2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/1

A TANÁCS (EU) 2022/2523 IRÁNYELVE

(2022. december 14.)

az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az elmúlt években az Unió mérföldkőnek számító intézkedéseket fogadott el a belső piacon az agresszív adótervezés elleni küzdelem megerősítése érdekében. Az adókikerülés elleni irányelvek szabályokat állapítottak meg a belső piacon történő adóalap-erózió ellen és a belső piacról kifelé irányuló nyereségátcsoportosítás ellen. Az említett szabályok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) elleni kezdeményezés keretében tett ajánlásokat emelték be az uniós jogba annak érdekében, hogy a multinacionális vállalatok nyereségének adóztatására ott kerüljön sor, ahol a nyereséget termelő gazdasági tevékenységeket végzik, és ahol értéket hoznak létre.

(2)

Az arra irányuló folyamatos erőfeszítése keretében, hogy véget vessen azon adózási gyakorlatoknak, amelyek lehetővé teszik a multinacionális vállalatok számára, hogy olyan joghatóságokba csoportosítsák át a nyereségüket, ahol azt egyáltalán nem vagy csak nagyon alacsony mértékű adó terheli, az OECD nemzetközi adószabályokat dolgozott ki, amelyek biztosítják, hogy a multinacionális vállalatok a működésük helyétől függetlenül méltányos arányú adót fizessenek. Az említett nagyszabású reform célja, hogy egy globális minimum-adószint megállapításával korlátok közé szorítsa a társaságiadó-mértékek terén zajló versenyt. Azáltal, hogy megszünteti a nyereségnek a nem vagy nagyon alacsony szinten adóztató joghatóságokba való átcsoportosításából származó előnyök jelentős részét, a globális minimumadóra irányuló reform világszerte egyenlő versenyfeltételeket fog teremteni a vállalkozások számára, és lehetővé fogja tenni, hogy a joghatóságok eredményesebben védhessék az adóalapjukat.

(3)

Az említett politikai célkitűzés "A gazdaság digitalizációjából fakadó adóügyi kihívások – Globális adóalap-erózió elleni modellszabályok (második pillér) (OECD-modellszabályok)" című dokumentumban öltött testet, amelyet az OECD/G20 BEPS-szel foglalkozó inkluzív kerete (Inclusive Framework on BEPS) 2021. december 14-én hagyott jóvá, és amelyek alkalmazására a tagállamok kötelezettséget vállaltak. A Tanács az egyes adóügyi kérdésekről szóló, az Európai Tanácsnak címzett jelentésében, amelyet a Tanács 2021. december 7-én hagyott jóvá, a Tanács megerősítette, hogy határozottan támogatja a globális minimumadóra irányuló reformot, és elkötelezte magát az említett reformnak az uniós jog révén történő gyors végrehajtása mellett. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú, hogy a tagállamok ténylegesen teljesítsék a globális minimum-adószint elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat.

(4)

A szorosan integrált gazdaságokból álló Unióban alapvető fontosságú, hogy a globális minimumadóra irányuló reformot kellően koherens és koordinált módon hajtsák végre. Figyelembe véve az új nemzetközi adószabályok nagyságrendjét, részletességét és technikai jellemzőit, csak egy közös uniós keret akadályozhatja meg azt, hogy azok végrehajtása során a belső piac széttagolttá váljon. Ezenkívül az Európai Unió működéséről szóló szerződés által biztosított alapvető szabadságokkal összeegyeztethető módon kialakított közös keret jogbiztonságot nyújtana az adózók számára az ilyen szabályok végrehajtása során.

(5)

A globális minimum-adószint hatékony és koherens keretének uniós szintű létrehozása érdekében szabályokat szükséges megállapítani. Az említett keret két, egymáshoz kapcsolódó szabályból álló, együttesen: a GloBE-szabályokként is hivatkozott rendszert hoz létre, amelyen keresztúl kiegészítő adót kell beszedni minden olyan esetben, amikor egy adott joghatóságban valamely multinacionális vállalat tényleges adómértéke 15 % alatt van. Ilyen esetekben a joghatóságot alacsony adóterhelésűnek kell tekinteni. Az említett két összekapcsolódó szabályt jövedelem-hozzászámítási szabálynak (IIR) és az aluladóztatott kifizetések szabályának (UTPR) hívják. Az említett rendszer értelmében a multinacionális vállalat valamely tagállamban található anyavállalata köteles alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási szabályt a csoport bármely alacsony adóterhelésű tagja után a kiegészítő adóból rá eső részre, függetlenül attól, hogy az említett tag az Unión belül vagy azon kívül található. Az aluladóztatott kifizetések szabálya a jövedelem-hozzászámítási szabály védőhálójának szerepét hivatott betölteni a kiegészítő adó maradványösszegének újrafelosztása révén azon esetekben, amikor az anyavállalatok a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásával nem tudják beszedni az alacsony adóterhelésű csoporttagok utáni kiegészítő adó teljes összegét.

(6)

A tagállamok által elfogadott OECD-modellszabályokat a globális megállapodáshoz a lehető legszorosabban igazodva kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok által ezen irányelv alapján végrehajtott szabályok a OECD-modellszabályok értelmében elismertek legyenek. Ezen irányelv szorosan követi a OECD-modellszabályok tartalmát és szerkezetét. Az elsődleges uniós joggal, és különösen a letelepedés szabadságának elvével való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében ezen irányelv szabályait alkalmazni kell a valamely tagállamban illetőséggel rendelkező szervezetekre és az említett tagállamban található anyavállalat ott illetőséggel nem rendelkező szervezeteire. Az irányelvet alkalmazni kell a nagy volumenű, tisztán belföldi csoportokra is. Ily módon a jogi keret kialakítása révén elkerülhető volna a határokon átnyúló és a belföldi helyzetek közötti hátrányos megkülönböztetés kockázata. Valamely alacsony adóterhelésű tagállamban található valamennyi szervezetnek – beleértve a jövedelem-hozzászámítási szabályt alkalmazó anyavállalatot is –, a kiegészítő adó hatálya alá kell tartoznia. Ugyanígy kiegészítő adónak kell terhelnie ugyanazon anyavállalat olyan csoporttagjait, amelyek egy másik alacsony adóterhelésű tagállamban találhatók.

(7)

Miközben biztosítani kell az adókikerülési gyakorlatok visszaszorítását, el kell kerülni a belső piacon működő kisebb multinacionális vállalatokra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. E célból ezen irányelv csak azon Unióban található szervezetekre alkalmazandó, amelyek az éves konszolidált árbevétel 750 000 000 EUR összegű küszöbértékét elérő multinacionális vállalatcsoportok vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok tagjai. Az említett küszöbérték összhangban volna a meglévő nemzetközi adószabályok, így például az (EU) 2016/881 tanácsi irányelv (3) által bevezetett, a 2011/16/EU tanácsi irányelvben (4) meghatározott, országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályok szerinti küszöbértékkel. Az irányelv a hatálya alá tartozó szervezeteket csoporttagként említi. Egyes szervezeteket sajátos céljuk és jogállásuk alapján ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól. Kizárt szervezeteknek kell tekinteni azokat, amelyek általában nem kereskedelmi vagy üzleti, hanem közérdekű tevékenységeket végeznek, így például népegészségügyi ellátást, oktatást vagy állami infrastruktúraépítést biztosító területen, és amelyek az említett okokból lehet, hogy nem adókötelesek azon tagállamban, amelyben találhatók. Ezért ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól az államigazgatási szerveket, a nemzetközi szervezeteket, a nyugdíjalapokat és a nonprofit szervezeteket, beleértve például a népegészségügyi célú szervezeteket is. Lehetővé kell tenni, hogy a nonprofit szervezetek közé tartozzanak olyan egészségbiztosítók is, amelyek kizárólag a népegészségügyi ellátás javára törekszenek nyereségre, vagy érnek el nyereséget. Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a befektetési alapokat és az ingatlanbefektetési vállalkozásokat is, amennyiben azok a tulajdonosi lánc legfelső szintjén helyezkednek el, mivel az említett szervezetek által elért nyereség adóztatása a tulajdonosaik szintjén történik.

(8)

A rendszer középpontjában a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata áll, amennyiben az említett anyavállalat közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport valamennyi egyéb tagjában. Mivel a végső anyavállalatnak általában a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport valamennyi tagjának pénzügyi számlái alapján konszolidált (összevont) pénzügyi beszámolót kell készítenie vagy ha nem ez a helyzet, arra valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján volna köteles , kritikus információkkal rendelkezik ahhoz, és a helyzeténél fogva a leginkább képes biztosítani azt, hogy a csoport tekintetében az adózási szint joghatóságonként megfeleljen a megállapodás szerinti minimum-adómértéknek. Amennyiben a végső anyavállalat az Unióban található, az irányelv alapján ennélfogva elsődleges kötelezettség kell, hogy terhelje arra nézve, hogy a kiegészítő adóból hozzá rendelhető részarány mértékéig alkalmazza a jövedelem-hozzászámítási szabályt a multinacionális vállalatcsoport valamennyi alacsony adóterhelésű tagja tekintetében, függetlenül attól, hogy azok az Unión belül vagy azon kívül találhatók. A nagy volumenű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának az alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében a kiegészítő adó teljes összegére kell alkalmaznia a jövedelem-hozzászámítási szabályt.

(9)

Bizonyos körülmények között az említett, a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására vonatkozó kötelezettséget a multinacionális vállalatcsoportnak az Unióban található más tagjaira kell továbbhárítani. Először is, amennyiben a végső anyavállalat egy kizárt szervezet, vagy olyan harmadik országbeli joghatóságban található, amely nem hajtotta végre a OECD-modellszabályokat vagy az azokkal egyenértékű szabályokat, és így nem rendelkezik elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal, a tulajdonosi láncban a végső anyavállalat alatt elhelyezkedő és az Unióban található közbenső anyavállalatok kötelesek ezen irányelv alapján a kiegészítő adóból hozzájuk rendelhető részarány mértékéig alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási szabályt. Azonban amennyiben a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására kötelezett közbenső anyavállalat ellenőrző részesedéssel rendelkezik egy másik közbenső anyavállalatban, a jövedelem-hozzászámítási szabályt az elsőként említett közbenső anyavállalatnak kell alkalmaznia.

(10)

Másodszor, függetlenül attól, hogy a végső anyavállalat elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal rendelkező joghatóságban található-e, az Unióban található, azon részleges tulajdonban álló anyavállalatok, amelyek több mint 20 %-ban a csoporton kívüli érdekeltek tulajdonában vannak, kötelesek ezen irányelv értelmében a kiegészítő adóból hozzájuk rendelhető részarány mértékéig alkalmazni a jövedelem-hozzászámítási szabályt. Az ilyen részleges tulajdonban álló anyavállalatoknak azonban nem kell alkalmazniuk a jövedelem-hozzászámítási szabályt, amennyiben kizárólagos tulajdonosuk egy másik részleges tulajdonban álló anyavállalat, amely a jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására kötelezett. Harmadszor, amennyiben a végső anyavállalat egy kizárt szervezet, vagy elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal nem rendelkező joghatóságban található, a csoport tagjainak a munkavállalók létszámán és a tárgyi eszközökön alapuló felosztási képlettel arányosan az aluladóztatott kifizetések szabályát kell alkalmazniuk a kiegészítő adó azon maradványösszegére, amelyre előzőleg nem alkalmazták a jövedelem-hozzászámítási szabályt. Negyedszer, amennyiben a végső anyavállalat elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal rendelkező harmadik országbeli joghatóságban található, a multinacionális vállalatcsoport tagjainak az aluladóztatott kifizetések szabályát kell alkalmazniuk az említett harmadik országbeli joghatóságban található csoporttagokra azon esetekben, amikor az említett harmadik országbeli joghatóság az ott található valamennyi csoporttag – beleértve a végső anyavállalatot is – tényleges adómértéke alapján alacsony adóterhelésűnek minősül.

(11)

A globális minimumadóra irányuló reformnak a joghatóságok közötti tisztességes adóversenyre vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseivel összhangban a tényleges adómérték kiszámítását joghatósági szinten kell elvégezni. A tényleges adómérték kiszámítása céljából az irányelvnek közös részletszabályokat kell megállapítania az adóalap – a továbbiakban: elismert nyereség vagy veszteség – kiszámítására, valamint a megfizetett adókra a továbbiakban: lefedett adókra – vonatkozóan. A kiindulási pontot a konszolidációs célokból figyelembe vett pénzügyi számlák kell, hogy jelentsék, amelyeket azután a joghatóságok közötti torzulások elkerülése érdekében egy sor kiigazításnak kell alávetni, beleértve az időbeli eltérések kezelését is. Továbbá egyes szervezetek elismert nyereségét vagy veszteségét, valamint lefedett adóit a multinacionális vállalatcsoporton belül más, releváns tagokhoz kell rendelni annak érdekében, hogy biztosított legyen az olyan nyereség vagy veszteség adóügyi megítélésének semlegessége, amely – akár a csoporttagok jellege (például áteresztő szervezetek, hibrid szervezetek vagy állandó telephelyek) miatt, akár a nyereség konkrét adóügyi megítélése (például osztalékfizetési vagy ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó adórendszer) miatt – több joghatóságban is lefedett adók hatálya alá tartozik. A lefedett adókat illetően ezen irányelvet az OECD által nyújtott bármely további iránymutatás fényében kell értelmezni, amely iránymutatást a tagállamoknak figyelembe kell venniük a lefedett adóknak valamennyi tagállam és harmadik országbeli joghatóság általi egységes azonosításának biztosítása érdekében.

(12)

A multinacionális vállalatcsoport minden olyan joghatóságra tekintettel számított tényleges adómértékét, ahol tevékenységet folytat, illetve a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékét össze kell hasonlítani a megállapodás szerinti 15 %-os minimum-adómértékkel annak megállapítása céljából, hogy a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport kiegészítő adó fizetésére és ennélfogva a jövedelem-hozzászámítási szabálynak vagy az aluladóztatott kifizetések szabályának az alkalmazására kötelezett legyen-e. Az OECD/G20 BEPS-szel foglalkozó inkluzív kerete által elfogadott 15 %-os minimum-adómérték a világszerte alkalmazott társaságiadó-kulcsok egyensúlyát tükrözi. Azon esetekben, amikor egy multinacionális vállalatcsoport tényleges adómértéke egy adott joghatóságban a minimum-adómérték alá esik, a kiegészítő adót a globális megállapodás szerinti 15 %-os tényleges minimum-adómértéknek való megfelelés érdekében a multinacionális vállalatcsoport azon tagjaihoz kell rendelni, amelyeket a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya értelmében adófizetési kötelezettség terhel. Azon esetekben, amikor egy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértéke a minimum-adómérték alá esik, a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának az alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében alkalmaznia kell a jövedelem-hozzászámítási szabályt annak érdekében, hogy a csoportnak a 15 %-os tényleges minimum-adómérték szerinti adókötelezettsége keletkezzen.

(13)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok részesüljenek a területükön található, alacsony adóterhelésű csoporttagok után beszedett kiegészítőadó-bevételekből, a tagállamoknak képesnek kell lenniük elismert belföldi kiegészítő adó rendszerének alkalmazását választani. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot, ha elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazását választják, abból a célból, hogy más tagállamok és harmadik országbeli joghatóságok adóhatóságai, valamint a multinacionális vállalatcsoportok kellő bizonyossággal rendelkezzenek a tekintetben, hogy az adott tagállamban működő, alacsony adóterhelésű csoporttagokra ilyen elismert belföldi kiegészítő adót kell alkalmazni. A multinacionális vállalatcsoport azon tagjainak, amelyek olyan tagállamban találhatók, amely a saját belföldi adórendszerén belül ilyen rendszer bevezetését választotta, a kiegészítő adót az említett tagállam részére kell megfizetniük. Az ilyen rendszernek biztosítania kell, hogy a csoporttagok elismert nyereségének vagy veszteségének tényleges minimum-adóztatását a kiegészítő adó ezen irányelvnek megfelelő kiszámításával azonos módon számítsák ki.

(14)

Az arányos megközelítés biztosítása érdekében ezen irányelvnek figyelembe kell venni egyes konkrét helyzeteket, amelyekben a BEPS-kockázatok mérsékeltek. Ezért ezen irányelvnek tartalmaznia kell az adott joghatóságon belül a munkavállalókkal kapcsolatos költségeken és a tárgyi eszközök értékén alapuló gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételt. Az említett kivétel bizonyos mértékig megoldaná az olyan helyzeteket, amikor egy multinacionális vállalatcsoport vagy egy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport olyan gazdasági tevékenységeket folytat, amelyek tényleges jelenlétet igényelnek egy alacsony adóterhelésű joghatóságban, mivel ilyen esetben valószínűtlen, hogy a BEPS-gyakorlatok virágoznának. A nemzetközi tevékenységük kezdeti szakaszában lévő multinacionális vállalatcsoportok sajátos esetét is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a szabályok ne tartsák vissza a határokon átnyúló tevékenységek fejlesztésétől a működésük elsődleges helye szerinti belföldi joghatóságukban alacsony adóterhelést élvező multinacionális vállalatcsoportokat. Ezért az ilyen multinacionális vállalatcsoportok alacsony adóterhelésű belföldi tevékenységeit ötéves átmeneti időszakra ki kell zárni a szabályok hatálya alól, feltéve, hogy a multinacionális vállalatcsoportnak legfeljebb hat joghatóságban van tagja. A nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az ilyen csoportok tevékenységeiből származó nyereséget ötéves átmeneti időszakra szintén ki kell zárni.

(15)

Továbbá, azon tagállamok sajátos helyzetének figyelembevétele érdekében, amelyekben nagyon kevés vállalatcsoportnak található a székhelye, és amelyekben olyannyira kevés csoporttag található, hogy aránytalan előírni, hogy e tagállamok adóhatóságai azonnali hatállyal alkalmazzák a jövedelem-hozzászámítási szabályt és az aluladóztatott kifizetések szabályát, valamint tekintettel arra, hogy a GloBE-szabályok közös megközelítést képeznek, helyénvaló volna lehetővé tenni az említett tagállamok számára, hogy választhassák azt, hogy egy korlátozott időszakban nem alkalmazzák a jövedelem-hozzászámítási szabályt és az aluladóztatott kifizetések szabályát. Az ilyen választással élő tagállamoknak az ezen irányelv átültetésére vonatkozó határidőn belül értesíteniük kell a Bizottságot.

(16)

Azon tagállamoknak, amelyek azt választják, hogy átmenetileg nem alkalmazzák a jövedelem-hozzászámítási szabályt és az aluladóztatott kifizetések szabályát, olyan módon kell átültetniük ezt az irányelvet, amely biztosítja a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra kivetendő globális minimum-adószint rendszerének megfelelő működését az Unióban. Ez különösen azt jelenti, hogy az említett tagállamokban levő belföldi csoporttagok kötelesek tájékoztatni a többi tagállamban és harmadik országokban található csoporttagokat annak érdekében, hogy a többi tagállam és harmadik ország alkalmazhassa az aluladóztatott kifizetések szabályát. Az említett választással élő tagállamok adóhatóságaira háruló adminisztratív terheket a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell, fenntartva ugyanakkor ezen irányelv eredményes alkalmazását az egész Unióban. Ezért az említett tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra is, hogy tanácsot és segítséget kérve, megbeszélést folytassanak a Bizottsággal annak érdekében, hogy közös megegyezésre jussanak ezen irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó gyakorlati szabályokról.

(17)

Rendkívül változékony jellege és hosszú gazdasági ciklusa miatt a hajózási ágazatra hagyományosan alternatív vagy kiegészítő adózási rendszerek vonatkoznak a tagállamokban. Az említett szakpolitikai megfontolás aláásásának elkerülése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy tagállamok a nemzetközi gyakorlattal és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban továbbra is egyedi adóügyi megítélést alkalmazzanak a hajózási ágazat tekintetében, a hajózásból származó jövedelmet ki kell zárni a rendszerből.

(18)

Annak érdekében, hogy egyensúly alakuljon ki egyfelől a globális minimumadóra irányuló reform célkitűzései, másfelől az adóhatóságokra és az adózókra háruló adminisztratív terhek között, ennek az irányelvnek de minimis kizárást kell előírnia azon multinacionális vállalatcsoportok és nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok esetében, amelyek egy adott joghatóságban 10 000 000 EUR alatti átlagos árbevételt, valamint 1 000 000 EUR alatti átlagos elismert nyereséget vagy veszteséget érnek el. Az ilyen multinacionális vállalatcsoportoknak vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportoknak nem lehet kiegészítő adót fizetniük, még akkor sem, ha tényleges adómértékük az említett joghatóságban nem éri el a minimum-adómértéket.

(19)

Az irányelv hatálya alá első alkalommal tartozó multinacionális vállalatcsoportok és nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok esetében az irányelv szabályainak alkalmazása adózási attribútumok meglétéből – többek között korábbi pénzügyi évek veszteségeiből –, vagy időbeli eltérésekből eredő torzulásokhoz vezethet, és az ilyen torzulások kiküszöböléséhez átmeneti rendelkezésekre lehet szükség. Az új adórendszerre való zökkenőmentes áttérés lehetővé tétele érdekében tízéves időszakon keresztül a bérköltségre és a tárgyi eszközre jutó nyereségkivételekre vonatkozó mértékék fokozatos csökkentését is kell alkalmazni.

(20)

Mivel a multinacionális vállalatcsoportoknak és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportoknak egy adott joghatóságban és egy adott pénzügyi évben minimális szintű adót kell fizetniük, a kiegészítő adó kizárólag annak biztosítását célozhatja, hogy az ilyen csoportok nyereségét egy adott pénzügyi évben tényleges minimum-adómérték szerinti adó terhelje. Az említett okból a kiegészítő adóra vonatkozó szabályoknak nem úgy kell működniük, mint a vállalat nyereségére közvetlenül kivetett adó esetében, hanem a többletnyereségre kell alkalmazni őket egy egységesített adóalap és konkrét adókiszámítási módszerek segítségével, amelyekkel azonosíthatók az érintett vállalatcsoporton belül az alacsony adóterhelésű jövedelmek, és olyan kiegészítő adó vethető ki, amely a csoport tényleges adómértékét az érintett jövedelem tekintetében az elfogadott minimum-adószintre emeli. A jövedelem-hozzászámítási szabálynak és az aluladóztatott kifizetések szabályának kiegészítő adókként való kialakítása azonban nem akadályoz meg egy joghatóságot abban, hogy az említett szabályokat a belső jogában egy társaságiadó-rendszer keretében alkalmazza.

(21)

A nemzetközi szinten elért politikai megállapodás eredményeként a GloBE-szabályok által figyelembe vett eredményfelosztás-adóztatási rendszereknek azoknak kell lenniük, amelyek 2021. július 1-jén vagy azelőtt hatályban voltak, amely dátum az OECD/G20 BEPS-szel foglalkozó inkluzív kerete „A gazdaság digitalizációjából fakadó adóügyi kihívások kezelését célzó kétpilléres megoldásról szóló nyilatkozat” című első nyilatkozatának kelte, amely jóváhagyta a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer különleges kezelését. Ez nem akadályozhatja egy joghatóság eredményfelosztás-adóztatási rendszerének olyan megváltoztatását, amely összehangban van annak meglévő kialakításával.

(22)

A rendszer hatékony alkalmazásához elengedhetetlen az eljárások csoportszintű összehangolása. Szükséges lesz olyan rendszert működtetni, amely biztosítja az akadálytalan információáramlást a multinacionális vállalatcsoporton belül, valamint a csoporttagok helye szerinti adóhatóságok felé. A kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás benyújtásáért az elsődleges felelősség magát a csoporttagot terheli. Az ilyen felelősség alóli mentességet kell azonban alkalmazni, amennyiben a multinacionális vállalatcsoport a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás benyújtására egy másik csoporttagot jelölt ki. Ez lehet helyi szervezet vagy olyan, másik joghatóságban található szervezet, amelynek illetékes hatósága megállapodást kötött a mentesített csoporttag tagállama szerinti illetékes hatósággal. A kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatás részeként szolgáltatott adatoknak lehetővé kell tenniük a csoporttagok helye szerinti adóhatóságok számára, hogy a belföldi eljárások – többek között a belföldi adóbevallások benyújtására vonatkozó eljárások – alkalmazásával értékeljék a csoporttagnak a kiegészítő adó vagy adott esetben az elismert belföldi kiegészítő adó tekintetében fennálló kötelezettsége helyénvalóságát. Az OECD GloBE végrehajtási keretrendszerében kidolgozandó további iránymutatás hasznos szemléltető és értelmező forrás lesz e tekintetben, és a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ilyen iránymutatást beépítik a belső jogukba. Figyelembe véve a megfelelési kiigazításokat, amelyek ezen irányelv végrehajtása miatt szükségesek, az ezen irányelv hatálya alá első alkalommal tartozó csoportok számára 18 hónapos időszakot kell biztosítani a tájékoztatási követelményeknek való megfelelésre.

(23)

Az adózási átláthatóság előnyeit figyelembe véve, biztató, hogy valamennyi részt vevő joghatóság adóhatóságához jelentős mennyiségű információt fognak benyújtani. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó multinacionális vállalatcsoportokat kötelezni kell arra, hogy átfogó és részletes tájékoztatást nyújtsanak nyereségükről és tényleges adómértékükről minden olyan joghatóságban, ahol csoporttaggal rendelkeznek. Az átfogó jelentéstételtől az átláthatóság javulása várható.

(24)

Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamoknak szemléltetési vagy értelmezési forrásként az OECD-modellszabályokat, továbbá az OECD/G20 BEPS-szel foglalkozó inkluzív kerete által kiadott „A gazdaság digitalizációjából eredő adózási kihívások – Az adóalap-erózió elleni globális modellszabályok (második pillér) kommentárja (Tax Challenges Arising from the Digitalisation of the Economy – Global Anti-Base Erosion Model Rules (Pillar Two)” c. dokumentumban foglalt magyarázatokat és példákat, valamint a GloBE végrehajtási keretrendszerét, beleértve annak mentesítési (safe harbour) szabályait is, kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy biztosítsák az összes tagállamban az alkalmazás következetességét abban a mértékben, amennyiben az említett források összhangban vannak ezen irányelvvel és az uniós joggal. Az ilyen mentesítési (safe harbour) szabályoknak a multinacionális vállalatcsoportok és a nagy volumenű belföldi csoportok tekintetében is relevanciával kell bírni.

(25)

A globális minimumadóra irányuló reform eredményessége és méltányossága nagymértékben függ az egész világra kiterjedő végrehajtástól. Az ezen irányelv szerinti szabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell kiszabniuk, különösen azon vállalatokra, amelyek nem teljesítik a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásra és a kiegészítő adó rájuk eső részének megfizetésére vonatkozó kötelezettségüket. Az említett szankciók meghatározásakor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk azon kockázat kezelésére, hogy egy multinacionális vállalatcsoport nem szolgáltatja az aluladóztatott kifizetések szabályának alkalmazásához szükséges adatokat. Az említett kockázat kezelése érdekében a tagállamoknak visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk.

(26)

Az is alapvető fontosságú lesz, hogy az Unió valamennyi fő kereskedelmi partnere vagy elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt vagy azzal egyenértékű, a minimumadózásra vonatkozó szabályokat alkalmazzon. Ami azon kérdést illeti, hogy a globális megállapodáshoz csatlakozó harmadik országbeli joghatóság által alkalmazott jövedelem-hozzászámítási szabály a globális megállapodás értelmében elismert jövedelem-hozzászámítási szabálynak minősül-e, az OECD szintjén elvégzendő értékelésre célszerű hagyatkozni. Ezen túlmenően, valamint a jogbiztonságnak és a globális minimumadó-szabályok hatékonyságának elősegítése érdekében fontos pontosabban meghatározni azon feltételeket, amelyek alapján a globális megállapodás szabályait át nem ültető harmadik országbeli joghatóságban alkalmazott szabályok egyenértékűnek tekinthetők egy elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal. Az egyenértékűség értékelésének célja főként az ezen irányelv tagállamok általi alkalmazásának egyértelművé tétele és körülhatárolása, különös tekintettel az aluladóztatott kifizetések szabályára. E célból ennek az irányelvnek rendelkeznie kell arról, hogy a Bizottság – az OECD szintjén elvégzett értékelést követően – bizonyos konkrét paraméterek alapján értékelést készítsen az egyenértékűségi kritériumokról. A valamely elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal egyenértékűnek tekinthető jogi keretet alkalmazó harmadik országbeli joghatóságok meghatározásának közvetlenül az ezen irányelvben meghatározott objektív kritériumokon kell alapulnia, és szigorúan követnie kell az OECD szintjén elvégzett értékelést. Ezért helyénvaló ilyen konkrét összefüggésben felhatalmazáson alapuló jogi aktusról rendelkezni. Így különösen, ilyen konkrét összefüggésben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírása nem tekintendő precedensnek a különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott más jogalkotási eszközökre vonatkozóan, tekintettel az adóügyi kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatali eljárásra.

(27)

Alapvető fontosságú biztosítani az ezen irányelvben meghatározott szabályok következetes alkalmazását minden olyan harmadik országbeli joghatóság tekintetében, amely nem ülteti át a globális megállapodás szabályait, és belföldi szabályai nem minősülnek egyenértékűnek egy elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal. Ezzel összefüggésben szükséges kidolgozni egy közös módszertant arra vonatkozóan, hogy a globális megállapodás szabályai szerint lefedett adóként kezelt összegeket miként rendeljék egy multinacionális vállalatcsoport tagjaihoz, amely vállalatcsoport ezen irányelv szabályaival összhangban kiegészítő adó hatálya alá tartozna. E célból a tagállamoknak a GloBE végrehajtási keretrendszerére vonatkozó OECD-iránymutatást kell referenciaként használniuk az ilyen lefedett adók vállalatokhoz rendelésére.

(28)

Ezen irányelv bizonyos nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, a Bizottság általi értékelést követően azon joghatóságok meghatározása tekintetében, amelyek valamely elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal egyenértékűnek tekinthető belföldi jogi kerettel rendelkeznek. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (5) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor.

(29)

Azzal, hogy ezen irányelv 2022-ben lép hatályba, és a tagállamok általi átültetés határideje legkésőbb 2023. december 31., az Unió az OECD/G20 BEPS-szel foglalkozó inkluzív kerete által elfogadott, a gazdaság digitalizációjából fakadó adóügyi kihívások kezelését célzó kétpilléres megoldásról szóló, 2021. október 8-i nyilatkozatában (a továbbiakban: az OECD/G20 BEPS-szel foglalkozó inkluzív keretének 2021. október 8-i nyilatkozata) meghatározott ütemezésnek megfelelően fog eljárni, amely szerint a második pillért 2022-ben kell jogszabályba kell foglalni és 2023-ban hatályba léptetni, míg az aluladóztatott kifizetések szabálya 2024-ben lép hatályba.

(30)	Ezen irányelvnek az aluladóztatott kifizetések szabályának alkalmazásáról szóló rendelkezéseit 2024-től kell alkalmazni annak érdekében, hogy a harmadik országbeli joghatóságok az OECD-modellszabályok végrehajtásának első szakaszában alkalmazhassák a jövedelem-hozzászámítási szabályt.

(31)

Az OECD/G20 BEPS-szel foglalkozó inkluzív keretének 2021. októberi nyilatkozata kétpilléres megoldást ír elő. Az annak mellékletében meghatározott részletes végrehajtási terv meghatározza az egyes pillérek végrehajtásának ütemezését. Mivel ezen irányelv célja a második pillér végrehajtása, miközben az első pillérrel kapcsolatos munka teljesítése várat magára, meg kell bizonyosodni arról, hogy az első pillért is végrehajtják. E célból ezen irányelv tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely kötelezi a Bizottságot, hogy készítsen jelentést az OECD/G20 BEPS-szel foglalkozó inkluzív keretében elért haladás értékeléséről. A Bizottság, amennyiben szükségesnek tartja, jogalkotási javaslatot nyújthat be a gazdaság digitalizációjából fakadó adóügyi kihívások kezelése érdekében, amelyet a tagállamok megvizsgálhatnak.

(32)	A Tanácsnak 2022. július 1-jétől kezdve minden félév vége előtt értékelnie kell az OECD/G20 BEPS-szel foglalkozó inkluzív kerete 2021. októberi nyilatkozata első pillérének végrehajtásával kapcsolatos helyzetet.

(33)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen az Unióban a globális minimum-adószintre vonatkozó közös keretnek a GloBE-modellszabályokban foglalt közös megközelítés alapján történő létrehozását az egyes tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel a tagállamok független fellépése a belső piac széttagolódásának kockázatával járna, és mivel döntő fontosságú az olyan megoldások bevezetése, amelyek a belső piac egésze számára működőképesek, a globális minimumadóra irányuló reform léptéke miatt az Unió szintjén azonban jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ezen irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(34)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, és a biztos 2022. február 10-én hivatalos észrevételeket tett. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti személyes adatok védelméhez való jog alkalmazandó a személyes adatoknak az ezen irányelv keretében történő kezelésére,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Tárgy

(1) Ezen irányelv közös intézkedéseket állapít meg a multinacionális vállalatcsoportok és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok tényleges minimum-adóztatására vonatkozóan a következők formájában:

a)	egy jövedelem-hozzászámítási szabály (IIR), amelynek megfelelően a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport anyavállalata kiszámítja és befizeti a kiegészítő adóból hozzá rendelhető részarányt a csoport alacsony adóterhelésű tagjai tekintetében; és

az aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR), amelynek értelmében egy multinacionális vállalatcsoport valamely tagjánál további adóráfordítás keletkezik, amely egyenlő az alacsony adóterhelésű csoporttagok tekintetében a jövedelem-hozzászámítási szabály alapján fel nem számított kiegészítő adóból rá eső résszel.

(2) A tagállamok választhatják azt, hogy elismert belföldi kiegészítő adót alkalmaznak, amellyel összhangban kell – ezen irányelv értelmében – kiszámítani és befizetni a joghatóságukban található összes alacsony adóterhelésű csoporttag többletnyeresége utáni kiegészítő adót.

2. Cikk

Hatály

(1) Ezen irányelv valamely tagállamban található azon csoporttagokra alkalmazandó, amelyek olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tagjai, amelynek a végső anyavállalat konszolidált (összevont) pénzügyi beszámolója szerinti – a (3) bekezdésben említett kizárt szervezetek árbevételét is beleszámítva – éves árbevétele a vizsgált pénzügyi évet közvetlenül megelőző négy pénzügyi év közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 EUR-t.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett négy pénzügyi év közül egy vagy több 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb, a szóban forgó bekezdés szerinti árbevételi küszöbértéket minden egyes ilyen pénzügyi év tekintetében arányosan ki kell igazítani.

(3) Ezen irányelv nem alkalmazandó a következő szervezetekre (a továbbiakban: kizárt szervezetek):

a)	államigazgatási szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet, nyugdíjalap, végső anyavállalatnak minősülő befektetési alap vagy végső anyavállalatnak minősülő ingatlanbefektetési vállalkozás;

a nyugdíjszolgáltató kivételével olyan szervezet, amely értékének legalább 95 %-a – közvetlenül vagy egy vagy több kizárt szervezeten keresztül – az a) pontban említett egy vagy több szervezet tulajdonában van, és amely:

i.	kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy az a) pontban említett szervezet vagy szervezetek javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be; vagy

ii.	kizárólag az a) pontban említett szervezet vagy szervezetek által végzett tevékenységeket kiegészítő tevékenységeket végez;

a nyugdíjszolgáltató kivételével olyan szervezet, amely értékének legalább 85 %-a – közvetlenül vagy egy vagy több kizárt szervezeten keresztül – az a) pontban említett egy vagy több szervezet tulajdonában van, feltéve, hogy lényegében teljes nyeresége olyan osztalékokból vagy olyan tőkenyereségekből vagy -veszteségekből származik, amelyek a 16. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban nem vehetők figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámításakor.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a 45. cikk (1) bekezdésével összhangban választhatja azt, hogy az említett albekezdés b) és c) pontjában említett valamely szervezetet nem kezel kizárt szervezetként.

3. Cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.	„szervezet”: jogi konstrukció, amely önálló pénzügyi számlákat készít, vagy jogi személy;

„csoporttag”:

a)	olyan szervezet, amely egy multinacionális vállalatcsoport vagy egy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport része; és

b)	a központ bármely állandó telephelye, amely az a) alpontban említett valamely multinacionális vállalatcsoport része;

„csoport”:

olyan szervezetek együttese, amelyek tulajdonjog vagy ellenőrzés révén a konszolidált pénzügyi beszámoló végső anyavállalat általi elkészítése céljából az elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardban meghatározottak szerinti kapcsolatban állnak egymással, beleértve bármely szervezetet is, amelyet a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójában pusztán kis mérete miatt, lényegességi okokból vagy amiatt nem vesznek figyelembe, hogy értékesítési célból tartják; vagy

b)	olyan szervezet, amely egy vagy több állandó telephellyel rendelkezik, feltéve, hogy nem része egy másik, az a) alpontban meghatározottak szerinti csoportnak;

4.	„multinacionális vállalatcsoport”: olyan csoport, amely legalább egy olyan szervezetet vagy állandó telephelyet foglal magában, amely nem a végső anyavállalat joghatóságában található;

5.	„nagy volumenű belföldi vállalatcsoport”: olyan csoport, amelynek valamennyi tagja ugyanazon tagállamban található;

„konszolidált (összevont) pénzügyi beszámoló”:

a szervezet által valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készített pénzügyi kimutatások, amelyekben az említett szervezetnek és azon szervezeteknek, amelyekben ellenőrző részesedéssel rendelkezik, az eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatják be;

b)	a 3. pont b) alpontjában meghatározott csoportok esetében a szervezet által valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készített pénzügyi kimutatások;

c)	a végső anyavállalat azon pénzügyi kimutatásai, amelyeket nem valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készítenek, és amelyeket a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében utólag kiigazítottak; és

amennyiben a végső anyavállalat nem készít az a), b) vagy c) alpontban leírtak szerinti pénzügyi kimutatásokat, azon pénzügyi kimutatások, amelyeket akkor készítettek volna el, ha a végső anyavállalat köteles volna ilyen pénzügyi kimutatásokat készíteni a következőkkel összhangban:

i.	valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard; vagy

ii.	egy másik pénzügyibeszámoló-készítési standard, feltételezve a pénzügyi kimutatásoknak a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében történő kiigazítását;

7.	„pénzügyi év”: azon beszámolási időszak, amelynek tekintetében egy multinacionális vállalatcsoport vagy egy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata konszolidált pénzügyi beszámolót készít, vagy ha a végső anyavállalat nem készít konszolidált pénzügyi beszámolót, a naptári év;

8.	„adatszolgáltatást teljesítő csoporttag”: olyan szervezet, amely a 44. cikkel összhangban kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást nyújt be;

„államigazgatási szerv”: valamennyi következő kritériumnak megfelelő szervezet:

a)	részben vagy egészben, kormányzati tulajdonban áll, beleértve annak politikai alegységeit vagy helyi hatóságait is;

nem végez kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet, és fő célja:

i.	államigazgatási feladat ellátása; vagy

ii.	az adott kormány vagy joghatóság eszközeinek kezelése vagy befektetése, mégpedig befektetések végzése vagy tartása, eszközkezelés vagy az említett kormány vagy joghatóság eszközei tekintetében egyéb kapcsolódó befektetési tevékenységek végzése révén;

c)	általános teljesítményéről egy kormánynak számol be, és éves adatszolgáltatást teljesít az említett kormánynak; és

d)	megszűnése esetén eszközei egy kormányt illetik, és amennyiben nettó eredményt oszt fel, az ilyen nettó eredményt kizárólag az említett kormány kapja, a nettó eredmény semmilyen része sem szolgálhatja magánszemélyek javát;

10.

„nemzetközi szervezet”: bármely kormányközi szervezet – a nemzetek feletti szervezeteket is beleértve – vagy ennek 100 %-os tulajdonában levő ügynökség, amely valamennyi következő kritériumnak megfelel:

a)	elsősorban kormányok alkotják;

b)	hatályos székhely- vagy lényegileg hasonló megállapodással rendelkezik a letelepedése szerinti joghatósággal, például olyan megállapodással, amely a szervezetnek az említett joghatóságban található irodáit vagy telephelyeit kiváltságokra és mentességekre jogosítja; és

c)	a jogszabályok vagy a szervezet működését szabályozó dokumentumok tiltják, hogy az árbevétele magánszemélyek javát szolgálja;

11.

„nonprofit szervezet”: olyan szervezet, amely megfelel valamennyi következő kritériumnak:

a székhelye szerinti joghatóságban hozták létre és ott működik:

i.	kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sportolási, oktatási vagy más hasonló célokból; vagy

ii.	szakmai szervezetként, ipari egyesületként, kereskedelmi kamaraként, munkaügyi szervezetként, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezetként, civil egyesületként vagy kizárólag a szociális jólét előmozdítása érdekében működő szervezetként;

b)	az a) alpontban említett tevékenységekből származó lényegében összes bevétele mentes a jövedelemadó alól a székhelye szerinti joghatóságban;

c)	nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, akiknek vagy amelyeknek a szervezet bevételében vagy eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltségük van;

a szervezet bevétele vagy eszközei nem oszthatók fel magánszemélyeknek vagy nem jótékonysági szervezeteknek, illetve nem használhatók fel ezek javára, kivéve:

i.	a szervezet jótékonysági tevékenységeinek végzése alapján;

ii.	nyújtott szolgáltatásokért, illetve ingatlan vagy tőke használatáért járó méltányos ellentételezésként; vagy

iii.	a szervezet által megvásárolt ingatlan valós piaci értékét tükröző kifizetésként; és

a szervezet megszűnésekor vagy felszámolásakor annak valamennyi eszközét fel kell osztani vagy vissza kell juttatni vagy egy nonprofit szervezetnek, vagy a szervezet székhelye szerinti joghatóság kormányának, beleértve bármely államigazgatási szervezetet is, vagy a joghatóság bármely politikai alegységének;

f)	nem folytat olyan kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet, amely nem kapcsolódik közvetlenül azon célokhoz, amelyekre létrehozták;

12.

„áteresztő szervezet”: szervezet, amennyiben bevételei, kiadásai, nyeresége vagy vesztesége tekintetében adózási szempontból átlátható azon joghatóságban, ahol létrehozták, kivéve, ha egy másik joghatóságban rendelkezik adóügyi illetőséggel, és ott kell lefedett adót fizetnie a bevétele vagy nyeresége után;

az áteresztő szervezetet úgy kell tekinteni, mint amely:

a)	a bevételei, kiadásai, nyeresége vagy vesztesége tekintetében adózási szempontból átlátható szervezet, amennyiben adózási szempontból átlátható azon joghatóságban, amelyben a tulajdonosa található;

b)	a bevételei, kiadásai, nyeresége vagy vesztesége tekintetében fordított hibrid szervezet, amennyiben adózási szempontból nem átlátható azon joghatóságban, amelyben a tulajdonosa található;

e fogalommeghatározás alkalmazásában „fiskálisan átlátható szervezet” az olyan szervezet, amelynek bevételét, kiadásait, nyereségét vagy veszteségét valamely joghatóság jogszabályai úgy kezelik, mintha azok a szervezet közvetlen tulajdonosánál, a szervezetben való érdekeltsége arányában keletkeznének vagy merülnének fel;

a csoporttagnak minősülő vállalatban vagy állandó telephelyben fennálló tulajdonosi érdekeltséget adózási szempontból átlátható struktúra révén tartottnak kell tekinteni, ha a tulajdonosi érdekeltséget adózási szempontból átlátható vállalatok láncolatán keresztül közvetve birtokolják;

az olyan csoporttag, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, és nem tartozik lefedett adó vagy elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá az ügyvezetés helye, a létrehozás helye vagy hasonló kritérium alapján, áteresztő szervezetnek és a bevételei, kiadásai, nyeresége vagy vesztesége tekintetében adózási szempontból átlátható szervezetnek tekintendő, amennyiben:

a)	a tulajdonosai olyan joghatóságban találhatók, amely a szervezetet adózási szempontból átláthatóként kezeli;

b)	a szervezet nem rendelkezik telephellyel azon joghatóságban, ahol létrehozták; és

c)	a bevétel, a kiadás, a nyereség vagy a veszteség nem tulajdonítható egy állandó telephelynek;

13.

„állandó telephely”:

olyan joghatóságban található telephely vagy vélelmezett telephely, ahol az alkalmazandó adóegyezménynek megfelelően állandó telephelynek minősül, feltéve, hogy az ilyen joghatóság a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló, módosított OECD-modellegyezmény 7. cikkéhez hasonló rendelkezéssel összhangban adóztatja a telephelynek tulajdonítható nyereséget;

b)	ha nincs alkalmazandó adóegyezmény, olyan joghatóságban található telephely vagy vélelmezett telephely, amely az ilyen telephelynek tulajdonítható nyereséget nettó alapon, a saját területén adóügyi illetőséggel rendelkező szervezetek esetében alkalmazott módszerhez hasonló módon adóztatja meg;

ha egy joghatóságnak nincs társaságiadó-rendszere, az ilyen joghatóságban található telephely vagy vélelmezett telephely, amely a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló, módosított OECD-modellegyezménynek megfelelően állandó telephelynek minősülne, feltéve, hogy az ilyen joghatóság jogosult arra, hogy a telephelynek tulajdonítható nyereséget az említett egyezmény 7. cikkével összhangban megadóztassa; vagy

d)	az a)–c) alpontban nem szereplő telephely vagy vélelmezett telephely, amelyen keresztül a szervezet helye szerinti joghatóság területén kívül végeznek tevékenységeket, feltéve, hogy az ilyen joghatóság mentesíti az ilyen tevékenységeknek tulajdonítható nyereséget;

14.

„végső anyavállalat”:

a)	olyan szervezet, amely közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik bármely más szervezetben, és amely sem közvetlenül, sem közvetve nem áll egy másik olyan szervezet tulajdonában, amely benne ellenőrző részesedéssel rendelkezik; vagy

b)	a 3. pont b) alpontjában meghatározott csoport központja;

15.	„minimum-adómérték”: tizenöt százalék (15 %);

16.	„kiegészítő adó”: egy adott joghatóságra vagy csoporttagra vonatkozóan a 27. cikk alapján kiszámított kiegészítő adó;

17.

„ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó adórendszer”: az elismert jövedelem-hozzászámítási szabály kivételével az olyan adózási szabályrendszer, amelynek értelmében egy külföldi szervezet közvetlen vagy közvetett részvényese vagy egy állandó telephely központja az említett külföldi csoporttag által elért nyereség egy részének vagy egészének rá eső hányada után adózik, függetlenül attól, hogy a részvényes az említett nyereségből felosztás útján részesül-e;

18.

„elismert jövedelem-hozzászámítási szabály”: egy adott joghatóság belső jogában végrehajtott szabályrendszer, feltéve, hogy az ilyen joghatóság nem nyújt az említett szabályokhoz kapcsolódó kedvezményeket, és:

amely egyenértékű az ezen irányelvben megállapított szabályokkal, vagy harmadik országbeli joghatóságok esetében a releváns OECD-modellszabályokkal A gazdaság digitalizációjából eredő adózási kihívások – Az adóalap-erózió elleni globális modellszabályok [második pillér]) (a továbbiakban: OECD-modellszabályok) , amelyeknek megfelelően a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport anyavállalata kiszámítja és befizeti a kiegészítő adóból hozzá rendelhető részarányt az említett csoport alacsony adóterhelésű tagjai tekintetében;

b)	amelynek igazgatása összhangban van az ezen irányelvben megállapított szabályokkal, vagy harmadik országbeli joghatóságok esetében az OECD-modellszabályokkal;

19.

„alacsony adóterhelésű csoporttag”:

a)	a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport olyan tagja, amely alacsony adóterhelésű joghatóságban található; vagy

b)	olyan honosság nélküli csoporttag, amelynek egy pénzügyi év tekintetében elismert nyeresége van, és tényleges adómértéke alacsonyabb, mint a tényleges minimum-adómérték;

20.

„közbenső anyavállalat”: olyan csoporttag, amely közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában, és amely nem minősül végső anyavállalatnak, részleges tulajdonban álló anyavállalatnak, állandó telephelynek vagy befektetési szervezetnek;

21.

„ellenőrző részesedés”: olyan tulajdonosi érdekeltség egy szervezetben, amelynek révén az érdekeltség tulajdonosa köteles vagy köteles lett volna a szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát tételenként, valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően összevonni; a központot úgy kell tekinteni, mint amely rendelkezik az ellenőrző részesedéssel állandó telephelyeiben;

22.

„részleges tulajdonban álló anyavállalat”: olyan csoporttag, amely közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában, és amelynek a nyereségében közvetlenül vagy közvetve egy vagy több olyan személy rendelkezik 20 %-ot meghaladó tulajdonosi érdekeltséggel, aki nem a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport csoporttagja, továbbá amely nem minősül végső anyavállalatnak, állandó telephelynek vagy befektetési szervezetnek;

23.	„tulajdonosi érdekeltség”: egy szervezet vagy állandó telephely tőkerészesedése, amely nyereséghez, tőkéhez vagy tartalékokhoz fűződő jogokat biztosít;

24.	„anyavállalat”: végső anyavállalat, amely nem kizárt szervezet, közbenső anyavállalat vagy részleges tulajdonban álló anyavállalat;

25.

„elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard”: a nemzetközi számviteli standardok (IFRS vagy az Unióban az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján elfogadott IFRS), valamint Ausztrália, Brazília, Kanada, az Európai Unió tagállamai, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, Hongkong (Kína), Japán, Mexikó, Új-Zéland, a Kínai Népköztársaság, az Indiai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Oroszország, Szingapúr, Svájc, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli elvei;

26.

„engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard”: egy szervezet tekintetében olyan általánosan elfogadott számviteli elvek együttese, amelyek alkalmazására a szervezet helye szerinti engedélyezett számviteli szerv engedélyt ad; e fogalommeghatározás alkalmazásában „engedélyezett számviteli szerv” az a szerv, amely egy adott joghatóságban törvényesen jogosult pénzügyibeszámoló-készítési standardok előírására, megállapítására vagy elfogadására;

27.

„jelentős versenytorzulás”: az általánosan elfogadott számviteli elvek szerinti bizonyos elv vagy eljárás alkalmazása tekintetében egy olyan alkalmazás, amely a bevétel vagy kiadás 75 000 000 EUR-t meghaladó együttes eltérését eredményezi egy pénzügyi évben ahhoz az összeghez képest, amelyet a nemzetközi számviteli standardok (IFRS vagy az Unió által az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott IFRS) szerinti megfelelő elv vagy eljárás alkalmazásával állapítottak volna meg;

28.

„elismert belföldi kiegészítő adó”: egy adott joghatóság belső jogában alkalmazott kiegészítő adó, feltéve, hogy az ilyen joghatóság nem nyújt az említett szabályokhoz kapcsolódó kedvezményeket, és:

amely lehetővé teszi az adott joghatóságban található csoporttagok többletnyereségének az ezen irányelvben megállapított szabályokkal, vagy harmadik országbeli joghatóságok esetében az OECD-modellszabályokkal összhangban történő meghatározását, valamint az ezen irányelvben megállapított szabályokkal, illetve harmadik országbeli joghatóságok esetében az OECD-modellszabályokkal összhangban az adott joghatóság és a csoporttagok tekintetében a minimum-adómértéknek az említett többletnyereségre történő alkalmazását; és

b)	amelynek igazgatása összhangban van az ezen irányelvben megállapított szabályokkal vagy harmadik országbeli joghatóságok esetében az OECD-modellszabályokkal;

29.	„a tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke” a tárgyi eszközök kezdeti és végértékének átlaga a halmozott értékcsökkenés, kimerülés és értékvesztés figyelembevételét követően, a pénzügyi beszámolóban nyilvántartottak szerint;

30.

„befektetési szervezet”:

a)	a befektetési alap és az ingatlanbefektetési vállalkozás;

olyan szervezet, amely – közvetlenül vagy ilyen szervezetek láncolatán keresztül – legalább 95 %-ban az a) alpontban említett szervezet tulajdonában van, és amely kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy e szervezet vagy szervezetek javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be; vagy

olyan szervezet, ahol a szervezet értékének legalább 85 %-a az a) alpontban említett szervezet tulajdonában van, feltéve, hogy lényegében teljes nyeresége olyan osztalékokból vagy olyan tőkenyereségekből vagy -veszteségekből származik, amelyek ezen irányelv alkalmazásában nem vehetők figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámításakor;

31.

„befektetési alap”: olyan szervezet vagy konstrukció, amely megfelel valamennyi következő feltételnek:

a)	célja, hogy több olyan befektetőtől származó pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközöket egyesítsen, amely befektetők közül egyesek nem kapcsolódnak egymáshoz;

b)	meghatározott befektetési politikával összhangban fektet be;

c)	lehetővé teszi a befektetők számára az ügyleti, kutatási és elemzési költségek csökkentését vagy a kockázatok együttes megosztását;

d)	elsősorban befektetésből származó jövedelem vagy nyereség elérésére, illetve egy konkrét vagy általános esemény vagy következmény elleni védelemre szolgál;

e)	befektetői az általuk befizetett hozzájárulás alapján jogosultak az alap eszközeinek hozamára vagy az ezen eszközökből származó jövedelemre;

f)	a szervezet vagy konstrukció, illetve annak kezelése a szervezet vagy konstrukció letelepedése vagy irányítása szerinti joghatóságban a befektetési alapokra vonatkozó szabályozási rendszer hatálya alá tartozik, beleértve a pénzmosás elleni és a befektetővédelmi szabályokat is; és

g)	kezelését a befektetők nevében befektetésialap-kezelő szakemberek végzik;

32.	„ingatlanbefektetési vállalkozás”: olyan szervezet, amelyben a befektetők széles köre rendelkezik részesedéssel, amely túlnyomórészt ingatlantulajdonnal rendelkezik, és amelyre egységes, a szervezetnél vagy részesedéstulajdonosoknál, legfeljebb egy év halasztással alkalmazott adószint vonatkozik;

33.

„nyugdíjalap”:

olyan szervezet, amelyet kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból hoztak létre és működtetnek valamely joghatóságban, hogy magánszemélyek részére nyugellátás-szolgáltatásokat, valamint ahhoz kapcsolódó kiegészítő vagy járulékos szolgáltatásokat nyújtson, amennyiben:

i.	az említett szervezetet az említett joghatóság vagy annak egyik politikai alegysége vagy helyi hatósága ekként szabályozza; vagy

ii.

az említett nyugellátás-szolgáltatásokat a nemzeti jogszabályok biztosítják vagy más módon védik, és azokat bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy vagyonkezelő által tartott eszközhalmazból finanszírozzák annak érdekében, hogy biztosítsák a megfelelő nyugdíjfizetési kötelezettségek teljesítését a multinacionális vállalatcsoport és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport fizetésképtelensége esetére;

b)	nyugdíjszolgáltató;

34.

„nyugdíjszolgáltató”: olyan szervezet, amelyet kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból hoztak létre és működtetnek, hogy a 33. pont a) alpontjában említett szervezetek javára pénzeszközöket fektessen be, vagy a 33. pont a) alpontjában említett szabályozott tevékenységeket kiegészítő tevékenységeket végezzen, feltéve, hogy a nyugdíjszolgáltató ugyanazon csoporthoz tartozik, mint az említett szabályozott tevékenységeket végző szervezetek;

35.

„alacsony adóterhelésű joghatóság”: multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tekintetében, olyan tagállam vagy harmadik országbeli joghatóság, amelyben egy multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnak bármely pénzügyi évben elismert nyeresége van, és a joghatóság a minimum-adómértéknél alacsonyabb tényleges adómértéket alkalmaz rá;

36.	„elismert nyereség vagy veszteség”: valamely csoporttagnak a III., VI. és VII. fejezetében meghatározott szabályokkal összhangban kiigazított számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége;

37.

„nem elismert visszatérítendő beszámításos adó”: az elismert beszámításos adótól eltérő, valamely csoporttagot terhelő vagy általa befizetett olyan adó, amely:

a)	az ilyen csoporttag által kifizetett osztalék után annak haszonhúzója részére visszatérítendő, vagy a haszonhúzó által az ilyen osztalék utáni adótól eltérő adókötelezettséggel szemben beszámítható; vagy

b)	a részvényes részére történő osztalékfizetéskor visszatérítendő az osztalékot fizető társaságnak;

e fogalommeghatározás alkalmazásában az elismert beszámításos adó olyan, valamely csoporttagot – beleértve az állandó telephelyet is – terhelő vagy általa befizetett lefedett adó, amely visszatérítendő vagy jóváírható a csoporttag által kifizetett osztalék haszonhúzója részére, vagy azon esetben, ha a lefedett adó egy állandó telephelyet terhel, vagy azt az állandó telephely fizeti be, a központ által kifizetett osztalék haszonhúzója részére, amennyiben a visszatérítés megfizetését vagy a jóváírás biztosítását:

a)	a lefedett adókat kivető joghatóságtól eltérő joghatóság teljesíti;

b)	az osztalék olyan haszonhúzója részére teljesítik, amely a csoporttagra a lefedett adókat kivető joghatóság belső joga szerint a kapott osztalékra vonatkozó minimum-adómértéknek megfelelő vagy azt meghaladó névleges mértékkel adózik;

az osztalék olyan természetes személy haszonhúzója részére teljesítik, aki adóügyi illetőséggel rendelkezik azon joghatóságban, amely a csoporttagra a lefedett adókat kivetette, és aki a szokásos jövedelemre vonatkozó általános adómértéknek megfelelő vagy azt meghaladó névleges mértékkel adózik; vagy

államigazgatási szerv, nemzetközi szervezet, illetőséggel rendelkező nonprofit szervezet, illetőséggel rendelkező nyugdíjalap, a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz nem tartozó, illetőséggel rendelkező befektetési szervezet, vagy – amennyiben az osztalék illetőséggel rendelkező nyugdíjalap-tevékenységekkel összefüggésben kerül kifizetésre, és a nyugdíjalap által kapott osztalékhoz hasonló módon adózik – illetőséggel rendelkező életbiztosító részére teljesítik;

a d) alpont alkalmazásában:

i.	egy nonprofit szervezet vagy nyugdíjalap azon joghatóságban rendelkezik illetékességgel, amelyben létrehozták és kezelik;

ii.	egy befektetési szervezet azon joghatóságban rendelkezik illetékességgel, amelyben létrehozták és szabályozzák;

iii.	egy életbiztosító azon joghatóságban rendelkezik illetékességgel, amelyben található;

38.

„elismert visszatérítendő adókedvezmény”:

olyan visszatérítendő adókedvezmény, amelyet kialakításából adódóan készpénzkifizetés vagy azzal egyenértékű pénzeszköz formájában kell megfizetni a csoporttag részére azon időponttól számított négy éven belül, amikor a csoporttag a jóváírást nyújtó joghatóság jogszabályai szerint jogosulttá válik a visszatérítendő adókedvezményre; vagy

ha az adókedvezmény részben visszatérítendő, a visszatérítendő adókedvezmény azon része, amelyet készpénzkifizetés vagy azzal egyenértékű pénzeszköz formájában kell megfizetni a csoporttag részére az azon időponttól számított négy éven belül, amikor a csoporttag jogosulttá válik a visszatérítendő adókedvezményre;

az elismert visszatérítendő adókedvezmény nem tartalmaz elismert beszámításos adó vagy nem elismert visszatérítendő beszámításos adó alapján jóváírható vagy visszatérítendő adóösszegeket;

39.	„nem elismert visszatérítendő adókedvezmény”: elismert visszatérítendő adókedvezménynek nem minősülő, de részben vagy egészben visszatérítendő adókedvezmény;

40.	„központ”: olyan szervezet, amely pénzügyi kimutatásaiban szerepelteti egy állandó telephely számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét;

41.	„csoporttag-tulajdonos”: olyan csoporttag, amely közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport egy másik csoporttagjában;

42.

„megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer”: olyan társaságiadó-rendszer, amely:

a)	csak akkor vet ki nyereségadót, ha a nyereséget ténylegesen vagy vélelmezhetően felosztják a részvényesek között, vagy ha a vállalkozásnál bizonyos nem üzleti költségek merülnek fel;

b)	a minimum-adómértékkel megegyező vagy azt meghaladó mértékű adót vet ki; és

c)	2021. július 1-jén vagy azt megelőzően hatályban volt;

43.

„elismert aluladóztatott kifizetések szabálya”: egy adott joghatóság belső jogában alkalmazott szabályrendszer, feltéve, hogy az ilyen joghatóság nem nyújt az említett szabályokhoz kapcsolódó kedvezményeket, és:

amely egyenértékű az ezen irányelvben megállapított szabályokkal vagy harmadik országbeli joghatóságok esetében az OECD-modellszabályokkal, amelyek szerint egy joghatóság beszedi valamely multinacionális vállalatcsoport kiegészítő adójának hozzá rendelhető részarányát, amelyet az említett multinacionális vállalatcsoport alacsony adóterhelésű tagjai után a jövedelem-hozzászámítási szabály alapján nem vetettek ki;

b)	amelynek igazgatása összhangban van az ezen irányelvben megállapított szabályokkal vagy harmadik országbeli joghatóságok esetében az OECD-modellszabályokkal;

44.

„adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag”: a 44. cikkben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségeknek a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport nevében történő teljesítésére a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport által kijelölt, a végső anyavállalattól eltérő csoporttag.

4. Cikk

A csoporttag helye

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a szervezet – az áteresztő szervezet kivételével – helyét azon joghatóságban kell meghatározni, ahol az ügyvezetésének helye, a létrehozásának helye vagy hasonló kritériumok alapján adóügyi illetőséggel rendelkezőnek tekintendő.

Amennyiben az áteresztő szervezettől eltérő szervezet helyét az első albekezdés alapján nem lehetséges meghatározni, úgy kell tekinteni, hogy a szervezet azon joghatóságban található, ahol létrehozták.

(2) Az áteresztő szervezetet honosság nélkülinek kell tekinteni, kivéve, ha multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata, vagy az 5., 6., 7. és 8. cikkel összhangban jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazására kötelezett, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy az áteresztő szervezet azon joghatóságban található, ahol létrehozták.

(3) A 3. cikk 13. pontjának a) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon joghatóságban kell meghatározni, ahol állandó telephelynek minősül, és ahol az alkalmazandó adóegyezmény értelmében adóköteles.

A 3. cikk 13. pontjának b) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon joghatóságban kell meghatározni, ahol üzleti jelenléte alapján nettó alapon adózik.

A 3. cikk 13. pontjának c) alpontjában meghatározott állandó telephelyet azon joghatóságban kell meghatározni, ahol elhelyezkedik.

A 3. cikk 13. pontjának d) alpontjában meghatározott állandó telephelyet honosság nélkülinek kell tekinteni.

(4) Amennyiben valamely csoporttag két joghatóságban található, és ezek a joghatóságok alkalmazandó adóegyezménnyel rendelkeznek, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon joghatóságban található, ahol az említett adóegyezmény alapján adóügyi illetőséggel rendelkezőnek tekintendő.

Amennyiben az alkalmazandó adóegyezmény előírja, hogy az illetékes hatóságoknak kölcsönös megállapodásra kell jutniuk a csoporttag vélelmezett adóügyi illetőségéről, ilyen megállapodás hiányában az (5) bekezdést kell alkalmazni.

Amennyiben az alkalmazandó adóegyezmény alapján nem nyújtható kettős adóztatás alóli mentesség arra tekintettel, hogy a csoporttag az egyezmény mindkét részes felében adóügyi illetőséggel rendelkezik, az (5) bekezdést kell alkalmazni.

(5) Amennyiben valamely csoporttag két joghatóságban található, és az említett joghatóságok nem rendelkeznek alkalmazandó adóegyezménnyel, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon joghatóságban található, amely az adott pénzügyi évre vonatkozóan magasabb összegű lefedett adót állapított meg.

Az első albekezdésben említett lefedett adók összegének kiszámítása céljából az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó adórendszernek megfelelően megfizetett adó összege nem vehető figyelembe.

Ha a két joghatóságban fizetendő lefedett adók összege azonos vagy nulla, úgy kell tekinteni, hogy a csoporttag azon joghatóságban található, ahol a rá vonatkozóan a 28. cikkel összhangban szervezetenként kiszámított, gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege magasabb.

Ha a két joghatóságban a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összege azonos vagy nulla, a csoporttagot honosság nélkülinek kell tekinteni, kivéve, ha a csoport végső anyavállalata, amely esetben úgy kell tekinteni, hogy azon joghatóságban található, ahol létrehozták.

(6) Amennyiben a (4) és (5) bekezdés alkalmazásának eredményeként az anyavállalat olyan joghatóságban található, amelyre nem vonatkozik elismert jövedelem-hozzászámítási szabály, úgy kell tekinteni, hogy a másik joghatóság elismert jövedelem-hozzászámítási szabályának hatálya alá tartozik, kivéve, ha alkalmazandó adóegyezmény tiltja ilyen szabály alkalmazását.

(7) Amennyiben egy csoporttag valamely pénzügyi év során megváltoztatja a helyét, úgy kell tekinteni, hogy azon joghatóságban található, ahol az említett pénzügyi év elején kellett e cikk alapján találhatónak tekinteni.

II. FEJEZET

A JÖVEDELEM-HOZZÁSZÁMÍTÁSI SZABÁLY ÉS AZ ALULADÓZTATOTT KIFIZETÉSEK SZABÁLYA

5. Cikk

Az Unióban található végső anyavállalat

(1) A tagállamok biztosítják, hogy egy végső anyavállalat, amely valamely tagállamban található csoporttag, az adott pénzügyi évben a kiegészítő adó (a továbbiakban: a jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó) hatálya alá tartozzon egy másik joghatóságban található vagy honosság nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata egy alacsony adóterhelésű joghatóságnak minősülő tagállamban található csoporttag, az adott pénzügyi évben a jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozzon saját maga tekintetében és a sajátjával azonos tagállamban található összes alacsony adóterhelésű csoporttagja tekintetében.

6. Cikk

Az Unióban található közbenső anyavállalat

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a valamely tagállamban található közbenső anyavállalat, amely egy harmadik országbeli joghatóságban található végső anyavállalat tulajdonában van, az adott pénzügyi évben a jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozzon egy másik joghatóságban található vagy honosság nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy egy alacsony adóterhelésű joghatóságnak minősülő tagállamban található közbenső anyavállalat, amely egy harmadik országbeli joghatóságban található végső anyavállalat tulajdonában van, az adott pénzügyi évben a jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozzon saját maga tekintetében és a sajátjával azonos tagállamban található alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben:

a)	a végső anyavállalat az említett pénzügyi évben egy elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik; vagy

b)	egy másik közbenső anyavállalat olyan joghatóságban található, ahol az említett pénzügyi évben egy elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik, és közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik a közbenső anyavállalatban.

7. Cikk

Az Unióban található, és kizárt végső anyavállalat tulajdonában levő közbenső anyavállalat

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy adott tagállamban található közbenső anyavállalat olyan végső anyavállalat tulajdonában van, amely kizárt szervezet, a közbenső anyavállalat a jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozzon az adott pénzügyi évben azon alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében, amelyek egy másik joghatóságban találhatók, vagy amelyek honosság nélküliek.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy alacsony adóterhelésű joghatóságnak minősülő tagállamban található közbenső anyavállalat olyan végső anyavállalat tulajdonában van, amely kizárt szervezet, a közbenső anyavállalat a jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozzon az adott pénzügyi évben saját maga és azon alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében, amelyek egy másik joghatóságban találhatók.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben egy másik közbenső anyavállalat olyan joghatóságban található, ahol az adott pénzügyi évben elismert jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozik, és közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik az (1) és (2) bekezdésben említett közbenső anyavállalatban.

8. Cikk

Az Unióban található, részleges tulajdonban álló anyavállalat

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a valamely tagállamban található, részleges tulajdonban álló anyavállalat az adott pénzügyi évben a jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozzon egy másik joghatóságban található vagy honosság nélküli, alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy egy alacsony adóterhelésű joghatóságnak minősülő tagállamban található, részleges tulajdonban álló anyavállalat az adott pénzügyi évben a jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozzon saját maga tekintetében és a sajátjával azonos tagállamban található alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó azon esetben, ha a részleges tulajdonban álló anyavállalatban lévő tulajdonosi érdekeltségek – közvetlenül vagy közvetve – teljes egészükben egy másik, részleges tulajdonban álló anyavállalat tulajdonában vannak, amely az adott pénzügyi évben elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik.

9. Cikk

A kiegészítő adó felosztása a jövedelem-hozzászámítási szabály alapján

(1) Az anyavállalat által az alacsony adóterhelésű csoporttag után az 5. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (1) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (1) bekezdése alapján fizetendő, jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó egyenlő az alacsony adóterhelésű csoporttag 27. cikkel összhangban kiszámított kiegészítő adójának és az ilyen kiegészítő adóból az adott pénzügyi évben az anyavállalathoz rendelhető részaránynak a szorzatával.

(2) Az alacsony adóterhelésű csoporttag tekintetében a kiegészítő adóból az anyavállalathoz rendelhető részarány az anyavállalatnak az alacsony adóterhelésű csoporttag elismert nyereségében való tulajdonosi érdekeltségének az aránya. Az említett arány egyenlő az alacsony adóterhelésű csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozó, a többi tulajdonos tulajdonosi érdekeltségének tulajdonítható ilyen nyereség összegével csökkentett elismert nyereségének és az alacsony adóterhelésű csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozó elismert nyereségének a hányadosával.

Az alacsony adóterhelésű csoporttag többi tulajdonosának tulajdonosi érdekeltségének tulajdonítható elismert nyereség az az összeg, amelyet a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójához használt elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard elvei szerint az ilyen tulajdonosoknak tulajdoníthatóként kezeltek volna, ha az alacsony adóterhelésű csoporttag nettó nyeresége megegyezne az elismert nyereségével, és:

a)	az anyavállalat az említett számviteli standardnak megfelelően készítette volna el a konszolidált pénzügyi beszámolóját (a továbbiakban: a hipotetikus konszolidált pénzügyi beszámoló);

b)	az anyavállalat ellenőrző részesedéssel rendelkezett az alacsony adóterhelésű csoporttagban oly módon, hogy az alacsony adóterhelésű csoporttag valamennyi bevételét és kiadását a hipotetikus konszolidált pénzügyi beszámolóban költségvetési soronként összevonták az anyavállalatéval;

c)	az alacsony adóterhelésű csoporttag teljes elismert nyeresége a csoporton kívüli személyekkel kötött ügyleteknek volt tulajdonítható; és

d)	a nem az anyavállalat közvetlen vagy közvetett tulajdonában levő valamennyi tulajdonosi érdekeltség a csoporton kívüli személyek tulajdonában volt.

(3) Az e cikk (1) bekezdésével összhangban az anyavállalathoz rendelt összegen felül az anyavállalat által az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése alapján a pénzügyi évre fizetendő, a jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó magában foglalja a 27. cikkel összhangban a következőket:

a)	az említett anyavállalatra vonatkozóan kiszámított kiegészítő adó teljes összege; és

b)	az ugyanazon tagállamban található alacsony adóterhelésű csoporttagjaira vonatkozóan kiszámított kiegészítő adó összegének és az ilyen kiegészítő adóból a pénzügyi évben az anyavállalathoz rendelhető részaránynak a szorzata.

10. Cikk

A jövedelem-hozzászámítási szabály beszámítási mechanizmusa

Amennyiben a valamely tagállamban található anyavállalat közvetetten tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy alacsony adóterhelésű csoporttagban egy olyan közbenső anyavállalaton vagy részleges tulajdonban álló anyavállalaton keresztül, amely az adott pénzügyi évben elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik, az 5–8. cikk szerint fizetendő kiegészítő adót csökkenteni kell a kiegészítő adónak az elsőként említett anyavállalatnak tulajdonítható részarányával megegyező azon összeggel, amely a közbenső anyavállalat vagy a részleges tulajdonban álló anyavállalat által fizetendő.

11. Cikk

Elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásának választása

(1) A tagállamok választhatják azt, hogy elismert belföldi kiegészítő adót alkalmaznak.

Ha egy tagállam, ahol egy multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tagjai találhatók, egy elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazását választja, a multinacionális vállalatcsoportnak vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnak az említett tagállamban működő valamennyi alacsony adóterhelésű csoporttagja a választott belföldi kiegészítő adó hatálya alá tartozik a pénzügyi évre vonatkozóan.

Elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazása esetében az alacsony adóterhelésű csoporttagok belföldi többletnyeresége a konszolidált pénzügyi beszámolóhoz használt pénzügyibeszámoló-készítési standard helyett kiszámítható egy elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy pedig egy engedélyezett számviteli szerv által engedélyezett és a lényeges versenytorzulások megakadályozása céljából kiigazított, engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard szerint.

(2) Amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport vagy egy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport anyavállalata valamely tagállamban található, és a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló, ugyanazon tagállamban vagy egy másik joghatóságban található csoporttagjai az említett joghatóságokban az adott pénzügyi évben elismert belföldi kiegészítő adó hatálya alá tartoznak, az anyavállalat által az 5–8. cikk alapján fizetendő, a 27. cikkel összhangban kiszámított kiegészítő adó összegét csökkenteni kell az anyavállalat által vagy az érintett csoporttagok által fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó összegével, de legfeljebb nulláig.

Az első albekezdés ellenére, ha az elismert belföldi kiegészítő adót egy adott pénzügyi évre az anyavállalat elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardjaival vagy a nemzetközi számviteli standardokkal (IFRS vagy az Unió által az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott IFRS) összhangban számították ki, az említett multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnak az említett tagállamban található csoporttagjai tekintetében az adott pénzügyi évre nem kell a 27. cikknek megfelelően további kiegészítő adót számítani. Ezen albekezdés nem érinti bármely további kiegészítő adónak a 29. cikk szerinti kiszámítását abban az esetben, ha egy tagállam nem alkalmaz elismert belföldi kiegészítő adót a 29. cikk alapján felmerülő bármilyen további kiegészítő adó beszedésére.

(3) Amennyiben egy adott pénzügyi évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítő adó összegét az esedékessége pénzügyi évét követő négy pénzügyi évben nem fizették be, a be nem fizetett elismert belföldi kiegészítő adó összegét hozzá kell adni a joghatóság szerinti kiegészítő adónak a 27. cikk (3) bekezdése szerint kiszámított összegéhez, és azt az e cikk (1) bekezdése alapján választást alkalmazó tagállam nem szedheti be.

(4) Azon tagállamok, amelyek elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazását választják, az elismert belföldi kiegészítő adó bevezetéséről szóló nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik elfogadásától számított négy hónapon belül értesítik a Bizottságot az említett választásról. Az ilyen választás három évre szól, és ezen időszak alatt nem vonható vissza. A választás minden egyes hároméves időszak végén automatikusan megújul, kivéve, ha a tagállam visszavonja a választását. A választás visszavonásáról legkésőbb a hároméves időszak vége előtt négy hónappal értesíteni kell a Bizottságot.

12. Cikk

Az aluladóztatott kifizetések szabályának alkalmazása a multinacionális vállalatcsoportban

(1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata olyan harmadik országbeli joghatóságban található, amely nem alkalmaz elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt, vagy amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata kizárt szervezet, a tagállamok biztosítják, hogy az Unióban található csoporttagok tekintetében a helyük szerinti tagállamban a pénzügyi évre vonatkozóan a 14. cikkel összhangban az említett tagállamhoz rendelt, az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó összegével megegyező kiigazításra kerüljön sor.

E célból az ilyen kiigazítás öltheti az érintett csoporttagok által fizetendő kiegészítő adónak vagy pedig az érintett csoporttagok adóköteles nyereségéből történő levonás megtagadásának a formáját, ami olyan adókötelezettséget eredményez, amelyet az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti, az adott tagállamhoz rendelt kiegészítő adóként be kell szedni.

(2) Amennyiben egy tagállam az e cikk (1) bekezdése szerinti kiigazítást az adóköteles nyereségből történő levonás megtagadásának formájában alkalmazza, az ilyen kiigazítást lehetőleg azon adóév tekintetében kell alkalmazni, amelyben véget ér az a pénzügyi év, amelyre vonatkozóan a 14. cikkel összhangban az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adót kiszámították és a tagállamhoz rendelték.

Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó minden olyan összegét, amely az adott pénzügyi évben az adóköteles nyereségből történő levonás megtagadásának következtében az adott pénzügyi év tekintetében továbbra is esedékes, a szükséges mértékben át kell vinni, és minden egyes további pénzügyi év tekintetében el kell végezni rajta az (1) bekezdés szerinti kiigazítást mindaddig, amíg az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adónak az adott pénzügyi év tekintetében az adott tagállamhoz rendelt teljes összegét be nem fizették.

(3) E cikk nem vonatkozik a befektetési szervezetnek minősülő csoporttagokra.

13. Cikk

Az aluladóztatott kifizetések szabályának alkalmazása a végső anyavállalat joghatóságában

(1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata alacsony adóterhelésű harmadik országbeli joghatóságban található, a tagállamok biztosítják, hogy az Unióban található csoporttagok tekintetében a helyük szerinti tagállamban a pénzügyi évre vonatkozóan a 14. cikkel összhangban a tagállamhoz rendelt, az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó összegével megegyező kiigazításra kerüljön sor.

Az első albekezdés nem alkalmazandó, amennyiben egy alacsony adóterhelésű harmadik országbeli joghatóságban található végső anyavállalat saját maga és az említett joghatóságban található alacsony adóterhelésű csoporttagjai tekintetében elismert jövedelem-hozzászámítási szabály hatálya alá tartozik.

(2) Amennyiben egy tagállam az e cikk (1) bekezdése szerinti kiigazítást az adóköteles nyereségből történő levonás megtagadásának formájában hajtja végre, az ilyen kiigazítást a lehetséges mértékben azon adóév tekintetében kell elvégezni, amelyben véget ér azon pénzügyi év, amelyre vonatkozóan a 14. cikkel összhangban az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adót kiszámították és a tagállamhoz rendelték.

Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó bármely olyan összegét, amely az adott pénzügyi évben az adóköteles nyereségből történő levonás megtagadásának következtében az adott pénzügyi év tekintetében továbbra is esedékes, a szükséges mértékben át kell vinni, és minden egyes további pénzügyi év tekintetében el kell végezni rajta az (1) bekezdés szerinti kiigazítást mindaddig, amíg az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adónak az adott pénzügyi év tekintetében az adott tagállamhoz rendelt teljes összegét be nem fizették.

(3) E cikk nem vonatkozik a befektetési szervezetnek minősülő csoporttagokra.

14. Cikk

Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó kiszámítása és felosztása

(1) Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adóból valamely tagállamhoz rendelt összeget az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó (2) bekezdéssel összhangban meghatározott teljes összegének és az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adóból a tagállamra jutó, az (5) bekezdéssel összhangban meghatározott százalékos aránynak (UTPR százalékos arány) a szorzataként kell kiszámítani.

(2) Az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó adott pénzügyi évre vonatkozó teljes összege egyenlő a multinacionális vállalatcsoport minden egyes alacsony adóterhelésű tagjára vonatkozóan az említett pénzügyi évre a 27. cikkel összhangban, az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott kiigazításokra figyelemmel kiszámított adó összegével.

(3) Egy alacsony adóterhelésű csoporttag aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adója nullával egyenlő, amennyiben az adott pénzügyi évben a végső anyavállalat valamennyi tulajdonosi érdekeltségét egy ilyen alacsony adóterhelésű csoporttagban egy vagy több olyan anyavállalat birtokolja közvetlenül vagy közvetetten, amelynek az említett pénzügyi évre vonatkozóan az érintett alacsony adóterhelésű csoporttag tekintetében elismert jövedelem-hozzászámítási szabályt kell alkalmaznia.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés nem alkalmazandó, az alacsony adóterhelésű csoporttag aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adóját csökkenteni kell az említett, elismert jövedelem-hozzászámítási szabály szerint adózó, alacsony adóterhelésű csoporttag kiegészítő adójának az egyes anyavállalatokhoz rendelhető részarányával.

(5) A tagállamra jutó UTPR százalékos arányt az egyes pénzügyi évekre és multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozóan a következő képlet szerint kell kiszámítani:

ahol:

a)	a munkavállalói létszám a tagállamban a multinacionális vállalatcsoport adott tagállamban található összes tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma;

a munkavállalói létszám valamennyi aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti joghatóságban a multinacionális vállalatcsoport valamennyi olyan joghatóságban található tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma, ahol az adott pénzügyi évben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban;

c)	a tárgyi eszközök összértéke a tagállamban a multinacionális vállalatcsoport adott tagállamban található valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke;

a tárgyi eszközök összértéke valamennyi aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti joghatóságban a multinacionális vállalatcsoport olyan joghatóságokban található valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke, ahol az adott pénzügyi évben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban.

(6) A munkavállalók létszáma az érintett joghatóságban található valamennyi csoporttag teljes munkaidős egyenértékben kifejezett munkavállalói létszáma, beleértve a független vállalkozókat is, feltéve, hogy részt vesznek a csoporttag rendes működési tevékenységeiben.

A tárgyi eszközök magukban foglalják az érintett joghatóság területén található valamennyi csoporttag tárgyi eszközeit, ugyanakkor nem tartalmaznak készpénzt vagy pénzeszköz-egyenértékeseket, immateriális javakat vagy pénzügyi eszközöket.

(7) Azon munkavállalókat, akiknek a bérköltségei szerepelnek egy állandó telephelynek a 18. cikk (1) bekezdése által meghatározott és a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban kiigazított önálló pénzügyi számláiban, azon joghatósághoz kell rendelni, amelyben az állandó telephely található.

Egy állandó telephelynek a 18. cikk (1) bekezdése által meghatározott és a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban kiigazított önálló pénzügyi számláiban szereplő tárgyi eszközöket azon joghatósághoz kell rendelni, amelyben az állandó telephely található.

Egy állandó telephely joghatóságához rendelt munkavállalói létszámot és tárgyi eszközöket nem lehet figyelembe venni a központ joghatóságának munkavállalói létszáma és tárgyi eszközei tekintetében.

A befektetési szervezet által foglalkoztatott munkavállalók létszáma, valamint az általa nyilvántartott tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke nem vehető figyelembe az (5) bekezdésben meghatározott képlet elemeiben.

Az áteresztő szervezet munkavállalói létszáma és tárgyi eszközeinek könyv szerinti nettó értéke nem vehető figyelembe az (5) bekezdésben meghatározott képlet elemeiben, kivéve, ha azokat állandó telephelyhez vagy – állandó telephely hiányában – azon joghatóságban található csoporttagokhoz rendelik hozzá, ahol az áteresztő szervezetet létrehozták.

(8) Az (5) bekezdéstől eltérve, egy multinacionális vállalatcsoport tekintetében egy joghatóságra jutó UTPR százalékos arányt nullának kell tekinteni a pénzügyi évre vonatkozóan, amennyiben egy korábbi pénzügyi évben az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adónak az érintett joghatósághoz rendelt összege nem eredményezett az említett multinacionális vállalatcsoportnak az érintett joghatóságban található csoporttagjai számára az adott korábbi évben az érintett joghatósághoz rendelt, aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adóval összesen egyenlő további adóráfordítást.

A multinacionális vállalatcsoport valamely pénzügyi évre vonatkozóan nulla UTPR százalékos arányú joghatóságban található tagjainak munkavállalói létszáma és tárgyi eszközeinek könyv szerinti nettó értéke az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó teljes összegét az említett pénzügyi év tekintetében a multinacionális vállalatcsoporthoz rendelő képlet elemeiben nem vehető figyelembe.

(9) A (8) bekezdés nem alkalmazandó egy pénzügyi évre, ha valamennyi, a pénzügyi évre vonatkozóan hatályos elismert aluladóztatott kifizetések szabállyal rendelkező joghatóság nulla UTPR százalékos aránnyal rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport tekintetében az említett pénzügyi évre vonatkozóan.

III. FEJEZET

AZ ELISMERT NYERESÉG VAGY VESZTESÉG KISZÁMÍTÁSA

15. Cikk

Az elismert nyereség vagy veszteség meghatározása

(1) Egy csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor a csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozó számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében el kell végezni a 16–19. cikkben meghatározott kiigazításokat a csoporton belüli ügyletek kiküszöbölésére vonatkozó konszolidációs módosításokat megelőzően, amelyeket a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standard határoz meg.

(2) Amennyiben egy csoporttag számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alapján nem határozható meg észszerűen, a csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozó számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége egy másik elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy valamely engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard alkalmazásával is meghatározható, feltéve, hogy:

a)	a csoporttag pénzügyi számláit az említett számviteli standard alapján vezetik;

b)	a pénzügyi számlákban szereplő információk megbízhatóak; és

az 1 000 000 EUR összeget meghaladó, tartósan fennálló eltéréseket amelyek egy konkrét elvnek vagy standardnak bevételekkel vagy ráfordításokkal vagy ügyletekkel kapcsolatos tételekre történő alkalmazásából adódnak, amennyiben az említett elv vagy standard eltér a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standardtól kiigazítják, hogy megfeleljenek az említett tételre vonatkozóan a konszolidált pénzügyi beszámoló elkészítése során alkalmazott számviteli standard szerint előírt kezelésnek.

(3) Amennyiben a végső anyavállalat nem a 3. cikk 6. pontjának c) alpontjában említett elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak megfelelően készítette el konszolidált pénzügyi beszámolóját, a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolóját lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében ki kell igazítani.

(4) Amennyiben a végső anyavállalat nem készíti el a 3. cikk 6. pontjának a), b) és c) alpontjában említett konszolidált pénzügyi beszámolót, a végső anyavállalatnak a 3. cikk 6. pontjának d) alpontjában említett konszolidált pénzügyi beszámolójának azt kell tekinteni, amely akkor készült volna, ha a végső anyavállalat köteles volna a következőknek megfelelően ilyen konszolidált pénzügyi beszámolót készíteni:

a)	valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard; vagy

b)	egy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard, feltéve, hogy az ilyen konszolidált pénzügyi beszámolót a lényeges versenytorzulások elkerülése érdekében kiigazítják.

(5) Amennyiben egy tagállam vagy egy harmadik országbeli joghatóság elismert belföldi kiegészítő adót alkalmaz, az említett tagállamban vagy harmadik országbeli joghatóságban található csoporttagok számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége meghatározható valamely olyan elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standarddal vagy valamely olyan engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standarddal összhangban, amely eltér a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott pénzügyibeszámoló-készítési standardtól, feltéve, hogy az ilyen számviteli nettó nyereséget vagy veszteséget a jelentős versenytorzulás megakadályozása érdekében kiigazítják.

(6) Amennyiben az általánosan elfogadott számviteli elvek szerinti elv vagy eljárás alkalmazása lényeges versenytorzulást eredményez, az alkalmazott elv vagy eljárás hatálya alá tartozó tétel vagy ügylet elszámolási módját ki kell igazítani úgy, hogy az megfeleljen a tételre vagy ügyletre vonatkozóan a nemzetközi számviteli standardok (IFRS vagy az Unió által az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott IFRS) alapján előírt kezelésnek.

16. Cikk

Kiigazítások az elismert nyereség vagy veszteség meghatározása céljából

(1) E cikk alkalmazásában:

„nettó adóráfordítás”: a következő tételek nettó összege:

i.	ráfordításként elhatárolt lefedett adó, valamint a nyereségadó-ráfordítás tekintetében figyelembe vett bármilyen tényleges vagy halasztott lefedett adó, beleértve az olyan nyereségre vonatkozó lefedett adókat, amelyek nem vehetők figyelembe az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során;

ii.	a pénzügyi év veszteségének tulajdonítható halasztott adókövetelések;

iii.	ráfordításként elhatárolt elismert belföldi kiegészítő adók;

iv.	az ezen irányelv szabályai vagy harmadik országbeli joghatóságok esetében az OECD-modellszabályok alapján keletkező, ráfordításként elhatárolt adókötelezettségek; és

v.	ráfordításként elhatárolt, nem elismert visszatérítendő beszámításos adók;

„figyelembe nem vett osztalék”: a tulajdonosi érdekeltség tekintetében kapott vagy felhalmozott osztalék vagy egyéb felosztott nyereség, kivéve a következők tekintetében kapott vagy felhalmozott osztalékot vagy egyéb felosztott nyereséget:

olyan tulajdonosi érdekeltség:

—	amellyel a csoport egy vállalatban rendelkezik, és amely e vállalat nyereségéhez, tőkéjéhez vagy tartalékaihoz vagy szavazati jogaihoz fűződő jogok kevesebb mint 10 %-át jelenti a nyereségfelosztás vagy az elidegenítés időpontjában (a továbbiakban: portfólió-részesedés); és

—	amely azon csoporttag gazdasági tulajdona, amely a nyereségfelosztás időpontjában kevesebb mint egy évig kapja vagy halmozza fel az osztalékot vagy az egyéb felosztott nyereséget;

ii.	a 43. cikk szerinti választás tárgyát képező befektetési szervezetben meglévő tulajdonosi érdekeltség;

„figyelembe nem vett tőkenyereség vagy -veszteség”: a csoporttag számviteli nettó nyereségéből vagy veszteségéből az a nyereség, profit vagy veszteség, amely a következőkből származik:

i.	a portfólió-részesedés kivételével a tulajdonosi érdekeltség valós értékében bekövetkezett változásokból származó nyereségek és veszteségek;

ii.	a tőkemódszerben figyelembe vett tulajdonosi érdekeltséghez kapcsolódó nyereség vagy veszteség; és

iii.	a portfólió-részesedés elidegenítésének kivételével a tulajdonosi érdekeltség elidegenítéséből származó nyereségek és veszteségek;

„átértékelési módszer szerinti, figyelembe vett nyereség vagy veszteség”: olyan nettó nyereség vagy veszteség, amelyet az adott pénzügyi év kapcsolódó lefedett adói növelnek vagy csökkentenek, és amely olyan számviteli módszer vagy gyakorlat alkalmazásából származik, amely valamennyi ingatlan, gép és berendezés tekintetében:

i.	időszakosan kiigazítja az ilyen ingatlan, gép és berendezés könyv szerinti értékét annak valós értékére;

ii.	az értékváltozásokat az egyéb átfogó jövedelemben tartja nyilván; és

iii.	az egyéb átfogó jövedelemben elhatárolt nyereséget vagy veszteséget a későbbiekben nem jeleníti meg az eredményben;

„aszimmetrikus devizaárfolyam-nyereség vagy -veszteség”: egy eltérő számviteli és adózási funkcionális pénznemmel rendelkező szervezet olyan devizaárfolyam-nyeresége vagy -vesztesége, amely:

i.	a csoporttag adóköteles nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe vett elemek egyike, és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme és adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásoknak tulajdonítható;

ii.	a csoporttag adóköteles számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe vett elemek egyike, és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme és adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásoknak tulajdonítható;

iii.	figyelembe vételre került a csoporttag adóköteles számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során, és amely egy harmadik deviza és a csoporttag számviteli funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásoknak tulajdonítható; és

iv.	egy harmadik deviza és a csoporttag adózási funkcionális pénzneme közötti árfolyam-ingadozásoknak tulajdonítható, függetlenül attól, hogy az ilyen harmadikdevizaárfolyamnyereség vagy -veszteség beleszámít-e az adóköteles nyereségbe.

az adózási funkcionális pénznem a csoporttag adóköteles nyereségének vagy veszteségének egy lefedett adó szempontjából azon joghatóságban történő meghatározására használt funkcionális pénznem, amelyben az adott csoporttag található; a számviteli funkcionális pénznem a csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének meghatározáshoz használt funkcionális pénznem; a harmadik deviza olyan pénznem, amely nem a csoporttag adózási funkcionális pénzneme vagy számviteli funkcionális pénzneme;

„szabályozási szempontból kifogásolt ráfordítás”:

i.	a csoporttagnál jogellenes kifizetésekkel, többek között vesztegetéssel és a bevétel visszaáramoltatásával összefüggésben felmerült ráfordítás; és

ii.

a csoporttagnál olyan pénzbírságokkal és büntetésekkel összefüggésben felmerült ráfordítás, amelyek összege eléri vagy meghaladja az 50 000 EUR-t vagy az annak megfelelő, a csoporttag számviteli nettó nyereségének vagy veszteségének kiszámításához használt funkcionális pénznemben kifejezett összeget;

„korábbi időszaki hibák és a számviteli elvek változásai”: egy csoporttag pénzügyi év eleji nyitó saját tőkéjének változása, amely a következőknek tulajdonítható:

egy korábbi pénzügyi évre vonatkozó számviteli nettó nyereség vagy veszteség meghatározása során elkövetett olyan hiba helyesbítése, amely hatással volt az említett korábbi pénzügyi évben az elismert nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vehető bevételekre vagy ráfordításokra, kivéve, amennyiben a 25. cikknek megfelelően egy hiba ilyen helyesbítése lényeges csökkenést eredményezett a lefedett adókkal kapcsolatos kötelezettségben; és

ii.	a számviteli elvekben vagy politikában bekövetkezett olyan változás, amely hatással volt az elismert nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vett bevételekre vagy ráfordításokra;

h)	„elhatárolt nyugdíjráfordítás”: számviteli nettó nyereségben vagy veszteségben szereplő nyugdíj-kötelezettségi ráfordítás összege és a pénzügyi évre vonatkozóan nyugdíjalapba befizetett összeg közötti különbség.

(2) Egy csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét az elismert nyereség vagy veszteség meghatározása céljából a következő tételek összegével kell kiigazítani:

a)	nettó adóráfordítások;

b)	figyelembe nem vett osztalékok;

c)	figyelembe nem vett tőkenyereség vagy -veszteség;

d)	átértékelési módszer szerinti, figyelembe vett nyereség vagy veszteség;

e)	az eszközök és kötelezettségek elidegenítéséből származó, a 35. cikk alapján figyelembe nem vett nyereség vagy veszteség;

f)	aszimmetrikus devizaárfolyam-nyereség vagy -veszteség;

g)	szabályozási szempontból kifogásolt ráfordítás;

h)	korábbi időszaki hiba és a számviteli elvek változása; és

i)	elhatárolt nyugdíjráfordítások.

(3) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint a csoporttag a pénzügyi számlákban egy ilyen csoporttag költségeként vagy ráfordításaként elszámolt, részvényalapú kompenzációként fizetett összeget helyettesítheti az adóköteles nyereségének kiszámítása során a működésének helyén levonhatóként engedett összeggel.

Amennyiben a részvényopciók felhasználására vonatkozó lehetőséggel nem éltek, a minden korábbi pénzügyi évre vonatkozó elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása céljából a csoporttag számviteli nettó nyereségéből vagy veszteségéből levont részvényalapú kompenzációs költség vagy ráfordítás összegét figyelembe kell venni azon pénzügyi évben, amelyben az opció lejárt.

Amennyiben a részvényalapú kompenzációs költség vagy ráfordítás összegének egy részét a csoporttag a választás megtételének pénzügyi évét megelőző pénzügyi években tartotta nyilván a pénzügyi számláiban, a csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozóan elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe kell venni azon összeget, amely az érintett korábbi pénzügyi években a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor levont részvényalapú kompenzációs költség vagy ráfordítás teljes összege és azon részvényalapú költség vagy kompenzációs ráfordítás teljes összege közötti különbséggel egyenlő, amelyet az említett korábbi pénzügyi években a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor levontak volna, ha a választásra ilyen pénzügyi években került volna sor.

A választást a 45. cikk (1) bekezdésével összhangban kell megtenni, és azt következetesen alkalmazni kell az ugyanazon joghatóságban található valamennyi csoporttag tekintetében, a választás megtételének évére és az azt követő valamennyi pénzügyi évre vonatkozóan.

A választás visszavonásának pénzügyi évében a ki nem fizetett részvényalapú kompenzációs költségnek vagy ráfordításnak a választást követően levont összegéből a beszámolóban megjelenített ráfordítást meghaladó részt kell figyelembe venni a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor.

(4) A különböző joghatóságokban található csoporttagok közötti bármely olyan ügyletet, amelyet nem tartanak nyilván azonos összeggel mindkét csoporttag pénzügyi számláiban, vagy amely nem áll összhangban a szokásos piaci ár elvével, úgy kell kiigazítani, hogy azonos összegben, a szokásos piaci ár elvének megfelelően jelenjen meg.

Egy eszköznek az azonos joghatóságban található két csoporttag közötti értékesítéséből vagy egyéb átruházásából származó veszteséget, amelyet nem a szokásos piaci ár elvével összhangban rögzítettek, a szokásos piaci ár elve alapján ki kell igazítani, amennyiben e veszteséget figyelembe veszik az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során.

E bekezdés alkalmazásában a „szokásos piaci ár elve” az az elv, amelynek értelmében a csoporttagok közötti ügyleteket olyan feltételekre történő hivatkozással kell nyilvántartani, amelyek független vállalkozások között összehasonlítható ügyletek során, összehasonlítható helyzetekben fennálltak volna.

(5) A csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során a 3. cikk 38. pontjában említett, elismert visszatérítendő adókedvezményeket bevételként kell kezelni. A csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során a nem elismert visszatérítendő adókedvezményeket nem lehet bevételként kezelni.

(6) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint az adott pénzügyi évre vonatkozó konszolidált pénzügyi beszámolóban valós értéken vagy értékvesztéssel megjelenített eszközökkel és kötelezettségekkel kapcsolatos nyereség és veszteség a realizált nyereség és veszteség elve alapján határozható meg az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása céljából.

A valamely eszköz vagy kötelezettség valós értéken vagy értékvesztettként való megjelenítéséből származó nyereség vagy veszteség nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének első albekezdés szerinti számítása során.

A nyereség vagy veszteség első albekezdés szerinti meghatározása szempontjából valamely eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke az eszköz megszerzésének, illetve a kötelezettség felmerülésének időpontja, valamint a választás megtétele pénzügyi évének első napja közül a későbbi időpontban érvényes könyv szerinti érték.

A választást a 45. cikk (1) bekezdésével összhangban kell megtenni, és azt a választás által érintett joghatóságban található valamennyi csoporttagra alkalmazni kell, kivéve, ha az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag úgy dönt, hogy a választást a csoporttagok tárgyi eszközeire vagy a befektetési szervezetekre korlátozza.

A választás visszavonásának pénzügyi évében a csoporttagok elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor az eszköznek vagy kötelezettségnek a választás nyomán meghatározott visszavonás pénzügyi éve első napján érvényes valós értéke és az eszköznek vagy kötelezettségnek a visszavonás pénzügyi éve első napján érvényes könyv szerinti értéke közötti különbséggel megegyező összeget figyelembe kell venni, ha a valós érték meghaladja a könyv szerinti értéket, vagy le kell vonni, ha a könyv szerinti érték meghaladja a valós értéket.

(7) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint a valamely joghatóságban található csoporttagnál egy adott pénzügyi évben az ugyanazon joghatóságban található helyi tárgyi eszközök, a csoport tagjaitól eltérő, harmadik félnek történő elidegenítéséből keletkező elismert nyereség vagy veszteség az e bekezdésben meghatározottak szerint kiigazítható. E bekezdés alkalmazásában helyi tárgyi eszközök alatt a csoporttagéval megegyező joghatóságban található ingatlan javak értendők.

Az első albekezdésben említett, a választás megtételének pénzügyi évében helyi tárgyi eszközök elidegenítéséből származó nettó nyereséget be kell számítani az első albekezdésben említett, a választás megtételének pénzügyi évében és az azt megelőző négy pénzügyi évben (a továbbiakban: az ötéves időszak) helyi tárgyi eszközök elidegenítéséből származó, az érintett joghatóságban található csoporttagnál jelentkező nettó veszteséggel szemben. A nettó nyereséget először az ötéves időszak legkorábbi pénzügyi évében keletkezett nettó veszteséggel szemben, ha van ilyen, kell elszámolni. A nettó nyereség maradványösszegét el kell határolni, és az ötéves időszak egymást követő pénzügyi éveiben felmerült nettó veszteséggel szemben be kell számítani.

A nettó nyereségnek a második albekezdés alkalmazását követő maradványösszegét az ötéves időszakra egyenletesen kell elosztani az adott joghatóságban található valamennyi olyan csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása céljából, amelynek a választás megtételének pénzügyi évében az első albekezdésben említett, helyi tárgyi eszközök elidegenítéséből származó nettó nyeresége keletkezett. Egy csoporttaghoz rendelt nettó nyereség maradványösszegének arányosnak kell lennie az adott csoporttag nettó nyereségének és az összes többi csoporttag nyereségének hányadosával.

Amennyiben valamely joghatóságban található csoporttagok egyikénél sem keletkezett a választás megtételének pénzügyi évében az első albekezdésben említett, helyi tárgyi eszközök elidegenítéséből származó nettó nyereség, az adott joghatóságban található csoporttagok elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor az ötéves időszakra egyenlő mértékben fel kell osztani az egyes csoporttagok között a harmadik albekezdésben említett maradványösszeget.

Az e bekezdés szerinti, a választás megtételének pénzügyi évét megelőző pénzügyi évekre vonatkozó bármely kiigazítására a 29. cikk (1) bekezdésével összhangban tett kiigazítások függvényében kerülhet sor. A választást a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban évente kell megtenni.

(8) Az olyan finanszírozási konstrukcióval kapcsolatos költségek, amelynek keretében egy vagy több csoporttag hitelt nyújt ugyanazon csoport egy vagy több másik csoporttagjának, vagy más módon beruházást hajt végre abban (a továbbiakban: a csoporton belüli finanszírozási konstrukció), nem vehetők figyelembe egy csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)	a csoporttag alacsony adóterhelésű joghatóságban vagy olyan joghatóságban található, amely alacsony adóterhelésű lett volna, ha a ráfordítás nem merült volna fel a csoporttagnál;

észszerűen várható, hogy a csoporton belüli finanszírozási konstrukció várt időtartama alatt a csoporton belüli finanszírozási konstrukció növelni fogja az érintett csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe vett ráfordítások összegét anélkül, hogy arányosan megnövelné a hitelt nyújtó csoporttag (a továbbiakban: a partnerszervezet) adóköteles nyereségét;

c)	a partnerszervezet egy nem alacsony adóterhelésű joghatóságban vagy olyan joghatóságban található, amely nem alacsony adóterhelésű lett volna, ha a ráfordításhoz kapcsolódó nyereség nem merült volna fel a partnerszervezetnél.

(9) A végső anyavállalat választhatja azt, hogy konszolidált elszámolási kezelését az alkalmazza az ugyanazon joghatóságban található, adózás szempontjából konszolidált alapon kezelt csoporttagok közötti ügyletekből származó bevételek, ráfordítások, nyereségek és veszteségek kiküszöbölésére az említett csoporttagok elismert nettó nyereségének vagy veszteségének kiszámítása céljából.

A választást a 45. cikk (1) bekezdésével összhangban kell megtenni.

A választás megtételének vagy visszavonásának pénzügyi évében megfelelő kiigazításokat kell végezni annak érdekében, hogy az ilyen választás vagy a visszavonás ne eredményezze az elismert nyereség vagy veszteség tételeinek többszörös figyelembevételét, sem a figyelmen kívül hagyásukat.

(10) A biztosító az elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámításakor nem veszi figyelembe azon összegeket, amelyeket a szerződőknek a nekik járó hozamok után általa megfizetett adók után számít fel. A biztosító az elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámításakor figyelembe vesz minden olyan szerződőknek járó hozamot, amelyet számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében nem jelenített meg, amennyiben a szerződőkkel szembeni kötelezettségek ennek megfelelő növekedése vagy csökkenése tükröződik a számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében.

(11) A csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során ráfordításként kell kezelni minden olyan összeget, amelyet a csoporttag saját tőkéjének csökkenéseként ismernek el, és amely az említett csoporttag által a prudenciális szabályozási követelményeknek megfelelően kibocsátott instrumentum tekintetében teljesített vagy esedékes felosztott nyereségek eredménye (a továbbiakban: a kiegészítő alapvető tőke).

A csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során figyelembe kell venni azon összeget, amely a csoporttag saját tőkéjének növekedéseként jelenik meg, és amely a csoporttag részére az általa tartott kiegészítő alapvető tőkeelem tekintetében teljesített vagy esedékes felosztott nyereségek eredménye.

17. Cikk

A nemzetközi hajózásból származó jövedelem figyelmen kívül hagyása

(1) E cikk alkalmazásában:

„nemzetközi hajózásból származó jövedelem”: egy csoporttag következő tevékenységekből származó nettó jövedelme, feltéve, hogy a szállítás nem ugyanazon joghatóságon belüli belvízi szállításon keresztül történik:

i.	nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítása, függetlenül attól, hogy a hajó a csoporttag tulajdonában van-e, illetve azzal a csoporttag bérlés útján vagy más módon rendelkezik-e;

ii.	nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítása konténerhelybérlési megállapodások alapján;

iii.	nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk szállítására használandó hajó bérbeadása teljes felszereltséggel, személyzettel és ellátással;

iv.	nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk szállítására használt hajó bérbeadása egy másik csoporttag részére személyzet nélkül hajóbérleti szerződés alapján;

v.	részvétel olyan csoportban, közös vállalkozásban vagy nemzetközi üzemeltető ügynökségben, amelynek célja utasok vagy áruk hajón történő szállítása nemzetközi forgalomban; és

vi.	nemzetközi forgalomban utasok vagy áruk hajóval történő szállítására használt hajó értékesítése, feltéve, hogy a hajót a csoporttag legalább egy éve használat céljából tartotta;

„nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelem”: a csoporttag következő tevékenységekből származó nettó jövedelme, feltéve, hogy az ilyen tevékenységeket elsősorban utasok vagy áru nemzetközi forgalomban, hajóval történő szállításával összefüggésben végzik:

i.	hajó személyzet nélküli bérbeadása egy másik, nem-csoporttag hajózási vállalkozás részére, feltéve, hogy a bérlet időtartama nem haladja meg a három évet;

ii.	más hajózási vállalkozások által nemzetközi hajóút belföldi szakaszára kiállított menetjegyek értékesítése;

iii.	konténerek bérbeadása és rövid távú tárolása, illetve a konténerek késedelmes leadásakor felszámított álláspénz;

iv.	mérnökök, karbantartó személyzet, rakománykezelők, vendéglátó személyzet és ügyfélszolgálati személyzet által más hajózási vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások; és

v.	befektetésből származó jövedelem, ahol a jövedelmet eredményező befektetés a hajók nemzetközi forgalomban való üzemeltetésével kapcsolatos üzleti tevékenység szerves részeként valósul meg.

(2) A csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelme és a nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelme nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor, feltéve, hogy a csoporttag bizonyítani tudja, hogy az összes érintett hajó stratégiai vagy kereskedelmi irányítását ténylegesen abból a joghatóságból végzik, ahol a csoporttag található.

(3) Amennyiben a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelmének és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelmének kiszámítása veszteséget eredményez, az ilyen veszteség nem vehető figyelembe a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor.

(4) Az ugyanazon joghatóságban található valamennyi csoporttag nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelmének együttes összege nem haladhatja meg e csoporttagok nemzetközi hajózásból származó jövedelme összegének 50 %-át.

(5) Egy csoporttagnál felmerülő olyan költségeket, amelyek közvetlenül az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt nemzetközi hajózási tevékenységeinek és az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt nemzetközi hajózást kiegészítő elismert tevékenységeinek tulajdoníthatók, az ilyen tevékenységekhez kell hozzárendelni a csoporttag nemzetközi hajózásból származó nettó jövedelmének és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert nettó jövedelmének kiszámítása céljából.

Egy csoporttagnál felmerülő azon költségeket, amelyek közvetetten erednek a nemzetközi hajózási tevékenységeiből és a nemzetközi hajózást kiegészítő elismert tevékenységeiből, le kell vonni a csoporttag ilyen tevékenységekből származó bevételéből, a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelmének és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelmének az ilyen tevékenységekből származó bevételeinek a teljes bevételéhez viszonyított aránya alapján történő kiszámítása érdekében.

(6) Az (5) bekezdéssel összhangban a csoporttag nemzetközi hajózásból származó jövedelméhez és nemzetközi hajózást kiegészítő tevékenységből származó elismert jövedelméhez rendelt valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelmen kívül kell hagyni a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor.

18. Cikk

Az elismert nyereség vagy veszteség felosztása a központ és egy állandó telephely között

(1) Amennyiben egy csoporttag a 3. cikk 13. pontjának a), b) vagy c) alpontjában meghatározott állandó telephely, a számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége az említett állandó telephely önálló pénzügyi számláiban megjelenített nettó nyereség vagy veszteség.

Amennyiben az állandó telephely nem rendelkezik önálló pénzügyi számlákkal, a számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége az az összeg, amely akkor jelent volna meg a pénzügyi számláiban, ha azt a telephely önállóan, a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése során alkalmazott számviteli standardnak megfelelően készítette volna el.

(2) A 3. cikk 13. pontjának a) vagy b) alpontjában meghatározott állandó telephelynek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét ki kell igazítani úgy, hogy csak azon bevételi és ráfordítási összegeket és tételeket tükrözze, amelyek az alkalmazandó adóegyezménynek vagy a helye szerinti joghatóság belső jogának megfelelően a csoporttagnak tulajdoníthatók, függetlenül az adóköteles jövedelem és az adott joghatóságban levonható ráfordítások összegétől.

A 3. cikk 13. pontjának c) alpontjában meghatározott állandó telephelynek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét ki kell igazítani úgy, hogy csak azon bevételi és ráfordítási összegeket és tételeket tükrözze, amelyek a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló módosított OECD-modellegyezmény 7. cikkével összhangban a csoporttagnak tulajdoníthatók lettek volna.

(3) Amennyiben a csoporttag megfelel a 3. cikk 13. pontjának d) alpontjában meghatározottállandó telephely fogalommeghatározásának, a számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét azon bevételi összegek és tételek alapján kell kiszámítani, amelyek a központ helye szerinti joghatóságban adómentesek, és amelyek az említett joghatóságon kívül végzett tevékenységeknek tulajdoníthatók, továbbá azon ráfordítási összegek és tételek alapján, amelyek a központ helye szerinti joghatóságban adózási szempontból nem kerülnek levonásra, és amelyek az ilyen tevékenységeknek tulajdoníthatók.

(4) Az állandó telephely számviteli nettó nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a központ elismert nyereségének vagy veszteségének meghatározásakor, kivéve az (5) bekezdésben előírtak szerint.

5) Egy állandó telephely elismert veszteségét a központ elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során a fő szervezet ráfordításaként kell kezelni, amennyiben az állandó telephely veszteségét nem kezelik ráfordításként az ilyen központ belföldi adóköteles nyereségének kiszámításakor, és azt nem számolják el a belföldi adóköteles jövedelem egy olyan tételével szemben, amely mind a központ joghatóságának, mind az állandó telephely joghatóságának joga szerint adóköteles.

Az állandó telephely által ezt követően elért elismert nyereséget a központ elismert nyereségeként kell kezelni az elismert veszteség azon összegéig, amelyet korábban az első albekezdés értelmében a központ ráfordításaként kezeltek.

19. Cikk

Az áteresztő szervezet elismert nyereségének vagy veszteségének felosztása

(1) Az áteresztő szervezetnek minősülő csoporttag számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét csökkenteni kell azon tulajdonosai között felosztható összeggel, amelyek a csoporthoz nem tartozó vállalkozások, és amelyek akár közvetlenül, akár adózási szempontból átlátható szervezetek láncain keresztül tulajdonosi részesedéssel rendelkeznek az áteresztő szervezetben, kivéve, ha:

a)	az áteresztő szervezet maga is végső anyavállalat; vagy

b)	az áteresztő szervezetnek közvetlenül vagy adózási szempontból átlátható szervezetek láncán keresztül egy az a) pontban említett végső anyavállalat a tulajdonosa.

(2) Az áteresztő szervezet számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét csökkenteni kell egy másik csoporttaghoz rendelt számviteli nettó nyereséggel vagy veszteséggel.

(3) Amennyiben az áteresztő szervezet teljes egészében vagy részben állandó telephelyen keresztül végez üzleti tevékenységet, az e cikk (1) bekezdésének alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét a 18. cikknek megfelelően az állandó telephelyhez kell rendelni.

(4) Amennyiben az adózási szempontból átlátható szervezet nem a végső anyavállalat, az áteresztő szervezetnek az (1) és (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét fel kell osztani az áteresztő szervezet csoporttag-tulajdonosai között az áteresztő szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltségeiknek megfelelően.

(5) Amennyiben egy áteresztő szervezet olyan adózási szempontból átlátható szervezet, amely a végső anyavállalat vagy egy hibrid fordított szervezet, az áteresztő szervezetnek az (1) és (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét a végső anyavállalathoz vagy a fordított hibrid szervezethez kell rendelni.

(6) A (3), (4) és (5) bekezdést külön kell alkalmazni az áteresztő szervezetben lévő minden egyes tulajdonosi érdekeltségre.

IV. FEJEZET

A KIIGAZÍTOTT LEFEDETT ADÓK KISZÁMÍTÁSA

20. Cikk

Lefedett adók

(1) A csoporttag lefedett adói a következőket foglalják magukban:

a)	azon adók, amelyeket a csoporttag a pénzügyi számláiban nyilvántart a saját bevételével vagy nyereségével kapcsolatban, vagy egy olyan csoporttag jövedelméből vagy nyereségéből való részesedésével kapcsolatban, amelyben tulajdonosi érdekeltsége van;

b)	a nyereségfelosztás, a vélelmezett nyereségfelosztás vagy a nem üzleti ráfordítások után egy megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer alapján felszámított adók;

c)	az általánosan alkalmazandó társasági adó helyett előírt adók; és

d)	a felhalmozott eredmény és a társaság saját tőkéje alapján előírt adók, beleértve a nyereség és a saját tőke alapján több elemet terhelő adókat is.

(2) A csoporttag lefedett adói nem foglalják magukban a következőket:

a)	az anyavállalatnál valamely elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alapján felmerült kiegészítő adó;

b)	a csoporttagnál elismert belföldi kiegészítő adó alapján felmerült kiegészítő adó;

c)	az elismert aluladóztatott kifizetések szabálya alkalmazásának eredményeként a csoporttag által elvégzett kiigazításnak tulajdonítható adók;

d)	nem elismert visszatérítendő beszámításos adó; és

e)	egy biztosító által a szerződőknek járó hozamok után fizetett adók.

(3) A 16. cikk (7) bekezdésének első albekezdésében említett, helyi tárgyi eszközök elidegenítéséből származó nettó nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódó lefedett adók az említett albekezdésben említett választás megtételének pénzügyi évében nem vehetők figyelembe a lefedett adók számításában.

21. Cikk

Kiigazított lefedett adók

(1) A csoporttag pénzügyi évre vonatkozó kiigazított lefedett adóit a számviteli nettó nyereségében vagy veszteségében a pénzügyi évre vonatkozó lefedett adókhoz kapcsolódóan megjelenített tényleges adóráfordítás összegének a következőkkel történő kiigazításával kell meghatározni:

a)	a lefedett adóknak a pénzügyi évre vonatkozó, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott növekedésének és csökkentésének nettó összege;

b)	a 22. cikkben meghatározott, halasztottadó-kiigazítás teljes összege; és

c)	a saját tőkével szemben vagy az egyéb átfogó jövedelemben nyilvántartott lefedett adók növekedése vagy csökkenése a helyi adószabályok szerint adóköteles elismert nyereség vagy veszteség kiszámításánál figyelembe vett összegekhez kapcsolódóan.

(2) A csoporttagnál az adott pénzügyi évre vonatkozó lefedett adót növelő tételek magukban foglalják a következőket:

a)	a lefedett adóknak a pénzügyi számlákban az adózás előtti nyereségben ráfordításként megjelenített bármely összege;

b)	az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelésből a 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően felhasznált bármely összeg;

c)	a pénzügyi évben fizetett lefedett adókból a bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódó, a (3) bekezdés d) pontja alapján előzőleg figyelembe nem vett bármely összeg; és

d)	az elismert visszatérítendő adókedvezmény tekintetében a tényleges adóráfordítás csökkentéseként megjelenő jóváírás vagy visszatérítés bármely összege.

(3) A csoporttagnál az adott pénzügyi évre vonatkozó lefedett adót csökkentő tételek a következők:

a)	az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során a III. fejezett szerint figyelembe nem vett nyereséghez kapcsolódó tényleges adóráfordítás összege;

b)	nem elismert visszatérítendő adókedvezmény tekintetében a tényleges adóráfordítás csökkentéseként nem nyilvántartott jóváírás vagy visszatérítés bármely összege;

c)	a valamely csoporttag részére visszatérített vagy jóváírt lefedett adókból a pénzügyi számlákban nem tényleges adóráfordítás kiigazításaként kezelt bármely összeg, kivéve, ha az elismert visszatérítendő adókedvezményhez kapcsolódik;

d)	egy bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódó tényleges adóráfordítás összege; és

e)	a tényleges adóráfordítás bármely olyan összege, amelynek kifizetésére a pénzügyi év végétől számított három éven belül várhatóan nem kerül sor.

(4) A kiigazított lefedett adók kiszámításakor, amennyiben a lefedett adó összege az (1), a (2) és a (3) bekezdés egynél több pontjában szerepel, azt csak egyszer lehet figyelembe venni.

(5) Amennyiben egy adott pénzügyi évben egy joghatóságban nem keletkezik elismert nettó nyereség, és az adott joghatóságra vonatkozó kiigazított lefedett adók összege negatív, és kevesebb, mint az elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeg (a továbbiakban: az elvárt kiigazított lefedett adók), a kiigazított lefedett adók összege és az elvárt kiigazított lefedett adók összege közötti különbséggel megegyező összeget az említett pénzügyi évre vonatkozóan kiegészítőadó-többletként kell kezelni. A kiegészítőadó-többlet összegét a 29. cikk (3) bekezdésével összhangban kell felosztani az adott joghatóságban található csoporttagok között.

22. Cikk

A halasztottadó-kiigazítás teljes összege

(1) E cikk alkalmazásában:

„nem elismert időbeli elhatárolás”:

i.	egy csoporttag pénzügyi számláiban megjelenített halasztott adóráfordítás bármely olyan mozgása, amely bizonytalan adópozícióhoz kapcsolódik; és

ii.	egy csoporttag pénzügyi számláiban megjelenített halasztott adóráfordítás bármely olyan mozgása, amely egy csoporttag felosztott nyereségéhez kapcsolódik;

„nem érvényesített időbeli elhatárolás”: egy adott pénzügyi évre vonatkozóan egy csoporttag pénzügyi számláiban nyilvántartott halasztott adókötelezettség bármely növekedése, amelyet várhatóan nem fizetnek meg az e cikk (7) bekezdésében meghatározott időszakon belül, és amely tekintetében az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban évente azt választja, hogy nem veszi figyelembe a halasztottadó-kiigazítás adott pénzügyi évre vonatkozó teljes összegében.

(2) Amennyiben a halasztott adóráfordítás kiszámítása céljából alkalmazott adómérték azonos a minimum-adómértékkel vagy az alatt van, a 21. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján az adott pénzügyi évre vonatkozóan egy csoporttag kiigazított lefedett adóihoz hozzáadandó, halasztottadó-kiigazítás teljes összege megegyezik a csoporttag pénzügyi számláiban a lefedett adókkal kapcsolatban megjelenített halasztott adóráfordításnak az e cikk (3)–(6) bekezdése szerint kiigazított összegével.

Amennyiben a halasztott adóráfordítás kiszámítása céljából alkalmazott adómérték a minimum-adómérték felett van, a 21. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján az adott pénzügyi évre vonatkozóan egy csoporttag kiigazított lefedett adóihoz hozzáadandó, halasztottadó-kiigazítás teljes összege megegyezik a csoporttag pénzügyi számláiban a lefedett adókkal kapcsolatban a minimum-adómérték szerint újraszámított halasztott adóráfordításnak az e cikk (3)–(6) bekezdése szerint kiigazított összegével.

(3) A halasztottadó-kiigazítás teljes összegét meg kell növelni a következőkkel:

a)	a nem elismert időbeli elhatárolások vagy nem érvényesített időbeli elhatárolások pénzügyi év során kifizetett bármely összege; és

b)	egy korábbi pénzügyi évben meghatározott, majd újramegállapított halasztott adókötelezettség bármely olyan összege, amelyet a pénzügyi év során megfizettek.

(4) Amennyiben egy pénzügyi évben a veszteségből származó halasztott adókövetelés nincs elismerve a pénzügyi számlákban, mert a megjelenítési kritériumok nem teljesülnek, a halasztottadó-kiigazítás teljes összegéből le kell vonni azon összeget, amellyel a halasztottadó-kiigazítás teljes összege akkor csökkent volna, ha a pénzügyi évre veszteségből származó halasztott adókövetelést állapítottak volna meg.

(5) A halasztottadó-kiigazítás teljes összege nem tartalmazza a következőket:

a)	az elismert nyereség vagy veszteség kiszámítása során a III. fejezett szerint figyelembe nem vett tételekhez kapcsolódó halasztott adóráfordítás összege;

b)	a nem elismert időbeli elhatárolásokhoz és a nem érvényesített időbeli elhatárolásokhoz kapcsolódó halasztott adóráfordítás összege;

c)	a halasztott adóköveteléssel kapcsolatos értékelési kiigazítás vagy számviteli megjelenítési kiigazítás hatása;

d)	az alkalmazandó belföldi adómérték változásával kapcsolatos újraértékelésből származó halasztott adóráfordítás összege; és

e)	az adókedvezmények keletkezésével és felhasználásával kapcsolatos halasztott adóráfordítás összege.

(6) Amennyiben egy csoporttag elismert veszteségének tulajdonítható halasztott adókövetelést egy adott pénzügyi évben a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómérték szerint tartottak nyilván, az a minimum-adómérték szerint ugyanazon pénzügyi évben újraszámítható, feltéve, hogy az adófizető bizonyítani tudja, hogy a halasztott adókövetelés egy elismert veszteségnek tulajdonítható.

A halasztott adókövetelés első albekezdés szerinti megemelése esetén a halasztottadó-kiigazítás teljes összegét megfelelően csökkenteni kell.

(7) Azon vissza nem írt halasztott adókötelezettséget, amelynek összegét a következő öt pénzügyi évben nem fizetik meg, újra meg kell állapítani olyan mértékben, amennyiben azt a csoporttag halasztottadó-kiigazításának teljes összegében figyelembe vették.

A folyó pénzügyi évre meghatározott, majd újramegállapított halasztott adókötelezettség összegét a folyó pénzügyi évet megelőző ötödik pénzügyi év lefedett adóit csökkentő tételként kell kezelni, továbbá az említett pénzügyi évre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót a 29. cikk (1) bekezdésének megfelelően újra kell számítani. A folyó pénzügyi évre meghatározott, majd újramegállapított halasztott adókötelezettség összege a növekedés azon összege a halasztott adókötelezettség kategóriájában, amelyet a halasztottadó-kiigazítás teljes összegében figyelembe vettek a folyó pénzügyi évet megelőző ötödik pénzügyi évben, és amelyet a folyó fizetési év utolsó napjának végéig nem írtak vissza.

(8) A (7) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy halasztott adókötelezettség újramegállapítás alóli kivételt képező elhatárolásnak minősül, újramegállapítása nem lehetséges, még akkor sem, ha a következő öt évben nem írják vissza vagy nem fizetik meg. Az újramegállapítás alóli kivételt képező elhatárolás az adóráfordítás azon elhatárolt összege, amely a kapcsolódó halasztott adókötelezettségekben bekövetkezett változásoknak tulajdonítható a következő tételek tekintetében:

a)	tárgyi eszközök költségmegtérülésére képzett értékvesztés;

b)	az ingatlanhasználatra vagy a természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó kormányzati engedély vagy hasonló megállapodás költsége, amely jelentős tárgyieszköz-beruházást von maga után;

c)	kutatási és fejlesztési költségek;

d)	leszerelési és helyreállítási költségek;

e)	a nem realizált nettó nyereség valós értéken történő értékelése;

f)	nettó devizaárfolyam-nyereség;

g)	biztosítási tartalékok és biztosítási kötvények halasztott szerzési költségei;

h)	a csoporttaggal azonos joghatóságban található tárgyi eszköz értékesítéséből származó és ugyanazon joghatóságban található tárgyi eszközbe újrabefektetett nyereség; és

i)	az a)–h) pontban felsorolt tételek tekintetében a számviteli elvek változásaiból adódó többletösszegek.

23. Cikk

Az elismert veszteségre vonatkozó választás

(1) A 22. cikktől eltérve, az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag egy joghatóság tekintetében az elismert veszteségre vonatkozóan választhatja azt, hogy elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést állapít meg minden olyan pénzügyi évre, amelyben az említett joghatóságban elismert nettó veszteség keletkezett. E célból az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés egyenlő a joghatóságra vonatkozóan az adott pénzügyi évre elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatával.

Az elismert veszteségre vonatkozó választás a 40. cikk szerinti megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszerrel rendelkező joghatóság esetében nem lehetséges.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést minden olyan későbbi pénzügyi évben fel kell használni, amelyben a joghatóság tekintetében elismert nettó nyereség keletkezik. A felhasználandó összeg megegyezik az elismert nettó nyereség és a minimum-adómérték szorzatával, vagy az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés rendelkezésre álló összegével, ha ez utóbbi alacsonyabb.

(3) Az (1) bekezdés alapján meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést csökkenteni kell a pénzügyi évben felhasznált összeggel, és a fennmaradó egyenleget el kell határolni a következő pénzügyi évekre.

(4) Az elismert veszteségre vonatkozó választás visszavonása esetén az (1) bekezdés alapján meghatározott, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés a fennmaradó egyenlegét nullára kell csökkenteni azon első pénzügyi év első napjától, amelyben az elismert veszteségre vonatkozó választás már nem alkalmazandó.

(5) Az elismert veszteségre vonatkozó választást szerepeltetni kell a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport 44. cikkben említett, első kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásában, amely kiterjed a választással érintett joghatóságra.

(6) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatának minősülő áteresztő szervezet az e cikk szerinti választással él az elismert veszteségre vonatkozóan, az elismert veszteségből származó halasztott adókövetelést az áteresztő szervezetnek a 38. cikk (3) bekezdése szerinti csökkentést követő elismert vesztesége alapján kell kiszámítani.

24. Cikk

A meghatározott típusú csoporttagoknál felmerült lefedett adók egyedi felosztása

(1) Egy állandó telephelyhez hozzá kell rendelni minden olyan lefedett adó összegét, amely szerepel egy csoporttag pénzügyi számláiban, és amely az említett állandó telephely elismert nyereségéhez vagy veszteségéhez kapcsolódik.

(2) Egy csoporttag-tulajdonoshoz hozzá kell rendelni minden olyan lefedett adó összegét, amely szerepel egy adózási szempontból átlátható szervezet pénzügyi számláiban, és amely a 19. cikk (4) bekezdésével összhangban az érintett csoporttag-tulajdonoshoz rendelt elismert nyereséghez vagy veszteséghez kapcsolódik.

(3) Egy csoporttaghoz hozzá kell rendelni minden olyan lefedett adó összegét, amely szerepel az adott csoporttag – ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó adórendszer hatálya alá tartozó – közvetlen vagy közvetett csoporttag-tulajdonosainak pénzügyi számláiban, az ellenőrzött külföldi társaságok által elért nyereség rá eső hányadában.

(4) Egy hibrid szervezetnek minősülő csoporttaghoz hozzá kell rendelni minden olyan lefedett adó összegét, amely szerepel a hibrid szervezet csoporttag-tulajdonosának pénzügyi számláiban, és amely a hibrid szervezet elismert nyereségéhez kapcsolódik.

A „hibrid szervezet” olyan szervezet, amelyet a helye szerinti joghatóságban jövedelemadózás szempontjából önálló személyként kezelnek, de a tulajdonosa helye szerinti joghatóságban adózási szempontból átlátható szervezetként.

(5) A pénzügyi évben nyereségfelosztást végrehajtó csoporttaghoz hozzá kell rendelni minden olyan lefedett adó összegét, amelyet a közvetlen csoporttag-tulajdonosainak pénzügyi számláiban az ilyen nyereségfelosztással kapcsolatban megjelenítettek.

(6) Az olyan csoporttag, amelyhez a (3) és a (4) bekezdés alapján passzív jövedelem utáni lefedett adókat rendeltek, az ilyen lefedett adókat az ilyen passzív jövedelem tekintetében hozzá rendelt lefedett adókkal megegyező összegben veszi figyelembe a kiigazított lefedett adóiban.

Az első albekezdéstől eltérve, az első albekezdésben említett csoporttag a joghatóságra vonatkozó kiegészítőadó-százaléknak és a csoporttag – ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó adórendszer vagy fiskális átláthatósági szabály szerint figyelembe vett – passzív jövedelmének szorzataként kapott összeget veszi figyelembe a kiigazított lefedett adóiban, amennyiben az eredmény az első albekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb. Ezen albekezdés alkalmazásában a joghatóságra vonatkozó kiegészítőadó-százalékot a csoporttag-tulajdonost a passzív jövedelem tekintetében terhelő lefedett adóktól függetlenül kell meghatározni.

A csoporttag-tulajdonost az ilyen passzív jövedelem tekintetében terhelő bármely lefedett adóból az e bekezdés alkalmazását követően fennmaradó rész a (3) és a (4) bekezdés alapján nem osztható fel.

E bekezdés alkalmazásában „passzív jövedelem” az elismert nyereség szempontjából figyelembe vett következő jövedelemtételeket jelenti, amennyiben egy csoporttag-tulajdonos az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó adórendszer alapján vagy egy hibrid szervezetben meglévő tulajdonosi érdekeltség eredményeként adóköteles volt:

a)	osztalék vagy azzal egyenértékű kifizetés;

b)	kamat vagy azzal egyenértékű kifizetés;

c)	bérleti díj;

jogdíj;

e)	életjáradék; vagy

f)	olyan típusú ingatlanból származó nettó nyereség, amely az a)–e) pontban leírt jövedelmet termel.

(7) Amennyiben egy állandó telephely elismert nyereségét a 18. cikk (5) bekezdésével összhangban a központ elismert nyereségeként kezelik, az állandó telephely helye szerinti joghatóságban felmerülő és az adott nyereséghez kapcsolódó lefedett adót a központ lefedett adójaként kell kezelni úgy, hogy annak összege nem haladhatja meg az adott nyereség összegének és a központ helye szerinti joghatóságban a szokásos jövedelmet terhelő legmagasabb adómértéknek a szorzatát.

25. Cikk

Adatszolgáltatást követő kiigazítások és adómérték-módosítások

(1) Amennyiben egy csoporttag a pénzügyi számláiban egy korábbi pénzügyi évre vonatkozó lefedett adót érintő kiigazítást tart nyilván, az ilyen kiigazítást azon pénzügyi évre vonatkozó lefedett adók kiigazításaként kell kezelni, amelyben a kiigazításra sor kerül, kivéve, ha a kiigazítás olyan pénzügyi évhez kapcsolódik, amelyben a joghatóságra vonatkozó lefedett adók csökkentek.

Amennyiben csoporttag korábbi pénzügyi évi kiigazított lefedett adói között figyelembe vett lefedett adók csökkenése esetén az adott pénzügyi évre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót a 29. cikk (1) bekezdésének megfelelően újra kell számítani úgy, hogy a kiigazított lefedett adók összegéből le kell vonni a csökkentés összegét. Az adott pénzügyi évre és bármely korábbi pénzügyi évre vonatkozó elismert jövedelmet ennek megfelelően ki kell igazítani.

Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttagnak a 45. cikk (2) bekezdése szerinti éves választása alapján a lefedett adók nem lényeges mértékű csökkenése a lefedett adók kiigazításaként kezelhető azon pénzügyi évben, amelyben a kiigazításra sor kerül. A lefedett adók csökkenése nem lényeges mértékű, ha a pénzügyi évre a joghatóságra vonatkozóan meghatározott kiigazított lefedett adók aggregált csökkenése nem éri el az 1 000 000 EUR összeget.

(2) Amennyiben az alkalmazandó belföldi adómérték a minimum-adómérték alá csökken, és a csökkentés halasztott adóráfordítást eredményez, az így létrejött halasztott adóráfordítás összegét a csoporttag azon lefedett adókkal kapcsolatos kötelezettségének kiigazításaként kell kezelni, amelyeket egy korábbi pénzügyi évben a 21. cikk alapján figyelembe vettek.

(3) Amennyiben egy halasztott adóráfordítást a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómértékkel vettek figyelembe, majd az alkalmazandó adómértéket később megemelik, a növekedésből eredő halasztott adóráfordítás összegét a kifizetéskor a csoporttag lefedett adókra vonatkozó, a 21. cikkel összhangban valamely korábbi pénzügyi év tekintetében érvényesített kötelezettségének kiigazításaként kell kezelni.

Az első albekezdés szerinti kiigazítás nem haladhatja meg a minimum-adómérték szerint újraszámított halasztott adóráfordítással megegyező összeget.

(4) Amennyiben egy csoporttagnál tényleges adóráfordításként felmerült és az adott pénzügyi évre vonatkozó kiigazított lefedett adókban figyelembe vett összegből 1 000 000 EUR feletti összeg megfizetésére nem kerül sor az említett pénzügyi év végét követő három éven belül, az azon pénzügyi évre vonatkozó tényleges adómértéket és kiegészítő adót, amelyben a meg nem fizetett összeget lefedett adóként érvényesítették, a 29. cikk (1) bekezdésével összhangban újra kell számítani, levonva az ilyen meg nem fizetett összeget a kiigazított lefedett adókból.

V. FEJEZET

A TÉNYLEGES ADÓMÉRTÉK ÉS A KIEGÉSZÍTŐ ADÓ KISZÁMÍTÁSA

26. Cikk

A tényleges adómérték meghatározása

(1) A multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékét – feltéve, hogy a joghatóságban van elismert nettó nyereség – minden egyes pénzügyi évre és joghatóságra vonatkozóan ki kell számítani a következő képlet szerint:

ahol a csoporttagok kiigazított lefedett adója a joghatóságban található valamennyi csoporttag IV. fejezettel összhangban meghatározott kiigazított lefedett adójának együttes összege.

(2) A joghatóságban található csoporttagok adott pénzügyi évre vonatkozóan elismert nettó nyereségét vagy veszteségét a következő képlet szerint kell meghatározni:

(3) A befektetési szervezetnek minősülő csoporttagok kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a tényleges adómérték (1) bekezdésnek megfelelő kiszámítása, valamint az elismert nettó nyereség (2) bekezdésnek megfelelő kiszámítása során.

(4) Minden egyes honosság nélküli csoporttag tényleges adómértékét az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan az összes többi csoporttag tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.

27. Cikk

A kiegészítő adó kiszámítása

(1) Amennyiben valamely olyan joghatóság tényleges adómértéke, amelyben csoporttagok találhatók, egy adott pénzügyi évre vonatkozóan nem éri el a minimum-adómértéket, a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnak külön ki kell számítania a kiegészítő adót az olyan tagjainak mindegyikére vonatkozóan, amelyek elismert nyereségét az említett joghatósághoz tartozó elismert nettó nyereség számításakor figyelembe veszik. A kiegészítő adót joghatóságonként kell kiszámítani.

(2) Az egy adott pénzügyi évben egy adott joghatóságra vonatkozó kiegészítőadó-százalék a következő képlet szerint kiszámított pozitív százalékpont-különbség, ha van ilyen:

ahol a tényleges adómérték a 26. cikkel összhangban kiszámított adómérték.

(3) A joghatóság szerinti, adott pénzügyi évre vonatkozó kiegészítő adó a következő képlet szerint kiszámított pozitív összeg, ha van ilyen:

ahol:

a)	a kiegészítőadó-többlet a 29. cikkel összhangban az adott pénzügyi évre meghatározott adóösszeg;

b)	a belföldi kiegészítő adó az adott pénzügyi évre vonatkozóan a 11. cikkel összhangban vagy egy harmadik országbeli joghatóság elismert belföldi kiegészítő adója alapján meghatározott adóösszeg.

(4) Az adott pénzügyi évben az adott joghatóságra vonatkozó, a (3) bekezdésben említett többletnyereség a következő képlet szerint kiszámított pozitív összeg, ha van ilyen:

ahol:

a)	az elismert nettó nyereség a 26. cikk (2) bekezdésével összhangban az adott joghatóságra vonatkozóan meghatározott nyereség;

b)	a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel a 28. cikkel összhangban az adott joghatóságra vonatkozóan meghatározott összeg.

(5) A folyó pénzügyi évben egy adott csoporttagra jutó kiegészítő adót a következő képlet szerint kell kiszámítani:

ahol:

a)	az adott joghatóságban található csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozó elismert nyeresége a III. fejezettel összhangban meghatározott nyereség;

b)	az adott joghatóságban található összes csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozó együttes elismert nyeresége az azon joghatóságban található összes csoporttag azon pénzügyi évre vonatkozó elismert nyereségének összege.

(6) Ha a joghatóság szerinti kiegészítő adó a 29. cikk (1) bekezdése szerinti újraszámítás eredménye, és az adott pénzügyi évben a joghatóságban nem keletkezik elismert nettó nyereség, a kiegészítő adót az e cikk (5) bekezdésében meghatározott képlet szerint fel kell osztani az egyes csoporttagok között a csoporttagok azon pénzügyi években elért elismert nyeresége alapján, amelyekre vonatkozóan a 29. cikk (1) bekezdése szerinti újraszámításra sor kerül.

(7) Minden egyes honosság nélküli csoporttag kiegészítő adóját az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan az összes többi csoporttag kiegészítő adójától elkülönítve kell kiszámítani.

28. Cikk

Gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel

(1) E cikk alkalmazásában:

„figyelembe vehető munkavállalók”: a csoporttag azon teljes munkaidős és részmunkaidős munkavállalói, valamint független vállalkozói, akik, illetve amelyek a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport irányítása és ellenőrzése alatt részt vesznek a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport rendes működési tevékenységeiben;

„figyelembe vehető bérköltségek”: munkavállalói jövedelemkiadások, beleértve a fizetéseket, béreket és az egyéb olyan kiadásokat, amelyek közvetlen és különálló személyes juttatást biztosítanak a munkavállaló számára, többek között az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot, a bér- és foglalkoztatási adókat, valamint a munkáltatói társadalombiztosítási járulékokat;

„figyelembe vehető tárgyi eszközök”:

i.	az adott joghatóságban található ingatlan, gép és berendezés;

ii.	az adott joghatóságban található természeti erőforrások;

iii.	a bérlőnek az adott joghatóságban található tárgyi eszközökhöz fűződő használati joga; és

iv.	az ingatlanhasználatra vagy természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó kormányzati engedély vagy hasonló megállapodás, amely jelentős tárgyieszköz-beruházást von maga után.

(2) Ha a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport adatszolgáltatást teljesítő csoporttagja nem választja azon lehetőséget a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban, hogy nem alkalmazza a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételt az adott pénzügyi évre, a kiegészítő adó kiszámítása során az adott joghatóságra vonatkozóan elismert nettó nyereséget csökkenteni kell a joghatóságban található minden egyes csoporttag tekintetében az e cikk (3) bekezdésében említett bérköltségre jutó nyereségkivétel és az e cikk (4) bekezdésében említett tárgyieszközre jutó nyereségkivétel összegével megegyező összeggel.

(3) Egy adott joghatóságban található csoporttag bérköltségre jutó nyereségkivétele egyenlő a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport részére az ilyen joghatóságban tevékenységet folytató, figyelembe vehető munkavállalók figyelembe vehető bérköltségeinek 5 %-ával, azon figyelembe vehető bérköltségek kivételével, amelyek:

a)	aktivált formában szerepelnek a figyelembe vehető tárgyi eszközök könyv szerinti értékében;

b)	a 17. cikkel összhangban kizárt jövedelemnek tulajdoníthatók.

(4) Egy adott joghatóságban található csoporttag tárgyieszközre jutó kivétele egyenlő a joghatóságban található tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 5 %-ával, a következők kivételével:

a)	az értékesítési, bérbeadási vagy befektetési célból tartott ingatlanok – beleértve a földterületet és az épületeket is – könyv szerinti értéke;

b)	a 17. cikkel összhangban kizárt jövedelmet termelő tárgyi eszközök könyv szerinti értéke.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a figyelembe vehető tárgyi eszközök könyv szerinti értéke a figyelembe vehető tárgyi eszközöknek a pénzügyi év elején és végén – a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójának elkészítése céljából – nyilvántartott könyv szerinti értékének átlaga, a halmozott értékcsökkenéssel, amortizációval és kimerüléssel csökkentve, valamint a bérköltségek aktiválásának tulajdonítható összegekkel növelve.

(6) A (3) és a (4) bekezdés alkalmazásában az állandó telephelynek minősülő csoporttag figyelembe vehető bérköltségei és figyelembe vehető tárgyi eszközei azok, amelyek a 18. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban szerepelnek az önálló pénzügyi számláiban, feltéve, hogy a figyelembe vehető bérköltségek és a figyelembe vehető tárgyi eszközök az állandó telephellyel azonos joghatóságban merülnek fel, illetve találhatók.

Az állandó telephely figyelembe vehető bérköltségei és figyelembe vehető tárgyi eszközei a központ figyelembe vehető bérköltségei és figyelembe vehető tárgyi eszközei szempontjából nem vehetők figyelembe.

Az állandó telephely nyereségének a 19. cikk (1) bekezdése és a 38. cikk (5) bekezdése szerinti, részben vagy egészben történő figyelmen kívül hagyása esetén az ilyen állandó telephely figyelembe vehető bérköltségeit és figyelembe vehető tárgyi eszközeit ugyanilyen arányban figyelmen kívül kell hagyni a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tekintetében e cikk szerint elvégzett számítás során.

(7) Az áteresztő szervezet által a figyelembe vehető munkavállalók után fizetett azon figyelembe vehető bérköltségeket és a tulajdonában álló azon figyelembe vehető tárgyi eszközöket, amelyek a (6) bekezdés alapján nem kerültek hozzárendelésre, a következőkhöz kell rendelni:

a)	az áteresztő szervezet csoporttag-tulajdonosaihoz a 19. cikk (4) bekezdése alapján hozzájuk rendelt összeggel arányosan, feltéve, hogy a figyelembe vehető munkavállalók és a figyelembe vehető tárgyi eszközök a csoporttag-tulajdonosok joghatóságában találhatók; és

a végső anyavállalatnak minősülő áteresztő szervezethez az áteresztő szervezet elismert nyereségének számításakor a 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott nyereséggel arányosan csökkentve, feltéve, hogy a figyelembe vehető munkavállalók és a figyelembe vehető tárgyi eszközök az áteresztő szervezet joghatóságában találhatók.

Az áteresztő szervezet minden egyéb figyelembe vehető bérköltségét és figyelembe vehető tárgyi eszközét figyelmen kívül kell hagyni a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételének számításakor.

(8) Az egyes honosság nélküli csoporttagok gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételét az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan az összes többi csoporttag gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételétől elkülönítve kell kiszámítani.

(9) A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel e cikk szerint kiszámított összege nem foglalja magában a befektetési szervezet csoporttagok ugyanazon joghatóságon belüli bérköltségre és tárgyieszközre jutó kivételét.

29. Cikk

Kiegészítőadó-többlet

(1) Amennyiben a 11. cikk (3) bekezdése, a 16. cikk (7) bekezdése, a 22. cikk (6) bekezdése, a 25. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint a 40. cikk (5) bekezdése alapján a lefedett adóban vagy az elismert nyereségben vagy veszteségben elvégzett kiigazítás a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport valamely korábbi pénzügyi évre vonatkozó tényleges adómértékének és kiegészítő adójának újraszámítását eredményezi, a tényleges adómértéket és a kiegészítő adót a 26. a 27. és a 28. cikkben meghatározott szabályokkal összhangban kell újraszámítani. A kiegészítő adó ilyen újraszámításból eredő növekményösszege a 27. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában azon pénzügyi évben kezelendő kiegészítőadó-többletként, amelyben az újraszámításra sor kerül.

(2) Amennyiben a pénzügyi évben a joghatóság vonatkozásában kiegészítőadó-többlet van, és nincs elismert nettó nyereség, az említett joghatóságban található egyes csoporttagok elismert nyeresége a 27. cikk (5) és (6) bekezdése alapján hozzájuk rendelt kiegészítőadó-összeg és a minimum-adómérték hányadosával megegyező összeg.

(3) Amennyiben a 21. cikk (5) bekezdése alapján kiegészítőadó-többletet kell fizetni, a joghatóságban található egyes csoporttagok elismert nyeresége a hozzájuk rendelt kiegészítőadó-összeg és a minimum-adómérték hányadosával megegyező összeg. A csoporttagok közötti felosztást arányosan kell elvégezni a következő képlet alapján:

Kiegészítőadó-többlet csak olyan csoporttaghoz rendelhető, amelynél a kiigazított lefedett adó nyilvántartott összege nullánál kisebb, továbbá kisebb, mint a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének és a minimum-adómértéknek a szorzata.

(4) Amennyiben egy csoporttaghoz e cikkel, valamint a 27. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban kiegészítőadó-többletet rendeltek, az ilyen csoporttag a II. fejezet alkalmazásában alacsony adóterhelésű csoporttagnak minősül.

30. Cikk

De minimis kizárás

(1) A 26–29. és a 31. cikktől eltérve, – az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint – az adott joghatóságban található csoporttagok után valamely pénzügyi évben fizetendő kiegészítő adó egyenlő nullával, ha az ilyen pénzügyi évben:

a)	a szóban forgó joghatóságban található valamennyi csoporttag átlagos elismert árbevétele kevesebb mint 10 000 000 EUR; és

b)	az ilyen joghatóságban található valamennyi csoporttag átlagos elismert nyeresége vagy vesztesége veszteséget képez, vagy kevesebb mint 1 000 000 EUR.

A választást a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban évente kell megtenni.

(2) Az (1) bekezdésben említett átlagos elismert árbevétel, illetve átlagos elismert nyereség vagy veszteség a joghatóságban található csoporttagok elismert árbevételének, illetve elismert nyereségének vagy veszteségének az adott pénzügyi évre, valamint az azt megelőző két pénzügyi évre vetített átlaga.

Ha az adott pénzügyi évet megelőző első vagy második pénzügyi évben, vagy mindkettőben, a joghatóságban nincs elismert árbevétellel, illetve elismert nyereséggel vagy veszteséggel rendelkező csoporttag, az ilyen év vagy évek nem vehetők figyelembe a joghatóság átlagos elismert árbevételének, vagy átlagos elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor.

(3) A joghatóságban található csoporttagok adott pénzügyi évre vonatkozóan elismert árbevétele a joghatóságban található csoporttagok összes együttes árbevételének a III. fejezettel összhangban elvégzett kiigazítással csökkentett vagy növelt összege.

(4) A valamely joghatóságban található csoporttagok adott pénzügyi évre vonatkozóan elismert nyeresége vagy vesztesége a szóban forgó joghatóságnak a 26. cikk (2) bekezdésével összhangban számított, elismert nettó nyeresége vagy vesztesége.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott de minimis kizárás nem alkalmazandó a honosság nélküli csoporttag szervezetekre és a befektetési szervezetekre. Az ilyen szervezetek árbevétele, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a de minimis kizárás számításakor.

31. Cikk

Kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagok

(1) E cikk alkalmazásában:

a)	„kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag”: olyan csoporttag, amelyben a végső anyavállalat legfeljebb 30 %-os közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik;

„kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat”: olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag, amely közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik egy másik kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagban, kivéve, ha az előbbi csoporttagban egy másik kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag közvetve vagy közvetlenül ellenőrző részesedéssel rendelkezik;

c)	„kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport”: a kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat és kisebbségi tulajdonban lévő leányvállalatai; és

d)	„kisebbségi tulajdonban lévő leányvállalat”: olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag, amelyben egy kisebbségi tulajdonban lévő anyavállalat közvetlenül vagy közvetve ellenőrző részesedéssel rendelkezik.

(2) A valamely joghatóságra vonatkozó tényleges adómértéknek és kiegészítő adónak a III–VII. fejezettel összhangban történő kiszámítása a kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportok tagjai tekintetében ugyanúgy alkalmazandó, mintha mindegyik kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport volna.

A kisebbségi tulajdonban lévő alcsoport tagjainak kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékéből a 26. cikk (1) bekezdésével összhangban számított maradványérték, sem a 26. cikk (2) bekezdésével összhangban számított elismert nettó nyereség meghatározásakor.

(3) Egy olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag tényleges adómértékét és kiegészítő adóját, amely nem tagja kisebbségi tulajdonban lévő alcsoportnak, a III–VII. fejezettel összhangban, az egyedi csoporttag szintjén kell kiszámítani.

A kisebbségi tulajdonban lévő csoporttag kiigazított lefedett adója, valamint elismert nyeresége vagy vesztesége nem vehető figyelembe a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tényleges adómértékéből a 26. cikk (1) bekezdésével összhangban számított maradványérték, sem a 26. cikk (2) bekezdésével összhangban számított elismert nettó nyereség meghatározásakor.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó az olyan kisebbségi tulajdonban lévő csoporttagra, amely befektetési szervezet.

32. Cikk

Mentesítések (safe harbours)

A 26–31. cikktől eltérve, a tagállamok biztosítják, hogy – az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása alapján – egy vállalatcsoport által valamely joghatóságban fizetendő kiegészítő adót nullának tekintsék egy adott pénzügyi évre vonatkozóan, ha a szóban forgó joghatóságban található csoporttagok tényleges adószintje megfelel valamely, a mentesítési szabályról szóló elismert nemzetközi megállapodás feltételeinek.

Az első bekezdés alkalmazásában a „mentesítésekről (safe harbours) szóló elismert nemzetközi megállapodás” olyan nemzetközi szabályok és feltételek összessége, amelyekhez minden tagállam egyetértését adta, és amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatcsoportok számára lehetővé teszik azon lehetőség választását, hogy éljenek az adott joghatóságban található egy vagy több mentesítés (safe harbours) előnyeivel.

VI. FEJEZET

A VÁLLALATI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSRA ÉS HOLDINGSTRUKTÚRÁKRAVONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

33. Cikk

A konszolidált árbevételi küszöbérték alkalmazása a vállalatcsoportok fúziója és szétválása esetén

(1) E cikk alkalmazásában:

„fúzió”: bármely olyan konstrukció, amelyben:

i.	két vagy több különálló vállalatcsoport összes vagy lényegében az összes csoporttagja közös ellenőrzés alá kerül oly módon, hogy egy összevont csoport tagjaivá válnak; vagy

ii.	egy egyetlen vállalatcsoporthoz sem tartozó szervezet egy másik szervezettel vagy vállalatcsoporttal közös ellenőrzés alá kerül oly módon, hogy egy összevont csoport tagjaivá válnak;

b)	„szétválás”: olyan konstrukció, amelyben egy vállalatcsoport csoporttagjai két vagy több különböző vállalatcsoporttá válnak szét úgy, hogy a továbbiakban nem tartoznak azonos végső anyavállalat konszolidációs körébe.

(2) Amennyiben a vizsgált pénzügyi évet közvetlenül megelőző legutóbbi négy egymást követő pénzügyi év bármelyikében két vagy több vállalatcsoport fúziójával egyetlen vállalatcsoport jön létre, a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport 2. cikkben említett konszolidált árbevételi küszöbértékét a fúziót megelőző bármelyik pénzügyi évben akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az eredeti vállalatcsoportok adott pénzügyi évre vonatkozó konszolidált pénzügyi beszámolójában szereplő árbevételek együttes összege legalább 750 000 000 EUR.

(3) Amennyiben egy vállalatcsoporthoz nem tartozó szervezet (a továbbiakban: a célszervezet) a vizsgált pénzügyi évben fuzionál egy szervezettel vagy egy vállalatcsoporttal (a továbbiakban: a felvásárló szervezet), és sem a célszervezet, sem a felvásárló szervezet nem készített konszolidált pénzügyi beszámolót a vizsgált pénzügyi évet közvetlenül megelőző legutóbbi négy egymást követő pénzügyi év egyikében sem, a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport konszolidált árbevételi küszöbértékét az említett pénzügyi évben akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az említett pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolójuk vagy konszolidált pénzügyi beszámolójuk mindegyikében szereplő árbevételek összege legalább 750 000 000 EUR.

(4) Amennyiben egy ezen irányelv hatálya alá tartozó multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport két vagy több vállalatcsoportra válik szét (a továbbiakban mindegyik: szétválás utáni vállalatcsoport), a konszolidált árbevételi küszöbértéket akkor kell a szétválás utáni vállalatcsoport által teljesítettnek tekinteni, amennyiben:

a)	a szétválás után véget érő első vizsgált pénzügyi év tekintetében a szétválás utáni vállalatcsoport éves árbevétele legalább 750 000 000 EUR az említett pénzügyi évben;

b)	a szétválás után véget érő második–negyedik vizsgált pénzügyi év tekintetében a szétválás utáni vállalatcsoport éves árbevétele legalább 750 000 000 EUR az említett pénzügyi évek közül legalább kettőben.

34. Cikk

Multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz csatlakozó és abból kilépő tagok

(1) Amennyiben egy szervezet (a továbbiakban: a célszervezet) egy adott pénzügyi évben (a továbbiakban: a felvásárlás éve) a benne lévő tulajdonosi érdekeltség közvetlen vagy közvetett átruházása eredményeként valamely multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tagjává válik vagy azon tagsága megszűnik, vagy amennyiben a célszervezet egy új vállalatcsoport végső anyavállalatává válik, a célszervezetet ezen irányelv alkalmazásában a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tagjaként kell kezelni, feltéve, hogy a célszervezet eszközeinek, kötelezettségeinek, bevételeinek, ráfordításainak és pénzforgalmának arányos részét a végső anyavállalat által a felvásárlás évéről készített konszolidált pénzügyi beszámoló tételesen tartalmazza.

A célszervezet tényleges adómértékét és kiegészítő adóját a (2)–(8) bekezdéssel összhangban kell kiszámítani.

(2) A felvásárlás évében a multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnak kizárólag a célszervezet azon számviteli nettó nyereségét vagy veszteségét, valamint kiigazított lefedett adóit kell figyelembe vennie ezen irányelv alkalmazásában, amelyek szerepelnek a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójában.

(3) A felvásárlás évében és minden azt követő pénzügyi évben a célszervezet elismert nyereségét vagy veszteségét, valamint kiigazított lefedett adóját a célszervezet eszközeinek és kötelezettségeinek korábbi könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.

(4) A felvásárlás évében a célszervezet figyelembe vehető bérköltségeinek a 28. cikk (3) bekezdése szerinti kiszámítása során kizárólag a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójában megjelenített költségeket kell figyelembe venni.

(5) A célszervezet figyelembe vehető tárgyi eszközei könyv szerinti értékének a 28. cikk (4) bekezdése szerinti kiszámítását adott esetben ki kell igazítani azon időszak arányában, amelyben a célszervezet a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tagja volt a felvásárlás évében.

(6) A 23. cikkben említett, elismert veszteségből származó halasztott adókövetelés kivételével a célszervezet multinacionális vállalatcsoportok vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok között átruházott halasztott adóköveteléseit és halasztott adókötelezettségeit a felvásárló multinacionális vállalatcsoportnak vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnak ugyanolyan módon és ugyanolyan mértékben kell figyelembe vennie, mintha a célszervezet az érintett követelések és kötelezettségek keletkezésekor is a felvásárló multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport ellenőrzése alá tartozott volna.

(7) A célszervezet azon halasztott adókötelezettségeit, amelyeket korábban a halasztottadó-kiigazításának teljes összegében figyelembe vettek, a 22. cikk (7) bekezdésének alkalmazásában az elidegenítő multinacionális vállalatcsoportnál vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnál vissza nem írt adókötelezettségként, és a felvásárló multinacionális vállalatcsoportnál vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnál keletkező adókötelezettségként kell szerepeltetni a felvásárlás évében, azzal a kivétellel, hogy ilyen esetben a lefedett adóknak a 22. cikk (7) bekezdése alapján történő bármely későbbi csökkentése azon évben jár hatással, amelyben az összeget újra megállapítják.

(8) Amennyiben a célszervezet a felvásárlás évében anyavállalat, és két vagy több multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tagja, az egyes multinacionális vállalatcsoportoknál vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportoknál az alacsony adóterhelésű csoporttagokra vonatkozóan meghatározott kiegészítő adóból hozzá rendelhető részarányokra külön kell alkalmaznia a jövedelem-hozzászámítási szabályt.

(9) Az (1)–(8) bekezdéstől eltérve, egy célszervezetben ellenőrző részesedés megszerzését vagy elidegenítését eszközök és kötelezettségek megszerzéseként vagy elidegenítéseként kell kezelni, ha a célszervezet helye szerinti joghatóság vagy adózási szempontból átlátható szervezet esetében az eszközök helye szerinti joghatóság az említett ellenőrző részesedés megszerzését vagy elidegenítését ugyanazon vagy hasonló módon eszközök és kötelezettségek megszerzéseként vagy elidegenítéseként kezeli, továbbá az adóalap és az ellenőrző részesedésért fizetett ellenérték vagy az eszközök és kötelezettségek valós értéke közötti különbség alapján lefedett adót vet ki az eladóra.

35. Cikk

Eszközök és kötelezettségek átruházása

(1) E cikk alkalmazásában:

„átszervezés” az eszközök és kötelezettségek átalakítása vagy átruházása, így például fúzió, szétválás, felszámolás vagy hasonló ügylet során, amennyiben:

az átruházásért fizetett ellenérték egésze vagy jelentős része az átvevő csoporttag vagy a vele kapcsolatban álló személy által kibocsátott tőkerészesedés – vagy felszámolás esetén a célszervezet tőkerészesedése –, vagy, amennyiben nem kerül sor ellenérték kifizetésére, amennyiben a tőkerészesedés kibocsátásának nem volna gazdasági jelentősége;

ii.	az átadó csoporttagnak az említett eszközök tekintetében elért nyeresége vagy vesztesége részben vagy egészben nem adóköteles; és

iii.

az átvevő csoporttag helye szerinti joghatóság adójogszabályai előírják, hogy az átvevő csoporttagnak úgy kell kiszámítania az elidegenítés vagy átvétel utáni adóköteles bevételt, hogy az eszközök között az átadó csoporttag adóalapját alkalmazza, kiigazítva az elidegenítésből vagy átvételből származó esetleges nem elismert nyereséggel vagy veszteséggel;

„nem elismert nyereség vagy veszteség”: a kisebb összeg a következő kettő közül: az átadó csoporttag egy olyan átszervezéssel kapcsolatban felmerülő nyeresége vagy vesztesége, amely adókötelesnek minősül az átadó csoporttag helye szerinti joghatóságban, vagy az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő számviteli nyereség vagy veszteség.

(2) Az eszközöket és kötelezettségeket elidegenítő csoporttag (a továbbiakban: az átadó csoporttag) az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor figyelembe veszi az ilyen elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget.

Az eszközöket és kötelezettségeket megszerző csoporttagnak (a továbbiakban: az átvevő csoporttag) az elismert nyereségét vagy veszteségét az átvett eszközök és kötelezettségek általa nyilvántartott könyv szerinti értéke alapján kell meghatároznia, amelyet a végső anyavállalatnak a konszolidált pénzügyi beszámoló készítése során alkalmazott pénzügyibeszámoló-készítési standardjával összhangban kell megállapítania.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, ha az eszközök és kötelezettségek elidegenítésére vagy megszerzésére átszervezés keretében kerül sor:

a)	az átadó csoporttag az elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget egyáltalán nem veheti figyelembe az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor; és

b)	az átvevő csoporttag az átadó csoporttag megszerzett eszközeinek és kötelezettségeinek átruházáskori könyv szerinti értéke alapján határozza meg az elismert nyereségét vagy veszteségét.

(4) A (2) és (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben az eszközök és kötelezettségek átruházására olyan átszervezés keretében kerül sor, amely az átadó csoporttagnál nem elismert nyereséget vagy veszteséget eredményez:

a)	az átadó csoporttagnak az elismert nyeresége vagy vesztesége kiszámításakor a nem elismert nyereség vagy veszteség mértékéig figyelembe kell vennie az elidegenítésből származó nyereséget vagy veszteséget; és

az átvevő csoporttagnak az átvétel utáni elismert nyereségét vagy veszteségét úgy kell meghatároznia, hogy a megszerzett eszközöknek és kötelezettségeknek az átadó csoporttagnál nyilvántartott könyv szerinti értékét veszi figyelembe az elidegenítést követően, az átvevő csoporttag helyi adószabályainak megfelelően kiigazítva a nem elismert nyereség vagy veszteség figyelembevétele érdekében.

(5) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint, amennyiben egy csoporttag a helye szerinti joghatóságban adózási célokból köteles vagy jogosult az eszközei alapját és kötelezettségei összegét valós értékre kiigazítani, az ilyen csoporttag:

az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor az egyes eszközei és kötelezettségei tekintetében nyereség- vagy veszteségösszeget vehet figyelembe, amely:

megegyezik a következő kettő közötti különbséggel: az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül az adó kiigazítását kiváltó esemény (a továbbiakban: a kiváltó esemény) napját megelőző, a beszámoló készítésekor figyelembe vett könyv szerinti értéke, illetve az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül a kiváltó eseményt követő valós értéke; és

ii.	amelyet csökkenteni (vagy növelni) kell a kiváltó eseménnyel kapcsolatban felmerülő nem elismert nyereséggel vagy veszteséggel, ha van ilyen;

b)	a kiváltó eseményt követően véget érő pénzügyi években az elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításához az eszköznek vagy kötelezettségnek közvetlenül a kiváltó eseményt követő, a beszámoló készítésekor figyelembe vett valós értékét alkalmazhatja; és

a csoporttag elismert nyereségének vagy veszteségének kiszámításakor a következő módok egyike szerint figyelembe veheti az a) pontban meghatározott összegek teljes nettó értékét:

i.	az említett összegek teljes nettó értékét veszi figyelembe azon pénzügyi évben, amelyben a kiváltó esemény bekövetkezik; vagy

ii.

az említett összegek teljes nettó értékének ötödével megegyező összeget veszi figyelembe azon pénzügyi évben, amelyben a kiváltó esemény bekövetkezik, majd a közvetlenül ezt követő négy pénzügyi év mindegyikében, kivéve, ha a csoporttag egy ezen időszakon belüli pénzügyi évben válik ki a multinacionális vállalatcsoportból vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportból, amely esetben a fennmaradó összeget teljes egészében figyelembe fogják venni az említett pénzügyi évben.

36. Cikk

Közös vállalkozások

(1) E cikk alkalmazásában:

„közös vállalkozás”: olyan szervezet, amelynek pénzügyi eredményeit a tőkemódszerrel mutatják be a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolójában, feltéve, hogy a végső anyavállalat közvetlenül vagy közvetve legalább 50 %-os tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a szervezetben.

A közös vállalkozás fogalma nem foglalja magában a következőket:

i.	olyan multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalata, amelynek alkalmaznia kell a jövedelem-hozzászámítási szabályt;

ii.	a 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerinti kizárt szervezet;

iii.

olyan szervezet, amelynek tulajdonosi érdekeltségét a multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport közvetlenül egy, a 2. cikk (3) bekezdésében említett kizárt szervezeten keresztül birtokolja, és amely megfelel a következő feltételek egyikének:

—	kizárólag vagy szinte kizárólag abból a célból működik, hogy a befektetői javára eszközöket tartson vagy pénzeszközöket fektessen be;

—	a kizárt szervezet által végzett tevékenységeket kiegészítő tevékenységeket végez; vagy

—	érdemben a teljes nyeresége ki van zárva az elismert nyereség vagy veszteség számításából a 16. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban.

iv.	olyan szervezet, amelyet kizárólag kizárt szervezetekből álló multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport birtokol; vagy

v.	közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása.

„közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása”:

olyan szervezet, amelynek eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard szerint a közös vállalkozás konszolidálja, vagy konszolidálta volna akkor, ha valamely elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standard erre kötelezte volna a közös vállalkozást; vagy

ii.	olyan állandó telephely, amelynek központja közös vállalkozás vagy egy, az i. pontban említett szervezet. Ilyen esetekben az állandó telephelyet közös vállalkozás külön kapcsolt vállalkozásaként kell kezelni.

(2) A valamely közös vállalkozásban vagy valamely közös vállalkozás kapcsolt vállalkozásában közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkező anyavállalatnak az 5–10. cikkel összhangban a jövedelem-hozzászámítási szabályt az említett közös vállalkozás vagy közös vállalkozás kapcsolt vállalkozása utáni kiegészítő adó hozzá rendelhető részaránya tekintetében kell alkalmaznia.

(3) A közös vállalkozás és annak kapcsolt vállalkozásai (együttesen: közös vállalkozáscsoport) által fizetendő kiegészítő adót a III–VII. fejezettel összhangban kell kiszámítani úgy, mintha azok önálló multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tagjai lennének, amelynek végső anyavállalata a közös vállalkozás.

(4) A közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adót a közös vállalkozáscsoport (3) bekezdés szerint adózó tagjai utáni, a (2) bekezdés szerinti kiegészítő adónak az egyes anyavállalatokhoz rendelhető részarányával csökkenteni kell. A kiegészítő adó fennmaradó összegét a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően hozzá kell adni az aluladóztatott nyereség szabálya szerinti kiegészítő adó összegéhez.

E bekezdés alkalmazásában a „közös vállalkozáscsoport által fizetendő kiegészítő adó” a közös vállalkozáscsoport kiegészítő adójának az anyavállalathoz rendelhető részaránya.

37. Cikk

Több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportok

(1) E cikk alkalmazásában:

„több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport”: két vagy több olyan vállalatcsoport, ahol a végső anyavállalatok között kombinált struktúrát vagy legalább két államot érintő konstrukciót megvalósító megállapodás jön létre, amely a kombinált csoport legalább egy, a kombinált csoport többi szervezetéhez képest másik joghatóságban található szervezetét vagy állandó telephelyét is magában foglalja;

„kombinált struktúra”: különálló vállalatcsoportok két vagy több végső anyavállalata által létrehozott konstrukció, amelyben:

i.	különálló vállalatcsoportok végső anyavállalataiban lévő tulajdonosi érdekeltségeket legalább 50 %-ban azonos áron jegyeznek tőzsdei bevezetés esetén, és azok tulajdonjog, átruházási korlátozás vagy más feltétel révén egymással kombináltak, és önállóan nem ruházhatók át vagy forgalmazhatók; és

ii.

a végső anyavállalatok egyike összevont pénzügyi beszámolót készít, amelyben az érintett vállalatcsoportokhoz tartozó összes szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát együtt, egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatja be, és azokat valamely szabályozási rendszer értelmében külső könyvvizsgálónak kell ellenőriznie;

„legalább két államot érintő konstrukció”: különálló vállalatcsoportok két vagy több végső anyavállalata által létrehozott konstrukció, amelynek keretében:

i.	a végső anyavállalatok kizárólag szerződés útján állapodnak meg üzleti tevékenységük kombinációjáról;

ii.	a szerződéses megállapodások értelmében a végső anyavállalatok rögzített arány alapján fognak kifizetéseket teljesíteni az osztalékok esetében, valamint felszámolás esetén a részvényeseik részére;

iii.	a végső anyavállalatok tevékenységeit egyetlen gazdasági egységként, szerződéses megállapodások alapján irányítják, megtartva ugyanakkor önálló jogi személyiségüket;

iv.	a megállapodásban részes végső anyavállalatok tulajdonosi érdekeltségeit egymástól függetlenül jegyzik, forgalmazzák vagy ruházzák át a különböző tőkepiacokon; és

a végső anyavállalatok összevont pénzügyi beszámolót készítenek, amelyben az érintett vállalatcsoportokhoz tartozó összes szervezet eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit, ráfordításait és pénzforgalmát együtt, egyetlen gazdasági egységhez tartozóként mutatják be, és azokat valamely szabályozási rendszer értelmében külső könyvvizsgálónak kell ellenőriznie.

(2) Amennyiben két vagy több vállalatcsoport szervezetei és csoporttagjai több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport részét képezik, az egyes vállalatcsoportokhoz tartozó szervezeteket és csoporttagokat egyetlen, több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tagjainak kell tekinteni.

Csoporttagként kell kezelni azt a 2. cikk (3) bekezdésében említett kizárt szervezettől eltérő szervezetet, ha azt a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tételes jelleggel összevont alapon kezeli, vagy ha abban ellenőrző részesedéssel a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz tartozó szervezetek rendelkeznek.

(3) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport összevont pénzügyi beszámolója a kombinált struktúra és a legalább két államot érintő konstrukció (1) bekezdésben foglalt fogalommeghatározásában említett együttes összevont pénzügyi beszámoló, amelyet elfogadható pénzügyibeszámoló-készítési standardnak – a végső anyavállalat számviteli standardjának – megfelelően készítenek el.

(4) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatainak a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportot vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportot alkotó különálló csoportok végső anyavállalatait kell tekinteni.

Ezen irányelvnek a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportok vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok tekintetében történő alkalmazásakor a végső anyavállalatra való hivatkozásokat értelemszerűen több végső anyavállalatra vonatkozóan kell értelmezni.

(5) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található anyavállalatainak – beleértve az egyes végső anyavállalatokat is – az 5–10. cikkel összhangban a jövedelem-hozzászámítási szabályt az alacsony adójú csoporttagoknak a kiegészítő adó hozzájuk rendelhető részaránya tekintetében kell alkalmazniuk.

(6) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található tagjainak a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz tartozó egyes alacsony adóterhelésű tagok utáni kiegészítő adó figyelembevételével, a 12., 13. és 14. cikkel összhangban kell alkalmazniuk az aluladóztatott nyereség szabályát.

(7) A több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport végső anyavállalatainak a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást a 44. cikknek megfelelően kell benyújtaniuk, kivéve, ha a 44. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében vett közös adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot neveznek ki. Az említett adatszolgáltatásnak magában kell foglalnia a több anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportot vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoportot alkotó csoportok mindegyikére vonatkozó információkat.

VII. FEJEZET

ADÓSEMLEGESSÉGI ÉS NYERESÉGFELOSZTÁSI RENDSZEREK

38. Cikk

Áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat

(1) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségét a pénzügyi évre vonatkozóan csökkenteni kell az áteresztő szervezetben tulajdonosi érdekeltséggel rendelkező szervezetnek (a továbbiakban: érdekelt tulajdonos) tulajdonítható elismert nyereség összegével, feltéve, hogy:

a)	az érdekelt tulajdonos az említett pénzügyi év végét követő legfeljebb 12 hónapos adómegállapítási időszak tekintetében a minimum-adómértékkel azonos vagy azt meghaladó névleges adómértékkel adózik az ilyen nyereség tekintetében; vagy

észszerűen feltételezhető, hogy a végső anyavállalat kiigazított lefedett adója és az érdekelt tulajdonos által a pénzügyi év végét követő 12 hónapos időszakon belül a nyereség után fizetett adók összesített összege eléri vagy meghaladja az említett nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeget.

(2) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert nyereségét a pénzügyi évre vonatkozóan csökkenteni kell az elismert nyereségnek az áteresztő szervezetben érdekelt tulajdonoshoz rendelt részével is, feltéve, hogy az érdekelt tulajdonos:

a)	olyan természetes személy, aki adóügyi illetőséggel rendelkezik azon joghatóságban, ahol a végső anyavállalat található, és tulajdonosi érdekeltsége nem haladja meg a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek 5 %-át; vagy

b)	olyan államigazgatási szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet vagy nyugdíjalap, amely adóügyi illetőséggel rendelkezik azon joghatóságban, ahol a végső anyavállalat található, és amelynek tulajdonosi érdekeltsége nem haladja meg a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek 5 %-át.

(3) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat elismert veszteségét a pénzügyi évre vonatkozóan csökkenteni kell az áteresztő szervezetben érdekelt tulajdonosnak tulajdonítható elismert veszteség összegével.

Az első albekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az érdekelt tulajdonos az ilyen veszteséget nem használhatja fel adóköteles nyereségének kiszámításához.

(4) Az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat lefedett adóit arányosan csökkenteni kell az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően csökkentett elismert nyereség összegével.

(5) Az (1)-(4) bekezdés arra az állandó telephelyre is alkalmazandó, amelyen keresztül az áteresztő szervezetnek minősülő végső anyavállalat részben vagy egészben az üzleti tevékenységét folytatja, vagy amelyen keresztül az adózási szempontból átlátható szervezet üzleti tevékenységét részben vagy egészben folytatják, feltéve, hogy a végső anyavállalat az adózási szempontból átlátható szervezetben akár közvetlenül, akár adózási szempontból átlátható szervezetek láncán keresztül tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.

39. Cikk

Levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalat

(1) E cikk alkalmazásában:

a)	„levonhatóosztalék-rendszer”: olyan adórendszer, amely egy szervezet tulajdonosainak jövedelmét egységes szinten adóztatja azáltal, hogy a szervezet nyereségéből levonja, vagy abban nem veszi figyelembe a tulajdonosok részére felosztott nyereséget, vagy a szövetkezetet mentesíti az adózás alól;

„levonható osztalék”: levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttag tekintetében:

i.	a csoporttag érdekelt tulajdonosa részére felosztott nyereség, amely a csoporttag helye szerinti joghatóság jogszabályai szerint levonható a csoporttag adóköteles nyereségből; vagy

ii.	a szövetkezeti tag részére felosztott szövetkezeti osztalék; és

„szövetkezet”: olyan szervezet, amely a tagjai nevében kollektív jelleggel értékesít vagy szerez be árukat vagy szolgáltatásokat, és amely a helye szerinti joghatóságban olyan adószabályok hatálya alá tartozik, amelyek a tagjai által a szövetkezeten keresztül értékesített vagy beszerzett áruk és szolgáltatások tekintetében adósemlegességet biztosítanak.

(2) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatának a pénzügyi évre vonatkozóan elismert nyereségét csökkentenie kell – legfeljebb nulláig – azzal az összeggel, amely a pénzügyi év végét követő 12 hónapon belül levonható osztalékként felosztásra kerül, feltéve, hogy:

a)	az osztalék a pénzügyi év végét követő legfeljebb 12 hónapos adómegállapítási időszak tekintetében a minimum-adómértékkel azonos vagy azt meghaladó névleges adómértékkel adózik a kedvezményezettnél; vagy

b)	észszerűen feltételezhető, hogy az osztalék utáni kiigazított lefedett adók és a kedvezményezett által fizetett, a végső anyavállalat adóinak összesített összege eléri vagy meghaladja az adott nyereség és a minimum-adómérték szorzatával egyenlő összeget.

(3) A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó végső anyavállalatának a pénzügyi évre vonatkozóan elismert nyereségét csökkentenie kell – legfeljebb nulláig – azzal az összeggel is, amelyet a pénzügyi év végét követő 12 hónapon belül levonható osztalékként feloszt, feltéve, hogy a kedvezményezett:

a)	természetes személy, és a kapott osztalék szolgáltató szövetkezettől származó szövetkezeti osztalék;

b)	olyan természetes személy, aki adóügyi illetőséggel rendelkezik ugyanazon joghatóságban, ahol a végső anyavállalat található, és tulajdonosi érdekeltsége nem haladja meg a végső anyavállalat nyereségének és eszközeinek 5 %-át; vagy

c)	olyan államigazgatási szerv, nemzetközi szervezet, nonprofit szervezet vagy nyugdíjszolgáltatónak nem minősülő nyugdíjalap, amely adóügyi illetőséggel rendelkezik azon joghatóságban, ahol a végső anyavállalat található.

(4) A végső anyavállalat lefedett adóit – kivéve azon adókat, amelyek tekintetében az osztalék levonható volt – arányosan csökkenteni kell a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően csökkentett elismert nyereség összegével.

(5) Amennyiben a végső anyavállalat tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy másik, levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttagban közvetlenül vagy ilyen csoporttagok láncán keresztül , a (2), (3) és (4) bekezdést kell alkalmazni a végső anyavállalat helye szerinti joghatóságban található és levonhatóosztalék-rendszerbe tartozó csoporttag esetében is, amennyiben annak elismert nyereségét a végső anyavállalat tovább osztja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő kedvezményezettek részére.

(6) A (2) bekezdés alkalmazásában a szolgáltató szövetkezettől származó szövetkezeti osztalék a kedvezményezettnél adókötelesnek minősül, amennyiben az osztalék a kedvezményezett adóköteles nyereségének vagy veszteségének kiszámítása során csökkenti a levonható költséget vagy költséget.

40. Cikk

Megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszerek

(1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag önmaga, vagy egy másik, a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszerbe tartozó csoporttag tekintetében választhatja azon lehetőséget, hogy a (2) bekezdéssel összhangban vélelmezett osztalékadóként meghatározott összeget figyelembe veszi a csoporttag adott pénzügyi évre vonatkozó lefedett adói között.

A választást a 45. cikk (2) bekezdésével összhangban évente kell megtenni, és az a joghatóságban található valamennyi csoporttagra alkalmazandó.

(2) A vélelmezett osztalékadó összege a következők közül az alacsonyabb:

a)	a 27. cikk (2) bekezdésével összhangban az adott pénzügyi évre vonatkozóan kiszámított tényleges adómértéknek a minimum-adómértékre való emeléséhez szükséges kiigazított lefedett adók összege; vagy

b)	azon adó összege, amely akkor lett volna esedékes, ha a joghatóságban található csoporttagok egy ilyen pénzügyi évben a megfelelő eredményfelosztás-adóztatási rendszer hatálya alá tartozó teljes nyereségüket felosztották volna.

(3) Az (1) bekezdés szerinti választás esetén minden olyan pénzügyi évre vonatkozóan, amelyben az ilyen választás alkalmazandó, a vélelmezett osztalékadó újramegállapítására szolgáló számlát kell létrehozni. A joghatóság tekintetében a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott vélelmezett osztalékadó összegét azon pénzügyi évre vonatkozó újramegállapítási számlára kell vezetni, amelyben a vélelmezett osztalékadót megállapították.

Az egymást követő pénzügyi évek végén a korábbi pénzügyi évekre vonatkozóan a vélelmezett osztalékadó újramegállapításához létrehozott számlákon szereplő fennálló egyenleget időrendi sorrendben csökkenteni kell – legfeljebb nulláig – a csoporttagok által a pénzügyi évben a tényleges vagy vélelmezett osztalékok után megfizetett adókkal.

A második albekezdés alkalmazása után a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlákon fennmaradó összeget csökkenteni kell – legfeljebb nulláig – egy joghatóság elismert nettó vesztesége és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeggel.

(4) A (3) bekezdés harmadik albekezdésének a joghatóságra való alkalmazása után az elismert nettó veszteség és a minimum-adómérték szorzatából fennmaradó összeget át kell vinni a következő pénzügyi évekre, és azzal csökkenteni kell a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlákon a (3) bekezdés alkalmazása után fennmaradó összeget.

(5) A vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számlának a számla létrehozását követő negyedik pénzügyi év utolsó napján fennálló egyenlegét, ha van ilyen, az ilyen pénzügyi évre vonatkozóan korábban megállapított kiigazított lefedett adókat csökkentő tételnek kell tekinteni. Az ilyen évre vonatkozó tényleges adómértéket és a kiegészítő adót ennek megfelelően a 29. cikk (1) bekezdésével összhangban újra ki kell számítani.

(6) A tényleges vagy vélelmezett osztalékokkal kapcsolatban a pénzügyi év során befizetett adók nem szerepeltethetők a kiigazított lefedett adók között, amennyiben a (3) és a (4) bekezdéssel összhangban csökkentik a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenlegét.

(7) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti választás által érintett csoporttag kilép a multinacionális vállalatcsoportból vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportból, vagy lényegében teljes eszközállományát olyan személyre ruházzák át, aki vagy amely nem ugyanazon multinacionális vállalatcsoport vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoport azonos joghatóságban található csoporttagja, a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló, a korábbi pénzügyi évekre vonatkozó számlák esetleges egyenlegét az egyes említett pénzügyi évekre vonatkozóan a kiigazított lefedett adókat a 29. cikk (1) bekezdésével összhangban csökkentő tételnek kell tekinteni.

A joghatóság után fizetendő kiegészítőadó-többletet a fizetendő kiegészítőadó-többlet és a következő arány szorzataként kell meghatározni:

ahol:

a)	a csoporttag elismert nyereségét a III. fejezetnek megfelelően kell megállapítani minden olyan pénzügyi évre vonatkozóan, amelyben az adott joghatóság tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat; és

b)	a joghatóság elismert nettó nyereségét a 26. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell megállapítani minden olyan pénzügyi évre vonatkozóan, amelyben az adott joghatóság tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat.

41. Cikk

A befektetési szervezet tényleges adómértékének és kiegészítő adójának meghatározása

(1) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tagja olyan befektetési szervezet, amely nem minősül adózási szempontból átlátható szervezetnek, és nem élt a 42. és 43. cikkel összhangban a választás lehetőségével, a befektetési szervezet tényleges adómértékét a helye szerinti joghatóság tényleges adómértékétől elkülönítve kell kiszámítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett befektetési szervezet tényleges adómértéke egyenlő a kiigazított lefedett adóinak és az említett befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részaránnyal megegyező összegnek a hányadosával.

Amennyiben valamely joghatóságban egynél több befektetési szervezet található, a tényleges adómértékük kiszámításakor a kiigazított lefedett adójukat, valamint az elismert nyereségükből vagy veszteségükből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarányt együttesen kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdésben említett befektetési szervezet kiigazított lefedett adói a szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz rendelt részaránynak tulajdonítható kiigazított lefedett adók és a 24. cikkel összhangban a befektetési szervezethez rendelt lefedett adók. A befektetési szervezet kiigazított lefedett adói nem tartalmazhatnak olyan nyereségnek tulajdonítható, a befektetési szervezetnél felmerült lefedett adót, amely nem része a befektetési szervezet nyereségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részaránynak.

(4) Az (1) bekezdésben említett befektetési szervezet kiegészítő adója a befektetési szervezetre vonatkozó kiegészítőadó-százaléknak, valamint a befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány és a befektetési szervezetre vonatkozóan kiszámított, gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel közötti különbséggel megegyező összeg szorzatával megegyező összeg.

A befektetési szervezetre vonatkozó kiegészítőadó-százalék a minimum-adómérték és az ilyen befektetési szervezet tényleges adómértéke közötti különbséggel megegyező pozitív összeg.

Amennyiben valamely joghatóságban egynél több befektetési szervezet található, a tényleges adómértéküket a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel, valamint az elismert nyereségükből vagy veszteségükből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány kombinálásával kell kiszámítani.

A befektetési szervezet gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételét a 28. cikk (1)–(7) bekezdésével összhangban kell meghatározni. Az ilyen befektetési szervezet esetében a figyelembe vehető munkavállalók figyelembe vehető bérköltségeinek és a figyelembe vehető tárgyi eszközöknek a ténylegesen figyelembe vett részét arányosan csökkenteni kell a befektetési szervezet elismert nyereségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarány és a befektetési szervezet teljes elismert nyereségének hányadosával.

(5) E cikk alkalmazásában a befektetési szervezet elismert nyereségéből vagy veszteségéből a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz rendelhető részarányt a 9. cikkel összhangban kell meghatározni, csak azon érdekeltségeket figyelembe véve, amelyekre nem vonatkozik a 42. vagy a 43. cikkel összhangban tett választás.

42. Cikk

A befektetési szervezet adózási szempontból átlátható szervezetként való kezelésével kapcsolatos választás

(1) E cikk alkalmazásában a „biztosítási befektetési szervezet” olyan szervezet, amely megfelelne a befektetési alap 3. cikk 31. pontjában vagy az ingatlanbefektetési vállalkozás 3. cikk 32. pontjában foglalt fogalommeghatározásának, ha nem biztosítási vagy járadékszerződés szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban hozták volna létre, és nem olyan szervezet kizárólagos tulajdonában állna, amely a helye szerinti joghatóságban a biztosítókra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik.

(2) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint az a csoporttag, amely befektetési szervezet vagy biztosítási befektetési szervezet, adózási szempontból átlátható szervezetként kezelhető, ha a csoporttag-tulajdonos a helye szerinti joghatóságban olyan valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózik, amely az adott szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltségeinek valós értékében bekövetkezett éves változásokon alapul, és a csoporttag-tulajdonos ilyen jövedelmére alkalmazandó adómérték eléri vagy meghaladja a minimum-adómértéket.

(3) Az a csoporttag, amely közvetett tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben egy másik befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben birtokolt közvetlen tulajdonosi érdekeltségen keresztül, akkor minősül valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózónak az előbbi befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben lévő közvetett tulajdonosi érdekeltsége tekintetében, ha az utóbbi befektetési szervezetben vagy biztosítási befektetési szervezetben lévő közvetlen tulajdonosi érdekeltsége tekintetében valós piaci értékhez kapcsolódó vagy hasonló rendszer alapján adózónak minősül.

(4) Az e cikk (2) bekezdése szerinti választást a 45. cikk (1) bekezdésével összhangban kell megtenni.

A választás visszavonása esetén a befektetési szervezet vagy a biztosítási befektetési szervezet eszközének vagy kötelezettségének elidegenítéséből származó nyereséget vagy veszteséget az eszköznek vagy kötelezettségnek a visszavonás éve első napján érvényes valós piaci értéke alapján kell meghatározni.

43. Cikk

Adóköteles nyereségfelosztási módszer alkalmazásának választása

(1) Az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag választása szerint a befektetési szervezet csoporttag-tulajdonosa a befektetési szervezetben lévő tulajdonosi érdekeltsége tekintetében adóköteles nyereségfelosztási módszert alkalmazhat. feltéve, hogy a csoporttag-tulajdonos nem befektetési szervezet, és észszerűen feltételezhető, hogy a befektetési szervezettől kapott osztalékok után a minimum-adómérték elérő vagy azt meghaladó adómértékkel adózik.

(2) Az adóköteles nyereségfelosztási módszer szerint a befektetési szervezet elismert nyereségének felosztását és vélelmezett felosztását az osztalékban részesülő csoporttag-tulajdonos elismert nyereségében kell figyelembe venni, feltéve, hogy az nem befektetési szervezet.

A befektetési szervezetnél felmerülő lefedett adókból azon összeget, amely a csoporttag-tulajdonosnál a befektetési szervezet nyereségfelosztása kapcsán keletkező adókötelezettséggel szemben jóváírható, az osztalékban részesülő csoporttag-tulajdonos elismert nyereségében és kiigazított lefedett adóiban kell figyelembe venni.

A (3) bekezdésben említett befektetési szervezetnek az adott pénzügyi évet megelőző harmadik évre (a továbbiakban: a vizsgált év) vonatkozó elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből a csoporttag-tulajdonost megillető részt a befektetési szervezet adott pénzügyi évi elismert nyeresége részének kell tekinteni. A II. fejezet alkalmazásában az ilyen elismert nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeget az alacsony adóterhelésű csoporttagnak a pénzügyi évre vonatkozó kiegészítő adójaként kell kezelni.

A befektetési szervezetnek az adott pénzügyi évre vonatkozó elismert nyeresége vagy vesztesége, valamint az ilyen nyereségnek tulajdonítható kiigazított lefedett adók – a lefedett adók e bekezdés második albekezdésében említett összegének kivételével – nem vehetők figyelembe a tényleges adómértéknek az V. fejezettel és a 41. cikk (1)–(4) bekezdésével összhangban történő kiszámításakor.

(3) A befektetési szervezet vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége a befektetési szervezet vizsgált évre vonatkozóan elismert nyereségének összege, amely – legfeljebb nulláig – csökkenthető a következőkkel:

a)	a befektetési szervezet lefedett adói;

a befektetési szervezetnek nem minősülő részvényesek részére történő nyereségfelosztás és vélelmezett nyereségfelosztás összege az adott pénzügyi évet megelőző harmadik év első napjától azon adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjáig, amelyben a tulajdonosi érdekeltség fennállt (a továbbiakban: a vizsgált időszak);

c)	a vizsgált időszak során felmerült elismert veszteségek; és

d)	az elismert veszteségek azon maradványösszege, amely még nem csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét, nevezetesen az elhatárolt befektetési veszteséget.

A befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége nem csökkenthető az olyan nyereségfelosztás vagy vélelmezett nyereségfelosztás összegével, amely az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában már csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét.

A befektetési szervezet elismert, de fel nem osztott nettó nyeresége nem csökkenthető az elismert veszteség azon összegével, amely az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában már csökkentette a befektetési szervezet valamely korábbi vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségét.

(4) E cikk alkalmazásában vélelmezett nyereségfelosztás akkor keletkezik, ha a befektetési szervezetben lévő közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltséget olyan szervezetre ruházzák át, amely nem tartozik a multinacionális vállalatcsoporthoz vagy nagy volumenű belföldi vállalatcsoporthoz, úgy, hogy az átruházott tulajdonosi érdekeltség mértéke megegyezik az ilyen átruházás időpontjában az ilyen tulajdonosi érdekeltségnek tulajdonítható elismert, de fel nem osztott nettó nyereség mértékével, amelyet a vélelmezett nyereségfelosztástól függetlenül határoznak meg.

(5) Az e cikk (1) bekezdése szerinti választást a 45. cikk (1) bekezdésével összhangban kell megtenni.

A választás visszavonása esetén a befektetési szervezetnek a visszavonás megtételének pénzügyi évét megelőző pénzügyi év végén a vizsgált évre vonatkozóan elismert, de fel nem osztott nettó nyereségéből a csoporttag-tulajdonost megillető részt a befektetési szervezet pénzügyi évi elismert nyeresége részének kell tekinteni. A II. fejezet alkalmazásában az ilyen elismert nyereség és a minimum-adómérték szorzatával megegyező összeget az alacsony adóterhelésű csoporttagnak a pénzügyi évre vonatkozó kiegészítő adójaként kell kezelni.

VIII. FEJEZET

ADMINISZTRATÍV RENDELKEZÉSEK

44. Cikk

Adatszolgáltatási követelmények

(1) E cikk alkalmazásában:

„kijelölt helyi szervezet”: a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport valamely tagállamban található tagja, amelyet a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport azonos tagállamban található többi tagja jelölt ki arra, hogy a nevükben benyújtsa a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásokat vagy az e cikknek megfelelő értesítéseket;

b)	„illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás”: két vagy több illetékes hatóság közötti két- vagy többoldalú megállapodás, amely előírja a kiegészítő adóval kapcsolatos éves adatszolgáltatások automatikus cseréjét.

(2) Egy tagállamban található csoporttagnak az (5) bekezdéssel összhangban kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást kell benyújtania az adóhatóságához.

Ilyen adatszolgáltatást kijelölt helyi szervezet is benyújthat a csoporttag nevében.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a csoporttag nem köteles kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást benyújtani az adóhatóságához, ha ilyen adatszolgáltatást az (5) bekezdésben meghatározott követelményekkel összhangban benyújtott:

a)	egy olyan joghatóságban található végső anyavállalat, amely az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozóan az illetékes hatóságok közötti elismert megállapodással rendelkezik a csoporttag helye szerinti tagállammal; vagy

b)	egy olyan joghatóságban található adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag, amely az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozóan az illetékes hatóságok közötti elismert megállapodással rendelkezik a csoporttag helye szerinti tagállammal.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés alkalmazandó, egy tagállamban található csoporttag vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet értesíti az adóhatóságot a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást benyújtó szervezet kilétéről és azon joghatóságról, amelyben az található.

(5) A kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást egységes sablon útján kell benyújtani, és annak a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport tekintetében a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	a csoporttagok azonosítása, feltüntetve azok adóazonosító számát, ha van ilyen, a helyük szerinti joghatóság és az ezen irányelv szabályai szerinti jogállásuk;

b)	a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport általános vállalati struktúrájára vonatkozó információk, beleértve az egyes csoporttagok más csoporttagokban lévő, ellenőrző részesedését;

a következők kiszámításához szükséges információk:

i.	az egyes joghatóságok tényleges adómértéke és az egyes csoporttagokra vonatkozó kiegészítő adó;

ii.	a közös vállalkozáscsoport tagjának kiegészítő adója;

iii.	a jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó, valamint az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítőadó-összeg felosztása az egyes joghatóságok között; és

d)	az ezen irányelvvel összhangban tett választások listája.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérve, ha a csoporttag valamely tagállamban található, végső anyavállalata pedig olyan harmadik országbeli joghatóságban, amely az 52. cikk szerinti értékelés alapján ezen irányelv szabályaival egyenértékűnek minősített szabályokat alkalmaz, a csoporttagnak vagy a kijelölt helyi szervezetnek a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásban a következő információkat kell szerepeltetnie:

a 8. cikk alkalmazásához szükséges valamennyi információ, beleértve a következőket:

i.	valamennyi olyan csoporttag azonosítása, amelyben a tagállamok valamelyikében található, részleges tulajdonban álló anyavállalat a pénzügyi év során bármikor közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, valamint az ilyen tulajdonosi érdekeltség szerkezete;

ii.

valamennyi olyan információ, amely szükséges azon joghatóságok tényleges adómértékének kiszámításához, amelyekben a tagállamok valamelyikében található, részleges tulajdonban álló anyavállalat az i. alpont alapján meghatározott csoporttagokban tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik, valamint a fizetendő kiegészítő adó kiszámításához; és

iii.	valamennyi olyan információ, amely az említett célból a 9., 10. vagy 11. cikkel összhangban releváns;

a 13. cikk alkalmazásához szükséges valamennyi információ, beleértve a következőket:

i.	a végső anyavállalat joghatóságában található valamennyi csoporttag azonosítása és a bennük lévő tulajdonosi érdekeltségek szerkezete;

ii.	minden olyan információ, amely szükséges a végső anyavállalat joghatóságának tényleges adómértéke és a fizetendő kiegészítő adója kiszámításához; és

iii.	minden olyan információ, amely szükséges a kiegészítő adónak a 14. cikkben meghatározott, aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti felosztási képleten alapuló felosztásához.

c)	minden olyan információ, amely szükséges az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazásához azon tagállamok által, amelyek a 11. cikkel összhangban olyan választást tettek, hogy ilyen kiegészítő adót alkalmaznak.

(7) Az (5) és a (6) bekezdésben említett, kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást és a vonatkozó értesítéseket legkésőbb az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjától számított 15 hónapon belül be kell nyújtani azon tagállam adóhatóságához, amelyben a csoporttag található.

45. Cikk

Választások

(1) A 2. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 16. cikk (3), (6) és (9) bekezdésében, a 42. és a 43. cikkben említett választások a választás megtételének évétől számított öt évre szólnak. A választás automatikusan megújul, kivéve, ha azt az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az ötéves időszak végén visszavonja. A választás visszavonása a visszavonás évének végétől számított öt évre szól.

(2) A 16. cikk (7) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 25. cikk (1) bekezdésében, a 28. cikk (2) bekezdésében, a 30. cikk (1) bekezdésében és a 40. cikk (1) bekezdésében említett választások egy évre szólnak. A választás automatikusan megújul, kivéve, ha azt az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag az egyéves időszak végén a választást visszavonja.

(3) A 2. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 16. cikk (3), (6), (7), és (9) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 25. cikk (1) bekezdésében, a 28. cikk (2) bekezdésében, a 30. cikk (1) bekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésében, valamint a 42. és a 43. cikkben említett választásokat az adatszolgáltatást teljesítő csoporttag helye szerinti tagállam adóhatósága felé kell megtenni.

46. Cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat – így a csoporttagoknak azon kötelezettségére nézve is, hogy adatot szolgáltassanak a kiegészítő adó rájuk eső részére nézve és megfizessék azt, vagy hogy további adóráfordítással rendelkezzenek – és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

47.cikk

A halasztott adókövetelések, halasztott adókötelezettségek és átruházott eszközök adóügyi megítélése az átmeneti időszakban

(1) E cikk alkalmazásában a joghatóságra vonatkozó „átmeneti év” azon első pénzügyi év, amelyben a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport ezen irányelv hatálya alá tartozik az említett joghatóság tekintetében.

(2) Egy joghatóság tényleges adómértékének az átmeneti évben és minden azt követő pénzügyi évben történő meghatározásakor a multinacionális vállalatcsoportnak vagy a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportnak figyelembe kell vennie az összes olyan a halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget, amelyet az adott joghatóságban található összes csoporttag az átmeneti évre vonatkozó pénzügyi számláiban megjelenítenek, illetve közzétesznek.

A halasztott adóköveteléseket és a halasztott adókötelezettségeket a minimum-adómérték és az alkalmazandó belföldi adómérték közül az alacsonyabb mérték szerint kell figyelembe venni. Azonban a minimum-adómértéknél alacsonyabb adómérték szerint nyilvántartott halasztott adókövetelés a minimum-adómértékkel vehető figyelembe, ha az adózó bizonyítani tudja, hogy a halasztott adókövetelés elismert veszteségnek tulajdonítható.

A halasztott adóköveteléssel kapcsolatos értékelési kiigazítás vagy számviteli megjelenítési kiigazítás hatását figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A (2) bekezdésben említett számításban nem vehető figyelembe az elismert nyereségnek vagy veszteségnek a III. fejezettel összhangban történő számítása során figyelembe nem vett tételekből eredő olyan halasztott adókövetelés, amely 2021. november 30. utáni ügylettel összefüggésben keletkezett.

(4) Azon esetben, ha 2021. november 30. után és az átmeneti év kezdete előtt a csoporttagok közötti eszközátruházásra kerül sor, a készletektől eltérő átvett eszközökből származó alapot azon könyv szerinti érték alapján kell megállapítani, amelyen az átadó csoporttag az átruházáskor nyilvántartja az átruházott eszközöket, és ez alapján kell meghatározni a halasztott adóköveteléseket és adókötelezettségeket.

48. Cikk

A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés

(1) A 28. cikk (3) bekezdésének alkalmazása céljából az 5 %-os érték helyett a következő táblázatban meghatározott értékeket kell figyelembe venni a következő naptári évek december 31-től kezdődő minden egyes pénzügyi év tekintetében:

2023	10 %
2024	9,8 %
2025	9,6 %
2026	9,4 %
2027	9,2 %
2028	9,0 %
2029	8,2 %
2030	7,4 %
2031	6,6 %
2032	5,8 %

(2) A 28. cikk (4) bekezdésének alkalmazása céljából az 5 %-os érték helyett a következő táblázatban meghatározott értékeket kell figyelembe venni a következő naptári évek december 31-től kezdődő minden egyes pénzügyi év tekintetében:

2023	8 %
2024	7,8 %
2025	7,6 %
2026	7,4 %
2027	7,2 %
2028	7,0 %
2029	6,6 %
2030	6,2 %
2031	5,8 %
2032	5,4 %

49. Cikk

A multinacionális vállalatcsoportok és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok kizárásának kezdeti szakasza a jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya alól

(1) Egy adott tagállamban található végső anyavállalat által az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban fizetendő kiegészítő adót, vagy – amennyiben a végső anyavállalat kizárt szervezet – egy adott tagállamban található közbenső anyavállalat által a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban fizetendő kiegészítő adót nullára kell csökkenteni:

a)	a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében, az V. fejezetben meghatározott követelmények ellenére;

b)	az első öt évben, azon pénzügyi év első napjától, amelyben a nagy volumenű belföldi vállalatcsoport először esik ezen irányelv hatálya alá.

(2) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata harmadik országbeli joghatóságban található, a valamely tagállamban található csoporttag által a 14. cikk (2) bekezdésével összhangban fizetendő kiegészítő adót – az V. fejezetben meghatározott követelmények ellenére – az említett multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának első öt évében nullára kell csökkenteni.

(3) Egy multinacionális vállalatcsoport akkor tekinthető úgy, hogy a nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszában van, ha valamely pénzügyi év tekintetében:

a)	legfeljebb hat joghatóságban rendelkezik csoporttaggal; és

b)	a multinacionális vállalatcsoport referencia-joghatóságon kívüli összes joghatóságban található valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke legfeljebb 50 000 000 EUR.

A első albekezdés b) pontjának alkalmazásában „referencia-joghatóság” az a joghatóság, amelyben a multinacionális vállalatcsoport tagjai a tárgyi eszközök legmagasabb együttes értékével rendelkeznek azon pénzügyi évben, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg ezen irányelv hatálya alá került. A tárgyi eszközök együttes értéke egy adott joghatóságban a multinacionális vállalatcsoportnak az említett joghatóságban található valamennyi tagjánál nyilvántartott valamennyi tárgyi eszköz könyv szerinti nettó értékének összege.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említett ötéves időszak azon pénzügyi év kezdetétől számítandó, amelyben a multinacionális vállalatcsoport eredetileg ezen irányelv hatálya alá került.

Azon multinacionális vállalatcsoportok esetében, amelyek ezen irányelv hatálybalépésekor az irányelv hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdés a) pontjában említett ötéves időszak 2023. december 31-én kezdődik.

Azon multinacionális vállalatcsoportok esetében, amelyek ezen irányelv hatálybalépésekor az irányelv hatálya alá tartoznak, a (2) bekezdésben említett ötéves időszak 2024. december 31-én kezdődik.

Azon nagy volumenű belföldi vállalatcsoportok esetében, amelyek ezen irányelv hatálybalépésekor annak hatálya alá tartoznak, az (1) bekezdés b) pontjában említett ötéves időszak 2023. december 31-én kezdődik.

(5) A 44. cikkben említett adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagnak tájékoztatnia kell a helye szerinti tagállam adóhatóságát a multinacionális vállalatcsoport nemzetközi tevékenysége kezdeti szakaszának megkezdéséről.

50. Cikk

A jövedelem-hozzászámítási szabály és az aluladóztatott kifizetések szabálya késleltetett alkalmazására vonatkozó választás

(1) Az 5–14. cikktől eltérve, azon tagállamok, amelyekben az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatcsoportok legfeljebb tizenkét végső anyavállalata található, választhatják azt, hogy 2023. december 31-től kezdődően hat egymást követő pénzügyi évre nem alkalmazzák a jövedelem-hozzászámítási szabályt és az aluladóztatott kifizetések szabályát. Az ilyen választást tevő tagállamok 2023. december 31-ig értesítik a Bizottságot.

(2) Amennyiben a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata olyan tagállamban található, amely élt az e cikk (1) bekezdése szerinti választással, a végső anyavállalat helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamok biztosítják, hogy az említett multinacionális vállalatcsoport tagjai a 14. cikkel összhangban a 2023. december 31-ével kezdődő pénzügyi évekre a tagállamhoz rendelt, az aluladóztatott kifizetések szabálya szerinti kiegészítő adó hatálya alá tartozzanak azon tagállamban, ahol találhatók.

Az első albekezdésben említett végső anyavállalatnak ki kell neveznie egy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot a végső anyavállalat helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban, vagy, ha a multinacionális vállalatcsoportnak nincs csoporttagja egy másik tagállamban, egy olyan harmadik országbeli joghatóságban, amely az adatszolgáltatás pénzügyi évére vonatkozóan az illetékes hatóságok közötti hatályos elismert megállapodást kötött a végső anyavállalat helye szerinti tagállammal.

Ilyen esetekben az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagnak a 44. cikk (5) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban be kell nyújtania a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásokat. A tagállamban található azon csoporttag, amely e cikk (1) bekezdése alapján választást tett, az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag rendelkezésére bocsátja a 44. cikk (5) bekezdésének való megfeleléshez szükséges információkat, és mentesül a 44. cikk (2) bekezdésében említett adatszolgáltatási követelmény alól.

(3) Azon tagállam viszonylatában, amely élt az (1) bekezdés szerinti választással, az UTPR százalékos arányt a pénzügyi évre vonatkozóan nullának kell tekinteni.

51. Cikk

Az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó átmeneti könnyítés

A 44. cikk (7) bekezdése ellenére a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatást és a 44. cikkben említett értesítéseket legkésőbb azon adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 18 hónapon belül kell benyújtani a tagállami adóhatóságokhoz, amely a 47. cikkben említett átmeneti év.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. Cikk

Az egyenértékűség értékelése

(1) A harmadik országbeli joghatóság belső jogában végrehajtott jogi keret akkor tekinthető egyenértékűnek a II. fejezetben meghatározott elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal, illetve akkor nem tekinthető ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó adórendszernek, ha az megfelel a következő feltételeknek:

a)	érvényesíti azon szabályokat, amelyek alapján a multinacionális vállalatcsoport anyavállalata kiszámítja és megfizeti a kiegészítő adó hozzá rendelhető részarányát a multinacionális vállalatcsoport alacsony adóterhelésű tagjai tekintetében;

b)	legalább 15 %-ban állapítja meg azon tényleges minimum-adómértéket, amely alatt valamely csoporttagot alacsony adóterhelésűnek kell tekinteni;

c)	a tényleges minimum-adómérték kiszámítása céljából csak az azonos joghatóságban található szervezetek nyereségének keveredését teszi lehetővé; és

az egyenértékű minősített jövedelem-hozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adó kiszámítása céljából mentességet biztosít az elismert jövedelem-hozzászámítási szabály alkalmazásával valamely tagállamban megfizetett kiegészítő adó, valamint az ezen irányelvben meghatározott, bármely elismert belföldi kiegészítő adó tekintetében.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 53. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon harmadik országbeli joghatóságok jegyzékének meghatározása céljából, amelyek belső jogukban az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban valamely elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal egyenértékűnek tekinthető jogi keretet vezettek be, továbbá az említett jegyzék naprakésszé tétele céljából egy harmadik országbeli joghatóság által a belső jogába bevezetett jogi keretnek a későbbi értékelése alapján.

53. Cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 52. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2022. december 23-tól kezdődő hatállyal.

(3) A Tanács bármikor visszavonhatja az 52. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról haladéktalanul értesíti a Tanácsot.

(6) Az 52. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

54. Cikk

Az Európai Parlament tájékoztatása

A Bizottságnak tájékoztatni kell az Európai Parlamentet arról, ha felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, továbbá ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy a hatáskör-átruházását visszavonta.

55. Cikk

Kétoldalú megállapodás az egyszerűsített adatszolgáltatási kötelezettségekről

Az Unió megállapodásokat köthet a mellékletben felsorolt azon harmadik országbeli joghatóságokkal, amelyek jogi keretét az 52. cikkel összhangban egyenértékűként értékelték egy elismert jövedelem-hozzászámítási szabállyal a 44. cikk (6) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási eljárások egyszerűsítését szolgáló keret létrehozása céljából.

56. Cikk

Átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2023. december 31-ig megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok az említett rendelkezéseket a 2023. december 31-étől kezdődő pénzügyi évek tekintetében alkalmazzák.

Azonban a 12., a 13. és a 14. cikknek való megfeleléshez szükséges rendelkezéseket – az 50. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével – a 2024. december 31-étől kezdődő pénzügyi évek tekintetében alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

57. Cikk

Az első pillér végrehajtásának a Bizottság általi felülvizsgálata

A Bizottság 2023. június 30-ig jelentést nyújt be a Tanácsnak, amelyben értékeli a gazdaság digitalizációjából fakadó adóügyi kihívások kezelését célzó kétpilléres megoldásról szóló, 2021. október 8-án az OECD/G20 BEPS-szel foglalkozó inkluzív kerete által elfogadott nyilatkozat első pillérének végrehajtásával kapcsolatos helyzetet, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az említett adóügyi kihívások kezelésére az első pillérre vonatkozó megoldás végrehajtásának hiányában.

58. Cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

59. Cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 290., 2022.7.29.,52. o.

(2) 2022. május 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) A Tanács (EU) 2016/881 irányelve (2016. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 146., 2016.6.3., 8. o.).

(4) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről | (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(5) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/59

A TANÁCS (EU) 2022/2524 HATÁROZATA

(2022. december 12.)

az Európai Unió és Új-Zéland között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

A Tanács 2018. június 15-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: 1994. évi GATT) XXVIII. cikke értelmében tárgyalásokat kezdjen az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő vámkontingenseknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében szükséges arányos felosztásáról.

(2)

Az Új-Zélanddal folytatott tárgyalások sikeresen lezárultak, és a Felek 2021. december 20-án parafálták az Európai Unió és Új-Zéland között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás).

(3)	A megállapodást az Unió nevében – az (EU) 2022/781 tanácsi határozattal (2) összhangban – 2022. jőlius 20-án aláírták, figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére.

(4)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az Európai Unió és Új-Zéland között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodást (3).

2. cikk

A megállapodás 5. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (4).

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

Z. NEKULA

(1) 2022. november 22-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács (EU) 2022/781 határozata (2022. május 16.) az Európai Unió és Új-Zéland között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról (HL L 140., 2022.5.19., 1. o.).

(3) Lásd e Hivatalos Lap 61. oldalát.

(4) A megállapodás hatálybalépésének időpontját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/61

MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS ÚJ-ZÉLAND KÖZÖTT AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY (GATT) XXVIII. CIKKE ALAPJÁN AZ EU CLXXV. ENGEDMÉNYES LISTÁJÁBAN SZEREPLŐ VALAMENNYI VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ ENGEDMÉNYEKNEK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EURÓPAI UNIÓBÓL VALÓ KILÉPÉSE KÖVETKEZTÉBEN SZÜKSÉGES MÓDOSÍTÁSÁRÓL

AZ EURÓPAI UNIÓ,

a továbbiakban: az Unió,

és

ÚJ-ZÉLAND,

a továbbiakban együttesen együtt: a Felek,

TEKINTETTEL az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke keretében az Európai Unió CLXXV. engedményes listájában szereplő vámkontingensekre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében szükségessé vált, javasolt módosításáról folytatott tárgyalásokra, a WTO tagjaival a G/SECRET/42/Add.2. dokumentumban közölteknek megfelelően,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az ügyben alkalmazott megközelítés az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséből fakadó sajátos körülményeket tükrözi,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Célkitűzések

Az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján folytatandó jövőbeni tárgyalások sérelme nélkül és kizárólag az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével összefüggésben e megállapodás célja egyezséget kialakítani a vámkontingensekre vonatkozó engedmények módosításáról és az Egyesült Királyságot nem magában foglaló Unió ebből eredő mennyiségi kötelezettségvállalásairól mindazon vámkontingensekre vonatkozóan, amelyek tekintetében Új-Zéland az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján tárgyalási vagy konzultációs joggal rendelkezik.

2. Cikk

A vámkontingensek mennyiségére az ügyben alkalmazandó megközelítés

Az Unió és Új-Zéland egyetértenek abban, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséből fakadó sajátos körülmények között a kérdéses WTO-vámkontingensek mennyiségeire olyan megközelítést kell alkalmazni, hogy az Unió engedményes listájában szereplő, vámkontingensek formájában meghatározott mennyiségi kötelezettségvállalások, valamint az Unióból való kilépését követően az Egyesült Királyság által vállalt, megfelelő WTO-vámkontingensek nem haladhatják meg az Unió (EU28) engedményes listájában e kontingensekre vonatkozóan meghatározott mennyiségeket.

3. Cikk

Az Uniónak az Egyesült Királyságot magában nem foglaló vámkontingensei

1. Az alábbi vámkontingensek tekintetében Új-Zéland és az Unió a tervezett kötelezettségvállalások alábbi módosításaiban állapodik meg:

(a)	006 vámkontingens (szarvasmarhafélék kiváló minőségű húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva): Új-Zéland országspecifikus vámkontingensének uniós mennyisége 1 102 tonnára módosul;

(b)	020 vámkontingens (juhhús): Új-Zéland országspecifikus vámkontingensének uniós mennyisége 125 769 tonnára módosul;

(c)	030 vámkontingens (sovány tejpor): az érintett erga omnes vámkontingens uniós mennyisége 62 917 tonnára módosul.

2. Az alábbi vámkontingensek tekintetében Új-Zéland és az Unió a tervezett kötelezettségvállalások alábbi módosításaiban állapodik meg egyes vámkontingensek felhasználásának megkönnyítése céljából:

(a)	011 vámkontingens (szarvasmarhafélék húsa fagyasztva; szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, fagyasztva): az Unió a kontingensen belüli vámtétel értékarányos részét 20 %-ról 15 %-ra csökkenti;

(b)

032 vámkontingens (vaj): az Unió törli az e vámkontingens keretében alkalmazott egyedi termékleírásokat, és hozzáigazítja a termékleírásokat a vaj Kombinált Nómenklatúra szerinti meghatározásához, továbbá kiterjeszti a jogosultságot a teljes 0405 10 HR-kódra; az Unió hatályon kívül helyezi továbbá az (EU) 2020/761 bizottsági végrehajtási rendelet 51. cikkében foglalt, az e vámkontingens keretében importált termékek tömegére és zsírtartalmára vonatkozó jelenlegi ellenőrzési kötelezettséget;

(c)	040 vámkontingens (egész cheddar sajt): az Unió törli az e vámkontingens keretében eddig alkalmazott egyedi termékleírásokat, továbbá kiterjeszti az adott vámkontingensre való jogosultságot a teljes 0406 90 21 HR-kódra.

3. Azon egyéb vámkontingensek tekintetében, amelyekre vonatkozóan Új-Zéland az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján tárgyalási vagy konzultációs joggal rendelkezik, Új-Zéland elfogadja a G/SECRET/42/Add.2 dokumentumban foglalt, az Egyesült Királyság kilépését követően az Uniónak javasolt vámkontingens-kötelezettségvállalásokat, az alábbi 4. cikkből eredő kiigazításokra is figyelemmel.

4. Cikk

Az Unió által az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján jelenleg folytatott tárgyalások

1. A Felek rögzítik, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében az Unió – a WTO-tagokkal közöltek szerint – tovább folytatja a tárgyalásokat és konzultációkat az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján tárgyalási vagy konzultációs joggal rendelkező más WTO-tagokkal.

2. E tárgyalások és konzultációk eredményeként az Unió fontolóra veheti a 3. cikkben vagy a G/SECRET/42/Add.2. dokumentumban meghatározott kvótarészesedések és mennyiségek, illetve egyéb feltételek módosítását. Abban az esetben, ha az Unió 3. cikkben említett olyan korábbi vámkontingens-kötelezettségvállalásaiban áll be változás, amelyekre vonatkozóan Új-Zéland tárgyalási vagy konzultációs joggal rendelkezik, az Unió konzultációt kezdeményez Új-Zélanddal, hogy a változtatást megelőzően kölcsönösen kielégítő eredményre jussanak, az egyes Feleket az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján megillető jogok sérelme nélkül.

5. Cikk

Záró rendelkezések

1. Ez a megállapodás az azt a napot követő napon lép hatályba, amelyen a Felek értesítették egymást az ehhez szükséges belső jogi eljárások befejezéséről.

2. Ez a megállapodás az Unió és Új-Zéland közötti nemzetközi megállapodásnak minősül, többek között az 1994. évi GATT XXVIII. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja alkalmazásában.

3. E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, e célból kellően meghatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták ezt a megállapodást.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/63

Értesítés az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás 10-A. és 10-B. mellékletére vonatkozó módosítás hatálybalépésének időpontjáról

Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti, 2010. október 6-án Brüsszelben aláírt szabadkereskedelmi megállapodás (1) 10-A. és 10-B. mellékletének módosítása 2023. január 1-jén lép hatályba.

(1) HL L 127., 2011.5.14., 6. o.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/64

A TANÁCS (EU) 2022/2525 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. december 21.)

a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 204/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. január 18-i (EU) 2016/44 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 21. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2016. január 18-án elfogadta az (EU) 2016/44 rendeletet.

(2)	A Törvényszéknek a T-627/20 ügyben (2) hozott ítéletét követően egy jegyzékbe vett szervezetre vonatkozóan törölni kell a bejegyzést.

(3)	Az (EU) 2016/44 rendelet III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/44 rendelet III. melléklete e rendelet mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL L 12., 2016.1.19., 1. o.

(2) A Törvényszék 2022. szeptember 28-i ítélete, Libyan African Investment Company (Laico) v. Tanács, T-627/20

MELLÉKLET

Az (EU) 2016/44 rendelet III. mellékletének (A 6. cikk (2) bekezdésében említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke) B. részében (Szervezetek) a következő bejegyzést el kell hagyni:

„1.	Libyan Arab African Investment Company – LAAICO (más néven: LAICO)”.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/66

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2526 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. szeptember 23.)

az (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a higanyhulladék folyadék formájában történő átmeneti tárolása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/852 rendelet 11. cikke megállapítja, hogy az említett cikkben meghatározott négy nagy forrásból származó higanyt és higanyvegyületeket – akár tiszta formában, akár keverékben – a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) értelmében vett olyan hulladéknak kell tekinteni, amelyet végleges ártalmatlanításra szánnak.

(2)

Az (EU) 2017/852 rendelet 13. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a higanyhulladékot, beleértve a négy érintett nagy forrásból származó hulladékot is, a végleges ártalmatlanítást megelőzően különleges hulladékkezelési műveleteknek kell alávetni, azaz átalakításnak, illetve – amennyiben földfelszín feletti létesítményekben kívánják véglegesen ártalmatlanítani – átalakításnak és megszilárdításnak.

(3)

Az (EU) 2017/852 rendelet 13. cikkének (1) bekezdése az 1999/31/EK tanácsi irányelv (3) 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjától eltérve lehetővé teszi, hogy az átalakításra és megszilárdításra váró higanyhulladékot folyadék formájában átmenetileg az 1999/31/EK irányelvben a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozóan meghatározott követelményekkel összhangban az erre a célra kijelölt és ennek megfelelően felszerelt hulladéklerakókban tárolják 2022. december 31-ig.

(4)

A tagállamok által 2022 májusában jelentett információk szerint az Unióban több mint 2 000 tonna folyékony higanyhulladék még mindig átmeneti tárolás alatt áll, és e hulladék átalakításához és megszilárdításához több időre volna szükség. Annak biztosításához, hogy a hulladéklerakókban az átmeneti tárolásra továbbra is az 1999/31/EK irányelvben meghatározott alkalmazandó követelményekkel összhangban kerüljön sor, meg kell hosszabbítani az ilyen tárolásra engedélyezett időszakot 2025. december 31-ig.

(5)	Az (EU) 2017/852 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/852 rendelet 13. cikke (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdésben foglalt eltérés 2026. január 1-jét követően nem alkalmazható.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 137., 2017.5.24., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(3) A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/68

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2527 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. október 17.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére, 14. cikke (5) bekezdésére, 16. cikke (5) bekezdésére, 19. cikke (8) bekezdésére, 22. cikke (3) bekezdésére, 28. cikke (10) és (11) bekezdésére, 29. cikke (6) bekezdésére, 30. cikke (8) bekezdésére, 33. cikke (4) bekezdésére, 34. cikke (5) bekezdésére, 35. cikke (10) bekezdésére, 36. cikke (5) bekezdésére, 45. cikke (6) bekezdésére, 47. cikke (6) bekezdésére és 89. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) új jogi keretet hoz létre a közös agrárpolitika (KAP) számára az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott uniós célkitűzések megvalósításának javítása érdekében. Az említett rendelet tovább pontosítja a KAP által teljesítendő uniós célkitűzéseket, valamint meghatározza a beavatkozástípusokat és a tagállamokra vonatkozó közös uniós követelményeket, ugyanakkor rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a KAP stratégiai tervükben szerepeltetendő beavatkozások megtervezésében a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.

(2)	Az (EU) 2021/2115 rendelet rendelkezik a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusairól. Következésképpen 2023. január 1-jével hatályon kívül helyezi az 1305/2013/EU rendeletet.

(3)

Ezzel összefüggésben a Bizottság az (EU) 2021/2115 rendelet alapján további követelményeket fogadott el a KAP stratégiai tervekben meghatározandó beavatkozások kialakítására vonatkozóan, nevezetesen az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3). Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet előírásai a jelenleg a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) meghatározott szabályok helyébe lépnek.

(4)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet 2023. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni. Az (EU) 2021/2115 rendelet 154. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonban 2025. december 31-ig továbbra is alkalmazandó az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtására, valamint a kedvezményezetteknél felmerült és a kifizető ügynökség által az említett vidékfejlesztési programok keretében 2025. december 31-ig kifizetett kiadásokra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti intézkedések

A 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

2025. december 31-ig azonban továbbra is alkalmazandó az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtására, valamint a kedvezményezetteknél felmerült és a kifizető ügynökség által az említett vidékfejlesztési programok keretében 2025. december 31-ig kifizetett kiadásokra.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. október 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 7.) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről (HL L 20., 2022.1.31., 52. o.).

(4) A Bizottság 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről (HL L 227., 2014.7.31., 1. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/70

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2528 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. október 17.)

a bizonyos mezőgazdasági ágazatokban végrehajtott támogatási programokra alkalmazandó (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról és az említett programokra alkalmazandó 611/2014/EU, (EU) 2015/1366 és (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 30. cikkére, 37. cikke a) pontjának i., ii., iii. és iv. alpontjára, b), c), d) pontjára és e) pontjának i. alpontjára, 53. cikkére, 56. cikke (1) bekezdésére, 223. cikke (2) bekezdésére és 231. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésére, 63. cikke (4) bekezdésére, 64. cikke (6) bekezdésére és 106. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) új jogi keretet hoz létre a közös agrárpolitika (KAP) számára az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott uniós célkitűzések megvalósításának javítása érdekében. Az említett rendelet tovább pontosítja a KAP által teljesítendő uniós célkitűzéseket, valamint meghatározza a beavatkozástípusokat és a tagállamokra vonatkozó közös uniós követelményeket, ugyanakkor rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a KAP stratégiai tervükben szerepeltetendő beavatkozások megtervezésében a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2021/2115 rendelet meghatározza az 1308/2013/EU rendeletben említett egyes mezőgazdasági ágazatokban végrehajtandó valamennyi beavatkozástípust. Következésképpen az (EU) 2021/2117 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4)2023. január 1-jei hatállyal eltörli az 1308/2013/EU rendeletben foglalt, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, a gyümölcs- és zöldségágazatban, a borágazatban, a méhészeti ágazatban és a komlóágazatban nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket.

(3)

Ezzel összefüggésben a Bizottság az (EU) 2021/2115 rendelet alapján további követelményeket fogadott el a KAP stratégiai tervekben meghatározandó beavatkozások kialakítására vonatkozóan, nevezetesen az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (5). Az említett, felhatalmazáson alapuló rendelet előírásai a jelenleg a 611/2014/EU (6), az (EU) 2015/1366 (7), az (EU) 2016/1149 (8) és az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9) meghatározott szabályok helyébe lépnek.

(4)

Az (EU) 2015/1366, az (EU) 2016/1149 és az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet tartalmaz bizonyos, a gyümölcs- és zöldségágazatban, a méhészeti ágazatban és a borágazatban nyújtott támogatásokkal kapcsolatos, az 1306/2013/EU rendelet alapján elfogadott rendelkezéseket az ellenőrzésekre, szankciókra vagy a meghatározó ügyleti tény megállapítására vonatkozóan.

(5)

Az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (10) szabályokat állapít meg a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, továbbá hatályon kívül helyezi az 1306/2013/EU rendeletet. Az (EU) 2021/2115 rendelet által az uniós célkitűzések megvalósítása tekintetében bevezetett megközelítéssel összhangban az említett rendelet nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, különösen az elvégzendő ellenőrzések és a kiszabandó szankciók tekintetében.

(6)

Következésképpen az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet vonatkozó cikkeit és mellékleteit 2023. január 1-jei hatállyal el kell hagyni. Az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével és (6) bekezdésének c) pontjával, valamint az (EU) 2021/2116 rendelet 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontjával összhangban azonban továbbra is alkalmazandók a gyümölcs- és zöldségágazatban megvalósuló támogatási program keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre, valamint azon operatív programokra, amelyek befejezésükig működnek, beleértve azokat az operatív programokat is, amelyeket a tagállamok 2022-ben az 1308/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően hagytak jóvá 2023. január 1. előtt.

(7)

A 611/2014/EU és az (EU) 2015/1366 felhatalmazáson alapuló rendeletet indokolt 2023. január 1-jével hatályon kívül helyezni. Az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban azonban továbbra is alkalmazandók az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, illetve a méhészeti ágazatban működő támogatási programok keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadásokra és teljesített kifizetésekre.

(8)

Az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikkének (7) bekezdésével összhangban az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendeletet 2023. október 16-i hatállyal hatályon kívül kell helyezni, ugyanakkor továbbra is alkalmazni kell a borágazati támogatási programok keretében 2023. október 16. előtt végrehajtott műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadásokra és teljesített kifizetésekre, valamint az 1308/2013/EU rendelet 46. és 50. cikke alapján 2025. október 16. előtt végrehajtott műveletek kapcsán felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre, feltéve, hogy teljesülnek az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott feltételek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai és átmeneti rendelkezések

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének f)–m) pontját, 22–54. cikkét, 56., 57. és 58. cikkét, 59. cikkének (7) és (8) bekezdését, 60–67. cikkét, 76. cikkét, 77. cikkének a) pontját, 78., 79. és 80. cikkét, valamint az említett rendelet I., II., III., IV. és V. mellékletét 2023. január 1-jei hatállyal el kell hagyni.

A törölt cikkeket és mellékleteket azonban továbbra is alkalmazni kell:

a)	az 1308/2013/EU rendelet 32–38. cikkében említett támogatási program keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre;

azon operatív programokra, amelyek a befejezésükig az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikke (6) bekezdésének c) pontjával összhangban az 1308/2013/EU rendelet alapján alkalmazandó feltételek szerint működnek, vagy amelyeket a tagállamok az 1308/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően 2023. január 1. előtt hagytak jóvá.

2. cikk

A 611/2014/EU, az (EU) 2015/1366 és az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezése és átmeneti rendelkezések

(1) A 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

A rendelet azonban továbbra is alkalmazandó az 1308/2013/EU rendelet 29., 30. és 31. cikkében említett támogatási program keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre.

(2) Az (EU) 2015/1366 felhatalmazáson alapuló rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

A rendelet azonban továbbra is alkalmazandó az 1308/2013/EU rendelet 55., 56. és 57. cikkében említett támogatási program keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletekkel kapcsolatban felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre.

(3) Az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 2023. október 16-ával hatályát veszti.

A rendeletet azonban továbbra is alkalmazandó a következők tekintetében:

a)	az 1308/2013/EU rendelet 39–52. cikkében említett támogatási program keretében az említett rendelet alapján 2023. október 16. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések;

az 1308/2013/EU rendelet 46. és 50. cikke alapján 2025. október 16. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések, feltéve, hogy az ilyen műveleteket 2023. október 15-ig részben végrehajtották, és a felmerült kiadások a tervezett összkiadás legalább 30 %-át teszik ki, valamint hogy az ilyen műveleteket 2025. október 15-ig teljes egészében végrehajtják.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. október 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2117 rendelete (2021. december 2.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 435., 2021.12.6., 262. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 7.) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről (HL L 20., 2022.1.31., 52. o.).

(6) A Bizottság 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot érintő támogatási programok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 168., 2014.6.7., 55. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2015/1366 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. május 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban nyújtott támogatások tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 211., 2015.8.8., 3. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 15.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programok tekintetében történő kiegészítéséről és az 555/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 190., 2016.7.15., 1. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 138., 2017.5.25., 4. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/74

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2529 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. október 17.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról szóló 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

Tekintettel a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésére, 9. cikke (5) bekezdésére, 35. cikke (1), (2) és (3) bekezdésére, 36. cikke (6) bekezdésére, 39. cikke (3) bekezdésére, 43. cikke (12) bekezdésére, 44. cikke (5) bekezdésére, 45. cikke (5) és (6) bekezdésére, 46. cikke (9) bekezdésére, 50. cikke (11) bekezdésére, 52. cikke (9) bekezdésére, 57. cikke (3) bekezdésére, 58. cikke (5) bekezdésére, 59. cikke (3) bekezdésére, valamint 67. cikke (1) és (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

(2)	Az (EU) 2021/2115 rendelet rendelkezik a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokról. Következésképpen 2023. január 1-jével hatályon kívül helyezi az 1307/2013/EU rendeletet.

(3)

Ezzel összefüggésben a Bizottság az (EU) 2021/2115 rendelet alapján további követelményeket fogadott el a KAP stratégiai tervekben meghatározandó beavatkozások kialakítására vonatkozóan, nevezetesen az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3). Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet előírásai a jelenleg a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) meghatározott szabályok helyébe lépnek.

(4)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet 2023. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni. Az (EU) 2021/2115 rendelet 154. cikkének (2) bekezdésével összhangban továbbra is alkalmazandó azonban a 2023. január 1. előtt kezdődő igénylési évekkel összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti intézkedések

A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

A 2023. január 1. előtt kezdődő igénylési évekkel összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban továbbra is alkalmazandó.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. október 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 608. o.

(4) A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról (HL L 181., 2014.6.20., 1. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/76

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2530 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. december 1.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 641/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 24. cikke (11) bekezdésére, 31. cikke (2) bekezdésére, 34. cikke (5) bekezdésére, 36. cikke (4) bekezdésére, 39. cikke (4) bekezdésére, 43. cikke (13) bekezdésére, 45. cikke (7) bekezdésére, 55. cikke (2) bekezdésére, 57. cikke (4) bekezdésére és 67. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

(2)	Az (EU) 2021/2115 rendelet rendelkezik a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokról. Ennek következtében az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

(3)

Ezzel összefüggésben a Bizottság az (EU) 2021/2115 rendelet alapján további követelményeket fogadott el a KAP stratégiai tervekben meghatározandó beavatkozások, többek között a közvetlen kifizetések kialakítására vonatkozóan, nevezetesen az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3). Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet előírásai a jelenleg a 641/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (4) meghatározott szabályok helyébe lépnek.

(4)	A 641/2014/EU végrehajtási rendeletet 2023. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni. Az (EU) 2021/2115 rendelet 154. cikkének (2) bekezdésével összhangban továbbra is alkalmazandó azonban a 2023. január 1. előtt kezdődő igénylési évekkel összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan,

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 641/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezése és átmeneti rendelkezés

A 641/2014/EU végrehajtási rendelet hatályát veszti.

A 2023. január 1. előtt kezdődő igénylési évekkel összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban továbbra is alkalmazandó.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 608. o.

(4) A Bizottság 641/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 16.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 181., 2014.6.20., 74. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/78

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2531 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. december 1.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 808/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

Tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésére, 12. cikkére, 14. cikke (6) bekezdésére, 41. cikkére, 54. cikke (4) bekezdésére, 66. cikke (5) bekezdésére, 67. cikkére, 75. cikke (5) bekezdésére és 76. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) új jogi keretet hoz létre a közös agrárpolitika (KAP) számára az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott uniós célkitűzések megvalósításának javítása érdekében. Az említett rendelet tovább pontosítja a KAP által teljesítendő uniós célkitűzéseket, valamint meghatározza a beavatkozástípusokat és a tagállamokra vonatkozó közös uniós követelményeket, ugyanakkor rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a KAP stratégiai tervükben feltüntetendő beavatkozások megtervezésében a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.

(2)	Az (EU) 2021/2115 rendelet rendelkezik a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokról. Ennek következtében az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3)2023. január 1-jével hatályát veszti.

(3)

Ezzel összefüggésben a Bizottság az (EU) 2021/2115 rendelet alapján további követelményeket fogadott el a KAP stratégiai tervekben meghatározandó – többek között a vidékfejlesztéssel kapcsolatos – beavatkozások kialakítására vonatkozóan, nevezetesen az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (4). Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet előírásai a jelenleg a 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (5) meghatározott szabályok helyébe lépnek.

(4)

A 808/2014/EU végrehajtási rendeletet 2023. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni. Az (EU) 2021/2115 rendelet 154. cikkének (1) bekezdésével összhangban azonban 2025. december 31-ig továbbra is alkalmazandó az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtására, valamint a kedvezményezetteknél felmerült és a kifizető ügynökség által e vidékfejlesztési programok keretében 2025. december 31-ig kifizetett kiadásokra.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vidékfejlesztési Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 808/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezése és átmeneti rendelkezés

A 808/2014/EU végrehajtási rendelet 2023. január 1-jén hatályát veszti.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 487. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 7.) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről (HL L 20., 2022.1.31., 52. o.).

(5) A Bizottság 808/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 18. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/80

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2532 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. december 1.)

a bizonyos mezőgazdasági ágazatokra vonatkozó támogatási programokra alkalmazandó (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet módosításáról, valamint az említett programokra alkalmazandó 738/2010/EU rendelet, 615/2014/EU, (EU) 2015/1368 és (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31., 38. és 54. cikkére, 57. cikke első albekezdésének a) és c) pontjára, 60. cikkére, 174. cikke (1) bekezdésének d) pontjára és 223. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 58. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjára, 62. cikke (2) bekezdésének a)–d) és h) pontjára, 63. cikke (5) bekezdésére, 64. cikke (7) bekezdésére, 66. cikke (4) bekezdésére és 106. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) új jogi keretet hoz létre a közös agrárpolitika (KAP) számára az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott uniós célkitűzések megvalósításának javítása érdekében. Az említett rendelet tovább pontosítja a KAP által teljesítendő uniós célkitűzéseket, valamint meghatározza a beavatkozástípusokat és a tagállamokra alkalmazandó közös uniós követelményeket, ugyanakkor rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a KAP stratégiai tervükben szerepeltetendő beavatkozások megtervezésében a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.

(2)

(3)

Ezzel összefüggésben a Bizottság az (EU) 2021/2115 rendelet alapján további követelményeket fogadott el a KAP stratégiai tervekben meghatározandó beavatkozások kialakítására vonatkozóan, nevezetesen az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (5). Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet előírásai a jelenleg a 738/2010/EU bizottsági rendeletben (6), valamint a 615/2014/EU (7), az (EU) 2015/1368 (8), az (EU) 2016/1150 (9) és az (EU) 2017/892 (10) bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott szabályok helyébe lépnek.

(4)

Az említett rendeletek az 1306/2013/EU rendelet alapján elfogadott, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, a gyümölcs- és zöldségágazatban, a méhészeti ágazatban, a borágazatban és a komlóágazatban nyújtott támogatásokra vonatkozó ellenőrzésekkel, szankciókkal és biztosítékokkal kapcsolatos egyes rendelkezéseket tartalmaznak.

(5)

Az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és a tanácsi rendelet (11) szabályokat állapít meg a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, továbbá hatályon kívül helyezi az 1306/2013/EU rendeletet. Az (EU) 2021/2115 rendelet által az uniós célkitűzések megvalósítása tekintetében bevezetett megközelítéssel összhangban az említett rendelet nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, különösen az elvégzendő ellenőrzések és a kiszabandó szankciók tekintetében.

(6)

Következésképpen az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet vonatkozó cikkeit és mellékleteit 2023. január 1-jei hatállyal el kell hagyni. Az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével és (6) bekezdésének c) pontjával, valamint az (EU) 2021/2116 rendelet 104. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. és iii. alpontjával összhangban azonban továbbra is alkalmazni kell a gyümölcs- és zöldségágazatban megvalósuló támogatási program keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések tekintetében, valamint azon operatív programok tekintetében, amelyeket lezárultukig továbbra is működtetnek, beleértve azokat az operatív programokat is, amelyeket a tagállamok 2022-ben az 1308/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (12) megfelelően hagytak jóvá 2023. január 1. előtt.

(7)

A 615/2014/EU és az (EU) 2015/1368 végrehajtási rendeletet 2023. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni. Az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban azonban továbbra is alkalmazandók az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, illetve a méhészeti ágazatban megvalósuló támogatási programok keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadásokra és teljesített kifizetésekre.

(8)

Az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikkének (7) bekezdésével összhangban az (EU) 2016/1150 végrehajtási rendeletet 2023. október 16-i hatállyal hatályon kívül kell helyezni, ugyanakkor továbbra is alkalmazni kell a borágazatra vonatkozó támogatási programok keretében 2023. október 16. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendelet 46. és 50. cikke alapján 2025. október 16. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések tekintetében, feltéve, hogy teljesülnek az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott feltételek.

(9)

A 738/2010/EU rendeletet 2023. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni. Az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikkének (5) bekezdésével összhangban azonban az említett rendeletet továbbra is alkalmazni kell a komlóágazatban megvalósuló támogatási program keretében 2023. január 1. előtt felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések tekintetében.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet módosításai és átmeneti rendelkezések

Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 2–21. és 25–35. cikkét, valamint I–-VI. mellékletét 2023. január 1-jei hatállyal el kell hagyni.

E törölt cikkeket és mellékleteket azonban továbbra is alkalmazni kell:

a)	az 1308/2013/EU rendelet 32–38. cikkében említett támogatási program keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések tekintetében;

azon operatív programok tekintetében, amelyeket az (EU) 2021/2117 rendelet 5. cikke (6) bekezdésének c) pontjával összhangban továbbra is működtetnek azok lezárultáig, az 1308/2013/EU rendelet alapján alkalmazandó feltételek mellett, vagy amelyeket a tagállamok az 1308/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2017/891 rendeletnek megfelelően 2023. január 1. előtt hagytak jóvá.

2. cikk

A 615/2014/EU, az (EU) 2015/1368 és az (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelet, valamint a 738/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezése és átmeneti rendelkezések

(1) A 615/2014/EU végrehajtási rendelet 2023. január 1-jén hatályát veszti.

A rendeletet azonban továbbra is alkalmazni kell az 1308/2013/EU rendelet 29., 30. és 31. cikkében említett támogatási program keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések tekintetében.

(2) Az (EU) 2015/1368 végrehajtási rendelet 2023. január 1-jén hatályát veszti.

A rendeletet azonban továbbra is alkalmazni kell az 1308/2013/EU rendelet 55., 56. és 57. cikkében említett támogatási program keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések tekintetében.

(3) Az (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelet 2023.október 16-án hatályát veszti.

A rendeletet azonban továbbra is alkalmazni kell a következők tekintetében:

a)	az 1308/2013/EU rendelet 39–52. cikkében említett támogatási program keretében az említett rendelet alapján 2023. október 16. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések;

(4) A 738/2010/EU rendelet 2023. január 1-jén hatályát veszti.

A rendeletet azonban továbbra is alkalmazni kell az 1308/2013/EU rendelet 58., 59. és 60. cikkében említett támogatási program keretében 2023. január 1. előtt felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések tekintetében.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(6) A Bizottság 738/2010/EU rendelete (2010. augusztus 16.) a komlóágazatban működő német termelői szervezeteknek nyújtott kifizetésekkel kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról (HL L 216., 2010.8.17., 11. o.).

(7) A Bizottság 615/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 6.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az olívaolaj- és az étkezésiolajbogyó-ágazat támogatásához kapcsolódó munkaprogramok tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 168., 2014.6.7., 95. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2015/1368 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 6.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban nyújtott támogatások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 211., 2015.8.8., 9. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelete (2016. április 15.) a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programok tekintetében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása szabályainak megállapításáról (HL L 190., 2016.7.15., 23. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2017/892 végrehajtási rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 138., 2017.5.25., 57. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o.).

(12) A Bizottság (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 138., 2017.5.25., 4. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/84

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2533 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. december 15.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról („Miele della Lunigiana” [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely a 1845/2004/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Miele della Lunigiana” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)	A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Miele della Lunigiana” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 15-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Janusz WOJCIECHOWSKI

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) A Bizottság 1845/2004/EK rendelete (2004. október 22.) az egyes elnevezéseknek az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása” elnevezésű nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló 2400/96/EK rendelet mellékletének kiegészítéséről (Tergeste, Lucca, Miele della Lunigiana és Άγιος Ματθαίος Κέρκυρας (Agios Mathaios Kerkyras)) (HL L 322., 2004.10.23., 14. o.).

(3) HL C 327., 2022.8.30., 20. o.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/85

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2534 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. december 21.)

a tehéntej béta-laktoglobulin (β-laktoglobulin) új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)	A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)

2020. július 22-én az Arla Foods Ingredients Group P/S vállalat (a továbbiakban: kérelmező) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a tehéntejsavóból savas vagy semleges környezetben izolált béta-laktoglobulin (β-laktoglobulin) uniós piacon új élelmiszerként történő forgalomba hozatalára vonatkozóan. A kérelmező a tehéntej béta-laktoglobulin testmozgáshoz kapcsolódóan forgalmazott üdítőitalokban, savóporban, tejalapú italokban és hasonló termékekben, valamint a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott speciális gyógyászati célra szánt olyan élelmiszerekben történő felhasználásának engedélyezését kérte, amelyeket a várandós és a szoptató nők kivételével a háromévesnél idősebb általános népességnek szánnak.

(4)

2020. július 22-én a kérelmező a kérelem alátámasztására benyújtott, szellemi tulajdont képező tudományos adatok és tanulmányok, nevezetesen a következők védelme iránt is kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz: bakteriális reverz mutagenitási vizsgálat (4), humán limfocitákon végzett in vitro mikronukleusz-vizsgálat (5), rágcsálókon végzett 14 napos dóziskereső orális toxicitási vizsgálat (6), rágcsálókon végzett 90 napos szubkrónikus orális toxicitási vizsgálat (7), az új élelmiszer 23 további tételének és a kereskedelmi forgalomban lévő tejsavófehérje-kivonatok 20 tételének összetételére vonatkozó elemzések eredményei és a kapcsolódó analitikai tanúsítványok (8), valamint az új élelmiszer teljes mikrobaszámára vonatkozó elemzések eredményei és a kapcsolódó tanúsítványok (9).

(5)	2020. november 5-én a Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság), hogy végezze el a béta-laktoglobulin új élelmiszerként történő értékelését.

(6)	2022. február 28-án a Hatóság az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkének megfelelően elfogadta a béta-laktoglobulin mint az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti új élelmiszer biztonságosságáról szóló tudományos szakvéleményét (10).

(7)

Tudományos szakvéleményében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a tehéntej béta-laktoglobulin a javasolt felhasználási feltételek mellett biztonságos. Ezért az említett tudományos szakvélemény elegendő alapot nyújt annak megállapításához, hogy a testmozgáshoz kapcsolódóan forgalmazott üdítőitalokban, savóporban, tejalapú italokban és hasonló termékekben, valamint a 609/2013/EU rendeletben meghatározott speciális gyógyászati célra szánt olyan élelmiszerekben felhasznált tehéntej béta-laktoglobulin, amelyeket a várandós és a szoptató nők kivételével a háromévesnél idősebb általános népességnek szánnak, teljesíti az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerinti forgalombahozatali feltételeket.

(8)

Tudományos szakvéleményében a Hatóság megjegyezte továbbá, hogy az új élelmiszer biztonságosságára vonatkozó következtetése a kérelmező dossziéjában szereplő, bakteriális reverz mutagenitási vizsgálattal, humán limfocitákon végzett in vitro mikronukleusz-vizsgálattal, rágcsálókon végzett 14 napos dóziskereső orális toxicitási vizsgálattal, rágcsálókon végzett 90 napos szubkrónikus orális toxicitási vizsgálattal, az új élelmiszer 23 további tételének és a kereskedelmi forgalomban lévő tejsavófehérje-kivonatok 20 tételének összetételére vonatkozó elemzések eredményeivel és a kapcsolódó analitikai tanúsítványokkal, valamint az új élelmiszer teljes mikrobaszámára vonatkozó elemzések eredményeivel és a kapcsolódó tanúsítványokkal összefüggő tudományos tanulmányokon és adatokon alapult, amelyek nélkül a Hatóság nem tudta volna értékelni az új élelmiszert, és nem tudta volna levonni következtetését.

(9)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy támassza alá az említett tudományos tanulmányok és adatok védett jellege kapcsán támasztott igénye indokolását, és pontosítsa az azokra vonatkozó, az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti kizárólagos hivatkozási jogot érintő állítását.

(10)

A kérelmező kijelentette, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában tulajdonosi és kizárólagos hivatkozási joggal rendelkezett a bakteriális reverz mutagenitási vizsgálattal, a humán limfocitákon végzett in vitro mikronukleusz-vizsgálattal, a rágcsálókon végzett 14 napos dóziskereső orális toxicitási vizsgálattal, a rágcsálókon végzett 90 napos szubkrónikus orális toxicitási vizsgálattal, az új élelmiszer 23 további tételének és a kereskedelmi forgalomban lévő tejsavófehérje-kivonatok 20 tételének összetételére vonatkozó elemzések eredményeivel és a kapcsolódó analitikai tanúsítványokkal, valamint az új élelmiszer teljes mikrobaszámára vonatkozó elemzések eredményeivel és a kapcsolódó tanúsítványokkal összefüggő tudományos tanulmányok és adatok tekintetében, továbbá hogy harmadik személyek jogszerűen nem férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz, nem használhatják fel őket, illetve nem hivatkozhatnak rájuk.

(11)

A Bizottság értékelte a kérelmező által benyújtott valamennyi információt, és úgy ítélte meg, hogy azok kellőképen alátámasztják az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülését. Ezért a bakteriális reverz mutagenitási vizsgálattal, a humán limfocitákon végzett in vitro mikronukleusz-vizsgálattal, a rágcsálókon végzett 14 napos dóziskereső orális toxicitási vizsgálattal, a rágcsálókon végzett 90 napos szubkrónikus orális toxicitási vizsgálattal, az új élelmiszer 23 további tételének és a kereskedelmi forgalomban lévő tejsavófehérje-kivonatok 20 tételének összetételére vonatkozó elemzések eredményeivel és a kapcsolódó analitikai tanúsítványokkal, valamint az új élelmiszer teljes mikrobaszámára vonatkozó elemzések eredményeivel és a kapcsolódó tanúsítványokkal összefüggő tudományos tanulmányokat és adatokat az (EU) 2015/2283 rendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban védettnek kell minősíteni. Ennek megfelelően az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves időszakon belül csak a kérelmező számára engedélyezhető a tehéntej béta-laktoglobulin uniós piacon történő forgalomba hozatala.

(12)

Ugyanakkor a tehéntej béta-laktoglobulin engedélyezésének és a kérelmező dossziéjában szereplő tudományos tanulmányokra és adatokra való hivatkozások felhasználásának a kérelmezőre történő kizárólagos korlátozása nem jelenti azt, hogy később más kérelmezők ne kérelmezhessék ugyanezen új élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezését, feltéve, hogy kérelmük az ilyen engedélyezést alátámasztó, jogszerűen megszerzett információkon alapul.

(13)

mivel az új élelmiszer forrása a tehéntej, amelyet az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) II. melléklete az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek egyikeként sorol fel, a béta-laktoglobulint tartalmazó élelmiszereket az említett rendelet 21. cikkében szereplő követelmények szerint, megfelelően kell jelölni.

(14)	Helyénvaló, hogy a tehéntej béta-laktoglobulin új élelmiszernek az új élelmiszerek uniós jegyzékébe történő felvételekor tüntessék fel az (EU) 2015/2283 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett információkat.

(15)	A tehéntej béta-laktoglobulint fel kell venni az új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletben meghatározott uniós jegyzékébe. Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A tehéntej béta-laktoglobulin (β-laktoglobulin) forgalomba hozható az Unióban.

A tehéntej béta-laktoglobulint (β-laktoglobulin) fel kell venni az új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletben meghatározott uniós jegyzékébe.

(2) Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 2023. január 11-től számított ötéves időszakban kizárólag az Arla Foods Ingredients Group P/S (12) vállalat jogosult az 1. cikkben említett új élelmiszer Unión belüli forgalomba hozatalára, kivéve, ha egy későbbi kérelmező a 3. cikk szerint védett tudományos adatokra való hivatkozás nélkül vagy az Arla Foods Ingredients Group P/S beleegyezésével engedélyt kap az új élelmiszer forgalmazására.

3. cikk

A kérelmezési dossziéban szereplő tudományos adatok, amelyek eleget tesznek az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, nem használhatók fel későbbi kérelmezők javára az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves időtartamon belül az Arla Foods Ingredients Group P/S beleegyezése nélkül.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).

(4) Arla Foods Ingredients Group P/S (2019a, kiadatlan).

(5) Arla Foods Ingredients Group P/S (2019b, kiadatlan).

(6) Arla Foods Ingredients Group P/S (2019c, kiadatlan).

(7) Arla Foods Ingredients Group P/S (2019d, kiadatlan).

(8) Arla Foods Ingredients Group P/S (2021 és 2022, kiadatlan).

(9) Arla Foods Ingredients Group P/S (2022, kiadatlan).

(10) EFSA Journal 2022;20(4):7204.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(12) Cím: Sønderhøj 10–12, 8260 Viby J, Dánia.

Melléklet

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. táblázat (Engedélyezett új élelmiszerek) a következő bejegyzéssel egészül ki:

„Engedélyezett új élelmiszer	Az új élelmiszer felhasználásának feltételei		További különös jelölési követelmények	Egyéb követelmények	Adatvédelem
Tehéntej béta-laktoglobulin (β-lakoglobulin)	Adott élelmiszer-kategória	Maximális mennyiségek (g új élelmiszer/100 ml)	Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „Tehéntej béta-laktoglobulin” vagy „Tehéntej β-lakoglobulin”.		Engedélyezve 2023. január 11-én. A jegyzékbe való felvétel az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkével összhangban védelem alatt álló, védett tudományos bizonyítékokon és tudományos adatokon alapul. Kérelmező: Arla Foods Ingredients Group P/S, Sønderhøj 10–12, 8260 Viby J, Dánia. Az adatvédelem időtartama alatt a tehéntej béta-laktoglobulin (β-lakoglobulin) új élelmiszer kizárólag az Arla Foods Ingredients Group P/S által hozható forgalomba az Unión belül, kivéve, ha egy későbbi kérelmező az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkével összhangban védelem alatt álló, védett tudományos bizonyítékokra vagy tudományos adatokra való hivatkozás nélkül vagy az Arla Foods Ingredients Group P/S beleegyezésével engedélyt kap a szóban forgó új élelmiszer forgalmazására. Az adatvédelem lejártának időpontja: 2028. január 11.”
	Testmozgással összefüggésben forgalmazott üdítőitalok	25
	Tejsavópor (elkészített)	8
	Tejalapú italok és hasonló termékek	12
	A várandós és a szoptató nők kivételével a háromévesnél idősebb általános népességnek szánt, a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek	Azon személyekre vonatkozó speciális táplálkozási követelmények szerint, akik számára a termékek készültek

A 2. táblázat (Specifikációk) az alábbi bejegyzéssel egészül ki a betűrend szerinti helyen:

„Engedélyezett új élelmiszer

Specifikációk

Tehéntej béta-laktoglobulin (β-lakoglobulin)

Leírás:

A béta-laktoglobulin (β-laktoglobulin) fehérje egy fehértől krémszínűig terjedő színű por, amelyet tehéntejsavóból állítanak elő egy szűrést, sűrítést, kristályosítást, (vízben történő) újrafeloldást, savas vagy semleges pH-értékre történő beállítást, újrasűrítést és szárítást magában foglaló, többlépéses folyamat útján.

CAS-szám: 9045-23-2

Molekulatömeg: 36,7 kDa (dimer); 18,3 kDa (monomer)

Jellemzők/összetétel:

pH (10 %-os oldat): 3,5–8,0

Fehérje (N x 6,38) (%): ≥ 86,0

Béta-laktoglobulin (a fehérjetartalom %-a): ≥ 90,0

Laktóz (%): ≤ 1,0

Zsír (%): ≤ 1,0

Hamu (%): ≤ 5,0

Nedvesség (%): ≤ 5,5

Nehézfémek:

Kadmium (mg/kg): < 0,2

Ólom (mg/kg): < 0,1

Higany (mg/kg): < 0,01

Szennyező anyagok:

Aflatoxin M1 (μg/kg): < 0,01

Mikrobiológiai kritériumok:

Összcsíraszám: ≤ 5 000 CFU/g

Összes élesztő- és penészszám: ≤ 10 CFU/g

Enterobacteriaceae: ≤ 10 CFU/g

Salmonella spp.: 25 g-ban nem mutatható ki

Bacillus cereus: < 100 CFU/g

Listeria monocytogenes: 25 g-ban nem mutatható ki

Staphylococcus aureus: < 10 CFU/g

Szulfitredukáló klosztridiumok: < 10 CFU/g

CFU: telepképző egység; kDa: kilodalton”

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/91

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2535 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. december 21.)

a fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micélium új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)	A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)

2018. november 5-én a Golden Biotechnology Corp vállalat (a továbbiakban: kérelmező) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micélium uniós piacon új élelmiszerként történő forgalomba hozatalára vonatkozóan. A kérelmező a fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micélium 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott, az általános népességnek szánt étrend-kiegészítőkben napi 990 mg maximális dózisban történő felhasználásának engedélyezését kérelmezte.

(4)	2020. május 12-én a Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság), hogy végezze el a fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micélium új élelmiszerként történő értékelését.

(5)	2022. május 18-án a Hatóság az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkének megfelelően elfogadta a fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micélium mint az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti új élelmiszer biztonságosságáról szóló tudományos szakvéleményét (4).

(6)

Tudományos szakvéleményében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micélium az étrend-kiegészítőkhöz 990 mg/nap maximális napi adagban hozzáadva biztonságos a felnőttek és a 14 évesnél idősebb serdülők számára. A Hatóság ugyanakkor a kérelmező által javasolt 990 mg/nap maximális beviteli szint mellett nem ítélte biztonságosnak az új élelmiszer 14 évnél fiatalabb személyeknek szánt étrend-kiegészítőkben történő felhasználását, mivel ez a bevitel meghaladná a Hatóság által biztonségosnak ítélt mennyiséget (napi 16,5 mg/testtömegkilogramm). Ezért a Hatóság szakvéleménye elegendő alapot nyújt annak megállapításához, hogy a fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micélium a 14 év feletti személyeknek szánt étrend-kiegészítőkben 990 mg/nap maximális napi mennyiségben felhasználva megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott forgalombahozatali feltételeknek.

(7)

Tudományos szakvéleményében a Hatóság úgy ítéli meg, hogy bár nincs bizonyíték az allergén hatás kockázatára, az új élelmiszer fehérjetartalma miatt bizonyos fokú kockázat nem zárható ki. A kérelmező által végzett szakirodalmi kutatás nem tárt fel az Antrodia camphorata allergén potenciáljára vonatkozóan közzétett bizonyítékokat, és nem állnak rendelkezésre az allergén hatás potenciális kockázatának megerősítéséhez vagy kizárásához általában szükséges egyéb információk vagy adatok. A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy jelenleg nem valószínű, hogy az Antrodia camphorata-micéliumpor allergén potenciálja a gyakorlatban megnyilvánulna, ezért nem kell e tekintetben különleges címkézési követelményeket felvenni az új élelmiszerek uniós jegyzékébe.

(8)

A fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micéliumot tartalmazó étrend-kiegészítőkre vonatkozóan meg kell határozni az új élelmiszer egyértelmű megnevezését és a jelölési követelményt annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az étrend-kiegészítőket kisgyermekek és 14 évesnél fiatalabb gyermekek ne fogyasszák.

(9)	Ezért helyénvaló, hogy a fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micéliumnak az új élelmiszerek uniós jegyzékébe történő felvételekor tüntessék fel az (EU) 2015/2283 rendelet 9. cikkében említett információkat.

(10)	A fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micéliumot fel kell venni az új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletben meghatározott uniós jegyzékébe. Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micélium forgalomba hozható az Unióban.

A fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micéliumot fel kell venni az új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletben meghatározott uniós jegyzékébe.

(2) Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).

(4) EFSA Journal 2022; 20(6):7380.

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. táblázat (Engedélyezett új élelmiszerek) a következő bejegyzéssel egészül ki:

„Engedélyezett új élelmiszer

Az új élelmiszer felhasználásának feltételei

További különös jelölési követelmények

Egyéb követelmények

Antrodia camphorata-micéliumpor

Adott élelmiszer-kategória

Maximális mennyiségek

1.	Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó étrend-kiegészítők jelölésén: „Antrodia camphorata-micéliumpor”.

2.	Az Antrodia camphorata-micéliumport tartalmazó étrend-kiegészítők jelölésén fel kell tüntetni egy arra vonatkozó kijelentést, hogy az adott étrend-kiegészítőket csecsemők, kisgyermekek és 14 évesnél fiatalabb gyermekek nem fogyaszthatják.”

A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek, kisgyermekeknek, valamint a 14 évesnél fiatalabb gyermekeknek szánt étrend-kiegészítőket

990 g/nap

A 2. táblázat (Specifikációk) az alábbi bejegyzéssel egészül ki:

„Engedélyezett új élelmiszer

Specifikációk

Antrodia camphorata-micéliumpor

Leírás/meghatározás:

Az új élelmiszer a szilárd táptalajon termesztett Antrodia camphorata gomba (BCRC 39106 törzs) fagyasztva szárított micéliuma. A fagyasztva szárított micéliumot porrá őrlik. Az Antrodia camphorata a Taiwanofungus camphoratus (Fomitopsidaceae család) szinonimája.

Jellemzők/összetétel:

Szárítási veszteség (nedvesség): < 10 %

Szénhidrátok: ≤ 80 g/100 g

Fehérje: ≤ 20 g/100 g

Hamu: ≤ 6 g/100 g

Zsír: ≤ 6 g/100 g

Összes triterpenoid: 1,0–10,0 g/100 g

Antrokinonol: 1,0–20,0 mg/g

Nehézfémek:

Arzén: < 0,5 mg/kg

Mikrobiológiai kritériumok:

Összes aerob mikroba száma: ≤ 103 *CFU/g

Összes élesztő- és penészszám: ≤ 100 CFU/g

Escherichia coli: 10 g-ban nem kimutatható

Salmonella spp.: 25 g-ban nem kimutatható

Staphylococcus aureus: 10 g-ban nem kimutatható

* CFU: telepképző egység”

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/94

A TANÁCS (EU) 2022/2536 HATÁROZATA

(2022. december 12.)

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete, valamint a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi kerethatározat egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjára és 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/1187 tanácsi határozattal (2) összhangban az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete, valamint a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi kerethatározat egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) – figyelemmel annak későbbi megkötésére – 2019. június 27-én aláírták.

(2)

Az Unión belüli biztonság fenntartása érdekében folytatott bűnüldözési információcsere javítását a tagállamok egymástól elszigetelten nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel a nemzetközi bűnözés jellegére, amely nem áll meg az Unió határainál. A határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés előmozdítása szempontjából központi jelentőségű, hogy a tagállamoknak és a Svájci Államszövetségnek kölcsönösen lehetőségük legyen hozzáférni a DNS-elemzési állományok, a daktiloszkópiai azonosítási rendszerek és a gépjármű-nyilvántartási adatok nemzeti adatbázisaihoz.

(3)	A megállapodás 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően a megállapodás 5. cikkének (1) és (2) bekezdését a megállapodás aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazzák.

(4)	Írországra nézve a 2008/615/IB tanácsi határozat (3), a 2008/616/IB tanácsi határozat (4) és annak melléklete, valamint a 2009/905/IB tanácsi kerethatározat (5) kötelező, ezért rész vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(5)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

(6)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete, valamint a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi kerethatározat egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja (6).

2. cikk

A megállapodás 8. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (7).

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

Z. NEKULA

(1) 2019. december 17-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács (EU) 2019/1187 határozata (2019. június 6.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete, valamint a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi kerethatározat egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról (HL L 187., 2019.7.12., 1. o.).

(3) A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről (HL L 210., 2008.8.6., 1. o.).

(4) A Tanács 2008/616/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról (HL L 210., 2008.8.6., 12. o.).

(5) A Tanács 2009/905/IB kerethatározata (2009. november 30.) a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról (HL L 322., 2009.12.9., 14. o.).

(6) A megállapodás szövegét a HL L 187., 2019.7.12-i számának 3. oldalán hirdették ki az aláírásról szóló határozattal együtt.

(7) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/96

A TANÁCS (EU) 2022/2537 HATÁROZATA

(2022. december 12.)

az Európai Unió és a Liechtensteini Hercegség közötti, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete, valamint a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi kerethatározat egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/1172 tanácsi határozattal (2) összhangban az Európai Unió és a Liechtensteini Hercegség közötti, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete, valamint a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi kerethatározat egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) – figyelemmel annak későbbi megkötésére – 2019. június 27-én aláírták.

(2)

Az Unión belüli biztonság fenntartása érdekében folytatott bűnüldözési információcsere javítását a tagállamok egymástól elszigetelten nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel a nemzetközi bűnözés jellegére, amely nem áll meg az Unió határainál. A határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés előmozdítása szempontjából központi jelentőségű, hogy a tagállamoknak és a Liechtensteini Hercegségnek kölcsönösen lehetőségük legyen hozzáférni a DNS-elemzési állományok, a daktiloszkópiai azonosítási rendszerek és a gépjármű-nyilvántartási adatok nemzeti adatbázisaihoz.

(3)	A megállapodás 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően a megállapodás 5. cikkének (1) és (2) bekezdését a megállapodás aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazzák.

(4)	Írországra nézve a 2008/615/IB tanácsi határozat (3), a 2008/616/IB tanácsi határozat (4) és annak melléklete, valamint 2009/905/IB tanácsi kerethatározat (5) kötelező, ezért rész vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(5)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(6)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Liechtensteini Hercegség közötti, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete, valamint a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi kerethatározat egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja (6).

2. cikk

A megállapodás 8. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (7).

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

Z. NEKULA

(1) 2019. december 17-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács (EU) 2019/1172 határozata (2019. június 6.) az Európai Unió és a Liechtensteini Hercegség közötti, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete, valamint a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi kerethatározat egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról (HL L 184., 2019.7.10., 1. o.).

(5) A Tanács 2009/905/IB kerethatározata (2009. november 30.) a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról (HL L 322., 2009.12.9., 14. o.).

(6) A megállapodás szövegét a HL L 184., 2019.7.10-i számának 3. oldalán hirdették ki az aláírásról szóló határozattal együtt.

(7) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/98

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2022/2538 HATÁROZATA

(2022. december 13.)

a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) misszióvezetőjének kinevezéséről (EUCAP Szomália/1/2022)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP Szomália) szóló, 2012. július 16-i 2012/389/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2012/389/KKBP határozat 9. cikke (1) bekezdésének értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikke harmadik bekezdésének megfelelően felhatalmazással rendelkezik arra, hogy meghozza a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) politikai ellenőrzésének és stratégiai irányításának gyakorlása céljából a vonatkozó határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is.

(2)	A PBB 2021. december 7-én elfogadta a (KKBP) 2021/2210 határozatot (2), amellyel a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig terjedő időszakra meghosszabbította Christopher REYNOLDS-nak az EUCAP Szomália misszióvezetőjeként betöltött megbízatását

(3)	A Tanács 2022. december 12-én elfogadta a (KKBP) 2022/2445 határozatot (3), amellyel 2024. december 31-ig meghosszabbította az EUCAP Szomália megbízatását.

(4)	Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2022. november 17-én azt javasolta, hogy Kauko AALTOMAA-t nevezzék ki az EUCAP Szomália misszióvezetőjévé a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időszakra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság Kauko AALTOMAA-t nevezi ki a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) misszióvezetőjévé a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terjedő időszakra.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 13-án.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

D. PRONK

(1) HL L 187., 2012.7.17., 40. o.

(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2021/2210 határozata (2021. december 7.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) vezetője megbízatásának meghosszabbításáról (EUCAP Szomália/1/2021) (HL L 447., 2021.12.14., 3. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2022/2445 határozata (2022. december 12.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP Szomália) szóló 2012/389/KKBP határozat módosításáról (HL L 319., 2022.12.13., 91. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/99

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2022/2539 HATÁROZATA

(2022. december 13.)

az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai műveletéhez az EU-erők parancsnokának kinevezéséről és a (KKBP) 2022/59 határozat hatályon kívül helyezéséről (BiH/34/2022)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikkére,

tekintettel az EU bosznia és hercegovinai katonai műveletéről szóló, 2004. július 12-i 2004/570/KKBP tanácsi együttes fellépésre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2004/570/KKBP együttes fellépés 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy meghozza az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai műveletéhez (Althaia művelet) az EU-erők parancsnokának (a továbbiakban: az EU-erők parancsnoka) kinevezéséről szóló határozatokat.

(2)	A PBB 2022. január 10-én elfogadta a (KKBP) 2022/59 határozatot (2), amellyel Anton WESSELY vezérőrnagyot nevezte ki az EU-erők parancsnokává.

(3)	Az osztrák katonai hatóságok 2022. október 13-án – Anton WESSELY vezérőrnagy utódjaként – 2023. január 20-tól kezdődő hatállyal Helmut HABERMAYER vezérőrnagynak az EU-erők parancsnokává történő kinevezését javasolták.

(4)	Az Althaia művelet műveleti parancsnoka támogatta az osztrák katonai hatóságok ajánlását.

(5)	Az EU Katonai Bizottsága 2022. november 24-én egyetértett az osztrák katonai hatóságok ajánlásával.

(6)	A (KKBP) 2022/59 határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

(7)

Az Európai Tanács a 2002. december 12–13-i koppenhágai ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben kijelentette, hogy a „Berlin plusz” megállapodások és azok végrehajtása az Uniónak csak azon tagállamaira fognak vonatkozni, amelyek NATO-tagok, vagy részt vesznek a „Partnerség a Békéért” programban, és amelyek ennek megfelelően a NATO-val kétoldalú biztonsági megállapodást kötöttek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság 2023. január 20-tól kezdődő hatállyal Helmut HABERMAYER vezérőrnagyot nevezi ki az EU-erők parancsnokává az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai műveletéhez (Althaia művelet).

2. cikk

A (KKBP) 2022/59 határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat 2023. január 20-án lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 13-án.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

D. PRONK

(1) HL L 252., 2004.7.28., 10. o.

(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2022/59 határozata (2022. január 10.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai műveletéhez az EU-erők parancsnokának kinevezéséről és a (KKBP) 2021/5 határozat hatályon kívül helyezéséről (BiH/32/2022) (HL L 10., 2022.1.17., 77. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/101

A TANÁCS (EU) 2022/2540 HATÁROZATA

(2022. december 19.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a Belga Királyság által javasolt egy tagjának kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 302. cikkére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság összetételének megállapításáról szóló, 2019. május 21-i (EU) 2019/853 tanácsi határozatra (1),

tekintettel a belga kormány javaslatára,

az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A Szerződés 300. cikkének (2) bekezdése értelmében a Gazdasági és Szociális Bizottság a munkaadók és a munkavállalók szervezetei, valamint a civil társadalom egyéb területei, így különösen a gazdasági és társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a kulturális területek reprezentatív szereplőit tömörítő szervezetek képviselőiből áll.

(2)	A Tanács 2020. október 2-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2020. szeptember 21-től 2025. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló (EU) 2020/1392 határozatot (2).

(3)	Dominique MICHEL lemondását követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett.

(4)

A belga kormány Olivier JORIS-t (Executive Manager du Centre de compétence Europe et International de la Fédération des Entreprises de Belgique [FEB], Ügyvezető igazgató, Európai és Nemzetközi Ügyek Főosztálya, Belga Vállalkozók Szövetsége) javasolta kinevezni az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. szeptember 20-ig,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. szeptember 20-ig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává nevezi ki Olivier JORIS-t (Executive Manager du Centre de compétence Europe et International de la Fédération des Entreprises de Belgique (FEB), Ügyvezető igazgató, Európai és Nemzetközi Ügyek Főosztálya, Belga Vállalkozók Szövetsége).

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. SÍKELA

(1) HL L 139., 2019.5.27., 15. o.

(2) A Tanács (EU) 2020/1392 határozata (2020. október 2.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2020. szeptember 21-től 2025. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2020. szeptember 21-től 2025. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló, 2020. szeptember 18-án elfogadott tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről és felváltásáról (HL L 322., 2020.10.5., 1. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/103

A TANÁCS (EU) 2022/2541 HATÁROZATA

(2022. december 19.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a Németországi Szövetségi Köztársaság által javasolt egy tagjának kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 302. cikkére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság összetételének megállapításáról szóló, 2019. május 21-i (EU) 2019/853 tanácsi határozatra (1),

tekintettel a német kormány javaslatára,

az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

(2)	A Tanács 2020. október 2-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2020. szeptember 21-től 2025. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló (EU) 2020/1392 határozatot (2).

(3)	Gabriele MÜLLER-LIST lemondását követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett.

(4)

A német kormány Andreas KRUSE-t (Mitglied im Vorstand der Bundesarbeitsgemeinschaft der Seniorenorganisation e.V. [BAGSO], az Időskorúak Szervezeteinek Német Nemzeti Szövetsége [BAGSO] igazgatótanácsának tagja) javasolta kinevezni az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. szeptember 20-ig,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. szeptember 20-ig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává nevezi ki Andreas KRUSE-t (Mitglied im Vorstand der Bundesarbeitsgemeinschaft der Seniorenorganisation e.V. [BAGSO], az Időskorúak Szervezeteinek Német Nemzeti Szövetsége [BAGSO] igazgatótanácsának tagja).

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. SÍKELA

(1) HL L 139., 2019.5.27., 15. o.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/105

A TANÁCS (EU) 2022/2542 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2022. december 19.)

a Hollandiának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 285. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére való felhatalmazásáról szóló (EU) 2018/1904 végrehajtási határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1904 tanácsi végrehajtási határozat (2) felhatalmazta Hollandiát arra, hogy – a 2006/112/EK irányelv 285. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésével – mentesítse a hozzáadottérték-adó (héa) alól a legfeljebb 25 000 EUR éves árbevétellel rendelkező adóalanyokat (a továbbiakban: a különös intézkedés).

(2)

Az (EU) 2018/1904 végrehajtási határozat 2022. december 31-én hatályát veszti. 2022. augusztus 23-án kelt levelében Hollandia felhatalmazást kért arra, hogy a 2024. december 31-ig tartó időszakra továbbra is alkalmazhassa a különös intézkedést, amely időpontig a tagállamoknak át kell ültetniük az (EU) 2020/285 tanácsi irányelvet (3). Az említett irányelvből következik, hogy 2025. január 1-jétől a tagállamok számára lehetővé fog válni, hogy mentesítsék a héa alól az olyan adóalanyok által végzett termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, akik vagy amelyek éves árbevétele egy adott tagállamban nem haladja meg a 85 000 EUR értékhatárt vagy annak nemzeti pénznemben kifejezett egyenértékét.

(3)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a Bizottság – 2022. augusztus 25-én kelt levelében – továbbította a Hollandia által benyújtott kérelmet valamennyi tagállamnak, kivéve Spanyolországot. A Bizottság – 2022. augusztus 26-án kelt levelében – továbbította az említett kérelmet Spanyolországnak. A Bizottság – 2022. augusztus 29-én kelt levelében – értesítette Hollandiát arról, hogy rendelkezik a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információval.

(4)	A különös intézkedés összhangban áll az (EU) 2020/285 irányelv által módosított 2006/112/EK irányelvvel, amelynek célja a kisvállalkozások megfelelési terheinek csökkentése és a belső piaci verseny torzulásainak elkerülése.

(5)	A különös intézkedés választható marad az adóalanyok számára, mivel a 2006/112/EK irányelv 290. cikkének értelmében továbbra is választhatják az általános héaszabályozást.

(6)	A Hollandia által szolgáltatott információk szerint a különös intézkedés a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét csak elhanyagolható mértékben fogja befolyásolni.

(7)	Az (EU, Euratom) 2021/769 tanácsi rendelet (4) hatálybalépését követően Hollandiának a 2022-es pénzügyi évtől kezdődően nem kell kompenzációs számítást végeznie a héaalapú saját forrásokra vonatkozó kimutatás tekintetében.

(8)

Tekintve, hogy a különös intézkedés kedvező hatást gyakorolt a héával kapcsolatos kötelezettségek egyszerűsítésére, mivel csökkentette mind a kisvállalkozások, mind az adóhatóságok számára az adminisztratív terheket és a megfelelési költségeket, továbbá tekintve, hogy a különös intézkedés nem gyakorol jelentős befolyást a héából származó összbevételre, helyénvaló lehetővé tenni Hollandia számára, hogy alkalmazza az (EU) 2018/1904 végrehajtási határozatban meghatározott különleges intézkedést.

(9)

A különleges intézkedés alkalmazását időben korlátozni kell. Az időkorlátnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a Bizottság értékelhesse a jelenlegi értékhatár hatékonyságát és megfelelőségét. Ezenkívül, az (EU) 2020/285 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak 2024. december 31-ig el kell fogadniuk és ki kell hirdetniük azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az említett irányelv 1. cikkének megfeleljenek, és az említett rendelkezéseket 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk. Helyénvaló ezért Hollandiát felhatalmazni arra, hogy 2024. december 31-ig alkalmazza a különös intézkedést.

(10)	Az (EU) 2018/1904 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2018/1904 végrehajtási határozat 2. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Ezt a határozatot 2020. január 1-jétől 2024. december 31-ig kell alkalmazni.”

2. cikk

Ez a határozat a róla szóló értesítés napján lép hatályba.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Holland Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. SÍKELA

(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2018/1904 végrehajtási határozata (2018. december 4.) Hollandiának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 285. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról (HL L 310., 2018.12.6., 25. o.).

(3) A Tanács (EU) 2020/285 irányelve (2020. február 18.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 62., 2020.3.2., 13. o.).

(4) A Tanács (EU, Euratom) 2021/769 rendelete (2021. április 30.) a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről szóló 1553/89/EGK, Euratom rendelet módosításáról (HL L 165., 2021.5.11., 9. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/107

A TANÁCS (KKBP) 2022/2543 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2022. december 21.)

a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 határozat végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről és a 2011/137/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. július 31-i (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozatra (1) és különösen annak 12. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2015. július 31-én elfogadta a (KKBP) 2015/1333 határozatot.

(2)	A Törvényszéknek a T-627/20 ügyben (2) hozott ítéletét követően egy jegyzékbe vett szervezetre vonatkozóan törölni kell a bejegyzést.

(3)	A (KKBP) 2015/1333 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2015/1333 határozat IV. melléklete e határozat mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL L 206., 2015.8.1., 34. o.

(2) A Törvényszék 2022. szeptember 28-i ítélete, Libyan African Investment Company (Laico) kontra Tanács, T-627/20.

MELLÉKLET

A (KKBP) 2015/1333 határozat IV. mellékletének (A 9. cikk (2) bekezdésében említett személyek és szervezetek jegyzéke) B. részében (Szervezetek) a következő bejegyzést el kell hagyni:

„1.	Libyan Arab African Investment Company – LAAICO (más néven: LAICO)”.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/109

A BIZOTTSÁG (EU, Euratom) 2022/2544 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2022. december 19.)

a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott uniós hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletek kezelésére és végrehajtására vonatkozó szabályok létrehozásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 220a. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU, Euratom) 2022/2434 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosította az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) azáltal, hogy a Bizottság által végrehajtott hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek végrehajtására szolgáló egységes finanszírozási módszerként bevezette a diverzifikált finanszírozási stratégiát. A költségvetési rendelet 220a. cikke azokra a pénzügyi támogatási programokra alkalmazandó, amelyek esetében az alap-jogiaktusok 2022. november 9-én vagy azt követően lépnek hatályba. A diverzifikált finanszírozási stratégia nem alkalmazandó azokra a meglévő programokra, amelyek keretében a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveleteket továbbra is a hagyományos back-to-back módszer szerint kell elvégezni, a költségvetési rendelet 220. cikkével összhangban. A back-to-back módszer kivételes esetekben az új pénzügyi támogatási programokra is alkalmazható, viszont bármely Euratom-programra alkalmazandó.

(2)

A költségvetési rendelet 220a. cikke értelmében a Bizottságnak kell meghatároznia a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges szabályokat. E szabályoknak irányítási keretből, kockázatkezelési eljárásokból és költségallokációs módszerből kell állniuk, amelyek biztosítják, hogy a pénzügyi támogatással kapcsolatban az Unió részéről felmerült valamennyi költséget a kedvezményezett ország viselje. Ezért meg kell határozni a Bizottság által a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekre és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletekre alkalmazandó szabályokat.

(3)

A Bizottság első alkalommal a diverzifikált finanszírozási stratégiát a Covid19-válságot követő gazdasági helyreállítás támogatására szolgáló ideiglenes uniós eszköz, a Next Generation EU (Európai Uniós Helyreállítási Eszköz, a továbbiakban: NGEU) keretében végrehajtott hitelfelvételi műveletekre alkalmazta. Ez tette lehetővé az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti vissza nem térítendő támogatások és hitelek, továbbá az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelet (4) 2. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb uniós programok célját szolgáló források sikeres mozgósítását.

(4)

Az irányítási modell és az NGEU keretében a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges folyamatok kialakítása a C(2021) 2502 bizottsági végrehajtási határozattal (5) összhangban történt. Ezek a szabályok többek között irányítási keretet, kockázatkezelési és megfelelési eljárásokat foglalnak magukban. Az (EU) 2021/1095 bizottsági végrehajtási határozat (6) költségallokációs módszert tartalmaz. A költségvetési rendelet 220a. cikke szerinti diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtására vonatkozó szabályokat indokolt az NGEU irányítási modelljére alapozni.

(5)

Bár ezt a határozatot elsősorban a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott műveletekre kell alkalmazni, indokolt az abban meghatározott szabályok egy részét a back-to-back módszer szerint végrehajtott műveletekre is kiterjeszteni. Ez a megközelítés – az alkalmazhatóság mértékéig – biztosítaná az összhangot a különböző programok között. Azt is garantálná, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban valamennyi műveletre a legszigorúbb szabályok vonatkozzanak. Ez vonatkozna a kockázatkezeléssel és a megfelelési eljárásokkal kapcsolatos szabályokra is.

(6)

Az éves forrásbevonási határozatnak meg kell határoznia a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében egyéves időszakra tervezett hitelfelvételi műveletek elemeit. Elsősorban az elvégzendő hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek méreteit kell megállapítania, az uniós költségvetés és a hitelkedvezményezettek teljes kitettségének meghatározása céljából. E célból a határozatnak meg kell állapítania a hosszú távú finanszírozás maximális kibocsátási összegeinek tartományát az összes célra vonatkozóan, a rövid távú finanszírozás maximális kintlévő összegét, az uniós hosszú távú finanszírozás maximális átlagos futamidejét, a kibocsátásonkénti végleges kintlévő összeg felső határát, valamint adott esetben a Bizottság által saját számlára tartható és kiegészítő finanszírozási forrásként vagy a másodlagos piac támogatására felhasználható kibocsátások maximális összegét.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kapcsolódó pénzügyi támogatási programok keretében vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges források rendelkezésre álljanak, amikor azok fizetése esedékessé válik, a diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteit féléves finanszírozási tervek alapján kell végrehajtani. A finanszírozási tervek ezen időszak alatt a kapcsolódó programok végrehajtása érdekében teljesítendő kifizetések alapján pontosítják ezeket a műveleteket. A finanszírozási terv létrehozásával a vonatkozó alap-jogiaktusok alapján vállalt kiadási kötelezettségvállalások teljesítése érdekében biztosítani kell a kifizetési igényekkel fennálló közvetlen kapcsolatot. A finanszírozási tervet az éves forrásbevonási határozatban meghatározott határértékek alapján kell kidolgozni. A finanszírozási terv jelenti a piaci szereplőknek a következő időszakra vonatkozó indikatív finanszírozási tervekről nyújtandó információk alapját.

(8)

A finanszírozási terv azáltal, hogy általános szabályként hat hónapos időszakot lefedő, indikatív maximális hitelfelvételi összeget rögzít és meghatározza a tervezett műveletek bizonyos egyéb kulcsfontosságú paramétereit, a kibocsátások nagyobb kiszámíthatóságát is biztosítaná, miközben megőrzi a rugalmasságot és biztosítja a piacok átláthatóságát. A megcélzott befektetői bázisnak információkra van szüksége a közelgő kibocsátásokról és az indikatív ütemezésről, hogy elkészíthessék a befektetéseik tervezését.

(9)

Az éves forrásbevonási határozatnak és a finanszírozási tervnek a költségvetési rendelet 220a. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács részére nyújtott tájékoztatás, valamint a piacokkal és a nyilvánossággal folytatott kommunikáció alapjául kell szolgálnia. A Bizottságnak továbbá a költségvetési rendelet 220a. cikkének (2) bekezdésével összhangban átfogó módon és rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelfelvételi és adósságkezelési stratégiájának valamennyi vonatkozásáról.

(10)

A diverzifikált finanszírozási stratégia keretében a pontos és érdemi finanszírozási tervek meghatározása attól függ, hogy a pénzügyi támogatási programok végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselők rendszeresen és időben közlik-e az információkat, a kifizetések várható jóváhagyására vonatkozó határidőkön és összegeken belül. Ezt az információt a Bizottság pénzügyi előrejelzési eszközén keresztül közölni kell a Költségvetési Főigazgatósággal mint a finanszírozási tervek meghatározásáért és végrehajtásáért felelős szolgálattal.

(11)

A diverzifikált finanszírozási stratégiának arra kell törekednie, hogy az ügyletek megbízható tervezése és zökkenőmentes végrehajtása révén az Unió számára – az uralkodó piaci körülmények között a lehető legjobb feltételek mellett – a legkedvezőbb pénzügyi feltételeket teremtse meg. Tekintettel arra, hogy forrásbevonásra van szükség annak érdekében, hogy az adott programok részére teljesíteni lehessen a kifizetéseket, a Bizottság korlátozott mérlegelési jogkörrel rendelkezik a piaci ügyletek időzítését illetően. A diverzifikált finanszírozási stratégia a finanszírozási technikák szélesebb skálájával ruházná fel a Bizottságot, beleértve a rövid távú finanszírozást is, ami lehetővé tenné számára, hogy csökkentse a piaci végrehajtási kockázatot, ha az a kedvezőtlen piaci körülmények miatt szükséges.

(12)

A diverzifikált finanszírozási stratégia keretébe tartozó finanszírozási eszközöknek többek között különböző referenciakötvényeket és uniós kincstárjegyeket kell magukban foglalniuk. A diverzifikált finanszírozási stratégia szerinti hitelfelvételi műveleteket aukciók, konzorciális ügyletek vagy zártkörű kibocsátások formájában kell megszervezni, attól függően, hogy a műveletek mérete és jellege alapján melyik a legmegfelelőbb.

(13)

A diverzifikált finanszírozási stratégiának magában kell foglalnia a rövid távú eszközök kibocsátására és egy likviditási puffer fenntartására irányuló képességet, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy áthidalja a hitelfelvétel és a kifizetés közötti időbeli eltéréseket, és kedvezőtlen finanszírozási feltételek esetén is teljesítse a kifizetési kérelmeket. A rugalmasság és a hatékonyság biztosítása érdekében az uniós kincstárjegyek révén történő rövid távú hitelfelvételi műveleteket rendszeres aukciókon keresztül kell végrehajtani. Ezeket az aukciókat oly módon kell megszervezni, hogy biztosított legyen az Unió kibocsátói státuszának átláthatósága és kiszámíthatósága, valamint a résztvevőkkel szembeni egyenlő bánásmód.

(14)

A diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott adósságkezelési műveletek lehetővé teszik a kamatlábak és más pénzügyi kockázatok jobb kezelését. Ezért indokolt engedélyezni a származtatott ügyletek, például a csereügyletek alkalmazását a kedvezményezett országoknak nyújtott hitelekkel kapcsolatos kamat- vagy egyéb pénzügyi kockázatok kezelése érdekében, mindenkor tiszteletben tartva a költségvetési egyensúly elvét, vagy fedezett vagy fedezetlen pénzpiaci ügyleteket kell kötni a tagállamok adósságkezelő intézményeivel, szupranacionális intézményekkel, nemzeti közszektorbeli ügynökségekkel, hitelintézetekkel és megfelelő hitelképességgel rendelkező befektetési vállalkozásokkal vagy központi szerződő felekkel. Ezzel összefüggésben a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy likviditáskezelés és az uniós kötvények piacának likviditásának támogatása céljából visszavásárolja és/vagy tartalékolja saját kötvényeit.

(15)

A hitelnyújtási műveleteket a vonatkozó alap-jogiaktusnak és az adott hitelmegállapodásoknak megfelelően kell végrehajtani. Indokolt meghatározni a hitelek folyósításának minimumfeltételeit. Biztosítani kell továbbá, hogy a kedvezményezett országok viseljék az Unió részéről a hitellel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, a Bizottság által egy külön határozatban meghatározott módszernek megfelelően, amelyet az ilyen költségek kiszámítására vonatkozó részletes iránymutatások egészítenek ki.

(16)

A kedvezményezett országok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérjék a Bizottságot arra, hogy rögzített kamatfedezet mellett nyújtson hiteleket. Ehhez a Bizottságnak pénzügyi eszközöket, például kamatláb-csereügyleteket kellene alkalmaznia a rögzített kamatozású hitelek nyújtásához. A származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok kezelésének költségeit a kedvezményezett országnak kell viselnie.

(17)

A meglévő pénzügyi támogatási programok keretében a hitelfelvételi műveleteket a 2019-ben létrehozott és 2021-ben aktualizált „EU-Euratom adósságkibocsátási program” (a továbbiakban: adósságkibocsátási program) keretében kell végrehajtani. Ez magában foglalja többek között a kibocsátási körlevelet, amely tartalmazza az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a piacok részére nyújtandó összes információt, valamint a hitelfelvételi tevékenységekhez elengedhetetlen partnerekkel kötött működési és szerződéses megállapodásokat. A diverzifikált finanszírozási stratégia szerinti hitelfelvételi műveleteket az adósságkibocsátási program keretében kell végrehajtani, a meglévő dokumentáció szükséges módosításainak bevezetését követően.

(18)

A diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteinek a végrehajtása érdekében megfelelő operatív kapacitásokat kell kialakítani, beleértve az ügyleti elszámolási kapacitásokat, egy aukciós platformot, valamint a repoügyletek és a csereügyletek igénybevételének lehetőségét.

(19)

Annak érdekében, hogy a Bizottság végrehajthassa a diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteit és a kapcsolódó hitelnyújtási műveleteket, külön számlákat kell nyitnia kizárólag e műveletek céljaira. Ezekre a számlákra ugyanazoknak a szempontoknak kell vonatkozniuk, mint az NGEU műveleteinek számláira. Kiemelten fontos, hogy az e műveletekből eredő likviditási kockázat kezelése érdekében biztonságos és célhoz kötött prudenciális készpénzállományt kell létrehozni a kifizetésekhez. Az ilyen célzott prudenciális készpénzpuffer tartására vonatkozó követelmény a diverzifikált finanszírozási stratégia kockázatkezelési megközelítésének szerves és nélkülözhetetlen részét képezi. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a kritikus készpénzállományok ne legyenek kitéve a tartalékokkal rendelkező intézmény nemteljesítéséből eredő partnerkockázatnak, elengedhetetlen, hogy ezeket a prudenciális készpénzállományokat valamely jegybanknál tartsák. Az említett készpénzállományokat az EKB-nál vezetett elkülönített számlán kell tartani, és a rövid távon esedékessé váló kifizetések teljesítéséhez szükséges legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, de összegük a kibocsátás és a kifizetés ütemezésétől függően változhat. Az EKB-val pénzintézeti szolgáltatásokról szóló szerződést kell kötni, amely lehetővé teszi a kapcsolódó költségek fedezését.

(20)

Ezenkívül a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletekre vonatkozó kockázatkezelési és megfelelési keretnek kell biztosítania az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, és garantálnia kell, hogy valamennyi tevékenységet az integritás, a feddhetetlenség, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás legszigorúbb szabályaival összhangban végezzék. E tekintetben a korábban a C(2021) 2502 bizottsági határozattal létrehozott kockázatkezelési igazgató szerepét ki kell terjeszteni az e határozat szerinti diverzifikált finanszírozási stratégia hatálya alá tartozó valamennyi műveletre. A kockázatkezelési igazgatót a Kockázati és Megfelelési Bizottság támogatja feladatai ellátásában.

(21)

A kockázatkezelési igazgatónak a bevált gyakorlatokkal és az elismert nemzetközi standardokkal összhangban magas szintű kockázati és megfelelési politikát kell kidolgoznia, amely a műveletek teljes függetlenség mellett történő végrehajtására vonatkozó kockázati és megfelelési iránymutatásokat tartalmaz.

(22)

A kockázatkezelési igazgatónak különösen arról kell gondoskodnia, hogy a műveletek megfeleljenek a magas szintű kockázati és megfelelési politikának, és hogy az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokat azonosítsák, megértsék, kezeljék és jelentsék a kockázatkezelési igazgatónak. E feladatok ellátása során a kockázatkezelési igazgatót egy megfelelési vezetőnek kell támogatnia, aki közvetlenül a kockázatkezelési igazgatónak számol be a szabályoknak és eljárásoknak való megfeleléssel, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatos kérdésekről.

(23)	A diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott valamennyi műveletre alkalmazandó szabályok egységességének biztosítása érdekében indokolttá vált a C(2021) 2502 határozat hatályon kívül helyezése.

(24)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Ukrajna részére nyújtandó támogatást szolgáló eszköz (7) keretében soron következő hitelfelvételi műveletek részesüljenek a diverzifikált finanszírozási stratégia előnyeiből, e határozatnak sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat a költségvetési rendelet 220a. cikkének hatálya alá tartozó hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekre irányuló diverzifikált finanszírozási stratégiának, valamint a kapcsolódó hitelnyújtási műveleteknek a végrehajtására vonatkozó szabályokat határozza meg.

(2) A 4. fejezet a back-to-back módszer szerint végrehajtott hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekre is alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.	„hitelfelvételi műveletek”: piaci műveletek, különösen a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelfelvétel céljából történő kibocsátása, beleértve a megújuló hiteleket is;

„adósságkezelési műveletek”: a hitelfelvételi műveletekből eredő adóssághoz kapcsolódó piaci műveletek, amelyek célja a kintlévő adósság szerkezetének optimalizálása, a kamatlábbal összefüggő, likviditási és egyéb pénzügyi kockázatok mérséklése, továbbá a másodlagos piaci likviditást támogató műveletek;

3.	„hitelnyújtási műveletek”: a költségvetési rendelet 220. cikke szerinti pénzügyi támogatás céljából nyújtott hitelek és hitelkeretek végrehajtásához kapcsolódó műveletek;

4.	„kifizetés”: a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekből származó bevételeknek a visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás finanszírozása céljából valamely kedvezményezett részére történő folyósítása;

„programengedélyező tisztviselő”: a C(2018) 5120 bizottsági határozattal (8) létrehozott belső szabályok I. mellékletével összhangban valamely pénzügyi támogatási program és az (EU) 2020/2094 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján finanszírozott – és az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedéseket végrehajtó – pénzügyi támogatási program költségvetési sorainak végrehajtásáért felelős, engedélyezésre jogosult tisztviselő;

6.	„csereügylet”: az (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) III. melléklete 1. szakaszának 10. pontja szerinti csereügylet;

7.	„származtatott ügyletek”: a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 2. cikke 5. pontjában meghatározott származtatott ügyletek;

8.	„repoügylet” vagy „fordított repoügylet”: az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 3. cikkének 9. pontjában meghatározott repoügylet vagy fordított repoügylet;

9.	„vétel-eladás ügylet” (buy-sell back) és „eladás-visszavásárlás ügylet” (sell-buy back): az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott vétel-eladás ügylet és eladás-visszavásárlás ügylet;

10.	„konzorciális ügylet”: olyan ügylet, amelynek során a hitelezők egy csoportja, azaz a konzorcium egyetlen hitelfelvevőnek nyújt finanszírozást;

11.	„aukció”: az Unió és az Euratom hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak aukciós platformon keresztül végzett, egymással versengő ajánlatokon alapuló kibocsátási folyamata;

12.	„hosszú távú finanszírozás”: hitelfelvételi műveletekkel történő, egy évnél hosszabb futamidejű finanszírozás, a saját számlára tartott összegek kivételével;

13.	„rövid távú finanszírozás”: hitelfelvételi műveletekkel történő, legfeljebb egyéves futamidejű finanszírozás, valamint fedezetlen pénzpiaci ügyletek és – saját számlára tartott értékpapírok felhasználásával – fedezett pénzpiaci ügyletek igénybevétele.

2. FEJEZET

HITELFELVÉTELI, ADÓSSÁGKEZELÉSI ÉS HITELNYÚJTÁSI MŰVELETEK

1. SZAKASZ

Finanszírozási stratégia

3. cikk

Éves forrásbevonási határozat

(1) A Bizottság egyéves időszakra vonatkozó forrásbevonási kerethatározatot fogad el, amely meghatározza a hitelfelvételi műveletek és az adósságkezelési műveletek felső korlátait (a továbbiakban: éves forrásbevonási határozat).

(2) Az éves forrásbevonási határozat a következő finanszírozási paramétereket határozza meg:

a)	a hosszú távú finanszírozás maximális éves összege a tervezett kifizetések és a refinanszírozási igények várható volumene alapján;

a rövid távú finanszírozás maximális kintlévő összege; e finanszírozás történhet többek között uniós kincstárjegyek kibocsátásával, a várható likviditáskezelési igényeken alapuló fedezetlen pénzpiaci ügyletek alkalmazásával, ideiglenes finanszírozással és adott esetben a saját számlára – akár az uniós kötvények másodlagos piacának támogatása céljából is – tartott saját kibocsátásokat használó fedezett pénzpiaci ügyletek alkalmazásával;

c)	a lejáratkor jellemző koncentrációs kockázatot tükröző kibocsátásonkénti maximális végső kintlévő összeg;

d)	a hosszú távú finanszírozás maximális átlagos futamideje;

e)	adott esetben a Bizottság saját számlájára tartható és fedezett pénzpiaci ügyletekre vagy az uniós kötvények másodlagos piacának támogatására felhasználható saját kibocsátások maximális kintlévő összege.

(3) Az éves forrásbevonási határozat előkészítése során a következő tényezőket kell figyelembe venni:

a)	az alapul szolgáló alap-jogiaktusokból, különösen a költségvetési rendelet 220. cikkének (1) bekezdésében említett alap-jogiaktusokból eredő követelmények;

b)	a kintlévő adóssággal kapcsolatos kamatfizetési és tőketörlesztési kötelezettségek, az éves munkaprogrammal összhangban és a pénzügyi programozás figyelembevételével;

összeegyeztethetőség az (EU, Euratom) 2020/2053 határozatban és adott esetben az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (12) meghatározott korlátokkal, valamint az alapul szolgáló alap-jogiaktusban meghatározott maximális időtartammal vagy maximális átlagos futamidővel. A NGEU esetében ezek a korlátok az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 6. cikkében a kiegészítő saját forrásokra vonatkozóan a tagállamok GNI-jének 0,6 százalékpontjában meghatározott felső határral egyeznek meg, az uniós költségvetésből felvett hitelek tervezett visszafizetése esetében pedig az említett határozat 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott korláttal;

d)	a Bizottság és a kedvezményezett ország között létrejött hitelmegállapodásokban meghatározott hitellejáratok;

e)	a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek meghatározása szempontjából releváns egyéb tényezők.

(4) Az éves forrásbevonási határozatot a határozat által lefedett időszak kezdete előtt kell elfogadni.

(5) Az éves forrásbevonási határozat módosítható, különösen abban az esetben, ha komoly a kockázata annak, hogy a maximális átlagos futamidőt nem lehetne betartani, mert nem sikerült teljes mértékben végrehajtani a hosszú távú finanszírozáshoz szükséges kibocsátásokat, vagy mert megváltozott a (3) bekezdésben említett egy vagy több tényező.

(6) A Bizottság az éves forrásbevonási határozatról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

4. cikk

Finanszírozási terv

(1) A finanszírozási terv indikatív célt határoz meg a hitelfelvételi műveletek révén bevonható és az adósságkezelési műveleteken keresztül kezelt forrásokra vonatkozóan, amely főszabályként hat hónapos időszakot fed le.

(2) A finanszírozási tervben fel kell tüntetni a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtandó tervezett hitelfelvételi műveleteket és adott esetben az adósságkezelési műveleteket. Az éves forrásbevonási határozatban meghatározott korlátokon belül, valamint figyelembe véve a 3. cikk (3) bekezdésében említett tényezőket, továbbá az elsődleges és másodlagos piacon érvényes pénzügyi feltételeket, a finanszírozási tervnek többek között a következő finanszírozási paramétereket kell tartalmaznia:

a)	az adott időszakra vonatkozó rövid és hosszú távú finanszírozás várható maximális összege;

b)	a végrehajtandó hosszú távú finanszírozás súlyozott maximális átlagos lejárata;

c)	a tervezett időszak kifizetési igényeinek kielégítésére tartalékként elvárt átlagos likviditás felső határa;

d)	adott esetben a Bizottság saját számlájára tartható és fedezett pénzpiaci ügyletekre vagy a másodlagos piac támogatására felhasználható saját kibocsátások maximális kintlévő összege.

A finanszírozási terv kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni a 18. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett kockázatkezelési igazgató véleményét.

(3) A finanszírozási tervet a terv által lefedett időszak kezdete előtt kell elfogadni.

(4) A finanszírozási terv a 3. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több tényező lényeges megváltozása esetén módosítható.

(5) Az elfogadott finanszírozási tervről a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5. cikk

A tervezett kifizetési igények közlése a finanszírozási terv előkészítése és végrehajtása céljából

(1) A finanszírozási tervet a programengedélyező tisztviselők által a Költségvetési Főigazgatóság rendelkezésére bocsátandó, a szóban forgó hat hónapos időszak során várható kifizetések ütemezésére vonatkozó naprakész információk alapján kell elkészíteni. A megadott információknak a lehetséges mértékig pontosnak és megbízhatónak kell lenniük.

(2) Egy hónappal a finanszírozási terv elfogadása előtt a programengedélyező tisztviselőknek részletes előrejelzést kell készíteniük az adott programok kifizetési igényeiről.

(3) A programengedélyező tisztviselők lehetőség szerint biztosítják a tervezett kifizetésekre vonatkozó információk rendszeres, pontos és megbízható frissítését, a kifizetések jóváhagyására irányuló eljárások lezárására vonatkozó határidők változásait is beleértve.

(4) A programengedélyező tisztviselők az e cikk (1)–(3) bekezdésében előírt információk közlése, vagyis a kifizetési előrejelzésekre vonatkozó információk továbbítása céljából a 11. cikk (2) bekezdésének h) pontjában előírt, a tervezett kifizetési igényekre vonatkozó információk közlésére és frissítésére szolgáló elektronikus rendszert használják.

6. cikk

A hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek végrehajtása

(1) Az egyes hitelfelvételi műveleteket a szóban forgó időszakra vonatkozó finanszírozási tervnek a legutóbbi alkalmazandó frissítésével összhangban kell végrehajtani.

A programengedélyező tisztviselőktől származó, a kifizetések összegére és várható ütemezésére vonatkozó információknak az 5. cikk (3) bekezdése szerinti rendszeres frissítései alapján a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója rendszeres utasításokat ad ki az adósságkibocsátás révén bevonható összegekre vonatkozóan.

(2) Az utasítások szerinti összegeket a 7. cikkben meghatározott diverzifikált finanszírozási stratégia alkalmazásával kell bevonni, tiszteletben tartva a finanszírozási tervnek a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott finanszírozási paramétereit.

A hitelfelvételi műveleteknek és az adósságkezelési műveleteknek tiszteletben kell tartaniuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, ami magában foglalja a szerepek és felelősségi körök megfelelő elkülönítését, a független felügyeletnek és elszámoltathatóságnak, valamint az összes ügylet jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítását célzó információ- és jelentéstételi folyamatokat. Ezeket a műveleteket a bevált piaci gyakorlatnak megfelelően és a piaci egyezmények tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

7. cikk

Diverzifikált finanszírozási stratégia

(1) A diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtása során a Bizottság szolgálatai adott esetben – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének teljeskörű tiszteletben tartása mellett – a következő elveket alkalmazzák a szükséges források hitelfelvétel útján történő bevonására a vonatkozó programok visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás iránti igényeinek kellő időben történő kielégítése, valamint az ebből eredő adósság lehető leghatékonyabb és leggyorsabb kezelése érdekében, ugyanakkor törekszenek arra, hogy az uniós költségvetés és a kedvezményezett országok számára az uralkodó piaci feltételek mellett a legkedvezőbb pénzügyi feltételeket érjék el, és törekedjenek a rendszeres tőkepiaci jelenlétre:

a)	hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek az elsődleges piacon, a másodlagos piacon és a pénzpiacokon végezhetők;

b)	a hitelfelvételi műveleteket különböző lejáratú, a rövid távú finanszírozástól a hosszú távú finanszírozásig terjedő egyedi hitelfelvételek révén kell megszervezni;

a hitelfelvételi műveletek konzorciális ügyletek és aukciók, valamint zártkörű kibocsátás kombinációjával szervezhetők meg, mindkét esetben az (EU, Euratom) 2021/625 bizottsági határozattal (13) létrehozott elsődleges kereskedői hálózatban tagsággal rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások szolgáltatásaira támaszkodva;

d)	az ebből eredő adósságot a futamidő kezelése érdekében meg lehet újítani;

e)	a pénzforgalmi meg nem feleléseket és a likviditási kockázatot az erre a célra szolgáló számlán tartott összegek rövid távú likviditáskezelésére irányuló intézkedések révén, fedezett és fedezetlen pénzpiaci ügyletek alkalmazásával kell kezelni.

(2) Amennyiben az a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtása során felmerülő, kamatlábkockázatok és egyéb pénzügyi kockázatok jobb kezelése érdekében szükséges, a Bizottság szolgálatai olyan adósságkezelési műveleteket is alkalmazhatnak, amelyek magukban foglalhatják származtatott ügyletek, például a kamatlábbal összefüggő vagy egyéb pénzügyi kockázatok kezelésére szolgáló csereügyletek alkalmazását, vagy fedezett vagy fedezetlen pénzpiaci ügyletek kötésével járnak a tagállamok adósságkezelő intézményeivel, szupranacionális intézményekkel, nemzeti közszektorbeli ügynökségekkel, hitelintézetekkel és megfelelő hitelképességgel rendelkező befektetési vállalkozásokkal vagy központi szerződő felekkel. E célból a Bizottság szolgálatai visszavásárolhatják és birtokolhatják saját kötvényeiket. A csereügyleteket különösen csak a hitelben részesített országok által viselt kamatlábkockázatok fedezésére lehet használni. A származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok kezelésének költségeit a kockázatkezelési művelet kedvezményezettje viseli.

2. SZAKASZ

Hitelnyújtási műveletek

8. cikk

Hitelnyújtási műveletek

A hitelnyújtási műveleteket a vonatkozó alap-jogiaktusban megállapított különös szabályokkal, valamint a Bizottság és a kedvezményezett ország között a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően megkötött hitelmegállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban kell végrehajtani.

9. cikk

Kifizetések és a hitel lejárat előtti visszafizetése

A hitelrészletek kifizetését a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kell végrehajtani, a finanszírozás rendelkezésre állásától függően. A hitelmegállapodások tartalmazzák a kedvezményezett ország feltétel nélküli és visszavonhatatlan kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy viselje a hitelfelvételhez kapcsolódó valamennyi költséget, beleértve az adminisztratív költségeket is, visszafizesse a tőkeösszeget és a kamatokat, valamint lehetővé tehetik a származtatott ügyletek, különösen csereügyletek alkalmazását.

Az (EU) 2021/241 rendelet szerinti hitelmegállapodásoknak tartalmazniuk kell egy lejárat előtti visszafizetésre vonatkozó rendelkezést, amely feljogosítja a Bizottságot, hogy többek között az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikkének (5) bekezdésével és 24. cikkének (9) bekezdésével összhangban kérje a hitel előtörlesztését, valamint az el nem számolt előfinanszírozás visszafizetését.

10. cikk

A hitel költségei

A hitelekhez történő forrásbevonással kapcsolatban az Uniónál felmerülő valamennyi költséget – a kamatláb- és egyéb pénzügyi kockázatok kezelésével kapcsolatos költségeket is beleértve – a költségvetési rendelet 220. cikkével és a vonatkozó alap-jogiaktusokkal összhangban a kedvezményezett országok viselik, és azokat a Bizottság által az (EU, Euratom) 2022/2545 bizottsági végrehajtási határozatban (14) meghatározott módszer szerint kell kiszámítani, külön iránymutatásokkal kiegészítve, továbbá az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének teljeskörű tiszteletben tartása mellett.

A származtatott ügyletekkel kapcsolatban az Uniónál felmerülő költségeket a kedvezményezett ország viseli.

A költségeket rendszeresen ki kell számlázni a kedvezményezett országnak.

3. SZAKASZ

Végrehajtás és jelentéstétel

11. cikk

Operatív kapacitások létrehozása

(1) A diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi és adósságkezelési műveletei és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletek magukban foglalják azon operatív kapacitások létrehozását és kezelését, amelyek biztosítják, hogy a bevezetett rendszerek hozzájáruljanak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz, továbbá azokra megbízható kockázatkezelés, valamint a folyamatok és döntések dokumentálása vonatkozzon.

(2) Ezek az operatív kapacitások különösen a következőket foglalják magukban:

a)	az ügyletek elszámolásának lebonyolításához szükséges megállapodások megtárgyalása, felülvizsgálata és aláírása állami vagy magán hitelintézetekkel, valamint nemzeti vagy nemzetközi központi értéktárakkal;

b)	a hitelfelvételi dokumentáció felülvizsgálata, módosítása, megváltoztatása, átdolgozása és véglegesítése, beleértve az adósságkibocsátási program szerinti dokumentációt is;

c)	az aukciók szervezésére vonatkozó rendelkezések és szabályok megállapítása, beleértve a külső rendszerszolgáltatókkal kötött megállapodásokat és az aukciók teljesítményének folyamatos felügyeletét;

d)	egyedi hitelfelvételi ügyletek végrehajtása konzorciális ügyletek, aukciók és zártkörű kibocsátások révén;

e)	az uniós költségvetésre és a kedvezményezett országokra terhelendő, a hitelnyújtási műveletekkel összefüggésben felmerült költségek kiszámítása a Bizottság által külön iránymutatásokban meghatározandó módszernek megfelelően;

szabályok megállapítása, valamint a következő ügyletek és eszközök lebonyolításához szükséges megállapodások – többek között a szerződő felekkel és a kereskedésirendszer-szolgáltatókkal kötött megállapodások – megtárgyalása, felülvizsgálata és aláírása:

i.	repoügyletek vagy fordított repoügyletek, vétel-eladás ügyletek vagy eladás-visszavásárlás ügyletek és egyéb kötelezettségeket keletkeztető ügyletek;

ii.	származtatott ügyletek, például csereügyletek, amelyek célja a kockázatok kezelése és fedezése, kizárólag hitel céljából;

g)	másodlagos piaci ügyletek, fedezetlen és fedezett pénzpiaci ügyletek végrehajtása, beleértve a fenti f) pont i. és ii. alpontjában említett ügyleteket is;

h)	az 5. cikk (4) bekezdésében említett tervezett kifizetési igényekre vonatkozó információk közlésére és frissítésére szolgáló elektronikus rendszer létrehozása és irányítása.

12. cikk

Jelentéstétel a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletek végrehajtásáról

A Bizottság évente kétszer jelentést készít hitelfelvételi és adósságkezelési stratégiájának minden vonatkozásáról, például a jogalap, a kötvények és kincstárjegyek kintlévő összegei, a lejárati szerkezet, a kifizetett támogatások és hitelek, a kifizetett hitelek visszafizetésének ütemezése, a finanszírozási költségek és a Bizottság által a következő félévben kibocsátani kívánt összeg tekintetében. A jelentést a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

3. FEJEZET

SZÁMVITEL ÉS A SZÁMVITELÉRT FELELŐS TISZTVISELŐ

13. cikk

A bevételek kezelésére szolgáló számla

(1) A hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletekhez kapcsolódó bevételeket a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által nyitott számlán keresztül kell kezelni. A számvitelért felelős tisztviselő átruházza e számla kezelését a Költségvetési Főigazgatóság illetékes szolgálataira, amelyek azt az e határozatban meghatározott szabályokkal, elvekkel és eljárásokkal összhangban kezelik.

(2) A számlát az EKB-nál kell vezetni, pénzintézeti szolgáltatási szerződés alapján. A számlát célzott prudenciális készpénzállományokra kell felhasználni, amelyeket a soron következő kifizetések összegéhez kell igazítani.

14. cikk

Hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletek elszámolása

A számvitelért felelős tisztviselő felel azért, hogy az uniós számviteli szabályokkal és a költségvetési rendelet XIII. címével összhangban biztosítsa valamennyi hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási művelet megfelelő elszámolását.

15. cikk

A pénzügyi kimutatások elkészítése

(1) A számvitelért felelős tisztviselő felel a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletekre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásoknak az uniós számviteli szabályokkal összhangban és a programengedélyező tisztviselők által szolgáltatott információk alapján történő elkészítéséért.

(2) Ezek a pénzügyi kimutatások az uniós költségvetés összevont éves beszámolójának részét képezik.

4. FEJEZET

KOCKÁZATKEZELÉS ÉS MEGFELELÉS

16. cikk

A hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletekkel foglalkozó kockázatkezelési igazgató szerepe

(1) Ki kell nevezni a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletekért felelős kockázatkezelési igazgatót, akinek hatáskörét és feladatait e határozat határozza meg.

(2) A kockázatkezelési igazgató feladata annak biztosítása, hogy a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletek végrehajtásához használt rendszereket és folyamatokat úgy tervezzék és valósítsák meg, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, valamint a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletekkel összefüggő hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

(3) A kockázatkezelési igazgató szerepét a műveletek tervezésével, végrehajtásával, lebonyolításával és elszámolásával kapcsolatos funkcióktól és feladatoktól függetlenül kell ellátni. A kockázatkezelési igazgató autonómiát élvez az e fejezetben leírt feladatok és felelősségi körök ellátása során, és biztosítani kell számára a szükséges erőforrásokat.

(4) A kockázatkezelési igazgató az e fejezetben meghatározott feladatok tekintetében közvetlenül a biztosi testület költségvetésért felelős tagjának tesz jelentést.

(5) A megfelelési vezető szerepével megbízott munkatárs közvetlenül a kockázatkezelési igazgatónak tesz jelentést a 17. cikk (4) bekezdésében meghatározott ügyekről.

17. cikk

Magas szintű kockázati és megfelelési politika kidolgozása

(1) A kockázatkezelési igazgató magas szintű kockázati és megfelelési politikát dolgoz ki, amely azonosítja a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletek végrehajtásából eredő, az Unió pénzügyi érdekeit érintő főbb kockázatokat. Ebben az összefüggésben a kockázatkezelési igazgató figyelembe veszi a kockázatfelismerésre és -értékelésre vonatkozó elveket, amelyek szerint hatékony belső kontrollrendszer azonosítja és folyamatosan értékeli a fő kockázatokat.

(2) A magas szintű kockázati és megfelelési politika meghatározza a stratégiai kockázati célkitűzéseket, és átfogó keretet biztosít a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletekre alkalmazandó kockázatkezelési iránymutatásokhoz.

(3) A magas szintű kockázati és megfelelési politika azonosítja a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletek végrehajtásából eredő valamennyi kapcsolódó kockázatot, beleértve a likviditási, piaci, finanszírozási, hitel-, partner- és működési kockázatokat. A magas szintű kockázati és megfelelési szabályzat minden egyes kockázat tekintetében meghatározza a magas szintű kockázatok vállalására irányuló hajlandóságot, a kockázati kitettség mérésére szolgáló általános módszereket, a nyomonkövetési és jelentéstételi követelményeket, valamint a jogsértések vagy meg nem felelés esetén alkalmazandó eszkalációs mechanizmust. A szabályzat ellenőrzi az említett műveletek feddhetetlenségének, integritásának és átláthatóságának biztosításához szükséges eljárások megbízhatóságát, és megfelelően korlátozza a pénzügyi vagy működési kockázatokat.

(4) A magas szintű kockázati és megfelelési szabályzat a következő szabályokat és eljárásokat tartalmazza:

a)	a diverzifikált finanszírozási stratégia operatív végrehajtásáért és lebonyolításáért felelős személyek által betartandó szabályok és eljárások; valamint

a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás, a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveleteknek az olyan országban vagy területen létesített vagy letelepedett szervezetek általi végrehajtásának a megakadályozására vonatkozó szabályok és eljárások, amely szerepel a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó megfelelő uniós szakpolitikai jegyzékben vagy amelyet az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 9. cikkének (2) bekezdése alapján kiemelt kockázatot jelentő országként azonosított vagy amely ténylegesen nem felel meg az uniós vagy a nemzetközileg elfogadott, átláthatóságra és információcserére, a szankciórendszerek megsértésére és más releváns pénzügyi szabálytalanságokra vonatkozó adózási standardoknak.

(5) A magas szintű kockázati és megfelelési szabályzatot legalább évente felül kell vizsgálni, és szükség esetén át kell dolgozni.

(6) A magas szintű kockázati és megfelelési politikát a kockázatkezelési igazgató benyújtja jóváhagyásra a biztosi testület költségvetésért felelős tagjának.

18. cikk

A kockázatkezelési igazgató szerepe

(1) A kockázatkezelési igazgató nyomon követi, hogy a magas szintű kockázati és megfelelési politikát átfogóan és következetesen hajtják-e végre.

(2) A kockázatkezelési igazgató különösen a következő feladatokat látja el:

a)	véleményt ad ki a finanszírozási terv tervezetéről;

b)	felülvizsgálja a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója által az e határozat végrehajtására vonatkozóan kiadott belső szabályokat és iránymutatásokat a magas szintű kockázati és megfelelési politikával való összhang érdekében, és kérheti annak módosítását;

c)	kialakítja és felügyeli a kockázatok azonosítására, számszerűsítésére és nyomon követésére szolgáló megbízható folyamatoknak való állandó megfelelést;

d)	azonosítja a magas szintű kockázati és megfelelési politika vagy más, kockázattal kapcsolatos iránymutatások, politikák és korlátok esetleges megsértésének eseteit, és javaslatot tesz a szabályok megsértése vagy a meg nem felelés esetén teendő lehetséges lépésekre.

19. cikk

A kockázatkezelési igazgató általi jelentéstétel

(1) A kockázatkezelési igazgató rendszeresen jelentést tesz a lényeges kockázatokról, valamint a 17. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott szabályok és eljárások betartásáról a biztosi testület költségvetésért felelős tagjának, a Kockázati és Megfelelési Bizottságnak, a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatójának és a számvitelért felelős tisztviselőnek. A kockázatkezelési igazgató a diverzifikált finanszírozási stratégia operatív végrehajtásáért felelős személyek számára is rendszeres tájékoztatást nyújt a kockázatokról és a korlátokról.

A Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója indokolatlan késedelem nélkül megteszi az említett megállapítások kezeléséhez szükséges intézkedéseket, és magyarázatot ad a meghozott intézkedésekről a kockázatkezelési igazgatónak.

Amikor a kockázatkezelési igazgató jelentést tesz a biztosi testület költségvetésért felelős tagjának, adott esetben a biztosi testület ezen tagját a második albekezdésben említett megállapításokról és a Kockázati és Megfelelési Bizottság tanácskozásairól is tájékoztathatja.

(2) A kockázatkezelési igazgató évente egyszer jelentést tesz a Bizottságnak a magas szintű kockázati és megfelelési politika végrehajtásáról.

20. cikk

A Kockázati és Megfelelési Bizottság szerepe

(1) Létre kell hozni a Kockázati és Megfelelési Bizottságot, amely támogatja a kockázatkezelési igazgatót a feladatainak ellátásában.

(2) A Kockázati és Megfelelési Bizottság:

a)	fogadja a kockázatkezelési igazgatónak a magas szintű kockázati és megfelelési politikával kapcsolatos megkeresését;

b)	támogatja a kockázatkezelési igazgatót a 18. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett feladatok ellátásában;

c)	részt vesz a magas szintű kockázati és megfelelési politika végrehajtásával, valamint a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletek kockázatkezelésével kapcsolatos gyakorlatok értékelésében, nyomon követésében és jóváhagyásában;

támogatja a kockázatkezelési igazgatót a hitelfelvételi, adósságkezelési és hitelnyújtási műveletekkel kapcsolatban felmerülő kockázati kitettségek értékelésében, és a kockázatkezelési igazgatótól tájékoztatást kap a kockázatok csökkentése érdekében meghatározott korlátok túllépéséről, illetve a magas szintű kockázati és megfelelési politikának és más, kockázattal kapcsolatos iránymutatásoknak, szabályzatoknak és korlátoknak való meg nem felelésről.

21. cikk

A Kockázati és Megfelelési Bizottság tagjai és szervezete

(1) A Kockázati és Megfelelési Bizottság tagjai a kockázatkezelésért felelős igazgató, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője, a megfelelési vezető, a kockázatkezeléssel és a pénzügyi piac felügyeletével foglalkozó főigazgatóságok két munkatársa, valamint a Költségvetési Főigazgatóságnak a Költségvetési Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt két munkatársa.

(2) A kockázatkezelési igazgató két külső szakértőt hív meg a Kockázati és Megfelelési Bizottság üléseire. A külső szakértők véleményt nyilvánítanak és szavazati jog nélkül részt vesznek a bizottság elé terjesztett ügyekben folytatott tanácskozásokon.

(3) A Kockázati és Megfelelési Bizottság lehetőség szerint konszenzus alapján, vagy ha nem sikerül konszenzust elérni, tagjainak egyszerű többségével fogadja el álláspontját. Szavazategyenlőség esetén a kockázatkezelési igazgató szavazata a döntő.

(4) A Kockázati és Megfelelési Bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

5. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Hatályon kívül helyezés

A C(2021) 2502 határozat hatályát veszti.

A hatályát vesztett határozatra történő hivatkozásokat az erre a határozatra történő hivatkozásoknak kell tekinteni.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2022/2434 rendelete (2022. december 6.) az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek a diverzifikált finanszírozási stratégia mint általános hitelfelvételi módszer bevezetése tekintetében történő módosításáról (HL L 319., 2022.12.13., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(4) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).

(5) A Bizottság végrehajtási határozata (2021. április 14.) az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat szerinti hitelfelvételi műveletek kezeléséhez szükséges, valamint az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkével összhangban nyújtott hitelekhez kapcsolódó hitelnyújtási műveletekhez szükséges szabályok megállapításáról.

(6) A Bizottság (EU) 2021/1095 végrehajtási határozata (2021. július 2.) az Európai Helyreállítási Eszköz keretében a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekhez kapcsolódó költségek elosztására vonatkozó módszertan létrehozásáról (HL L 236., 2021.7.5., 75. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2463 rendelete (2022. december 14.) az Ukrajna részére 2023-ban nyújtandó támogatást szolgáló eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás +) létrehozásáról (HL L 322., 2022.12.16., 1. o.).

(8) A Bizottság C(2018) 5120 final határozata (2018. augusztus 3.) az Európai Unió általános költségvetésének (az Európai Bizottságra vonatkozó szakasz) végrehajtására vonatkozó, a Bizottság szervezeti egységeinek figyelmébe szánt belső szabályokról.

(9) A Bizottság (EU) 2017/583 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kötvényekkel, strukturált pénzügyi termékekkel, kibocsátási egységekkel és származtatott termékekkel kapcsolatos, kereskedési helyszínekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 229. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(12) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.).

(13) A Bizottság (EU, Euratom) 2021/625 határozata (2021. április 14.) a Bizottság által az Unió és az Európai Atomenergia-közösség nevében végzett forrásbevonás céljából létrehozott elsődleges kereskedői hálózatról, valamint a konzorciális ügyletek vezetőire és társvezetőire vonatkozó jogosultsági feltételekről (HL L 131., 2021.4.16., 170. o.).

(14) A Bizottság (EU, Euratom) 2022/2545 végrehajtási határozata (2022. december 19.) a diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteihez kapcsolódó költségek allokációs keretének létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 123. oldalát).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/123

A BIZOTTSÁG (EU, Euratom) 2022/2545 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2022. december 19.)

a diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteihez kapcsolódó költségek allokációs keretének létrehozásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)

Az (EU, Euratom) 2022/2434 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) egységes finanszírozási módszerként, a Bizottság által végzett hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek végrehajtása céljából az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletbe (a továbbiakban: költségvetési rendelet) bevezeti a diverzifikált finanszírozási stratégiát. Az (EU, Euratom) 2022/2434 rendelet hatálybalépését követően a diverzifikált finanszírozási stratégiát azokra a pénzügyi támogatási programokra kell alkalmazni, amelyek alap-jogiaktusai 2022. november 9-én vagy azt követően lépnek hatályba.

(2)

A Bizottságnak meg kell határoznia a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges szabályokat. A diverzifikált finanszírozási stratégia alkalmazásához olyan szabályokat kell elfogadni, amelyek meghatározzák a vonatkozó költségeknek az adott pénzügyi támogatási programokhoz való allokációját, továbbá biztosítják, hogy a pénzügyi támogatással kapcsolatban az Unió részéről felmerült valamennyi költség a kedvezményezettet terhelje.

(3)

A Next Generation EU (NGEU) diverzifikált finanszírozási stratégiájának végrehajtásához kapcsolódó költségallokációs módszert az (EU) 2021/1095 bizottsági végrehajtási határozat (3) állapította meg. Indokolt ezeket a szabályokat a költségvetési rendelet 220a. cikke szerinti diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekre is kiterjeszteni.

(4)

A visszafizetési kötelezettségeknek a pénzügyi támogatás kedvezményezettjeit kell terhelniük, összhangban a költségvetési rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjával, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az egyensúly költségvetési elveivel. A költségeket a kedvezményezettekre kell terhelni egy olyan egységes költségallokációs módszer alapján, amely biztosítja a költségek átlátható és arányos allokációját.

(5)

A költségallokációs módszernek biztosítania kell, hogy ne kerülhessen sor a költségek kedvezményezettek közötti keresztfinanszírozására. A hitelek költségeit teljes mértékben a hitelek kedvezményezettjeihez kell rendelni, a vissza nem térítendő támogatások költségeit pedig teljes mértékben az uniós költségvetésre kell terhelni, arányosan, a különböző kedvezményezettek részére bevont és kifizetett források ténylegesen felmerült költségei alapján. A módszernek ki kell terjednie a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekkel kapcsolatban az Uniónál felmerülő összes költségre, ideértve az összes adminisztratív költséget, és biztosítania kell, hogy a különböző költségkategóriákat minden egyes kifizetés esetén kiszámítsák.

(6)

A kedvezményezettek közötti tisztességes és egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a Bizottságnak a kifizetés típusától (az uniós költségvetés vagy a kedvezményezettek általi visszafizetéstől) függetlenül olyan közös és egységes módszert kell alkalmaznia a költségekre, amely a költségeket a kedvezményezetteknek nyújtott források arányában rendeli hozzá a kedvezményezettekhez.

(7)

A költségszámítási és -allokációs módszernek három költségkategóriát kell megkülönböztetnie: a finanszírozás költségét, a likviditáskezelés költségét és az adminisztratív költségeket. A finanszírozási költség a Bizottság által az adott kifizetések finanszírozása céljából kibocsátott különböző eszközök után fizetendő kamatokból és egyéb díjakból adódik. A likviditáskezelés költségei a soron következő kifizetések teljesítésére kibocsátott és tartalékként átmenetileg likviditási számlákon tartott összegek miatt felmerülő költségek. Ez a folyamatos működési általános költség a diverzifikált finanszírozási stratégia velejárója, amelyet méltányosan kell megosztani az összes kedvezményezett között. A harmadik költségkategóriába a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges technikai és működési kapacitás kiépítésének adminisztratív költségei tartoznak, amelyek egyértelműen a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásából erednek.

(8)

A költségek méltányos és arányos hozzárendelése a kifizetések és a kapcsolódó finanszírozási eszközök időszakokhoz (a továbbiakban: időszaki keretek) való rendelésével történik. A diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott és az időszaki keretekhez már hozzárendelt meglévő kifizetéseket és kapcsolódó hitelfelvételi ügyleteket nem érintheti a költségvetési rendelet 220a. cikk hatálya alá tartozó pénzügyi támogatási programok keretében nyújtott kifizetések hozzáadása. A diverzifikált finanszírozási stratégia keretében finanszírozott kifizetések költségeit e kifizetések megindításától kezdve azonos módon kell kiszámítani és hozzárendelni. E megközelítés legfőbb előnye, hogy az adott időszaki keret egyes kifizetéseinek finanszírozási költsége azonos, ami biztosítja, hogy a hitelfelvételek a kifizetési igényekhez igazodjanak.

(9)

Biztosítani kell, hogy a költségallokációs módszer hatálya alá tartozó programok egyike esetében se módosuljon a költségmegosztás. A költségallokációs módszer az elfogadásától kezdve alkalmazandó lenne az NGEU-hitelekre és az (EU) 2022/2463 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti, hasonló futamidejű és szerkezetű hitelekre is. Ezért e hitelek azonos időszaki keretekbe is kerülhetnek. Egy olyan új, eltérő időtartamú és struktúrájú pénzügyi támogatási program létrehozása esetén, amely valószínűleg hatással lenne a költségekre, a módszert felül kell vizsgálni.

(10)

A hitelfelvételi ügyletekből eredő finanszírozási költség kiszámításakor a kifizetés időpontjához tartozó hat hónapos időszakban végrehajtott összes hitelfelvételi művelet költségét figyelembe kell venni. A finanszírozási költségek időszak szerinti felosztására azért van szükség, hogy a kifizetéshez rendelt finanszírozási költség szorosan kapcsolódjon a kifizetés időpontjában érvényes piaci kamatlábakhoz. E megközelítés szerint a finanszírozás pontos költsége csak a hat hónapos időszaki keret lezárásakor, a finanszírozási portfólió véglegesítésével számítható ki, hozzávetőleges értéke azonban ezt megelőzően is a hitel kedvezményezettjeinek rendelkezésére fog állni. A hitel kedvezményezettjeinek, illetve az (EU) 2020/2094 rendelet (5) 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevételek esetében az uniós költségvetésnek ugyanazt a díjat kell fizetnie. Ezáltal elkerülhető a hagyományos back-to-back módszerre jellemző önkényesség vagy véletlenszerűség, ami abból ered, hogy egy adott kedvezményezettre mindig az adott hitelfelvétel napján elérhető feltételek érvényesek.

(11)	Az időszaki kereteket célszerű január 1-jén vagy július 1-jén kezdődő hat hónapos időszakokra aktiválni. Az első időszaki keretnek azonban a határozat 4. cikkével összhangban a 2021. június 1. és 2021. december 31. közötti időszakra kell vonatkozni.

(12)

Az egyes hat hónapos időszaki keretek finanszírozási költségei a Bizottság által nem befolyásolható finanszírozási feltételek miatt eltérőek lehetnek, a Bizottság azonban a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek kezelésével biztosítani fogja, hogy az időszaki keretek a lehető legnagyobb mértékben hasonló lejárati szerkezettel rendelkezzenek.

(13)

A Bizottság finanszírozási stratégiája lehetővé teszi a kamatlábkockázat és más pénzügyi kockázatok jobb kezelését. Bár a hitelkedvezményezetteknek felszámított kamatlábak stabilak lesznek, a finanszírozási portfólió lejáró eszközeinek cseréje miatt bizonyos időközönként csekély mértékben ki kell majd igazítani a kamatlábakat. Indokolt esetben a Bizottság a fennmaradó kamatlábkockázat kezelése érdekében származtatott ügyletek, például csereügyletek alkalmazásával lehetőséget fog adni a kedvezményezettnek rögzített kamatozású hitelek igénybevételére. E rögzített kamatozású konstrukció költségeit teljes mértékben és kizárólag az ezt a lehetőséget igénybe vevő kedvezményezett viseli.

(14)

Az időszaki kereten belüli kifizetések összegének meg kell egyeznie az időszaki kerethez rendelt hosszú lejáratú finanszírozási eszközök összegével. A forrásokat általában ugyanabban az időszaki keretben fizetik ki és ugyanahhoz az időszaki kerethez rendelik hozzá, mint a bevonásukhoz használt hosszú lejáratú finanszírozási eszközök kibocsátását. A kifizetések előre nem látható késedelmei miatt azonban adódhatnak olyan helyzetek, amikor a hosszú távú finanszírozásból bevont forrásokat nem lehet az eredeti ütemezés szerint kifizetni. Ilyen helyzetben a kifizetést el lehet halasztani a következő időszaki keretre. Ha azonban az elhalasztott kifizetésekre szánt forrásokat már bevonták és az előző időszaki kerethez rendelték, akkor azok ebben az időszaki keretben nem használhatók fel más kifizetésekre. Ilyen körülmények között lehetővé kell tenni, hogy az elhalasztott kifizetéseket ahhoz az időszaki kerethez rendeljék, amelyhez a finanszírozási eszközöket kibocsátották. Hasonlóképpen lehetővé kell tenni, hogy a következő időszaki keret hosszú távú finanszírozási eszközeit az előző időszaki kerethez lehessen rendelni abban az esetben, ha az előző időszaki keret hosszú távú finanszírozási eszközeinek összege nem elegendő a kifizetések fedezésére.

(15)

A Bizottság számára eszközöket kell biztosítani ahhoz, hogy az előző időszaki keretben felkészüljön a következő időszaki keret legelején felmerülő kifizetési igényekre is. Az ilyen helyzetek kezelése és annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság kedvező feltételek mellett rendelkezzen az ahhoz szükséges forrásokkal, hogy a kifizetésekre az időszaki keretek közötti átmenet időpontjához közel kerülhessen sor, a Bizottságnak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy hosszú távú finanszírozási eszközöket a következő időszaki kerethez rendeljen.

(16)

A diverzifikált finanszírozási stratégia központi és meghatározó eleme, hogy rövid távú hitelfelvétel és prudenciális készpénztartás révén biztosítani tudja a finanszírozási műveletek likviditását. E likviditáskezelés képessé teszi majd a Bizottságot arra, hogy minden kifizetési igényt kielégítsen és a kibocsátást a piaci feltételekhez igazítsa. E képesség a rövid lejáratú értékpapírok kibocsátásával összefüggésben a forrásbevonási költségek növekedéséhez vezet, illetve a kifizetési igények azonnali teljesíthetősége érdekében szükségessé teszi, hogy a bevont források egy részét ideiglenes jelleggel likviditási számlán tartsák. A diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott adósságkezelési műveletek lehetővé teszik a kamatlábak és más pénzügyi kockázatok jobb kezelését. E célra felhasználhatók származtatott ügyletek, például a kedvezményezetteknek nyújtott hitelek kamatlábkockázatát vagy egyéb pénzügyi kockázatát kezelő csereügyletek, illetve fedezett vagy fedezetlen pénzpiaci ügyletek. A saját kötvények likviditáskezelés céljából történő visszavásárlásával és/vagy tartásával kapcsolatban felmerült költségeket likviditáskezelési költségnek kell tekinteni. E határozatnak meg kell határoznia a likviditási költségek kiszámításának alapját, és azt, hogy e költségeket miként kell tisztességes és méltányos alapon az adott évben bevont források kedvezményezettjeire terhelni.

(17)

Az adott időszaki kerethez allokált hosszú lejáratú finanszírozási eszközök összegénél magasabb kifizetési igények vagy a kamatfizetések az időszaki kereten belül likviditási hiányt eredményezhetnek. Az adott időszaki kerethez allokált hosszú lejáratú finanszírozási eszközök összegénél alacsonyabb kifizetési igények vagy az adott időszaki kerethez allokált kintlévő kifizetésekkel kapcsolatban kapott törlesztések likviditási többletet eredményezhetnek. E likviditási többletek vagy hiányok kiegyenlítése elkerülhetetlen követelmény a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtása szempontjából. Ezeket a költségeket nem szabad az adott időszaki keretekhez rendelni, hanem önálló likviditáskezelési általános költségekként elkülönítve kezelendők. A határozatnak mechanizmust kell létrehoznia a likviditási hiányból vagy többletből eredő költségek elkülönítésére annak érdekében, hogy azokat a tágabb értelemben vett finanszírozási program likviditáskezelési költségekként fedezni tudja. A Bizottságnak a likviditáskezelési keretet kell használnia az időszaki keretek pozitív vagy negatív készpénzegyenlegének kiegyensúlyozására a kifizetések teljes összegéhez képest.

(18)

A diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtása céljából minél költséghatékonyabb hozzáféréssel kell rendelkezni a tőkepiacokhoz, ami új infrastruktúrák létesítését, valamint azok folyamatos és hatékony karbantartását teszi szükségessé. A vonatkozó költségek a likviditási számlák vezetéséhez, az uniós kincstárjegy- és kötvényaukciók lebonyolításához, valamint az új belső adatfeldolgozási kapacitásokhoz kapcsolódnak. A hitelfelvételi és kifizetési műveletek végrehajtásából közvetlenül eredő költségeket általános költségként kell kezelni, megkülönböztetve a hitelfelvételi és kifizetési infrastruktúra létesítésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket. Ezeket a költségeket általános adminisztratív szolgáltatási költségként kell figyelembe venni.

(19)

Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek magukban foglalnak minden, a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásával kapcsolatban közvetlenül felmerülő adminisztratív költséget. Ezek lehetnek az operatív kapacitások kiépítésének egyszeri létesítési költségei vagy olyan ismétlődő költségek, amelyek közvetlenül a diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteihez kapcsolódóan merülnek fel az idők folyamán. Az ismétlődő költségek az adott évben teljesített kifizetésekhez hozzárendelt rendszeres költségek, a létesítési költségeket egyszeri költségekként kell elszámolni.

(20)

Az érintett műveletekkel kapcsolatban 2021 óta felmerült létesítési és kapacitásépítési költségeket egy adott általános létesítési költségen keresztül már hozzárendeltek az NGEU pénzügyi támogatási programjainak kedvezményezettjeihez. Ezért a költségvetési rendelet 220a. cikkének hatálya alá tartozó egyéb pénzügyi támogatási programok kedvezményezettjeihez nem szabad hozzárendelni e korábbi kapacitásépítéssel kapcsolatos költségeket, csak a jövőbeni infrastruktúra-karbantartási kiadásokat. A költségvetési rendelet 220a. cikkének hatálya alá tartozó – NGEU-n kívüli – pénzügyi támogatási programokra eső adminisztratív költségeket ezért az ismétlődő költségekre kell korlátozni, de egyébként ugyanúgy kell kezelni, mint a diverzifikált finanszírozási stratégia bármely más kedvezményezettje esetében.

(21)

Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek közé tartozó adminisztratív költségeket a diverzifikált finanszírozási stratégiához közvetlenül kapcsolódó elszámolható költségek zárt listájára kell korlátozni. A 2023. évi költségvetéssel összefüggésben létrejött megállapodások értelmében az elszámolható adminisztratív kiadások listájára felkerültek a külső tanácsadók szerződéses díjai is. Az elszámolható adminisztratív kiadások listájának bővítéséről e határozat elfogadása előtt a tagállami hatóságok tájékoztatást kaptak. Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek igen csekély részét teszik ki a diverzifikált finanszírozási stratégiával összefüggő műveletek aggregált költségeinek.

(22)	Az utólagos számlázási folyamat célja annak biztosítása, hogy a költségeket mindaddig be lehessen hajtani a következő évben, amíg a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végzett hitelfelvételi, adósság- és kifizetéskezelési műveletekből már nem keletkeznek költségek.

(23)

Az (EU) 2022/2463 rendelet alapján Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatási hitelek esetében kivételesen – az (EU) 2022/2463 rendelet 17. cikkével összhangban – az Unió viselheti a hitelfelvétellel és hitelnyújtással kapcsolatos kamatköltségeket és adminisztratív költségeket. A szükséges forrásokat az (EU) 2022/2463 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamok hozzájárulásaiból biztosítanák. E költségek számlázását ezért össze kell hangolni az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján külső címzett bevételek minősülő kifizetések költségeinek kiszámlázásával, és célszerű negyedévente összesíteni.

(24)

A Bizottságnak visszaigazoló értesítést kell adnia minden egyes kifizetésről, beleértve az (EU) 2020/2094 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja szerinti vissza nem térítendő támogatást, az (EU) 2020/2094 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, a tagállamoknak nyújtott visszatérítendő támogatást, valamint a költségvetési rendelet 220a. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi támogatási programok keretében valamely tagállamnak vagy harmadik országnak nyújtott hiteleket is.

(25)

A diverzifikált finanszírozási stratégia keretében nyújtott hitelek kifizetéseit standard pénzügyi feltételek (lejárati és visszafizetési profil) mellett kell végrehajtani. A vissza nem térítendő támogatások esetében az uniós költségvetés számára fő igazoló dokumentumként a visszaigazoló értesítésben kell meghatározni az említett pénzügyi feltételeket. A visszaigazoló értesítésnek a benne szereplő pénzügyi feltételek alapján meg kell határoznia a költségtérítési igényt. E feltételeknek tartalmazniuk kell a kifizetés időpontját, a pénzügyi támogatás összegét, a finanszírozási költség fizetési dátumát és a lejárat napját. Az uniós vissza nem térítendő támogatások esetében a költségvetéstervezés, a pénzügyi folyamatok és az elszámolás lényegi alapját a visszaigazoló értesítés képezi.

(26)	A hitelmegállapodásokban megfelelő hivatkozások fogják egyértelművé tenni, hogy a kifizetések költségeinek megállapítására az e határozatban bemutatott módszer alkalmazásával kerül sor.

(27)	Ezt a határozatot az NGEU program keretében végrehajtott összes hitelfelvételi ügyletre és kifizetésre alkalmazni kell, beleértve azokat is, amelyekre a határozat hatálybalépése előtt került sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. FEJEZET

TÁRGY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. cikk

Tárgy, hatály és irányadó elv

(1) Ez a határozat közös és egységes módszert hoz létre a költségvetési rendelet 220a. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi támogatási programok, valamint az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat (6) 5. cikkének (1) bekezdése szerinti vissza nem térítendő támogatás (a továbbiakban: CAM-programok) keretében végrehajtott hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekkel összefüggésben felmerülő költségek allokációjára.

(2) A költségallokációs módszer alkalmazását a méltányosság és az egyenlő bánásmód elve vezérli, biztosítva a költségeknek a kapott támogatás relatív arányán alapuló allokációját.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.	„kedvezményezett”: olyan tagállam vagy harmadik ország, amely részes fele egy CAM-program keretében kötött hitelmegállapodásnak vagy az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikkének (1) bekezdése szerinti vissza nem térítendő támogatás esetében az uniós költségvetés;

2.	„kifizetés”: a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekből származó forrásoknak a visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás finanszírozása céljából valamely kedvezményezett részére történő folyósítása;

3.	„finanszírozási eszközök”: kötvények, váltók, kereskedelmi értékpapírok, uniós kincstárjegyek vagy bármely más megfelelő rövid és/vagy hosszú távú pénzügyi tranzakció a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében;

4.	„kamatperiódus”: tizenkét (12) hónapos időszak, vagy a visszaigazoló értesítésben meghatározott egyéb időszak, amely a kifizetés vagy a megelőző kamatfizetés napján kezdődik;

5.	„likviditáskezelés”: a finanszírozási eszközökhöz és kifizetésekhez kapcsolódó pénzforgalom kezelése;

6.	„hitelmegállapodás”: a Bizottság és egy kedvezményezett között valamely CAM-program keretében létrejött megállapodás;

7.	„hitelfelvételi műveletek”: az (EU, Euratom) 2022/2544 bizottsági végrehajtási határozat (7) 2. cikkének 1. pontjában említett műveletek;

8.	„adósságkezelési műveletek”: az (EU, Euratom) 2022/2544 végrehajtási határozat 2. cikkének 2. pontjában említett műveletek;

9.	„rövid távú finanszírozás”: az (EU, Euratom) 2022/2544 végrehajtási határozat 2. cikkének 11. pontjában említett műveletek;

10.	„hosszú távú finanszírozás”: az (EU, Euratom) 2022/2544 végrehajtási határozat 2. cikkének 10. pontjában említett műveletek.

3. cikk

Költségtípusok

Létre kell hozni a következő költségkategóriákat:

a)	finanszírozási költség;

b)	likviditáskezelési költség;

c)	általános adminisztratív szolgáltatási költség.

2. FEJEZET

FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉG ÉS LIKVIDITÁSKEZELÉSI KÖLTSÉGEK

1. SZAKASZ

Időszaki keretek

4. cikk

Időszaki keretek

(1) Egy adott időszaki keret egy január 1-jén vagy július 1-jén kezdődő hat hónapos időszakban aktív. Az első időszaki keret azonban a 2021. június 1. és 2021. december 31. közötti időszakra vonatkozik.

(2) Az időszaki keretet az aktív időszak alatt teljesített kifizetések és a kerethez allokált kapcsolódó finanszírozási eszközök alkotják. Minden kifizetést a folyósítása napján aktív időszaki kerethez kell rendelni.

Az első albekezdéstől eltérve, ha az előző időszaki kerethez rendelt hosszú távú finanszírozási eszközökből származó források összege meghaladja az előző időszaki kerethez az első albekezdéssel összhangban hozzárendelt kifizetések összegét, a kifizetéseket továbbra is ehhez az előző időszaki kerethez kell hozzárendelni mindaddig, amíg a kifizetések összege el nem éri a hosszú távú finanszírozási eszközökből származó források összegét.

A visszafizetendő kifizetések kintlévő összegei az időszaki kerethez hozzárendeltek maradnak.

(3) A 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a hosszú távú finanszírozási eszközökből származó forrásokat időszaki kerethez kell rendelni.

(4) Az (5) bekezdésben említettektől eltérő hosszú távú finanszírozási eszközöket az azokat létrehozó hitelfelvételi művelet megkötésének időpontjában aktív időszaki kerethez kell rendelni.

Az első albekezdéstől eltérve:

a)	a következő időszaki keretben történő kifizetés finanszírozása céljából felvett finanszírozási eszközök hozzárendelhetők a következő időszaki kerethez;

ha az aktív időszaki keret végén a kifizetések összege meghaladja a hosszú távú finanszírozási eszközökből származó források összegét, az ezen időszaki keret aktív időszaka utáni hitelfelvételi műveletekből származó hosszú távú finanszírozási eszközöket ezen időszaki kerethez kell rendelni mindaddig, amíg a hosszú távú finanszírozási eszközökből származó források összege el nem éri ezen időszaki keret kifizetéseinek összegét.

(5) A lejáró hosszú távú finanszírozási eszközöket felváltó hosszú távú finanszírozási eszközöket ugyanahhoz az időkerethez kell rendelni. Ha a lejáró hosszú távú eszköz lejáratának napja és az azt felváltó hosszú távú eszköz felvételének napja között eltérés mutatkozik, a 6. cikk alkalmazandó.

5. cikk

Likviditáskezelési keret

(1) A likviditáskezelési keret addig működik, amíg a CAM-programok keretében engedélyezett hitelfelvételi műveleteket maradéktalanul vissza nem fizetik.

(2) A rövid távú finanszírozási eszközöket, az adósságkezelési műveleteket és az ezekből eredő költségeket a likviditáskezelési kerethez kell rendelni.

6. cikk

A likviditási egyenlegek kiegyensúlyozása

(1) Az időszaki keret likviditási egyenlegét napi alapon, a beáramlások és a kiáramlások különbözeteként kell kiszámítani, a melléklet 1. pontjának 3. lépésében meghatározottak szerint.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett összeg pozitív („likviditási többlet”), azt a nap végén át kell vezetni az időszaki keretből a likviditáskezelési keretbe, a melléklet 1. pontjának 4. lépésében meghatározottak szerint, az adott időszaki keret adott napi finanszírozási költségén.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett összeg negatív („likviditáshiány”), az annak megfelelő összeget a nap végén át kell vezetni a likviditáskezelési keretből az időszaki keretbe, a melléklet 1. pontjának 6. lépésében meghatározottak szerint, a likviditáskezelési keret adott napi finanszírozási költségén.

2. SZAKASZ

A finanszírozási költségek és a likviditáskezelési költségek kiszámítása

7. cikk

Az időszaki keret finanszírozási költségének kiszámítása

(1) A finanszírozási költségeket napi szinten kell kiszámítani.

(2) A finanszírozási eszköz finanszírozási költsége a fizetendő napi kamatot és a teljes kibocsátási áron alapuló potenciális ázsiót/diszázsiót foglalja magában.

(3) Az időszaki keret napi finanszírozási költsége az időszaki kerethez rendelt finanszírozási eszközök napi költségét foglalja magában, a 6. cikk (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel.

8. cikk

A likviditáskezelési költség kiszámítása

(1) A likviditáskezelési költség a likviditáskezelési keret tartási költségeinek összege, a melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint.

(2) A tartási költség a likviditáskezelési keret finanszírozási eszközei keretében elhatárolt kamatnak, a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében említett likviditási többletek vagy likviditási hiányok kiegyensúlyozásából eredő költségeknek és hozamoknak, valamint a likviditásállományok által generált befektetésarányos megtérülésnek a különbözete.

(3) A likviditáskezelési költségeket napi szinten kell kiszámítani.

9. cikk

A likviditáskezelési költségek allokációja

(1) A likviditáskezelési költségeket az adott negyedévben felmerülő napi likviditáskezelési költségek összegeként kell kiszámítani. Ezeket a költségeket arányosan, az adott kifizetésnek az összes kifizetés adott negyedév végén kintlévő összegéhez viszonyított relatív arányában kell hozzárendelni az egyes kifizetésekhez.

(2) A likviditáskezelési költséget a melléklet 2. pontjában meghatározott módszer és lépések alapján kell kiszámítani.

10. cikk

A finanszírozási költség hozzárendelése a kifizetéshez

(1) Az adott időszaki keret kifizetéseit a visszafizetés napjáig azonos átlagos napi finanszírozási költség terheli.

(2) Az egyes kintlévő kifizetések napi finanszírozási költségét úgy kell kiszámítani, hogy az időszaki keretnek a 6. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazása utáni teljes finanszírozási költségét meg kell szorozni a kifizetés összegével, majd elosztani azon időszaki keret kifizetéseinek teljes kintlévő összegével, amelyhez a kifizetést hozzárendelték.

3. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ADMINISZTRATÍV SZOLGÁLTATÁSI KÖLTSÉGEK

11. cikk

Általános adminisztratív szolgáltatási költségek

Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek a kedvezményezettek ismétlődő adminisztratív költségeit és az RRF-hitelek létesítési költségeit foglalják magukban. E költségeket a melléklet 3. pontjával összhangban kell kiszámítani.

12. cikk

Ismétlődő adminisztratív költségek

(1) Az ismétlődő adminisztratív költségek a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek végrehajtása során a Bizottságnál felmerült, következő típusú költségeket foglalják magukban: jogi díjak – például a jogi szakvéleményekért fizetett díjak –, a számlakezelés ismétlődő költségei, a külső könyvvizsgálat költségei, az aukciós platformok fenntartási díjai, a hitelminősítő intézetek díjai, a tőzsdei jegyzés, az adók, a bejegyzési, közzétételi és elszámolási díjak, az információtechnológia, a piackutatási költségek, valamint a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához kapcsolódó szerződéses tanácsadói díjak.

(2) Amennyiben az ilyen költségek közösek az egyéb pénzügyi támogatási programok keretében végrehajtott hitelfelvételi műveletekkel, a kiszámításba bevont költségeket a hitelfelvételi és az adósságkezelési műveleteknek az adott naptári évre vonatkozó arányos részeként kell kiszámítani.

(3) Az egyes hitelmegállapodások keretében kapott egyes kifizetések ismétlődő adminisztratív költségeit az adott kifizetésnek és a naptári évben teljesített összes kifizetésnek az arányában kell kiszámítani.

13. cikk

Az RRF-hitelek létesítési költségei

(1) Az RRF-hitelek létesítési költségei az NGEU hitelfelvételi, adósságkezelési és fizetéskezelési műveleteihez szükséges kapacitások kiépítésével összefüggésben a Bizottságnál felmerülő költségeket foglalják magukban. Ide tartoznak az NGEU-számlák létrehozásával, valamint az aukciós platform és a befektetőkezelési eszköz létrehozásával összefüggő költségek, az egyéb információtechnológiai költségek, valamint a piachoz kapcsolódó kutatási és tanácsadási díjak.

(2) A létesítési költségek 48 %-át az RRF-hitelmegállapodásokat aláíró tagállamok viselik.

(3) 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban a tagállamok az (1) bekezdésben említett létesítési költségeket az aláírt RRF-hitelmegállapodás keretében nyújtott hitel összegének és az összes aláírt RRF-hitelmegállapodás keretében nyújtott hitelek teljes összegének arányában fizetik meg, a melléklet 3.2.a) és 3.2.b) pontjában meghatározottak szerint.

(4) Az allokálatlan létesítési költségeket 2024. június 30-ig kell hozzárendelni az RRF-hitelmegállapodásokat aláíró tagállamokhoz, az RRF-hitelmegállapodások keretében aláírt hitelek összegének és a 2023. december 31-ig aláírt összes RRF-hitelmegállapodás keretében nyújtott hitel teljes összegének arányában, a melléklet 3.2.c) pontjában meghatározottak szerint.

(5) 2023 végét követően a hitelfelvételi műveletekkel kapcsolatban további létesítési költségek nem lehetnek esedékesek, illetve nem allokálhatók a CAM-programokhoz kivéve, ha azok az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak.

4. FEJEZET

SZÁMLÁZÁS

14. cikk

Visszaigazoló értesítés

(1) Minden egyes kifizetéshez visszaigazoló értesítést kell készíteni, amely tartalmazza a Bizottság költségtérítési igényének alapjául szolgáló feltételeket.

(2) A visszaigazoló értesítés meghatározza, hogy a (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti vissza nem térítendő támogatások esetében az uniós költségvetésnek, a hitelmegállapodások esetében pedig a kedvezményezetteknek milyen feltételekkel kell teljesíteniük a finanszírozási költségek megfizetését és a tőketörlesztést.

(3) A visszaigazoló értesítés a következő elemeket tartalmazza:

a)	a kifizetés összege,

b)	a lejárat napja,

c)	a visszafizetés ütemezése,

d)	a kifizetés időszaki kerethez való hozzárendelése,

e)	a fizetési napot feltüntető kamatperiódus.

(4) A hitelekre vonatkozó visszaigazoló értesítésnek a hitelmegállapodásokban szereplő további elemeket is tartalmaznia kell.

15. cikk

A finanszírozási költség kiszámlázása

(1) Az egyes kifizetések finanszírozási költségét a visszaigazoló értesítésben meghatározott kamatperiódus végén kell kiszámítani.

(2) A számlázásra a visszaigazoló értesítésben meghatározott kamatperiódus végén kerül sor. Az (EU) 2020/2094 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti külső címzett bevételnek minősülő kifizetések esetében, továbbá az MFA+ eszköz keretében teljesített kifizetések esetében, ha Ukrajna a kapcsolódó költségek támogatását kéri, a számlákat az adott év során negyedévenként összesíteni lehet.

16. cikk

A likviditáskezelési költség kiszámlázása

A naptári évben felmerült likviditáskezelési költséget a következő naptári év kezdetén ki kell számlázni.

17. cikk

Az általános adminisztratív szolgáltatási költségek kiszámlázása

A naptári évben felmerült általános adminisztratív szolgáltatási költségeket – a 11. cikk szerint allokált aggregált költségeket – a következő naptári év kezdetén ki kell számlázni a hitelek kedvezményezettjeinek.

A kedvezményezettek által a szolgáltatási költségekre teljesített befizetések a költségvetési rendelet 21. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében belső címzett bevételnek minősülnek.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2021/1095 végrehajtási határozat hatályát veszti.

A hatályát vesztett határozatra történő hivatkozásokat az erre a határozatra történő hivatkozásoknak kell tekinteni.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(3) A Bizottság (EU) 2021/1095 végrehajtási határozata (2021. július 2.) az Európai Helyreállítási Eszköz keretében a hitelfelvételi és adósságkezelési műveletekhez kapcsolódó költségek elosztására vonatkozó módszer létrehozásáról az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat szerinti műveletek tekintetében és az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének megfelelően nyújtott hitelekhez kapcsolódó hitelnyújtási műveletek tekintetében (HL L 236., 2021.7.5., 75. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2463 rendelete (2022. december 14.) az Ukrajna 2023. évi támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz) létrehozásáról (HL L 322., 2022.12.16., 1. o.).

(5) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).

(6) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14-én.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(7) A Bizottság (EU, Euratom) 2022/2544 végrehajtási határozata (2022. december 19.) a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott uniós hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletek kezelésére és végrehajtására vonatkozó szabályok létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 109. oldalát)

MELLÉKLET

1. A finanszírozási költség kiszámítása

A finanszírozási költség kiszámítására a következő lépésekben kerül sor:

1. lépés: Az időszaki keretben (TC) vagy a likviditáskezelési keretben (LMC) lévő adott finanszírozási eszköz napi összköltségének kiszámítása

Ki kell számítani a napi kamatot:

A finanszírozási eszköz ázsióját/diszázsióját lineárisan fel kell osztani az eszköz élettartamára.

ázsió/diszázsiónapi = (100 – kibocsátási ár): (lejárat dátuma – kibocsátás dátuma)

ahol a kibocsátási ár = teljes ár (banki díjakkal együtt)

Ki kell számítani a finanszírozási eszköz napi összköltségét:

CoFnapi, eszközönkénti = ACCnapi + ázsió/diszázsiónapi

2. lépés: Az aggregált napi finanszírozási összköltség kiszámítása

Az egyes időszaki kereteknek (TC1–TC11) az 5. cikkben említett kiegyensúlyozás előtti napi összköltsége az időszaki kerethez rendelt egyes finanszírozási eszközök napi összköltségének aggregátuma:

CoFnapi, TC(x) kiegyensúlyozás előtt = ∑ CoFnapi, a TC(x)-hez allokált eszközönként

A likviditáskezelési keret finanszírozási költsége a következő:

CoFnapi, LMC kiegyensúlyozás előtt = ∑ CoFnapi, LMC-hez allokált eszközönként

3. lépés: Az időszaki keret likviditási egyenlegének kiszámítása

Naponta ki kell számítani az időszaki keret likviditási egyenlegét:

LikviditásTC(x) = Beáramlások [Kibocsátási bevételek + Kamathitelek/támogatások + Visszafizetésekhitelek/támogatások] – Kiáramlások [Kifizetések + Kuponokkintlévő tartozás + Adósságtörlesztések]

4. lépés: A likviditási többlet által érintett finanszírozási eszközök finanszírozási költségének kiszámítása

Ebben a lépésben meg kell állapítani a likviditási többlettel rendelkező időszaki keretek napi összköltségének (CoF) azon részét, amely az adott keretben tartott likviditáshoz rendelhető.

Ki kell számítani a finanszírozási eszközökhöz kapcsolódó finanszírozási költségeket:

CoFLikviditási többlet TC(többlet)=

CoFnapi, TC (többlet) kiegyensúlyozás előtt * Likviditásnapi, TC (többlet): TC(többlet)

CoFnapi, TC (többlet) kiegyensúlyozás után = CoFnapi, TC (többlet) kiegyensúlyozás előtt – CoFnapi, likviditás többlet TC(többlet)

5. lépés: A likviditáskezelési keret költségének kiszámítása, ha a likviditási többlettel rendelkező időszaki keretből finanszírozási költséget rendelnek hozzá

Ha a likviditáskezelési keret likviditási többletet kap az időszaki keretből, a költségét a következő módon kell kiszámítani:

CoFnapi, LMC kiegyensúlyozás után = CoFnapi, LMC kiegyensúlyozás előtt + ∑ CoFlikviditási többlet TC(többlet)

6. lépés: Likviditási hiányt mutató időszaki keret finanszírozási költségének kiszámítása

Az adott időszaki keret likviditási hiányát a likviditáskezelési keretből, napi finanszírozási költségen (5. lépés) történő likviditásátvezetéssel kell kiegyensúlyozni.

A pozitív likviditási egyenlegű időszaki keretek esetében a finanszírozás kiegyensúlyozás utáni költsége már a fenti 4. lépésből következik.

CoFlikviditásátvezetés az LMC-ből = CoFnapi, LMC-kiegyensúlyozás után * átvezetés összege: LMC

CoFnapi, TC (hiány) kiegyensúlyozás után = CoFnapi, TC (hiány) kiegyensúlyozás előtt + CoFlikviditásátvezetés az LMC-ből

A Bizottságnak bizonyos finanszírozási feltételekre nincs befolyása, így a finanszírozási költségek az egyes hat hónapos időszaki keretek esetében eltérhetnek, a Bizottság azonban a hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteket oly módon kezeli, hogy az egyes időszaki keretek a lehető legnagyobb mértékben hasonló lejárati szerkezettel rendelkezzenek.

7. lépés: A kifizetés napi finanszírozási költségének kiszámítása

A kifizetés napi finanszírozási költségének a kiszámításához a kifizetés összegét meg kell szorozni a kifizetésnek a hozzárendelt időszaki kerethez viszonyított relatív arányával.

A TC(x) adott kifizetéséhez tartozó CoF =

CoFnapi, TC(x)kiegyensúlyozás után * a kifizetés kintlévő összege: ∑ a TC(x) kintlévő kifizetései

2. A likviditáskezelési költség kiszámítása

Az egy kifizetésre jutó likviditáskezelési költséget a likviditáskezelési keret számítási időszak alatti, az időszaki keretek likviditási egyenlegeinek kiegyensúlyozása utáni napi költségeinek összegeként kell kiszámítani. Az esetleges hozamokat (negatív ráták esetén a költségeket) le kell vonni:

LIQMnegyedéves = ∑ CoFnapi LMC kiegyensúlyozás után a negyedév folyamán – rendelkezésre álló likviditás RoI-janegyedéves

Az LIQM-t a következőképpen kell hozzárendelni az egyes kifizetésekhez:

kifizetés LIQM-je =

LIQMnegyedéves *

∑ kintlévő kifizetésnegyedév végén: ∑ kintlévő kifizetéseknegyedév végén

3. Az általános adminisztratív szolgáltatások költségeinek kiszámítása

3.1. Az ismétlődő adminisztratív költségek kiszámítása

Az ismétlődő adminisztratív költségeket a következőképpen kell kiszámítani:

éves ismétlődő adminisztratív költségekösszesen = ∑ ismétlődő adminisztratív költségek a naptári évben

Az ismétlődő adminisztratív költségeket a következőképpen kell allokálni:

éves ismétlődő adminisztratív költségek kedvezményezettenként = éves ismétlődő adminisztratív költségekösszesen *

∑ kintlévő kifizetés a kedvezményezett részéreév vége: ∑ kintlévő kifizetésekév végén

3.2. A létesítési költségek kiszámítása és allokációja

Az RRF-hitelek kedvezményezettenkénti létesítési költségeit az alábbi két lépésben kell kiszámítani:

a)	Az RRF-hitelek létesítésének költségeit a következőképpen kell kiszámítani: létesítési költségekösszes RRF-hitel = 48 % * ∑ létesítési költségek

Az RRF-hitelek 2021., 2022. és 2023. évre vonatkozó létesítési költségei az alábbiak szerint allokálandók az RRF-hitelmegállapodást aláíró tagállamokhoz:

létesítési költségekaláírt RRF-hitelenként = létesítési költségekösszes RRF-hitel *

aláírt hitelösszeg tagállamonkéntév végén: RRF-hitelek teljes maximális összege

2024. január 1-jétől az allokálatlan létesítési költségek a következőképpen számítandók:

RRF-hitelek allokálatlan létesítési költsége = létesítési költségekösszes RRF-hitel – ∑ az RRF-hitelek allokált létesítési költségei2021-ben, 2022-ben és 2023-ban

Az allokálatlan létesítési költségeket az RRF-hitelmegállapodás keretében a tagállamok részére történő kifizetések kiegészítő létesítési költségeiként a következőképpen kell allokálni:

kiegészítő létesítési költségekkedvezményezettként = az RRF-hitelekre vonatkozó allokálatlan létesítési költségek2023 vége*

∑ aláírt hitelösszegek kedvezményezettenként2023 végén: hitelek teljes összege aláírt RRF hitelmegállapodások keretében2023 vége

3.3. Szolgáltatási költségek kiszámítása kedvezményezettenként

CoSÉvi = ∑ Ismétlődő adminisztratív költségek + ∑ Létesítés adminisztratív költségei

4. A rövidítések jegyzéke

ACCnapi	felhalmozott kamatköltségek napi bontásban
(ACC) napi	az egyes finanszírozási eszközökre vonatkozó napi szintű költségek
Ázsió/diszázsiónapi	ázsió/diszázsió napi bontásban
Kedvezményezett	olyan tagállam vagy harmadik ország, amely részes fele egy CAM-program keretében kötött hitelmegállapodásnak, vagy az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 5. cikkének (1) bekezdése szerinti vissza nem térítendő támogatás esetében az uniós költségvetés
A TC(x) egy egyedi követeléséhez tartozó CoF	X időszaki keret egy követelésének finanszírozási költsége (Cost of Finance, CoF)
CoFnapi, eszközönkénti	napi CoF finanszírozási eszközönként
CoFnapi, LMC kiegyensúlyozás után	napi CoF az LMC esetében, kiegyensúlyozás után
CoFnapi, LMC kiegyensúlyozás előtt	napi CoF az LMC esetében, kiegyensúlyozás előtt
CoFnapi TC (hiány) kiegyensúlyozás után	napi CoF a kezdeti likviditási hiánnyal rendelkező keretek esetében, kiegyensúlyozás után
CoFnapi TC (többlet) kiegyensúlyozás után	napi CoF a kezdeti likviditási többlettel rendelkező keretek esetében, kiegyensúlyozás után
CoFnapi TC (x) kiegyensúlyozás előtt	napi CoF az X időszaki keret esetében, kiegyensúlyozás előtt
CoFnapi likviditás többlet TC(többlet)	az időszaki keret likviditási többletéhez kapcsolódó napi CoF
CoFnapi likviditásátvezetés az LMC-ből	az LMC-be átvezetett likviditáshoz kapcsolódó napi CoF
CoSévi	az adminisztratív szolgáltatási költségek összege a naptári évben
Kupon	a kibocsátó által a kötvény után fizetett kamatok
LikviditásTC(x)	az X időszaki keret likviditása. A többletet vagy a hiányt a 3. lépés szerint kell jelezni.
LMC Költségeknegyedéves	negyedéves likviditáskezelési költség
Névleges	névérték
Rendelkezésre álló likviditás RoI-janegyedéves	a rendelkezésre álló likviditás befektetésének negyedéves hozama
TC(x)	követelések és likviditás összege az X időszaki keretben

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/136

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2022/2546 HATÁROZATA

(2022. december 16.)

az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló EKB/2010/29 határozat módosításáról (EKB/2022/46)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 128. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2022/1211 tanácsi határozat (1) 1. cikke szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (2) bekezdésével összhangban Horvátország teljesíti az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket, és a 2012. évi csatlakozási okmány (2) 5. cikkében említett eltérés 2023. január 1-jei hatállyal megszűnik.

(2)

Az EKB/2010/29 európai központi banki határozat (3) 1. cikkének d) pontja meghatározza a „bankjegyelosztási kulcs” fogalmát, valamint tartalmaz egy, a határozat I. mellékletére való hivatkozást, amely a 2020. február 1-jétől hatályos bankjegyelosztási kulcsot tartalmazza. Mivel Horvátország 2023. január 1-jétől bevezeti az eurót, ettől az időponttól kezdődően új tőkejegyzésikulcs-súlyok alkalmazandók, a 2023. január 1-jétől hatályos bankjegyelosztási kulcs meghatározásának érdekében az EKB/2010/29 határozatot módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2010/29 határozat a következőképpen módosul:

(1)	Az 1. cikk d) pontjának utolsó mondata helyébe az alábbi szöveg lép: „E határozat I. melléklete határozza meg a 2023. január 1-jétől hatályos bankjegyelosztási kulcsot.”

(2)	Az I. melléklet helyébe ezen határozat melléklete lép.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2023. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. december 16-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) A Tanács (EU) 2022/1211 határozata (2022. július 12.) az euro Horvátország általi, 2023. január 1-jén történő bevezetéséről (HL L 187., 2022.7.14., 31. o.).

(2) A Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról szóló okmány (HL L 112., 2012.4.24., 21. o.).

(3) Az Európai Központi Bank EKB/2010/29 határozata (2010. december 13.) az eurobankjegyek kibocsátásáról (HL L 35., 2011.2.9., 26. o.).

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

BANKJEGYELOSZTÁSI KULCS 2023. JANUÁR 1-JÉTŐL

%
Európai Központi Bank	8,0000
Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique	3,3250
Deutsche Bundesbank	24,0575
Eesti Pank	0,2570
Banc Ceannais na hÉireann/Central Bank of Ireland	1,5455
Bank of Greece	2,2575
Banco de España	10,8825
Banque de France	18,6390
Hrvatska narodna banka	0,7400
Banca d’Italia	15,5035
Central Bank of Cyprus	0,1965
Latvijas Banka	0,3555
Lietuvos bankas	0,5280
Banque centrale du Luxembourg	0,3005
Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta	0,0960
De Nederlandsche Bank	5,3480
Oesterreichische Nationalbank	2,6710
Banco de Portugal	2,1360
Banka Slovenije	0,4395
Národná banka Slovenska	1,0450
Suomen Pankki	1,6765
ÖSSZESEN	100,0000

”

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/138

A TANÁCS (EU) 2022/2547 AJÁNLÁSA

(2022. december 13.)

a Covid19-világjárvány idején a biztonságos szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2022/107 ajánlás módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére, 168. cikke (6) bekezdésére és 292. cikke első és második mondatára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2022. január 25-én a Tanács elfogadta az (EU) 2022/107 ajánlást (1). Az (EU) 2022/107 ajánlás a szabad mozgásnak a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó korlátozásai tekintetében „személyalapú” megközelítést követ, mivel úgy rendelkezik, hogy az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján kiállított érvényes igazolvánnyal (a továbbiakban: uniós digitális Covid-igazolvány) rendelkező utazókat – függetlenül az Unión belüli indulásuk helyétől – elvileg nem vethetik alá a szabad mozgásra vonatkozó további korlátozásoknak, például teszteknek vagy karanténnak. Az érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal nem rendelkező személyek számára előírható a kötelező tesztelés az érkezés előtt vagy legkésőbb 24 órával az érkezés után. Az (EU) 2022/107 ajánlás kiigazította továbbá az (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlással (3) létrehozott és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által hetente közzétett, az Unió-szerte regionális szintű járványügyi helyzetet jelző színkódos térkép módszertanát.

(2)

Amikor a Bizottság 2021. november 25-én elfogadta az (EU) 2022/107 tanácsi ajánlásra irányuló javaslatát (4), a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos járványügyi helyzet jelentősen eltért a jelenlegitől. Abban az időben még az aggodalomra okot adó delta-variáns volt elterjedt az Unióban. Több mint tíz hónappal később a nagymértékben fertőző omikron-variáns – különböző alvariánsok formájában – vált a domináns variánssá az Unióban.

(3)

Az omikron kevésbé súlyos, mint a korábban megfigyelt delta-variáns, s ez legalább részben az oltás és a korábbi fertőzés védőhatásának tulajdonítható (5). Ennek eredményeként, továbbá az oltásból és a korábbi fertőzésből eredő magasabb védettségi szinttel együtt az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás jelenleg kezelhető szinten van, még a fertőzések – például az omikron BA.4 és a BA.5 alvariánsok általi, 2022 nyarán megfigyelt fertőzéshullám – rövid ideig tartó csúcsidőszakaiban is.

(4)

A szabad mozgásra vonatkozóan a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett korlátozások nem terjedhetnek túl a közegészség védelméhez feltétlenül szükséges mértéken. Az (EU) 2022/107 tanácsi ajánlás 1. és 2. pontjában foglaltak szerint minden bevezetett korlátozást a szükségesség és az arányosság elvével összhangban fel kell oldani, amint azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi. 2022 augusztusára minden tagállam megszüntette a személyek Unión belüli szabad mozgását érintő valamennyi intézkedést, beleértve azt a követelményt is, hogy az utazóknak rendelkezniük kell uniós digitális Covid-igazolvánnyal.

(5)

Ezért az (EU) 2022/107 ajánlásban meghatározott megközelítést ki kell igazítani. Az ajánlást különösen annak biztosítása érdekében kell módosítani, hogy a tagállamok elvben nem írhatnak elő népegészségügyi okokból semmilyen, a világjárványhoz kapcsolódó korlátozást a személyek szabad mozgására vonatkozóan. A 2022. évi nyári hullám jól példázza, hogy az aggodalomra okot adó új variáns megjelenését követően a vírus terjedése nem feltétlenül gyakorol jelentős nyomást a nemzeti egészségügyi rendszerekre. Ez rávilágít arra, hogy körültekintő megközelítést kell alkalmazni az esetek számán vagy egy új variáns megjelenésén alapuló, a személyek szabad mozgására vonatkozó korlátozások bevezetésének mérlegelésekor.

(6)

A Covid19-világjárvány ugyanakkor még nem ért véget. Nem zárhatók ki olyan új fertőzéshullámok, amelyek – többek között egy új, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variáns megjelenése miatt – a járványügyi helyzet romlását okozhatják. Ezért fontos, hogy Unió-szerte folytatódjék a felkészültségi erőfeszítések koordinálása. Ezen erőfeszítések részeként az Európai Parlament és a Tanács 2022. június 29-én2023. június 30-ig meghosszabbította az uniós digitális Covid-igazolványról szóló (EU) 2021/953 rendelet alkalmazási időszakát.

(7)

Az uniós digitális Covid-igazolvány keretének meghosszabbítása biztosítja, hogy az uniós polgárok továbbra is élvezhessék a Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis és kölcsönösen elfogadott igazolványok előnyeit olyan helyzetekben, amikor a tagállamok szükségesnek ítélhetik a szabad mozgás népegészségügyi okokból történő bizonyos korlátozásainak ideiglenes visszaállítását. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az (EU) 2021/953 rendelet semmilyen módon nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a szabad mozgás gyakorlásával összefüggésben megköveteljék az oltási, teszt- vagy gyógyultsági státusz igazolását.

(8)

Amennyiben a járványügyi helyzet súlyos romlására válaszul valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások mégis szükségesek a közegészség védelme érdekében és arányosak, e korlátozásoknak arra kell szorítkozniuk, hogy megköveteljék az utazók érvényes uniós digitális Covid-igazolványának meglétét. Az Unión belül utazó, érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkező személyek ilyen helyzetekben különösen nem kötelezhetők karanténra, önkéntes karanténra vagy további tesztelésre. Annak meghatározásához, hogy egy adott helyzetet a járványügyi helyzet súlyos romlásának kell-e minősíteni, a tagállamoknak különösen figyelembe kell venniük a Covid19 miatt az egészségügyi rendszerükre nehezedő nyomást – elsősorban a kórházi és intenzív osztályokra való felvétel és az intenzív osztályok fekvőbetegeinek száma tekintetében –, a terjedő SARS-CoV-2 variánsok súlyosságát, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által a járványügyi helyzet alakulására vonatkozóan szolgáltatott információkat. Ezzel összefüggésben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ releváns adatokat tesz közzé a járványügyi helyzet alakulásáról.

(9)

A tagállamoknak azt is fel kell mérniük, hogy az ilyen korlátozások várhatóan pozitív hatást gyakorolnak-e a járványügyi helyzetre, beleértve a nemzeti egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás jelentős csökkenését, mivel a járványügyi helyzetet a belföldi tényezők általában erőteljesebben befolyásolják, mint a határok átlépésével járó utazás. Ilyen helyzetekben a nem gyógyszeres beavatkozások, például a maszkviselés, a szellőztetés és a fizikai távolságtartás belföldi alkalmazása hatékonyan lassítják a Covid19 terjedését, ha azokat a társadalom korán, átfogóan és kellő mértékben hajtja végre (6).

(10)

Az érvényes uniós digitális Covid-igazolvány megszerzésére vonatkozó esetleges követelménnyel kapcsolatban az (EU) 2021/953 rendeletnek az (EU) 2022/1034 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) bevezetett módosításait tükrözni kell az (EU) 2022/107 ajánlásban. Először is meg kell említeni, hogy a Covid19-oltóanyagok klinikai vizsgálataiban részt vevő személyek számára kiállított uniós digitális Covid-igazolványokat a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások feloldása érdekében más tagállamok is elfogadhatják. Azon uniós polgárok szabad mozgásának megkönnyítése érdekében, akik olyan Covid19-oltóanyagot kaptak, amelynek szükséghelyzeti felhasználását a WHO jóváhagyta, a tagállamok számára az is ajánlott, hogy fogadják el az ilyen oltóanyagok beadását követően kiállított uniós digitális Covid-igazolványokat. Ezenkívül a teszt- és gyógyultsági igazolványokat mostantól laboratóriumi antigénvizsgálatok alapján is ki lehet állítani.

(11)

Tekintettel sajátos helyzetükre vagy alapvető feladataikra, az utazók bizonyos kategóriáit – ezen alapvető feladat ellátása során – fel kell menteni az alól az esetleges követelmény alól, hogy uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkezzenek. A jelenlegi biztonsági helyzetre tekintettel fontos, hogy ez a lista kifejezetten tartalmazza a diplomatákat, a nemzetközi szervezetek személyzetét, a nemzetközi szervezetek által meghívott személyeket, a katonai személyzetet, a humanitárius segítségnyújtásban dolgozókat és a polgári védelmi személyzetet. A listának tartalmaznia kell az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat (8) 2. cikkének hatálya alá tartozó személyeket is, és összhangban kell állnia az (EU) 2022/2548 tanácsi ajánlással (9). Ez ugyanakkor nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy oltást és tesztelést kínáljanak az e kategóriákba tartozó személyek számára.

(12)

A SARS-CoV-2 újonnan megjelenő variánsaira való gyors reagálás érdekében fenn kell tartani a „vészfékmechanizmust”, azaz az uniós digitális Covid-igazolványon kívüli egyéb intézkedések meghozatalának lehetőségét. A „vészfékeljárás” a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsának megjelenésére válaszul alkalmazható, azzal a céllal, hogy utazási korlátozások révén lelassítsa annak terjedését, időt nyerjen a kórházi kapacitás növelésére, és elindítsa az oltóanyag-fejlesztést. Olyan helyzetekben is alkalmazható, amikor a járványügyi helyzet gyorsan és súlyosan romlik, ami a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsának megjelenésére utal.

(13)

Amennyiben valamely tagállam érvényes uniós digitális Covid-igazolvány bemutatására vonatkozó követelményt vezet be, vagy amennyiben a „vészfékeljárással” összhangban további intézkedéseket hoz, erről a politikai szintű integrált válságelhárítási (IPCR) hálózaton keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot, és tájékoztatást kell nyújtania az ilyen utazási korlátozások okairól, várható hatásáról, hatálybalépéséről és időtartamáról. Ennek tartalmaznia kell az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy az ilyen utazási korlátozások bevezetése miért felel meg a szükségesség és az arányosság elvének, például az érintett tagállam sajátos földrajzi helyzete vagy nemzeti egészségügyi rendszerének sajátos sebezhetősége miatt. Ez a harmadik országokból történő utazásra vonatkozó szabályokkal való összhang biztosítását is szolgálja. A hatékony uniós szintű koordináció biztosítása érdekében gyorsan össze kell hívni az IPCR-hálózat ülését, hogy áttekintse a helyzetet, ha valamely tagállam aktiválja a vészfékmechanizmust.

(14)

A SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsainak megjelenésére és terjedésére vonatkozó időszerű, releváns és reprezentatív információk megszerzése érdekében a tagállamoknak értékelniük kell a SARS-CoV-2 különböző variánsainak közösségen belüli terjedését azáltal, hogy reprezentatív mintákat választanak a szekvenáláshoz, elvégzik a genetikai jellemzést és jelentik a variánstipizálás eredményeit az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által közzétett szekvenálási iránymutatással (10) összhangban.

(15)

Továbbra is fontos annak biztosítása, hogy az új intézkedésekre vonatkozó információk a lehető leghamarabb nyilvánosan hozzáférhetők legyenek. Ahogyan a Bizottság 2022. szeptember 2-i közleményében (11) megjegyezte, a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a potenciális utazók megfelelő tájékoztatást kapjanak azon esetleges utazási korlátozásokról, amelyekkel egy másik uniós tagállamba való belépéskor szembesülhetnek. A Re-open EU internetes platform továbbra is kulcsfontosságú hivatkozási pont marad az Unión belül utazók számára.

(16)

Helyénvaló megszüntetni az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által az (EU) 2020/1475 ajánlás 2020. októberi elfogadása óta közzétett színkódos térképet. A járványügyi fejleményekre tekintettel a térkép módszertanát többször kiigazították. A regisztrált esetek 14 napos – átoltottsági aránnyal súlyozott – arányának felhasználásával végzett legutóbbi iteráció a delta variánssal kapcsolatos tapasztalatokon alapult. Az omikron-variáns által okozott fertőzések magas száma azonban azt eredményezte, hogy a térkép nagy részét „sötétpirossal” jelölték, annak ellenére, hogy valamennyi tagállam feloldotta a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat. Emellett, mivel a tagállamok kiigazították tesztelési rendszereiket, több régió is „sötétszürke” színnel szerepelt, mivel a bejelentett tesztelési arányok az (EU) 2022/107 ajánlásban megállapított küszöbérték alá csökkentek. A tesztelési stratégiáknak a populáció reprezentatív mintái felé való elmozdulása a belátható jövőben nem fog változni. Ennek eredményeként a színkódos térkép már nem jeleníti meg megfelelően az Unió járványügyi helyzetét. A tagállamokkal és a Bizottsággal folytatott megbeszéléseket követően az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2022 júliusában már ideiglenesen felfüggesztette a térkép közzétételét.

(17)	Következésképpen a „sötétpiros” területekről beutazó személyekre vonatkozó egyedi kiegészítő intézkedésekre való hivatkozásokat a színkódos térképpel együtt törölni kell az (EU) 2022/107 ajánlásból.

(18)

Az utaslokalizáló űrlapok (PLF) kontaktkövetési célú kötelező benyújtása az EU-n belüli utazással összefüggésben a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának további követelményét képezi. Az ilyen követelmény tehát csak akkor igazolható, ha az szükséges és arányos. A tagállamok különösen nem írhatják elő a magánközlekedést – akár autót, kerékpárt – használó vagy gyalogosan közlekedő utazók számára a PLF benyújtását. Ennek az az oka, hogy kitettségük szükségszerűen kevésbé intenzív, mint a tömegközlekedés esetében, és hogy jellemzően ismerik utastársaik személyazonosságát.

(19)

Ugyanakkor amennyiben a tagállamok aktiválni kívánják a határokon át utazók kontaktkövetését, az utasok adatainak cseréjéhez olyan közös eszközök állnak rendelkezésre, mint az uniós digitális utaslokalizáló űrlap és a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer szelektív üzenetküldő funkciója, amelyekkel fokozni tudják a kontaktkövetési kapacitásukat, ugyanakkor csökkenthetik az utasokra és a közlekedési vállalatokra nehezedő terheket. A PLF benyújtása szükségességének elkerülése érdekében a tagállamok – amennyiben a nemzeti jog alapján és az adatvédelmi szabályokkal összhangban lehetséges – mérlegelhetik a meglévő utasadatok kontaktkövetés céljából történő felhasználását is.

(20)	A Bizottságnak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával folytatnia kell az (EU) 2022/107 ajánlás rendszeres felülvizsgálatát, és megállapításait – szükség esetén az ajánlás módosítására irányuló javaslattal együtt – megvitatás céljából továbbítania kell a Tanácsnak,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Az (EU) 2022/107 ajánlás a következőképpen módosul:

1.	A 10. pontot követő, „A Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált keret” cím helyébe a következő szöveg lép: „A Covid19-világjárvány idején a szabad mozgásra irányuló koordinált keret”;

a 11. pont helyébe a következő szöveg lép:

„11.	A tagállamok a 11a. és a 22. pont hatálya alá tartozó helyzetek kivételével nem írhatnak elő semmilyen, a világjárványhoz kapcsolódó, népegészségügyi okokból történő korlátozást a személyek szabad mozgáshoz való jogára vonatkozóan.”;

a szöveg a következő 11a., 11b. és 11c. ponttal egészül ki:

„11a.

A 22. pontban meghatározott vészfékeljárás sérelme nélkül a tagállamok kizárólag az 1–10. pontban meghatározott általános elvekkel összhangban és a járványügyi helyzet súlyos romlására reagálva vezethetnek be népegészségügyi okokból a személyek szabad mozgáshoz való jogát érintő, világjárványhoz kapcsolódó korlátozásokat.

Annak meghatározásához, hogy egy adott helyzetet az első bekezdés alkalmazásában a járványügyi helyzet súlyos romlásának kell-e minősíteni, a tagállamoknak figyelembe kell venniük különösen a Covid19 miatt az egészségügyi rendszerükre nehezedő nyomást – különösen a kórházi és intenzív osztályokra való felvétel és az intenzív osztályok fekvőbetegeinek száma tekintetében –, a terjedő SARS-CoV-2 variánsok súlyosságát, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által a járványügyi helyzet alakulására vonatkozóan rendszeresen szolgáltatott információkat.

Az ilyen korlátozások bevezetése előtt az érintett tagállamnak értékelnie kell, hogy azok várhatóan pozitív hatást gyakorolnak-e a járványügyi helyzetre, beleértve a nemzeti egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás jelentős csökkenését is.

11b.

Ha valamely tagállam a 11a. pont alapján korlátozásokat vezet be, az utazók számára csak az (EU) 2021/953 rendelet alapján kiállított, a 12. pontban foglalt feltételeknek megfelelő, érvényes uniós digitális Covid-igazolvány megszerzését írhatja elő.

Ezzel kapcsolatban az alábbi eltéréseket kell alkalmazni:

a)	a 16. pontban meghatározott, érvényes uniós digitális Covid-igazolvány megszerzésének követelménye alóli mentességek;

b)	a 22. pontban leírt vészfékeljárással összhangban elfogadott kiegészítő intézkedések, amelyek célja, hogy a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsainak terjedését késleltessék.

11c.

Amennyiben valamely tagállam a 11a. pont alapján korlátozásokat vezet be, erről a politikai szintű integrált válságelhárítási (IPCR) hálózaton keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot. E célból a tagállamnak meg kell adnia az alábbi információkat:

a)	a követelmény indokai, beleértve a szükségesség és az arányosság elvének való megfelelését;

b)	az ilyen követelmény járványügyi helyzetre gyakorolt várható becsült hatása;

c)	az ilyen követelmény hatálybalépése, adott esetben a felülvizsgálat időpontja és a követelmény tervezett időtartama.

Emellett ezeket a korlátozásokat meg kell vitatni az IPCR hálózatán belül, többek között az (EU) 2022/2548 ajánlással való összhang biztosítása érdekében.”;

a 12. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.

A következő uniós digitális Covid-igazolványok fogadhatók el, ha hitelességük, érvényességük és sértetlenségük igazolható:

az (EU) 2021/953 rendelettel összhangban kiállított, az említett rendelet 5. cikke (5) bekezdése első albekezdésének hatálya alá tartozó Covid19-oltóanyagra vagy olyan Covid19-oltóanyagra vonatkozóan kiállított oltási igazolványok, amelynek szükséghelyzeti felhasználását a WHO jóváhagyta, és amely azt jelzi, hogy birtokosa:

—	befejezte az alapoltási sorozatot, és az utolsó adag beadása óta legalább 14 nap eltelt; vagy

—	az alapoltási sorozat befejezését követően egy vagy több emlékeztető dózist kapott;

feltéve, hogy az (EU) 2021/953 rendeletben meghatározott elfogadási időszak még nem telt le.

A tagállamok az (EU) 2021/953 rendelet 5. cikke (5) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó egyéb Covid19-oltóanyagokra vonatkozóan kiállított oltási igazolványokat vagy az (EU) 2021/953 rendelet 5. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdése alapján kiállított oltási igazolványokat is elfogadhatnak.

További tudományos bizonyítékok alapján a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az a) pontban meghatározott megközelítést.

az (EU) 2021/953 rendelettel összhangban kiállított tesztigazolvány, amely negatív teszteredményt mutat:

—	molekuláris nukleinsav-amplifikációs teszt (NAAT) esetében az indulás előtt legfeljebb 72 órával; vagy

—	a Covid19-antigénteszteknek az Egészségügyi Biztonsági Bizottság által jóváhagyott közös uniós jegyzékében felsorolt antigéntesztek (12) esetében az indulás előtt legfeljebb 24 órával.

A szabad mozgáshoz való jog gyakorlása keretében történő utazás céljából a tagállamoknak mindkét típusú tesztet el kell fogadniuk.

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a tesztigazolványokat a mintavételt követően a lehető leghamarabb kiadják.

c)	az (EU) 2021/953 rendelettel összhangban kiállított gyógyultsági igazolványok, feltéve, hogy az említett rendelettel összhangban lévő érvényességi időtartam még nem telt le.”;

a 15. pont helyébe a következő szöveg lép:

„15.

Ha valamely tagállam érvényes uniós digitális Covid-igazolvány megszerzésére vonatkozó követelményt vezet be, az igazolvánnyal nem rendelkező személyek számára előírható, hogy NAAT-tesztnek vagy a Covid19-antigéntesztek közös uniós jegyzékében felsorolt antigéntesztnek vessék alá magukat az érkezés előtt vagy legkésőbb 24 órával azt követően. Ez nem vonatkozik azokra a személyekre, akik a 16. pont értelmében mentességet élveznek az uniós digitális Covid-igazolvány megszerzésének követelménye alól.”;

a 16. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a következő alapvető feladatot ellátó és olyan utazók kategóriái, akiknek az utazása alapvetően szükséges, az alapvető feladat ellátása vagy szükséglet kielégítése közben:

—	közlekedési dolgozók vagy közlekedési szolgáltatók, beleértve az adott területen való felhasználásra szánt árut szállító, valamint a területen csak áthaladó tehergépjárművek vezetőit és személyzetét is;

—	egészségügyi szakemberek, egészségügyi kutatók, idősgondozással foglalkozó szakemberek;

—	kényszerítő egészségügyi vagy családi okokból utazó utasok;

—	diplomaták, nemzetközi szervezetek személyzete, nemzetközi szervezetek által meghívott személyek, katonai személyzet, humanitárius segítségnyújtásban dolgozók, polgári védelmi személyzet és az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat (13) 2. cikkének hatálya alá tartozó személyek;

—	tranzitutasok;

—	tengerészek;

—	kritikus infrastruktúrával vagy alapvető jelentőséggel bíró más infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat ellátó személyek.”;

7.	a 16. pontot követő, „Az uniós színkódos térkép és kivételek, valamint az azokon alapuló további intézkedések” címet el kell hagyni;

8.	a 17., 18. és 19. pontot el kell hagyni;

9.	a 20. pont második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok támogatása érdekében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak továbbra is információkat és adatokat kell közzétennie a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsairól.”;

10.

a 21., 22. és 23. pont helyébe a következő szöveg lép:

„21.

A tagállamoknak értékelniük kell a SARS-CoV-2 különböző variánsainak közösségen belüli terjedését azáltal, hogy reprezentatív mintákat választanak a szekvenáláshoz, elvégzik a genetikai jellemzést és jelentik a variánstipizálás eredményeit az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által közzétett szekvenálási iránymutatással összhangban.

22.

Amennyiben valamely tagállam a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsának megjelenésére adott válaszként előírja az utazók – köztük az uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkezők – számára, hogy a területükre való belépést követően karanténba vagy önkéntes karanténba vonuljanak, vagy SARS-CoV-2-fertőzés kimutatására irányuló tesztelést végezzenek, vagy ha egyéb korlátozásokat ír elő az ilyen igazolványok birtokosaival szemben, erről az IPCR-hálózaton keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot, többek között az ezen ajánlás 11c. pontjában és az (EU) 2021/953 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett információk megadásával. Ezeket az információkat lehetőség szerint 48 órával az ilyen új korlátozások bevezetése előtt kell megadni. Az ilyen intézkedéseket lehetőség szerint a regionális szintre kell korlátozni. A tagállamoknak előnyben kell részesíteniük a tesztelést más intézkedésekkel szemben.

Ez olyan esetekben is alkalmazandó, amikor a járványügyi helyzet gyorsan és súlyosan romlik, ami a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsának megjelenésére utal.

23.

Amennyiben egy tagállam aktiválja a vészfékmechanizmust, és ennek eredményeképpen a közlekedési dolgozókat és a közlekedési szolgáltatókat Covid19-teszt elvégeztetésére kötelezi, antigén gyorsteszteket kell alkalmazni, és az érintetteket nem lehet karanténra kötelezni, hogy ez ne okozzon zavart a szállításban. A szállítási vagy az ellátási lánc zavarai esetén a tagállamoknak a „zöld sávok” működésének fenntartása érdekében haladéktalanul fel kell oldaniuk vagy hatályon kívül kell helyezniük az ilyen szisztematikus tesztelési követelményeket. Emellett a 16. pont a) és b) alpontjának hatálya alá tartozó egyéb típusú utazókat nem lehet karanténra vagy önkéntes karanténra kötelezni.”

11.

a 24. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben valamely tagállam a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsának megjelenése esetén a vészfékmechanizmus aktiválását mérlegeli, az IPCR-hálózatot a következő 48 órán belül össze kell hívni, hogy a Bizottsággal szoros együttműködésben és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával megvitassák az új variáns terjedésének késleltetésére irányuló, EU-szerte koordinált intézkedések szükségességét. A koordinációs értekezlet során az érintett tagállamnak fel kell vázolnia azon okokat, amelyek miatt a vészfékmechanizmus elindítását fontolgatja. A megvitatott intézkedéseket a tagállamoknak adott esetben koordinált módon kell végrehajtaniuk.

A Bizottság a variánsokra vonatkozó új bizonyítékoknak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ általi rendszeres értékelése, az Egészségügyi Biztonsági Bizottságban folytatott releváns népegészségügyi megbeszélések, valamint a SARS-CoV-2 variánsaival foglalkozó európai szakértői csoport által készített elemzés alapján javasolhatja továbbá, hogy a Tanács tartson megbeszélést a SARS-CoV-2 aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új variánsáról.”;

12.

a 27. pont helyébe a következő szöveg lép:

„27.

Amennyiben a 11a. vagy a 22. ponttal összefüggésben a tagállamok az adatvédelmi követelményekkel összhangban kötelezővé teszik a területükre valamely közösségi közlekedési eszköz használatával beutazó, előre kijelölt üléssel vagy kabinnal rendelkező személyek számára utaslokalizáló űrlap (PLF) kontaktkövetési célú benyújtását, az „EU Healthy Gateways” keretében kidolgozott közös digitális utaslokalizáló űrlapot (14) ajánlott használniuk, továbbá az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (15) 8. cikkével létrehozott korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (EWRS) szelektív üzenetküldő funkcióját tanácsos alkalmazniuk, ideértve a határokon átnyúló kontaktkövetés szempontjából releváns bármely strukturált információt is. A tagállamok nem írhatják elő a magánközlekedéssel történő utazásra vonatkozó PLF benyújtását. Amennyiben a nemzeti jog alapján és az adatvédelmi szabályokkal összhangban lehetséges, a tagállamok mérlegelhetik a meglévő utasadatok kontaktkövetés céljából történő felhasználását is.”;

13.

a 29. és a 30. pont helyébe a következő szöveg lép:

„29.

A tagállamoknak az (EU) 2021/953 rendelet 11. cikkével összhangban egyértelmű, átfogó és időben történő tájékoztatást kell nyújtaniuk az érdekelt felek és a nyilvánosság számára a szabad mozgáshoz való jogot érintő intézkedésekről és az esetleges kapcsolódó követelményekről, például a PLF benyújtásának szükségességéről. Ez magában foglalja az ilyen követelmények feloldására vagy hiányára vonatkozó információkat is. Ezeket az információkat géppel olvasható formátumban is közzé kell tenni.

30.

Ezeket az információkat a tagállamoknak rendszeresen frissíteniük kell, és időben elérhetővé kell tenniük a „Re-open EU” internetes platformon is. A tagállamoknak a „Re-open EU” platformon is tájékoztatást kell nyújtaniuk az uniós digitális Covid-igazolványok belföldi használatáról.

Az új intézkedésekre vonatkozó információkat a lehető leghamarabb, és főszabályként legalább 24 órával hatálybalépésük előtt közzé kell tenni, figyelembe véve, hogy a járványügyi veszélyhelyzetek esetén némi rugalmasságra van szükség.”;

14.	a mellékletet el kell hagyni.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) A Tanács (EU) 2022/107 ajánlása (2022. január 25.) a Covid19-világjárvány idején a biztonságos szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált megközelítésről és az (EU) 2020/1475 ajánlás felváltásáról (HL L 18., 2022.1.27., 110. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/953 rendelete (2021. június 14.) a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről (HL L 211., 2021.6.15., 1. o.).

(3) A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása (2020. október 13.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről (HL L 337., 2020.10.14., 3. o.).

(4) Javaslat – A Tanács ajánlása a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált megközelítésről és az (EU) 2020/1475 ajánlás felváltásáról, (COM(2021) 749 final).

(5) https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/latest-evidence/clinical

(6) Lásd még: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Covid-19 – Az uniós felkészültség és reagálás fenntartása: előretekintés, COM(2022) 190 final.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1034 rendelete (2022. június 29.) a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló (EU) 2021/953 rendelet módosításáról (HL L 173., 2022.6.30., 37. o.).

(8) A Tanács (EU) 2022/382 végrehajtási határozata (2022. március 4.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről (HL L 71., 2022.3.4., 1. o.).

(9) A Tanács (EU) 2022/2548 ajánlása (2022. december 13.) a Covid19-világjárvány idején a biztonságos szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált megközelítésről és az (EU) 2020/912 ajánlás felváltásáról (lásd e Hivatalos Lap 146. oldalát).

(10) https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/methods-detection-and-characterisation-sars-cov-2-variants-second-update

(11) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az EU válasza a Covid19-re: felkészülés 2023 őszére és telére (COM(2022) 452 final).

(12) Elérhető a következő címen:https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response/public-health/high-quality-covid-19-testing_en

(13) A Tanács (EU) 2022/382 végrehajtási határozata (2022. március 4.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről (HL L 71., 2022.3.4., 1. o.).

(14) https://www.euplf.eu/en/home/index.html

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/146

A TANÁCS (EU) 2022/2548 AJÁNLÁSA

(2022. december 13.)

a Covid19-világjárvány idején az Unióba irányuló utazásokra vonatkozó koordinált megközelítésről és az (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás felváltásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdése b) és e) pontjára, valamint 292. cikke első és második mondatára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2020. június 30-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlást (1).

(2)

Azóta a súlyos lefolyású betegséggel és halálesetekkel szemben magas szintű védelmet nyújtó oltóanyagokkal történő egyre növekvő globális átoltottság, valamint a 2022 júliusa óta világszerte domináns, a korábbi delta variánsoknál kevésbé súlyos következményekkel járó omikron BA.4 és BA.5 törzsek terjedése a járványügyi helyzet jelentős javulását eredményezte.

(3)

Ezért a jelenlegi és a várható járványügyi helyzetre tekintettel helyénvalónak tűnik az Unióba irányuló utazásokra vonatkozó korlátozások megszüntetését ajánlani. A schengeni vívmányok hatálya alá tartozó valamennyi tagállam és más ország már a nyár folyamán hatályon kívül helyezte ezeket a korlátozásokat.

(4)

Az (EU) 2020/912 ajánlás I. melléklete többek között bevezette azon harmadik országok, különleges közigazgatási területek, valamint egyéb entitások és területi hatóságok (a továbbiakban: harmadik országok vagy területek) jegyzékét, amelyek megfelelnek az említett ajánlásban meghatározott járványügyi kritériumoknak, és amelyek tekintetében fel lehet oldani az Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozást. A korlátozások feloldását követően erre a jegyzékre már nincs szükség, ezért azt hatályon kívül kell helyezni.

(5)	A SARS-CoV-2 vírus azonban még mindig terjed. Ezért a tagállamoknak készen kell állniuk arra, hogy összehangolt és arányos módon lépjenek fel abban az esetben, ha a járványügyi helyzet jelentősen romlik, többek között egy új, aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variáns megjelenése miatt.

(6)

Különösen abban az esetben, ha egy harmadik országban vagy területen jelentősen romlik a járványügyi helyzet, a tagállamoknak szükség esetén korlátozniuk kell a nem alapvetően szükséges utazásokat, kivéve a beoltott vagy felgyógyult, vagy azon személyek utazásait, akiken az indulásukat megelőző 72 órán belül nukleinsav-amplifikációs tesztet (NAAT) végeztek el, és az negatív eredményt hozott. Ez nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy érkezéskor további – például további tesztelést, önkéntes karantént vagy hatósági karantént előíró – intézkedéseket hajtsanak végre.

(7)

Amikor egy tagállam az (EU) 2022/107 tanácsi ajánlással (2) összhangban a Covid19-cel kapcsolatos korlátozásokat vezet be, a tagállamoknak a tanácsi struktúrák keretében és a Bizottsággal, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) és az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal szoros együttműködésben kell kialakítaniuk koordinált álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy szükség van-e hasonló korlátozások bevezetésére a harmadik országokból a tagállamokba történő utazások tekintetében. Az új intézkedésekre vonatkozó információkat a lehető leghamarabb, és általános szabályként legalább 48 órával hatálybalépésük előtt közzé kell tenni, figyelembe véve, hogy a járványügyi veszélyhelyzetek esetén némi rugalmasságra van szükség.

(8)

Ezzel összefüggésben továbbra is az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) és az (EU) 2021/954 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott uniós digitális Covid-igazolványt kell hivatkozási pontnak tekinteni az oltás, a gyógyultság és a tesztelés bizonyításához. Ennek ki kell terjednie a harmadik országok által kiállított olyan igazolványokra is, amelyek az (EU) 2021/953 rendelet 3. cikkének (10) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási határozat hatálya alá tartoznak.

(9)

Ezen túlmenően, ha egy harmadik országban vagy területen aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variáns jelenik meg, a tagállamok számára továbbra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy koordinált módon sürgős, időben korlátozott és rugalmas intézkedéseket hozzanak az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variáns behurcolásának késleltetése és az arra való felkészülés érdekében.

(10)

Ezen ajánlásnak rendelkeznie kell a harmadik országokból a tagállamokba irányuló utazásokra vonatkozó korlátozások alóli szükséges mentességekről is. Azon személyek számára, akiknek az utazása alapvetően szükséges, vagy akik alapvető feladat ellátása keretében utaznak, lehetővé kell tenni a schengeni vívmányok hatálya alá tartozó tagállamokba és más országokba történő beutazást, ideértve a vészfékmechanizmust alkalmazó országokat is. E célból az alapvető szükségből utazók jegyzékét ki kell igazítani annak érdekében, hogy az kizárólag azokra a személyekre korlátozódjon, akik számára még az ilyen helyzetekben is lehetővé kell tenni az utazást.

(11)

Hasonlóképpen, az uniós polgárok és az Unióban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok számára mindig lehetővé kell tenni, hogy visszatérjenek az állampolgárságuk vagy lakóhelyük szerinti tagállamba, az érkezésükkor azonban bizonyos intézkedések hatálya alá tartozhatnak. A 12 év alatti gyermekektől nem követelhető meg, hogy oltásra, gyógyultságra vagy tesztre vonatkozó igazolással rendelkezzenek.

(12)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ezen ajánlás elfogadásában. Mivel ez az ajánlás a schengeni vívmányokon alapul, Dániának az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az ezen ajánlásról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül kell határoznia arról, hogy azt végrehajtja-e.

(13)	Ez az ajánlás a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (5) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, és az rá nézve nem alkalmazandó.

(14)

Izland és Norvégia tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (6) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (7) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(15)

Svájc tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak (8) a 2008/146/EK tanácsi határozat (9) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(16)

Liechtenstein tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak (10) a 2011/350/EU tanácsi határozat (11) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(17)	A schengeni térség megfelelő működése érdekében valamennyi tagállamnak koordinált módon kell döntenie az Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozások esetleges újbóli bevezetéséről,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Az utazási korlátozások feloldása

2022. december 22-től meg kell szüntetni az Unióba utazókra vonatkozó, a Covid19-cel kapcsolatos valamennyi korlátozást.

Az utazásra vonatkozó követelmények a járványügyi helyzet súlyos romlása esetén

Amennyiben a tagállamokban vagy harmadik országokban fennálló járványügyi helyzet súlyos romlásának kezelése érdekében szükséges, a tagállamoknak szükség esetén – a Tanácson belül koordinált módon és a Bizottsággal szoros együttműködésben – határozniuk kell azon követelmények újbóli bevezetéséről, amelyeknek az utazóknak az indulásuk előtt meg kell felelniük. Ilyen követelmény lehet az alábbiak egyike vagy azok kombinációja:

az utazó az Unióba való belépés előtt legfeljebb 14 nappal megkapta a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) alapján az Unióban engedélyezett Covid19-oltóanyagok egyike vagy a WHO szükséghelyzeti felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szereplő Covid19-oltóanyagok egyike alapoltási sorozatának utolsó ajánlott adagját; 18 éves vagy annál idősebb utazók esetében legfeljebb 270 nap telt el a teljes alapoltási sorozat utolsó, az oltási igazolványban feltüntetett adagjának beadása óta, vagy az utazó az említett 270 napos időszak leteltét követően a teljes alapoltási sorozat után kiegészítő adagot kapott;

b)	legfeljebb 180 nap telt el azóta, hogy az utazó a tagállamokba történő utazást megelőzően, az első, pozitív eredményű nukleinsav-amplifikációs teszt (NAAT-teszt) dátumát követően felgyógyult a Covid19-ből;

c)	legfeljebb 72 óra telt el azóta, hogy az utazón az indulást megelőzően NAAT-tesztet végeztek, amely negatív eredményt hozott.

Annak meghatározásához, hogy egy helyzetet a 2. pont alkalmazásában súlyosan romlónak kell-e minősíteni, a tagállamoknak figyelembe kell venniük különösen a következőket: az egészségügyi rendszereikre a Covid19 miatt nehezedő nyomás – mindenekelőtt a kórházi és az intenzív osztályokra történő felvételek, valamint a kórházi és intenzív osztályokon ápolt betegek számát illetően –, a terjedő SARS-CoV-2-variánsok súlyossága, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által a járványügyi helyzet alakulásával kapcsolatban rendszeresen nyújtott információk.

Ezen túlmenően amennyiben egy vagy több tagállam az (EU) 2022/107 tanácsi ajánlás (13) alapján ismét korlátozásokat vezet be az Unión belüli utazások tekintetében, a tagállamoknak a Bizottsággal és a 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal szoros együttműködésben meg kell vitatniuk, hogy szükséges-e hasonló korlátozásokat bevezetni ezen ajánlás alapján a harmadik országokból a tagállamokba történő utazások esetében is.

Amennyiben a 2. vagy 4. ponttal összhangban újbóli korlátozások bevezetésére kerül sor, az utazóknak rendelkezniük kell az alábbiak közül eggyel vagy többel:

a)	a 726/2004/EK rendelet alapján az Unióban engedélyezett valamely Covid19-oltóanyag beadása alapján kiállított érvényes oltási igazolás;

b)	olyan Covid19-oltóanyag beadása alapján kiállított érvényes oltási igazolás, amely szerepel a WHO szükséghelyzeti felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján, viszont nem szerepel a 726/2004/EK rendelet alapján az Unióban engedélyezett oltóanyagok listáján;

c)	a gyógyultság érvényes igazolása;

d)	érvényes igazolás az indulást megelőzően legfeljebb 72 órával végzett, negatív eredményű NAAT-tesztről.

12 év alatti gyermekek esetében nem írható elő semmilyen követelmény, amelynek az indulásuk előtt meg kell felelniük.

A tagállamok az érkezéskor az uniós és a nemzeti joggal összhangban további intézkedéseket is alkalmazhatnak, ideértve a további tesztelés, az önkéntes karantén vagy a hatósági karantén előírását.

Mindazonáltal:

a)	a mellékletben említett, alapvető feladatot ellátó utazókkal és olyan utazókkal szemben, akiknek az utazása alapvetően szükséges (15), érkezéskor nem foganatosíthatók olyan intézkedések, amelyek akadályoznák az utazás célját;

b)	a szállító személyzet, a tengerészek és a határ menti ingázó munkavállalók számára a tagállamok bármely tagállam területére való belépés feltételeként legfeljebb érkezéskor végzett negatív antigén gyorstesztet írhatnak elő;

c)	a légi személyzetet mentesíteni kell a tesztelés alól, ha egy harmadik országban 12 óránál rövidebb ideig tartózkodtak.

Amennyiben a tagállamok a 7. pontban foglaltak szerint az érkezéskor alkalmazandó további intézkedéseket vezetnek be, erről könnyen hozzáférhető módon megfelelő információkat kell az utazók rendelkezésére bocsátaniuk.

Az oltás, a gyógyultság és a negatív teszteredmény igazolása

10.

Az (EU) 2021/953 rendelet alapján kiállított igazolványok mellett a tagállamoknak el kell fogadniuk a Covid19-oltásra, a gyógyultságra vagy a negatív teszteredményre vonatkozó, az említett rendelet 3. cikkének (10) bekezdése vagy 8. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus hatálya alá tartozó igazolásokat is.

11.

Amennyiben ilyen végrehajtási jogi aktus elfogadására nem került sor, az 5. pont alkalmazásában a tagállamok a nemzeti jogukkal összhangban dönthetnek úgy, hogy ezen ajánlás céljából elfogadják a valamely harmadik ország által kiállított, oltásra, gyógyultságra vagy negatív teszteredményre vonatkozó igazolást, figyelembe véve annak szükségességét, hogy ellenőrizhető legyen a dokumentum hitelessége, érvényessége és sértetlensége, valamint azt, hogy az tartalmazza-e az (EU) 2021/953 rendeletben előírt valamennyi releváns adatot.

Az aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsok kezelése és a vészfékmechanizmus

12.

Amennyiben egy harmadik országban vagy területen aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variáns bukkan fel, a tagállamoknak sürgős intézkedéseket kell hozniuk („vészfékeljárás”) annak érdekében, hogy megfékezzék az érintett variáns Unióba való behurcolását. Az ilyen aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő variánsoknak egy harmadik országban vagy területen történő megjelenésére válaszul 48 órán belül ülést kell összehívni a tanácsi struktúrák keretében annak megvitatására, hogy az új variáns terjedésének megfékezése érdekében szükség van-e – a Bizottsággal szoros együttműködésben és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával – koordinált intézkedéseket hozni az Unióba történő beutazásokra vonatkozóan. A tagállamoknak szükség esetén a Tanács keretében, koordinált módon kell dönteniük minden megfelelő követelményről. A tagállamok kivételesen, a tanácsi struktúrák keretében sürgős, közös és ideiglenes korlátozást vezethetnek be a területükre történő valamennyi utazásra vonatkozóan azon harmadik országbeli állampolgárokkal szemben, akik a tagállamokba való indulásukat megelőző 14 nap során bármikor az adott harmadik országban vagy területen tartózkodtak. Ezt a rendelkezést olyan helyzetben is alkalmazni kell, amikor a járványügyi helyzet gyors és súlyos romlása miatt tartani lehet egy aggodalomra okot adó vagy figyelmet érdemlő új SARS-CoV-2 variáns megjelenésétől.

13.

A tagállamoknak a tanácsi struktúrák keretében és a Bizottsággal szoros együttműködésben rendszeresen, koordinált módon felül kell vizsgálniuk a helyzetet.

14.

Az ilyen korlátozások 21 naptári nap elteltével hatályukat vesztik, kivéve, ha a tagállamok a 12. és 13. pontban meghatározott eljárás keretében úgy határoznak, hogy ezt az időszakot lerövidítik vagy egy további időszakkal meghosszabbítják.

15.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak közzé kell tennie és rendszeresen frissítenie kell a harmadik országokban fennálló, az aggodalomra okot adó variánsokkal és a figyelmet érdemlő variánsokkal kapcsolatos aktuális helyzetet ábrázoló térképet.

Mentességek az ideiglenes utazási korlátozások alól

16.

A mellékletben említett, alapvető feladatot ellátó utazókra, illetve azon utazókra, akiknek az utazása alapvetően szükséges, nem vonatkozhatnak a 2. és 12. pontban említett utazási korlátozások.

17.

A személyek alábbi kategóriái vonhatók a 2. és 12. pontban említett utazási korlátozások hatálya alá, az Unióba való visszatérés lehetőségének fenntartása mellett:

a)	uniós polgárok, valamint azon harmadik országbeli állampolgárok, akik az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az adott harmadik ország közötti megállapodások értelmében a szabad mozgáshoz való, az uniós polgárokéval egyenértékű jogot élveznek, továbbá mindezen személyek családtagjai (16);

azon harmadik országbeli állampolgárok, akik a 2003/109/EK tanácsi irányelv (17) értelmében huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, valamint azon személyek, akik más uniós eszközökből vagy nemzeti jogszabályokból eredően tartózkodási joggal, vagy pedig hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal rendelkeznek, továbbá mindezen személyek családtagjai.

Amennyiben ezek a személyek nem rendelkeznek érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal, érkezésükkor a 7. pontban említett további intézkedések írhatók elő velük szemben.

18.

A 7. pontban meghatározott, érkezéskor alkalmazható további intézkedéseket továbbra is alkalmazni kell azokra az utazókra, akik a 16. és 17. pont alapján mentesülnek a korlátozások alól.

Kommunikáció és a nyilvánosság tájékoztatása

19.

Az 5. pont alapján bevezetett bármilyen új intézkedést a lehető leghamarabb, általános szabályként legalább 48 órával a hatálybalépésüket megelőzően közzé kell tenni.

Záró rendelkezések

20.

Ezen ajánlás alkalmazásában Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán/Szentszék lakosait a 17. pont b) alpontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgároknak kell tekinteni.

21.

Ez az ajánlás az (EU) 2020/912 ajánlás helyébe lép. Ezt az ajánlást 2022. december 22-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) A Tanács (EU) 2020/912 ajánlása (2020. június 30.) az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról (HL L 208. I, 2020.7.1., 1. o.).

(2) A Tanács (EU) 2022/107 ajánlása (2022. január 25.) a Covid19-világjárvány idején a biztonságos szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált megközelítésről és az (EU) 2020/1475 ajánlás felváltásáról (HL L 18., 2022.1.27., 110. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/953 rendelete (2021. június 14.) a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről (HL L 211., 2021.6.15., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/954 rendelete (2021. június 14.) a Covid19-világjárvány idején a tagállamok területein jogszerűen tartózkodó vagy lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről (HL L 211., 2021.6.15., 24. o.).

(5) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(6) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(7) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(8) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(9) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(10) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(11) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).

(13) A Tanács (EU) 2022/107 ajánlása a Covid19-világjárvány idején a biztonságos szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált megközelítésről és az (EU) 2020/1475 ajánlás felváltásáról.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 851/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról (HL L 142., 2004.4.30., 1. o.).

(15) Lásd még a Bizottság 2020. október 28-i iránymutatását (COM(2020) 686 final, 2020.10.28.).

(16) Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.) 2. és 3. cikkében meghatározottak szerint.

(17) A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról (HL L 16., 2004.1.23., 44. o.).

MELLÉKLET

Azon személyek kategóriái, akik alapvető feladat ellátása keretében utaznak, illetve akiknek az utazása alapvetően szükséges

i.	egészségügyi szakemberek, egészségügyi kutatók, idősgondozással foglalkozó szakemberek;

ii.	határ menti ingázó munkavállalók;

iii.	szállító személyzet;

iv.	diplomaták, nemzetközi szervezetek személyzete és nemzetközi szervezetek által meghívott személyek, katonai személyzet, a humanitárius segítségnyújtásban dolgozók, valamint a polgári védelmi személyzet;

v.	átszálló utasok;

vi.	kényszerítő családi vagy egészségügyi okokból utazó utasok;

vii.	tengerészek;

viii.

kritikus infrastruktúrával vagy alapvető jelentőséggel bíró más infrastruktúrával kapcsolatos feladatokat ellátó személyek;

ix.	nemzetközi védelemre szoruló személyek vagy más humanitárius okból védelemre szoruló személyek.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/153

AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, ÉS MÁSRÉSZRŐL NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA KÖZÖTTI KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT PARTNERSÉGI TANÁCS 2/2022 HATÁROZATA

(2022. december 21.)

az utasokra vonatkozó utasnyilvántartási adatállomány adatainak az utasok Egyesült Királyságból való távozását követő törlését előíró kötelezettségtől az Egyesült Királyság számára eltérést lehetővé tevő átmeneti időszak második és egyben utolsó meghosszabbításáról [2022/2549]

A PARTNERSÉGI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-Közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásra (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás) és különösen annak 552. cikkére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átmeneti időszak, amely alatt az Egyesült Királyság eltérhet a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 552. cikkének (4) bekezdése szerinti azon kötelezettségtől, hogy az utasokra vonatkozó utasnyilvántartási adatállomány adatait az utasok Egyesült Királyságból való távozását követően törölje, az említett megállapodás 552. cikkének (13) bekezdése alapján második és egyben utolsó alkalommal, 2023. december 31-ig meghosszabbodik.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben és Londonban, 2022. december 21-én.

a partnerségi tanács részéről

a társelnökök

Maroš ŠEFČOVIČ

James CLEVERLY

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/154

(2022. december 21.)

a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti választottbíróság tagjaként szolgálni kész és alkalmas személyek jegyzékének összeállításáról [2022/2550]

A PARTNERSÉGI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-Közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásra (1) (a továbbiakban: kereskedelmi és együttműködési megállapodás) és különösen annak 752. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 752. cikkének (1) bekezdése értelmében a partnerségi tanács összeállítja azon személyek jegyzékét, akik készek és alkalmasak választottbíróság tagjaként szolgálni. A jegyzék legalább 15 személyt tartalmaz, és három aljegyzékből áll: a) az Unió javaslatai alapján összeállított aljegyzék; b) az Egyesült Királyság javaslatai alapján összeállított aljegyzék; valamint c) azon személyek aljegyzéke, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik a választottbíróság elnöki tisztségét tölthetik be.

(2)	Minden egyes aljegyzékben legalább öt személy szerepel.

(3)

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 741. cikke értelmében minden választottbíró olyan személy, akinek függetlenségéhez nem férhet kétség, aki rendelkezik a saját országában magas bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges képesítéssel, vagy aki elismert szakértelemmel rendelkező jogtudós. A választottbíróknak a jog és a nemzetközi kereskedelem terén – többek között a második rész első tárgykörének I–VII. címe, VIII. címének 4. fejezete és IX–XII. címe vagy hatodik tárgyköre alá tartozó konkrét kérdésekben – vagy a jog területén és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás hatálya alá tartozó bármely egyéb kérdésben bizonyított szakértelem rendelkeznek, továbbá az elnök esetében tapasztalattal rendelkeznek a vitarendezési eljárások terén is.

(4)	A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 752. cikkének (3) bekezdése alapján a jegyzék nem tartalmaz olyan személyeket, akik az uniós intézmények, illetve valamely tagállam kormányának vagy az Egyesült Királyság kormányának tagjai, tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai.

(5)

Helyénvaló, hogy a partnerségi tanács az Unió és az Egyesült Királyság javaslatai alapján megállapodjon két, hat olyan személyt tartalmazó aljegyzékről, akik a választottbíróság tagjainak tisztségét tölthetik be, valamint egy nyolc olyan személyt tartalmazó aljegyzékről, akik a választottbíróság elnöki tisztségére alkalmasak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint választottbíróként szolgálni kész és alkalmas személyek jegyzékét a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben és Londonban, 2022. december 21-én.

a partnerségi tanács részéről

a társelnökök

Maroš ŠEFČOVIČ

James CLEVERLY

(1) HL L 149., 2021.4.30., 10. o.

MELLÉKLET

Az Unió javaslatai alapján összeállított aljegyzék:

Laurence BOISSON DE CHAZOURNES

Irina BUGA

Hélène RUIZ FABRI

Michael HAHN

Crenguta LEAUA

Peter Leo Henri VAN DEN BOSSCHE

Az Egyesült Királyság javaslatai alapján összeállított aljegyzék:

Lorand Alexander BARTELS

Lawrence COLLINS

Jean E. KALICKI

Surya P. SUBEDI

David UNTERHALTER

Janet M. WHITTAKER

Azon személyek aljegyzéke, akik a választottbíróság elnöki tisztségét töltik be:

Leora BLUMBERG

Thomas COTTIER

William J. DAVEY

Gavan GRIFFITH

Valerie HUGHES

Campbell MCLACHLAN

Penelope Jane RIDINGS

J. Christopher THOMAS

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/157

AZ EU–KOREA KERESKEDELMI BIZOTTSÁG 4. sz. HATÁROZATA

(2022. november 30.)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás 10-A. és 10-B. mellékletének módosításáról [2022/2551]

A KERESKEDELMI BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásra és különösen annak 10.24. cikkének (1) bekezdésére, 10.25. cikkének (1) bekezdésére, 10.25. cikkének (3) bekezdésére, 15.1. cikke (4) bekezdésének c) pontjára és 15.5. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 15.1. cikke (4) bekezdésének c) pontja értelmében a Kereskedelmi Bizottság megvizsgálhatja a megállapodás módosítási lehetőségeit, vagy a megállapodásban kifejezetten meghatározott esetekben módosíthatja a megállapodás rendelkezéseit.

(2)	A megállapodás 15.5. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Felek a Kereskedelmi Bizottságnak a megállapodás mellékleteinek, függelékeinek, jegyzőkönyveinek és megjegyzéseinek módosításáról szóló határozatát az alkalmazandó jogi követelményeikre és eljárásaikra figyelemmel fogadhatják el.

(3)	A megállapodás 10.24. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a Felek számára, hogy a 10-A. és a 10-B. melléklethez a 10.25. cikkben meghatározott eljárással összhangban hozzáadjanak földrajzi árujelzőket.

(4)	A megállapodás 10.25. cikkének (1) bekezdése értelmében a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport konszenzussal ajánlásokat tehet és határozatokat fogadhat el.

(5)

A megállapodás 10.25. cikkének (3) bekezdése értelmében a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport döntést hozhat a 10-A. és a 10-B. melléklet módosításáról az EU vagy Korea egyedi földrajzi árujelzőinek hozzáadása érdekében vagy az olyan egyedi földrajzi árujelzők eltávolítása érdekében, amelyeknek oltalma a származási Félnél megszűnik, vagy amelyek a másik Félnél már nem felelnek meg a földrajzi árujelzőnek való minősülés feltételeinek. Úgy is dönthet, hogy a megállapodásban valamely jogszabályra történő hivatkozást az adott jogszabálynak az e megállapodás hatálybalépése utáni adott időpontban hatályban lévő módosításaira és helyébe lépett jogszabályokra való hivatkozásnak kell tekinteni.

(6)

A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó EU–Korea munkacsoport eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2019. szeptember 17-i 1/2019. sz. határozat (a továbbiakban: eljárási szabályzat) 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport konszenzussal dönthet arról, hogy a megállapodás 10.21. cikkének (4) bekezdésével, 10.24. cikkével és 10.25. cikkével összhangban javasolja, hogy a Kereskedelmi Bizottság hozzon végleges döntést egy adott földrajzi árujelző hozzáadásáról vagy eltávolításáról.

(7)

Az eljárási szabályzatnak a megállapodás 15.3. cikkének (5) bekezdésére és 15.5. cikkének (2) bekezdésére hivatkozó 5.3. cikke értelmében a Kereskedelmi Bizottság átvállalhatja a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoportra ruházott feladatot, és dönthet a 10-A. és a 10-B. melléklet módosításáról, továbbá a Felek a határozatot az alkalmazandó jogi követelményeikre és eljárásaikra figyelemmel fogadhatják el.

(8)

A megállapodás 10.25. cikke (3) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a Felek megerősítették a megállapodásban foglalt jogszabályi hivatkozásokkal kapcsolatos következő kérdéseket:

A megállapodás „Földrajzi árujelzők” című C. alszakaszában említett, a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3)2019. április 17-én hatályon kívül helyezte. Ezért a megállapodásban a 110/2008/EK rendeletre való hivatkozást az (EU) 2019/787 rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

A „Földrajzi árujelzők” című C. alszakaszban említett, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (4) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5)2012. november 21-én hatályon kívül helyezte. Ezért a megállapodásban az 510/2006/EK rendeletre való hivatkozást az 1151/2012/EU rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

A „Földrajzi árujelzők” című C. alszakaszban említett, az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendeletet (6)2014. február 26-án hatályon kívül helyezte az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7). Ezért a megállapodásban az 1601/91/EGK rendeletre való hivatkozást a 251/2014/EU rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

A „Földrajzi árujelzők” című C. alszakaszban említett, a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletet (8)2008. április 29-én hatályon kívül helyezte a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet. Ez utóbbi rendeletet a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) módosításáról szóló, 2009. május 25-i 491/2009/EK tanácsi rendelet (9) hatályon kívül helyezte, és annak rendelkezéseit beépítették a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletbe (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (10). Ezért a megállapodásban az 1493/1999/EK rendeletre való hivatkozást a 491/2009/EK rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

A „Földrajzi árujelzők” című C. alszakaszban említett, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint az 1234/2007/EK rendeletet 2013. december 17-én hatályon kívül helyezte a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11). Ezért a megállapodásban az 1234/2007/EGK rendeletre való hivatkozást az 1308/2013/EU rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

A „Földrajzi árujelzők” című C. alszakaszban említett, Korea mezőgazdasági termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvényét (9759. sz. törvény, 2009. június 9.) módosították. 2021. december 21-én a mezőgazdasági és halászati termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvényt (18599. sz. törvény, 2021. december 21.) (12) érvénybe léptették. Ezért a megállapodásban a mezőgazdasági termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvényre (9759. sz. törvény, 2009. június 9.) való hivatkozást a mezőgazdasági és halászati termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvényre (18599. sz. törvény, 2021. december 21.) való hivatkozásnak kell tekinteni.

A „Földrajzi árujelzők” című C. alszakaszban említett, Korea szeszadóról szóló törvényét (8852. törvény, 2008. február 29.) módosították. 2021. január 1-jén a szeszadóról szóló törvényben előírt, a szesz előállításával és értékesítésével stb. kapcsolatos közigazgatási eljárásokra vonatkozó különös rendelkezéseket illesztettek be a szeszes italok engedélyezéséről szóló törvénybe (nem hivatalos fordítás / 17761. sz. törvény, 2020. december 29.), és azokat érvénybe léptették (13). 2022. januártól mind a szeszadóról szóló törvényt (18593. sz. törvény, 2021. december 21.) (14), mind a szeszes italok engedélyezéséről szóló törvényt (18723. sz. törvény, 2022. január 6.) (15) érvénybe léptették. Ezért a megállapodásban a szeszadóról szóló törvényre (8852. sz. törvény, 2008. február 29.) való hivatkozást a szeszadóról szóló törvényre (18593. sz. törvény, 2021. december 21.) és a szeszes italok engedélyezéséről szóló törvényre (18723. sz. törvény, 2022. január 6.) való hivatkozásnak kell tekinteni.

(9)

A Felek megállapodtak abban, hogy az EU 44 földrajzi árujelzőjével és Korea 41 földrajzi árujelzőjével egészítik ki a 10-A. és a 10-B. mellékletet a következő eljárással:

A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport 2019. november 6-án Szöulban tartott hetedik ülésén a Felek megvitatták a megállapodás 10-A. és 10-B. mellékletének a megállapodás 10.24. cikke és 10.25. cikkének (3) bekezdése alapján történő módosítására vonatkozó szabályokat, és megállapodtak abban, hogy a következő hónapokban folytatják a megbeszéléseket annak érdekében, hogy a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport következő ülésén megállapodásra jussanak az új földrajzi árujelzők felvételéről.

A Felek kérésére, valamint a megállapodás 10.18. cikkének (3) bekezdése és 10.18. cikkének (4) bekezdése, továbbá 10.24. és 10.25. cikke alapján az EU lefolytatta a kifogásolási eljárást és Korea 41 földrajzi árujelzőjének vizsgálatát. Korea lefolytatta a kifogásolási eljárást és az EU 44 földrajzi árujelzőjének vizsgálatát.

(10)

A Felek megállapodtak abban, hogy az EU három földrajzi árujelzőjét és Korea négy földrajzi árujelzőjét eltávolítják a 10-A. és a 10-B. mellékletből a következő eljárással:

a)	2016. október 25-én az EU értesítette Koreát egy spanyol földrajzi árujelző oltalmának megszűnéséről, és a 10.25. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kérte a „Pacharán” elnevezés eltávolítását a megállapodás 10-B. mellékletéből, mivel az oltalom megszűnt az EU-ban.

Az EU-nak a megállapodásban oltalomban részesített földrajzi árujelzőinek felülvizsgálatát követően, valamint a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének módosításáról szóló, 2019. április 29-i (EU) 2019/674 bizottsági rendelet (16) fényében az EU 2020. novemberben a 10.25. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kérte a „Polish Cherry” elnevezés eltávolítását a megállapodás 10-B. mellékletéből, mivel az oltalom megszűnt az EU-ban.

Korea 2021. március 15-én bejelentette és kérelmezte a „Muan White Lotus Tea (무안백련차)” és a „Cheongyang Powdered Hot Pepper (청양고춧가루)” földrajzi árujelzőnek Korea földrajzi árujelzőinek a megállapodás 10-A. mellékletének B. részében foglalt jegyzékéből a 10.25. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően történő eltávolítását, mivel ezek Koreában már nem részesülnek oltalomban.

d)	Miután az Egyesült Királyság 2021. január 1-jével kilépett az Unióból, a Felek a 2021. március 16-án tartott virtuális technikai ülésen megerősítették, hogy a „Scotch Whisky” földrajzi árujelzőt el kell távolítani a megállapodás 10-B. mellékletében felsorolt elnevezések köréből.

Korea a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó munkacsoport 2021. december 8-án tartott kilencedik ülésén bejelentette és kérelmezte a „Seosan Garlic (서산마늘)” és a „Yeoju Sweet Potato (여주고구마)” földrajzi árujelzőnek Korea földrajzi árujelzőinek a megállapodás 10-A. mellékletének B. részében foglalt jegyzékéből a 10.25. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően történő eltávolítását, mivel azok Koreában már nem részesülnek oltalomban.

(11)

A Felek megállapodtak abban, hogy az EU-nak a megállapodás 10-A. mellékletében foglalt négy földrajzi árujelzőjét, amelyek elnevezése megváltozott, felváltják az aktualizált megfelelő földrajzi árujelzőkkel a következő eljárással:

2017. július 13-án az EU értesítette Koreát arról, hogy négy, a megállapodás szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezése megváltozott (17). Az EU javasolta az EU jelenleg Koreában oltalom alatt álló földrajzi árujelzőinek jegyzékében foglalt megfelelő elnevezések és átírások aktualizálását.

b)	Ugyanebben az értesítésben az EU kérte a 10-B. mellékletbe való felvételre javasolt „Originali lietuviška degtinė/vodka lituanienne originale” földrajzi árujelző „Originali lietuviška degtinė/Original Lithuania vodka” földrajzi árujelzőre való változtatását (átírás: 오리지널 리투아니아 보드카).

(12)

Az 1. sz. EU–Korea kereskedelmi bizottsági határozat (2011. december 23.) (18) melléklete 12. cikkének (2) bekezdése értelmében a Kereskedelmi Bizottság az ülések közötti időszakban írásbeli eljárás útján fogadhat el határozatokat, ha mindkét fél egyetért. Az írásbeli eljárás a Kereskedelmi Bizottság elnökei közötti jegyzékváltásból fog állni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A megállapodásnak az EU-ban közzétett változatában a 10. fejezet B. szakasza „Földrajzi árujelzők” című C. alszakaszának (51), (53)–(55) lábjegyzetében, vagy a megállapodásnak a Koreában közzétett változatában (19) az ugyanezen, (2), (4)–(6) lábjegyzetként számozott lábjegyzetekben szereplő, EU vagy koreai jogszabályokra való hivatkozásokat az e határozat I. mellékletének megfelelően módosított vagy felváltott jogszabályokra való hivatkozásoknak kell tekinteni.

2. cikk

A megállapodás 10-A. és 10-B. melléklete a következőképpen módosul:

(1)	az e határozat II. mellékletében felsorolt földrajzi árujelzők felvétele a megállapodás 10-A. mellékletének A. részében foglalt, az adott tagállam földrajzi árujelzőinek megfelelő jegyzékébe;

(2)	az e határozat III. mellékletében felsorolt földrajzi árujelzők felvétele a megállapodás 10-A. mellékletének B. részében foglalt, Korea földrajzi árujelzőinek megfelelő jegyzékébe;

(3)	az e határozat IV. mellékletében felsorolt földrajzi árujelzők felvétele a megállapodás 10-B. melléklete A. részének 1. és 2. szakaszában foglalt, az adott tagállam földrajzi árujelzőinek megfelelő jegyzékébe;

(4)	az e határozat V. mellékletében felsorolt földrajzi árujelzők felvétele a megállapodás 10-B. mellékletének B. részében foglalt, Korea földrajzi árujelzőinek megfelelő jegyzékébe;

(5)	a „Pacharán” (Spanyolország), a „Polska Wiśniówka/Polish Cherry” (Lengyelország) és a „Scotch Whisky” (Egyesült Királyság) földrajzi árujelző eltávolítása a megállapodás 10-B. melléklete A. részének 2. szakaszában foglalt földrajzi árujelzők jegyzékéből;

(6)	a „Seosan Garlic (서산마늘)”, a „Muan White Lotus Tea (무안백련차)”, a „Cheongyang Powdered Hot Pepper (청양고춧가루)” és a „Yeoju Sweet Potato (여주고구마)” földrajzi árujelző eltávolítása a megállapodás 10-A. mellékletének B. részében foglalt, Korea földrajzi árujelzőinek jegyzékéből; és

(7)	a megállapodás 10-A. mellékletének A. részében foglalt, az adott tagállam földrajzi árujelzőinek jegyzékében felsorolt, névváltozással érintett földrajzi árujelzők felváltása az e határozat VI. mellékletében felsorolt megfelelő földrajziárujelző-elnevezésekkel.

3. cikk

Ez a határozat az azon napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek diplomáciai csatornákon keresztül írásbeli értesítést cserélnek annak igazolásáról, hogy teljesítették az e határozat hatálybalépéséhez szükséges alkalmazandó jogi követelményeiket és eljárásaikat.

(1) HL L 127., 2011.5.14., 1. o.

(2) HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

(3) HL L 130., 2019.5.17., 1. o.

(4) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(5) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(6) HL L 149., 1991.6.14., 1. o.

(7) HL L 84., 2014.3.20., 14. o.

(8) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

(9) HL L 154., 2009.6.17., 1. o.

(10) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(11) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(12) 대한민국정부 관보 제20151호 (Hivatalos Közlöny 20151. sz.), 2021.12.21., 47. o.

(13) 대한민국정부 관보 제19907호 (Hivatalos Közlöny 19907. sz.), 2020.12.29., 110. o.

(14) 대한민국정부 관보 제20151호 (Hivatalos Közlöny 20151. sz.), 2021.12.21., 39. o.

(15) 대한민국정부 관보 제20163호 별권1 (Hivatalos Közlöny 20163. sz., 1. sz. különkiadás), 2022.1.6., 4. o.

(16) HL L 114., 2019.4.30., 7. o.

(17) Az „Huile essentielle de lavande de Haute-Provence” elnevezés „Huile essentielle de lavande de Haute-Provence/Essence de lavande de Haute-Provence” lett (átírás: 윌 에썽씨엘 드 라벙드 드 오뜨 프로방스 / 에썽스 드 라벙드 드 오뜨 프로방스 (오뜨 프로방스 라벙드 에센스 오일) – A „Prosciutto di S. Daniele” elnevezés „Prosciutto di San Daniele” lett (az átírás változatlan marad) – A „Jamon de Teruel” elnevezés „Jamón de Teruel/Paleta de Teruel” lett (átírás: 하몬 데 떼루엘 / 빨레따 데 떼루엘) – A „Jamón de Huelva” elnevezés „Jabugo” lett (átírás: 하부고).

(18) Az EU–Korea Kereskedelmi Bizottság 1. sz. határozata (2011. december 23.) a Kereskedelmi Bizottság eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 58., 2013.3.1., 9. o.).

(19) 대한민국 관보 제17538호(그2) (Hivatalos Közlöny 17538. sz., 2. sz. különkiadás), 2011.6.28., 800. o.

I. MELLÉKLET

A megállapodásnak az EU-ban közzétett változatában a 10. fejezet B. szakasza „Földrajzi árujelzők” című C. alszakaszának (51), (53)–(55) lábjegyzetében, vagy a megállapodásnak a Koreában közzétett változatában az ugyanezen, (2), (4)–(6) lábjegyzetként számozott lábjegyzetekben szereplő, EU vagy koreai jogszabályokra való hivatkozásokat a következőképpen módosított vagy felváltott jogszabályokra való hivatkozásoknak kell tekinteni:

Az EU jogszabályokra való hivatkozások tekintetében:

„a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre” való hivatkozások helyébe „a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendeletre” való hivatkozások lépnek;

„a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre” való hivatkozások helyébe „a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre” való hivatkozások lépnek;

„az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendeletre” való hivatkozások helyébe „az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre” való hivatkozások lépnek;

a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelettel hatályon kívül helyezett „a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre” való hivatkozások helyébe „a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) módosításáról szóló, 2009. május 25-i 491/2009/EK tanácsi rendeletre” való hivatkozások lépnek; és

„a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)” való hivatkozások helyébe „a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre” való hivatkozások lépnek.

(2)

A koreai jogszabályokra való hivatkozások tekintetében:

a)	a mezőgazdasági termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvényre (9759. sz. törvény, 2009. június 9.) való hivatkozások helyébe a mezőgazdasági és halászati termékek minőség-ellenőrzéséről szóló törvényre (18599. sz. törvény, 2021. december 21.) való hivatkozások lépnek; és

b)	a szeszadóról szóló törvényre (8852. sz. törvény, 2008. február 29.) való hivatkozások helyébe a szeszadóról szóló törvényre (18593. sz. törvény, 2021. december 21.) és a szeszes italok engedélyezéséről szóló törvényre (18723. sz. törvény, 2022. január 6.) való hivatkozások lépnek.

II. MELLÉKLET

Országkód	Az oltalomban részesítendő elnevezés	Termék	Koreai betűs átírás
AT	Steirisches Kürbiskernöl	Tökmagolaj	슈타이리쉐스 퀴르비스케른욀
CY	Λουκούμι Γεροσκήπου / Loukoumi Geroskipou	Édesipari termék	루꾸미 게로스끼뿌
DE	Hopfen aus der Hallertau	Komló	할러타우 홉펜
DE	Lübecker Marzipan	Édesipari termék	뤼베커 마르지판
DE	Nürnberger Lebkuchen	Édesipari termék	뉘른베르거 렙쿠헨
DE	Schwarzwälder Schinken	Sonka	슈바르츠벨더 쉰켄
DK	Danablu	Sajt	다나블루
ES	Aceite de Terra Alta/Oli de Terra Alta	Olívaolaj	아쎄이떼 데 떼라 알따; 올리 데 떼라 알따
ES	Aceite Monterrubio	Olívaolaj	아쎄이떼 몬떼루비오
ES	Estepa	Olívaolaj	에스떼빠
ES	Les Garrigues	Olívaolaj	레스 가리게스
ES	Sierra de Cazorla	Olívaolaj	씨에라 데 까쏘를라
ES	Siurana	Olívaolaj	씨우라나
EL	Καλαμάτα / Kalamata (1)	Olívaolaj	칼라마타
EL	Σητεία Λασιθίου Κρήτης / Sitia Lasithiou Kritis	Olívaolaj	시티아 라시티우 크리티스
EL	Λακωνία/Lakonia	Olívaolaj	라코니아
EL	Γραβιέρα Κρήτης / Graviera Kritis	Sajt	그라비에라 크리티스
EL	Κασέρι/Kasseri	Sajt	카세리
IT	Aceto Balsamico di Modena	Ecet	아체토 발사미코 디 모데나
IT	Bresaola della Valtellina	Sonka	브레사올라 델라 발텔리나
IT	Kiwi Latina	Kivi	키위 라티나
IT	Mela Alto Adige / Südtiroler Apfel	Alma	멜라 알토 아디제; 수드티롤레르 아펠
IT	Toscano	Olívaolaj	토스카노
IT	Pecorino Toscano	Sajt	페코리노 토스카노
IT	Salamini italiani alla cacciatora	Szalámi	살라미니 이탈리아니 알라 카차토라
NL	Edam Holland	Sajt	에담 홀란드
NL	Gouda Holland	Sajt	고다 홀란드

(1) A „Kalamata” földrajzi árujelző oltalma nem akadályozza meg a növényfajta nevének az olajbogyók tekintetében történő használatát Korea területén. Ez a megfogalmazás nem módosítja vagy csökkenti az „Elia Kalamatas” oltalom alatt álló földrajzi árujelzőnek a megállapodás által már biztosított oltalmat.

III. MELLÉKLET

Az oltalomban részesítendő elnevezés	Termék	Latin betűs átírás
천안배 (Cheonan Bae (Pear))	Körte	Cheonan Bae
나주배 (Naju Bae (Pear))	Körte	Naju Bae
안성배 (Anseong Bae (Pear))	Körte	Anseong Bae
고려흑삼제품 (Korean Black Ginseng Product)	Fekete ginszengből készült termékek	Goryeo Heuksamjepum
예산사과 (Yesan Apple)	Alma	Yesan Sagwa
안성쌀 (Anseong Ssal (Rice))	Rizs	Anseong Ssal
영월고춧가루 (Yeongwol Red Pepper Powder)	Őrölt pirospaprika	Yeongwol Gochutgaru
고려흑삼 (Korean Black Ginseng)	Fekete ginszeng	Goryeo Heuksam
보성웅치올벼쌀 (Boseong Ungchi Olbyeossal)	Rizs	Boseong Ungchi Olbyeossal
김포쌀 (Gimpo Ssal (Rice))	Rizs	Gimpo Ssal
진도검정쌀 (Jindo Black Rice)	Rizs	Jindo Geomjeong Ssal
군산쌀 (Gunsan Ssal (Rice))	Rizs	Gunsan Ssal
영월고추 (Yeongwol Red Pepper)	Pirospaprika	Yeongwol Gochu
영천포도 (Yeongcheon Grapes)	Szőlő	Yeongcheon Podo
무주사과 (Muju Apple)	Alma	Muju Sagwa
삼척마늘 (Samcheok Garlic)	Fokhagyma	Samcheok Maneul
김천자두 (Gimcheon Jadu (Plum))	Szilva	Gimcheon Jadu
영동포도 (Yeongdong Grapes)	Szőlő	Yeongdong Podo
문경오미자 (Mungyeong Omija)	Omija	Mungyeong Omija
청도반시 (Cheongdo Seedless Flat Persimmon)	Datolyaszilva	Cheongdo Bansi
평창산양삼 (PyeongChang Wild-cultivated Ginseng)	Vadon termő ginszeng	PyeongChang Sanyangsam
보은대추 (Boeun Jujube)	Jujuba (kínai datolya)	Boeun Daechu
충주밤 (Chungju Bam (Chestnut))	Gesztenye	Chungju Bam
가평잣 (Gapyeong Korean Pine nuts)	Fenyőmag	Gapyeong Jat
정선곤드레 (Jeongseon Gondre)	Gondre (koreai bogáncs)	Jeongseon Gondre
영동곶감 (Yeongdong Persimmon Dried)	Datolyaszilva	Yeongdong Gotgam
부여표고 (Buyeo Pyogo (Oak mushroom))	Májgomba	Buyeo Pyogo
완도미역 (Wando Sea mustard)	Tengeri mustár	Wando Miyeok
완도다시마 (Wando Sea tangle)	Tengeri hínár	Wando Dasima
기장미역 (Gijang sea mustard)	Tengeri mustár	Gijang Miyeok
기장다시마 (Gijang sea tangle)	Tengeri hínár	Gijang Dasima
완도김 (Wando Laver)	Tengerisaláta	Wando Gim
장흥김 (Jangheung Laver)	Tengerisaláta	Jangheung Gim
여수굴 (Yeosu Gul (Yeosu Oyster))	Osztriga	Yeosu Gul
고흥미역 (Goheung Dried Sea mustard)	Tengeri mustár	Goheung Miyeok
고흥다시마 (Goheung Dried Sea tangle)	Tengeri hínár	Goheung Dasima
신안김 (Sinan Gim (Laver))	Tengerisaláta	Sinan Gim
해남김 (Haenam Gim (Laver))	Tengerisaláta	Haenam Gim
고흥김 (Goheung Laver)	Tengerisaláta	Goheung Gim
고흥굴 (Goheung Gul (Oyster))	Osztriga	Goheung Gul

IV. MELLÉKLET

1. SZAKASZ

AZ EURÓPAI UNIÓBÓL SZÁRMAZÓ BOROK

Országkód	Megnevezés	Koreai betűs átírás
CY	Κουμανδαρία (Latin betűs átírás: Commandaria)	꼬만다리아
DE	Franken	프랑켄
ES	Utiel-Requena	우띠엘 레께나
FR	Pays d’Oc	패이 독 / 뻬이 독
FR	Romanée-Conti	로마네 콘티 / 로마네 꽁띠
FR	Pauillac	포이약 / 뽀이약
FR	Saint-Estèphe	세인트 에스테브 / 쎙 에스테프
IT	Prosecco	프로세코
RO	Cotnari	코트나리
SI	Vipavska dolina	비파브스카 돌리나
SK	Vinohradnícka oblasť Tokaj	비노흐라드니스카 오블라스트 토카이

2. SZAKASZ

AZ EURÓPAI UNIÓBÓL SZÁRMAZÓ SZESZES ITALOK

Országkód	Megnevezés	Koreai betűs átírás
CY	Ζιβανία/Τζιβανία/Ζιβάνα/Zivania	지바니아
ES	Brandy del Penedés	브란디 델 뻬네데스
EL	Τσίπουρο/Tsipouro	치푸로
IE	Irish Cream	아이리쉬 크림
LT	Originali lietuviška degtinė/Original Lithuanian vodka	오리지널 리투아니아 보드카
BE+NL+FR+DE	Genièvre/Jenever/Genever	예네이버/제니버

V. MELLÉKLET

Az oltalomban részesítendő elnevezés	Latin betűs átírás
무주머루와인 (Muju Wild Grape Wine)	Muju Meoru Wine

VI. MELLÉKLET

FRANCIAORSZÁG

Huile essentielle de lavande de Haute-Provence/Essence de lavande de Haute-Provence (1)

Levendula-illóolaj

윌 에썽씨엘 드 라벙드 드 오뜨 프로방스 / 에썽스 드 라벙드 드 오뜨 프로방스 (오뜨 프로방스 라벙드 에센스 오일)

OLASZORSZÁG

Prosciutto di San Daniele (2)

Sonka

프로슈토 디 산 다니엘레(생햄)

SPANYOLORSZÁG

Jamón de Teruel/Paleta de Teruel (3)	Sonka	하몬 데 떼루엘 / 빨레따 데 떼루엘
Jabugo (4)	Sonka	하부고

(1) Az „Huile essentielle de lavande de Haute-Provence” elnevezés „Huile essentielle de lavande de Haute-Provence/Essence de lavande de Haute-Provence” lett.

(2) A „Prosciutto di S. Daniele” elnevezés „Prosciutto di San Daniele” lett.

(3) A „Jamon de Teruel” elnevezés „Jamón de Teruel/Paleta de Teruel”.

(4) A „Jamón de Huelva” elnevezés „Jabugo” lett.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/169

Helyesbítés a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló (EU) 2019/1021 rendelet IV. és V. mellékletének módosításáról szóló, 2022. november 23-i (EU) 2022/2400 európai parlamenti és tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 317., 2022. december 9. )

A 29. oldalon, a mellékletben, az 1. pont c) alpontjában, a táblázat negyedik oszlopában, az a) pontban:

a következő szövegrész:

„2027. december 29-ig 500 mg/kg;”

helyesen:

„2025. december 29-ig 500 mg/kg;”.

A 29. oldalon, a mellékletben, az 1. pont c) alpontjában, a táblázat negyedik oszlopában, a b) pontban:

a következő szövegrész:

„b)

2025. december 30-tól 2027. december 28-ig 350 mg/kg, vagy ha magasabb, az említett anyagok együttes koncentrációja, amennyiben azok keverékekben vagy árucikkekben vannak jelen, az I. melléklet 2. pontjának negyedik oszlopában a tetrabróm-difenil-éter, a pentabróm-difenil-éter, a hexabróm-difenil-éter, a heptabróm-difenil-éter és a dekabróm-difenil-éter anyagok tekintetében meghatározottak szerint;”

helyesen:

„b)

2025. december 30-tól 2027. december 29-ig 350 mg/kg, vagy ha magasabb, az említett anyagok együttes koncentrációja, amennyiben azok keverékekben vagy árucikkekben vannak jelen, az I. melléklet 2. pontjának negyedik oszlopában a tetrabróm-difenil-éter, a pentabróm-difenil-éter, a hexabróm-difenil-éter, a heptabróm-difenil-éter és a dekabróm-difenil-éter anyagok tekintetében meghatározottak szerint;”.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/170

Helyesbítés a bosznia-hercegovinai fegyveres erők kapacitásainak megerősítése céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló, 2022. december 1-jei (EU) 2022/2353 tanácsi határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 311., 2022. december 2. )

A tartalomjegyzékben és a 149. oldalon, a címben:

a következő szövegrész:

„A Tanács (EU) 2022/2353 határozata”

helyesen:

„A Tanács (KKBP) 2022/2353 határozata”.

2022.12.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 328/171

Helyesbítés az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. december 17-i (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 174., 2020. június 3. )

A 90. oldalon, a 43. cikk (3) bekezdésének első mondatában:

a következő szövegrész:

„a felügyeleti történő mozgatás”

helyesen:

„a felügyeleti körzetbe történő mozgatás”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 328

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. december 22.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	A Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 14.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról	1

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló (EU) 2019/1021 rendelet IV. és V. mellékletének módosításáról szóló, 2022. november 23-i (EU) 2022/2400 európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 317., 2022.12.9. )	169
*	Helyesbítés a bosznia-hercegovinai fegyveres erők kapacitásainak megerősítése céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló, 2022. december 1-jei (EU) 2022/2353 tanácsi határozathoz ( HL L 311., 2022.12.2. )	170
*	Helyesbítés az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. december 17-i (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 174., 2020.6.3. )	171

	II Nem jogalkotási aktusok
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
*	A Tanács (EU) 2022/2524 határozata (2022. december 12.) az Európai Unió és Új-Zéland között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről	59
	MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS ÚJ-ZÉLAND KÖZÖTT AZ 1994. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁM- ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY (GATT) XXVIII. CIKKE ALAPJÁN AZ EU CLXXV. ENGEDMÉNYES LISTÁJÁBAN SZEREPLŐ VALAMENNYI VÁMKONTINGENSRE VONATKOZÓ ENGEDMÉNYEKNEK AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EURÓPAI UNIÓBÓL VALÓ KILÉPÉSE KÖVETKEZTÉBEN SZÜKSÉGES MÓDOSÍTÁSÁRÓL	61
*	Értesítés az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás 10-A. és 10-B. mellékletére vonatkozó módosítás hatálybalépésének időpontjáról	63
	RENDELETEK
*	A Tanács (EU) 2022/2525 végrehajtási rendelete (2022. december 21.) a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 rendelet végrehajtásáról	64
*	A Bizottság (EU) 2022/2526 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. szeptember 23.) az (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a higanyhulladék folyadék formájában történő átmeneti tárolása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	66
*	A Bizottság (EU) 2022/2527 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. október 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről	68
*	A Bizottság (EU) 2022/2528 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. október 17.) a bizonyos mezőgazdasági ágazatokban végrehajtott támogatási programokra alkalmazandó (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról és az említett programokra alkalmazandó 611/2014/EU, (EU) 2015/1366 és (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről	70
*	A Bizottság (EU) 2022/2529 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. október 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról szóló 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről	74
*	A Bizottság (EU) 2022/2530 végrehajtási rendelete (2022. december 1.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 641/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről	76
*	A Bizottság (EU) 2022/2531 végrehajtási rendelete (2022. december 1.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 808/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről	78
*	A Bizottság (EU) 2022/2532 végrehajtási rendelete (2022. december 1.) a bizonyos mezőgazdasági ágazatokra vonatkozó támogatási programokra alkalmazandó (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet módosításáról, valamint az említett programokra alkalmazandó 738/2010/EU rendelet, 615/2014/EU, (EU) 2015/1368 és (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről	80
*	A Bizottság (EU) 2022/2533 végrehajtási rendelete (2022. december 15.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Miele della Lunigiana [OEM])	84
*	A Bizottság (EU) 2022/2534 végrehajtási rendelete (2022. december 21.) a tehéntej béta-laktoglobulin (β-laktoglobulin) új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	85
*	A Bizottság (EU) 2022/2535 végrehajtási rendelete (2022. december 21.) a fagyasztva szárított, por formában lévő Antrodia camphorata-micélium új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	91
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2022/2536 határozata (2022. december 12.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete, valamint a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi kerethatározat egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötéséről	94
*	A Tanács (EU) 2022/2537 határozata (2022. december 12.) az Európai Unió és a Liechtensteini Hercegség közötti, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete, valamint a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló 2009/905/IB tanácsi kerethatározat egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötéséről	96
*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2022/2538 határozata (2022. december 13.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszió (EUCAP Szomália) misszióvezetőjének kinevezéséről (EUCAP Szomália/1/2022)	98
*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2022/2539 határozata (2022. december 13.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai műveletéhez az EU-erők parancsnokának kinevezéséről és a (KKBP) 2022/59 határozat hatályon kívül helyezéséről (BiH/34/2022)	99
*	A Tanács (EU) 2022/2540 határozata (2022. december 19.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a Belga Királyság által javasolt egy tagjának kinevezéséről	101
*	A Tanács (EU) 2022/2541 határozata (2022. december 19.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a Németországi Szövetségi Köztársaság által javasolt egy tagjának kinevezéséről	103
*	A Tanács (EU) 2022/2542 végrehajtási határozata (2022. december 19.) a Hollandiának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 285. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére való felhatalmazásáról szóló (EU) 2018/1904 végrehajtási határozat módosításáról	105
*	A Tanács (KKBP) 2022/2543 végrehajtási határozata (2022. december 21.) a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 határozat végrehajtásáról	107
*	A Bizottság (EU, Euratom) 2022/2544 végrehajtási határozata (2022. december 19.) a diverzifikált finanszírozási stratégia keretében végrehajtott uniós hitelfelvételi és adósságkezelési műveletek és a kapcsolódó hitelnyújtási műveletek kezelésére és végrehajtására vonatkozó szabályok létrehozásáról	109
*	A Bizottság (EU, Euratom) 2022/2545 végrehajtási határozata (2022. december 19.) a diverzifikált finanszírozási stratégia hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteihez kapcsolódó költségek allokációs keretének létrehozásáról	123
*	Az Európai Központi Bank (EU) 2022/2546 határozata (2022. december 16.) az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló EKB/2010/29 határozat módosításáról (EKB/2022/46)	136
	AJÁNLÁSOK
*	A Tanács (EU) 2022/2547 ajánlása (2022. december 13.) a Covid19-világjárvány idején a biztonságos szabad mozgás megkönnyítésére vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2022/107 ajánlás módosításáról ( 1 )	138
*	A Tanács (EU) 2022/2548 ajánlása (2022. december 13.) a Covid19-világjárvány idején az Unióba irányuló utazásokra vonatkozó koordinált megközelítésről és az (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás felváltásáról	146
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	Az Egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott partnerségi tanács 2/2022 határozata (2022. december 21.) az utasokra vonatkozó utasnyilvántartási adatállomány adatainak az utasok Egyesült Királyságból való távozását követő törlését előíró kötelezettségtől az Egyesült Királyság számára eltérést lehetővé tevő átmeneti időszak második és egyben utolsó meghosszabbításáról [2022/2549]	153
*	Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-Közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodással létrehozott partnerségi tanács 3/2022 határozata (2022. december 21.) a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti választottbíróság tagjaként szolgálni kész és alkalmas személyek jegyzékének összeállításáról [2022/2550]	154
*	Az EU–Korea Kereskedelmi Bizottság 4. sz. határozata (2022. november 30.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás 10-A. és 10-B. mellékletének módosításáról [2022/2551]	157


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.