2023.2.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 52/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/361 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. november 28.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatgyógyászati készítmények bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzése és az e betegségekkel szembeni védekezés céljából történő alkalmazására vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: állategészségügyi rendelet) (1) és különösen annak 47. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet megállapítja az állatra vagy emberre nézve fertőző állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályokat, ideértve a betegséggel kapcsolatos tudatosságra, a felkészültségre és a védekezésre vonatkozó szabályokat is. Az (EU) 2016/429 rendelet ezen belül betegségspecifikus szabályokat ír elő az 5. cikkében említett betegségek megelőzésére az azok elleni védekezésre. Az (EU) 2016/429 rendelet azt is előírja, hogy e betegségspecifikus szabályokat kell alkalmazni azoknak az állatfajoknak vagy állatfajok azon csoportjainak az esetében, amelyek jelentős kockázatot jelentenek az adott betegségek terjedése szempontjából, és amelyek mint ilyenek szerepelnek a Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletében található jegyzékben (2).

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet 46. cikkével összhangban, a tagállamok megfelelő és szükséges intézkedéseket hozhatnak az állatgyógyászati készítményeknek a jegyzékbe foglalt betegségek esetében történő alkalmazására vonatkozóan az említett betegségek leghatékonyabb megelőzése és leküzdése érdekében. Egyes állatgyógyászati készítmények megzavarhatják a betegségek felderítését és diagnosztizálását, és így azok megelőzését és az azok elleni védekezést is. Ez különösen jelentős azon jegyzékbe foglalt betegségek esetében, amelyekre az (EU) 2016/429 rendelettel összhangban szigorúbb járványvédelmi és -megelőzési intézkedések vonatkoznak. Meg kell határozni azokat az állatgyógyászati készítményeket, amelyek esetében az említett rendelet 47. cikke értelmében kiegészítő szabályokat kell kidolgozni, és korlátozásokat vagy tilalmakat kell megállapítani az alkalmazásukra vonatkozóan, bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek biztonságos és hatékony megelőzése és leküzdése érdekében.

(3)

Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott járványvédelmi és -megelőzési szabályokra támaszkodva megállapítja az A, B, C, D és E kategóriájú betegségek fogalommeghatározásait. Azoknak az (EU) 2016/429 rendelet 5. cikkében említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek általában nem fordulnak elő az Unió területén, és amelyek kimutatásakor azonnal mentesítési intézkedéseket kell tenni (a továbbiakban: A kategóriájú betegségek), az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt egyedi szabályokat kell alkalmazni. Az Unióban az A kategóriájú betegségek által az állategészségügyre potenciálisan gyakorolt pusztító hatások megelőzése érdekében össze kell hangolni azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagállamok az állatgyógyászati készítményeket e betegségek megelőzésére és azok elleni védekezésre alkalmazhatják. Ezeknek a szabályoknak arra kell törekedniük, hogy biztosítsák az A kategóriájú betegségek hatékony megelőzését és járványkitörés esetén az azonnali mentesítést, valamint megakadályozzák, hogy az állatgyógyászati készítmények alkalmazása e betegségek terjedése szempontjából kockázatot jelentsen.

(4)

Meg kell állapítani az (EU) 2016/429 rendelet III. része I. címének 2. fejezetében bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek vonatkozásában megállapított, a betegséggel kapcsolatos tudatosságra és felkészültségre vonatkozó szabályokat kiegészítő szabályokat, különös tekintettel az állatgyógyászati készítmények járványvédelmi és -megelőzési célból történő alkalmazására vonatkozó szabályokra. E kiegészítő szabályok és az (EU) 2016/429 rendeletben megállapított szabályok között szoros tartalmi kapcsolat áll fenn, és együttesen alkalmazandók.

(5)

mivel az (EU) 2016/429 rendelet 5. cikkének megfelelően jegyzékbe foglalt, A kategóriájú betegségek mind a szárazföldi, mind a víziállatokat megfertőzhetik, az e rendeletben megállapított bizonyos általános szabályoknak a szárazföldi és víziállatokra egyaránt vonatkozniuk kell. Ez segítené azokat a tagállamokat, amelyek a területükön valamely A kategóriájú betegség elterjedésének közvetlen kockázatával szembesülnek, mivel szükség esetén azonnali és egy harmonizált keretrendszerben történő reagálást tenne lehetővé számukra. Ez különösen fontos a víziállatok esetében, mivel – a tudományos ismeretek és a tapasztalatok hiánya, valamint a víziállatok körében előforduló A kategóriájú betegségek elleni vakcinák elérhetetlensége miatt – az A kategóriájú betegségek elleni vakcinák alkalmazására vonatkozó, betegségspecifikus szabályok kidolgozása egyelőre csak a szárazföldi állatok tekintetében lehetséges.

(6)

Azoknak az (EU) 2016/429 rendelet 5. cikkében említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyekre vonatkozóan valamennyi tagállamban járványvédelmi intézkedéseket kell hozni az Unió-szerte történő felszámolásuk érdekében (a továbbiakban: B kategóriájú betegségek), az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt egyedi szabályokat kell alkalmazni. Ezért össze kell hangolni azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagállamok bizonyos állatgyógyászati készítményeket e célra alkalmazhatnak. Az ilyen szabályoknak arra kell irányulniuk, hogy biztosítsák a B kategóriájú betegségek hatékony felszámolását anélkül, hogy bármely állatgyógyászati készítmény zavart idézne elő a felismerés és a diagnosztika terén.

(7)

Azoknak az (EU) 2016/429 rendelet 5. cikkében említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek egyes tagállamokat érintenek és amelyek esetében intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megakadályozható legyen átterjedésük az Unió hivatalosan betegségtől mentesnek minősülő vagy olyan területeire, amelyek rendelkeznek mentesítési programokkal az érintett jegyzékbe foglalt betegségre vonatkozóan, az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint (a továbbiakban: C kategóriájú betegségek), a bizonyos állatgyógyászati készítmények alkalmazására – különösen a vakcinák mentesítési programokkal összefüggésben történő alkalmazására – vonatkozó szabályokat az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) állapítja meg. Azoknak az (EU) 2016/429 rendelet 5. cikkében említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek a tekintetében, amelyek esetében azért van szükség intézkedésre, hogy megakadályozzák az Unió területére való bejutásuk vagy a tagállamok közötti mozgatás következményeként való elterjedésüket, az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint (a továbbiakban: D kategóriájú betegségek), a bizonyos állatgyógyászati készítmények állatok unión belüli mozgatása esetében történő alkalmazására vonatkozó szabályokat az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) állapítja meg. Az ilyen szabályokat ezért nem kell megismételni e rendeletben.

(8)

Az (EU) 2016/429 rendelet 46. cikkének (3) bekezdésével összhangban a tagállamok megteszik a megfelelő megelőző intézkedéseket az állatgyógyászati készítmények tudományos kutatás céljából történő használatára vagy az állategészségügy és a közegészségügy védelme érdekében ellenőrzött körülmények között történő fejlesztésére és tesztelésére vonatkozóan. Elő kell segíteni a jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és azok elleni védekezésre szolgáló hatékonyabb és biztonságosabb állatgyógyászati készítmények kifejlesztésével kapcsolatos kutatást és innovációt. Ezért az e rendeletben megállapított szabályokat nem kell alkalmazni az állatgyógyászati készítmények tudományos kutatás céljából történő használatára vagy az állategészségügy és a közegészségügy védelme érdekében ellenőrzött körülmények között történő fejlesztésére és tesztelésére vonatkozóan, minden olyan szükségtelen teher elkerülése érdekében, amely megzavarhatja új lehetőségek kifejlesztését, figyelembe véve azokat a kockázatcsökkentő feltételeket, amelyek mellett az állatgyógyászati készítményeket ilyen körülmények között használják.

(9)

Az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szabályokat állapít meg az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalára, gyártására, behozatalára, kivitelére, értékesítésére, forgalmazására, farmakovigilanciájára, ellenőrzésére és felhasználására vonatkozóan. Az említett rendelet meghatározza az állatgyógyászati készítmény, valamint az állatgyógyászati készítmények bizonyos kategóriáinak fogalmát. Megállapítja továbbá azokat a feltételeket is, amelyek mellett az illetékes hatóság engedélyezheti valamely, Unióban nem engedélyezett immunológiai állatgyógyászati készítmény alkalmazását. Az e rendeletben előírt szabályoknak meg kell felelniük az említett fogalommeghatározásoknak, valamint az (EU) 2019/6 rendeletben az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalára, gyártására, behozatalára, kivitelére, értékesítésére, forgalmazására, farmakovigilanciájára, ellenőrzésére és alkalmazására vonatkozóan megállapított követelményeknek. Ezen túlmenően az e rendeletben előírt szabályoknak kizárólag azt a célt kell szolgálniuk, hogy egyedi feltételeket állapítsanak meg az állatgyógyászati készítmények megfelelő alkalmazására vagy alkalmazásának tilalmára vonatkozóan, az A kategóriájú betegségek és bizonyos B kategóriájú betegségek Unión belüli megelőzése és az azok elleni védekezés érdekében, a termékek származásától, forgalombahozatali engedélyétől vagy egyéb jellemzőitől függetlenül.

(10)

Az (EU) 2016/429 rendelet 47. cikkével összhangban a Bizottság adott esetben és szükség esetén szabályokat fogadhat el annak érdekében, hogy megtiltsa egy bizonyos állatgyógyászati készítménynek egy konkrét betegség esetében történő alkalmazását. Az Állategészségügyi Világszervezet (OMSA, alapításakor: OIE) világszerte felszámolt betegségnek nyilvánította a keleti marhavészt, és az egész világon beszüntették a keleti marhavész elleni vakcinázást. A keleti marhavész elleni vakcinázást ezért e rendeletnek meg kell tiltania.

(11)

Ezenkívül a Mycobacterium tuberculosis komplexszel (Mycobacterium bovis, Mycobacterium tuberculosis és Mycobacterium caprae) való fertőzöttség elleni jelenleg rendelkezésre álló vakcinák nem nyújtanak teljeskörű védelmet a vakcinázott állatok esetében, és hatással vannak az intradermális tuberkulinpróba vagy a tuberkulin használatán alapuló, a vakcinázott és a fertőzött állatok megkülönböztetésére szolgáló egyéb immunológiai tesztek eredményére. Ezért ezeknek a vakcináknak a jegyzékbe foglalt fajokba tartozó, tartott állatok körében történő alkalmazása veszélyeztetheti a jelenlegi szarvasmarha-gümőkór elleni védekezésre és annak felszámolására vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket, mivel előfordulhat, hogy a vakcinázott állatokat nem lehet megkülönböztetni a fertőzött állatoktól. Ezért e rendeletnek meg kell tiltania a Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttség elleni vakcinázást a jegyzékbe foglalt fajokba tartozó, tartott állatok esetében.

(12)

Egyes tagállamok jelenleg engedélyezik a Newcastle-betegség elleni vakcinák rendszeres, elővigyázatosságból történő alkalmazását a betegség kitörésére való reagálástól eltérő célokra. Ezenkívül a Newcastle-betegség elleni vakcinák alkalmazása esetenként követelmény az Unión belüli mozgatáshoz, illetve a harmadik országokból vagy területekről az Unióba történő beléptetéshez. Ezek az alkalmazások biztonságosnak és hatékonynak bizonyultak a betegség megelőzésére, mivel nem fordult elő a Newcastle-betegségnek olyan kitörése, amely a vakcinák ilyen célú alkalmazásához kapcsolódott volna. Ezért az A kategóriájú betegségek elleni vakcinák alkalmazására vonatkozó, e rendeletben megállapított általános tilalmakat és korlátozásokat nem kell alkalmazni a Newcastle-betegség elleni vakcinák ezen összefüggésben történő említett alkalmazására.

(13)

Ezenkívül előfordulhat, hogy néhány egyéb állatgyógyászati készítmény, mint például a hiperimmunszérumok, az antimikrobiális szerek és egyes immunológiai állatgyógyászati készítmények, ha azokat bizonyos állatbetegségek megelőzésére és az azok elleni védekezésre használják, elfedik e betegségek jelenlétét, amelyek észrevétlenül terjedhetnek az állatpopulációkban. Ez hátráltathatja a betegség korai felismerését, és kedvezőtlenül befolyásolhatja annak gyors felszámolását. Ez különösen fontos az A és B kategóriájú betegségeknél, amelyek esetében elengedhetetlen az azonnali, vagy időben történő felszámolás. Ezért helyénvaló e rendeletben bizonyos korlátozásokat megállapítani az ilyen állatgyógyászati készítményekre vonatkozóan, megakadályozva azoknak az A és B kategóriájú betegségek esetén a jegyzékbe foglalt fajoknál történő alkalmazását.

(14)

A szárazföldi és víziállatok A kategóriájú betegségeire vonatkozó járványvédelmi és -megelőzési intézkedések végrehajtásáért a tagállami illetékes hatóságok felelnek. A vakcinázás hasznos intézkedés lehet, amely segíthet megelőzni és felszámolni egyes A kategóriájú betegségeket, valamint előmozdíthatja az azok elleni védekezést. Tekintettel ezen betegségek lehetséges kórokozó képességére és a vakcinák használatából adódó esetleges terjedésének kockázatára, elengedhetetlen, hogy az ilyen típusú betegségek ellen beadott vakcinákat az illetékes hatóság felügyelete mellett és kizárólag akkor alkalmazzák, ha járványvédelmi intézkedéseket kell életbe léptetni a betegség terjedésének megelőzése és megfékezése érdekében. Ezenkívül a hatékony mentesítés és az összes járványvédelmi intézkedés következetes alkalmazása érdekében a vakcinázást strukturált módon, egy hatósági vakcinázási terv alapján kell végrehajtani. A hatósági vakcinázási tervnek részletes információkat kell tartalmaznia az abban meghatározott intézkedésekre vonatkozóan. E rendeletben meg kell határozni a szóban forgó hatósági vakcinázási tervekben feltüntetendő minimális információkat.

(15)

Tekintettel arra, hogy a vakcinázás bizonyos körülmények között megfelelő eszköz lehet az A kategóriájú betegségek elleni védekezésre, vagy azok felszámolására, míg más esetekben nem, és alkalmazása néha negatív hatással járhat (például a kereskedelemre), az illetékes hatóságnak előzetes kockázatértékelést kell végeznie a vakcinázás alkalmazása előtt. Ebben a rendeletben meg kell határozni az ilyen értékelés kritériumait.

(16)

Egy összehangolt uniós megközelítés biztosítása érdekében a tagállamoknak előzetes információkat kell szolgáltatniuk a Bizottság és a többi tagállam számára, mielőtt egy A kategóriájú betegség elleni vakcinázást alkalmaznának. A Bizottság haladéktalanul felülvizsgálja ezeket a tagállamoktól az (EU) 2016/429 rendelet 71. cikkének megfelelően kapott információkat.

(17)

Az (EU) 2016/429 rendelet 69. cikke lehetőséget biztosít az illetékes hatóság számára arra, hogy valamely, tartott állatokat érintő, jegyzékbe foglalt betegség elleni hatékony védekezés érdekében sürgősségi vakcinázást alkalmazzon. Ennek végrehajtására az illetékes hatóságnak hatósági vakcinázási tervet kell kidolgoznia, és bizonyos követelmények figyelembevételével vakcinázási körzeteket kell létrehoznia. E rendeletnek ezért meg kell határoznia a sürgősségi vakcinázásra, a vakcinák alkalmazására és a vakcinázási körzetek létrehozására vonatkozó követelményeket.

(18)

Az illetékes hatóság végrehajthat ilyen sürgősségi vakcinázást a fertőzött létesítményekben, illetve a nem fertőzött létesítményekben, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (6) előírtak szerint. Az ilyen létesítmények általában korlátozás alatt álló körzetekben helyezkednek el, de előfordulhat az is, hogy azokon kívül találhatók. E helyzetekre különböző sürgősségi vakcinázási stratégiát kell alkalmazni. Az olyan fertőzött létesítményekben végrehajtott vakcinázás, ahol a vakcinázott állatokat leölik, sürgősségi szupresszív vakcinázásnak minősül. Sürgősségi vakcinázásra annak érdekében is sor kerülhet, hogy megakadályozzák a betegség terjedését a fertőzésveszélynek kitett, olyan létesítményben tartott állatpopulációk körében, ahol a betegség gyanúja nem merült fel, illetve a betegség nem került megerősítésre az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet szerint. Ilyen esetekben az állatokat le lehet ölni vagy egyedi feltételek mellett életben lehet tartani. Sürgősségi vakcinázás a vadon élő szárazföldi állatok esetében is alkalmazható, ha azt a betegség tartott vagy vadon élő szárazföldi állatpopulációkban való terjedésének kockázata megkívánja. E rendeletnek ezért ki kell dolgoznia ezeket a stratégiákat, és elő kell írnia a végrehajtásukra vonatkozó szabályokat, valamint az ilyen körülmények között alkalmazandó nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettségeket.

(19)

Egy A kategóriájú betegség terjedésének megelőzése, illetve az esetleges veszteségek és a drasztikus járványvédelmi intézkedések alkalmazásának elkerülése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy adott országban vagy körzetben megelőző vakcinázást alkalmaznak valamely A kategóriájú betegség ellen (amennyiben az nincs jelen). E célból e rendeletben egyedi szabályokat kell megállapítani.

(20)

Bár a vakcinázás bebizonyította, hogy elő tudja segíteni számos betegség megelőzését és felszámolását, valamint az azok elleni védekezést, a betegségtől és az alkalmazott vakcinatípustól függően azonban bizonyos körülmények között elfedhet egy mögöttes fertőzést, és befolyásolhatja a betegségek felügyeletének megbízhatóságát. Ezért a vakcinázás végrehajtása során meg kell hozni bizonyos kísérő kockázatcsökkentő intézkedéseket a vakcinázott állatok és az azokból származó termékek mozgatására vonatkozóan.

(21)

A sürgősségi vakcinázás lezárulta után alkalmazható exitstratégiának lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy bizonyítsák a fertőzöttségtől való mentességet, és helyreállítsák az adott A kategóriájú betegség kitörését és a vakcinázást megelőzően fennálló egészségügyi állapotot. Az ilyen exitstratégiának az egyes A kategóriájú betegségekre előre meghatározott helyreállítási időszak alatt alkalmazandó egyedi, megerősített klinikai és laboratóriumi felügyeletből kell állnia.

(22)

Minden egyes A kategóriájú betegségre vonatkozóan egyedi feltételeket kell meghatározni a vakcinázás végrehajtására az alkalmazott vakcinatípus, a vakcinázási körzetek mérete, a megcélzott állatpopulációk, a betegség felügyelete, az állatok és az azokból származó termékek mozgásának korlátozásai, valamint a helyreállítási időszak tekintetében. Ez azon betegségekre vonatkozik, amelyekről elegendő tapasztalat és adat áll rendelkezésre az (EU) 2016/429 rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok alkalmazásából, illetve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) közelmúltbeli véleményei vagy az OMSA Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének és a szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló OMSA-kézikönyvnek a vonatkozó fejezetei alapján. Azon betegségek esetében, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő tapasztalat és adat, pillanatnyilag nem lehet betegségspecifikus intézkedéseket hozni. Ezekre a betegségekre e rendelet általános szabályait kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletben az állatgyógyászati készítmények Unión belüli, az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek tartott és vadon élő szárazföldi és víziállatok esetében történő megelőzése és az azok elleni védekezés céljából való alkalmazására vonatkozóan megállapított szabályokat. Különösen a következőket határozza meg:

a)	bizonyos állatgyógyászati készítményeknek az A és B kategóriájú betegségek megelőzése és azok elleni védekezés érdekében állatok körében történő alkalmazására vonatkozó tilalmak és korlátozások;

b)	a vakcinák állatok körében történő alkalmazására vonatkozó szabályok az A kategóriájú betegségek és bizonyos B kategóriájú betegségek megelőzése és az azok elleni védekezés érdekében;

c)	kockázatcsökkentő intézkedések az A kategóriájú betegségek vakcinázott állatok vagy ilyen állatokból származó termékek útján történő terjedésének megakadályozására;

d)	az A kategóriájú betegségek felügyeletére vonatkozó szabályok a szárazföldi állatok ilyen betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében történő vakcinázását követően.

(2) E rendelet nem alkalmazandó az (1) bekezdésben említett állatgyógyászati készítményeknek az (EU) 2016/429 rendelet 46. cikkének (3) bekezdésében említett, tudományos kutatás vagy e készítmények fejlesztése és tesztelése céljából történő alkalmazására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„A kategóriájú betegség”: olyan, jegyzékbe foglalt betegség, amely általában nem fordul elő az Unió területén, és amelynek kimutatásakor azonnal mentesítési intézkedéseket kell hozni, az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint;

b)	„B kategóriájú betegség”: olyan, jegyzékbe foglalt betegség, amelyre vonatkozóan valamennyi tagállamban járványvédelmi intézkedéseket kell hozni az Unió-szerte történő felszámolásuk érdekében, az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint;

c)	„sürgősségi szupresszív vakcinázás”: az illetékes hatóság által az A kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében a tartott szárazföldi állatokra vonatkozóan – a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban – végrehajtott vakcinázási stratégia;

d)	„sürgősségi védővakcinázás”: az illetékes hatóság által az A kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében a tartott szárazföldi állatokra vonatkozóan – a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban – végrehajtott vakcinázási stratégia;

„vadon élő szárazföldi állatok sürgősségi vakcinázása”: az illetékes hatóság által az A kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében a vadon élő szárazföldi állatokra vonatkozóan – a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjával összhangban – végrehajtott vakcinázási stratégia;

f)	„megelőző vakcinázás”: az illetékes hatóság által az A kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében – a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban – végrehajtott vakcinázási stratégia;

g)	„vakcinázási körzet”: az a körzet, ahol a jegyzékbe foglalt fajoknak oltóanyagot adnak be az A kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében;

h)	„a vakcinázási körzet körüli övezet”: a vakcinázási körzet körüli olyan terület, ahol nem megengedett az A kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében végzett vakcinázás, és ahol megerősített felügyeletet alkalmaznak e betegségek kimutatására;

i)	„megerősített kitörés”: egy betegségnek az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban megerősített kitörése;

j)	„helyreállítási időszak”: az az időtartam, amely a vakcinázási körzet A kategóriájú betegség elleni vakcinázás előtti állategészségügyi állapotának visszanyeréséhez szükséges, a sürgősségi védővakcinázást követően az A kategóriájú betegségtől való mentesség igazolásával;

k)	„védőkörzet”: az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján létrehozott védőkörzet;

l)	„felügyeleti körzet”: az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján létrehozott felügyeleti körzet;

m)	„szarvasmarhaféle”: a Bison, a Bos (beleértve a Bos, a Bibos, a Novibos és a Poephagus alnemet) és a Bubalus (beleértve az Anoa alnemet) nem valamely fajához tartozó patás állat, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utód;

n)	„juhféle”: az Ovis nem valamely fajához tartozó patás állat, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utód;

o)	„kecskeféle”: a Capra nem valamely fajához tartozó patás állat, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utód;

p)	„teveféle”: a Camelidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

q)	„sertésféle”: a Suidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

r)	„lóféle”: az Equus nem valamely fajához tartozó egypatás állat (beleértve a lovakat, a szamarakat és a zebrákat), valamint az e fajok kereszteződéséből származó utód;

s)	„naposcsibe”: minden 72 órásnál fiatalabb baromfi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fogalommeghatározásokon túlmenően az „állatgyógyászati készítmény”, az „immunológiai állatgyógyászati készítmény” és az „antimikrobiális szer” (EU) 2019/6 rendelet 4. cikkének 1., 5. és 12. pontjában szereplő fogalommeghatározása alkalmazandó.

3. cikk

A vakcinák A kategóriájú és bizonyos B kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében állatokon történő alkalmazására vonatkozó tilalmak és korlátozások

(1) A tagállamok csak az illetékes hatóság ellenőrzése mellett és az esetben engedélyezhetik a vakcinák A kategóriájú betegségek (az I. melléklet 1. részében felsorolt betegségek kivételével) megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében állatokon történő alkalmazását, és e vakcinákat a következők szerint használják:

a)	az illetékes hatóság által az említett betegségek megelőzése és azok elleni védekezés céljából hozott hatósági intézkedések részeként;

b)	az e rendeletben előírt feltételek mellett.

(2) Az A kategóriájú betegségek elleni vakcinák használatára vonatkozó, az első albekezdésben megállapított feltételek nem vonatkoznak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni vakcinák bizonyos alkalmazásaira, nevezetesen a rendszeres, elővigyázatosságból történő alkalmazásra, illetve a kereskedelem keretében történő alkalmazásra, amelyet a tagállamok az (1) bekezdésben említett hivatalos járványvédelmi és -megelőzési intézkedések keretén kívül engedélyezhetnek a kitörésre adott reagálástól eltérő célokra.

(3) A tagállamok engedélyezhetik a vakcinák B kategóriájú betegségek (az I. melléklet 2. részében felsorolt betegségek kivételével) megelőzése és az ellenük való védekezés céljából állaton történő alkalmazását azon jegyzékbe foglalt fajok esetében, amelyeknél az adott betegségeket a B kategóriába sorolták.

4. cikk

Bizonyos – a vakcináktól eltérő – állatgyógyászati készítmények A és B kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében állatokon történő alkalmazására vonatkozó tilalmak és korlátozások

A tagállamok megtiltják az alábbi állatgyógyászati készítmények A és B kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében állatokon történő alkalmazását, kivéve, ha azokat az I. melléklet 3. részében felsorolt betegségek megelőzésére és az azok elleni védekezésre használják, és alkalmazásuk megfelel az ott meghatározott feltételeknek:

a)	állatok immunállapotának diagnosztizálására használt immunológiai állatgyógyászati készítmények;

b)	hiperimmun szérum;

c)	az (EU) 2019/6 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett, inaktivált immunológiai állatgyógyászati készítmények;

d)	antimikrobiális szerek.

II. RÉSZ

A VAKCINÁK A KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS ÉRDEKÉBEN ÁLLATOKON TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. FEJEZET

Előfeltételek

5. cikk

A vakcinák A kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében szárazföldi és víziállatokon történő alkalmazására vonatkozó előfeltételek

(1) Az illetékes hatóság a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban, az A kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében dönthet a vakcinák állatok körében történő alkalmazása mellett, feltéve, hogy:

a)	e döntés alátámasztására értékelést végzett, amely az (EU) 2016/429 rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumokon túlmenően legalább a II. melléklet 1. részében meghatározott kritériumokat is figyelembe vette;

b)	a vakcinákat a 6. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő, hatósági vakcinázási tervnek megfelelően alkalmazzák.

(2) A 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vakcinázási stratégia végrehajtásakor az illetékes hatóság elvégezheti az (1) bekezdés a) pontjában említett értékelést a II. melléklet 2. részében előírt egyszerűsített szabályokat követve.

6. cikk

A szárazföldi és víziállatok A kategóriájú betegségeinek megelőzésére és az ilyen betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó hatósági vakcinázási terv, valamint a tagállamok tájékoztatási kötelezettségei

(1) Az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hatósági vakcinázási terv:

a)	részletesen ismerteti legalább a III. melléklet 1. részében meghatározott információkat és intézkedéseket;

b)	az illetékes hatóság ellenőrzése mellett és csak a feltétlenül szükséges ideig hajtható végre.

(2) Az illetékes hatóság a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett vakcinázási stratégia végrehajtásakor belefoglalhatja az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hatósági vakcinázási tervbe a III. melléklet 2. részében előírt egyszerűsített információkat.

(3) Az illetékes hatóság naprakészen tartja, módosítja vagy kiegészíti az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hatósági vakcinázási tervet, figyelembe véve a terv végrehajtásának és a betegség járványügyi helyzetének alakulását.

(4) A tagállamok a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják az alábbiakat:

a)	legalább a IV. mellékletben meghatározott előzetes információkat, legkésőbb két nappal a vakcinázás megkezdése előtt;

b)	a hatósági vakcinázási tervet, valamint annak módosított és aktualizált változatait a lehető leghamarabb, de legkésőbb két héttel a vakcinázás megkezdését, illetve a hatósági vakcinázási terv módosításainak vagy aktualizálásainak végrehajtását követően.

(5) A Bizottság az (EU) 2016/429 rendelet 71. cikkével összhangban, a hatósági vakcinázási tervben foglaltak szerint felülvizsgálja az említett cikk (2) bekezdésében hivatkozott nemzeti intézkedéseket, és az említett cikkel összhangban jár el.

2. FEJEZET

A szárazföldi állatok vakcinázásának végrehajtására vonatkozó szabályok és a hatálybalépés

1. szakasz

Vakcinázási stratégiák és a kapcsolódó betegségfelügyelet

7. cikk

A szárazföldi állatok A kategóriájú betegségeinek megelőzésére és az ilyen betegségekkel szembeni védekezésre irányuló vakcinázási stratégiák

(1) A 3. cikk (1) bekezdésével összhangban az illetékes hatóság a következő vakcinázási stratégiákat hajthatja végre a szárazföldi állatok A kategóriájú betegségeinek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében:

az (EU) 2016/429 rendelet 69. cikkében említett sürgősségi vakcinázás az alábbiak bármelyike lehet:

sürgősségi szupresszív vakcinázás, amelyet valamely A kategóriájú betegség kitörésére válaszul a betegség terjedésének megakadályozása céljából azon tartott szárazföldi állatokra korlátozva hajtanak végre, amelyeket az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban le kell ölni, de az említett rendelet 12. cikke (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott eltérés hatálya alá esnek;

ii.

sürgősségi védővakcinázás, amelyet egy A kategóriájú betegség kitörésére válaszul hajtanak végre valamely következő esetben:

—

az érintett tagállamokban vagy azok ilyen körzeteiben található olyan létesítményekben tartott, fertőzésveszélynek kitett szárazföldi állatok körében, amelyekben az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (1) bekezdése és 11. cikke értelmében nem került megerősítésre A kategóriájú betegségek jelenléte és nem merült fel azok jelenlétének gyanúja,

—	válaszul arra, ha egy A kategóriájú betegség valamely nem fertőzött tagállamba vagy annak ilyen körzetébe történő behurcolásának kockázatában változás következik be,

—	az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének 1. pontjában előírt eltérés hatálya alá tartozó, fertőzött lóféléken;

iii.	vadon élő szárazföldi állatok sürgősségi vakcinázása valamely A kategóriájú betegség kitörésére válaszul;

b)	megelőző vakcinázás, amennyiben valamely A kategóriájú betegség elleni vakcinát nem fertőzött földrajzi területeken tartott szárazföldi állatoknak megelőzési célból adják be, kivéve a sürgősségi védővakcinázás hatálya alá tartozó eseteket.

(2) Az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett stratégiákat egyidejűleg vagy egymást követően is végrehajthatja különböző tartott és vadon élő szárazföldi állatpopulációkban, különböző földrajzi körzetekben és különböző időpontokban egy járványkitörés során, és váltogathatja az alkalmazott stratégiákat a fertőzött körzetnek, fajoknak, vagy más meghatározó jellemzőknek megfelelően. Ilyen esetekben az illetékes hatóság az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett értékelést követően az egyidejűleg vagy egymást követően alkalmazott összes stratégiát belefoglalja a hatósági vakcinázási tervbe.

8. cikk

A sürgősségi szupresszív vakcinázás végrehajtására vonatkozó szabályok

A 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett sürgősségi szupresszív vakcinázás végrehajtásakor az illetékes hatóság:

a)	az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt eltérés figyelembevételével a vonatkozó kitörés(ek) megerősítését követően haladéktalanul végrehajtja az állatok vakcinázását;

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy 12. cikke (4) bekezdésének a) pontjában megállapított szabályokkal, valamint az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 12. cikkének (2) bekezdésében előírt biológiai védelmi intézkedésekkel összhangban a lehető leghamarabb elrendeli és felügyeli az összes vakcinázott állat leölését.

9. cikk

A vadon élő állatok sürgősségi védővakcinázásának és sürgősségi vakcinázásának végrehajtására vonatkozó szabályok

(1) A 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett sürgősségi védővakcinázás, valamint a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett sürgősségi vakcinázás vadon élő állatok esetében történő végrehajtásakor az illetékes hatóság:

a)	meghatározza az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípust, a minimális átoltottságot és a célállatokat/célfajokat;

földrajzilag megállapítja az alábbiakat:

i.	a vakcinázási körzetet, ahol a vakcinázásra sor kerül annak érdekében, hogy megakadályozzák az A kategóriájú betegségnek a fertőzött területekről a nem fertőzött területekre való átterjedését;

ii.	a vakcinázási körzetet körülvevő vakcinázási körzet körüli övezet, ahol a vakcinázás nem megengedett, és amely a vakcinázási körzet határától adott szélességben húzódik;

megerősített klinikai és laboratóriumi felügyeletet folytat a b) pontban említett vakcinázási körzetben és vakcinázási körzetet körülvevő övezetben:

i.	a vakcinázási körzetben folytatott vakcinázás hatékonyságának felmérésére;

ii.	a betegségnek a vakcinázási körzetben és a vakcinázási körzetet körülvevő övezetben történő esetleges újabb kitörésének észlelésére;

iii.	az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletével összhangban a mintavételi eljárások, diagnosztikai módszerek és a minták szállítása tekintetében;

iv.	a diagnosztikai módszereket a beadott vakcinatípustól függvényében kiválasztva.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjától eltérve az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem jelöl ki vakcinázási körzetet körülvevő övezetet, amikor olyan körzetekben hajt végre sürgősségi vakcinázást, ahol nem merült fel az adott A kategóriájú betegség gyanúja vagy annak jelenlétét nem erősítették meg, illetve amikor vadon élő állatok sürgősségi vakcinázását hajtja végre.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti vakcinázási körzetek, illetve vakcinázási körzetet körülvevő övezetek egynél több tagállam területén találhatók, az érintett tagállamok illetékes hatóságainak együtt kell működniük azok kijelölése során.

(4) Amennyiben a VII–XIV. melléklet 1. és 2. része betegségspecifikus feltételeket állapít meg, az illetékes hatóság az (1) bekezdésben megállapított intézkedéseket e feltételekkel összhangban hajtja végre.

10. cikk

A megelőző vakcinázás végrehajtására vonatkozó szabályok

(1) Megelőző vakcinázás csak olyan A kategóriájú betegségek megelőzése érdekében hajtható végre, amelyek kapcsán a VII–XIV. melléklet 5. része megállapít a megelőző vakcinázásra vonatkozó egyedi feltételeket, és azt e feltételekkel összhangban kell végrehajtani.

(2) A 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett megelőző vakcinázás végrehajtása során az illetékes hatóság:

a)	meghatározza az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípust;

b)	megerősített klinikai és laboratóriumi felügyeletet alkalmaz

a VII–XIV. melléklet 5. részében megállapított vonatkozó betegség-specifikus feltételekkel összhangban (amennyiben ilyenek elő vannak írva).

11. cikk

Nyilvántartási és jelentéstételi kötelezettségek a sürgősségi és a megelőző vakcinázás kapcsán

(1) Sürgősségi és megelőző vakcinázás végrehajtásakor az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vakcinázásra vonatkozóan legalább az V. mellékletben részletezett információkat nyilvántartásba vegyék.

(2) Az illetékes hatóság jelentést nyújt be a többi tagállamnak és a Bizottságnak a vakcinázás végrehajtásáról, amely tartalmazza legalább a VI. melléklet 1. pontjában részletezett releváns információkat, az említett melléklet 2. pontjában meghatározott időpontokban és minimális gyakorisággal.

2. szakasz

Kockázatcsökkentő intézkedések, a bizonyítványokra vonatkozó követelmények és helyreállítási időszakok

12. cikk

A sürgősségi és megelőző vakcinázásra vonatkozó biológiai biztonsági szabályok

(1) Sürgősségi vagy megelőző vakcinázás végrehajtásakor az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a következő feladatokat hatósági állatorvosi felügyelet mellett végezzék:

a)	a vakcina elosztása és beadása;

b)	a vakcinából megmaradó mennyiségek visszaküldése az elosztási helyre vagy bármely más kijelölt helyre a vakcinázott létesítményeknek, valamint a vakcinázott állatok és a felhasznált adagok számának a nyilvántartásba vételével.

(2) A vakcina beadása és a megmaradó termékmennyiségek visszaküldése során az illetékes hatóság minden szükséges intézkedést megtesz a kórokozók esetleges terjedésének elkerülése érdekében.

13. cikk

A vakcinázási körzetekben életbe léptetett kockázatcsökkentő intézkedések sürgősségi védővakcinázás és a vadon élő állatok sürgősségi vakcinázása során

(1) Sürgősségi védővakcinázás végrehajtásakor az illetékes hatóság megtiltja:

a)	a VII–XIV. melléklet 3. részének 1. pontjában meghatározott állatok és az azokból származó termékek mozgatását;

a VII–XIV. melléklet 3. részének 2. pontjában meghatározott, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó alábbi szaporítóanyagok gyűjtését:

sperma;

ii.	petesejtek;

iii.

embriók;

a VII–XIV. melléklet 3. részében megállapított betegségspecifikus feltételek hiányában az alábbi mozgatásokat:

i.	a vakcinázott állatoknak abból a létesítményből történő elszállítása, ahol vakcinázták őket;

ii.	a vakcinázott állatokból származó termékeknek az előállító és/vagy feldolgozó létesítményből történő elszállítása.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a vakcinázott állatoknak abból a létesítményből történő mozgatását, ahol azokat vakcinázták, ha:

a)	az állatokat az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hatósági vakcinázási terv szerint a vakcinázást követően kötelezően le kell ölni, és azokat e célból az erre megfelelő legközelebbi helyre szállítják; vagy

az állatokat az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hatósági vakcinázási terv szerint a vakcinázást követően nem kötelező leölni, és azokra fennáll az alábbiak valamelyike:

i.	nem esnek mozgatási tilalom hatálya alá; vagy

ii.	mozgatási tilalom hatálya alá esnek, de megfelelnek a vonatkozó feltételeknek, és az illetékes hatóság engedélyezte a VII–XIV. melléklet 3. részének 3. pontjában megállapított feltételekkel összhangban a mozgatásukat.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a vakcinázott állatokból származó termékeknek az előállító és/vagy feldolgozó létesítményből történő mozgatását, ha:

a)	a termékek nem esnek mozgatási tilalom hatálya alá; vagy

b)	az illetékes hatóság engedélyezte a VII–XIV. melléklet 3. részének 3. pontjában megállapított feltételekkel összhangban a mozgatásukat.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti az ott felsorolt szaporítóanyagok begyűjtését, ha:

a)	azok nem tartoznak gyűjtési tilalom hatálya alá; vagy

b)	az illetékes hatóság engedélyezte a VII–XIV. melléklet 3. részének 3. pontjában megállapított feltételekkel összhangban a gyűjtésüket.

(5) A vadon élő állatok sürgősségi vakcinázásának végrehajtásakor az illetékes hatóság a vakcinázási körzetben alkalmazza a VII–XIV. melléklet 3. részében az adott betegségre vonatkozóan meghatározott betegségspecifikus korlátozásokat és egyéb kockázatcsökkentő intézkedéseket, amennyiben kifejezetten a vadon élő állatok sürgősségi vakcinázására vonatkozóan elrendelésre kerültek.

(6) Az (1) és (5) bekezdésben előírt korlátozásokat és egyéb kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni a vakcinázási körzetekben a következőkre vonatkozó intézkedéseken túlmenően:

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott védő- és felügyeleti körzetek és adott esetben további, korlátozás alatt álló körzetek a tartott szárazföldi állatok körében előforduló valamely A kategóriájú betegség kitörése esetén, amíg azokat az említett rendelet 39. és 55. cikkével összhangban fel nem oldják;

b)	az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott fertőzött körzetek a vadon élő állatok körében előforduló valamely A kategóriájú betegség kitörése esetén, amíg azokat az említett rendelet 67. cikkével összhangban fel nem oldják;

c)	az (EU) 2016/429 rendelet 71., 257. és 258. cikkében előírt vészhelyzeti intézkedések alapján meghatározott korlátozás alatt álló körzetek, valamint az említett rendelet 71. cikkének (3) bekezdése és 259. cikke alapján elfogadott szabályok, amíg ezeket az intézkedéseket fel nem oldják.

(7) Az (1) és (5) bekezdésben említett intézkedéseket a (6) bekezdésben említett intézkedések feloldása után is alkalmazni kell.

14. cikk

Kockázatcsökkentő intézkedések a megelőző vakcinázás végrehajtása során

(1) A megelőző vakcinázás végrehajtásakor az illetékes hatóság megtiltja a vakcinázott állatoknak abból a létesítményből történő mozgatását, ahol vakcinázták őket, valamint a vakcinázott állatokból származó termékeknek az előállító és/vagy feldolgozó létesítményből történő mozgatását.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a vakcinázott állatoknak és az azokból származó termékeknek abból a létesítményből történő mozgatását, ahol az állatokat vakcinázták, illetve a termékeket előállították és/vagy feldolgozták, ha:

a)	nem szerepelnek a mozgási tilalom hatálya alá tartozó állatok és termékek jegyzékében;

b)	mozgatási tilalom hatálya alá esnek, de megfelelnek a vonatkozó feltételeknek, és az illetékes hatóság engedélyezte a mozgatásukat,

a VII–XIV. melléklet 5. részében megállapított feltételekkel összhangban (amennyiben ilyenek elő vannak írva).

15. cikk

A tartott állatok és az azokból származó termékek vakcinázási körzetekből történő mozgatására vonatkozó bizonyítványok kiállítási követelményei

A gazdasági szereplők csak akkor mozgathatnak egy tagállamon belül vagy egyik tagállamból egy másik tagállamba olyan állatokat és termékeket, amelyekre a 13. cikk (1) bekezdésében előírt intézkedések alkalmazandóak, ha a mozgatandó állatok és termékek megfelelnek a 13. cikkben előírt, vonatkozó feltételeknek, és azokat a származási tagállam illetékes hatósága által az alábbiakkal összhangban kiállított állategészségügyi bizonyítvány kíséri:

a)	tartott szárazföldi állatok esetében az (EU) 2016/429 rendelet 149. cikkének (1) bekezdése;

b)	szaporítóanyagok esetében az (EU) 2016/429 rendelet 161. cikkének (4) bekezdése;

c)	állati eredetű termékek esetében az (EU) 2016/429 rendelet 167. cikkének (3) bekezdése;

d)	állati melléktermékek esetében az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (5) és (6) bekezdése.

16. cikk

A sürgősségi védővakcinázást követő helyreállítási időszakok

(1) A sürgősségi védővakcinázás lezárulta után az illetékes hatóságnak tiszteletben kell tartania a VII–XIV. melléklet 4. részében előírt vonatkozó, betegségspecifikus helyreállítási időszakokat, amelyek alatt a vakcinázási körzetben és a vakcinázási körzetet körülvevő övezetben klinikai és/vagy laboratóriumi felügyelet végeznek az adott kórokozóval való fertőzöttség jelen nem létének igazolására.

(2) Az (1) bekezdésben említett felügyeletet a következők szerint kell megvalósítani:

az alábbiakkal összhangban:

i.	a VII–XIV. melléklet 4. részében meghatározott betegség-specifikus feltételek;

ii.	a mintavételi eljárások, diagnosztikai módszerek és a minták szállítása tekintetében az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete;

b)	figyelembe véve a beadott vakcinatípust.

3. szakasz

Záró rendelkezések

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete (2018. december 3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének megállapításáról (HL L 308., 2018.12.4., 21. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 211. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unión belül történő mozgására vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 140. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 64. o.).

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. melléklet azon A és B kategóriájú betegségekről, amelyek esetében a tagállamoknak meg kell tiltaniuk a vakcinák alkalmazását, valamint bizonyos (a vakcináktól eltérő) állatgyógyászati készítményeknek az A és B kategóriájú betegségek megelőzése és az ellenük való védekezés érdekében történő használatáról.

2.	II. melléklet a vakcinák valamely A kategóriájú betegség állatokban való megjelenésének megelőzése és az ellene való védekezés érdekében történő alkalmazásának kritériumairól.

3.	III. melléklet a hatósági vakcinázási tervben feltüntetendő információkról.

4.	IV. melléklet a többi tagállamnak és a Bizottságnak a vakcinázást megelőzően nyújtandó előzetes információkról.

5.	V. melléklet a vakcinázási nyilvántartások minimális tartalmáról.

6.	VI. melléklet az illetékes hatóság által a többi tagállamnak és a Bizottságnak a vakcinázás végrehajtása kapcsán minimálisan nyújtandó információkról.

7.	VII. melléklet a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinázásról.

8.	VIII. melléklet a Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázásról.

9.	IX. melléklet a bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázásról.

10.	X. melléklet a kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázásról.

11.	XI. melléklet az afrikai lópestis elleni vakcinázásról.

12.	XII. melléklet a klasszikus sertéspestis elleni vakcinázásról.

13.	XIII. melléklet a magas patogenitású madárinfluenza elleni vakcinázásról.

14.	XIV. melléklet a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázásról.

I. MELLÉKLET

1. RÉSZ

A KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK, AMELYEK ESETÉBEN A TAGÁLLAMOKNAK MEG KELL TILTANIUK A VAKCINÁK HASZNÁLATÁT

—	Keleti marhavész vírusával való fertőzöttség

2. RÉSZ

B KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK, AMELYEK ESETÉBEN A TAGÁLLAMOKNAK MEG KELL TILTANIUK A VAKCINÁK HASZNÁLATÁT

—	Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttség

3. RÉSZ

BIZONYOS (A VAKCINÁKTÓL ELTÉRŐ) ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEKNEK AZ A ÉS B KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉS AZ ELLENÜK VALÓ VÉDEKEZÉS ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSA

(4. cikk)

Betegség	Állatgyógyászati készítmény típusa	Feltételek
Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség	Állatok immunállapotának diagnosztizálására használt immunológiai állatgyógyászati készítmények: brucelin	Alkalmazásuk csak az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendeletnek és a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően, vagy export célokra engedélyezett
Mycobacterium tuberculosis komplexszel (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) való fertőzöttség	Állatok immunállapotának diagnosztizálására használt immunológiai állatgyógyászati készítmények: tuberkulin	Alkalmazásuk csak az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendeletnek és a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően, vagy export célokra engedélyezett

II. MELLÉKLET

A vakcinák valamely A kategóriájú betegség állatokban való megjelenésének megelőzése és az ellene való védekezés érdekében történő alkalmazásának kritériumai

1. RÉSZ

1. A tartott állatok vakcinázása

1.	Azon létesítmények száma, ahol megerősítést nyert vagy gyanítható valamely A kategóriájú betegség jelenléte

2.	Azon létesítmények típusa, ahol megerősítést nyert vagy gyanítható valamely A kategóriájú betegség jelenléte

3.	Azon létesítményekben tartott állatok száma, ahol megerősítést nyert vagy gyanítható valamely A kategóriájú betegség jelenléte

4.	Fertőzött fajok és a betegség emberre való átterjedésének kockázata

5.	A betegség jelenléte a vadon élő állatok körében

6.	A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok sűrűsége azokon a területeken, ahol a betegség jelen van

7.	A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények sűrűsége azokon a területeken, ahol a betegség jelen van

8.	A kitörés(ek) eredete

9.	Nyomonkövethetőség és a kontaktkutatás lehetősége

10.	A kitörési görbe alakulása

11.	Annak értékelésére használt szimulációs modellek, hogy a vakcinázás releváns-e, és ha igen, mikor, amennyiben rendelkezésre állnak ilyen információk

12.	Az állomány leölésére irányuló kapacitás, valamint az állomány leölésére és ártalmatlanítására vonatkozó ütemterv azokban a létesítményekben, ahol az állatokat leölik

13.	Potenciálisan fertőzött állatoknak vagy termékeknek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet értelmében megállapított, korlátozás alatt álló körzetből kifelé irányuló mozgatása

14.	A kórokozó légi úton vagy kórokozó-átvivő útján történő terjedésének aránya azokból a létesítményekből vagy területekről, ahol az A kategóriájú betegség jelenléte megerősítést nyert

15.	A meghozott egyéb járványvédelmi intézkedések hatékonysága és a végrehajtásukhoz rendelkezésre álló források

16.	Az illetékes hatóságok és az egyéb érintett személyi állomány felkészültségi szintje és kapacitása

17.	Gazdasági értékelés: költség–haszon elemzés

18.	Kereskedelmi aggályok: az érintett tagállam betegségtől mentes állapotára gyakorolt következmények és a harmadik országok vagy területek által a vakcinázás következtében valószínűleg bevezetett kereskedelmi korlátozások

2. A vadon élő állatok vakcinázása

Az 1. pontban meghatározottakon túlmenően a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

1.	a vadon élő állatok mortalitása az A kategóriájú betegség következtében;

2.	a fertőzött, vadon élő állatok populációjával és ökológiai dinamikájával kapcsolatos ismeretek;

3.	a fertőzött terület mérete (azon területé, ahol fertőzött állatokat találtak);

4.	a betegség más, jegyzékbe foglalt, vadon élő állatfajokra vagy a fenti területen túlra való átterjedésének kockázata;

5.	az A kategóriájú betegségnek a tartott állatokra vagy az emberekre való átterjedésének kockázata;

6.	a vakcináknak és a vakcinák célpopulációhoz való eljuttatását lehetővé tevő vakcinázási rendszereknek a rendelkezésre állása;

7.	a vakcinázás ellenőrzésének és egy felügyeleti rendszer kialakításának a lehetősége a konkrét kórokozó felismerése és a vakcinázás hatékonyságának értékelése érdekében.

2. RÉSZ

A VAKCINÁZÁSI STRATÉGIA EGYSZERŰSÍTETT ÉRTÉKELÉSE

1.	Azon létesítmények száma, ahol megerősítést nyert vagy gyanítható valamely A kategóriájú betegség jelenléte

2.	Azon létesítmények típusa, ahol megerősítést nyert vagy gyanítható valamely A kategóriájú betegség jelenléte

3.	Azon létesítményekben tartott állatok száma, ahol megerősítést nyert vagy gyanítható valamely A kategóriájú betegség jelenléte

4.	Fertőzött fajok

5.	Az állomány leölésére irányuló kapacitás, valamint az állomány leölésére és ártalmatlanítására vonatkozó ütemterv azokban a létesítményekben, ahol az állatokat leölik

6.	A kórokozó légi úton vagy kórokozó-átvivő útján történő terjedésének aránya azokból a létesítményekből vagy területekről, ahol az A kategóriájú betegség jelenléte megerősítést nyert

III. MELLÉKLET

A hatósági vakcinázási tervben feltüntetendő információk

1. RÉSZ

1. Tartott állatok

a)	A II. melléklettel összhangban elvégzett értékelés leírása és eredményei, beleértve a járványügyi helyzetet és az értékelés alapjául szolgáló releváns információkat;

b)	a választott vakcinázási stratégia és a hatósági vakcinázási terv fő célkitűzései és céljai;

c)	részletes földrajzi leírás arról a vakcinázási körzetről, ahol a vakcinázást végre kell hajtani, valamint a vakcinázandó állatokat tartó létesítmények elhelyezkedése (adott esetben és amennyiben rendelkezésre állnak), térképekkel együtt;

d)	adott esetben részletes földrajzi leírás a vakcinázási körzet körüli övezetről, valamint a jegyzékbe foglalt fajokat tartó létesítmények elhelyezkedéséről, térképekkel együtt (amennyiben rendelkezésre állnak);

e)	a vakcinázási körzetben található, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartó létesítmények száma és (ha eltérő) azon létesítmények száma, ahol a vakcinázás alkalmazandó;

f)	a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, vakcinázandó tartott állatok becsült száma, kategóriája és – adott esetben – kora;

g)	a vakcinázott állatok és az azokból származó termékek tervezett végső felhasználása;

h)	a vakcinázás alól mentesített állatok kategóriái és a mentesítés indokolása;

i)	a vakcina beadására vonatkozó szabályok és a vakcina beadásának felügyeletére szolgáló rendszer;

j)	a vakcinázás előirányzott időtartama a vakcinázás kezdetétől a vakcinázást követően végzett felügyelet végéig;

k)	a vakcina jellemzőinek összefoglalása, beleértve a termék(ek) nevét és a gyártó(k) nevét, valamint az alkalmazási módokat;

l)	annak jelzése, hogy a vakcina felhasználása megfelel-e az (EU) 2019/6 rendelet 110. cikke (2) bekezdésének;

m)	a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, megerősített klinikai és laboratóriumi felügyelet részletei;

n)	az alkalmazandó higiéniai és biológiai védelmi szabályok;

o)	a vakcinázás nyilvántartási rendszere;

p)	a vakcinázott állatok és az azokból származó termékek mozgatásának korlátozásai, valamint a betegségek lehetséges terjedésének megakadályozása érdekében bevezetendő egyéb kockázatcsökkentő intézkedések az e rendeletben előírtakon felül, és ezek időtartama;

q)	a gazdasági szereplők és a nyilvánosság vakcinázással kapcsolatos tájékoztatása céljából elindítandó kommunikációs kampány, beleértve a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, beoltott állatokból származó, állati eredetű termékek emberi fogyasztás szempontjából való biztonságosságát;

r)	az illetékes hatóság által a helyzet szempontjából megfelelőnek ítélt egyéb kérdések.

2. Vadon élő állatok

Abban az esetben, ha a vakcinázás a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokat érint, a hatósági vakcinázási tervnek tartalmaznia kell az 1. pont a), b), j), k), l), m), n), o), p) és q) alpontjában szereplő információkat, valamint a következőket:

a)	adott esetben részletes földrajzi leírás a vakcinázási körzetről és a vakcinázási körzet körüli övezetről;

b)	a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, vakcinázandó vadon élő állatok becsült száma;

c)	a vadon élő állatok nagyszámú mozgásának elkerülése érdekében meghozandó intézkedések;

d)	adott esetben a vakcinázási időszakok vagy idények;

e)	a vakcinának a szervezetbe juttatására szolgáló rendszer.

2. RÉSZ

A HATÓSÁGI VAKCINÁZÁSI TERVBEN FELTÜNTETENDŐ EGYSZERŰSÍTETT INFORMÁCIÓK

a)	A II. melléklettel összhangban elvégzett értékelés leírása és eredményei, beleértve a járványügyi helyzetet és az értékelés alapjául szolgáló releváns információkat;

b)	a választott vakcinázási stratégia és a hatósági vakcinázási terv fő célkitűzései és céljai;

c)	a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, vakcinázandó állatokat tartó létesítmények száma;

d)	a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, vakcinázandó tartott állatok becsült száma, kategóriája és – adott esetben – kora;

e)	a vakcinázás alól mentesített állatok kategóriái és mentesítésük indokolása;

f)	a vakcina beadását felügyelő rendszer;

g)	a vakcina jellemzőinek összefoglalása, beleértve a termékek nevét és a gyártók nevét;

IV. MELLÉKLET

A többi tagállamnak és a Bizottságnak a vakcinázást megelőzően nyújtandó előzetes információk

A tagállam, amely vakcinázni kíván valamely A kategóriájú betegség ellen, a vakcinázás megkezdése előtt köteles benyújtani a következő információkat:

a)	a vakcinázás megkezdésének rövid indoklása;

b)	a választott stratégia és a választás indoka;

c)	a vakcinázandó állatfajok, annak jelzésével, hogy a vakcinázás vadon élő állatokra is ki fog-e terjedni;

d)	a vakcinázandó állatok becsült száma;

e)	a vakcinázás becsült időtartama;

f)	az alkalmazott vakcina típusa és kereskedelmi megnevezése annak megadásával, hogy a vakcinát az (EU) 2019/6 rendelet 110. cikke (2) bekezdése szerint használják-e;

g)	a becsült vakcinázási körzet leírása.

V. MELLÉKLET

A vakcinázási nyilvántartások minimális tartalma

1. Tartott állatok

—	Egyedi azonosítás, adott esetben az (EU) 2019/2035 rendelettel összhangban,

—	faj és kategória,

—	a létesítmény nyilvántartási száma,

—	a vakcinázott állatok száma,

—	a beadott vakcinaadagok száma,

—	a vakcina típusa és megnevezése,

—	a vakcinázás dátuma,

—	a leölés dátuma (adott esetben),

—	a tetemek megsemmisítésének dátuma és módja (adott esetben).

2. Vadon élő állatok

—	Azon régiók vagy körzetek, ahol a vadon élő állatokat vakcinázzák,

—	a vakcinának a szervezetbe juttatására szolgáló rendszer,

—	a vakcinázási időszak,

—	a vakcina típusa és megnevezése,

—	A célpopulációhoz eljuttatott vakcinaadagok száma,

—	a vakcinázás hatékonyságának nyomon követésére szolgáló módszerek és a betegségek felügyeletének módszerei a vakcinázási körzetekben.

VI. MELLÉKLET

Az illetékes hatóság által a többi tagállamnak és a Bizottságnak a vakcinázás végrehajtása kapcsán minimálisan nyújtandó információk

1. A jelentésekben minimálisan benyújtandó információk

	Sürgősségi vakcinázási stratégia			Megelőző vakcinázási stratégia
	Szupresszív vakcinázás	Védővakcinázás	Vadon élő állatok körében	Megelőző vakcinázási stratégia
A vakcinázási körzet és a vakcinázási körzet körüli övezet leírása	ADOTT ESETBEN	IGEN	IGEN	ADOTT ESETBEN
A létesítmények teljes száma és az egyes vakcinázási körzetekben található létesítmények teljes száma (adott esetben)	IGEN	IGEN	NEM	IGEN
A vakcinázandó állatok teljes száma (fajonkénti bontásban) és az egyes vakcinázási körzetekben található vakcinázandó állatok teljes száma (adott esetben)	IGEN	IGEN	NEM	IGEN
A vakcinázott létesítmények teljes száma (adott esetben az egyes vakcinázási körzetenként)	IGEN	IGEN	NEM	IGEN
A vakcinázott állatok teljes száma (fajonkénti bontásban) (adott esetben az egyes vakcinázási körzetenként)	IGEN	IGEN	NEM	IGEN
A beadott vagy célpopulációhoz eljuttatott adagok teljes száma	IGEN	IGEN	IGEN	IGEN
A vakcinázás befejezésének várható időpontja	NEM	IGEN	IGEN	IGEN
A leölt vakcinázott állatok teljes száma.	IGEN	ADOTT ESETBEN	NEM	NEM
A vakcinázott állatok leölésének időpontjai (szupresszív vakcinázás) vagy a leölés befejezésének várható időpontja (adott esetben védővakcinázás)	IGEN	ADOTT ESETBEN	NEM	NEM

2. A jelentések benyújtásának időpontja és minimális gyakorisága

Sürgősségi vakcinázási stratégia			Megelőző vakcinázás
Szupresszív vakcinázás	Védővakcinázás	Vadon élő állatok körében
Attól számított 7 napon belül, hogy véget ért a hatósági vakcinázási tervben szereplő összes állat vakcinázása	Legalább kéthetente egyszer a vakcinázás első hónapjában és havonta egyszer a vakcinázás hátralévő részében egyéves vagy rövidebb oltási kampányok esetén	Legalább havonta egyszer az egyéves vagy rövidebb oltási kampányok esetén	Évente egyszer
	Legalább egyszer, az éves vakcinázás végén a többéves oltási kampányok esetén	Legalább hathavonta a többéves oltási kampányok esetén

VII. MELLÉKLET

Ragadós száj- és körömfájás

1. RÉSZ

A RAGADÓS SZÁJ-ÉS KÖRÖMFÁJÁS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípus: Inaktivált vakcinák (élő, attenuált vakcinák nem alkalmazhatók).

A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: A vakcinázási körzet körüli övezetnek a vakcinázási körzet határvonalától legalább 10 km szélességben kell húzódnia.

Minimális átoltottság: A terjedő vírustörzs, a vakcinázási körzetben található létesítmények biológiai védelmi hatékonysága és az állatsűrűség alapján ki kell igazítani. Alapszabályként az átoltottságnak a vakcinázási körzetben található létesítmények legalább 80 %-ára, valamint – minden állatfaj esetében – a vakcinázásra kiválasztott létesítményekben tartott célállatok 80 %-ára ki kell terjednie.

Célállatok/célfajok: Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet szerint jegyzékbe foglalt fajok.

2. RÉSZ

A RAGADÓS SZÁJ-ÉS KÖRÖMFÁJÁS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Az alábbi klinikai és laboratóriumi felügyeletet kell végrehajtani a vakcinázási körzetben a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan állatokat tartó létesítmények azonosítására, amelyek érintkezésbe kerültek a ragadós száj-és körömfájás vírusával, és a legkorábban a sürgősségi védővakcinázás befejezésének időpontja után legkorábban 30 nappal kezdődő időszakban nem mutatták a betegség klinikai tüneteit. Ez a felügyelet az alábbiakat foglalja magában:

az alábbi klinikai vizsgálati típusok egyike:

a)	a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó összes tartott állat klinikai vizsgálata a vakcinázási körzetben található valamennyi létesítményre kiterjedően;

b)	olyan meghatározott fajok célzott klinikai vizsgálata, amelyeknél valószínűsíthető, hogy egyértelmű klinikai tüneteket mutatnak, ha az illetékes hatóság a kockázatértékelés pozitív eredménye alapján ilyen vizsgálat elvégzéséről dönt;

laboratóriumi vizsgálat a következő feltételek mellett:

a)	a ragadós száj-és körömfájás vírusának nem strukturális fehérjéi ellen termelődött antitestek esetében, amelyeket a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, vakcinázott állatoktól és azok nem vakcinázott utódaiktól vett mintákon végeznek a vakcinázási körzetben található valamennyi létesítményben;

a ragadós száj-és körömfájás vírusával való fertőzöttség kimutatására akár a ragadós száj-és körömfájás vírusának nem strukturális fehérjéi ellen termelődött antitestek kimutatására irányuló próbával, vagy más jóváhagyott módszerrel, amelyhez a mintákat az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletével összhangban gyűjtik a vakcinázási körzetben található összes olyan létesítményből, ahol nem végeztek vakcinázást;

c)	az a) pont szerint vizsgált minden egyes létesítményben a mintanagyság alapján, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy 95 %-os megbízhatósággal észlelhető legyen a legfeljebb 5 %-os előfordulási gyakoriság a létesítményen belül mind a vakcinázott, mind pedig a nem vakcinázott egyedek esetében;

amennyiben az illetékes hatóság ezenkívül a fertőzött létesítményekben elhelyezett szentinelállatokat is felhasznál a létesítmények újratelepítéséhez, figyelembe kell venni a fertőzött létesítmények állatokkal való újratelepítésére vonatkozóan az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott feltételeket.

3. RÉSZ

AZ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK MOZGATÁSÁNAK TILALMÁRA, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK AZON VAKCINÁZÁSI KÖRZETEKBEN, AHOL A RAGADÓS SZÁJ-ÉS KÖRÖMFÁJÁS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST VÉGEZNEK

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és termékek: más tagállamokba történő mozgatásra szánt, vakcinázott állatok és az azokból származó termékek a 4. részben meghatározott helyreállítási időszak végéig:

a)	a vakcinázási körzetben található létesítményekből származó, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok;

b)	vakcinázott állatokból nyert friss hús, nyers tej és kolosztrum;

c)	vakcinázott állatokból nyert tejből és kolosztrumból készült tejtermékek és kolosztrumalapú termékek;

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: a vakcinázási körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartott, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó donorállatok mesterséges megtermékenyítésre szánt spermája a 4. részben meghatározott helyreállítási időszak végéig.

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 13. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint.

3.1.

A sürgősségi védővakcinázás kezdetétől az annak befejezését követő legalább 30 nap elteltéig a következők engedélyezhetők:

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, tartott állatoknak vágás céljából a vakcinázási körzetben található létesítményekből a vakcinázási körzeten belül vagy ahhoz a lehető legközelebb található vágóhídra történő mozgatása ugyanazon a tagállamon belül, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikkének (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében, valamint 29. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapítottakkal azonos feltételek mellett;

vakcinázott állatokból nyert friss hús és nyerstej mozgatása az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikke (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 33. cikkének (2) bekezdésében megállapítottakkal azonos feltételek mellett;

vakcinázott állatokból nyert tejből előállított tejtermékek mozgatása, amennyiben azok átestek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének megfelelően egy, a ragadós száj- és körömfájás elleni hatékony kezelésen, és csak akkor, ha az előállítási folyamat, a tárolás és a szállítás során elkülönítették őket az e rendelet értelmében a vakcinázási körzeten kívülre történő feladásra nem jogosult termékektől;

a vakcinázási körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartott, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó donorállatoktól származó sperma gyűjtése mesterséges megtermékenyítés céljából fagyasztott sperma előállításához, a következő feltételekkel:

i.	gondoskodni kell arról, hogy az ezen időszak alatt gyűjtött spermát legalább 30 napig elkülönítve tárolják;

ii.

a sperma feladását megelőzően az alábbiak valamelyike teljesül:

—	a donor állatot nem vakcinázták, és az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikkének b) és c) pontjában meghatározott feltételekkel megegyező feltételek teljesülnek, vagy

—

a donor állatot vakcinázták, miután a vakcinázást megelőzően a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelődött antitestek kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálat eredménye negatív volt, valamint

—

negatív eredményt adott a vírus vagy a vírusgenom kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálat, vagy a ragadós száj- és körömfájás vírusának nem strukturális fehérjéi ellen termelt antitestek kimutatására irányuló jóváhagyott vizsgálat, amelyet a karanténidőszak letelte után végeztek el a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményben az adott időpontban jelen lévő, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó összes állattól vett spermamintákon, valamint

—	a sperma megfelel az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 5. része I. fejezetének 3. pontjában meghatározott feltételeknek.

3.2.

A sürgősségi védővakcinázás befejezését követően legkorábban 30 nappal kezdődő és az e melléklet 2. részében előírt speciális felügyelet befejezéséig tartó időszakban a következők engedélyezhetők:

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, a vakcinázási körzetben tartott állatoknak a vakcinázási körzeten belül vagy kívül, de ugyanazon a tagállamon belül található vágóhídra történő mozgatása, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, valamint 28. cikkének (5) bekezdésében megállapítottakkal azonos feltételek mellett;

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, vakcinázott patásokból (a sertésfélék kivételével) származó friss hús mozgatása, a belsőségeket ide nem értve, ha a friss hús:

—	megfelel az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (6) bekezdésében előírtakkal azonos feltételeknek,

—	ki lett csontozva, és a főbb hozzáférhető nyirokcsomókat eltávolították belőle,

—	olyan hasított test vagy olyan hasított testből származik, amelyet legalább 24 órán keresztül 2 °C-nál magasabb hőmérsékleten érleltek, és a Longissimus dorsi izom közepén rögzített pH-érték 6,0-nél kisebb volt;

c)	a vakcinázási körzeten kívül tartott és levágott, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó patásokból (a sertésféléket kivéve) származó friss hús mozgatása;

vakcinázott és ezen időszakban levágott sertésfélékből nyert friss hús (a belsőségeket ide nem értve) mozgatása, ha a hús előállítása az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikke (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 33. cikkének (2) bekezdésében megállapított feltételek mellett történt;

vakcinázott állatokból származó nyerstej mozgatása az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikke (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 33. cikke (2) bekezdésének b) pontjában megállapítottakkal azonos feltételek mellett;

vakcinázott állatokból nyert tejtermékek mozgatása, amennyiben az adott tejtermékek átestek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének megfelelően egy, a ragadós száj- és körömfájás elleni hatékony kezelésen, és csak akkor, ha az előállítási folyamat, a tárolás és a szállítás során elkülönítették őket az e rendelet értelmében a vakcinázási körzeten kívülre történő feladásra nem jogosult termékektől;

g)	a vakcinázási körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartott, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó donorállatoktól származó sperma gyűjtése mesterséges megtermékenyítés céljából a 3.1. pont d) alpontjában szereplő feltételek mellett.

3.3.

Az e melléklet 2. részében előírt különleges felügyelet befejezését követően és az e melléklet 4. részében előírt helyreállítási időszak végéig a következők engedélyezhetők:

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, nem vakcinázott állatok mozgatása a következő rendelkezésekkel összhangban:

i.	a berakodást megelőző 24 órában a létesítményben lévő, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó összes állatot klinikai vizsgálatnak vetették alá, és azok nem mutatták a ragadós száj- és körömfájás klinikai tüneteit;

ii.	az állatok forgalmát legalább 30 napos időszakra felfüggesztették a származási létesítményben, amely során nem vittek be a létesítménybe jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat;

iii.

a szállításra szánt állatokat az elkülönítési időszak végén vagy egyenként alávetették a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelődött antitestek kimutatására szolgáló vizsgálatnak, amely negatív eredménnyel zárult, vagy az adott létesítményben – az adott fajoktól függetlenül – szerológiai vizsgálatot végeztek;

iv.	az állatok nem voltak kitéve semmilyen fertőzési forrásnak a származási létesítményből az ugyanabban a tagállamban lévő rendeltetési helyre történő szállításuk során;

vakcinázott tehenektől származó, nem vakcinázott utódborjak mozgatása a következő helyekre:

i.	a vakcinázási körzetben található olyan létesítménybe, amelynek egészségügyi állapota megegyezik a származási létesítményével;

ii.	vágóhídra, azonnali vágás céljából;

iii.	az illetékes hatóság által kijelölt létesítménybe, ahonnan az utód közvetlenül a vágóhídra szállítandó;

iv.	bármely létesítménybe, azt követően, hogy negatív eredményt adott a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen termelődött antitestek kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálat, amelyet a származási létesítményből való feladás előtt levett vérmintán végeztek el;

d)	a friss hús, húskészítmények, nyers tej és tejtermékek mozgatása a 3.2. pont b)–f) alpontjával összhangban;

e)	spermagyűjtés a 3.1. pont d) alpontjával összhangban.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁSI IDŐSZAKOK RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS ESETÉN

Helyreállítási időszak	A ragadós száj- és körömfájástól való mentességet bizonyító felügyelet típusa
3 hónap azt követően, hogy a vakcinázási körzetben található utolsó vakcinázott állatot leölték vagy levágták, a 2020/687 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett állatok kivételével	Klinikai és laboratóriumi felügyelet
Az OMSA Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe 2022. évi 30. kiadásának a ragadós száj- és körömfájásról szóló fejezetében szereplő vonatkozó ajánlások teljesülnek

VIII. MELLÉKLET

Rift-völgyi láz vírusával való fertőzöttség

1. RÉSZ

A RIFT-VÖLGYI LÁZ MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

1. A vakcinázási körzet mérete: A fertőzött létesítmény 50 km-es sugarú körzete vagy körvakcinázás esetén a kitörés területe körüli 20–50 km-es körzet.

2. A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek konkrét szabályok.

3. Az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípus: Inaktivált vakcinák. Élő, attenuált vakcinák kizárólag az endémiás területeken alkalmazhatók.

4. Minimális átoltottság: Nincsenek konkrét szabályok.

5. Célállatok/célfajok: Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet szerint jegyzékbe foglalt fajok, amelyeket a vakcinázási körzetben tartanak, beleérve legalább a szarvasmarha-, juh-, kecske- és teveféléket.

2. RÉSZ

A RIFT-VÖLGYI LÁZ MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Passzív felügyelet: a vakcinázási körzetben és a vakcinázási körzet körüli övezetben az abortuszok, a halvaszületések és az újszülöttkori mortalitás fokozott passzív felügyelete nyáron és ősszel (a kórokozó-átvivő aktív időszakának csúcsán és végén).

3. RÉSZ

AZ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK MOZGATÁSÁNAK TILALMÁRA, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A RIFT-VÖLGYI LÁZ MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST VÉGEZNEK

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és termékek: más tagállamokba történő mozgatásra szánt, vakcinázott állatok és az azokból származó termékek, beleértve a spermát, az embriókat és a petesejteket.

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok spermája, petesejtjei és embriói.

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 13. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint. Engedélyezhető mozgatások.

A vakcinázott állatoknak és az azokból származó termékeknek (beleértve a spermát, az embriókat és a petesejteket) egy másik tagállamba történő mozgatása, amely esetében a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága külön engedélyt ad a vakcinázott állatok, illetve az azokból származó termékek minden egyes szállítmányának beléptetésére. Az erre vonatkozó engedélyezés a laboratóriumi vizsgálatok eredményén alapulhat.

4. RÉSZ

HELYREÁLLÍTÁSI IDŐSZAKOK RIFT-VÖLGYI LÁZ ESETÉN

Nincsenek további betegségspecifikus követelmények

IX. MELLÉKLET

Bőrcsomósodáskór vírusával való fertőzöttség

1. RÉSZ

A BŐRCSOMÓSODÁSKÓR MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

A vakcinázási körzetek típusai:

1.1.	I. típusú vakcinázási körzet: olyan vakcinázási körzet, ahol sürgősségi védővakcinázást hajtanak végre olyan területeken, ahol a bőrcsomósodáskór jelenléte nem nyert megerősítést.

1.2.	II. típusú vakcinázási körzet: olyan vakcinázási körzet, ahol sürgősségi védővakcinázást hajtanak végre olyan területeken, ahol a bőrcsomósodáskór kitörése megerősítést nyert.

A II. típusú vakcinázási körzet mérete: A II. típusú vakcinázási körzetnek ki kell terjednie legalább a betegség megerősítését követően az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkével összhangban létrehozott védő-, felügyeleti és további korlátozás alatt álló körzetekben található területekre.

A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Az I. és a II. típusú vakcinázási körzet határa körül legalább 20 km-es szélességet tesz ki.

Az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípus: előnyben kell részesíteni a homológ vakcinák alkalmazását.

Minimális átoltottság: a vakcinázási körzetben a szarvasmarhafélék populációjának legalább 75 %-át kitevő, szarvasmarhaféléket tartó létesítmények legalább 95 %-ának átoltottsága.

Célállatok/célfajok: a vakcinázási körzetben tartott valamennyi szarvasmarhaféle és utódaik.

2. RÉSZ

A BŐRCSOMÓSODÁSKÓR MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Nincsenek további betegségspecifikus követelmények

3. RÉSZ

AZ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK MOZGATÁSÁNAK TILALMÁRA, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK AZON VAKCINÁZÁSI KÖRZETEKBEN, AHOL A BŐRCSOMÓSODÁSKÓR MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST VÉGEZNEK

A 4. részben meghatározott helyreállítási időszak végéig az I. és II. típusú vakcinázási körzetben található létesítményekből való mozgatás tilalma alá tartozó állatok és termékek:

a)	szarvasmarhafélék;

b)	szarvasmarhaféléktől származó szaporítóanyagok;

c)	szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan, állati melléktermékek a tej, a kolosztrum, a tejtermékek és az állatok takarmányozására szánt kolosztrumalapú termékek kivételével.

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: nincsenek.

3.1.

A szarvasmarhafélék I. típusú vakcinázási körzetből történő mozgatása:

Az I. típusú vakcinázási körzetben található létesítményekből a következő helyekre engedélyezhető a szarvasmarhafélék szállítmányainak mozgatása:

ugyanazon vagy egy másik tagállam I. vagy II. típusú vakcinázási körzetébe, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

i.	a szállítmányt alkotó szarvasmarhafélék a feladás napja előtt legalább 28 nappal bőrcsomósodáskór elleni vakcinát kaptak, és adott napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül vannak;

ii.

a szállítmányt alkotó szarvasmarhafélékkel ugyanabban a származási létesítményben együtt tartott összes többi szarvasmarhaféle a feladás napja előtt legalább 28 nappal bőrcsomósodáskór elleni vakcinát kapott, és az adott napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül, vagy pedig a feladás napján egy korábbi vakcinázás vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül van;

iii.

a szállítmányban lévő szarvasmarhaféléket születésük óta vagy a feladás napját megelőző legalább 28 napos időszakon át folyamatosan a származási létesítményben tartották; valamint

—	az említett szállítmányok származási létesítményében tartott valamennyi szarvasmarhafélen – beleértve az említett szállítmányokban lévő szarvasmarhaféléket is – klinikai vizsgálatot végeztek, amely kedvező eredménnyel zárult,

—	szükség esetén az említett szállítmányok származási létesítményében tartott szarvasmarhaféléken – beleértve az említett szállítmányokban lévő szarvasmarhaféléket is – laboratóriumi vizsgálatot végeztek, amely kedvező eredménnyel zárult;

bármely, ugyanazon tagállamban vagy más tagállamokban található rendeltetési helyre, amennyiben az a) pont ii. és iii. alpontjában foglalt feltételeken túl valamennyi alábbi feltétel is teljesül:

i.	a szállítmányt alkotó szarvasmarhafélék a feladás napja előtt legalább 60 nappal bőrcsomósodáskór elleni vakcinát kaptak, és a feladás napján még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül vannak;

ii.	az említett szállítmányok származási létesítményének legalább 20 km sugarú körzetében nem fordult elő bőrcsomósodáskór-kitörés a feladás napját megelőző legalább három hónapos időszakban; valamint

iii.

a szállítmány származási létesítményének 50 km-es körzetében tartott valamennyi szarvasmarhafélét a feladás napja előtt legalább 60 nappal vakcinázták vagy újravakcinázták bőrcsomósodáskór ellen, és az állatok az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül vannak;

bármely, másik tagállamban vagy harmadik országbeli területeken található rendeltetési helyre, amennyiben az a) alpontban foglalt feltételeken túl az alábbi feltételek is teljesülnek:

az állatok megfelelnek minden állategészségügyi garanciának, amely a bőrcsomósodáskór terjedése ellen a származási tagállam illetékes hatósága által előírt és a rendeltetési és a tranzit tagállamok illetékes hatósága által jóváhagyott intézkedésekre vonatkozóan a feladás napját megelőzően végzett, kedvező eredménnyel záruló kockázatértékelésen alapszik;

ii.	az említett szállítmányok származási létesítményének legalább 20 km sugarú körzetében a feladás napját megelőző legalább három hónapos időszakban nem fordult elő a bőrcsomósodáskór megerősített kitörése; valamint

iii.

3.2.

A szarvasmarhafélék II. típusú vakcinázási körzetből történő mozgatása:

A II. típusú vakcinázási körzetben található létesítményekből a következő helyekre engedélyezhető a szarvasmarhafélék szállítmányainak mozgatása:

bármely, ugyanazon tagállamban vagy más tagállamokban található rendeltetési helyre, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a szállítmányban lévő szarvasmarhafélék megfelelnek minden állategészségügyi garanciának, amely a bőrcsomósodáskór terjedése ellen a származási tagállam illetékes hatósága által előírt és a rendeltetési és a tranzit tagállamok illetékes hatósága által jóváhagyott intézkedésekre vonatkozóan a feladás napját megelőzően végzett, kedvező eredménnyel záruló kockázatértékelésen alapszik;

ii.	a szállítmányt alkotó szarvasmarhafélék a feladás napja előtt legalább 28 nappal bőrcsomósodáskór elleni vakcinát kaptak, és adott napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül vannak;

iii.

a szállítmányt alkotó szarvasmarhafélékkel ugyanabban a származási létesítményben együtt tartott összes többi szarvasmarhaféle a feladás napja előtt legalább 28 nappal bőrcsomósodáskór elleni vakcinát kapott, és az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül, vagy pedig egy korábbi vakcinázás vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül van;

iv.

elvégezték a következő vizsgálatokat:

—	az említett szállítmányok származási létesítményében tartott valamennyi szarvasmarhaféle – beleértve az említett szállítmányokban lévő szarvasmarhaféléket is – kedvező eredménnyel záruló klinikai vizsgálata,

—	szükség esetén az említett szállítmányok származási létesítményében tartott szarvasmarhafélék – beleértve az említett szállítmányokban lévő szarvasmarhaféléket is – kedvező eredménnyel záruló laboratóriumi vizsgálata;

v.	a szarvasmarhafélék születésüktől fogva vagy a feladás napját megelőző legalább 28 napos időszakban olyan gazdaságban tartózkodtak, amelynek legalább 20 km sugarú körzetében nem fordult elő a bőrcsomósodáskór megerősített kitörése a feladás napját megelőző három hónapban;

vi.

bármely rendeltetési helyre ugyanazon tagállam egy másik, II. típusú vakcinázási körzetén belül, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

az ilyen szállítmányok származási létesítményében tartott összes többi szarvasmarhaféle a feladás napja előtt legalább 28 nappal bőrcsomósodáskór elleni vakcinát kapott, és az említett napon még a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül, vagy pedig egy korábbi vakcinázás vagy az anyai védettség immunitási időszakán belül van; valamint

ii.

a szarvasmarhafélék a feladás napja előtt legalább 28 nappal bőrcsomósodáskór elleni vakcinát kaptak, és a feladás napján a vakcinagyártó utasításai szerinti immunitási időszakon belül vannak, vagy a szóban forgó állatok négyhónaposnál fiatalabb, az ellés előtt legalább 28 nappal vakcinázott és az elléskor még a vakcina gyártója szerinti immunitási időszakon belül lévő anyaállatoktól származó, nem vakcinázott utódok, és másik létesítménybe mozgathatók.

3.3.

A szarvasmarhaféléknek az I. és II. típusú vakcinázási körzetből az e körzeteken kívül található vágóhídra történő mozgatása:

A szarvasmarhafélék szállítmányainak az I. és II. típusú vakcinázási körzetekből az ugyanazon tagállam területén, e körzeteken kívül található vágóhídra történő mozgatása akkor engedélyezhető, ha a szarvasmarhafélék mozgatását azonnali vágás céljából végzik az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(5) bekezdésében és 28. cikkének (7) bekezdésében foglalt általános feltételekkel összhangban.

3.4.

A szarvasmarhafélék spermáját, petesejtjeit és embrióit tartalmazó szállítmányoknak az I. és II. típusú vakcinázási körzetekből történő mozgatása:

3.4.1.

Az I. típusú vakcinázási körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből vagy más létesítményekből a következő helyekre engedélyezhető a szarvasmarhafélék spermáját, petesejtjeit és embrióit tartalmazó szállítmányok mozgatása:

ugyanazon tagállam I. vagy II. típusú vakcinázási körzeteibe, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a donor állatokat:

—	a felhasznált vakcina gyártójának utasításai szerint vakcinázták vagy újravakcinázták bőrcsomósodáskór ellen, és az első vakcinázást legalább 60 nappal a sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtési napját megelőzően végezték, vagy

—	a bőrcsomósodáskór vírusa ellen termelődött antitestek kimutatására szolgáló, negatív eredménnyel záruló szerológiai vizsgálatnak vetették alá a gyűjtés napján és legalább 28 nappal a spermagyűjtési időszak vagy az embriók és petesejtek gyűjtési napja után;

ii.

a donor állatokat a sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtését megelőző 60 napos időszakban olyan mesterséges megtermékenyítési központban vagy más megfelelő létesítményben tartották, amelynek legalább 20 km sugarú körzetében nem fordult elő a bőrcsomósodáskór megerősített kitörése a sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtését megelőző három hónapos időszakban;

iii.	a donor állatokat 28 nappal a gyűjtést megelőzően, valamint a teljes gyűjtési időszak alatt klinikai vizsgálatnak vetették alá, és azok a bőrcsomósodáskór egyetlen klinikai tünetét sem mutatták;

bármely rendeltetési helyre egy másik tagállam I. vagy II. típusú vakcinázási körzetén belül, amennyiben az a) pontban foglalt feltételek mellett az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a donor állatokon a bőrcsomósodáskór kimutatása céljából polimeráz láncreakcióval (PCR) végzett, negatív eredménnyel záruló vizsgálatot végeztek olyan vérmintákon, amelyeket a sperma gyűjtésének kezdetén, majd azt követően a spermagyűjtési időszak alatt legalább 14 naponta, illetve az embriók és petesejtek esetében a gyűjtés napján vettek;

ii.	a spermát a bőrcsomósodáskór kimutatása céljából PCR-vizsgálatnak vetették alá, amely negatív eredményt adott;

bármely rendeltetési helyre ugyanazon vagy más tagállamon belül, vagy pedig I. típusú vakcinázási körzet esetében harmadik országba, amennyiben a donor állatok az a) pontban foglalt feltételeken felül megfelelnek bármely más alkalmas állategészségügyi garanciának, amely a feladás hatására vonatkozóan, valamint a bőrcsomósodáskór terjedése ellen a származási létesítmény szerinti tagállam illetékes hatósága által előírt, továbbá a tranzit és a rendeltetési helyek szerinti tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott intézkedések hatására vonatkozóan a sperma, petesejtek vagy embriók feladását megelőzően végzett, kedvező eredménnyel záruló kockázatértékelésen alapszik.

3.4.2.

A szarvasmarhafélék spermáját, petesejtjeit és embrióit tartalmazó szállítmányok mozgatása a II. típusú vakcinázási körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből vagy más létesítményekből ugyanazon tagállam II. típusú vakcinázási körzetén belül található bármely rendeltetési helyre engedélyezhető.

3.5.

A szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak az I. típusú vakcinázási körzetekből történő mozgatása:

Az I. típusú vakcinázási körzetben található létesítményekből a következő helyekre engedélyezhető a feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak mozgatása:

a)	bármely, ugyanazon tagállamban található rendeltetési helyre vagy bármely, egy másik tagállam I. vagy II. típusú vakcinázási körzetében található rendeltetési helyre;

nyersbőr és irha szállítmányainak esetében az ugyanazon tagállam vagy egy másik tagállam bármely területén, illetve egy harmadik ország bármely területén található bármely rendeltetési helyre, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

i.	a kezelt nyersbőrt és irhát alávetették a 142/2011/EU bizottsági rendelet I. melléklete 28. pontjának b)–e) alpontjában említett kezelések egyikének (1); vagy

ii.

a kezelt nyersbőrt és irhát alávetették a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) III. melléklete XIV. szakasza I. fejezetének 4.b) pontja ii. alpontjában szereplő kezelések egyikének, és a kezelést követően minden óvintézkedést megtettek a kórokozókkal való újrafertőződés elkerülése érdekében.

3.6.

A szarvasmarhaféléktől származó feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak a II. típusú vakcinázási körzetekből történő mozgatása:

A II. típusú vakcinázási körzetben található létesítményekből a következő helyekre engedélyezhető a feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak mozgatása:

a nyersbőrtől és irhától eltérő feldolgozatlan állati melléktermékek esetében bármely, ugyanazon tagállamban vagy egy másik tagállam I. vagy II. típusú vakcinázási körzetében található rendeltetési helyre, amennyiben a feldolgozatlan állati melléktermékeket az illetékes hatóság felügyelete mellett adják fel az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 24. cikkével összhangban engedélyezett üzemben történő feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljára;

szarvasmarhafélék nyersbőre és irhája esetében:

az ugyanazon tagállam vagy egy másik tagállam II. típusú vakcinázási körzetében található bármely rendeltetési helyre, amennyiben emberi fogyasztásra szánt kezeletlen nyersbőrről és irháról, vagy az illetékes hatóság felügyelete mellett, az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban engedélyezett üzemben történő feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljára feladott, nem emberi fogyasztásra szánt kezeletlen nyersbőrről és irháról van szó;

ii.	az ugyanazon tagállamban vagy egy másik tagállamban található bármely rendeltetési helyre, amennyiben teljesülnek a 3.5. pont b) alpontjában foglalt feltételek;

kolosztrum, tej és tejtermékek esetében az ugyanazon tagállam vagy egy másik tagállam bármely területén található bármely rendeltetési helyre, amennyiben az említett termékeket a bőrcsomósodáskór tekintetében alávetették az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletében foglalt kockázatcsökkentő kezelésnek.

3.7.

A szarvasmarhafélék és a feldolgozatlan állati melléktermékek szállítmányainak az I. és II. típusú vakcinázási körzetekből e körzeteken kívülre történő mozgatásához használt szállítóeszközre vonatkozó feltételek a vonatkozó eltérések engedélyezése esetén:

szarvasmarhafélék szállítása esetén a szállítóeszköz:

i.	megfelel az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek; valamint

ii.	tisztítását és fertőtlenítését az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a tagállam illetékes hatóságának ellenőrzése vagy felügyelete mellett végzik;

b)	kizárólag ugyanolyan állategészségügyi állapotú szarvasmarhaféléket, feldolgozatlan állati melléktermékeket, illetve kezeletlen nyersbőrt és irhát tartalmaz.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁSI IDŐSZAKOK BŐRCSOMÓSODÁSKÓR ESETÉN

Helyreállítási időszak	A bőrcsomósodáskórtól való mentességet bizonyító felügyelet típusa
14 hónappal azt követően, hogy levágták vagy leölték az utolsó esetet, vagy az utolsó vakcinázást követően, amennyiben sürgősségi védővakcinázást alkalmaztak (a II. típusú vakcinázási körzetben), aszerint, hogy e kettő közül melyik következett be később, és amely időszak során a klinikai és laboratóriumi felügyelet keretében nem mutatták ki a bőrcsomósodáskór előfordulását	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (virológiai és szerológiai)
26 hónappal azt követően, hogy levágták vagy leölték az utolsó esetet, vagy az utolsó vakcinázást követően, amennyiben sürgősségi védővakcinázást alkalmaztak (a II. típusú vakcinázási körzetben), aszerint, hogy e kettő közül melyik következett be később, és amely időszak alatt önmagában a klinikai felügyelet keretében nem mutatták ki a bőrcsomósodáskór előfordulását	Klinikai felügyelet
8 hónappal az utolsó vakcinázást követően, amennyiben sürgősségi védővakcinázást alkalmaztak (az I. típusú vakcinázási körzetben), és amely időszak során a klinikai és laboratóriumi felügyelet keretében nem mutatták ki a bőrcsomósodáskór előfordulását	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (virológiai és szerológiai)

(1) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

X. MELLÉKLET

Kiskérődzők pestisének vírusával való fertőzöttség

1. RÉSZ

A KISKÉRŐDZŐK PESTISÉNEK MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

1. A vakcinázási körzet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

2. A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

3. Az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípus: Nincsenek egyedi feltételek.

4. Minimális átoltottság: Nincsenek egyedi feltételek.

5. Célállatok/célfajok: Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet szerint jegyzékbe foglalt fajok, amelyeket a vakcinázási körzetben tartanak, beleérve legalább a juh- és kecskeféléket.

2. RÉSZ

A KISKÉRŐDZŐK PESTISÉNEK MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Passzív felügyelet: a vakcinázási körzetben és a vakcinázási körzet körüli övezetben fokozott passzív felügyelet a kiskérődzők pestisére utaló jelek és tünetek, valamint a kiskérődzők megnövekedett arányú mortalitása tekintetében.

3. RÉSZ

AZ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK MOZGATÁSÁNAK TILALMÁRA, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A KISKÉRŐDZŐK PESTISÉNEK MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST VÉGEZNEK

A 4. részben meghatározott helyreállítási időszak végéig mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és termékek:

A vakcinázási körzetekben található ugyanazon állatok és termékek, mint amelyekre az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 27. cikke szerint, a kiskérődzők pestisének kitörése esetén létrehozott védő- és felügyeleti körzetekben található létesítményekben korlátozások vonatkoznak, és ugyanazon korlátozások mellett.

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok spermája, petesejtjei és embriói a helyreállítási időszak végéig.

3.1.

Vakcinázott állatoknak és az azokból származó termékeknek a vakcinázási körzetben található létesítményekből történő mozgatása az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 43. cikkében előírtakkal azonos általános feltételek mellett, és kizárólag az említett rendelet 44., 45., 48., 49., 51. és 53. cikkének hatálya alá tartozó esetekben és az e cikkekben foglaltakkal megegyező általános és egyedi feltételekkel.

3.2.

Vakcinázott állatok és azokból származó termékek mozgatása a vakcinázási körzetben található létesítményekből feltéve, hogy az adott létesítményekben már nem tartanak vakcinázott állatokat.

3.3.

Vakcinázott állatok és azokból származó termékek mozgatása a vakcinázási körzetben található létesítményekből 2 évvel a vakcinázás befejezését követően.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁSI IDŐSZAKOK KISKÉRŐDZŐK PESTISE ESETÉN

Helyreállítási időszak	A kiskérődzők pestisétől való mentességet bizonyító felügyelet típusa
6 hónappal azt követően, hogy levágták vagy leölték az utolsó esetet, valamint az összes vakcinázott állatot, amennyiben sürgősségi védővakcinázást alkalmaztak, és amely időszak során a klinikai és laboratóriumi felügyelet keretében nem mutatták ki a kiskérődzők pestisének előfordulását	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (virológiai és szerológiai)
24 hónappal azt követően, hogy levágták vagy leölték az utolsó esetet, vagy az utolsó vakcinázást követően, amennyiben sürgősségi védővakcinázást alkalmaztak, amelyik e kettő közül később következett be, és amely időszak során a klinikai és laboratóriumi felügyelet keretében nem mutatták ki a kiskérődzők pestisének előfordulását	Klinikai és laboratóriumi felügyelet (virológiai és szerológiai)

XI. MELLÉKLET

Afrikai lópestis

1. RÉSZ

AZ AFRIKAI LÓPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

1. Az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípus: Monovalens vakcinák, vagy ha monovalens vakcinák nem állnak rendelkezésre, akkor az illetékes hatóság által engedélyezett, lehető legkisebb vegyértékű polivalens vakcinák.

2. A vakcinázási körzet mérete: Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletében előírt eltérés hatálya alá tartozó, fertőzött létesítmények, valamint a fertőzött létesítmények 20 km sugarú körzetében elhelyezkedő létesítmények (amelyek a védőkörzetben találhatók). Egy vakcinázási körzet a teljes védőkörzetre kiterjedhet. A felügyeleti körzetben bárminemű vakcinázás tilos.

3. A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

4. Minimális átoltottság: Nincsenek egyedi feltételek.

5. Célállatok/célfajok: A vakcinázási körzetben található valamennyi lóféle a gyártó utasításaival/a forgalombahozatali engedéllyel összhangban.

2. RÉSZ

AZ AFRIKAI LÓPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Klinikai és laboratóriumi felügyeletet kell folytatni a vakcinázási körzetben. Ez a felügyelet legalább az alábbiakat foglalja magában:

1.	a lófélék klinikai vizsgálata 3–7 naponta, vagy súlyos klinikai esetek esetén naponta, mivel az ilyen esetekben előfordulhat, hogy állatjóléti okokból eutanáziát kell végrehajtani;

a lófélék laboratóriumi felügyelete (a vizsgálatot 3–7 napos időközönként vett mintákon kell elvégezni, mivel ez a minimális lappangási időszak figyelembevételéhez szükséges legrövidebb idő, amely után a fertőzött állat vizsgálata pozitív eredményt adhat), és az alkalmazott vakcinával összhangban fel kell állítani a diagnosztikai protokollt (szerológiai felügyelet DIVA vakcina alkalmazása esetén, vagy virológiai felügyelet). A felügyelet a terjedő afrikailópestis-vírustípusok kimutatásához szükséges, annak biztosítása érdekében, hogy minden terjedő szerotípus szerepeljen a hatósági vakcinázási tervben;

3.	a Culicoides nemhez tartozó rovarok felügyelete;

3. RÉSZ

AZ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK MOZGATÁSÁNAK TILALMÁRA, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL AZ AFRIKAI LÓPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST VÉGEZNEK

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és termékek

A vakcinázási körzetben található lófélék és szaporítóanyagaik a helyreállítási időszak végéig.

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: nincsenek.

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 13. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint.

1.	A lófélékhez tartozó egyedet, amelyet el kell szállítani abból a létesítményből, ahol a vakcinázás időpontjában tartották, a szállítás előtt több mint 40 nappal vakcinázták;

Az 1. pontban említett állat(ot):

a)	esetében sor került az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet 91. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett előzetes azonossági ellenőrzésre és klinikai vizsgálatra;

b)	a klinikai vizsgálat napján nem mutatta az afrikai lópestis klinikai tüneteit;

c)	transzponder segítségével azonosítják, és az afrikai lópestis elleni védőoltásról nyilvántartást vezetnek az egész élettartamra szóló, egyedi azonosító okmányában, valamint az (EU) 2016/429 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett számítógépes adatbázisban;

az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott vektorvédett létesítményben tartják a szállítást megelőző legalább 14 napos időszakban, és az afrikai lópestisre vonatkozó kórokozó-azonosítási tesztnek vetik alá ezen időszak végén, amely negatív eredményt ad, vagy a szállítást megelőzően legalább 40 napig vektorvédett létesítményben tartják;

e)	védve van a kórokozó-átvivők támadása ellen.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁSI IDŐSZAKOK AFRIKAI LÓPESTIS ESETÉN

Helyreállítási időszak	A helyreállítási időszak alatt megvalósítandó felügyelet típusa
Az utolsó állat vakcinázását követően 12 hónap és az utolsó kitörést követően 2 év	Klinikai és szerológiai felügyelet
Az OMSA Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe 2022. évi 30. kiadásának az afrikai lópestisről szóló fejezetében szereplő vonatkozó ajánlások

XII. MELLÉKLET

Klasszikus sertéspestis

1. RÉSZ

A KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

1. A vakcinázási körzet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

2. A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

3. Az alkalmazandó vagy előnyben részesítendő vakcinatípus: A legyengített élő vakcinákat előnyben kell részesíteni. Egyéb vakcinák csak kellően indokolt esetben alkalmazhatók.

4. Minimális átoltottság: Nincsenek egyedi feltételek.

5. Célállatok/célfajok: Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet szerint jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok, amelyeket a vakcinázási körzetben tartanak.

2. RÉSZ

A KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Nincsenek további betegségspecifikus követelmények

3. RÉSZ

MOZGATÁSI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST HAJTANAK VÉGRE

1. Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és termékek

Az alábbi állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek a vakcinázási körzetben található létesítményekből a vakcinázási körzeten kívülre történő mozgatása:

a)	vakcinázott sertésfélék;

b)	szeropozitív kocák utódai;

c)	szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartott, sertésfélékhez tartozó donor állatokból származó, mesterséges megtermékenyítésre szánt sperma, petesejtek és embriók;

d)	vakcinázott sertésfélékből származó friss hús;

2. Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok

A vakcinázási körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartott, szeropozitív, sertésfélékhez tartozó donor állatokból származó, mesterséges megtermékenyítésre szánt sperma, petesejtek és embriók.

3. Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 13. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint.

Az állatok és az azokból származó termékek következő mozgatása engedélyezhető:

vakcinázott sertésfélék mozgatása közvetlenül a származási létesítményből az alábbi helyre:

a)	a vakcinázási körzethez a lehető legközelebb, ugyanazon a tagállamon belül található vágóhídra, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikkének (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében, valamint 29. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírtakkal azonos feltételek mellett;

b)	egy állati melléktermékeket feldolgozó engedélyezett üzembe az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében, 28. cikke (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében, valamint 37. cikkében előírtakkal azonos feltételek mellett;

2.	vakcinázott állatokból származó friss hús mozgatása az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban;

állatok és az azokból származó termékek 1. pontban meghatározott valamennyi mozgatása, feltéve, hogy:

a)	a vakcinázási körzetben tartott összes vakcinázott sertésfélét levágták vagy leölték, és az ezekből az állatokból nyert friss húst az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően ártalmatlanították vagy feldolgozták;

b)	minden olyan létesítményt, ahol vakcinázott sertésféléket tartottak, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 57. cikkének (1) bekezdésével összhangban megtisztítottak és fertőtlenítettek;

c)	a fenti létesítmények állatokkal történő újratelepítésére mindaddig nem került sor, amíg a tisztítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követően legalább 10 nap el nem telt, és a vakcinázást alkalmazó létesítményekben az összes sertésfélét le nem vágták vagy le nem ölték;

az állatokkal történő újratelepítést követően a sertésféléket a vakcinázási körzet valamennyi létesítményében az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének megfelelően klinikai és laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá a klasszikus sertéspestis vírusa esetleges jelenlétének kimutatása céljából, és ezekre a vizsgálatokra addig nem került sor, ameddig legalább 40 nap el nem telt az újratelepítés után, amely időszak alatt a sertéseknek a szóban forgó létesítményből való mozgatása nem engedélyezett.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁSI IDŐSZAKOK KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS ESETÉN

Helyreállítási időszak	A helyreállítási időszak alatt megvalósítandó felügyelet típusa
az összes vakcinázott sertésféle levágását vagy leölését követően 3 hónap, kivéve a 2020/687 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett, tartott sertésféléket, amennyiben léteznek a vakcinázott és a fertőzött tartott sertésfélék megkülönböztetésére alkalmas, az OMSA szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyve szerint hitelesített eszközök.	Klinikai és szerológiai felügyelet
Az OMSA Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe 2022. évi 30. kiadásának a klasszikus sertéspestisről szóló fejezetében szereplő vonatkozó ajánlások

XIII. MELLÉKLET

Magas patogenitású madárinfluenza

1. RÉSZ

A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

1. A vakcinázási körzet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

2. A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

3. Az alkalmazandó vakcinatípus: Élő madárinfluenza-vírust nem tartalmazó vakcinák (élő madárinfluenza-vírust tartalmazó vakcinák, függetlenül attól, hogy attenuáltak-e vagy sem, nem alkalmazhatók).

4. Minimális átoltottság: Nincsenek egyedi feltételek.

5. Célállatok/célfajok: A hatósági vakcinázási tervben szereplő létesítményekben tartott baromfi vagy fogságban tartott madarak.

2. RÉSZ

A MAGAS PATOGANITÁSÚ MADÁRINFLUENZA MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Kéthetente – virológiai vizsgálat céljából történő mintagyűjtés útján – laboratóriumi felügyeletet kell végrehajtani azon létesítményekben, ahol sürgősségi védővakcinázásra került sor, a magas patogenitású madárinfluenza vadvírusával való fertőzés előfordulásának kimutatása érdekében. A felügyeletnek lehetővé kell tennie a vakcinázott létesítményben a magas patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség 5 %-os vagy annál kisebb előfordulási gyakoriságának 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.

3. RÉSZ

MOZGATÁSI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST HAJTANAK VÉGRE

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és termékek: vakcinázott baromfi vagy fogságban tartott madarak és az azokból származó termékek a vakcinázási körzeten belül és azon kívül.

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: nem alkalmazandó.

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 13. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint.

Vakcinázott baromfinak, fogságban tartott madaraknak és az azokból származó termékeknek a vakcinázási körzeten belül és kívül történő mozgatása kizárólag az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28., 29. és 30. cikkének, 31. cikke (1) bekezdésének, valamint 33., 34. és 37. cikkének hatálya alá tartozó esetekben és az e cikkekben foglaltakkal megegyező általános és egyedi feltételekkel engedélyezhető.

A helyreállítási időszak lejárta után az 5. rész 2–4. pontjában előírt intézkedéseknek mindaddig érvényben kell maradniuk a vakcinázott állatokat tartó létesítményekben, amíg azok vakcinázott állatokat tartanak.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁSI IDŐSZAKOK MAGAS PATOGANITÁSÚ MADÁRINFLUENZA ESETÉN

Helyreállítási időszak	A helyreállítási időszak alatt megvalósítandó felügyelet típusa
28 nappal a sürgősségi védővakcinázás befejezése után, vagy a 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkével összhangban megállapított, korlátozás alatt álló körzetek feloldásakor, ha ez később történik	Megerősített felügyelet a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjával és a 2. résszel összhangban

5. RÉSZ

A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA ELLENI MEGELŐZŐ VAKCINÁZÁSRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Az alkalmazandó vakcinatípus: Élő madárinfluenza-vírust nem tartalmazó vakcinák (élő madárinfluenza-vírust tartalmazó vakcinák, függetlenül attól, hogy attenuáltak-e vagy sem, nem alkalmazhatók).

Megelőző vakcinázás esetén megvalósítandó megerősített felügyelet:

2.1.	Fokozott passzív felügyeletet kell megvalósítani a vakcinázott létesítményekben az elhullott madarak heti virológiai vizsgálatával, amelyet az egy hét leforgása alatt begyűjtött, reprezentatív mintán kell elvégezni.

2.2.

A vakcinázás megkezdése után a vakcinázott létesítményekben egy hatósági állatorvosnak legalább 30 naponta a következő aktív felügyeletet kell végeznie a magas patogenitású madárinfluenza vadvírusával való fertőzés előfordulásának kimutatása érdekében:

a)	klinikai vizsgálat, amely magában foglalja a létesítmény gyártási és egészségügyi nyilvántartásainak ellenőrzését minden egyes járványügyi egységben, beleértve a létesítmény klinikai előzményeinek értékelését és a baromfi vagy fogságban tartott madarak klinikai vizsgálatát;

reprezentatív minták gyűjtése szerológiai vagy virológiai vizsgálattal végzett laboratóriumi felügyelet céljára, amely lehetővé teszi a magas patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség 5 %-os előfordulási gyakoriságának 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását a járványügyi egységben, olyan megfelelő módszerek és protokollok alkalmazásával, amelyek alkalmasak a vírus korai felismerésére, és figyelembe veszik az alkalmazott vakcina sajátos jellemzőit.

2.3.	A körülhatárolt létesítményekből származó, vakcinázott, fogságban tartott madarak mentesülnek a 2.2. pont b) alpontjában előírt felügyelet alól.

2.4.	A 2.1. és 2.2. pontban előírt intézkedéseknek mindaddig érvényben kell maradniuk a vakcinázott állatokat tartó létesítményekben, amíg azok vakcinázott állatokat tartanak.

Mozgatási tilalom hatálya alá tartozó állatok és termékek a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban: vakcinázott baromfi vagy fogságban tartott madarak és az azokból származó termékek

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 14. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban.

4.1.

A vakcinázott baromfi vagy fogságban tartott madarak mozgatására vonatkozó eltérés engedélyezésére vonatkozó feltételek, ideértve a naposcsibéket és az ilyen baromfi vagy fogságban tartott madarak keltetőtojásait is:

olyan vakcinázott baromfik vagy fogságban tartott madarak, amelyek esetében a 2. pont szerint végrehajtott megerősített passzív és aktív felügyelet negatív eredményt adott a magas patogenitású madárinfluenza vadvírusával való fertőzöttség kimutatása tekintetében, illetve az ilyen baromfik vagy fogságban tartott madarak naposcsibéi és keltetőtojásai;

valamint

i.	baromfi esetében az állatokat azonnali levágás céljából vágóhídra szállítják; vagy azon létesítményekből, ahol tartják őket, más létesítményekbe mozgatják:

ii.	ahol vakcinázzák őket; vagy

iii.	ahol kizárólag vakcinázott baromfit vagy fogságban tartott madarat tartanak; vagy

iv.	ahol biztosítható a vakcinázott és nem a vakcinázott baromfi vagy fogságban tartott madarak teljes elkülönítése; valamint

v.	a mozgatott baromfi vagy fogságban tartott madarak legalább 21 napig a ii., iii. vagy iv. alpontban említett rendeltetési létesítményben maradnak, kivéve, ha azonnali vágás céljából a rendeltetési létesítményből egy vágóhídra szállított baromfiról van szó;

vi.	az i., ii., iii. vagy iv. alpontban említett baromfit vagy fogságban tartott madarakat, ideértve a naposcsibéket és az ilyen baromfi vagy fogságban tartott madarak keltetőtojásait is, nem mozgatják másik tagállamba;

vagy

olyan, körülhatárolt létesítményekből származó, vakcinázott fogságban tartott madarak, amelyeket egy másik tagállamban lévő, körülhatárolt létesítménybe mozgatnak, feltéve, hogy:

i.	az ilyen típusú mozgatásokat a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága jóváhagyta;

ii.	a szállítást megelőző 72 órán belül virológiai vizsgálatnak vetették alá őket, amely negatív eredményt adott;

vagy

vakcinázott baromfiról van szó, amelyet azonnali levágás céljából küldenek egy másik tagállamba, feltéve, hogy:

i.	a származási létesítményben a 2. pont szerint alkalmazott felügyelet kedvező eredményt ad;

ii.

a feladandó szállítmányt képező baromfin a berakodás időpontja előtt 72 órával hatósági állatorvos klinikai vizsgálatot végzett, amely kedvező eredményt adott, az Anseriformes rendbe tartozó baromfifajok esetében pedig az adott szállítmány 20 egyedéből az indulás időpontját megelőző 72 órán belül vett mintákon végzett virológiai vizsgálatok kedvező eredményt adtak;

vagy

azok vakcinázott baromfitól vagy fogságban tartott madaraktól származó keltetőtojások, amelyek(et):

i.	olyan vakcinázott tenyészállományból származnak, amelynél a 2. pont szerinti megerősített passzív és aktív felügyelet kedvező eredményt adott;

ii.	a feladás előtt az illetékes hatóság által jóváhagyott módszerrel fertőtlenítettek;

iii.	közvetlenül a rendeltetési hely szerinti keltetőbe szállítanak;

iv.	a keltetőn belül nyomon követhetőek;

v.	esetében, amennyiben azokat egy másik tagállamba mozgatják, az i–iv. alpont követelményein túlmenően a rendeltetési hely szerinti tagállam tájékoztatta a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen mozgatások engedélyezettek;

vagy

olyan vakcinázott baromfitól származó naposcsibék, amelyek(et):

i.	olyan vakcinázott tenyészállományból származnak, amelynél a 2. pont szerinti megerősített passzív és aktív felügyelet kedvező eredményt adott;

ii.	olyan baromfitartó épületben vagy istállóban helyezik el, amelyben nem tartanak baromfit;

iii.	legalább 21 napig a rendeltetési létesítményben maradnak;

iv.	esetében, amennyiben azokat egy másik tagállamba mozgatják, az i–iii. alpont követelményein túlmenően a rendeltetési hely szerinti tagállam tájékoztatta a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy az ilyen mozgatások engedélyezettek.

4.2.

A vakcinázott baromfiból származó hús és a vakcinázott baromfitól származó, emberi fogyasztásra szánt tojás mozgatására vonatkozó eltérés engedélyezésének feltételei:

A tojások olyan vakcinázott állománytól származnak, amelyre vonatkozóan a 2. pont szerinti felügyelet kedvező eredmény adott, és

azokat közvetlenül a következő helyekre szállítják:

i.	az illetékes hatóság által kijelölt csomagolóközpontba, feltéve, hogy azokat eldobható vagy olyan csomagolásba csomagolják, amely oly módon tisztítható és fertőtleníthető, hogy az inaktiválja a magas patogenitású madárinfluenza vírusát;

ii.	a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezete szerinti, tojástermékeket előállító létesítménybe, a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. szakaszával összhangban történő kezelés céljából.

b)	A baromfitól származó húsnak a 4.1. a) pont i. alpontjában, a 4.1. a) pont v. alpontjában és a 4.1. c) pontban meghatározott feltételekkel összhangban történő mozgatása további feltételek nélkül engedélyezhető;

XIV. MELLÉKLET

Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség

1. RÉSZ

A NEWCASTLE-BETEGSÉG MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

1. A vakcinázási körzet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

2. A vakcinázási körzet körüli övezet mérete: Nincsenek egyedi feltételek.

3. Az alkalmazandó vakcinatípus: Nincsenek egyedi feltételek.

4. Minimális átoltottság: A hatósági vakcinázási tervben szereplő fajokhoz tartozó valamennyi, a vakcinázási körzeten belüli valamely létesítményben kikelt, vagy oda átszállított baromfit vagy fogságban tartott olyan madarat vakcinázni kell, illetve előzetesen vakcinázni kellett.

5. Célállatok/célfajok: Baromfi és fogságban tartott madarak.

2. RÉSZ

A NEWCASTLE-BETEGSÉG MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁS ALATT A VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN ÉS A VAKCINÁZÁSI KÖRZET KÖRÜLI ÖVEZETBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGERŐSÍTETT KLINIKAI ÉS LABORATÓRIUMI FELÜGYELETRE VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

Nincsenek egyedi feltételek a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megerősített felügyeleten kívül.

3. RÉSZ

MOZGATÁSI TILALOM HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK, VALAMINT A 13. CIKK SZERINTI ELTÉRÉS MEGADÁSÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK OLYAN VAKCINÁZÁSI KÖRZETBEN, AHOL A NEWCASTLE-BETEGSÉG MEGELŐZÉSÉRE ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉSRE SZOLGÁLÓ SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST HAJTANAK VÉGRE

Gyűjtési tilalom alá eső szaporítóanyagok: nem alkalmazandó.

Az eltérés engedélyezésének feltételei a 13. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja, 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 13. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint.

Vakcinázott baromfinak, fogságban tartott madaraknak és az azokból származó termékeknek a vakcinázási körzeten belül és kívül történő mozgatása kizárólag az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28., 29., 30., 31., 33., 34. és 37. cikkének hatálya alá tartozó esetekben és az e cikkekben foglaltakkal megegyező általános és különös feltételekkel engedélyezhető.

4. RÉSZ

SÜRGŐSSÉGI VÉDŐVAKCINÁZÁST KÖVETŐ HELYREÁLLÍTÁSI IDŐSZAKOK NEWCASTLE-BETEGSÉG ESETÉN

Helyreállítási időszak	A helyreállítási időszak alatt megvalósítandó felügyelet típusa
3 hónappal a sürgősségi védővakcinázás befejezése után, vagy a 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkével összhangban megállapított, korlátozás alatt álló körzetek feloldásakor, ha ez később történik	A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti megerősített felügyelet

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 52

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. február 20.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2023/361 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. november 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatgyógyászati készítmények bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzése és az e betegségekkel szembeni védekezés céljából történő alkalmazására vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	1


	(1) EGT-vonatkozású szöveg