|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29 |
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
66. évfolyam |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
2023.2.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/206 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. október 5.)
az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ingatlannal fedezett kitettségekre vonatkozó kockázati súlyok megfelelőségének értékelése során figyelembe veendő tényezők típusait, valamint az ingatlannal fedezett kitettségek minimális nemteljesítéskori veszteségráta értékei megfelelőségének értékelése során figyelembe veendő feltételeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 124. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 164. cikke (8) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Egyrészt az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (2) bekezdése foglalkozik a kockázati súlyok megfelelőségének értékelésével a lakóingatlanra és kereskedelmi ingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek esetében. Másrészt az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (6) bekezdése foglalkozik a lakóingatlanra vagy kereskedelmi ingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettségek nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) minimális értékei megfelelőségének értékelésével. Mindkét rendelkezés tehát az ingatlannal fedezett kitettségek paramétereinek kalibrálásával foglalkozik. Ezért helyénvaló koherens módon meghatározni az említett kockázati súlyok megfelelőségének értékeléséhez figyelembe veendő tényezők típusait, valamint az említett minimális LGD-értékek megfelelőségének értékelése során figyelembe veendő feltételeket. |
|
(2) |
E tényezők és feltételek meghatározásakor biztosítani kell az arányosságot, és figyelembe kell venni a különböző tagállamok ingatlanpiacainak heterogenitását, ugyanakkor kellően harmonizált keretet kell meghatározni az ingatlan-jelzálogjoggal fedezett kitettségek kockázati súlyai és minimális LGD-értékei megfelelőségének értékelésére. Emiatt kerülendőek az egyenmegoldások. |
|
(3) |
A kockázati súlyok megfelelőségének meghatározása céljából a várható veszteség meghatározásakor számos, a piac jövőbeli alakulásába betekintést engedő tényezőt kell figyelembe venni, beleértve az ingatlanpiacok múltbeli és jelenlegi strukturális jellemzőit, valamint az ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó nemzeti sajátosságokat. |
|
(4) |
Tekintettel arra, hogy az ingatlanpiacok gazdasági jelentőséggel bírnak a tagállamok számára, a minimális LGD-értékek értékelési feltételeinek meghatározásakor nem csupán a gazdasági visszaeséseket és az idioszinkratikus kockázatokat kell figyelembe venni, hanem a rendszerszintű kockázat forrásait is. A minimális LGD-értékek értékelési feltételeinek mérlegelésekor számos feltételt kell figyelembe venni az ingatlanpiac jövőbeli alakulását befolyásoló rendszerszintű kockázat forrásaival kapcsolatosan, többek között azt, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiányok visszaeséshez kapcsolódnak-e, léteznek-e egyéb makroprudenciális intézkedések, valamint az ingatlanpiacokhoz és finanszírozásukhoz kapcsolódó nemzeti sajátosságokat. |
|
(5) |
Továbbá, tekintettel a tagállamok ingatlanpiacai közötti jelentős különbségekre, figyelembe kell venni a kizárólag a nemzeti ingatlanpiachoz és annak finanszírozásához kapcsolódó sajátosságokat az ingatlannal fedezett kitettségekre vonatkozó kockázati súlyok megfelelőségének, valamint az ilyen kitettségekre vonatkozó minimális veszteségráta-értékek megfelelőségének értékelésekor. |
|
(6) |
Az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (2) bekezdése és 164. cikkének (6) bekezdése lehetővé teszi a kockázati súlyok vagy a minimális LGD-értékek megfelelőségének értékelését egy vagy több ingatlanszegmensre, illetve a tagállam területének egy vagy több részére vonatkozóan. Ezért rendelkezni kell arról, hogy a kockázati súlyok vagy a minimális LGD-értékek megfelelőségének értékelésére szolgáló tényezőtípusokat vagy feltételeket egy vagy több ingatlanszegmensre, illetve a tagállam területének egy vagy több részére lehet alkalmazni. Lehetséges azonban, hogy az uniós szinten harmonizált adatszolgáltatás keretében gyűjtött adatok nem kellően részletesek ahhoz, hogy egy ilyen ingatlanszegmens vagy a tagállam területének egy része szintjén értékelni lehessen a kockázati súlyok vagy a minimális LGD-értékek megfelelőségét. Ebben az esetben az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (1a) bekezdésével és 164. cikkének (5) bekezdésével összhangban kijelölt hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy további adatforrásokat használjanak fel az említett értékelésekhez. |
|
(7) |
mivel az 575/2013/EU rendelet 124. és 164. cikke egyaránt foglalkozik az ingatlannal fedezett kitettségtípusokra vonatkozó szavatolótőke-követelmények meghatározásához szükséges bemeneti paraméterek megfelelőségének értékelésével, biztosítani kell a két értékelés közötti koherenciát. Ezért helyénvaló az említett cikkekben előírt vonatkozó szabályozástechnikai standardok mindkét csomagját egyetlen rendeletbe foglalni. |
|
(8) |
Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul. |
|
(9) |
Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznokat, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az ingatlannal fedezett kitettségekre vonatkozó kockázati súlyok megfelelőségének értékelése során figyelembe veendő tényezők típusai
(1) Az 575/2013/EU rendelet 124. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett kockázati súlyok megfelelőségének értékelésekor az említett rendelet 124. cikkének (1a) bekezdésével összhangban kijelölt hatóságok meghatározzák a következők mindegyikét:
|
a) |
az elszenvedett veszteség a következők arányaként:
|
|
b) |
a várható veszteség, mint a várható veszteségek legjobb becslése, amelyet egy legalább egyéves és – amennyiben a hatóság úgy határoz – legfeljebb három éves jövőbeli időhorizonton kell realizálni. |
A b) pont alkalmazásában a várható veszteséget a választott jövőbeli időhorizonton az egyes évekre vonatkozó becsült veszteségek átlagaként kell meghatározni.
(2) Az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (1a) bekezdésével összhangban kijelölt hatóságok az alábbi módok valamelyikével határozzák meg az (1) bekezdés b) pontjában említett várható veszteséget:
|
a) |
az (1) bekezdés a) pontjában említett, elszenvedett veszteség felfelé vagy lefelé történő kiigazítása; |
|
b) |
az elszenvedett veszteség változatlanul hagyása. |
Az (1) bekezdés b) pontjában említett várható veszteség meghatározásakor a hatóságoknak az 575/2013/EU rendelet 124. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említettek szerint figyelembe kell venniük az ingatlanpiac jövőbeli alakulását egy legalább egyéves és – amennyiben az említett hatóság úgy határoz – legfeljebb három éves jövőbeli időhorizonton.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett és a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott várható veszteségnek a következők mindegyikén kell alapulnia:
|
a) |
az ingatlanpiacnak az ingatlanpiaci tranzakciókban és árakban, valamint ezen árak volatilitásában tükröződő múltbeli alakulása és ciklikus jellemzői, amint azt a vonatkozó adatmutatók vagy minőségi információk bizonyítják, |
|
b) |
az ingatlanpiac múltbeli és jelenlegi strukturális jellemzői, valamint e strukturális jellemzők jövőbeli alakulása, amelyek az ingatlanpiac méretéhez, az ingatlanfinanszírozás sajátosságaihoz, a nemzeti adórendszerekhez és az ingatlanok vásárlására, birtoklására vagy bérbeadására vonatkozó nemzeti szabályozási rendelkezésekhez kapcsolódnak, |
|
c) |
az ingatlanpiaci kereslet és kínálat alapvető mozgatórugói, amint azt bármely releváns adatmutató vagy minőségi információ bizonyítja, beleértve a hitelezési szabályokat, az építési tevékenységet, a kihasználatlansági rátát vagy a tranzakciós tevékenységet, |
|
d) |
az ingatlannal fedezett kitettségek kockázatossága a következők mindegyikével mérve:
|
|
e) |
az ingatlanpiaci árak várható alakulása és ezen árak várható volatilitása, beleértve az ilyen várakozások körüli bizonytalanság értékelését; |
|
f) |
az érdemi makrogazdasági kulcsváltozók várható alakulása, amelyek befolyásolhatják a hitelfelvevők fizetőképességét, beleértve az ilyen várakozások körüli bizonytalanság értékelését, |
|
g) |
az az időhorizont, amelyen belül az ingatlanpiac jövőbeni alakulása várhatóan megvalósul, |
|
h) |
a kizárólag az ingatlanpiachoz és annak finanszírozásához kapcsolódó nemzeti sajátosságok, beleértve az állami és magán garanciarendszereket, az adó levonhatóságát, valamint a fedezeti rendszerek és szociális védőhálók formájában nyújtott állami támogatást, |
|
i) |
bármely egyéb olyan adatmutató és adatforrás, amely betekintést nyújt az (1) bekezdés b) pontjában említett várható veszteségre hatást gyakorló, jövőbeli ingatlanpiaci fejleményekbe, vagy amely alátámasztja az (1) bekezdés a) pontjában említett elszenvedett veszteséggel kapcsolatos adatok minőségét. |
(4) Amennyiben a (3) bekezdés e) pontjában említett tényezőkkel kapcsolatban nagy a bizonytalanság, az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (1a) bekezdésével összhangban kijelölt hatóságok az e cikk (2) bekezdése szerinti várható veszteség meghatározásakor elővigyázatossági mozgásteret alkalmaz.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (1a) bekezdésével összhangban kijelölt hatóságoknak figyelembe kell venniük egyéb hatályos makroprudenciális intézkedéseket, amelyek már kezelik az említett rendelet 124. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett kockázati súlyok megfelelőségét befolyásoló, azonosított rendszerszintű kockázatokat, beleértve a nemzeti jogban a pénzügyi rendszer ellenálló képességének növelését célzó alábbi intézkedéseket:
|
a) |
a hitelfedezeti arányra vonatkozó korlátok, |
|
b) |
a jövedelemarányos eladósodottságra vonatkozó korlátok, |
|
c) |
A jövedelemarányos adósságszolgálatra vonatkozó korlátok, |
|
d) |
a hitelezési szabályokhoz kapcsolódó egyéb eszközök. |
2. cikk
Az ingatlannal fedezett kitettségekre vonatkozó minimális LGD-értékek megfelelőségének értékelése során figyelembe veendő feltételek
(1) A minimális LGD-értékek megfelelőségének az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (6) bekezdése szerinti értékelésekor az említett cikk (5) bekezdésével összhangban kijelölt hatóságok, amikor elvégzik a rendszerszintű kockázatértékelést – az LGD-becsléseket a gazdasági cikluson túl érintő makrogazdasági egyensúlyhiányok alapján – figyelembe veszik a következő feltételek mindegyikét:
|
a) |
az ingatlanpiacok keresleti és kínálati feltételei, valamint az ingatlanárak dinamikája, adott esetben és amennyiben megbízható becslés áll rendelkezésre, beleértve az ingatlanárak túlértékeltségének vagy alulértékeltségének mértékét, |
|
b) |
az LGD-becslések tényezőit befolyásoló feltételek, beleértve adott esetben a következőket:
|
|
c) |
egyéb olyan feltételek, amelyek közvetve befolyásolják a biztosítéknak az LGD becslésekben figyelembe vett értékét, beleértve adott esetben a hitelfedezeti arányokat, a biztosítékkal történő keresztfedezést és az érintett tagállamban az ingatlannal fedezett lakossági kitettségekre vonatkozó hitelkockázati fedezet egyéb általános formáit. |
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 164. cikkének (5) bekezdésével összhangban kijelölt hatóságok figyelembe veszik a következőket:
|
a) |
gazdasági visszaeséshez kapcsolódik-e a makrogazdasági egyensúlyhiány, amelyet ezért figyelembe vesznek a gazdasági visszaesés ideje alatti LGD-becslésben az érintett kitettségekre vonatkozóan, |
|
b) |
egyéb hatályos makroprudenciális intézkedések, amelyek már kezelik a minimális LGD-értékek megfelelőségét befolyásoló azonosított rendszerszintű kockázatokat, beleértve a nemzeti jogban a pénzügyi rendszer ellenálló képességének növelését célzó alábbi intézkedéseket:
|
|
c) |
az ingatlanpiacok alakulásával és az azokon tapasztalható áringadozással kapcsolatos bizonytalanság mértéke, |
|
d) |
a kizárólag az ingatlanpiachoz és annak finanszírozásához kapcsolódó nemzeti sajátosságok, beleértve az állami és magán garanciarendszereket, az adó levonhatóságát, valamint a fedezeti rendszerek és szociális védőhálók formájában nyújtott állami támogatást, |
|
e) |
amennyiben releváns és rendelkezésre áll, a hitelintézetek vagy a tagállamok LGD-becsléseinek összehasonlító értékelése összehasonlítható portfóliók, összehasonlítható kockázati szintek, valamint biztosítékként felhasznált ingatlannal biztosított összehasonlítható eszközök tekintetében. |
3. cikk
Az ingatlanszegmensekre vagy valamely tagállam területének meghatározott részeire vonatkozó értékelések
Az 575/2013/EU rendelet 124. cikkének (1a) bekezdésével vagy 164. cikkének (5) bekezdésével összhangban kijelölt hatóság egy vagy több ingatlanszegmens, illetve egy tagállam területének egy vagy több része tekintetében figyelembe veheti az e rendelet 1. cikkében meghatározott tényezőket vagy az e rendelet 2. cikkében meghatározott feltételeket.
4. cikk
Egyéb adatforrások felhasználása
Az 575/2013/EU rendelet 124. cikke (1a) bekezdésének vagy 164. cikke (5) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóságok, amelyek az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározzák az elszenvedett veszteséget, vagy amelyek valamely tagállam ingatlanszegmense vagy területének egy része tekintetében e rendelet 2. cikkével összhangban értékelik a minimális LGD-értékek megfelelőségét, más adatforrásokat is felhasználhatnak – mint például az adott szegmensre vagy területrészre vonatkozó nemzeti eseti adatszolgáltatást és hitelnyilvántartásokat is – feltéve, hogy az 575/2013/EU rendelet 430. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 430a. cikkével összhangban gyűjtött adatok nem kellően részletesek.
5. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, 2022. október 5-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(4) Végleges iránymutatások az ágazati kitettségek megfelelő alcsoportjairól, amelyekre az illetékes vagy a kijelölt hatóságok rendszerkockázati tőkepuffert alkalmazhatnak a 2013/36/EU irányelv 133. cikke (5) bekezdésének f) pontjával összhangban (EBA/GL/2020/13).
(5) Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2019. március 21.) az ingatlanokkal kapcsolatos adathiány kiküszöböléséről szóló ERKT/2016/14 ajánlás módosításáról (ERKT/2019/3) (HL C 271., 2019.8.13., 1. o.).
|
2023.2.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/6 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/207 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. november 24.)
az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ökológiai termelés szabályainak való megfelelést igazoló tanúsítvány mintája tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 35. cikke (9) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2018/848 rendelet VI. melléklete meghatározza a tevékenységet a tevékenységvégzés helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak bejelentő és az említett rendeletnek megfelelő gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport számára kiállítandó tanúsítvány mintáját. Az (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett tanúsítvány az elektronikus kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszeren (TRACES) keresztül elektronikus formában érhető el. A TRACES műszaki fejlesztése lehetővé teszi a tanúsítvány minősített elektronikus bélyegzővel történő digitális aláírását. Ezért a tanúsítvány megfelelő részében helyénvaló utalni a minősített elektronikus bélyegzőre. |
|
(2) |
Az (EU) 2018/848 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2018/848 rendelet VI. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. november 24-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
MELLÉKLET
„VI. MELLÉKLET
A TANÚSÍTVÁNY MINTÁJA
Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti tanúsítvány
I. rész: Kötelező elemek
|
|
||||||||
|
|
||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
|||||||||
|
Ez az okmány az (EU) 2018/848 rendelettel összhangban került kibocsátásra annak igazolására, hogy a gazdasági szereplő vagy a gazdálkodói csoport (válassza ki a megfelelőt) megfelel az említett rendeletnek. |
|||||||||
Név és aláírás a kiállító illetékes hatóság, illetve adott esetben a kiállító ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet nevében, vagy minősített elektronikus bélyegző használata: |
|
||||||||
|
9. |
Az (EU) 2018/848 rendelet 36. cikkében meghatározott gazdálkodói csoport tagjai
|
II. rész: Tetszőleges elemek
(Egy vagy több kitöltendő elem, ha az illetékes hatóság, illetve adott esetben az (EU) 2018/848 rendelet 35. cikkének megfelelően a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport számára a tanúsítványt kiállító ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet így határoz.)
1. Termékjegyzék
|
A termék neve és/vagy a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (2) hivatkozott Kombinált Nómenklatúra kódja (KN-kódja) az (EU) 2018/848 rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében |
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
2. Termékek mennyisége
|
A termék neve és/vagy a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben hivatkozott (KN-kódja) az (EU) 2018/848 rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében |
|
Becsült mennyiség kilogrammban, literben vagy adott esetben egységek számában |
||||
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
||||
|
|
|
|
3. Információk a földterületről
|
A termék elnevezése |
|
Terület (hektárban) |
||||||
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
4. Azon létesítmények vagy termelőegységek jegyzéke, ahol a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport a tevékenységet végzi
|
Cím vagy földrajzi helymeghatározás |
Az I. rész 5. pontjában említett tevékenység(ek) leírása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. Információk a gazdasági szereplő vagy a gazdálkodói csoport tevékenységéről (tevékenységeiről), illetve arról, hogy a tevékenység(ek)et saját célra vagy egy másik gazdasági szereplő részére, az elvégzett tevékenység(ek)ért felelős alvállalkozóként végzi-e
|
Az I. rész 5. pontjában említett tevékenység(ek) leírása |
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
6. Az alvállalkozó harmadik fél által az (EU) 2018/848 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban végzett tevékenység(ek)re vonatkozó információk
|
Az I. rész 5. pontjában említett tevékenység(ek) leírása |
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
||||
|
|
|
7. Az (EU) 2018/848 rendelet 34. cikkének (3) bekezdésével összhangban a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport részére tevékenység(ek)et végző azon alvállalkozók jegyzéke, amelyekért az ökológiai termelés tekintetében továbbra is a gazdasági szereplő vagy gazdálkodói csoport a felelős, és amelyek vonatkozásában ezt a felelősséget nem ruházta át az alvállalkozóra
|
Név és cím |
Az I. rész 5. pontjában említett tevékenység(ek) leírása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. Az ellenőrző szervezet akkreditációjára vonatkozó információk az (EU) 2018/848 rendelet 40. cikkének (3) bekezdésével összhangban
|
a) |
az akkreditáló testület neve; |
|
b) |
az akkreditálási okirat honlapjára mutató link. |
9. Egyéb információ
|
|
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).
(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
|
2023.2.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/11 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/208 RENDELETE
(2023. január 27.)
az Írország lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 7 alterület 16. funkcionális egységében folytatott, norvég homárra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2022. évre. |
|
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az Írország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók által az ICES 7 alterület 16. funkcionális egységében ejtett norvéghomár-fogások kimerítették a 2022. évre megállapított halászati kvótát. |
|
(3) |
Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Írország az ICES 7 alterület 16. funkcionális egységében a norvég homár állományára nézve kimerítette a 2022. évi kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
(1) Az Írország lobogója alatt közlekedő, illetve az Írországban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak az 1. cikkben megnevezett állományra. Tilos különösen a halak felkutatása, valamint a halászeszközöknek az adott állomány halászata céljából történő kivetése, kihelyezése vagy fedélzetre húzása.
(2) Az említett hajók által kifogott, az adott állományból származó halak és halászati termékek átrakodása, fedélzeten tartása, fedélzeti feldolgozása, áthelyezése, ketreces tartása, hizlalása és kirakodása az ezen időpont előtt ejtett fogások tekintetében továbbra is engedélyezett.
(3) A szóban forgó hajók által az adott állományból nem szándékosan ejtett fogásokat az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 15. cikkének megfelelően a halászhajók fedélzetére kell rakni és ott kell tartani, nyilvántartásba kell venni, ki kell rakodni és bele kell számítani a kvótákba.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. január 27-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Virginijus SINKEVIČIUS
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács (EU) 2022/109 rendelete (2022. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
MELLÉKLET
|
Szám |
15TQ109 |
|
Tagállam |
Írország |
|
Állomány |
NEP/*07U16 |
|
Faj |
Norvég homár (Nephrops norvegicus) |
|
Övezet |
Az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége |
|
A tilalom bevezetésének napja |
2022.12.14. |
|
2023.2.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/14 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/209 RENDELETE
(2023. január 27.)
a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a 7d övezetben folytatott, rájaalakúakra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2022. évre. |
|
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint rájaalakúaknak a Belgium lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók által a 7d övezetben ejtett fogásai kimerítették a 2022. évre megállapított halászati kvótát. |
|
(3) |
Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Belgium a 7d övezetben a rájaalakúaknak a mellékletben megnevezett állományára nézve kimerítette a 2022. évi kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az Belgium lobogója alatt közlekedő, illetve a Belgiumban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak az 1. cikkben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakodni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. január 27-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Virginijus SINKEVIČIUS
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács (EU) 2022/109 rendelete (2022. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 1. o.).
MELLÉKLET
|
Szám |
14TQ109 |
|
Tagállam |
Belgium |
|
Állomány |
SRX/07D. (beleértve a különleges feltételeket: RJC/*2AC4C, RJC/*67AKD, RJC/07D., RJE/07D., RJH/*04-C., RJH/*67AKD, RJH/07D., RJM/*2AC4C, RJM/*67AKD, RJM/07D., RJN/*2AC4C, RJN/*67AKD, RJN/07D., SRX/*2AC4C és SRX/*67AKD) |
|
Faj |
Rájaalakúak (Rajiformes) |
|
Övezet |
7d |
|
A tilalom bevezetésének napja |
2022.12.13. |
|
2023.2.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/17 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/210 RENDELETE
(2023. január 27.)
az Európai Unió valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő hajók által az 1 és 2 övezet norvég vizein folytatott, közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2022. évre. |
|
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az 1 és 2 övezet norvég vizein az Európai Unió valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő, illetve valamely tagállamban lajstromozott hajók közönségestőkehal-fogásai kimerítették a számukra a 2022. évre megállapított halászati kvótát. |
|
(3) |
Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy az Európai Unió tagállamai az 1 és 2 övezet norvég vizeiben a közönséges tőkehalnak a mellékletben megnevezett állományára nézve kimerítették a 2022. évi kvótájukat.
2. cikk
Tilalmak
Az Európai Unió valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő, illetve valamely tagállamában lajstromozott hajók számára a mellékletben megjelölt időponttól tilos az 1. cikkben említett állomány halászata. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakodni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. január 27-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Virginijus SINKEVIČIUS
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács (EU) 2022/109 rendelete (2022. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 1. o.).
MELLÉKLET
|
Szám |
16/TQ109 |
|
Tagállam |
Európai Unió (minden tagállam) |
|
Állomány |
COD/1N2AB. |
|
Faj |
Közönséges tőkehal (Gadus morhua) |
|
Övezet |
Az 1 és 2 övezet norvég vizei |
|
A tilalom bevezetésének napja |
2022.12.21. |
HATÁROZATOK
|
2023.2.1. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 29/20 |
A TANÁCS (EU) 2023/211 HATÁROZATA
(2023. január 23.)
a Régiók Bizottsága a Németországi Szövetségi Köztársaság által javasolt két póttagjának kinevezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,
tekintettel a Régiók Bizottsága összetételének megállapításáról szóló, 2019. május 21-i (EU) 2019/852 tanácsi határozatra (1),
tekintettel a német kormány javaslataira,
mivel:
|
(1) |
A Szerződés 300. cikkének (3) bekezdése értelmében a Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. |
|
(2) |
A Tanács 2019. december 10-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2019/2157 határozatot (2). |
|
(3) |
A Régiók Bizottsága két póttagjának helye megüresedett azon nemzeti megbízatás lejártát követően, amelynek alapján Katy HOFFMEISTER kinevezését javasolták, illetve Boris RHEIN lemondását követően. |
|
(4) |
A német kormány a következő személyeket, akik regionális testületet képviselnek és valamely regionális testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak, a Régiók Bizottsága póttagjaivá javasolta kinevezni a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. január 25-ig: Simone OLDENBURG, Ministerin für Bildung und Kindertagesförderung, politische Verantwortung gegenüber dem Landtag Mecklenburg-Vorpommern (Mecklenburg–Elő-Pomeránia szövetségi tartomány parlamentjének politikai felelősséggel tartozó, oktatási és a gyermekek számára napközit biztosító intézményekért felelős miniszter), valamint Astrid WALLMANN, Mitglied des Landtags, Hessischer Landtag (Hessen szövetségi tartomány parlamentje, képviselő), |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. január 25-ig a Régiók Bizottsága póttagjaivá nevezi ki a következő személyeket, akik regionális testületet képviselnek és választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak:
|
— |
Simone OLDENBURG, Ministerin für Bildung und Kindertagesförderung, politische Verantwortung gegenüber dem Landtag Mecklenburg-Vorpommern (Mecklenburg–Elő-Pomeránia szövetségi tartomány parlamentjének politikai felelősséggel tartozó, oktatási és a gyermekek számára napközit biztosító intézményekért felelős miniszter), |
|
— |
Astrid WALLMANN, Mitglied des Landtags, Hessischer Landtag (Hessen szövetségi tartomány parlamentje, képviselő). |
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. január 23-án.
a Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(1) HL L 139., 2019.5.27., 13. o.
(2) A Tanács (EU) 2019/2157 határozata (2019. december 10.) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 78. o.).