(1)

Az (EU) 2019/1700 rendelet I. mellékletében szereplő „Jövedelem és életkörülmények” tárgykörhöz kapcsolódó részletes témákban azonosított szükségletek fedezése érdekében a Bizottságnak meg kell határoznia a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó adatállományok változóinak számát és megnevezését.

(2)

A „Szolgáltatások, ezen belül gondozási szolgáltatások, illetve önálló életvitelre irányuló szolgáltatások igénybevétele”, „A szolgáltatások megfizethetősége”, és a „Kielégítetlen szükségletek és okok” részletes témák szolgáltatják az európai szemeszterhez, az európai gondozási stratégiához és a szociális jogok európai pilléréhez szükséges információkat. Információt szolgáltatnak az életkörülményekkel és a szegénységgel kapcsolatos egyéb uniós szakpolitikák számára is,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Spanyolország kérelmét, amely a 140/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) alapján bejegyzett „Pa de Pagès Català” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3).

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Németország kérelmét, amely a 91/2011/EU bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Hofer Rindfleischwurst” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3).

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

(1)

Az (EU) 2021/1100 bizottsági végrehajtási rendelet (2) spanyol nyelvű változata hibát tartalmaz a (24) preambulumbekezdés második mondatában és az 1. cikk (1) bekezdése második albekezdésének v. pontjában, ami megváltoztatja a rendelkezések jelentését.

(2)

Ezért az (EU) 2021/1100 végrehajtási rendelet spanyol nyelvű változatát ennek megfelelően helyesbíteni kell. Ez a helyesbítés a többi nyelvi változatot nem érinti.

(3)

Az e végrehajtási rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Piacvédelmi Eszközök Bizottsága 2021. június 4-i véleményével,

(1)

2018. április 24-én Franciaországhoz az 1107/2009/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerint a Trichoderma atroviride AGR2 hatóanyag jóváhagyására vonatkozó kérelem érkezett az Agrolortól.

(2)

Az említett rendelet 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően Franciaország mint jelentéstevő tagállam 2018. június 5-én értesítette a kérelmezőket, a többi tagállamot, a Bizottságot és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) a kérelem elfogadhatóságáról.

(3)

2020. június 23-án a jelentéstevő tagállam – miután megvizsgálta, hogy a hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak – értékelőjelentés-tervezetet nyújtott be a Bizottsághoz, amelyről másolatot küldött a Hatóságnak.

(4)

Az 1107/2009/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Hatóság továbbította az értékelő jelentés tervezetét a kérelmezőnek és a többi tagállamnak.

(5)

Az 1107/2009/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdése értelmében a Hatóság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtson be kiegészítő információkat a tagállamoknak, a Bizottságnak és a Hatóságnak.

(6)

A jelentéstevő tagállam a kiegészítő adatokról készített értékelést aktualizált értékelőjelentés-tervezet formájában benyújtotta a Hatóságnak.

(7)

2022. január 20-án a Hatóság közölte a kérelmezővel, a tagállamokkal és a Bizottsággal arra vonatkozó állásfoglalását (2), hogy a Trichoderma atroviride AGR2 hatóanyag várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyási kritériumoknak. A Hatóság nyilvánosságra hozta következtetéseit.

(8)

A Bizottság 2022. július 14-én benyújtotta a Trichoderma atroviride AGR2-re vonatkozó felülvizsgálati jelentést és e rendelet tervezetét a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának.

(9)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be a felülvizsgálati jelentéssel kapcsolatos észrevételeit. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság alaposan megvizsgálta.

(10)

A hatóanyagot tartalmazó legalább egy növényvédő szer megvizsgált és a felülvizsgálati jelentésben részletesen ismertetett reprezentatív felhasználása tekintetében megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek.

(11)

A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a Trichoderma atroviride AGR2 az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke szerinti kis kockázatú hatóanyag. A Trichoderma atroviride AGR2 nem minősül aggályos mikroorganizmusnak, és megfelel az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 5.2. pontjában meghatározott feltételeknek.

(12)

Ezért helyénvaló a Trichoderma atroviride AGR2 kis kockázatú hatóanyagként történő jóváhagyása.

(13)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében a jóváhagyás feltételeit bizonyos feltételekkel ki kell egészíteni.

(14)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikke (4) bekezdésének a 22. cikk (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az (EU) 2021/2237 bizottsági végrehajtási rendelet (2) módosította a 965/2012/EU bizottsági rendelet (3) III. mellékletének (ORO rész) ORO.FC.146 pontját. Az ORO.FC.146 f) 2. pontban az ORO.FC.005 b) 2. pontra való hivatkozás helyébe a repülőgépekkel végzett műveletek szempontjából releváns ORO.FC.005 b) 1. pontra való hivatkozást kell beilleszteni.

(2)

A 965/2012/EU rendelet IV. melléklete (CAT rész) CAT.POL.A.230 és CAT.POL.A.235 pontjának módosításában az (EU) 2019/1387 bizottsági végrehajtási rendelet (4) hibásan fogalmaz a repülőgép útnak indítására vonatkozóan. A CAT.POL.A.230 e) és a CAT.POL.A.235 e) pontban foglalt követelményeket nem választható módon, hanem együttesen kell alkalmazni.

(3)

Az (EU) 2021/1296 bizottsági végrehajtási rendelet (5) több tekintetben módosította a 965/2012/EU rendelet IV. mellékletének (CAT rész) CAT.OP.MPA.150 pontját. A szóban forgó módosítások mulasztás következtében nem egészültek ki az említett melléklet CAT.POL.A.215 és CAT.POL.A.415 pontjának megfelelő módosításaival. Emiatt a vonatkozó jogszabályi hivatkozás hibás, és ezt a hibát helyesbíteni kell.

(4)

Az (EU) 2021/1296 végrehajtási rendelet módosította a 965/2012/EU rendelet VIII. mellékletének (SPO rész) SPO.POL.110 pontját is, aminek eredményeként az említett pont a), b) és c) pontja helyébe más szöveg lépett. A módosítás során azonban a korábbi d) és e) pontok is törlésre kerültek, ami nem egyezik meg az eredeti szándékkal. Ezért az SPO.POL.110 pont korábbi d) és e) pontját az (EU) 2021/1296 rendelet alkalmazásának kezdőnapjától, azaz 2022. október 30-i hatállyal vissza kell vezetni.

(5)

A 965/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(6)

Az e rendeletben megállapított követelmények összhangban vannak a polgári repülés területén érvényes közös biztonsági szabályok alkalmazásával foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

A 2006/112/EK irányelv 193. cikke értelmében a hozzáadottérték-adót (a továbbiakban: héa) főszabályként a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóalanynak kell megfizetnie.

(2)

A 2010/583/EU (2) és a 2013/676/EU tanácsi végrehajtási határozat (3) felhatalmazta Romániát arra, hogy – a 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedést (a továbbiakban: különös intézkedés) alkalmazva – a faáruk adóalanyok általi értékesítése esetében azt az adóalanyt jelölje meg a héa megfizetésére kötelezett félként, akinek a részére a termékeket értékesítették. A különös intézkedés alkalmazása 2022. december 31-ig meghosszabbításra került.

(3)

A Bizottságnál 2022. április 11-én iktatott levelében Románia további felhatalmazást kért arra, hogy 2022. december 31. után is folytathassa a különös intézkedés alkalmazását. 2022. június 28-án kelt levelében a Bizottság kiegészítő tájékoztatást kért Romániától. Románia azt a Bizottságnál 2022. augusztus 22-én iktatott levelében megadta.

(4)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésével összhangban a Bizottság a 2022. szeptember 1-jén kelt levelében továbbította Románia kérelmét a többi tagállamnak, kivéve Spanyolországot. 2022. szeptember 2-án kelt levelében a Bizottság Spanyolországnak is továbbította a kérelmet. A Bizottság 2022. szeptember 5-én kelt levelében értesítette Romániát arról, hogy a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információ a rendelkezésére áll.

(5)

A Románia által megadott információk szerint a különös intézkedés alkalmazását megalapozó tényállás nem változott. A román hatóságok által rendelkezésre bocsátott elemzés továbbá azt mutatta, hogy a különös intézkedés eredményes volt az adócsalás visszaszorítása terén. Ezenkívül a különös intézkedésnek nincs kedvezőtlen hatása az Unió hozzáadottérték-adóból származó saját forrásaira.

(6)

A különös intézkedés arányos a kitűzött célokkal, mivel alkalmazási köre nagyon konkrét műveletekre korlátozódik egy olyan ágazatban, amellyel összefüggésben jelentős adócsalási vagy adókikerülési problémák merülnek fel. Emellett a különös intézkedés folytatódó alkalmazásának várhatóan nem lesz kedvezőtlen hatása a csalások megelőzésére kiskereskedelmi szinten, más ágazatokban vagy más tagállamokban.

(7)

A különös intézkedések engedélyezése általában korlátozott időszakra szól annak érdekében, hogy fel lehessen mérni az említett intézkedés megfelelőségét és hatékonyságát. A különös intézkedések időt biztosítanak a tagállamoknak arra, hogy nyomon kövessék az anyagok mozgatását, a héa megfizetését, valamint az adóalanyok kötelezettségeinek a teljesítését. A különös intézkedéseknek lejáratukig egyedi problémákat kell kezelniük, miáltal a felhatalmazás meghosszabbítása végül feleslegessé válik. A fordított adózás alkalmazását lehetővé tévő különös intézkedésre való felhatalmazás csak kivételesen, a csalások által érintett meghatározott területeken, végső eszközként engedélyezhető. Ezért a különös intézkedés meghosszabbításának következő lejárta előtt Romániának végre kell hajtania más, a faáruk piacán elkövetett héacsalások visszaszorítását és megelőzését célzó hagyományos intézkedéseket is annak érdekében, hogy ne legyen szükség a különleges intézkedés újabb meghosszabbítására.

(8)

Következésképpen helyénvaló meghosszabbítani a különös intézkedést. A Románia számára biztosított különös intézkedés meghosszabbítását időben korlátozni kell annak érdekében, hogy a Bizottság értékelni tudja annak hatékonyságát és megfelelőségét.

(9)

Annak biztosítása érdekében, hogy a különös intézkedés által elérni kívánt célkitűzések – ideértve a különös intézkedés megszakítás nélküli alkalmazásának a biztosítását is – teljesüljenek, valamint az adómegállapítási időszak tekintetében a jogbiztonság garantálása céljából helyénvaló 2023. január 1-jétől kezdődő hatállyal megadni a különös intézkedés meghosszabbítására vonatkozóan kért felhatalmazást. Mivel Románia 2022. április 11-én felhatalmazást kért a különös intézkedés további alkalmazására, és 2023. január 1-jétől továbbra is alkalmazza a 2013/676/EU végrehajtási határozat alapján nemzeti jogában megállapított jogi szabályozást, megfelelően biztosított az érintett személyek jogos elvárásainak a tiszteletben tartása.

(10)

A 2013/676/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a 2010/452/KKBP határozat 10. cikkének (1) bekezdése értelmében és a Szerződés 38. cikke harmadik bekezdésének megfelelően felhatalmazással rendelkezik arra, hogy meghozza az Európai Unió grúziai megfigyelő missziójának (EUMM Grúzia) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, ideértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is.

(2)

A PBB 2020. február 11-én elfogadta a (KKBP) 2020/200 határozatot (2), amellyel Marek SZCZYGIEŁ-t nevezte ki az Európai Unió grúziai megfigyelő missziójának (EUMM Grúzia) misszióvezetőjévé a 2020. március 15-től 2020. december 14-ig tartó időszakra.

(3)

A PBB 2021. november 25-én elfogadta a (KKBP) 2021/2163 határozatot (3), amelyben 2021. december 15-től 2022. december 14-ig meghosszabbította Marek SZCZYGIEŁ-nek az EUMM Grúzia misszióvezetőjeként betöltött megbízatását.

(4)

A Tanács 2022. november 25-én elfogadta a (KKBP) 2022/2318 határozatot (4), amelyben 2024. december 14-ig meghosszabbította az EUMM Grúzia megbízatását.

(5)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2023. január 25-én azt javasolta, hogy Dimitrios KARABALIS-t nevezzék ki az EUMM Grúzia misszióvezetőjévé a 2023. december 14-ig terjedő időszakra.

(6)

Határozatot kell hozni Dimitrios KARABALIS-nak a 2023. február 1-jétől 2023. december 14-ig terjedő időszakra az EUMM Grúzia misszióvezetőjévé való kinevezéséről,

(1)

Az (EU) 2019/817 rendelet és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) együttesen megteremti az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást biztosító keretet a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén.

(2)

E rendeletek lehetővé teszik, hogy az egységes üzenetformátum (UMF) a bel- és igazságügy területén működő információs rendszerek, hatóságok vagy szervezetek közötti strukturált, határokon átnyúló információcserére vonatkozó normaként szolgáljon.

(3)

Egyedi UMF-szabályok megállapítása szükséges a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), az európai keresőportál (ESP), a közös személyazonosítóadat-tár (CIR), az (EU) 2019/817 rendeletben meghatározott többszörös személyazonosságot észlelő rendszer (MID) fejlesztésére vonatkozóan, és külön rendelkezést kell megállapítani az interoperabilitás hatálya alá tartozó rendszerek adatmezőinek jelölésére vonatkozóan.

(4)

Mivel az (EU) 2019/817 rendelet a schengeni vívmányokra épül, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően Dánia bejelentette, hogy nemzeti jogában végrehajtja az (EU) 2019/817 rendeletet. Ennélfogva ez a határozat Dániára nézve kötelező.

(5)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország nem vesz részt (3). Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(6)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (4) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (5) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(7)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (6) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (7) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(8)

Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (8) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (9) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(9)

Ciprus, Bulgária és Románia tekintetében ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése és a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül.

(10)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2022. augusztus 2-án véleményt nyilvánított.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2019/817 rendelet 74. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

1.

„információs rendszer”: központi vagy nemzeti adatfeldolgozó rendszer és az alábbi interoperabilitási elemek bármelyike: az európai keresőportál (ESP), a közös személyazonosítóadat-tár (CIR) és a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer (MID).

(1)

Az (EU) 2019/818 rendelet és az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) együttesen megteremti az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitást biztosító keretet a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén.

(2)

E rendeletek lehetővé teszik, hogy az egységes üzenetformátum (UMF) a bel- és igazságügy területén működő információs rendszerek, hatóságok vagy szervezetek közötti strukturált, határokon átnyúló információcserére vonatkozó normaként szolgáljon.

(3)

Egyedi UMF-szabályok megállapítása szükséges az európai ujjnyomat-azonosító rendszer (Eurodac), a határregisztrációs rendszer (ECRIS), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (TCN), az európai keresőportál (ESP), a közös személyazonosítóadat-tár (CIR), az (EU) 2019/818 rendelet előírásai szerinti többszörös személyazonosságot észlelő rendszer (MID) fejlesztésére vonatkozóan, és külön rendelkezést kell megállapítani az interoperabilitás hatálya alá tartozó rendszerek adatmezőinek jelölésére vonatkozóan.

(4)

Mivel az (EU) 2019/818 rendelet a schengeni vívmányokra épül, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően Dánia bejelentette, hogy nemzeti jogában végrehajtja az (EU) 2019/818 rendeletet. Ennélfogva ez a határozat Dániára nézve kötelező.

(5)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország nem vesz részt (3); Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(6)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (4) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (5) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(7)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (6) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (7) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(8)

Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (8) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (9) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(9)

Ciprus, Bulgária és Románia tekintetében ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése és a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő vagy ahhoz egyéb módon kapcsolódó jogi aktusnak minősül.

(10)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2022. augusztus 2-án véleményt nyilvánított.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2019/818 rendelet 70. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

1.

„információs rendszer”: központi vagy nemzeti adatfeldolgozó rendszer és az alábbi interoperabilitási elemek bármelyike: az európai keresőportál (ESP), a közös személyazonosítóadat-tár (CIR) és a többszörös személyazonosságot észlelő rendszer (MID).