(1)

Az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (2) 20. cikke előírja, hogy amennyiben a vámalakiságokat a kötelező érvényű tarifális felvilágosításra vonatkozó határozat (KTF-határozat) által érintett áruk tekintetében a KTF-határozat jogosultja vagy az érdekében eljáró személy teljesíti, ezt a KTF-határozat hivatkozási számának feltüntetésével jelezni kell a vám-árunyilatkozatban. A kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozat hivatkozási számának a vám-árunyilatkozatban való feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget csak az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) B. melléklete írja elő az 12 12 001 000 adatelemhez fűzött megjegyzésként.

(2)

Annak érdekében, hogy a vámhatóságok megfelelően nyomon követhessék a kötelező érvényű származási felvilágosításra vonatkozó határozat jogosult általi felhasználását és a szóban forgó határozatból eredő kötelezettségeknek való megfelelést, a kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó valamennyi határozatra alkalmazni kell az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 20. cikkében meghatározott azon követelményt, hogy a vámáru-nyilatkozatban fel kell tüntetni a határozat hivatkozási számát.

(3)

Az átmeneti származási szabályokról 2020. február 5-én Brüsszelben tartott első szakmai egyeztetésen az Unió és a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (a továbbiakban: PEM-egyezmény) (4) 20 másik szerződő fele megállapodott abban, hogy a PEM-egyezmény felülvizsgált szabályait (5) (a továbbiakban: átmeneti származási szabályok) a PEM-egyezmény szabályaival párhuzamosan 2021. szeptember 1-jétől átmeneti jelleggel, a PEM-egyezmény felülvizsgált szabályainak elfogadásáig végrehajtják.

(4)

2021. szeptember 1-je óta az Unió és a PEM-egyezmény szerződő felei között a származási szabályokról szóló 13 kétoldalú jegyzőkönyv már hatályba lépett; emiatt az átmeneti szabályok alkalmazandóvá váltak (6). Az átmeneti szabályoknak a többi szerződő féllel való végrehajtása folyamatban van, feltéve, hogy a felek befejezik az elfogadási eljárásokat.

(5)

Az átmeneti származási szabályok célja enyhébb szabályok bevezetése az áruk preferenciális származó státusa elismerésének megkönnyítése érdekében. Mivel az átmeneti származási szabályok általában enyhébbek, mint a PEM-egyezményben foglaltak, az utóbbinak megfelelő áruk az átmeneti származási szabályok értelmében is származónak minősülhetnek, kivéve a 2., 4–15., 16. (a feldolgozott halászati termékek kivételével) és 17–24. árucsoportba besorolt mezőgazdasági termékeket, amelyek esetében az átmeneti származási szabályok nem kevésbé szigorúak, mint a PEM-egyezmény származási szabályai. Ezért a 61. és a 62. cikket módosítani kell annak érdekében, hogy az uniós exportőrök szállítási bizonyítvány kiadását kérelmezhessék, vagy származási nyilatkozatot állíthassanak ki a PEM-egyezménnyel összefüggésben tett beszállítói nyilatkozatok alapján.

(6)

Az átmeneti származási szabályok a PEM-egyezmény származási szabályaival párhuzamosan alkalmazandók, miáltal két különböző kumulációs zóna jön létre. Ezért a beszállítónak a beszállítói nyilatkozatban fel kell tüntetnie az áruk származásának meghatározására használt jogi keretet, lehetővé téve az exportőr számára, hogy a mindkét származási szabályrendszernek megfelelő anyagokra vonatkozóan a megfelelő keretek között határozza meg az áruk származó státusát.

(7)

Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 22–17. és 22–18. mellékletében szereplő beszállítói nyilatkozatot a preferenciális származó státussal nem rendelkező termékek esetében használják. Tekintettel arra, hogy ezeket a termékeket csak nem származó anyagok felhasználásával lehet előállítani, a nyilatkozat második pontjának kitöltése nem kötelező. Ezért az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 22-17. mellékletének (4) és (5) lábjegyzetét, valamint a 22-18. melléklet (5) és (6) lábjegyzetét ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 61. cikkének (3) bekezdése szerint a beszállító bármikor, még az áruk leszállítása után is megteheti a nyilatkozatot, és az említett rendelet 62. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot egy bizonyos időszak alatt feladott szállítmányokra vonatkozóan kell kiállítani; ez az időszak nem kezdődhet több mint 12 hónappal a kiállítás dátuma előtt vagy több mint 6 hónappal a kiállítás dátuma után. Annak érdekében, hogy az e módosító rendelet hatálybalépése előtt kiállított beszállítói nyilatkozatokat a 2021. szeptember 1. után keletkezett anyagkészletekre is fel lehessen használni, ezt a rendeletet 2021. szeptember 1-jétől, az Unió és a PEM-egyezmény több szerződő fele közötti átmeneti származási szabályok hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(9)

Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

1.

A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 61. cikk a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

(*1)   HL L 54., 2013.2.26., 1. o. "

(*2)  Az átmeneti származási szabályok a PEM-egyezmény felülvizsgált szabályai (HL L 339., 2019.12.30., 1. o.), amelyek a PEM-egyezmény felülvizsgált szabályainak elfogadásáig átmeneti jelleggel a PEM-egyezmény jelenlegi szabályaival párhuzamosan alkalmazandók.” "

3.

A 62. cikk a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

4.

A 22-15. mellékletben a (3) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

Amennyiben egy ország, országcsoport vagy terület a PEM-egyezmény szerződő fele, és a jogi keret nincs megadva, a beszállítói nyilatkozatot alapértelmezés szerint úgy kell tekinteni, mint amely kimondja, hogy a PEM-egyezményt használták az áruk származásának meghatározására.”

5.

A 22-16. mellékletben a (5) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

Amennyiben egy ország, országcsoport vagy terület a PEM-egyezmény szerződő fele, és a jogi keret nincs megadva, a beszállítói nyilatkozatot alapértelmezés szerint úgy kell tekinteni, mint amely kimondja, hogy a PEM-egyezményt használták az áruk származásának meghatározására.”

6.

A 22-17. mellékletben a (4) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

7.

A 22-17. mellékletben a (5) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

Amennyiben egy ország, országcsoport vagy terület a PEM-egyezmény szerződő fele, és a jogi keret nincs megadva, a beszállítói nyilatkozatot alapértelmezés szerint úgy kell tekinteni, mint amely kimondja, hogy a PEM-egyezményt használták az áruk származásának meghatározására.”

8.

A 22-18. mellékletben az (5) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

9.

A 22-18. mellékletben az (6) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

Amennyiben egy ország, országcsoport vagy terület a PEM-egyezmény szerződő fele, és a jogi keret nincs megadva, a beszállítói nyilatkozatot alapértelmezés szerint úgy kell tekinteni, mint amely kimondja, hogy a PEM-egyezményt használták az áruk származásának meghatározására.”

(1)

A Tanács 2015. október 1-jén elfogadta az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló (EU) 2015/2169 határozatot (1).

(2)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodáshoz (2) (a továbbiakban: a megállapodás) csatolt, a kulturális együttműködésről szóló jegyzőkönyv (3) (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) meghatározza azokat a kereteket, amelyek között a Feleknek együtt kell működniük egymással a kulturális tevékenységekhez, javakhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó – többek között az audiovizuális szektorban történő – cserék megkönnyítése érdekében.

(3)

A jegyzőkönyv rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az audiovizuális koprodukciók jogosultak legyenek a megállapodás Feleinek vonatkozó rendszerei által nyújtott előnyökre.

(4)

A jegyzőkönyv 5. cikke (8) bekezdésének b) pontja alapján a kezdeti hároméves időszakot követően a jogosultság további egymás követő, ugyanilyen hosszúságú időszakokra megújításra kerül, kivéve, ha valamelyik Fél visszavonja a jogosultságot, írásos értesítést küldve legalább három hónappal az eredeti, vagy az azt követő bármely időszak lejárta előtt.

(5)

Az (EU) 2015/2169 határozat 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottságnak értesítenie kell a Koreai Köztársaságot az Unió azon szándékáról, hogy nem hosszabbítja meg a koprodukciók kedvezményezetti jogosultsági időszakát, kivéve, ha a Bizottság javaslatára a Tanács a jogosultsági időszak vége előtt négy hónappal egyhangúlag megállapodik a jogosultság folytatásáról.

(6)

A C-275/20. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben 2022. március 1-jén hozott ítéletében (4) a Bíróság úgy határozott, hogy az (EU) 2015/2169 határozat 3. cikkének (1) bekezdésében létrehozott eljárás nem felel meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének, amennyiben az a Tanács egyhangú határozathozatalát igényli. Az olyan határozatok elfogadására, mint amilyeneket az (EU) 2015/2169 határozat 3. cikkének (1) bekezdése ír elő, az EUMSZ 218. cikke (8) bekezdésének első albekezdésében előírt szavazási szabályt, azaz a Tanácson belüli minősített többséggel történő szavazást kell alkalmazni.

(7)

Ezért törölni kell azt a követelményt, hogy a Tanács egyhangúlag határozzon a jogosultság fenntartásáról.

(8)

Az EUMSZ 266. cikkével összhangban az ítélet gyors végrehajtása érdekében e határozatnak az elfogadása napján kell hatályba lépnie,

(1)

A gyártók átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását a tagállamok és a gyártók által az (EU) 2018/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján az adott gyártó járműveire vonatkozóan bejelentett adatok alapján kell meghatározni.

(2)

Az Unióban nyilvántartásba vett összes új nehézgépjármű átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának az összes gyártó járműveire vonatkozóan a fentieknek megfelelően bejelentett adatokon kell alapulnia.

(3)

Az egyes gyártókra vonatkozó kibocsátásmentességi és alacsony kibocsátási tényezőket a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású nehézgépjárművek kapcsán így bejelentett adatok figyelembevételével kell meghatározni.

(4)

A gyártónkénti szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési pályagörbét és a gyártónkénti kibocsátási jóváírásokat az így bejelentett új nehézgépjárművek száma alapján kell meghatározni, a különleges felépítményű gépjárműveket nem számítva.

(5)

Az e határozat mellékletében szereplő adatok a Bizottság számára 2022. augusztus 1-jén rendelkezésre álló adatokon alapulnak.

(6)

Előfordulhat, hogy amennyiben a Bizottság olyan további adatokat kap, amelyek hatással lehetnek e számítások eredményeire, frissítenie kell az itt közzétett adatokat,

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

(1)

A foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló, 2003. szeptember 19-i 2003/670/EK bizottsági ajánlásban (1) a Bizottság ajánlotta a tagállamoknak, hogy hajtsanak végre egy sor intézkedést a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos politikáik különböző aspektusainak aktualizálása és javítása céljából. Ezek az intézkedések a foglalkozási betegségek elismerésére, a kapcsolódó kártérítésre és a megelőzésre, a foglalkozási megbetegedések csökkentésére irányuló nemzeti célkitűzések meghatározására, a foglalkozási betegségek jelentésére és nyilvántartására, a betegségek epidemiológiájával kapcsolatos adatok gyűjtésére, a foglalkozási tevékenységhez kapcsolódó betegségek területén végzett kutatások előmozdítására, a foglalkozási megbetegedések diagnosztizálásának javítására, a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos statisztikai és epidemiológiai adatok terjesztésére, valamint a nemzeti népegészségügyi rendszerek és egészségügyi ellátórendszerek foglalkozási megbetegedések megelőzésében betöltött aktív szerepének előmozdítására vonatkoznak.

(2)

A Covid19-világjárvány 2020 eleje óta valamennyi tagállamot érintette, jelentős zavarokat okozott minden ágazatban és szolgáltatásban, és Unió-szerte hatással volt a munkavállalók egészségére és biztonságára. Napjainkra az EU-ban – főként az oltóanyagok széles körű rendelkezésre állásának köszönhetően – javult a Covid19-hez kapcsolódó járványügyi helyzet, ugyanakkor továbbra is kihívást jelent, különös tekintettel a Covid19 lehetséges új hullámaira, a SARS-CoV-2 vírus variánsainak megjelenésére, valamint a „hosszú” Covid eseteire.

(3)

Ezzel összefüggésben a Bizottság – egyéb intézkedések mellett – „Az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete – Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában” című közleményében (2) (a továbbiakban: az uniós stratégiai keret) bejelentette, hogy aktualizálni fogja a 2003/670/EK bizottsági ajánlást, hogy az a Covid19-re is kitérjen, előmozdítva ezáltal, hogy a tagállamok foglalkozási megbetegedésként ismerjék el a Covid19-et, valamint ösztönözve a konvergenciát.

(4)

Az uniós stratégiai keret elfogadását követően a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság külön munkacsoportot hozott létre azzal a megbízatással, hogy készítsen egy, a tanácsadó bizottság által elfogadandó véleménytervezetet a 2003/670/EK ajánlásnak a Covid19 belefoglalása céljából történő aktualizálásáról. A tanácsadó bizottság 2022. május 18-án elfogadta a vonatkozó véleményt, amelyben ajánlja, hogy a Covid19-et vegyék fel a 2003/670/EK ajánlás I. mellékletébe egy új, 408. sz. tétel beillesztésével, hivatkozva azon esetekre, amikor a Covid19 a betegségmegelőzés, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a házi segítségnyújtás terén végzett munkára vezethető vissza, vagy – egy világjárvány kontextusában – olyan ágazatokban következik be, ahol a fertőzés bizonyított kockázatával járó tevékenységek során tör ki járvány.

(5)

Ez az ajánlás figyelembe veszi a tanácsadó bizottság véleményét, és felveszi a Covid19-et az ajánlás I. mellékletébe. Az „egészségügyi és szociális ellátás” kifejezés alatt a NACE Rev. 2. statisztikai osztályozás szerinti Q. nemzetgazdasági ág alá tartozó gazdasági tevékenységeket kell érteni (3). A NACE Rev. 2. statisztikai osztályozás szerinti Q. nemzetgazdasági ágba tartozó gazdasági tevékenységeken kívüli gazdasági tevékenységek tekintetében a meghatározott feltételeket, azaz a „világjárvány kontextusának” meglétét és a „fertőzés bizonyított kockázatával járó tevékenységek során” történő járványkitörés fennállását úgy kell értelmezni, mint amelyek kumulatív jelleggel kerültek meghatározásra. E tekintetben a „világjárvány kontextusa” alatt azt kell érteni, amikor az illetékes nemzetközi szervek, például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bizonyos járványokat globális pandémiának nyilvánítanak. Az ajánlás új rendelkezése értelmében vett „járványkitörés” fogalmát a tagállamoknak kell meghatározniuk a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban. A fertőzés „bizonyított” kockázata áll fenn azon tevékenységek esetében, amelyeknél a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban ok-okozati összefüggést állapítottak meg az e tevékenységekben végzett munka és a SARS-CoV-2-nek való fokozott kitettség között.

(6)

A szubszidiaritás elvével összhangban, valamint tekintettel az EU-nak és a tagállamoknak a Szerződések értelmében a népegészségügy és a szociálpolitika területén meglévő hatásköreire, az uniós jog – többek között a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok – teljeskörű tiszteletben tartása mellett a tagállamoknak kell meghatározniuk a világjárványokkal összefüggésben meghozandó népegészségügyi intézkedéseket, beleértve a munkahelyekre és a vállalatokra vonatkozó intézkedéseket, és a tagállamoknak kell megállapítaniuk a fertőzés bizonyított kockázatával járó tevékenységek során történt járványkitörés fennállását. Ennek vonatkozásában figyelembe kell venni különösen a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2022/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2020/0322(COD)) (4).

(7)

„A Covid19 foglalkozási eredetűként való elismerésének lehetősége az uniós és az EFTA-országokban” című 2021. évi Eurostat-jelentés (5) azt mutatja, hogy a legtöbb tagállam a Covid19-et foglalkozási megbetegedésként vagy munkahelyi balesetként ismeri el, összhangban a nemzeti szinten meghatározott feltételekkel.

(8)

Bár a foglalkozási megbetegedések elismerése szorosan kapcsolódik a szociális biztonsági rendszerek kialakításához, amely tagállami hatáskörbe tartozik, a Bizottság támogatja a foglalkozási betegségek európai jegyzékében felsorolt foglalkozási megbetegedések tagállamok általi elismerését. Az uniós stratégiai keretben foglaltaknak megfelelően továbbra is nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkozási megbetegedésekre. A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 1989. évi keretirányelv (6) és a kapcsolódó munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányelvek alapját képező általános megelőzési elvekkel összhangban ennek az ajánlásnak alapvető eszközként kell szolgálnia a foglalkozási megbetegedések uniós szintű megelőzéséhez. Emellett fontos támogatni a megfertőződött munkavállalókat – különös tekintettel a Covid19-fertőzöttekre –, valamint azokat a családokat is, akik munkahelyi kitettség miatt veszítették el családtagjaikat.

(9)

Az uniós stratégiai kerettel összhangban fel kell szólítani a tagállamokat, hogy aktívan vonják be az összes szereplőt, különösen a szociális partnereket a foglalkozási megbetegedések hatékony megelőzését célzó intézkedések kidolgozásába.

(10)

Az uniós stratégiai keret utal arra, hogy a munkahelyi megbetegedések és balesetek megelőzésének előfeltételeként megerősített tudományos alapra van szükség a jogszabályok és a szakpolitikák alátámasztásához, valamint az uniós és nemzeti szintű kutatáshoz és adatgyűjtéshez. Az együttműködés, valamint az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje döntő fontosságú az elemzés és a megelőzés Unió-szerte történő javításához.

(11)

A tagállamokhoz intézett azon ajánlás, hogy továbbítsák a Bizottságnak és bocsássák az érdekelt felek rendelkezésére a nemzeti szinten elismert foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó statisztikai és epidemiológiai adatokat, továbbra is releváns, figyelembe véve a 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7), valamint tekintve a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó európai statisztikák (EODS) terén végzett kísérleti tevékenységekhez kapcsolódó fejleményeket.

(12)

Az (EU) 2019/126 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szerepe többek között az, hogy biztosítsa az uniós intézmények és szervek, valamint a tagállamok számára a rendelkezésre álló objektív technikai, tudományos és gazdasági információkat, továbbá magas szintű szakértelmet, amelyekre a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmét szolgáló, megalapozott és hatékony politikák kidolgozásához és végrehajtásához szükség van, továbbá hogy technikai, tudományos és gazdasági információkat gyűjtsön, elemezzen és terjesszen a tagállamokban. Ennek megfelelően az Ügynökségnek fontos szerepet kell játszania a foglalkozási megbetegedések megelőzésével kapcsolatos információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjében is.

(13)

A nemzeti népegészségügyi rendszerek és egészségügyi ellátórendszerek fontos szerepet játszhatnak a foglalkozási megbetegedések megelőzésének javításában, például azáltal, hogy növelik az egészségügyi személyzet tudatosságát az e betegségekkel kapcsolatos ismeretek és diagnosztizálás javításának céljával.

(14)

Tekintettel a fenti megfontolásokra, és figyelembe véve egyrészt azt, hogy a Covid19 ezen ajánlás I. mellékletébe való felvétele időérzékeny, különös tekintettel a Covid19 lehetséges új hullámaira és a SARS-CoV-2 vírus variánsainak megjelenésére, másrészt azt, hogy a 2003/670/EK ajánlás továbbra is messzemenően releváns és a célnak megfelelő, ennek az ajánlásnak fel kell vennie a Covid19-et az I. mellékletébe, és – ezen ajánlás későbbi aktualizálásának sérelme nélkül – meg kell ismételnie a 2003/670/EK ajánlás tartalmát,

1.

a lehető leghamarabb vegyék fel a tudományosan elismert, kártérítésre jogosító és megelőző intézkedések tárgyát képező foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos nemzeti törvényeikbe, rendeleteikbe, illetve közigazgatási rendelkezéseikbe az I. mellékletben szereplő európai jegyzéket;

2.

tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy nemzeti törvényeikbe, rendeleteikbe, illetve közigazgatási rendelkezéseikbe beépítsék a munkavállaló foglalkozási megbetegedések miatti kártérítéshez való jogát arra az esetre, ha a munkavállaló olyan betegségben szenved, amely nem szerepel az I. mellékletben, de bizonyíthatóan foglalkozási eredetű és jellegű, különösen, ha a betegség szerepel a II. mellékletben;

3.

valamennyi szereplő aktív bevonásával és adott esetben az információknak, a tapasztalatoknak és a bevált gyakorlatoknak az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségen keresztül történő cseréjével dolgozzanak ki hatékony megelőző intézkedéseket az I. mellékletben szereplő európai jegyzékben említett foglalkozási megbetegedésekre vonatkozóan, valamint fejlesszék tovább az ilyen intézkedéseket;

4.

dolgozzanak ki számszerűsített nemzeti célkitűzéseket az elismert foglalkozási megbetegedések arányának csökkentése érdekében, különös tekintettel az I. mellékletben található európai jegyzékben szereplő betegségekre;

5.

gondoskodjanak arról, hogy a foglalkozási megbetegedések valamennyi esetét jelentsék, és a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó statisztikáikat fokozatosan tegyék összeegyeztethetővé az I. mellékletben szereplő európai jegyzékkel, összhangban a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó európai statisztikák harmonizációs rendszere tekintetében végzett munkával, annak érdekében, hogy a foglalkozási megbetegedések minden egyes esetére vonatkozóan rendelkezésre álljanak a kiváltó kórokozóra vagy tényezőre, az orvosi diagnózisra és a beteg nemére vonatkozó információk;

6.

vezessenek be információ-, illetve adatgyűjtési rendszert a II. mellékletben felsorolt betegségek és bármely más foglalkozási jellegű betegség epidemiológiájára vonatkozóan;

7.

mozdítsák elő a keresőtevékenységhez kapcsolódó betegségek területén végzett kutatást, különös tekintettel a II. mellékletben felsorolt betegségekre és a munkával kapcsolatos pszichoszociális jellegű zavarokra;

8.

gondoskodjanak arról, hogy a nemzeti jegyzékeikbe felvett foglalkozási megbetegedések diagnosztizálását segítő dokumentumokat széles körben terjesszék, figyelembe véve különösen a Bizottság által közzétett, a foglalkozási megbetegedések diagnosztizálására vonatkozó tájékoztatókat;

9.

továbbítsák a Bizottságnak és bocsássák az érdekelt felek rendelkezésére a nemzeti szinten elismert foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó statisztikai és epidemiológiai adatokat, különösen az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség által létrehozott információs hálózaton keresztül;

10.

mozdítsák elő a nemzeti egészségügyi rendszerek aktív szerepvállalását a foglalkozási megbetegedések megelőzésében, különösen azáltal, hogy az e betegségekkel kapcsolatos ismeretek és diagnosztizálás javításának céljával növelik az egészségügyi személyzet tudatosságát.