meghatározó követelmény kivételével;

e)

a szerződés szerinti termékek vagy technológiák aktív értékesítésének tilalma vagy korlátozása olyan területeken vagy olyan vevők felé, amelyeket vagy akiket nem rendeltek hozzá kizárólagosan valamelyik félhez hasznosítás vonatkozásában történő szakosítás keretében;

f)

az a követelmény, hogy meg kell tagadni a felek saját területén lévő, illetve hasznosítás vonatkozásában történő szakosítás alapján a felek között bármely más formában megosztott vevők igényeinek kielégítését, amennyiben ezek a vevők a szerződés szerinti termékeket a belső piacon belül más területeken forgalmaznák;

g)

az a követelmény, hogy meg kell nehezíteni a felhasználók és viszonteladók számára a belső piacon belül a szerződés szerinti termékek más viszonteladóktól történő beszerzését.

(1)

A 2821/71/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendelet útján alkalmazza a Szerződés 101. cikke (3) bekezdését a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe tartozó olyan megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira, amelyek tárgya a szakosítás, ideértve az ilyen szakosítás eléréséhez szükséges megállapodásokat.

(2)

Az 1218/2010/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza a szakosítási megállapodások azon csoportjait, amelyek a Bizottság álláspontja szerint általában kielégítik a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeket. Az említett rendelet 2023. június 30-án hatályát veszti. Tekintettel e rendelet alkalmazásának összességében kedvező tapasztalataira és a rendelet értékelésének eredményeire, helyénvaló egy új csoportmentességi rendelet elfogadása.

(3)

E rendelet célja, hogy biztosítsa a verseny eredményes védelmét és megfelelő jogbiztonságot nyújtson a vállalkozások számára. E célok megvalósítása során a lehető legnagyobb mértékben szem előtt kell tartani a hatósági felügyelet és a jogszabályi keretek egyszerűsítésének szükségességét.

(4)

A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének rendelet általi alkalmazásához nem szükséges meghatározni azokat a megállapodásokat, amelyek a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alá tartozhatnak. A Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó megállapodások egyedi értékelésénél több tényezőt is figyelembe kell venni, így különösen az érintett piac szerkezetét.

(5)

Az e rendelettel megállapított mentesség kedvezményét azokra a megállapodásokra kell korlátozni, amelyekről megfelelő bizonyossággal feltételezhető, hogy megfelelnek a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A Szerződés 101. cikke (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából a piaci erő bizonyos szintje alatt általában feltételezhető, hogy a szakosítási megállapodások kedvező hatásai meghaladják a versenyre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaikat.

(6)

Ez a rendelet az áruk előállítására és a szolgáltatások előkészítésére vonatkozó megállapodások tekintetében alkalmazandó. A szolgáltatások előkészítése az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat megelőző szakaszban végzett tevékenységekre vonatkozik (például együttműködés egy olyan platform létrehozásában vagy működtetésében, amelyen keresztül szolgáltatást nyújtanak). Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások nem tartoznak e rendelet hatálya alá, kivéve, ha a felek megállapodnak abban, hogy közösen nyújtják a szakosítási megállapodás alapján előkészített szolgáltatásokat.

(7)

A szakosítási megállapodások nagy valószínűséggel hozzájárulnak a termékek előállításának és a szolgáltatások előkészítésének, valamint azok forgalmazásának javításához, ha a felek egymást kiegészítő készségekkel, eszközökkel vagy tevékenységekkel rendelkeznek, mivel ebben az esetben a felek bizonyos termékek előállítására vagy bizonyos szolgáltatások előkészítésére összpontosíthatnak, és ezáltal hatékonyabban működhetnek és olcsóbban szállíthatják a termékeket. Hatékony verseny esetén valószínű, hogy a fogyasztók a keletkező előnyökből méltányosan részesülnek.

(8)

Ilyen előnyök keletkezhetnek egyrészt az olyan megállapodásokból, amelyek révén egy vagy több fél részben vagy egészben felhagy bizonyos termékek gyártásával vagy bizonyos szolgáltatások előkészítésével egy másik fél vagy felek javára („egyoldalú szakosodás”); másrészt az olyan megállapodásokból, amelyek révén legalább két fél részben vagy egészben felhagy bizonyos, egymástól különböző termékek gyártásával vagy bizonyos, egymástól különböző szolgáltatások előkészítésével egy másik fél vagy felek javára („kölcsönös szakosítás”); harmadrészt pedig az olyan megállapodásokból, amelyek révén két vagy több fél vállalja, hogy bizonyos termékek előállítását vagy bizonyos szolgáltatások előkészítését közösen végzi („közös előállítás”).

(9)

Az egyoldalú és a kölcsönös szakosítási megállapodások esetében e rendelet alkalmazását az azonos termékpiacon tevékenykedő felekre kell korlátozni. Mindazonáltal nem szükséges feltétel az, hogy a felek azonos földrajzi piacon tevékenykedjenek. Ezen túlmenően az egyoldalú és kölcsönös szakosítás nem teheti szükségessé, hogy valamelyik fél csökkentse kapacitásait; elégséges feltétel a termelési volumen csökkentése.

(10)

Annak biztosítására, hogy a szakosítás előnyei anélkül valósuljanak meg, hogy az egyik fél teljesen elhagyná a piacot a termelést követő fázisban, az egyoldalú és kölcsönös szakosítási megállapodások csak annyiban tartoznak e rendelet alkalmazási körébe, amennyiben ellátási és beszerzési kötelezettséget írnak elő. Az ellátási és beszerzési kötelezettségek jellege lehet kizárólagos, de nem feltétlenül kell annak lennie.

(11)

E rendelet alkalmazandó az olyan felek között megkötött közös előállítási megállapodásokra, amelyek már ugyanazon termékpiacon tevékenykednek, vagy amelyek a közös előállítási megállapodás révén kívánnak belépni az adott termékpiacra. A közös előállítási megállapodás fogalma nem kötelezheti a feleket arra, hogy csökkentsék a tervezett közös megállapodásuk hatályán kívül eső termékek előállításával vagy szolgáltatások előkészítésével kapcsolatos egyéni tevékenységeiket.

(12)

Vélelmezhető, hogy ha a részt vevő vállalkozások részesedése a szakosítási megállapodás tárgyát képező termékek piacán nem halad meg bizonyos szintet, a megállapodás a méretnagyságból vagy tevékenységi körből adódó gazdaságosság vagy jobb termelési technológiák formájában gazdasági előnyökkel jár általában, miközben a fogyasztók számára is lehetővé teszi, hogy a keletkező haszonból méltányosan részesüljenek.

(13)

Amennyiben a szakosítási megállapodás hatálya alá tartozó termékek olyan közbenső termékek, amelyeket egy vagy több fél részben vagy egészben kötötten használ fel nyersanyagként az e felek által később a piacon értékesített egyes továbbfeldolgozott termékek előállításához, az e rendelettel megállapított mentesség további feltételeként kell meghatározni, hogy a felek piaci részesedése a szóban forgó továbbfeldolgozott termékek érintett piacán nem haladhat meg egy bizonyos szintet. Ilyen esetben, ha csak a közbenső termékek szintjén vennénk tekintetbe a felek piaci részesedését, akkor figyelmen kívül hagynánk a kizárás vagy a nyersanyagárak versenytársak általi emelésének a továbbfeldolgozott termékek szintjén jelentkező kockázatát.

(14)

Nem vélelmezhető, hogy a szakosítási megállapodások a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, vagy nem felelnek meg a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, amennyiben az e rendeletben megállapított piaci részesedési küszöböt túllépik, vagy az e rendeletben foglalt bármely más feltétel nem teljesül. Ilyen esetben el kell végezni a szakosítási megállapodásnak a Szerződés 101. cikke szerinti egyedi értékelését.

(15)

Az e rendelettel megállapított mentesség nem alkalmazandó az olyan korlátozásokat tartalmazó megállapodásokra, amelyek nem nélkülözhetetlenek a szakosítási megállapodások eredményeként jelentkező kedvező hatások kiváltásához. Főszabály szerint a felek piaci részesedésétől függetlenül ki kell zárni az e rendelettel megállapított mentesség köréből egyes súlyos versenykorlátozásokat – ideértve a harmadik felek tekintetében alkalmazott árak rögzítését, a termelés vagy az értékesítés korlátozását, illetve a piacok vagy a vevőkör felosztását – tartalmazó megállapodásokat.

(16)

A piaci részesedési küszöb, egyes megállapodások kizárása az e rendelettel megállapított mentességből és az e rendeletben előírt feltételek általában biztosítják azt, hogy azok a megállapodások, amelyekre a csoportmentesség alkalmazható, ne nyújtsanak lehetőséget a feleknek arra, hogy a versenyt az adott áruk, illetve szolgáltatások jelentős része tekintetében megszüntessék.

(17)

Ebben a rendeletben meg kell jelölni olyan tipikus helyzeteket, amelyek fennállása esetén helyénvalónak tekinthető az e rendeletben megállapított mentesség visszavonása az 1/2003/EK tanácsi rendelet (4) 29. cikke alapján.

(18)

A felek szerkezetét befolyásolni képes szakosítási megállapodások megkötésének megkönnyítése érdekében e rendelet időbeli hatályát 12 évben kell megállapítani,

a)

a piaci részesedést a piaci eladási érték alapján kell kiszámítani; amennyiben a piaci eladási értékre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, más megbízható piaci információkra – köztük a piaci eladási volumenekre – alapozott becsléseket lehet felhasználni;

b)

a piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani, vagy ha az előző naptári év nem reprezentatív a feleknek az érintett piac(ok)on elfoglalt pozíciójára nézve, a piaci részesedést a felek előző 3 naptári évre vonatkozó piaci részesedéseinek átlagaként kell kiszámítani;

c)

az 1. cikk (2) bekezdésének 5. pontjában említett vállalkozások piaci részesedését az 1. cikk (2) bekezdésének 1. pontjában felsorolt jogok vagy felhatalmazások közül eggyel vagy többel rendelkező valamennyi vállalkozás között egyenlő arányban kell megosztani;

d)

ha a 3. cikkben említett piaci részesedés kezdetben nem több, mint 20 %, de később az érintett piacok legalább egyikén e szint fölé emelkedik, a 2. cikkben megállapított mentességet a 20 %-os küszöbérték első alkalommal történő átlépésének éve utáni 2 egymást követő naptári évben továbbra is alkalmazni kell.

a)

az árak rögzítése a szakosított termékek harmadik felek részére történő értékesítésekor, kivéve a közös forgalmazás keretében a közvetlen vevőknek felszámított árakat;

b)

termelés vagy értékesítés korlátozása, a következők kivételével:

c)

a piacok vagy a vevőkör felosztása.

(1)

A ciántraniliprol tekintetében alkalmazandó szermaradék-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet II. melléklete állapította meg.

(2)

A ciántraniliprol tekintetében a 396/2005/EK rendelet 6. cikkének (2) és (4) bekezdése szerinti import tűréshatár iránti kérelmet nyújtottak be az említett, Kanadában és az Egyesült Államokban a burgonya, a trópusi gyökér- és gumós zöldségek, a nem ehető héjú kabakosok, a kínai kel/pekingi káposzta/pe-tsai, az egyéb leveles káposztafélék, a saláta és egyéb salátafélék, a spenótfélék és hasonló levelek (a spenót kivételével), a petrezselyem és a kevésbé jelentős olajos magvak (pl. lenmag, mák, szezámmag, mustármag, tökmag, pórsáfránymag, borágómag, gomborkamag, kendermag és ricinusbab) esetében használt anyagra vonatkozóan. A kérelmező erre vonatkozóan benyújtott adatokkal igazolta, hogy a szóban forgó hatóanyagnak Kanadában és az Egyesült Államokban az említett termények esetében engedélyezett alkalmazása a 396/2005/EK rendeletben előírt MRL-eknél magasabb szermaradék-értékekhez vezet, ezért magasabb MRL-eket kell megállapítani annak érdekében, hogy az említett termények Unióba történő behozatalát ne gátolják kereskedelmi akadályok. Egy második kérelmet is benyújtottak a 396/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően a sárgabarack/kajszira vonatkozó, érvényben lévő MRL-ek módosítása iránt.

(3)

A 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően az érintett tagállam mindkét kérelmet értékelte, és az értékelő jelentéseket megküldte a Bizottságnak.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megvizsgálta a kérelmet és az értékelő jelentéseket, különös tekintettel a fogyasztókat és adott esetben az állatokat érintő kockázatokra, és a javasolt MRL-ekről indokolással ellátott véleményt adott ki (2). Ezt a véleményt továbbította a kérelmezők, a Bizottság és a tagállamok felé, és hozzáférhetővé tette a nyilvánosság számára.

(5)

A sárgabarackban/kajsziban, a burgonyában, a trópusi gyökér- és gumós zöldségekben, a nem ehető héjú kabakosokban, a kínai kelben/pekingi káposztában/pe-tsaiban, az egyéb leveles káposztafélékben, az endíviában/széles levelű batáviai endíviában, a spenótfélékben és hasonló levelekben (a spenót kivételével) és a petrezselyemben előforduló ciántraniliprol tekintetében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség, mivel a ciántraniliprol feldolgozott termékekben előforduló bomlástermékeinek toxicitására vonatkozóan bizonyos információk nem álltak rendelkezésre. Mivel a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy mivel a fogyasztók e bomlástermékeknek való expozíciója alacsony, és az expozíciós tűréshatár széles, helyénvaló javaslatot tenni a Hatóság által a ciántraniliprol tekintetében levezetett MRL-ek valamennyi említett termék esetében történő megállapítására.

(6)

A salátafélékben előforduló ciántraniliprol tekintetében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség az MRL-ek levezetéséhez es adatok kiválasztásával kapcsolatban. A Hatóság által rendelkezésre bocsátott információk alapján helyénvaló javasolni, hogy a salátafélékben előforduló ciántraniliprol tekintetében az MRL-t a tépősalátára vonatkozó szermaradék-adatok alapján 15 mg/kg-ban határozzák meg.

(7)

Ami a kérelmező által a ciántraniliprol tekintetében kért összes többi MRL-módosítást illeti, a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtott adatok teljességére vonatkozó valamennyi követelmény teljesült, és a kérelmezők által kért MRL-módosítások – 27 specifikus európai fogyasztói csoport fogyasztói expozíciójának vizsgálata alapján – a fogyasztók biztonsága szempontjából elfogadhatók. Értékelésében a Hatóság figyelembe vette az anyagok toxikológiai tulajdonságaira vonatkozó legfrissebb adatokat. Sem a szóban forgó hatóanyagot esetlegesen tartalmazó valamennyi élelmiszer fogyasztásából következő, hosszú távú expozíció, sem pedig az adott termék fokozott fogyasztásából következő, rövid távú expozíció esetében nem merült fel a megengedhető napi bevitel vagy az akut referenciadózis túllépésének kockázata.

(8)

A Hatóság indokolással ellátott véleménye alapján és a 396/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésében felsorolt lényeges tényezőket figyelembe véve az MRL-ek javasolt módosításai megfelelnek az említett cikkben foglalt követelményeknek.

(9)

A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A Codex Alimentarius Főbizottság 2022. december 13-án új CXL-eket (Codex maximum residue limits, a Codex által meghatározott maximális szermaradék-határértékek) fogadott el az acetamipridre, a bixafenre, a klórtalonilra, a klofentezinre, a klotianidinre, a ciprodinilre, a difenokonazolra, az etiprolra, a fenhexamidra, a fenpikoxamidra, a fenpiroximátra, a fluenszulfonra, a fluopiramra, a flutianilre, az imazalilre, az izoprotiolánra, az izoxaflutolra, a mandipropamidre, a metkonazolra, a metoprénre, a metoxifenozidra, a protiokonazolra, a pidiflumetofenre, a piraszulfotolra, a piraziflumidre, a kvinoxifenre, a spinetoramra, a spiropidionra, a tebukonazolra, a tiametoxamra, a trifloxistrobinra és a trinexapak-etilre vonatkozóan (2).

(2)

Az említett anyagokra vonatkozó szermaradék-határértékeket (MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet II., III. és V. melléklete állapította meg, az etiprol, a fluenszulfon, a pidiflumetofen kivételével, amelyek tekintetében nem határoztak meg konkrét MRL-eket, és e hatóanyagok nem szerepelnek a 396/2005/EK rendelet IV. mellékletébe sem, ezért esetükben a szóban forgó rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti 0,01 mg/kg alapértelmezett érték alkalmazandó.

(3)

A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 5. cikkének (3) bekezdése szerint amennyiben léteznek nemzetközi szabványok, vagy a közeljövőben ilyen szabványokat vezetnek be, az élelmiszerjogi rendelkezések előkészítése vagy kiigazítása során tekintettel kell lenni e szabványok rendelkezéseire, kivéve, ha a szabványok vagy azok vonatkozó részei nem tekinthetők az élelmiszerjog törvényes céljainak megvalósítására alkalmas, illetve az ilyen célok megvalósítását hatékonyan szolgáló eszközöknek, vagy tudományos okok szólnak figyelembevételük ellen, vagy ha az említett szabványok figyelembevétele az Unióban megfelelőnek minősített védelemtől eltérő mértékű védelmet eredményezne. Ezenfelül az említett rendelet 13. cikkének e) pontja értelmében az Unió elősegíti a nemzetközi műszaki szabványok és az élelmiszerjog összhangjának megteremtését, eközben pedig gondoskodik arról, hogy az Unió területén érvényes, magas szintű védelem szintje ne csökkenhessen.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) értékelte a fogyasztókat érintő kockázatokat, és tudományos jelentést (4) készített. Azoknál az eseteknél, amelyek kapcsán a Hatóság esetleges fogyasztói egészségügyi kockázatot azonosított, az Unió fenntartásokat (5) (6) jelentett be a peszticid-szermaradékok Codex-bizottságánál a javasolt CXL-ekkel kapcsolatban. Ez a helyzet állt fenn a következő növényvédő szer/termék kombinációk esetében: acetamiprid (valamennyi termék), klórtalonil (valamennyi termék), klofentezin (valamennyi termék), klotianidin (valamennyi termék), difenokonazol (valamennyi termék), etiprol (valamennyi termék), fenpiroximát (citrom és zöld citrom/lime, pomelo és grépfrút), fluenszulfon (valamennyi termék), imazalil (valamennyi termék), izoprotiolán (valamennyi termék), metkonazol (valamennyi termék), metoprén (valamennyi termék), protiokonazol (valamennyi termék), pidiflumetofen (valamennyi termék), piraszulfotol (valamennyi termék), piraziflumid (valamennyi termék), kvinoxifen (valamennyi termék), spinetoram (zöld és fekete tea), spiropidion (valamennyi termék), tebukonazol (valamennyi termék), tiametoxam (valamennyi termék), trifloxistrobin (valamennyi termék) és trinexapak-etil (valamennyi termék).

(5)

Azok a CXL-ek, amelyekkel kapcsolatban az Unió nem jelentett be fenntartást a peszticid-szermaradékok Codex-bizottságánál, mivel a Hatóság nem azonosított vonatkozásukban az uniós fogyasztókat érintő kockázatokat, biztonságosnak tekinthetők. Ez a helyzet a bixafenre, a ciprodinilre, a fenhexamidra, a fenpikoxamidra, a fenpiroximátra, a flutianilra, az izoxaflutolra, a mandipropamidra, a metoxifenozidra és a spinetoramra vonatkozó egyes CXL-ek esetében. Ezeket a CXL-eket ezért fel kell venni a 396/2005/EK rendeletbe, kivéve, ha olyan termékekre vonatkoznak, amelyek nem szerepelnek az említett rendelet I. mellékletében, vagy amennyiben a jelenlegi MRL-eknél alacsonyabbak. Ezért a fluopiramra vonatkozó MRL-eket nem kell módosítani.

(6)

A Hatóság tudományos jelentése alapján és a 396/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésében felsorolt lényeges tényezőket figyelembe véve az MRL-ekkel kapcsolatban kért megfelelő módosítások teljesítik az említett cikkben foglalt követelményeket.

(7)

A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,