2022.12.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2560 RENDELETE

(2022. december 14.)

a belső piacot torzító külföldi támogatásokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az erős, nyitott és versenyképes belső piac lehetővé teszi mind az európai, mind a külföldi vállalkozások számára, hogy érdemeik alapján versenyezzenek. Az Unió az állami támogatások ellenőrzésének kifinomult és hatékony rendszerét alkalmazza, amelynek célja, hogy tisztességes feltételeket biztosítson a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamennyi vállalkozás számára. Az állami támogatások ezen ellenőrzési rendszere megakadályozza a tagállamokat abban, hogy olyan állami támogatást nyújtsanak, amely indokolatlanul torzítja a versenyt a belső piacon.

(2)

Ugyanakkor akár a magánvállalkozások, akár egy állam közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt vagy tulajdonában álló közvállalkozások harmadik országoktól is kaphatnak támogatást, amelyet aztán például a gazdaság bármely ágazatában a belső piacon folytatott olyan gazdasági tevékenységek finanszírozására használnak fel, mint például a közbeszerzési eljárásokban való részvétel vagy vállalkozások felvásárlása, ideértve a stratégiai eszközökkel, például a kritikus infrastruktúrával és innovatív technológiákkal rendelkező vállalkozásokat is. Az ilyen külföldi támogatásokra jelenleg nem vonatkoznak az uniós állami támogatási szabályok.

(3)	E rendelet hatálya valamennyi gazdasági ágazatra kiterjed, többek között az Unió számára stratégiai jelentőségű ágazatokra és a kritikus infrastruktúrákra, például az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettekre.

(4)

A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot és alááshatják a különböző gazdasági tevékenységek egyenlő versenyfeltételeit az Unión belül. Ez különösen az uniós vállalkozások feletti irányítás megváltozásával járó összefonódásokkal összefüggésben fordulhat elő, amennyiben az ilyen összefonódásokat részben vagy egészben külföldi támogatásokból finanszírozzák, vagy ha a külföldi támogatásban részesülő gazdasági szereplőknek szerződéseket ítélnek oda az Unióban.

(5)

A meglévő uniós eszközök egyike sem foglalkozik a külföldi támogatások által okozott torzulásokkal. A piacvédelmi eszközök az Unióba érkező támogatott árubehozatal esetén lehetővé teszik a Bizottság számára a fellépést, akkor viszont már nem, amikor a külföldi támogatások támogatott befektetések formáját öltik, vagy ha szolgáltatásokról és pénzmozgásokról van szó. A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás értelmében az Uniónak az árukra korlátozódóan van lehetősége arra, hogy a WTO-tagok által nyújtott egyes külföldi támogatásokkal szemben államközi vitarendezést kezdeményezzen.

(6)

Ezért a meglévő uniós eszközöket ki kell egészíteni egy olyan új eszközzel, amely hatékonyan kezeli a belső piacon a külföldi támogatások által okozott torzulásokat az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Az új eszköz így különösen kiegészíti az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat, amelyek a tagállami támogatások által a belső piacon okozott torzulásokkal foglalkoznak.

(7)

Szabályokat és eljárásokat kell megállapítani a belső piacot ténylegesen vagy potenciálisan torzító külföldi támogatások kivizsgálására, és adott esetben korrigálni kell ezeket a torzulásokat. A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, ha egy külföldi támogatásban részesülő vállalkozás gazdasági tevékenységet folytat az Unióban. E rendelet megfelelő alkalmazásának és végrehajtásának hozzá kell járulnia a belső piacnak a külföldi támogatások által okozott torzulásokkal szembeni rezilienciájához, és ezáltal az Unió nyitott stratégiai autonómiájához. Ezért e rendelet olyan szabályokat hoz létre, amelyek az Unióban gazdasági tevékenységet folytató valamennyi vállalkozásra alkalmazandók, ideértve egy állam közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló közvállalkozásokat is. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ez a rendelet milyen hatást gyakorol a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), tekintettel az általuk folytatott gazdasági tevékenységek jelentőségére és az Unió fő szakpolitikai céljainak eléréséhez való hozzájárulásukra.

(8)

Az egyenlő belső piaci versenyfeltételek biztosítása, valamint e rendelet következetes alkalmazása érdekében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik e rendelet alkalmazására. A Bizottságot hatáskörrel kell felruházni arra, hogy saját kezdeményezésére az összes rendelkezésre álló forrásból származó információk alapján megvizsgáljon bármely olyan külföldi támogatást, amely e rendelet hatálya alá tartozik, a gazdaság bármelyik ágazatában. A tényleges ellenőrzés érdekében a jelentős összefonódások (fúziók és felvásárlások) és bizonyos határértékek feletti közbeszerzési eljárások esetében a Bizottságot hatáskörrel kell felruházni arra, hogy a vállalkozás által a Bizottságnak tett előzetes bejelentés alapján felülvizsgáljon külföldi támogatásokat.

(9)	Ezt a rendeletet a releváns – többek között az állami támogatásokra, az összeolvadásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó – uniós jogszabályok fényében kell alkalmazni és értelmezni.

(10)	E rendelet végrehajtása nem sérti az egyes tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 346. cikkével összhangban védelmezzék alapvető biztonsági érdekeiket.

(11)

E rendelettel összefüggésben egy külföldi támogatás alatt olyan pénzügyi hozzájárulás értendő, amelyet közvetlenül vagy közvetve egy harmadik ország nyújt, amely előnyt biztosít, és amely egy vagy több vállalkozásra vagy ágazatra korlátozódik. Az említett feltételeknek egyidejűleg kell teljesülniük.

(12)

Pénzügyi hozzájárulás közjogi és magánszervezeteken keresztül is nyújtható. Azt, hogy egy közjogi szervezet pénzügyi hozzájárulást nyújtott-e, eseti alapon kell megállapítani, kellő figyelemmel az olyan elemekre, mint például az érintett szervezet jellemzői, valamint a szervezet működése szerinti harmadik országban fennálló jogi és gazdasági környezet, ideértve a kormányzatnak az említett ország gazdaságában betöltött szerepét is. A pénzügyi hozzájárulások magánszervezeten keresztül is nyújthatók, amennyiben az említett magánszervezet intézkedései a harmadik országnak tulajdoníthatók. A pénzügyi hozzájárulás fogalma a támogatási intézkedések széles skáláját foglalja magában, amelyek nem korlátozódnak a monetáris transzferekre, mint például különleges vagy kizárólagos jogok biztosítása egy vállalkozás számára a szokásos piaci feltételekkel összhangban lévő, megfelelő ellentételezés nélkül.

(13)

A pénzügyi hozzájárulásnak előnyt kell biztosítania a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozás számára. Abban az esetben tekintendő úgy, hogy a pénzügyi hozzájárulás előnyt biztosít egy vállalkozás számára, ha a vállalkozás a szokásos piaci feltételek mellett nem jutott volna hozzá ahhoz. Az előny fennállását olyan összehasonlítható referenciamutatók alapján kell megállapítani, mint például a magánbefektetők befektetési gyakorlata, a piacon elérhető finanszírozási ráták, hasonló adóügyi megítélés vagy egy adott áruért vagy szolgáltatásért fizetett megfelelő ellentételezés. Ha nem állnak rendelkezésre közvetlenül összehasonlítható referenciamutatók, a meglévő referenciamutatók kiigazíthatók, vagy általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján alternatív referenciamutatók határozhatók meg. Előnyök biztosítására sor kerülhet például a hatóságok és a közvállalkozások között fennálló kapcsolatok összefüggésében, amennyiben az említett kapcsolat – és különösen a hatóságok által a közvállalkozásnak nyújtott bármely finanszírozás – nem áll összhangban a szokásos piaci feltételekkel. Az áruk vagy szolgáltatások versenyen alapuló, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárást követően történő eladása vagy vásárlása a szokásos piaci feltételekkel összhangban lévőnek vélelmezhető. A belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozásnak nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem tekintendő előny biztosításának abban az esetben, ha a referenciamutatók vizsgálata azt mutatja, hogy az adott vállalkozás szokásos piaci feltételek mellett is hozzájutott volna az említett előnyhöz. Az egy vállalkozáson belül átadott árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben végzett transzferárazás akkor tekinthető előny biztosításának, ha az említett transzferárazás nincs összhangban a szokásos piaci feltételekkel. A pénzügyi hozzájárulás által biztosított előny továbbjuthat az Unión belül gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozáshoz.

(14)	Az előnyt egy vagy több vállalkozás vagy ágazat számára kell biztosítani. A külföldi támogatás egyedi jellegét jogszabály vagy a rendelkezésre álló tények alapján lehet megállapítani.

(15)	A külföldi támogatás attól a pillanattól tekintendő megadottnak, amikor a kedvezményezett jogosultságot szerez a külföldi támogatásra. A külföldi támogatás tényleges rendelkezésre bocsátása nem szükséges feltétele annak, hogy egy külföldi támogatás e rendelet hatálya alá tartozzon.

(16)

Az olyan pénzügyi hozzájárulás, amelyet kizárólag egy vállalkozás nem gazdasági tevékenységeihez nyújtanak, nem minősül külföldi támogatásnak. Ha azonban a nem gazdasági tevékenységhez nyújtott pénzügyi hozzájárulást a vállalkozás gazdasági tevékenységeinek keresztfinanszírozására használják fel, akkor az az e rendelet hatálya alá tartozó külföldi támogatásnak tekinthető. Ha egy vállalkozás a pénzügyi hozzájárulást – például a különleges vagy kizárólagos jogok formájában, illetve a hatóságok által kiszabott terhek kompenzációjaként kapott pénzügyi hozzájárulást – más tevékenységek keresztfinanszírozására használja fel, az említett keresztfinanszírozás arra utalhat, hogy a különleges vagy kizárólagos jogokat megfelelő ellentételezés nélkül biztosítják a számára, illetve hogy a teher kompenzációja túlzott mértékű, és így a pénzügyi hozzájárulás külföldi támogatásnak minősül.

(17)	A külföldi támogatás fennállásának megállapítását követően a Bizottságnak eseti alapon értékelnie kell, hogy az torzítja-e a belső piacot. A tagállamok által nyújtott állami támogatásoktól eltérően a külföldi támogatások általában véve nem tiltottak.

(18)

Lehetséges, hogy az átláthatóság számos külföldi támogatás esetében megfigyelhető hiánya és a kereskedelmi realitások összetettsége megnehezíti egy adott külföldi támogatás belső piacra gyakorolt hatásának egyértelmű azonosítását vagy számszerűsítését. A torzító hatás megállapításához ezért olyan mutatók alkalmazása tűnik szükségesnek, amelyek nem sorolhatók fel kimerítő jelleggel. Annak értékelésekor, hogy egy külföldi támogatás mennyiben javíthatja egy adott vállalkozás versenyhelyzetét, és hogy ezáltal az említett külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja-e a versenyt a belső piacon, a Bizottság figyelembe vehet bizonyos mutatókat, beleértve a külföldi támogatás összegét és jellegét, a külföldi támogatás célját és feltételeit, valamint a belső piacon történő felhasználását is.

(19)

A belső piaci torzulás fennállásának megállapítására szolgáló mutatók alkalmazásakor a Bizottság különböző tényezőket vehet figyelembe, mint például a külföldi támogatás abszolút értékben vagy a piac méretéhez vagy a befektetés értékéhez viszonyított nagyságát. Valószínűleg torzító hatású például az olyan összefonódás, amelynek keretében a külföldi támogatás a célvállalkozás vételárának jelentős részét fedezi. Hasonlóképpen a közbeszerzési eljárások keretében odaítélt szerződések tervezett értékének jelentős részét fedező külföldi támogatások valószínűleg torzulásokat okoznak. A működési költségekre nyújtott külföldi támogatás nagyobb valószínűséggel okozhat torzulásokat, mint ha azt befektetési költségekre nyújtanák. A kkv-knak nyújtott külföldi támogatások esetében kevésbé valószínűsíthető a torzító hatás a nagyvállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatásokhoz képest. Figyelembe kell venni továbbá a piac jellemzőit és különösen a piaci versenyfeltételeket, például a belépési korlátokat. A többletkapacitás jellemezte piacokon nyújtott külföldi támogatások, illetve a gazdaságtalan eszközök fenntartása vagy az egyébként nem kiépítendő kapacitásbővítésbe való befektetés ösztönzése révén többletkapacitáshoz vezető külföldi támogatások valószínűsíthetően torzulásokat okoznak. Az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely – például az Unióban elért árbevétel alapján – nem folytat jelentős mértékű tevékenységet a belső piacon, kisebb valószínűséggel okoz torzulásokat, mint az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely a belső piacon jelentősebb mértékű tevékenységet folytat. Általános szabályként, a három egymást követő évből álló időszakban 4 millió EUR-t meg nem haladó külföldi támogatásokat úgy kell tekinteni, hogy azok e rendelet értelmében valószínűleg nem torzítják a belső piacot. Az egy és ugyanazon vállalkozásnak nyújtott olyan külföldi támogatásokat, amelyek összege harmadik országonként, egy három egymás követő évből álló időszakban nem haladja meg az 1407/2013/EU bizottsági rendelet (4) 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti csekély összegű támogatás mértékét, úgy kell tekinteni, hogy azok e rendelet értelmében nem torzítják a belső piacot.

(20)

Az állami támogatások bizonyos típusaihoz hasonlóan a külföldi támogatások bizonyos kategóriái, például a korlátlan – azaz összegükben vagy időtartamukban korlátlan –garanciák a jellegükből fakadóan valószínűsíthetően szintén belső piaci torzulásokat okoznak. Ugyanez a helyzet az olyan, indokolatlanul előnyös pályázatok esetében, amelyeknek az előnyös jellegét, például az ellenértékét, más tényezőkkel nem lehet megindokolni. Továbbá, az exportfinanszírozás formájában nyújtott támogatások – kivéve, ha azokat a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodással összhangban nyújtják – a torzító hatásaik miatt különös aggodalomra adhatnak okot. Mivel a külföldi támogatások említett kategóriái igen nagy valószínűséggel torzulást okoznak a belső piacon, ezek esetében nem szükséges, hogy a Bizottság mutatókon alapuló részletes értékelést végezzen. Egy adott vállalkozás minden esetben bizonyíthatja, hogy az adott külföldi támogatás az ügy sajátos körülményei között nem torzítja a belső piacot.

(21)

A tagállamok, valamint bármely természetes vagy jogi személy információkat nyújthatnak be a külföldi támogatások pozitív hatásairól, amelyeket a Bizottságnak kellően figyelembe kell vennie a mérlegelési teszt során. A Bizottságnak a vizsgálat során benyújtott, az említett pozitív hatásokra vonatkozó bizonyítékok alapján mérlegelnie kell a külföldi támogatás pozitív hatásait. A pozitív hatásoknak kapcsolódniuk kell a releváns, támogatott gazdasági tevékenységnek a belső piacon való alakulásához. Adott esetben egyéb pozitív hatásokat is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a mérlegelés ne vezessen indokolatlan megkülönböztetéshez. A Bizottságnak továbbá meg kell vizsgálnia a tágabb körű pozitív hatásokat a releváns – különösen az uniós – szakpolitikai célokhoz kapcsolódóan. Az említett szakpolitikai célok közé tartozhat például a környezetvédelem és a szociális normák magas szintje, valamint a kutatás-fejlesztés előmozdítása. A Bizottságnak az említett pozitív hatásokat össze kell vetnie a külföldi támogatásnak a belső piacon gyakorolt negatív, torzító hatásaival. Közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az érintett termékek és szolgáltatások esetében rendelkezésre állnak-e alternatív beszerzési források. A mérlegelés alapján az a következtetés is levonható, hogy nincs szükség korrekciós intézkedések bevezetésére, amennyiben a külföldi támogatás pozitív hatásai jelentősebbek, mint a negatív hatásai. A külföldi támogatások azon kategóriái esetében, amelyekről úgy ítélhető, hogy igen nagy valószínűséggel torzító hatást gyakorolnak a belső piacon, kevésbé valószínű, hogy a pozitív hatásaik jelentősebbek lennének, mint a negatív hatásaik. Amennyiben a negatív hatások a jelentősebbek, a mérlegelési teszt segíthet meghatározni a kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések megfelelő jellegét és mértékét. Mindenesetre – tekintettel arra, hogy a mérlegelési teszt figyelembe veszi a külföldi támogatás pozitív hatásait – az említett mérlegelési teszt alkalmazása nem eredményezheti azt, hogy annak eredménye kedvezőtlenebb legyen a vállalkozás számára, mint ha nem került volna sor a mérlegelési teszt alkalmazására. Amennyiben a Bizottság mérlegelési tesztet végez, a részletes vizsgálatot lezáró határozatában közölnie kell az indokolását.

(22)

Amennyiben a Bizottság egy külföldi támogatást saját kezdeményezésére vizsgál meg, hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy korrekciós intézkedéseket vezessen be a vállalkozással szemben a külföldi támogatás által a belső piacon okozott torzulások orvoslása céljából. Az említett korrekciós intézkedéseknek strukturális és nem strukturális korrekciót, valamint a külföldi támogatás visszafizetését is magukban kell foglalniuk, továbbá alkalmasnak kell lenniük az adott torzító hatás orvosolására, valamint arányosnak kell lenniük. Amennyiben a Bizottság olyan alternatív korrekciós intézkedéseket mérlegel, amelyek mindegyike teljes mértékben és hatékonyan orvosolná a torzulást, a Bizottságnak azt az intézkedést kell választania, amely a legkevesebb terhet jelenti a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára.

(23)

A vizsgálat alatt álló vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy kötelezettségvállalásokat ajánljon fel a külföldi támogatás által okozott torzulás orvoslása érdekében. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felajánlott kötelezettségvállalásokkal teljes mértékben és hatékonyan orvosolható a torzulás, elfogadhatja és határozat útján kötelezővé teheti azokat. Ebben az esetben a Bizottság nem szabhat ki korrekciós intézkedéseket.

(24)

A vizsgálat alatt álló vállalkozás felajánlhatja, hogy a támogatást annak megfelelő kamataival együtt visszafizeti. A Bizottságnak el kell fogadnia a visszafizetésre irányuló kötelezettségvállalást, ha meg tud győződni arról, hogy a visszafizetés teljes mértékben orvosolja a torzulást, továbbá hogy a visszafizetés átlátható, ellenőrizhető és a gyakorlatban hatékony módon történik; a Bizottságnak ugyanakkor figyelembe kell vennie az e rendelet célkitűzéseinek megkerülésével kapcsolatos kockázatot is.

(25)

Amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás nem ajánl fel olyan kötelezettségvállalásokat, amelyekkel teljes mértékben és hatékonyan orvosolható a megállapított torzulás, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy megtiltsa az összefonódást vagy a szerződés odaítélését azt megelőzően, hogy arra sor kerülne. Amennyiben az összefonódást már végrehajtották, különösen azokban az esetekben, amikor a bejelentési határértékek el nem érése miatt nem volt szükség előzetes bejelentésre, a torzulás mégis olyan jelentős lehet, hogy az magatartási vagy strukturális intézkedésekkel, illetve a támogatás visszafizetésével nem orvosolható. Ilyen esetekben a Bizottság úgy határozhat, hogy a torzulás orvoslása céljából az összefonódás megszüntetésére kötelezi a vállalkozásokat.

(26)

A vizsgálat alatt álló vállalkozás felajánlhatja, illetve, amennyiben arányos és szükséges, a Bizottság előírhatja a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára, hogy megfelelő időtartamon keresztül jelentse be a Bizottságnak a jövőbeli összefonódásokban, illetve közbeszerzési eljárásokban való részvételét az Unióban. Sem az ilyen információk benyújtása, sem a Bizottság válasza vagy válaszának hiánya nem alapozhat meg jogos elvárást a vállalkozás részéről arra vonatkozóan, hogy a Bizottság a későbbiekben nem indít vizsgálatot az összefonódásban, illetve közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásnak nyújtott esetleges külföldi támogatásokra vonatkozóan.

(27)

A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy saját kezdeményezésére megvizsgálhasson a külföldi támogatásokra vonatkozó bármely információt. A tagállamok, valamint bármely természetes vagy jogi személy vagy társulás információkat nyújthat a Bizottságnak feltételezett, a belső piacot torzító külföldi támogatásokkal kapcsolatban. A Bizottság kapcsolattartó pontot hozhat létre az említett információk bizalmas módon történő rendelkezésre bocsátásának megkönnyítése érdekében. Amikor a tagállamok releváns információkat nyújtanak a Bizottságnak feltételezett, a belső piacot torzító külföldi támogatásokkal kapcsolatban, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az említett tagállamok választ kapjanak. A lehetséges külföldi támogatások vizsgálata, valamint annak vizsgálata érdekében, hogy azok torzítják-e a belső piacot, továbbá az ilyen torzulások orvoslása érdekében ez a rendelet kétlépéses – előzetes felülvizsgálatból és részletes vizsgálatból álló – eljárást hoz létre. Azokat a vállalkozásokat, amelyek az említett két lépés bármelyikének a hatálya alá tartoznak, vizsgálat alatt álló vállalkozásnak kell tekinteni.

(28)

A Bizottság számára megfelelő vizsgálati hatásköröket kell adni az összes szükséges információ begyűjtéséhez. Ezért a Bizottságnak az eljárás teljes időtartama alatt hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy információkat kérjen bármely vállalkozástól vagy vállalkozások bármely társulásától. Ezen túlmenően a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabjon ki, ha a kért információt nem nyújtják be időben, vagy ha a benyújtott információ hiányos, valótlan vagy megtévesztő. A Bizottság kérdéseket is intézhet a tagállamokhoz vagy harmadik országokhoz. Továbbá, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy tényfeltáró látogatásokat tegyen a vállalkozásoknak vagy vállalkozások társulásainak az Unióban található helyiségeiben, vagy – amennyiben az érintett harmadik országot hivatalosan értesítik, és az nem emel kifogást – a vállalkozásnak a harmadik országban található helyiségeiben. A helyszíni szemle eredményes lebonyolítása érdekében a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy kérhesse, hogy a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása adja hozzájárulását a helyszíni szemléhez. A Bizottságnak arra is hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy a rendelkezésre álló tények alapján hozzon határozatot, amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás vagy a támogatást nyújtó harmadik ország nem működik együtt.

(29)	Továbbá, amennyiben a belső piaci versenyt érintő helyrehozhatatlan kár megelőzése érdekében szükséges, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy ideiglenes intézkedéseket fogadjon el.

(30)

Amennyiben az előzetes felülvizsgálat eredményeként a Bizottság elegendő bizonyítékkal rendelkezik a belső piacot torzító külföldi támogatás fennállásáról, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy részletes vizsgálatot indítson annak érdekében, hogy további releváns információkat gyűjtsön a külföldi támogatás értékeléséhez. A vizsgálat alatt álló vállalkozás számára lehetővé kell tenni a védelemhez való jogának gyakorlását.

(31)

A Bizottságnak a részletes vizsgálatot határozat elfogadásával kell lezárnia. Amennyire csak lehetséges, törekednie kell arra, hogy 18 hónapon belül lezárja a részletes vizsgálatot, figyelembe véve különösen az ügy összetettségét, valamint az érintett vállalkozások és az érintett harmadik országok együttműködésének mértékét.

(32)

A Bizottságnak megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie a kötelezettségvállalások és a korrekciós intézkedések hatékonyságának biztosításához. Amennyiben egy vállalkozás nem tesz eleget a kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatnak, a korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozatnak vagy az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie kellő visszatartó erővel bíró pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására. A Bizottságnak az említett pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásakor figyelembe kell vennie az ismétlődő meg nem felelés eseteit. E rendelet hatékonyságának megerősítése érdekében a Bizottság a pénzbírságokkal vagy kényszerítő bírságokkal egyidejűleg kötelezettségvállalásokat vagy korrekciós intézkedéseket is alkalmazhat.

(33)

E rendelet helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy visszavonjon egy határozatot és új határozatot fogadjon el, amennyiben a határozat hiányos, valótlan vagy megtévesztő információkon alapult, amennyiben egy vállalkozás a kötelezettségvállalásaival vagy a bevezetett korrekciós intézkedésekkel ellentétesen jár el, vagy amennyiben a kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések nem bizonyultak eredményesnek.

(34)

Tekintettel az összefonódásoknak a belső piacra gyakorolt potenciálisan jelentős hatására, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy bejelentést követően a tervezett összefonódással összefüggésben megvizsgálja a külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó információkat. A vállalkozások nem hajthatják végre az összefonódást a bizottsági felülvizsgálat lezárása előtt. A Bizottság által végzett vizsgálatnak – az összefonódások sajátosságainak megfelelő kiigazításokkal – ugyanazt az eljárást kell követnie, mint amikor a külföldi támogatás felülvizsgálatára a Bizottság kezdeményezésére kerül sor.

(35)

Egyensúlyt kell teremteni a belső piac hatékony védelme és az e rendelet tárgyát képező vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek korlátozásának szükségessége között. Ezért csak azon összefonódások esetében kell kötelező előzetes bejelentést tenni, amelyek elérik az uniós árbevétel nagysága és a külföldi pénzügyi hozzájárulások nagysága alapján e rendeletben meghatározott kombinált határértékeket.

(36)

A bejelentési határértékek alatt, a Bizottság megkövetelheti a még végre nem hajtott, potenciálisan támogatott összefonódások bejelentését, illetve a potenciálisan támogatott ajánlatoknak a szerződés odaítélését megelőző bejelentését, ha úgy ítéli meg, hogy az összefonódás vagy az ajánlat az Unióra gyakorolt hatására tekintettel előzetes felülvizsgálatot érdemelne. A Bizottság számára lehetővé kell tenni azt is, hogy saját kezdeményezésére elvégezze a már végrehajtott összefonódások vagy a már odaítélt szerződések felülvizsgálatát.

(37)	Egy összefonódás felülvizsgálatakor annak értékelését, hogy fennáll-e torzulás a belső piacon, az érintett összefonódásra kell korlátozni, és az értékelés során csak az összefonódást megelőző három évben nyújtott külföldi támogatásokat kell figyelembe venni.

(38)	Az összefonódásokra vonatkozó előzetes felülvizsgálati mechanizmussal összefüggésben a vállalkozások a jóhiszeműség elve alapján bejelentés előtti konzultációt kérhetnek a Bizottságtól azzal a céllal, hogy iránymutatást kapjanak arról, hogy a bejelentési határértékek teljesültek-e.

(39)

Amikor a 139/2004/EK tanácsi rendelet (5) 4. cikke, valamint e rendelet értelmében a Bizottságnak bejelentenek egy összefonódást, a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy mérsékelje az e rendelet szerinti, a bejelentő felekre háruló adminisztratív terheket. A vállalkozások számára különösen biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy megjelöljék azokat az e rendelet alapján folytatott valamely eljárással összefüggésben benyújtott konkrét információkat, amelyeket a Bizottság jogosult a 139/2004/EK rendelet alapján folytatott eljárásokban felhasználni.

(40)

A belső piacot torzító külföldi támogatások kezelésének szükségessége különösen szembetűnő a közbeszerzésben, tekintettel annak a belső piacon betöltött gazdasági jelentőségére és arra, hogy azt az adófizetők pénzéből finanszírozzák. A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy a szerződés odaítélését megelőző bejelentést követően a közbeszerzési eljárással összefüggésben megvizsgálja a részt vevő gazdasági szereplőnek nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó információkat. A gazdaságilag jelentős esetek feltérképezése, valamint az adminisztratív terhek minimálisra csökkentése és a kkv-k közbeszerzésben való részvétele akadályozásának megelőzése érdekében az előzetes bejelentéseket az e rendeletben rögzített határérték felett kell kötelezővé tenni. Az említett, határérték feletti előzetes bejelentési kötelezettséget a gazdasági szereplőknek a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 26. cikkének (2) bekezdésében, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 19. cikkének (2) bekezdésében és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 37. cikkének (2) bekezdésében említett csoportjaira is alkalmazni kell. A Bizottság továbbá jogosult előírni azt, hogy a közbeszerzési eljárások során nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokat előzetesen bejelentsék akkor is, ha azok tervezett értéke nem éri el a bejelentési határértéket. A Bizottságnak törekednie kell a közbeszerzési eljárásokba való beavatkozás mérséklésére azáltal, hogy annak eldöntésekor, hogy előírja-e az említett előzetes bejelentést, figyelembe veszi, hogy mennyire van közel a szerződés odaítélésének időpontja.

(41)

Az egyrészről az európai védelmi és biztonsági felszerelések piacának – az európai védelmi technológiai és ipari bázis fenntartása szempontjából létfontosságú – fejlesztése, másrészről a tagállamok nemzetbiztonságának védelme közötti egyensúly fenntartása a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) hatálya alá tartozó, a védelem és biztonság területére vonatkozó szerződések speciális rendszerének működtetését teszi szükségessé. Ezért az említett szerződések odaítélésére vonatkozó közbeszerzéseknek nem kell az e rendelet szerinti bejelentési követelmények hatálya alá tartozniuk. Mindazonáltal lehetővé kell tenni az említett szerződésekkel összefüggésben nyújtott külföldi támogatások hivatalból végzett felülvizsgálat keretében történő vizsgálatát. Továbbá, nem kell e rendelet hatálya alá tartozniuk azoknak a közbeszerzéseknek, amelyek a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartoznak és ugyanazon irányelv alapján mentességet élveznek, vagy amelyek esetében teljesülnek az EUMSZ 346. cikke alkalmazásának feltételei, figyelembe véve ugyanakkor azt, hogy például az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján az ilyen mentességek alkalmazásának lehetőségét úgy kell értelmezni, hogy azok hatásai nem terjedhetnek túl az említett rendelkezések által szolgált jogos érdekek védelméhez szigorúan szükséges mértéken, továbbá figyelemmel a Bizottságnak az EUMSZ 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról szóló értelmező közleményére.

(42)

A keretmegállapodások kötése az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők által széleskörűen alkalmazott, hatékony közbeszerzési technika. Kívánatos, hogy e rendelet ne befolyásolja azt a rugalmasságot, amellyel a beszerzők a keretmegállapodások megkötését követően rendelkeznek. Ezért az e rendeletben előírt, a közbeszerzési eljárások során nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulások bejelentésére vonatkozó kötelezettséget a keretmegállapodások megkötését megelőző eljárásra kell korlátozni, és nem kell alkalmazni a keretmegállapodáson alapuló szerződésekre.

(43)

Figyelembe véve a 2014/24/EU irányelv 27. cikkének (3) bekezdésével vagy 28. cikkének (6) bekezdésével, illetve a 2014/25/EU irányelv 45. cikkének (3) bekezdésével összhangban lefolytatott közbeszerzési eljárások sürgős jellegét, a Bizottságnak mindent tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy az előzetes felülvizsgálatok és részletes vizsgálatok keretében elsőbbséget biztosítson ezen eljárásoknak abból a célból, hogy érdemi megállapításokat tudjon tenni a kivitelezhető legrövidebb időn belül. Ugyanennek kell megfelelően vonatkoznia a 2014/23/EU irányelvvel összhangban lefolytatott hasonló eljárásokra is.

(44)

Tekintettel a többlépcsős közbeszerzési eljárások sajátosságaira, a Bizottságnak a részvételi jelentkezés benyújtásakor a bejelentésben megadott releváns információk alapján meg kell kezdenie az előzetes felülvizsgálatot. Az információk teljességének biztosítása és a vizsgálat gyorsaságának elősegítése érdekében a végleges ajánlattal együtt aktualizált bejelentést kell benyújtani. A Bizottság számára jogosultságot kell biztosítani arra is, hogy a végleges ajánlat benyújtása előtt kiegészítő információkat kérjen.

(45)	Ez a rendelet nem szabályozza a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek az uniós közbeszerzési piachoz való hozzáférését. Az említett kérdést a releváns uniós jogszabályok és nemzetközi megállapodások szabályozzák.

(46)	Amennyiben egy közbeszerzési eljárással összefüggésben külföldi pénzügyi hozzájárulást jelentenek be, az értékelést az adott eljárásra kell korlátozni.

(47)	A Bizottságnak adott esetben törekednie kell az elektronikus kommunikációs eszközök használatának biztosítására a közbeszerzéssel kapcsolatos, e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében.

(48)

Biztosítani kell, hogy a közbeszerzést szabályozó elveket – különösen az arányosság, a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a verseny elvét – a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi gazdasági szereplő tekintetében tiszteletben tartsák, az e rendelet alapján indított és folyamatban lévő vizsgálatoktól függetlenül. Ez a rendelet nem érinti a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvet a környezetvédelmi, szociális és munkajog területén alkalmazandó kötelezettségek tekintetében.

(49)

Az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők úgy határozhatnak, hogy a szerződést különálló részekben ítélik oda, különösen a 2014/24/EU irányelv 46. cikkével és a 2014/25/EU irányelv 65. cikkével összhangban, a szerződések mesterséges felosztása tilalmának tiszteletben tartása mellett. Azon ajánlattevőket illetően, amelyek az alkalmazandó határértéket meghaladó értékű részekre nyújtanak be ajánlatot, be kell jelenteni a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat.

(50)	Ez a rendelet nem érintheti a gazdasági szereplők azon lehetőségét, hogy a 2014/23/EU, 2014/24/EU és 2014/25/EU irányelvvel összhangban igénybe vegyék más szervezetek kapacitásait.

(51)

Ez a rendelet nem érintheti az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő azon lehetőségét, hogy a 2014/23/EU, a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelvben, illetve az ezeket végrehajtó nemzeti jogszabályokban előírtak szerint felkérje a gazdasági szereplőket a releváns információk, illetve dokumentumok kiegészítésére vagy pontosítására, feltéve, hogy az ilyen felkérés teljes mértékben megfelel az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének.

(52)

Erőteljes tendencia, hogy a közbeszerzők a méretgazdaságosság és a hatékonyságnövekedés elérése érdekében központosítják beszerzéseiket. Az ilyen központi beszerző szervek a 2009/81/EK, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv értelmében vett ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság az ilyen ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt szerződések összefüggésében megvizsgálhasson külföldi támogatásokat.

(53)

Azokat a külföldi támogatásokat, amelyek lehetővé teszik egy gazdasági szereplő számára, hogy az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be, úgy kell tekinteni, hogy ténylegesen vagy potenciálisan torzítják a közbeszerzési eljárást. Az említett torzulásokat ezért egy nem kimerítő jellegű mutatórendszer alapján kell értékelni. A mutatóknak lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a külföldi támogatás hogyan torzítja a versenyt azáltal, hogy javítja a vállalkozás versenyhelyzetét, és lehetővé teszi számára, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be. A gazdasági szereplők számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – többek között a kirívóan alacsony összegű ajánlatokat szabályozó, a 2014/24/EU irányelv 69. cikkének (2) bekezdésében, illetve 2014/25/EU irányelv 84. cikkének (2) bekezdésében említett elemek bemutatásával – igazolják, hogy az ajánlat nem indokolatlanul előnyös. A szerződés odaítélésének megtiltását csak akkor kell alkalmazni, ha a külföldi támogatásban részesülő ajánlat előnyös jellege nem indokolható más tényezőkkel, ha az ajánlattevő elnyerné a szerződést, és ha az ajánlatot benyújtó vállalkozás nem ajánlott fel olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek megfelelőnek és elégségesnek tekinthetők a torzulás teljes és hatékony orvoslásához. Ennek megfelelően a szerződés odaítélésének megtiltása arra a konkrét eljárásra vonatkozik, amelynek során az indokolatlanul előnyös ajánlatot benyújtották. A Bizottság azon megállapítása tehát, hogy valamely gazdasági szereplő olyan, a belső piacot torzító külföldi támogatásban részesült, amely lehetővé tette számára azt, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be, nem tekinthető a 2014/23/EU irányelv 38. cikkének (7) bekezdésében, a 2014/24/EU irányelv 57. cikkének (4) bekezdésében vagy a 2014/25/EU irányelv 80. cikkében megállapított fakultatív kizáró okok értelmében vett, kizárásra okot adó elemnek az említett irányelvekkel összhangban lefolytatott ugyanazon vagy másik közbeszerzési eljárásban.

(54)

Egy indokolatlanul előnyös ajánlat valamely alvállalkozónak vagy beszállítónak nyújtott külföldi támogatásból is származhat, mivel az a versenyt befolyásoló hatást gyakorol az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek benyújtott ajánlat tekintetében. Az adminisztratív terhek korlátozása érdekében azonban csak azoknak a fő alvállalkozóknak, illetve fő beszállítóknak kell bejelenteniük a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat, akiknek a termékei vagy szolgáltatásai a szerződés kulcsfontosságú elemeihez kapcsolódnak, vagy értékük meghaladja a szerződés értékének bizonyos százalékát. A szerződés egyes elemei kulcsfontosságú elemeknek tekinthetők különösen az adott elemnek az ajánlat minősége szempontjából való különös jelentősége alapján, ideértve többek között az alvállalkozó vagy a beszállító rendelkezésére álló speciális szakismeretet, technológiát, szakosodott személyzetet, szabadalmakat vagy hasonló előnyöket, kiváltképpen akkor, ha valamely közbeszerzési eljárás kiválasztási szempontjai legalább egyikének nagyobb részt való teljesítése céljából az említett elemekre támaszkodnak. A felülvizsgálat szilárd tényalapjának biztosítása érdekében az előzetes felülvizsgálat során figyelembe kell venni azokat a fő alvállalkozókat és beszállítókat, akik a hiánytalan bejelentés vagy nyilatkozat, illetve – többlépcsős eljárások esetében – aktualizált bejelentés vagy nyilatkozat benyújtásának szakaszában már ismertek voltak. Ez a rendelet nem érintheti a gazdasági szereplők azon lehetőségét, hogy szerződéseik teljesítése során új alvállalkozókat vegyenek igénybe. Következésképpen a hiánytalan bejelentés vagy nyilatkozat, illetve aktualizált bejelentés vagy nyilatkozat benyújtását követően vagy a szerződés teljesítése során történő alvállalkozó- vagy beszállítóváltás nem keletkeztethet további bejelentési kötelezettségeket, a Bizottság azonban hivatalból felülvizsgálatot indíthat, amennyiben – többek között bármely tagállamtól, természetes vagy jogi személytől vagy társulástól származó – olyan információval rendelkezik, amely szerint az említett alvállalkozók és beszállítók külföldi támogatásban részesülhettek.

(55)

A közbeszerzésről szóló irányelvekkel összhangban az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot az ár vagy a költség alapján, olyan költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell azonosítani, mint az életciklusköltség-számítás, és az magában foglalhatja a legjobb ár-minőség arányt, amelyet az adott szerződés tárgyához kapcsolódó, többek között minőségi, környezetvédelmi vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok alapján kell értékelni.

(56)

Az e rendelet alkalmazásával összefüggésben álló bírósági jogorvoslatok kapcsán – különösen a közbeszerzési eljárások tekintetében – az EUMSZ 267. cikke értelmében vett valamely nemzeti bíróság, amely úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, jogosult kérni – az EUMSZ 267. cikkében meghatározott esetben pedig köteles kérni – az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon előzetes döntést az uniós jog (amelynek e rendelet is a részét képezi) értelmezésére vonatkozóan. Ugyanakkor – tekintettel a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatára – az adott nemzeti bíróság nem jogosult arra, hogy előzetes döntéshozatalra utaljon a Bizottság valamely határozatának érvényességére vonatkozó kérdést olyan érintett gazdasági szereplő kérelme alapján, amelynek volt lehetősége az adott határozat megsemmisítése iránti kereset benyújtására – különösen akkor, ha az említett határozat közvetlenül és személyében érintette –, viszont ezt az EUMSZ 263. cikkében megállapított határidőn belül nem tette meg.

(57)

Figyelembe véve az összefonódásokra és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó előzetes felülvizsgálati mechanizmus jellegét, valamint az említett konkrét ügyletek tekintetében a jogbiztonság szükségességét, a Bizottság saját kezdeményezésére nem vizsgálhatja újra a vonatkozó eljárások keretében bejelentett és értékelt összefonódásokat vagy közbeszerzési pályázatokat. Lehetséges azonban, hogy azok a pénzügyi hozzájárulások, amelyekről a Bizottságot a bejelentési eljárás keretében tájékoztatták, az adott összefonódási vagy közbeszerzési eljáráson kívül is relevánsak.

(58)	A tagállamoknak e rendelet alkalmazását illetően hatékonyan együtt kell működniük a Bizottsággal. Ezen együttműködés megkönnyítése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy együttműködési mechanizmust hozzon létre.

(59)

A külföldi támogatásokra vonatkozó információk összegyűjtése érdekében a Bizottság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy vizsgálatokat indítson a gazdaság bizonyos ágazataival, a gazdasági tevékenység egyes típusaival vagy bizonyos külföldi támogatási eszközök alkalmazásával kapcsolatban. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen piacvizsgálatokból származó információkat felhasználja bizonyos ügyletek felülvizsgálatára az e rendelet szerinti eljárások keretében.

(60)

Amennyiben a Bizottság többszöri, a belső piacot torzító külföldi támogatások fennállását gyanítja, vagy ha az e rendelet szerinti több végrehajtási intézkedés során ugyanazon harmadik ország által nyújtott, a belső piacot torzító külföldi támogatások kerülnek azonosításra, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy párbeszédet kezdjen az érintett harmadik országgal a belső piacot torzító külföldi támogatások megszüntetésére vagy módosítására irányuló lehetőségek feltárása céljából azok belső piacot torzító hatásainak kiküszöbölése érdekében. Amennyiben az Unió és egy harmadik ország közötti kétoldalú megállapodás olyan konzultációs mechanizmust ír elő, amely kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó, a belső piacot torzító külföldi támogatásokra, az ilyen konzultációs mechanizmus alkalmazható a harmadik országgal folytatott párbeszéd megkönnyítésére. A harmadik országgal folytatott párbeszéd nem lehet akadálya annak, hogy a Bizottság e rendelet alapján felülvizsgálatokat indítson vagy folytasson. A Bizottságnak folyamatosan tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a releváns fejleményekről.

(61)	A jogbiztonság érdekében helyénvaló a külföldi támogatás nyújtásának időpontjától számított 10 évre korlátozni azon időtartamot, amely alatt a Bizottság az említett külföldi támogatást megvizsgálhatja.

(62)	Ugyanezen okokból helyénvaló elévülési időket megállapítani a pénzbírságok vagy a kényszerítő bírságok kiszabása és végrehajtása tekintetében.

(63)	Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében helyénvaló, hogy a Bizottság az általa e rendelet szerint elfogadott valamennyi határozatot teljes terjedelemben vagy összefoglaló formában közzétegye vagy – adott esetben – nyilvánossá tegye.

(64)

Határozatai közzétételekor a Bizottságnak az EUMSZ 339. cikkének megfelelően tiszteletben kell tartania a szolgálati titoktartásra vonatkozó szabályokat, ideértve a bizalmas információk és az üzleti titkok védelmére vonatkozó kötelezettséget. A személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő kezelését az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban kell végezni, attól függően, hogy melyik alkalmazandó az adott adatkezelésre.

(65)

Amikor a vállalkozás által bizalmasként vagy üzleti titokként megjelölt információkra feltételezhetően nem vonatkoznak szakmai titoktartási kötelezettségek, célszerű egy olyan mechanizmust fenntartani, amely alapján a Bizottság jogosult arról határozni, hogy az adott információ milyen mértékben hozható nyilvánosságra. Abban a határozatban, amelyben elutasítják az információk bizalmas információként való kezelésére irányuló kérést, meg kell jelölni azt az időtartamot, amelynek végén az információt közzéteszik, lehetőséget adva ezzel a válaszadónak a rendelkezésére álló bírósági védelem igénybevételére, beleértve az ideiglenes intézkedéseket is.

(66)

Az e rendelet szerinti vizsgálat alatt álló vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy benyújtsák az azon indokokkal kapcsolatos észrevételeiket, amelyek alapján a Bizottság határozatot kíván elfogadni, következésképpen jogosultnak kell lenniük az ügyiratba való betekintésre. A vizsgálat alatt álló vállalkozások védelemhez való jogának megőrzése mellett alapvető fontosságú az üzleti titkok védelme.

(67)	Az információ szolgáltatójának beleegyezése esetén a Bizottság az e rendelet alapján megszerzett információkat más uniós jogi aktusok alkalmazása során is felhasználhatja.

(68)

A tagállamoknak és a Bizottságnak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a minősített adatok védelmének biztosítására, összhangban különösen az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között létrejött, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodással (12), az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozattal (13) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozattal (14).

(69)

E rendelet Unió általi végrehajtásának meg kell felelnie az uniós jognak és a WTO-megállapodásnak, valamint annak összhangban kell állnia az olyan egyéb kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett kötelezettségvállalásokkal, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei. E rendeletnek ki kell egészítenie az Unió arra irányuló erőfeszítését, hogy javítsa a torzító hatású támogatások kezelésére vonatkozó többoldalú szabályokat.

(70)

Az EUMSZ 34., 49., 56. és 63. cikkében meghatározott szabadságokra vonatkozó korlátozásokat igazolhatja az, hogy a tisztességtelen versenyt el kell kerülni, feltéve, hogy az ilyen korlátozások – az alapvető szabadságok egyéb korlátozásához hasonlóan – megfelelnek az uniós jog általános elveinek, úgymint az arányosság és a jogbiztonság elvének, valamint az alapvető jogoknak.

(71)

Elképzelhető, hogy e rendelet végrehajtása átfedésben van az ágazati szabályokkal, különösen a tengeri és légi közlekedés területén. Ezért tisztázni kell az e rendelet és a külföldi támogatásokkal foglalkozó ágazati eszközök, nevezetesen a következők közötti kapcsolatot: a 4057/86/EGK tanácsi rendelet (15), az (EU) 2016/1035 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16), és az (EU) 2019/712 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17).

(72)

A Bizottság e rendelet szerinti jogi aktusai az EUMSZ 263. cikkének megfelelően a Bíróság általi felülvizsgálat tárgyát képezhetik. A Bíróságnak az EUMSZ 261. cikkének megfelelően teljeskörű mérlegelési jogkörrel kell rendelkeznie a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatai tekintetében.

(73)

E rendelet kiszámíthatóságának elősegítése érdekében a Bizottságnak iránymutatásokat kell közzétennie és rendszeresen frissítenie a következők tekintetében: a külföldi támogatás által a belső piacon okozott torzulás fennállásának megállapítására szolgáló kritériumok, a mérlegelési teszt alkalmazása, a Bizottság azon hatáskörének alkalmazása, hogy bármely összefonódás vagy közbeszerzési eljárás során bármely gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulás esetén előzetes bejelentést kérhet, továbbá a közbeszerzési eljárás torzulásának értékelése. Az ilyen iránymutatások kiadásakor a Bizottságnak megfelelő konzultációkat kell folytatnia az érdekelt felekkel és a tagállamokkal. E rendelet végrehajtásának az alkalmazása korai szakaszában történő megkönnyítése érdekében a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az iránymutatások közzétételét megelőzően a nyilvánosság számára hozzáférhető módon pontosítsa az említett rendelkezések alkalmazását.

(74)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EUMSZ 291. cikkének megfelelően a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (18) megfelelően kell gyakorolni, és azok a következőkre vonatkoznak: a részletes vizsgálatok lezárására vonatkozó határozatok, ideiglenes intézkedések meghozatala, a bejelentési kötelezettség vagy a kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat vagy az összefonódást vagy közbeszerzési eljárás során a szerződés odaítélését megtiltó határozat megsértésével végrehajtott összefonódásokra vonatkozó határozatok, bizonyos határozatok visszavonása, valamint az előzetes felülvizsgálat és a részletes vizsgálat formájára, tartalmára, eljárási részleteire és a kapcsolódó kérdésekre vonatkozó végrehajtási hatáskör.

(75)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerűsített eljárást alakítson ki, amelynek keretében bizonyos összefonódásokat vagy közbeszerzési eljárásokat abból kiindulva kezel, hogy azok a körülmények alapján kisebb valószínűséggel okozzák a verseny torzulását a belső piacon külföldi támogatások miatt.

(76)

Annak érdekében, hogy az egyenlő versenyfeltételek hosszú távon is hatékonyan érvényesüljenek a belső piacon, valamint annak érdekében, hogy bejelentés alapján és hivatalból egyaránt megfelelő mértékben – ugyanakkor a szükségtelen adminisztratív terhek korlátozása mellett – kerüljön sor az ügyek kivizsgálására, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó bejelentési határértékek módosítása, valamint a bejelentett összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó előzetes felülvizsgálat és részletes vizsgálat határidejének csökkentése tekintetében. Azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az összefonódásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó bejelentési határértékeket jogalkotási javaslat útján – többek között az e rendeletben előírt felülvizsgálat keretében – módosítsák, e határértékeket az e rendelet szerinti felhatalmazás időtartama alatt egy alkalommal felhatalmazáson alapuló jogi aktussal is lehet módosítani. A közbeszerzési eljárással összefüggésben nyújtott pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatban az ilyen jogi aktus elfogadására vonatkozó hatáskört oly módon kell gyakorolni, hogy az figyelembe vegye a kkv-k érdekeit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (19) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(77)

Amennyiben egy összefonódás e rendelet értelmében bejelentési kötelezettség alá tartozik, az összefonódásban részt vevő bármely fél részére az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző három évben nyújtott pénzügyi hozzájárulásoknak e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. Közbeszerzési eljárással összefüggésben ezt a rendeletet alkalmazni kell egy adott gazdasági szereplőnek az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző három évben nyújtott pénzügyi hozzájárulásra is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében harmonizált keretet hoz létre a külföldi támogatások által közvetlenül vagy közvetve okozott torzulások kezelésére. Ez a rendelet szabályokat és eljárásokat állapít meg a belső piacot torzító külföldi támogatások kivizsgálására és az ilyen torzulások korrekciójára vonatkozóan. Ilyen torzulások bármely gazdasági tevékenységgel kapcsolatban, különösen az összefonódásokkal és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben előfordulhatnak.

(2) Ez a rendelet a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásoknak – ideértve az állam közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló közvállalkozásokat is – nyújtott külföldi támogatásokkal foglalkozik. Többek között az Unióban letelepedett vállalkozás felett irányítást szerző vagy azzal összeolvadó, illetve az Unióban közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozás a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak minősül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„vállalkozás”: közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 14. pontjában, a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 2. pontjában, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 2. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti gazdasági szereplő;

„szerződés”: közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben – eltérő rendelkezés hiányában – a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározottak szerinti közbeszerzési szerződés, a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti „szerződés” és a 2014/25/EU irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti „árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”, valamint a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti „koncesszió”;

„közbeszerzési eljárás”:

a)	közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló, a 2014/24/EU irányelv hatálya alá eső vagy árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés megkötésére irányuló, a 2014/25/EU irányelv hatálya alá eső bármilyen típusú odaítélési eljárás;

b)	építési vagy szolgáltatási koncesszió odaítélésére irányuló, a 2014/23/EU irányelv hatálya alá eső eljárás;

c)	a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó, szerződések odaítélésére irányuló eljárások, azok kivételével, amelyeket a tagállamok az EUMSZ 346. cikke alapján mentesítettek;

d)	a 2014/23/EU irányelv 10. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, a 2014/24/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 2014/25/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, szerződések odaítélésére irányuló eljárások;

4.	„ajánlatkérő szerv”: közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 17. pontjában, a 2014/23/EU irányelv 6. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 3. cikkében meghatározottak szerinti ajánlatkérő szerv;

5.	„közszolgáltató ajánlatkérő”: közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 17. pontjában, a 2014/23/EU irányelv 7. cikkében és a 2014/25/EU irányelv 4. cikkében meghatározottak szerinti közszolgáltató ajánlatkérő;

„többlépcsős eljárás”: a 2014/24/EU irányelv 28–32. cikkének és a 2014/25/EU irányelv 46–52. cikkének megfelelő közbeszerzési eljárás, azaz a meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd vagy az innovációs partnerség, illetve a 2014/23/EU irányelv szerinti valamely hasonló eljárás.

3. cikk

A külföldi támogatás fennállása

(1) E rendelet alkalmazásában külföldi támogatás akkor áll fenn, ha egy harmadik ország közvetlenül vagy közvetve olyan pénzügyi hozzájárulást nyújt, amely gazdasági előnyt biztosít a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozás számára, és amely jogilag vagy ténylegesen egy vagy több vállalkozásra vagy gazdasági ágazatra korlátozódik.

(2) E rendelet alkalmazásában pénzügyi hozzájárulás többek között:

a pénzeszközök vagy források átadása többek között tőkejuttatás, vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, hitelgarancia, fiskális ösztönző, működési veszteség ellentételezése, a hatóságok által kirótt pénzügyi terhek ellentételezése, adósságelengedés, hitel-tőke konverzió vagy átütemezés formájában;

b)	az egyébként esedékes bevételek elengedése, például adómentességek, illetve különleges vagy kizárólagos jogok megfelelő ellentételezés nélküli biztosítása; vagy

c)	áruk vagy szolgáltatások nyújtása, illetve áruk vagy szolgáltatások beszerzése.

Egy harmadik ország által nyújtott pénzügyi hozzájárulás magában foglalja a következők által nyújtott pénzügyi hozzájárulást:

a)	a központi kormányzat és minden egyéb szintű hatóság;

b)	egy külföldi közjogi szervezet, amelynek tevékenysége a harmadik országnak tulajdonítható, figyelembe véve a szervezet jellemzőit, valamint a szervezet működése szerinti államban uralkodó jogi és gazdasági környezetet, ideértve a kormányzat gazdaságban betöltött szerepét is; vagy

c)	egy magánszervezet, amelynek intézkedései a harmadik országnak tulajdoníthatók, figyelembe véve az összes vonatkozó körülményt.

4. cikk

Torzulások a belső piacon

(1) A belső piacon akkor áll fenn torzulás, ha a külföldi támogatás alkalmas arra, hogy javítsa valamely vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, és ezáltal az említett külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon. A belső piacon fennálló torzulást mutatók alapján kell meghatározni, amelyek különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)	a külföldi támogatás összege;

b)	a külföldi támogatás jellege;

c)	az érintett vállalkozás és az érintett piacok vagy ágazatok helyzete, ideértve a vállalkozás méretét is;

d)	a vállalkozás gazdasági aktivitásának szintje és fejlődése a belső piacon;

e)	a külföldi támogatás célja és feltételei, valamint annak a belső piacon történő felhasználása.

(2) Amennyiben a valamely vállalkozásnak juttatott külföldi támogatás három egymást követő évből álló időszakra vetített teljes összege nem haladja meg a 4 millió EUR-t, az említett külföldi támogatást úgy kell tekinteni, mint amely valószínűleg nem torzítja a belső piacot.

(3) Amennyiben a valamely vállalkozásnak juttatott külföldi támogatás teljes összege harmadik országonként bármely három egymást követő évből álló időszakban nem haladja meg az 1407/2013/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott csekély összegű támogatás összegét, az említett külföldi támogatást úgy kell tekinteni, mint amely nem torzítja a belső piacot.

(4) Egy külföldi támogatás úgy tekinthető, mint amely nem torzítja a belső piacot, amennyiben annak célja természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítása.

5. cikk

A külföldi támogatások azon kategóriái, amelyek igen nagy valószínűséggel torzítják a belső piacot

(1) Egy külföldi támogatás igen nagy valószínűséggel torzítja a belső piacot, amennyiben az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

az olyan külföldi támogatás, amelynek kedvezményezettje egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás, azaz egy olyan vállalkozás, amely a támogatás hiányában rövid vagy középtávon valószínűleg felhagyna üzleti tevékenységével, kivéve olyan szerkezetátalakítási terv megléte esetén, amely e vállalkozás hosszú távú életképességét eredményezheti, és az említett terv magában foglalja a vállalkozás jelentős saját hozzájárulását;

b)	a vállalkozás tartozásaira vagy kötelezettségeire vonatkozó, korlátlan – azaz összegében vagy időtartamában korlátlan – garancia formájában nyújtott külföldi támogatás;

c)	az olyan exportfinanszírozási intézkedés, amely nem áll összhangban a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodással;

d)	egy összefonódást közvetlenül elősegítő külföldi támogatás;

e)	az olyan külföldi támogatás, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy indokolatlanul kedvező ajánlatot nyújtson be, amelynek alapján az adott szerződést a vállalkozásnak ítélhetnének oda.

(2) A vizsgálat alatt álló vállalkozás számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy releváns információkat szolgáltasson arra nézve, hogy az (1) bekezdésben foglalt kategóriák valamelyikébe tartozó valamely külföldi támogatás az adott ügy sajátos körülményei között nem torzítja a belső piacot.

6. cikk

Mérlegelési teszt

(1) A Bizottság a kapott információk alapján mérlegelheti a külföldi támogatásnak a belső piac 4. és 5. cikk értelmében vett torzulásában megnyilvánuló negatív hatásait az adott támogatott gazdasági tevékenység belső piacon való alakulására gyakorolt pozitív hatásokhoz képest, figyelembe véve a külföldi támogatás egyéb pozitív hatásait, például a releváns – különösen az uniós – szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos szélesebb körű pozitív hatásokat.

(2) A Bizottság a korrekciós intézkedések bevezetéséről, illetve a kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló határozat meghozatalakor figyelembe veszi az (1) bekezdés szerinti értékelést, valamint az említett korrekciós intézkedések vagy kötelezettségvállalások jellegét és szintjét.

7. cikk

Kötelezettségvállalások és korrekciós intézkedések

(1) A belső piacon a külföldi támogatás által ténylegesen vagy potenciálisan okozott torzulás orvoslása céljából a Bizottság korrekciós intézkedéseket vezethet be, kivéve, ha elfogadta a vizsgálat alatt álló vállalkozás által a (2) bekezdés alapján felajánlott kötelezettségvállalásokat.

(2) A Bizottság elfogadhatja a vizsgálat alatt álló vállalkozás által felajánlott kötelezettségvállalásokat, amennyiben e kötelezettségvállalások teljes mértékben és hatékonyan orvosolják a belső piaci torzulást. Az ilyen kötelezettségvállalások elfogadásakor a Bizottság a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatában a vizsgálat alatt álló vállalkozásra nézve kötelezővé teszi azokat. Adott esetben nyomon kell követni, hogy a vállalkozás eleget tesz-e a megállapodás szerinti kötelezettségvállalásoknak.

(3) A kötelezettségvállalásoknak vagy a korrekciós intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, valamint teljes mértékben és hatékonyan orvosolniuk kell a külföldi támogatás által a belső piacon ténylegesen vagy potenciálisan okozott torzulást.

(4) A kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések többek között a következőkből állhatnak:

tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférés biztosítása olyan infrastruktúrához – ideértve a kutatási létesítményeket, termelési kapacitásokat, illetve alapvető létesítményeket is –, amelyet a belső piacot torzító külföldi támogatás útján szereztek meg vagy támogattak, kivéve, ha az uniós jogszabályok már rendelkeznek ilyen hozzáférésről;

b)	a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentése, többek között a kereskedelmi tevékenységek ideiglenes korlátozása révén;

c)	tartózkodás egyes befektetésektől;

d)	a külföldi támogatások segítségével megszerzett vagy kifejlesztett eszközök hasznosításának engedélyezése tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel;

e)	a kutatás-fejlesztés eredményeinek közzététele;

f)	bizonyos eszközök elidegenítése;

g)	a vállalkozások kötelezése az érintett összefonódás megszüntetésére;

h)	a külföldi támogatás visszafizetése egy megfelelő kamatláb alkalmazásával, amely kamatlábat a 794/2004/EK bizottsági rendeletben (20) meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani;

i)	az érintett vállalkozások kötelezése az igazgatási struktúrájuk kiigazítására.

(5) A Bizottság adott esetben jelentéstételi és átláthatósági követelményeket ír elő, ideértve a (4) bekezdésben felsorolt kötelezettségvállalások és korrekciós intézkedések végrehajtására vonatkozó rendszeres jelentéstételt is.

(6) Amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás felajánlja, hogy a külföldi támogatást egy megfelelő kamatláb alkalmazásával visszafizeti, a Bizottság az ilyen visszafizetést csak akkor fogadja el kötelezettségvállalásként, ha meg tud győződni arról, hogy a visszafizetés átlátható, ellenőrizhető és tényleges, figyelembe véve egyúttal az intézkedések kijátszásának kockázatát is.

8. cikk

Tájékoztatás a jövőbeli összefonódásokról és közbeszerzési eljárásokról

A 11., a 25. és a 31. cikk alapján elfogadott határozatokban – amennyiben az arányos és szükséges – a vizsgálat alatt álló vállalkozás korlátozott időtartamra kötelezhető arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot az összefonódásokban vagy közbeszerzési eljárásokban való részvételéről. Az említett követelmény nem érinti a 21. és a 29. cikk szerinti bejelentési kötelezettségeket.

2. FEJEZET

A KÜLFÖLDI TÁMOGATÁSOK HIVATALBÓL TÖRTÉNŐ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS A KÜLFÖLDI TÁMOGATÁSOK FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

9. cikk

A külföldi támogatások hivatalból történő felülvizsgálata

(1) A Bizottság saját kezdeményezésére megvizsgálhatja a belső piacot torzító állítólagos külföldi támogatásokra vonatkozó információkat, azok forrásától függetlenül, beleértve a tagállamokat, természetes vagy jogi személyeket vagy társulásokat is.

(2) A közbeszerzésekkel kapcsolatban hivatalból indított felülvizsgálatoknak az odaítélt szerződésekre kell korlátozódniuk.

Ilyen felülvizsgálatok nem eredményezhetik a szerződés odaítéléséről szóló határozat hatályon kívül helyezését, sem pedig a szerződés megszüntetését.

10. cikk

Előzetes felülvizsgálat

(1) A Bizottság – ha úgy véli, hogy a 9. cikkben említett információk annak lehetőségét jelzik, hogy fennáll a belső piacot torzító külföldi támogatás – beszerez minden olyan információt, amelyet szükségesnek tart annak előzetes értékeléséhez, hogy a vizsgált pénzügyi hozzájárulás külföldi támogatásnak minősül-e, és torzítja-e a belső piacot. E célból a Bizottság különösen:

a)	tájékoztatást kérhet a 13. cikkel összhangban; és

b)	a 14. vagy a 15. cikkel összhangban helyszíni szemlét végezhet az Unióban és az Unión kívül.

(2) Amennyiben egy tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy egy releváns nemzeti eljárást terveznek vagy indítottak, a Bizottság az előzetes felülvizsgálat megindításáról tájékoztatja az említett tagállamot. Az előzetes felülvizsgálat megindításáról különösen azokat a tagállamokat kell tájékoztatnia a Bizottságnak, amelyek az (EU) 2019/452 rendelet alapján nemzeti eljárásról értesítették a Bizottságot. Amennyiben az előzetes felülvizsgálat kezdeményezésére közbeszerzési eljárással kapcsolatban kerül sor, a Bizottságnak tájékoztatnia kell az érintett ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt is.

(3) Amennyiben a Bizottság az előzetes felülvizsgálat alapján elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy egy vállalkozás olyan külföldi támogatásban részesült, amely torzítja a belső piacot, a Bizottság:

részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatot fogad el (a továbbiakban: a részletes vizsgálat megindításáról szóló határozat), amely összefoglalja a vonatkozó ténybeli és jogi kérdéseket, valamint tartalmazza a külföldi támogatás fennállásának és a belső piac tényleges vagy potenciális torzulásának előzetes értékelését;

b)	tájékoztatja a vizsgálat alatt álló vállalkozást;

c)	tájékoztatja a tagállamokat és – amennyiben a részletes vizsgálat megindítására közbeszerzési eljárással kapcsolatban kerül sor – az érintett ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt; valamint

d)	értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben írásbeli észrevételek megtételére szólít fel a Bizottság által előírt határidőn belül.

(4) Amennyiben az előzetes felülvizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy nincs elegendő bizonyíték egy részletes vizsgálat megindításához – akár azért, mert nem áll fenn külföldi támogatás, akár azért, mert nincs elegendő bizonyíték a belső piac tényleges vagy potenciális torzulására –, lezárja az előzetes felülvizsgálatot, tájékoztatja a vizsgálat alatt álló vállalkozást és a (2) bekezdés alapján tájékoztatott tagállamokat, valamint – ha az előzetes felülvizsgálat megindítására közbeszerzési eljárással kapcsolatban került sor – az érintett ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt.

11. cikk

Részletes vizsgálat

(1) A részletes vizsgálat során a Bizottság folytatja a részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatban azonosított külföldi támogatás értékelését, és a 13., a 14. és a 15. cikkel összhangban beszerez minden olyan információt, amelyet szükségesnek tart.

(2) Amennyiben a Bizottság a 4–6. cikk alapján megállapítja, hogy egy külföldi támogatás torzítja a belső piacot, határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amellyel korrekciós intézkedéseket vezet be (a továbbiakban: korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozat). Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Amennyiben a Bizottság a 4–6. cikk alapján megállapítja, hogy egy külföldi támogatás torzítja a belső piacot, és a vizsgálat alatt álló vállalkozás olyan kötelezettségvállalásokat ajánl fel, amelyeket a Bizottság megfelelőnek és elégségesnek ítél ahhoz, hogy teljes mértékben és hatékonyan orvosolják a torzulást, határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogadhat el annak érdekében, hogy a vállalkozás számára kötelező érvényűvé tegye az említett kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat). A külföldi támogatás visszafizetését elfogadó, a 7. cikk (6) bekezdése szerinti határozat kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatnak minősül. Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A Bizottság engedélyező határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el (a továbbiakban: engedélyező határozat), ha megállapítja, hogy:

a)	a részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatában foglalt előzetes értékelés nem nyert megerősítést; vagy

b)	a 6. cikk értelmében vett pozitív hatások jelentősebbek a belső piaci torzuláshoz képest.

Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben törekszik arra, hogy a részletes vizsgálat megkezdésétől számított 18 hónapon belül határozatot hozzon.

12. cikk

Ideiglenes intézkedések

(1) A belső piaci verseny megőrzése és a helyrehozhatatlan károk megelőzése érdekében a Bizottság határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben ideiglenes intézkedéseket rendel el, amennyiben:

a)	elegendő bizonyíték utal arra, hogy egy pénzügyi hozzájárulás külföldi támogatásnak minősül, és torzítja a belső piacot; valamint

b)	fennáll a belső piaci verseny súlyos és helyrehozhatatlan sérülésének kockázata.

Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az ideiglenes intézkedések közé tartozhatnak különösen, de nem kizárólag a 7. cikk (4) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett intézkedések. A közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan nem hozhatók ideiglenes intézkedések.

(3) Az ideiglenes intézkedéseket vagy egy meghatározott, szükség esetén megfelelő mértékben megújítható időtartamban kell alkalmazni, vagy pedig addig, amíg sor nem kerül a végleges döntés meghozatalára.

13. cikk

Információkérések

(1) A Bizottság az e rendelettel ráruházott feladatok végrehajtása érdekében e cikkel összhangban információkat kérhet.

(2) A Bizottság egy vizsgálat alatt álló vállalkozástól bekérhet minden szükséges információt, beleértve a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott ajánlatára vonatkozó információkat is.

(3) A Bizottság az arányosság elvét kellően figyelembe véve más vállalkozásoktól vagy vállalkozások más társulásaitól is bekérhet ilyen információkat, beleértve a közbeszerzési eljárások keretében benyújtott ajánlatukra vonatkozó információkat is.

(4) A (2) vagy a (3) bekezdés alapján történő információkérésben:

a)	meg kell jelölni az információkérés jogalapját és célját, meg kell határozni a kért információk körét, és megfelelő határidőt kell kitűzni azok benyújtására;

b)	szerepelnie kell egy arra vonatkozó nyilatkozatnak, hogy valótlan, hiányos vagy megtévesztő információk benyújtása esetén a 17. cikkben meghatározott pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabására kerülhet sor;

c)	szerepelnie kell egy arra vonatkozó nyilatkozatnak, hogy a 16. cikk értelmében az együttműködés hiánya esetén a Bizottság a rendelkezésére álló tények alapján hozhat határozatot.

(5) A Bizottság kérésére a tagállamok minden szükséges tájékoztatást megadnak a Bizottságnak az e rendelettel ráruházott feladatai ellátásához. A (4) bekezdés a) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

(6) A Bizottság egy harmadik országot is felkérhet a szükséges információk rendelkezésre bocsátására. A (4) bekezdés a) és c) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

(7) A Bizottság bármely olyan természetes vagy jogi személyt meghallgathat, aki vagy amely beleegyezését adja a vizsgálat tárgyára vonatkozó információgyűjtés céljából történő meghallgatáshoz. Amennyiben egy meghallgatásra nem a Bizottság helyiségeiben, illetve telefonon vagy más elektronikus úton kerül sor, a Bizottság a meghallgatást megelőzően:

a)	tájékoztatja azon tagállamot, amelynek területén a meghallgatásra sor fog kerülni; vagy

b)	megszerzi azon harmadik ország jóváhagyását, amelynek területén a meghallgatásra sor fog kerülni.

14. cikk

Az Unión belül végzett helyszíni szemlék

(1) A Bizottság az e rendelettel ráruházott feladatok végrehajtása érdekében elvégezheti a szükséges helyszíni szemléket a vállalkozásoknál vagy a vállalkozások társulásainál.

(2) Amennyiben a Bizottság ilyen helyszíni szemlét végez, a helyszíni szemle lefolytatására a Bizottság által meghatalmazott tisztviselők jogosultak:

a)	belépni a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásainak bármely helyiségébe, területére és közlekedési eszközébe;

megvizsgálni az üzleti könyveket és egyéb nyilvántartásokat – függetlenül az ezek tárolásához használt adathordozóktól –, és a helyszíni szemlének alávetett szervezet számára elérhető bármely információhoz hozzáférni, továbbá az említett üzleti könyvekről és nyilvántartásokról másolatokat vagy kivonatokat készíteni vagy kérni;

c)	magyarázatot kérni a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni szemle tárgyához és céljához kapcsolódó tényekről vagy dokumentumokról, és rögzíteni a kapott válaszokat;

d)	a helyszíni szemléhez szükséges időtartamra és mértékben zár alá helyezni bármely üzleti célt szolgáló helyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3) A vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának alá kell vetnie magát a Bizottság határozatával elrendelt helyszíni szemlének. A Bizottság által a helyszíni szemle lefolytatására meghatalmazott tisztviselőknek és más kísérő személyeknek hatáskörüket a Bizottság határozatának bemutatását követően kell gyakorolniuk, amely határozat:

a)	rögzíti a helyszíni szemle tárgyát és célját;

b)	tartalmaz egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a 16. cikk értelmében az együttműködés hiánya esetén a Bizottság a rendelkezésére álló tények alapján hozhat határozatot;

c)	megemlíti a 17. cikkben meghatározott pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásának lehetőségét; valamint

d)	megemlíti azon jogot, amely szerint a Bíróság felkérhető arra, hogy az EUMSZ 263. cikkével összhangban vizsgálja meg a határozatot.

(4) A Bizottság a helyszíni szemle előtt kellő időben értesíti a szemléről és a szemle megkezdésének időpontjáról azt a tagállamot, amelynek területén a helyszíni szemlére sor fog kerülni.

(5) Az azon tagállam által meghatalmazott vagy kijelölt tisztviselőknek és más személyeknek, amelynek területén a helyszíni szemlére sor fog kerülni, a tagállam vagy a Bizottság kérésére aktívan segíteniük kell a Bizottság által meghatalmazott tisztviselőket és más kísérő személyeket. Ennek érdekében megilletik őket a (2) bekezdésben említett hatáskörök.

(6) Amennyiben a Bizottság által meghatalmazott tisztviselők vagy más kísérő személyek megállapítják, hogy egy vállalkozás vagy vállalkozások egy társulása ellenszegül az e cikk értelmében vett helyszíni szemlének, azon tagállam, amelynek területén a helyszíni szemlére sor kerül – szükség esetén a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező bűnüldöző hatóság bevonásával –, megadja számukra a szükséges segítséget a helyszíni szemle elvégzéséhez. Amennyiben az e bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz a tagállami szabályokkal összhangban igazságügyi hatóság engedélye szükséges, meg kell kérni ezt az engedélyt. Ilyen engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérhető.

(7) A Bizottság kérésére egy tagállam a saját területén, a nemzeti joga alapján helyszíni szemlét vagy egyéb tényfeltáró intézkedést hajt végre annak megállapítása érdekében, hogy a belső piacot torzító külföldi támogatás fennáll-e.

15. cikk

Az Unión kívül végzett helyszíni szemlék

A Bizottság az e rendelettel ráruházott feladatok végrehajtása érdekében helyszíni szemlét végezhet egy harmadik ország területén, feltéve, hogy az adott harmadik ország kormánya a helyszíni szemléről hivatalos értesítést kapott, és nem emel kifogást a helyszíni szemle ellen. A Bizottság a vállalkozást vagy a vállalkozások társulását is felkérheti, hogy adja beleegyezését a helyszíni szemléhez. A 14. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a) és b) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

16. cikk

Az együttműködés hiánya

(1) A Bizottság a 10. cikk, a 11. cikk, a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja vagy a 31. cikk (2) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló tények alapján hozhat határozatot, amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás vagy a külföldi támogatást nyújtó harmadik ország:

a)	a 13. cikk szerinti információkérésre hiányos, valótlan vagy megtévesztő információkat nyújt be;

b)	nem adja meg a kért információkat a Bizottság által előírt határidőn belül;

c)	nem veti alá magát a Bizottság által a 14. vagy a 15. cikk alapján elrendelt, az Unión belül vagy azon kívül lefolytatandó helyszíni szemlének; vagy

d)	más módon akadályozza az előzetes felülvizsgálatot vagy a részletes vizsgálatot.

(2) Ha egy vállalkozás vagy vállalkozások társulása, egy tagállam vagy a harmadik ország valótlan vagy megtévesztő információkat szolgáltatott a Bizottságnak, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Amennyiben egy vállalkozás, beleértve az állam közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló közvállalkozást is, nem adja meg az annak megállapításához szükséges információkat, hogy a pénzügyi hozzájárulás előnyhöz juttatja-e, úgy tekinthető, hogy a vállalkozás részesült az említett előnyben.

(4) A rendelkezésre álló tények alkalmazása esetén az eljárás eredménye kedvezőtlenebb lehet a vállalkozás számára, mint ha együttműködött volna.

17. cikk

Pénzbírság és kényszerítő bírság

(1) A Bizottság határozat útján pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki, amennyiben a vállalkozás vagy vállalkozások társulása szándékosan vagy gondatlanságból:

a)	a 13. cikk szerinti információkérésre adott válaszban hiányos, valótlan vagy megtévesztő információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt;

b)	a 14. cikk szerinti helyszíni szemlék során hiányosan mutatja be a kért üzleti könyveket vagy a vállalkozással kapcsolatos egyéb nyilvántartásokat;

egy, a 14. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban feltett kérdésre válaszolva:

i.	valótlan vagy megtévesztő választ ad;

ii.	a személyzet valamely tagja által adott valótlan, hiányos vagy megtévesztő választ nem helyesbíti a Bizottság által kitűzött határidőn belül;

iii.	elmulasztja vagy megtagadja a 14. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott határozattal elrendelt helyszíni szemle tárgyához és céljához kapcsolódó tényekre vonatkozó hiánytalan válaszok megadását;

d)	nem veti alá magát a 14. cikk alapján elrendelt helyszíni szemlének, vagy feltöri a 14. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban elhelyezett zárakat; vagy

e)	nem tesz eleget az ügyiratba való betekintésre vagy a Bizottság által a 42. cikk (4) bekezdése alapján elrendelt közzétételre vonatkozó feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiszabott pénzbírságok nem haladhatják meg az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása által az előző pénzügyi évben elért teljes árbevétel 1 %-át.

(3) Az (1) bekezdés szerint kiszabott kényszerítő bírságok nem haladhatják meg az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása által az előző pénzügyi évben elért átlagos napi teljes árbevétel 5 %-át a határozatban megjelölt naptól számított késedelem minden munkanapjára vonatkozóan, azon időpontig terjedően, amíg a vállalkozás vagy vállalkozások társulása be nem nyújtja a Bizottság által kért hiánytalan és valós információkat, vagy ameddig alá nem veti magát helyszíni szemlének.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság kéthetes végső határidőt szab a hiányzó információknak a vállalkozástól vagy vállalkozások társulásától való beérkezésére.

(5) Amennyiben egy vállalkozás nem tesz eleget a 11. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatnak, a 12. cikk szerinti ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak vagy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozatnak, a Bizottság határozat útján:

a)	az érintett vállalkozás által az előző pénzügyi évben elért teljes árbevétel 10 %-át meg nem haladó mértékű pénzbírságot szabhat ki; vagy

kényszerítő bírságot szabhat ki, amely nem haladhatja meg az érintett vállalkozás által az előző pénzügyi évben elért átlagos napi teljes árbevétel 5 %-át, és amely a bírságot kiszabó bizottsági határozat napjától kezdődően a meg nem felelés minden egyes napjára vonatkozik, mindaddig, amíg a Bizottság meg nem állapítja, hogy az érintett vállalkozás eleget tett a határozatnak.

A Bizottság akkor is kiszabhat ilyen pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, ha a vállalkozás nem tesz eleget a 11. cikk, a 25. cikk vagy a 31. cikk alapján elfogadott határozatnak, amely arra kötelezte a vállalkozást, hogy a 8. cikknek megfelelően tájékoztassa a Bizottságot, ha a jövőben összefonódásokban vagy közbeszerzési eljárásokban vesz részt.

(6) A Bizottság a pénzbírság vagy kényszerítő bírság összegének meghatározásakor az arányosság és a megfelelőség elvére kellő tekintettel figyelembe veszi a jogsértés jellegét, súlyosságát és időtartamát.

(7) Amennyiben az érintett vállalkozás vagy vállalkozások érintett társulása teljesítette a kényszerítő bírság által érvényesíteni kívánt kötelezettséget, a Bizottság a kényszerítő bírság végleges összegét a kényszerítő bírságot kiszabó eredeti határozatban foglalthoz képest csökkentheti.

18. cikk

Visszavonás

(1) A Bizottság a 11. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése, a 25. cikk (3) bekezdése és a 31. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése alapján hozott határozatot visszavonhatja, és határozat formájában új végrehajtási jogi aktust fogadhat el az alábbi esetek bármelyikében:

a)	a vállalkozás, amely az eredeti határozat címzettje volt, a kötelezettségvállalásaival vagy az előírt korrekciós intézkedésekkel ellentétesen jár el;

b)	az eredeti határozat alapját hiányos, valótlan vagy megtévesztő információk képezték;

c)	a kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések hatástalanok.

Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Ha a Bizottság az (1) bekezdés értelmében visszavonja a határozatot és új határozatot fogad el, az nem érinti a szerződést odaítélő ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő döntését. Nem érinti továbbá az ilyen eljárást lezáró döntést követően már megkötött szerződéseket sem.

3. FEJEZET

ÖSSZEFONÓDÁSOK

19. cikk

Az összefonódásokhoz nyújtott külföldi támogatások által a belső piacon okozott torzulások

Annak értékelése, hogy egy összefonódáshoz nyújtott külföldi támogatás torzítja-e a belső piacot a 4. vagy az 5. cikk értelmében, az érintett összefonódásra kell, hogy korlátozódjon. Az értékelés során csak a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben nyújtott külföldi támogatások vehetők figyelembe.

20. cikk

Összefonódások és bejelentési határértékek

(1) E rendelet alkalmazásában összefonódás akkor áll fenn, ha az irányítás tartós megváltozása a következők bármelyikéből ered:

a)	két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás vagy vállalkozásrész összeolvad;

b)	egy vagy több személy, amely már irányít legalább egy vállalkozást, vagy egy vagy több vállalkozás akár értékpapírok vagy eszközök vásárlásával, akár szerződéssel vagy más úton, közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több másik vállalkozás egésze vagy része felett.

(2) Egy önálló gazdasági egység összes funkcióját tartósan ellátó közös vállalkozás létrehozása az (1) bekezdés értelmében vett összefonódásnak minősül.

(3) E rendelet alkalmazásában bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódás akkor áll fenn, ha az összefonódásban:

a)	az összeolvadó vállalkozások közül legalább egy, a megszerzett vállalkozás vagy a közös vállalkozás letelepedett az Unióban, és az Unióban legalább 500 millió EUR teljes árbevételt ér el; és

a következő vállalkozások harmadik országoktól a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben összesen több mint 50 millió EUR teljes pénzügyi hozzájárulást kaptak:

i.	felvásárlás esetén: a felvásárló vagy felvásárlók és a megszerzett vállalkozás;

ii.	összeolvadás esetén: az összeolvadó vállalkozások;

iii.	közös vállalkozás esetén: a közös vállalkozást létrehozó vállalkozások és a közös vállalkozás.

(4) Nem minősül összefonódásnak:

ha hitelintézetek vagy más pénzügyi intézmények vagy biztosítótársaságok, amelyek szokásos tevékenységük során saját számlájukra vagy mások számlájára folytatott értékpapír-kereskedelmet vagy -ügyleteket végeznek, ideiglenes jelleggel értékpapírokat birtokolnak, amelyeket továbbértékesítési céllal egy vállalkozásban szereztek, feltéve, hogy nem gyakorolják az említett értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogokat az említett vállalkozás versenymagatartásának meghatározására, illetve hogy az ilyen szavazati jogokat csak az említett vállalkozás vagy az említett vállalkozás eszközei teljes vagy részleges értékesítésének, illetve az említett értékpapírok értékesítésének előkészítése céljából gyakorolják, és az ilyen értékesítés a vásárlás napját követő egy éven belül megtörténik;

b)	az irányítást egy állami tisztségviselő szerzi meg egy tagállam felszámolással, csődeljárással, fizetésképtelenséggel, fizetések beszüntetésével, kényszeregyezséggel vagy ehhez hasonló eljárással kapcsolatos jogának megfelelően;

az (1) bekezdés b) pontjában említett műveleteket a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 2. cikkének 15. pontjában meghatározottak szerinti pénzügyi holdingvállalkozások végzik, feltéve, hogy a holdinggal kapcsolatos szavazati jogokat – különösen azon vállalkozások vezető és felügyelő testületének tagjai kinevezésével kapcsolatban, amelyekben részesedéssel rendelkeznek – csak e befektetések teljes értékének megóvása érdekében gyakorolják, és nem azért, hogy közvetlenül vagy közvetve meghatározzák az említett vállalkozások versenymagatartását.

Az első albekezdés a) pontjában említett egyéves időszakot a Bizottság kérésre kiterjesztheti abban az esetben, ha az érintett intézmények vagy társaságok igazolni tudják, hogy az értékesítést észszerű módon nem lehetett lebonyolítani a kijelölt határidőn belül.

(5) Az irányítást olyan jogok, szerződések vagy más egyéb eszközök alapozzák meg, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és a kapcsolódó jogi és ténybeli megfontolásokra tekintettel lehetőséget adnak egy vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására, különösen:

a)	a tulajdonjog alapján vagy a vállalkozás eszközeinek összességére vagy azok egy részére kiterjedő használati jog biztosításával;

b)	olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak egy vállalkozás testületeinek összetétele, szavazása vagy döntései felett.

(6) Az irányítást olyan személyek vagy vállalkozások szerzik meg, akik vagy amelyek:

a)	ezen jogok tulajdonosai vagy az érintett szerződések kedvezményezettjei; vagy

b)	noha nem tulajdonosai ezen jogoknak, illetve nem kedvezményezettjei az ilyen szerződéseknek, de jogukban áll a belőlük származó jogok gyakorlása.

21. cikk

Összefonódások előzetes bejelentése

(1) A bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódásokat a végrehajtásukat megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően be kell jelenteni a Bizottságnak.

(2) Az érintett vállalkozások akkor is bejelenthetik a tervezett összefonódást, ha bizonyítják a Bizottságnak egy megállapodás megkötésére irányuló jóhiszemű szándékukat, vagy ha nyilvános ajánlat esetén nyilvánosan közölték az ilyen ajánlat megtételére irányuló szándékukat, feltéve, hogy a tervezett megállapodás vagy ajánlat az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódást eredményezne.

(3) Valamennyi, a 20. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett összeolvadásból vagy a 20. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett közös irányítás megszerzéséből létrejött összefonódást – az adott esettől függően – az összeolvadásban részt vevő feleknek, illetve a közös irányítást szerző feleknek együtt kell bejelenteniük. Minden más esetben a bejelentést az a személy vagy vállalkozás teszi meg, amely egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett irányítást szerez.

(4) Amennyiben az érintett vállalkozások nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, a Bizottság az adott összefonódás bejelentését kérve e rendelettel összhangban felülvizsgálhatja a bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódást. Ebben az esetben a Bizottságot nem kötik a 24. cikk (1) és (4) bekezdésében említett határidők.

(5) A Bizottság a bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, a 20. cikk értelmében vett bármely összefonódásról annak végrehajtását megelőzően bármikor előzetes bejelentést kérhet, amennyiben a Bizottság gyanúja szerint az érintett vállalkozások az összefonódást megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhettek. Az ilyen összefonódás e rendelet alkalmazásában bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódásnak minősül.

22. cikk

Az árbevétel kiszámítása

(1) A teljes árbevétel az érintett vállalkozások által az előző pénzügyi évben a vállalkozások rendes tevékenységi körébe tartozó termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó bevételt foglalja magában, a kereskedelmi árengedmények és a hozzáadottérték-adó, valamint az árbevételhez közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után. Egy érintett vállalkozás teljes árbevétele nem tartalmazza a (4) bekezdésben említett vállalkozások bármelyike közötti termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást.

Az uniós árbevétel a vállalkozásoknak vagy fogyasztóknak az Unióban értékesített termékeket és nyújtott szolgáltatásokat foglalja magában.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az összefonódás egy vagy több vállalkozás részének megszerzésével valósul meg, akár jogi személyek ezek a részek, akár nem, csak az összefonódás tárgyát képező részekhez kapcsolódó árbevételt kell figyelembe venni az eladó vagy az eladók tekintetében.

Az e bekezdés első albekezdésének értelmében vett két vagy több ügyletet, amelyek ugyanazon személyek vagy vállalkozások között egy kétéves időszakon belül történnek, az utolsó ügylet napján létrejött egy és ugyanazon összefonódásnak kell tekinteni.

(3) Árbevétel helyett a következőket kell alapul venni:

hitelintézetek és más pénzügyi intézmények esetében a 86/635/EGK tanácsi irányelvben (22) meghatározott alábbi bevételi tételek összege, adott esetben a hozzáadottérték-adó, valamint a közvetlenül az említett tételekhez kapcsolódó egyéb adók levonása után:

i.	kamat- és kamatjellegű bevételek;

ii.

értékpapírokból származó bevétel:

—	bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból,

—	bevétel egyéb részesedésből,

—	bevétel kapcsolt vállalkozásokban való részesedésből;

iii.	kapott jutalékbevételek;

iv.	pénzügyi műveletek nettó nyeresége;

v.	egyéb bevétel üzleti tevékenységből;

biztosítók esetében a lekötött bruttó biztosítási díjak értéke, amely magában foglalja a biztosító által vagy nevében megkötött biztosítási szerződések alapján megszerzett teljes összeget és követeléseket, ideértve a kifizetett viszontbiztosítási díjakat is, a biztosítási díj összege alapján vagy a biztosítási díjak egészére kivetett adók és járulékok levonása után.

Az a) pont alkalmazásában, hitelintézet vagy pénzügyi intézmény esetében az uniós árbevétel azokat az említett pontban meghatározott bevételi tételeket foglalja magában, amelyeket az említett intézet vagy intézmény Unióban letelepedett fióktelepe vagy részlege szerez meg.

A b) pont alkalmazásában, biztosítók esetében az uniós árbevétel az Unióban letelepedett személyektől kapott bruttó biztosítási díjat foglalja magában.

(4) A (2) bekezdés sérelme nélkül az érintett vállalkozás teljes árbevételét a következők árbevételének összeadásával kell kiszámítani:

a)	az érintett vállalkozás;

azon vállalkozások, amelyekben az érintett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve:

i.	a tőkének vagy a vállalkozás eszközeinek több mint felét birtokolja;

ii.	a szavazati jogok több mint a felének gyakorlására jogosult;

iii.	jogosult a felügyelőbizottság, az igazgatótanács vagy az említett vállalkozásokat jogilag képviselő testületek tagjai több mint felének kinevezésére; vagy

iv.	jogosult az említett vállalkozások ügyeinek irányítására;

c)	azok a vállalkozások, amelyek az érintett vállalkozásban a b) pontban említett jogok vagy hatáskörök bármelyikével rendelkeznek;

d)	azok a vállalkozások, amelyekben a c) pontban említett vállalkozás a b) pontban említett jogok vagy hatáskörök bármelyikével rendelkezik;

e)	azok a vállalkozások, amelyekben az a)–d) pontban említett vállalkozások közül kettő vagy több együttesen rendelkezik a b) pontban említett jogok vagy hatáskörök bármelyikével.

(5) Amennyiben az érintett vállalkozások együttesen rendelkeznek a (4) bekezdés b) pontjában felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel, az érintett vállalkozások teljes árbevételének kiszámításakor:

a)	figyelembe kell venni a közös vállalkozás és bármely harmadik vállalkozás közötti termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevételt, amelyet egyenlő arányban kell felosztani az érintett vállalkozások között;

b)	nem vehető figyelembe az az árbevétel, amely a közös vállalkozás és az egyes érintett vállalkozások, vagy bármely más, ezek bármelyikéhez a (4) bekezdés b)–e) pontjában foglaltak szerinti módon kapcsolódó vállalkozás közötti termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származik.

23. cikk

A teljes pénzügyi hozzájárulás kiszámítása

Az érintett vállalkozásnak nyújtott teljes pénzügyi hozzájárulást a 22. cikk (2) bekezdésében és a 22. cikk (4) bekezdésének a)–e) pontjában említett valamennyi vállalkozásnak harmadik országok által nyújtott pénzügyi hozzájárulások összeadásával kell kiszámítani.

24. cikk

Az összefonódások felfüggesztése és határidők

(1) A bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódás nem hajtható végre annak bejelentése előtt.

Ezen túlmenően:

a)	amennyiben a Bizottság egy hiánytalan bejelentést kap, az összefonódás az említett kézhezvételtől számított 25 munkanapon belül nem hajtható végre;

amennyiben a Bizottság a hiánytalan bejelentés kézhezvételétől számított legfeljebb 25 munkanapon belül részletes vizsgálatot indít, az összefonódás a részletes vizsgálat megindításától számított 90 munkanapon belül nem hajtható végre. Ez az időtartam 15 munkanappal meghosszabbodik, ha az érintett vállalkozások a 7. cikk szerinti kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel a belső piaci torzulás orvoslása céljából;

c)	amennyiben a Bizottság a 25. cikk (3) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti határozatot fogadott el, az összefonódás ezt követően hajtható végre.

Az a) és b) pontban említett időtartam a hiánytalan bejelentés kézhezvételét vagy a vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő munkanapon kezdődik.

(2) Az (1) bekezdés nem akadályozza meg az olyan nyilvános ajánlatoknak, vagy az olyan értékpapírokkal folytatott ügyletek sorozatának az alkalmazását – ideértve a piacon, például a tőzsdén forgalomba hozható értékpapírokra váltható értékpapírokat is –, amelyek által az irányítást több eladótól szerzik meg, feltéve, hogy:

a)	az összefonódást a 21. cikk szerint haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak; és

b)	a felvásárló nem gyakorolja az adott értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogot, vagy csak befektetése teljes értékének megóvására gyakorolja azokat, a Bizottság által az e cikk (3) bekezdésének értelmében biztosított eltérés alapján.

(3) A Bizottság – kérelemre – eltérést biztosíthat az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól. Az eltérés iránti kérelemben meg kell jelölni az említett kérelem indokait. A kérelmet elbíráló határozat meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi különösen a felfüggesztésnek az összefonódásban érintett egy vagy több vállalkozásra vagy harmadik félre gyakorolt hatásait, valamint az összefonódás által a belső piacon okozott torzulás kockázatát. Ilyen eltérés bizonyos feltételekhez és kötelezettségekhez köthető annak érdekében, hogy a belső piacon ne következzen be torzulás. Az eltérés bármikor, így a bejelentés megtétele előtt vagy az ügyletet követően is kérelmezhető és megadható.

(4) Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt határidőket meg kell hosszabbítani, ha az érintett vállalkozások a 10. cikk szerinti részletes vizsgálat megindítását követő legfeljebb 15 munkanapon belül erre irányuló kérelmet nyújtanak be. Az érintett vállalkozások csak egy ilyen kérelmet nyújthatnak be.

A részletes vizsgálat megindítását követően a Bizottság az érintett vállalkozások beleegyezésével bármikor meghosszabbíthatja az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt határidőket.

Az e bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások együttes időtartama nem haladhatja meg a 20 munkanapot.

(5) A Bizottság, kivételes esetben, felfüggesztheti az (1) bekezdésben előírt határidőket, amennyiben a vállalkozások nem nyújtották be a Bizottság által a 13. cikk szerint kért teljes információt, vagy nem vetették alá magukat a 14. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni szemlének.

(6) A Bizottság a 25. cikk (3) bekezdése szerinti határozatot anélkül is meghozhatja, hogy kötnék az e cikk (1) és (4) bekezdésében említett határidők, amennyiben:

a)	megállapítja, hogy az összefonódást a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozathoz csatolt kötelezettségvállalások megsértésével hajtották végre; vagy

b)	egy határozat a 25. cikk (1) bekezdése alapján visszavonásra került.

(7) Az (1) bekezdés megsértésével végrehajtott ügyletek csak a 25. cikk (3) bekezdése szerinti határozat elfogadását követően tekinthetők érvényesnek.

(8) E cikknek nincs kihatása az értékpapírokkal lebonyolított ügyletek érvényességére – ideértve a piacon, például a tőzsdén forgalomba hozható más értékpapírokra váltható értékpapírokat is –, kivéve, ha a vevő és az eladó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügyletet az (1) bekezdés megsértésével bonyolították le.

25. cikk

A bejelentett összefonódások előzetes felülvizsgálatára és részletes vizsgálatára alkalmazandó eljárási szabályok

(1) A 10. cikk, a 11. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, valamint a 12–16. cikk és a 18. cikk alkalmazandó a bejelentett összefonódásokra.

(2) A Bizottság a 10. cikk (3) bekezdése alapján legkésőbb a hiánytalan bejelentés kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül részletes vizsgálatot indíthat.

(3) A részletes vizsgálatot követően a Bizottság valamely alábbi határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el:

a)	a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat;

b)	a 11. cikk (4) bekezdése szerinti engedélyező határozat; vagy

c)	az összefonódást tiltó határozat, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a külföldi támogatás a 4–6. cikk alapján torzítja a belső piacot.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A (3) bekezdés szerinti határozatokat a részletes vizsgálat megindításától számított 90 munkanapon belül kell elfogadni, amely határidő adott esetben a 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése alapján meghosszabbodik. Amennyiben a Bizottság az említett határidőn belül nem fogad el határozatot, az érintett vállalkozások végrehajthatják az összefonódást.

(5) Egy vállalkozáshoz intézett információkérésben a Bizottság közli, hogy fel fogja-e függeszteni a határidőket a 24. cikk (5) bekezdése alapján, amennyiben a vállalkozás nem szolgáltat teljeskörű információt az előírt határidőn belül.

(6) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy már végrehajtottak egy olyan összefonódást, amely a 21. cikk (1) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettség alá tartozik, illetve amelyet a 21. cikk (5) bekezdése értelmében a Bizottság kérésére bejelentettek, továbbá megállapítja, hogy az említett összefonódáshoz nyújtott külföldi támogatás a 4., az 5. és a 6. cikk alapján torzítja a belső piacot, a következő intézkedések egyikét fogadhatja el:

kötelezheti az érintett vállalkozásokat az összefonódás megszüntetésére, különösen az összeolvadás megszüntetésével vagy az összes megszerzett részesedés és eszköz értékesítésével, hogy ily módon visszaállítsák az összefonódás végrehajtása előtt fennállt helyzetet; vagy amennyiben az említett helyreállítás nem lehetséges az összefonódás megszüntetésén keresztül, bármilyen egyéb intézkedést elfogadhat, amely alkalmas az összefonódás előtt fennállt helyzet lehető legnagyobb mértékű helyreállítására;

b)	elrendelhet bármilyen egyéb megfelelő intézkedést, hogy biztosítsa, hogy az érintett vállalkozások az összefonódást megszüntessék vagy a határozatában előírt egyéb helyreállító intézkedéseket megtegyék.

A Bizottság az e bekezdés a) és b) pontjában említett intézkedéseket az e cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti határozatban vagy külön határozatban is elrendelheti.

A Bizottság határozat formájában egy végrehajtási jogi aktus útján elfogadhatja az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett bármelyik intézkedést, ha megállapítja, hogy az összefonódást az e cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján hozott olyan határozat megsértésével hajtották végre, amely megállapította, hogy a kötelezettségvállalások hiányában az összefonódás megfelelne az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumnak.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7) A Bizottság a 12. cikkben említett ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat formájában is elfogadhat végrehajtási jogi aktust, amennyiben:

a)	az összefonódást a 21. cikk megsértésével hajtották végre;

b)	az összefonódást az e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat megsértésével hajtották végre.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

26. cikk

Az összefonódásokra alkalmazandó pénzbírság és kényszerítő bírság

(1) A Bizottság a 17. cikkben foglaltak szerint pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki.

(2) A Bizottság határozat útján az érintett vállalkozásokat az előző pénzügyi évben elért teljes árbevételük 1 %-át meg nem haladó pénzbírsággal is sújthatja, amennyiben az említett vállalkozások szándékosan vagy gondatlanságból valótlan vagy megtévesztő információt szolgáltatnak a 21. cikk szerinti bejelentésben vagy annak kiegészítésében.

(3) A Bizottság határozat útján az érintett vállalkozásokat az előző pénzügyi évben elért teljes árbevételük 10 %-át meg nem haladó pénzbírsággal is sújthatja, amennyiben az említett vállalkozások szándékosan vagy gondatlanságból:

a)	nem jelentik be a bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódást annak végrehajtását megelőzően a 21. cikknek megfelelően, kivéve, ha erre a 24. cikk alapján kifejezetten felhatalmazást kaptak;

b)	a bejelentett összefonódást a 24. cikket megsértve hajtják végre;

c)	a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban tiltott, bejelentett összefonódást hajtanak végre;

d)	a 39. cikk (1) bekezdésében említettek szerint kijátszották vagy megkísérelték kijátszani a bejelentési követelményeket.

4. FEJEZET

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK

27. cikk

Közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a belső piacot torzító külföldi támogatások

A közbeszerzési eljárás torzulását okozó vagy ennek kockázatával járó külföldi támogatás alatt olyan külföldi támogatást kell érteni, amely lehetővé teszi egy gazdasági szereplő számára, hogy az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be. Annak 4. cikk szerinti értékelését, hogy fennáll-e torzulás a belső piacon, továbbá hogy egy ajánlat indokolatlanul előnyös-e az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében, az adott közbeszerzési eljárásra kell korlátozni. Az értékelés során csak a bejelentést megelőző három évben nyújtott külföldi támogatásokat kell figyelembe venni.

28. cikk

Bejelentési határértékek közbeszerzési eljárásokban

(1) E rendelet alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy egy közbeszerzési eljárásban bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulás jelenik meg, ha

az adott közbeszerzési szerződésnek vagy keretmegállapodásnak – a 2014/23/EU irányelv 8. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 5. cikkében, valamint a 2014/25/EU irányelv 16. cikkében megállapított rendelkezésekkel összhangban számított –, illetve a dinamikus beszerzési rendszer egy konkrét közbeszerzésének a héa nélküli tervezett értéke eléri a 250 millió EUR-t; és

a gazdasági szereplő – beleértve az üzleti autonómia nélküli leányvállalatait és a holdingtársaságait, továbbá adott esetben a közbeszerzési eljárás ugyanazon ajánlatában részt vevő fő alvállalkozóit és beszállítóit – a bejelentést, illetve adott esetben az aktualizált bejelentést megelőző három évben harmadik országonként összesen legalább 4 millió EUR teljes pénzügyi hozzájárulásban részesült.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő úgy dönt, hogy a közbeszerzést részekre bontja, akkor úgy tekintendő, hogy egy közbeszerzési eljárásban bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulás jelenik meg, ha a közbeszerzés héa nélküli tervezett értéke meghaladja az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határértéket, valamint azon rész értéke, illetve mindazon részek összértéke, amelyre vagy amelyekre az ajánlattevő ajánlatot nyújt be, eléri a 125 millió EUR-t és a külföldi pénzügyi hozzájárulás összege eléri az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határértéket.

(3) A 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó odaítélési eljárások nem tartoznak e fejezet hatálya alá.

(4) A 2014/24/EU irányelv 32. cikke (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a 2014/25/EU irányelv 50. cikkének d) pontjában előírt odaítélési eljárásokra vonatkoznak az e rendelet 2. fejezetében foglalt rendelkezések, viszont nem kell rájuk alkalmazni e rendelet 4. fejezetét.

(5) A 29. cikk (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás kizárólag egy adott gazdasági szereplőtől szerezhető be a 2014/23/EU irányelv 31. cikkének (4) bekezdésével, a 2014/24/EU irányelv 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjával és a 2014/25/EU irányelv 50. cikkének c) pontjával összhangban, továbbá a szerződés tervezett értéke eléri az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott értéket, akkor az ajánlatot benyújtó, illetve részvételre jelentkező gazdasági szereplőknek tájékoztatniuk kell a Bizottságot az összes külföldi pénzügyi hozzájárulásról, ha az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel teljesül. Az e rendelet 2. fejezete szerinti felülvizsgálat-indítás lehetőségének sérelme nélkül, az ilyen tájékoztatás benyújtása nem tekinthető bejelentésnek, és nem képezheti az e fejezet szerinti vizsgálatok tárgyát.

(6) Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményben, illetve hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a közbeszerzési dokumentumokban jeleznie kell, hogy a gazdasági szereplőkre vonatkozik a 29. cikkben foglaltak szerinti bejelentési kötelezettség. Mindazonáltal e jelzés elmaradása nem érinti e rendeletnek a hatálya alá tartozó szerződésekre történő alkalmazását.

29. cikk

A külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentése vagy arra vonatkozó nyilatkozat közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben

(1) Amennyiben a pénzügyi hozzájárulások bejelentésére vonatkozó feltételek a 28. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban teljesülnek, akkor a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőknek be kell jelenteniük az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára a 28. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti összes külföldi pénzügyi hozzájárulást. Minden más esetben a gazdasági szereplőknek egy nyilatkozatban fel kell sorolniuk az összes kapott külföldi pénzügyi hozzájárulást, és meg kell erősíteniük, hogy a kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások a 28. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. Nyílt eljárásban elegendő a bejelentést vagy a nyilatkozatot egyszer, az ajánlattal együtt benyújtani. Többlépcsős eljárásban a bejelentést vagy a nyilatkozatot kétszer kell benyújtani, először a részvételi jelentkezéssel együtt, majd pedig a benyújtott ajánlattal vagy a végleges ajánlattal együtt aktualizált bejelentésként vagy aktualizált nyilatkozatként.

(2) A bejelentés vagy a nyilatkozat benyújtását követően az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő haladéktalanul továbbítja a bejelentést vagy a nyilatkozatot a Bizottságnak.

(3) Amennyiben a bejelentés vagy a nyilatkozat hiányzik a részvételi jelentkezésből vagy az ajánlatból, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő felkérheti az érintett gazdasági szereplőket, hogy 10 munkanapon belül nyújtsák be a releváns dokumentumot. Amennyiben az e cikkben meghatározott kötelezettségek alá eső gazdasági szereplők az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő e bekezdéssel összhangban küldött felkérése ellenére sem csatolják végül ajánlatukhoz vagy részvételi jelentkezésükhöz az (1) bekezdés szerint benyújtott bejelentést vagy nyilatkozatot, akkor az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek érvénytelennek kell tekintenie és el kell utasítania. Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett elutasításról.

(4) A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megvizsgálja a kapott bejelentés tartalmát. Amennyiben a Bizottság hiányosnak találja a bejelentést, megállapítását közli az ajánlatkérő szervvel vagy a közszolgáltató ajánlatkérővel, valamint az érintett gazdasági szereplővel, és felkéri a gazdasági szereplőt, hogy 10 munkanapon belül egészítse ki annak tartalmát. Amennyiben az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést kísérő bejelentés a Bizottság e bekezdéssel összhangban küldött felkérése ellenére is hiányos marad, a Bizottság az ajánlatot érvénytelennek nyilvánító határozatot fogad el. A Bizottság említett határozatában felkéri az ajánlatkérő szervet vagy a közszolgáltató ajánlatkérőt, hogy fogadjon el egy ilyen érvénytelen ajánlat vagy részvételi jelentkezés elutasításáról szóló határozatot.

(5) A külföldi pénzügyi hozzájárulások bejelentésének e cikk szerinti kötelezettsége vonatkozik a gazdasági szereplőkre, a gazdasági szereplőknek a 2014/23/EU irányelv 26. cikkének (2) bekezdésében, a 2014/24/EU irányelv 19. cikkének (2) bekezdésében és a 2014/25/EU irányelv 37. cikkének (2) bekezdésében említett csoportjaira, valamint a hiánytalan bejelentés vagy nyilatkozat, illetve hiánytalan aktualizált bejelentés vagy nyilatkozat benyújtásának időpontjában ismert fő alvállalkozókra és fő beszállítókra. E rendelet alkalmazásában egy alvállalkozó vagy beszállító akkor minősül fő alvállalkozónak vagy fő beszállítónak, ha részvétele a szerződés teljesítésének kulcsfontosságú elemeit biztosítja, és minden olyan esetben, ha hozzájárulásának gazdasági aránya meghaladja a benyújtott ajánlat értékének 20 %-át.

(6) A gazdasági szereplők csoportjai, a fő alvállalkozók és a fő beszállítók nevében a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv értelmében vett fővállalkozónak vagy a 2014/23/EU irányelv értelmében vett fő koncessziós jogosultnak kell gondoskodnia a bejelentés vagy a nyilatkozat benyújtásáról. A 33. cikk alkalmazásában a fővállalkozó vagy fő koncessziós jogosult kizárólag a saját külföldi pénzügyi hozzájárulásaihoz kapcsolódó adatok helytállóságáért felelős.

(7) Amennyiben az ajánlatokat megvizsgáló ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a nyilatkozat benyújtása ellenére külföldi támogatás fennállására gyanakszik, e gyanújáról haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot. Az ajánlatkérő szerveknek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőknek a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvben meghatározott azon jogköre sérelme nélkül, hogy megvizsgálják, hogy egy ajánlat kirívóan alacsony összegű-e, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nem értékelheti, hogy egy ajánlat kirívóan alacsony összegű-e, ha erre az értékelésre kizárólag egy külföldi támogatás lehetséges fennállására vonatkozó gyanú miatt kerülne sor. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy nincs az e rendelet értelmében vett indokolatlanul előnyös ajánlat, erről tájékoztatja a vonatkozó ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt. Más jogi vagy természetes személyek is bejelenthetnek a Bizottságnak a belső piacot torzító külföldi támogatásokra vonatkozó információkat, és közölhetik a lehetséges hamis nyilatkozatokkal kapcsolatos gyanújukat is.

(8) A Bizottság – azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy hivatalból eljárást indítson, amennyiben gyanúja szerint egy gazdasági szereplő az ajánlat vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó részvételi jelentkezés benyújtását megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhetett – a szerződés odaítélését megelőzően bejelentést kérhet a gazdasági szereplő által bármely közbeszerzési eljárásban harmadik országoktól kapott olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, amelyek a 28. cikk (1) bekezdése szerint nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá vagy a 30.cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartoznak. Amennyiben a Bizottság az ilyen pénzügyi hozzájárulás bejelentését kérte, akkor a pénzügyi hozzájárulás közbeszerzési eljárás keretében nyújtott, bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásnak minősül, és vonatkoznak rá a 4. fejezetben foglalt rendelkezések.

30. cikk

A közbeszerzési eljárások keretében bejelentett pénzügyi hozzájárulások előzetes felülvizsgálatára és részletes vizsgálatára alkalmazandó eljárási szabályok

(1) A 10. cikk, a 11. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 13., a 14., a 15., a 16., a 18. és a 23. cikk alkalmazandó a közbeszerzési eljárások keretében bejelentett pénzügyi hozzájárulásokra.

(2) A Bizottság a hiánytalan bejelentés kézhezvételétől számított legfeljebb 20 munkanapon belül előzetes felülvizsgálatot végez. Kellően indokolt esetben a Bizottság ezt a határidőt egy alkalommal 10 munkanappal meghosszabbíthatja.

(3) A Bizottság az előzetes felülvizsgálat befejezésére rendelkezésre álló határidőn belül határoz arról, hogy indít-e részletes vizsgálatot, és erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt, valamint az ajánlatkérő szervet vagy a közszolgáltató ajánlatkérőt.

(4) Amennyiben a Bizottság határozat elfogadása nélkül zárta le az előzetes felülvizsgálatot, majd újabb információt kap, amelyből azt gyanítja, hogy a benyújtott bejelentés vagy nyilatkozat hiányos volt, vagy nem juttatnak el a Bizottsághoz ilyen bejelentést vagy nyilatkozatot, akkor a 29. cikk (4) bekezdésével összhangban további információt kérhet. A Bizottság ezen új információ alapján újra megnyithatja az előzetes felülvizsgálatot. Amennyiben az előzetes felülvizsgálatot e fejezet alapján indítják meg, annak sérelme nélkül, hogy szükség esetén a 2. fejezet alapján indulhasson előzetes felülvizsgálat, az előzetes felülvizsgálat időtartamának meghatározásakor azt az időpontot kell kiindulópontnak tekinteni, amikor a Bizottság kézhez kapta az új bejelentést vagy nyilatkozatot.

(5) A Bizottság a részletes vizsgálatot lezáró határozatot a hiánytalan bejelentés kézhezvételétől számított legfeljebb 110 munkanapon belül hozhatja meg. Kellően indokolt kivételes esetekben, például a (6) bekezdésben említett vizsgálatoknál vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben ez a határidő az ajánlatkérő szervvel vagy közszolgáltató ajánlatkérővel folytatott konzultációt követően egy alkalommal 20 munkanappal meghosszabbítható.

(6) A (2) bekezdéstől eltérve, többlépcsős közbeszerzési eljárás esetében a Bizottság a részvételi jelentkezéssel együtt benyújtott hiánytalan bejelentést az említett bejelentés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálja, anélkül, hogy lezárná az előzetes felülvizsgálatot vagy határozatot hozna a részletes vizsgálat megnyitásáról. A 20 munkanapos határidő letelte után az előzetes felülvizsgálat a végleges ajánlat, illetve meghívásos eljárás esetében az ajánlat benyújtásáig felfüggesztésre kerül. Az előzetes felülvizsgálat a hiánytalan aktualizált bejelentést is tartalmazó ajánlat vagy végleges ajánlat benyújtásakor indul újra, és a Bizottságnak 20 munkanap áll rendelkezésére, hogy bármilyen további információ figyelembevételével lezárja azt. A Bizottság az ezt követően esetlegesen lefolytatott részletes vizsgálat lezárásáról a hiánytalan aktualizált bejelentés benyújtásától számított 90 munkanapon belül határozatot fogad el.

31. cikk

A Bizottság határozatai

(1) Amennyiben a részletes vizsgálatot követően a Bizottság megállapítja, hogy egy gazdasági szereplő olyan külföldi támogatásban részesül, amely a 4., az 5. és a 6. cikk alapján torzítja a belső piacot, és amennyiben az érintett gazdasági szereplő olyan kötelezettségvállalásokat ajánl fel, amelyek teljes mértékben és ténylegesen orvosolják a belső piaci torzulást, a Bizottság a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem ajánl fel kötelezettségvállalásokat, vagy a Bizottság nem tartja megfelelőnek és elégségesnek az (1) bekezdésben említett kötelezettségvállalásokat a torzulás teljes és tényleges orvoslásához, a Bizottság határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el, amely megtiltja, hogy a szerződést az érintett gazdasági szereplőnek odaítéljék (a továbbiakban: a szerződés odaítélését tiltó határozat). Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett határozatot követően az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek el kell utasítania az ajánlatot.

(3) Amennyiben a részletes vizsgálatot követően a Bizottság nem állapítja meg, hogy egy gazdasági szereplő a belső piacot torzító külföldi támogatásban részesül, akkor a 11. cikk (4) bekezdése alapján határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A 6. cikk szerinti értékelés nem eredményezheti a gazdasági szereplő által benyújtott ajánlatnak vagy végleges ajánlatnak az uniós joggal összeegyeztethetetlen módosítását.

32. cikk

Bejelentéssel és az odaítélés felfüggesztésével járó közbeszerzési eljárások keretében végzett értékelések

(1) Az előzetes felülvizsgálat és a részletes vizsgálat ideje alatt a szerződés odaítélésének kivételével a közbeszerzési eljárás minden eljárási lépése folytatódhat.

(2) Amennyiben a Bizottság a 30. cikk (3) bekezdése alapján részletes vizsgálat megnyitásáról határoz, a szerződés nem ítélhető oda a 29. cikk szerinti bejelentést benyújtó gazdasági szereplőnek mindaddig, amíg a Bizottság nem hoz a 31. cikk (3) bekezdése szerinti határozatot, vagy amíg a 30. cikk (5) vagy (6) bekezdésében előírt határidők le nem járnak. Ha a Bizottság az alkalmazandó határidőn belül nem hoz határozatot, akkor a szerződés bármely gazdasági szereplőnek, köztük a bejelentést benyújtó gazdasági szereplőnek is odaítélhető.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő azt állapítja meg, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot egy olyan gazdasági szereplő nyújtotta be, amely a 29. cikk értelmében nyilatkozatot nyújtott be, és a Bizottság nem indított felülvizsgálatot a 29. cikk (8) bekezdése, illetve a 30. cikk (3) vagy (4) bekezdése alapján, a szerződés még azt megelőzően odaítélhető az ilyen ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőnek, hogy a Bizottság meghozná a 31. cikkben említett valamely határozatot, vagy lejárnának a 30. cikk (2), (5) vagy (6) bekezdésében meghatározott határidők, illetve a Bizottság meghozná a vizsgálat alatt álló egyéb ajánlatokra vonatkozó, a 31. cikkben említett valamely határozatot.

(4) Amennyiben a Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésével összhangban határozatot fogad el egy olyan ajánlattal kapcsolatban, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatnak talált, a szerződés odaítélhető annak a gazdasági szereplőnek, amelyre nem vonatkozik egy, a 31. cikk (2) bekezdése szerinti határozat és amely a következő legjobb ajánlatot nyújtotta be.

(5) Amennyiben a Bizottság a 31. cikk (1) vagy (3) bekezdésével összhangban határozatot hoz, a szerződés odaítélhető a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó bármely gazdasági szereplőnek, beleértve a 29. cikk szerinti bejelentést benyújtó gazdasági szereplőt is.

(6) Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a Bizottságot minden olyan határozatról, amely a közbeszerzési eljárás megszüntetésére, az érintett gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének elutasítására, az érintett gazdasági szereplő által benyújtott új ajánlatra vagy pedig a szerződés odaítélésére vonatkozik.

(7) A közbeszerzési eljárásokat szabályozó elveket – beleértve az arányosság, a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a verseny elvét is – a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi gazdasági szereplő tekintetében érvényesíteni kell. A külföldi támogatások e rendelet szerinti vizsgálata nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az említett elveket sértő módon kezelje az érintett gazdasági szereplőt. A környezetvédelmi, szociális és munkaügyi előírásokat a 2014/23/EU, 2014/24/EU és 2014/25/EU irányelvvel vagy az egyéb uniós jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni a gazdasági szereplőkre.

(8) Az e fejezetben említett határidők a bejelentés kézhezvételét, illetve a vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő munkanaptól számítandók.

33. cikk

A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a pénzügyi hozzájárulásokra alkalmazandó pénzbírságok és kényszerítő bírságok

(1) A Bizottság a 17. cikkben foglaltak szerint pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki.

(2) A Bizottság határozat útján az érintett gazdasági szereplőket az előző pénzügyi évben elért teljes árbevételük 1 %-át meg nem haladó pénzbírsággal is sújthatja, amennyiben az említett gazdasági szereplők szándékosan vagy gondatlanságból valótlan vagy megtévesztő információt szolgáltatnak a 29. cikk szerinti bejelentésben vagy nyilatkozatban, illetve annak kiegészítésében.

(3) A Bizottság határozat útján az érintett gazdasági szereplőket az előző pénzügyi évben elért teljes árbevételük 10 %-át meg nem haladó pénzbírsággal sújthatja, amennyiben az említett gazdasági szereplők szándékosan vagy gondatlanságból:

a)	a közbeszerzési eljárás során nem jelentik be a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat a 29. cikkel összhangban;

b)	a 39. cikk (3) bekezdésében említettek szerint kijátsszák vagy megkísérlik kijátszani a bejelentési követelményeket.

5. FEJEZET

KÖZÖS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Az eljárások közötti kapcsolat

(1) A 21. cikk alapján egy összefonódással összefüggésben, illetve a 29. cikk alapján egy közbeszerzéssel összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulás releváns lehet egy másik gazdasági tevékenység szempontjából is, és az e rendelet alapján értékelhető.

(2) Egy konkrét gazdasági tevékenységgel kapcsolatban a 10. vagy a 11. cikk alapján hivatalból lefolytatott eljárás keretében értékelt pénzügyi hozzájárulás releváns lehet egy másik gazdasági tevékenység szempontjából is, és az e rendelet alapján értékelhető.

35. cikk

Információközlés

(1) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy külföldi támogatás állhat fenn és torzíthatja a belső piacot, az ezzel kapcsolatos információt továbbítja a Bizottságnak. A Bizottság az említett információ alapján határozhat úgy, hogy a 10. cikk szerinti előzetes felülvizsgálatot indít, vagy a 21. cikk (5) bekezdése vagy a 29. cikk (8) bekezdése alapján bejelentést kér.

(2) Természetes vagy jogi személyek vagy társulások is bejelenthetnek a Bizottságnak a belső piacot esetlegesen torzító külföldi támogatásokra vonatkozó, rendelkezésükre álló információkat. A Bizottság az említett információ alapján határozhat úgy, hogy a 10. cikk szerinti előzetes felülvizsgálatot indít, vagy a 21. cikk (5) bekezdése vagy a 29. cikk (8) bekezdése alapján bejelentést kér.

(3) A Bizottság egy e célra létrehozott elektronikus adatbázisban hozzáférhetővé teszi az érintett tagállamok, valamint ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők számára az e rendelet alapján elfogadott összes határozat betekinthető változatát.

36. cikk

Piacvizsgálat

(1) Amennyiben a Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján megalapozott gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy egy adott ágazatban, egy adott gazdasági tevékenységtípussal összefüggésben vagy egy adott támogatási eszköz alapján nyújtott külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, a Bizottság piacvizsgálatot végezhet az adott ágazatra, az adott gazdasági tevékenységtípusra, vagy az adott támogatási eszköz használatára vonatkozóan. Az említett piacvizsgálat során a Bizottság felkérheti az érintett vállalkozásokat vagy a vállalkozások érintett társulásait, hogy adják meg a szükséges információkat, és elvégezheti a szükséges helyszíni szemléket. A Bizottság a tagállamokat vagy az érintett harmadik országot is felkérheti, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat.

(2) A Bizottság adott esetben jelentést tesz közzé az egyes ágazatokra, egyes gazdasági tevékenységtípusokra vagy egyes támogatási eszközökre vonatkozó piacvizsgálatának eredményeiről, és észrevételek benyújtását kéri.

(3) A Bizottság az e rendelet szerinti eljárások keretében felhasználhatja az ilyen piacvizsgálatok során szerzett információkat.

(4) A 13., a 14., a 15. és a 17. cikket alkalmazni kell a piacvizsgálatokra.

37. cikk

Harmadik országokkal folytatott párbeszéd

(1) Amennyiben a 36. cikk szerinti piacvizsgálatot követően a Bizottság ismétlődő, a belső piacot torzító külföldi támogatások fennállását gyanítja, vagy ha az e rendelet alapján elvégzett több végrehajtási intézkedés ugyanazon harmadik ország által nyújtott, a belső piacot torzító külföldi támogatásokat tár fel, a Bizottság párbeszédet kezdhet az érintett harmadik országgal, hogy megvizsgálja az ilyen támogatások megszüntetésére vagy módosítására irányuló lehetőségeket a belső piacot torzító hatásaik kiküszöbölése érdekében. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a releváns fejleményekről.

(2) Az említett, harmadik országgal folytatott párbeszéd nem akadályozhatja a Bizottságot abban, hogy e rendelet alapján intézkedéseket hozzon. Az e rendelet alapján elfogadott egyedi intézkedések nem tárgyalhatók meg az említett párbeszéd keretében.

38. cikk

Elévülési idők

(1) A Bizottságnak a 10. és a 11. cikk szerinti hatásköreire 10 éves elévülési idő vonatkozik, amely azon a napon kezdődik, amikor egy vállalkozásnak külföldi támogatást nyújtanak. A Bizottság által a 10., 13., 14. vagy 15. cikk alapján külföldi támogatással kapcsolatban hozott intézkedések megszakítják az elévülési időt. A 10 éves elévülési idő minden egyes megszakítást követően újrakezdődik.

(2) A Bizottságnak a 17., 26. és 33. cikk szerinti pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatásköreire hároméves elévülési idő vonatkozik, amely azon a napon kezdődik, amikor a 17., 26. vagy 33. cikkben említett jogsértésre sor került. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetében az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik. A Bizottság által a 17., 26. vagy 33. cikkben említett jogsértéssel kapcsolatban hozott intézkedések megszakítják a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési időt. A hároméves elévülési idő minden egyes megszakítást követően újrakezdődik.

(3) A Bizottságnak a 17., 26. és 33. cikk szerinti pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásáról szóló határozatok végrehajtására vonatkozó hatásköreire ötéves elévülési idő vonatkozik, amely azon a napon kezdődik, amikor a Bizottság meghozta a pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabásáról szóló határozatot. A Bizottság vagy a Bizottság kérésére eljáró tagállam által a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének végrehajtása érdekében hozott intézkedések megszakítják az elévülési időt. Az ötéves elévülési idő minden egyes megszakítást követően újrakezdődik.

(4) Az elévülési idő legkésőbb azon a napon jár le, amikor az adott elévülési idő kétszeresével megegyező időtartam eltelt, feltéve, hogy a Bizottság:

a)	a 10. vagy a 11. cikk alapján nem hozott határozatot az e cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben; vagy

b)	nem szabott ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot az e cikk (2) bekezdésében meghatározott helyzetben.

(5) Az elévülés nyugszik abban az időtartamban, amíg a Bizottság határozata eljárás tárgyát képezi az Európai Unió Bírósága előtt.

39. cikk

A kijátszás tilalma

(1) Egy vállalkozás nem intézkedhet pénzügyi műveletekről vagy szerződésekről abból a célból, hogy kijátssza a 21. cikk (1) és (5) bekezdésében, valamint a 29. cikk (1), (5) és (8) bekezdésében előírt bejelentési követelményeket.

(2) Amennyiben a Bizottság azt gyanítja, hogy egy vállalkozás az (1) bekezdésben említett gyakorlatot folytatott vagy folytat, előírhatja az említett vállalkozás számára, hogy nyújtsa be mindazt az információt, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a vállalkozás folytatott vagy folytat-e az (1) bekezdésben említett gyakorlatot, és felülvizsgálatot kezdeményezhet a 21. cikk (4) bekezdése vagy a 30. cikk (4) bekezdése alapján.

40. cikk

A határozatok közzététele

(1) A Bizottság összefoglaló értesítést tesz közzé a 10. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott határozatokról, lehetővé téve, hogy bármely természetes vagy jogi személy, tagállam, illetve a külföldi támogatást nyújtó harmadik ország észrevételeket tegyen.

(2) A Bizottság a 11. cikk (2), (3) és (4) bekezdése, a 25. cikk (3) és (6) bekezdése, valamint a 31. cikk (1), (2) és (3) bekezdése alapján elfogadott határozatokat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) Az összefoglaló értesítések és határozatok közzététele során a Bizottság kellően figyelembe veszi a vállalkozásoknak az üzleti titkaik és egyéb bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeit.

41. cikk

A határozatok címzettjei

(1) A Bizottság haladéktalanul értesítést küld a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának címzett határozatról, és lehetőséget ad az említett vállalkozásnak vagy a vállalkozások említett társulásának, hogy jelezze a Bizottságnak, hogy a határozatban található mely információkat tekinti bizalmasnak.

(2) A Bizottság tájékoztatást nyújt az érintett ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek a 31. cikk (1) és (3) bekezdése alapján elfogadott, a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőnek címzett határozatról.

(3) A 29. cikk (4) bekezdése és a 31. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott határozatoknak az érintett ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a címzettje. Annak a gazdasági szereplőnek, amelynek a részére nem ítélhető oda a szerződés, a Bizottság megküldi az erről szóló határozat egy példányát.

42. cikk

Közzététel és a védelemhez való jog

(1) A Bizottság a 11. cikk, a 12. cikk, a 17. cikk, a 18. cikk, a 25. cikk (3) bekezdése, a 26. cikk, a 31. cikk vagy a 33. cikk szerinti határozat elfogadása előtt lehetőséget biztosít a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak arra, hogy a Bizottság határozatának alapjául szolgáló indokokkal kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 12. cikk szerinti határozat ideiglenes jelleggel anélkül is meghozható, hogy a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak lehetősége nyílna arra, hogy előzetesen megtegye észrevételeit, feltéve, hogy a Bizottság a határozatának meghozatalát követően a lehető leghamarabb lehetőséget biztosít erre a vállalkozás számára.

(3) A Bizottság határozatát kizárólag olyan indokokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban az érintett vállalkozások lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(4) A vizsgálat alatt álló vállalkozás jogosult betekinteni a Bizottság ügyiratába annak érdekében, hogy az (1) bekezdés szerinti jogát gyakorolhassa. Az ügyiratba való betekintés joga nem vonatkozik a bizalmas jellegű információkra, illetve a Bizottság vagy a tagállamok belső dokumentumaira, vagy különösen a Bizottság és a tagállamok közötti levelezésre.

Az ügyiratba való betekintés joga a vállalkozásoknak vagy vállalkozások társulásainak az üzleti titkaik és egyéb bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekére figyelemmel gyakorolható. A Bizottság felkérheti a vizsgálat alatt álló vállalkozást és a Bizottságnak információt szolgáltató vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy állapodjanak meg az említett információk közzétételének feltételeiről. Ha a vállalkozások vagy vállalkozások társulásai nem állapodnak meg az említett feltételekről, a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kötelezővé tegye az információk közzétételére vonatkozó feltételeket.

E bekezdés egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg a Bizottságot abban, hogy a szükséges mértékben felhasználja és közzétegye a belső piacot torzító külföldi támogatás fennállását igazoló információkat.

43. cikk

Szakmai titoktartás és az információk bizalmas kezelése

(1) Az e rendelet alapján megszerzett információk csak arra a célra használhatók fel, amelyre azokat beszerezték, kivéve, ha az információ szolgáltatója azt engedélyezi.

(2) A tagállamok és a Bizottság, azok tisztviselői és a felügyeletük alatt dolgozó más személyek biztosítják az e rendelet alkalmazása során megszerzett bizalmas információk védelmét a vonatkozó alkalmazandó szabályokkal összhangban. Ezért nem tehetik közzé az e rendelet szerint megszerzett, szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információkat.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem akadályozhatja meg olyan statisztikák és jelentések közzétételét, amelyek nem tartalmaznak olyan információkat, amelyek lehetővé teszik egyes vállalkozások vagy vállalkozások egyes társulásai azonosítását.

(4) Az e rendelet alapján közölt bármilyen információ közzététele nem sértheti a tagállamok alapvető biztonsági érdekeit.

6. FEJEZET

MÁS JOGI ESZKÖZÖKKEL VALÓ KAPCSOLAT

44. cikk

Más jogi eszközökkel való kapcsolat

(1) Ez a rendelet nem érinti az EUMSZ 101., 102., 106., 107. és 108. cikkének, valamint az 1/2003/EK tanácsi rendeletnek (23) és a 139/2004/EK rendeletnek az alkalmazását.

(2) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) alkalmazását.

(3) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2019/452 rendelet alkalmazását.

(4) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) alkalmazását.

(5) Ez a rendelet elsőbbséget élvez az (EU) 2016/1035 rendelettel szemben mindaddig, amíg az említett rendelet a 18. cikkének megfelelően alkalmazandóvá nem válik. Amennyiben az említett időpontot követően egy külföldi támogatás mind az (EU) 2016/1035 rendelet, mind e rendelet alkalmazási körébe beletartozik, az (EU) 2016/1035 rendelet élvez elsőbbséget. E rendelet közbeszerzésre és összefonódásokra vonatkozó rendelkezései azonban elsőbbséget élveznek az (EU) 2016/1035 rendelettel szemben.

(6) Ez a rendelet elsőbbséget élvez a 4057/86/EGK rendelettel szemben.

(7) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2019/712 rendelet alkalmazását. Az e rendelet 20. cikkében meghatározott, légi fuvarozókat érintő összefonódásokra e rendelet 3. fejezetének rendelkezései vonatkoznak. A légi fuvarozókat érintő közbeszerzési eljárásokra e rendelet 4. fejezetének rendelkezései vonatkoznak.

(8) Ezt a rendeletet a 2009/81/EK, a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvvel, valamint a 89/665/EGK (26) és a 92/13/EGK (27) tanácsi irányelvvel összhangban kell értelmezni.

(9) Ez a rendelet nem akadályozhatja az Uniót a nemzetközi megállapodásokból fakadó jogainak gyakorlásában vagy kötelezettségeinek teljesítésében. E rendelet alapján nem folytatható le olyan vizsgálat, illetve nem foganatosítható vagy tartható fenn olyan intézkedés, amely ellentétes az Unióra bármely vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján háruló kötelezettségekkel. E rendelet értelmében különösen nem hozható olyan intézkedés, amely a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 32.1. cikkének értelmében vett és a Kereskedelmi Világszervezetben tagként részt vevő harmadik ország által nyújtott támogatással szembeni konkrét intézkedésnek minősülne.

7. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

A Bíróság általi felülvizsgálat

Az EUMSZ 261. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága teljeskörű mérlegelési jogkörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálata terén, amelyek révén a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. A Bíróság a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot törölheti, csökkentheti vagy növelheti.

46. cikk

Iránymutatások

(1) A Bizottság legkésőbb 2026. január 12-én közzéteszi és azt követően rendszeresen frissíti az alábbiakra vonatkozó iránymutatásokat:

a)	a 4. cikk (1) bekezdése szerinti torzulás fennállásának megállapítására szolgáló kritériumok alkalmazása;

b)	a mérlegelési teszt alkalmazása a 6. cikkel összhangban;

c)	a 21. cikk (5) bekezdése szerint bármely összefonódás, illetve a 29. cikk (8) bekezdése szerint egy közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulás előzetes bejelentésének kérésére vonatkozó hatáskörének alkalmazása; valamint

d)	a közbeszerzési eljárás torzulásának a 27. cikk szerinti értékelése.

(2) Az (1) bekezdésben említett iránymutatások kiadása előtt a Bizottság megfelelő konzultációkat folytat az érdekelt felekkel és a tagállamokkal. Az iránymutatások az e rendelet végrehajtása és érvényesítése során szerzett tapasztalatra épülnek.

47. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében:

az összefonódások 21. cikk szerinti bejelentésének formája, tartalma és eljárási részletei, beleértve egy esetleges egyszerűsített eljárást is, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve azt a célt, hogy – e rendelet 21. cikke és a 139/2004/EK rendelet 4. cikke értelmében – a bejelentő felek adminisztratív terheit korlátozni kell;

b)	a 29. cikk szerinti, a közbeszerzési eljárásokban a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról szóló bejelentések, illetve a külföldi pénzügyi hozzájárulás hiányáról szóló nyilatkozat formája, tartalma és eljárási részletei, beleértve egy esetleges egyszerűsített eljárást is;

c)	a 13. cikk (7) bekezdése, a 14. cikk (2) bekezdésének c) pontja és a 15. cikk szerinti szóbeli nyilatkozatok eljárási részletei;

d)	a 42. cikk szerinti közzétételre, illetve a 43. cikk szerinti szakmai titoktartásra vonatkozó részletek;

e)	az átláthatósági követelmények formai, tartalmi és eljárási részletei;

f)	a határidők számításának részletes szabályai;

g)	a 25. és a 31. cikk szerinti kötelezettségvállalási javaslatokra vonatkozó eljárási részletek és határidők;

h)	a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó, a 29–32. cikkben említett eljárási lépések részletes szabályai.

(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi azok tervezetét, és észrevételeket kér az általa meghatározott határidőn belül. Az említett határidőt a Bizottság határozza meg és az nem lehet négy hétnél rövidebb.

(4) Az (1) bekezdésben említett első végrehajtási jogi aktusokat 2023. július 12-ig kell elfogadni.

48. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

49. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az összefonódások bejelentésére vonatkozóan a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerinti határértéknek legfeljebb a határérték 20 %-os növelésével vagy legfeljebb a határérték 20 %-os csökkentésével történő módosítása céljából, miután:

a)	az e rendelet végrehajtása és érvényesítése során szerzett tapasztalat fényében értékelte az említett határértéket; és

megállapította az említett határérték módosításának szükségességét annak érdekében, hogy:

i.	biztosítsa, hogy a 3. fejezetben foglalt bejelentési eljárások lehetővé tegyék a belső piacot torzító külföldi támogatások pontos azonosítását;

ii.	biztosítsa, hogy észszerű adminisztratív teher háruljon a Bizottságra és az érintett vállalkozásokra; és

iii.	fokozza e rendelet alkalmazásának hatékonyságát.

(2) A Bizottság annak értékelése céljából, hogy szükséges-e a bejelentésekre vonatkozó határérték (1) bekezdés szerinti módosítása, egy meghatározott, de két évnél nem rövidebb időszakra vonatkozóan végzi el értékelését, különösen a következő objektív kritériumok alapján:

a)	a 21. cikk (1) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy lezárta a 10. cikk (4) bekezdése szerint az előzetes felülvizsgálatot, vagy a 25. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint engedélyező határozatot fogadott el;

b)	a 21. cikk (1) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, az összefonódást tiltó határozatot, vagy a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el;

c)	a 21. cikk (5) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, az összefonódást tiltó határozatot, vagy a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el;

azon, a 20. cikk alapján bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódások összefüggésében hivatalból indított, 9. cikk szerinti felülvizsgálatok aránya, amelyek eredményeképpen vagy egy, a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozat, vagy egy, a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat született;

a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt határérték és az említett határérték feletti átlagos teljes árbevétel összehasonlítása azokban az esetekben, amikor vagy egy, a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, összefonódást tiltó határozat, vagy egy, a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat született;

f)	a 21. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentések száma és az említett szám alakulása.

(3) Ahhoz, hogy a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett határértékeket növelni lehessen, az e cikk (2) bekezdésében említett értékelésnek igazolnia kell, hogy:

a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, összefonódást tiltó határozatok vagy a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatok nagy része olyan esetekre vonatkozott, amelyekben a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett határérték feletti teljes árbevétel lényegesen meghaladta az említett határértéket; vagy

b)	a 21. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentések nagy része eredményeképpen a Bizottság vagy a 10. cikk (4) bekezdése szerint lezárta az előzetes felülvizsgálatot, vagy a 25. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti engedélyező határozatot fogadott el.

(4) Ahhoz, hogy a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett határértékeket csökkenteni lehessen, az e cikk (2) bekezdésében említett értékelésnek igazolnia kell, hogy:

a)	a 21. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentések nagy része eredményeképpen a Bizottság vagy a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, az összefonódást tiltó határozatot, vagy a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el; vagy

a 20. cikk értelmében bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódások összefüggésében hivatalból indított felülvizsgálatok nagy része azzal zárult, hogy Bizottság vagy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozatot, vagy a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzésekre vonatkozóan a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a 28. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerinti, bejelentésekre vonatkozó határértékek legfeljebb 20 %-os növeléssel vagy legfeljebb 20 %-os csökkentéssel történő módosítása céljából, miután:

a)	az e rendelet végrehajtása és érvényesítése során szerzett tapasztalata fényében értékelte az említett határértékeket, és

megállapította az említett határértékek módosításának szükségességét annak érdekében, hogy:

i.	biztosítsa, hogy a 4. fejezetben foglalt bejelentési eljárások lehetővé tegyék a belső piacot torzító külföldi támogatások pontos azonosítását;

ii.	biztosítsa, hogy észszerű adminisztratív teher háruljon a Bizottságra és az érintett gazdasági szereplőkre; és

iii.	fokozza e rendelet alkalmazásának hatékonyságát.

(6) A Bizottság annak értékelése céljából, hogy szükséges-e a bejelentésekre vonatkozó határérték (5) bekezdés szerinti módosítása, egy meghatározott, de két évnél nem rövidebb időszakra vonatkozóan végzi el értékelését, különösen a következő objektív kritériumok alapján:

a)	a 29. cikk (1) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy lezárta az előzetes felülvizsgálatot a 10. cikk (4) bekezdése szerint, vagy a 31. cikk (3) bekezdése szerint engedélyező határozatot fogadott el;

b)	a 29. cikk (1) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a szerződés odaítélését tiltó határozatot, vagy a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el;

c)	a 29. cikk (8) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a szerződés odaítélését tiltó határozatot, vagy a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el;

a 28. cikk (1) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, illetve a 30. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó, közbeszerzési eljárás keretében nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulással összefüggésben hivatalból indított, 9. cikk szerinti felülvizsgálatot követően hozott, 11. cikk (2) bekezdése szerinti, korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozatok és a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatok száma az ilyen, hivatalból indított felülvizsgálatok teljes számához képest;

a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 28. cikk (2) bekezdésében foglalt, vonatkozó határértékek, valamint, a szerződések – a vonatkozó határérték feletti – átlagos tervezett értéke vagy a részek – a vonatkozó határérték feletti – átlagos értéke közötti összehasonlítás azokban az esetekben, amikor vagy egy, a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a szerződés odaítélését tiltó határozat, vagy egy, a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat született;

f)	a 29. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentések száma és az említett szám alakulása.

(7) A bejelentésekre vonatkozó határértékek növelése érdekében a (6) bekezdésben említett értékelésben igazolni kell, hogy:

a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a szerződés odaítélését tiltó határozatok, és a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatok nagy része olyan esetekre vonatkozott, amikor a szerződéseknek a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett határérték feletti tervezett értéke vagy azon részeknek a 28. cikk (2) bekezdésében említett határérték feletti értéke, amelyekre ajánlatot nyújtottak be, lényegesen magasabb volt a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 28. cikk (2) bekezdésében foglalt határértékeknél; vagy

b)	a 29. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentések nagy része eredményeképpen a Bizottság vagy lezárta a 10. cikk (4) bekezdése szerinti előzetes felülvizsgálatot, vagy a 31. cikk (3) bekezdése szerint engedélyező határozatot fogadott el.

(8) A határértékek csökkentése érdekében a (6) bekezdésben említett értékelésben igazolni kell, hogy:

a)	a 29. cikk (8) bekezdése szerinti bejelentések nagy része eredményeképpen a Bizottság vagy a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot, vagy a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a szerződés odaítélését tiltó határozatot fogadott el; vagy

a külföldi támogatásoknak a 28. cikk (1) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, illetve a 30. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó, közbeszerzési eljárás keretében nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokkal összefüggésben hivatalból indított felülvizsgálatai nagy része eredményeképpen a Bizottság vagy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozatot, vagy a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a bejelentett összefonódások esetében a 25. cikk (2) és (4) bekezdésében, a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulások tekintetében pedig a 30. cikk (2), (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerinti előzetes felülvizsgálat és részletes vizsgálatok határidejének lerövidítésére vonatkozóan. A Bizottság abban az esetben fogadhat el ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 25. cikk (2) és (4) bekezdésében, valamint a 30. cikk (2), (5) és (6) bekezdésében foglalt határidők lerövidítése céljából, ha az e rendelet alkalmazása során követett gyakorlata azt mutatja, hogy a bizottsági értékelés rövidebb idő alatt elvégezhető.

50. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 49. cikk (1) és (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2025. január 12-től kezdődő hatállyal.

(3) A Bizottságnak a 49. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2025. január 12-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(4) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 49. cikk (1), (5) és (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(6) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(7) A 49. cikk (1), (5) és (9) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

51. cikk

Különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a különböző átruházott hatáskörökhöz

A Bizottság az e rendelet alapján rá ruházott minden hatáskör tekintetében különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

52. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról.

(2) A Bizottság 2026. július 13-ig, majd azt követően háromévente felülvizsgálja az e rendelet végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó gyakorlatát, különösen a 4, az 5., a 6. és a 9. cikk alkalmazása, valamint a 20. cikk (3) bekezdésében és a 28. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt bejelentési határértékek tekintetében, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és ehhez – amennyiben a Bizottság szükségesnek tartja – megfelelő jogalkotási javaslatokat fűz. Felülvizsgálata keretében a Bizottság jelentést tesz a harmadik országok támogatás-ellenőrzési rendszereit érintő nemzetközi kapcsolatok alakulásáról.

(3) Amennyiben a Bizottság helyénvalónak tartja a jelentés vonatkozó jogalkotási javaslatokkal való kiegészítését, az említett javaslatok a következőket foglalhatják magukban:

a)	a 20. és a 28. cikkben foglaltak szerinti, bejelentésekre vonatkozó határértékek módosítása;

az érintett vállalkozások egyes kategóriáinak mentesítése a 21. és 29. cikk szerinti bejelentési kötelezettség alól, különösen akkor, ha a Bizottság gyakorlata lehetővé teszi azon gazdasági tevékenységek azonosítását, amelyek esetében a külföldi támogatások valószínűleg nem torzítják a belső piacot;

egyedi, bejelentésekre vonatkozó határértékek megállapítása bizonyos gazdasági ágazatok számára, vagy differenciált határértékek megállapítása a különböző típusú közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan, különösen akkor, ha a Bizottság gyakorlata lehetővé teszi azon gazdasági tevékenységek azonosítását, amelyek esetében a külföldi támogatások nagyobb valószínűséggel torzítják a belső piacot, így többek között a stratégiai ágazatokra és a létfontosságú infrastruktúrákra vonatkozóan;

d)	a felülvizsgálatra és a részletes vizsgálatokra vonatkozó, a 25. és a 30. cikkben foglaltak szerinti határidők módosítása;

e)	e rendelet hatályon kívül helyezése, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a belső piacot torzító külföldi támogatások kezelésére vonatkozó többoldalú szabályok teljes mértékben feleslegessé tették ezt a rendeletet.

53. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ezt a rendeletet 2023. július 12-ét megelőző öt évben nyújtott külföldi támogatásokra alkalmazni kell, amennyiben az ilyen külföldi támogatások 2023. július 12-ét követően torzítják a belső piacot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ezt a rendeletet a 2023. július 12-ét megelőző három évben nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokra alkalmazni kell, amennyiben az ilyen külföldi pénzügyi hozzájárulásokat az összefonódást bejelentő vagy az e rendelet szerinti közbeszerzési eljárással összefüggésben pénzügyi hozzájárulásokat bejelentő vállalkozásnak nyújtották.

(3) Ez a rendeletet nem kell alkalmazni olyan összefonódásokra, amelyekre vonatkozóan 2023. július 12-ét megelőzően kötötték meg a megállapodást, jelentették be a nyilvános ajánlatot, vagy került sor az irányítást megalapozó részesedés megszerzésére.

(4) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a 2023. július 12. előtt odaítélt közbeszerzési szerződésekre, illetve az azelőtt indított közbeszerzési eljárásokra.

54. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2023. július 12-től kell alkalmazni.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 47. és a 48. cikket 2023. január 11-től, a 14. cikk (5), (6) és (7) bekezdését pedig 2024. január 12-től kell alkalmazni.

(4) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 21. és a 29. cikket 2023. október 12-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 105., 2022.3.4., 87. o.

(2) Az Európai Parlament 2022. november 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. november 28-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79. I, 2019.3.21., 1. o.).

(4) A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(5) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(12) Megállapodás az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről (HL C 202., 2011.7.8., 13. o.).

(13) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(14) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(15) A Tanács 4057/86/EGK rendelete (1986. december 22.) a tengeri fuvarozásban alkalmazott tisztességtelen árképzési gyakorlatokról (HL L 378., 1986.12.31., 14. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1035 rendelete (2016. június 8.) a vízi járművekre vonatkozó káros árképzés elleni védekezésről (HL L 176., 2016.6.30., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/712 rendelete (2019. április 17.) a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2019.5.10., 4. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(19) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(20) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(22) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(23) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1031 rendelete (2022. június 23.) a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) (HL L 173., 2022.6.30., 1. o.).

(26) A Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 395., 1989.12.30., 33. o.).

(27) A Tanács 92/13/EGK irányelve (1992. február 25.) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 76., 1992.3.23., 14. o.).

E jogi aktusra vonatkozóan három nyilatkozat megtételére került sor, amelyek a HL C 491., 2022. december 23-i számában találhatók.

2022.12.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/46

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2561 IRÁNYELVE

(2022. december 14.)

egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképesítéséről és továbbképzéséről (kodifikált szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	A 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az irányelvet az áttekinthetőség és észszerűség érdekében célszerű kodifikálni.

(2)

„Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i fehér könyvében a Bizottság azt a „zéró-elképzelést” tűzi ki célul, hogy 2050-re az Unióban közel nullára csökkenjen a halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek száma.

(3)

A Bizottság a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatásról szóló, „A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra” című közleményében azon célkitűzésre tett javaslatot, miszerint 2010-től kezdődően, 2020-ra a felére csökkenjen a halálos kimenetelű közúti balesetek száma az Unióban. E cél elérése érdekében a Bizottság hét stratégiai célkitűzést fogalmazott meg, köztük az úthasználók oktatásának és képzésének, valamint a veszélyeztetett úthasználók védelmének javítását.

(4)

Az Európai Tanács 2014. október 23–24-én azt a kötelező célt tűzte ki, hogy az uniós gazdaság egészében 2030-ig 1990-hez képest legalább 40 %-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez a kibocsátás-csökkentési cél segíteni fog az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás (5) hosszú távú célkitűzéseinek teljesítésében, és ahhoz valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia. A közlekedési ágazatnak átfogó megközelítésre van szüksége a kibocsátáscsökkentés és az energiahatékonyság előmozdítása céljából. További lépéseket kell tenni az alacsony kibocsátású mobilitás felé, többek között kutatás és a már rendelkezésre álló technológiai fejlesztések bevezetése révén. Szükséges a gépjárművezetők megfelelő képzése, hogy a lehető leghatékonyabban vezessenek.

(5)

Annak érdekében, hogy a gépjárművezetők meg tudjanak felelni a közúti szállítási piac követelményeinek, a közúti gépjárművezetők képzésének minimumszintjére vonatkozó uniós szabályokat minden gépjárművezetőre alkalmazni kell, akár önálló vállalkozók, akár bérből és fizetésből élő munkavállalók, valamint akár saját számlára, akár díjazás ellenében végzik munkájukat.

(6)	A közúti közlekedésben részt vevő gépjárművezetők képzésének minimumszintjére vonatkozó uniós szabályok célja biztosítani, hogy a gépjárművezető képesítése révén megfelelő szintű szakértelemmel rendelkezzen, és így végezze gépjárművezetői tevékenységét.

(7)

Az alapképesítés megszerzése és a továbbképzésben való részvétel kötelezővé tételének célja különösen a közúti közlekedés és a gépjárművezető biztonságának javítása, azon tevékenységek időtartama alatt is, amelyeket a gépjárművezető akkor végez, amikor a jármű áll. Emellett a gépjárművezetői szakma korszerű jellegének fel kell ébresztenie a fiatalok érdeklődését e foglalkozás iránt, hozzájárulva ezzel a gépjárművezetők utánpótlásához munkaerőhiány esetén.

(8)	Az egyenlőtlen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése végett ezt az irányelvet alkalmazni kell mind a tagállamok állampolgárai, mind a harmadik országok azon állampolgárai által végzett járművezetésre, akiket egy valamely tagállamban letelepedett vállalkozás alkalmaz vagy foglalkoztat.

(9)

Az uniós jog elveinek tiszteletben tartása érdekében kívánatos, hogy az olyan, fuvarozást végző járművek vezetői, amelyek a közúti közlekedésbiztonságot kevésbé befolyásolják, vagy amelyek esetében ezen irányelv követelményei aránytalan gazdasági vagy szociális terhet okoznának, mentesüljenek ezen irányelv alkalmazása alól.

(10)

Meg kell határozni bizonyos mentességeket azon helyzetekhez kapcsolódóan, amelyekben a gépjárművezetés nem a gépjárművezető fő tevékenysége, és amelyekben aránytalan terhet jelentene a gépjárművezető számára az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés. A gépjárművezetést általában akkor nem tekintik a gépjárművezető fő tevékenységének, ha a vezetés a gördülő havi munkaidőnek kevesebb mint 30 %-át teszi ki.

(11)

Amennyiben a gépjárművezetésre ritkán, vidéki területeken kerül sor, és azt olyan gépjárművezetők végzik, akik saját vállalkozásuk számára szállítanak, mentességeket kell alkalmazni, feltéve, hogy továbbra is biztosított a közúti közlekedés biztonsága. Az Unión belüli vidéki térségekben fennálló eltérő földrajzi, éghajlati és népsűrűségi feltételek miatt a tagállamok mérlegelési jogkörrel kell, hogy rendelkezzenek annak meghatározásában, hogy az ilyen gépjárművezetés alkalminak tekinthető-e, valamint hogy – például az út típusa, a forgalom nagysága vagy a veszélyeztetett úthasználók jelenléte alapján – az ilyen mentesség kihat-e a közúti közlekedés biztonságára.

(12)

mivel az Unión belül eltérő lehet, hogy a mezőgazdaságban, kertészetben, erdészetben állattenyésztésben és halászatban dolgozóknak – akik mentességet élveznek ezen irányelv alól – mekkora távolságot kell megtenniük munkájuk során, a tagállamokra kell bízni annak a nemzeti jogukban való meghatározását, hogy mekkora legyen a vállalkozás telephelyétől számított azon megengedett maximális távolság, amelyre a mentességek alkalmazandók.

(13)	Annak megállapítása érdekében, hogy a gépjárművezető teljesíti-e kötelezettségeit, a tagállamoknak szakmai alkalmassági bizonyítványt (SZAB) kell kiállítaniuk a gépjárművezető számára, amely tanúsítja, hogy rendelkezik alapképesítéssel, vagy részt vett továbbképzésben.

(14)	A tagállamok számára több választási lehetőségnek kell rendelkezésre állnia az alapképesítéssel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának elősegítése érdekében.

(15)	A gépjárművezetői képesítés megtartása érdekében a szakmát már gyakorló gépjárművezetőknek a szakmájuk műveléséhez szükséges alapvető készségekkel kapcsolatos továbbképzéseken kell részt venniük.

(16)	Az alapképesítés követelménye alól mentességet élvező gépjárművezetőket – az említett mentesség fenntartása mellett – mindazonáltal kötelezni kell arra, hogy továbbképzésen vegyenek részt a munkájukhoz nélkülözhetetlen ismereteik frissítése érdekében.

(17)

Az alapképesítéssel és a továbbképzéssel kapcsolatban teljesítendő minimumkövetelmények azon biztonsági szabályokra vonatkoznak, amelyeket vezetés közben, illetve akkor is be kell tartani, amikor a jármű áll. A defenzív vezetés fejlődése – a veszély megelőzése, a többi úthasználó figyelembevétele –, ami az észszerű üzemanyag-felhasználással is együtt jár, kedvező hatást gyakorol mind a társadalomra, mind magára a közúti közlekedési ágazatra.

(18)	Ez az irányelv nem érintheti azon gépjárművezetők szerzett jogait, akik a járművezetői tevékenység végzéséhez szükséges vezetői engedélyt a vonatkozó alapképesítést vagy továbbképzést tanúsító SZAB megszerzésére meghatározott időpont előtt szerezték meg.

(19)

Az alapképesítéshez és a továbbképzéshez meghatározott tanfolyamokat kizárólag a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott képzési központok szervezhetik. Az ilyen jóváhagyott központok megfelelő minőségének biztosítása végett az illetékes hatóságoknak a központok jóváhagyására vonatkozó összehangolt feltételeket kell meghatározniuk, beleértve a szilárd alapokon nyugvó, magas szintű szakmaiságot is.

(20)

Nem csupán a tagállamok illetékes hatóságainak, hanem az általuk kijelölt bármely szervnek is felelősséget kell vállalnia az alapképesítéssel és a továbbképzéssel kapcsolatban előírt vizsgák megszervezéséért. Tekintve ezen irányelv fontosságát a közúti közlekedésbiztonság és az egyenlő versenyfeltételek vonatkozásában, e vizsgák felett a tagállamok illetékes hatóságainak felügyeletet kell gyakorolniuk.

(21)

A tagállamoknak elő kell írniuk, hogy a továbbképzés első tanfolyamát vagy az alapképesítést tanúsító SZAB kiállítását vagy a bizonyos gépjárművezetők számára szerzett jogaik érvényesítéséhez megadott határidő lejártát követő öt éven belül el kell végezni, továbbá a megfelelő SZAB-ot is ki kell állítaniuk. E határidőket le is lehet rövidíteni, vagy azokat meg lehet hosszabbítani. A továbbképzés első tanfolyamát követően a gépjárművezetőnek ötévente továbbképzésben kell részt vennie.

(22)

Annak tanúsítása céljából, hogy a valamely tagállamban állampolgársággal rendelkező gépjárművezető az ezen irányelv által előírt SZAB-ot megszerezte, valamint a különböző SZAB-ok kölcsönös elismerésének elősegítése érdekében a tagállamoknak fel kell tüntetniük a vezetői engedélyen, vagy a gépjárművezetői képesítési igazolványon az e célra megállapított harmonizált uniós kódot annak lejáratával együtt, amelyet a tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük, és amelynek standard mintáját ezen irányelv II. melléklete ábrázolja. Az említett igazolványra ugyanazok a biztonsági követelmények vonatkoznak, mint a vezetői engedélyre, tekintve az igazolvány által annak birtokosára a közúti közlekedésbiztonság vonatkozásában ruházott jogok, valamint az egyenlő versenyfeltételek fontosságát.

(23)

A tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve elektronikus úton információt kell cserélniük a SZAB-okról. A tagállamoknak a Bizottság költség-haszon elemzését figyelembe véve ki kell fejleszteniük a szükséges elektronikus platformot, beleértve a vezetői engedélyek 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében létrehozott uniós hálózata kibővítésének lehetőségét. Egyéb előnyök mellett ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy könnyen hozzáférhessenek azon elvégzett képzésekre vonatkozó információkhoz, amelyek nem szerepelnek a gépjárművezető vezetői engedélyén. Fontos, hogy a tagállamok és a Bizottság erőfeszítéseket tegyenek az említett funkcionalitás továbbfejlesztésére a közúti ellenőrzések során történő valós idejű hozzáférés érdekében.

(24)

Figyelembe véve az oktatás és a képzés területén bekövetkezett változásokat, valamint annak érdekében, hogy ez az irányelv minél nagyobb mértékben hozzájáruljon a közúti közlekedés biztonságához, és biztosítsa, hogy a képzés megfeleljen a gépjárművezetők igényeinek, a tanfolyamokon foglalkozni kell a közúti közlekedés biztonságához kapcsolódó olyan témákkal, mint a veszélyhelyzetek felismerése, a veszélyeztetett úthasználók, különösen a gyalogosok, a kerékpárosok és a korlátozott mozgásképességű személyek védelme, az üzemanyag-hatékony vezetés, a szélsőséges időjárási körülmények közötti vezetés és a szokásostól eltérő jellemzőkkel rendelkező rakományok szállítása. Az említett összefüggésben a tanfolyamoknak az intelligens közlekedési rendszerekre is vonatkozniuk kell, és a technológiai fejlődéssel lépést tartva kell fejlődniük.

(25)

A tagállamok számára egyértelműen lehetőséget kell adni arra, hogy a képzés egy részében információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök, például e-tanulás és vegyes tanulás alkalmazásával fejlesszék és korszerűsítsék képzési gyakorlatukat, mindeközben biztosítva a képzés minőségét. A képzési gyakorlatok IKT eszközök használatával történő fejlesztése és korszerűsítése során fontos figyelembe venni, hogy bizonyos specifikus témaköröket a gyakorlatban kell elsajátítani, és nem oktathatók ilyen tanulási eszközökkel: ilyen például a hólánc felszerelése vagy a rakományok biztonságos elhelyezése, illetve a képzés egyéb olyan elemei, amelyeknél a gyakorlati szempont jelentőséggel bír. A gyakorlati képzés részét képezheti a gépjárművezetés, de az nem kötelező. Az ezen irányelv alapján előírt képzés jelentős részét jóváhagyott képzési központokban kell tartani.

(26)

Az uniós jogban előírt különböző képzési formák közötti összhang biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ötvözzék a különböző típusú releváns képzéseket: így például lehetővé kell tenni számukra a veszélyes áruk szállítására, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosságra, valamint az állatok szállítására vonatkozó képzés ötvözését az ebben az irányelvben előírt képzéssel.

(27)

Annak megelőzése érdekében, hogy a tagállamok eltérő gyakorlatai akadályozzák a kölcsönös elismerést, és korlátozzák a gépjárművezetők azon jogát, hogy abban a tagállamban végezzék el a továbbképzést, amelyben dolgoznak, a tagállami hatóságok számára elő kell írni, hogy ha egy elvégzett képzés nem jelölhető a vezetői engedélyen, az ezen irányelv II. mellékletében ábrázolt standard minta által előírt formában állítsák ki a gépjárművezetői képesítési igazolványt, amely biztosítani fogja a kölcsönös elismerést minden olyan gépjárművezető számára, aki megfelel az ezen irányelvben foglalt követelményeknek.

(28)

A harmadik országokból származó gépjárművezetők által a képzési követelményeknek való megfelelés igazolására szolgáló járművezetői igazolványok használata akadályt jelenthet a gépjárművezetők számára, amennyiben a fuvarozó az igazolványt visszaküldi a kibocsátó hatóságokhoz, különösen akkor, ha a gépjárművezetők valamely más tagállamban kívánnak munkát vállalni. Annak elkerülése érdekében, hogy az említett körülmények között a gépjárművezetőknek meg kelljen ismételniük képzésüket új munkaviszony létesítésekor, a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy működjenek együtt és folytassanak információcserét a gépjárművezetők képesítése tekintetében.

(29)	A tanúsításra vonatkozó különleges rendelkezéseket kell megállapítani az ezen irányelv hatálya alá tartozó azon gépjárművezetőkre vonatkozóan, akik harmadik országok állampolgárai.

(30)

Ezen irányelvnek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv I. és II. mellékleteinek módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (7) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(31)

mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző egyes közúti járművek vezetőinek alapképesítésére és továbbképzésére vonatkozó uniós szintű norma meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – a közúti közlekedés határokon átnyúló jellege és azon problémák miatt, amelyeket ezen irányelv megoldani hivatott – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(32)	Ez az irányelv nem érinti a IV. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és az alkalmazásuk kezdőnapjával kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Alkalmazási kör

Ezt az irányelvet az alábbi személyek által végzett járművezetésre kell alkalmazni:

a)	a tagállamok állampolgárai, és

b)	harmadik országok azon állampolgárai, akiket egy tagállamban letelepedett vállalkozás alkalmaz vagy foglalkoztat

(a továbbiakban: a gépjárművezetők), akik az Unión belül, közforgalmú közutakon szállítást végeznek a következő járművekkel:

—	olyan járművek, amelyek esetében a 2006/126/EK irányelvben meghatározott C1, C1 + E, C vagy C + E kategóriájú vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedély szükséges,

—	olyan járművek, amelyek esetében a 2006/126/EK irányelvben meghatározott D1, D1 + E, D vagy D + E kategóriájú vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedély szükséges.

Ezen irányelv alkalmazásában a plusz jelet („+”) tartalmazó vezetői engedélyek egyes kategóriáira történő hivatkozásokat az ezen irányelv III. mellékletében foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

2. cikk

Mentességek

(1) Ez az irányelv nem vonatkozik az alábbi járművek vezetőire:

a)	olyan járművek, amelyek maximális engedélyezett sebessége nem haladja meg a 45 km/h-t;

b)	olyan járművek, amelyek a fegyveres erők, a polgári védelem, a tűzoltóság, a közrend fenntartásáért felelős erők és a sürgősségi mentőszolgálat használatában vagy ellenőrzése alatt állnak, ha a fuvar az említett szolgálatok számára meghatározott feladatok eredményeként valósul meg;

c)	olyan járművek, amelyek műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célból közúton végzett vizsgálat alatt állnak, vagy olyan új vagy felújított járművek, amelyeket még nem helyeztek forgalomba;

olyan járművek, amelyek vezetéséhez D vagy D1 kategóriájú vezetői engedély szükséges, és amelyeket a karbantartó személyzet utas nélkül a közúti fuvarozó által használt legközelebbi karbantartó bázis közelében található karbantartási központba és onnan visszavezet, feltéve, hogy az ilyen járművek vezetése nem képezi a gépjárművezető fő tevékenységét;

e)	olyan járművek, amelyeket szükséghelyzetben használnak vagy mentési akciókra jelöltek ki, beleértve azokat is, amelyeket humanitárius segély nem kereskedelmi szállítására használnak;

olyan járművek, amelyeket a 6. cikkel és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban a vezetői engedélyt vagy a szakmai alkalmassági bizonyítványt (a továbbiakban: SZAB) megszerezni kívánó személyek részére tartott járművezetési oktatás vagy vizsgáztatás során használnak, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi árufuvarozásra és személyszállításra használják;

g)	nem kereskedelmi árufuvarozásra vagy személyszállításra használt járművek;

h)	olyan járművek, amelyek a gépjárművezető munkája során használandó anyagot, felszerelést vagy gépet szállítanak, feltéve, hogy az ilyen járművek vezetése nem képezi a gépjárművezető fő tevékenységét.

Az első albekezdés f) pontja tekintetében ez az irányelv nem alkalmazandó a vezetői engedélyt vagy a SZAB-ot a 6. cikkel és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban megszerezni kívánó személyekre, amennyiben munkaalapú tanulás keretében az említett pontban foglalt célra használt járműkategóriának megfelelő kiegészítő gépjárművezető-oktatáson vesznek részt, feltéve, hogy egy másik, SZAB-bal rendelkező személy vagy gépjárművezető-oktató kíséri őket.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó, amennyiben valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)	a vidéki területeken üzemelő gépjárművek vezetői saját vállalkozásuk számára szállítanak;

b)	a gépjárművezetők nem kínálnak szállítási szolgáltatásokat;

c)	a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a szállítás alkalmi és nem hat ki a közúti közlekedés biztonságára.

(3) Ez az irányelv nem alkalmazandó a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás állattenyésztés vagy halászat területén működő vállalkozások által saját tevékenységi körük részeként áruszállításra használt vagy gépjárművezető nélkül bérelt járművekre, kivéve, ha a járművezetés a gépjárművezető fő tevékenységének része, vagy a megtett távolság meghaladja a járművet tulajdonló, bérlő vagy lízingelő vállalkozás telephelyétől a nemzeti jogban meghatározott távolságot.

3. cikk

Képesítés és képzés

(1) Az 1. cikkben említett járművezetési tevékenység a kötelező alapképesítés megszerzéséhez és a kötelező továbbképzésben való részvételhez kötött. E célból a tagállamok gondoskodnak az alábbiakról:

alapképesítési rendszer

A tagállamok az alábbi két lehetőség közül választanak:

tanfolyamon való részvétel és vizsga együttese

Az I. melléklet 2. szakaszának 2.1. pontjával összhangban az alapképesítés e típusa egy meghatározott időtartamú tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A tanfolyam vizsgával zárul. A vizsga sikeres letétele esetén a képesítést SZAB tanúsítja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint;

ii.

csak vizsgák

Az I. melléklet 2. szakaszának 2.2. pontjával összhangban az alapképesítés e típusa nem jár együtt tanfolyamon való kötelező részvétellel, csupán elméleti és gyakorlati vizsgákkal. A vizsgák sikeres letétele esetén a képesítést SZAB tanúsítja, a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint.

A tagállam azonban – legfeljebb három évre – engedélyezheti a gépjárművezetőknek, hogy területén a SZAB megszerzése előtt vezessenek, amennyiben a vezető ezzel egy időben legalább hat hónapos, nemzeti szakképzési tanfolyamon vesz részt. E szakképzési tanfolyam esetében az i. és a ii. pontban említett vizsgák több szakaszban is letehetők;

b)	továbbképzési rendszer Az I. melléklet 4. szakaszával összhangban a továbbképzés tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A továbbképzésben való részvételt SZAB tanúsítja, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

(2) A tagállamok rendelkezhetnek gyorsított alapképesítési rendszerről is annak érdekében, hogy a gépjárművezető az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjában, valamint az 5. cikk (3) bekezdése a) pontjának i. alpontjában és b) pontjában említett esetekben is vezethessen.

Az I. melléklet 3. szakaszával összhangban a gyorsított alapképesítés tanfolyamon való kötelező részvétellel jár. A tanfolyam vizsgával zárul. A vizsga sikeres letétele esetén a képesítést SZAB tanúsítja, a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) Azokat a gépjárművezetőket, akik rendelkeznek az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanács rendeletben (8) előírt szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal, a tagállamok azon tárgyak tekintetében, amelyekre az említett rendeletben előírt vizsga kiterjed, felmenthetik az e cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában, valamint (2) bekezdésében említett vizsgák, és adott esetben a tanfolyam ennek megfelelő részének látogatása alól.

4. cikk

Szerzett jogok

Az alábbi gépjárművezetők mentesülnek az alapképesítés megszerzésének követelménye alól:

a)	azok a gépjárművezetők, akik D1, D1 + E, D vagy D + E kategóriájú vezetői engedéllyel vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedéllyel rendelkeznek, amelyet legkésőbb 2008. szeptember 9-én állítottak ki;

b)	azok a gépjárművezetők, akik C1, C1 + E, C vagy C + E kategóriájú vezetői engedéllyel vagy ezzel egyenértékűnek elismert vezetői engedéllyel rendelkeznek, amelyet legkésőbb 2009. szeptember 9-én állítottak ki.

5. cikk

Alapképesítés

(1) Az alapképesítéshez való hozzájutáshoz nem szükséges a megfelelő vezetői engedély előzetes megszerzése.

(2) Az árufuvarozásra szánt járművek vezetői az alábbi feltételekkel vezethetnek:

18 éves kortól:

i.	C és C + E vezetőiengedély-kategóriába tartozó járműveket, feltéve, hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint;

ii.	C1 és C1 + E vezetőiengedély-kategóriába tartozó járműveket, feltéve, hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint;

b)	21 éves kortól C és C + E vezetőiengedély-kategóriába tartozó járműveket, feltéve, hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.

(3) A személyszállításra szánt járművek vezetői az alábbi feltételekkel vezethetnek:

21 éves kortól:

D és D + E vezetőiengedély-kategóriájú járműveket, olyan menetrend szerinti személyszállítás céljából, amelynek útvonala legfeljebb 50 kilométer; valamint D1 és D1 + E vezetőiengedély-kategóriájú járműveket, feltéve, hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.

Bármely tagállam engedélyezheti az említett kategóriák valamelyikébe tartozó járművek vezetőinek, hogy területén ilyen járműveket 18 éves kortól vezessenek, feltéve, hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint;

ii.

D és D + E vezetőiengedély-kategóriába tartozó járműveket, feltéve, hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint.

Bármely tagállam engedélyezheti az említett kategóriák valamelyikébe tartozó járművek vezetőinek, hogy területén ilyen járműveket 20 éves kortól vezessenek, feltéve, hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint. Ez a korhatár 18 évre csökkenthető, amennyiben a gépjárművezető utasok nélkül vezeti ezeket a járműveket;

b)	23 éves kortól D és D + E vezetőiengedély-kategóriába tartozó járműveket, feltéve, hogy rendelkeznek SZAB-bal, a 6. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.

(4) Az e cikk (2) bekezdésében megállapított korhatárok sérelme nélkül, azok az árufuvarozással foglalkozó gépjárművezetők, akik az e cikk (2) bekezdésében előírt kategóriák egyike tekintetében a 6. cikkben meghatározottak szerint SZAB-bal rendelkeznek, az említett bekezdésben említett bármely egyéb járműkategóriára vonatkozóan mentesülnek a SZAB megszerzésének kötelezettsége alól.

E rendelkezéseket a (3) bekezdésben említett kategóriák tekintetében ugyanilyen feltételek mellett kell alkalmazni a személyszállítással foglalkozó gépjárművezetőkre.

(5) Azoknak az árufuvarozással foglakozó gépjárművezetőknek, akik tevékenységi körüket bővítik vagy módosítják annak érdekében, hogy személyszállítással is foglalkozzanak, illetve fordított esetben, valamint akik rendelkeznek a 6. cikkben előírt SZAB-bal, az alapképesítés megszerzésének közös részeit nem szükséges megismételniük, csupán az új képesítésre jellemző területekkel kell foglalkozniuk.

6. cikk

Az alapképesítést tanúsító SZAB

(1) Alapképesítés tanúsítása céljából a következő körülmények fennállása esetén állítható ki SZAB:

tanfolyam-látogatás és vizsga alapján kiállított SZAB

A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban a tagállamok előírják a tanuló gépjárművezetőknek, hogy az illetékes hatóságok által az I. melléklet 5. szakaszával összhangban jóváhagyott képzési központban (a továbbiakban: a jóváhagyott képzési központ) tanfolyamokon vegyenek részt. E tanfolyamok az I. melléklet 1. szakaszában említett összes tárgyra kiterjednek. Ez a képzés az I. melléklet 2. szakaszának 2.1. pontjában előírt vizsga sikeres letételével zárul. A vizsgát a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, célja pedig annak ellenőrzése, hogy az I. melléklet 1. szakaszában említett tárgyakban a tanuló gépjárművezetők rendelkeznek-e az ugyanazon szakaszban meghatározott szintű ismeretekkel. Az említett hatóságok vagy szervek felügyelik a vizsgát, és annak sikeres letétele esetén kiállítják a gépjárművezetők számára az alapképesítést tanúsító SZAB-ot.

vizsgák alapján kiállított SZAB

A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban a tagállamok előírják a tanuló gépjárművezetőknek, hogy letegyék az I. melléklet 2. szakaszának 2.2. pontjában említett elméleti és gyakorlati vizsgákat. E vizsgákat a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, céljuk pedig annak ellenőrzése, hogy az I. melléklet 1. szakaszában említett tárgyakban a tanuló gépjárművezetők rendelkeznek-e az ugyanazon szakaszban meghatározott szintű ismeretekkel. Az említett hatóságok vagy szervek felügyelik a vizsgákat, és sikeres letételük esetén kiállítják a gépjárművezetők számára az alapképesítést tanúsító SZAB-ot.

(2) SZAB kiállítható gyorsított alapképesítés tanúsítása céljából.

A 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a tagállamok előírják a tanuló gépjárművezetőknek, hogy egy jóváhagyott képzési központban tanfolyamokon vegyenek részt. Ezek a tanfolyamok az I. melléklet 1. szakaszában említett összes tárgyra kiterjednek.

Az említett képzés az I. melléklet 3. szakaszában előírt vizsgával zárul. A vizsgát a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv szervezi, célja pedig annak ellenőrzése, hogy az I. melléklet 1. szakaszában említett tárgyakban a tanuló gépjárművezetők rendelkeznek-e az ugyanazon szakaszban meghatározott szintű ismeretekkel. A fenti hatóságok vagy szervek felügyelik a vizsgát, és annak sikeres letétele esetén kiállítják a gépjárművezetők számára a gyorsított alapképesítést tanúsító SZAB-ot.

7. cikk

Továbbképzés

A továbbképzés olyan képzésből áll, amely lehetővé teszi a SZAB-bal rendelkezők számára, hogy a munkájukhoz alapvetően szükséges ismereteket felfrissítsék, különös hangsúlyt fektetve a közúti közlekedés biztonságára, a munkahelyi egészségre és biztonságra, valamint a járművezetés környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére.

Az említett képzést jóváhagyott képzési központok szervezik az I. melléklet 5. szakaszának megfelelően. A képzés tantermi oktatásból, gyakorlati képzésből, és ha rendelkezésre áll ilyen, IKT eszközök vagy korszerű szimulátorok segítségével végzett képzésből áll. Amennyiben a gépjárművezető egy másik vállalkozásnál kezd dolgozni, a már elvégzett továbbképzést figyelembe kell venni.

A továbbképzést úgy kell megtervezni, hogy kiterjedjen az I. melléklet 1. szakaszában említett tárgyak némelyikének bővebb tárgyalására és ismétlésére. Számos tárgyra ki kell terjednie, és mindig magában kell foglalnia legalább egy, a közúti közlekedés biztonságával összefüggő tantárgyat. A képzés tárgyainak összeállításánál figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályok és technológia területén bekövetkezett fejleményeket, valamint – amennyire lehetséges – a gépjárművezető sajátos képzési igényeit.

8. cikk

Továbbképzést tanúsító SZAB

(1) Ha a gépjárművezető elvégezte a 7. cikkben előírt továbbképzést, a tagállamok illetékes hatóságai vagy a jóváhagyott képzési központ a továbbképzés elvégzését tanúsító SZAB-ot állít ki számára.

(2) Akik rendelkeznek a 6. cikkben említett SZAB-bal, az annak kiállításától számított öt éven belül részt kell, hogy vegyenek a továbbképzés első tanfolyamán.

A tagállamok lerövidíthetik vagy meghosszabbíthatják az első albekezdésben említett időszakot, többek között azért, hogy az egybeessen a vezetői engedély lejártának időpontjával. Ez az időszak azonban nem lehet három évnél rövidebb vagy hét évnél hosszabb.

(3) Az a gépjárművezető, aki a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelően vagy a 2003/59/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban a továbbképzés első tanfolyamát elvégezte, ötévente továbbképzésben kell, hogy részt vegyen, a továbbképzés elvégzését tanúsító SZAB érvényességének lejárta előtt.

(4) Azok, akik a 6. cikkben vagy e cikk (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően SZAB-bal rendelkeznek, valamint a 4. cikkben említett azon gépjárművezetők, akik már nem gyakorolják foglalkozásukat, és nem felelnek meg az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, részt kell, hogy vegyenek egy továbbképzési tanfolyamon, mielőtt visszatérnének e foglalkozás gyakorlásához.

(5) Azok a közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző gépjárművezetők, akik az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt vezetőiengedély-kategóriák egyike vonatkozásában továbbképzési tanfolyamokat végeztek el, mentesülnek a további továbbképzésben való részvétel kötelezettsége alól az említett bekezdésekben előírt bármely egyéb kategória vonatkozásában.

9. cikk

A képzés helye

Az ezen irányelv 1. cikkének a) pontjában említett gépjárművezetők az ezen irányelv 5. cikkében említett alapképesítést abban a tagállamban kell, hogy megszerezzék, amelyben szokásos tartózkodási helyük található, a 2006/126/EK irányelv 12. cikkében meghatározottak szerint.

Az 1. cikk b) pontjában említett gépjárművezetők az említett alapképesítést a vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállamban kell, hogy megszerezzék, vagy azon tagállamban, amely munkaengedélyt állított ki számukra.

Az 1. cikk a) és b) pontjában említett gépjárművezetőknek a 7. cikkben említett továbbképzést abban a tagállamban kell elvégezniük, amelyben szokásos tartózkodási helyük található, vagy amelyben dolgoznak.

10. cikk

Uniós kód

(1) Az alapképesítést igazoló SZAB és a továbbképzést igazoló SZAB alapján a tagállamok illetékes hatóságai – ezen irányelv 5. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint 8. cikkének rendelkezéseit figyelembe véve – a megfelelő vezetőiengedély-kategóriák mellett a 2006/126/EK irányelv I. mellékletében előírt 95. harmonizált uniós kódot is feltüntetik:

—	a vezetői engedélyen, vagy

—	az ezen irányelv II. mellékletében ábrázolt standard mintának megfelelően kiállított gépjárművezetői képesítési igazolványon.

Amennyiben annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, amelyben a SZAB-ot megszerezték, nem tudják feltüntetni a harmonizált uniós kódot a vezetői engedélyen, gépjárművezetői képesítési igazolványt állítanak ki a gépjárművezető számára.

A tagállamok kölcsönösen elismerik az általuk kiállított gépjárművezetői képesítési igazolványokat. A gépjárművezetői képesítési igazolvány kibocsátásakor az illetékes hatóságok ellenőrzik az érintett gépjármű-kategóriára kiadott vezetői engedély érvényességét.

(2) Az ezen irányelv 1. cikkének b) pontjában említett olyan gépjárművezető, aki közúti árufuvarozásra használt járműveket vezet, az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) előírt járművezetői igazolvánnyal is bizonyíthatja, hogy rendelkezik azzal a képesítéssel, illetve elvégezte azt a képzést, amelyet ez az irányelv előír, amennyiben az igazolványon szerepel a 95. uniós kód. Ezen irányelv alkalmazásában a kibocsátó tagállam az igazolvány megjegyzési rovatában szerepelteti a 95. uniós kódot, ha az érintett gépjárművezető teljesítette az ezen irányelvben előírt szakmai képesítési követelményeket és képzési követelményeket.

(3) Azokat a 2020. május 23. előtt az 1072/2009/EK rendelet 5. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban kiadott járművezetői igazolványokat, amelyeken nem szerepel a 95. uniós kód, lejáratuk időpontjáig el kell fogadni a képesítés bizonyítékaként, az ezen irányelvben foglalt képzési követelményeknek való megfelelés tanúsítására.

11. cikk

Jogérvényesítési hálózat

(1) A tagállamok jogérvényesítési célból információt cserélnek a kiadott és visszavont SZAB-okról. E célból a tagállamok a Bizottsággal együttműködve elektronikus hálózatot fejlesztenek ki, vagy kibővítenek egy létező hálózatot, figyelembe véve a Bizottság értékelését arról, hogy melyik a legköltséghatékonyabb megoldás.

(2) A hálózat tartalmazhatja a SZAB-okban szereplő információkat és a SZAB-okhoz kapcsolódó adminisztratív eljárásokhoz kapcsolódó információkat.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a személyes adatok kezelése kizárólag az ezen irányelvnek való megfelelés ellenőrzése céljából és különösen az ezen irányelvben megállapított képzési követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából történjen, összhangban az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10).

(4) Biztonságossá kell tenni a hálózathoz való hozzáférést. A tagállamok csak az ezen irányelv végrehajtásáért és az ezen irányelvnek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok számára biztosíthatnak hozzáférést.

12. cikk

A tudományos és műszaki fejlődés szerinti kiigazítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően az I. és II. melléklet módosítására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e mellékleteket a tudományos és műszaki fejlődés szerint kiigazítsa.

13. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A IV. melléklet A. részében említett jogi aktusokkal módosított 2003/59/EK irányelv hatályát veszti, a IV. melléklet B. részében említett irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és az alkalmazásuk kezdőnapjaival kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az V. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2022. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 155., 2021.4.30., 78. o.

(2) Az Európai Parlament 2022. november 22-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. december 8-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK tanácsi irányelv módosításáról, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.).

(4) Lásd a IV. melléklet A. részét.

(5) HL L 282.,2016.10.19., 4. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/126/EK irányelve (2006. december 20.) a vezetői engedélyekről (HL L 403., 2006.12.30., 18. o.).

(7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól (HL L 300., 2009.11.14., 72. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

I. MELLÉKLET

KÉPESÍTÉSI ÉS KÉPZÉSI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. szakasz

A tárgyak jegyzéke

A gépjárművezetői alapképesítés és továbbképzés meghatározásakor a tagállamok által figyelembe veendő ismereteknek legalább az e jegyzékben felsorolt tárgyakat kell felölelniük. A tanuló gépjárművezetők tudásának és gyakorlati kompetenciájának olyan szintet kell elérnie, hogy a megfelelő vezetőiengedély-kategóriába tartozó járműveket teljesen biztonságosan tudják vezetni.

A képesítés minimumszintjének legalább a 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás (1) II. mellékletében előírt európai képesítési keretrendszer 2. szintjével összehasonlíthatónak kell lennie.

1. Haladó képzés a biztonsági szabályokon alapuló észszerű vezetés terén

Minden vezetői engedély

1.1.

Célkitűzés: az átviteli rendszer jellemzőinek ismerete annak lehető legjobb használata érdekében:

a motor forgatónyomatékával, teljesítményével és fajlagos üzemanyag-fogyasztásával kapcsolatos görbék, a fordulatszámmérő optimális használata, sebességváltó-áttételi diagramok.

1.2.

Célkitűzés: a biztonsági berendezések műszaki jellemzőinek és működésének ismerete annak érdekében, hogy a gépjárművezető a járművet uralni tudja, minimalizálja a használatból eredő kopást és megelőzze a meghibásodást:

a fékek és a lassítófék használatának korlátai, a fékek és a lassítófék együttes használata, a sebességváltó-áttétel jobb kihasználása, a jármű tehetetlenségének kihasználása, lassítási és fékezési módok lejtős útszakaszokon, eljárás meghibásodás esetén, az olyan elektronikus és mechanikus eszközök használata, mint például az elektronikus stabilizáló program (ESP), a fejlett vészfékező rendszer (AEBS), a blokkolásgátló fékrendszer (ABS), a hajtásvezérlő rendszerek (TCS) és a fedélzeti járműmegfigyelő rendszer (IVMS), valamint az egyéb, alkalmazásra jóváhagyott, a gépjárművezetőt támogató vagy automatizálási eszközök.

1.3.

Célkitűzés: a gépjárművezető képes legyen az üzemanyag-fogyasztást optimalizálni:

az üzemanyag-fogyasztás optimalizálása az 1.1. és az 1.2. pontban leírt know-how alkalmazásával, a forgalomáramlás előrejelzésének, a többi járműhöz való megfelelő távolságnak és a jármű lendülete felhasználásának, az állandó sebességnek, az egyenletes vezetési stílusnak és a megfelelő gumiabroncsnyomásnak a fontossága, valamint a vezetés hatékonyságát javító és az útvonaltervezést segítő intelligens közlekedési rendszerek megfelelő ismerete.

1.4.

Célkitűzés: a forgalmi kockázatok előrejelzésének, értékelésének és a hozzájuk való alkalmazkodásnak a képessége:

a gépjárművezetőnek tudatában kell lennie a különböző közúti, forgalmi és időjárási viszonyoknak, és alkalmazkodnia kell azokhoz, valamint képesnek kell lennie előre jelezni a bekövetkező eseményeket; ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy a megszokottól eltérő időjárási viszonyok között hogyan kell előkészíteni és megtervezni egy utat; ismernie kell a kapcsolódó biztonsági berendezések használatát, és fel kell tudnia mérni, hogy szélsőséges időjárás miatt mikor kell egy utat elhalasztani vagy törölni; alkalmazkodnia kell a forgalmi kockázatokhoz, többek között a veszélyes közlekedési magatartáshoz vagy az elektronikus eszközök, illetve evés és ivás stb. által okozott figyelmetlen vezetéshez; fel kell ismernie különösen a járművek méretével és tömegével, valamint a veszélyeztetett úthasználókkal, például a gyalogosokkal, a kerékpárosokkal és a kétkerekű járművekkel összefüggő veszélyes helyzeteket, és alkalmazkodnia kell azokhoz, továbbá képesnek kell lennie tűrni az ezzel járó stresszt;

a gépjárművezetőnek azonosítania kell a lehetséges veszélyes helyzeteket, és megfelelően értelmeznie kell, hogy ezekből miként alakulhat ki olyan helyzet, amelyben már nem lehet elkerülni az ütközést, továbbá olyan lépéseket kell választania és végrehajtania, amelyek olyan mértékben növelik a biztonsági tűréshatárt, hogy a lehetséges veszélyes helyzet bekövetkezése esetén is el lehessen kerülni az ütközést.

C, C + E, C1, C1 + E kategóriájú vezetői engedélyek

1.5.

Célkitűzés: a gépjárművezető legyen képes a biztonsági szabályok és a megfelelő járműhasználat kellő figyelembevételével berakodni a járművet:

a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, az automatikus erőátviteli rendszerek használata, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a teljes térfogat kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja, csomagolás- és raklaptípusok;

a rögzítést igénylő áruk fő kategóriái, lefogási és rögzítési technikák, rögzítőhevederek használata, rögzítőeszközök ellenőrzése, kezelőberendezések használata, ponyvák felhelyezése és levétele.

D, D + E, D1, D1 + E kategóriájú vezetői engedélyek

1.6.

Célkitűzés: a gépjárművezető képes legyen az utasok kényelmét és biztonságát biztosítani:

hosszanti és oldalirányú mozgások kiegyenlítése, a közlekedés többi résztvevőjének figyelembevétele, megfelelő helyzet az úton, egyenletes fékezés, kinyúló részek kezelése, különleges infrastruktúrák használata (közterület, fenntartott sáv), a biztonságos vezetés és a többi vezetői szerep ütközésének kezelése, kommunikáció az utasokkal, egyes különleges utascsoportok (fogyatékosággal élő személyek, gyermekek) egyedi jellemzői.

1.7.

Célkitűzés: a gépjárművezető legyen képes a biztonsági szabályok és a megfelelő járműhasználat kellő figyelembevételével berakodni a járművet:

a mozgásban lévő járműre ható erők, a sebességváltó-áttétel használata a jármű terhelésének és az út jellemzőinek megfelelően, az automatikus erőátviteli rendszerek használata, a jármű vagy szerelvény raksúlyának kiszámítása, a rakomány elosztása, a tengely túlterhelésének következményei, a jármű stabilitása és súlypontja.

2. Az előírások alkalmazása

Minden vezetői engedély

2.1.

Célkitűzés: a közúti szállítás társadalmi környezetének és szabályainak ismerete:

a szállítási iparra jellemző maximális munkaidőszakok; az 561/2006/EK (2) és a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapelvei, alkalmazása és következményei; a menetíró készülék használatának elmulasztásáért, nem megfelelő használatáért és meghamisításáért járó szankciók; a közúti szállítás társadalmi környezetének ismerete: a gépjárművezetők jogai és kötelességei az alapképesítés és a továbbképzés tekintetében.

C, C + E, C1, C1 + E kategóriájú vezetői engedélyek

2.2.

Célkitűzés: az árufuvarozás tekintetében irányadó előírások ismerete:

a szállítási tevékenységre vonatkozó engedélyek, a járműben tartandó dokumentumok, bizonyos utak igénybevételének tilalma, úthasználati díjak, árufuvarozásra vonatkozó szabványszerződések szerinti kötelezettségek, szállítási szerződés részét képező dokumentumok elkészítése, nemzetközi szállítási engedélyek, a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről szóló egyezmény szerinti kötelezettségek, nemzetközi fuvarlevél elkészítése, határátlépés, szállítmányozók, speciális árukísérő okmányok.

D, D + E, D1, D1 + E kategóriájú vezetői engedélyek

2.3.

Célkitűzés: a személyszállítás tekintetében irányadó előírások ismerete:

egyes utascsoportok szállítása, az autóbusz fedélzeti biztonsági felszerelése, biztonsági övek, a jármű terhelése.

3. Egészségügyi, közúti közlekedés- és környezeti biztonság, szerviz, logisztika

Minden vezetői engedély

3.1.

Célkitűzés: tudatosítani a gépjárművezetőkben a közúti közlekedés és a munkahelyi baleset kockázatait:

a szállítási ágazatra jellemző munkahelyi balesetek típusai, közúti baleseti statisztikák, kamionok/autóbuszok szerepe, emberi, anyagi és pénzügyi következmények.

3.2.

Célkitűzés: a bűnözés és az illegális bevándorlók csempészésének megakadályozásával kapcsolatos képességek:

általános ismeretek, a kérdés gépjárművezetőket érintő vetületei, megelőző intézkedések, ellenőrző kérdéssor, a fuvarozó felelősségére vonatkozó jogszabályok.

3.3.

Célkitűzés: a fizikai kockázatok megakadályozásának képessége:

ergonómiai alapelvek, kockázatos mozdulatok és testhelyzetek, fizikai erőnlét, kezelési gyakorlatok, személyi védelem.

3.4.

Célkitűzés: a fizikai és mentális készségek fontosságának tudatosítása:

az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei, az alkohol, a kábítószerek és a viselkedést valószínűleg befolyásoló más anyagok hatásai, a fáradtság és stressz tünetei, okai és hatásai, a munka/pihenés alapciklusának alapvető szerepe.

3.5.

Célkitűzés: a szükséghelyzetek felmérésének képessége:

viselkedés szükséghelyzetben: a helyzet felmérése, a balesetek komplikációinak elkerülése, segélyhívás, segítségnyújtás sérülteknek és elsősegély, reagálás tűz esetén, a kamion/autóbusz utasainak evakuálása, minden utas biztonságának biztosítása, reagálás agresszió esetén; a baleseti jelentés készítésének alapelvei.

3.6.

Célkitűzés: a vállalat arculatának javítását elősegítő magatartás elsajátításának képessége:

a gépjárművezető magatartása és a vállalat arculata: a gépjárművezető által nyújtott szolgáltatás színvonalának fontossága a vállalat számára; a gépjárművezető szerepei, kikkel érintkezik munkája során, a jármű karbantartása, munkaszervezés, a jogviták kereskedelmi és pénzügyi hatásai.

C, C + E, C1, C1 + E kategóriájú vezetői engedélyek

3.7.

Célkitűzés: a közúti fuvarozás gazdasági környezete és a piacszervezés ismerete:

a közúti fuvarozás más szállítási módok viszonylatában (verseny, szállítók), különböző közúti fuvarozási tevékenységek (díjazás ellenében végzett szállítás, saját számlára végzett szállítás, kiegészítő szállítási tevékenységek), a szállítási vállalatok és a kiegészítő szállítási tevékenységek fő fajtáinak szervezése, szállítási szakosodások (közúti tartálykocsi, szabályozott hőmérsékletű jármű, veszélyes áruk, állatok szállítása stb.), az iparág változásai (a nyújtott szolgáltatások diverzifikációja, vasút és közút kombinálása, alvállalkozók stb.).

D, D + E, D1, D1 + E kategóriájú vezetői engedélyek

3.8.

Célkitűzés: a közúti személyszállítás gazdasági környezete és a piacszervezés ismerete:

a közúti személyszállítás más személyszállítási módok viszonylatában (vasút, személygépkocsi), közúti személyszállítást magukban foglaló különböző tevékenységek, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság, határátlépés (nemzetközi szállítás), a közúti személyszállítással foglalkozó vállalatok főbb típusainak szervezési módja.

2. szakasz

A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt kötelező alapképesítés

2.1.

Tanfolyamon való részvétel és vizsga együttese

Az alapképesítés az 1. szakaszban felsorolt összes tárgy oktatására kiterjed. Az alapképesítés időtartama 280 óra.

Minden tanuló gépjárművezetőnek legalább 20 órát kell önállóan vezetnie az adott kategóriának megfelelő olyan járművön, amely megfelel legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.

Az önálló vezetés során a tanuló gépjárművezetőt a jóváhagyott képzési központ alkalmazásában álló oktatónak kell kísérnie. A 20 órás önálló vezetésből valamennyi tanuló gépjárművezető legfeljebb nyolc órát speciális terepen vagy korszerű szimulátoron vezethet, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képzés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, valamint ezen útviszonyok különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében történő változása, továbbá az üzemanyag-fogyasztás optimalizálására való képesség tekintetében.

A tagállamok megengedhetik, hogy a jóváhagyott képzési központ a képzést részben IKT eszközök – például e-tanulás – alkalmazásával bonyolítsa le, mindeközben biztosítva a képzés magas színvonalának és hatékonyságának fenntartását, illetve hogy kiválassza azon tárgyakat, amelyek esetén az IKT eszközök a leghatékonyabban alkalmazhatók. A tagállamok előírják különösen a megbízható felhasználó-azonosítást és megfelelő ellenőrzési módok alkalmazását. A tagállamok az egyéb uniós jogszabályok által előírt speciális képzést a képzés részének tekinthetik. Az ilyen speciális képzések közé tartozik többek között a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) által a veszélyes áruk szállításához előírt képzés, a 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által előírt, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló képzés, valamint az 1/2005/EK tanácsi rendelet (6) által előírt, az állatok szállításáról szóló képzés.

Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében az alapképesítés időtartama 70 óra, beleértve öt óra önálló vezetést.

A gépjárművezetőket a képzés befejezésekor a tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv írásban vagy szóban levizsgáztatja. A vizsga az 1. szakasz szerinti tárgyjegyzékben felsorolt minden egyes célkitűzéssel kapcsolatban legalább egy kérdést tartalmaz.

2.2.

Csak vizsgák

A tagállamok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt szerv megszervezi a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett elméleti és gyakorlati vizsgákat annak ellenőrzése céljából, hogy a tanuló gépjárművezető rendelkezik-e az 1. szakaszban előírt tudásszinttel az ott felsorolt tárgyak és célkitűzések tekintetében.

Az elméleti vizsga legalább két részből áll:

i.	kérdések, többek között feleletválasztásos tesztkérdések, kifejtendő kérdések vagy ezek kombinációja;

ii.	esettanulmányok.

Az elméleti vizsga minimális időtartama 4 óra.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

járművezetési vizsga, amelynek célja a biztonsági szabályokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képzés értékelése. A vizsgának lehetőleg beépített területen kívül kell lezajlania, gyorsforgalmi utakon és autópályákon (vagy hasonlón), és mindenféle városi főútvonalon, amelyek képviselik mindazokat a különböző nehézségeket, amelyekkel a gépjárművezető általában szemben találhatja magát. Kívánatos, hogy e vizsgára különböző forgalomsűrűségi feltételek között kerüljön sor. Az úton töltött vezetési időt optimálisan kell felhasználni, hogy a vizsgázó jártasságát minden olyan forgalmi helyzetben fel lehessen mérni, amilyennel majd valószínűleg találkozni fog. E vizsga minimális időtartama 90 perc;

ii.	gyakorlati vizsga, amely legalább az 1.5., 1.6., 1.7., 3.2., 3.3. és 3.5. pontra terjed ki. E vizsga minimális időtartama 30 perc.

A gyakorlati vizsga során használt járműnek meg kell felelnie legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.

A gyakorlati vizsga kiegészíthető egy harmadik, speciális terepen vagy korszerű szimulátoron zajló vizsgával, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képzést, különösen a jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, valamint ezen útviszonyoknak a megváltozott légköri feltételek által okozott, illetve napszaktól függő vagy éjszakai változásai tekintetében.

E szabadon választható vizsga időtartama nem meghatározott. Ha a gépjárművezető ilyen vizsgát tesz, ennek időtartamát le kell vonni az i. pontban előírt járművezetési vizsga 90 perces időtartamából, de a levont idő nem lehet több 30 percnél.

Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében az elméleti vizsgát azokra az 1. szakaszban említett tárgyakra kell korlátozni, amelyek lényegesek azon járművek szempontjából, amelyekre az új alapképesítés vonatkozik. Azonban az ilyen gépjárművezetőknek a teljes gyakorlati vizsgát le kell tenniük.

3. szakasz

A 3. cikk (2) bekezdésében előírt gyorsított alapképesítés

A gyorsított alapképesítés az 1. szakaszban felsorolt összes tárgy oktatására kiterjed. Időtartama 140 óra.

Minden tanuló gépjárművezetőnek legalább 10 órát kell önállóan vezetnie az adott kategóriának megfelelő olyan járművön, amely megfelel legalább a 2006/126/EK irányelvben a vizsgajárművekre meghatározott követelményeknek.

Az önálló vezetés során a tanuló gépjárművezetőt a jóváhagyott képzési központ alkalmazásában álló oktatónak kell kísérnie. A 10 órás önálló vezetésből valamennyi tanuló gépjárművezető legfeljebb négy órát speciális terepen vagy korszerű szimulátoron vezethet, hogy értékelni lehessen a biztonsági szabályokon alapuló észszerű vezetésre vonatkozó képzés elsajátítását, különösen a jármű különböző útviszonyok közötti kezelése, valamint az említett útviszonyoknak a különböző légköri feltételek, illetve a napszakok függvényében történő változása, továbbá az üzemanyag-fogyasztás optimalizálására való képesség tekintetében.

A 2.1. pont negyedik bekezdésének rendelkezései a gyorsított alapképesítésre is alkalmazandók.

Az 5. cikk (5) bekezdésében említett gépjárművezetők esetében a gyorsított alapképesítés 35 óra, beleértve két és fél óra önálló vezetést.

4. szakasz

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt kötelező továbbképzés

A kötelező továbbképzési tanfolyamokat jóváhagyott képzési központok szervezik. Időtartamuk ötévente 35 óra, legalább hétórás szakaszokban, amelyek két egymást követő napra is eloszthatók. Valahányszor e-tanulás alkalmazására kerül sor, a jóváhagyott képzési központnak biztosítania kell a képzés minőségének fenntartását többek között azáltal, hogy olyan tárgyakat választ ki, amelyek esetén az IKT eszközök a leghatékonyabban alkalmazhatók. A tagállamok előírják különösen a megbízható felhasználó-azonosítást és megfelelő ellenőrzési módok alkalmazását. Az e-tanuláson alapuló képzés időtartama legfeljebb 12 óra lehet. Legalább az egyik képzési szakasz során a közúti közlekedés biztonságával összefüggő tárgyat kell oktatni. A képzés tartalmának összeállításánál figyelembe kell venni a gépjárművezető által végzett szállítási műveletekkel összefüggő sajátos képzési igényeket, valamint a vonatkozó jogszabályok és technológia területén bekövetkezett fejleményeket, továbbá – amennyire lehetséges – a gépjárművezető sajátos képzési igényeit. A 35 óra keretében számos különféle tárgykört kell érinteni, ideértve az ismétlő képzést is, amennyiben bebizonyosodik, hogy a gépjárművezető speciális felzárkóztató képzésre szorul.

A tagállamok az egyéb uniós jogszabályok által előírt, elvégzett speciális képzést beszámíthatják a kötelező hétórás szakaszok egyikeként. Az ilyen speciális képzések közé tartozik többek között a 2008/68/EK irányelv által a veszélyes áruk szállításához előírt képzés, az 1/2005/EK rendelet által előírt, az állatok szállításáról szóló képzés, valamint a közúti személyszállításhoz a 181/2011/EU rendelet által előírt, a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló képzés. A tagállamok azonban határozhatnak úgy, hogy a 2008/68/EK irányelv által a veszélyes áruk szállításához előírt, elvégzett speciális képzést a hétórás szakaszok közül kettőnek számítják be, feltéve, hogy ez az egyetlen olyan egyéb képzés, amelyet a továbbképzésnél figyelembe vesznek.

5. szakasz

Az alapképesítés és a továbbképzés jóváhagyása

5.1.

Az alapképesítéssel és továbbképzéssel foglalkozó képzési központokat a tagállamok illetékes hatóságai hagyják jóvá. Jóváhagyás csak írásbeli kérelem alapján adható. A kérelemhez többek között az alábbiakat tartalmazó dokumentumokat kell csatolni:

5.1.1.

megfelelő minősítési és képzési program, meghatározva az oktatott tárgyakat és a javasolt végrehajtási tervet, valamint oktatási módszereket;

5.1.2.

az oktatók képesítése és tevékenységi területe;

5.1.3.

tájékoztatás a tanfolyamok helyszínéről, az oktatási anyagokról, a gyakorlati foglalkozás eszközeiről és az oktatáshoz használt járműállományról;

5.1.4.

a tanfolyamokon való részvétel körülményei (a résztvevők száma).

5.2.

Az illetékes hatóság az írásbeli jóváhagyást az alábbi feltételektől függően adja meg:

5.2.1.

a képzést a kérelemhez csatolt dokumentumoknak megfelelően kell biztosítani;

5.2.2.

az illetékes hatóság jogosult felhatalmazással rendelkező személyeket küldeni, hogy a jóváhagyott központok tanfolyamain segédkezzenek, valamint jogosult e központok ellenőrzésére a felhasznált források, továbbá a tanfolyamok és vizsgák megfelelő lebonyolítása tekintetében;

5.2.3.

a jóváhagyás visszavonható vagy felfüggeszthető, amennyiben a jóváhagyási feltételek már nem teljesülnek.

A jóváhagyott központnak garantálnia kell, hogy az oktatók alapos ismeretekkel rendelkeznek a legfrissebb előírásokról és képzési követelményekről. A kiválasztási eljárás részeként az oktatóknak egy olyan bizonyítványt kell bemutatniuk, amely tanúsítja mind a tárgyra, mind az oktatási módszerekre vonatkozó ismereteiket. A képzés gyakorlati része tekintetében az oktatóknak hivatásos gépjárművezetői vagy hasonló, például nehézgépjárművek vezetésének oktatásában való jártasságot igazoló bizonyítványt kell bemutatniuk.

Az oktatási programnak összhangban kell lennie a jóváhagyással, és az 1. szakaszban felsorolt tárgyakat kell felölelnie.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2008. április 23.) az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (HL C 111., 2008.5.6., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete (2011. február 16.) az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 55., 2011.2.28., 1. o.).

(6) A Tanács 1/2005/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).

II. MELLÉKLET

A GÉPJÁRMŰVEZETŐI KÉPESÍTÉSI IGAZOLVÁNY EURÓPAI UNIÓS MINTÁJÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A gépjárművezetői képesítési igazolvány fizikai jellemzői

A gépjárművezetői képesítési igazolvány fizikai jellemzőinek meg kell felelniük a 7810 és a 7816-1 sz. ISO-szabványnak.

A gépjárművezetői képesítési igazolvány fizikai jellemzőinek ellenőrzésére szolgáló módszereknek, amelyek biztosítják, hogy e jellemzők megfeleljenek a nemzetközi szabványoknak, meg kell felelniük a 10373 sz. ISO-szabványnak.

2. A gépjárművezetői képesítési igazolványon feltüntetett információk

A gépjárművezetői képesítési igazolványnak kétoldalasnak kell lennie.

Az elülső oldalnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	„gépjárművezetői képesítési igazolvány” felirat nagyméretű betűkkel nyomtatva, a gépjárművezetői képesítési igazolványt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein;

b)	a gépjárművezetői képesítési igazolványt kiállító tagállam neve (nem kötelező);

a gépjárművezetői képesítési igazolványt kiállító tagállam megkülönböztető jele, kék téglalapban inverz nyomással, tizenkét sárga csillaggal körülvéve; a megkülönböztető jelek a következők:

B	:	Belgium
BG	:	Bulgária
CZ	:	Csehország
DK	:	Dánia
D	:	Németország
EST	:	Észtország
IRL	:	Írország
GR	:	Görögország
E	:	Spanyolország
F	:	Franciaország
HR	:	Horvátország
I	:	Olaszország
CY	:	Ciprus
LV	:	Lettország
LT	:	Litvánia
L	:	Luxemburg
H	:	Magyarország
M	:	Málta
NL	:	Hollandia
A	:	Ausztria
PL	:	Lengyelország
P	:	Portugália
RO	:	Románia
SLO	:	Szlovénia
SK	:	Szlovákia
FIN	:	Finnország
S	:	Svédország

a gépjárművezetői képesítési igazolványra jellemző adatok az alábbi számozással:

1.	az igazolvány birtokosának vezetékneve;

2.	az igazolvány birtokosának keresztneve;

3.	az igazolvány birtokosának születési ideje és helye;

a)	a kiállítás időpontja;

b)	a lejárat időpontja;

c)	a kiállító hatóság neve (a hátoldalra is nyomtatható);

d)	a vezetői engedély számától eltérő szám, adminisztratív célból (nem kötelező);

a)	a vezetői engedély száma;

b)	az igazolvány sorszáma;

6.	az igazolvány birtokosának fényképe;

7.	az igazolvány birtokosának aláírása;

8.	az igazolvány birtokosánakszokásos tartózkodási helye vagy postai címe (nem kötelező);

9.	azon járművek kategóriái, amelyekre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítési és a továbbképzési követelményeknek;

az „európai uniós minta” cím a gépjárművezetői képesítési igazolványt kiállító tagállam nyelvén vagy nyelvein, valamint a „gépjárművezetői képesítési igazolvány” felirat az Unió többi hivatalos nyelvén, kék színű nyomtatásban, a gépjárművezetői képesítési igazolvány háttereként:

tarjeta de cualificación del conductor

карта за квалификация на водача

osvědčení profesní způsobilosti řidiče

chaufføruddannelsesbevis

Fahrerqualifizierungsnachweis

juhi pädevustunnistus

δελτίο επιμόρφωσης οδηγού

driver qualification card

carte de qualification de conducteur

cárta cáilíochta tiomána

kvalifikacijska kartica vozača

carta di qualificazione del conducente

vadītāja kvalifikācijas apliecība

vairuotojo kvalifikacinė kortelė

gépjárművezetői képesítési igazolvány

karta ta’ kwalifika tas-sewwieq

kwalificatiekaart bestuurder

karta kwalifikacji kierowcy

carta de qualificação de motorista

cartelă de pregătire profesională a conducătorului auto

kvalifikačná karta vodiča

kartica o usposobljenosti voznika

kuljettajan ammattipätevyyskortti

yrkeskompetensbevis för förare

a referenciaszínek:

—	kék: Pantone Reflex blue,

—	sárga: Pantone yellow;

A hátoldalnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

9.	azon járművek kategóriái, amelyekre vonatkozóan a gépjárművezető megfelel az alapképesítési és a továbbképzési követelményeknek;

10.	a 2006/126/EK irányelv I. mellékletében előírt 95. harmonizált uniós kód;

11.

üres hely, amelybe a gépjárművezetői képesítési igazolványt kiállító tagállam lényeges adminisztratív vagy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos adatokat jegyezhet be (nem kötelező). Amennyiben az adatok az e mellékletben meghatározott rovatok valamelyikére vonatkoznak, e bejegyzések előtt a megfelelő rovatszámot fel kell tüntetni;

b)	a gépjárművezetői képesítési igazolvány elülső és hátoldalán feltüntetett számozott bejegyzések magyarázata (legalább az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5. a), 5. b) és a 10. rovat).

Amennyiben a tagállam e bejegyzéseket az angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák vagy szlovén nyelvtől eltérő nyelven kívánja megszövegezni, akkor kétnyelvű igazolványt kell készítenie az említett nyelvek egyikének használatával, e melléklet többi rendelkezésének sérelme nélkül.

3. Biztonság, beleértve az adatvédelmet is

A gépjárművezetői képesítési igazolvány különféle alkotóelemeinek célja mindennemű hamisítás és megmásítás kizárása, valamint az ezekre irányuló kísérletek felderítése.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a gépjárművezetői képesítési igazolvány biztonsági szintje legalább hasonló legyen a vezetői engedély biztonsági szintjéhez.

4. Különleges rendelkezések

A Bizottsággal való konzultációt követően a tagállamok e melléklet többi rendelkezésének sérelme nélkül további színeket vagy jelzéseket vezethetnek a gépjárművezetői képesítési igazolványra, például vonalkódot, nemzeti jelképeket és biztonsági elemeket.

Összefüggésben a gépjárművezetői képesítési igazolványok kölcsönös elismerésével, a vonalkód nem tartalmazhat más információt, mint amelyet olvasható formában a gépjárművezetői képesítési igazolványra már rávezettek, vagy amely az igazolvány kiállítási folyamatának szempontjából lényeges.

5. Átmeneti rendelkezések

A 2020. május 23. előtt kiállított gépjárművezetői képesítési igazolványok lejáratuk napjáig továbbra is érvényesek.

6. A gépjárművezetői képesítési igazolvány európai uniós mintája

III. MELLÉKLET

A VEZETŐI ENGEDÉLYEK EGYES KATEGÓRIÁIRA UTALÓ HIVATKOZÁSOK MEGFELELÉSI TÁBLÁZATA

Hivatkozás ebben az irányelvben	Hivatkozás a 2006/126/EK irányelvben
C + E	CE
C1 + E	C1E
D + E	DE
D1 + E	D1E

IV. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításai

(a 14. cikk szerint)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.)
A Tanács 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.)	kizárólag a melléklet IV. részének 2. pontja
A Tanács 2006/103/EK irányelve (HL L 363.,2006.12.20., 344. o.)	kizárólag a melléklet A. részének 6. pontja
Az Európai Parlament és a Tanács 1137/2008/EK rendelete (HL L 311.,2008.11.21. 1. o.)	kizárólag a melléklet 9.11. pontja
A Tanács 2013/22/EU irányelve (HL L 158., 2013.6.10., 356. o.)	kizárólag a melléklet A. részének 4. pontja
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/645 irányelve (HL L 112., 2018.5.2., 29. o.)	kizárólag az első cikk és a melléklet
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1243 rendelete (HL L 198., 2019.7.25., 241. o.)	kizárólag a melléklet IX. részének 5. pontja

B. rész

A belső jogba való átültetésre vonatkozó határidők és az alkalmazás kezdőnapjai

(a 14. cikk szerint)

Irányelv

Az átültetés határideje

Az alkalmazás kezdőnapja

2003/59/EK irányelv

2006. szeptember 10.

2008. szeptember 10. a járművek D1, D1 + E, D és D + E, kategóriájú vezetői engedélyekkel történő vezetéséhez előírt alapképesítésre vonatkozóan

2009. szeptember 10. a járművek C1, C1 + E, C és C + E, kategóriájú vezetői engedélyekkel történő vezetéséhez előírt alapképesítésre vonatkozóan

(EU) 2018/645 irányelv

2020. május 23. az 1. cikk 6. pontja kivételével

2021. május 23. az 1. cikk 6. pontját illetően

V. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2003/59/EK irányelv	Ez az irányelv
1–7. cikk	1–7. cikk
8. cikk, (1) bekezdés	8. cikk, (1) bekezdés
8. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető szövegrész és a) pont	8. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés
8. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont	–
8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
8. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés	8. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés
9. és 10. cikk	9. és 10. cikk
10a. cikk	11. cikk
11. cikk	12. cikk
11a. cikk	13. cikk
13. cikk	–
14. cikk	–
15. cikk	14. cikk
16. cikk	15. cikk
17. cikk	16. cikk
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	II. melléklet
III. melléklet	III. melléklet
–	IV. melléklet
–	V. melléklet

2022.12.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/72

ÁTFOGÓ PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi Királyság között

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az EU),

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

az Európai Unió tagállamai, (a továbbiakban: tagállamok),

egyrészről,

valamint

A THAIFÖLDI KIRÁLYSÁG (a továbbiakban: Thaiföld),

másrészről,

a továbbiakban: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGET TULAJDONÍTVA az egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban meghatározott demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok iránt;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás elvének tiszteletben tartása iránt, valamint népeik gazdasági és társadalmi haladásának támogatására irányuló szándékukat, a fenntartható fejlődés elve és a környezetvédelmi követelmények, valamint az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i 70/1. határozatával elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend figyelembevételével;

ELISMERVE, hogy Thaiföld fejlődő ország, és figyelembe véve a Felek fejlettségi szintjét;

ELISMERVE, hogy a tömegpusztító fegyverek által jelentett veszély visszaszorítása érdekében elő kell mozdítani a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos törekvéseket és célkitűzéseket a vonatkozó nemzetközi és regionális jogi eszközök révén. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 1540 (2004). sz. határozatának konszenzusos elfogadása szolgál alapul ahhoz, hogy az egész nemzetközi közösség kötelezettséget vállalt az ilyen fegyverek elterjedése elleni küzdelemre. Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, valamint az Európai Unió Tanácsa 2003. november 17-én uniós politikát fogadott el a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó intézkedéseknek az EU harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban való horizontális kezeléséről. Thaiföld a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (a továbbiakban: ASEAN) tagjaként alapító aláírója az 1995. december 15-én Bangkokban aláírt, a nukleáris fegyverektől mentes délkelet-ázsiai övezetről szóló szerződésnek;

MIVEL a Felek elismerik a leszerelés, a fegyverzet-ellenőrzés, a béke és biztonság, valamint a fejlődés közötti kapcsolatokat, és megjegyzik, hogy a Felek közötti szorosabb együttműködés a vonatkozó nemzetközi eszközök végrehajtásának előmozdítása terén az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése és a biztonságosabb világ felé vezető előrelépést hozhat;

MIVEL a Felek szerint a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra, és a vonatkozó ENSZ BT-határozatokkal – különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1373 (2001). sz. határozatával – összhangban fokozni kívánják párbeszédüket és együttműködésüket a terrorizmus elleni küzdelemben, a Felek megerősítik, hogy az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása a terrorizmus elleni küzdelem alapja;

MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, valamint nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a globális együttműködés fokozásával biztosítani kell az ilyen bűncselekmények hatékony büntetőeljárás alá vonását;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek elkötelezettségét a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények elleni küzdelem iránt;

ELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai – között létrejött, 1980. március 7-én Kuala Lumpurban aláírt együttműködési megállapodás és a későbbi csatlakozási jegyzőkönyvek fontosságát;

ELISMERVE a Felek közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát az együttműködés fokozása céljából, valamint elismerve közös szándékukat az iránt, hogy a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataikat a szuverenitás tiszteletben tartása, az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, a természeti környezet tiszteletben tartása és kölcsönös előnyök biztosítása alapján megszilárdítsák, elmélyítsék és kiterjesszék,

ELISMERVE, hogy a Felek közös törekvése az erőforrás-hatékony, inkluzív, innovatív, nettó nulla kibocsátású és zöld gazdaság elérése, valamint hogy a belső szakpolitikáik végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok megosztása javíthatja eredményeiket és felgyorsíthatja az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását;

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának előmozdítása iránt, beleértve a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén folytatott hatékony együttműködést, az ENSZ 1992. május 9-én Rio de Janeiróban elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és a 2015. december 12-én Párizsban elfogadott Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtását, valamint a nemzetközileg elismert szociális és munkaügyi normák hatékony előmozdítását és végrehajtását;

BIZTOSÍTVA a „senkit nem hagyunk hátra” elv érvényesülését e területen;

KIEMELVE a kapcsolatok és az együttműködés elmélyítésének fontosságát olyan területeken, mint például a migráció;

MEGERŐSÍTVE az iránti szándékukat, hogy a regionális keretek között végzett tevékenységekkel teljes összhangban erősítsék a Felek közötti együttműködést, amely közös értékeken és kölcsönös előnyökön alapul,

FELISMERVE, hogy a Felek nagy fontosságot tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmet szabályozó, különösen a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-i Marrákesi Egyezményben foglalt elveknek és szabályoknak, valamint azok átlátható és megkülönböztetésmentes alkalmazásának;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Felek úgy döntenek, hogy e megállapodás keretében a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területére vonatkozóan olyan egyedi megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének megfelelően kell megkötnie az EU-nak, e jövőbeli egyedi megállapodások rendelkezései Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az EU és Írország – korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében – értesíti Thaiföldet, hogy ezek a megállapodások Írországot az EU részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Hasonlóképpen, a további uniós belső intézkedések, amelyek e megállapodás végrehajtása érdekében a fent említett cím alapján fogadandók el, nem kötelezőek Írországra nézve, kivéve, ha Írország bejelenti, hogy a 21. jegyzőkönyvnek megfelelően részt kíván venni ezen intézkedésekben vagy azokat elfogadja. MEGJEGYEZVE TOVÁBBÁ, hogy az esetleges jövőbeli egyedi megállapodások és a későbbi uniós belső intézkedések az említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

JELLEG ÉS HATÁLY

1. cikk

Általános elvek

1. A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben lefektetett demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartása, ami e megállapodás alapvető elemét képezi.

2. A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának támogatása, az éghajlatváltozás és a globalizáció által támasztott kihívások kezelésével kapcsolatos együttműködés, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend megvalósításához való hozzájárulás iránt.

3. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a segélyhatékonyságról szóló, 2005-ben elfogadott párizsi nyilatkozat iránt, és megállapodnak együttműködésük megerősítésében a fejlődési teljesítmény további javítása céljából.

4. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a jó kormányzás alapelvei és a korrupció elleni minden szinten megvalósuló küzdelem iránt, különösen nemzetközi kötelezettségeik figyelembevételével.

5. A Felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás szerinti együttműködési tevékenységek során figyelembe veszik saját igényeiket és kapacitásaikat.

2. cikk

Az együttműködés célkitűzései

Jól megalapozott partnerségükre figyelemmel a Felek egyetértenek a strukturáltabb és stratégiai perspektívával rendelkező, közös értékeken és közös érdekű kérdéseken alapuló, előremutató kapcsolat kialakításában, és vállalják, hogy valamennyi közös érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással és támogatják a további együttműködést. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

a)	az együttműködés támogatása kétoldalú és többoldalú alapon, az e megállapodás által szabályozott területekkel foglalkozó valamennyi megfelelő regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

b)	együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozóan;

c)	párbeszéd kialakítása a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekményekről;

d)	együttműködés kialakítása a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés megelőzése és leküzdése terén;

a Felek közötti kereskedelem és beruházások kölcsönösen előnyös bővítésének és fejlesztésének előmozdítása és az ehhez szükséges feltételek megteremtése a WTO elveinek és szabályainak tiszteletben tartása mellett, olyan módon, amely támogatja a fenntartható fejlődés célkitűzését, és előmozdítja a fenntartható ellátási láncokat és a felelős üzleti gyakorlatokat;

együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőbeni EU–ASEAN kezdeményezésekkel összhangban, azokat kiegészítve, illetve azokhoz, valamint a fenntartható fejlődéshez hozzájárulva előmozdítsák a WTO-elvek és -szabályok végrehajtását, elősegítsék a fenntartható kereskedelmi forgalmat és a beruházásokat, és megelőzzék, illetve megszüntessék a kereskedelem és a beruházások akadályait;

g)	együttműködés kialakítása a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén, beleértve a jogállamiságot, az igazságügyi és jogi együttműködést, az adatvédelmet, a migrációt, valamint a pénzmosás, a szervezett bűnözés és a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet;

együttműködés kialakítása valamennyi egyéb közös érdekű ágazatban, különösen a makrogazdasági politika és a pénzügyi intézmények, a fejlesztési tervezés, a jó adóügyi kormányzás, a korrupció elleni küzdelem, a vállalati társadalmi felelősségvállalás, az iparpolitika és a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k), az információs társadalom, a tudomány, a technológia és az innováció, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körkörös és zöld gazdaság, a bioökonómia, az éghajlatváltozás, az energiaügy, a közlekedés, a kutatás és fejlesztés, az oktatás és képzés, a kultúra, a turizmus, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a környezet és a természeti erőforrások, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az egészségügy, a statisztika, a tudásalapú társadalom, az élelmiszerbiztonság, a növény- és állategészségügy, valamint a foglalkoztatási és a szociális ügyek területén;

i)	a Felek részvételének fokozása a másik Fél részvétele előtt is nyitott szubregionális, regionális és háromoldalú együttműködési programokban;

j)	a Felek egymás régióiban betöltött szerepének és ismertségének különböző eszközökkel történő fokozása, beleértve a kulturális cserét, az infokommunikációs technológiák (IKT) használatát és az oktatást;

a népek közötti megértés támogatása a különféle nem kormányzati szervezetek, például szellemi műhelyek, tudósok, a civil társadalom és a média közötti együttműködés révén szemináriumok, konferenciák, ifjúsági kapcsolatok, kibertérrel kapcsolatos gyakorlatok, képzések és eszmecserék, valamint egyéb tevékenységek keretében.

3. cikk

Tömegpusztító fegyverek

1. A Felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése a nemzetközi stabilitást és biztonságot fenyegető egyik legkomolyabb veszély. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködve hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához, a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló kötelezettségeik, valamint az ENSZ keretein belül –– beleértve az ENSZ BT-határozatok szerint – fennálló egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljeskörű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető elemét képezi.

2. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez és a leszerelésről szóló nemzetközi jogi eszközök végrehajtásának előmozdításához a következők révén:

a)	lépések megtétele valamennyi egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszközhöz való csatlakozás és azok teljeskörű végrehajtása érdekében;

nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően – a jogi vagy adminisztratív végrehajtás hatékony eszközeivel, többek között az exportellenőrzés megsértése esetére hatékony szankciók és megelőző intézkedések kilátásba helyezésével, egyebek mellett különösen együttműködés és kapacitásépítés révén – a nemzeti export-ellenőrzési rendszerek hatékonyságának fokozása és a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzése, beleértve adott esetben a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését;

az 1968. július 1-jén Londonban, Moszkvában és Washingtonban aláírt, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) – amely a globális nonproliferációs és leszerelési rendszer sarokköve, valamint az atomenergia békés célú felhasználására irányuló fejlesztés lényeges eleme –, az 1972. április 10-én Londonban, Moszkvában és Washingtonban aláírt a biológiai és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC) és az 1993. január 13-án Párizsban és New Yorkban aláírt, a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (CWC) teljeskörű és hatékony végrehajtásának előmozdítása;

3. A Felek megállapodnak abban, hogy a (2) bekezdés a)-c) pontjában említett elemeket kísérő és egységes keretbe foglaló rendszeres párbeszédet folytatnak. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.

4. cikk

Kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek

1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – beleértve az azokhoz szükséges lőszereket is – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, nem kielégítő készletkezelése és a kézi- és könnyűfegyverek biztonsága és ellenőrizetlen terjedése, ami számos humanitárius és társadalmi-gazdasági következménnyel jár, továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra, valamint a fenntartható fejlődésre egyéni, helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szinten.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy betartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi-és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó más nemzetközi jogi eszközök – köztük az ENSZ Közgyűlése által 2001. július 20-án elfogadott, a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

3. A Felek elismerik a hagyományos fegyverek átadására vonatkozó belső ellenőrzési rendszerek fontosságát nemzetközi kötelezettségeikkel és az ENSZ Közgyűlésének 2013. április 2-i 67/234B határozatával elfogadott Fegyverkereskedelmi Szerződés tárgyával és céljával összhangban. A Felek elismerik annak jelentőségét, hogy az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, hozzájárulva a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozásához. A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik a párbeszédet és az együttműködést az exportellenőrzés területén.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák együttműködésüket, és törekednek a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmének megelőzésével és felszámolásával, a hagyományos fegyverek átadásával, valamint a hagyományos fegyverek nemzeti import- és exportellenőrzési rendszereivel kapcsolatos erőfeszítéseik összehangolására, kiegészítő jellegére és szinergiájára.

5. cikk

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

A Felek újólag megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és büntetőeljárás alá vonásukat adott esetben nemzeti vagy nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani a vonatkozó jogszabályaiknak és rendelkezéseiknek megfelelően.

6. cikk

Együttműködés a terrorizmus megelőzése és leküzdése terén

1. A Felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét a jogállamiság, a nemzetközi jog, különösen az 1945. június 26-án San Franciscóban aláírt ENSZ-Alapokmány és a vonatkozó ENSZ BT-határozatok, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog teljeskörű tiszteletben tartásával. Ennek keretén belül és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288 határozatában foglalt terrorizmus elleni globális stratégiát, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködésről szóló, 2003. január 28-án elfogadott ASEAN–EU közös nyilatkozatot, a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorizmus valamennyi formájának és megnyilvánulásának megelőzése és visszaszorítása terén.

2. A Felek együttműködnek különösen:

a)	az 1267 (1999), 1373 (2001), 1822 (2008), 2242 (2015), 2396 (2017) és 2462 (2019) ENSZ BT-határozat, valamint más vonatkozó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és eszközök teljeskörű végrehajtása keretében;

b)	a terrorista csoportokról, egyénekről és támogató hálózataikról a nemzetközi joggal, valamint a vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban folytatott információcsere révén;

c)	a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökre – többek között a felszerelésre – és módszerekre vonatkozó együttműködés révén, ideértve a műszaki területeket és a képzést is, valamint a terrorizmus megelőzésével és a terroristatoborzással kapcsolatos tapasztalat megosztása révén;

a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása, valamint az információs technológiával való terrorista célú visszaélés elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi konszenzus elmélyítése érdekében folytatott együttműködés révén, valamint a terrorizmus elleni hatályos ENSZ-eszközök és más alkalmazandó nemzetközi terrorizmus elleni eszközök kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodásra való törekvés révén;

e)	a terrorizmus elleni küzdelem során az emberi jogok védelmének területére vonatkozó bevált gyakorlatok megosztása révén.

II. CÍM

KÉTOLDALÚ, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

7. cikk

Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

1. A Felek vállalják, hogy együttműködnek és véleményt cserélnek a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, különösen az ENSZ-en és annak szakosodott szervezetein és ügynökségein belül, beleértve többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (a továbbiakban: ILO), az ASEAN–EU párbeszédet, különösen az ASEAN–EU stratégiai partnerség keretében, az ASEAN regionális fórumot (a továbbiakban: ARF) és az Ázsia–Európa találkozót (a továbbiakban: ASEM).

2. A Felek vállalják, hogy gazdasági és egyéb kapcsolódó ügyekben együttműködnek és véleménycserét folytatnak regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, többek között az ASEM, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, a WTO és a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében.

8. cikk

Kétoldalú és regionális együttműködés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén a kapcsolódó tevékenységeket kétoldalú vagy regionális keretek között, illetve e keretek vegyes alkalmazása révén hajtják végre, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak a kétoldalú együttműködésben érintett ügyek. A megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak valamennyi érdekelt félre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt fél részvételének megerősítésére, miközben – a politikai és intézményi megvalósíthatóság figyelembevételével – a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és biztosítják az uniós és ASEAN-tagállamok részvételével zajló egyéb tevékenységekkel való összhangot.

2. A Felek saját pénzügyi eljárásaiknak és forrásaiknak megfelelően adott esetben kiterjeszthetik a pénzügyi támogatást a megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési tevékenységekre. Ez az együttműködés többek között magában foglalhatja képzési programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok készítését és a Felek által megállapított egyéb tevékenységeket.

III. CÍM

KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

9. cikk

Általános elvek

1. A Felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése céljából, olyan módon, amely támogatja a fenntartható fejlődés célkitűzését.

2. A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják a kölcsönös kereskedelmi csereforgalom fejlesztését és diverzifikációját, a kölcsönös előnyök biztosítása érdekében, a WTO-elvekkel és -szabályokkal összhangban. A Felek vállalják továbbá, hogy az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják a piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek e téren végzett munkáját.

3. A Felek folyamatosan tájékoztatják egymást a kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos politikák, illetve más kapcsolódó kérdések – mint például a mezőgazdasági politika, az élelmiszerbiztonság, a nem vámjellegű intézkedések, a fogyasztópolitika, valamint a hulladékgazdálkodást magában foglaló környezetvédelmi politika – alakulására vonatkozóan.

4. A Felek – egyebek mellett az e megállapodás 10–19. cikkében említett területeken – ösztönzik a kereskedelmi és beruházási kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést, beleértve a kereskedelmi problémák megoldását.

10. cikk

Egészségügyi és növényegészségügyi kérdések

1. A Felek saját területük vonatkozásában az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme érdekében élelmiszer-biztonsági, valamint egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekben együttműködnek.

2. A Felek egyeztetnek és információcserét folytatnak a WTO 1995. január 1-jei létrehozásával hatályba lépett, az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodásban meghatározott vonatkozó intézkedéseikkel kapcsolatban, ideértve a Rómában 1951. december 6-án aláírt Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény, az Állategészségügyi Világszervezet és a Codex Alimentarius Főbizottság szabványait.

3. A Felek vállalják, hogy kapacitásépítésre irányuló együttműködést folytatnak egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekkel kapcsolatos ügyekben. E kapacitásépítés a Felek sajátos szükségleteihez igazodik és célja, hogy segítse őket a másik Fél jogszabályi kereteinek való megfelelésben.

4. A Felek az egészségügyhöz és növényegészségügyhöz kapcsolódó ügyek, valamint az egészségügyhöz és növényegészségügyhöz kapcsolódó más sürgős esetek megvitatása érdekében bármely Fél kérésére idejében párbeszédet alakítanak ki egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekben.

5. A Felek kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyek tekintetében.

6. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az egészségügy és növényegészségügy területén folytatott együttműködésnek.

11. cikk

Fenntartható élelmiszerrendszerek

1. A Felek együttműködnek a fenntartható élelmiszerrendszerekre való globális átállás előmozdításában.

2. A Felek előmozdítják a párbeszédet, a kapacitásépítési tevékenységeket és a szoros együttműködést a közös érdekű kérdésekben a fenntartható élelmiszerrendszerek előmozdítása érdekében, összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival. E kérdések kiterjednek többek között a következőkre:

a)	az élelmiszerrendszerek környezeti és éghajlati hatásának csökkentése;

b)	fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszerek az élelmiszerlánc valamennyi szakaszában, beleértve az agroökológiát, az ökológiai termelést, a peszticidek használatának és kockázatának csökkentését, az állatjólétet és az antimikrobiális rezisztenciát;

c)	az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás csökkentése a teljes élelmiszerláncban;

d)	az élelmiszercsalás elleni küzdelem.

3. A Felek kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyek tekintetében.

4. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a fenntartható élelmiszerrendszerek területén folytatott együttműködésnek.

12. cikk

A kereskedelem technikai akadályai

1. A Felek támogatják a nemzetközi szabványok és nemzetközi akkreditációs rendszerek alkalmazását, valamint információt cserélnek egymással a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőség-értékelési eljárásokkal kapcsolatban, többek között a WTO 1995. január 1-jei létrehozásával hatályba lépett, a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás keretében.

2. A Felek megerősítik a szabványok, műszaki előírások és megfelelőség-értékelési eljárások terén folytatott együttműködésüket, ideértve a műszaki kapacitásépítést és a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos intézkedések betartására irányuló együttműködést.

3. A Felek kommunikációs kapcsolattartót neveznek ki az e cikk alapján folytatott információcsere és együttműködés koordinálására, valamint a Felek közötti szabályozási együttműködésre irányuló erőfeszítések megkönnyítésére.

13. cikk

Vámügyi együttműködés és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése

1. A Felek megosztják egymással tapasztalataikat, és megvizsgálják a behozatali, kiviteli és egyéb vámeljárások egyszerűsítésére, a kereskedelmi szabályozás átláthatóságának növelésére és a vámügyi együttműködés fejlesztésére irányuló lehetőségeket, beleértve a hatékony kölcsönös igazgatási segítségnyújtási mechanizmusokat is. A Felek együttműködnek a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló, 2017. február 22-én hatályba lépett WTO-megállapodás végrehajtásának megkönnyítése érdekében. A Felek különös figyelmet fordítanak a nemzetközi kereskedelem biztonsági dimenziójának kiterjesztésére, többek között a fuvarozási szolgáltatások tekintetében, valamint a kereskedelem megkönnyítése, a hatékony ellenőrzések és a csalások, illetve szabálytalanságok elleni küzdelem közötti egyensúly biztosítására.

2. Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kijelentik, hogy a jövőben fontolóra veszik vámügyi együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvek megkötését, az e megállapodás által megállapított intézményi kereten belül.

14. cikk

Dömpingellenes kérdések

1. A Felek újólag megerősítik az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT) VI. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-egyezmény – különösen annak 15. cikke – szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

2. A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a dömpingellenes kérdések terén folytatott együttműködésnek.

15. cikk

Beruházás

A Felek vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban a beruházásokkal kapcsolatos egyetértés és együttműködés fokozására, a beruházások megkönnyítése érdekében az adminisztratív mechanizmusok feltérképezésére, valamint a beruházók számára az átláthatóság, a nyitottság és a megkülönböztetésmentesség előmozdítására irányuló következetes párbeszéd révén a kölcsönös beruházásokhoz szükséges vonzó és kedvező környezet létrehozásával ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését.

16. cikk

Versenypolitika

1. A Felek a vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban ösztönzik a versenyjogi szabályok hatékony kidolgozását és alkalmazását, valamint az információk terjesztését annak érdekében, hogy a másik Fél piacain működő vállalkozások számára előmozdítsák az átláthatóságot és a jogbiztonságot.

2. Mindkét Fél törekszik arra, hogy a kölcsönös megállapodás tárgyát képező területeken együttműködjön egymás versenyjogi jogszabályainak és politikáinak kölcsönös megértése érdekében.

17. cikk

Szolgáltatások

A Felek következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja különösen, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási környezetéről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást, a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, valamint ösztönözzék a szolgáltatások kereskedelmét a két régió között és harmadik országok piacain.

18. cikk

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

1. A Felek információt és tapasztalatot osztanak meg egymással olyan kérdésekről, mint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos gyakorlat, e jogok előmozdítása, terjesztése, észszerűsítése, kezelése, védelme és hatékony alkalmazása, valamint e jogok megsértésének megelőzése, továbbá a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem, különösen vámügyi együttműködés és a Felek megállapodása szerint az együttműködés más megfelelő formái, valamint az ilyen jogok védelmének megerősítése révén. Vonatkozó jogszabályaiknak és rendelkezéseiknek megfelelően és összhangban azokkal a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal, amelyeknek a Felek részes felei, a Felek együttműködnek különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítése, valamint a szabadalmak, a földrajzi árujelzők, a védjegyek, a szerzői jogok és az ipari minták, továbbá a növényfajták védelme tekintetében.

2. A Felek technikai segítséget nyújtanak egymásnak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok terén, valamint segítik egymást a szellemi tulajdon védelmének, hasznosításának, érvényesítésének és kereskedelmének az európai tapasztalaton alapuló fejlesztése terén és az erre vonatkozó ismeretek terjesztésének fokozása tekintetében.

3. A Felek elismerik a Dohában 2001. november 14-én elfogadott, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásról (a továbbiakban: TRIPS) és a népegészségügyről szóló dohai nyilatkozat jelentőségét, valamint újólag megerősítik az amelletti elkötelezettségüket. A Felek hozzájárulnak a WTO Általános Tanácsa által 2003. augusztus 30-án elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a népegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozat 6. pontjának végrehajtásáról szóló határozat, valamint a TRIPS-megállapodást módosító, 2005. december 6-án Genfben elfogadott jegyzőkönyv végrehajtásához és tiszteletben tartásához.

19. cikk

Digitális kereskedelem

1. A Felek a vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban információt cserélnek a digitális kereskedelemmel kapcsolatos szabályozási kérdésekről, amelyek a következőkre terjednek ki:

a)	a műszakilag átjárható bizalmi és hitelesítési szolgáltatások elismerése és elősegítése;

b)	a direktmarketing-célú kommunikáció kezelése;

c)	a fogyasztók védelme;

d)	a digitális kereskedelem fejlesztése szempontjából fontos egyéb kérdések.

2. Felismerve a digitális kereskedelem globális jellegét, a Felek megerősítik a többoldalú fórumokon való aktív részvétel fontosságát a digitális kereskedelem fejlődésének előmozdítása érdekében.

IV. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉGBEN

20. cikk

Jogállamiság

1. A Felek az e cím szerinti együttműködésük során különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, valamint az igazságszolgáltatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosításának mindenki számára. A Felek kölcsönös előnyükre teljes mértékben együttműködnek az intézmények hatékony működésére vonatkozóan a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén.

2. A Felek közötti együttműködés továbbá magában foglalja a jogrendszerekről és a jogalkotásról folytatott információcserét.

21. cikk

Nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok társadalmi szerepének megerősítése

1. A Felek elismerik a nemek közötti egyenlőség és a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának önálló célként, valamint a demokrácia, a fenntartható és inkluzív fejlődés, a béke és a biztonság hajtóerejeként betöltött szerepének szükségességét.

2. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, az emberi jogok nők és lányok általi teljeskörű gyakorlását és társadalmi szerepvállalásuk növelését, valamint biztosítsák a nemi dimenzió általános érvényesítését e megállapodás végrehajtása során.

3. A Felek megosztják egymással jó gyakorlataikat, és megvizsgálják a Felek nemekkel kapcsolatos politikái és programjai közötti további együttműködési formákat és lehetséges szinergiákat, összhangban a Felekre alkalmazandó nemzetközi normákkal és kötelezettségvállalásokkal, például az ENSZ Közgyűlése által 1979. december 18-án elfogadott, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménnyel, az 1995. szeptember 15-én Pekingben tartott 4. Nőügyi Világkonferencián elfogadott Pekingi Nyilatkozattal és cselekvési Platformmal, a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjával és felülvizsgálati konferenciáinak eredményeivel, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel és az ENSZ BT 1325 (2000) sz. határozatával, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló későbbi határozataival.

22. cikk

A személyes adatok és a magánélet védelme

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok és a magánélet magas szintű védelmének elérése és annak hatékony érvényesítése érdekében, a nemzetközi emberi jogi jogszabályok és az e területre vonatkozó egyéb nemzetközi jogi eszközök szerinti kötelezettségeikkel összhangban, és ezáltal azon munkálkodnak, hogy megkönnyítsék a személyes adatok Felek közötti áramlását, ami kulcsfontosságú eleme a kereskedelmi cserék és a bűnüldözéssel kapcsolatos együttműködés továbbfejlesztésének, összhangban a Felek vonatkozó jogszabályaival és rendelkezéseivel.

2. A személyes adatok és a magánélet védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalja többek között az információk és a bevált gyakorlatok cseréje, a képzés és a szakmai tanácsadás formájában megvalósuló technikai és jogi segítségnyújtást, valamint a Felek megfelelő felügyeleti hatóságai közötti, többek között többoldalú fórumokon folytatott végrehajtási együttműködés előmozdítását.

23. cikk

Igazságügyi és jogi együttműködés

1. A Felek fokozzák a kölcsönös jogsegély és a kiadatás terén meglévő együttműködést a rájuk nézve kötelező erejű vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján. A Felek adott esetben megerősítik a meglévő mechanizmusokat, és mérlegelik olyan új mechanizmusok kidolgozását, amelyek megkönnyítik az e területen folytatott nemzetközi együttműködést, különösen az egyéb releváns nemzetközi jogi együttműködési hálózatokkal való szorosabb együttműködés révén.

2. A Felek igazságügyi együttműködés kialakítására törekednek polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködésről szóló többoldalú egyezmények – köztük a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében létrejött egyezmények – szerint fennálló kötelezettségeik végrehajtása terén.

3. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a nemzetközi igazságügyi együttműködés céljából előmozdítsák a vonatkozó bírósági iratok biztonságos és hatékony továbbítását, és adott esetben a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételt és meghallgatást, valamint a személyes adatok védelmét.

24. cikk

Konzuli védelem

A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres eszmecseréket tartanak a konzuli védelem nyújtásának további megkönnyítése és a konzuli segítségnyújtással kapcsolatos erőfeszítések koordinálása érdekében, különösen válság idején.

25. cikk

Együttműködés a migráció területén

1. A Felek újólag megerősítik az átfogó együttműködés fontosságát a migrációval kapcsolatos valamennyi kérdésben, beleértve az uniós és nemzeti hatásköröknek megfelelő jogszerű migrációt, az illegális migrációval kapcsolatos migrációs áramlások kezelését, az illegális migráció kiváltó okait, a nemzetközi védelmet, valamint az illegális migráció, az embercsempészés és az emberkereskedelem megelőzését és az ellenük való küzdelmet.

2. A Felek kölcsönösen elfogadható alapon és holisztikus módon, a vonatkozó nemzetközi kötelezettségeikkel, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban működnek együtt. Az együttműködés többek között a következőkre helyezi a hangsúlyt:

a)	az illegális migráció kiváltó okainak kezelése;

olyan szabályok és gyakorlatok kidolgozása, amelyek célja, hogy a nemzetközi joggal összhangban nemzetközi védelmet nyújtsanak a rászorulóknak, biztosítva ugyanakkor a visszaküldés tilalma, az emberiesség, a nemzetközi szolidaritás és együttműködés, valamint a teher- és felelősségmegosztás elvének tiszteletben tartását;

c)	a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása e szabályok szerint, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

hatékony és megelőző politika kialakítása az illegális migráció, a migránscsempészés és az emberkereskedelem ellen, összhangban az ENSZ Közgyűlésének 2000. november 15-i 55/25. sz. határozatával elfogadott, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezménnyel (a továbbiakban: UNTOC) és annak jegyzőkönyveivel, amelyek a Felek számára hatályba léptek, beleértve az embercsempész-hálózatok elleni küzdelmet, az emberkereskedelemben részt vevő bűnözői hálózatok felszámolását és az emberkereskedelem áldozatainak védelmét;

e)	valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek lehetőleg önkéntes, biztonságos, emberséges és méltó körülmények között történő visszatérése – beleértve az önkéntes és fenntartható visszatérés támogatását –, továbbá az ilyen személyek visszafogadása e cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f)	a vízumokkal és az úti okmányok biztonságával kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések;

g)	a határigazgatással kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések.

3. A Felek továbbá a következőkben állapodnak meg az illegális migráció megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének sérelme nélkül:

a)	Thaiföld valamely tagállam kérésére minden további alakiság és szükségtelen késedelem nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik nem felelnek meg, vagy már nem felelnek meg az adott tagállam területére való belépés vagy területén való tartózkodás hatályos feltételeinek;

b)	valamennyi tagállam Thaiföld kérésére minden további alakiság és szükségtelen késedelem nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik nem felelnek meg, vagy már nem felelnek meg a Thaiföld területére való belépés vagy területén való tartózkodás hatályos feltételeinek;

a tagállamok és Thaiföld ilyen célokra úti okmányokat állítanak ki. Amennyiben nem mutatnak be dokumentumokat vagy az állampolgárságot igazoló egyéb bizonyítékokat, az érintett tagállam vagy Thaiföld illetékes diplomáciai és konzuli képviseletei Thaiföld vagy az érintett tagállam kérésére teljeskörű együttműködést folytatnak az állampolgárság haladéktalan megállapítása érdekében.

4. A migrációs kérdésekről folytatott konzultációk részeként a Felek megállapodnak abban, hogy párbeszédet kezdeményeznek a visszafogadásról, amely bármelyik Fél kérésére – amennyiben a feltételek lehetővé teszik – visszafogadási megállapodás megkötéséhez vezethet, beleértve az EU úti okmányának használatát is (1). A Felek mérlegelhetik továbbá, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a személyek mozgásának megkönnyítéséről, amely bármely Fél kérésére – amennyiben a feltételek lehetővé teszik – a tagállamok és Thaiföld állampolgáraira vonatkozó vízumkönnyítési megállapodás megkötéséhez vezethet.

26. cikk

Humanitárius együttműködés

A Felek további együttműködésre törekednek valamennyi, humanitárius együttműködést és segítségnyújtást érintő kérdésben, ideértve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket és a saját térségükben a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel foglalkozó szakemberekre vonatkozó kapacitásépítést. A Felek kölcsönösen elfogadható és eseti alapon működnek együtt, a Felekre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi normákkal és az emberiesség, pártatlanság, függetlenség és semlegesség humanitárius elveivel összhangban. Ezen erőfeszítésekre a továbbiakban is a lakhelyelhagyást előidéző okok áttekintését és megértését, valamint fenntartható megoldások keresését figyelembe véve kerülhet sor. A Felek vállalják, hogy megerősítik a humanitárius és a fejlesztési törekvések összekapcsolását.

27. cikk

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a nemzetközi szervezett bűnözés, a gazdasági és pénzügyi bűnözés, a súlyos bűncselekmények (2) és a korrupció, valamint a gyermekek szexuális bántalmazása elleni küzdelem terén. Az ilyen együttműködés célja különösen azon vonatkozó nemzetközi normák és jogi eszközök végrehajtása és előmozdítása, amelyeknek a Felek részes felei, mint például az UNTOC és annak kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint az ENSZ-közgyűlés 2003. október 31-i 58/4. sz. határozatával elfogadott Korrupció elleni Egyezmény.

28. cikk

Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és leküzdése terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban fel kell lépniük és együtt kell működniük a pénzügyi rendszereikkel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás céljából való visszaélések hatékony megelőzése és leküzdése érdekében.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szolgáló jogszabályok, szabályok és rendelkezések kidolgozásában és végrehajtásában, összhangban az e területen működő nemzetközi szervezetek, például a Pénzügyi Akció Munkacsoport által kidolgozott normákkal.

3. Az e cikk szerinti együttműködés célja továbbá a vonatkozó információk cseréjének előmozdítása a vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban.

29. cikk

Együttműködés a drogpolitika területén

1. A Felek vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban együttműködnek annak érdekében, hogy az illetékes – többek között az egészségügyi, a bel- és igazságügyi és az egyéb kapcsolódó területeken működő – hatóságok közötti hatékony együttműködés és koordináció révén átfogó, bizonyítékon alapuló, kiegyensúlyozott és integrált megközelítést alkalmazzanak azzal a céllal, hogy csökkentsék a tiltott kábítószerek kínálatát, kereskedelmét és keresletét, valamint az ilyen kábítószereknek a kábítószer-fogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt káros hatását, továbbá eredményesebb droghasználat-megelőzési politikát alakítsanak ki és megakadályozzák a kábítószerek, pszichotrop anyagok és új pszichoaktív anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok, köztük a „dizájner prekurzorok” eltérítését.

2. A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósíthatók. A fellépéseknek az ENSZ kábítószer-ellenőrzési egyezményeiben meghatározott, közösen elfogadott elveken és a Felek valamennyi nemzetközi kábítószer-ellenőrzési kötelezettségvállalásán kell alapulniuk.

3. A Felek között a drogpolitika területén folytatott együttműködésbe beletartozik többek között a technikai és igazgatási segítségnyújtás, a személyi állomány képzése, a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás, a kábítószerek ellenőrzéséhez használt információtechnológia használatára, illetve a drogpolitika innovatív megközelítéseire vonatkozó információk cseréje és tapasztalatok megosztása, az igazságügyi és a bűnüldözési együttműködés, valamint a kábítószerek, pszichotrop anyagok és új pszichoaktív anyagok tiltott előállításához használt prekurzorok, köztük a „dizájner prekurzorok” eltérítésének megelőzése. A Felek megállapodhatnak egyéb területek bevonásáról is, mint például a megelőzéssel, a kezeléssel, a rehabilitációval, az ártalomcsökkentéssel, a kábítószerfüggőség megfigyelésével és a kábítószert helyettesítő gyógyszerekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatok vagy információk cseréje, valamint a kábítószer-prekurzorok ellenőrzése, a kriminalisztika, a kábítószerekhez kapcsolódó pénzügyi nyomozás és az alternatív fejlesztések terén való együttműködés fokozására irányuló további intézkedések.

V. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB TERÜLETEI

30. cikk

Emberi jogok

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönös egyetértés és tisztelet elve alapján együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és védelme érdekében. A Felek az emberi jogokkal kapcsolatos rendszeres, széles körű érdemi párbeszédet alakítanak ki.

2. Az emberi jogok területén folytatott együttműködés kiterjedhet többek között a következőkre:

a)	kapacitásépítés a Felekre alkalmazandó nemzetközi emberi jogi eszközök végrehajtása és az emberi jogokkal kapcsolatos cselekvési tervek végrehajtásának megerősítése terén;

b)	az emberi jogokkal kapcsolatos párbeszéd, valamint kapcsolattartás és információcsere előmozdítása;

c)	a Felek közötti konstruktív együttműködés megerősítése az ENSZ emberi jogi testületein belül.

3. A Felek együttműködnek a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás megerősítése érdekében. Az együttműködés a következőkre terjedhet ki:

a)	az emberi jogok, a jogállamiság és a jó kormányzás területén illetékes nemzeti és regionális intézmények közötti együttműködés megerősítése;

együttműködés és koordináció a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság megerősítése érdekében, beleértve a törvény előtti egyenlőséget, az emberek hatékony jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférését, valamint a tisztességes eljáráshoz, a jogszerű eljáráshoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogot, a nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerinti kötelezettségeikkel összhangban.

31. cikk

Együttműködés a pénzügyi ágazatban

A Felek megállapodnak abban, hogy szükségleteiknek megfelelően és programjaik, illetve jogszabályaik és rendelkezéseik keretében elősegítik a pénzügyi intézmények közötti együttműködést.

32. cikk

Makrogazdaság-politikai párbeszéd

A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik a hatóságaik közötti párbeszédet és együttműködnek a makrogazdasági politikákkal – különösen a gazdasági integrációval – kapcsolatos tapasztalatcsere terén.

33. cikk

Felelősségteljes kormányzás az adózás területén

A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve a megfelelő szabályozási keret kidolgozásának szükségességét, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit, és elkötelezik magukat azok megvalósítása mellett, ideértve az adózási átláthatóságra és az információcserére vonatkozó globális normákat, a méltányos adóztatást, valamint az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni fellépést célzó minimális előírásokat. A Felek előmozdítják a jó adóügyi kormányzást, javítják az adózás területén folytatott nemzetközi együttműködést, intézkedéseket dolgoznak ki az említett elvek hatékony végrehajtására, és megkönnyítik az adóbevételek beszedését az adócsalás és adókikerülés megelőzése céljából.

34. cikk

Együttműködés az iparpolitika és az mkkv-k terén

A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak abban, hogy előmozdítják az olyan iparpolitikai együttműködést, amely támogatja az inkluzív, fenntartható és fejlődésorientált termelő tevékenységeket, a tisztességes munkahelyteremtést, a vállalkozói készséget, a kreativitást és az innovációt, valamint az ellátási lánc rezilienciáját és a finanszírozáshoz való hozzáférést minden megfelelőnek ítélt területen, azzal a céllal, hogy javítsa a mkkv-k formálissá tételét és nemzetközi piacokhoz való hozzáférését, versenyképességét és növekedését, többek között az alábbiak révén:

a)	az mkkv-k versenyképességének növeléséhez szükséges keretfeltételek megteremtésével kapcsolatos információk megosztása és tapasztalatok cseréje;

a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös vállalkozások és információs hálózatok létesítése elsősorban a meglévő uniós horizontális programok segítségével, ezen belül mindenekelőtt a puha és kemény technológia átadásának ösztönzése a partnerek között;

c)	információnyújtás, az innováció ösztönzése, valamint a finanszírozáshoz és a piachoz való hozzáféréssel kapcsolatos jó gyakorlatok cseréje;

d)	az mkkv-kre vonatkozó kapacitásépítés támogatása a világgazdaságba és a globális ellátási láncokba való integrációjuk megkönnyítése érdekében;

e)	a Felek mkkv-i által folytatott tevékenységek megkönnyítése és támogatása;

f)	a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve.

35. cikk

Az üzleti együttműködés elősegítése

A Felek megkönnyítik és támogatják a magánszektoraik által kialakított vonatkozó együttműködési tevékenységeket.

36. cikk

Együttműködés az információs és kommunikációs technológiák terén

1. A Felek – felismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT-k) kulcsfontosságú szerepet töltenek be a mai világban, és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – megállapodnak abban, hogy e területen véleményt cserélnek a különböző politikákról, a gazdasági és társadalmi fejlődés, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása érdekében.

2. Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul:

részvétel az információs társadalom különböző aspektusairól – elsősorban az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, többek között az egyetemes szolgáltatásról, a hasznosítás engedélyezéséről és az általános engedélyezésről, a személyes adatok védelméről, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról – folytatott különböző regionális párbeszédekben;

b)	a Felek és Délkelet-Ázsia kutatási hálózatai és szolgáltatásai közötti összekapcsolás és átjárhatóság;

c)	új IKT-k egységesítése és terjesztése;

d)	az IKT-k terén a Felek közötti kutatási együttműködés fokozása;

e)	közös kutatási projektek az IKT-k területén, különösen az EU kutatási keretprogramjain keresztül, beleértve a Felek közötti együttműködést különösen az e-kormányzás, a mobil alkalmazások, az animációs filmek és a multimédia területén;

f)	az IKT-k biztonsági kérdései és/vagy vonatkozásai, ideértve az online biztonság előmozdítását, valamint a kiberbűnözés, a dezinformáció, illetve az információs technológiával és az elektronikus média valamennyi formájával való visszaélés elleni küzdelmet.

3. A Felek vonatkozó jogszabályaira és rendelkezéseire is figyelemmel ösztönözni kell a vállalkozások közötti együttműködést.

4. A Felek – vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel, valamint nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban – együttműködnek a kiberbiztonság területén a stratégiákról, szakpolitikákról és bevált módszerekről szóló információk cseréje útján.

5. A Felek előmozdítják a kiberbiztonsággal kapcsolatos információcserét az oktatás és képzés, a tudatosságnövelő kezdeményezések, a vonatkozó szabványaiknak és műszaki előírásainak a kiberbiztonsági kockázatkezelés, valamint az IKT-termékek és -szolgáltatások kiberbiztonsága céljából történő használata – beleértve a kiberbiztonsági tanúsítást is –, valamint a kapcsolódó kutatási és fejlesztési politikák területén.

37. cikk

Együttműködés a tudomány, technológia és innováció területén

1. A Felek vállalják, hogy együttműködnek a tudomány, a technológia és az innováció közös érdekű területein, figyelembe véve saját szakpolitikáikat. Ezen együttműködés erősíteni fogja a többoldalú és regionális kutatási és innovációs kezdeményezések támogatását annak érdekében, hogy új megoldásokat találjanak a zöld, digitális, egészségügyi, szociális és innovációs kihívásokra. A jövőbeli globális egészségügyi válságok, különösen az újonnan megjelenő fertőző betegségek megelőzése, valamint az egészségesebb, biztonságosabb, méltányosabb és fenntarthatóbb világ megteremtésére irányuló közös kötelezettségvállalás érdekében kifejezetten szükség van az együttes fellépésekre. Az együttműködés területei kiterjedhetnek többek között az olyan globális kihívásokra adandó megoldásokra, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség válsága, a szennyezés, az erőforrások kimerülése vagy a fertőző betegségek, többek között válsághelyzetekben, valamint a zöld és digitális átállást lehetővé tevő megoldásokra. A kezdeményezéseknek globális vezető szerepet kell játszaniuk az éghajlat-politikai és környezetvédelmi törekvések terén.

2. A tudomány, a technológia és az innováció területén folytatott együttműködés a következőkre irányul:

a)	a tudományos, technológiai és innovációs programok folytonosságának előmozdítása, valamint a gazdasági fejlődés, a tudásalapú társadalom, az életminőség és a fenntartható környezet előmozdítása;

b)	a tudományos, technológiai és innovációs információk és know-how cseréjének ösztönzése, különösen a politikák és a programok végrehajtásával kapcsolatban;

c)	a Felek tudományos közösségei, kutatóközpontjai, egyetemei és iparágai közötti tartós kapcsolatok kialakításának támogatása;

d)	az emberi erőforrások fejlesztésének támogatása;

közös kutatás előmozdítása a tudományos és technológiai együttműködés területén, valamint a kutatási eredményekhez való méltányos hozzáférésnek, a kutatási eredmények terén való partnerségnek és az eredmények közös tulajdonjogának előmozdítása, a szellemitulajdon-jogra vonatkozó szabályoknak, a közös értékeknek és elveknek, valamint az elfogadott keretfeltételeknek megfelelően.

3. A tudomány, a technológia és az innováció területén folytatott együttműködés a nemzetközi mobilitási programok keretében közös kutatási projektek és cserék, találkozók és tudományos képzések formájában valósul meg, ami biztosítja a kutatási eredmények legnagyobb mértékű terjesztését. A közös kutatás és tevékenységek eredményeképpen létrejövő szellemi tulajdont kölcsönösen elfogadott feltételek alapján meg kell osztani egymással.

4. A tudomány, a technológia és az innováció területén területén folytatott együttműködés keretében a Felek támogatják kormányzati hivatalaik, felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és termelőágazataik, különösen az mkkv-k részvételét.

5. A Felek megállapodnak abban, hogy minden erőfeszítést megtesznek a kutatási, technológiai és innovációs együttműködési programjaik által nyújtott lehetőségek közismertségének növelése érdekében.

38. cikk

Éghajlatváltozás

1. A Felek úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre nézve, és újólag megerősítik az említett fenyegetésre adott globális válasz megerősítése iránti elkötelezettségüket. A Felek újólag megerősítik a UNFCCC és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek és céljainak elérése iránti elkötelezettségüket. Ennek megfelelően a Feleknek ténylegesen végre kell hajtaniuk a UNFCCC-t és a Párizsi Megállapodást.

2. A Felek célja, hogy megerősítsék az éghajlatváltozásra és annak hatásaira adott globális választ. A Felek fokozzák továbbá az olyan szakpolitikákkal kapcsolatos együttműködést, amelyek elősegítik az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz, köztük a tengerszint emelkedéséhez való alkalmazkodást, valamint azt, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban gazdaságukat – beleértve a pénzmozgásokat is – az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődés felé irányítsák.

3. Az éghajlatváltozás területén folytatott együttműködés a következőkre irányul:

a)	az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésére való kapacitás és képesség javítása a nemzeti igények alapján és azokra reagálva;

b)	a kapacitásépítés fokozása a fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedés támogatása érdekében a nemzetileg meghatározott hozzájárulások és a nemzeti alkalmazkodási tervek, valamint a közös érdekű területeken hozott egyéb mérséklési intézkedések végrehajtása terén;

c)	az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával és az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló pénzügyi mechanizmusok kidolgozásával kapcsolatos együttműködés és párbeszéd előmozdítása, beleértve a magánszektor bevonását is;

d)	alkalmazkodás az éghajlatváltozás káros hatásaihoz, ideértve az alkalmazkodási intézkedéseknek a Felek fejlesztési stratégiáiba és terveibe történő integrálását, valamennyi szinten.

e)	a kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó technológiák terén folytatott együttműködés előmozdítása;

f)	a tudatosság növelésének előmozdítása, többek között a legveszélyeztetettebb népesség és a veszélyeztetett területeken élők körében, a társadalmi részvétel elősegítése az éghajlatváltozásra való reagálásban, és az éghajlatváltozás nemi vonatkozásait vizsgáló elemzés integrálása;

g)	az együttműködés és a párbeszéd előmozdítása az éghajlatváltozás kezelésére szolgáló gazdasági eszközök, például a szén-dioxid-árazás és adott esetben egyéb eszközök kidolgozása terén;

h)	a katasztrófakockázat-csökkentési és -kezelési stratégiák kidolgozásának előmozdítása, többek között a veszélyeztetett területekre és közösségekre vonatkozóan.

39. cikk

Energia

1. A Felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására a következők érdekében:

a)	a megfizethető, megbízható és fenntartható energetikai szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítása, valamint a megújuló energia részarányának jelentős növelése a globális energiaszerkezetben;

új, fenntartható, innovatív és megújuló energiaforrások kifejlesztése, beleértve a bioüzemanyagokat és a biomasszát, a szél-, nap- és geotermikus energiát, valamint a vízenergia-termelést, ugyanakkor szem előtt tartva az energiaellátás diverzifikálásának fontosságát az energiabiztonság megerősítése szempontjából;

c)	a megújuló energia versenyképesebbé tételét szolgáló szakpolitikák kidolgozásának támogatása;

d)	az energiafelhasználás racionalizálása és az energiahatékonyság javítása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, az energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint -végfelhasználás vonatkozásában;

e)	a tisztaenergia-technológia terén folytatott együttműködés előmozdítása, többek között kutatási együttműködés révén, különösen a megújuló energia, az energiatárolás és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának dekarbonizációja terén;

f)	az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés előmozdítása, amely hozzájárul a tiszta energiára való átálláshoz, a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban;

g)	a kapacitásépítés fokozása, valamint az energetikai infrastruktúrákba és a tisztaenergia-technológiákba történő beruházások előmozdítása, figyelembe véve az átláthatóság elvét;

h)	a verseny és a kedvező befektetési környezet előmozdítása az energiapiacon.

2. A Felek e célból megállapodnak abban, hogy kölcsönös előnyükre előmozdítják a kapcsolatokat és közös kutatásokat, többek között regionális energiaügyi együttműködés révén. Tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre és a Párizsi Megállapodásra mint a partnerséget irányító átfogó keretre, a Felek megjegyzik, hogy foglalkozni kell a tiszta energetikai szolgáltatásokhoz való megfizethető hozzáférés és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatokkal. E tevékenységek többek között az EU energetikai kezdeményezésével együttműködésben támogathatók.

40. cikk

Közlekedés

1. A Felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika releváns területein együttműködjenek a fenntartható közlekedés, valamint a minőségi, megbízható, fenntartható és reziliens infrastruktúra – többek között a regionális és határokon átnyúló infrastruktúra – előmozdítása érdekében, a mindkét Félre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi normákkal és elvekkel összhangban, az áru- és személyszállítás javítása, a gazdasági fejlődés és az emberi jóllét támogatása, a mindenki számára megfizethető és méltányos hozzáférés biztosítása, a tengeri és légi közlekedés biztonságának és védelmének előmozdítása, a környezetvédelem előmozdítása, valamint közlekedési rendszereik hatékonyságának növelése érdekében.

2. A Felek között a közlekedés területén folytatott együttműködés célja a következők előmozdítása:

a saját közlekedési politikáikra és gyakorlataikra vonatkozó információcsere, különös tekintettel a mindenki számára elérhető biztonságos, megfizethető, hozzáférhető és fenntartható városi és tömegközlekedési rendszerekre, kiemelten kezelve a kiszolgáltatott helyzetben lévők (köztük a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek és az idősek) szükségleteit, a szárazföldi közlekedésre, a tengeri közlekedésre, a légi közlekedésre, a közlekedési logisztikára, valamint a multimodális közlekedési hálózatok összekapcsolására és átjárhatóságára;

a globális műholdas navigációs rendszerek polgári célú felhasználása, középpontba helyezve a közös érdekű szabályozási, ipari és piacfejlesztési kérdéseket; e tekintetben mérlegelni fogják az európai globális műholdas navigációs rendszer kihasználását annak érdekében, hogy mindkét Fél számára a lehető legnagyobb előnyöket biztosítsák;

párbeszéd, amelynek célja a légi közlekedés biztonságának, a légi közlekedési infrastruktúra hálózatainak és műveleteinek javítása a gyors, hatékony, fenntartható, biztonságos és védett személy- és áruszállítás érdekében, valamint a légi közlekedés területén a kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó lehetőségek feltérképezése; a polgári repülés terén megvalósuló együttműködést továbbra is támogatni kell;

párbeszéd a tengeri szállítási szolgáltatások területén a közös érdekű területeken, különösen a következők céljából:

i.	a tengeri kereskedelem fejlődését esetlegesen gátló valamennyi akadály felszámolásának megkönnyítése és az e téren folytatott együttműködés, valamint a Felek kikötői közötti tengeri teherszállítási műveletek feltételeinek javítása;

ii.	korlátlan hozzáférés biztosítása a nemzetközi, valamint a harmadik országok kikötői közötti árufuvarozáshoz kereskedelmi alapon;

iii.	a Felek tengeri szállítási ágazata versenyképességének fokozása; valamint

iv.

a saját hajóknak nyújtott bánásmódhoz viszonyítva megkülönböztetéstől mentes bánásmód biztosítása a valamely uniós tagállami, illetve thaiföldi lobogó alatt közlekedő vagy a másik Fél állampolgárai vagy vállalkozásai által üzemeltetett hajók számára a kikötőkhöz, a kiegészítő és a kikötői szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, ideértve a tengeri szállításnak a hatékony szállítási lánc kialakításában betöltött szerepét;

a biztonsági, védelmi és tengerszennyezés-megelőzési és -csökkentési előírások alkalmazása, különösen a tengeri szállítás tekintetében, a Felekre alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel összhangban, többek között a nemzetközi szabályok nagyobb mértékű betartására irányuló megfelelő nemzetközi fórumokon való együttműködés révén.

41. cikk

Turizmus

1. A fenntartható turizmusra vonatkozó nemzetközi iránymutatások alapján a Felek törekednek az információcsere javítására és a bevált gyakorlatok kialakítására a fenntartható turizmus kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása érdekében, amely munkahelyeket teremt és előmozdítja a helyi kultúrát és termékeket, valamint előmozdítja a fenntartható fejlődés fenntartható turizmusra gyakorolt hatásainak nyomon követésére szolgáló eszközök fejlesztését.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést alakítanak ki egymással a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális kihasználására, az idegenforgalom kedvezőtlen hatásainak – különösen az emberek, ezen belül a gyermekek bármilyen formában történő kihasználásának – enyhítésére, a vadon élő állatok, a növényvilág, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák tiszteletben tartására, valamint a turisztikai ágazatnak a helyi közösség fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelésére, többek között a fenntartható turizmus fejlesztésével, a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása mellett, és a turisztikai ágazaton belüli képzés fejlesztésével.

42. cikk

Oktatás és kultúra

1. A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak és nyelveinek jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az olyan oktatási és kulturális együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget.

2. A Felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedésekkel előmozdítsák az oktatás és a kultúra hozzájárulását a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos képzéshez és kulturális cserékhez, valamint hogy az említett területeken közös kezdeményezéseket tegyenek, beleértve közös kulturális események szervezését is. E tekintetben a Felek abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az Ázsia–Európa Alapítvány tevékenységeit.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy szorosan együttműködnek a vonatkozó nemzetközi fórumokon, például az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezetében (a továbbiakban: UNESCO) a materiális és szellemi kulturális örökség megőrzésének fokozása érdekében, különösen az UNESCO Általános Konferenciája által 1972. november 16-án elfogadott, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel és az UNESCO Általános Konferenciája által 2003. október 17-én elfogadott, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezménnyel összefüggésben, ugyanakkor jelentőséget tulajdonítva a kulturális sokszínűség előmozdításának a művészetek fejlődése és a tudásalapú kreatív gazdaság szempontjából.

4. A Felek ezen túlmenően ösztönzik azon intézkedéseket, amelyek célja a szakosított ügynökségeik közötti állandó kapcsolatok kialakítása, az információk, a know-how, a diákok, az egyetemi személyzet, a szakértők cseréje, valamint a szellemi műhelyek közötti kapcsolatok további előmozdítása. Az együttműködés és a műszaki erőforrások felhasználása során kiaknázzák az EU délkelet-ázsiai oktatási és kulturális programjai által biztosított lehetőségeket, valamint felhasználják a Felek által e téren szerzett tapasztalatokat. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy fokozzák a felsőoktatási együttműködést és előmozdítják az Erasmus+ program végrehajtását, valamint a bevált módszerek cseréjét az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka területén.

43. cikk

Környezetvédelem és természeti erőforrások

1. A Felek egyetértenek abban, hogy együtt kell működni a környezetvédelem, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, reziliens, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságok – többek között a bioökonómia – megvalósítása érdekében, elválasztva a gazdasági növekedést a környezetkárosodástól, valamint fenntartható módon meg kell őrizni és kezelni kell a természeti erőforrásokat és elő kell mozdítani a biológiai sokféleséget mint a jelenlegi és a jövőbeli generációk fejlődésének alapját.

2. A Felek egyetértenek abban, hogy a környezeti és természeti erőforrások terén folytatott együttműködés elősegíti az erőforrások hatékony felhasználását, a környezet megőrzését és javítását a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. Együttműködésük során a Felek törekedni fognak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtására és a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások, köztük a Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtására.

3. A Felek törekednek az együttműködés folytatására és megerősítésére a környezetvédelem terén, különösen a következők tekintetében:

a)	a környezettudatosság és a jó környezetvédelmi irányítás, beleértve a helyi közösségek fokozott és érdemi részvételének előmozdítása a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést célzó erőfeszítésekben;

b)	a körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fogyasztás és termelés biztosítása, az erőforrás-hatékonyság maximalizálása és a hulladék, különösen a műanyaghulladék keletkezésének minimalizálása érdekében, a tengeri műanyagszennyezés és a mikroműanyag-szennyezés megelőzése érdekében;

az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség értékeinek beépítése a nemzeti és helyi tervezési, szegénységcsökkentési stratégiákba és számlákba, valamint a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtásának előmozdítása, többek között a biológiai sokféleségről és a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelméről;

d)	a föld és a talaj védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a fenntartható területgazdálkodás a talajdegradáció-semlegesség megvalósítása érdekében;

együttműködés a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdészeti irányítás javítása érdekében, beleértve az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem, az erdőirtás és az erdőpusztulás elleni küzdelem terén folytatott regionális együttműködéshez való hozzájárulást, többek között a mezőgazdasági árucikkek erdőirtásmentes ellátási láncainak előmozdítása, a megőrzés, az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az erdők szénkészleteinek helyreállítása és növelése révén; ez magában foglalhatja az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és az erdészeti termékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodás megkötését;

f)	a nemzeti parkok hatékony védelme, valamint a nagy biodiverzitású területek és a sérülékeny ökoszisztémák kijelölése és védelme, kellő figyelemmel az említett területeken vagy azok közelében élő helyi közösségekre és a fenyegetett és veszélyeztetett fajokra;

g)	a parti és tengeri erőforrások védelme és fenntartható kezelése, beleértve a védett tengeri területeket és környezetet;

h)	a vegyi anyagok, a szilárd és elektronikai hulladékok, a tengeri hulladékok, az ózonkárosító anyagok, valamint a fenyegetett és veszélyeztetett fajok határokon átnyúló illegális mozgásának megelőzése; a víz-, talaj-, levegő- és zajszennyezés megelőzése;

i)	inkluzív, reziliens és környezetkímélő vegyianyag-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás biztosítása;

j)	a fenntartható vízgazdálkodással és a megfelelő higiénés körülményekkel kapcsolatos együttműködés előmozdítása a víz rendelkezésre állásának, minőségének és hatékony felhasználásának biztosítása érdekében;

k)	az ökoinnováció és a tiszta technológiák előmozdítása a környezetvédelmi technológiák, fenntartható termékek és szolgáltatások előmozdítása és bevezetése érdekében, többek között megfelelő adóügyi és pénzügyi ösztönzők révén;

l)	a Föld-megfigyelési rendszerek környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos felhasználásának előmozdítása, valamint a kapcsolódó kapacitásépítés és tapasztalatcsere.

44. cikk

Óceánpolitikai irányítás

1. A Felek megerősítik a párbeszédet és az együttműködést az óceánpolitikai irányítás kérdéseiről a tengeri élő erőforrások és a tengeri ökoszisztémák hosszú távú védelmének és fenntartható kezelésének előmozdítása céljából.

2. A Felek fokozzák az együttműködést az ENSZ 1982. december 10-i harmadik tengerjogi konferenciáján elfogadott tengerjogi egyezményben (a továbbiakban: UNCLOS), valamint az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) 1995. október 31-i 4/95. sz. határozatával elfogadott, a felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexben meghatározott tengeri élő erőforrások védelme, kezelése és fenntartható kiaknázása terén. A Felek vállalják, hogy együttműködnek a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, Rómában 1993. november 24-én elfogadott FAO-megállapodásban, valamint az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1995. augusztus 4-én elfogadott ENSZ-megállapodásban kitűzött célok végrehajtásának előmozdítása érdekében.

3. A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy együttműködnek a következő területeken:

a)	a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló, Rómában 2009. november 22-én elfogadott FAO-megállapodás végrehajtásának előmozdítása;

a tengeri élő erőforrások és azok ökoszisztémái megőrzésének és a velük folytatott fenntartható gazdálkodásnak az előmozdítása céljából azon regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, illetve megállapodásokkal, vagy ezek keretein belül, amelyeknek tagjai, megfigyelői vagy együttműködő nem szerződő felei;

a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek elleni küzdelem átfogó, hatékony és átlátható intézkedésekkel, többek között a tapasztalatok megosztása, a kapacitásépítés előmozdítása és a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati tevékenységekre vonatkozó információk cseréje révén, adott esetben figyelembe véve az adatok bizalmas jellegét és a nemzeti jogszabályokat;

d)	a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok előmozdítása a halászati és tengeriélelmiszer-ágazatban, valamint az ILO 2007. május 30-án Genfben elfogadott 188. számú, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtása;

e)	a fenntartható és felelős tengeri akvakultúra fejlesztése, beleértve a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexében foglalt célkitűzések és elvek végrehajtását;

az óceánokra nehezedő terhelés csökkentése a – többek között szárazföldi forrásokból és hajókról, valamint a tengereket érintő emberi tevékenységből származó – tengeri hulladék és szennyezés elleni küzdelem révén, a Felekre alkalmazandó nemzetközi kötelezettségek keretében, valamint az óceánok és a part menti közösségek éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának növelését célzó alkalmazkodási és mérséklési intézkedések révén.

45. cikk

Mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat és vidékfejlesztés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a párbeszédet a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a vidékfejlesztés terén. A Felek információt cserélnek és fejlesztik az együttműködést a következő területeken:

a)	agrárpolitika és az általános nemzetközi mezőgazdasági perspektívák;

b)	a mezőgazdasági kereskedelem támogatása és könnyítése, ideértve a növények, állatok, víziállatok és az azokból származó termékek kereskedelmét;

c)	fejlesztési politika a vidéki térségekben, beleértve az egyéb termelési erőforrásokat és alapanyagokat, a tudást, a pénzügyi szolgáltatásokat, a piacokat és a hozzáadottérték-teremtési és nem mezőgazdasági foglalkoztatási lehetőségeket;

d)	a növényekre, állatokra és víziállatokból származó termékekre vonatkozó politika, beleértve a mezőgazdasági minőségrendszereket, például a földrajzi jelzéseket és az ökológiai termelést, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatokkal kapcsolatos együttműködést;

e)	az ökológiai mezőgazdasági tanúsítási és akkreditációs rendszerek, valamint a fenntartható mezőgazdasági termelés előmozdítása.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a technológiai együttműködést, a kapacitásépítést vagy az együttműködés bármely más olyan formáját, amelye növeli a termelékenységet, a biztonságos és fenntartható termelést és a reziliens gyakorlatokat a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a vidékfejlesztés területén, és amely javítja a növény-, állatbetegségekkel és zoonózisokkal kapcsolatos felkészültséget, megelőzést, észlelést, reagálást és ellenőrzést, összhangban az „Egy az egészség” koncepcióval és a nemzetközi normákkal.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy arra ösztönzik az állami és a magánszektort, hogy vitassák meg és osszák meg egymással az üzleti információkat, többek között a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos vállalatközi kezdeményezések és kereskedelemfejlesztésre szolgáló rendezvények keretében.

46. cikk

Egészség

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és megosztják egymással tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat az egészségügyi ágazatban a kutatási tevékenységek megerősítése, a főbb nem fertőző betegségek és fertőző betegségek – többek között a Covid19-világjárvány – jelentette veszély kezelése, az egyetemes egészségügyi ellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatások, többek között a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások megerősítése érdekében. A Felek megállapodnak abban is, hogy megosztják egymással véleményüket és bevált gyakorlataikat a gyógyszereket és orvostechnikai eszközöket érintő szabályozási kérdésekben.

2. Az egészségügy területén folytatott együttműködés elsősorban nemzetközi fórumokon – többek között az Egészségügyi Világszervezeten – és többoldalú kezdeményezéseken keresztül valósul meg az alábbi területeken:

a)	közös kutatás és jelentős egészségügyi szakellátási programok kidolgozása; közös kutatás olyan többoldalú kezdeményezések révén, mint a krónikus betegségek elleni globális szövetség és a fertőző betegségekre való felkészülés terén folytatott globális kutatási együttműködés;

b)	kapacitásépítés és humánerőforrás-fejlesztés;

c)	nemzetközi megállapodások az egészségügyi ágazatban.

47. cikk

Foglalkoztatási és szociális ügyek

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a globalizáció szociális vetületének megerősítése céljából fokozzák az együttműködést és előmozdítják a technikai segítségnyújtást a foglalkoztatási és szociális ügyek terén, beleértve a regionális és szociális kohézió, a munkahelyi egészség és biztonság, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bér, az egész életen át tartó tanulás és készségfejlesztés, a szociális védelem és a tisztességes munka terén folytatott együttműködést is.

2. A Felek újólag megerősítik, hogy támogatni kell a mindenki számára előnyös globalizációs folyamatot, és a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentésének kulcsfontosságú elemeként elő kell mozdítani a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, amint azt a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend, a 2008. június 10-én Genfben elfogadott, a méltányos globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló ILO-nyilatkozat, valamint a munka jövőjéről szóló, 2019. június 21-én Genfben elfogadott centenáriumi ILO-nyilatkozat is megerősítette. A Felek figyelembe veszik gazdasági és társadalmi helyzetük jellemzőit és eltérő jellegét.

3. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközileg elismert szociális és munkaügyi normák előmozdítása és hatékony végrehajtása, valamint az 1998. június 18-án Genfben elfogadott és 2022. június 10-én módosított, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatban megállapított, a munka világára vonatkozó alapvető elvek és jogok tiszteletben tartása, előmozdítása és érvényesítése iránt. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és technikai segítséget nyújtanak az alapvető ILO-egyezmények megerősítése és végrehajtása, valamint adott esetben az egyéb naprakész ILO-egyezmények megerősítésének és végrehajtásának előmozdítása érdekében, többek között a munka világában tapasztalható erőszak és zaklatás tekintetében.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a kormány és a szociális partnerek közötti együttműködést a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén, valamint a foglalkoztatással, a munkahelyi egészséggel és biztonsággal, a munkaügyi ellenőrzésekkel és a szociális és munkaügyi védelemmel kapcsolatos szociális párbeszédre irányuló információcserét.

5. A foglalkoztatási és szociális ügyek területén folytatott együttműködés többek között magában foglalhat kölcsönös megállapodáson alapuló egyedi programokat és projekteket, valamint két- vagy többoldalú szinten – például az ASEM keretében, az ASEAN–EU szintjén és az ILO keretében – folytatott, közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket is.

48. cikk

Statisztikák

A Felek megállapodnak abban, hogy az EU és az ASEAN jelenlegi statisztikai együttműködési tevékenységeinek megfelelően előmozdítják a statisztikai módszerek és gyakorlatok összehangolását – többek között a statisztikai adatok összegyűjtése, feldolgozása, elemzése és terjesztése tekintetében –, a kiváló minőségű, időszerű, releváns és részletesebb összesített adatok rendelkezésre állásának növelése érdekében, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon felhasználják az áruk és szolgáltatások kereskedelmével, illetve általánosabb értelemben a megállapodás hatálya alá tartozó, statisztikai adatfeldolgozásra alkalmas más területekkel kapcsolatos statisztikai adatokat. A Felek hangsúlyozzák az adatok és statisztikák fontosságát a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtása szempontjából.

49. cikk

Civil társadalom

A Felek elismerik a civil társadalom – különösen a tudományos körök és a szociális partnerek – szerepét és hozzájárulását, valamint a szellemi műhelyek és a szociális partnerek közötti kapcsolatokat az e megállapodás szerinti párbeszéd és együttműködés folyamatában, és megállapodnak abban, hogy ösztönzik és előmozdítják a civil társadalommal folytatott hatékony párbeszédet, és előmozdítják hatékony és konstruktív részvételüket, valamint a több érdekelt felet tömörítő partnerségeket.

VI. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJAI

50. cikk

Az együttműködéshez szükséges források

1. A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik – az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.

2. A Felek arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy eljárásainak és finanszírozási kritériumainak megfelelően folytassa tevékenységét Thaiföldön.

51. cikk

Együttműködés harmadik országok fejlesztése terén

1. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet alakítanak ki a harmadik országokban folytatott fejlesztési programjaikról.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek olyan közös fellépések keretében, amelyek célja a fenntartható fejlődésre irányuló segítségnyújtás a Thaifölddel szomszédos és távolabbi országok számára a háromoldalú együttműködést kívánó ágazatokban. Az együttműködés területeit valamennyi érintett partnernek a kedvezményezett országok szükségletei, valamint az EU és Thaiföld kapacitása és szakértelme alapján kell meghatároznia, és azokról eseti alapon kell dönteni.

VII. CÍM

INTÉZMÉNYI KERETEK

52. cikk

Vegyes bizottság

1. A Felek lehető legmagasabb szintű képviselőiből álló vegyes bizottság jön létre, amelynek feladatai az alábbiak:

a)	biztosítja e megállapodás megfelelő működését és végrehajtását;

b)	meghatározza a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritásokat;

c)	ajánlásokat tesz e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében;

d)	az 55. cikknek megfelelően – és amennyiben lehetséges – rendez minden olyan nézetkülönbséget és -eltérést, amely e megállapodás értelmezéséből, végrehajtásából vagy alkalmazásából fakad;

e)	az 55. cikknek megfelelően a Felek által az e megállapodás szerinti kötelezettségek nemteljesítésével kapcsolatban benyújtott összes információt megvizsgálja, valamint konzultációt folytat a másik Féllel a békés és a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás érdekében.

2. A vegyes bizottság rendes körülmények között legalább kétévente, közösen meghatározott időpontban, felváltva Bangkokban és Brüsszelben tartja üléseit. A Felek egyetértésével rendkívüli üléseket is össze lehet hívni. A vegyes bizottság elnöki tisztét a Felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek egyetértésben határozzák meg.

3. A vegyes bizottság szakértői munkacsoportokat hozhat létre munkája elvégzésének támogatására. Ezek a munkacsoportok az üléseken részletes jelentést nyújtanak be tevékenységükről a vegyes bizottságnak.

4. A Felek megállapodnak, hogy a Felek között létrejött vagy a későbbiekben létrejövő bármilyen ágazati megállapodás vagy jegyzőkönyv helyes működésének biztosítása is a vegyes bizottság feladata.

5. A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Felülvizsgálati záradék

1. A Felek a megállapodás hatályát közös megegyezéssel kiterjeszthetik az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy azt az egyes területekre, ágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki. Az ilyen egyedi megállapodások vagy jegyzőkönyvek Felek közötti kétoldalú kapcsolatok szerves részét képezik és beletartoznak a közös intézményi keretbe.

2. E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslatot tehet az együttműködés hatályának bővítésére, figyelembe véve az e megállapodás alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.

54. cikk

Egyéb megállapodások

1. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik semmilyen módon a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak Thaifölddel, vagy adott esetben új partnerségi és együttműködési megállapodásokat kössenek Thaifölddel.

2. E megállapodás nem érinti a bármely Fél által harmadik féllel szemben vállalt kötelezettségek teljesítését vagy végrehajtását.

3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy bármely más olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek mindkét Fél részes fele, intézkedéseket hozzanak, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is.

55. cikk

A kötelezettségek teljesítése

1. A Felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amely az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges. A Felek gondoskodnak arról, hogy e megállapodás céljai megvalósuljanak.

2. Az 52. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket bármely Fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.

3. Ha valamely Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette a megállapodásból eredő kötelezettségeit, a nemzetközi joggal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.

4. A (3) bekezdésben említett megfelelő intézkedések megtétele előtt, az (5) bekezdésben említett esetek kivételével, az említett Fél a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges valamennyi fontos információt benyújtja a vegyes bizottság számára, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak. A Felek ezeket a konzultációkat a vegyes bizottság keretében tartják. Amennyiben a vegyes bizottságnak nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találnia, az említett Fél megfelelő intézkedéseket tehet.

5. Ha valamelyik Fél nyomós okok alapján úgy találja, hogy a másik Fél olyan kötelezettség érdemi teljesítését mulasztotta el, amely az 1. cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdése szerinti alapvető elem, azonnal értesíti a másik Felet erről a mulasztásról. Bármely Fél kérésére a vegyes bizottság vagy a Felek kölcsönös egyetértésével kijelölt más szerv legfeljebb 30 napon belül azonnali konzultációt tart az intézkedés bármely vonatkozásának vagy alapjának részletes kivizsgálása céljából, a Felek számára elfogadható megoldás kialakítása érdekében. Az említett időszakot követően az értesítést küldő Fél megfelelő intézkedéseket alkalmazhat.

6. A megfelelő intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás vagy adott esetben bármilyen más, az 53.cikk (1) bekezdésében említett egyedi megállapodás működését. Ezeknek az intézkedéseknek ideiglenes jellegűeknek és a jogsértéssel arányosaknak kell lenniük, és ösztönözniük kell a kötelezettségek teljesítését. A (4) bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” magukban foglalhatják e megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését. Az (5) bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedések” magukban foglalhatják e megállapodás vagy az 53. cikk (1) bekezdésében említett bármely egyedi megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését. A felfüggesztésről szóló határozatot az egyes Felek saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban hozzák meg.

7. Bármelyik Fél kérheti a vegyes bizottságot, hogy vizsgálja felül azokat a körülményeket, amelyek a megfelelő intézkedések alkalmazását eredményezték annak érdekében, hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. A megfelelő intézkedéseket meghozó Fél azokat indokolt esetben haladéktalanul visszavonja.

56. cikk

Támogatásnyújtás

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő szakértők és tisztviselők számára biztosítják a feladataik ellátásához szükséges eszközöket.

57. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett Szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Thaiföld területén.

58. cikk

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt – hatásköreikkel összhangban – az EU-t vagy tagállamait, illetve az EU-t és tagállamait, másrészt Thaiföldet jelenti.

59. cikk

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

1. E megállapodás harminc (30) nappal azt követően lép hatályba, hogy az utolsó Fél értesítette a másik Felet a hatálybalépéshez szükséges saját belső jogi eljárásai befejezéséről.

2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, Thaiföld és az EU ideiglenesen alkalmazhatják e megállapodást részben vagy teljes egészében annak hatálybalépéséig, saját vonatkozó belső eljárásaikkal összhangban.

3. Az ideiglenes alkalmazás harminc (30) nappal azt követően kezdődik, hogy:

a)	az EU értesítette Thaiföldet a szükséges eljárásai befejeződéséről, értesítésében jelezve, hogy e megállapodás mely részeit kell ideiglenesen alkalmazni; valamint

b)	Thaiföld értesítette az EU-t a szükséges eljárásai befejeződéséről, és elfogadta e megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit.

4. Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás ideiglenes alkalmazásának megszüntetésére irányuló szándékáról. A megszüntetés az ilyen értesítés kézhezvételének napját követően harminc (30) nappal hatályosul.

5. E megállapodás ideiglenesen alkalmazandó rendelkezései tekintetében e megállapodás hatálybalépése alatt az ideiglenes alkalmazás (3) bekezdésben meghatározott kezdőnapját kell érteni.

6. A vegyes bizottság és az e megállapodás alapján létrehozott egyéb szervek e megállapodás ideiglenes alkalmazása során is elláthatják feladataikat, amennyiben ezek a feladatok e megállapodás ideiglenes alkalmazásának biztosításához szükségesek. A feladataik ellátása során elfogadott határozatok hatályukat veszítik, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása a (4) bekezdés szerint megszűnik.

60. cikk

Időtartam és megszűnés

1. Ez a megállapodás ötéves (5) időtartamra szól. A megállapodás évenként automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, kivéve, ha az egyéves időszak lejárta előtt hat (6) hónappal bármelyik Fél írásban arról értesíti a másik Felet, hogy nem kívánja meghosszabbítani e megállapodást.

2. Ez a megállapodás az egyik Fél által a másik Félnek benyújtott írásbeli értesítés útján mondható fel. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után hat (6) hónappal szűnik meg. A megszűnés nem érinti az értesítés kézhezvételét megelőzően, az e megállapodás szerint megkezdett, folyamatban levő projekteket.

61. cikk

Módosítások

E megállapodás módosítására a Felek egyetértésével kerülhet sor. Bármely módosítás csak az arról szóló utolsó írásbeli értesítés napjától lép hatályba, hogy az ahhoz szükséges alakiságokra sor került.

62. cikk

Együttes nyilatkozatok

Az e megállapodáshoz csatolt közös nyilatkozatok e megállapodás szerves részét képezik.

63. cikk

Értesítések

Az 59., 60. és 61. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetve Thaiföld külügyminisztériumának kell megküldeni.

64. cikk

Hiteles szövegek

Ez a megállapodás egy-egy eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, horvát, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és thai nyelven, és e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, e célból kellően meghatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták ezt a megállapodást.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1953 rendelete (2016. október 26.) a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kiállított európai úti okmány létrehozásáról, valamint az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL EU L 311, 2016.11.17., 13. o.), beleértve bármely későbbi módosítását is.

(2) Az UNTOC 2b. cikkében meghatározottak szerint.

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ 5. CIKKHEZ

(A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉGET ÉRINTŐ SÚLYOS BŰNCSELEKMÉNYEK)

A tagállamok és Thaiföld egyaránt aláíró felei a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, amely jelentős előrelépésnek minősül a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer és annak hatékony működése szempontjából. A Római Statútum rögzíti, hogy a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűntettek „a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények”.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A 23. CIKKHEZ

(IGAZSÁGYÜGYI ÉS JOGI EGYÜTTMŰKÖDÉS)

A thaiföldi királyi kormány jogszabályaival összhangban minden eszközzel biztosítja, hogy a halálbüntetésre ítélt személyt ne végezzék ki, és amennyiben a bíróság halálbüntetést szab ki, a thaiföldi királyi kormány királyi kegyelemre vonatkozó ajánlást nyújt be.

2022.12.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/109

A TANÁCS (EU) 2022/2563 RENDELETE

(2022. december 19.)

az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó uniós autonóm vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló (EU) 2021/2283 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy egyes, az Unióban elégtelen mennyiségben termelt mezőgazdasági és ipari termékekből kielégítő és folyamatos ellátást lehessen biztosítani, és az ilyen termékek tekintetében elkerülhetők legyenek a piaci zavarok, az (EU) 2021/2283 tanácsi rendelet (1) uniós autonóm vámkontingenseket (a toávbbiakban: a kontingensek) nyitott meg. Az említett kontingensek keretében a termékek csökkentett vagy nulla vámtétellel hozhatók be az Unióba.

(2)

Mivel az Uniónak érdekében áll a bizonyos ipari termékekkel való megfelelő ellátás biztosítása, és figyelemmel arra, hogy azonos, egyenértékű vagy helyettesítő termékeket az Unióban nem állítanak elő elegendő mennyiségben, az érintett termékek megfelelő mennyiségei számára új, nulla vámtételű vámkontingenseket kell megnyitni 09.2921, 09.2922, 09.2923, 09.2924, 09.2925, 09.2926, 09.2927 és 09.2931 rendelésszámon.

(3)

A 09.2723 és a 09.2763 rendelésszámú vámkontingens alkalmazási köre alkalmatlanná vált az uniós gazdasági szereplők igényeinek kielégítésére, ezért az e kontingensek alá tartozó termékek árumegnevezését módosítani kell. Követlezésképpen a szóban forgó termékekre alkalmazandó TARIC-kód megjelölését módosítani kell.

(4)	Mivel az Uniónak érdekében áll a bizonyos ipari termékekkel való megfelelő ellátás biztosítása, a 09.2563, a 09.2682, a 09.2828 és a 09.2854 rendelésszámú kontingensekhez tartozó mennyiséget meg kell növelni.

(5)	Mivel egyes ipari termékek esetében nőtt az uniós termelési kapacitás, a 09.2575 és a 09.2913 rendelésszámú kontingensekhez tartozó mennyiséget csökkenteni kell.

(6)

A 09.2583, a 09.2819, a 09.2839 és a 09.2855 rendelésszámú kontingens esetében a kontingensidőszakot meg kell hosszabbítani, és a kontingensmennyiséget évente ki kell igazítani, mivel a kontingenseket csak egy hat hónapos időszakra nyitották meg, és az Uniónak továbbra is érdekében áll azok fenntartása.

(7)	Mivel az Uniónak már nem érdeke a 09.2003, 09.2576, 09.2577, 09.2592, 09.2650, 09.2673, 09.2688, 09.2694, 09.2708, 09.2710, 09.2734, 09.2799, 09.2829, 09.2866 és 09.2880 rendelésszámú kontingensek fenntartása, az említett kontingenseket 2023. január 1-jei hatállyal indokolt lezárni.

(8)

Az elmúlt években megromlott a kapcsolat az Unió és Oroszország között, különösen amiatt, hogy Oroszország figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jogot, és provokáció nélkül, indokolatlanul agressziós háborút indított Ukrajnával szemben. 2022. október 6-án a Tanács – az ukrajnai orosz agressziós háború folytatása és az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitások nyomán – elfogadta az Oroszországgal szembeni szankciókat tartalmazó nyolcadik intézkedéscsomagot.

(9)

Noha Oroszország tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO), az Unió hivatkozhat a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (a továbbiakban: a WTO-egyezmény) és különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXI. cikke alapján alkalmazható kivételekre, többek között azon kötelezettség tekintetében, miszerint az Oroszországból behozott termékeknek is biztosítani kell a más országokból behozott hasonló termékeket megillető kedvezményeket (legnagyobb kedvezményes elbánás).

(10)

Tekintettel az Unió és Oroszország közötti kapcsolatok megromlására, valamint az Unió külső tevékenységeivel kapcsolatos uniós fellépésekkel és elvekkel való összhang szükségességére, nem lenne helyénvaló lehetővé tenni, hogy az Oroszországból érkező import az e rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében vámmentességben, illetve a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesüljön. Ezért a konkrétan az említett termékekre vonatkozó kontingenseket meg kell szüntetni.

(11)	Az Unió és Belarusz közötti kapcsolatok szintén romlottak az elmúlt években, mivel a belarusz rezsim nem vette figyelembe a nemzetközi jogot, az alapjogokat és az emberi jogokat. Emellett Belarusz a kezdetektől fogva széles körű támogatást nyújtott az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúhoz.

(12)

2020 októbere óta az Unió fokozatosan korlátozó intézkedéseket vezetett be Belarusszal szemben az emberi jogok folytatódó megsértése, a migránsok eszközként való felhasználása és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban való részvétele miatt. Mivel Belarusz nem tagja a WTO-nak, az Unió a WTO-egyezmény értelmében nem köteles a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesíteni a Belaruszból származó termékeket. Emellett a kereskedelmi megállapodások lehetőséget adnak a kivételeket meghatározó rendelkezések, különösen pedig a biztonsági jellegű kivételek alapján történő fellépésre.

(13)

Tekintettel az Unió és Belarusz közötti kapcsolatok megromlására, valamint az Unió külső tevékenységeivel kapcsolatos uniós fellépésekkel és elvekkel való összhang szükségességére, nem lenne helyénvaló lehetővé tenni, hogy a Belaruszból érkező import az e rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében vámmentességben, illetve a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesüljön. Ezért a konkrétan az említett termékekre vonatkozó kontingenseket meg kell szüntetni.

(14)

A megfelelő ellátás biztosítása és egyes uniós piacok súlyos zavarainak elkerülése érdekében azonban bizonyos, a 2712903910, a 2926100010, a 3204170030 és a 7604291030 TARIC-kód alá tartozó, Oroszországból származó termékekre vonatkozóan fenn kell tartani a 09.2600, a 09.2742, a 09.2698 és a 09.2835 rendelésszámú kontingenseket. Ezek a termékek az összértéket tekintve a 2019-től 2021-ig tartó időszakban az Unióba irányuló behozatal több mint 50 %-át tették ki, és nem, vagy csak korlátozott mértékben álltak rendelkezésre más harmadik országbeli alternatív beszállítók. A szóban forgó behozatalok értéke azt jelzi, hogy az érintett uniós ágazatokban tevékenykedő gazdasági szereplők nagymértékben függenek e behozataloktól, és a kontingensek megszüntetése aránytalanul nagy nehézségeket okozna e gazdasági szereplők számára.

(15)

Ezért az 1994. évi GATT XXI. cikke és a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) I. mellékletében és különösen annak első része I. szakasza B. részének 1. pontjában a vámtételekre vonatkozóan meghatározott általános szabályok alkalmazásában bizonyos, Oroszországból vagy Belaruszból származó termékek esetében helyénvaló és megengedett megszüntetni a Közös Vámtarifa szerinti vámtételek felfüggesztését.

(16)

Amint azt a Bizottság az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló, 2011. december 13-i közleményében (a továbbiakban: a közlemény) jelezte, a kontingensek biztosítása kivételt jelent a Közös Vámtarifa szerinti vámok alkalmazása alól. Ezért az ilyen Közös Vámtarifa szerinti vámoknak az Oroszországból vagy Belaruszból származó behozatalra történő újbóli bevezetése a főszabály szerinti helyzethez való visszatérést jelenti. Következésképpen a bizonyos, Oroszországból vagy Belaruszból származó termékekre vonatkozó kontingensek korlátozott megszüntetése nem korlátozó vagy tiltó intézkedés, hanem egyfelől annak megakadályozására szolgál, hogy az említett országok közvetett módon részesüljenek egy egyoldalú uniós intézkedés előnyeiből, másfelől az uniós fellépések általános koherenciájának biztosítására hivatott.

(17)	Ezért az (EU) 2021/2283 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

A kontingensrendszer fennakadások nélküli alkalmazása, valamint a közleményben foglalt iránymutatásoknak való megfelelés érdekében az érintett termékekhez kapcsolódó kontingensek e rendelet szerinti módosításait 2023. január 1-jétől indokolt alkalmazni. E rendeletnek ezért sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/2283 rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az 1. cikk szövege a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) A (2) bekezdésben megállapított felfüggesztés nem alkalmazandó az Oroszországból, a 09.2600, a 09.2742, a 09.2698 és a 09.2835 rendelésszámú kontingensek kivételével, vagy Belaruszból származó termékekre.”

2.	A melléklet helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. SÍKELA

(1) A Tanács (EU) 2021/2283 rendelete (2021. december 20.) egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó uniós autonóm vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről, valamint az 1388/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 458., 2021.12.22., 33. o.).

(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Rendelési szám

KN-kód

TARIC

Árumegnevezés

Kontingensidőszak

Kontingens mennyiség

Kontingens vámtétele (%)

09.2849

ex 0710 80 69

Auricularia polytricha fajtájú gomba, (nyersen vagy gőzöléssel vagy forrázással főzve is), fagyasztva, készételek előállításához (1) (2)

1.1.-31.12.

700 tonna

0 %

09.2664

ex 2008 60 39

Cseresznye, alkohol hozzáadásával, legfeljebb 9 tömegszázalék cukortartalommal, legfeljebb 19,9 mm-es átmerővel, maggal, csokoládéipari termékek gyártásához (1)

1.1.-31.12.

1 000 tonna

10 %

09.2925

ex 2309 90 31

ex 2309 90 96

Takarmány adalék, amely szárazanyagra számítva a következőkből áll:

—	legalább 68 %, de legfeljebb 80 % L-lizin-szulfát, valamint

—	legfeljebb 32 % más összetevő, például szénhidrát és más aminosavak

1.1.-31.12.

100 000 tonna

0 %

09.2913

ex 2401 10 35

ex 2401 10 70

ex 2401 10 95

ex 2401 20 35

ex 2401 20 70

ex 2401 20 95

Természetes feldolgozatlan dohány, szabályos formára vágva is, legalább 450 EUR/100 kg nettó súly vámértékkel, a 2402 10 00 alszám alá tartozó áruk gyártásánál belső szivarburokként vagy szivarburkolóként történő felhasználásra (1)

1.1.-31.12.

3 000 tonna

0 %

09.2828

2712 20 90

Paraffinviasz 0,75 tömegszázaléknál kevesebb olajtartalommal

1.1.-31.12.

140 000 tonna

0 %

09.2600

ex 2712 90 39

Paraffinviasz (CAS RN 64742-61-6)

1.1.-31.12.

100 000 tonna

0 %

09.2578

ex 2811 19 80

Szulfamidsav (CAS RN 5329-14-6), legalább 95 tömegszázalék tisztaságú, legfeljebb 5 % csomósodásgátló szerként szilícium-dioxiddal (CAS RN 112926-00-8) is

1.1.-31.12.

27 000 tonna

0 %

09.2928

ex 2811 22 00

Szilika töltőanyag, granulátum formájában, legalább 97 tömegszázalék szilícium-dioxid tartalommal

1.1.-31.12.

1 700 tonna

0 %

09.2806

ex 2825 90 40

Volfrám-trioxid, beleértve a kék volfrám-oxidot is (CAS RN 1314-35-8 vagy CAS RN 39318-18-8)

1.1.-31.12.

12 000 tonna

0 %

09.2819

ex 2833 25 00

Réz-hidroxid-szulfát (Cu4(OH)6(SO4)), hidrát (CAS RN 12527-76-3), legalább 98 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-31.12.

240 000 kg

0 %

09.2872

ex 2833 29 80

Cézium-szulfát (CAS RN 10294-54-9) szilárd formában vagy olyan vizes oldatként, amely legalább 48 tömegszázalék, de legfeljebb 52 tömegszázalék cézium-szulfátot tartalmaz

1.1.-31.12.

400 tonna

0 %

09.2567

ex 2903 22 00

Triklóretilén (CAS RN 79-01-6), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-31.12.

11 885 000 kg

0 %

09.2837

ex 2903 79 30

Brómklór-metán (CAS RN 74-97-5)

1.1.-31.12.

600 tonna

0 %

09.2933

ex 2903 99 80

1,3-Diklór-benzol (CAS RN 541-73-1)

1.1.-31.12.

2 600 tonna

0 %

09.2700

ex 2905 12 00

Propán-1-ol (propil-alkohol) (CAS RN 71-23-8)

1.1.-31.12.

15 000 tonna

0 %

09.2830

ex 2906 19 00

Ciklopropil-metanol (CAS RN 2516-33-8)

1.1.-31.12.

20 tonna

0 %

09.2851

ex 2907 12 00

O-krezol (CAS RN 95-48-7), legalább 98,5 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-31.12.

20 000 tonna

0 %

09.2704

ex 2909 49 80

2,2,2',2'-Tetrakisz(hidroxi-metil)-3,3'-oxidipropán-1-ol (CAS RN 126-58-9)

1.1.-31.12.

500 tonna

0 %

09.2565

ex 2914 19 90

Kalcium-acetilacetonát (CAS RN 19372-44-2), legalább 95 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-31.12.

400 tonna

0 %

09.2852

ex 2914 29 00

Ciklopropil-metil-keton (CAS RN 765-43-5)

1.1.-31.12.

300 tonna

0 %

09.2638

ex 2915 21 00

Ecetsav (CAS RN 64-19-7), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-31.12.

1 000 000 tonna

0 %

09.2679

2915 32 00

Vinil-acetát (CAS RN 108-05-4)

1.1.-31.12.

450 000 tonna

0 %

09.2728

ex 2915 90 70

Etil-trifluor-acetát (CAS RN 383-63-1)

1.1.-31.12.

400 tonna

0 %

09.2665

ex 2916 19 95

Kálium-(E,E)-hexa-2,4-dienoát (CAS RN 24634-61-5)

1.1.-31.12.

8 250 tonna

0 %

09.2684

ex 2916 39 90

2,5-Dimetil-fenil-acetil-klorid (CAS RN 55312-97-5)

1.1.-31.12.

700 tonna

0 %

09.2599

ex 2917 11 00

Dietil-oxalát (CAS RN 95-92-1)

1.1.-31.12.

500 tonna

0 %

09.2769

ex 2917 13 90

Dimetil-szebacát (CAS RN 106-79-6)

1.1.-31.12.

1 000 tonna

0 %

09.2634

ex 2917 19 80

Dodekándionsav (CAS RN 693-23-2), több mint 98,5 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-31.12.

8 000 tonna

0 %

09.2808

ex 2918 22 00

O-acetil-szalicilsav (CAS RN 50-78-2)

1.1.-31.12.

120 tonna

0 %

09.2646

ex 2918 29 00

Oktadecil-3-(3,5-di-terc-butil-4-hidroxifenil)propionát (CAS RN 2082-79-3):

—	több mint 99 tömegszázalékos, 500 μm lyukméretű szitán átférő frakcióval, és

—	legalább 49 °C-os, de legfeljebb 54 °C-os olvadásponttal,

porkeverék alapú (por vagy préselt granulátum) PVC-feldolgozási stabilizátor-egyes csomagok gyártásához (1)

1.1.-31.12.

380 tonna

0 %

09.2647

ex 2918 29 00

Pentaeritrit-tetrakisz(3-(3,5-di-terc-butil-4-hidroxifenil)-propionát) (CAS RN 6683-19-8):

—	több mint 75 tömegszázalékos, 250 μm lyukméretű szitán átférő frakcióval és több mint 99 tömegszázalékos, 500 μm lyukméretű szitán átférő frakcióval, és

—	legalább 110 °C-os, de legfeljebb 125 °C-os olvadásponttal,

porkeverék alapú (por vagy préselt granulátum), PVC-feldolgozási stabilizátor-egyes csomagok gyártásához (1)

1.1.-31.12.

140 tonna

0 %

09.2975

ex 2918 30 00

Benzofenon-3,3’,4,4’-tetra-karboxil-dianhidrid (CAS RN 2421-28-5)

1.1.-31.12.

1 000 tonna

0 %

09.2598

ex 2921 19 99

Oktadecilamin (CAS RN 124-30-1)

1.1.-31.12.

400 tonna

0 %

09.2649

ex 2921 29 00

Bisz(2-dimetil-aminoetil)(metil)amin (CAS RN 3030-47-5)

1.1.-31.12.

1 700 tonna

0 %

09.2682

ex 2921 41 00

Anilin (CAS RN 62-53-3), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-31.12.

220 000 tonna

0 %

09.2617

ex 2921 42 00

4-Fluor-N-(1-metiletil)benzolamin (CAS RN 70441-63-3)

1.1.-31.12.

500 tonna

0 %

09.2602

ex 2921 51 19

o-feniléndiamin (CAS RN 95-54-5)

1.1.-31.12.

1 800 tonna

0 %

09.2921

ex 2922 19 00

2-(dimetil-amino)-etil-akrilát (CAS RN 2439-35-2), legalább 99 tömegszázalékos tisztaságú

1.1.-31.12.

14 000 tonna

0 %

09.2563

ex 2922 41 00

L-Lizin-hidroklorid (CAS RN 657-27-2) vagy L-lizin vizes oldata (CAS RN 56-87-1), legalább 50 tömegszázalék L-lizin tartalmú

1.1.-31.12.

300 000 tonna

0 %

09.2575

ex 2923 90 00

(3-Klór-2-hidroxi-propil)trimetil-ammónium-klorid (CAS RN 3327-22-8) vizes oldat formájában, amely legalább 65 tömegszázalék, de legfeljebb 71 tömegszázalék (3-klór-2-hidroxi-propil)trimetil-ammónium-kloridot tartalmaz

1.1.-31.12.

12 000 tonna

0 %

09.2922

ex 2923 90 00

Legalább 78 tömegszázalék, de legfeljebb 82 tömegszázalék [2-(akriloiloxi)-etil]trimetil-ammónium-kloridot (CAS RN 44992–01–0) tartalmazó vizes oldat

1.1.-31.12.

10 000 tonna

0 %

09.2854

ex 2924 19 00

3-Jód-2-yn-1-il-butil-karbamát (CAS RN 55406-53-6)

1.1.-31.12.

450 tonna

0 %

09.2874

ex 2924 29 70

Paracetamol (INN) (CAS RN 103-90-2)

1.1.-31.12.

20 000 tonna

0 %

09.2742

ex 2926 10 00

Akrilnitril (CAS RN 107-13-1) az 55. árucsoportba és a 6815 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (1)

1.1.-31.12.

60 000 tonna

0 %

09.2583

ex 2926 10 00

Akrilnitril (CAS RN 107-13-1) a 2921 , a 2924 , a 3903 , a 3906 , a 3908 , a 3911 és a 4002 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (1)

1.1.-31.12.

40 000 tonna

0 %

09.2856

ex 2926 90 70

2-Nitro-4-(trifluor-metil)benzonitril (CAS RN 778-94-9)

1.1.-31.12.

900 tonna

0 %

09.2581

ex 2929 10 00

1,5-Naftilén-diizocianát (CAS RN 3173-72-6), legalább 90 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-31.12.

300 tonna

0 %

09.2685

ex 2929 90 00

Nitro-guanidin (CAS RN 556-88-7)

1.1.-31.12.

6 500 tonna

0 %

09.2597

ex 2930 90 98

Bisz-[3-(trietoxiszilil)propil]diszulfid (CAS RN 56706-10-6)

1.1.-31.12.

6 000 tonna

0 %

09.2596

ex 2930 90 98

2-Klór-4-(metil-szulfonil)-3-((2,2,2-trifluoretoxi)metil)-benzoesav (CAS RN 120100-77-8)

1.1.-31.12.

300 tonna

0 %

09.2580

ex 2931 90 00

Hexadeciltrimetoxiszilán (CAS RN 16415-12-6), legalább 95 tömegszázalék tisztaságú, polietilén gyártásához (1)

1.1.-31.12.

165 tonna

0 %

09.2842

2932 12 00

2-Furaldehid (furfuraldehid)

1.1.-31.12.

10 000 tonna

0 %

09.2696

ex 2932 20 90

Dekán-5-olid (CAS RN 705-86-2)

1.1.-31.12.

6 000 kg

0 %

09.2697

ex 2932 20 90

Dodekán-5-olid (CAS RN 713-95-1)

1.1.-31.12.

6 000 kg

0 %

09.2812

ex 2932 20 90

Hexán-6-olid (CAS RN 502-44-3)

1.1.-31.12.

4 000 tonna

0 %

09.2858

2932 93 00

Piperonal (CAS RN 120-57-0)

1.1.-31.12.

220 tonna

0 %

09.2839

ex 2933 39 99

2-(2-Piridil)etanol (CAS RN 103-74-2), legalább 99 tömegszázalékos tisztaságú

1.1.-31.12.

700 tonna

0 %

09.2860

ex 2933 69 80

1,3,5-Trisz[3-(dimetilamino)propil]hexahidro-1,3,5-triazin (CAS RN 15875-13-5)

1.1.-31.12.

600 tonna

0 %

09.2566

ex 2933 99 80

1,4,7,10-Tetraazaciklododekán (CAS RN 294-90-6), legalább 96 tömegszázalék tisztaságú

1.1.-31.12.

60 tonna

0 %

09.2658

ex 2933 99 80

5-(Acetoacetilamino)benzimidazolon (CAS RN 26576-46-5)

1.1.-31.12.

400 tonna

0 %

09.2593

ex 2934 99 90

5-Klór-tiofén-2-karboxilsav (CAS RN 24065-33-6)

1.1.-31.12.

45 000 kg

0 %

09.2675

ex 2935 90 90

4-[[(2-Metoxibenzoil)amino]szulfonil]benzoil klorid (CAS RN 816431-72-8)

1.1.-31.12.

1 000 tonna

0 %

09.2945

ex 2940 00 00

D-xilóz (CAS RN 58-86-6)

1.1.-31.12.

400 tonna

0 %

09.2686

ex 3204 11 00

C.I. Disperse Yellow 54 színezék (CAS RN 7576-65-0 ) és azon alapuló készítmények legalább 99 tömegszázalék C.I. Disperse Yellow 54 színezéktartalommal

1.1.-31.12.

250 tonna

0 %

09.2676

ex 3204 17 00

C.I. Pigment Red 48:2 (CAS RN 7023-61-2) színezéken alapuló készítmények legalább 60, de kevesebb, mint 85 tömegszázalék ilyen színezéktartalommal

1.1.-31.12.

50 tonna

0 %

09.2698

ex 3204 17 00

C.I. Pigment Red 4 színezék (CAS RN 2814-77-9) és azon alapuló készítmények legalább 60 tömegszázalék C.I. Pigment Red 4 színezéktartalommal

1.1.-31.12.

150 tonna

0 %

09.2659

ex 3802 90 00

Nátrium-karbonáttal flux-kalcinált kovaföld

1.1.-31.12.

35 000 tonna

0 %

09.2908

ex 3804 00 00

Nátrium-lignoszulfonát (CAS RN 8061-51-6)

1.1.-31.12.

40 000 tonna

0 %

09.2889

3805 10 90

Szulfátterpentin

1.1.-31.12.

25 000 tonna

0 %

09.2935

ex 3806 10 00

Friss oleogyantákból nyert fenyőgyanta és gyantasavak

1.1.-31.12.

280 000 tonna

0 %

09.2832

ex 3808 92 90

Készítmény, legalább 38, de legfeljebb 50 tömegszázalék pirition-cink-tartalommal (INN) (CAS RN 13463-41-7), vizes diszperzióban

1.1.-31.12.

500 tonna

0 %

09.2923

ex 3808 94 20

Vizes oldat, mely tömegszázalákban tartalmaz:

—	legalább 10,0 %, de legfeljebb 11,3 % 5-kloro-2-metil-2H-izotiazol-3-ont,

—	legalább 3,0 %, de legfeljebb 4,1 % 2-metil-2H-izotiazol-3-ont,

—	legalább 13,0 %, de legfeljebb 15,4 % izotiazolonok (CAS RN 55965–84–9) együttes koncentrációját,

—	legalább 18 %, de legfeljebb 22 % nitrátot, nátrium-nitrátban számolva, valamint

—	legalább 5 %, de legfeljebb 8 % kloridot, nátrium-kloridban számolva

1.1.-31.12.

3 000 tonna

0 %

09.2926

ex 3811 21 00

Adalékanyag, amely alapvetően a következőkből áll:

—	foszforditiosav, kevert O,O-bisz-(izobutil és pentil)-észterek, cinksók (CAS RN 68457-79-4),

—	legalább 8 tömegszázalék, de legfeljebb 15 tömegszázalék ásványolaj,

kenőolaj-adalékanyagok keverékeinek gyártásához. (1)

1.1.-31.12.

700 tonna

0 %

09.2876

ex 3811 29 00

Adalékanyagok, amelyek a difenilaminnak és elágazó láncú nonéneknek a következőkkel képzett reakciótermékeiből állnak:

—	több mint 20 tömegszázalék, de legfeljebb 50 tömegszázalék 4-monononildifenilamin, és

—	több mint 50 tömegszázalék, de legfeljebb 80 tömegszázalék 4,4’-dinonildifenilamin, és

—	összesen legfeljebb 15 tömegszázalék 2,4-dinonildifenilamin és 2,4’-dinonildifenilamin

kenőolajok gyártásához (1)

1.1.-31.12.

900 tonna

0 %

09.2927

ex 3811 29 00

Adalékanyagok, amelyek:

—	több mint 70 tömegszázalék 2,5-bis(terc-nonilditio)-[1,3,4]-tiadiazolt (CAS RN 89347-09-1), és

—	több mint 15 tömegszázalék 5-(terc-nonilditio)- 1,3,4-tiadiazol-2(3H)-tiont (CAS RN 97503-12-3) tartalmaznak,

kenőolajok gyártásához (1)

1.1.-31.12.

500 tonna

0 %

09.2814

ex 3815 90 90

Titán-dioxidból és volfrám-trioxidból álló katalizátor

1.1.-31.12.

3 000 tonna

0 %

09.2644

ex 3824 99 92

Készítmény:

—	legalább 55, de legfeljebb 78 tömegszázalék dimetil-glutarát-tartalommal (CAS RN 1119-40-0),

—	legalább 10, de legfeljebb 30 tömegszázalék dimetil-adipát-tartalommal, és (CAS RN 627-93-0)

—	legfeljebb 35 tömegszázalék dimetil-szukcinát-tartalommal (CAS RN 106-65-0)

1.1.-31.12.

10 000 tonna

0 %

09.2681

ex 3824 99 92

Bisz[3-(trietoxiszilil)propil]szulfidok keveréke (CAS RN 211519-85-6)

1.1.-31.12.

9 000 tonna

0 %

09.2907

ex 3824 99 93

Fitoszterinek keveréke, porított formában, amely:

—	legalább 75 tömegszázalékban szterineket,

—	legfeljebb 25 tömegszázalékban sztanolokat

tartalmaz, sztanolok/szterinek vagy sztanol-/szterinészterek gyártásához (1)

1.1.-31.12.

2 500 tonna

0 %

09.2568

ex 3824 99 96

Keverék pellet formában, amely:

—	legalább 49 tömegszázalék, de legfeljebb 50 tömegszázalék bisz[3-(trietoxiszilil)propil] poliszulfidot (CAS RN 211519-85-6), és

—	legalább 50 tömegszázalék, de legfeljebb 51 tömegszázalék kormot (CAS RN 1333-86-4) tartalmaz,

amelyből legalább 75 tömegszázalék átjut a 0,60 mm nyílású szitán, de legfeljebb 10 % átjut a 0,25 mm nyílású szitán (az ASTM D1511 módszer szerint meghatározva)

1.1.-31.12.

1 500 tonna

0 %

09.2820

ex 3827 90 00

Keverékek, amelyek:

—	legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 90 tömegszázalék 2-klór-propént (CAS RN 557-98-2),

—	legalább 8 tömegszázalék, de legfeljebb 14 tömegszázalék (Z)-1-klór-propént (CAS RN 16136-84-8),

—	legalább 5 tömegszázalék, de legfeljebb 23 tömegszázalék 2-klór-propánt (CAS RN 75-29-6),

—	legfeljebb 6 tömegszázalék 3-klór-propánt (CAS RN 107-05-1), és

—	legfeljebb 1 tömegszázalék etil-kloridot (CAS RN 75-00-3) tartalmaznak

1.1.-31.12.

6 000 tonna

0 %

09.2671

ex 3905 99 90

Poli(vinil-butirál) (CAS RN 63148-65-2):

—	legalább 17,5 tömegszázalék, de legfeljebb 20 tömegszázalék hidroxilcsoportokkal, és

—	0,6 mm-nél nagyobb átlagos részecskemérettel (D50)

1.1.-31.12.

12 500 tonna

0 %

09.2846

ex 3907 40 00

Polimerelegy polikarbonátból és poli(metil-metakrilátból) legalább 98,5 tömegszázalék polikarbonát-tartalommal, labdacsok (pellet) vagy granulátum formájában, legalább 88,5 % fényáteresztéssel, egy 4,0 mm vastagságú vizsgálati mintán, λ = 400 nm hullámhossznál végzett mérés alapján (az ISO 13468-2 szabvány szerint)

1.1.-31.12.

2 000 tonna

0 %

09.2585

ex 3907 99 80

Poli(etilén-tereftalát) és ciklohexán-dimetanol kopolimere, több mint 10 tömegszázalék ciklohexán-dimetanollal

1.1.-31.12.

60 000 tonna

2 %

09.2855

ex 3910 00 00

Folyékony poli(metilhidrosziloxán) terminális trimetilszilil-csoportokkal (CAS RN 63148-57-2), legalább 99,9 tömegszázalékos tisztaságú

1.1.-31.12.

500 tonna

0 %

09.2931

ex 3911 90 11

Poli(oxi-1,4-fenilén-szulfonil-1,4-fenilénoxi-1,4-fenilén-izopropilidén-1,4-fenilén) (CAS RN 25135–51–7 és CAS RN 25154–01–2), az ezen árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 6. b) pontjában említett valamelyik formában, legfeljebb 20 tömegszázalék adaléktartalommal

1.1.-31.12.

6 300 tonna

0 %

09.2723

ex 3911 90 19

Poli(oxi-1,4-fenilénszulfonil-1,4-fenilénoxi-4,4’-bifenilén) (CAS RN 25608–64–4 és 25839–81–0) legfeljebb 20 tömegszázalék adaléktartalommal

1.1.-31.12.

5 000 tonna

0 %

09.2816

ex 3912 11 00

Cellulóz-acetát pelyhek

1.1.-31.12.

75 000 tonna

0 %

09.2573

ex 3913 10 00

Nátrium-alginát tengeri barnamoszatból kivonva(CAS RN 9005-38-3):

—	legfeljebb 15 tömegszázalék szárítási veszteséggel (4 óra 105 °C-on),

—	száraz tömegre számítva legfeljebb 2 tömegszázalék vízben nem oldódó frakcióval

1.1.-31.12.

2 000 tonna

0 %

09.2641

ex 3913 90 00

Nátrium-hialuronát, nem steril:

—	legfeljebb 900 000 átlagos molekulatömeggel (Mw),

—	legfeljebb 0,008 Endotoxin egység (EU)/mg endotoxinszinttel,

—	legfeljebb 1 tömegszázalék etanol-tartalommal,

—	legfeljebb 0,5 tömegszázalék izopropanol-tartalommal

1.1.-31.12.

300 kg

0 %

09.2661

ex 3920 51 00

Poli(metil-metakrilát) lemezek, amelyek megfelelnek az alábbi szabványoknak:

—	EN 4364 (MIL-P-5425E) és DTD5592A, vagy

—	EN 4365 (MIL-P-8184) és DTD5592A

1.1.-31.12.

100 tonna

0 %

09.2645

ex 3921 14 00

Porózus tömb regenerált cellulózból, magnézium-kloridot és kvaterner ammónium-vegyületeket tartalmazó vízzel impregnálva, 100 cm (±10 cm) x 100 cm (±10 cm) x 40 cm (±5 cm) méretben

1.1.-31.12.

1 700 tonna

0 %

09.2572

ex 5205 26 00

ex 5205 27 00

Nyers fehér egyágú pamutfonal:

—	fésült rostból,

—	legalább 36,5 mm átlagos szálhosszúsággal,

—	pneumatikus tömörítést alkalmazó kompakt gyűrűs fonási eljárással előállítva,

—	legalább 26,5 cN/tex szakítószilárdsággal (az ISO 2062:2009 szabvány szerint, 5 000 mm/perc sebességnél)

1.1.-31.12.

50 000 tonna

0 %

09.2848

ex 5505 10 10

Szintetikus szálak hulladékai (beleértve a kóchulladékot [fésűskóc], a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) nejlonból vagy más poliamidokból (PA6 és PA66)

1.1.-31.12.

10 000 tonna

0 %

09.2721

ex 5906 99 90

Szőtt és laminált gumizott textilszövet az alábbi jellemzőkkel:

—	három rétegű,

—	az egyik külső réteg összetevője akril szövet,

—	a másik külső réteg összetevője poliészter szövet,

—	a középső réteg összetevője klór-butil gumi,

—	a középső réteg súlya legalább 452 g/m2, de legfeljebb 569 g/m2,

—	a textilszövet teljes súlya legalább 952 g/m2, de legfeljebb 1159 g/m2 és

—	a textilszövet teljes vastagsága legalább 0,8 mm, de legfeljebb 4 mm,

felhasználása: gépjárművek nyitható tetejének előállításhoz (1)

1.1.-31.12.

375 000 m2

0 %

09.2628

ex 7019 66 00

Üveg hálószövet műanyaggal bevont üvegrostból, 120 g/m2(± 10 g/m2) súllyal, rögzített kerettel ellátott, görgethető rovarhálókban történő felhasználásra

1.1.-31.12.

3 000 000 m2

0 %

09.2652

ex 7409 11 00

ex 7410 11 00

Finomított rézfólia és -szalag, elektrolitikus úton előállított, legalább 0,015 mm vastagságú

1.1.-31.12.

1 020 tonna

0 %

09.2662

ex 7410 21 00

Lemezek:

—	amelyek legalább egy réteg, epoxigyantával impregnált üvegszál szövetből állnak,

—	amelyek egyik vagy mindkét oldalukon legfeljebb 0,15 mm vastagságú rézfóliával bevontak,

—	amelyeknek az IPC-TM-650 2.5.5.2. szerint mérve 1 MHz-nél dielektromos állandójuk (DK) 5,4-nél kisebb,

—	amelyeknek az IPC-TM-650 2.5.5.2. szerint mérve 1 MHz-nél veszteségi tényezőjük 0,035-nél kisebb,

—	amelyek kúszóáram-szilárdsági indexe (CTI) legalább 600

1.1.-31.12.

80 000 m2

0 %

09.2835

ex 7604 29 10

Alumíniumötvözet rúd legalább 300,1 mm, de legfeljebb 533,4 mm átmérővel

1.1.-31.12.

1 000 tonna

0 %

09.2736

ex 7607 11 90

Alumínium-magnézium ötvözet szalag vagy fólia:

—	az 5182-H19 vagy az 5052-H19 szabványnak megfelelő ötvözetből,

—	legalább 1 250 mm, de legfeljebb 1 350 mm külső átmérőjű tekercsekben,

—	0,15 mm, 0,16 mm, 0,18 mm vagy 0,20 mm vastagsággal (tűréshatár: – 0,006 mm),

—	12,5 mm, 15,0 mm, 16,0 mm, 25,0 mm, 35,0 mm, 50,0 mm vagy 356 mm szélességgel (tűréshatár: ± 0,3 mm),

—	legfeljebb 0,4 mm/750 mm görbületi toleranciával,

—	± 4 I-egység mértékű simasággal,

—	(5182-H19) 365 MPa-t vagy (5052-H19) 320 MPa-t meghaladó szakítószilárdsággal és

—	(5182-H19) 3 %-ot vagy (5052-H19) 2,5 %-ot meghaladó A50 nyújthatósággal,

reluxa lamella gyártásához (1)

1.1.-31.12.

600 tonna

0 %

09.2722

8104 11 00

Megmunkálatlan magnézium, legalább 99,8 tömegszázalék magnézium-tartalommal

1.1.-31.12.

120 000 tonna

0 %

09.2840

ex 8104 30 00

Magnézium por:

—	legalább 98, de legfeljebb 99,5 tömegszázalék tisztaságú, és

—	legalább 0,2 mm, de legfeljebb 0,8 mm részecskemérettel

1.1.-31.12.

2 000 tonna

0 %

09.2629

ex 8302 49 00

Alumínium teleszkópos fogantyú bőröndök gyártásához (1)

1.1.-31.12.

1 500 000 darab

0 %

09.2720

ex 8413 91 00

Szivattyúfej kéthengeres nagynyomású szivattyúhoz, kovácsolt acélból:

—	legalább 10 mm, de legfeljebb 36,8 mm átmérőjű maratott csavarmenetes szerelvényekkel, és

—	legalább 3,5 mm, de legfeljebb 10 mm átmérőjű fúrt üzemanyag-csatornákkal,

dízelbefecskendező rendszerekben használatos

1.1.-31.12.

65 000 darab

0 %

09.2569

ex 8414 90 00

Turbófeltöltő kerékház öntött alumíniumötvözetből vagy öntöttvasból:

—	legfeljebb 400 °C hőállósággal,

—	legalább 30 mm, de legfeljebb 300 mm-es átmérőjű nyílással a kompresszorkerék beillesztéséhez,

gépjárműipari felhasználásra (1)

1.1.-31.12.

4 000 000 darab

0 %

09.2570

ex 8482 91 90

Logaritmikus profilú görgők, legalább 25 mm, de legfeljebb 70 mm átmérőjűek, vagy 30 mm, de legfeljebb 100 mm átmérőjű golyók:

—	100Cr6 acélból vagy 100CrMnSi6-4 acélból (ISO 3290),

—	legfeljebb 0,5 mm eltéréssel az FBH-módszerrel meghatározva

szélturbina-ipari felhasználásra (1)

1.1.-31.12.

600 000 darab

0 %

09.2738

ex 8482 99 00

Sárgaréz kosarak az alábbi jellemzőkkel:

—	folyamatosan vagy centrifugálisan öntöttek,

—	esztergáltak,

—	legalább 35 tömegszázalék, de legfeljebb 38 tömegszázalék cinktartalommal,

—	legalább 0,75 tömegszázalék, de legfeljebb 1,25 tömegszázalék ólomtartalommal,

—	legalább 1,0 tömegszázalék, de legfeljebb 1,4 tömegszázalék alumíniumtartalommal, valamint

—	legalább 415 Pa szakítószilárdsággal,

golyóscsapágyak gyártásához használatos

1.1.-31.12.

50 000 darab

0 %

09.2857

ex 8482 99 00

Belső és külső, nem köszörült acél gyűrűk, a külső gyűrű belső pályával/pályákkal, a belső gyűrű külső pályával/pályákkal, melyek külső átmérője:

—	legalább 14 mm, de legfeljebb 77 mm a belső gyűrűhöz, és

—	legalább 26 mm, de legfeljebb 101 mm a külső gyűrűhöz

csapágyak gyártásához felhasználásra (1)

1.1.-30.6.

12 000 000 kg

0 %

09.2924

ex 8501 31 00

Elektronikus működtetőszerkezet, az alábbiakból:

—	600 W-nál kisebb teljesítményű egyenáramú (DC) motor,

—	12 V és 48 V közötti tápfeszültségű használatra,

—	motoros csatlakozással (hálózati aljzat csatlakozó),

—	érintésmentes pozícióérzékelővel,

—	legfeljebb 100 mm széles és 150 mm-nél rövidebb téglalap alakú házba építve, a motor hajtótengelyéhez csatlakoztatott fordulatszám-csökkentő áttétellel és karral, vagy

—	150 mm-nél rövidebb és 100 mm-nél kisebb átmérőjű hengeres házba építve, a beépített szabályozórúd lineáris mozgása céljából a motor forgórészébe menettel integrálva

1.1.-31.12.

650 000 darab

0 %

09.2763

ex 8501 40 20

ex 8501 40 80

Elektormos, egyfázisú, váltóáramú (AC) elektromos motor, kommutátorral is,

—	legalább 180 W névleges kimenő teljesítménnyel,

—	legalább 150 W, de legfeljebb 2 700 W bemeneti teljesítménnyel,

—	több mint 120 mm (± 0,2 mm), de legfeljebb 135 mm (± 0,2 mm) külső átmérővel,

—	több mint 10 000 rpm, de legfeljebb 50 000 rpm névleges fordulatszámmal,

—	levegőbeszívó ventilátorral felszerelve vagy anélkül,

—	mechanikus szerkezettel (fogaskerékkel, csavarokkal, fogaskerék-csatlakozással stb.) a tengelyen vagy anélkül,

háztartási készülékek gyártásához (1)

1.1.-31.12.

2 000 000 darab

0 %

09.2672

ex 8529 90 92

ex 9405 42 31

Nyomtatott áramköri kártya fénykibocsátó diódákkal (LED):

—	prizmákkal/lencsékkel felszerelve is, és

—	csatlakozókkal is

a 8528 vtsz. alá tartozó áruk háttérvilágító egységének gyártásához (1)

1.1.-31.12.

115 000 000 darab

0 %

09.2574

ex 8537 10 91

Többfunkciós eszköz (műszerfal)

—	érintésérzékeny felületekkel rendelkező, ívelt (750 mm sugarú) TFT LCD kijelzővel,

—	mikroprocesszorokkal és memóriacsipekkel,

—	akusztikai modullal és hangszóróval,

—	CAN-, 3x LIN busz-, LVDS- és Ethernet-bementekkel,

—	különböző funkciók (pl. alváz, világítás) működtetésére, valamint

—	a jármű- és navigációs adatok helyzetfüggő megjelenítéséhez (pl. sebesség, kilométer-számláló, a meghajtást biztosító akkumulátor töltöttségi szintje),

a 8703 80 HR-alszám alá tartozó, kizárólag villanymotorral meghajtott személygépkocsik gyártásához (1)

1.1.-31.12.

66 900 darab

0 %

09.2910

ex 8708 99 97

Alumíniumötvözetből készült tartókonzol rögzítőlyukakkal, rögzítő anyákkal is, a sebességváltónak a karosszériával való közvetetett összekapcsolására, a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (1)

1.1.-31.12.

200 000 darab

0 %

09.2668

ex 8714 91 10

Kerékpárváz szénszálakból és műgyantából előállítva, kerékpárok (beleértve az elektromos kerékpárokat is) gyártásához (1)

1.1.-31.12.

600 000 darab

0 %

09.2564

ex 8714 91 10

Váz alumíniumból vagy alumíniumból, szénszálakból és műgyantából előállítva, kerékpárok gyártásához (beleértve az elektromos kerékpárokat) (1)

1.1.-31.12.

9 600 000 darab

0 %

09.2579

ex 9029 20 31

ex 9029 90 00

Csoportosított műszerfal:

—	léptetőmotorokkal,

—	analóg mutatókkal és számlapokkal,

—	mikroprocesszoros vezérlőkártyával is

—	LED jelzőkkel vagy LCD kijelzővel is,

—	amelyek legalább a következőket mutatják:

—	a sebesség,

—	a motor fordulatszáma,

—	a motor hőmérséklete,

—	az üzemanyagszint,

—	CAN-BUS és/vagy K-LINE protokollok útján zajló kommunikációval,

a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (1)

1.1.-31.12.

160 000 darab

0 %

(1) A vámok felfüggesztése a meghatározott célú felhasználás vámfelügyeletétől függ a 952/2013/EU rendelet 254. cikkének megfelelően.

(2) A vámtételek felfüggesztése nem alkalmazandó azonban, ha a feldolgozást kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalkozás végzi.”

2022.12.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/147

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2568 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. december 21.)

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 71. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és a vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendelet (2) elfogadására az (EU) 2016/429 rendelet keretében került sor, és a szóban forgó végrehajtási rendelet az I. mellékletében felsorolt tagállamok (a továbbiakban: érintett tagállamok) által az említett mellékletben felsorolt, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben korlátozott ideig alkalmazandó, az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg.

(3)

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként meghatározott területeknek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő felsorolása az afrikai sertéspestisnek az Unióban fennálló járványügyi helyzetén alapul. Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletét legutóbb az (EU) 2022/2486 bizottsági végrehajtási rendelet (3) módosította az afrikai sertéspestissel kapcsolatos olaszországi és lengyelországi járványügyi helyzet megváltoztatását követően. Az említett végrehajtási rendelet elfogadásának időpontja óta a szóban forgó betegséggel kapcsolatos járványügyi helyzet egyes érintett tagállamokban megváltozott.

(4)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek bármely módosításának az afrikai sertéspestissel kapcsolatban az említett betegség által érintett területeken fennálló járványügyi helyzeten és az érintett tagállamban az afrikai sertéspestissel kapcsolatos általános járványügyi helyzeten, a betegség továbbterjedési kockázatának mértékén, valamint az afrikai sertéspestis miatti körzetekbe sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvein és kritériumain, továbbá a tagállamokkal a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában elfogadott és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető uniós iránymutatásokon kell alapulnia (4). Az ilyen módosításoknak figyelembe kell venniük a nemzetközi szabványokat, például az Állategészségügyi Világszervezetnek (OMSA) a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét (5) (a továbbiakban: kódex), valamint az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a körzetekbe sorolásra vonatkozóan benyújtott indoklásokat.

(5)	Az (EU) 2022/2486 végrehajtási rendelet elfogadásának időpontja óta Szlovákiában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának új eseteire derült fény.

(6)

Emellett 2022 decemberében az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának több esetét észlelték Szlovákia Zlate Moravce körzetében, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében nincs felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Szlovákiának az említett mellékletben korlátozás alatt álló körzetként nem szereplő e területét, amelyet az afrikai sertéspestis e legutóbbi esetei érintenek, az említett mellékletben II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(7)

Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának e közelmúltbeli, Szlovákiában észlelt eseteit követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállam esetében újraértékelték és aktualizálták a körzetekbe sorolást az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet 5., 6. és 7. cikkével összhangban. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének is tükröznie kell.

(8)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Szlovákia esetében új, megfelelő méretű korlátozás alatt álló körzeteket kell kijelölni, és azokat I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként fel kell venni a mellékletbe. Mivel az afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi helyzet nagyon dinamikus az Unióban, ezen új, korlátozás alatt álló körzetek kijelölésekor a környező területek helyzete is figyelembevételre került.

(9)	Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének az e végrehajtási rendelettel való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2021/605 végrehajtási rendelete (2021. április 7.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról (HL L 129., 2021.4.15., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2022/2486 végrehajtási rendelete (2022. december 16.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 323., 2022.12.19., 33. o.).

(4) SANTE/7112/2015/Rev. 3 munkadokumentum „Principles and criteria for geographically defining ASP regionalisation” (Az afrikai sertéspestis miatti régiókba sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvei és kritériumai) https://ec.europa.eu/food/animals/animal-diseases/control-measures/asf_en

(5) OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, 29. kiadás, 2021. I. és II. kötet, ISBN 978-92-95115-40-8; https://www.woah.org/en/what-we-do/standards/codes-and-manuals/terrestrial-code-online-access/

MELLÉKLET

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK

I. RÉSZ

1. Németország

Németországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

—

Landkreis Dahme-Spreewald:

—	Gemeinde Alt Zauche-Wußwerk,

—	Gemeinde Byhleguhre-Byhlen,

—	Gemeinde Märkische Heide, mit den Gemarkungen Alt Schadow, Neu Schadow, Pretschen, Plattkow, Wittmannsdorf, Schuhlen-Wiese, Bückchen, Kuschkow, Gröditsch, Groß Leuthen, Leibchel, Glietz, Groß Leine, Dollgen, Krugau, Dürrenhofe, Biebersdorf und Klein Leine,

—	Gemeinde Neu Zauche,

—	Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Groß Liebitz, Guhlen, Mochow und Siegadel,

—	Gemeinde Spreewaldheide,

—	Gemeinde Straupitz,

—

Landkreis Märkisch-Oderland:

—	Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Müncheberg, Eggersdorf bei Müncheberg und Hoppegarten bei Müncheberg,

—	Gemeinde Bliesdorf mit den Gemarkungen Kunersdorf – westlich der B167 und Bliesdorf – westlich der B167

—	Gemeinde Märkische Höhe mit den Gemarkungen Reichenberg und Batzlow,

—	Gemeinde Wriezen mit den Gemarkungen Haselberg, Frankenfelde, Schulzendorf, Lüdersdorf Biesdorf, Rathsdorf – westlich der B 167 und Wriezen – westlich der B167

—	Gemeinde Buckow (Märkische Schweiz),

—	Gemeinde Strausberg mit den Gemarkungen Hohenstein und Ruhlsdorf,

—	Gemeine Garzau-Garzin,

—	Gemeinde Waldsieversdorf,

—	Gemeinde Rehfelde mit der Gemarkung Werder,

—	Gemeinde Reichenow-Mögelin,

—	Gemeinde Prötzel mit den Gemarkungen Harnekop, Sternebeck und Prötzel östlich der B 168 und der L35,

—	Gemeinde Oberbarnim,

—	Gemeinde Bad Freienwalde mit der Gemarkung Sonnenburg,

—	Gemeinde Falkenberg mit den Gemarkungen Dannenberg, Falkenberg westlich der L 35, Gersdorf und Kruge,

—	Gemeinde Höhenland mit den Gemarkungen Steinbeck, Wollenberg und Wölsickendorf,

—

Landkreis Barnim:

—	Gemeinde Joachimsthal östlich der L220 (Eberswalder Straße), östlich der L23 (Töpferstraße und Templiner Straße), östlich der L239 (Glambecker Straße) und Schorfheide (JO) östlich der L238,

—	Gemeinde Friedrichswalde mit der Gemarkung Glambeck östlich der L 239,

—	Gemeinde Althüttendorf,

—	Gemeinde Ziethen mit den Gemarkungen Groß Ziethen und Klein Ziethen westlich der B198,

—	Gemeinde Chorin mit den Gemarkungen Golzow, Senftenhütte, Buchholz, Schorfheide (Ch), Chorin westlich der L200 und Sandkrug nördlich der L200,

—	Gemeinde Britz,

—	Gemeinde Schorfheide mit den Gemarkungen Altenhof, Werbellin, Lichterfelde und Finowfurt,

—	Gemeinde (Stadt) Eberswalde mit der Gemarkungen Finow und Spechthausen und der Gemarkung Eberswalde südlich der B167 und westlich der L200,

—	Gemeinde Breydin,

—	Gemeinde Melchow,

—	Gemeinde Sydower Fließ mit der Gemarkung Grüntal nördlich der K6006 (Landstraße nach Tuchen), östlich der Schönholzer Straße und östlich Am Postweg,

—	Hohenfinow südlich der B167,

—

Landkreis Uckermark:

—	Gemeinde Passow mit den Gemarkungen Briest, Passow und Schönow,

—	Gemeinde Mark Landin mit den Gemarkungen Landin nördlich der B2, Grünow und Schönermark,

—	Gemeinde Angermünde mit den Gemarkungen Frauenhagen, Mürow, Angermünde nördlich und nordwestlich der B2, Dobberzin nördlich der B2, Kerkow, Welsow, Bruchhagen, Greiffenberg, Günterberg, Biesenbrow, Görlsdorf, Wolletz und Altkünkendorf,

—	Gemeinde Zichow,

—	Gemeinde Casekow mit den Gemarkungen Blumberg, Wartin, Luckow-Petershagen und den Gemarkungen Biesendahlshof und Casekow westlich der L272 und nördlich der L27,

—	Gemeinde Hohenselchow-Groß Pinnow mit der Gemarkung Hohenselchow nördlich der L27,

—	Gemeinde Tantow,

—	Gemeinde Mescherin mit der Gemarkung Radekow, der Gemarkung Rosow südlich der K 7311 und der Gemarkung Neurochlitz westlich der B2,

—

Gemeinde Gartz (Oder) mit der Gemarkung Geesow westlich der B2 sowie den Gemarkungen Gartz und Hohenreinkendorf nördlich der L27 und der B2 bis zur Kastanienallee, dort links abbiegend dem Schülerweg folgend bis Höhe Bahnhof, von hier in östlicher Richtung den Salveybach kreuzend bis zum Tantower Weg, diesen in nördlicher Richtung bis zu Stettiner Straße, diese weiter folgend bis zur B2, dieser in nördlicher Richtung folgend,

—	Gemeinde Pinnow nördlich und westlich der B2,

—

Landkreis Oder-Spree:

—	Gemeinde Storkow (Mark),

—	Gemeinde Spreenhagen mit den Gemarkungen Braunsdorf, Markgrafpieske, Lebbin und Spreenhagen,

—	Gemeinde Grünheide (Mark) mit den Gemarkungen Kagel, Kienbaum und Hangelsberg,

—	Gemeinde Fürstenwalde westlich der B 168 und nördlich der L 36,

—	Gemeinde Rauen,

—	Gemeinde Wendisch Rietz bis zur östlichen Uferzone des Scharmützelsees und von der südlichen Spitze des Scharmützelsees südlich der B246,

—	Gemeinde Reichenwalde,

—	Gemeinde Bad Saarow mit der Gemarkung Petersdorf und der Gemarkung Bad Saarow-Pieskow westlich der östlichen Uferzone des Scharmützelsees und ab nördlicher Spitze westlich der L35,

—	Gemeinde Tauche mit der Gemarkung Werder,

—	Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Jänickendorf, Schönfelde, Beerfelde, Gölsdorf, Buchholz, Tempelberg und den Gemarkungen Steinhöfel, Hasenfelde und Heinersdorf westlich der L36 und der Gemarkung Neuendorf im Sande nördlich der L36,

—

Landkreis Spree-Neiße:

—	Gemeinde Turnow-Preilack mit der Gemarkung Turnow,

—	Gemeinde Drachhausen,

—	Gemeinde Schmogrow-Fehrow,

—	Gemeinde Drehnow,

—	Gemeinde Teichland mit den Gemarkungen Maust und Neuendorf,

—	Gemeinde Guhrow,

—	Gemeinde Werben,

—	Gemeinde Dissen-Striesow,

—	Gemeinde Briesen,

—	Gemeinde Kolkwitz mit den Gemarkungen Klein Gaglow, Hähnchen, Kolkwitz, Glinzig und Krieschow nördl. der BAB 15, Gulben, Papitz, Babow, Eichow, Limberg und Milkersdorf,

—	Gemeinde Burg (Spreewald)

—	Kreisfreie Stadt Cottbus außer den Gemarkungen Kahren, Gallinchen, Groß Gaglow und der Gemarkung Kiekebusch südlich der BAB,

—

Landkreis Oberspreewald-Lausitz:

—	Gemeinde Lauchhammer,

—	Gemeinde Schwarzheide,

—	Gemeinde Schipkau,

—	Gemeinde Senftenberg mit den Gemarkungen Brieske, Niemtsch, Senftenberg und Reppist,

—	die Gemeinde Schwarzbach mit der Gemarkung Biehlen,

—	Gemeinde Großräschen mit den Gemarkungen Wormlage, Saalhausen, Barzig, Freienhufen, Großräschen,

—	Gemeinde Vetschau/Spreewald mit den Gemarkungen: Naundorf, Fleißdorf, Suschow, Stradow, Göritz, Koßwig, Vetschau, Repten, Tornitz, Missen und Orgosen,

—	Gemeinde Calau mit den Gemarkungen: Kalkwitz, Mlode, Saßleben, Reuden, Bolschwitz, Säritz, Calau, Kemmen, Werchow und Gollmitz,

—	Gemeinde Luckaitztal,

—	Gemeinde Bronkow,

—	Gemeinde Altdöbern mit der Gemarkung Altdöbern westlich der Bahnlinie,

—	Gemeinde Tettau,

—

Landkreis Elbe-Elster:

—	Gemeinde Großthiemig,

—	Gemeinde Hirschfeld,

—	Gemeinde Gröden,

—	Gemeinde Schraden,

—	Gemeinde Merzdorf,

—	Gemeinde Röderland mit der Gemarkung Wainsdorf, Prösen, Stolzenhain a.d. Röder,

—	Gemeinde Plessa mit der Gemarkung Plessa,

—

Landkreis Prignitz:

—	Gemeinde Groß Pankow mit den Gemarkungen Baek, Tangendorf, Tacken, Hohenvier, Strigleben, Steinberg und Gulow,

—	Gemeinde Perleberg mit der Gemarkung Schönfeld,

—	Gemeinde Karstädt mit den Gemarkungen Postlin, Strehlen, Blüthen, Klockow, Premslin, Glövzin, Waterloo, Karstädt, Dargardt, Garlin und die Gemarkungen Groß Warnow, Klein Warnow, Reckenzin, Streesow und Dallmin westlich der Bahnstrecke Berlin/Spandau-Hamburg/Altona,

—	Gemeinde Gülitz-Reetz,

—	Gemeinde Putlitz mit den Gemarkungen Lockstädt, Mansfeld und Laaske,

—	Gemeinde Triglitz,

—	Gemeinde Marienfließ mit der Gemarkung Frehne,

—	Gemeinde Kümmernitztal mit der Gemarkungen Buckow, Preddöhl und Grabow,

—	Gemeinde Gerdshagen mit der Gemarkung Gerdshagen,

—	Gemeinde Meyenburg,

—	Gemeinde Pritzwalk mit der Gemarkung Steffenshagen,

Bundesland Sachsen:

—

Stadt Dresden:

—	Stadtgebiet, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—

Landkreis Meißen:

—	Gemeinde Diera-Zehren, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Glaubitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Hirschstein,

—	Gemeinde Käbschütztal,

—	Gemeinde Klipphausen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Niederau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Nünchritz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Röderaue, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Gröditz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Lommatzsch,

—	Gemeinde Stadt Meißen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Stadt Nossen,

—	Gemeinde Stadt Riesa,

—	Gemeinde Stadt Strehla,

—	Gemeinde Stauchitz,

—	Gemeinde Wülknitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

—	Gemeinde Zeithain,

—

Landkreis Mittelsachsen:

—	Gemeinde Großweitzschen mit den Ortsteilen Döschütz, Gadewitz, Niederranschütz, Redemitz,

—	Gemeinde Ostrau mit den Ortsteilen Auerschütz, Beutig, Binnewitz, Clanzschwitz, Delmschütz, Döhlen, Jahna, Kattnitz, Kiebitz, Merschütz, Münchhof, Niederlützschera, Noschkowitz, Oberlützschera, Obersteina, Ostrau, Pulsitz, Rittmitz, Schlagwitz, Schmorren, Schrebitz, Sömnitz, Trebanitz, Zschochau,

—	Gemeinde Reinsberg,

—

Gemeinde Stadt Döbeln mit den Ortsteilen Beicha, Bormitz, Choren, Döbeln, Dreißig, Geleitshäuser, Gertitzsch, Gödelitz, Großsteinbach, Juchhöh, Kleinmockritz, Leschen, Lüttewitz, Maltitz, Markritz, Meila, Mochau, Nelkanitz, Oberranschütz, Petersberg, Präbschütz, Prüfern, Schallhausen, Schweimnitz, Simselwitz, Theeschütz, Zschackwitz, Zschäschütz,

—	Gemeinde Stadt Großschirma mit den Ortsteilen Obergruna, Siebenlehn,

—	Gemeinde Stadt Roßwein mit den Ortsteilen Gleisberg, Haßlau, Klinge, Naußlitz, Neuseifersdorf, Niederforst, Ossig, Roßwein, Seifersdorf, Wettersdorf, Wetterwitz,

—	Gemeinde Striegistal mit den Ortsteilen Gersdorf, Kummersheim, Marbach,

—	Gemeinde Zschaitz-Ottewig,

—

Landkreis Nordsachsen:

—	Gemeinde Arzberg mit den Ortsteilen Stehla, Tauschwitz,

—	Gemeinde Cavertitz mit den Ortsteilen Außig, Cavertitz, Klingenhain, Schirmenitz, Treptitz,

—	Gemeinde Liebschützberg mit den Ortsteilen Borna, Bornitz, Clanzschwitz, Ganzig, Kleinragewitz, Laas, Leckwitz, Liebschütz, Sahlassan, Schönnewitz, Terpitz östlich der Querung am Käferberg, Wadewitz, Zaußwitz,

—	Gemeinde Naundorf mit den Ortsteilen Casabra, Gastewitz, Haage, Hof, Hohenwussen, Kreina, Nasenberg, Raitzen, Reppen, Salbitz, Stennschütz, Zeicha,

—	Gemeinde Stadt Belgern-Schildau mit den Ortsteilen Ammelgoßwitz, Dröschkau, Liebersee östlich der B182, Oelzschau, Seydewitz, Staritz, Wohlau,

—	Gemeinde Stadt Mügeln mit den Ortsteilen Mahris, Schweta südlich der K8908, Zschannewitz,

—	Gemeinde Stadt Oschatz mit den Ortsteilen Lonnewitz östlich des Sandbaches und nördlich der B6, Oschatz östlich des Schmorkauer Wegs und nördlich der S28, Rechau, Schmorkau, Zöschau,

—

Landkreis Sächsische Schweiz-Osterzgebirge:

—	Gemeinde Bannewitz,

—	Gemeinde Dürrröhrsdorf-Dittersbach,

—	Gemeinde Kreischa,

—	Gemeinde Lohmen,

—	Gemeinde Müglitztal,

—	Gemeinde Stadt Dohna,

—	Gemeinde Stadt Freital,

—	Gemeinde Stadt Heidenau,

—	Gemeinde Stadt Hohnstein,

—	Gemeinde Stadt Neustadt i. Sa.,

—	Gemeinde Stadt Pirna,

—	Gemeinde Stadt Rabenau mit den Ortsteilen Lübau, Obernaundorf, Oelsa, Rabenau und Spechtritz,

—	Gemeinde Stadt Stolpen,

—	Gemeinde Stadt Tharandt mit den Ortsteilen Fördergersdorf, Großopitz, Kurort Hartha, Pohrsdorf und Spechtshausen,

—	Gemeinde Stadt Wilsdruff, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Bundesland Mecklenburg-Vorpommern:

—

Landkreis Vorpommern Greifswald

—	Gemeinde Penkun,

—	Gemeinde Nadrensee,

—	Gemeinde Krackow,

—	Gemeinde Glasow,

—	Gemeinde Grambow,

—

Landkreis Ludwigslust-Parchim:

—	Gemeinde Barkhagen mit den Ortsteilen und Ortslagen: Altenlinden, Kolonie Lalchow, Plauerhagen, Zarchlin, Barkow-Ausbau, Barkow,

—	Gemeinde Blievenstorf mit dem Ortsteil: Blievenstorf,

—	Gemeinde Brenz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Neu Brenz, Alt Brenz,

—	Gemeinde Domsühl mit den Ortsteilen und Ortslagen: Severin, Bergrade Hof, Bergrade Dorf, Zieslübbe, Alt Dammerow, Schlieven, Domsühl, Domsühl-Ausbau, Neu Schlieven,

—	Gemeinde Gallin-Kuppentin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Kuppentin, Kuppentin-Ausbau, Daschow, Zahren, Gallin, Penzlin,

—	Gemeinde Ganzlin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dresenow, Dresenower Mühle, Twietfort, Ganzlin, Tönchow, Wendisch Priborn, Liebhof, Gnevsdorf,

—	Gemeinde Granzin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Lindenbeck, Greven, Beckendorf, Bahlenrade, Granzin,

—	Gemeinde Grabow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Fresenbrügge, Grabow, Griemoor, Heidehof, Kaltehof, Winkelmoor,

—	Gemeinde Groß Laasch mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Laasch,

—	Gemeinde Kremmin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Beckentin, Kremmin,

—	Gemeinde Kritzow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Schlemmin, Kritzow,

—	Gemeinde Lewitzrand mit dem Ortsteil und Ortslage: Matzlow-Garwitz (teilweise),

—	Gemeinde Lübz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Bobzin, Broock, Broock Ausbau, Hof Gischow, Lübz, Lutheran, Lutheran Ausbau, Riederfelde, Ruthen, Wessentin, Wessentin Ausbau,

—	Gemeinde Neustadt-Glewe mit den Ortsteilen und Ortslagen: Hohes Feld, Kiez, Klein Laasch, Liebs Siedlung, Neustadt-Glewe, Tuckhude, Wabel,

—	Gemeinde Obere Warnow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Grebbin und Wozinkel, Gemarkung Kossebade teilweise, Gemarkung Herzberg mit dem Waldgebiet Bahlenholz bis an die östliche Gemeindegrenze, Gemarkung Woeten unmittelbar östlich und westlich der L16,

—	Gemeinde Parchim mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dargelütz, Neuhof, Kiekindemark, Neu Klockow, Möderitz, Malchow, Damm, Parchim, Voigtsdorf, Neu Matzlow,

—	Gemeinde Passow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Unterbrüz, Brüz, Welzin, Neu Brüz, Weisin, Charlottenhof, Passow,

—	Gemeinde Plau am See mit den Ortsteilen und Ortslagen: Reppentin, Gaarz, Silbermühle, Appelburg, Seelust, Plau-Am See, Plötzenhöhe, Klebe, Lalchow, Quetzin, Heidekrug,

—	Gemeinde Rom mit den Ortsteilen und Ortslagen: Lancken, Stralendorf, Rom, Darze, Paarsch,

—	Gemeinde Spornitz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dütschow, Primark, Steinbeck, Spornitz,

—	Gemeinde Werder mit den Ortsteilen und Ortslagen: Neu Benthen, Benthen, Tannenhof, Werder.

2. Észtország

Észtországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Hiiu maakond.

3. Görögország

Görögországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

in the regional unit of Drama:

—	the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

—	the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

—	the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

—	the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

—

in the regional unit of Xanthi:

—	the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

—	the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

—	the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

—

in the regional unit of Rodopi:

—	the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

—	the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

—	the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

—	the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

—

in the regional unit of Evros:

—	the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

—	the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

—	the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

—

in the regional unit of Serres:

—

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

—	the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

—	the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

4. Lettország

Lettországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Dienvidkurzemes novada, Grobiņas pagasts, Nīcas pagasta daļa uz ziemeļiem no apdzīvotas vietas Bernāti, autoceļa V1232, A11, V1222, Bārtas upes, Otaņķu pagasts, Grobiņas pilsēta,

—	Ropažu novada Stopiņu pagasta daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes.

5. Litvánia

Litvániában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Kalvarijos savivaldybė,

—	Klaipėdos rajono savivaldybė: Agluonėnų, Dovilų, Gargždų, Priekulės, Vėžaičių, Kretingalės ir Dauparų-Kvietinių seniūnijos,

—	Marijampolės savivaldybė išskyrus Šumskų ir Sasnavos seniūnijos,

—	Palangos miesto savivaldybė,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybė: Bartninkų, Gražiškių, Keturvalakių, Pajevonio, Virbalio, Vištyčio seniūnijos.

6. Magyarország

Magyarországon a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

Békés megye 950950, 950960, 950970, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150 és 956160 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

—	Csongrád-Csanád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950,

—	406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Győr-Moson-Sopron megye 100550, 100650, 100950, 101050, 101350, 101450, 101550, 101560 és 102150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Komárom-Esztergom megye 250150, 250250, 250450, 250460, 250550, 250650, 250750, 251050, 251150, 251250, 251350, 251360, 251650, 251750, 251850, 252250, kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Pest megye 571550, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050, 575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie kujawsko – pomorskim:

—	powiat rypiński,

—	powiat brodnicki,

—	powiat grudziądzki,

—	powiat miejski Grudziądz,

—	powiat wąbrzeski,

w województwie warmińsko-mazurskim:

—	gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

w województwie podlaskim:

—	gminy Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew i część gminy Kulesze Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

—	powiat łomżyński,

—	powiat kolneński,

—	powiat zambrowski,

—	powiat miejski Łomża,

w województwie mazowieckim:

—	powiat ostrołęcki,

—	powiat miejski Ostrołęka,

—	gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Bulkowo, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno, Staroźreby i Stara Biała w powiecie płockim,

—	powiat miejski Płock,

—	powiat ciechanowski,

—	gminy Baboszewo, Dzierzążnia, Joniec, Nowe Miasto, Płońsk i miasto Płońsk, Raciąż i miasto Raciąż, Sochocin w powiecie płońskim,

—	powiat sierpecki,

—	gmina Bieżuń, Lutocin, Siemiątkowo i Żuromin w powiecie żuromińskim,

—	część powiatu ostrowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	gminy Dzieżgowo, Lipowiec Kościelny, Mława, Radzanów, Strzegowo, Stupsk, Szreńsk, Szydłowo, Wiśniewo w powiecie mławskim,

—	powiat przasnyski,

—	powiat makowski,

—	powiat pułtuski,

—	część powiatu wyszkowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	część powiatu węgrowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	część powiatu wołomińskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	gminy Mokobody i Suchożebry w powiecie siedleckim,

—	gminy Dobre, Jakubów, Kałuszyn, Stanisławów w powiecie mińskim,

—	gminy Bielany i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

—	powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

—	gmina Krempna w powiecie jasielskim,

—	część powiatu ropczycko – sędziszowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	gminy Pruchnik, Rokietnica, Roźwienica, w powiecie jarosławskim,

—	gminy Fredropol, Krasiczyn, Krzywcza, Przemyśl, część gminy Orły położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77, część gminy Żurawica na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77 w powiecie przemyskim,

—	powiat miejski Przemyśl,

—	gminy Gać, Jawornik Polski, Kańczuga, część gminy Zarzecze położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Mleczka w powiecie przeworskim,

—	powiat łańcucki,

—	gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski, część gminy Świlcza położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 94 i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

—	gmina Raniżów w powiecie kolbuszowskim,

—	część powiatu dębickiego niewymieniona w części II załącznika I,

w województwie świętokrzyskim:

—	powiat buski,

—	powiat kazimierski,

—	powiat skarżyski,

—	część powiatu opatowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	część powiatu sandomierskiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	powiat staszowski,

—

gminy Pawłów, Wąchock, część gminy Brody położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie, drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

—	powiat ostrowiecki,

—	gminy Fałków, Ruda Maleniecka, Radoszyce, Smyków, Słupia Konecka, część gminy Końskie położona na zachód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na południe od linii kolejowej w powiecie koneckim,

—

gminy Bodzentyn, Bieliny, Chmielnik, Daleszyce, Łagów, Morawica, Nowa Słupia, Pierzchnica, Raków, część gminy Chęciny położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 762, część gminy Górno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy łączącą miejscowości Leszczyna – Cedzyna oraz na południe od linii wyznaczonej przez ul. Kielecką w miejscowości Cedzyna biegnącą do wschodniej granicy gminy w powiecie kieleckim,

—	powiat pińczowski,

—	gminy Imielno, Jędrzejów, Nagłowice, Sędziszów, Słupia, Sobków, Wodzisław w powiecie jędrzejowskim,

—

gminy Moskorzew, Radków, Secemin, część gminy Włoszczowa położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Konieczno i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Konieczno – Rogienice – Dąbie – Podłazie, część gminy Kluczewsko położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy i łączącą miejscowości Krogulec – Nowiny – Komorniki do przecięcia z linią rzeki Czarna, następnie na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Czarna biegnącą do przecięcia z linią wyznaczoną przez drogę nr 742 i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od przecięcia z linią rzeki Czarna do południowej granicy gminy w powiecie włoszczowskim,

w województwie łódzkim:

—

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

—	gminy Cielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka w powiecie rawskim,

—	gminy Bolimów, Głuchów, Godzianów, Lipce Reymontowskie, Maków, Nowy Kawęczyn, Skierniewice, Słupia w powiecie skierniewickim,

—	powiat miejski Skierniewice,

—	gminy Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

—	gminy Czerniewice, Inowłódz, Lubochnia, Rzeczyca, Tomaszów Mazowiecki z miastem Tomaszów Mazowiecki, Żelechlinek w powiecie tomaszowskim,

—	gmina Przedbórz w powiecie radomszczańskim,

w województwie pomorskim:

—

gminy Ostaszewo, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

—	gminy Lichnowy, Miłoradz, Malbork z miastem Malbork, część gminy Nowy Staw położna na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 w powiecie malborskim,

—	gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

—	powiat gdański,

—	Miasto Gdańsk,

—	powiat tczewski,

—	część powiatu kwidzyńskiego niewymieniona w części II załącznika I,

w województwie lubuskim:

—	gmina Lubiszyn w powiecie gorzowskim,

—	gmina Dobiegniew w powiecie strzelecko – drezdeneckim,

w województwie dolnośląskim:

—	gminy Międzybórz, Syców, Twardogóra, część gminy wiejskiej Oleśnica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dobroszyce położona na wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy w powiecie oleśnickim,

—	gminy Jordanów Śląski, Kobierzyce, Mietków, Sobótka, część gminy Żórawina położona na zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4, część gminy Kąty Wrocławskie położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie wrocławskim,

—	część gminy Domaniów położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie oławskim,

—	gmina Wiązów w powiecie strzelińskim,

—	część powiatu średzkiego niewymieniona w części II załącznika I,

—

gminy Pielgrzymka, miasto Złotoryja, część gminy wiejskiej Złotoryja położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy w miejscowości Nowa Wieś Złotoryjska do granicy miasta Złotoryja oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od granicy miasta Złotoryja do wschodniej granicy gminy w powiecie złotoryjskim,

—	gminy Janowice Wielkie, Mysłakowice, Stara Kamienica, Szklarska Poręba w powiecie karkonoskim,

—	część powiatu miejskiego Jelenia Góra położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 366,

—	gminy Bolków, Mściwojów, Paszowice, miasto Jawor, część gminy Męcinka położona na południe od drogi nr 363 w powiecie jaworskim,

—	gminy Dobromierz, Jaworzyna Śląska, Marcinowice, Strzegom, Żarów w powiecie świdnickim,

—	gminy Dzierżoniów, Pieszyce, miasto Bielawa, miasto Dzierżoniów w powiecie dzierżoniowskim,

—	gminy Głuszyca, Mieroszów w powiecie wałbrzyskim,

—	gmina Nowa Ruda i miasto Nowa Ruda w powiecie kłodzkim,

—	gminy Kamienna Góra, Marciszów i miasto Kamienna Góra w powiecie kamiennogórskim,

w województwie wielkopolskim:

—

gminy Koźmin Wielkopolski, Rozdrażew, miasto Sulmierzyce, część gminy Krotoszyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 15 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 36, nr 36 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 15 do skrzyżowana z drogą nr 444, nr 444 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 36 do południowej granicy gminy w powiecie krotoszyńskim,

—

gminy Brodnica, część gminy Dolsk położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 434 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 437, a nastęnie na wschód od drogi nr 437 biegnącej od skrzyżowania z drogąnr 434 do południowej granicy gminy, część gminy Śrem położóna na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 310 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Śrem, następnie na wschód od drogi nr 432 w miejscowości Śrem oraz na wschód od drogi nr 434 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 432 do południowej granicy gminy w powiecie śremskim,

—	gminy Borek Wielkopolski, Piaski, Pogorzela, w powiecie gostyńskim,

—	gmina Grodzisk Wielkopolski i część gminy Kamieniec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

—	gmina Czempiń w powiecie kościańskim,

—	gminy Kleszczewo, Kostrzyn, Kórnik, Pobiedziska, Mosina, miasto Puszczykowo w powiecie poznańskim,

—	gmina Kiszkowo i część gminy Kłecko położona na zachód od rzeki Mała Wełna w powiecie gnieźnieńskim,

—	powiat czarnkowsko-trzcianecki,

—

część gminy Wronki położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od zachodniej granicy gminy do przecięcia z droga nr 182, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 182 oraz 184 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 182 do południowej granicy gminy w powiecie szamotulskim,

—	gmina Budzyń w powiecie chodzieskim,

—	gminy Mieścisko, Skoki i Wągrowiec z miastem Wągrowiec w powiecie wągrowieckim,

—	gmina Dobrzyca w powiecie pleszewskim,

—	gminy Odolanów, Przygodzice, Raszków, Sośnice, część gminy wiejskiej Ostrów Wielkopolski położona na zachód od miasta Ostrów Wielkopolski w powiecie ostrowskim,

—	gmina Kobyla Góra w powiecie ostrzeszowskim,

—	gminy Baranów, Bralin, Perzów, Rychtal, Trzcinica, Łęka Opatowska w powiecie kępińskim,

w województwie opolskim:

—	gmina Pokój w powiecie namysłowskim,

—	gminy Wołczyn, Kluczbork, Byczyna w powiecie kluczborskim,

—

gminy Praszka, Gorzów Śląski część gminy Rudniki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 42 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 43 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 43 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 42 w powiecie oleskim,

—	gmina Grodków w powiecie brzeskim,

—	gminy Komprachcice, Łubniany, Murów, Niemodlin, Tułowice w powiecie opolskim,

—	powiat miejski Opole,

w województwie zachodniopomorskim:

—

gminy Nowogródek Pomorski, Barlinek, Myślibórz, część gminy Dębno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na północ od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na północ od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

—	gmina Stare Czarnowo w powiecie gryfińskim,

—	gmina Bielice, Kozielice, Pyrzyce w powiecie pyrzyckim,

—	gminy Bierzwnik, Krzęcin, Pełczyce w powiecie choszczeńskim,

—

część powiatu miejskiego Szczecin położona na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Odra Zachodnia biegnącą od północnej granicy gminy do przecięcia z drogą nr 10, następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 10 biegnącą od przecięcia z linią wyznaczoną przez rzekę Odra Zachodnia do wschodniej granicy gminy,

—	gminy Dobra (Szczecińska), Police w powiecie polickim,

w województwie małopolskim:

—	powiat brzeski,

—	powiat gorlicki,

—	powiat proszowicki,

—	część powiatu nowosądeckiego niewymieniona w części II załącznika I,

—	gminy Czorsztyn, Krościenko nad Dunajcem, Ochotnica Dolna w powiecie nowotarskim,

—	powiat miejski Nowy Sącz,

—	powiat tarnowski,

—	powiat miejski Tarnów,

—	powiat dąbrowski.

8. Szlovákia

Szlovákiában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	in the district of Nové Zámky, Sikenička, Pavlová, Bíňa, Kamenín, Kamenný Most, Malá nad Hronom, Belá, Ľubá, Šarkan, Gbelce, Bruty, Mužla, Obid, Štúrovo, Nána, Kamenica nad Hronom, Chľaba, Leľa, Bajtava, Salka, Malé Kosihy,

—	in the district of Veľký Krtíš, the municipalities of Ipeľské Predmostie, Veľká nad Ipľom, Hrušov, Kleňany, Sečianky,

—

in the district of Levice, the municipalities of Keť, Čata, Pohronský Ruskov, Hronovce, Želiezovce, Zalaba, Malé Ludince, Šalov, Sikenica, Pastovce, Bielovce, Ipeľský Sokolec, Lontov, Kubáňovo, Sazdice, Demandice, Dolné Semerovce, Vyškovce nad Ipľom, Preseľany nad Ipľom, Hrkovce, Tupá, Horné Semerovce, Hokovce, Slatina, Horné Turovce, Veľké Turovce, Šahy, Tešmak, Plášťovce, Ipeľské Uľany, Bátovce, Pečenice, Jabloňovce, Bohunice, Pukanec, Uhliská, Kalná nad Hronom, Nový Tekov, Malé Kozmálovce, Veľké Kozmálovce, Tlmače, Rybník, Hronské Kosihy, Čajkov, Nová Dedina, Devičany,

—	in the district of Krupina, the municipalities of Dudince, Terany, Hontianske Moravce, Sudince, Súdovce, Lišov,

—	the whole district of Ružomberok,

—	in the region of Turčianske Teplice, municipalties of Turček, Horná Štubňa, Čremošné, Háj, Rakša, Mošovce,

—	in the district of Martin, municipalties of Blatnica, Folkušová, Necpaly,

—	in the district of Dolný Kubín, the municipalities of Kraľovany, Žaškov, Jasenová, Vyšný Kubín, Oravská Poruba, Leštiny, Osádka, Malatiná, Chlebnice, Krivá,

—	in the district of Tvrdošín, the municipalities of Oravský Biely Potok, Habovka, Zuberec,

—	in the district of Prievidza, the municipalities of Handlová, Cígeľ, Podhradie, Lehota pod Vtáčnikom, Kamenec pod Vtáčnikom, Bystričany, Čereňany, Oslany, Horná Ves, Radobica,

—	in the district of Partizánske, the municipalities of Veľké Uherce, Pažiť, Kolačno, Veľký Klíž, Ješkova Ves, Klátová Nová Ves,

—	in the district of Topoľčany, the municipalities of Krnča, Prázdnovce, Solčany, Nitrianska Streda, Čeľadince, Kovarce, Súlovce,

—	in the district of Zlaté Moravce, the municipalities of Zlatno, Mankovce, Velčice, Kostoľany pod Tríbečom, Ladice, Sľažany, Neverice, Beladice, Choča, Vieska nad Žitavou, Slepčany, Červený Hrádok, Nevidzany, Malé Vozokany,

—	the whole district of Žiar nad Hronom, except municipalities included in zone II.

9. Olaszország

Olaszországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Piedmont Region:

—

in the province of Alessandria, the municipalities Alessandria, of Casalnoceto, Oviglio, Tortona, Viguzzolo, Frugarolo, Bergamasco, Castellar Guidobono, Berzano Di Tortona, Cerreto Grue, Carbonara Scrivia, Casasco, Carentino, Frascaro, Paderna, Montegioco, Spineto Scrivia, Villaromagnano, Pozzolo Formigaro, Momperone, Merana, Monleale, Terzo, Borgoratto Alessandrino, Casal Cermelli, Montemarzino, Bistagno, Castellazzo Bormida, Bosco Marengo, Castelspina, Volpeglino, Alice Bel Colle, Gamalero, Volpedo, Pozzol Groppo, Sarezzano,

—

in the province of Asti, the municipalities of Olmo Gentile, Nizza Monferrato, Incisa Scapaccino, Roccaverano, Castel Boglione, Mombaruzzo, Maranzana, Castel Rocchero, Rocchetta Palafea, Castelletto Molina, Castelnuovo Belbo, Montabone, Quaranti, Fontanile, Calamandrana, Bruno, Sessame, Monastero Bormida, Bubbio, Cassinasco, Serole, Loazzolo, Cessole, Vesime, San Giorgio Scarampi,

—	in the province of Cuneo, the municipalities of Bergolo, Pezzolo Valle Uzzone, Cortemilia, Levice, Castelletto Uzzone, Perletto,

Liguria Region:

—	in the province of Genova, the Municipalities of Rovegno, Rapallo, Portofino, Cicagna, Avegno, Montebruno, Santa Margherita Ligure, Favale Di Malvaro, Recco, Camogli, Moconesi, Tribogna, Fascia, Uscio, Gorreto, Fontanigorda, Neirone, Rondanina, Lorsica, Propata,

—	in the province of Savona, the municipalities of Cairo Montenotte, Quiliano, Dego, Altare, Piana Crixia, Giusvalla, Albissola Marina, Savona,

Emilia-Romagna Region:

—	in the province of Piacenza, the municipalities of Ottone, Zerba,

Lombardia Region:

—	in the province of Pavia, the municipalities of Rocca Susella, Montesegale, Menconico, Val Di Nizza, Bagnaria, Santa Margherita Di Staffora, Ponte Nizza, Brallo Di Pregola, Varzi, Godiasco, Cecima,

Lazio Region:

—

in the province of Rome,

North: the municipalities of Riano, Castelnuovo di Porto, Capena, Fiano Romano, Morlupo, Sacrofano, Magliano Romano, Formello, Campagnano di Roma, Anguillara,

West: the municipality of Fiumicino,

South: the municipality of Rome between the boundaries of the municipality of Fiumicino (West), the limits of Zone 3 (North), the Tiber river up to the intersection with the Grande Raccordo Anulare GRA Highway, the Grande Raccordo Anulare GRA Highway up to the intersection with A24 Highway, A24 Highway up to the intersection with Viale del Tecnopolo, viale del Tecnopolo up to the intersection with the boundaries of the municipality of Guidonia Montecelio,

East: the municipalities of Guidonia Montecelio, Montelibretti, Palombara Sabina, Monterotondo, Mentana, Sant’Angelo Romano, Fonte Nuova.

Sardinia Region

—	in South Sardinia Province the Municipalities of Ballao, Barumini, Escalaplano, Escolca Isola Amministrativa, Genuri, Gergei, Gesico, Guamaggiore, Las Plassas, Mandas, Orroli, Pauli Arbarei, Selegas, Setzu, Siddi, Siurgus Donigala, Suelli, Tuili, Turri, Ussaramanna, Villanovafranca, Villaputzu,

—

in Nuoro Province the Municipalities of Arzana Isola Amministrativa, Birori, Borore, Bortigali a ovest della Strada Statale 131, Dualchi, Gairo Isola Amministrativa, Galtelli, Irgoli, Jerzu Isola Amministrativa, Lanusei Isola Amministrativa, Loceri Isola Amministrativa, Loculi, Macomer at ovest della Strada Statale 131, Noragugume, Onifai, Orosei, Ortueri, Osini Isola Amministrativa, Perdasdefogu, Posada, Sindia Isola Amministrativa, Siniscola, Tertenia Isola Amministrativa,

—

in Oristano Province the Municipalities of Aidomaggiore, Albagiara, Ardauli, Assolo, Asuni, Baradili, Baressa, Bidonì, Boroneddu, Busachi, Ghilarza, Gonnosnò, Mogorella, Neoneli, Nureci, Ruinas, Samugheo, Sedilo, Senis, Sini, Soddi, Sorradile Isola Amministrativa, Tadasuni, Ulà Tirso, Usellus, Villa Sant’antonio,

—

in Sassari Province the Municipalities of Ardara, Berchidda, Bonnanaro, Bonorva a ovest della Strada Statale 131, Borutta, Cheremule, Cossoine, Giave, Loiri Porto San Paolo, Monti, Mores a nord della Strada Statale 128bis – Strada Provinciale 63, Olbia a sud della Strada Statale 127, Oschiri a nord della E 840, Ozieri a nord della Strada Provinciale 63 – Strada Provinciale 1 – Strada Statale 199, Semestene, Telti, Torralba, Tula.

10. Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Region of Liberec:

—

in the district of Liberec, the municipalities of Hrádek nad Nisou, Oldřichov v Hájích, Grabštejn, Václavice u Hrádku nad Nisou, Horní Vítkov, Dolní Vítkov, Bílý Kostel nad Nisou, Dolní Chrastava, Horní Chrastava, Chrastava I, Nová Ves u Chrastavy, Mlýnice, Albrechtice u Frýdlantu, Kristiánov, Heřmanice u Frýdlantu, Dětřichov u Frýdlantu, Mníšek u Liberce , Oldřichov na Hranicích, Machnín, Svárov u Liberce, Desná I, Krásná Studánka, Stráž nad Nisou, Fojtka, Radčice u Krásné Studánky, Kateřinky u Liberce, Staré Pavlovice, Nové Pavlovice, Růžodol I, Františkov u Liberce, Liberec, Ruprechtice, Rudolfov, Horní Růžodol, Rochlice u Liberce, Starý Harcov, Vratislavice nad Nisou, Kunratice u Liberce, Proseč nad Nisou, Lukášov, Rýnovice, Jablonec nad Nisou, Jablonecké Paseky, Jindřichov nad Nisou, Mšeno nad Nisou, Lučany nad Nisou, Smržovka, Tanvald, Jiřetín pod Bukovou, Dolní Maxov, Antonínov, Horní Maxov, Karlov u Josefova Dolu, Loučná nad Nisou, Hraničná nad Nisou, Janov nad Nisou, Bedřichov u Jablonce nad Nisou, Josefův Důl u Jablonce nad Nisou, Albrechtice v Jizerských horách, Desná III, Polubný, Harrachov, Jizerka, Hejnice, Bílý Potok pod Smrkem.

II. RÉSZ

1. Bulgária

Bulgáriában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	the whole region of Haskovo,

—	the whole region of Yambol,

—	the whole region of Stara Zagora,

—	the whole region of Pernik,

—	the whole region of Kyustendil,

—	the whole region of Plovdiv, excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Pazardzhik, excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Smolyan,

—	the whole region of Dobrich,

—	the whole region of Sofia city,

—	the whole region of Sofia Province,

—	the whole region of Blagoevgrad excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Razgrad,

—	the whole region of Kardzhali,

—	the whole region of Burgas,

—	the whole region of Varna excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Silistra,

—	the whole region of Ruse,

—	the whole region of Veliko Tarnovo,

—	the whole region of Pleven,

—	the whole region of Targovishte,

—	the whole region of Shumen,

—	the whole region of Sliven,

—	the whole region of Vidin,

—	the whole region of Gabrovo,

—	the whole region of Lovech,

—	the whole region of Montana,

—	the whole region of Vratza.

2. Németország

Németországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

—

Landkreis Oder-Spree:

—	Gemeinde Grunow-Dammendorf,

—	Gemeinde Mixdorf

—	Gemeinde Schlaubetal,

—	Gemeinde Neuzelle,

—	Gemeinde Neißemünde,

—	Gemeinde Lawitz,

—	Gemeinde Eisenhüttenstadt,

—	Gemeinde Vogelsang,

—	Gemeinde Ziltendorf,

—	Gemeinde Wiesenau,

—	Gemeinde Friedland,

—	Gemeinde Siehdichum,

—	Gemeinde Müllrose,

—	Gemeinde Briesen,

—	Gemeinde Jacobsdorf

—	Gemeinde Groß Lindow,

—	Gemeinde Brieskow-Finkenheerd,

—	Gemeinde Ragow-Merz,

—	Gemeinde Beeskow,

—	Gemeinde Rietz-Neuendorf,

—	Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Stremmen, Ranzig, Trebatsch, Sabrodt, Sawall, Mitweide, Lindenberg, Falkenberg (T), Görsdorf (B), Wulfersdorf, Giesensdorf, Briescht, Kossenblatt und Tauche,

—	Gemeinde Langewahl,

—	Gemeinde Berkenbrück,

—	Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Arensdorf und Demitz und den Gemarkungen Steinhöfel, Hasenfelde und Heinersdorf östlich der L 36 und der Gemarkung Neuendorf im Sande südlich der L36,

—	Gemeinde Fürstenwalde östlich der B 168 und südlich der L36,

—	Gemeinde Diensdorf-Radlow,

—	Gemeinde Wendisch Rietz östlich des Scharmützelsees und nördlich der B 246,

—	Gemeinde Bad Saarow mit der Gemarkung Neu Golm und der Gemarkung Bad Saarow-Pieskow östlich des Scharmützelsees und ab nördlicher Spitze östlich der L35,

—

Landkreis Dahme-Spreewald:

—	Gemeinde Jamlitz,

—	Gemeinde Lieberose,

—	Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Goyatz, Jessern, Lamsfeld, Ressen, Speichrow und Zaue,

—

Landkreis Spree-Neiße:

—	Gemeinde Schenkendöbern,

—	Gemeinde Guben,

—	Gemeinde Jänschwalde,

—	Gemeinde Tauer,

—	Gemeinde Peitz,

—	Gemeinde Kolkwitz mit den Gemarkungen Klein Gaglow, Hähnchen, Kolkwitz, Glinzig und Krieschow südlich der BAB 15,

—	Gemeinde Turnow-Preilack mit der Gemarkung Preilack,

—	Gemeinde Teichland mit der Gemarkung Bärenbrück,

—	Gemeinde Heinersbrück,

—	Gemeinde Forst,

—	Gemeinde Groß Schacksdorf-Simmersdorf,

—	Gemeinde Neiße-Malxetal,

—	Gemeinde Jämlitz-Klein Düben,

—	Gemeinde Tschernitz,

—	Gemeinde Döbern,

—	Gemeinde Felixsee,

—	Gemeinde Wiesengrund,

—	Gemeinde Spremberg,

—	Gemeinde Welzow,

—	Gemeinde Neuhausen/Spree,

—	Gemeinde Drebkau,

—	Kreisfreie Stadt Cottbus mit den Gemarkungen Kahren, Gallinchen, Groß Gaglow und der Gemarkung Kiekebusch südlich der BAB 15,

—

Landkreis Märkisch-Oderland:

—	Gemeinde Bleyen-Genschmar,

—	Gemeinde Neuhardenberg

—	Gemeinde Golzow,

—	Gemeinde Küstriner Vorland,

—	Gemeinde Alt Tucheband,

—	Gemeinde Reitwein,

—	Gemeinde Podelzig,

—	Gemeinde Gusow-Platkow,

—	Gemeinde Seelow,

—	Gemeinde Vierlinden,

—	Gemeinde Lindendorf,

—	Gemeinde Fichtenhöhe,

—	Gemeinde Lietzen,

—	Gemeinde Falkenhagen (Mark),

—	Gemeinde Zeschdorf,

—	Gemeinde Treplin,

—	Gemeinde Lebus,

—	Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Jahnsfelde, Trebnitz, Obersdorf, Münchehofe und Hermersdorf,

—	Gemeinde Märkische Höhe mit der Gemarkung Ringenwalde,

—

Gemeinde Bliesdorf mit der Gemarkung Metzdorf und Gemeinde Bliesdorf – östlich der B167 bis östlicher Teil, begrenzt aus Richtung Gemarkungsgrenze Neutrebbin südlich der Bahnlinie bis Straße „Sophienhof” dieser westlich folgend bis „Ruesterchegraben” weiter entlang Feldweg an den Windrädern Richtung „Herrnhof”, weiter entlang „Letschiner Hauptgraben” nord-östlich bis Gemarkungsgrenze Alttrebbin und Kunersdorf – östlich der B167,

—	Gemeinde Bad Freienwalde mit den Gemarkungen Altglietzen, Altranft, Bad Freienwalde, Bralitz, Hohenwutzen, Schiffmühle, Hohensaaten und Neuenhagen,

—	Gemeinde Falkenberg mit der Gemarkung Falkenberg östlich der L35,

—	Gemeinde Oderaue,

—	Gemeinde Wriezen mit den Gemarkungen Altwriezen, Jäckelsbruch, Neugaul, Beauregard, Eichwerder, Rathsdorf – östlich der B167 und Wriezen – östlich der B167,

—	Gemeinde Neulewin,

—	Gemeinde Neutrebbin,

—	Gemeinde Letschin,

—	Gemeinde Zechin,

—

Landkreis Barnim:

—	Gemeinde Lunow-Stolzenhagen,

—	Gemeinde Parsteinsee,

—	Gemeinde Oderberg,

—	Gemeinde Liepe,

—	Gemeinde Hohenfinow (nördlich der B167),

—	Gemeinde Niederfinow,

—	Gemeinde (Stadt) Eberswalde mit den Gemarkungen Eberswalde nördlich der B167 und östlich der L200, Sommerfelde und Tornow nördlich der B167,

—	Gemeinde Chorin mit den Gemarkungen Brodowin, Chorin östlich der L200, Serwest, Neuehütte, Sandkrug östlich der L200,

—	Gemeinde Ziethen mit der Gemarkung Klein Ziethen östlich der Serwester Dorfstraße und östlich der B198,

—

Landkreis Uckermark:

—	Gemeinde Angermünde mit den Gemarkungen Crussow, Stolpe, Gellmersdorf, Neukünkendorf, Bölkendorf, Herzsprung, Schmargendorf und den Gemarkungen Angermünde südlich und südöstlich der B2 und Dobberzin südlich der B2,

—	Gemeinde Schwedt mit den Gemarkungen Criewen, Zützen, Schwedt, Stendell, Kummerow, Kunow, Vierraden, Blumenhagen, Oderbruchwiesen, Enkelsee, Gatow, Hohenfelde, Schöneberg, Flemsdorf und der Gemarkung Felchow östlich der B2,

—	Gemeinde Pinnow südlich und östlich der B2,

—	Gemeinde Berkholz-Meyenburg,

—	Gemeinde Mark Landin mit der Gemarkung Landin südlich der B2,

—	Gemeinde Casekow mit der Gemarkung Woltersdorf und den Gemarkungen Biesendahlshof und Casekow östlich der L272 und südlich der L27,

—	Gemeinde Hohenselchow-Groß Pinnow mit der Gemarkung Groß Pinnow und der Gemarkung Hohenselchow südlich der L27,

—

Gemeinde Gartz (Oder) mit der Gemarkung Friedrichsthal und den Gemarkungen Gartz und Hohenreinkendorf südlich der L27 und der B2 bis Kastanienallee, dort links abbiegend dem Schülerweg folgend bis Höhe Bahnhof, von hier in östlicher Richtung den Salveybach kreuzend bis zum Tantower Weg, diesen in nördlicher Richtung bis zu Stettiner Straße, diese weiter folgend bis zur B2, dieser in nördlicher Richtung folgend,

—	Gemeinde Mescherin mit der Gemarkung Mescherin, der Gemarkung Neurochlitz östlich der B2 und der Gemarkung Rosow nördlich der K 7311,

—	Gemeinde Passow mit der Gemarkung Jamikow,

—	Kreisfreie Stadt Frankfurt (Oder),

—

Landkreis Prignitz:

—	Gemeinde Karstädt mit den Gemarkungen Neuhof und Kribbe und den Gemarkungen Groß Warnow, Klein Warnow, Reckenzin, Streesow und Dallmin östlich der Bahnstrecke Berlin/Spandau-Hamburg/Altona,

—	Gemeinde Berge,

—	Gemeinde Pirow mit den Gemarkungen Hülsebeck, Pirow, Bresch und Burow,

—	Gemeinde Putlitz mit den Gemarkungen Sagast, Nettelbeck, Porep, Lütkendorf, Putlitz, Weitgendorf und Telschow,

—	Gemeinde Marienfließ mit den Gemarkungen Jännersdorf, Stepenitz und Krempendorf,

—

Landkreis Oberspreewald-Lausitz:

—	Gemeinde Vetschau mit den Gemarkungen Wüstenhain und Laasow,

—	Gemeinde Altdöbern mit den Gemarkungen Reddern, Ranzow, Pritzen, Altdöbern östlich der Bahnstrecke Altdöbern –Großräschen,

—	Gemeinde Großräschen mit den Gemarkungen Woschkow, Dörrwalde, Allmosen,

—	Gemeinde Neu-Seeland,

—	Gemeinde Neupetershain,

—	Gemeinde Senftenberg mit der Gemarkungen Peickwitz, Sedlitz, Kleinkoschen, Großkoschen und Hosena,

—	Gemeinde Hohenbocka,

—	Gemeinde Grünewald,

—	Gemeinde Hermsdorf,

—	Gemeinde Kroppen,

—	Gemeinde Ortrand,

—	Gemeinde Großkmehlen,

—	Gemeinde Lindenau,

—	Gemeinde Frauendorf,

—	Gemeinde Ruhland,

—	Gemeinde Guteborn

—	Gemeinde Schwarzbach mit der Gemarkung Schwarzbach,

Bundesland Sachsen:

—	Landkreis Bautzen,

—

Stadt Dresden:

—	Stadtgebiet nördlich der BAB4 bis zum Verlauf westlich der Elbe, dann nördlich der B6,

—	Landkreis Görlitz,

—

Landkreis Meißen:

—	Gemeinde Diera-Zehren östlich der Elbe,

—	Gemeinde Ebersbach,

—	Gemeinde Glaubitz östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

—	Gemeinde Klipphausen östlich der S177,

—	Gemeinde Lampertswalde,

—	Gemeinde Moritzburg,

—	Gemeinde Niederau östlich der B101,

—	Gemeinde Nünchritz östlich der Elbe und südlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

—	Gemeinde Priestewitz,

—	Gemeinde Röderaue östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

—	Gemeinde Schönfeld,

—	Gemeinde Stadt Coswig,

—	Gemeinde Stadt Gröditz östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

—	Gemeinde Stadt Großenhain,

—	Gemeinde Stadt Meißen östlich des Straßenverlaufs der S177 bis zur B6, dann B6 bis zur B101, ab der B101 Elbtalbrücke Richtung Norden östlich der Elbe,

—	Gemeinde Stadt Radebeul,

—	Gemeinde Stadt Radeburg,

—	Gemeinde Thiendorf,

—	Gemeinde Weinböhla,

—	Gemeinde Wülknitz östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

—

Landkreis Sächsische Schweiz-Osterzgebirge:

—	Gemeinde Stadt Wilsdruff nördlich der BAB4 zwischen den Abfahren Wilsdruff und Dreieck Dresden-West,

Bundesland Mecklenburg-Vorpommern:

—

Landkreis Ludwigslust-Parchim:

—	Gemeinde Balow mit dem Ortsteil: Balow,

—	Gemeinde Brunow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Bauerkuhl, Brunow (bei Ludwigslust), Klüß, Löcknitz (bei Parchim),

—	Gemeinde Dambeck mit dem Ortsteil und der Ortslage: Dambeck (bei Ludwigslust),

—	Gemeinde Ganzlin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Barackendorf, Hof Retzow, Klein Damerow, Retzow, Wangelin,

—	Gemeinde Gehlsbach mit den Ortsteilen und Ortslagen: Ausbau Darß, Darß, Hof Karbow, Karbow, Karbow-Ausbau, Quaßlin, Quaßlin Hof, Quaßliner Mühle, Vietlübbe, Wahlstorf

—	Gemeinde Groß Godems mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Godems, Klein Godems,

—	Gemeinde Karrenzin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Herzfeld, Karrenzin, Karrenzin-Ausbau, Neu Herzfeld, Repzin, Wulfsahl,

—	Gemeinde Kreien mit den Ortsteilen und Ortslagen: Ausbau Kreien, Hof Kreien, Kolonie Kreien, Kreien, Wilsen,

—	Gemeinde Kritzow mit dem Ortsteil und der Ortslage: Benzin,

—	Gemeinde Lübz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Burow, Gischow, Meyerberg,

—	Gemeinde Möllenbeck mit den Ortsteilen und Ortslagen: Carlshof, Horst, Menzendorf, Möllenbeck,

—	Gemeinde Muchow mit dem Ortsteil und Ortslage: Muchow,

—	Gemeinde Parchim mit dem Ortsteil und Ortslage: Slate,

—	Gemeinde Prislich mit den Ortsteilen und Ortslagen: Marienhof, Neese, Prislich, Werle,

—	Gemeinde Rom mit dem Ortsteil und Ortslage: Klein Niendorf,

—	Gemeinde Ruhner Berge mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dorf Poltnitz, Drenkow, Griebow, Jarchow, Leppin, Malow, Malower Mühle, Marnitz, Mentin, Mooster, Poitendorf, Poltnitz, Suckow, Tessenow, Zachow,

—	Gemeinde Siggelkow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Pankow, Klein Pankow, Neuburg, Redlin, Siggelkow,

—	Gemeinde Stolpe mit den Ortsteilen und Ortslagen: Barkow, Granzin, Stolpe Ausbau, Stolpe,

—	Gemeinde Ziegendorf mit den Ortsteilen und Ortslagen: Drefahl, Meierstorf, Neu Drefahl, Pampin, Platschow, Stresendorf, Ziegendorf,

—	Gemeinde Zierzow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Kolbow, Zierzow.

3. Észtország

Észtországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4. Lettország

Lettországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Aizkraukles novads,

—	Alūksnes novads,

—	Augšdaugavas novads,

—	Ādažu novads,

—	Balvu novads,

—	Bauskas novads,

—	Cēsu novads,

—

Dienvidkurzemes novada Aizputes, Cīravas, Lažas, Durbes, Dunalkas, Tadaiķu, Vecpils, Bārtas, Sakas, Bunkas, Priekules, Gramzdas, Kalētu, Virgas, Dunikas, Vaiņodes, Gaviezes, Rucavas, Vērgales, Medzes pagasts, Nīcas pagasta daļa uz dienvidiem no apdzīvotas vietas Bernāti, autoceļa V1232, A11, V1222, Bārtas upes, Embūtes pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa P116, P106, autoceļa no apdzīvotas vietas Dinsdurbe, Kalvenes pagasta daļa uz rietumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz dienvidiem no autoceļa A9, uz rietumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz rietumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296, Aizputes, Durbes, Pāvilostas, Priekules pilsēta,

—	Dobeles novads,

—	Gulbenes novads,

—	Jelgavas novads,

—	Jēkabpils novads,

—	Krāslavas novads,

—	Kuldīgas novada Alsungas, Gudenieku, Kurmāles, Rendas, Kabiles, Vārmes, Pelču, Snēpeles, Turlavas, Ēdoles, Īvandes, Rumbas, Padures pagasts, Laidu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1296, Kuldīgas pilsēta,

—	Ķekavas novads,

—	Limbažu novads,

—	Līvānu novads,

—	Ludzas novads,

—	Madonas novads,

—	Mārupes novads,

—	Ogres novads,

—	Olaines novads,

—	Preiļu novads,

—	Rēzeknes novads,

—	Ropažu novada Garkalnes, Ropažu pagasts, Stopiņu pagasta daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes, Vangažu pilsēta,

—	Salaspils novads,

—	Saldus novads,

—	Saulkrastu novads,

—	Siguldas novads,

—	Smiltenes novads,

—	Talsu novads,

—	Tukuma novads,

—	Valkas novads,

—	Valmieras novads,

—	Varakļānu novads,

—	Ventspils novads,

—	Daugavpils valstspilsētas pašvaldība,

—	Jelgavas valstspilsētas pašvaldība,

—	Jūrmalas valstspilsētas pašvaldība,

—	Rēzeknes valstspilsētas pašvaldība.

5. Litvánia

Litvániában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Alytaus miesto savivaldybė,

—	Alytaus rajono savivaldybė,

—	Anykščių rajono savivaldybė,

—	Akmenės rajono savivaldybė,

—	Birštono savivaldybė,

—	Biržų miesto savivaldybė,

—	Biržų rajono savivaldybė,

—	Druskininkų savivaldybė,

—	Elektrėnų savivaldybė,

—	Ignalinos rajono savivaldybė,

—	Jonavos rajono savivaldybė,

—	Joniškio rajono savivaldybė,

—	Jurbarko rajono savivaldybė: Eržvilko, Juodaičių, Seredžiaus, Smalininkų ir Viešvilės seniūnijos,

—	Kaišiadorių rajono savivaldybė,

—	Kauno miesto savivaldybė,

—	Kauno rajono savivaldybė,

—	Kazlų rūdos savivaldybė: Kazlų Rūdos seniūnija, išskyrus vakarinė dalis iki kelio 2602 ir 183, Plutiškių seniūnija,

—	Kelmės rajono savivaldybė: Kelmės, Kražių, Liolių, Tytuvėnų, Tytuvėnų apylinkių, Pakražančio ir Vaiguvos seniūnijos,

—	Kėdainių rajono savivaldybė,

—	Klaipėdos rajono savivaldybė: Judrėnų, Endriejavo ir Veiviržėnų seniūnijos,

—	Kupiškio rajono savivaldybė,

—	Kretingos rajono savivaldybė,

—	Lazdijų rajono savivaldybė,

—	Mažeikių rajono savivaldybė,

—	Molėtų rajono savivaldybė: Alantos, Balninkų, Čiulėnų, Inturkės, Joniškio, Luokesos, Mindūnų, Suginčių ir Videniškių seniūnijos,

—	Pagėgių savivaldybė,

—	Pakruojo rajono savivaldybė,

—	Panevėžio rajono savivaldybė,

—	Panevėžio miesto savivaldybė,

—	Pasvalio rajono savivaldybė,

—	Radviliškio rajono savivaldybė,

—	Rietavo savivaldybė,

—	Prienų rajono savivaldybė,

—	Plungės rajono savivaldybė,

—	Raseinių rajono savivaldybė,

—	Rokiškio rajono savivaldybė,

—	Skuodo rajono savivaldybė,

—	Šakių rajono savivaldybė: Kriūkų, Lekėčių ir Lukšių seniūnijos,

—	Šalčininkų rajono savivaldybė,

—	Šiaulių miesto savivaldybė,

—	Šiaulių rajono savivaldybė: Ginkūnų, Gruzdžių, Kairių, Kužių, Meškuičių, Raudėnų, Šakynos ir Šiaulių kaimiškosios seniūnijos,

—	Šilutės rajono savivaldybė,

—	Širvintų rajono savivaldybė: Čiobiškio, Gelvonų, Jauniūnų, Kernavės, Musninkų ir Širvintų seniūnijos,

—	Šilalės rajono savivaldybė,

—	Švenčionių rajono savivaldybė,

—	Tauragės rajono savivaldybė,

—	Telšių rajono savivaldybė,

—	Trakų rajono savivaldybė,

—	Ukmergės rajono savivaldybė: Deltuvos, Lyduokių, Pabaisko, Pivonijos, Siesikų, Šešuolių, Taujėnų, Ukmergės miesto, Veprių, Vidiškių ir Žemaitkiemo seniūnijos,

—	Utenos rajono savivaldybė,

—	Varėnos rajono savivaldybė,

—	Vilniaus miesto savivaldybė,

—	Vilniaus rajono savivaldybė: Avižienių, Bezdonių, Buivydžių, Dūkštų, Juodšilių, Kalvelių, Lavoriškių, Maišiagalos, Marijampolio, Medininkų, Mickūnų, Nemenčinės, Nemenčinės miesto, Nemėžio, Pagirių, Riešės, Rudaminos, Rukainių, Sudervės, Sužionių, Šatrininkų ir Zujūnų seniūnijos,

—	Visagino savivaldybė,

—	Zarasų rajono savivaldybė.

6. Magyarország

Magyarországon a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953550, 953560, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

—	Fejér megye 403150, 403160, 403250, 403260, 403350, 404250, 404550, 404560, 404570, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Hajdú-Bihar megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

—	Heves megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

—

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 751850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Komárom-Esztergom megye: 250350, 250850, 250950, 251450, 251550, 251950, 252050, 252150, 252350, 252450, 252460, 252550, 252650, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350, 253450 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Nógrád megye valamennyi vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 570950, 571050, 571150, 571250, 571350, 571650, 571750, 571760, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250, 577250, 580050 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

—	gminy Kalinowo, Stare Juchy, Prostki oraz gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

—	powiat elbląski,

—	powiat miejski Elbląg,

—	część powiatu gołdapskiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	powiat piski,

—	powiat bartoszycki,

—	część powiatu oleckiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	część powiatu giżyckiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	powiat braniewski,

—	powiat kętrzyński,

—	powiat lidzbarski,

—	gminy Dźwierzuty Jedwabno, Pasym, Świętajno, Szczytno i miasto Szczytno w powiecie szczycieńskim,

—	powiat mrągowski,

—	część powiatu węgorzewskiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	powiat olsztyński,

—	powiat miejski Olsztyn,

—	powiat nidzicki,

—	część powiatu ostródzkiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	część powiatu nowomiejskiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	część powiatu iławskiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	część powiatu działdowskiego niewymieniona w części III załącznika I,

w województwie podlaskim:

—	powiat bielski,

—	powiat grajewski,

—	powiat moniecki,

—	powiat sejneński,

—	powiat siemiatycki,

—	powiat hajnowski,

—	gminy Ciechanowiec, Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty, Sokoły i część gminy Kulesze Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

—	powiat białostocki,

—	powiat suwalski,

—	powiat miejski Suwałki,

—	powiat augustowski,

—	powiat sokólski,

—	powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

—	gminy Domanice, Korczew, Kotuń, Mordy, Paprotnia, Przesmyki, Siedlce, Skórzec, Wiśniew, Wodynie, Zbuczyn w powiecie siedleckim,

—	powiat miejski Siedlce,

—	gminy Ceranów, Jabłonna Lacka, Kosów Lacki, Repki, Sabnie, Sterdyń w powiecie sokołowskim,

—	powiat łosicki,

—	powiat sochaczewski,

—	powiat zwoleński,

—	powiat kozienicki,

—	powiat lipski,

—	powiat radomski

—	powiat miejski Radom,

—	powiat szydłowiecki,

—	gminy Lubowidz i Kuczbork Osada w powiecie żuromińskim,

—	gmina Wieczfnia Kościelna w powicie mławskim,

—	gminy Bodzanów, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

—	powiat nowodworski,

—	gminy Czerwińsk nad Wisłą, Naruszewo, Załuski w powiecie płońskim,

—

gminy: miasto Kobyłka, miasto Marki, miasto Ząbki, miasto Zielonka, część gminy Tłuszcz ograniczona liniami kolejowymi: na północ od linii kolejowej biegnącej od wschodniej granicy gminy do miasta Tłuszcz oraz na wschód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy do miasta Tłuszcz, część gminy Jadów położona na północ od linii kolejowej biegnącej od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie wołomińskim,

—	powiat garwoliński,

—

gminy Boguty – Pianki, Brok, Zaręby Kościelne, Nur, Małkinia Górna, część gminy Wąsewo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 60, część gminy wiejskiej Ostrów Mazowiecka położona na południe od miasta Ostrów Mazowiecka i na południe od linii wyznaczonej przez drogę 60 biegnącą od zachodniej granicy miasta Ostrów Mazowiecka do zachodniej granicy gminy w powiecie ostrowskim,

—	część gminy Sadowne położona na północny- zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Łochów położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie węgrowskim,

—	gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, część gminy Zabrodzie położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie wyszkowskim,

—	gminy Cegłów, Dębe Wielkie, Halinów, Latowicz, Mińsk Mazowiecki i miasto Mińsk Mazowiecki, Mrozy, Siennica, miasto Sulejówek w powiecie mińskim,

—	powiat otwocki,

—	powiat warszawski zachodni,

—	powiat legionowski,

—	powiat piaseczyński,

—	powiat pruszkowski,

—	powiat grójecki,

—	powiat grodziski,

—	powiat żyrardowski,

—	powiat białobrzeski,

—	powiat przysuski,

—	powiat miejski Warszawa,

w województwie lubelskim:

—	powiat bialski,

—	powiat miejski Biała Podlaska,

—	powiat janowski,

—	powiat puławski,

—	powiat rycki,

—	powiat łukowski,

—	powiat lubelski,

—	powiat miejski Lublin,

—	powiat lubartowski,

—	powiat łęczyński,

—	powiat świdnicki,

—	powiat biłgorajski,

—	powiat hrubieszowski,

—	powiat krasnostawski,

—	powiat chełmski,

—	powiat miejski Chełm,

—	powiat tomaszowski,

—	powiat kraśnicki,

—	powiat opolski,

—	powiat parczewski,

—	powiat włodawski,

—	powiat radzyński,

—	powiat miejski Zamość,

—	powiat zamojski,

w województwie podkarpackim:

—	powiat stalowowolski,

—	powiat lubaczowski,

—	gminy Medyka, Stubno, część gminy Orły położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77, część gminy Żurawica na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77 w powiecie przemyskim,

—	część powiatu jarosławskiego niewymieniona w części I załącznika I,

—	gmina Kamień w powiecie rzeszowskim,

—	gminy Cmolas, Dzikowiec, Kolbuszowa, Majdan Królewski i Niwiska powiecie kolbuszowskim,

—	powiat leżajski,

—	powiat niżański,

—	powiat tarnobrzeski,

—	gminy Adamówka, Sieniawa, Tryńcza, Przeworsk z miastem Przeworsk, Zarzecze w powiecie przeworskim,

—	gmina Ostrów, część gminy Sędziszów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4,

—	część gminy Czarna położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Żyraków położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy wiejskiej Dębica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim,

—	powiat mielecki,

w województwie małopolskim:

—	gminy Nawojowa, Piwniczna Zdrój, Rytro, Stary Sącz, część gminy Łącko położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Dunajec w powiecie nowosądeckim,

—	gmina Szczawnica w powiecie nowotarskim,

w województwie pomorskim:

—	gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim,

—	gmina Stare Pole, część gminy Nowy Staw położna na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 w powiecie malborskim,

—	gminy Stegny, Sztutowo i część gminy Nowy Dwór Gdański położona na północny – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

—	gmina Prabuty w powiecie kwidzyńskim,

w województwie świętokrzyskim:

—	gmina Tarłów i część gminy Ożarów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 biegnącą od miejscowości Honorów do zachodniej granicy gminy w powiecie opatowskim,

—

część gminy Brody położona wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 i na północny – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie oraz przez drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

—	gmina Gowarczów, część gminy Końskie położona na wschód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na północ od linii kolejowej w powiecie koneckim,

—	gminy Dwikozy i Zawichost w powiecie sandomierskim,

w województwie lubuskim:

—	gminy Bogdaniec, Deszczno, Kłodawa, Kostrzyn nad Odrą, Santok, Witnica w powiecie gorzowskim,

—	powiat miejski Gorzów Wielkopolski,

—	gminy Drezdenko, Strzelce Krajeńskie, Stare Kurowo, Zwierzyn w powiecie strzelecko – drezdeneckim,

—	powiat żarski,

—	powiat słubicki,

—	gminy Brzeźnica, Iłowa, Gozdnica, Małomice Wymiarki, Żagań i miasto Żagań w powiecie żagańskim,

—	powiat krośnieński,

—	powiat zielonogórski

—	powiat miejski Zielona Góra,

—	powiat nowosolski,

—	powiat sulęciński,

—	powiat międzyrzecki,

—	powiat świebodziński,

—	powiat wschowski,

w województwie dolnośląskim:

—	powiat zgorzelecki,

—	część powiatu polkowickiego niewymieniona w częsci III załącznika I,

—	część powiatu wołowskiego niewymieniona w części III załącznika I,

—	gmina Jeżów Sudecki w powiecie karkonoskim,

—	gminy Rudna, Ścinawa, miasto Lubin i część gminy Lubin niewymieniona w części III załącznika I w powiecie lubińskim,

—	gmina Malczyce, Miękinia, Środa Śląska, część gminy Kostomłoty położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Udanin położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie średzkim,

—	gmina Wądroże Wielkie, część gminy Męcinka położona na północ od drogi nr 363 w powiecie jaworskim,

—	gminy Kunice, Legnickie Pole, Prochowice, Ruja w powiecie legnickim,

—	gminy Wisznia Mała, Trzebnica, Zawonia, część gminy Oborniki Śląskie położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 340 w powiecie trzebnickim,

—	powiat lubański,

—	powiat miejski Wrocław,

—	gminy Czernica, Długołęka, Siechnice, część gminy Żórawina położona na wschód od linii wyznaczonej przez autostradę A4, część gminy Kąty Wrocławskie położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie wrocławskim,

—	gminy Jelcz – Laskowice, Oława z miastem Oława i część gminy Domaniów położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie oławskim,

—	gmina Bierutów, Dziadowa Kłoda, miasto Oleśnica, część gminy wiejskiej Oleśnica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dobroszyce położona na zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy w powiecie oleśnickim,

—	powiat bolesławiecki,

—	powiat milicki,

—	powiat górowski,

—	powiat głogowski,

—	gmina Świerzawa, Wojcieszów, część gminy Zagrodno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Jadwisin – Modlikowice Zagrodno oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od miejscowości Zagrodno do południowej granicy gminy w powiecie złotoryjskim,

—	powiat lwówecki,

—	gminy Czarny Bór, Stare Bogaczowice, Walim, miasto Boguszów – Gorce, miasto Jedlina – Zdrój, miasto Szczawno – Zdrój w powiecie wałbrzyskim,

—	powiat miejski Wałbrzych,

—	gmina Świdnica, miasto Świdnica, miasto Świebodzice w powiecie świdnickim,

w województwie wielkopolskim:

—	gminy Siedlec, Wolsztyn, część gminy Przemęt położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Borek – Kluczewo – Sączkowo – Przemęt – Błotnica – Starkowo – Boszkowo – Letnisko w powiecie wolsztyńskim,

—	gmina Wielichowo, Rakoniewice, Granowo, część gminy Kamieniec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

—	powiat międzychodzki,

—	powiat nowotomyski,

—	powiat obornicki,

—	część gminy Połajewo na położona na południe od drogi łączącej miejscowości Chraplewo, Tarnówko-Boruszyn, Krosin, Jakubowo, Połajewo – ul. Ryczywolska do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie czarnkowsko-trzcianeckim,

—	powiat miejski Poznań,

—	gminy Buk, Czerwonak, Dopiewo, Komorniki, Rokietnica, Stęszew, Swarzędz, Suchy Las, Tarnowo Podgórne, Murowana Goślina w powiecie poznańskim,

—	powiat rawicki,

—	część powiatu szamotulskiego niewymieniona w części I załącznika I,

—	część powiatu gostyńskiego niewymieniona w części I i III załącznika I,

—

gminy Kobylin, Zduny, część gminy Krotoszyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 15 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 36, nr 36 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 15 do skrzyżowana z drogą nr 444, nr 444 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 36 do południowej granicy gminy w powiecie krotoszyńskim,

—	gmina Wijewo w powiecie leszczyńskim,

w województwie łódzkim:

—	gminy Białaczów, Drzewica, Opoczno i Poświętne w powiecie opoczyńskim,

—	gminy Biała Rawska, Regnów i Sadkowice w powiecie rawskim,

—	gmina Kowiesy w powiecie skierniewickim,

w województwie zachodniopomorskim:

—

gmina Boleszkowice i część gminy Dębno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na południe od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na południe od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

—	gminy Cedynia, Gryfino, Mieszkowice, Moryń, część gminy Chojna położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 31 biegnącą od północnej granicy gminy i 124 biegnącą od południowej granicy gminy w powiecie gryfińskim,

—	gmina Kołbaskowo w powiecie polickim,

w województwie opolskim:

—	gminy Brzeg, Lubsza, Lewin Brzeski, Olszanka, Skarbimierz w powiecie brzeskim,

—	gminy Dąbrowa, Dobrzeń Wielki, Popielów w powiecie opolskim,

—	część powiatu namysłowskiego niewymieniona w części I załącznika I.

8. Szlovákia

Szlovákiában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	the whole district of Gelnica except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Poprad

—	the whole district of Spišská Nová Ves,

—	the whole district of Levoča,

—	the whole district of Kežmarok

—	in the whole district of Michalovce except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Košice-okolie,

—	the whole district of Rožnava,

—	the whole city of Košice,

—	in the district of Sobrance: Remetské Hámre, Vyšná Rybnica, Hlivištia, Ruská Bystrá, Podhoroď, Choňkovce, Ruský Hrabovec, Inovce, Beňatina, Koňuš,

—	the whole district of Vranov nad Topľou,

—	the whole district of Humenné except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Snina,

—	the whole district of Prešov except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Sabinov except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Svidník, except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Stropkov, except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Bardejov,

—	the whole district of Stará Ľubovňa,

—	the whole district of Revúca,

—	the whole district of Rimavská Sobota,

—	in the district of Veľký Krtíš, the whole municipalities not included in part I,

—	the whole district of Lučenec,

—	the whole district of Poltár,

—	the whole district of Zvolen, except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Detva,

—	the whole district of Krupina, except municipalities included in zone I,

—	the whole district of Banska Stiavnica,

—	the whole district of Žarnovica,

—	in the district of Žiar nad Hronom the municipalities of Hronská Dúbrava, Trnavá Hora,

—	the whole district of Banska Bystica, except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Brezno,

—	the whole district of Liptovsky Mikuláš,

—	the whole district of Trebišov’

—	in the district of Zlaté Moravce, the whole municipalities not included in part I,

—	in the district of Levice the municipality of Kozárovce.

9. Olaszország

Olaszországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Piedmont Region:

—

in the Province of Alessandria, the municipalities of Cavatore, Castelnuovo Bormida, Cabella Ligure, Carrega Ligure, Francavilla Bisio, Carpeneto, Costa Vescovato, Grognardo, Orsara Bormida, Pasturana, Melazzo, Mornese, Ovada, Predosa, Lerma, Fraconalto, Rivalta Bormida, Fresonara, Malvicino, Ponzone, San Cristoforo, Sezzadio, Rocca Grimalda, Garbagna, Tassarolo, Mongiardino Ligure, Morsasco, Montaldo Bormida, Prasco, Montaldeo, Belforte Monferrato, Albera Ligure, Bosio, Cantalupo Ligure, Castelletto D’orba, Cartosio, Acqui Terme, Arquata Scrivia, Parodi Ligure, Ricaldone, Gavi, Cremolino, Brignano-Frascata, Novi Ligure, Molare, Cassinelle, Morbello, Avolasca, Carezzano, Basaluzzo, Dernice, Trisobbio, Strevi, Sant’Agata Fossili, Pareto, Visone, Voltaggio, Tagliolo Monferrato, Casaleggio Boiro, Capriata D’orba, Castellania, Carrosio, Cassine, Vignole Borbera, Serravalle Scrivia, Silvano D’orba, Villalvernia, Roccaforte Ligure, Rocchetta Ligure, Sardigliano, Stazzano, Borghetto Di Borbera, Grondona, Cassano Spinola, Montacuto, Gremiasco, San Sebastiano Curone, Fabbrica Curone, Spigno Monferrato, Montechiaro d’Acqui, Castelletto d’Erro, Ponti, Denice, Pozzolo Formigaro,

—	in the province of Asti, the municipality of Mombaldone,

Liguria Region:

—

in the province of Genova, the municipalities of Bogliasco, Arenzano, Ceranesi, Ronco Scrivia, Mele, Isola Del Cantone, Lumarzo, Genova, Masone, Serra Riccò, Campo Ligure, Mignanego, Busalla, Bargagli, Savignone, Torriglia, Rossiglione, Sant’Olcese, Valbrevenna, Sori, Tiglieto, Campomorone, Cogoleto, Pieve Ligure, Davagna, Casella, Montoggio, Crocefieschi, Vobbia,

—	in the province of Savona, the municipalities of Albisola Superiore, Celle Ligure, Stella, Pontinvrea, Varazze, Urbe, Sassello, Mioglia,

Lazio Region:

—	the Area of the Municipality of Rome within the administrative boundaries of the Local Heatlh Unit „ASL RM1”,

Sardinia Region:

—	In South Sardinia Province the Municipalities of Escolca, Esterzili, Genoni, Gesturi, Isili, Nuragus, Nurallao, Nurri, Sadali, Serri, Seui, Seulo, Villanova Tulo,

—

In Nuoro Province the Municipalities of Atzara, Austis, Bari Sardo, Bitti, Bolotana, Bortigali a ovest della Strada Statale 131, Cardedu, Dorgali, Elini, Fonni, Gadoni, Gairo, Girasole, Ilbono, Jerzu, Lanusei, Lei, Loceri, Lodè, Lodine, Lotzorai, Lula, Macomer a ovest della Strada Statale 131, Meana Sardo, Nuoro, Oliena, Onani, Orune, Osidda, Osini, Ovodda, Silanus, Sorgono, Teti, Tiana, Torpè, Tortolì, Ulassai, Ussassai,

—	In Oristano Province the Municipalities of Laconi, Nughedu Santa Vittoria, Sorradile,

—

In Sassari Province the Municipalities of Alà dei Sardi, Anela, Benetutti, Bono, Bonorva East of SS 131, Bottidda, Buddusò, Budoni, Bultei, Burgos, Esporlatu, Illorai, Ittireddu, Mores a sud della Strada Statale 128bis – Strada Provinciale 63, Nughedu di San Nicolò, Nule, Olbia Isola Amministrativa (Berchiddeddu), Oschiri a sud della E 840, Ozieri a sud della Strada Provinciale 63 – Strada Provinciale 1 – Strada Statale 199, Padru, Pattada, San Teodoro.

10. Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Region of Liberec:

—

in the district of Liberec, the municipalities of Arnoltice u Bulovky, Hajniště pod Smrkem, Nové Město pod Smrkem, Dětřichovec, Bulovka, Horní Řasnice, Dolní Pertoltice, Krásný Les u Frýdlantu, Jindřichovice pod Smrkem, Horní Pertoltice, Dolní Řasnice, Raspenava, Dolní Oldřiš, Ludvíkov pod Smrkem, Lázně Libverda, Háj u Habartic, Habartice u Frýdlantu, Kunratice u Frýdlantu, Víska u Frýdlantu, Poustka u Frýdlantu, Višňová u Frýdlantu, Předlánce, Černousy, Boleslav, Ves, Andělka, Frýdlant, Srbská.

III. RÉSZ

1. Bulgária

Bulgáriában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

in Blagoevgrad region:

—	the whole municipality of Sandanski

—	the whole municipality of Strumyani

—	the whole municipality of Petrich,

—

the Pazardzhik region:

—	the whole municipality of Pazardzhik,

—	the whole municipality of Panagyurishte,

—	the whole municipality of Lesichevo,

—	the whole municipality of Septemvri,

—	the whole municipality of Strelcha,

—

in Plovdiv region

—	the whole municipality of Hisar,

—	the whole municipality of Suedinenie,

—	the whole municipality of Maritsa

—	the whole municipality of Rodopi,

—	the whole municipality of Plovdiv,

—

in Varna region:

—	the whole municipality of Byala,

—	the whole municipality of Dolni Chiflik.

2. Olaszország

Olaszországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Sardinia Region:

—	in Nuoro Province the Municipalities of Aritzo, Arzana, Baunei, Belvi, Desulo, Gavoi, Mamoiada, Ollolai, Olzai, Oniferi, Orani, Orgosolo, Orotelli, Ottana, Sarule, Talana, Tonara, Triei, Urzulei, Villagrande Strisaili.

3. Lettország

Lettországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

Dienvidkurzemes novada Embūtes pagasta daļa uz ziemeļiem autoceļa P116, P106, autoceļa no apdzīvotas vietas Dinsdurbe, Kalvenes pagasta daļa uz austrumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz ziemeļiem no autoceļa A9, uz austrumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz austrumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296,

—	Kuldīgas novada Rudbāržu, Nīkrāces, Raņķu, Skrundas pagasts, Laidu pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1296, Skrundas pilsēta.

4. Litvánia

Litvániában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Jurbarko rajono savivaldybė: Jurbarko miesto seniūnija, Girdžių, Jurbarkų Raudonės, Skirsnemunės, Veliuonos ir Šimkaičių seniūnijos,

—	Molėtų rajono savivaldybė: Dubingių ir Giedraičių seniūnijos,

—	Marijampolės savivaldybė: Sasnavos ir Šunskų seniūnijos,

—	Šakių rajono savivaldybė: Barzdų, Gelgaudiškio, Griškabūdžio, Kidulių, Kudirkos Naumiesčio, Sintautų, Slavikų, Sudargo, Šakių, Plokščių ir Žvirgždaičių seniūnijos.

—	Kazlų rūdos savivaldybė: Antanavos, Jankų ir Kazlų Rūdos seniūnijos: vakarinė dalis iki kelio 2602 ir 183,

—	Kelmės rajono savivaldybė: Kelmės apylinkių, Kukečių, Šaukėnų ir Užvenčio seniūnijos,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybė: Gižų, Kybartų, Klausučių, Pilviškių, Šeimenos ir Vilkaviškio miesto seniūnijos.

—	Širvintų rajono savivaldybė: Alionių ir Zibalų seniūnijos,

—	Šiaulių rajono savivaldybė: Bubių, Kuršėnų kaimiškoji ir Kuršėnų miesto seniūnijos,

—	Ukmergės rajono savivaldybė: Želvos seniūnija,

—	Vilniaus rajono savivaldybė: Paberžės seniūnija.

5. Lengyelország

Lengyelországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie zachodniopomorskim:

—	gminy Banie, Trzcińsko – Zdrój, Widuchowa, część gminy Chojna położona na wschód linii wyznaczonej przez drogi nr 31 biegnącą od północnej granicy gminy i 124 biegnącą od południowej granicy gminy w powiecie gryfińskim,

w województwie warmińsko-mazurskim:

—

gmina Rybno, część gminy Działdowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 538, część gminy Płośnica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Burkat – Skurpie – Rutkowice – Płośnica – Turza Mała – Koty, część gminy Lidzbark położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 544 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 541 oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 541 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 544 w powiecie działdowskim,

—	część gminy Grodziczno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 541 w powiecie nowomiejskim,

—

część gminy Lubawa położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 537 biegnącą od wschodniej graniczy gminy do skrzyżowana z drogą nr 541, a następnie na wschód od liini wyznaczonej przez drogę nr 541 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 537 do południowej granicy gminy w powiecie iławskim,

—

gmina Dąbrówno, część gminy Grunwald położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 537 biegnącej od zachodniej granicy gminy do miejscowości Stębark, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od miejscowości Stębark do południowej granicy gminy i łączącej miejscowości Stębark – Łodwigowo w powiecie ostródzkim,

—

gmina Banie Mazurskie, część gminy Gołdap położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę bignącą od zachodniej granicy gminy i łączącą miejscowości Pietraszki – Grygieliszki – Łobody – Bałupiany - Piękne Łąki do skrzyżowania z drogą nr 65, następnie od tego skrzyżowania na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 65 biegnącą do skrzyżowania z drogą nr 650 i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 650 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 65 do miejscowości Wronki Wielkie i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Wronki Wielkie – Suczki – Pietrasze – Kamionki – Wilkasy biegnącą do południowej granicy gminy w powiecie gołdapskim,

—

część gminy Pozdezdrze położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej do południowej granicy gminy i łączącą miejscowości Stręgiel – Gębałka – Kuty – Jakunówko – Jasieniec, część gminy Budry położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej do południowej granicy gminy i łączącą miejscowości Skalisze – Budzewo – Budry – Brzozówko w powiecie węgorzewskim,

—	część gminy Kruklanki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej do wschodniej granicy gminy i łączącą miejscowości Jasieniec – Jeziorowskie – Podleśne w powiecie giżyckim,

—	część gminy Kowale Oleckie położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej do południowej granicy gminy i łączącą miejscowości Wierzbianki – Czerwony Dwór – Mazury w powiecie oleckim,

w województwie lubuskim:

—	gminy Niegosławice, Szprotawa w powiecie żagańskim,

w województwie wielkopolskim:

—	gminy Krzemieniewo, Lipno, Osieczna, Rydzyna, Święciechowa, Włoszakowice w powiecie leszczyńskim,

—	powiat miejski Leszno,

—	gminy Kościan i miasto Kościan, Krzywiń, Śmigiel w powiecie kościańskim,

—

część gminy Dolsk położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 434 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 437, a następnie na zachód od drogi nr 437 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 434 do południowej granicy gminy, część gminy Śrem położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 310 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Śrem, następnie na zachód od drogi nr 432 w miejscowości Śrem oraz na zachód od drogi nr 434 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 432 do południowej granicy gminy w powiecie śremskim,

—	część gminy Gostyń położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie gostyńskim,

—	część gminy Przemęt położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Borek – Kluczewo – Sączkowo – Przemęt – Błotnica – Starkowo – Boszkowo – Letnisko w powiecie wolsztyńskim,

w województwie dolnośląskim:

—	część gminy Lubin położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 335 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Lubin oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 333 biegnącą od granicy miasta Lubin do południowej granicy gminy w powiecie lubińskim

—	gminy Prusice, Żmigród, część gminy Oborniki Śląskie położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 340 w powiecie trzebnickim,

—

część gminy Zagrodno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Jadwisin – Modlikowice – Zagrodno oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od miejscowości Zagrodno do południowej granicy gminy, część gminy wiejskiej Złotoryja położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy w miejscowości Nowa Wieś Złotoryjska do granicy miasta Złotoryja oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od granicy miasta Złotoryja do wschodniej granicy gminy w powiecie złotoryjskim,

—

część gminy Chocianów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 335 biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Żabice, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Żabice – Trzebnice – Chocianowiec – Chocianów – Pasternik biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie polkowickim,

—	gminy Chojnów i miasto Chojnów, Krotoszyce, Miłkowice w powiecie legnickim,

—	powiat miejski Legnica,

—

część gminy Wołów położona na wschód od linii wyznaczonej przez lnię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy, część gminy Wińsko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 36 biegnącą od północnej do zachodniej granicy gminy, część gminy Brzeg Dolny położona na wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową od północnej do południowej granicy gminy w powiecie wołowskim,

w województwie świętokrzyskim:

—

gminy Masłów, Miedziana Góra, Mniów, Łopuszno, Piekoszów, Sitkówka-Nowiny, Strawczyn, Zagnańsk, część gminy Chęciny położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 762, część gminy Górno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy łączącą miejscowości Leszczyna – Cedzyna oraz na północ od linii wyznczonej przez ul. Kielecką w miejscowości Cedzyna biegnącą do wschodniej granicy gminy w powiecie kieleckim,

—	powiat miejski Kielce,

—

gminy Krasocin, część gminy Włoszczowa położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Konieczno i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Konieczno – Rogienice – Dąbie – Podłazie, część gminy Kluczewsko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy i łączącą miejscowości Krogulec – Nowiny – Komorniki do przecięcia z linią rzeki Czarna, następnie na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Czarna biegnącą do przecięcia z linią wyznaczoną przez drogę nr 742 i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od przecięcia z linią rzeki Czarna do południowej granicy gminyw powiecie włoszczowskim,

—	gminy Małogoszcz, Oksa w powiecie jędrzejowskim.

6. Románia

Romániában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Zona orașului București,

—	Județul Constanța,

—	Județul Satu Mare,

—	Județul Tulcea,

—	Județul Bacău,

—	Județul Bihor,

—	Județul Bistrița Năsăud,

—	Județul Brăila,

—	Județul Buzău,

—	Județul Călărași,

—	Județul Dâmbovița,

—	Județul Galați,

—	Județul Giurgiu,

—	Județul Ialomița,

—	Județul Ilfov,

—	Județul Prahova,

—	Județul Sălaj,

—	Județul Suceava

—	Județul Vaslui,

—	Județul Vrancea,

—	Județul Teleorman,

—	Judeţul Mehedinţi,

—	Județul Gorj,

—	Județul Argeș,

—	Judeţul Olt,

—	Judeţul Dolj,

—	Județul Arad,

—	Județul Timiș,

—	Județul Covasna,

—	Județul Brașov,

—	Județul Botoșani,

—	Județul Vâlcea,

—	Județul Iași,

—	Județul Hunedoara,

—	Județul Alba,

—	Județul Sibiu,

—	Județul Caraș-Severin,

—	Județul Neamț,

—	Județul Harghita,

—	Județul Mureș,

—	Județul Cluj,

—	Județul Maramureş.

7. Szlovákia

Szlovákiában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	The whole district of Vranov and Topľou,

—

In the district of Humenné: Lieskovec, Myslina, Humenné, Jasenov, Brekov, Závadka, Topoľovka, Hudcovce, Ptičie, Chlmec, Porúbka, Brestov, Gruzovce, Ohradzany, Slovenská Volová, Karná, Lackovce, Kochanovce, Hažín nad Cirochou, Závada, Nižná Sitnica, Vyšná Sitnica, Rohožník, Prituľany, Ruská Poruba, Ruská Kajňa,

—

In the district of Michalovce: Strážske, Staré, Oreské, Zbudza, Voľa, Nacina Ves, Pusté Čemerné, Lesné, Rakovec nad Ondavou, Petrovce nad Laborcom, Trnava pri Laborci, Vinné, Kaluža, Klokočov, Kusín, Jovsa, Poruba pod Vihorlatom, Hojné, Lúčky,Závadka, Hažín, Zalužice, Michalovce, Krásnovce, Šamudovce, Vŕbnica, Žbince, Lastomír, Zemplínska Široká, Čečehov, Jastrabie pri Michalovciach, Iňačovce, Senné, Palín, Sliepkovce, Hatalov, Budkovce, Stretava, Stretávka, Pavlovce nad Uhom, Vysoká nad Uhom, Bajany,

—	In the district of Gelnica: Hrišovce, Jaklovce, Kluknava, Margecany, Richnava,

—	In the district Of Sabinov: Daletice,

—

In the district of Prešov: Hrabkov, Krížovany, Žipov, Kvačany, Ondrašovce, Chminianske Jakubovany, Klenov, Bajerov, Bertotovce, Brežany, Bzenov, Fričovce, Hendrichovce, Hermanovce, Chmiňany, Chminianska Nová Ves, Janov, Jarovnice, Kojatice, Lažany, Mikušovce, Ovčie, Rokycany, Sedlice, Suchá Dolina, Svinia, Šindliar, Široké, Štefanovce, Víťaz, Župčany,

—	the whole district of Medzilaborce,

—	In the district of Stropkov: Havaj, Malá Poľana, Bystrá, Mikové, Varechovce, Vladiča, Staškovce, Makovce, Veľkrop, Solník, Korunková, Bukovce, Krišľovce, Jakušovce, Kolbovce,

—	In the district of Svidník: Pstruša,

—	In the district of Zvolen: Očová, Zvolen, Sliač, Veľká Lúka, Lukavica, Sielnica, Železná Breznica, Tŕnie, Turová, Kováčová, Budča, Hronská Breznica, Ostrá Lúka, Bacúrov, Breziny, Podzámčok, Michalková, Zvolenská Slatina, Lieskovec,

—	In the district of Banská Bystrica: Sebedín-Bečov, Čerín, Dúbravica, Oravce, Môlča, Horná Mičiná, Dolná Mičiná, Vlkanová, Hronsek, Badín, Horné Pršany, Malachov, Banská Bystrica,

—	The whole district of Sobrance except municipalities included in zone II.

”

2022.12.23.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/186

A TANÁCS (EU) 2022/2569 HATÁROZATA

(2022. november 14.)

a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény részes felei konferenciájának 19. Ülésén (CITES CoP 19) (Panamaváros, Panama, 2022. november 14–25.) az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról, valamint egy fajnak a CITES III. függelékébe való felvételére irányuló javaslat benyújtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) (1), amelyhez az Unió az (EU) 2015/451 tanácsi határozattal (2) csatlakozott, 1975. július 1-jén lépett hatályba. A CITES végrehajtására az Unióban a 338/97/EK tanácsi rendelettel (3) került sor.

(2)	A CITES XI. cikke 3. bekezdésének értelmében a részes felek konferenciája (a továbbiakban: CoP) többek között határozatokat fogadhat el a CITES függelékeinek módosítása céljából.

(3)

A CITES XVI. cikkének értelmében a CITES bármely részes fele jegyzéket juttathat el a CITES titkárságához a CITES III. függelékébe felveendő azon fajokról, amelyeket az említett részes fél a felségterületén külön szabályozásnak kíván alávetni abból a célból, hogy kizsákmányolásukat megakadályozza vagy korlátozza, és amelyeknél a kereskedelem ellenőrzése során a többi részes fél együttműködése szükséges.

(4)	A CoP a 2022. november 14. és 25. között tartandó 19. ülésén (a továbbiakban: CITES CoP19-ülés) a CITES függelékeinek módosítására irányuló 52 javaslatról, valamint a CITES végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatos számos egyéb kérdésről fog határozatot elfogadni.

(5)

Helyénvaló meghatározni a CITES CoP19-ülésen az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel a CITES függelékeinek módosításai kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve, és több egyéb határozat képes lesz meghatározó módon befolyásolni az uniós jog tartalmát, így különösen a 865/2006/EK bizottsági rendeletét (4) és a 792/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletét (5).

(6)

A CoP előtt fekvő különböző javaslatok tekintetében az Unió által képviselendő javasolt álláspont a javaslatok érdemi szakértői elemzésén alapul figyelembe véve a CITES rendelkezéseit, a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos bizonyítékok fényében , valamint a releváns uniós szabályokkal és szakpolitikákkal való összhangján alapul,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény részes felei konferenciájának 19. ülésén (CITES CoP19-ülés) az Unió hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében az Unió nevében képviselendő álláspont e határozat I. és II. mellékletében kerül meghatározásra.

2. cikk

Amennyiben az 1. cikkben említett álláspontot valószínűsíthetően befolyásolják az e határozat elfogadását követően és a CITES CoP19-ülés előtt vagy alatt bemutatott új tudományos vagy technikai információk, vagy amennyiben az említett ülésen olyan felülvizsgált vagy új javaslatokat tesznek, amelyek tekintetében még nincs uniós álláspont, az uniós álláspontot helyszíni koordináció révén kell kialakítani, mielőtt a részes felek konferenciáját felkérik, hogy határozzon az említett javaslatokról. Ilyen esetekben az uniós álláspontnak összhangban kell lennie az e határozat mellékleteiben meghatározott elvekkel.

3. cikk

Az Unió javaslatot nyújt be az e határozat IIa. mellékletében megjelölt fajnak a CITES III. függelékébe való felvételére.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) HL L 75., 2015.3.19., 4. o.

(2) A Tanács (EU) 2015/451 határozata (2015. március 6.) az Európai Uniónak a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez (CITES) való csatlakozásáról (HL L 75., 2015.3.19., 1. o.).

(3) A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.).

(4) A Bizottság 865/2006/EK rendelete (2006. május 4.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 166., 2006.6.19., 1. o.).

(5) A Bizottság 792/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. augusztus 23.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendeletben előírt engedélyek, bizonyítványok és más okmányok mintáira vonatkozó szabályok megállapításáról és a 865/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 242., 2012.9.7., 13. o.).

I. MELLÉKLET

Az Unió álláspontja a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) Részes Felei Konferenciájának 2022. november 14. és 25. között Panamavárosban (Panama) megrendezendő 19. ülésén megvitatandó legfőbb kérdésekről

A. ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

Az Unió a CITES-t kulcsfontosságú nemzetközi egyezménynek tekinti a biológiai sokféleség megőrzése és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem terén.

Az Uniónak ambiciózus álláspontot kell képviselnie a CITES Részes Felei Konferenciájának 19. ülésén (CoP19), amelynek összhangban kell lennie az idevágó uniós politikákkal és nemzetközi kötelezettségekkel, így például a 15. fenntartható fejlődési célban megfogalmazott, a vadon élő állatokat és növényeket érintő célkitűzésekkel, a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciájának 15. ülésére (CoP15) elfogadott új, a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni globális keretre vonatkozó uniós állásponttal (1), a CITES stratégiai jövőképével és az ENSZ Közgyűlésének a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedeleméről szóló 75/311. sz. határozatával. Az uniós álláspontnak elő kell segítenie a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiában, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervben, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló uniós megközelítésben, valamint az európai zöld megállapodásban uniós szinten meghatározott célkitűzések elérését is.

Az Uniónak a következő prioritásokra kell koncentrálnia a CITES CoP19 során:

•	a CITES-eszközök teljes mértékű kiaknázása a fenntarthatatlan szintű kereskedelem által érintett veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmének szabályozása érdekében, tudományosan megalapozott megközelítést követve, valamint

•	a nemzetközi közösség határozottabb fellépése a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme terén;

3a.

Az Uniónak a CITES CoP19 keretében biztosítania kell, hogy az EU-nak az egyezmény részes feleként fennálló státusza és jogai teljes mértékben érvényesüljenek.

Az uniós álláspontnak a fajok védettségi helyzetének javítására irányuló CITES-mechanizmusok hozzájárulását éppúgy figyelembe kell vennie, mint a hatékony állományvédelmi intézkedéseket alkalmazó országok eddigi munkáját. Az Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy a CoP19 keretében meghozott döntések maximalizálják a CITES hatékonyságát, egyrészt a szükségtelen adminisztrációs terheknek a lehető legkisebbre történő csökkentése révén, másrészt pedig gyakorlati, költséghatékony és működőképes megoldásokat nyújtva a végrehajtási és nyomonkövetési problémákra.

A CITES irányító testülete a Részes Felek Konferenciája, a CITES CoP19 során hozott döntések egy részét pedig a Részes Felek Konferenciájának alárendelt legfőbb szerv, az állandó bizottság fogja végrehajtani. Éppen ezért a CITES CoP19-et közvetlenül megelőző 75., és az azt követő 76. állandó bizottsági ülésen képviselt uniós megközelítésnek szintúgy a CITES CoP19 tekintetében megállapított uniós állásponton kell alapulnia.

B. KONKRÉT KÉRDÉSEK

Összesen ötvenkettő, a CITES függelékeinek módosítására irányuló javaslatot terjesztettek elő a CITES CoP19 ülésre. E javaslatok közül tizenhármat az Unió nyújtott be indítványozóként vagy társindítványozóként, így ezek elfogadását az Uniónak természetszerűen támogatnia kell.

6a.

A CITES függelékeinek módosítására irányuló javaslatok tekintetében az uniós álláspontnak az érintett faj védettségi helyzetén, valamint a kereskedelemnek az adott faj helyzetére gyakorolt tényleges vagy lehetséges hatásán kell alapulnia. Ezért a legrelevánsabb és legmegalapozottabb tudományos szakvéleményt kell figyelembe venni a listába vételi javaslatok értékelését illetően, a CITES-konferencia által az I. és a II. függelék módosításának kritériumairól elfogadott Conf. 9.24. számú állásfoglalásnak megfelelően.

6b.

Külön figyelmet kell fordítani a javaslatok által érintett fajok elterjedési területe szerinti államok nézeteire. Az Unió ezenfelül úgy véli, hogy általános elvként támogatni kell a CITES függelékeinek módosítására vonatkozó javaslatokat, amennyiben azok a CITES állatokkal és növényekkel foglalkozó bizottságaitól és az állandó bizottságtól származnak. A CITES titkársága és a Természetvédelmi Világszövetség/TRAFFIC (2) javaslatokra vonatkozó értékelését, valamint a kereskedelmileg hasznosított tengeri fajok esetében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kirendelt szakértői testület értékelését is figyelembe kell venni.

A 2022. június 16-i (EU) 2022/982 tanácsi határozatban (3) foglaltaknak megfelelően az Unió támogatja a következők felvételét:

—	Physignathus cocincinus (ázsiai víziagáma) a II. függelékbe

—	Cuora galbinifrons (dél-vietnámi szelenceteknős) az I. függelékbe

—	Laotriton laoensis (lapátfarkú gőte) a II. függelékbe, a vadon befogott, kereskedelmi célból forgalmazott példányok tekintetében nulla kiviteli kvóta mellett

—	Agalychnis lemur (maki levelibéka) a II. függelékbe, a vadon befogott, kereskedelmi célból forgalmazott példányok tekintetében nulla éves kiviteli kvóta mellett

—	a Sphyrnidae spp. (pörölycápák) nembe tartozó valamennyi, a II. függelékben még nem szereplő faj a II. függelékbe

—	Thelenota ananas, T. anax, T. rubralineata (tengeri uborkák) a II. függelékbe

—	Khaya spp. (afrikai mahagóni) (afrikai populációk) a II. függelékbe a #17 annotációval

—	Afzelia spp. (doussié) (afrikai populációk) a II. függelékbe a #17 annotációval

—	Dipteryx spp. a II. függelékbe a #17 + magok annotációval

—	Handroanthus spp. (ipe), Tabebuia spp. és Roseodendron spp. a II. függelékbe a #17 annotációval

—	Pterocarpus spp. (padukfa) (afrikai populációk) a II. függelékbe a #17 annotációval

—	Rhodiola spp. a CITES II. függelékébe a #2 annotációval.

Az Unió ezenfelül úgy döntött, hogy támogatja és szorgalmazni fogja Panamának a Carcharhinidae spp. (kékcápafélék) II. függelékbe való felvételére irányuló javaslatát.

Az Unió megállapítja, hogy jelentős erőfeszítések történtek az elmúlt években a CITES végrehajtásához szükséges kapacitásépítés terén, nem utolsó sorban a tengeri fajok tekintetében, többek között uniós pénzügyi támogatás révén. Az Unió támogatja a CITES, valamint más olyan multilaterális környezetvédelmi megállapodások és – a saját megbízatásuk keretén belül eljáró – szervezetek közötti koordináció erősítését, mint például a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és az egyéb érintett szervezetek, az irányítás javítása és a komplementaritás fokozása céljából.

Az Unió megállapítja, hogy a CITES-en belül egyre nagyobb hangsúly helyeződik a fafajokra, amint azt az Unió arra irányuló javaslatai is tükrözik, hogy a CoP19 keretében további fafajokat vegyenek fel a CITES II. függelékébe. A CITES-nek fontos szerepet kell betöltenie az erdők védelmében, és az Unió támogatja a CITES és más erdészeti vonatkozású szervezetek és folyamatok közötti határozottabb és következetesebb fellépést.

10.

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos javaslatokra vonatkozó uniós álláspontnak tükröznie kell a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megelőzésére irányuló átfogó uniós megközelítést, amelynek értelmében kezelni kell annak kiváltó okait, meg kell erősíteni a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének kezelésére szolgáló jogi és szakpolitikai kereteket, hatékonyan érvényre kell juttatni a meglévő szabályokat, és elő kell mozdítani a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének kezelését célzó globális partnerségeket, emellett azonban el kell ismernie, hogy a nemzetközi közösség az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megelőzésére.

11.

Ezen prioritásokkal összhangban az Unió támogatja, hogy a CITES révén hatékonyabb védelemben részesüljenek azok a fajok, amelyeket jelenleg vagy jogellenesen, vagy pedig fenntarthatatlan mennyiségben importálnak az EU-ba. Az Unió ezért támogatja a függelékek módosítására irányuló javaslatokat a különböző hüllők és kétéltűek tekintetében, különös tekintettel az Unióba kedvtelésből tartott állatként behozott különböző teknősfajokra.

12.

Az Uniónak ösztönöznie kell azokat a kezdeményezéseket is, amelyek hozzájárulnak az érintett hatóságok kapacitásainak növeléséhez, az információk és a bevált gyakorlatok megosztásához, a CITES jobb végrehajtásához, valamint a származási, tranzit- és célországok közötti együttműködés javításához.

13.

Ezzel összefüggésben az Unió tudomásul veszi azokat a javaslatokat, amelyek a kiválasztott felek javát szolgáló egyedi alapok létrehozására szólítanak fel. Az Unió úgy véli, hogy új alapokat csak kellően indokolt esetekben, megvalósíthatóságuk és hozzáadott értékük alapos elemzése alapján szabad létrehozni. A finanszírozáshoz való hozzáférés nem korlátozódhat kiválasztott felekre vagy a felek kiválasztott csoportjaira.

13a.

A CITES CoP19 elé benyújtott több javaslat is a fenntartható mértékű kiaknázással, a megélhetéssel, az őslakos népekkel és a helyi közösségekkel kapcsolatos kérdésekre összpontosít. Az Uniónak támogatnia kell ezeket a javaslatokat, amennyiben azok hozzájárulnak ahhoz, hogy a CITES megfelelő módon kezelje a vonatkozó kérdéseket. Ugyanakkor el kell kerülni olyan további folyamatok vagy struktúrák létrehozását, amelyek jelentős költségekkel és bizonytalan előnyökkel járnak, vagy magukban hordozzák a párhuzamos erőfeszítések kockázatát.

14.

Az Unió számára fontos annak biztosítása, hogy minden határozatot, annotációt és fenntartást ugyanúgy értsenek és egységesen értelmezzenek. A jelenlegi szabályok pozitív hatása ellenére továbbra is prioritást élvez az elefántokat érintő orvvadászat, illetve az elefántcsont-kereskedelem kezelése, valamint annak szükségessége, hogy fenntartható megoldásokat biztosítsunk az elefántok és általában a vadon élő állatok és növények közelében élők számára. Az Uniónak ezért kiemelten is támogatnia kell az élő elefántok kereskedelmére vonatkozó szabályok egyértelműsítését, különösen ami a Conf. 11.20. számú (Rev. CoP18) és a Conf. 10.10. számú (Rev. CoP18) állásfoglalást illeti. Az állandó bizottság 74. ülésén az Unió és tagállamai kifejezték azon kívánságukat, hogy a CITES keretrendszere, valamint átlátható és megbízható tudományos vizsgálat alapján közös keretet hozzanak létre az élő afrikai elefántok kereskedelmére. Az élő afrikai elefántok kereskedelmére vonatkozó feltételek harmonizálását, valamint az elefántok és az elefántcsont jogellenes kereskedelmének problémáját közvetlenül kezelő intézkedések előmozdítását az Uniónak prioritásként kell kezelnie a CoP19 elefántokkal kapcsolatos összes napirendi pontja esetében.

15.

Az Unió megállapítja, hogy a részes felek több javaslatot terjesztettek elő a legális elefántcsont- és orrszarvúszarv-kereskedelem vonatkozásában. Az Unió tudatában van a veszélyeztetett fajoknak – különösen a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével szembeni – védelméhez kapcsolódó pénzügyi terheknek, valamint annak, hogy az emberek és a vadon élő állatok között előfordulhatnak konfliktusok, és e tekintetben támogatást nyújt az elterjedési terület szerinti államoknak. A CITES keretrendszere jelenleg tiltja az elefántcsont és az orrszarvúszarv nemzetközi kereskedelmét. Az Unió úgy véli, hogy nem teljesülnek az ilyen kereskedelem újbóli engedélyezéséhez szükséges feltételek, és nem támogatja azokat a CoP19 keretében megvitatandó javaslatokat, amelyek az ilyen kereskedelem újbóli megindítására irányulnak. Ami az illegális kereskedelmet elősegítő belföldi elefántcsont- és orrszarvúszarv-piacokat illeti, az Uniónak az Egyezmény hatókörén belül továbbra is támogatnia kell a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékokon alapuló, arányos, hatékony és átlátható intézkedéseket.

16.

Az Unió tisztában van azzal, hogy a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelme, valamint a biológiai sokféleség globális csökkenése kockázatot jelenthet a zoonótikus betegségek megjelenése és terjedése szempontjából. Az Unió annak is tudatában van, hogy kapcsolat áll fenn egyrészt az illegális kereskedelem, másrészt pedig a rossz állatjólét között, ami növeli a betegségek terjedésének kockázatát. A CITES-nek – megbízatásával összhangban – továbbra is szerepet kell játszania az állatok és az emberek egészségét érintő lehetséges kockázatok csökkentésében. Egyetlen szervezet sem képes egyedül fellépni azokkal a sokrétű kihívásokkal szemben, amelyek a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos betegségek kialakulásához és terjedéséhez vezethetnek. Az Unió úgy véli, hogy az egyezmény a legális kereskedelmi rendszert előmozdító ösztönzői, és különösen az illegális kereskedelem visszaszorítására irányuló funkciója révén hozzájárulhat a zoonózisok terjedésével kapcsolatos kockázat csökkentéséhez. Az Uniónak ezért ösztönöznie kell a CITES-t, hogy az „Egy az egészség” koncepcióval összhangban fűzze szorosabbra az együttműködést más kormányközi szervezetekkel, ideértve az állat- és közegészségügy, a kereskedelem, az élelmiszeripar és a szállítás terén működő szervezeteket is. Az Unió határozottan támogatja az Állategészségügyi Világszervezet és a CITES megújított elkötelezettségét, hogy a biológiai sokféleség megőrzése és az állatok védelme érdekében működjenek együtt világszerte az állategészségügyi és állatjóléti kérdésekben.

17.

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméhez kapcsolódó válság a CITES hatályának új fajokra és felekre való kiterjesztésével együttesen azt jelenti, hogy a CITES hatóköre további tevékenységekkel bővült az elmúlt években, és a CITES titkárságának munkaterhe jelentősen nőtt. Az Uniónak figyelembe kell vennie ezeket a fejleményeket, amikor a CoP19 ülésen képviselendő prioritásairól és a CITES titkárságának jövőbeli költségvetéséről dönt.

(1) ST 13975/22 (https://www.consilium.europa.eu/media/59787/st13975-en22.pdf).

(2) A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a TRAFFIC kifejezetten a vadon élő állatok és növények kereskedelmével kapcsolatos kérdésekre szakosodott, és minden CoP előtt átfogó értékelést készít a CITES függelékeinek módosítására vonatkozó javaslatokról.

(3) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=uriserv:OJ.L_.2022.167.01.0095,01.HUN

II. MELLÉKLET

„+”	a javaslat támogatása
„–“	a javaslat elutasítása
„0”	nyitott álláspont, mivel nem áll rendelkezésre elegendő információ az álláspont kialakításához
„(+)”	további információk rendelkezésre állásától és/vagy a javaslat módosításaitól függő támogatás
„(-)”	további alátámasztó bizonyíték benyújtása és/vagy a javaslat jelentős módosítása esetén mérlegelendő elutasítás

1. Munkadokumentumok

Szám	Napirendi pont			Indítványozó (1)	Megjegyzések	Álláspont
Nyitóünnepség					Nem áll rendelkezésre dokumentum
Köszöntők					Nem áll rendelkezésre dokumentum
Igazgatási és pénzügyi kérdések
1.	Az ülés elnökének és alelnökének, továbbá az I. és a II. bizottság elnökének megválasztása				Nem áll rendelkezésre dokumentum A jelöltekről már megállapodás született.
2.	A napirend elfogadása CoP19 2. számú dokumentum			Sec.	Elfogadva	+
3.	A munkaprogram elfogadása CoP19 3. számú dokumentum			Sec.	Elfogadva	+
4.	A Részes Felek Konferenciájának eljárási szabályzata
	4.1.	Az állandó bizottság jelentése, CoP19 4.1. számú dokumentum		SC	A 7. sz. szabályhoz javasolt módosítások támogatása. A 25.5. és 25.6. sz. szabályhoz javasolt módosítások támogatása. Annak fontosságának hangsúlyozása, hogy a szavazási sorrend megváltoztatására csak kivételes esetben kerülhet sor, és azt az elnöknek megfelelően indokolnia kell az ülésen.	+
	4.2.	A 26. sz. szabály javasolt módosítása CoP19 4.2. számú dokumentum		Botswana és Zimbabwe	A javaslat elutasítása, mivel az ellentétes az egyezmény XV. cikkével. Az az elv, mely szerint minden fél egy szavazattal rendelkezik, alapvető fontosságú, és nem képezheti vita tárgyát. Ez a változás rendkívül bonyolult tárgyalásokat eredményezne minden szavazás előtt, és gyakorlati kérdéseket vetne fel azt illetően, hogy a lakosságot a CoP üléseihez a lehető legközelebb kellene felmérni, hogy az megfelelően tükrözze a helyzetet.	-
5.	Mandátumvizsgáló bizottság
	5.1.	A mandátumvizsgáló bizottság létrehozása			Nem áll rendelkezésre dokumentum
	5.2.	A mandátumvizsgáló bizottság jelentése			Nem áll rendelkezésre dokumentum
6.	A megfigyelők részvételének jóváhagyása CoP19 6. számú dokumentum
7.	A titkárságnak, valamint a részes felek konferenciája üléseinek igazgatása, pénzügyei és költségvetése
	7.1.	A titkárság igazgatása CoP19 7.1. számú dokumentum		Sec.
	7.2.	Az ENSZ Környezetvédelmi Programja ügyvezető igazgatójának jelentése az igazgatási és egyéb ügyekről CoP19 7.2. számú dokumentum		UNEP
	7.3.	A 2020 és 2022 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi jelentések CoP19 7.3. számú dokumentum		Sec.
	7.4.	A 2023–2025-ös időszakra vonatkozó költségvetés és munkaprogram CoP19 7.4. számú dokumentum		Sec.
	7.5.	Finanszírozáshoz való hozzáférés CoP19 7.5. számú dokumentum		SC	Nincs kialakult álláspont
	7.6.	Támogatott küldöttségi projekt CoP19 7.6. számú dokumentum		Sec.	Egyetértés a titkárság azon javaslatával, hogy a programot ne terjesszék ki általában az állandó bizottság, valamint az állatokkal, illetve a növényekkel foglalkozó bizottságok üléseire, mivel az így kibővített programmal kapcsolatos adminisztratív munka aránytalan terhet jelentene a titkárság számára. Egyetértés viszont azzal a javaslattal, hogy a program – a XIII. cikk szerinti eljárásokra figyelemmel – korlátozott mértékben terjedjen ki a jogosult felekre. A konferencia 17.3. számú állásfoglalása javasolt módosításainak és a határozattervezetnek a támogatása.	+
8.	Az egyezményre vonatkozó nyelvi stratégia CoP19 8. számú dokumentum			Sec.	Az EU támogathatja a 2. lehetőséget, és nyitott a 3. lehetőség bizonyos elemeinek megvitatására, amennyiben azok finanszírozása önkéntes hozzájárulásokból történik. Jelentős költségvetési és késleltetési kérdéseket kell figyelembe venni, valamint a CITES végrehajtására és érvényesítésére gyakorolt lehetséges következményeket, amint az a 8. számú dokumentum 12. pontjának a) alpontjában szerepel. A CoP üléseinek keretében szervezett munkacsoportoknak valamennyi régió képviselőit magukban kell foglalniuk, és nem csak az arab, a kínai és az orosz nyelvet hivatalos nyelvként használó részes felek képviselőit, mivel minden döntésnek költségvetési vonzatai lesznek valamennyi fél számára.	(-)
Stratégiai kérdések
9.	Bizottsági jelentések és ajánlások
	9.1.	Állandó bizottság
		9.1.1.	Az elnök jelentése CoP19 9.1.1. számú dokumentum	SC	A dokumentum tudomásulvétele és a határozattervezetek támogatása, beleértve a titkárság javaslatait is.	+
		9.1.2.	Az új regionális tagok és póttagok megválasztása		Nem áll rendelkezésre dokumentum
	9.2.	Állatokkal foglalkozó bizottság
		9.2.1	Az elnök jelentése CoP19 9.2.1. számú dokumentum	AC	A dokumentum tudomásulvétele és a határozattervezetek támogatása.	+
		9.2.2.	Az új regionális tagok és póttagok megválasztása		Nem áll rendelkezésre dokumentum
	9.3.	Növényekkel foglalkozó bizottság
		9.3.1.	Az elnök jelentése CoP19 9.3.1. számú dokumentum	PC	A dokumentum tudomásulvétele.
		9.3.2.	Az új regionális tagok és póttagok megválasztása		Nem áll rendelkezésre dokumentum
10.	A CITES stratégiai jövőképe CoP19 10. számú dokumentum			SC	A határozatsorozat támogatása. A biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni globális keret fejleményeitől függően a mutatók tovább módosíthatók.	(+)
11.	Az I. függelékben felsorolt fajok CoP19 11. számú dokumentum			AC, PC	A javaslat támogatása a határozattervezeteknek az EU által javasolt néhány módosításával, ugyanakkor nyitottnak kell maradni a titkárság által a javasolt eljáráshoz javasolt kiigazítások és egyéb módosítások megvitatására, amennyiben más részes felek javasolnak ilyeneket.	+
12.	Jelentés a vadon élő állatok és növények globális kereskedelméről CoP19 12. számú dokumentum			Dél-Afrika	A jelentés és az ülésközi munkacsoport ötlete általánosságban támogatott. A javaslatban azonban továbbra is vannak bizonytalanságok. Ennélfogva csak akkor támogatható – külső források rendelkezésre állásától függően –, ha határozatok révén a jelentés jobb meghatározására irányuló folyamat indul a CoP20 keretében történő döntéshozatal céljából, vagy ha a javaslat a Részes Felek Konferenciája során a jelentés tartalmának egyértelműbbé tétele érdekében jelentős mértékben javításra kerül.	(+)
13.	Az őslakos népek és a helyi közösségek szerepvállalása CoP19 13. számú dokumentum			SC	A dokumentum 1. mellékletében szereplő felülvizsgált határozatok elfogadására vonatkozó ajánlás, valamint az őslakos népeknek és a helyi közösségeknek a CITES-ben való részvételére vonatkozó konkrét javaslatok támogatása.	+
14.	Megélhetés CoP19 14. számú dokumentum			SC	A felülvizsgált határozatok elfogadásának, valamint a 18.37. és a 18.36. sz. határozat törlésének támogatása.	+
15.	A vidéki közösségek CITES-ben való részvételére vonatkozó mechanizmusok CoP19 15. számú dokumentum			Szváziföld, Namíbia és Zimbabwe	A javaslatok önálló dokumentumként való elutasítása. Bár a téma fontos, a CITES keretében már két külön folyamat foglalkozik az az őslakos népek és a helyi közösségek kérdésével (lásd a 13. és 14. napirendi pontot). Az indítványozóknak – annak érdekében, hogy hatékonyabbak és következetesebbek legyenek az őslakos népek, valamint a helyi és vidéki közösségek szerepvállalása tekintetében – össze kell hangolniuk javaslatukat a 13. és 14. napirendi pont szerinti folyamatokkal, és azt megfontolásra be kell nyújtaniuk az érintett munkacsoportnak, illetve mindkét munkacsoportnak	(-)
16.	Kapacitásépítés CoP19 16. számú dokumentum			SC	Az állásfoglalás-tervezet és az integrált kapacitásépítési kerettel kapcsolatos munka folytatására irányuló javaslatcsomag támogatása. Néhány kisebb pontosításra lehet szükség különösen az állásfoglalás-tervezet 2b. pontja hatályának tisztázása érdekében. A titkárság által javasolt módosítások támogatása.	+
17.	Szervezetekkel és többoldalú környezetvédelmi megállapodások keretében folytatott együttműködés
	17.1.	Együttműködés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos egyéb egyezményekkel CoP19 17.1. számú dokumentum		SC	Támogatandó, mivel tovább kell erősíteni a biológiai sokféleséggel foglalkozó multilaterális környezetvédelmi megállapodások közötti szinergiákat, és helyénvaló, hogy az állandó bizottság továbbra is figyelemmel kísérje a kérdést. A dokumentum mellékleteiben szereplő felülvizsgált és új határozattervezetek jóváhagyása, valamint a partnerségi stratégia kialakítására irányuló munka támogatása.	+
	17.2.	Együttműködés a növényvilág megőrzésére vonatkozó világstratégiával CoP19 17.2. számú dokumentum		PC	Az új határozattervezetek támogatása, beleértve a titkárság arra vonatkozó javaslatát is, hogy az állandó bizottságot vonják be a folyamatba.	+
	17.3.	Együttműködés a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platformmal CoP19 17.3. számú dokumentum		SC	A dokumentum I. mellékletében foglalt határozattervezetek támogatása.	+
	17.4.	A CITES–CMS afrikai ragadozókkal kapcsolatos közös kezdeményezése CoP19 17.4. számú dokumentum		Sec.	Támogatandó ez a határozattervezet, miszerint a vonatkozó információkat át kell adni az állatokkal foglalkozó bizottságnak, és a titkárságnak tanácsot kell adni az afrikai ragadozókkal kapcsolatos kezdeményezés szerint, amint azt az állatokkal foglalkozó bizottság és több megfigyelő szervezet is javasolta.	+
	17.5.	Vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények ellen fellépő nemzetközi konzorcium CoP19 17.5. számú dokumentum		Sec.	A határozattervezetek elfogadásának és a 18.3. sz. határozat törlésének támogatása.	+
18.	A vadon élő állatok és növények ENSZ-világnapja CoP19 18. számú dokumentum			Sec.	A vadon élő állatok és növények világnapjáról szóló 18.38. sz. határozat törlésének támogatása, mivel az végrehajtásra került.	+
19.	A CITES és az erdők CoP19 19. számú dokumentum			Sec.	A javaslat támogatása; változtatásokat kell javasolni a szinergiák javítása és az erdőkkel kapcsolatos egyéb nemzetközi folyamatokkal és eszközökkel való átfedések elkerülése érdekében. Javaslat arra nézve, hogy konzultáljanak a növényekkel foglalkozó bizottsággal a tanulmány feladatmeghatározásáról (lehetőség szerint az elnökön keresztül, a folyamat egyszerűsítése érdekében).	(+)
20.	Fafajokra vonatkozó program CoP19 20. számú dokumentum			Sec.	A határozattervezetek támogatása. Az EU úgy véli, hogy a program meghozza a várt eredményeket, és arra ösztönzi a részes feleket, hogy építsenek a program eredményeire, és a jegyzékbe foglalt fafajok tekintetében továbbra is járuljanak hozzá a CITES végrehajtásához.	+
21.	Az ETIS program felülvizsgálata CoP19 21. számú dokumentum			SC	A legtöbb ajánlás támogatható, beleértve a titkárság által javasolt szerkesztési változtatásokat is, kivéve az ETIS-adatok benyújtási határidejének módosítását, amely az elemzésben használt adatok és a CoP részére történő jelentéstétel között eltelt idő miatt hátrányosan befolyásolhatná a folyamatot. Ezért ellenezni kell az I. melléklet 4. szakasza második bekezdésének kiegészítését, de támogatni kell az ICCWC és az ETIS közötti együttműködés megerősítését, valamint az illegális kereskedelemről szóló éves jelentésekből származó adatoknak az ETIS-szel való megosztását. A titkárság arra irányuló javaslatának támogatása, hogy el kell fogadni egy, a titkárságnak és az állandó bizottságnak címzett határozattervezetet, amelynek célja, hogy egyértelmű kritériumokat dolgozzon ki a részes felek kategorizálására vonatkozóan.	(+)
22.	A MIKE és az ETIS program CoP19 22. számú dokumentum			SC	A javaslat támogatása – beleértve a titkárság által a 19.BB határozat a) pontjára vonatkozóan javasolt új szöveget is –, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a MIKE és az ETIS hosszú távú pénzügyi életképességére. Az EU nyitott a titkárság azon javaslatára, hogy a 19.AA. határozat kerüljön beépítésre a finanszírozásról és a költségkalkulációt tartalmazó munkaprogramról szóló határozatba.	+
23.	A CITES szerepe a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmével összefüggő zoonótikus betegségek jövőbeli megjelenése kockázatának csökkentésében CoP19 23. számú dokumentum
	23.1.	Az állandó bizottság jelentése CoP19 23.1. számú dokumentum		SC	Az ülésszakok közötti munkacsoport által végzett munka üdvözlése. A javasolt határozatok és az élő példányok szállításáról szóló Conf. 10.21. számú állásfoglalás (Rev. CoP16) módosításainak támogatása.	+
	23.2.	Az „Egy az egészség” és a CITES: A vadon élő állatok és növények kereskedelméből eredő humán- és állategészségügyi kockázatok CoP19 23.3. számú dokumentum		Elefántcsontpart, Gabon, Gambia, Libéria, Niger, Nigéria és Szenegál	A CITES-en túlmutató elemek ellenzése. Az állásfoglalás-tervezet egyes olyan elemeinek támogatása, mint például a nemzetközi fogalommeghatározások alkalmazása, valamint az állat- és a népegészségügyi hatóságokkal való együttműködés, és javasolni kell ezen elemek beépítését a 23.1. számú dokumentumban javasolt határozattervezetekbe, nem az állásfoglalás elfogadásához vezető folyamat részeként, hanem a CoP19 keretében elfogadott határozatok formájában.	(-)
24.	A Covid19-világjárvány hatása az egyezmény végrehajtására CoP19 24. számú dokumentum			Sec.	A titkárság által javasolt ajánlások támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a CITES üléseire és ülésszakok közötti munkájára rendkívüli operatív problémák esetén is sor kerülhessen.	+
25.	A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó cselekvési terv CoP19 25. számú dokumentum			Panama	A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések hatékony feltárásának és kezelésének támogatása. A javasolt állásfoglalás támogatása, amely azonban további módosításokat igényel. Javasolni kell, hogy a CoP indítson ülésszakközi folyamatot az állásfoglalás végrehajtásához szükséges iránymutatások szükségességének és tartalmának mérlegelésére, és fogalmazzon meg ajánlásokat az állandó bizottság / a CoP20 számára.	(+)
Értelmezési és végrehajtási kérdések
Meglévő állásfoglalások és határozatok
26.	Az állásfoglalások felülvizsgálata CoP19 26. számú dokumentum			Sec.	Az állásfoglalások módosításának és a 14.81. számú határozat törlésének támogatása, amennyiben a Conf. 14.8. számú (Rev. CoP17) állásfoglalásra vonatkozó módosítás elfogadásra kerül. Összhangba kell hozni a 32. számú dokumentumban javasolt módosítással.	+
27.	A határozatok felülvizsgálata CoP19 27. számú dokumentum				A titkárság javaslatainak támogatása. Lehetőség szerint ne kerüljön törlésre a 18.55. számú határozat, mivel végrehajtása folyamatban van. Annak vizsgálata, hogy a CoP időpontjáig végrehajtották-e a 18.193. számú határozatot.	+
Általános megfelelés és végrehajtás
28.	Az egyezményt végrehajtó nemzeti jogszabályok CoP19 28. számú dokumentum			Sec.	A CoP19 28. számú dokumentumának 1. mellékletében foglalt határozattervezetek elfogadásának támogatása, valamint javaslat arra vonatkozóan, hogy a 19.EE. számú határozat h) pontjába kerüljön beépítésre az állandó bizottság rendes ülései részére történő esetleges jelentéstétel. A 18.62–18.67. sz. határozatok törlésének támogatása, és a 2. mellékletben szereplő előzetes költségvetés jóváhagyása.	+
29.	A CITES megfelelési kérdései
	29.1.	A XIII. cikk és a CITES megfelelési eljárásairól szóló 14.3. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás végrehajtása CoP19 29.1. számú dokumentum CoP19 29.1. számú dokumentum		Sec.	A XIII. cikknek, valamint a Conf. 14.3. számú (Rev. CoP18) állásfoglalásnak a végrehajtásáról szóló dokumentumban foglalt információk tudomásulvétele. Részvétel a 42. pont b) alpontja szerinti ajánlásról folytatott megbeszélésekben a gyorsított eljárás támogatása céljából, amennyiben ez szükséges, valamint a 42. pont c) alpontja szerinti ajánlásról folytatott megbeszélésekben a megfeleléssel kapcsolatos kérdések állandó bizottság általi kezelésének lehetséges javítása céljából, figyelembe véve az állandó bizottság napirendjének csökkentését lehetővé tevő egyéb lehetséges eszközöket.	0
	29.2.	Totoaba (Totoaba macdonaldi) CoP19 29.2. számú dokumentum
		29.2.1.	A titkárság jelentése CoP19 29.2.1. számú dokumentum	Sec.	A CoP19 29.2.1. számú dokumentum 3. mellékletében szereplő felülvizsgált és új határozattervezetek (18.292–18.295., 19.CC. és 19.DD.) elfogadásának támogatása. Annak szorgalmazása, hogy Mexikó hozzon hatékony intézkedéseket a kaliforniai disznódelfin védelme érdekében. A 29.2.1. és a 29.2.2. számú dokumentum nagyon hasonló, és azokat egyetlen dokumentumba kellene összevonni, esetleg a titkárság jelentését használva kiindulási pontként.	+
		29.2.2.	Megújított és aktualizált határozatok a CoP19 számára CoP19 29.2.2. számú dokumentum	Amerikai Egyesült Államok	A dokumentum tartalmának támogatása, amely azonban átfedésben van a titkárság 29.2.1. számú dokumentumával. A két dokumentumot össze kellene vonni.	(+)
	29.3.	Madagaszkári ébenfafajok (Diospyros spp.), valamint paliszander- és rózsafafajok (Dalbergia spp.) CoP19 29.3. számú dokumentum		Sec. az SC elnökével konzultálva	A határozattervezetek támogatása; különösen Madagaszkár kapcsán, hogy biztosítsa az összes készletet, és hogy a részes felek ne fogadják el a Diospyros spp. (#5) vagy a Dalbergia spp. (#15) példányainak kereskedelmi célú (újra)kivitelét Madagaszkárról mindaddig, amíg Madagaszkár a titkárság megelégedésére nem fogalmaz meg nemzeti szinten egy e fajokra vonatkozó, a jogszerű beszerzéssel kapcsolatos megállapítást és fenntarthatósági állásfoglalást.	+
30.	A megfelelést támogató program CoP19 30. számú dokumentum			SC	A megfelelést támogató program végrehajtására vonatkozó határozatok támogatása.	+
31.	A jelentős kereskedelem országos szintű felülvizsgálatai CoP19 31. számú dokumentum			SC, beilleszti az AC és a PC elnöke által javasolt határozattervezeteket	Támogatandó, mivel értékelni kell, hogy megfelelően kezelik-e a madagaszkári jelentős kereskedelem országos szintű felülvizsgálatában azonosított problémákat.	+
32.	A megfelelésről és végrehajtásról szóló Conf. 11.3. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás felülvizsgálata CoP19 32. számú dokumentum			SC	A Conf. 11.3. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás javasolt módosításai kisebb szerkesztési változtatásokkal történő elfogadásának támogatása.	+
33.	Végrehajtási kérdések CoP19 33. számú dokumentum			Sec.	Az ajánlások támogatása, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy továbbra is elő kell mozdítani az egyezmény nemzeti és nemzetközi szintű aktív végrehajtását, amely mindenekelőtt a végrehajtó intézmények megfelelő kapacitásán és egységeik szakosodásán alapul. Továbbá annak hangsúlyozása, hogy foglalkozni kell a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméből származó pénzmozgásokkal.	+
34.	Az illegális kereskedelemről szóló éves jelentések CoP19 34. számú dokumentum			Sec.	A Conf. 11.17. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás módosításának, valamint az illegális kereskedelemről szóló éves jelentésekről szóló 18.75. és a 18.76. számú határozat törlésének támogatása. A 19.AA. és a 19.BB. számú javasolt határozattervezet néhány pontosítással és módosítással történő általános támogatása.	+
35.	A CITES-ben szereplő fafajok példányainak illegális kereskedelmével foglalkozó munkacsoport CoP19 35. számú dokumentum			SC	A következő ajánlások támogatása: a) a dokumentum tudomásulvétele, beleértve a fa és egyéb fatermékek azonosításáról szóló 19.CC. számú határozattervezet javasolt módosítását, amelyet a PC a CoP19 44.2. számú dokumentumban ismertetett; b) a végrehajtásról szóló 18.79. és 18.80. számú határozat törlése.	+
36.	A vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények megakadályozásának támogatása Nyugat- és Közép-Afrikában
	36.1.	Az állandó bizottság jelentése CoP19 36.1. számú dokumentum		SC	A 36.1. és a 36.2. dokumentumot össze kellene vonni. Általános egyetértés azzal, hogy támogatni kell a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények megakadályozását. Mindazonáltal a meglévő tevékenységekkel való átfedések elkerülése érdekében, valamint azért, mert egy alap létrehozása hosszadalmas folyamatnak tűnik, amely jelentős pénzügyi és emberi erőforrásokat igényelne, támogatni kell a titkárságnak a 36.1. számú dokumentumban szereplő ajánlásait. Más felek, kormányzati, kormányközi és nem kormányzati szervezetek, valamint érdekelt felek ösztönzése arra, hogy támogassák ezt az alrégiót.	(+)
	36.2.	A vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekményekkel szembeni fellépés és a CITES végrehajtásának támogatása Nyugat- és Közép-Afrikában CoP19 36.2. számú dokumentum		Elefántcsontpart, Gambia, Libéria, Niger, Nigéria és Szenegál	A 36.1. és a 36.2. dokumentum összevonására irányuló javaslat, észrevételek a 36.1. dokumentumban.	(-)
37.	Az internethez kapcsolódó, vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekmények CoP19 37. számú dokumentum			Sec.	A Conf. 11.3. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás és a határozattervezetek módosításainak támogatása. Javaslat arra nézve, hogy a bevált gyakorlatokkal együtt meg kell határozni a felek által alkalmazott „nemzeti jogszabályokat” is (a javasolt 19.AA. számú határozat kiegészítése). Összhangba kell hozni a 32. számú dokumentumban javasolt módosítással.	+
38.	Keresletcsökkentés az illegális kereskedelem elleni küzdelem érdekében CoP19 38. számú dokumentum			SC	Az iránymutatás elfogadásának támogatása a CoP19 keretében. A határozattervezetek és a Conf. 17.4. számú állásfoglalás elfogadásának támogatása annak érdekében, hogy az útmutató a részes felek számára a CITES valamennyi nyelvén könnyebben hozzáférhető legyen, és a részes feleket ösztönözzék az útmutató használatára.	+
39.	A gyakran illegális kereskedelem tárgyát képező példányok hazai piacai CoP19 39. számú dokumentum			SC	Az ajánlások támogatása. Összhangba kell hozni a 32. számú dokumentumban javasolt módosítással.	+
A kereskedelem szabályozása
40.	Iránymutatás a jogszerű beszerzéssel kapcsolatos megállapítások megfogalmazásához CoP19 40. számú dokumentum			SC	A jogszerű beszerzéssel kapcsolatos megállapítások megfogalmazásához készült rövid útmutatónak és a 19.BB. határozat a) pontjának egyes elemeit pontosítani kell. Az uniós álláspont részletesebben kidolgozásra kerül majd, amint elérhetővé válik a jogszerű beszerzéssel foglalkozó munkaértekezlet (2022. augusztus) eredményeit tükröző, a titkárság által aktualizált dokumentum.	(+)
41.	Elektronikus rendszerek és információtechnológia, valamint az engedélyek hitelesítése és ellenőrzése CoP19 41. számú dokumentum			SC	Az engedélyek hitelesítéséről és ellenőrzéséről szóló tanulmány következtetéseinek támogatása. Az engedélyekről és tanúsítványokról szóló – a CITES titkársága által módosított – Conf. 12.3. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás javasolt módosításainak támogatása, azzal a javaslattal, hogy nagyobb mértékben vegyék figyelembe a csomópont architektúrán keresztül szervezett rendszereket. A megfelelésről és végrehajtásról szóló Conf. 11.3. számú (Rev. COP18) állásfoglalás javasolt módosításainak támogatása, különösen annak lehetővé tétele érdekében, hogy a vámhatóságok hozzáférjenek az irányító hatóságok engedélyezési adatbázisaival kapcsolatos információkhoz. A kockázatértékelésről és -elemzésről szóló határozattervezetek, valamint az elektronikus rendszerekről és az információtechnológiáról szóló határozattervezetek támogatása.	+
42.	A CITES-engedélyeken és -tanúsítványokon szereplő célkódok CoP19 42. számú dokumentum			SC	A vonatkozó állásfoglalások javasolt módosításainak támogatása, és azon javasolt határozattervezetek elfogadásának támogatása, amelyek egy ülésszakok közötti közös munkacsoport újbóli létrehozására irányulnak, amelynek feladata a tranzakciókódok részes felek általi alkalmazásának további felülvizsgálata, valamint többek között a P és T célkódokról folytatott megbeszélések folytatása.	+
43.	Fenntarthatósági állásfoglalások
	43.1.	Az állatokkal és a növényekkel foglalkozó bizottságok jelentése CoP19 43.1. számú dokumentum		AC, PC	Az AC31 és a PC25 keretében elfogadott határozattervezetek támogatása	+
	43.2.	A II. függelékben szereplő fajoknak egyetlen állam joghatósága alá sem tartozó tengeri környezetben befogott példányaira vonatkozó fenntarthatósági állásfoglalások elkészítése CoP19 43.2. számú dokumentum		Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága	A határozattervezetek támogatása, mivel azok összhangban vannak a CITES és a halászat közötti szinergiák megerősítésére irányuló, folyamatban lévő kezdeményezéssel, amelynek célja a CITES-ben felsorolt és veszélyeztetett cápák és ráják fokozott megőrzése.	+
44.	Azonosító anyagok
	44.1.	A Conf. 11.19. számú (Rev. CoP16) állásfoglalás felülvizsgálata CoP19 44.1. számú dokumentum		SC	Az ajánlások támogatása.	+
	44.2.	A fa és egyéb fatermékek azonosítása CoP19 44.2. számú dokumentum		PC	A határozattervezetek támogatása, mivel az évek során sok információ gyűlt össze, és hasznos lenne azokat összefogni.	+
45.	A kaviárkereskedelemre vonatkozó címkézési rendszer CoP19 45. számú dokumentum			SC	A javasolt határozattervezetek és a 18.146. sz. határozat törlésének támogatása. Javaslat az SC ülésközi munkacsoportjának létrehozására nézve, amely megkezdheti munkáját, amint a titkárság elemzése és ajánlásai rendelkezésre állnak.	+
46.	A kőkorallok kereskedelme CoP19 46. számú dokumentum			az Európai Unió és tagállamai	Az EU és tagállamai által benyújtott dokumentum	+
47.	Biotechnológiával előállított példányok CoP19 47. számú dokumentum			SC, Sec.	Az ajánlások támogatása; a szakértői találkozó keretében végzett munkának alapul kell szolgálnia a fogalommeghatározások és az állományvédelmi kérdések tisztázásához, amelyeket a munkacsoport a későbbiekben felhasználhat. A munkacsoport tevékenységének a találkozó keretében végzett munkán kell alapulnia, ezért azt hamarabb meg kell tartani.	+
48.	A „megfelelő és elfogadható célállomások” fogalmának meghatározása CoP19 48. számú dokumentum			SC	Mindkét nem kötelező erejű útmutató dokumentum jóváhagyásának támogatása. A 3. mellékletben szereplő határozattervezet támogatása, beleértve a CITES titkárságának módosításait is.	+
49.	Bevitel a tengerről CoP19 49. számú dokumentum			SC	A javasolt határozatok támogatása. Az EU és a tagállamok azzal kapcsolatos mély aggodalmának kifejezése, hogy nem kerülnek megfelelően végrehajtásra a CITES-nek a tengerről történő bevitelre és a CITES-ben szereplő fajok nemzeti joghatóságon kívül eső területekről származó egyéb kereskedelmére vonatkozó rendelkezései. Az EU és a tagállamok hangsúlyozzák, hogy a CITES tengeri fajokra vonatkozó rendelkezéseinek sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a CITES és a halászati hatóságok közötti hatékony együttműködés.	+
50.	Az elkobzott példányok hasznosítása CoP19 50. számú dokumentum			SC	Az SC74 által javasolt CoP19 határozattervezetek, valamint a 18.159–18.164. sz határozat törlésének támogatása.	+
51.	A leopárdtrófeákra (Panthera pardus) vonatkozó kvóták CoP19 51. számú dokumentum			SC	A Conf. 10.14. számú (Rev. CoP16) állásfoglalás 1. pontja a) alpontja e módosításának támogatása. Javaslat a titkárság által javasolt határozatok módosítására annak biztosítása érdekében, hogy az exportkvóták (beleértve a vadászati kvótákat is) rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezzék.	(+)
52.	Élő példányok szállítása: a közlekedési jogszabályok végrehajtásának javítása CoP19 52. számú dokumentum			Amerikai Egyesült Államok, Elefántcsontpart, Kanada, Kenya, Mexikó, Nigéria és Szenegál	A javasolt határozatok és az állásfoglalások módosításainak támogatása, különös tekintettel az IATA-szabályokhoz való hozzáférésre. A Conf. 10.21. számú állásfoglalásban szereplő első (kisebb jelentőségű) módosítás céljának tisztázása (a „szállítás módjától függetlenül” szövegrész beillesztése), valamint a nem légi úton történő szállításra vonatkozó iránymutatásokra gyakorolt lehetséges hatás vizsgálata. Nyitottnak kell lenni a részes felek vagy az érdekelt felek által a javasolt változtatások megvalósíthatóságának javítása érdekében tett javaslatok megvitatására, a javaslat ambíciószintjének csökkentése nélkül.	+
Mentességek és speciális kereskedelmi rendelkezések
53.	A nem vadonból származó állat- és növénypéldányok kereskedelmére vonatkozó CITES-rendelkezések felülvizsgálata CoP19 53. számú dokumentum			SC	Az ülésszakok közötti munkacsoport folytatásának támogatása, mivel a tárgyalt kérdések összetettek, és nem volt elegendő idő valamennyi pont megvitatására a megbízás során. A szövegen – különösen az I. mellékletben – jelentős javításokra van szükség a szöveg világosabbá és célzottabbá tétele, valamint a CITES titkársága által felvetett aggályok kezelése érdekében. A titkárság álláspontjával összhangban annak szorgalmazása, hogy a 10.16. számú állásfoglalásra vonatkozó módosítások elfogadása kerüljön elhalasztásra a CoP20-ra, de nyitottnak kell maradni a CoP19-en történő elfogadás előtt, amennyiben jelentős javulásról sikerül megállapodni.	(-)
54.	A Conf. 17.7. számú állásfoglalás (A fogságban születettként bejelentett állatpéldányok kereskedelmének felülvizsgálata) rendelkezéseinek felülvizsgálata CoP19 54. számú dokumentum			Sec., az SC nevében és az AC elnökével konzultálva.	Általános támogatás, de bizonyos változtatásokra van szükség az 1. mellékletben szereplő állásfoglalás módosításainak és a határozattervezeteknek a megfogalmazásában, különösen az SC75 (2022.11.13.) és a 2022 júniusában tartott munkaértekezlet eredményeinek tükrözése céljából. A 2. mellékletben szereplő határozattervezetek támogatása.	(+)
55.	A kereskedelmi célból az I. függelékben felsorolt állatfajok fogságban tartott tenyésztésére irányuló műveletek nyilvántartásba vétele CoP19 55. számú dokumentum			Amerikai Egyesült Államok	A dokumentumban ismertetett indokolás egyes részeinek ellenzése, valamint néhány javasolt módosítás határozott ellenzése. Annak az elképzelésnek az általános támogatása, hogy a nyilvántartásban feltüntetett árukat nyilvánosságra kell hozni a CITES honlapján. Azon javaslat ellenzése, mely szerint a további árukhoz új nyilvántartásba vételre van szükség. Nyitottnak kell lenni egy kizáráson alapuló megközelítés irányában, mely szerint a nyilvántartásba vételi eljárást ki kellene terjeszteni azokra az árukra, amelyeket kifejezetten kizártak a nyilvántartásba vételből. E módosításokkal a javaslat elfogadható.	(-)
56.	Iránymutatás a „mesterségesen szaporított” kifejezésről CoP19 56. számú dokumentum			PC	Az 1. mellékletben foglalt határozattervezetek elfogadásának támogatása. Mivel az előzetes iránymutatás kidolgozása során nem kerültek lezárásra az agarfával kapcsolatos kérdések, az Y forráskód használata és más kérdések, ellenezni kell minden olyan, az iránymutatás felülvizsgálatára vonatkozó megbízatással kapcsolatos változtatást, amely az A és az Y forráskódra és az ültetvények meghatározására vonatkozó jelenlegi előírások gyengüléséhez vezethet.	+
57.	Vadon gyűjtött magvakból vagy spórákból termesztett, mesterségesen szaporítottnak minősülő példányok CoP19 57. számú dokumentum			PC, az SC elnökével konzultálva	A 18.179–18.181. számú határozatok törlésének támogatása, mivel a munka lezárult.	+
Konkrét fajokat érintő kérdések
58.	Nyugat-afrikai keselyűk (Accipitridae spp.) CoP19 58. számú dokumentum			SC, a titkársággal konzultálva	A 18.186–18.192. számú határozat helyébe lépő 19.AA–19.FF. számú határozattervezetek elfogadásának támogatása.	+
59.	A gepárdok (Acinonyx jubatus) illegális kereskedelme CoP19 59. számú dokumentum			Etiópia	Az ajánlások támogatása, mivel az illegális kereskedelem sürgős fenyegetést jelent. Javaslat arra, hogy az északnyugat-afrikai és az iráni alfajok képezzék részét az illegális kereskedelem elleni küzdelemről folytatott valamennyi megbeszélésnek, és egy olyan mechanizmus létrehozására, amely információkat és támogatást biztosít a nagymacskákkal foglalkozó munkacsoport munkájához. Ezenkívül a CoP20 számára az SC78 keretében (és nem az SC77 keretében) kellene ajánlásokat tenni.	(+)
60.	A kétéltűek (Amphibia spp.) védelme CoP19 60. számú dokumentum			AC	Az ajánlások támogatása, mivel nem gyűjtöttek elegendő adatot a kétéltű fajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan.	+
61.	Angolnák (Anguilla spp.) CoP19 61. számú dokumentum			SC, az AC elnökével konzultálva	Az SC azon ajánlásainak támogatása, amelyek az 1. mellékletben ismertetett 19.AA.–19.DD. számú határozattervezetek elfogadására vonatkoznak.	+
62.	Agarfatermelő taxonok (Aquilaria spp. és Gyrinops spp.)
	62.1.	A növényekkel foglalkozó bizottság jelentése CoP19 62.1. számú dokumentum		PC	A határozattervezet támogatása kizárólag a titkárság által módosított változatban. Annak hangsúlyozása, hogy a 16.10. számú állásfoglalás és más idevágó állásfoglalások felülvizsgálata során figyelembe kell venni a 62.2. sz. dokumentumban foglalt új információkat és az abban javasolt kutatást, valamint a CoP19 Inf. 5. számú tájékoztató dokumentumot. Egyértelművé kell azonban tenni, hogy az egyezménynek a fafajok tekintetében történő végrehajtásáról szóló 10.13. sz. állásfoglalást és más lehetséges állásfoglalásokat nem szabad gyengíteni a mesterséges szaporítás meghatározásai és előírásai tekintetében.	(+)
	62.2.	Az agarfa és a CITES története és kihívásai CoP19 62.2. számú dokumentum		Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.	Támogatás vagy az összegyűjtött információk hasznosságának méltatása. Arra irányuló kérelem, hogy a javasolt kutatás lehetséges eredményeit vegyék figyelembe a 16.10. számú állásfoglalásnak a 62.1. számú dokumentumban foglalt határozattervezet szerinti felülvizsgálatakor.	(+)
63.	Tömjénfák (Boswellia spp.) CoP19 63. számú dokumentum			PC	Támogatás. A határozattervezetek ésszerű megoldást kínálnak az ismeretek hiányosságainak megszüntetésére és a részes felek esetleges jövőbeli jegyzékbe vételi javaslataira.	+
64.	Tengeri teknősök (Cheloniidae spp. és Dermochelyidae spp.)
	64.1.	A titkárság és az állandó bizottság jelentése CoP19 64.1. számú dokumentum		SC, Sec.	A titkárság azon új javaslatának támogatása, hogy bizonyos határozattervezetek kerüljenek beépítésre a tengeri teknősökről szóló új állásfoglalásba a 64.2. számú dokumentumban foglalt javaslatnak megfelelően, valamint kerüljön megújításra a 18.217. számú határozat (Rev. CoP19). Két tengeri teknősfaj súlyosan veszélyeztetett, egy pedig veszélyeztetett, és a Természetvédelmi Világszövetség valamennyi értékelése negatív tendenciát jelez előre a populáció vonatkozásában. Fokozott erőfeszítésekre van szükség a további állománycsökkenés és a kihalás megelőzése érdekében. A 64.2. számú dokumentummal való összevonás támogatása.	(+)
	64.2.	A tengeri teknősök védelme CoP19 64.2. számú dokumentum		Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Costa Rica, Kolumbia és Peru	Az új állásfoglalás támogatása a titkárság által javasolt módosításokkal. A 64.1. számú dokumentummal való összevonás támogatása.	(+)
65.	Cápa- és rájafélék (Elasmobranchii spp.) CoP19 65. számú dokumentum			SC, AC, a titkársággal és az AC-vel konzultálva	Az állandó bizottság és az állatokkal foglalkozó bizottság azon ajánlásainak támogatása, amelyek a dokumentum 4. mellékletében ismertetett 19.AA–19.FF. számú határozattervezetek elfogadására vonatkoznak A hosszú távú finanszírozás kulcsfontosságú a tengeri fajok jegyzékbe vételének végrehajtásához szükséges támogatás biztosításához, ezért a 19.BB. számú határozatban foglalt intézkedésnek nem szabad külső finanszírozás rendelkezésre állásától függenie.	+
66.	Elefántfélék (Elephantidae spp.)
	66.1.	A Conf. 10.10. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás (Elefántpéldányok kereskedelme) végrehajtása CoP19 66.1. számú dokumentum		Sec. az SC kérésére	Az 1. mellékletben foglalt, a belföldi elefántcsontpiacok bezárásával kapcsolatos határozatok támogatása. A 2. mellékletben szereplő, a mamutcsont-kereskedelemmel kapcsolatos határozattervezetek támogatása, beleértve a CITES titkársága által javasolt változtatást is. A 3. mellékletben szereplő, az ázsiai elefántok kereskedelméről szóló határozattervezetek támogatása. A 4. mellékletben szereplő, az elefántcsontkészletekre vonatkozó gyakorlati iránymutatással kapcsolatos határozattervezetek támogatása.	+
	66.2.	Elefántcsontkészletek
		66.2.1.	Elefántcsontkészletek: az elefántpéldányok kereskedelméről szóló, Conf. 10.10. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás végrehajtása CoP19 66.2.1. számú dokumentum	Benin, Burkina Faso, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Gabon, Kenya, Libéria, Niger, Szenegál és Togo	Annak elismerése, hogy szükség van megfelelő jelentéstételre, de egyetértés a titkárság azon véleményével, hogy az elefántcsontkészletekre vonatkozó jelentéstétel és a készletkezeléssel kapcsolatos technikai támogatás nyújtása – ahogyan az az elefántpéldányok kereskedelméről szóló, Conf. 10.10. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás 7. pontjának e) alpontjában és 11. pontjában szerepel – megfelelő intézkedés, amennyiben a részes felek megfelelően hajtják azokat végre, valamint hogy a CoP19 66.1. számú dokumentum 4. mellékletében szereplő, javasolt új határozattervezetek elégségesek. A javasolt új 19AA. és BB. számú határozattervezet ellenzése, de a titkárság által javasolt módosított határozatok támogatása.	(-)
		66.2.2.	Az elterjedési terület szerinti államok számára az elefántcsontkészletek nem kereskedelmi célú felszámolása esetén hozzáférhető alap létrehozása. CoP19 66.2.2. számú dokumentum	Kenya	Az EU általánosságban támogatja az elefántcsont nem kereskedelmi célú felszámolását, de úgy véli, hogy az egyes részes felek szuverén joga annak eldöntése, hogy hogyan kezelik a készleteiket, amennyiben megfelelő készletkezelésről van szó. Kérdéses, hogy szükség van-e intézményesített finanszírozási mechanizmusra egyetlen olyan felszámolási módszer támogatásához, amely a lefoglalt példányoknak csupán egy típusát érinti. A javaslat ellenzése ebben a formában, mivel helyénvalóbb lenne, ha az afrikai elefánt elterjedési területe szerinti valamennyi állam közös megközelítést alakítana ki.	(-)
	66.3.	A belföldi elefántcsontpiacok megszüntetéséről szóló Conf. 10.10. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás egyes elemeinek végrehajtása CoP19 66.3. számú dokumentum		Benin, Burkina Faso, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Gabon, Libéria, Niger, Szenegál és Togo	Az EU támogatja a 19.AA. számú határozattervezetet, de megkérdőjelezi a 19.BB. és 19.CC. számú határozattervezetbe bevezetett változtatások szükségességét, mivel nem egyértelmű, hogy milyen egyéb típusú releváns, rendelkezésre álló információkra hivatkoznak. Támogatni tudjuk a titkárság által felülvizsgált 19.DD. számú határozatot.	(-)
	66.4.	Élő afrikai elefántok kereskedelme
		66.4.1.	Élő afrikai elefántok nemzetközi kereskedelme: az elefántpéldányok kereskedelméről szóló Conf. 10.10. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás ajánlott felülvizsgálata CoP19 66.4.1. számú dokumentum	Benin, Burkina Faso, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Gabon, Libéria, Niger, Szenegál és Togo	E dokumentum célja megfelel az EU-val közös célkitűzésnek (lásd a 66.4.2. számú dokumentumot), amely szerint az élő elefántok kereskedelmét – korlátozott számú kivételek mellett – az in situ megőrzési programokra kell korlátozni. Nyitottság arra, hogy a cél elérése érdekében megvitatásra kerüljenek a további lépések az indítványozókkal. Ugyanakkor a javaslat több elemének elutasítása: ezekre a különböző elemekre szélesebb körű megoldást kell találni (a 2. annotáció értelmezése, az élő afrikai elefántok kereskedelmére vonatkozó külön szabályok, amelyek figyelembe veszik a kivételes ex situ átsorolásokat, valamint az „elhelyezésre és a gondozásra”, illetve az „in situ megőrzési előnyökre” vonatkozó, nem kötelező erejű iránymutatás).	(-)
		66.4.2.	A keret tisztázása: az Európai Unió javaslata. CoP19 66.4.2. számú dokumentum	az Európai Unió és tagállamai	Az EU és tagállamai által benyújtott dokumentum	+
	66.5.	Jelentés az elefántok illegális vadászatának ellenőrzéséről (MIKE) CoP19 66,5. számú dokumentum		Sec.	A jelentés tudomásulvétele.
	66.6.	Jelentés az elefántkereskedelmi információs rendszerről (ETIS) CoP19 66.6. számú dokumentum		Sec.	A jelentés tudomásulvétele.
	66.7.	A Nemzeti Elefántcsont Akcióterv folyamatának felülvizsgálata CoP19 66.7. számú dokumentum		Amerikai Egyesült Államok, Malawi és Szenegál	Az EU-nak támogatnia kell a felülvizsgálati folyamatot, feltéve, hogy az a dokumentumban azonosított konkrét kérdésekre összpontosít, nem szükségképpen az egész folyamatra, és nem gyengíti potenciálisan a folyamatot.	(+)
67.	A CITES nagymacskákkal foglalkozó munkacsoportja (Felidae spp.) CoP19 67. számú dokumentum			SC	Az SC74-ben elfogadott, a CITES nagymacskákkal foglalkozó munkacsoportjának felülvizsgált feladatmeghatározásáról és működéséről szóló javasolt határozattervezetek – jóllehet az 59. és a 73.2. számú dokumentummal összhangban egyes változtatások szükségessé váltak –, valamint a 18.245 és a 18.248. számú határozatok törlésének támogatása.	+
68.	Ázsiai nagymacskák (Felidae spp.) CoP19 68. számú dokumentum			Sec. az SC elnökével konzultálva	A dokumentum általános támogatása. A 19.AA. határozatban javításokat kell javasolni a kriminalisztikai kutatási projektekkel kapcsolatos információcsere javítása érdekében, beleértve a genetikai és egyéb módszereket is.	+
69.	Csikóhalak (Hippocampus spp.)
	69.1.	Az állandó bizottság jelentése CoP19 69.1. számú dokumentum		SC	Az állandó bizottság azon ajánlásainak támogatása, amelyek a dokumentum 1. mellékletében ismertetett 19.AA–19.CC. számú határozattervezetek elfogadására vonatkoznak. Különösen szakértői munkaértekezlet szervezésének támogatása a CITES-nek a csikóhalak (Hippocampus spp.) kereskedelme tekintetében való végrehajtásának és érvényesítésének megvitatása céljából.	+
	69.2.	A csikóhalak II. függelékben való feltüntetésének sikeres végrehajtása felé tett következő lépések CoP19 69.2. számú dokumentum		Amerikai Egyesült Államok, Maldív-szigetek, Monaco, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Nigéria, Peru, Srí Lanka, Szenegál és Togo	Indítványozóknak javasolva, hogy fontolják meg a dokumentumnak a 69.1. számú dokumentummal való összevonását, mivel mindkét dokumentum céljai hasonlóak. A megtartandó fontos pontok közé tartozik a csikóhalak témája a fenntarthatósági állásfoglalással foglalkozó javasolt munkaértekezletén (69.2.), valamint szakértői munkaértekezlet szervezése a CITES Hippocampus spp. kereskedelmére vonatkozó végrehajtásának és érvényesítésének megvitatása céljából. (69.1.)	(+)
70.	Rózsafa-fajok [Leguminosae (Fabaceae)], CoP19 70. számú dokumentum			PC	A rózsafa-fajokkal foglalkozó növényügyi bizottság által elfogadott határozattervezetek támogatása.	+
71.	Tobzoskafélék (Manis spp.)
	71.1.	Az állandó bizottság jelentése és az állatokkal foglalkozó bizottság jelentése CoP19 71.1. számú dokumentum		SC, az AC elnökével konzultálva	Az ajánlások támogatása, azonban a 71.2. számú dokumentumban felvetett további kérdéseket is át lehetne emelni.	+
	71.2.	A Conf. 17.10. számú állásfoglalás javasolt módosításai CoP19 71.2. számú dokumentum		Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága	A javasolt módosítások támogatása, mivel további intézkedésekre van szükség a tobzoskafélékkel való illegális kereskedelem megakadályozása érdekében. A 71.1. és 71.2. számú dokumentum titkárság által javasolt, egységes szerkezetbe foglalt szövegének támogatása.	+
72.	Afrikai oroszlán (Panthera leo) CoP19 72. számú dokumentum			Sec. az SC elnökével konzultálva	Az AC az afrikai oroszlánokkal (Panthera leo) kapcsolatos további, ülésszakok közötti munkára és egy új határozat elfogadására vonatkozó javaslatának támogatása.	+
73.	Jaguárok (Panthera onca)
	73.1.	Az állandó bizottság jelentése CoP19 73.1. számú dokumentum		SC	A titkárság által ajánlott 18.251–18.253. számú határozat törlésének, és az e dokumentum 1. mellékletében foglalt, a jaguárokról szóló határozattervezetek elfogadásának támogatása.	+
	73.2.	A jaguárokról szóló, az SC74 keretében elfogadott határozattervezetek javasolt módosításai CoP19 73.2. számú dokumentum		Costa Rica, Mexikó, Peru és Salvador	A határozattervezetek elvi támogatása abban az esetben, ha törlik a 19.DD. határozat b) pontját (a jaguárokról szóló külön állásfoglalás szükségességének felmérésére irányuló kérések, amelyeket az EU a COP18. ülésén nem támogatott). A nagymacskákkal foglalkozó munkacsoport munkájához információkat és támogatást biztosító mechanizmus létrehozása.	(+)
74.	Énekesmadár-alakúak (Passeriformes spp.) kereskedelme és megőrzése CoP19 74. számú dokumentum			AC	Az állatokkal foglalkozó bizottság arra vonatkozó ajánlásainak támogatása, hogy amint a finanszírozás elérhetővé vált, megújítsák az énekesmadár-alakúak (Passeriformes spp.) kereskedelméről és megőrzéséről szóló 18.256–18.259. sz. határozatokat.	+
75.	Orrszarvúfélék (Rhinocerotidae spp.) CoP19 75. számú dokumentum			SC, Sec.	Az állandó bizottság és a titkárság által készített dokumentumnak, a Conf. 9.14 sz. állásfoglalás módosításainak, valamint a 3. mellékletben foglalt határozatoknak a támogatása. Annak mérlegelése, hogy a 18.110. számú határozat Részes Feleknek szóló és törlésre javasolt egyes elemeit meg kell-e tartani a 9.14. sz. állásfoglalásban (CoP17) vagy a határozatokban.	+
76.	Nyugati tatárantilop (Saiga spp.), CoP19 76. számú dokumentum			SC.	Az AC által javasolt és a titkárság által módosított határozatok támogatása.	+
77.	Óriás-szárnyascsiga (Strombus gigas) CoP19 77. számú dokumentum			Sec.	Az e dokumentum 1. mellékletébe foglalt 19.AA.–19.DD. számú határozattervezetek, valamint – a megtartandó 18.278b. számú határozat kivételével – a 18.275–18.280. számú határozatok törlésének támogatása.	(+)
78.	Szárazföldi- és mocsáriteknős-félék (Testudines spp.), CoP19 78. számú dokumentum			Sec.	Annak megerősítése, hogy a 18.286–18.291. számú határozatokat végrehajtották, és azok törölhetők. Javaslat egy további határozatra nézve, amely felszólítja Madagaszkárt, hogy terjesszen elő átfogó megőrzési stratégiát veszélyeztetett teknősfajaira vonatkozóan.	+
79.	Afrikai fafajok CoP19 79. számú dokumentum			PC	Támogatás. Az afrikai fafajok PC25 28. sz. dokumentum mellékletében szereplő jegyzékének és a kapcsolódó CITES-eljárásoknak a frissítése szükséges lépés.	+
80.	Tengeri díszhalak CoP19 80. számú dokumentum			AC	Az e dokumentum 1. mellékletébe foglalt 19.AA.–19.BB. számú határozattervezetek elfogadásának, valamint a 18.263–18.265. számú határozatok törlésének támogatása.	+
81.	Neotrópusi fafajok CoP19 81. számú dokumentum			PC	Támogatás. A neotrópusi fafajok PC25 29. sz. dokumentum mellékletében szereplő jegyzékének és a kapcsolódó CITES-eljárásoknak a frissítése szükséges lépés.	+
82.	Gyógy- és aromás növényfajok kereskedelme CoP19 82. számú dokumentum			PC	Támogatandó, ugyanakkor kérni kell, hogy az esetleges új állásfoglalás ne korlátozódjon a gyógyszerekre, hanem foglaljon magában minden olyan terméktípust, amely gyógy- és aromás növényfajok példányait tartalmazza.	+
83.	A kihalás által fenyegetett fajok azonosítása a CITES Részes Felei számára CoP19 83. számú dokumentum			Gambia, Libéria, Niger, Nigéria és Szenegál	Az új adatbázis létrehozásáról szóló állásfoglalás-tervezet elutasítása, mivel a Természetvédelmi Világszövetség meglévő vörös listája elegendő alapot biztosít az értékeléshez. Ezenkívül a 2. mellékletben foglalt határozattervezetek ellenzése a jelenlegi formájukban; el kell azonban ismerni, hogy az elterjedési területen lévő egyes országoknak szükségük van technikai segítségre a CITES függelékeiben még nem felsorolt, a nemzetközi kereskedelem által veszélyeztetett fajokra vonatkozó jegyzékbe vételi javaslatok kidolgozásához.	–
A függelékek gondozása
84.	Standard nómenklatúra
	84.1.	Az állatokkal és a növényekkel foglalkozó bizottságok jelentése CoP19 84.1. számú dokumentum		AC, PC, az AC, illetve a PC nómenklatúrával foglalkozó megfelelő szakemberek által elkészítve	A javasolt határozatok elfogadásának és a CoP18 határozatai megújításának támogatása a 84.1. sz. dokumentumban foglaltak szerint, valamint a felülvizsgált Conf. 12.11. számú (Rev. CoP18) állásfoglalás elfogadásának támogatása mind a növény-, mind pedig az állatvilág tekintetében.	+
	84.2.	A tonkafa- fajok standard nómenklatúrája CoP19 84.2. számú dokumentum		az Európai Unió és tagállamai	Az EU és tagállamai által benyújtott dokumentum	+
	84.3.	Az álmahagóni -fajok standard nómenklatúrája CoP19 84.3. számú dokumentum		az Európai Unió és tagállamai	Az EU és tagállamai által benyújtott dokumentum	+
	84.4.	A Rhodiola spp. fajok standard nómenklatúrája CoP19 84.4. számú dokumentum		az Európai Unió és tagállamai	Az EU és tagállamai által benyújtott dokumentum	+
85.	Annotációk
	85.1.	Az állandó bizottság jelentése CoP19 85.1. számú dokumentum		SC	Az SC által benyújtott dokumentum támogatása és a munkacsoport újbóli felállításának támogatása.	+
	85.2.	A CITES-ben felsorolt fafajok kereskedelmével kapcsolatos információs rendszer CoP19 85.2. számú dokumentum		SC, Sec.	Támogatandó, mivel fontos a meglévő munkák azonosítása, és az azokra való építés, ugyanakkor el kell kerülni az ITTO munkafeladatainak megkettőzését.	+
	85.3.	A meglévő és a javasolt annotációk informális felülvizsgálati mechanizmusa CoP19 85.3. számú dokumentum		SC elnöke, a titkársággal konzultálva	A meglévő és a javasolt annotációkra vonatkozó informális felülvizsgálati mechanizmussal kapcsolatos javasolt határozat támogatása.	+
86.	A II. függelékben szereplő orchideafélék példányait tartalmazó termékek CoP19 86. számú dokumentum			SC	A határozattervezetek támogatása és a 18.327–18.330. számú határozatok törlésének támogatása.	+
87.	A Conf. 9.24. számú (Rev. CoP17) állásfoglalás módosításai
	87.1.	A Conf. 9.24. számú (Rev. CoP17) állásfoglalás javasolt módosításai CoP19 87.1. számú dokumentum		Botswana, Kambodzsa, Namíbia, Szváziföld, Zimbabwe	A 9.24. sz. állásfoglalás újbóli megnyitásának ellenzése. Nyitottság a javaslat bizonyos, a 9.24. sz. állásfoglalás hatályán kívül eső elemeinek megvitatására.	–
	87.2.	A CITES függelékeiben szereplő vízi fajok: javaslatok a cápa- és rájafélék bejegyzésére vonatkozó új megközelítésre CoP19 87.2. számú dokumentum		Szenegál	A Conf. 9.24. számú (Rev. CoP17) állásfoglalás 5. mellékletében szereplő lábjegyzet (Állománycsökkenés alkalmazása a kereskedelmileg hasznosított vízi fajok esetében) kereskedelmileg hasznosított vízi fajokra utal, ami nem egyértelmű kifejezés és félreértésekhez vezet. Az EU egyetért azzal, hogy felül kell vizsgálni a lábjegyzetet, és támogatni tudja egy ülésszak keretében szervezett munkacsoport vagy egy ülésszakközi folyamat létrehozását annak érdekében, hogy megvitassák a lassú növekedési rátával és alacsony szaporodási teljesítménnyel rendelkező vízi taxonok (nem csak a cápák és ráják) tekintetében megteendő legjobb következő lépéseket.	(+)
88.	A Részes Felek konferenciájának 18. ülését követően rögzített fenntartások CoP19 88. számú dokumentum			Sec.	A 11.21. sz. állásfoglalás (Rev. CoP18) 1. pontjának új h) alpontjára, valamint a 4.6. sz. állásfoglalás (Rev. CoP18) 2. pontjának f) alpontjára vonatkozó titkársági javaslat támogatása, amely javaslatok a 66.4. számú dokumentum 14. pontjában szereplő, azonos tárgyú uniós szövegjavaslatok lehetséges alternatíváját jelentik, mivel a titkárság javaslatainak szándéka és célja megegyezik. A titkárság által a Conf. 11.21. sz. és Conf. 4.6. sz. állásfoglalásra (Rev. CoP18), valamint a Conf. 4.5. sz. állásfoglalásra (Rev. CoP 18) vonatkozóan javasolt egyéb módosítások elfogadásának előzetes támogatása, azonban javasolni lehet a szöveg javítását célzó változtatásokat, különösen annak érdekében, hogy a Conf. 4.25. sz. állásfoglalás (Rev. CoP 18) kitérjen a jegyzékbe vételek tekintetében a szétválasztásokra, hogy a Conf. 4.25. sz. állásfoglalás (Rev. CoP 18) rendelkezései növényekre is vonatkozzanak, és annak biztosítása érdekében, hogy a Conf. 4.6. sz. állásfoglalásra (Rev. CoP18) vonatkozó javasolt módosítások során figyelembe vegyék az állásfoglalások módosításával, illetve azon annotációk módosításával kapcsolatos eljárásokat, amelyekben az állásfoglalásokra hivatkozás történik.	(+)
A függelékek módosítására irányuló javaslatok
89.	Az I. és a II. függelék módosítására irányuló javaslatok				A jegyzékbe vételi javaslatokat e dokumentum 2. melléklete tartalmazza.
	89.1.	Az I. és II. függelék módosítására irányuló javaslatok titkárság általi értékelése CoP19 89.1. számú dokumentum
	89.2.	A Részes Felek észrevételei CoP19 89.2. számú dokumentum		Sec.
	89.3.	A jogszabályban előírt közreműködők észrevételei CoP19 89.3. számú dokumentum
Az ülés berekesztése
90.	A Részes Felek konferenciája következő rendes ülése időpontjának és helyszínének meghatározása				Nem áll rendelkezésre dokumentum
91.	Záró észrevételek (megfigyelők, Részes Felek, a CITES főtitkára, a fogadó ország kormánya)				Nem áll rendelkezésre dokumentum

2. Jegyzékbe vételi javaslatok

Szám

Taxon/részletek

Javaslat

Indítványozó

Megjegyzések

Álláspont

ÁLLATVILÁG – EMLŐSÖK

Hippopotamus amphibious (Víziló)

II–I

Átsorolás a II. függelékből az I. függelékbe

Benin, Burkina Faso, Gabon, Guinea, Közép-afrikai Köztársaság, Libéria, Mali, Niger, Szenegál, Togo

Elutasítás. A populáció nem felel meg az I. függelék jegyzékbe vételi kritériumainak.

Annak elismerése, hogy bizonyos régiókban fokozni kell a fajok védelmét, és nyitottság a II. függelékbe való felvételre irányuló további lépések megvitatására.

–

Ceratotherium simum simum (szélesszájú orrszarvú) (a namíbiai populáció)

I–II

A namíbiai populáció átsorolása az I. függelékből a II. függelékbe a következő annotációval való kiegészítéssel:

Nemzetközi kereskedelem kizárólag:

a)	in situ megőrzésre szánt élő állatok esetében; valamint

b)	vadászati trófeák esetében engedélyezhető.

A faj minden más példányát az I. függelékbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük folytatott kereskedelmet ennek megfelelően kell szabályozni.

Botswana, Namíbia

Úgy tűnik, hogy teljesülnek az alacsonyabb szintű besorolás biológiai kritériumai. Aggodalomra adnak okot azonban a szaporodásra, a populáció szerkezetére, a populáció tényleges méretére és széttöredezettségére vonatkozó adatok, ami akadályozza a végső értékelést. Ezért csak az támogatandó, hogy az in situ megőrzésre szánt, valamint a faj afrikai természetes és hagyományos előfordulási területein élő állatokat sorolják át a II. függelékbe. Elővigyázatossági okokból nem támogatható a vadásztrófeák kereskedelmének engedélyezése céljából a fajoknak a II. függelékbe történő átsorolása, mivel a vadásztrófeákból származó orrszarvúszarvak bizonyítottan illegális kereskedelembe kerülnek, és a II. függelékbe való átsorolás esetén az importáló Részes Felek kisebb mértékben ellenőriznék a vadásztrófeákat.

(-)

Ceratotherium simum simum (szélesszájú orrszarvú) (a szváziföldi populáció)

A szváziföldi populációnak a II. függelékbe való felvételéhez fűzött, meglévő annotáció törlése

Szváziföld

Elutasítás. A populáció továbbra is megfelel a II. függelékbe való felvétel kritériumainak, az annotáció javasolt törlése azonban nem felelne meg a Conf. 9.24. számú állásfoglalás 4. mellékletének A. 2. a) bekezdésében meghatározott elővigyázatossági biztosítékoknak. Az orrszarvúszarv kereskedelmének újraindulása jelenleg rossz üzenet lenne, figyelembe véve az orvvadászat és az illegális kereskedelem magas szintjét. Mindez aláásná az e fajjal kapcsolatban számos Szerződött Fél által folytatott keresletcsökkentési tevékenységet is.

–

Loxodonta africana (afrikai elefánt) (a botswanai, namíbiai, dél-afrikai és a zimbabwei populációk)

A botswanai, namíbiai, dél-afrikai és zimbabwei populációkra vonatkozó 2. annotáció módosítása

A javasolt módosítások áthúzással jelennek meg:

Exportengedély kizárólag a következő esetekben adható:

a)	vadászati trófeák nem kereskedelmi célból történő exportja esetén;

élő állatok megfelelő és elfogadható célállomásra történő szállítása esetén a felek konferenciájának Botswanát és Zimbabwét érintő Conf. 11.20. számú (Rev. CoP17) állásfoglalása szerint, valamint élő állatok in situ természetvédelmi programok céljára Namíbiában és Dél-Afrikában történő felhasználása esetén;

c)	nyersbőr értékesítése esetén;

d)	szőr értékesítése esetén;

e)	bőráruk kereskedelmi és nem kereskedelmi célú exportja esetén Botswana, Dél-Afrika, Namíbia és Zimbabwe számára;

f)	egyénileg jelölt és tanúsítvánnyal ellátott, kész ékszerbe beépített ekipa nem kereskedelmi célból történő exportja esetén Namíbia számára, valamint elefántcsont-faragványok nem kereskedelmi célból történő exportja esetén Zimbabwe számára;

regisztrált nyers elefántcsont exportja esetén (Botswana, Dél-Afrika, Namíbia és Zimbabwe számára teljes agyarakra és agyardarabokra) a következő feltételek mellett:

i.	kizárólag regisztrált, állami tulajdonban lévő, az adott államból származó készletek esetén (a lefoglalt és az ismeretlen eredetű elefántcsontot kizárva);

ii.

kizárólag az Egyezmény titkársága által az állandó bizottsággal történő konzultációt követően jóváhagyott kereskedelmi partnerek részére, amelyek nemzeti jogszabályai és belső kereskedelmi ellenőrzése megfelelően biztosítja, hogy az importált elefántcsont ne kerülhessen újraexportálásra és azt a Conf. 10.10. számú (Rev. CoP17), a belső feldolgozásról és kereskedelemről szóló módosított állásfoglalás összes előírásának megfelelően kezelik;

iii.	leghamarabb csak azt követően, hogy a titkárság jóváhagyta a leendő importáló országokat és a regisztrált, állami tulajdonban lévő készleteket;

iv.	a kereskedelemből származó haszon kizárólag elefántvédelmi programokra, valamint az elefánt elterjedési területén és azok közvetlen közelében élő helyi közösségek védelmét és fejlődését szolgáló programokra használható fel; és

A titkárság javaslatára az állandó bizottság dönthet úgy, hogy ezt a kereskedelmet részben vagy teljes egészében felfüggeszti abban az esetben, ha az exportáló vagy az importáló országok nem teljesítik az előírásokat, vagy a kereskedelem bizonyítottan káros hatással van más elefántpopulációkra.

A faj minden más példányát az I. függelékbe tartozó faj példányának kell tekinteni, és a velük folytatott kereskedelmet ennek megfelelően kell szabályozni.

Zimbabwe

Jelenlegi formájában elutasítandó, mivel a kért módosítás újranyitná az elefántcsont nemzetközi kereskedelmét, ezért nem tartja tiszteletben a 9.24. számú állásfoglalás 4. mellékletében szereplő elővigyázatossági intézkedéseket. Ha a Részes Felek konferenciájának 19. ülésén megállapodás jönne létre az annotáció módosítására vonatkozó fenntartás hatásairól (a korábbi annotáció hatályban maradna), és az annotáció módosítása a korábbi egyszeri értékesítésekről szóló redundáns részek törlésére és/vagy az állásfoglalásra való hivatkozás törlésére korlátozódna oly módon, hogy az összhangban legyen az EU által javasolt 66.4.2. számú dokumentummal, az EU a módosítás mellett szavazhatna.

(-)

Loxodonta africana (afrikai elefánt) (a botswanai, dél-afrikai, namíbiai és a zimbabwei populációk)

II–I

A botswanai, dél-afrikai, namíbiai és a zimbabwei populációk átsorolása a II. függelékből az I. függelékbe

Burkina Faso, Egyenlítői-Guinea, Mali, Szenegál

Ez a 4 populáció nem felel meg az I. függelékben való feltüntetés kritériumainak.

–

Cynomys mexicanus (mexikói prérikutya)

I–II

Átsorolás az I. függelékből a II. függelékbe

Mexikó

Az I. függelékben való feltüntetés kritériumai már nem teljesülnek. Amióta a fajt 1975-ben bejegyezték a CITES I. függelékébe, csak két nemzetközi kereskedelmi tranzakciót jegyeztek fel (mindkettő tudományos célú mintákat érintett). A mexikói bűnüldöző hatóság (PROFEPA) arról számolt be, hogy 2013 és 2019 között nemzeti szinten kilenc példányt foglaltak le. Nincs hivatalos nyilvántartás e faj példányainak értékesítéséről, és nem létezik olyan nemzeti vagy nemzetközi piac sem, amely a vadon élő populációkat fenyegeti.

ÁLLATVILÁG – MADARAK

Branta canadensis leucopareia (kanadai lúd)

I–II

Átsorolás az I. függelékből a II. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok

A javaslat támogatása. Ezen alfaj populációja fellendülést mutat, miután az 1960-as években a kihalás szélére került, és a szabályozott vadászat révén jól kezelt, jelenleg 162 000 példányból álló populációt ért el. Illegális kereskedelemről nem érkezett jelentés.

Kittacincla malabarica (fehérhátú sámarigó)

Felvétel a II. függelékbe

Malajzia Szingapúr

A javaslat támogatása, mivel a faj megfelel a II. függelékbe való feltüntetés kritériumainak. Hangja miatt ez az egyik legértékesebb faj a kalitkában tartott madarakkal való délkelet-ázsiai kereskedelemben, és a madárdalversenyeken indított legfontosabb fajok közé tartozik.

Pycnonotus zeylanicus (Sárgafejű bülbül)

II–I

Átsorolás a II. függelékből az I. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok Malajzia Szingapúr

A javaslat támogatása. Ez a faj megfelel a Conf. 9.24. számú (Rev. CoP17) állásfoglalás 1. mellékletében szereplő biológiai kritériumoknak.

10.

Phoebastria albatrus (rövidfarkú albatrosz)

I–II

Átsorolás az I. függelékből a II. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok

A javaslat támogatása, mivel a nemzetközi kereskedelem már nem jelent veszélyt, és a faj iránti jelentős kereslet már nem áll fenn. Mivel azonban a populáció még mindig nagyon kicsi és sérülékeny, az Egyesült Államokat és az elterjedési területen lévő más országokat ösztönözni kell arra, hogy hozzanak megfelelő állományvédelmi intézkedéseket a stabil és növekvő populáció biztosítása érdekében.

ÁLLATVILÁG – HÜLLŐK

11.

Caiman latirostris (Sakáre-kajmán) (a brazíliai populáció)

I–II

A brazíliai populáció átsorolása az I. függelékből a II. függelékbe Brazília

Brazília

Támogatás, mivel a faj az 1990-es évek óta számos helyen elterjedt és szapora, és a belátható jövőben nem áll fenn a kihalás veszélye. A Conf. 9.24. számú (Rev. CoP17) állásfoglalás 4. melléklete A. része 2. pontja a) alpontjának ii. alpontja szerinti elővigyázatossági intézkedések teljesülnek, és azok megtartása az egyezmény II. cikkének (1) bekezdésével összhangban nem lenne indokolt az I. függelékben.

12.

Crocodylus porosus (Bordás krokodil) (Palawan-szigetek [Fülöp-szigetek] populációja)

I–II

A Palawan-szigetek (Fülöp-szigetek) populációjának átsorolása az I. függelékből a II. függelékbe, a vadon élő példányokra vonatkozó nulla kiviteli kvóta mellett

Fülöp-szigetek

Támogatás, mivel a faj nincs sem globális sem helyi szinten veszélyeztetve, és a vadon élő példányokra vonatkozó nulla exportkvóta a Conf. 9.24. számú (Rev. CoP17) állásfoglalás 4. melléklete A. része 2. pontja a) alpontjának iii. alpontja szerinti elővigyázatossági intézkedést jelent.

13.

Crocodylus siamensis (sziámi krokodil) (a thaiföldi populáció)

I–II

A thaiföldi populáció átsorolása az I. függelékből a II. függelékbe, a vadon élő példányokra vonatkozó nulla kvóta mellett

Thaiföld

Ellenezni kell, mivel a vadon élő populáció továbbra is nagyon kicsi, és a kihalás fenyegeti. Az I. függelékbe való felvétel biológiai kritériumai továbbra is teljesülnek.

–

14.

Physignathus cocincinus (ázsiai víziagáma)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Európai Unió, Vietnám

Az EU javaslata

15.

Cyrtodactylus jeyporensis (Jeypore indiai gekkó)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

India

Támogatás, a II. függelék kritériumai teljesülni látszanak. A faj kevés helyszínre korlátozódik, és valószínűleg kis méretű populációval rendelkezik. A fajt jelenleg nem fenyegeti a kihalás, de a populáció méretéhez viszonyítva a kereskedelem iránti kereslet elég nagy ahhoz, hogy veszélyeztesse a faj fennmaradását.

16.

Tarentola chazaliae (Sisakos gekkó)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Mauritánia, Szenegál

A faj egyedeivel – legalábbis alkalmanként – jelentős mennyiségben kereskednek, ami veszélyeztetheti a helyi populációkat és az elterjedési terület folytonosságát. A II. függelék szerinti kereskedelmi szabályozására azért van szükség, hogy megelőzhető legyen az olyan káros kereskedelem, amely veszélyeztetheti a fajt.

17.

Phrynosoma platyrhinos (szélesorrú békagyík)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok

Ellenzés, mivel nem teljesülnek a kritériumok. Az elmúlt években csökkent a kereskedelem szintje, és nincs arra utaló jel, hogy a populáció csökkenése a belátható jövőben veszélybe sodorná a fajt.

–

18.

Phrynosoma spp. (Szarvasgyíkfélék)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Mexikó

A javaslat jelenlegi formájában nem támogatható, de figyelembe lehet venni bizonyos, a kritériumoknak megfelelő fajok jegyzékbe vételét.

(-)

19.

Tiliqua adelaidensis (ausztrál kéknyelvű szkink)

0–I

Felvétel az I. függelékbe

Ausztrália

Támogatandó. A faj megfelel a jegyzékbe való felvételre vonatkozóan az 1. melléklet B. és C. bekezdésében meghatározott számos kritériumnak.

20.

Epicrates, inornatus (Puerto Ricó-i karcsúboa)

I–II

Átsorolás az I. függelékből a II. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok

A javaslat támogatása. Ezt a fajt már nem fenyegeti veszély, és alacsony a kereslet. Ezért ez a faj már nem felel meg az I. függelékben való feltüntetés kritériumainak.

21.

Crotalus horridus (félelmetes csörgőkígyó)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok

Ellenezni kell, mivel a nemzetközi kereskedelem olyan alacsony, hogy nem veszélyeztetheti ezt a közös és széles körben elterjedt fajt, és nem teljesülnek a jegyzékbe vételi kritériumok.

–

22.

Chelus fimbriata és C. orinocensis (Cafrangos teknős és Orinoco matamata)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Brazília, Costa Rica, Kolumbia, Peru

A javaslat következetlen adatokat tartalmaz a legális és illegális kereskedelemben jelen vevő példányok forrásáról, és nem tartalmaz aktuális állományadatokat. Jelenlegi formájában a javaslat nem bizonyítja sem a fajok veszélyeztetettségét, sem azt, hogy a kereskedelem károsan befolyásolja a fajok fennmaradását. A javaslat akkor támogatható, ha az indítványozók bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az illegális kereskedelem tárgyát képező példányok a vadonból származnak és/vagy hogy az illegálisan nevelt példányokkal visszaélnek a fogságban történő tenyésztés révén, és ezt nem lehet megakadályozni a fajok II. függelékbe való felvétele nélkül Az uniós álláspont véglegesítésére akkor kerül sor, amikor Perutól további információk érkeznek be.

(+)

23.

Macrochelys temminckii és Chelydra serpentine (Keselyűteknős és aligátorteknős)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok

A javaslat ellenzése a benyújtott formában, de annak támogatása, hogy csak a Macrochelys temminckii kerüljön be a II. függelékbe. A Chelydra serpentina II. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti jegyzékbe vétele nem segítené elő a Macrochelys temminckii kereskedelmének hatékony ellenőrzését, még nagyobb hasonlósági problémákat okozna a Chelydra rossingnonii és a C. acutirostris tekintetében, és növelné az e veszélyeztetett fajokra nehezedő kereskedelmi nyomást.

(-)

24.

Graptemys barbouri, G. ernsti, G. gibbonsi, G. pearlensis és G. pulchra (Barbour-tarajosteknős, Ernst-tarajosteknős, Gibbons-tarajosteknős, gyöngy-folyami teknős, ékes tarajosteknős)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok

A nemzetközi kereskedelem mind az öt faj esetében olyan alacsony, és (szinte) csak C forráskódú, hogy várhatóan nem lesz negatív hatással rájuk. Nem teljesülnek a II. függelékben való feltüntetés kritériumai. Bár bizonyított, hogy az összes fajt többszörös veszély fenyegeti, semmi nem utal arra, hogy kereskednek ezekkel a fajokkal.

(-)

25.

Batagur kachuga (vörös koronás tetős teknős)

II–I

Átsorolás a II. függelékből az I. függelékbe

India

A javaslat támogatása. A faj egyértelműen megfelel az I. függelékbe való felvétel kritériumainak. A faj veszélyeztetett, és a természetes élőhelyét nehéz megóvni.

26.

Cuora galbinifrons (Dél-vietnámi szelenceteknős)

I–II

Átsorolás a II. függelékből az I. függelékbe

Európai Unió, Vietnám

Az EU javaslata

27.

Rhinoclemmys spp. (Földiteknősfélék)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Brazília, Costa Rica, Kolumbia, Panama

Úgy tűnik, hogy csak a Rhinoclemmys pulcherrima és az R. punctularia egyedeivel folyik a megőrzés szempontjából releváns mértékű kereskedelem, de Nicaragua, a fő exportőr csak a fogságban tenyésztett egyedek kereskedelmét engedélyezi, és nincs bizonyíték a megőrzési szempontból releváns meg nem felelésre. Minden faj azonosítható fej, nyak és héjszín alapján. Ennek megfelelően úgy tűnik, hogy a II. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja nem teljesül minden faj esetében, és a benyújtott javaslat nem támogatható, de fontolóra lehetne venni egy csökkentett javaslat támogatását.

(-)

28.

Claudius angustatus (Nagyfejű iszapteknős)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Mexikó

A javaslat támogatása. A 2a. melléklet B. kritériuma teljesül, mivel a vadonból történő jogszerű és illegális zsákmányolás valószínűleg állományvédelmi szempontból releváns volument tesz ki.

29.

Kinosternon spp. (iszapteknősfélék)

0–I

0–II

A Kinosternon cora és a K. vogti felvétele az I. függelékbe, valamint a Kinosternon spp. minden más fajának felvétele a II. függelékbe.

Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Costa Rica, Kolumbia, Mexikó, Panama, Salvador

Az EU támogatni tudna egy szűkebb hatókörű javaslatot, amennyiben az indítványozók úgy döntenek, hogy a javaslatot azon fajokra korlátozzák, amelyek esetében bizonyítható, hogy megfelelnek a jegyzékbe vételi kritériumoknak, különösen annak, hogy ezekkel a fajokkal jelentős kereskedelmet folytatnak. Úgy tűnik, hogy a K. cora és a K. vogti jogosult az I. függelékbe való felvételre; úgy tűnik, hogy a nemzetséghez tartozó további fajok is felvehetők a II. függelékbe, azonban sok faj nem veszélyeztetett, és az azokkal való kereskedelemről sem számoltak be.

(-)

30.

Staurotypus salvinii és S. triporcatus (Salvin-keresztmellű teknős és nagy keresztmellű teknős)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Mexikó, Salvador

Támogatandó. A Staurotypus triporcatus jegyzékbe vétele indokolt, mivel nagy kereslet mutatkozik iránta. Nem egyértelmű, hogy a Staurotypus salvinii megfelel-e a II. függelékbe való felvétel biológiai kritériumainak, de nehéz megkülönböztetni a Staurotypus triporcatus-tól, és a kereskedelemben valószínűleg nem különböztetik meg a két fajt, így valószínűleg továbbra is megfelel a 9.24. számú állásfoglalás szerinti hasonlósági kritériumnak (a 2b. melléklet A. kritériuma).

31.

Sternotherus spp. (pézsmateknős)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok

A Sternotherus depressus jobban megfelelne az I. függelékbe való felvétel kritériumainak, mint a II. függelékének. A nemzetségen belül az S. depressushoz hasonló egyetlen faj az S. intermedius, de ez a faj ritkán fordul elő a kereskedelemben, és nem segítheti elő érdemben a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos csalást. Más fajokat nagy számban takarítanak be és forgalmaznak, de nincs bizonyíték arra, hogy ez veszélyt jelentene. Bár a javaslat nem felel meg teljes mértékben a jegyzékbe vételi kritériumoknak, fontolóra lehet venni a csökkentett javaslat támogatását, különösen az S. depressus felvételét a II. függelékbe.

(+)

32.

Apalone spp. (lágyhéjú teknős)

0–II

Felvétel a II. függelékbe (az I. függelékben szereplő alfajok kivételével)

Amerikai Egyesült Államok

A 2a. melléklet B. kritériuma teljesülhet, azonban hiányoznak a vonatkozó állományadatok, ami megnehezíti a kereskedelem vadon élő populációkra gyakorolt hatásának értékelését. A vadon élő Apalone spp. orvvadászatára vonatkozóan csak kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A kiemelkedően nagy kereslet alapján elővigyázatossági intézkedéseket kell alkalmazni, és támogatni kell a javaslatot.

33.

Nilssonia leithii (indiai lágyhéjú teknős)

II–I

Átsorolás a II. függelékből az I. függelékbe

India

A javaslat támogatása, mivel az I. függelékbe való felvétel kritériumai teljesülnek. A populáció súlyos (az elmúlt 30 évben több mint 90%-os) csökkenése, amely a jelek szerint folyamatban van. Az egyik legnagyobb veszélyt az élelmiszerek és a hagyományos ázsiai gyógyszerek iránti kereslet jelenti.

ÁLLATVILÁG – KÉTÉLTŰEK

34.

Centrolenidae spp. (üvegbékafélék)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Elefántcsontpart, Gabon, Guinea, Niger, Panama, Peru, Salvador, Togo

A II. függelékbe való felvétel kritériumát a 158 fajt számláló teljes család egyértelműen nem teljesíti. Mivel a jegyzékbe vételi kritériumok nem teljesülnek, a javaslatot nem szabad támogatni.

(-)

35.

Agalychnis lemur (maki levelibéka)

0–II

Felvétel a II. függelékbe a vadon befogott, kereskedelmi célból exportált példányok tekintetében éves nulla kiviteli kvóta mellett

Costa Rica, Európai Unió, Kolumbia, Panama

Az EU javaslata

36.

Laotriton laoensis (lapátfarkú gőte)

0–II

Felvétel a II. függelékbe a vadon befogott, kereskedelmi célból exportált példányok tekintetében nulla kiviteli kvóta mellett

Európai Unió

Az EU javaslata

ÁLLATVILÁG – CÁPÁK ÉS RÁJÁK (Cápafélék)

37.

Carcharhinidae spp. (szürke szirtcápa, sötétcápa, kisfarkú cápa, gangeszi cápa, barna szirtcápa, borneói cápa, Pondicherry cápa, simafogú feketefejű cápa, sarlós citromcápa, karibi szirticápa, lapátorrú cápa, éjszakai cápa, fehérorrú cápa, feketeorrú cápa, fehérfoltú cápa, elveszett cápa, csendes-óceáni apró cápa, borneói szélesúszójú cápa és szélesúszójú cápa)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Banglades, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Európai Unió, Gabon, Izrael, Kolumbia, Maldív-szigetek, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Panama, Salvador, Seychelle-szigetek, Srí Lanka, Szenegál, Szíriai Arab Köztársaság

Az EU társelőterjesztő volt

38.

Sphyrnidae spp. (pörölycápafélék)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Brazília, Ecuador, Európai Unió, Kolumbia, Panama

Az EU javaslata

39.

Potamotrygon albimaculata, P. henlei, P. jabuti, P. leopoldi, P. marquesi, P. signata és P. wallacei (Tapajós édesvízi rája, bigtooth-folyami rája, édesvízi gyöngyrája, fehérfoltos folyami rája, Marques édesvízi rája, Parnaiba-folyami rája, cururu rája)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Brazília

Nem egyértelmű, hogy valamennyi faj megfelel-e a jegyzékbe vételi kritériumoknak, és hogy a jegyzékbe vétel hozzájárulna-e az illegális kereskedelem elleni küzdelemhez. A hasonlósági kritériumok alkalmazása következetlen.

(-)

40.

Rhinobatidae spp. (hegedűrája-félék)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Izrael, Kenya, Panama, Szenegál

Támogatás, mivel a legtöbb faj veszélyeztetett és intenzív halászati terhelésnek van kitéve. A II. függelékbe való felvétel nemcsak azt biztosítja, hogy a nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse e fajok fennmaradását, hanem lehetővé teszi jobb kereskedelmi adatok gyűjtését is. A kereskedelem szabályozásának hiányában a jövőben több faj is bekerülhet az I. függelékbe

41.

Hypancistrus zebra (zebraharcsa)

0–I

Felvétel az I. függelékbe

Brazília

A jelenlegi formában megfogalmazott javaslat nem támogatható. Az EU azonban támogathatná azt a javaslatot, hogy a II. függelékbe vegyék fel a fajt. A faj megfelelhet az I. függelékbe való felvétel biológiai kritériumainak, azonban – bár a Brazíliából irányuló illegális kereskedelem nyilvánvalónak tűnik, – nem világos, hogy ez a kereskedelem hogyan befolyásolja a vadon élő populációkat.

(-)

ÁLLATVILÁG – TENGERI UBORKÁK

42.

Thelenota spp. (tüskés tengeri uborka, óriás tengeri uborka, Thelenota rubralineata)

0–II

Felvétel a II. függelékbe

Amerikai Egyesült Államok, Európai Unió, Seychelle-szigetek

Az EU javaslata

NÖVÉNYVILÁG (NÖVÉNYEK)

43.

Meténgfélék, kaktuszfélék, cikászfélék, hópáfrányfélék, kutyatejfélék, gnétumfélék, liliomfélék, liliomfafélék, kancsókafélék, orchideafélék, mákfélék, podokarpuszfélék, kürtvirágfélék, Trochodendraceae, bukóspálmafélék, gyömbérfélék

Az 1., 4., 14. számú annotációval ellátott növényfajok és az Orchidaceae spp. (orchideák) I. függelékben felsorolt fajai

Az 1. számú annotáció módosítása a következőképpen: Valamennyi rész és származék, kivéve: […] b) a steril konténerben szállított, in vitro szaporított magoncok vagy szövettenyészetek;

Az 4. számú annotáció módosítása a következőképpen: Valamennyi rész és származék, kivéve: […] b) a steril konténerben szállított, in vitro szaporított magoncok vagy szövettenyészetek;

Az 14. számú annotáció módosítása a következőképpen: Valamennyi rész és származék kivéve: […] b) a steril konténerben szállított, in vitro szaporított magoncok vagy szövettenyészetek; […] f) a csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített késztermékek; ez a mentesség nem vonatkozik a faforgácsra, gyöngyre, rózsafüzérekre és faragványokra.

A 14. számú annotáció francia nyelvű szövegének f) pontja a következőképpen módosítandó: f) les produits finis conditionnés et prêts pour la vente au détail; cette dérogation ne s’applique pas aux copeaux en de bois, aux perles, aux grains de chapelets et aux gravures.

A függelékekben az I. függelékben az orchideafélékhez fűzött zárójeles annotáció módosítása a következőképpen: ORCHIDEAFÉLÉK Orchideák (Minden most következő, az I. függelékben szereplő faj esetében a steril konténerben szállított, in vitro szaporított magoncokra vagy szövettenyészetekre nem vonatkoznak az egyezmény rendelkezései, kivéve, ha a példányok megfelelnek a „mesterségesen szaporított” kifejezés Szerződő Felek konferenciája által elfogadott meghatározásának)

Kanada

Támogatandó, mivel ez egy szükséges módosítás a CITES függelékeiben szereplő „szilárd vagy folyékony táptalajon lévő” kifejezés és a kivonatoló sorozatok annotációi valamennyi előfordulásának harmonizálása érdekében.

NÖVÉNYVILÁG – SZIVARFAFÉLÉK

44.

Handroanthus spp., Roseodendron spp. és Tabebuia spp. (trombitafák)

0–II

Felvétel a II. függelékbe a 17. számú annotációval (Rönk, fűrészfa, furnérlemez, rétegelt lemez és átalakított faanyag) való kiegészítéssel

Európai Unió, Kolumbia, Panama

Az EU javaslata

NÖVÉNYVILÁG – VARJÚHÁJFÉLÉK

45.

Rhodiola spp. (nagyvirágú rhodiola, rhodiola)

0–II

Felvétel a II. függelékbe a 2. számú annotációval való kiegészítéssel (Valamennyi rész és származék kivéve: a) magok és pollen; valamint b) a csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített késztermékek.)

Amerikai Egyesült Államok, Európai Unió, Kína, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Ukrajna

Az EU javaslata

NÖVÉNYVILÁG – PILLANGÓSVIRÁGÚAK

46.

Afzelia spp.

(afrikai populációk) (afrikai mahagóni)

0–II

Valamennyi afrikai populáció felvétele a II. függelékbe a 17. számú annotációval (Rönk, fűrészfa, furnérlemez, rétegelt lemez és átalakított faanyag) való kiegészítéssel.

Benin, Elefántcsontpart Európai Unió, Libéria, Szenegál

Az EU javaslata

47.

Dalbergia sissoo (észak-indiai rózsafa)

II–0

Törlés a II. függelékből

India, Nepál

Elvben a javaslat elutasítása, mivel e faj megkülönböztetése más fajoktól különleges szakértelmet igényel. Ha az indítványozók további bizonyítékokkal tudnak szolgálni a CITES-hatóságok számára könnyen hozzáférhető azonosítási technikákkal kapcsolatban, az álláspontot felül lehet vizsgálni.

–

48.

Dipteryx spp. (Cumaru, Tonka)

0–II

Felvétel a II. függelékbe a következő annotációval való kiegészítéssel „Rönk, fűrészfa, furnérlemez, rétegelt lemez, átalakított faanyag és magvak”

Európai Unió, Kolumbia, Panama

Az EU javaslata

49.

Paubrasilia echinata (brazil pillangófa, brazilfa)

II–I

Átsorolás a II. függelékből az I. függelékbe a következő annotációval: „Minden rész, származék és késztermék, beleértve a hangszerek vonóit is, kivéve az olyan hangszereket és azok részeit, amelyek utazó zenekarokhoz tartoznak, és a 16.8. számú határozattal összhangban zenei útlevéllel rendelkező szólózenészeket.”

Brazília

Az annotáció szövege nem egyértelmű, és az EU csak akkor tudja támogatni a javaslatot, ha azt módosítják.

Bár egyetértés van abban, hogy e fajok kereskedelmének fokozott ellenőrzésére van szükség, amelyet a Brazíliából származó valamennyi exportra – beleértve a korpuszokat és a kész vonókat is – ki kell terjeszteni, el kell kerülni a fajok védelméhez szükségtelen túlzott adminisztratív terheket, és megfelelően figyelembe kell venni a vonókészítők sajátos szükségleteit. Az EU nem ért egyet az annotációban szereplő egyik hivatkozással, amely egy állásfoglalásra vonatkozik.

(+)

50.

Pterocarpus spp.

(afrikai populációk) (afrikai vérfa, vörösvérfa, afrikai rózsafa, kislevelű vérfa, gömbölyű levelű vérfa, afrikai padauk)

0–II

Valamennyi afrikai populáció felvétele a II. függelékbe a 17. számú annotációval (Rönk, fűrészfa, furnérlemez, rétegelt lemez és átalakított faanyag) való kiegészítéssel, valamint a II. függelékben már felsorolt Pterocarpus erinaceus és P. tinctorius annotációjának módosítása a 17. számú annotációra

Elefántcsontpart, Európai Unió, Libéria, Szenegál, Togo

Az EU javaslata

NÖVÉNYVILÁG – MAHAGÓNIFÉLÉK

51.

Khaya spp. (afrikai mahagóni)

Valamennyi afrikai populáció felvétele a II. függelékbe a 17. számú annotációval (Rönk, fűrészfa, furnérlemez, rétegelt lemez és átalakított faanyag) való kiegészítéssel.

Benin, Elefántcsontpart, Európai Unió, Libéria, Szenegál

Az EU javaslata

NÖVÉNYVILÁG – ORCHIDEAFÉLÉK

52.

Orchidaceae spp. (orchideák)

A 4. számú annotáció módosítása egy új g) pont beillesztésével: „g) a Bletilla striata, Cycnoches cooperi, Gastrodia elata, Phalaenopsis amabilis vagy P. lobbii részeit és származékait tartalmazó, csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített kozmetikai késztermékek”

Svájc

Ellenezni kell, nem zárható ki, hogy a jövőben W vagy Y forráskódú anyagot fognak felhasználni a kozmetikai termékekben. Ennek alapján elővigyázatossági megközelítés javasolt, kivéve, ha az annotációt úgy módosítják, hogy az kizárja a W és Y forráskódokat. A jelenlegi javaslat problematikus a vadon élő állatokkal és növényekkel való visszaélés kockázatának elkerülése tekintetében.

–

(1) Sec. = a CITES titkársága

SC = állandó bizottság

AC = az állatokkal foglalkozó bizottság

PC = a növényekkel foglalkozó bizottság.

IIa. MELLÉKLET

A CITES III. függelékének módosítása

Papilio phorbanta III. függelék

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 330

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. december 23.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról	1
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2561 irányelve (2022. december 14.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképesítéséről és továbbképzéséről (kodifikált szöveg) ( 1 )	46

	II Nem jogalkotási aktusok
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
*	A Tanács (EU) 2022/2562 határozata (2022. október 24.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi Királyság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról	70
*	Átfogó partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi Királyság között	72
	RENDELETEK
*	A Tanács (EU) 2022/2563 rendelete (2022. december 19.) az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó uniós autonóm vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló (EU) 2021/2283 rendelet módosításáról	109
*	A Bizottság (EU) 2022/2564 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. augusztus 16.) az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Adriai-tengeren és a Földközi-tenger délkeleti térségében folytatott tengerfenéki halászat vonatkozásában megállapított kirakodási kötelezettség alóli de minimis kivétel meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2021/2064 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról	126
*	A Bizottság (EU) 2022/2565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. október 11.) az (EU) 2021/444 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítéséről	130
*	A Bizottság (EU) 2022/2566 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. október 13.) az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő módosításáról és helyesbítéséről	134
*	A Bizottság (EU) 2022/2567 végrehajtási rendelete (2022. október 13.) az (EU) 2018/274 végrehajtási rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő módosításáról	139
*	A Bizottság (EU) 2022/2568 végrehajtási rendelete (2022. december 21.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról ( 1 )	147
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2022/2569 határozata (2022. november 14.) a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény részes felei konferenciájának 19. Ülésén (CITES CoP 19) (Panamaváros, Panama, 2022. november 14–25.) az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról, valamint egy fajnak a CITES III. függelékébe való felvételére irányuló javaslat benyújtásáról	186
*	A Bizottság (EU) 2022/2570 végrehajtási határozata (2022. november 24.) az ezüst-nitrát 7. terméktípusba tartozó biocid termékekben felhasználható létező hatóanyagként történő jóváhagyásának az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról ( 1 )	233


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.