(1)

Az 575/2013/EU rendelet 325u. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt, azon instrumentumokra vonatkozó meghatározás, amelyek alapul szolgáló eszköze egzotikus instrumentum, kellően egyértelmű ahhoz, hogy lehetővé tegye az intézmények számára annak meghatározását, hogy mi minősül egzotikus alapul szolgáló eszköznek a 325u. cikkben meghatározott, fennmaradó kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiszámítása céljából. Ezért nincs szükség az egzotikus alapul szolgáló eszköz jelentésének további pontosítására.

(2)

Különösen az élettartam-kockázat, az időjárás, a természeti katasztrófák és a jövőben realizált volatilitás felel meg az egzotikus alapul szolgáló eszköz meghatározásának, összhangban a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) által meghatározott vonatkozó nemzetközi keretrendszerben szereplő jelöléssel.

(3)

A fennmaradó kockázatokat hordozó instrumentumokra vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 325u. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt meghatározás nem elég egyértelmű ahhoz, hogy lehetővé tegye az intézmények számára bizonyos fennmaradó kockázatokat hordozó instrumentumok azonosítását. Ezért – bár nem kimerítő jelleggel – meg kell határozni a fennmaradó kockázatokat hordozó instrumentumok listáját, hogy az egész Unióban biztosítani lehessen az e kockázatokat hordozó instrumentumok kezelésének bizonyos fokú harmonizációját és következetességét. A lista elemeit a BCBS vonatkozó nemzetközi keretrendszerének figyelembevételével kell kiválasztani. Azon egyéb instrumentumok esetében, amelyeknél feltételezhető, hogy fennmaradó kockázatokat hordoznak, az intézményeknek értékelniük kell, hogy ezek az instrumentumok megfelelnek-e az említett rendelet 325u. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt fogalommeghatározásnak.

(4)

Tekintettel arra, hogy számos, fennmaradó kockázatot hordozó instrumentum nem szokványos jellegű, a nagyobb jogbiztonság és átláthatóság biztosítása érdekében meg kell határozni azon kockázatok nem kimerítő listáját is, amelyek önmagukban nem eredményezik azt, hogy egy instrumentumot a fennmaradó kockázatokat hordozó instrumentumokra vonatkozó fogalommeghatározás hatálya alá kell vonni. Az intézményeknek azonban értékelniük kell, hogy az e kockázatoknak kitett instrumentum továbbra is fennmaradó kockázatnak kitett instrumentumnak tekinthető-e, ha az instrumentum megfelel az 575/2013/EU rendelet 325u. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb feltételek egyikének.

(5)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(6)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznokat, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

a)

az olyan ügyletekből eredő kockázat, amelyek esetében a szállítási kötelezettség a leszállítandó instrumentumok egy csoportján belül teljesíthető, és a partnernek lehetősége van a csoporton belül legkevésbé értékes instrumentumok átadására;

b)

az opcionalitással rendelkező instrumentum implikált volatilitásában bekövetkező változás kockázata az azonos alapul szolgáló eszközzel és lejárattal, de eltérő belső értékkel (moneyness) rendelkező instrumentumok implikált volatilitásához viszonyítva;

c)

indexopcióból eredő korrelációs kockázat, amennyiben az index megfelel az 575/2013/EU rendelet 325i. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

d)

az indexreferenciaértéket követő kollektív befektetési vállalkozásban fennálló opcióból eredő korrelációs kockázat, amennyiben a követés megfelel az 575/2013/EU rendelet 325j. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és az index megfelel az említett rendelet 325i. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

e)

az olyan származtatott eszközből eredő osztalékkockázat, amelynek alapul szolgáló eszköze nem kizárólag osztalékfizetésekből áll.

(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet megállapítja többek között az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeket, és 2021. április 21-től alkalmazandó. Ezen állategészségügyi követelmények egyike az, hogy a szóban forgó szállítmányoknak az említett rendelet 230. cikkének (1) bekezdésével összhangban jegyzékbe vett valamely harmadik országból, területről, illetve annak körzetéből vagy kompartmentjéből kell érkezniük.

(2)

Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletet a harmadik országokból vagy területekről, illetve azok körzeteiből vagy kompartmentjeiből származó adott állatfajok és -kategóriák, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében. Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelet úgy rendelkezik, hogy a hatálya alá tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan harmadik országból vagy területről, illetve annak olyan körzetéből vagy kompartmentjéből érkeznek, amelyet az említett felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott állategészségügyi követelményekkel összhangban az adott állatfajok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek tekintetében jegyzékbe vettek.

(3)

Az (EU) 2021/404 bizottsági végrehajtási rendelet (3) megállapítja azon harmadik országoknak, területeknek vagy azok azon körzeteinek, illetve kompartmentjeinek a jegyzékét, ahonnan engedélyezett az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá tartozó állatfajoknak és -kategóriáknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unióba történő beléptetése. A jegyzékeket és a jegyzékekre vonatkozó egyes általános szabályokat az említett felhatalmazáson alapuló rendelet I–XXII. melléklete tartalmazza.

(4)

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet IV. melléklete megállapítja a lófélék szállítmányainak az Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országoknak, területeknek vagy azok körzeteinek jegyzékét.

(5)

Törökország szerepel az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet IV. mellékletében, az E állategészségügyi csoport van hozzárendelve, és egyes északnyugati tartományok tekintetében TR-1 körzetként van régiókba sorolva. 2020 decemberében Törökország kérelmet intézett a Bizottsághoz a TR-1 körzet bővítése iránt, ahonnan Bursa, Eskişehir és Kocaeli tartományok engedélyezik a törzskönyvezett lovak Unióba történő beléptetését, és garanciákat nyújtott e kérelem alátámasztására.

(6)

A Törökország által benyújtott dokumentáció értékelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a török központi illetékes hatóság által biztosított garanciák elegendőek a törzskönyvezett lovak Unióba történő beléptetésének és Unión keresztül történő átszállításának, valamint az új törökországi TR-1 körzetből történő ideiglenes kivitelt követő újbóli beléptetésnek az engedélyezéséhez.

(7)

Egyiptom szerepel az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet IV. mellékletében, az E állategészségügyi csoport van hozzárendelve, és egyes északnyugati kormányzóságok tekintetében EG-1 körzetként van régiókba sorolva. 2021 decemberében Egyiptom kérelmet intézett a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy engedélyezze a törzskönyvezett lovaknak egy új körzetből való beléptetését az Unióba, és garanciákat nyújtott a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy egy lóbetegségektől mentes övezetet alakít ki a lófélékre vonatkozó rendőrségi állategészségügyi karanténnál a CAIRO/SWISS sivatagi úton, Kairó keleti peremén, összeköttetést biztosítva a Kairói Nemzetközi Repülőtérrel.

(8)

Az Egyiptom által benyújtott dokumentáció értékelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az egyiptomi központi illetékes hatóság által biztosított garanciák elegendőek a törzskönyvezett lovaknak a szóban forgó egyiptomi körzetből az Unióba történő beléptetésének és Unión keresztül történő átszállításának engedélyezéséhez.

(9)

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Tekintettel arra, hogy az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó, a jogbiztonság érdekében és a kereskedelem megkönnyítése céljából az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet e rendelettel történő módosításainak sürgősen hatályba kell lépniük.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

2016. június 3-án a Christiansen SARL az 528/2012/EU rendelet 43. cikkének (1) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség) egy, a rendelet V. melléklete szerinti 18. terméktípusba tartozó, „Christiansen LD Bednet” elnevezésű egyedi biocid termék uniós engedélyezése iránt, amelyhez írásbeli megerősítést mellékelt arról, hogy Dánia illetékes hatósága vállalta a kérelem értékelését. A kérelem BC-GK024706-40 ügyszámon került bejegyzésre a biocid termékek nyilvántartásába.

(2)

A „Christiansen LD Bednet” hatóanyagként permetrint tartalmaz, amely a 18. terméktípus tekintetében szerepel az engedélyezett hatóanyagok 528/2012/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jegyzékében.

(3)

2020. december 7-én az értékelő illetékes hatóság az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta értékelési jelentését, valamint értékelésének következtetéseit az Ügynökséghez.

(4)

2021. július 5-én az Ügynökség az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (3) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottsághoz véleményét (2), a „Christiansen LD Bednet” biocid termék jellemzői összefoglalójának tervezetét és az egyedi biocid termékre vonatkozó végleges értékelési jelentést.

(5)

Véleményében az Ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy a „Christiansen LD Bednet” az 528/2012/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének r) pontja szerinti „egyedi biocid termék”, amelyre az 528/2012/EU rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban uniós engedély adható, és amely – feltéve, hogy megfelel a termék jellemzői összefoglalójának tervezetében foglaltaknak – teljesíti a rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(6)

2021. július 22-én az Ügynökség az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (4) bekezdésének megfelelően az Unió valamennyi hivatalos nyelvén benyújtotta a Bizottsághoz a termék jellemzői összefoglalójának a tervezetét.

(7)

Az Ügynökség azt ajánlja, hogy a terméket – az édesvizek és az üledékek mint környezeti elemek tekintetében azonosított kockázatok miatt – kizárólag beltéri használatra engedélyezzék, a környezet védelmét szolgáló kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása mellett. Az említett intézkedések biztosítják, hogy a termék ne gyakoroljon hatást a környezetre.

(8)

A biocid termékekkel foglalkozó bizottság – a környezetvédelmi munkacsoportjának a hatóanyag perzisztenciára vonatkozó következtetéseiben foglaltak végrehajtása céljából – 2021. október 12-én módosította az értékelő illetékes hatóságnak a permetrin hatóanyagról szóló jelentését.

(9)

Mivel a permetrint hivatalosan még nem azonosították az 528/2012/EU rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerinti helyettesítésre jelölt anyagként, nem szükséges elvégezni az említett rendelet 23. cikke szerinti összehasonlító értékelést, és a termék legfeljebb 10 évre engedélyezhető. Nem tartottak szükségesnek további kockázatcsökkentő intézkedést annak figyelembevétele érdekében, hogy a permetrin perzisztensnek bizonyult.

(10)

A Bizottság egyetért az Ügynökség véleményével, és úgy ítéli meg, hogy helyénvaló a „Christiansen LD Bednet” uniós engedélyezése.

(11)

A Bizottság továbbá úgy véli, hogy mivel az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó expozíciós értékelést a biocid termék maximális mérete alapján végezték el, az engedély feltételei között szerepelnie kell annak, hogy nem forgalmazhatók nagyobb méretű biocid termékek.

(12)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

(1)

Az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: a Testület) plenáris testületének meghallgatását követően a Bizottság 2022. szeptember 28-án elfogadta a Testület elnökének és egy teljes tagjának kinevezésére javasolt jelöltek szűkített listáit, és azokat az Európai Parlament elé terjesztette.

(2)

A Tanácsot is tájékoztatták az Európai Parlament elé terjesztett szűkített listákról.

(3)

A 806/2014/EU rendelet 56. cikkének (5) bekezdése értelmében a Testület elnökének és tagjának megbízatása öt évre szól.

(4)

A Bizottság 2022. október 12-én javaslatot fogadott el Dominique LABOUREIX-nak a Testület elnökévé és Tuija TAOS-nak a Testület teljes tagjává történő kinevezéséről, és jóváhagyás céljából a javaslatot az Európai Parlament elé terjesztette.

(5)

Az Európai Parlament 2022. november 10-én jóváhagyta a javaslatot,

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke előírja, hogy a Tanács határozatokat fogadhat el, amelyek meghatározzák, hogy az Unió hogyan viszonyul egy adott földrajzi vagy tematikus természetű kérdéshez, beleértve a korlátozó intézkedéseket is.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 215. cikke lehetővé teszi a Tanács számára, hogy az EUSZ 29. cikke szerinti határozat alapján korlátozó intézkedéseket fogadjon el természetes vagy jogi személyekkel, csoportokkal vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal szemben, vagy az egy vagy több harmadik országgal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok részbeni vagy teljes megszakítását vagy korlátozását előíró intézkedéseket fogadjon el. A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük az uniós korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi rendeletek megsértése esetén.

(3)

E határozat kizárólag az Unió által az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedésekre vonatkozik, így például a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztására vonatkozó intézkedésekre, a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalmára és az Unió valamely tagállamának területére való belépés tilalmára, valamint az ágazati gazdasági intézkedésekre és a fegyverembargókra.

(4)

A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal kell rendelkezniük az uniós korlátozó intézkedések megsértése tekintetében. Szükséges továbbá, hogy az említett szankciók kiterjedjenek az uniós korlátozó intézkedések kijátszására.

(5)

A Bizottság biztosítja a tagállamok és az uniós ügynökségek közötti koordinációt az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújával összefüggésben elfogadott uniós korlátozó intézkedések végrehajtása terén, és megvizsgálta a korlátozó intézkedések és a büntetőjogi intézkedések közötti kölcsönhatást.

(6)

Az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése jelenleg nem írja elő az uniós korlátozó intézkedések megsértésének meghatározására és szankcióira vonatkozó minimumszabályok megállapítását, mivel ezek megsértése mint olyan még nem tartozik az említett cikkben felsorolt bűncselekményi területek körébe. A 83. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében jelenleg felsorolt bűncselekményi területek a következők: terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés. Az uniós korlátozó intézkedések megsértése egyes esetekben azonban a felsorolt egyes bűncselekményi területekhez tartozó bűncselekményekhez, például a terrorizmushoz és a pénzmosáshoz kapcsolódhat.

(7)

Az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése különleges eljárást tesz lehetővé, amelynek keretében a Tanács új bűncselekményi területeket állapíthat meg. Erre csak a Szerződésben meghatározott, az eljárás kivételes jellegét tükröző kritériumok gondos értékelését követően kerülhet sor. Az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja nyomán a bűncselekmények terén tapasztalt fejlemények rendkívüli körülményeknek minősülnek.

(8)

Az EUMSZ 83. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett, a bűncselekményi terület határokon átnyúló dimenziójára vonatkozó kritériumok, nevezetesen a bűncselekmények jellege vagy hatása, valamint az ellenük folytatott, közös alapon történő küzdelem különös szükségessége összefüggenek egymással, és nem értékelhetők elszigetelten.

(9)

Az uniós korlátozó intézkedések megsértését bűncselekményi területnek kell minősíteni az Unió korlátozó intézkedésekre vonatkozó politikájának hatékony végrehajtása érdekében. Az uniós korlátozó intézkedések megsértését a tagállamok többsége már eddig is bűncselekménynek minősítette. Egyes tagállamok, amelyek a korlátozó intézkedések megsértését bűncselekménynek minősítik, tág fogalmakat használnak, mint például „az ENSZ és az Unió szankcióinak megsértése” vagy „az uniós szabályozás megsértése”, míg mások részletesebb rendelkezéseket alkalmaznak, például a tiltott magatartások felsorolását. Azok a kritériumok, amelyek alapján a magatartás a büntetőjog hatálya alá tartozik, tagállamonként eltérőek, de általában a súlyossághoz (súlyos jelleg) kapcsolódnak, illetve azokat minőségi (szándékosság, súlyos gondatlanság) vagy mennyiségi (kár) szempontból határozzák meg.

(10)

Az uniós korlátozó intézkedések megsértése olyan, különösen súlyos bűncselekményi terület, amely súlyosságát tekintve hasonló, mint az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében szereplő bűncselekményi területek, mivel tartósan veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, alááshatja a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megszilárdulását és támogatását, valamint jelentős gazdasági, szociális, társadalmi és környezeti károkat okozhat. A korlátozó intézkedések ilyen megsértése miatt azok a személyek és szervezetek, akiknek vagy amelyeknek a vagyonát befagyasztották vagy tevékenységét korlátozták, továbbra is hozzáférhetnek a vagyonukhoz, és támogathatják az uniós korlátozó intézkedések célpontjául szolgáló rendszereket, vagy továbbra is hozzáférhetnek a hűtlen kezelés tárgyát képező állami forrásokhoz. Hasonlóképpen, az olyan áruk és természeti erőforrások hasznosításából eredő pénzeszközök, amelyek kereskedelme uniós korlátozó intézkedésekbe ütközik, lehetővé tehetik az említett korlátozó intézkedések által megcélzott rendszerek számára, hogy megvásárolják a fegyvereket, amelyekkel elkövetik a bűncselekményeiket. Ezen túlmenően a kereskedelemre vonatkozó uniós korlátozó intézkedések megsértése hozzájárulhat a természeti erőforrások illegális kiaknázásához a korlátozó intézkedések által érintett joghatósági területen.

(11)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) 1196 (1998) sz. határozatában az ENSZ BT kiemelte, hogy fontos megerősíteni a fegyverembargók hatékonyságát, mivel azok eszközt jelentenek a fegyveres konfliktusok folytatásához szükséges fegyverek elérhetőségének csökkentésére. Arra is ösztönözte az államokat, hogy a Biztonsági Tanács fegyverembargókra vonatkozó határozatainak végrehajtására vonatkozó kötelezettségeik teljesítésének eszközeként fontolják meg olyan jogszabályok vagy egyéb jogi intézkedések elfogadását, amelyek a Biztonsági Tanács által előírt fegyverembargók megsértését bűncselekménynek minősítik.

(12)

A tagállamok nemzeti jogában nagyon eltérő tényállások és szankciók vonatkoznak az uniós korlátozó intézkedések megsértésére, és ez hozzájárul ahhoz, hogy a szankciók végrehajtása különböző mértékű attól függően, hogy melyik tagállamban kerül sor a jogsértésre. Ez aláássa a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére és az Unió közös értékeinek fenntartására irányuló uniós célkitűzéseket. Ezért különösen nagy szükség van az uniós szintű közös fellépésre az uniós korlátozó intézkedések megsértésének büntetőjogi eszközökkel történő kezelése érdekében.

(13)

Az uniós korlátozó intézkedések megsértésének egyértelmű, sőt időnként eredendően határokon átnyúló dimenziója van. Nemcsak azért, mert e jogsértések globális szinten működő természetes személyek által vagy jogi személyek közreműködésével kerülhetnek elkövetésre, hanem azért is, mert egyes esetekben az uniós korlátozó intézkedések – például a banki szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások – megtiltják a határokon átnyúló műveleteket. Ezek megsértése tehát határokon átnyúló léptékű cselekmény, amely uniós szintű, közös, határokon átnyúló választ igényel.

(14)

A tagállamok nemzeti jogában az uniós korlátozó intézkedések megsértésére vonatkozóan meglévő eltérő tényállások és szankciók akadályozzák a korlátozó intézkedésekre vonatkozó uniós szakpolitika következetes alkalmazását. Ez akár azt is eredményezheti, hogy az elkövetők a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórumot választják ki és bizonyos értelemben büntetlenül maradnak, mivel dönthetnek úgy, hogy tevékenységüket azon tagállamokban folytatják, ahol az uniós korlátozó intézkedések megsértése esetén kevésbé szigorú szankciókat alkalmaznak. Az uniós korlátozó intézkedések megsértésére vonatkozó szankciók harmonizálása növelné az ilyen szankciók hatékonyságát, arányosságát és visszatartó erejét.

(15)

Az uniós korlátozó intézkedések megsértését ezért az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában „bűncselekményi területnek” kell minősíteni, mivel az eleget tesz az említett cikkben meghatározott feltételeknek.

(16)

Az uniós szintű közös fellépés nemcsak a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételekhez járulna hozzá, hanem fokozná a bűnüldözési és igazságügyi együttműködést az uniós korlátozó intézkedések megsértésének kezelése terén; hozzájárulna továbbá ahhoz is, hogy globálisan egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre az uniós korlátozó intézkedések megsértését illetően harmadik országokkal folytatott bűnüldözési és igazságügyi együttműködés tekintetében.

(17)

E határozat célját, nevezetesen azt, hogy az uniós korlátozó intézkedések megsértése az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek eleget tevő bűncselekményi területnek minősüljön, uniós szinten kell elérni. Ez a határozat ezért megfelel a szubszidiaritás EUSZ 5. cikkében foglalt elvének. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(18)

Az, hogy az uniós korlátozó intézkedések megsértése első lépésként az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában bűncselekményi területnek minősüljön, fontos ahhoz, hogy második lépésként lehetővé váljon olyan másodlagos anyagi jogszabályok elfogadása, amelyek többek között az uniós korlátozó intézkedések megsértésére vonatkozó bűncselekményi tényállásokra és szankciókra vonatkozó minimumszabályok megállapítására irányulnak.

(19)

Ez a határozat nem érinti a későbbiekben a Szerződésben meghatározott jogalkotási eljárásokkal összhangban megteendő lépéseket. Így különösen nem határozza meg és nem vetíti előre az e határozat alkalmazásának megkezdését követően javasolt másodlagos jogszabályok hatályát és tartalmát.

(20)

Elengedhetetlen, hogy az ilyen másodlagos jogszabályokra irányuló jogalkotási javaslatok elkészítése a minőségi jogalkotás elveivel összhangban történjen.

(21)

Kellően figyelembe kell venni mindenekelőtt a nemzeti rendszerek sokszínűségét, valamint a tagállami büntető igazságszolgáltatási rendszerek alapvető – többek között a szankciók megszervezésére vonatkozó – szempontjait. Megfelelő figyelmet kell fordítani továbbá az alapvető jogok biztosítékaira, a súlyosabb büntetőtörvény visszaható hatályának tilalmára, a bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának az Európai Unió Alapjogi Chartája 49. cikkében foglalt elveire, valamint a büntetőjog pontosságára, egyértelműségére és érthetőségére irányuló követelményekre.

(22)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(23)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország 2022. június 29-én kelt levelében bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(24)

Annak érdekében, hogy sürgősen lehetővé váljon az uniós korlátozó intézkedések megsértésére vonatkozó bűncselekményi tényállásokra és szankciókra vonatkozó minimumszabályokat megállapító másodlagos jogszabályok elfogadása, e határozatnak sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

(1)

A juhhimlő és kecskehimlő a juh- és kecskeféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében. A betegség kecske- és juhfélék körében való kitörése esetén jelentős annak a kockázata, hogy a betegség átterjed az említett állatokat tartó más létesítményekre is.

(2)

Az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet (2) értelmében a juh- és kecskehimlő A kategóriájú betegség. Ezenfelül az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet (3) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt, illetve az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendeletben A, B és C kategóriájúként meghatározott betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozóan megállapított szabályokat. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. és 22. cikke korlátozás alatt álló körzet létrehozását írja elő az A kategóriájú betegségek kitörése esetén, amelyek közé a juhhimlő és kecskehimlő is tartozik, továbbá bizonyos járványvédelmi intézkedések alkalmazását írja elő e körzetben. Ezenkívül az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a korlátozás alatt álló körzetnek egy védőkörzetből, egy felügyeleti körzetből és szükség esetén a védőkörzetek és a felügyeleti körzetek körül vagy azok szomszédságában további, korlátozás alatt álló körzetekből kell állnia.

(3)

Az (EU) 2016/429 rendelet keretében elfogadásra került az (EU) 2022/1913 (4) bizottsági végrehajtási határozat, amely a juhhimlő és kecskehimlő kitöréseivel kapcsolatosan sürgősségi intézkedéseket állapít meg Spanyolország tekintetében.

(4)

Az (EU) 2022/1913 végrehajtási határozat úgy rendelkezik, hogy a juhhimlő és kecskehimlő megjelenését követően a tagállam által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kialakított védő- és felügyeleti körzeteknek legalább a szóban forgó végrehajtási határozat mellékletében felsorolt területeket magukban kell foglalniuk.

(5)

Az (EU) 2022/1913 végrehajtási határozat elfogadását követően Spanyolország arról értesítette a Bizottságot, hogy Andalúzia és Kasztília-La Mancha régió juh- és/vagy kecskeféléket tartó létesítményeiben a juhhimlő és kecskehimlő hét további kitörését észlelte. Ezért a 2022. október 18-i (EU) 2022/2004 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az említett végrehajtási határozat mellékletében Spanyolország tekintetében felsorolt védő- és felügyeleti körzeteket.

(6)

Az (EU) 2022/2004 végrehajtási határozat elfogadását követően Spanyolország arról értesítette a Bizottságot, hogy Andalúzia régió juh- és/vagy kecskeféléket tartó létesítményeiben a juhhimlő és kecskehimlő három további kitörését észlelte. Az összes említett megbetegedés Granada tartományban az (EU) 2022/1913 végrehajtási határozattal összhangban már létrehozott, korlátozás alatt álló körzetekben tört ki, egy eset kivételével, amely Almeria tartományban tört ki. Almeria tartományban ez az első alkalom a betegség előfordulására, amely a már meglévő védő- és felügyeleti körzeteken kívül esik.

(7)

Spanyolország eddig összesen 19 esetben értesítette a Bizottságot juh- és kecskehimlő kitöréséről; ezek két külön klaszter között oszlanak meg, amelyek közül az egyik Andalúzia régióban, a másik Kasztília-La Mancha régióban található. A legtöbb esetben a betegség ugyanazon klaszteren belüli kitörései között járványügyi kapcsolat áll fenn, és egy vagy több közös jellemzővel rendelkeznek.

(8)

Spanyolország illetékes hatósága meghozta az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt szükséges járványvédelmi intézkedéseket, beleértve az említett kitörések körüli védő- és felügyeleti körzetek létrehozását.

(9)

Spanyolország rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot a juhhimlővel és a kecskehimlővel kapcsolatos legfrissebb járványügyi helyzetről. Ez magában foglalja a Spanyolország által hozott járványvédelmi intézkedéseket, amelyeket a Bizottság a betegség terjedésének figyelembevételével hatékonyságuk értékelése céljából felülvizsgál.

(10)

Emellett Spanyolország arról tájékoztatta a Bizottságot és a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságát, hogy mivel az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete nem tartalmaz kifejezetten a juhhimlőre és kecskehimlőre irányuló kockázatcsökkentő intézkedéseket, és az említett melléklet módosítása még folyamatban van, az említett melléklet bőrcsomósodáskórra meghatározott kockázatcsökkentő intézkedéseit fogja alkalmazni az említett felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően létrehozott védő- és felügyeleti körzetekből származó kecskefélékből és juhfélékből származó húsra és tejre. Spanyolország kijelentette, hogy e kockázatcsökkentő intézkedéseket a juh- és kecskehimlő vírusának a bőrcsomósodáskór vírusával mutatott hasonlóságát figyelembevételével hozta, lévén mindkettő a Poxviridae családba és a Capripoxvirus nemzetségbe tartozik.

(11)

Ezért a betegség Spanyolországban és az Unió többi részén való továbbterjedésének megelőzése érdekében az (EU) 2022/1913 végrehajtási határozat mellékletében Spanyolország tekintetében védő- és felügyeleti körzetekként felsorolt területek esetében további térbeli és/vagy időbeli kiigazításokat kell eszközölni, és egy további, korlátozás alatt álló körzetet kell létrehozni. A kiigazítás során figyelembe kell vennie a betegség eltérő lefolyását Andalúzia és Kasztília-La Mancha régióban.

(12)

Ezen túlmenően a védő- és megfigyelési körzetekként felsorolt területeket csoportosítani kell, és minden klaszterre vonatkozóan meg kell határozni egy közös dátumot, ameddig az intézkedéseket alkalmazni kell, amely során az utolsó előzetes tisztítás és fertőtlenítés befejezésének időpontját kell figyelembe venni, így biztosítva, hogy egyazon területen belül minden kitörés esetében megtörtént az előzetes tisztítás és fertőtlenítés elvégzése mind Andalúziában, mind Kasztília-La Mancha-ban.

(13)

A védő- és felügyeleti körzeteken kívül az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban további, korlátozás alatt álló körzetet kell létrehozni Andalúzia régióban, ahol a betegség lefolyása kevésbé kedvezően alakul, és ahol Spanyolországnak bizonyos intézkedéseket kell alkalmaznia a juhok és kecskék e körzeten kívülre történő mozgatása tekintetében annak érdekében, hogy a betegség ne terjedjen tovább területének többi részére.

(14)

A juhhimlővel és kecskehimlővel kapcsolatos spanyolországi járványügyi helyzet alakulására tekintettel, valamint a juh- és kecskeféléket tartalmazó szállítmányok Unión belüli mozgatásának szükségtelen megzavarása megelőzésére, továbbá a harmadik országok által létrehozott indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében továbbra is mielőbb meg kell határozni uniós szinten a juhhimlő és kecskehimlő tekintetében létesítendő korlátozás alatt álló körzeteket. Az említett, korlátozás alatt álló körzeteknek védő- és megfigyelési körzeteket, valamint egy további, korlátozás alatt álló körzetet kell magukban foglalniuk az adott tagállamban. Ennek megfelelően e határozat mellékletében fel kell tüntetni a Spanyolországban az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet szerint védő- és felügyeleti körzetekként, valamint további, korlátozás alatt álló körzetként azonosított területeket, és meg kell határozni a kijelölt körzetek fenntartásának időtartamát. Ezenkívül az (EU) 2022/1913 végrehajtási határozatot hatályon kívül kell helyezni és e határozatot kell a helyébe léptetni.

(15)

Tekintettel a juhhimlő és kecskehimlő terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az e határozatban előírt intézkedések a lehető leghamarabb alkalmazandók legyenek.

(16)

Emellett figyelembe véve a juhhimlővel és kecskehimlővel kapcsolatos jelenlegi uniós járványügyi helyzetet, ezt a határozatot 2023. március 31-ig kell alkalmazni.

(17)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

a)

a juhhimlő és kecskehimlő spanyolországi kitörését, illetve kitöréseit követően Spanyolország által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének megfelelően létrehozandó, védő- és felügyeleti körzetekből álló, korlátozás alatt álló körzeteket, valamint egy további korlátozás alatt álló körzetet;

b)

a védőkörzetekben az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően, a felügyeleti körzetekben az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően, valamint a további, korlátozás alatt álló körzetben az említett, felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének megfelelően alkalmazandó járványvédelmi intézkedések időtartamát.

a)

a tagállam illetékes hatósága az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően és az említett cikkben, valamint az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikke a) pontjában meghatározott feltételek mellett haladéktalanul létrehozza a védőkörzetekből és felügyeleti körzetekből álló korlátozás alatt álló körzeteket és a további, korlátozás alatt álló körzetet;

b)

az a) pontban említett védő- és felügyeleti körzetek, valamint a további, korlátozás alatt álló körzet magukban foglalják legalább az e határozat mellékletében felsorolt területeket;

c)

az intézkedéseket minden korlátozás alá vont körzetben legalább az e határozat mellékletében felsorolt időpontokig fenntartja.