ISSN 1977-0731
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 86
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
66. évfolyam
2023. március 24.
|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 86 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
66. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK |
|
|
|
* |
||
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
A Bizottság (EU) 2023/679 rendelete (2023. március 23.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található piridaben, piridát, piriproxifen és triklopir megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
* |
A Bizottság (EU) 2023/680 végrehajtási rendelete (2023. március 23.) az alkil (C12–16) dimetilbenzil-ammónium-klorid (ADBAC/BKC (C12–C16)) 1. terméktípusba tartozó biocid termékekben az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint felhasználható hatóanyagként történő jóváhagyásáról ( 1 ) |
|
|
|
|
AJÁNLÁSOK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
|
BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
|
2023.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 86/1 |
A TANÁCS (EU) 2023/676 HATÁROZATA
(2023. március 20.)
az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (5) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2018. június 15-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy a 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT) XXVIII. cikke alapján tárgyalásokat kezdjen az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő vámkontingenseknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében szükséges felosztásáról. |
|
(2) |
A Chilei Köztársasággal folytatott tárgyalások lezárultak, és a Felek 2022. december 1-jén parafálták az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás). |
|
(3) |
A megállapodást alá kell írni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács jóváhagyja az Európai Unió és a Chilei Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírását, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére (1).
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. március 20-án.
a Tanács részéről
az elnök
P. KULLGREN
(1) A megállapodás szövegét a megkötéséről szóló határozattal együtt hirdetik ki.
RENDELETEK
|
2023.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 86/3 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/677 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. március 17.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [„Ricotta di Bufala Campana” (OEM)]
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (1) bekezdésének az 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezései alapján a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét az 634/2010/EK bizottsági rendelettel (2) bejegyzett „Ricotta di Bufala Campana” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására. |
|
(2) |
A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
|
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Ricotta di Bufala Campana” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. március 17-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) A Bizottság 634/2010/EU rendelete (2010. július 19.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Ricotta di Bufala Campana [OEM]) (HL L 186., 2010.7.20., 14. o.).
|
2023.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 86/5 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/678 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. március 17.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [„Slavonska kobasica” (OFJ)]
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Horvátország kérelmét (2) a „Slavonska kobasica” elnevezés bejegyzésére. |
|
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Slavonska kobasica” elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Slavonska kobasica” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.
Az első bekezdésben említett elnevezés egy, a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletének 1.2. osztályába – Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – tartozó terméket jelöl.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. március 17-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL C 454., 2022.11.30., 119. o.
(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).
|
2023.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 86/6 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/679 RENDELETE
(2023. március 23.)
a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található piridaben, piridát, piriproxifen és triklopir megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A piridaben, a piridát és a triklopir tekintetében alkalmazandó szermaradék-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet II. melléklete állapította meg. A piriproxifen tekintetében alkalmazandó MRL-eket az említett rendelet III. mellékletének A. része határozta meg. |
|
(2) |
A piridaben tekintetében a 396/2005/EK rendelet 6. cikkének (2) és (4) bekezdésének megfelelő, import tűréshatárra vonatkozó kérelmet nyújtottak be az említett anyagnak a grépfrút tekintetében az Egyesült Államokban történő alkalmazására vonatkozóan. A kérelmező erre vonatkozóan benyújtott adatokkal igazolta, hogy a szóban forgó anyagnak az Egyesült Államokban az említett terményre vonatkozóan engedélyezett alkalmazása a 396/2005/EK rendeletben megállapított MRL-nél magasabb maradékanyag-értékekhez vezet, ezért a piridabenre vonatkozóan magasabb MRL-t kell megállapítani annak érdekében, hogy az említett termény Unióba történő behozatalát ne gátolják kereskedelmi akadályok. |
|
(3) |
A piridát tekintetében a metélőhagymára vonatkozóan a 396/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az érvényben lévő MRL módosítása iránti kérelmet nyújtottak be. A piriproxifen esetében a kajszibarackra és az őszibarackra vonatkozóan nyújtottak be ilyen kérelmet. A triklopir esetében a narancsra, a citromra és a mandarinra vonatkozóan nyújtottak be ilyen kérelmet. |
|
(4) |
A 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően az érintett tagállamok értékelték a fent említett kérelmeket, és az értékelő jelentéseket továbbították a Bizottsághoz. |
|
(5) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megvizsgálta a kérelmeket és az értékelő jelentéseket, különös tekintettel a fogyasztókat és adott esetben az állatokat érintő kockázatokra, és a javasolt MRL-ekről indokolással ellátott véleményeket adott ki (2). Ezeket a véleményeket továbbította a kérelmezők, a Bizottság és a tagállamok felé, és hozzáférhetővé tette őket a nyilvánosság számára. |
|
(6) |
A piridátot illetően a Hatóság megjegyezte, hogy a piridát szermaradékainak meghatározására szolgáló analitikai módszerekkel kapcsolatos adathiánnyal – amelyet e hatóanyag MRL-jének a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálata (3) keretében tártak fel – a piridát hatóanyag növényvédő szerekre vonatkozó uniós szakértői értékelése (4) foglalkozott, amely egy kielégítő validált módszert ismertetett. Ezért helyénvaló törölni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletének az adatok hiányára utaló lábjegyzeteit. |
|
(7) |
A narancsban, a citromban és a mandarinban előforduló triklopirra vonatkozó MRL-ek tekintetében a Hatóság megjegyezte, hogy a benyújtott adatok elegendőek ahhoz, hogy a tervezett felhasználás alapján alacsonyabb, 0,07 mg/kg-os MRL-t lehessen megállapítani. Mindazonáltal a Hatóság megjegyezte, hogy a hatóanyag tekintetében a jelenlegi, 0,1 mg/kg-os MRL-t alátámasztó megerősítő adatokra van szükség a 12. cikk szerinti MRL-felülvizsgálat során, amely még mindig függőben van, ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. A megerősítő adatok értékeléséig az a döntés született, hogy helyénvaló fenntartani a jelenlegi, 0,1 mg/kg-os ideiglenes MRL-t. |
|
(8) |
Ami a kérelmező által a négy anyag tekintetében kért MRL-módosításokat illeti, a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a benyújtott adatok teljességére vonatkozó valamennyi követelmény teljesült, és a kérelmezők által kért MRL-módosítások – 27 specifikus európai fogyasztói csoport fogyasztói expozíciójának vizsgálata alapján – a fogyasztók biztonsága szempontjából elfogadhatók. E következtetését a Hatóság az anyagok toxikológiai tulajdonságaira vonatkozó legfrissebb adatok figyelembevételével vonta le. Sem a szóban forgó hatóanyagokat esetlegesen tartalmazó valamennyi élelmiszer fogyasztásából következő, hosszú távú expozíció, sem pedig az adott termékek fokozott fogyasztásából következő, rövid távú expozíció esetében nem merült fel a megengedhető napi bevitel vagy az akut referenciadózis túllépésének kockázata. |
|
(9) |
A Hatóság indokolással ellátott véleményei alapján és a 396/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésében felsorolt lényeges tényezőket figyelembe véve az MRL-ek javasolt módosításai megfelelnek az említett rendelet 14. cikke (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. |
|
(10) |
A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(11) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. március 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(2) Az EFSA tudományos jelentéseinek internetes elérhetősége: http://www.efsa.europa.eu.
Reasoned opinion on the setting of an import tolerance for pyridaben in grapefruits (Indokolással ellátott vélemény a grépfrútban előforduló piridabenre vonatkozó import tűréshatár meghatározásáról). EFSA Journal 2022;20(9):7553.
Reasoned opinion on the modification of the existing maximum residue level for pyridate in chives (Indokolással ellátott vélemény a piridátra a metélőhagyma vonatkozásában megállapított jelenlegi MRL módosításáról). EFSA Journal 2022;20(8):7537.
Reasoned opinion on the modification of the existing maximum residue levels for pyriproxyfen in apricots and peaches (Indokolással ellátott vélemény a piriproxifenre a kajszibarack és az őszibarack vonatkozásában megállapított jelenlegi szermaradék-határérték módosításáról). EFSA Journal 2022;20(9):7567.
Reasoned opinion on the modification of the existing maximum residue levels for triclopyr in oranges, lemons and mandarins (Indokolással ellátott vélemény a triklopirre a narancs, a citrom és a mandarin vonatkozásában megállapított jelenlegi MRL-ek módosításáról). EFSA Journal 2022;20(8):7545.
(3) Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels (MRLs) for pyridate, according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (Indoklással ellátott vélemény a piridát maradékanyag-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról). EFSA Journal 2012;10(4):2687.
(4) Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance pyridate (A piridát hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont következtetés). EFSA Journal 2014;12(8):3801, 84. o.
MELLÉKLET
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
A II. mellékletben a piridabenre, a piridátra és a triklopirra vonatkozó oszlopok helyébe a következő szöveg lép: „II. MELLEKLET Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
A III. melléklet A. részében a piriproxifenre vonatkozó oszlop helyébe a következő szöveg lép: „IIIA. MELLEKLET Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(*) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(1) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
(*) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(2) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
|
2023.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 86/41 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/680 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. március 23.)
az alkil (C12–16) dimetilbenzil-ammónium-klorid (ADBAC/BKC (C12–C16)) 1. terméktípusba tartozó biocid termékekben az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint felhasználható hatóanyagként történő jóváhagyásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 89. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) megállapítja azon létező hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a biocid termékekben való felhasználásuk jóváhagyásának lehetősége szempontjából értékelni kell. E jegyzékben szerepel az alkil (C12–16) dimetilbenzil-ammónium-klorid (ADBAC/BKC (C12–C16)). |
|
(2) |
Sor került az alkil (C12–16) dimetilbenzil-ammónium-kloridnak (ADBAC/BKC (C12–C16)) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) V. mellékletében meghatározott 1. terméktípusba (humán-egészségügyi biocid termékek) tartozó biocid termékekben való felhasználás tekintetében történő értékelésére, amely terméktípus megfelel az 528/2012/EU rendelet V. mellékletében meghatározott 1. terméktípusnak (Fertőtlenítőszerek: Humán-egészségügy). |
|
(3) |
Az ügyben Olaszországot jelölték referens tagállamnak, amely ország értékelő illetékes hatósága 2012. szeptember 10-én benyújtotta az értékelő jelentését és következtetéseit a Bizottságnak. Az értékelő jelentés benyújtását követően megbeszélésekre került sor az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által szervezett szakmai egyeztetéseken. |
|
(4) |
Az 528/2012/EU rendelet 90. cikkének (2) bekezdése értelmében azokat a hatóanyagokat, amelyek tagállami értékelése 2013. szeptember 1-jéig lezárult, a 98/8/EK irányelvvel összhangban kell értékelni. |
|
(5) |
Az 528/2012/EU rendelet 75. cikkének (1) bekezdése szerint a biocid termékekkel foglalkozó bizottság dolgozza ki az Ügynökség hatóanyagok jóváhagyására irányuló kérelmekkel kapcsolatos véleményét. Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a biocid termékekkel foglalkozó bizottság 2021. december 2-án elfogadta az Ügynökség véleményét (4), amelyben figyelembe vette az értékelő illetékes hatóság következtetéseit. |
|
(6) |
Az említett vélemény szerint az 1. terméktípusba tartozó, alkil (C12–16) dimetilbenzil-ammónium-kloridot (ADBAC/BKC (C12–C16)) tartalmazó biocid termékek – a felhasználásukra vonatkozó bizonyos követelmények betartása esetén – várhatóan megfelelnek a 98/8/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdése b), c) és d) pontjában meghatározott követelményeknek. |
|
(7) |
Figyelembe véve az Ügynökség véleményét, helyénvaló jóváhagyni az alkil (C12–16) dimetilbenzil-ammónium-kloridnak (ADBAC/BKC (C12–C16)) az 1. terméktípusba tartozó biocid termékek hatóanyagaként az említett feltételek betartása mellett történő felhasználását. |
|
(8) |
Egy adott hatóanyag jóváhagyását megelőzően észszerű időtartamot kell biztosítani arra, hogy az érdekelt felek megtehessék az új követelmények teljesítéséhez szükséges előkészítő intézkedéseket. |
|
(9) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Bizottság jóváhagyja, hogy az alkil (C12–16) dimetilbenzil-ammónium-kloridot (ADBAC/BKC (C12–C16)) az 1. terméktípusba tartozó biocid termékekben – a mellékletben szereplő feltételek betartása mellett – hatóanyagként felhasználják.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. március 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.
(2) A Bizottság 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 4.) a biocid termékekben található valamennyi létező hatóanyag szisztematikus vizsgálatára irányuló, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett munkaprogramról (HL L 294., 2014.10.10., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 98/8/EK irányelve (1998. február 16.) a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.).
(4) A biocid termékekkel foglalkozó bizottság véleménye az alkil (C12–16) dimetilbenzil-ammónium-klorid hatóanyag jóváhagyása iránti kérelemről, terméktípus: 1., ECHA/BPC/309/2021, elfogadás időpontja: 2021. december 2.
MELLÉKLET
|
Közhasználatú név |
IUPAC-név Azonosító számok |
A hatóanyag minimális tisztasági foka (1) |
Jóváhagyás dátuma |
Jóváhagyás lejárta |
Terméktípus |
Egyedi rendelkezések |
||
|
Alkil (C12–16) dimetilbenzil-ammónium-klorid |
IUPAC-név: kvaterner ammónium vegyületek, benzil-C12–16-alkildimetilammónium, kloridok EK-szám: 270-325-2 CAS-szám: 68424-85-1 |
Az értékelt hatóanyag minimális tisztasági foka: 972 g/kg (száraz tömeg) |
2024. július 1. |
2034. június 30. |
1 |
A biocid termékek engedélyezésének feltétele a következő:
|
(1) Az ebben az oszlopban jelzett tisztaság az értékelt hatóanyag minimális tisztasági fokának felel meg. A forgalomba hozott termékben lévő hatóanyag ezzel megegyező, de ettől eltérő tisztaságú is lehet, ha az értékelt hatóanyaggal technikailag bizonyítottan egyenértékű.
AJÁNLÁSOK
|
2023.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 86/44 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/681 AJÁNLÁSA
(2022. december 8.)
az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és a fogva tartás anyagi feltételeiről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével összhangban az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 1., 4. és 6. cikke kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, tiszteletben kell tartani és védelmezni kell, senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, és mindenkinek joga van a szabadsághoz és a biztonsághoz. A Charta 7. és 24. cikke rögzíti a családi élethez való jogot és a gyermekek jogait. A Charta 21. cikke rendelkezik a megkülönböztetés tilalmáról. A Charta 47. és 48. cikke elismeri a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot. A Charta 52. cikke előírja, hogy a Chartában elismert alapvető jogok gyakorlása csak a törvény által, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának, valamint a szükségesség és az arányosság elvének tiszteletben tartásával korlátozható. |
|
(2) |
A tagállamokat jogilag már kötelezik az Európa Tanács meglévő emberi jogi eszközei, valamint a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmáról szóló eszközei, különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE), az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata, valamint a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló 1987. évi európai egyezmény. Valamennyi tagállam részes fele továbbá az Egyesült Nemzetek kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményének (UNCAT). |
|
(3) |
Figyelembe kell venni továbbá több olyan, jogilag nem kötelező erejű eszközt, amelyek konkrétabban a szabadságuktól megfosztott személyek jogaival foglalkoznak, különösen a következőket: az Egyesült Nemzetek szintjén az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályai (Nelson Mandela-szabályok); az ENSZ szabadságelvonással nem járó intézkedésekre vonatkozó minimumszabályai (tokiói szabályok); valamint az Európa Tanács szintjén az európai börtönszabályokról szóló Rec(2006)2-Rev ajánlás; az előzetes letartóztatás alkalmazásáról, annak feltételeiről és a visszaélés elleni biztosítékokról szóló Rec(2006)13 ajánlás; a közösségi szankciókra és intézkedésekre vonatkozó európai szabályokról szóló CM/Rec(2017)3 ajánlás; az elektronikus felügyeletről szóló CM/Rec(2014)4 ajánlás; az Európa Tanács próbára bocsátási szabályairól szóló CM/Rec(2010)1 ajánlás; valamint a börtönök túlzsúfoltságáról szóló fehér könyv. |
|
(4) |
Emellett léteznek más olyan eszközök is, amelyek a szabadságuktól megfosztott személyek meghatározott csoportjaira vonatkoznak, különösen: az Egyesült Nemzetek szintjén a szabadságuktól megfosztott fiatalkorúak védelmére vonatkozó ENSZ-szabályok, valamint a női fogvatartottakkal való bánásmódra és a női elkövetőkkel szembeni, szabadságelvonással nem járó intézkedésekre vonatkozó ENSZ-szabályok (a bangkoki szabályok); a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRC); valamint az Európa Tanács szintjén a szankciók vagy intézkedések hatálya alá tartozó fiatalkorú elkövetőkre vonatkozó európai szabályokról szóló CM/Rec(2008)11 ajánlás; továbbá a bebörtönzött szülők gyermekeiről szóló CM/Rec(2018)5 ajánlás; a külföldi fogvatartottakról szóló CM/Rec(2012)12 ajánlás; valamint nemzetközi nem kormányzati szinten a Nemzetközi Jogászbizottság és az Emberi Jogok Nemzetközi Szolgálata által kidolgozott, a szexuális irányultságra és a nemi identitásra vonatkozó nemzetközi emberi jogi jogszabályok alkalmazására vonatkozó elvek (Jogyakarta-elvek). |
|
(5) |
Az Európai Unió Bírósága az Aranyosi/Căldăraru ítéletben és az annak nyomán született ítéletekben (1) elismerte a fogvatartási körülmények fontosságát a kölcsönös elismeréssel és az európai elfogatóparancsról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (2) működésével összefüggésben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyik ítéletében azzal is foglalkozott, hogy a rossz fogvatartási körülmények milyen hatással vannak az európai elfogatóparancs működésére (3). |
|
(6) |
„A kölcsönös elismerés előmozdítása a kölcsönös bizalom erősítése révén” című, 2018. decemberi tanácsi következtetésekben a Tanács arra ösztönözte a tagállamokat, hogy alkalmazzanak alternatív intézkedéseket a fogva tartás helyett annak érdekében, hogy kevesebben legyenek a fogdákban és a büntetés-végrehajtási intézetekben, ezáltal előmozdítva a társadalmi rehabilitáció céljának megvalósítását és egyúttal megoldva egyrészt azt a problémát, hogy a kölcsönös bizalom útjában sok esetben a rossz fogvatartási körülmények állnak, másrészt a túlzsúfolt börtönök problémáját (4). |
|
(7) |
Az őrizet helyetti alternatív intézkedésekről szóló, 2019. decemberi tanácsi következtetésekben a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az őrizet területén nemzeti szinten több intézkedést is hoznak, például az őrizetet helyettesítő alternatív intézkedéseket fogadnak el (5). |
|
(8) |
A börtönökben történő radikalizálódás megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint a terror- és erőszakos szélsőséges cselekmények elkövetőinek szabadulása után előálló helyzet kezeléséről szóló, 2019. júniusi tanácsi következtetésekben a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy sürgősen hatékony intézkedéseket hoznak ezen a területen (6). |
|
(9) |
Az Európai Parlament évek óta sürgeti a Bizottságot, hogy foglalkozzon a büntetés-végrehajtási intézetekben uralkodó anyagi feltételekkel, és biztosítsa, hogy az előzetes letartóztatás továbbra is kivételes intézkedés maradjon, amelyet az ártatlanság vélelmével összhangban kell alkalmazni. Ezt a kérést megismételte az európai elfogatóparancsról szóló európai parlamenti jelentés (7) is. |
|
(10) |
Az Alapjogi Ügynökség a Bizottság kérésére és annak finanszírozásával adatbázist fejlesztett ki a fogvatartási körülményekről, amely 2019 decemberében kezdte meg működését, és amely nyilvánosan hozzáférhető (8). Az Ügynökség büntetőjogi őrizettel kapcsolatos adatbázisában valamennyi tagállamra vonatkozóan tartalmaz információkat a fogvatartási körülményekre vonatkozóan. A nemzeti, uniós és nemzetközi normákra, ítélkezési gyakorlatra és nyomonkövetési jelentésekre támaszkodva tájékoztatást nyújt a fogvatartási körülmények egyes alapvető szempontjairól, többek között a zárkákban az egy főre jutó élettérről, a szanitációs körülményekről, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről és az erőszakkal szembeni védelemről. |
|
(11) |
Az európai elfogatóparancsról rendelkezésre álló statisztikák azt mutatják, hogy 2016 óta a tagállamok közel 300 esetben tagadták meg vagy késleltették a végrehajtást az alapvető jogok megsértésének valós kockázatával kapcsolatos okokból, többek között a fogva tartás nem megfelelő anyagi feltételei miatt (9). |
|
(12) |
A nemzeti igazságügyi hatóságok konkrétabb iránymutatást kértek az ilyen ügyek kezelésére vonatkozóan. A gyakorló szakemberek problémaként jelezték, hogy az Unión belül a fogva tartásra vonatkozóan alkalmazott normák nincsenek összehangolva, fragmentáltak és nem egyértelműek, ami megnehezíti a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést (10). |
|
(13) |
A Bizottságnak a fogvatartási létesítményeikben fogva tartott személyekről statisztikát benyújtó tagállamok fele jelezte, hogy fogvatartási létesítményeik túlzsúfoltak, mivel a kihasználtsági arány meghaladja a 100 %-ot. Az előzetes letartóztatás túlzott vagy szükségtelen alkalmazása és időtartama szintén hozzájárul a fogvatartási létesítmények túlzsúfoltságához, ami súlyosan aláássa a fogvatartási körülmények javítását. |
|
(14) |
Jelentős eltérések vannak a tagállamok között az előzetes letartóztatás fontos vonatkozásait illetően, mint például az előzetes letartóztatás csupán végső eszközként való alkalmazása és az előzetes letartóztatást elrendelő határozatok felülvizsgálata (11). Az előzetes letartóztatás maximális időtartama is tagállamonként eltérő: van, ahol egy évnél rövidebb, van, ahol 5 évnél hosszabb (12). 2020-ban az előzetes letartóztatás átlagos időtartama a különböző tagállamokban 2 hónap és 13 hónap között mozgott (13). Az előzetes letartóztatásban lévők száma a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott személyek összességéhez viszonyítva is jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamokban: van, ahol nem éri el a 10 %-ot, míg máshol több, mint 40 % (14). Ezek a hatalmas eltérések indokolatlannak tűnnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös uniós térségben. |
|
(15) |
Az Európa Tanács Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottságának közelmúltbeli jelentései felhívják a figyelmet arra, hogy egyes tagállamokban továbbra is fennállnak bizonyos súlyos problémák, mint például a rossz bánásmód, a fogvatartási létesítmények alkalmatlansága, valamint a tartalmas tevékenységek és a megfelelő egészségügyi ellátás hiánya. |
|
(16) |
Emellett az Emberi Jogok Európai Bírósága egyes tagállamok esetében továbbra is az EJEE 3. és 5. cikkének a fogva tartással összefüggésben történő megsértését állapítja meg. |
|
(17) |
Tekintettel a nemzetközi szervezetek által a bűnügyi fogva tartás területén kidolgozott ajánlások nagy számára, előfordulhat, hogy ezek nem mindig érhetők el könnyen a tagállamok egyes bírái és ügyészei számára, akiknek értékelniük kell a fogva tartás körülményeit, mielőtt határozatot hoznának akár európai elfogatóparancs keretében, akár nemzeti szinten. |
|
(18) |
A tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése, valamint a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének megkönnyítése érdekében az Unióban és különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül valamennyi tagállam fogva tartási rendszerére egyaránt alkalmazandó uniós minimumszabályokra van szükség. |
|
(19) |
A tagállamok egymás büntető igazságszolgáltatási rendszereibe vetett bizalmának megerősítése és ezáltal a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésének javítása érdekében már elfogadásra került a büntetőeljárások során biztosított eljárási jogokra vonatkozó hat intézkedés, nevezetesen a 2010/64/EU (15), a 2012/13/EU (16), a 2013/48/EU (17), az (EU) 2016/343 (18), az (EU) 2016/800 (19) és az (EU) 2016/1919 (20) európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott kiszolgáltatott személyekre vonatkozó eljárási biztosítékokról szóló, 2013. november 27-i bizottsági ajánlás (21). Ezen intézkedések célja annak biztosítása, hogy a büntetőeljárások során tiszteletben tartsák a gyanúsítottak és a vádlottak eljárási jogait, előzetes letartóztatás elrendelése esetén is. E célból ezek az irányelvek külön eljárási biztosítékokat tartalmaznak a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottak és vádlottak számára. Az (EU) 2016/800 irányelv különös rendelkezéseket tartalmaz a gyermekek előzetes letartóztatásának feltételeire vonatkozóan; ezek célja az ilyen kényszerintézkedés hatálya alá tartozó gyermekek jóllétének biztosítása. Ki kell egészíteni az ezen irányelvekben és a 2013. évi ajánlásban az eljárási jogokra vonatkozóan megállapított normákat, valamint az (EU) 2016/800 irányelv esetében az előzetes letartóztatásban lévő gyermekek fogva tartásának anyagi feltételeire vonatkozó előírásokat. |
|
(20) |
A Bizottság célja, hogy megszilárdítsa az Európa Tanács, valamint a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlata keretében megállapított minimális normákat, és azokra építsen. E célból áttekintést kell nyújtani az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogaira és a fogva tartás anyagi feltételeire vonatkozó kiválasztott minimális normákról a tagállamok közötti büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kulcsfontosságú prioritási területein. |
|
(21) |
Az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogai tekintetében az ezen ajánlásban foglalt iránymutatásnak az alábbi területeken követendő alapvető normákra kell kiterjednie: az előzetes letartóztatás végső eszközként való alkalmazása és a fogva tartás alternatívái, az előzetes letartóztatás indokai, az igazságügyi hatóságok általi határozathozatalra vonatkozó követelmények, az előzetes letartóztatás időszakos felülvizsgálata, a gyanúsított vagy vádlott előzetes letartóztatásra vonatkozó határozathozatal céljából történő meghallgatása, a hatékony jogorvoslat és a fellebbezéshez való jog, az előzetes letartóztatás időtartama és az előzetes letartóztatásban töltött idő elismerése a jogerős büntetés időtartamából való levonás céljából. |
|
(22) |
A fogva tartás anyagi feltételei tekintetében iránymutatást kell adni az elhelyezésre, a fogvatartottak elosztására, a higiéniára és a szanitációra, a táplálkozásra, a zárkán kívüli testgyakorlási és egyéb tevékenységeknek a fogvatartási rezsimbe való beillesztésére, a munkára és az oktatásra, az egészségügyi ellátásra, az erőszak és a rossz bánásmód megelőzésére, a külvilággal való kapcsolattartásra, a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférésre, a kérelmezési és panasztételi eljárásokra, valamint az ellenőrzésekre és a nyomon követésre vonatkozó alapvető normákat illetően. Emellett iránymutatást kell adni azon személyek jogainak védelméről, akik esetében a szabadságelvonás különösen kiszolgáltatott helyzetet jelent, mint például a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élő vagy súlyos egészségi állapotú személyek, az LMBTIQ-személyek és a külföldi állampolgárok, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben történő radikalizálódás megelőzéséről. |
|
(23) |
Az előzetes letartóztatást mindig végső eszközként kell alkalmazni, eseti értékelés alapján. Gondoskodni kell arról, hogy a fogva tartást helyettesítő, kevésbé korlátozó intézkedések (alternatív intézkedések) lehető legszélesebb köre álljon rendelkezésre, és amikor csak lehetséges, ezeket alkalmazzák. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az előzetes letartóztatásra vonatkozó határozatok ne legyenek diszkriminatívak, és azokat bizonyos jellemzők, például a külföldi állampolgárság alapján ne szabják ki automatikusan a gyanúsítottakra és a vádlottakra. |
|
(24) |
A fogva tartás megfelelő anyagi feltételei alapvető fontosságúak a szabadságuktól megfosztott személyek jogainak és méltóságának védelméhez, valamint a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés (rossz bánásmód) tilalma megsértésének megelőzéséhez. |
|
(25) |
A megfelelő fogva tartási normák biztosítása érdekében a tagállamoknak minden fogvatartott számára minimális mennyiségű személyes életteret kell biztosítaniuk, összhangban az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottságának ajánlásaival és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával. |
|
(26) |
A szabadságuktól megfosztott személyek különösen ki vannak téve az erőszaknak és a rossz bánásmódnak, valamint a társadalmi elszigeteltségnek. Biztonságuk garantálása és a társadalomba történő visszailleszkedésük támogatása érdekében a fogvatartottak elhelyezése és elkülönítése során figyelembe kell venni a fogvatartási rezsimek közötti különbségeket, valamint a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő fogvatartottak bántalmazással szembeni védelmének szükségességét. |
|
(27) |
A fogvatartási rezsimek nem korlátozhatják indokolatlanul a fogvatartottak szabad mozgását a fogvatartási létesítményen belül, valamint a szabadtéri területekhez való hozzáférésüket, továbbá a testmozgásra, a tartalmas tevékenységekre és a társadalmi interakcióra való lehetőségüket, lehetővé téve ezzel számukra a fizikai és mentális egészségük megőrzését, valamint elősegítve a társadalomba történő visszailleszkedésüket. |
|
(28) |
A fogva tartás során elkövetett bűncselekmények áldozatai gyakran csak korlátozottan tudják érvényesíteni az igazságszolgáltatáshoz való jogukat, annak ellenére, hogy az államok kötelesek hatékony jogorvoslati lehetőséget biztosítani jogaik megsértése esetén. Az áldozatok jogairól szóló uniós stratégia (2020–2025) célkitűzéseivel összhangban ajánlott, hogy a tagállamok hatékony jogorvoslatot, valamint védelmi és támogatási intézkedéseket biztosítsanak a fogvatartottak jogainak megsértése esetén. A jogi segítségnyújtásnak, valamint a kérelmek és panaszok benyújtására szolgáló mechanizmusoknak könnyen igénybe vehetőnek, bizalmasnak és hatékonynak kell lenniük. |
|
(29) |
A tagállamoknak figyelembe kell venniük a fogvatartottak egyes csoportjainak – köztük a nőknek, a gyermekeknek, az időseknek, a fogyatékossággal élő vagy súlyos egészségi állapotú személyeknek, az LMBTIQ-személyeknek, a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyeknek és a külföldi állampolgároknak – a sajátos szükségleteit a fogva tartásukkal kapcsolatos valamennyi döntés során. A gyermekek fogva tartása esetén mindig a gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsősorban figyelembe venni. |
|
(30) |
A terrorista elkövetők és az erőszakos szélsőséges elkövetők tekintetében a tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell hozniuk a büntetés-végrehajtási intézetekben történő radikalizálódás megelőzése, valamint rehabilitációs és reintegrációs stratégiák végrehajtása érdekében, tekintettel a terrorista elkövetők és az erőszakos szélsőséges elkövetők vagy a büntetés-végrehajtási intézetben töltött idő alatt radikalizálódott elkövetők jelentette kockázatra, valamint arra, hogy ezen elkövetők egy részét rövid időn belül szabadon bocsátják. |
|
(31) |
Ez az ajánlás csak a kiválasztott normák áttekintését tartalmazza, és azt az Európa Tanács normáiban foglalt részletesebb iránymutatásoknak, valamint a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának fényében – és azok sérelme nélkül – kell szemlélni. Nincs kihatással a meglévő uniós jogszabályokra és azok jövőbeli változásaira. Nincs kihatással továbbá az Európai Unió Bírósága által az uniós joggal kapcsolatos kérdésekben adott hivatalos értelmezésre. |
|
(32) |
Ennek az ajánlásnak elő kell segítenie továbbá a 2002/584/IB kerethatározat szerinti európai elfogatóparancsok végrehajtását, valamint a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló 2008/909/IB tanácsi kerethatározat (22) szerinti ítélet-elismerést és a büntetés-végrehajtást. |
|
(33) |
Ez az ajánlás tiszteletben tartja és előmozdítja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat. Ezen ajánlás célja különösen az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadsághoz való jognak, a családi élethez való jognak, a gyermekek jogainak, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jognak, valamint az ártatlanság vélelmének és a védelemhez való jognak az előmozdítása. |
|
(34) |
Ebben az ajánlásban a fogyatékossággal élő személyek igazságszolgáltatáshoz való jogának érvényesítését biztosító megfelelő intézkedésekre való hivatkozásokat a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerinti jogok és kötelezettségek fényében kell értelmezni, amelynek az Európai Unió és valamennyi tagállama részes fele. Emellett biztosítani kell, hogy amennyiben a fogyatékossággal élő személyeket büntetőeljárás során megfosztják szabadságuktól, másokkal azonos alapon jogosultak legyenek a nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerinti garanciákra, és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény célkitűzéseivel és elveivel összhangban kezeljék őket, többek között a sajátos szükségletek észszerű figyelembevétele és az akadálymentesség biztosítása révén, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
AZ AJANLAS CELJA
|
(1) |
Ez az ajánlás iránymutatást nyújt a tagállamok számára ahhoz, hogy hatékony, megfelelő és arányos intézkedéseket hozzanak a büntetőeljárás alatt álló, szabadságától megfosztott valamennyi gyanúsított és vádlott jogainak megerősítése érdekében, egyrészt az előzetes letartóztatásban lévő személyek eljárási jogai, másrészt a fogva tartás anyagi feltételei tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy a szabadságelvonás alatt álló személyeket méltósággal kezeljék, hogy alapvető jogaikat tiszteletben tartsák, és hogy szabadságuktól csak végső eszközként fosszák meg őket. |
|
(2) |
Ez az ajánlás egységes szerkezetbe foglalja a büntetőeljárás következtében szabadságuktól megfosztott személyek jogaira vonatkozóan a meglévő nemzeti, uniós és nemzetközi szakpolitikák keretében megállapított azon normákat, amelyek kulcsfontosságúak a tagállamok közötti, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés összefüggésében. |
|
(3) |
A tagállamok a magasabb szintű védelem biztosítása érdekében kiterjeszthetik az ezen ajánlásban meghatározott iránymutatást. A védelem magasabb szintje nem akadályozhatja a bírósági határozatok kölcsönös elismerését, amelynek a megkönnyítése ezen iránymutatás célja. A védelem szintje soha nem lehet alacsonyabb a Charta vagy az EJEE által meghatározott, a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának értelmezése szerinti normáknál. |
FOGALOMMEGHATAROZASOK
|
(4) |
Ezen ajánlásban az „előzetes letartóztatás” a büntetőeljárás gyanúsítottjának vagy vádlottjának igazságügyi hatóság által elrendelt és az elítélést megelőző fogva tartásának bármilyen időtartama. Nem terjedhet ki a rendőrség vagy más bűnüldöző szerv tisztviselője (vagy bármely más, erre felhatalmazott személy) által elrendelt kezdeti szabadságelvonásra, melynek célja a gyanúsított vagy vádlott kihallgatása vagy a jelenlétének biztosítása az előzetes letartóztatásáról szóló határozat meghozataláig. |
|
(5) |
Ezen ajánlásban az „alternatív intézkedések” a fogva tartás helyett alkalmazott, kevésbé korlátozó intézkedésekként értendők. |
|
(6) |
Ezen ajánlásban a „fogvatartott” alatt az előzetes letartóztatásban lévő, szabadságuktól megfosztott személyek és a szabadságvesztés-büntetésüket letöltő elítéltek értendők. „Fogvatartási létesítmény” alatt bármely büntetés-végrehajtási intézetet vagy az ezen ajánlásban meghatározott fogvatartottak elhelyezésére szolgáló egyéb létesítményt kell érteni. |
|
(7) |
Ezen ajánlásban „gyermek” alatt a 18. életévét be nem töltött személyt kell érteni. |
|
(8) |
Ezen ajánlásban a „fiatal felnőtt” a 18. életévét már betöltött, de a 21. életévét még be nem töltött személy. |
|
(9) |
Ezen ajánlásban a „fogyatékossággal élő személy” fogalma a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 1. cikkével összhangban olyan személyt jelent, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. |
ÁLTALANOS ELVEK
|
(10) |
A tagállamok az előzetes letartóztatást csak végső eszközként alkalmazhatják. Törekedni kell a fogva tartás helyett az alternatív intézkedések alkalmazására, különösen abban az esetben, ha a bűncselekmény csak rövid idejű szabadságvesztéssel büntetendő, vagy ha az elkövető gyermek. |
|
(11) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogvatartottakkal tisztelettel és méltósággal, valamint emberi jogi kötelezettségeikkel összhangban bánjanak, ideértve a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkében meghatározottak szerint. |
|
(12) |
A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy a fogva tartást oly módon kezeljék, hogy az megkönnyítse a fogvatartottak társadalomba történő visszailleszkedését a visszaesés megelőzése érdekében. |
|
(13) |
A tagállamoknak ezt az ajánlást bármiféle – így például faji vagy etnikai származásra, bőrszínre, nemre, életkorra, fogyatékosságra, szexuális irányultságra, nyelvre, vallásra, politikai vagy egyéb véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyoni helyzetre, születésre vagy bármely más helyzetre irányuló – megkülönböztetés nélkül kell alkalmazniuk. |
AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBAN LÉVŐ GYANÚSÍTOTTAK ÉS VÁDLOTTAK ELJÁRÁSI JOGAIRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS NORMÁK
Az előzetes letartóztatás mint végső eszköz és az őrizet alternatívái
|
(14) |
A tagállamok csak akkor írhatják elő az előzetes letartóztatást, ha az feltétlenül szükséges, és végső eszközként, kellően figyelembe véve az egyes esetek sajátos körülményeit. E célból a tagállamoknak lehetőség szerint alternatív intézkedéseket kell alkalmazniuk. |
|
(15) |
A tagállamoknak a szabadlábra helyezés vélelmét kell alkalmazniuk. A tagállamoknak elő kell írniuk, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése szükségességének bizonyításakor az illetékes nemzeti hatóságokra háruljon a bizonyítás terhe. |
|
(16) |
Az előzetes letartóztatás nem indokolt alkalmazásának elkerülése érdekében a tagállamoknak az alternatív intézkedések lehető legszélesebb köréről kell gondoskodniuk, ideértve például a kölcsönös elismerés elvének az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2009/829/IB tanácsi kerethatározatban (23) említett alternatív intézkedéseket. |
|
(17) |
Ezen intézkedések közé tartozhat a gyanúsított vagy vádlott alábbiakra történő kötelezése: a) megjelenés az igazságügyi hatóság előtt, ha erre kötelezik és akkor, amikor erre kötelezik, tartózkodás az igazságszolgáltatás menetébe történő beavatkozástól, és tartózkodás bizonyos meghatározott magatartástól, beleértve valamely szakma gyakorlását vagy meghatározott munkakör ellátását; b) az igazságügyi hatóságnál, a rendőrségnél vagy más hatóságnál történő napi vagy egyéb meghatározott időközönként történő jelentkezés; c) az igazságügyi hatóság által kijelölt szerv általi felügyelet elfogadása; d) elektronikus felügyeletnek történő alávetés; e) meghatározott lakcímen való tartózkodás, az ott helyek vagy körzetek engedély nélküli elhagyásától vagy az oda történő belépéstől való tartózkodás; g) tartózkodás attól, hogy meghatározott személyekkel engedély nélkül találkozzon; h) útlevelek vagy más személyazonosító okmányok átadása; és i. óvadék vagy egyéb biztosítékok nyújtása a folyamatban lévő bírósági eljárás során tanúsított magatartását illetően. |
|
(18) |
A tagállamoknak elő kell írniuk továbbá, hogy amennyiben a szabadlábra helyezés feltételeként óvadékot állapítanak meg, az összeg arányos legyen a gyanúsított vagy vádlott anyagi eszközeivel. |
Alapos gyanú és az előzetes letartóztatás indokai
|
(19) |
A tagállamok csak abban az esetben rendelhetik el az előzetes letartóztatást, ha alapos eseti értékelés alapján megalapozott gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a gyanúsított elkövette a szóban forgó bűncselekményt, és az előzetes letartóztatás jogalapját az alábbiakra kell korlátozni: a) szökés veszélyének fennállása; b) a bűnismétlés veszélyének fennállása; c) azon veszély fennállása, hogy a gyanúsított vagy vádlott az igazságszolgáltatás menetébe beavatkozik; vagy d) a közrend veszélyeztetése kockázatának fennállása. |
|
(20) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kockázat meghatározása az eset egyedi körülményein alapuljon, de különös figyelmet fordítsanak a következőkre: a) a feltételezett bűncselekmény jellege és súlyossága; b) az elítélés esetén valószínűsíthetően kiszabható büntetés; c) a gyanúsított életkora, egészségi állapota, jelleme, az ellene hozott korábbi büntetőítéletek, továbbá személyes és társadalmi körülményei és különösen közösségi kötelékei; és d) a gyanúsított magatartása, különösen az, hogy hogyan teljesítette a korábbi büntetőeljárások során esetlegesen rá kiszabott kötelezettségeket. Az a tény, hogy a gyanúsított nem állampolgára annak az államnak, amelyben a bűncselekményt elkövették, vagy azzal semmilyen más kapcsolatban nem áll, önmagában nem elegendő a szökés veszélyének megállapításához. |
|
(21) |
A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy csak olyan bűncselekmények esetében szabjanak ki előzetes letartóztatást, amelyek legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. |
Az előzetes letartóztatásra vonatkozó határozatok indokolása
|
(22) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az igazságügyi hatóságok minden olyan határozata, amely előzetes letartóztatás elrendelésére, előzetes letartóztatás meghosszabbítására vagy alternatív intézkedések elrendelésére irányul, kellően megalapozott és indokolt legyen, és utaljon a gyanúsított vagy vádlott azon sajátos körülményeire, amelyek indokolják a fogva tartását. Az érintett személy rendelkezésére kell bocsátani a határozat egy példányát, amelynek tartalmaznia kell azokat az indokokat is, amelyek miatt az előzetes letartóztatás alternatívái nem tekinthetők megfelelőnek. |
Az előzetes letartóztatás időszakos felülvizsgálata
|
(23) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egy igazságügyi hatóság rendszeres időközönként felülvizsgálja azon indokok érvényességét, amelyek alapján a gyanúsítottat vagy vádlottat előzetes letartóztatásban tartják. Amint a fogva tartás indoka megszűnik, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottat vagy vádlottat indokolatlan késedelem nélkül szabadon bocsássák. |
|
(24) |
A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az előzetes letartóztatásra vonatkozó határozatok időszakos felülvizsgálatát a gyanúsított vagy vádlott vagy valamely igazságügyi hatóság hivatalból történő kérésére kezdeményezzék. |
|
(25) |
A tagállamoknak elvben legfeljebb egy hónapra kell korlátozniuk a felülvizsgálatok közötti időtartamot, kivéve azokat az eseteket, amikor a gyanúsítottnak vagy vádlottnak joga van ahhoz, hogy bármikor szabadon bocsátás iránti kérelmet nyújtson be, és indokolatlan késedelem nélkül határozatot kapjon a kérelemről. |
A gyanúsított vagy vádlott meghallgatása
|
(26) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanúsítottat vagy vádlottat személyesen vagy jogi képviselőn keresztül, kontradiktórius szóbeli tárgyaláson meghallgassák, mielőtt az illetékes igazságügyi hatóság az előzetes letartóztatásról határoz. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az előzetes letartóztatásra vonatkozó határozatokat indokolatlan késedelem nélkül meghozzák. |
|
(27) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a gyanúsított vagy vádlott észszerű időn belüli tárgyaláshoz való jogát. A tagállamoknak különösen arról kell gondoskodniuk, hogy azokat az ügyeket, amelyekben előzetes letartóztatást rendeltek el, sürgősen és kellő gondossággal kezeljék. |
Hatékony jogorvoslat és a fellebbezéshez való jog
|
(28) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottak vagy vádlottak bírósághoz fordulhassanak, amely hatáskörrel rendelkezik a fogva tartásuk jogszerűségének felülvizsgálatára és adott esetben a szabadon bocsátásuk elrendelésére. |
|
(29) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell az előzetes letartóztatásról szóló határozat hatálya alá tartozó gyanúsítottak vagy vádlottak számára az ilyen határozat elleni fellebbezési jogot, és e jogukról a határozat meghozatalakor tájékoztatniuk kell őket. |
Az előzetes letartóztatás időtartama
|
(30) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az előzetes letartóztatás időtartama ne haladja meg az adott bűncselekményért kiszabható büntetést, és ne legyen aránytalan ahhoz képest. |
|
(31) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az előzetes letartóztatás időtartama ne sértse a fogva tartott személynek az észszerű időn belüli bírósági tárgyaláshoz való jogát. |
|
(32) |
A tagállamoknak prioritásként kell kezelniük az előzetes letartóztatásban lévő személyt érintő ügyeket. |
Az előzetes letartóztatásban töltött idő levonása a jogerős büntetésből
|
(33) |
A tagállamoknak a kiszabott szabadságvesztés-büntetés időtartamából le kell vonniuk az ítélethozatal előtti előzetes letartóztatás időtartamát, abban az esetben is, ha előzetes letartóztatás helyett alternatív intézkedéseket alkalmaztak. |
A FOGVA TARTÁS ANYAGI FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ MINIMÁLIS NORMÁK
Élettér
|
(34) |
A tagállamoknak minden fogvatartott számára legalább 6 m2 alapterületet kell biztosítaniuk az egyszemélyes zárkákban és 4 m2-t a többszemélyes zárkákban. A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy az egyes fogvatartottak számára rendelkezésre álló abszolút minimális személyes élettér – a többszemélyes zárkákban is – fogvatartott személyenként legalább 3 m2 alapterületnek feleljen meg. Amennyiben a fogvatartott számára rendelkezésre álló személyes élettér 3 m2 alatt van, az EJEE 3. cikke megsértésének megalapozott gyanúja merül fel. A rendelkezésre álló élettér kiszámításakor figyelembe kell venni a bútorok által elfoglalt területet, a szaniterhelyiségek által elfoglalt területet azonban nem. |
|
(35) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha kivételes esetben az egy fogvatartottra jutó minimális alapterület 3 m2 alá csökken, ez egy rövid, alkalomszerű és csekély mértékű csökkenés legyen, és a zárkán kívüli megfelelő mozgásszabadsággal és megfelelő, zárkán kívüli tevékenységekkel járjon együtt. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy ilyen esetekben a létesítményben történő fogva tartás általános feltételei megfelelőek legyenek, és hogy az érintett személy fogva tartásának körülményei között ne legyenek egyéb súlyosbító tényezők, például a zárkákra vagy a szaniterhelyiségekre vonatkozó szerkezeti minimumkövetelmények egyéb hiányosságai. |
|
(36) |
A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a fogvatartottak zárkáiba bejusson a természetes fény és a friss levegő. |
Elhelyezés
|
(37) |
A tagállamokat arra ösztönözzük – a gyermekek esetében pedig gondoskodniuk kell arról –, hogy a fogvatartottakat lehetőség szerint az otthonuk közelében található fogvatartási létesítményekben vagy a társadalmi rehabilitációjuk céljára alkalmas egyéb helyeken helyezzék el. |
|
(38) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az előzetes letartóztatásban lévőket az elítéltektől elkülönítve tartsák fogva. A nőket a férfiaktól elkülönítve kell tartani. A gyermekeket nem szabad a felnőttekkel együtt tartani, kivéve, ha ez a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. |
|
(39) |
Amikor a fogva tartott gyermek eléri a 18 éves kort – és adott esetben a 21 év alatti fiatal felnőtteknél –, a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt a lehetőséget, hogy – amennyiben indokolt, és figyelembe véve az érintett személy körülményeit – továbbra is a többi fogva tartott felnőttkorútól elkülönítve folytatódjon a fogva tartás, feltéve, hogy ez összeegyeztethető az említett személlyel együtt fogva tartott gyermek mindenek fölött álló érdekével. |
Higiéniai és szanitációs feltételek
|
(40) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szaniterhelyiségek mindenkor hozzáférhetők legyenek, és megfelelő intimitást biztosítsanak a fogvatartottak számára, beleértve a többszemélyes zárkákban található lakóterektől való tényleges szerkezeti elkülönítésüket. |
|
(41) |
A tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy fertőtlenítés és gázosítás révén fenntartsák a magas szintű higiéniai normákat. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy a fogvatartottakat ellássák alapvető higiéniai termékekkel, többek között intimbetéttel, és hogy a zárkákban legyen meleg és folyó víz. |
|
(42) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a fogvatartottak számára a megfelelő, tiszta ruházatot és ágyneműt, valamint az ilyen tárgyak tisztán tartásához szükséges eszközöket. |
Táplálkozás
|
(43) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az élelmiszerek mennyisége és minősége megfelelő legyen ahhoz, hogy kielégítse a fogvatartottak táplálkozási szükségleteit, valamint hogy az élelmiszereket higiénikus körülmények között készítsék el és szolgálják fel. A tagállamoknak továbbá garantálniuk kell, hogy a fogvatartottak számára mindenkor tiszta ivóvíz álljon rendelkezésre. |
|
(44) |
A tagállamoknak olyan tápláló étrendet kell biztosítaniuk a fogvatartottak számára, amely figyelembe veszi életkorukat, fogyatékosságukat, egészségi állapotukat, fizikai állapotukat, vallásukat, kultúrájukat és munkájuk jellegét. |
A zárkán kívül és a kültéren töltött idő
|
(45) |
A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a fogva tartottak számára a naponta legalább egy órán át tartó szabadtéri testmozgást, és e célból tágas és megfelelő létesítményeket és felszerelést kell biztosítaniuk. |
|
(46) |
A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a fogvatartottak számára, hogy észszerű időmennyiséget töltsenek a zárkájukon kívül munkavégzéssel, oktatásban való részvétellel és szabadidős tevékenységekkel, a megfelelő szintű emberi és társadalmi interakcióhoz szükséges mértékben. A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma megsértésének megelőzése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e szabály alóli, különleges biztonsági rezsimek és intézkedések – többek között a magánzárka – kapcsán alkalmazott kivételek szükségesek és arányosak legyenek. |
A fogvatartottak foglalkoztatása és oktatása a társadalomba történő visszailleszkedésük elősegítése érdekében
|
(47) |
A tagállamoknak áldozniuk kell a fogvatartottak társadalmi rehabilitációjára, figyelembe véve egyéni szükségleteiket. E célból a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy hasznos díjazással járó, hasznos munkát biztosítsanak. A fogvatartottak sikeres társadalmi és munkaerőpiaci visszailleszkedésének elősegítése érdekében a tagállamoknak előnyben kell részesíteniük a szakképzést is magában foglaló munkát. |
|
(48) |
Annak érdekében, hogy a fogvatartottak felkészülhessenek szabadon bocsátásukra, valamint a társadalomba való visszailleszkedésük megkönnyítése céljából a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden fogvatartott részt vehessen olyan biztonságos, inkluzív és hozzáférhető oktatási programokban (beleértve a távoktatást is), amelyek megfelelnek egyéni igényeiknek, ugyanakkor figyelembe veszik az ambícióikat. |
Egészségügyi ellátás
|
(49) |
A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a fogvatartottak időben hozzájussanak a fizikai és mentális egészségük megőrzéséhez szükséges orvosi – többek között pszichológiai – segítséghez. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogvatartási létesítményekben nyújtott egészségügyi ellátás ugyanolyan színvonalú legyen, mint amilyet a nemzeti közegészségügyi rendszer biztosít, többek között a pszichiátriai kezelés tekintetében is. |
|
(50) |
A tagállamoknak rendszeres orvosi ellenőrzést kell biztosítaniuk, és ösztönözniük kell a vakcinázási és egészségügyi szűrőprogramokat, beleértve a fertőző betegségeket (HIV, vírushepatitis B és C, tuberkulózis és nemi úton terjedő betegségek) és a nem fertőző betegségeket (különösen a rákszűrést), amelyeket szükség esetén a diagnózis és a kezelés megkezdése követ. Az egészségnevelési programok hozzájárulhatnak a szűrési arányok és az egészségműveltség javításához. A tagállamoknak különösen arról kell gondoskodniuk, hogy kiemelt figyelmet kapjon a kábítószer-függőségben szenvedő fogvatartottak kezelése, a fertőző betegségek megelőzése és gondozása, a mentális egészség és az öngyilkosság megelőzése. |
|
(51) |
A tagállamoknak elő kell írniuk, hogy a szabadságelvonás időszakának kezdetén és bármilyen átszállítást követően indokolatlan késedelem nélkül orvosi vizsgálatot kell végezni. |
Az erőszak és a rossz bánásmód megelőzése
|
(52) |
A tagállamoknak minden észszerű intézkedést meg kell tenniük a fogvatartottak biztonságának garantálása, valamint a kínzás és a rossz bánásmód minden formájának megelőzése érdekében. A tagállamoknak különösen minden észszerű intézkedést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a fogvatartottakat ne érje erőszak vagy rossz bánásmód a fogvatartási létesítményben, és hogy emberi méltóságukat tiszteletben tartva bánjanak velük. A tagállamoknak elő kell írniuk továbbá a fogvatartási létesítményben dolgozó személyzet és valamennyi illetékes hatóság számára, hogy védjék meg a fogvatartottakat a többi fogvatartott által elkövetett erőszaktól vagy rossz bánásmódtól. |
|
(53) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy rendszeresen ellenőrizzék e gondossági kötelezettség teljesítését és azt, hogy a fogvatartási létesítményben dolgozó személyzet alkalmaz-e erőszakot. |
Kapcsolattartás a külvilággal
|
(54) |
A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a fogvatartottakat meglátogathassák a családtagjaik és más személyek, például jogi képviselők, szociális munkások és orvosok. A tagállamoknak azt is lehetővé kell tenniük, hogy a fogvatartottak levélben, és a lehető leggyakrabban telefonon vagy más kommunikációs formában – beleértve a fogyatékossággal élő személyek alternatív kommunikációs eszközeit is –, szabadon kapcsolatba léphessenek ezekkel a személyekkel. |
|
(55) |
A tagállamoknak megfelelő helyszíneket kell biztosítaniuk a gyermekbarát, a biztonsági követelményekkel összeegyeztethető, de a gyermekek számára kevésbé traumatikus családi látogatások lebonyolítására. Az ilyen családi látogatásoknak biztosítaniuk kell a családtagok közötti rendszeres és érdemi kapcsolat fenntartását. |
|
(56) |
A tagállamoknak mérlegelniük kell a digitális eszközökkel, például videóhívásokkal történő kommunikáció lehetővé tételét, többek között annak érdekében, hogy a fogvatartottak kapcsolatot tarthassanak családjukkal, állásra jelentkezhessenek, tanfolyamokon vehessenek részt, vagy szabadlábra helyezésük előkészítése céljából szállást kereshessenek. |
|
(57) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben a fogvatartottak számára kivételesen megtiltják a külvilággal való kommunikációt, az ilyen korlátozó intézkedés feltétlenül szükséges és arányos legyen, és azt ne alkalmazzák hosszabb ideig. |
Jogi segítségnyújtás
|
(58) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogvatartottak ténylegesen igénybe vehessenek ügyvédi segítséget. |
|
(59) |
A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a fogvatartottak és jogi tanácsadóik közötti találkozók és egyéb kommunikációs formák bizalmas jellegét, beleértve a jogi levelezést is. |
|
(60) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a fogvatartottak számára a bírósági eljárásukkal kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférést vagy azok megőrzését. |
Kérelmek és panaszok
|
(61) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden fogvatartott egyértelmű tájékoztatást kapjon az adott fogvatartási létesítményben alkalmazandó szabályokról. |
|
(62) |
A tagállamoknak elő kell segíteniük az olyan eljáráshoz való tényleges hozzáférést, amely lehetővé teszi a fogvatartottak számára, hogy hivatalosan kifogást emeljenek a fogva tartásuk körülményeinek egyes vonatkozásaival szemben. A tagállamoknak különösen azt kell biztosítaniuk, hogy a fogvatartottak belső és külső panasztételi mechanizmusokon keresztül szabadon nyújthassanak be bizalmas kérelmeket és panaszokat a velük szembeni bánásmóddal kapcsolatban. |
|
(63) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogvatartottak panaszait gyorsan és gondosan kezelje egy olyan független hatóság vagy bíróság, amely fel van hatalmazva arra, hogy jogorvoslati intézkedéseket rendeljen el, különös tekintettel a kínzás vagy embertelen vagy megalázó bánásmód elkerüléséhez való jog megsértésének megszüntetésére irányuló intézkedésekre. |
Nőkre és lányokra vonatkozó különleges intézkedések
|
(64) |
A tagállamoknak a fogva tartásuk bármely aspektusát érintő döntések meghozatalakor figyelembe kell venniük a nők és lányok sajátos fizikai, szakmai, szociális és pszichológiai szükségleteit, valamint az őket érintő szanitációs és egészségügyi követelményeket. |
|
(65) |
A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a fogvatartottak a fogvatartási létesítményen kívüli kórházban szülhessenek. Amennyiben egy gyermek mégis a fogvatartási létesítményben születik, a tagállamoknak minden szükséges támogatást és létesítményt biztosítaniuk kell az anya és a gyermek közötti kötődés védelme, valamint fizikai és mentális jóllétük megőrzése érdekében, beleértve a szülés előtti és utáni megfelelő egészségügyi ellátást is. |
|
(66) |
A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a csecsemőkorú gyermekkel rendelkező fogvatartottak számára, hogy gyermekük velük lehessen a fogvatartási létesítményben, amennyiben ez összeegyeztethető a gyermek mindenek felett álló érdekével. A tagállamoknak különleges elhelyezést kell biztosítaniuk számukra, és minden észszerű gyermekbarát intézkedést meg kell tenniük az érintett gyermekek egészségének és jólétének biztosítása érdekében a büntetés végrehajtása során. |
Külföldi állampolgárokra vonatkozó különleges intézkedések
|
(67) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a külföldi állampolgárok és más, különleges nyelvi szükségletekkel rendelkező, szabadságuktól megfosztott személyek észszerű mértékben igénybe vehessenek professzionális tolmácsolási szolgáltatásokat és az írásbeli anyagok általuk értett nyelvre történő fordítását. |
|
(68) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a külföldi állampolgárok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatást kapjanak az állampolgárságuk szerinti ország diplomáciai vagy konzuli szolgálatával való kapcsolatfelvétel kérelmezéséhez való jogukról, és észszerű körülményeket teremtsenek számukra a kommunikációhoz. |
|
(69) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a külföldi fogvatartottak tájékoztatást kapjanak a jogi segítségnyújtásról. |
|
(70) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a külföldi állampolgárokat tájékoztassák arról a lehetőségről, hogy kérhetik a büntetésük vagy a tárgyalás előtti felügyeleti intézkedések végrehajtásának az állampolgárságuk vagy állandó lakóhelyük szerinti országba történő átadását, például a 2008/909/IB kerethatározat és a 2009/829/IB kerethatározat alapján. |
Gyermekekre és fiatal felnőttekre vonatkozó különleges intézkedések
|
(71) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyermekek fogva tartásával kapcsolatos valamennyi ügyben a gyermek mindenek felett álló érdeke legyen az elsődleges szempont, és hogy a fogva tartásuk bármely aspektusát érintő döntések meghozatalakor figyelembe vegyék sajátos jogaikat és szükségleteiket. |
|
(72) |
A tagállamoknak megfelelő és multidiszciplináris fogvatartási rezsimet kell létrehozniuk a gyermekek számára, amely biztosítja és megóvja egészségüket, fizikai, mentális és érzelmi fejlődésüket, az oktatáshoz és képzéshez való jogukat, a családi élethez való joguk tényleges és rendszeres gyakorlását, valamint a társadalomba történő visszailleszkedésüket elősegítő programokhoz való hozzáférésüket. |
|
(73) |
A fegyelmi intézkedések alkalmazását, beleértve a magánelzárást, a korlátozások alkalmazását vagy az erőszak alkalmazását szigorú szükségességi és arányossági megfontolásokhoz kell kötni. |
|
(74) |
A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy a fiatalkorúak fogvatartási rezsimjét adott esetben alkalmazzák a 21 év alatti fiatal elkövetőkre is. |
A fogyatékossággal élő vagy súlyos betegségben szenvedő személyekre vonatkozó különleges intézkedések
|
(75) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékossággal élő vagy súlyos betegségben szenvedő személyek a nemzeti közegészségügyi rendszer által nyújtott, sajátos szükségleteiknek megfelelő ellátáshoz hasonló, megfelelő ellátásban részesüljenek. A tagállamoknak különösen azt kell biztosítaniuk, hogy azok a személyek, akiknél mentális betegséget diagnosztizáltak, szükség esetén szakintézményekben vagy a fogvatartási létesítmény erre kijelölt részlegében orvosi felügyelet mellett szakellátásban részesüljenek, valamint hogy – szükség esetén – a fogvatartottak részére az egészségügyi ellátás a szabadon bocsátásra való felkkészülés során folytatódjon. |
|
(76) |
A tagállamoknak különös gondot kell fordítaniuk arra, hogy kielégítsék a fogyatékossággal élő vagy súlyos betegségben szenvedő fogvatartottak szükségleteit, és biztosítsák számukra az akadálymentességet a fogva tartás anyagi feltételei és a fogvatartási rezsimek tekintetében. Ennek magában kell foglalnia az ilyen fogvatartottak számára a megfelelő tevékenységek biztosítását. |
Különleges intézkedések más, különleges szükségletekkel rendelkező vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő fogvatartottak védelmére
|
(77) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogva tartás ne súlyosbítsa tovább a személyek marginalizálódását szexuális irányultságuk, faji vagy etnikai származásuk vagy vallási meggyőződésük miatt vagy bármely más okból. |
|
(78) |
A tagállamoknak minden észszerű intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák a fogvatartási létesítményben dolgozó személyzet vagy más fogvatartott által a szexuális irányultság, faji vagy etnikai származás, vallási meggyőződés vagy bármely más indok alapján személyek ellen elkövetett erőszakot vagy egyéb rossz bánásmódot, például fizikai, mentális vagy szexuális bántalmazást. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy különleges védelmi intézkedéseket alkalmazzanak, ha fennáll az ilyen erőszak vagy rossz bánásmód kockázata. |
Helyszíni ellenőrzés és felügyelet
|
(79) |
A tagállamoknak elő kell segíteniük, hogy egy független hatóság rendszeresen ellenőrizze a helyszínen, hogy a fogvatartási létesítmények igazgatása a nemzeti és a nemzetközi jog követelményeivel összhangban történik-e. A tagállamoknak különösen a Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésére Létrehozott Európai Bizottság és a nemzeti megelőző mechanizmusok hálózata számára kell akadálytalan bejutást biztosítania. |
|
(80) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti parlamenti képviselők számára a fogvatartási létesítményekbe való bejutást, és arra ösztönözzük a tagállamokat, hogy az európai parlamenti képviselők számára is hasonlóképp biztosítsák a bejutást. |
|
(81) |
A tagállamoknak mérlegelniük kell azt is, hogy igazságügyi képzésük részeként rendszeres látogatásokat szervezzenek a bírák, ügyészek és védőügyvédek számára fogvatartási létesítményekbe és más fogvatartási központokba. |
A büntetés-végrehajtási intézetekben történő radikalizálódás kezelésére irányuló egyedi intézkedések
|
(82) |
A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy végezzenek kezdeti kockázatértékelést a terrorista és erőszakos szélsőséges bűncselekmények elkövetésével gyanúsított vagy ilyenek miatt elítélt fogvatartottakra alkalmazandó megfelelő fogvatartási rezsim meghatározása érdekében. |
|
(83) |
E kockázatértékelés alapján ezeket a fogvatartottakat el lehet helyezni együtt egy külön terrorista szárnyban, vagy szétszórtan lehet őket elosztani a büntetés-végrehajtási intézet lakói között. Ez utóbbi esetben a tagállamoknak meg kell akadályozniuk, hogy az ilyen személyek közvetlen kapcsolatba kerüljenek a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő fogvatartottakkal. |
|
(84) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézet irányítása rendszeresen további kockázatértékeléseket végezzen (a fogva tartás kezdetén, a fogva tartás során és a terrorista és erőszakos szélsőséges bűncselekményekkel gyanúsított vagy azok miatt elítélt fogvatartottak szabadon bocsátása előtt). |
|
(85) |
A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a radikalizálódás jeleinek korai felismerése érdekében biztosítsanak általános tudatosító képzést a személyzet minden tagja számára, valamint képzést a szakszemélyzet számára. A tagállamoknak azt is fontolóra kell venniük, hogy megfelelő számú, jól képzett, különböző vallásokat képviselő börtönlelkészeket biztosítsanak. |
|
(86) |
A tagállamoknak intézkedéseket kell bevezetniük annak érdekében, hogy biztosítsák a büntetés-végrehajtási intézetekben a szabadon bocsátást előkészítő rehabilitációs, deradikalizációs és mérséklődést célzó programok, valamint az olyan programok meglétét, amelyek elősegítik a terrorista és erőszakos szélsőséges bűncselekmények miatt elítélt fogvatartottak szabadlábra helyezést követő visszailleszkedését. |
NYOMON KÖVETÉS
|
(87) |
A tagállamoknak az ajánlás elfogadását követő 18 hónapon belül tájékoztatniuk kell a Bizottságot az ajánlás nyomán hozott intézkedéseikről. Ezen tájékoztatás alapján a Bizottságnak nyomon kell követnie és értékelnie kell a tagállamok által hozott intézkedéseket, és az elfogadástól számított 24 hónapon belül jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. |
Kelt Brüsszelben, 2022. december 8-án.
a Bizottság részéről
Didier REYNDERS
a Bizottság tagja
(1) A Bíróság 2016. április 5-i ítélete, Aranyosi és Căldăraru, C-404/15 és C 659/15 PPU, ECLI:EU:C:2016:198. A Bíróság 2018. július 25-i ítélete, Generalstaatsanwaltschaft, C-220/18. PPU, ECLI:EU:C:2018:589, és 2019. október 15-i ítélete, Dimitru-Tudor Dorobantu, C-128/18, ECLI:EU:C:2019:857.
(2) A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).
(3) 2021. március 25-i ítélet, Bivolaru és Moldovan kontra Franciaország, 40324/16 és 12623/17.
(4) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14540-2018-INIT/hu/pdf
(5) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-14075-2019-INIT/en/pdf
(6) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9727-2019-INIT/hu/pdf
(7) (2019/2207(INI)), elfogadás időpontja: 2021. január 20.
(8) Látogasson el a https://fra.europa.eu/en/databases/criminal-detention weboldalra.
(9) Vizsgált időszak: 2016–2019. További információkért lásd: https://ec.europa.eu/info/publications/replies-questionnaire-quantitative-information-practical-operation-european-arrest-warrant_en
(10) A kölcsönös értékelések 9. fordulója és az európai elfogatóparancsról szóló, az Európai Unió Tanácsának német elnöksége által 2020 szeptemberében szervezett magas szintű konferencia következtetései.
(11) Lásd: Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság: Rights of suspects and accused persons who are in pre-trial detention (exploratory study): final report, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022, https://data.europa.eu/doi/10.2838/293366; Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság: Rights of suspects and accused persons who are in pre-trial detention (exploratory study). Annex 2, Country fiches, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022,https://data.europa.eu/doi/10.2838/184080;
(12) Ausztriában, Németországban, Dániában, Észtországban, Lettországban, Svédországban és Szlovákiában kevesebb mint 1 év; Bulgáriában, Görögországban, Litvániában, Máltán, Lengyelországban és Portugáliában 1 és 2 év között; a Csehországban, Franciaországban, Spanyolországban, Horvátországban és Magyarországon 2 és 5 év között; Olaszországban és Romániában pedig több mint 5 év. Nincs időkorlát Belgiumban, Cipruson, Finnországban, Írországban, Luxemburgban, Hollandiában.
(13) 2020-ban Máltán alig kevesebb, mint 2 és fél hónap volt, míg Szlovéniában közel 13 hónap. Tagállamonkénti átlag: Ausztria – 2,9 hónap; Bulgária – 6,5 hónap; Csehország – 5,1 hónap; Észtország – 4,7 hónap; Finnország – 3,7 hónap; Görögország – 11,5 hónap; Magyarország – 12,3 hónap; Írország – 2,5 hónap; Olaszország – 6,5 hónap; Litvánia – 2,8 hónap; Luxemburg – 5,2 hónap; Málta – 2,4 hónap; Hollandia – 3,7 hónap; Portugália – 11 hónap; Románia – 5,3 hónap; Szlovákia – 3,9 hónap; Szlovénia – 12,9 hónap; Spanyolország – 5,9 hónap; Belgiumra, Dániára, Franciaországra, Lettországra, Lengyelországra, Németországra, Horvátországra, Ciprusra és Svédországra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre adatok a 2020. évet illetően.
(14) 2019-ben Bulgáriában, a Csehország és Romániában kevesebb mint 10 %, Luxemburgban pedig több mint 45 %.
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 2016.3.11., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1. o.).
(21) HL C 378., 2013.12.24., 8. o.
(22) A Tanács 2008/909/IB kerethatározata (2008. november 27.) a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról (HL L 327., 2008.12.5., 27. o.).
(23) A Tanács 2009/829/IB kerethatározata (2009. október 23.) a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról (HL L 294., 2009.11.11., 20. o.).
|
2023.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 86/58 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/682 AJÁNLÁSA
(2023. március 16.)
a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása során a kiutasítási határozatok kölcsönös elismeréséről és a visszaküldések felgyorsításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdése értelmében Unió és a tagállamok kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. |
|
(2) |
A 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) a tagállamokban alkalmazandó közös normákat és eljárásokat határoz meg a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatban. |
|
(3) |
A Bizottság 2018. szeptember 12-én javaslatot terjesztett elő a 2008/115/EK irányelv átdolgozására, amely csökkenti a kiutasítási eljárások hosszát, szorosabban összekapcsolja a menekültügyi és a kiutasítási eljárásokat, valamint biztosítja a szökés megelőzését célzó intézkedések hatékonyabb alkalmazását, az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) foglalt alapvető jogok tiszteletben tartása mellett. |
|
(4) |
Az új migrációs és menekültügyi paktum (2) célja egy olyan közös uniós visszaküldési rendszer létrehozása, amely – a migráció kezelésére vonatkozó átfogó megközelítés részeként – az Unión belüli erősebb struktúrákat ötvözi a harmadik országokkal a visszaküldés és visszafogadás terén folytatott hatékonyabb együttműködéssel. Ez a megközelítés összefogja a migráció, a menekültügy, az integráció és a határigazgatás területére vonatkozó valamennyi szakpolitikát, abból kiindulva, hogy az általános hatékonyság az összes fronton elért eredményektől függ. A gyorsabb és gördülékenyebb migrációs folyamat, valamint a migrációs és határigazgatási politikák erőteljesebb irányítása, a harmadik országokkal – többek között az uniós visszafogadási megállapodások és megegyezések végrehajtása terén – folytatott együttműködés, kiegészülve a korszerű informatikai rendszerekkel és az érintett uniós ügynökségek által nyújtott támogatással, hatékonyabb és fenntarthatóbb visszaküldési eljárást eredményez majd. |
|
(5) |
Az Európai Tanács következetesen hangsúlyozta az egységes, átfogó és hatékony uniós visszaküldési és visszafogadási politika fontosságát, és mielőbbi fellépésre szólított fel az Unióból való tényleges visszaküldések biztosítása érdekében, ami a kiutasítási eljárások felgyorsításával érhető el. Az Európai Tanács továbbá felkérte a tagállamokat, hogy ismerjék el egymás kiutasítási határozatait (3). |
|
(6) |
„A visszaküldéssel és a visszafogadással kapcsolatos együttműködés fokozása a méltányos, hatékony és átfogó uniós migrációs politika részeként” című, 2021. február 10-i bizottsági közlemény (4) azonosította a tényleges visszaküldést gátló akadályokat, és kiemelte, hogy ezek leküzdéséhez a nemzeti megközelítések széttagoltságát csökkentő, hatékonyabb eljárásokra, valamint az összes tagállam közötti szorosabb együttműködésre és megerősített szolidaritásra van szükség. Az (EU) 2022/922 tanácsi rendelettel (5) létrehozott schengeni értékelési és monitoringmechanizmus, valamint a 2008/381/EK tanácsi határozattal (6) létrehozott Európai Migrációs Hálózaton keresztül gyűjtött információk lehetővé tették egyrészt annak átfogó értékelését, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre az uniós visszaküldési politikát, másrészt pedig a meglévő hiányosságok és akadályok azonosítását. |
|
(7) |
Tekintettel a visszaküldés területén továbbra is fennálló kihívásokra, a jogalkotási tárgyalások – különösen a 2008/115/EK irányelv átdolgozására irányuló javaslatról folytatott tárgyalások – lezárásáig helyénvaló további intézkedéseket hozni a meglévő jogi keret eredményes és hatékony alkalmazásának előmozdítása érdekében. |
|
(8) |
Az (EU) 2017/432 bizottsági ajánlás (7), amely a 2008/115/EK irányelv végrehajtása során egy sor intézkedést és fellépést javasol a visszaküldések hatékonyabbá tétele érdekében, továbbra is releváns és iránymutatásul szolgál a tagállamok számára a visszaküldési eljárás lehető leggyorsabb lefolytatásához. A Bizottság beépítette (EU) 2017/2338 ajánlásába (8) az (EU) 2017/432 ajánlást, így lehetővé téve utóbbi végrehajtásának folyamatos értékelését a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében. |
|
(9) |
A kiutasítási határozatok kölcsönös elismerése a közös uniós visszaküldési rendszer kialakításának egyik kulcsfontosságú lépése, amely megkönnyítheti és felgyorsíthatja a visszaküldési eljárás lefolytatását a visszaküldésért felelős tagállam számára, és fokozhatja a tagállamok közötti együttműködést és kölcsönös bizalmat annak érdekében, hogy javuljon a konvergencia a tagállamok között a migrációkezelés terén. A valamely más tagállamban korábban kiadott kiutasítási határozatok kölcsönös elismerése szintén hozzájárulhat az irreguláris migráció és az Unión belüli szabálytalan továbbutazások visszaszorításásához. A 2001/40/EK tanácsi irányelv (9) meghatározza a kölcsönös elismerés keretét. Ezt a keretet kiegészítette a 2001/40/EK irányelv alkalmazásából adódó pénzügyi aránytalanságok kiegyenlítését célzó kritériumok és gyakorlati szabályok megállapításáról szóló 2004/191/EK tanácsi határozat (10), amely az azóta uniós szinten kidolgozott számos támogatás előfutárának számít. A kiutasítási határozatok kölcsönös elismerése terén elért eredményeket a 2008/115/EK irányelv átdolgozására irányuló bizottsági javaslatról folyó megbeszélések során is figyelembe kell venni. |
|
(10) |
Korábban megnehezítette a kölcsönös elismerést az, hogy nem létezett olyan uniós szintű rendszer, amely jelzi, hogy egy előállított harmadik országbeli állampolgárral szemben egy másik tagállam hozott-e már kiutasítási határozatot. |
|
(11) |
2023. március 7. óta, amikor az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) alkalmazandóvá vált, a tagállamoknak a kiutasítási határozat kiadását követően haladéktalanul be kell vinniük a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést a Schengeni Információs Rendszerbe. A tagállamok immár azonnal ellenőrizhetik a Schengeni Információs Rendszerben, hogy az illetékes hatóság által előállított harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan egy másik tagállam kiadott-e már kiutasítási határozat. |
|
(12) |
A Schengeni Információs Rendszer ezen új funkciójának hozzáadott értéke a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések aktív használatától és megfelelő nyomon követésétől függ, ideértve a más tagállamok által korábban kiadott kiutasítási határozatok kölcsönös elismerését. Ez jelentősen növelheti a visszaküldési eljárás sebességét és hatékonyságát, különösen akkor, ha a visszaküldés azonnal végrehajtható, beleértve azt az esetet is, amikor a kiutasítási határozatban a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által az önkéntes távozásra megállapított határidő lejárt, és az ilyen kiutasítási határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. |
|
(13) |
A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (12) keretében célzott finanszírozás fogja támogatni ezen ajánlás végrehajtását és különösen a kiutasítási határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerését. Ezen túlmenően az illetékes uniós ügynökségeknek gyakorlati és operatív támogatást kell nyújtaniuk ezen ajánlás végrehajtásához. |
|
(14) |
A menekültügyi és kiutasítási eljárások lefolytatásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködést és kommunikációt gátló akadályok kulcsfontosságú strukturális kihívást jelentenek a visszaküldési eljárás hatékonyabbá tétele szempontjából. A visszaküldési eljárás különböző szakaszaiban részt vevő valamennyi tagállami illetékes hatóságnak szorosan együtt kell működnie egymással, és össze kell hangolniuk munkájukat. |
|
(15) |
A menekültügyi és kiutasítási eljárások, valamint a tagállamok külső határain lefolytatott gyors eljárások közötti szorosabb kapcsolat jelentősen növelheti a visszaküldés hatékonyságát. Amennyiben a 2008/115/EK irányelv alkalmazásától való, a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló eltérés nem alkalmazandó, a jelenlegi jogszabályi kereteken belül fel kell gyorsítani különösen azon harmadik országbeli állampolgárok tényleges visszaküldését, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították, illetve akik a tagállamok külső határainak közelében tartózkodnak, és az ilyen gyorsított visszaküldési eljárás alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy a teljes visszaküldési eljárás során tiszteletben tartsák e személyek alapvető jogait. |
|
(16) |
Az (EU) 2018/1860 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok eltekintsenek a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések Schengeni Információs Rendszerbe való bevitelétől, ha a kiutasítási határozat meghozatalára valamely tagállam külső határán kerül sor és a határozatot azonnal végrehajtják. Mindazonáltal az (EU) 2018/1860 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a figyelmeztető jelzéseket haladéktalanul bevigyék a Schengeni Információs Rendszerbe, ha a kitoloncolást nem közvetlenül a külső határokról hajtják végre. |
|
(17) |
Az önkéntes hazatérésre való ösztönzés és bátorítás érdekében – a 2008/115/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül – a tagállamok a 2008/115/EK irányelvben biztosított lehetőséggel élve mérlegelhetik a beutazási tilalom elrendelésétől való tartózkodást az olyan harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik együttműködnek a hatóságokkal és támogatott önkéntes hazatérésre és visszailleszkedésre irányuló programban vesznek részt. Ilyenkor a tagállamoknak adott esetben meg kell hosszabbítaniuk az önkéntes távozásra vonatkozó határidőt, a 2008/115/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban. |
|
(18) |
A szökés és az Unión belüli jogellenes mozgások megelőzése elengedhetetlen a közös uniós visszaküldési rendszer hatékonyságának biztosításához. Átfogó megközelítésre van szükség – ideértve a szökés veszélyének értékelésére és megelőzésére szolgáló kulcsfontosságú eszközöket – e kockázat egyedi esetekben történő értékelésének megkönnyítése és észszerűsítése, az őrizet hatékony alternatívái alkalmazásának megerősítése, valamint a megfelelő őrizeti kapacitás biztosítása érdekében – amikor az őrizetet végső eszközként és a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák a 2008/115/EK irányelv 15. cikkével összhangban. |
|
(19) |
Ezen ajánlás végrehajtásához uniós szintű támogatás áll rendelkezésre, többek között a visszaküldéssel foglalkozó uniós koordinátor és a visszaküldéssel foglalkozó magas szintű hálózat révén, melynek tevékenységét a visszaküldésre vonatkozó operatív stratégia vezérli. Operatív támogatás az Unió illetékes ügynökségein – nevezetesen a Frontexen, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségén és az Alapjogi Ügynökségen – keresztül is elérhető. |
|
(20) |
A nemzeti visszaküldési hatóságok az Európai Határ- és Parti Őrség részét képezik, amely az európai integrált határigazgatás hatékony végrehajtásáért felelős. A Frontex a közös uniós visszaküldési rendszer operatív ágaként központi szerepet tölt be, és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) szerinti megbízatása keretében a visszaküldési folyamat valamennyi szakaszában segítséget nyújt a tagállamoknak. |
|
(21) |
Ezt az ajánlást a 2008/115/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi tagállamnak kell címezni. |
|
(22) |
A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a visszaküldéssel kapcsolatos feladatok ellátásával megbízott illetékes nemzeti hatóságaikat utasítsák ezen ajánlás alkalmazására a feladataik teljesítése során. |
|
(23) |
Ez az ajánlás tiszteletben tartja a Charta által elismert alapvető jogokat és elveket. Ez az ajánlás biztosítja különösen az emberi méltóság teljes tiszteletben tartását, valamint a Charta 1., 4., 14., 18., 19., 21., 24. és 47. cikkének alkalmazását, és végrehajtása során ennek megfelelően kell eljárni, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
A kiutasítási határozatok kölcsönös elismerése
|
(1) |
A visszaküldési eljárás megkönnyítése és felgyorsítása érdekében a valamely jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár visszaküldéséért felelős tagállamnak kölcsönösen el kell ismernie a más tagállamok által korábban ugyanazon személlyel szemben hozott kiutasítási határozatokat, kivéve, ha az ilyen kiutasítási határozat hatályát felfüggesztették. E célból a tagállamoknak:
|
A visszaküldés felgyorsítása
|
(2) |
A visszaküldési eljárások felgyorsítása érdekében a tagállamoknak szoros együttműködést kell kialakítaniuk a jogszerű tartózkodás megszüntetésével kapcsolatos döntéshozatalért felelős hatóságok és a kiutasítási határozatok kiadásáért felelős hatóságok között, beleértve az (EU) 2017/432 ajánlásban szereplő integrált és összehangolt megközelítésen alapuló rendszeres információcserét és operatív együttműködést. |
|
(3) |
A kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságára és jogi helyzetére vonatkozó, az egyedi esetek ellenőrzéséhez és nyomon követéséhez szükséges információk időben történő rendelkezésre állásának biztosítása, valamint a visszaküldéssel kapcsolatos nemzeti helyzetkép létrehozása és fenntartása érdekében a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a Frontex által az (EU) 2019/1896 rendelet 48. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint kidolgozott modell alapján haladéktalanul hozzanak létre egy átfogó visszaküldési ügyviteli rendszert. A tagállamoknak továbbá teljes mértékben ki kell használniuk a harmadik országokkal kötött visszafogadási megállapodások vagy megegyezések végrehajtásának előmozdítása érdekében bevezetett visszafogadási ügyviteli rendszereket. |
|
(4) |
Annak érdekében, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasításáról szóló határozat meghozatalatát követően mielőbb lefolytatható legyen a visszaküldési eljárás, a tagállamoknak:
|
|
(5) |
A külső határok közelében történő visszaküldések felgyorsítása érdekében a tagállamoknak:
|
|
(6) |
A tagállamoknak a lehető legteljesebb mértékben igénybe kell venniük a Frontex által nyújtott valamennyi támogatást, ideértve a nemzeti hatóságoknak a Frontex által nyújtott operatív támogatást, a visszatérésre kötelezettek azonosításához és az úti okmányok beszerzéséhez nyújtott segítségét, a visszaküldési műveletek megszervezését, valamint az önkéntes távozáshoz és a visszailleszkedéshez nyújtott támogatását. |
Az önkéntes hazatérés ösztönzői
|
(7) |
A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok önkéntes hazatérésének ösztönzése érdekében a tagállamoknak a hazatérést és a visszailleszkedést segítő tanácsadó struktúrákat kell létrehozniuk, amelyek a folyamat lehető legkorábbi szakaszában tájékoztatást és iránymutatást nyújtanak az érintett személyek számára, és bevonják őket egy támogatott önkéntes hazatérési és visszailleszkedési programba. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett személyek a menekültügyi eljárás során is tájékoztatást kapjanak a hazatérésről, mivel a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása esetén a hazatérés az egyik lehetséges megoldás. |
|
(8) |
A fentieken túlmenően a tagállamoknak:
|
A szökésre vonatkozó átfogó megközelítés
|
(9) |
Az egyszerűsített és összehangolt eljárás kialakítása érdekében a tagállamoknak átfogó megközelítést kell alkalmazniuk, amely a szökés veszélyének értékelésére és megelőzésére szolgáló alábbi kulcsfontosságú eszközöket foglalja magában:
|
|
(10) |
A 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 7. pontja értelmében azon alapos okok meglétének értékelése céljából, amelyek alapján feltételezhető, hogy egy konkrét esetben egy kiutasítási eljárás alatt álló harmadik országbeli állampolgár megszökhet, a tagállamoknak bele kell foglalniuk nemzeti jogszabályaikba az (EU) 2017/432 ajánlás (15) pontjában említett objektív körülményeket, illetve (16) pontjában említett kritériumokat. A tagállamoknak az őrizet helyett olyan alternatívák széles körét kell biztosítaniuk, amelyek alkalmasak a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok szökésének hatékony megelőzésére és igazodnak az érintett személyek egyéni körülményeihez. A tagállamoknak megfelelő eljárásokat kell bevezetniük annak biztosítására, hogy a harmadik országbeli állampolgárok betartsák ezeket az intézkedéseket. Az őrizetnél kevésbé kényszerítő jellegű, de hatékony intézkedéseket kell előírni, amelyek többek között a következők lehetnek:
|
|
(11) |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az őrizeti kapacitás összhangban legyen a tényleges szükségletekkel, figyelembe véve a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számát és a középtávon várhatóan visszaküldendő személyek becsült számát. |
Végrehajtás, nyomon követés és jelentéstétel
|
(12) |
Ezen ajánlás végrehajtása során a tagállamoknak támaszkodniuk kell az uniós szinten nyújtott összes támogatásra és teljes mértékben ki kell használniuk azokat, beleértve a következőket:
|
|
(13) |
Ezen ajánlás végrehajtásának nyomon követése céljából a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy évente tegyenek jelentést a Bizottságnak, többek között feltüntetve a más tagállamok által kiadott, kölcsönösen elismert kiutasítási határozatok számát. |
Kelt Brüsszelben, 2023. március 16-án.
a Bizottság részéről
Ylva JOHANSSON
a Bizottság tagja
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).
(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az új migrációs és menekültügyi paktumról (COM(2020) 609 final).
(3) Az Európai Tanács 2023. február 9-i 1/23. számú következtetései.
(4) COM(2021) 56 final.
(5) A Tanács (EU) 2022/922 rendelete (2022. június 9.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről, valamint az 1053/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 2022.6.15., 1. o.).
(6) A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (HL L 131., 2008.5.21., 7. o.).
(7) A Bizottság (EU) 2017/432 ajánlása (2017. március 7.) a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása során a visszatérések hatékonyságának javításáról (HL L 66., 2017.3.11., 15. o.).
(8) A Bizottság (EU) 2017/2338 ajánlása (2017. november 16.) a tagállamok illetékes hatóságai által a visszatéréssel kapcsolatos feladatok ellátása során használandó közös „visszatérési kézikönyv” létrehozásáról (HL L 339., 2017.12.19., 83. o.).
(9) A Tanács 2001/40/EK irányelve (2001. május 28.) a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 149., 2001.6.2., 34. o.).
(10) A Tanács 2004/191/EK határozata (2004. február 23.) a harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről szóló 2001/40/EK irányelv alkalmazásából adódó pénzügyi aránytalanságok kiegyenlítését célzó kritériumok és gyakorlati szabályok megállapításáról (HL L 60., 2004.2.27., 55. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1147 rendelete (2021. július 7.) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról (HL L 251., 2021.7.15., 1. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).
BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
|
2023.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 86/65 |
A SZÁMVEVŐSZÉK 17-2023 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA
(2023. március 1.)
a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok számvevőszéki kezelésére vonatkozó végrehajtási szabályokról
AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK IGAZGATÁSI BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 287. cikkére,
tekintettel az EU-minősített adatok (EUCI) védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 41–2021 sz. számvevőszéki határozatra (1),
tekintettel a Számvevőszék információbiztonsági politikájára (jelenleg a 127/15 FINAL határozat) és információosztályozási politikájára (123/2020. sz. személyzeti közlemény) (2),
mivel a 41–2021. sz. határozat a Számvevőszék valamennyi szervezeti egységére és létesítményére alkalmazandó;
mivel a 41–2021. sz. határozat 1. cikkének (3) bekezdése és 5. cikkének (6) bekezdése értelmében a Számvevőszék RESTREINT UE/EU RESTRICTED szintű adatokat kezel létesítményeiben, és szolgáltatásszint-megállapodást köthet valamely másik luxemburgi uniós intézménnyel annak érdekében, hogy a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL vagy annál magasabb minősítésű adatokat az adott intézmény biztonsági területén kezelhesse és tárolhassa;
mivel az EU-minősített adatok – azok teljes életciklusa során biztosított – védelme érdekében hozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük különösen az adatok biztonsági minősítési szintjével;
mivel a Számvevőszékkel közölt információk bizalmas jellege, sértetlensége és rendelkezésre állása védelmét szolgáló biztonsági intézkedéseknek meg kell felelniük az érintett információk jellegének és típusának;
mivel a 41–2021. sz. határozat 10. cikkének (10) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Igazgatási Bizottság felhatalmazáson alapuló határozatot fogad el e határozat végrehajtási szabályainak megállapításáról, és mivel a 41–2021. sz. határozat 8. cikkének (1) bekezdése és 10. cikkének (1) bekezdése értelmében annak hatálya az EU-minősített információk kezelésére és tárolására, illetve a biztonsági szabályok megsértésére is kiterjed;
mivel a 41–2021. sz. határozat melléklete előírja az olyan igazgatási területek kapcsán alkalmazandó fizikai biztonsági intézkedéseket, amelyekben RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat kezelnek és tárolnak;
mivel az e határozat végrehajtása érdekében hozott biztonsági intézkedéseknek meg kell felelniük a 41–2021. sz. határozat 3. cikkében foglalt, a Számvevőszéken belüli biztonságra vonatkozó elveknek;
mivel a Számvevőszék a 41–2021. sz. határozattal biztosította, hogy az EU-minősített adatok magas szintű védelmét biztosító biztonsági intézkedései egyenértékűek legyenek a többi uniós intézmény, ügynökség és szerv által az EU-minősített adatok védelmére vonatkozóan elfogadott intézkedésekkel;
mivel a Számvevőszék, valamint a Bizottság, a Tanács és az EKSZ egyszerűsített adminisztratív megállapodást kötött, amely 2023. január 27-én lépett hatályba,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) E határozat meghatározza a RESTREINT UE/EU RESTRICTED szintű, EU-minősített adatoknak (EUCI) (3) a 41-2021 határozatnak megfelelően történő kezelési feltételeit.
(2) Ez a határozat a Számvevőszék valamennyi szervezeti egységére és létesítményére alkalmazandó. A határozat hatálya a Számvevőszék kamaráira és bizottságaira is kiterjed, amelyek e határozat alkalmazásában beletartoznak a „szervezeti egységek” fogalmába.
2. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokhoz való hozzáférés kritériumai
(1) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokhoz a következők után adható hozzáférés:
|
a) |
megállapítást nyert annak szükségessége, hogy egy személy – annak érdekében, hogy a Számvevőszék számára el tudjon látni valamely szakmai funkciót vagy feladatot – bizonyos RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokhoz hozzáférjen; |
|
b) |
a személyt tájékoztatták a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok védelmére vonatkozó szabályokról és kapcsolódó biztonsági előírásokról, valamint iránymutatásról; |
|
c) |
a személy elismerte az érintett adatok védelmével kapcsolatos felelősségét. |
(2) A Számvevőszék gyakornokai nem kaphatnak olyan feladatokat, amelyek RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokhoz való hozzáférést igényelnek.
(3) A hozzáférést a személyzet egyéb kategóriáira vonatkozóan a mellékletben szereplő táblázatnak megfelelően kell megtagadni vagy megadni.
2. FEJEZET
RESTREINT UE/EU RESTRICTED MINŐSÍTÉSŰ ADATOK LÉTREHOZÁSA
3. cikk
Kibocsátó
Míg a 41–2021. sz. határozat 2. cikke értelmében a kibocsátó olyan uniós intézmény, ügynökség vagy szerv, tagállam, harmadik állam vagy nemzetközi szervezet, amelynek fennhatósága alatt minősített adatokat hoztak létre, illetve vittek be az uniós struktúrákba, a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok előkészítője nem feltétlenül egyezik meg a kibocsátó személyével.
4. cikk
A minősítési szint kijelölése
(1) Az 1. cikk szerinti adatok alapján dokumentumot előkészítő személyzetnek – függetlenül attól, hogy ezt a 41–2021. sz. határozat 3. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben teszi-e – mindig meg kell vizsgálnia, hogy dokumentumot minősíteni kell-e. Egy dokumentum EU-minősített adatként való minősítése magában foglal egy értékelést és a kibocsátó arra vonatkozó döntését, hogy a dokumentum jogosulatlan személyek részére történő közzététele sértené-e az Európai Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeit. Ha a szövegezőkben bármilyen kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az általuk készített dokumentum RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésűnek minősül-e, konzultálniuk kell a felelős ügyvezetővel vagy igazgatóval.
(2) Egy dokumentum legalább RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésűnek minősül, ha engedély nélküli hozzáférhetővé tétele többek között:
|
a) |
árthatna a diplomáciai kapcsolatoknak; |
|
b) |
magánszemélyeknek jelentős nehézségeket okozhatna; |
|
c) |
megnehezíthetné a tagállamok vagy más partnerek által alkalmazott személyi állomány operatív hatékonyságának vagy biztonságának fenntartását, |
|
d) |
megsérthetné a harmadik felek által átadott információk titkosságának megőrzésére tett kötelezettségvállalásokat; |
|
e) |
akadályozhatná a bűncselekmények utáni nyomozást, vagy megkönnyítené azok elkövetését; |
|
f) |
hátrányos helyzetbe hozhatná az Uniót vagy a tagállamokat a másokkal folytatott kereskedelmi vagy szakpolitikai tárgyalások során; |
|
g) |
hátráltathatná az uniós szakpolitikák eredményes kidolgozását vagy működését; |
|
h) |
veszélyeztetné az Unió megfelelő irányítását és általában annak küldetéseit; |
|
i) |
magasabb szinten minősített információk felfedezéséhez vezethetne. |
(3) A kibocsátók dönthetnek úgy, hogy standard minősítési szintet rendelnek hozzá az általuk rendszeresen összeállított adatkategóriákhoz. Ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy az egyes adatok megfelelő minősítési szintet kapjanak.
5. cikk
A tervezetek kezelése
(1) Az adatokat előállításukat követően azonnal minősíteni kell. A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű szintű adatokat tartalmazó személyes feljegyzéseket, előzetes tervezeteket vagy üzeneteket kezdettől fogva ekként kell megjelölni, és e határozatnak megfelelően kell őket előállítani és kezelni.
(2) Ha a végleges dokumentum már nem indokolja a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítési szint megadását, a minősítést fel kell oldani.
6. cikk
A forrásanyagok rögzítése
A 13. cikk szerinti kibocsátói ellenőrzés gyakorlásának lehetővé tétele érdekében a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok kibocsátóinak lehetőség szerint nyilvántartást kell vezetniük a minősített dokumentumok, többek között az eredetileg az uniós tagállamokból, nemzetközi szervezetektől vagy harmadik országokból származó minősített dokumentumok előállítására használt minősített forrásokról. Az aggregált minősített adatokat adott esetben oly módon kell megjelölni, hogy azokon feltüntetve maradjon az alkalmazott minősített forrásanyagok kibocsátóinak azonosítása.
7. cikk
Egy dokumentum részeinek minősítése
(1) A 41–2021. sz. határozat 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban a dokumentumok általános minősítési szintjének legalább olyan magasnak kell lennie, mint a dokumentum legmagasabb minősítéssel rendelkező összetevőjének. Ha egy dokumentumot különböző forrásokból származó adatokból állítanak össze, a kész aggregált dokumentumot a minősítési szint meghatározása céljából át kell nézni, mivel összességében magasabb szintű minősítést igényelhet, mint egyes részei külön-külön.
(2) A minősített és a nem minősített részeket tartalmazó dokumentumokat úgy kell szerkeszteni és megjelölni, hogy a különböző minősítési, illetve érzékenységi szinteket tartalmazó elemek könnyen azonosíthatók és – szükség esetén – elkülöníthetők legyenek. Ennek lehetővé kell tennie minden egyes rész megfelelő kezelését akkor is, ha a többi elemtől külön állnak.
8. cikk
Teljes minősítési jelölés
(1) A minősítést indokolttá tevő információkat fizikai formájuktól függetlenül kell megjelölni és kezelni. A minősítési szintet egyértelműen közölni kell a címzettekkel vagy minősítési jelölés útján, ha az adatok írásos formában – akár papíron, akár eltávolítható adathordozón vagy kommunikációs és információs rendszerben (CIS) – kerülnek továbbításra, vagy bejelentés útján, ha az adatok szóban, például beszélgetés vagy előadás formájában hangzanak el. A minősített anyagokat fizikai jelöléssel kell ellátni, hogy a biztonsági minősítés könnyen azonosítható legyen.
(2) A dokumentumok esetében a RESTREINT UE/EU RESTRICTED teljes minősítési jelölést a (3) bekezdéssel összhangban, nyomtatott nagybetűvel kell feltüntetni, teljes egészében franciául és angolul (először franciául). A jelölést nem szabad más nyelvekre lefordítani.
(3) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítési jelölést a következő módon kell feltüntetni:
|
a) |
a dokumentum minden oldala tetejének és aljának közepén; |
|
b) |
egy vonalon szerepel a teljes minősítési jelölés, a jobbra dőlő perjel egyik oldalán sincs szóköz; |
|
c) |
nagybetűvel, fekete, Times New Roman 16-os félkövér betűtípussal, amelyet minden oldalról keret vesz körül. |
(4) RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentum létrehozásakor:
|
a) |
minden egyes oldalon jól láthatóan szerepeltetni kell a minősítési jelölést; |
|
b) |
minden egyes oldalt számozni kell; |
|
c) |
a dokumentumnak nyilvántartási számmal és tárggyal kell rendelkeznie, amely önmagában nem lehet minősített adat, kivéve, ha akként jelölik; |
|
d) |
minden mellékletet és csatolmányt – lehetőség szerint az első oldalon – fel kell sorolni; |
|
e) |
a dokumentumon fel kell tüntetni létrehozásának időpontját. |
9. cikk
Rövidített R-UE/EU-R minősítési jelölés
Az R-EU/EU-R rövidítés használható a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentum egyes részei minősítési szintjének jelölésére, vagy ha a teljes minősítési jelölés nem illeszthető be, például kisméretű eltávolítható adathordozón. A szöveg olyan szövegtörzsön is alkalmazható, ahol a teljes minősítési jelölés ismételt használata körülményes. A rövidítés nem használható a teljes minősítési jelölés helyett a dokumentum fej- és láblécében.
10. cikk
Egyéb biztonsági azonosítók
(1) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok tartalmazhatnak más jelöléseket vagy „biztonsági azonosítókat”, megnevezve például azt a mezőt, amelyre a dokumentum vonatkozik, vagy egy adott elosztást a szükséges ismeret elve alapján. Erre példa a következő:
|
ÁTADHATÓ LIECHTENSTEIN RÉSZÉRE |
(2) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok viselhetnek olyan biztonsági kikötést, amely külön utasításokat tartalmaz a dokumentumok kezelésére és intézésére vonatkozóan.
(3) Amennyiben lehetséges, a dokumentum első oldalán fel kell tüntetni a minősítés feloldásának időpontját. Például a következő jelölés alkalmazható:
|
RESTREINT UE/EU RESTRICTED [éééé.hh.nn.]-ig |
11. cikk
Elektronikus adatfeldolgozás
(1) RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumokat elektronikus eszközökkel kell létrehozni, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak.
(2) A Számvevőszék személyzete akkreditált kommunikációs és információs rendszereket (a továbbiakban: CIS) használ a RESTREINT UE/EU RESTRICTED szintű információk létrehozásához (lásd: a 41–2021. sz. határozat 6. cikke). A személyzet konzultál az információbiztonsági tisztviselővel (ISO), ha bármilyen kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy mely kommunikációs és információs rendszer használható. Az információbiztonsági tisztviselővel konzultálva különleges eljárásokat lehet alkalmazni vészhelyzetben vagy meghatározott technikai konfigurációkban.
(3) Az 5. cikk által előírt RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok – beleértve a tervezeteket is – nem továbbíthatók hagyományos e-mailben, szabványos nyomtatón nyomtatott vagy lapolvasókon szkennelt formában, illetve nem továbbíthatók a személyzet tagjainak személyes eszközeire. A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok kinyomtatására kizárólag önálló számítógépekhez vagy akkreditált rendszerekhez csatlakoztatott nyomtatók vagy fénymásolók használhatók.
12. cikk
Forgalmazás
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok küldőjének el kell döntenie, hogy a szükséges ismeret elve alapján kinek továbbítsa a szükséges adatokat. Szükség esetén elosztási jegyzéket kell készíteni a szükséges ismeret elvének további érvényesítése érdekében.
3. FEJEZET
A MEGLÉVŐ RESTREINT UE/EU RESTRICTED MINŐSÍTÉSŰ ADATOK KEZELÉSE
13. cikk
Kibocsátói ellenőrzés
(1) A kibocsátó kibocsátói ellenőrzést gyakorol az általa előállított RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok felett. A kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulását kell kérni, mielőtt az adatok:
|
a) |
minősítése feloldható; |
|
b) |
a kibocsátó által meghatározott céltól eltérő célra kerülnek felhasználásra; |
|
c) |
harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére átadhatók; |
|
d) |
a Számvevőszéken kívüli, de az EU-n belüli fél rendelkezésére bocsáthatók; |
|
e) |
harmadik országban található szerződéses megbízott vagy leendő szerződéses megbízott rendelkezésére bocsáthatók. |
(2) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok birtokosai azért kaptak hozzáférést a minősített adatokhoz, hogy el tudják látni feladataikat. Ők felelősek az adatok 41–2021. sz. határozatnak megfelelő helyes kezeléséért, tárolásért és védelméért. A minősített adatok kibocsátóival ellentétben a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok birtokosai nem jogosultak dönteni azok minősítésének feloldásáról vagy harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbadásáról.
(3) Ha a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adat kibocsátója nem azonosítható, a minősített adatot birtokló számvevőszéki szervezeti egység gyakorolja a kibocsátói ellenőrzést. Amennyiben az adat birtokosa szükségesnek ítéli a RESTREINT UE/EU RESTRICTED információk harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére történő átadását, a Számvevőszék tanácsot kér valamely, ugyanazon harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött információbiztonsági megállapodás részes feleinek egyikétől.
14. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok kezelésére alkalmas kommunikációs és információs rendszer
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat elektronikus úton kell kezelni és továbbítani, amennyiben ilyen eszközök rendelkezésre állnak. A 41–2021. sz. határozat 6. cikkével összhangban csak olyan kommunikációs és információs rendszerek és berendezések használhatók, amelyeket egy másik uniós intézmény, szerv, ügynökség vagy a Számvevőszék akkreditált.
15. cikk
Az eltávolítható adathordozókon tárolt RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokra vonatkozó egyedi intézkedések
(1) Az eltávolítható adathordozók használatát ellenőrizni és dokumentálni kell. Kizárólag a Számvevőszék vagy más uniós intézmény, szerv vagy ügynökség által rendelkezésre bocsátott, a Számvevőszék információbiztonsági tisztviselője által jóváhagyott, a Számvevőszék információbiztonsági tisztviselője által jóváhagyott termékkel titkosított, eltávolítható adathordozók használhatók. A személyes eltávolítható adathordozók és a konferenciákon, szemináriumokon stb. ajándékként kiosztott adathordozók nem használhatók fel minősített adatok továbbítására. Amennyiben lehetséges, az információbiztonsági tisztviselő által kiadott útmutatásnak megfelelően TEMPEST-biztos eltávolítható adathordozót kell használni.
(2) Ha a minősített dokumentumot eltávolítható adathordozón, például USB-kulcson, CD-n vagy memóriakártyán (beleértve az SSD-t (4)) elektronikusan kezelik vagy tárolják, a minősítési jelölésnek jól láthatónak kell lennie a megjelenített adatokon, valamint a fájlnévben és az eltávolítható adathordozón.
(3) A személyzet tagjai szem előtt tartják, hogy amennyiben az eltávolítható adathordozón nagy mennyiségű minősített adatot tárolnak, indokolt lehet az eszköz magasabb szintű minősítése.
(4) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok eltávolítható adathordozóra, illetőleg adathordozóról történő továbbítására csak megfelelő akkreditációval rendelkező kommunikációs és információs rendszer használható.
(5) Az eltávolítható adathordozókon tárolt RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok letöltésekor különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az eszköz az adattovábbítást megelőzően ne tartalmazzon vírust vagy rosszindulatú szoftvert.
(6) Adott esetben az eltávolítható adathordozókat az alkalmazott titkosítási rendszerhez kapcsolódó biztonsági üzemeltetési eljárásokkal összhangban kell kezelni.
(7) Az eltávolítható adathordozókon tárolt, már nem szükséges, illetve a megfelelő kommunikációs és információs rendszerbe áthelyezett dokumentumokat jóváhagyott termékek vagy módszerek révén biztonságosan el kell távolítani, vagy törölni kell. Az eltávolítható adathordozókat – amennyiben már nincs rájuk szükség – meg kell semmisíteni, kivéve, ha azokat megfelelő zárt irodabútorokban tárolják. Minden megsemmisítésnek vagy törlésnek olyan módszert kell alkalmaznia, amely összhangban áll a Számvevőszék biztonsági szabályaival. Az eltávolítható adathordozókról jegyzéket kell vezetni, és fel kell jegyezni azok megsemmisítését.
16. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok kezelése és tárolása
(1) A 41–2021. sz. határozat 5. cikkének (8) bekezdésével és 6. cikkének (9) bekezdésével összhangban a RESTREINT UE/EU RESTRICTED információkat a Bizottság olyan igazgatási területén (5) vagy biztonságos területén (6) lehet kezelni, amelynek használatára a Számvevőszék szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást kötött, az alábbiak szerint:
|
— |
a személyzet RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok kezelése során az iroda ajtaját bezárja, |
|
— |
a személyzetnek el kell raknia vagy el kell fednie a RESTREINT UE/EU minősítésű adatokat, amennyiben látogató érkezik az irodába, |
|
— |
a személyzet nem hagyhatja látható helyen a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat, amikor az irodában nem tartózkodik senki, |
|
— |
a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat ábrázoló monitort állandóan el kell fordítani az ablaktól és az ajtótól, hogy azt illetéktelen személyek ne láthassák. |
(2) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adat ideiglenesen biztonsági területen vagy igazgatási területen kívül is kezelhető, amennyiben az adat birtokosa vállalta, hogy az EU-minősített adatok engedéllyel nem rendelkező személyek általi hozzáféréssel szembeni védelme céljából kiegészítő intézkedéseknek tesz eleget. A kiegészítő intézkedések legalább az alábbiakat foglalják magukban:
|
— |
RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok nyilvános helyen nem olvashatók, |
|
— |
az EU-minősített adatot mindig a birtokos személyes ellenőrzése alatt kell tartani, |
|
— |
a dokumentumokat megfelelő zárt bútorban kell tárolni, amikor azokat éppen nem olvassák vagy tárgyalják, |
|
— |
az irodahelység ajtaját be kell zárni, amikor a dokumentumot olvassák vagy tárgyalják, |
|
— |
a dokumentum részletei nem kerülhetnek megvitatásra nem biztonságos vonalon folytatott telefonhíváson keresztül vagy nem titkosított e-mailben, |
|
— |
a dokumentum csak önálló vagy akkreditált berendezésen fénymásolható vagy szkennelhető, |
|
— |
a dokumentumot igazgatási területen vagy biztonsági területen kívül csak a szükséges minimális ideig lehet kezelni és ideiglenesen tárolni, |
|
— |
az adat birtokosa nem dobhatja ki a minősített dokumentumot, hanem vissza kell juttatnia azt az igazgatási területen vagy biztonsági területen történő tárolás céljából, illetve biztosítania kell azoknak egy jóváhagyott iratmegsemmisítő gépben történő megsemmisítését (7). |
(3) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok nyomtatott változatát zárt irodai bútorban kell tárolni az igazgatási területen vagy biztonsági területen belül. A dokumentum ideiglenesen igazgatási területen vagy biztonsági területen kívül is tárolható, amennyiben az adat birtokosa vállalta, hogy eleget tesz a kiegészítő intézkedéseknek.
(4) További tanács az információbiztonsági tisztviselőtől kérhető.
(5) A dokumentumot érintő bármely feltételezett vagy tényleges biztonsági incidenst a lehető leghamarabb jelenteni kell az információbiztonsági tisztviselőnek.
17. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok másolása és fordítása
(1) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok másolására vagy fordítására az adat birtokosának utasítására kerülhet sor, feltéve, hogy a kibocsátó nem jelentett be ezzel kapcsolatos fenntartásokat. A feltétlenül szükségesnél több másolat azonban nem készíthető.
(2) Amennyiben a minősített dokumentumnak csak egy részét másolják, ugyanazok a feltételek alkalmazandók, mint a teljes dokumentum másolásakor. A kivonatokat is RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítéssel kell ellátni, kivéve, ha a kibocsátó kifejezetten nem minősített jelöléssel látta el őket.
(3) Az eredeti adatokra alkalmazandó biztonsági intézkedéseket azok másolataira és fordításaira is alkalmazni kell.
18. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok hordozására vonatkozó általános elvek
(1) Lehetőség szerint a biztonsági területen vagy az igazgatási területen kívülre továbbítandó RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat elektronikusan, megfelelően akkreditált eszközökkel, illetve jóváhagyott kriptográfiai termékekkel védett módon kell elküldeni.
(2) Attól függően, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre, illetve különleges körülmények fennállása esetén RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat kézzel is lehet szállítani, papíralapú dokumentum formájában vagy eltávolítható adathordozón. A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok továbbítására szolgáló eltávolítható adathordozót előnyben kell részesíteni a papíralapú dokumentumok küldésével szemben.
(3) Csak a Számvevőszék információbiztonsági tisztviselője által jóváhagyott termék alkalmazásával titkosított eltávolítható adathordozók használhatók. Az információbiztonsági tisztviselő által jóváhagyott termék alkalmazásával történő titkosítással nem védett eltávolítható adathordozókon tárolt RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat a papíralapú másolattal azonos módon kell kezelni.
(4) Egyszerre egynél több RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adat is szállítható, feltéve, hogy a szükséges ismeret elvét betartják.
(5) Az alkalmazott csomagolásnak biztosítania kell, hogy a csomag tartalma ne legyen látható. A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatot átlátszatlan csomagolásban, például borítékban, átlátszatlan mappában vagy aktatáskában kell szállítani. A csomagolás külső részén nem szerepelhet a csomagolás tartalmának jellegére vagy minősítési szintjére utaló jelzés. Amennyiben a csomagolás belső réteggel is rendelkezik, úgy azon fel kell tüntetni a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítést. Mindkét csomagolási rétegen szerepelnie kell a szándékolt címzett nevének, beosztásának és címének, valamint egy visszaküldési címnek, amennyiben a küldemény nem kézbesíthető.
(6) A személyzet vagy futárok által szállított RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat érintő bármely biztonsági incidenst későbbi vizsgálat céljából az információbiztonsági tisztviselőn keresztül be kell jelenteni a Humán Erőforrások, Pénzügyi és Általános Szolgáltatások Igazgatósága igazgatójának.
19. cikk
Az eltávolítható adathordozók kézi szállítása
(1) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok szállításához használt eltávolítható adathordozókat szállítási bizonylatnak kell kísérnie, amely részletezi a minősített adatokat tartalmazó eltávolítható adathordozókat, valamint az azokon tárolt összes dokumentumot, hogy a címzett elvégezhesse a szükséges ellenőrzéseket.
(2) Csak a benyújtandó dokumentumok tárolhatók az adathordozón. Az USB-kulcson található összes minősített adatnak például ugyanarra a címzettre kell irányulnia. A küldő félnek szem előtt kell tartania, hogy ha ilyen eszközön nagy mennyiségű minősített adatot tárolnak, akkor az eszköz egészére vonatkozóan magasabb minősítési szint lehet indokolt.
(3) RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok továbbítására csak a megfelelő minősítési jelöléssel ellátott eltávolítható adathordozó használható.
20. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok számvevőszéki épületeken belüli szállítása
(1) A személyzet egy számvevőszéki épületen belül, illetve uniós intézmények, ügynökségek és szervek létesítményei között szállíthat RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumokat, de a dokumentumoknak a szállítónál kell maradniuk, illetve nem olvashatók nyilvános helyen.
(2) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok továbbíthatók belső postával a Számvevőszék egyéb irodáihoz egy egyszerű, átlátszatlan borítékban, de azon nem szerepelhet a minősített tartalomra vonatkozó megjelölés.
21. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok Unión belüli szállítása
(1) A személyzet tagjai, illetve a Számvevőszék vagy más uniós intézmények, ügynökségek és szervek futárai az Unión belül bárhol és bárhová szállíthatnak RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat, feltéve, hogy betartják a következő előírásokat:
|
a) |
RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok átlátszatlan borítékban vagy csomagolásban továbbíthatók. A külső oldalon nem szerepelhet a tartalom jellegére vagy minősítési szintjére utaló jelzés; |
|
b) |
a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatoknak a szállító birtokában kell maradniuk; |
|
c) |
a boríték vagy csomag nem nyitható meg szállítás közben, és az adatok nem olvashatók nyilvános helyen. |
(2) Azon alkalmazottak, akik RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat kívánnak küldeni az Unión belül más helyszínekre, intézkedhetnek úgy, hogy azokat az alábbi eszközök egyikével továbbítsák:
|
— |
a szállítmányt nyomon követő nemzeti postai szolgáltatások vagy a személyes kézi szállítást biztosító kereskedelmi futárszolgáltatások révén, feltéve, hogy azok megfelelnek az e határozat 23. cikkében meghatározott követelményeknek, |
|
— |
katonai, kormányzati vagy diplomáciai futárszolgálattal, a Nyilvántartási Hivatal személyzetével koordinálva. |
22. cikk
RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok szállítása harmadik ország területéről, illetve területére
(1) RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat az Unió területe és egy harmadik ország területe között személyesen, személyzet általi kézi szállítás útján is lehet továbbítani.
(2) A Nyilvántartási Hivatal személyzete az alábbi szállítási módok egyikéről intézkedhet:
|
— |
a küldeményeket nyomon követő postaszolgálat útján végzett szállítás, vagy személyes kézi szállítás kereskedelmi futárszolgálat révén, |
|
— |
katonai vagy diplomáciai futár útján történő szállítás. |
(3) RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű, papíralapú vagy eltávolítható adathordozón szállított dokumentumok kézi szállítása során a személyzetnek be kell tartania a következő kiegészítő intézkedések mindegyikét:
|
— |
Tömegközlekedés igénybevétele esetén a minősített adatokat a szállító által személyesen felügyelt aktatáskában vagy zsákban kell elhelyezni. Minősített dokumentum nem helyezhető el jármű csomagterében. |
|
— |
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat két réteg csomagolásban kell szállítani. A csomagolás belső részén hivatalos pecsétnek kell állnia annak jelzésére, hogy az hivatalos szállítmány, és nem kell biztonsági ellenőrzésen átesnie. |
|
— |
A szállítónak a Nyilvántartási Hivatal által kiállított futárigazolvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy a szállító jogosult a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű csomag szállítására. |
23. cikk
Kereskedelmi futárok által végzett szállítás
(1) E határozat alkalmazásában a „kereskedelmi futárok” elnevezés alatt az olyan belföldi postai szolgáltatásokat és kereskedelmi futárszolgálatot végző vállalatok értendők, amelyek adattovábbítási szolgáltatásukat díjfizetés ellenében vagy személyesen kézi szállítással, vagy személyes nyomon követéssel nyújtják.
(2) A kereskedelmi futárok alvállalkozó szolgáltatásait is igénybe vehetik. Az e határozatnak való megfelelésért vállalt felelősséget azonban továbbra is a futárszolgálat viseli.
(3) Ha a szándékolt címzett az Unión kívül található, akkor két réteg csomagolást kell használni. Minősített szállítmányok előkészítése során a küldőnek szem előtt kell tartania, hogy a kereskedelmi futárszolgálatok RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű szállítmányokat csak a szándékolt címzett, a megfelelően felhatalmazott helyettes, a nyilvántartó hivatalt ellenőrző tisztviselő vagy megfelelően felhatalmazott helyettese, illetőleg recepciós részére kézbesíthetnek. Hogy csökkenteni lehessen annak kockázatát, hogy a szállítmány nem jut el a szándékolt címzetthez, a szállítmány csomagolásának külső és – adott esetben – belső rétegén is fel kell tüntetni a visszaküldési címet.
(4) Az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatást biztosító kereskedelmi futárok által nyújtott szolgáltatások nem használhatók RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok esetében.
24. cikk
Egyéb különleges kezelési feltételek
(1) Az adatbiztonsági megállapodásban vagy igazgatási megállapodásokban meghatározott bármely szállítási feltételnek teljesülnie kell. Kétség esetén a személyzetnek konzultálnia kell az információbiztonsági tisztviselővel vagy a Nyilvántartási Hivatallal.
(2) A kettős csomagolásra vonatkozó követelmény alól mentesség adható a jóváhagyott kriptográfiai termékekkel védett minősített adatok esetében. A címzés céljából és mivel az eltávolítható adathordozó explicit biztonsági minősítési jelöléssel rendelkezik, az adathordozót legalább egy hagyományos borítékban kell szállítani, de további fizikai védelmi intézkedések is szükségesek lehetnek, például hogy azt buborékos fóliával bélelt borítékban kell elhelyezni.
4. FEJEZET
MINŐSÍTETT ÜLÉSEK
25. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű ülés előkészítése
(1) Azokat az üléseket, amelyeken RESTREINT UE/EU RESTREINT UE adatokat kell megvitatni, csak a megfelelő vagy annál magasabb szintű akkreditált ülésteremben lehet tartani. Amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, a személyzet kikéri az információbiztonsági tisztviselő tanácsát.
(2) Általános szabályként a napirendeket nem kell minősítéssel ellátni. Amennyiben az ülés napirendje minősített dokumentumokat említ, maga a napirend nem kap automatikusan minősítést. A napirendi pontokat úgy kell megfogalmazni, hogy azok ne veszélyeztessék az Unió, illetve egy vagy több tagállam érdekeinek védelmét.
(3) Amennyiben RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat tartalmazó elektronikus fájlok szerepelnek a napirend mellékleteként, akkor kötelező védelmet biztosítani számukra a Számvevőszék információbiztonsági tisztviselője által jóváhagyott kriptográfiai termékekkel.
(4) Az ülés szervezőinek emlékeztetniük kell a résztvevőket arra, hogy a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű napirendi ponttal kapcsolatban benyújtott észrevételeket ne hagyományos, nyílt e-mailben vagy egyéb olyan módon küldjék, amely nem került e határozat 11. cikkével összhangban akkreditálásra.
(5) Az ülések zavartalanságát elősegítendő az ülések szervezői törekednek úgy csoportosítani a napirend RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű tételeit, hogy azok egymást kövessék. A minősített kérdések tárgyalása során csak olyan személyek lehetnek jelen, akiknél érvényesül a szükséges ismeret elve.
(6) A meghívóban is fel kell hívni a résztvevők figyelmét arra, hogy az ülésen minősített témákat tárgyalnak, és hogy megfelelő biztonsági intézkedésekre fog sor kerülni.
(7) A meghívónak vagy a napirenden szereplő feljegyzésnek emlékeztetnie kell a résztvevőket arra, a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű tételek tárgyalása során a hordozható elektronikus készülékeket ki kell kapcsolni.
(8) Az ülések előtt a szervezők elkészítik a külső résztvevők teljes listáját.
26. cikk
Elektronikus berendezések a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű ülésteremben
(1) RESTRICTED EU/EU RESTRICTED információk közlése esetén – például prezentáció vagy videokonferencia során – csak az e határozat 11. cikkével összhangban akkreditált informatikai rendszerek használhatók.
(2) Az elnök gondoskodik a nem engedélyezett hordozható elektronikus eszközök kikapcsolásáról.
27. cikk
RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű ülés során követendő eljárások
(1) A minősített vita megkezdésekor az elnök bejelenti, hogy a csoport áttér minősített üzemmódba. Az ajtóknak és a redőnyöknek (sötétítőknek) zárva kell lenniük.
(2) A vita kezdetén csak a szükséges számú iratot adják át a résztvevők és a tolmácsok részére.
Az ülés szünetében a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok nem maradhatnak őrizetlenül.
(3) Az ülés végén a résztvevőket és a tolmácsokat emlékeztetni kell arra, hogy ne hagyják őrizetlenül a helyiségben a minősített dokumentumokat vagy a minősített adatokat tartalmazó esetleges feljegyzéseiket. Az ülés végén a résztvevők által hátrahagyott, minősített adatokat tartalmazó dokumentumokat vagy feljegyzéseket az ülés szervezőjének össze kell gyűjtenie és iratmegsemmisítő gépben meg kell semmisítenie.
(4) Az ülés során rögzíteni kell a résztvevők listáját, valamint a tagállamokkal megosztott és a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel szóban közölt minősített adatok jegyzékét annak érdekében, hogy azokat feltüntessék az eljárás eredményei között.
28. cikk
Tolmácsok és fordítók
RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokhoz kizárólag olyan tolmácsok és fordítók férhetnek hozzá, akik az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alá tartoznak, vagy szerződéses kapcsolatban állnak a Számvevőszékkel.
5. FEJEZET
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED MINŐSÍTÉSŰ ADATOK MEGOSZTÁSA ÉS CSERÉJE
29. cikk
A kibocsátó beleegyezése
Ha az átadni vagy megosztani kért minősített adat vagy az abban esetlegesen jelen lévő forrásanyag kibocsátója nem a Számvevőszék, akkor a Számvevőszék EU-minősített adatot birtokló szervezeti egységének a kibocsátó előzetes írásbeli beleegyezését kell kérnie az adat átadásához. Ha a kibocsátó nem azonosítható, a minősített adatot birtokló számvevőszéki szervezeti egység gyakorolja a kibocsátói ellenőrzést.
30. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok más uniós szervekkel való megosztása
(1) RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok csak akkor oszthatók meg más uniós intézménnyel, ügynökséggel, szervvel vagy hivatallal, ha a címzett esetében teljesül a szükséges ismeret elve, és az adott szerv a Számvevőszékkel megfelelő jogi megállapodást kötött.
(2) A Számvevőszéken belül főszabályként a Számvevőszék által más uniós intézményekkel, ügynökségekkel és szervekkel, valamint a tagállamokkal cserélt RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok fő beérkezési és kiküldési helye a Számvevőszék titkárságán létrehozott Nyilvántartási Hivatal. A RESTREINT UE/EU RESTRICTED információk azonban közvetlenül is megoszthatók a szándékolt címzettekkel, miután tájékoztatták a Számvevőszék információbiztonsági tisztviselőjét és a Nyilvántartási Hivatalt.
31. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok tagállamokkal való cseréje
(1) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok megoszthatók a tagállamokkal, ha az ottani címzettre vonatkozik a szükséges ismeret elve.
(2) A tagállamok azonos szintű minősítési jelöléssel ellátott (8) és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátott minősített adatait a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokkal megegyező szintű védelemben kell részesíteni.
32. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való cseréje
(1) RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adat csak akkor bocsátható ki harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára, ha a címzett esetében teljesül a szükséges ismeret elve, és az adott ország vagy nemzetközi szervezet ehhez megfelelő jogi vagy igazgatási keretrendszerrel rendelkezik, amilyen például a Számvevőszékkel kötött adatbiztonsági megállapodás vagy igazgatási megállapodás. Az ilyen megállapodás vagy intézkedés rendelkezései elsőbbséget élveznek e határozat rendelkezéseivel szemben.
(2) Főszabályként valamennyi RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősített adat Számvevőszék, illetve harmadik államok és nemzetközi szervezetek közötti cseréjének fő beérkezési és kiküldési helye a Számvevőszék titkárságán létrehozott Nyilvántartási Hivatal.
(3) A nyomonkövethetőség biztosítása érdekében a Nyilvántartási Hivatalnak rögzítenie kell a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatot:
|
— |
amikor az a szervezeti egységbe megérkezik, vagy elhagyja azt, |
|
— |
amikor az a kommunikációs és információs rendszerbe megérkezik, vagy elhagyja azt. |
(4) Az ilyen rögzítés papíralapon vagy elektronikus iktatókönyvben is elvégezhető.
(5) Az akkreditált kommunikációs és információs rendszerben kezelt minősített adatokra vonatkozó nyilvántartási eljárások a kommunikációs és információs rendszeren belüli folyamatok részeként is elvégezhetőek. Ebben az esetben a kommunikációs és információs rendszer olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek garantálják az iktatókönyvben szereplő bejegyzések integritását.
(6) A harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott minősített adatok ugyanolyan szintű védelmet élveznek, mint az adott adatbiztonsági megállapodásban vagy igazgatási intézkedésben rögzítetteknek megfelelően az azonos minősítési jelöléssel ellátott EU-minősített adatok.
33. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok kivételes eseti megosztása
(1) Ha a Számvevőszék vagy valamelyik szervezeti egysége úgy ítéli meg, hogy kivételes igény merült fel RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok harmadik országnak, nemzetközi szervezetnek vagy uniós intézménynek történő átadására, de nem létezik megfelelő adatbiztonsági megállapodás vagy igazgatási intézkedés, a kivételes eseti adatátadási eljárást kell követni.
(2) A Számvevőszék szervezeti egységei kapcsolatba lépnek az információbiztonsági tisztviselővel és a kibocsátóval. A Számvevőszék tanácsot kér valamely, ugyanazon uniós szervezettel, harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kötött információbiztonsági megállapodás részes feleinek egyikétől.
(3) E konzultációt követően a Számvevőszék testülete a főtitkár javaslata alapján engedélyezheti az érintett információk kiadását.
6. FEJEZET
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED MINŐSÍTÉSŰ ADATOK ÉLETTARTAMÁNAK VÉGE
34. cikk
Mikor van szükség az adatok minősítésének feloldására?
(1) Az adatok minősítése csak addig marad érvényben, amíg azok védelmet igényelnek. A minősítés feloldása azt jelenti, hogy az adatok a továbbiakban semmilyen minősítéssel nem bírnak. Az adat létrehozásakor – amennyiben lehetséges – a kibocsátó feltünteti, hogy egy adott időpontban vagy egy konkrét eseményt követően az EU-minősített adat minősítése feloldható-e. Ellenkező esetben a kibocsátó rendszeresen felülvizsgálja a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat annak megállapításához, hogy továbbra is szükséges-e minősítés.
(2) A Számvevőszéktől származó RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok minősítése az 1700/2003/EK, Euratom tanácsi rendelettel (9) és az (EU) 2015/496 tanácsi rendelettel (10) módosított 354/83/EGK, Euratom rendelettel (11) összhangban harminc év elteltével megszűnik.
(3) A számvevőszéki dokumentumok minősítését eseti alapon, például nyilvános hozzáférés iránti kérelem alapján is meg lehet szüntetni.
35. cikk
A minősítés feloldásáért való felelősség
(1) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok minősítését a kibocsátó engedélye nélkül nem lehet feloldani.
(2) A minősítés feloldhatóságának elbírálásáért a Számvevőszék azon szervezeti egysége felelős, amely a minősített dokumentumot létrehozta. A Számvevőszéken belül a minősítés feloldására irányuló összes kérelmet illetően a kibocsátó szervezeti egység ügyvezetőjével vagy igazgatójával, illetve az illetékes feladatfelelőssel kell konzultálni. Ha az érintett szervezeti egység különböző forrásokból származó minősített adatokat gyűjtött össze, először ki kell kérnie minden, forrásanyagot benyújtó fél – többek között a tagállamok, egyéb uniós szervek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek – hozzájárulását.
(3) Amennyiben a kibocsátó számvevőszéki szervezeti egység már nem létezik, és felelősségi körét egy másik szervezeti egység vette át, a minősítés feloldásával kapcsolatos döntést ez a szervezeti egység hozza meg. Ha a kibocsátó szervezeti egység már nem létezik, és felelősségi körét nem vette át másik szervezeti egység, a minősítés feloldásával kapcsolatos döntést a Számvevőszék igazgatói közösen hozzák meg.
36. cikk
Nem minősített érzékeny adatok
Amennyiben egy dokumentum felülvizsgálatának eredményeként olyan döntés születik, hogy fel kell oldani annak minősítését, mérlegelni kell, hogy a dokumentumon fel kell-e tüntetni a Számvevőszék információosztályozási politikájának 16. pontja, illetve a nem EU-minősített információk osztályozásáról és kezeléséről szóló iránymutatásainak (12) 4. pontja szerinti, „nem minősített érzékeny adat” információterjesztési jelölést.
37. cikk
Hogyan jelölendő, hogy a dokumentum minősítése feloldásra került?
(1) Az eredeti minősítési jelölést minden oldal tetején és alján, látható módon – az elektronikus formátumokra vonatkozó „áthúzás” funkcióval vagy a nyomtatott dokumentumok esetében kézzel – át kell húzni (nem pedig eltávolítani).
(2) Az első oldalra (fedőlapra) a „minősítés feloldva” pecsétet kell rányomni, és azon fel kell tüntetni a minősítés feloldásáért felelős hatóság adatait és a megfelelő időpontot.
(3) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok eredeti címzettjeit tájékoztatni kell a minősítés feloldásáról. Az eredeti címzettek felelősek azért, hogy tájékoztassák azon további címzetteket, akiknek elküldték, illetve lemásolták az eredeti RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat.
(4) A Számvevőszék Irattárát tájékoztatni kell a minősítés feloldásáról hozott valamennyi határozatról.
(5) A minősített adatok valamennyi fordítására ugyanolyan, a minősítés feloldására irányuló eljárást kell alkalmazni, mint az eredeti nyelvi változat esetében.
38. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok minősítésének részleges megszüntetése
(1) Lehetőség van a minősítés részleges megszüntetésére (pl. mellékletek, csak néhány bekezdés). Az eljárásnak meg kell egyeznie egy teljes dokumentum minősítésének feloldásával.
(2) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok minősítésének részleges feloldása esetén létre kell hozni egy feloldott minősítésű kivonatot.
(3) A továbbra is minősített részek helyébe a következő szöveg lép:
|
FEL NEM OLDANDÓ MINŐSÍTÉSŰ RÉSZ |
vagy magában a szövegtörzsben, ha a továbbra is minősített rész egy bekezdés részét képezi, vagy bekezdésként, ha a továbbra is minősített rész egy vagy több konkrét bekezdés.
(4) Külön meg kell említeni a szövegben, ha egy teljes melléklet minősítését nem lehet feloldani, és ezért az nem szerepel a kivonatban.
39. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok rutinszerű megsemmisítése és törlése
(1) A Számvevőszék nem halmoz fel nagy mennyiségű minősített adatot.
(2) Az egyes kibocsátó szervezeti egységeknek rövid időközönként rendszeresen felül kell vizsgálniuk a megsemmisítésre vagy törlésre szánt kis mennyiségeket. Rendszeres időközönként felülvizsgálatot kell végezni mind a papíron, mind a CIS-ben tárolt adatok tekintetében.
(3) A személyzet a továbbiakban már nem szükséges RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumokat megsemmisíti, vagy biztonságos módon törli, az eredeti dokumentumra vonatkozó archiválási követelmények figyelembevételével.
(4) A személyzet nem köteles tájékoztatni a kibocsátót, ha a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok másolatát megsemmisíti vagy törli.
(5) A minősített adatokat tartalmazó dokumentumtervezetekre a megsemmisítés ugyanazon módszerei vonatkoznak, mint a véglegesített minősített dokumentumokra.
(6) RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok megsemmisítésére csak jóváhagyott iratmegsemmisítő gépek használhatók. A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok megsemmisítésére a DIN 32757 4. szintű és a DIN 66399 5. szintű iratmegsemmisítő gépek alkalmasak.
(7) A jóváhagyott iratmegsemmisítő gépekből származó hulladék szokásos irodai hulladékként kezelhető.
(8) A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokat tartalmazó összes adathordozón és eszközön lévő adatokat az élettartamuk vége előtt véglegesen el kell távolítani. Az elektronikus adatokat (beleértve a biztonsági másolatokat is) olyan módon kell megsemmisíteni vagy törölni az információs technológiai forrásokból és a kapcsolódó adathordozókból, amely észszerű biztosítékot nyújt arra, hogy az adatok végleg törlődtek. Az adatmegsemmisítés során megsemmisülnek a tárolóeszközről származó adatok, és ezzel együtt az összes címke, jelzés és tevékenységi napló is.
(9) A számítógépes adathordozót az információbiztonsági tisztviselőnek kell átadni megsemmisítés és ártalmatlanítás céljából.
40. cikk
A RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok vészhelyzetben történő evakuálása és megsemmisítése
(1) A humán erőforrásokért, pénzügyekért és általános szolgáltatásokért felelős igazgató az információbiztonsági tisztviselővel együttműködve kidolgozza, jóváhagyja és szükség esetén aktiválja az azon RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok megóvása érdekében szükséges vészkiürítési és megsemmisítési terveket, amelyek esetében fennáll annak jelentős kockázata, hogy ezen adatok válsághelyzetben illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Fontossági sorrendben és a vészhelyzet jellegétől függően a következő lehetőségeket kell mérlegelni:
|
(1) |
az EU-minősített adatok evakuálása egy alternatív biztonságos helyre – amennyiben lehetséges, a Számvevőszék épületein belüli igazgatási területre vagy a Nyilvántartási Hivatalba; |
|
(2) |
az EU-minősített adatok evakuálása egy alternatív biztonságos helyre – amennyiben lehetséges, egy másik épületben található igazgatási területre vagy biztonságos területre, lehetőség szerint a Bizottság olyan biztonságos területére, amelynek használatára a Számvevőszék szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást kötött; |
|
(3) |
az EU-minősített adatok megsemmisítése, lehetőség szerint a jóváhagyott megsemmisítési eszközökkel. |
(2) A vészhelyzeti tervek aktiválása esetén először a magasabb szintű adatokat kell evakuálni vagy megsemmisíteni.
(3) A vészhelyzeti evakuálási és megsemmisítési tervek operatív részletei RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésűnek minősülnek.
41. cikk
Archiválás
(1) Az archiválás szükségességéről és annak időpontjáról, valamint a kapcsolódó gyakorlati intézkedésekről szóló határozatoknak összhangban kell lenniük a Számvevőszék információbiztonsági, információosztályozási és archiválási politikájával.
(2) RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű dokumentumok nem küldhetők az Európai Unió firenzei Történeti Irattárába.
7. FEJEZET:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. cikk
Átláthatóság
Ezt a határozatot a Számvevőszék személyzetének és a határozat hatálya alá tartozó minden személynek tudomására kell hozni, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.
43. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Igazgatási Bizottság általi elfogadását követően, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2023. március 1-jén.
az Európai Számvevőszék Igazgatási Bizottsága nevében
az elnök
Tony MURPHY
(1) HL L 256., 2021.7.19., 106. o.
(2) Letölthető innen: https://www.eca.europa.eu/hu/Pages/LegalFramework.aspx
(3) A 41–2021 határozat 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatok „olyan adatok és anyagok, amelyeknek engedély nélküli hozzáférhetővé tétele hátrányosan érintheti az Európai Unió vagy egy vagy több tagállam alapvető érdekeit”.
(4) Az SSD félvezető alapú meghajtót, tartós állapotú meghajtót vagy szilárdtestmeghajtót jelent.
(5) A 41/2021. sz. határozat mellékletének fogalommeghatározása szerint.
(6) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.) 18. cikkében foglaltak szerint.
(7) További részletekért lásd: 39. cikk.
(8) A tagállami jelölések egyenértékűségi táblázatát az (EU, Euratom) 2015/444 határozat I. melléklete határozza meg.
(9) A Tanács 1700/2003/EK, Euratom rendelete (2003. szeptember 22.) az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség levéltárainak a nyilvánosság számára történő megnyitásáról szóló 354/83/EGK, Euratom rendelet módosításáról (HL L 243., 2003.9.27., 1. o.).
(10) A Tanács (EU) 2015/496 rendelete (2015. március 17.) a 354/83/EGK, Euratom rendeletnek az intézmények levéltári anyagainak a firenzei Európai Egyetemi Intézetben történő elhelyezése tekintetében történő módosításáról (HL L 79., 2015.3.25., 1. o.).
(11) A Tanács 354/83/EGK, Euratom rendelete (1983. február 1.) az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség levéltárainak a nyilvánosság számára történő megnyitásáról (HL L 43., 1983.2.15., 1. o.).
(12) 123/20. sz. személyzeti közlemény, elérhető a következő címen: https://www.eca.europa.eu/Documents/Information_Classification_Policy_EN.pdf
MELLÉKLET
RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű adatokhoz – szükség szerint – a szakmai feladataik ellátása érdekében hozzáféréssel rendelkező személyzet kategóriái
|
A Számvevőszék személyi állományának kategóriái |
R-UE/EU- R minősítésű adatokhoz való hozzáférés |
Feltételek |
|
Tisztviselők |
Igen |
Tájékoztató (briefing) + a kézhezvétel elismerése + a szükséges ismeret elve |
|
Ideiglenes alkalmazottak |
Igen |
Tájékoztató (briefing) + a kézhezvétel elismerése + a szükséges ismeret elve |
|
Szerződéses alkalmazottak |
Igen |
Tájékoztató (briefing) + a kézhezvétel elismerése + a szükséges ismeret elve |
|
Az uniós tagállamok kirendelt nemzeti szakértői (SNE) |
Igen |
Tájékoztató (a Számvevőszék részéről) + a kézhezvétel elismerése + a szükséges ismeret elve |
|
Gyakornokok |
Nem |
Kivétel nélkül |
|
Bármely egyéb személyzeti kategória (átmenetileg foglalkoztatott, külsős munkatársak stb.) |
Nem |
A kivételekkel kapcsolatban konzultáljon az ISO-val |