(1)

A nemzetközi bűnözés jelentős veszélyt jelent az Unió belső biztonságára nézve, és összehangolt, célzott és a helyzetnek megfelelő reagálást tesz szükségessé. Míg a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem első vonalában a helyszínen működő nemzeti hatóságok vannak, az uniós szintű fellépés elengedhetetlen az információcsere tekintetében a hatékony és eredményes együttműködés biztosításához. Ezen túlmenően a szervezett bűnözésben és a terrorizmusban kifejezetten tetten érhető a belső és a külső biztonság közötti kapcsolat. A nemzetközi bűnözés határokon átnyúlóan terjed, és a szervezett bűnözői, valamint terrorista csoportok szerteágazó, egyre dinamikusabb és összetettebb bűnözői tevékenységeiben nyilvánul meg. Ezért továbbfejlesztett jogi keretre van szükség, amely lehetővé teszi az illetékes bűnüldöző hatóságok számára a bűncselekmények hatékonyabb megelőzését, felderítését és nyomozását.

(2)

A belső határellenőrzések nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy egy tagállam illetékes bűnüldöző hatóságai az alkalmazandó uniós és nemzeti jog keretein belül egyenértékű hozzáférést kaphassanak a más tagállambeli kollégáik számára rendelkezésre álló információkhoz. E tekintetben az illetékes bűnüldöző hatóságoknak hatékonyan és Unió-szerte együtt kell működniük. Ezért a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a releváns információk cseréje terén folytatott rendőrségi együttműködés alapvető eleme a belső határellenőrzések nélküli, egymástól kölcsönösen függő térségben a közbiztonságot alátámasztó intézkedéseknek. A bűncselekményekkel és bűnözői tevékenységekkel – többek között a terrorizmussal – kapcsolatos információcsere átfogó célja a természetes személyek biztonságának védelme és a jogi személyek jogilag védett fontos érdekeinek biztosítása.

(3)

A szervezett bűnözői csoportok nagy többsége több mint három tagállamban van jelen, és különböző bűnözői tevékenységekben részt vevő, többféle állampolgárságú tagokból áll. A szervezett bűnözői csoportok struktúrája egyre kifinomultabb, és azt a tagjaik közötti, határokon átnyúló erős és hatékony kommunikációs rendszerek és együttműködés jellemzik.

(4)

A határokon átnyúló bűnözés elleni hatékony küzdelem érdekében rendkívül fontos, hogy az illetékes bűnüldöző hatóságok gyorsan információt cseréljenek és operatív együttműködést folytassanak egymással. Bár az elmúlt években javult az illetékes bűnüldöző hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködés, továbbra is fennállnak bizonyos gyakorlati és jogi akadályok. E tekintetben az (EU) 2022/915 tanácsi ajánlás (2) segíteni fogja a tagállamokat a határokon átnyúló operatív együttműködés további megerősítésében.

(5)

Egyes tagállamok kísérleti projekteket dolgoztak ki a határokon átnyúló együttműködés megerősítése érdekében, amelyek például a szomszédos tagállamok rendőrei által a határ menti régiókban végzett közös járőrszolgálatokra összpontosítanak. A határokon átnyúló együttműködés megerősítése érdekében – beleértve az információcserét is – számos tagállam két- vagy akár többoldalú megállapodásokat is kötött. Ez az irányelv nem korlátozza ezeket a lehetőségeket, feltéve, hogy az ilyen megállapodásokban meghatározott, információcserére vonatkozó szabályok összeegyeztethetők ezzel az irányelvvel, amennyiben alkalmazandó. Éppen ellenkezőleg, a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy osszák meg a bevált gyakorlatokat és az említett kísérleti projektekből és megállapodásokból levont tanulságokat, és használják ki e tekintetben a rendelkezésre álló uniós finanszírozást, különösen az (EU) 2021/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Belső Biztonsági Alapból nyújtott finanszírozást.

(6)

A bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából a tagállamok között megvalósuló információcserét az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-én elfogadott egyezmény (4), különösen annak 39. és 46. cikke szabályozza. A 2006/960/IB tanácsi kerethatározat (5) részben felváltotta ezeket a rendelkezéseket, és új szabályokat vezetett be az információknak és bűnüldözési operatív információknak az illetékes bűnüldöző hatóságok közötti cseréjére vonatkozóan.

(7)

Az értékelések – többek között az 1053/2013/EU tanácsi rendelet (6) alapján végzett értékelések – rámutattak, hogy a 2006/960/IB kerethatározat nem kellően egyértelmű, és nem biztosítja a releváns információk tagállamok közötti megfelelő és gyors cseréjét. Az értékelések nyomán az is kiderült, hogy az említett kerethatározatot a gyakorlatban ritkán alkalmazzák, részben azért, mert a gyakorlatban azzal szembesülnek, hogy nem egyértelmű, hogy mi tartozik a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, és mi az említett kerethatározat hatálya alá.

(8)

Ezért a meglévő jogi keretet naprakésszé kell tenni a különbségek megszüntetése, valamint olyan egyértelmű és harmonizált szabályok létrehozása érdekében, amelyek célja a megfelelő és gyors információcsere megkönnyítése és biztosítása a különböző tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságai között, továbbá annak lehetővé tétele, hogy az illetékes bűnüldöző hatóságok a társadalom globalizációjával és digitalizációjával összefüggésben alkalmazkodjanak a szervezett bűnözés gyorsan változó és terjeszkedő jellegéhez.

(9)

Ezen irányelvnek kifejezetten ki kell terjednie különösen a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából folytatott információcserére, ezáltal teljes mértékben – az ilyen információcserék tekintetében – a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 39. és 46. cikkének helyébe lépve, és megteremtve a szükséges jogbiztonságot. Emellett a vonatkozó szabályokat egyszerűsíteni és pontosítani kell azok hatékony gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

(10)

Harmonizált szabályokat kell megállapítani a tagállamok közötti, ezen irányelv szerinti ilyen információcsere horizontális szempontjaira vonatkozóan a nyomozás különböző szakaszaiban, a bűnüldözési operatív információk gyűjtésétől a bűntetőügyekben történő nyomozás szakaszáig. Az említett szabályoknak magukban kell foglalniuk a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából kettő vagy több tagállam között két- vagy többoldalú megállapodások alapján létrehozott rendőrségi és vámügyi együttműködési központokon keresztül történő információcserét is. Ezek a szabályok azonban nem terjedhetnek ki a harmadik országokkal folytatott kétoldalú információcserére.Az ezen irányelvben foglalt szabályok nem érinthetik az ilyen cseréket célzó konkrét rendszerekre vagy keretekre vonatkozó uniós jogi szabályokat, például az (EU) 2016/794 (7), az (EU) 2018/1860 (8), az (EU) 2018/1861 (9) és az (EU) 2018/1862 (10) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, az (EU) 2016/681 (11) és az (EU) 2019/1153 (12) európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a 2008/615/IB (13) és a 2008/616/IB (14) tanácsi határozatot.

(11)

A „bűncselekmény” az uniós jognak az Európai Unió Bírósága általi értelmezésnek megfelelő, önálló uniós jogi fogalomnak minősül. A bűnözés elleni hatékony küzdelem érdekében ezen irányelv alkalmazásában „bűncselekménynek” kell tekinteni minden olyan cselekményt, amely büntetendő azon tagállam büntetőjoga szerint, amely akár megkeresésre, akár saját kezdeményezésre végzett információátadás alapján ezen irányelvvel összhangban információt kap, függetlenül attól, hogy az adott tagállamban milyen szankció szabható ki, és függetlenül attól, hogy a magatartás az információt átadó tagállam büntetőjoga szerint is büntetendő-e, az információátadásra vonatkozó megkeresések elutasítására vonatkozóan ebben az irányelvben meghatározott okok sérelme nélkül.

(12)

Ez az irányelv nem érinti az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló egyezményt (15) (II. Nápolyi Egyezmény).

(13)

mivel ez az irányelv nem alkalmazandó az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek során végzett információfeldolgozásra, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tevékenységek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(14)

Ez az irányelv nem szabályozza a bírósági eljárások során az információk bizonyítékként történő rendelkezésre bocsátását és felhasználását. Különösen nem értelmezhető úgy, mint amely jogosultságot teremt az ezen irányelvvel összhangban átadott információk bizonyítékként való felhasználására, és következésképpen nem érinti az alkalmazandó jogban előírt bármely követelményt, miszerint az ilyen felhasználáshoz meg kell szerezni az információt átadó tagállam hozzájárulását. Ez az irányelv nem érinti a bizonyítékokra vonatkozó uniós jogi aktusokat, például a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező, illetve megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet, a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (16) és a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Következésképpen, még ha ezen irányelv alapján nem is kötelesek ezt megtenni, azon tagállamok számára, amelyek ezen irányelv alapján információkat adnak át, lehetővé kell tenni, hogy az információ átadásakor vagy azt követően hozzájáruljanak az említett információknak bírósági eljárás keretében bizonyítékként való felhasználásához, többek között – amennyiben a nemzeti jog szerint az szükséges – a tagállamok közötti igazságügyi együttműködésre vonatkozó eszközök alkalmazása révén.

(15)

Az ezen irányelv szerinti valamennyi információcsere során öt általános elvet kell érvényre juttatni, nevezetesen a hozzáférhetőség, az egyenértékű hozzáférés, a bizalmas adatkezelés, az adatok feletti rendelkezési jog és az adatok megbízhatóságának elvét. Bár ezek az elvek nem érintik ezen irányelv konkrétabb rendelkezéseit, adott esetben iránymutatásul szolgálnak ezen irányelv értelmezéséhez és alkalmazásához. Először is a hozzáférhetőség elve úgy értendő, hogy az egyik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja vagy illetékes bűnüldöző hatóságai számára hozzáférhető releváns információknak a többi tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja vagy illetékes bűnüldöző hatóságai számára is a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőknek kell lenniük. Ez az elv mindazonáltal nem érintheti ezen irányelv olyan különös rendelkezéseinek – így például az információátadás iránti megkeresések elutasításának indokaira és a bírói engedélyekre vonatkozó rendelkezések – alkalmazását, amelyek indokolt esetben korlátozzák az információk hozzáférhetőségét, sem pedig azon kötelezettség alkalmazását, hogy az információ megosztása előtt meg kell szerezni az információt eredetileg átadó tagállam vagy harmadik ország hozzájárulását. Másodszor az egyenértékű hozzáférés elve értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a többi tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának és illetékes bűnüldöző hatóságainak hozzáférése a releváns információkhoz lényegében azonos legyen, mint saját egyedüli kapcsolattartó pontjuk és az illetékes bűnüldöző hatóságok ezen információkhoz való hozzáférése, így arra nem vonatkozhatnak sem szigorúbb, sem kevésbé szigorú feltétélek, ezen irányelv konkrétabb rendelkezéseire is figyelemmel.Harmadszor, az adatkezelés bizalmasságának elve megköveteli, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben egymás bizalmas adatkezelésre vonatkozó szabályait az egyedüli kapcsolattartó pontjuknak vagy az illetékes bűnüldöző hatóságaiknak átadott, bizalmasként megjelölt információk kezelése során azáltal, hogy a bizalmas adatkezelésre vonatkozó, nemzeti jogban meghatározott szabályoknak megfelelően hasonló szintű bizalmas adatkezelést biztosítanak. Negyedszer, az adatok feletti rendelkezési jog elve értelmében az eredetileg egy másik tagállamtól vagy harmadik országtól átvett információt csak az adott tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával és az általa előírt feltételekkel összhangban lehet átadni. Ötödször, az adatok megbízhatóságának elve értelmében a pontatlannak, hiányosnak vagy már nem naprakésznek talált személyes adatokat törölni vagy helyesbíteni kell, vagy adott esetben korlátozni kell ezen adatok kezelését, és az adatok bármely címzettjét haladéktalanul értesíteni kell.

(16)

A tagállamok közötti megfelelő és gyors információcsere megkönnyítésére és biztosítására irányuló célkitűzés elérése érdekében ezen irányelvnek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy bizonyos egyértelmű, egyszerűsített és harmonizált követelményekkel összhangban úgy szerezzenek be információkat, hogy információátadásra vonatkozó megkereséssel fordulnak más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjához. Ami az ilyen megkeresések tartalmát illeti, ezen irányelvnek kimerítő és kellően részletes módon, az eseti értékelés szükségességének sérelme nélkül meg kell határoznia különösen azt, hogy az információátadásra vonatkozó megkereséseket milyen esetben kell sürgősnek tekinteni, azok mely minimális tartalmi követelményeknek feleljenek meg, és hogy azokat milyen nyelven kell benyújtani.

(17)

Bár az egyes tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjai számára minden esetben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy információátadásra vonatkozó megkeresést nyújtsanak be egy másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjához, a rugalmasság érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezen felül kijelölt bűnüldöző hatóságként kijelöljék néhány olyan illetékes bűnüldöző hatóságukat, amelyek részt vehetnek az európai együttműködésben, hogy ilyen megkereséseket nyújtsanak be más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjához. Minden egyes tagállamnak be kell nyújtania a Bizottság részére kijelölt bűnüldöző hatóságainak jegyzékét. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot, ha e jegyzékben változás következik be. A Bizottságnak a jegyzékeket online közzé kell tennie. Annak érdekében azonban, hogy az egyedüli kapcsolattartó pontok el tudják látni az ezen irányelv szerinti koordinációs feladataikat, szükség van arra, hogy amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy lehetővé teszi néhány illetékes bűnüldöző hatósága számára, hogy információátadásra vonatkozó megkeresést nyújtson be más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjához, az adott tagállam mindig értesítse egyedüli kapcsolattartó pontját valamennyi kimenő, információátadásra vonatkozó megkeresésről, valamint a kapcsolódó kommunikációról, azáltal, hogy egyedüli kapcsolattartó pontját mindig szerepelteti a másolatot kapó címzettek között. A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy a személyes adatok indokolatlan megkettőzését a szigorúan minimális szintűre korlátozzák.

(18)

Az egyedüli kapcsolattartó ponthoz benyújtott információátadásra vonatkozó megkeresések gyors feldolgozásának biztosítása érdekében határidőket kell megállapítani. A határidőknek egyértelműnek és arányosnak kell lenniük, továbbá figyelembe kell venniük, hogy az információátadásra vonatkozó megkeresés sürgősnek tekintendő-e, és hogy az közvetlenül hozzáférhető információra vagy közvetve hozzáférhető információkra vonatkozik-e. Az alkalmazandó határidők betartásának biztosítása és ezzel egyidejűleg az objektíven indokolt esetekben bizonyos fokú rugalmasság lehetővé tétele érdekében csak kivételes jelleggel és akkor kell lehetővé tenni az említett határidőktől való eltéréseket, ha és amennyiben a megkeresett tagállam illetékes igazságügyi hatósága további időt igényel a szükséges bírói engedélyre vonatkozó döntés meghozatalához. Erre például az információátadásra vonatkozó megkeresésben felvetett kérdések széles köre vagy összetettsége miatt lehet szükség. Annak biztosítása érdekében, hogy a konkrét esetekben az idő szempontjából kritikus lehetőségeket ne mulasszák el, a megkeresett tagállamnak haladéktalanul át kell adnia a kért információkat, amint azok az egyedüli kapcsolattartó pont birtokába kerülnek, még akkor is, ha nem ez az egyetlen rendelkezésre álló információ, amely a megkeresés szempontjából releváns. A kért információk fennmaradó részét ezt követően át kell adni, amint azok az egyedüli kapcsolattartó pont birtokába kerülnek.

(19)

Az egyedüli kapcsolattartó pontoknak értékelniük kell, hogy a kért információk szükségesek-e ezen irányelv céljainak eléréséhez, és arányosak-e azzal, valamint hogy a megkeresést alátámasztó objektív indokok magyarázata kellően egyértelmű és részletes-e ahhoz, hogy elkerülhető legyen az indokolatlan információátadás vagy az aránytalan mennyiségű információ átadása.

(20)

Kivételes esetekben objektíven indokolt lehet, hogy egy tagállam elutasítsa az egyedüli kapcsolattartó pontjához benyújtott, információátadásra vonatkozó megkeresést. Az ezen irányelv által létrehozott rendszer hatékony és a jogállamisággal teljes összhangban történő működésének biztosítása érdekében ezeket az eseteket kimerítően meg kell határozni és megszorítóan kell értelmezni. Az ezen irányelvben meghatározott szabályok azonban nagy hangsúlyt helyeznek a szükségesség és az arányosság elvére, és ezáltal biztosítékokat nyújtanak az információátadásra vonatkozó megkeresésekkel való visszaéléssel szemben, beleértve azt az esetet is, amikor az az alapvető jogok nyilvánvaló megsértésével járna. A tagállamoknak ezért – általános kellő gondosságuk kifejezéseként – mindig ellenőrizniük kell, hogy az ezen irányelv alapján hozzájuk benyújtott kérelmek megfelelnek-e a szükségesség és az arányosság elvének, és el kell utasítaniuk az általuk nem megfelelőnek ítélt kérelmeket. Amennyiben a megkeresésben kért információknak csak egy része kapcsolódik a megkeresés elutasításának okaihoz, a fennmaradó információkat az ezen irányelvben meghatározott határidőn belül rendelkezésre kell bocsátani. Az információátadásra vonatkozó megkeresések szükségtelen elutasításainak elkerülése érdekében a megkereső tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjának vagy adott esetben kijelölt bűnüldöző hatóságának kérésre meg kell adnia az információátadásra vonatkozó megkeresés feldolgozásához szükséges pontosítást vagy specifikációkat. Az alkalmazandó határidőket fel kell függeszteni attól a pillanattól kezdve, hogy a megkereső tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja vagy adott esetben kijelölt bűnüldöző hatósága megkapja a pontosítás vagy specifikációk iránti kérelmet. Mindazonáltal csak akkor lehet pontosítást vagy specifikációkat kérni, ha a pontosítás vagy specifikációk objektív szempontok alapján szükségesek és arányosak, mivel azok hiányában az információátadásra vonatkozó megkeresést az ezen irányelvben felsorolt okok valamelyike miatt el kellene utasítani. A hatékony együttműködés érdekében más helyzetekben is lehetőséget kell biztosítani a szükséges pontosítás vagy specifikációk kérésére, anélkül azonban, hogy ez a határidők felfüggesztéséhez vezetne.

(21)

A gyakorlatban esetlegesen eltérő operatív szükségletek által megkövetelt rugalmasság biztosítása érdekében ezen irányelvnek az egyedüli kapcsolattartó pontokhoz benyújtott, információátadásra vonatkozó megkereséseken túlmenően az információcsere két másik eszközéről is rendelkeznie kell. Az első a nem kérelmezett információátadás az egyedüli kapcsolattartó pont vagy valamely illetékes bűnüldöző hatóság által egy másik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja vagy valamely illetékes bűnüldöző hatósága számára, előzetes megkeresés nélkül, azaz a saját kezdeményezésre történő információátadás. A második eszköz esetében egy egyedüli kapcsolattartó pont vagy egy illetékes bűnüldöző hatóság által benyújtott információátadásra vonatkozó megkeresés nyomán közvetlenül egy másik tagállam illetékes bűnüldöző hatóságai számára adnak át információt. Az információcsere mindkét eszköze tekintetében ez az irányelv csak korlátozott számú minimumkövetelményt határoz meg, különösen az érintett egyedüli kapcsolattartó pontok folyamatos tájékoztatására vonatkozóan, valamint – a saját kezdeményezésű információátadások tekintetében – arra vonatkozóan, hogy az információátadás mely esetekben kötelező és milyen nyelv használandó. Ezeket a követelményeket azokra a helyzetekre is alkalmazni kell, amikor az illetékes bűnüldöző hatóság saját tagállama egyedüli kapcsolattartó pontjának ad át információt annak érdekében, hogy ezt az információt átadja egy másik tagállamnak, például amikor arra az ezen irányelvben az információátadás során használandó nyelvre vonatkozóan meghatározott szabályoknak való megfeleléshez van szükség.

(22)

Az információátadás előzetes bírói engedélyezésére vonatkozó, adott esetben a nemzeti jogban foglalt követelmény fontos biztosítékot jelent, amelyet tiszteletben kell tartani. Ugyanakkor a tagállamok jogrendszerei e tekintetben különbözők, és ez az irányelv nem értelmezhető úgy, mint amely érinti a nemzeti jogban az előzetes bírói engedélyezésre vonatkozóan megállapított szabályokat és feltételeket, csupán azt írja elő, hogy a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti információcserét mind tartalmi, mind eljárási szempontból azonos módon kell kezelni. Ezen túlmenően az ilyen követelmény alkalmazásával járó esetleges késedelmek és bonyodalmak minimálisra csökkentése érdekében az illetékes igazságügyi hatóságok szerinti tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja vagy esettől függően illetékes bűnüldöző hatóságai – adott esetben az információt kérő tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjával vagy kijelölt bűnüldöző hatóságával együttműködve – minden gyakorlati és jogi lépést megtesznek a bírói engedély mielőbbi megszerzése érdekében. Bár ezen irányelv jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti bűnüldözési együttműködésre korlátozódik, ezen irányelv relevanciával bírhat az igazságügyi hatóságok számára is.

(23)

Különösen fontos, hogy az ezen irányelv szerinti valamennyi információcsere kapcsán az uniós joggal összhangban biztosított legyen a személyes adatok védelme. E célból a személyes adatoknak az egyedüli kapcsolattartó pont vagy az illetékes bűnüldöző hatóság által történő, ezen irányelv szerinti kezelését az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (17) teljes összhangban kell végezni. Az (EU) 2016/794 rendelet értelmében a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) az említett rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kell kezelnie az adatokat. Az említett irányelvet és az említett rendeletet ez az irányelv nem érinti. Kifejezetten elő kell írni, hogy az egyedüli kapcsolattartó pontok és az illetékes bűnüldöző hatóságok által megosztott személyes adatok továbbra is az (EU) 2016/794 rendelet II. mellékletének B. szakaszában felsorolt, az érintettek kategóriái szerinti adatkategóriákra korlátozódnak. Ennek megfelelően egyértelmű különbséget kell tenni a gyanúsítottakra vonatkozó adatok és a tanúkra, áldozatokra vagy más csoportokhoz tartozó személyekre vonatkozó adatok között, amelyekre szigorúbb korlátozások vonatkoznak. Továbbá, amennyiben lehetséges, az ilyen személyes adatokat pontosságuk és megbízhatóságuk foka szerint meg kell különböztetni. A pontosság és megbízhatóság biztosítása érdekében a tényeket meg kell különböztetni a személyes értékelésektől. Az egyedüli kapcsolattartó pontoknak vagy adott esetben a bűnüldöző hatóságoknak az ezen irányelv szerinti, információátadásra vonatkozó megkereséseket a lehető leggyorsabban fel kell dolgozniuk a személyes adatok pontosságának és megbízhatóságának biztosítása, az adatok szükségtelen megkettőzésének elkerülése és azon kockázat csökkentése érdekében, hogy az ilyen adatok elavulttá váljanak vagy már ne álljanak a rendelkezésükre. Amennyiben úgy tűnik, hogy a személyes adatok tévesek, azokat helyesbíteni vagy törölni kell, vagy feldolgozásukat haladéktalanul korlátozni kell.

(24)

Annak érdekében, hogy az egyedüli kapcsolattartó pontok – akár megkeresésre, akár saját kezdeményezésre – megfelelően és gyorsan adhassanak át információt, fontos, hogy az illetékes bűnüldöző hatóságok megértsék egymást. Minden információcserét, beleértve a kért információk átadását, az információátadásra vonatkozó megkeresések elutasítását – beleértve az ilyen elutasítások okait –, valamint adott esetben az adott megkeresésre vonatkozó pontosítást vagy specifikációkat, vagy pontosításra vagy specifikációkra irányuló kéréseket azon a nyelven kell továbbítani, amelyen az említett megkeresést benyújtották. Ezért a kért információk átadása terén a nyelvi akadályok okozta késedelmek megelőzése és a fordítási költségek korlátozása érdekében a tagállamoknak össze kell állítaniuk egy jegyzéket, amelyen szerepel egy vagy több olyan nyelv, amelyen az egyedüli kapcsolattartó pontjukhoz lehet fordulni, és amelyen az kommunikálni képes. Mivel az angol olyan nyelv, amelyet az Unión belüli bűnüldözési együttműködés tekintetében a gyakorlatban széles körben megértenek és használnak, annak szerepelnie kell az említett jegyzékben. A tagállamoknak e jegyzéket és annak bármely frissítését a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk. A Bizottság az interneten közzéteszi e jegyzékek gyűjteményét.

(25)

Az európai polgárok biztonságának és védelmének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az Europol rendelkezzen az ahhoz szükséges információkkal, hogy betölthesse szerepét az Unió olyan bűnügyi információs csomópontjaként, amely támogatja az illetékes bűnüldöző hatóságokat. Ezért a tagállamok közötti információcsere során – függetlenül attól, hogy az információcserére egyedüli kapcsolattartó ponthoz vagy illetékes bűnüldöző hatósághoz benyújtott információátadásra vonatkozó megkeresés alapján kerül-e sor, vagy hogy az információt az egyedüli kapcsolattartó pont vagy az illetékes bűnüldöző hatóság saját kezdeményezésére adta-e át – eseti alapon értékelni kell, hogy az ezen irányelv alapján benyújtott, információátadásra vonatkozó megkeresés vagy az ezen irányelv alapján kicserélt információk másolatát – amennyiben a megkeresés vagy az információk az Europol céljainak körébe tartozó bűncselekményre vonatkoznak – az (EU) 2016/794 rendelet 7. cikkének (6) bekezdésével összhangban meg kell-e küldeni az Europolnak. A bűncselekmény alkalmazási körét illetően az ilyen értékeléseknek az Europol (EU) 2016/794 rendeletben meghatározott céljain kell alapulniuk. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy az információátadásra vonatkozó megkeresés vagy a kicserélt információk másolatát elküldjék az Europolnak, amennyiben az ellentétes lenne az érintett tagállam alapvető biztonsági érdekeivel, ha az veszélyeztetné egy folyamatban lévő nyomozás sikerét vagy egy személy biztonságát, vagy ha a nemzetbiztonság terén a hírszerző szolgálatokra vagy konkrét hírszerzési tevékenységekre vonatkozó információk közlését jelentené. Ezenkívül az adatok feletti rendelkezési jog elvével összhangban és az (EU) 2016/794 rendeletben meghatározott, az információk Europol általi kezelése céljának meghatározására és az ahhoz kapcsolódó korlátozásokra vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül, az eredetileg egy másik tagállamtól vagy harmadik országtól átvett információkat csak akkor lehet az Europolnak átadni, ha az adott tagállam vagy harmadik ország ehhez hozzájárult. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjuk és illetékes bűnüldöző hatóságaik személyzete megfelelő támogatásban és képzésben részesüljön ahhoz, hogy gyorsan és pontosan azonosítani tudják, hogy az ezen irányelv alapján kicserélt mely információk tartoznak az Europol feladatkörébe és szükségesek az Europol céljainak eléréséhez.

(26)

Orvosolni kell a bűnüldözési információk tagállamok közötti továbbítására használt kommunikációs csatornák elszaporodásából adódó problémát, mivel ez akadályozza az ilyen információk megfelelő és gyors cseréjét, és növeli a személyes adatok biztonságát érintő kockázatokat. Ezért az Europol által az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban kezelt és fejlesztett Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás (a továbbiakban: SIENA) használatát kötelezővé kell tenni az ezen irányelv szerinti valamennyi információtovábbítás és kommunikáció esetében, beleértve az egyedüli kapcsolattartó pontok és közvetlenül az illetékes bűnüldöző hatóságok számára küldött információátadásra vonatkozó megkereséseket, az ilyen megkeresések alapján végzett információátadást, illetve az egyedüli kapcsolattartó pontok és az illetékes bűnüldöző hatóságok általi, saját kezdeményezésükre történő információátadást, az információátadásra vonatkozó megkeresések elutasításával, pontosítással és specifikációkkal kapcsolatos kommunikációt, valamint az információátadásra vonatkozó megkeresések és az információk másolatának megküldését az egyedüli kapcsolattartó pontok és az Europol számára. E célból valamennyi egyedüli kapcsolattartó pontnak és az információcserében esetlegesen érintett valamennyi illetékes bűnüldöző hatóságnak közvetlenül kell kapcsolódnia a SIENA-hoz. Annak érdekében, hogy az első vonalbeli tisztviselők, például a rajtaütési műveletekben részt vevő rendőrök is használhassák a SIENA-t, annak adott esetben mobil eszközökön is működőképesnek kell lennie. E tekintetben azonban rövid átmeneti időszakot kell biztosítani a SIENA teljeskörű bevezetésének lehetővé tétele érdekében, mivel az egyes tagállamokban a jelenlegi gyakorlatok átalakítását vonja maga után, és az említett személyzet képzését teszi szükségessé. Az operatív szükségletek figyelembevétele és az illetékes bűnüldöző hatóságok közötti jó együttműködés akadályozásának elkerülése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy felhatalmazzák egyedüli kapcsolattartó pontjukat vagy illetékes bűnüldöző hatóságaikat arra, hogy korlátozott számú indokolt helyzetben más biztonságos kommunikációs csatornát használjanak. Amennyiben a tagállamok az információátadásra vonatkozó megkeresés sürgőssége miatt engedélyezik egyedüli kapcsolattartó pontjuk vagy illetékes bűnüldöző hatóságaik számára, hogy más kommunikációs csatornát használjanak, e kapcsolattartó pontoknak és hatóságoknak a helyzet sürgősségének megszűnését követően – amennyiben az megvalósítható és összhangban van az operatív szükségletekkel – vissza kell térniük a SIENA használatához. A SIENA használata nem kötelező a tagállamokon belüli belső információcsere esetén.

(27)

Az információáramlás egyszerűsítése, megkönnyítése és jobb kezelése érdekében minden tagállamnak létre kell hoznia vagy ki kell jelölnie egy egyedüli kapcsolattartó pontot. Az egyedüli kapcsolattartó pontok az ezen irányelv szerinti információcsere koordinációjáért és megkönnyítéséért felelnek. Minden egyes tagállamnak értesítenie kell a Bizottságot egyedüli kapcsolattartó pontjának létrehozásáról vagy kijelöléséről és az azokkal kapcsolatos változásokról. A Bizottság közzéteszi ezeket az értesítéseket és azok frissítéseit. Az egyedüli kapcsolattartó pontoknak hozzá kell járulniuk különösen az információáramlás azon akadályainak mérsékléséhez, amelyek az illetékes bűnüldöző hatóságok közötti kommunikáció módjának széttagoltságából erednek, reagálva arra, hogy egyre nagyobb szükség van a határokon átnyúló bűnözéssel, így például a kábítószer-kereskedelemmel, a kiberbűnözéssel, az emberkereskedelemmel és a terrorizmussal szembeni közös fellépésre. Ahhoz, hogy az egyedüli kapcsolattartó pontok hatékonyan be tudják tölteni az ezen irányelv szerinti, határokon átnyúló bűnüldözési célú információcserével kapcsolatos koordinációs funkciójukat, e kapcsolattartó pontok számára konkrét minimumfeladatokat kell kijelölni, és azoknak rendelkezniük kell bizonyos minimális képességekkel.

(28)

Az egyedüli kapcsolattartó pontok számára hozzáférést kell biztosítani a tagállamukban rendelkezésre álló valamennyi információhoz, többek között azáltal, hogy felhasználóbarát hozzáféréssel rendelkeznek valamennyi releváns uniós és nemzetközi adatbázishoz és platformhoz, az alkalmazandó uniós és nemzeti jogban meghatározott szabályokkal összhangban. Ezen irányelv követelményeinek – különösen a határidőkkel kapcsolatos követelményeknek – való megfelelés érdekében az egyedüli kapcsolattartó pontoknak megfelelő költségvetési és emberi erőforrásokkal kell rendelkezniük – beleértve a megfelelő fordítási kapacitásokat is –, és azoknak napi 24 órában, megszakítás nélkül kell működniük. E tekintetben a beérkező, információátadásra vonatkozó megkeresések szűrésére, feldolgozására és továbbítására alkalmas ügyfélszolgálat üzemeltetése növelhetné az egyedüli kapcsolattartó pontok hatékonyságát és eredményességét. Emellett a szükséges bírói engedélyek megadására hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságoknak mindenkor az egyedüli kapcsolattartó pontok rendelkezésére kell állniuk. A gyakorlatban ez történhet például annak biztosításával, hogy az ilyen igazságügyi hatóságok fizikailag jelen legyenek az egyedüli kapcsolattartó pont helyiségeiben, vagy hogy az ilyen igazságügyi hatóságok funkcionálisan rendelkezésre álljanak, akár az egyedüli kapcsolattartó pont helyiségeiben, akár készenlétben álló és hívásra közvetlenül elérhető illetékesek útján.

(29)

Az egyedüli kapcsolattartó pontoknak az ezen irányelvben meghatározott koordinációs feladataik hatékony ellátása érdekében azon illetékes bűnüldöző hatóságok személyzetéből kell állniuk, amelyek bevonása szükséges az ezen irányelv szerinti megfelelő és gyors információcseréhez. Bár az egyes tagállamok maguk dönthetnek az e követelménynek való megfeleléshez szükséges pontos szervezeti felépítésről és összetételről, a bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért vagy nyomozásáért felelős rendőri, vám- és egyéb illetékes bűnüldöző hatóságok, valamint adott esetben a regionális és kétoldalú hivatalok kapcsolattartói, például más tagállamokba, valamint a releváns uniós bűnüldözési ügynökségekhez, például az Europolhoz kirendelt vagy áthelyezett összekötő tisztviselők és attasék képviseltethetik magukat az egyedüli kapcsolattartó pontokban. Mindazonáltal a hatékony koordináció érdekében az egyedüli kapcsolattartó pontok legalább az Europol nemzeti egységének, a SIRENE-irodának és az Interpol nemzeti irodájának képviselőiből kell, hogy álljanak, amint azokat a vonatkozó uniós jogi aktus vagy nemzetközi megállapodás meghatározza, függetlenül attól, hogy ez az irányelv nem alkalmazandó az említett uniós jogi aktusok által kifejezetten szabályozott információcserére.

(30)

Tekintettel a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés sajátos igényeire, beleértve az érzékeny információk ezzel összefüggésben történő kezelését is, alapvető fontosságú, hogy az egyedüli kapcsolattartó pontok és az illetékes bűnüldöző hatóságok személyzete rendelkezzen az ezen irányelv szerinti feladataik jogszerű, hatékony és eredményes ellátásához szükséges ismeretekkel és készségekkel. Különösen fontos, hogy az egyedüli kapcsolattartó pontok személyzete számára uniós és nemzeti szinten egyaránt olyan megfelelő és rendszeres képzéseket kínáljanak – és hogy ösztönzést kapjanak azokban való részvételre –, amelyek megfelelnek szakmai igényeiknek és sajátos hátterüknek, és megkönnyítik az ezen irányelvben meghatározott szabályok alkalmazásához szükséges kapcsolattartásukat más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjaival és illetékes bűnüldöző hatóságaival. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani az adatkezelési eszközök és informatikai rendszerek megfelelő használatára, a bel- és igazságügy területére vonatkozó releváns uniós és nemzeti jogi keretekkel kapcsolatos ismeretek átadására, különös tekintettel a személyes adatok védelmére, a bűnüldözési együttműködésre és a bizalmas információk kezelésére, valamint azokra a nyelvekre, amelyeken az érintett tagállam jelezte, hogy egyedüli kapcsolattartó pontja képes információcserére, a nyelvi akadályok leküzdésének elősegítése érdekében. A képzés biztosítása céljából a tagállamoknak adott esetben igénybe kell venniük az Európai Unió (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) által létrehozott Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) által kínált képzéseket és releváns eszközöket is, mérlegelniük kell annak lehetőségét, hogy a személyzet egy hetet tölthessen az Europolnál, és fel kell használniuk az uniós költségvetésből finanszírozott programok és projektek, például a CEPOL csereprogramja keretében tett releváns ajánlatokat.

(31)

A műszaki készségek és a jogi ismeretek mellett a kölcsönös bizalom és a közös értelmezés előfeltétele az ezen irányelv szerinti, határokon átnyúló hatékony és eredményes bűnüldözési együttműködésnek. A közös műveletek és a szakértelem megosztása révén szerzett személyes kapcsolatok megkönnyítik a bizalom kiépítését és a közös uniós rendfenntartási kultúra kialakítását. A tagállamoknak fontolóra kell venniük a más tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságainak munkamódszereivel, nyomozási megközelítéseivel és szervezeti struktúráival kapcsolatos ismeretek átadására összpontosító közös képzéseket és személyzeti csereprogramokat is.

(32)

Az egyedüli kapcsolattartó pontok és az illetékes bűnüldöző hatóságok személyzete számára szervezett képzéseken való részvétel növelése érdekében a tagállamok fontolóra vehetik az ilyen személyzetre vonatkozó konkrét ösztönzőket is.

(33)

Az egyedüli kapcsolattartó pontoknak olyan egységes elektronikus ügyviteli rendszert kell bevezetniük és működtetniük, amely rendelkezik bizonyos minimális funkciókkal és képességekkel annak érdekében, hogy az ezen irányelv szerinti minden egyes feladatukat hatékonyan és eredményesen el tudják látni, különösen az információcsere tekintetében. Az ügyviteli rendszer olyan munkafolyamat-rendszer, amely lehetővé teszi az egyedüli kapcsolattartó pontok számára az információcsere kezelését. Kívánatos, hogy az ügyviteli rendszer fejlesztése során az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott egységes üzenetformátum-szabványt használják.

(34)

A személyes adatoknak az ügyviteli rendszerben történő kezelésére az (EU) 2016/680 irányelvben meghatározott szabályok vonatkoznak. A kezelés magában foglalja a tárolást is. Az egyértelműség és a személyes adatok hatékony védelme érdekében ebben az irányelvben részletesebben meg kell határozni az említett irányelvben meghatározott szabályokat. Különösen az (EU) 2016/680 irányelvben meghatározott azon követelmény tekintetében, amely szerint a személyes adatokat olyan formában kell tárolni, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, ennek az irányelvnek elő kell írnia, hogy amennyiben az egyedüli kapcsolattartó pont az ezen irányelv alapján kicserélt, személyes adatokat tartalmazó információkat kap, az egyedüli kapcsolattartó pont csak annyiban őrizheti meg a személyes adatokat az ügyviteli rendszerben, amennyiben az az ezen irányelv szerinti feladatainak ellátásához szükséges és azzal arányos. Amennyiben e feltétel már nem áll fenn, az egyedüli kapcsolattartó pontnak visszavonhatatlanul törölnie kell a személyes adatokat az ügyviteli rendszerből. Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatokat csak addig őrizzék meg, ameddig az szükséges és arányos, az (EU) 2016/680 irányelvben meghatározott tárolási és felülvizsgálati határidőkkel összhangban az egyedüli kapcsolattartó pontnak rendszeresen felül kell vizsgálnia, hogy az említett követelmények továbbra is teljesülnek-e. E célból az első felülvizsgálatot legkésőbb hat hónappal az ezen irányelv szerinti információcsere lezárulta után kell elvégezni, vagyis azon időpont után, amikor az utolsó információt vagy az ahhoz kapcsolódó legutóbbi tájékoztatást átadták. Ezen irányelvnek az ilyen felülvizsgálatra és törlésre vonatkozó követelményei azonban nem érinthetik a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és nyomozásában illetékes nemzeti hatóságok azon lehetőségét, hogy az uniós joggal – különösen az (EU) 2016/680 irányelvvel – összhangban megőrizzék a személyes adatokat a nemzeti bűnügyi irataikban a nemzeti jog szerint.

(35)

Az egyedüli kapcsolattartó pontoknak és az illetékes bűnüldöző hatóságoknak az ezen irányelv szerinti információcserében való támogatása, valamint a tagállamok közötti közös európai rendőrségi kultúra előmozdítása érdekében a tagállamoknak ösztönözniük kell az egyedüli kapcsolattartó pontjaik és illetékes bűnüldöző hatóságaik közötti gyakorlati együttműködést. Így különösen a Tanácsnak legalább évente találkozókat kell szerveznie az egyedüli kapcsolattartó pontok vezetői számára az ezen irányelv alkalmazásában történő információcserével kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztása céljából. Az együttműködés egyéb formái közé tartozik a bűnüldözési információk cseréjéről szóló kézikönyvek kidolgozása, a közvetlenül és közvetve hozzáférhető információkról, az egyedüli kapcsolattartó pontokról, a kijelölt bűnüldöző hatóságokról és a nyelvi rendszerekről szóló nemzeti tájékoztató adatlapok, illetve a közös eljárásokról szóló egyéb dokumentumok összeállítása, a munkafolyamatokkal kapcsolatos nehézségek kezelése, a vonatkozó jogi keretek sajátosságaival kapcsolatos figyelemfelhívás, valamint adott esetben a releváns egyedüli kapcsolattartó pontok közötti találkozók szervezése.

(36)

Ahhoz, hogy lehetővé váljon ezen irányelv alkalmazásának szükséges nyomon követése és értékelése, a tagállamok számára elő kell írni az ezen irányelv végrehajtására vonatkozó bizonyos adatok gyűjtését és éves rendszerességgel a Bizottságnak történő továbbítását. Ez a követelmény különösen azért szükséges, hogy orvosolja az illetékes bűnüldöző hatóságok közötti releváns, határokon átnyúló információcseréket számszerűsítő összehasonlítható adatok hiányát, emellett a Bizottság számára megkönnyíti az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségének teljesítését. Az e célból szükséges adatokat az ügyviteli rendszernek és a SIENA-nak automatikusan kell generálnia.

(37)

A nemzetközi bűnözés és terrorizmus határokon átnyúló jellege megköveteli, hogy a tagállamok egymásra támaszkodjanak az ilyen bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása érdekében. Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen az illetékes bűnüldöző hatóságok közötti és az Europol felé történő megfelelő és gyors információáramlás biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható az információcsere közös szabályainak és közös kultúrájának létrehozása, valamint korszerű eszközök és kommunikációs csatornák révén, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. március 7-én véleményt nyilvánított.

(39)

Ez az irányelv az EUSZ 2. cikkében meghatározott, az Unió alapját képező értékekre épül, beleértve a jogállamiságot, a szabadságot és a demokráciát. Emellett teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert alapvető jogokat és biztosítékokat, és szem előtt tartja az abban rögzített elveket, különösen a Charta 6., 7. illetve 8. cikkében, valamint az EUMSZ 16. cikkében meghatározott, a szabadsághoz, a biztonsághoz, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot. A személyes adatok ezen irányelv szerinti kezelését a feltétlenül szükséges és arányos mértékre kell korlátozni, és egyértelmű feltételek és szigorú követelmények szerint, valamint adott esetben az (EU) 2016/680 irányelvvel létrehozott nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos általi, saját megbízatásukkal összhangban végzett hatékony felügyelet mellett kell végezni.

(40)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez az irányelv a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az ezen irányelvről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(41)

Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (21) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben az irányelvben.

(42)

Izland és Norvégia tekintetében ez az irányelv az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (22) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (23) 1. cikkének H. pontjában említett területhez tartoznak.

(43)

Svájc tekintetében ez az irányelv az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (24) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/149/IB tanácsi határozat (25) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének H. pontjában említett területhez tartoznak.

(44)

Liechtenstein tekintetében ez az irányelv az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (26) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/349/EU tanácsi határozat (27) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének H. pontjában említett területhez tartoznak,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) Svédország kérelmét a „Grebbestadostron” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat, ezért a „Grebbestadostron” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) a „Nueces de Nerpio” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat, ezért a „Nueces de Nerpio” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

A 165/2014/EU rendelet bevezeti az intelligens menetíró készülékeket, melyek a globális navigációs műholdrendszerhez (a továbbiakban: GNSS) csatlakoznak.

(2)

A menetíró készülékek és alkatrészeik kialakítására, tesztelésére, beépítésére, működtetésére és javítására vonatkozó műszaki előírásokat az (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet (2) határozza meg.

(3)

Az (EU) 2020/1054 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) új követelményeket vezetett be az intelligens menetíró készülékre vonatkozóan, ami szükségessé tette az említett készülékekere vonatkozó műszaki előírások módosítását. Az (EU) 2021/1228 bizottsági végrehajtási rendelet (4) ezért az intelligens menetíró készülék második verziójának bevezetése céljából módosította az (EU) 2016/799 rendeletet.

(4)

Az (EU) 2021/1228 végrehajtási rendelet kötelezővé tette az intelligens menetíró készülékek számára a nyilvános navigációsüzenet-hitelesítési Galileo-szolgáltatás (a továbbiakban: OSNMA) használatát annak érdekében, hogy a Galileo GNSS használata révén lehetővé váljon a menetíró készülék által rögzített pozíciók hitelesítése.

(5)

Az OSNMA nyilvános tesztelése jelenleg folyamatban van; a szolgáltatásra vonatkozó nyilatkozat közzététele csak az újonnan nyilvántartásba vett járművekbe telepített intelligens menetíró készülékek második verziójának bevezetése után várható. Ez bizonytalanságot okoz a járműegységek típusjóváhagyása tekintetében, valamint az OSNMA által használt űrjel jövőbeli változását követően az intelligens menetíró készülékek második verziójának viselkedése tekintetében.

(6)

Az összehangolt vizsgálati és típusjóváhagyási feltételeknek, valamint a járműegységek összehangolt viselkedésének szavatolása érdekében biztosítani kell az intelligens menetíró készülékek második verziójának általános működését az OSNMA-szolgáltatására vonatkozó nyilatkozat közzététele előtt és után.

(7)

A második verziójú intelligens menetíró készülékek első típusait a szolgáltatás nyilvános tesztelési szakaszában rendelkezésre álló OSNMA-jelek és rejtjelanyagok alapján kell jóváhagyni. Annak biztosítása érdekében, hogy a járművezetőt ne zavarja az operatív űrjelek használatára való átállás, ezeknek a menetíró készülékeknek figyelmen kívül kell hagyniuk az OSNMA-t mindaddig, amíg frissítés útján képessé nem válnak az OSNMA-szolgáltatás teljeskörű használatára. Ez átmeneti időszakot biztosít az intelligens menetíró készülékek második verziója számára az OSNMA használata tekintetében.

(8)

Ezeknek az átmeneti menetíró készülékeknek rendelkezniük kell a 165/2014/EU rendelet II. fejezetében meghatározott valamennyi funkcióval.

(9)

Az OSNMA-szolgáltatásra vonatkozó nyilatkozat közzétételét követően várhatóan nem lesz szükség a hardver módosítására ahhoz, hogy a menetíró készülék működjön az operatív OSNMA-szolgáltatással. Ezért lehetővé kell tenni az átmeneti menetíró készülék szoftverének frissítését annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az OSNMA-szolgáltatást, amint az rendelkezésre áll.

(10)

Az OSNMA-szolgáltatás rendelkezésre állásával és működésével kapcsolatos jövőbeli fejlemények, a menetíró készülék műhelyben történő frissítésének megvalósíthatósága, illetve a menetíró készülék terepen való esetleges manipulálására irányuló technikák észlelése tekintetében a Bizottság újraértékelheti, hogy felül kell-e vizsgálni a műszaki előírásokat, ideértve azt is, hogy szükséges-e annak előírása, hogy az átmeneti intelligens menetíró készülék teljes mértékben kihasználja az OSNMA képességeit.

(11)

Az ágazat számára elegendő időt kell biztosítani az átmeneti intézkedések végrehajtására. Ezért legalább 2023. december 31-ig lehetővé kell tenni az átmeneti menetíró készülékek típusjóváhagyásának kérelmezését. Továbbá az OSNMA-szolgáltatásra vonatkozó nyilatkozat közzétételét követően korlátozott ideig lehetővé kell tenni az átmeneti menetíró készülékek beépítését.

(12)

A végrehajtó hatóságoknak az átmeneti időszak lejárta után képesnek kell lenniük felismerni, hogy a beépített intelligens menetíró készülék olyan szoftververzióval rendelkezik-e, amely lehetővé teszi a Galileo OSNMA használatát.

(13)

Az alkalmazásnak az (EU) 2021/1228 végrehajtási rendelet 2. cikkében meghatározott jelenlegi kezdőnapja megakadályozza a típusjóváhagyó hatóságokat abban, hogy 2023. augusztus 21. előtt az (EU) 2016/799 végrehajtási rendelet alapján, az (EU) 2021/1228 végrehajtási rendeletben meghatározott módosításoknak megfelelően típusjóváhagyást adjanak ki berendezésekre. A 165/2014/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése és 11. cikke értelmében azonban ettől az időponttól kezdve az uniós tagállamokban első alkalommal nyilvántartásba vett járműveket fel kell szerelni az intelligens menetíró készülék új verziójával. Az (EU) 2021/1228 végrehajtási rendeletet ezért módosítani kell annak érdekében, hogy a típusjóváhagyás e rendelet hatálybalépését követően azonnal megadható legyen.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 165/2014/EU rendelet 42. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A 470/2009/EK rendelettel összhangban a Bizottságnak rendelet útján meg kell állapítania az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő uniós felhasználásra szánt farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL-ek).

(2)

A 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének 1. táblázata megállapítja a farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-ek szerinti osztályozásukat.

(3)

A prazikvantel juh- és lófélék esetében engedélyezett anyagként szerepel már az említett táblázatban. A meglévő bejegyzésben a „Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre” osztályozás szerepel.

(4)

A 470/2009/EK rendelet 3. cikkével összhangban a VETHELLAS AEBE 2021. július 27-én kérelmet nyújtott be az Európai Gyógyszerügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség) a prazikvantelre vonatkozó jelenlegi bejegyzésnek az uszonyos halakra történő kiterjesztése iránt.

(5)

2022. szeptember 8-án az Ügynökség az állatgyógyászati készítmények bizottságának véleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló MRL-t megállapítani az uszonyos halakban előforduló prazikvantelre a természetes arányban jelen lévő izomra és bőrre vonatkozóan.

(6)

A 470/2009/EK rendelet 5. cikke szerint az Ügynökségnek meg kell fontolnia, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e az ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, illetve hogy az egy vagy több fajban található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e más fajok tekintetében.

(7)

Az Ügynökség következtetése szerint a prazikvantel juhfajokra vonatkozó osztályozását („Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre”) helyénvaló extrapolálni – a szarvasmarhák kivételével – más kérődzőkre is.

(8)

Az Ügynökség véleményére tekintettel a Bizottság helyénvalónak véli, hogy MRL kerüljön megállapításra az uszonyos halakban előforduló prazikvantelre a természetes arányban jelen lévő izom és bőr vonatkozásában, valamint hogy az ajánlásban foglalt „Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre” osztályozás vonatkozzon a prazikvantelre – a szarvasmarhafélék kivételével – valamennyi kérődző esetében.

(9)

A 37/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A Szerződés 300. cikkének (3) bekezdése értelmében a Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak.

(2)

A Tanács 2020. február 3-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2020/144 határozatot (2).

(3)

A Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett azon nemzeti megbízatás lejártát követően, amelynek alapján Annette BERGBO kinevezését javasolták.

(4)

A finn kormány Jesper JOSEFSSON-t, aki regionális testületet képvisel, és valamely regionális testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkezik, Lagtingsledamot, Ålands lagting (az Åland-szigetek parlamentjének képviselője), a Régiók Bizottsága póttagjává javasolta kinevezni a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. január 25-ig,

(1)

A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (1) (AETR-megállapodás) 1976. január 5-én lépett hatályba. A megállapodást legutóbb 2010. szeptember 20-án módosították.

(2)

Az AETR-megállapodás 21. cikke értelmében a megállapodás módosítására irányuló javaslatokat bármely szerződő fél benyújthat az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkárához. Az ENSZ főtitkárhoz való benyújtásukat megelőzően a javaslatokat először megvitatják az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) a közúti közlekedéssel foglalkozó munkacsoportjában (SC.1).

(3)

Az ENSZ EGB az AETR-megállapodás keretében szakértői csoportot hozott létre. Az említett csoport olyan szerv, amelynek hatásköre van az AETR-megállapodás módosítására irányuló javaslatokat kidolgozni és benyújtani az ENSZ EGB közúti közlekedéssel foglalkozó munkacsoportjához.

(4)

Az AETR-megállapodással foglalkozó szakértői csoport a 2023. június 12-re tervezett 32. ülésén készül megvitatni a Belarusz Köztársaság és az Oroszországi Föderáció által benyújtott, az AETR-megállapodás 4. cikkének az ECE/TRANS/SC.1/GE.21/2023/2/Rev.1 dokumentumban meghatározott „vis maior” rendelkezés beillesztésével történő módosítására irányuló javaslatot.

(5)

Helyénvaló meghatározni az Unió által az ENSZ EGB-nek az AETR-megállapodással foglalkozó szakértői csoportjában és esetlegesen a közúti közlekedéssel foglalkozó munkacsoportjában képviselendő álláspontot, mivel az AETR-megállapodás azon módosítása, amelynek megfontolására és jóváhagyására felkérést fognak kapni, az AETR-megállapodás 21. cikkének (6) bekezdésével összhangban a nemzetközi jog szerint kötelező erejű lesz, és meghatározó módon befolyásolhatja az uniós jogszabályok, nevezetesen az 561/2006/EK (2) és a 165/2014/EU (3) európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmát.

(6)

A 22/70 sz. ügyben 1971. március 31-én hozott ítéletében (4) az Európai Unió Bírósága elismerte, hogy a közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájával kapcsolatos terület az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartozik. Ezt a hatáskört azóta az uniós társjogalkotók által elfogadott számos jogalkotási aktusban gyakorolták, ideértve az 561/2006/EK és a 165/2014/EU rendeletet is. Mivel az AETR-megállapodás tárgya az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozik, az AETR-megállapodásra és annak módosításaira vonatkozó tárgyalások folytatására és azok megkötésére – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kizárólag az Uniónak van hatásköre.

(7)

A javasolt módosítás célja a Belarusz Köztársaság és az Oroszországi Föderáció egy olyan gyakorlati problémájának megoldása, amely valószínűleg az Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen folytatott azon agressziós háború eredménye, amelyben a Belarusz Köztársaság bűnrészes szerepet játszik, és amely ahhoz vezetett, hogy az Unió korlátozó intézkedéseket alkalmaz az Oroszországi Föderációval és a Belarusz Köztársasággal szemben. Az említett korlátozó intézkedések – egyéb következmények mellett – azt eredményezték, hogy egyes, az unióban letelepedett vállalatok – ideértve azon vállalatokat is, amelyek általában digitális tachográfkártyákat és csipeket szállítanak az Oroszországi Föderáció és a Belarusz Köztársaság kártyakibocsátó hatóságainak – felfüggesztették az említett két ország területén és az említett két országgal folytatott tevékenységüket. Ennek eredményeként az említett két szerződő fél – állításuk szerint – olyan helyzetben van, hogy nehéz vagy lehetetlen tachográfkártyákat szállítani az említett országokbeli járművezetők számára, akik ezért nem tudnak megfelelni az AETR-megállapodásnak, amikor annak hatálya alá tartozó nemzetközi közúti szállítási műveleteket végeznek. A javasolt módosítás lehetővé tenné, hogy valamely szerződő fél egyoldalú értesítés útján jelezze, hogy többé nem tudja teljesíteni az AETR-megállapodás egyik fő követelményét – nevezetesen a nemzetközi fuvarozásban részt vevő járművek harmonizált menetíró készülékének (a digitális menetíró készülék) használatát – olyan „vis maior” okokból, amelyek nem képeznék semmiféle hitelesítés vagy ellenőrzés tárgyát.

(8)

A tervezett módosítás lehetővé tenné – valamely szerződő fél által tett „vis maior” nyilatkozatot követően –, hogy ne legyen kötelező a digitális menetíró készülékek és digitális tachográfkártyák használata az említett szerződő fél területén nyilvántartásba vett járművek számára, amikor nemzetközi közúti szállítási műveletekben vesznek részt. Ez tehát drasztikusan megnehezítené az AETR-megállapodásban máshol meghatározott vezetési és pihenőidők vezetők általi betartásának érvényesítését, olyan kiskaput teremtve, amely valószínűleg veszélyeztetné az AETR-megállapodás teljes célját.

(9)

Az ENSZ EGB-nek az AETR-megállapodással foglalkozó szakértői csoportjában és a közúti közlekedéssel foglalkozó munkacsoportjában az Unió által képviselendő álláspont az kell, hogy legyen, hogy nem támogatja a javasolt módosítást az AETR-megállapodásban meghatározott, a vezetésre és a pihenőidőkre vonatkozó szabályok végrehajtása jelentős mértékű meggyengítésének megakadályozása és az Unió által elfogadott korlátozó intézkedések teljeskörű érvényesülésének biztosítása érdekében.

(10)

Nem zárható ki, hogy a Belarusz Köztársaság vagy az Oroszországi Föderáció az AETR-megállapodás 21. cikkének (1) bekezdése alapján hivatalosan benyújt egy, az AETR-megállapodás módosítására irányuló javaslatot az ENSZ főtitkárához, függetlenül az ENSZ-EGB szerveiben folytatott megbeszélésektől. Ebben az esetben a tagállamoknak – az AETR-megállapodás 21. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján – kifogást kell emelniük az említett javaslattal szemben.

(11)

Az Unió álláspontját az Unió azon tagállamai képviselik – az Unió érdekében közösen eljárva –, amelyek az ENSZ EGB-nek az AETR-megállapodással foglalkozó szakértői csoportja és a közúti közlekedéssel foglalkozó munkacsoportja tagjai,

(1)

A magas patogenitású madárinfluenza a madarak fertőző vírusos betegsége, amely jelentősen csökkentheti a baromfitartás jövedelmezőségét, zavart okozva az Unión belüli kereskedelemben és a harmadik országokba irányuló kivitelben. A magas patogenitású madárinfluenza vírusai megfertőzhetik a vándormadarakat, amelyek azután őszi és tavaszi vándorlásuk során nagy távolságokat megtéve továbbterjeszthetik ezeket a vírusokat. A magas patogenitású madárinfluenza vírusainak vadon élő madarakban való előfordulása tehát folyamatosan magában hordozza azt a veszélyt, hogy a vírusok közvetlen vagy közvetett úton eljutnak a baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó létesítményekbe. A magas patogenitású madárinfluenza kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más – baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó – létesítményekre is átterjedhet.

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet új jogszabályi keretet hoz létre az állatra vagy emberre átvihető betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez. A magas patogenitású madárinfluenza az említett rendelet szerinti jegyzékbe foglalt betegség fogalommeghatározása alá és az ott megállapított betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályok hatálya alá tartozik. Emellett az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletet a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok – köztük a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozó járványvédelmi intézkedések – tekintetében.

(3)

Az (EU) 2016/429 rendelet keretében elfogadásra került az (EU) 2021/641 bizottsági végrehajtási határozat (3), amely a magas patogenitású madárinfluenza kitöréseivel kapcsolatos uniós szintű vészhelyzeti intézkedéseket állapít meg.

(4)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat úgy rendelkezik, hogy a magas patogenitású madárinfluenza megjelenését követően a tagállamok által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kialakított védő-, felügyeleti és további, korlátozás alatt álló körzeteknek legalább a szóban forgó végrehajtási határozat mellékletében védő-, felügyeleti és további, korlátozás alatt álló körzetekként felsorolt területeket magukban kell foglalniuk.

(5)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletét a közelmúltban az (EU) 2023/901 bizottsági végrehajtási határozat (4) módosította azt követően, hogy Csehországban, Dániában, Németországban, Olaszországban, Magyarországon és Lengyelországban a magas patogenitású madárinfluenza előfordulásait észlelték baromfiknál, illetve fogságban tartott madaraknál, amit az említett mellékletnek tükröznie kell.

(6)

Az (EU) 2023/901 végrehajtási határozat elfogadása óta Csehország, Németország, Franciaország, Magyarország és Lengyelország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a csehországi Morva-szilézia régióban, a németországi Szász-Anhalt tartományban, a franciaországi Új-Aquitania és Okcitánia közigazgatási régióban, a magyarországi Bács-Kiskun vármegyében, valamint a lengyelországi Nagy-lengyelországi vajdaságban baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó létesítményekben a magas patogenitású madárinfluenza új kitöréseit észlelte.

(7)

Csehország, Németország, Franciaország, Magyarország és Lengyelország illetékes hatóságai meghozták az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt szükséges járványvédelmi intézkedéseket, beleértve az e kitörések körüli védő- és felügyeleti körzetek létrehozását.

(8)

Emellett Franciaország illetékes hatósága úgy határozott, hogy az e tagállamban észlelt kitörések miatt létrehozott védő- és felügyeleti körzeteken felül további, korlátozás alatt álló körzeteket hoz létre.

(9)

Ezen túlmenően a betegség Csehországban megerősített kitörését a lengyel határ közvetlen közelében észlelték. Ezért e két tagállam illetékes hatóságai megfelelő egyeztetést folytattak a szükséges felügyeleti körzetnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban történő létrehozása tekintetében, mivel a felügyeleti körzet átterjed Lengyelország területére is.

(10)

A Bizottság az érintett tagállamokkal együttműködve megvizsgálta a Csehország, Németország, Franciaország, Magyarország és Lengyelország által hozott járványvédelmi intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az említett tagállamok illetékes hatósága által Csehországban, Németországban, Franciaországban, Magyarországon és Lengyelországban létrehozott védő- és felügyeleti körzetek határai elegendő távolságra vannak azoktól a létesítményektől, amelyekben megerősítésre kerültek a magas patogenitású madárinfluenza közelmúltbeli kitörései.

(11)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletében jelenleg nem szerepelnek Franciaország tekintetében védőkörzetként felsorolt területek.

(12)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében – az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban – a Csehország, Németország, Franciaország, Magyarország és Lengyelország által létrehozott védő- és felügyeleti körzetek és a Franciaország által létrehozott további, korlátozás alatt álló körzetek mielőbbi, a szóban forgó tagállamokkal együttműködésben való, uniós szinten történő meghatározására van szükség.

(13)

Ezért az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletében módosítani kell a Csehország, Németország, Magyarország és Lengyelország tekintetében felsorolt védő- és felügyeleti körzeteket, valamint a Franciaország tekintetében felsorolt felügyeleti és további, korlátozás alatt álló körzeteket.

(14)

Továbbá az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletébe Franciaország tekintetében védőkörzeteket kell felvenni.

(15)

Ennek megfelelően az uniós szintű régiókba sorolás aktualizálásának érdekében az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletét indokolt úgy módosítani, hogy az figyelembe vegye a Csehország, Németország, Franciaország, Magyarország és Lengyelország illetékes hatóságai által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kialakított védő- és felügyeleti körzeteket és a Franciaország által az említett rendeletnek megfelelően kialakított további, korlátozás alatt álló körzeteket, valamint az azokban alkalmazandó intézkedések időbeli hatályát.

(16)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Tekintettel a magas patogenitású madárinfluenza terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(18)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és a vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az afrikai sertéspestis tartott és vadon élő sertésfélék között való kitörésekor jelentős mértékben fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más, tartott sertéseket tartó gazdaságokra és vadon élő sertésfélékre is átterjed.

(3)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet (2) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt, illetve az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendeletben (3) az A, B és C kategóriájúként meghatározott betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozóan megállapított szabályokat. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. és 22. cikke egy korlátozás alatt álló körzet létrehozását írja elő az A kategóriájú betegségek kitörése esetén, amelyek közé az afrikai sertéspestis is tartozik, továbbá bizonyos intézkedések alkalmazását írja elő e körzetben. Ezenkívül az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a korlátozás alatt álló körzetnek egy védőkörzetből, egy felügyeleti körzetből és szükség esetén a védőkörzetek és a felügyeleti körzetek körül vagy azok szomszédságában további, korlátozás alatt álló körzetekből kell állnia.

(4)

Emellett az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63–66. cikke bizonyos intézkedésekről rendelkezik, amelyeket abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben hatósági megerősítést nyer egy A kategóriájú betegség vadon élő állatok körében való kitörése, az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélék között való kitörését is beleértve. Az említett intézkedések előírják egy fertőzött körzet kialakítását, valamint a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok és az azokból származó állati eredetű termékek mozgásának és mozgatásának megtiltását.

(5)

Az (EU) 2023/594 bizottsági végrehajtási rendelet (4) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg. Az említett végrehajtási rendelet 3. cikkének a) pontja előírja, hogy az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való kitörése esetén egy, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerinti korlátozás alatt álló körzetet kell létrehozni.

(6)

Az említett betegség valamely tagállam területén, vadon élő sertésfélékben való kitörése esetén az (EU) 2023/594 végrehajtási rendelet 3. cikkének b) pontja egy fertőzött körzet létrehozását írja elő az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikke szerint. Ezenkívül az említett végrehajtási rendelet 6. cikke úgy rendelkezik, hogy e területet II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként jegyzékbe kell venni a végrehajtási rendelet I. mellékletének II. részében, valamint, hogy az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének megfelelően létrehozott fertőzött körzetet késedelem nélkül úgy kell kiigazítani, hogy abba beletartozzon legalább a II. típusú, korlátozás alatt álló körzet. Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2023/594 végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedések közé tartoznak többek között a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányainak e korlátozás alatt álló körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó tilalmak.

(7)

Olaszország tájékoztatta a Bizottságot az afrikai sertéspestis Calabria régióban 2023. május 12-én megerősített, tartott sertésfélék körében történt kitörését követően a területén tapasztalható járványügyi helyzetről, és az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, illetve az (EU) 2023/594 végrehajtási rendeletnek megfelelően korlátozás alatt álló körzetet hozott létre, amely védő- és felügyeleti körzetből áll, és ahol az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott általános járványvédelmi intézkedéseket alkalmazzák az említett betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében.

(8)

Olaszország tájékoztatta továbbá a Bizottságot, hogy Calabria régióban 2023. május 11-én az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának több esete is megerősítést nyert. Ezért e tagállam illetékes hatósága az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2023/594 végrehajtási rendelet szerint egy fertőzött körzetet hozott létre.

(9)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által létrehozott indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében az érintett tagállammal együttműködve uniós szinten meg kell határozni az afrikai sertéspestis tekintetében Olaszországban létesítendő, védő- és felügyeleti körzetekből álló korlátozás alatt álló körzetet, valamint fertőzött körzetet.

(10)

Az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megakadályozása érdekében, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63–66. cikkében meghatározott intézkedéseken túl Olaszország e legutóbbi, vadon élő sertésféléket érintő kitörések által érintett területének az (EU) 2023/594 végrehajtási rendelet I. mellékletének II. részében II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként való feltüntetéséig az afrikai sertéspestisre vonatkozóan ott megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseket – amelyek a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányainak e korlátozás alatt álló körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkoznak – az említett szállítmányoknak az Olaszország által a szóban forgó közelmúltbeli kitörést követően létrehozott fertőzött körzetből történő mozgatására is alkalmazni kell.

(11)

Ennek megfelelően az említett fertőzött körzetet fel kell tüntetni e határozat mellékletében, és az afrikai sertéspestisre vonatkozóan a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekre alkalmazandó, az (EU) 2023/594 végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedések hatálya alatt kell állnia. Ugyanakkor az afrikai sertéspestis jelenlegi járványügyi helyzete miatt és az említett betegség terjedése fokozott közvetlen kockázatának figyelembevételével a tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányainak a fertőzött körzetből más tagállamokba és harmadik országokba történő mozgatásai nem engedélyezhetők az említett végrehajtási rendelet szerint. A szóban forgó körzet fennállásának időtartamát is meg kell állapítani ebben a határozatban.

(12)

Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való legutóbbi, Olaszországban bekövetkezett kitöréséből fakadó kockázatok csökkentése érdekében a fertőzött körzetben tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányainak más tagállamokba és harmadik országokba történő mozgatásait Olaszország e határozat hatályvesztésének időpontjáig nem engedélyezheti.

(13)

Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az e végrehajtási határozatban előírt intézkedések a lehető leghamarabb alkalmazandók legyenek.

(14)

Ennek megfelelően a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága véleményének elkészültéig az olaszországi fertőzött körzetet haladéktalanul létre kell hozni és e határozat mellékletében fel kell tüntetni, továbbá a szóban forgó körzet fennállásának időtartamát is meg kell állapítani.

(15)

Ezt a határozatot a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának következő ülésén felül kell vizsgálni,

a)

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően és az említett cikkben meghatározott feltételek mellett haladéktalanul létrehoz Olaszországban egy védőkörzetet és egy felügyeleti körzetet magában foglaló korlátozás alatt álló körzetet;

b)

az a) pontban említett védő- és felügyeleti körzet magában foglalja legalább az e végrehajtási határozat mellékletében felsorolt területeket;

c)

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikke és az (EU) 2023/594 végrehajtási rendelet 3. cikkének b) pontja szerint Olaszország haladéktalanul létrehoz egy afrikai sertéspestis tekintetében fertőzött körzetet, és hogy ez a körzet legalább az e határozat mellékletében felsorolt területeket magában foglalja.