(1)

2019. augusztus 14-én hatályba lépett a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről szóló (EU) 2019/1241 rendelet (a továbbiakban: a technikai intézkedésekről szóló rendelet). Az említett rendelet VI. és VII. melléklete egyedi regionális technikai intézkedéseket állapít meg az uniós vizek északnyugati vizeire és délnyugati vizeire vonatkozóan.

(2)

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Írország és Hollandia (a továbbiakban: az északnyugati vizek mentén fekvő tagállamok) közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bír az északnyugati vizeken. Belgium, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália (a továbbiakban: a délnyugati vizek mentén fekvő tagállamok) közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bír a délnyugati vizeken. 2021. március 5-én a két regionális csoport két közös ajánlást nyújtott be, amelyek a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) védettségi helyzetének javítását célzó intézkedéseket terjesztettek elő; a szóban forgó fajnak az ICES 6–8 alterületeken 2021–2022-ben folytatandó halászatával kapcsolatban a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) teljes halászati tilalmat javasolt szakvéleményében (2). 2022 márciusában a tagállamok benyújtották e közös ajánlások aktualizált változatait, amelyekben egyes intézkedések javasolt határidejének meghosszabbítását javasolták.

(3)

Ezekről a közös ajánlásokról 2021 márciusában, illetve 2021 februárjában konzultáció folyt az északnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel és a délnyugati vizekkel foglalkozó tanácsadó testülettel.

(4)

2021. májusi plenáris ülésén a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) értékelte (3) az északnyugati vizek mentén fekvő tagállamok és a délnyugati vizek mentén fekvő tagállamok által benyújtott közös ajánlásokat és bizonyítékokat. Ezek a közös ajánlások azoknak a Franciaország és Spanyolország által korábban nemzeti szinten meghozott technikai intézkedéseknek a kiterjesztését javasolják, amelyeket a HTMGB a 2019. áprilisi (4) és 2019. júniusi plenáris ülésen (5) értékelt azzal a céllal, hogy alkalmazandóvá tegye őket az északnyugati vizek és a délnyugati vizek tengermedencéiben.

(5)

A közös ajánlásokról 2022 májusában írásbeli eljárás keretében konzultációra került sor a Halászati és Akvakultúra-ágazati Szakértői Csoporttal (EGFA).

(6)

Az északnyugati vizek mentén fekvő tagállamok által benyújtott közös ajánlás tér- és időbeli tilalom bevezetését javasolja a francia lobogó alatt közlekedő hajók által az ICES 6 és 7 alterületen folytatott nagyszeművörösdurbincs-halászat vonatkozásában. A HTMGB arra a következtetésre (6) jutott, hogy az állománygazdálkodási intézkedés csökkentheti a nagyszemű vörösdurbincs fogásait, és hogy a kereskedelmi halászatra vonatkozó tér- és időbeli tilalom egybeesik a szóban forgó faj ívási időszakával. A javasolt intézkedést ezért indokolt belefoglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(7)

A délnyugati vizek mentén fekvő tagállamok által benyújtott közös ajánlás a kereskedelmi halászat tekintetében idényjellegű tér- és időbeli tilalmat javasol, a rekreációs célú halászatot pedig több területen egész évben be kívánja tiltani. A közös ajánlás további idényjellegű tilalmat is javasol a nagyszemű vörösdurbincsnak a francia lobogó alatt közlekedő hajók által az ICES 8 alterületen folytatott halászata tekintetében. A HTMGB arra a következtetésre (7) jutott, hogy a kereskedelmi halászatra vonatkozó tilalmak olyan területet érintenek, ahol a faj egyedei nagy valószínűséggel ívnak, a rekreációs célú halászatra vonatkozó tilalom pedig olyan területeket érint, ahol a nagyszemű vörösdurbincs fiatal egyedei csoportosulnak. A javasolt intézkedéseket ezért bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(8)

Ezen túlmenően mindkét közös ajánlás a nagyszemű vörösdurbincs kereskedelmi, illetve rekreációs célú halászat keretében ejtett fogásaira vonatkozóan 36 cm-es, illetve 40 cm-es minimális állományvédelmi referenciaméret (MCRS) megállapítását javasolja. Az északnyugati vizek tekintetében ez a rendelet a VI. melléklet módosítását javasolja annak érdekében, hogy a minimális állományvédelmi referenciaméretet a kereskedelmi halászat esetében 36 cm-re, a rekreációs célú halászat esetében pedig 40 cm-re emelkedjen. A délnyugati vizeken tekintetében ez a rendelet a VII. melléklet módosítását javasolja azért, hogy az említett melléklet kiegészüljön a kereskedelmi halászatra vonatkozó 36 cm-es minimális állományvédelmi referenciamérettel. A rekreációs célú halászatra vonatkozó 40 cm-es minimális állományvédelmi referenciaméret az (EU) 2020/2013 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (8) összhangban már jogi kötelezettség.

(9)

A HTMGB arra a következtetésre (9) jutott, hogy a közös ajánlás ugyan tartalmaz az állománygazdálkodás színvonalát javító pozitív elemeket, az alátámasztó adatok hiánya miatt nem lehet teljeskörűen felmérni, hogy ezek az intézkedések milyen hatást gyakorolnak az érintett állományokra. A tagállamok – a készülő tudományos tanulmányok fényében és a nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó, az ICES által 2023-ban kibocsátandó új szakvéleményt szem előtt tartva – 2023. december 31-ig felülvizsgálják ezeket az intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy mind a kereskedelmi halászat, mind a rekreációs célú halászat hozzájárul egy olyan állomány teljes halászati mortalitásához, amelyre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre, illetve amelyre teljes halászati tilalmi javaslatot bocsátottak ki, a javasolt minimális állományvédelmi referenciaméretet indokolt felvenni az (EU) 2019/1241 rendelet VI. és VII. mellékletébe; ez alól kivélt képez a minimális állományvédelmi referenciaméret VII. mellékletbe való, a rekreációs célú halászat tekintetében történő felvétele, mivel e tekintetben már fennáll jogi kötelezettség.

(10)

Noha a HTMGB nem tudja felmérni (10), hogy valóban csökkenni fognak-e a nagyszemű vörösdurbincs fogásai, összességében ezek az állománygazdálkodási intézkedések előrelépést jelentenek a 2019-ben előterjesztettekhez képest, és potenciálisan csökkenthetik a nagyszemű vörösdurbincs fogásait az (EU) 2019/1241 rendeletben előírt alapintézkedésekhez képest. Ezért az (EU) 2019/1241 rendelet VI. és VII. mellékletét módosítani kell a szóban forgó intézkedések felvétele érdekében.

(11)

Mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényének tervezését és az ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a kihirdetése utáni napon hatályba kell lépnie.

(12)

E rendelet uniós vizekre vonatkozó intézkedései az egyrészről Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (11) 494. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott célok teljesítésére irányulnak, valamint a megállapodás 494. cikkének (3) bekezdésében említett elveket is figyelembe veszik. Ezek a rendelkezések nem sértik a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának vizeire vonatkozó egyéb intézkedéseket,

(1)

Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal egészíti ki az (EU) 2021/2116 rendeletet.

(2)

Az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (3a) bekezdésével összhangban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy előleget fizetnek a kedvezményezetteknek az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III. címének III. fejezetében említett beavatkozások, valamint a mezőgazdasági piacokat szabályozó vagy támogató intézkedések tekintetében. A következetes és megkülönböztetésmentes előlegfizetés biztosítása, valamint az uniós alapok védelmének garantálása érdekében helyénvaló konkrét feltételeket megállapítani az előlegfizetésre vonatkozóan, nevezetesen az előleg maximális mértékének az előrejelzett kiadások tekintetében meghatározott százalékos arányban történő rögzítése, valamint a kedvezményezettek biztosíték letétbe helyezésére való kötelezése révén.

(3)

Ehhez kapcsolódva az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. fejezetében meghatározott, a biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseket az említett konkrét feltételek figyelembevétele érdekében ki kell igazítani.

(4)

Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében téves a szóban forgó rendelet 27. cikkére való hivatkozás, amelyet a rendelet 26. cikkére vonatkozó hivatkozással kell felváltani.

(5)

A méhészeti programok keretében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 55. cikke alapján kifizetett támogatások tekintetében helyénvaló az átváltási árfolyamra jelenleg alkalmazandó meghatározó ügyleti tény fenntartása révén biztosítani a folytonosságot.

(6)

Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani és helyesbíteni kell,

1.

A rendelet szövege a következő IIIa. fejezettel egészül ki:

„IIIa. FEJEZET

Az előlegfizetésre vonatkozó konkrét feltételek

2.

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 28. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

4.

A rendelet szövege a következő 31a. cikkel egészül ki:

(1)

Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)

A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)

2018. január 7-én az Ynsect NL B.V. vállalat (korábbi nevén Proti-Farm Holding NV, a továbbiakban: kérelmező) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvák (alombogárlárvák) uniós piacon új élelmiszerként történő forgalomba hozatalára vonatkozóan. A kérelmező az Alphitobius diaperinus-lárvák fagyasztott, pépesített (őrölt), szárított és por (őrölt) formában több, az általános népességnek szánt élelmiszer összetevőjeként, valamint por formában a felnőtt népességnek szánt, a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott étrend-kiegészítőkben történő felhasználásának engedélyezését kérte.

(4)

A kérelmező a kérelem alátámasztására benyújtott több tanulmány – nevezetesen az új élelmiszer összetételére vonatkozó analitikai adatok (4), az új élelmiszer stabilitására vonatkozó vizsgálatok (5), a fehérjék emészthetőségére vonatkozó in vitro vizsgálat (6), valamint egy 90 napos szubkrónikus toxicitási vizsgálat (7) – szellemi tulajdont képező tudományos adatainak védelme iránt is kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(5)

2018. július 17-én a Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság), hogy végezze el a fagyasztott és fagyasztva szárított Alphitobius diaperinus-lárvák új élelmiszerként történő értékelését.

(6)

2022. április 26-án a Hatóság az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkének megfelelően elfogadta a fagyasztott és fagyasztva szárított formában lévő alombogárlárvák (Alphitobius diaperinus-lárvák) mint az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti új élelmiszer biztonságosságáról szóló tudományos szakvéleményét (8).

(7)

Tudományos szakvéleményében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az Alphitobius diaperinus-lárvák fagyasztott, pépesített, szárított és por formában a javasolt felhasználási feltételek mellett biztonságosak a javasolt felhasználási mennyiségek mellett. Ezért a Hatóság szakvéleménye elegendő alapot nyújt annak megállapításához, hogy a fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvák az értékelt felhasználási feltételek mellett teljesítik az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerinti forgalombahozatali feltételeket.

(8)

Az említett tudományos szakvéleményben a Hatóság ezenkívül a rovarokkal kapcsolatos élelmiszer-allergiára vonatkozó, korlátozott számú közzétett bizonyíték alapján arra a következtetésre jutott, hogy az új élelmiszer fogyasztása az alombogárlárvákból származó fehérjék okozta elsődleges szenzibilizációt és allergiás reakciókat válthat ki. A Hatóság további kutatások elvégzését javasolta az Alphitobius diaperinus-lárvák allergén hatásával kapcsolatban.

(9)

A Hatóság ajánlása tükrében ezért a Bizottság jelenleg vizsgálja az Alphitobius diaperinus-lárvák allergén hatásával kapcsolatban szükséges kutatások elvégzésének lehetőségeit. Amíg a Hatóság nem értékeli a kutatás által generált adatokat, és figyelembe véve, hogy az Alphitobius diaperinus-lárvák fogyasztását az elsődleges szenzibilizáció és az allergiák eseteivel közvetlenül összekapcsoló eddigi bizonyítékok nem meggyőzőek, a Bizottság úgy véli, hogy az Alphitobius diaperinus-lárvák elsődleges szenzibilizációs potenciáljára vonatkozóan nem szükséges különös jelölési követelményeket felvenni az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékébe.

(10)

Tudományos szakvéleményében a Hatóság azt is megállapította, hogy az Alphitobius diaperinus-lárvák fogyasztása a rákfélékre és a poratkára allergiás személyeknél allergiás reakciót válthat ki. A Hatóság megjegyezte továbbá, hogy az új élelmiszerbe további allergének is kerülhetnek, amennyiben ezek az allergének jelen vannak a rovarok táplálására szolgáló szubsztrátumban. Ezért helyénvaló, hogy az önmagában forgalomba hozott fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvákat, valamint az azokat tartalmazó élelmiszereket az (EU) 2015/2283 rendelet 9. cikkében előírt követelményeknek megfelelően jelöljék.

(11)

A por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvákat tartalmazó étrend-kiegészítőket 18 év alatti személyek nem fogyaszthatják, ezért címkézési kötelezettséget kell előírni a fogyasztók erről való megfelelő tájékoztatása érdekében.

(12)

Tudományos szakvéleményében a Hatóság megjegyezte, hogy az új élelmiszer biztonságosságára vonatkozó következtetése a kérelmező által benyújtott, az új élelmiszer összetételére vonatkozó analitikai adatokon, az új élelmiszer stabilitására vonatkozó vizsgálatokon, a fehérjék emészthetőségére vonatkozó in vitro vizsgálaton és a 90 napos szubkrónikus toxicitási vizsgálaton alapult, amelyek nélkül a Hatóság nem tudta volna értékelni az új élelmiszert, és nem tudta volna levonni következtetését.

(13)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy támassza alá az említett vizsgálatok védett jellege kapcsán támasztott igénye indokolását, és pontosítsa az azokra vonatkozó, az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti kizárólagos hivatkozási jogot érintő állítását.

(14)

A kérelmező kijelentette, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában az e tanulmányokból származó tudományos adatok tekintetében tulajdonosi és kizárólagos hivatkozási joggal rendelkezett.

(15)

A Bizottság értékelte a kérelmező által benyújtott valamennyi információt, és úgy ítélte meg, hogy azok kellőképen alátámasztják az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülését. Ezért az új élelmiszer összetételére vonatkozó tudományos adatokat, az új élelmiszer stabilitására vonatkozó vizsgálatokat, a fehérjék emészthetőségére vonatkozó in vitro vizsgálatot és a 90 napos szubkrónikus toxicitási vizsgálatot az (EU) 2015/2283 rendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban védettnek kell minősíteni. Ennek megfelelően az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves időszakon belül csak a kérelmező számára engedélyezhető a fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvák uniós piacon történő forgalomba hozatala.

(16)

Ugyanakkor a fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvák engedélyezésének és a kérelmező dossziéjában szereplő tudományos adatokra vonatkozó hivatkozások felhasználásának a kérelmezőre történő kizárólagos korlátozása nem jelenti azt, hogy később más kérelmezők ne kérelmezhessék ugyanezen új élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezését, feltéve, hogy kérelmük az ilyen engedélyezést alátámasztó, jogszerűen megszerzett információkon alapul.

(17)

Helyénvaló, hogy a fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárváknak az új élelmiszerek uniós jegyzékébe történő felvételekor tüntessék fel az (EU) 2015/2283 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett információkat.

(18)

A fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvákat fel kell venni az új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletben meghatározott uniós jegyzékébe. Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(19)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Pediococcus pentosaceus DSM 32292 készítmény engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba sorolandó Pediococcus pentosaceus DSM 32292 készítmény valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2022. június 29-i véleményében (2) megállapította, hogy a Pediococcus pentosaceus DSM 32292 készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok egészségére, sem a fogyasztók biztonságára, sem pedig a környezetre. A Hatóság azt is megállapította, hogy az adalékanyagot légzőszervi szenzibilizálónak kell tekinteni, és hogy a szem- és bőrirritáló hatására, illetve a bőrszenzibilizáló potenciáljára vonatkozóan nem lehet következtetéseket levonni. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt koncentrációjú adalékanyag segítségével jobban megőrizhetők a mérsékelten nehezen silózható alapanyagokból készített szilázsban lévő tápanyagok. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

A Pediococcus pentosaceus DSM 32292 készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a készítmény használatát engedélyezni kell. A Bizottság úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

A konjugált linolsav (t10, c12)-metilészter valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való felhasználását a 70/524/EGK tanácsi irányelvnek (2) megfelelően határozatlan időre engedélyezték, és az anyagot felvették a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” kategóriába és a „vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van” funkcionális csoportba. Az említett anyagot ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

A konjugált linolsav (t10, c12)-metilészternek a „vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van” csoportba történő felvétele a takarmányozási tudományos bizottságnak a vitaminok 70/524/EGK irányelv mellékletébe történő besorolásáról szóló, 1994. március 18-i jelentésén alapult. A jelentésben megállapítottak szerint az anyag a vitaminokkal hasonló hatást fejt ki.

(4)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megfelelően 2010. október 13-án kérelmet nyújtottak be a konjugált linolsav (t10, c12)-metilészter hízósertések és tejelő tehenek takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezése iránt. A kérelmező az adalékanyagnak a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatása van” funkcionális csoportba való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. december 3-i véleményében (3) megállapította, hogy a hízósertések és tejelő tehenek takarmányozására használt konjugált linolsav (t10, c12)-metilészter a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok egészségére, sem a fogyasztók biztonságára, sem pedig a környezetre. A hízósertéseket illetően a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a konjugált linolsav (t10, c12)-metilészter javíthatja a takarmánybevitel–súlygyarapodás arányt. A bőr alatti zsírszövetben található zsírsavak mennyiségének növelésével ugyanis ténylegesen növeli a zsírkonzisztenciát. Ezenfelül növeli az intramuszkuláris zsír mennyiségét, telítettségi fokát és a márványozottsági pontszámot is. A konjugált linolsav (t10, c12)-metilészter révén javulhat továbbá a színhús és a bőr alatti zsír közötti arány a hasított testben. A tejelő tehenek esetében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a konjugált linolsav (t10, c12)-metilészter csökkenti a tejzsírtartalmat, és esetlegesen a tejzsírhozamot és a tej energiatartalmát is. Egy további, 2019. január 24-i véleményében (4) a Hatóság megállapította, hogy az adalékanyagnak a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” kategóriába való besorolása nem tűnik indokoltnak. A Bizottság – a Hatóság észrevételeire, valamint az adalékanyagnak a hízósertések és a tejelő tehenek tenyésztéstechnikai teljesítményére gyakorolt hatására figyelemmel – az adalékanyagnak az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába és az „egyéb, állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” funkcionális csoportba való besorolása mellett döntött.

(6)

A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a szilárd termék belélegzéséből fakadó felhasználói expozíció valószínűsége elenyésző. A folyékony termékkel kapcsolatban nem szolgáltattak adatot az esetleges páraképződésről. A folyékony termék csömbszemcse kiszerelésben enyhe, de tartós bőrirritációt vált ki, ugyanakkor nem szemirritáló hatású. A bőrirritáló hatást elfedte a placebo-hatás. Sem a folyékony, sem a szilárd terméket nem vizsgálták bőr- és szemirritáció, valamint bőrszenzibilizáció szempontjából. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag hatékony. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A kérelmező által benyújtott eredeti analitikai módszert az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium validálta és az EFSA megerősítette. Mivel az EFSA szakvéleményében maximális és minimális tartalom szerepel, az első analitikai módszert nem tekintették elégségesnek az 1831/2003/EK rendelet alkalmazása céljából, mivel a módszer csak a takarmány-adalékanyagokra vonatkozott, és nem terjedt ki az előkeverékekre és takarmányokra, és nem határozta meg mennyiségileg az előkeverékekbe és a takarmányokba bedolgozott adalékanyag szintjét. A kérelmező az előkeverékek és takarmányok mennyiségi meghatározására egy további módszert is benyújtott, amelyet a referencialaboratórium validált.

(7)

A konjugált linolsav (t10, c12)-metilészter értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyag használatát engedélyezni kell. A Bizottság úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében.

(8)

mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja, hogy a konjugált linolsav (t10, c12)-metilészter engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnal alkalmazandók legyenek az anyag hízósertések és tejelő tehenek takarmányozásában való felhasználására, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből eredő új követelmények teljesítésére.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdése előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését. Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (7) bekezdése egyedi rendelkezéseket állapít meg az Unióban szilázs-adalékanyagként használt termékek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozóan.

(2)

Az Aspergillus niger CBS 120604-ből származó endo-1,4-béta-glükanázt, az Aspergillus neoniger MUCL 39199-ből származó endo-1,3(4)-béta-glükanázt, a Trichoderma citrinoviride MUCL 39203-ból származó endo-1,4-béta-xilanázt és a Trichoderma citrinoviride CBS 614.94-ből származó endo-1,4-béta-xilanázt tartalmazó készítményeket mint a szilázs-adalékanyagok funkcionális csoportba tartozó, meglévő termékeket valamennyi állatfajra vonatkozóan felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába (3) az 1831/2003/EK rendelet 10. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével és 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (7) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be az Aspergillus niger CBS 120604-ből származó endo-1,4-béta-glükanázt, az Aspergillus neoniger MUCL 39199-ből származó endo-1,3(4)-béta-glükanázt, a Trichoderma citrinoviride MUCL 39203-ból származó endo-1,4-béta-xilanázt és a Trichoderma citrinoviride CBS 614.94-ből származó endo-1,4-béta-xilanázt tartalmazó készítmények valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozóan. A kérelmező az adalékanyagnak az „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2018. március 7-i (4) és 2022. június 29-i véleményeiben (5) megállapította, hogy az érintett készítmények a javasolt felhasználási feltételek mellett nincsenek káros hatással az állatok, illetve a fogyasztók egészségére, sem pedig a környezetre. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy adatok hiányában nem lehet következtetéseket levonni az adalékanyagok potenciális bőr- és szemirritáló, valamint bőrszenzibilizáló hatására vonatkozóan. A hatóanyagok fehérjeszerű jellege miatt ezeket a készítményeket potenciális légzőszervi szenzibilizálóknak kell tekinteni. A Hatóság 2022. június 29-i véleményében megállapította továbbá, hogy az érintett készítmények javíthatják a könnyen, mérsékelten és nehezen silózható alapanyagokból készített szilázs előállításának hatékonyságát. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagokra vonatkozó analitikai módszerekről szóló jelentést.

(5)

Az Aspergillus niger CBS 120604-ből származó endo-1,4-béta-glükanázt, az Aspergillus neoniger MUCL 39199-ből származó endo-1,3(4)-béta-glükanázt, a Trichoderma citrinoviride MUCL 39203-ból származó endo-1,4-béta-xilanázt és a Trichoderma citrinoviride CBS 614.94-ből származó endo-1,4-béta-xilanázt tartalmazó készítmények értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően e készítmények használatát engedélyezni kell. A Bizottság úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében.

(6)

mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az érintett készítmények engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1300/2014/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének lengyel nyelvi változata a 4.2.1.4. pont 2. alpontjában hibát tartalmaz, amely kiszélesíti az említett rendelkezésben meghatározott követelmény hatályát.

(2)

Az 1300/2014/EU rendelet mellékletének lengyel nyelvi változatát ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell. Ez a helyesbítés a többi nyelvi változatot nem érinti.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság 2014. január 30-i véleményével,

(1)

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 2002. június 1-jén hatályba lépett.

(2)

A megállapodás 1. és 2. melléklete felsorolja a Svájci Államszövetség és az Európai Unió (a továbbiakban: a szerződő felek) által egymásnak biztosított vámengedményeket.

(3)

A szerződő felek megállapodtak, hogy a Harmonizált Rendszer legutóbbi felülvizsgálata, valamint az 1. melléklet legutóbbi kiigazítása során a csont nélküli sonkára vonatkozó vámengedmény kapcsán elkövetett hiba miatt módosítják a megállapodás 1. és 2. mellékletét. Arról is határoztak, hogy beépítik a megállapodás 1. mellékletébe a Svájc által a kereskedelmi forgalmazásra szánt kutya- és macskaeledelre vonatkozóan 1996-ban megítélt vámengedményeket,