ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
66. évfolyam |
Tartalom |
|
I Jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
* |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/936 határozata (2023. május 10.) a készségek európai évéről ( 1 ) |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Jogalkotási aktusok
HATÁROZATOK
2023.5.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/936 HATÁROZATA
(2023. május 10.)
a készségek európai évéről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 149. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) |
A képzett munkaerő elengedhetetlen a társadalmilag igazságos és méltányos zöld és digitális átállás biztosításához, valamint az Unió fenntartható versenyképességének és az olyan kedvezőtlen külső sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának megerősítéséhez, mint a Covid19-világjárvány vagy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményei. A megfelelőbb és az igényekhez jobban igazodó készségek új lehetőségeket nyitnak meg, és lehetővé teszik az egyének számára, hogy teljes mértékben részt vegyenek a munkaerőpiacon, a társadalomban és a demokráciában, hogy kiaknázzák a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségeket és hasznot húzzanak azokból, valamint éljenek jogaikkal. |
(2) |
A munkáltatók Unió-szerte arról számolnak be, hogy nehezen találnak olyan munkavállalókat, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel. Az Európai Munkaügyi Hatóság a Munkaerőhiány és -többlet (Report on labour shortages and surpluses) című jelentésében és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség a Kiberbiztonsági készségek fejlesztése az EU-ban (Cybersecurity skills development in the EU) című jelentésében 2021-ben 28 foglalkozást sorolt be olyanként, mint amely szakemberhiánnyal érintett, beleértve az egészségügyi, a vendéglátóipari, az építőipari és a szolgáltatási ágazatot, és megállapította, hogy kevés az informatikai és biztonsági szakember, különösen a kiberbiztonsági szakértő, valamint a természettudományos, technológiai, műszaki és matematikai háttérrel rendelkező munkavállaló. A sikeres zöld és digitális átállás legnagyobb akadálya egyre inkább a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók hiánya. A munkaerőhiány egyes esetekben a nem vonzó munkakörök és a rossz munkafeltételek következménye is lehet. A munkaerőpiac megfelelő működéséhez fontos e kérdések kezelése minőségi állások és megtartásra irányuló politikák révén. Az elkövetkező évtizedben várhatóan számos tagállamban felgyorsul a népesség elöregedése, mivel a „baby boom” korosztály nyugdíjba vonul, ami miatt még inkább maradéktalanul ki kell használni – származástól függetlenül – a munkaképes korú felnőttekben rejlő lehetőségeket a készségeikbe történő folyamatos beruházás által, valamint több ember – különösen a nők és a fiatalok, köztük is elsősorban a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok), akik olyan sajátos kihívásokkal szembesülnek, amelyek akadályozzák munkaerőpiaci részvételüket – aktivizálása révén. A hatékony és átfogó készségfejlesztési stratégiák, valamint a hátrányos helyzetű csoportok oktatási és képzési lehetőségekhez való hozzáférésének javítása, továbbá a sztereotípiák, különösen a nemi sztereotípiák leküzdése hozzájárulna a foglalkoztatás növeléséhez és a szakemberhiány csökkentéséhez. A társadalmilag igazságos és inkluzív átállás biztosítása érdekében ezen intézkedések kiegészíthetők az átképzésre és továbbképzésre nem képes személyek számára nyújtott megoldásokkal. |
(3) |
Az Unióban működő 25 millió kis- és középvállalkozás (kkv) negyede számára továbbra is a képzett személyzet és az Unió fenntartható növekedésében alapvető szerepet játszó tapasztalt vezetők rendelkezésre állása jelenti a legkomolyabb problémát, miközben az összes vállalkozás 99 %-át képviselő és 83 millió embert foglalkoztató kkv-k az uniós gazdaság és jólét gerincét alkotják. A Bizottság „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i közleménye elismeri, hogy a kkv-k alapvető szerepet játszanak az Unió versenyképessége és jóléte szempontjából. |
(4) |
A megfelelően képzett munkaerő hiánya és a munkaképes korú felnőttek képzésekben való alacsony arányú részvétele csökkenti a munkaerőpiaci lehetőségeket és az Unió számára komoly kihívást jelentő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekhez vezet. A megfelelően képzett munkaerő hiánya és a képzésekben való alacsony arányú részvétel azt is jelzi, hogy jelentős kiaknázatlan lehetőségek rejlenek az átképzésben és a továbbképzésben a növekvő munkaerőhiány enyhítésének segítése érdekében az olyan ágazatokon belül, mint a gyáripar és a szolgáltatások és különösen a vendéglátással, valamint a számítógépes és elektronikus berendezések gyártásával kapcsolatos gazdasági tevékenységekben, továbbá az ápolási-gondozási ágazatban. Az elmúlt évtizedben azonban az Unióban stagnált a felnőttkori tanulásban való részvétel, és 21 tagállam nem érte el a 2020-ra kitűzött uniós szintű célt. Sok felnőtt, például az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók, a kkv-k alkalmazottai, a munkanélküliek, az inaktívak és az alacsony képzettségűek számára a készségfejlesztési lehetőségek túl gyakran elérhetetlenek. E csoportok és valamennyi munkaképes korú felnőtt átképzési és továbbképzési lehetőségeinek növelése szintén hozzájárulna a 20 és 64 év közötti felnőttek vonatkozásában kitűzött 78 %-os uniós foglalkoztatási cél eléréséhez, mivel az ő vonatkozásukban a foglalkoztatási ráta 2021-ben 73,1 % volt az Unióban. A „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i (3), valamint a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjáról szóló, 2016. február 15-i (4) tanácsi ajánlással összhangban további erőfeszítésekre van szükség az alacsony szintű készségekkel rendelkező felnőttek és a munkanélküliek hatékony támogatása érdekében. |
(5) |
A szociális jogok európai pillérének (a továbbiakban: a pillér) 1. számú alapelve alapján mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz olyan készségek fenntartása és megszerzése érdekében, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban, és sikeresen kezelje a munkaerőpiaci átmeneteket. A pillér 4. alapelve a foglalkoztatás aktív támogatására vonatkozik azon jog tiszteletben tartása érdekében, hogy mindenki időben személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához, ideértve a képzéshez és átképzéshez nyújtott támogatás igénybevételének jogát is. A pillér biztonságos és rugalmas foglalkoztatásról szóló 5. elve értelmében a munkavállalókat a munkafeltételek, a szociális védelem és a képzésekben való részvétel tekintetében – a munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül – megilleti a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz való jog. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) 14. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez. |
(6) |
A pillér 3. számú alapelve hangsúlyozza, hogy nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz és az egyenlő lehetőségekhez, ideértve a foglalkoztatást, az oktatást és a képzést is. A készségek európai évét inkluzív módon és a mindenkit megillető egyenlőséget aktívan előmozdítva kell megvalósítani. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv – amelyet a Bizottság a 2021. március 4-i közleményében fogadott el – rámutat arra, hogy a jelenleg alulreprezentált csoportok részvételének növelésével inkluzívabb növekedést lehet elérni a foglalkoztatás terén. |
(7) |
„A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közlemény (a továbbiakban: európai készségfejlesztési menetrend) készségforradalmat sürget a gazdaság helyreállításának biztosítása, Európa globális versenyképességének és a társadalmi igazságosságnak a megerősítése, valamint a zöld és digitális átállás mindenki számára elérhető lehetőségekké alakítása érdekében. Az európai készségfejlesztési menetrend célja a készségekkel kapcsolatos kollektív fellépés előmozdítása, annak biztosítása, hogy a képzés tartalma igazodjon a változó munkaerőpiaci igényekhez, valamint a képzési lehetőségek és az emberek törekvéseinek jobb összehangolása, ezáltal ösztönözve az ilyen képzési lehetőségeknek a munkaképes korú népesség általi igénybevételét. Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalásában (5) üdvözölte az európai készségfejlesztési menetrend célkitűzéseit és intézkedéseit. |
(8) |
Az Európai Tanács 2021. június 25-én következtetéseiben üdvözölte a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben foglalt kiemelt uniós célokat, összhangban a 2021. május 8-i Portói Nyilatkozattal, ezáltal üdvözölve az annak biztosítására irányuló törekvést, hogy 2030-ra legalább 78 %-os legyen a foglalkoztatási ráta, és az összes felnőtt legalább 60 %-a minden évben képzésben vegyen részt. |
(9) |
2022. szeptember 14-én a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette, hogy a Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2023 a készségek európai éve legyen. Felhívta a figyelmet a bizonyos ágazatokban fennálló munkaerőhiány problémájára, és hangsúlyozta a szakképzésbe és a továbbképzésbe történő beruházások fontosságát. Rámutatott továbbá, hogy a megfelelő készségek Unióba vonzásának a megoldás részét kell képeznie, amit a harmadik országbeli állampolgárok által szerzett képesítések elismerésének felgyorsításával és megkönnyítésével kell támogatni. A készségek európai évével a Bizottság arra törekszik, hogy fokozza a lendületet és, hogy a munkaerőpiaci hiányok kezelése érdekében előmozdítsa az átképzés és a továbbképzés Unión belüli megerősítése érdekében már meghozott számos intézkedésének végrehajtását. A készségek európai éve arra szolgál, hogy az átképzés és a továbbképzés révén támogassa az uniós szociális piacgazdaság fenntartható növekedését, azzal a céllal, hogy fokozza annak versenyképességét és hogy hozzájáruljon a minőségi munkahelyek megteremtéséhez. |
(10) |
2021. szeptember 15-én a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette, hogy a digitális készségekkel és oktatással kapcsolatos kötelezettségvállalások megerősítése érdekében strukturált párbeszéd kezdődik a legmagasabb szinten. A tagállamok nemzeti koordinátorokat neveztek ki ehhez a folyamathoz. A készségek európai éve épít e strukturált párbeszéd folyamatára, kiterjesztve annak fókuszát e határozat célkitűzéseivel összhangban. |
(11) |
A készségek európai éve az ifjúság 2022-es európai évét követi, amelynek a Covid19-világjárványt követő kontextusban az volt a célja, hogy a fiatalokat, köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket felelősségvállalásra ösztönözze, kinyilvánítsa megbecsülését irántuk, támogassa őket, és ösztönözze szerepvállalásukat annak érdekében, hogy hosszú távon pozitív hatással lehessen rájuk. Az ifjúság 2022-es európai éve keretében hangsúlyt kapott a készségek fontossága, annak érdekében, hogy a fiatalok színvonalas foglalkoztatáshoz jussanak, és hogy foglalkoztatási lehetőségeik bővüljenek. |
(12) |
Azáltal, hogy a készségek európai éve Unió-szerte előmozdítja az átképzést és a továbbképzést szem előtt tartó gondolkodásmódot, szélesebb körű pozitív hatást gyakorolhat a társadalomra és a demokráciára, mivel a képzettebb munkaerő egyben aktívabb és elkötelezettebb polgárokat is jelent. Az átképzés és a továbbképzés felvértezi a munkavállalókat a jobb minőségű munkalehetőségek kiaknázásához, munkahelyi jóllétük fokozásához, továbbá a személyes és szakmai fejlődésük előrehaladásához szükséges készségekkel, miközben fellendíti a gazdaság versenyképességét és hozzájárul a minőségi munkahelyek megteremtéséhez. |
(13) |
mivel a munkáltatók, a munkavállalók, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, a nemzeti, európai és nemzetközi szociális partnerek, a kereskedelmi kamarák és más érdekelt felek tudják a legjobban, hogy milyen készségekre van szükség az egyes ipari ökoszisztémákban, a készségfejlesztésre irányuló kollektív fellépésük megerősítésének a megoldás részét kell képeznie. A szociális párbeszéd így fontos szerepet játszik a munkaerőpiac készségigényeinek előrejelzésében. A Bizottság által 2020-ban az európai készségfejlesztési menetrend első intézkedéseként elindított készségfejlesztési paktum összefogja a munkáltatókat, a szociális partnereket, az oktatási és képzési szolgáltatókat, a közszektor foglalkoztatási szolgálatait és a készségek terén érdekelt egyéb magán- és közszektorbeli kulcsszereplőket. A készségfejlesztési paktumhoz eddig már több mint 700 szervezet csatlakozott, és az általa lefedett területen 12 nagyszabású partnerség jött létre a stratégiai ágazatokban, hatmillió képzési lehetőség előmozdítására tett vállalással. A készségfejlesztési paktum tagjai célzott szolgáltatásokban részesülnek kézzelfogható eredmények elérése érdekében. A regionális és a helyi dimenzió szintén fontos, különösen a határ menti régiókban, ahol a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálásához célzott intézkedésekre van szükség a hatékony, határokon átnyúló munkaerőpiacok támogatása érdekében. Hasonlóképpen a hátrányos helyzetű és távoli területek, köztük a legkülső régiók is különös kihívásokkal néznek szembe, mivel a munkaerőpiachoz való hozzáférés, valamint az átképzési és továbbképzési lehetőségek korlátozottak. |
(14) |
Az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló, 2021. február 26-i tanácsi állásfoglalás (6) kimondja, hogy a keretrendszer egyik stratégiai prioritása a „mindenki számára elérhető egész életen át tartó tanulás és mobilitás megvalósítása”, emellett a munkával töltött életszakasz során a készségek megszerzésére vagy naprakésszé tételére (átképzésre és továbbképzésre) irányuló konkrét intézkedéseket is meghatároz. |
(15) |
Az egyéni tanulási számlákról (7) és az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről (8) szóló, 2022. június 16-i tanácsi ajánlások rugalmasabb és célzottabb módon segítenek az embereknek tanulási pályájáik megkezdésében és folytatásában. A felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030) szóló, 2021. november 29-i tanácsi állásfoglalás (9) előmozdítja az olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségeket, amelyek alkalmasak az inkluzív, fenntartható, társadalmilag igazságos és reziliensebb Unió megteremtéséhez szükséges ismeretek, készségek és kompetenciák közvetítésére. Hangsúlyozza, hogy a felnőttkori tanulás az egész életen át tartó tanulás fontos részét képezi. A tanulás, a jó minőségű pályaorientációs iránymutatás és a készségekkel kapcsolatos önértékelési lehetőségek azon intézkedések közé tartoznak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy támogassák az embereket tanulási pályáikon. |
(16) |
A Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE) szóló, 2021. március 4-i bizottsági ajánlás (10) által előmozdított, megerősített aktív munkaerőpiaci politikák célja, hogy támogassák az új foglalkoztatásba való átmenetet a Covid19-válságból való kilábalás és a készségek munkaerőpiaci megfeleltetésének javítása közepette, amit megfelelő adminisztratív kapacitással rendelkező foglalkoztatási szolgálatok támogatnak. |
(17) |
A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről (VET) szóló, 2020. november 24-i tanácsi ajánlás (11) támogatja a szakképzési rendszerek korszerűsítését annak érdekében, hogy a fiatalokat és a felnőtteket fel lehessen vértezni azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy boldoguljanak a változó munkaerőpiacon és a társadalomban, valamint hogy kezelni tudják a helyreállást és a zöld és digitális gazdaságra való igazságos átmenetet a demográfiai változások idején és valamennyi gazdasági ciklus során. Az ajánlás a szakképzést, mint az innováció és a növekedés lehetséges motorját képzeli el, amely gyorsan alkalmazkodik a munkaerőpiaci változásokhoz, biztosítja a nagyon keresett foglalkozásokhoz szükséges készségeket és támogatja az inkluzivitást és az egyenlő esélyeket. Alapvető fontosságú a szakképzés vonzerejének növelése kommunikációs és figyelemfelhívó kampányok, szakképzési kiválósági központok, egyedi szakképzési ökoszisztémák és készségfejlesztési versenyek – például az Euroskills – révén. |
(18) |
Az uniós klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását célzó, az „Európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményben foglaltaknak megfelelően a modern, erőforrás-hatékony, körforgásos, inkluzív, reziliens és versenyképes gazdaságra való átállással összefüggésben szükség lesz a zöld átállással kapcsolatos készségekre, valamint a munkaerő átképzésére és továbbképzésére. Az „Irány az 55 %!: EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében” című, 2021. július 14-i bizottsági közlemény elismeri, hogy a zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha az Unió rendelkezik a versenyképesség megőrzéséhez szükséges képzett munkaerővel, és rámutat az európai készségfejlesztési menetrend kiemelt intézkedéseire, amelyek célja, hogy az emberek megszerezzék a zöld és a digitális átálláshoz szükséges készségeket. |
(19) |
Az uniós ipar folyamatban lévő zöld és digitális átállása és az ahhoz kapcsolódó munkaerőpiaci igények megkövetelik, hogy Unió-szerte befektessenek az erős szakképzési rendszerek fejlesztésébe, előmozdítva az új technológiákhoz, mint például az intelligens termeléshez és ilyen gépekhez, a fejlett robotikához, a felhőalapú számítástechnikához, a mesterséges intelligenciához, az adatkezeléshez és a dolgok internetéhez szükséges problémamegoldó készségeket és kompetenciákat. |
(20) |
A digitális eszközök és technológiák használata az élet minden területén növekszik, és digitális szakadékot teremthet. A digitális készségek elengedhetetlenek a munkaerőpiaci részvételhez, de a jó életminőséghez és az aktív időskorhoz is. Az Unióban a munkakörök több mint 90 %-a igényel alapvető digitális tudást, miközben az uniós polgárok mintegy 42 %-a, köztük a munkavállalók 37 %-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozat (12) azt a célkitűzést határozza meg, hogy 2030-ra az Unió lakosságának legalább 80 %-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel, és azt a célt tűzi ki, hogy 2030-ra 20 millió információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakember álljon foglalkoztatásban, törekedve a nemek közötti konvergencia megvalósítására. A digitális oktatási cselekvési tervről szóló, 2018. január 17-i bizottsági közlemény is kiemeli, hogy a szakosodott oktatási és képzési programok keretében nincs kapacitás további IKT-szakértők képzésére. Ezenkívül a digitális oktatási cselekvési tervről (2021-2027) szóló, 2020. szeptember 30-i közleményében a Bizottság hangsúlyozza, hogy a tanulási lehetőségek – többek között az átképzés és a továbbképzés – hozzáférhetőségének megkönnyítésére és rugalmasságuk megerősítésére technológiai eszközöket kell alkalmazni. |
(21) |
A „2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i bizottsági közlemény határozott fellépést sürget annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, valamint hogy az oktatás és a képzés lépést tartson a zöld és digitális átállással és segítse azok megvalósulását. Hangsúlyozza, hogy a képzett munkaerő kulcsfontosságú ezen sikeres átállások biztosításához, az uniós ipar versenyképességének és a minőségi munkahelyteremtésnek a támogatásához. Elismeri továbbá az Unió, a tagállamok, a szociális partnerek és más érdekelt felek közötti szoros partnerségek, valamint az ipari ökoszisztémák közötti és azokon belüli együttműködés fontosságát. Az „Emberközpontú gazdaság kiépítése: a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv” című, 2021. december 9-i bizottsági közlemény hangsúlyozza, hogy a szociális gazdaság döntő szerepet játszhat, mivel fontos támogatója a társadalmilag igazságos és inkluzív, zöld és digitális átállásnak, emellett a szociális innováció fő motorja, többek között az átképzés és a továbbképzés területén is. |
(22) |
A képzett harmadik országbeli állampolgárok idevonzása hozzájárulhat az Unió készség- és munkaerőhiányának kezeléséhez. Az (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) kulcsfontosságú eredmény a magasan képzett tehetségek munkaerőpiacra történő vonzása szempontjából. Az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló, 2020. szeptember 23-i közleményében a Bizottság szintén nagy hangsúlyt fektet a munkaerő-migrációra és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára. Ebben az összefüggésben „A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása” című, 2022. április 27-i bizottsági közlemény célja, hogy megerősítse az e területtel kapcsolatos jogi keretet és uniós fellépést. Javasolja a 2003/109/EK tanácsi irányelv (14) és a 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) átdolgozását annak érdekében, hogy egyszerűsítsék a bármely képzettségi szinttel rendelkező, harmadik országbeli munkavállalók Unióba történő befogadására vonatkozó eljárásokat, valamint hogy fejlesszék jogaikat és növeljék munkaerő-kizsákmányolástól való védelmüket. A Bizottság folytatni fogja az uniós tehetségbázis létrehozását, hogy megkönnyítse a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolását a harmadik országbeli állampolgárok esetében, valamint azon is dolgozik, hogy egyes kulcsfontosságú partnerországokkal testre szabott tehetséggondozási partnerségeket indítson annak érdekében, hogy kölcsönösen előnyös és körforgásos módon fellendítse a nemzetközi munkavállalói mobilitást és a tehetséggondozást. Emellett, az Unió továbbra is vezető szerepet tölt be az oktatás globális finanszírozásában, különös tekintettel a tanárképzésre, a lányok oktatására, valamint a szakképzésre. Ez a Bizottság és a főképviselő „Global Gateway”-ről szóló, 2021. december 1-jei közös közleménye keretében végzett munka kiegészíti e határozat célkitűzéseit. |
(23) |
Az akár az Unióban, akár egy harmadik országban szerzett képesítésekbe vetett bizalom és azok átláthatósága kulcsfontosságú a képesítések elismerésének megkönnyítéséhez. Az uniós eszközök, úgy mint az európai képesítési keretrendszer, az Europass, az ESCO, a harmadik országbeli állampolgárok készségprofil-készítő uniós eszköze, a tanulási célú európai digitális tanúsítványok, az EURES portál és a releváns uniós kompetenciakeretek kiindulópontként szolgálnak a készségek és a képesítések átláthatóságának növeléséhez és összehasonlíthatóságuk fokozásához. A jól működő munkaerőpiacok érdekében meg kell érteni és értékelni kell a készségeket, akár formális, akár nem formális vagy informális keretek között szerezték őket. A készségek azonosításának és dokumentálásának további megerősítése, valamint a készségek láthatóvá tételére vonatkozó iránymutatás alapvető fontosságú lépés az összes készség jobb átláthatósága és hordozhatósága irányába, ideértve az olyan transzverzális készségeket is, mint a nyelvi készségek, a kritikus gondolkodás, a vállalkozókészség, a kreativitás, az interkulturális kompetenciák, a csapatmunka és a médiaműveltség. |
(24) |
Számos tagállamban az átképzésre és a továbbképzésre irányuló köz- és magánberuházások elégtelenek. Sok munkáltató – különösen a kkv-k – nem biztosít vagy nem finanszíroz képzést az alkalmazottai számára, az atipikus foglalkoztatásban dolgozók pedig kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá munkáltatók által szponzorált képzéshez. Ezek az egyenlőtlenségek alááshatják az egyének jólétét és egészségét, csökkenthetik a gazdasági versenyképességet, elszalasztott lehetőségeket eredményezhetnek, akadályozhatják az innovációt, és azzal a kockázattal járhatnak, hogy többen lemaradnak a fenntarthatóbb gazdasági tevékenységekre történő zöld és digitális átállás során. A vállalkozások versenyképessége szempontjából fontos, hogy forrásokat különítsenek el annak biztosítására, hogy a munkavállalók képesek legyenek a legújabb technológiákkal dolgozni. Olyan támogató keretre van szükség, amely felszabadítja és ösztönzi a munkáltatók készségfejlesztésre irányuló pénzügyi beruházásait, és láthatóvá teszi az átképzés és a továbbképzés gazdasági értékét. A kkv-segélycsomag célja például a finanszírozáshoz és a készségekhez való hozzáférés megkönnyítése. Továbbá, az (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) előírja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy amennyiben az uniós vagy nemzeti jog vagy a kollektív szerződések előírják a munkáltatók számára, hogy biztosítsák a munkavállalók részére a feladatuk elvégzéséhez szükséges képzést, akkor ez a képzés ne járjon kiadásokkal a munkavállalók számára, számítson bele a munkaidőbe és adott esetben munkaidőben kerüljön rá sor. |
(25) |
A múltban az Unióban jelentősen nőttek az alapoktatásba és az alapképzésbe történő közberuházások. Ez azonban eddig nem járt együtt a munkában töltött életszakasz egészében történő folyamatos készségfejlesztést támogató beruházások ennek megfelelő növekedésével és holisztikus megközelítések kidolgozásával. A Tanács 2020. június 8-i következtetéseiben felkéri a tagállamokat arra, hogy tárják fel az egész életen át tartó tanulás és a készségek egyéni szintű fejlesztésének köz- és magánfinanszírozására vonatkozó lehetséges modelleket, és felhívja a Bizottságot arra, hogy támogassa a tagállamokat ezen erőfeszítéseikben. |
(26) |
Jelentős uniós pénzügyi támogatás áll rendelkezésre átképzésre és továbbképzésre, például az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Igazságos Átmenet Alap, az InvestEU (InvestEU) program, a Digitális Európa program, az Erasmus+, a Horizont Európa, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE), a Modernizációs Alap, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa révén. Továbbra is az ESZA+ a fő uniós finanszírozási eszköz a munkaerő készségeinek gyarapításába és javításába történő beruházáshoz, különösen azáltal, hogy támogatja az intézményeket és a szolgálatokat a készségigények és a kihívások felmérésében és előrejelzésében, támogatva a köz- és magánszektor által a munkavállalók számára kínált átképzési és továbbképzési lehetőségeket. A megerősített ifjúsági garancia célja annak biztosítása, hogy a munkanélkülivé válást vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül valamennyi fiatal színvonalas állásajánlatot kaphasson, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön. A tagállamok RRF szerinti nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben foglalt reformok és beruházások jelentős készségfejlesztési dimenzióval rendelkeznek, amely gyakran kapcsolódik aktív munkaerőpiaci szakpolitikákhoz, különösen a fiatalok foglalkoztatásának támogatásához. A Bizottság és a Tanács által eddig jóváhagyott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a szociális kiadások mintegy 20 %-át fordítják foglalkoztatásra és készségekre. |
(27) |
A kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) volt a Next Generation EU első olyan helyreállítási csomagja, amely kifizetéseket teljesített a tagállami helyreállításhoz. Hozzájárult a munkahelyteremtéshez és a készségekbe való beruházáshoz a leginkább rászoruló régiókban. Azok a munkavállalók, akik nagyszabású szerkezetátalakítások miatt veszítik el állásukat, támogatásban részesülhetnek az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból is, hogy új munkahelyet találjanak, például további oktatás és képzés, valamint személyre szabott pályaorientáció és tanácsadás révén. |
(28) |
Az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) elismeri, hogy a munkavállalók és az álláskeresők átképzése és továbbképzése olyan eszköz, amelyre szükség van a méltányos és inkluzív zöld átállás biztosításához és az ezen átállásból fakadó kedvezőtlen következmények enyhítéséhez. A klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló, 2022. június 16-i tanácsi ajánlás (18) konkrét iránymutatást határoz meg annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a releváns foglalkoztatási és szociális szempontokra – többek között az átképzési és a továbbképzési intézkedésekre – vonatkozó szakpolitikai csomagok kidolgozásában és végrehajtásában. Emellett a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról szóló, 2022. június 16-i tanácsi ajánlás (19) olyan szakpolitikákat és programokat támogat, amelyek biztosítják, hogy a tanulók életkortól függetlenül elsajátítsák a változó munkaerőpiac előnyeinek kiaknázásához, a fenntartható életmódhoz és a fenntartható jövőért való fellépéshez szükséges ismereteket és készségeket. |
(29) |
Az InvestEU szociális beruházási és készségfejlesztési kerete révén a készségkeresletet és -kínálatot támogatja úgy, hogy javítja a végső kedvezményezettek készségkészleteit vagy készségeik kihasználását, valamint akként, hogy előmozdítja a készségberuházási piacokat. Az InvestEU általános beruházásokat is támogat az oktatás, a képzés és a kapcsolódó szolgáltatások területén. Emellett az InvestEU keretébe tartozó igazságos átmenet program beruházásokat támogat – ideértve azokat, amelyek a munkavállalók átképzésének és továbbképzésének támogatására irányulnak – az (EU) 2021/1056 rendelettel összhangban jóváhagyott igazságos átmenet tervvel rendelkező régiókban, valamint az e régiók javát szolgáló projekteket támogatja, feltéve, hogy ezek kulcsfontosságúak az említett területek zöld és digitális átállásához. |
(30) |
A Bizottság technikai támogatási eszközén keresztül személyre szabott szakértelem segítheti a tagállamokat a készségekkel kapcsolatos nemzeti vagy regionális stratégiákhoz kapcsolódó reformok megvalósításában, a rendelkezésre álló átképzési és továbbképzési lehetőségek tartós fejlesztésébe ültetve át az ideiglenes uniós finanszírozást. A Bizottság által elősegített, egymástól való tanulás szintén támogathatja a folyamatot. |
(31) |
Az „Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című, 2021. március 3-i bizottsági közlemény célja, hogy az Unión belül és a harmadik országokban másokkal azonos alapon biztosítsa a fogyatékossággal élő személyek társadalomban való teljeskörű részvételét, támogatva a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását. A javasolt stratégián belül a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkoztatás és a függetlenség alapvető feltételeként biztosítja, hogy a fogyatékossággal élő személyek képzéseken vehessenek részt és új készségeket sajátíthassanak el. |
(32) |
Uniós szinten az e határozat végrehajtásához szükséges pénzügyi allokációt a hozzájáruló programok költségvetésén belül kell meghatározni a 2014–2020-as és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel összhangban. Az Európai Parlament és a Tanács, mint költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül a cél az, hogy e határozat végrehajtásához legalább 9,3 millió EUR összegű finanszírozás álljon rendelkezésre működési költségekre. A készségek európai évére vonatkozó pénzügyi támogatást – a finanszírozás rendelkezésre állásától függően és az alkalmazandó szabályokkal összhangban – a releváns uniós programoknak és eszközöknek kell nyújtaniuk. A készségek európai évének finanszírozása nem befolyásolhatja hátrányosan a jelenlegi uniós programok projektjeinek finanszírozását, és annak biztosítására kell irányulnia, hogy a készségek európai évének öröksége hosszan fennmaradjon. |
(33) |
mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e határozat terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
(34) |
A készségek európai éve gyors végrehajtásának biztosítása érdekében ennek a határozatnak haladéktalanul, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon kell hatályba lépnie, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Tárgy
A 2023. május 9-től 2024. május 8-ig terjedő időszak a készségek európai éve.
2. cikk
Célkitűzések
A szociális jogok európai pillérének 1., 4. és 5. alapelvével összhangban, hozzájárulva az európai készségfejlesztési menetrendben meghatározott célkitűzésekhez és a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott kiemelt uniós célokhoz, a készségek európai évének átfogó célkitűzése az átképzés és a továbbképzés további előmozdítása a nemzeti hatáskörökkel, a nemzeti joggal és a nemzeti gyakorlattal összhangban. Azzal, hogy még jobban előmozdítja az átképzést és a továbbképzést szem előtt tartó gondolkodásmódot, a készségek európai évének az a célja, hogy fokozza az uniós vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét és, hogy hozzájáruljon a minőségi munkahelyteremtéshez, a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségek társadalmilag igazságos, inkluzív és méltányos módon történő teljes kiaknázása érdekében, ezáltal előmozdítva a készségfejlesztéshez való egyenlő hozzáférést, csökkentve az oktatás és képzés terén tapasztalható egyenlőtlenségeket és szegregációt, hozzájárulva a folyamatos tanuláshoz és a szakmai előmenetelhez, lehetővé téve az emberek számára a minőségi munkahelyekhez való hozzáférést, valamint a gazdaságban és a társadalomban való teljeskörű részvételt. Konkrétabban, a készségek európai éve keretében végrehajtandó tevékenységek előmozdítják a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákat és beruházásokat annak érdekében, hogy a zöld és digitális átállásból, valamint a gazdasági helyreállításból senki ne maradjon ki és különösen, hogy a készséghiány és a készségkereslet és -kínálat közötti eltérések felszámolásával kezelve legyen a munkaerőhiány annak érdekében, hogy a felkészült uniós munkaerő és a társadalom az Unióban képes legyen megragadni a zöld és digitális átállás kínálta lehetőségeket a következők révén:
1. |
az átképzés és a továbbképzés, az oktatás és a képzés minden formájába való fokozott, hatékonyabb és inkluzívabb, minden szinten, többek között köz- és magánszektorbeli munkáltatók – különösen a kkv-k – által tett beruházások előmozdítása, hogy ezáltal teljeskörűen kiaknázásra kerüljenek a jelenlegi és jövőbeli uniós munkaerőben rejlő lehetőségek, többek között támogatva az embereket abban, hogy kezelni tudják a munkahelyváltást, hogy tevékeny időskort élhessenek, és hasznot húzzanak a folyamatban lévő gazdasági átállás által kínált új lehetőségekből; |
2. |
a készségek relevanciájának és rendelkezésre állásának erősítése az ágazatközi és ágazati szociális partnerekkel, a köz és magán foglalkoztatási szolgálatokkal, a vállalkozásokkal, a civil társadalmi szervezetekkel, a nonprofit szociális szolgáltatókkal, valamint az oktatási és képzési szolgáltatókkal való szoros együttműködés és az együttműködés előmozdítása révén, valamint azáltal, hogy uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten valamennyi kormányzati ágazattal együttműködésben közös megközelítéseket dolgoznak ki, továbbá azáltal, hogy megkönnyítik a készségek és képesítések elismerését; |
3. |
az emberek törekvéseinek, igényeinek és – többek között a mobilitás során megszerzett – készségeinek összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel és lehetőségekkel, különösen azokkal, amelyeket a zöld és digitális átállás, a feltörekvő új ágazatok, valamint a Covid19-világjárványt követően helyreállításra szoruló kulcsfontosságú ágazatok kínálnak. Különös hangsúlyt kap az, hogy több embert integráljanak a munkaerőpiacra, különös tekintettel a nőkre és a fiatalokra, köztük is elsősorban a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra (NEET-fiatalok), az alacsony képzettségű személyekre, az idősebb munkavállalókra, a fogyatékossággal élőkre, a hátrányos helyzetű és eltérő hátterű személyekre, a távoli területeken és a legkülső régiókban élőkre, valamint az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre; |
4. |
a tagállamokban keresett készségekkel rendelkező személyek idevonzása harmadik országokból, a tanulási lehetőségek, köztük szükség esetén a nyelvtanulás és képzés, a készségfejlesztés és a mobilitás előmozdítása, valamint a képesítések elismerésének megkönnyítése révén. |
3. cikk
Az intézkedések típusai
(1) A 2. cikkben meghatározott célok elérése érdekében meghozandó intézkedések típusai közé tartoznak az uniós, valamint a nemzeti, regionális vagy helyi szintű meglévő lehetőségekre építkező – adott esetben harmadik országokkal együttműködésben végrehajtott – tevékenységek, például:
a) |
online és személyes konferenciák, fórumbeszélgetések és további rendezvények, amelyek előmozdítják a vitát arról, hogy a készségfejlesztési politikák milyen szerepet töltenek be és hogyan járulnak hozzá a versenyképes és fenntartható gazdasági növekedésnek a demográfiai változások, a zöld és digitális átállás fényében történő megvalósításához, támogatva ezzel az aktív és elkötelezett polgárságot is, valamint amelyek mozgósítják az érdekelt feleket annak érdekében, hogy az oktatási, képzési és tanulási lehetőségekhez való hozzáférés a gyakorlatban is valósággá váljon; |
b) |
munkacsoportok, technikai találkozók és egyéb rendezvények a köz- és a magánszféra, valamint a harmadik szektor érdekelt felei által alkalmazható intézkedésekkel és megközelítésekkel kapcsolatos megbeszélések és az egymástól való tanulás előmozdítása érdekében, beleértve a bevált gyakorlatok, iránymutatások és az események nyomán megszülető, egyéb támogató dokumentumok elkészítését, közzétételét és terjesztését; |
c) |
többek között magánszemélyeket, munkáltatókat, különösen a kkv-kat, kereskedelmi és iparkamarákat, szociális partnereket, hatóságokat, oktatási és képzési szolgáltatókat megszólító kezdeményezések az átképzési és a továbbképzési lehetőségek biztosításának, finanszírozásának és igénybevételének előmozdítása és a képzett munkaerőben rejlő előnyök és lehetőségek maximalizálása érdekében; |
d) |
tájékoztató, átfogó kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányok az átképzésre és a továbbképzésre, illetve a folyamatos tanulásra irányuló uniós kezdeményezésekről, előmozdítva az ilyen kezdeményezések végrehajtását és gyakorlati megvalósítását, valamint a potenciális kedvezményezettek általi igénybevételüket; |
e) |
a párbeszéd fokozása a szociális partnerekkel, valamint a meglévő érdekképviseleti csoportokkal és hálózatokkal, többek között a már meglévő nemzeti, regionális és helyi szintű online platformokon keresztül, valamint a készségek európai évéhez kapcsolódó, az érdekelt felek bevonására irányuló lehetőségek biztosítása; |
f) |
a nemzeti, ágazati és vállalatspecifikus készségfejlesztési stratégiák és képzés kidolgozásának előmozdítása, többek között a szociális párbeszéd és a szociális partnerek bevonása révén; |
g) |
a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés további eszközeinek bevezetése és szükség szerinti fejlesztése, valamint alkalmazásuk előmozdítása és terjesztése a jelenlegi és jövőbeli készségigények azonosítása érdekében, különösen a zöld és digitális átálláshoz, a Covid19-világjárványt követően helyreállításra szoruló fő ágazatokhoz, az energiaválsághoz és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának hatásához kapcsolódóan; |
h) |
a képesítések – köztük az Unión kívül szerzett képesítések – nagyobb átláthatóságát, valamint a nem formális és az informális tanulás érvényesítését szolgáló eszközök előmozdítása és végrehajtásuk folytatása; |
i) |
az átképzési és a továbbképzési lehetőségek, a tanulás és a szakképzés megtervezésében, terjesztésében és végrehajtásában részt vevő köz- és magánszektorbeli, valamint nem kormányzati érdekelt felek számára releváns programok, finanszírozási lehetőségek, projektek, fellépések és hálózatok előmozdítása. |
(2) A Bizottság más olyan tevékenységeket is meghatározhat, amelyek hozzájárulhatnak a 2. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósulásához, és lehetővé teheti a készségek európai éve elnevezés felhasználását e tevékenységek népszerűsítésekor annyiban, amennyiben azok hozzájárulnak e célkitűzések eléréséhez. Egyéb uniós intézmények és a tagállamok szintén meghatározhatnak ilyen egyéb tevékenységeket, és javasolhatják azokat a Bizottságnak.
4. cikk
Nemzeti szintű koordináció
A készségek európai évében való részvétel nemzeti és regionális szintű megszervezése a tagállamok felelősségi körébe tartozik. E célból minden tagállam a nemzeti körülményekkel és gyakorlatokkal összhangban kijelöl egy nemzeti koordinátort vagy koordináló szervet, amely hatáskörrel rendelkezik a munkaügyi politikák és készségek területén. A nemzeti koordinátor vagy koordináló szerv a kapcsolattartó pont az uniós szintű együttműködés céljából és az adott tagállamban az érintett érdekelt felek bevonását lehetővé téve holisztikus módon koordinálja a készségek európai éve keretében megvalósuló tevékenységeket.
5. cikk
Uniós szintű koordináció
(1) A készségek európai évének uniós szintű koordinációja a készségek területén megvalósuló különféle uniós programok és kezdeményezések közötti szinergiák megteremtése céljából transzverzális megközelítést alkalmaz.
(2) A Bizottság a készségek európai évének végrehajtása során támaszkodik az érintett uniós ügynökségek, különösen az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, az Európai Szakképzésfejlesztési Központ, az Európai Munkaügyi Hatóság, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, az Európai Képzési Alapítvány és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség szakértelmére és segítségére.
(3) A Bizottság a 3. cikkben említett tevékenységek koordinálása érdekében üléseket hív össze a nemzeti koordinátorok vagy a koordináló szervek képviselői részvételével. Ezen ülések alkalmat nyújtanak a készségek európai évének uniós és nemzeti szintű végrehajtásával kapcsolatos információk cseréjére. Az Európai Parlament és az érintett uniós ügynökségek képviselői megfigyelőként részt vehetnek ezeken az üléseken.
(4) A Bizottság szorosan együttműködik a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a munkaerőpiaci szervekkel, a tanulókkal, valamint a készségek, az oktatás, a képzés és a folyamatos tanulás területén tevékenykedő szervezetek vagy szervek képviselőivel, hogy segítsék a készségek európai évének uniós szintű végrehajtását.
6. cikk
Nemzetközi szintű együttműködés
A készségek európai éve céljából a Bizottság szükség esetén együttműködik harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel – különösen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel, valamint egyéb nemzetközi érdekelt felekkel –, és egyúttal gondoskodik az Unió részvételének láthatóságáról.
7. cikk
Nyomon követés és értékelés
A Bizottság 2025. május 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az e határozatban előírt, és a tagállamokban és az Unió egészében végrehajtott kezdeményezések végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről. Ennek a jelentésnek – a készségek európai éve hosszú ideig fennmaradó örökségének megteremtése érdekében – a készségeket érintő területeken teendő további közös erőfeszítésekre vonatkozó elképzeléseket kell tartalmaznia.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.
Kelt Strasbourgban, 2023. május 10-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
J. ROSWALL
(1) HL C 100., 2023.3.16., 123. o.
(2) Az Európai Parlament 2023. március 30-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. április 24-i határozata.
(3) HL C 484., 2016.12.24., 1. o.
(4) HL C 67., 2016.2.20., 1. o.
(5) HL C 465., 2021.11.17., 110. o.
(6) HL C 66., 2021.2.26., 1. o.
(7) HL C 243., 2022.6.27., 26. o.
(8) HL C 243., 2022.6.27., 10. o.
(9) HL C 504., 2021.12.14., 9. o.
(10) HL L 80., 2021.3.8., 1. o.
(11) HL C 417., 2020.12.2., 1. o.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2481 határozata (2022. december 14.) a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról (HL L 323., 2022.12.19., 4. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1883 irányelve (2021. október 20.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 382., 2021.10.28., 1. o.).
(14) A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról (HL L 16., 2004.1.23., 44. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól (HL L 343., 2011.12.23., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (HL L 186., 2019.7.11., 105. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról, (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
2023.5.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/12 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/937 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. május 10.)
az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletnek a „búzakeményítőből előállított foszfatált dikeményítő-foszfátnak” az új élelmiszerek uniós jegyzékébe való felvétele tekintetében történő helyesbítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikkére,
a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságával folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke szerint a Bizottságnak 2018. január 1-jéig létre kellett hoznia a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján engedélyezett vagy bejelentett új élelmiszerek uniós jegyzékét. |
(2) |
A 258/97/EK rendelet alapján engedélyezett vagy bejelentett új élelmiszerek uniós jegyzékét az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet (3) állapította meg. |
(3) |
A Bizottság egy hibát talált az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletében. Az élelmiszer-vállalkozók és a tagállami illetékes hatóságok számára biztosítandó egyértelműség és jogbiztonság érdekében helyesbítésre van szükség, hogy biztosítva legyen az új élelmiszerek uniós jegyzékének megfelelő végrehajtása és használata. |
(4) |
A „búzakeményítőből előállított foszfatált dikeményítő-foszfát” (foszfatált búzakeményítő) új élelmiszert az Egyesült Királyság illetékes hatósága 2014 májusában bizonyos felhasználási feltételek mellett a 258/97/EK rendelettel összhangban engedélyezte. Az új élelmiszer az eredeti jegyzék megállapításakor tévesen nem került be az uniós jegyzékbe. Ezért helyénvaló felvenni az új élelmiszerek uniós jegyzékébe a „búzakeményítőből előállított foszfatált dikeményítő-foszfátot”. |
(5) |
Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően helyesbítésre kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 10-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete (1997. január 27.) az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről (HL L 43., 1997.2.14., 1. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).
MELLÉKLET
Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletét a következőképpen kell helyesbíteni:
a) |
az 1. táblázat (Engedélyezett új élelmiszerek) a következő bejegyzéssel egészül ki a foszfatált kukoricakeményítőre vonatkozó bejegyzés és a halból nyert foszfolipidekből előállított foszfatidil-szerinre vonatkozó bejegyzés között:
|
b) |
a 2. táblázat (Specifikációk) a következő bejegyzéssel egészül ki a foszfatált kukoricakeményítőre vonatkozó bejegyzés és a halból nyert foszfolipidekből előállított foszfatidil-szerinre vonatkozó bejegyzés között:
|
2023.5.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/16 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/938 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. május 10.)
az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletnek a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája új élelmiszer felhasználási feltételei tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban. |
(2) |
A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2). |
(3) |
Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő uniós jegyzékben engedélyezett új élelmiszerként szerepel a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája. |
(4) |
Az (EU) 2019/760 bizottsági végrehajtási rendelet (3) engedélyezte a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszájának a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott étrend-kiegészítőkben új élelmiszerként történő forgalomba hozatalát, a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt étrend-kiegészítők kivételével. |
(5) |
2020. július 27-én a Skotan S.A. vállalat (a továbbiakban: kérelmező) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája új élelmiszer felhasználási feltételeinek módosítása iránt. A kérelmező a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája felhasználásának kiterjesztését kérte a felnőtt népességnek szánt, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerekre. A kérelmező az új élelmiszer élelmiszerek jelölésén szereplő megnevezésének módosítását is kérte. |
(6) |
Az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2020. december 21-én konzultált az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság), és felkérte, hogy adjon tudományos szakvéleményt a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája új élelmiszer felhasználási feltételeinek módosításáról. |
(7) |
2022. július 1-jén a Hatóság az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkének megfelelően elfogadta a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája mint az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti új élelmiszer biztonságosságáról szóló tudományos szakvéleményét (5). |
(8) |
Tudományos szakvéleményében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt módosítás a javasolt felhasználási feltételek mellett biztonságos, ezért a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája alkalmazási feltételeinek módosítása helyénvaló. |
(9) |
A Yarrowia lipolytica élesztő biomasszáját tartalmazó, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszereknek a kérelmező által javasolt és a Hatóság által értékelt felhasználási feltételeivel összhangban a fogyasztókat megfelelő jelölés segítségével tájékoztatni kell arról, hogy a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszáját tartalmazó, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszereket csak 18 évesnél idősebb személyek fogyaszthatják, valamint hogy azok nem fogyaszthatók egy napon más, hozzáadott Yarrowia lipolytica élesztő biomasszáját tartalmazó étrend-kiegészítőkkel. |
(10) |
A kérelemben benyújtott információk és a Hatóság véleménye elegendő alapot szolgáltatnak annak megállapításához, hogy az új élelmiszer felhasználási feltételeinek és élelmiszerek jelölésén szereplő megnevezésének (a „hővel elölt” kifejezés törlése révén történő) módosítása összhangban van az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikkének feltételeivel, és azt jóvá kell hagyni. |
(11) |
Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 10-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2019/760 végrehajtási rendelete (2019. május 13.) a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 125., 2019.5.14., 13. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).
(5) EFSA Journal 2022;20(7):7450.
MELLÉKLET
Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletének 1. táblázatában (Engedélyezett új élelmiszerek) a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszájára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
Engedélyezett új élelmiszer |
Az új élelmiszer felhasználásának feltételei |
További különös jelölési követelmények |
Egyéb követelmények |
Adatvédelem |
|||||
„A Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája |
Adott élelmiszer-kategória |
Maximális mennyiségek |
|
|
|
||||
A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt étrend-kiegészítőket |
10 éves vagy annál idősebb gyermekek, valamint a serdülők és a felnőtt általános népesség esetében 6 g/nap 3–9 éves gyermekek esetében 3 g/nap |
||||||||
A felnőtt népességnek szánt, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerek |
3 g/étel (legfeljebb 2 étel/nap legfeljebb 6 g/nap mennyiségben) |
2023.5.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/19 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/939 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. május 10.)
az ipkonazol hatóanyagnak az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyása visszavonásáról, az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és az 571/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 571/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően jóváhagyta az ipkonazol hatóanyagot, és felvette az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) mellékletének B. részébe. |
(2) |
Az 571/2014/EU végrehajtási rendelet I. mellékletével együtt értelmezett 1. cikke szerint a magevő madarakra jelentett hosszú távú kockázatra vonatkozó megerősítő információk benyújtását követően az eredetileg kijelölt jelentéstevő tagállam, az Egyesült Királyság (4) elvégezte az adatok értékelését, amelyet a tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felülvizsgáltak. A benyújtott információk alapján a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az ipkonazol reprezentatív felhasználásai hosszú távon magas kockázatot jelentenek a madarakra nézve (5). |
(3) |
2018. március 9-én az Európai Vegyianyag-ügynökség kockázatértékelési bizottsága az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 37. cikkének (4) bekezdésével összhangban véleményt (7) fogadott el, amelyben többek között arra a következtetésre jutott, hogy az ipkonazol megfelel az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként való besorolás kritériumainak. |
(4) |
Az (EU) 2020/1182 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) ennek megfelelően módosította az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletét, és 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként sorolta be az ipkonazolt. |
(5) |
Az 1107/2009/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontja szerint egy hatóanyag csak akkor hagyható jóvá, ha az azt tartalmazó növényvédő szer nem terheli elfogadhatatlan mértékben a környezetet, különös tekintettel a nem célfajokra, köztük a madarakra. |
(6) |
Az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.4. pontja értelmében egy hatóanyag csak abban az esetben hagyható jóvá, ha az 1272/2008/EK rendelet rendelkezései alapján nincs 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként besorolva vagy nem kell akként besorolni, kivéve, ha a növényvédő szerben lévő ilyen hatóanyagnak való humán expozíció a felhasználás javasolt reális feltételei mellett elhanyagolható. |
(7) |
Az 1107/2009/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat, a Hatóságot és a kérelmezőt arról, hogy megítélése szerint az említett rendelet 4. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában és II. mellékletének 3.6.4. pontjában meghatározott jóváhagyási kritériumok már nem teljesülnek, mivel a madarak tekintetében magas hosszú távú kockázatot azonosítottak, és az ipkonazol 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként van besorolva. A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit. |
(8) |
A kérelmező észrevételeket és kiegészítő információkat nyújtott be, amelyeket az új jelentéstevő tagállam, Belgium megvizsgált és értékelt. |
(9) |
A Bizottság felkérte a Hatóságot, hogy az új jelentéstevő tagállam értékelését figyelembe véve vizsgálja meg a kérelmező által benyújtott információkat és különösen azt, hogy az ipkonazol reprezentatív felhasználásai milyen kockázatokat jelentenek a madarakra nézve, valamint hogy az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 3.6.4. pontja szerinti elhanyagolható humán expozícióra (étrendi és nem étrendi expozíció) vonatkozó követelmények teljesítettnek tekinthetők-e. |
(10) |
A Hatóság 2022. február 1-jén megküldte a Bizottságnak nyilatkozatát (9), amelyben jelezte, hogy bár az ipkonazol szermaradékai az élelmiszerekben nem érik el a 0,01 mg/kg alapértelmezett értéket, és ezért az ipkonazolnak való étrendi expozíció várhatóan elhanyagolható lesz, a benyújtott tanulmányok korlátai miatt bizonytalanságok állnak fenn a szerrel foglalkozók és a munkavállalók expozíciója tekintetében. Különösen a szerrel foglalkozók esetében a vizsgálat nem terjedt ki a berendezések tisztítása során történő expozíció mérésére, és a zsákolás alatti expozíciót minimalizálták egy nagymértékben automatizált folyamat révén, ezért a tanulmány csak korlátozott mértékben reprezentatív az Unióban általánosan alkalmazott vetőmagcsávázási gyakorlatok tekintetében. Így a tanulmány korlátozottan volt használható. Ezenkívül a munkavállalókat illetően a benyújtott tanulmány korlátozott értékkel bírt, mivel csak két munkavállalóra vonatkozóan tartalmazott adatokat. Ráadásul e munkavállalók egyike esetében az expozíció még az egyéni védőfelszerelések használatának figyelembevétele mellett sem volt elhanyagolhatónak tekinthető. |
(11) |
Emellett a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az ipkonazol reprezentatív felhasználásai a madarakra nézve hosszú távon magas kockázatot jelentenek még a kockázatértékelésben eszközölt összes megfelelő finomítás figyelembevételével is. |
(12) |
A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hatóság nyilatkozatával és az ipkonazol jóváhagyásának a Hatóság által feltárt aggályok miatti visszavonására irányuló javaslatával kapcsolatban. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság alaposan megvizsgálta. |
(13) |
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ipkonazol már nem felel meg az 1107/2009/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában és II. mellékletének 3.6.4. pontjában meghatározott jóváhagyási kritériumoknak. |
(14) |
Ezért indokolt visszavonni az ipkonazol jóváhagyását. |
(15) |
Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, az 571/2014/EU végrehajtási rendeletet pedig hatályon kívül kell helyezni. |
(16) |
A tagállamok számára elegendő időt kell biztosítani az ipkonazolt tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek visszavonására. |
(17) |
Amennyiben a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében türelmi időt biztosítanak az ipkonazolt tartalmazó növényvédő szerek tekintetében, annak a lehető legrövidebbnek kell lennie, és legkésőbb az e rendelet hatálybalépésétől számított 9 hónap elteltével le kell járnia. |
(18) |
Ez a rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy az 1107/2009/EK rendelet 7. cikke szerint új kérelmet nyújtsanak be az ipkonazol jóváhagyása iránt. |
(19) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A jóváhagyás visszavonása
A Bizottság visszavonja az ipkonazol jóváhagyását.
2. cikk
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosítása
Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének B. részében található táblázat ipkonazolra vonatkozó 73. sorát el kell hagyni.
3. cikk
Átmeneti intézkedések
A tagállamok 2023. augusztus 31-ig visszavonják az ipkonazol hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyeket.
4. cikk
Türelmi idő
A tagállamok által az 1107/2009/EK rendelet 46. cikke értelmében biztosított türelmi időnek 2024. február 29-ig le kell járnia.
5. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 571/2014/EU végrehajtási rendelet hatályát veszti.
6. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 10-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(2) A Bizottság 571/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 26.) az ipkonazol hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról (HL L 157., 2014.5.27., 96. o.).
(3) A Bizottság 540/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).
(4) Az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően a hatóanyagok meghosszabbítási eljáráshoz végzendő értékelésének tagállamok közötti felosztásáról szóló 686/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2018. január 31-i (EU) 2018/155 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 29., 2018.2.1., 8. o.) Belgiumot jelölte ki az ipkonazol tekintetében jelentéstevő tagállamnak.
(5) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2017. Technical report on the outcome of the consultation with Member States, the applicant and EFSA on the pesticide risk assessment for ipconazole in light of confirmatory data (Technikai jelentés az ipkonazolra vonatkozóan benyújtott megerősítő adatok alapján a tagállamokkal, a kérelmezővel és az EFSA-val az ilyen hatóanyagú növényvédő szerekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok felméréséről folytatott konzultáció eredményéről). EFSA Supporting publication (kapcsolódó közlemény), 2017:EN-1260.; doi:10.2903/sp.efsa.2017.EN-1260.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(7) Kockázatértékelési bizottság, Az ipkonazol (ISO) uniós szintű harmonizált osztályozását és címkézését javasló vélemény; (1RS,2SR,5RS;1RS,2SR,5SR)-2-(4-klórbenzil)-5-izopropil-1-(1H-1,2,4-triazol-1-ilmetil) ciklopentanol [CAS-szám: 125225-28-7 (valamennyi sztereoizomer); CAS-szám: 115850-69-6 (cisz-cisz racemát); CAS-szám: 115937-89-8 (cisz-transz racemát)] EK-szám: – CAS-szám: – CLH-O-0000001412-86-198/F.
(8) A Bizottság (EU) 2020/1182 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. május 19.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete 3. részének a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 261., 2020.8.11., 2. o.).
(9) EFSA Panel (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2022. Statement concerning the review of the approval of the active substance ipconazole. (Nyilatkozat az ipkonazol hatóanyag jóváhagyásának felülvizsgálatáról.) EFSA Journal 2022;20(8):7133, https://doi.org/10.2903/j.efsa.2022.7133.
HATÁROZATOK
2023.5.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/23 |
A TANÁCS (EU) 2023/940 HATÁROZATA
(2023. május 4.)
az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó szakbizottságban a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésekre szolgáló, az említett megállapodás 635. cikkének (1) bekezdésében említett formanyomtatvány megállapítása tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/689 tanácsi határozatra (1),
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodást (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás) (2) az (EU) 2021/689 határozattal megkötötték. |
(2) |
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik részének VIII. címe kiegészíti a rendelkezéseit, és megkönnyíti az alkalmazását egyrészről a tagállamok, másrészről az Egyesült Királyság között a következőknek: az 1959. április 20-án Strasbourgban kelt európai egyezmény a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről, a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény 1978. március 17-én Strasbourgban kelt kiegészítő jegyzőkönyve, és a kölcsönös jogsegélyről szóló európai egyezmény 2001. november 8-án Strasbourgban kelt második kiegészítő jegyzőkönyve. |
(3) |
A büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) és az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezménynek az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke szerinti létrehozásáról szóló, 2000. május 29-i tanácsi jogi aktust (4) a Szerződéseknek megfelelően kell alkalmazni. |
(4) |
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 635. cikkének (1) bekezdése alapján a bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó szakbizottságnak – az említett megállapodáshoz csatolt melléklet elfogadásával – meg kell állapítania a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésekre szolgáló formanyomtatványt. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 635. cikkének (2) bekezdésével összhangban – ha a bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó szakbizottság elfogad egy ilyen formanyomtatvány megállapításáról szóló határozatot – a kölcsönös jogsegély iránti megkereséseket az említett formanyomtatvány használatával kell benyújtani. |
(5) |
A kölcsönös jogsegély iránti megkeresésekre szolgáló formanyomtatvány meg fogja könnyíteni az egyrészről a tagállamok, másrészről az Egyesült Királyság illetékes hatóságai közötti kölcsönös jogsegélyt azáltal, hogy feltünteti mindazon szükséges információt, amelyet egy kölcsönös jogsegély iránti megkeresésnek tartalmaznia kell. |
(6) |
Helyénvaló meghatározni a bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó szakbizottságban az Unió által képviselendő álláspontot. |
(7) |
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás valamennyi tagállamra nézve kötelező erejű az (EU) 2021/689 határozat értelmében, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkén mint anyagi jogalapon alapul. |
(8) |
Az (EU) 2021/689 határozat értelmében Dániára és Írországra nézve kötelező erejű a kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik része, ezért Dánia és Írország részt vesznek e határozat elfogadásában és alkalmazásában, amely végrehajtja a kereskedelmi és együttműködési megállapodást, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás alapján a bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó szakbizottságban a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésekre szolgáló formanyomtatvány megállapítása tekintetében az Unió által képviselendő álláspontot az említett szakbizottság e határozathoz csatolt határozattervezete tartalmazza.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 4-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) HL L 149., 2021.4.30., 2. o.
(2) HL L 149., 2021.4.30., 10. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1.o.).
TERVEZET
AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, ÉS MÁSRÉSZRŐL NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA KÖZÖTTI KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 8. CIKKE (1) BEKEZDÉSÉNEK r) PONTJÁVAL LÉTREHOZOTT SZAKBIZOTTSÁG … HATÁROZATA
(…)
a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésekre szolgáló formanyomtatvány megállapításáról (2023 (1)/…)
A BŰNÜLDÖZÉSI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL FOGLALKOZÓ SZAKBIZOTTSÁG,
tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásra (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás) és különösen annak 635. cikke (1) bekezdésére,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak a kölcsönös bűnügyi jogsegély iránti megkeresésekre szolgáló formanyomtatvány megállapításáról szóló 50. melléklete az e határozat függelékében foglaltak szerint elfogadásra kerül.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadását követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
Kelt …,
A bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó szakbizottság nevében
a társelnökök
(1) A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 1. melléklete 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a titkárság minden határozatot vagy ajánlást sorszám alatt és az elfogadásának időpontjára való hivatkozással rögzít.
Függelék
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 50. MELLÉKLETE
KÖLCSÖNÖS BŰNÜGYI JOGSEGÉLY IRÁNTI MEGKERESÉS
Ezt a formanyomtatványt kell használniuk az illetékes hatóságoknak, amelyekre az az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás alapján alkalmazandó.
A megadott információnak relevánsnak kell lennie, és nem haladhatja meg a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértéket, a releváns adatvédelmi követelményekkel összhangban.
A. SZAKASZ Ügyszám: … Megkereső állam: … Megkereső hatóság: … Megkeresett állam: … Megkeresett hatóság (ha ismert): … |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
B. SZAKASZ: Sürgősség Kérjük, jelezze, ha az alábbi okokból sürgősség esete áll fenn:
Kérjük, részletezze: … A megkeresés teljesítésére vonatkozó határidőket a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 640. cikke állapítja meg. Azonban ha ez a megkeresés sürgős, és/vagy meghatározott időpontig/időpontban intézkedést igényel, kérjük, pontosítsa, és fejtse ki ennek okát: … … |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
C. SZAKASZ: Bizalmas jelleg
Kérjük, adjon meg további információt, amennyiben releváns: … … |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
D. SZAKASZ: Kapcsolat korábbi vagy egyidejű jogsegély iránti megkereséssel Kérjük, adott esetben határozza meg az ezen vagy a kapcsolódó eljárásokban az e bizonyíték megszerzése érdekében tett lépéseket. Kérjük, tüntesse fel, hogy ez a kölcsönös jogsegély iránti megkeresés kiegészít-e bármely, a megkeresett államhoz, és – amennyiben releváns – egy másik államhoz korábban vagy egyidejűleg intézett jogsegély iránti megkeresést/megkereséseket. ☐ Korábbi kapcsolatfelvétel a bűnüldöző hatóságokkal, ügyészekkel vagy más hatóságokkal Adja meg a megkereső állam általi bármely megelőző kapcsolatfelvétel részleteit, ideértve az állam nevét, a megkeresett hatóságot, a releváns elérhetőségeket és az ügyek hivatkozási számát: … … … ☐ Korábbi kapcsolódó vagy egyidejű kölcsönös jogsegély iránti megkeresés vagy európai nyomozási határozat Adja meg az egyéb megkeresések azonosítása szempontjából releváns információt, ideértve a következőket: az állam neve, a hatóság, amelyhez a megkeresést eljuttatták, a megkeresés dátuma, valamint a megkereső és a megkeresett hatóságok által adott hivatkozási számok: … … … ☐ Egyéb Amennyiben releváns, adjon meg információt ezen egyéb jogsegély iránti megkereséssel kapcsolatban: … … … |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
E. SZAKASZ: A megkeresés indokolása 1. A bűncselekmény(ek) jogi minősítése Annak érdekében, hogy a kérelmet a megfelelő szervhez továbbítsák, tüntesse fel a megkeresés tárgyát képező bűncselekmény(ek) jellegét és jogi minősítését: … … … Kérjük, adja meg a maximális büntetést, az elévülési időt, és adott esetben a törvényi rendelkezés/szabályzat szövegét, ideértve a büntetésekkel kapcsolatos releváns rendelkezéseket: … … 2. A tények összefoglalása A jogsegély iránti megkeresés tárgyát képező bűncselekmény(ek)et előidéző magatartás leírása és az alapul szolgáló tények összefoglalása: … … … Az eljárási iratok és bírósági határozatok kézbesítéséhez kérjük, adja meg a kézbesítendő irat(ok) és/vagy határozat(ok) rövid összefoglalóját, ha az nem érhető el a megkeresett állam nyelvén: … … Egyéb megkeresések esetén kérjük, ismertesse, hogy a kért bizonyíték/intézkedés hogyan segítheti elő a bűncselekmény(ek) kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását: … … A nyomozás/eljárás szakasza:
Adott esetben az e bizonyíték megszerzéséhez kapcsolódó kockázatok leírása:… … … Adott esetben minden olyan egyéb információ, amelyet a megkereső állam hasznosnak tart a végrehajtó hatóság számára a jogsegély iránti megkeresés teljesítése során: … … … 3. Ez a bűncselekmény a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 640. cikkének (6) bekezdésében említett közlekedési bűncselekmény-e?
4. Az eljárás típusa, amelynek céljából a megkeresést kibocsátották:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
F. SZAKASZ: Az érintett természetes vagy jogi személyek személyazonossága Kérjük, csak olyan információt adjon meg, amely releváns, és nem haladja meg a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértéket. Ha egynél több személy érintett, kérjük, minden egyes személyre vonatkozóan adja meg az információt.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
G. SZAKASZ: A kért intézkedés
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
H. SZAKASZ: Egyes intézkedésekre vonatkozó további követelmények Töltse ki a kért nyomozási cselekmény(ek) szempontjából releváns szakaszokat: |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
H1. SZAKASZ: Felkutatás és lefoglalás A felkutatással kapcsolatos természetes vagy jogi személy. Ha egynél több személy érintett, kérjük, mindegyikre vonatkozóan adja meg a részleteket: … … Átvizsgálandó helyiségek. Kérjük, részletezze, hogy a személy hogyan kapcsolódik a helyiségekhez. Ha egynél több személy érintett, kérjük, mindegyikre vonatkozóan adja meg az információt: … … … Milyen bizonyítékot kérnek? Határozza meg a lehető legrészletesebben azon anyagot, amelyrevonatkozóan kutatást kér: … … … Miért gondolja úgy, hogy a bizonyíték valószínűleg a fent említett helyen található, és az releváns és érdemi jelentőségű a vizsgálat szempontjából: … … … Fennáll-e annak kockázata, hogy titoktartási kötelezettség alá tartozó anyagot foglalnak le? Ha igen, kérjük, ismertesse a részleteket: … … … Szükséges-e a megkereső állam bármely tisztviselőjének jelenléte a keresés során? (Ha igen, fejtse ki az I. szakaszban):
Más államokban folytatott nyomozásokhoz kapcsolódó, bármely olyan ismert információ, amely érintheti a felkutatásra és lefoglalásra irányuló jelen megkeresést: … … … Kérjük, adjon meg minden egyéb releváns információt a felkutatással és lefoglalással kapcsolatban: … |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
H2. SZAKASZ: Információnyújtás a bankoknál és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlákról Ha egynél több számla érintett, kérjük, minden egyes számlára vonatkozóan adja meg az információt. Kérjük, pontosítsa, hogy milyen információt kérnek:
Ha rendelkezésre áll, kérjük, adja meg:
Kérjük, adjon további indokolást arra vonatkozóan, hogy ez a bizonyíték valószínűleg miért releváns és érdemi jelentőségű a nyomozás szempontjából, ideértve a számla és az elkövetett bűncselekmény közötti kapcsolatot is: … … … Kérjük, szükség esetén adjon meg minden olyan további információt, amely a megkeresés teljesítéséhez valószínűleg szükséges: … … |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
H3. SZAKASZ: Előfizetői, forgalmi, helymeghatározó és tartalmi adatok A kért adatok típusa:
Az előfizetői, forgalmi vagy helymeghatározó adatokra és tartalmi adatokra vonatkozó valamennyi megkereséshez meg kell adni a következő információt:
Adjon meg további részleteket a kért adatok azonosításának elősegítése érdekében:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
H4. SZAKASZ: Video- vagy telefonkonferencia, vagy egyéb audiovizuális közvetítés Ha videokonferencia vagy telefonkonferencia, vagy egyéb audiovizuális közvetítőeszköz útján történő kihallgatást kérnek:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
H5. SZAKASZ: Ideiglenes intézkedések Ha bizonyíték megőrzését, a meglévő helyzet fenntartását vagy a veszélyeztetett jogi érdekek védelmét célzó ideiglenes intézkedést kérnek, kérjük, jelezze, hogy:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
H6. SZAKASZ: Őrizetben levő személy átadása
Kérjük, szükség esetén adjon meg bármely további információt: … |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
H7. SZAKASZ: Fedett nyomozás Kérjük, jelölje meg az okokat, miért gondolja úgy, hogy a fedett nyomozati intézkedés releváns a büntetőeljárás célja szempontjából: … … … Kérjük, adja meg a következő információt:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
I. SZAKASZ: A teljesítéshez kért alaki követelmények és eljárások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
J. SZAKASZ: A megkeresést kibocsátó hatóság adatai
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
K. SZAKASZ: Aláírás E formanyomtatvány aláírásával igazolom, hogy:
A megkereső hatóság és/vagy képviselőjének aláírása:
|
2023.5.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/37 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/941 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2023. május 2.)
az egyéni védőeszközökre vonatkozó, az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet támogatására kidolgozott harmonizált szabványokról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 14. cikke értelmében azokról az egyéni védőeszközökről, amelyek részben vagy egészben megfelelnek azoknak a harmonizált szabványoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett rendelet II. mellékletében meghatározott azon alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, amelyekre az említett szabványok részben vagy egészben vonatkoznak. |
(2) |
A C(2020)7924 bizottsági végrehajtási határozatban (3) a Bizottság felkérte az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC), hogy az (EU) 2016/425 rendelet támogatása érdekében dolgozzanak ki harmonizált szabványokat. |
(3) |
A C(2020)7924 végrehajtási határozatban foglalt kérelem alapján a CEN számos új szabványt dolgozott ki, és számos meglévő harmonizált szabványt vizsgált felül. |
(4) |
A C(2020)7924 végrehajtási határozat alapján a CEN a következő új harmonizált szabványokat dolgozta ki: az úszástanításhoz használt, felszínen tartó segédeszközök biztonsági követelményeiről és vizsgálati módszereiről szóló, az EN 13138-1:2021/AC:2022 szabvánnyal módosított EN 13138-1:2021 szabvány, a zuhanásfékező kötél biztonsági követelményeiről és vizsgálati módszereiről szóló EN 17520:2021 szabvány, valamint az (EU) 2016/425 rendeletet támogató, a munkahelyi szem- és arcvédelmet szolgáló, hegesztéshez és hasonló technikákhoz használt szem- és arcvédőkre vonatkozó további követelményekről szóló EN ISO 16321-2:2021 szabvány. |
(5) |
A C(2020)7924 végrehajtási határozat alapján a CEN felülvizsgálta az EN 166:2001, az EN 169:2002, az EN 170:2002, az EN 171:2002, az EN 172:1994/A1:2000 és az EN 172:1994/A2:2001 által módosított EN 172:1994, az EN 174:2001, az EN 379:2003+A1:2009, az EN 1731:2006 és az EN ISO 20345:2011 harmonizált szabványt. E felülvizsgálat eredményeként elfogadásra került a munkahelyi szem- és arcvédelem általános követelményeiről szóló EN ISO 16321-1:2022, a hálós szem- és arcvédelmi védőeszközökre vonatkozó kiegészítő követelményekről szóló EN ISO 16321-3:2022, a sílesikláshoz és hódeszkázáshoz használt védőszemüvegek követelményeiről szóló EN ISO 18527-1:2022 és a biztonsági lábbelikről szóló EN ISO 20345:2022 harmonizált szabvány. |
(6) |
A Bizottság és a CEN közösen értékelte, hogy a CEN által kidolgozott és felülvizsgált harmonizált szabványok megfelelnek-e a C(2020)7924 végrehajtási határozatban foglalt kérelemnek. |
(7) |
Az EN 1318-1:2021/AC:2022 által módosított EN 13138-1:2021, az EN ISO 16321-1:2022, az EN ISO 16321-2:2021, az EN ISO 16321-3:2022, az EN 17520:2021, az EN ISO 18527-1:2022 és az EN ISO 20345:2022 harmonizált szabvány megfelel az általuk lefedni kívánt és az (EU) 2016/425 rendeletben meghatározott követelményeknek. Ezért a szóban forgó harmonizált szabványok hivatkozásait indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
(8) |
Az EN ISO 16321-2:2021 és az EN ISO 16321-3:2022 harmonizált szabvány az EN ISO 16321-1:2020 szabványra hivatkozik, amelynek időpontja helytelen. Az említett harmonizált szabványok hivatkozásait ezért korlátozással ellátva kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
(9) |
Az EN 166:2001, az EN 169:2002, az EN 170:2002, az EN 172:1994/A1:2000 szabvánnyal módosított EN 172:1994, valamint az EN 172:1994/A2:2001, az EN 174:2001, az EN 379:2003+A1:2009, az EN 1731:2006 és az EN ISO 20345:2011 harmonizált szabványok hivatkozásait vissza kell vonni az Európai Unió Hivatalos Lapjából, mivel ezeket a szabványokat felülvizsgálták. |
(10) |
Az egyértelműség és az észszerűség érdekében az (EU) 2016/425 rendelet támogatása céljából kidolgozott és az irányadó előírásoknak megfelelő harmonizált szabványok hivatkozási adatainak teljes jegyzékét egyetlen aktusban kell közzétenni. Az (EU) 2016/425 rendelet támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványok hivatkozásait jelenleg az (EU) 2020/668 bizottsági végrehajtási határozat (4) és a 2018/C 209/03 bizottsági közlemény (5) tartalmazza. |
(11) |
Az (EU) 2020/668 végrehajtási határozatot több alkalommal jelentősen módosították. Az egyértelműség és az észszerűség érdekében, és mivel a szóban forgó végrehajtási határozat további módosítására van szükség, a végrehajtási határozatot fel kell váltani. |
(12) |
Az (EU) 2020/668 végrehajtási határozat a 2018/C 209/03 közleményben közzétett harmonizált szabványok számos hivatkozását visszavonta. Az (EU) 2020/668 végrehajtási határozat az említett közleményben közzétett harmonizált szabványok fennmaradó hivatkozásainak visszavonásáról rendelkezik. Az egyértelműség és az észszerűség érdekében a 2018/C 209/03 közleményt hatályon kívül kell helyezni. Annak érdekében, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen hozzáigazítaniuk termékeiket az érintett szabványok átdolgozott változataihoz, a 2018/C 209/03 közleményt továbbra is alkalmazni kell az érintett harmonizált szabványok hivatkozásai említett közleményben közzétett visszavonásának időpontjaiig. |
(13) |
A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott, megfelelő alapvető követelményeknek való megfelelés. Ezért e határozatnak a kihirdetése napján kell hatályba lépnie, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában az (EU) 2016/425 rendelet támogatása céljából kidolgozott, egyéni védőeszközökre vonatkozó harmonizált szabványok e határozat I. mellékletében szereplő hivatkozási adatait.
2. cikk
Az (EU) 2020/668 végrehajtási határozat hatályát veszti.
3. cikk
A 2018/C 209/03 közlemény hatályát veszti.
Azonban az e határozat II. mellékletében felsorolt harmonizált szabványok hivatkozásai tekintetében a hivatkozások visszavonásának az említett mellékletben meghatározott időpontjaiig továbbra is alkalmazandó.
4. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 2-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendelete (2016. március 9.) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 81., 2016.3.31., 51. o.).
(3) A Bizottság C(2020)7924 végrehajtási határozata (2020. november 19.) az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet támogatása érdekében az egyéni védőeszközök tekintetében az Európai Szabványügyi Bizottsághoz és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottsághoz intézett szabványosítási kérelemről.
(4) A Bizottság (EU) 2020/668 végrehajtási határozata (2020. május 18.) az egyéni védőeszközökre vonatkozó, az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet támogatására kidolgozott harmonizált szabványokról (HL L 156., 2020.5.19., 13. o.).
(5) A Bizottság 2018/C 209/03 közleménye az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása keretében (HL C 209., 2018.6.15., 17. o.).
I. MELLÉKLET
Szám |
A szabvány hivatkozása |
||||||||
1. |
EN 136:1998 Légzésvédők. Teljes álarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés EN 136:1998/AC:2003 |
||||||||
2. |
EN 137:2006 Légzésvédők. Sűrített levegős készülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
3. |
EN 140:1998 Légzésvédők. Félálarcok és negyedálarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés EN 140:1998/AC:1999 |
||||||||
4. |
EN 142:2002 Légzésvédők. Szájcsutorakészletek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
5. |
EN 143:2021 Légzésvédők. Részecskeszűrők. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
6. |
EN 144-1:2000 Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 1. rész: Menetes kialakítású betétes csatlakozók EN 144-1:2000/A1:2003 EN 144-1:2000/A2:2005 |
||||||||
7. |
EN 144-2:1998 Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 2. rész: Kimeneti csatlakozások |
||||||||
8. |
EN 144-3:2003 Légzésvédők. Gázpalackszelepek. 3. rész: Kimeneti csatlakozások nitrox és oxigén búvárgázokhoz EN 144-3:2003/AC:2003 |
||||||||
9. |
EN 145:1997 Légzésvédők. Hordozható, zárt rendszerű, sűrített oxigénes vagy sűrített oxigénes-nitrogénes típusú légzésvédő készülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés EN 145:1997/A1:2000 |
||||||||
10. |
EN 148-1:1999 Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 1. rész: Zsinórmenetes csatlakozás |
||||||||
11. |
EN 148-2:1999 Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 2. rész: Középpontos menetcsatlakozás |
||||||||
12. |
EN 148-3:1999 Légzésvédők. A légzéscsatlakozók menetei. 3. rész: M 45×3-as csatlakozás |
||||||||
13. |
EN 149:2001+A1:2009 Légzésvédők. Részecskeszűrő félálarcok. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés |
||||||||
14. |
EN 175:1997 Személyi védőeszközök. Szem- és arcvédő eszközök hegesztéshez és hasonló eljárásokhoz |
||||||||
15. |
EN 207:2017 Személyi szemvédő eszközök. Szűrők és szemvédők lézersugárzás ellen |
||||||||
16. |
EN 208:2009 Személyi szemvédő eszközök. Szemvédők lézerek és lézerrendszerek beállítási munkáihoz (lézerbeállítási szemvédők) |
||||||||
17. |
EN 250:2014 Légzésvédő készülékek. Hordozható, nyitott rendszerű, sűrített levegős búvárkészülékek. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
18. |
EN 342:2017 Védőruházat. Hideg ellen védő ruhaegyüttesek és ruhadarabok |
||||||||
19. |
EN 343:2019 Védőruházat. Védelem eső ellen |
||||||||
20. |
EN 352-1:2020 Hallásvédők. Általános követelmények. 1. rész: Fültokok Megjegyzés: Ez a szabvány nem írja elő a zajcsillapítási szintet feltüntető címkézést a terméken. Az e szabványnak való megfelelés ezért nem jelenti az (EU) 2016/425 rendelet II. melléklete 3.5. pontja második bekezdésének való megfelelés vélelmét. |
||||||||
21. |
EN 352-2:2020 Hallásvédők. Általános követelmények. 2. rész: Füldugók Megjegyzés: Ez a szabvány nem írja elő a zajcsillapítási szintet feltüntető címkézést a terméken. Az e szabványnak való megfelelés ezért nem jelenti az (EU) 2016/425 rendelet II. melléklete 3.5. pontja második bekezdésének való megfelelés vélelmét. |
||||||||
22. |
EN 352-3:2020 Hallásvédők. Általános követelmények. 3. rész: Fejvédőre és/vagy arcvédő eszközökre szerelt fültokok Megjegyzés: Ez a szabvány nem írja elő a zajcsillapítási szintet feltüntető címkézést a terméken. Az e szabványnak való megfelelés ezért nem jelenti az (EU) 2016/425 rendelet II. melléklete 3.5. pontja második bekezdésének való megfelelés vélelmét. |
||||||||
23. |
EN 352-4:2020 Hallásvédők. Biztonsági követelmények. 4. rész: Zajszinttől függő csillapítású fültokok |
||||||||
24. |
EN 352-5:2020 Hallásvédők. Biztonsági követelmények. 5. rész: Aktív zajcsökkentésű fültokok |
||||||||
25. |
EN 352-6:2020 Hallásvédők. Biztonsági követelmények. 6. rész: Fültokok biztonsági hangbemenettel |
||||||||
26. |
EN 352-7:2020 Hallásvédők. Biztonsági követelmények. 7. rész: Zajszinttől függő csillapítású füldugók |
||||||||
27. |
EN 352-8:2020 Hallásvédők. Biztonsági követelmények. 8. rész: Szórakoztató célú audiofültokok |
||||||||
28. |
EN 352-9:2020 Hallásvédők. Biztonsági követelmények. 9. rész: Füldugók biztonsági hangbemenettel |
||||||||
29. |
EN 352-10:2020 Hallásvédők. Biztonsági követelmények. 10. rész: Szórakoztató célú fülhallgatók |
||||||||
30. |
EN 353-1:2014+A1:2017 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. 1. rész: Merev rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók |
||||||||
31. |
EN 353-2:2002 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. 2. rész: Hajlékony rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók |
||||||||
32. |
EN 354:2010 Személyi védőeszköz lezuhanás ellen. Rögzítőkötelek |
||||||||
33. |
EN 355:2002 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Energiaelnyelők |
||||||||
34. |
EN 358:2018 Egyéni védőeszközök munkahelyzetekhez és magasból való lezuhanás megelőzésére. Övek és szíjak a munkahelyzet beállítására vagy fékezésre |
||||||||
35. |
EN 360:2002 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Visszahúzható típusú lezuhanásgátlók |
||||||||
36. |
EN 361:2002 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Teljes testhevederzet |
||||||||
37. |
EN 362:2004 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. Csatlakozók |
||||||||
38. |
EN 365:2004 Személyi védőeszköz magasból való lezuhanás megelőzésére. A használatra, a karbantartásra, az időszakos vizsgálatra, a javításra, a megjelölésre és a csomagolásra vonatkozó általános követelmények EN 365:2004/AC:2006 |
||||||||
39. |
EN ISO 374-1:2016 Védőkesztyűk veszélyes vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 1. rész: Vegyi kockázatokra vonatkozó terminológia és teljesítménykövetelmények (ISO 374-1:2016) |
||||||||
40. |
EN ISO 374-5:2016 Védőkesztyűk veszélyes vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 5. rész: Mikroorganizmusok okozta kockázatokra vonatkozó terminológia és teljesítménykövetelmények (ISO 374-5:2016) |
||||||||
41. |
EN 388:2016+A1:2018 Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen |
||||||||
42. |
EN 397:2012+A1:2012 Ipari védősisakok |
||||||||
43. |
EN 402:2003 Légzésvédők. Tüdőautomata vezérlésű, hordozható, nyitott rendszerű, sűrített levegős légzésvédő készülékek meneküléshez, teljes álarccal vagy szájcsutorakészlettel. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
44. |
EN 403:2004 Menekülő légzésvédő készülékek. Kámzsás, szűrős önmentő készülékek tűzből való menekülésre. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
45. |
EN 404:2005 Menekülő légzésvédő készülékek. Szűrési típusú légzésvédők szén-monoxid ellen, szájcsutorakészlettel |
||||||||
46. |
EN 405:2001+A1:2009 Légzésvédők. Szelepes, szűrő félálarcok gázok vagy gázok és részecskék elleni védelemre. Követelmények, vizsgálatok, megjelölés |
||||||||
47. |
EN 407:2004 Védőkesztyűk termikus kockázatok (hő és/vagy tűz) ellen |
||||||||
48. |
EN 420:2003+A1:2009 Védőkesztyűk. Általános követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
49. |
EN 421:2010 Védőkesztyűk ionizáló sugárzás és radioaktív szennyezés ellen |
||||||||
50. |
EN 443:2008 Védősisakok épületekben és más szerkezetekben végzett tűzoltáshoz |
||||||||
51. |
EN 469:2020 Védőruházat tűzoltók részére. Tűzoltási tevékenységek védőruházatának teljesítménykövetelményei |
||||||||
52. |
EN 510:2019 Mozgó gépalkatrészek környezetében használandó védőruhák előírásai |
||||||||
53. |
EN 511:2006 Védőkesztyűk hideg ellen |
||||||||
54. |
EN 564:2014 Hegymászó felszerelések. Segédkötél. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
55. |
EN 565:2017 Hegymászó felszerelések. Heveder. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
56. |
EN 566:2017 Hegymászó felszerelések. Hevederek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
57. |
EN 567:2013 Hegymászó felszerelések. Kötélbilincsek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
58. |
EN 568:2015 Hegymászó felszerelések. Jégbiztosítók. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
59. |
EN 569:2007 Hegymászó felszerelések. Hegymászó szögek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
60. |
EN 659:2003+A1:2008 Védőkesztyűk tűzoltók részére EN 659:2003+A1:2008/AC:2009 |
||||||||
61. |
EN 795:2012 Személy lezuhanását megelőző eszközök. Kikötőeszközök Figyelmeztetés: E közlemény nem vonatkozik az alábbi felszerelésekre:
|
||||||||
62. |
EN 812:2012 Ütés elleni fejvédő ipari célra |
||||||||
63. |
EN 813:2008 Személyi védőeszközök lezuhanás megelőzésére. Beülőhevederek |
||||||||
64. |
EN 893:2019 Hegymászó felszerelések. Mászóvas. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
65. |
EN 943-1:2015+A1:2019 Veszélyes szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú vegyszerek elleni védőruházat, beleértve a folyékony és szilárd aeroszolokat. 1. rész: 1. típusú (gázzáró), vegyszerek ellen védő öltözetek teljesítménykövetelményei |
||||||||
66. |
EN 943-2:2019 Veszélyes szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú vegyszerek elleni védőruházat, beleértve a folyékony és szilárd aeroszolokat. 2. rész: Mentőcsapatok (ET) 1. típusú (gázzáró), vegyszerek ellen védő öltözetének teljesítménykövetelményei |
||||||||
67. |
EN 958:2017 Hegymászó felszerelések. Energiaelnyelő rendszerek sodronyköteles (ún. „via ferrata”) mászóutakon való használatra. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
68. |
EN 966:2012+A1:2012 Sisakok légi sportokhoz |
||||||||
69. |
EN 1073-1:2016+A1:2018 Védőruházat radioaktív szennyező anyagot tartalmazó szilárd szálló részecskék ellen. 1. rész: A testet és a légzőszerveket védő, sűrített levegővel szellőztetett védőruházat követelményei és vizsgálati módszerei |
||||||||
70. |
EN 1073-2:2002 Védőruházat radioaktív szennyeződés ellen. 2. rész: Szemcsés radioaktív szennyeződés elleni, nem szellőztetett védőruházat követelményei és vizsgálati módszerei |
||||||||
71. |
EN 1077:2007 Fejvédők alpesi sízők és hódeszkások részére |
||||||||
72. |
EN 1078:2012+A1:2012 Fejvédők kerékpárosok, gördeszkások és görkorcsolyázók részére |
||||||||
73. |
EN 1080:2013 Ütés elleni védősisakok fiatal gyerekek részére |
||||||||
74. |
EN 1082-1:1996 Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők. 1. rész: Páncélsodrony kesztyűk és karvédők |
||||||||
75. |
EN 1082-2:2000 Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kesztyűk és karvédők. 2. rész: Páncélsodronytól eltérő anyagból készült kesztyűk és karvédők |
||||||||
76. |
EN 1146:2005 Légzésvédők. Hordozható, nyitott rendszerű, nyomólevegős, beépített kámzsás menekülőkészülék. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
77. |
EN 1149-5:2018 Védőruházat. Elektrosztatikus tulajdonságok. 5. rész: Anyagteljesítmény és kialakítási követelmények |
||||||||
78. |
EN 1385:2012 Fejvédők kajakozók és sekély vízi sportolók részére |
||||||||
79. |
EN 1486:2007 Védőruházat tűzoltók részére. Különleges tűzoltáshoz használt hővisszaverő ruházat követelményei és vizsgálati módszerei |
||||||||
80. |
EN 1497:2007 Személyi védőeszköz lezuhanás megelőzésére. Mentőhevederzet |
||||||||
81. |
EN 1827:1999+A1:2009 Légzésvédők. Belégzőszelep nélküli és leszerelhető szűrős félálarcok gázok vagy gázok és részecskék, vagy csak részecskék elleni védelemre. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
82. |
EN 1891:1998 Személyi védőeszközök magasból való lezuhanás megelőzésére. Kis nyúlású védőköpennyel ellátott kötél |
||||||||
83. |
EN 1938:2010 Személyi szemvédő eszközök. Védőszemüvegek motorkerékpárosok és mopedvezetők részére |
||||||||
84. |
EN ISO 10819:2013 Mechanikai rezgés és lökés. Kéz-kar rezgés. A rezgésátvitel mérése és értékelése a védőkesztyű tenyérrészén (ISO 10819:2013) EN ISO 10819:2013/A1:2019 |
||||||||
85. |
EN ISO 10862:2009 Kishajók. A trapéz kiülőheveder gyors kioldó rendszere (ISO 10862:2009) |
||||||||
86. |
EN ISO 11393-2:2019 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 2. rész: Lábszárvédők teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei (ISO 11393-2:2018) |
||||||||
87. |
EN ISO 11393-4:2019 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 4. rész: Védőkesztyűk teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei (ISO 11393-4:2018) |
||||||||
88. |
EN ISO 11393-5:2019 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 5. rész: Lábszárvédők teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei (ISO 11393-5:2018) |
||||||||
89. |
EN ISO 11393-6:2019 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 6. rész: Felsőtestvédők teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei (ISO 11393-6:2018) |
||||||||
90. |
EN 12021:2014 Légzésvédő készülékek. Sűrített gázok légzésvédő készülékekhez |
||||||||
91. |
EN 12083:1998 Légzésvédők. Szűrő légzőtömlővel (nem légzéscsatlakozóra rögzített szűrővel). Részecskeszűrők, gázszűrők és kombinált szűrők. Követelmények, vizsgálat, megjelölés EN 12083:1998/AC:2000 |
||||||||
92. |
EN 12270:2013 Hegymászó felszerelések. Ékek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
93. |
EN 12275:2013 Hegymászó felszerelések. Karabinerek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
94. |
EN 12276:2013 Hegymászó felszerelések. Állítható ékek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
95. |
EN 12277:2015+A1:2018 Hegymászó felszerelések. Bekötőhevederek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
96. |
EN 12278:2007 Hegymászó felszerelések. Kötélcsigák. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
97. |
EN ISO 12312-1:2013 Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 1. rész: Általános használatú napszemüvegek (ISO 12312-1:2013) EN ISO 12312-1:2013/A1:2015 |
||||||||
98. |
EN ISO 12312-2:2015 Szem- és arcvédelem. Napszemüvegek és hasonló szemvédők. 2. rész: Szűrők a nap közvetlen megfigyelésére (ISO 12312-2:2015) |
||||||||
99. |
EN ISO 12401:2009 Kishajók. Fedélzeti biztonsági hevederzet és biztonsági kötél. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 12401:2009) |
||||||||
100. |
EN ISO 12402-2:2020 Egyéni lebegtető eszközök. 2. rész: Mentőmellények, 275-ös teljesítményszint. Biztonsági követelmények (ISO 12402-2:2020) Megjegyzés: E szabvány 5.6. pontjának alkalmazása alapján nem vélelmezhető az (EU) 2016/425 rendelet II. mellékletének 1.1.1. pontjában meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek való megfelelés. E szabvány 5.1.2., 5.1.3., 5.1.5., 5.1.7., 5.2., 5.3.1.1., 5.3.1.2., 5.3.2.2., 5.3.2.3., 5.3.4.3., 5.3.4.4., 5.6.1.4, 5.6.1.7., 5.6.1.8., 5.6.1.9., 5.6.1.10. és 5.6.1.11. pontjának alkalmazása alapján nem vélelmezhető az (EU) 2016/425 rendelet II. mellékletének 1.2.1. pontjában meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek való megfelelés. E szabvány 5.1.2., 5.2., 5.3.1.1., 5.3.2.2., 5.3.4.2., 5.3.4.4., 5.6.3. és 5.7. pontjának alkalmazása alapján nem vélelmezhető az (EU) 2016/425 rendelet II. mellékletének 3.4. pontjában meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek való megfelelés. |
||||||||
101. |
EN ISO 12402-3:2020 Egyéni lebegtető eszközök. 3. rész: Mentőmellények, 150-es teljesítményszint. Biztonsági követelmények (ISO 12402-3:2020) Megjegyzés: E szabvány 5.6. pontjának alkalmazása alapján nem vélelmezhető az (EU) 2016/425 rendelet II. mellékletének 1.1.1. pontjában meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek való megfelelés. E szabvány 5.1.2., 5.1.3., 5.1.5., 5.1.7., 5.2., 5.3.1.1., 5.3.1.2., 5.3.2.2., 5.3.2.3., 5.3.4.3., 5.3.4.4., 5.6.1.4, 5.6.1.7., 5.6.1.8., 5.6.1.9., 5.6.1.10. és 5.6.1.11. pontjának alkalmazása alapján nem vélelmezhető az (EU) 2016/425 rendelet II. mellékletének 1.2.1. pontjában meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek való megfelelés. E szabvány 5.1.2., 5.2., 5.3.1.1., 5.3.2.2., 5.3.4.2., 5.3.4.4., 5.6.3. és 5.7. pontjának alkalmazása alapján nem vélelmezhető az (EU) 2016/425 rendelet II. mellékletének 3.4. pontjában meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek való megfelelés. |
||||||||
102. |
EN ISO 12402-4:2020 Egyéni lebegtető eszközök. 4. rész: Mentőmellények, 100-as teljesítményszint. Biztonsági követelmények (ISO 12402-4:2020) Megjegyzés: E szabvány 5.6. pontjának alkalmazása alapján nem vélelmezhető az (EU) 2016/425 rendelet II. mellékletének 1.1.1. pontjában meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek való megfelelés. E szabvány 5.1.2., 5.1.3., 5.1.5., 5.1.7., 5.2., 5.3.1.1., 5.3.1.2., 5.3.2.2., 5.3.2.3., 5.3.4.3., 5.3.4.4., 5.6.1.4, 5.6.1.7., 5.6.1.8., 5.6.1.9., 5.6.1.10. és 5.6.1.11. pontjának alkalmazása alapján nem vélelmezhető az (EU) 2016/425 rendelet II. mellékletének 1.2.1. pontjában meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek való megfelelés. E szabvány 5.1.2., 5.2., 5.3.1.1., 5.3.2.2., 5.3.4.2., 5.3.4.4., 5.6.3. és 5.7. pontjának alkalmazása alapján nem vélelmezhető az (EU) 2016/425 rendelet II. mellékletének 3.4. pontjában meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelménynek való megfelelés. |
||||||||
103. |
EN ISO 12402-5:2020 Egyéni lebegtető eszközök. 5. rész: Úszássegítő eszközök (50-es szint). Biztonsági követelmények (ISO 12402-5:2020) |
||||||||
104. |
EN ISO 12402-6:2020 Egyéni lebegtető eszközök. 6. rész: Különleges rendeltetésű mentőmellények és úszássegítő eszközök. Biztonsági követelmények és kiegészítő vizsgálati módszerek (ISO 12402-6:2020) |
||||||||
105. |
EN ISO 12402-8:2020 Egyéni lebegtető eszközök. 8. rész: Tartozékok. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 12402-8:2020) |
||||||||
106. |
EN 12477:2001 Hegesztők védőkesztyűi EN 12477:2001/A1:2005 |
||||||||
107. |
EN 12492:2012 Hegymászó felszerelések. Hegymászósisak. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
108. |
EN 12841:2006 Személy lezuhanását megelőző eszközök. Megközelítési kötélrendszerek. Kötélbeállító eszközök |
||||||||
109. |
EN 12941:1998 Légzésvédők. Rásegítéses, szűrési típusú légzésvédő készülék sisakkal vagy kámzsával. Követelmények, vizsgálat, megjelölés EN 12941:1998/A1:2003 EN 12941:1998/A2:2008 |
||||||||
110. |
EN 12942:1998 Légzésvédők. Rásegítéses, szűrési típusú légzésvédő készülék teljes, fél- vagy negyedálarccal. Követelmények, vizsgálat, megjelölés EN 12942:1998/A1:2002 EN 12942:1998/A2:2008 |
||||||||
111. |
EN 13034:2005+A1:2009 Védőruházat folyékony vegyszerek ellen. Folyékony vegyszerek ellen korlátozott védelmet nyújtó, vegyszerek elleni védőruházat teljesítménykövetelményei (6. típusú és PB [6] típusú eszköz) |
||||||||
112. |
EN 13061:2009 Védőruházat. Labdarúgók sípcsontvédői. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
113. |
EN 13138-1:2021 Felszínen tartó segédeszközök úszástanításhoz. 1. rész: Felszínen tartó, testen viselt segédeszközök biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei EN 13138-1:2021/AC:2022 |
||||||||
114. |
EN 13158:2018 Védőruházat. Védőkabátok, test- és vállvédők lovagláshoz műlovasoknak és azoknak, akik lovakkal dolgoznak, valamint fogathajtóknak. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
115. |
EN 13178:2000 Személyi szemvédő eszközök. Szemvédő eszközök motoros szánok használói részére |
||||||||
116. |
EN 13277-1:2000 Védőeszköz küzdősportokhoz. 1. rész: Általános követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
117. |
EN 13277-2:2000 Védőeszköz küzdősportokhoz. 2. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek lábfejvédőkhöz, sípcsontvédőkhöz és alsókarvédőkhöz |
||||||||
118. |
EN 13277-3:2013 Védőeszköz küzdősportokhoz. 3. rész: Törzsvédők kiegészítő követelményei és vizsgálati módszerei |
||||||||
119. |
EN 13277-4:2001 Védőeszköz küzdősportokhoz. 4. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek fejvédőkhöz EN 13277-4:2001/A1:2007 |
||||||||
120. |
EN 13277-5:2002 Védőeszköz küzdősportokhoz. 5. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek nemiszerv-védőkhöz és altestvédőkhöz |
||||||||
121. |
EN 13277-6:2003 Védőeszköz küzdősportokhoz. 6. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek női mellvédőkhöz |
||||||||
122. |
EN 13277-7:2009 Védőeszköz küzdősportokhoz. 7. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek kéz- és lábfejvédőkhöz |
||||||||
123. |
EN 13277-8:2017 Védőeszköz küzdősportokhoz. 8. rész: Kiegészítő követelmények és vizsgálati módszerek karatearcvédőkhöz |
||||||||
124. |
EN 13484:2012 Sisakok szánkót használók részére |
||||||||
125. |
EN 13546:2002+A1:2007 Védőruházat. Kéz-, kar-, mellkas-, altest-, láb-, lábfej- és nemiszerv-védők gyeplabdakapusoknak és sípcsontvédők gyeplabdajátékosoknak. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
126. |
EN 13567:2002+A1:2007 Védőruházat. Kéz-, kar-, mellkas-, altest-, láb-, nemiszerv- és arcvédők vívóknak. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
127. |
EN 13594:2015 Védőkesztyűk motorkerékpárosoknak. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
128. |
EN 13634:2017 Védőlábbeli motorkerékpárosok részére. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
129. |
EN ISO 13688:2013 Védőruházat. Általános követelmények (ISO 13688:2013) EN ISO 13688:2013/A1:2021 |
||||||||
130. |
EN 13781:2012 Védősisakok motoros szánok és bobok vezetői és utasai részére |
||||||||
131. |
EN 13794:2002 Légzésvédők. Hordozható, zárt rendszerű menekülőkészülék. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
132. |
EN 13832-2:2018 Vegyszerek ellen védő lábbeli. 2. rész: Vegyszerekkel való korlátozott érintkezés követelményei |
||||||||
133. |
EN 13832-3:2018 Vegyszerek ellen védő lábbeli. 3. rész: Vegyszerekkel való tartós érintkezés követelményei |
||||||||
134. |
EN 13949:2003 Légzőkészülékek. Hordozható, nyitott rendszerű búvárkészülék sűrített nitroxszal és oxigénnel való használatra. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
135. |
EN ISO 13982-1:2004 Szilárd részecskék ellen használt védőruházat. 1. rész: A levegőben lebegő szilárd részecskék ellen az egész testet védő, vegyszer elleni védőruházat (5. típusú ruházat) teljesítménykövetelményei (ISO 13982-1:2004) EN ISO 13982-1:2004/A1:2010 |
||||||||
136. |
EN ISO 13998:2003 Védőruházat. Kézi kések vágásai és szúrásai ellen védő kötények, nadrágok és mellények (ISO 13998:2003) |
||||||||
137. |
EN 14021:2003 Kő elleni pajzsok terepmotorozáshoz, amelyek alkalmasak a motoros védelmére a kövek és törmelékek ellen. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
138. |
EN 14052:2012+A1:2012 Nagy védőképességű ipari védősisakok |
||||||||
139. |
EN 14058:2017 Védőruházat. Hideg környezet ellen védő ruhadarabok |
||||||||
140. |
EN 14120:2003+A1:2007 Védőruházat. Csukló-, tenyér-, térd- és könyökvédők görkorcsolyázóknak. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
141. |
EN 14126:2003 Védőruházat. Fertőző anyagok elleni védőruházat teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei EN 14126:2003/AC:2004 |
||||||||
142. |
EN 14143:2013 Légzőkészülékek. Hordozható, regeneratív búvárkészülékek |
||||||||
143. |
EN 14225-1:2017 Búvárruhák. 1. rész: Nedves ruhák. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
144. |
EN 14225-2:2017 Búvárruhák. 2. rész: Száraz ruhák. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
145. |
EN 14225-3:2017 Búvárruhák. 3. rész: Aktívan melegített vagy hűtött ruharendszerek és alkotórészek. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
146. |
EN 14328:2005 Védőruházat. Motoros kések vágásai ellen védő kesztyűk és karvédők. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
147. |
EN 14387:2004+A1:2008 Légzésvédők. Gázszűrő(k) és kombinált szűrő(k). Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
148. |
EN 14435:2004 Légzésvédők. Nyomólevegős, nyitott rendszerű légzésvédő készülék félálarccal, csak túlnyomással való használatra. Követelmények, vizsgálat, megjelölés |
||||||||
149. |
EN 14458:2018 Személyi szemvédő eszközök. Nagy teljesítményű, kizárólag védősisakra tervezett arcvédők |
||||||||
150. |
EN ISO 14460:1999 Védőruházat autóversenyzők részére. Hő és láng elleni védelem. Teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek (ISO 14460:1999) EN ISO 14460:1999/AC:1999 EN ISO 14460:1999/A1:2002 |
||||||||
151. |
EN 14529:2005 Légzésvédők. Hordozható, nyitott rendszerű, nyomólevegős légzésvédő készülék félálarccal, túlnyomásos tüdővezérlésű tüdőautomata befogadásához, csak menekülési célra |
||||||||
152. |
EN 14593-1:2005 Légzésvédők. Nyomólevegős légzésvédő készülék tüdőautomatával. 1. rész: Készülék teljes álarccal. Követelmények, vizsgálat és megjelölés |
||||||||
153. |
EN 14594:2018 Légzésvédők. Folyamatos adagolású, nyomólevegős légzésvédő készülékek. Követelmények, vizsgálat és megjelölés |
||||||||
154. |
EN 14605:2005+A1:2009 Védőruházat folyékony vegyszerek ellen. Teljesítménykövetelmények folyadékzáró (3. típus) vagy permetzáró (4. típus) kapcsolatokat tartalmazó ruházatra, beleértve a csak testrészeket védő darabokat (PB [3] és PB [4] típusok) |
||||||||
155. |
EN ISO 14877:2002 Védőruházat szemcsés csiszolóanyagokkal végzett szemcseszórási műveletekhez (ISO 14877:2002) |
||||||||
156. |
EN ISO 15027-1:2012 Merülőruhák. 1. rész: Állandóan viselt ruhák, követelmények, beleértve a biztonságot (ISO 15027-1:2012) |
||||||||
157. |
EN ISO 15027-2:2012 Merülőruhák. 2. rész: Menekülőruhák, követelmények, beleértve a biztonságot (ISO 15027-2:2012) |
||||||||
158. |
EN 15090:2012 Tűzoltólábbeli |
||||||||
159. |
EN 15151-1:2012 Hegymászó felszerelések. Fékező eszközök. 1. rész: Kézi biztosítású fékező eszközök, biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
160. |
EN 15333-1:2008 Légzőkészülékek. Nyitott rendszerű, köldökzsinóron át táplált, sűrített gázos búvárkészülék. 1. rész: Tüdőautomatával vezérelt készülék EN 15333-1:2008/AC:2009 |
||||||||
161. |
EN 15333-2:2009 Légzőkészülékek. Nyitott rendszerű, köldökzsinóron át táplált, sűrített gázos búvárkészülék. 2. rész: Szabad áramlású készülék |
||||||||
162. |
EN 15613:2008 Térd- és könyökvédők teremsportokhoz. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
163. |
EN 16027:2011 Védőruházat. Védőkesztyűk labdarugókapusok részére |
||||||||
164. |
EN ISO 16321-1:2022 Szem- és arcvédelem munkahelyi célra. 1. rész: Általános követelmények (ISO 16321-1:2021) |
||||||||
165. |
EN ISO 16321-2:2021 Szem- és arcvédők munkahelyi használatra. 2. rész: Hegesztéshez és hasonló technikákhoz használt szem- és arcvédőkre vonatkozó további követelmények (ISO 16321-2:2021) Megjegyzés: Ez a szabvány az EN ISO 16321-1:2020 szabványra hivatkozik, amelynek időpontja helytelen. Az említett szabványt úgy kell tekinteni, hogy száma: EN ISO 16321-1:2022. |
||||||||
166. |
EN ISO 16321-3:2022 Szem- és arcvédők munkahelyi használatra. 3. rész: Hálós védőkre vonatkozó további követelmények (ISO 16321-3:2021) Megjegyzés: Ez a szabvány az EN ISO 16321-1:2020 szabványra hivatkozik, amelynek időpontja helytelen. Az említett szabványt úgy kell tekinteni, hogy száma: EN ISO 16321-1:2022. |
||||||||
167. |
EN 16350:2014 Védőkesztyűk. Elektrosztatikus tulajdonságok |
||||||||
168. |
EN 16473:2014 Tűzoltósisakok. Műszaki mentésre alkalmas sisakok |
||||||||
169. |
EN 16716:2017 Hegymászó felszerelések. Lavinalégzsák-rendszerek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
170. |
EN 17092-2:2020 Védő ruhadarabok motorkerékpárosoknak. 2. rész: AAA-osztályú ruhadarabok. Követelmények |
||||||||
171. |
EN 17092-3:2020 Védő ruhadarabok motorkerékpárosoknak. 3. rész: AA-osztályú ruhadarabok. Követelmények |
||||||||
172. |
EN 17092-4:2020 Védő ruhadarabok motorkerékpárosoknak. 4. rész: A-osztályú ruhadarabok. Követelmények |
||||||||
173. |
EN 17092-5:2020 Védő ruhadarabok motorkerékpárosoknak. 5. rész: B-osztályú ruhadarabok. Követelmények |
||||||||
174. |
EN 17092-6:2020 Védő ruhadarabok motorkerékpárosoknak. 6. rész: C-osztályú ruhadarabok. Követelmények |
||||||||
175. |
EN 17109:2020 Hegymászó felszerelések. Egyéni biztonsági rendszerek kötélpályákhoz. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
176. |
EN ISO 17249:2013 Biztonsági lábbeli láncfűrészvágással szembeni ellenállással (ISO 17249:2013) EN ISO 17249:2013/AC:2014 |
||||||||
177. |
EN 17353:2020 Védőruházat. Továbbfejlesztett láthatósági eszközök közepes kockázatú helyzetekhez. Vizsgálati módszerek és követelmények |
||||||||
178. |
EN 17520:2021 Hegymászó felszerelések. Zuhanásfékező kötél. Követelmények és vizsgálati módszerek |
||||||||
179. |
EN ISO 18527-1:2022 Sport célú szem- és arcvédők. 1. rész: Sílesikláshoz és hódeszkázáshoz használt védőszemüvegek követelményei (ISO 18527-1:2021) |
||||||||
180. |
EN ISO 18527-2:2021 Sportolási célú szem- és arcvédelem. 2. rész: A fallabda (squash), valamint a raketball és a squash 57 védőszemüvegek követelményei (ISO 18527-2:2021) |
||||||||
181. |
EN ISO 20320:2020 Snowboardozáshoz használt védőruházat. Csuklóvédők. Követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 20320:2020) |
||||||||
182. |
EN ISO 20345:2022 Egyéni védőeszközök. Biztonsági lábbeli (ISO 20345:2021) |
||||||||
183. |
EN ISO 20346:2014 Személyi védőeszköz. Védőlábbelik (ISO 20346:2014) |
||||||||
184. |
EN ISO 20347:2012 Személyi védőeszköz. Munkalábbeli (ISO 20347:2012) |
||||||||
185. |
EN ISO 20349-1:2017 Személyi védőeszköz. Öntödékben és hegesztéskor előforduló kockázatok ellen védő lábbeli. 1. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek öntödékben előforduló kockázatok elleni védelemhez (ISO 20349-1:2017) EN ISO 20349-1:2017/A1:2020 |
||||||||
186. |
EN ISO 20349-2:2017 Egyéni védőeszközök. Öntödékben és hegesztéskor előforduló kockázatok ellen védő lábbeli. 2. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek hegesztés és rokon eljárások során előforduló kockázatok elleni védelemhez (ISO 20349-2:2017) EN ISO 20349-2:2017/A1:2020 |
||||||||
187. |
EN ISO 20471:2013 Jó láthatóságot biztosító ruházat. Vizsgálati módszerek és követelmények (ISO 20471:2013, 2013.6.1.-jei helyesbített változat) EN ISO 20471:2013/A1:2016 |
||||||||
188. |
EN ISO 27065:2017 Védőruházat. A peszticideket alkalmazó és újra belépő munkavállalók által viselt védőruházat teljesítménykövetelményei (ISO 27065:2017) EN ISO 27065:2017/A1:2019 |
||||||||
189. |
EN 50321-1:2018 Feszültség alatti munkavégzés. Lábbelik a villamos védelemhez. Szigetelő lábbelik és kalocsnik EN 50321-1:2018/AC:2018-08 |
||||||||
190. |
EN 61482-2:2020 Feszültség alatti munkavégzés. Védőruházat a villamos ív hőhatásai ellen. 2. rész: Követelmények (IEC 61482-2:2018, módosítva) |
II. MELLÉKLET
Szám |
A szabvány hivatkozása |
A visszavonás időpontja |
1 |
EN 143:2000 Légzésvédők. Részecskeszűrők. Követelmények, vizsgálat, megjelölés EN 143:2000/AC:2005 EN 143:2000/A1:2006 |
2024.6.9. |
2 |
EN 166:2001 Személyi szemvédő eszközök. Követelmények |
2024.11.11. |
3 |
EN 169:2002 Személyi szemvédő eszközök. Szűrők hegesztéshez és rokon eljárásokhoz. Áteresztési követelmények és ajánlott használat |
2024.11.11. |
4 |
EN 170:2002 Személyi szemvédő eszközök. Ultraibolya-szűrők. Áteresztési követelmények és ajánlott felhasználás |
2024.11.11. |
5 |
EN 172:1994 Személyi szemvédő eszközök. Napfényszűrők ipari használatra EN 172:1994/A1:2000 EN 172:1994/A2:2001 |
2024.11.11. |
6 |
EN 174:2001 Személyi szemvédő eszközök. Síszemüvegek lesiklóknak |
2024.11.11. |
7 |
EN 352-1:2002 Hallásvédők. Általános követelmények. 1. rész: Fültokok |
2024.7.21. |
8 |
EN 352-2:2002 Hallásvédők. Általános követelmények. 2. rész: Füldugók |
2024.7.21. |
9 |
EN 352-3:2002 Hallásvédők. Általános követelmények. 3. rész: Ipari védősisakra szerelt fültokok |
2024.7.21. |
10 |
EN 352-4:2001 Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 4. rész: Zajszinttől függő fültokok EN 352-4:2001/A1:2005 |
2024.7.21. |
11 |
EN 352-5:2002 Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálat. 5. rész: Aktív zajcsökkentésű fültokok EN 352-5:2002/A1:2005 |
2024.7.21. |
12 |
EN 352-6:2002 Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 6. rész: Fültokok villamos hangbemenettel |
2024.7.21. |
13 |
EN 352-7:2002 Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 7. rész: Szintfüggő csillapítású füldugók |
2024.7.21. |
14 |
EN 352-8:2008 Hallásvédők. Biztonsági követelmények és vizsgálatok. 8. rész: Szórakoztató célú audiofültokok |
2024.7.21. |
15 |
EN 379:2003+A1:2009 Személyi szemvédő eszközök. Önműködő hegesztőszűrők |
2024.11.11. |
16 |
EN 1731:2006 Személyi szemvédő eszközök. Hálós szem- és arcvédők |
2024.11.11. |
17 |
EN ISO 13688:2013 Védőruházat. Általános követelmények (ISO 13688:2013) |
2024.6.9. |
18 |
EN ISO 20345:2011 Személyi védőeszköz. Biztonsági lábbeli (ISO 20345:2011) |
2024.11.11. |
Helyesbítések
2023.5.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 125/59 |
Helyesbítés a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az adatszolgáltatás standardjai, formátumai, gyakorisága és módszerei, valamint szabályai tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2022. június 10-i (EU) 2022/1860 bizottsági végrehajtási rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 262., 2022. október 7. )
A 76. oldalon, a 10. cikkben:
a következő szövegrész:
„10. cikk
A származtatott ügyletek bejelentésének határideje
Valamely származtatott ügyletben részt vevő azon szerződő fél, amely 20xx. xxx. xx-án/-én teljesíti a 2. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott feltételeket, illetve a jelentéstételért felelős szervezet [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a végrehajtás-technikai standard alkalmazásának kezdőnapját]-tól/-től számított 180 naptári napon belül »Frissítés« eseménytípusú jelentés benyújtásával jelenti be az adott származtatott ügyletre vonatkozó, a mellékletben előírt valamennyi adatot, kivéve, ha az adott származtatott termékre vonatkozóan ezen időszakon belül »Módosítás« vagy »Helyesbítés« intézkedéstípusú jelentést nyújtott be.”
helyesen:
„10. cikk
A származtatott ügyletek bejelentésének határideje
Valamely származtatott ügyletben részt vevő azon szerződő fél, amely 2024. április 29-én teljesíti a 2. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott feltételeket, illetve a jelentéstételért felelős szervezet 2024. április 29-től számított 180 naptári napon belül »Frissítés« eseménytípusú jelentés benyújtásával jelenti be az adott származtatott ügyletre vonatkozó, a mellékletben előírt valamennyi adatot, kivéve, ha az adott származtatott termékre vonatkozóan ezen időszakon belül »Módosítás« vagy »Helyesbítés« intézkedéstípusú jelentést nyújtott be.”