(1)

A Tanács 2014. március 5-én elfogadta a 208/2014/EU rendeletet.

(2)

A Tanács által végzett felülvizsgálat alapján naprakésszé kell tenni a 208/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt, a védelemhez való jogra és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogra vonatkozó információkat.

(3)

A 208/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Biztosítani kell, hogy az (EU) 2021/23 rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében említett kártalanításra jogosult teljesítő klíringtagokat méltányosan kezeljék. Ezért a készpénzfizetések és a jövőbeli nyereségre vonatkozó követelést elismerő instrumentumok együttes alkalmazása esetén a készpénzfizetések és az említett instrumentumok arányának az összes kártalanítandó teljesítő klíringtag esetében azonosnak kell lennie.

(2)

Az (EU) 2021/23 rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint a központi szerződő fél illetékes hatósága előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy a klíringtagokat veszteségeikért az adott központi szerződő fél jövőbeli nyereségére vonatkozó követelést elismerő instrumentumok kibocsátásával kártalanítsa. Az ilyen instrumentumok kibocsátása és az abból eredő, a központi szerződő fél jövőbeli nyereségére vonatkozó követelések azonban nem veszélyeztethetik a központi szerződő fél életképességét és beruházási szükségleteinek kielégítésére való képességét, és nem csökkenthetik hosszú időn át a központi szerződő fél vonzerejét részvényesei és külső befektetői számára. E kockázat csökkentése érdekében helyénvaló előírni, hogy a központi szerződő fél jövőbeli nyereségére vonatkozó éves követelések ne haladhassák meg a központi szerződő fél éves nyereségének 70 %-át, és hogy az ilyen instrumentumok és követelések időtartama ne haladhassa meg a tíz évet.

(3)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(4)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

(1)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok a központi szerződő fél helyreállítási tervének értékeléséhez a központi szerződő fél tőkeszerkezetét és kockázati profilját vizsgálják, azt kell mérlegelniük, hogy a helyreállítási terv képes-e biztosítani a központi szerződő fél pénzügyi erőforrásainak megfelelőségét, ideértve szükség esetén a központi szerződő fél kellő időben történő feltőkésítését, az előfinanszírozott források feltöltését, valamint bármely finanszírozási és likviditási hiány kezelését is.

(2)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok a központi szerződő fél helyreállítási tervének értékeléséhez a központi szerződő fél többlépcsős veszteségfedezését vizsgálják, azt kell mérlegelniük, hogy a központi szerződő fél többlépcsős veszteségfedezésre és veszteségelosztásra vonatkozó szabályainak struktúrája alkalmas-e a tervben felvázolt összes nemteljesítési veszteségi forgatókönyv kezelésére, és hogy ezek a veszteségelosztások jogilag végrehajthatók-e.

(3)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok a központi szerződő fél helyreállítási tervének értékeléséhez a központi szerződő fél szervezeti felépítésének összetettségét vizsgálják, azt kell mérlegelniük, hogy a központi szerződő fél tulajdonosi struktúrája és irányítási rendszere kellően egyértelmű-e ahhoz és alkalmas-e arra, hogy szavatolja a helyreállítási terv megvalósíthatóságát és biztosítsa a helyreállítási intézkedések zökkenőmentes végrehajtását.

(4)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok a központi szerződő fél helyreállítási tervének értékeléséhez a központi szerződő fél tevékenységeinek helyettesíthetőségét vizsgálják, azt kell mérlegelniük, hogy a központi szerződő fél helyreállítási terve miként irányozza elő, hogy a reálgazdaság és a pénzügyi stabilitás szempontjából alapvető szolgáltatásokat érintő zavarok kockázatának csökkentése érdekében a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatásait részben vagy egészben más engedélyezett uniós központi szerződő felek vagy elismert harmadik országbeli központi szerződő felek nyújthassák.

(5)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok a központi szerződő fél helyreállítási tervének értékeléséhez a központi szerződő fél kockázati profilját vizsgálják, azt kell mérlegelniük, hogy a központi szerződő fél az üzleti jellemzői, valamint irányítási és jogi kockázatai fényében képes-e gyorsan és hatékonyan végrehajtani a helyreállítási terv intézkedéseit, függetlenül a központi szerződő fél sajátosságaitól.

(6)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok a központi szerződő fél helyreállítási tervének értékeléséhez a központi szerződő félnek az életképességet veszélyeztető stresszhelyzetekre való felkészültségét vizsgálják, azt kell mérlegelniük, hogy a helyreállítási tervben foglalt forgatókönyvek és mutatók a központi szerződő fél sajátosságainak fényében képesek-e biztosítani a központi szerződő fél ilyen stresszhelyzetekre való felkészültségének hitelességét.

(7)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok a központi szerződő fél helyreállítási tervének értékeléséhez a központi szerződő fél üzleti modelljét vizsgálják, azt kell mérlegelniük, hogy a helyreállítási terv megfelelően azonosítja-e a kritikus funkciókat, és miként irányozza elő az eszközök vagy üzletágak értékesítését annak érdekében, hogy felkészüljön a helyreállítási terv aktiválásának a klíringtagokra, azok ügyfeleire és közvetett ügyfeleire, valamint a kiszervezési megállapodásokra gyakorolt hatására.

(8)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok azt vizsgálják, hogy a központi szerződő fél helyreállítási terve milyen hatást gyakorol a kommunikációval kapcsolatban bizonyos szervezetekre, azt kell mérlegelniük, hogy a központi szerződő fél kommunikációs és tájékoztatási eljárásai alkalmasak-e az információk lehető legátláthatóbb megosztására és a központi szerződő fél nehézségeivel kapcsolatos negatív piaci reakciók kezelésére.

(9)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok azt vizsgálják, hogy a központi szerződő fél helyreállítási terve milyen hatást gyakorol a klíringtagokra, azt kell mérlegelniük, hogy a központi szerződő fél miként értékeli klíringtagságának összetettségét annak érdekében, hogy felkészüljön a helyreállítási tervnek a klíringtagok ügyfeleire és közvetett ügyfeleire gyakorolt hatására, és miként veszi figyelembe az összes helyreállítási forgatókönyvben szereplő szerződéses kötelezettségeit.

(10)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok azt vizsgálják, hogy a központi szerződő fél helyreállítási terve milyen hatást gyakorol a kapcsolt piaci infrastruktúrákra, a szanálási tervvel összefüggő interoperabilitási hatások megfelelő értékeléséhez azt kell mérlegelniük, hogy a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseinek végrehajtása befolyásolhatja-e a kapcsolt infrastruktúra működését.

(11)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok azt vizsgálják, hogy a központi szerződő fél helyreállítási terve milyen hatást gyakorol a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra, beleértve a kereskedési helyszíneket is, figyelembe kell venniük a központi szerződő fél kereskedési helyszíneivel való bármely kapcsolatot annak érdekében, hogy felkészüljenek a helyreállítási intézkedések által a kereskedési helyszínek ügyletfeldolgozási vagy ármegállapítási képességére gyakorolt bármely lényeges hatásra.

(12)

Amikor az illetékes hatóságok és a felügyeleti kollégiumok azt vizsgálják, hogy a központi szerződő fél helyreállítási terve milyen hatást gyakorol bármely tagállamnak és az Unió egészének a pénzügyi rendszerére, a helyreállítási terv aktiválásából eredő esetleges továbbterjedési kockázat figyelembevétele érdekében azt a hatást kell értékelniük, amelyet a helyreállítási intézkedések a központi szerződő féllel, a klíringtagokkal és a pénzügyi piaci infrastruktúrákkal lényeges kapcsolatban álló szervezetekre gyakorolnak. Figyelembe kell venniük továbbá a helyreállítási terv által annak biztosítása érdekében bevezetett ösztönzők megfelelőségét, hogy a helyreállítási intézkedések és a veszteségelosztó eszközök optimalizálják a sikeres helyreállítás valószínűségét, a költségeknek a központi szerződő fél részvényesei, klíringtagjai és ügyfelei közötti méltányos és arányos megosztása mellett.

(13)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(14)

Az ESMA az e rendelet alapját képező technikai standardtervezetet a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Rendszerkockázati Testülettel együttműködésben dolgozta ki. Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott a szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

(1)

A Bizottság a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban megvizsgálta Olaszországnak a „Grappa della Valle d’Aosta/Grappa de la Vallée d’Aoste” elnevezés földrajzi jelzésként történő bejegyzésére vonatkozó, 2018. augusztus 30-i kérelmét.

(2)

A 110/2008/EK rendeletet felváltó (EU) 2019/787 rendelet 2019. május 25-én lépett hatályba. A szóban forgó rendelet 49. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 110/2008/EK rendeletnek a földrajzi árujelzőkre vonatkozó III. fejezete 2019. június 8-án hatályát vesztette.

(3)

Miután megállapította, hogy a kérelem megfelel a 110/2008/EK rendeletnek, a Bizottság a műszaki dokumentáció főbb előírásait az említett rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3) az (EU) 2019/787 rendelet 50. cikke (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően.

(4)

A Bizottsághoz nem érkezett az (EU) 2019/787 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése szerinti felszólalás.

(5)

Ezért helyénvaló rendelkezni a „Grappa della Valle d’Aosta/Grappa de la Vallée d’Aoste” elnevezés földrajzi jelzésként történő bejegyzéséről,

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2017 januárjában az (EU) 2017/659 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) módosított (EU) 2017/141 bizottsági végrehajtási rendelet (3) útján végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények (a továbbiakban: csőszerelvények) behozatalára. A hatályban lévő dömpingellenes vámok vámtétele a Kínából származó behozatal esetében a 30,7 %-tól 64,9 %-ig terjedő tartományban, a Tajvanról származó behozatal esetében pedig 5,1 %–12,1 %-ig terjedő tartományban van. A Bizottság a vámok kivetéséhez vezető vizsgálatot 2015 októberén indította (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) (4).

(2)

2022 januárjában a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel megindította a hatályos intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát (5). E felülvizsgálat jelenleg is folyamatban van.

(3)

A Bizottsághoz az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján kérelem érkezett annak érdekében, hogy kivizsgálja, hogy a Kínából származó csőszerelvényekre vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek megvalósul-e a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatallal történő kijátszása, és hogy vezessen be nyilvántartásbavételi kötelezettséget e behozatalra vonatkozóan (a továbbiakban: kérelem).

(4)

A kérelmet 2022. április 25-én nyújtotta be a rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses szerelvényekkel foglalkozó európai uniós gazdasági ágazat érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: a kérelmező).

(5)

A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Kínából származó csőszerelvényekre vonatkozó intézkedések bevezetését követően a Kínából és Malajziából az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában megváltozott a kereskedelem szerkezete.

(6)

Ezenkívül a kérelem bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy valószínűtlen, hogy ez a változás olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredménye, amelynek a vám kivetésén kívül más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka van. A kérelmező azt állította, hogy a vizsgált termék Malajziában történő tényleges gyártása csak két olyan gyártóra korlátozódik, amelyeknek az Unióba irányuló kombinált kivitele az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetése óta következetesen jóval alacsonyabb volt, mint a Malajziából az Unióba exportált vizsgált termék volumene. A kérelmező által benyújtott bizonyítékok alapján úgy tűnt, hogy a változás a Kínából származó érintett terméknek Malajzián keresztül az Unióba történő átrakodásából eredt. A kérelmező olyan bizonyítékokat nyújtott be, amelyek megkérdőjelezik a kínai tulajdonú vállalatok malajziai termelőlétesítményeinek tényleges meglétét. Emellett a kérelmező bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a kínai gyártók nyíltan felajánlották, hogy az érintett termék kínai származását malajziai származásra módosítják.

(7)

Emellett a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a gyakorlat, eljárás vagy munka a mennyiséget és az árakat illetően aláásta a meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatását. Úgy tűnik, hogy a vizsgált termékből jelentős mennyiségek érkeztek az uniós piacra. Elegendő bizonyíték állt rendelkezésre továbbá arra vonatkozóan is, hogy a csőszerelvények behozatala kárt okozó árakon történt.

(8)

Végezetül a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Malajziában feladott csőszerelvényeket a Kínából származó csőszerelvények tekintetében korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingáron exportálták.

(9)

Az intézkedések esetleges kijátszása által érintett termék a Kínából származó, az (EU) 2017/141 végrehajtási rendelet hatálybalépésének napján az ex 7307 23 10 és ex 7307 23 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 7307231015, 7307231025, 7307239015 és 7307239025) alá tartozó, az AISI szerinti 304, 304L, 316, 316L, 316Ti, 321 és 321H, valamint a más szabványok szerinti egyenértékű minőségekhez tartozó ausztenites korrózióálló acélokból készült, tompahegesztéses, nem karimás, készterméknek vagy nem annak minősülő, legfeljebb 406,4 mm legnagyobb külső átmérőjű, legfeljebb 16 mm falvastagságú, belső felületükön legalább 0,8 mikrométer átlagos felületi érdességű (Ra) csőszerelvények (a továbbiakban: érintett termék). A jelenleg hatályban lévő intézkedések ugyanerre a termékre alkalmazandók.

(10)

A vizsgált termék, amely jelenleg az érintett termékkel megegyező KN-kódok (TARIC-kódok: 7307231035, 7307231040, 7307239035, 7307239040) alá tartozik, megegyezik az előző preambulumbekezdésben említettel, azonban azt – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentve – Malajziában adják fel (a továbbiakban: a vizsgált termék).

(11)

A vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy a Kínából az Unióba exportált, valamint a Malajziában feladott, akár Malajziából, akár nem onnan származó csőszerelvények alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint felhasználási területei megegyeznek, ennélfogva az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(12)

A Pantech csoport egyik vállalata, a Pantech Steel Industries Sdn.Bhd (a továbbiakban: PSI) felvette a kapcsolatot a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy egyik terméktípusuk – a nagyfrekvenciájú hosszú ívek – ne szerepeljen az eredeti termékmeghatározásban. A termék leírásának elemzését és a kérelmezővel folytatott konzultációt követően a Bizottság megerősítette, hogy a nagyfrekvenciájú hosszú ívek nem szerepelnek az eredeti termékmeghatározásban.

(13)

A Paul Meijering METALEN B.V. (PMM B.V.) uniós importőr nem értett egyet a vizsgálat termékkörével. Ezzel, valamint az eljárás megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtott be, és meghallgatást kért a Bizottság szolgálatainál. A meghallgatásra 2022. július 7-én került sor. A tárgyaláson a Bizottság kifejtette, hogy e vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy sor került-e az intézkedések kijátszására Malajzián keresztül. E vizsgálat keretében nem volt jogalap az intézkedések hatályának felülvizsgálatára. A termékkört az eredeti vizsgálat során határozták meg, amely kimutatta, hogy a termékmeghatározásban szereplő valamennyi szerelvény hasonló termék.

(14)

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindításához, a Bizottság 2022. június 8-án (EU) 2022/894 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított, és nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett csőszerelvények behozatalára vonatkozóan.

(15)

A vizsgálatot megindító rendelet megállapította, hogy amennyiben a vizsgálat során az alaprendelet 13. cikkének hatálya alá tartozó, az annak (7) preambulumbekezdésében említettől eltérő kijátszási gyakorlatot tárnak fel, a vizsgálat ezekre a gyakorlatokra is kiterjedhet.

(16)

A PMM B.V. rámutatott, hogy a kérelemben eltérés volt a Malajziából az Unióba irányuló 2017. évi kivitel és a Malajziából az Unióba irányuló megfelelő behozatal között. Nem értett egyet a kérelmező azon állításával sem, miszerint a Kínából Malajziába irányuló kivitel és a Malajziából az Unióba irányuló kivitel közötti különbség egyetlen magyarázata az átrakodás volt. Végül rámutatott a kérelemből hiányzó hivatkozásokra.

(17)

A (13) preambulumbekezdésben említett meghallgatáson a Bizottság kifejtette, hogy az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban megvizsgálta a kérelmet, és arra a következtetésre jutott, hogy teljesülnek a vizsgálat megindításához szükséges feltételek, azaz elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálat megindításához. Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint a kérelemnek tartalmaznia kell a panaszos számára észszerűen hozzáférhető információkat. A vizsgálat megindításához szükséges, jogszabályban előírt bizonyítási küszöb („elegendő” bizonyíték) eltér a kijátszás fennállásának végleges megállapításához szükségestől.

(18)

A 2017. évi statisztikák közötti különbség vagy a Kína és Malajzia közötti statisztikai különbségen alapuló, az átrakodásra vonatkozó állítások nem változtattak azon a tényen, hogy a kérelem egyértelműen megváltoztatta a Kína, Malajzia és az Unió közötti kereskedelem szerkezetét. A kérelmező az átrakodási gyakorlatra vonatkozó bizonyítékokat is benyújtott.

(19)

A Bizottság azonban kifejtette, hogy a vizsgálat célja annak feltárása, hogy a kereskedelem szerkezetében – többek között a Kína és Malajzia közötti kereskedelem szerkezetében – bekövetkezett változás az alaprendelet 13. cikke szerinti kijátszásnak minősülő gyakorlatok következménye-e, és nem korlátozódik az átrakodásra.

(20)

A fentiekre tekintettel a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tényezőkre vonatkozóan ahhoz, hogy a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban indokolt legyen a vizsgálat megindítása.

(21)

A vizsgálati időszak a 2014. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A Bizottság a vizsgálati időszak tekintetében adatokat gyűjtött többek között a kereskedelem szerkezetének az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követő állítólagos megváltozására, valamint a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázattal vagy gazdasági indokkal nem magyarázható gyakorlat, eljárás vagy munka meglétére vonatkozóan. A Bizottság a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszak (a továbbiakban: adatszolgáltatási időszak) tekintetében további adatokat gyűjtött annak vizsgálata érdekében, hogy a behozatal az árak és/vagy a mennyiségek tekintetében aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását, valamint hogy megvalósult-e dömping.

(22)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta Kína és Malajzia hatóságait és ismert exportáló gyártóit, az uniós gazdasági ágazatot, valamint az ismert uniós importőröket.

(23)

Emellett a Bizottság felkérte Malajzia Európai Unió melletti képviseletét, hogy bocsássa rendelkezésére azon exportáló gyártók és/vagy képviseleti szervezetek nevét és címét, amelyek a kérelmező által a kérelemben megjelölt malajziai exportáló gyártókon kívül érdekeltek lehetnek a vizsgálatban való együttműködésben. Malajzia képviselete listát nyújtott be a Bizottsághoz. A Bizottság az eljárás megindításakor valamennyi vállalattal felvette a kapcsolatot.

(24)

A Bizottság a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétette a malajziai gyártók/exportőrök számára összeállított, mentességi kérelemre vonatkozó formanyomtatványokat, valamint a kínai gyártók/exportőrök és az uniós importőrök számára összeállított kérdőíveket.

(25)

Négy malajziai exportáló gyártó nyújtott be mentességi kérelmet. Ezek a következők voltak:

(26)

Ezenkívül négy malajziai, a Pantech-hez vagy az SPI-hez kapcsolódó vállalat nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(27)

Hat uniós importőr nyújtott be kitöltött kérdőívet. E vállalatok egyike nem importált csőszerelvényeket Malajziából, ezért válaszát nem elemezték tovább. A Bizottság az importőrök kérdőívre adott válaszait használta fel a malajziai beszállítók kereskedelmi forgalmának és nevének keresztellenőrzésére.

(28)

A kérelmező és az együttműködő malajziai vállalatok által szolgáltatott információk és statisztikák ellenőrzése során a Bizottság helyszíni konzultációkat folytatott a malajziai hatóságokkal, nevezetesen a Kereskedelmi és Ipari Minisztériummal, a Királyi Vámhivatallal, a Pénzügyminisztériummal, valamint a Klang és a Penang szabadkereskedelmi övezetek képviselőivel.

(29)

Ezenkívül az alaprendelet 16. cikke értelmében a Bizottság ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyein:

(30)

A Bizottság a következő felek esetében távoli adategyeztetést végzett:

(31)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az összes releváns információ benyújtásának elmulasztása, illetve a hiányos, hamis vagy félrevezető információk benyújtása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását, valamint azt vonhatja maga után, hogy a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényadatokra alapozzák.

(32)

2022. július 7-én a (13) és a (16)–(19) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően megbeszélésre került sor a PMM B.V. uniós importőrrel. Az érdekelt felek tájékoztatását követően 2022. december 8-án, illetve 12-én meghallgatásra került sor a MAC és a PMM B.V. részvételével.

(33)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a lehetséges kijátszás tekintetében a következőket kell megvizsgálni:

(34)

A kérelem szerint az érintett termék Malajziából az Unióba történő átrakodása valósult meg (lásd a (6) preambulumbekezdést).

(35)

Az átrakodás tekintetében a vizsgálat nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a referencia-időszakban az Unióba irányuló teljes kivitelt (lásd az alábbi (39) preambulumbekezdést) képviselő négy együttműködő exportáló gyártó bármelyike részt vett volna ilyen gyakorlatokban. A Bizottság összehasonlította a négy együttműködő vállalat által szolgáltatott adatokat a statisztikákkal, amelyek azt mutatták, hogy a vizsgálati időszak nagy részében az Unióba irányuló csőszerelvény-export túlnyomó többségét, valamint az adatszolgáltatási időszakban az összes kivitelt ezek tették ki. A vizsgálat megállapította, hogy a négy vállalat egyike sem vett részt átrakodásban. A csőszerelvényekre vonatkozó, Kínából történő beszerzéseik minimálisak voltak, és azokat belföldön értékesítették Malajziában. Ezért ezt az állítást a vizsgálat nem tudta megerősíteni.

(36)

Az (5) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően azonban a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Kínából származó csőszerelvényekre vonatkozó intézkedések bevezetését követően a Kínából és Malajziából az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában megváltozott a kereskedelem szerkezete. Konkrétan, a kérelem hivatalos statisztikán alapján bizonyítékot szolgáltatott a Malajziából az Unióba irányuló csőszerelvény-behozatal növekedéséről és ezzel párhuzamosan a Kínából Malajziába irányuló csőszerelvény-behozatal növekedéséről (7), ami a kereskedelem szerkezetének az alaprendelet 13. cikkében előírt változását jelenti. Továbbá, amint az a (6) preambulumbekezdésben szerepel, a kérelem bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a malajziai tényleges termelésről szerzett ismeretek alapján valószínűtlen, hogy ez a változás olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredménye lenne, amelynek a vám kivetésén kívül más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka van. A kérelem szerint a változás átrakodásból eredt, és ezt az állítást elegendő bizonyíték támasztotta alá, konkrétan olyan malajziai vállalatok ajánlatai, amelyek nyíltan felajánlották, hogy a dömpingellenes vámok elkerülése érdekében biztosítják a kínai csőszerelvények számára származási helyük megváltoztatását (8). Míg a (35) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat nem talált bizonyítékot arra, hogy a malajziai vállalatok ténylegesen eleget tettek volna a kínai csőszerelvények viszonteladására irányuló állítólagos javaslatnak, megerősítette, hogy a kereskedelem szerkezete megváltozott. Tekintettel a bizonyítékokra, különösen az ismert tényleges malajziai termelési kapacitásra, valószínűtlen volt, hogy ilyen változásra olyan gyakorlat, eljárás vagy munka miatt került volna sor, amelynek megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka van. A Bizottság ezért folytatta a vizsgálatot.

(37)

A vizsgálat az alaprendelet 13. cikkének hatálya alá tartozó valamennyi gyakorlatra vonatkozott (lásd a (15) preambulumbekezdést), ezért a Bizottság a kínai nyersanyagok vagy félkész termékek felhasználása alapján elemezte a szóban forgó vállalatok összeszerelési tevékenységét is.

(38)

Az összeállítási műveletek kapcsán a Bizottság kifejezetten azt elemezte, hogy teljesülnek-e az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek, ezen belül különösen:

(39)

A (25) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően négy malajziai exportáló gyártó mentességet kért az intézkedések alól arra az esetre, ha azokat a Bizottság kiterjesztené Malajziára. Ezek a vállalatok az eljárás során mindvégig együttműködést tanúsítottak: benyújtották a mentességi kérelem űrlapját, válaszoltak a hiánypótlást kérő levelekre, és beleegyeztek a helyszíni ellenőrzésekbe. A malajziai exportáló gyártók nagy fokú együttműködést mutattak, figyelemmel arra, hogy az Unióba irányuló csőszerelvény-kivitel tekintetében a mentességi kérelmükben megjelölt exportvolumenek összesített értéke megfelelt az adatszolgáltatási időszak alatti teljes malajziai importvolumen tekintetében az Eurostat behozatali statisztikáiban szereplő mennyiségnek.

(40)

Az 1. táblázat bemutatja, hogyan alakult a csőszerelvények Kínából és Malajziából érkező behozatala a vizsgálati időszakban.

1. táblázat

Csőszerelvények (SSTPF) uniós behozatala a vizsgálati időszakban (tonna)

(41)

A csőszerelvények Malajziából érkező uniós behozatalának teljes volumene a vizsgálati időszakban több mint ötszörösére nőtt, a 2014. évi 297 tonnáról a referencia-időszakban 1 626 tonnára.

(42)

Ugyanakkor a Kínából érkező uniós behozatal 76 %-kal csökkent, a 2014. évi 3 018 tonnáról a referencia-időszakban 719 tonnára.

(43)

Mivel a Bizottság nem talált bizonyítékot a négy együttműködő exportáló gyártó átrakodására, a Bizottság nem elemezte a Kínából érkező vizsgált termék malajziai behozatalának volumenét.

(44)

A csőszerelvények gyártásának fő alapanyagai a hegesztett csövek és a varrat nélküli csövek. Ezeket az alapanyagokat ezt követően tovább feldolgozzák, hogy ennek megfelelően hegesztett és varrat nélküli szerelvényeket állítsanak elő. Ezenkívül zárszerelvények formájában varrat nélküli szerelvényeket állítanak elő lemezekből. Emellett az egyik együttműködő vállalat terelőlapokat is használt nagy átmérőjű hegesztett szerelvények gyártásához. Végül az egyik együttműködő vállalat a vizsgálati időszak egy részében további feldolgozás céljából félkész termékeket (csőcsatlakozókat) is importált.

(45)

A 2. táblázat az együttműködő vállalatok ellenőrzött adatai alapján bemutatja a Kínából érkező, a csőszerelvények gyártásához használt alkatrészek malajziai behozatalának alakulását. A Bizottság összehasonlította ezeket a számadatokat a malajziai hatóságoktól kapott malajziai importstatisztikákkal és a Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) (9) adatbázisában elérhető adatokkal. A kereskedelem szerkezetének elemzéséhez a vállalatok által közölt adatokat azonban megbízhatóbbnak találták, mint az importstatisztikákat. A szóban forgó nyersanyagok több 10 számjegyű vámtarifaszám alatt importálhatók Malajziába, és a csőszerelvények gyártásától eltérő downstream ágazatokban is felhasználhatók. Az együttműködő exportáló gyártók szintjén és a nagy fokú együttműködésre tekintettel a Bizottság nyomon követhette az alkatrészek végső felhasználását, valamint azt, hogy azokat felhasználták-e a csőszerelvények Unióba irányuló későbbi exportjához. Következésképpen a Bizottság úgy döntött, hogy az együttműködő vállalatok által szolgáltatott, ellenőrzött információkra támaszkodik.

2. táblázat

A Kínából Malajziába irányuló nyersanyag-behozatal a vizsgálati időszakban (tonna)  (10).

(46)

A 2. táblázatban szereplő adatok az együttműködő malajziai gyártók által Kínából importált valamennyi nyersanyag/félkész termék összesített behozatali volumenét mutatják, amelyek az adatszolgáltatási időszakban a csőszerelvények Unióba irányuló malajziai kivitelének 100 %-át lefedték.

(47)

A 2. táblázat azt mutatja, hogy a Kínából érkező nyersanyagok/félkész termékek malajziai behozatala jelentősen, közel tízszeresére nőtt a vizsgálati időszak alatt. Ez a növekedés 2018 és a referenciaidőszak közötti időszakban különösen jól megfigyelhető volt.

(48)

A csőszerelvények Kínából Malajziába érkező importjának jelentős növekedése arra utal, hogy Malajziában nőtt a kereslet ezen alapanyagok iránt, ami – legalábbis részben – azzal magyarázható, hogy az adatszolgáltatási időszakban fokozódott a csőszerelvények termelése és Malajziából az Unióba történő kivitele.

(49)

A csőszerelvények Malajziából az Unióba irányuló kivitelének növekedése, valamint az alkatrészek Malajziába irányuló kínai exportjának ugyanezen időszak alatti növekedése a Kína, Malajzia és az Unió közötti kereskedelem szerkezetének változását jelenti a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(50)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PMM B.V. jelezte, hogy 2017 januárjában dömpingellenes intézkedéseket vezettek be a Kínából származó csőszerelvényekre vonatkozóan, holott a Malajziából érkező uniós behozatal már 2014 és 2017 között is nőtt.

(51)

A vállalat azt is megjegyezte, hogy a Kínából érkező inputok malajziai behozatalának növekedése a vizsgálati időszakban sokkal nagyobb volt, mint a szerelvények Unióba irányuló malajziai exportjának növekedése. A PMM B.V. szerint ez azt jelenti, hogy a malajziai gyártók egyszerűen fokozták a csőszerelvények gyártását, és nem feltétlenül az uniós piacot célozták meg.

(52)

Meg kell azonban jegyezni, hogy az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatot 2015 októberében indították meg. Mivel a dömpingellenes eljárás megindítása önmagában hatással lehet a gazdasági szereplők magatartására, valamint annak érdekében, hogy teljes képet kapjon és megfelelően összehasonlítsa a vizsgálat megindítása előtti kereskedelmi forgalmat az ezt követő és a vám kivetését követő kereskedelmi forgalommal, a Bizottság úgy határozott, hogy a jelenlegi kijátszási vizsgálatot 2014. január 1-jétől kezdi meg. A Malajziából érkező behozatal növekedése valóban látható volt már 2014 és 2017 között is. E behozatal volumenének növekedése azonban felgyorsult 2017 és a referencia-időszak között, azaz azt követően, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően vám került kivetésre.

(53)

Pontosan ugyanez a minta figyelhető meg a Kínából érkező nyersanyagok malajziai behozatala esetében. Az a tény, hogy a rozsdamentes acélból készült kínai csövek Malajziába irányuló behozatalának növekedése nem egyezik meg „egy az egyben” a csőszerelvények Unióba irányuló malajziai kivitelének növekedésével, nem változtat azon a megállapításon, hogy ez utóbbi a vizsgálati időszakban több mint ötszörösére nőtt, ami a Kínából Malajziába irányuló inputbehozatal közel tízszeres növekedésével együtt a kereskedelem szerkezetének az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett változását jelenti. Továbbá, mivel a Kínából importált csöveket nem kizárólag szerelvények gyártására használják, nem volt „egy az egyben” egyezés.

(54)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a MAC azt is állította, hogy a Bizottság elmulasztotta a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változás elemzését vagy minősítését. Véleménye szerint az a tény, hogy a Kínából Malajziába irányuló nyersanyag-behozatal közel tízszeresére nőtt, míg a Malajziából érkező csőszerelvények uniós behozatala mindössze több mint ötszörösére nőtt, szükségszerűen azt jelenti, hogy a Kínából Malajziába importált nyersanyagoknak csak mintegy fele került az Unióba exportált csőszerelvények közé. A MAC továbbá azt állította, hogy mivel a két együttműködő exportőr tekintetében már megállapították, hogy valódi malajziai gyártók, akik nyersanyagaiknak csak nagyon kis százalékát importálták Kínából, de a csőszerelvényekre vonatkozó vám kivetését követően növelték az Unióba irányuló kivitelüket is, és tekintettel arra, hogy a MAC ellenőrzött értékesítési adatai megerősítették, hogy a MAC csőszerelvény-értékesítéseinek közel 50 %-a az Uniótól eltérő piacokra irányult, úgy tűnik, hogy a Bizottság által a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásra vonatkozó megállapítás elsősorban a TP-re vonatkozik, és mindenesetre a megállapítás nem kellően indokolt vagy konzisztens bizonyítékokon alapul.

(55)

A Bizottság elutasította ezt az állítást. Először is, országos szinten, az együttműködő vállalatoktól származó hivatalos statisztikák és ellenőrzött adatok alapján a vizsgálat megállapította, hogy míg a Kínából az Unióba irányuló csőszerelvény-behozatal jelentősen csökkent, a vizsgálati időszakban a csőszerelvényeknek mind a Kínából Malajziába, mind pedig a Malajziából az Unióba irányuló behozatala jelentősen nőtt. E bizonyíték egyértelműen mutatja, hogy Malajziában nőtt a kereslet ezen alapanyagok iránt, ami – legalábbis részben – azzal magyarázható, hogy az adatszolgáltatási időszakban fokozódott a csőszerelvények gyártása és Malajziából az Unióba történő kivitele (lásd a (48) preambulumbekezdést). Másodszor, még ha a MAC azon érve figyelembevételre is kerülne, amely szerint a Kínából Malajziába importált nyersanyagoknak csak mintegy fele kerül az Unióba exportált csőszerelvények közé, ez továbbra is a kereskedelem szerkezetének az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében vett változását mutatná. Harmadszor, a kereskedelem szerkezetében országos szinten bekövetkezett változás elemzése mellett a Bizottság vizsgálatot végzett kizárólag a MAC és a TP szintjén saját ellenőrzött adataik alapján, és jelentős, párhuzamos növekedéseket állapított meg (lásd a 3. táblázatot). Mindkét növekedés nagy része elsősorban a MAC-ot érinti, mivel a TP csak 2020 második felében kezdte meg működését (lásd a (89) preambulumbekezdést). Ezenkívül a MAC Unióba irányuló exportjának nagy része a vizsgálati időszakban Kínából importált alkatrészekből származott, mivel a vállalat nyersanyagainak közel 100 %-át Kínából importálta (lásd az (58) preambulumbekezdést). Ezért országos szinten a vizsgálat egyértelműen a kereskedelem szerkezetének megváltozását mutatta. Ezenkívül a vállalat szintjén végzett vizsgálat – a vállalattól származó ellenőrzött adatok alapján – megállapította, hogy a MAC volt a változás egyik fő okozója. A MAC nem nyújtott be más elemzést, érvelést vagy minősítést, és nem javasolta, hogy a Bizottságnak milyen egyéb bizonyítékokat kellett volna felhasználnia.

(56)

A Bizottság először megvizsgálta, hogy az együttműködő vállalatok műveletei a dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azt megelőzően kezdődtek-e, illetve növekedtek-e meg jelentős mértékben, és hogy az érintett alkatrészek az intézkedések hatálya alá tartozó országból érkeznek-e.

(57)

Az együttműködő vállalatok a vizsgálati időszakban Kínából importáltak nyersanyagokat és alkatrészeket, és így valószínűsíthetően összeszerelési/befejezési műveleteket végeztek Malajziában, mielőtt a csőszerelvényeket az Unióba szállították volna.

(58)

A MAC és a TP a Kínára vonatkozó intézkedések 2017. januári bevezetését követően kezdte meg működését (2018-ban, illetve 2020-ban). Nyersanyagaik közel 100 %-át Kínából importálták (11).

(59)

Ezenkívül mindkét vállalat esetében mind a csőszerelvények uniós értékesítése, mind a Kínából érkező nyersanyag-behozatal jelentősen nőtt a vállalatok alapításának pillanatától kezdve, és a referencia-időszakban tetőzött.

(60)

A 3. táblázat a két vállalat összesített adatai alapján mutatja be a tendenciákat a csőszerelvények Unióba irányuló exportja és a Kínából érkező nyersanyag-/félkésztermék-behozatal tekintetében a 2018 és a referenciaidőszak közötti időszakban (12).

3. táblázat

A MAC és a TP export- és importmutatói (2018-as év=100)

(61)

A másik két vállalat (a Pantech és az SPI) helyzete teljesen eltérő volt. Mindkét vállalat már 2014 előtt is gyártott csőszerelvényeket. A kérelmezők kérelmükben mindkét vállalatot valódi gyártóként azonosították (13). Az Unióba irányuló kivitelük nőtt az intézkedések bevezetését követően, de a vizsgálat megerősítette, hogy valódi gyártók (lásd az alkatrészek értékvizsgálatáról szóló 2.5. szakaszt). A vizsgálati időszak alatt csak varrat nélküli csöveket importáltak Kínából, amelyek nyersanyagaik/alkatrészeik kis százalékát tették ki, és azokat később az Unióba exportált, rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses csőszerelvények gyártásához használták fel.

(62)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése kapcsolatot feltételez a kérdéses gyakorlat, eljárás vagy munka és a kereskedelem szerkezetének megváltozása között, hiszen ez utóbbinak az előbbi „eredményeként” kell előállnia. Tehát a kereskedelmi szerkezet megváltozását eredményező gyakorlat, eljárás vagy munka mögött kell lennie a vám kivetésén kívüli megfelelő magyarázatnak vagy gazdasági indoknak ahhoz, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében ne minősüljön kijátszásnak.

(63)

Annak ellenére, hogy a vállalat malajziai megalapításának más okai is lehetnek, mint a hatályos intézkedések, azaz a malajziai belföldi piac ellátása, más tényezők – kizárólag a MAC és a TP tekintetében – határozottan arra utalnak, hogy a vámok kivetésével összefüggésben megváltozott a kereskedelem szerkezete:

(64)

Ezenkívül a TP a kínai Sinotube vállalat kizárólagos tulajdonú leányvállalata, amely pedig a Tsingshan csoport – egy kínai acélipari óriásvállalat, amely acéltermékek széles skáláját gyártja, beleértve a csőszerelvényeket is – részét képezi.

(65)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vám kivetésén kívül nincs más megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok a MAC és a TP két malajziai gyártóüzemben (14) végzett feldolgozási műveleteire. A kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változás annak a ténynek tudható be, hogy a műveletek az eredeti intézkedések bevezetését követően kezdődtek, majd jelentősen fokozódtak.

(66)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a MAC azt állította, hogy a 2017 végén történt létrehozására, valamint termelési műveleteinek és a nemzetközi exportnak a következő években tapasztalt növekedésére megfelelő magyarázat és gazdasági indok volt.

(67)

A MAC konkrétan azt állította, hogy a vállalat létrehozásának indoka lényegében olyan üzleti lehetőség volt, amelynek semmi köze a vámok eredeti vizsgálatban történő kivetéséhez. A MAC egy valódi gyártó (KT Fittings) üzleti tevékenységét vette át, és tevékenységének fókuszát a Kínából érkező varrat nélküli csövek gyártására helyezte át. Beadványa szerint a MAC annak érdekében vette át ezt a tevékenységet, hogy az Unió nem preferenciális származási szabályai szerinti, malajziai származásra való jogosultsághoz elegendő mértékű feldolgozást végezzen. Mivel a KT Fittings nem tartozott dömpingellenes vám hatálya alá, az elődje gépeinek, gyártóüzemének és ügyfélkörének átvételével az új vezetésnek állítólag alapos oka volt azt feltételezni, hogy a MAC jövőbeli értékesítései mentesek lesznek a „ csőszerelvényekre vonatkozó uniós vámtól”. A hegesztett csövek gyártásáról a varrat nélküli csövekre való átállás állítólag annak tudható be, hogy ezt a piacot két másik, vertikálisan integrált malajziai gyártó (a Pantech és az SPI) uralta. A MAC véleménye szerint mindez az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében megfelelő magyarázatnak és gazdasági indoknak minősült, és az a tény, hogy a MAC-ot 2017-ben, az eredeti vizsgálat megindítását követően hozták létre, csupán véletlen műve.

(68)

A MAC továbbá azzal érvelt, hogy az érdekelt felek tájékoztatása során nem merültek fel kétségek a MAC teljes gyártási kapacitásával és a szerelvények tényleges gyártásával kapcsolatban a csőszerelvények bármely valódi gyártója által igényelt, ellenőrzött nyersanyag-beszerzések tekintetében. Sem a MAC termelési kapacitását, sem a nyersanyagok felhasználásával járó tényleges teljes körű gyártást illetően nem volt különbség a Pantech és az SPI felépítéséhez képest.

(69)

A MAC azt is állította, hogy nem áll fenn ténybeli hasonlóság a MAC és a TP között, és hogy az az állítás, mely szerint a MAC az uniós piacot célozná meg, tényszerűen pontatlan. A MAC uniós értékesítésének 52 tömegszázaléka (vagy értékének 54 %-a) nem tekinthető az uniós piac „célzásának”.

(70)

Az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a PMM B.V. is kiemelte, hogy a MAC a KT Fittings vállalat „folytatása”, és mint ilyen, „valódi gyártó, amely már jóval a vizsgálati időszak előtt gyártott szerelvényeket”. Ugyanezt az észrevételt nyújtotta be egy másik uniós importőr, a Dacapo Stainless B.V. (a továbbiakban: DS B.V.).

(71)

Először is a Bizottság emlékeztetett arra, hogy egyéb tényezők mellett a helyszínen ellenőrizte a MAC tényleges termelését, termelési kapacitását és inputjainak beszerzését, és hogy az e tényezőkkel kapcsolatban megállapított tényeket nem vitatták. A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján a vizsgálat a MAC és az SPI, valamint a Pantech közötti különbség meglétét állapította meg. A (87), (98) és (99) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a MAC által a csőszerelvények gyártásához felhasznált alkatrészek 99,99 %-a Kínából érkezett, míg a Pantech és az SPI esetében ez az arány 10 %, illetve 30 % alatt volt. A MAC és a TP közötti ténybeli hasonlóságot illetően a vizsgálat megállapította, hogy mindkét vállalat hasonló gyakorlatot folytatott, mivel mindketten Kínából importálták az inputok többségét, melyekhez korlátozott mértékű hozzáadott értékkel járultak hozzá, és az így előállított szerelvényeket exportálták az Unióba. Ezenkívül a MAC-ra vonatkozó megállapítások a tényleges tevékenységein alapulnak, nem pedig azon, amit a MAC a gépeivel és gyártóüzemével elméletileg elvégezhetett volna.

(72)

A (62) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése ugyanakkor kapcsolatot állít fel a kérdéses gyakorlat, eljárás vagy munka és a kereskedelem szerkezetének megváltozása között, hiszen ez utóbbinak az előbbi „eredményeként” kell előállnia. Tehát a kereskedelem szerkezetének megváltozását eredményező gyakorlat, eljárás vagy munka mögött kell lennie a vám kivetésén kívüli megfelelő magyarázatnak vagy gazdasági indoknak ahhoz, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében ne minősüljön kijátszásnak.

(73)

A vállalatalapításnak lehetnek jogos indokai, például képzett munkaerő és eszközök rendelkezésre állása. Ugyanakkor nemcsak a letelepedés helye, hanem a szóban forgó társaság működésének módja is számít. Más szóval, ha a vállalat tevékenysége – annak gyakorlata, folyamata vagy munkája – indokolja a kereskedelem szerkezetének megváltozását, a 13. cikk (1) bekezdése alapján meg kell vizsgálni e gyakorlat gazdasági indokoltságát és megfelelő okát.

(74)

A (87) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a vizsgálat az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében összeszerelési tevékenységnek minősítette azt a gyakorlatot, amelyben a MAC részt vesz. A vállalat lényegében varrat nélküli kínai csöveket vásárolt, amelyekhez csekély hozzáadott értékkel járult hozzá, hogy e termékeket csőszerelvényekké alakítsa át, és azokat az uniós piacon értékesítse. Ezenkívül az (57)–(60) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint megállapításra került, hogy ez a gyakorlat felelős a kereskedelem szerkezetének megváltozásáért.

(75)

Ami a gazdasági indokot és a megfelelő okot illeti, meg kell jegyezni, hogy a TP-hez hasonlóan a MAC-ot is a vámok kivetése után hozták létre. Ezenkívül, amint azt a beadvány elismeri, a MAC – elődjével, a KT Fittings-szel ellentétben – tevékenységét a varrat nélküli kínai csövek gyártására összpontosította. Az (EU) 2017/2093 bizottsági végrehajtási rendeletben (15) leírt, a MAC által hivatkozott esettől eltérően a vizsgálat valójában nem talált olyan üzleti modellt, amely a vámok kivetése előtt gyakorlatilag kizárólag kínai alkatrészekből előállított malajziai csőszerelvények Unióba irányuló értékesítésein alapult volna. Továbbá beadványai szerint a MAC létrehozása azzal az elvárással történt, hogy megfelelő szintű feldolgozást fog megvalósítani a malajziai nem preferenciális származás biztosításához, és hogy egy kínai beszállítóval fennálló korábbi kapcsolataira támaszkodva tud majd Kínából érkező nyersanyagokat beszerezni. A MAC működésének indoka tehát az volt, hogy szinte kizárólag kínai alkatrészek felhasználásával csekély hozzáadott értéket állítson elő, és malajziai származású termékeket exportáljon az Unióba anélkül, hogy a Kínából érkező behozatalra dömpingellenes vámot fizetne. Valójában, amint azt a MAC a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben kifejtette, a malajziai nem preferenciális származás megszerzése volt a vállalat létrehozásának indoka, és így is reklámozták magukat, illetve ügyfeleik ezt kérték.

(76)

Végezetül a Bizottság a MAC létrehozását megelőzően nem kapott tájékoztatást a KT Fittings működéséről. Ugyanakkor sem az a tény, hogy a MAC átvette a KT Fittings gépeit, személyzetét, vezetői tapasztalatát és ügyfélkörét, sem az, hogy nem kizárólag az uniós piacot célozta meg, nem tudta módosítani a MAC-ra vonatkozó vizsgálat következtetéseit.

(77)

Következésképpen a MAC nem bizonyította, hogy a szóban forgó magatartásának a vám kivetésén kívül más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka volt.

(78)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a MAC azt állította, hogy a kínai csövek feldolgozása megváltoztatja az összes nyersanyag vámtarifaszámát, és ezáltal a MAC által gyártott csőszerelvényeknek malajziai származást biztosít a vonatkozó uniós „egyedi” származási szabályok alapján. A MAC szerint az uniós származási szabályokat figyelembe kell venni az uniós kijátszásellenes vizsgálatok során.

(79)

A kijátszásellenes vizsgálat jogalapja az alaprendelet 13. cikke, nem pedig a származásra vonatkozó vámjogszabályok. Az Európai Unió Bírósága ugyanis megállapította, hogy a dömpingellenes vám kiterjesztéséről szóló rendelet egyetlen célja e vám hatékonyságának biztosítása és kijátszásának megakadályozása (16). Az ítélkezési gyakorlat egyértelművé tette, hogy az alaprendelet 13. cikkében az „érkező” kifejezés használata a „származó” helyett azt jelenti, hogy „az uniós jogalkotó szándékosan amellett döntött, hogy elhatárolódik a vámjogi származási szabályoktól, […] a »kiindulási hely« fogalma […] a »származásnak« a vámjogi értelemben vett fogalmától független, önálló tartalommal rendelkezik” (17). Ezért a Bizottság a felvetést elutasította.

(80)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PMM B.V. észrevételeket tett a TP-re vonatkozó vizsgálat egyes megállapításaival kapcsolatban. A vállalat konkrétan jelezte, hogy a TP közel hat évvel az eredeti vizsgálat megindítása után kezdte meg működését, ami állítása szerint nem minősíthető az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti kijátszásnak. A PMM B.V. megjegyezte továbbá, hogy 2022-ben a TP szerelvényeinek csupán 50 %-át értékesítette az Uniónak, így már nem kizárólag az uniós piacra irányult, amint azt a Bizottság a referencia-időszakban megállapította.

(81)

Először is hangsúlyozni kell, hogy sem a PMM B.V., sem jogi képviselője nem volt jogosult arra, hogy a TP-t képviselje ebben az eljárásban, és hogy a TP nem nyújtott be az érdekelt felek tájékoztatását követően a vizsgálat megállapításait vitató beadványt. Másodszor, a PMM B.V. beadványában a „TP igazgatójával/főigazgatójával” folytatott bizalmas levelezésre hivatkozott, akinek a nevét a Bizottság nem találta meg a TP pénzügyi kimutatásaiban szereplő, az igazgatótanács tagjait felsoroló listán. Harmadszor, a referencia-időszakot követő vállalatspecifikus adatokat nem lehetett figyelembe venni, mivel azok nem voltak ellenőrizhetők. Végezetül, a TP 2020 második felében kezdte meg működését (lásd a (89) preambulumbekezdést), így az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelmény egyértelműen teljesült, mivel az általa végzett műveletek az eredeti vizsgálat megindítása, azaz 2015 óta indultak, illetve nőttek jelentősen.

(82)

A PMM B.V. azt is állította, hogy sem a TP, sem a MAC nem összeszerelést, hanem gyártást végzett, ezért az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése esetükben nem alkalmazandó, mivel nem terjed ki a nyersanyagok más termékké történő átalakítására és megmunkálására, mint például a csőszerelvények esetében. Ezen állítás alátámasztására az alaprendelet (20) preambulumbekezdésére is hivatkoztak. Véleményük szerint a „pusztán összeszerelés” e preambulumbekezdésben való említése azt jelenti, hogy a fogalmat megszorítóan kell értelmezni.

(83)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet nem határozza meg az „összeszerelési művelet” és a „befejezési művelet” fogalmát. Az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének felépítése ugyanakkor tágabb értelmezést tesz lehetővé, vagyis a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontjában az „összeszerelési művelet” kifejezés a „befejezési műveletet” is kifejezetten magában foglalja. Ebből következően a 13. cikk (2) bekezdésében található „összeállítási (összeszerelési) művelet” kifejezésbe nemcsak azokat a műveleteket kell beleérteni, amelyek keretében egy összetett termék alkotórészeit egymáshoz erősítik, hanem azokat is, amelyek esetleg további feldolgozási műveleteket is tartalmaznak, például egy termék késztermékké formálását is magukban foglalják. Valóban, az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének értelmezése kapcsán a Bíróság megállapította, hogy „[a]z állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi” (18).

(84)

Ezen túlmenően az alaprendelet (20) preambulumbekezdése kimondja, hogy „az uniós jogszabályoknak rendelkezéseket kell tartalmaznia azon gyakorlatok – köztük a termékek Unióban vagy harmadik országban történő összeszerelésének – kezelésére, amelyeknek fő célja a dömpingellenes intézkedések kijátszása”. Ez a megfogalmazás inkább a 13. cikk (2) bekezdésének tág értelmezésére enged következtetni, hogy az kiterjedjen minden olyan gyakorlatra, amelynek fő célja a vámok megkerülése, azaz a „puszta” összeszerelést és az egyéb gyakorlatokat.

(85)

A vizsgálat kimutatta, hogy a MAC és a TP által végzett műveletek megfeleltek az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt valamennyi követelménynek ahhoz, hogy az összeszerelési tevékenység kijátszásnak minősüljön. A PMM B.V. nem szolgáltatott ezzel ellentétes bizonyítékot. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(86)

Az összeállítási vagy befejezési műveleteket illetően az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja a kijátszás megállapításának további feltételeként szabja, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó országokból származó alkatrészek értéke legalább az összeállított terméket alkotó alkatrészek összértékének 60 %-a legyen, és a felhasznált alkatrészekhez az összeállítási vagy befejezési művelet során hozzáadott érték kisebb legyen a gyártási költség 25 %-ánál.

(87)

A MAC esetében a referencia-időszakban a vállalat által felhasznált összes alkatrész 99,99 %-a Kínából származott. A nyersanyagok hozzáadott értéke nem érte el a gyártási költség 15 %-át.

(88)

A TP esetében a vállalat által a referencia-időszakban a szerelvények gyártása során felhasznált valamennyi alkatrészt Kínából importálták.

(89)

A TP 2020 második felében kezdte meg működését. A bejelentett kapacitáskihasználás 2020-ban 5 % alatt, a referencia-időszakban pedig 25 % alatt volt. A vállalat azonban helytelenül számolta el a gépek teljes értékcsökkenését és a teljes bérleti költséget (földterület és épületek) a rendkívül alacsony termelési mennyiséghez hozzáadott értékként.

(90)

A Bizottság ezért kiigazította a fent említett két költségelemet, hogy azok megfelelően tükrözzék a hozzáadott értéket a vállalatnak a referencia-időszak alatti alacsony kapacitáskihasználásával összefüggésben.

(91)

Emellett a Bizottság az előállítási költséget (és ezzel együtt a hozzáadott értéket) a csőszerelvények gyártása során keletkező hulladék értékesítéséből származó ellenőrzött bevétel értékével csökkentette.

(92)

Végül kiigazítást alkalmaztak a folyamatban lévő munkák állományváltozása miatt. Ez a kiigazítás lehetővé tette a referencia-időszakban előállított késztermékek mennyiségéhez kapcsolódó előállítási költségek elkülönítését, valamint az olyan árukhoz kapcsolódó nyersanyag- és feldolgozási költségek kizárását, amelyek az adatszolgáltatási időszak végén még nem fejeződtek be. Maga a vállalat nem vezetett nyilvántartást a folyamatban lévő munkáról. A Bizottság azonban a nyersanyagok és késztermékek ellenőrzött készletmozgásai alapján meg tudta becsülni a folyamatban lévő munkák készletváltozását. A vonatkozó leltárjelentéseket a helyszíni ellenőrzés során gyűjtötték össze.

(93)

A (89)–(92) preambulumbekezdésben ismertetett kiigazításokat követően a TP tekintetében megállapított hozzáadott érték az előállítási költség 18 %-a alatt volt.

(94)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PMM B.V. (a (81) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a TP „ismeretlen” igazgatója/főigazgatója nevében) a fenti hozzáadott érték kiszámításának részletes közlését kérte.

(95)

A szóban forgó számítást azonban már közölték a TP-vel annak érzékeny adatokat tartalmazó, egyedi tájékoztatása keretében. A TP ezzel kapcsolatban nem nyújtott be észrevételeket.

(96)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a MAC és a TP esetében a Kínából vásárolt alkatrészek az összeszerelt termék alkatrészei összértékének legalább 60 %-át tették ki, és hogy a behozott alkatrészekhez az összeszerelési vagy befejezési művelet során hozzáadott érték nem érte el a gyártási költség 25 %-át, megfelelve az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírtaknak ahhoz, hogy e műveletek kijátszásnak minősüljenek.

(97)

Mindkét vállalat varrat nélküli szerelvényeket (szabványos (19) és zárszerelvények) és hegesztett szerelvényeket gyártott. Az előállításhoz háromféle nyersanyagot/alkatrészt használnak fel: varrat nélküli csöveket szabványos varrat nélküli szerelvények gyártásához, lemezeket zárszerelvények gyártásához és hegesztett csöveket szabványos hegesztett szerelvények gyártásához.

(98)

A Pantech vertikálisan integrált a hegesztett szerelvények gyártásában, azaz a vállalat saját hegesztett csöveket gyártott. A zárszerelvények gyártásához használt lemezek szintén saját gyártásúak voltak (hegesztett csövek szeletelésével előállítva), vagy főként helyi malajziai gyártóktól szerezték be őket (20). A vállalat Kínából importálta a varrat nélküli csövek 100 %-át. A varrat nélküli szerelvények gyártása azonban a vállalat tevékenységének kis százalékát tette ki. Ennek megfelelően a Kínából importált alkatrészek a csőszerelvények teljes gyártásában felhasznált összes alkatrész kevesebb mint 10 %-át tették ki a referencia-időszakban.

(99)

A Pantech-hez hasonlóan az SPI szintén felhasznált saját (egy vele kapcsolatban álló malajziai gyártótól vásárolt) hegesztett csöveket a gyártás során. A lemezeket szintén belföldön szerezték be, míg a varrat nélküli csöveket 100 %-ban Kínából importálták. Figyelembe véve a vállalat gyártási struktúráját, a Kínából importált alkatrészek a csőszerelvények teljes gyártásában felhasznált összes alkatrész kevesebb mint 30 %-át tették ki a referencia-időszakban.

(100)

Ezért az intézkedések hatálya alá tartozó országból származó alkatrészek a Pantech és az SPI esetében a részek összértékének jóval kevesebb mint 60 %-át teszik ki.

(101)

Ezen túlmenően ezekre a műveletekre mindkét vállalat esetében már az intézkedések bevezetése előtt sor került, továbbá a termékek nem csak kifejezetten az uniós piacra irányultak. Ezért a Pantech és az SPI által végzett műveletek nem minősülnek az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti kijátszásnak.

(102)

A Bizottság az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a vizsgált termék behozatala a mennyiségek és az árak tekintetében aláásta-e a jelenleg hatályban lévő intézkedések javító hatását.

(103)

A MAC és a TP által az Unióba exportált csőszerelvények mennyisége abszolút mennyiségben jelentősen nőtt a vizsgálati időszak alatt, és a referencia-időszakban az uniós felhasználás mintegy 6 %-át tette ki. Az uniós felhasználást több mint 12 000 tonnára becsülték, ami abból ered, hogy a kérelmező által e vizsgálat céljából megadott, több mint 8 000 tonnát kitevő uniós értékesítéshez hozzáadták a bármilyen származású, 4 000 tonnát meghaladó csőszerelvények teljes behozatalát.

(104)

Az árakat illetően a Bizottság összehasonlította az eredeti vizsgálatban megállapított, kárt nem okozó, az inflációval kiigazított átlagárat a MAC és a TP által szolgáltatott információk alapján megállapított CIF-exportárak súlyozott átlagával, amelyet megfelelően kiigazítottak, hogy tartalmazza a vámkezelés utáni költségeket. Ez az ár-összehasonlítás azt mutatta, hogy mindkét vállalat jelentősen (több mint 50 %-kal) az uniós árak alatt értékesített a referencia-időszakban. Emellett a MAC és a TP jelenlegi importárai is alákínáltak a kérelmező által a 2021. évre vonatkozó kérelemben megadott uniós áraknak, és szintén alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat ugyanazon évi termelési költségeinél (21).

(105)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a MAC és a TP malajziai behozatala a mennyiségek és az árak tekintetében aláásta a meglévő intézkedéseket.

(106)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PMM B.V. jelezte, hogy a MAC és a TP által az Unióba exportált mennyiségek nem áshatják alá az intézkedések javító hatását, mivel ezek a mennyiségek a referencia-időszakban az uniós felhasználásnak csupán 6 %-át tették ki.

(107)

Ezenkívül a PMM B.V. és a DS B.V. vitatta a Bizottság áralákínálásra és áron aluli értékesítésre vonatkozó megállapításait a MAC és a TP exportárai tekintetében. Állításaikat a malajziai exportőröktől és uniós gyártóktól származó beszerzési számláik összehasonlítására alapozták. Ezenkívül azt állították, hogy ezeket az árakat nem lehet összehasonlítani, mivel a malajziai és az Unióban gyártott szerelvények eltérő szabványokkal rendelkeznek, és nem helyettesíthetők egymással.

(108)

Ami a mennyiségeket illeti, a PMM B.V. nem nyújtott be semmilyen érvet arra vonatkozóan, hogy miért nem tekinthető úgy, hogy a 6 %-a aláássa az intézkedések javító hatását, hanem mindössze azt állította, hogy „meglátásuk szerint a 6 %-os arány nem jelent aláásást a volument nézve, mivel az túl alacsony az aláásáshoz”. Mindenesetre a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 6 %-os piaci részesedés mennyiségileg nem jelentéktelen. Éppen ellenkezőleg, ez a behozatali volumen, amelyről megállapítást nyert, hogy kijátszotta az intézkedéseket, majdnem olyan magas volt, mint Tajvan teljes piaci részesedése az eredeti vizsgálatban. Ez elegendő volt annak megállapításához, hogy ezek a volumenek kárt okoztak az uniós gazdasági ágazatnak, és intézkedéseket vezessenek be Tajvannal szemben.

(109)

Másodszor, a Bizottság az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számításait teljes adatsorok alapján végezte el, amelyeket a kérdőíveket/mentességi formanyomtatványokat benyújtó vállalatok telephelyein ellenőrzött. Az uniós importőrök nem fértek hozzá ezekhez a számadatokhoz. A számításokat hiánytalanul közölték a malajziai exportőrökkel. Ezzel kapcsolatban egyikük sem nyújtott be észrevételeket. Továbbá a Bizottság számításait vitató két uniós importőr egyike sem nyújtott be kitöltött kérdőívet a vizsgálat során. Így az érdekelt felek tájékoztatását követően benyújtott számadatokat a Bizottság nem tudta ellenőrizni.

(110)

Végezetül nincs jogalap a termékkör és a különböző terméktípusok felcserélhetősége meghatározásának az alaprendelet 13. cikke szerinti vizsgálatára. Éppen ellenkezőleg, az alaprendelet 13. cikke szerint az intézkedések kijátszásának megállapításához a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy a vám javító hatásait az árak és/vagy a mennyiségek tekintetében aláássák. Az alaprendelet 13. cikkében említett vám az eredeti dömpingellenes vám. Ezt a vámot az eredeti vizsgálat termékköre alapján állapították meg (22). Ennélfogva az általa kifejtett hatás aláásásának értékelését azonos termékkör vonatkozásában kell elvégezni.

(111)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy van-e bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az érintett termékek tekintetében korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömping valósult meg.

(112)

A Bizottság a MAC és a TP ellenőrzött adatai alapján összehasonlította a Malajziából érkező csőszerelvények referencia-időszak alatti átlagos exportárait az eredeti dömpingellenes vizsgálatban Kínára vonatkozóan megállapított, inflációval kiigazított rendes értékekkel.

(113)

A rendes értékek és az exportárak összehasonlítása azt mutatta, hogy a MAC és a TP által exportált csőszerelvényeket dömpingárakon exportálták az adatszolgáltatási időszakban.

(114)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PMM B.V. megismételte érvélését arra vonatkozóan, hogy a malajziai és az uniós gyártású szerelvények a dömpingszámítások tekintetében nem felcserélhetők.

(115)

Ezt az állítást a Bizottság a (110) preambulumbekezdésben kifejtettel azonos okok miatt elutasította. Az alaprendelet 13. cikkével összhangban a Bizottságnak az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében meg kell vizsgálnia, hogy van-e bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a hasonló termékek tekintetében korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömping valósult meg. Az eredeti vizsgálatban megállapított rendes érték az eredeti termékkörön alapult, amely különböző szabványok szerinti szerelvényeket foglalt magában.

(116)

A fenti ténymegállapítások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó csőszerelvények behozatalára kivetett dömpingellenes vámot a MAC és a TP a Malajziában feladott vizsgált termék behozatalával kijátssza.

(117)

Tekintettel arra, hogy az együttműködés szintje magas volt, és a referencia-időszakban az Unióba irányuló teljes exportot lefedte, továbbá hogy a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vállalatok közül kettő valódi malajziai gyártó, amely nem vett részt az intézkedések kijátszásában, és ezért mentességet kapott, és egyetlen más malajziai vállalat sem kért mentességet, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a két, kijátszást megvalósító vállalat tekintetében az intézkedések kijátszására vonatkozó megállapításokat ki kell terjeszteni a Malajziából érkező összes behozatalra, kivéve a valódi malajziai gyártóktól érkező behozatalt.

(118)

Ennek megfelelően az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Kínából származó csőszerelvények behozatalára vonatkozó, hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára.

(119)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében helyénvaló kiterjeszteni az (EU) 2017/659 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2017/141 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében „minden más vállalatra” megállapított vámot, azaz a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó 64,9 %-os vámtételű végleges dömpingellenes vámot.

(120)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint, amely előírja, hogy a kiterjesztett intézkedést azokra az Unióba érkező behozatalokra is alkalmazni kell, amelyek a vizsgálatot megindító rendelettel bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettség hatálya alá tartoznak, a vámot a vizsgált termék nyilvántartásba vett behozatalai tekintetében is be kell szedni az e vizsgálatban tett megállapításoknak megfelelően.

(121)

A fentiekben bemutatott módon a MAC és a TP esetében megállapítást nyert, hogy kijátszást megvalósító gyakorlatot folytatnak. Ezért e vállalatok számára az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján nem biztosítható mentesség.

(122)

A vizsgálat megállapította, hogy a másik két együttműködő exportáló gyártó – a Pantech és az SPI – Malajziában ténylegesen gyártott csőszerelvényeket, és nem vett részt az intézkedések kijátszásában. Ez a két exportáló gyártó vertikálisan integrált, az eredeti intézkedések bevezetése előtt már megfelelően kiépítette működését a piacon, és csak korlátozott mennyiségű nyersanyagot importált Kínából.

(123)

Ezért a Pantech-et és az SPI-t mentesíteni kell az intézkedések kiterjesztése alól.

(124)

A mentesség alkalmazásának feltétele az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelő, érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az említett számlával nem kísért behozatalra a (119) preambulumbekezdésben említett dömpingellenes vámot kell kivetni.

(125)

Bár e számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai alkalmazhassák a mentességeket, nem ez az egyetlen olyan elem, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy a mentesség alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(126)

A Bizottság 2022. november 30-án az összes érintett felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérte őket észrevételeik megtételére.

(127)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A 470/2009/EK rendelettel összhangban a Bizottságnak rendelet útján meg kell állapítania az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő uniós felhasználásra szánt farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL-ek).

(2)

A 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének 1. táblázata megállapítja a farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-ek szerinti osztályozásukat.

(3)

A toltrazuril az élelmiszer-előállítás céljából tartott valamennyi emlősfaj – kivéve az emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatok – izom-, zsír- (sertésfélék esetében a természetes arányban jelen levő bőr- és zsír-), máj- és veseszövetei tekintetében engedélyezett anyagként már szerepel az említett táblázatban. Ezenkívül ez az anyag a baromfik izom-, bőr- és zsír-, máj- és veseszövetei tekintetében engedélyezett anyagként is szerepel. Az anyag nem alkalmazható azonban emberi fogyasztásra szánt tojást termelő állatoknál.

(4)

A 470/2009/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a Holland Királyság 2021. június 29-én kérelmet nyújtott be az Európai Gyógyszerügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség) a toltrazurilra vonatkozó, baromfikat érintő meglévő bejegyzésnek a tyúktojásokra történő kiterjesztése iránt.

(5)

2021. december 9-én az Ügynökség az állatgyógyászati készítmények bizottságának véleményében a toltrazuril tyúktojásra vonatkozó MRL-jének megállapítását javasolta.

(6)

A 470/2009/EK rendelet 5. cikke szerint az Ügynökségnek meg kell fontolnia, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e az ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, illetve hogy az egy vagy több fajban található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e más fajok tekintetében.

(7)

Az Ügynökség véleménye szerint a toltrazurilra megállapított MRL-ek tyúktojásról más baromfifaj tojására történő extrapolációja helyénvaló.

(8)

Az Ügynökség véleményére tekintettel a Bizottság helyénvalónak tartja a toltrazuril baromfitojás tekintetében ajánlott MRL-jének megállapítását.

(9)

A 37/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az (EU) 2022/1166 bizottsági végrehajtási rendelet (2) módosította az 1480/2004/EK rendelet (3) 3. cikkének (2) bekezdését és III. mellékletét. A módosítás véletlenül törölte az említett rendelkezésekből az utántermesztett vetőburgonyára való hivatkozásokat, megváltoztatva a rendelkezések hatályát.

(2)

Az 1480/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(3)

A hiba mielőbbi kijavítása és az utántermesztett vetőburgonya tekintetében a jogbiztonság garantálása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

(1)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén hatályba lépett.

(2)

Az EGT-megállapodás 98. cikke szerint az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – az EGT-megállapodás XI. mellékletének (Elektronikus hírközlés, audiovizuális szolgáltatások és információs társadalom) és a 101. cikkben hivatkozott listát tartalmazó 37. jegyzőkönyvének (a továbbiakban: 37. jegyzőkönyv) módosításáról.

(3)

A rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport felállításáról szóló 2019. június 11-i bizottsági határozatot (3) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(4)

Az EGT-megállapodás XI. mellékletét és 37. jegyzőkönyvét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontnak ezért a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

(1)

A Tanács 2014. március 5-én elfogadta a 2014/119/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2014/119/KKBP határozat felülvizsgálata alapján az egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedéseket 2024. március 6-ig meg kell hosszabbítani. Ezen túlmenően naprakésszé kell tenni a 2014/119/KKBP határozat mellékletében szereplő, a védelemhez való jogra és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogra vonatkozó információkat.

(3)

A 2014/119/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) II. melléklete megállapítja azoknak a létező hatóanyag-/terméktípus-kombinációknak a listáját, amelyek szerepelnek a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában.

(2)

Számos, az említett listán szereplő hatóanyag-/terméktípus-kombináció esetében valamennyi résztvevő időben visszavonta a támogatását, vagy úgy kell tekinteni, hogy időben visszavonta az említett támogatást.

(3)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) nyílt felhívást tett közzé a résztvevő szerepének átvételére azon hatóanyag-/terméktípus-kombinációk esetében, amelyek tekintetében a résztvevő szerepét korábban még nem vették át. E kombinációkra vonatkozóan az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt határidőn belül nem érkezett bejelentés az Európai Vegyianyag-ügynökséghez. Ezért a szóban forgó hatóanyag-/terméktípus-kombinációk, amelyek biocid termékekben való felhasználásának jóváhagyását az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 20. cikke első bekezdése b) pontjának megfelelően meg kell tagadni.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

(1)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) megállapítja azon létező hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a biocid termékekben való felhasználásuk jóváhagyásának lehetősége szempontjából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a 2,2-dibróm-2-cianoacetamid (DBNPA) (EK-szám: 233-539-7; CAS-szám: 10222-01-2).

(2)

Sor került a DBNPA hatóanyagnak az 528/2012/EU rendelet V. mellékletében meghatározott 4. terméktípusba (élelmiszer és takarmány közelében használt termékek) tartozó termékekben történő felhasználásának értékelésére.

(3)

Az ügyben Dániát jelölték ki referens tagállamnak, amely ország értékelő illetékes hatósága 2016. december 27-én benyújtotta értékelő jelentését és következtetéseit az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség). Az értékelő jelentés benyújtását követően szakmai egyeztetésre került sor az Ügynökség által szervezett találkozókon.

(4)

Az 528/2012/EU rendelet 75. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a biocid termékekkel foglalkozó bizottság felelős az Ügynökség hatóanyagok jóváhagyására irányuló kérelmekkel kapcsolatos véleményének kidolgozásáért. Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a biocid termékekkel foglalkozó bizottság 2019. június 25-én elfogadta az Ügynökség véleményét (a továbbiakban: 2019. június 25-i vélemény) (3), amelynek során figyelembe vette az értékelő illetékes hatóság következtetéseit.

(5)

A 2019. június 25-i vélemény szerint a DBNPA endokrin károsító tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek az (EU) 2017/2100 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) meghatározott kritériumok alapján káros hatást gyakorolhatnak az emberekre és a környezetre (nem célszervezetekre). A DBNPA-ra tehát fennállnak az 528/2012/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott kizárási kritériumok. A 2019. június 25-i vélemény azt is megállapította, hogy a DBNPA 4. terméktípus tekintetében történő jóváhagyására irányuló kérelemben ismertetett jellegzetes biocid termék használatának az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatai megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések mellett elfogadhatóak, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel az emberek és a környezet DBNPA-nak való expozíciójára, az endokrin rendszert károsító tulajdonságokkal kapcsolatos kockázat nem zárható ki.

(6)

Az 528/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében egy kizárási kritériumokat teljesítő hatóanyag csak abban az esetben hagyható jóvá, ha bizonyítást nyer, hogy az említett cikkben meghatározott eltérési feltételek közül legalább egynek megfelel. Annak eldöntésekor, hogy egy hatóanyag jóváhagyható-e, kulcstényezőként kell figyelembe venni a megfelelő alternatív anyagok vagy technológiák meglétét és elegendő mértékben való rendelkezésre állását.

(7)

A Bizottság az Ügynökség támogatásával 2019. október 11. és 2019. december 10. között nyilvános konzultációt (a továbbiakban: nyilvános konzultáció) folytatott annak érdekében, hogy információkat gyűjtsön arról, hogy teljesülnek-e az 528/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

(8)

A Bizottság a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság 2020. februári ülésén megvitatta a 2019. június 25-i véleményt és a nyilvános konzultációhoz való hozzájárulásokat a tagállamok képviselőivel. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy jelezzék, megítélésük szerint az 528/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy teljesül-e a területükön, és ezzel kapcsolatban nyújtsanak be indokolást. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kérelmező által a konzultáció során benyújtott információk további vizsgálatára van szükség annak megállapítása érdekében, hogy az 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesültnek tekinthető-e. 2020. július 8-án az 528/2012/EU rendelet 75. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján a Bizottság felkérte a Hatóságot (5), hogy vizsgálja felül a véleményét és tisztázza, hogy meghatározható-e egy biztonságos küszöbérték a DBNPA endokrin károsító tulajdonságai tekintetében, értékelje a DBNPA biocid hatóanyagként történő felhasználásának hozzájárulását a napi átlagos brómfogyasztáshoz és a környezeti háttérhez, valamint vonjon le következtetést arról, hogy az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatok elfogadhatónak tekinthetők-e vagy sem.

(9)

A biocid termékekkel foglalkozó bizottság 2021. november 30-án elfogadta az Ügynökség felülvizsgált véleményét (a továbbiakban: 2021. november 30-i vélemény) (6), az értékelő illetékes hatóság következtetéseinek figyelembevételével.

(10)

A 2021. november 30-i vélemény szerint a DBNPA-ból származó bromidnak való, a 4. terméktípusba tartozó, DBNPA-t tartalmazó biocid termékek használatából eredő kitettséggel kapcsolatos kockázatok, beleértve az endokrin károsító hatásaiból eredő kockázatokat is, a jóváhagyás iránti kérelemben szereplő jellegzetes biocid termék tekintetében – megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések mellett – elfogadhatónak tekinthetők az emberek és a környezet szempontjából. Ezért az 528/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a 4. terméktípusba tartozó, DBNPA-t tartalmazó biocid termékek várhatóan megfelelnek az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményeknek.

(11)

A Bizottság a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság 2022. márciusi és 2022. júniusi ülésén megvitatta a 2021. november 30-i véleményt és a nyilvános konzultációhoz való hozzájárulásokat a tagállamok képviselőivel. A Bizottság ismét felkérte a tagállamokat, hogy jelezzék, megítélésük szerint az 528/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek közül legalább egy teljesül-e a területükön, és ezzel kapcsolatban nyújtsanak be indokolást. Egyetlen tagállam sem jelezte, hogy az említett feltételek a területükön teljesülnének, tekintettel az alternatívák rendelkezésre állására, ami az 528/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben kulcstényező.

(12)

Valójában az összegyűjtött információk és a tagállamok által kifejtett álláspontok alapján úgy tűnik, hogy megfelelő és elegendő mértékű alternatív anyagok, illetve technológiák állnak rendelkezésre. A kérelmező által a jóváhagyás iránti kérelemben bemutatott jellegzetes biocid termék olyan termék, amelyet foglalkozásszerű/ipari felhasználók élelmiszer-feldolgozó tartályok fertőtlenítésére használnak (például majonézt vagy joghurtot, sört vagy más erjesztett termékeket előállító ipari létesítményekben). A 2021. november 30-i vélemény számos hatóanyagot felsorol lehetséges alternatívaként (7). 26 hatóanyag 4. terméktípusba tartozó biocid termékekben való felhasználását már jóváhagyták, míg további 37 hatóanyag vizsgálata még folyamatban van a létező hatóanyagoknak az 528/2012/EU rendelet 89. cikke szerinti szisztematikus vizsgálatára irányuló munkaprogram keretében. Ezenkívül az 528/2012/EU rendelet alapján a DBNPA jóváhagyására irányuló kérelemben bemutatott jellegzetes biocid termékhez hasonló jellegzetes biocid termékek értékelését követően más hatóanyagokat is jóváhagytak (8). A kérelmező nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy e hatóanyagok egyike sem használható fel ugyanarra a célra, mint a DBNPA. Végezetül, a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottságban folytatott megbeszélések során több tagállami képviselő is jelezte, hogy 4. terméktípus tekintetében egy DBNPA-t tartalmazó biocid termékeket sem vettek nyilvántartásba vagy hoztak forgalomba a nemzeti szabályaik szerint annak ellenétre, hogy területükön élelmiszerfeldolgozó vállalatok működnek, valamint hogy a területükön azonos vagy hasonló felhasználás céljára rendelkezésre állnak alternatív hatóanyagok és biocid termékek, például perecetsavat vagy hidrogén-peroxidot tartalmazó biocid termékek.

(13)

Továbbá a kérelmező által bemutatott jellegzetes biocid termék nem tekinthető zárt rendszerekben vagy az emberrel való érintkezést és a környezetbe való kibocsátást kizáró körülmények között használt terméknek, mivel a 2021. november 30-i vélemény szerint használata még fertőtlenített palackokban, öblítés után is maradékanyagok jelenlétéhez, és szennyvíz útján a környezetbe történő kibocsátáshoz vezethet. Bár a 2021. november 30-i véleményben foglalt következtetése szerint az embereket és a környezetet érintő kockázatok elfogadhatónak tekinthetők, a tagállamok képviselői által a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottságban kifejtett álláspontok fényében nem vonható le az a következtetés, hogy a kockázatok elhanyagolhatónak tekinthetők lennének. Figyelembe véve továbbá, hogy megfelelő és elegendő alternatív anyag vagy technológia áll rendelkezésre, az 528/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül.

(14)

A kérelmező nem nyújtott be olyan konkrét információt vagy indokolást, amely igazolná, hogy a DBNPA alapvető fontosságú lenne az emberi egészséget, az állati egészséget vagy a környezetet fenyegető komoly veszély megelőzése vagy ellenőrzése szempontjából. Figyelembe véve továbbá, hogy megfelelő és elegendő alternatív anyag vagy technológia áll rendelkezésre, az 528/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel nem teljesül.

(15)

A kérelmező nem nyújtott be olyan információt annak alátámasztására sem, hogy a DBNPA jóváhagyásának megtagadása aránytalan negatív hatást gyakorolna a társadalomra az anyag felhasználásából eredő, az emberi egészséget, az állati egészséget vagy a környezetet érintő kockázatokhoz képest. Figyelembe véve továbbá, hogy megfelelő és elegendő alternatív anyag vagy technológia áll rendelkezésre, az 528/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesül.

(16)

Következésképpen, a kérelmező nem bizonyította, hogy az 528/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt bármely feltétel teljesülne. Ezért a DBNPA 4. terméktípusba tartozó biocid termékekben való felhasználását nem indokolt jóváhagyni.

(17)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

(1)

Az imidaklopridet mint 18. terméktípusba tartozó biocid termékekben felhasználható hatóanyagot felvették a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. mellékletébe. Ezért az említett anyag – a 98/8/EK irányelv I. mellékletében meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén – az 528/2012/EU rendelet 86. cikke alapján a szóban forgó rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagnak tekintendő.

(2)

Az imidakloprid 18. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználására vonatkozó jóváhagyás (a továbbiakban: jóváhagyás) érvényességi ideje 2023. június 30-án lejár. 2021. december 23-án és 24-én az 528/2012/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően két kérelmet (a továbbiakban: kérelmek) nyújtottak be a hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása iránt.

(3)

2022. április 27-jén Németország értékelő illetékes hatósága arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az 528/2012/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdése alapján úgy határozott, hogy a kérelmek teljeskörű értékelésére van szükség. Az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint az értékelő illetékes hatóságnak a kérelem érvényességének megállapítását követő 365 napon belül el kell végeznie a kérelem teljeskörű értékelését.

(4)

Az 528/2012/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően az értékelő illetékes hatóság adott esetben előírhatja a kérelmező számára, hogy biztosítson elegendő adatot az értékelés elvégzéséhez. Ebben az esetben a 365 napos időszakot fel kell függeszteni, ugyanakkor a felfüggesztés időtartama összességében nem haladhatja meg a 180 napot, kivéve, ha azt a kért adat jellege vagy rendkívüli körülmények fennállása indokolja.

(5)

Az 528/2012/EU rendelet 14. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Vegyianyag-ügynökség az értékelő illetékes hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított 270 napon belül véleményt dolgoz ki a hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbításáról, és azt benyújtja a Bizottságnak.

(6)

Következésképpen a jóváhagyás a kérelmezők által nem befolyásolható okokból valószínűleg az annak megújításáról szóló határozat meghozatala előtt le fog járni. Ezért a jóváhagyás érvényességi idejét helyénvaló a kérelmek értékeléséhez elegendő hosszúságú időszakkal meghosszabbítani. Figyelembe véve az értékelő illetékes hatóság által készítendő értékelés elvégzésére, valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség véleményének elkészítésére és benyújtására előírt határidőket, valamint az annak eldöntéséhez szükséges időt, hogy az imidakloprid 18. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználására vonatkozó jóváhagyás meghosszabbítható-e, a jóváhagyás érvényességi idejét 2025. december 31-ig meg kell hosszabbítani.

(7)

A jóváhagyás érvényességi idejének meghosszabbítását követően az imidakloprid – a 98/8/EK irányelv I. mellékletében meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén – továbbra is 18. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásra jóváhagyott hatóanyagnak minősül,

1.

2.

1.

2.