2023.3.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/543 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. március 9.)

a 686/2012/EU végrehajtási rendeletnek a 2029. január 31. és 2035. október 1. között lejáró jóváhagyású hatóanyagok meghosszabbítási eljáráshoz végzendő értékelésének tagállamok közötti felosztása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikkére,

mivel:

(1)

A 686/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) az egyes hatóanyagok meghosszabbítási eljárás kapcsán végzendő értékelésének feladatát egy jelentéstevő tagállam és egy társjelentéstevő tagállam között osztja fel. Mivel még nincs az értékelésre kijelölt jelentéstevő, illetve társjelentéstevő tagállam azon hatóanyagok esetében, amelyek jóváhagyása 2029. január 31. és 2035. október 1. között lejár, helyénvaló rendelkezni a szóban forgó feladatok felosztásáról.

(2)	A felosztást úgy kell elvégezni, hogy a felelősségi körök és a munka megoszlása kiegyensúlyozott legyen a tagállamok között.

(3)	A 686/2012/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 686/2012/EU végrehajtási rendelet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2) A Bizottság 686/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. július 26.) a hatóanyagok meghosszabbítási eljáráshoz végzendő értékelésének tagállamok közötti felosztásáról (HL L 200., 2012.7.27., 5. o.).

MELLÉKLET

A 686/2012/EU végrehajtási rendelet melléklete a következő E. résszel egészül ki:

„E. RÉSZ

A 2029. január 31. és 2035. október 1. között lejáró jóváhagyású hatóanyagok értékelésének felosztása

Hatóanyag	Jelentéstevő tagállam	Társjelentéstevő tagállam
1-metilciklopropén	DE	EL
2,4-D	DE	EL
2,4-DB	EL	IE
ABE-IT 56	FR	PT
Acetamiprid	DE	ES
Acibenzolar-S-metil	ES	BE
Ampelomyces quisqualis AQ10 törzs	SE	NL
Bacillus amyloliquefaciens FZB24 törzs	DE	AT
Bacillus subtilis IAB/BS03 törzs	ES	AT
Beauveria bassiana 203 törzs	DK	NL
Beauveria bassiana IMI389521 törzs	SE	NL
Beauveria bassiana PPRI 5339 törzs	SE	NL
Benzoesav	HU	CZ
Karfentrazon-etil	FR	DE
Karvon	IT	NL
Cerevisane	ES	DE
Clonostachys rosea J1446 törzs	HU	AT
Coniothyrium minitans CON/M/91-08 törzs	AT	EE
COS-OGA	FR	HR
Cihalofop-butil	CZ	BE
Cipermetrin	CZ	DE
Dimeténamid-p	BE	DE
Etofumeszát	AT	FI
Fenhexamid	BE	CZ
Vas-foszfát	PL	DK
Vas-pirofoszfát	CZ	FR
Flazaszulfuron	ES	PL
Floraszulam	CZ	FR
Florpirauxifén-benzil	FR	IT
Flutianil	DE	EL
Foramszulfuron	FR	SK
Forklórfenuron	ES	BE
Jódszulfuron	BE	FR
Iprovalikarb	SE	LV
Isaria fumosorosea Apopka 97 törzs	NL	AT
Izoxaflutol	SE	BE
Laminarin	EL	FR
Lavandulil-szenecioát	SE	NL
Malein-hidrazid	SI	IT
Mefentriflukonazol	ES	FR
Mezoszulfuron	PL	SE
Mezotrion	NL	SK
Metalaxil-M	DE	EL
Pepinó mozaik vírus VC 1 jelű hipovirulens izolátuma	FR	DE
Pepinó mozaik vírus VX 1 jelű hipovirulens izolátuma	FR	DE
Pasteuria nishizawae Pn1	NL	DK
Pepinó mozaik vírus CH2 törzséről izolált 1906-os izolátum	FI	BE
Petoxamid	AT	FR
Phlebiopsis gigantea FOC PG 410.3 törzs	EE	FI
Phlebiopsis gigantea VRA 1835 törzs	EE	FI
Phlebiopsis gigantea VRA 1984 törzs	EE	FI
Pikolinafen	LT	IT
Propoxikarbazon	SE	BE
Piraflufen-etil	DE	FR
Piridát	AT	DE
Piriproxifen	ES	BE
Saccharomyces cerevisiae LAS02 törzs	EL	AT
Sziltiofam	NL	IE
Nátrium-hidrogén-karbonát	AT	FR
Szulfoszulfuron	IE	SE
Tiabendazol	NO	ES
Tifenszulfuron-metil	FR	DK
Tolklofosz-metil	FI	SE
Tribenuron	FR	SE
Trichoderma atroviride SC1 törzs	SI	NL
Trifloxistrobin	HR	DE
Verticillium albo-atrum WCS850 törzs	NL	SE
Zoxamid	BE	PL”

2023.3.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/5

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/544 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE

(2022. december 16.)

a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ólom megmunkálási célra szánt alumíniumötvözetekben, valamint rézötvözetekben és egyes akkumulátorokban történő felhasználására vonatkozó mentességek tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)	A 2000/53/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2003. július 1. után forgalomba hozott járművek anyagai és alkatrészei ne tartalmazzanak ólmot, higanyt, kadmiumot vagy hat vegyértékű krómot.

(2)	A 2000/53/EK irányelv II. melléklete felsorolja az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti tilalom alól mentesített anyagokat és alkatrészeket.

(3)

A Bizottság a műszaki és tudományos fejlődés fényében megvizsgálta a 2000/53/EK irányelv II. melléklete 2. c) i. pontjában a megmunkálási célokra szánt alumíniumötvözetekre vonatkozóan meghatározott mentességet. Az említett vizsgálat azzal a következtetéssel zárult, hogy megfelelő alternatívák állnak rendelkezésre, de átmeneti időszakra van szükség az ólomnak a mentesség hatálya alá tartozó valamennyi anyagban és alkatrészben való használatának helyettesítésére. Az ólomnak az érintett anyagokban és alkatrészekben – többek között a megmunkált alumíniumban – való felhasználását 2027 végéig fokozatosan meg lehet szüntetni. Emiatt helyénvaló meghatározni az említett mentesség lejárati időpontját.

(4)

A Bizottság a technológiai és tudományos fejlődés fényében megvizsgálta a 2000/53/EK irányelv II. mellékletének 3. pontjában a rézötvözetek tekintetében meghatározott mentességet. Az említett vizsgálat azzal a következtetéssel zárult, hogy továbbra sincs alternatív megoldás az ólomnak a mentesség hatálya alá tartozó anyagokban és alkatrészekben való használatára. Figyelembe véve az érintett anyagokban és alkatrészekben lévő ólom helyettesítőinek kifejlesztése terén elért eredményeket, a szóban forgó mentesség tekintetében helyénvaló új felülvizsgálati időpontot megállapítani.

(5)

A Bizottság a technológiai és tudományos fejlődés fényében megvizsgálta a 2000/53/EK irányelv II. mellékletének 5. b) pontjában meghatározott mentességet, amely a melléklet nagyfeszültségű rendszerek akkumulátoraira vonatkozó 5. a) pontjában nem szereplő alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban lévő ólomra vonatkozik. Az említett vizsgálat azzal a következtetéssel zárult, hogy az ólomnak a 2000/53/EK irányelv II. mellékletének 5. a) pontjában nem szereplő alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban való felhasználása egyes alkalmazások esetében elkerülhető, a 12 V-os alkalmazásokhoz használt akkumulátorok esetében azonban nem. Az akkumulátorokra vonatkozó következetes szabályozási keret alkalmazása érdekében, ideértve a 2000/53/EK irányelv II. mellékletének 5. a) pontjában meghatározott mentesség hatálya alá nem tartozó és nem 12 V-os alkalmazásokhoz használt akkumulátorokat is, helyénvaló az 5. b) pont helyett külön 5. b) i. és 5. b) ii. pontot meghatározni.

(6)

Az 5. b) i. pontban mentességet kell biztosítani az ólomnak a 12 V-os alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban való felhasználására, valamint az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkében meghatározott különleges rendeltetésű járművek esetében az ólomnak a 24 V-os alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban való felhasználására vonatkozóan. Figyelembe véve az érintett akkumulátorokban lévő ólom helyettesítőinek kifejlesztése terén elért eredményeket, a szóban forgó mentességek tekintetében helyénvaló felülvizsgálati időpontot megállapítani.

(7)

Az 5. b) ii. pontban mentességet kell biztosítani az ólomnak a 2000/53/EK irányelv II. melléklete 5. a) és 5. b) i. pontjában nem szereplő egyéb alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban való felhasználására vonatkozóan. A vizsgálat azzal a következtetéssel zárult, hogy az említett alkalmazásokhoz elkerülhetőaz ólomalapú akkumulátorok használta, tekintettel az ólomnak az említett alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban való felhasználását helyettesítő anyagok kifejlesztése terén elért eredményekre. Ezért helyénvaló az említett mentességre lejárati időpontot megállapítani, amely lehetővé teszi az ólom érintett akkumulátorokban való használatának fokozatos megszüntetését.

(8)	A 2000/53/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2000/53/EK irányelv II. mellékletének helyébe ezen irányelv mellékletének szövege lép.

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2023. június 1-jéig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 269., 2000.10.21., 34. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

Melléklet

„II. MELLÉKLET

A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának hatálya alól mentesített anyagok és alkatrészek

Az ólom, a hat vegyértékű króm és a higany esetében a homogén anyagban az említett vegyi anyagok legfeljebb 0,1 tömegszázalékos maximális koncentrációja, a kadmium esetében pedig a homogén anyagban az említett vegyi anyag legfeljebb 0,01 tömegszázalékos maximális koncentrációja megengedett.

A 2003. július 1. előtt forgalomba hozott járművekben való felhasználásra szánt, 2003. július 1. után forgalomba hozott pótalkatrészek – a kerékkiegyensúlyozó súlyok, az elektromotorok szénkeféi és a fékbetétek kivételével – mentesülnek a 2000/53/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának hatálya alól.

Anyagok és alkatrészek

A mentesség alkalmazási területe és hatályának vége

A 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának iv. alpontja értelmében címke vagy más azonosító jelzés használata követelmény

Ólom, mint ötvözőelem

1. a)

Acél megmunkálási célokra és tűzihorganyzott acél alkatrészek készletben, legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal

1. b)

Folyamatosan horganyzott acéllemez legfeljebb 0,35 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

2. a)

Alumínium megmunkálási célokra, legfeljebb 2 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

2. b)

Alumínium legfeljebb 1,5 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

2. c) i.

Alumíniumötvözetek megmunkálási célokra, legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2028. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

2. c) ii.

A 2. c) i. pontban nem szereplő alumíniumötvözetek legfeljebb 0,4 tömegszázalék ólomtartalommal (2)

(1)

3.	Rézötvözetek legfeljebb 4 tömegszázalék ólomtartalommal

(3)

4. a)

Csapágycsészék és -perselyek

A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

4. b)

A motorokban, sebességváltókban és a légkondicionáló kompresszorokban található csapágycsészék és -perselyek

A 2011. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

Ólom és ólomvegyületek alkatrészekben

5. a)

Ólom olyan nagyfeszültségű rendszerekhez használt akkumulátorokban (4), amelyeket kizárólag M1 és N1 kategóriájú járművek meghajtására használnak.

A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

5. b) i.

Ólom akkumulátorokban:

1.	12 V-os alkalmazásokhoz

2.	24 V-os alkalmazásokhoz az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkében meghatározott különleges rendeltetésű járművekben

(3)

5. b)

ii. Ólom az 5. a) vagy 5. b) i. pontban nem szereplő alkalmazásokhoz használt akkumulátorokban

A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

6.	Lengéscsillapítók

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

7. a)

Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, tüzelőanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben

A 2005. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

7. b)

Elasztomerek vulkanizálási ható- és stabilizáló anyagai a fék-, tüzelőanyag- és légszállító tömlőkben, elasztomer/fém alkatrészek az alváz elemeiben vagy a motortartó elemekben, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2006. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

7. c)

Elasztomerek kötőanyagai az erőátviteli alkalmazásokban, legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólomtartalommal

A 2009. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

8. a)

Elektromos és elektronikus alkatrészek áramköri kártyára való rögzítésére szolgáló ólomtartalmú forraszanyagok, illetve az alumínium elektrolitkondenzátor kivételével a csatlakozótűkön vagy áramköri kártyán lévő egyéb alkatrészek érintkezőinek ólomtartalmú bevonata

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. b)

Ólomtartalmú forraszanyag nem elektromos áramköri panelekre vagy üvegfelületre való forrasztáshoz

A 2011. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. c)

Ólomtartalmú bevonat alumínium elektrolitkondenzátorok érintkezőin

A 2013. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. d)

Ólomtartalmú forraszanyag üvegre való forrasztáshoz légtömegmérő érzékelőiben

A 2015. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. e)

Magas olvadáspontú, ólomtartalmú forraszanyagok (azaz olyan ólomötvözetek, amelyek legalább 85 tömegszázalékban tartalmaznak ólmot)

(1)

X (5)

8. f) i.

Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek

A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. f) ii.

Ólomtartalmú, rugalmas tűs csatlakozórendszerek, a járműkábelköteg csatlakozóinak érintkező felülete kivételével

A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. g) i.

Tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag

A 2022. október 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. g) ii.

Tokozott flip chip integrált áramkörökben a félvezető chip és a hordozó között működőképes elektronikus kapcsolatot lehetővé tevő ólomtartalmú forraszanyag, amennyiben ez az elektronikus kapcsolat az alábbiak bármelyikére épül:

1.	90 nm-es vagy annál nagyobb félvezető technológiai csomópont,

2.	300 mm 2 -es vagy annál nagyobb egyedülálló chip bármely félvezető technológiájú csomópontban,

3.	300 mm 2 -es vagy annál nagyobb chipek, vagy 300 mm 2 -es vagy annál nagyobb szilícium távtartó rétegek több, egymásra helyezett chipet tartalmazó tokozásokban.

(1)

A 2022. október 1. után típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. h)

Ólomtartalmú forraszanyag hővezetőknek a hűtőbordához való rögzítéséhez olyan teljesítmény félvezető-egységekben, amelyek lapkamérete a projekciós területnek legalább 1 cm2-e, illetve névleges áramsűrűsége a szilíciumlapka-területet tekintve legalább 1 A/mm2

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. i)

Ólomtartalmú forraszanyag elektromos üvegfelület-kezeléshez a rétegelt üvegfelületre való forrasztás kivételével

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. j)

Ólomtartalmú forraszanyag rétegelt üvegfelületre való forrasztáshoz

A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

8. k)

Fűtési alkalmazások – forrasztási pontonként 0,5 A-es vagy annál nagyobb hőárammal történő – forrasztása rétegelt üvegek legfeljebb 2,1 mm-es vastagságú tábláihoz. Ez a mentesség nem terjed ki a köztes polimerbe ágyazott csatlakozók forrasztására.

A 2024. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

X (5)

9.	Szelepülések

A 2003. július 1. előtt kifejlesztett motortípusok pótalkatrészeiként

10. a)

Olyan elektromos és elektronikus alkatrészek, amelyek üvegben vagy kerámiában, üveg vagy kerámia beágyazó-anyagösszetételekben, üvegkerámia anyagban vagy üvegkerámia beágyazó-anyagösszetételekben ólmot tartalmaznak

Ez a mentesség nem terjed ki a következőkben történő ólomfelhasználásra:

i.	izzók üvege és gyújtógyertyák zománcbevonata,

ii.	a 10. b), a 10. c) és a 10. d) pontban felsorolt alkatrészekben lévő dielektromos kerámiaanyagok.

X (6) (a motorok piezoelektromos alkatrészeinek kivételével)

10. b)

Integrált áramkörök vagy diszkrét félvezetők részét képező kondenzátorokban található ólom-cirkanát-titanát alapú, ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok

10. c)

125 V alatti névleges váltakozó feszültségű, illetve 250 V alatti névleges egyenfeszültségű kondenzátorokban található ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok

A 2016. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

10. d)

Ólomtartalmú dielektromos kerámiaanyagok az ultrahangos lokátorberendezések érzékelőinek a hőmérséklet miatti mérési hibáját ellensúlyozó kondenzátorokban

A 2017. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

11.	Pirotechnikai indítópatronok

A 2006. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

12.	A gépjárművek CO2-kibocsátását a kipufogóhő visszanyerésével csökkentő elektromos rendszerek ólomtartalmú hőelektromos anyagai

A 2019. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

Hat vegyértékű króm

13. a)

Korrózióvédő bevonatok

A 2007. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

13. b)

A karosszériaelemek esetében felhasznált csavarokkal és anyacsavarokkal kapcsolatos korrózióvédő bevonatok

A 2008. július 1. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

14.

Abszorpciós hűtőgépek szénacél hűtőrendszerében korróziógátló szerként használt, a hűtőközeg legfeljebb 0,75 tömegszázalékát kitevő hat vegyértékű króm:

a)	ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye nem éri el a 75 W-ot;

b)	ha a hűtőgép teljesen vagy részben elektromos fűtőberendezéssel működik, és állandó üzemi feltételek mellett felvett elektromos teljesítménye legalább 75 W;

c)	ha a hűtőgép teljes mértékben nem elektromos fűtőberendezéssel működik.

Az a) pont esetében: A 2020. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

A b) pont esetében: A 2026. január 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

Higany

15. a)

A fényszórókban használt kisülőlámpák

A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

15. b)

Műszerfal kijelzőiben használt fénycsövek

A 2012. július 1. előtt típusjóváhagyást nyert járművek és az e járművekbe szánt pótalkatrészek

Kadmium

16.	Elektromos meghajtású járművek akkumulátorai

A 2008. december 31. előtt forgalomba hozott járművek pótalkatrészeiként

Megjegyzések a táblázathoz:

(1) Ezt a mentességet 2024-ben kell felülvizsgálni.

(2) Olyan alumíniumötvözetekre vonatkozik, amelyekbe az ólmot nem szándékosan vitték be, hanem az újrahasznosított alumínium használata miatt található meg az ötvözetben.

(3) Ezt a mentességet 2025-ben kell felülvizsgálni.

(4) A meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.) 1. cikke szerinti, 75 V feletti egyenáramú felhasználásra tervezett rendszerek.

(5) A 60 g/jármű átlagos határérték 10. a) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A 60 g/jármű átlagos határérték 8. a)–8. k) ponttal összefüggésben történő túllépése esetén ki kell szerelni. E megjegyzés szempontjából a nem a gyártó által a gyártósoron beépített elektronikus berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.”

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

2023.3.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/19

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2023/549 HATÁROZATA

(2023. március 6.)

egyes TARGET adatokhoz való hozzáférésről és azok felhasználásáról, valamint az EKB/2010/9 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2023/3)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első és negyedik franciabekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első és negyedik franciabekezdésére és 22. cikkére,

mivel:

(1)

A transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszert (TARGET2) jelenleg az EKB/2012/27 iránymutatás (1) szabályozza. 2023. március 20-tól a TARGET2-t a TARGET váltja fel, amely központi banki pénzben, euróban történő kiegyenlítést biztosító, harmadik generációs fizetési rendszer. A TARGET-et az új generációs transzeurópai automatizált valós idejű bruttó kiegyenlítésű expressz átutalási rendszerről (TARGET) szóló (EU) 2022/912 európai központi banki iránymutatás (EKB/2022/8) (2) szabályozza, és az EKB/2012/27 iránymutatás 2023. március 20-tól hatályát veszti. A TARGET tagrendszerek a megfelelő TARGET2 tagrendszerek jogutódainak minősülnek.

(2)

A TARGET2-höz hasonlóan a TARGET-et számos valós idejű bruttó elszámolási rendszer alkotja, amelyek mindegyike egy-egy eurorendszerbeli központi bank (eurorendszerbeli KB) által üzemeltetett tagrendszer. Az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) a lehető legnagyobb mértékben harmonizálja a TARGET tagrendszerekre vonatkozó szabályokat.

(3)

Az eurorendszerbeli KB-k tulajdonában álló és általuk üzemeltetett TARGET2 tagrendszerek együttesen a 795/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/28) (3) alkalmazásában rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekként azonosításra kerültek. A vonatkozó TARGET tagrendszerek az említett TARGET2 tagrendszereket felváltó fizetési rendszerekként várhatóan szintén a 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) hatálya alá fognak tartozni, és meg kell majd felelniük az említett rendeletben foglalt felvigyázási követelményeknek.

(4)

Az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete I. része 28. cikkének (1) bekezdése a bizalmas kezeléssel kapcsolatos bizonyos kötelezettségeket ír elő az egyes központi bankok (KB-k) számára a tekintetben, hogy kezeljék bizalmasan az adott KB-nél TARGET számlával rendelkező résztvevők pénzforgalmi információit.

(5)	Az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete I. része 28. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi az egyes KB-k számára, hogy bizonyos célokból hozzáférhetővé tegyék a résztvevőre vonatkozó, az adott TARGET tagrendszer üzemeltetése során szerzett pénzforgalmi információkat.

(6)

Amennyiben az összesített TARGET pénzforgalmi adatok felhasználása nem elegendő a KB-k számára a TARGET hatékony működésének biztosításához, a KB-knek hozzáféréssel kell rendelkezniük a valamennyi TARGET tagrendszer résztvevőinek – a címezhető BIC-birtokosokat is beleértve – a TARGET-ből kinyert tranzakciószintű adataihoz. Az ilyen tranzakciószintű adatokhoz az összes KB általi hozzáférésre az eurorendszer mint a TARGET felvigyázója közfeladatainak ellátása érdekében is szükség van, amennyiben az összesített TARGET pénzforgalmi adatok felhasználása nem elegendő. Ezen túlmenően az ilyen tranzakciószintű adatokhoz az összes KB általi hozzáférés a makroprudenciális felvigyázás, a pénzügyi stabilitás, a pénzügyi integráció, a piaci műveletek, a szanálás és a monetáris politika funkciókat és – az elkülönítés elvével összhangban – az egységes felügyeleti mechanizmust támogató elemzések elvégzése érdekében is szükséges.

(7)

Az összes résztvevő tranzakciószintű adataihoz az összes KB általi hozzáférést az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete I. része 28. cikkének (3) bekezdésével és annak végrehajtási rendelkezéseivel összhangban a résztvevők közötti tranzakciós forgalomra vonatkozó kvantitatív elemzések elvégzéséhez vagy a TARGET kiegyenlítési folyamatának számszaki szimulációjához szükséges mértékre kell korlátozni, és e hozzáférés köréből ki kell zárni a résztvevők ügyfeleire vonatkozó minden információt, kivéve, ha ezek az ügyfelek címezhető BIC-birtokosok.

(8)

A KB-k által TARGET üzemeltetői minőségükben végzett kvantitatív elemzéseknek és számszaki szimulációknak különösen a TARGET kialakítása hatékonyságának biztosítását, a felvigyázási elvárásoknak való megfelelés elősegítését, a TARGET működési hibáinak elemzését, a fizetési szokások és likviditási szintek elemzését, a díjképzési mechanizmusai hatásainak nyomon követését, valamint a további funkciók és szolgáltatások költség-haszon elemzésének elkészítését kell szolgálniuk. A KB-k által TARGET felvigyázói minőségükben végzett ezen kvantitatív elemzéseknek és számszaki szimulációknak különösen a TARGET-ben fennálló kockázatok elemzését és figyelemmel kísérését, valamint az alkalmazandó előírásokra tekintettel végzett rendszeres és eseti felvigyázói értékelések támogatását kell szolgálniuk. A KB-k által más kulcsfontosságú központi banki funkciók támogatása érdekében végzett kvantitatív elemzéseknek és számszaki szimulációknak különösen a pénzpiaci fejlemények elemzését, az euroövezetbeli pénzügyi integráció értékelését, a központi banki egyenlegeknek és a likviditás eloszlásának a figyelemmel kísérését kell szolgálniuk.

(9)

A tranzakciószintű adatok bizalmas jellegének megőrzése kiemelkedő fontosságú. Emiatt a tranzakciószintű adatokhoz való hozzáférést és azok felhasználását a KB-k személyzete kijelölt tagjainak kis csoportjára kell korlátozni. A KB személyzetének tagjaira alkalmazandó szakmai magatartási és titoktartási szabályok mellett a Piaci Infrastruktúra Testületnek (Market Infrastructure Board, MIB) konkrét szabályokat kell megállapítania a tranzakciószintű adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozóan. A KB-knek biztosítaniuk kell, hogy személyzetük kijelölt tagjai betartsák ezeket a szabályokat, és a MIB-nek figyelemmel kell kísérnie e szabályok betartását.

(10)	A MIB-nek lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy a tranzakciószintű adatok felhasználásából kinyert információkat közzétegye, feltéve, hogy ezek az információk – akár közvetlenül, akár közvetetten – nem teszik lehetővé a résztvevők vagy a résztvevők ügyfeleinek azonosítását.

(11)	A TARGET analitikai környezet (TARGET Analytical Environment) lehetővé teszi az eurorendszer számára, hogy tranzakciószintű adatok felhasználásával kvantitatív elemzéseket és számszaki szimulációkat végezzen.

(12)

Az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete I. része 28. cikkének (3) bekezdésén túlmenően, amely a tranzakciószintű adatokra vonatkozik, az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete I. részének 28. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy a KB-k saját közfeladataik vagy az információkat fogadó más közigazgatási intézmények feladatai ellátása során statisztikai, történeti, tudományos vagy egyéb célokra felhasználhatnak, felfedhetnek vagy közzétehetnek a résztvevőkre vagy a résztvevők ügyfeleire vonatkozó pénzforgalmi információkat, feltéve, hogy ez közvetlenül vagy közvetve nem teszi lehetővé a résztvevő vagy a résztvevő ügyfelei azonosítását. A KB-knek az ilyen információk e cikk alapján történő felhasználására, hozzáférhetővé tételére vagy közzétételére való lehetőségének sérelme nélkül a MIB-nek koordinálnia kell a KB-k intézkedéseit.

(13)	E határozat rendelkezéseit a csatlakoztatott nemzeti központi bankok (NKB-k) és az eurorendszerbeli KB-k közötti megállapodás révén ki kell terjeszteni oly módon, hogy az a csatlakoztatott NKB-kra is alkalmazandó legyen,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Hatály

Ez a határozat szabályozza az egyes TARGET adatokhoz – a 3. cikkben foglaltak szerint, továbbá a 3. cikkben megjelölt célokból – történő hozzáférést és azok ilyen felhasználását.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandóak.

3. cikk

Az egyes TARGET adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználása

(1) Az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete I. része 28. cikke (3) bekezdésének megfelelően a KB-k – a szükséges mértékben – valamennyi TARGET tagrendszer valamennyi résztvevőjének TARGET-ből kinyert tranzakciószintű adataihoz hozzáférhetnek és azokat kvantitatív elemzésekhez és számszaki szimulációkhoz felhasználhatják, a következő célokra:

a)	a TARGET hatékony működésének és felvigyázásának biztosítása;

b)	a makroprudenciális felvigyázás, a pénzügyi stabilitás, a pénzügyi integráció, a piaci műveletek, a szanálás és a monetáris politika funkciók céljára szükséges elemzések elvégzése;

c)	az egységes felügyeleti mechanizmus céljára szükséges elemzések elvégzése, az elkülönítés elvével összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználása a következőkre korlátozódik:

a)	a TARGET hatékony működésének és felvigyázásának biztosítása tekintetében a személyzet öt, a TARGET üzemeltetésével foglalkozó tagja, valamint a személyzet öt, a TARGET felvigyázásával foglalkozó tagja, mindkét csoport esetében az adatokhoz való külön hozzáféréssel;

b)	az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett elemzések tekintetében a személyzet legfeljebb 15, kutatást végző tagjából álló csoport, amelyet a Központi Bankok Európai Rendszerének kutatási vezetői koordinálnak.

(3) A KB-k kijelölik a személyzet (2) bekezdésben említett tagjait. Amennyiben a (2) bekezdés céljára a személyzet üzemeltetési vagy kutatási területről származó tagját jelölik ki, ezt a kijelölést a Piaci Infrastruktúra Testületnek (Market Infrastructure Board, MIB) jóvá kell hagynia. A személyzet felvigyázási területről származó tagjainak a (2) bekezdés a) pontja céljára történő kijelölését a Piaci Infrastruktúra és Pénzforgalom Bizottságának (Market Infrastructure and Payments Committee, MIPC) kell jóváhagynia. Az e cikkben említett eljárások adott esetben a helyettesítésükre is vonatkoznak.

(4) A MIB külön szabályokat állapít meg a tranzakciószintű adatok bizalmas jellegének garantálására. A KB-k biztosítják, hogy a személyzetük (2) és (3) bekezdés szerint kijelölt tagjai e szabályokat betartsák. A MIB által megállapított e külön szabályok be nem tartása esetén a KB-k biztosítják, hogy személyzetük (3) bekezdés szerint kijelölt tagjai a továbbiakban ne férhessenek hozzá az (1) bekezdésben említett adatokhoz, illetve ne használhassák fel azokat. A MIB figyelemmel kíséri e bekezdés rendelkezéseinek betartását.

(5) A Kormányzótanács továbbá más felhasználók részére is hozzáférést biztosíthat, és meghatározza az ilyen hozzáférésre vonatkozó pontos szabályokat. Ebben az esetben a MIB figyelemmel kíséri az adatfelhasználásukat és különösen a bizalmas kezelésre vonatkozó, mind a MIB által megállapított, mind az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete I. részének 28. cikkében foglalt szabályok betartását.

4. cikk

TARGET analitikai környezet

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében említett kvantitatív elemzések és számszaki szimulációk elvégzése céljára létre kell hozni a TARGET analitikai környezetet (TARGET Analytical Environment). Ez az analitikai környezetet (Analytical Environment) és a szimulációs eszközt (Simulation Tool) foglalja magában.

(2) Az analitikai környezetet az EKB fejleszti és tartja fenn. A szimulációs eszközt a Suomen Pankki fejleszti és tartja fenn. Az analitikai környezet és a szimulációs eszköz a szükséges technikai infrastruktúrát, az adatkinyerési eszközöket, a szimulációs eszközt és az analitikai szoftvert foglalja magában.

(3) Az EKB és a Suomen Pankki a TARGET analitikai környezet szolgáltatásaira és technikai jellemzőire vonatkozó megállapodást köt az eurorendszerbeli KB-kkel. E megállapodásban részt vesznek a csatlakoztatott NKB-k.

5. cikk

Közzététel és hozzáférhetővé tétel

(1) A MIB közzéteheti a tranzakciószintű adatok felhasználásából kinyert információkat, feltéve, hogy – sem közvetlen, sem közvetett módon – nem lehetséges a résztvevők vagy a résztvevők ügyfeleinek azonosítása.

(2) A MIB az (EU) 2022/912 iránymutatás (EKB/2022/8) I. melléklete I. része 28. cikke (5) bekezdésének megfelelően koordinálja a pénzforgalmi információk KB-k általi hozzáférhetővé tételét és közzétételét.

6. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az EKB/2010/9 határozat 2023. március 20-tól hatályát veszti.

7. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) Ezt a határozatot 2023. március 20-tól kell alkalmazni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2023. március 6-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) Az Európai Központi Bank iránymutatása (2012. december 5.) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) (EKB/2012/27) (HL L 30., 2013.1.30., 1. o.).

(2) Az Európai Központi Bank (EU) 2022/912 iránymutatása (2022. február 24.) az új generációs transzeurópai automatizált valós idejű bruttó kiegyenlítésű expressz átutalási rendszerről (TARGET) és a 2013/47/EU iránymutatás (EKB/2012/27) hatályon kívül helyezéséről (EKB/2022/8) (HL L 163., 2022.6.17., 84. o.).

(3) Az Európai Központi Bank 795/2014/EU rendelete (2014. július 3.) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről (EKB/2014/28) (HL L 217., 2014.7.23., 16. o.).

2023.3.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/23

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/550 AJÁNLÁSA

(2023. március 8.)

a fenntartható városi mobilitási tervezésre vonatkozó nemzeti támogatási programokról

(az értesítés a C(2023) 1524. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az európai zöld megállapodás (1) célul tűzi ki a klímasemleges uniós gazdaság 2050-ig történő megvalósítását. A megállapodás a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 90 %-os csökkentésére szólít fel. A fenntartható és intelligens mobilitási stratégia (2) intézkedéseket terjesztett elő e célkitűzés elérése érdekében, köztük a fenntartható, intelligens, biztonságos és egészséges városi mobilitás előmozdítását célzó intézkedéseket is.

(2)

A városi mobilitás új uniós keretrendszeréről szóló közlemény (3) előnyben részesíti a fenntarthatóbb közlekedési megoldásokat – a kollektív és tömegközlekedést, a megosztott mobilitást, a gyaloglást és a kerékpározást – azzal a céllal, hogy növelje ezek használatát a jobb és energiahatékonyabb háztól házig tartó mobilitás érdekében, hozzájárulva eközben a polgárok egészségéhez és jóllétéhez.

(3)

A fenntartható városi mobilitás számos olyan európai szakpolitikához járul hozzá, amelyek célja az alacsony kibocsátású és a kibocsátásmentes mobilitás (4) előmozdítása, valamint a levegőminőség és a közúti biztonság javítása, miközben járulékos előnyökkel jár a polgárok egészsége és jólléte szempontjából. A hatékony városi mobilitási tervezés közvetlenül helyi szinten segítheti a kapcsolódó európai és nemzeti szakpolitikák előmozdítását. Amint azt az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképről szóló közlemény (5) és az azt kísérő uniós vidékfejlesztési cselekvési terv is kiemeli, a fenntartható mobilitási megoldások előmozdításához elengedhetetlen a városi, városkörnyéki és vidéki mobilitás jobb integrálása.

(4)

A 2013. évi városi mobilitási csomag (6) bevezette a fenntartható városi mobilitási terveket, amelyek keretet biztosítanak a városok és községek számára a városi mobilitással kapcsolatos szakpolitikai kihívásokra adott válaszok megtervezéséhez és végrehajtásához a teljes funkcionális városi térségben. A Bizottság azóta támogatja a városi mobilitási politika alapját képező fenntartható városi mobilitási tervek széles körű elterjedését. A helyi hatóságok, a tervezők és az érdekelt felek széles körben alkalmazták a koncepciót és a kapcsolódó európai fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó iránymutatásokat. Hatékony, szilárd és rugalmas eszköznek bizonyult, amelyre a városok támaszkodhatnak a városi mobilitási intézkedések megtervezése során.

(5)

A 06/2020. sz., „Fenntartható városi mobilitás az Európai Unióban” című különjelentésében (7) az Európai Számvevőszék hangsúlyozta, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok és városaik felelősek a városi mobilitási politikák irányításáért. A Számvevőszék megállapította, hogy a helyi városi mobilitási intézkedések nem mindig voltak összhangban a fenntartható városi mobilitás célkitűzéseivel. A fenntartható városi mobilitási tervet támogató nemzeti programok hozzájárulnának a fenntartható városi mobilitási terv koncepciója és a helyi fenntartható városi mobilitási tervek közötti kapcsolatok javításához.

(6)

A transzeurópai közlekedési hálózat (a továbbiakban: TEN-T) fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló felülvizsgált rendelet (8) azt javasolja, hogy a TEN-T hálózat városi csomópontjai a rendelet V. mellékletében meghatározott követelményekkel összhangban fogadjanak el fenntartható városi mobilitási tervet, valamint gyűjtsenek és nyújtsanak be releváns városi mobilitási adatokat a Bizottságnak. Az adatgyűjtési és jelentéstételi követelmények tekintetében a későbbi végrehajtási jogi aktus meghatározza a fenntartható városi mobilitási mutatók jegyzékét és azok számítási módszertanát. Az elfogadást követően ezek lesznek a fenntartható városi mobilitási tervhez kapcsolódó egyedüli kötelező érvényű követelmények uniós szinten. A fenntartható városi mobilitási tervet támogató nemzeti programok szakértelmet biztosítanak a TEN-T hálózat városi csomópontjai számára, hogy segítsék őket e követelmények teljesítésében.

(7)

A városok kihívásokkal néznek szembe a fenntartható városi mobilitási intézkedéseik előrehaladásának mutatók felhasználásával történő nyomon követése terén. Az adatgyűjtéshez adminisztratív és pénzügyi forrásokra van szükség, a városok pedig gyakran nehezen férnek hozzá a nemzeti és regionális hatóságok és más szervek birtokában lévő adatokhoz. A tagállamoknak központi hozzáférési pontokon és decentralizált adattereken keresztül elő kell segíteniük az adatgyűjtést és -felhasználást. Ez segíteni fogja a városokat abban, hogy az elkövetkező években javítsák nyomonkövetési rendszereiket.

(8)

Az uniós társfinanszírozással megvalósított projektek részeként kidolgozott, a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó, nem kötelező erejű iránymutatások (9) és referenciaanyagok gyűjteménye is elérhető minden város számára, hogy támogassa őket saját egyéni fenntartható városi mobilitási tervük elkészítésében és végrehajtásában. A városokat arra kérik, hogy saját igényeiknek megfelelően használják fel ezt az információkészletet. A városi mobilitással foglalkozó bizottsági szakértői csoportnak (10) segítenie kell a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó, nem kötelező erejű iránymutatások gyűjteményének kiegészítését és egyszerűsítését.

(9)	A tagállamoknak támogatniuk kell a városokat a fenntartható városi mobilitási tervek elkészítésében azzal a céllal, hogy segítsék őket fenntartható városi mobilitási terveik minőségének javításában és e terveknek az uniós kerettel való jobb összehangolásában.

(10)	Végső soron továbbra is a városok felelősek fenntartható városi mobilitási terveik kidolgozásáért, elfogadásáért és megvalósításért, valamint az azokban foglalt intézkedések végrehajtásáért,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1. CÉL ÉS HATÁLY

1.1. Bevezetés

A 2013. évi városi mobilitási csomag bevezette a fenntartható városi mobilitási tervek (11) koncepcióját, amely a városi mobilitással kapcsolatos szakpolitikai kihívások kezelésére szolgáló, városokra, községekre és régiókra vonatkozó keret alappillére. A fenntartható városi mobilitási terv koncepcióját korszerűsíteni kell, hogy az tükrözze az új uniós stratégiákat és integrálja az új szakpolitikai prioritásokat. Ezt a jelenlegi ajánlás melléklete a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójaként tartalmazza.

A fenntartható városi mobilitási terv koncepciója alapján a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó iránymutatások tanácsot adnak a városoknak a fenntartható városi mobilitási terveik elkészítésének és végrehajtásának folyamatával kapcsolatban.

Az elmúlt évtizedben a Bizottság támogatta a koncepciót, és azt EU-szerte számos város önkéntes alapon széles körben alkalmazta a vonzó, inkluzív és fenntartható városi mobilitásra való átállásuk megtervezéséhez.

A fenntartható városi mobilitási terv koncepcióját alkalmazó városok hatékony, átfogó és rugalmas eszköznek találták azt, amely túlmutat a városok közigazgatási határain, és lefedi a „funkcionális városi térség” egészét, figyelembe véve a hátországi összeköttetéseket, az ingázást, valamint a város és a vidék közötti kapcsolatokat.

Az új uniós városi mobilitási keretről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum (12) kiemelte, hogy a fenntartható városi mobilitási tervek következetes, hosszú távú tervezési keretet jelentenek, amelyben valamennyi érintett fél részt vesz. A koncepció különösen a Covid19-világjárvány idején bizonyította rezilienciáját, mivel számos fenntartható városi mobilitási tervvel rendelkező város képes volt gyorsan és hatékonyan kiigazítani mobilitási politikáját. Ezt követően könnyebben módosíthatták mobilitási rendszereiket, mint a hasonló tervekkel nem rendelkező városok. A vészhelyzeti és rezilienciaeljárásokat sok esetben már ismertették a meglévő fenntartható városi mobilitási tervek.

A 2013. évi városi mobilitási csomag értékelése azonban jelentős hiányosságként azonosította a fenntartható városi mobilitási tervek tagállamok közötti egyenlőtlen alkalmazását. Sok város még mindig nem rendelkezik fenntartható városi mobilitási tervvel, a meglévő fenntartható városi mobilitási tervek minősége pedig jelentősen eltér. Egyértelmű egyenlőtlenség áll fenn a tagállamok között a városok fenntartható városi mobilitási tervekkel való általános lefedettségét illetően is.

Ennek az ajánlásnak ezért a tagállamok a címzettjei.

1.2. A tagállami szintű fellépés szükségessége

A fenntartható városi mobilitási terv koncepciójának felhasználásával 2013 óta szerzett széles körű tapasztalatok alapján a 2013. évi városi mobilitási csomag értékelése rámutatott, hogy továbbra is problémát jelent a kapacitás és a szakértelem – különösen a kis- és közepes méretű városokban –, valamint a nemzeti részvétel és támogatás hiánya.

Ez rámutat arra, hogy általánosságban biztosítani kell a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójával való összhangot, valamint össze kell hangolni a városok és városi térségek által a mobilitási terveik elkészítése, végrehajtása és nyomon követése érdekében végzett különböző tevékenységeket.

Amint arra az új uniós városi mobilitási keret rámutat, nemzeti szinten meg kell erősíteni az irányítást és a felelősségvállalást, és létre kell hozni egy olyan támogatási keretet, amely a szubszidiaritás elvével összhangban szorosabban összehangolja a fenntartható városi mobilitási terveket a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójával, figyelembe véve a helyi körülményeket, a tervezési gyakorlatokat és az intézményi felépítést.

1.3. A TEN-T hálózattal való kapcsolat

A felülvizsgált TEN-T rendeletre (13) irányuló javaslat magában foglalja a városok mint a fenntartható, biztonságos, hatékony és multimodális közlekedés létfontosságú csomópontjai szerepének megerősítését Európában és Európán kívül. A TEN-T hálózat hatékony működésének lehetővé tétele érdekében a Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok 2025. december 31-ig gondoskodjanak arról, hogy a TEN-T hálózat városi csomópontjai fenntartható városi mobilitási tervet fogadnak el, és releváns városi mobilitási adatokat gyűjtenek.

A városi csomópontoknak figyelembe kell venniük a különböző városi mobilitási intézkedéseknek a TEN-T hálózat mentén zajló személy- és áruszállításra gyakorolt hatását. Az intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy biztosítsák a városi csomópontokon történő zökkenőmentes áthaladást, azok megkerülését vagy az azokon keresztüli összeköttetést, a kibocsátásmentes járművekre is kiterjedően. Az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a torlódások enyhítéséhez, a tömegközlekedés és az aktív közlekedési módok modális részarányának növeléséhez, a közúti biztonság javításához és a TEN-T hálózat forgalmát érintő szűk keresztmetszetek megszüntetéséhez.

Ezen ajánlás célja ezért az is, hogy további támogatást nyújtson a tagállamoknak és a városoknak a városi csomópontokra vonatkozó javasolt követelmények teljesítésére való felkészüléshez.

Ez az ajánlás nem érinti a fent említett javaslaton alapuló felülvizsgált TEN-T rendelet jövőbeli elfogadását és az abban foglalt, a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó kötelezettségeket.

1.4. Helyi szintű koordináció az ágazati és területrendezési megközelítések közötti szinergiák érdekében

A fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozásához integrált megközelítésre van szükség, amely két dimenzióval foglalkozik: a városi mobilitás integrálása a közlekedési rendszer hálózattervezésébe („hálózati megközelítés”) és a fenntartható városfejlesztést célzó ágazatközi stratégiába való integrálás („helyi alapú megközelítés”).

A közlekedés az integrált területrendezési megközelítés hatékony és eredményes városi/helyi szintű megközelítésének létfontosságú része. A fenntartható városi mobilitási terveket ezért a helyi és regionális mobilitási tervekkel, a területrendezési tervekkel és a vonatkozó ágazati tervekkel szoros együttműködésben kell kidolgozni és végrehajtani. Amellett, hogy így a fenntartható városi mobilitási terveket jobban össze lehet hangolni az ágazati politikai célkitűzésekkel, ez csökkenti a helyi önkormányzatok adminisztratív terheit is.

A tagállamoknak a következők révén biztosítaniuk kell az ágazati szakpolitikai célok és a városi mobilitási tervezés összeegyeztethetőségét és koherenciáját:

—

annak támogatása, hogy a városok az európai és nemzeti célokat helyi várospolitikákká, stratégiákká és olyan tervezési dokumentumokká alakítsák át, mint például a fenntartható városi mobilitási tervek, a fenntartható városi logisztikai tervek, a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervek, a klímaszerződések és a Zöld város megállapodások,

—

a városok és városi térségek szükségleteinek és sajátosságainak kezelése átfogó nemzeti vagy regionális stratégiákban és tervezési dokumentumokban, például nemzeti és regionális közlekedési tervekben, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó nemzeti szakpolitikai keretekben, integrált nemzeti energia- és klímatervekben, közegészségügyi stratégiákban; fenntartható városfejlesztési stratégiákban,

—	a városok és városi térségek szükségleteinek és sajátosságainak kezelése az európai és nemzetközi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos nemzeti intézkedések, például az európai szemeszter és a TEN-T törzshálózati folyosókra vonatkozó munkatervek keretében.

2. A FENNTARTHATO VAROSI MOBILITASI TERVET TAMOGATO NEMZETI PROGRAM

2.1. Célkitűzések

A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy, a fenntartható városi mobilitási terv támogatására irányuló nemzeti programot, amelynek célja a városok támogatása, az irányítás megerősítése, a fenntartható városi mobilitási politikák országos szintű koordinációjának, tervezésének és alkalmazásának fokozása, valamint a régiók, városok és községek közötti, valamint a városi és vidéki területek közötti koordináció javítása.

2.2. A program alkalmazási köre

A fenntartható városi mobilitási tervet támogató nemzeti programoknak a következőkre irányuló intézkedéseket kell tartalmazniuk:

—

nemzeti iránymutatás kidolgozása a városi mobilitás tervezésére vonatkozóan a jelenlegi bizottsági ajánlás mellékletében bemutatott aktualizált fenntartható városi mobilitási terv koncepciója alapján, figyelembe véve a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó iránymutatásokat (14), integrált módon kezelve az utasmobilitást, az árufuvarozást és a logisztikát,

—	technikai segítségnyújtás és szakértői támogatás nyújtása,

—	nemzeti megközelítés kidolgozása a városkörnyéki és vidéki területekkel együttműködve a fenntartható városi mobilitási tervek előkészítésére és városokon átívelő végrehajtására, a teljes funkcionális városi térségre (a városra és vonzáskörzetére) kiterjedően,

—	a régiók, városok és községek nemzeti hálózatának létrehozása a társaktól való tanulás előmozdítása és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében, beleértve az EU legkülső régióit és más távoli területeket, a szigeti, a perem- és a ritkán lakott területeket,

—	a városoknak szóló képzési program végrehajtása, beleértve a kapacitásépítést is,

—	pénzügyi támogatás nyújtása a városoknak az adminisztratív kapacitás toborzásához és megtartásához, valamint ideiglenes szakértői támogatás felvételéhez,

—	a fenntartható városi mobilitási tervekkel kapcsolatos kommunikációs kampányok és tevékenységek szervezése és koordinálása,

—	figyelemfelhívás a Városi Mobilitás Európai Megfigyelőközpontjának portálján közzétett információkra és iránymutatásokra (15),

—

a fenntartható városi mobilitási tervek minőségének felülvizsgálata és tanácsadás annak javításával kapcsolatban, a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójával összhangban; ez megkönnyíti a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozását, amennyiben szükség van arra a köz- vagy magánfinanszírozás feltételeként,

—	a városokban a hatékony fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozása előtt álló akadályokra vonatkozó nemzeti jogszabályi keret átvilágítása,

—	az illetékes hatóságok támogatása a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások nyújtásának jobb összehangolásában a funkcionális városi térségben,

—

a helyi hatóságok támogatása abban, hogy integrálják és javítsák a fenntartható városi mobilitási tervek és a területrendezés közötti koordinációt, valamint javítsák a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervekkel, a fenntartható városi logisztikai tervekkel és más vonatkozó tervekkel való összhangot és szinergiákat,

—	a fenntartható városi mobilitási terv végrehajtása nyomon követésének megerősítése azáltal, hogy mechanizmusokat vezetnek be a fenntartható városi mobilitási tervek céljainak és célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladás mérésére,

—

a Bizottság módszertanát (16) követve a fenntartható városi mobilitási mutatók kiszámítása, az adatgyűjtés koordinálása és támogatása, valamint a városi mobilitási mutatók kiszámításához szükséges nemzeti, regionális vagy magánadatokhoz való hozzáférés, azok megosztásának és felhasználásának megkönnyítése,

—	az ágazati politikai célkitűzések – többek között a dekarbonizáció és a közúti közlekedésbiztonság – megvalósítása terén elért eredmények nyomon követése; a városok támogatása abban, hogy többek között nemek szerint lebontott adatgyűjtési mechanizmusokat dolgozzanak ki,

—	a Városi Mobilitás Európai Megfigyelőközpontja portáljának városokról és nemzeti tervekről szóló szakaszainak rendszeres frissítése,

—	a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetés városi mobilitási vonatkozásai végrehajtásának támogatása.

A támogatási program hatókörét a városokkal és régiókkal együttműködésben kell meghatározni, és szükségleteik és a tőlük kapott visszajelzések alapján rendszeresen felül kell vizsgálni.

2.3. Finanszírozás és minőségbiztosítás

A fenntartható városi mobilitási tervek hatékony keretet biztosítanak a városi mobilitási köz- vagy magánberuházások tervezéséhez és végrehajtásához.

A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás és támogatás, a fenntartható városi mobilitási tervek minőségének javítása és a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójával való szorosabb összehangolásuk érdekében.

Számos olyan európai, nemzeti és regionális finanszírozási eszköz létezik, amelyek támogathatják a fenntartható városi mobilitási tervezés folyamatait, mint például:

—	az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz,

—	az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap, beleértve az Interreg-et és az URBACT-ot,

—	a Horizont Európa, beleértve a küldetéseket és a CIVITAS-fellépéseket,

—	az InvestEU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a REPowerEU,

—	a Digitális Európa program,

—	az Igazságos átmenet program,

—	az Innovációs Alap,

—	a Technikai Támogatási Eszköz, amely testre szabott technikai szakértelmet biztosít az uniós tagállamok számára,

—	nemzeti programok,

—	magánfinanszírozás (pl. zöldkötvények).

Emellett az EIT városi mobilitással foglalkozó tudományos és innovációs társulása támogatást nyújt a tagállamoknak, a régióknak és a városoknak a fenntartható városi mobilitási terveik végrehajtásában.

2.4. A fenntartható városi mobilitási terv programirányítása nemzeti szinten

A tagállamoknak ki kell jelölniük egy, a fenntartható városi mobilitási tervért felelős nemzeti programirányítási irodát, amely a városokkal és városi térségekkel kapcsolatos fenntartható városi mobilitási tervekkel kapcsolatos ügyek kapcsolattartási pontja. Ezeket a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal együttműködésben kell létrehozni.

Az irodáknak rendelkezniük kell a fenntartható városi mobilitási terv támogatására irányuló nemzeti program kidolgozásához és végrehajtásához szükséges megfelelő technikai szakértelemmel, valamint jogi, pénzügyi és emberi erőforrásokkal.

Semlegesnek és átláthatónak kell lenniük, és be kell vonniuk a régiókat, a városokat és a vidéki térségeket munkájukba. Az érintett minisztériumok, régiók, városok, vidéki területek, tudományos körök és a városi mobilitás egyéb érdekelt feleinek képviselőiből álló szakértői csoport tanácsadás révén támogatja munkájukat.

Ez a szakértői csoport fontos szerepet játszhatna a fenntartható városi mobilitási terv támogatására irányuló nemzeti program megtervezésében és értékelésében, a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó nemzeti útmutató dokumentumok jóváhagyásában, valamint független szakértői fórumként szolgálna a fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó európai és nemzeti iránymutatások megfelelő végrehajtásának biztosításában. A tagállamoknak a városoknak nyújtott meglévő támogatási rendszerekre kell építeniük. A programirányítási irodáknak össze kell fogniuk a szubnacionális és regionális szinten végrehajtott meglévő rendszereket az összehangolt megközelítés biztosítása érdekében, beleértve a távoli és peremterületek, valamint a legkülső régiók sajátos korlátait is.

Az irodák a tagállam közigazgatási felépítésétől függően minisztériumban, ügynökségben vagy szakosodott szervben is elhelyezkedhetnek. A regionális irodák kiegészíthetik a nemzeti irodákat, különösen a nagyobb vagy a szövetségi államformával rendelkező tagállamokban.

A szubszidiaritás elvével összhangban továbbra is a városoknak kell végső felelősséget vállalniuk fenntartható városi mobilitási terveik kidolgozásáért, elfogadásáért és végrehajtásáért.

2.5. A nemzeti programirányítási irodák és az Európai Bizottság közötti együttműködés

A nemzeti programirányítási irodáknak a fenntartható városi mobilitási terv támogatási szolgálataival kapcsolatos információcsere és koordináció tekintetében a tagállamok és a Bizottság közötti fő kapcsolattartó pontként kell működniük.

A fenntartható városi mobilitási terv végrehajtásának támogatása az új uniós városi mobilitási keret elfogadását követően létrehozott, a városi mobilitással foglalkozó szakértői csoport (EGUM) egyik fő feladata, amelynek keretében a tagállamok, régiók, városok és más érdekelt felek képviselői találkoznak, hogy megvitassák az uniós városi mobilitási politikát, többek között a fenntartható városi mobilitási tervekkel kapcsolatban. A nemzeti programirányítási irodáknak ezért szorosan együtt kell működniük a szakértői csoportban részt vevő tagállami képviselőkkel, és aktívan hozzá kell járulniuk a csoport munkájához.

2.6. Az Európai Bizottság tájékoztatása az intézkedésekről

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás alapján évente hozott intézkedésekről. Az első ilyen jelentést ezen ajánlás elfogadásának napja után egy évvel kell benyújtani.

A jelentésben az alábbi adatok szerepeljenek:

—	a fenntartható városi mobilitási tervet támogató nemzeti program,

—	a fenntartható városi mobilitási tervért felelős nemzeti programirányítási irodája elérhetőségei,

—	a fenntartható városi mobilitási tervet támogató nemzeti programiroda munkaterve,

—	a munkaterv végrehajtásáról szóló éves jelentések összefoglalója (beleértve a fő teljesítménymutatókkal kapcsolatos számszerűsített előrehaladást, a fő mérföldköveket és az azonosított lehetséges problémákat, valamint a tervezett mérséklési intézkedéseket), valamint a levont tanulságok.

3. CIMZETTEK

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 8-án.

a Bizottság részéről

Adina VĂLEAN

a Bizottság tagja

(1) COM(2019) 640 final.

(2) COM(2020) 789 final.

(3) COM(2021) 811 final.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1161 irányelve (2019. június 20.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról (HL L 188., 2019.7.12., 116. o.).

(5) COM(2021) 345 final.

(6) COM(2013) 913 final.

(7) 06/2020. számú különjelentés: Fenntartható városi mobilitás az Európai Unióban: érdemi javulás csak a tagállamok elkötelezett szerepvállalásával lehetséges.

(8) COM(2021) 812 final.

(9) A fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó iránymutatás az ELTIS városi mobilitási megfigyelőközpontjának portálján elérhető, a fenntartható városi mobilitási terv kidolgozására és végrehajtására vonatkozó iránymutatásokból, valamint további referenciaanyagokból áll; https://www.eltis.org/mobility-plans/topic-guides

(10) A Bizottság C(2022) 5320 határozata (2022. július 28.) a városi mobilitással foglalkozó bizottsági szakértői csoport létrehozásáról; A városi mobilitással foglalkozó szakértői csoport.

(11) Lásd az „Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé” című, 2013. december 17-i bizottsági közlemény mellékletét, COM(2013) 913 final.

(12) COM(2021) 811 final.

(13) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, COM(2021) 812 final.

(14) A fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozására és végrehajtására vonatkozó iránymutatások, amelyek elérhetők az ELTIS városi mobilitási megfigyelőközpontjának portálján; https://www.eltis.org/mobility-plans/sump-guidelines

(15) https://www.eltis.org/mobility-plans/topic-guides

(16) https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/clean-transport-urban-transport/sumi_en

MELLÉKLET

A fenntartható városi mobilitási tervek aktualizált koncepciója

1. BEVEZETÉS

A fenntartható városi mobilitási terv olyan stratégiai terv, amelynek célja az emberek és vállalkozások mobilitási igényeinek kielégítése a városokban és azok környékén a jobb életminőség érdekében. Egységes keretet biztosít a városi mobilitás valamennyi közös kihívásának kezelésére a teljes funkcionális városi térség számára. A fenntartható városi mobilitási terv átfogó, jövőképvezérelt, rugalmas és reziliens megközelítést kínál azáltal, hogy hosszú távú mobilitási tervként szolgál, amely olyan rövid távú célkitűzésekre és célokra irányuló intézkedéscsomagokat tartalmaz, amelyek elérése a változó igényekre reagálva felgyorsítható.

A Bizottság 2013 óta támogatja a városi mobilitási politika alapját képező fenntartható városi mobilitási tervek széles körű elterjedését. Ez tükrözi a fenntartható városi mobilitási tervben rejlő azon lehetőséget, hogy segítse a városokat és a régiókat a fenntartható városi mobilitásra való átállásuk során felmerülő általános kihívások kezelésében, és biztosítsa a jobb életminőséget. A 2013. évi városi mobilitási csomag (1) felszólította a helyi önkormányzatokat, hogy helyezzék a fenntartható városi mobilitási terveket a városi mobilitási kérdések kezelésére irányuló megközelítésük középpontjába. Ehhez kapcsolódóan uniós iránymutatásokat tettek közzé annak érdekében, hogy támogassák a helyi önkormányzatokat a fenntartható városi mobilitási tervezés folyamata során.

Az elmúlt néhány évben rengeteg tanács és iránymutatás kidolgozására került sor a városi mobilitás tervezésével foglalkozó közösséggel, és ezt követően a városi mobilitással kapcsolatos uniós megfigyelőközpont keretében a városok és az érdekelt felek számára a fenntartható városi mobilitási tervekhez kapcsolódó konkrét szempontokra vonatkozó kiegészítő iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat tettek elérhetővé (2). Rendelkezésre áll egy olyan önértékelési eszköz is, amely segíti a városokat abban, hogy megismerjék fenntartható városi mobilitási terveik erősségeit és gyengeségeit (3).

A fenntartható városi mobilitási terv eredeti koncepciója (4) a 2013. évi városi mobilitási csomagban jelent meg, és nyolc fő irányadó elvből állt. A fenntartható városi mobilitási terv jelenlegi koncepciója megtartja ezeket, ugyanakkor naprakésszé teszi, amit naprakésszé kell tenni.

1.1. Háttér

Az új Lipcsei Chartával (5) összhangban a városoknak integrált és fenntartható városfejlesztési stratégiákat kell kidolgozniuk, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását a város egésze számára, a funkcionális területektől egészen a városrészekig.

A fenntartható városi mobilitás tervezése ezért döntő fontosságú a városokban a hatékony és fenntartható mobilitás szempontjából, többek között a TEN-T városi csomópontokban, emellett fontos szerepet tölt be a hálózat általános működése, valamint jelentős kihívások esetén a vészhelyzetkezelési és az ellenálló képesség biztosítása szempontjából.

A javaslat szerint a városi csomópontoknak meg kell felelniük a TEN-T rendelet felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat (6) V. mellékletében foglalt, a fenntartható városi mobilitási tervvel kapcsolatos alapvető követelményeknek. Ez a koncepció nem érinti a városi csomópontokra vonatkozó, a fenntartható városi mobilitási tervek elfogadásával és azok tartalmával kapcsolatos, a jövőbeli felülvizsgált TEN-T rendeletben meghatározott kötelező erejű kötelezettségeket. A javasolt követelményekre építve ez a koncepció több információt nyújt, és meghatározza a fenntartható városi mobilitási terv kidolgozásához ajánlott összetevőket, függetlenül attól, hogy egy város városi csomópont-e vagy sem.

1.2. A fenntartható városi mobilitási terv koncepciója aktualizálásának okai

Figyelembe véve az elmúlt néhány év jelentős fejleményeit és a koncepció végrehajtása során az elmúlt évtizedben szerzett gyakorlati tapasztalatokat, most lehetőség nyílik annak aktualizálására annak érdekében, hogy a fenntartható városi mobilitási tervek hatékonyabban járulhassanak hozzá az EU egyre ambiciózusabb közlekedési, éghajlati, egészségügyi és társadalmi célkitűzéseinek és kötelezettségvállalásainak megvalósításához.

A jelenlegi szakpolitikai irányvonalakat elsősorban az európai zöld megállapodás (7), a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia (8) és az új uniós városi mobilitási keret (9) határozza meg. Az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban (10), a zöld és hatékony mobilitásról szóló csomagban és a REPowerEU csomagban (11) a Bizottság a közelmúltban releváns jogalkotási javaslatokat terjesztett elő. A legfontosabb, hogy a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójának jobban be kell építenie az éghajlati és energetikai szempontokat, ugyanakkor foglalkoznia kell a helyi közlekedés biztonsági, inkluzivitási és hozzáférhetőségi, valamint árufuvarozási és logisztikai vonatkozásaival is.

Konkrétabban, az új városi mobilitással kapcsolatos uniós keret kimondja, hogy a fenntartható városi mobilitási terv aktualizált koncepciójának egyértelművé kell tennie, hogy a prioritás a fenntartható megoldások előnyben részesítése, beleértve az aktív, a kollektív és a tömegközlekedést, valamint a megosztott mobilitást (beleértve a város és a vidék közötti összeköttetéseket is), teljes mértékben integrálva a reziliencia szempontjait, valamint a kibocsátásmentes járműveken és megoldásokon alapuló fenntartható városi logisztikára vonatkozó terveket. Ezt ki kell egészíteni, látva, hogy a TEN-T városi csomópontok esetében a fenntartható városi mobilitási tervekre vonatkozó konkrét mutatókra és követelményekre van szükség (12).

Végezetül a mobilitás, az energia, a fenntarthatóság és a földhasználat területén alkalmazott tervezési eszközöknek még inkább ki kell egészíteniük egymást. Ily módon a felülvizsgált koncepció szorosabb kapcsolatot teremt a fenntartható városi mobilitási tervek és más releváns, energia- és éghajlat-politikai tervek, különösen a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervek (SECAP) között.

2. A FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVEK KONCEPCIÓJA

Ez a koncepció a városi térségekre vonatkozó fenntartható városi mobilitási tervek ajánlott megközelítését tartalmazza, függetlenül a térségek méretétől. A fenntartható városi mobilitási tervet a következő irányadó elvekkel összhangban kell kidolgozni és végrehajtani.

2.1. Egyértelmű és mérhető célok és célkitűzések

A fenntartható városi mobilitási terv fő célja, hogy hozzáférhetőbbé tegye azt a funkcionális városi térséget (13), amelyhez készült, és magas színvonalú, biztonságos és fenntartható, alacsony kibocsátású mobilitást biztosítson az adott térség számára, azon keresztül és azon belül. Kiemelten támogatnia kell a kibocsátásmentes mobilitást és egy olyan városi közlekedési rendszer megvalósítását, amely hozzájárul a közlekedési hálózat jobb általános teljesítményéhez, különösen a kibocsátásmentes járművek zökkenőmentes közlekedését lehetővé tévő infrastruktúra, az első vagy utolsó kilométer megtételére alkalmas összeköttetést megkönnyítő multimodális személyszállítási csomópontok, valamint a városi térségeket kiszolgáló multimodális áruterminálok fejlesztésével.

A fenntartható városi mobilitási tervnek ezért konkrét célokat és célkitűzéseket kell tartalmaznia egy olyan városi közlekedési rendszer fejlesztésének támogatására, amely:

—	biztonságos, hozzáférhető, megfizethető és inkluzív valamennyi felhasználó számára, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat és a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személyeket is, és amely figyelembe veszi a nemi dimenziót és a demográfiai változásokat,

—

a felhasználók minden mobilitási igényét kielégíti, beleértve a kerékpározást és a gyaloglást, a városi logisztikát, a TEN-T hálózaton belüli távolsági áru- és utasforgalmat, valamint a városkörnyéki és a várost övező vidéki területekről kiinduló áramlásokat, lefedve az egész funkcionális városi térséget (a várost és annak vonzáskörzetét),

—	megfelel a fenntarthatóságra, az éghajlatvédelemre és a rezilienciára vonatkozó követelményeknek, egyensúlyt teremtve a gazdasági életképesség, a társadalmi igazságosság, valamint az egészség és a környezet védelme biztosításának szükségessége között,

—

optimalizálja a városi mobilitási rendszerek hatékonyságát, figyelembe véve a költséghatékonyságot, valamint a különböző közlekedési módok közlekedési externáliáit, amelyek különösen a forgalmi torlódásokhoz, a levegő- és zajszennyezéshez, a CO2-kibocsátáshoz, a halálos közúti balesetekhez és a közlekedési balesetből származó sérülésekhez, valamint ezeknek a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásához kapcsolódnak,

—	hozzájárul a városi környezet vonzóbbá tételéhez, többek között a közterületek jobb megosztása révén,

—

javítja az életminőséget és előnyökkel jár a közegészség tekintetében, figyelembe véve az ENSZ fenntartható fejlődési céljait (14), és biztosítja, hogy a városi közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások mindenki számára biztonságosak és kényelmesek legyenek, beleértve a társadalom veszélyeztetett csoportjait és a nőket is,

—

javítja a közlekedés biztonságát és védelmét, különösen az aktív és veszélyeztetett úthasználók (pl. gyalogosok, kerékpárosok, idősek, gyermekek, fogyatékkal élők és csökkent mozgásképességű személyek) számára, valamint a szolgáltatásokat és a közterületeket, törekedve a városi közúti biztonság terén a zéró-elképzelés (15) elérésére, összhangban a valettai nyilatkozattal (16),

—

csökkenti a közlekedés okozta szennyezés valamennyi forrását, például a levegő-, a zaj-, a részecske- és mikroműanyag-szennyezést, valamint a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, továbbá növeli annak energiahatékonyságát, törekedve a kibocsátásmentes városi mobilitásra, összhangban az európai zöld megállapodás céljaival, a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiával (17), a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyező anyag-mentességi cselekvési tervvel (18) és a klímarendelettel, figyelembe véve a nemzeti energia- és klímaterveket, a levegőminőségi terveket és a helyi Fenntartható Energia- és Klímaakcióterveket,

—	hozzájárul a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) és az európai közlekedési rendszer egészének jobb összekapcsoltságához és általános teljesítményéhez, mind az utasok, mind az áruk tekintetében.

2.2. Hosszú távú jövőkép és egyértelmű végrehajtási terv

A fenntartható városi mobilitási terv a funkcionális városi térség jövőbeli fejlesztésére, és ezzel összefüggésben a közlekedési infrastruktúra és a multimodális mobilitási szolgáltatások jövőbeli fejlesztésére vonatkozó hosszú távú stratégiát mutat be, vagy ahhoz kapcsolódik. Tartalmazza továbbá a stratégia rövid távú megvalósítására vonatkozó tervet is. Be kell építeni a fenntartható városfejlesztés integrált megközelítésébe, és össze kell kapcsolni a vonatkozó földhasználati, területrendezési és ágazati szakpolitikai tervezéssel (pl. éghajlat- és energiapolitika).

A fenntartható városi mobilitási tervnek ezért a következőket kell tartalmaznia:

—	ütemterv és költségvetési terv, a szükséges finanszírozás forrásainak megfelelő azonosításával; a megvalósítási tervnek ideális esetben 3–10 évre kell kiterjednie,

—	egyértelműen meghatározott felelősségi körök és erőforrások, beleértve az egyes szereplők számára szükséges azonosított erőforrásokat.

2.3. A jelenlegi és jövőbeli teljesítmény értékelése

A fenntartható városi mobilitási tervnek a városi közlekedési rendszer jelenlegi és jövőbeli teljesítményének gondos értékelésén kell alapulnia, és azt egy átfogó nyomonkövetési rendszernek kell alátámasztania, amely a következőkre terjed ki:

—	helyzetelemzés, alapforgatókönyv és végleges forgatókönyv, kezdve a jelenlegi helyzet átfogó felülvizsgálatával és egy olyan referenciaérték megállapításával, amelyhez viszonyítva mérhető a jövőbeli előrehaladás; tartalmaznia kell továbbá a javasolt intézkedések hatásának értékelését,

—

konkrét célkitűzések és célok: a fenntartható városi mobilitási tervnek olyan konkrét és reális teljesítménycélokat kell meghatároznia, amelyek kapcsolódnak a helyzetelemzéshez, és ambiciózusak a fenntartható városi mobilitási terv célja és általános célkitűzései tekintetében. Adott esetben mérhető célokat is meg kell határoznia, amelyek a referenciaérték és a rendelkezésre álló erőforrások reális értékelésén alapulnak, és tükrözik az egyedi célkitűzéseket,

—	teljesítménymutatók, lehetőleg a fenntartható városi mobilitási mutatók (SUMI (19)) alapján, a városi közlekedési rendszer jelenlegi helyzetének leírása és a kitűzött célok elérése felé tett előrehaladás nyomon követése érdekében.

2.4. Valamennyi közlekedési mód integrált fejlesztése, előnyben részesítve a legfenntarthatóbb közlekedési módokat

A fenntartható városi mobilitási tervnek a különböző közlekedési módok integrációja, valamint a zökkenőmentes és fenntartható mobilitást elősegítő intézkedések révén elő kell mozdítania a multimodális közlekedést. Magában kell foglalnia a fenntarthatóbb közlekedési formák – például a közösségi közlekedés, az aktív mobilitás, a megosztott mobilitás (20), a kibocsátásmentes városi logisztika, valamint adott esetben a belvízi és tengeri közlekedés – modális részarányának növelését célzó intézkedéseket.

Tartalmaznia kell továbbá a kibocsátásmentes mobilitás előmozdítására irányuló intézkedéseket, különös tekintettel a városi flotta ökologizálására, a forgalmi torlódások csökkentésére és kiemelten a veszélyeztetett úthasználók közúti biztonságának javítására.

A terv integrált technikai, infrastrukturális, szakpolitikai alapú és puha intézkedéseket javasol a teljesítmény és a költséghatékonyság javítására a kitűzött célok és konkrét célkitűzések tekintetében.

A fenntartható városi mobilitási tervnek ezért a következőket kell tartalmaznia:

—	tömegközlekedési és kollektív közlekedési szolgáltatások, valamint megosztott mobilitás, a minőségük, lefedettségük, biztonságuk, integrációjuk és akadálymentességük javítására irányuló célzott stratégiával,

—	nem motorizált közlekedés, amely a gyaloglást, a kerékpározást és a mikromobilitást vonzóbbá, biztosabbá és biztonságosabbá teszi, átfogó és magas színvonalú hálózat kialakítására törekedve,

—	multimodalitás, a különböző közlekedési módok mind az utasok, mind az áruk tekintetében történő jobb integrálása érdekében,

—	városi közúti közlekedésbiztonság, amelynek célja a zéró-elképzelés elérése a halálesetekkel és a súlyos sérülésekkel kapcsolatosan, különös tekintettel a veszélyeztetett úthasználókra, köztük a gyalogosokra és a kerékpárosokra,

—

a torlódások csökkentése és az infrastruktúra használatának a parkoláskezelési intézkedésekhez kapcsolódó optimalizálása, beleértve a töltőinfrastruktúra optimalizálását, az útfelületek és a városi területek nem motorizált módokra vagy nem közlekedési használatra történő újraelosztásában rejlő lehetőségek feltárását,

—

városi logisztika, beleértve a házhozszállítást és a haszongépjármű-flotta (pl. taxik) kezelését, olyan intézkedésekkel, amelyek javítják a hatékonyságot, ugyanakkor csökkentik az olyan externáliákat, mint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a szennyező anyagok, a zaj és a forgalmi torlódások (a fenntartható városi mobilitási tervet és bármely konkrét fenntartható városi logisztikai tervet integrált módon kell összehangolni egymással),

—

mobilitásirányítási tervek, amelyek célja, hogy az ingázók, a fogyasztók és a diákok (beleértve a környező városkörnyéki és vidéki területekről érkezőket is) fenntarthatóbb mobilitási minták felé mozduljanak el az olyan ágazatokban, mint a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy, a kiskereskedelem és a turizmus/rendezvények,

—

digitalizáció, beleértve az intelligens közlekedési rendszereket (ITS), például a multimodális digitális mobilitási szolgáltatásokat, amelyek megkönnyítik az információkhoz való hozzáférést, az utazás lefoglalását, kifizetését és a jegyek beszerzését minden közlekedési mód esetén, valamint az adatgyűjtést (például magánszereplőktől, nagy adathalmazokból, mesterséges intelligenciától, digitális ikermodellekből, a dolgok internetéről stb.) a fenntartható városi mobilitási tervben foglalt intézkedések előkészítésének, végrehajtásának és nyomon követésének támogatása érdekében.

2.5. Az utasmobilitás, a városi árufuvarozás és a logisztika integrált megközelítése

A városi logisztikát, valamint a távolsági árufuvarozáshoz való kapcsolódást teljes mértékben figyelembe kell venni és be kell építeni a fenntartható városi mobilitási tervbe annak érdekében, hogy szisztematikus megközelítést biztosítsunk egy város mobilitásának valamennyi aspektusa tekintetében, és elérjük a kibocsátásmentes városi logisztikára és az utolsó kilométeres szállításra vonatkozó célkitűzést. A városi logisztikával kapcsolatos konkrét kérdésekkel célzott és összehangolt fenntartható városi logisztikai tervben lehetne foglalkozni.

Az érintett városi térségek esetében a fenntartható városi mobilitási tervnek megfelelően figyelembe kell vennie a különböző városi intézkedéseknek a személy- és áruforgalomra, valamint a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) gyakorolt hatását annak érdekében, hogy biztosítsák a városi csomópontokon, azok elkerülésében vagy az azokon és azok környékén történő zökkenőmentes áthaladást, beleértve a kibocsátásmentes járművek áthaladását is. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a terv a torlódások enyhítésére, a közúti biztonság javítására és a TEN-T forgalmát érintő szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló intézkedéseket is magában foglaljon.

2.6. Részvételen alapuló megközelítés és koordináció más releváns kezdeményezésekkel

A fenntartható városi mobilitási terv kidolgozásának és végrehajtásának integrált és részvételi megközelítésen kell alapulnia, amely magas szintű együttműködést, koordinációt és konzultációt biztosít a különböző kormányzati szintek és az érintett hatóságok között. A folyamatba a nyilvánosságot, valamint a civil társadalom és a gazdasági szereplők képviselőit is be kell vonni.

E célból a helyi tervezési hatóságoknak megfelelő struktúrákat és eljárásokat kell kialakítaniuk.

Ennek a folyamatnak különösen a következőket kell magában foglalnia:

—

a funkcionális városi térség érintett szereplőinek – például a lakosoknak, a civil társadalmi szervezetek képviselőinek és a gazdasági szereplőknek – a terv kidolgozásába és végrehajtásába való megfelelő bevonása a folyamat kezdetétől fogva, a magas szintű elfogadottság és támogatás biztosítása érdekében,

—

szervezeti egységek közötti konzultáció és együttműködés helyi és regionális szinten a helyi és regionális politikákkal, stratégiákkal és intézkedésekkel való összhang és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, különös tekintettel a földhasználatra és a területrendezésre vonatkozó szakpolitikákra, stratégiákra és intézkedésekre; városzöldítési tervek (21), energia; egészségügy; oktatás; szociális szolgáltatások; bűnüldözés és rendfenntartás,

—	szoros eszmecsere a funkcionális városi térségben (a szomszédos városi, városkörnyéki és vidéki területeken) a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások biztosításáért felelős illetékes hatóságokkal, valamint a közigazgatás és a kormányzat különböző szintjein.

2.7. Nyomon követés, jelentéstétel és minőségbiztosítás

A fenntartható városi mobilitási tervnek tartalmaznia kell legalább az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, a forgalmi torlódásokra, a halálos és súlyos sérülésekkel járó balesetekre, a mobilitási szolgáltatások modális részarányára és hozzáférhetőségére vonatkozó, a városi közlekedési rendszerek jelenlegi és jövőbeli teljesítményét megalapozó célkitűzéseket, célértékeket és mutatókat, valamint a városok levegő- és zajszennyezésére vonatkozó adatokat. A fenntartható városi mobilitási terv végrehajtását teljesítménymutatók segítségével kell nyomon követni.

Nevezetesen, a helyi önkormányzatoknak mechanizmusokat kell bevezetniük a fenntartható városi mobilitási tervük célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladás nyomon követésére, és szükség esetén időben korrekciós intézkedéseket kell hozniuk. A tagállamoknak támogatniuk kell a városokat ebben a feladatban, és biztosítaniuk kell a fenntartható városi mobilitási terv minőségét és a fenntartható városi mobilitási terv koncepciójára vonatkozó követelményeknek való megfelelését, összhangban a fenntartható városi mobilitási terv nemzeti támogatási programjairól szóló bizottsági ajánlással.

A fenntartható városi mobilitási terv céljának és konkrét célkitűzéseinek elérése, valamint a benne foglalt célok elérése terén elért eredményeket rendszeresen értékelni kell kiválasztott eredménymutatók felhasználásával (22). A releváns adatokhoz és statisztikákhoz való, kellő időben történő hozzáférés biztosításához megfelelő lépésekre van szükség. A fenntartható városi mobilitási terv végrehajtásának felülvizsgálatához nyomonkövetési jelentésnek kell alapul szolgálnia.

A nyomon követés támogatása érdekében ösztönözni kell az előrejelzések használatát a jövőbeli szükségletekre és kihívásokra való felkészülés érdekében. Ezt az előrejelzést digitális eszközökkel, például helyi digitális ikermodellekkel lehet támogatni.

2.8. Iránymutatás és támogatás európai szinten

Az Európai Bizottság továbbra is tájékoztatást nyújt a fenntartható városi mobilitási tervekről az Európai Helyi Közlekedési Információs Szolgálaton (Európai Mobilitási Megfigyelőközpont) (23) keresztül. Ezek az információk magukban foglalják a folyamathoz kapcsolódó fenntartható városi mobilitási tervre vonatkozó iránymutatásokat és a fenntartható városi mobilitási tervek egyes szempontjaira vonatkozó referenciaanyagokat (24).

Az új uniós városi mobilitási keret elfogadását követően létrehozott, a városi mobilitással foglalkozó bizottsági szakértői csoport (25) segíteni fog ezen anyag kiegészítésében és egyszerűsítésében.

(1) COM(2013) 913 final.

(2) https://www.eltis.org/mobility-plans/sump-guidelines

(3) https://www.eltis.org/resources/tools/sump-self-assessment-tool

(4) Az „Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé” című bizottsági közlemény 1. melléklete (https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:82155e82-67ca-11e3-a7e4-01aa75ed71a1.0004.05/DOC_1&format=PDF).

(5) https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/brochure/new_leipzig_charter/new_leipzig_charter_en.pdf

(6) COM(2021) 812/2.

(7) COM(2019) 640 final.

(8) COM(2020) 789 final.

(9) COM(2020) 811 final.

(10) COM(2021) 550 final.

(11) COM(2022) 230 final.

(12) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, COM(2021) 812 final.

(13) https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Functional_urban_area#:~:text=Short%20definition%3A%20a%20functional%20urban,city%20(OECD%2C%202012)

(14) https://www.undp.org/sustainable-development-goals

(15) https://ec.europa.eu/transport/themes/strategies/news/2019-06-19-vision-zero_en

(16) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9994-2017-INIT/hu/pdf

(17) COM(2020) 789 final.

(18) https://environment.ec.europa.eu/strategy/zero-pollution-action-plan_hu

(19) https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/clean-transport-urban-transport/sumi_en

(20) A megosztott mobilitás ebben a dokumentumban a közlekedési módok megosztott használatára utal, például a bérelhető járművek megosztására (pl. kerékpárok, robogók, autók), a közös autóhasználatra/telekocsira (azaz a járművön belüli közös helyhasználatra), valamint az igény szerinti közlekedési szolgáltatásokra (pl. a taxikhoz hasonló személyszállítási szolgáltatásokra).

(21) https://environment.ec.europa.eu/topics/urban-environment/urban-greening-platform_en

(22) Például a fenntartható városi mobilitás mutatói, amelyek a következő címen érhetők el: https://ec.europa.eu/transport/themes/urban/urban_mobility/sumi_en

(23) https://www.eltis.org/hu/mobility-plans

(24) https://www.eltis.org/mobility-plans/topic-guides; https://www.eltis.org/mobility-plans/practitioner-briefings

(25) E03863 csoport (https://ec.europa.eu/transparency/expert-groups-register/screen/expert-groups/consult?lang=hu&groupID=3863).

2023.3.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/40

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGÁNAK 2020/05 HATÁROZATA

a Közlekedési Közösség állandó titkárságának személyzeti állományához nem tartozó, az ülésekre szakértőként meghívott személyek költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokról [2023/556]

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGA,

tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikke (1) bekezdésére és 35. cikkére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Közlekedési Közösség állandó titkárságának személyzeti állományához nem tartozó, az ülésekre szakértőként meghívott személyek költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályok elfogadásra kerülnek.

Ezeket a szabályokat a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Szarajevóban, 2020. július 29-én.

a regionális irányítóbizottság nevében

az elnök

MELLÉKLET

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG ÁLLANDÓ TITKÁRSÁGÁNAK SZEMÉLYZETI ÁLLOMÁNYÁHOZ NEM TARTOZÓ, AZ ÜLÉSEKRE SZAKÉRTŐKÉNT MEGHÍVOTT SZEMÉLYEK KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. cikk

(1) E szabályok a következő személyekre (a továbbiakban együttesen: külső szakértők) vonatkoznak:

a)	a Közlekedési Közösség személyzeti állományához nem tartozó minden olyan személy, akit az ülés helyétől függetlenül azzal a céllal hívtak meg, hogy valamely bizottságon vagy munkacsoporton belül külön szakvéleményt adjon;

b)	az a) pont hatálya alá tartozó, fogyatékossággal élő személyek kísérői.

(2) A külső szakértők magánszektorbeli szakértők vagy kormányzati szakértők is lehetnek:

a magánszektorbeli szakértők olyan, a civil társadalmat képviselő vagy magánszervezetnek vagy vállalatnak dolgozó személyek, akiket azért hívtak meg, hogy a Közlekedési Közösséggel megosszák az adott területen szerzett személyes szakmai tapasztalataikat vagy a szervezetüket képviseljék, azonban nem céljuk egy adott ország érdekeinek védelme;

b)	a kormányzati szakértők olyan személyek, akiket valamely uniós tagállam vagy délkelet-európai fél nemzeti, regionális vagy helyi hatósága képviselőjeként hívtak meg, vagy akiket az említett hatóságok képviselőként jelöltek ki.

2. cikk

Az állandó titkárság nem tartozik felelősséggel semmiféle olyan anyagi, nem anyagi vagy fizikai kárért, amely a külső szakértőket vagy a fogyatékossággal élő külső szakértők kísérőit utazásuk vagy az ülés helyszínén való tartózkodásuk során ér, kivéve akkor, ha a kár közvetlenül felróható az állandó titkárságnak.

A Közlekedési Közösség különösen nem tartozik semmilyen felelősséggel azokért a balesetekért, amelyekben azok a külső szakértők is érintettek, akik saját közlekedési eszközüket igénybe véve utaznak az ülés helyszínére.

3. cikk

(1) Minden külső szakértő a meghívólevélben megjelölt hely (munkahelyi cím vagy lakcím) és az ülés helyszíne között a kérdéses távolságnak legjobban megfelelő utazási mód igénybevétele esetén felmerülő utazási költségeinek megtérítésére jogosult. A kérdéses távolságnak legjobban megfelelő utazási mód 400 km-nél rövidebb utazás (egy irányban, a hivatalos vasúti távolság szerint) esetén általában másodosztályú vasúti jegy, 400 km-nél hosszabb utazás esetén pedig általában turistaosztályú repülőjegy árának megtérítését jelenti.

(2) Az állandó titkárság igazgatója (a továbbiakban: igazgató) különösen arra törekszik, hogy az ülések megszervezése lehetővé tegye a külső szakértők számára a legköltségkímélőbb utazási lehetőségek igénybevételét. Az igazgató különösen alaposan ellenőriz minden olyan igényt, amely szokatlanul drága repülőjegyek árának megtérítésére vonatkozik. Az igazgató jogosult minden szükséges ellenőrzést elvégezni, továbbá kötelezni a külső szakértőt az e célból szükséges bizonyítékok benyújtására. Indokolt esetben az igazgató jogosult továbbá a kifizetés összegét a külső szakértő munkahelye vagy lakóhelye és az ülés helyszíne között szokásos utazási mód rendes díjaiban korlátozni.

(3) Az utazási költségeket az eredeti igazoló dokumentumok bemutatása alapján térítik meg: jegyek és számlák, illetve online foglalás esetén az odaútra szóló, kinyomtatott elektronikus helyfoglalás és beszállókártya. A dokumentumokon szerepelnie kell az igénybe vett osztály megjelölésének, az utazás időpontjának és a kifizetett összegnek.

(4) Magántulajdonú személygépkocsi igénybevétele esetén a másodosztályú vasúti jegy árával megegyező összeget kell megtéríteni.

(5) Ha a kérdéses útvonalon nincs vonatközlekedés, akkor magántulajdonú személygépkocsi igénybevétele esetén kilométerenként 0,22 EUR összeget kell megtéríteni.

(6) A taxiköltségek nem téríthetők meg.

4. cikk

(1) Az ülés időtartamának minden egyes napja után fizetett napidíj összege átalánydíj formájában fedezi az ülés helyszínén felmerülő valamennyi költséget, beleértve különösen az étkezések és a helyi közlekedés (autóbusz, villamos, földalatti, taxi, parkolás, autópályadíjak stb.) költségeit, valamint az utazási és a balesetbiztosítás díjait.

(2) A napidíj összege 92,00 EUR.

(3) Ha a meghívóban megjelölt kiindulási hely és az ülés helyszíne közötti távolság legfeljebb 100 km, akkor a napidíj összegét 50 %-kal csökkenteni kell.

(4) Szállásköltség-térítésre jogosultak azok a külső szakértők, akiknek az ülés helyszínén egy vagy több éjszakát is el kell tölteniük azért, mert az ülés időpontja nem igazodik az igénybe vehető repülőjáratok vagy vonatok menetrendjéhez (1). A szállásköltség-térítés összege éjszakánként 100,00 EUR. A figyelembe vett éjszakák száma legfeljebb eggyel lehet nagyobb, mint az ülésnapok száma.

(5) Kivételesen további szállásköltség-térítés és napidíj is fizethető abban az esetben, ha a külső szakértő az ülés helyszínén eltöltött idő meghosszabbításával csökkenteni képes utazási költségét, és az így adódó megtakarítás meghaladja e költségtérítések összegét.

(6) Nagyon magas rangú külső szakértők esetében az igazgató indokolással ellátott határozata alapján 50 %-kal magasabb napidíj és/vagy szállásköltség-térítés is fizethető.

5. cikk

Ha a fogyatékossággal élő külső szakértők fogyatékosságuk következtében felmerülő költségeit vagy az őket kísérő személyek tekintetében felmerülő költségeket figyelembe véve a 4. cikkben előírt térítések egyértelműen elégtelennek tűnnek, az igazgató kérésére, az igazoló dokumentumok bemutatása alapján meg kell téríteni e költségeket.

6. cikk

(1) A meghívólevélben és az ülés megszervezésére irányuló felkérésben szereplő eltérő utalás hiányában a magánszektorbeli szakértők az ülés minden napjára napidíjra és adott esetben szállásköltség-térítésre jogosultak, feltéve, hogy eskü alatt nyilatkoznak arról, hogy másik intézménytől nem kapnak ugyanarra a látogatásra hasonló juttatást vagy juttatásokat. Az igazgató biztosítja a meghívólevél tartalma és az ülés megszervezésére irányuló felkérés közötti összhangot.

(2) A kormányzati szakértők az ülés minden napjára napidíjat és adott esetben szállásköltség-térítést kapnak, feltéve, hogy a bizottság vagy a munkacsoport vonatkozó eljárási szabályzata erről rendelkezik, valamint eskü alatt nyilatkoznak arról, hogy saját hivataluktól nem kapnak ugyanarra a látogatásra hasonló juttatásokat.

(3) Az igazgató indokolással ellátott határozat útján, az igazoló dokumentumok benyújtása ellenében engedélyezheti azoknak a költségeknek a megtérítését, amelyek a külső szakértőket az írásban kapott különleges utasítások miatt terhelik.

(4) Az utazási költségek, a napidíjak és a szállásköltségek kifizetése külső szakértőnként egy-egy bankszámlára történik.

(5) A kormányzati szakértők költségeinek megtérítését a kormány, illetve annak valamely minisztériuma vagy közjogi szerve nevében vezetett számlára kell fizetni, amennyiben a kormány, illetve annak valamely minisztériuma vagy közjogi szerve ettől eltérően nem rendelkezik.

7. cikk

(1) A külső szakértők maximális száma ülésenként – függetlenül attól, hogy jogosultak-e költségtérítésre vagy sem – a következőképpen alakul: kormányzati szakértőként egy-egy főt hívnak meg a délkelet-európai felek és az uniós tagállamok részéről, a magánszektorbeli szakértők száma pedig megegyezik a kormányzati szakértők számával.

(2) Több bizottság vagy munkacsoport együttes ülése esetén az igazgató indokolással ellátott határozattal eltérhet az 1. bekezdésben meghatározott szabálytól.

8. cikk

(1) A fizetési megbízást a külső szakértő és az ülés titkára – aki igazolja a külső szakértő jelenlétét – által megfelelően kitöltött és aláírt költségtérítési kérelem alapján állítják ki.

(2) A külső szakértőknek legkésőbb az ülés utolsó napját követő 30 naptári napon belül postára adott, illetve faxon vagy e-mailben elküldött levélben el kell juttatniuk az ülés titkárához a költségtérítéshez szükséges dokumentumokat.

(3) Az állandó titkárság 30 naptári napon belül megtéríti a külső szakértők költségeit.

(4) Amennyiben a külső szakértő nem tud kielégítő – az igazgató által indokolással ellátott határozattal elfogadott – indokolással szolgálni, a 2. bekezdésnek való meg nem felelés mentesíti a Közlekedési Közösséget az utazási költségek megtérítésére, illetve a mindenféle juttatások kifizetésére vonatkozó kötelezettsége alól.

9. cikk

(1) Az utazási költségeket euróban, adott esetben az ülés napján érvényes átváltási árfolyam figyelembevételével kell megtéríteni.

(2) A napidíjat és adott esetben a szállásköltség-térítést euróban, az ülés napján érvényes átalánydíjak figyelembevételével kell kifizetni.

10. cikk

Ezt a szabályzatot az elfogadását követő naptól kell alkalmazni.

(1) A külső szakértőktől általános szabályként nem várható el, hogy

—	a munkahelyüket vagy lakhelyüket, illetőleg az ülés helyszínét reggel 7 óra előtt (vasútállomás vagy más közlekedési mód), illetve reggel 8 óra előtt (repülőtér) elhagyják;

—	az ülés helyszínére este 9 óra után (repülőtér), illetve este 10 óra után (vasútállomás vagy más közlekedési mód) érkezzenek.

2023.3.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/48

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGÁNAK 2021/02 HATÁROZATA

a Közlekedési Közösség állandó titkárságának személyi állományához nem tartozó, a Közlekedési Közösség üléseire meghívott személyek költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokról [2023/560]

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGA,

tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 35. cikkére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Közlekedési Közösség állandó titkárságának személyi állományához nem tartozó, a Közlekedési Közösség üléseire meghívott személyek költségeinek megtérítésére vonatkozó, a mellékletben szereplő szabályok elfogadásra kerülnek.

A Közlekedési Közösség állandó titkársága a szabályok elfogadását követően közzéteszi azokat a Közlekedési Közösség honlapján.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Szarajevóban, 2021. június 7-én.

a regionális irányítóbizottság részéről

az elnök

MELLÉKLET

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG ÁLLANDÓ TITKÁRSÁGÁNAK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁHOZ NEM TARTOZÓ, A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG ÜLÉSEIRE MEGHÍVOTT SZEMÉLYEK KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Alkalmazási kör

1.1.

Ezek a szabályok a Közlekedési Közösség állandó titkárságának (a továbbiakban: állandó titkárság) személyi állományához nem tartozó, a Közlekedési Közösség 1.2. szabályban felsorolt üléseinek bármelyikére meghívott személyekre alkalmazandók.

1.2.

E szabályok hatálya alá tartozó ülésnek minősülnek a Közlekedési Közösség alábbi formációinak, bizottságainak és egyéb fórumainak ülései:

a)	a Miniszteri Tanács, a regionális irányítóbizottság, a szakmai bizottságok, a szociális fórum;

b)	a költségvetési bizottság;

c)	a Miniszteri Tanács és a regionális irányítóbizottság határozatai vagy következtetései által létrehozott munkacsoportok, koordinációs csoportok és egyéb munkacsoportok;

d)	az állandó titkárság által a Közlekedési Közösség munkaprogramjához kapcsolódóan szervezett konferenciák, munkaértekezletek és egyéb fórumok;

e)	a Közlekedési Közösségről szóló szerződés végrehajtásának keretében szervezett egyéb ülések (magas szintű viták, munkaértekezletek stb.);

f)	a Közlekedési Közösség által meghirdetett állásokra vonatkozó kiválasztási eljárások (a kiválasztási bizottság tagjai); valamint

g)	a Közlekedési Közösség által meghirdetett állásokra vonatkozó kiválasztási eljárások (a pályázók).

1.3.

E szabályok értelmében minisztériumonként, szabályozó hatóságonként, ügynökségenként, szervezetenként vagy más kedvezményezett felenként csak egy képviselő jogosult költségtérítésre. Az 1.2. szabályban felsorolt ülések közös szervezése esetén azonban az állandó titkárság igazgatója (a továbbiakban: igazgató) indokolással ellátott határozattal eltérhet ettől a szabálytól.

1.4.

Ezek a szabályok kizárólag az utazási és szállásköltségek megtérítésére vonatkoznak. A résztvevők további összegekre, például napidíjra nem jogosultak.

2. Utazási költségek

2.1.

Minden résztvevő jogosult a meghívólevélben megjelölt hely (munkahelyi cím vagy lakcím) és az ülés helyszíne között a kérdéses távolságnak legjobban megfelelő utazási mód igénybevétele esetén felmerülő utazási költségeinek megtérítésére. A kérdéses távolságnak legjobban megfelelő utazási mód 400 km-nél rövidebb utazás (egy irányban, a hivatalos vasúti távolság szerint) esetén általában másodosztályú vasúti jegy, 400 km-nél hosszabb utazás esetén pedig általában turistaosztályú repülőjegy árának megtérítését jelenti.

2.2.

Az igazgató arra törekszik, hogy az ülések megszervezésének módja lehetővé tegye a résztvevők számára a legköltségkímélőbb utazási lehetőségek igénybevételét.

2.3.

Az utazási költségek kizárólag az eredeti igazoló dokumentumok bemutatása alapján téríthetők meg.

2.4.

Amennyiben sem légi, sem vasúti közlekedés nem áll rendelkezésre, vagy az nem költséghatékony, az autóbusszal vagy személygépkocsival való utazás is megengedett.

2.5.

Magántulajdonú személygépkocsi igénybevétele esetén kilométerenként 0,22 EUR összeget kell megtéríteni.

2.6.

A taxiköltségek csak akkor téríthetők meg, ha helyi tömegközlekedés nem áll rendelkezésre.

2.7.

Az utazási költségek legfeljebb 700 EUR összegig téríthetők meg.

3. Szállásköltség

3.1.

A résztvevők jogosultak a szállásköltségeik megtérítésére. Szállásköltségnek az ülés helyszínén való éjszakai tartózkodással kapcsolatos költségek minősülnek, amelyek azért merülnek fel, mivel az ülés időpontja nem igazodik az igénybe vehető repülőjáratok vagy vonatok menetrendjéhez. A szállásköltségek legfeljebb 120 EUR/éjszaka összegig téríthetők meg. A figyelembe vett éjszakák száma legfeljebb eggyel haladhatja meg az ülésnapok számát.

3.2.

Az állandó titkárság igazgatójának előzetes jóváhagyásával a résztvevők számára kivételesen az ülés helyszínén töltött egy további éjszakát is vissza lehet téríteni, ha a tartózkodás meghosszabbítása révén a meghívott résztvevő a további éjszaka költségeinél nagyobb mértékben tudja csökkenteni az utazási költségeket.

3.3.

A résztvevők a szállodai tartózkodással kapcsolatos egyéb költségek (internet, telefon, fénymásolás, minibár, külön fizetendő reggeli stb.) megtérítésére nem jogosultak.

4. Jegyvásárlás és szállásfoglalás

4.1.

Az 1.2. szabály a)–e) pontjában felsorolt ülésekre meghívott résztvevőknek főszabály szerint saját maguknak kell lefoglalniuk menetjegyüket és szállásukat. A foglalásokat a lehető leghamarabb meg kell tenni, hogy a lehető legolcsóbb viteldíjat/díjszabást lehessen elérni. Az állandó titkárság csak kivételes esetekben és a 6. szabályra figyelemmel foglalja le az utazást vagy a szállást a résztvevők nevében, vagy fizet előleget a kiadások fedezésére.

4.2.

Az 1.2. szabály f) és g) pontjában felsorolt ülésekre meghívott résztvevők esetében az utazással és a szállással kapcsolatos ügyintézést az állandó titkárság végzi.

5. A költségek megtérítésére vonatkozó eljárás

5.1.

Az utazási és szállásköltségek megtérítéséhez a résztvevők költségtérítés iránti kérelmet nyújtanak be (a továbbiakban: költségtérítési kérelem). A költségtérítési kérelemre vonatkozó szabályok:

a)	a kérelmet az 1. függelékben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával kell elkészíteni;

b)	a kérelmet legkésőbb az adott ülés időpontját követő 15 naptári napon belül elektronikus formában kell benyújtani az állandó titkárságnak; valamint

a kérelemhez csatolni kell a felmerült költségeket igazoló összes eredeti dokumentumot, nevezetesen a jegyeket és a számlákat, illetve online foglalások esetében az odaútra szóló elektronikus jegy és a beszállókártya kinyomtatott változatát, amelyeken fel van tüntetve az igénybe vett osztály megjelölése, az utazás időpontja és a kifizetett összeg.

5.2.

A költségtérítéssel kapcsolatos levelezést az Állandó Titkárságnak kell elküldeni a finance@transport-community.org e-mail-címre.

5.3.

A visszatérítés euróban történik. A visszatérítésre alkalmazandó átváltási árfolyam az ülés napján érvényes árfolyam.

5.4.

A visszatérítés teljesítése a résztvevőt kijelölő intézmény vagy szervezet bankszámlájára történő banki átutalással történik, az 5.5. szabálynak megfelelően benyújtott bankszámlaadatok alapján. A visszatérítés azonban a résztvevő saját bankszámlájára is történhet, amennyiben az intézmény vagy szervezet ezt írásban kéri.

5.5.

Az 5.4. szabály alkalmazásában benyújtandó bankszámlaadatoknak a kedvezményezettre vonatkozóan a következő információkat kell tartalmazniuk: a számlatulajdonos neve és címe, a bank neve, bankszámlaszám (IBAN) és SWIFT kód (BIC).

6. Utazási és szállásköltségek előzetes kifizetése

6.1.

Kivételes esetekben a kijelölő intézmény vagy szervezet az 1.2. cikk a)–e) pontjában felsorolt ülések valamelyikére meghívott résztvevők utazási és szállásköltségeinek előzetes kifizetése iránti kérelmet nyújthat be az állandó titkársághoz. Ilyen esetben az utazás és a szállás lefoglalását is az állandó titkárság végzi el.

6.2.

Az előzetes kifizetés iránti kérelmet az ülés időpontja előtt legalább 21 naptári nappal, a 2. függelékben található formanyomtatványon kell benyújtani az állandó titkárságnak a finance@transport-community.org e-mail-címre.

6.3.

Amennyiben a kérelmet a 6.2. szabálynak megfelelően nyújtják be, az igazgató helyt adhat a kérelemnek. Ha a kérelmet későn nyújtják be, az igazgató elutasíthatja a kérelmet.

6.4.

A kérelem 6.3. szabály szerinti jóváhagyását követően és az ülés napirendtervezetét figyelembe véve az állandó titkárság lefoglalja az érintett résztvevő utazását és szállását. Az állandó titkárság e-mailben elküldi a meghívott résztvevőnek a jegyre és a szállásra vonatkozó foglalás-visszaigazolást.

6.5.

Az utazási költségek előzetes kifizetésének igénylésekor a résztvevő vállalja, hogy részt vesz az ülésen.

6.6.

Amennyiben a résztvevő – nem közvetlenül a Közlekedési Közösségnek felróható okokból – nem tud részt venni az ülésen, a résztvevőt kijelölő intézmény vagy szervezet kártalanítja az állandó titkárságot az utazás megszervezésével kapcsolatban felmerült költségekért (pl. a lefoglalt jegyek költségeiért, beleértve a járattörlési díjakat).

7. Igazgatási és pénzügyi rendelkezések

7.1.

E szabályok megfelelő végrehajtásáért az igazgató felel.

7.2.

Az állandó titkárság öt évig megőrzi az e szabályok szerinti költségtérítésekkel kapcsolatos igazolásokat, dokumentumokat és bizonyítékokat, beleértve a kivételes esetekkel kapcsolatos dokumentumokat is.

1. függelék

ÚTIKÖLTSÉG-VISSZATÉRÍTÉSI KÉRELEM

1.	AZ ÜLÉS ADATAI Az ülés ismertetése:

Helyszín:

Dátum:

Napok száma:

RÉSZTVEVŐ

CSALÁDNÉV:

UTÓNÉV:

INTÉZMÉNY/SZERVEZET:

CÍM:

ORSZÁG:

E-MAIL:

TEL.:

3.	BANKI ADATOK – kérjük, adja meg a teljes IBAN-SZÁMOT és SWIFT kódot (BIC)

A SZÁMLATULAJDONOS (INTÉZMÉNY) NEVE ÉS CÍME: (kérjük, ebben a mezőben adja meg a bankszámla tulajdonosának/kedvezményezettjének nevét)

A BANK NEVE

Számlaszám

IBAN-szám

SWIFT (BIC)

SZÁLLÁS

Érkezés napja:

Távozás napja:

A SZÁLLÁSON TARTÓZKODÁS IDŐPONTJA

A szállodai éjszakák száma összesen (legfeljebb 120 EUR/éjszaka)

Kérjük, csatolja a szállodai számla másolatát.

5.	UTAZÁSI KÖLTSÉGEK

Repülőgép, vonat, távolsági busz, helyi tömegközlekedés stb.

Kiindulási hely:

Célállomás:

OSZTÁLY

ÖSSZEG

PÉNZNEM

EUR-ban

Útvonal

Folytassa egy külön lapon, ha szükséges. Kérjük, csatolja a rendelkezésre álló nyugták/számlák másolatát, beleértve a repülőutakra vonatkozó beszállókártyákat, ill. vonat- és buszjegyeket.

GÉPKOCSI

Kiindulási hely:

Célállomás:

Célállomás: (Visszaút)

Csatolva a távolság igazolása (a Google Maps-ről,

a ViaMichelin.com-ról vagy a Rome2Rio.com-ról kimásolt útvonal, PDF vagy JPG formátumban benyújtva)

Km mindkét irányban:

EUR összesen:

TAXI (ha a helyi tömegközlekedés nem állt rendelkezésre) – nyugta szükséges; további indokolás szükséges

Összeg

Pénznem

EUR-ban

TELJES VISSZAIGÉNYELT ÖSSZEG EUR-ban:

Egyéb megjegyzések:

Igazolom, hogy ez az útiköltség-visszatérítési kérelem az esetemben felmerült tényleges utazási költségeket tartalmazza. E kiadások fedezésére más forrásból nem kaptam és nem fogok kapni visszatérítést, és nem csatoltam olyan kiadás igazolását, amely közvetlenül más forrásból került vagy kerül kifizetésre.

Dátum:

A RÉSZTVEVŐ ALÁÍRÁSA:

2. függelék

AZ UTAZÁSI KÖLTSÉGEK ELŐZETES KIFIZETÉSE IRÁNTI KÉRELEM

1.	Az utas adatai – Kérjük, MINDEN {*}-gal jelölt mezőt töltsön ki

Családnév*:

Utónév*:

A szervezet/intézmény neve*:

Tisztség:

Útlevélszám* (a foglalásokhoz szükséges):

Kapcsolattartó telefonszáma:

E-mail:

Az ülés címe és helyszíne:

Az ülés időpontja:

Kezdő nap:

Zárónap:

Útvonal:

Kiindulási hely:

Célállomás:

2.	Foglalási kérelem – kérjük, jelölje be a megfelelő négyzetet

UTAZÁS ☐ SZÁLLÁS ☐

FONTOS MEGJEGYZÉSEK A RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA:

—

Ez az űrlap szolgál alapul az utazásoknak a Közlekedési Közösség állandó titkársága által az utazó nevében történő megszervezéséhez. A kérelmet az utas közvetlen felettesének előzetesen jóvá kell hagynia, és azt szkennelt formában be kell nyújtani az állandó titkárság e-mail-címére: finance@transport-community.org.

—	Az utazó kizárólagos felelősséggel tartozik a benyújtott adatok helyességéért, és teljes felelősséggel tartozik az olyan hiányos vagy hibás adatokért, amelyek törléshez, az utazás meghiúsulásához, a foglalási adatok módosításához vagy további járulékos költségekhez vezethetnek.

—	A többletköltségek (szállodai minibár használata, parkolási díjak, további éjszakák stb.) nem téríthetők meg.

—	Az utazónak minden beszállókártyát és utazási jegyet meg kell őriznie az utazás igazolására, és azok beszkennelt példányait visszatéréskor meg kell küldenie a fent megadott e-mail-címre.

—	Az állandó titkárság a piacon rendelkezésre álló utazási és szálláslehetőségeken belül olyan utazási és szálláslehetőségeket választ ki, amelyek megfelelnek a visszatérítési szabályok szabta korlátoknak és díjaknak.

—

Alulírott megerősíti, hogy ismeri a visszatérítési szabályzat 6.6. pontjában meghatározott visszatérítési záradékot: Amennyiben a résztvevő – nem közvetlenül a Közlekedési Közösségnek felróható okokból – nem tud részt venni az ülésen, a résztvevőt kijelölő intézmény vagy szervezet kártalanítja az állandó titkárságot az utazás megszervezésével kapcsolatban felmerült költségekért (pl. a lefoglalt jegyek költségeiért, beleértve a járattörlési díjakat).

Aláírás: ________________

Dátum: _____________________

A jelölő intézmény/szervezet vezetőjének jóváhagyása: _____________ Dátum: __________

3.	A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG ÁLLANDÓ TITKÁRSÁGA ÁLTALI BELSŐ HASZNÁLATRA

Becsült költségek (EUR-ban)

Rendelkezésre álló költségvetés

Repülőjegy/vonatjegy/buszjegy/gépkocsi

IGEN ☐ NEM ☐

Pénzügyi és számviteli tisztviselő:

Szállás

ÖSSZESEN:

AZ IGAZGATÓ JÓVÁHAGYÁSA:

☐ Jóváhagyva ☐ Nincs jóváhagyva

Költségvetési kötelezettségvállalás száma:

2023.3.10.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 73/58

A TÖRVÉNYSZÉK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEINEK MÓDOSÍTÁSAI

A TÖRVÉNYSZÉK,

tekintettel az eljárási szabályzatának 224. cikkére;

tekintettel a Törvényszék eljárási szabályzatának gyakorlati végrehajtási rendelkezéseire;

tekintettel az eljárási szabályzatnak a Törvényszék által 2022. november 30-án elfogadott módosításaira (1);

mivel az adatok nyilvánossággal szembeni kihagyására, a közös tárgyalásokra és a videokonferencia útján tartott tárgyalásokra vonatkozó új szabályok indokolják a gyakorlati végrehajtási rendelkezések bizonyos pontjainak e szabályok következtében történő kiegészítését és kiigazítását;

mivel a felek és az igazságszolgáltatási fórum érdekében indokolt egyértelműbbé tenni a keresetlevélnek és a mellékletek jegyzékének a formai megjelenítésével kapcsolatos rendelkezéseket, hogy csökkenjen azon ügyek száma, amelyekben hiánypótlást kell elrendelni;

mivel pontosítani kell a Hivatalra háruló bizonyos feladatok, így különösen a nyilvántartás vezetésével, az iratanyag kezelésével és az iratanyagba történő betekintéssel kapcsolatos feladatok ellátásának módját, figyelemmel különösen az egészségügyi válsághelyzet folyamán bevezetett változtatásokra;

mivel a bírósági eljárás digitalizálása, valamint a Törvényszék ítéletei és végzései minősített elektronikus aláírásának a 2022. év folyamán történő bevezetése számos olyan következménnyel jár, amelyeket figyelembe kell venni, különösen ami a Hivatal díjszabására és a bírósági határozatok eredeti példányainak archiválására vonatkozó előírásokat illeti,

A TÖRVÉNYSZÉK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEINEK KÖVETKEZŐ MÓDOSÍTÁSAIT FOGADJA EL:

1. cikk

A Törvényszék eljárási szabályzatának gyakorlati végrehajtási rendelkezései (2) az alábbiak szerint módosulnak:

1.	Az 1. pontban a „valamint a Törvényszék pecsétjeinek őrzéséért.” fordulat helyébe a „valamint a Törvényszék pecsétjeinek és az archívumnak az őrzéséért.” fordulat lép.

A 10. pontban az „A bejegyzéseket az eljárás nyelvén kell megtenni, és azoknak tartalmazniuk kell az irat azonosításához szükséges információkat, különösen a benyújtás és a bejegyzés időpontjait, az ügy számát és az irat jellegét.” fordulat helyébe az „A bejegyzéseket az eljárás nyelvén kell megtenni. Tartalmazniuk kell különösen a benyújtás és a bejegyzés időpontjait, az ügy számát és az irat jellegét.” fordulat lép.

A 10. pont után 10a. pontként a következő szöveg kerül beillesztésre:

„10a.

A fenti 10. pont szerinti benyújtási időpont az esettől függően a következő: a Törvényszék 2018. július 11-i határozatának 5. cikke szerinti időpont; az az időpont, amikor az irat a Hivatalba beérkezett; a fenti 7. pont szerinti időpont vagy a Törvényszék 2016. szeptember 14-i határozata 3. cikkének második franciabekezdése szerinti időpont. Az alapokmány 54. cikkének első bekezdésében szabályozott esetekben a fenti 10. pont szerinti benyújtási időpont az az időpont, amikor az eljárási iratot az e-Curián keresztül benyújtják a Bíróság hivatalvezetőjéhez, vagy – amennyiben az eljárási szabályzat 147. cikkének (6) bekezdése szerinti benyújtásról van szó –, az az időpont, amikor az iratot benyújtják a Bíróság hivatalvezetőjéhez.”

4.	A 12., 13. és 14. pont szövege helyébe a „[Szöveg törölve]” megjelölés lép.

5.	A 20. pontban a „Ha a Bíróság a hatályon kívül helyezést vagy felülvizsgálatot követően visszautalja az ügyet, az ügy ugyanazt a számot kapja” fordulat helyébe a „Ha a Bíróság a hatályon kívül helyezést követően visszautalja az ügyet, az ügy ugyanazt a számot kapja” fordulat lép.

A 21. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„21.

Az ügy sorszámát a felek megjelölésével együtt fel kell tüntetni az eljárási iratokon, az üggyel kapcsolatos levelezésben, továbbá a Törvényszék kiadványaiban, valamint az ügyre vonatkozó, a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokban és tájékoztatásokban. Ha az eljárási szabályzat 66. vagy 66a. cikke alapján bizonyos adatok kihagyásra kerülnek, a felek megjelölését ennek megfelelően ki kell igazítani.”

A 22. és 23. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„22.

Az ügy iratanyaga tartalmazza az eljárási iratokat, adott esetben a mellékletekkel együtt, továbbá az ügy elbírálása szempontjából figyelembe veendő minden egyéb dokumentumot, valamint a felekkel folytatott levelezést és a kézbesítések bizonyítékait. Az iratanyag tartalmazza továbbá adott esetben a tanácsülésekről készült jegyzőkönyvek kivonatait, a felekkel tartott megbeszélésről készült jegyzőkönyvet, a tárgyalásra készített jelentést, a tárgyalási jegyzőkönyvet és az olyan tárgyalásról készített jegyzőkönyvet, amelyen bizonyításfelvétel történt, valamint az ezen ügyben hozott határozatokat és a Hivatal által ezen ügyben tett megállapításokat.

23.

Az ügy iratanyagába felvett minden dokumentumon fel kell tüntetni a fenti 10. pont szerinti nyilvántartási számot és egy sorszámot. Ezenkívül a felek által benyújtott eljárási iratokon és ezen iratok esetleges másolatain az eljárás nyelvén fel kell tüntetni a benyújtás napját és a nyilvántartásba történő bejegyzés napját.”

A 28. pontban az „A lezárt iratanyag jegyzéket tartalmaz az ügy iratanyagába felvett valamennyi dokumentumról, azok számának megjelölésével, valamint egy fedőlapot, amelyen szerepel az ügy sorszáma, a felek neve és az ügy lezárásának időpontja.” fordulat helyébe az „A lezárt iratanyag jegyzéket tartalmaz az ügy iratanyagába felvett valamennyi dokumentumról, valamint tartalmazza a hivatalvezető által tett azon megállapítást, amely tanúsítja az iratanyag teljességét.” fordulat lép.

9.	Az E.2. cím szövege helyébe a következő szöveg lép: „E.2. Betekintés az ügy iratanyagába és másolatok kérése az ügy iratanyagából”.

10.

A 30. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„30.	A felperes és az alperes képviselői a Hivatal irodáiban betekinthetnek az ügy iratanyagába, beleértve a Törvényszék elé terjesztett közigazgatási iratanyagokat is.”

11.

A 32. és 33. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„32.

Az egyesített ügyekben valamennyi félnek a képviselői betekinthetnek az egyesítéssel érintett ügyek iratanyagaiba, az eljárási szabályzat 68. cikkének (4) bekezdésére is figyelemmel. Ezzel szemben e betekintési jog nem áll fenn akkor, ha az eljárási szabályzat 106a. cikke alapján közös tárgyalást tartanak.

33.

Az a személy, aki az eljárási szabályzat 147. cikke alapján, ügyvédi képviselet igénybevétele nélkül költségmentesség iránti kérelmet terjesztett elő, betekinthet a költségmentességre vonatkozó iratanyagba. Amennyiben az ilyen személy képviseletére ügyvédet jelölnek ki, az ezen iratanyagba történő betekintés joga egyedül e képviselőt illeti meg.”

12.

A 36. pont után 36a. és 36b. pontként a következő szöveg kerül beillesztésre:

„36a.

A hivatalvezető a felek kérelmére az ügy iratanyagában meglévő dokumentumokról – adott esetben nem bizalmas változatban – másolatot, a nyilvántartásból pedig kivonatot ad.

36b.	A hivatalvezető harmadik személyek kérelmére az ítéletről vagy a végzésről – kizárólag annyiban, amennyiben e határozatok nyilvánosan még nem hozzáférhetők, és nem tartalmaznak bizalmas adatokat – másolatot, a nyilvántartásból pedig kivonatot ad.”

13.

Az F. cím alatti pontok szövege helyébe a következő szöveg lép:

„37.

A Törvényszék ítéleteinek és végzéseinek eredeti példányait minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ezen ítéleteket és végzéseket meg nem változtatható elektronikus formátumban, időrendben, egy hosszú távú archiválásra fenntartott különleges szerveren kell tárolni. Az ítélet vagy a végzés hiteles változatának elektronikus példányát ki kell nyomtatni, és el kell helyezni az ügy iratanyagában.

38.	[Szöveg törölve]

39.	[Szöveg törölve]

40.

A Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon végzéseit, amelyeket ítélet vagy végzés kijavítása keretében hoztak, minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítéleteit vagy végzéseit, amelyeket ítélet vagy végzés értelmezése keretében hoztak, minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítéleteit, amelyeket mulasztási ítélet elleni ellentmondás keretében hoztak, minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítéleteit vagy végzéseit, amelyeket harmadik személy jogorvoslati kérelme vagy perújítás keretében hoztak, egy hosszú távú archiválásra fenntartott különleges szerveren akként kell tárolni, hogy azok mellett elválaszthatatlan módon szerepeljen egyrészt a Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítélete vagy végzése, amelyet e határozatok érintenek, másrészt pedig a hivatalvezető által aláírt olyan dokumentum, amely magyarázó jegyzetet tartalmaz.

40a.

Ha a Törvényszék ítéletét vagy végzését kézzel írták alá, a Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon határozatát, amelyet kijavítás, értelmezés vagy perújítás keretében hoztak, az érintett ítélet vagy végzés margóján fel kell tüntetni. A határozat minősített elektronikus aláírással ellátott hiteles változatának másolatát ki kell nyomtatni, és papírváltozatban mellékelni kell az ítélet vagy végzés eredeti példányához.

40b.

Ha a Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott határozata tárgyában a Bíróság fellebbezés alapján határozatot hozott, a Törvényszék határozatát papírváltozatban akként kell tárolni, hogy mellette elválaszthatatlan módon szerepeljen egyrészt a Bíróság érintett ítéletének vagy végzésének a Törvényszék Hivatala részére megküldött változata, másrészt pedig a Törvényszék határozatának margóján a hivatalvezető által aláírt magyarázó jegyzet.

40c.

A Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon határozatait, amelyek tárgyában a Bíróság fellebbezés alapján határozatot hozott, egy hosszú távú archiválásra fenntartott különleges szerveren akként kell tárolni, hogy azok mellett elválaszthatatlan módon szerepeljen egyrészt a Bíróság érintett ítéletének vagy végzésének a Törvényszék Hivatala részére megküldött változata, másrészt pedig a hivatalvezető által aláírt olyan dokumentum, amely magyarázó jegyzetet tartalmaz.”

14.	A G. cím szövege és a 41. pont szövege helyébe a „[Szöveg törölve]” megjelölés lép.

15.

A 45–50. pont szövege helyébe a következő szöveg lép:

„45.	Ha a nyilvántartásból az eljárási szabályzat 37. cikkével összhangban kivonatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely kivonatonként 15 euro.

46.	Ha a fél kérelmére valamely eljárási iratról másolatot vagy az ügy iratanyagából az eljárási szabályzat 38. cikkének (1) bekezdésével összhangban kivonatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely kiadott dokumentumonként 40 euro.

47.	Ha a fél kérelmére valamely végzésről vagy ítéletről végrehajtás céljából, az eljárási szabályzat 38. cikkének (1) bekezdésével vagy 170. cikkével összhangban hiteles másolatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely hiteles másolatonként 50 euro.

48.	Ha harmadik személy kérelmére valamely ítéletről vagy végzésről a fenti 36b. ponttal összhangban másolatot adnak, a hivatalvezető hivatali díjat számít fel, amely másolatonként 40 euro.

49.	[Szöveg törölve]

50.

Ha valamely fél vagy beavatkozást kérelmező ismétlődően megsérti az eljárási szabályzatban foglalt előírásokat vagy a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezéseket, a hivatalvezető az eljárási szabályzat 139. cikkének c) pontjával összhangban hivatali díjat számít fel, amelynek összege nem haladhatja meg a 7 000 eurót.”

16.	Az 51. pontban az „a hivatalvezető felszólítja az ezen összegeket viselni köteles felet arra, hogy fizesse meg az említett összegeket.” fordulat helyébe az „a hivatalvezető felszólítja az ezen összegeket viselni köteles adóst arra, hogy fizesse meg az említett összegeket.” fordulat lép.

17.

Az 53. pontban az „a hivatalvezető felszólítja az ezen összegeket viselni köteles felet vagy harmadik személyt arra, hogy fizesse meg az említett összegeket.” fordulat helyébe az „a hivatalvezető felszólítja az ezen összegeket viselni köteles adóst arra, hogy fizesse meg az említett összegeket.” fordulat lép.

18.

A C. cím szövege és az e cím alatti pontok szövege helyébe a következő szöveg lép:

„C. Adatoknak a nyilvánossággal szembeni kihagyása

71.	[Szöveg törölve]

72.

A kihagyás iránt az eljárási szabályzat 66. vagy 66a. cikke alapján benyújtott kérelmet külön iratban kell előterjeszteni. E kérelemben pontosan meg kell jelölni azt az adatot vagy adatokat, amelyre vagy amelyekre a kérelem vonatkozik. Az adatok kihagyása iránt az eljárási szabályzat 66a. cikke alapján benyújtott kérelmet meg kell indokolni.

73.

Az eljárási szabályzat 66. és 66a. cikke szerinti adatok kihagyása hatékonyságának megőrzése érdekében fontos, hogy az adatok kihagyása iránti kérelmet azon eljárási irat benyújtásával egyidejűleg előterjesszék, amelyben a szóban forgó adatok szerepelnek. Az adatok kihagyásának tényleges érvényesülése ugyanis veszélyeztetve van, ha az adatok már felkerültek az Internetre.”

19.	A D. cím szövege és az e cím alatti pontok szövege helyébe a „[Szöveg törölve]” megjelölés lép.

20.	A 81. pontban a „(d) minden oldalt folyamatos és növekvő számozással ellátva” fordulat helyébe a „(d) folyamatos oldalszámozással ellátva (például: 1–50. oldal)” fordulat lép.

21.

A 81. pont után 81a. pontként a következő szöveg kerül beillesztésre:

„81a.

A lábjegyzetnek elsődlegesen az a célja, hogy az eljárási iratban idézett dokumentumok hivatkozásait tartalmazza. Ezzel szemben nem célja az előterjesztett jogalapok vagy érvek kifejtése.”

22.	A 82. pontban az „A mellékletek jegyzékének az eljárási irat végén kell szerepelnie.” mondat helyébe az „A mellékletek jegyzékének az eljárási irat végén kell szerepelnie, oldalszámozással vagy anélkül.” mondat lép.”

23.

A 83. pont helyébe a következő szöveg lép:

„83.

A mellékletek jegyzéke minden egyes mellékletre vonatkozóan feltünteti a következőket:

a)	a melléklet száma (betűvel és számmal megjelölve; így például a keresetlevél mellékletei esetében A.1., A.2., …; az ellenkérelem vagy a válaszbeadvány mellékletei esetében B.1., B.2., …; a válasz mellékletei esetében C.1., C.2., …; a viszonválasz mellékletei esetében D.1., D.2., …);

b)	a melléklet rövid leírása (például: »levél«, a keltezés, a szerző és a címzett megjelölésével);

c)	minden mellékletnek a mellékletek folyamatos oldalszámozása szerinti elejének és végének megjelölése (például: a mellékletek 43–49. oldala);

d)	azon bekezdés számának megjelölése, ahol a melléklet első alkalommal említésre kerül, és amely annak benyújtását indokolja.”

24.

A 85–87. pont szövege helyébe a következő szöveg lép:

„85.	Eljárási irat melléklete kizárólag az eljárási irat szövegében említett, a mellékletek jegyzékében megjelölt és az eljárási irat tartalmának bizonyításához vagy megvilágításához szükséges dokumentum lehet.

86.

Az eljárási irat mellékleteit olyan módon kell elrendezni, amely megkönnyíti a dokumentumok Törvényszék általi elektronikus feldolgozását, és kizárja az összetévesztés lehetőségét. Így a következő előírásokat kell betartani:

a)	a fenti 83. pont a) alpontjával összhangban minden mellékletet meg kell számozni;

b)	javasolt, hogy az egyes mellékleteket külön fedőlappal jelezzék;

c)	az eljárási irat mellékleteit folyamatos oldalszámozással kell ellátni (például: 1–152), kezdve az első melléklet első oldalán (nem pedig a mellékletek jegyzékén), beleértve a fedőlapokat és a mellékletekhez tartozó esetleges mellékleteket is;

d)	a mellékleteknek könnyen olvashatóknak kell lenniük.

87.	A benyújtott mellékletre történő valamennyi hivatkozásban meg kell jelölni a melléklet számát, ahogyan az a mellékletek jegyzékében szerepel, és azt az eljárási iratot, amelyhez a mellékletet csatolták (például: a keresetlevél A.1. melléklete).”

25.

A 92–94. pont szövege helyébe a következő szöveg lép:

„92.

A hivatalvezető teljes egészében vagy részben megtagadja az eljárási szabályzatban nem meghatározott eljárási iratoknak, adott esetben pedig mellékleteknek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét. Kétség esetén a hivatalvezető a döntés meghozatala érdekében az elnökhöz fordul.

93.

Az eljárási szabályzatban kifejezetten előírt esetek kivételével, valamint az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése és az alábbi 100. pont sérelme nélkül a hivatalvezető megtagadja az olyan eljárási iratoknak vagy mellékleteknek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét, amelyeket az eljárás nyelvétől eltérő nyelven fogalmaztak meg.

94.

Ha a fél vitatja azt, hogy a hivatalvezető teljes egészében vagy részben megtagadja valamely eljárási iratnak vagy mellékletnek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét, a hivatalvezető az elnök elé terjeszti a kérdést annak eldöntése érdekében, hogy a szóban forgó iratot vagy mellékletet el kell-e fogadni.”

26.	A 98. és 99. pont szövege helyébe a „[Szöveg törölve]” megjelölés lép.

27.

A 101. pontban az „A hiánypótlás elmulasztása a kereset elfogadhatatlanság miatti elutasítását eredményezheti, az eljárási szabályzat 78. cikkének (6) bekezdésével, 177. cikkének (6) bekezdésével és 194. cikkének (5) bekezdésével összhangban.” mondat helyébe az „A hiánypótlás elmulasztása a kereset elfogadhatatlanság miatti elutasítását eredményezheti, az eljárási szabályzat 78. cikkének (6) bekezdésével és 177. cikkének (6) bekezdésével összhangban.” mondat lép.

28.

A 104. pont után 104a. pontként a következő szöveg kerül beillesztésre:

„104a.

A mellékletek jegyzékét és az esetleges tartalomjegyzéket a beadvány maximális oldalszámának meghatározása szempontjából nem kell figyelembe venni.”

29.	Az „A.1. Közvetlen keresetek” cím szövege helyébe az „A.1. A szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozó kereseteken kívüli közvetlen keresetek” szöveg lép.

30.	A „B.1. Közvetlen keresetek” cím szövege helyébe a „B.1. A szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozó kereseteken kívüli közvetlen keresetek” szöveg lép.

31.	A 116. pontban a „be kell nyújtani az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) és (3) bekezdésében” fordulat helyébe a „szükség esetén be kell nyújtani az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) és (3) bekezdésében” fordulat lép.

32.	A 117. pont szövege helyébe a „[Szöveg törölve]” megjelölés lép.

33.

A 119. pont utolsó franciabekezdésében szereplő „- szövegszerkesztő programmal előállított egyszerű elektronikus fájl formájában e-mailben küldjék meg a GC.Registry@curia.europa.eu címre, az alapjául szolgáló ügy megjelölésével.” szöveg helyébe az „- a keresetlevél benyújtásakor az e-Curián keresztül küldjék meg, az alapjául szolgáló ügy megjelölésével.” szöveg lép.

34.

A 122. pont helyébe a következő szöveg lép:

„A keresetlevél formai szempontból történő előkészítésének megkönnyítése érdekében hasznos lehet, ha a felek képviselői tanulmányozzák az »Ellenőrző lista: Keresetlevél« dokumentumot és a tájékoztató jellegű keresetlevél-mintát, amelyek elérhetők az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.”

35.	A 127. pontban az „A fenti 116. és 117. pont” fordulat helyébe az „A 116. pont” fordulat lép.

36.	A 134. pontban az „A fenti 113–115., 117. és 120–122. pont” fordulat helyébe az „A fenti 113–115. és 120–122. pont” fordulat lép.

37.	A 138. pontban az „A fenti 117., 125. és 126. pont” fordulat helyébe az „A fenti 125. és 126. pont” fordulat lép.

38.

A 144. pont szövege helyébe a következő szöveg lép:

„144.

A Hivatal gondoskodik arról, hogy a tárgyalás megtartását legalább egy hónappal megelőzően megidézze a feleket a tárgyalásra, azon helyzetek sérelme nélkül, amelyekben a körülmények a felek rövidebb határidővel történő idézését indokolják. Ha a Törvényszék úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 106a. cikke alapján több ügyben közös tárgyalást tart, a tárgyalásra szóló idézésben meg kell jelölni többek között azokat az ügyeket, amelyekre e tárgyalás vonatkozik.”

39.

A 147. pont után 147a. pontként a következő szöveg kerül beillesztésre:

„147a.

Ha a Törvényszék úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 106a. cikke alapján több ügyben közös tárgyalást tart, a tárgyalásra készített összegző jelentést – amelyet minden egyes érintett ügyben az eljárás nyelvén kell összeállítani – kézbesítik az e tárgyalásra megidézett összes többi félnek.”

40.

A 152. pont után 152a. pontként a következő szöveg kerül beillesztésre:

„152a.

Ha valamely fél az eljárási szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének c) vagy d) pontja alapján a nyelvhasználati szabályoktól való olyan eltérést szándékozik kérni, amely arra irányul, hogy a tárgyalás során az eljárás nyelvétől eltérő nyelvet használhassanak, a kérelmét az idézést követően a lehető leghamarabb be kell nyújtania.”

41.

A 162. pontban az „Az egyes felpereseknek és alpereseknek 15 perc, az egyes beavatkozó feleknek pedig 10 perc áll rendelkezésére a szóbeli előadásaikhoz (egyesített ügyekben az egyes felpereseknek és alpereseknek ügyenként 15 perc, az egyes beavatkozó feleknek pedig ügyenként 10 perc áll rendelkezésére)” fordulat helyébe az „Az egyes felpereseknek és alpereseknek 15 perc, az egyes beavatkozó feleknek pedig 10 perc áll rendelkezésére a szóbeli előadásaikhoz (egyesített ügyekben tartott tárgyalás vagy közös tárgyalás esetén az egyes felpereseknek és alpereseknek ügyenként 15 perc, az egyes beavatkozó feleknek pedig ügyenként 10 perc áll rendelkezésére)” fordulat lép.

42.

A 165. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„165.

Amennyiben több fél képviseli ugyanazt az álláspontot a Törvényszék előtt (beavatkozás, egyesített ügyek vagy olyan hasonlóságokkal rendelkező ügyek esetében, amelyek közös tárgyalás tartását indokolják), képviselőik a tárgyalást megelőzően egyeztessenek annak érdekében, hogy a szóbeli előadások során ne kerüljön sor ismétlésekre. Az érintett felek képviselőinek ugyanakkor ügyelniük kell arra, hogy csak az általuk képviselt felek nevében foglaljanak állást, és tartsák tiszteletben az eljárási szabályzat 84. cikkét, amely meghatározza, hogy az eljárás során milyen feltételek mellett lehet új jogalapot felhozni a Törvényszék előtt.”

43.

A 167. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„167.

Az eljárási szabályzat 85. cikkének (3) bekezdésével összhangban a felperes és az alperes a tárgyalás során kivételesen további bizonyítékokat terjeszthet elő. Ilyen esetben ajánlatos kellő számú példányt előkészíteni (köztük adott esetben olyan változatot is, amely a beavatkozó felek tekintetében nem bizalmas). A többi felet e bizonyítékok elfogadhatóságáról és tartalmáról meg kell hallgatni.”

44.

A 167. pont után új cím kerül beillesztésre:

„Ca. Videokonferencia útján történő részvétel a tárgyaláson

„Ca. 1. Videokonferencia alkalmazása iránti kérelem

167a.

Ha valamely fél képviselője egészségügyi okokból (például olyan akadályoztatás folytán, amely egyéni egészségi állapottal függ össze, vagy járványhelyzetre tekintettel elrendelt helyváltoztatási korlátozásokból ered), továbbá a biztonsággal összefüggő indokok vagy egyéb komoly indokok alapján (például a légi közlekedés ágazatában történő munkabeszüntetés miatt) akadályoztatva van abban, hogy fizikailag jelen legyen olyan tárgyaláson, amelyre idézést kapott, az érintett fél képviselőjének külön iratban indokolással ellátott kérelmet kell előterjesztenie az iránt, hogy a tárgyaláson videokonferencia útján vehessen részt.

167b.

Annak érdekében, hogy a kérelmet a Törvényszék érdemben el tudja bírálni, azt az akadályoztatás okának ismertté válását követően haladéktalanul be kell nyújtani, és annak tartalmaznia kell a következőket:

—	pontosan és indoklással alátámasztva a hivatkozott akadályoztatás jellegét,

—	annak a kapcsolattartó személynek az elérhetőségeit, akivel a tárgyalást megelőzően adott esetben el lehet majd végezni a technikai és tolmácsolási próbákat,

—	adott esetben annak a legutóbbi ügynek a számát, amelyben a képviselő a Törvényszék vagy a Bíróság előtt videokonferencia útján vett részt valamely tárgyaláson.

167c.

A videokonferencia alkalmazása iránti kérelmet kézbesíteni kell az ügyben részt vevő többi félnek.

167d.

A videokonferencia alkalmazása iránti kérelmet előterjesztő felet, valamint az ügyben részt vevő többi felet a Hivatal tájékoztatja a tanács elnöke által a kérelem tárgyában hozott határozatról.

167e.

Ha e határozat helyt ad a kérelemnek, akkor azt a kapcsolattartó személyt, akinek elérhetőségeit a képviselő a kérelmében előzetesen megadta, az Európai Unió Bíróságának technikai szervezeti egységei megkeresik annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban megszervezzék a technikai és tolmácsolási próbákat, amelyeken a képviselőnek kötelezően részt kell vennie.

167f.

Ha a próbák eredményesnek bizonyulnak, a tárgyalást ténylegesen meg lehet tartani videokonferencia útján, amiről a feleket értesíteni kell. Ha a próbák nem bizonyulnak eredményesnek, a feleket értesíteni kell a következményekről azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalást változatlanul meg kell-e tartani vagy el kell halasztani.

Ca. 2. Technikai feltételek

167 g.

A videokonferencia tárgyalásokon történő alkalmazásához jó minőségű hang- és képátvitel, valamint tökéletesen stabil csatlakozás szükséges, amelyeket a tárgyalás megtartását megelőző próba során kell felmérni. Ezért meg kell felelni a következő műszaki követelményeknek:

—	csak a H.323 és SIP hívásprotokollt használó csatlakozás megengedett. A H.323 és a SIP olyan protokollok, amelyek kifejezetten videokonferencia-hívások kezdeményezésére szolgálnak, és biztosítják a csatlakozás optimális stabilitását és biztonságát;

—	nem megengedett olyan szoftverplatform vagy bármely egyéb konferencia-rendszer használata, amely kizárólag valamely informatikai alkalmazáson alapul;

—	a mobil eszközökön, például laptopokon, táblagépeken vagy okostelefonokon keresztül történő csatlakozás nem megengedett.

167h.

Ha a képviselő videokonferencia útján vesz részt a tárgyaláson, csak azt a nyelvet használhatja, amelyen az eljárási szabályzat értelmében felszólalni jogosult, a jövőbeli változások lehetőségét fenntartva pedig csak az e nyelvre történő tolmácsoláshoz férhet hozzá.

Ca. 3. A videokonferencia útján felszólaló képviselőknek szóló gyakorlati ajánlások

167i.

A videokonferencia útján felszólaló képviselőknek szóló gyakorlati ajánlások megtalálhatók az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.”

45.	A 168. pontban az „e-mailben (interpret@curia.europa.eu)” fordulat helyébe az „e-mailben (interpretation@curia.europa.eu)” fordulat lép.

46.

A 172. pont után 172a. pontként a következő szöveg kerül beillesztésre:

„172a.

Ha az eljárási szabályzat 106a. cikke alapján több ügyben közös tárgyalást tartanak, az érintett összes ügy vonatkozásában azonos tartalmú jegyzőkönyvet kell elhelyezni minden egyes ügy iratanyagában azon a nyelven, amely az adott ügyben az eljárás nyelve.”

47.

A 184. pont után 184a. pontként a következő szöveg kerül beillesztésre:

„184a.

A beavatkozó fél nem nyújthat be bizalmas kezelés iránti kérelmet az eljárásban részt vevő többi féllel szemben.”.

48.

A 225. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„225.

A végrehajtás felfüggesztése vagy egyéb ideiglenes intézkedések iránti kérelemben először is meg kell jelölni a jogvita tárgyát, továbbá világosan és tömören a kereset alapjául szolgáló ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kereset megalapozottságát (fumus boni juris). Másodszor, e kérelemben pontosan meg kell jelölni a kért intézkedés(eke)t. Harmadszor, e kérelemben indokolással ellátva és iratokkal alátámasztva meg kell jelölni a sürgősségre okot adó körülményeket.”

49.

A 225. pont után 225a. pontként a következő szöveg kerül beillesztésre:

„225a.

Az eljárási szabályzat 156. cikke (4) bekezdésének második mondata értelmében az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a rendelkezésre álló valamennyi olyan bizonyítékot és felajánlott bizonyítékot, amelyek az ideiglenes intézkedések elrendelésének igazolására szolgálnak. Így az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak olyan konkrét és pontos adatokkal kell rendelkeznie, amelyeket részletes és – szükség esetén – hitelesített okirati bizonyítékok, illetve felajánlott bizonyítékok támasztanak alá, és amelyek bemutatják, hogy az ideiglenes intézkedést kérő fél milyen helyzetben van, továbbá lehetővé teszik annak értékelését, hogy a kért intézkedések elmaradása valószínűleg milyen következményekkel járna.”

50.

A 227. pont helyébe a következő szöveg lép:

„227.

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgős elbírálásának lehetővé tétele érdekében annak terjedelme főszabály szerint nem haladhatja meg a 25 oldalt, figyelembe véve ugyanakkor az érintett területet és az ügy körülményeit.”

51.

Az 1. melléklet a következőképpen módosul:

a)	a bevezető részben az „az eljárási szabályzat 78. cikkének (6) bekezdésével, 177. cikkének (6) bekezdésével és 194. cikkének (5) bekezdésével összhangban” fordulat helyébe az „az eljárási szabályzat 78. cikkének (6) bekezdésével és 177. cikkének (6) bekezdésével összhangban” fordulat lép;

b)	az első oszlopban a „Közvetlen keresetek” cím helyébe az „A szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekre vonatkozó kereseteken kívüli közvetlen keresetek” cím lép;

Az első és a második oszlop a) pontjának szövege helyébe a következő szöveg lép:

„a)	az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) bekezdése szerinti dokumentum benyújtása, kivéve, ha az e-Curia hozzáférés létrehozása céljából már benyújtottak ilyen dokumentumot (az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) bekezdése)”;

d)	a b) ponton belül az első és a második oszlopban szereplő „jog szerinti létezése újabb keletű bizonyítékának” fordulat helyébe a „jog szerinti létezése bizonyítékának” fordulat lép;

e)	a g) ponton belül a második oszlopban szereplő „valamint azon címeknek a megjelölése, amelyeket e felek kézbesítés céljából megadtak” fordulat helyébe a „valamint azon címeknek a megjelölése, amelyeket e felek kézbesítés céljából megadtak, ha a körülmények azt indokolják” fordulat lép.

52.

A 2. melléklet a következőképpen módosul:

az a) pontban az „(az alapokmány 21. cikkének első bekezdése; az eljárási szabályzat 76. cikkének a) pontja, 177. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 194. cikke (1) bekezdésének a) pontja)” fordulat helyébe az „(az alapokmány 21. cikkének első bekezdése; az eljárási szabályzat 76. cikkének a) pontja és 177. cikke (1) bekezdésének a) pontja)” fordulat lép;

b)	a b) pontban az „(az eljárási szabályzat 76. cikkének b) pontja, 177. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 194. cikke (1) bekezdésének b) pontja)” fordulat helyébe az „(az eljárási szabályzat 76. cikkének b) pontja és 177. cikke (1) bekezdésének b) pontja)” fordulat lép;

c)	a h) pontban az „(a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 86. pontjának (d) alpontja)” fordulat helyébe az „(a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 86. pontjának (c) alpontja)” fordulat lép.

53.

A 3. melléklet az alábbiak szerint módosul:

az a) pont szövege helyébe a következő szöveg lép: „minden további ügyvéd vonatkozásában az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) bekezdése szerinti dokumentum benyújtása, kivéve, ha az e-Curia hozzáférés létrehozása céljából már benyújtottak ilyen dokumentumot (az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) bekezdése)”;

b)	a c) pontban az „(az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése; a jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések 99. pontja)” fordulat helyébe az „(az eljárási szabályzat 46. cikkének (2) bekezdése)” fordulat lép.

2. cikk

A Törvényszék eljárási szabályzata gyakorlati végrehajtási rendelkezéseinek jelen módosításait az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

E módosítások 2023. április 1-jén lépnek hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2023. február 1-jén.

hivatalvezető

E. COULON.

elnök

M. VAN DER WOUDE

(1) HL L 44., 2023.2.14., 8. o.

(2) HL L 152., 2015.6.18., 1. o., módosításokkal (HL L 217., 2016.8.12., 78. o.; HL L 294., 2018.11.21., 23. o.; helyesbítés: HL L 296., 2018.11.22., 40. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 73

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. március 10.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2023/543 végrehajtási rendelete (2023. március 9.) a 686/2012/EU végrehajtási rendeletnek a 2029. január 31. és 2035. október 1. között lejáró jóváhagyású hatóanyagok meghosszabbítási eljáráshoz végzendő értékelésének tagállamok közötti felosztása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság (EU) 2023/544 felhatalmazáson alapuló irányelve (2022. december 16.) a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az ólom megmunkálási célra szánt alumíniumötvözetekben, valamint rézötvözetekben és egyes akkumulátorokban történő felhasználására vonatkozó mentességek tekintetében történő módosításáról ( 1 )	5
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2023/545 határozata (2023. március 7.) a Régiók Bizottsága a Németországi Szövetségi Köztársaság által javasolt három tagjának és két póttagjának kinevezéséről	12
	*	A Tanács (EU) 2023/546 határozata (2023. március 7.) a Régiók Bizottsága a Szlovén Köztársaság által javasolt egy tagjának és két póttagjának kinevezéséről	14
	*	A Tanács (EU) 2023/547 határozata (2023. március 7.) a Régiók Bizottsága az Olasz Köztársaság által javasolt egy tagjának kinevezéséről	16
	*	A Bizottság (EU) 2023/548 végrehajtási határozata (2023. március 6.) az UL Hydrogen Peroxide Family 1 biocid termékcsalád 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós engedélyezésének elutasításáról (az értesítés a C(2023) 1372. számú dokumentummal történt)	17
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2023/549 határozata (2023. március 6.) egyes TARGET adatokhoz való hozzáférésről és azok felhasználásáról, valamint az EKB/2010/9 határozat hatályon kívül helyezéséről (EKB/2023/3)	19
		AJÁNLÁSOK
	*	A Bizottság (EU) 2023/550 ajánlása (2023. március 8.) a fenntartható városi mobilitási tervezésre vonatkozó nemzeti támogatási programokról (az értesítés a C(2023) 1524. számú dokumentummal történt)	23
		BELSŐ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATOK
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2019/1 határozata (írásbeli konzultáció nyomán) a Közlekedési Közösség 2019. évi költségvetésének elfogadásáról [2023/551]	34
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2019/2 határozata (a regionális irányítóbizottság tagjaival folytatott konzultáció nyomán) a Közlekedési Közösség állandó titkárságának igazgatójáról [2023/552]	36
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2019/3 határozata [2023/553] (2019. június 5.)	37
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2020/2 határozata (a regionális irányítóbizottság tagjaival folytatott konzultáció nyomán) a Közlekedési Közösség állandó titkárságának igazgatójáról [2023/554]	38
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2020/3 határozata (a regionális irányítóbizottság tagjaival folytatott konzultáció nyomán) a Közlekedési Közösség állandó titkárságának igazgatóhelyetteséről [2023/555]	39
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2020/05 határozata a Közlekedési Közösség állandó titkárságának személyzeti állományához nem tartozó, az ülésekre szakértőként meghívott személyek költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokról [2023/556]	40
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2020/7 határozata a 2019-es pénzügyi évre vonatkozó éves audit elvégzésével megbízott független külső könyvvizsgáló kijelöléséről [2023/557]	44
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2020/08 határozata a veszélyes áruk szállításával foglalkozó szakmai bizottság létrehozásáról [2023/558]	45
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 01/2021 határozata (írásbeli konzultáció nyomán) a Közlekedési Közösség 2021. évi költségvetésének elfogadásáról [2023/559]	46
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2021/02 határozata a Közlekedési Közösség állandó titkárságának személyi állományához nem tartozó, a Közlekedési Közösség üléseire meghívott személyek költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokról [2023/560]	48
	*	A Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2021/03 határozata a Közlekedési Közösség állandó titkárságának személyi állományához tartozó személyeknél a szolgálat megkezdésekor és a szolgálati jogviszony megszűnésekor felmerülő utazási és költözési költségek megtérítésére vonatkozó szabályokról [2023/561]	54
	*	A Törvényszék eljárási szabályzata gyakorlati végrehajtási rendelkezéseinek módosításai	58

Költségvetési sor	Összeg (€)
Tisztviselők bére	750 000
Hozzájárulás a tisztviselők egészségbiztosítási és nyugdíjrendszeréhez	200 000
A titkárság működési költségei (beleértve a rögzített kiadásokat / az utazási költségeket / az értekezletek szervezési költségeit)	330 000
Irodai informatikai eszközök és bútorok (amelyek nem tartoznak a székhely-megállapodás hatálya alá)	100 000
Munkaerő-felvételi költségek (felhívások közzététele és a jelöltek költségeinek megtérítése)	100 000
Összesen	1 480 000
Tartalék (kb. 10 %)	150 000
Mindösszesen	1 630 000
Ebből: Uniós hozzájárulás (80 %) (*1)	1 304 000
A hat nyugat-balkáni ország hozzájárulása (20 %: a szerződés V. melléklete tartalmazza az országok szerinti megoszlást.)	326 000

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a tiltott hagyományos fegyverekre és azok lőszereire vonatkozó, az ilyen fegyverek és lőszerek illetéktelen kezekbe jutása és tiltott transzfere kockázatának csökkentését célzó globális jelentési rendszer (iTrace V) támogatásáról szóló, 2023. február 20-i KKBP 2023/387 tanácsi határozathoz ( HL L 53., 2023.2.21. )	67


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.