ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 47 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
66. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
A Bizottság (EU) 2023/334 rendelete (2023. február 2.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és V. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található klotianidin és tiametoxam megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
2023.2.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 47/1 |
A TANÁCS (EU) 2023/331 RENDELETE
(2023. február 14.)
a korlátozó intézkedésekről szóló egyes tanácsi rendeletek humanitárius célú mentességre vonatkozó rendelkezések beillesztése érdekében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,
mivel:
(1) |
Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezethet be, ideértve a jegyzékbe vett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztását is. Az ilyen intézkedéseket tanácsi rendeletek léptetik hatályba. |
(2) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: ENSZ BT) 2022. december 9-én efogadta a 2664 (2022) sz. határozatot. Az említett határozat 1. pontja a Biztonsági Tanács vagy annak szankcióbizottságai által vagyonieszköz-befagyasztás formájában elrendelt szankciók alóli, bizonyos szereplőkre alkalmazandó mentességet vezet be a humanitárius segítségnyújtás és az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek esetében. E rendelet alkalmazásában a 2664 (2022) sz. határozat 1. pontjának elnevezése „humanitárius célú mentesség”. |
(3) |
2023. február 14-én a Tanács a 2664 (2022) sz. határozat uniós jogban való érvényesítése céljából elfogadta a (KKBP) 2023/338 határozatot (1). |
(4) |
A 2664 (2022) sz. határozat hangsúlyozza, hogy amennyiben a humanitárius célú mentesség ellentétes a korábbi határozatokkal, akkor annak az ilyen ellentét mértékéig az ilyen korábbi határozatokok helyébe kell lépnie. A 2664 (2022) sz. határozat ugyanakkor pontosítja, hogy a 2615 (2021) sz. ENSZ BT-határozat 1. pontja hatályban marad. |
(5) |
A 2664 (2022) sz. határozat arra ösztönzi a humanitárius célú mentességet igénybe vevő segítséget nyújtókat, hogy tegyenek észszerű erőfeszítéseket – ideértve a kockázatkezelési, valamint az átvilágítási stratégiák és eljárások megerősítését is – annak érdekében, hogy a vonatkozó rendelet alapján jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek akár közvetlen, akár követett szolgáltatásnyújtás, akár eltérítés révén a lehető legkevesebb olyan előnyhöz jussanak, amelyet a szankciók tiltanak. |
(6) |
A módosítások a Szerződés hatálya alá tartoznak, ezért – különösen a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – a végrehajtásukhoz uniós szintű szabályozás szükséges. |
(7) |
Az 1210/2003/EK (2), a 305/2006/EK (3), a 356/2010/EU (4), a 224/2014/EU (5), az 1352/2014/EU (6), valamint az (EU) 2022/2309 tanácsi rendeletet (7) ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1210/2003/EK tanácsi rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó olyan pénzkészletek vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az ilyen segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
|
2. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk (1) Tilos az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyek célja vagy hatása, a 4. cikk (1)–(3) bekezdésének közvetlen vagy közvetett kijátszása, vagy a 2. és a 3. cikkben említett ügyletek előmozdítása. (2) Az V. mellékletben felsorolt illetékes tagállami hatóságokat, valamint – közvetlenül vagy az említett illetékes hatóságokon keresztül – a Bizottságot értesíteni kell minden arra utaló információról, hogy az e rendeletben foglalt rendelkezéseket kijátsszák vagy kijátszották.” |
2. cikk
A 305/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó olyan pénzeszközök vagy gazdasági források rendelkezésre bocsátására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az ilyen segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
a) |
az Egyesült Nemzetek Szervezete, beleértve annak programjait, alapjait, és egyéb szervezeteit és szerveit, valamint annak szakosított intézményeit és kapcsolódó szerveit; |
b) |
nemzetközi szervezetek; |
c) |
az ENSZ Közgyűlésében megfigyelői státusszal rendelkező humanitárius szervezetek, és e humanitárius szervezetek tagjai; |
d) |
az ENSZ humanitárius reagálási terveiben, menekültügyi reagálási terveiben részt vevő, két- vagy többoldalú finanszírozás keretében működő nem kormányzati szervezetek, egyéb ENSZ felhívások vagy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal (OCHA) által koordinált humanitárius klaszterek; |
e) |
az a)–d) pontban említett szervezetek alkalmazottai, kedvezményezettjei, leányvállalatai vagy végrehajtó partnerei, ha és amennyiben ilyen minőségükben járnak el; vagy |
f) |
a szankcióbizottság által meghatározott megfelelő egyéb szereplők.” |
3. cikk
A 356/2010/EU tanácsi rendelet 4. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„4. cikk
(1) A 2. cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazandó olyan pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az ilyen segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
a) |
az Egyesült Nemzetek Szervezete, beleértve annak programjait, alapjait, és egyéb szervezeteit és szerveit, valamint annak szakosított intézményeit és kapcsolódó szerveit; |
b) |
nemzetközi szervezetek; |
c) |
az ENSZ Közgyűlésében megfigyelői státusszal rendelkező humanitárius szervezetek, és e humanitárius szervezetek tagjai; |
d) |
az ENSZ humanitárius reagálási terveiben, menekültügyi reagálási terveiben részt vevő, két- vagy többoldalú finanszírozás keretében működő nem kormányzati szervezetek, egyéb ENSZ felhívások vagy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal (OCHA) által koordinált humanitárius klaszterek; |
e) |
az a)–d) pontban említett szervezetek alkalmazottai, kedvezményezettjei, leányvállalatai vagy végrehajtó partnerei, ha és amennyiben ilyen minőségükben járnak el; vagy |
f) |
a szankcióbizottság által meghatározott megfelelő egyéb szereplők. |
(2) Az (1) bekezdésében meghatározott mentesség semmilyen felelősséget nem ró azon természetes vagy jogi személyekre, szervezetekre és testületekre, amelyek pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat bocsátottak rendelkezésre, amennyiben nem volt tudomásuk arról, és nem volt észszerű okuk arra gyanakodni, hogy tevékenységükre ez a mentesség nem vonatkozik.”
4. cikk
A 224/2014/EU tanácsi rendelet a következőképpen módosul:
1. |
Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó olyan pénzeszközök vagy gazdasági források rendelkezésre bocsátására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az ilyen segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
|
2. |
A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép: „12. cikk Tilos az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyek célja vagy hatása a 2. cikkben, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedések kijátszása.” |
5.cikk
Az 1352/2014/EU tanácsi rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó olyan pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az ilyen segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
|
2. |
A 3a. cikk helyébe a következő szöveg lép: „3a. cikk (1) Az 1a. és a 2. cikktől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek ítélt feltételek mellett, és amennyiben a szankcióbizottság eseti alapon megállapította, hogy mentességre van szükség az Egyesült Nemzetek és más humanitárius szervezetek jemeni munkájának elősegítése érdekében vagy a 2140 (2014) sz. és a 2216 (2015) sz. ENSZ BT-határozat célkitűzéseivel összeegyeztethető bármely más célból, engedélyezhetik:
(2) Az (1) bekezdés b) pontja nem érinti a 2. cikk (3) bekezdését.” |
3. |
A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10. cikk Tilos az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyek célja vagy hatása a 2. cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedések kijátszása.” |
6. cikk
Az (EU) 2022/2309 tanácsi rendelet 5. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„5. cikk
A 3. cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazandó olyan pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az ilyen segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
a) |
az Egyesült Nemzetek Szervezete, beleértve annak programjait, alapjait, és egyéb szervezeteit és szerveit, valamint annak szakosított intézményeit és kapcsolódó szerveit; |
b) |
nemzetközi szervezetek; |
c) |
az ENSZ Közgyűlésében megfigyelői státusszal rendelkező humanitárius szervezetek, és e humanitárius szervezetek tagjai; |
d) |
az ENSZ humanitárius reagálási terveiben, menekültügyi reagálási terveiben részt vevő, két- vagy többoldalú finanszírozás keretében működő nem kormányzati szervezetek, egyéb ENSZ felhívások vagy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal (OCHA) által koordinált humanitárius klaszterek; |
e) |
az a)–d) pontban említett szervezetek alkalmazottai, kedvezményezettjei, leányvállalatai vagy végrehajtó partnerei, ha és amennyiben ilyen minőségükben járnak el; vagy |
f) |
a szankcióbizottság által meghatározott megfelelő egyéb szereplők.” |
7. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. február 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
E. SVANTESSON
(1) Lásd e Hivatalos Lap 50. oldalát.
(2) A Tanács 1210/2003/EK rendelete (2003. július 7.) az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 169., 2003.7.8., 6. o.).
(3) A Tanács 305/2006/EK rendelete (2006. február 21.) a Rafiq Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított egyes személyekkel szembeni egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 51., 2006.2.22., 1. o.).
(4) A Tanács 356/2010/EU rendelete (2010. április 26.) a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 105., 2010.4.27., 1. o.).
(5) A Tanács 224/2014/EU rendelete (2014. március 10.) a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról (HL L 70., 2014.3.11., 1. o.).
(6) A Tanács 1352/2014/EU rendelete (2014. december 18.) a jemeni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 365., 2014.12.19., 60. o.).
(7) A Tanács (EU) 2022/2309 rendelete (2022. november 25.) a haiti helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 307., 2022.11.28., 17. o.).
2023.2.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 47/6 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/332 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. július 11.)
az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről azon esetek meghatározása tekintetében, amelyekben a személyazonosító adatok azonosnak vagy hasonlónak tekintendők a többszörös személyazonosság észlelése céljából
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2019/818 rendelet és az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) együttesen megteremti az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást biztosító keretet a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén. |
(2) |
Ez a keret az interoperabilitás számos elemét foglalja magában, köztük a többszörös személyazonosságot észlelő rendszert. A többszörös személyazonosságot észlelő rendszer a különböző uniós információs rendszerekben található adatok között kapcsolatokat hoz létre és tárol a többszörös személyazonosságok észlelése érdekében, a jóhiszemű utazók személyazonosság-ellenőrzésének megkönnyítése és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem kettős célját követve. Az adatok összekapcsolása nélkülözhetetlen a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer céljainak teljesítéséhez. |
(3) |
A többszörös személyazonosság észlelésének folyamata automatikus fehér és sárga kapcsolatok létrehozását eredményezi. A fehér kapcsolat azt jelzi, hogy az összekapcsolt aktákban szereplő személyazonosító adatok azonosak vagy hasonlók, míg a sárga kapcsolat azt jelzi, hogy az összekapcsolt aktákban szereplő személyazonosító adatok nem tekinthetők hasonlónak, és a különböző személyazonosságok manuális ellenőrzésére van szükség. |
(4) |
Figyelembe véve, hogy a manuális ellenőrzés egyaránt terhet jelent azon személyek számára, akiknek adatait az uniós információs rendszerekben rögzítették, valamint a nemzeti hatóságok és az uniós ügynökségek számára, fontos korlátozni az olyan esetek számát, amikor a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer sárga kapcsolatot hoz létre, tehát manuális ellenőrzésre van szükség. |
(5) |
Az (EU) 2019/818 rendelet értelmében az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) felelős az interoperabilitási elemek – köztük a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer – előkészítéséért, fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért. |
(6) |
A többszörös személyazonosságot észlelő rendszer fejlesztését megelőzően meg kell állapítani az azon esetek meghatározására irányuló eljárásokat, amelyekben egy adott személyre vonatkozó, több rendszerben tárolt személyazonosító adatok azonosnak vagy hasonlónak tekintendők a többszörös személyazonosság észlelése céljából. |
(7) |
Mivel az (EU) 2019/818 rendelet a schengeni vívmányokra épül, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően Dánia bejelentette, hogy nemzeti jogában végrehajtja az (EU) 2019/818 rendeletet. Ennélfogva e rendelet Dániára nézve kötelező. |
(8) |
Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország nem vesz részt (4). Ennélfogva Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(9) |
Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak. |
(10) |
Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak. |
(11) |
Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak. |
(12) |
Ciprus, Bulgária, Románia és Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus. |
(13) |
Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2021. április 27-én véleményt nyilvánított, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„személyazonosító adatok” a következő adatok:
|
2. |
„megegyező”: két különböző uniós információs rendszerből származó adatok közötti 100 %-os megfelelés, szükség esetén az összes adat formátumának összehasonlítás előtti harmonizálására szolgáló átváltási-harmonizációs funkció használatával; |
3. |
„átírás”: egy szöveg egyik írásmódból egy másikba történő átalakítása, amely a betűk előzetesen meghatározott módon történő cseréjével jár. |
2. cikk
Azonos személyazonosító adatok
Az olyan esetek meghatározására vonatkozó eljárásokat, amikor a személyazonosító adatok azonosnak tekintendők, az I. melléklet határozza meg.
3. cikk
Hasonló személyazonosító adatok
Az olyan esetek meghatározására vonatkozó eljárásokat, amikor a személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, a II. melléklet határozza meg.
4. cikk
Naplózás
(1) A közös személyazonosítóadat-tár az adatok összehasonlításáról naplót vezet, amely legalább a következőket tartalmazza:
a) |
az összehasonlítás dátuma és időpontja; |
b) |
az összehasonlítás eredménye, beleértve azt is, hogy mely személyazonosító adatokat tekintettek azonosnak vagy hasonlónak; |
c) |
a kapcsolat színe az automatizált összehasonlítást követően; |
d) |
a kapcsolat színe a sárga kapcsolat létrehozása utáni manuális feldolgozást követően; |
e) |
a kapcsolatok módosításai, beleértve azokat az eseteket is, amikor a személyazonosító adatokat hasonlónak tekintették. |
(2) A naplókat a közös személyazonosítóadat-tárban tárolják. A naplók az adatok összehasonlítását követően legfeljebb egy évig tárolhatók. Ezt az időszakot követően automatikusan törlik azokat.
(3) A közös személyazonosítóadat-tár az automatikus tevékenységi jelentések előállítása, valamint az uniós információs rendszerek közötti adat-összehasonlítás támogatása és pontosságának nyomon követése céljából használja a naplókat.
5. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 135., 2019.5.22., 85. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).
(4) Ez a rendelet nem tartozik Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatban (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.) előírt intézkedések hatálya alá.
(5) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
(6) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(7) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(8) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(9) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
(10) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2021.7.13., 11. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
I. MELLÉKLET
1. Különböző információs rendszerekből származó adatok
|
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
1. |
Nevek (vezetéknevek és utónevek) |
Vezetéknevek Korábban használt vezetéknevek Álnévként használt vezetéknevek Utónevek Korábban használt utónevek Álnévként használt utónevek Születési nevek |
Vezetéknév (családi név) Utónév Nevek Keresztnevek |
Vezetéknév (családi név) Születési vezetéknév Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek) Utónév (utónevek) Keresztnév (keresztnevek) |
Vezetéknév (családi név) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek Utónevek (keresztnevek) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek |
Vezetéknév (családi név) Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek) Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek) |
2. |
Születési idő |
Születési idő Álnévhez tartozó születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
3 |
Nem |
Nem Álnévhez tartozó nem |
Nem |
Nem |
Nem |
Nem |
4. |
Állampolgárság és születési hely |
Állampolgárságok Álnévhez tartozó állampolgárság Születési hely és ország Álnévhez tartozó születési hely és ország |
Állampolgárság Állampolgárságok |
Jelenlegi állampolgárság Születési hely |
Állampolgárság Állampolgárságok Születési hely (város és ország) |
Jelenlegi állampolgárság Állampolgárságok Születéskori állampolgárság Születési hely és ország |
A Schengeni Információs Rendszer esetében a táblázatban szereplő valamennyi adat tekintetében a személyazonosító adatok a következő kategóriák egyikébe tartozhatnak:
a) |
„igazolt személyazonosság”: hiteles azonosító okmányok, biometrikus megfeleltetés vagy az illetékes hatóságok nyilatkozata alapján igazolt személyazonosság; |
b) |
„nem igazolt személyazonosság”: nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a személyazonosság igazolására; |
c) |
„álnév”: hamis vagy felvett személyazonosság; |
d) |
„személyazonossággal való visszaélés”: a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy egy másik valós személy személyazonosságát használja, különösen, ha egy okmányt az adott okmány tényleges birtokosának kárára használnak fel. |
E táblázat alkalmazásában az álnévre vonatkozó személyazonosító adatok a b), c) és d) kategóriára, míg a nem az álnévre vonatkozó adatok az a) kategóriára utalnak.
2. Azonos személyazonosító adatok
Ez a melléklet meghatározza, hogy a személyazonosító adatok mely esetekben tekintendők azonosnak. Ahhoz, hogy a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, teljesülnie kell a 3. szakaszban foglalt valamennyi feltételnek.
3. Esetek, amikor a személyazonosító adatok adatkategóriánként azonosnak tekintendők
Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, teljesülniük kell a 3.1., 3.2., 3.3. és 3.4. szakaszban meghatározott kumulatív feltételeknek.
3.1. Nevek
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Nevek (vezetéknév és utónév) |
Vezetéknevek Korábban használt vezetéknevek Álnévként használt vezetéknevek Utónevek Korábban használt utónevek Születési nevek Álnévként használt utónevek |
Vezetéknév (családi név) Utónév Nevek Keresztnevek |
Vezetéknév (családi név) Születési vezetéknév Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek) Utónév (utónevek) Keresztnév (keresztnevek) |
Vezetéknév (családi név) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek Utónevek (keresztnevek) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek |
Vezetéknév (családi név) Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek) Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek) |
Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, teljesülniük kell a következő kumulatív feltételeknek:
a) |
a következő adatmezők legalább egyikébe bevitt adatok megegyezők a két rendszerben:
|
b) |
a következő adatmezők legalább egyikébe bevitt adatok megegyezők a két rendszerben:
|
3.2. Születési idő
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Születési idő |
Születési idő Álnévhez tartozó születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, a „születési idő” adatkategóriában szereplő értéknek megegyezőnek kell lennie a két rendszerben.
3.3. Nem
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Nem |
Nem Álnévhez tartozó nem |
Nem |
Nem |
Nem |
Nem |
Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, a „nem” adatkategóriában szereplő adatnak megegyezőnek kell lennie a két rendszerben.
3.4. Állampolgárságok és születési hely
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Állampolgárságok és születési hely |
Állampolgárságok Álnévhez tartozó állampolgárság Születési hely és ország Álnévhez tartozó születési hely és ország |
Állampolgárság Állampolgárságok |
Jelenlegi állampolgárság Születési hely |
Állampolgárság Állampolgárságok Születési hely (város és ország) |
Jelenlegi állampolgárság Állampolgárságok Születéskori állampolgárság Születési hely és ország |
Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, az „állampolgárságok és születési hely” adatkategóriában szereplő adatmezők legalább egyikének, és ezen belül a nemzetiségek legalább egyikének megegyezőnek kell lennie a két rendszerben.
II. MELLÉKLET
1. Különböző információs rendszerekből származó adatok
|
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
1. |
Nevek (vezetéknevek és utónevek) |
Vezetéknevek Korábban használt vezetéknevek Álnévként használt vezetéknevek Utónevek Korábban használt utónevek Születési nevek Álnévként használt utónevek |
Vezetéknév (családi név) Utónév Nevek Keresztnevek |
Vezetéknév (családi név) Születési vezetéknév Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek) Utónév (utónevek) Keresztnév (keresztnevek) |
Vezetéknév (családi név) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek Utónevek (keresztnevek) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek |
Vezetéknév (családi név) Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek) Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek) |
2. |
Születési idő |
Születési idő Álnévhez tartozó születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
3. |
Nem |
Nem Álnévhez tartozó nem |
Nem |
Nem |
Nem |
Nem |
4. |
Állampolgárság és születési hely |
Állampolgárságok Álnévhez tartozó állampolgárság Születési hely és ország Álnévhez tartozó születési hely és ország |
Állampolgárság Állampolgárságok |
Jelenlegi állampolgárság Születési hely |
Állampolgárság Állampolgárságok Születési hely (város és ország) |
Jelenlegi állampolgárság Állampolgárságok Születéskori állampolgárság Születési hely és ország |
A Schengeni Információs Rendszer esetében a táblázatban szereplő valamennyi adat tekintetében a személyazonosító adatok a következő kategóriák egyikébe tartozhatnak:
a) |
„igazolt személyazonosság”: hiteles azonosító okmányok, biometrikus megfeleltetés vagy az illetékes hatóságok nyilatkozata alapján igazolt személyazonosság; |
b) |
„nem igazolt személyazonosság”: nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a személyazonosság igazolására; |
c) |
„álnév”: hamis vagy felvett személyazonosság; |
d) |
„személyazonossággal való visszaélés”: a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy egy másik valós személy személyazonosságát használja, különösen, ha egy okmányt az adott okmány tényleges birtokosának kárára használnak fel. |
E táblázat alkalmazásában az álnévre vonatkozó személyazonosító adatok a b), c) és d) kategóriára, míg a nem az álnévre vonatkozó adatok az a) kategóriára utalnak.
2. Hasonló személyazonosító adatok
A 3. szakasz tartalmazza az arra vonatkozó szabályok kimerítő listáját, hogy a személyazonosító adatok mikor tekintendők hasonlónak.
Az eu-LISA az interoperabilitással foglalkozó tanácsadó csoport segítségére és tanácsaira támaszkodva egy algoritmus útján alkalmazza ezeket a szabályokat, és ennek során konzultációt folytat a Bizottsággal, amely a határigazgatási és biztonsági információs rendszerekkel foglalkozó szakértői csoport (a továbbiakban: szakértői csoport) interoperabilitással foglalkozó alcsoportjának segítségére és tanácsaira támaszkodik.
Az eu-LISA nyomon követi az algoritmus alkalmazásának hatását, és erről rendszeresen beszámol a szakértői csoportnak.
Szükség esetén, az olyan esetek számának korlátozása érdekében, amikor a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer által létrehozott sárga kapcsolat besorolását az illetékes hatóságoknak fehér kapcsolattá kellene frissíteniük, a Bizottság a szakértői csoport segítségére és tanácsaira támaszkodva felkéri az eu-LISA-t az algoritmus olyan módon történő kiigazítására, hogy biztosított legyen a nagyobb mértékű hasonlóságot mutató személyazonosító adatok közötti sárga kapcsolatok prioritása, a 3. szakaszban foglalt szabályokkal összhangban.
A többszörös személyazonosságot észlelő rendszer minden esetben a 3. szakaszban foglalt valamennyi szabály alapján ellenőrzi a személyazonosító adatokat.
3. Esetek, amikor a személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők
3.1. Nevek
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Nevek (vezetéknév és utónév) |
Vezetéknevek Korábban használt vezetéknevek Álnévként használt vezetéknevek Utónevek Korábban használt utónevek Születési nevek Álnévként használt utónevek |
Vezetéknév (családi név) Utónév Nevek Keresztnevek |
Vezetéknév (családi név) Születési vezetéknév Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek) Utónév (utónevek) Keresztnév (keresztnevek) |
Vezetéknév (családi név) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek Utónevek (keresztnevek) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek |
Vezetéknév (családi név) Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek) Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek) |
A „nevek” adatkategóriában szereplő személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, amikor:
a) |
ismert átírás van a nevekben; |
b) |
felcserélték a következő adatkategóriákat:
|
c) |
az utónevet és a vezetéknevet átcsoportosították egyetlen adatmezőbe; |
d) |
két szó sorrendjét felcserélték, akár szomszédos, akár nem szomszédos szavak esetén; |
e) |
két betű sorrendjét felcserélték, akár szomszédos, akár nem szomszédos betűk esetén; |
f) |
egyetlen karakter szerkesztésére (többek között beszúrásra, törlésre vagy helyettesítésre) van szükség ahhoz, hogy az egyik uniós információs rendszerben szereplő adatkategória megegyező legyen egy másik uniós információs rendszerben szereplő adatkategóriával; |
g) |
kötőjel, vessző vagy aposztróf használatából adódóan különbség áll fenn; |
h) |
a nevet rövidítették. |
3.2. Születési idő
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Születési idő |
Születési idő Álnévhez tartozó születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
A „születési idő” adatkategóriában szereplő személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, amikor:
a) |
a hónap és a nap mezői felcserélés után megegyezők; |
b) |
a születési idők közötti különbség különböző naptárak ismert átalakításának tudható be; |
c) |
egyetlen karakter szerkesztésére (többek között beszúrásra, törlésre vagy helyettesítésre) van szükség ahhoz, hogy az egyik uniós információs rendszerben szereplő adatkategória megegyező legyen egy másik uniós információs rendszerben szereplő adatkategóriával. |
3.3. Nem
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Nem |
Nem Álnévhez tartozó nem |
Nem |
Nem |
Nem |
Nem |
3.4. Állampolgárságok és születési hely
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Állampolgárságok és születési hely |
Állampolgárságok Álnévhez tartozó állampolgárság Születési hely és ország Álnévhez tartozó születési hely és ország |
Állampolgárság Állampolgárságok |
Jelenlegi állampolgárság Születési hely |
Állampolgárság Állampolgárságok Születési hely (város és ország) |
Jelenlegi állampolgárság Állampolgárságok Születéskori állampolgárság Születési hely és ország |
Az „állampolgárságok és születési hely” adatkategóriában szereplő személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, amikor:
a) |
ismert átírás van a nemzetiségekben vagy születési helyben; |
b) |
egyetlen karakter szerkesztésére (többek között beszúrásra, törlésre vagy helyettesítésre) van szükség ahhoz, hogy az egyik uniós információs rendszerben szereplő adatkategória megegyező legyen egy másik uniós információs rendszerben szereplő adatkategóriával; |
c) |
a nemzetiségek/országok/városok elnevezése ismert módon megváltozott. |
2023.2.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 47/17 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/333 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. július 11.)
az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről azon esetek meghatározása tekintetében, amelyekben a személyazonosító adatok azonosnak vagy hasonlónak tekintendők a többszörös személyazonosság észlelése céljából
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) együttesen megteremti az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást biztosító keretet a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén. |
(2) |
Ez a keret az interoperabilitás számos elemét foglalja magában, köztük a többszörös személyazonosságot észlelő rendszert. A többszörös személyazonosságot észlelő rendszer a különböző uniós információs rendszerekben található adatok között kapcsolatokat hoz létre és tárol a többszörös személyazonosságok észlelése érdekében, a jóhiszemű utazók személyazonosság-ellenőrzésének megkönnyítése és a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem kettős célját követve. Az adatok összekapcsolása nélkülözhetetlen a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer céljainak teljesítéséhez. |
(3) |
A többszörös személyazonosság észlelésének folyamata automatikus fehér és sárga kapcsolatok létrehozását eredményezi. A fehér kapcsolat azt jelzi, hogy az összekapcsolt aktákban szereplő személyazonosító adatok azonosak vagy hasonlók, míg a sárga kapcsolat azt jelzi, hogy az összekapcsolt aktákban szereplő személyazonosító adatok nem tekinthetők hasonlónak, és a különböző személyazonosságok manuális ellenőrzésére van szükség. |
(4) |
Figyelembe véve, hogy a manuális ellenőrzés egyaránt terhet jelent azon személyek számára, akiknek adatait az uniós információs rendszerekben rögzítették, valamint a nemzeti hatóságok és az uniós ügynökségek számára, fontos korlátozni az olyan esetek számát, amikor a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer sárga kapcsolatot hoz létre, tehát manuális ellenőrzésre van szükség. |
(5) |
Az (EU) 2019/817 rendelet értelmében az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) felelős az interoperabilitási elemek – köztük a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer – előkészítéséért, fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért. |
(6) |
A többszörös személyazonosságot észlelő rendszer fejlesztését megelőzően meg kell állapítani az azon esetek meghatározására irányuló eljárásokat, amelyekben egy adott személyre vonatkozó, több rendszerben tárolt személyazonosító adatok azonosnak vagy hasonlónak tekintendők a többszörös személyazonosság észlelése céljából. |
(7) |
Mivel az (EU) 2019/817 rendelet a schengeni vívmányokra épül, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően Dánia bejelentette, hogy nemzeti jogában végrehajtja az (EU) 2019/817 rendeletet. Ennélfogva e rendelet Dániára nézve kötelező. |
(8) |
Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország nem vesz részt (4). Ennélfogva Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(9) |
Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak. |
(10) |
Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak. |
(11) |
Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak. |
(12) |
Ciprus, Bulgária, Románia és Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus. |
(13) |
Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2021. április 27-én véleményt nyilvánított, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„személyazonosító adatok” a következő adatok:
|
2. |
„megegyező”: két különböző uniós információs rendszerből származó adatok közötti 100 %-os megfelelés, szükség esetén az összes adat formátumának összehasonlítás előtti harmonizálására szolgáló átváltási-harmonizációs funkció használatával; |
3. |
„átírás”: egy szöveg egyik írásmódból egy másikba történő átalakítása, amely a betűk előzetesen meghatározott módon történő cseréjével jár. |
2. cikk
Azonos személyazonosító adatok
Az olyan esetek meghatározására vonatkozó eljárásokat, amikor a személyazonosító adatok azonosnak tekintendők, az I. melléklet határozza meg.
3. cikk
Hasonló személyazonosító adatok
Az olyan esetek meghatározására vonatkozó eljárásokat, amikor a személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, a II. melléklet határozza meg.
4. cikk
Naplózás
(1) A közös személyazonosítóadat-tár az adatok összehasonlításáról naplót vezet, amely legalább a következőket tartalmazza:
a) |
az összehasonlítás dátuma és időpontja; |
b) |
az összehasonlítás eredménye, beleértve azt is, hogy mely személyazonosító adatokat tekintettek azonosnak vagy hasonlónak; |
c) |
a kapcsolat színe az automatizált összehasonlítást követően; |
d) |
a kapcsolat színe a sárga kapcsolat létrehozása utáni manuális feldolgozást követően; |
e) |
a kapcsolatok módosításai, beleértve azokat az eseteket is, amikor a személyazonosító adatokat hasonlónak tekintették. |
(2) A naplókat a közös személyazonosítóadat-tárban tárolják. A naplók az adatok összehasonlítását követően legfeljebb egy évig tárolhatók. Ezt az időszakot követően automatikusan törlik azokat.
(3) A közös személyazonosítóadat-tár az automatikus tevékenységi jelentések előállítása, valamint az uniós információs rendszerek közötti adat-összehasonlítás támogatása és pontosságának nyomon követése céljából használja a naplókat.
5. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 135., 2019.5.22., 27. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).
(4) Ez a rendelet nem tartozik Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatban (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.) előírt intézkedések hatálya alá.
(5) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
(6) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(7) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(8) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(9) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
(10) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327., 2017.12.9., 20. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2021.7.13., 11. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).
I. MELLÉKLET
1. Különböző információs rendszerekből származó adatok
|
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
1. |
Nevek (vezetéknevek és utónevek) |
Vezetéknevek Korábban használt vezetéknevek Álnévként használt vezetéknevek Utónevek Korábban használt utónevek Álnévként használt utónevek Születési nevek |
Vezetéknév (családi név) Utónév Nevek Keresztnevek |
Vezetéknév (családi név) Születési vezetéknév Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek) Utónév (utónevek) Keresztnév (keresztnevek) |
Vezetéknév (családi név) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek Utónevek (keresztnevek) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek |
Vezetéknév (családi név) Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek) Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek) |
2. |
Születési idő |
Születési idő Álnévhez tartozó születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
3 |
Nem |
Nem Álnévhez tartozó nem |
Nem |
Nem |
Nem |
Nem |
4. |
Állampolgárság és születési hely |
Állampolgárságok Álnévhez tartozó állampolgárság Születési hely és ország Álnévhez tartozó születési hely és ország |
Állampolgárság Állampolgárságok |
Jelenlegi állampolgárság Születési hely |
Állampolgárság Állampolgárságok Születési hely (város és ország) |
Jelenlegi állampolgárság Állampolgárságok Születéskori állampolgárság Születési hely és ország |
A Schengeni Információs Rendszer esetében a táblázatban szereplő valamennyi adat tekintetében a személyazonosító adatok a következő kategóriák egyikébe tartozhatnak:
a) |
„igazolt személyazonosság”: hiteles azonosító okmányok, biometrikus megfeleltetés vagy az illetékes hatóságok nyilatkozata alapján igazolt személyazonosság; |
b) |
„nem igazolt személyazonosság”: nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a személyazonosság igazolására; |
c) |
„álnév”: hamis vagy felvett személyazonosság; |
d) |
„személyazonossággal való visszaélés”: a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy egy másik valós személy személyazonosságát használja, különösen, ha egy okmányt az adott okmány tényleges birtokosának kárára használnak fel. |
E táblázat alkalmazásában az álnévre vonatkozó személyazonosító adatok a b), c) és d) kategóriára, míg a nem az álnévre vonatkozó adatok az a) kategóriára utalnak.
2. Azonos személyazonosító adatok
Ez a melléklet meghatározza, hogy a személyazonosító adatok mely esetekben tekintendők azonosnak. Ahhoz, hogy a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, teljesülnie kell a 3. szakaszban foglalt valamennyi feltételnek.
3. Esetek, amikor a személyazonosító adatok adatkategóriánként azonosnak tekintendők
Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, teljesülniük kell a 3.1., 3.2., 3.3. és 3.4. szakaszban meghatározott kumulatív feltételeknek.
3.1. Nevek
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Nevek (vezetéknév és utónév) |
Vezetéknevek Korábban használt vezetéknevek Álnévként használt vezetéknevek Utónevek Korábban használt utónevek Születési nevek Álnévként használt utónevek |
Vezetéknév (családi név) Utónév Nevek Keresztnevek |
Vezetéknév (családi név) Születési vezetéknév Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek) Utónév (utónevek) Keresztnév (keresztnevek) |
Vezetéknév (családi név) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek Utónevek (keresztnevek) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek |
Vezetéknév (családi név) Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek) Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek) |
Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, teljesülniük kell a következő kumulatív feltételeknek:
a) |
a következő adatmezők legalább egyikébe bevitt adatok megegyezők a két rendszerben:
|
b) |
a következő adatmezők legalább egyikébe bevitt adatok megegyezők a két rendszerben:
|
3.2. Születési idő
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Születési idő |
Születési idő Álnévhez tartozó születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, a „születési idő” adatkategóriában szereplő értéknek megegyezőnek kell lennie a két rendszerben.
3.3. Nem
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Nem |
Nem Álnévhez tartozó nem |
Nem |
Nem |
Nem |
Nem |
Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, a „nem” adatkategóriában szereplő adatnak megegyezőnek kell lennie a két rendszerben.
3.4. Állampolgárságok és születési hely
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Állampolgárságok és születési hely |
Állampolgárságok Álnévhez tartozó állampolgárság Születési hely és ország Álnévhez tartozó születési hely és ország |
Állampolgárság Állampolgárságok |
Jelenlegi állampolgárság Születési hely |
Állampolgárság Állampolgárságok Születési hely (város és ország) |
Jelenlegi állampolgárság Állampolgárságok Születéskori állampolgárság Születési hely és ország |
Ahhoz, hogy két uniós információs rendszerből származó adatok közötti kapcsolat létrehozása esetén a személyazonosító adatokat azonosnak lehessen tekinteni, az „állampolgárságok és születési hely” adatkategóriában szereplő adatmezők legalább egyikének, és ezen belül a nemzetiségek legalább egyikének megegyezőnek kell lennie a két rendszerben.
II. MELLÉKLET
1. Különböző információs rendszerekből származó adatok
|
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
1. |
Nevek (vezetéknevek és utónevek) |
Vezetéknevek Korábban használt vezetéknevek Álnévként használt vezetéknevek Utónevek Korábban használt utónevek Születési nevek Álnévként használt utónevek |
Vezetéknév (családi név) Utónév Nevek Keresztnevek |
Vezetéknév (családi név) Születési vezetéknév Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek) Utónév (utónevek) Keresztnév (keresztnevek) |
Vezetéknév (családi név) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek Utónevek (keresztnevek) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek |
Vezetéknév (családi név) Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek) Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek) |
2. |
Születési idő |
Születési idő Álnévhez tartozó születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
3. |
Nem |
Nem Álnévhez tartozó nem |
Nem |
Nem |
Nem |
Nem |
4. |
Állampolgárság és születési hely |
Állampolgárságok Álnévhez tartozó állampolgárság Születési hely és ország Álnévhez tartozó születési hely és ország |
Állampolgárság Állampolgárságok |
Jelenlegi állampolgárság Születési hely |
Állampolgárság Állampolgárságok Születési hely (város és ország) |
Jelenlegi állampolgárság Állampolgárságok Születéskori állampolgárság Születési hely és ország |
A Schengeni Információs Rendszer esetében a táblázatban szereplő valamennyi adat tekintetében a személyazonosító adatok a következő kategóriák egyikébe tartozhatnak:
a) |
„igazolt személyazonosság”: hiteles azonosító okmányok, biometrikus megfeleltetés vagy az illetékes hatóságok nyilatkozata alapján igazolt személyazonosság; |
b) |
„nem igazolt személyazonosság”: nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a személyazonosság igazolására; |
c) |
„álnév”: hamis vagy felvett személyazonosság; |
d) |
„személyazonossággal való visszaélés”: a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy egy másik valós személy személyazonosságát használja, különösen, ha egy okmányt az adott okmány tényleges birtokosának kárára használnak fel. |
E táblázat alkalmazásában az álnévre vonatkozó személyazonosító adatok a b), c) és d) kategóriára, míg a nem az álnévre vonatkozó adatok az a) kategóriára utalnak.
2. Hasonló személyazonosító adatok
A 3. szakasz tartalmazza az arra vonatkozó szabályok kimerítő listáját, hogy a személyazonosító adatok mikor tekintendők hasonlónak.
Az eu-LISA az interoperabilitással foglalkozó tanácsadó csoport segítségére és tanácsaira támaszkodva egy algoritmus útján alkalmazza ezeket a szabályokat, és ennek során konzultációt folytat a Bizottsággal, amely a határigazgatási és biztonsági információs rendszerekkel foglalkozó szakértői csoport (a továbbiakban: szakértői csoport) interoperabilitással foglalkozó alcsoportjának segítségére és tanácsaira támaszkodik.
Az eu-LISA nyomon követi az algoritmus alkalmazásának hatását, és erről rendszeresen beszámol a szakértői csoportnak.
Szükség esetén, az olyan esetek számának korlátozása érdekében, amikor a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer által létrehozott sárga kapcsolat besorolását az illetékes hatóságoknak fehér kapcsolattá kellene frissíteniük, a Bizottság a szakértői csoport segítségére és tanácsaira támaszkodva felkéri az eu-LISA-t az algoritmus olyan módon történő kiigazítására, hogy biztosított legyen a nagyobb mértékű hasonlóságot mutató személyazonosító adatok közötti sárga kapcsolatok prioritása, a 3. szakaszban foglalt szabályokkal összhangban.
A többszörös személyazonosságot észlelő rendszer minden esetben a 3. szakaszban foglalt valamennyi szabály alapján ellenőrzi a személyazonosító adatokat.
3. Esetek, amikor a személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők
3.1. Nevek
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Nevek (vezetéknév és utónév) |
Vezetéknevek Korábban használt vezetéknevek Álnévként használt vezetéknevek Utónevek Korábban használt utónevek Születési nevek Álnévként használt utónevek |
Vezetéknév (családi név) Utónév Nevek Keresztnevek |
Vezetéknév (családi név) Születési vezetéknév Egyéb nevek (álnevek, művésznevek, szokásos nevek) Utónév (utónevek) Keresztnév (keresztnevek) |
Vezetéknév (családi név) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek Utónevek (keresztnevek) Álnevek Felvett nevek Korábbi nevek |
Vezetéknév (családi név) Születéskori vezetéknév (korábbi családi név vagy családi nevek) Utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek) |
A „nevek” adatkategóriában szereplő személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, amikor:
a) |
ismert átírás van a nevekben; |
b) |
felcserélték a következő adatkategóriákat:
|
c) |
az utónevet és a vezetéknevet átcsoportosították egyetlen adatmezőbe; |
d) |
két szó sorrendjét felcserélték, akár szomszédos, akár nem szomszédos szavak esetén; |
e) |
két betű sorrendjét felcserélték, akár szomszédos, akár nem szomszédos betűk esetén; |
f) |
egyetlen karakter szerkesztésére (többek között beszúrásra, törlésre vagy helyettesítésre) van szükség ahhoz, hogy az egyik uniós információs rendszerben szereplő adatkategória megegyező legyen egy másik uniós információs rendszerben szereplő adatkategóriával; |
g) |
kötőjel, vessző vagy aposztróf használatából adódóan különbség áll fenn; |
h) |
a nevet rövidítették. |
3.2. Születési idő
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Születési idő |
Születési idő Álnévhez tartozó születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
Születési idő |
A „születési idő” adatkategóriában szereplő személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, amikor:
a) |
a hónap és a nap mezői felcserélés után megegyezők; |
b) |
a születési idők közötti különbség különböző naptárak ismert átalakításának tudható be; |
c) |
egyetlen karakter szerkesztésére (többek között beszúrásra, törlésre vagy helyettesítésre) van szükség ahhoz, hogy az egyik uniós információs rendszerben szereplő adatkategória megegyező legyen egy másik uniós információs rendszerben szereplő adatkategóriával. |
3.3. Nem
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Nem |
Nem Álnévhez tartozó nem |
Nem |
Nem |
Nem |
Nem |
3.4. Állampolgárságok és születési hely
Adatkategória |
SIS |
EES |
ETIAS |
ECRIS-TCN |
VIS |
Állampolgárságok és születési hely |
Állampolgárságok Álnévhez tartozó állampolgárság Születési hely és ország Álnévhez tartozó születési hely és ország |
Állampolgárság Állampolgárságok |
Jelenlegi állampolgárság Születési hely |
Állampolgárság Állampolgárságok Születési hely (város és ország) |
Jelenlegi állampolgárság Állampolgárságok Születéskori állampolgárság Születési hely és ország |
Az „állampolgárságok és születési hely” adatkategóriában szereplő személyazonosító adatok hasonlónak tekintendők, amikor:
a) |
ismert átírás van a nemzetiségekben vagy születési helyben; |
b) |
egyetlen karakter szerkesztésére (többek között beszúrásra, törlésre vagy helyettesítésre) van szükség ahhoz, hogy az egyik uniós információs rendszerben szereplő adatkategória megegyező legyen egy másik uniós információs rendszerben szereplő adatkategóriával; |
c) |
a nemzetiségek/országok/városok elnevezése ismert módon megváltozott. |
2023.2.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 47/29 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/334 RENDELETE
(2023. február 2.)
a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és V. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található klotianidin és tiametoxam megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjára és 49. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A klotianidin és a tiametoxam tekintetében alkalmazandó szermaradék-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet II. melléklete állapította meg. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a 396/2005/EK rendelet (2) 12. cikkének megfelelően felülvizsgálta ezeket az MRL-eket, és olyan MRL-eket ajánlott, amelyeket a fogyasztók számára biztonságosnak ítélt. Az (EU) 2016/156 bizottsági rendelet (3) felvette ezeket az MRL-eket a 396/2005/EK rendelet II. mellékletébe. Ezen MRL-ek némelyike a Codex által meghatározott maximális szermaradék-határértékeken (CXL) alapult, és korábbi módosítások révén már bekerült a 396/2005/EK rendelet II. mellékletébe. (4) |
(2) |
2015. július 11-én a Codex Alimentarius Bizottság (CAC) új CXL-eket fogadott el a klotianidinra és a tiametoxamra vonatkozóan. (5) Mivel a Hatóság megállapította (6), hogy ezek biztonságosak az uniós fogyasztókra nézve, az (EU) 2017/671 bizottsági rendelet (7) felvette őket a 396/2005/EK rendeletbe. |
(3) |
A klotianidint és a tiametoxamot 2006. augusztus 1-jén, illetve 2007. február 1-jén, tehát az 1107/2009/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) hatálybalépése előtt vették fel a 91/414/EGK tanácsi irányelv (9) I. mellékletébe. A Hatóság az ezen anyagoknak való kitettség méhekre jelentett kockázatainak legutóbbi, az 1107/2009/EK rendelet alapján végzett értékelésében (10) (11) megállapította, hogy lényegi tulajdonságaik miatt a klotianidin és a tiametoxam kültéri felhasználásából eredő expozíció elfogadhatatlan kockázatokkal jár a méhekre nézve, illetve hogy a rendelkezésre álló adatok alapján e kockázatok nem zárhatók ki. Ezért az (EU) 2018/784 és az (EU) 2018/785 bizottsági végrehajtási rendelet (12) (13) a klotianidin, illetve a tiametoxam jóváhagyását kizárólag az állandó üvegházakban való felhasználásra korlátozta, és előírta, hogy az így kapott növénykultúráknak egész életciklusuk alatt az állandó üvegházban kell maradniuk. |
(4) |
E korlátozások elfogadását követően a klotianidin és a tiametoxam hatóanyag jóváhagyásának megújítása iránti valamennyi kérelmet visszavonták. Ezért a klotianidin jóváhagyása 2019. január 31-én, a tiametoxam jóváhagyása pedig 2019. április 30-án lejárt. |
(5) |
A Hatóság méhekre vonatkozó kockázatértékelése és a rendelkezésre álló releváns információk fényében jelenleg nincs olyan bizonyíték, amely lehetővé tenné, hogy a klotianidin és a tiametoxam szabadtéri felhasználásának bármely formáját biztonságosnak lehessen tekinteni a méhek tekintetében. Az anyagok gyártói azonban az 1107/2009/EK rendelet 7. cikkében előírtak szerint bármikor benyújthatnak olyan további információkat, amelyek igazolják a méhekre tekintetében a klotianidin és a tiametoxam szabadtéri felhasználásának biztonságosságát. Benyújtásuk esetén ezen információkat az említett rendeletben előírt határidőn belül felül kell vizsgálni. Ezidáig nem nyújtottak be ilyen információkat. |
(6) |
A klotianidin és a tiametoxam méhekre gyakorolt káros hatásai közvetlenül kapcsolódnak ezen anyagok lényegi tulajdonságaihoz. Ezért nem valószínű, hogy az ezen anyagok kültéri felhasználásából eredő, méheket érintő kockázatok az Unióra korlátozódnának. |
(7) |
Számos bizonyíték alátámasztja, hogy a neonikotinoid hatóanyagok, mint például a klotianidin és a tiametoxam, fontos szerepet játszanak a méhek és más beporzók világszerte tapasztalható fogyatkozásában. A biológiai sokféleséggel és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform a beporzókkal, a beporzással és az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos 2016. évi értékelő jelentésében (14) arra a következtetésre jutott, hogy a neonikotinoidok (mint például a klotianidin és a tiametoxam) káros hatást gyakorolnak a méhekre és más beporzókra. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szisztemikus növényvédő szerekkel foglalkozó munkacsoportja 2012 óta értékeli a neonikotinoidok vadon élő állatokra gyakorolt hatását. A szisztemikus növényvédő szerek biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának világszintű integrált értékelése (WIA) keretében 1 121 tudományos tanulmányt vizsgáltak meg, és az eredmények azt mutatják, hogy a beporzópopulációk rendkívül kiszolgáltatottak a neonikotinoidokkal való szennyezés jelenlegi szintjeivel szemben, aminek jelentős és széles körű negatív biológiai és ökológiai hatásai lehetnek (15). A rendelkezésre álló tudományos ismeretek közelmúltbeli felülvizsgálata megerősítette ezt a következtetést, és rámutatott, hogy a neonikotinoidok használata a világ különböző régióiban a beporzópopuláció csökkenéséhez vezet. (16) |
(8) |
A klotianidin és a tiametoxam kültéri felhasználására vonatkozó uniós tilalom bevezetése óta több Unión kívüli ország is korlátozta a klotianidin és a tiametoxam használatát a beporzók, köztük a méhek védelme érdekében. (17) (18) (19) Más országok jelenleg újraértékelik e hatóanyagok jóváhagyását. (20) (21) (22) |
(9) |
A 396/2005/EK rendelet a 178/2002/EK rendeletben (23) meghatározott általános alapelvekkel összhangban megállapítja a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékére vonatkozó rendelkezéseket. Ez utóbbi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében az élelmiszerjognak az emberi élet és egészség magas szintű védelmének és a fogyasztói érdekek védelmének egy vagy több általános célját kell szolgálnia, beleértve az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését; ennek során lehetőség szerint tekintettel kell lenni az állatok egészségének és jóllétének védelmére, valamint a növények egészségének és a környezetnek a védelmére. |
(10) |
Világszerte egyre nagyobb az aggodalom azt illetően, hogy a beporzók globális fogyatkozása komolyan veszélyezteti a biológiai sokféleséget, a környezetet és a fenntartható fejlődést, valamint a mezőgazdasági termelékenység és az élelmezésbiztonság fenntartását. A Biológiai Sokféleség Egyezménynek a beporzók védelmére és fenntartható használatára irányuló nemzetközi kezdeményezése (24) szerint a beporzás a biológiai sokféleség és általában a földi élet fenntartásának és előmozdításának egyik legfontosabb mechanizmusa. Számos ökoszisztéma, köztük az agrár-ökoszisztémák és a főbb élelmiszernövények kétharmadának minősége és terméshozama a beporzóktól függ. A fenntartható globális élelmiszer-termelés érdekében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) intézkedéseket sürget a beporzók fogyatkozását előidéző tényezők kezelésére. (25) A beporzástól nagymértékben függő élelmiszerek – például gyümölcsök, zöldségek, diófélék és magok – jelentik az egyes nem fertőző emberi betegségek kockázatának megelőzéséhez szükséges mikrotápanyagok fő étrendi forrását. (26) (27) Ezért a beporzók fontos szerepet játszanak az étrend sokszínűségének biztosításában, valamint a globális környezetben a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek csökkentésében. |
(11) |
mivel a beporzók fogyatkozása miatti aggodalom nemzetközi horderővel bír, uniós intézkedéseket kell elfogadni a beporzópopulációk, így a méhek olyan hatóanyagok kockázataival szembeni védelme érdekében, mint a klotianidin és a tiametoxam neonikotinoidok. A beporzópopulációnak csak az Unión belüli megőrzése nem lenne elegendő ahhoz, hogy vissza lehessen fordítani a beporzópopulációk világszintű csökkenését és az e csökkenés által a biológiai sokféleségre, a mezőgazdasági termelésre és az élelmezésbiztonságra az Unióban is gyakorolt hatásokat. |
(12) |
A 396/2005/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a klotianidinra és a tiametoxamra vonatkozó MRL-ek az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatokon (HMGY-k) alapultak, amelyek az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek használatának engedélyezésével összefüggésben figyelembe vették különösen a növénykárosítók elleni küzdelem hatékonyságával kapcsolatos, valamint a környezetvédelmi és a népegészségügyi megfontolásokat. Az ezekből a HMGY-kből származó MRL-eket ezt követően megvizsgálták, és az uniós fogyasztók számára biztonságosnak találták. Helyénvaló az eddigi szabályozási választ most kiegészíteni oly módon, hogy abba jobban beépüljenek a környezetvédelmi megfontolások, figyelembe véve különösen azt, hogy a múltban az MRL-ek meghatározásának alapjául szolgáló HMGY-k a jelenlegi ismeretek alapján biztosítják-e a környezet megfelelő védelmét. A jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében a klotianidin és a tiametoxam kültéri felhasználásával járó HMGY-k a méhekre gyakorolt hatásuk miatt nem elfogadhatók. Tekintettel a beporzók fogyatkozásának globális jellegére, azt is biztosítani kell, hogy az Unióba importált áruk se tartalmazzanak a klotianidin és/vagy a tiametoxam kültéri felhasználásán alapuló HMGY-k eredményezte maradékanyagokat, nehogy azok a káros hatások, amelyek az uniós élelmiszer-termelésből fakadóan érik a méheket, áttevődjenek a világ más részein a később az Unióba importált élelmiszerek termelésére. (28) Ez helyénvaló annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban előállított vagy fogyasztott valamennyi termék mentes legyen a klotianidintól és a tiametoxamtól, és a termelés ne járjon a beporzók pusztulásával. A fentiekre tekintettel az olyan HMGY-ken alapuló CXL-ek, amelyek nem biztosítják az Unióban megkívánt megfelelő védelmi szintet, nem írhatók elő többé a 396/2005/EK rendelet szerinti MRL-ekként. |
(13) |
Ezenfelül a klotianidint és/vagy tiametoxamot tartalmazó növényvédő szerekre az Unióban kiadott összes engedélyt visszavonták. Ezért a 396/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 17. cikkének megfelelően az említett rendelet II. mellékletéből helyénvaló elhagyni az e hatóanyagokra vonatkozóan meghatározott MRL-eket. |
(14) |
A tárgy szempontjából releváns valamennyi tényezőt figyelembe véve tehát az említett rendelet 14. cikke (2) bekezdésének megfelelően, és e cikket az Európai Unió működéséről szóló szerződés azt előíró 11. cikkével összefüggésben értelmezve, hogy „a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába”, a klotianidin és/vagy a tiametoxam tekintetében a 396/2005/EK rendeletben meghatározott valamennyi jelenlegi MRL-t a kimutatási határértékre kell csökkenteni. |
(15) |
A Bizottság konzultált az európai uniós referencialaboratóriumokkal az egyes termékek tekintetében analitikailag elérhető kimutatási határértékekről. Ezeket a kimutatási határértékeket a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az V. mellékletben kell feltüntetni. |
(16) |
A Bizottság a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül kikérte az Unió kereskedelmi partnereinek véleményét az új MRL-ekről, és figyelembe vette megállapításaikat. |
(17) |
A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(18) |
A termékek zavartalan forgalmazása, feldolgozása és fogyasztása érdekében e rendelet átmeneti intézkedéseket ír elő azokra a termékekre, amelyeket az MRL-ek módosítását megelőzően állítottak elő az Unióban, vagy hoztak be az Unióba, és amelyekkel kapcsolatban igazolt, hogy ezen, érvényben lévő MRL-eknek megfelelő termékek esetében a fogyasztók magas szintű védelme továbbra is biztosított. |
(19) |
A módosított MRL-ek érvénybe lépése előtt elegendő időt kell biztosítani arra, hogy a harmadik országok, különösen a legkevésbé fejlett és a fejlődő országok vállalkozói és az élelmiszer-vállalkozók felkészülhessenek az MRL-ek módosításából fakadó új követelmények teljesítésére. A mezőgazdasági gyakorlatok ilyen jellegű kiigazítását észszerű feltételezés szerint legalább két tenyészidő elteltével lehet megvalósítani. |
(20) |
A nemzetközi kereskedelem igényeinek kielégítése érdekében a 396/2005/EK rendelet 7. cikke alapján behozatali tűréshatár iránti kérelmeket lehet benyújtani a klotianidinra vagy a tiametoxamra vonatkozóan, és azoknak tartalmazniuk kell azokat a releváns információkat, amelyek igazolják, hogy a hatóanyagok konkrét felhasználásai tekintetében alkalmazott HMGY-k biztonságosak a beporzók számára. Benyújtásuk esetén ezen információkat az említett rendeletben előírt határidőn belül egyedileg felül kell vizsgálni. Az importtolerancia iránti kérelem értékelése során, amennyiben a kérelmező tudományos bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a neonikotinoidok szóban forgó használata nem gyakorol káros hatást a beporzókra, a Bizottság behozatali tűréshatárt állapíthat meg, amennyiben valamennyi követelmény teljesül. |
(21) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 396/2005/EK rendelet II. és V. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Az Unióban 2026. március 7. előtt előállított, vagy oda ezen időpontot megelőzően behozott termékekre a 396/2005/EK rendelet továbbra is az e rendeletben szereplő módosítások nélkül alkalmazandó.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2026. március 7.-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. február 2-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(2) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2014. Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels (MRLs) for clothianidin and thiamethoxam according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005. (Indoklással ellátott vélemény a klotianidin és a tiametoxam érvényben lévő szermaradék-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról.) EFSA Journal 2014;12(12):3918, 120 o. doi:10.2903/j.efsa.2014.3918.
(3) A Bizottság (EU) 2016/156 rendelete (2016. január 18.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található boszkalid, klotianidin, tiametoxam, folpet és tolklofosz-metil szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról (HL L 31., 2016.2.6., 1. o.).
(4) A Bizottság 441/2012/EU rendelete (2012. május 24.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található bifenazát, bifentrin, boszkalid, kaduzafosz, klórantraniliprol, klórtalonil, klotianidin, ciprokonazol, deltametrin, dikamba, difenokonazol, dinokap, etoxazol, fenpiroximát, flubendiamid, fludioxonil, glifozát, metalaxil-M, meptildinokap, novaluron, tiametoxam és triazofosz megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról (HL L 135., 2012.5.25., 4. o.)
(5) A FAO és a WHO közös élelmiszerszabvány-programjával foglalkozó Codex Alimentarius Főbizottság. Harmincnyolcadik ülés, III. és IV. függelék. Genf, Svájc, 2015. július 6–11.
(6) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Scientific support for preparing an EU position in the 47th Session of the Codex Committee on Pesticide Residues (CCPR) (Tudományos alátámasztó munka a peszticid-szermaradékok Codex-bizottságának [CCPR] 47.ülésén képviselendő uniós álláspont előkészítéséhez). EFSA Journal 2015;13(7):4208, [178. oldal], doi: 10.2903/j.efsa.2015.4208.
(7) A Bizottság (EU) 2017/671 rendelete (2017. április 7.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található klotianidin és tiametoxam megengedett maradékanyag-határértéke tekintetében történő módosításáról (HL L 97., 2017.4.8., 9. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(9) A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).
(10) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Peer review of the pesticide risk assessment for bees for the active substance tiametoxam considering the uses as seed treatments and granules (A tiametoxam hatóanyagot tartalmazó, vetőmagkezelésre és granulátumként alkalmazott növényvédő szerek méhekre jelentett kockázatainak értékeléséről szóló szakmai vizsgálat). EFSA Journal 2018;16(2):5179.
(11) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Peer review of the pesticide risk assessment for bees for the active substance clothianidin considering the uses as seed treatments and granules (A klotianidin hatóanyagot tartalmazó, vetőmagkezelésre és granulátumként alkalmazott növényvédő szerek méhekre jelentett kockázatainak értékeléséről szóló szakmai vizsgálat). EFSA Journal 2018;16(2):5177.
(12) A Bizottság (EU) 2018/784 végrehajtási rendelete (2018. május 29.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a klotianidin hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról (HL L 132., 2018.5.30., 35. o.).
(13) A Bizottság (EU) 2018/785 végrehajtási rendelete (2018. május 29.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a tiametoxam hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról (HL L 132., 2018.5.30., 40. o.).
(14) IPBES (2016). The assessment report of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services on pollinators, pollination and food production. (A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform értékelő jelentése a beporzókról, a beporzásról és az élelmiszer-termelésről.) S.G. Potts, V. L. Imperatriz-Fonseca, és H. T. Ngo (szerk.). A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform titkársága, Bonn, Németország. 552 o. https://doi.org/10.5281/zenodo.3402856.
(15) IUCN SSC CEM szisztematikus növényvédő szerekkel foglalkozó munkacsoportja. Worldwide Integrated Assessment. Peer reviewed scientific journal articles compiled in Environmental Science and Pollution Research” volume 22, issue 1, January 2015. (Világszintű integrált értékelés. A környezettudományi és -szennyezési kutatás területén tudományos folyóiratokban megjelent, szakértők által lektorált cikkek gyűjteménye.), 22. kötet, 1. szám, 2015. január.
(16) Neonic Insecticides and Invertebrate Species Endangerment, Pierre Mineau. (Pierre Mineau: Neonikus rovarölő szerek és a gerinctelen fajok veszélyeztetettsége.) Az Earth Systems and Environmental Sciences egy modulja. 2021.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/B9780128211397001264.
(17) Health Canada’s Pest Management Regulatory Agency. Re-evaluation Decision RVD2019-05, Clothianidin and Its Associated End-use Products: Pollinator Re-evaluation. Pest Management Regulatory Agency 11 April 2019 ISSN: 1925-0886.
(18) Health Canada’s Pest Management Regulatory Agency. Re-evaluation Decision RVD2019-04. Thiamethoxam and Its Associated End-use Products: Pollinator Re-evaluation. Pest Management Regulatory Agency 11 April 2019 ISSN: 1925-0886.
(19) Ministerio de Ganadería, Agricultura y Pesca de Paraguay. Resolución N° 503/019 DGSA Modificación de etiquetas para los Productos Fitosanitarios a base de los ingredientes activos Clotianidina, Imidacloprid, Tiametoxan y Clorpirifos. December 2019.
(20) Australian Pesticides and Veterinary Medicines Authority. Reconsideration of Neonicotinoid Approvals and Registrations. Commonwealth of Australia Gazette No. APVMA 23, November 2019. https://apvma.gov.au/sites/default/files/apvma_gazette_23_19_november_2019.pdf.
(21) New Zealand Environmental Protection Authority. Application to decide whether there are grounds for reassessment of the neonicotinoids clothianidin, thiamethoxam, imidacloprid, thiacloprid, and acetamiprid (APP203949). December 2019. https://www.epa.govt.nz/assets/FileAPI/hsno-ar/APP203949/APP203949_Final_Neonicotinoids_Decision_16-12-2019.pdf.
(22) United States Environmental Protection Agency. Proposed Interim Registration Review Decision Case Numbers 7620 and 7614. Docket Numbers EPA-HQ-OPP-2011-0865 and EPA-HQ-OPP-2011-0581. January 2020.
(23) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról. HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
(24) https://www.cbd.int/doc/decisions/cop-14/cop-14-dec-06-en.pdf.
(25) FAO. 2019. The State of the World’s Biodiversity for Food and Agriculture, J. Bélanger & D. Pilling (szerk.) FAO Commission on Genetic Resources for Food and Agriculture Assessments. Rome. 572 o., hhttps://www.fao.org/3/CA3129EN/CA3129EN.pdf.
(26) Effects of decreases of animal pollinators on human nutrition and global health: a modelling analysis. MR Smith, GM Singh, D Mozaffarian, SS Myers. The Lancet 386, Issue 10007; 2015. doi: 10.1016/S0140-6736(15)61085-6.
(27) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai rákellenes terv COM (2021) 44. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/?uri=COM%3A2021%3A44%3AFIN.
(28) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM (2020) 381. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0381.
MELLÉKLET
A 396/2005/EK rendelet II. és V. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
a II. mellékletből a klotianidinra és a tiametoxamra vonatkozó oszlopokat el kell hagyni. |
2. |
az V. melléklet kiegészül a klotianidinra és a tiametoxamra vonatkozó oszlopokkal: „Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)
|
(*) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja
(1) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.”
2023.2.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 47/46 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/335 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. február 1.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [„Robiola di Roccaverano” (OEM)]
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (1) bekezdésének az 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéseivel összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely a 217/2011/EU rendelettel (2) és a 855/2014/EU végrehajtási rendelettel (3) módosított 1263/96/EK rendelet (4) alapján bejegyzett „Robiola di Roccaverano” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul. A módosítás keretében a „Robiola di Roccaverano” elnevezés „Robiola di Roccaverano/Roccaverano” elnevezésre változik. |
(2) |
A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5). |
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Robiola di Roccaverano” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. február 1-jén.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) A Bizottság 217/2011/EU rendelete (2011. március 1.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Robiola di Roccaverano [OEM]) (HL L 59., 2011.3.4., 19. o.).
(3) A Bizottság 855/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 4.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Robiola di Roccaverano [OEM]) (HL L 234., 2014.8.7., 1. o.).
(4) A Bizottság 1263/96/EK rendelete (1996. július 1.) a 2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló 1107/96/EK rendelet mellékletének kiegészítéséről (HL L 163., 1996.7.2., 19. o.).
2023.2.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 47/48 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/336 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. február 8.)
egy oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyásáról („Montefalco” [OEM])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikkére,
mivel:
(1) |
A Bizottság megvizsgálta a „Montefalco” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet, amelyet Olaszország az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkének megfelelően nyújtott be. |
(2) |
A Bizottság a termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (3) bekezdésének megfelelően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). |
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat. |
(4) |
Ezért a termékleírás módosítását az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően jóvá kell hagyni. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Montefalco” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. február 8-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
2023.2.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 47/49 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/337 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. február 8.)
a „Terras do Navia” (OFJ) elnevezés oltalmának az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikke alapján történő megadásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikkére,
mivel:
(1) |
Az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta a Spanyolország által a „Terras do Navia” elnevezés bejegyzésére vonatkozóan benyújtott kérelmet, majd közzétette azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). |
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat. |
(3) |
Az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően a „Terras do Navia” elnevezést oltalomban kell részesíteni, és be kell jegyezni a szóban forgó rendelet 104. cikkében említett nyilvántartásba. |
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Terras do Navia” (OFJ) elnevezés oltalomban részesül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. február 8-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
HATÁROZATOK
2023.2.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 47/50 |
A TANÁCS (KKBP) 2023/338 HATÁROZATA
(2023. február 14.)
korlátozó intézkedésekről szóló egyes tanácsi határozatok és közös álláspontok humanitárius célú mentességre vonatkozó rendelkezések beillesztése érdekében történő módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: ENSZ BT) 2022. december 9-én elfogadta a 2664 (2022) sz. határozatot, emlékeztetve korábbi határozataira, amelyekben a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekre válaszul szankciókat vezetett be, és hangsúlyozva, hogy az ENSZ-tagállamok által a szankciók végrehajtása érdekében hozott intézkedések megfelelnek a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeiknek, és nem céljuk, hogy humanitárius szempontból kedvezőtlen következményekkel járjanak a polgári lakosságra vagy a humanitárius tevékenységekre vagy az ilyen tevékenységeket végzőkre nézve. |
(2) |
Az ENSZ BT – kifejezve, hogy figyelemmel a helyszínen tapasztalható helyzetek alakulására, valamint arra, hogy a minimálisra kell csökkenteni a nem kívánt, humanitárius szempontból kedvezőtlen hatásokat, készen áll arra, hogy adott esetben felülvizsgálja, kiigazítsa és megszüntesse a szankciórendszereit – 2664 (2022) sz. határozatának 1. pontjában úgy határoz, hogy engedélyezett az olyan pénzeszközök, egyéb pénzügyi eszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátása, kezelése vagy kifizetése, vagy olyan áruk és szolgáltatások nyújtása, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, és azok nem sértik a vagyoni eszközöknek az ENSZ BT vagy szankcióbizottságai által elrendelt befagyasztását. E határozat alkalmazásában a 2664 (2022) sz. határozat 1. pontjának elnevezése „humanitárius célú mentesség”. A humanitárius célú mentesség az említett határozatban meghatározott bizonyos szereplőkre alkalmazandó. |
(3) |
A 2664 (2022) sz. határozat hangsúlyozza, hogy amennyiben a humanitárius célú mentesség ellentétes a korábbi határozatokkal, akkor annak az ilyen ellentét mértékéig az ilyen korábbi határozatokok helyébe kell lépnie. A 2664 (2022) sz. határozat ugyanakkor pontosítja, hogy a 2615 (2021) sz. ENSZ BT-határozat 1. pontja hatályban marad. |
(4) |
A 2664 (2022) sz. határozat arra ösztönzi a humanitárius célú mentességet igénybe vevő segítséget nyújtókat, hogy tegyenek észszerű erőfeszítéseket – ideértve a kockázatkezelési, valamint az átvilágítási stratégiák és eljárások megerősítését is – annak érdekében, hogy a jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek akár közvetlen, akár közvetett szolgáltatásnyújtás, akár eltérítés révén a lehető legkevesebb olyan előnyhöz jussanak, amelyet a szankciók tiltanak. |
(5) |
Ennek megfelelően módosítani kell a 2010/231/KKBP (1), a 2013/798/KKBP (2), a 2014/932/KKBP (3), valamint a (KKBP) 2022/2319 tanácsi határozatot (4), továbbá a 2003/495/KKBP (5) és a 2005/888/KKBP tanácsi közös álláspontot (6). |
(6) |
E határozat egyes intézkedéseinek végrehajtásához további uniós intézkedésekre van szükség, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2010/231/KKBP határozat 6. cikke (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(6) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó olyan pénzeszközök, egyéb pénzügyi eszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására, kezelésére vagy kifizetésére, vagy olyan áruk és szolgáltatások nyújtására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az ilyen segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
a) |
az Egyesült Nemzetek Szervezete, beleértve annak programjait, alapjait, és egyéb szervezeteit és szerveit, valamint annak szakosított intézményeit és kapcsolódó szerveit; |
b) |
nemzetközi szervezetek; |
c) |
az ENSZ Közgyűlésében megfigyelői státusszal rendelkező humanitárius szervezetek, és e humanitárius szervezetek tagjai; |
d) |
az ENSZ humanitárius reagálási terveiben, menekültügyi reagálási terveiben részt vevő, két- vagy többoldalú finanszírozás keretében működő nem kormányzati szervezetek, egyéb ENSZ felhívások vagy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal (OCHA) által koordinált humanitárius klaszterek; |
e) |
az a)–d) pontban említett szervezetek alkalmazottai, kedvezményezettjei, leányvállalatai vagy végrehajtó partnerei, ha és amennyiben ilyen minőségükben járnak el; vagy |
f) |
a szankcióbizottság által meghatározott egyéb megfelelő szereplők.” |
2. cikk
A 2013/798/KKBP határozat 2b. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó olyan pénzeszközök, egyéb pénzügyi eszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására, kezelésére vagy kifizetésére, vagy olyan áruk és szolgáltatások nyújtására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az ilyen segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
a) |
az Egyesült Nemzetek Szervezete, beleértve annak programjait, alapjait, és egyéb szervezeteit és szerveit, valamint annak szakosított intézményeit és kapcsolódó szerveit; |
b) |
nemzetközi szervezetek; |
c) |
az ENSZ Közgyűlésében megfigyelői státusszal rendelkező humanitárius szervezetek, és e humanitárius szervezetek tagjai; |
d) |
az ENSZ humanitárius reagálási terveiben, menekültügyi reagálási terveiben részt vevő, két- vagy többoldalú finanszírozás keretében működő nem kormányzati szervezetek, egyéb ENSZ felhívások vagy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal (OCHA) által koordinált humanitárius klaszterek; |
e) |
az a)–d) pontban említett szervezetek alkalmazottai, kedvezményezettjei, leányvállalatai vagy végrehajtó partnerei, ha és amennyiben ilyen minőségükben járnak el; vagy |
f) |
a bizottság által meghatározott egyéb megfelelő szereplők.” |
3. cikk
A 2014/932/KKBP határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 2b. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(7) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó olyan pénzeszközök, egyéb pénzügyi eszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására, kezelésére vagy kifizetésére, vagy olyan áruk és szolgáltatások nyújtására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az említett segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
|
2. |
A 6a. cikk helyébe a következő szöveg lép: „6a. cikk A 2b. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül, a 2140 (2014) sz. és a 2216 (2015) sz. ENSZ BT-határozatban előírt intézkedésektől eltérve, amennyiben a szankcióbizottság eseti alapon megállapította, hogy mentességre van szükség az Egyesült Nemzetek Szervezete és más humanitárius szervezetek jemeni munkájának elősegítése érdekében vagy az említett határozatok célkitűzéseivel összeegyeztethető bármely más célból, a tagállam illetékes hatósága megadja a szükséges engedélyt.” |
4. cikk
A (KKBP) 2022/2319 határozat 3. cikkének (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(7) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó olyan pénzeszközök, egyéb pénzügyi eszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására, kezelésére vagy kifizetésére, vagy olyan áruk és szolgáltatások nyújtására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az ilyen segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
a) |
az Egyesült Nemzetek Szervezete, beleértve annak programjait, alapjait, és egyéb szervezeteit és szerveit, valamint annak szakosított intézményeit és kapcsolódó szerveit; |
b) |
nemzetközi szervezetek; |
c) |
az ENSZ Közgyűlésében megfigyelői státusszal rendelkező humanitárius szervezetek, és e humanitárius szervezetek tagjai; |
d) |
az ENSZ humanitárius reagálási terveiben, menekültügyi reagálási terveiben részt vevő, két- vagy többoldalú finanszírozás keretében működő nem kormányzati szervezetek, egyéb ENSZ felhívások vagy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal (OCHA) által koordinált humanitárius klaszterek; |
e) |
az a)–d) pontban említett szervezetek alkalmazottai, kedvezményezettjei, leányvállalatai vagy végrehajtó partnerei, ha és amennyiben ilyen minőségükben járnak el; vagy |
f) |
a szankcióbizottság által meghatározott egyéb megfelelő szereplők.” |
5. cikk
A 2003/495/KKBP közös álláspont a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: „2. cikk Minden olyan pénzkészletet vagy más befektetett pénzügyi eszközt vagy gazdasági forrást,
|
2. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „2b. cikk A 2. és a 2a. cikk nem alkalmazandó olyan pénzkészletek, más befektetett pénzügyi eszközök vagy gazdasági források rendelkezésre bocsátására, kezelésére vagy kifizetésére, vagy olyan áruk és szolgáltatások nyújtására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az ilyen segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
|
6. cikk
A 2005/888/KKBP közös álláspont 2. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó olyan pénzeszközök, egyéb pénzügyi eszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátására, kezelésére vagy kifizetésére, vagy olyan áruk és szolgáltatások nyújtására, amelyek a humanitárius segítség időben történő célba juttatásának biztosításához vagy az alapvető emberi szükségleteket támogató egyéb tevékenységek támogatásához szükségesek, amennyiben az említett segítségnyújtást és egyéb tevékenységeket az alábbiak végzik:
a) |
az Egyesült Nemzetek Szervezete, beleértve annak programjait, alapjait, és egyéb szervezeteit és szerveit, valamint annak szakosított intézményeit és kapcsolódó szerveit; |
b) |
nemzetközi szervezetek; |
c) |
az ENSZ Közgyűlésében megfigyelői státusszal rendelkező humanitárius szervezetek, és e humanitárius szervezetek tagjai; |
d) |
az ENSZ humanitárius reagálási terveiben, menekültügyi reagálási terveiben részt vevő, két- vagy többoldalú finanszírozás keretében működő nem kormányzati szervezetek, egyéb ENSZ felhívások vagy az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatal (OCHA) által koordinált humanitárius klaszterek; |
e) |
az a)–d) pontban említett szervezetek alkalmazottai, kedvezményezettjei, leányvállalatai vagy végrehajtó partnerei, ha és amennyiben ilyen minőségükben járnak el; vagy |
f) |
a bizottság által meghatározott egyéb megfelelő szereplők.” |
7. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. február 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
E. SVANTESSON
(1) A Tanács 2010/231/KKBP határozata (2010. április 26.) a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2009/138/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 105., 2010.4.27., 17. o.).
(2) A Tanács 2013/798/KKBP határozata (2013. december 23.) a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról (HL L 352., 2013.12.24., 51. o.).
(3) A Tanács 2014/932/KKBP határozata (2014. december 18.) a jemeni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 365., 2014.12.19., 147. o.).
(4) A Tanács (KKBP) 2022/2319 határozata (2022. november 25.) a haiti helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 307., 2022.11.28., 135. o.).
(5) A Tanács 2003/495/KKBP közös álláspontja (2003. július 7.) Irakról, valamint a 96/741/KKBP és a 2002/599/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 169., 2003.7.8., 72. o.).
(6) A Tanács 2005/888/KKBP közös álláspontja (2005. december 12.) a Rafiq Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított egyes személyekkel szembeni egyedi korlátozó intézkedésekről (HL L 327., 2005.12.14., 26. o.).
2023.2.15. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 47/55 |
A TANÁCS (KKBP) 2023/339 HATÁROZATA
(2023. február 14.)
a zimbabwei helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/101/KKBP határozat módosításáról
Az Európai Unió Tanácsa,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2011. február 15-én elfogadta a zimbabwei helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/101/KKBP határozatot (1). |
(2) |
A 2011/101/KKBP határozat felülvizsgálata alapján az említett korlátozó intézkedéseket 2024. február 20-ig meg kell hosszabbítani. A Tanácsnak a zimbabwei politikai és biztonsági fejlemények fényében továbbra is folyamatos felülvizsgálat alatt kell tartania az intézkedéseket. |
(3) |
A 2011/101/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2011/101/KKBP határozat 10. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Ezt a határozatot 2024. február 20-ig kell alkalmazni.”
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. február 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
E. SVANTESSON
(1) A Tanács 2011/101/KKBP határozata (2011. február 15.) a zimbabwei helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 42., 2011.2.16., 6. o.).