2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 119/3

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ,

a továbbiakban: az Unió,

és

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK,

a továbbiakban: az Egyesült Államok,

a továbbiakban együtt: a Felek,

TEKINTETTEL az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikkével összhangban az Európai Unió CLXXV. engedményes listájában szereplő vámkontingensekre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében szükségessé vált módosításáról folytatott tárgyalásokra, a WTO tagjaival a G/SECRET/42/Add.2 dokumentumban közölteknek megfelelően,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. CIKK

Az Egyesült Királyságot már magában nem foglaló Unió vámkontingensei

Azon vámkontingensek esetében, amelyek tekintetében az Egyesült Államok az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján tárgyalási vagy konzultációs joggal rendelkezik, az Egyesült Államok és az Unió egyetért a G/SECRET/42/Add.2 dokumentumhoz csatolt 1. mellékletben foglalt, az Unió tekintetében javasolt vámkontingens-mennyiségekre vonatkozó kötelezettségvállalásokkal, a következőkre figyelemmel:

—	005. vámkontingens (szarvasmarhafélék húsa/szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége): az Egyesült Államok/Kanada országspecifikus részén belüli uniós mennyiség a kiigazítás eredményeként 10 500 tonnára módosul;

—	015. vámkontingens (sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva: darabolt házi sertés, frissen, hűtve vagy fagyasztva, csontos vagy csontozott, kivéve a külön vám elé állított szűzpecsenyét): az erga omnes rész uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 4 786 tonnára módosul;

—	017. vámkontingens (sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva: házisertés-csontozottkaraj, -tarja és -comb, frissen, hűtve vagy fagyasztva): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 5 720 tonnára módosul;

—	018. vámkontingens (sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva: házisertés-csontozottkaraj, -tarja és -comb, frissen, hűtve vagy fagyasztva): az Egyesült Államok országspecifikus kontingensen belüli uniós mennyiség a kiigazítás eredményeként 0 tonnára módosul;

—	030. vámkontingens (sovány tejpor): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 62 917 tonnára módosul;

—	044. vámkontingens (burgonya, frissen vagy hűtve, január 1-jétől május 15-ig): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 4 295 tonnára módosul;

—	045. vámkontingens (paradicsom): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 472 tonnára módosul;

—	047. vámkontingens (sárgarépa és fehérrépa, frissen vagy hűtve): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 1 244 tonnára módosul;

—	048. vámkontingens (uborka, frissen vagy hűtve, november 1-jétől május 15-ig): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 647 tonnára módosul;

—	051. vámkontingens (szárított vöröshagyma): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 9 770 tonnára módosul;

—	056. vámkontingens (mandula): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 86 223 tonnára módosul;

—	065. vámkontingens (friss cseresznye, május 21-től július 15-ig): az erga omnes kontingens uniós mennyisége 151 tonnára módosul;

—	068. vámkontingens (közönséges búza – közepes és gyenge minőségű): az Egyesült Államok országspecifikus kontingensén belüli uniós mennyiség a kiigazítás eredményeként 572 000 tonnára módosul;

—	069. vámkontingens (árpa): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 307 105 tonnára módosul;

—	071. vámkontingens (kukorica): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 276 440 tonnára módosul;

—	074. vámkontingens (hántolatlan rizs): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 7 tonnára módosul;

—	076. vámkontingens (félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs): az e kontingensen belül az Egyesült Államok-nak kiosztott, a vonatkozó uniós jogszabályok alapján az Unión belül kezelt rész a kiigazítás eredményeként 25 772 tonnára módosul;

—	077. vámkontingens (félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs): az e kontingensen belül az Egyesült Államok-nak kiosztott, a vonatkozó uniós jogszabályok alapján az Unión belül kezelt rész a kiigazítás eredményeként 1 910 tonnára módosul;

—	080. vámkontingens (törmelék rizs): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 28 360 tonnára módosul;

—	110. vámkontingens (gyümölcslevek): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 6 551 tonnára módosul;

—	111. vámkontingens (szőlőlé): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 2 525 tonnára módosul;

—	112. vámkontingens (élelmiszer-készítmények): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 783 tonnára módosul;

—	113. vámkontingens (élelmiszer-készítmények): az Egyesült Államok országspecifikus kontingensén belüli uniós mennyiség a kiigazítás eredményeként 1 286 tonnára módosul;

—	121. vámkontingens (állatok etetésére szolgáló más készítmények: tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 2 800 tonnára módosul;

—	122. vámkontingens (állatok etetésére szolgáló más készítmények: tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 2 700 tonnára módosul;

—	123. vámkontingens (kutya- és macskaeledel): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 1 732 tonnára módosul;

—	011. vámkontingens (a Pandalus borealis fajhoz tartozó feldolgozott garnélarák): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 500 tonnára módosul;

—

013. vámkontingens (rétegelt lemez tűlevelű fából, más anyagok hozzáadása nélkül: – amelynek felületeit a kérgelésen túl más megmunkálásnak nem vetették alá, 8,5 mm-nél vastagabb, vagy – csiszolt, 18,5 mm-nél vastagabb): az erga omnes kontingens uniós mennyisége a kiigazítás eredményeként 448 500 köbméterre módosul.

Továbbá az Egyesült Államok és az Unió megállapodik az engedményes listában megállapított kötelezettségvállalások következő módosításáról egy vámkontingens felhasználásának megkönnyítése érdekében:

—	011. vámkontingens (szarvasmarhafélék húsa fagyasztva; szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, fagyasztva): az Unió a kontingensen belüli vámtétel ad valorem részét 20 %-ról 15 %-ra igazítja ki.

2. CIKK

Az Unió által az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján jelenleg folytatott tárgyalások

1. Az Egyesült Államok tisztában van azzal, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében az Unió tovább folytatja a tárgyalásokat és konzultációkat az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján tárgyalási vagy konzultációs joggal rendelkező más WTO-tagokkal, a WTO tagjaival a G/SECRET/42/Add.2 dokumentumban közölteknek megfelelően.

2. Az említett tárgyalások és konzultációk eredményeként az Unió fontolóra veheti a fenti jegyzékben szereplő, vagy az Unió által a G/SECRET/42/Add.2 dokumentumban javasolt kvótarészesedések és -mennyiségek esetleges módosítását. Abban az esetben, ha az ilyen változtatás az Unió olyan korábbi vámkontingens-kötelezettségvállalásaira vonatkozik, amelyek tekintetében az Egyesült Államok tárgyalási vagy konzultációs joggal rendelkezik, az Unió konzultál az Egyesült Államokkal abból a célból, hogy bármely ilyen változtatást megelőzően kölcsönösen kielégítő eredményre jussanak, az egyes Feleket az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján megillető jogok sérelme nélkül.

3. CIKK

Záró rendelkezések

1. Az Unió és az Egyesült Államok értesítik egymást az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaik befejezéséről. Ez a megállapodás az utolsó értesítés napján lép hatályba.

2. Ez a megállapodás az Unió és az Egyesült Államok közötti nemzetközi megállapodásnak minősül, többek között az 1994. évi GATT XXVIII. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja alkalmazásában.

KELT Brüsszelben, kétezer-huszonharmadik év január tizenhetedik napján, két példányban angol nyelven.

az Európai Unió részéről

az Amerikai Egyesült Államok részéről

A MEGÁLLAPODÁS MELLÉKLETE

G/SECRET/42/Add.2

A CLXXV. engedményes listában (Európai Unió) módosítandó vámkontingensek jegyzéke

A javasolt módosítások a következők:

A javaslat arra irányul, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően kialakult összetételű Európai Unió (a továbbiakban: EU-27) és az Egyesült Királyság között a vámkontingensek az egyes vámkontingensek egy reprezentatív időszak (2013–2015) alatti kereskedelmi forgalma alapján kerüljenek felosztásra. A felosztást az EU-27 és az Egyesült Királyság felhasználási aránya (%) alapján állapították meg, amelyet az engedményes lista szerinti teljes vámkontingens-mennyiségre alkalmaztak. Valamennyi vámkontingens tekintetében következetes megközelítést alkalmaztak, többek között az adatokra és a módszertanra vonatkozóan is. A jelenlegi engedményeket és az EU-27 tekintetében javasolt felosztást az alábbiak ismertetik.

1. Az I. rész I-B. szakaszában (Mezőgazdasági termékek) módosítandó vámkontingensek

Vám-kontingens-sorszám

A vámkontingens leírása

Mérték-egység

Egyéb feltételek

___

Szállító ország

A CLXXV. engedményes listában szereplő jelenlegi engedmény

(EU-28)

Az EU-27 számára javasolt engedmény

001

Élő szarvasmarhafélék

darab

710

002

Élő szarvasmarhafélék

darab

711

003

Élő szarvasmarhafélék

darab

24 070

004

Élő juh és kecske, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG

215

004

Élő juh és kecske, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

Egyéb

105

004

Élő juh és kecske, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

Erga omnes

005

Szarvasmarhafélék húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (termék tömege)

Argentína

17 000

16 936

005

Szarvasmarhafélék húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (termék tömege)

Ausztrália

7 150

2 481

005

Szarvasmarhafélék húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (termék tömege)

Uruguay

2 300

2 022

005

Szarvasmarhafélék húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (termék tömege)

USA/Kanada

11 500

11 481

006

Szarvasmarhafélék kiváló minőségű húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

Új-Zéland

1 300

846

007

Szarvasmarhafélék kiváló minőségű húsa csont nélkül, frissen vagy hűtve

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva

Argentína

12 500

12 453

008

Szarvasmarhafélék húsa csont nélkül, frissen, hűtve vagy fagyasztva

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva

Brazília

10 000

8 951

009

Szarvasmarhafélék húsa csont nélkül, frissen, hűtve vagy fagyasztva

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva

Uruguay

4 076

3 584

010

Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége fagyasztva

t (tömeg csont nélkül)

54 875

43 732

011

Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége fagyasztva

t (tömeg csonttal együtt)

63 703

19 676

012

Bivalyhús csont nélkül frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (csont nélkül)

Argentína

200

013

Kicsontozott bivalyhús fagyasztva

t (csont nélkül)

Ausztrália

2 250

1 405

014

Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:

—	Egész és fél házisertés, frissen, hűtve vagy fagyasztva

15 067

015

Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:

—	Darabolt házi sertés, frissen, hűtve vagy fagyasztva, csontos vagy csontozott, kivéve a külön vám elé állított szűzpecsenyét

Kanada

4 624

4 623

015

Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:

—	Darabolt házi sertés, frissen, hűtve vagy fagyasztva, csontos vagy csontozott, kivéve a külön vám elé állított szűzpecsenyét

Erga omnes

6 135

6 133

016

Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:

—	Tarja, karaj és részei házi sertésből, frissen vagy hűtve

—	Oldalas és dagadó és részei házi sertésből, fagyasztva

7 000

017

Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:

—	Házisertés-csontozottkaraj, -tarja és -comb, frissen, hűtve vagy fagyasztva

35 265

12 680

018

Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:

—	Házisertés-csontozottkaraj, -tarja és -comb, frissen, hűtve vagy fagyasztva

USA

4 922

1 770

019

Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:

—	Házisertés-szűzpecsenye, frissen, hűtve vagy fagyasztva

5 000

3 780

020

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (a hasított test tömege)

Argentína

23 000

17 006

020

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (a hasított test tömege)

Ausztrália

19 186

3 837

020

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (a hasított test tömege)

Chile

3 000

2 628

020

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (a hasított test tömege)

Grönland

100

020

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (a hasított test tömege)

Izland

600

349

020

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (a hasított test tömege)

Új-Zéland

228 389

114 184

020

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (a hasított test tömege)

Uruguay

5 800

4 759

020

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (a hasított test tömege)

Bosznia-Hercegovina

850

410

020

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (a hasított test tömege)

Egyéb

200

020

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

t (a hasított test tömege)

Erga omnes

200

178

021

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége fagyasztva

Argentína

700

021

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége fagyasztva

Egyéb

800

022

Bontott csirke, frissen, hűtve vagy fagyasztva

6 249

4 054

023

Baromfihús és baromfi élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva

USA

21 345

024

Csirkedarabok frissen, hűtve vagy fagyasztva

8 570

8 253

025

Kicsontozott darabok a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból, fagyasztva

2 705

2 427

026

Darabok a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból, fagyasztva

Brazília

9 598

8 308

026

Darabok a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból, fagyasztva

Erga omnes

15 500

13 471

027

Pulykahús frissen, hűtve vagy fagyasztva

1 781

028

Pulykadarabok fagyasztva

Brazília

3 110

2 692

028

Pulykadarabok fagyasztva

Erga omnes

4 985

4 253

029

Sózott baromfihús

Brazília

170 807

129 930

029

Sózott baromfihús

Thaiföld

92 610

68 385

029

Sózott baromfihús

Egyéb

828

824

030

Sovány tejpor

68 537

68 536

031

Vaj és tejből nyert más zsír és olaj

t (vaj-egyenértékben)

11 360

032

Legalább hat hétig érlelt vaj, amelynek zsírtartalma legalább 80 tömegszázalék, de kevesebb mint 85 tömegszázalék, és amelyet közvetlenül tejből vagy tejszínből állítottak elő, tárolt anyag felhasználása nélkül, egyfázisú, zárt és megszakítás nélküli folyamatban.

Legalább hat hétig érlelt vaj, legalább 80 tömegszázalék, de kevesebb mint 85 tömegszázalék zsírtartalommal, közvetlenül tejből vagy tejszínből, tárolt anyag felhasználása nélkül, egyfázisú, zárt és megszakítás nélküli folyamatban előállítva; az előállítási folyamat a tejszín esetében magában foglalhat egy olyan szakaszt, amelyben a vajzsírt koncentrálják és/vagy frakcionálják (az úgynevezett „Ammix” és „Spreadable” eljárások).

Új-Zéland

74 693

47 177

033

Sajt és túró:

—	Pizzasajt, fagyasztva, egyenként legfeljebb 1 grammos darabokra vágva, 5 kg vagy annál nagyobb nettó tömegű csomagolásban, legalább 52 tömegszázalék víztartalommal, és szárazanyagra számítva legalább 38 tömegszázalék zsírtartalommal

5 360

034

Más sajtok

19 525

035

Sajt és túró:

—	Ementáli, beleértve az ömlesztett ementálit

18 438

036

Sajt és túró:

—	Gruyère, Sbrinz, beleértve az ömlesztett Gruyère-t

5 413

037

Sajt és túró:

—	Feldolgozásra szánt sajt

20 007

11 741

038

Feldolgozásra szánt sajt

Ausztrália

500

038

Feldolgozásra szánt sajt

Új-Zéland

4 000

1 670

039

Sajt és túró:

—	Cheddar sajt

15 005

14 941

040

Cheddar sajt

Új-Zéland

7 000

4 361

040

Cheddar sajt

Ausztrália

3 711

041

Cheddar sajt

Kanada

4 000

042

Étkezési baromfitojás héjában

135 000

114 669

043

Tojássárgája

Madártojás héj nélkül

t (héjastojás-egyenértékben)

7 000

044

Burgonya, frissen vagy hűtve, január 1-jétől május 15-ig

4 295

4 292

045

Paradicsom

472

464

046

Fokhagyma

Argentína

19 147

046

Fokhagyma

Kína

48 225

40 556

046

Fokhagyma

Egyéb

6 023

3 711

047

Sárgarépa és fehérrépa, frissen vagy hűtve

1 244

1 192

048

Uborka, frissen vagy hűtve, november 1-jétől május 15-ig

1 134

500

049

Más zöldség, frissen vagy hűtve (édes paprika)

500

050

Az Agaricus nemhez tartozó, elkészített, tartósított vagy ideiglenesen tartósított gomba

Kína

1 450

050

Az Agaricus nemhez tartozó, elkészített, tartósított vagy ideiglenesen tartósított gomba

Erga omnes

33 980

051

Szárított vöröshagyma

12 000

9 696

052

Manióka (kasszava)

Thaiföld

5 750 000

3 096 027

053

Manióka (kasszava), kivéve a lisztből és darából előállított labdacsokat (pellet)

Nyílgyökér, szálepgyökér és magas keményítőtartalmú hasonló gyökér és gumó

Kína

350 000

275 805

053

Manióka (kasszava), kivéve a lisztből és darából előállított labdacsokat (pellet)

Nyílgyökér, szálepgyökér és magas keményítőtartalmú hasonló gyökér és gumó

Indonézia

825 000

053

Manióka (kasszava), kivéve a lisztből és darából előállított labdacsokat (pellet)

Nyílgyökér, szálepgyökér és magas keményítőtartalmú hasonló gyökér és gumó

Egyéb WTO-tagok Thaiföld, Kína és Indonézia kivételével

145 590

124 552

053

Manióka (kasszava), kivéve a lisztből és darából előállított labdacsokat (pellet)

Nyílgyökér, szálepgyökér és magas keményítőtartalmú hasonló gyökér és gumó

A WTO-n kívüli egyéb tagok

30 000

053

Manióka (kasszava), kivéve a lisztből és darából előállított labdacsokat (pellet)

Nyílgyökér, szálepgyökér és magas keményítőtartalmú hasonló gyökér és gumó

A WTO-n kívüli egyéb tagok

2 000

1 691

054

Nem emberi fogyasztásra szánt édesburgonya

Kína

600 000

252 641

055

Nem emberi fogyasztásra szánt édesburgonya

Kína kivételével

5 000

4 985

056

Mandula, a keserűmandula kivételével

90 000

85 958

057

Édes narancs frissen

20 000

058

Más citrushibridek

15 000

14 931

059

Citrom, január 15-től június 14-ig

10 000

8 156

060

Csemegeszőlő frissen, július 21-től október 31-ig

1 500

885

061

Alma frissen, április 1-jétől július 31-ig

696

666

062

Körte frissen, az ömlesztett ipari körte (borkörte) kivételével, augusztus 1-jétől december 31-ig

1 000

810

063

Kajszibarack frissen, augusztus 1-jétől május 31-ig

500

064

Kajszibarack frissen, június 1-jétől július 31-ig

2 500

1 387

065

Cseresznye frissen, a meggy kivételével, május 21-től július 15-ig

800

105

066

Keménybúza (durumbúza)

50 000

067

Minőségi búza

300 000

068

Közönséges búza (közepes és gyenge minőségű)

USA

572 000

571 943

068

Közönséges búza (közepes és gyenge minőségű)

Kanada

38 853

1 463

068

Közönséges búza (közepes és gyenge minőségű)

Egyéb

2 371 600

2 285 665

068

Közönséges búza (közepes és gyenge minőségű)

Erga omnes

129 577

069

Árpa

307 105

306 812

070

Sörárpa

50 890

20 789

071

Kukorica

277 988

269 214

072

Kukorica

500 000

073

Kukorica

2 000 000

074

Hántolatlan rizs

075

Előmunkált (barna) rizs

1 634

1 416

076

Félig vagy teljesen hántolt rizs

63 000

36 731

077

Félig vagy teljesen hántolt rizs

Thaiföld

4 313

3 663

077

Félig vagy teljesen hántolt rizs

Egyéb

9 187

6 859

078

Félig vagy teljesen hántolt rizs

Thaiföld

1 200

1 019

078

Félig vagy teljesen hántolt rizs

Erga omnes

25 516

22 442

079

Az 1901 10 00 vámtarifaalszám alá tartozó élelmiszerek előállítására szánt törmelék rizs

1 000

080

Törmelék rizs

31 788

26 581

081

Törmelék rizs

100 000

93 709

082

Cirokmag

300 000

083

Köles

1 300

888

084

Megmunkált zab, a durván darált kivételével

10 000

231

085

Maniókakeményítő

8 000

6 632

086

Maniókakeményítő

2 000

1 658

087

Kolbász, száraz vagy kenhető, főzés nélkül

Más kolbász

3 002

164

088

Elkészített pulykahús

Brazília

92 300

89 950

088

Elkészített pulykahús

Egyéb

11 596

11 301

089

Feldolgozott csirkehús, főzés nélkül, legalább 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Brazília

15 800

10 969

089

Feldolgozott csirkehús, főzés nélkül, legalább 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Egyéb

340

236

090

A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok húsa főzve

Brazília

79 477

52 665

090

A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok húsa főzve

Thaiföld

160 033

109 441

090

A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok húsa főzve

Egyéb

11 443

8 471

091

Feldolgozott csirkehús, legalább 25 tömegszázalék, de kevesebb mint 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Brazília

62 905

59 699

091

Feldolgozott csirkehús, legalább 25 tömegszázalék, de kevesebb mint 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Thaiföld

14 000

8 019

091

Feldolgozott csirkehús, legalább 25 tömegszázalék, de kevesebb mint 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Egyéb

2 800

1 669

092

Feldolgozott csirkehús, kevesebb mint 25 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Brazília

295

163

092

Feldolgozott csirkehús, kevesebb mint 25 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Thaiföld

2 100

1 162

092

Feldolgozott csirkehús, kevesebb mint 25 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Egyéb

470

260

093

Feldolgozott kacsa-, liba-, gyöngytyúkhús, főzés nélkül, legalább 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Thaiföld

094

Feldolgozott kacsa-, liba-, gyöngytyúkhús, főzve, legalább 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Thaiföld

13 500

8 572

094

Feldolgozott kacsa-, liba-, gyöngytyúkhús, főzve, legalább 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal

Egyéb

220

159

095

Feldolgozott kacsa-, liba-, gyöngytyúkhús, főzve, legalább 25, de kevesebb mint 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal.

Thaiföld

600

300

095

Feldolgozott kacsa-, liba-, gyöngytyúkhús, főzve, legalább 25, de kevesebb mint 57 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal.

Egyéb

148

096

Feldolgozott kacsa-, liba-, gyöngytyúkhús, főzve, kevesebb mint 25 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal.

Thaiföld

600

278

096

Feldolgozott kacsa-, liba-, gyöngytyúkhús, főzve, kevesebb mint 25 tömegszázalék baromfihús- vagy belsőségtartalommal.

Egyéb

125

097

Házi sertés elkészített vagy konzervált húsa

6 161

098

Finomításra szánt nyers nádcukor

Ausztrália

9 925

4 961

098

Finomításra szánt nyers nádcukor

Brazília

388 124

358 454

098

Finomításra szánt nyers nádcukor

Kuba

10 000

098

Finomításra szánt nyers nádcukor

Erga omnes

372 876

341 460

099

Nád- vagy répacukor

t (fehércukor-egyenértékben)

India

10 000

5 841

099

Nád- vagy répacukor

t (fehércukor-egyenértékben)

AKCS-országok

1 294 700

921 707

100

Vegytiszta gyümölcscukor

4 504

101

Vegytiszta gyümölcscukor

1 253

102

Édességek

2 289

2 245

103

Csokoládé

107

104

Csokoládé

2 026

105

Élelmiszer-készítmények gabonával

191

106

Tészta

532

497

107

Kekszek

409

108

Tartósított ananász, citrusgyümölcs, körte, kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack és eper

2 838

2 820

109

Narancslé fagyasztva, 20 °C-on legfeljebb 1,33 g/cm3 sűrűséggel

1 500

110

Gyümölcslevek

7 044

6 436

111

Szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is):

14 029

112

Élelmiszer-készítmények

921

702

113

Élelmiszer-készítmények

USA

1 550

831

114

Bor friss szőlőből (a pezsgő, továbbá a meghatározott régióban termelt minőségi bor kivételével), legalább 2 literes palackban (tartályban), legfeljebb 13 térfogatszázalék alkoholtartalommal

40 000

4 689

115

Bor friss szőlőből (a pezsgő, továbbá a meghatározott régióban termelt minőségi bor kivételével), több mint 2 literes palackban (tartályban), legfeljebb 13 térfogatszázalék alkoholtartalommal

20 000

15 647

116

Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, több mint 2 literes palackban (tartályban), legfeljebb 18 térfogatszázalék alkoholtartalommal

13 810

13 808

117

Gabonafélék szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálásuk során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is

475 000

458 068

118

Kukoricaglutén

10 000

119

A malátázási folyamat előtt álló malátacsíra és árpa rostamaradékból (lehetőség szerint a magjaival együtt), valamint a malátázási folyamat utáni árpatisztítási maradékból álló készítmények, 12,5 vagy annál több tömegszázalék fehérjetartalommal

A malátázási folyamat előtt álló malátacsíra és árpa rostamaradékból (lehetőség szerint más magokkal együtt), valamint a malátázási folyamat utáni árpatisztítási maradékból álló készítmények, 12,5 vagy annál több tömegszázalék fehérjetartalommal és legfeljebb 28 tömegszázalék keményítővel

20 000

120

A malátázási folyamat előtt álló malátacsíra és árpa rostamaradékból (lehetőség szerint más magokkal együtt), valamint a malátázási folyamat utáni árpatisztítási maradékból álló készítmények, 15,5 vagy annál több tömegszázalék fehérjetartalommal

A malátázási folyamat előtt álló malátacsíra és árpa rostamaradékból (lehetőség szerint más magokkal együtt), valamint a malátázási folyamat utáni árpatisztítási maradékból álló készítmények, 15,5 vagy annál több tömegszázalék fehérjetartalommal és legfeljebb 23 tömegszázalék keményítővel

100 000

121

Állatok etetésére szolgáló más készítmények:

Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal

2 800

2 746

122

Állatok etetésére szolgáló más készítmények:

Tejtermék-tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék-tartalommal

2 700

2 670

123

Kutya- és macskaeledel

2 058

1 393

124

Tojásfehérje

t (héjastojás-egyenértékben)

15 500

2. Az I. rész II-B. szakaszában (Egyéb termékek) módosítandó vámkontingensek

Vám-kontingens-sorszám	A vámkontingens leírása	Mérték-egység	Egyéb feltételek – Szállító ország	A CLXXV. engedményes listában szereplő jelenlegi engedmény (EU-28)	Az EU-27 számára javasolt engedmény
001	A Thunnus nemhez tartozó tonhalak és az Euthynnus nemhez tartozó halak	t		17 250	17 221
002	Hering	t		34 000	31 888
003	Ezüstös csacsihal (Merluccius bilinearis)	t		2 000	1 999
004	A Coregonus nemhez tartozó hal	t		1 000	1 000
005	Az Allocyttus nemhez és a Pseudocyttus maculatus fajhoz tartozó hal	t		200	200
006	A Gadus morhua és a Gadus ogac fajhoz tartozó tőkehal és a Boreogadus saida fajhoz tartozó hal	t		25 000	24 998
007	Elkészített vagy konzervált (kivéve egész vagy darabolt) hal: szardíniából, bonitóból, Scomber scombrus és Scomber japonicas fajhoz tartozó makrélából és az Orcynopsis unicolor fajhoz tartozó halból	t		865	631
008	Elkészített vagy konzervált (kivéve egész vagy darabolt) hal: szardíniából, bonitóból, Scomber scombrus és Scomber japonicas fajhoz tartozó makrélából és az Orcynopsis unicolor fajhoz tartozó halból	t	Thaiföld	1 410	123
009	Elkészített vagy konzervált (kivéve egész vagy darabolt) hal: tonhalból, csíkoshasú tonhalból (skipjackból) vagy más, az Euthynnus nemhez tartozó halból	t		742	742
010	Elkészített vagy konzervált (kivéve egész vagy darabolt) hal: tonhalból, csíkoshasú tonhalból (skipjackból) vagy más, az Euthynnus nemhez tartozó halból	t	Thaiföld	1 816	1 816
011	A Pandalus borealis fajhoz tartozó garnélarákok, héj nélkül, főzve, fagyasztva, de további feldolgozás nélkül	t		500	474
012	Folyami rák, kaporban főzve, fagyasztva	t		3 000	2 965
013	Tűlevelű fákból készült, rétegelt falemez, más anyagok hozzáadása nélkül: – amelynek felületeit a kérgelésen túl más megmunkálásnak nem vetették alá, 8,5 mm-nél vastagabb, vagy – csiszolt, 18,5 mm-nél vastagabb	köbméter		650 000	482 648
014	Fehérítetlen len nyersfonal (kivéve a csepűkóc fonalát), amelynek mérete 333,3 decitex vagy annál több (de nem haladja meg a 30 metrikus fonalszámot)	t		400	400
015	Hasonló apró üvegáru a következő kivételével: üveggyöngy, gyöngyutánzat, drágakő- vagy féldrágakő-utánzat	t		52	52
016	Ferroszilícium	t		12 600	12 600
017	Ferroszilíciumos mangán	t		18 550	18 550
018	Ferrokróm legfeljebb 0,10 tömegszázalék széntartalommal és több mint 30 tömegszázalék, de legfeljebb 90 tömegszázalék krómtartalommal	t		2 950	2 804

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 119/22

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/914 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. április 20.)

a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és a 802/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak az említett megállapodás 21. jegyzőkönyve 1. cikkével összefüggésben értelmezett 57. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (1) bekezdésére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 7-i 802/2004/EK bizottsági rendelet (2) módosítására több alkalommal is sor került. Mivel most további változtatásokra van szükség, az egyértelműség érdekében a 802/2004/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni és fel kell váltani.

(2)

A 139/2004/EK rendelet az összefonódások megvalósítása előtti kötelező bejelentésen alapszik. A bejelentés fontos jogkövetkezményekkel jár, amelyek a tervezett összefonódásban részt vevő felek számára kedvezőek. Ugyanakkor a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért a felekre pénzbírság szabható ki, és az polgári jogi hátrányokkal is járhat számukra. A jogbiztonság érdekében tehát pontosan meg kell határozni a bejelentésben közlendő információ tárgyát és tartalmát.

(3)	A bejelentő felek kötelezettsége, hogy az igazságnak megfelelően és hiánytalanul feltárják a Bizottság előtt azokat a tényeket és körülményeket, amelyek meghatározóak a bejelentett összefonódásra vonatkozó döntés tekintetében.

(4)

A 139/2004/EK rendelet arra is lehetőséget ad az érintett vállalkozásoknak, hogy a bejelentést megelőzően egy indoklással ellátott beadványban kérelmezzék, hogy a rendelet feltételeinek megfelelő összefonódást egy vagy több tagállam a Bizottsághoz, vagy adott esetben a Bizottság egy vagy több tagállamhoz áttegye. Fontos a Bizottság vagy az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára elégséges információt biztosítani ahhoz, hogy képesek legyenek – rövid idő alatt – felmérni, hogy az ügyet át kell-e tenni vagy nem. Ennek érdekében az áttételt kérelmező indoklással ellátott beadványnak bizonyos meghatározott információkat tartalmaznia kell.

(5)

Az indoklással ellátott beadványok és bejelentések, valamint a kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos információk vizsgálatának egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében szabványos formanyomtatványt kell használni. E formanyomtatványok e rendelet mellékleteiben találhatók. Az e rendelet mellékleteiben foglalt formátum megváltoztatható, a megfelelő formanyomtatványok pedig azonos tájékoztatási követelményeket tartalmazó elektronikus formanyomtatványokkal helyettesíthetők.

(6)	Mivel a bejelentés képezi a 139/2004/EK rendeletben meghatározott jogszabályi határidők kezdő időpontját, szintén meg kell határozni az ezen határidőket szabályozó feltételeket és azt az időpontot, amelytől a határidőket számítják.

(7)

A jogbiztonság érdekében meg kell határozni a 139/2004/EK rendeletben előírt határidők kiszámítására vonatkozó szabályokat. Különösen az időszak kezdetét és végét, valamint az azt felfüggesztő körülményeket kell meghatározni, kellően tekintetbe véve az eljárásra rendelkezésre álló rendkívül szűk időkeretből eredő követelményeket.

(8)

A Bizottság 139/2004/EK rendelet szerinti eljárásával kapcsolatos rendelkezéseket oly módon kell megalkotni, hogy a meghallgatáshoz és a védekezéshez való jog teljes mértékben biztosítva legyen. E célok érdekében a Bizottságnak különbséget kell tennie az összefonódást bejelentő felek, a tervezett összefonódásban érintett más felek, harmadik személyek és az olyan személyek között, amelyekre a Bizottság határozattal pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kíván kiszabni.

(9)

A Bizottságnak a bejelentő felek és a részt vevő más felek számára, amennyiben kérik, lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a szándékolt összefonódást nem hivatalosan és szigorúan bizalmas jelleggel megvitathassák a bejelentés előtt. Ezenkívül a Bizottságnak szoros kapcsolatot kell fenntartania e felekkel a bejelentést követően, az ahhoz szükséges mértékben, hogy megvitasson velük bármely olyan gyakorlati vagy jogi problémát, amelyet az ügy első vizsgálata során felfedezett, hogy ha lehet, kölcsönös megegyezéssel oldják meg az ilyen problémákat.

(10)

A védekezéshez való jog tiszteletben tartásának elvével összhangban a bejelentő felek számára lehetőséget kell biztosítani, hogy benyújthassák észrevételeiket mindazokkal a kifogásokkal kapcsolatban, amelyeket a Bizottság határozataiban figyelembe kíván venni. A tervezett összefonódásban érintett más feleket szintén tájékoztatni kell a Bizottság kifogásairól, és lehetőséget kell biztosítani számukra álláspontjuk kifejtésére.

(11)	A kellő érdekeltségüket bizonyító harmadik személyek számára szintén lehetőséget kell biztosítani álláspontjuk kifejtésére, amennyiben erre vonatkozóan írásbeli kérelmet nyújtanak be.

(12)

Az észrevételeik megtételére jogosult különböző személyeknek egyrészt saját érdekükben, másrészt a szabályszerű eljárás érdekében ezt írásban kell megtenniük, adott esetben az írásbeli eljárást kiegészítő szóbeli meghallgatásra irányuló kérelemhez való joguk sérelme nélkül. Sürgős esetben azonban a Bizottságnak képesnek kell lennie a bejelentő felek, más részt vevő felek vagy harmadik személyek szóbeli meghallgatásának azonnali lefolytatására.

(13)	Szabályokat kell meghatározni a meghallgatandó személyek azzal kapcsolatos jogaira vonatkozóan, hogy milyen mértékben kapjanak betekintést a Bizottság aktájába, valamint hogy milyen feltételekkel képviseltethetik magukat vagy vehetnek igénybe segítséget.

(14)

Amikor betekintést enged az aktába, a Bizottságnak biztosítania kell az üzleti titkok és más bizalmas információik védelmét. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje bizalmas információik azonosítására azokat a vállalkozásokat, amelyek dokumentumokat vagy nyilatkozatokat nyújtottak be.

(15)

Ahhoz, hogy a Bizottság megfelelően értékelhesse a bejelentő felek azon kötelezettségvállalásait, amelyeket abból a célból nyújtottak be, hogy az összefonódást összeegyeztethetővé tegyék a belső piaccal, és hogy a Bizottság biztosíthassa a más részt vevő felekkel, harmadik személyekkel és a tagállamok hatóságaival a 139/2004/EK rendeletben előírt megfelelő konzultációt, ki kell alakítani a kötelezettségvállalások benyújtására vonatkozó eljárást és határidőket.

(16)

A dokumentumoknak a Bizottsághoz és a Bizottságtól történő továbbítása elvben digitális eszközökkel történhet, figyelembe véve az információs és kommunikációs technológiák fejlődését és a továbbítások környezeti hatását. Ez különösen a bejelentésekre, indoklással ellátott beadványokra, a Bizottságnak a bejelentő felekhez címzett kifogásaira válaszul érkező észrevételekre, valamint a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése alapján felajánlott kötelezettségvállalásokra vonatkozik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

E rendeletet az összefonódásoknak a 139/2004/EK rendeletnek megfelelően végrehajtott ellenőrzésére kell alkalmazni.

II. FEJEZET

BEJELENTÉSEK ÉS MÁS BEADVÁNYOK

2. cikk

Bejelentés benyújtására jogosult személyek

(1) A bejelentéseket a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett személyeknek vagy vállalkozásoknak kell benyújtaniuk.

(2) Amennyiben a bejelentéseket személyek vagy vállalkozások felhatalmazott külső képviselői írják alá, az ilyen képviselőknek képviseleti jogosultságukat írásbeli bizonyítékkal kell igazolniuk.

3. cikk

A bejelentések benyújtása

(1) A bejelentéseket az I. mellékletben található CO-formanyomtatvány használatával kell benyújtani. A II. mellékletben foglalt feltételek szerint a bejelentéseket a II. mellékletben található egyszerűsített CO-formanyomtatvány használatával is be lehet nyújtani. Az együttes bejelentéseket egyetlen formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben említett formanyomtatványokat és a csatolt igazoló dokumentumokat a 22. cikknek és Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett utasításoknak megfelelően kell benyújtani a Bizottsághoz.

(3) A bejelentéseket az Unió hivatalos nyelveinek valamelyikén kell készíteni. A bejelentő felek számára ez a nyelv egyben az eljárás nyelve is, valamint az ugyanazzal az összefonódással kapcsolatos bármilyen későbbi eljárásé is. A mellékelt dokumentumokat azok eredeti nyelvén kell benyújtani. Amennyiben a dokumentum eredeti nyelve nem az Unió hivatalos nyelveinek valamelyike, akkor csatolni kell az eljárás nyelvén elkészített fordítást.

(4) Amennyiben a bejelentést az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 57. cikke alapján teszik meg, akkor az EFTA-államok hivatalos nyelveinek valamelyikén vagy az EFTA Felügyeleti Hatóságának a munkanyelvén is be lehet nyújtani. Amennyiben a bejelentés választott nyelve nem az Unió valamelyik hivatalos nyelve, a bejelentő feleknek ki kell egészíteniük az összes dokumentumot az Unió valamelyik hivatalos nyelvén elkészített fordítással. A Bizottság a fordításhoz kiválasztott uniós nyelvet használja eljárása során a bejelentő felekkel folytatott kommunikáció során.

4. cikk

A benyújtandó információk és dokumentumok

(1) A bejelentéseknek tartalmazniuk kell az I. és II. mellékletekben található megfelelő formanyomtatványokban előírt információkat és dokumentumokat. Az információknak pontosnak és hiánytalannak kell lenniük.

(2) A Bizottság a bejelentő felek írásbeli kérésére eltekinthet a bejelentésben egyes meghatározott információk és dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségtől, vagy bármely más, az I. és II. mellékletben részletezett követelménytől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adott kötelezettség vagy követelmények teljesítése nem szükséges az ügy kivizsgálásához.

(3) A Bizottság írásban haladéktalanul visszaigazolja a bejelentő feleknek vagy azok képviselőinek a bejelentés, illetve a Bizottság által az 5. cikk (2) és (3) bekezdése alapján küldött levélre érkező bármely válasz átvételét.

5. cikk

A bejelentés hatálybalépésének időpontja

(1) A bejelentések a Bizottság által történő kézhezvételük napján lépnek hatályba, a (2), (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel.

(2) Amennyiben a bejelentésben vagy a mellékelt dokumentumokban szereplő információk valamely lényeges pont tekintetében hiányosak, erről a Bizottság haladéktalanul írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok képviselőit. Ilyen esetekben a bejelentés azon a napon lép hatályba, amikor a hiánytalan információkat a Bizottság megkapja.

(3) A bejelentésben szereplő tényekben történő lényeges változásokat, amelyek a bejelentést követően kerülnek napvilágra, és amelyekről a bejelentő feleknek tudomásuk van vagy amelyekről tudniuk kellene, vagy bármilyen új információt, amely a bejelentést követően kerül napvilágra, és amelyekről a feleknek tudomásuk van vagy amelyekről tudniuk kellene, és amelyet be kellett volna jelenteni, ha a bejelentéskor tudomásuk lett volna róla, haladéktalanul közölni kell a Bizottsággal. Ebben az esetben, amikor e lényeges változások jelentős hatással lehetnek az összefonódás értékelésére, a Bizottság azt a napot tekintheti a bejelentés hatálybalépése időpontjának, amikor kézhez veszi a vonatkozó információkat. A Bizottságnak erről haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell a bejelentő feleket vagy képviselőiket.

(4) E cikk alkalmazásában a helytelen vagy félrevezető információk hiányos információknak minősülnek, a 139/2004/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül.

(5) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján közzéteszi a bejelentés tényét, megjelöli azt a napot, amikor a bejelentést kézhez vette. Ha a (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően a bejelentés hatálybelépésének időpontja későbbi, mint a közleményben megjelölt időpont, a Bizottság kibocsát még egy közleményt, amelyben megjelöli a későbbi időpontot.

6. cikk

Az indoklással ellátott beadványokra, kiegészítésekre és igazolásokra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti indoklással ellátott beadványoknak tartalmazniuk kell az e rendelet III. mellékletében előírt információkat és dokumentumokat. A benyújtott információknak helytállónak és hiánytalannak kell lenniük.

(2) E rendelet 2. cikke, 3. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata, 3. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése, 4. cikke, 5. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint 22. cikke értelemszerűen alkalmazandó a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdése szerinti indoklással ellátott beadványokra.

(3) E rendelet 2. cikke, 3. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata, 3. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése, 4. cikke, 5. cikkének (1)–(4) bekezdése, valamint 22. cikke értelemszerűen alkalmazandó a 139/2004/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerinti kiegészítésekre és igazolásokra.

III. FEJEZET

HATÁRIDŐK

7. cikk

A határidők kezdete

A határidők a 139/2004/EK rendelet vonatkozó rendelkezésében említett eseményt követő, az e rendelet 24. cikkében meghatározott munkanapon kezdődnek.

8. cikk

A határidők lejárta

(1) A munkanapokban számított határidő az utolsó munkanapjának a végén jár le.

(2) A Bizottság által egy naptári időpontra megállapított időtartam a megjelölt naptári nap végén fejeződik be.

9. cikk

A határidő felfüggesztése

(1) A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében és 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett határidőket fel kell függeszteni, amennyiben a Bizottságnak az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdése vagy 13. cikkének (4) bekezdése szerint a következő indokok valamelyike miatt kell határozatot hoznia:

a)	azon információkat, amelyeket a 139/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság az e rendelet 11. cikke szerinti bejelentő felek valamelyikétől vagy bármely más részt vevő féltől kért, a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem vagy nem hiánytalanul nyújtották be;

azon információkat, amelyeket a 139/2004/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság egy, az e rendelet 11. cikke szerinti harmadik személytől kért, a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem vagy nem hiánytalanul nyújtották be, olyan körülmények miatt, amelyekért valamelyik bejelentő fél vagy bármely más részt vevő fél felelős;

az e rendelet 11. cikke szerinti bejelentő felek egyike vagy bármely más részt vevő fél nem vetette alá magát a Bizottság által a 139/2004/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján szükségesnek ítélt vizsgálatnak, vagy nem működött együtt a vizsgálatnak az említett rendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban történő lefolytatásában;

d)	a bejelentő felek elmulasztották a Bizottságot tájékoztatni a bejelentésben szereplő tényekben bekövetkezett jelentős változásokról, vagy bármilyen egyéb, az e rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett új információról.

(2) A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében, 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett határidőket fel kell függeszteni, amennyiben a Bizottságnak az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint anélkül kell határozatot hoznia, hogy először egyszerű információkérés útján járna el, olyan körülmények miatt, amelyekért az összefonódásban részt vevő vállalkozások valamelyike felelős.

(3) A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében és 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett határidőket fel kell függeszteni:

az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben az egyszerű információkérésben meghatározott határidő lejárta és a határozatban előírt hiánytalan és pontos információk kézhezvétele, vagy azon időpont közötti időszakra, amikor a Bizottság tájékoztatja a bejelentő feleket arról, hogy a folyamatban lévő vizsgálat eredményeire vagy a piaci fejleményekre tekintettel a kért információra a továbbiakban nincs szükség;

az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben a vizsgálat sikertelen megkísérlése és a határozattal elrendelt vizsgálat befejezése, vagy azon időpont közötti időszakra, amikor a Bizottság tájékoztatja a bejelentő feleket arról, hogy a folyamatban lévő vizsgálat eredményeire vagy a piaci fejleményekre tekintettel az elrendelt ellenőrzésre már nincs szükség;

c)	az (1) bekezdés d) pontjában említett esetekben az ott felsorolt tényekben bekövetkezett változás időpontja és a hiánytalan és helytálló információk kézhezvétele közötti időtartamra;

a (2) bekezdésben említett esetekben a határozatban megállapított határidő lejárta és a határozatban előírt hiánytalan és pontos információk kézhezvétele vagy azon időpont közötti időszakra, amikor a Bizottság tájékoztatja a bejelentő feleket arról, hogy a folyamatban lévő vizsgálat eredményeire vagy a piaci fejleményekre tekintettel a kért információra a továbbiakban nincs szükség.

(4) A határidő felfüggesztése az azt előidéző esemény bekövetkezésének napját követő munkanapon kezdődik. A felfüggesztés annak a napnak a végén fejeződik be, amelyen a felfüggesztés indokát megszüntetik. Amennyiben ez a nap nem munkanap, a határidő felfüggesztése csak a következő munkanap végén fejeződik be.

(5) A Bizottság a (3) bekezdés a), b) és d) pontja értelmében észszerű időn belül feldolgoz minden olyan, a vizsgálata keretében kapott adatot, amely alapján úgy ítélheti meg, hogy a kért információ vagy az elrendelt vizsgálat már nem szükséges.

10. cikk

Határidők betartása

(1) A 139/2004/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésében, 9. cikkének (4) bekezdésében, 10. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint 22. cikke (3) bekezdésében említett határidők betartása abban az esetben valósul meg, ha a Bizottság az időtartam vége előtt hozta meg a vonatkozó határozatot.

(2) A 139/2004/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében, 4. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében, 9. cikkének (2) bekezdésében, 22. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében, valamint 22. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett határidőket az érintett tagállam akkor tartja be, ha az időtartam vége előtt írásban tájékoztatja a Bizottságot, vagy ha írásbeli kérelmet nyújt be, vagy adott esetben ahhoz írásban csatlakozik.

(3) A 139/2004/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében említett határidő betartása abban az esetben valósul meg, ha egy érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az időtartam vége előtt az abban a rendelkezésben megállapított módon tájékoztatja az érintett vállalkozásokat.

IV. FEJEZET

A MEGHALLGATÁSHOZ VALÓ JOG GYAKORLÁSA ÉS A MEGHALLGATÁSOK

11. cikk

A meghallgatandó felek

A 139/2004/EK rendelet 18. cikke szerinti meghallgatáshoz való jog a következő feleket illeti meg:

a)	a bejelentő felek, azaz a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében bejelentést benyújtó személyek vagy vállalkozások;

b)	más részt vevő felek, azaz az összefonódási tervben részt vevő, a bejelentő feleken kívüli felek, mint például az eladó és az összefonódásban szereplő célvállalkozás;

harmadik személyek, azaz természetes vagy jogi személyek, beleértve a vevőket, szállítókat és versenytársakat, amennyiben kellő érdekeltségüket igazolják a 139/2004/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének második mondata értelmében, ami különösen a következőkre vonatkozik:

i.	az érintett vállalkozások igazgató vagy vezető testületeinek tagjai vagy e vállalkozások alkalmazottainak elismert képviselői,

ii.	fogyasztói szövetségek, ha a tervezett összefonódás olyan termékeket vagy szolgáltatásokat érint, amelyeket végső felhasználók használnak;

d)	azok a felek, amelyek tekintetében a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 14. vagy 15. cikke értelmében határozatot kíván hozni.

12. cikk

Az összefonódások felfüggesztéséről szóló határozatok

(1) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint olyan határozatot kíván hozni, amely a felek közül egyet vagy többet hátrányosan érint, írásban tájékoztatja a bejelentő feleket és más részt vevő feleket a kifogásairól, és határidőt tűz ki, amelyen belül álláspontjukat írásban kifejthetik.

(2) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerint ideiglenesen az e cikk (1) bekezdésében említett határozatot hoz anélkül, hogy lehetőséget biztosított volna a bejelentő feleknek és más részt vevő feleknek álláspontjuk kifejtésére, akkor haladéktalanul megküldi részükre az ideiglenes határozat szövegét, és kitűz egy határidőt, amelyen belül álláspontjukat írásban kifejthetik.

Miután a bejelentő felek és más részt vevő felek már kifejtették álláspontjukat, a Bizottság az ideiglenes határozatot hatályon kívül helyező, módosító vagy megerősítő végleges határozatot hoz. Amennyiben a bejelentő felek és más részt vevő felek a kitűzött határidőn belül nem fejtik ki álláspontjukat, akkor a Bizottság ideiglenes határozata a határidő leteltével véglegessé válik.

13. cikk

Érdemi határozatok

(1) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének vagy 8. cikke (2)–(6) bekezdésének alapján szándékozik határozatot hozni, akkor az említett rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében a tanácsadó bizottsággal folytatandó konzultációt megelőzően meghallgatja a feleket.

E rendelet 12. cikkének (2) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni, ha a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének alkalmazása során az említett rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megfelelően ideiglenesen hozott határozatot.

(2) A Bizottság kifogásait a bejelentő feleknek címezve írásban küldi meg a kifogásközlésben. A kifogásközlés kibocsátását követően a Bizottság egy vagy több kiegészítő kifogásközlést intézhet a bejelentő felekhez, ha új kifogásokat kíván felhozni vagy módosítani kívánja a korábban felhozott kifogások alapvető jellemzőit.

A Bizottság a kifogásközléskor kitűzi azt a határidőt, amelyen belül a bejelentő felek a Bizottságot írásban tájékoztathatják észrevételeikről.

A Bizottság írásban tájékoztatja a többi részt vevő felet az első albekezdésben említett kifogásairól, és kitűzi azt a határidőt, amelyen belül ezek a felek a Bizottságot írásban tájékoztathatják észrevételeikről.

A Bizottság nem köteles figyelembe venni az általa kitűzött határidő lejárta után kapott észrevételeket.

(3) Azok a felek, akiknek a kifogásokat címezték vagy akiket tájékoztattak az említett kifogásokról, írásbeli észrevételeikben előterjeszthetnek minden általuk ismert releváns tényt, és az előterjesztett tényeket bizonyító bármely vonatkozó dokumentumot. Ezenkívül javasolhatják, hogy a Bizottság meghallgasson olyan személyeket, akik alátámaszthatják ezeket a tényeket. Észrevételeiket a 22. cikknek és Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett utasításoknak megfelelően benyújtják a Bizottsághoz. A Bizottság ezeknek az írásbeli észrevételeknek a másolatait haladéktalanul továbbítja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz.

(4) A kifogásközlés kibocsátását követően a Bizottság tényállást közlő levelet küldhet a bejelentő feleknek, amelyben tájékoztatja őket azokról a kiegészítő vagy új tényekről vagy bizonyítékokról, amelyeket fel kíván használni a már felhozott kifogások megerősítésére.

A Bizottság a tényállást közlő levél elküldésekor kitűzi azt a határidőt, amelyen belül a bejelentő felek a Bizottságot írásban tájékoztathatják észrevételeikről.

(5) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 14. cikke vagy 15. cikke alapján szándékozik határozatot hozni, akkor az említett rendelet 18. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatandó konzultációt megelőzően meghallgatja azokat a feleket, akik tekintetében a Bizottság ilyen határozatot szándékozik hozni.

A (2) bekezdés első és második albekezdésében, valamint a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott eljárást értelemszerűen kell alkalmazni.

14. cikk

Szóbeli meghallgatások

(1) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése vagy 8. cikkének (2)–(6) bekezdése alapján szándékozik határozatot hozni, akkor azon bejelentő felek részére, amelyek írásban tett észrevételeikben ezt kérték, biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket szóbeli meghallgatás során is kifejthessék. A Bizottság az eljárás más szakaszaiban is megadhatja a bejelentő feleknek a lehetőséget véleményük szóbeli kifejtésére.

(2) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése vagy 8. cikkének (2)–(6) bekezdése alapján szándékozik határozatot hozni, akkor azon többi részt vevő fél részére, amelyek írásban tett észrevételeikben ezt kérték, szintén biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket szóbeli meghallgatás során is kifejthessék. A Bizottság az eljárás más szakaszaiban is megadhatja a többi részt vevő félnek a lehetőséget véleményük szóbeli kifejtésére.

(3) Amennyiben a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 14. cikke vagy 15. cikke alapján szándékozik határozatot hozni, akkor azon feleknek, amelyekre pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot tervez kiszabni, biztosítja a lehetőséget, hogy érveiket szóbeli meghallgatás keretében kifejtsék, ha ezt írásban tett észrevételeikben kérték. A Bizottság az eljárás más szakaszaiban is megadhatja e feleknek a lehetőséget véleményük szóbeli kifejtésére.

15. cikk

A szóbeli meghallgatások lefolytatása

(1) A szóbeli meghallgatásokat a meghallgatási tisztviselő folytatja le, és ennek során teljes függetlenséget élvez.

(2) A Bizottság felkéri a meghallgatandó személyeket, hogy az általa meghatározott időpontban jelenjenek meg a szóbeli meghallgatáson.

(3) A Bizottság felkéri a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy vegyenek részt a szóbeli meghallgatásokon.

(4) A megjelenésre felkért személyeknek vagy személyesen kell megjelenniük, vagy adott esetben jogi képviselőikkel vagy az alapszabályuk által meghatalmazott képviselőikkel képviseltethetik magukat. A vállalkozásokat és a vállalkozások társulásait képviselheti állandó személyzetük tagjai közül kijelölt, kellően felhatalmazott ügyvivő is.

(5) A Bizottság által meghallgatott személyeket ügyvédjük vagy a meghallgatási tisztviselő által elfogadott képesített és kellően felhatalmazott személyek segíthetik.

(6) A szóbeli meghallgatás nem nyilvános. Minden személyt külön-külön vagy a megjelenésre felkért többi személy jelenlétében lehet meghallgatni, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik és más bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeire.

(7) A meghallgatási tisztviselő lehetővé teheti a 11. cikk szerinti valamennyi félnek, a bizottsági szolgálatoknak és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak, hogy a szóbeli meghallgatás során kérdéseket tegyenek fel.

(8) A meghallgatási tisztviselő előkészítő ülést tarthat a felek és a bizottsági szolgálatok részvételével annak érdekében, hogy elősegítse a szóbeli meghallgatás eredményes lefolytatását.

(9) Minden meghallgatott személy nyilatkozatát rögzítik. A meghallgatásról készült felvételt kérelemre a meghallgatáson megjelent személyek rendelkezésére bocsátják. Mindezek során tekintettel kell lenni a feleknek üzleti titkaik és más bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeire.

16. cikk

Harmadik személyek meghallgatása

(1) Amennyiben harmadik személyek kérik a meghallgatásukat, a Bizottság az eljárás jellegéről és tárgyáról írásban tájékoztatja őket, és kitűzi a határidőt, amelyen belül álláspontjukat ismertethetik.

(2) Ha kifogásközlést vagy kiegészítő kifogásközlést bocsátott ki, a Bizottság harmadik személyeknek megküldheti a kifogásközlés betekinthető változatát vagy más megfelelő eszközökkel tájékoztathatja őket az eljárás jellegéről és tárgyáról. E célból a bejelentő felek a kifogásközlés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül meghatározzák azokat az információkat, amelyeket a 18. cikk (3) bekezdésének második és harmadik albekezdése értelmében bizalmasnak tekintenek a kifogásokban. A Bizottság kizárólag a 139/2004/EK rendelet szerinti releváns eljárások céljára történő felhasználása érdekében bocsátja harmadik felek rendelkezésére a kifogások betekinthető változatát. A harmadik felek a kifogások betekinthető változatának kézhezvételét megelőzően elfogadják a felhasználás említett korlátozását.

Ha nem került sor kifogásközlés kibocsátására, a Bizottság az eljárás jellegén és tárgyán túlmenően nem köteles semmiféle információt szolgáltatni az (1) bekezdésben említett harmadik személyeknek.

(3) Az (1) bekezdésben említett harmadik személyek a kitűzött határidőn belül írásban ismertethetik álláspontjukat. Azon harmadik személyeknek, akik írásbeli észrevételeikben ezt kérték, a Bizottság indokolt esetben biztosítja a lehetőséget, hogy részt vegyenek a meghallgatáson. A Bizottság más esetekben is lehetőséget adhat az említett harmadik feleknek álláspontjuk szóbeli kifejtésére.

(4) A Bizottság más természetes vagy jogi személyt is felkérhet véleményének kifejtésére akár írásban, akár szóban, többek között szóbeli meghallgatás keretében.

V. FEJEZET

IRATBETEKINTÉS ÉS A BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE

17. cikk

Iratbetekintés és a dokumentumok felhasználása

(1) A Bizottság kérelemre betekintést nyújt az aktába azoknak a feleknek, akikhez kifogásközlést intézett, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye számukra védekezéshez való joguk gyakorlását. A betekintést azt követően kell nyújtani, hogy a Bizottság értesíti a bejelentő feleket a kifogásközlésről.

(2) A Bizottság – kérelemre – a kifogásról tájékoztatott más részt vevő feleknek is megadja a lehetőséget az iratbetekintésre, amennyiben erre szükségük van észrevételeik elkészítése céljából.

(3) Az iratbetekintés joga nem terjed ki a következőkre:

a)	bizalmas információk,

b)	a Bizottság belső dokumentumai,

c)	a tagállamok illetékes hatóságainak belső dokumentumai,

d)	a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai közötti levelezés,

e)	a tagállamok illetékes hatóságai közötti levelezés, valamint

f)	a Bizottság és más illetékes hatóságok közötti levelezés.

(4) Az e cikk szerinti iratbetekintés útján szerzett dokumentumok kizárólag az ezzel kapcsolatos eljárás céljára használhatók fel a 139/2004/EK rendeletnek megfelelően.

18. cikk

Bizalmas információk kezelése

(1) A Bizottság nem közöl, és nem tesz hozzáférhetővé információkat és dokumentumokat, amennyiben:

a)	üzleti titkot vagy más bizalmas információkat tartalmaznak; valamint

b)	az információknak az eljárás céljaira való felfedését a Bizottság nem tartja szükségesnek.

(2) Azon személynek, vállalkozásnak vagy vállalkozások társulásának, aki/amely e rendelet 12., 13. és 16. cikkének rendelkezései szerint közli álláspontját vagy észrevételeit, vagy információkat szolgáltat a 139/2004/EK rendelet 11. cikkének megfelelően, vagy ugyanazon eljárás során a Bizottsághoz később nyújt be további információkat, egyértelműen azonosítania kell minden olyan anyagot, amelyet bizalmasnak ítél, megadva ennek okait, és biztosítva egy különálló, nem bizalmas változatot a Bizottság által kitűzött határidőre.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 3. cikkében említett személyektől, valamint vállalkozásoktól és vállalkozások társulásaitól megkövetelheti – minden olyan esetben, amikor a 139/2004/EK rendeletnek megfelelően dokumentumokat vagy nyilatkozatokat mutatnak vagy mutattak be –, hogy azonosítsák azokat a dokumentumokat vagy a dokumentumok azon részeit, amelyek a megítélésük szerint a tulajdonukban lévő üzleti titkokat vagy más bizalmas információt tartalmaznak, valamint azonosítsák azokat a vállalkozásokat, amelyek vonatkozásában az ilyen dokumentumokat bizalmasnak kell tekinteni.

A Bizottság szintén megkövetelheti a 139/2004/EK rendelet 3. cikkében említett személyektől, valamint vállalkozásoktól és vállalkozások társulásaitól, hogy azonosítsák a kifogásközlés, az ügyről készített összefoglaló vagy a Bizottság által elfogadott határozat olyan részeit, amelyek megítélésük szerint üzleti titkokat tartalmaznak.

Ha az üzleti titkokat vagy más bizalmas információkat azonosították, a feleknek, valamint a vállalkozásoknak és vállalkozások társulásainak azt meg kell indokolniuk, és a Bizottság által megállapított határidőn belül egy külön, nem bizalmas változatot is biztosítaniuk kell.

(4) Amennyiben a személyek, vállalkozások vagy vállalkozások társulásai nem tesznek eleget a (2) vagy a (3) bekezdés rendelkezéseinek, a Bizottság úgy tekintheti, hogy az érintett dokumentumok vagy nyilatkozatok nem tartalmaznak bizalmas információt.

VI. FEJEZET

AZ ÉRINTETT VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL FELAJÁNLOTT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

19. cikk

A kötelezettségvállalások benyújtásának határideje

(1) Az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat a bejelentés kézhezvételének időpontjától számított 20 munkanapon belül kell a Bizottsághoz benyújtani.

(2) Az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat az eljárás megindításától számított 65 munkanapon belül kell a Bizottsághoz benyújtani.

Ha az érintett vállalkozások először az eljárás megindításától számított 55 munkanapon belül kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel, azonban legalább 55 munkanappal ezt az időpontot követően benyújtják a kötelezettségvállalások módosított változatát, a módosított kötelezettségvállalásokat a 139/2004/EK rendelet 10. cikke (3) bekezdése második mondatának alkalmazásában új kötelezettségvállalásoknak kell tekinteni.

Ha a 139/2004/EK rendelet 10. cikke (3) bekezdése második albekezdésének megfelelően a 8. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti határozat meghozatalára rendelkezésre álló határidő meghosszabbodik, a kötelezettségvállalások benyújtására nyitva álló 65 munkanapos határidőt automatikusan ugyanennyi munkanappal meg kell hosszabbítani.

Rendkívüli körülmények esetén a Bizottság olyan kötelezettségvállalások figyelembevételét is elfogadhatja, amelyeket az e cikk szerint a benyújtásra előírt releváns határidő lejárta után ajánlottak fel. Annak eldöntésekor, hogy elfogadja-e az ilyen körülmények között felajánlott kötelezettségvállalások figyelembevételét, a Bizottság különösen annak szükségességét tartja szem előtt, hogy teljesüljenek a 139/2004/EK rendelet 19. cikke (5) bekezdésének követelményei.

(3) A 7., 8. és 9. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

20. cikk

A kötelezettségvállalások benyújtásával kapcsolatos eljárás

(1) A 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerinti, az érintett vállalkozás által felajánlott kötelezettségvállalásokat a 22. cikknek és Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett utasításoknak megfelelően kell benyújtani a Bizottsághoz. A Bizottság ezeket a kötelezettségvállalásokat haladéktalanul továbbítja a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített követelményeken felül, az érintett vállalkozások a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás felajánlásával egyidejűleg a 22. cikknek és Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett utasításoknak megfelelően benyújtják az e rendelet IV. mellékletében található RM-formanyomtatványban előírt információkat. A benyújtott információknak helytállónak és hiánytalannak kell lenniük.

A 4. cikk értelemszerűen alkalmazandó a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat kísérő RM-formanyomtatványra.

(3) A 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése értelmében tett kötelezettségvállalások felajánlása során az érintett vállalkozásoknak egyidejűleg egyértelműen azonosítaniuk kell minden általuk bizalmasnak ítélt információt, azt meg kell indokolniuk, és egy külön, betekinthető változatot is biztosítaniuk kell.

(4) A bejelentő feleknek és bármely más olyan részt vevő feleknek, akikre a kötelezettségvállalások kötelezettségeket rónak, alá kell írniuk a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerint felajánlott kötelezettségvállalásokat.

(5) A 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerinti határozat elfogadását követően a kötelezettségvállalások betekinthető változatát haladéktalanul közzé kell tenni a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának weboldalán. E célból a bejelentő felek a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerinti határozat elfogadásától számított öt munkanapon belül a Bizottság rendelkezésére bocsátják a kötelezettségvállalások betekinthető változatát.

21. cikk

Megbízottak

(1) Az érintett vállalkozások által a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése alapján felajánlott kötelezettségvállalások – az érintett vállalkozások saját költségére – magukban foglalhatják a Bizottságot a felek kötelezettségvállalásainak való megfelelőség ellenőrzésében segítő vagy a kötelezettségvállalásokat végrehajtó egy vagy több független megbízott kinevezését. A megbízottakat a Bizottság jóváhagyását követően a felek vagy a Bizottság nevezheti ki. A megbízottak a Bizottság felügyelete alatt hajtják végre feladataikat.

(2) A Bizottság a 139/2004/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése szerinti határozatához az (1) bekezdésben említett megbízottakra vonatkozó feltételt vagy kötelezettséget kapcsolhat.

VII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Dokumentumok továbbítása és aláírása

(1) A dokumentumoknak a Bizottsághoz és a Bizottságtól történő továbbítása digitális eszközökkel történik, kivéve, ha a Bizottság kivételesen lehetővé teszi a (6) és a (7) bekezdésben meghatározott más eszközök használatát is.

(2) Amennyiben aláírás szükséges, a digitális eszközökkel benyújtott dokumentumokat legalább egy olyan minősített elektronikus aláírással kell ellátni, amely megfelel a 910/2014/EU rendeletben (a továbbiakban: eIDAS-rendelet) (3) és annak jövőbeni módosításaiban szereplő követelményeknek.

(3) A továbbítási és aláírási eszközökkel kapcsolatos részletes műszaki leírást közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint elérhetővé kell tenni a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának weboldalán.

(4) Az I., II. és III. mellékletben szereplő formanyomtatványok kivételével, a Bizottsághoz elektronikus úton továbbított dokumentumokat az elküldésük napján kell kézbesítettnek tekinteni, amennyiben az időbélyegzőjükben szereplő automatikus átvételi elismervény azt jelzi, hogy az említett napon beérkeztek. Az I., II. és III. mellékletben szereplő, a Bizottsághoz elektronikus úton továbbított dokumentumokat az elküldésük napján kell kézbesítettnek tekinteni, amennyiben az időbélyegzőjükben szereplő automatikus átvételi elismervény azt jelzi, hogy az említett napon, a Versenypolitikai Főigazgatóság weboldalán feltüntetett nyitvatartási idő előtt vagy annak során beérkeztek. Az I., II. és III. mellékletben szereplő azon dokumentumokat, amelyeket valamely munkanapon a Versenypolitikai Főigazgatóság weboldalán feltüntetett nyitvatartási idő után továbbítottak elektronikus úton a Bizottsághoz, a következő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. A munkanapon kívül elektronikus úton a Bizottsághoz továbbított valamennyi dokumentumot a következő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

(5) A Bizottsághoz elektronikus úton továbbított dokumentumokat nem kell kézbesítettnek tekinteni, ha a dokumentumok vagy azok részei:

a)	használhatatlanok (hibásak),

b)	vírust, rosszindulatú szoftvert vagy más fenyegetést tartalmaznak,

c)	olyan elektronikus aláírást tartalmaznak, amelynek érvényességét a Bizottság nem tudja ellenőrizni.

Ezekben az esetekben a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a küldőt.

(6) A Bizottsághoz ajánlott postai küldeményként továbbított dokumentumokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett címre való megérkezésük napján kell kézbesítettnek tekinteni. Ezt a címet a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának weboldalán is fel kell tüntetni.

(7) A Bizottsághoz személyesen benyújtott dokumentumokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett címre való megérkezésük napján kell kézbesítettnek tekinteni, amennyiben ezt a Bizottság átvételi elismervénye megerősíti. Ezt a címet a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának weboldalán is fel kell tüntetni.

23. cikk

Határidők megállapítása

(1) A 12. cikk (1) és (2) bekezdése, a 13. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott határidők megállapításánál a Bizottság figyelembe veszi az ügy sürgősségét, valamint a bejelentő feleknek, más részt vevő feleknek vagy harmadik feleknek az álláspontjuk vagy észrevételeik elkészítéséhez szükséges időt. A Bizottság figyelembe veszi továbbá a bejelentő felek, más részt vevő felek vagy harmadik felek székhelye szerinti országban lévő munkaszüneti napokat.

(2) A határidőket meghatározott naptári napra kell kitűzni.

24. cikk

Munkanapok

A 139/2004/EK rendeletben és e rendeletben a „munkanap” minden nap, kivéve a szombatokat, a vasárnapokat és az Európai Unió Hivatalos Lapjában az adott év kezdete előtt közzétett egyéb bizottsági munkaszüneti napokat.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmenti rendelkezések

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül a 802/2004/EK rendelet 2023. szeptember 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre tett hivatkozásként kell értelmezni.

(2) A 802/2004/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell minden, a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó, és 2023.augusztus 31-én vagy azt megelőzően bejelentett összefonódásra.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. április 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2) HL L 133., 2004.4.30., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

I. MELLÉKLET

FORMANYOMTATVÁNY A 139/2004/EK RENDELETNEK MEGFELELŐ ÖSSZEFONÓDÁS BEJELENTÉSÉHEZ

(CO-FORMANYOMTATVÁNY)

BEVEZETÉS

A. A CO-formanyomtatvány célja

(1)

A CO-formanyomtatvány azokat az információkat határozza meg, amelyeket a bejelentő feleknek a tervezett összeolvadás, felvásárlás vagy más összefonódás Európai Bizottságnak történő bejelentése során be kell nyújtaniuk. Az Európai Unió összefonódás-ellenőrzési rendszerét a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) és a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, (EU) 2023/914 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) (2) határozza meg, amelynek e CO-formanyomtatvány a melléklete. Felhívjuk a figyelmet továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (3) (a továbbiakban: EGT-megállapodás) vonatkozó rendelkezéseire.

B. Prenotifikáció és felmentési kérelmek

1. A CO-formanyomtatványon kért információk típusai

(2)

A CO-formanyomtatványon a következő információkat kell megadni:

a)	alapvető információk, amelyek az összes összefonódás értékeléséhez elvben szükségesek (1–10. szakasz);

b)	a hatékonyságjavulásra vonatkozó információk (11. szakasz);

c)	a közös vállalkozásokat érintő ügyekben nyújtandó információk (12. szakasz).

(3)

Az 1–10. szakaszban kért információkat főszabály szerint minden esetben meg kell adni, és ezért teljes körű bejelentésre van szükség. A 11. szakasz a bejelentett ügylethez kapcsolódó hatékonyságjavulásra vonatkozó információkat kér, amelyeket a bejelentő felek benyújthatnak abban az esetben, ha azt kívánják, hogy a Bizottság kezdettől fogva mérlegelje a hatékonyságjavulással kapcsolatos állításaikat. A 12. szakaszt valamennyi olyan ügyben ki kell tölteni, amely közös vállalkozásokat érint; ezekben az esetekben ezek az információk szükségesek a bejelentés hiánytalanságához.

2. Észszerű kereteken belül nem elérhető információk

(4)

Kivételes körülmények között előfordulhat, hogy a jelen CO-formanyomtatványban kért konkrét információk részben vagy egészben nem állnak a bejelentő felek rendelkezésére az észszerűség keretein belül (például azért, mert vitatott ajánlat esetén nem elérhetők a célvállalkozásra vonatkozó információk). Ebben az esetben a bejelentő felek kérhetik a Bizottságot, hogy tekintsen el a vonatkozó információk benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy a CO-formanyomtatványban a szóban forgó információkra vonatkozó bármely más követelménytől. E kérelmet a B.4. szakaszban foglalt utasításoknak megfelelően kell benyújtani.

3. Az ügy Bizottság általi vizsgálatához nem szükséges információk

(5)

A végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság eltekinthet a bejelentésben egyes meghatározott információk és dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségtől, vagy bármely más, a CO-formanyomtatványban részletezett követelménytől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adott kötelezettség vagy követelmény teljesítése nem szükséges az ügy kivizsgálásához.

(6)

Bár bizonyos ügyek bizottsági vizsgálatához szükséges, más esetekben a végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) bekezdése különösen a jelen CO-formanyomtatvány 3.4, 3.5, 3.6, 3.7, 5.5 és 5.6 szakaszában, valamint 10. szakaszában említett információkra alkalmazandó.

(7)

Ilyen körülmények között a bejelentő felek kérhetik a Bizottságot, hogy tekintsen el a vonatkozó információk benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy a CO-formanyomtatványban szereplő, a szóban forgó információkra vonatkozó bármely más követelménytől. E kérelmet a B.4. szakaszban foglalt utasításoknak megfelelően kell benyújtani.

4. Prenotifikáció és felmentési kérelmek

(8)

A Bizottság felkéri a bejelentő feleket, hogy a CO-formanyomtatvány tervezete alapján minden szokásos esetben vegyenek részt prenotifikációs megbeszéléseken. A prenotifikáció a Bizottság által a bejelentő felek számára nyújtott, önkéntesen igénybe vehető szolgáltatás, amely a hivatalos összefonódás-ellenőrzési eljárás előkészítését szolgálja. A prenotifikáció, jóllehet nem kötelező, rendkívül hasznos mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára, mert annak során többek között megállapítható a CO-formanyomtatványon benyújtandó információk pontos mennyisége, ami az esetek többségében jelentősen csökkenti a benyújtandó információk mennyiségét.

(9)

A prenotifikáció során a bejelentő felek felmentési kérelmet nyújthatnak be. A Bizottság abban az esetben mérlegeli a felmentési kérelmeket, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a bejelentő felek megfelelően megindokolják, hogy miért nem állnak rendelkezésre észszerű kereteken belül a szóban forgó információk, és a hiányzó adatokra vonatkozóan legjobb becsléssel szolgálnak, megjelölve e becslések forrását is. Amennyiben lehetséges, a bejelentő feleknek meg kell jelölniük azt a helyet is, ahol a kért, de nem hozzáférhető információk bármelyike a Bizottság vagy az érintett tagállam(ok) és EFTA-állam(ok) által megszerezhető;

b)	a bejelentő felek megfelelően megindokolják, hogy a szóban forgó információ miért nem szükséges az ügy vizsgálatához.

(10)

A felmentési kérelmeket a CO-formanyomtatvány tervezetének részeként kell benyújtani (a vonatkozó szakasz vagy alszakasz elején). A Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága a CO-formanyomtatvány tervezetének felülvizsgálatával összefüggésben foglalkozik a felmentési kérelmekkel. A Versenypolitikai Főigazgatóság rendszerint öt munkanapon belül válaszolja meg a felmentési kérelmeket.

(11)

Az egyértelműség érdekében megjegyzendő: az, hogy a Bizottság adott esetben elfogadta azt, hogy a jelen CO-formanyomtatványon kért bizonyos információk elhagyhatók a CO-formanyomtatvány használatával tett bejelentés során, semmilyen módon nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a szóban forgó információkat az eljárás során bármikor bekérje, különösen az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikke szerinti információkérés keretében.

(12)

A bejelentő felek további tájékoztatást találnak a Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatát ismertető, rendszeresen frissített dokumentumban („Best Practices on the conduct of EC merger control proceedings”), amely elérhető a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján és amely iránymutatást nyújt a prenotifikációról és a bejelentés elkészítéséről.

C. A bejelentés pontosságára és hiánytalanságára vonatkozó követelmény

(13)

Amint azt a B.1. szakasz ismerteti, az 1–10. szakaszban kért információkat főszabály szerint minden szokásos esetben (4) meg kell adni. A bejelentés tehát csak ebben az esetben tekinthető hiánytalannak. A CO-formanyomtatvány megfelelő rovatában minden kért információt meg kell adni. Az információknak pontosnak és hiánytalannak kell lenniük.

(14)

Különösen figyelembe kell venni a következőket:

az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével és a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendeletben a bejelentés kapcsán előírt határidők nem kezdődnek meg mindaddig, amíg a Bizottság a bejelentés keretében benyújtandó összes információt meg nem kapta. Ennek célja, hogy a Bizottság számára biztosítsa a bejelentett összefonódás kiértékelhetőségét az összefonódás-ellenőrzési rendelet által megszabott szigorú határidőkön belül;

b)	a bejelentő félnek/feleknek gondosan ellenőrizniük kell bejelentésük elkészítése során, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsátott, kapcsolattartáshoz szükséges nevek és telefonszámok – különösen az e-mail-címek – pontosak, az ügyre vonatkozóak és az aktuális helyzetnek megfelelők-e;

c)	a végrehajtási rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban a bejelentésben szereplő helytelen vagy félrevezető információk hiányosnak tekintendők;

a kapcsolattartáshoz szükséges információkat a Versenypolitikai Főigazgatóság által a főigazgatóság weboldalán (5) megadott formátumban kell benyújtani. A szabályszerű vizsgálat lefolytatása érdekében elengedhetetlen, hogy a kapcsolattartáshoz szükséges információk pontosak legyenek. Ezért kérjük, győződjön meg afelől, hogy a megadott e-mail-címek személyre szabottak és a konkrét kapcsolattartók címei, nem pedig általános vállalati postafiókok (pl. info@, hello@). A Bizottság a nem megfelelő elérhetőségi adatok alapján hiányosnak nyilváníthatja a bejelentést;

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy helytelen vagy félrevezető információ szolgáltatása esetén, amennyiben az szándékosan vagy gondatlanságból történt, az érintett vállalkozás teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezenkívül, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság visszavonhatja a bejelentett összefonódásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről szóló határozatát, ha az olyan téves információkon alapul, amelyekért az összefonódásban részt vevő felek valamelyike felelős.

D. Hogyan kell bejelentést tenni?

(15)

A jelen CO-formanyomtatványban kért információkat a CO-formanyomtatványban megadott szakaszok és pontok számára hivatkozva kell felsorolni, a 13. szakaszban előírt nyilatkozatot alá kell írni, és mellékelni kell a csatolandó dokumentumokat. Amennyiben az egyik szakaszban kért információk részben (vagy egészben) átfedésben vannak egy másik szakaszban kért információkkal, a szóban forgó információkat nem kell kétszer benyújtani, azonban pontos kereszthivatkozásokat kell alkalmazni.

(16)

A CO-formanyomtatványt minden egyes bejelentő fél részéről a fél képviseletére jogilag felhatalmazott személynek vagy a bejelentő fél vagy felek egy vagy több felhatalmazott külső képviselőjének kell aláírnia. A releváns meghatalmazást csatolni kell a CO-formanyomtatványhoz (6). Az értesítésekre (beleértve az aláírásokat is) vonatkozó műszaki előírások és utasítások megtalálhatók az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(17)

A bejelentő feleket felkérjük, hogy a CO-formanyomtatvány 6., 8., 9. és 10. szakaszának kitöltése során mérlegeljék, hogy az egyértelműség érdekében e szakaszokat szám szerinti sorrendben vagy az információkat az összefonódás által érintett egyes piacok szerint (vagy az összefonódás által érintett piacok csoportjai szerint) csoportosítva célszerű-e kitölteni.

(18)

Az egyértelműség érdekében bizonyos információkat mellékletbe lehet foglalni. Elengedhetetlen azonban, hogy minden érdemi és lényeges információt, különösen a felek és legnagyobb versenytársaik piaci részesedésére vonatkozó információkat a CO-formanyomtatvány törzsrészében adjanak meg a bejelentők. Mellékletek csak a CO-formanyomtatványon megadott információk kiegészítése céljából alkalmazhatók.

(19)

A mellékelt dokumentumokat az eredeti nyelvükön kell benyújtani; amennyiben ez az Uniónak nem hivatalos nyelve, akkor le kell fordítani azokat az eljárás nyelvére (a végrehajtási rendelet 3. cikkének (4) bekezdése).

(20)

A mellékelt dokumentumok az eredeti példányok másolatai is lehetnek. Ebben az esetben a bejelentő félnek igazolnia kell, hogy a másolatok az eredetivel megegyezők és hiánytalanok.

E. Titoktartás és személyes adatok

(21)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikke, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás (7) megfelelő rendelkezései előírják, hogy a Bizottság, a tagállamok, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok, valamint tisztviselőik és egyéb alkalmazottaik nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyekhez a rendelet alkalmazása során jutottak, és amelyekre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ezt az elvet a bejelentő felek között is alkalmazni kell a bizalmas információk védelmére.

(22)

Amennyiben az Ön véleménye szerint érdekei sérülnének, ha bármely benyújtandó információt nyilvánosságra hoznának, vagy az egyéb módon más felek tudomására jutna, akkor ezeket az információkat külön nyújtsa be, az „üzleti titok” megjelölés minden oldalon történő világos feltüntetésével. Meg kell továbbá indokolnia, hogy ezek az információk miért nem fedhetők fel, vagy miért nem hozhatók nyilvánosságra.

(23)

Összeolvadás vagy közös felvásárlások esetében, vagy más olyan esetben, amikor a bejelentést több félnek együttesen kell megtennie, az üzleti titkokat külön borítékban lehet benyújtani, és a bejelentésben arra mellékletként lehet hivatkozni. A bejelentést abban az esetben lehet hiánytalannak tekinteni, ha bejelentés az összes ilyen mellékletet tartalmazza.

(24)

A Bizottság a jelen CO-formanyomtatványban benyújtott személyes adatokat a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően fogja kezelni (8).

F. Fogalommeghatározások és útmutató a CO-formanyomtatványhoz

(25)

E melléklet alkalmazásában:

„Az összefonódásban részt vevő fél (felek)” vagy „fél (felek)”: Ezek a kifejezések egyaránt jelölik a felvásárló felet (feleket) és a felvásárolt felet (feleket) vagy az összeolvadó feleket, beleértve az összes olyan vállalkozást is, amelyben ellenőrzésre jogosító részesedést szereznek, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi. Eltérő rendelkezés hiányában a „bejelentő fél (felek)” és „az összefonódásban részt vevő fél (felek)” kifejezések magukban foglalják az összes olyan vállalkozást, amely ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint az említett „felek”.

„Érintett termékpiac”: Egy érintett termékpiac mindazokból a termékekből és/vagy szolgáltatásokból áll, amelyeket a fogyasztó a termékek vagy szolgáltatások jellemzői, ára és rendeltetése alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tekint. Egy érintett termékpiac egyes esetekben számos egyedi termékből és/vagy szolgáltatásból állhat, amelyek nagymértékben egyező fizikai vagy műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és egymással felcserélhetők. Az érintett termékpiac értékelése szempontjából lényeges tényezők közé tartozik annak elemzése, hogy az e piacon jelen lévő termékek vagy szolgáltatások e meghatározás alapján – és figyelembe véve például a helyettesíthetőséget, az árakat, a kereslet keresztár-rugalmasságát vagy egyéb releváns tényezőket (például adott esetben a kínálati oldali helyettesíthetőséget) – miért vonhatók be az érintett piacba, illetve mások miért zárhatók ki belőle.

„Érintett földrajzi piac”: Az érintett földrajzi piac arra a területre terjed ki, ahol az érintett vállalkozások keresletet támasztanak az érintett termékek vagy szolgáltatások iránt, vagy kínálatot biztosítanak ezekben, továbbá ahol a versenyfeltételek kellő mértékben homogének, és amely megkülönböztethető a szomszédos földrajzi területektől, különösen mivel a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek ezeken a területeken. Az érintett földrajzi piac értékelése szempontjából fontos tényezők többek között az érintett termékek vagy szolgáltatások jellege és jellemzői, piacra lépési korlátok jelenléte, a fogyasztói preferenciák, a vállalkozások által elért piaci részesedések közötti érzékelhető különbségek az egymással szomszédos földrajzi területeken, vagy a jelentős árkülönbségek.

d)	„Horizontális átfedés”: Egy összefonódás abban az esetben eredményez horizontális átfedéseket, ha az összefonódásban részt vevő felek ugyanazon érintett termék- és földrajzi piac(ok)on folytatnak üzleti tevékenységet (ideértve a piacra lépés előtt álló termékek fejlesztését is (9)) (10).

e)	„Nem horizontális kapcsolat”: Egy összefonódás abban az esetben eredményez nem horizontális kapcsolatot, ha az összefonódásban részt vevő felek tevékenységei olyan kapcsolatban állnak, amelyek nem minősülnek horizontális átfedésnek.

„Vertikális kapcsolat”: Egy összefonódás abban az esetben eredményez vertikális kapcsolatokat, ha az összefonódásban részt vevő egy vagy több fél olyan termékpiacon folytat üzleti tevékenységet, amely ahhoz a termékpiachoz képest, ahol az összefonódásban részt vevő bármely más fél tevékenységet (ideértve a piacra lépés előtt álló termékek fejlesztését) folytat, megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszban helyezkedik el (11).

„Az összefonódás által érintett piacok”: Az összefonódás által érintett piacok mindegyike érintett termék- és földrajzi piac, valamint lehetséges alternatív érintett termék- és földrajzi piac, ahol a felek tevékenységei horizontálisan átfedik egymást vagy vertikálisan kapcsolódnak egymáshoz. Ezek a piacok nem felelnek meg az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény (12) 5. pontja szerinti felülvizsgálati feltételeknek, és nem vonatkoznak rájuk az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontjában foglalt rugalmassági rendelkezések.

(26)

A 4. szakaszban kért pénzügyi adatokat euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

G. Az érintett vállalkozások által gyűjtött mennyiségi gazdasági adatok ismertetése

(27)

Ahhoz, hogy a CO-formanyomtatvány hiánytalannak minősüljön, az e formanyomtatvány 5.5. és 5.6. szakaszában kért információkat fel kell tüntetni.

(28)

Az érintett vállalkozások a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett, rendszeresen frissített „Best Practices for the submission of economic evidence and data collection in cases concerning the application of Articles 101 and 102 TFEU and in merger cases” (Bevált gyakorlatok a gazdasági bizonyítékok benyújtására és az adatgyűjtésre az EUMSZ 101. és 102. cikkének alkalmazásával és a vállalatok egyesülésével kapcsolatos ügyekben) című dokumentumban találnak további útmutatást.

H. A Bizottság és más versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködés

(29)

A Bizottság ösztönzi a feleket arra, hogy segítsék elő a Bizottság és az ugyanazt az összefonódást vizsgáló más versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködést. A Bizottság tapasztalatai szerint a Bizottság és az EGT területén kívül joghatósággal rendelkező versenyhatóságok közötti jó együttműködés jelentős előnyökkel jár az érintett vállalkozások számára.

(30)

A Bizottság továbbá arra is ösztönzi az összefonódásban részt vevő feleket, hogy a bizalmas kezelés kötelezettsége alóli felmentéssel járuljanak hozzá ahhoz, hogy a Bizottság információkat oszthasson meg az adott összefonódást vizsgáló, az EGT területén kívüli más versenyhatóságokkal. Az ilyen felmentés elősegíti az összefonódás közös értékelését és elemzését, mivel lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy információkat – köztük az összefonódásban részt vevő felektől származó bizalmas üzleti információkat – osszon meg az adott összefonódást vizsgáló másik versenyhatósággal. Ennek érdekében a Bizottság arra biztatja az összefonódásban részt vevő feleket, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett, rendszeresen frissített felmentésmintát vegyék igénybe.

1. SZAKASZ

AZ ÖSSZEFONÓDÁS BEMUTATÁSA

1.1.

Adjon rövid összefoglalást az összefonódásról, megnevezve az összefonódásban részt vevő feleket, az összefonódás jellegét (pl. összeolvadás, felvásárlás vagy közös vállalkozás létrehozása), az összefonódásban részt vevő felek tevékenységi területeit, a piacokat, amelyekre az összefonódás hatással lesz (beleértve az összefonódás által érintett fő piacokat (13)), és ismertesse az összefonódás stratégiai és gazdasági logikáját.

1.2.

Adjon betekinthető összefoglalót (legfeljebb 500 szóban) az 1.1. szakaszban megadott információkról, beleértve a következőket: az összefonódás megvalósításának módja (például részvények vásárlása, nyilvános ajánlat, szerződés stb. útján); az összefonódás-ellenőrzési rendelet azon cikkei, amelyek alapján az ügylet összefonódásnak minősül; az érintett vállalkozások. Minden egyes érintett vállalkozás esetében adja meg a következőket: Teljes név, bejegyzés szerinti ország, a végső ellenőrzést gyakorló jogalany, a tevékenységek rövid leírása és a tevékenység földrajzi területei. Az újonnan létrehozott közös vállalkozások esetében meg kell adni a tervezett tevékenységeket és a tevékenység földrajzi területeit. Ezt az összefoglalót a Bizottság a bejelentést követően közzé kívánja tenni a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján. Az összefoglalót úgy kell megfogalmazni, hogy ne tartalmazzon bizalmas információt vagy üzleti titkot.

Példa (az értesítés során törlendő)

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

A(z) [„A” társaság teljes neve] ([az „A” társaság rövid neve], [az „A” társaság származási országa], mely a(z) [„X” társaság] irányítása alá tartozik

A(z) [„B” társaság teljes neve] ([a „B” társaság rövid neve], [a „B” társaság származási országa], mely a(z) [„Y” társaság] irányítása alá tartozik

A(z) [„A” társaság] az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett (kizárólagos) irányítást szerez a(z) [„B” társaság] (egésze/része) felett VAGY

A(z) [„A” társaság] az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében véve egyesül a(z) [„B” társaság]-gal VAGY

A(z) [„A” társaság] és a(z) [„B” társaság] az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 3. cikkének (4) bekezdése értelmében vett közös irányítást szerez a(z) [„C” társaság] felett.

Az összefonódás [az összefonódás végrehajtásának eszközei, pl. részvények/eszközök vásárlása stb.] útján valósul meg.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a.	a(z) [„A” társaság] esetében: [A tevékenység rövid leírása, pl. különféle vegyipari termékek; elsődleges tevékenységeit az agrártudományok, a nagy teljesítményű műanyagok és vegyipari termékek, valamint a szénhidrogén- és másodlagos energiahordozók és szolgáltatások terén végzi];

b.	a(z) [„B” társaság] esetében: [A tevékenység rövid leírása, pl. szilikon alapú technológia és innováció; elsődleges tevékenységeit a szilikon-kémián alapuló polimerek és más anyagok kifejlesztése és előállítása terén végzi].

2. SZAKASZ

A FELEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1.

Információk az összefonódásban részt vevő többi félről (14)

Az összefonódásban részt vevő felek mindegyike tekintetében adja meg a következőket:

2.1.1.

a vállalkozás neve;

2.1.2.

a vállalkozás bejelentő fél-e vagy sem;

2.1.3.

a megfelelő kapcsolattartó személy neve, címe, telefonszáma és e-mail-címe, valamint beosztása; a megadott címnek olyan kézbesítési címnek kell lennie, amelyre dokumentumok és különösen bizottsági határozatok és egyéb eljárási iratok postázhatók, és a megadott kapcsolattartónak olyan személynek kell lennie, aki jogosult a kézbesített dokumentumok átvételére;

2.1.4.

amennyiben a vállalkozásnak egy vagy több meghatalmazott külső képviselője van, a dokumentumok és különösen a bizottsági határozatok és egyéb eljárási iratok átvételére jogosult képviselő vagy képviselők tekintetében:

2.1.4.1.

az egyes képviselők neve, címe, telefonszáma, e-mail-címe és beosztása; valamint

2.1.4.2.

az eredeti meghatalmazás (a bejelentő fél vagy felek számára).

2.2.

A felek üzleti tevékenységének jellege

Ismertesse az összefonódásban részt vevő minden egyes fél üzleti tevékenységének jellegét.

3. SZAKASZ

AZ ÖSSZEFONÓDÁSRA, VALAMINT A TULAJDONOSI ÉS AZ IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES ADATOK (15)

Az e szakaszban kért információk az összefonódásban részt vevő feleknek az összefonódást megelőző és azt követő tulajdonosi és irányítási struktúráját bemutató szervezeti felépítési ábrákkal vagy diagramokkal szemléltethetők.

3.1.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet és az összefonódás-ellenőrzési rendelet szerinti egységes jogalkalmazással foglalkozó bizottsági közlemény megfelelő kritériumaira való hivatkozással ismertesse a bejelentett összefonódás jellegét (16):

3.1.1.

azonosítsa az összefonódásban részt vevő vállalkozásokban közvetett vagy közvetlen, kizárólagos vagy közös irányítást gyakorló vállalkozásokat vagy személyeket, és egyenként mutassa be azok összefonódás előtti tulajdonosi és irányítási szerkezetét;

3.1.2.

fejtse ki, hogy a tervezett összefonódás az alábbiak egyike-e:

a)	teljes összeolvadás;

b)	kizárólagos vagy közös irányítás megszerzése;

c)	olyan szerződés vagy egyéb eszköz, amely az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett közvetett vagy közvetlen irányítási jogokat alapoz meg;

d)	egy teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás feletti közös irányítás megszerzése az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében; amennyiben ez az eset áll fenn, ismertesse, mely okokból tekintendő a közös vállalkozás teljes feladatkört ellátónak (17).

3.1.3.

ismertesse az összefonódás végrehajtásának módját (megállapodáskötés, nyilvános ajánlattétel stb.);

3.1.4.

az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdésére való hivatkozással ismertesse, hogy a bejelentés időpontjában az összefonódás megvalósulása érdekében megtörtént-e:

a)	a megállapodás megkötése;

b)	az irányítást megalapozó részesedés szerzése;

c)	a nyilvános ajánlat vagy annak szándékának bejelentése;

d)	a jóhiszemű szerződéskötési szándék igazolása az összefonódásban részt vevő felek részéről;

3.1.5.

adja meg az összefonódás végrehajtásához vezető legfontosabb lépések tervezett időrendjét;

3.1.6.

ismertesse az összefonódásban részt vevő felek összefonódást követően létrejövő tulajdonosi és irányítási szerkezetét.

3.2.

Ismertesse az összefonódás gazdasági logikáját.

3.3.

Közölje az ügylet értékét (a vételárat vagy értelemszerűen az érintett összes eszköz értékét; ismertesse, hogy az ügyletre részvény, készpénz vagy egyéb eszközök alkalmazásával kerül-e sor).

3.4.

Ismertesse az összefonódásban részt vevő felek bármelyike által állami hatóságoktól kapott pénzügyi vagy egyéb támogatásokat, valamint azok jellegét és mértékét. Ebben az összefüggésben:

3.4.1.

jelezze, hogy az összefonódásban részt vevő bármelyik fél volt-e olyan támogatás kedvezményezettje, amely uniós állami támogatási eljárás tárgyát képezi vagy képezte.

3.4.2.

jelezze, hogy nyújtott-e be vagy szándékozik-e benyújtani a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 330., 2022.12.23., 1. o.) 20. cikke szerinti bejelentést.

3.5.

Sorolja fel az EGT-n kívüli valamennyi olyan joghatóságot, ahol az összefonódást bejelentették vagy bejelentik majd (az összefonódás lezárulása előtt vagy után), és/vagy ahol az összefonódás az összefonódás-ellenőrzési szabályok alapján vizsgálat alatt áll. Minden egyes joghatóság esetében tüntesse fel a bejelentés (tényleges vagy várható) időpontját, és adott esetben tüntesse fel, hogy a vizsgálat milyen szakaszban van.

3.6.

Az összefonódásban részt vevő felekre vonatkozóan sorolja fel mindazokat az összefonódás által érintett piacokon tevékenykedő egyéb vállalkozásokat, amelyekben a csoporthoz tartozó vállalkozások vagy személyek egyedileg vagy együttesen a szavazati jogok, a kibocsátott részvénytőke vagy más értékpapírok legalább 10 %-át birtokolják; adja meg a tulajdonos nevét és a tulajdon százalékos arányát.

3.7.

Ismertesse, hogy a felek egy vagy több versenytársa rendelkezik-e jelentős (azaz 10 % feletti) részesedéssel az összefonódásban részt vevő felek bármelyikében. Tüntesse fel a részesedés százalékos arányát és az ahhoz kapcsolódó jogokat. Mutassa be részletesen az összefonódás által érintett piacokon tevékenykedő vállalkozásoknak a 2.1. szakaszban megnevezett csoportjai által az elmúlt három évben végrehajtott felvásárlásokat.

4. SZAKASZ

FORGALOM

Az összefonódásban részt vevő felek mindegyike vonatkozásában tüntesse fel a következő adatokat az utolsó pénzügyi évre nézve (18):

4.1.	forgalom világviszonylatban;

4.2.	az EU-n belüli forgalom;

4.3.	az EGT-n belüli forgalom (EU és EFTA);

4.4.	az egyes tagállamokon belüli forgalom (jelölje meg azt a tagállamot – ha van ilyen –, ahol az EU-n belüli forgalom több mint kétharmada realizálódik);

4.5.	az EFTA-n belüli forgalom;

4.6.

az egyes EFTA-államokon belüli forgalom (jelölje meg azt az EFTA-államot – ha van ilyen –, ahol az EFTA-n belüli forgalom több mint kétharmada realizálódik); tüntesse fel azt is, hogy az érintett vállalkozások összevont forgalma az EFTA-államok területén eléri-e vagy meghaladja-e az EGT területén elért teljes forgalmuk 25 %-át.

A forgalmi adatokat a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető űrlap kitöltésével kell megadni.

5. SZAKASZ

IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK ÉS ADATOK

A bejelentő feleknek a következő dokumentumokat kell benyújtaniuk:

5.1.	az összefonódást akár az összefonódásban részt vevő felek megállapodása, akár irányítást megalapozó részesedés megszerzése, akár nyilvános ajánlat útján létrehozó minden dokumentum végleges vagy legutolsó változatának másolatai;

5.2.

nyilvános ajánlat esetén az ajánlati dokumentum másolata. Ha az ajánlati dokumentum a bejelentés időpontjában nem hozzáférhető, a nyilvános ajánlattételi szándékot igazoló legutóbbi dokumentumot kell csatolni, és az ajánlati dokumentum egy másolatát a lehető leghamarabb, de legkésőbb a részvényeseknek történő megküldésével egyidejűleg kell benyújtani;

5.3.	az összefonódásban részt vevő felek legutolsó éves jelentéseinek és legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak elérhetőségét biztosító weboldal, vagy ilyen weboldal hiányában az összefonódásban részt vevő felek legutolsó éves jelentéseinek és legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak másolata;

5.4.

a vállalat igazgatási struktúrájának megfelelően az igazgatóság, az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság tagja(i) vagy a hasonló hatásköröket gyakorló (vagy az ilyen hatáskörökkel felruházott) egyéb személy(ek) vagy a részvényesi közgyűlés által vagy részére készített, illetve ezek rendelkezésére bocsátott következő dokumentumok másolatai:

a)	az igazgatóság, igazgatótanács, felügyelőbizottság azon üléseinek és/vagy a részvényesek azon közgyűléseinek jegyzőkönyvei, amelyek napirendjén szerepelt az ügylettel kapcsolatos kérdés, vagy ezen jegyzőkönyveknek az ügyletre vonatkozó részei;

az összefonódást annak logikája, a piaci részesedések, a versenyfeltételek, az (aktuális és potenciális) versenytársak, az értékesítési lehetőségek vagy a más földrajzi és termékpiacokon való piacszerzés lehetőségeinek és/vagy az általános piaci feltételeknek a tekintetében értékelő vagy elemző jelentések, elemzések, tanulmányok, felmérések, prezentációk és hasonló dokumentumok (beleértve az ügyletet az esetleges egyéb akvizíciós lehetőségekhez képest tárgyaló dokumentumokat);

az összefonódás által érintett bármely piacot (19) a piaci részesedések, a versenyfeltételek, az (aktuális és potenciális) versenytársak és/vagy az értékesítési lehetőségek vagy a más földrajzi és termékpiacokon való piacszerzés lehetőségeinek a tekintetében értékelő, az utóbbi két évből származó elemzések, jelentések, tanulmányok, felmérések és hasonló dokumentumok.

Be kell nyújtani emellett a jelen 5.4. szakaszban említett dokumentumok jegyzékét is, minden dokumentum esetében feltüntetve annak keltét és a címzett nevét és beosztását.

5.5.

adatok, amelyeket az összefonódásban részt vevő felek szokásos üzleti tevékenységük során gyűjtenek és tárolnak, és amelyek hasznosak lehetnek a mennyiségi gazdasági elemzéshez. Az adatok ismertetésének különösen az alábbiakra vonatkozó információkat kell tartalmaznia:

a)	az adatok típusa (értékesítésekre vagy ajánlatokra vonatkozó információk, haszonkulcsok, a közbeszerzési eljárás részletei stb.);

b)	az adatok bontásának szintje (országonként, termékenként, vevőnként, szerződésenként stb.);

c)	az az időszak, amelyre vonatkozóan az adatok rendelkezésre állnak, továbbá a formátum;

d)	az adatok forrása (például ügyfélkapcsolat-kezelési (CRM) szoftver vagy külső szolgáltatóktól beszerzett adatkészlet stb.).

5.6.

az 5.5. szakaszban megadott adatok szokásos üzletmenet során történő felhasználásának leírása. Amennyiben releváns, ismertesse a fenti adatok alapján előállított belső adatkészleteket, valamint a belső jelentéstételhez használt termékek és elemzések típusát, például az üzleti stratégiát, a marketingterveket, a beruházási terveket, a piackutatást és a versenytársak nyomon követését (pl. az összefonódásban részt vevő egyik fél és fő versenytársai vagy az összefonódásban részt vevő felek termékeinek/szolgáltatásainak és piacra lépés előtt álló termékeinek összehasonlítása; a versenytársak stratégiája és pozicionálása; vagy SWOT-elemzések (20)).

6. SZAKASZ

A PIACOK MEGHATÁROZÁSA

Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok annak a körnek a meghatározására szolgálnak, amelyen belül az összefonódás eredményeként létrejött új piaci szereplő piaci erejét értékelni kell (21). Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok bemutatásakor a bejelentő feleknek az általuk relevánsnak tekintett termékpiac- és földrajzipiac-meghatározáson túl be kell mutatniuk valamennyi lehetséges alternatív termékpiac- és földrajzipiac-meghatározást. A lehetséges alternatív termék- és földrajzipiac-meghatározások korábbi bizottsági határozatok és uniós bírósági ítéletek alapján, valamint (különösen abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre korábbi bizottsági határozatok vagy bírósági ítéletek) iparági jelentésekből, piaci tanulmányokból és a bejelentő felek belső dokumentumaiból kiindulva adhatók meg.

6.1.

Kérjük, ismertesse az összes olyan valószerű érintett piacmeghatározást, amelyek esetén a tervezett összefonódás az összefonódás által érintett piacokat eredményezhet. Kérjük, fejtse ki, hogy a bejelentő felek szerint hogyan kell meghatározni az érintett termék- és földrajzi piacokat.

6.2.

Figyelembe véve az összes lehetséges érintett piac meghatározását, kérjük, nevezze meg az összefonódás által érintett minden egyes piacot (22), és adjon összefoglaló információkat az összefonódásban részt vevő felek által az egyes lehetséges érintett piacokon folytatott tevékenységekről. Kérjük, a táblázatokat annyi sorral egészítse ki, amennyi az Ön véleménye szerint az összes valószerű piac lefedéséhez szükséges:

Az összefonódás által érintett piacok (összefoglalás) Horizontális átfedések
A termékpiac meghatározása	A földrajzi piac meghatározása	Összevont piaci részesedés [Adja meg az évet] [Adja meg a mérőszámot]

Az összefonódás által érintett piacok (összefoglalás) Vertikális kapcsolatok
Upstream piac			Downstream piac
A termékpiac meghatározása	A földrajzi piac meghatározása	Összevont piaci részesedés [Adja meg az évet] [Adja meg a mérőszámot]	A termékpiac meghatározása	A földrajzi piac meghatározása	Összevont piaci részesedés [Adja meg az évet] [Adja meg a mérőszámot]

6.3.

Ismertesse a 6.2. szakaszban meghatározott, az összefonódás által érintett piacokon kívüli összes lehetséges alternatív piacmeghatározáshoz kapcsolódó termékkört és földrajzi hatályt (amennyiben e piacok az EGT területének egy részét vagy egészét foglalják magukban), amelyre a bejelentett összefonódás jelentős hatással lehet, azaz például ahol:

az összefonódásban részt vevő bármelyik fél piaci részesedése meghaladja a 25 %-ot, és az összefonódásban részt vevő bármely másik fél ezen a piacon potenciális versenytárs. Egy fél különösen akkor tekinthető potenciális versenytársnak, ha azt tervezi, hogy belép a piacra vagy ilyen tervet dolgozott ki, vagy erre törekedett az elmúlt három évben;

az összefonódásban részt vevő valamelyik fél jelen van egy termékpiacon, amely egy olyan termékpiaccal szoros kapcsolatban álló szomszédos piac, ahol az összefonódásban részt vevő bármely másik fél tevékenykedik, és e felek egyedi vagy összevont piaci részesedése bármelyik említett piacon eléri vagy meghaladja a 30 %-ot. A termékpiacok akkor minősülnek szoros kapcsolatban álló szomszédos piacoknak, ha a termékek egymást kiegészítik (23), vagy ha olyan termékskálába tartoznak, amelyet általában ugyanaz a vevőkör vásárol rendszeresen ugyanarra a végső felhasználási célra (24).

Annak érdekében, hogy a Bizottság kezdettől fogva figyelembe vehesse a tervezett összefonódás versenyre gyakorolt hatását a 6. szakaszban meghatározott piacokon, felkérjük a bejelentő feleket, hogy ezekre a piacokra vonatkozóan is adják meg a jelen CO-formanyomtatvány 8–10. szakasza szerinti információkat.

7. SZAKASZ

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY 8. PONTJÁNAK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ PIACOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontjának hatálya alá tartozó piacok esetében elvben csak a 7. szakaszt kell kitölteni. Amennyiben azonban az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény II.C. szakaszában felsorolt körülmények bármelyike fennáll, a rugalmassági rendelkezés általában nem alkalmazandó (25) . Ebben az esetben a jelen formanyomtatvány 6., 8., 9. és 10. szakaszát kell kitölteni.

7.1.

Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontjának hatálya alá tartozó minden egyes piac esetében jelölje be a megfelelő négyzetet (26).

☐

Valamennyi lehetséges piacmeghatározás esetén i. a felek összevont piaci részesedése legalább 20 %, azonban a 25 %-ot nem éri el egyik olyan érintett piacon sem, ahol a felek tevékenységei átfedésben vannak, és ii. az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény II.C. szakaszában leírt különleges körülmények egyike sem áll fenn.

☐

Valamennyi lehetséges piacmeghatározás esetén a felek összevont piaci részesedése legalább 20 %, azonban a 25 %-ot nem éri el egyik olyan érintett piacon sem, ahol a felek tevékenységei átfedésben vannak, és jóllehet az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény II.C. szakaszában leírt különleges körülmények közül egy vagy több fennáll, az ügy a 7.4. szakaszban kifejtett okok miatt nem vet fel versenyjogi aggályokat.

☐

Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény II.C. szakaszában leírt körülmények egyike sem áll fenn, és az alábbi feltételek közül legalább egyet teljesítenek az összefonódásban részt vevő valamennyi olyan fél egyedi vagy összevont piaci részesedései, amely olyan piacon folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik el egy olyan termékpiachoz képest, ahol az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenységet végez:

☐	legalább 30 %, de a 35 %-ot nem érik el az upstream és downstream piacokon;

☐	az egyik piacon 50 % alatti, miközben az összefonódásban részt vevő valamennyi fél egyedi és összevont piaci részesedései az összes többi vertikálisan kapcsolódó piacon 10 % alatt vannak.

☐

Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény II.C. szakaszában leírt körülmények közül egy vagy több fennáll, az ügy a 7.4. szakaszban kifejtett okok miatt nem vet fel versenyjogi aggályokat, és az alábbi feltételek közül legalább egyet teljesítenek az összefonódásban részt vevő valamennyi olyan fél egyedi vagy összevont piaci részesedései, amely vertikális kapcsolatban működik:

☐	legalább 30 %, de a 35 %-ot nem érik el az upstream és downstream piacokon;

☐	az egyik piacon 50 % alatti, miközben az összefonódásban részt vevő valamennyi fél egyedi és összevont piaci részesedései az összes többi vertikálisan kapcsolódó piacon 10 % alatt vannak.

7.2.

Az alábbi táblázatot abban az esetben töltse ki, ha az összefonódás az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontjának hatálya alá tartozó horizontális átfedésekhez vezet. A táblázatokat annyi sorral egészítse ki, amennyi az Ön véleménye szerint az összes lehetséges piac lefedéséhez szükséges:

Horizontális átfedések – Piaci részesedések
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	X–2. év		X–1. év		X. év
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	Nem kitöltendő				%	%
			2. versenytárs					%	%
			3. versenytárs					%	%
			Egyéb					%	%
			Összesen	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek):
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát.
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban.

7.3.

Az alábbi táblázatot abban az esetben töltse ki, ha az összefonódás az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontjának hatálya alá tartozó vertikális kapcsolatokhoz vezet. A táblázatokat annyi sorral egészítse ki, amennyi az Ön véleménye szerint az összes lehetséges piac lefedéséhez szükséges (27):

Vertikális kapcsolatok – Piaci részesedések
UPSTREAM
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	X–2. év		X–1. év		X. év
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	Nem kitöltendő				%	%
			2. versenytárs					%	%
			3. versenytárs					%	%
			Egyéb					%	%
			Összesen	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek):
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát.
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban.
DOWNSTREAM
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	X–2. év		X–1. év		X. év
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	Nem kitöltendő				%	%
			2. versenytárs					%	%
			3. versenytárs					%	%
			Egyéb					%	%
			Összesen					100 %	100 %
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek):
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát.
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban.

7.4.

Biztosítékok és kizárások.

Kérjük, egészítse ki ezt az információt a 7.2. és a 7.3. szakaszban azonosított piacokra vonatkozóan (28).

Az összefonódásban részt vevő felek bármelyike jelentős (azaz 10 % feletti) ellenőrzésre nem jogosító részesedéssel vagy egyidejű igazgatósággal rendelkezik olyan vállalkozásokban, amelyek valamely más fél piacaival azonos piacokon vagy vertikálisan kapcsolódó piacokon tevékenykednek (pl. a felvásárló vállalkozás ellenőrzésre nem jogosító kisebbségi részesedéssel vagy közös igazgatókkal rendelkezik egy, a célvállalkozáséval azonos piacon tevékenykedő vállalkozásban).

☐

Igen

☐

Nem

A felek egy vagy több versenytársa jelentős (azaz 10 % feletti) irányításra nem jogosító részesedéssel rendelkezik az érintett vállalkozások bármelyikében.

Ha igen:

Adja meg a részesedés mértékét %-ban:

Tüntesse fel a részesedéshez kapcsolódó jogokat:

☐

Igen

☐

Nem

A felek szoros kapcsolatban álló szomszédos piacokon tevékenykednek, és bármely fél külön-külön 30 %-os vagy azt meghaladó piaci részesedéssel rendelkezik e piacok bármelyikén, bármely lehetséges piacmeghatározás esetén.

☐

Igen

☐

Nem

Háromnál kevesebb olyan versenytárs marad, amelynek piaci részesedése bármely lehetséges piacmeghatározás esetén meghaladja az 5 %-ot bármely olyan piacon, amely horizontális átfedéseket vagy vertikális kapcsolatokat eredményez.

☐

Igen

☐

Nem

A vonatkozó piaci részesedési küszöbértékeket a kapacitás tekintetében bármely lehetséges piacmeghatározás esetén túllépik (29).

☐

Igen

☐

Nem

A felek (vagy egyikük) az egymást átfedő piacokon újonnan belépő szereplők (vagyis az elmúlt három éven belül léptek be a piacra).

☐

Igen

☐

Nem

A felek fontos innovátorok az egymást átfedő piacokon.

☐

Igen

☐

Nem

A felek az elmúlt 5 évben jelentős új fejlesztésű terméket hoztak forgalomba.

☐

Igen

☐

Nem

Az összefonódás átfedéseket eredményez a piacra lépés előtt álló termékek között, illetve a piacra lépés előtt álló termékek és a forgalmazott termékek között.

☐

Igen

☐

Nem

Az egyik fél azt tervezi, hogy olyan termékpiacokra és/vagy földrajzi piacokra is terjeszkedik, amelyeken az összefonódásban részt vevő másik fél tevékenykedik, vagy amelyek vertikális kapcsolatban állnak azokkal a piacokkal, amelyeken az összefonódásban részt vevő másik fél tevékenykedik.

Ismertesse az ilyen tervek által érintett termékeket vagy szolgáltatásokat és az időzítést: [szabadon kitölthető mező]

☐

Igen

☐

Nem

A kettőnél több szinttel rendelkező termelési láncokban a felek egyedi vagy összevont piaci részesedése az értéklánc bármely szintjén legalább 30 % (érték, volumen vagy kapacitás tekintetében).

☐

Igen

☐

Nem

Ha a fenti kérdések bármelyikére „igen” választ adott, fejtse ki, hogy véleménye szerint az érintett piac kapcsán miért nem merülnek fel versenyjogi aggályok, és adjon meg minden lényeges részletet: [szabadon kitölthető mező]

8. SZAKASZ

PIACI INFORMÁCIÓK

8.1.

Minden egyes összefonódás által érintett piac tekintetében adja meg a következő információkat az elmúlt három év mindegyikére vonatkozóan:

8.1.1.

az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében és piaconként a vállalkozás által folytatott üzleti tevékenység jellege, a fő leányvállalatok és/vagy a használt márkák, terméknevek és/vagy védjegyek;

8.1.2.

a piac teljes méretére vonatkozó becslés az értékesítés értékében (EUR-ban) és mennyiségében (egységben) kifejezve (30). Jelölje meg a számítások alapját és forrásait, valamint (amennyiben ezek rendelkezésre állnak) csatoljon dokumentumokat e számítások alátámasztására;

8.1.3.

az összefonódásban részt vevő valamennyi fél vonatkozásában az eladások értéke és volumene, valamint a piaci részesedésekre vonatkozó becslések;

8.1.4.

a figyelembe vett érintett piacon legalább 5 %-os részesedéssel rendelkező valamennyi versenytárs (az importőröket is beleértve) értékben (és adott esetben mennyiségben) kifejezett piaci részesedésére vonatkozó becslés. Nevezze meg az e piaci részesedések kiszámításához használt forrásokat, és (amennyiben ezek rendelkezésre állnak), nyújtson be dokumentumokat a számítás alátámasztására;

8.1.5.

az érintett piacokon rendelkezésre álló teljes kapacitásra vonatkozó becslés. Adja meg, hogy az elmúlt három évben ennek a kapacitásnak mekkora hányada jutott az összefonódásban részt vevő egyes felekre, és külön-külön milyen kapacitáskihasználási arány jellemezte őket. Adott esetben jelölje meg az összefonódásban részt vevő mindegyik fél gyártási létesítményeinek helyét és kapacitását az összefonódás által érintett piacokon;

8.1.6.

adjon információt a felek és versenytársaik piacra lépés előtt álló termékeiről (beleértve fejlesztési szakaszt, valamint az összefonódásban részt vevő felek értékesítéseinek és piaci részesedésének becsült adatait a következő három-öt évre nézve).

Információk a piacra lépés előtt álló termékeket érintő horizontális átfedésekről és vertikális kapcsolatokról

8.2.

Amennyiben horizontális átfedés vagy vertikális kapcsolat áll fenn i. az összefonódásban részt vevő egy vagy több fél egy vagy több forgalmazott termékével és az összefonódásban részt vevő más felek egy vagy több, piacra lépés előtt álló termékével (31), vagy ii. az összefonódásban részt vevő felek piacra lépés előtt álló termékeivel kapcsolatban, az alábbi táblázatokban szereplő információkat kell megadnia minden egyes releváns lehetséges termékpiaci és földrajzi piaci meghatározás tekintetében:

Piacra lépés előtt álló termékeket érintő horizontális átfedések
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	X–2. év (32)		X–1. év		X. év		Piacra lépés előtt álló termékek (33) (Adja meg a nevet)
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Piacra lépés előtt álló termékek (33) (Adja meg a nevet)
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	%	%	%	%	%	%
			2. versenytárs	%	%	%	%	%	%
			3. versenytárs	%	%	%	%	%	%
			Egyéb	%	%	%	%	%	%
			Összesen	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	Nem kitöltendő
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR		Nem kitöltendő
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek):
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát.
Adjon információt a felek és versenytársaik piacra lépés előtt álló termékeiről (beleértve fejlesztési szakaszt, valamint az összefonódásban részt vevő felek értékesítéseinek és piaci részesedésének becsült adatait a következő három-öt évre nézve).
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban.

Piacra lépés előtt álló termékeket érintő vertikális kapcsolatok
UPSTREAM
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	X–2. év (34)		X–1. év		X. év		Piacra lépés előtt álló termékek (adja meg a nevet) (35)
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Piacra lépés előtt álló termékek (adja meg a nevet) (35)
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	%	%	%	%	%	%
			2. versenytárs	%	%	%	%	%	%
			3. versenytárs	%	%	%	%	%	%
			Egyéb	%	%	%	%	%	%
			Összesen	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	Nem kitöltendő
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR		Nem kitöltendő
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek)]:
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát.
Adjon információt a felek és versenytársaik piacra lépés előtt álló termékeiről (beleértve fejlesztési szakaszt, valamint az összefonódásban részt vevő felek értékesítéseinek és piaci részesedésének becsült adatait a következő három-öt évre nézve).
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban.
DOWNSTREAM
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	X–2. év (36)		X–1. év		X. év		Piacra lépés előtt álló termékek (Adja meg a nevet) (37)
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett lehetséges földrajzi piac	Beszállító	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Piacra lépés előtt álló termékek (Adja meg a nevet) (37)
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	%	%	%	%	%	%
			2. versenytárs	%	%	%	%	%	%
			3. versenytárs	%	%	%	%	%	%
			Egyéb	%	%	%	%	%	%
			Összesen	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	Nem kitöltendő
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR		Nem kitöltendő
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek)]:
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát.
Adjon információt a felek és versenytársaik piacra lépés előtt álló termékeiről (beleértve fejlesztési szakaszt, valamint az összefonódásban részt vevő felek értékesítéseinek és piaci részesedésének becsült adatait a következő három-öt évre nézve).
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban.

9. SZAKASZ

A KÍNÁLAT SZERKEZETE

9.1.

Ismertesse röviden a kínálat szerkezetét az összefonódás által érintett egyes piacokon. Ennek során adja meg különösen a következőket:

a)	hogyan működnek ezek a piacok;

b)	az összefonódásban részt vevő felek és legnagyobb versenytársaik hogyan állítják elő és értékesítik a termékeket és/vagy szolgáltatásokat (például hogy az összefonódásban részt vevő felek és legnagyobb versenytársaik helyben gyártanak és értékesítenek-e);

c)	az összefonódásban részt vevő felek milyen módon árazzák a termékeket és/vagy szolgáltatásokat;

d)	az összefonódásban részt vevő mindegyik fél vertikális integrációjának jellege és mértéke a legnagyobb versenytársaikéival összehasonlítva.

A kereslet szerkezete

9.2.

Ismertesse röviden a kereslet szerkezetét az összefonódás által érintett egyes piacokon. Ennek során adja meg különösen a következőket:

a)	a piaci fázisok, például a felfutás, a bővülés, az érettség és a hanyatlás szakaszai, illetve a kereslet növekedési ütemére vonatkozó előrejelzés;

b)	a vásárlói preferenciák fontossága például a márkahűség, a vásárlást megelőzően és azt követően biztosított vevőszolgálat, a teljes termékskála biztosítása, valamint hálózati hatások szempontjából;

a szállítóváltás vevőknél felmerülő (időben és kiadásokban mért) költségeinek szerepe az alábbi két tényező mindegyike vonatkozásában:

i.	meglévő termékek;

ii.	létező terméket felváltó új termékek (a vevői szerződések szokásos időhorizontjának figyelembevételével);

d)	a vevők koncentrációjának vagy szóródásának mértéke;

e)	a szóban forgó termékek vevők általi beszerzésének módja, különös tekintettel arra, hogy alkalmaznak-e ajánlati felhívásokat, versenyeztetést vagy hasonló beszerzési technikákat.

10. SZAKASZ

TERMÉKDIFFERENCIÁLÁS ÉS A VERSENY SZOROSSÁGA

10.1.

Ismertesse röviden a termékdifferenciálás mértékét az összefonódás által érintett egyes piacokon. Ennek során adja meg különösen a következőket:

a)	a minőség („vertikális differenciálás”) és egyéb termékjellemzők szerinti („horizontális”, ill. „térbeli differenciálás”) termékdifferenciálás szerepe és jelentősége;

b)	a vevők különböző csoportokba történő szegmentálódása, és az egyes csoportokra jellemző „tipikus vevő” tulajdonságainak leírása; valamint

c)	horizontális átfedések esetében az összefonódásban részt vevő felek közötti vetélkedés általában, illetve az összefonódásban részt vevő felek termékei közötti helyettesíthetőség szorossága, egyebek mellett a b) pontban azonosított vevőcsoportok és „tipikus vevők” tekintetében.

Forgalmazási rendszerek és szolgáltatási hálózatok

10.2.

Adjon rövid leírást a következőkről:

a)	a piacon jellemző forgalmazási rendszerek és azok jelentősége, illetve az, hogy milyen mértékben végzik a forgalmazást harmadik felek és/vagy a felekkel azonos csoporthoz tartozó vállalkozások, továbbá a kizárólagos forgalmazási szerződések és egyéb hosszú lejáratú szerződések jelentősége;

b)	az e piacokon jelen lévő legjelentősebb vevőszolgálati hálózatok (például karbantartás és javítás) és ezek jelentősége e piacokon. Milyen mértékben végzik ezeket a szolgáltatásokat harmadik felek és/vagy a felekkel azonos csoporthoz tartozó vállalkozások?

A piacra lépés és az onnan való kivonulás

10.3.

Kérjük, tüntesse fel, hogy az elmúlt öt év során belépett-e jelentősebb szereplő az összefonódás által érintett piacok valamelyikére. Amennyiben igen, nevezze meg e belépőket, és külön-külön becsülje meg jelenlegi piaci részesedésüket.

10.4.

Kérjük, tüntesse fel, hogy az Ön véleménye szerint vannak-e olyan vállalkozások (beleértve azokat is, amelyek jelenleg csak az Unión vagy az EGT-n kívül tevékenykednek), amelyek valószínűleg be fognak lépni az összefonódás által érintett valamelyik piacra. Amennyiben igen, indokolja meg, hogy miért valószínű ez a belépés, valamint adjon becslést arról, hogy mennyi időn belül valószínű e piacra lépés.

10.5.

Ismertesse röviden az összefonódás által érintett minden egyes piacra történő belépést befolyásoló főbb tényezőket, mind földrajzi, mind termékszempontból vizsgálva a belépést. Ehhez adott esetben vegye figyelembe a következőket:

a)	a piacra lépés teljes költsége (kutatás-fejlesztés, forgalmazási rendszerek létrehozása, promóció, reklám, szerviz stb.) egy jelentős, életképes versenytárssal megegyező mértéket tekintve, megjelölve az ilyen versenytárs piaci részesedését;

b)	a piacra lépés bármely jogi vagy szabályozási korlátja, úgymint kormányzati engedély vagy esetleges szabványok;

c)	a vevők elérését akadályozó, például termékminősítési eljárásokból fakadó korlátok, vagy a hírnév fontossága és a sokévi tapasztalat igazolásának szükségessége;

d)	szabadalomhoz, know-how-hoz vagy más szellemitulajdon-joghoz való hozzáférés megszerzésének szükségessége és lehetősége e piacokon;

e)	az összefonódásban részt vevő felek milyen mértékben birtokosai, licenciavevői vagy licenciaadói szabadalmaknak, know-how-nak és egyéb jogoknak az összefonódás által érintett piacokon;

f)	a méret- és választékgazdaságosság, illetve a hálózati hatások fontossága a termékek és/vagy szolgáltatások előállítása vagy forgalmazása szempontjából az összefonódás által érintett piacokon;

g)	a beszerzési források elérhetősége, úgymint a nyersanyagok és a szükséges infrastruktúra hozzáférhetősége.

10.6.

Részletezze, hogy vannak-e az összefonódásban részt vevő valamelyik félnek vagy valamelyik versenytársnak a piacra lépés előtt álló termékei (38), vagy az összefonódás által érintett piacok valamelyikén tervezik-e a termelési vagy értékesítési kapacitás bővítését. Amennyiben igen, adjon becslést az összefonódásban részt vevő felek által tervezett értékesítés és piaci részesedés nagyságáról az elkövetkező három-öt évben.

10.7.

Tüntesse fel, hogy az elmúlt öt évben lépett-e ki gazdasági szereplő az érintett piacról. Amennyiben igen, nevezze meg e kilépőket, és becsülje meg a kilépés évét megelőző évi piaci részesedésüket.

Kutatás-fejlesztés

10.8.

Ismertesse a kutatás-fejlesztés szerepét egy az összefonódás által érintett piacokon működő vállalkozás hosszú távú versenyképessége szempontjából. Mutassa be az összefonódásban részt vevő vállalkozások által az összefonódás által érintett piacokon folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység jellegét. Ehhez adott esetben vegye figyelembe a következőket:

a kutatás-fejlesztés trendjei és intenzitása ezeken a piacokon és az összefonódásban részt vevő feleknél. A kutatás-fejlesztés intenzitása például a következőkkel szemléltethető: a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások; a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó alkalmazottak száma (teljes munkaidős egyenértékben); a kutatás-fejlesztési létesítmények száma és jelentősége; vagy az elmúlt három évben bejelentett szabadalmak száma;

b)	a technológiai fejlődés folyamata e piacokon megfelelő hosszúságú időszak tekintetében (beleértve az új termékek és/vagy szolgáltatások bevezetésének gyakoriságát, a termékek és/vagy szolgáltatások, termelési eljárások, forgalmazási rendszerek stb. fejlesztését);

c)	az összefonódásban részt vevő felek kutatástervezése és kutatási prioritásai a következő három évben.

Kapcsolatfelvételi adatok

10.9.

Adja meg a jogi osztály vezetőjének (vagy a hasonló feladatokat ellátó más személynek; vagy abban az esetben, ha nincs ilyen személy, a vezérigazgatónak) a nevét, címét, telefonszámát és e-mail-címét az alábbiak vonatkozásában (39):

a)	a 8.1.4. szakaszban megjelölt versenytársak;

b)	az egyes felek tíz legnagyobb vevője az összefonódás által érintett minden egyes piacon;

c)	a 10.3. szakaszban megjelölt, közelmúltban piacra lépett szereplők; valamint

d)	a 10.4. szakaszban megjelölt potenciális piacra lépők.

Az elérhetőségeket a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető űrlap kitöltésével kell megadni.

10.10.

Adja meg az összefonódásban részt vevő feleknél működő fő szakszervezetek és/vagy munkavállalói szövetségek egy vagy több képviselőjének nevét, címét, telefonszámát és e-mail-címét. Az elérhetőségeket a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető űrlap kitöltésével kell megadni.

11. SZAKASZ

HATÉKONYSÁGJAVULÁSOK

Ha Ön úgy kívánja, hogy a Bizottság már kezdettől fogva kifejezetten vizsgálja meg azt (40), hogy az összefonódás által elért hatékonyságjavulás nyomán a létrejövő új entitás feltehetően jobban képes lesz-e versenybarát, a fogyasztók érdekében történő fellépésre, és nagyobb motivációval rendelkezik-e majd erre, akkor kérjük, ismertesse a felek várakozásai szerint a tervezett összefonódás eredményeként az egyes érintett termékekre vonatkozóan megvalósuló hatékonyságjavulási elemeket, és csatolja az azokra vonatkozó dokumentumokat (ideértve a költségmegtakarítást, új termékek bevezetését és szolgáltatás- vagy termékfejlesztéseket) (41).

Minden egyes említett hatékonyságjavulásra vonatkozóan adja meg a következő információkat:

részletes magyarázat arról, hogy miként fogja a tervezett összefonódás lehetővé tenni az új entitás hatékonyságjavulását. Részletezze azokat a lépéseket, amelyeket a felek tenni szándékoznak a hatékonyságjavulás érdekében, a hatékonyságjavulás elérésének kockázatait, valamint az eléréséhez szükséges időt és költségeket;

ha észszerűen lehetséges, számszerűsítse a hatékonyságjavulás mértékét, és adjon részletes magyarázatot a számításról. Ahol lehetséges, adjon becslést is a hatékonyságjavulásnak új termékek bevezetésével vagy minőségjavulásokkal kapcsolatos jelentőségéről. Költségmegtakarítást magában foglaló hatékonyságjavulás esetén külön jelölje meg az egyszeri állandó költségmegtakarítást, az ismétlődő állandó költségmegtakarítást és a változó költségmegtakarítást (EUR/egységben és EUR/évben);

c)	a vevők valószínűsíthetően milyen mértékben fogják hasznát látni a hatékonyságjavulásnak, és részletes magyarázat arról, hogy hogyan jutott erre a következtetésre;

d)	annak indoklását, hogy a fél vagy felek miért nem tudták ezt a hatékonyságjavulást a tervezett összefonódástól eltérő eszközzel hasonló mértékben elérni oly módon, hogy az ne vessen fel a versennyel kapcsolatos aggályokat.

12. SZAKASZ

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS KOOPERATÍV HATÁSAI

Közös vállalkozás esetében az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában válaszolja meg a következő kérdéseket:

Két vagy több anyavállalat jelentős mértékben fenntartja-e tevékenységét a közös vállalkozáséval azonos piacon vagy egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a közös vállalkozás piacához képest feljebb (upstream) vagy lejjebb (downstream) található, vagy egy olyan szomszédos piacon, amely szorosan kapcsolódik ehhez a piachoz?

Amennyiben a válasz igenlő, jelölje meg mindegyik itt említett piac esetében a következőket:

i.	az egyes anyavállalatok forgalma az előző pénzügyi évben;

ii.	a közös vállalkozás tevékenységeinek gazdasági jelentősége e forgalomhoz viszonyítva;

iii.	az egyes anyavállalatok piaci részesedése.

Amennyiben az a) pontra adott válasz igenlő, és az Ön álláspontja szerint a közös vállalkozás létrehozása nem vezet független vállalkozások között olyan egyeztetéshez, amely az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének, és – adott esetben – az EGT-megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek (42) értelmében véve korlátozná a versenyt, kérjük, indokolja meg álláspontját.

Az a) és b) pontra adott válaszoktól függetlenül és az ügy Bizottság általi hiánytalan értékelésének lehetőségét biztosítandó, amennyiben álláspontja szerint az EUMSZ 101. cikke (3) bekezdésében meghatározott feltételek és – adott esetben – az EGT-megállapodás vonatkozó rendelkezései (43) alkalmazandók, kérjük, indokolja meg álláspontját. Az EUMSZ 101. cikke (3) bekezdésének értelmében a 101. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásától el lehet tekinteni, ha a tevékenység:

i.	hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához;

ii.	lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből;

iii.	nem ró az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek; valamint

iv.	nem teszi lehetővé az ilyen vállalkozások számára, hogy a szóban forgó termékek jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

13. SZAKASZ

NYILATKOZAT

A bejelentésnek a következő nyilatkozattal kell zárulnia, amelyet az összes bejelentő félnek vagy a nevükben eljáró személyeknek alá kell írni:

„A bejelentő fél vagy felek kijelentik, hogy az e bejelentésben szolgáltatott információk a legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállóak és hiánytalanok. Kijelentik továbbá, hogy a CO-formanyomtatványban kért valamennyi dokumentum eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, hogy valamennyi becslést becsült adatként jelöltek meg, és e becslések az alapul szolgáló tények lehető legjobb közelítését képviselik, valamint hogy minden véleményt őszintén nyilvánítottak ki. A bejelentő felek ismerik az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának rendelkezéseit”.

A digitálisan aláírt formanyomtatványok esetében a következő mezők kizárólag tájékoztatási célokat szolgálnak. E mezőknek meg kell felelniük az adott elektronikus aláírás(ok) metaadatainak.

Dátum:

[1. aláíró]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail-cím:

[elektronikus aláírás/aláírás]

[2. aláíró, ha van ilyen]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail-cím:

[elektronikus aláírás/aláírás]

(1) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet)(HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(2) Lásd e Hivatalos Lap 22. oldalát.

(3) Lásd különösen az az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) 57. cikkét, az EGT-megállapodás XIV. mellékletének 1. pontját, az EGT-megállapodás 21. és 24. jegyzőkönyvét (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A21994A0103%2801%29), valamint az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 4. jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás), https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ%3AJOL_1994_344_R_0001_003. Az EFTA-államokra történő bármely hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az azokat az EFTA-államokat jelenti, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei. 2004. május 1-jétől ezek az államok: Izland, Liechtenstein és Norvégia.

(4) Továbbá a 12. szakaszban a közös vállalkozásokat érintő ügyekben.

(5) Lásd: https://ec.europa.eu/competition-policy/mergers/practical-information_en

(6) A meghatalmazás-sablont lásd a https://ec.europa.eu/competition/mergers/legislation/power_of_attorney_template_en.docx oldalon.

(7) Lásd különösen az EGT-megállapodás 122. cikkét, az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 9. cikkét és a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve XIII. fejezete 17. cikkének (2) bekezdését.

(8) HL L 295., 2018.11.21., 39. o. Lásd még az összefonódás-vizsgálatokra vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatot: https://ec.europa.eu/competition-policy/index/privacy-policy-competition-investigations_en

(9) A piacra lépés előtt álló termékek várhatóan rövid vagy középtávon piacra kerülő termékek. A „piacra lépés előtt álló termékek” kifejezés a szolgáltatásokat is magában foglalja.

(10) A piacra lépés előtt álló termékeket érintő horizontális átfedések magukban foglalják a piacra lépés előtt álló termékek közötti átfedéseket, valamint az egy vagy több forgalmazott termék és egy vagy több piacra lépés előtt álló termék közötti átfedéseket.

(11) A piacra lépés előtt álló termékeket érintő vertikális kapcsolatok magukban foglalják a piacra lépés előtt álló termékek közötti kapcsolatokat, valamint az egy vagy több forgalmazott termék és egy vagy több piacra lépés előtt álló termék közötti kapcsolatokat.

(12) A Bizottság közleménye a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások egyszerűsített kezeléséről (HL C 160.., 2023.5.5., 1 o.)(a továbbiakban: az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).

(13) Az összefonódás által érintett piacok azonosításával kapcsolatos további információkért lásd a 6. szakaszt.

(14) Ellenséges felvásárlási ajánlat esetén idetartozik a célvállalkozás is; ebben az esetben a lehetőségek szerinti legrészletesebb adatokat kell megadni.

(15) Lásd az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (3)–(5) bekezdését és 5. cikkének (4) bekezdését.

(16) A Bizottság közleménye a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról, (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.), lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52008XC0416%2808%29 (az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény).

(17) Lásd az egységes jogalkalmazásról szóló közlemény B. részének IV. szakaszát.

(18) A forgalom kiszámítása kapcsán lásd az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közleményt.

(19) Az összefonódás által érintett piacok azonosításával kapcsolatos további információkért lásd a 6. szakaszt.

(20) A SWOT betűszó jelentése: „erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek”. Szintén a kért adatok körébe tartozik minden más módszer, amely egy adott termék/innovációs terület versenykörnyezetét szemlélteti.

(21) Lásd a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közleményt, (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.)

(22) A prenotifikáció során a bejelentő felek nyilvánosságra hozzák az összefonódás által potenciálisan érintett összes piacra vonatkozó információkat, abban az esetben is, ha végső soron úgy ítélik meg, hogy ezeket a piacokat az összefonódás nem érinti, és annak ellenére is, hogy a bejelentő felek a piac meghatározásának kérdésével kapcsolatban adott esetben más álláspontot képviselnek.

(23) A termékek (vagy szolgáltatások) akkor tekinthetők egymást kiegészítőnek, ha például egy terméknek a használata (vagy fogyasztása) lényegéből adódóan feltételezi a másik termék használatát (vagy fogyasztását); ilyen például a tűzőgép és a kapocs, vagy a nyomtató és a nyomtatópatron.

(24) Ilyen termékskálához tartozó termékekre példa a bároknak és éttermeknek értékesített whisky és gin, vagy meghatározott kategóriájú árukhoz különböző csomagolóanyagok értékesítése ezen áruk gyártója részére.

(25) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 11. pontja.

(26) Kérjük, hogy az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontjának hatálya alá tartozó összes piacra vonatkozóan csak egy táblázatot töltsön ki, a megfelelő (valamennyi) négyzet bejelölésével.

(27) Ha például az „U” upstream piac és a „D” downstream piac közötti vertikális kapcsolat tekintetében Ön az „U1” és „U2” lehetséges piacok meghatározását vette figyelembe, akkor két táblázatot kell összeállítania: az egyik táblázat az „U1”-re és a „D”-re, a másik pedig az „U2”-re és a „D”-re vonatkozó információkat tartalmazzon.

(28) Kérjük, csak egy táblázatot töltsön ki az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontjának hatálya alá tartozó valamennyi olyan piac tekintetében, amelyre a biztosítékok/kizárások egyike sem vonatkozik (vagyis a 7.4. szakaszban szereplő valamennyi kérdésre „Nem” a válasz). Kérjük, külön táblázatot nyújtson be az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontjának hatálya alá tartozó minden olyan piacról, amelynek esetében legalább egy kérdésre „Igen” a válasz.

(29) Ha ez a mérőszám nem vonatkozik azokra a piacokra, ahol az összefonódás horizontális átfedést vagy vertikális kapcsolatot eredményez a felek tevékenységei között, jelölje a „Nem” választ.

(30) A piaci értéknek és mennyiségnek a kivitellel csökkentett és behozatallal növelt kibocsátást kell tükröznie a figyelembe vett földrajzi területen.

(31) Ezt a szakaszt nem kell kitölteni, ha ugyanezen piacra lépés előtt álló termékeket illetően a 8.1.6. szakaszban már feltüntette ezeket az információkat.

(32) Ha egy vagy több fél rendelkezik forgalmazott termékekkel, tüntesse fel a piaci részesedéseket.

(33) Tüntesse fel a forgalmazott termékekkel rendelkező versenytársak piaci részesedését. Ha nincs forgalmazott termék, kérjük, sorolja fel legalább három olyan versenytársát, amely versengő termékek kifejlesztésén dolgozik.

(34) Ha egy vagy több fél rendelkezik forgalmazott termékekkel, tüntesse fel a piaci részesedéseket.

(35) Tüntesse fel a forgalmazott termékekkel rendelkező versenytársak piaci részesedését. Ha nincs forgalmazott termék, kérjük, sorolja fel legalább három olyan versenytársát, amely versengő termékek kifejlesztésén dolgozik.

(36) Ha egy vagy több fél rendelkezik forgalmazott termékekkel, tüntesse fel a piaci részesedéseket.

(37) Tüntesse fel a forgalmazott termékekkel rendelkező versenytársak piaci részesedését. Ha nincs forgalmazott termék, kérjük, sorolja fel legalább három olyan versenytársát, amely versengő termékek kifejlesztésén dolgozik.

(38) Hivatkozással a fenti 8.1.6. és 8.2. szakaszra adott válaszára.

(39) A Bizottság bármikor – akár az összefonódás e CO-formanyomtatványon alapuló bejelentése hiánytalanságának biztosítása céljából is – több elérhetőségi adatot kérhet be a piaci szereplőknek a CO-formanyomtatványban megjelölt kategóriái bármelyike tekintetében, és a piaci szereplők egyéb kategóriái, például a beszállítók tekintetében is kérheti azok elérhetőségi adatainak benyújtását.

(40) A hatékonyságjavulásra vonatkozóan kért információ benyújtásának a bejelentési szakaszban történő mellőzése nem zárja ki az információ későbbi megadását. Minél korábban megadják azonban az információt, annál inkább tudja a Bizottság vizsgálni a hatékonyságjavulásra vonatkozó állításokat.

(41) A hatékonyságjavulás értékelésével kapcsolatban további útmutatás található a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatásban, (HL C 31., 2004.2.5., 5. o.), lásd: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex%3A52004XC0205%2802%29.

(42) Lásd az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését.

(43) Lásd az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdését.

II. MELLÉKLET

EGYSZERŰSÍTETT CO-FORMANYOMTATVÁNY A 139/2004/EK RENDELETNEK MEGFELELŐ ÖSSZEFONÓDÁS BEJELENTÉSÉHEZ

(EGYSZERŰSÍTETT CO-FORMANYOMTATVÁNY)

1. BEVEZETÉS

(1)

Az egyszerűsített CO-formanyomtatvány azokat az információkat határozza meg, amelyeket a bejelentő feleknek akkor kell megadniuk, amikor egyszerűsített eljárás keretében felülvizsgálható tervezett összefonódásokat jelentenek be az Európai Bizottságnak.

(2)

Az egyszerűsített CO-formanyomtatvány kitöltése kapcsán felhívjuk a figyelmét a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet) és a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2023/914 bizottsági végrehajtási rendeletre (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) (2), amelynek ez az egyszerűsített CO-formanyomtatvány a mellékletét képezi. Felhívjuk figyelmét továbbá az egyes összefonódások kezelését szolgáló egyszerűsített eljárásról szóló bizottsági közleményre is (3).

(3)

Általános szabály, hogy az egyszerűsített CO-formanyomtatvány olyan összefonódások bejelentésére használható, amelyek megfelelnek a következő feltételek valamelyikének:

két vagy több vállalkozás közös irányítást szerez egy közös vállalkozás felett, feltéve, hogy a közös vállalkozás nem rendelkezik jelenlegi forgalommal az Európai Gazdasági Térség (EGT) (4) területén, és az érintett vállalkozások a bejelentés időpontjában nem tervezik eszközöknek az EGT-n belüli átruházását a közös vállalkozásra (5);

két vagy több vállalkozás közös irányítást szerez egy közös vállalkozás felett, feltéve, hogy a közös vállalkozás elhanyagolható tevékenységet folytat az EGT területén. Ez azokra az összefonódásokra vonatkozik, amelyek esetében az alábbi feltételek mindegyike teljesül (6):

i.	az EGT területén a közös vállalkozás jelenlegi éves forgalma és/vagy a neki átadott tevékenységekből származó forgalom, valamint a várható éves forgalom kevesebb mint 100 millió EUR;

ii.	a bejelentés időpontjában az EGT-beli közös vállalkozás részére végrehajtani tervezett eszközátruházások összértéke nem éri el a 100 millió EUR-t;

két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és az összefonódásban részt vevő felek egyike sem folytat üzleti tevékenységet azonos földrajzi vagy termékpiacon vagy olyan érintett termékpiacon, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik el egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik (7);

két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és valamennyi lehetséges piacmeghatározás esetén teljesülnek az alábbiakban meghatározott feltételek (8);

az összefonódásban részt vevő, ugyanazon a termék- és földrajzi piacon üzleti tevékenységet folytató (horizontális átfedés) valamennyi fél összevont piaci részesedése az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

aa)	nem éri el a 20 %-ot;

bb)	nem éri el az 50 %-ot, és a Herfindahl–Hirschman-index (a továbbiakban: HHI) szóban forgó összefonódásból eredő növekedése (delta) 150 alatt van;

ii.

az alábbiakban felsorolt feltételek legalább egyikének megfelelnek az összefonódásban részt vevő valamennyi olyan fél egyedi és/vagy összevont piaci részesedései, amelyek olyan termékpiacon folytatnak üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik (vertikális kapcsolat):

aa)	az upstream és downstream piacokon nem érik el a 30 %-ot;

bb)	az upstream piacon nem érik el a 30 %-ot, és az összefonódásban részt vevő, a downstream piacon tevékenykedő felek részesedése a beszerzési piacon nem éri el a 30 %-ot az upstream inputok tekintetében;

cc)	nem érik el az 50 %-ot sem az upstream, sem a downstream piacokon; a Herfindahl–Hirschman-index (HHI) összefonódásból eredő növekedése (delta) 150 alatt van mind az upstream, mind a downstream piacokon; és a kisebb vállalkozás piaci részesedése az upstream és downstream piacokon egyforma;

e)	az egyik fél kizárólagos irányítást készül szerezni egy olyan vállalkozás felett, amelyben már közös irányítást gyakorol (9).

(4)

Ezenkívül a bejelentő felek kérésére a Bizottság egyszerűsített eljárás keretében és egyszerűsített CO-formanyomtatvány alapján felülvizsgálhatja az olyan összefonódásokat, amelyek során két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, feltéve, hogy az alábbiakban meghatározott mindkét feltétel valamennyi valószerű piacmeghatározás esetén teljesül (10):

a)	az összefonódásban részt vevő összes olyan fél összevont piaci részesedése, amelyek tevékenységei horizontális átfedéseket eredményeznek, nem éri el a 25 %-ot;

az összefonódásban részt vevő és a vertikális kapcsolatban érintett valamennyi fél egyedi vagy összevont piaci részesedései teljesítik az alábbi feltételek legalább egyikét:

i.	az upstream és downstream piacokon nem érik el a 35 %-ot;

ii.	az egyik piacon 50 % alatti, miközben az összefonódásban részt vevő valamennyi fél egyedi és összevont piaci részesedései az összes többi vertikálisan kapcsolódó piacon nem érik el a 10 %-ot.

(5)

Ezenkívül a Bizottság egyszerűsített eljárás keretében és egyszerűsített CO-formanyomtatvány alapján felülvizsgálhatja azokat az összefonódásokat, amelyek során két vagy több vállalkozás közös irányítást szerez egy közös vállalkozás felett, feltéve, hogy (11):

a)	a közös vállalat jelenlegi éves forgalma és/vagy a neki átadott tevékenységekből származó forgalom kevesebb mint 150 millió euró az EGT területén; valamint

b)	a bejelentés időpontjában az EGT-beli közös vállalkozás részére végrehajtani tervezett eszközátruházások összértéke nem éri el a 150 millió EUR-t.

(6)

A Bizottság bármikor előírhatja a CO-formanyomtatványon történő bejelentést, amennyiben úgy tűnik, hogy az egyszerűsített CO-formanyomtatvány használatához szükséges feltételek nem teljesülnek, vagy kivételes esetben akkor, ha teljesülnek, de a Bizottság ennek ellenére úgy ítéli meg, hogy a CO-formanyomtatvány szerinti bejelentés szükséges a versennyel kapcsolatos esetleges aggályok kielégítő vizsgálatához.

2. Az egyszerűsített CO-formanyomtatvány kitöltésének és benyújtásának módja

(7)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti összeolvadás esetén vagy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti közös irányítás megszerzése esetén ezt az egyszerűsített CO-formanyomtatványt az összeolvadásban részt vevő feleknek vagy a közös irányítást megszerző feleknek együttesen kell kitölteniük. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kizárólagos irányítás megszerzése esetén az egyszerűsített CO-formanyomtatványt a felvásárlónak kell kitöltenie. Egy vállalkozás megszerzésére irányuló nyilvános ajánlat esetében az egyszerűsített CO-formanyomtatványt az ajánlattevőnek kell kitöltenie.

(8)

Az egyszerűsített CO-formanyomtatvány különböző szakaszait kell kitölteni az összefonódás jellemzőitől függően, továbbá attól függően, hogy az összefonódás miért felel meg az egyszerűsített kezelés feltételeinek (12):

a)	az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 13., 14., 15. és 16. szakaszt minden esetben ki kell tölteni;

b)	a 8. szakaszt akkor kell kitölteni, ha az összefonódás horizontális átfedéseket eredményez a felek tevékenységei között;

c)	a 9. és/vagy 10. szakaszt akkor kell kitölteni, ha az összefonódás a felek tevékenységei között vertikális kapcsolatot eredményez;

d)	a 11. szakaszt minden esetben ki kell tölteni, kivéve az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.a) vagy 5.c) pontjának hatálya alá tartozó összefonódásokat;

e)	a 12. szakaszt a közös vállalkozások esetében kell kitölteni.

(9)

Az egyszerűsített eljárás szerinti bejelentés hivatalos benyújtása előtt és tekintet nélkül arra, hogy a szóban forgó összefonódás melyik egyszerűsített kategóriába tartozik, a bejelentő feleknek minden esetben be kell nyújtaniuk az ügy kezelésére létrehozott munkacsoport kijelölésére irányuló kérelmet. A kérelemben fel kell tüntetni az ügylet típusát, az egyszerűsített esetek azon kategóriáját, amelybe tartozik, valamint a bejelentés várható időpontját (13). Felkérjük a bejelentő feleket, hogy az egyszerűsített ügyek bizonyos kategóriáit érintő bejelentéseket közvetlenül (prenotifikáció nélkül vagy az ilyen kapcsolatfelvételre igen rövid időt fordítva) tegyék meg (14). Ezekben az esetekben az ügy kezelésére létrehozott munkacsoport kijelölésére irányuló kérelmet legalább egy héttel a bejelentés várható időpontja előtt kell benyújtani. Az összefonódásban részt vevő felek tevékenységei közötti horizontális átfedéseket, illetve nem horizontális kapcsolatokat eredményező ügyekben a prenotifikációt úgy kell kezdeményezni, hogy az ügycsoport felosztására irányuló kérelmet legalább két héttel a bejelentés várható időpontja előtt benyújtják.

(10)

A Bizottság ezen egyszerűsített CO-formanyomtatványban benyújtott személyes adatokat a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően fogja kezelni (15).

(11)

Az egyszerűsített CO-formanyomtatványt minden egyes bejelentő fél részéről a fél képviseletére jogilag felhatalmazott személynek vagy a bejelentő fél vagy felek egy vagy több felhatalmazott külső képviselőjének kell aláírnia. A releváns meghatalmazást csatolni kell az egyszerűsített CO-formanyomtatványhoz (16). Az aláírásokra vonatkozó műszaki előírások és utasítások időről időre közzétételre kerülnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3. Fogalommeghatározások az egyszerűsített CO-formanyomtatványhoz

(12)

Ezen egyszerűsített CO-formanyomtatvány alkalmazásában:

„az összefonódásban részt vevő fél (felek)” vagy „fél (felek)”: egyaránt jelölik a felvásárló felet (feleket) és a felvásárolt felet (feleket) vagy az összeolvadó feleket, beleértve az összes olyan vállalkozást is, amelyben irányítást megalapozó részesedést szereznek, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi. Eltérő rendelkezés hiányában a „bejelentő fél (felek)” és „az összefonódásban részt vevő fél (felek)” kifejezések magukban foglalják az összes olyan vállalkozást, amely ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint az említett „felek”.

b)	„év”: eltérő rendelkezés hiányában naptári év. Eltérő rendelkezés hiányában az egyszerűsített CO-formanyomtatványban kért minden információ a bejelentést megelőző évre vonatkozik.

4. A bejelentés helytállóságára és hiánytalanságára vonatkozó követelmény

(13)

Az egyszerűsített CO-formanyomtatványban kért minden információnak helytállónak és hiánytalannak kell lennie. A kért információkat az egyszerűsített CO-formanyomtatvány megfelelő szakaszában kell megadni. A bejelentést kitöltő valamennyi fél felelős az általa szolgáltatott információk pontosságáért. Különösen figyelembe kell venni a következőket:

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével és a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendeletben a bejelentés kapcsán előírt határidők nem kezdődnek meg mindaddig, amíg a Bizottság a bejelentés keretében benyújtandó összes információt meg nem kapta. E követelmény célja, hogy a Bizottság számára biztosítsa a bejelentett összefonódás kiértékelhetőségét az összefonódás-ellenőrzési rendelet által megszabott szigorú határidőkön belül. Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság erről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a bejelentő feleket vagy azok képviselőit.

b)	A bejelentő félnek (feleknek) gondosan ellenőriznie (ellenőrizniük) kell bejelentésük elkészítése során, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsátott, kapcsolattartáshoz szükséges nevek és telefonszámok – különösen az e-mail-címek – pontosak, ügyhöz kapcsolódóak és naprakészek-e.

c)	A végrehajtási rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban a bejelentésben szereplő helytelen vagy félrevezető információk hiányosnak tekintendők.

A kapcsolattartáshoz szükséges információkat a Versenypolitikai Főigazgatóság által a főigazgatóság honlapján megadott formátumban kell benyújtani (17). A szabályszerű vizsgálat lefolytatása érdekében elengedhetetlen, hogy a kapcsolattartáshoz szükséges információk pontosak legyenek. Ezért kérjük, győződjön meg afelől, hogy a megadott e-mail-címek személyre szabottak és a konkrét kapcsolattartók címei, nem pedig általános vállalati postafiókok (pl. info@, hello@). A Bizottság a nem megfelelő elérhetőségi adatok alapján hiányosnak nyilváníthatja a bejelentést.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja, hogy helytelen vagy félrevezető információ szolgáltatása esetén, amennyiben az szándékosan vagy gondatlanságból történt, az érintett vállalkozás teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezenkívül, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság visszavonhatja az összefonódásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről szóló határozatát, ha az olyan téves információkon alapul, amelyekért az összefonódásban részt vevő felek valamelyike felelős.

Ön írásban kérheti a Bizottságot arra, hogy annak ellenére is tekintse hiánytalannak a bejelentést, hogy nem került sor az egyszerűsített CO-formanyomtatványban kért minden adat benyújtására, amennyiben az adatok részben vagy egészben nem voltak az észszerűség keretein belül elérhetők az Ön számára (például azért, mert egy célvállalkozással kapcsolatos információk egy vitatott ajánlat során nem voltak elérhetők). A Bizottság mérlegeli a kérelmet, feltéve, hogy Ön megindokolja, miért nem volt hozzáférhető az információ, és a hiányzó adatokra nézve megadja a lehető legpontosabb becslést a becslés alapjául szolgáló források megjelölésével. Amennyiben lehetséges, jelölje meg, hogy a Bizottság hol juthat hozzá az Ön számára nem elérhető kért információkhoz.

A végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság eltekinthet az egyes meghatározott információknak a bejelentésben történő benyújtására vonatkozó kötelezettségtől, amennyiben úgy ítéli, hogy az adott kötelezettség vagy követelmény teljesítése nem szükséges az ügy kivizsgálásához. Ezért amennyiben Ön úgy véli, hogy valamely információ nem szükséges az ügy Bizottság általi vizsgálatához, a prenotifikáció keretében írásban kérelmezheti, hogy a Bizottság tekintsen el az adott információk benyújtásának kötelezettségétől. E felmentési kérelmet az egyszerűsített CO-formanyomtatvány tervezetével egy időben kell benyújtani a prenotifikáció keretében. A felmentési kérelmeket az ügyért felelős csoportnak címzett külön e-mailben kell benyújtani. A Bizottság abban az esetben mérlegeli a kérelmet, ha Ön megfelelően megindokolja, hogy a szóban forgó információ miért nem szükséges az ügy vizsgálatához. A Versenypolitikai Főigazgatóság összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatáról szóló dokumentumnak („Best Practices on the conduct of EC merger control proceedings”) megfelelően a Versenypolitikai Főigazgatóságnak általában öt munkanapra van szüksége a kérelem megválaszolásához. Az egyértelműség érdekében megjegyzendő: az, hogy a Bizottság adott esetben elfogadta azt, hogy az egyszerűsített CO-formanyomtatványon kért bizonyos információk nem szükségesek az összefonódás bejelentésének hiánytalanságához, nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a szóban forgó információkat bármikor (a bejelentés előtt vagy után) bekérje, például az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikke szerinti információkérés keretében.

5. Visszatérés a rendes eljáráshoz és a CO-formanyomtatvány szerinti bejelentéshez

(14)

Annak vizsgálata során, hogy az összefonódás bejelenthető-e egyszerűsített eljárás keretében, az egyszerűsített CO-formanyomtatvány használatával, a Bizottság meggyőződik afelől, hogy minden lényeges körülményt kellő egyértelműséggel állapítanak meg. Ebből a szempontból a helytálló és hiánytalan információk szolgáltatásának felelőssége a bejelentő feleket terheli.

(15)

Amennyiben az összefonódás bejelentése után a Bizottság úgy dönt, hogy az ügy nem felel meg az egyszerűsített eljárás szerinti bejelentés feltételeinek, Bizottság megkövetelheti a CO-formanyomtatvány szerinti teljes vagy (indokolt esetben) részleges bejelentést. Erre a következő esetekben kerülhet sor:

a)	az egyszerűsített CO-formanyomtatvány használatának feltételei láthatólag nem teljesülnek;

habár az egyszerűsített CO-formanyomtatvány használatának feltételei teljesülnek, a CO-formanyomtatvány szerinti teljes vagy részleges bejelentés szükségesnek tűnik a versennyel kapcsolatos esetleges aggályok kivizsgálása, vagy annak megállapítása érdekében, hogy az ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke értelmében vett összefonódásnak minősül-e;

c)	az egyszerűsített formanyomtatvány helytelen vagy félrevezető információt tartalmaz;

d)	valamely tagállam vagy EFTA-állam a bejelentett összefonódást illetően indoklással ellátott versenyjogi aggályait fejezi ki az egyszerűsített CO-formanyomtatvány másolatának kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül;

e)	egy harmadik személy indoklással ellátott versenyjogi aggályait fejezi ki a Bizottság által a harmadik felek által tett észrevételekre meghatározott határidőn belül.

(16)

Ilyen esetekben a bejelentést a végrehatjási rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében véve hiányos bejelentésnek minősíthetik valamely lényeges pont tekintetében. A Bizottság erről haladéktalanul írásban értesíti a bejelentő feleket vagy képviselőiket. A bejelentés csak azon a napon lép hatályba, amikor minden előírt információ beérkezik.

6. Titoktartás

(17)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikke, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás megfelelő rendelkezései előírják, hogy a Bizottság, a tagállamok, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok, valamint tisztviselőik és egyéb alkalmazottaik nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyekhez a rendelet alkalmazása során jutottak, és amelyekre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ezt az elvet a bejelentő felek között is alkalmazni kell a bizalmas információk védelmére.

(18)

(19)

Összeolvadás vagy közös felvásárlások esetében, vagy más olyan esetben, amikor a bejelentést több félnek együttesen kell megtennie, az üzleti titkokat külön borítékban lehet benyújtani, és a bejelentésben arra mellékletként lehet hivatkozni. A bejelentés akkor tekinthető hiánytalannak, ha ahhoz az összes ilyen melléklet csatolva van.

1. SZAKASZ

AZ ÜGY ÁLTALÁNOS ADATAI

(*1) Ügyszám:

(*1) Az ügy neve:

Nyelv:

Eltérő megjegyzés hiányában az alábbi táblázatokban szereplő, cikkekre való hivatkozásokat az összefonódás-ellenőrzési rendelet cikkeire való hivatkozásként kell értelmezni.

Bejelentés egyszerűsített eljárás keretében: igen

Összefonódás-ellenőrzési rendelet

Joghatóság:

☐	Az 1. cikk (2) bekezdése

☐	Az 1. cikk (3) bekezdése

☐	A 4. cikk (5) bekezdése

☐

22. cikk

A bejelentés alapja:

☐	A 4. cikk (1) bekezdése

☐	A 4. cikk (4) bekezdése

☐	A 4. cikk (5) bekezdése

☐

22. cikk

Összefonódás:

☐	Összeolvadás [a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja] (18)

☐	Kizárólagos irányítás megszerzése [a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja]

☐	Közös irányítás megszerzése [a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja] (19)

☐	Zöldmezős közös vállalkozás feletti közös irányítás megszerzése [a 3. cikk (4) bekezdése] (20)

☐	Közös irányítás megszerzése bármely más forgatókönyv esetén (azaz legalább egy olyan részvényes megmarad, amely irányításra jogosító részesedéssel rendelkezik) [a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 3. cikk (4) bekezdése] (21)

Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemén szerinti ügykategória:

☐	Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.a) pontja

☐	Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.e) pontja

☐	Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.b) pontja

☐	Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.c) pontja

☐	Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontja

☐	Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.d) pontja

☐	Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 9. pontja

A bejelentés kapcsolódik valamely korábbi ügyhöz (kapcsolódó művelet/párhuzamos ügylet/megszüntetett vagy visszavont ügy)? IGEN ☐ NEM ☐

Ha igen, adja meg az ügy számát:

A bejelentés kapcsolódik olyan konzultációhoz, amely ugyanezen összefonódást érinti? IGEN ☐ NEM ☐

Ha igen, adja meg a konzultációs számát:

Az összefonódás megvalósításának módja:

☐	[DÁTUM]-án/én bejelentett nyilvános ajánlat.

☐	Részvények vásárlása

☐	Eszközök vásárlása

☐	Értékpapírok vásárlása

☐	Üzemeltetési szerződés vagy más szerződéses eszköz

☐	Közös vállalkozásnak minősülő újonnan alapított vállalkozás részvényeinek vásárlása

Az összefonódás értéke EUR-ban megadva:

Az összefonódásban részt vevő társaságok székhelye:

☐	Ugyanazon tagállamban

☐	Ugyanazon harmadik országban

☐	Különböző tagállamokban

☐	Különböző harmadik országokban

2. SZAKASZ

AZ ÖSSZEFONÓDÁSBAN RÉSZT VEVŐ TÁRSASÁGOK ÉS FORGALMUK

Az érintett vállalkozások (22)	Kategória (23)	Irányítást gyakorol felette:	Az érintett vállalkozás üzleti tevékenységeinek rövid ismertetése

Nyújtsa be az érintett vállalkozások összefonódást megelőzően fennálló és az összefonódást követően létrejövő tulajdonosi és irányítási szerkezetét szemléltető ábrát:

Az érintett vállalkozások

Származási ország

Szerep (24)

Forgalom (millió EUR) (25)

A forgalom éve (26)

Világviszonylatban

Unió-szerte

Az összes érintett vállalkozás összevont forgalma

☐	Az érintett vállalkozások egyike sem ugyanazon tagállamban realizálja összevont uniós szintű forgalmának több mint kétharmadát.

Ha az összefonódás bejelentésére az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (3) bekezdése alapján kerül sor, a következő táblázatot is ki kell tölteni. Kérjük, adjon tájékoztatást az 1. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő valamennyi tagállamról. Szükség esetén egészítse ki a táblázatot további sorokkal:

Az érintett tagállam neve az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja alkalmazásában

Az összes érintett vállalkozás összevont forgalma ebben a tagállamban

(millió EUR)

Az érintett vállalkozások neve az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában

Az érintett vállalkozás forgalma ebben a tagállamban

(millió EUR)

☐	Az érintett vállalkozások egyike sem ugyanazon tagállamban realizálja összevont uniós szintű forgalmának több mint kétharmadát.

Forgalom az EFTA-államok területén (27)
Az érintett vállalkozások összevont forgalma az EFTA-államok területén eléri vagy meghaladja az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén lebonyolított teljes forgalmuk 25 %-át.	IGEN ☐ NEM ☐
Az érintett vállalkozások közül legalább kettő 250 millió EUR összeget meghaladó forgalommal rendelkezik az EFTA-államok területén.	IGEN ☐ NEM ☐
A tervezett összefonódás potenciálisan egy EFTA-államhoz utalható, mivel olyan érintett piac(oka)t hoz létre valamely EFTA-állam területén, amely egy elkülönült piac valamennyi jellemzőjével rendelkezik.	IGEN ☐ NEM ☐

3. SZAKASZ

AZ ÉRINTETT TERMÉK(EK) (28) NEVE A NACE SZERINT (29)

A termék(ek) elnevezése	NACE

4. SZAKASZ

AZ ÖSSZEFONÓDÁS ISMERTETÉSE (ÖSSZEFOGLALÁS)

Adjon betekinthető összefoglalót (legfeljebb 250 szóban) az 1.1. szakaszban megadott információkról, ideértve a következőket: az összefonódás megvalósításának módja (például részvények vásárlása, nyilvános ajánlat, szerződés stb. útján); az összefonódás-ellenőrzési rendelet azon cikkei, amelyek alapján az ügylet összefonódásnak minősül; az érintett vállalkozások. Minden egyes érintett vállalkozás esetében adja meg a következőket: Teljes név, bejegyzés szerinti ország, a végső ellenőrzést gyakorló jogalany, a tevékenységek rövid leírása és a tevékenység földrajzi területei. Az újonnan létrehozott közös vállalkozások esetében meg kell adni a tervezett tevékenységeket és a tevékenység földrajzi területeit. Ezt az összefoglalót a Bizottság a bejelentést követően közzé kívánja tenni a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján. Az összefoglalót úgy kell megfogalmazni, hogy ne tartalmazzon bizalmas információt vagy üzleti titkot. )

Példa (az értesítés során törlendő)

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

A(z) [„A” társaság teljes neve] ([az „A” társaság rövid neve], [az „A” társaság származási országa], mely a(z) [„X” társaság] irányítása alá tartozik

A(z) [„B” társaság teljes neve] ([a „B” társaság rövid neve], [a „B” társaság származási országa], mely a(z) [„Y” társaság] irányítása alá tartozik

A(z) [„A” társaság] az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében véve egyesül a(z) [„B” társaság]-gal VAGY

Az összefonódás [az összefonódás végrehajtásának eszközei, pl. részvények/eszközök vásárlása stb.] útján valósul meg.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a.	a(z) [„A” társaság] esetében: [A tevékenység rövid leírása, pl. különféle vegyipari termékek; elsődleges tevékenységeit az agrártudományok, a nagy teljesítményű műanyagok és vegyipari termékek, valamint a szénhidrogén- és másodlagos energiahordozók és szolgáltatások terén végzi];

b.	a(z) [„B” társaság] esetében: [A tevékenység rövid leírása, pl. szilikon alapú technológia és innováció; elsődleges tevékenységeit a szilikon-kémián alapuló polimerek és más anyagok kifejlesztése és előállítása terén végzi].

5. SZAKASZ

AZ ÖSSZEFONÓDÁS LOGIKÁJA ÉS IDŐZÍTÉSE

5.1. Az összefonódás logikája

Kérjük, adjon összefoglaló leírást a tervezett összefonódás logikájáról.

5.2. Időzítés

Kérjük, adjon összefoglaló leírást a tervezett összefonódás időzítéséről (beleértve adott esetben a megszűnés jogilag kötelező időpontját is).

5.3. Válaszát egészítse ki a Bizottságnak benyújtandó további információkkal.

6. SZAKASZ

JOGHATÓSÁG (30)

6.1. Az összefonódásnak és az irányítás megváltozásának rövid leírása (legfeljebb 250 szó terjedelemben)

1. példa (a bejelentés során törlendő)

Az XX.X.X-án/-én aláírt részesedés-adásvételi megállapodás értelmében a(z) [„A” társaság] a(z) [„B” társaság] összes szavazati jogának 75 %-át kitevő részvényeket szerez. A(z) [„B” társaság] szavazati jogainak fennmaradó 25 %-át [„M” kisebbségi részvényes] birtokolja majd. Tekintettel arra, hogy a(z) [„B” társaság] kereskedelmi stratégiájával kapcsolatos döntéseket egyszerű többséggel fogadják el, a részvények többségével rendelkező [„A” társaság] meghatározó befolyást gyakorol majd a(z) [„B” társaság] felett. A(z) [„B” társaság] ezért a(z) [„A” társaság] kizárólagos irányítása alatt fog állni.

2. példa (a bejelentés során törlendő)

Az XX.X.X-án/-én aláírt részesedés-adásvételi megállapodás értelmében a(z) [„A” társaság] a(z) [„B” társaság] összes szavazati jogának 40 %-át kitevő részvényeket szerez. A(z) [„B” társaság] szavazati jogainak fennmaradó 60 %-át a(z) [„C” társaság] birtokolja majd. Az igazgatótanács hét tagból fog állni, akik közül három tagot a(z) [„A” társaság] nevez ki. A(z) [„A” társaság] vétójoggal rendelkezik a felső vezetés kinevezésével, a költségvetéssel és az üzleti tervvel kapcsolatban. A(z) [„B” társaság] ezért a(z) [„A” társaság] és a(z) [„C” társaság] közös irányítása alatt fog állni.

6.2. Az irányítás megszerzése

☐ Kizárólagos irányítás megszerzése

A felvásárló az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kizárólagos irányítást szerez a célvállalkozás(ok) felett. Kérjük, a megfelelő négyzetek bejelölésével tüntesse fel a kizárólagos irányítás megszerzésének módját:

☐	az [1. vállalkozás] pozitív kizárólagos irányítást szerez, vagyis megszerzi a célvállalkozás(ok) feletti szavazati jogok többségét (de jure kizárólagos irányítás)

☐	az [1. vállalkozás] negatív kizárólagos irányítást szerez a célvállalkozás(ok) felett, azaz a stratégiai döntések tekintetében kizárólagos vétójogot gyakorolhat (de jure kizárólagos irányítás). Kérjük, ismertesse, hogy melyek ezek a stratégiai döntések:

☐	az [1. vállalkozás] [kérjük, adja meg a pontos részesedést és a pontos szavazati jogokat] %-ával de facto kizárólagos irányítást szerez a célvállalkozás(ok) felett, mivel nagy valószínűséggel éri el a többséget a célvállalkozás részvényeseinek közgyűlésén.

Kérjük, tüntesse fel azt is, ha az alábbi elemek között vannak olyanok, amelyek jelen vannak az összefonódásban:

☐

A célvállalkozás(ok) részvényesei közgyűlésének szavazási rendje az elmúlt öt évben a következőképpen alakult: [kérjük, minden évre nézve adjon tájékoztatást az ezekre az ülésekre jellemző részvételi arányról]. Az [1. vállalkozás] részesedésének köszönhetően többséggel rendelkezett volna a részvényesi közgyűléseken a következő években: [kérjük, tüntesse fel, hogy mely közgyűléseken].

☐	A fennmaradó részvények széles körben oszlanak meg.

☐	Más fontos részvényesek strukturális, gazdasági vagy családi kapcsolatban állnak az [1. vállalkozással]. Kérjük, ismertesse e kapcsolatokat: […].

☐	Más részvényeseknek tisztán pénzügyi érdeke fűződik (a célvállalkozáshoz).

☐ Közös irányítás megszerzése

☐

A(z) [1. vállalkozás], a(z) [2. vállalkozás] és a(z) [3. vállalkozás] (ha szükséges, egészítse ki a felsorolást további vállalkozásokkal) a szavazati jogokban vagy döntéshozó testületek tagjainak kinevezésében való egyenlőség vagy vétójogok révén az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett közös irányítást szerez a célvállalkozás(ok) felett (az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény 64–73. pontja).

Felvásárló

1. vállalkozás

2. vállalkozás

3. vállalkozás

Részesedés a közös vállalkozásban (%)

Szavazati jogok (%)

A célvállalkozás döntéshozó testületében kinevezett képviselők száma (31) /a döntéshozó testület tagjainak száma összesen

A vezetőségi testület tagja döntő szavazattal rendelkezik (igen/nem)

☐

Igen

☐

Nem

☐

Igen

☐

Nem

☐

Igen

☐

Nem

Vétójog a felső vezetés kinevezése során (igen/nem)

☐

Igen

☐

Nem

☐

Igen

☐

Nem

☐

Igen

☐

Nem

Vétójog üzleti terv elfogadása során (igen/nem)

☐

Igen

☐

Nem

☐

Igen

☐

Nem

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, kérjük, nyújtsa be a célvállalkozásra vonatkozó legfrissebb üzleti terv(ek) másolatát.

Vétójog a költségvetés elfogadása során (igen/nem)

☐

Igen

☐

Nem

☐

Igen

☐

Nem

☐

Igen

☐

Nem

Vétójog a befektetésekkel kapcsolatban

☐

Igen

☐

Nem

Tüntesse fel az alábbi mezőben a beruházások szintjét és gyakoriságát az adott ágazatban.

☐

Igen

☐

Nem

Tüntesse fel az alábbi mezőben a beruházások szintjét és gyakoriságát az adott ágazatban.

☐

Igen

☐

Nem

Tüntesse fel az alábbi mezőben a beruházások szintjét és gyakoriságát az adott ágazatban.

Egyéb piac-specifikus jogok

☐

Igen

☐

Nem

Az alábbi mezőben jelölje meg a szóban forgó vétójogokat.

☐

Igen

☐

Nem

Az alábbi mezőben jelölje meg a szóban forgó vétójogokat.

☐

Igen

☐

Nem

Az alábbi mezőben jelölje meg a szóban forgó vétójogokat.

☐

A(z) [1. vállalkozás], a(z) [2. vállalkozás] és a(z) [3. vállalkozás] (ha szükséges, egészítse ki a felsorolást további vállalkozásokkal) más úton szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett közös irányítást a célvállalkozás(ok) felett (lásd az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény 74–80. pontját), pontosabban a következő módon:

☐	A(z) [1. vállalkozás], a(z) [2. vállalkozás] és a(z) [3. vállalkozás] (ha szükséges, egészítse ki a felsorolást további vállalkozásokkal) pool megállapodás, holdingtársaság vagy valamely más jogi eszköz révén szerez közös irányítást a célvállalkozás(ok) felett.

☐	A(z) [1. vállalkozás], a(z) [2. vállalkozás] és a(z) [3. vállalkozás] (ha szükséges, egészítse ki a felsorolást további vállalkozásokkal) erős érdekegyezés révén szerez de facto közös irányítást a célvállalkozás(ok) felett. Ismertesse ezeket az érdekegyezéseket: […]

6.3. Teljes feladatkör ellátása (csak akkor töltendő ki, ha az összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozik vagy a 3. cikk (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozik)

☐	A közös vállalkozás az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében vett teljes feladatkört lát el, mivel a közös vállalkozás tartósan ellátja az önálló gazdasági egység valamennyi funkcióját). Közelebbről:

☐	A közös vállalkozás elegendő erőforrással (nevezetesen célzott irányítással, elegendő pénzügyi erőforrással, személyzettel és eszközökkel) fog rendelkezni ahhoz, hogy a piacon független tevékenységet folytasson.

☐	A közös vállalkozás az anyavállalataitól függetlenül saját hozzáféréssel vagy piaci jelenléttel rendelkezik majd.

☐	A közös vállalkozás a harmadik felek részére történő értékesítéseinek több mint 50 %-át el fogja érni tartósan (vagyis a kezdeti hároméves időszakon túl).

VAGY

☐

A közös vállalkozás célja, hogy az anyavállalatok részére történő értékesítéseinek több mint 50 %-át a kezdeti időszakot követően bonyolítsa le, de ezekre az értékesítésekre piaci feltételek mellett kerül majd sor, ami többek között azt jelenti, hogy a harmadik felek részére történő értékesítéseivel azonos feltételek mellett.

☐	A közös vállalkozás célja a tartós működés, mivel időtartama nem rövid és korlátozott, és tevékenységeinek időtartama: [adja meg az időtartamot].

☐	Nincs olyan harmadik fél vagy függőben lévő külső döntés, amely a közös vállalkozás üzleti tevékenységének megkezdése szempontjából központi jelentőséggel bírna.

☐	Egyéb: [kérjük, fejtse ki]

6.4. Válaszát egészítse ki a Bizottságnak benyújtandó további információkkal.

7. SZAKASZ

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS KATEGÓRIÁJA (HIVATKOZÁSSAL AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY RELEVÁNS PONTJAIRA)

a) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.a) pontja ☐

☐	A közös vállalkozás nem végez tevékenységet az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén:

☐	A közös vállalkozásnak nincs jelenlegi (vagyis a bejelentés időpontjában fennálló) forgalma vagy várható (a bejelentést követő három éven belüli) forgalma az EGT területén.

☐	A közös vállalkozás anyavállalatai a bejelentés időpontjában nem tervezték eszközöknek az EGT-n belüli átruházását a közös vállalkozásra (32).

Ha az összefonódás megfelel az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.a) pontjában foglalt kritériumoknak, az alábbi 8., 9. és 11. szakaszt nem szükséges kitölteni.

ÉS/VAGY

b) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.b) pontja

☐	A közös vállalkozás jelenlegi vagy várható tevékenysége EGT területén elhanyagolható:

☐	Az EGT területén a közös vállalkozás jelenlegi éves forgalma és/vagy a neki átadott tevékenységekből származó forgalom (33) a bejelentés időpontjában, valamint a bejelentést követő három évben várható éves forgalom nem éri el a 100 millió EUR-t.

☐	Az EGT-ben a bejelentés időpontjában (34) a közös vállalkozás részére végrehajtani tervezett eszközátruházások összértéke nem éri el a 100 millió EUR-t.

ÉS/VAGY

c) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.c) pontja (35) ☐

☐	Az összefonódásban részt vevő felek egyike sem végez tevékenységet ugyanazon a termék- és földrajzi piacon.

☐	Az összefonódásban részt vevő felek egyike sem végez tevékenységet egymás upstream vagy downstream piacain.

Ha az összefonódás megfelel az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.c) pontjában foglalt kritériumoknak, az alábbi 8., 9. és 11. szakaszt nem szükséges kitölteni.

ÉS/VAGY

d) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.d) pontja

☐

Két vagy több vállalkozás összeolvad, vagy egy vagy több vállalkozás kizárólagos vagy közös irányítást szerez egy másik vállalkozás felett, és valamennyi valószerű piacmeghatározás esetén teljesülnek az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.d) pontjának i. szakaszában és az 5.d) pontjának ii. szakaszában előírt feltételek (36).

☐

Az összefonódásban részt vevő, ugyanazon a termék- és földrajzi piacon üzleti tevékenységet folytató (horizontális átfedések) valamennyi fél összevont piaci részesedései az alábbi feltételek legalább egyikét teljesítik:

☐	nem érik el a 20 %-ot;

☐	nem érik el az 50 %-ot, és a Herfindahl–Hirschman-indexnek (HHI) a szóban forgó piacok összefonódásából eredő növekedése (delta) 150 alatt van (37).

☐

Az alábbiakban felsorolt feltételek legalább egyikének megfelelnek az összefonódásban részt vevő valamennyi olyan fél egyedi vagy összevont piaci részesedései, amelyek olyan termékpiacon folytatnak üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik egy olyan termékpiachoz képest, amelyen az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenykedik (vertikális kapcsolat):

☐	az upstream és downstream szinteken nem érik el a 30 %-ot;

☐	az upstream piacon nem érik el a 30 %-ot, és a downstream szereplő részesedése a beszerzési piacon nem éri el a 30 %-ot az upstream inputok tekintetében;

☐	nem érik el az 50 %-ot sem az upstream, sem a downstream piacokon; a HHI összefonódásból eredő növekedése (delta) 150 alatt van mind az upstream, mind a downstream piacokon; és a kisebb vállalkozás piaci részesedése az upstream és downstream piacokon egyforma (38).

ÉS/VAGY

e) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.e) pontja ☐

☐	A bejelentő fél kizárólagos irányítást szerez egy olyan vállalkozás felett, amely felett már közös irányítást gyakorol.

ÉS/VAGY

f) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontja (rugalmassági rendelkezés)

☐

Valamennyi valószerű piacmeghatározás esetén i. a felek összevont piaci részesedése nem éri el a 25 %-ot egyik olyan érintett piacon sem, ahol a felek tevékenységei átfedésben vannak, és ii. az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény II.C. szakaszában leírt különleges körülmények egyike sem áll fenn.

☐

Valamennyi valószerű piacmeghatározás esetén a felek összevont piaci részesedése nem éri el a 25 %-ot egyik olyan érintett piacon sem, ahol a felek tevékenységei átfedésben vannak, és jóllehet az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény II.C. szakaszában leírt különleges körülmények közül egy vagy több fennáll, az ügy az 1.11. szakaszban kifejtett okok miatt nem vet fel versenyjogi aggályokat.

☐

Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény II.C. szakaszában leírt körülmények egyike sem áll fenn, és az alábbi feltételek közül legalább egyet teljesít az összefonódásban részt vevő valamennyi olyan fél egyedi vagy összevont piaci részesedése, amely olyan piacon folytat üzleti tevékenységet, amely a termelési vagy forgalmazási lánc megelőző (upstream) vagy következő (downstream) szakaszában helyezkedik el egy olyan termékpiachoz képest, ahol az összefonódásban részt vevő valamely másik fél tevékenységet végez:

☐	az upstream és downstream piacokon nem érik el a 35 %-ot;

☐	az egyik piacon 50 % alatti, miközben az összefonódásban részt vevő valamennyi fél egyedi és összevont piaci részesedése az összes többi vertikálisan kapcsolódó piacon 10 % alatt van.

☐

Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény II.C. szakaszában leírt körülmények közül egy vagy több fennáll, az ügy a 11. szakaszban kifejtett okok miatt nem vet fel versenyjogi aggályokat, és az alábbi feltételek közül legalább egyet teljesít az összefonódásban részt vevő valamennyi olyan fél egyedi és összevont piaci részesedése, amely vertikális kapcsolatban működik:

☐	az upstream és downstream piacokon nem érik el a 35 %-ot;

☐	az egyik piacon 50 % alatti, miközben az összefonódásban részt vevő valamennyi fél egyedi és összevont piaci részesedése az összes többi vertikálisan kapcsolódó piacon 10 % alatt van.

ÉS/VAGY

g) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 9. pontja (rugalmassági rendelkezés)

☐	Az EGT területén a közös vállalkozás jelenlegi éves forgalma és/vagy a neki átadott tevékenységekből (39) származó forgalom a bejelentés időpontjában, valamint a bejelentést követő három évben várható éves forgalom meghaladja 100 millió EUR-t, de nem éri el a 150 millió EUR-t.

☐	A bejelentés időpontjában az EGT-beli közös vállalkozás részére végrehajtani tervezett eszközátruházások összértéke meghaladja a 100 millió EUR-t, de nem éri el a 150 millió EUR-t (40).

☐	Töltse ki a 8. és/vagy 9. szakaszt, ha a közös vállalkozás az EGT-ben tevékenykedik, és az összefonódás horizontális átfedéseket eredményez (8. szakasz) és/vagy vertikális kapcsolatokat eredményez (9. szakasz).

Válaszát egészítse ki a Bizottságnak benyújtandó további információkkal.

8. SZAKASZ

HORIZONTÁLIS ÁTFEDÉSEK

8.1.

Az alábbi táblázatot abban az esetben töltse ki, ha az összefonódás horizontális átfedéseket eredményez, ideértve i. a piacra lépés előtt álló termékek (41) és a forgalmazott termékek közötti átfedéseket és ii. a piacra lépés előtt álló termékek közötti átfedéseket. (42) A táblázatokat annyi sorral egészítse ki, amennyi az Ön véleménye szerint az összes valószerű piac lefedéséhez szükséges:

Horizontális átfedések – piaci részesedések és piacra lépés előtt álló termékek
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett valószerű termékpiac	A figyelembe vett valószerű földrajzi piac	Beszállító	X–2. év		X–1. év		X. év		Piacra lépés előtt álló termékek (43) (Név)
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett valószerű termékpiac	A figyelembe vett valószerű földrajzi piac	Beszállító	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Piacra lépés előtt álló termékek (43) (Név)
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	Nem kitöltendő				%	%
			2. versenytárs					%	%
			3. versenytárs					%	%
			Egyéb					%	%
			Összesen	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	Nem kitöltendő
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR		Nem kitöltendő
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek):
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát:
Ha az ügy az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.d) pont i. szakasz bb) alszakaszának hatálya alá tartozik, kérjük, tüntesse fel a delta HHI-t:
Adjon információt a felek piacra lépés előtt álló termékeiről és versenytársaikról (beleértve fejlesztési szakaszt is):
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban:

8.2.

Válaszát egészítse ki a Bizottságnak benyújtandó további információkkal.

9. SZAKASZ

VERTIKÁLIS KAPCSOLATOK

9.1.

Az alábbi táblázatot abban az esetben töltse ki, ha az összefonódás vertikális kapcsolatokat (44) eredményez, ideértve i. a piacra lépés előtt álló termékeket és a forgalmazott termékek közötti vertikális kapcsolatokat és ii. a piacra lépés előtt álló termékek közötti vertikális kapcsolatokat. A táblázatokat annyi sorral egészítse ki, amennyi az Ön véleménye szerint az összes lehetséges piac lefedéséhez szükséges (45):

Vertikális kapcsolatok – piaci részesedések és piacra lépés előtt álló termékek
UPSTREAM
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett valószerű termékpiac	A figyelembe vett valószerű földrajzi piac	Beszállító	X–2. év		X–1. év		X. év		Piacra lépés előtt álló termékek (név) (46)
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett valószerű termékpiac	A figyelembe vett valószerű földrajzi piac	Beszállító	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Piacra lépés előtt álló termékek (név) (46)
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	Nem kitöltendő				%	%
			2. versenytárs					%	%
			3. versenytárs					%	%
			Egyéb					%	%
			Összesen	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	Nem kitöltendő
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR		Nem kitöltendő
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek):
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát:
Ha az ügy az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.d) pont ii. szakasz cc) alszakaszának hatálya alá tartozik, kérjük, tüntesse fel a delta HHI-t (érték és volumen három évre nézve):
Adjon információt a felek piacra lépés előtt álló termékeiről és versenytársaikról (beleértve fejlesztési szakaszt is):
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban:

DOWNSTREAM
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett valószerű termékpiac	A figyelembe vett valószerű földrajzi piac	Beszállító	X–2. év		X–1. év		X. év		Piacra lépés előtt álló termékek (név) (47)
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett valószerű termékpiac	A figyelembe vett valószerű földrajzi piac	Beszállító	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Piacra lépés előtt álló termékek (név) (47)
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	Nem kitöltendő				%	%
			2. versenytárs					%	%
			3. versenytárs					%	%
			Egyéb					%	%
			Összesen	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	Nem kitöltendő
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR		Nem kitöltendő
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek):
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát:
Ha az ügy az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.d) pont ii. szakasz cc) alszakaszának hatálya alá tartozik, kérjük, tüntesse fel a delta HHI-t (érték és volumen három évre nézve):
Adjon információt a felek piacra lépés előtt álló termékeiről és versenytársaikról (beleértve fejlesztési szakaszt is):
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban:

9.2.

Válaszát egészítse ki a Bizottságnak benyújtandó további információkkal.

10. SZAKASZ

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY 5.D) PONT II. SZAKASZA BB) ALSZAKASZÁNAK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VERTIKÁLIS KAPCSOLATOK

10.1.

Az alábbi táblázatokat abban az esetben töltse ki, ha az összefonódás az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.d) pont ii. szakasz bb) alszakaszának hatálya alá tartozó vertikális kapcsolatokat eredményez, ideértve i. a piacra lépés előtt álló termékek és a forgalmazott termékek közötti vertikális kapcsolatokat és ii. a piacra lépés előtt álló termékek közötti vertikális kapcsolatokat. A táblázatokat annyi sorral egészítse ki, amennyi az Ön véleménye szerint az összes valószerű piac lefedéséhez szükséges (48):

Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.d) pont ii. szakasz bb) alszakaszának hatálya alá tartozó vertikális kapcsolatok – piaci részesedések és piacra lépés előtt álló termékek
UPSTREAM
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett lehetséges termékpiac	A figyelembe vett valószerű földrajzi piac	Termékkínálat az upstream piacokon (Piaci részesedések)								Termékek beszerzése az upstream piacokon (Részesedés a beszerzési piacon)
			Szervezet	X–2. év		X–1. év		X. év		Piacra lépés előtt álló termékek (név) (49)	X–2. év		X–1. év		X. év
				Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen		Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	Nem kitöltendő				%	%		Nem kitöltendő
			2. versenytárs					%	%
			3. versenytárs					%	%
			Egyéb					%	%
			Összesen	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	Nem kitöltendő	Nem kitöltendő
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR			Nem kitöltendő
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek):
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát:
Adjon információt a felek piacra lépés előtt álló termékeiről és versenytársaikról (beleértve fejlesztési szakaszt is):
Ismertesse, hogy egy vagy több érintett vállalkozás X. évben egy vagy több más érintett vállalkozástól vásárolta-e az upstream input terméket; X–1. év; vagy X–2. év, feltüntetve e beszerzéseknek az érintett vállalkozás összes beszerzéséhez viszonyított százalékos arányát:
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban:

DOWNSTREAM
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett valószerű termékpiac	A figyelembe vett valószerű földrajzi piac	Beszállító	X–2. év		X–1. év		X. év		Piacra lépés előtt álló termékek (Név) (50)
Precedensek (kérjük, hivatkozzon a vonatkozó bekezdésekre)	A figyelembe vett valószerű termékpiac	A figyelembe vett valószerű földrajzi piac	Beszállító	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Érték	Volumen	Piacra lépés előtt álló termékek (Név) (50)
			1. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			2. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			3. érintett vállalkozás	%	%	%	%	%	%
			Összevont	%	%	%	%	%	%
			1. versenytárs	Nem kitöltendő				%	%
			2. versenytárs					%	%
			3. versenytárs					%	%
			Egyéb					%	%
			Összesen	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	100 %	Nem kitöltendő
			A piac mérete	EUR		EUR		EUR		Nem kitöltendő
Ismertesse a felek tevékenységeit ezen a piacon:
Itt adjon meg további részleteket (különösen abban az esetben ismertesse a felek álláspontját a termékpiac/földrajzi piac meghatározásával kapcsolatban, ha nincsenek precedensek):
A piaci részesedés kiszámításához használt mérőszámok, források és módszertan. Ha az érintett piacokon nem az érték és a volumen a piaci részesedés kiszámításának leggyakrabban használt mérőszáma, akkor alternatív mérőszámokon alapuló piaci részesedéseket tüntessen fel, és magyarázza meg ennek okát:
Adjon információt a felek piacra lépés előtt álló termékeiről és versenytársaikról (beleértve fejlesztési szakaszt is):
Adja meg az 1. versenytárs, a 2. versenytárs és a 3. versenytárs elérhetőségét az előírt formátumban:
Becsülje meg, hogy az X., X–1. és X–2. évben az upstream input iránti teljes kereslet hány százalékát képviseli a downstream piac. Jelölje meg azokat a különböző iparágakat, ágazatokat és végfelhasználásokat, ahol az upstream input a downstream piactól eltérő módon is felhasználható, és adja meg az egyes iparágak, ágazatok és/vagy végfelhasználás teljes keresletének százalékos arányát is. Ha ez az információ nem áll rendelkezésre a teljes piacra vonatkozóan, akkor az upstream piacon tevékenykedő fél által a 10 legfőbb vevője (ideértve adott esetben a másik feleket is) részére teljesített értékesítések arányát tüntesse fel:

10.2.

Válaszát egészítse ki a Bizottságnak benyújtandó további információkkal.

11. SZAKASZ

BIZTOSÍTÉKOK ÉS KIZÁRÁSOK (51)

Az összefonódásban részt vevő felek bármelyike jelentős (azaz 10 % feletti) irányításra nem jogosító részesedéssel vagy egyidejű igazgatósággal rendelkezik olyan társaságokban, amelyek valamely más fél piacaival azonons piacokon vagy vertikálisan kapcsolódó piacokon tevékenykednek (pl. a felvásárló vállalkozás ellenőrzésre nem jogosító kisebbségi részesedéssel vagy közös igazgatókkal rendelkezik egy, a célvállalkozáséval azonos piacon tevékenykedő társaságban).

☐

Igen

☐

Nem

A felek egy vagy több versenytársa jelentős (azaz 10 % feletti) irányításra nem jogosító részesedéssel rendelkezik az érintett vállalkozások bármelyikében.

Ha igen:

adja meg a részesedés mértékét %-ban:

tüntesse fel a részesedéshez kapcsolódó jogokat:

☐

Igen

☐

Nem

☐

Igen

☐

Nem

Háromnál kevesebb olyan versenytárs marad, amelynek piaci részesedése bármely valószerű piacmeghatározás esetén meghaladja az 5 %-ot bármely olyan piacon, amely horizontális átfedéseket vagy vertikális kapcsolatokat eredményez.

☐

Igen

☐

Nem

A vonatkozó piaci részesedési küszöbértékeket a kapacitás tekintetében bármely lehetséges piacmeghatározás esetén túllépik (52).

☐

Igen

☐

Nem

A felek (vagy egyikük) az egymást átfedő piacokon újonnan belépő szereplők (vagyis az elmúlt három éven belül léptek be a piacra).

☐

Igen

☐

Nem

A felek fontos innovátorok az egymást átfedő piacokon.

☐

Igen

☐

Nem

A felek az elmúlt 5 évben jelentős új fejlesztésű terméket hoztak forgalomba.

☐

Igen

☐

Nem

Az összefonódás átfedéseket eredményez piacra lépés előtt álló termékek között, illetve piacra lépés előtt álló termékek és forgalmazott termékek között.

☐

Igen

☐

Nem

Az egyik fél azt tervezi, hogy olyan termékpiacokra és/vagy földrajzi piacokra is terjeszkedik, amelyeken a másik fél tevékenykedik, vagy amelyek vertikális kapcsolatban állnak azokkal a termékekkel, amelyek kapcsán a másik fél tevékenykedik.

Ismertesse az ilyen tervek által érintett termékeket vagy szolgáltatásokat és az időzítést: [szabadon kitölthető mező]

☐

Igen

☐

Nem

☐

Igen

☐

Nem

A közös vállalkozás éves forgalma a következő három évben várhatóan jelentősen meghaladja a 100 millió EUR-t az EGT területén.

☐

Igen

☐

Nem

A közös vállalkozás éves forgalma a következő három évben várhatóan jelentősen meghaladja a 150 millió EUR-t az EGT területén.

Ha a közös vállalkozás éves forgalma a következő három évben várhatóan meghaladja a 100 millió EUR-t az EGT területén, kérjük, nyújtsa be a következő három év várható forgalmát: [szabadon kitölthető mező]

☐

Igen

☐

Nem

Ha a fenti kérdések bármelyikére „igen” választ adott, fejtse ki, hogy véleménye szerint az ügyet milyen okokból kellene az egyszerűsített eljárásról szóló közleményben foglaltak szerint kezelni, és adjon meg minden releváns részletet: [szabadon kitölthető mező]

12. SZAKASZ

A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS KOOPERATÍV HATÁSAI

12.1.

Két vagy több anyavállalat fenntartja-e tevékenységét a közös vállalkozáséval azonos piacon vagy egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a közös vállalkozás piacához képest feljebb (upstream) vagy lejjebb (downstream) található, vagy egy olyan szomszédos piacon, amely szorosan kapcsolódik ehhez a piachoz?

☐

Igen

☐

Nem

Anyavállalat

Piac

Forgalom

Piaci részesedés

Közös vállalkozás

Piac

Forgalom

Piaci részesedés

12.2.

Fejtse ki, hogy ebben az esetben teljesülnek-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint adott esetben az EGT-megállapodás megfelelő rendelkezéseiben meghatározott kritériumok.

12.3.

Válaszát egészítse ki a Bizottságnak benyújtandó további információkkal.

13. SZAKASZ

KAPCSOLATFELVÉTELI ADATOK

Bejelentő fél	2. bejelentő fél (ha van ilyen)
Név	Név
Cím	Cím
Telefonszám	Telefonszám
E-mail-cím	E-mail-cím
Honlap	Honlap
Célvállalkozás	Telefonszám
Név	E-mail-cím
Cím	Honlap
A bejelentő fél meghatalmazott képviselője	A 2. bejelentő fél meghatalmazott képviselője
Név	Név
Szervezet	Szervezet
Cím	Cím
Telefonszám	Telefonszám
E-mail-cím	E-mail-cím

14. SZAKASZ

MELLÉKLETEK

☐	Az összefonódást eredményező dokumentumok

Az ellenőrzésben bekövetkező változást végrehajtó rendelkezések:

A teljes feladatkör ellátását biztosító rendelkezések:

☐	Eredeti meghatalmazás(ok) (a bejelentő féltől vagy felektől)

☐	A forgalomhoz kapcsolódó adatok – EGT szerinti bontásban

☐	A piaci részesedésekhez kapcsolódó módszertan

☐

Az alábbiakat csak abban az esetben kell benyújtania, ha az összefonódás egy vagy több horizontális átfedést és/vagy vertikális kapcsolatot eredményez az EGT-n belül:

—

A vállalat igazgatási struktúrájának megfelelően az igazgatóság, az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság tagjai vagy a hasonló hatásköröket gyakorló (vagy az ilyen hatáskörökkel felruházott) egyéb személy(ek) vagy a részvényesi közgyűlés által vagy részére készített, illetve ezek rendelkezésére bocsátott, a bejelentett összefonódás elemzését szolgáló alábbi dokumentumok másolatai.

—	Az összefonódásban részt vevő felek legutolsó éves jelentéseinek és legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak elérhetőségét biztosító weboldal internetcíme vagy ilyen cím hiányában az összefonódásban részt vevő felek legutolsó éves jelentéseinek és legutolsó éves pénzügyi beszámolóinak másolata.

☐	Egyéb mellékletek

Fejtse ki

15. SZAKASZ

EGYÉB ÉRTESÍTÉSEK

15.1.

Be kell-e jelenteni az összefonódást más joghatóságokban?

☐

Igen

☐

Nem

Ha igen, sorolja fel ezeket itt:

15.2.

Jelezze, hogy nyújtott-e be vagy szándékozik-e benyújtani a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 330., 2022.12.23., 1. o.) 20. cikke szerinti bejelentést.

16. SZAKASZ

NYILATKOZAT

☐

A bejelentő fél vagy felek kijelentik, hogy a jelen formanyomtatványban szolgáltatott információk a legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállóak és hiánytalanok. Kijelentik továbbá, hogy a releváns dokumentumok eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, hogy valamennyi becslést becsült adatként jelöltek meg, és e becslések az alapul szolgáló tények lehető legjobb közelítését képviselik, valamint hogy minden véleményt őszintén nyilvánítottak ki.

☐	A bejelentő fél (felek) ismeri (ismerik) az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontját.

Dátum:

[1. aláíró]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail-cím:

[elektronikus aláírás/aláírás]

[2. aláíró, ha van ilyen]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail-cím:

[elektronikus aláírás/aláírás]

(2) Lásd e Hivatalos Lap 22. oldalát.

(3) A Bizottság közleménye a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások egyszerűsített kezeléséről (HL C 160.., 2023.5.5., 1. o.)(a továbbiakban: az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).

(4) A „jelenlegi forgalom” kifejezés a közös vállalkozás által a bejelentés időpontjában elért forgalmat jelöli. A közös vállalkozás forgalmát az anyavállalatok, vagy magának a közös vállalkozásnak a legutóbbi auditált mérlege alapján kell meghatározni, attól függően, hogy rendelkezésre állnak-e a közös vállalkozásba bevitt források elkülönített számlái.

(5) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.a) pontja.

(6) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.b) pontja.

(7) Lásd: az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.c) pontja.

(8) Lásd: az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.d) pontja.

(9) Lásd: az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.e) pontja.

(10) Lásd: az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontja.

(11) Lásd: az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 9. pontja.

(12) Lásd: az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 9. pontja.

(13) Az ügy kezelésére létrehozott munkacsoport kijelölésére irányuló kérelem a következő internetcímen érhető el: https://ec.europa.eu/competition-policy/mergers/practical-information_en

(14) Ilyenek különösen az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.a) és 5.c) pontjának hatálya alá tartozó ügyletek (lásd az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 27. pontját).

(15) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(16) A meghatalmazás-sablont lásd a https://ec.europa.eu/competition/mergers/legislation/power_of_attorney_template_en.docx oldalon.

(17) Lásd: https://ec.europa.eu/competition-policy/mergers/practical-information_en

(*1) A Fúziós Iktatási Osztály (Merger Registry) által szolgáltatott információkkal kiegészítendő.

(18) Összeolvadásra akkor kerül sor, amikor két vagy több független vállalkozás egy új vállalkozásban egyesül, és különálló jogi személyként megszűnik létezni. A joghatóságra vonatkozó további információkért és iránymutatásért lásd: A Bizottság közleménye a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról (a továbbiakban: az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény) (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.), 9. és 10. pont: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52008XC0416(08)

(19) Ez a forgatókönyv olyan célvállalkozások feletti közös irányítás megszerzésére vonatkozik, amelyek korábban nem álltak a közös irányítást megszerző felek egyikének irányítása alatt sem (egy vállalkozás feletti irányítás független harmadik féltől történő megszerzése). Lásd különösen: az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény 91. pontja.

(20) Ez a kategória olyan zöldmezős közös vállalkozás létrehozására vonatkozik, amelyre az anyavállalatok nem ruháznak át meglévő gazdasági tevékenységet (vagyis piaci jelenléttel rendelkező leányvállalatról vagy vállalkozásról van szó), vagy csak olyan eszközöket ruháznak át rá, amelyek önmagukban nem minősülnek üzletágnak.

(21) Ezek az esetek magukban foglalják többek között i. teljes feladatkört ellátó új közös vállalkozások létrehozását, melynek során egy vagy több anyavállalat meglévő üzletág vagy gazdasági tevékenység átruházását végzi el, és ii. a közös vállalkozás többségi részvényeseinek belépését vagy leváltását. Lásd különösen: az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény 92. pontja.

(22) Az érintett vállalkozások meghatározását lásd az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény 129–153. pontjában.

(23) Bejelentő fél vagy egyéb.

(24) „A” = Felvásárló kizárólagos vagy közös irányítás megszerzése esetén (több felvásárló esetén határozzon meg „A1”, „A2” stb. felvásárlót).

„T” = A célvállalkozás kizárólagos irányítás megszerzése esetén (több célvállalkozás esetén határozzon meg „T1”, „T2” stb. célvállalkozást).

JV = közös vállalkozás közös irányítás megszerzése esetén (több közös vállalkozás esetén határozzon meg „JV1”, „JV2” stb. közös vállalkozást).

MP = az összeolvadó fél összeolvadás esetén (több összeolvadó fél esetén határozzon meg „MP1”, „MP2” stb. összeolvadó felet).

(25) A forgalmi adatokat euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

(26) Ha a pénzügyi év nem esik egybe a naptári évvel, adja meg a pénzügyi év végét teljes dátumformátumban (éééé/hh/nn).

(27) Az EFTA-államok közé tartozik Izland, Liechtenstein és Norvégia.

(28) Csak azon termékek esetében tüntesse fel a NACE-kódot, amelyek horizontális átfedéseket és/vagy nem horizontális kapcsolatokat eredményeznek. Azoknál az ügyeknél, amelyek nem eredményeznek horizontális átfedéseket vagy nem horizontális kapcsolatokat, a célvállalkozás fő termékeinek NACE-kódját kell megadni.

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról, (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.), lásd: EUR-Lex - 32006R1893 - HU - EUR-Lex (europa.eu).

(30) Kérjük, hivatkozzon az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közleményre.

(31) Kérjük, arra a döntéshozó testületre nézve töltse ki, amely az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény 3.1. és 3.2. szakaszában leírt jellegű stratégiai döntéseket hoz.

(32) Figyelembe kell venni minden olyan eszközt, amelyet a bejelentés időpontjában a közös vállalkozásra kívánnak átruházni, függetlenül attól, hogy az eszközöknek a közös vállalkozásra történő átruházására ténylegesen mikor kerül sor.

(33) Az „és/vagy” kifejezés a kérdéses helyzetek változatosságára utal. Idetartoznak az alábbiak:

—	egy célvállalkozás közös felvásárlása esetén a figyelembe veendő forgalom ennek a célvállalkozásnak (a közös vállalkozásnak) a forgalma,

—	egy olyan közös vállalkozás létrehozása esetén, amelynek részére az anyavállalatok tevékenységeket adnak át, az átadott tevékenységekből származó forgalmat kell figyelembe venni,

—	abban az esetben, ha új ellenőrzést gyakorló fél lép be egy meglévő közös vállalkozásba, a közös vállalkozás forgalmát és az új anyavállalat által átadott tevékenységekből származó forgalmat kell figyelembe venni (ha van ilyen).

(34) Figyelembe kell venni minden olyan eszközt, amelyet a bejelentés időpontjában a közös vállalkozásra kívánnak átruházni, függetlenül attól, hogy az eszközöknek a közös vállalkozásra történő átruházására ténylegesen mikor kerül sor.

(35) A két négyzetet be kell jelölni ahhoz, hogy ezt a kategóriát alkalmazni lehessen.

(36) A horizontális átfedések és vertikális kapcsolatok küszöbértékei minden olyan valószerű alternatív termék- és földrajzi piacmeghatározásra vonatkoznak, amelyet egy adott ügyben figyelembe lehet venni. Fontos, hogy a bejelentésben szereplő, alapul szolgáló piacmeghatározások kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy alátámasszák a küszöbértékek el nem érését megállapító értékelést, továbbá fontos az is, hogy a bejelentés minden valószerű alternatív piacmeghatározást megemlítsen (beleértve a nemzetinél szűkebb földrajzi piacokat is).

(37) A HHI-t a piacon jelenlévő valamennyi vállalkozás egyedi piaci részesedése négyzetének összeadásával számítják ki: Lásd a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet szerint a horizontális összefonódások értékeléséről szóló bizottsági iránymutatás (HL C 31., 2004.2.5., 5. o.) 16. pontját: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex%3A52004XC0205%2802%29. Az összefonódásból eredő HHI delta kiszámításához ugyanakkor elegendő levonni az összefonódásban részt vevő felek aggregált piaci részesedésének négyzetéből (azaz az összefonódás eredményeként létrejött vállalkozás összefonódás utáni piaci részesedésének négyzetéből) a felek egyedi piaci részesedései négyzeteinek összegét (mivel az egyéb versenytársak piaci részesedése változatlan, és így nem érinti az egyenlet eredményét).

(38) Ez a kategória a már meglévő vertikális integráció felé vezető kis lépéseket szándékozik lefedni. Például az „A” társaság, amely az upstream és a downstream piacon is aktív, (és mindkét piacon 45 %-os piaci részesedéssel rendelkezik), felvásárolja az ugyanazon az upstream és downstream piacon aktív (és mindkét piacon 0,5 %-os piaci részesedéssel rendelkező) „B” társaságot. Ez a kategória nem foglalja magában azokat a helyzeteket, amelyekben a vertikális integráció nagy része az ügyletből ered, még akkor sem, ha az együttes piaci részesedés nem éri el az 50 %-ot és a HHI delta értéke 150 alatt van. E kategória nem fedi le például a következő helyzetet: Az upstream piacon 45 %-os piaci részesedéssel és a downstream piacon 0,5 %-os piaci részesedéssel működő „A” vállalat felvásárolja a „B” vállalatot, amelynek piaci részesedése 0,5 % az upstream piacon, és 45 % a downstream piacon.

(39) Lásd a 33. lábjegyzetet.

(40) Lásd a 34. lábjegyzetet.

(41) A piacra lépés előtt álló termékek várhatóan rövid vagy középtávon piacra kerülő termékek. A „piacra lépés előtt álló termékek” kifejezés a szolgáltatásokat is magában foglalja.

(42) A piacra lépés előtt álló termékeket érintő horizontális átfedések esetén adja meg a valószerű érintett piacon versenyző forgalmazott termékek részesedését.

(43) Tüntesse fel a forgalmazott termékeket kínáló felek és/vagy versenytársak piaci részesedését. Ha nincs forgalmazott termék, kérjük, határozza meg legalább három olyan versenytársát, amely piacra lépés előtt álló konkurens termékek kifejlesztésén dolgozik.

(44) Az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 5.d) pont ii. szakasza bb) alszakaszának hatálya alá tartozó vertikális kapcsolatok kivételével. Ezekre a vertikális kapcsolatokra vonatkozóan töltse ki az alábbi 10. szakaszt.

(45) Ha például az „U” upstream piac és a „D” downstream piac közötti vertikális kapcsolat tekintetében Ön az „U1” és „U2” valószerű piacok meghatározását vette figyelembe, akkor két táblázatot kell összeállítania: i. az „U1”-re és a „D”-re, és ii. a másik pedig az „U2”-re és a „D”-re vonatkozó információkból.

(46) Tüntesse fel a forgalmazott termékeket kínáló felek és/vagy versenytársak piaci részesedését. Ha nincs forgalmazott termék, kérjük, határozza meg legalább három olyan versenytársát, amely piacra lépés előtt álló konkurens termékek kifejlesztésén dolgozik.

(47) Tüntesse fel a forgalmazott termékeket kínáló felek és/vagy versenytársak piaci részesedését. Ha nincs forgalmazott termék, kérjük, határozza meg legalább három olyan versenytársát, amely piacra lépés előtt álló konkurens termékek kifejlesztésén dolgozik.

(48) Ha például az „U” upstream piac és a „D” downstream piac közötti vertikális kapcsolat tekintetében Ön az „U1” és „U2” valószerű piacok meghatározását vette figyelembe, akkor két táblázatot kell összeállítania: i. az „U1”-re és a „D”-re, és ii. a másik pedig az „U2”-re és a „D”-re vonatkozó információkból.

(49) Tüntesse fel a forgalmazott termékeket kínáló felek és/vagy versenytársak piaci részesedését. Ha nincs forgalmazott termék, kérjük, határozza meg legalább három olyan versenytársát, amely piacra lépés előtt álló konkurens termékek kifejlesztésén dolgozik.

(50) Tüntesse fel a forgalmazott termékeket kínáló felek és/vagy versenytársak piaci részesedését. Ha nincs forgalmazott termék, kérjük, határozza meg legalább három olyan versenytársát, amely piacra lépés előtt álló konkurens termékek kifejlesztésén dolgozik.

(51) Kérjük, csak egy táblázatot töltsön ki az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény bármely kategóriájába tartozó valamennyi olyan piac tekintetében, amelyre a biztosítékok/kizárások egyike sem vonatkozik (vagyis a 11. szakaszban szereplő valamennyi kérdésre „nem” a válasz). Kérjük, külön táblázatot nyújtson be az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény bármely kategóriájába tartozó minden olyan piacról, amelynek esetében legalább egy kérdésre „igen” a válasz.

(52) Ha ez a mérőszám azokra a piacokra vonatkozik, ahol az összefonódás horizontális átfedést vagy vertikális kapcsolatot eredményez a felek tevékenységei között.

III. MELLÉKLET

A 139/2004/EK RENDELET 4. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE ÉS 4. CIKKÉNEK (5) BEKEZDÉSE SZERINTI INDOKLÁSSAL ELLÁTOTT BEADVÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓ FORMANYOMTATVÁNY

(RS-FORMANYOMTATVÁNY)

BEVEZETÉS

A. Az RS-formanyomtatvány célja

(1)

Az RS-formanyomtatvány részletesen meghatározza azokat az információkat, amelyeket a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet) 4. cikke (4) vagy (5) bekezdésének megfelelően meg kell adni a bejelentés előtti áttételre vonatkozó, indoklással ellátott beadvány benyújtása során. Az Európai Unió összefonódás-ellenőrzési rendszerét az összefonódás-ellenőrzési rendelet és vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2023/914 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) (2) határozza meg, amelynek e RS-formanyomtatvány a melléklete. Felhívjuk a figyelmet továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (3) (a továbbiakban: EGT-megállapodás) vonatkozó rendelkezéseire.

B. Kapcsolattartás az RS-formanyomtatvány és a mentesítési kérelmek benyújtása előtt

(2)

A jelen RS-formanyomtatványban kért információkat főszabály szerint minden ügyre nézve meg kell adni; ez a bejelentés előtti áttételi kérelem hiánytalanságának feltétele.

1. Észszerű kereteken belül nem elérhető információk

(3)

Kivételes körülmények között előfordulhat, hogy e RS-formanyomtatványban kért konkrét információk részben vagy egészben nem állnak a bejelentő felek rendelkezésére az észszerűség keretein belül (például azért, mert vitatott ajánlat esetén nem elérhetők a célvállalkozásra vonatkozó információk). Ebben az esetben a benyújtó felek kérhetik a Bizottságot, hogy tekintsen el a vonatkozó információk benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy az RS-formanyomtatványban a szóban forgó információkra vonatkozó bármely más követelménytől. E kérelmet a B.3. szakaszban foglalt utasításoknak megfelelően kell benyújtani.

2. Az ügy Bizottság általi vizsgálatához nem szükséges információk

(4)

A végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével és 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság eltekinthet a bejelentésben egyes meghatározott információk és dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségtől, vagy bármely más, az RS-formanyomtatványban részletezett követelménytől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adott kötelezettség vagy követelmény teljesítése nem szükséges az ügy kivizsgálásához. Ebben az esetben a benyújtó felek kérhetik a Bizottságot, hogy tekintsen el a vonatkozó információk benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy az RS-formanyomtatványban a szóban forgó információkra vonatkozó bármely más követelménytől. E kérelmet a B.3. szakaszban foglalt utasításoknak megfelelően kell benyújtani.

3. Megelőző kapcsolatfelvétel és felmentési kérelmek

(5)

A Bizottság felkéri az RS-formanyomtatvány benyújtására jogosult feleket, hogy a benyújtást megelőzően vegyék fel a kapcsolatot a Bizottsággal. A feleknek ezt a kapcsolatfelvételt az RS-formanyomtatvány tervezete alapján kell végrehajtaniuk. A megelőző kapcsolatfelvétel a Bizottság által a benyújtó felek számára nyújtott, önkéntesen igénybe vehető szolgáltatás, amely a jelen RS-formanyomtatvány hivatalos benyújtásának előkészítését szolgálja. Ez azt jelenti, hogy a megelőző kapcsolatfelvétel, jóllehet nem kötelező, rendkívül hasznos mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára, többek között azért, mert így megállapítható az RS-formanyomtatványon benyújtandó információk pontos mennyisége, ami az esetek többségében jelentősen csökkenti a szükséges információk mennyiségét.

(6)

A megelőző kapcsolatfelvétel során a benyújtó felek felmentési kérelmet nyújthatnak be. A Bizottság abban az esetben mérlegeli a felmentési kérelmeket, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a benyújtó felek megfelelően megindokolják, hogy miért nem állnak rendelkezésre észszerű kereteken belül a szóban forgó információk, és a hiányzó adatokra vonatkozóan legjobb becsléssel szolgálnak, megjelölve e becslések forrását is. Amennyiben lehetséges, a benyújtó feleknek meg kell jelölniük azt a helyet is, ahol a kért, de nem hozzáférhető információk bármelyike a Bizottság vagy az érintett tagállam(ok) és EFTA-állam(ok) által megszerezhető;

b)	a benyújtó felek megfelelően megindokolják, hogy a szóban forgó információ miért nem szükséges az RS-formanyomtatvány értékeléséhez.

(7)

A felmentési kérelmeket az RS-formanyomtatvány tervezetével egyidőben kell benyújtani. A felmentési kérelmeket az RS-formanyomtatvány tervezetének részeként kell benyújtani (a vonatkozó szakasz vagy alszakasz elején). A Bizottság az RS-formanyomtatvány tervezetének felülvizsgálatával összefüggésben foglalkozik a felmentési kérelmekkel. A Bizottság rendszerint öt munkanapon belül válaszolja meg a felmentési kérelmeket. Amennyiben a felmentési kérelmet azzal az indokolással nyújtják be, hogy a szóban forgó információra nincs szükség az RS-formanyomtatvány vizsgálatához, a Bizottság konzultálhat az érintett tagállammal, illetve tagállamokkal vagy az érintett EFTA-állam hatóságával (hatóságaival) azelőtt, hogy a kérelem elfogadásáról határozna.

(8)

Az egyértelműség érdekében megjegyzendő: az, hogy a Bizottság adott esetben elfogadta azt, hogy az e RS-formanyomtatványban kért bizonyos információk nem szükségesek a bejelentés előtti áttételi kérelem vizsgálatához, semmilyen módon nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a szóban forgó információkat az eljárás során bármikor bekérje, különösen az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikke szerinti információkérés keretében.

(9)

A benyújtó felek további tájékoztatást találnak a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának az összefonódás-ellenőrzési eljárások lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatát ismertető, rendszeresen frissített dokumentumában („Best Practices on the conduct of EC merger control proceedings”), amely a prenotifikáció és a bejelentés előtti áttételi kérelem összeállítása kapcsán nyújt iránymutatást.

C. Az indoklással ellátott helyes és hiánytalan beadványra vonatkozó követelmény

(10)

A jelen RS-formanyomtatványban kért információkat főszabály szerint minden ügyre nézve meg kell adni meg kell adni; ez a bejelentés előtti áttételi kérelem hiánytalanságának feltétele. Az RS-formanyomtatvány megfelelő rovatában minden kért információt meg kell adni. Az információknak pontosnak és hiánytalannak kell lenniük.

(11)

Különösen figyelembe kell venni a következőket:

az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdésével, továbbá a végrehajtási rendelet 5. cikkének (2) és (4) bekezdésével, valamint 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban az összefonódás-ellenőrzési rendeletben az RS-formanyomtatvány kapcsán előírt határidők nem kezdődnek meg mindaddig, amíg a Bizottság a beadvány keretében benyújtandó összes információt meg nem kapta. Ennek célja, hogy a Bizottság számára biztosítsa a bejelentés előtti áttételi kérelem kiértékelhetőségét az összefonódás-ellenőrzési rendelet által megszabott szigorú határidőkön belül;

az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban azt a döntést, hogy az ügyet részben vagy egészben valamely tagállam vagy EFTA-állam elé utalják-e, általában az RS-formanyomtatványban szereplő információk alapján hozzák meg, anélkül, hogy a Bizottság további vizsgálati erőfeszítéseket tenne. Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (5) bekezdésével összhangban egy tagállamnak vagy egy EFTA-államnak az ügy Bizottsághoz utalásával kapcsolatos álláspontja általában az RS-formanyomtatványban szereplő információkon alapul, anélkül, hogy az érintett hatóságok további vizsgálati erőfeszítéseket tennének;

c)	a benyújtó feleknek ezért az indoklással ellátott beadvány elkészítése során gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi felhasznált információt és érvet kielégítően alátámasszanak független források;

d)	a végrehajtási rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével és 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban az indoklással ellátott beadványban szereplő helytelen vagy félrevezető információk hiányosnak tekintendők;

az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében azon indoklással ellátott beadványt benyújtó felek, akik akár szándékosan, akár gondatlanságból helytelen vagy félrevezető információt szolgáltatnak, az érintett vállalkozás teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújthatók (4).

D. Hogyan kell elkészíteni az indoklással ellátott beadványt?

(12)

Az indoklással ellátott beadványt az Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. Ez a nyelv lesz ezt követően az eljárás nyelve az összes benyújtó fél számára.

(13)

Az RS-formanyomtatványnak a tagállamok és az EFTA-államok hatóságai általi kezelését megkönnyítendő, nyomatékkal javasoljuk a benyújtó feleknek, hogy biztosítsák a Bizottság részére az indoklással ellátott beadvány fordítását olyan nyelven vagy nyelveken, amelyet vagy amelyeket az információ valamennyi címzettje ismer. A tagállam(ok)hoz vagy EFTA-állam(ok)hoz benyújtott áttételi kérelem esetén a benyújtó feleknek nyomatékosan javasoljuk, hogy mellékeljenek egy példányt a kérelemhez azon tagállam(ok) és EFTA-állam(ok) nyelvén, amely(ek)hez az áttételt kérik.

(14)

Az ebben az RS-formanyomtatványban kért információkat a szakaszok és pontok számának feltüntetésével kell felsorolni, a 6. szakaszban előírt nyilatkozatot alá kell írni, és mellékelni kell az alátámasztó dokumentumokat. Amennyiben az egyik szakaszban kért információk részben (vagy egészben) átfedésben vannak egy másik szakaszban kért információkkal, a szóban forgó információkat nem kell kétszer benyújtani, azonban pontos kereszthivatkozásokat kell alkalmazni.

(15)

Az RS-formanyomtatványt minden egyes benyújtó fél részéről a fél képviseletére jogilag felhatalmazott személynek vagy a benyújtó fél vagy felek egy vagy több felhatalmazott külső képviselőjének kell aláírnia. Az indoklással ellátott beadványokra (beleértve az aláírásokat is) vonatkozó műszaki leírások és utasítások megtalálhatók az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(16)

Az egyértelműség érdekében bizonyos információkat mellékletbe lehet foglalni. Elengedhetetlen azonban, hogy minden érdemi és lényeges információt az RS-formanyomtatvány törzsrészében adjanak meg a bejelentők. A jelen RS-formanyomtatvány mellékletei csak az RS-formanyomtatványon megadott információk kiegészítése céljából alkalmazhatók.

(17)

(18)

A mellékelt dokumentumok az eredeti példányok másolatai is lehetnek. Ebben az esetben a benyújtó félnek igazolnia kell, hogy a másolatok az eredetivel megegyezők és hiánytalanok.

E. Titoktartás és személyes adatok

(19)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 339. cikke, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás (5) megfelelő rendelkezései előírják, hogy a Bizottság, a tagállamok, az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EFTA-államok, valamint tisztviselőik és egyéb alkalmazottaik nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyekhez a rendelet alkalmazása során jutottak, és amelyekre szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ezt az elvet a benyújtó felek között is alkalmazni kell a bizalmas információk védelmére.

(20)

(21)

Összeolvadás vagy közös felvásárlások esetében, vagy más olyan esetekben, amikor az indoklással ellátott beadványt több fél együttesen készítette el, az üzleti titkokat külön mellékletekben lehet benyújtani, és a beadványban azokra mellékletként lehet hivatkozni. A beadványt abban az esetben lehet hiánytalannak tekinteni, ha az összes ilyen mellékletet tartalmazza.

(22)

A Bizottság a jelen RS-formanyomtatványban benyújtott személyes adatokat a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően fogja kezelni (6).

F. Fogalommeghatározások és útmutató az RS-formanyomtatványhoz

(23)

E formanyomtatvány alkalmazásában:

„Az összefonódásban részt vevő fél (felek)” vagy „fél (felek)”: Ezek a kifejezések egyaránt jelölik a felvásárló felet (feleket) és a felvásárolt felet (feleket) vagy az összeolvadó feleket, beleértve az összes olyan vállalkozást is, amelyben irányításra jogosító részesedést szereznek, vagy amely nyilvános ajánlat tárgyát képezi. Eltérő rendelkezés hiányában a „bejelentő fél (felek)” és „az összefonódásban részt vevő fél (felek)” kifejezések magukban foglalják az összes olyan vállalkozást, amely ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint az említett „felek”.

d)	„Horizontális átfedés”: Egy összefonódás abban az esetben eredményez horizontális átfedéseket, ha az összefonódásban részt vevő felek ugyanazon érintett termék- és földrajzi piac(ok)on folytatnak üzleti tevékenységet (ideértve a piacra lépés előtt álló termékek fejlesztését is (7)) (8).

e)	„Nem horizontális kapcsolat”: Egy összefonódás abban az esetben eredményez nem horizontális kapcsolatot, ha az összefonódásban részt vevő felek tevékenységei olyan kapcsolatban állnak, amelyek nem minősülnek horizontális átfedésnek.

„Az összefonódás által érintett piacok”: Az összefonódás által érintett piacok mindegyike érintett termék- és földrajzi piac, valamint valószerű alternatív érintett termék- és földrajzi piac, ahol a felek tevékenységei horizontálisan átfedik egymást vagy vertikálisan kapcsolódnak egymáshoz. Ezek a piacok nem felelnek meg az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény (10) 5. pontja szerinti felülvizsgálati feltételeknek, és nem vonatkoznak rájuk az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény 8. pontjában foglalt rugalmassági rendelkezések.

h)	„Év”: eltérő rendelkezés hiányában naptári év. Eltérő rendelkezés hiányában az RS-formanyomtatványban kért minden információ az indoklással ellátott beadvány benyújtását megelőző évre vonatkozik.

(24)

Az RS-formanyomtatványban kért pénzügyi adatokat euróban kell megadni, a szóban forgó évekre vagy egyéb időszakokra érvényes átlagárfolyamokon számítva.

G. A Bizottság és más versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködés

(25)

A Bizottság ösztönzi a feleket arra, hogy segítsék elő a Bizottság és az ugyanazon összefonódást vizsgáló más versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködést. A Bizottság tapasztalatai szerint a Bizottság és az EGT területén kívül joghatósággal rendelkező versenyhatóságok közötti jó együttműködés jelentős előnyökkel jár az érintett vállalkozások számára. Ennek érdekében a Bizottság arra ösztönzi a benyújtó feleket, hogy az RS-formanyomtatvánnyal együtt nyújtsák be az EGT területén kívüli azon joghatóságok listáját, ahol az összefonódás – létrejöttét megelőzően vagy azt követően – az alkalmazandó összefonódás-ellenőrzési szabályok értelmében szabályozói jóváhagyás hatálya alá tartozik.

(26)

A Bizottság továbbá arra is ösztönzi az összefonódásban részt vevő feleket, hogy a bizalmas kezelés kötelezettsége alóli felmentés révén járuljanak hozzá ahhoz, hogy a Bizottság információkat oszthasson meg az adott összefonódást vizsgáló, az EGT területén kívüli más versenyhatóságokkal. Az ilyen felmentés elősegíti az összefonódás közös értékelését és elemzését, mivel lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy információkat – köztük az összefonódásban részt vevő felektől származó bizalmas üzleti információkat – osszon meg az adott összefonódást vizsgáló másik versenyhatósággal. Ennek érdekében a Bizottság arra biztatja az összefonódásban részt vevő feleket, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett, rendszeresen frissített felmentésmintát vegyék igénybe.

1. SZAKASZ

1.1.

Háttérinformációk

1.1.1.

Adjon rövid összefoglalást az összefonódásról, megnevezve az összefonódásban részt vevő feleket, az összefonódás jellegét (pl. összeolvadás, felvásárlás vagy közös vállalkozás létrehozása), az összefonódásban részt vevő felek tevékenységi területeit, a piacokat, amelyekre az összefonódás hatással lesz (beleértve az összefonódás által érintett fő piacokat), és ismertesse az összefonódás stratégiai és gazdasági logikáját.

1.1.2.

Jelölje meg, hogy az indoklással ellátott beadvány az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) vagy (5) bekezdése alapján, és/vagy az EGT-megállapodás megfelelő rendelkezései alapján készült-e.

1.2.

A benyújtó félre (felekre) és az összefonódásban részt vevő más felekre vonatkozó információk (11)

Adja meg az indoklással ellátott beadványt benyújtó minden fél és az összefonódásban részt vevő minden egyéb fél esetében a következőket:

1.2.1.

a vállalkozás neve;

1.2.2.

1.2.3.

1.2.3.1.

az egyes képviselők neve, címe, telefonszáma, e-mail-címe és beosztása; valamint

1.2.3.2.

az eredeti meghatalmazás(ok) (a bejelentő fél vagy felek számára) (12).

2. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS AZ ÖSSZEFONÓDÁS RÉSZLETEI

2.1.

2.1.1.

azonosítsa az érintett vállalkozásokban közvetett vagy közvetlen, kizárólagos vagy közös irányítást gyakorló vállalkozásokat vagy személyeket, és mutassa be az egyes érintett vállalkozásoknak az összefonódás előtti tulajdonosi és irányítási szerkezetét;

2.1.2.

fejtse ki, hogy a tervezett összefonódás az alábbiak egyike-e:

a)	teljes összeolvadás;

b)	kizárólagos vagy közös irányítás megszerzése;

c)	olyan szerződés vagy egyéb eszköz, amely az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett közvetett vagy közvetlen irányítási jogokat alapoz meg;

d)	egy teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás feletti közös irányítás megszerzése az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében; amennyiben ez az eset áll fenn, ismertesse, mely okokból tekintendő a közös vállalkozás teljes feladatkört ellátónak (14);

2.1.3.

ismertesse az összefonódás végrehajtásának módját (megállapodáskötés, nyilvános ajánlattétel stb.);

2.1.4.

az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdésére hivatkozva ismertesse, hogy a bejelentés időpontjában fennállt-e a következők valamelyike:

a)	a megállapodás megkötése;

b)	az irányítást megalapozó részesedés szerzése;

c)	a nyilvános ajánlat vagy annak szándékának bejelentése;

d)	a jóhiszemű szerződéskötési szándék igazolása az érintett vállalkozások részéről;

2.1.5.

adja meg az összefonódás végrehajtásához vezető legfontosabb lépések tervezett időrendjét;

2.1.6.

ismertesse az érintett vállalkozások összefonódást követően létrejövő tulajdonosi és irányítási szerkezetét.

2.2.

Ismertesse az összefonódás gazdasági logikáját.

2.3.

Közölje az ügylet értékét (a vételárat vagy értelemszerűen az érintett összes eszköz értékét); ismertesse, hogy az ügyletre részvény, készpénz vagy egyéb eszközök alkalmazásával kerül-e sor].

2.4.

Az összefonódásban érintett minden egyes vállalkozásra nézve a legutóbbi pénzügyi évre vonatkozó alábbi adatok benyújtásával ismertesse azokat a pénzügyi vagy egyéb információkat, amelyek kellőképpen igazolják, hogy az összefonódás megfelel vagy nem felel meg az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkében megállapított jogalkalmazási küszöbértékeknek (15):

2.4.1.

forgalom világviszonylatban;

2.4.2.

az EU-n belüli forgalom;

2.4.3.

az EGT-n belüli forgalom (EU és EFTA);

2.4.4.

az egyes tagállamokon belüli forgalom (jelölje meg azt a tagállamot – ha van ilyen –, ahol az EU-n belüli forgalom több mint kétharmada realizálódik);

2.4.5.

az EFTA-n belüli forgalom;

2.4.6.

A forgalmi adatokat a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető űrlap kitöltésével kell megadni.

3. SZAKASZ

A PIACOK MEGHATÁROZÁSA

Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok annak a körnek a meghatározására szolgálnak, amelyen belül az összefonódás eredményeként létrejött új piaci szereplő piaci erejét értékelni kell (16). Az érintett termékpiacok és földrajzi piacok bemutatásakor a benyújtó feleknek az általuk relevánsnak tekintett termékpiac- és földrajzipiac-meghatározásokon túl be kell mutatniuk valamennyi valószerű alternatív termékpiac- és földrajzipiac-meghatározást. A valószerű alternatív termék- és földrajzipiac-meghatározások korábbi bizottsági határozatok és uniós bírósági ítéletek alapján, valamint (különösen abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre korábbi bizottsági határozatok vagy bírósági ítéletek) iparági jelentésekből, piaci tanulmányokból és a benyújtó felek belső dokumentumaiból kiindulva adhatók meg.

3.1.

Kérjük, ismertesse az összes olyan valószerű érintett piacmeghatározást, amelyek esetén a tervezett összefonódás az összefonódás által érintett piacokat eredményezhet. Kérjük, fejtse ki, hogy a benyújtó felek szerint hogyan kell meghatározni az érintett termék- és földrajzi piacokat.

3.2.

Kérjük, hogy figyelembe véve az összes valószerű piacmeghatározást, azonosítsa az összefonódás által érintett minden egyes piacot (17), és adjon összefoglaló információkat az összefonódásban részt vevő felek által az egyes valószerű érintett piacokon folytatott tevékenységekről. Kérjük, a táblázatokat annyi sorral egészítse ki, amennyi az Ön véleménye szerint az összes valószerű piac lefedéséhez szükséges:

Az összefonódás által érintett piacok (összefoglalás) Horizontális átfedések
A termékpiac meghatározása	A földrajzi piac meghatározása	Összevont piaci részesedés [Adja meg az évet] [Adja meg a mérőszámot]

Az összefonódás által érintett piacok (összefoglalás) Vertikális kapcsolatok
Upstream			Downstream
A termékpiac meghatározása	A földrajzi piac meghatározása	Összevont piaci részesedés [Adja meg az évet] [Adja meg a mérőszámot]	A termékpiac meghatározása	A földrajzi piac meghatározása	Összevont piaci részesedés [Adja meg az évet] [Adja meg a mérőszámot]

4. SZAKASZ

AZ ÖSSZEFONÓDÁS ÁLTAL ÉRINTETT PIACOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az összefonódás által érintett minden egyes piacra nézve adja meg az összes alábbi információt a legutóbbi évre vonatkozóan:

4.1.	az összefonódásban részt vevő minden egyes fél tekintetében és piaconként a vállalkozás által folytatott üzleti tevékenység jellege, az aktív leányvállalatok, a használt márkák, terméknevek és védjegyek;

4.2.	a piac teljes méretére vonatkozó becslés az értékesítés értékében (EUR-ban) és mennyiségében (egységben) kifejezve (18). Jelölje meg a számítások alapját és forrásait, valamint (amennyiben ezek rendelkezésre állnak) csatoljon dokumentumokat e számítások alátámasztására;

4.3.	az összefonódásban részt vevő valamennyi fél vonatkozásában az eladások értéke és volumene, valamint a piaci részesedésekre vonatkozó becslések;

4.4.	a három legnagyobb versenytárs értékben (és adott esetben volumenben) kifejezett piaci részesedésére vonatkozó becslés (jelölje meg a becslés alapjául használt információkat);

4.5.

amennyiben a vállalkozás közös vállalkozás, tüntesse fel, hogy fenntartja-e két vagy több anyavállalat jelentős mértékben tevékenységét a közös vállalkozáséval azonos piacon vagy egy olyan piacon, amely a termelési vagy forgalmazási láncban a közös vállalkozás piacához képest feljebb (upstream) vagy lejjebb (downstream) található (19).

5. SZAKASZ

AZ ÁTTÉTELI KÉRELEM RÉSZLETEI ÉS AZ ÁTTÉTEL SZÜKSÉGESSÉGÉNEK OKAI

5.1.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerint elvégzett áttételek és az EGT-megállapodás vonatkozó rendelkezései alapján elvégzett áttételek tekintetében:

5.1.1.

nevezze meg azt a tagállamot (tagállamokat) és EFTA-államot (EFTA-államokat), amelynek (amelyeknek) az Ön véleménye szerint az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése alapján vizsgálnia (vizsgálniuk) kellene az összefonódást. Tüntesse fel azt is, hogy felvette-e a nem hivatalos kapcsolatot e tagállammal (tagállamokkal) vagy ezen EFTA-állammal (EFTA-államokkal);

5.1.2.

jelölje meg, hogy az egész ügynek vagy csak az ügy részének az áttételét kérelmezi. Amennyiben az ügy egy részének áttételét kérelmezi, egyértelműen nevezze meg, hogy az ügy mely részének vagy részeinek áttételét kérelmezi. Amennyiben az ügy egészének áttételét kérelmezi, meg kell erősítenie, hogy nincsenek összefonódás által érintett piacok annak a tagállamnak (azoknak a tagállamoknak) és annak az EFTA-államnak (azoknak az EFTA-államoknak) a területén kívül, amelyhez (amelyekhez) Ön az ügy áttételét kérelmezi;

5.1.3.

ha a tervezett összefonódás a jelen RS-formanyomtatvány értelmében vett összefonódás által érintett piacokat eredményes, kérjük, fejtse ki a következőket (20):

a)	az összefonódás mely piac(ok)on gyakorolhat jelentős hatást a valamely tagállamon belüli versenyre és hogyan;

b)	az a) pontban foglalt kérdésre adott válaszban azonosított egyes piacok miért rendelkeznek az elkülönült piac valamennyi jellemzőjével.

5.1.4.

Amennyiben valamely tagállam és/vagy EFTA-állam az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti áttétel folytán hatáskört szerez az ügy részének vagy egészének a vizsgálatára, hozzájárul-e Ön ahhoz, hogy a szóban forgó tagállam(ok), illetve EFTA-állam(ok) a jelen RS-formanyomtatványban megadott információkat felhasználja (felhasználják) a jelen ügyre vagy annak egy részére vonatkozó nemzeti eljárás lefolytatásához? Kérjük, hogy csak „Igen” vagy „Nem” választ adjon.

5.2.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerint elvégzett áttételek és az EGT-megállapodás vonatkozó rendelkezései alapján elvégzett áttételek tekintetében:

5.2.1.

minden tagállamra és EFTA-államra vonatkozóan külön részletezze, hogy az adott állam vizsgálhatná-e vagy sem az összefonódást nemzeti versenyjoga alapján. Ezeket az információkat a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapjáról elérhető európai bizottsági űrlap kitöltésével kell megadni. Minden egyes tagállam és EFTA-állam esetében válasszon az „Igen” lehetőség (ha az összefonódás a nemzeti versenyjog alapján felülvizsgálható) és a „Nem” lehetőség (ha az összefonódás a nemzeti versenyjog alapján nem felülvizsgálható) közül;

5.2.2.

minden olyan tagállamra és EFTA-államra vonatkozóan, ahol az 5.2.1. pontban említett táblázatban „Igen”-t jelölt meg válaszként, szolgáltasson elegendő pénzügyi vagy egyéb adatokat annak igazolására, hogy az összefonódás megfelel az alkalmazandó nemzeti jog szerinti joghatósági kritériumoknak;

5.2.3.

ismertesse, hogy a Bizottságnak miért kellene az ügyet megvizsgálnia (21):

a)	a tervezett összefonódás, olyan (a jelen RS-formanyomtatvány értelmében vett) összefonódás által érintett piacokat eredményez, amelyek háromnál kevesebb tagállam nemzeti hatálya alá tartoznak;

b)	a tervezett összefonódás nem eredményez (a jelen RS-formanyomtatvány értelmében vett) összefonódás által érintett piacokat.

6. SZAKASZ

NYILATKOZAT

Az indoklással ellátott beadványnak a következő nyilatkozattal kell zárulnia, amelyet az összes benyújtó félnek vagy a nevükben eljáró személyeknek alá kell írni:

„A benyújtó fél vagy felek alapos ellenőrzés után kijelentik, hogy az ezen indoklással ellátott beadványban szolgáltatott információk a legjobb tudomásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállók és hiánytalanok. Kijelentik továbbá, hogy az RS-formanyomtatványban kért valamennyi dokumentum eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, hogy valamennyi becslést becsült adatként megjelöltek, és e becslések az alapul szolgáló tények lehető legjobb közelítését képviselik, valamint hogy minden véleményt őszintén nyilvánítottak ki. A benyújtó fél vagy felek ismerik az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontja rendelkezéseit”.

Dátum:

[1. aláíró]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail-cím:

[elektronikus aláírás/aláírás]

[2. aláíró, ha van ilyen]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail-cím:

[elektronikus aláírás/aláírás]

(2) HL L 119.., 2023.5.5., 22. o..

(3) Lásd különösen az EGT-megállapodás 57. cikkét, az EGT-megállapodás XIV. mellékletének 1. pontját, az EGT-megállapodás 21. és 24. jegyzőkönyvét (melyek elérhetősége a következő: EUR-Lex - 21994A0103(74) - HU - EUR-Lex (europa.eu)) , valamint az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 4. jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás) (melynek elérhetősége a következő: EUR-Lex - JOL_1994_344_R_0001_003 - HU - EUR-Lex (europa.eu). Az EFTA-államokra történő bármely hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az azokat az EFTA-államokat jelenti, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei. 2004. május 1-jétől ezek az államok: Izland, Liechtenstein és Norvégia.

(4) Amennyiben a benyújtó felek az RS-formanyomtatványon helytelen vagy félrevezető információkat szolgáltatnak, a Bizottság az összefonódásokkal kapcsolatos ügyek áttételéről szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban: az áttételekről szóló közlemény) (HL C 56., 2005.3.5., 2. o.) 60. pontjában leírt lépéseket is megteheti (melynek elérhetősége a következő: EUR-Lex - 52005XC0305(01) - HU - EUR-Lex (europa.eu).

(5) Lásd különösen az EGT-megállapodás 122. cikkét, az EGT-megállapodás 24. jegyzőkönyvének 9. cikkét és a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 4. jegyzőkönyve XIII. fejezete 17. cikkének (2) bekezdését.

(6) HL L 295., 2018. 11.21., 39. o. Lásd még az összefonódás-vizsgálatokra vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatot: https://ec.europa.eu/competition-policy/index/privacy-policy-competition-investigations_en

(7) A piacra lépés előtt álló termékek olyan termékek, amelyek rövid vagy középtávon valószínűleg piacra kerülnek. A „piacra lépés előtt álló termékek” fogalma szolgáltatásokat is magában foglal.

(8) A piacra lépés előtt álló termékeket érintő horizontális átfedések magukban foglalják a piacra lépés előtt álló termékek közötti átfedéseket, valamint az egy vagy több forgalmazott termék és egy vagy több piacra lépés előtt álló termék közötti átfedéseket.

(9) A piacra lépés előtt álló termékeket érintő vertikális kapcsolatok magukban foglalják a piacra lépés előtt álló termékek közötti kapcsolatokat, valamint az egy vagy több forgalmazott termék és egy vagy több piacra lépés előtt álló termék közötti kapcsolatokat.

(10) A Bizottság közleménye a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások egyszerűsített kezeléséről (HL C 160.., 2023.5.5., 1 o.)(a továbbiakban: az egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).

(11) Ellenséges felvásárlási ajánlat esetén idetartozik a célvállalkozás is; ebben az esetben a lehetőségek szerinti legrészletesebb adatokat kell megadni.

(12) Lásd a meghatalmazás mintáját a https://ec.europa.eu/competition/mergers/legislation/power_of_attorney_template_en.docx oldalon.

(13) A Bizottság közleménye a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról (a továbbiakban: az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény) (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.), melynek elérhetősége a következő: EUR-Lex - 52008XC0416(08) - HU - EUR-Lex (europa.eu).

(14) Lásd az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény B. részének IV. szakaszát.

(15) Az „érintett vállalkozás” fogalmáról és a forgalom kiszámításáról lásd az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közleményt.

(16) Lásd a közösségi versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló bizottsági közleményt (HL C 372., 1997.12.9., 5. o.).

(17) A prenotifikáció során a benyújtó felek nyilvánosságra hozzák az összefonódás által potenciálisan érintett összes piacra vonatkozó információkat, abban az esetben is, ha végső soron úgy ítélik meg, hogy ezeket a piacokat az összefonódás nem érinti, és annak ellenére is, hogy a benyújtó felek a piac meghatározásának kérdésével kapcsolatban adott esetben más álláspontot képviselnek.

(18) A piaci értéknek és mennyiségnek a kivitellel csökkentett és behozatallal növelt kibocsátást kell tükröznie a figyelembe vett földrajzi területen.

(19) A piacok meghatározását lásd a 3. szakaszban.

(20) Az ügyek áttételének főbb elveit lásd az áttételekről szóló közlemény 17. pontjában és 21. lábjegyzetében.

(21) Az ügyek áttételének főbb elveit lásd az áttételekről szóló közlemény 28. pontjában.

IV. MELLÉKLET

FORMANYOMTATVÁNY A 139/2004/EK RENDELET 6. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE ÉS 8. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE ALAPJÁN BENYÚJTOTT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSHOZ

(RM-FORMANYOMTATVÁNY)

BEVEZETÉS

(1)

Ez a formanyomtatvány azokat az információkat és dokumentumokat határozza meg, amelyeket az érintett vállalkozások a 139/2004/EK rendelet (1) 6. cikkének (2) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése alapján tett kötelezettségvállalásokkal egyidejűleg kötelesek benyújtani. A kért információ szükséges ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa, a kötelezettségvállalások alkalmasak-e az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetővé tételére azáltal, hogy megelőzik a hatékony verseny jelentős akadályozását. A kért információ mennyisége a javasolt korrekciós intézkedés típusa és szerkezete szerint változik. Például az üzletág-leválasztással (ún. carve-out) járó korrekciós intézkedések jellemzően részletesebb információt igényelnek, mint az önállóan működő üzletágak elidegenítése.

(2)

A RM-formanyomtatványban kért információkat a formanyomtatvány megfelelő rovatában kell megadni. Az információknak pontosnak és hiánytalannak kell lenniük.

(3)

A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2023/914 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) (2) 5. cikkének (4) bekezdésével és 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban az RM-formanyomtatványban szereplő helytelen vagy félrevezető információk hiányosnak tekintendők.

(4)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a beadványt benyújtó felek, akik akár szándékosan, akár gondatlanságból helytelen vagy félrevezető információt szolgáltatnak, az érintett vállalkozás teljes forgalmának 1 %-áig terjedő pénzbírsággal sújthatók.

(5)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 8. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság visszavonhatja a bejelentett összefonódásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről szóló határozatát, ha az olyan téves információkon alapul, amelyekért az összefonódásban részt vevő felek valamelyike felelős.

(6)

A végrehajtási rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével és 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság eltekinthet az egyes meghatározott információk RM-formanyomtatványban (ideértve a dokumentumokat is) történő benyújtására vonatkozó kötelezettségtől, vagy bármely más követelménytől, amennyiben a Bizottság úgy ítéli, hogy az adott kötelezettség vagy követelmény teljesítése nem szükséges az ügy kivizsgálásához. Ebben az esetben a benyújtó felek kérhetik a Bizottságot, hogy tekintsen el a vonatkozó információk benyújtására vonatkozó kötelezettségtől vagy az RM-formanyomtatványban a szóban forgó információkra vonatkozó bármely más követelménytől. A Bizottság készen áll arra, hogy az ilyen kéréseket előzetesen tisztázza a felekkel.

Az RM-formanyomtatványon megadott személyes adatok kezelése az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően történik (3).

Az RM-formanyomtatványt az egyes bejelentő felek nevében és/vagy a kötelezettségvállalásokat aláíró bármely más fél nevében történő eljárásra jogilag felhatalmazott személyeknek, vagy a bejelentő fél vagy felek egy vagy több felhatalmazott külső képviselőjének és/vagy a kötelezettségvállalásokat aláíró bármely más félnek kell aláírnia. Az aláírásokra vonatkozó műszaki előírások és utasítások megtalálhatók az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

1. SZAKASZ

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

Nyújtson be betekinthető összefoglalót a felajánlott kötelezettségvállalások jellegéről és hatályáról. A Bizottság a felajánlott kötelezettségvállalásoknak harmadik személyek bevonásával végzett piaci tesztje során felhasználhatja ezt az összefoglalást.

2. SZAKASZ

A VERSENYJOGI AGGÁLYOK ELOSZLATÁSÁRA VALÓ ALKALMASSÁG

Szolgáltasson olyan információkat, amelyek alátámasztják, hogy a felajánlott kötelezettségvállalások alkalmasak arra, hogy megszüntessék a hatékony verseny Bizottság által megállapított jelentős korlátozását.

3. SZAKASZ

A MINTASZÖVEGEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS

Csatoljon egy mellékletet, amely ismerteti a felajánlott kötelezettségvállalásoknak a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett, a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó szöveg naprakész mintájától való esetleges eltéréseket.

4. SZAKASZ

AZ ELIDEGENÍTENI KÍVÁNT ÜZLETÁGRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Ha a felajánlott kötelezettségvállalások valamely üzletág elidegenítését foglalják magukban, Önnek a következő információkat és dokumentumokat kell benyújtania.

Az elidegeníteni kívánt üzletágra vonatkozó általános információk

Az elidegeníteni kívánt üzletág jelenlegi (azaz elidegenítés előtti) működésének és a jövőben tervezett változásoknak valamennyi szempontjára nézve a következő információkat kell megadni.

4.1.

Ismertesse az elidegeníteni kívánt üzletág jogi szerkezetét, és adja meg a társaság szervezeti diagramját, amely szemlélteti, hogy az üzletág mely ponton integrálódik a szervezetbe. Ismertesse az elidegeníteni kívánt üzletághoz tartozó egységeket, kitérve bejegyzett székhelyükre és az irányítás helyére, az általános szervezeti struktúrára és az elidegeníteni kívánt üzletág igazgatási szerkezetére vonatkozó bármely lényeges információra. Ha az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják, valamennyi információt arra a teljes üzletágra vonatkozóan is meg kell adni, amelyről az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják.

4.2.

Ismertesse az üzletág vagy eszközök átruházásának esetleges jogi akadályait, ideértve a harmadik felek jogait és a szükséges adminisztratív jóváhagyásokat.

4.3.

Ismertesse az elidegeníteni kívánt üzletág által előállított termékek vagy nyújtott szolgáltatások teljes értékláncát, beleértve az érintett létesítmények helyét is. Sorolja fel és ismertesse a gyártott termékeket vagy a nyújtott szolgáltatásokat, különösen műszaki és egyéb jellemzőiket, az érintett márkákat, az egyes termékekből vagy szolgáltatásokból keletkező forgalmat, és az esetleges innovációkat vagy kutatás-fejlesztési tevékenységeket, a piacra lépés előtt álló termékeket, a piacra lépésre kész termékeket és a tervezett szolgáltatásokat. Ha az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják, valamennyi információt arra a teljes üzletágra vonatkozóan is meg kell adni, amelyről az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják.

4.4.

Ismertesse, hogy az elidegeníteni kívánt üzletág alapvető funkciói (például kutatás-fejlesztés, termelés, marketing és értékesítés, logisztika, ügyfélkapcsolatok, a beszállítókkal fenntartott kapcsolatok, informatikai rendszerek) mely szinten működnek, amennyiben azokat nem az elidegeníteni kívánt üzletági szinten végzik. A leírásnak tartalmaznia kell a szóban forgó egyéb szintek által betöltött szerepet, az elidegeníteni kívánt üzletággal fennálló kapcsolatokat és a funkcióhoz kapcsolódó erőforrásokat (pl. személyzet, eszközök, pénzügyi források).

4.5.

Ismertesse részletesen az elidegeníteni kívánt üzletág és az összefonódásban részt vevő felek bármelyike által irányított egyéb entitások közötti kapcsolatokat (a kapcsolat irányától függetlenül), úgymint a következőket:

(a)	szállítási, termelési, forgalmazási, szolgáltatási, kutatás-fejlesztési vagy egyéb szerződések;

(b)	közös tárgyi eszközök vagy immateriális javak;

(c)	közös vagy kirendelt személyzet;

(d)	közös informatikai rendszerek vagy egyéb rendszerek;

(e)	közös ügyfelek.

4.6.

Ismertesse általában az elidegeníteni kívánt üzletág használatában vagy tulajdonában lévő tárgyi eszközöket és immateriális javakat, a szellemitulajdon-jogokra és a márkákra feltétlenül kitérve. Ha az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják, valamennyi információt arra a teljes üzletágra vonatkozóan is meg kell adni, amelyről az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják.

4.7.

Nyújtsa be az elidegeníteni kívánt üzletág egyes funkcióiban aktuálisan dolgozó személyzet számát feltüntető szervezeti diagramot és az elidegeníteni kívánt üzletág működéséhez nélkülözhetetlen alkalmazottaknak – az alkalmazottak munkakörét leíró – jegyzékét. Ha az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják, valamennyi információt arra a teljes üzletágra vonatkozóan is meg kell adni, amelyről az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják.

4.8.

Ismertesse az elidegeníteni kívánt üzletág ügyfeleit (többek között adja meg az ügyfelek jegyzékét), ismertesse a rendelkezésre álló, erre vonatkozó kimutatásokat, és tüntesse fel az elidegeníteni kívánt üzletág ezen ügyfelekkel kapcsolatban elért összes forgalmát (EUR-ban és az elidegeníteni kívánt üzletág összes forgalmának arányában). Ha az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják, valamennyi információt arra a teljes üzletágra vonatkozóan is meg kell adni, amelyről az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják.

4.9.

Ismertesse az elidegeníteni kívánt üzletág pénzügyi adatait, ideértve az utolsó három pénzügyi évben elért forgalmat, valamint és a kamatok, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti nyereséget (EBITDA), továbbá a következő két pénzügyi évre vonatkozó előrejelzést. Amennyiben rendelkezésre áll ilyen, adja meg az elidegeníteni kívánt üzletág aktuális üzleti vagy stratégiai tervét, beleértve az esetlegesen rendelkezésre álló előrejelzéseket is. Ha az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják, valamennyi információt arra a teljes üzletágra vonatkozóan is meg kell adni, amelyről az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják.

4.10.

Határozza meg és ismertesse az elidegeníteni kívánt üzletág szervezetében vagy a felek által irányított egyéb vállalkozásokkal való kapcsolatokban az elmúlt két év során bekövetkezett valamennyi változást. Ha az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják, valamennyi információt arra a teljes üzletágra vonatkozóan is meg kell adni, amelyről az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják.

4.11.

Határozza meg és ismertesse az üzletág szervezetét vagy a felek által irányított egyéb vállalkozásokkal való kapcsolatait érintően a következő két évre tervezett esetleges változásokat. Ha az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják, valamennyi információt arra a teljes üzletágra vonatkozóan is meg kell adni, amelyről az elidegeníteni kívánt üzletágat leválasztják.

Információk az elidegeníteni kívánt üzletágról a felajánlott kötelezettségvállalásokban szereplő ismertetés szerint; összehasonlítás a jelenleg működtetett, elidegeníteni kívánt üzletággal

4.12.

Kérjük, hogy a fenti 4.1–4.11. kérdésre adott válaszait figyelembe véve ismertesse a következőket: i. az elidegeníteni kívánt üzletág a felajánlott kötelezettségvállalásokban szereplő ismertetés szerint, és ii. a jelenleg működtetett, elidegeníteni kívánt üzletág. Amennyiben vannak olyan tárgyi eszközök vagy immateriális javak, személyzet, létesítmények, szerződések, termékek, kutatás-fejlesztés, piacra lépés előtt álló termékek, megosztott szolgáltatások stb., amelyeket az elidegeníteni kívánt üzletág jelenleg előállít, használ vagy bármilyen módon igénybe vesz, de amelyek nem szerepelnek a kötelezettségvállalásokban, kérjük, állítson össze egy kimerítő listát róluk.

A megfelelő vevő által történő felvásárlás

4.13.

Ismertesse az okokat, hogy – az Ön nézetei szerint – az elidegeníteni kívánt üzletágat miért vásárolhatja fel megfelelő vevő a felajánlott kötelezettségvállalásban javasolt időn belül.

5. SZAKASZ

NYILATKOZAT

Az RM-formanyomtatványt a következő nyilatkozattal kell zárni. E nyilatkozatot alá kell írnia a bejelentő félnek vagy a nevében eljáró félnek és a kötelezettségvállalást aláíró minden más félnek vagy a nevében eljáró félnek:

„A bejelentő felek vagy a kötelezettségvállalást aláíró felek kijelentik, hogy az e bejelentésben szolgáltatott információk a legjobb tudásuk és meggyőződésük szerint megfelelnek a valóságnak, helytállóak és hiánytalanok. Kijelentik továbbá, hogy az RM-formanyomtatványban kért valamennyi dokumentum eredetivel egyező és hiánytalan másolatát rendelkezésre bocsátották, hogy valamennyi becslést becsült adatként jelöltek meg, és e becslések az alapul szolgáló tények lehető legjobb közelítését képviselik, valamint hogy minden véleményt őszintén nyilvánítottak ki. A bejelentő felek ismerik az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának rendelkezéseit”.

Dátum:

[1. aláíró]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail-cím:

[elektronikus aláírás/aláírás]

[2. aláíró, ha van ilyen]

Név:

Szervezet:

Beosztás:

Cím:

Telefonszám:

E-mail-cím:

[elektronikus aláírás/aláírás]

(2) Lásd e Hivatalos Lap 22. oldalát.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.), lásd: EUR-Lex - 32018R1725 - HU - EUR-Lex (europa.eu). Lásd még az összefonódás-vizsgálatokra vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatot: https://ec.europa.eu/competition-policy/index/privacy-policy-competition-investigations_en

2023.5.5.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 119/103

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/915 RENDELETE

(2023. április 25.)

az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeiről és az 1881/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeit. Az említett rendeletet már több alkalommal jelentősen módosították, és mivel számos helyen kell ismét módosítani, egy új rendelettel kell felváltani.

(2)

A felső határértékeket olyan szigorú szinten kell meghatározni, amely a helyes mezőgazdasági, halászati és előállítási gyakorlatok alkalmazásával és az élelmiszer fogyasztásához kapcsolódó kockázatok figyelembevételével észszerűen elérhető. Lehetséges egészségügyi kockázat esetén a szennyező anyagok felső határértékét az észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell meghatározni. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az élelmiszer-vállalkozók a lehető leghatékonyabb intézkedésekkel előzhessék meg és csökkenthessék a szennyeződést a lakosság egészségének védelme érdekében. Továbbá a csecsemők és a kisgyermekek mint veszélyeztetett csoport egészségének védelme érdekében helyénvaló a felső határértékeket azon a legalacsonyabb szinten megállapítani, amely az adott népességnek szánt élelmiszerek előállításához használt nyersanyagok szigorú kiválasztásával és adott esetben azzal együtt alkalmazott egyedi gyártási gyakorlatokkal elérhető. A nyersanyagok e szigorú kiválasztása megfelelő a végső fogyasztók számára forgalomba hozott egyes olyan élelmiszerek előállításához is, amelyekre vonatkozóan a veszélyeztetett népesség védelme érdekében szigorú felső határértéket állapítottak meg.

(3)	A lakosság egészsége hatékony védelmének biztosítása érdekében a szennyező anyagokat a felső határértékeket meghaladó szinten tartalmazó élelmiszereket nem csak önmagukban tilos forgalomba hozni, hanem élelmiszer-összetevőként vagy élelmiszerekkel keverve sem szabad felhasználni.

(4)

Annak érdekében, hogy felső határértékeket lehessen alkalmazni az olyan szárított, hígított, feldolgozott és összetett élelmiszerekre, amelyekre vonatkozóan nem határoztak meg egyedi uniós felső határértéket, az élelmiszer-vállalkozóknak az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk az egyedi koncentrációs, hígítási és feldolgozási tényezőket, valamint összetett élelmiszerek esetében az összetevők arányát, a javasolt tényezőket alátámasztó megfelelő kísérleti adatokkal együtt.

(5)	A kémiai méregtelenítés révén létrejött metabolitok toxikológiai adatainak és a biztonságosságukra vonatkozó tudományos bizonyítékoknak a hiánya miatt helyénvaló megtiltani az élelmiszerek ilyen kezelését.

(6)

Elismert tény, hogy válogatással vagy más fizikai kezeléssel csökkenthető az élelmiszerek szennyezőanyag-tartalma. A kereskedelemre gyakorolt hatások minimalizálása érdekében helyénvaló lehetővé tenni a szennyező anyagok magasabb szintjét bizonyos olyan termékek esetében, amelyeket nem a végső fogyasztók számára, illetve nem élelmiszer-összetevőként hoznak forgalomba. Ezekben az esetekben a szennyező anyagok felső határértékeit annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy az ilyen kezelésekkel mennyire hatékonyan csökkenthető az élelmiszerekben található szennyező anyagok mennyisége a végső fogyasztók számára forgalomba hozott vagy élelmiszer-összetevőként felhasznált termékekre meghatározott felső határértékek alá. Annak elkerülése érdekében, hogy ezekkel a magasabb felső határértékekkel visszaéljenek, helyénvaló rendelkezéseket megállapítani az érintett termékek forgalmazására, jelölésére és felhasználására vonatkozóan.

(7)

Egyes árukat nem élelmiszer céljára is felhasználnak, és az ilyen felhasználások esetében egy bizonyos szennyező anyagra kevésbé szigorú felső határértékek vonatkoznak, vagy egyáltalán nem vonatkoznak felső határértékek. Az ilyen élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok felső határértékeinek hatékony érvényesítése érdekében helyénvaló megfelelő jelölési rendelkezéseket megállapítani ezen élelmiszerekre.

(8)

A Balti-térségből származó egyes halfajok nagy mennyiségben tartalmazhatnak dioxinokat, dioxin jellegű poliklórozott bifenileket (a továbbiakban: DL-PCB-k) és nem dioxin jellegű poliklórozott bifenileket (a továbbiakban: NDL-PCB-k). A Balti-térségből származó halfajok jelentős része nem felel meg a felső határértékeknek, ezért a felső határértékek alkalmazása esetén nem képezhetnék az étrend részét. A halak kizárása az étrendből azonban negatív hatással lehet a Balti-térség lakosságának egészségére.

(9)

Lettországban, Finnországban és Svédországban külön rendszer biztosítja, hogy a végső fogyasztók tájékoztatást kapjanak azon étrendi ajánlásokról, amelyek szerint a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak az egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében korlátozniuk kell a Balti-térségből származó halak fogyasztását. Ezért helyénvaló fenntartani a Lettországra, Finnországra és Svédországra vonatkozó eltérést, amely lehetővé teszi számukra, hogy piacukon a végső fogyasztók számára időbeli korlátozás nélkül engedélyezzék bizonyos, a Balti-térségből származó olyan halfajok forgalomba hozatalát, amelyek dioxin- és/vagy DL-PCB- és/vagy NDL-PCB-szintje magasabb az e rendeletben meghatározottaknál. Annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse a helyzetet, Lettországnak, Finnországnak és Svédországnak továbbra is évente jelentést kell tennie a Bizottságnak arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a végső fogyasztók étrendi ajánlásokról való eredményes tájékoztatása érdekében, valamint annak biztosítására, hogy a felső határértékeknek nem megfelelő halat és az abból készült termékeket ne hozzák forgalomba más tagállamokban, valamint bizonyítékot kell nyújtania az említett intézkedések eredményességéről.

(10)

A helyes füstölési gyakorlatok lehető legkiterjedtebb alkalmazása ellenére a policiklikus aromás szénhidrogének (a továbbiakban: PAH-ok) jelenlegi felső határértékei számos tagállamban nem érhetők el egyes hagyományosan füstölt húsok és húskészítmények, valamint hagyományosan füstölt halak és halászati termékek esetében, mivel a füstölési gyakorlat nem változtatható meg az élelmiszer érzékszervi jellemzőinek jelentős megváltoztatása nélkül. Következésképpen a felső határértékek alkalmazása esetén az ilyen hagyományosan füstölt termékek eltűnnének a piacról, ami számos kis- és középvállalkozás bezárásához vezetne. Ez a helyzet bizonyos hagyományosan füstölt húsok és húskészítmények esetében Írországban, Spanyolországban, Horvátországban, Cipruson, Lettországban, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovákiában, Finnországban és Svédországban, valamint egyes hagyományosan füstölt halak és halászati termékek esetében Lettországban, Finnországban és Svédországban. Ezért kizárólag ezekben a tagállamokban bizonyos hagyományosan füstölt hús és húskészítmények, illetve hagyományosan füstölt hal és halászati termékek helyi előállítása és fogyasztása tekintetében meghatározatlan időre fenn kell tartani az eltérést.

(11)

A tagállamoknak a hatósági ellenőrzésekből és a szennyező anyagok nyomon követéséből származó adatokat az ellenőrzési tervekkel, valamint az (EU) 2022/931 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) és az (EU) 2022/932 bizottsági végrehajtási rendeletben (4) a szennyező anyagok hatósági ellenőrzésére vonatkozóan meghatározott egyedi követelményekkel összhangban kell gyűjteniük és jelenteniük. Ajánlott, hogy egyes olyan konkrét szennyező anyagok esetében, amelyekre vonatkozóan több előfordulási adatra van szükség, a tagállamok, az élelmiszer-vállalkozók és más érdekelt felek kövessék nyomon az előfordulási adatokat és tegyenek jelentést azokról, valamint a megelőző intézkedések alkalmazása terén elért előrehaladásról, hogy a Bizottság felmérhesse, szükség van-e a meglévő intézkedések módosítására vagy további intézkedések elfogadására. Ugyanezen okokból helyénvaló továbbá, hogy a tagállamok közöljék a Bizottsággal az egyéb szennyező anyagokkal kapcsolatban összegyűjtött információkat.

(12)

A módosított 1881/2006/EK rendeletben jelenleg meghatározott felső határértékeket e rendeletben meg kell tartani. Az említett rendelettel kapcsolatban szerzett tapasztalatok fényében, valamint a szabályok olvashatóságának javítása érdekében helyénvaló egyrészt elkerülni a lábjegyzetek kiterjedt alkalmazását, másrészt növelni a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) I. mellékletére való hivatkozásokat a kategóriák meghatározása tekintetében.

(13)

Szintén az említett rendelettel kapcsolatban szerzett tapasztalatok fényében és a felső határértékek egységes végrehajtásának lehetővé tétele érdekében helyénvaló egyértelművé tenni, hogy eltérő rendelkezés hiányában, azokban az esetekben, amikor több vegyületre állapítanak meg felső határértékeket (a koncentrációk összege), a koncentrációk alsó határértékeit kell alkalmazni, valamint pontosítani kell, hogy a rákfélék mely részeire vonatkoznak a felső határértékek.

(14)

A kadmium tekintetében helyénvaló kiterjeszteni a malátára vonatkozó jelenlegi mentességet a sör vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum előállításához használt valamennyi gabonafélére, feltéve hogy a fennmaradó gabonamaradékot nem hozzák forgalomba élelmiszerként, mivel a kadmium nagyrészt benne marad a gabonamaradékban, és ezért a sör kadmiumtartalma nagyon alacsony.

(15)

Ami a PAH-okat illeti, a rendelkezésre álló analitikai adatok és a gyártási módszer alapján, amelyek azt mutatják, hogy az instant/oldható kávéban elhanyagolható mennyiségben találtak ilyen anyagokat, helyénvaló kizárni az instant/oldható kávét azon, italok elkészítéséhez használt növényi eredetű élelmiszerporok közül, amelyekre felső határérték vonatkozik. Továbbá az anyatej-helyettesítő, anyatej-kiegészítő és kisgyermekeknek szánt tápszerek, valamint a csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre megállapított felső PAH-határértékek jelenleg a forgalomba hozott termékekre vonatkoznak, a termék fizikai formájának megkülönböztetése nélkül. Ezért tehát helyénvaló pontosítani, hogy e felső határértékek a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkoznak.

(16)

A melamin tekintetében a Codex Alimentarius a porított anyatej-helyettesítő tápszerekre vonatkozó felső határérték mellett egy, a folyékony anyatej-helyettesítő tápszerekre vonatkozó felső határértéket is meghatározott, amelyet az Unió elfogadott. Ezért helyénvaló az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekben előforduló melaminra vonatkozó felső határértéket ennek megfelelően alkalmazni.

(17)	Ezért az 1881/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(18)

A Bizottság, amikor új felső határértékeket határoz meg az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagokra vonatkozóan, adott esetben átmeneti intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők felkészülhessenek az új szabályok alkalmazására. Az 1881/2006/EK rendelet és az e rendelet közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében helyénvaló fenntartani a még releváns átmeneti intézkedéseket az e rendelet által átvett felső határértékek tekintetében.

(19)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„élelmiszer”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 2. cikkében meghatározott élelmiszer;

b)	„élelmiszer-vállalkozó”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott élelmiszer-vállalkozó;

c)	„forgalomba hozatal”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott forgalomba hozatal;

d)	„végső fogyasztó”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 18. pontjában meghatározott végső fogyasztó;

e)	„feldolgozás”: a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 2. cikkének 1. m) pontjában meghatározott feldolgozás;

f)	„feldolgozatlan termékek”: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének 1. n) pontjában meghatározott feldolgozatlan termékek; és

g)	„feldolgozott termék”: a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének 1. o) pontjában meghatározott feldolgozott termék;

2. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az I. mellékletben felsorolt élelmiszerek nem hozhatók forgalomba és nem használhatók fel élelmiszerben nyersanyagként vagy élelmiszer-összetevőként, ha az I. mellékletben megállapított felső határértéket meghaladó mértékben tartalmaznak valamely szennyező anyagot.

(2) Tilos az I. mellékletben szereplő felső határértékeknek megfelelő élelmiszereket olyan élelmiszerekkel keverni, amelyek meghaladják az I. mellékletben szereplő felső határértékeket.

(3) Amennyiben az I. melléklet másként nem rendelkezik, az említett mellékletben meghatározott felső határértékeket kell alkalmazni a forgalomba hozott élelmiszerekre és az érintett élelmiszerek ehető részére.

(4) Azokban a rendszerekben, amelyekben a gabonatermesztést és -feldolgozást oly módon integrálták, hogy minden beérkező tétel tisztítása, válogatása és feldolgozása ugyanazon létesítményben történik, a felső határértékeket a termelési láncban a feldolgozás első szakasza előtti szakaszban lévő feldolgozatlan gabonafélékre kell alkalmazni.

3. cikk

Szárított, hígított, feldolgozott és összetett élelmiszerek

(1) Amennyiben az I. melléklet nem határoz meg konkrét uniós felső határértékeket a szárított, hígított, feldolgozott vagy összetett (azaz egynél több összetevőből álló) élelmiszerekre, az I. mellékletben meghatározott felső határértékeknek az ilyen élelmiszerekre történő alkalmazásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a)	a szennyezőanyag-koncentráció változásai a szárítási vagy hígítási eljárás során;

b)	a szennyezőanyag-koncentráció változásai a feldolgozás során;

c)	az összetevők relatív aránya a termékben;

d)	az analitikai meghatározási határ.

(2) Amennyiben az illetékes hatóság hatósági ellenőrzést végez, az élelmiszer-vállalkozónak meg kell adnia és indokolnia kell az érintett szárítási, hígítási vagy feldolgozási műveletek tekintetében a konkrét koncentrációs, hígítási vagy feldolgozási tényezőket, vagy az érintett szárított, hígított, feldolgozott vagy összetett élelmiszerre vonatkozó konkrét koncentrációs, hígítási vagy feldolgozási tényezőket, valamint az érintett keverési műveletekhez felhasznált összetevők arányát.

Ha az élelmiszer-vállalkozó nem bocsátja rendelkezésre a szükséges koncentrációs, hígítási vagy feldolgozási tényezőt, vagy az illetékes hatóság e tényezőt a benyújtott indokolás fényében nem tartja megfelelőnek, az illetékes hatóságnak kell meghatároznia ezt a tényezőt a rendelkezésre álló információ alapján és az emberi egészség maximális védelmének biztosítása érdekében.

(3) Ha az I. melléklet nem határoz meg külön uniós felső határértékeket a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek tekintetében, a tagállamok szigorúbb felső határértékeket is előírhatnak az ilyen élelmiszerekre vonatkozóan.

4. cikk

A méregtelenítés tilalma

Az I. mellékletben felsorolt szennyező anyagokat tartalmazó élelmiszereket tilos kémiai kezeléssel szándékosan méregteleníteni.

5. cikk

A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő élelmiszerek

(1) Amennyiben az I. melléklet kifejezetten a végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő élelmiszer tekintetében szennyező anyagokra vonatkozó felső határértéket határoz meg, az ilyen élelmiszer forgalomba hozható, feltéve hogy:

a)	nem a végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára hozzák forgalomba,

b)	megfelel a végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő élelmiszer tekintetében az adott szennyező anyagra vonatkozóan az I. mellékletben meghatározott felső határértéknek, és

c)	a (2) bekezdésnek megfelelően címkézték és jelölték.

(2) Az élelmiszer minden egyes különálló csomagjának az (1) bekezdés c) pontjában említett címkéjén és eredeti kísérőokmányán egyértelműen fel kell tüntetni az élelmiszer felhasználását, valamint a következő információkat: „A terméket a végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt a [szennyező anyag(ok) neve] általi szennyezettség csökkentése érdekében válogatni kell vagy más fizikai kezelésnek kell alávetni”.

A szállítmány-/tételazonosító kódot letörölhetetlenül fel kell tüntetni a szállítmány minden egyes különálló csomagján és az eredeti kísérőokmányon.

(3) A szennyezettségi szintek csökkentése céljából válogatásnak vagy fizikai kezelésnek alávetendő élelmiszereket tilos az ilyen kezelés előtt a végső fogyasztók számára forgalomba hozott vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználásra szánt élelmiszerekhez keverni.

(4) Azok az élelmiszerek, amelyeket a szennyezettségi szintek csökkentése érdekében válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek vetettek alá, forgalomba hozhatók, feltéve, hogy a végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás céljából forgalomba hozott élelmiszerben a szennyezettségi szint nem lépi túl az I. mellékletben meghatározott felső határértékeket, és az alkalmazott kezelés nem eredményezte más káros maradékanyagok jelenlétét.

6. cikk

A földimogyoró (amerikai mogyoró), más olajos magvak, az ezekből származó termékek és a gabonafélék jelölésére vonatkozó rendelkezések

(1) A földimogyoró (amerikai mogyoró), más olajos magvak és az ezekből származó termékek, valamint a gabonafélék minden egyes különálló csomagjának címkéjén és eredeti kísérőokmányán egyértelműen fel kell tüntetni a tervezett felhasználást.

A szállítmány-/tételazonosító kódot letörölhetetlenül fel kell tüntetni a szállítmány minden egyes különálló csomagján és az eredeti kísérőokmányon. A szállítmány címzettjének a kísérőokmányon feltüntetett üzleti tevékenységének összeférhetőnek kell lennie a tervezett felhasználással.

(2) Annak egyértelmű megjelölése hiányában, hogy tervezett felhasználásuk nem az élelmiszerként való forgalomba hozatal, az I. mellékletben meghatározott felső határértékek alkalmazandók valamennyi forgalomba hozott földimogyoróra (amerikai mogyoróra), más olajos magvakra és az ezekből származó termékekre, valamint gabonafélékre.

(3) A zúzásra szánt földimogyoróra (amerikai mogyoróra) és a zúzásra szánt más olajos magvakra vonatkozó, az I. mellékletben meghatározott felső határértékek alkalmazása alóli kivétel csak azokra a szállítmányokra alkalmazandó, amelyek:

a)	a rendeltetésszerű felhasználásukra utaló, jól látható címkével vannak ellátva;

b)	minden egyes különálló csomagjának címkéjén és eredeti kísérőokmányán fel van tüntetve a következő információ: „Finomított növényi olaj előállítása céljából zúzásnak alávetendő termék”; és

c)	végső rendeltetési helye egy magzúzó üzem.

7. cikk

A 2. cikktől való eltérések

(1) A 2. cikktől eltérve Lettország, Finnország és Svédország az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott éves kvótája keretein belül engedélyezheti saját piacán az I. melléklet 4.1.5. pontjában a dioxinokra és/vagy DL-PCB-kre és/vagy NDL-PCB-kre meghatározott határértéknél magasabb értékeket mutató, a Balti-térségből származó, kifogott vadon élő lazac (Salmo salar) és az abból készült termékek végső fogyasztók számára való forgalomba hozatalát, feltéve hogy:

rendelkeznek egy olyan rendszerrel, amely biztosítja a végső fogyasztók nemzeti étrendi ajánlásokkal kapcsolatos teljes körű tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy az esetleges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak ajánlott korlátozniuk a Balti-térségből származó, kifogott vadon élő lazac és az abból készült termékek fogyasztását;

b)	Lettország, Finnország és Svédország továbbra is végrehajtja a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az I. melléklet 4.1.5. pontjának nem megfelelő, kifogott vadon élő lazacot és az abból készült termékeket ne forgalmazzák más tagállamokban;

Lettország, Finnország és Svédország minden évben jelentést tesz a Bizottságnak arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a végső fogyasztók étrendi ajánlásokról való eredményes tájékoztatása érdekében, valamint annak biztosítására, hogy a felső határértékeknek nem megfelelő, kifogott vadon élő lazacot és az abból készült termékeket más tagállamokban ne hozzák forgalomba, valamint bizonyítékot nyújt az említett intézkedések eredményességéről.

(2) A 2. cikktől eltérve Finnország és Svédország az 1380/2013/EU rendeletben meghatározott éves kvótája keretein belül engedélyezheti saját piacán az I. melléklet 4.1.5. pontjában a dioxinokra és/vagy DL-PCB-kre és/vagy NDL-PCB-kre meghatározott határértéknél magasabb értékeket mutató, kifogott vadon élő, 17 cm-nél nagyobb, balti-tengeri hering (Clupea harengus membras), a Balti-térségéből származó, kifogott vadon élő szaiblingfajok (Salvelinus spp.), kifogott vadon élő folyami ingola (Lampetra fluviatilis), kifogott vadon élő sebes pisztráng (Salmo trutta) és az azokból készült termékek forgalomba hozatalát, feltéve hogy:

rendelkeznek egy olyan rendszerrel, amely biztosítja a végső fogyasztók nemzeti étrendi ajánlásokkal kapcsolatos teljes körű tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy az esetleges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak ajánlott korlátozniuk a kifogott vadon élő, 17 cm-nél nagyobb balti-tengeri hering, a Balti-térségből származó, kifogott vadon élő szaiblingfajok, kifogott vadon élő folyami ingola és kifogott vadon élő tengeri pisztráng, és az azokból készült termékek fogyasztását;

Finnország és Svédország továbbra is végrehajtja a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az I. melléklet 4.1.5. pontjának nem megfelelő, kifogott vadon élő, 17 cm-nél nagyobb balti-tengeri heringet, kifogott vadon élő szaiblingfajokat, kifogott vadon élő folyami ingolát, kifogott vadon élő sebes pisztrángot és az azokból készült termékeket ne forgalmazzák más tagállamokban;

Finnország és Svédország minden évben jelentést tesz a Bizottságnak arról, hogy milyen intézkedéseket hozott a lakosság meghatározott veszélyeztetett csoportjainak az étrendi ajánlásokról való eredményes tájékoztatása érdekében, valamint annak biztosítására, hogy a felső határértékeknek nem megfelelő halakat és az azokból készült termékeket más tagállamokban ne hozzák forgalomba, valamint bizonyítékot nyújt az említett intézkedések eredményességéről.

(3) A 2. cikktől eltérve a következő tagállamok engedélyezhetik piacukon a területükön füstölt és a területükön történő fogyasztásra szánt olyan hagyományosan füstölt hús és húskészítmények forgalomba hozatalát, amelyek PAH-szintje meghaladja az I. melléklet 5.1.6. pontjában meghatározott értékeket, amennyiben az említett termékek legfeljebb 5,0 μg/kg mennyiségben tartalmaznak benzo(a)pirént, a bennük található benzo(a)pirén, benz(a)antracén, benzo(b)fluorantén és krizén összmennyisége pedig legfeljebb 30,0 μg/kg:

a)	Írország, Horvátország, Ciprus, Spanyolország, Lengyelország és Portugália: hagyományosan füstölt hús és húskészítmények;

b)	Lettország: hagyományosan füstölt sertéshús, forrón füstölt csirkehús, forrón füstölt kolbász és forrón füstölt vadhús;

c)	Szlovákia: sózott, hagyományosan füstölt hús, hagyományosan füstölt szalonna, hagyományosan füstölt kolbász (klobása), ahol a „hagyományosan füstölt” a füstölőházban, fa (farönk, fűrészpor, faapríték) égetésével történő füstképzést jelenti;

d)	Finnország: hagyományosan forrón füstölt hús és húskészítmények;

Svédország: izzó fa vagy egyéb növényi anyag fölött füstölt hús és húskészítmények.

Az említett tagállamok és az érintett élelmiszer-vállalkozók továbbra is figyelemmel kísérik a PAH-ok jelenlétét az első albekezdésében említett, hagyományosan füstölt húsban és húskészítményekben, és biztosítják, hogy lehetőség szerint a helyes füstölési gyakorlatok kerüljenek alkalmazásra, a termékek jellegzetes érzékszervi jellemzőinek elvesztése nélkül.

(4) A 2. cikktől eltérve a következő tagállamok engedélyezhetik piacukon a területükön füstölt és a területükön történő fogyasztásra szánt olyan hagyományosan füstölt hal és füstölt halászati termékek forgalomba hozatalát, amelyek PAH-szintje meghaladja az I. melléklet 5.1.7. pontjában meghatározott értékeket, amennyiben az említett füstölt termékek legfeljebb 5,0 μg/kg mennyiségben tartalmaznak benzo(a)pirént, a bennük található benzo(a)pirén, benz(a)antracén, benzo(b)fluorantén és krizén összmennyisége pedig legfeljebb 30,0 μg/kg:

(a)	Lettország: hagyományosan forrón füstölt hal;

(b)	Finnország: hagyományosan forrón füstölt kis méretű halak és kis méretű halakból készült, hagyományosan forrón füstölt halászati termékek;

(c)

Svédország: izzó fa vagy egyéb növényi anyag fölött füstölt hal és halászati termékek.

Az említett tagállamok és az érintett élelmiszer-vállalkozók továbbra is figyelemmel kísérik a PAH-ok jelenlétét az első albekezdésében említett, hagyományosan füstölt halban és füstölt halászati termékekben, és biztosítják, hogy lehetőség szerint a helyes füstölési gyakorlatok kerüljenek alkalmazásra, a termékek jellegzetes érzékszervi jellemzőinek elvesztése nélkül.

8. cikk

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

(1) A tagállamok és az érdekelt felek 2023. július 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a rozs és a rozs őrléséből származó termékek anyarozs-szkleróciumokkal és anyarozs-alkaloidokkal, valamint az árpa, a búza, a tönköly és a zab őrléséből származó termékek anyarozs-alkaloidokkal való szennyeződésének megakadályozása tekintetében lefolytatott vizsgálataik eredményéről, valamint az e célt szolgáló megelőző intézkedések alkalmazásában történt előrehaladásról.

A tagállamok és az érdekelt felek évente jelentést nyújtanak be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) az anyarozs-szkleróciumoknak és anyarozs-alkaloidoknak a rozsban és a rozs őrléséből származó termékekben, valamint az anyarozs-alkaloidoknak az árpa, a búza, a tönköly és a zab őrléséből származó termékekben való előfordulásáról.

(2) A tagállamok kérésre tájékoztatják a Bizottságot az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok nyomon követéséről szóló bizottsági ajánlás alapján elvégzett vizsgálatokról és azonosított releváns forrásokról, valamint a szennyeződés elkerülését célzó megelőző intézkedések alkalmazása terén elért előrehaladásról.

(3) A tagállamok jelentést tesznek a Hatóságnak azokról az előfordulási adatokról, amelyeket az (1) bekezdésben említettektől eltérő szennyező anyagokkal kapcsolatban gyűjtöttek. Az élelmiszer-vállalkozók és más érdekelt felek benyújthatnak ilyen előfordulási adatokat a Hatóságnak.

(4) A tagállamok, az élelmiszer-vállalkozók és más érdekelt felek az előfordulási adatokat a Hatóság jelentéstételi követelményeinek megfelelően bocsájtják a Hatóság rendelkezésére.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1881/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

10. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) Az a)–k) pontban említett időpontokat megelőzően jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejükig forgalomban maradhatnak:

a)	2021. szeptember 19., a kukoricát vagy abból származó termékeket tartalmazó bébiételekben és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekben előforduló tropán-alkaloidoknak az I. melléklet 2.2.1. pontjában meghatározott felső határértékei tekintetében;

b)	2022. január 1., az I. melléklet 1.8. pontjában az anyarozs-szkleróciumokra és anyarozs-alkaloidokra meghatározott felső határértékek tekintetében;

c)	2022. május 3., az I. melléklet 3.3. pontjában a higanyra meghatározott felső határértékek tekintetében;

d)	2022. július 1., az I. melléklet 2.5. pontjában az ópium-alkaloidokra meghatározott felső határértékek tekintetében;

e)	2022. szeptember 1., az I. melléklet 2.2.2–2.2.9. pontjában a tropán-alkaloidokra meghatározott felső határértékek tekintetében;

f)	2023. január 1., az I. melléklet 1.2. pontjában az ochratoxin-A-ra meghatározott felső határértékek tekintetében;

g)	2023. január 1., az I. melléklet 2.3. pontjában a hidrogén-cianidra meghatározott felső határértékek tekintetében;

h)	2023. január 1., az I. melléklet 2.6. pontjában a Δ9-THC és Δ9-THCA összegére meghatározott felső határértékek tekintetében;

i)	2023. január 1., az I. melléklet 4.1.1., 4.1.2., 4.1.11. és 4.1.12. pontjában a dioxinok és DL-PCB-k összegére meghatározott felső határértékek tekintetében;

j)	2023. január 1., az I. melléklet 4.2. pontjában a perfluoralkil anyagok összegére meghatározott felső határértékek tekintetében;

k)	2023. március 26., az I. melléklet 3.4. pontjában az arzénre meghatározott felső határértékek tekintetében;

(2) Az I. melléklet 2.4. pontjában a pirrolizidin alkaloidokra vonatkozóan meghatározott felső határértékek tekintetében a 2022. július 1-je előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek 2023. december 31-ig forgalomban maradhatnak.

(3) Az élelmiszer-vállalkozóra hárul a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy a termékeket mely napon hozták jogszerűen forgalomba.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. április 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(2) A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2022/931 (2022. március 23.) felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó szabályok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 162., 2022.6.17., 7. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2022/932 végrehajtási rendelete (2022. június 9.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok tekintetében végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezésekről, a többéves nemzeti ellenőrzési tervek további konkrét tartalmáról és az elkészítésükre vonatkozó további különös rendelkezésekről (HL L 162., 2022.6.17., 13. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

I. MELLÉKLET

Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékei (1)

1.	Mikotoxinok
1.1.	Aflatoxinok	Felső határérték (μg/kg)			Megjegyzések
		B1	B1, B2, G1 és G2 összege	M1	Az aflatoxinok összege esetében a felső határértékek a koncentrációk alsó határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti összes érték nulla.
1.1.1.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő szárított gyümölcsök, az 1.1.3. pontban felsorolt termékek kivételével	5,0	10,0	–
1.1.2.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára forgalomba hozott, kizárólagos összetevőként felhasznált szárított gyümölcsök, illetve szárított gyümölcsökből készített feldolgozott termékek, az 1.1.3. pontban felsorolt termékek kivételével	2,0	4,0	–	Azon élelmiszerek esetében, melyek összetevőként kizárólag szárított gyümölcsöt tartalmaznak, illetve az olyan feldolgozott termékek esetében, amelyek legalább 80 %-ban szárított gyümölcsökből állnak, az adott szárított gyümölcsökre megállapított felső határértékek alkalmazandók a termékekre is. Egyéb esetekben a 3. cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.
1.1.3.	Szárított füge	6,0	10,0	–	Azon élelmiszerek esetében, melyek összetevőként kizárólag szárított fügét tartalmaznak, illetve az olyan feldolgozott termékek esetében, amelyek legalább 80 %-ban szárított fügéből állnak, a szárított fügére megállapított felső határértékek alkalmazandók a termékekre is. Egyéb esetekben a 3. cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.
1.1.4.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő földimogyoró (amerikai mogyoró) és más olajos magvak	8,0	15,0	–	Finomított növényi olaj készítéséhez zúzásra szánt földimogyoró (amerikai mogyoró) és egyéb olajos magvak kivételével, A földimogyoró (amerikai mogyoró) és más, nem ehető héjú olajos magvak vizsgálata során az aflatoxin-tartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szennyeződés egésze az ehető részben található.
1.1.5.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára forgalomba hozott, kizárólagos összetevőként felhasznált földimogyoró és más olajos magvak, illetve földimogyoróból és más olajos magvakból nyert feldolgozott termékek	2,0	4,0	–	A finomításra szánt nyers növényi olajok és a finomított növényi olajok kivételével. A földimogyoró (amerikai mogyoró) és más, nem ehető héjú olajos magvak vizsgálata során az aflatoxin-tartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szennyeződés egésze az ehető részben található. Azon élelmiszerek esetében, melyek összetevőként kizárólag földimogyorót (amerikai mogyorót) tartalmaznak, illetve az olyan feldolgozott termékek esetében, amelyek legalább 80 %-ban földimogyoróból (amerikai mogyoróból) állnak, a földimogyoróra (amerikai mogyoróra) megállapított felső határértékek alkalmazandók a termékekre is. Egyéb esetekben a 3. cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.
1.1.6.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő, fán termő héjas gyümölcsűek, az 1.1.8. és az 1.1.10. pontban felsorolt termékek kivételével	5,0	10,0	–	A héjukban lévő, fán termő héjas gyümölcsűek vizsgálata során az aflatoxin-tartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szennyeződés egésze az ehető részben található.
1.1.7.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára forgalomba hozott, kizárólagos összetevőként felhasznált, fán termő héjas gyümölcsűek, illetve fán termő héjas gyümölcsűekből nyert feldolgozott termék az 1.1.9. és az 1.1.11. pontban felsorolt termékek kivételével	2,0	4,0	–	A héjukban lévő, fán termő héjas gyümölcsűek vizsgálata során az aflatoxin-tartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szennyeződés egésze az ehető részben található. Azon élelmiszerek esetében, melyek összetevőként kizárólag fán termő héjas gyümölcsűeket tartalmaznak, illetve az olyan feldolgozott termékek esetében, amelyek legalább 80 %-ban fán termő héjas gyümölcsűekből állnak, az adott, fán termő héjas gyümölcsűekre megállapított felső határértékek alkalmazandók a termékekre is. Egyéb esetekben a 3. cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.
1.1.8.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő mandula, pisztácia és sárgabarackmag	12,0	15,0	–	A héjukban lévő, fán termő héjas gyümölcsűek vizsgálata során az aflatoxin-tartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szennyeződés egésze az ehető részben található.
1.1.9.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként történő felhasználás céljára forgalomba hozott mandula, pisztácia és sárgabarackmag	8,0	10,0	–	A héjukban lévő, fán termő héjas gyümölcsűek vizsgálata során az aflatoxin-tartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szennyeződés egésze az ehető részben található. Azon élelmiszerek esetében, melyek összetevőként kizárólag mandulát, pisztáciát és sárgabarackmagot tartalmaznak, illetve az olyan feldolgozott termékek esetében, amelyek legalább 80 %-ban a szóban forgó, fán termő héjas gyümölcsűekből állnak, az adott, fán termő héjas gyümölcsűekre megállapított felső határértékek alkalmazandók a termékekre is. Egyéb esetekben a 3. cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.
1.1.10.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő mogyoró és paradió/brazil dió	8,0	15,0	–	A héjában lévő mogyoró vizsgálata során az aflatoxin-tartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szennyeződés egésze az ehető részben található.
1.1.11.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára forgalomba hozott mogyoró és paradió/brazil dió	5,0	10,0	–	A héjában lévő mogyoró vizsgálata során az aflatoxin-tartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szennyeződés egésze az ehető részben található. Azon élelmiszerek esetében, melyek összetevőként kizárólag mogyorót és paradiót/brazil diót tartalmaznak, illetve az olyan feldolgozott termékek esetében, amelyek legalább 80 %-ban a szóban forgó, fán termő héjas gyümölcsűekből állnak, az adott, fán termő héjas gyümölcsűekre megállapított felső határértékek alkalmazandók a termékekre is. Egyéb esetekben a 3. cikk (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.
1.1.12.	Gabonafélék és gabonafélékből származó termékek, az 1.1.13., 1.1.18. és 1.1.19. pontban felsorolt termékek kivételével	2,0	4,0	–	Beleértve a feldolgozott gabonatermékeket is. A gabonafélékből származó termékek olyan termékek, amelyek legalább 80 %-ban tartalmaznak gabonaterméket.
1.1.13.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő kukorica és rizs	5,0	10,0	–
1.1.14.	A következő szárított fűszerek: Capsicum spp. (annak szárított termései, egészben vagy őrölve, beleértve a csilipaprikát, a csilipaprikaport, a Cayenne-borsot és a paprikát) Bors (a Piper spp. termései, beleértve a fehér és a fekete borsot) Szerecsendió (Myristica fragrans) Kurkuma (Curcuma longa) Az említett szárított fűszerek közül egyet vagy többet tartalmazó szárítottfűszer-keverékek	5,0	10,0	–
1.1.15.	Gyömbér (Zingiber officinale) (szárított)	5,0	10,0	–
1.1.16.	Nyers tej(2), hőkezelt tej és tejalapú termékek előállításához használt tej	–	–	0,050
1.1.17.	Anyatej-helyettesítő tápszerek(3), anyatej-kiegészítő tápszerek és kisgyermekeknek szánt tápszerek(4)	–	–	0,025	A felső határérték a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkozik.
1.1.18.	Bébiételek és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek(3)	0,10	–	–	A felső határérték a forgalomba hozott termék szárazanyag-tartalmára(5)vonatkozik.
1.1.19.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek(3)	0,10	–	0,025	A felső határértékek a tej, a tejtermékek és a hasonló termékek esetében a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkoznak, a tejtől, tejtermékektől és hasonló termékektől eltérő termékek esetében pedig a szárazanyag-tartalomra(5).

1.2.	Ochratoxin-A	Felső határérték (μg/kg)	Megjegyzések
1.2.1.	Szárított gyümölcsök
1.2.1.1.	Szárított szőlő (fekete mazsola, mazsola és malagaszőlő) és szárított füge	8,0
1.2.1.2.	Egyéb szárított gyümölcsök	2,0
1.2.2.	Datolyaszirup	15
1.2.3.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára történő forgalomba hozatal előtt válogatásnak vagy más fizikai kezelésnek alávetendő pisztácia	10,0	A héjukban lévő, fán termő héjas gyümölcsűek vizsgálata során az ochratoxin A-tartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szennyeződés egésze az ehető részben található.
1.2.4.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára forgalomba hozott pisztácia	5,0	A héjukban lévő, fán termő héjas gyümölcsűek vizsgálata során az ochratoxin A-tartalom megállapításakor azt kell feltételezni, hogy a szennyeződés egésze az ehető részben található.
1.2.5.	Szárított fűszernövények	10,0
1.2.6.	Gyömbérgyökér (szárított) gyógynövényforrázatban való felhasználásra	15
1.2.7.	Fehérmályvagyökér (szárított), gyermekláncfűgyökér (szárított) és narancsvirág (szárított) gyógynövényforrázatban vagy pótkávéban való felhasználásra	20
1.2.8.	Napraforgómag, tökmag, (görög)dinnyemag, kendermag és szójabab	5,0
1.2.9.	Feldolgozatlan gabonamagvak	5,0	A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan gabonamagvakra vonatkozik(6).
1.2.10.	Feldolgozatlan gabonamagvakból és a végső fogyasztók számára forgalomba hozott gabonafélékből származó termékek, az 1.2.11., 1.2.12., 1.2.13., 1.2.23. és 1.2.24. pontban felsorolt termékek kivételével	3,0	Beleértve a feldolgozott gabonatermékeket is. A feldolgozatlan gabonamagvakból származó termékek olyan termékek, amelyek legalább 80 %-ban tartalmaznak gabonaterméket.
1.2.11.	Pékáruk, gabonaalapú „snack” termékek és reggeli gabonapelyhek
1.2.11.1.	olajos magvakat, dióféléket vagy szárított gyümölcsöket nem tartalmazó termékek	2,0
1.2.11.2.	legalább 20 % szárított szőlőt és/vagy szárított fügét tartalmazó termékek	4,0
1.2.11.3.	olajos magvakat, dióféléket és/vagy szárított gyümölcsöket tartalmazó egyéb termékek	3,0
1.2.12.	Alkoholmentes malátaitalok	3,0
1.2.13.	Nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott búzasikér	8,0
1.2.14.	Pörkölt babkávé és őrölt pörkölt kávé, az 1.2.15. pontban felsorolt termékek kivételével	3,0
1.2.15.	Oldható kávé (instant kávé)	5,0
1.2.16.	Kakaópor	3,0
1.2.17.	Szárított fűszerek az 1.2.18. pontban felsorolt termékek kivételével	15	A felső határérték a szárítottfűszer-keverékekre is vonatkozik.
1.2.18.	Capsicum spp. (annak szárított termései, egészben vagy őrölve, beleértve a csilipaprikát, a csilipaprikaport, a Cayenne-borsot és a paprikát)	20
1.2.19.	Édesgyökér (Glycyrrhiza glabra, Glycyrrhiza inflata és egyéb fajok)
1.2.19.1.	Édesgyökér (szárított), gyógynövényforrázat összetevőjeként is	20
1.2.19.2.	Édesgyökér-kivonat élelmiszerekben, különösen italokban és édességekben való felhasználásra	80	A felső határérték a tiszta, hígítatlan kivonatra vonatkozik, amely esetében 1 kg kivonat 3–4 kg édesgyökérből nyerhető ki.
1.2.19.3.	Édesgyökér-tartalmú édességek szárazanyagra számítva legalább 97 %-os édesgyökérkivonat-tartalommal	50
1.2.19.4.	Egyéb édesgyökér-tartalmú édességek	10,0
1.2.20.	Bor(7) és gyümölcsbor	2,0	Beleértve a gyöngyözőbort és a pezsgőt, kivéve a likőrbort és a legalább 15 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó borokat. A felső határérték a 2005. évi betakarítástól kezdve előállított termékekre vonatkozik.
1.2.21.	Ízesített bor, ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok(8)	2,0	A felső határérték a 2005. évi betakarítástól kezdve előállított termékekre vonatkozik. Az ezekre az italokra alkalmazandó felső határérték a végtermékben lévő bor és/vagy szőlőmust arányának függvénye.
1.2.22.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott szőlőlé, sűrítményből készült szőlőlé, sűrített szőlőlé, szőlőnektár, szőlőmust és sűrített szőlőmust(9)	2,0	Sűrített szőlőlé vagy sűrített szőlőmust esetében a felső határérték az elkészített gyümölcslére vagy mustra vonatkozik. A felső határérték a 2005. évi betakarítástól kezdve előállított termékekre vonatkozik.
1.2.23.	Bébiételek és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek(3)	0,50	A felső határérték a forgalomba hozott termék szárazanyag-tartalmára(5)vonatkozik.
1.2.24	Csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek(3)	0,50	A felső határértékek a tej, a tejtermékek és hasonló termékek esetében a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkoznak, a tejtől, tejtermékektől és hasonló termékektől eltérő termékek esetében pedig a szárazanyag-tartalomra(5).

1.3.	Patulin	Felső határérték (μg/kg)	Megjegyzések
1.3.1.	Gyümölcslevek, sűrítményből készült gyümölcslevek, sűrített gyümölcslevek és gyümölcsnektárok(9)	50	A sűrített gyümölcslé esetében a felső határérték az elkészített gyümölcslére vonatkozik.
1.3.2.	Szeszes italok(10), almabor és almából készült vagy almalevet tartalmazó más erjesztett italok	50
1.3.3.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott szilárd almatermékek, az 1.3.4. és 1.3.5. pontban felsorolt termékek kivételével	25	Beleértve az almakompótot és az almapürét is.
1.3.4.	Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt almalé és szilárd almából készült termékek(3), amelyeket ilyenként jelölnek és hoznak forgalomba	10,0	Beleértve az almakompótot és az almapürét is. A felső határérték a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkozik.
1.3.5.	Bébiételek(3)	10,0	A felső határérték a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkozik.

1.4.	Deoxinivalenol	Felső határérték (μg/kg)	Megjegyzések
1.4.1.	Feldolgozatlan gabonamagvak az 1.4.2. és 1.4.3. pontban felsorolt termékek kivételével	1 250	A nedves őrléssel történő feldolgozásra szánt feldolgozatlan szemes kukorica és a rizs kivételével. A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan gabonamagvakra vonatkozik(6).
1.4.2.	Feldolgozatlan szemes durumbúza és szemes zab	1 750	A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan gabonamagvakra vonatkozik(6).
1.4.3.	Feldolgozatlan szemes kukorica	1 750	Az olyan szemes kukorica kivételével, amely esetében pl. a jelölés vagy a rendeltetési hely alapján egyértelmű, hogy kizárólag nedves őrlésre (keményítőkészítés) szánják. A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan szemes kukoricára vonatkozik(6).
1.4.4.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott gabonafélék, valamint a végső fogyasztók számára végtermékként forgalomba hozott gabonaliszt, keménybúza-liszt, korpa és csíra, az 1.4.7. és 1.4.8. pontban felsorolt termékek kivételével	750	A rizs és a rizstermékek kivételével.
1.4.5.	Tészta	750	A tészta száraztésztát jelent, megközelítőleg 12 %-os víztartalommal.
1.4.6.	Kenyér, péksütemények, keksz, gabonaalapú „snack” termékek és reggeli gabonapelyhek	500	A rizstermékek kivételével. Beleértve a kis pékárut is.
1.4.7.	Kukorica őrléséből származó, nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott termékek
1.4.7.1.	Nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott kukoricaliszt	1 250	Az őrlési termékben a részecskék tömeg szerint mért több mint 90 %-ának mérete legfeljebb 500 μm.
1.4.7.2.	Egyéb, kukorica őrléséből származó, nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott termékek	750	Az őrlési termékben a részecskék tömeg szerint mért kevesebb mint 90 %-ának mérete legfeljebb 500 μm.
1.4.8.	Bébiételek és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek(3)	200	A rizstermékek kivételével. A felső határérték a forgalomba hozott termék szárazanyag-tartalmára(5)vonatkozik.

1.5.	Zearalenon	Felső határérték (μg/kg)	Megjegyzések
1.5.1.	Feldolgozatlan gabonamagvak az 1.5.2. pontban felsorolt termékek kivételével	100	A nedves őrléssel történő feldolgozásra szánt feldolgozatlan szemes kukorica és a rizs kivételével. A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan gabonamagvakra vonatkozik(6).
1.5.2.	Feldolgozatlan szemes kukorica	350	Az olyan szemes kukorica kivételével, amely esetében pl. jelölés vagy a rendeltetési hely alapján egyértelmű, hogy kizárólag nedves őrlésre (keményítőkészítés) szánják. A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan szemes kukoricára vonatkozik(6).
1.5.3.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott gabonafélék, a végső fogyasztók számára végtermékként forgalomba hozott gabonaliszt, keménybúza-liszt, korpa és csíra, az 1.5.5., 1.5.6. és 1.5.8. pontban felsorolt termékek kivételével	75	A rizs és a rizstermékek kivételével.
1.5.4.	Kenyér, péksütemények, keksz, gabonaalapú „snack” termékek és reggeli gabonapelyhek, az 1.5.5. pontban felsorolt termékek kivételével	50	A rizstermékek kivételével. Beleértve a kis pékárut is.
1.5.5.	Végső fogyasztók számára forgalomba hozott kukorica Kukoricaalapú „snack” termékek és kukoricaalapú reggeli gabonapelyhek	100
1.5.6.	Kukorica őrléséből származó, nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott termékek
1.5.6.1.	Nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott kukoricaliszt	300	Az őrlési termékben a részecskék tömeg szerint mért több mint 90 %-ának mérete legfeljebb 500 μm.
1.5.6.2.	Egyéb, kukorica őrléséből származó, nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott termékek	200	Az őrlési termékben a részecskék tömeg szerint mért kevesebb mint 90 %-ának mérete legfeljebb 500 μm.
1.5.7.	Finomított kukoricaolaj	400
1.5.8.	Bébiételek és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek(3)	20	A rizstermékek kivételével. A felső határérték a forgalomba hozott termék szárazanyag-tartalmára(5)vonatkozik.

1.6.	Fumonizinek	Felső határérték (μg/kg)	Megjegyzések
		B1 és B2 összege	A fumonizinek összege esetében a felső határértékek a koncentrációk alsó határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti összes érték nulla.
1.6.1.	Feldolgozatlan szemes kukorica	4 000	Az olyan szemes kukorica kivételével, amely esetében pl. jelölés vagy a rendeltetési hely alapján egyértelmű, hogy kizárólag nedves őrlésre (keményítőkészítés) szánják. A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan szemes kukoricára vonatkozik(6).
1.6.2.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott kukorica, a végső fogyasztók számára forgalomba hozott, kukorica őrléséből származó termékek, a végső fogyasztók számára forgalomba hozott kukoricaalapú élelmiszerek, az 1.6.3. és 1.6.5. pontban felsorolt termékek kivételével	1 000
1.6.3.	Kukoricaalapú reggeli gabonapelyhek és kukoricaalapú „snack” termékek	800
1.6.4.	Kukorica őrléséből származó, nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott termékek
1.6.4.1.	Nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott kukoricaliszt	2 000	Az őrlési termékben a részecskék tömeg szerint mért több mint 90 %-ának mérete legfeljebb 500 μm.
1.6.4.2.	Egyéb, kukorica őrléséből származó, nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott termékek	1 400	Az őrlési termékben a részecskék tömeg szerint mért kevesebb mint 90 %-ának mérete legfeljebb 500 μm.
1.6.5.	Kukoricát tartalmazó bébiételek, illetve csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott kukoricaalapú élelmiszerek(3)	200	A felső határérték a forgalomba hozott termék szárazanyag-tartalmára(5)vonatkozik.

1.7.	Citrinin	Felső határérték (μg/kg)	Megjegyzések
1.7.1.	A Monascus purpureus vörös élesztővel fermentált rizs alapú étrend-kiegészítők	100

1.8.	Anyarozs-szkleróciumok és anyarozs-alkaloidok
1.8.1.	Anyarozs-szkleróciumok	Felső határérték (g/kg)	Megjegyzések
			A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan gabonamagvakra vonatkozik(6). Amennyiben a hántolást(6) úgy végzik, hogy anyarozs-szkleróciumok is jelen vannak, a gabonaféléket a hántolást megelőzően tisztításnak kell alávetni. A mintavételt a 401/2006/EK rendelet I. mellékletének B. pontjával összhangban kell elvégezni.
1.8.1.1.	Feldolgozatlan gabonamagvak az 1.8.1.2. pontban felsorolt termékek kivételével	0,2	A kukorica és a rizs kivételével.
1.8.1.2.	Feldolgozatlan szemes rozs	0,5 2024. július 1-jétől 0,2
1.8.2.	Anyarozs-alkaloidok	Felső határérték (μg/kg)	Megjegyzések
		A következők alsó határértékeinek összege: ergokornin/ergokorninin; ergokrisztin/ergokrisztinin; ergokriptin/ergokriptinin (α- és β-forma); ergometrin/ergometrinin; ergozin/ergozinin; ergotamin/ergotaminin.	Az anyarozs-alkaloidok esetében a felső határértékek a koncentrációk alsó határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti összes érték nulla.
1.8.2.1.	Árpa, búza, tönkölybúza és zab őrléséből származó termékek (900 mg/100 g-nál kisebb hamutartalommal a szárazanyagban)	100 2024. július 1-jétől 50
1.8.2.2.	Árpa, búza, tönkölybúza és zab őrléséből származó termékek (legalább 900 mg/100 g hamutartalommal a szárazanyagban) A végső fogyasztók számára forgalomba hozott szemes árpa, búza, tönkölybúza és zab	150
1.8.2.3.	Rozs őrléséből származó termékek A végső fogyasztók számára forgalomba hozott rozs	500 2024. július 1-jétől 250
1.8.2.4.	Búzasikér	400
1.8.2.5.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek(3)	20	A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

2.	Növényi toxinok
2.1.	Erukasav, ideértve a zsírban kötött erukasavat	Felső határérték (g/kg)	Megjegyzések
2.1.1.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára forgalomba hozott növényi olajok és zsírok, a 2.1.2. pontban említett élelmiszerek kivételével	20,0
2.1.2.	Sárgarepceolaj, mustárolaj és borágóolaj	50,0	Az illetékes hatóság beleegyezése esetén a felső határérték nem vonatkozik a helyben termelt és fogyasztott mustárolajra.
2.1.3.	Mustár (ízesítő)	35,0

2.2.

Tropánalkaloidok

Felső határérték (μg/kg)

Megjegyzések

Atropin

Szkopolamin

2.2.1.

Kölest, cirokot, hajdinát, kukoricát és ezekből származó termékeket tartalmazó bébiételek és csecsemők és kisgyermek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek(3)

1,0

Az ezekből származó termékek olyan termékek, amelyek legalább 80 %-ban tartalmazzák ezeket a gabonatermékeket.

A felső határértékek betartásának ellenőrzésére szolgáló mintavételt a 401/2006/EK rendelet I. mellékletének J. pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni.

A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

Az atropin és a szkopolamin összege

Az atropin és a szkopolamin összege esetében a felső határértékek a koncentrációk alsó határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti összes érték nulla.

2.2.2.

Feldolgozatlan szemes köles és szemes cirok

5,0

A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan gabonamagvakra vonatkozik(6).

2.2.3.

Feldolgozatlan szemes kukorica

Az olyan szemes kukorica kivételével, amely esetében pl. a jelölés vagy a rendeltetési hely alapján egyértelmű, hogy kizárólag nedves őrlésre (keményítőkészítés) szánják, valamint a pattogtatásra szánt feldolgozatlan szemes kukorica kivételével.

A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan szemes kukoricára vonatkozik(6).

2.2.4.

Feldolgozatlan szemes hajdina

A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan szemes hajdinára vonatkozik(6).

2.2.5.

Pattogtatásra szánt kukorica

Végső fogyasztók számára forgalomba hozott köles, cirok és kukorica

Köles, cirok és kukorica őrléséből származó termékek

5,0

2.2.6.

Végső fogyasztók számára forgalomba hozott hajdina

Hajdina őrléséből származó termékek

2.2.7.

Gyógynövényforrázat (szárított termék) és gyógynövényforrázathoz használt összetevők (szárított termékek), a 2.2.8. pontban felsorolt termékek kivételével

„A gyógynövényforrázat (szárított termék)” a következőt jelenti:

—	gyógynövényforrázat (szárított termék) virágokból, levelekből, szárakból, gyökerekből és a növény bármely más részéből (tasakban vagy ömlesztve) amelyet gyógynövényforrázat (folyékony termék) készítésére használnak; valamint

—	instant gyógynövényforrázat. Porított kivonatok esetében 4-es koncentrációs faktort kell alkalmazni.

2.2.8.

Kizárólag ánizsmagból álló gyógynövényforrázat (szárított termék) és kizárólag ánizsmagból álló gyógynövényforrázathoz (szárított termékek) használt összetevők

„A gyógynövényforrázat (szárított termék)” a következőt jelenti:

—	gyógynövényforrázat (szárított termék) virágokból, levelekből, szárakból, gyökerekből és a növény bármely más részéből (tasakban vagy ömlesztve) amelyet gyógynövényforrázat (folyékony termék) készítésére használnak; valamint

—	instant gyógynövényforrázat. Porított kivonatok esetében 4-es koncentrációs faktort kell alkalmazni.

2.2.9.

Gyógynövényforrázat (folyékony termék)

0,20

2.3.	Hidrogén-cianid, ideértve a cianogén glikozidokban kötött hidrogén-cianidot	Felső határérték (mg/kg)	Megjegyzések
2.3.1.	Nem a végső fogyasztók számára forgalomba hozott feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított lenmag	250	A felső határértékek nem vonatkoznak a zúzásra és olajfinomításra szánt olajos magvakra, feltéve, hogy a fennmaradó, préselt olajos magvakat élelmiszerként nem hozzák forgalomba. Amennyiben a fennmaradó, préselt olajos magvakat élelmiszerként forgalomba hozzák, a 3. cikk (1) és (2) bekezdését figyelembe véve a felső határértékek alkalmazandók.
2.3.2.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított lenmag	150	A felső határérték nem vonatkozik a végső fogyasztók számára kis mennyiségben forgalomba hozott feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított lenmagra, amelyen a címke fő látómezőjében fel van tüntetve a „Kizárólag főzéshez és sütéshez használható. Nyersen nem fogyasztható!” figyelmeztetés (a meghatározott betűmérettel(11)). A figyelmeztető üzenettel ellátott feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított lenmagnak meg kell felelnie a 2.3.1. pontban előírt felső határértéknek.
2.3.3.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított mandula	35	A felső határérték nem vonatkozik a végső fogyasztók számára kis mennyiségben forgalomba hozott feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított keserű mandulára, amelyen a címke fő látómezőjében fel van tüntetve a „Kizárólag főzéshez és sütéshez használható. Nyersen nem fogyasztható!” figyelmeztetés (a meghatározott betűmérettel(11)).
2.3.4.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított sárgabarackmag	20,0	A végső fogyasztók számára a feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított sárgabarackmagot forgalomba hozó vállalkozó köteles az illetékes hatóság kérésére bizonyítani, hogy a forgalmazott termék megfelel a felső határértéknek.
2.3.5.	Kasszava/maniókagyökér (friss, hámozott)	50,0
2.3.6.	Kasszava/maniókaliszt és tápiókaliszt	10,0

2.4.

Pirrolizidin alkaloidok

Felső határérték (μg/kg)

Megjegyzések

A felső határérték a következő 21 pirrolizidin alkaloid alsó határértékének összegére vonatkozik:

—

intermedin/likopszamin, intermedin-N-oxid/likopszamin-N-oxid, szenezcionin/szenecivernin, szenezcionin-N-oxid/szenecivernin-N-oxid, szenecifillin, szenecifillin-N-oxid, retrorzin, retrorzin-N-oxid, echimidin, echimidin-N-oxid, laziokarpin, laziokarbin-N-oxid, szenkirkin, europin, europin-N-oxid, heliotrin és heliotrin-N-oxid,

valamint a következő 14 további pirrolizidin alkaloid alsó határértékének összegére, amelyekről ismert, hogy koeluálódnak a fent említett 21 alkaloid közül egy vagy több alkaloiddal, bizonyos jelenleg használt analitikai módszerek alkalmazásával:

—

indikin, echinatin, rinderin (lehetséges koelúció limopaminnal/intermedinnel), indikin-N-oxid, echinatin-N-oxid, rinderin-N-oxid (lehetséges koelúció likopszamin-N-oxiddal/intermedin-N-oxiddal), integerrimin (lehetséges koelúció szeneciverninnel/szenecioninnel), integerrimin-N-oxid (lehetséges koelúció szenecivernin-N-oxiddal/szenecionin-N-oxiddal), helioszupin (lehetséges koelúció echimidinnel), helioszupin-N-oxid (lehetséges koelúció echimidin-N-oxiddal), szpartioidin (lehetséges koelúció szenecifillinnel), szpartioidin-N-oxid (lehetséges koelúció szenecipfilin-N-oxiddal), usaramin (lehetséges koelúció retrorzinnel), usaramin N-oxid (lehetséges koelúció retrorzin-N-oxiddal).

Az alkalmazott analitikai módszerrel egyedileg és külön azonosítható pirrolizidin alkaloidokat mennyiségileg meg kell határozni és bele kell foglalni az összegbe.

A pirrolizidin alkaloidok esetében a felső határértékek a koncentrációk alsó határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti összes érték nulla.

2.4.1.

A végső fogyasztók számára forgalomba hozott borágólevél (friss, fagyasztott)

750

Az egyes tagállamokban a pirrolizidin alkaloid tartalmú növények forgalomba hozatalára érvényben lévő szigorúbb nemzeti szabályok sérelme nélkül.

2.4.2.

Szárított fűszernövények a 2.4.3. pontban felsorolt termékek kivételével

400

Az egyes tagállamokban a pirrolizidin alkaloid tartalmú növények forgalomba hozatalára érvényben lévő szigorúbb nemzeti szabályok sérelme nélkül.

2.4.3.

Borágó, lestyán, majoranna és oregánó (szárított termék) és a kizárólag e szárított fűszernövényekből álló keverékek

1 000

Az egyes tagállamokban a pirrolizidin alkaloid tartalmú növények forgalomba hozatalára érvényben lévő szigorúbb nemzeti szabályok sérelme nélkül.

2.4.4.

Tea (Camellia sinensis) és ízesített tea(12) (Camellia sinensis) (szárított termék), a 2.4.5. pontban említett tea és ízesített tea kivételével.

150

A szárított gyümölcsöket és szárított fűszernövényeket tartalmazó teára a 3. cikk alkalmazandó.

A „tea (Camellia sinensis) (szárított termék)” a következőt jelenti:

—	tea (Camellia sinensis) (szárított termék) szárított levelekből, szárakból és virágokból (zacskóban vagy ömlesztve), amelyet tea (folyékony termék) készítésére használnak; valamint

—	instant teák. Porított teakivonatok esetében 4-es koncentrációs faktort kell alkalmazni.

2.4.5.

Tea (Camellia sinensis), ízesített tea(12) (Camellia sinensis) és gyógynövényforrázat (szárított termék), valamint gyógynövényforrázathoz (szárított termékek) használt összetevők csecsemőkés kisgyermekek számára

A szárított gyümölcsöket és szárított fűszernövényeket tartalmazó teára a 3. cikk alkalmazandó.

2.4.6.

Tea (Camellia sinensis), ízesített tea(12) (Camellia sinensis) és gyógynövényforrázat (folyékony termék) csecsemők és kisgyermekek számára

1,0

A szárított gyümölcsöket és szárított fűszernövényeket tartalmazó teára a 3. cikk alkalmazandó.

2.4.7.

Gyógynövényforrázat (szárított termék) és gyógynövényforrázathoz használt összetevők (szárított termékek), a 2.4.5. és a 2.4.8. pontban felsorolt termékek kivételével

200

„A gyógynövényforrázat (szárított termék)” a következőt jelenti:

—	gyógynövényforrázat (szárított termék) virágokból, levelekből, szárakból, gyökerekből és a növény bármely más részéből (tasakban vagy ömlesztve) amelyet gyógynövényforrázat (folyékony termék) készítésére használnak; valamint

—	instant gyógynövényforrázat. Porított kivonatok esetében 4-es koncentrációs faktort kell alkalmazni.

Az egyes tagállamokban a pirrolizidin alkaloid tartalmú növények forgalomba hozatalára érvényben lévő szigorúbb nemzeti szabályok sérelme nélkül.

2.4.8.

Gyógynövényforrázat (szárított termék) és a rooibos-, ánizs- (Pimpinella anisum), citromfű-, kamilla-, kakukkfű-, borsmenta-, citromverbénateához használt összetevők, valamint a kizárólag ezekből a szárított fűszernövényekből álló keverékek, a 2.4.5. pontban említett gyógynövényforrázat kivételével

400

„A gyógynövényforrázat (szárított termék)” a következőt jelenti:

—	gyógynövényforrázat (szárított termék) virágokból, levelekből, szárakból, gyökerekből és a növény bármely más részéből (tasakban vagy ömlesztve) amelyet gyógynövényforrázat (folyékony termék) készítésére használnak; valamint

—	instant gyógynövényforrázat. Porított kivonatok esetében 4-es koncentrációs faktort kell alkalmazni.

2.4.9.

Kömény

400

2.4.10.

Növényi készítményt (13) tartalmazó étrend-kiegészítők, beleértve a kivonatokat is, a 2.4.11. pontban felsorolt termékek kivételével

400

A határérték a forgalomba hozott étrend-kiegészítőkre vonatkozik.

Az egyes tagállamokban a pirrolizidin alkaloid tartalmú növények forgalomba hozatalára érvényben lévő szigorúbb nemzeti szabályok sérelme nélkül.

2.4.11.

Pollenalapú étrend-kiegészítők

Pollen és pollentermékek

500

A határérték a forgalomba hozott étrend-kiegészítőkre vonatkozik.

2.5.	Ópium-alkaloidok	Felső határérték (mg/kg)	Megjegyzések
			Az ópiumalkaloidok esetében a felső határértékek a koncentrációk alsó határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti összes érték nulla. A felső határérték a morfin és a kodein összegére vonatkozik, amely összegben 0,2-es tényezőt kell alkalmazni a kodeinszintre. Ezért a felső határérték a morfin + 0,2 × kodein összegére vonatkozik.
2.5.1.	A végső fogyasztók számára forgalomba hozott egész, darált vagy őrölt mák	20
2.5.2.	Szemes mákot vagy abból származó feldolgozott termékeket tartalmazó sütőipari termékek	1,50	A sütőipari termékek közé tartoznak a fogyasztásra kész, lisztalapú fűszeres falatkák és snackek is. Az ezekből készült feldolgozott termékek olyan termékek, amelyek legalább 80 %-ban tartalmaznak szemesmák-termékeket. A sütőipari termékeket előállító élelmiszer-vállalkozónak mákot szolgáltató élelmiszer-vállalkozónak meg kell adnia az ahhoz szükséges információkat, hogy a sütőipari termékek gyártója a felső határértéknek megfelelő termékeket hozhasson forgalomba. Ennek az információnak adott esetben analitikai adatokat is tartalmaznia kell.

2.6.	Delta-9-tetrahidrokannabinol-ekvivalensek (Δ9-THC-ekvivalensek)	Felső határérték (mg/kg)	Megjegyzések
			A delta-9-tetrahidrokannabinol-ekvivalensek (Δ9-THC-ekvivalensek) esetében a felső határértékek a koncentrációk alsó határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti összes érték nulla. A felső határérték a delta-9-tetrahidrokannabinol (Δ9-THC) és a delta-9-tetrahidrokannabinolsav (Δ9-THCA) Δ9-THC-ben kifejezett összegére vonatkozik. A Δ9-THCA szintjére egy 0,877-es faktor alkalmazandó, és a felső határérték a Δ9-THC + 0,877 x Δ9-THCA összegére vonatkozik (a Δ9-THC és a Δ9-THCA külön meghatározása és mennyiségi meghatározása esetén).
2.6.1.	Kendermag	3,0
2.6.2.	Őrölt kendermag, (részben) zsírtalanított kendermag és egyéb, kendermagból készült, feldolgozott termékek, a 2.6.3. pontban felsorolt termékek kivételével	3,0	A kendermagból készült, feldolgozott termékek olyan feldolgozott termékek, amelyek kizárólag kendermagból készülnek.
2.6.3.	Kendermagolaj	7,5

3.	Fémek és egyéb elemek
3.1.	Ólom	Felső határérték (mg/kg)	Megjegyzések
3.1.1.	Gyümölcsök		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.1.1.1.	Tőzegáfonya, ribizli, bodza és a szamócafa termése	0,20
3.1.1.2.	Gyümölcsök, a tőzegáfonya, a ribizli, a bodza és a szamócafa termése kivételével	0,10
3.1.2.	Gyökér- és gumós zöldségek		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.1.2.1.	Gyökér- és gumós zöldségek a 3.1.2.2. és 3.1.2.3. pontban felsorolt termékek kivételével	0,10	A burgonya esetében a felső határérték a hámozott burgonyára alkalmazandó.
3.1.2.2.	Friss gyömbér, friss kurkuma	0,80
3.1.2.3.	Saláta bakszakáll	0,30
3.1.3.	Hagymafélék	0,10	A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.1.4.	Termésükért termesztett zöldségek		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.1.4.1.	Termésükért termesztett zöldségek a 3.1.4.2. pontban felsorolt termékek kivételével	0,050
3.1.4.2.	Csemegekukorica	0,10
3.1.5.	Káposztafélék		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.1.5.1.	Káposztafélék, a 3.1.5.2. pontban felsoroltak kivételével	0,10
3.1.5.2.	Leveles káposztafélék	0,30
3.1.6.	Levélzöldségek, a friss fűszernövények és az ehető virágok kivételével	0,30	A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.1.7.	Hüvelyes zöldségek	0,10	A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.1.8.	Szárukért termesztett zöldségek	0,10	A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.1.9.	Gomba		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.1.9.1.	A következő termesztett gombák: Közönséges gomba (Agaricus bisporus) Kagylógomba (Pleurotus ostreatus) Shiitake gomba (Lentinula edodes)	0,30
3.1.9.2.	Vadon termő gomba	0,80
3.1.10.	Hüvelyesek	0,20
3.1.11.	Gabonafélék	0,20
3.1.12.	Szárított fűszerek
3.1.12.1.	Magfűszerek	0,90
3.1.12.2.	Termésfűszerek	0,60
3.1.12.3.	Kéregfűszerek	2,0
3.1.12.4.	Gyökér- és rizómafűszerek	1,50
3.1.12.5.	Bimbófűszerek	1,0
3.1.12.6.	Virágbibe-fűszerek	1,0
3.1.13.	Szarvasmarhafélék, juh, sertés és baromfi húsa(2), a 3.1.14. pontban felsorolt termékek kivételével	0,10	A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik.
3.1.14.	Belsőségek(2)		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik.
3.1.14.1.	szarvasmarhafélék és juh	0,20
3.1.14.2.	sertés	0,15
3.1.14.3.	baromfi	0,10
3.1.15.	Halászati termékek(2) és kagylók(2)		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik.
3.1.15.1.	Hal színhúsa	0,30	Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.1.15.2.	Fejlábúak	0,30	A felső határérték a zsigerek nélküli állatra vonatkozik.
3.1.15.3.	Rákfélék	0,50	A felső határérték a végtagok és a has színhúsára vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a rákfélék fejtora (cephalothorax) nem tartozik ide. A tarisznyarákok és a tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a felső határérték a végtagok színhúsára alkalmazandó. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.1.15.4.	Kagylók	1,50	A Pecten maximus esetében a felső határérték csak a záróizomra és az ivarmirigyekre vonatkozik. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.1.16.	Nyers tej(2), hőkezelt tej és tejalapú termékek előállításához használt tej	0,020	A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik.
3.1.17.	Méz	0,10
3.1.18.	Zsírok és olajok	0,10	Beleértve a tejzsírt is.
3.1.19.	Gyümölcslevek, sűrítményből készült gyümölcslevek, sűrített gyümölcslevek és gyümölcsnektárok(9)		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A sűrített gyümölcslé esetében a felső határérték az elkészített gyümölcslére vonatkozik.
3.1.19.1.	kizárólag bogyósgyümölcsűekből és más, kisebb gyümölcsfélékből	0,05
3.1.19.2.	nem kizárólag bogyósgyümölcsűekből és más, kisebb gyümölcsfélékből, beleértve a keverékeket is	0,03
3.1.20.	Bor(7), almabor, körtebor és gyümölcsbor		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. Beleértve a gyöngyözőbort és a pezsgőt, kivéve a likőrbort és a legalább 15 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó borokat.
3.1.20.1.	a 2001-tól 2015-ig tartó időszak szüreteiből származó termékek	0,20
3.1.20.2.	a 2016-tól 2021-ig tartó időszak szüreteiből származó termékek	0,15
3.1.20.3.	a 2022. évi vagy azt követő évekbeli szüretből származó termékek	0,10
3.1.21.	Ízesített bor, ízesített, boralapú italok és ízesített, boralapú koktélok(8)		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik.
3.1.21.1.	a 2001-tól 2015-ig tartó időszak szüreteiből származó termékek	0,20
3.1.21.2.	a 2016-tól 2021-ig tartó időszak szüreteiből származó termékek	0,15
3.1.21.3.	a 2022. évi vagy azt követő évekbeli szüretből származó termékek	0,10
3.1.22.	Szőlőből készült likőrbor(7)		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik.
3.1.22.1.	a 2022. évi vagy azt követő évekbeli szüretből származó termékek	0,15
3.1.23.	Sók
3.1.23.1.	Sók a 3.1.23.2. pontban felsorolt termékek kivételével	1,0
3.1.23.2.	Az alábbi finomítatlan sók: „fleur de sel” és „szürke só”, amelyeket az agyagfenékkel rendelkező sós mocsarakból kézzel takarítanak be	2,0
3.1.24.	Anyatej-helyettesítő tápszerek(3), anyatej-kiegészítő tápszerek és kisgyermekeknek szánt tápszerek(4)		A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.1.24.1.	por formában forgalomba hozva	0,020
3.1.24.2.	folyadékként forgalomba hozva	0,010
3.1.25.	Csecsemők és kisgyermekek általi fogyasztásra szánt és ilyenként forgalomba hozott és jelölt italok, a 3.1.24. és 3.1.27. pontban felsorolt termékek kivételével
3.1.25.1.	folyadékként forgalomba hozva vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészítendő formában	0,020	Beleértve a gyümölcsleveket is. A felső határérték a fogyasztásra kész termékekre vonatkozik
3.1.25.2.	főzéssel vagy leforrázással készítve	0,50	A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.1.26.	Bébiételek és csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek(3), a 3.1.25. pontban felsorolt termékek kivételével	0,020	A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.1.27.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek(3)		A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.1.27.1.	por formában forgalomba hozva	0,020
3.1.27.2.	folyadékként forgalomba hozva	0,010
3.1.28.	Étrend-kiegészítők	3,0

3.2.	Kadmium	Felső határérték (mg/kg)	Megjegyzések
3.2.1.	Gyümölcsök és fán termő héjas gyümölcsűek		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.2.1.1.	Gyümölcsök a 3.2.1.2., 3.2.1.3. és 3.2.1.4. pontban felsorolt termékek kivételével	0,050
3.2.1.2.	Citrusfélék, almatermésűek, csonthéjasok, étkezési olajbogyó, kivi, banán, mangó, papaya és ananász	0,020
3.2.1.3.	Bogyósgyümölcsűek és kisebb gyümölcsfélék a 3.2.1.4. pontban felsorolt termékek kivételével	0,030
3.2.1.4.	Málna	0,040
3.2.1.5.	Fán termő héjas gyümölcsűek		A felső határértékek nem vonatkoznak a zúzásra és olajfinomításra szánt, fán termő héjas gyümölcsűekre, feltéve, hogy a fennmaradó, préselt, fán termő héjas gyümölcsűeket élelmiszerként nem hozzák forgalomba. Amennyiben a fennmaradó, préselt, fán termő héjas gyümölcsűeket élelmiszerként hozzák forgalomba, a 3. cikk (1) és (2) bekezdését figyelembe véve a felső határértékek alkalmazandók.
3.2.1.5.1.	Fán termő héjas gyümölcsűek a 3.2.1.5.2. pontban felsorolt termékek kivételével	0,20
3.2.1.5.2.	Fenyőmag	0,30
3.2.2.	Gyökér- és gumós zöldségek		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.2.2.1.	Gyökér- és gumós zöldségek a 3.2.2.2., 3.2.2.3., 3.2.2.4., 3.2.2.5. és 3.2.2.6. pontban felsorolt termékek kivételével	0,10	A burgonya esetében a felső határérték a hámozott burgonyára alkalmazandó.
3.2.2.2.	Cékla	0,060
3.2.2.3.	Gumós zeller	0,15
3.2.2.4.	Torma, paszternák, saláta bakszakáll	0,20
3.2.2.5.	Retek	0,020
3.2.2.6.	Trópusi gyökér- és gyökgumós zöldségek, petrezselyemgyökér, tarlórépa	0,050
3.2.3.	Hagymafélék		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.2.3.1.	Hagymafélék a 3.2.3.2. pontban felsorolt termékek kivételével	0,030
3.2.3.2.	Fokhagyma	0,050
3.2.4.	Termésükért termesztett zöldségek		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.2.4.1.	Termésükért termesztett zöldségek a 3.2.4.2. pontban felsorolt termékek kivételével	0,020
3.2.4.2.	Padlizsán/tojásgyümölcs	0,030
3.2.5.	Káposztafélék		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.2.5.1.	Káposztafélék a 3.2.5.2. pontban felsorolt termékek kivételével	0,040
3.2.5.2.	Leveles káposztafélék	0,10
3.2.6.	Levélzöldségek és fűszernövények		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.2.6.1.	Leveles zöldségek a 3.2.6.2. pontban felsorolt termékek kivételével	0,10
3.2.6.2.	Spenót és hasonló levelek, mustármag és friss fűszernövények	0,20
3.2.7.	Hüvelyes zöldségek	0,020	A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.2.8.	Szárukért termesztett zöldségek		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.2.8.1.	Szárukért termesztett zöldségek a 3.2.8.2. és a 3.2.8.3. pontban felsorolt termékek kivételével	0,030
3.2.8.2.	Szárzeller	0,10
3.2.8.3.	Póréhagyma	0,040
3.2.9.	Gomba		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. A felső határérték a mosás és az ehető rész leválasztása utáni termékre alkalmazandó.
3.2.9.1.	Termesztett gomba a 3.2.9.2. pontban felsorolt termékek kivételével	0,050
3.2.9.2.	Kagylógomba (Pleurotus ostreatus) Shiitake gomba (Lentinula edodes)	0,15
3.2.9.3.	Vadon termő gomba	0,50
3.2.10.	Hüvelyesek és hüvelyesekből származó fehérjék
3.2.10.1.	Hüvelyesek a 3.2.10.2. pontban felsorolt termékek kivételével	0,040
3.2.10.2.	Hüvelyesekből származó fehérjék	0,10
3.2.11.	Olajos magvak		A felső határértékek nem vonatkoznak a zúzásra és olajfinomításra szánt olajos magvakra, feltéve, hogy a fennmaradó, préselt olajos magvakat élelmiszerként nem hozzák forgalomba. Amennyiben a fennmaradó, préselt olajos magvakat élelmiszerként forgalomba hozzák, a 3. cikk (1) és (2) bekezdését figyelembe véve a felső határértékek alkalmazandók.
3.2.11.1.	Olajos magvak a 3.2.11.2., 3.2.11.3., 3.2.11.4., 3.2.11.5 és 3.2.11.6. pontban felsorolt termékek kivételével	0,10
3.2.11.2.	Repcemag	0,15
3.2.11.3.	Földimogyoró és szójabab	0,20
3.2.11.4.	Mustármag	0,30
3.2.11.5.	Lenmag és napraforgómag	0,50
3.2.11.6.	Mák	1,20
3.2.12.	Gabonafélék		A felső határértékek nem vonatkoznak a sör vagy párlatok gyártásához használt gabonafélékre, feltéve, hogy a fennmaradó gabonamaradékot nem hozzák forgalomba élelmiszerként. Amennyiben a fennmaradó gabonamaradékot élelmiszerként hozzák forgalomba, e rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdését figyelembe véve a felső határértékek alkalmazandók.
3.2.12.1.	Gabonafélék a 3.2.12.2., 3.2.12.3., 3.2.12.4. és 3.2.12.5. pontban felsorolt termékek kivételével	0,10
3.2.12.2.	Árpa és rozs	0,050
3.2.12.3.	Rizs, quinoa, búzakorpa és búzasikér	0,15
3.2.12.4.	Durumbúza (Triticum durum)	0,18
3.2.12.5.	Búzacsíra	0,20
3.2.13.	Állati eredetű termékek (2)		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik.
3.2.13.1.	Szarvasmarhafélék, juh, sertés és baromfi húsa	0,050	A belsőségek kivételével.
3.2.13.2.	Lóhús	0,20	A belsőségek kivételével.
3.2.13.3.	Szarvasmarhafélék, juh, sertés, baromfi és ló mája	0,50
3.2.13.4.	Szarvasmarhafélék, juh, sertés, baromfi és ló veséje	1,0
3.2.14.	Halászati termékek(2) és kagylók(2)		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik.
3.2.14.1.	Halak színhúsa a 3.2.14.2., 3.2.14.3. és 3.2.14.4. pontban felsorolt fajok színhúsának kivételével	0,050	Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.2.14.2.	Az alábbi halak színhúsa: Makréla (Scomber fajok) Tonhal (Thunnus fajok, Katsuwonus pelamis, Euthynnus fajok) Vörösfarkú géb (Sicyopterus lagocephalus)	0,10	Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.2.14.3.	Páncélos makréla (Auxis fajok) színhúsa	0,15	Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.2.14.4.	Az alábbi halak színhúsa: Szardella (Engraulis fajok) Kardhal (Xiphias gladius) Szardínia (Sardina pilchardus)	0,25	Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.2.14.5.	Rákfélék	0,50	A felső határérték a végtagok és a has színhúsára vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a rákfélék fejtora (cephalothorax) nem tartozik ide. A tarisznyarákok és a tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a felső határérték a végtagok színhúsára alkalmazandó. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.2.14.6.	Kagylók	1,0	A Pecten maximus esetében a felső határérték csak a záróizomra és az ivarmirigyekre vonatkozik. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.2.14.7.	Fejlábúak	1,0	A felső határérték a zsigerek nélküli állatra vonatkozik. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.2.15.	Kakaó- és csokoládétermékek(14)
3.2.15.1.	Tejcsokoládé 30 %-nál kisebb teljes kakaószárazanyag-tartalommal	0,10
3.2.15.2.	Csokoládé 50 %-nál kisebb teljes kakaószárazanyag-tartalommal; tejcsokoládé legalább 30 % teljes kakaószárazanyag-tartalommal	0,30
3.2.15.3.	Csokoládé legalább 50 % teljes kakaószárazanyag-tartalommal	0,80
3.2.15.4.	A végső fogyasztók számára ilyenként vagy édesített kakaópor összetevőjeként forgalomba hozott kakaópor, vagy a végső fogyasztók számára forgalomba hozott csokoládépor (csokoládéital)	0,60
3.2.16.	Só	0,50
3.2.17.	Anyatej-helyettesítő tápszerek, anyatej-kiegészítő tápszerek, csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek(3) és kisgyermekeknek szánt tápszerek(4)		A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.2.17.1.	por formában forgalomba hozva és tehéntejfehérjékből vagy tehéntejfehérje-hidrolizátumokból gyártva	0,010
3.2.17.2.	folyadékként forgalomba hozva és tehéntejfehérjékből vagy tehéntejfehérje-hidrolizátumokból gyártva	0,005
3.2.17.3.	por formában forgalomba hozva és kizárólag szójafehérje-izolátumokból vagy ezek tehéntejfehérjékkel készített keverékéből gyártva	0,020
3.2.17.4.	folyadékként forgalomba hozva és kizárólag szójafehérje-izolátumokból vagy ezek tehéntejfehérjékkel készített keverékéből gyártva	0,010
3.2.18.	Kisgyermekeknek szánt tápszerek(4)		A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.2.18.1.	por formában forgalomba hozva és kizárólag szójafehérje-izolátumoktól eltérő növényifehérje-izolátumokból vagy ezek tehéntejfehérjékkel készített keverékéből gyártva	0,020
3.2.18.2.	folyadékként forgalomba hozva és kizárólag szójafehérje-izolátumoktól eltérő növényifehérje-izolátumokból vagy ezek tehéntejfehérjékkel készített keverékéből gyártva	0,010
3.2.19.	Csecsemők és kisgyermekek általi fogyasztásra szánt, ilyenként jelölt és forgalomba hozott italok, a 3.2.17. és 3.2.18. pontban felsorolt termékek kivételével
3.2.19.1.	folyadékként forgalomba hozva vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészítendő formában	0,020	Beleértve a gyümölcsleveket is. A felső határérték a fogyasztásra kész termékekre vonatkozik
3.2.20.	Bébiételek és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek(3)	0,040	A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.2.21.	Étrend-kiegészítők
3.2.21.1.	Étrend-kiegészítők a 3.2.21.2. pontban felsorolt termékek kivételével	1,0
3.2.21.2.	Legalább 80 %-ban szárított tengeri moszatokból (algákból), tengeri moszatokból (algákból) származó termékekből, vagy szárított kagylókból álló étrend-kiegészítők(2)	3,0

3.3.	Higany	Felső határérték (mg/kg)	Megjegyzések
3.3.1.	Halászati termékek(2) és kagylók(2)		A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó. Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
3.3.1.1.	Rákfélék, puhatestűek és halak színhúsa, a 3.3.1.2. és 3.3.1.3. pontban felsorolt fajok kivételével	0,50	Rákfélék esetében a felső határérték a végtagok és a has színhúsára vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a rákfélék fejtora (cephalothorax) nem tartozik ide. A tarisznyarákok és a tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a felső határérték a végtagok színhúsára alkalmazandó. A Pecten maximus esetében a felső határérték csak a záróizomra és az ivarmirigyekre vonatkozik.
3.3.1.2.	Az alábbi halak színhúsa: Gyöngyös durbincs (Pagellus acarne) Fekete abroncshal (Aphanopus carbo) Nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) Atlanti bonitó (Sarda sarda) Közönséges vörösdurbincs (Pagellus erythrinus) Kígyómakréla (Lepidocybium flavobrunneum) Laposhal (Hippoglossus fajok) Tengeri angolna (Genypterus capensis) Nyársorrúhal-félék (Makaira fajok) Rombuszhal (Lepidorhombus fajok) Olajhal (Ruvettus pretiosus) Atlanti tükörhal (Hoplostethus atlanticus) Tengeri angolna (Genypterus blacodes) Csuka (Esox fajok) Karcsú palamida (Orcynopsis unicolor) Tőkehal (Trisopterus fajok) Bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus barbatus) Gránátoshal (Coryphaenoides rupestris) Vitorláshal (Istiophorus fajok) Villásfarkú abroncshal (Lepidopus caudatus) Nyugati kígyómakréla (Gempylus serpens) Tokhal (Acipenser fajok) Sávos vörösmárna (Musllus surmuletus) Tonhal (Thunnus fajok, Euthynnus fajok, Katsuwonus pelamis) Cápa (valamennyi faj) Kardhal (Xiphias gladius)	1,0
3.3.1.3.	Fejlábúak Tengeri csigák Az alábbi halak színhúsa: Szardella (Engraulis fajok) Alaszkai tőkehal (Theragra chalcogramma) Közönséges tőkehal (Gadus morhua) Hering (Clupea harengus) Basa (Pangasius bocourti) Ponty (a Cyprinidae családba tartozó fajok) Közönséges lepényhal (Limanda limanda) Makréla (Scomber fajok) Érdes lepényhal (Platichthys flesus) Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) Spratt (sprotni) (Sprattus sprattus) Óriásharcsa (Pangasianodon gigas) Sávos tőkehal (Pollachius pollachius) Fekete tőkehal (Pollachius virens) Lazac és pisztráng (Salmo species és Oncorhynchus species, a Salmo trutta kivételével) Szardínia (Dussumieria fajok, Sardina fajok, Sardinella fajok és Sardinops fajok) Közönséges nyelvhal (Solea Solea) Cápaharcsa (Pangasianodon hypopthalmus) Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)	0,30	Fejlábúak esetében a felső határérték a zsiger nélküli állatra vonatkozik.
3.3.2.	Étrend-kiegészítők	0,10
3.3.3.	Só	0,10

3.4.	Arzén	Felső határérték (mg/kg)	Megjegyzések
		Szervetlen arzén (As(III) és As(V) összege)	A szervetlen arzén felső határértéke a 3.4.1–3.4.4. pontban felsorolt termékekre vonatkozik
3.4.1.	Gabonafélék és gabonaalapú termékek		A rizs, az előhántolt rizs, a hántolt rizs és az előfőzött rizs meghatározása a Codex Alimentarius 1995. évi 198. szabványában szerepel.
3.4.1.1.	Nem előfőzött hántolt rizs (fényezett vagy fehér rizs)	0,15
3.4.1.2.	Előfőzött rizs és előhántolt rizs	0,25
3.4.1.3.	Rizsliszt	0,25
3.4.1.4.	Rizstallérok, rizsostya, rizskekszek és rizspogácsák, rizspehely és puffasztott reggeli rizs	0,30
3.4.1.5.	Csecsemőknek és kisgyermeknek szánt élelmiszerek előállításához használt rizs(3)	0,10
3.4.1.6.	Alkoholmentes rizsalapú italok	0,030
3.4.2.	Anyatej-helyettesítő tápszerek, anyatej-kiegészítő tápszerek, valamint csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek(3) és kisgyermekeknek szánt tápszerek(4)		A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.4.2.1.	por formában forgalomba hozva	0,020
3.4.2.2.	folyadékként forgalomba hozva	0,010
3.4.3.	Bébiételek(3)	0,020	A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.4.4.	Gyümölcslevek, elkészített sűrített gyümölcslevek és gyümölcsnektárok(9)	0,020
		Összes arzén	Az összes arzén felső határértéke a 3.4.5. pontban felsorolt termékekre vonatkozik.
3.4.5.	Só	0,50

3.5.	Ón (szervetlen)	Felső határérték (mg/kg)	Megjegyzések
3.5.1.	Élelmiszerkonzervek a 3.5.2., 3.5.3., 3.5.4. és 3.5.5. pontban felsorolt termékek kivételével	200	A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik.
3.5.2.	Dobozos italok a 3.5.3., 3.5.4. és 3.5.5. pontban felsorolt termékek kivételével	100	A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. Beleértve a gyümölcsleveket és zöldségleveket.
3.5.3.	Anyatej-helyettesítő tápszerek konzervben(3), anyatej-kiegészítő tápszerek konzervben és kisgyermekeknek szánt tápszerek konzervben(4)	50	A szárított és porított termékeket tartalmazó konzervek kivételével. A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.5.4.	Bébiétel-konzervek és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabona alapú élelmiszerek konzervben(3)	50	A szárított és porított termékeket tartalmazó konzervek kivételével. A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
3.5.5.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek konzervben(3)	50	A szárított és porított termékeket tartalmazó konzervek kivételével. A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

4.	A környezetben tartósan megmaradó halogénezett szerves szennyező anyagok
4.1.	Dioxinok és PCB-k	Felső határérték			Megjegyzések
		Dioxinok összege (pg WHO-PCDD/F-TEQ/g) (15)	Dioxinok és dioxin jellegű PCB-k összege (pg WHO-PCDD/F-PCB-TEQ/g) (15)	Nem dioxin jellegű PCB-k összege (ng/g) (15)	A nem dioxin jellegű PCB-k összege a PCB28, a PCB52, a PCB101, a PCB138, a PCB153 és a PCB180 összege (ICES – 6). A felső határértékek a koncentrációk felső határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti különböző rokon vegyületek értéke a meghatározási határ értékével egyenlő.
4.1.1.	Hús és húskészítmények, az élelmezési célra alkalmas belsőségek, valamint a 4.1.3. és 4.1.4. pontban felsorolt termékek kivételével(2)				A zsírhoz viszonyított felső határérték nem alkalmazandó a 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre. A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek esetében alkalmazandó felső határérték a 2 % zsírt tartalmazó élelmiszerre vonatkozó termékre viszonyítva megadott érték, amelyet a zsírra viszonyítva megadott felső határértékből számolnak ki a következő képlet segítségével: A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek termékre viszonyítva kifejezett felső határértéke = az erre az élelmiszerre kifejezett zsírra viszonyítva megadott felső határérték x 0,02.
4.1.1.1.	szarvasmarha-, juh- és kecskefélék	2,5 pg/g zsír	4,0 pg/g zsír	40 ng/g zsír
4.1.1.2.	sertés	1,0 pg/g zsír	1,25 pg/g zsír	40 ng/g zsír
4.1.1.3.	baromfi	1,75 pg/g zsír	3,0 pg/g zsír	40 ng/g zsír
4.1.1.4.	ló	5,0 pg/g zsír	10,0 pg/g zsír	–
4.1.1.5.	nyúl	1,0 pg/g zsír	1,5 pg/g zsír	–
4.1.1.6.	vaddisznó (Sus scrofa)	5,0 pg/g zsír	10,0 pg/g zsír	–
4.1.1.7.	vadon élő szárnyas vadak	2,0 pg/g zsír	4,0 pg/g zsír	–
4.1.1.8.	szarvas	3,0 pg/g zsír	7,5 pg/g zsír	–
4.1.2.	Máj és abból származó termékek
4.1.2.1.	szarvasmarha- és kecskefélék, sertés, baromfi és ló	0,30 pg/g nedves tömeg	0,50 pg/g nedves tömeg	3,0 ng/g nedves tömeg
4.1.2.2.	juhfélék	1,25 pg/g nedves tömeg	2,00 pg/g nedves tömeg	3,0 ng/g nedves tömeg
4.1.2.3.	vadon élő szárnyas vadak	2,5 pg/g nedves tömeg	5,0 pg/g nedves tömeg	–
4.1.3.	Zsír
4.1.3.1.	szarvasmarhafélék és juh	2,5 pg/g zsír	4,0 pg/g zsír	40 ng/g zsír
4.1.3.2.	sertés	1,0 pg/g zsír	1,25 pg/g zsír	40 ng/g zsír
4.1.3.3.	baromfi	1,75 pg/g zsír	3,0 pg/g zsír	40 ng/g zsír
4.1.4.	Vegyes állati zsírok	1,5 pg/g zsír	2,50 pg/g zsír	40 ng/g zsír
4.1.5.	Halászati termékek(2) és kagylók(2) a 4.1.6., 4.1.7., 4.1.8., 4.1.9. és 4.1.10. pontban felsorolt termékek kivételével	3,5 pg/g nedves tömeg	6,5 pg/g nedves tömeg	75 ng/g nedves tömeg	Halak esetében a felső határérték a halak színhúsára vonatkozik. Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó. A rákfélék esetében a felső határérték a végtagok és a has színhúsára vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a rákfélék fejtora (cephalothorax) nem tartozik ide.
4.1.6.	Kifogott vadon élő édesvízi halak színhúsa és az abból készült termékek	3,5 pg/g nedves tömeg	6,5 pg/g nedves tömeg	125 ng/g nedves tömeg	Kivéve az édesvízben kifogott diadróm halfajokat és az azokból származó termékeket Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó.
4.1.7.	Kifogott vadon élő tüskéscápafélék (Squalus acanthias) színhúsa és az abból készült termékek	3,5 pg/g nedves tömeg	6,5 pg/g nedves tömeg	200 ng/g nedves tömeg
4.1.8.	Kifogott vadon élő angolna színhúsa (Anguilla anguilla) és az abból készült termékek	3,5 pg/g nedves tömeg	10,0 pg/g nedves tömeg	300 ng/g nedves tömeg
4.1.9.	Halmáj és abból készült termékek, a 4.1.10. pontban felsorolt termékek kivételével	–	20,0 pg/g nedves tömeg	200 ng/g nedves tömeg	A halmájkonzerv esetében a felső határérték a konzerv teljes tartalmára vonatkozik.
4.1.10.	Tengeri élőlényekből származó olajok (a végső fogyasztók számára forgalomba hozott halolaj, halmájolaj és más tengeri szervezetekből kivont olajok)	1,75 pg/g zsír	6,0 pg/g zsír	200 ng/g zsír
4.1.11.	Nyers tej(2) és tejtermékek(2)	2,0 pg/g zsír	4,0 pg/g zsír	40 ng/g zsír	Beleértve a vajzsírt is. A zsírhoz viszonyított felső határérték nem alkalmazandó a 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre. A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek esetében alkalmazandó felső határérték a 2 % zsírt tartalmazó élelmiszerre vonatkozó termékre viszonyítva megadott érték, amelyet a zsírra viszonyítva megadott felső határértékből számolnak ki a következő képlet segítségével: A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek termékre viszonyítva kifejezett felső határértéke = az erre az élelmiszerre kifejezett zsírra viszonyítva megadott felső határérték x 0,02.
4.1.12.	Tojás és tojástermékek a libatojás kivételével(2)	2,5 pg/g zsír	5,0 pg/g zsír	40 ng/g zsír	A zsírhoz viszonyított felső határérték nem alkalmazandó a 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerekre. A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek esetében alkalmazandó felső határérték a 2 % zsírt tartalmazó élelmiszerre vonatkozó termékre viszonyítva megadott érték, amelyet a zsírra viszonyítva megadott felső határértékből számolnak ki a következő képlet segítségével: A 2 %-nál kevesebb zsírt tartalmazó élelmiszerek termékre viszonyítva kifejezett felső határértéke = az erre az élelmiszerre kifejezett zsírra viszonyítva megadott felső határérték x 0,02.
4.1.13.	Növényi olajok és zsírok	0,75 pg/g zsír	1,25 pg/g zsír	40 ng/g zsír
4.1.14.	Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek(3)	0,1 pg/g nedves tömeg	0,2 pg/g nedves tömeg	1,0 ng/g nedves tömeg	A felső határérték a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkozik.

4.2.	Perfluoralkil anyagok	Felső határérték (μg/kg)					Megjegyzések
		PFOS	PFOA	PFNA	PFHxS	A PFOS, a PFOA, a PFNA és a PFHxS összege	A felső határérték a nedves tömegre vonatkozik. PFOS: perfluoroktán-szulfonsav PFOA: perfluoroktánsav PFNA: perfluornonánsav PFHxS: perfluorhexán-szulfonsav A PFOS, a PFOA, a PFNA, a PFHxS és ezek összege esetében a felső határérték a lineáris és elágazó sztereoizomerek összegére vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok átestek-e kromatográfiás elválasztáson. A PFOS, a PFOA, a PFNA és a PFHxS összege esetében a felső határértékek a koncentrációk alsó határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti összes érték nulla.
4.2.1.	Hús és élelmezési célra alkalmas belsőség(2)
4.2.1.1.	Szarvasmarhafélék, sertés és baromfi húsa	0,30	0,80	0,20	0,20	1,3
4.2.1.2.	Juhhús	1,0	0,20	0,20	0,20	1,6
4.2.1.3.	Szarvasmarhafélék, juh, sertés és baromfi belsősége	6,0	0,70	0,40	0,50	8,0
4.2.1.4.	Vadhús, a medvehús kivételével	5,0	3,5	1,5	0,60	9,0
4.2.1.5.	Vadakból származó belsőség, a medvéből származó belsőség kivételével	50	25	45	3,0	50
4.2.2.	Halászati termékek(2) és kagylók(2)						Szárított, hígított, feldolgozott és/vagy összetett élelmiszerek esetében a 3. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazandó.
4.2.2.1.	Halhús						Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó.
4.2.2.1.1.	Hal színhúsa a 4.2.2.1.2. és 4.2.2.1.3. pontban felsorolt termékek kivételével A 4.2.2.1.2. és 4.2.2.1.3. pontban felsorolt halak csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek előállítására szánt színhúsa	2,0	0,20	0,50	0,20	2,0
4.2.2.1.2.	A következő halak nem csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek előállítására szánt színhúsa: Balti-tengeri hering (Clupea harengus membras) Bonitó (Sarda és Orcynopsis fajok) Menyhal (Lota lota) Spratt (sprotni) (Sprattus sprattus) Érdes lepényhal (Platichthys flesus és Glyptocephalus cynoglossus) Nagyfejű tengeri pérhal (Mugil cephalus) Fattyúmakréla (Trachurus trachurus) Csuka (Esox fajok) Lepényhal (Pleuronectes és Lepidopsetta fajok) Szardínia (Sardina fajok) Farkassügér (Dicentrarchus fajok) Harcsafélék (Silurus és Pangasius fajok) Tengeri ingola (Petromyzon marinus) Compó (Tinca tinca) Törpemaréna (Coregonus albula és Coregonus vandesius) Ezüstlazac (Phosichthys argenteus) Vadon élő lazac és vadon élő pisztráng (vadon élő Salmo és Oncorhynchus fajok) Farkashal (Anarhichas fajok)	7,0	1,0	2,5	0,20	8,0
4.2.2.1.3.	A következő halak nem csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek előállítására szánt színhúsa: Szardella (Engraulis fajok) Márna (Barbus barbus) Keszeg (Abramis fajok) Szajbling (Salvelinus fajok) Angolna (Anguilla fajok) Süllő (Sander fajok) Sügér (Perca fluviatilis) Bodorka (Rutilus rutilus) Szaga (Osmerus fajok) Fehérhúsú hal (Coregonus fajok a 4.2.2.1.2. pontban felsoroltak kivételével)	35	8,0	8,0	1,5	45
4.2.2.2.	Rákfélék és kagylók	3,0	0,70	1,0	1,5	5,0	Rákfélék esetében a felső határérték a végtagok és a has színhúsára vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a rákfélék fejtora (cephalothorax) nem tartozik ide. A tarisznyarákok és a tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a felső határérték a végtagok színhúsára alkalmazandó. A Pecten maximus esetében a felső határérték csak a záróizomra és az ivarmirigyekre vonatkozik. A rákfélék konzervei esetében a felső határérték a konzerv teljes tartalmára vonatkozik. Az egész összetett termékre vonatkozó felső határérték tekintetében a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése alkalmazandó.
4.2.3.	Tojás	1,0	0,30	0,70	0,30	1,7

5.	Feldolgozás során keletkező szennyező anyagok
5.1.	Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k)	Felső határérték (μg/kg)		Megjegyzések
		Benzo(a)pirén	A PAH-k összege: benzo(a)pirén, benz(a)antracén, benzo(b)fluorantén és krizén	A PAH-k összege esetében a felső határértékek a koncentrációk alsó határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti összes érték nulla.
5.1.1.	Banánszirom	2,0	20,0
5.1.2.	Növényi eredetű élelmiszerporok italok elkészítéséhez, az 5.1.4. és 5.1.5. pontban felsorolt termékek kivételével	10,0	50,0	Az italok elkészítése italokba keverendő, finomra őrölt porok használatát jelenti. Az instant vagy oldható kávé kivételével.
5.1.3.	Szárított fűszernövények	10,0	50,0	A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
5.1.4.	Kakaóbab és az abból származó termékek, az 5.1.5. pontban felsorolt termékek kivételével	5,0 μg/kg zsír	30,0 μg/kg zsír	Beleértve a kakaóvajat is.
5.1.5.	Élelmiszer-összetevőként történő felhasználásra szánt kakaórost és ilyen kakaórostból származó termékek	3,0	15,0	A kakaórost egy, a kakaóbab héjából előállított egyedi kakaótermék, amely a kakaóbabtöretből előállított kakaótermékekhez képest több policiklikus aromás szénhidrogént tartalmaz. A kakaórost és az abból származó termékek a termelési láncban köztes termékekként vannak jelen, és összetevőként alacsony energiatartalmú, magas rosttartalmú élelmiszerek előállításánál használatosak.
5.1.6.	Füstölt húsok és füstölt húskészítmények	2,0	12,0
5.1.7.	Füstölt halászati termékek(2) az 5.1.8. pontban felsorolt termékek kivételével	2,0	12,0	Halak esetében a felső határérték a halak színhúsára vonatkozik. Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó. A füstölt rákfélék esetében a felső határérték a végtagok és a has színhúsára vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a rákfélék fejtora (cephalothorax) nem tartozik ide. A füstölt tarisznyarákok és tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a végtagok színhúsára alkalmazandó.
5.1.8.	Füstölt spratt (sprotni) és füstölt spratt (sprotni) konzervben (Sprattus sprattus) Legfeljebb 14 cm hosszúságú, füstölt balti-tengeri hering és legfeljebb 14 cm hosszúságú füstölt balti-tengeri hering (Clupea harengus membras) konzervben Katsuobusi (szárított bonitó, Katsuwonus pelamis) Kagylók(2) (frissen, hűtve vagy fagyasztva) A végső fogyasztók számára forgalomba hozott hőkezelt hús és hőkezelt húskészítmények	5,0	30,0	Az egészben történő fogyasztásra szánt halak esetében a felső határérték az egész halra alkalmazandó. Olyan hőkezelési eljárásnak alávetett húsfélék és húskészítmények, amelyek során PAH-ok keletkezhetnek, vagyis kizárólag a grillezett, illetve roston sült húsfélék és húskészítmények. A konzervek esetében a felső határérték a konzerv teljes tartalmára vonatkozik. Az egész összetett termékre vonatkozó felső határérték tekintetében a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése alkalmazandó.
5.1.9.	Füstölt kagylók(2)	6,0	35,0
5.1.10.	Szárított fűszerek	10,0	50,0	A kardamom és a füstölt Capsicum spp. kivételével A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
5.1.11.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára forgalomba hozott olajok és zsírok	2,0	10,0	A kakaóvaj és a kókuszolaj kivételével. Ez a felső határérték az étrend-kiegészítők összetevőjeként felhasznált növényi olajokra vonatkozik.
5.1.12.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára forgalomba hozott kókuszolaj	2,0	20,0
5.1.13.	Anyatej-helyettesítő tápszerek(3), anyatej-kiegészítő tápszerek és kisgyermekeknek szánt tápszerek(4)	1,0	1,0	A felső határérték a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkozik.
5.1.14.	Bébiételek és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek(3)	1,0	1,0	A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
5.1.15.	Csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek(3)	1,0	1,0	A felső határérték a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkozik.
5.1.16.	Növényi összetevőt vagy ezek készítményeit tartalmazó étrend-kiegészítők(13) Méhszurkot (propoliszt), méhpempőt, spirulinát vagy ezekből származó készítményeket tartalmazó étrend-kiegészítők	10,0	50,0	A felső határérték a növényi olajokat tartalmazó étrend-kiegészítőkre nem vonatkozik. Az étrend-kiegészítők összetevőjeként felhasznált növényi olajokra vonatkozóan lásd az 5.1.11. pontot.

5.2.	3-monoklórpropán-1,2-diol (3-MCPD)	Felső határérték (μg/kg)	Megjegyzések
5.2.1.	Hidrolizált növényi fehérje	20	A felső határérték a 40 % szárazanyagot tartalmazó folyékony termékre vonatkozik, és a szárazanyagban lévő 50 μg/kg felső határértéknek felel meg. Az értéket a termékek szárazanyag-tartalmának megfelelően arányosan kell kiigazítani.
5.2.2.	Szójaszósz	20	A felső határérték a 40 % szárazanyagot tartalmazó folyékony termékre vonatkozik, és a szárazanyagban lévő 50 μg/kg felső határértéknek felel meg. Az értéket a termékek szárazanyag-tartalmának megfelelően arányosan kell kiigazítani.

5.3.	3-monoklórpropándiol (3-MCPD) és 3-MCPD-zsírsavészterek összesen, 3-MCPD-ban kifejezve	Felső határérték (μg/kg)	Megjegyzések
			A 3-monoklórpropándiol (3-MCPD) és 3-MCPD-zsírsavészterek összege esetében a felső határértékek a koncentrációk alsó határértékeire vonatkoznak, amelyek kiszámítása azon feltételezés alapján történik, hogy a meghatározási határ alatti összes érték nulla.
5.3.1.	A végső fogyasztók számára vagy az alábbi kategóriákba tartozó élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználás céljára forgalomba hozott növényi olajok és zsírok, halolajok és más tengeri élőlényekből származó olajok, az 5.3.2. pontban felsorolt termékek kivételével:		A szűz olívaolajok kivételével(7).
5.3.1.1.	kókuszdióból, kukoricából, repcemagból, napraforgóból, szójababból és pálmamagból nyert olajok és zsírok, (finomított és szűz olívaolajból álló) olívaolajok, valamint olajoknak és zsíroknak kizárólag ebbe a kategóriába tartozó olajokkal és zsírokkal való keverékei	1 250	A szűz olívaolajok kivételével(7).
5.3.1.2.	egyéb növényi olajok, halolajok és egyéb tengeri élőlényekből származó olajok, valamint olajoknak és zsíroknak kizárólag ebbe a kategóriába tartozó olajokkal és zsírokkal való keverékei	2 500	Beleértve az olívapogácsa-olajokat is.
5.3.1.3.	az 5.3.1.1. és 5.3.1.2. pontban felsorolt termékekből származó olajok és zsírok keverékei	–	A keverék összetevőiként felhasznált olajoknak és zsíroknak meg kell felelniük az olaj és zsír tekintetében megállapított felső határértéknek. Ezért a keverékben előforduló 3-MCPD és 3-MCPD-zsírsavészterek 3-MCPD-ben kifejezett összegének a szintje nem haladhatja meg a 3. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően kiszámított szintet. Amennyiben az illetékes hatóság és (a keveréket nem előállító) élelmiszer-vállalkozó számára nem ismert a mennyiségi összetétel, a keverékben található 3-MCPD és 3-MCPD-zsírsavészterek 3-MCPD-ben kifejezett összege semmilyen esetben sem haladhatja meg a 2 500 μg/kg-ot.
5.3.2.	Bébiételek előállítására és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek előállítására szánt növényi olajok és zsírok, halolajok és egyéb tengeri élőlényekből származó olajok(3)	750	Ha a termék azonos vagy különböző botanikai eredetű olajok vagy zsírok keveréke, a felső határérték a keverékre vonatkozik. A keverék összetevőiként felhasznált olajoknak és zsíroknak meg kell felelniük az olaj és zsír tekintetében az 5.3.1. pontban megállapított felső határértéknek.
5.3.3.	Anyatej-helyettesítő tápszerek, anyatej-kiegészítő tápszerek, valamint csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek(3) és kisgyermekeknek szánt tápszerek(4)		A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
5.3.3.1.	por formában forgalomba hozva	125
5.3.3.2.	folyadékként forgalomba hozva	15

5.4.	Glicidil-zsírsavészterek, glicidolban kifejezve	Felső határérték (μg/kg)	Megjegyzések
5.4.1.	A végső fogyasztók számára vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználás céljára forgalomba hozott növényi olajok és zsírok, halolajok és egyéb tengeri élőlényekből származó olajok, az 5.4.2. pontban említett termékek kivételével	1 000	A szűz olívaolajok kivételével(7).
5.4.2.	Bébiételek előállítására és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek előállítására szánt növényi olajok és zsírok, halolajok és egyéb tengeri élőlényekből származó olajok(3)	500	Ha a termék azonos vagy különböző botanikai eredetű olajok vagy zsírok keveréke, a felső határérték a keverékre vonatkozik. A keverék összetevőiként felhasznált olajoknak és zsíroknak meg kell felelniük az olaj és zsír tekintetében az 5.4.1. pontban megállapított felső határértéknek.
5.4.3.	Anyatej-helyettesítő tápszerek, anyatej-kiegészítő tápszerek, valamint csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek(3) és kisgyermekeknek szánt tápszerek(4)		A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
5.4.3.1.	por formában forgalomba hozva	50
5.4.3.2.	folyadékként forgalomba hozva	6,0

6.	Egyéb szennyező anyagok
6.1.	Nitrátok	Felső határérték (mg NO3/kg)
6.1.1.	Friss paraj (Spinacia oleracea)	3 500	A felső határérték nem vonatkozik a feldolgozásra szánt, a szántóföldről közvetlenül a feldolgozó üzembe ömlesztve szállított friss parajra.
6.1.2.	Tartósított, mélyfagyasztott, vagy fagyasztott paraj	2 000
6.1.3.	Friss saláta (Lactuca sativa L.) a 6.1.4. pontban felsorolt termékek kivételével
6.1.3.1.	Október 1. és március 31. között betakarított melegházi saláta	5 000	A melegházi salátát ilyenként kell jelölni; ellenkező esetben a 6.1.3.2. pontban meghatározott felső határértéket kell alkalmazni.
6.1.3.2.	Október 1. és március 31. között betakarított szabadföldi saláta	4 000
6.1.3.3.	Április 1. és szeptember 30. között betakarított melegházi saláta	4 000	A melegházi salátát ilyenként kell jelölni; ellenkező esetben a 6.1.3.4. pontban meghatározott felső határértéket kell alkalmazni.
6.1.3.4.	Április 1. és szeptember 30. között betakarított szabadföldi saláta	3 000
6.1.4.	Jégsaláta típusú saláta		Beleértve a Grazer Krauthäuptel salátát
6.1.4.1.	Melegházi saláta	2 500	A melegházi salátát ilyenként kell jelölni; ellenkező esetben a 6.1.4.2. pontban meghatározott felső határértéket kell alkalmazni.
6.1.4.2.	Szabadföldi saláta	2 000
6.1.5.	Rukkola (Eruca sativa, Diplotaxis sp., Brassica tenuifolia, Sisymbrium tenuifolium)
6.1.5.1.	október 1. és március 31. között betakarított	7 000
6.1.5.2.	április 1. és szeptember 30. között betakarított	6 000
6.1.6.	Bébiételek és csecsemők és kisgyermekek számára készült, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek(3)	200	A felső határérték a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkozik.

6.2.	Melamin	Felső határérték (mg/kg)	Megjegyzések
6.2.1.	Élelmiszerek a 6.2.2. pontban felsorolt termékek kivételével	2,5	A felső határérték nem vonatkozik azon élelmiszerekre, amelyek esetében bizonyítható, hogy a 2,5 mg/kg értéket meghaladó melaminszint a kiromazin rovarirtó szerként való engedélyezett használatának a következménye. A melamin szintje nem haladhatja meg a kiromazin szintjét.
6.2.2.	Anyatej-helyettesítő tápszerek(3), anyatej-kiegészítő tápszerek és kisgyermekeknek szánt tápszerek(4)		A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.
6.2.2.1.	por formában forgalomba hozva	1,0
6.2.2.2.	folyadékként forgalomba hozva	0,15

6.3.

Perklorát

Felső határérték (mg/kg)

Megjegyzések

6.3.1.

Gyümölcsök és zöldségek, a 6.3.1.1. és 6.3.1.2. pontban felsorolt termékek kivételével

0,05

6.3.1.1.

Tökfélék (Cucurbitaceae) és kel

0,10

6.3.1.2.

Levélzöldségek és fűszernövények

0,50

6.3.2.

Tea (Camellia sinensis) (szárított termék)

Gyógynövény- és gyümölcsforrázatok (szárított termék), valamint gyógynövény- és gyümölcsforrázathoz használt összetevők (szárított termékek)

0,75

„A gyógynövényforrázat (szárított termék)” a következőt jelenti:

—	gyógynövényforrázat (szárított termék) virágokból, levelekből, szárakból, gyökerekből és a növény bármely más részéből (tasakban vagy ömlesztve) amelyet gyógynövényforrázat (folyékony termék) készítésére használnak; valamint

—	instant gyógynövényforrázat. Porított kivonatok esetében 4-es koncentrációs faktort kell alkalmazni.

6.3.3.

Anyatej-helyettesítő tápszerek, anyatej-kiegészítő tápszerek, csecsemők és kisgyermekek számára készült, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek(3) és kisgyermekeknek szánt tápszerek(4)

0,01

A felső határérték a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkozik.

6.3.4.

Bébiételek(3)

0,02

A felső határérték a fogyasztásra kész (fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, vagy a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített) termékekre vonatkozik.

6.3.5.

Feldolgozottgabona-alapú élelmiszerek(3)

0,01

A felső határérték a forgalomba hozott termékre vonatkozik.

(1)

A növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) I. mellékletében meghatározott és a megfelelő kategóriában felsorolt gyümölcsök, fán termő héjas gyümölcsűek, zöldségek, gabonafélék, olajos magvak és fűszerek. E rendelet alkalmazásában a gyümölcsökre vonatkozó felső határérték nem terjed ki a fán termő héjas gyümölcsűekre.

(2)	Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.) I. mellékletében meghatározott élelmiszer.

(3)

A csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.) 2. cikkében meghatározott élelmiszerek.

(4)

A „kisgyermekeknek szánt tápszerek” a kisgyermekek számára készült, tejalapú italokat és hasonló, növényifehérje-alapú termékeket jelentik. Ezek a termékek nem tartoznak a 609/2013/EU rendelet hatálya alá (A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kisgyermekeknek szánt tápszerekről (COM/2016/169 final)) (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52016DC0169&qid=1559628885154&from=HU).

(5)	A szárazanyag meghatározása az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról szóló, 2006. február 23-i 401/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 70., 2006.3.9., 12. o.) szerint történik.

(6)

Az első szintű feldolgozás bármilyen fizikai kezelést vagy hőkezelést jelent, kivéve a gabonaszemek vagy azok felületének a szárítását. A tisztítás, beleértve a hántolást, a válogatást (adott esetben a szín szerinti válogatást) és a szárítási eljárások nem minősülnek első szintű feldolgozásnak, amennyiben az egész gabonaszem sértetlen marad a tisztítást és válogatást követően. Hántolás alatt a gabonafélék erőteljes kefélése és/vagy koptatása értendő, amelyhez poreltávolítás társul (pl. elszívás). A hántolást az őrlés előtt szín szerinti válogatás követheti.

(7)

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.) VII. mellékletének II. és VIII. részében meghatározott élelmiszer.

(8)

Az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.) 3. cikkében meghatározott élelmiszer.

(9)	A gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelvben (HL L 10., 2002.1.12., 58. o.) meghatározott élelmiszer.

(10)

A szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/787 európai parlament és tanácsi rendelet (HL L 130., 2019.5.17., 1. o.) 2. cikkében meghatározott élelmiszer.

(11)	A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.) 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározot betűméret.

(12)

Az „ízesített tea” az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.) 3. cikkében meghatározott „aromákat” és „ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket” tartalmazó teát jelenti.

(13)

Az étrend-kiegészítőkben felhasznált növényi készítmények növényi összetevőkből (pl. egész növényből, növények bizonyos részeiből, aprított vagy vágott növényből) különböző eljárások (pl. sajtolás, préselés, extrahálás, frakcionálás, desztillálás, sűrítés, szárítás vagy fermentáció) útján kapott készítmények. A növényi készítmények közé tartoznak az aprított vagy porított növények, növényi részek, algák, gombák, zuzmók, tinktúrák, kivonatok, illóolajok (a közvetlen emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználásra szánt – a vajtól és a kókuszolajtól eltérő – növényi olajok és zsírok kivételével), sajtolt levek és feldolgozott növényi váladékok (exudátumok).

(14)	A „kakaó- és csokoládétermékek” az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló, 2000. június 23-i 2000/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 197., 2000.8.3., 19. o.) I. mellékletének A.2., A.3. és A.4. pontjában meghatározott termékek.

(15)

WHO-TEQ-ek: A dioxinok (poliklórozott dibenzo-para-dioxinok [PCDD-k] és poliklórozott dibenzofuránok [PCDF-ek]) és a dioxinok és dioxin jellegű poliklórozott bifenilek (PCB-k) összegét a WHO toxicitási egyenérték-tényezők (WHO-TEF-ek) alkalmazásával kell kiszámítani, és WHO toxicitási egyenértékben (WHO-TEQ-ben) kell kifejezni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Kémiai Biztonsági Programja (IPCS) keretében 2005 júniusában Genfben tartott szakértői konferencia megállapításai alapján számított, a humán kockázatok felméréséhez használt WHO-TEF-ek (Martin van den Berg és tsai.: The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (A dioxinok és dioxin jellegű vegyületek emberekre és emlősökre vonatkozó toxicitási egyenérték-tényezőinek az Egészségügyi Világszervezet által 2005-ben végzett újraértékelése). Toxicological Sciences 93[2], 223-241 [2006]).

Rokon vegyület	TEF-érték	Rokon vegyület	TEF-érték
Dioxinok		„Dioxin jellegű” PCB-k
Dibenzo-p-dioxinok (PCDD-k)		Nem orto szubsztituált PCB-k
2,3,7,8-TCDD	1	PCB 77	0,0001
1,2,3,7,8-PeCDD	1	PCB 81	0,0003
1,2,3,4,7,8-HxCDD	0,1	PCB 126	0,1
1,2,3,6,7,8-HxCDD	0,1	PCB 169	0,03
1,2,3,7,8,9-HxCDD	0,1
1,2,3,4,6,7,8-HpCDD	0,01
OCDD	0,0003
		Mono-orto-szubsztituált PCB-k
2,3,7,8-TCDF	0,1	PCB 105	0,00003
1,2,3,7,8-PeCDF	0,03	PCB 114	0,00003
2,3,4,7,8-PeCDF	0,3	PCB 118	0,00003
1,2,3,4,7,8-HxCDF	0,1	PCB 123	0,00003
1,2,3,6,7,8-HxCDF	0,1	PCB 156	0,00003
1,2,3,7,8,9-HxCDF	0,1	PCB 157	0,00003
2,3,4,6,7,8-HxCDF	0,1	PCB 167	0,00003
1,2,3,4,6,7,8-HpCDF	0,01	PCB 189	0,00003
1,2,3,4,7,8,9-HpCDF	0,01
OCDF	0,0003
Alkalmazott rövidítések: „T” = tetra; „Pe” = penta; „Hx” = hexa; „Hp” = hepta; „O” = okta; „CDD” = klórdibenzodioxin; „CDF” = klórdibenzofurán; „CB” = klórbifenil.

II. MELLÉKLET

A 9. cikkben említett megfelelési táblázat

1881/2006/EK rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	2. cikk
2. cikk (1) bekezdés, 2. cikk (2) bekezdés, 2. cikk (3) bekezdés	3. cikk (1) bekezdés, 3. cikk (2) bekezdés, 3. cikk (3) bekezdés
2. cikk (4) bekezdés	3. cikk (3) bekezdés
3. cikk (1) bekezdés és 3. cikk (2) bekezdés	2. cikk (1) bekezdés és 2. cikk (2) bekezdés
3. cikk (3) bekezdés	5. cikk (3) bekezdés
3. cikk (4) bekezdés	4. cikk
4. cikk	5. cikk
5. cikk	6. cikk
6. cikk	I. melléklet 6.1.3.1., 6.1.3.3., és 6.1.4.1. pont
7. cikk	7. cikk
8. cikk	–
9. cikk	8. cikk
10. cikk	9. cikk
11. cikk	10. cikk
12. cikk	11. cikk
Melléklet	I. melléklet

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 119

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. május 5.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2023/912 határozata (2023. április 25.) az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről	1
	*	FORDÍTÁS – Megállapodás az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról	3
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2023/913 végrehajtási rendelete (2023. május 4.) a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 1183/2005/EK rendelet 9. cikkének végrehajtásáról	20
	*	A Bizottság (EU) 2023/914 végrehajtási rendelete (2023. április 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és a 802/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	22
	*	A Bizottság (EU) 2023/915 rendelete (2023. április 25.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeiről és az 1881/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	103
	*	A Bizottság (EU) 2023/916 végrehajtási rendelete (2023. április 28.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Melocotón de Cieza (OFJ)]	158
	*	A Bizottság (EU) 2023/917 rendelete (2023. május 4.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet lengyel nyelvi változatának helyesbítéséről ( 1 )	159
	*	A Bizottság (EU) 2023/918 végrehajtási rendelete (2023. május 4.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az aklonifen, az ametoktradin, a beflubutamid, a bentiavalikarb, a boszkalid, a kaptán, a kletodim, a cikloxidim, a ciflumetofen, a dazomet, a diklofop, a dimetomorf és az etefon, a fenazakin, fluopikolid, fluoxastrobin, flurokloridon, folpet, formetanát, a Helicoverpa armigera sejtmag-poliéder-vírus, a himexazol, az indolil-vajsav, a mandipropamid, a metalaxil, a metaldehid, a metám, a metazaklór, a metribuzin, a milbemektin, a paklobutrazol, a penoxszulam, a fenmedifam, a pirimifosz-metil, a propamokarb, a prokinazid, a protiokonazol, az S-metolaklór, a Spodoptera littoralis sejtmag-poliéder vírus, a Trichoderma asperellum (T34. törzs) és a Trichoderma atroviride I-1237. törzs hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	160
	*	A Bizottság (EU) 2023/919 végrehajtási rendelete (2023. május 4.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli, kör keresztmetszetű, 406,4 mm-t meghaladó külső átmérőjű, vasból (de nem öntöttvasból) vagy acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült csövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2017/804 végrehajtási rendelet módosításáról	166
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2023/920 határozata (2023. május 4.) a grúz védelmi erők támogatása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről	169
	*	A Tanács (KKBP) 2023/921 határozata (2023. május 4.) a Moldovai Köztársaság fegyveres erőinek támogatása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről	173
	*	A Tanács (KKBP) 2023/922 végrehajtási határozata (2023. május 4.) a Kongói Demokratikus Köztársaságban fennálló helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozat végrehajtásáról	177


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.