2023.4.19.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/827 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. október 11.)

a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a szavatolótőke csökkentésére vonatkozó előzetes engedély és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokhoz kapcsolódó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló szabályozástechnikai standardok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

Tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére, 29. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésére, 52. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére, 72b. cikke (7) bekezdésének negyedik albekezdésére, 76. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére, 78. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésére, 78a. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésére, valamint 79. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosította az 575/2013/EU rendelet számos cikkében használt terminológiát. Ezeknek a módosításoknak érvényesülniük kell az intézmények szavatolótőke-követelményeire vonatkozó szabályozástechnikai standardokat megállapító 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3).

(2)

Az (EU) 2019/876 rendelet új követelményeket vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe a nem uniós globálisan rendszerszinten jelentős intézmények és az azok jelentős leányvállalataiként működő intézmények szavatolótőkéjére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeire vonatkozóan, továbbá az említett követelményeknek való megfelelés céljából összehangolt kritériumokat határozott meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekre és -instrumentumokra vonatkozóan. Emellett az (EU) 2019/876 rendeletben foglalt kiegészítésnek megfelelően az 575/2013/EU rendelet 72b. cikkének (7) bekezdése és 78a. cikkének (3) bekezdése előírja az Európai Bankhatóság (EBH) számára, hogy dolgozzon ki szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyekben meghatározza a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok elismerhetőségi kritériumait, valamint az ezen instrumentumok csökkentésére vonatkozó engedélyezési rendszert. Az intézményekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó új követelmények célja egyaránt az, hogy az intézmények elegendő veszteségviselő képességgel rendelkezzenek. A szavatolótőke-instrumentumokra, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó standardok ezért szorosan összekapcsolódnak, mindenekelőtt abban az esetben, ha az 575/2013/EU rendelet kifejezetten előírja e standardok teljeskörű összehangolását. A szavatolótőke-instrumentumokra, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó standardok közötti koherencia és következetesség biztosítása, továbbá annak előmozdítása érdekében, hogy az e standardok hatálya alá tartozó személyek átfogó képet alkothassanak a standardokról és azokhoz könnyen hozzá tudjanak férni, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó standardokat bele kell foglalni a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletbe.

(3)

Az 575/2013/EU rendeletben és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) foglalt, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények célja szintén annak biztosítása, hogy az intézmények elegendő veszteségviselő képességgel rendelkezzenek. Ezért az (EU) 2019/879 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) beillesztette a 2014/59/EU irányelvbe a 45b. cikk (1) bekezdését, amely valamennyi szanálás alá vonható szervezet vonatkozásában kiterjesztette a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó elismerhetőségi kritériumokat a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények (MREL) teljesítése szempontjából figyelembe vehető kötelezettségekre, az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett kritérium kivételével. Az (EU) 2019/879 irányelv beillesztette a 2014/59/EU irányelvbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények szanálás alá vonható szervezeteire, valamint a nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmények jelentős uniós leányvállalataira vonatkozó 45d. cikket. Az említett rendelkezés (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének a) pontja – egyaránt a 45b. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben értelmezve – előírja, hogy a kötelezettségek akkor felelnek meg az MREL minimálisan előírt szintjének, ha teljesítik a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó elismerhetőségi kritériumokat. E kritériumok közé tartozik többek között, hogy a kötelezettségeket nem az intézmény finanszírozza közvetlenül vagy közvetve, a kötelezettségek nem csökkenthetők a szanálási hatóság előzetes engedélye nélkül, és a kötelezettségek nem tartalmazhatnak visszaváltásra való ösztönzőt, kivéve az 575/2013/EU rendelet 72c. cikkének (3) bekezdésében említett eseteket. Az (EU) 2019/879 irányelv beillesztette a 2014/59/EU irányelvbe a szanálás alá nem vonható szervezetekre vonatkozó 45f. cikket. Az említett cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. és v. alpontja a kötelezettségek elismerhetőségének feltételeként előírja, hogy meg kell felelniük a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok egyes elismerhetőségi kritériumainak, továbbá azt, hogy az említett cikk hatálya alá tartozó szervezet a kötelezettségek tulajdonjogának megszerzését sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozhatja. Ezért elő kell írni, hogy a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok közvetlen és közvetett finanszírozására, a visszaváltási ösztönzők formájára és jellegére, valamint az ilyen instrumentumok csökkentésével kapcsolatos előzetes engedélyre vonatkozó rendelkezéseit a 2014/59/EU irányelv 45b. cikke (1) bekezdésének és 45f. cikke (2) bekezdése a) pontja ii. és v. alpontjának alkalmazásában is következetesen alkalmazni kell. A következetesség biztosítása érdekében a „leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok” fogalmának a 2014/59/EU irányelv 45b. cikkében és 45f. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett „leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket” is magában kell foglalnia, függetlenül e kötelezettségek hátralévő futamidejétől, továbbá az „intézmény” kifejezés az említett irányelv 45. cikkének (1) bekezdésével összhangban az MREL hatálya alá tartozó valamennyi szervezetre is alkalmazandó.

(4)

Az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 52. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 63. cikkének c) pontja a szavatolótőke-instrumentumok elismerhetőségét ahhoz a feltételhez köti, hogy azokat az intézmény sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozza. Az (EU) 2019/876 rendelet az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdése c) pontjának bevezetésével kiterjesztette az említett feltételt a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra, azzal a különbséggel, hogy a teljes veszteségviselő képességre (TLAC) vonatkozó standarddal összhangban a szanálandó szervezet sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozhatja a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok megszerzését. Az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (7) bekezdése első albekezdésének a) pontja felhatalmazza az EBH-t, hogy szabályozástechnikai standardtervezetek útján határozza meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok közvetett finanszírozásának alkalmazható formáit és jellegét. Az említett rendelet 72b. cikke (7) bekezdésének második albekezdése szerint az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket teljes mértékben össze kell hangolni az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal, vagyis a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel. Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseit ezért a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra is alkalmazni kell.

(5)

A közvetlen és közvetett finanszírozásra vonatkozó elismerhetőségi kritérium megakadályozza, hogy egy intézmény vagy szanálandó szervezet közvetlenül vagy közvetve finanszírozza szavatolótőke-instrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok tulajdonjogának megszerzését. E kritérium hiányában a veszteségek visszakerülhetnek a szóban forgó szervezetekhez, és potenciálisan csökkenthetik vagy semlegesíthetik a veszteségviselési képesség ezen instrumentumok révén biztosítani kívánt növekedését. Az ilyen negatív visszacsatolási spirál kockázata a banki és a szanálás alá vonható csoportokon belül is fennáll, például a 2014/59/EU irányelv 45f. cikkében meghatározott új belső MREL-követelmény teljesítésére alkalmas instrumentumok kibocsátásával és jegyzésével összefüggésben. A szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok közvetlen és közvetett finanszírozására vonatkozó szabályoknak ezért ki kell terjedniük a csoporton belüli kockázatokkal járó finanszírozási láncokra, függetlenül attól, hogy e finanszírozási láncokhoz tartozik-e külső befektető. Konkrétan, ahhoz, hogy a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok közvetlen és közvetett finanszírozására vonatkozó szabályok ne lehessenek megkerülhetők, kezelni kell a csoporton belüli körforgásos finanszírozás helyzeteit, amelyek például akkor alakulhatnak ki, ha a finanszírozást az intézmény vagy a szanálandó szervezet leányvállalatain vagy más olyan szervezeteken keresztül nyújtják, amelyekkel az intézmény vagy a szanálandó szervezet kölcsönös függőségi viszonyban áll. Következésképpen akár akkor is megállapítható, hogy a tőkeinstrumentumokat vagy kötelezettségeket közvetlenül vagy közvetve az ilyen instrumentumokat vagy kötelezettségeket kibocsátó intézmény finanszírozza, ha a finanszírozást nem az adott intézmény biztosítja. Vagyis a finanszírozás akkor is közvetlen vagy közvetett finanszírozásnak minősülhet, ha a finanszírozást olyan szervezet biztosítja, amely az intézmény prudenciális vagy számviteli konszolidációjának, az intézményvédelmi rendszernek vagy az intézmény kiegészítő felügyeletének a hatálya alá vagy egy központi szervezethez kapcsolódó intézmények alkotta hálózathoz tartozik, amely az intézményt is magában foglalja. Ez attól függetlenül alkalmazandó, hogy a szóban forgó szervezet egy másik szanálás alá vonható csoporthoz tartozik-e.

(6)

Az (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) törölte az 575/2013/EU rendelet 242. cikkéből az „értékpapírosítási felár” fogalommeghatározását. Mivel a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdése az 575/2013/EU rendelet 242. cikkére való hivatkozással használja ezt a fogalmat, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdését módosítani kell az „értékpapírosítási felár” fogalmának közvetlenül az említett cikkbe történő beillesztésével.

(7)

Az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 63. cikkének h) pontja a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok és a járulékos tőkeinstrumentumok elismerhetőségét ahhoz a feltételhez köti, hogy nincs a tőkeösszeg visszaváltására vonatkozó ösztönző. Az (EU) 2019/876 rendelet azáltal, hogy bevezette az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének g) pontját, kiterjesztette ezt a követelményt a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra, azzal a különbséggel, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok esetében az 575/2013/EU rendelet 72c. cikkének (3) bekezdésében említett esetekben megengedett a visszaváltás ösztönzése. Ezeknek a módosításoknak érvényesülniük kell a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben.

(8)

Az indexhez kötött állományokra vonatkozóan az (EU) 2019/876 rendelet bevezette az 575/2013/EU rendeletbe a 76. cikket. Az említett cikk kiterjesztette az illetékes hatóság által adandó előzetes engedély hatályát az intézmények leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumaira is, ami lehetővé teszi az intézmény számára, hogy konzervatív becslést alkalmazzon az intézmény indexekben szereplő instrumentumokkal szembeni alapul szolgáló kitettségére vonatkozóan. Ezeknek a módosításoknak érvényesülniük kell a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben. Ahhoz, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra is vonatkozzanak, az említett rendeletnek az indexekben szereplő szavatolótőke-instrumentumokkal szembeni alapul szolgáló kitettségek számításának alternatívájaként alkalmazott becslések „kellően konzervatív” jellegére vonatkozó rendelkezéseit, valamint a „működési szempontból megterhelő” kifejezés jelentését ezért módosítani kell.

(9)

Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének az (EU) 2019/876 rendelet által beillesztett második albekezdése lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok általános előzetes engedélyt adjanak az intézményeknek arra, hogy korlátozott időtartamra a szavatolótőkét előre meghatározott összegre csökkentsék. Ezért a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletből törölni kell az árjegyzési célból adott előzetes engedélyekre alkalmazandó előfeltételeket és korlátokat, mivel ezek az előfeltételek és korlátok immár az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott általános előzetes engedélyezési rendszer részét képezik.

(10)

Az 575/2013/EU rendelet 78. cikkében meghatározott, a szavatolótőke csökkentésére, valamint az említett rendelet 78a. cikkében meghatározott, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó előzetes engedélyezési rendszerek célja a szavatolótőkére, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó szabályozási követelményeknek való megfelelés biztosítása, és számos hasonló jellemzővel rendelkeznek. Ezért egységesíteni kell az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok által az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély, valamint az említett cikkek szerinti egyéb engedélyek tekintetében alkalmazott eljárásokat. Továbbá az előzetes engedélyek sajátosságainak figyelembevétele, és azok konkrét célokra történő megfelelő felhasználása érdekében elő kell írni, hogy az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak meg kell határozniuk azt az időszakot, amelyre az általános előzetes engedélytől eltérő előzetes engedélyt adnak, és meg kell határozni ezen időszak maximális időtartamát.

(11)

Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó általános előzetes engedélyt meghatározott, egy évet meg nem haladó időtartamra kell megadni. A még le nem járt általános előzetes engedély megújítása iránti kérelem esetén nincs szükség olyan szintű vizsgálatra vagy hatóságok közötti együttműködésre, mint az eredeti engedély iránti kérelem esetében, amennyiben az intézmény nem kéri az általános előzetes engedély megadásakor megállapított előre meghatározott összeg növelését, és nem változtatja meg az eredeti engedély iránti kérelemhez benyújtott indokolást. Következésképpen az említett egyedi körülmények között az intézmények által benyújtandó kérelem tartalmát szűkíteni, a kérelem benyújtására vonatkozó időtartamot pedig csökkenteni kell.

(12)

Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az intézményeknek be kell szerezniük a szanálási hatóság előzetes engedélyét a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok lehívásához, visszaváltásához, visszafizetéséhez vagy visszavásárlásához. Az említett rendelet 78a. cikkének (1) bekezdése szerint az engedély csak bizonyos feltételek teljesülése esetén adható meg, ideértve azt a feltételt is, hogy az intézmény a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat ugyanolyan vagy jobb minőségű szavatolótőke-instrumentumokkal vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokkal váltja fel, az intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható feltételekkel. Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (3) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokkal összefüggésben „az intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható” kifejezés jelentésére vonatkozó előírásoknak teljes mértékben összhangban kell lenniük a szavatolótőkével összefüggésben alkalmazandó előírásokkal. Ezért meg kell határozni, hogy mindkét instrumentumtípus esetében az „intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható” fogalmat azonos jelentéssel kell alkalmazni.

(13)

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokra vonatkozó általános előzetes engedélyezési rendszereket össze kell hangolni annak érdekében, hogy ezeket a rendszereket Unió-szerte egységesen alkalmazzák. Következésképpen a szanálási hatóságok által a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó általános előzetes engedély megadásakor megállapítandó előre meghatározott összegre korlátoknak kell vonatkozniuk, lehetővé kell tenni azonban, hogy a szanálási hatóságok egy adott intézmény esetében – amennyiben egyedi körülmények indokolják – alacsonyabb előre meghatározott összegeket állapítsanak meg. Meg kell akadályozni azt is, hogy az intézmények a szavatolótőke-instrumentumok, valamint leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok olyan szintjének fenntartása mellett működjenek, ami nem tükrözné, hogy a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok egy része nem áll rendelkezésre a veszteségek szükséges fedezésére. Általános előzetes engedély esetében ezért az engedély megadásának időpontjától kezdve le kell vonni az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumaiból azt az előre meghatározott összeget, amelyre az érintett hatóság engedélyt adott.

(14)

Arányos kezelést kell biztosítani azon intézményekre vonatkozóan, amelyek esetében a szanálási terv biztosítja a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolást, továbbá amelyek esetében a szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt olyan szinten határozta meg, amely nem haladja meg a veszteségek fedezéséhez elegendő összeget. Az említett intézmények számára ezért lehetővé kell tenni, hogy egyszerűsített kérelmezési rendszer keretében kérjenek engedélyt – többek között általános előzetes engedélyt – a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére. Indokolt, hogy ez a rendszer szűkebb körű tájékoztatási követelményeket tartalmazzon, és az érintett intézmények, valamint a szanálási hatóságok adminisztratív terheinek további csökkentése érdekében az előzetes engedélyt megadottnak kell tekinteni, amennyiben a szanálási hatóság nem válaszol. Mivel ezeknek az intézményeknek a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény teljesítéséhez nem kell leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat kibocsátaniuk, helyénvaló, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok előre meghatározott, csökkentendő összegére ne vonatkozzanak ugyanazok a korlátok, mint a többi intézmény esetében.

(15)

Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az EBH dolgozzon ki szabályozástechnikai standardokat a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésének engedélyezésére, valamint az illetékes hatóság és a szanálási hatóság közötti együttműködésre vonatkozó eljárás meghatározása céljából. Az 575/2013/EU rendeletben, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) és a 2014/59/EU irányelvben a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozóan meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében az illetékes hatóság és a szanálási hatóság közötti együttműködési eljárás során konzultálni kell az illetékes hatósággal a szanálási hatósághoz beérkezett előzetes engedély iránti kérelemről. A konzultációt oly módon kell lefolytatni – megfelelő információcserét és a konzultációra való válaszadáshoz elegendő időt biztosítva –, ami lehetővé teszi az illetékes hatóság számára, hogy megalapozott véleményt nyilvánítson a konzultációról, ideértve azt az esetet is, amikor a hozzájárulására van szükség annak a többletnek a megállapításához, amellyel az intézmény szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek meg kell haladniuk a vonatkozó követelményeket.

(16)

Az (EU) 2019/876 rendelet hatálybalépését megelőzően az 575/2013/EU rendelet 79. cikkének (1) bekezdése előírta, hogy az illetékes hatóság átmenetileg eltekinthet a szavatolótőkéből történő levonásra vonatkozó rendelkezésektől, amennyiben az intézmény által a pénzügyi ágazatbeli szervezetben tartott szóban forgó instrumentumok az intézmény reorganizációjára és megmentésére kialakított pénzügyi támogatási művelet célját szolgálják. Az (EU) 2019/876 rendelet az 575/2013/EU rendelet 79. cikke (1) bekezdésének módosításával kiterjesztette az illetékes hatóságok által az intézmények más intézményben levő, leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokban tartott részesedésére adható átmeneti mentesség hatályát. Következésképpen a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek az átmeneti mentességre vonatkozó rendelkezéseit módosítani kell, hogy azok az intézmények másik intézményben tartott leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumainak állományára is vonatkozzanak.

(17)	A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(18)	E rendelet alapját az EBH által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik.

(19)

Az EBH nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport szaktanácsát.

(20)

Az 1093/2010/EU rendelet 10. cikkében meghatározott eljárással összhangban a Bizottság módosításokkal hagyta jóvá az EBH által benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetet, kifejtve a módosítások indokait. Az EBH hivatalos véleményt adott ki, amelyben elfogadta a javasolt módosításokat, kivéve azokat, amelyek a csoporton belüli közvetett finanszírozás kifejezett tilalmának bevezetésére, valamint olyan hallgatólagos megállapodási mechanizmus bevezetésére vonatkoztak, amely alapján a szavatolótőke-követelményt meg nem haladó MREL-t teljesítő szervezetek általános előzetes engedélyt kaptak volna a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek csökkentésére.

(21)

Miután a Bizottság mélyrehatóan megvizsgálta az EBH által a technikai standardok rendelkező részében a csoporton belüli finanszírozásra vonatkozó rendelkezés bevezetésével szembeni kifogásának alátámasztására felhozott érveket, továbbra is úgy véli, hogy a közvetett finanszírozás tilalmának kifejezetten ki kell terjednie valamennyi releváns finanszírozási láncra, függetlenül attól, hogy azok külső befektetőt érintenek-e.

(22)

A Bizottság teljes mértékben elismeri annak fontosságát, hogy arányos kezelést kell biztosítani azon szervezetek számára, amelyek MREL-je nem haladja meg a szavatolótőke-követelményeket. A leírható, illetve átalakítható kötelezettségeik csökkentésére vonatkozó előzetes engedély iránti kérelem benyújtása azonban az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott előzetes engedélyezési rendszer eredendő eleme, ezért attól nem lehet eltekinteni. Mindazonáltal az említett szervezetek és szanálási hatóságaik adminisztratív terheinek minimálisra csökkentése érdekében az előbbiek számára lehetővé kell tenni, hogy előzetes engedély kérése céljából egyszerűsített kérelmet nyújtsanak be, az utóbbiak számára pedig biztosani kell, hogy hallgatólagos megállapodás alapján adhassák meg ezt az engedélyt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása

A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

A cím a következőképpen módosul:

„A Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó szavatolótőke-követelményekre és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről”.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	a tőkeinstrumentumok, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok közvetett finanszírozásának alkalmazható formái és jellege az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (5) bekezdésének, illetve az említett rendelet 72b. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően;”;

a cikk a következő ha) ponttal egészül ki:

„ha)	a visszaváltás ösztönzőinek formája és jellege az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdése első albekezdésének g) pontjában és 72c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltétel alkalmazásában, az említett rendelet 72b. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően;”;

az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„i)

az indexhez kötött részesedésekből eredő közvetett részesedésekkel szembeni alapul szolgáló kitettségek kiszámításának alternatívájaként alkalmazott becslések konzervatív jellegének mértéke, valamint az említett alapul szolgáló kitettségek intézmény általi nyomon követésével összefüggésben a »működési szempontból megterhelő« kifejezés jelentése az 575/2013/EU rendelet 76. cikke (4) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően;”;

a cikk a következő ja) ponttal egészül ki:

„ja)

a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésének engedélyezésére vonatkozó eljárás, beleértve a korlátokat és a tájékoztatási követelményeket, valamint az illetékes hatóság és a szanálási hatóság közötti együttműködésre vonatkozó eljárás az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (3) bekezdésének megfelelően;”;

a k) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k)	a szavatolótőkéből és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokból történő levonásra vonatkozó átmeneti mentesség nyújtásának feltételei az 575/2013/EU rendelet 79. cikke (2) bekezdésének megfelelően;”.

Az I. fejezet a következő 1a. cikkel egészül ki:

„1a. cikk

A rendelet alkalmazása a 2014/59/EU irányelvben említett, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény hatálya alá tartozó szervezetekre és a 2014/59/EU irányelvben említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre

E rendelet 8., 9. és 20. cikkének, valamint IV. fejezete 2. szakaszának alkalmazásában a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében említett, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény hatálya alá tartozó szervezeteket »intézmény«-nek, az említett irányelv 45b. cikkében és 45f. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket pedig »leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok«-nak kell tekinteni.”

4.	A II. fejezet címe helyébe a következő cím lép: „II. FEJEZET A SZAVATOLÓTŐKE ÉS A LEÍRHATÓ, ILLETVE ÁTALAKÍTHATÓ KÖTELEZETTSÉGEK ELEMEI”.

5.	A II. fejezetben az 1. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép: „1. SZAKASZ Az elsődleges alapvető tőke, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek elemei és instrumentumai ”.

A 4. cikk (2) bekezdése a következő ka) ponttal egészül ki:

„ka)	Litvániában: a »Centrinių kredito unijų мstatymas« alapján »Centrinė kredito unija«-ként bejegyzett intézmények;”.

A 4. cikk (2) bekezdésének r) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„r)	Svédországban: »Medlemsbank«-ként, vagy »Kreditmarknadsförening«-ként a Lag (2004:297) om bank- och finansieringsrörelse alapján bejegyzett intézmények;”.

A 8. és a 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Tőkeinstrumentumok közvetett finanszírozása az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdése b) pontjának, 52. cikke (1) bekezdése c) pontjának és 63. cikke c) pontjának alkalmazásában, valamint a kötelezettségek közvetett finanszírozása az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásában

(1) A tőkeinstrumentumoknak az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 52. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 63. cikkének c) pontja szerinti, valamint a kötelezettségeknek az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti közvetett finanszírozása nem minősül közvetlen finanszírozásnak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közvetlen finanszírozás olyan helyzetekre vonatkozik, amikor egy intézmény olyan kölcsönt vagy bármilyen formában más finanszírozást biztosított egy befektető számára, amelyet az az intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei feletti tulajdonjog megszerzésére használ fel.

(3) Közvetlen finanszírozásnak minősül továbbá az olyan finanszírozás, amelyet egy intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei feletti tulajdonjog megszerzésétől eltérő más célra biztosítanak bármely olyan természetes vagy jogi személy részére, aki az intézményben az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 36. pontjában említett befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy aki kapcsolt félnek minősül a kapcsolt felekre vonatkozó közzétételekről szóló IAS 24 nemzetközi számviteli standard 9. bekezdésében foglalt meghatározás értelmében, amelyet az Unióban az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) szerint kell alkalmazni, figyelemmel a tőkeinstrumentumok tekintetében az illetékes hatóság vagy a kötelezettségek tekintetében az illetékes hatósággal együttműködő szanálási hatóság által meghatározott bármely további iránymutatásra, ha az intézmény nem tudja igazolni, hogy megfelel az összes alábbi feltételnek:

a)	az ügylet a harmadik felekkel folytatott egyéb ügyletekkel megegyező feltételekkel valósul meg;

b)	a természetes vagy jogi személynek vagy a kapcsolt félnek nem kell a tartott tőkeinstrumentumok vagy kötelezettségek kifizetésére vagy eladására hagyatkoznia a kamatfizetés és a finanszírozás visszafizetésének támogatása érdekében.

9. cikk

Tőkeinstrumentumok közvetett finanszírozásának alkalmazható formái és jellege az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdése b) pontjának, 52. cikke (1) bekezdése c) pontjának és 63. cikke c) pontjának alkalmazásában, valamint a kötelezettségek közvetett finanszírozásának alkalmazható formái és jellege az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásában

(1) Egy intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei feletti tulajdonjog megszerzése közvetett módon történő finanszírozásának alkalmazható formái és jellege a következők mindegyikét tartalmazza:

egy intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei egy befektető által történő – kibocsátáskori vagy ezt követő – megszerzésének finanszírozása olyan szervezetek révén, amelyek felett az intézmény közvetlen vagy közvetett ellenőrzéssel rendelkezik, vagy amelyek az alábbiak bármelyikébe tartoznak:

i.	az intézmény számviteli vagy prudenciális konszolidációjának köre;

ii.

a konszolidált mérleg vagy a konszolidált éves beszámolóval egyenértékű, kibővített összesített számítás köre az 575/2013/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdése a) pontja iv. alpontjának megfelelően, amelyet az intézményvédelmi rendszer vagy egy olyan, valamely központi testülethez kapcsolódó intézmények alkotta hálózat állít össze, amely nem olyan csoportként szervezett, mint amilyenhez az intézmény tartozik;

iii.	az intézmény kiegészítő felügyeletének köre a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) szerint.

egy intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei egy befektető által történő – kibocsátáskori vagy ezt követő – megszerzésének finanszírozása olyan külső szervezetek révén, amelyeket garancia vagy egy hitelderivatíva használata véd, illetve más módon biztosítottak úgy, hogy a hitelkockázatot átruházzák az intézményre vagy bármely olyan szervezetre, amely felett az intézmény közvetlen vagy közvetett ellenőrzéssel rendelkezik, vagy amelyek az alábbiak bármelyikébe tartoznak:

i.	az intézmény számviteli vagy prudenciális konszolidációjának köre;

ii.

iii.	az intézmény kiegészítő felügyeletének köre a 2002/87/EK irányelv szerint;

c)	olyan kölcsönvevő finanszírozása, aki a finanszírozást továbbadja a végső befektetőnek egy intézmény tőkeinstrumentumainak vagy kötelezettségeinek megszerzése céljából a kibocsátáskor vagy ezt követően.

(2) Ahhoz, hogy valamely finanszírozás az (1) bekezdés alkalmazásában közvetett finanszírozásnak minősüljön, adott esetben a következő feltételeknek is teljesülniük kell:

a befektető nem tartozik a következők egyikébe sem:

i.	az intézmény számviteli vagy prudenciális konszolidációjának köre;

ii.

iii.	az intézmény kiegészítő felügyeletének köre a 2002/87/EK irányelv szerint;

a külső szervezet nem tartozik a következők egyikébe sem:

i.	az intézmény számviteli vagy prudenciális konszolidációjának köre;

ii.

iii.	az intézmény kiegészítő felügyeletének köre a 2002/87/EK irányelv szerint.

Az a) pont ii. alpontjának alkalmazásában a kibővített összesített számítás köre kiterjed a befektetőre, amennyiben a vonatkozó tőkeinstrumentum vagy kötelezettség konszolidáció vagy kibővített összesített számítás tárgyát képezi az 575/2013/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdése a) pontja iv. alpontjának megfelelően olyan módon, hogy nem kerül sor a szavatolótőke-elemek vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemek többszörös felhasználására vagy szavatolótőke, illetőleg leírható, illetve átalakítható kötelezettség képzésére az intézményvédelmi rendszer tagjai között. Amennyiben az illetékes hatóságok nem adták meg az 575/2013/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdésének megfelelő engedélyt, az említett feltételt akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha mind az (1) bekezdés a) pontjában említett szervezetek, mind pedig az intézmény ugyanazon intézményvédelmi rendszer tagjai, és a szervezetek a tőkeinstrumentumaik vagy kötelezettségeik megszerzéséhez nyújtott finanszírozást a tőkeinstrumentumok esetében az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése f)–i) pontjának, 56. cikke a)–d) pontjának és 66. cikke a)–d) pontjának, kötelezettségek esetében pedig az 575/2013/EU rendelet 72e. cikke a)–d) pontjának megfelelően értelemszerűen levonják.

(2a) Az intézmény tőkeinstrumentumai és kötelezettségei tulajdonjogának megszerzésére irányuló közvetett finanszírozás alkalmazható formái és jellege magában foglalja a csoporton belüli körforgásos finanszírozást.

E célból a csoporton belüli körforgásos finanszírozás a következők bármelyikét jelenti:

olyan helyzetek, amikor egy intézmény az (1) bekezdés a) pontjában említett másik szervezeten keresztül olyan kölcsönt vagy bármilyen formában más finanszírozást biztosított az (1) bekezdés a) pontjában említett valamely szervezet számára, amely az intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei feletti tulajdonjog megszerzése céljából kerül felhasználásra;

az (1) bekezdés a) pontjában említett valamely szervezet részére az intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei tulajdonjogának az (1) bekezdés a) pontjában említett másik szervezeten keresztül történő megszerzésétől eltérő célból nyújtott finanszírozás, feltéve, hogy – figyelemmel a tőkeinstrumentumok tekintetében az illetékes hatóság vagy a kötelezettségek tekintetében az illetékes hatósággal együttműködő szanálási hatóság által meghatározott bármely további iránymutatásra – az intézmény nem tudja igazolni az összes alábbi feltételnek való megfelelést:

i.	az ügylet a harmadik felekkel folytatott egyéb ügyletekkel megegyező feltételekkel valósul meg;

ii.	a befektetőnek nem kell a tartott tőkeinstrumentumok vagy kötelezettségek kifizetésére vagy eladására hagyatkoznia a kamatfizetés és a finanszírozás visszafizetésének támogatása érdekében.

(3) Annak megállapítására, hogy a tőkeinstrumentum vagy kötelezettség tulajdonjogának megszerzése során igénybe vettek-e a 8. cikkben említett közvetlen vagy közvetett finanszírozást, a figyelembe veendő összegből le kell vonni az esetleges egyedileg értékelt, elszámolt értékvesztési veszteséget.

(4) A 8. cikk szerinti közvetett vagy közvetlen finanszírozásként való besorolás elkerülése érdekében – amennyiben a kölcsönt vagy az egyéb formában történő finanszírozást vagy garanciát olyan természetes vagy jogi személy számára nyújtják, aki/amely az intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy aki/amely a 8. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt félnek minősül – az intézmény folyamatosan biztosítja, hogy a kölcsönt vagy az egyéb formában történő finanszírozást vagy garanciát nem az intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei feletti tulajdonjog közvetlen vagy közvetett megszerzésének céljára nyújtja. Amennyiben a kölcsönt vagy az egyéb formában történő finanszírozást vagy garanciát más típusú fél részére nyújtják, az intézmény ezt az ellenőrzést a legnagyobb gondosság elve alapján végzi.

(5) Kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok és hasonló intézmények tekintetében, amennyiben a nemzeti jog vagy az intézmény alapszabálya előírja a vevő számára, hogy részesedést kell szereznie a tőkeinstrumentumokban ahhoz, hogy kölcsönt kaphasson, az adott kölcsön nem minősül közvetlen vagy közvetett finanszírozásnak, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	az illetékes hatóság a jegyzés összegét nem jelentősnek minősíti;

b)	a kölcsön célja nem a kölcsönt nyújtó intézmény tőkeinstrumentumai vagy kötelezettségei tulajdonjogának megszerzése;

c)	az intézmény egy vagy több tőkeinstrumentumának jegyzése ahhoz szükséges, hogy a kölcsön kedvezményezettje a szövetkezeti társaság, kölcsönös biztosító vagy hasonló intézmény tagjává válhasson.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.)."

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).”"

A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A jövőbeli kamatjövedelemhez kapcsolódó értékesítésből származó elismert nyereség ebben az összefüggésben a várható jövőbeli »értékpapírosítási felár«-at jelenti, amely az értékpapírosított kitettségek pénzügyi terheinek beszedéséből befolyó összegekből és egyéb díjbevételekből áll, a költségek és ráfordítások levonása után.”

10.	A III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép: „III. FEJEZET KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE ÉS JÁRULÉKOS TŐKE, VALAMINT LEÍRHATÓ, ILLETVE ÁTALAKÍTHATÓ KÖTELEZETTSÉGEK”.

11.

A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„20. cikk

A visszaváltás ösztönzőinek formája és jellege az 575/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdése g) pontjának, 63. cikke h) pontjának, 72b. cikke (2) bekezdése (g) pontjának és 72c. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában

(1) A visszaváltás ösztönzőjének minősül minden olyan jellemző, amely a kibocsátás időpontjában a tőkeinstrumentum vagy a kötelezettség valószínűsíthető visszaváltására vonatkozó várakozást biztosít.

(2) Az (1) bekezdésben említett ösztönzők a következő formákat foglalják magukban:

a)	a vételi opció nem gyakorlása esetén az instrumentum vagy a kötelezettség hitelkockázati felárának emelkedésével összekapcsolt vételi opció;

b)	a vételi opció nem gyakorlása esetén az instrumentum vagy a kötelezettség elsődleges alapvető tőkeinstrumentummá történő átalakítására vonatkozó előírással vagy befektetői opcióval összekapcsolt vételi opció;

c)	vételi opció, amely a referencia-kamatláb változtatásával jár, ha a második referencia-kamatlábra vonatkozó hitelkockázati felár magasabb, mint a csereügyletek kamatával csökkentett eredeti kifizetési ráta;

d)	a visszaváltási összeg jövőbeli emelkedésével összekapcsolt vételi opció;

újraforgalmazási opció, amely az instrumentum hitelkockázati felárának emelkedésével vagy a referencia-kamatláb változtatásával jár, ha a második referencia-kamatlábra vonatkozó hitelkockázati felár magasabb, mint a csereügyletek kamatával csökkentett eredeti kifizetési ráta, amennyiben az instrumentum nem kerül újra forgalomba;

f)	az instrumentum vagy a kötelezettség olyan módon történő forgalmazása, amely a befektetők számára arra utal, hogy az instrumentumra vonatkozó vételi jogot gyakorolni fogják.”

12.

A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

A kitettségek kiszámításának alternatívájaként alkalmazott becslések konzervatív jellegének előírt mértéke az 575/2013/EU rendelet 76. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában

(1) Valamely becslés akkor megfelelően konzervatív, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

amennyiben az index befektetési megbízása meghatározza, hogy egy az index részét képező pénzügyi ágazatbeli szervezet szavatolótőke-instrumentuma vagy egy intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentuma nem haladhatja meg az index valamely legmagasabb százalékos értékét, az intézmény az említett százalékot azon részesedések értékének becslésére használja, amelyek a 17. cikk (2) bekezdésével összhangban levonásra kerülnek az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből vagy a járulékos tőkeelemekből, illetve azokban az esetekben, amikor az intézmény nem tudja megállapítani a részesedések pontos jellegét, az elsődleges alapvető tőkeelemekből, vagy egy az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkében előírt követelmények hatálya alá tartozó intézmény esetében a leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekből.

amennyiben az intézmény nem képes meghatározni az a) pontban említett legmagasabb százalékos értéket, és amennyiben az index befektetési megbízása vagy egyéb vonatkozó információk alapján pénzügyi ágazatbeli szervezetek szavatolótőke-instrumentumait vagy intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumait foglalja magában, az intézmény az indexhez kötött részesedések teljes összegét levonja a 17. cikk (2) bekezdésével összhangban az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből vagy a járulékos tőkeelemekből, illetve azokban az esetekben, amikor az intézmény nem tudja megállapítani a részesedések pontos jellegét, az elsődleges alapvető tőkeelemekből, vagy egy az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkében előírt követelmények hatálya alá tartozó intézmény esetében a leírható, illetve átalakítható kötelezettségelemekből.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:

egy indexhez kötött részesedésből eredő közvetett részesedés az index azon arányát tartalmazza, amelyet az indexbe foglalt pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető, kiegészítő alapvető és járulékos tőkeinstrumentumaiba és intézmények leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumaiba történt befektetések képviselnek az indexben;

egy index magában foglalja az alábbiakat: indexkövető alapok, részvény- vagy kötvényindexek vagy bármely egyéb olyan konstrukció, amelyben az alaptermék egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott tőkeinstrumentum vagy egy intézmény által kibocsátott leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentum.”

13.

A 26. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 575/2013/EU rendelet 76. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a »működési szempontból megterhelő« kifejezés olyan helyzeteket jelent, amelyekben az illetékes hatóságok értékelése szerint nem indokolt a pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkeinstrumentum-részesedéseire vagy intézmények leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentum-részesedéseire vonatkozó vizsgálati módszer folyamatos alkalmazása. A működési szempontból megterhelő jelleg értékelése során az illetékes hatóságok kötelesek figyelembe venni az ilyen pozíciók alacsony lényegességét és rövid tartási időszakát. A rövid időtartamú tartási időszak szükségessé teszi az index erős likviditásának az intézmény általi bizonyítását.”

14.

A 2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„2. SZAKASZ

A szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek csökkentésének engedélyezése

1. alszakasz

A szavatolótőke csökkentésének felügyeleti engedélyezése

27. cikk

Az »intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható« kifejezés jelentése az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 78. cikke (4) bekezdése d) pontjának alkalmazásában

Az »intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható« kifejezés az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 78. cikke (4) bekezdése d) pontjának alkalmazásában azt jelenti, hogy az intézménynek az illetékes hatóság által értékelt nyereségessége az instrumentumoknak vagy az említett rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében említett kapcsolódó ázsiónak ugyanolyan vagy jobb minőségű szavatolótőke-instrumentumokkal való felváltását követően az adott időpontban és a belátható jövőben szilárd marad, vagy abban nem mutatható ki semmiféle negatív változás. Az illetékes hatóság értékelése figyelembe veszi az intézmény stresszhelyzetek esetén várható nyereségességét.

28. cikk

Eljárási követelmények, beleértve az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdése szerinti szavatolótőke-csökkentés korlátait és a csökkentés iránti kérelem intézmény általi benyújtásának eljárásait

(1) A szavatolótőke-instrumentumok visszaváltása, csökkentése és visszavásárlása csak azt követően jelenthető be az instrumentumok tulajdonosai számára, hogy az intézmény beszerezte az illetékes hatóság előzetes engedélyét.

(2) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedésekre várhatóan kellő bizonyossággal sor kerül, és az illetékes hatóság előzetes engedélyének beszerzését követően, az intézmény levonja a szavatolótőke-instrumentumok megfelelő visszaváltandó, csökkentendő vagy visszavásárolandó összegét vagy adott esetben a kapcsolódó ázsió levonandó vagy felosztandó összegét szavatolótőkéjének megfelelő elemeiből, mielőtt sor kerülne a tényleges visszaváltásra, csökkentésre, visszavásárlásra vagy felosztásra. Kellő bizonyosság fennállását különösen akkor kell vélelmezni, ha az intézmény nyilvánosan bejelentette egy szavatolótőke-instrumentumra vonatkozó visszaváltási, csökkentési vagy visszavásárlási szándékát.

(3) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély esetében az engedély megadásának időpontjától kezdve le kell vonni az intézmény szavatolótőkéjének megfelelő elemeiből azt az előre meghatározott összeget, amelyre az illetékes hatóság engedélyt adott.

(4) Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedésekre vonatkozó előzetes engedély – többek között az említett rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély – kérelmezésekor, és amennyiben a kapcsolódó szavatolótőke-instrumentumokat abból a célból vásárolják meg, hogy azokat átadják az intézmény munkavállalóinak a javadalmazásuk részeként, az intézmények tájékoztatják illetékes hatóságaikat arról, hogy ezeket az instrumentumokat erre a konkrét célra vásárolták. A (2) és (3) bekezdéstől eltérve ezeket az instrumentumokat le kell vonni az intézmény szavatolótőkéjének megfelelő elemeiből arra az időre, amíg azokat az intézmény birtokolja. Nincs szükség levonásra, ha az e bekezdés szerinti bármely intézkedéshez kapcsolódó költséget évközi vagy év végi pénzügyi beszámoló eredményeként már szerepeltették a szavatolótőkében.

(5) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélyen kívül az illetékes hatóság előzetes engedélyt adhat az említett rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedések végrehajtásához szükséges meghatározott időtartamra, amely időtartam nem haladhatja meg az egy évet.

(6) Az (1)–(5) bekezdést az adott esetnek megfelelően a prudenciális követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni.

29. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdése szerinti szavatolótőke-csökkentés iránti kérelem intézmény általi benyújtása

(1) Az intézmény az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében említett intézkedések meghozatala előtt előzetes engedély iránti kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz, beleértve az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélyt is.

(2) Az (1) bekezdést az adott esetnek megfelelően a prudenciális követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni.

30. cikk

Az intézmény által az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában benyújtandó kérelem tartalma

(1) A 29. cikkben említett kérelemhez a következőket kell mellékelni:

a)	az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésében említett bármely intézkedés végrehajtásának indokoltságára vonatkozó megalapozott magyarázat;

b)	információ arról, hogy a kért engedély az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontján, vagy az említett rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésén alapul-e;

amennyiben az intézmény az 575/2013/EU rendelet 78. cikkének (4) bekezdése szerint a kibocsátásuk időpontját követő öt éven belül kiegészítő alapvető vagy járulékos tőkeinstrumentumokat vagy kapcsolódó ázsiót kíván lehívni, visszaváltani vagy visszavásárolni, hogyan teljesülnek az említett cikkben foglalt feltételek;

a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó alábbi követelményeknek megfelelő összegekre és százalékos arányokra vonatkozó, legalább hároméves időszakra kiterjedő jelenlegi és előretekintő információk:

az elsődleges alapvető tőkére vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelmény, az alapvető tőkére vonatkozóan az említett rendelet 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelmény, valamint a szavatolótőkére vonatkozóan az említett rendelet 92. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelmény;

ii.

a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelésére adott esetben a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett kiegészítő elsődleges alapvető tőkére vonatkozó követelmény, adott esetben az említett irányelv 104a. cikkében említett kiegészítő alapvető tőkére vonatkozó követelmény, valamint adott esetben az említett irányelv 104a. cikkében meghatározott kiegészítő szavatolótőke-követelmény;

iii.	a 2013/36/EU irányelv 128. cikke 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény;

iv.	az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott, tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény, valamint adott esetben az említett rendelet 429a. cikkének (7) bekezdése szerinti bármely kiigazítás;

v.	a túlzott tőkeáttétel kockázatának kezelésére adott esetben a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében említett kiegészítő elsődleges alapvető tőkére vonatkozó követelmény, és adott esetben az említett irányelv 104a. cikkében említett kiegészítő alapvető tőkére vonatkozó követelmény;

vi.	adott esetben az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1a) bekezdésében meghatározott, a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények tőkeáttételi mutatójára vonatkozó, alapvető tőkeelemekkel teljesíthető tőkepuffer-követelmény;

vii.

adott esetben az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy 92b. cikkében meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó kockázatalapú követelmény, valamint adott esetben a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó, az említett rendelet 92a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában vagy 92b. cikkében meghatározott nem kockázatalapú követelmény;

viii.

a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (1) bekezdése szerinti, az említett irányelv 45e. és 45f. cikkének megfelelően előírt, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény, az adott esetnek megfelelően, amelyet a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegeként számítanak ki, és amelyet az intézmény 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségértékének százalékában fejeznek ki, valamint a szavatolótőkének és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek az érintett szervezetre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (4) bekezdésének és 429a. cikkének megfelelően kiszámított teljes kitettségi mérték százalékában kifejezett összege;

az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedések bármelyikének végrehajtása előtt és után a szavatolótőke szintjére és összetételére, valamint a d) pont i–viii. alpontjában említett követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében tartott szavatolótőke és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek szintjére és összetételére vonatkozó jelenlegi és előretekintő információk;

az intézmény összefoglaló értékelése arról, hogy az intézmény által az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésével összhangban tervezett intézkedés és a következő hároméves időszakban az intézmény által tervezett bármely további hasonló intézkedés milyen hatást gyakorol az (1) bekezdés d) pontjának i–viii. alpontjában említett követelményeknek való megfelelésre;

amennyiben az intézmény szándéka az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy 78. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján a szavatolótőke-instrumentumok vagy a kapcsolódó ázsió felváltása:

i.	az esetlegesen felváltott szavatolótőke-instrumentumok hátralévő futamidejére és az azokat felváltó szavatolótőke-instrumentumok lejáratára vonatkozó információk;

ii.	a felváltott szavatolótőke-instrumentumok és az azokat felváltó szavatolótőke-instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helyére vonatkozó információk;

iii.	az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében említett instrumentumokat vagy ázsiót felváltó szavatolótőke-instrumentumok költsége;

iv.	az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében említett instrumentumokat vagy ázsiót felváltó szavatolótőke-instrumentumok tervezett kibocsátásának ütemezése;

v.	az intézmény nyereségességére gyakorolt hatás az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének a) pontja vagy 78. cikke (4) bekezdésének d) pontja alkalmazásában;

azon kockázatok elemzése, amelyeknek az intézmény kitett vagy kitett lehet, és az arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szavatolótőke vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek szintje megfelelő fedezetet biztosít-e az ilyen kockázatokra, beleértve a főbb kockázatokra vonatkozó stressztesztek lehetséges veszteségeket mutató eredményeit;

az illetékes hatóság által a 2013/36/EU irányelv 104b. cikkének (3) bekezdése szerint közölt, a kiegészítő szavatolótőke javasolt szintjére és összetételére alkalmazandó iránymutatásnak megfelelő szavatolótőke-fedezettség az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedések bármelyikének végrehajtását megelőzően és azt követően, hároméves időszakra vonatkozóan;

j)	minden olyan egyéb információ, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart annak értékeléséhez, hogy az 575/2013/EU rendelet 78. cikkének megfelelő engedélyezés mennyiben indokolt.

Az e) pont alkalmazásában az információknak legalább hároméves időszakra kell vonatkozniuk, és a kötelezettségek tekintetében tartalmazniuk kell a következő összegek meghatározását:

a)	az 575/2013/EU rendelet 72b. cikkének (2) bekezdése értelmében leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumnak minősülő kötelezettségek;

b)	olyan kötelezettségek, amelyek leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumnak történő minősítését az 575/2013/EU rendelet 72b. cikkének (3) vagy (4) bekezdése értelmében a szanálási hatóság engedélyezte;

c)	a 2014/59/EU irányelv 45b. cikkének (1) bekezdése alapján a szanálás alá vonható szervezetek szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összegébe vont kötelezettségek;

d)	beágyazott származtatott termékeket tartalmazó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból eredő, a 2014/59/EU irányelv 45b. cikkének (2) bekezdése alapján a szavatolótőke és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe vont kötelezettségek;

leányvállalat által kibocsátott kötelezettségek, amelyek az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá tartozó intézmény esetében az említett rendelet 88a. cikke alapján, vagy szanálás alá vonható szervezet esetében a 2014/59/EU irányelv 45b. cikkének (3) bekezdése alapján beszámíthatók a konszolidált leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok közé;

leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 92b. cikkének (3) bekezdése értelmében a nem uniós globálisan rendszerszinten jelentős intézmények jelentős leányvállalataiként működő intézmények szavatolótőkéjére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeire vonatkozó követelménynek való megfelelés céljából, valamint a 2014/59/EU irányelv 45f. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő szervezetek szavatolótőkéjére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeire vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés céljából vettek figyelembe.

(2) Az illetékes hatóság eltekint az (1) bekezdésben felsorolt egyes információk benyújtásától, amennyiben meggyőződött arról, hogy már rendelkezik ezekkel az információkkal.

(3) Az (1) és (2) bekezdést az adott esetnek megfelelően a prudenciális követelmények alkalmazásának egyéni, konszolidált és szubkonszolidált szintjein kell alkalmazni.

30a. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedésekre vonatkozó általános előzetes engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó kiegészítő információk

(1) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedésre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélyt kérnek, a kérelemben fel kell tüntetni a kérelem tárgyát képező minden egyes releváns elsődleges alapvető tőkeinstrumentum-kibocsátás összegét.

(2) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti intézkedésre vonatkozó általános előzetes engedélyt kér, az intézménynek a kérelemben meg kell határoznia a következők mindegyikét:

a)	a kérelem tárgyát képező minden egyes releváns kinnlévő kibocsátás összege;

b)	a kinnlévő instrumentumok teljes könyv szerinti értéke az egyes releváns tőkekategóriákban.

(3) Az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti intézkedésre vonatkozó általános előzetes engedély iránti kérelem tartalmazhat később kibocsátandó szavatolótőke-instrumentumokat, amennyiben meghatározzák az adott kibocsátást követően az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátandó, a (2) bekezdés a) vagy adott esetben b) pontjában említett információkat.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdést az adott esetnek megfelelően a prudenciális követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni.

30b. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedésekre vonatkozó általános előzetes engedély megújítása iránti kérelemmel együtt benyújtandó információk

(1) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély lejárta előtt az intézmény alkalmanként legfeljebb további egy évre szóló megújítási kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az intézmény nem kéri az általános előzetes engedély megadásakor megállapított előre meghatározott összeg növelését, és nem változtatja meg a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az eredeti általános előzetes engedély iránti kérelemhez benyújtott indokolást.

(2) Az (1) bekezdésben említett általános előzetes engedély megújításának kérelmezésekor az intézmény mentesül a 30. cikk (1) bekezdésének a)–d), f), g) és i) pontjában említett tájékoztatási kötelezettség alól.

31. cikk

Az intézmény által benyújtandó kérelem ütemezése és a kérelem illetékes hatóság általi feldolgozása az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában

(1) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélytől eltérő előzetes engedély esetében az intézmény legalább négy hónappal azt megelőzően benyújtja a teljes kérelmet és a 30. cikkben említett információkat az illetékes hatóságnak, hogy az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedések egyikét bejelentik az instrumentumok tulajdonosainak.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély esetében az intézmény legalább négy hónappal azt megelőzően benyújtja a teljes kérelmet és a 30. és a 30a. cikkben említett információkat az illetékes hatóságnak, hogy az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedések bármelyikét végrehajtják.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és a 30b. cikk alkalmazásában általános előzetes engedély megújítása esetében az intézmény legalább három hónappal azon időszak lejárta előtt benyújtja a kérelmet és a 30., 30a. és 30b. cikkben előírt információkat az illetékes hatóságnak, amelyre az eredeti általános előzetes engedélyt megadták.

(4) Az illetékes hatóságok eseti alapon és kivételes körülmények között engedélyezhetik az intézmények számára az (1), (2) és (3) bekezdésben említett kérelemnek az említett bekezdésekben meghatározottnál rövidebb határidőn belül történő továbbítását.

(5) Az illetékes hatóság a kérelmet vagy az (1), (2) és (3) bekezdésben, vagy a (4) bekezdésben említett határidőn belül feldolgozza. Az illetékes hatóságok figyelembe veszik az említett időszak alatt kapott új információkat, amennyiben ilyen új információk rendelkezésre állnak, és ha úgy ítélik meg, hogy azok lényegesek. Az illetékes hatóságok csak akkor dolgozhatják fel a kérelmet, ha meggyőződtek arról, hogy az intézmény rendelkezésükre bocsátotta a 30. cikkben és adott esetben a 30a. és 30b. cikkben előírt valamennyi információt.

32. cikk

Kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok, takarékpénztárak vagy hasonló intézmények által benyújtott, visszaváltásra, csökkentésre vagy visszavásárlásra vonatkozó kérelmek az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában

(1) Kölcsönös biztosítók, szövetkezeti társaságok, takarékpénztárak vagy hasonló intézmények elsődleges alapvető tőkeinstrumentumainak visszaváltása tekintetében a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kérelmet és a 30. cikk (1) bekezdésében említett információkat ugyanolyan gyakorisággal kell az illetékes hatósághoz benyújtani, mint ahogyan az intézmény illetékes testülete a visszaváltásokat vizsgálja.

(2) Az illetékes hatóságok előzetesen engedélyezhetnek egy, az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézkedést egy bizonyos előre meghatározott visszaváltandó összeg tekintetében, levonva abból a legfeljebb egyéves időszak alatt jegyzett új és kifizetett elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összegét. Az előre meghatározott összeg elérheti az elsődleges alapvető tőke 2 %-át, ha meggyőződtek arról, hogy a szóban forgó intézkedés nem veszélyezteti az intézmény jelenlegi vagy jövőbeli pénzügyi helyzetét.

2. alszakasz

A leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésének engedélyezése

32a. cikk

Az „intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható” kifejezés jelentése az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában

Az „intézmény jövedelemtermelő képessége szempontjából fenntartható” kifejezés az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában azt jelenti, hogy az intézménynek a szanálási hatóság által értékelt nyereségessége a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumoknak ugyanolyan vagy jobb minőségű szavatolótőke-instrumentumokkal vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokkal való felváltását követően az adott időpontban és a belátható jövőben szilárd marad, vagy abban nem mutatható ki semmiféle negatív változás. A szanálási hatóság értékelése figyelembe veszi az intézmény stresszhelyzetek esetén várható nyereségességét.

32b. cikk

Eljárási követelmények, beleértve a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése szerinti csökkentésének korlátait és a csökkentés iránti kérelem intézmény általi benyújtásának eljárásait

(1) A leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok lehívása, visszaváltása, visszafizetése és visszavásárlása csak azt követően jelenthető be az instrumentumok tulajdonosai számára, hogy az intézmény beszerezte a szanálási hatóság előzetes engedélyét.

(2) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedésekre várhatóan kellő bizonyossággal kerül sor, és amint megszerezte a szanálási hatóság előzetes engedélyét, az intézménynek le kell vonnia a lehívandó, visszaváltandó, visszafizetendő vagy visszavásárolandó összegeket az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumaiból, mielőtt sor kerülne a tényleges lehívásokra, visszaváltásokra, visszafizetésekre vagy visszavásárlásokra. Kellő bizonyosság fennállását különösen akkor kell vélelmezni, ha az intézmény nyilvánosan bejelentette egy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumra vonatkozó visszahívási, visszaváltási, visszafizetési vagy visszavásárlási szándékát.

(3) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély esetében az engedély megadásának időpontjától kezdve le kell vonni az intézmény leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumaiból azt az előre meghatározott összeget, amelyre az illetékes hatóság engedélyt adott.

(4) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélyen kívül a szanálási hatóság előzetes engedélyt adhat az említett rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések bármelyikének végrehajtásához szükséges meghatározott időtartamra, amely időtartam nem haladhatja meg az egy évet.

(5) Amennyiben a kérelem tárgya az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély, az az előre meghatározott összeg, amelyre az általános előzetes engedélyt megadják, nem haladhatja meg a kinnlévő leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok teljes összegének 10 %-át.

(6) Az (1)–(5) bekezdést az adott esetnek megfelelően a szavatolótőke-követelmények és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni.

32c. cikk

A leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumoknak az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése szerinti csökkentése iránti kérelem intézmény általi benyújtása

(1) Az intézmény az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedések meghozatala előtt előzetes engedély iránti kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz, beleértve az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély iránti kérelmet is.

(2) Az (1) bekezdést az adott esetnek megfelelően a szavatolótőke-követelmények és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni.

32d. cikk

Az intézmény által az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában benyújtandó kérelem tartalma

(1) A 32c. cikkben említett kérelemhez a következőket kell mellékelni:

a)	az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (2) bekezdésében említett bármely intézkedés végrehajtásának indokoltságára vonatkozó megalapozott magyarázat;

b)	információ arról, hogy a kért engedély az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a), b) vagy c) pontján, vagy az említett rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésén alapul-e;

a szavatolótőkét és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket érintő alábbi követelményekre vonatkozó, legalább hároméves időszakra kiterjedő jelenlegi és előretekintő információk:

ii.

a 2014/59/EU irányelv 45. cikkében meghatározott, az adott esetnek megfelelően az említett irányelv 45e. és 45f. cikkének megfelelően számított, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény, a szavatolótőke és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek az intézmény 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségértékének százalékában kifejezett összege, valamint a szavatolótőke és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek az intézmény az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (4) bekezdésének és 429a. cikkének megfelelően kiszámított teljes kitettségi mértékének százalékában kifejezett összege;

iii.	a 2013/36/EU irányelv 128. cikke 6. pontjában említett kombinált pufferkövetelmény;

az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedés végrehajtása előtt és után az (1) bekezdés c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében tartott szavatolótőke, és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek szintjére és összetételére vonatkozó jelenlegi és előretekintő információk. Az információknak legalább hároméves időszakra kell vonatkozniuk, és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tekintetében tartalmazniuk kell a következő összegek meghatározását:

i.	az 575/2013/EU rendelet 72b. cikkének (2) bekezdése értelmében leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumnak minősülő kötelezettségek;

ii.	olyan kötelezettségek, amelyek leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumnak történő minősítését az 575/2013/EU rendelet 72b. cikkének (3) vagy (4) bekezdése értelmében a szanálási hatóság engedélyezte;

iii.	a 2014/59/EU irányelv 45b. cikkének (1) bekezdése alapján a szanálás alá vonható szervezetek szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összegébe vont kötelezettségek;

iv.	beágyazott származtatott termékeket tartalmazó hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból eredő, a 2014/59/EU irányelv 45b. cikke (2) bekezdése alapján a szavatolótőke és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe vont kötelezettségek;

vi.

az intézmény összefoglaló értékelése arról, hogy az intézmény által az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésével összhangban tervezett intézkedés és a következő hároméves időszakban az intézmény által tervezett bármely további hasonló intézkedés milyen hatást gyakorol az (1) bekezdés c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett követelményeknek való megfelelésre;

amennyiben az intézmény szándéka az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok felváltása:

i.	a felváltott leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok hátralévő futamidejére és az azokat felváltó szavatolótőke-instrumentumok vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok lejáratára vonatkozó információk;

ii.	a felváltott leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok és az azokat felváltó szavatolótőke-instrumentumok vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helyére vonatkozó információk;

iii.	a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat felváltó szavatolótőke-instrumentumok vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok költsége;

iv.	az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében említett leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat felváltó szavatolótőke-instrumentumok vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok tervezett kibocsátásának ütemezése;

v.	az intézmény nyereségességére gyakorolt hatás az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában;

azon kockázatok elemzése, amelyeknek az intézmény kitett vagy kitett lehet, különös tekintettel az arra vonatkozó tájékoztatásra, hogy a szavatolótőke vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek szintje megfelelő fedezetet biztosít-e az ilyen kockázatokra, beleértve a főbb kockázatokra vonatkozó stressztesztek lehetséges veszteségeket mutató eredményeit;

amennyiben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazandó, annak igazolása, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok szavatolótőke-instrumentumokkal való részleges vagy teljes felváltása szükséges a szavatolótőke-követelményeknek való megfelelés biztosításához;

i)	minden olyan egyéb információ, amelyet a szanálási hatóság szükségesnek tart annak értékeléséhez, hogy az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkének megfelelő engedélyezés mennyiben indokolt.

(2) A szanálási hatóság eltekint az (1) bekezdésben felsorolt egyes információk benyújtásától, amennyiben meggyőződött arról, hogy már rendelkezik ezekkel az információkkal.

(3) Az (1) és (2) bekezdést az adott esetnek megfelelően a szavatolótőke-követelmények és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni.

32e. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedésekre vonatkozó általános előzetes engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó kiegészítő információk

(1) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély iránti kérelem az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedésre vonatkozik, az intézménynek a kérelemben meg kell határoznia a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok teljes kinnlévő összegét, beleértve az 575/2013/EU rendelet 88a. cikkében vagy a 2014/59/EU irányelv 45b. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok teljes kinnlévő összegét.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (2) bekezdése szerinti intézkedésre vonatkozó általános előzetes engedély iránti kérelem tartalmazhat később kibocsátandó leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokat, amennyiben az intézmény mghatározza az adott kibocsátást követően a szanálási hatóságnak megadandó, az (1) bekezdésben említett végleges összeget.

32f. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedésekre vonatkozó általános előzetes engedély megújítása iránti kérelemmel együtt benyújtandó információk

(1) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazásában megadott általános előzetes engedély lejárta előtt az intézmény alkalmanként legfeljebb további egy évre szóló megújítási kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy az intézmény nem kéri az eredeti általános előzetes engedély megadásakor megállapított előre meghatározott összeg növelését, és nem változtatja meg a 32d. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az eredeti általános előzetes engedély iránti kérelemhez benyújtott indokolást.

(2) Az (1) bekezdésben említett általános előzetes engedély megújításának kérelmezésekor az intézmény mentesül a 32d. cikk (1) bekezdésének a), b), c), e), f) és h) pontjában említett tájékoztatási kötelezettség alól.

32 g. cikk

Az intézmény által benyújtandó kérelem ütemezése és a kérelem szanálási hatóság általi feldolgozása az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában

(1) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedélytől eltérő előzetes engedély esetében az intézmény legalább négy hónappal azt megelőzően benyújtja a teljes kérelmet és a 32d. cikkben említett információkat a szanálási hatóságnak, hogy az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések egyikét bejelentik az instrumentumok tulajdonosainak.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély esetében az intézmény legalább négy hónappal azt megelőzően benyújtja a teljes kérelmet és a 32d. és a 32e. cikkben említett információkat a szanálási hatóságnak, hogy az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések egyikét végrehajtják.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és a 32f. cikk alkalmazásában általános előzetes engedély megújítása esetében az intézmény legalább három hónappal azon időszak lejárta előtt benyújtja a teljes kérelmet és a 32d., 32e. és 32f. cikkben előírt információkat a szanálási hatóságnak, amelyre az eredeti általános előzetes engedélyt megadták.

(4) A szanálási hatóságok eseti alapon és kivételes körülmények között engedélyezhetik az intézmények számára az (1), (2) és (3) bekezdésben említett kérelemnek az említett bekezdésekben meghatározottnál rövidebb határidőn belül történő továbbítását.

(5) A szanálási hatóság a kérelmet vagy az (1), (2) és (3) bekezdésben, vagy a (4) bekezdésben említett határidőn belül feldolgozza. A szanálási hatóságok figyelembe veszik az említett időszak alatt kapott új információkat, amennyiben ilyen új információk rendelkezésre állnak, és ha úgy ítélik meg, hogy azok lényegesek. A szanálási hatóságok csak akkor dolgozhatják fel a kérelmet, ha meggyőződtek arról, hogy az intézmény rendelkezésükre bocsátotta a 32d. cikkben és adott esetben a 32e. és 32f. cikkben előírt valamennyi információt.

32h. cikk

Egyszerűsített követelmények azon intézményekre vonatkozóan, amelyek esetében a szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében előírt, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt olyan szinten határozta meg, amely nem haladja meg a veszteségek fedezéséhez elegendő összeget

(1) A 32d., 32e. és 32f. cikktől eltérve, amennyiben a 32c. cikkben említett kérelmet olyan intézmény nyújtja be, amelyre vonatkozóan a szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében előírt, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt olyan szinten határozta meg, amely nem haladja meg az említett irányelv 45c. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint a veszteségek fedezéséhez elegendő összeget, a kérelemhez csatolni kell a következők mindegyikét:

a)	az 575/2013/EU rendelet 77. cikke (2) bekezdésében említett bármely intézkedés végrehajtásának indokoltságára vonatkozó megalapozott magyarázat;

b)	információ arról, hogy a kért engedély az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a), b) vagy c) pontján, vagy az említett rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésén alapul-e.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott kérelmet követően megadott általános előzetes engedélyre nem vonatkozik az e rendelet 32b. cikkének (5) bekezdésében meghatározott korlátozás.

(3) A 32 g. cikktől eltérve, az (1) bekezdésben említett intézményeknek a 32c. cikkben említett kérelmet legalább három hónappal az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések egyikének az instrumentumok tulajdonosai számára történő bejelentésének időpontja előtt, vagy az említett rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély iránti kérelem esetében legalább három hónappal az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében felsorolt intézkedések egyikének végrehajtása előtt kell benyújtaniuk a szanálási hatósághoz.

(4) Amennyiben a szanálási hatóság a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem ellenzi írásban a 32c. cikkben említett kérelmet, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(5) Ezt a cikket az adott esetnek megfelelően a szavatolótőke-követelmények és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények alkalmazásának konszolidált, szubkonszolidált és egyéni szintjein kell alkalmazni.

32i. cikk

Az illetékes hatóság és a szanálási hatóság közötti együttműködési eljárás az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkében említett engedély megadása során

(1) Amennyiben az intézmény hiánytalan előzetes engedély iránti kérelmet nyújt be, beleértve az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett általános előzetes engedély iránti kérelmet, a szanálási hatóság haladéktalanul továbbítja ezt a kérelmet az illetékes hatóságnak, beleértve a 32d. cikkben és adott esetben a 32e., 32f. vagy 32h. cikkben említett információkat is.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk továbbításával egyidejűleg a szanálási hatóság a beérkezett kérelemre irányuló konzultációt kér az illetékes hatóságtól a beérkezett kérelemről, amely magában foglalja a kérelem értékelése szempontjából releváns bármely egyéb információ szanálási és illetékes hatóság közötti kölcsönös cseréjét.

(3) Az illetékes hatóság és a szanálási hatóság megállapodnak a (2) bekezdésben említett konzultációra adandó válasz megfelelő határidejéről, amely nem haladhatja meg a konzultáció iránti kérelem kézhezvételétől számított három hónapot, és amely két hónapra csökken, ha a konzultáció az általános előzetes engedély 32f. cikk szerinti megújítására vagy a 32h. cikk szerinti általános előzetes engedélyre vonatkozik. A szanálási hatóság az engedélyre vonatkozó határozat meghozatala előtt figyelembe veszi az illetékes hatóságtól kapott véleményeket.

(4) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az illetékes hatóság beleegyezésére van szükség, a szanálási hatóság a (2) bekezdésben említett konzultáció iránti kérelemtől számított két hónapon belül, vagy ha a konzultáció az általános előzetes engedély 32f. cikk szerinti megújítására vagy a 32h. cikk szerinti általános előzetes engedélyre vonatkozik, egy hónapon belül közli az illetékes hatósággal azt a javasolt többletet, amellyel az említett rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedést követően az intézmény szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek a szanálási hatóság szerint meg kell haladniuk a megállapított követelményeket.

(5) Az illetékes hatóság a (4) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított három héten belül, vagy amennyiben a konzultáció az általános előzetes engedély 32f. cikk szerinti megújítására vagy a 32h. cikk szerinti általános előzetes engedélyre vonatkozik, két héten belül továbbítja írásbeli hozzájárulását a szanálási hatóságnak. Abban az esetben, ha az illetékes hatóság nem ért egyet vagy részben nem ért egyet a szanálási hatósággal, az említett határidőn belül indokait megjelölve tájékoztatja erről a szanálási hatóságot.

(6) A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban szükség van az illetékes hatóság beleegyezésére, az illetékes hatóság egyidejűleg ad választ a (2) bekezdésben említett konzultációra, és továbbítja a szanálási hatóság számára az (5) bekezdésben említett írásbeli hozzájárulását.

(7) A (3)–(6) bekezdéstől eltérve, amennyiben az (1) bekezdésben említett kérelem feldolgozásának maximális időtartama a 32 g. cikk (3) vagy (4) bekezdésével összhangban négy hónapnál rövidebb, a (3), (4) és (5) bekezdésben említett időtartamokról a szanálási hatóság és az illetékes hatóság a vonatkozó maximális időtartam figyelembevételével állapodik meg.

(8) A szanálási hatóságnak és az illetékes hatóságnak törekednie kell az (5) bekezdésben említett megállapodás elérésére annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett kérelmet minden esetben a 32 g. cikk (1), (2), (3) vagy (4) bekezdésében említett határidőn belül feldolgozzák.

(9) A szanálási hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az illetékes hatóságot az engedélyről hozott határozatról. A szanálási hatóság arról is tájékoztatja az illetékes hatóságot, ha az engedély céljából előírt kritériumok intézmény általi megszegése miatt visszavonja az általános előzetes engedélyt.”

15.

A IV. fejezet 3. szakasza a következőképpen módosul:

a)	a 3. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép: „3. SZAKASZ A szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek levonása alóli átmeneti felmentés ”;

b)	a 33. cikk címe helyébe a következő szöveg lép: „33. cikk A szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek levonása alóli átmeneti felmentés az 575/2013/EU rendelet 79. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában”;

a 33. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A mentesség csak pénzügyi támogatási művelet hatálya alatt álló pénzügyi ágazatbeli szervezetek szavatolótőke-instrumentumainak és pénzügyi támogatási művelet hatálya alatt álló intézmények leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumainak új állományaira vonatkozik.

(3) A szavatolótőkéből vagy megfelelő esetben a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekből történő levonásra vonatkozó átmeneti mentesség nyújtásának céljából egy illetékes hatóság az 575/2013/EU rendelet 79. cikke (1) bekezdésében említett részesedéseket úgy tekintheti, hogy azok egy pénzügyi ágazatbeli szervezet vagy intézmény reorganizációjára és megmentésére irányuló pénzügyi támogatási művelet célját szolgálják, amennyiben a műveletre egy terv alapján kerül sor, és a műveletet az illetékes hatóság jóváhagyta, továbbá, ha a terv egyértelmű szakaszokat, ütemezést és célokat tartalmaz, valamint meghatározza a részesedések és a pénzügyi támogatási művelet közötti kölcsönös kapcsolatot.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. október 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/876 rendelete (2019. május 20.) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 1. o.).

(3) A Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/879 irányelve (2019. május 20.) a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 296. o.)

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2401 rendelete (2017. december 12.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 1. o.)

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

2023.4.19.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/32

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2023/831 IRÁNYMUTATÁSA

(2022. december 16.)

az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 iránymutatás módosításáról (EKB/2022/48)

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első franciabekezdésére, a 9.2., 12.1., 14.3. és 18.2. cikkére, valamint 20. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)	Az egységes monetáris politika elérése magával vonja az eurorendszer által használandó eszközök, instrumentumok és eljárások meghatározását, annak érdekében, hogy e politika végrehajtása egységes módon történjen mindazon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.

(2)

(3)

Az eurorendszernek nyújtott fedezetek megfelelőségének biztosítása érdekében az eurorendszer hitelműveletei céljára fedezetként mobilizált elfogadható eszközök esetében egyedi kockázatkezelési intézkedések kerülnek alkalmazásra annak érdekében, hogy megvédjék az eurorendszert a pénzügyi veszteségektől azokban az esetekben, amikor az ügyfél mulasztása miatt a fedezetet értékesíteni kell. Az eurorendszer kockázatkezelési keretszabályozása rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezi a megfelelő védelem biztosítása érdekében.

(4)

Az eurorendszer hitelműveleteire vonatkozó kockázatkezelési keretszabályozás rendszeres felülvizsgálatának eredményeként, továbbá mivel az egyéb jogszabályon alapuló fedezett kötvények és a multi cédulas kockázati profilja hasonló a jumbo fedezett kötvényekéhez, a Kormányzótanács 2022. július 15-én úgy határozott, hogy azonos haircut-értékelés kell, hogy vonatkozzon rájuk, ezért valamennyi jogszabályon alapuló fedezett kötvénynek és a multi cédulas-nak a II. haircut-kategóriába kell tartoznia. Következésképpen, mivel az eurorendszer monetáris politikai keretrendszerében már nincs különbségtétel a jumbo fedezett kötvények és a jogszabályon alapuló fedezett kötvények egyéb típusai között, a jumbo fedezett kötvényekre való hivatkozásokat el kell hagyni az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatásból (EKB/2014/60) (1).

(5)	Ezért az (EU) 2015/510 iránymutatást (EKB/2014/60) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) a következőképpen módosul:

1.	A 2. cikk 48. pontját el kell hagyni.

2.	A XII. melléklet ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az NKB-kkal történő közlésének napján lép hatályba.

(2) Az NKB-k meghozzák és 2023. június 29-től alkalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek. Az NKB-k legkésőbb 2023. február 17-ig tájékoztatják az EKB-t az ezen intézkedésekhez kapcsolódó szövegekről és eszközökről.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. december 16-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (Az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XII. melléklete VI. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:

„VI. 6. PÉLDA: KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK

Ez a példa az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként mobilizált eszközökre alkalmazott kockázatkezelés kereteit mutatja be. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy fedezetkiegészítési felhívás szükségességének kiszámításakor a nyújtott likviditás felhalmozott kamatát számításba veszik, és a nyújtott likviditás 0,5 %-át alkalmazzák beavatkozási küszöbértékként. A példa azon a feltételezésen alapul, hogy egy ügyfél az eurorendszer következő monetáris politikai műveleteiben vesz részt:

a)	2022. szeptember 21-én kezdődő és 2022. szeptember 28-án lejáró irányadó refinanszírozási művelet, amelyből az ügyfélre osztott összeg 50 millió euro, a kamat 1,25 %;

b)	2022. szeptember 22-én kezdődő és 2022. december 21-én lejáró hosszabb lejáratú refinanszírozási művelet, amelyből az ügyfélre osztott összeg 45 millió euro, a kamat 1,25 %;

c)	2022. szeptember 28-án kezdődő és 2022. október 5-én lejáró irányadó refinanszírozási művelet, amelyből az ügyfélre osztott összeg 35 millió euro, a kamat 1,25 %.

Az ügyfél által a fenti műveletek fedezésére mobilizált forgalomképes eszközök jellemzőit az alábbi 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat

Az ügyletekben mobilizált forgalomképes eszközök

Jellemzők

Név	Eszközosztály	Lejárat időpontja	Kamatozás	Kamatozás gyakorisága	Hátralévő futamidő	Hitelminőségi besorolás	Diszkontálás (haircut) (%)
»A« eszköz	Fedezett kötvény	2026.12.21.	Fix kamatozás	6 hónap	4 év	1 –2	2,50
»B« eszköz	Államkötvény	2027.2.24.	Változó kamatozás	12 hónap	4 év	1 –2	1,50
»C« eszköz	Vállalati kötvény	2035.1.24.	Kamatszelvény nélküli kötvény		12 év	1 –2	10,00

Árfolyamok százalékban (kamattal együtt) (*1)
2022.9.21.	2022.9.22.	2022.9.23.	2022.9.26.	2022.9.27.	2022.9.28.	2022.9.29.
101,61	101,21	99,50	99,97	99,73	100,01	100,12
	98,62	97,95	98,15	98,56	98,59	98,57
					53,71	53,62

AZ EARMARKING RENDSZER

Először, feltételezésre kerül, hogy a műveleteket egy nemzeti központi bankkal (NKB) hajtják végre olyan rendszerben, amelyben minden fedezeti eszköz egy meghatározott ügylethez van hozzárendelve (earmarking rendszer). A fedezetként mobilizált eszközöket naponta kell értékelni. A kockázatkezelési rendszer így a következőképpen írható le (lásd még az alábbi 2. táblázatot):

2022. szeptember 21-én az ügyfél fedezett hitelügyletet köt az NKB-val, amely az »A« eszközből 50,6 millió eurónyit kap. Az »A« eszköz egy fix kamatozású és 1–2. szintű hitelminőségi besorolással rendelkező fedezett kötvény 2026. december 21-i lejárattal. A lejáratig hátralevő futamidő négy év, így a haircut 2,5 %. Azon a napon az »A« eszköz piaci ára a referenciapiacon 101,61 %, amely tartalmazza a kuponszelvényen felhalmozódott kamatot. Az ügyfélnek olyan mennyiségű »A« eszközt kell szolgáltatnia, amely a 2,5 % haircut levonása után meghaladja a kiosztott 50 millió euro összeget. Ezért az ügyfél 50,6 millió euro névértékben szállít »A« eszközt, amelynek kiigazított piaci értéke azon a napon 50 129 294 euro.

2022. szeptember 22-én az ügyfél visszavásárlási megállapodást köt az NKB-val, amely 21 millió euro értékű »A« eszközt (piaci ár: 101,21 %, haircut: 2,5 %) és 25 millió euro értékű »B« eszközt (piaci ár: 98,62 %) vásárol. A »B« eszköz változó kamatozású és 1–2. szintű hitelminőségi besorolással rendelkező államkötvény, amelyre 1,5 % haircutot alkalmaznak. Azon a napon az »A« és »B« eszközök haircuttal kiigazított piaci értéke 45 007 923 euro, amely tehát meghaladja a szükséges 45 000 000 euro összeget.

2022. szeptember 22-én újraértékelik a 2022. szeptember 21-én kezdeményezett irányadó refinanszírozási művelet fedezeti eszközeit. A 101,21 %-os piaci árral az »A« eszköz haircuttal kiigazított piaci értéke még mindig az alsó- és felsőküszöbérték-összegek között van. Következésképpen az eredetileg mobilizált fedezetet úgy tekintik, hogy az fedezi a kezdeti likviditás összegét, és az 1 736 euro felhalmozódott kamatot is.

2022. szeptember 23-án újraértékelik a fedezeti eszközöket: az »A« eszköz piaci árfolyama 99,50 %, a »B« eszközé 97,95 %. A 2022. szeptember 21-én kezdeményezett irányadó refinanszírozási művelet felhalmozódott kamata 3 472 euro, a 2022. szeptember 22-én kezdeményezett hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleté 1 563 euro. Ennek következtében az »A« eszköz haircuttal kiigazított piaci értéke az első tranzakcióban 915 147 euróval kevesebb lesz, mint a fedezendő tranzakciós összeg (vagyis a nyújtott likviditás + a felhalmozódott kamat), és alatta marad a 49 753 455 eurós alsóküszöbérték-szintnek is.

Az ügyfél 950 000 euro névértékben »A« eszközt bocsát rendelkezésre, amely a 2,5 %-os haircutnak a 99,50 %-os árfolyamon alapuló piaci értékből történő levonása után helyreállítja a biztosítékkal való fedezettség megfelelő szintjét. Az NKB-k a fedezetkiegészítési felhívást értékpapír helyett készpénzben is kérhetik.

A második tranzakciónál szükség van fedezetkiegészítési felhívásra is, mert az e tranzakcióban használt fedezeti eszközök kiigazított piaci értéke (44 492 813 euro) az alsó küszöbérték (44 776 555 euro) alatt van. Ezért az ügyfél 550 000 eurónyi »B« eszközt szolgáltat, amelyeknek haircuttal kiigazított piaci értéke 530 644 euro.

2022. szeptember 26-án a fedezeti eszközöket újraértékelik, de ez a 2022. szeptember 21-én és 22-én kötött ügyletek vonatkozásában nem eredményez fedezetkiegészítési felhívást.

2022. szeptember 27-én a 2022. szeptember 22-én kezdeményezett hosszabb lejáratú refinanszírozási művelet fedezeti eszközeinek újraértékeléséből kiderül, hogy a nyújtott fedezetek haircuttal kiigazított piaci értéke meghaladja a felső küszöbértéket, ezért az NKB 300 000 euro névértékű »B« eszközt visszajuttat az ügyfélnek. Amennyiben az NKB-nak az ügyfél részére a második tranzakcióval kapcsolatban pótfedezetet kell fizetnie, ezt a pótfedezetet meghatározott esetekben ki lehet egyenlíteni az ügyfél által az NKB-nak az első tranzakció kapcsán fizetett fedezettel. Ennek eredményeképpen csak egy fedezeti elszámolásra kerül sor.

2022. szeptember 28-án az ügyfél visszafizeti a 2022. szeptember 21-én kezdeményezett irányadó refinanszírozási művelet alapján biztosított likviditást, beleértve a 12 153 euro felhalmozódott kamatot. Az NKB 51 550 000 euro névértékű »A« eszközt szolgáltat vissza.

Ugyanezen a napon az ügyfél újabb fedezett hitelezési ügyletet köt az NKB-val, amely 72,5 millió euro névértékű »C« eszközt vásárol. Mivel a »C« eszköz kamatszelvény nélküli, 1–2. szintű hitelminőségi besorolással rendelkező olyan vállalati kötvény, amelynek a hátralevő futamideje tizenkét év, és így rá 10 %-os haircut vonatkozik, az adott napon a megfelelő, haircuttal kiigazított piaci érték 35 045 775 euro.

AZ ÖSSZEVONT FEDEZETALAPRA ÉPÜLŐ (POOLING) RENDSZER

Másodszor, feltételezésre kerül, hogy az ügyletek NKB-val történő végrehajtására pooling rendszer alkalmazásával kerül sor, ahol az ügyfél által használt összevont alapba bevitt eszközöket nem rendelik hozzá konkrét ügyletekhez:

Ebben a példában az ügyletek ugyanabban a sorrendben zajlanak le, mint az earmarking rendszert bemutató fenti példában. A legfontosabb különbség, hogy az újraértékelési napokon az összevont alapban található összes eszköz haircuttal kiigazított piaci értékének fedeznie kell az ügyfélnek az NKB-val az adott napon fennálló összes ügyleteire megszabott fedezeti összeget. Az e példában szereplő, 2022. szeptember 23-i, 1 423 897 euróra szóló fedezetkiegészítési felhívás azonos az earmarking rendszert leíró esetben megkövetelttel. Az ügyfél 1 500 000 euro névértékben »A« eszközt bocsát rendelkezésre, amely a 2,5 %-os haircutnak a 99,50 %-os árfolyamon alapuló piaci értékből történő levonása után helyreállítja a biztosítékkal való fedezettség megfelelő szintjét.

Ezenkívül 2022. szeptember 28-án, a 2022. szeptember 21-én kötött irányadó refinanszírozási művelet lejáratakor az ügyfél az eszközöket továbbra is az összevont számláján tarthatja. A példa szerint egy eszköz felcserélhető egy másik eszközre: 52,1 millió euro névértékű »A« eszközt cserélnek 72,5 millió euro névértékű »C« eszközre annak érdekében, hogy a nyújtott likviditást és a felhalmozódott kamatot fedezzék minden refinanszírozási műveletben.

A pooling rendszer kockázatkezelési keretét a 3. táblázat mutatja be.

2. táblázat

Earmarking rendszer

Dátum	Fennálló ügyletek	Kezdő időpont	Lejárat napja	Kamatláb (%)	Biztosított likviditás	Felhalmozott kamat	Teljes fedezendő összeg	Alsó küszöbértéki összeg	Felső küszöbértéki összeg	Haircuttal kiigazított piaci érték	Pótfedezeti felhívás
2022.9.21.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.21.	2022.9.28.	1,25	50 000 000	–	50 000 000	49 750 000	50 250 000	50 129 294
2022.9.22.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.21.	2022.9.28.	1,25	50 000 000	1 736	50 001 736	49 751 727	50 251 745	49 931 954
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	–	45 000 000	44 775 000	45 225 000	45 007 923
2022.9.23.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.21.	2022.9.28.	1,25	50 000 000	3 472	50 003 472	49 753 455	50 253 490	49 088 325	- 915 147
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	1 563	45 001 563	44 776 555	45 226 570	44 492 813	- 508 750
2022.9.26.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.21.	2022.9.28.	1,25	50 000 000	8 681	50 008 681	49 758 637	50 258 724	50 246 172
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	6 250	45 006 250	44 781 219	45 231 281	45 170 023
2022.9.27.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.21.	2022.9.28.	1,25	50 000 000	10 417	50 010 417	49 760 365	50 260 469	50 125 545
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	7 813	45 007 813	44 782 773	45 232 852	45 515 311	507 499
2022.9.28.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.28.	2022.10.5.	1,25	35 000 000	-	35 000 000	34 825 000	35 175 000	35 045 775,00
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	9 375	45 009 375	44 784 328	45 234 422	44 997 612,88
2022.9.29.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.28.	2022.10.5.	1,25	35 000 000	1 215	35 001 215	34 826 209	35 176 221	34 987 050,00
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	10 938	45 010 938	44 785 883	45 235 992	45 015 161,13

3. táblázat

Pooling rendszer

Dátum	Fennálló ügyletek	Kezdő időpont	Lejárat napja	Kamatláb (%)	Biztosított likviditás	Felhalmozott kamat	Teljes fedezendő összeg	Alsó küszöbértéki összeg (1)	Felső küszöbértéki összeg (2)	Haircuttal kiigazított piaci érték	Pótfedezeti felhívás
2022.9.21.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.21.	2022.9.28.	1,25	50 000 000	–	50 000 000	49 750 000	Nem alkalmazandó	50 129 294
2022.9.22.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.21.	2022.9.28.	1,25 %	50 000 000	1 736	95 001 736	94 526 727	Nem alkalmazandó	94 939 876
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	–
2022.9.23.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.21.	2022.9.28.	1,25	50 000 000	3 472	95 005 035	94 530 010	Nem alkalmazandó	93 581 138	–1 423 897
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	1 563
2022.9.26.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.21.	2022.9.28.	1,25	50 000 000	8 681	95 014 931	94 539 856	Nem alkalmazandó	95 420 556
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	6 250
2022.9.27.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.21.	2022.9.28.	1,25	50 000 000	10 417	95 018 229	94 543 138	Nem alkalmazandó	95 350 464
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	7 813
2022.9.28.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.28.	2022.10.5.	1,25	35 000 000	–	80 009 375	79 609 328	Nem alkalmazandó	79 800 610
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	9 375
2022.9.29.	Irányadó refinanszírozás	2022.9.28.	2022.10.5.	1,25	35 000 000	1 215	80 012 153	79 612 092	Nem alkalmazandó	79 759 483
	Hosszabb lejáratú refinanszírozás	2022.9.22.	2022.12.21.	1,25	45 000 000	10 938

(*1) Egy adott értékelési napra feltüntetett árak megfelelnek az értékelési napot megelőző üzleti nap legjellemzőbb árának.

(1) A pooling rendszerben az alsó küszöbérték összege a pótfedezeti felhívások legalacsonyabb köszöbe. A gyakorlatban a legtöbb NKB további fedezetet kér, amikor a fedezeti alap haircuttal kiigazított piaci értéke a teljes fedezendő összeg alá csökken.

(2) A pooling rendszerben a felső küszöbérték összegének fogalma nem értelmezhető, mert az ügyfél állandóan többletbiztosítékra fog törekedni a műveleti tranzakciók minimalizálása érdekében.”

2023.4.19.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/40

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2023/832 IRÁNYMUTATÁSA

(2022. december 16.)

az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról szóló (EU) 2016/65 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/35) (EKB/2022/49)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésére,

mivel:

(1)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 18.1. cikkének megfelelően az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyeknek a pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k) hitelműveleteket végezhetnek hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel, megfelelő fedezet mellett történő hitelnyújtás révén. Az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (1) meghatározza azokat az általános feltételeket, amelyek alapján az EKB és az NKB-k készek hitelműveleteket végrehajtani, ideértve az eurorendszer hitelműveleteihez alkalmazandó fedezetek elfogadhatósági követelményeit.

(2)

Az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadható minden eszköz esetében egyedi kockázatkezelési intézkedések kerülnek alkalmazásra annak érdekében, hogy megvédjék az eurorendszert a pénzügyi veszteségektől azokban az esetekben, amikor az ügyfél mulasztása miatt a fedezetet értékesíteni kell. Az eurorendszer kockázatkezelési keretszabályozása rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezi a megfelelő védelem biztosítása érdekében. E rendszeres felülvizsgálat eredményeként a Kormányzótanács 2022. július 15-én úgy határozott, hogy a kockázatkezelési keretszabályozást érintő bizonyos változtatásokat vezet be.

(3)

A Kormányzótanács úgy határozott, hogy folytatja a koronavírus-betegség (Covid19) terjedésével összefüggő kivételes gazdasági és pénzügyi körülményekre figyelemmel az eurorendszer által hozott, fedezettel kapcsolatos átmeneti könnyítő intézkedések részeként elfogadott átmeneti haircut-csökkentés fokozatos kivezetését. Ez a haircut-csökkentés a Kormányzótanács által 2022. március 23-án elhatározott fokozatos kivezetés második lépése, és ezzel e kivezetés befejeződik.

(4)

Mivel az egyéb jogszabályon alapuló fedezett kötvények és a multi cédulas kockázati profilja hasonló a jumbo fedezett kötvényekéhez, a Kormányzótanács továbbá úgy határozott, hogy azonos haircut-értékelés kell, hogy vonatkozzon rájuk, ezért valamennyi jogszabályon alapuló fedezett kötvénynek és a multi cédulas-nak a II. haircut-kategóriába kell tartoznia, és a jumbo fedezett kötvényekre való hivatkozásokat el kell hagyni az (EU) 2016/65 európai központi banki iránymutatásból (EKB/2015/35) (2).

(5)

Ezenkívül a Kormányzótanács úgy határozott, hogy az Európai Unió által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok besorolását a II. haircut-kategóriáról az I. haircut-kategóriára változtatja, tekintettel arra, hogy azok az értékpapír hitelminősítésének vagy hátralevő futamidejének figyelembevétele esetén összehasonlíthatók az utóbbi kategóriába tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal az árazás, valamint a piaci és likviditási kockázat tekintetében. Ez összhangban áll a védelem, a következetesség, az egyszerűség és az átláthatóság kockázatkezelési elveivel, amelyek az eurorendszer fedezeti keretszabályozása kialakításának alapjául szolgálnak, a haircutokat is beleértve.

(6)

Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a hosszú lejáratú instrumentumokhoz kapcsolódó kockázatok részletesebb és megfelelőbb kezelése, és ezáltal javuljon a haircutok rendszerének kockázati lefedettsége, az a döntés született, hogy a leghosszabb hátralévő futamidejű (vagyis tíz évnél hosszabb ([10, ∞)) instrumentumkategóriát három új kategóriára bontják, a tíz és tizenöt év közötti ([10, 15)), a tizenöt és harminc év közötti ([15, 30)) és a harminc év vagy annál hosszabb ([30, ∞)) kategóriára. Ez a döntés – egy futamidőtől függő elméleti diszkontálás alkalmazására vonatkozó döntéssel együtt – arra is irányul, hogy javítsa ezen elméleti értékelés kockázati lefedettségének részletességét, ami különösen releváns a hosszabb lejáratú instrumentumok esetében.

(7)

Szükségesnek ítélték továbbá a saját felhasználású fedezett kötvények hátralevő futamideje meghatározásának további pontosítását és kiigazítását, különbséget téve a meghosszabbítható lejárati szerkezetű (soft bullet) és a feltételes átfolyásos (conditional pass-through) struktúrával rendelkező kötvények között annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az utóbbiakra alkalmazott haircutok indokolatlan (azaz kockázati megfontolások által nem indokolt) növekedése, ami a hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kategóriájának három külön kategóriára történő, fent említett bontásának a következménye lenne.

(8)

A Kormányzótanács továbbá úgy határozott, hogy az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 134. cikkével összhangban a forgalomképes eszközökre alkalmazandó jelenlegi egységes 5 %-os mértékű elméleti diszkontálást mind az állandó, mind az átmeneti fedezeti keretszabályozásban valamennyi elméleti értékelés alá tartozó forgalomképes eszköz esetében, az I. haircut-kategóriába tartozóakat kivéve, a futamidőtől függően változó diszkontálási rendszerrel váltja fel. Ennek oka az eurorendszer fedezeteinek részletesebb védelme a forgalomképes eszközök elméleti értékeléséből eredő modellkockázatokkal szemben.

(9)

Ezenkívül a változó kamatozású forgalomképes eszközök kockázatainak megfelelő tükrözése, valamint az eurorendszer kockázati védelmének javítása érdekében az a döntés született, hogy a rögzített kamatozású forgalomképes eszközök haircut szerinti besorolását összehangolják a változó kamatozású forgalomképes eszközökével, mivel ezek összehasonlítható teljes kockázati szinteket mutatnak.

(10)	Ezért az (EU) 2016/65 iránymutatást (EKB/2015/35) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2016/65 iránymutatás (EKB/2015/35) a következőképpen módosul:

A 2. cikk a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a központi kormányzatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, az Európai Unió által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, az EKB-kötvények, valamint az NKB-k által az euro azon adott tagállamban történt bevezetésének időpontja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelynek a pénzneme az euro, az I. haircut-kategóriába tartoznak;

a következők által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

i.	helyi önkormányzatok és regionális kormányzatok;

ii.	hitelintézetek vagy nem hitelintézet szervezetek, amelyeket az eurorendszer ügynökségnek minősített, és amelyek az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek megfelelnek;

iii.	multilaterális fejlesztési bankok és az Európai Uniótól eltérő nemzetközi szervezetek; valamint a jogszabályon alapuló fedezett kötvények és a multi cédulas a II. haircut-kategóriába tartoznak;

a következők által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

i.	a nem pénzügyi vállalatok,

ii.	a kormányzati szektorhoz tartozó vállalatok, és

iii.	az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek nem megfelelő nem hitelintézet ügynökségek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a III. haircut-kategóriába tartoznak;”

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A forgalomképes eszközökre vonatkozó haircutok

(1) Az I–IV. kategóriába sorolt forgalomképes eszközökre vonatkozó haircutokat a következők alapján kell meghatározni:

a)	az adott eszköznek az 1., 2. vagy 3. hitelminőségi besorolás alá tartozása;

b)	az eszköz hátralevő futamideje a (2) bekezdésben részletezettek szerint;

c)	az eszköz kamatszelvény-szerkezete a (2) bekezdésben részletezettek szerint.

(2) Az I–IV. haircut-kategóriába sorolt forgalomképes eszközök esetében az alkalmazandó haircut az eszköz hátralevő futamidejétől és kamatszelvény-szerkezetétől (rögzített/változó vagy kamatszelvény nélküli) függ, az ezen iránymutatás mellékletében található 2. táblázat alapján meghatározottak szerint. A haircut meghatározása szempontjából releváns futamidő az eszköz hátralevő futamideje, tekintet nélkül a kamatszelvény-szerkezet típusára.

(2a) A saját felhasználású fedezett kötvények hátralevő futamidejének meghatározása attól függ, hogy a saját felhasználású fedezett kötvények meghosszabbítható lejárati szerkezetűek (soft bullet) vagy feltételes átfolyásos (conditional pass through) struktúrával rendelkeznek-e, a következők szerint:

a)	a meghosszabbítható lejárati szerkezetű (soft bullet) saját felhasználású fedezett kötvények esetében a hátralevő futamidő úgy kerül meghatározásra, mint az a maximális időtartam, ameddig a futamidő – az adott fedezett kötvény feltételeiből kitűnő módon – meghosszabbítható;

b)	a feltételes átfolyásos (conditional pass-through) struktúrával rendelkező saját felhasználású fedezett kötvények esetében a hátralévő futamidő a [10,15) év kategóriának felel meg.

Ezen (2a) bekezdés alkalmazásában a »saját felhasználású« az olyan fedezett kötvények ügyfél általi benyújtását vagy felhasználását jelenti, amelyeket maga az ügyfél vagy azzal az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 138. cikkének megfelelően meghatározott szoros kapcsolatban álló más szervezet bocsátott ki vagy garantál.

(3) Az V. haircut-kategóriába sorolt forgalomképes eszközök esetében, azok kamatszelvény-szerkezetétől függetlenül, a haircut az eszköz súlyozott átlagos élettartama alapján kerül meghatározásra, a (4) és (5) bekezdésben kifejtettek szerint. Az V. kategóriába tartozó forgalomképes eszközökre alkalmazandó haircutokat az ezen iránymutatás mellékletében található 2a. táblázat tartalmazza.

(4) Egy eszközfedezetű értékpapír előbbre sorolt ügyletrészsorozatának súlyozott átlagos élettartamát az adott ügyletrészsorozat tekintetében a visszafizetés teljesítéséig hátralevő várható súlyozott átlagos időtartamként kell megbecsülni. A megtartott mobilizált eszközfedezetű értékpapírok esetében a súlyozott átlagos élettartam feltételezi, hogy a kibocsátót megillető vételi opciókat nem fogják gyakorolni.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a »megtartott mobilizált eszközfedezetű értékpapírok« olyan eszközfedezetű értékpapírokat jelent, amelyeket a fennálló névleges összeg 75 %-ánál nagyobb arányban az eszközfedezetű értékpapír értékpapírosítását kezdeményező ügyfél vagy az értékpapírosítást kezdeményezővel szoros kapcsolatban lévő szervezetek használnak fel. E szoros kapcsolatokat az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 138. cikke szerint kell megállapítani.”

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A forgalomképes eszközök egyes típusaira alkalmazott további haircutok

Az ezen iránymutatás 3. cikkében rögzített haircutok mellett a forgalomképes eszközök meghatározott típusaira az alábbiak szerinti további haircutok irányadók:

a II,. III., IV. és V. haircut-kategóriába sorolt valamennyi olyan értékpapírra, amelyek elméleti értékelésére az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 134. cikkében rögzített szabályokkal összhangban kerül sor, további haircut vonatkozik, diszkontálás formájában. A diszkontálás, a saját felhasználású fedezett kötvények esetében is, a várható hátralévő futamidőtől, illetve az V. haircut-kategória esetében az eszköz súlyozott átlagos élettartamától függ, az ezen iránymutatás mellékletének 4. táblázatában meghatározott szinteken. A saját felhasználású fedezett kötvények tekintetében a diszkontálás kiszámítása céljára a várható hátralévő futamidő az eredetileg tervezett lejárati nap, kivéve, ha és ameddig a lejárat meghosszabbítására sor nem kerül;

a saját felhasználású fedezett kötvényekre a következő mértékű további haircut vonatkozik: i. 8 % az 1. és 2. hitelminőségi besorolású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékére, és ii. 12 % a 3. hitelminőségi besorolású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékére. E bekezdés alkalmazásában a »saját felhasználású« jelentése megegyezik a »saját felhasználású« 3. cikk (2a) bekezdésében meghatározott jelentésével;

ha a b) pontban említett további haircut valamely NKB, háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök fedezetkezelési rendszere vagy a TARGET-ben az automatikus fedezetnyújtás tekintetében nem alkalmazható, a további haircutot ilyen rendszerekben vagy platformon a saját célra felhasználható fedezett kötvények teljes kibocsátási értékére alkalmazni kell.”

4.	Az 5. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A nem forgalomképes jelzálog-fedezetű lakossági adósságinstrumentumokra 31,5 %-os haircut vonatkozik.”

5.	A melléklet helyébe ezen iránymutatás melléklete lép.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1) Ez az iránymutatás az NKB-kkal történő közlése napján lép hatályba.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak az NKB-k a címzettjei.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. december 16-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(2) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/65 iránymutatása (2015. november 18.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról (EKB/2015/35) (HL L 14., 2016.1.21., 30. o. ).

MELLÉKLET

Az (EU) 2016/65 iránymutatás (EKB/2015/35) melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„MELLÉKLET

1. táblázat

Az elfogadható forgalomképes eszközök haircut-kategóriái a kibocsátó típusa és/vagy az eszköz típusa alapján

I. kategória

II. kategória

III. kategória

IV. kategória

V. kategória

Központi kormányzatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az Európai Unió által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

EKB-kötvények

A nemzeti központi bankok (NKB-k) által az euro adott tagállamban történt bevezetése előtt kibocsátott kötvények

Helyi önkormányzatok és regionális kormányzatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Az eurorendszer által ügynökségnek minősített és az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek megfelelő (hitelintézet vagy nem hitelintézet) szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Multilaterális fejlesztési bankok és az Európai Uniótól eltérő nemzetközi szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Jogszabályon alapuló fedezett kötvények

Multi cédulas

Nem pénzügyi vállalatok, kormányzati szektorhoz tartozó vállalatok és az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek nem megfelelő nem hitelintézet ügynökségek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Hitelintézetek és az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) XIIa. mellékletében szereplő mennyiségi feltételeknek nem megfelelő hitelintézet ügynökségek által kibocsátott fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Nem hitelintézet pénzügyi vállalatok által kibocsátott fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Eszközfedezetű értékpapírok

2. táblázat

Az I–IV. haircut-kategóriába tartozó elfogadható forgalomképes eszközökre alkalmazott haircutok szintjei

(%-ban)
		Haircut-kategóriák
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) ((*))	I. kategória		II. kategória		III. kategória		IV. kategória
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) ((*))	rögzített vagy változó kamatozású	kamatszelvény nélküli	rögzített vagy változó kamatozású	kamatszelvény nélküli	rögzített vagy változó kamatozású	kamatszelvény nélküli	rögzített vagy változó kamatozású	kamatszelvény nélküli
1. és 2. besorolás	[0 ,1 )	0,5	0,5	1,0	1,0	1,0	1,0	7,5	7,5
	[1 ,3 )	1,0	2,0	1,5	2,5	2,0	3,0	10,0	11,5
	[3 ,5 )	1,5	2,5	2,5	3,5	3,0	4,5	12,0	13,0
	[5 ,7 )	2,0	3,0	3,5	4,5	4,5	6,0	14,0	15,0
	[7 ,10 )	3,0	4,0	4,5	6,5	6,0	8,0	16,0	17,5
	[10 ,15 )	4,0	5,0	6,5	8,5	7,5	10,0	18,0	22,5
	[15 ,30 )	5,0	6,0	8,0	11,5	9,0	13,0	21,0	25,0
	[30 , ∞)	6,0	9,0	10,0	13,0	11,0	16,0	24,0	31,5
		Haircut-kategóriák
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év)	I. kategória		II. kategória		III. kategória		IV. kategória
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év)	rögzített vagy változó kamatozású	kamatszelvény nélküli	rögzített vagy változó kamatozású	kamatszelvény nélküli	rögzített vagy változó kamatozású	kamatszelvény nélküli	rögzített vagy változó kamatozású	kamatszelvény nélküli
3. besorolás	[0 ,1 )	5,0	5,0	5,5	5,5	6,5	6,5	11,5	11,5
	[1 ,3 )	6,0	7,0	7,5	10,5	9,5	12,0	18,5	20,0
	[3 ,5 )	8,5	10,0	11,0	16,0	13,0	18,0	23,0	27,0
	[5 ,7 )	10,0	11,5	12,5	17,0	15,0	21,5	25,5	29,5
	[7 ,10 )	11,5	13,0	14,0	21,0	17,0	23,5	26,5	31,5
	[10 ,15 )	12,5	14,0	17,0	25,5	19,5	28,0	28,5	35,0
	[15 ,30 )	13,5	15,0	20,0	28,5	22,0	31,0	31,5	39,0
	[30 , ∞)	14,0	17,0	22,0	32,5	25,0	35,5	34,5	43,0

2a. táblázat

Az V. haircut-kategóriába tartozó elfogadható forgalomképes eszközökre alkalmazott haircutok szintjei

(%-ban)
		V. kategória
Hitelminőség	Súlyozott átlagos élettartam ((*))	Haircut
1. és 2. besorolás	[0 ,1 )	4,0
	[1 ,3 )	5,0
	[3 ,5 )	7,0
	[, ,, )	9,0
	[7 ,10 )	12,0
	[10 ,15 )	18,0
	[15 ,30 )	20,0
	[30 , ∞)	22,0

3. táblázat

Az elfogadható hitelkövetelésekre alkalmazott haircutok szintjei

(%-ban)
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) ((*))	Rögzített kamatozás	Változó kamatozás
1. és 2. besorolás	[0 ,1 )	8,0	8,0
	[1 ,3 )	11,5	8,0
	[3 ,5 )	15,0	8,0
	[5 ,7 )	20,0	11,5
	[7 ,10 )	26,0	15,0
	[10 ,15 )	33,0	20,0
	[15 ,30 )	38,0	26,0
	[30 , ∞)	40,0	33,0
3. besorolás	[0 ,1 )	16,0	16,0
	[1 ,3 )	25,0	16,0
	[3 ,5 )	35,0	16,0
	[5 ,7 )	42,0	25,0
	[7 ,10 )	46,0	35,0
	[10 ,15 )	48,0	42,0
	[15 ,30 )	50,0	46,0
	[30 , ∞)	52,0	48,0

4. táblázat

A II–V. haircut-kategóriába tartozó, elméleti értékelés tárgyát képező forgalomképes eszközökre alkalmazott diszkontálás szintjei

(%-ban)
Hátralevő futamidő/Súlyozott átlagos élettartam (évek) ((*))	Diszkontálás
[0 ,1 )	1,5
[1 ,3 )	2,5
[3 ,5 )	3,0
[5 ,7 )	3,5
[7 ,10 )	4,5
[10 ,15 )	6,0
[15 ,30 )	8,0
[30 , ∞)	13,0

”

((*)) vagyis [0,1) a hátralevő futamidő egy évnél rövidebb, [1,3) a hátralevő futamidő legalább egy év és három évnél rövidebb stb.

((*)) vagyis [0,1) a súlyozott átlagos élettartam egy évnél rövidebb, [1,3) a súlyozott átlagos élettartam legalább egy év és három évnél rövidebb stb.

((*)) vagyis [0,1) a hátralevő futamidő egy évnél rövidebb, [1,3) a hátralevő futamidő legalább egy év és három évnél rövidebb stb.

((*)) vagyis [0,1) a hátralevő futamidő/súlyozott átlagos élettartam egy évnél rövidebb, [1,3) a hátralevő futamidő/súlyozott átlagos élettartam legalább egy év és három évnél rövidebb stb.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 104

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. április 19.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2023/827 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. október 11.) a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a szavatolótőke csökkentésére vonatkozó előzetes engedély és a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumokhoz kapcsolódó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló szabályozástechnikai standardok meghatározásáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2023/828 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. február 2.) az (EU) 2020/2015 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a nyugati vizekben, az ICES 7e körzetben a 12 méternél rövidebb, feszítőlapos fenékvonóhálót használó hajók által kifogott közönséges nyelvhalra 2023-ban alkalmazandó, túlélési arányon alapuló mentesség tekintetében történő helyesbítéséről	23
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2023/829 határozata (2023. április 17.) az ukrajnai katonai agresszió elől menekülő és az Ukrajnában élő rászoruló személyek számára ingyenesen szétosztandó vagy rendelkezésre bocsátandó áruk behozatalivám- és hozzáadottértékadó-mentességéről (az értesítés a C(2023) 2490. számú dokumentummal történt)	25
		AJÁNLÁSOK
	*	Az EU–Azerbajdzsán együttműködési tanács 1/2021 ajánlása (2021. december 22.) az EU–Azerbajdzsán partnerségi prioritásoknak a 2021–2024-es időszakra való meghosszabbításáról [2023/830]	30
		IRÁNYMUTATÁSOK
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2023/831 iránymutatása (2022. december 16.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 iránymutatás módosításáról (EKB/2022/48)	32
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2023/832 iránymutatása (2022. december 16.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról szóló (EU) 2016/65 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/35) (EKB/2022/49)	40
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2023/833 iránymutatása (2022. december 16.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről szóló EKB/2014/31 iránymutatás módosításáról (EKB/2022/50)	48

Hitelminőség	Súlyozott átlagos élettartam (*1)	Haircut
	[0,1)	7,0
3. besorolás	[1,3)	10,0
	[3,5)	13,0
	[5,7)	15,0
	[7,10)	18,0
	[10,15)	27,0
	[15,30)	31,0
	[30, ∞)	33,0

Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*1)	I. kategória
Hitelminőség	Hátralevő futamidő (év) (*1)	rögzített vagy változó kamatozású	kamatszelvény nélküli
4. besorolás	[0,1)	8,0	8,0
	[1,3)	12,0	13,0
	[3,5)	14,0	15,0
	[5,7)	15,5	17,0
	[7,10)	16,5	18,0
	[10,15)	17,0	20,0
	[15,30)	19,0	22,0
	[30, ∞)	20,0	23,0
5. besorolás	[0,1)	10,0	10,0
	[1,3)	14,0	15,0
	[3,5)	16,5	17,5
	[5,7)	18,0	19,5
	[7,10)	19,0	20,5
	[10,15)	20,0	23,0
	[15,30)	21,0	24,0
	[30, ∞)	23,0	26,0


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.