2023.3.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/17

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/695 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2023. március 27.)

a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (madárvédelmi irányelv) 12. cikkében említett vadon élő madárfajok állapotára és állományváltozásuk irányára vonatkozó jelentés formátumának megállapításáról

(az értesítés a C(2023) 1889. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)	A 2009/147/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamoknak 6 évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak az irányelv alapján hozott intézkedések végrehajtásáról és ezen intézkedések főbb hatásairól.

(2)

E jelentés különösen a következőkkel kapcsolatban tartalmaz információkat: a 2009/147/EK irányelv által védett vadon élő madárfajok állapota és állományváltozásuk iránya, az őket érintő veszélyek és terhelések, a vonatkozásukban hozott állományvédelmi intézkedések és a különleges madárvédelmi területek hálózatának az irányelv 2. cikkében foglalt célkitűzésekhez való hozzájárulása.

(3)	Az említett jelentés formátumának összhangban kell lennie a 92/43/EGK tanácsi irányelv (2) 17. cikkének (1) bekezdésében említett jelentés formátumával.

(4)

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által fenntartott, a 12. cikkre vonatkozó online referenciaportálon a tagállamok rendelkezésére állnak a jelentéstételi formátum következetes uniós használatát elősegítő támogató dokumentumok, köztük kódlisták, technikai útmutatók és az információ továbbítására szolgáló adatfájlformátumok.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/147/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2009/147/EK irányelv 12. cikkének (1) bekezdésében említett jelentéstételi formátumot e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 27-én.

a Bizottság részéről

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja

(1) HL L 20., 2010.1.26., 7. o.

(2) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

MELLÉKLET

A 2009/147/EK IRÁNYELV (MADÁRVÉDELMI IRÁNYELV) 12. CIKKÉBEN EMLÍTETT JELENTÉSTÉTELI FORMÁTUM

A 12. cikk szerinti jelentéstételi formátum két fő részből áll:

—	A. rész – Általános jelentési formátum, amely áttekintést ad a 2009/147/EK irányelv végrehajtására és az irányelv alapján tett intézkedésekre vonatkozó információkról.

—	B. rész – A madárfajok állapotára és állományváltozásuk irányára vonatkozó jelentés formátuma, beleértve a terhelésekre, az állományvédelmi intézkedésekre és a különleges madárvédelmi területek lefedettségére vonatkozó információkat.

A jelentési formátumot az indokolásokban foglalt utasítások szerint kell kitölteni. További iránymutatást az online „12. cikk szerinti referenciaportál” tartalmaz.

A 12. cikk szerinti jelentéstételi formátum fő szakaszai

A. rész – Általános jelentési formátum

E szakasz egyszer töltendő ki a tagállam egészére vonatkozóan

1.	A 2009/147/EK irányelv alapján elért főbb eredmények

2.	Általános információforrások a 2009/147/EK irányelv végrehajtásáról

3.	A madárállományok védelméhez, kezeléséhez és fenntartható hasznosításához szükséges kutatás és munka (a 2009/147/EK irányelv 10. cikke)

4.	Nem őshonos madárfajok (a 2009/147/EK irányelv 11. cikke)

B. rész – A madárfajok állapotára és állományváltozásuk irányára vonatkozó jelentés formátuma

E szakaszt a tagállam összes releváns madárfajára vonatkozóan ki kell tölteni az indokolásokban és az online „12. cikk szerinti referenciaportálon” található releváns ellenőrzőlistákban adott iránymutatással összhangban

1.	Fajra vonatkozó információk

Idény

3.	Állománynagyság

4.	Az állományváltozás iránya

5.	A költőterület térképe és mérete

6.	A költőterületre jellemző trend

7.	Főbb terhelések és veszélyek

8.	Állományvédelmi intézkedések

9.	Natura 2000 (különleges madárvédelmi területek [KMT]) lefedettsége

10.	A nemzetközi fajvédelmi cselekvési tervekkel (SAP), kezelési tervekkel (MP) és rövid kezelési nyilatkozatokkal (BMS) kapcsolatos munka előrehaladása

11.	A 2009/147/EK irányelv II. mellékletében említett fajokkal kapcsolatos információk

A. RÉSZ – ÁLTALÁNOS JELENTÉSI FORMÁTUM

Tagállam

Használja a kódot a referenciaportálon szereplő listának megfelelően

1	A 2009/147/EK irányelv alapján elért főbb eredmények

Szabad szöveg

—	Főbb eredmény Röviden ismertesse a 2009/147/EK irányelv alapján a jelentéstételi időszak alatt elért főbb eredményeket, különös tekintettel a KMT-hálózatra.

—

Sikertörténet-példa

Röviden írjon le legalább egy sikertörténetet, ha van. Bármely vadon élő madárfajra vonatkozhat, amely a jelentéstételi időszak alatt valódi javulást mutat, azaz a hosszú távú trendtől függetlenül rövid távon pozitív (költő vagy telelő) állományváltozást, illetve a hosszú távú csökkenő trendekkel szemben rövid távon stabil/ingadozó irányt mutat.

A leírt javulásnak állományvédelmi intézkedéseken kell alapulnia és az aktuális jelentéstételi időszakra kell vonatkoznia, de akár korábban megkezdett intézkedéseket is magában foglalhat.

Ha egy tagállam továbbiakkal kívánja kiegészíteni az e formátumban kért dokumentumokat, akkor azokat mellékletként, fájlnevükkel együtt tüntesse fel e szabad szöveges szakasz végén, az adott fájlokat pedig a jelentés többi részével együtt töltse fel az EEA jelentéstételi mechanizmusába. Ha lehetséges, adjon meg angol fordítást.

1.1.	Nemzeti nyelvű szöveg

Legfeljebb 2–3 oldal

1.2.	Angol fordítás Nem kötelező

1.3.	A sikertörténetekben szereplő fajok / alfajok neve, kódja és idénye

a)	madárfajok kódja és neve;

idény

2	Általános információforrások a 2009/147/EK irányelv végrehajtásáról

Adja meg a nemzeti információforrásoknak azon internetes címére (címeire) mutató hivatkozást, ahol a kért információ megtalálható, vagy ismertesse az ilyen információkhoz való hozzáférés módját.

2.1.	Általános információk a 2009/147/EK irányelvről

URL/szöveg

2.2.	Információk a Natura 2000 (különleges madárvédelmi terület [KMT]) hálózatról

URL/szöveg

2.3.	Monitoringrendszerek (a 2009/147/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és 10. cikke)

URL/szöveg

2.4.	A fajok védelme (a 2009/147/EK irányelv 5–8. cikke)

URL/szöveg

2.5.	Az irányelv átültetése (jogi szövegek)

URL/szöveg

3	A madárállományok védelméhez, kezeléséhez és fenntartható hasznosításához szükséges kutatás és munka (a 2009/147/EK irányelv 10. cikke)

Alább sorolja fel a legutóbbi tevékenységeket. A 10. cikk végrehajtása szempontjából releváns további szabad szöveges információk az 1. szakaszban (főbb eredmények) adhatók meg

3.1.	Nemzeti madáratlasz

3.1.1.

Cím

3.1.2.

Kiadás éve

3.1.3.

Internetes és/vagy bibliográfiai hivatkozás

URL/szöveg

3.2.	Nemzeti madármonitoring áttekintése

Egynél több áttekintés közzététele esetén ismételje meg a 3.2.1–3.2.3. mezőket

3.2.1.

Cím vagy hasonló, továbbá rövid leírás

Vizsgált fajok, főbb eredmények stb.

3.2.2.

Kiadás éve

3.2.3.

Internetes és/vagy bibliográfiai hivatkozás

URL/szöveg

3.3.	Madárfajok nemzeti vörös listája

3.3.1.

Cím

3.3.2.

Kiadás éve

3.3.3.

Internetes és/vagy bibliográfiai hivatkozás

URL/szöveg

3.4.	Uniós érdeklődésre számot tartó egyéb kiadványok (pl. a veszélyeztetett fajokra vonatkozó fellépés nemzeti áttekintése)

Egynél több esetén ismételje meg a 3.4.1–3.4.3. mezőket; legfeljebb 10 kiadvány

3.4.1.

Cím vagy hasonló, továbbá rövid leírás

Vizsgált fajok, főbb eredmények stb.

3.4.2

Kiadás éve

3.4.3

Internetes és/vagy bibliográfiai hivatkozás

URL/szöveg

4	Nem őshonos madárfajok (a 2009/147/EK irányelv 11. cikke)

Jelentés azon madárfajokról, amelyek a tagállamok európai területén nem fordulnak elő vadon a természetben, és amelyek betelepítésére a jelentéstételi időszakban került sor. Szükség szerint mindegyik jelentett fajhoz ismételje meg a 4.1–4.5. mezőket

4.1.	Faj tudományos neve

4.2.	Alfajegység

Adott esetben

4.3.	A betelepítésre vonatkozó jogi határozat fő tartalma

Szabad szöveg; az indokolás, az egyedszám és az engedélyek időtartamának feltüntetése

4.4.	Konzultáció a Bizottsággal

Dátum

4.5.	További információk Nem kötelező

A 4.1–4.4. mezőkben kért adatokat kiegészítő egyéb releváns információk

Szabad szöveg

B. RÉSZ – A MADÁRFAJOK ÁLLAPOTÁRA ÉS ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSUK IRÁNYÁRA VONATKOZÓ JELENTÉS FORMÁTUMA

1	Fajra vonatkozó információk

1.1.

Tagállam

Használja a kódot a referenciaportálon szereplő listának megfelelően

1.2.

Fajkód

Válasszon kódot a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájából

1.3.	EURING-kód

Válasszon kódot a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájából

1.4.	Faj tudományos neve

Válasszon fajt a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájából

1.5.	Alfajállomány

Adott esetben válassza ki az elkülöníthető állományt (a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistája szerint)

1.6.	Faj alternatív tudományos neve

Nem kötelező

Nemzeti szinten használt tudományos név, ha eltér az 1.4. mezőben megadottól

1.7.	Közönséges név Nem kötelező

Nemzeti nyelven

Idény

2.1.

Idény

Válassza ki a jelentett adatok gyűjtésének időszakát: költési/telelési/vonulási (a madárfajok ellenőrzőlistájában meghatározottak szerint)

2.2.	Első jelentéstétel

Kérjük, jelezze, ha ez az első jelentéstételi forduló az adott faj tekintetében (kivéve azon eseteket, amikor a jelentéstételi időszakok között módosul a faj neve vagy kódja)

☐

IGEN

☐

NEM

2.3.	További információk

Kérjük, tüntesse fel az első jelentéstételi forduló jellegét. Nem kötelező további információk megadása

3	Állománynagyság

3.1.	Év vagy időszak

Az állománynagyság legutóbbi meghatározásának éve vagy időszaka

3.2.	Állománynagyság

Egység

Költő pár/egyed/egyéb (a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistája szerint)

Legkisebb

Szám (nyers, azaz nem kerekítve). Adjon meg intervallumot (b, c) és/vagy legjobb egyedi értéket (d)

c)	Legnagyobb

Szám (nyers, azaz nem kerekítve). Adjon meg intervallumot (b, c) és/vagy legjobb egyedi értéket (d)

d)	Legjobb egyedi érték

Szám (nyers, azaz nem kerekítve). Adjon meg intervallumot (b, c) és/vagy legjobb egyedi értéket (d)

3.3.	Becslés típusa

Legjobb becslés / többéves átlag / 95 %-os konfidencia-intervallum / legkisebb

3.4.	Állománynagyság Alkalmazott módszer

Válassza ki az alábbi módszerek egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat

3.5.

Források

Adjon meg bibliográfiai hivatkozásokat, internetes oldalakra mutató linkeket, szakértői elérhetőségeket stb.

Szabad szöveg

3.6.	Változás és a változás oka (az előző jelentés óta)

Van-e változás a jelentéstételi időszakok között? Ha igen, egynél több b)–f) lehetőség is választható

a)	nem, nincs változás;

b)	igen, valódi változás miatt;

c)	igen, jobb ismeretek/pontosabb adatok miatt;

d)	igen, eltérő módszer alkalmazása miatt;

e)	igen, de a változás jellege ismeretlen;

f)	igen, egyéb okok miatt

A változás fő oka (válasszon egyet az alábbi okok közül):

a)	valódi változás;

b)	jobb ismeretek vagy pontosabb adatok;

c)	eltérő módszer alkalmazása;

d)	ismeretlen;

e)	egyéb indok

3.7.	További információk Nem kötelező

A 3.1–3.6. mezőkben kért adatokat kiegészítő egyéb lényeges információk

Szabad szöveg

4	Az állományváltozás iránya

4.1.	Rövid távú trend (elmúlt 12 év)

4.1.1.

Rövid távú trend

Időszak

12 éves gördülő időablak vagy ehhez minél közelebb eső időszak, pl. a 2019–2024-es jelentési időszak esetén ez 2013–2024

4.1.2.

Rövid távú trend

Irány

Válasszon egyet az alábbiak közül:

stabil;

ingadozó;

növekvő;

csökkenő;

e)	bizonytalan;

f)	ismeretlen

4.1.3.

Rövid távú trend

Nagyság

Legkisebb

Százalékos változás a 4.1.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

b)	Legnagyobb

Százalékos változás a 4.1.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

c)	Legjobb egyedi érték

Százalékos változás a 4.1.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

4.1.4.

Rövid távú trend

Alkalmazott módszer

Válassza ki az alábbi módszerek egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat

4.1.5.

Források

Adjon meg bibliográfiai hivatkozásokat, internetes oldalakra mutató linkeket, szakértői elérhetőségeket stb.

Szabad szöveg.

4.2.	Hosszú távú trend (kb. 1980 óta)

4.2.1.

Hosszú távú trend

Időszak

Az 1980 körüli időszak és a jelentéstételi időszak vége közé eső időszak

4.2.2.

Hosszú távú trend

Irány

Válasszon egyet az alábbiak közül:

stabil;

ingadozó;

növekvő;

csökkenő;

e)	bizonytalan;

f)	ismeretlen

4.2.3.

Hosszú távú trend

Nagyság

Legkisebb

Százalékos változás a 4.2.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

b)	Legnagyobb

Százalékos változás a 4.2.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

c)	Legjobb egyedi érték

Százalékos változás a 4.2.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

4.2.4.

Hosszú távú trend

Alkalmazott módszer

Válassza ki az alábbi módszerek egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat

4.2.5.

Források

Adjon meg bibliográfiai hivatkozásokat, internetes oldalakra mutató linkeket, szakértői elérhetőségeket stb.

Szabad szöveg

4.3.	További információk

Nem kötelező

A 4.1. és 4.2. szakaszban kért adatokat kiegészítő egyéb lényeges információk

Szabad szöveg

5	A költőterület térképe és mérete

5.1.	Érzékeny fajok

A megadott térinformáció „érzékenyként” kezelendő fajra (vagy alfajállományra) vonatkozik

☐

IGEN

☐

NEM

5.2.	Év vagy időszak

A költőterület legutóbbi meghatározásának éve vagy időszaka

5.3.	A költőterület térképe

Nyújtson be térképet a vonatkozó metaadatokkal, az indokolásokban szereplő műszaki előírásokat követve. A faj elterjedésére vonatkozó szabvány: 10×10 km ETRS 89 rácscellák, LAEA (EPSG:3035) vetület

5.4.	A költőterület mérete

A költőterület teljes kiterjedése km2-ben

5.5.	Költőterület Alkalmazott módszer

Válassza ki az alábbi módszerek egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat

5.6.	További térképek Nem kötelező

A tagállam az 5.3. mező szerinti szabványtól eltérő kiegészítő és/vagy a költőterületet ábrázoló térképet is benyújthat

5.7.

Források

Adjon meg bibliográfiai hivatkozásokat, internetes oldalakra mutató linkeket, szakértői elérhetőségeket stb.

5.8.	További információk Nem kötelező

Az 5.1–5.7. mezőkben kért adatokat kiegészítő egyéb lényeges információk

Szabad szöveg

6	A költőterületre jellemző trend

6.1.	Rövid távú trend (elmúlt 12 év)

6.1.1.

Rövid távú trend

Időszak

12 éves gördülő időablak vagy ehhez minél közelebb eső időszak, pl. a 2019–2024-es jelentési időszak esetén ez 2013–2024

6.1.2.

Rövid távú trend

Irány

Válasszon egyet az alábbiak közül:

stabil;

ingadozó;

növekvő;

csökkenő;

e)	bizonytalan;

f)	ismeretlen

6.1.3.

Rövid távú trend

Nagyság

Legkisebb

Százalékos változás a 6.1.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

b)	Legnagyobb

Százalékos változás a 6.1.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

c)	Legjobb egyedi érték

Százalékos változás a 6.1.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

6.1.4.

Rövid távú trend

Alkalmazott módszer

Válassza ki az alábbi módszerek egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat

6.1.5.

Források

Adjon meg bibliográfiai hivatkozásokat, internetes oldalakra mutató linkeket, szakértői elérhetőségeket stb.

Szabad szöveg

6.2.	Hosszú távú trend (kb. 1980 óta)

6.2.1.

Hosszú távú trend

Időszak

Az 1980 körüli időszak és a jelentéstételi időszak vége közé eső időszak

6.2.2.

Hosszú távú trend

Irány

Válasszon egyet az alábbiak közül:

stabil;

ingadozó;

növekvő;

csökkenő;

e)	bizonytalan;

f)	ismeretlen

6.2.3.

Hosszú távú trend

Nagyság

Legkisebb

Százalékos változás a 6.2.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

b)	Legnagyobb

Százalékos változás a 6.2.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

c)	Legjobb egyedi érték

Százalékos változás a 6.2.1. mezőben jelzett időszakhoz képest. Adjon meg intervallumot (a, b) és/vagy legjobb egyedi értéket (c)

6.2.4.

Hosszú távú trend

Alkalmazott módszer

Válassza ki az alábbi módszerek egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat

6.2.5.

Források

Adjon meg bibliográfiai hivatkozásokat, internetes oldalakra mutató linkeket, szakértői elérhetőségeket stb.

Szabad szöveg

6.3.	További információk Nem kötelező

A 6.1. és 6.2. szakaszban kért adatokat kiegészítő egyéb lényeges információk

Szabad szöveg

7	Főbb terhelések és veszélyek

7.1.	A terhelések jellemzése

Terhelés

Soroljon fel legfeljebb 20 terhelést a referenciaportálon található kódlista segítségével, és töltse ki a b)–g) pontokat minden egyes terhelésre vonatkozóan

Időzítés

☐	A múltban, de intézkedések következtében jelenleg nem fennálló

☐	Folyamatban lévő

☐	Folyamatban lévő és a jövőben is várható

☐	Csak a jövőben

c)	Hatókör (érintett állomány aránya)

„Folyamatban lévő” és „Folyamatban lévő és a jövőben is várható” terhelés kiválasztása esetén töltse ki:

☐	Egész > 90 %

☐	Többség 50–90 %

☐	Kisebbség < 50 %

d)	Hatás (a faj állományára vagy élőhelyére)

„Folyamatban lévő” és „Folyamatban lévő és a jövőben is várható” terhelés kiválasztása esetén töltse ki.

☐	Erős hatás

☐	Közepes hatás

☐	Gyenge hatás

e)	Helyszín (ahol a terhelés elsősorban jelentkezik)

☐	A tagállamon belül

☐	Máshol az EU-ban

☐	Az EU-n kívül

☐	EU-n belül és kívül egyaránt

☐	Ismeretlen

f)	Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós faj

„Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós faj” terhelés kiválasztása esetén töltse ki. Kérjük, válasszon a releváns fajlistából (lásd a 12. cikk szerinti referenciaportált)

g)	Egyéb idegenhonos inváziós fajok

Nem kötelező

„Az Unió számára veszélyt jelentőtől eltérő egyéb idegenhonos inváziós faj” terhelés kiválasztása esetén töltse ki. Kérjük, válasszon az EASIN adatbázisból (lásd a 12. cikk szerinti referenciaportált)

7.2.	Alkalmazott módszerek Nem kötelező

Válassza ki az alábbi módszerek egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat

7.3.	Információforrások

Nem kötelező

Ha elérhetők, adja meg a terheléseket alátámasztó információk forrását (URL, metaadatok)

7.4.	További információk Nem kötelező

A 7.1. mezőben kért adatokat kiegészítő egyéb lényeges információk

Szabad szöveg

8	Állományvédelmi intézkedések

8.1.	Az intézkedések státusza

Szükség van-e intézkedésekre?

☐

IGEN

☐

NEM

Ha IGEN, jelezze az intézkedések státuszát (csak egy lehetőség választható):

a)	azonosított, de még nem megvalósult intézkedések;

b)	szükséges, de nem azonosítható intézkedések;

c)	az azonosított intézkedések egy része megvalósult;

d)	az azonosított intézkedések többsége/összessége megvalósult

8.2.	A megvalósult intézkedések hatóköre

A „c) Az azonosított intézkedések egy része megvalósult” vagy „d) Az azonosított intézkedések többsége/összessége megvalósult” (8.1. mező) kiválasztása esetén töltse ki:

Hatásuk mértéke (csak egy lehetőség választható)

< 50 %;

b)	50–90 %; vagy

> 90 %

az állományon belül

8.3.	A megvalósult intézkedések fő célja

Jelezze a megvalósult intézkedések fő célját/céljait:

a)	a faj aktuális elterjedésének, állományának és/vagy élőhelyének fenntartása;

b)	a faj aktuális elterjedésének kiterjesztése;

c)	az állománynagyság növelése és/vagy az állománydinamika javítása (szaporodási siker javítása, elhullás csökkentése, kor/ivar struktúra javítása);

d)	a faj élőhelyének helyreállítása

B.	Ha fent egynél több lehetőséget választott, itt jelezze a fő (elsődleges) célt (azaz csak egy lehetőség választható): Aktuális állapot fenntartása / elterjedési terület kiterjesztése / állomány növelése, javítása / élőhely helyreállítása

8.4.	Az intézkedések helyszíne

Jelezze a megvalósult intézkedések helyszínét (csak egy lehetőség jelezhető):

a)	csak a Natura 2000 hálózaton belül;

b)	a Natura 2000 hálózaton belül és kívül egyaránt;

c)	csak a Natura 2000 hálózaton kívül

8.5.	Reakció az intézkedésekre

(amikor az intézkedések elkezdik semlegesíteni a terhelés(eke)t és pozitív hatásokat váltanak ki)

Jelezze az intézkedésekre adott reakció időkeretét (a 8.3. mezőben jelzett fő cél tekintetében) – (csak egy lehetőség jelezhető):

a)	rövid távú reakció (az aktuális jelentéstételi időszakon belül, pl. 2019–2024);

b)	középtávú reakció (a következő két jelentéstételi időszakon belül, pl. 2025–2036);

c)	hosszú távú reakció (pl. 2036 után)

8.6.	A főbb állományvédelmi intézkedések listája

Soroljon fel legfeljebb 20 intézkedést a 12. cikk szerinti referenciaportálon található kódlista segítségével

8.7.	További információk Nem kötelező

A 8.1–8.6. mezőkben kért adatokat kiegészítő egyéb lényeges információk

Szabad szöveg

9	Natura 2000 (különleges madárvédelmi területek [KMT]) lefedettsége

A 2009/147/EK irányelv I. melléklete szerinti és az I. mellékletben nem szereplő, különleges madárvédelmi terület (KMT) minősítést kiváltó összes faj esetében jelentendő (a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistáját kell használni)

9.1.	A Natura 2000 (különleges madárvédelmi terület [KMT]) hálózaton belüli állománynagyság

(nemzeti szinten, beleértve az összes olyan területet, ahol a faj jelen van)

Egység

A 3.2. mező a) rovatával azonos egység használandó

Legkisebb

Szám (nyers, azaz nem kerekítve). Adjon meg intervallumot (b, c) és/vagy legjobb egyedi értéket (d)

c)	Legnagyobb

Szám (nyers, azaz nem kerekítve). Adjon meg intervallumot (b, c) és/vagy legjobb egyedi értéket (d)

d)	Legjobb egyedi érték

Szám (nyers, azaz nem kerekítve). Adjon meg intervallumot (b, c) és/vagy legjobb egyedi értéket (d)

9.2.	Becslés típusa

Legjobb becslés / többéves átlag / 95 %-os konfidencia-intervallum / legkisebb

9.3.	Hálózaton belüli állománynagyság Alkalmazott módszer

Válassza ki az alábbi módszerek egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat

9.4.	A hálózaton belüli állománynagyság rövid távú trendje Irány

A hálózaton belüli állománynagyság rövid távú trendje a 4.1.1. mezőben jelzett időszakban Válasszon egyet az alábbiak közül:

stabil;

ingadozó;

növekvő;

csökkenő;

e)	bizonytalan;

f)	ismeretlen

9.5.	A hálózaton belüli állománynagyság rövid távú trendje Alkalmazott módszer

Válassza ki az alábbi módszerek egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat

9.6.	További információk Nem kötelező

A 9.1–9.5. mezőkben kért adatokat kiegészítő egyéb lényeges információk

Szabad szöveg

10	A nemzetközi fajvédelmi cselekvési tervekkel (SAP), kezelési tervekkel (MP) és rövid kezelési nyilatkozatokkal (BMS) kapcsolatos munka előrehaladása

Faj / alfaj szinten töltendő ki

10.1.

Nemzetközi terv típusa

SAP/MP/BMS (a referenciaportálon SAP/MP/BMS dokumentummal rendelkező fajok listáját kell használni), több terv is kiválasztható

10.2.

Elfogadtak-e a nemzetközi fajvédelmi cselekvési tervvel (SAP)/kezelési tervvel (MP)/rövid kezelési nyilatkozattal (BMS) kapcsolatos tervet?

☐

IGEN

☐

NEM

10.3.

A globálisan veszélyeztetett fajokra vonatkozó fajvédelmi cselekvési tervek (SAP) hatékonyságának értékelése

Jelezze (csak egy lehetőség választható), ha a faj nemzeti státusza (az egyedszámot és elterjedési területet illetően):

a)	a terv szerinti cél/célkitűzés(ek) felé halad;

b)	változatlan;

c)	a terv szerinti célhoz/célkitűzés(ek)hez képest tovább romlik

10.4.

A nem biztonságos státuszú vadászható fajokra vonatkozó kezelési tervek (MP) hatékonyságának értékelése

Jelezze (csak egy lehetőség választható), ha a faj nemzeti státusza (az egyedszámot és elterjedési területet illetően):

javul;

b)	változatlan;

c)	tovább romlik

10.5.

További információforrások

Internetes hivatkozások (pl. nemzeti tervhez), közzétett jelentések stb.

Szabad szöveg

11	A 2009/147/EK irányelv II. melléklete szerinti fajokkal kapcsolatos információk

Faj / alfaj szinten töltendő ki

11.1.

A faj nemzeti szinten vadászható?

☐

IGEN

☐

NEM

Ha igen, akkor folytassa a 11.2–11.4. mezők kitöltésével.

11.2.

Teríték

Adja meg a jelentési időszakra vonatkozó országos terítékstatisztikát

Egység

Egyed

Idény

(nem kötelező)

Jelezze, hogy ez az információ telelő vagy vonuló állományra vonatkozik-e (üresen hagyása azt feltételezi, hogy a telelő és a vonuló állományokat nem különböztetik meg)

c)	Statisztika / szám (egyedben)

Adjon meg vadászati idény vagy (ha idényt nem használnak) év szerinti statisztikát a jelentési időszakra vonatkozóan

1. Idény / év

2. Idény / év

3. Idény / év

4. Idény / év

5. Idény / év

6. Idény / év

Min. (nyers, azaz nem kerekítve)

Max. (nyers, azaz nem kerekítve)

Ismeretlen

11.3.

Teríték

Alkalmazott módszer

Válassza ki az alábbi módszerek egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat

11.4.

További információk

Nem kötelező

A 11.1–11.3. mezőkben kért adatokat kiegészítő egyéb releváns információk

Szabad szöveg

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

a 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv) 12. cikkében említett jelentéstételi formátumhoz

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS JELENTÉSI FORMÁTUM

Tagállam

A 2009/147/EK irányelv alapján elért főbb eredmények

1.1.

Nemzeti nyelvű szöveg

1.2.

Angol fordítás (nem kötelező)

1.3.

A sikertörténetekben szereplő fajok / alfajok neve, kódja és idénye

Általános információforrások a 2009/147/EK irányelv végrehajtásáról

2.1.

Általános információk a 2009/147/EK irányelvről

2.2.

Információk a Natura 2000 (különleges madárvédelmi terület [KMT]) hálózatról

2.3.

Monitoringrendszerek (a 2009/147/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és 10. cikke)

2.4.

A fajok védelme (a 2009/147/EK irányelv 5–8. cikke)

2.5.

Az irányelv átültetése (jogi szövegek)

A madárállományok védelméhez, kezeléséhez és fenntartható hasznosításához szükséges kutatás és munka (a 2009/147/EK irányelv 10. cikke)

3.1.

Nemzeti madáratlasz

3.2.

Nemzeti madármonitoring áttekintése

3.3.

Madárfajok nemzeti vörös listája

3.4.

Uniós érdeklődésre számot tartó egyéb kiadványok (pl. a veszélyeztetett fajokra vonatkozó fellépés nemzeti áttekintése)

Nem őshonos madárfajok (a 2009/147/EK irányelv 11. cikke)

4.1.

Faj tudományos neve

4.2.

Alfajegység

4.3.

A betelepítésre vonatkozó jogi határozat fő tartalma

4.4.

Konzultáció a Bizottsággal

4.5.

További információk (nem kötelező)

B. RÉSZ

A MADÁRFAJOK ÁLLAPOTÁRA ÉS ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSUK IRÁNYÁRA VONATKOZÓ JELENTÉS FORMÁTUMA (A 2009/147/EK IRÁNYELV 12. CIKKE)

Jelentendő fajok

Magyarázó megjegyzések a madárfajok állapotára és állományváltozásuk irányára vonatkozó jelentési formátum kitöltéséhez

Fajra vonatkozó információk

1.1.

Tagállam

1.2.

Fajkód

1.3.

EURING-kód

1.4.

Faj tudományos neve

1.5.

Alfajállomány

1.6.

Faj alternatív tudományos neve (nem kötelező)

1.7.

Közönséges név (nem kötelező)

Idény

2.1.

Idény

2.2.

Első jelentéstétel

2.3.

További információk

Állománynagyság

3.1.

Év vagy időszak

3.2.

Állománynagyság

3.3.

Becslés típusa

3.4.

Alkalmazott módszer

3.5.

Források

3.6.

Változás és a változás oka (az előző jelentés óta)

3.7.

További információk (nem kötelező)

Az állományváltozás iránya

4.1.

Rövid távú trend (elmúlt 12 év)

4.1.1.

Rövid távú trend – Időszak

4.1.2.

Rövid távú trend – Irány

4.1.3.

Rövid távú trend – Nagyság

4.1.4.

Rövid távú trend – Alkalmazott módszer

4.1.5.

Források

4.2.

Hosszú távú trend (kb. 1980 óta)

4.2.1.

Hosszú távú trend – Időszak

4.2.2.

Hosszú távú trend – Irány

4.2.3.

Hosszú távú trend – Nagyság

4.2.4.

Hosszú távú trend – Alkalmazott módszer

4.2.5.

Források

4.3.

További információk (nem kötelező)

A költőterület térképe és mérete

5.1.

Érzékeny fajok

5.2.

Év vagy időszak

5.3.

A költőterületet ábrázoló térkép

5.4.

A költőterület mérete

5.5.

Alkalmazott módszer

5.6.

További térképek (nem kötelező)

5.7.

Források

5.8.

További információk (nem kötelező)

A költőterületre jellemző trend

6.1.

Rövid távú trend (elmúlt 12 év)

6.1.1.

Rövid távú trend – Időszak

6.1.2.

Rövid távú trend – Irány

6.1.3.

Rövid távú trend – Nagyság

6.1.4.

Rövid távú trend – Alkalmazott módszer

6.1.5.

Források

6.2.

Hosszú távú trend (kb. 1980 óta)

6.2.1.

Hosszú távú trend – Időszak

6.2.2.

Hosszú távú trend – Irány

6.2.3.

Hosszú távú trend – Nagyság

6.2.4.

Hosszú távú trend – Alkalmazott módszer

6.2.5.

Források

6.3.

További információk (nem kötelező)

Főbb terhelések és veszélyek

7.1.

A terhelések jellemzése

7.2.

Alkalmazott módszerek (nem kötelező)

7.3.

Információforrások (nem kötelező)

7.4.

További információk (nem kötelező)

Állományvédelmi intézkedések

8.1.

Az intézkedések státusza

8.2.

A megvalósult intézkedések hatóköre

8.3.

A megvalósult intézkedések fő célja

8.4.

Az intézkedések helyszíne

8.5.

Reakció az intézkedésekre

8.6.

A főbb állományvédelmi intézkedések listája

8.7.

További információk (nem kötelező)

Natura 2000 (különleges madárvédelmi területek [KMT]) lefedettsége

9.1.

A Natura 2000 (különleges madárvédelmi terület [KMT]) hálózaton belüli állománynagyság

9.2.

Becslés típusa

9.3.

Hálózaton belüli állománynagyság – Alkalmazott módszer

9.4.

A hálózaton belüli állománynagyság rövid távú trendje – Irány

9.5.

A hálózaton belüli állománynagyság rövid távú trendje – Alkalmazott módszer

9.6.

További információk (nem kötelező)

10.

A nemzetközi fajvédelmi cselekvési tervekkel (SAP), kezelési tervekkel (MP) és rövid kezelési nyilatkozatokkal (BMS) kapcsolatos munka előrehaladása

10.1.

Nemzetközi terv típusa

10.2.

Elfogadtak-e a nemzetközi fajvédelmi cselekvési tervvel (SAP)/kezelési tervvel (MP)/rövid kezelési nyilatkozattal (BMS) kapcsolatos tervet?

10.3.

A globálisan veszélyeztetett fajokra vonatkozó fajvédelmi cselekvési tervek (SAP) hatékonyságának értékelése

10.4.

A nem biztonságos státuszú vadászható fajokra vonatkozó kezelési tervek (MP) hatékonyságának értékelése

10.5.

További információforrások

11.

A II. melléklet szerinti fajokkal kapcsolatos információk (a 2009/147/EK irányelv 7. cikke)

11.1.

A faj nemzeti szinten vadászható?

11.2.

Teríték

11.3.

Teríték – Alkalmazott módszer

11.4.

További információk (nem kötelező)

Hivatkozások

Bevezetés

A 2009/147/EK irányelv végrehajtásának és sikerének központi eleme a madárfajok állapotára és állományváltozásuk irányára vonatkozó, az irányelv 12. cikkében előírt megfelelő szintű tájékoztatás. Az adatok Bizottság általi összeállításához és elemzéséhez strukturált és összehasonlítható formátumú adatokra és információkra van szükség. A strukturált formátumú adatszolgáltatás jogalapja a 12. cikk (1) bekezdésének második albekezdése.

E dokumentum a 12. cikk szerinti jelentéstételi formátum (A. és B. rész) különböző adatmezőinek kitöltéséhez ad tájékoztatást és iránymutatást. Főként az egyes mezőkben jelentendő információkat és a jelentett információkkal szemben támasztott alapvető követelményeket ismerteti.

A jelentett információk fogalmainak és módszereinek részletesebb leírása az e végrehajtási jogi aktus részét nem képező iránymutatásokban található. Ezen túlmenően a jelentési formátum helyes kitöltéséhez használandó további dokumentumok az online „12. cikk szerinti referenciaportál” útján érhetők el.

A 12. cikk szerinti referenciaportál

A referenciaportál tartalmazza a 2009/147/EK irányelv 12. cikke szerinti jelentési formátumokban megadott információkkal kapcsolatos dokumentumokat.

Tartalma:

—	jelentési formátum és magyarázó megjegyzések, továbbá iránymutatások,

—	referenciaanyagok, pl. a madárfajok ellenőrzőlistái, a terhelések és a veszélyek listája, az állományvédelmi intézkedések listája és az elterjedés feltérképezéséhez használandó európai vonatkoztatási rendszer (10×10 km ETRS),

—	iránymutatásokat szemléltető példák.

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS JELENTÉSI FORMÁTUM

Az általános jelentés rövid, strukturált formátum, amelynek célja a 2009/147/EK irányelv általános végrehajtásával kapcsolatos legfontosabb tények és számadatok, köztük a részletesebb információforrásokra mutató linkek összefoglalása.

Minden tagállamnak egy általános jelentést kell készítenie a tagállam teljes európai területére vonatkozóan.

A szabad szöveges mezőkben az EU bármelyik hivatalos nyelve használható. Az angol nyelv használata azonban ajánlott.

A jelentéstételi mezőkben minden internetes címet teljes terjedelemben kell megadni, beleértve adott esetben a „http://” vagy „https://” előtagot is.

Tagállam

A tagállamnak a 12. cikk szerinti referenciaportálon található listának megfelelően az ISO 3166 szabványból kell kiválasztania saját kétbetűs kódját. Ne nyújtson be külön általános jelentést szubnacionális egységekről.

1. A 2009/147/EK IRANYELV ALAPJAN ELERT FOBB EREDMENYEK

E szakasz célja, hogy tájékoztatást nyújtson a 2009/147/EK irányelv alapján a jelentéstételi időszakban elért főbb eredményekről, beleértve a különleges madárvédelmi terület (KMT) hálózatát is. Az információkat elsősorban nemzeti nyelven kell megadni (1.1. mező), lehetőség szerint angol nyelvű fordítással (nem kötelező 1.2. mező).

1.1. Nemzeti nyelvű szöveg

Főbb eredmények:

Ismertesse röviden a madárvédelmi irányelv alapján a jelentéstételi időszakban elért főbb eredményeket, külön hangsúlyt helyezve a különleges madárvédelmi terület (KMT) hálózatára. Az alábbiak tartozhatnak ide:

—	bizonyított előnyök a különböző fajok számára,

—	új vagy továbbfejlesztett kezelési technikákkal kapcsolatos tapasztalatok,

—	pozitív változások a biológiai sokféleség védelmének társadalmi elfogadottságában,

—	a hatóságok, a természetvédők és más érdekcsoportok közötti jobb együttműködés,

—	fontos végrehajtási ügyek,

—	a Natura 2000 területek létrehozását és a helyi gazdaságot összekapcsoló kezdeményezések,

—	az idegenhonos inváziós fajok őshonos madárfajokra gyakorolt hatásának minimalizálása érdekében hozott intézkedések, az idegenhonos inváziós fajokról szóló 1143/2014/EU rendelettel összhangban (1),

—	a 3. szakaszban foglaltakat kiegészítő információk a madárállományok védelméhez, kezeléséhez és fenntartható hasznosításához szükséges kutatásról és munkáról. Ez (pl. LIFE-finanszírozás útján) uniós koordinációt igénylő sürgős kutatási javaslatokat is magában foglalhat,

—	megvalósult intézkedések és azok hatása (eredmények),

—	sikertényezők, kilátások és a Natura 2000 szerepe.

Sikertörténet-példa

„Sikertörténet” (ha van ilyen) közlésével a tagállam példán keresztül mutathatja be az irányelv működését az adott országban. A sikertörténetnek mindig valamely taxonra kell vonatkoznia, amely a jelentéstételi időszak alatt valódi javulást, azaz a hosszú távú trendtől függetlenül rövid távon pozitív (költő vagy telelő) állományváltozást, illetve a hosszú távú csökkenő trendekkel szemben rövid távon stabil/ingadozó irányt mutat. A leírt javulásnak állományvédelmi intézkedéseken kell alapulnia és az aktuális jelentéstételi időszakra kell vonatkoznia, de akár korábban megkezdett intézkedéseket is magában foglalhat.

Javasolt struktúra:

—	faj/idény megadása,

—	a faj háttere, korábbi fejlemények és azok okai (terhelések stb.), állományvédelmi kihívások,

—	megvalósult intézkedések és azok hatása (eredmények),

—	a Natura 2000 hálózat szerepe (adott esetben),

—	sikertényezők,

—	kilátások.

A szöveg legfeljebb két-három oldal terjedelmű lehet. Ha egy tagállam továbbiakkal kívánja kiegészíteni a kért dokumentumokat, akkor az ilyen mellékleteket és fájlnevüket e mező végén jelezze, az adott fájlokat pedig a jelentés többi részével együtt töltse fel az EEA jelentéstételi mechanizmusába.

1.2. Angol fordítás (nem kötelező)

Opcionális mező az 1.1. mezőben megadott információ angol fordításához (ha azt más nyelven jelentették).

1.3. A sikertörténetekben szereplő fajok / alfajok neve, kódja és idénye

E mező akkor töltendő ki, ha a sikertörténet az irányelv 1.1. mezőben leírt főbb eredményeinek kiemelésére szolgál. Több faj is kiválasztható.

Kitöltendő:

a)	madárfajok kódja és neve;

idény.

2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK A 2009/147/EK IRÁNYELV VÉGREHAJTÁSÁRÓL

E szakasz célja, hogy az érdeklődő nyilvánosságot a 2009/147/EK irányelvvel és az adott tagállam különleges madárvédelmi terület (KMT) hálózatával kapcsolatos információforrásokhoz irányítsa. Általában csak internetes címekre mutató linkeket kell megadni. Szabad szöveg is használható azonban, ha magyarázatot kell adni az információforrás eléréséhez, például több információforrás esetén. A következő mezők mindegyike kitöltendő.

2.1. Általános információk a 2009/147/EK irányelvről

Adjon meg az irányelvre vonatkozó általános információkra (pl. uniós természetvédelmi irányelveket bemutató nemzeti portálra) mutató linkeket.

2.2. Információk a Natura 2000 (különleges madárvédelmi terület [KMT]) hálózatról

Adjon meg a különleges madárvédelmi területek (KMT) hálózatára vonatkozó általános információkra (pl. a Natura 2000 területek online adatbázisaira, a hálózatot bemutató kiadványokra) mutató linkeket.

2.3. Monitoringrendszerek (a 2009/147/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és 10. cikke)

Adjon meg a monitoringgal kapcsolatos általános információkra (pl. A nemzeti monitoringrendszer(eke)t bemutató portálra, monitoring iránymutatásokra) mutató linkeket.

2.4. A fajok védelme (a 2009/147/EK irányelv 5–8. cikke)

Adjon meg a fajok védelmére vonatkozó általános információkra mutató linkeket.

2.5. Az irányelv átültetése (jogi szövegek)

Adjon meg az irányelv átültetésére vonatkozó általános információkra mutató linkeket.

3. A MADÁRÁLLOMÁNYOK VÉDELMÉHEZ, KEZELÉSÉHEZ ÉS FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KUTATÁS ÉS MUNKA (A 2009/147/EK IRÁNYELV 10. CIKKE)

E szakasz a 2009/147/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerinti azon kötelezettséggel kapcsolatos, amely szerint a tagállamok megküldenek a Bizottságnak minden információt, hogy az megfelelő intézkedéseket hozhasson az őshonos madárállományok védelmének, kezelésének és fenntartható hasznosításának alapjául szolgáló kutatás és munka koordinálása érdekében. A 2009/147/EK irányelv 10. cikkének végrehajtása szempontjából releváns további szabad szöveges információk az 1. szakaszban (főbb eredmények) adhatók meg. A kért információk a következőkre korlátozódnak:

3.1. Nemzeti madáratlasz

Adja meg a legfrissebb nemzeti madáratlasz címét (3.1.1. mező), továbbá jelezze a kiadás évét (3.1.2. mező) és az internetes vagy bibliográfiai hivatkozást (3.1.3. mező).

3.2. Nemzeti madármonitoring áttekintése

Adja meg a jelentéstételi időszakban közzétett nemzeti madármonitoring áttekintések címét vagy hasonlót, továbbá rövid leírását, beleértve a vizsgált fajokat, a főbb eredményeket stb. (3.2.1. mező), legfeljebb 500 karakter terjedelemben. Adja meg a kiadás évét (3.2.2. mező), továbbá jelezze az internetes vagy bibliográfiai hivatkozást (3.2.3. mező). Egynél több áttekintés közzététele esetén ismételje meg a 3.2.1–3.2.3. mezőket.

3.3. Madárfajok nemzeti vörös listája

Adja meg a madárfajok legutóbbi nemzeti vörös listájának címét (3.3.1. mező), továbbá jelezze a kiadás évét (3.3.2. mező) és az internetes vagy bibliográfiai hivatkozást (3.3.3. mező).

3.4. Uniós érdeklődésre számot tartó egyéb kiadványok (pl. a veszélyeztetett fajokra vonatkozó fellépés nemzeti áttekintése)

Adja meg a jelentéstételi időszakban vagy legutóbb közzétett, uniós érdeklődésre számot tartó egyéb kiadványok (pl. a veszélyeztetett fajokra vonatkozó fellépés nemzeti áttekintése) címét vagy hasonlót, továbbá rövid leírását, beleértve a vizsgált fajokat, főbb eredményeket stb. (3.4.1. mező), legfeljebb 500 karakter terjedelemben. Adja meg a kiadás évét (3.4.2. mező), továbbá jelezze az internetes vagy bibliográfiai hivatkozást (3.4.3. mező). Egynél több áttekintés közzététele esetén ismételje meg a 3.4.1–3.4.3. mezőket, és legfeljebb 10 közzétételt kell jelenteni.

A 2009/147/EK irányelv 10. cikkének végrehajtásáról általánosabb információk adhatók meg „A 2009/147/EK irányelv alapján elért főbb eredmények” (1. szakasz) alatti szabad szöveges mezőben.

4. NEM ŐSHONOS MADÁRFAJOK (A 2009/147/EK IRÁNYELV 11. CIKKE)

Ez a szakasz a 2009/147/EK irányelv 11. cikkéből következő kötelezettséggel kapcsolatos, amely szerint a „tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tagállamok európai területein természetesen elő nem forduló vadon élő madárfajok bármiféle betelepítése ne károsítsa a helyi növény- és állatvilágot. E tárgyban a Bizottsággal konzultálnak”.

E szakaszt nem kell kitölteni, ha a jelentéstételi időszak alatt nem végeztek a 11. cikk szerinti betelepítést, illetve nem konzultáltak vagy döntöttek arról.

Minden faj jelentendő, az alábbiak szerint:

4.1. Faj tudományos neve

Adja meg a faj tudományos nevét.

4.2. Alfajegység

Adott esetben használja az alfajállomány leírását.

4.3. A betelepítésre vonatkozó jogi határozat fő tartalma

Adja meg a betelepítésre vonatkozó jogi határozat fő tartalmát (szabad szöveg; legfeljebb 250 karakter), beleértve az indokolásra, az egyedszámra és az engedélyezés időtartamára vonatkozó információkat.

4.4. Konzultáció a Bizottsággal

Adja meg a Bizottsággal folytatott konzultáció időpontját.

4.5. További információk (nem kötelező)

A 4. szakaszhoz kapcsolódó további információk a nem kötelező 4.5. mezőben adhatók meg.

B. RÉSZ

A MADÁRFAJOK ÁLLAPOTÁRA ÉS ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSUK IRÁNYÁRA VONATKOZÓ JELENTÉS FORMÁTUMA (A 2009/147/EK IRÁNYELV 12. CIKKE)

Jelentendő fajok

Taxonómia és nómenklatúra

A 12. cikk szerinti (a referenciaportálon elérhető) ellenőrzőlistában használandó taxonómia és nómenklatúra Az Európai Unió madarainak listája (a továbbiakban: uniós madárlista (2)) esetében használt taxonómiát és nómenklatúrát tükrözi. Az uniós madárlista 2015 augusztusában közzétett és 2018-ban frissített változata tartalmazta a taxonómia és nómenklatúra terén del Hoyo & Collar (2014) (3) által javasolt változtatásokat, valamint a releváns módosításokat del Hoyo & Collar (2016) alapján. Az IUCN által követett taxonómiai hivatkozásokkal való összhang fenntartása érdekében taxonómiai frissítésekre kerül sor.

Általában véve a jelentést elsősorban a fajok szintjén kell benyújtani, mivel ez az irányelv szövegében említett taxonómiai egység, valamint az EU madarainak korábbi átfogó állapotfelméréséhez használt egység. Az esetek kisebb részében azonban olyan „alfajegységek” – azaz alfajok vagy elkülöníthető állományok – tekintetében kell jelentést tenni, amelyek státusza különös jelentőségű és/vagy szakpolitikai fontosságú (pl. az irányelv mellékleteiben szereplő alfaj szintű felsorolásokkal összefüggésben). A fogalmakra és meghatározásokra vonatkozó technikai útmutatót tartalmazó iránymutatások részletesen kifejtik, hogy mely alfajállományokról kell külön jelentést benyújtani. Az egyszerűség kedvéért az alábbiakban legtöbbször a „faj” kifejezés szerepel még akkor is, ha ez az alfajegységekre is vonatkozik.

Rendszeresen előforduló fajok

A tagállamoknak jelentést kell tenniük minden „rendszeresen előforduló” költő fajról (még akkor is, ha azok állománya kicsi vagy „marginális” jellegű), hogy uniós szintű képet lehessen alkotni állományaik nagyságáról és az állományváltozás irányáról. Egy faj akkor tekinthető rendszeresen előfordulónak, ha például a jelentéstételi időszak hat évéből négy vagy több évben költött. Az ennél ritkábban előforduló fajokat akkor is jelenteni kell, ha előfordulásuk éveiben a nemzeti állományuk az EU teljes állományának jelentős hányadát (pl. > 1 %-át) teheti ki, vagy ha korábban gyakrabban fordultak elő (lásd még a „Kihalt fajok” című alábbi részt). Hasonló kritériumok alkalmazandók a releváns (lásd alább) telelő és vonuló fajokra. A rendszeresen előforduló fajokat PRE előforduláskód jelöli a madárfajok referenciaportálon található 12. cikk szerinti ellenőrzőlistájában.

Téli idényben és vonuláskor előforduló madárfajok

Fontos telelő fajok

Emellett a tagállamoknak jelentést kell készíteniük egyes fontos telelő fajok – különösen a vándorló vízimadarak, például a szárnyas vadak (kacsa, liba és hattyú) és a gázlómadarak (partimadarak) – esetében, amelyek télen lényegesen nagyobb számban fordulnak elő az EU-ban, és/vagy amelyek állománynagysága és az állományváltozás iránya télen jobban monitorozott (amikor nagy számban gyűlnek össze viszonylag kis számú területen). E fajok esetében az uniós állománybecslés értékelése elsősorban (vagy egyes esetekben teljes mértékben) a téli állományok adatain alapulhat, ezért minden olyan tagállamnak telelési jelentést kell benyújtania, ahol e fajok rendszeresen telelnek (lásd még a „Rendszeresen előforduló fajok” című fenti részt). A fogalmak és meghatározások technikai útmutatója szolgál további információval a fajok azon alcsoportja mögött meghúzódó indokokról, amelyekre vonatkozóan kötelező a telelési jelentéstétel.

Különleges madárvédelmi terület (KMT) minősítést kiváltó fajok (köztük az I. melléklet szerinti fajok) és a 2009/147/EK irányelv II. melléklete szerinti fajok telelési idényben és vonulás idején

Emellett telelési jelentést kell készíteni jó néhány egyéb, rendszeresen áttelelő fajról is, amelyek nem felelnek meg ugyan a fenti kritériumoknak, de szerepelnek az irányelv I. mellékletében, vagy amelyeket a tagállamok téli előfordulásuk miatt nemzeti szintű különleges madárvédelmi terület (KMT) minősítést kiváltó telelő fajként tüntetnek fel / azonosítanak. Mindezen esetekben a telelési jelentések akkor is fontos információkkal szolgálnak az irányelv nemzeti végrehajtásához, ha az állomány nagyságáról és trendjéről jelentett adatok nem mindig használhatók az uniós telelő állomány átfogó értékeléséhez.

A tagállamoknak általában nem kell jelentést készíteniük a vonuló (azaz költő- és telelőhelyeik felé/felől vándorló) fajok állománynagyságáról, illetve az állományváltozás irányáról, mivel a kettős számlálás értelmezését lehetővé tévő részletes kiegészítő információk hiányában uniós szinten nehezen összesíthetők az állomány nagyságára és az állományváltozás irányára vonatkozó nemzeti adatok.

Mindazonáltal a vonulási idényről továbbra is jelenteni kell bizonyos fontos vándorló fajok esetében, amelyeknél egyébként fontos információk bejelentése maradna el. Közéjük tartoznak:

—	a 2009/147/EK irányelv I. mellékletében felsorolt fajok,

—	egyéb vándorló fajok, amelyeknek vonulás alatti előfordulása különleges madárvédelmi terület (KMT) minősítést vált ki nemzeti szinten (4) (a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájában jelzettek szerint).

Ilyen esetben a(z) (egyszerűsített) vonulási jelentések más módon nem beszerezhető fontos információkkal szolgálnak például a különleges madárvédelmi terület (KMT) minősítést kiváltó fajok állománynagyságáról és a fontos vándorló fajokat érintő nemzeti terhelésekről és veszélyekről.

A tagállamoknak jelentést kell tenniük a II. melléklet szerinti telelő fajokról, kivéve a helyhez kötött fajokat, amelyek esetében csak költési jelentés szükséges. Egyszerűsített vonulási jelentést kell adni a nem az országban telelő vagy költő, II. melléklet szerinti vonuló fajokról is.

Az e fajcsoportokra vonatkozó jelentéstételről további információkkal szolgál a

2. táblázat: A fajokra vonatkozó jelentési formátumnak a költési, telelési és vonulási idényekre kitöltendő szakaszai a madárfajok különböző kategóriái tekintetében

Kóborló és alkalmi fajok

A kóborló vagy a „véletlen folytán felbukkanó” madarak azok, amelyek jóval a szokásos költési, telelési vagy vonulási területükön kívülre tévedtek. Az uniós madárlista A. kategóriájának „kóborló” fajokra vonatkozó szakasza több mint 300 fajt tartalmaz, és több más faj is rendszeresen előfordul az EU egyes részein, ám más tagállamokban csak kóborló fajként. Mivel a kóborló madarak előfordulása nem kiszámítható és valószínűleg nagyrészt külső tényezők (a fontos vándorlási időszakok alatti éghajlati viszonyok, EU-n kívüli trendek) eredménye, így nincs szükség a 12. cikk szerinti jelentésekben való szerepeltetésükre. Ugyanez vonatkozik az „alkalmi” fajokra, amelyek közelebb lehetnek a szokásos elterjedési területükhöz, de amelyek előfordulása nem rendszeres vagy állandó az adott tagállamban és/vagy idényben (vö. „Rendszeresen előforduló fajok” fent).

Újonnan megjelenő fajok

Esetenként előfordulhat, hogy egy faj még nem költ vagy telel rendszeresen, de – pl. a szomszédos országokban észlelt nemrégi előfordulási minták vagy hasonló trendek alapján – feltehető, hogy a faj már a kolóniaképzés vagy a rendszeres látogatóvá válás folyamatában van. Ilyen esetben a tagállamoknak még akkor is érdemes jelentést tenniük az adott fajról, ha nem lehetséges az alábbi összes releváns szakasz és mező adatait megadni. A nemzeti ellenőrzőlistában „ARR” előfordulással szereplő fajoknál – ami azt jelzi, hogy a rövid távú trendidőszakban képeztek kolóniát a tagállamban – egyes mezők (pl. 4.2.1. „Hosszú távú trend – Időszak”) esetében enyhülnek a „QA/QC” ellenőrzések. Ha a faj még nem szerepel a fajok tagállami ellenőrzőlistáján, akkor a jelentéstételi mechanizmusról szóló nemzeti jelentés benyújtásakor feltüntethető.

A nulla kiindulási állománynagyságból (azaz az újonnan megjelenő fajokból) adódó trendnagyságok jelentésének speciális kérdésére vonatkozó útmutatásért lásd még a 4.1.3. „Rövid távú trend – Nagyság” mezőt.

Kihalt fajok

A nemzeti szinten 1980 előtt (azaz a 2009/147/EK irányelv elfogadásának/hatálybalépésének időpontja körül) kihalt fajokról nem kell jelentést készíteni, kivéve, ha nemzeti visszatelepítési projekt van folyamatban. Ugyanakkor jelentést kell benyújtani minden olyan fajra vonatkozóan, amely korábban rendszeresen előfordult, de 1980 óta nemzeti szinten kihalt (azaz a nemzeti ellenőrzőlistán „EXBA” előfordulással szerepel). Ez magában foglalja azon fajokat is, amelyekről az utolsó feljegyzés (még ha csak egyetlen egyedről van is szó) az irányelv tagállamon belüli hatálybalépése után történt; ezek a fajok korábban állandó/rendszeres előfordulást mutattak a tagállamban.

Azon korábbi költő fajokat, amelyek már nem költenek rendszeresen, de a költési időszakban még mindig előfordulnak (pl. pár nélküli egyedek formájában), a tagállamoknak továbbra is „rendszeresen előforduló” fajként kell kezelniük (5), különösen akkor, ha státuszuk (pl. a 2009/147/EK irányelv I. melléklete szerinti felsorolás és/vagy általános ritkaság) azt jelenti, hogy kis számú egyed folyamatos jelenléte még mindig szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot.

Azon fajokat, amelyek kisebb egyedszámú kolóniákat képeztek, de nem telepedtek meg és ezért 1980 óta nemzeti szinten ismét mind kihaltak, alkalmi fajként kell kezelni és nem szükséges jelenteni.

Bár az „EXBA” kóddal felsorolt fajoknál nem mindig lehetséges az összes vonatkozó szakasz és mező kitöltése, fontos megadni az évet, amelyben a faj nemzeti szinten kihalt (vagy, ha ez nem volt egyértelmű, megszűnt rendszeresen előfordulni (6)), valamint nemzeti állománya (és adott esetben költőterülete) 1980 körüli hozzávetőleges nagyságát, hogy figyelembe vehető legyen a csökkenés mértéke és üteme (lásd még a 4.1.3. „Rövid távú trend – Nagyság” mezőt a trendidőszak alatt kihalt fajokhoz tartozó trendnagyságra vonatkozó részletesebb útmutatóért).

Nem őshonos állományok

Az irányelv 1. cikkében meghatározott „természetesen előforduló vadon élő madarak” mellett az irányelv II. mellékletében felsorolt három, nagyrészt betelepített faj (Branta canadensis (7), Meleagris gallopavo és Phasianus colchicus (8)) esetében, valamint a Columba livia vadon élő állományaira vonatkozóan is jelentést kell tenni. Az egyéb nem őshonos fajok (köztük az uniós madárlista C. kategóriájában felsoroltak (9)) esetében nem kötelező, de érdemes jelentést tenni, ha a tagállam olyan faj nem őshonos állományának ad otthont, amely máshol az EU-ban természetes előfordulású (és ezért az A. kategória „őshonos”/„rendszeres” alatt szerepel az uniós madárlistában), vagy ha a faj veszélyt jelent az őshonos állományokra/fajokra (pl. az idegenhonos inváziós fajok uniós jegyzékén szereplő fajokra (10): Oxyura jamaicensis, Alopochen aegyptiaca, Threskiornis aethiopicus, Corvus splendens, Pycnonotus cafer és Acridotheres tristis).

1. táblázat

A 12. cikk szerinti ellenőrzőlistában szereplő előfordulási kategóriák és fajkódok szerint jelentendő fajok összefoglalása

Előfordulási kód/fajkód (a referenciaportálon található 12. cikk szerinti ellenőrzőlistából)	Leírás	Jelentéstételi kötelezettség
PRE	Rendszeresen jelen van	Jelentendő
ARR	Újonnan megjelenő	Nem kötelező, de érdemes
EXBA	1980 után kihalt fajok	Jelentendő
pl.A115-X	Az X egy faj nem őshonos alállományát jelöli	Nem kötelező, de érdemes. Kötelező jelentéstétel CSAK az A044-X Branta canadensis, A115-X Phasianus colchicus, A460-X Meleagris gallopavo (nem őshonos állományok) és az A206-X Columba livia (elvadult állományok) esetében

Magyarázó megjegyzések a madárfajok állapotára és állományváltozásuk irányára vonatkozó jelentési formátum kitöltéséhez

A jelentési formátumot a 2. táblázatban vázolt kritériumok alá tartozó mindegyik fajra és idényre vonatkozóan ki kell tölteni. A jelentendő fajok a 12. cikk szerinti ellenőrzőlistában vannak felsorolva.

Egyes tagállamok esetében külön jelentési formátum biztosítandó a szubnacionális egységek számára. Ez az Azori-szigetekre (Portugália), Madeirára (Portugália) és a Kanári-szigetekre (Spanyolország) vonatkozik. A korábbi uniós szintű értékelések azt mutatták, hogy számos makaronéziai madárállomány esetében az állapot és az állományváltozás iránya jelentősen eltér az ibériaiakétól, ezért a szubnacionális területekre külön jelentéstétel vonatkozik a 2008–2012-es jelentéstételi időszak óta.

A madárfajok állapotára és állományváltozásuk irányára vonatkozó jelentési formátum („fajok jelentése”) tizenegy szakaszból áll, az alábbiak szerint:

Idényre vonatkozó jelentéstétel

(1)

Fajra vonatkozó információk

(2)

Idény

(3)

Állománynagyság

(4)

Az állományváltozás iránya

(5)

A költőterület térképe és mérete

(6)

A költőterületre jellemző trend

(7)

Főbb terhelések és veszélyek

(8)

Állományvédelmi intézkedések

(9)

Natura 2000 (különleges madárvédelmi területek [KMT]) lefedettsége

Faj/alfaj szintű jelentéstétel

(10)

A nemzetközi fajvédelmi cselekvési tervekkel (SAP), kezelési tervekkel (MP) és rövid kezelési nyilatkozatokkal (BMS) kapcsolatos munka előrehaladása

(11)

A 2009/147/EK irányelv II. melléklete szerinti fajokkal kapcsolatos információk

2. táblázat

A fajok jelentési formátumának a költési, telelési és vonulási időszakra kitöltendő szakaszai a madárfajok különböző kategóriáira vonatkozóan (beleértve a 2009/147/EK irányelv I. és II. melléklete szerinti fajokat és a különleges madárvédelmi terület [KMT] minősítést kiváltó egyéb vándorló fajokat is)

I. melléklet szerinti és KMT-minősítést kiváltó költési (beleértve helyhez kötött)

I. melléklet szerinti és KMT-minősítést kiváltó telelési

I. melléklet szerinti és KMT-minősítést kiváltó vonulási

II. melléklet szerinti költési (beleértve helyhez kötött)

II. melléklet szerinti telelési

II. melléklet szerinti vonulási

Egyéb költési

Egyéb fontos telelési

Idényre vonatkozó jelentéstétel

1.	Fajra vonatkozó információk

Idény

3.	Állománynagyság

ha KMT-minősítést kiváltó (*1)

4.	Az állományváltozás iránya

nem kötelező

5.	A költőterület térképe és mérete

–

6.	A költőterületre jellemző trend

–

7.	Főbb terhelések és veszélyek

ha KMT-minősítést kiváltó (*1)

–

8.	Állományvédelmi intézkedések

ha KMT-minősítést kiváltó (*1)

–

9.	Natura 2000 KMT lefedettsége

ha KMT-minősítést kiváltó

–

Fajra vonatkozó jelentéstétel

10.	Cselekvési és kezelési tervek előrehaladása

adott esetben

11.	II. melléklethez kapcsolódó információk

ha szerepel a II. mellékletben

–

A 2. táblázatban szereplő „költési”, „telelési” és „vonulási” a jelentéstételi formátum 2. szakaszában kiválasztott idénynek felel meg.

A fajok jelentendő előfordulásának további magyarázatát a „Jelentendő fajok” című fenti szakasz tartalmazza.

A 2009/147/EK irányelv I. melléklete szerinti helyhez kötött fajokhoz csak egy, a költési időszak adatain alapuló jelentést kell benyújtani (költési jelentés), de a (7. és 8. szakaszban jelentett) terheléseknek és veszélyeknek, illetve állományvédelmi intézkedéseknek nemcsak a költési időszakhoz tartozó terhelésekre vagy intézkedésekre, hanem az egész évre ki kell terjedniük.

A 2009/147/EK irányelv I. melléklete szerinti és a különleges madárvédelmi terület (KMT) minősítést kiváltó más, a tagállamon belül különböző költő, telelő és/vagy vonuló állományokat mutató fajokhoz külön jelentést kell készíteni a költő, a telelő és néhány kiválasztott vonuló faj esetében, a 12. cikk szerinti ellenőrzőlistában foglaltaknak megfelelően.

A II. melléklet szerinti helyhez kötött fajok esetében csak a költési időszakra vonatkozó jelentést kell benyújtani.

A 10. szakaszt a nemzetközi (11) fajvédelmi cselekvési tervvel (SAP), kezelési tervvel (MP) és rövid kezelési nyilatkozattal (BMS) rendelkező fajok esetében kell kitölteni (a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájában meghatározottak szerint).

Bár a jelentésben felhasznált adatok nem teljes egészét a jelentéstételi időszakban gyűjtik össze, a jelentésnek a jelentéstételi időszak (pl. 2019–2024) szempontjából releváns információkat kell tartalmaznia. Emellett, bár a jelentéstételi formátum nem minden szakasza kötelező az összes mellékletre és idényre vonatkozóan, ezen információkat határozottan érdemes benyújtani, ha rendelkezésre állnak.

Az uniós elemzés során való felhasználás elősegítése és a szélesebb olvasói kör érdekében ajánlott a szabad szöveges információkat angol nyelven megadni.

1. FAJRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az 1. szakaszt a madárfajok referenciaportálon található 12. cikk szerinti ellenőrzőlistájában felsorolt minden rendszeresen előforduló faj esetében ki kell tölteni.

1.1. Tagállam

A tagállamoknak a referenciaportálon található lista megfelelő országkódjait kell használniuk. A legtöbb esetben ez egyszerűen az adott tagállam kétjegyű ISO 3166 kódját jelenti. Néhány tagállam esetében külön jelentést kell tenni a szubnacionális egységekre (tekintettel a különálló földrajzi területeken élő egyes fajok vagy állományok státuszára), az Azori-szigetek (Portugália), Madeira (Portugália) és a Kanári-szigetek (Spanyolország) esetében pedig a referenciaportálon meghatározott négyjegyű szubnacionális kódot kell használni.

1.2. Fajkód

A tagállamoknak a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájában (és kódlistájában) megadott fajkódokat kell használniuk. Szükség esetén új kódok is kiadhatók. A referenciaportálon további információ található a fajkódok listájáról és az esetleges módosításokról.

1.3. EURING-kód

A tagállamoknak a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájában (és kódlistájában) megadott EURING-kódokat kell használniuk. Az európai madárgyűrűzés koordinálása céljából az Európában őshonos szinte minden madárfajhoz (és több alfajhoz) egyedi EURING-kódokat rendeltek, amelyeket széles körben használnak (12).

1.4. Faj tudományos neve

A tagállamoknak a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájában megadott tudományos neveket kell használniuk, ami már nagyrészt Az Európai Unió madarainak listája (13) legutóbbi változatában elfogadott nómenklatúrát és taxonómiát tükrözi. Néhány esetben a tudományos névre vonatkozó bejegyzés tartalmazza az angol „all others” [minden egyéb] kifejezést annak jelzésére, hogy a szóban forgó taxonómiai egység magában foglalja az irányelv mellékleteiben kifejezetten fel nem sorolt összes többi (őshonos) alfajt (pl. a 2009/147/EK irányelv I. mellékletében felsorolt „Accipiter gentilis all others”, vö. „Accipiter gentilis arrigonii”). Az IUCN által követett taxonómiai hivatkozásokkal való összhang fenntartása érdekében taxonómiai frissítésekre kerül sor.

1.5. Alfajállomány

Adott esetben a tagállamoknak a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájában szereplő alfajállomány leírásait kell használniuk. Sok esetben az alfajállományok neve az AEWA fajok elkülönülő repülési útvonalú állományainak azonosítására használt rövid leírásokhoz kapcsolódik. Más esetekben a taxonómia vagy nómenklatúra ellenőrzőlistában alkalmazott kezelését pontosítják, vagy segítenek megkülönböztetni az EU-n belül máshol őshonos fajok betelepített állományait.

1.6. Faj alternatív tudományos neve (nem kötelező)

Ha az 1.4. mezőben megadott tudományos név eltér az általános nemzeti használatban lévőtől, a tagállamok itt alternatívát is megadhatnak.

1.7. Közönséges név (nem kötelező)

Ha a tagállamok a faj (vagy alfaj) nemzeti szinten használt közönséges nevét kívánják megadni, ezt itt tehetik meg. Ez akkor lehet hasznos, ha a jelentéstervezetet olyan személyeknek juttatják el észrevételezés céljából, akik esetleg nem ismerik a tudományos nevet, vagy ha a jelentést a nyilvánossággal közlik.

2. IDÉNY

2.1. Idény

Válassza ki az idényt, amelyben a jelentett adatok többségét gyűjtötték, a „Költési”, „Telelési” és „Vonulási” lehetőségek közül.

2.2. Első jelentéstétel

Itt kell feltüntetni, ha a fajt első alkalommal jelentik a tagállamban. Az első jelentéstétel mező olyankor használható, ha egy fajt újonnan jelentenek, vagy olyan idényben jelentenek, amelyről korábban nem érkezett jelentés. Ez a mező nem használható olyan esetekben, amikor a faj taxonómiai nevét frissítették. Előfordulhat, hogy a jelentéstételi formátumban néhány mező nem alkalmazható az első alkalommal bejelentett fajokra, pl. az utolsó jelentéstételi időszak óta bekövetkezett változás és a változás okának feltüntetésekor. Az első jelentéstétel „Igen” megadásával jelezhető a mezőben.

2.3. További információk

E mezőben a tagállamok szabad szövegként bármilyen fontosnak ítélt információt jelenthetnek. A faj első jelentése esetén fejtse ki az okot (azaz újonnan észlelt faj vagy egyéb ok). E szakaszban nem kötelező semmilyen további információ megadása.

3. ÁLLOMÁNYNAGYSÁG

3.1. Év vagy időszak

Írja be az évet vagy időszakot, amelyben az állomány nagyságát legutóbb meghatározták: ÉÉÉÉ (év) és ÉÉÉÉ–ÉÉÉÉ (időszak, év–év).

Sok jelentés tartalmaz időszakokat, mivel számos faj állománynagyságát rendszerint a nemzeti atlaszprojektek során becsülik meg, amelyek általában évekig tartó terepmunkát foglalnak magukban. Számos esetben a terepmunka az aktuális jelentéstételi időszakon kívülre is kiterjed. A jelentett évnek vagy időszaknak azt a tényleges időszakot kell lefednie, amelyben az adatokat gyűjtötték.

Egyes esetekben az állománynagyságot egy korábbi jelentéstételi időszakban végzett teljes fajszámlálás vagy összeírás alapján becsülik meg, amelyet azonban a rendszeres monitoring eredményeivel vagy a terepi adatgyűjtésre szolgáló online rendszerek adatainak felhasználásával frissítettek. Azt az évet vagy időszakot kell jelenteni, amelyhez az állománynagyság jelentett becslése tartozik.

3.2. Állománynagyság

A tagállamoknak a madárfajok ellenőrzőlistájában az egyes faj – idény kombinációkhoz meghatározott állományegységeket (3.2. a) „Egység” mező) kell használniuk. Az egyes fajok teljes uniós állománynagyságának kiszámítása érdekében minden tagállamnak ugyanazt az állományegységet használva kell jelentenie nemzeti adatait. A költő fajok döntő többsége esetében a költő pár („p”) egység alkalmazásával kell a számokat jelenteni, elismerve, hogy számos faj, köztük számos gyakori és elterjedt faj becslései a gyakorlatban gyakran a költési időszakban elfoglalt területek (pl. éneklő hímek) számán alapulnak. Ha a költő állomány nagyságát költő párban jelentik, de a számadatok más egységben gyűjtött elsődleges terepadatokból származnak (pl. egyes tengeri madarak esetében a látszólag foglalt fészkek), ez az információ a 3.7. „További információk” mezőben adható meg.

A szokatlan/összetett költésbiológiájú vagy rejtőzködő életmódú fajokat érintő esetek elenyésző számában más egységek – például költő nőstények („bfemales”) vagy hívó hímek („cmales”) – a párnál megfelelőbbek az állománynagyság jelentéséhez. E fajok közé tartoznak egyes rétihéják, vízicsibék, túzokok és fajdok. Az ilyen fajok állománynagyságának jelentéséhez használandó egységek a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájában szerepelnek.

A „telelési” és „vonulási” időszak jelentéseiben az állománynagyság adott esetben az egyed („i”) egység használatával jelentendő.

Az állománynagyság-értékek jelentéséhez három mező áll rendelkezésre: „b) Legkisebb”; „c) Legnagyobb”; és „d) Legjobb egyedi érték”. A használt mezők száma az adott fajhoz rendelkezésre álló állománynagyság-információk jellegétől függően változik (lásd alább), de a következő logikai kombinációk egyikét kell követnie: b) és c); csak d); vagy b), c) és d).

Ha nem létezik pontos becslés az állomány nagyságáról, és csak tartománybecslések (azaz legkisebb–legnagyobb érték) állnak rendelkezésre, akkor ezt a két értéket a b) és c) mezőben kell megadni. A tagállamoknak még kevéssé ismert fajok esetében is érdemes megadniuk egy valószínűsíthető legkisebb és legnagyobb állománynagyságot, hogy minimálisra csökkenjen a teljes uniós állomány nagyságának és az állományváltozás irányának (a nemzeti állománynagyságok „súlyozásával” végzett) becslésébe átvitt bizonytalanság, de ha ez nem lehetséges, alsó határ a 3.2. d) mezőben is jelezhető (lehetőleg kiegészítő megjegyzéssel a 3.7. mezőben, pl. „A legnagyobb állománynagyság valószínűleg nem haladja meg a 100 000 párt”), a 3.3. „Becslés típusa” mezőben a „legkisebb” opció kiválasztásával.

Ha az állomány nagyon jól monitorozott (és gyakran, de nem mindig, viszonylag kicsi), akkor egyetlen pontos érték is rendelkezésre állhat, amely esetben ez adható meg a d) mezőben. Máskor tartomány (legkisebb–legnagyobb) és átlag vagy „legvalószínűbb” érték állhat rendelkezésre, amely esetben ezek mind megadhatók a b), c) és d) mezőkben.

Abban az esetben, ha az állománynagyságnak csak a legkisebb (vagy legnagyobb) értéke ismert (pl. szakértői vélemény alapján), ezt a d) „Legjobb egyedi érték” mezőbe kell beírni, és NEM a b) „Legkisebb” vagy c) „Legnagyobb” mezőbe. Ennek kifejtése a 3.7. (További információk) mezőben lehetséges.

Amennyiben nyers adatok és/vagy pontos becslések állnak rendelkezésre, ezeket tagállami szintű kerekítés nélkül kell jelenteni; az ilyen kerekítésre szükség szerint később kerül sor uniós szinten.

Ha a faj 1980 óta nemzeti szinten kihalt (azaz előfordulása „EXBA” kóddal szerepel a nemzeti ellenőrzőlistán), a d) mezőben „0” szerepeltetendő, ideális esetben pedig a kihalás időpontját (pl. „Utolsó észlelt költés 1998-ban”) is fel kell tüntetni a 3.7. mezőben. Ha nem egyértelmű, hogy a faj nemzeti szinten kihalt-e, vagy nagyon kis egyedszámban még mindig létezik, a b) és c) mezőben „0”, illetve „1” érték tüntethető fel.

3.3. Becslés típusa

Válassza ki a 3.2. mezőben jelentett állománynagyság becslési típusának legmegfelelőbb leírását. Ha a 3.2. mező b), c) és d) részében is adtak meg értéket, válassza ki az adatokat legjobban leíró kategóriát (gyakran „többéves átlag” vagy „95 %-os konfidencia-intervallum”). A lehetőségek részletezése alább látható:

—

legjobb becslés – az elérhető legjobb számadat (beleértve, ha csak az állománynagyság legnagyobb értéke áll rendelkezésre) vagy intervallum, amely például állományösszeírásból, helyiségek adatainak összeállításából, állománysűrűségen és elterjedési adatokon alapuló becslésből vagy szakértői véleményből származik, de amelyre nem számítottak 95 %-os konfidenciahatárokat. A 3.4. mezőben jelezhető, hogy a legjobb becslés monitoringadatokból, extrapolációból vagy szakértői véleményből származik-e,

—	többéves átlag – átlagos érték (és intervallum, azaz a legrosszabb és legjobb évek becslése), ha az állománynagyságot több éven át becsülték a jelentéstételi időszak alatt (a 3.1. mezőben foglaltak szerint),

—	95 %-os konfidencia-intervallum – mintavételes adatfelvételekből származó becslések vagy olyan modell, amelyhez 95 %-os konfidenciahatárok számíthatók (a 3.2. b) és 3.2. c) mezőben jelzettek szerint) a (3.2. d) mezőben szereplő) legjobb egyedi értékre,

—

legkisebb – ha nem áll rendelkezésre elegendő adat még egy lazán behatárolt becsléshez sem, de az állománynagyság tudottan egy bizonyos érték felett van, vagy ha a jelentett intervallumbecslések olyan mintavételes adatfelvételből vagy monitoring projektből származnak, amely valószínűleg alábecsüli a tényleges állománynagyságot.

Ha intervallumot (3.2. b) „Legkisebb” és 3.2. c) „Legnagyobb” mező) és egyedi értékeket (3.2. d) „Legjobb egyedi érték”) is jelentettek, a 3.3. „Becslés típusa” mezőnek a legpontosabb becslésnek kell megfelelnie. Ezt a 3.7. „További információk” mezőben kell feltüntetni.

3.4. Alkalmazott módszer

E mező a 3.2. mező szerinti állománynagyság becsléséhez használt módszertan részletezésére szolgál. Válassza ki az alábbi kategóriák egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés (pl. az ismert elterjedés többségének mintavételes adatfelvételéből);

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján (pl. az elterjedési terület egy kis részének mintavételes adatfelvételéből, sűrűség/abundancia és elterjedési adat alapú modellek felhasználásával, vagy trendadatokkal frissített meglévő becslésből);

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat.

Ha intervallumot (3.2. b) „Legkisebb” és 3.2. c) „Legnagyobb” mező) és egyedi értékeket (3.2. d) „Legjobb egyedi érték”) is jelentettek, az alkalmazott módszernek a legpontosabb becslésnek kell megfelelnie. Ezt a 3.7. „További információk” mezőben kell feltüntetni.

3.5. Források

A fenti 3.1–3.4. mezőben jelentett adatok ellenőrzési nyomvonalának biztosításához adja meg az e mezők kitöltéséhez használt fontos hivatkozások vagy egyéb információforrások adatait. Ilyen források lehetnek például közzétett dokumentumok, adatbázisokban tárolt nem közzétett adatok, weboldalak és szakértői munkacsoportok. Célszerű elegendő információt megadni ahhoz, hogy a jelentést felülvizsgáló (vagy hat vagy 12 éven belül frissítő) személy tisztában legyen a jelentésben szereplő információ eredetével.

3.6. Változás és a változás oka (az előző jelentés óta)

E mezőben jelezhető, hogy az utolsó jelentéstételi időszak óta történt-e változás a bejelentett állománynagyságban, és ha igen, akkor itt írható le a változás jellege.

Változás esetén jelezze, hogy melyik alkalmazandó az alábbi b)–f) lehetőségek közül (a b)–f) lehetőségeknél többre is adható „Igen” válasz (14):

a)	nem, nincs változás;

b)	igen, valódi változás miatt;

c)	igen, jobb ismeretek vagy pontosabb adatok miatt;

d)	igen, eltérő módszer alkalmazása miatt (15) (beleértve a taxonómiai változást);

e)	igen, de a változás jellege ismeretlen;

f)	igen, egyéb okok miatt.

Végezetül jelezni kell, hogy főként a következőknek köszönhető-e az eltérés (válasszon egy lehetőséget):

a)	valódi változás;

b)	jobb ismeretek vagy pontosabb adatok;

c)	eltérő módszer alkalmazása;

d)	ismeretlen;

e)	egyéb indok.

Ha egy tagállam további információt kíván megadni, ezt a 3.7. „További információk” mezőben teheti meg. Az „igen, egyéb okok miatt” mező bejelölését a „További információk” alatt tovább kell pontosítani. E mezőt csak nagyon korlátozott esetekben szabad használni.

3.7. További információk (nem kötelező)

E nem kötelező mezőben adhatók meg a 3.1–3.6. mezőben az állománynagyság értékeléséhez jelzett adatokkal kapcsolatos kiegészítő, szabad szöveges információk, mint például az állománynagyság helyszíni becslésének költő párokra való átváltásához használt átváltási tényezők részletei (lásd a 3.2. mező szövegét) vagy a változás egyéb okai (3.6. mező). Ide az is beírható, ha például egy tagállam a módszerek változása miatt az előző jelentésben foglalttal azonos állománynagyságot jelent annak ellenére, hogy valódi változás történt.

4. AZ ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁS IRÁNYA

4.1. Rövid távú trend (elmúlt 12 év)

A 4.1.1–4.1.5. mezőben 12 éves időszak alapján adható információ az állománynagyság rövid távú trendjéről.

4.1.1. Rövid távú trend – Időszak

A rövid távú trendidőszak 12 év (ami körülbelül két jelentéstételi ciklusnak felel meg). A 2019–2024-es jelentéseknél ez azt jelenti, hogy az időszak 2013–2024 vagy az ehhez minél közelebb eső időszak. Némi rugalmasság megengedett, így bár a trendeket ideális esetben a 2013–2024-es időszakra kell jelenteni, elfogadhatók például a 2010–2021-es időszak adatai is, ha az elérhető legjobb adatok az ezen években végzett adatfelvételekhez kapcsolódnak, vagy ha egy korábbi végpont használata azt jelenti, hogy a 12. cikk szerinti nemzeti jelentés késedelem nélkül benyújtható. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy mivel az átfogó uniós szintű trend becsléséhez a nemzeti trendeket össze kell vonni, az „ideális” trendidőszakra nem jelentett trendeket adott esetben extrapolálni vagy csonkolni kell (további információkért lásd a fogalmak és meghatározások technikai útmutatóját). Az újonnan megjelenő fajok esetében a trendeket ideális esetben úgy kell jelenteni, hogy a faj első költési/előfordulási éve a kezdőév; pl. ha a fajnál 2018-ban észleltek először költést, akkor a 2019–2024-es jelentéstételi időszakhoz 2018–2024 lenne a rövid távú trendidőszak.

4.1.2. Rövid távú trend – Irány

Jelezze, hogy a 4.1.1. mezőben jelentett időszakban milyen volt az állományváltozás iránya (csak egy lehetőség választható):

stabil;

ingadozó;

növekvő;

csökkenő;

e)	bizonytalan;

f)	ismeretlen.

A „stabil” trendeknek az enyhén „növekvő” vagy „csökkenő” trendektől való megkülönböztetése az adott fajhoz elérhető trendinformációk jellegétől függ. Statisztikailag megbízható monitoringadatok megléte esetén lehetővé kell tenni a viszonylag enyhe – de statisztikailag szignifikáns – növekedések vagy csökkenések megkülönböztetését (és így jelentését) (pl. ha a változás 95 %-os konfidencia-intervallumai nincsenek nullával átfedésben). Másfelől, ha a trendirány-kategóriába való besorolás kevésbé megbízható adatokon (vagy szakértői véleményen) alapul, egy meghatározott küszöbérték (trendidőszak alatti 10 %-os átfogó változás) alkalmazandó a „stabil” és a „növekvő” vagy „csökkenő” trendek megkülönböztetésére. A tagállamoknak mindkét esetben a 4.3. „További információk” mezőben érdemes jelezniük a releváns magyarázó/kiegészítő információkat (pl. „A közös nemzeti madármonitoring-rendszerből származó rövid távú trend –0,4 % volt a 2013–2024-es időszakban (95 %-os KI mellett: = –1,1 % és +0,4 % évente), így a teljes időszakra vonatkozó változás –4 % volt (95 %-os KI: –11 % és +4 %); ezért »stabil« minősítést kapott.”). További útmutatásért lásd a fogalmak és meghatározások technikai útmutatóját.

Az „ingadozó” azon fajokra vonatkozik, amelyek átlagos állományszintje nem változott jelentősen a trendidőszakban, de amelyeket esetenként az abundancia egy-két nagyságrendű komoly évközi változásai jellemeznek. A jellemzően ilyen dinamikát mutató fajok közé tartoznak a boreális és sarkvidéki költő fajok, például egyes baglyok és keresztcsőrűek, amelyek abundanciája szorosan összefügg a táplálék ciklikus csúcsokat és mélypontokat mutató elérhetőségével, de a kategória a kedvezőtlen vagy változó éghajlati viszonyok által különösen érintett fajokra is vonatkozhat. A tagállamok felé az a kérés, hogy korlátozzák e kategória használatát az állomány legalább ≥ 50 %-os évközi növekedését/csökkenését mutató fajokra. Azon fajok tartoznak ide, amelyekről összességében megállapítható, hogy „rendszeresen” (pl. többnyire) költenek vagy telelnek, ám lehet, hogy mégsem fordulnak elő minden évben.

A „bizonytalan” kategória olyankor használandó, ha elérhetők ugyan monitoringadatok, de nem elegendők a két vagy több trendirány közötti, pl. az ingadozó vagy a csökkenő trend közötti megbízható döntés meghozatalához. Ennek oka lehet a kis mintanagyság és/vagy az, hogy a monitoringrendszereket csak viszonylag nemrégiben hozták létre. A 4.3. „További információk” mezőben jelezhetők egyéb részletek, pl. a „valós” trendre vonatkozóan elérhető adatokról és/vagy szakértői véleményről. A TRIM (16) által a „bizonytalan” kategóriába sorolt, közös nemzeti madármonitoring-rendszerből származó trendeket ebben (nem pedig az „ingadozó”) kategóriában kell jelenteni. További útmutatásért lásd a fogalmak és meghatározások technikai útmutatóját.

Az „ismeretlen” trendkategória csak abban az esetben használható, ha a faj országos trendjéről nem áll rendelkezésre semmilyen – mennyiségi vagy minőségi – információ. A nemzeti szakértőknek azonban még ebben az esetben is gyakorta lehet elképzelése a valószínűbb trendforgatókönyveket – vagy legalábbis a potenciális növekedés vagy csökkenés lehetséges „határait” – illetően, és ennek bármilyen formában történő megadása (17) nagyon hasznos lehet az állományok uniós szintű állománybecslése során.

A fogalmak és meghatározások technikai útmutatója tartalmaz további útmutatást az állományváltozás iránya tekintetében.

4.1.3. Rövid távú trend – Nagyság

Ha a 4.1.2. mezőben „növekvő”, „csökkenő” vagy „bizonytalan” szerepel, akkor a 4.1.1. mezőben jelzett trendidőszak alatt az állománynagyság teljes százalékos változását kell megadni.

Válasszon a következő lehetőségek közül:

a)	Legkisebb.

b)	Legnagyobb.

Legjobb egyedi érték.

—	Ha a nagyság csak tartományként áll rendelkezésre (pl. 20–30 %), akkor ezt a két értéket az „a) Legkisebb” és „b) Legnagyobb” rovatban kell megadni.

—	Ha pontos számadat (pl. 27 %) áll rendelkezésre, akkor ezt a „c) Legjobb egyedi érték” rovatban kell megadni.

—	Amennyiben átlag vagy „legvalószínűbb” trend áll rendelkezésre, 95 %-os konfidenciahatárok mellett, úgy e három érték megadható a c), a), illetve b) rovatban.

—	Abban az esetben, ha csak a legkisebb (vagy legnagyobb) érték ismert (pl. szakértői vélemény alapján), ezt a „Legjobb egyedi érték” mezőbe kell beírni, és NEM az a) „Legkisebb” vagy b) „Legnagyobb” mezőbe.

—

A negatív nagyságértékeket (azaz a „–” jelet) minden negatív trendnagyságnál fel kell tüntetni, beleértve azokat az eseteket is, amikor az irány jelzése már „csökkenő”. A felesleges adatbevitel elkerülése érdekében azonban a pozitív trendeknél nem szükséges a „+” jel feltüntetése (azaz a „15” értékű trendnagyság jelentése értelemszerűen +15 %). A negatív trendeknél megjegyzendő, hogy a „Legkisebb” és „Legnagyobb” mezők matematikailag a legkisebb és legnagyobb értékekre (nem pedig a legkisebb és legnagyobb csökkenésekre) vonatkoznak.

A trendidőszak során kolóniát képzett vagy megtelepedett (pl. a madárfajok nemzeti ellenőrzőlistájában újonnan megjelenőként [„ARR”] felsorolt) fajok konkrét esetében bármilyen állománynövekedés nagyságát a kezdeti év állománynagysága alapján kell kiszámítani (18). Például a 2019–2024-es jelentéstételi időszak esetében, ha egy faj először 2018-ban költött (egy pár), de a 2024-es költő állomány nyolc pár, akkor a 4.1.1. mezőbe „2018–2024” írandó, a 4.1.2. mezőben a „növekvő” választandó ki, a 4.1.3. c) mezőben pedig „700” (azaz az egyről nyolcra történő százalékos növekedés) szerepeltetendő. Ideális esetben a 4.3. „További információk” mezőben kiegészítő megjegyzés is feltüntetendő, megerősítve a kolóniaképzés évét és az állomány kezdeti nagyságát (pl. „A faj 2018-ban költött először [egy pár]”).

Ezzel szemben a trendidőszak alatt nemzeti szinten kihalt fajok esetében egyszerűen a 100 %-os csökkenés jelzése nem biztosítja a csökkenés relatív jelentőségének értékeléséhez szükséges összes információt (ha a kiindulási állomány például egy és 100 egyedről csökken nullára, akkor ez mindkét esetben 100 %-os csökkenést jelent). Egy olyan faj példájában, amelynek költő állománya 2014-ben 10 pár volt, de amely költő fajként 2021-ben kihalt, a 4.1.1. mezőbe „2014–2021” írandó, a 4.1.2. mezőben a „csökkenő” választandó ki és a 4.1.3. c) mezőben „–100” szerepeltetendő, míg a 4.3. „További információk” mezőben kiegészítő megjegyzéssel kell jelezni a 2014-es állománynagyságot (pl. „A 2014. évi 10 költő párról a faj 2021-ben költő fajként kihalt.”).

Bár a jelentés szerint „stabil” vagy „ingadozó” trendek esetében (19) nem kötelező a trendnagyság, ám a 4.1.3. mezőben ez is megadható. A 4.3. „További információk” mezőben bármely fontos további magyarázó/kiegészítő információ megadható – például a „stabil” trendek konfidencia-intervallumai vagy az ingadozásokra vonatkozó további részletek.

4.1.4. Rövid távú trend – Alkalmazott módszer

Használja az alábbi kategóriák egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés (pl. az állománynagyság teljes összeírásokból származó két becslésének összehasonlítása, vagy jó statisztikai erejű, célzott állománymonitoring);

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján (pl. csak viszonylag kis állománymintából gyűjtött adatokból származó trendek, vagy elégtelen mintanagyság alapján, vagy más mérésekből extrapolált trendek);

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat.

Csak egy kategória választható; amennyiben az adatokat több forrásból állították össze, válassza ki a legfontosabb adatforrás kategóriáját.

Az „Alkalmazott módszer” mező a rövid távú trend irányára (4.1.2. mező) és nagyságra (4.1.3.) egyaránt vonatkozik, mivel e két mező egy értékelés részét képezi, és mindkettőt itt kell figyelembe venni.

4.1.5. Források

A fenti 4.1.1–4.1.4. mezőben jelentett adatok ellenőrzési nyomvonalának biztosításához adja meg az e mezők kitöltéséhez használt fontos hivatkozások vagy egyéb információforrások adatait. Ilyen források lehetnek például közzétett dokumentumok, adatbázisokban tárolt nem közzétett adatok, weboldalak és szakértői munkacsoportok. Célszerű elegendő információt megadni ahhoz, hogy a jelentést felülvizsgáló (vagy hat vagy 12 éven belül frissítő) személy tisztában legyen a jelentésben szereplő információ eredetével.

4.2. Hosszú távú trend (kb. 1980 óta)

4.2.1. Hosszú távú trend – Időszak

A hosszú távú trendek jelentésének ideális időszaka kb. 1980-tól (a 2009/147/EK irányelv elfogadásának/hatálybalépésének időpontjától) kb. a jelentéstételi időszak utolsó évéig tart. E tekintetben azonban van némi rugalmasság, ezért ha egy tagállam (például) 1980-ban, 1995-ben, 2015-ben és 2020-ban végzett nemzeti összeírásokat, az 1980 és 2020 közötti trendet a 2019–2024-es jelentéstételi időszakra vonatkozóan kell jelenteni. Az 1980 óta kolóniát képző fajok esetében a trendeket ideális esetben úgy kell jelenteni, hogy a faj első költési/előfordulási éve a kezdőév; pl. ha a fajnál 2000-ben észleltek először költést, akkor a hosszú távú trendidőszak 2000-től indulna. Az újonnan megjelenő fajok esetében a kezdő időpont az utolsó két jelentési időszakba esne (azaz a 2019–2024-es jelentéstételi időszaknál 2013 és 2024 közé, lásd még a 4.1.1. mező szövegét).

A monitoringrendszer 2000 előtti állományadataival nem rendelkező tagállamoknak érdemes a trendre vonatkozó információk más lehetséges forrásait, például a Birds in Europe (20) két kiadását tanulmányozniuk, amelyek az 1970–1990 és 1990–2000 közötti időszakra vonatkozóan a legtöbb faj tekintetében (alátámasztó hivatkozások kíséretében) sávos becsléseket adnak a nemzeti állomány változásának irányáról.

4.2.2. Hosszú távú trend – Irány

Lásd a fenti 4.1.2. Rövid távú trend – Irány mezőt.

Ha a trendirány-kategoriába való besorolás kevésbé megbízható adatokon (vagy szakértői véleményen) alapul, egy meghatározott küszöbérték (hosszú távú trendidőszak alatti 20 %-os átfogó változás) alkalmazandó a „stabil” és a „növekvő” vagy „csökkenő” trendek megkülönböztetésére (a 10 %-os küszöbértéket a 4.1.2. mező alkalmazza a rövid távú trend esetében).

A fogalmak és meghatározások technikai útmutatója tartalmaz további útmutatást az állományváltozás iránya tekintetében.

4.2.3. Hosszú távú trend – Nagyság

Lásd a fenti 4.1.3. Rövid távú trend – Nagyság mezőt.

4.2.4. Hosszú távú trend – Alkalmazott módszer

Lásd a fenti 4.1.4. Rövid távú trend – Alkalmazott módszer mezőt.

4.2.5. Források

Lásd a fenti 4.1.5. mezőt.

4.3. További információk (nem kötelező)

E szakaszban adhatók meg az állományváltozás 4.1. és 4.2. szakasz szerinti irányának értékeléséhez szolgáltatott adatokkal kapcsolatos kiegészítő, szabad szöveges információk (javaslatokhoz lásd az előző mezők szövegét).

5. A KÖLTŐTERÜLET TÉRKÉPE ÉS MÉRETE

A legtöbb uniós tagállamban már léteznek a fészkelő madarak nemzeti atlaszai, 2020-ban pedig megjelent az Európa Fészkelő Madarainak Atlasza („EBBA2”) új kiadása (21). Ezzel szemben csak kevés országban adták ki a telelő madarak nemzeti atlaszát, és számos madárfaj egyébként is sokkal mobilisabb télen. Ezért nem kell a téli elterjedésre vonatkozó adatokat szolgáltatni.

5.1. Érzékeny fajok

Egyes fajokra nézve különös veszélyt jelent a zaklatás, az illegális leölés vagy a begyűjtés, és ezért az elterjedésükre vonatkozó részletes információk nyilvánosságra hozatala nagyban fokozhatja védettségük vagy kezelésük kockázatát. Az esetek kis részében a tagállamok veszélyeztetettnek tekinthetnek egy fajt, ha annak elterjedését az előírt szabványos 10×10 km-es rácshálóval teszik nyilvánosan elérhetővé (lásd az 5.3. szakaszt). Amennyiben az elterjedésre vonatkozó információ – ha az 5.3. mezőben foglalt előírások szerint jelentik – minősítése „érzékeny”, ez „Igen” beírásával jelezhető e mezőben.

Ha egy faj „érzékeny” jelölést kap, a Bizottság és az EEA nem hozza nyilvánosságra az elterjedését (például az információ nyilvánosan elérhető adatbázisban vagy internetes oldalon való közzétételével).

5.2. Év vagy időszak

Írja be az évet (pl. 2021) vagy időszakot (pl. 2019–2023), amikor a költőterületet legutóbb meghatározták. Sok jelentés tartalmaz időszakokat, mivel a legtöbb faj elterjedését rendszerint a nemzeti atlaszprojektek során térképezik fel, amelyek általában évekig tartó terepmunkát foglalnak magukban. A jelentett évnek vagy időszaknak azt a tényleges időszakot kell lefednie, amelyben az adatokat gyűjtötték.

Amennyiben nincsenek friss atlaszinformációk, a tagállamoknak érdemes más adatok – például az éves monitoringrendszerek eredményei, internetről gyűjtött adatok, illetve nemzeti vagy regionális adatfelvételek – felhasználásával elvégezniük a nemzeti elterjedés újratérképezését a naprakészebb adatok jelentéséhez. Ilyen esetben az elterjedést ábrázoló térképet az előző jelentéstételi időszak adataira alapozva, illetve a rendszeres monitoring eredményeivel frissített régebbi elterjedési adatok vagy az adatgyűjtésre szolgáló online rendszerek adatainak felhasználásával kell elkészíteni. Azt az évet vagy időszakot kell jelenteni, amelyhez a bejelentett elterjedés tartozik.

5.3. A költőterületet ábrázoló térkép

Az elterjedést ábrázoló térképet a vonatkozó metaadatokkal (vetület, dátum, méretarány) együtt kell benyújtani. A szabványt 10×10 km ETRS89 rácscellák jelentik LAEA (EPSG:3035) vetület mellett (22). Az elterjedésre vonatkozó adatkészlet azon 10 km-es rácscellákból áll, ahol a költést észlelik vagy valószínűsítik (lásd az alábbi útmutatót a faj elterjedésének feltérképezéséhez); attribútumadatok használata nem megengedett a faj rácscellában való jelenlétének vagy hiányának jelzésére. A metaadatokban az INSPIRE iránymutatások szerint kell feltüntetni az időszakot, amelynek során az elterjedésre vonatkozó adatokat gyűjtötték (23). A költőterületet ábrázoló térképekre vonatkozó műszaki leírások a referenciaportálon találhatók.

A tagállamok vagy az olyan kisebb területek, mint a Kanári-szigetek, Madeira vagy az Azori-szigetek 1x1 km-es rácsot alkalmazó térképeket használhatnak. Ezeket az európai szintű megjelenítés céljából 10x10 km nagyságúra összesítik.

Az egyes tagállamokra vonatkozó rácsok letölthetők a referenciaportálról.

A térképen minden egyes rácscellában fel kell tüntetni a faj költési előfordulását (azaz jelenlétét vagy hiányát). Általában csak a „megerősített”, „valószínű” vagy „lehetséges” költést mutató rácscellákat kell szerepeltetni; a költési kategóriák és kódok meghatározását lásd az új Európa Fészkelő Madarainak Atlasza „Módszertan” részének 2. táblázatában (24). Azon esetekben azonban, amikor az adatfelvételek lefedettsége és az adatok hozzáférhetősége tudottan gyenge, szakértői ismeretek vagy modellezés útján olyan cellák is bevonhatók, amelyekben valószínűleg költő állományok (különösen gyakori fajok) találhatók. Ilyen esetben az adatok megbízhatóságára vonatkozó kiegészítő információk az 5.8. „További információk” mezőben adhatók meg.

5.4. A költőterület mérete

A tagállamban az aktuális elterjedés teljes nagyságát km2-ben kell megadni. A legtöbb esetben ez az elfoglalt 10×10 km-es négyzetek számának 100-szorosa. A költőterületet olyan (10x10 km-es vagy 1x1 km-es) rácsoknak kell reprezentálniuk, amelyek részben vagy egészben a tagállamon belül találhatók (azaz a tagállam határai által metszett rácsokat teljes egészében számolni kell).

Lokalizált fajok esetében az elterjedés finomabb felbontással is jelenthető; például az egyetlen helyre korlátozódó faj esetében a költőterület annak a helyiségnek a területe, ahol a faj előfordul, és amely több hektár is lehet.

5.5. Alkalmazott módszer

E mező az 5.4. mező szerinti költőterület méretének megállapításához használt módszertan részletezésére szolgál. Válassza ki az alábbi kategóriák egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat.

Amennyiben az adatokat több forrásból állították össze, használja a legfontosabb adatforrás kategóriáját.

Az „Alkalmazott módszer”„d) Elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat” formában jelentendő, ha a költőterület kiterjedésének becsléséhez alapul szolgáló (átfogó térképezés, modellezés vagy extrapoláció, vagy – kivételesen – szakértői értelmezés útján kapott) térkép a faj feltételezett aktuális elterjedésének kevesebb mint 75 %-át fedi le, és a becslés során nem használtak más adatokat e hiány pótlására (azaz az így kapott térkép a faj feltételezett elterjedését illetően hiányos és így a költőterület alábecsült).

5.6. További térképek (nem kötelező)

Ez azon esetekre vonatkozik, amikor egy tagállam az 5.3. mező szerinti szabványos térképtől eltérő kiegészítő térképet kíván benyújtani. Megjegyzendő, hogy ez a mező nem kötelező és nem helyettesíti az 5.3. mező szerint szükséges térkép benyújtását.

A 10×10 km-es értékűtől eltérő felbontású vagy az ETRS89 LAEA (EPSG:3035) típusútól eltérő rácsú térképek itt jelenthetők.

5.7. Források

A fenti 5.1–5.6. mezőkben jelentett adatok ellenőrzési nyomvonalának biztosításához adja meg az e mezők kitöltéséhez használt fontos hivatkozások vagy egyéb információforrások adatait. Ilyen források lehetnek például közzétett dokumentumok, adatbázisokban tárolt nem közzétett adatok, weboldalak és szakértői munkacsoportok. Célszerű elegendő információt megadni ahhoz, hogy a jelentést felülvizsgáló (vagy hat vagy 12 éven belül frissítő) személy tisztában legyen a jelentésben szereplő információ eredetével.

5.8. További információk (nem kötelező)

E szakaszban adhatók meg az 5.1–5.7. mezőkben a költőterület értékeléséhez jelzett adatokkal kapcsolatos kiegészítő, szabad szöveges információk (legfeljebb 500 karakter).

6. A KÖLTŐTERÜLETRE JELLEMZŐ TREND

6.1. Rövid távú trend (elmúlt 12 év)

A 6.1.1–6.1.5. mezőkben 12 éves időszak alapján adható információ a költőterületre rövid távon jellemző trendről. A rövid távú trendek esetében, amennyiben adatok nincsenek vagy nem ismertek, célszerű szakértői véleményt vagy más adatforrásokat használni, pl. ha a fajspecifikus újabb vizsgálatok betekintést engednek a közelmúltat jellemző trendekbe, vagy – nagyon ritka/lokalizált költő fajok esetében – a korábbi/meglévő költőhelyek ismerete lehetővé teheti az egyszerű összehasonlítást (pl. 2013-ban három helyen volt ismert a költés és 2024-ben ugyanazon a három területen még mindig előfordult, így a rövid távú trend alapvetően stabil), a trend iránya ezen információkat felhasználva szakértői vélemény alapján értékelhető.

6.1.1. Rövid távú trend – Időszak

A rövid távú trendidőszak 12 év (két jelentéstételi ciklus). A 2019–2024-es jelentéseknél ez azt jelenti, hogy az időszak 2013–2024 vagy az ehhez minél közelebb eső időszak. Némi rugalmasság megengedett, így bár a trendeket ideális esetben a 2013–2024-es időszakra kell jelenteni, az eltérő, de összehasonlítható időszak (pl. 2009–2023) adatai is elfogadhatók, ha az elérhető legjobb adatok az ezen években végzett adatfelvételekhez kapcsolódnak. Az újonnan megjelenő fajok esetében a trendeket ideális esetben úgy kell jelenteni, hogy a faj első költési éve a kezdőév, pl. ha a fajnál 2018-ban észleltek először költést, akkor a 2019–2024-es jelentéstételi időszakhoz 2018–2024 lenne a rövid távú trendidőszak. Jelezze az e mezőben használt időszakot.

6.1.2. Rövid távú trend – Irány

Jelezze, hogy a 6.1.1. mezőben jelentett időszakban milyen volt a költőterületre jellemző trend (csak egy lehetőség választható):

stabil;

ingadozó;

növekvő;

csökkenő;

d)	bizonytalan;

e)	ismeretlen.

A különböző trendirány-kategóriák értelmezésére és használatára vonatkozó további útmutatásért lásd a 4.1.2. Rövid távú trend – Irány mező szövegét. Az „ingadozó” kategória valószínűleg kevésbé lesz jellemző az elterjedésre, mint az állományváltozás irányára, de így is helyénvaló lehet például azon esetekben, ha egy (rendszeresen előforduló) faj nemzeti elterjedésére erősen hatnak a máshol uralkodó szezonális viszonyok (pl. délebbre eső kedvelt vizes élőhelyek kiszáradása).

6.1.3. Rövid távú trend – Nagyság

Ha a 6.1.2. mezőben „növekvő”, „csökkenő” vagy „bizonytalan” szerepel, akkor a 6.1.1. mezőben jelzett trendidőszak alatt az elterjedés teljes százalékos változását kell megadni.

Válasszon a következő lehetőségek közül:

a)	Legkisebb.

b)	Legnagyobb.

Legjobb egyedi érték.

—	Ha csak intervallum (pl. 20–30 %) lehetséges, akkor ezt a két értéket az „a) Legkisebb” és „b) Legnagyobb” rovatban kell megadni.

—	Ha pontos számadat (pl. 27 %) áll rendelkezésre, akkor ezt a „c) Legjobb egyedi érték” rovatban kell megadni.

—	Ha átlag vagy „legvalószínűbb” trend áll rendelkezésre, 95 %-os konfidenciahatárok mellett, úgy e három érték megadható a c), a) és b) rovatban.

—

Abban az esetben, ha csak a legkisebb (vagy legnagyobb) érték ismert (pl. szakértői vélemény alapján), ezt a „Legjobb egyedi érték” mezőbe kell beírni, és NEM az a) „Legkisebb” vagy b) „Legnagyobb” mezőbe. A negatív nagyságértékeket (azaz a „–” jelet) minden negatív trendnagyságnál fel kell tüntetni, beleértve azokat az eseteket is, amikor az irány jelzése már „csökkenő”. A felesleges adatbevitel elkerülése érdekében azonban a pozitív trendeknél nem szükséges a „+” jel feltüntetése (azaz a „15” értékű trendnagyság jelentése értelemszerűen +15 %). A negatív trendeknél megjegyzendő, hogy a „Legkisebb” és „Legnagyobb” mezők matematikailag a legkisebb és legnagyobb értékekre (nem pedig a legkisebb és legnagyobb csökkenésekre) vonatkoznak.

Ha rendelkezésre áll, a trend nagysága „stabil” vagy „ingadozó” trendek esetében is jelenthető.

A trendidőszak során akár kolóniát képző, akár nemzeti szinten kihalt fajok állományának konkrét eseteire vonatkozó útmutatásért lásd a 4.1.3. Rövid távú trend – Nagyság mező szövegét.

6.1.4. Rövid távú trend – Alkalmazott módszer

E mező a rövid távú állománynagyság kiszámításához használt módszertan részletezésére szolgál. Válassza ki az alábbi kategóriák egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés (pl. két, pontos elterjedési adatokon alapuló elterjedési térkép összehasonlítása, vagy egy faj jó statisztikai erejű, célzott monitorozása);

főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján (pl. más célra gyűjtött előfordulási adatokból vagy az élőhely földrajzi elterjedési területének csak egy részéről gyűjtött adatokból kapott trendek, vagy az élőhely elterjedését előrejelző egyes mutatók, például a felszínborítás változásának mérésén alapuló trendek);

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat.

6.1.5. Források

A fenti 6.1.1–6.1.4. mezőkben jelentett adatok ellenőrzési nyomvonalának biztosításához adja meg az e mezők kitöltéséhez használt fontos hivatkozások vagy egyéb információforrások adatait. Ilyen források lehetnek például közzétett dokumentumok, adatbázisokban tárolt nem közzétett adatok, weboldalak és szakértői munkacsoportok. Célszerű elegendő információt megadni ahhoz, hogy a jelentést felülvizsgáló (vagy hat vagy 12 éven belül frissítő) személy tisztában legyen a jelentésben szereplő információ eredetével.

6.2. HOSSZÚ TÁVÚ TREND (KB. 1980 ÓTA)

6.2.1. Hosszú távú trend – Időszak

A hosszú távú trendek jelentésének ideális időszaka kb. 1980-tól (a madárvédelmi irányelv elfogadásának/hatálybalépésének időpontjától) kb. a jelentéstételi időszak utolsó évéig tart. E tekintetben azonban van némi rugalmasság, ezért ha egy tagállam (például) 1980-ban, 1995-ben, 2015-ben és 2020-ban végzett nemzeti atlasz adatfelvételeket, az 1980 és 2020 közötti trendet a 2019–2024-es jelentéstételi időszakra vonatkozóan kell jelenteni.

Az 1980 óta kolóniát képző fajok esetében a trendeket ideális esetben úgy kell jelenteni, hogy a faj első költési éve a kezdőév; pl. ha a fajnál 2000-ben észleltek először költést, akkor a hosszú távú trendidőszak 2000-től indulna. Az újonnan megjelenő fajok esetében a kezdő időpont az utolsó két jelentési időszakba esne (azaz a 2019–2024-es jelentéstételi időszaknál 2013 és 2024 közé, lásd még a 6.1.1. mező szövegét).

A 2000 előtti elterjedési trendadatokkal nem rendelkező tagállamoknak javasolt az eredeti EBCC Atlasz (25) vagy a Birds in Europe (26) tanulmányozása, amely az 1970 és 1990 közötti időszakra vonatkozóan sávos becsléseket ad a nemzeti elterjedés trendjéről.

6.2.2. Hosszú távú trend – Irány

Lásd a fenti 6.1.2. Rövid távú trend – Irány mezőt.

6.2.3. Hosszú távú trend – Nagyság

Lásd a fenti 6.1.3. Rövid távú trend – Nagyság mezőt.

6.2.4. Hosszú távú trend – Alkalmazott módszer

Lásd a fenti 6.1.4. Rövid távú trend – Alkalmazott módszer mezőt.

6.2.5. Források

Lásd a 6.1.5. mezőt.

6.3. További információk (nem kötelező)

E szakaszban adhatók meg a 6.1. és 6.2. mezőben a költőterületre jellemző trend értékeléséhez jelzett adatokkal kapcsolatos kiegészítő, szabad szöveges információk (legfeljebb 500 karakter). Előfordulhat például, hogy egy tagállam információt kíván szolgáltatni a földrajzi kiterjedést illető (rövid vagy hosszú távú) változásokról vagy a költőterület széttagoltságáról, még ha annak teljes nagysága terén nem is számol be változásról.

7. FŐBB TERHELÉSEK ÉS VESZÉLYEK

E szakasz célja, hogy információt rögzítsen az egyes fajok esetében a visszaszorulást, az egyedszámok csökkenését vagy az elterjedési terület csökkenését okozó főbb tényezőkről. Az alábbi csoportokhoz a szakaszt (a madárfajok 12. cikk szerinti ellenőrzőlistájában felsorolt) minden rendszeresen előforduló faj esetében ki kell tölteni:

—	a 2009/147/EK irányelv I. melléklete szerinti fajok;

—	a 2009/147/EK irányelv II. melléklete szerinti költő és telelő fajok;

—	bármely egyéb vándorló faj, amely nemzeti szinten különleges madárvédelmi terület (KMT) minősítést vált ki.

A tagállamoknak érdemes ezt az információt megadniuk azon maradék fajokhoz, amelyeknél ez az információ rendelkezésre áll.

A 2009/147/EK irányelv I. melléklete szerinti fajok és a különleges madárvédelmi terület (KMT) minősítést kiváltó egyéb fajok idény szerinti költési, telelési vagy vonulási jelentéseivel kapcsolatos további információ itt található

2. táblázat: A fajokra vonatkozó jelentési formátumnak a költési, telelési és vonulási idényekre kitöltendő szakaszai a madárfajok különböző kategóriái tekintetében

Az aktuális jelentéstételi időszakban fellépett terhelések befolyásolják a faj vagy annak élőhelye(i) hosszú távú életképességét; a veszélyek olyan jövőbeli/előre látható hatások (a következő két jelentéstételi időszakban), amelyek valószínűleg hatással lesznek a faj és/vagy élőhelye(i) hosszú távú életképességére (lásd a 3. táblázatot). A veszélyek jelentése nem elkülönítve történik; a „folyamatban lévő és a jövőben is várható” időzítéssel jelentett terhelés terhelésnek és veszélynek is, míg a „csak a jövőben” időzítéssel jelzett terhelés csak veszélynek minősül. A veszélyek közé az észszerűen valószínűnek tartható (pl. az éppen jelentett aktuális terhelések vagy az előrelátható fejlesztési projektek alapján) kérdések sorolandók. A terhelések és veszélyek meghatározását az alábbi 3. táblázat tartalmazza.

3. táblázat

Terhelés és veszély meghatározása (a 12. cikk szerinti jelentéstétel összefüggésében)

	Hatás fellépési időszaka/meghatározás	Időkeret
Terhelés	Jelenleg és/vagy az aktuális jelentéstételi időszak (bármely része vagy egésze) alatt.	Aktuális 6 éves időszak.
Veszély	Várhatóan az aktuális jelentéstételi időszakot követő jövőben fellépő tényezők.	Jövőbeli két jelentéstételi időszak, azaz az aktuális jelentéstételi időszak végét követő 12 éven belül.

7.1. A terhelések jellemzése

Adja meg a terhelések listáját: legfeljebb 20 terhelést soroljon fel. A terhelések listája a referenciaportálon érhető el.

Minden egyes madártaxon esetében:

a)	a hierarchikus lista második szintjének kódjával legfeljebb 20 tételt válasszon ki a terhelésekhez. A terhelések és veszélyek listája a referenciaportálon érhető el;

minden egyes terheléshez jelezze a fellépés időkeretét jelentő időzítést;

Időzítés
A múltban, de intézkedések következtében jelenleg nem fennálló	Az aktuális jelentéstételi időszak valamely pontján abbamaradt terhelések jelentéséhez. Kiválasztása esetén nem kell kitölteni a hatókörre és a hatásra vonatkozó mezőt.
Folyamatban lévő	A jelentéstételi időszak alatt folyamatban lévő terhelések jelentéséhez, azaz nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy bizonyos intézkedések nyomán abbamaradtak volna.
Folyamatban lévő és a jövőben is várható	Mind terhelések, mind veszélyek jelentéséhez. Kiválasztása esetén nem kell kitölteni a hatókörre és a hatásra vonatkozó mezőt a bejegyzés veszélyhez tartozó része esetében; csak a terheléshez tartozó részt illetően kell kitöltést végezni.
Csak a jövőben	Veszélyek jelentéséhez. Kiválasztása esetén nem kell kitölteni a hatókörre és a hatásra vonatkozó mezőt.

mindegyikhez jelezze a terhelés által érintett állomány arányát (hatókör) – „egész > 90 %”, „többség 50–90 %” vagy „kisebbség < 50 %”;

Hatókör (érintett állomány aránya)* [*csak „folyamatban lévő” és „folyamatban lévő és a jövőben is várható” időzítés esetén kell kitölteni. Bár az utóbbi veszélyeket is magában foglal, a „hatókör” és a „hatás” csak a terhelésekkel foglalkozik]
Egész > 90 %	A terhelés a tagállamban jelentett állomány több mint 90 %-át érinti
Többség 50–90 %	A terhelés a tagállamban jelentett állomány 50–90 %-át érinti
Kisebbség < 50 %	A terhelés a tagállamban jelentett állomány kevesebb mint 50 %-át érinti

jelezze a faj állományára vagy élőhelyére gyakorolt hatást – „erős hatás”, „közepes hatás” vagy „gyenge hatás”. A hatás azt jelzi, hogy a terhelés hogyan befolyásolja a faj állományának vagy élőhelyének visszaszorulását;

Hatás (a faj állományára vagy élőhelyére)* [*csak „folyamatban lévő” és „folyamatban lévő és a jövőben is várható” időzítés esetén kell kitölteni. Bár az utóbbi veszélyeket is magában foglal, a „hatókör” és a „hatás” csak a terhelésekkel foglalkozik].
Erős hatás	A felsorolt terhelés a faj állományának vagy élőhelyének visszaszorulásához hozzájáruló igen jelentős tényező. Fontos közvetlen vagy azonnali hatást gyakorol az állományra.
Közepes hatás	A felsorolt terhelés hozzájárul a faj állományának vagy élőhelyének visszaszorulásához, de nem erős vagy gyenge hatású terhelés. Közepes közvetlen/azonnali vagy közvetett hatást gyakorol az állományra.
Gyenge hatás	A felsorolt terhelés hozzájárul a faj állományának vagy élőhelyének visszaszorulásához, bár nem ez a fő tényező, más terhelésekkel és/vagy tényezőkkel együttesen.

jelezze a helyszínt, ahol a terhelés elsősorban jelentkezik. Csak egy lehetőség választható.

Helyszín* [*válassza ki a terhelés elsődleges fellépési helyének megfelelő lehetőséget]
A tagállamon belül	A tagállamon belül, illetve a tagállamon belül és kívül fellépő, de a nemzeti madárállományra megközelítőleg azonos hatást gyakorló terhelések esetében választandó
Máshol az EU-ban	Ha a terhelés elsősorban az EU-ban máshol lép fel (de a tagállamon belül is felléphet)
Az EU-n kívül	Amennyiben tudott, hogy a terhelés elsősorban az uniós tagállamokon kívül lép fel
Az EU-n belül és kívül egyaránt	Amennyiben a terhelés az EU-n belül és kívül egyaránt fellép
Ismeretlen	A terhelés fellépésének helyszíne nem ismert

A terhelés átfogó kihatásának – az időzítés, hatókör és hatás mezőkben foglaltak szerint – tükröznie kell a terhelésnek a faj trendjeire gyakorolt befolyását.

Ha a terhelések közül az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajt választanak, kötelező e fajok nevének megadása az f) pontban. E fajok esetében egy legördülő lista áll rendelkezésre. Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékéhez lásd a 12. cikk szerinti referenciaportált. Ha a terhelés „Az Unió számára veszélyt jelentőtől eltérő egyéb idegenhonos inváziós fajt” érint, nem kötelező e fajok nevének megadása a g) pontban. Kérjük, válasszon az EASIN adatbázisból (lásd a 12. cikk szerinti referenciaportált). Mindkét esetben egynél több faj is választható.

Ha egy tagállam további információt kíván megadni egy bizonyos terhelés jellegéről, ezt a 7.4. „További információk” mezőben teheti meg.

A terhelés/veszélyek jelentéstételére vonatkozó részletesebb útmutató az iránymutatásokban, valamint a terhelések és veszélyek listájának megjegyzéseiben található a referenciaportálon.

7.2. Alkalmazott módszerek (nem kötelező)

Az opcionális „Alkalmazott módszerek” mező a terhelések jelentéstételéhez kapcsolódó általános információk jelzésére szolgál, és adott terhelések esetében nem kötelező. Amennyiben egy adott terheléshez módszertant alkalmaznak, ez az információ a 7.4. „További információk” mezőben adható meg.

Válassza az alábbi kategóriák egyikét:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat.

Csak egy kategória választható; amennyiben az adatokat több forrásból állították össze, válassza ki a legfontosabb adatforrás kategóriáját.

7.3. Információforrások (nem kötelező)

A fenti 7.1. mezőben jelentett adatok ellenőrzési nyomvonalának biztosításához a tagállamok megadhatják a jelentett terheléseket bizonyítékkal alátámasztó kulcsfontosságú hivatkozások vagy egyéb források részleteit. Ilyen források lehetnek például közzétett dokumentumok, adatbázisokban tárolt nem közzétett adatok, weboldalak és szakértői munkacsoportok. Ha a 7.2. mezőben szakértői véleményt jeleztek, az e mezőben részletezhető. Célszerű elegendő információt felsorolni ahhoz, hogy a jelentést felülvizsgáló (illetve hat vagy 12 éven belül frissítő) személy tisztában legyen a jelentésben szereplő információ eredetével.

7.4. További információk (nem kötelező)

Ha egy tagállam további információkat kíván közölni bizonyos terhelésekről (pl. becslések adott terhelés, például az illegális leölés által okozott éves elhullásról) vagy módszertanról, akkor azt e mezőben teheti meg.

8. ÁLLOMÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

A tagállamoknak ismertetniük kell az olyan fajok esetében hozott legfontosabb állományvédelmi intézkedéseket, amelyekhez ezen információ megadása szükséges (lásd:

2. táblázat: A fajok jelentési formátumának a madárfajok különböző kategóriáihoz a költési, telelési és vonulási idényekre kitöltendő szakaszai). A tagállamoknak érdemes ezt az információt a maradék fajokhoz is megadniuk, ha az rendelkezésre áll.

8.1. Az intézkedések státusza

Válassza ki, hogy szükség van-e intézkedésekre. Ha a válasz „Igen”, akkor a következő lehetőségek közül kell választani (csak egy lehetőség választható):

a)	azonosított de még nem megvalósult intézkedések;

b)	szükséges, de nem azonosítható intézkedések;

c)	az azonosított intézkedések egy része megvalósult;

d)	az azonosított intézkedések többsége/összessége megvalósult.

8.2. A megvalósult intézkedések hatóköre

Az azonosított intézkedések egy része megvalósult (8.1. c)) vagy az azonosított intézkedések többsége/összessége megvalósult (8.1. d)) esetében jelezze az azok által befolyásolt állomány arányát:

< 50 %;

50–90 %;

> 90 %.

Az értékelést általános módon kell elvégezni.

8.3. A megvalósult intézkedések fő célja

Jelezze a megvalósult intézkedések fő céljait. Ez a rész csak megvalósult állományvédelmi intézkedések esetében töltendő ki (8.1. c) „Az azonosított intézkedések egy része megvalósult” mezőben „Igen” bejelölése vagy 8.1. d) „Az azonosított intézkedések többsége/összessége megvalósult” mezőben „Igen” bejelölése). Több cél határozható meg:

a)	a faj aktuális elterjedésének, állományának és/vagy élőhelyének fenntartása;

b)	a faj aktuális elterjedésének kiterjesztése;

c)	az állománynagyság növelése és/vagy az állománydinamika javítása (szaporodási siker javítása, elhullás csökkentése, kor/ivar struktúra javítása);

d)	a faj élőhelyének helyreállítása.

A megvalósult intézkedések fő céljának meghatározásához kérjük, jelezze, hogy a szándék (csak egy lehetőség választható):

—	az aktuális állapot fenntartása,

—	az elterjedési terület kiterjesztése,

—	az állomány növelése vagy javítása,

—	az élőhely helyreállítása.

E mező célja nem az intézkedések hatásának, hanem a végrehajtott intézkedések tervezett céljának a leírása. A választ az alábbi 8.5. mező fejti ki részletesebben.

8.4. Az intézkedések helyszíne

Jelezze, hogy az intézkedéseket többnyire hol hajtják végre. Ez a rész csak megvalósult állományvédelmi intézkedések esetében töltendő ki (8.1. c) és d) „Az azonosított intézkedések egy része megvalósult” és „Az azonosított intézkedések többsége/összessége megvalósult” mezőben „Igen” bejelölése) – (csak egy lehetőség választható):

a)	csak a Natura 2000 hálózaton belül;

b)	a Natura 2000 hálózaton belül és kívül egyaránt;

c)	csak a Natura 2000 hálózaton kívül.

E mező az állományvédelmi fellépés fő hangsúlyának helyét próbálja megragadni. Válassza tehát az a) lehetőséget, ha az állományvédelmi intézkedések összessége vagy döntő többsége a Natura 2000 hálózatra korlátozódik, a b) lehetőséget, ha a Natura 2000 hálózaton belüli és kívüli intézkedések végrehajtását célzó erőfeszítések nagyjából egyenlőek, és a c) lehetőséget, ha az intézkedések összességét vagy döntő többségét a Natura 2000 hálózaton kívül hajtják végre.

8.5. Reakció az intézkedésekre

Adjon becslést arról, hogy mikor kezdődnek vagy várhatóan mikor kezdődnek a terhelés semlegesítése és a pozitív hatások elérése érdekében hozott intézkedések (tekintettel az intézkedések 8.3. mezőben jelzett fő céljára). Válasszon egyet az alábbi lehetőségek közül:

a)	rövid távú reakció (az aktuális jelentéstételi időszakon belül, pl. 2019–2024);

b)	középtávú reakció (a következő két jelentéstételi időszakon belül, pl. 2025–2036);

c)	hosszú távú reakció (pl. 2036 után).

8.6. A főbb állományvédelmi intézkedések listája

Legfeljebb 20 állományvédelmi intézkedést soroljon fel. A tagállamoknak a referenciaportálon megadott kódokat kell használniuk.

Az állományvédelmi intézkedések használatára vonatkozó részletesebb útmutató a fogalmak és meghatározások technikai útmutatójában, valamint az állományvédelmi intézkedések listájának megjegyzéseiben található a referenciaportálon.

8.7. További információk (nem kötelező)

Itt közölhetők az állományvédelmi intézkedésekre vonatkozóan adott információk megértését segítő további információk.

9. NATURA 2000 (KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK [KMT]) LEFEDETTSÉGE

E szakasz az egyes fajok Natura 2000 (különleges madárvédelmi területek [KMT]) lefedettségére vonatkozó információk rögzítésére szolgál. Az irányelv 4. cikke értelmében a tagállamok bizonyos fajok esetében kötelesek a legalkalmasabb területeket különleges madárvédelmi területté minősíteni. A különleges madárvédelmi területek (KMT) hálózatának az egyes érintett fajokkal kapcsolatos lefedettségét illető uniós szintű értékeléséhez a tagállamoknak jelenteniük kell a saját nemzeti KMT-hálózatukban előforduló állomány nagyságát (és rövid távú trendjét).

E szakasz csak a 2009/147/EK irányelv I. melléklete szerinti fajokhoz és a különleges madárvédelmi terület (KMT) minősítést nemzeti szinten kiváltó egyéb vándorló fajokhoz töltendő ki, a madárfajok referenciaportálon található ellenőrzőlistájában jelzettek szerint.

2. táblázat: A fajokra vonatkozó jelentési formátumnak a költési, telelési és vonulási idényekre kitöltendő szakaszai a madárfajok különböző kategóriái tekintetében

Lásd a fogalmak és meghatározások technikai útmutatójában található háttér-információkat.

9.1. A Natura 2000 (különleges madárvédelmi terület [KMT]) hálózaton belüli állománynagyság

Adjon becslést a nemzeti különleges madárvédelmi terület (KMT) hálózatában található, a 3.1. mezőben ugyanazon évre vagy időszakra jelentett teljes állománynagyságra. Az a), b), c) és/vagy d) mezők kitöltési részleteit lásd a fenti 3.2. Állománynagyság mezőhöz tartozó szövegben.

A túlzó számadatok kerülése érdekében előfordulhat, hogy a tagállamoknak a Natura 2000 hálózaton belüli teljes állománynagyságot lefelé kell kiigazítaniuk egyes mobilis telelő fajok esetében, hogy figyelembe vegyék az egyedek különleges madárvédelmi területek (KMT-k) közötti jelentős mozgását, mint például az Európa északnyugati részén telelő különböző lúdfajok esetében.

9.2. Becslés típusa

Válasszon egyet az alábbi lehetőségek közül:

—

legjobb becslés – az elérhető legjobb számadat (beleértve, ha csak az állománynagyság legnagyobb értéke áll rendelkezésre) vagy intervallum, amely például állományösszeírásból, helyiségek adatainak összeállításából, állománysűrűségen és elterjedési adatokon alapuló becslésből vagy szakértői véleményből származik, de amelyre nem számítottak 95 %-os konfidenciahatárokat. A 9.3. mezőben jelezhető, hogy a legjobb becslés monitoringadatokból, extrapolációból vagy szakértői véleményből származik-e,

—	többéves átlag – átlagos érték (és intervallum), ha az állománynagyságot több éven át becsülték a jelentéstételi időszak alatt,

—	95 %-os konfidencia-intervallum – mintavételes adatfelvételekből származó becslések vagy olyan modell, amelyhez 95 %-os konfidenciahatárok számíthatók (a 9.1. b) és 9.1. c) mezőben jelzettek szerint),

—

legkisebb – ha nem áll rendelkezésre elegendő adat még egy lazán behatárolt állománynagyság megbecsléséhez sem, de az állománynagyság tudottan egy bizonyos érték felett van, vagy ha a jelentett intervallum olyan mintavételes adatfelvételből vagy monitoringprojektből származik, amely valószínűleg alábecsüli a tényleges állománynagyságot.

Kövesse ugyanazt az útmutatót, mint a 3.3. „Becslés típusa” mezőnél az állománynagyságra vonatkozóan.

9.3. Hálózaton belüli állománynagyság – Alkalmazott módszer

Válasszon egyet az alábbi lehetőségek közül (a 3.4. „Alkalmazott módszer” mezővel analóg módon):

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat.

Kövesse ugyanazt az útmutatót, mint a 3.4. „Alkalmazott módszer” mezőnél az állománynagyságra vonatkozóan.

9.4. A hálózaton belüli állománynagyság rövid távú trendje – Irány

A 4.1.2. „Rövid távú trend – Irány” mezőhöz hasonlóan jelezze, hogy a rövid távú trendidőszak során (a 4.1.1. mezőben jelentettek szerint) milyen volt az állományváltozás iránya a különleges madárvédelmi terület (KMT) hálózatában (csak egy lehetőség választható):

stabil;

ingadozó;

növekvő;

csökkenő;

e)	bizonytalan;

f)	ismeretlen.

A különböző trendirány-kategóriák értelmezésére és használatára vonatkozó további útmutatásért lásd a 4.1.2. „Rövid távú trend – Irány” mező szövegét.

9.5. A hálózaton belüli állománynagyság rövid távú trendje – Alkalmazott módszer

Válassza ki, hogy az alábbi lehetőségek közül melyik írja le legjobban az állományváltozás rövid távon megfigyelhető irányának értékelésére használt módszert (a 4.1.4. „Rövid távú trend – Alkalmazott módszer” mező szerint):

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat.

Csak egy kategória választható; amennyiben az adatokat több forrásból állították össze, válassza ki a legfontosabb adatforrás kategóriáját.

Kövesse ugyanazt az útmutatót, mint a 4.1.4. „Rövid távú trend – Alkalmazott módszer” mezőnél.

9.6. További információk (nem kötelező)

E szakaszban adhatók meg a 9.1–9.5. mezőkben jelzett adatokkal kapcsolatos kiegészítő, szabad szöveges információk (legfeljebb 500 karakter).

Az alábbi 10. szakasz – A nemzetközi fajvédelmi cselekvési tervekkel (SAP), kezelési tervekkel (MP) és rövid kezelési nyilatkozatokkal (BMS) kapcsolatos munka előrehaladása, illetve 11. szakasz – A II. melléklet szerinti fajokkal kapcsolatos információk esetében az információkat minden egyes taxonra és valamennyi releváns idényre vonatkozóan meg kell adni.

10. A NEMZETKÖZI FAJVEDELMI CSELEKVESI TERVEKKEL (SAP), KEZELESI TERVEKKEL (MP) ES RÖVID KEZELESI NYILATKOZATOKKAL (BMS) KAPCSOLATOS MUNKA ELOREHALADASA

E szakasz célja, hogy információkat rögzítsen az EU azon leginkább veszélyeztetett néhány madárfajára irányuló tagállami munkáról, amelyekhez nemzetközi (vagy multilaterális (27)) fajvédelmi cselekvési tervek (SAP) vagy rövid kezelési nyilatkozatok (BMS) kerültek kidolgozásra, valamint az EU-ban rossz állapotúnak ítélt vadászható fajokról, amelyekhez kezelési tervek (MP) készültek (28). A jelentés tartalmazza továbbá az olyan nemzetközi szervezetek által elfogadott tervek keretében végzett munkát, amelyeknek az EU is aláírója, mint például a Berni Egyezmény (29), az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) (30) és a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény (CMS) (31).

Az 1990-es évek óta számos ilyen faj védelmére jelentős uniós forrásokat fordítottak (pl. LIFE-projektek révén), ezért a tagállamok felé az a kérés, hogy foglalják össze, mit tettek nemzeti szinten e tervek végrehajtása és az érintett fajok státuszának javítása érdekében. A vonatkozó taxonok listája a terv típusának feltüntetésével együtt a referenciaportálon érhető el. Ez a szakasz faj / alfaj szinten töltendő ki.

10.1. Nemzetközi terv típusa

Használja a nemzetközi / multilaterális tervek hatálya alá tartozó taxonok referenciaportálon elérhető listájában meghatározott nemzetközi terv típusát (fajvédelmi cselekvési terv (SAP), kezelési terv (MP) vagy rövid kezelési nyilatkozat (BMS)).

10.2. Elfogadtak-e a nemzetközi fajvédelmi cselekvési tervvel (SAP)/kezelési tervvel (MP)/rövid kezelési nyilatkozattal (BMS) kapcsolatos tervet?

Kérjük, válassza az „Igen” vagy a „Nem” lehetőséget. Ha „Igen”, adja meg a nemzeti tervhez tartozó internetes (és/vagy bibliográfiai hivatkozást) az alábbi 10.5. „További információforrások” mezőben. A 10.3. és 10.4. mező az „Igen” vagy „Nem” választásától függetlenül ki kell tölteni.

10.3. A globálisan veszélyeztetett fajokra vonatkozó fajvédelmi cselekvési tervek (SAP) hatékonyságának értékelése

E mezőben kell információt szolgáltatni a faj nemzeti státuszáról (az állománynagyságot és az elterjedési területet illetően) a fajvédelmi cselekvési tervekben (SAP)/rövid kezelési nyilatkozatokban (BMS) vázolt célkitűzésekkel összefüggésben. A SAP és BMS dokumentumokkal rendelkező azon fajok felsorolása, amelyek esetében e mező kitöltendő, a nemzetközi / multilaterális tervek hatálya alá tartozó taxonok referenciaportálon elérhető listájában található (32). A referenciaportálon részletesebb lista található, amely tartalmazza az egyes fajokra vonatkozó értékelés során figyelembe veendő célkitűzéseket.

Egyes tervek különböző rövid és hosszú távú célkitűzéseket sorolnak fel. Például a Clanga clanga [=Aquila clanga] esetében a cselekvési terv az elterjedéshez vagy az állománynagysághoz kapcsolódó alábbi célkitűzéseket sorolja fel:

a)	„rövid távon az állomány visszaszorulásának megállítása, valamint a meglévő költő, pihenő és telelő élőhely megőrzése”;

b)	„hosszú távon a fekete sas európai állománya elterjedésének és egyedszámának megőrzése, az 1920-as állapotnak megfelelő elterjedési terület helyreállításával”.

Ha megvalósult a rövid távú célkitűzés (pl. az állománynagyság stabilizálása), vagy előrelépés történt a célkitűzés felé, akkor az „a) a terv szerinti cél/célkitűzés(ek) felé halad” lehetőség választandó.

Néhány terv célkitűzései nem közvetlenül az állomány vagy elterjedés növelésében/stabilizálásában, hanem például a bizonyos terhelések miatti elhullás csökkentésében vagy egyes kulcsfontosságú területek védelmében/helyreállításában fejeződnek ki. A terv hatékonyságát az intézkedéseknek az állomány nagyságára/elterjedésére gyakorolt hatását figyelembe véve kell értékelni. Ha például egy faj esetében több kulcsfontosságú területet helyreállítottak (a rövid távú célkitűzést sikerült elérni), a hosszú távú cél pedig a faj állományának stabilizálása, de az állománynagyság továbbra is (változatlan ütemben) csökken, akkor a „b) változatlan” lehetőséget kell választani.

Kérjük, válasszon egyet az alábbi lehetőségek közül:

a)	a terv szerinti cél/célkitűzés(ek) felé halad;

b)	változatlan;

c)	a terv szerinti célhoz/célkitűzés(ek)hez képest tovább romlik.

10.4. A nem biztonságos státuszú vadászható fajokra vonatkozó kezelési tervek (MP) hatékonyságának értékelése

Ez a mező a nem biztonságos státuszú vadászható fajokra vonatkozik. E mezőben kell információt szolgáltatni a fajok nemzeti szintű státuszáról (az állománynagyságot és az elterjedési területet illetően) a kezelési tervekben (MP) vázolt célkitűzésekkel összefüggésben. A kezelési tervekkel (MP) rendelkező azon fajok felsorolása, amelyek esetében e mező kitöltendő, a nemzetközi / multilaterális tervek hatálya alá tartozó taxonok referenciaportálon elérhető listájában található (33). A referenciaportálon részletesebb lista található, amely tartalmazza az egyes fajokra vonatkozó értékelés során figyelembe veendő célkitűzéseket.

Kérjük, válasszon egyet az alábbi lehetőségek közül (kövesse a 10.3. mezőre vonatkozó útmutatást):

javul;

b)	változatlan;

c)	tovább romlik.

10.5. További információforrások

Ebben a mezőben a tagállamoknak meg kell adniuk a megfelelő webhelyekre mutató linkeket, internetes és/vagy bibliográfiai hivatkozásokat a vonatkozó kiadványokhoz (pl. nemzeti terv), a felelős szervezetek elérhetőségeit stb.

11. A II. MELLÉKLET SZERINTI FAJOKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK (A 2009/147/EK IRÁNYELV 7. CIKKE)

Ez a szakasz faj / alfaj szinten töltendő ki.

11.1. A faj nemzeti szinten vadászható?

Nem minden (releváns) tagállamban vadásznak a 2009/147/EK irányelv II mellékletében felsorolt összes fajra. Itt tüntesse fel, hogy országában (34) vadásznak-e a kérdéses fajra. Ha „Igen”, akkor töltse ki az alábbi 11.2–11.4. mezőket.

Ez a mező jelzi, ha egy fajra a gyakorlatban nemzeti szinten vadásznak. Például, ha egy fajt a nemzeti/regionális jogszabályok nem minősítenek vadászhatónak (tehát nem lehet vadászni), vagy ha állandó tilalom van érvényben (a vadászható fajok esetében), a válasz „Nem”. További információ a 11.4. „További információk” mezőben adható.

11.2. Teríték

Adja meg a nemzeti terítékstatisztikát (egyedben) év/vadászati idény szerint a jelentéstételi időszak hat évére vonatkozóan: a 11.2. a) mezőben adja meg az egységet (egyed), majd töltse ki a 11.2. b) mezőt, adott esetben (azaz vadászati idény, nem kötelező), és a 11.2. c) mezőt vadászati idény vagy év szerint (ha vadászati idényt nem használnak). A 2019–2024-es jelentési időszakban a 2018/2019-es az 1. vadászati idény (2018 őszén kezdődik és 2019 tavaszán ér véget); a 2023/2024-es a 6. idény. Ha pontos érték ismert, kérjük ezt a „legnagyobb” és „legkisebb” mezőbe is beírni. Ha csak a legkisebb vagy csak a legnagyobb számok állnak rendelkezésre, ezeket a megfelelő „Min.” és „Max.” mezőben kell feltüntetni. Választható az „ismeretlen” lehetőség is.

Azon esetekben, amikor a terítékstatisztika csak a fajok egy csoportjához érhető el, megbízható fajonkénti bontás nélkül, az arányt (pl. 50–90 % a domináns fajok és 0–5 % a többi faj esetében) minden egyes fajhoz meg kell becsülni és a 11.2. mezőben „Min.” és „Max” értékként kell jelenteni. A megfelelő magyarázatot a 11.4. „További információk” mezőben kell megadni (pl. „A terítékstatisztikát (min-max) fajok egy csoportjára ([1. faj], [2. faj], [x. faj]) kaptuk, de valószínűleg > 90 %-a az e jelentésben szereplő fajokra vonatkozik”). A 11.3. „Alkalmazott módszer” mezőnek tükröznie kell a tényt, hogy az aktuálisan jelentett számadatok közelítőek, ezért „b” vagy „c” jelölendő be.

11.3. Teríték – Alkalmazott módszer

Válassza ki, hogy az alábbi lehetőségek közül melyik írja le legjobban a terítékstatisztika megadására használt módszert:

a)	teljes adatfelvétel vagy statisztikailag megbízható becslés;

b)	főként korlátozott mennyiségű adat extrapolációja alapján;

c)	főként nagyon korlátozott mennyiségű adattal készült szakértői vélemény alapján;

d)	elégtelen vagy nem áll rendelkezésre adat.

11.4. További információk (nem kötelező)

Adja meg a 11. szakasz mezőinek kitöltéséhez használt legfontosabb információforrások internetes vagy bibliográfiai hivatkozásait, beleértve a nemzeti jelentések vagy online adatbázisok adatait. Itt a terítékstatisztikával kapcsolatos bármely más információ is megadható, például az adatok minőségének és pontosságának validálási célú ellenőrzésével kapcsolatos információk, illetve ha sor kerül további demográfiai adatok (pl. szárnyszámlálás útján történő) gyűjtésére. Az adatfelvételi módszerekben vagy jelentéstételi eszközökben nemrégiben bekövetkezett változások is jelenthetők.

Hivatkozások

BirdLife International: Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status [Európa madarai: állománybecslések, trendek és védettségi helyzet], BirdLife International (BirdLife Conservation Series No. 12), Cambridge, Egyesült Királyság, 2004.

del Hoyo, J. & Collar, N.J.: HBW and BirdLife International Illustrated Checklist of the Birds of the World. Volume 1: Non-passerines. Lynx Edicions, Barcelona, 2014.

Hagemeijer, E.J.M. & Blair, M., eds. The EBCC Atlas of European Breeding Birds: their distribution and abundance [Európa fészkelő madarainak EBCC atlasza: elterjedés és abundancia]. T & A D Poyser, London, 1997.

Sokos, C. & Birtsas, P.: The last indigenous black-necked pheasant population in Europe. G@lliformed 8: 13-22.

Tucker, G.M. & Heath, M.F. Birds in Europe: their conservation status. [Európa madarai: védettségi helyzetük]. BirdLife International (BirdLife Conservation Series No. 3), Cambridge, Egyesült Királyság, 1994.

(1) http://ec.europa.eu/environment/nature/invasivealien/index_en.htm

(2) Lásd http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/wildbirds/eu_species/index_en.htm

(3) del Hoyo, J. & Collar, N.J.: HBW and BirdLife International Illustrated Checklist of the Birds of the World. Volume 1: Non-passerines. Lynx Edicions, Barcelona, 2014.

(4) A 4. cikk (2) bekezdése szerint.

(5) További részletek is közlendők, pl. „2008 óta nincs megerősítve a faj költése, de egy vagy két pár nélküli egyedet még mindig rendszeresen észlelnek a költési időszakban” a 3.7. „További információk” mezőben.

(6) A nemzeti kihalás számos esete bizonyos fokú szakértői megítélést/értelmezést igényel, mivel gyakran nehezebb megerősíteni egy faj hiányát, mint a jelenlétét.

(7) Kóborlóként a Branta canadensis vadon élő egyedei (Grönlandról vagy Észak-Amerikából) is előfordulhatnak az EU-ban, de a fentiek a betelepített állományokra összpontosítanak.

(8) Bár egyes források arra utalnak, hogy a Phasianus colchicus valamennyi, a Kaukázustól nyugatra élő állománya betelepítések eredménye (akár már i. e. 1300-ban; Hagemeijer & Blair, 1997), mások szerint a Görögországban megmaradt állomány és a korábbi bulgáriai állomány valóban őshonos (volt) (pl. Sokos & Birtsas, 2014).

(9) Lásd http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/wildbirds/eu_species/index_en.htm

(10) Lásd https://ec.europa.eu/environment/nature/invasivealien/list/index_en.htm

(*1) Továbbá nem kötelező a KMT-minősítést nem kiváltó, II. melléklet szerinti vonuló fajokhoz.

(11) Vagy legalább „multilaterális” (néhány SAP és BMS az egyetlen országban endemikus taxonokra vonatkozik).

(12) https://euring.org/data-and-codes/euring-codes

(13) http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/wildbirds/eu_species/index_en.htm

(14) Gyakori jelenség, hogy egy ritka faj fokozott figyelmet kap. Ennek nyomán többen keresik és találják meg, ami a becsült állománynagyság felülvizsgálatát és gyakran jelentős növekedését eredményezi. Mindemellett a megbízható korábbi trendeket mutató területekről származó adatok elemzése alapján továbbra is egyértelmű lehet a faj állományának tulajdonképpeni csökkenése. Ebben az esetben a fenti „jobb ismeretek/pontosabb adatok” lehetőséget kell választani. A 3.7. „További információk” mezőben a tagállam további részleteket adhat meg arról, hogy miért nőtt a becsült állománynagyság annak ellenére, hogy a 3. szakaszban állománycsökkenést jelentettek.

(15) Az „eltérő módszer” alatt a jobb értelmezést vagy az alapul szolgáló adatok értelmezési hibáinak kijavítását kell feltüntetni.

(16) Trends and Indices for Monitoring data [freeware program]: számos közös madármonitoring-rendszer használja a nemzeti adatfelvételi adatok elemzéséhez (lásd https://pecbms.info/methods/software/).

(17) Például a 4.3. „További információk” mezőben tett „Nincs megbízható információ a rövid távú trendről, de nem feltételezhető, hogy az ideális trendidőszak alatt 30 %-nál nagyobb mértékben csökkent vagy nőtt volna” megjegyzés.

(18) Ezzel elkerülhető a százalékos arány nulla alapértékből való kiszámításának problémája.

(19) Az uniós szintű trend becslésekor e trendeket összességében nettó változás nélküliként kezelik.

(20) Tucker, G.M. & Heath, M.F. Birds in Europe: their conservation status. [Európa madarai: védettségi helyzetük]. BirdLife International (BirdLife Conservation Series No. 3), Cambridge, Egyesült Királyság, 1994.

BirdLife International: Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status [Európa madarai: állománybecslések, trendek és védettségi helyzet]. BirdLife International (BirdLife Conservation Series No. 12), Cambridge, Egyesült Királyság, 2004.

(21) https://ebba2.info/

(22) Európai földi vonatkoztatási rendszer 1989; Lambert-féle területtartó azimutális vetület, paraméterei: kiindulási szélesség 52°N, kiindulási hosszúság 10°E, hamis északi 3 210 000,0m, hamis keleti 4 321 000,0m (EPSG 3035 alapú). A rács kezdőpontja a http://www.eionet.europa.eu/gis vetület 0mN 0mE értékéből kerül kiszámításra.

(23) A 2019–2024-es időszak esetében az INSPIRE-hez való igazodás további részleteit a téradatokra vonatkozó kézikönyv tartalmazza.

(24) https://ebba2.info/about/methodology/

(25) Hagemeijer, E.J.M. & Blair, M., eds. The EBCC Atlas of European Breeding Birds: their distribution and abundance [Európa fészkelő madarainak EBCC atlasza: elterjedés és abundancia]. T & A D Poyser, London, 1997.

(26) Tucker, G.M. & Heath, M.F. Birds in Europe: their conservation status. [Európa madarai: védettségi helyzetük]. BirdLife International (BirdLife Conservation Series No. 3), Cambridge, Egyesült Királyság, 1994.

(27) Néhány esetben a SAP/BMS az egyetlen országban őshonos fajra vagy alfajra vonatkozik.

(28) http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/wildbirds/action_plans/index_en.htm a fajvédelmi cselekvési tervek és rövid kezelési nyilatkozatok, illetve http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/wildbirds/hunting/managt_plans_en.htm a kezelési tervek esetében.

(29) https://www.coe.int/en/web/bern-convention/

(30) https://www.unep-aewa.org/en

(31) https://www.cms.int

(32) A nemzetközi vagy multilaterális tervekkel (köztük BMS) rendelkező taxonok listájában felsorolt egyes fajok (pl. Falco naumanni) jelenleg nem tekinthetők globálisan veszélyeztetettnek, de a terv készítésekor veszélyeztetettnek minősültek vagy összehangolt fellépést igénylő állományvédelmi problémákat mutattak.

(33) A felsorolt fajok némelyike ma már „biztonságos” státusszal rendelkezik az EU-ban (pl. Netta rufina), de korábban uniós szinten vagy a terv földrajzi léptéke alapján nem minősültek biztonságosnak (pl. AEWA szerződő felek), vagy összehangolt fellépést igénylő állományvédelmi problémákat mutattak.

(34) Vagy adott esetben szubnacionális egység.

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

2023.3.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/66

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGÁNAK 2021/05 HATÁROZATA

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS I. MELLÉKLETÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL [2023/697]

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGA,

tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 20. cikke (3) bekezdése a) pontjára,

mivel:

(1)

A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés 20. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban az említett szerződés által létrehozott regionális irányítóbizottságnak az új, jogilag kötelező erővel bíró uniós jogi aktusok tekintetében többek között határozatokat kell elfogadnia a szóban forgó szerződés I. mellékletének felülvizsgálatáról azzal a céllal, hogy az említett jogi aktusokat beépítse a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésbe.

(2)

A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés 2017. október 9-i elfogadása óta számos olyan, új uniós jogi aktus került elfogadásra, amely az említett szerződés hatálya alá tartozó területet érint, illetve több ilyen jogi aktust hatályon kívül helyeztek. Az I. mellékletet ezért felül kell vizsgálni azzal a céllal, hogy tükrözze az említett változásokat.

(3)

A jogi egyértelműség és az egyszerűsítés érdekében helyénvaló a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés I.1–I.7. mellékletét – a Ten-T nyugat-balkáni indikatív kiterjesztését ábrázoló, az I.1. mellékletben szereplő térképek (alap- és átfogó hálózatok) kivételével – e határozat mellékletének szövegével felváltani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés I.1–I.7. mellékletének helyébe – a Ten-T nyugat-balkáni indikatív kiterjesztését ábrázoló, az I.1. mellékletben szereplő térképek (alap- és átfogó hálózatok) kivételével – e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Szarajevóban, 2021. június 28-án.

A regionális irányítóbizottság részéről

az elnök

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATRA ÉS KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

„I.1. MELLÉKLET

A DÉLKELET-EURÓPAI TÖRZSHÁLÓZATOT ALKOTÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az alábbi európai uniós aktusok »alkalmazandó rendelkezései« a szerződés főszövegével és a horizontális kiigazításokról szóló II. melléklettel összhangban alkalmazandók, hacsak ez a melléklet vagy az I–VI. jegyzőkönyv másképp nem rendelkezik. Az egyes jogi aktusokra való hivatkozást szükség esetén speciális kiigazítások egészítik ki.

Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.

Szabályozási terület

Jogszabályok

TEN-T fejlesztés

Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

A Bizottság (EU) 2016/758 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. február 4.) az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a rendelet III. mellékletének kiigazítása céljából történő módosításáról (HL L 126., 2016.5.14., 3. o.).

Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).

„I.2. MELLÉKLET

A VASÚTI KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.

Szabályozási terület	Jogszabályok
Piacra jutás	Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 79. cikke (3) bekezdésének végrehajtása keretében a fuvardíjakban és a fuvarozási feltételek terén alkalmazott hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséről szóló 11. rendelet (HL L 52., 1960.8.16., 1121. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2370 irányelve (2016. december 14.) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról (HL L 352., 2016.12.23., 1. o.). A Bizottság (EU) 2017/2075 felhatalmazáson alapuló határozata (2017. szeptember 4.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének felváltásáról (HL L 295., 2017.11.14., 69. o.) A Bizottság 869/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 11.) új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról (HL L 239., 2014.8.12., 1. o.). A Bizottság (EU) 2015/10 végrehajtási rendelete (2015. január 6.) a vasútiinfrastruktúra-kapacitás kérelmezőire vonatkozó kritériumokról és a 870/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 3., 2015.1.7., 34. o.). A Bizottság (EU) 2015/171 végrehajtási rendelete (2015. február 4.) a vasúti társaságok engedélyezésére irányuló eljárás egyes vonatkozásairól (HL L 29., 2015.2.5., 3. o.). A Bizottság (EU) 2015/429 végrehajtási rendelete (2015. március 13.) a zajhatásokból eredő költség felszámítása során alkalmazandó szabályok meghatározásáról (HL L 70., 2015.3.14., 36. o.). A Bizottság (EU) 2015/909 végrehajtási rendelete (2015. június 12.) a vasúti szolgáltatások működtetésével kapcsolatban közvetlenül felmerülő költségek kiszámításának módjairól (HL L 148., 2015.6.13., 17. o.). A Bizottság (EU) 2015/1100 végrehajtási rendelete (2015. július 7.) a vasúti piac nyomon követése keretében fennálló tagállami jelentéstételi kötelezettségekről (HL L 181., 2015.7.9., 1. o.). A Bizottság (EU) 2016/545 végrehajtási rendelete (2016. április 7.) a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról szóló keretmegállapodásokra vonatkozó eljárások és kritériumok megállapításáról (HL L 94., 2016.4.8., 1. o.). A Bizottság (EU) 2017/2177 végrehajtási rendelete (2017. november 22.) a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésről (HL L 307., 2017.11.23., 1. o.). A Bizottság (EU) 2018/1795 végrehajtási rendelete (2018. november 20.) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerinti gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat alkalmazására vonatkozó eljárás és kritériumok megállapításáról (HL L 294., 2018.11.21., 5. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.). A Bizottság (EU) 2018/500 végrehajtási határozata (2018. március 22.) az Alpesi–Nyugat-Balkáni vasúti árufuvarozási folyosó létrehozásáról szóló javaslatnak a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfelelőségéről (HL L 82., 2018.3.26., 13. o.). A Bizottság (EU) 2018/491 végrehajtási határozata (2018. március 21.) az Északi-tengeri–Földközi-tengeri vasúti árufuvarozási folyosó meghosszabbítására vonatkozóan az érintett tagállamok által benyújtott együttes javaslatnak a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfelelőségéről (HL L 81., 2018.3.23., 23. o.). A Bizottság (EU) 2018/300 végrehajtási határozata (2018. január 11.) az atlanti vasúti árufuvarozási folyosó bővítésében érintett tagállamok által benyújtott közös javaslatnak a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfelelőségéről (HL L 56., 2018.2.28., 60. o.). A Bizottság (EU) 2017/178 végrehajtási határozata (2017. január 31.) az Északi-tengeri–balti vasúti teherszállítási folyosó bővítésében érintett tagállamok által benyújtott együttes javaslatnak a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfelelőségéről szóló (EU) 2015/1111 végrehajtási határozat módosításáról (HL L 28., 2017.2.2., 71. o.). A Bizottság (EU) 2017/177 végrehajtási határozata (2017. január 31.) a „Borostyán” árufuvarozási folyosó létrehozásáról szóló közös javaslatnak a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfeleléséről (HL L 28., 2017.2.2., 69. o.). A Bizottság (EU) 2015/1111 végrehajtási határozata (2015. július 7.) az Északi-tengeri–balti vasúti teherszállítási folyosó bővítésében érintett tagállamok által benyújtott együttes javaslatnak a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének való megfelelőségéről (HL L 181., 2015.7.9., 82. o.)
A mozdonyvezetői engedélyek kiadása	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (HL L 315., 2007.12.3., 51. o.). A Bizottság (EU) 2019/554 rendelete (2019. április 5.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról (HL L 97., 2019.4.8., 1. o.). A Bizottság 2010/36/EU rendelete (2009. december 3.) a mozdonyvezetői engedélyeknek, a kiegészítő tanúsítványoknak, a kiegészítő tanúsítványok hitelesített másolatának, valamint a mozdonyvezetői engedély kérelmezésére szolgáló formanyomtatványnak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közösségi mintájáról (HL L 13., 2010.1.19., 1. o.). A Bizottság 2010/17/EK határozata (2009. október 29.) a mozdonyvezetői engedélyek és a kiegészítő tanúsítványok vonatkozásában a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nyilvántartások alapvető paramétereinek elfogadásáról (HL L 8., 2010.1.13., 17. o.). A Bizottság 2011/765/EU határozata (2011. november 22.) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről (HL L 314., 2011.11.29., 36. o.).
Interoperabilitás	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44. o.). A Bizottság (EU) 2018/545 végrehajtási rendelete (2018. április 4.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti járművek és a vasúti járműtípusok engedélyezési eljárására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 90., 2018.4.6., 66. o.). A Bizottság (EU) 2017/1474 felhatalmazáson alapuló határozata (2017. június 8.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az átjárhatósági műszaki előírások kidolgozásával, elfogadásával és felülvizsgálatával kapcsolatos konkrét célkitűzések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 210., 2017.8.15., 5. o.). A Bizottság (EU) 2018/1614 végrehajtási határozata (2018. október 25.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkében említett járműnyilvántartásokra vonatkozó előírások megállapításáról, valamint a 2007/756/EK bizottsági határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 268., 2018.10.26., 53. o.). A Bizottság 2009/965/EK határozata (2009. november 30.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról (HL L 341., 2009.12.22., 1. o.). A Bizottság 1299/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének infrastruktúra alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 1. o.). A Bizottság 1300/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 110. o.). A Bizottság (EU) 2019/772 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az 1300/2014/EU rendeletnek az eszközleltár tekintetében a hozzáférhetőség korlátainak azonosítása, a felhasználók tájékoztatása, valamint a hozzáférhetőséggel kapcsolatos előrelépés figyelemmel kísérése és értékelése céljából történő módosításáról (HL L 139I., 2019.5.27., 1. o.). A Bizottság 1301/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének „energia” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 179. o.). A Bizottság (EU) 2018/868 végrehajtási rendelete (2018. június 13.) az 1301/2014/EU rendeletnek és az 1302/2014/EU rendeletnek az energiafogyasztás-mérő rendszerre és az adatgyűjtő rendszerre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról (HL L 149., 2018.6.14., 16. o.). A Bizottság 1302/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének „járművek – mozdonyok és személyszállító járművek” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 356., 2014.12.12., 228. o.). A Bizottság 1303/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszeréhez tartozó vasúti alagutak biztonságára vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 356., 2014.12.12., 394. o.). A Bizottság 1304/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a „járművek – zaj” alrendszerre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról, a 2008/232/EK határozat módosításáról és a 2011/229/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 356., 2014.12.12., 421. o.). A Bizottság (EU) 2019/774 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az 1304/2014/EU rendeletnek a „járművek – zaj” alrendszerre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírás meglévő teherkocsikra való alkalmazása tekintetében történő módosításáról (HL L 139I., 2019.5.27., 89. o.). A Bizottság 1305/2014/EU rendelete (2014. december 11.) az Európai Unió vasúti rendszerének a fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásai elnevezésű alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 62/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 356., 2014.12.12., 438. o.). A Bizottság (EU) 2018/278 végrehajtási rendelete (2018. február 23.) az 1305/2014/EU rendelet mellékletének az üzenetek szerkezete, az adat- és üzenetmodell, illetve a kocsik és intermodális egységek üzemeltetési adatbázisa tekintetében történő módosításáról, valamint a közös interfész kommunikációs rétegére vonatkozó informatikai szabvány elfogadásáról (HL L 54., 2018.2.24., 11. o.). A Bizottság (EU) 2019/778 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az 1305/2014/EU rendeletnek a változáskezelés tekintetében történő módosításáról (HL L 139I., 2019.5.27., 356. o.). A Bizottság 2011/665/EU végrehajtási határozata (2011. október 4.) az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról (HL L 64., 2011.10.8., 32. o.). A Bizottság (EU) 2019/777 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) a vasúti infrastruktúra nyilvántartásának közös előírásairól és a 2014/880/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 139I., 2019.5.27., 312. o.) A Bizottság 2012/757/EU határozata (2012. november 14.) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról (HL L 345., 2012.12.15., 1. o.). A Bizottság (EU) 2019/773 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 139I., 2019.5.27., 5. o.). A Bizottság 454/2011/EU rendelete (2011. május 5.) a transzeurópai vasúti rendszer személyszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 123., 2011.5.12., 11. o.). A Bizottság (EU) 2019/250 végrehajtási rendelete (2019. február 12.) az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő vasúti rendszerelemekre és alrendszerekre vonatkozó EK-nyilatkozatok és -tanúsítványok sablonjairól, az engedélyezett vasúti járműtípusnak való megfelelőségről szóló nyilatkozat mintájáról és az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló eljárásokról, valamint a 201/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 42., 2019.2.13., 9. o.). A Bizottság (EU) 2016/919 rendelete (2016. május 27.) az Európai Unió vasúti rendszerének „ellenőrző-irányító és jelző” alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 158., 2016.6.15., 1. o.). A Bizottság 321/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Európai Unió vasúti rendszere „járművek – teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2006/861/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 104., 2013.4.12., 1. o.). A Bizottság 2010/713/EU határozata (2010. november 9.) az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljairól (HL L 319., 2010.12.4., 1. o.). A Bizottság (EU) 2019/776 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) a 321/2013/EU, az 1299/2014/EU, az 1301/2014/EU, az 1302/2014/EU, az 1303/2014/EU és az (EU) 2016/919 bizottsági rendeletnek, valamint a 2011/665/EU bizottsági végrehajtási határozatnak az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel való összehangolása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2017/1474 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat konkrét célkitűzéseinek végrehajtásáról (HL L 139I., 2019.5.27., 108. o.). A Bizottság (EU) 2020/387 végrehajtási rendelete (2020. március 9.) a 321/2013/EU, az 1302/2014/EU és az (EU) 2016/919 rendeletnek a felhasználási terület kiterjesztése és az átmeneti időszakok tekintetében történő módosításáról (HL L 73., 2020.3.10., 6. o.). A Bizottság (EU) 2020/424 végrehajtási rendelete (2020. március 19.) az (EU) 2016/797 irányelvvel összhangban az átjárhatósági műszaki előírások alkalmazása alóli mentesüléssel kapcsolatos információk Bizottsághoz történő benyújtásáról (HL L 84., 2020.3.20., 20. o.).
Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.). A Bizottság (EU) 2018/867 végrehajtási rendelete (2018. június 13.) az Európai Unió Vasúti Ügynöksége által létrehozott fellebbezési tanács(ok) eljárási szabályzatának megállapításáról (HL L 149., 2018.6.14., 3. o.). A Bizottság (EU) 2018/764 végrehajtási rendelete (2018. május 2.) az Európai Unió Vasúti Ügynöksége részére fizetendő díjakról és a díjfizetésre vonatkozó feltételekről (HL L 129., 2018.5.25., 68. o.).
Vasútbiztonság	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/798 irányelve (2016. május 11.) a vasútbiztonságról (HL L 138., 2016.5.26., 102. o.). A Bizottság (EU) 2018/763 végrehajtási rendelete (2018. április 9.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egységes biztonsági tanúsítványok vasúti társaságok részére történő kiadására vonatkozó gyakorlati szabályok megállapításáról, valamint a 653/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 129., 2018.5.25., 49. o.). A Bizottság (EU) 2019/779 végrehajtási rendelete (2019. május 16.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 139I., 2019.5.27., 360. o.). A Bizottság 1158/2010/EU rendelete (2010. december 9.) a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről (HL L 326., 2010.12.10., 11. o.). A Bizottság (EU) 2018/762 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. március 8.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a biztonságirányítási rendszerek követelményeire vonatkozó közös biztonsági módszerek meghatározásáról, valamint az 1158/2010/EU és az 1169/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 129., 2018.5.25., 26. o.). A Bizottság 1169/2010/EU rendelete (2010. december 10.) a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről (HL L 327., 2010.12.11., 13. o.). A Bizottság 1078/2012/EU rendelete (2012. november 16.) a biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vasúttársaságok, a biztonsági engedéllyel rendelkező pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó, a nyomon követésre vonatkozó közös biztonsági módszerről (HL L 320., 2012.11.17., 8. o.). A Bizottság (EU) 2018/761 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. február 16.) az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a nemzeti biztonsági hatóságok által az egységes biztonsági tanúsítvány vagy a biztonsági engedély kiadását követően végzett felügyelet céljára alkalmazandó közös biztonsági módszerek meghatározásáról és az 1077/2012/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 129., 2018.5.25., 16. o.). A Bizottság 2009/460/EK határozata (2009. június 5.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkében említett, a biztonsági célok elérésének értékelésére alkalmazandó közös biztonsági módszer elfogadásáról (HL L 150., 2009.6.13., 11. o.). A Bizottság (EU) 2019/780 ajánlása (2019. május 16.) a biztonsági engedélyeknek a pályahálózat-működtetők számára történő kibocsátására vonatkozó gyakorlati szabályokról (HL L 139I., 2019.5.27., 390. o.).
Veszélyes áruk szárazföldi szállítása	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).
Hordozható nyomástartó berendezések	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.).
Szociális terület – munkaidő/munkával töltött órák	Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.). A Tanács 2005/47/EK irányelve (2005. július 18.) az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról (HL L 195., 2005.7.27., 15. o.).
Utasjogok	Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.)
Elektronikus áruszállítási információk	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1056 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).

„I.3. MELLÉKLET

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.

Szabályozási terület	Jogszabályok
Úthasználati díjakkal kapcsolatos infrastruktúra – Éves gépjárműadó	Az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról (HL L 187., 1999.7.20., 42. o.).
A közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezése	Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1055 rendelete (2020. július 15.) az 1071/2009/EK rendeletnek, az 1072/2009/EK rendeletnek és az 1024/2012/EU rendeletnek a közúti fuvarozási ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról (HL L 249., 2020.7.31., 17. o.). (A hatálybalépés vagy az alkalmazás időpontjával kapcsolatban lásd ugyanakkor az (EU) 2020/1055 rendelet 4. cikkét.)
Szociális rendelkezések - vezetési idő és pihenőidő	Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.). A Bizottság 581/2010/EU rendelete (2010. július 1.) a vonatkozó adatoknak a járműegységekről és a járművezetői kártyákról történő letöltésére irányadó maximális időtartamok meghatározásáról (HL L 168., 2010.7.2., 16. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1054 rendelete (2020. július 15.) az 561/2006/EK rendeletnek a maximális napi és heti vezetési időre, a minimum szünetekre, valamint a napi és heti pihenőidőre vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében és a 165/2014/EU rendeletnek a menetíró készülékkel történő helymeghatározás tekintetében történő módosításáról (HL L 249., 2020.7.31., 1. o.).
Menetíró készülék	Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.). A Bizottság (EU) 2016/68 végrehajtási rendelete (2016. január 21.) a járművezetői kártyák elektronikus nyilvántartásainak összekapcsolásához szükséges közös eljárásokról és előírásokról (HL L 15., 2016.1.22., 51. o.). A Bizottság (EU) 2016/799 végrehajtási rendelete (2016. március 18.) a menetíró készülékek és alkatrészeik kialakítására, tesztelésére, beépítésére, működtetésére és javítására vonatkozó követelményeket meghatározó 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 139., 2016.5.26., 1. o.). A Bizottság (EU) 2018/502 végrehajtási rendelete (2018. február 28.) a menetíró készülékek és alkatrészeik kialakítására, tesztelésére, beépítésére, működtetésére és javítására vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló (EU) 2016/799 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 85., 2018.3.28., 1. o.). A Tanács 3821/85/EGK rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről (HL L 370., 1985.12.31., 8. o.). (Lásd ugyanakkor a 165/2014/EU rendelet 46. cikkét). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1054 rendelete (2020. július 15.) az 561/2006/EK rendeletnek a maximális napi és heti vezetési időre, a minimum szünetekre, valamint a napi és heti pihenőidőre vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében és a 165/2014/EU rendeletnek a menetíró készülékkel történő helymeghatározás tekintetében történő módosításáról (HL L 249., 2020.7.31., 1. o.).
A szociális jogszabályok végrehajtása	Az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 35. o.), a következővel módosított formában: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1057 irányelve (2020. július 15.) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 249., 2020.7.31., 49. o.). (Az átültetéssel kapcsolatban lásd ugyanakkor az (EU) 2020/1057 irányelv 9. cikkét.)
A tevékenységeket igazoló formanyomtatvány	A Bizottság 2007/230/EK határozata (2007. április 12.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos formanyomtatványról (HL L 99., 2007.4.14., 14. o.).
Munkaidő	Az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről (HL L 80., 2002.3.23., 35. o.).
Hordozható nyomástartó berendezések	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.).
Műszaki alkalmasság	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 51. o.).
Közúti ellenőrzés	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/47/EU irányelve (2014. április 3.) az Unió területén közlekedő haszonjárművek közlekedésre való alkalmasságának közúti műszaki ellenőrzéséről és a 2000/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 134. o.).
Sebességkorlátozó készülékek	A Tanács 92/6/EGK irányelve (1992. február 10.) a Közösségben egyes gépjármű-kategóriákra sebességkorlátozó készülékek felszereléséről és használatáról (HL L 57., 1992.3.2., 27. o.).
Biztonsági övek	A Tanács 91/671/EGK irányelve (1991. december 16.) a járművekben a biztonsági övek és gyermekbiztonsági rendszerek kötelező használatáról (HL L 373., 1991.12.31., 26. o.).
Tükrök	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/38/EK irányelve (2007. július 11.) a Közösségben nyilvántartásba vett nehéz tehergépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszereléséről (HL L 184., 2007.7.14., 25. o.).
Nyilvántartásba vételhez kapcsolódó okmányok	A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.). A Tanács 2006/103/EK irányelve (2006. november 20.) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról (HL L 363., 2006.12.20., 344. o.).
Járművezetők képzése	Az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/645 irányelve (2018. április 18.) az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről szóló 2003/59/EK irányelv és a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv módosításáról (HL L 112., 2018.5.2., 29. o.).
Járművezetői engedély	Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o.). A Bizottság 383/2012/EU rendelete (2012. május 4.) az adathordozót (mikrocsipet) tartalmazó vezetői engedélyekre vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról (HL L 120., 2012.5.5., 1. o.).
Határokon átnyúló információcsere	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (HL L 68., 2015.3.13., 9. o.).
Veszélyes áruk szárazföldi szállítása	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).
Veszélyes áruk szállításának ellenőrzése	A Tanács 95/50/EK irányelve (1995. október 6.) a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról (HL L 249., 1995.10.17., 35. o.).
Alagutak	Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről (HL L 167., 2004.4.30., 39. o.).
A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelése	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről (HL L 319., 2008.11.29., 59. o.).
A járművek mérete és tömege	A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. július 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).
Utasjogok	Az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 55., 2011.2.28., 1. o.).
Tiszta üzemű járművek és/vagy alternatív üzemanyagok	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).
Intelligens közlekedési rendszerek	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.). A Bizottság 2011/453/EU végrehajtási határozata (2011. július 13.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a tagállami jelentéstételre vonatkozó iránymutatások elfogadásáról (HL L 193., 2011.7.23., 48. o.). A Bizottság (EU) 2016/209 végrehajtási határozata (2016. február 12.) a városi területeken alkalmazott intelligens közlekedési rendszerek (ITS) tekintetében az európai szabványügyi szervekhez intézett, az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet támogató szabványosítási felkérésről (HL L 39., 2016.2.16., 48. o.). A Bizottság 305/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. november 26.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások tekintetében való kiegészítéséről (HL L 91., 2013.4.3., 1. o.). A Bizottság 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május15.) az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a teher- és haszongépjárművekkel igénybe vehető biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatásnyújtás tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 247., 2013.9.18., 1. o.). A Bizottság 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről (HL L 247., 2013.9.18., 6. o.). A Bizottság (EU) 2015/962 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. december 18.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 157., 2015.6.23., 21. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 585/2014/EU határozata (2014. május 15.) az Európai Unió egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás kiépítéséről (HL L 164., 2014.6.3., 6. o.).
Útdíjszedési rendszerek	Az Európai Parlament és a Tanács 2004/52/EK irányelve (2004. április 29.) a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (HL L 166., 2004.4.30., 124. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/520 irányelve (2019. március 19.) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (HL L 91., 2019.3.29., 45. o.). A Bizottság 2009/750/EK határozata (2009. október 6.) az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról (HL L 268., 2009.10.13., 11. o.).
Típusjóváhagyás	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).
Elektronikus áruszállítási információk	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1056 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.). (az e melléklet hatálya alá tartozó jogi aktusok tekintetében releváns mértékben) (1)

„I.4. MELLÉKLET

A TENGERI KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.

Szabályozási terület	Jogszabályok
Tengerpolitika	Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).
Piacra jutás	A Tanács 3577/92/EGK rendelete (1992. december 7.) a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.). A Tanács 4055/86/EGK rendelete (1986. december 22.) a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti tengeri szállításban a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének alkalmazásáról (HL L 378., 1986.12.31., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 789/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a teher- és személyhajók Közösségen belüli átlajstromozásáról és a 613/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2004.4.30., 19. o.). A Tanács 4058/86/EGK rendelete (1986. december 22.) az óceánokon lebonyolódó kereskedelemben a rakományokhoz való szabad hozzáférés biztosítását szolgáló összehangolt intézkedésekről (HL L 378., 1986.12.31., 21. o.).
Nemzetközi kapcsolatok	A Tanács 4057/86/EGK rendelete (1986. december 22.) a tengeri fuvarozásban alkalmazott tisztességtelen árképzési gyakorlatokról (HL L 378., 1986.12.31., 14. o.).
Nemzetközi megállapodások	A Tanács 2012/22/EU határozata (2011. december 12.) az Európai Uniónak a tengeri utas- és poggyászszállításról szóló 1974. évi athéni egyezményhez csatolt 2002. évi jegyzőkönyvhöz – a 10. és 11. cikkei kivételével – való csatlakozásáról (HL L 8., 2012.1.12., 1. o.). A Tanács 2012/23/EU határozata (2011. december 12.) az Európai Uniónak a tengeri utas- és poggyászszállításról szóló 1974. évi athéni egyezményhez csatolt 2002. évi jegyzőkönyvhöz – a 10. és 11. cikkei kivételével – való csatlakozásáról (HL L 8., 2012.1.12., 13. o.).
Hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek – elismert szervezetek	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/15/EK irányelve (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 47. o.). A Bizottság 2009/491/EK határozata (2009. június 16.) egy lobogó szerinti állam nevében eljáró szervezet biztonsággal és környezettel szembeni elfogadhatatlan fenyegetésnek tekinthető teljesítménye értékelésének kritériumairól (HL L 162., 2009.6.25., 6. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 391/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 11. o.). A Bizottság 788/2014/EU rendelete (2014. július 18.) a pénzbírságoknak és időszakos kényszerítő bírságoknak a 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti kiszabására, valamint a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek elismerésének ugyanezen rendelet 7. cikke szerinti visszavonására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról (HL L 214., 2014.7.19., 12. o.).
Lobogó szerinti állam	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/21/EK irányelve (2009. április 23.) a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről (HL L 131., 2009.5.28., 132. o.).
A kikötő szerint illetékes állam által végzett ellenőrzés	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/16/EK irányelve (2009. április 23.) a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (HL L 131., 2009.5.28., 57. o.).
Hajóforgalom figyelemmel kísérése	Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.).
A hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat	Az Európai Parlament és a Tanács 336/2006/EK rendelete (2006. február 15.) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról és a 3051/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2006.3.4., 1. o.).
A jelentéstétel alaki követelményei	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/65/EU irányelve (2010. október 20.) a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről és a 2002/6/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 283., 2010.10.29., 1. o.).
Tengerészeti berendezések	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.).
Személyhajók	Az Európai Parlament és a Tanács 2003/25/EK irányelve (2003. április 14.) a ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges stabilitási követelményekről (HL L 123., 2003.5.17., 22. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 392/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a tengeri utasszállítók baleseti felelősségéről (HL L 131., 2009.5.28., 24. o.) A Tanács 98/41/EK irányelve (1998. június 18.) a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról (HL L 188., 1998.7.2., 35. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2110 irányelve (2017. november 15.) a menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást nyújtó ro-ro személyhajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek biztonságos üzemeltetésének érdekében végzett ellenőrzések rendszeréről, a 2009/16/EK irányelv módosításáról és az 1999/35/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2017.11.30., 61. o.).
A halászhajók biztonsága	A Tanács 97/70/EK irányelve (1997. december 11.) a 24 méteres és annál hosszabb halászhajók összehangolt biztonsági rendszeréről (HL L 34., 1998.2.9., 1. o.).
Olajszállító tartályhajók	Az Európai Parlament és a Tanács 530/2012/EU rendelete (2012. június 13.) az egyhéjazatú olajszállító tartályhajókra alkalmazandó kettős héjazatra vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldásra vonatkozó követelmények gyorsított bevezetéséről (HL L 172., 2012.6.30., 3. o.).
Ömlesztettáru-szállító hajók	Az Európai Parlament és a Tanács 2001/96/EK irányelve (2001. december 4.) az ömlesztettáru-szállító hajók biztonságos be- és kirakodására vonatkozó harmonizált követelmények és eljárások megállapításáról (HL L 13., 2002.1.16., 9. o.).
Balesetek kivizsgálása	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/18/EK irányelve (2009. április 23.) a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi irányelv és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 131., 2009.5.28., 114. o.). A Bizottság 651/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 5.) a tagállamok által a Bizottsággal együttműködésben a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke értelmében létrehozott állandó együttműködési keret eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 177., 2011.7.6., 18. o.). A Bizottság 1286/2011/EU rendelete (2011. december 9.) a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról (HL L 328., 2011.12.10., 36. o.).
Biztosítás	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/20/EK irányelve (2009. április 23.) a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról (HL L 131., 2009.5.28., 128. o.).
Hajók által okozott szennyezés	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/35/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a hajók által okozott szennyezésről és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó, büntetőjogi szankciókat is magukban foglaló szankciók bevezetéséről (HL L 255., 2005.9.30., 11. o.).
Hajókról származó hulladék	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/883 irányelve (2019. április 17.) a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről, a 2010/65/EU irányelv módosításáról, valamint a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2019.6.7., 116. o.).
Szerves ónvegyületek	Az Európai Parlament és a Tanács 782/2003/EK rendelete (2003. április 14.) a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról (HL L 115., 2003.5.9., 1. o.).
Tengeri védelem	Az Európai Parlament és a Tanács 2004/725/EK rendelete (2004. március 31.) a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról (HL L 129., 2004.4.29., 6. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2005/65/EK irányelve (2005. október 26.) a kikötővédelem fokozásáról (HL L 310., 2005.11.25., 28. o.). A Bizottság 324/2008/EK rendelete (2008. április 9.) a tengeri védelemmel kapcsolatos bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó felülvizsgált eljárások megállapításáról (HL L 98., 2008.4.10., 5. o.).
Tengerészek képzése	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/106/EK irányelve (2008. november 19.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről (HL L 323., 2008.12.3., 33. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1159 irányelve (2019. június 20.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról és a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 2005/45/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2019.7.12., 94. o.).
Szociális szempontok	Az Európai Parlament és a Tanács 2013/54/EU irányelve (2013. november 20.) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről (HL L 329., 2013.12.10., 1. o.). A Tanács 1999/63/EK irányelve (1999. június 21.) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között, a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról (HL L 167., 1999.7.2., 33. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1999/95/EK irányelve (1999. december 13.) a tengerészeknek a közösségi kikötőkbe befutó hajók fedélzetén töltött munkaidejére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról (HL L 14., 2000.1.20., 29. o.). A Tanács 2009/13/EK irányelve (2009. február 16.) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény alapján kötött megállapodás végrehajtásáról, valamint az 1999/63/EK irányelv módosításáról (HL L 124., 2009.5.20., 30. o.). A Tanács 92/29/EGK irányelve (1992. március 31.) a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről (HL L 113., 1992.4.30., 19. o.).
Utasjogok	Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.).
Hordozható nyomástartó berendezések	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.).
Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség	Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).
A tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság	Az Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról (HL L 324., 2002.11.29., 1. o.).
Kikötői szolgáltatások	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/352 rendelete (2017. február 15.) a kikötői szolgáltatások nyújtását és a kikötők pénzügyi átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat biztosító keretrendszer létrehozásáról (HL L 57., 2017.3.3., 1. o.).
Egyablakos tengerügyi ügyintézés	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1239 rendelete (2019. június 20.) az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 64. o.).
Környezet	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/802 irányelve (2016. május 11.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről (HL L 132., 2016.5.21., 58. o.). A Bizottság (EU) 2015/253 végrehajtási határozata (2015. február 16.) az 1999/32/EK tanácsi irányelv értelmében a tengeri hajózásban használatos tüzelőanyagok kéntartalma tekintetében elvégzendő mintavételezés és jelentéstétel szabályainak meghatározásáról (HL L 41., 2015.2.17., 55. o.).

„I.5. MELLÉKLET

A BELVÍZI KÖZLEKEDÉSRE ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.

Szabályozási terület	Jogszabályok
Piacra jutás	A Tanács 1356/96/EK rendelete (1996. július 8.) a közlekedési szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabadság megvalósításának érdekében bevezetett, a tagállamok közötti belvízi árufuvarozásra vagy személyszállításra alkalmazandó közös szabályokról (HL L 175., 1996.7.13., 7. o.). A Tanács 3921/91/EGK rendelete (1991. december 16.) a nem honos fuvarozók által valamely tagállam belvízi útjain történő árufuvarozás vagy személyszállítás feltételeinek megállapításáról (HL L 373., 1991.12.31., 1. o.). A Tanács 718/1999/EK rendelete (1999. március 29.) a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási politikáról (HL L 90., 1999.4.2., 1. o.). A Tanács 96/75/EK irányelve (1996. november 19.) a Közösségen belüli nemzeti és nemzetközi belvízi szállításra vonatkozó hajóbérleti szerződések és árképzések rendszeréről (HL L 304., 1996.11.27., 12. o.). A Tanács 2919/85/EGK rendelete (1985. október 17.) a rajnai hajózásban részt vevő hajókra vonatkozó, a Felülvizsgált Rajnai Hajózási Egyezmény szerinti szabályozás igénybevételéhez szükséges feltételek megállapításáról (HL L 280., 1985.10.22., 4. o.).
A szakma gyakorlása	A Tanács 87/540/EGK irányelve (1987. november 9.) a belföldi és nemzetközi vízi fuvarozás területén az árufuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e szakma okleveleinek, bizonyítványainak és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványainak kölcsönös elismeréséről (HL L 322., 1987.11.12., 20. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2397 irányelve (2017. december 12.) a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 53. o.). A Bizottság (EU) 2020/12 felhatalmazáson alapuló irányelve (2019. augusztus 2.) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 6., 2020.1.10., 15. o.). A Bizottság (EU) 2020/473 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 20.) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatbázisaira vonatkozó előírások tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 100., 2020.4.1., 1. o.). A Bizottság (EU) 2020/182 végrehajtási rendelete (2020. január 14.) a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról (HL L 38., 2020.2.11., 1. o.).
Hajóvezetői bizonyítvány	A Tanács 91/672/EGK irányelve (1991. december 16.) a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 373., 1991.12.31., 29. o.). A Tanács 96/50/EK irányelve (1996. július 23.) a Közösségen belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeinek összehangolásáról (HL L 235., 1996.9.17., 31. o.).
Biztonsági/műszaki követelmények	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/100/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 259., 2009.10.2., 8. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 118. o.). A Bizottság (EU) 2018/970 felhatalmazáson alapuló irányelve (2018. április 18.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv II., III. és V. mellékletének módosításáról (HL L 174., 2018.7.10., 15. o.). A Bizottság (EU) 2019/1668 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. június 26.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 256., 2019.10.7., 1. o.). A Bizottság (EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 20.) az európai hajóadatbázisról (HL L 100., 2020.4.1., 12. o.). A Bizottság (EU) 2020/1122 végrehajtási határozata (2020. július 28.) a DNV GL AS társaságnak az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, a belvízi hajók tekintetében illetékes hajóosztályozó társaságként való elismeréséről (HL L 245., 2020.7.30., 15. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1. o.).
Veszélyes áruk szárazföldi szállítása	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).
Folyó	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) (HL L 255., 2005.9.30., 152. o.). A Bizottság 909/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 10.) a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) vonatkozó műszaki előírásokról (HL L 258., 2013.9.28., 1. o.). A Bizottság 416/2007/EK rendelete (2007. március 22.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott, hajósoknak szóló hirdetményekre vonatkozó műszaki előírásokról (HL L 105., 2007.4.23., 88. o.). A Bizottság 414/2007/EK rendelete (2007. március 13.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) szóló 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében meghatározott, a folyami információs szolgáltatások (RIS) tervezésére, megvalósítására és működtetésére vonatkozó műszaki iránymutatásokról (HL L 105., 2007.4.23., 1. o.). A Bizottság (EU) 2018/2032 végrehajtási rendelete (2018. november 20.) a hajósoknak szóló hirdetményekre vonatkozó műszaki előírásokról szóló 416/2007/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 332., 2018.12.28., 1. o.). A Bizottság (EU) 2018/1973 végrehajtási rendelete (2018. december 7.) a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, a belvízi közlekedésben alkalmazott elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (a belvízi közlekedésben alkalmazott ECDIS) vonatkozó műszaki előírásokról szóló 909/2013/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 324., 2018.12.19., 1. o.). A Bizottság (EU) 2019/838 végrehajtási rendelete (2019. február 20.) a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokról és a 415/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2019.5.24., 31. o.). A Bizottság (EU) 2019/1744 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 17.) a belvízi hajózásban alkalmazott elektronikus hajózási adatszolgáltatásra vonatkozó műszaki előírásokról és a 164/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 273., 2019.10.25., 1. o.).
Környezetvédelem (levegőminőség) és éghajlatváltozás	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/30/EK irányelve (2009. április 23.) a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról, valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 88. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról és a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 53. o.).
Utasjogok	Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.).
Elektronikus áruszállítási információk	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1056 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).
Munkaidő	A Tanács 2014/112/EU irányelve (2014. december 19.) az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról (HL L 367., 2014.12.23., 86. o.).

„I.6. MELLÉKLET

A KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK

Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.

Szabályozási terület	Jogszabályok
A hatások vizsgálata	Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.), a 2014/52/EU irányelv által módosított formában és az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. évi egyezmény (Espooi Egyezmény). A szerződés hatálya alá tartozó, a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv I. mellékletében felsorolt valamennyi projekt esetében a környezeti hatásvizsgálatról szóló uniós irányelv előírásainak megfelelő környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. A szerződés hatálya alá tartozó, a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv II. mellékletében felsorolt valamennyi projekt esetében meg kell határozni, hogy azokra vonatkozóan kell-e a környezeti hatásvizsgálatról szóló uniós irányelv előírásainak megfelelő környezeti hatásvizsgálatot készíteni. Ezen túlmenően a határokon átnyúló vonatkozásokkal az Espooi Egyezmény követelményeivel összhangban kell foglalkozni. Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.). és a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló jegyzőkönyv (SEA jegyzőkönyv) A közlekedés területére vonatkozó valamennyi tervet és programot adott esetben a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv és az Espooi Egyezményhez kapcsolódó SEA jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban lévő környezeti vizsgálatnak kell alávetni. Ha a terv vagy program végrehajtásának valószínű, hogy jelentős határokon átnyúló hatásai lesznek, vagy amennyiben azt egy várhatóan jelentős mértékben érintett fél kérelmezi, a SEA jegyzőkönyv (10. cikk) és/vagy a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv (7. cikk) rendelkezéseivel összhangban országhatáron átnyúló konzultációt kell végezni.
Állományvédelem	A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). Amennyiben egy projekt vélhetően hatással van a természetvédelmi területekre, a 92/43/EGK irányelv 6. cikkében előírttal egyenértékű megfelelő természetvédelmi vizsgálatot kell végezni. A Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 103., 1979.4.25., 1. o.), a vadon élő madarak védeleméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.) által módosított formában.
Üzemanyagok, levegőminőség és éghajlatváltozás	Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről és a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/802 irányelve (2016. május 11.) az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről (HL L 132., 2016.5.21., 58. o.).
Vízpolitika	Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). Az e szerződés hatálya alá tartozó összes hajózási közlekedési projektet a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (7) bekezdésével összhangban kell kidolgozni és végrehajtani. Az e szerződés hatálya alá tartozó összes hajózási közlekedési projektet adott esetben a Duna-vízgyűjtő belvízi hajózásáról és környezeti fenntarthatóságáról szóló, a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR), a Duna Bizottság és a Száva Bizottság által jóváhagyott közös nyilatkozattal összhangban kell végrehajtani.
Zaj	Az Európai Parlament és a Tanács 2002/49/EK irányelve (2002. június 25.) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről – a Bizottság egyeztetőbizottságban tett nyilatkozata a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvről (HL L 189., 2002.7.18., 12. o.).

„I.7. MELLÉKLET

A KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATRA VONATKOZÓ KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK

Az alábbi európai uniós jogi aktusok az ilyen jogi aktusok legutóbbi módosításának legfrissebb változatára utalnak.

Szabályozási terület	Jogszabályok
Jogorvoslati eljárások	A Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 395., 1989.12.30., 33. o.). A Tanács 92/13/EGK irányelve (1992. február 25.) vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 76., 1992.3.23., 14. o.).
Közbeszerzési eljárások	Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.). A Bizottság (EU) 2015/1986 végrehajtási rendelete (2015. november 11.) a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 296., 2015.11.12., 1. o.).
Közszolgáltatások	Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2338 rendelete (2016. december 14.) az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról (HL L 354., 2016.12.23., 22. o.).

”

(1) A hatályról lásd az (EU) 2020/1056 rendelet 2. cikkét. A 92/106/EGK irányelv és az 1072/2009/EK rendelet nem szerepel e mellékletben. Nem releváns, hogy az (EU) 2020/1056 rendelet milyen mértékben terjed ki az említett jogi aktusokhoz kapcsolódó szempontokra.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2023/689 végrehajtási rendelete (2023. március 20.) az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek a Bacillus subtilis (Cohn 1872) QST 713 törzse, a Bacillus thuringiensis ssp. aizawai ABTS-1857 és GC-91 törzse, a Bacillus thuringiensis ssp. israeliensis (H-14 szerotípus) AM65-52 törzse, a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki ABTS 351, PB 54, SA 11, SA12 és EG 2348 törzse, a Beauveria bassiana ATCC 74040 és GHA törzse, a klodinafop, a Cydia pomonella Granulovirus (CpGV), a ciprodinil, a diklórprop-P, a fenpiroximát, a foszetil, a malation, a mepanipirim, a metkonazol, a metrafenon, a pirimikarb, piridaben, a pirimetanil, a rimszulfuron, a spinozad, a Trichoderma asperellum (korábban T. harzianum) ICC012, T25 és TV1 törzse, a Trichoderma atroviride (korábban T. harzianum) T11 törzse, a Trichoderma gamsii (korábban T. viride) ICC080 törzse, a Trichoderma harzianum T-22 és ITEM 908 törzse, a triklopir, a trinexapak, a tritikonazol és a ziram hatóanyag jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2023/690 végrehajtási rendelete (2023. március 22.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Kangra tea [OFJ])	7
	*	A Bizottság (EU) 2023/691 végrehajtási rendelete (2023. március 22.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Komiški rogač (OFJ)]	8
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2023/692 határozata (2023. március 28.) az Európai Unió grúziai megfigyelő missziójáról (EUMM Georgia [helyesen: EUMM Grúzia]) szóló 2010/452/KKBP határozat módosításáról	9
	*	A Bizottság (EU) 2023/693 határozata (2023. március 27.) az (EU) 2017/1214, az (EU) 2017/1215, az (EU) 2017/1216, az (EU) 2017/1217, az (EU) 2017/1218, az (EU) 2017/1219 és az (EU) 2018/680 határozatnak az uniós ökocímke-kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességi ideje tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2023) 1886. számú dokumentummal történt) ( 1 )	11
	*	A Bizottság (EU) 2023/694 végrehajtási határozata (2023. március 22.) az End The Horse Slaughter Age (Vessünk véget a lovak levágásának!) elnevezésű európai polgári kezdeményezésnek az (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyilvántartásba vétele iránti kérelemről (az értesítés a C(2023) 1839. számú dokumentummal történt)	15
	*	A Bizottság (EU) 2023/695 végrehajtási határozata (2023. március 27.) a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (madárvédelmi irányelv) 12. cikkében említett vadon élő madárfajok állapotára és állományváltozásuk irányára vonatkozó jelentés formátumának megállapításáról (az értesítés a C(2023) 1889. számú dokumentummal történt)	17
	*	A Bizottság (EU) 2023/696 végrehajtási határozata (2023. március 27.) az Olasz Köztársaság által az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján tíz ETR675 jármű tekintetében benyújtott, az (EU) 2016/919 bizottsági rendelet melléklete 7.4.2.1. pontjának alkalmazása alóli, 2024. június 30-áig történő mentesülésre irányuló kérelem elfogadásáról (az értesítés a C(2023) 1916. számú dokumentummal történt)	63
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2021/05 határozata a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés I. mellékletének felülvizsgálatáról [2023/697]	66
	*	Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás 8. cikke (1) bekezdésének p) pontjával létrehozott, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó szakbizottság 1/2023 határozata (2023. március 10.) a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjének az intézmények vagy összekötő szervek közötti adattovábbításra történő alkalmazásáról [2023/698]	89

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 91

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. március 29.