(1)

Az Európai Tanács a 2013. december 19–20-án elfogadott következtetéseiben üdvözölte, hogy a tagállamok, a Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) szoros együttműködésével megkezdődött a felkészülés az állami műholdas kommunikáció következő generációjának kialakítására. Az állami műholdas kommunikáció az Európa Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, 2016. júniusi globális stratégiában is szereplő elem. Az állami műholdas kommunikációnak hozzá kell járulnia az Unió hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépéséhez, valamint támogatnia kell az Unió tengeri védelmi stratégiáját és az Unió Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikáját.

(2)

2019. március 21–22-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az Uniónak tovább kell dolgoznia a világszínvonalú konnektivitással rendelkező, versenyképes, biztonságos, inkluzív és etikus digitális gazdaság kialakításán.

(3)

A Bizottság 2021. február 22-i, „Cselekvési terv a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákról” című közleménye célként rögzíti, hogy „Európában mindenkinek hozzá kell férnie a nagy sebességű internetkapcsolathoz, és olyan reziliens konnektivitási rendszert kell biztosítani, amely lehetővé teszi Európa számára, hogy minden körülmények között továbbra is csatlakozva maradjon”.

(4)

A Tanács által 2022. március 21-én elfogadott, „A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű” című dokumentum egyrészről elismeri, hogy az Unió és tagállamai űrinfrastruktúrája hozzájárul rezilienciánkhoz, és olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokat kínál, amelyek helyettesítik vagy kiegészítik a távközlés földi infrastruktúráit. Ezért arra hívja fel az Uniót, hogy dolgozzon egy a világűrbe telepített, uniós biztonságos globális kommunikációs rendszerre vonatkozó javaslaton.

(5)

Az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) által létrehozott uniós űrprogram egyik komponense a GOVSATCOM, amelynek célja, hogy a GOVSATCOM-felhasználók számára biztosítsa a megbízható, biztonságos, méretezhető és költséghatékony műholdas hírközlési szolgáltatások hosszú távú elérhetőségét. Az (EU) 2021/696 rendelet előirányozza, hogy a GOVSATCOM-komponens első szakaszában – körülbelül 2025-ig – a meglévő kapacitásokat összevonják és megosztják a GOVSATCOM-központon keresztül. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak a GOVSATCOM-kapacitásokat az Unió alapvető biztonsági érdekeit szem előtt tartva kell beszereznie a nemzeti rendszerekkel és űrkapacitással rendelkező tagállamoktól, valamint a kereskedelmi műholdas kommunikációs vagy műholdas szolgáltatóktól.

Az említett első szakaszban a GOVSATCOM-szolgáltatásokat fokozatos megközelítés alapján kell bevezetni, figyelemmel a GOVSATCOM-központ infrastrukturális képességeinek bővülésére. Ez a megközelítés azon az előfeltevésen is alapul, hogy amennyiben az első szakasz során a jövőbeli kereslet és kínálat részletes elemzése azt mutatja, hogy a szolgáltatások fokozatos bevezetése nem bizonyult elegendőnek a növekvő kereslet kielégítéséhez, akkor a második szakaszba kell lépni, és a magánszektorral, például az uniós műhold-üzemeltetőkkel való együttműködés révén az igényekhez igazított kiegészítő űrinfrastruktúrát vagy kapacitásokat kell kifejleszteni.

(6)

A Tanács Politikai és Biztonsági Bizottsága 2017. március 22-én jóváhagyta az állami műholdas kommunikációra (GOVSATCOM) vonatkozó magas szintű polgári-katonai felhasználói igényeket, amely igényeket az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) fogalmazott meg, és amelyekkel egyrészt a 2013-ban elfogadott, a közös katonai állomány céllétszámáról szóló dokumentumban meghatározott katonai felhasználói igényeket, másrészt a Bizottság által összegyűjtött polgári felhasználói igényeket összesítették. A Bizottság ezt követő elemzései azt mutatták, hogy az Unió jelenlegi műholdas kommunikációs kínálata – a nemzeti rendszerekkel rendelkező tagállamok és a magánszektor kapacitásai alapján – nem képes kielégíteni a kormányzati kereslet bizonyos új igényeit, amelyek a magasabb szintű biztonsági megoldások, az alacsony késleltetési idő és a globális lefedettség irányába mozdulnak el. Ezeket az igényeket rendszeresen nyomon kell követni és újra kell értékelni.

(7)

A közelmúltban lezajlott műszaki fejlődés lehetővé tette a nem geostacionárius pályán keringő (NGSO) kommunikációs konstellációk megjelenését, amelyek egyre több nagy sebességű és alacsony késleltetési idejű konnektivitási szolgáltatást kínálnak. Ezért egyedülálló lehetőség nyílik a kormányok által felhatalmazott felhasználók változó igényeinek – további infrastruktúrák fejlesztése és kiépítése révén történő – kielégítésére, mivel az igényelt szolgáltatások nyújtásához szükséges frekvenciák használatára irányuló, a Nemzetközi Távközlési Egyesülethez benyújtott kérelmek jelenleg rendelkezésre állnak az Unióban. Ha nem használják őket, ezek a frekvenciahasználatra irányuló kérelmek elévülnek, és más szereplőknek kerülnek kiosztásra. Mivel a frekvenciák és a pályamenti pozíciók egyre szűkösebb erőforrásnak minősülnek, a Bizottságnak a tagállamokkal folytatott nyílt és átlátható folyamat révén meg kell ragadnia az alkalmat arra, hogy a frekvenciahasználatra irányuló kérelmeket rendelkezésre bocsátó tagállamokkal célzott hasznosítási megállapodásokat kössön a kormányzati infrastruktúrán alapuló kormányzati szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. A kereskedelmi szolgáltatások nyújtásához szükséges frekvenciahasználatra irányuló kérelmek tárgyát képező jogok megszerzéséért a magánszektor felel.

(8)

Az Unió kormányzati szereplői részéről egyre nagyobb igény tapasztalható a biztonságos és megbízható, világűrbe telepített műholdas kommunikációs szolgáltatások iránt, különösen azért, mert ezek jelentik a legjárhatóbb utat a földi kommunikációs rendszerek hiánya esetén, vagy amikor e rendszerek elromlanak, vagy megbízhatatlanul működnek. A műholdas kommunikációhoz való megfizethető és költséghatékony hozzáférés ott is elengedhetetlen, ahol nincsenek földfelszíni hálózatok, így többek között az óceánok felett és a légtérben, a távoli területeken, valamint amennyiben a földfelszíni infrastruktúra súlyos üzemszünetekkel küzd vagy válsághelyzetekben nem megbízható. A műholdas kommunikáció növelni tudja a távközlési hálózatok általános rezilienciáját, például azáltal, hogy alternatívát kínál a helyi földfelszíni infrastruktúrát érintő fizikai támadások vagy kibertámadások, balesetek, illetve természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén.

(9)

Az Uniónak biztosítania kell, hogy a változó kormányzati igényekhez és követelményekhez reziliens, globális, biztonságos, védett, megszakítás nélkül működő, garantált és rugalmas, az uniós technológiai és ipari bázisra épülő műholdas kommunikációs megoldások álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy a tagállamok és az uniós intézmények műveletei reziliensebbé váljanak.

(10)

Ezért a kormányzati felhasználásra szánt uniós műholdas, több keringési pályás kommunikációs infrastruktúra biztosítása érdekében fontos létrehozni egy új programot, nevezetesen az uniós biztonságos konnektivitási programot (a továbbiakban: a program), és ennek során integrálni kell és ki kell egészíteni a GOVSATCOM-komponens keretében jelenleg és a jövőben rendelkezésre álló nemzeti és európai kapacitásokat, valamint tovább kell fejleszteni az európai kvantumkommunikációs infrastruktúrára (EuroQCI) irányuló kezdeményezést és fokozatosan integrálni kell azt a biztonságos konnektivitási rendszerbe.

(11)

A programnak ki kell elégítenie a magasabb szintű biztonsági megoldások, az alacsony késleltetési idő és a globális lefedettség iránti új kormányzati igényeket. Biztosítania kell a biztonságos, autonóm, megbízható és költséghatékony műholdas kormányzati kommunikációs szolgáltatásokhoz való globális és megszakítás nélküli hozzáférést és e szolgáltatások hosszú távú rendelkezésre állását, támogatva a kritikus infrastruktúra rezilienciáját és védelmét, a megfigyelést, a külső fellépéseket, a válságkezelést, valamint az Unió és a tagállamok gazdasága, biztonsága és védelme szempontjából kritikus fontosságú alkalmazásokat egy külön erre a célra létrehozott kormányzati infrastruktúrán keresztül, amely integrálja és kiegészíti a GOVSATCOM kapacitásait. A programnak továbbá előtérbe kell helyeznie a kormányzati szolgáltatások nyújtását, és lehetővé kell tennie, hogy az európai magánszektor – a kormányok által felhatalmazott felhasználókkal folytatott konzultációt is magában foglaló piaci felmérés figyelembevételével – kereskedelmi infrastruktúrán keresztül kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtson.

(12)

Az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozat (3) célkitűzéseket és célokat határoz meg a reziliens, biztonságos, teljesítőképes és fenntartható digitális infrastruktúrák Unión belüli fejlesztésének előmozdítása érdekében, ideértve a Bizottság és a tagállamok számára az arra vonatkozó digitális célt, hogy 2030-ig mindenki számára valósítsák meg a gigabites konnektivitást. A programnak lehetővé kell tennie a hálózati összekapcsoltság javítását szerte az Unióban és a világon, mind a polgárok, mind a vállalkozások számára, ideértve többek között – de nem kizárólagosan – a megfizethető, nagy sebességű széles sávú hozzáférés biztosítását, ami segíthet felszámolni a kommunikációs holtsávokat és növelni a kohéziót az Unió egész területén, így a legkülső régiókban, a vidéki és peremterületeken, a távoli és elszigetelt területeken és a szigeteken is. A műholdas szolgáltatások jelenleg nem alkalmasak a földi hálózatok teljesítményének kiváltására, azonban áthidalhatják a digitális szakadékot, sőt adott esetben hozzájárulhatnak az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) általános célkitűzéseinek megvalósításához.

(13)

A programnak ezért az első kormányzati szolgáltatások nyújtásához szükséges kezdeti űr- és földi infrastruktúra megépítésére irányuló meghatározási, megtervezési, kifejlesztési, validálási és kapcsolódó kiépítési tevékenységekből kell állnia. A program keretében ezt követően lépésről lépésre haladva olyan tevékenységeket kell végrehajtani, amelyek célja a jelenleg nem rendelkezésre álló, a meglévő európai műholdas kommunikációs szolgáltatások legkorszerűbb szintjét meghaladó kormányzati szolgáltatások nyújtásához szükséges űr- és földi infrastruktúra teljeskörű kiépítése. Ezenkívül a programnak elő kell mozdítania a továbbfejlesztett kommunikációs szolgáltatások kiaknázására képes felhasználói terminálok fejlesztését. A hasznosítási tevékenységeket a lehető leghamarabb azzal kell kezdeni, hogy a tervek szerint 2024-ig sort kell keríteni az első kormányzati szolgáltatások nyújtására annak érdekében, hogy a kormányok által felhatalmazott felhasználók igényeit a lehető leghamarabb ki lehessen elégíteni. Ezt követően olyan tevékenységeket kell végrehajtani a program keretében, amelyek a teljes működési kapacitás 2027-ig történő eléréséhez szükséges űr- és földi infrastruktúra kiépítésére irányulnak. A hasznosítási tevékenységeknek ki kell terjedniük a kormányzati szolgáltatások nyújtására, a kiépített űr- és földi infrastruktúra üzemeltetésére, karbantartására és folyamatos fejlesztésére, valamint a kormányzati szolgáltatások jövőbeli generációinak a kifejlesztésére.

(14)

2019 júniusában a tagállamok aláírták az európai kvantumkommunikációs infrastruktúráról (EuroQCI) szóló nyilatkozatot (a továbbiakban: a nyilatkozat), amelyben vállalták, hogy a Bizottsággal és az ESA támogatásával együttműködnek az Unió egészére kiterjedő kvantumkommunikációs infrastruktúra kialakításában. A nyilatkozattal összhangban az EuroQCI azt célozza, hogy egy olyan tanúsított, biztonságos, végponttól végpontig terjedő kvantumkommunikációs infrastruktúrát építsen ki, amely lehetővé teszi az információk és az adatok továbbítását és tárolását, és hogy képes legyen Unió-szerte összekapcsolni a kritikus fontosságú állami kommunikációs eszközöket. A program hozzá fog járulni a nyilatkozat célkitűzéseinek eléréséhez a program kormányzati infrastruktúrájába integrált EuroQCI űr- és földi infrastruktúra kifejlesztésével, valamint egy majd a tagállamok tulajdonát képező EuroQCI földfelszíni infrastruktúra kifejlesztésével és kiépítésével. Az EuroQCI űr-, földi és földfelszíni infrastruktúráját a programon belül két fő szakaszban kell kifejleszteni: egy előzetes validációs szakaszban, amely magában foglalhatja több különböző technológia és kommunikációs protokoll kifejlesztését és validálását, valamint a teljeskörű kiépítés szakaszában, beleértve a műholdak közötti konnektivitásra, továbbá a műholdak és a földi és földfelszíni infrastruktúra közötti adatátvitelre vonatkozó megfelelő megoldásokat is.

(15)

Az EuroQCI egyik fő funkciója az lesz, hogy lehetővé tegye a kriptográfiai kulcsok kvantumalapú szétosztását. A kvantumalapú kulcsszétosztási technológiák és termékek jelenleg nem elég kiforrottak ahhoz, hogy felhasználhatók legyenek az EU-minősített adatok védelmére. A kvantumalapú kulcsszétosztás biztonságával kapcsolatos fő kérdések – így például a kvantumalapú kulcsszétosztási protokollok szabványosítása, a mellékcsatornák elemzése és az értékelési módszertan – még megoldatlanok. A programnak ezért támogatnia kell az EuroQCI-t, és lehetővé kell tennie, hogy a jóváhagyott kriptográfiai termékeket – amennyiben rendelkezésre állnak – beépítsék az infrastruktúrába.

(16)

Az EU-minősített adatok megfelelően biztonságos védelme érdekében a kvantum-számítástechnika jelentette fenyegetések elhárítására szolgáló elsődleges megoldásokban hibrid megközelítések keretében ötvözni kell a hagyományos megoldásokat, a posztkvantum-kriptográfiát és lehetőség szerint a kvantumalapú kulcsszétosztást. A programnak ezért ilyen megközelítéseket kell alkalmaznia, hogy biztosított legyen a legkorszerűbb technológiáknak megfelelő kriptográfia és kulcsszétosztás.

(17)

Az Unió műholdas kommunikációs kapacitásainak bővítése érdekében a program infrastruktúrájának a GOVSATCOM-komponens céljaira kifejlesztett infrastruktúrán kell alapulnia, azt integrálnia kell, és ki kell egészítenie. A program földi infrastruktúrájának különösen a GOVSATCOM-központokon kell alapulnia, amelyeket a felhasználói igények alapján fokozatosan bővíteni kell a földi szegmens egyéb eszközeivel, ideértve azon tagállamok eszközeit is, amelyek működési és biztonsági követelmények alapján készek további hozzájárulást nyújtani.

(18)

A programnak javítania kell a stratégiai jelentőségű földrajzi területek, például Afrika és az Északi-sarkvidék, valamint a Balti-tenger, a Fekete-tenger és a földközi-tengeri térségek, valamint az Atlanti-óceán biztonságos konnektivitását. A program keretében nyújtott szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk a geopolitikai rezilienciához is azáltal, hogy további konnektivitást kínálnak, összhangban az említett régiókra irányuló szakpolitikai célokkal, valamint a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a „Global Gateway” című, 2021. december 1-jei közös közleményével.

(19)

A kommunikációs szolgáltatások sérelme nélkül, a program céljaira épített műholdak felszerelhetők olyan alrendszerekkel – beleértve a hasznos terhet is –, amelyek növelhetik az uniós űrprogram komponenseinek kapacitását és szolgáltatásait, ezáltal lehetővé téve további nem kommunikációs szolgáltatások kifejlesztését, amelyekről a programbizottságnak az (EU) 2021/696 rendeletben meghatározott releváns formációja határoz, és amelyeket az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell végrehajtani. Amennyiben a rendszer – a felhasználói igényekre és a költségvetési korlátokra is figyelemmel – kellően bizonyított előnyökkel jár az uniós űrprogram komponenseire nézve, az említett alrendszerek fejleszthetők úgy, hogy a Galileót kiegészítő alternatív helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási szolgáltatásokat nyújtsanak, biztosítsák az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) üzenetei alacsonyabb késleltetéssel történő közvetítését, a világűrbe telepített érzékelőket biztosítsanak az űrmegfigyeléshez, és elősegítsék a Kopernikusz meglévő képességeinek a fejlesztését, különösen a vészhelyzeti és a polgári biztonsági szolgáltatások tekintetében. Emellett az említett alrendszerek nem kommunikációs szolgáltatásokat is nyújthatnak a tagállamok számára azzal a feltétellel, hogy ez nem befolyásolja a program biztonságát és költségvetését.

(20)

A kormányzati infrastruktúra földi szegmensének a program szempontjából vett jelentősége, valamint a program biztonságára gyakorolt hatása miatt az infrastruktúra helyét a Bizottságnak kell meghatároznia az általános biztonsági követelményekkel összhangban, nyílt és átlátható eljárást követve, a tagállamok közötti kiegyensúlyozott elosztásra törekedve. A program kormányzati infrastruktúrája földi szegmensének kiépítésébe – amely szegmens magában foglalja a GOVSATCOM-komponens keretében kifejlesztett infrastruktúrát is – be lehet vonni az Európai Unió Űrprogramügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség) vagy – adott esetben és saját hatásköre szerint – az ESA-t is.

(21)

Az Unió és tagállamai biztonsága, valamint a kormányzati szolgáltatások biztonságának és integritásának biztosítása szempontjából létfontosságú, hogy a program űreszközeit az Unió területéről bocsássák fel. Amennyiben azt kivételes körülmények kellően indokolják, lehetővé kell tenni, hogy ilyen kilövésekre harmadik ország területéről kerüljön sor. Ezenkívül a nehéz és közepes hordozórakéták mellett a kis hordozórakéták és mikro-hordozórakéták további rugalmasságot biztosíthatnak, ezáltal lehetővé téve az űreszközök gyors telepítését.

(22)

Fontos, hogy a program keretében kifejlesztett kormányzati infrastruktúrához kapcsolódó valamennyi tárgyi és immateriális eszköznek – az EuroQCI földfelszíni infrastruktúráját kivéve – az Unió legyen a tulajdonosa, és az Uniónak biztosítania kell az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartását, beleértve annak 17. cikkét is. Az Unió számára az ezen eszközök feletti tulajdonjoga ellenére lehetővé kell tenni, hogy – e rendelettel összhangban és amennyiben azt az eseti értékelés alapján helyénvalónak ítéli – az említett eszközöket harmadik felek rendelkezésére bocsássa, vagy azokról rendelkezzen.

(23)

Az egész Unióra kiterjedő kezdeményezéseket – például a biztonságos konnektivitási kezdeményezést – az upstream és a downstream űrágazatban működő innovatív kis- és középvállalkozások (kkv-k), induló innovatív vállalkozások és nagyvállalatok Unió-szerte megvalósuló széles körű részvétele alakítja. Az elmúlt években egyes űripari szereplők kihívás elé állították az űrágazatot – különösen az induló innovatív vállalkozások és kkv-k, amelyek innovatív, piacvezérelt űrtechnológiákat és -alkalmazásokat fejlesztettek ki, néha eltérő üzleti modellekkel. Az uniós űrökoszisztéma versenyképességének biztosítása érdekében a programnak maximalizálnia kell az innovatív és forradalmi technológiáknak, valamint az uniós űrökoszisztéma – beleértve a New Space-t – és különösen a piacvezérelt új űrtechnológiákat és -alkalmazásokat kifejlesztő kkv-k, közepes tőkeértékű vállalatok és induló innovatív vállalkozások által kidolgozott új üzleti modelleknek a használatát, ugyanakkor le kell fednie a teljes űrértékláncot, amely magában foglalja az upstream és a downstream szegmenst is.

(24)

Rendkívül fontos ösztönözni a magánszektorbeli beruházásokat a szolgáltatási szerződések megfelelő beszerzése és aggregálása révén, ezáltal csökkentve a bizonytalanságot, és biztosítva a közszféra szolgáltatási igényeinek hosszú távú láthatóságát és kiszámíthatóságát. Az európai űripar jövőbeli versenyképességének biztosítása érdekében a programnak emellett hozzá kell járulnia a magas szintű készségek fejlesztéséhez a világűrrel kapcsolatos területeken, valamint támogatnia kell az oktatási és képzési tevékenységeket, és elő kell mozdítania az esélyegyenlőséget, a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepvállalását, hogy maradéktalanul megvalósuljon az uniós polgárok e terén meglévő potenciálja.

(25)

„Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményben foglalt célkitűzésekkel összhangban a lehető legkisebbre kell csökkenteni a program környezeti hatását. Jóllehet az űreszközök használat közben nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, gyártásuk és a hozzájuk tartozó földi létesítmények környezeti hatással járnak. E hatás enyhítésére intézkedéseket kell elfogadni. E célból a program keretében említett közbeszerzéseknek magukban kell foglalniuk a fenntarthatóságra vonatkozó elveket és intézkedéseket, például az infrastruktúra fejlesztése, előállítása és kiépítése során keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátások minimalizálására és kompenzálására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a fényszennyezés – például a földi csillagászati megfigyelésekre gyakorolt hatás – megelőzését célzó intézkedéseket.

(26)

Tekintettel a keringési pályán lévő űreszközök és űrszemét növekvő mennyiségére, az új európai konstellációnak meg kell felelnie az űrtevékenységek fenntarthatóságára vonatkozó kritériumoknak is, és példát kell mutatnia az űrforgalom-irányítás, valamint az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST) terén bevált gyakorlatokra annak érdekében, hogy csökkenjen a keletkező űrszemét mennyisége, megelőzhető legyen a keringési pályán történő szétesés és ütközés, valamint hogy megfelelő intézkedéseket lehessen hozni a hulladékká vált űreszközöket illetően. Az űrkörnyezet védelmével kapcsolatos, jelenleg a nemzetközi fórumokon (pl. a világűr békés célú felhasználásával foglalkozó ENSZ-bizottságban) megvitatott jogos aggályok miatt rendkívül fontos, hogy az Unió vezető szerepet játsszon az űrtevékenységek fenntarthatóságának biztosítása terén. A program keretében beszerzett szerződéseknek biztosítaniuk kell, hogy az alkalmazott technológia a lehető legmagasabb szintű normáknak tegyen eleget a fenntarthatóság, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság tekintetében.

(27)

A kormányzati szolgáltatásokhoz kapcsolódó működési követelményeknek a kormányok által felhatalmazott felhasználók igényeiről készült felmérésen kell alapulniuk, figyelembe véve az aktuális piaci kínálat képességeit is. E követelmények felmérése során a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a jelenlegi piaci kapacitásokat. A kormányzati szolgáltatások szolgáltatásportfólióját ezekből a működési követelményekből kiindulva, az általános biztonsági követelmények és a kormányzati szolgáltatások iránti változó kereslet figyelembevételével kell kidolgozni. E szolgáltatásportfólióban meg kell határozni a kormányzati szolgáltatásokra vonatkozó alapszolgáltatásokat. Meg kell határozni benne továbbá azokat a szolgáltatáskategóriákat, amelyek kiegészítik az (EU) 2021/696 rendelet keretében létrehozott GOVSATCOM-szolgáltatások szolgáltatásportfólióját. A Bizottságnak gondoskodnia kell a működési és biztonsági követelmények következetességéről és koherenciájáról a GOVSATCOM-komponens és a program között. A szolgáltatások kereslete és kínálata közötti lehető legnagyobb egyezés fenntartása érdekében 2023-ban meg kell határozni a kormányzati szolgáltatások szolgáltatásportfólióját, és lehetővé kell tenni a szolgáltatásportfóliónak a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az említett működési és biztonsági követelmények alapján történő rendszeres frissítését.

(28)

A műholdas kommunikáció véges erőforrás, amelyet mennyiségileg korlátoz a műholdak kapacitása, a frekvencia és a földrajzi lefedettség. A méretgazdaságosság kihasználása és a költséghatékonyság érdekében ezért a programnak ki kell alakítania a kormányzati szolgáltatások kereslete és kínálata közötti optimális egyezést, és el kell kerülnie a kapacitásfelesleget. Mivel idővel mind a kereslet, mind a potenciális kínálat változik, a Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie az igényeket annak érdekében, hogy – amikor szükségesnek tűnik – kiigazítsa a kormányzati szolgáltatások portfólióját.

(29)

A tagállamok, a Tanács, a Bizottság és az EKSZ, valamint az uniós ügynökségek és szervek számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek a programban, amennyiben úgy döntenek, hogy felhatalmazást adnak a kormányzati szolgáltatások felhasználói számára, vagy kapacitásokat, helyszíneket, illetve létesítményeket biztosítanak. Tekintettel arra, hogy a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy felhatalmazást adnak-e a kormányzati szolgáltatások nemzeti felhasználói számára, a tagállamok nem kötelezhetők a programhoz való hozzájárulásra, illetve a program infrastruktúrájának a befogadására.

(30)

A program minden résztvevőjének ki kell jelölnie egy, a biztonságos konnektivitásért felelős illetékes hatóságot, amely ellenőrzi, hogy a felhasználók és a programban érintett más nemzeti szervezetek betartják-e az általános biztonsági követelményekben meghatározott alkalmazandó szabályokat és biztonsági eljárásokat. A program résztvevői e hatóság feladatkörét átruházhatják egy meglévő hatóságra.

(31)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (5) 18. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget kell, hogy képezze az Európai Parlament és a Tanács számára.

(32)

A program célkitűzései összhangban vannak más uniós programok célkitűzéseivel, és kiegészítik azokat, ideértve elsősorban a (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) és az (EU) 2021/764 tanácsi határozattal (7) létrehozott Horizont Európa programot, az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Digitális Európa programot, az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) című programot, az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt és különösen az uniós űrprogramot.

(33)

A Horizont Európa „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klasztere elemeinek egy meghatározott részét a biztonságos konnektivitási rendszer fejlesztésével és validálásával kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységekre fogják allokálni, többek között az űrökoszisztéma – ezen belül a New Space – keretében kifejlesztendő potenciális technológiákkal kapcsolatban is. A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) (NDICI) keretében egy részt a Globális Európa-alapból a biztonságos konnektivitási rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenységekre és a szolgáltatások világszerte való biztosítására fognak allokálni, ami lehetővé teszi, hogy a szolgáltatások széles körét kínálják a nemzetközi partnerek számára. Az uniós űrprogram GOVSATCOM-komponensének egy meghatározott részét a GOVSATCOM-központ fejlesztésével kapcsolatos tevékenységekre allokálják, amely központ a biztonságos konnektivitási rendszer földi infrastruktúrájának részét fogja képezni. Az e programokból származó finanszírozást az említett programok szabályaival összhangban kell végrehajtani.

(34)

Az Unió és a tagállamok biztonságára gyakorolt hatásai miatt a program célkitűzései és elvei az (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott Európai Védelmi Alap célkitűzéseivel és elveivel is megegyeznek. Ezért az Európai Védelmi Alapból származó finanszírozás egy részét a program keretében végzett tevékenységek, különösen az infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos intézkedések finanszírozására kell nyújtani.

(35)

A program sikeres végrehajtásának biztosításához elengedhetetlen, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy műszaki szakértelmükkel, know-how-jukkal és segítségnyújtásukkal hozzájáruljanak a programhoz, különösen a biztonság és a védelem területén, vagy – adott esetben és lehetőség szerint – azáltal, hogy a területükön található adatokat, információkat, szolgáltatásokat és infrastruktúrát a program rendelkezésére bocsátják. Lehetővé kell tenni, hogy a program további pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásokat fogadjon harmadik felektől, többek között uniós ügynökségektől és szervektől, tagállamoktól, a programban részt vevő harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől, a vonatkozó megállapodásokkal összhangban.

(36)

E programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(37)

A költségvetési rendelet 191. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazok a költségek semmilyen körülmények között nem finanszírozhatók kétszer az uniós költségvetésből.

(38)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy – szükség esetén és amilyen mértékben szükséges – igénybe vegye bizonyos külső felek technikai segítségét, amennyiben az Unió biztonsági érdekei nem sérülnek. Az említett technikai segítség igénybevételét a program központi irányításában részt vevő egyéb szervezetek számára is lehetővé kell tenni az e rendelet alapján rájuk bízott feladatok ellátásához.

(39)

A program által finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan a program keretében megkötött közbeszerzési szerződéseknek meg kell felelniük az uniós szabályoknak. Ezzel összefüggésben a közbeszerzéssel kapcsolatos célkitűzések meghatározásáért is az Uniónak kell felelnie.

(40)

A program technológiai háttere összetett és folyamatosan változik. Ebből a technológiai háttérből bizonytalanságok és kockázatok fakadnak a program keretében kötött közbeszerzési szerződéseket illetően, amennyiben ezek a szerződések hosszú távú kötelezettségvállalásokat keletkeztetnek az érintett berendezések vagy szolgáltatások kapcsán. Emiatt a közbeszerzési szerződések területén a költségvetési rendeletben foglalt szabályokon kívül további, egyedi intézkedésekre van szükség. Ezért lehetővé kell tenni az alvállalkozásba adás minimális mértékének előírását. Ez utóbbit illetően lehetőség szerint elsőbbséget kell biztosítani az induló innovatív vállalkozásoknak és a kkv-knak, különösen a határokon átnyúló részvételük lehetővé tétele érdekében.

(41)

A program célkitűzéseinek teljesítése szempontjából fontos, hogy a világűrhöz kapcsolódó szakterületeken működő uniós köz- és magánszektorbeli szervezetek kapacitása indokolt esetekben mozgósítható legyen, és emellett nemzetközi szinten együtt lehessen működni harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ezért lehetővé kell tenni az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) és a költségvetési rendeletben biztosított valamennyi releváns eszköz és irányítási módszer, valamint a közös közbeszerzési eljárások igénybevételét.

(42)

A köz- és magánszféra közötti együttműködés a legmegfelelőbb konstrukció, amellyel biztosítható, hogy a program célkitűzései megvalósulhassanak. Ennek lehetővé kell tennie, hogy az Unió műholdas kommunikációval kapcsolatos meglévő technológiai és ipari bázisára lehessen építeni – a magáneszközöket is beleértve –, továbbá hogy robusztus és innovatív kormányzati szolgáltatásokat lehessen nyújtani, a magánszférabeli partnerek számára pedig lehetővé kell tenni, hogy a piaci feltételek mellett kínált kereskedelmi szolgáltatások nyújtása érdekében további saját beruházások révén újabb képességekkel egészítsék ki a program infrastruktúráját. Egy ilyen rendszernek emellett a kormányzati és a kereskedelmi infrastruktúrák közös komponenseihez kapcsolódó fejlesztési és kiépítési költségek megosztása révén optimalizálnia kell a kiépítési és az üzemeltetési költségeket, a kapacitások magas szintű közös felhasználása révén pedig a működési költségeket is. Ösztönöznie kell továbbá az európai űrökoszisztémára – többek között a New Space-re – irányuló innovációt azáltal, hogy lehetővé teszi a kutatási és fejlesztési kockázatok megosztását a köz- és a magánszférabeli partnerek között.

(43)

A program végrehajtása tekintetében a koncessziós szerződésekben, az árubeszerzésre, a szolgáltatásnyújtásra vagy az építési beruházásra irányuló szerződésekben, vagy a vegyes szerződésekben bizonyos alapvető elveket kell követni. E szerződésekben egyértelműen meg kell határozni a feladatoknak és a felelősségi köröknek a köz- és magánszektorbeli partnerek közötti megosztását, a kockázatok egyértelmű megosztásával együtt, annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozók valóban felelősséget vállaljanak az olyan mulasztások következményeiért, amelyekért felelősek. A szerződésekben biztosítani kell, hogy a vállalkozók ne részesüljenek túlzott kompenzációban a kormányzati szolgáltatások nyújtásáért, és e szerződéseknek lehetővé kell tenniük a kereskedelmi szolgáltatások magánszektor által nyújtását, valamint biztosítaniuk kell a kormányok által felhatalmazott felhasználók igényeinek megfelelő rangsorolását. A szerződésekben biztosítani kell, hogy a szolgáltatásoknak a kereskedelmi infrastruktúrán alapuló nyújtása során az Unió alapvető érdekei védelmet élvezzenek, valamint teljesüljenek a program általános és egyedi célkitűzései. Fontos ezért olyan intézkedések bevezetése, amelyek biztosítják ezen alapvető érdekek és célkitűzések védelmét. A Bizottság számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása érdekében, amennyiben a vállalkozó nem tudja teljesíteni kötelezettségeit.

A szerződéseknek megfelelő biztosítékokat kell tartalmazniuk többek között a kereskedelmi szolgáltatások nyújtásából eredő összeférhetetlenségek és esetleges versenytorzulások, az indokolatlan megkülönböztetés vagy bármely más rejtett közvetett előny megelőzésére. Ilyen biztosíték lehet a kormányzati és a kereskedelmi szolgáltatások elszámolásának szétválasztása – beleértve egy, a vertikálisan integrált üzemeltetőtől szerkezetileg és jogilag is elkülönülő szervezet létrehozását a kormányzati szolgáltatások nyújtására –, valamint a kereskedelmi szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúrához való nyílt, méltányos, észszerű és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása. A kereskedelmi szolgáltatásokat ennek megfelelően átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett elérhetővé kell tenni a meglévő földfelszíni szolgáltatásokat nyújtó felek számára. A szerződéseknek a teljes értéklánc mentén és az összes tagállamban elő kell segíteniük az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k részvételét.

(44)

A program egyik fontos célkitűzése, hogy biztosítsa az Unió és a tagállamok biztonságát, és a nyitott gazdaság megőrzése mellett megerősítse a kulcsfontosságú technológiák és értékláncok rezilienciáját. Az Unió operatív rendszerei integritásának, biztonságának és rezilienciájának a megóvása érdekében e célkitűzés megvalósításához bizonyos esetekben meg kell határozni a támogathatósági és részvételi feltételeket. Mindez nem áshatja alá a versenyképességet és a költséghatékonyságot.

(45)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13), valamint a 2988/95/EK, Euratom (14), a 2185/96/Euratom, EK (15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok, többek között a csalás megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség (EPPO) az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében.

A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(46)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából a harmadik országok számára elő kell írni, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(47)

A program hatékonyságának és hatásának optimalizálása érdekében intézkedéseket kell hozni a biztonságos konnektivitási rendszer architektúráján belül a nyílt szabványok és nyílt forráskódú technológiák használatának és kidolgozásának, valamint az interoperabilitásnak az előmozdítására. Az említett rendszer nyitottabb kialakítása révén jobb szinergiákat lehetne kialakítani az uniós űrprogram más komponenseivel, illetve a nemzeti szolgáltatásokkal és alkalmazásokkal, az azonos technológiák párhuzamos fejlesztésének elkerülésével optimalizálni lehetne a költségeket, javítani lehetne a megbízhatóságot, ösztönözni lehetne az innovációt és ki lehetne aknázni a széles körű verseny jelentette előnyöket.

(48)

A program felelősségteljes központi irányítása megköveteli, hogy a felesleges átfedések elkerülése, valamint a költségtúllépések és a késedelmek csökkentése érdekében világos felelősség- és feladatmegosztás érvényesüljön a különböző érintett szereplők között. A hatáskörébe tartozó területeken és felelősségi körének megfelelően az irányítás valamennyi szereplőjének támogatnia kell a program célkitűzéseinek a megvalósítását.

(49)

A tagállamok régóta aktívan foglalkoznak a világűrrel. Rendszereket, infrastruktúrát, nemzeti ügynökségeket és szerveket hoztak létre e területen. Ezért jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a programhoz, különösen annak végrehajtásához. Együttműködhetnek az Unióval a program szolgáltatásainak és alkalmazásainak népszerűsítése, valamint a vonatkozó nemzeti kezdeményezések és a program közötti összhang biztosítása érdekében. A Bizottság lehetőséget kaphat arra, hogy mozgósítsa a tagállamok rendelkezésére álló eszközöket, igénybe vegye a tagállamok segítségét, és kölcsönösen elfogadott feltételek teljesülése mellett a program végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal bízza meg a tagállamokat. Adott esetben a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik, valamint a program közötti koherenciát és kiegészítő jelleget. A tagállamoknak emellett minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely ahhoz szükséges, hogy biztosítsák a területükön található földi infrastruktúra védelmét. A tagállamoknak továbbá képesnek kell lenniük annak biztosítására, hogy a programhoz szükséges frekvenciák rendelkezésre álljanak, és megfelelő szinten védettek legyenek ahhoz, hogy a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (18) összhangban maradéktalanul lehetővé váljon a kínált szolgáltatásokon alapuló alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése. A program rendelkezésére bocsátott frekvenciáknak nem lehet pénzügyi vonzatuk a programra nézve.

(50)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikkével összhangban és az Unió általános érdekeinek előmozdítójaként a Bizottságra hárul az a feladat, hogy végrehajtsa a programot, hogy átfogó szinten viselje az általános felelősséget a programért, és hogy előmozdítsa annak igénybevételét. A különböző érdekeltek erőforrásainak és kompetenciáinak optimális kihasználása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy indokolt körülmények esetén egyes feladatokkal más szervezeteket bízzon meg. A Bizottságnak meg kell határoznia a rendszerek és a szolgáltatások fejlesztésének végrehajtásához szükséges fő technikai és működési követelményeket. Mindezt a tagállami szakértőkkel, felhasználókkal és más köz- vagy magánszférabeli érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően kell elvégeznie. Végül pedig, az EUMSZ 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban, az uniós hatáskör gyakorlása nem akadályozhatja meg a tagállamokat a saját hatásköreik gyakorlásában. Az uniós források megfelelő felhasználása érdekében azonban helyénvaló, hogy a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a program keretében végzett tevékenységek és a tagállamok tevékenységei közötti összhangot, elkerülve az erőfeszítések szükségtelen megkettőzését.

(51)

A költségvetési rendelet 154. cikke úgy rendelkezik, hogy az előzetes vizsgálat eredményei alapján lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy támaszkodjon az uniós források kezelésével megbízott személyek vagy szervezetek rendszereire és eljárásaira. A szóban forgó rendszerek és eljárások egyedi kiigazításairól (a felügyeleti intézkedésekről), valamint a meglévő szerződésekre vonatkozó intézkedésekről szükség esetén a megfelelő hozzájárulási megállapodásban kell rendelkezni.

(52)

mivel a program az egész világot lefedi, jelentős nemzetközi dimenzióval rendelkezik. A nemzetközi partnerek, valamint azok kormányai és polgárai a program különféle szolgáltatásainak a kedvezményezettjei lesznek, ami az Unió és a tagállamok e partnerekkel folytatott nemzetközi együttműködése szempontjából is többletelőnyökkel jár. A programmal kapcsolatos ügyekben a Bizottság a hatáskörének keretein belül, az Unió nevében koordinálhatja a nemzetközi színtéren folytatott tevékenységeket.

(53)

Az uniós űrprogram Galileo- és EGNOS-komponenseivel kapcsolatos irányítás, üzemeltetés és szolgáltatásnyújtás terén az elmúlt években megszerzett szakértelme alapján az Ügynökség a legmegfelelőbb szerv arra, hogy a Bizottság felügyelete mellett a kormányzati infrastruktúra üzemeltetésével és a kormányzati szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatokat ellássa. Ezért e célból további releváns kapacitásokat kell kifejlesztenie. Az Ügynökséget ezután meg kell bízni a kormányzati szolgáltatások nyújtásával, és képesnek kell lennie arra, hogy a kormányzati infrastruktúra operatív irányítását részben vagy egészben rábízzák.

(54)

A biztonságot illetően – figyelemmel az e területen szerzett tapasztalataira – az Ügynökségnek kell felelnie azért, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanácsán keresztül biztosítsa a kormányzati szolgáltatások és infrastruktúra biztonsági akkreditációját. Továbbá az Ügynökség operatív felkészültségének függvényében – különösen a megfelelő mértékű humán erőforrásra tekintettel – az Ügynökségnek el kell látnia a Bizottság által rábízott feladatokat. Az Ügynökségnek lehetőség szerint ki kell használnia szakértelmét, például az európai globális navigációs műholdrendszer (EGNSS) tevékenységei során. Amennyiben az Ügynökséget feladatokkal bízzák meg, megfelelő humán-, igazgatási és pénzügyi erőforrásokat kell a rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy maradéktalanul el tudja látni feladatait és megbízatásait.

(55)

A kormányzati infrastruktúra működésének biztosítása és a kormányzati szolgáltatások nyújtásának megkönnyítése érdekében az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulási megállapodások útján egyes tevékenységeket más szervezetekre bízzon a hatáskörükbe tartozó területeken, a költségvetési rendeletben a közvetett irányításra vonatkozóan rögzített, a Bizottságra alkalmazandó feltételek szerint.

(56)

Az ESA olyan nemzetközi szervezet, amely széles körű szakértelemmel rendelkezik a világűrrel kapcsolatban – ideértve a műholdas kommunikációt is –, ezért fontos partner az uniós űrpolitika különböző aspektusainak a végrehajtásában. E tekintetben az ESA-nak szakértelmével kell támogatnia a Bizottságot, többek között a program specifikációjának előkészítése és technikai vonatkozásainak végrehajtása tekintetében. Ennek érdekében az ESA-t meg kell bízni a program fejlesztési és validálási tevékenységeinek felügyeletével, valamint a program végrehajtása keretében megkötött szerződések értékelésének támogatásával.

(57)

A világűrrel kapcsolatos tevékenységeknek az Unió gazdasága és az Unió polgárainak élete szempontjából vett jelentősége miatt a programnak – különösen az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében – kiemelten törekednie kell a fokozott biztonság elérésére és fenntartására, ideértve a minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét is.

(58)

Tekintettel az EKSZ különleges szakértelmére, valamint a harmadik országok hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartására, lehetővé kell tenni az EKSZ számára, hogy a 2010/427/EU tanácsi határozattal (19) összhangban a külkapcsolatok terén segítséget nyújtson a Bizottságnak a program biztonságával összefüggő egyes feladatok ellátásában.

(59)

A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében említett kizárólagos feladatának, valamint a tagállamok alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való, az EUMSZ 346. cikke szerinti jogának sérelme nélkül, a program zökkenőmentes végrehajtása érdekében egyedi biztonsági irányítási rendszert kell létrehozni. Ennek az irányításnak három fő elven kell nyugodnia. Először is, kiemelten fontos a tagállamok által a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban megszerzett széles körű és pótolhatatlan tapasztalatok lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele. Másodsorban, az összeférhetetlenség megelőzése és a biztonsági szabályok hiányos alkalmazásának kiküszöbölése érdekében az operatív funkciókat el kell különíteni a biztonsági akkreditációval összefüggő funkcióktól. Harmadrészt, helyzeténél fogva a program infrastruktúrájának teljes vagy részleges irányításáért felelős szerv a legalkalmasabb arra, hogy egyben a feladatköréhez kapcsolódó biztonsági kérdéseket is kezelje. A program biztonsága az elmúlt években az uniós űrprogram végrehajtása során szerzett tapasztalatokra épülne. A felelősségteljes biztonsági irányítás azt is megköveteli, hogy a feladatkörök megfelelően legyenek elosztva az egyes szereplők között. A programért felelős szervként a Bizottságnak kell a tagállamokkal együtt meghatároznia a programra alkalmazandó általános biztonsági követelményeket, a tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül. A program biztonsági irányításának különösen a minősített információk területén kell tükröznie a Tanácsnak és a tagállamoknak az EU-minősített adatok védelmét szolgáló kriptográfiai termékek értékelésében és jóváhagyásában betöltött szerepét és hatásköreit.

(60)

A program földi és világűrbe telepített infrastruktúráinak kiberbiztonsága és fizikai biztonsága, valamint fizikai redundanciája kulcsfontosságú szerepet játszanak a szolgáltatás és a rendszer működésének folyamatos biztosításában. Az általános biztonsági követelmények megállapítása során ezért megfelelően figyelembe kell venni a rendszer és az általa nyújtott szolgáltatások kibertámadásokkal szembeni és a műholdakat érintő fenyegetések elleni – többek között új technológiák alkalmazásával, valamint az ilyen kibertámadásokra való reagálás és az azt követő helyreállítás támogatásával történő – védelmének szükségességét.

(61)

Adott esetben a kockázat- és fenyegetettségelemzést követően a Bizottságnak meg kell határoznia egy, a biztonság nyomon követésére szolgáló struktúrát. A biztonság nyomon követésére szolgáló struktúrának a (KKBP) 2021/698 tanácsi határozat (20) hatálya alatt kidolgozott utasításokat követő szervnek kell lennie.

(62)

A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül a Bizottságnak és a főképviselőnek – hatáskörükhöz igazodva, e rendelettel, valamint adott esetben a (KKBP) 2021/698 határozattal összhangban – gondoskodnia kell a program biztonságáról.

(63)

A program által nyújtott kormányzati szolgáltatásokat az uniós kormányzati szereplők a biztonság és a védelem terén, a biztonsági szempontból kritikus missziók és műveletek, valamint a kritikus infrastruktúra védelme során fogják igénybe venni. Ezért az említett szolgáltatások és infrastruktúrák tekintetében biztonsági akkreditációt kell alkalmazni.

(64)

Elengedhetetlen, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenységek elvégzésére az Unió és az uniós tagállamok biztonsága iránti kollektív felelősség elve alapján, konszenzusra törekedve, a biztonsági kérdésekben érintett valamennyi szereplő részvételével kerüljön sor, továbbá be kell vezetni egy, a folyamatos kockázatellenőrzésre irányuló eljárást. Ezenkívül a műszaki biztonsági akkreditációval kapcsolatos tevékenységeket olyan szakembereknek kell elvégezniük, akik az összetett rendszerek akkreditációja terén megfelelő képesítéssel, valamint megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

(65)

Az EUSZ 17. cikke értelmében a Bizottság felel a programok irányításáért, ami a költségvetési rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően közvetett irányítás keretében harmadik felekre ruházható. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a program közvetett irányítás keretében történő végrehajtása során harmadik felek által elvégzett feladatok ne veszélyeztessék a program biztonságát, különösen a minősített adatok feletti ellenőrzés tekintetében. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben a Bizottság a programmal kapcsolatos feladatok elvégzésével bízza meg az ESA-t, a megfelelő hozzájárulási megállapodásoknak biztosítaniuk kell, hogy az ESA által létrehozott minősített adatok a Tanács 2013/488/EU határozatának (21) és a Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozatának (22) megfelelően a Bizottság felügyelete alatt létrehozott EU-minősített adatnak minősüljenek.

(66)

A program kormányzati szolgáltatásait az uniós és a tagállami szereplők biztonsági és védelmi szempontból kritikus missziók és műveletek során is igénybe vehetik. Ezért az Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek védelme érdekében olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a program valamennyi elemére kiterjedően biztosítják a harmadik felektől (harmadik országoktól és harmadik országbeli szervezetektől) való függetlenség szükséges szintjét. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatnák az űr- és földi technológiákat – azok komponenseinek, alrendszereinek vagy rendszereinek szintjén –, a gyártóipart, az űrrendszerek tulajdonosait és üzemeltetőit, valamint a földi rendszerkomponensek fizikai elhelyezkedését.

(67)

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is a tagjai, a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok és más harmadik országok – kizárólag az EUMSZ 218. cikkével összhangban megkötendő megállapodás alapján – részt vehetnek a programban.

(68)

Az (EU) 2021/1764 tanácsi határozat (23) értelmében a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek finanszírozásban részesülhetnek, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállam tekintetében esetlegesen alkalmazandó rendelkezésekre, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(69)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (24) (22) és (23) bekezdése alapján a programot egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben olyan mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program hatásai. A program értékelése során figyelembe kell venni az uniós űrprogram GOVSATCOM-komponensére vonatkozó, az (EU) 2021/696 rendelet keretében elvégzett értékelés megállapításait.

(70)

Annak érdekében, hogy a program előrehaladásáról szóló jelentéshez szükséges mutatók, valamint a program nyomonkövetési és értékelési kerete folyamatosan megfelelő legyen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékletének a mutatók tekintetében történő módosítása, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítése, továbbá a program űreszközei adatbázisának jellemzői és az adatbázis karbantartásának és frissítésének módszertana és folyamatai tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(71)

A felelősségteljes központi irányítás érdekében, valamint tekintettel a program és a GOVSATCOM-komponens közötti szinergiákra, az (EU) 2021/696 rendelet keretében létrehozott, GOVSATCOM-formációban ülésező programbizottság egyúttal a program bizottságaként is fog működni. A program biztonságát érintő kérdésekkel kapcsolatban a programbizottságnak egy erre a célra szolgáló biztonsági formációban kell üléseznie.

(72)

Tekintettel arra, hogy a felelősségteljes központi irányítás megköveteli a program egységes igazgatását, a gyorsabb döntéshozatalt és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, a programmal összefüggésben feladatokat ellátó szervezetek képviselői adott esetben megfigyelőként részt vehetnek a 182/2011/EU tanácsi és európai parlamenti rendeletnek (25) megfelelően létrehozott programbizottság munkájában. Ugyanebből a megfontolásból azon harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselői, amelyek az Unióval a programhoz kapcsolódó nemzetközi megállapodást kötöttek, meghatározott biztonsági korlátozások, illetve az említett megállapodásban előírt feltételek mellett adott esetben szintén részt vehetnek a bizottság munkájában. A programmal összefüggésben feladatokat ellátó szervezetek, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek képviselői a programbizottság szavazásain nem vehetnek részt. A megfigyelők és az eseti résztvevők részvételére vonatkozó feltételeket a programbizottság eljárási szabályzatában kell meghatározni.

(73)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők elfogadása tekintetében: kormányzati szolgáltatások nyújtására vonatkozó részletes szabályok, a kormányzati szolgáltatásokra vonatkozó operatív követelmények, a kormányzati szolgáltatások szolgáltatásportfóliója, a hozzájárulási megállapodásokra és a munkaprogramokra vonatkozó hozzájárulási határozatok, valamint a harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek a programban való részvételére vonatkozó további követelmények megállapítása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(74)

A kormányzati infrastruktúrán alapuló kormányzati szolgáltatásokat főszabályként díjmentesen kell biztosítani a kormányok által felhatalmazott felhasználók számára. Az e szolgáltatások nyújtására rendelkezésre álló kapacitás azonban korlátozott. Ha a Bizottság elemzést követően kapacitáshiányt állapít meg, a szolgáltatások kereslete és a kínálata közötti egyezés kialakítása érdekében lehetővé kell tenni számára, hogy megfelelően indokolt esetekben, amennyiben a kereslet meghaladja a hozzáférési kapacitást, a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó részletes szabályok keretében árképzési politikát fogadjon el. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az említett árképzési politika elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(75)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a földi kormányzati infrastruktúrához tartozó központok helyének meghatározásához szükséges intézkedések meghozatalával kapcsolatban. Az adott földrajzi helyek kiválasztása során a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy figyelembe vegye a működési és a biztonsági követelményeket, valamint a meglévő infrastruktúrát. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(76)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az általános biztonsági követelmények meghatározására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok teljeskörű ellenőrzést gyakorolhassanak a program általános biztonsági követelményei felett. A program biztonságát érintő végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság munkáját egy programbizottságnak kell segítenie, amely egy erre a célra szolgáló biztonsági formációban ülésezik. A biztonsági kérdések érzékeny jellegére tekintettel a programbizottság elnökének törekednie kell arra, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek a programbizottságon belül a lehető legnagyobb támogatást élvezik. A Bizottság nem fogadhat el a program általános biztonsági követelményeit meghatározó végrehajtási jogi aktusokat olyan esetekben, amikor a programbizottság nem nyilvánított véleményt. Amennyiben a programbizottság biztonsági formációjának bevonása másként van előírva, a részvételnek a programbizottság eljárási szabályzatával összhangban kell történnie.

(77)

A program kiegészíti a meglévő uniós űrprogramot azáltal, hogy integrálja és kiterjeszti célkitűzéseit és intézkedéseit annak érdekében, hogy biztonságos űralapú konnektivitási rendszert hozzon létre az Unió számára. A program értékelése során ezt figyelembe kell venni.

(78)

mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani – tekintve, hogy az intézkedés terjedelme és hatásai meghaladják az egyes tagállamok pénzügyi és műszaki kapacitásait –, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(79)

A programot ötéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (26) meghatározott többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) 2021-től 2027-ig terjedő időtartamához.

(80)

Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása annak célkitűzései megvalósítása céljából a lehető leghamarabb megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

(1)

Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) meghatározza többek között a fehérjehidrolizátumokból előállított anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek összetételére vonatkozó különös követelményeket. Előírja, hogy a fehérjehidrolizátumokból előállított anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszereknek meg kell felelniük az említett rendelet I. mellékletének 2.3. pontjában és II. mellékletének 2.3. pontjában a fehérjetartalomra, a fehérjeforrásra, a fehérjefeldolgozásra, valamint a nélkülözhetetlen és feltételesen nélkülözhetetlen aminosavakra és az L-karnitinre vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(2)

Amint az az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendeletben szerepel, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek alapvető összetételéről szóló, 2014. július 24-i véleményében (3) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megjegyezte, hogy a fehérjehidrolizátumokat tartalmazó egyes tápszerek biztonságosságát és alkalmasságát a célcsoportra vonatkozó klinikai értékeléssel kell megállapítani. A Hatóság eddigi értékelése kedvezőnek bizonyult az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekben használt két fehérjehidrolizátum tekintetében. A szóban forgó két fehérjehidrolizátum összetétele megfelel az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendeletben jelenleg megállapított követelményeknek. Ugyanakkor a szóban forgó követelményeket naprakésszé lehet tenni annak érdekében, hogy engedélyezni lehessen az olyan, fehérjehidrolizátumokból előállított tápszerek forgalomba hozatalát, amelyek összetétele eltér a már kedvezően értékeltek összetételétől, miután a Hatóság eseti alapon értékelte biztonságosságukat és alkalmasságukat.

(3)

A Bizottsághoz 2019. február 6-án kérelem érkezett a HIPP-Werk Georg Hipp OHG és az Arla Foods Ingredients nevében a meyer.science GmbH-tól az iránt, hogy a Hatóság értékelje egy olyan, fehérjehidrolizátumból gyártott anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszer biztonságosságát és alkalmasságát, amelynek összetétele nem felel meg az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 2.3. pontjában és II. mellékletének 2.3. pontjában megállapított követelményeknek.

(4)

A Bizottság felkérésére a Hatóság 2022. március 9-én tudományos szakvéleményt (4) adott ki az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek táplálkozási szempontból való biztonságosságáról és alkalmasságáról. E véleményében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó fehérjehidrolizátum – anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekben való felhasználás esetén – táplálkozási szempontból biztonságos és alkalmas fehérjeforrás, amennyiben az a tápszer, amelyben felhasználják, legalább 0,45 g/100 kJ (1,9 g/100 kcal) fehérjét tartalmaz, és megfelel az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendeletben megállapított egyéb összetételi kritériumoknak, valamint az említett rendelet III. mellékletének A. részében szereplő aminosav-mintázatnak.

(5)

Figyelembe véve a Hatóság következtetéseit, helyénvaló engedélyezni a szóban forgó fehérjehidrolizátumból gyártott anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek forgalomba hozatalát. Ezért az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendeletben a fehérjehidrolizátumokra vonatkozóan meghatározott követelményeket naprakésszé kell tenni és ki kell igazítani annak érdekében, hogy azok az említett fehérjehidrolizátumra vonatkozó követelményeket is magukban foglalják.

(6)

Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet I., II. és III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az (EU) 2016/127 felhatalmazáson alapuló rendelet a fehérjehidrolizátumokból előállított anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekre vonatkozóan 2022. február 22-től alkalmazandó. Annak érekében, hogy az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő hidrolizált fehérjéből előállított anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek indokolatlan késedelem nélkül forgalomba hozhatók legyenek, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

(1)

Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) lett nyelvi változata hibákat tartalmaz a rendelet címében és az (1) preambulumbekezdésben a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre vonatkozó szabályok tekintetében, a (2) preambulumbekezdésben a keltetők engedélyezése tekintetében, a (11) preambulumbekezdésben a fogságban tartott madarak keltetői és a baromfikeltetők tekintetében. Az említett rendelet több hibát is tartalmaz, amelyek a következő rendelkezések hatályát érintik: az 1. cikk (3) bekezdésében a fogságban tartott madarak keltetői tekintetében; az 1. cikk (3) bekezdése második albekezdésének b) pontjában a keltetőkből származó keltetőtojások tekintetében; az 1. cikk (6) bekezdésének b) pontjában az illetékes hatóságnak a keltetőkkel kapcsolatos nyilvántartásai vonatkozásában teljesítendő tájékoztatási kötelezettségei tekintetében; az 1. cikk (9) bekezdésében a nyilvántartásba vett vagy engedélyezett keltetők tekintetében; a II. rész I. címében a 2. fejezet címe a keltetők tekintetében; a 7. cikkben a cím és a bevezető mondat az olyan keltetők engedélyezésére vonatkozó követelmények tekintetében, amelyekből a baromfik keltetőtojásait, illetve a naposcsibéket más tagállamba szándékozzák mozgatni; a 18. cikkben a cím és a bevezető mondat a tartott szárazföldi állatokkal foglalkozó létesítmények és a keltetők nyilvántartásai tekintetében; a II. rész III. címében a 2. fejezet címe a keltetők tekintetében; a 33. cikkben a cím, a bevezető mondat és az a) pont a keltetők felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségei tekintetében; az I. melléklet 3. részében a cím a keltetők engedélyezésére vonatkozó követelmények tekintetében; az I. melléklet 3. része 1. pontjának bevezető mondata, valamint a) és b) pontja a keltetőkre vonatkozó biológiai biztonsági intézkedések vonatkozásában alkalmazandó követelmények tekintetében; az I. melléklet 3. része 2. pontjának bevezető mondata és b) pontja a keltetők felügyelete vonatkozásában alkalmazandó követelmények tekintetében; az I. melléklet 3. része 3. pontjának bevezető mondata, valamint a), c) és f) pontja a keltetők létesítményei és felszerelései vonatkozásában alkalmazandó követelmények tekintetében; az I. melléklet 3. része 5. pontjának bevezető mondata és a) i. alpontja az illetékes hatóság által a keltetőkre vonatkozóan végzett felügyelet vonatkozásában alkalmazandó követelmények tekintetében; az I. melléklet 4. része 1. a) ii. alpontjában a baromfitartó létesítményekre vonatkozó biológiai biztonsági intézkedések vonatkozásában alkalmazandó követelmények tekintetében; az I. melléklet 4. részének 2. b) pontjában a baromfitartó létesítményekre vonatkozó felügyelet vonatkozásában alkalmazandó követelmények tekintetében; az I. melléklet 4. részének 3. b) iii. alpontjában és 3. e) pontjában a baromfitartó létesítményeken belül található létesítmények és felszerelések vonatkozásában alkalmazandó követelmények tekintetében; a II. mellékletben a cím a keltetőkben alkalmazott mikrobiológiai vizsgálati program, valamint a baromfitartó létesítményekben és keltetőkben alkalmazott járványfelügyeleti programok tekintetében; a II. melléklet 1. részének címe a keltetőkben alkalmazott mikrobiológiai vizsgálati program tekintetében; a II. melléklet 2. részének címe a baromfitartó létesítményekben és keltetőkben alkalmazott járványfelügyeleti programok tekintetében; a II. melléklet 2. része 2.4. b) pontjának bevezető mondata és iv. alpontja a mintavételi mátrixra vonatkozó követelmények tekintetében; a II. melléklet 2. része 2.5. b) pontjának első mondata, valamint i. és ii. alpontja a mintavételi keretre és a mintavétel gyakoriságára vonatkozó követelmények tekintetében.

(2)

Ezért az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet lett nyelvi változatát ennek megfelelően helyesbíteni kell. Ez a helyesbítés a többi nyelvi változatot nem érinti,

(1)

A Bizottság 2019. január 17-én az (EU) 2019/73 végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: eredeti rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó elektromos kerékpároknak (a továbbiakban: érintett termék) az Unióba történő behozatalára.

(2)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során az (EU) 2016/1036 rendelet 17. cikkével összhangban a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók vizsgálata érdekében mintavételt alkalmazott.

(3)

A Bizottság a mintában szereplő kínai exportáló gyártók esetében az elektromos kerékpárok behozatala tekintetében 10,3 %-tól 62,1 %-ig terjedő vámtételű egyedi dömpingellenes vámot vetett ki. A Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében (azok kivételével, amelyek az (EU) 2019/72 bizottsági végrehajtási rendeletben (3) minden más vállalat esetében megállapított párhuzamos kiegyenlítő vámtétel hatálya alá tartoznak) 24,2 %-os súlyozott átlagos vámtétel alkalmazását rendelte el. Ezeket a mintában nem szereplő együttműködő gyártókat az eredeti rendelet I. melléklete sorolja fel. A mintában nem szereplő további vállalatokkal szemben (tehát amelyek az (EU) 2019/72 végrehajtási rendeletben minden más vállalat esetében megállapított párhuzamos kiegyenlítő vámtétel hatálya alá tartoznak) a Bizottság 16,2 %-os súlyozott átlagos vámtétel alkalmazását rendelte el. Ezeket a vállalatokat az eredeti rendelet II. melléklete sorolja fel. Emellett a Bizottság az azon kínai vállalatoktól érkező elektromos kerékpárok behozatalára, amelyek a dömpingellenes vizsgálat keretében nem jelentkeztek vagy nem tanúsítottak együttműködést, ugyanakkor a párhuzamos szubvencióellenes vizsgálatban együttműködtek a Bizottsággal, 70,1 %-os országos hatályú vámtételt állapított meg (ezeket a vállalatokat az eredeti rendelet III. melléklete sorolja fel).

(4)

Az eredeti rendelet 1. cikkének (6) bekezdése értelmében amennyiben egy, a Kínai Népköztársaságban működő új exportáló gyártó kielégítően bizonyítja a Bizottság előtt az alábbiakat, a Bizottság a rendelet szóban forgó cikkének (2) bekezdését módosíthatja úgy, hogy az új exportáló gyártót felveszi a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokat tartalmazó megfelelő mellékletbe, és ezáltal a megfelelő súlyozott átlagos dömpingellenes vámtétel hatálya alá vonja:

(5)

A Zhejiang Jollo Technology Co., Ltd elnevezésű vállalat (a továbbiakban: kérelmező) új exportáló gyártóként való figyelembevétel iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz annak érdekében, hogy ezáltal a mintában nem szereplő, ugyanakkor a minden más vállalatra meghatározott párhuzamos kiegyenlítő vámtétel hatálya alá tartozó kínai együttműködő vállalatokra alkalmazandó 16,2 %-os vámtétel hatálya alá kerüljön, kérelmében azt állítva, hogy az eredeti rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében meghatározott mindhárom feltételt teljesíti.

(6)

Annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező teljesíti-e az új exportáló gyártóként való figyelembevétel kérelmezésének az eredeti rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében meghatározott feltételeit (a továbbiakban: a kérelmezés feltételei), a Bizottság elsőként kérdőívet küldött a kérelmezőnek, amelyben arra vonatkozó bizonyítékokat kért, hogy teljesülnek a kérelmezés feltételei. A kérelmező kitöltve visszaküldte a kérdőívet.

(7)

A Bizottság megkísérelt ellenőrizni minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt annak megállapításához, hogy a kérelmező teljesíti-e a kérelmezés feltételeit.

(8)

Az eredeti rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében foglalt azon feltételt illetően, hogy a kérelmező az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálat vizsgálati időszakában, azaz 2016. október 1-jétől 2017. szeptember 30-ig (eredeti vizsgálati időszak) nem exportálta az érintett terméket az Unióba, a Bizottság a vizsgálat során megállapította, hogy a kérelmező a vizsgálati időszakban nem exportálhatott elektromos kerékpárokat az Unióba, minthogy a kérelmező bizonyította, hogy a vállalatot 2021-ben alapították.

(9)

Az eredeti rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében foglalt azon feltételt illetően, hogy a kérelmező nem áll kapcsolatban egyetlen olyan exportőrrel vagy gyártóval sem, amelyre az eredeti rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések alkalmazandók, a Bizottság a vizsgálat során megállapította, hogy a kérelmező nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság egyetlen olyan exportőrével vagy gyártójával sem, amelyre az eredeti rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések alkalmazandók, és amely együttműködhetett volna a Bizottsággal az eredeti vizsgálat során.

(10)

Az eredeti rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében foglalt azon feltételt illetően, hogy a kérelmező az eredeti vizsgálati időszak végét követően exportálta ténylegesen az Unióba az érintett terméket vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportjára, a Bizottság a vizsgálat során megállapította, hogy benyújtott okirati bizonyítékok tanúsága szerint a kérelmező az eredeti vizsgálati időszak után exportált ténylegesen elektromos kerékpárokat az Unióba. A kérelmező ezzel kapcsolatban 2021. júniusi spanyolországi és 2022. augusztusi olaszországi értékesítési ügyletek dokumentációját nyújtotta be.

(11)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy a kérelmező teljesíti az eredeti rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében megállapított feltételt.

(12)

Ennek megfelelően a kérelmező teljesíti az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges, az eredeti rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében meghatározott mindhárom feltételt, ezért kérelmét el kell fogadni. Következésképpen a kérelmezőt az eredeti vizsgálat mintájában nem szereplő, ugyanakkor az (EU) 2019/72 végrehajtási rendeletben minden más vállalat esetében megállapított párhuzamos kiegyenlítő vámtétel hatálya alá tartozó együttműködő vállalatokra alkalmazandó 16,2 %-os vámtételű dömpingellenes vám hatálya alá kell vonni.

(13)

A Bizottság tájékoztatta a kérelmezőt és az uniós gazdasági ágazatot azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Zhejiang Jollo Technology Co., Ltd tekintetében helyénvalónak ítélte az eredeti vizsgálat mintájában nem szereplő együttműködő vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtétel alkalmazását.

(14)

A felek lehetőséget kaptak észrevételeik benyújtására. Észrevétel nem érkezett.

(15)

Ez a rendelet összhangban van az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

Az Argentínából származó biodízel behozatala az (EU) 2019/244 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) kivetett végleges kiegyenlítő vámok hatálya alá tartozik.

(2)

A 25,0 %-os egyedi kiegyenlítő vámtétel hatálya alá tartozó Oleaginosa Moreno Hermanos S.A.C.I.F.I. y A (TARIC-kiegészítő kód (3): C497, a továbbiakban: kérelmező) 2022. május 23-án arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nevét Viterra Argentina S.A.-ra változtatta.

(3)

A vállalkozás úgy vélte, hogy a névváltoztatás nem befolyásolja jogát a korábbi nevéhez rendelt egyedi kiegyenlítő vámtétel igénybevételére, és ennek megerősítését kérte a Bizottságtól.

(4)

A biodízelgyártók európai szövetsége (EBB) nem értett egyet a kérelmezővel, és azzal érvelt, hogy a vállalatnál komplexebb szerkezetátalakítás történt, amely befolyásolja az intézkedés eredeti vizsgálatban meghatározott szintjének további igénybevételére való jogát.

(5)

A Bizottság információkat gyűjtött és megvizsgálta a kérelmező által benyújtott bizonyítékokat, és úgy ítélte meg, hogy a névváltoztatást megfelelően bejegyeztették az illetékes hatóságoknál, és annak eredményeképpen nem jöttek létre új kapcsolatok olyan más vállalatcsoportokkal, amelyeket a Bizottság az eredeti vizsgálat során nem vizsgált meg.

(6)

Az ügy iratai között található bizonyítékok megerősítették a kérelmező azon állítását, hogy a névváltoztatást az argentin állami kereskedelmi nyilvántartás 2022. május 3-án, az argentin szövetségi adóhivatal pedig 2022. július 1-jén jóváhagyta. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a névváltoztatás nem érinti az (EU) 2019/244 bizottsági végrehajtási rendelet ténymegállapításait és különösen a kérelmezőre alkalmazandó kiegyenlítő vámtételt.

(7)

A fentiek alapján a névváltoztatást attól a naptól fogva kell hatályosnak tekinteni, amikortól a vállalat hivatalosan az új név alatt működött, azaz 2022. július 1-jétől.

(8)

Az uniós gazdasági ágazat (az EBB) az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben megismételte a névváltoztatás iránti kérelemmel összefüggő eredeti érveit. Azt állította, hogy a névváltoztatás örve alatt komplexebb szerkezetátalakítás történt, a kérelmező különböző felvásárlások révén fokozta a biodízellel kapcsolatos tevékenységét, új vezérigazgatót nevezett ki, vezető pozícióra tett szert az argentin mezőgazdasági ágazatban, és valamilyen módon kapcsolatban állt egy másik exportáló gyártóval, amely csődbe ment.

(9)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy valamennyi argentin exportáló gyártó egy árra vonatkozó kötelezettségvállalás hatálya alá tartozik, amelynek értelmében tiszteletben kell tartaniuk a minimális importárat, és csak annyi biodízelt importálhatnak az Unióba, amennyivel nem lépik túl az egész országra meghatározott, évente felülvizsgált mennyiségi küszöbértéket.

(10)

A Bizottság megvizsgálta a fenti állításokat, és megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot állításainak alátámasztására. A Bizottság nem talált olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a kérelmező mezőgazdasági ágazatban folytatott tevékenysége vagy termelési kapacitásának állítólagos növekedése hatással lett volna a jelenleg hatályban lévő intézkedésekre. Pusztán a névváltoztatás nem teszi lehetővé a kérelmező számára, hogy nagyobb mennyiséget exportáljon az Unióba, vagy a Bizottság által rendszeres időközönként meghatározott minimális ár alatt értékesítsen, és így nem tudja befolyásolni vagy aláásni a jelenleg hatályos intézkedéseket. Az uniós gazdasági ágazat állításait nem lehetett figyelembe venni, ezért a Bizottság elutasította azokat.

(11)

A fenti preambulumbekezdésekben foglalt megfontolásokra való tekintettel a Bizottság helyénvalónak ítélte az (EU) 2019/244 végrehajtási rendelet oly módon történő módosítását, hogy az tükrözze a korábban a „C497” TARIC-kiegészítő kód hatálya alá tartozó vállalat megváltozott nevét.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

Az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálatot követően a Bizottság 2017. május 2-án elfogadta a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó egyes könnyű hőpapírok Unióba történő behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2017/763 végrehajtási rendeletet (2) (a továbbiakban: vitatott rendelet). Az intézkedések rögzített vám formájában valósultak meg: nettó tonnánként 104,46 EUR mind a Hansol-csoport, mind az összes többi vállalat esetében.

(2)

A Hansol-csoport (Hansol Paper Co. Ltd. és Hansol Artone Paper Co. Ltd., a továbbiakban: Hansol) megtámadta a vitatott rendeletet a Törvényszék előtt. 2020. április 2-án a Törvényszék ítéletet hozott a T-383/17. sz. ügyben, amelyben megsemmisítette az (EU) 2017/763 végrehajtási rendelet Hansolra vonatkozó részét. 2020. június 11-én a Bizottság fellebbezést nyújtott be a Törvényszék ítélete ellen (C-260/20 P. sz. ügy). 2022. május 12-én a Bíróság elutasította a fellebbezést.

(3)

A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság hibát követett el a Hansol Artone Paper Co. Ltd. (a továbbiakban: Artone) által értékesített legalább egy terméktípus rendes értékének megállapításakor. E terméktípus belföldi értékesítésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján az Artone-ra vonatkozó rendes értéket az Artone előállítási költségei alapján számította ki. Mivel a Hansol Paper Co. Ltd. (a továbbiakban: Hansol Paper) a szokásos kereskedelmi forgalom keretében reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkezett e terméktípus tekintetében, a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottságnak az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében e fél belföldi értékesítési árát kellett volna rendes értékként alkalmaznia.

(4)

A Törvényszék azt is megállapította, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el az óriástekercseknek az Unióban független vevők részére történő eladásainak a kistekercsekké történő átalakítás céljából a vele kapcsolatban álló átalakítóknak történő értékesítésekhez viszonyított súlyozása során. A Bizottság ezt a súlyozást azért alkalmazta, hogy megfelelően tükrözze a Hansol általános dömpingmagatartását, ezzel egyidejűleg a Hansol – saját kérésére – mentességet kapott három vele kapcsolatban álló átalakítója számára a kérdőív kitöltése alól. A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság azzal, hogy nem vette figyelembe a Schades Nordic – a három, a Hansol csoporttal kapcsolatban álló uniós átalakító egyikének – bizonyos viszonteladási volumenét, alábecsülte a Hansol által független vevőknek értékesített óriástekercsek súlyozását. Ezen értékesítések esetében jóval alacsonyabb dömpingkülönbözetek voltak, mint a Hansollal kapcsolatban álló átalakítók által független kereskedőknek kis tekercsek formájában történő viszonteladás céljából történő értékesítések esetében. A Bizottság tehát megsértette az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdését, mivel a Bizottság számításai nem tükrözték a Hansol által gyakorolt dömping teljes mértékét.

(5)

A Törvényszék végül megállapította, hogy a (4) preambulumbekezdésben ismertetett súlyozási hiba az alákínálási és kárkülönbözet kiszámítását is érintette, mivel a Bizottság ugyanezt a súlyozást alkalmazta e számításokhoz. A Törvényszék ezért megállapította, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdését.

(6)

Ezeket a megállapításokat a Bíróság megerősítette (5).

(7)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 266. cikke értelmében az uniós intézmények kötelesek megtenni a szükséges lépéseket, hogy eleget tegyenek az uniós bíróságok ítéleteiben foglaltaknak. Az uniós intézmények igazgatási eljárásokkal – mint ebben az esetben a dömpingellenes vizsgálattal – összefüggésben elfogadott aktusainak megsemmisítése esetén a Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítéséből adódik, hogy a megsemmisített aktus helyett új, a Törvényszék által megállapított szabálytalanságot megszüntető aktust kell elfogadni (6).

(8)

A Törvényszék és a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megsemmisített aktust helyettesítő aktus elfogadására irányuló eljárás attól a ponttól folytatható, ahol a szabálytalanság bekövetkezett (7). Ez azt is jelenti, hogy igazgatási eljárást lezáró aktus megsemmisítése esetén a megsemmisítés nem terjed ki szükségképpen az előkészítő eljárási cselekményekre, például az eljárás megindítására. Végleges dömpingellenes intézkedéseket bevezető rendelet megsemmisítése esetén például ez azt jelenti, hogy – hacsak a szabálytalanság nem az eljárás megindításakor következett be – a megsemmisítés után az eljárás továbbra sem zárul le, tekintve, hogy az Unió jogrendjéből csak az eljárást lezáró aktus tűnt el (8). Az igazgatási eljárásnak a megsemmisített rendelet alkalmazási időszaka alatt megvalósult behozatalra kivetett dömpingellenes vámok újbóli kivetésével történő folytatása nem tekinthető ellentétesnek a visszaható hatály tilalmának elvével (9).

(9)

A jelen ügyben a Törvényszék a (3)–(5) preambulumbekezdésben említett indokok alapján a Hansol tekintetében megsemmisítette a vitatott rendeletet.

(10)

A vitatott rendeletben szereplő azon ténymegállapítások, amelyeket nem támadtak meg, vagy amelyeket megtámadtak ugyan, de a vonatkozó keresetet a Törvényszék elutasította, illetve amelyek nem képezték a Törvényszék vizsgálatának tárgyát, és amelyek ennélfogva nem vezettek a vitatott rendelet megsemmisítéséhez, teljes mértékben érvényesek maradnak (10).

(11)

A Bíróság C-260/20 P. sz. ügyben hozott ítéletét követően a Bizottság úgy határozott, hogy részlegesen újból megindítja a vitatott rendelet elfogadásához vezető, egyes könnyű hőpapírok behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot, és azt attól a ponttól folytatja, amelyben a szabálytalanság bekövetkezett. A Bizottság 2022. június 30-án értesítést (a továbbiakban: az eljárás újbóli megindításáról szóló értesítés) tett közzé a Hivatalos Lapban (11). Az eljárás újbóli megindítása a Bíróság ítéletének a Hansol tekintetében történő végrehajtására korlátozódott.

(12)

Ezzel egyidejűleg a Bizottság úgy határozott, hogy a Koreai Köztársaságból származó és a Hansol által gyártott, egyes könnyű hőpapírok behozatalára nyilvántartásbavételi kötelezettséget ír elő, és felkérte a nemzeti vámhatóságokat, hogy várják meg a vámok újbóli kivetéséről szóló vonatkozó bizottsági végrehajtási rendelet közzétételét, mielőtt a dömpingellenes vámok visszafizetése és elengedése iránti kérelmekről határoznának a Hansol termékeit érintő behozatalok tekintetében (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) (12).

(13)

A Bizottság az összes érdekelt felet tájékoztatta a vizsgálat újbóli megindításáról, és felkérte őket észrevételeik megtételére.

(14)

A Bizottság a Hansoltól, a Hőpapírgyártók Európai Szövetségétől (European Thermal Paper Association/ETPA) és annak tagjaitól kapott észrevételeket.

(15)

A Hansol megjegyezte, hogy a nyilvántartásba vételt elrendelő rendeletben a Bizottság a Törvényszék T-440/20. és T-441/20. sz. ügyekben (a továbbiakban: Jindal Saw) hozott ítéleteire (13) támaszkodott annak megállapításakor, hogy a nyilvántartásba vétel eszköze arra szolgál, hogy az intézkedéseket a nyilvántartásba vétel megkezdésének időpontjától fogva lehessen alkalmazni a behozatalokra. A Hansol azt állította, hogy ezek az ítéletek még nem jogerősek, és nem alkalmazhatók a jelen helyzetre, mivel a T-383/17. sz. ügyben a Törvényszék megállapította, hogy a rendelet jogellenes, míg a T-440/20. és a T-441/20. sz. ügyben ezt nem állapította meg. Azzal is érvelt, hogy a Jindal Saw ügyben az érintett vállalat, a Jindal Saw több exportáló gyártó egyike volt, és több ország is érintett volt, míg a Hansol az egyetlen exportáló gyártó a szóban forgó ügyben, amely csak Koreát érinti. Ennek alapján a Hansol azt állította, hogy a Bizottság ezért nem támaszkodhat a Jindal Saw ügyekben hozott ítéletekre, hogy a a Hansol által gyártott érintett termék behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok megfizetésével összefüggő végleges kötelezettséget visszamenőlegesen érvényesítse.

(16)

Ami azt a tényt illeti, hogy a Jindal Saw ítélet ellen még lehet fellebbezni, az ETPA előadta, hogy ezek az ítéletek a régóta fennálló ítélkezési gyakorlatot tükrözik. Az ETPA vitatta továbbá a Hansol által említett különbségeket a Jindal Saw ügyben hozott ítéletek és a T-383/17. sz. ügyben hozott ítélet között; a T-383/17. sz. ügyben (a Jindal Saw ügyben az eredeti rendeleteket megsemmisítő T-440/20. és T-441/20. sz. ügyeket megelőző) T-300/16. és T-301/16. sz. ügyben hozott ítélet rendelkező részéhez hasonlóan a Törvényszé teljes egészében megsemmisítette a megtámadott rendeletet a felperest érintő részében. Az ETPA szerint az a tény, hogy az ítélet csak a Hansol tekintetében semmisítette meg a vitatott rendeletet, azt is maga után vonja, hogy a Hansol állításával ellentétben az ítélet továbbra is az uniós jogrend részét képezi.

(17)

E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy az a tény, hogy a T-440/20. sz. ügyben hozott ítélet a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet közzétételekor még nem volt végleges, nem jelenti azt, hogy a nyilvántartásba vétel ebben az esetben nem volt lehetséges. A Törvényszék ebben az ügyben jóváhagyta a Bizottság azon gyakorlatát, hogy az ítéletek végrehajtása során nyilvántartásba veszi a behozatalt, alátámasztva, hogy a Bizottság ilyen helyzetekben valóban nyilvántartásba veheti a behozatalt. A Törvényszék megállapította, hogy az alaprendelet 14. cikke, amely felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a nemzeti hatóságokat kötelezze a behozatal nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelő intézkedések meghozatalára, általános hatályú. A Törvényszék megjegyezte különösen azt, hogy a szóban forgó rendelet 14. cikkének (5) bekezdése nem korlátozza azokat a körülményeket, amelyek mellett a Bizottság jogosult megkövetelni a nemzeti vámhatóságoktól az áruk nyilvántartásba vételét. A Törvényszék továbbá megállapította, hogy a Bizottságnak a végleges dömpingellenes vám újbóli kivetésére irányuló eljárás keretében történő nyilvántartásba vételhez való jogától való megfosztása alkalmas arra, hogy veszélyeztesse azon rendeletek hatékony érvényesülését, amelyek ilyen újbóli kivetéshez vezethetnek. Az ítélet időközben mindenesetre jogerőre emelkedett. A Bizottság ezért a felvetést elutasította.

(18)

A Hansol azon állítását illetően, miszerint a vitatott rendelet már nem áll fenn, mivel a Hansol, amely tekintetében azt megsemmisítették, az említett rendelet által érintett egyetlen exportáló gyártó volt, a Bizottság megjegyezte, hogy az állítás jogi relevanciájának megállapítása nélkül az állítás tényszerűen téves. Az a tény, hogy a vizsgálati időszakban egyetlen más, a Koreai Köztársaságból az Unióba exportáló gyártót sem azonosítottak, nem jelenti azt, hogy az (EU) 2017/763 végrehajtási rendelet csak a Hansolra alkalmazandó. A vitatott rendeletben ugyanis a Bizottság a maradékvám révén más exportáló gyártókra is vámot vetett ki (14). Ezenkívül a Törvényszék a megtámadott rendeletet csak „a Hansol Paper Co. Ltd-t érintő részében” semmisítette meg. A Bizottság ezért a felvetést elutasította.

(19)

A Hansol jelezte továbbá azzal kapcsolatos aggályát, hogy a Bizottság esetleg nem értelmezi helyesen, hogyan kell korrigálnia a súlyozás kérdését. A Hansol azt állította, hogy a Törvényszék ítélete szerint azt a százalékos arányt kell alkalmazni, amelyet az óriástekercsek Schades Ltd. általi viszonteladása képviselt a Hansol Paper, az Artone és vele kapcsolatban álló kereskedője, a Hansol Europe által a vele kapcsolatban álló kereskedőnek, a Schades Ltd.-nek a kapcsolt átalakítói (Schades Nordic, Heipa és R+S) részére viszonteladás céljából értékesített mennyiségéhez képest az óriástekercsek összes eladásában. Az így kapott mennyiséget hozzá kell adni a dömpingkülönbözet kiszámításához használt óriástekercsek (közvetlen és közvetett) értékesítési mennyiségéhez, és le kell vonni az óriástekercseknek a Schades Nordic, a Heipa és az R+S részére átalakítás céljából értékesített mennyiségéből. Ennek alapján a Hansol újraszámította a súlyozást az óriástekercsek független vevőknek történő közvetlen és közvetett értékesítése, valamint a vele kapcsolatban álló átalakítóknak a kis tekercsek független vevők részére történő viszonteladása céljából történő értékesítése között. Az ETPA hangsúlyozta, hogy a vizsgálat során a Schades Ltd.-n kívül a Hansollal kapcsolatban álló egyetlen átalakító, amely szintén újraértékesített óriástekercseket, a Schades Nordic volt, ezért egy ilyen megközelítés már csak ezért sem lenne összhangban a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékokkal. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a Törvényszék megállapított bizonyos hibákat a Bizottság által az eredeti vizsgálat során alkalmazott megközelítésben, azonban nem írt elő a felülvizsgált súlyozás számítására vonatkozó megközelítést, és egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak kell eldöntenie, hogy milyen intézkedések alkalmasak az ítélet végrehajtásának biztosítására.

(20)

E kérdést illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a Hansol által javasolt módszer alapvetően különbözik a Bizottság által a vitatott rendeletre vonatkozó dömpingszámítás során alkalmazott módszertől. A Hansol árréseit meghatározó számításban a Bizottság számszerűsítette az óriástekercseknek a Hansol-csoport egésze által független vevők részére történő teljes közvetlen és közvetett értékesítését, amint az a csoporthoz tartozó különböző vállalkozások által az értékesítési táblázataikban a kérdőívre adott válaszokban szerepel. Ennek alapján a Bizottság ezen értékesítések súlyát a kis tekercsekké történő átalakításra szánt óriástekercsek súlyához képest állapította meg. A Hansol arra vonatkozó javaslata, hogy az óriástekercsek Schades Ltd. általi viszonteladásának kiszámított részesedését alkalmazzák a Schades Ltd. által a másik három, vele kapcsolatban álló átalakítótól vásárolt teljes mennyiségéhez képest, alapvetően eltérő és kevésbé pontos módszer, tekintettel a Hansol által az eljárás során közölt, a kérdőívre nem válaszoló három kapcsolt átalakító óriástekercs-újraértékesítési volumenére.

(21)

A Bizottság pontosította továbbá, hogy bár a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság hibát követett el, amikor nem vette figyelembe a Schades Nordic által az eljárásban bejelentett óriástekercsek viszonteladási volumenét (15), nem zárta ki magát a Bizottság módszertanát. A Bizottság tehát szigorúan betartotta a Törvényszék ítéletét azzal, hogy változatlanul hagyta a súly meghatározásának módszerét, kivéve azt a tényt, hogy a Törvényszék ítéletével összhangban most hozzáadta a Schades Nordic, a Heipa és az R+S által értékesített óriástekercsek mennyiségét. Ezt a számítást a Bizottság részletesebben kifejtette a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó tájékoztatásban.

(22)

Az Artone által az Unióba exportált két terméktípus esetében a Bizottság a dömping kiszámítása során e fél reprezentatív belföldi értékesítésének hiányában képezte a rendes értéket. A Törvényszék a T-383/17. sz. ügyben hozott ítélet 148. és 152–158. pontjában, valamint a C-260/20 P. sz. ügyben hozott ítélet 79. és 85. pontjában megállapította, hogy az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése első albekezdésének szövege és szerkezete szerint a rendes érték megállapítása során főszabályként a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat kell figyelembe venni. Ha az exportőr a hasonló terméket nem belföldön értékesíti, a rendes értéket elsősorban más értékesítők vagy gyártók árai alapján kell megállapítani, nem pedig az érintett vállalat termelési költségei alapján.

(23)

A (22) preambulumbekezdésben említett két terméktípus egyikét a kapcsolatban álló Hansol Paper vállalat reprezentatív mennyiségben és a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen értékesítette a belföldi piacon, ezért a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság az Artone rendes értékének kiszámítása során megsértette az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdését.

(24)

A Bizottság ezért felülvizsgálta az e terméktípusra vonatkozó rendes érték kiszámítását, és e terméktípus tekintetében az Artone számtanilag képzett rendes értékét a Hansol Paper rendes értékével helyettesítette.

(25)

Az Artone által exportált másik terméktípus esetében, amelyre vonatkozóan rendes érték került megállapításra, szintén nem volt reprezentatív belföldi értékesítés a Hansol Paper részéről. A Hansol Paper belföldi értékesítési volumene jóval az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 5 %-os küszöbérték alá esett. Következésképpen és az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően e terméktípus rendes értékét a Hansol Paper esetében is megállapították. Mivel az exportáló ország más eladóinak vagy gyártóinak a szokásos kereskedelmi forgalom keretében érvényesülő reprezentatív eladási árai nem álltak rendelkezésre, e terméktípus esetében az Artone megállapított rendes értéke megmaradt.

(26)

A vitatott rendelethez vezető vizsgálat során a Bizottság a Hansoltól, az Artone-tól, a Hansol Europe-tól (egy kapcsolatban álló uniós kereskedőtől) és a Schades UK Ltd.-től, egy kapcsolatban álló uniós kereskedőtől/átalakítótól kapott vissza kitöltött kérdőívet. Három, az Unióban található és a Hansol-csoporttal kapcsolatban álló átalakító – a Schades Nordic, a Heipa és az R+S – mentességet kért az exportáló gyártóval kapcsolatban álló vállalatokra vonatkozó kérdőív kitöltése alól (a kérdőív I. melléklete). Ezek a felek az érintett terméket kis tekercsekké alakították át független vevőknek történő viszonteladásra. A Bizottság elfogadta az átalakítók mentességi kérelmét, amely az érintett termék e felek általi értékesítésének hiányán vagy korlátozott mennyiségén alapult.

(27)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése értelmében a dömpingkülönbözet kiszámításakor a Bizottság köteles figyelembe venni az Unióba irányuló összes exportügyletet. Annak érdekében, hogy a dömping kiszámításakor figyelembe vegye a Hansol-csoportnak a kérdőív kitöltése alól mentesülő, kapcsolatban álló átalakítók részére történt jelentős értékesítési volumenét, a Bizottság kiterjesztette a dömpingszámítás eredményeit a Hansol Paper, az Artone, a Hansol Europe és a Schades UK Ltd által a kérdőívre adott ellenőrzött válaszok alapján kiszámított dömpingkülönbözetek súlyozásával. E célból a Bizottság 15–25 %-os súlyt tulajdonított az érintett termék kapcsolatban álló vállalatokon keresztüli közvetlen értékesítésére és értékesítésére megállapított dömpingkülönbözetnek, és 75–85 %-os súlyt a kapcsolódó átalakítóknak a független felek részére kis tekercsekben történő viszonteladása tekintetében megállapított dömpingkülönbözetnek (16).

(28)

A Törvényszék és a Bíróság megállapította, hogy a Bizottság megsértette az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdését és 9. cikkének (4) bekezdését. Megállapították, hogy az alkalmazott súlyozást nyilvánvaló hiba torzítja, mivel a Schades Nordic által továbbértékesített érintett termék bizonyos mennyiségét nem vették figyelembe. Az érintett termék közvetlen és közvetett értékesítésének volumenét így alulbecsülték a súlyozás kiszámításakor, következésképpen a számítások nem tükrözték a dömping teljes mértékét (17).

(29)

Az uniós bíróságok (28) preambulumbekezdésben összefoglalt megállapításainak fényében a Bizottság felülvizsgálta a súlyozás kiszámítását. Ehhez a Bizottság a Hansol által a vizsgálat során szolgáltatott információk alapján hozzáadta az óriástekercseknek a Hansol által, a Schades Nordic-on keresztül lebonyolított viszonteladásának volumenét az e számításhoz használt érintett termék közvetlen és közvetett értékesítési mennyiségéhez. Következésképpen a Hansol által az érintett termék közvetlen és közvetett értékesítésének az Unióba irányuló összes értékesítéséhez viszonyított súlya 0,7 százalékponttal nőtt, míg a kapcsolódó átalakítóknak a független feleknek kis tekercsekben történő viszonteladás céljából történő értékesítéseinek súlya ugyanilyen százalékkal csökkent.

(30)

A Bizottság újraszámította a Hansol dömpingkülönbözetét oly módon, hogy az Artone által értékesített egyik terméktípus számtanilag képzett rendes értékét az adott terméktípus Hansol Paper által elért belföldi eladási árán alapuló rendes értékkel helyettesítette a (24) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, és felülvizsgálta a két értékesítéstípus tekintetében megállapított dömpingkülönbözetek súlyozását, a (29) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(31)

Ennek alapján a Hansol-csoport felülvizsgált végleges, dömpingkülönbözetének súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 10,3 %-ról 10,2 %-ra csökkent.

(32)

A vitatott rendeletben a Hansol alákínálási különbözetének kiszámításához a Bizottság ugyanazt a súlyozást alkalmazta, mint amelyet egyrészt az érintett termék közvetlen és közvetett értékesítése, másrészt a kapcsolódó átalakítóknak a kis tekercsek független feleknek történő viszonteladása esetén alkalmazott dömpingkülönbözetek esetében alkalmazott.

(33)

Az uniós bíróságok megállapították, hogy az értékesítések súlyozásának kiszámítását érintő hiba hatással volt az áralákínálás kiszámítására és a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazat hasonló termékeire gyakorolt hatás értékelésére is (18).

(34)

Az áralákínálás kiszámítását illetően a Bizottság úgy hajtotta végre a Bíróság ítéletét, hogy – amint azt a (29) preambulumbekezdés kifejti – a felülvizsgált súlyozási rátákat alkalmazta egyrészt az érintett termék közvetlen és közvetett értékesítése, másrészt a kapcsolódó átalakítóknak a független felek részére kis tekercsként történő viszonteladása tekintetében alkalmazott alákínálási különbözetekre is.

(35)

Az összehasonlítás – a mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatt bonyolított forgalmának százalékában kifejezve – súlyozott átlagban 9,3 %-os alákínálási különbözetet mutatott ki.

(36)

A vitatott rendelethez vezető vizsgálat során megállapított alákínálási különbözet 9,4 % volt. Tekintettel az e különbözet és a felülvizsgált alákínálási különbözet közötti jelentéktelen különbségre, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a változás nem indokolja a kár vagy az okozati összefüggés elemzésének újraértékelését. Ezért megerősítette az ideiglenes intézkedéseket bevezető rendelet (19) 4. és 5. szakaszában, valamint a vitatott rendelet (102) preambulumbekezdésében összefoglalt, ezzel kapcsolatos megállapításokat.

(37)

2022. november 14-én a Bizottság minden érdekelt felet tájékoztatott a fenti megállapításokról, amelyek fényében a Koreai Köztársaságból származó és a Hansol által gyártott egyes könnyű hőpapírok behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám újbóli kivetését és a maradékvám kiigazítását kívánja javasolni az eredeti vizsgálattal kapcsolatban összegyűjtött és előterjesztett tények alapján. A végső nyilvánosságra hozatalt követően észrevételek érkeztek a Hansoltól, az ETPA-tól és a Koreai Köztársaság kormányától.

(38)

A Koreai Köztársaság kormánya aggályainak adott hangot az uniós bíróságok ítéleteinek Bizottság általi végrehajtásával kapcsolatban, mivel úgy vélte, hogy a felülvizsgált dömpingszámítások nem orvosolták teljes mértékben az ezen ítéletekben megállapított hibákat. A Koreai Köztársaság kormánya azonban nem fejtette ki részletesebben, hogy a Bizottság milyen értelemben követett volna el hibát.

(39)

Az ETPA határozottan támogatta a Bizottság tervezett fellépését.

(40)

A végső nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeiben a Hansol azt állította, hogy a Bizottság nem javította ki a hibát a rendes érték kiszámításával kapcsolatban. A Hansol azt is állította, hogy a Bizottság nem korrigálta a Törvényszék által megállapított és a Bíróság által megerősített súlyozási hibát.

(41)

A Hansol beadványában egyetértett azzal, ahogyan a Bizottság végrehajtotta a Bíróság ítéletét, azaz az Artone exportárával való összehasonlítás során a Hansol Paper belföldi eladási árát használta egy olyan terméktípus esetében, amelyet ez a fél a belföldi piacon reprezentatív mennyiségben és a szokásos kereskedelmi forgalomban értékesített (lásd a (23) és a (24) preambulumbekezdést). A Hansol azonban nem értett egyet azzal a ténnyel, hogy a Bizottság – a (25) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – ezt nem tette meg egy olyan másik terméktípus esetében, amelyet az Artone a belföldi piacon nem értékesített.

(42)

A Hansol azt állította, hogy a Bizottságnak mindazonáltal a Hansol Paper e terméktípusra (a továbbiakban: X terméktípus) vonatkozó eladási árait kellett volna használnia (a tényleges terméktípusszám bizalmas). Azzal érvelt, hogy a Törvényszék úgy határozott, hogy a Bizottságnak „elsődlegesen” más felek eladási árait kell használnia, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Ezzel kapcsolatban a Hansol azt állította, hogy az X terméktípusból történő belföldi értékesítései mind nyereségesek voltak, és ennek következtében a Hansol Paper számtanilag képzett rendes értéke erre a terméktípusra megegyezett az eladási árakon alapuló rendes értékkel. Mivel a számtanilag képzett rendes érték megegyezik az eladási árral, a Hansol azt állította, hogy a Bizottság köteles volt a Hansol Paper eladási árát alkalmazni.

(43)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. Először is tisztázta, hogy a Törvényszék megerősítette, hogy az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében, ha a szokásos kereskedelmi forgalomban hasonló terméket nem vagy nem kielégítő mennyiségben értékesítenek, a Bizottság eltér attól az elvtől, hogy az eladási árakat alkalmazza a rendes érték megállapításához, és a rendes értéket más eladók vagy gyártók áraira alapozza, vagy ha ezek nem állnak rendelkezésre, a rendes értéket az előállítási költség alapján számítja ki. A T-383/17. sz. ügyben hozott ítélet 150. pontjában a Törvényszék pontosította, hogy az értékesítések elégtelensége arra a helyzetre vonatkozik, amikor a hasonló termék exportáló országban történő értékesítése az érintett termék Unióba irányuló értékesítési volumenének kevesebb mint 5 %-át teszi ki. A Törvényszék ezért megerősítette, hogy ebben a helyzetben a Bizottság nem alkalmazhatja a belföldi értékesítési árakat (20). Ebben az esetben a Hansol Paper X terméktípusból származó belföldi értékesítési volumene az említett terméktípus Unióba irányuló értékesítésének kevesebb mint 1 %-át tette ki, ami jóval az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett 5 %-os küszöbérték alatt van, ezért az említett terméktípusra vonatkozó rendes értékét a Bizottság képezte. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a vizsgálat során a Hansol soha nem állította, hogy a Bizottságnak nem kellett volna kiszámítania az adott terméktípus rendes értékét a Hansol Paper esetében. Más együttműködő gyártó hiányában, mivel a Bizottság a Hansol Paper esetében az X terméktípus rendes értékét a fent kifejtettek szerint számította ki, és ezért e terméktípusra vonatkozóan nem állt rendelkezésre alternatív belföldi eladási ár, a Bizottság az X terméktípus rendes értékét képezte az Artone esetében.

(44)

Másodszor, önmagában az a tény, hogy egy adott terméktípus számtanilag képzett rendes értéke megegyezik annak eladási árával, nem teszi azt az eladási árakon alapuló rendes értékké. Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint megállapított rendes érték számtanilag képzett rendes érték. Ezért a dömping kiszámításához ez a számtanilag képzett rendes érték nem használható a többi fél exportáraival való összehasonlításhoz, mivel az alaprendeletben nincs erre vonatkozó rendelkezés. A Bizottság ezért elutasította a Hansol azon állítását, miszerint a Bíróság ítéletei arra kötelezték a Bizottságot, hogy a Hansol Paper belföldi eladási árát alkalmazza az Artone dömpingszámításában a szóban forgó terméktípusra vonatkozóan.

(45)

A Hansol azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem értette meg helyesen azt a módszert, amelyet a súlyozási hiba kijavítása érdekében alkalmaznia kell. A T-383/17. sz. ügyben hozott ítélet 86. pontjára és a C-260/20. P. sz. ügyben hozott ítélet 64. pontjára hivatkozva azt állította, hogy a Bizottságnak tükröznie kellett volna a Schades UK Ltd.-nek a Hansol más, vele kapcsolatban álló kereskedői részére történő, átváltás nélküli értékesítések arányát, és nem csupán hozzá kellett volna adnia a Schades Nordic-eladások volumenét átváltás nélkül a Hansol független vevőknek történő közvetlen és közvetett értékesítéseihez. A Hansol azt is megemlítette, hogy ha a Törvényszék úgy ítélte volna meg, hogy a Bizottság a (29) preambulumbekezdésben ismertetett módon kijavítaná a súlyozási hibát, a korlátozott hatásra tekintettel nem jutott volna arra a következtetésre, hogy a súlyozási hiba befolyásolhatta az áralákínálás kiszámítását és a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazat hasonló termékeire gyakorolt hatás értékelését.

(46)

Előzetes észrevételként a Hansol állítása arra utal, hogy a Bizottság mintavételt alkalmazott, azaz az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdését alkalmazta, amikor úgy döntött, hogy a Schades UK Ltd. adatait használja fel az érintett termék kapcsolódó átalakítóknak történő értékesítésére vonatkozó dömpingkülönbözet kiszámításához. A Bizottság megjegyezte, hogy a T-383/17. sz. ügyben hozott ítélet 63–69. pontjában a Törvényszék ugyanezt az állítást elutasította. A Bizottság ugyanis úgy döntött, hogy a Schades UK Ltd.-től származó exportár-adatok alapján számítja ki a Hansol által a hozzá kapcsolódó, másik három átalakítónak történő értékesítés dömpingkülönbözetét, mivel úgy ítélte meg, hogy a Hansol-csoport által a vele kapcsolatban álló uniós átalakítóknak történő értékesítések többsége tekintetében a Schades UK Ltd.-től származó exportár-adatok alapján lehet kiszámolni a legpontosabb számadatokat a kis tekercsek független vevőknek történő viszonteladása tekintetében (21). A Hansol-csoport dömpingszámítása esetében a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Schades UK Ltd. volt az egyetlen olyan, a Hansol-csoporttal kapcsolatban álló átalakító, amely az érintett terméket független vevőknek továbbértékesítette. Ezt a következtetést az uniós bíróságok a Schades Nordic tekintetében rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helytelennek ítélték.

(47)

A Bizottság megjegyezte, hogy az eredeti vizsgálatban a Hansol arról számolt be a Bizottságnak, hogy a Schades Nordic [170–190] tonnát értékesített tovább független vevők részére történő átváltás nélkül. Arról is beszámolt, hogy a másik két, mentességet élvező kapcsolódó átalakító – a Heipa és az R+S – átalakítás nélkül nem végzett viszonteladást (22). A Hansol semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott az óriástekercseknek sem a Heipa, sem az R+S általi értékesítésére vonatkozóan. A Hansol állítása ezért közvetlen ellentmondásban állt a vizsgálat során szolgáltatott információkkal.

(48)

A C-260/20. P. sz. ügyben hozott ítéletben a Bíróság egyértelműen kimondta, hogy a Bizottság nem zárhatja ki az érdekelt felek által szolgáltatott információkat pusztán azon az alapon, hogy azokat a dömpingellenes kérdőívre adott válaszon kívül nyújtották be. (23). A Bizottság, miután újraindította a vizsgálatot, eleget tett e megállapításnak, mivel először a Hansol által a vizsgálat során az óriástekercseknek a Schades Nordic, a Heipa és az R+S általi viszonteladására vonatkozóan szolgáltatott információkat vette figyelembe. Mivel a Hansol arról számolt be, hogy a Heipa és az R+S nem értékesítette tovább az érintett terméket, az e felek tekintetében megállapított mennyiségek tekintetében nem volt szükség korrekcióra.

(49)

Ezenkívül a Hansol arra vonatkozó kérelmét, hogy a Bizottság a Schades UK Ltd. eladásainak arányát a Hansol három másik, vele kapcsolatban álló kereskedőjére átváltás nélkül alkalmazza, különösen a T-383/17. sz. ügyben hozott ítélet 86. pontjának szövegére alapozta, amely a következőképpen szól: „(…) meg kell jegyezni, hogy a Bizottság döntött úgy, hogy a Schades (UK Ltd) adatait használja fel a kérelmező által a három másik kapcsolódó átalakító részére teljesített értékesítések dömpingkülönbözetének kiszámításához. (…)”. E tekintetben a Bíróság által a C-260/20. P. sz. ügyben hozott ítélet 64. pontjában tett megállapításokra is hivatkozott, az alábbiak szerint: „Amint ugyanis a megtámadott ítélet 85. és 86. pontjából kitűnik, a Bizottság úgy döntött, hogy a Schades adatait használja fel a Hansol három másik kapcsolódó átalakító részére történő értékesítésére vonatkozó dömpingkülönbözet kiszámításához. (…) Tekintettel arra, hogy a Bizottság tudta, hogy a Schades (Nordic) az érintett termékből bizonyos mennyiséget átalakítás nélkül független vevők részére értékesített tovább, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy ezt a helyzetet a Bizottságnak az érintett termékek többi kapcsolódó átalakító részére történő értékesítése szintjén tükröznie kellett volna. (…)”.

(50)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Hansol tévesen értelmezte az uniós bíróságok megállapításait. A Bizottság a Schades UK Ltd adatait valójában a Hansol három másik, kapcsolódó átalakítónak történő értékesítései dömpingkülönbözetének kiszámításához használta fel, mivel a Schades UK Ltd. kis tekercsekre átváltott óriástekercseinek értékesítésére megállapított dömpingkülönbözetet alkalmazta e másik három kapcsolódó átalakítónak értékesített, Koreából származó, átalakításra alkalmazandó mennyiségekre. A 64. pontban azonban a Bíróság megállapította, hogy a Schades UK Ltd. adatainak reprezentatív jellege „egyáltalán nem zárta ki, hogy az ezen adatokon alapuló számítás hibás legyen, tekintettel arra, hogy nem vették figyelembe az e tekintetben releváns összes adatot”. Másként fogalmazva, a Bíróság megállapította, hogy a Schades UK Ltd.-nek a Hansol által a hozzá kapcsolódó többi átalakító részére történő értékesítések képviselőjeként való felhasználása nem jelenti azt, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyhatta volna a Schades Nordic által az óriástekercsek független vevők részére történő értékesítésére vonatkozóan rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat. A Bíróság nem követelte meg a Bizottságtól, hogy a Hansolnak a más, vele kapcsolatban álló kereskedők részére történő értékesítéseiben a Schades Ltd-nek az átalakítás nélküli értékesítéseinek azonos arányát tükrözze vagy növelje. Ez ellentmondana az ügy irataiban szereplő konkrét bizonyítékoknak, amelyeket a Hansol nem vitatott. A vizsgálat újbóli megindítása során – a korábbiaktól eltérően – a Bizottság teljes mértékben figyelembe vette a Hansolhoz kapcsolódó uniós átalakítóknak értékesített óriástekercsek mennyiségét, amelyeket átalakítás nélkül újraértékesítettek.

(51)

A Törvényszék és a Bíróság [170 – 190] tonnányi érintett terméknek a Schades Nordic által független vevők részére történő viszonteladásával kapcsolatban állapított meg hibát, mivel a Bizottság nem vette figyelembe azokat a viszonteladásokat, amelyeket a Hansol az eljárás során a kérdőívre adott választól eltérő módon bejelentett be. Ezt – a (29) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a Bizottság úgy igazította ki, hogy hozzáadta az óriástekercseknek a Hansol által, a Schades Nordic-on keresztül lebonyolított viszonteladásának volumenét az e számításhoz használt érintett termék közvetlen és közvetett értékesítésének mennyiségéhez, amint arról a Hansol a vizsgálat során beszámolt. Nem volt szükség további kiigazításokra, mivel a Hansol arról számolt be, hogy a Heipa és az R+S átalakítók nem értékesítették tovább az érintett terméket független vevőknek.

(52)

Végül a Bizottság elutasította, hogy az a tény, hogy a Bizottság által végzett korrekció csak az alákínálási különbözetre gyakorol csekély hatást, és nem befolyásolja a kár és az ok-okozati összefüggés elemzését, azt bizonyítaná, hogy a Bizottság félreértette volna a Bíróság ítéletét. A Törvényszék ítélete szerint „nem zárható ki”, hogy a Bizottság hibájának hatása lehetett volna, nem pedig azt, hogy hatással volt a kár és az okozati összefüggés elemzésére (24). Ugyanebben az értelemben a Bíróság a 62. pontban a következőket állapította meg: „Az a körülmény, hogy az említett adatokra tekintettel legalábbis lehetséges volt, hogy a Bizottság túl nagy súlyt tulajdonított a kapcsolódó átalakítók részére kis tekercsekké való átalakítás céljából történő értékesítéseknek, és ezáltal növelte a Hansol által gyakorolt tényleges dömpinget, elegendő volt ahhoz, hogy megkérdőjelezze a Hansol által gyakorolt dömping Bizottság általi értékelésének megbízhatóságát és objektív jellegét.” Ennélfogva az a tény, hogy a súlyozás korrekciója csekély hatással volt a felülvizsgált áralákínálásra, csak azt bizonyítja, hogy a Törvényszék által megállapított hiba lényegtelen volt. A Bizottság ezért elutasította ezt a felvetést.

(53)

Az eladások súlyozásával kapcsolatban a Törvényszék által megállapított és a Bíróság által megerősített hiba szintén hatással volt a kárkülönbözet kiszámítására. A Bizottság az uniós bíróságok ítéletét úgy hajtotta végre, hogy – amint azt a (29) preambulumbekezdés kifejti – a felülvizsgált súlyozási arányokat alkalmazta a kárkülönbözetekre egyrészt az érintett termék közvetlen és közvetett értékesítése, másrészt a kapcsolódó átalakítóknak a független feleknek kis tekercsként történő viszonteladás céljából történő értékesítése tekintetében is.

(54)

Az összehasonlítás eredményeként a Hansol kárkülönbözete 36,9 % volt, míg a vitatott rendelethez vezető vizsgálat során megállapított kárkülönbözet 37 % volt (25). Mivel az újból megállapított dömpingkülönbözet kisebb, mint a kárkülönbözet, az alkalmazandó szabályokkal összhangban a dömpingellenes vám mértékét a dömping mértéke alapján kell megállapítani. Ennek megfelelően a Hansolra újból kivetett dömpingellenes vámtétel 10,2 %.

(55)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömpingellenes vámot euróban kifejezett, nettó tonnánkénti rögzített összegként vetette ki. A 10,2 %-os felülvizsgált végleges vámtétel nettó tonnánként 103,16 EUR rögzített vámtételt jelent.

(56)

A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy ebben az esetben az együttműködés szintje magas volt, mivel a vizsgálati időszak alatt a Hansol behozatala alkotta az Unióba irányuló teljes kivitelt. Ennélfogva a maradék dömpingellenes vám meghatározására az együttműködő vállalat szintjén került sor. Következésképpen az összes többi vállalatra alkalmazandó, végleges maradékvámtételt a Bizottság nettó tonnánként 103,16 EUR rögzített vámtételre módosította.

(57)

A dömpingellenes vám felülvizsgált szintje időbeli megszakítás nélkül alkalmazandó a vitatott rendelet hatálybalépése óta (azaz 2017. május 4-től). A vámhatóságokat az alkalmazandó vámjogszabályokkal összhangban utasítani kell a Hansol termékeinek behozatalára alkalmazandó megfelelő összegek beszedésére és az esetleg beszedett többletösszegek visszatérítésére.

(58)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(59)

A fentiek alapján a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy újból végleges dömpingellenes vámot vessen ki egyes, jelenleg az ex 4809 90 00, ex 4811 90 00, ex 4816 90 00 és ex 4823 90 85 KN-kódok (TARIC-kódok: 4809900010, 4811900010, 4816900010, 4823908520) alá tartozó, a Koreai Köztársaságból származó, legfeljebb 65 g/m2 tömegű, legalább 20 cm szélességű, (a papírral együtt) legalább 50 kg tömegű és (a papírral együtt) legalább 40 cm átmérőjű tekercsben („óriástekercs”) kiszerelt, egyik vagy mindkét oldalukon alapréteggel bevont vagy nem bevont, illetve egyik vagy mindkét oldalukon hőérzékeny anyaggal bevont, fedőréteggel ellátott vagy nem ellátott egyes könnyű hőpapírok behozatalaira. A rögzített vám mértéke tonnánként 103,16 EUR.

(60)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és a vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet jogszabályi keretet hoz létre az állatra vagy emberre átvihető betegségek megelőzése és leküzdése tekintetében. Az afrikai sertéspestis az említett rendelet szerinti jegyzékbe foglalt betegség fogalommeghatározása alá és a szóban forgó rendeletben megállapított betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályok hatálya alá tartozik. Emellett az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet (2) melléklete az afrikai sertéspestist a disznóféléket érintő A, D és E kategóriájú betegségként sorolja fel, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) pedig kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletben az A, B és C kategóriájú betegségek elleni védekezéshez megállapított szabályokat, beleértve az afrikai sertéspestisre vonatkozó járványvédelmi intézkedéseket is.

(3)

Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) állategészségügyi szabályokat állapít meg az állati melléktermékekre a belőlük származó állategészségügyi kockázatok megelőzése és minimális mértékűre csökkentése érdekében. Emellett a 142/2011/EU bizottsági rendelet (5) bizonyos állategészségügyi szabályokat állapít meg az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékekre vonatkozóan, beleértve az említett melléktermékek szállítmányainak Unión belüli mozgatására vonatkozó bizonyítványkiállítási követelményekre vonatkozó szabályokat is. Az említett rendeletek nem terjednek ki az afrikai sertéspestisnek a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó állati melléktermékeken és az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből származó, vadon élő sertésféléktől származó állati melléktermékeken keresztüli terjedési kockázatával kapcsolatos minden konkrét részletre és szempontra. Ezért helyénvaló ebben a rendeletben különleges járványvédelmi intézkedéseket megállapítani az említett állati melléktermékekre és az ilyen állati melléktermékeknek az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatásaira vonatkozóan.

(4)

Az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendelet (6) elfogadására az (EU) 2016/429 rendelet keretében került sor, és a szóban forgó végrehajtási rendelet az I. mellékletében felsorolt tagállamok által az említett mellékletben felsorolt, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben korlátozott ideig alkalmazandó, az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg. Az említett végrehajtási rendeletben megállapított uniós szabályok a lehető legnagyobb mértékben összhangba kerültek a nemzetközi előírásokkal, például az Állategészségügyi Világszervezet Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének (7) (OMSA-Kódex) „Az afrikai sertéspestis vírusával való fertőzöttség” című 15.1. fejezetében meghatározottakkal.

(5)

Ezenkívül e rendeletnek régiókba sorolási megközelítést kell előírnia, amelyet az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott járványvédelmi intézkedések kiegészítéseként kell alkalmazni, és fel kell sorolnia az afrikai sertéspestis kitörése által érintett vagy az ilyen kitörésekhez való közelségük miatt veszélyeztetett tagállamok (a továbbiakban: érintett tagállamok) korlátozás alatt álló körzeteit. Az említett, korlátozás alatt álló körzeteket meg kell különböztetni az afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi helyzet és a kockázat szintje alapján, és az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekhez sorolni őket úgy, hogy a III. típusú, korlátozás alatt álló körzethez tartoznak a betegség legnagyobb terjedési kockázatát és a tartott sertésfélék legdinamikusabb járványügyi helyzetét mutató területek. Ezenkívül az említett, korlátozás alatt álló körzeteket fel kell venni e rendelet I. mellékletébe, figyelembe véve az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a járványügyi helyzetre vonatkozóan szolgáltatott információkat, az afrikai sertéspestis miatti régiókba sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elveit és kritériumait, valamint a tagállamokkal az afrikai sertéspestissel kapcsolatban a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában elfogadott és a Bizottság honlapján (8) nyilvánosan hozzáférhető uniós iránymutatásokat, továbbá az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos kockázat szintjét és az afrikai sertéspestis általános járványügyi helyzetét az érintett tagállamban és adott esetben a szomszédos tagállamokban vagy harmadik országokban. Ezen túlmenően az e rendelet I. mellékletében szereplő I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek határait érintő bármely későbbi módosításnak a jegyzékbe vételkor alkalmazottakhoz hasonló megfontolásokon kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a nemzetközi előírásokat, például az OMSA-Kódexet, jelezve, hogy a betegség legalább tizenkét hónapig nem fordult elő egy körzetben vagy országban. Bizonyos helyzetekben – figyelembe véve az érintett tagállam illetékes hatósága által benyújtott indokolást, valamint az afrikai sertéspestis miatti régiókba sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elveit és kritériumait, továbbá az uniós szinten rendelkezésre álló iránymutatásokat – ezt az időszakot három hónapra kell csökkenteni.

(6)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet elfogadása óta az Unióban kialakult járványügyi helyzet megváltozott, és a tagállamok új tapasztalatokat és ismereteket gyűjtöttek az afrikai sertéspestis epidemiológiájával kapcsolatban. Ezért az említett fejleményeket figyelembe véve, a betegség Unión belüli terjedésének megelőzése érdekében helyénvaló felülvizsgálni és kiigazítani az említett végrehajtási rendeletben az afrikai sertéspestisre vonatkozóan megállapított jelenlegi különleges járványvédelmi intézkedéseket. Az e rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek tehát figyelembe kell venniük az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.

(7)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg az afrikai sertéspestisre vonatkozóan, amelyek általánosságban az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányainak az említett, korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatásaira alkalmazandók. Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék és az azokból származó termékek szállítmányainak a korlátozás alatt álló körzeteken belüli mozgatásai azonban szintén kockázatokkal járnak a betegség terjedése szempontjából, és a betegség elhúzódásához vezetnek az említett, korlátozás alatt álló körzetekben. Ezért – figyelembe véve az érintett tagállamok afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi helyzetét – helyénvaló egyedi tilalmakat és kockázatcsökkentő intézkedéseket megállapítani a tartott sertésfélék szállítmányainak az említett, korlátozás alatt álló körzeteken belüli mozgatására vonatkozóan, és ennek megfelelően kiterjeszteni az uniós szabályozásban jelenleg meghatározott különleges járványvédelmi intézkedések hatályát.

(8)

A múltban az újonnan felmerülő kockázatokra – például az afrikai sertéspestis kitörésének korábban betegségtől mentes tagállamban vagy körzetben való megerősítésére – való hatékony és gyors reagálás érdekében adott esetben külön bizottsági végrehajtási határozatok kerültek elfogadásra, hogy az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való kitörése tekintetében uniós szinten hamar meg lehessen határozni a korlátozás alatt álló körzetet, amely az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírtak szerint védő- és felügyeleti körzetet, illetve – az említett betegség vadon élő sertésfélékben való kitörése esetén – fertőzött körzetet foglalt magában. Az uniós szabályok egyértelműségének és átláthatóságának biztosítása érdekében helyénvaló, hogy azt követően, hogy az afrikai sertéspestisnek a tartott vagy vadon élő sertésfélékben való kitörését egy korábban betegségtől mentes tagállamban vagy körzetben megerősítik, az érintett területek uniós szinten védő- és felügyeleti körzetként, illetve vadon élő sertésfélék esetében fertőzött körzetként azonosításra kerüljenek, és a régiókba sorolás időtartamával együtt szerepeljenek e rendelet II. mellékletében. A tartott vagy vadon élő sertésfélék tekintetében korlátozás alatt álló körzetek területi folytonosságának biztosítása érdekében bizonyos helyzetekben és adott esetben a kockázatértékelést figyelembe véve lehetővé kell tenni, hogy az afrikai sertéspestis kitörésének megerősítését követően a korábban betegségtől mentes körzetek II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként e rendelet I. mellékletébe kerüljenek felvételre ahelyett, hogy e körzetek e rendelet II. mellékletében szerepelnének.

(9)

Figyelembe véve, hogy az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásával kapcsolatos járványügyi helyzet folyamatosan változik az Unióban, az e rendelet II. mellékletében felsorolt fertőzött körzetekben az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63–66. cikkében meghatározott intézkedések mellett az e rendeletben a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekre megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseket is alkalmazni kell, a vonatkozó eltéréseket is beleértve. A vadon élő sertésfélékben észlelt betegség továbbterjedésének közvetlen kockázata miatt azonban nem engedélyezhető a tartott sertésfélék és az azokból származó termékek szállítmányainak a II. mellékletben felsorolt fertőzött körzetekből más tagállamokba és harmadik országokba történő mozgatása.

(10)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet 16. cikkének (2) bekezdése bizonyos feltételek mellett, az afrikai sertéspestis első kitörésének megerősítését követő három hónapig eltérést biztosít egyes, tartott sertésfélékkel foglalkozó létesítmények számára az állatbiztos kerítés létesítésére vonatkozó követelménytől. Figyelembe véve azt a tagállamokban előálló sajátos helyzetet, amikor az említett állatbiztos kerítések technikai és adminisztratív okokból nem építhetők meg rövid időn belül, helyénvaló e rendeletben hosszabb, hat hónapos időszakot előírni annak érdekében, hogy a korábban betegségtől mentes tagállamokban vagy körzetekben biztosítható legyen az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi szabályok megfelelő végrehajtása.

(11)

Az (EU) 2016/429 rendelet 166. és 167. cikke előírja, hogy a vészhelyzeti intézkedések vagy forgalmi korlátozások hatálya alá tartozó létesítményekben, élelmiszeripari vállalkozásokban vagy körzetekben előállított vagy feldolgozott, szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek szállítmányait megfelelő állategészségügyi bizonyítványoknak kell kísérniük. Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet 19. cikke meghatározza a felelős személyeknek az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak mozgatására vonatkozó állategészségügyi bizonyítványokkal kapcsolatos kötelezettségeit, és felsorolja azokat a szállítmányokat, amelyek esetében állategészségügyi jelölés vagy azonosító jelölés helyettesítheti az említett, korlátozás alatt álló körzetekből származó bizonyos szállítmányok mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítványt. Az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében e rendeletnek kiigazított rendelkezéseket kell megállapítania azon létesítmények listájára vonatkozóan, amelyek esetében az érintett tagállam illetékes hatósága egyes szállítmányok mozgatása tekintetében az állategészségügyi bizonyítványt állategészségügyi jelöléssel vagy azonosító jelöléssel helyettesítheti.

(12)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet 10. cikke egyedi tilalmakat határoz meg a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak az említett körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozóan. Az említett végrehajtási rendelet 31. cikke továbbá megállapítja a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak ugyanazon érintett tagállam területén, az említett körzeten kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételeit. Figyelembe véve a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben alkalmazandó biológiai védelmi intézkedések magas szintjét, e rendeletben meg kell állapítani a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak ugyanazon érintett tagállam területén, az említett körzeten kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételeit. Egyéb feltételek mellett az érintett tagállam illetékes hatósága csak akkor engedélyezheti az említett mozgatásokat, ha a hímivarú és nőivarú donor állatokat – az OMSA-Kódexnek megfelelően – születésüktől fogva vagy a szaporítóanyagok gyűjtését megelőző legalább három hónapos időszakban szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartották. Az OMSA-Kódex alapján helyénvaló előírni azt a kötelezettséget is, hogy az afrikai sertéspestis tekintetében legalább évente vizsgálatot kell végezni minden olyan tartott sertés esetében, amelyet olyan, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményben tartanak, amely engedéllyel rendelkezik a szaporítóanyagok szállítmányainak III. típusú, korlátozás alatt álló körzetből történő mozgatására.

(13)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet 14. cikke megállapítja az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó egyedi tilalmaktól való eltérés általános feltételeit. Az említett rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyik általános feltételre hivatkozik, amely előírja, hogy a védőkörzetben minden engedélyezett mozgatást kizárólag a kijelölt útvonalakon kell végrehajtani. Figyelembe véve az e rendeletben előírt, az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak mozgatására vonatkozó egyéb kockázatcsökkentő intézkedéseket, és hogy el lehessen kerülni a szükségtelen korlátozásokat, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkében foglalt, a védőkörzetben érvényes tilalmaktól való eltérés engedélyezésének általános feltételeire való hivatkozást fel kell váltani a felügyeleti körzetre vonatkozó tilalmaktól való eltérés engedélyezésének az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikkében foglalt általános feltételeire való hivatkozással, amely előírja többek között, hogy minden engedélyezett mozgatást a fő közúti és vasúti útvonalakat előnyben részesítve kell végrehajtani.

(14)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet 35. cikke egyedi feltételeket állapít meg a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó, 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak – az 1069/2009/EK rendeletben előírtak szerint, állati melléktermékek nyomással történő sterilizálással vagy egyes alternatív módszerekkel történő feldolgozása, kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledel előállítása, valamint állati melléktermékek és azokból származó termékek biogázzá vagy komposzttá alakítása céljából – ugyanazon tagállamban, az említett korlátozás alatt álló körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó engedélyezés tekintetében. Figyelembe véve az afrikai sertéspestissel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló feldolgozási eljárások hatékonyságát, helyénvaló továbbá e rendeletben egyedi feltételeket megállapítani a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó, 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak – állati melléktermékek nyomással történő sterilizálással vagy egyes alternatív módszerekkel történő feldolgozása, kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledel előállítása, valamint állati melléktermékek és azokból származó termékek biogázzá vagy komposzttá alakítása céljából – ugyanazon tagállamban, az említett korlátozás alatt álló körzeten kívülre történő mozgatásaira vonatkozó engedélyezés tekintetében.

(15)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet 44. cikke egyes állati eredetű termékekre vonatkozóan különleges egészségügyi jelöléseket vagy adott esetben azonosító jelöléseket ír elő. Az említett termékeket olyan különleges állategészségügyi jelöléssel vagy adott esetben olyan azonosító jelöléssel kell ellátni, amely nem ovális, és nem téveszthető össze a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 5. cikkének (1) bekezdésében előírt állategészségügyi vagy azonosító jelöléssel. Figyelembe véve az említett rendeletben megállapított szabályokat, továbbá az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi szabályoknak a tartott vagy vadon élő sertésfélékből származó friss hús és húskészítmények egyes szállítmányainak korlátozás alatt álló körzeteken belüli vagy ilyen körzetekből történő mozgatása tekintetében történő hatékony alkalmazása érdekében, valamint az egyértelműség biztosítására e rendeletben meg kell határozni a különleges jelölések konkrét formáját, és átfogó technikai intézkedéseket kell megállapítani az említett betegség elleni védekezés céljából. Ezen túlmenően, figyelembe véve az afrikai sertéspestis által érintett tagállamok illetékes hatóságainak és élelmiszervállalkozóinak sajátos helyzetét, amelyeknek meg kell tenniük az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket, átmeneti időszakot kell bevezetni az említett különleges jelölések formájának harmonizálására.

(16)

Az afrikai sertéspestis ellen az Unióban folytatott küzdelem során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartott sertésfélékkel foglalkozó létesítményekben bizonyos kockázatcsökkentő intézkedésekre és megerősített biológiai védelmi intézkedésekre van szükség az említett betegség terjedésének megakadályozása érdekében. Ezen intézkedéseket e rendelet III. mellékletében kell meghatározni, és azoknak az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak mozgatására vonatkozó eltérések hatálya alá tartozó létesítményekre kell kiterjedniük.

(17)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet elfogadásának időpontja óta az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet több tagállamban tovább változott, különösen a vadon élő sertésfélék populációit illetően, amelyek jelentős szerepet játszottak a vírus Unión belüli átvitelében és perzisztenciájában. Annak ellenére, hogy a tagállamok meghozták az uniós szabályoknak megfelelő járványvédelmi intézkedéseket, a vadon élő sertésfélék továbbra is a betegség átvitelének és perzisztenciájának fő okát jelentik az Unióban. Az említett betegség sertésfélék körében való kitörései – a vadon élő sertésfélék mozgása vagy fertőzött anyagok ember általi terjesztése miatt – a betegségtől mentes tagállamok számára is kockázatot jelentenek. Figyelembe véve az afrikai sertéspestissel kapcsolatos jelenlegi uniós járványügyi helyzetet, a tagállamoknak jól összehangolt és következetes járványvédelmi intézkedéseket kell hozniuk. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az afrikai sertéspestisnek a vaddisznókban való előfordulásáról szóló, 2018. június 12-i tudományos szakvéleményében (10) és az Európai Unióban előforduló sertéspestis epidemiológiai elemzéséről szóló, 2019. december 18-i tudományos jelentésében (11) is ajánlotta a különleges járványvédelmi intézkedéseknek az afrikai sertéspestis behurcolását megelőzően történő alkalmazását.

(18)

Ennek fényében – annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélék általi terjesztése – elengedhetetlen, hogy a tagállamok megfelelően összehangolják intézkedéseiket az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében. E rendeletnek ezért elő kell írnia a tagállamok számára, hogy az afrikai sertéspestis Unión belüli terjedésének megakadályozására nemzeti cselekvési terveket dolgozzanak ki a vadon élő sertésfélékre vonatkozóan, aminek során biztosítják a tagállamok közötti összehangolt és következetes megközelítést (nemzeti cselekvési tervek). A nemzeti cselekvési tervekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározásánál figyelembe kell venni az EFSA tudományos szakvéleményeit (különösen a betegség behurcolása előtti, a vaddisznóállomány-sűrűség csökkentésére és stabilizálására irányuló megelőző intézkedésekre, a passzív felügyeletre, valamint a vadon élő sertésfélék vadászata során alkalmazandó biológiai védelmi intézkedésekre vonatkozóan) annak érdekében, hogy a tagállamokban összehangolt megközelítés legyen érvényben. A szóban forgó nemzeti cselekvési terveket és végrehajtásuk éves eredményeit be kell nyújtani a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(19)

A nemzeti cselekvési tervek keretében bevezetett, a vadon élő sertésfélék kezelésére irányuló intézkedéseknek adott esetben összhangban kell lenniük az uniós környezetvédelmi szabályokkal, köztük a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) és a 92/43/EGK tanácsi irányelvben (13) meghatározott természetvédelmi követelményekkel is.

(20)

Az afrikai sertéspestissel kapcsolatos, Unión belüli járványügyi helyzet alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények, valamint az Unióban gyűjtött új tapasztalatok és ismeretek figyelembevétele, továbbá az említett betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok proaktív leküzdése érdekében e rendeletnek felülvizsgált és kiterjesztett különleges járványvédelmi szabályokat kell megállapítania. Ennek megfelelően az (EU) 2021/605 végrehajtási rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és e rendeletet kell a helyébe léptetni.

(21)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet 2028. április 20-ig alkalmazandó. Az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzetre tekintettel az említett időpontig fenn kell tartani az e rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseket.

(22)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,