1. cikk

A „Piadina Romagnola/Piada Romagnola” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

1. cikk

A „Κατσικάκι Λήμνου/Katsikaki Limnou” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.1. osztályba – Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) – tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

1. cikk

A „Samoborska češnjovka/Samoborska češnofka” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletének 1.2. osztályába – Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) – tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

1. cikk

A „Meso istarskog goveda – boškarina/Meso istrskega goveda – boškarina” (OEM) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.1. osztályba – Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) – tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

1. cikk

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez a határozat 36 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésében említett hozzájárulási megállapodás megkötését követően hatályát veszti. E határozat azonban hat hónappal a hatálybalépésének időpontját követően hatályát veszti, amennyiben ezen az időtartamon belül nem került sor ilyen megállapodás megkötésére.

MELLÉKLET

PROJEKTDOKUMENTUM

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségteljes innováció előmozdítása a béke és a biztonság érdekében

1.   HÁTTÉR

A mesterséges intelligencia (MI) terén a közelmúltban elért eredmények új lehetőségeket teremtettek a béke és a biztonság támogatását és fenntartását illetően, például olyan területeket érintő technológiai fejlesztések révén, mint a konfliktusok korai előrejelzése, valamint a fegyverzet- és az exportellenőrzés felügyelete. Másrészt viszont ezek az eredmények új eszközöket biztosítanak az államok közötti, illetve államokon belüli feszültségek, konfliktusok és bizonytalanság előidézésére vagy azok súlyosbítására. A mesterséges intelligencia bizonyos alkalmazásai, például a halált okozó autonóm fegyverrendszerek jelentette kockázatok komoly aggodalomra adnak okot a fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó közösség számára. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos polgári kutatás és innováció felelőtlen szereplők – köztük rosszindulatú nem állami szereplők – általi eltérítése és az azokkal való visszaélés – mint például a generatív versengő hálózatok (GAN) rendellenes használata deepfake-eknek dezinformációs kampányok céljából történő előállítására – olyan nagyobb figyelmet érdemlő fenyegetést jelent, amelyre a jelenlegi fegyverzet-ellenőrzés és diplomáciai erőfeszítések nem feltétlenül tudnak adekvát választ adni.

A mesterséges intelligencia nagy általános felhasználási potenciállal rendelkező alaptechnológia. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos, polgári alkalmazásokat szolgáló kutatás és innováció (viszonylag könnyen) hozzáférhető lehet egyes szereplők számára, akik azok eredményeit olyan káros és zavart okozó célokra használhatják fel, amelyek hatással lehetnek a nemzetközi békére és biztonságra. A polgári technológia eltérítése és az azzal való visszaélés nem új jelenség, és nem is kötődik kizárólag a mesterséges intelligenciához. Példa erre a robotika területén – amely közel áll a mesterséges intelligenciához –, hogy a Dáis/ISIS a közelmúltban Szíriában fegyverként használt szabadidős tevékenységekhez tervezett drónokat. A mesterséges intelligencia esetében azonban a problémát több tényező is bonyolítja: a mesterségesintelligencia-algoritmusok és -adatok immateriális és gyorsan változó jellege, ami megnehezíti ezen algoritmusok és adatok továbbításának/terjesztésének ellenőrzését; a magánszektor vezető szerepe a kutatási, fejlesztési és innovációs ökoszisztémában, e szektor pedig igényli a saját fejlesztésű algoritmusok védelmét; valamint az MI-technológiák átalakításához szükséges emberi szakértelem és anyagi erőforrások globális szintű elérhetősége. Eközben a mesterséges intelligenciával a polgári ágazatban foglalkozó személyek gyakran továbbra sincsenek tisztában azzal, hogy a munkájuk illetéktelen kezekbe jutása és az azzal való visszaélés milyen következményekkel járhat a nemzetközi békére és biztonságra nézve, vagy haboznak részt venni a fegyverzetellenőrzési és nonproliferációs körökben a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokról zajló megbeszélésekben.

Támogatni kell a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó közösség nagyobb mértékű szerepvállalását a polgári mesterségesintelligencia-technológia felelőtlen szereplők általi eltérítéséhez és az azzal való visszaéléshez kapcsolódó béke- és biztonsági kockázatok megértésében és csökkentésében. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) és az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatala (UNODA) szerint ez a felelősségteljes innovációnak a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó globális közösségben való fokozottabb előmozdításával érhető el. A SIPRI és az UNODA által a múltban végzett munka rámutatott, hogy a felelősségteljes innováció – mint önszabályozó mechanizmus – a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó globális közösség számára gyakorlati eszközöket és módszereket biztosíthat azon kockázatok azonosításához, valamint a megelőzésük és csökkentésük elősegítéséhez, amelyeket a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció eltérítése és az azzal való visszaélés jelenthet a békére és a biztonságra nézve. A SIPRI és az UNODA emellett a munkája során azonosított olyan módszereket és több olyan folyamatban lévő, a felelősségteljes mesterséges intelligenciára vonatkozó, a polgári felhasználásra irányuló kezdeményezést, amelyekre építve a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó közösség figyelmét felhívhatják a fegyverzetellenőrzéssel és a nonproliferációval kapcsolatos kérdésekre, a mesterséges intelligencia felelősségteljes fejlesztésével, terjesztésével és használatával kapcsolatos szakértői vitákra és állami álláspontokra, valamint a védelmi ágazat felelősségvállalásával kapcsolatos munkából levonható tanulságokra. (1) Kritikus jelentőséggel bír, hogy e korábbi munka során egyértelműen megállapításra került, hogy a természettudományos, technológiai, műszaki és matematikai (STEM) tanulmányokat folytató hallgatókkal – akik még oktatási környezetben foglalkoznak a mesterséges intelligenciával – való együttműködés minden hatékony, felelősségteljes innovációs erőfeszítés központi eleme.

2.   CÉLKITŰZÉSEK

E projektek célja annak támogatása, hogy a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó közösség nagyobb mértékben vegyen részt azon kockázatok csökkentésében, amelyeket a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció felelőtlen szereplők általi eltérítése és az azokkal való visszaélés jelenthet a nemzetközi békére és biztonságra nézve. Ennek megvalósításához egyrészt elő kell segíteni annak jobb megértését, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció fejlesztése és terjesztése terén hozott döntések hogyan befolyásolhatják az eltérítés és a visszaélés kockázatát, és ezáltal hogyan teremthetnek kockázatot vagy lehetőségeket a béke és a biztonság szempontjából, másrészt pedig elő kell mozdítani az olyan felelősségteljes innovációs folyamatokat, módszereket és eszközöket, amelyek elősegíthetik a polgári innovációk békés alkalmazását és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek felelősségteljes terjesztését. E célból a projektek támogatni fogják az olyan kapacitásépítési, kutatási és szerepvállalási tevékenységeket, amelyek majd i. növelik a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó globális közösség azon kapacitását, hogy a felelősségteljes innovációs folyamatokat kiterjesszék a békére és a biztonságra jelentett olyan kockázatokra, amelyeket a polgári felhasználású mesterséges intelligencia felelőtlen szereplők általi eltérítése és az azzal való visszaélés jelent, és az említett folyamatok keretében kezeljék e kockázatokat; és ii. megerősítik a polgári szférának a felelősségteljes mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatcsökkentési erőfeszítései, valamint a leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési és nonproliferációs közösség kormányközi szinten már folyamatban lévő erőfeszítései közötti kapcsolatot. Döntő fontosságú, hogy nem céljuk, hogy új szabványokat, elveket vagy szabályozást állapítsanak meg, illetve hogy egyéb módon kiterjedjenek az államok hatáskörébe tartozó területekre. Ehelyett arra irányulnak, hogy fejlesszék a felelősségteljes polgári innovációs erőfeszítéseket oly módon, hogy azok kiterjedjenek a békére és a biztonságra jelentett olyan kockázatokra, amelyeket a polgári felhasználású mesterséges intelligencia felelőtlen szereplők általi eltérítése és az azzal való visszaélés jelent, és hogy biztosítsák a meglévő releváns kormányközi erőfeszítésekkel kapcsolatos oktatást.

Ahhoz, hogy ténylegesen eljussanak a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó közösséghez és hatást gyakoroljanak arra, a projektek háromágú megközelítést alkalmaznak, amely a következőkre irányul:

a)

együttműködés az oktatókkal – együttműködés a kiválasztott oktatókkal és a tantervfejlesztőkkel olyan oktatási anyagok kidolgozásában és népszerűsítésében, amelyek felhasználhatók arra, hogy a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció felelőtlen szereplők általi eltérítéséből és az azokkal való visszaélésből eredő, a békét és a biztonságot fenyegető kockázatok mérlegelése beépüljön a mesterséges intelligencia területével foglalkozó jövőbeli gyakorló szakemberek képzésébe (pl. a mesterséges intelligencia etikájáról és a felelősségteljes innovációról szóló tanfolyamok keretében);

b)

együttműködés a hallgatókkal – a világ minden tájáról származó kiválasztott STEM-hallgatók megismertetése azzal, hogy a kutatási és innovációs folyamatban vagy más irányítási folyamatokban hogyan lehet azonosítani, megelőzni vagy mérsékelni azokat a kockázatokat, amelyeket a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések felelőtlen szereplők általi eltérítése és az azokkal való visszaélés jelent a békére és biztonságra nézve; valamint

c)

együttműködés az MI-ágazattal – együttműködés szakmai szövetségekkel és szabványügyi testületekkel, például a Villamos- és Elektronikai Mérnöki Szervezettel (IEEE) a következők érdekében: i. testre szabott oktatási anyagok és szerepvállalási tevékenységek terjesztése a műszaki szakemberek körében; ii. a mesterséges intelligenciának a béke és biztonság céljára történő pozitív felhasználásának támogatása; valamint iii. a tudományos élet, a magánszektor és a kormány szakértői között arról folytatott párbeszéd és információcsere elősegítése, hogy miként csökkenthető a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció felelőtlen szereplők általi eltérítésének és az azokkal való visszaélésnek a kockázata.

E megközelítés révén a projektek eljuthatnak az MI-közösség valamennyi szintjéhez, beleértve nemcsak a jelenlegi szakembereket, hanem a jövő generációit is. Lehetővé teszi továbbá az együttműködést a tudományos körök, az ágazat és más szakterületek között, és elősegíti a jövőbeli erőfeszítések fenntarthatóságát azáltal, hogy az e határokat átlépő hálózatokat hoz létre.

A projektek célja továbbá, hogy kihasználja a SIPRI és az UNODA mozgósító erejét és tapasztalataikat arra, hogy ne csak az uniós érdekelt felekre legyenek hatással, hanem a globális szinten a teljes MI-közösségre. A SIPRI és az UNODA egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy elérje az egész Afrikából, az ázsiai és csendes-óceáni térségből, Európából, valamint Észak- és Dél-Amerikából érkező MI-szereplőket és megkönnyítse közöttük az együttműködést. Emellett mindkét szervezet szerzett már tapasztalatokat a tudomány és a technológia más, hasonló kihívásokkal – a kettős felhasználás és a proliferáció problematikájával – küzdő területein is, ideértve a biotechnológiát is. A projektek arra is törekednek, hogy kihasználják az Európai Unióban biztosított olyan feltételeket, mint például a) a felelősségteljes mesterséges intelligenciával kapcsolatos, több érdekelt fél részvételével zajló fejlett eljárások rendelkezésre állása; b) a leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési és nonproliferációs kérdésekben való magas szintű szerepvállalás és szakértelem az EU-ban; c) az EU-ban működő tudományos, kutatási és magánszektorbeli szervezetek által más régiókkal fenntartott sokféle kapcsolat, különös tekintettel a globális dél országaira, amelyek a szerepvállalás egyik fő célpontját is fogják képezni; valamint d) a sokféle állampolgárságú hallgatók, oktatók és mérnökök az egyetemeken, a kutatóintézetekben és a magánszektorban.

A projekttevékenységek végrehajtása során az egyik fő szempont a befogadás lesz. A mesterséges intelligenciával foglalkozó közösség hatékony támogatása céljából a projektek elismerik, hogy az MI-közösség sokféle szereplőből áll, és különösen azt, hogy:

a)

a nemek közötti egyenlőség rendkívül fontos tényező. Ezért a nemek közötti egyenlőség általános módon érvényesítésre kerül, összhangban az ENSZ-nek az egész rendszerre kiterjedő, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére és paritásra vonatkozó stratégiáival. A projekt valamennyi tevékenységét illetően ösztönözni kell és elő kell írni a nők részvételét; valamint

b)

a projektek teljes időtartama során gondoskodni kell a fogyatékossággal élő személyek befogadásáról és az igények észszerű módon történő kielégítéséről. Ez magában foglalja a fogyatékossággal élő személyek részvétele előtt álló akadályok kezelését, valamint annak biztosítását, hogy intézkedésekre kerüljön sor a fogyatékossággal élő személyek bevonásának elősegítésére, valamint a lényegi véleményeik és tapasztalataik képviseletének megkönnyítésére.

3.   PROJEKTEK

Az alábbiakban ismertetett három projekt – céljuk szerint – egymást kiegészítő és kölcsönösen támogató jellegű; a projektek elemei a 36 hónapon átívelő módon fognak megvalósulni.

3.1.   1. projekt – Oktatási és kapacitásépítési anyagok előállítása a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó közösség számára

3.1.1.   A projekt célja

Az 1. projekt arra összpontosít, hogy ismereteket és eszközöket biztosítson a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó szereplők számára azon kockázatok értékeléséhez és mérsékléséhez, amelyeket a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció eredményeinek illetéktelen kezekbe jutása és az azokkal való, a felelőtlen szereplők általi visszaélés jelenthet a nemzetközi békére és biztonságra nézve. Célja olyan oktatási és kapacitásépítési anyagok előállítása, amelyek a mesterséges intelligenciával foglalkozó gyakorló szakembereket – ide sorolva a mesterséges intelligencia területére összpontosító oktatókat, tantervfejlesztőket, természettudományos, technológiai, műszaki és matematikai (STEM) tanulmányokat folytató hallgatókat és a mesterséges intelligenciával foglalkozó mérnököket, valamint a tudományos és a magánszektorban dolgozó kutatókat – minden régióban, szinten és ágazatban ellátják olyan információkkal és eszközökkel, amelyek az alábbi célkitűzések teljesüléséhez szükségesek:

a)

annak megértése, hogyan miként fordulhat elő – a nemzetközi békére és biztonságra nézve kockázatos módon – hogy a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció eredményei illetéktelen kezekbe kerülnek, illetve hogy visszaélnek velük, valamint annak megértése, hogy a kutatás és innováció fejlesztésével és terjesztésével kapcsolatos döntések hogyan növelhetik vagy csökkenthetik ezeket a kockázatokat;

b)

azoknak az erőfeszítéseknek a megértése, amelyeket a leszereléssel, fegyverzet-ellenőrzéssel és nonproliferációval foglalkozó közösség már jelenleg is megtesz annak érdekében, hogy csökkentse a polgári célú kutatás és innováció eredményei illetéktelen kezekbe jutásának, illetve az azokkal való visszaélésnek a kockázatát; továbbá

c)	a felelősségteljes innováció megvalósítása oly módon, amely csökkenteni képes a kutatás és az innováció fejlesztése, illetve eredményeik terjesztése terén az illetéktelen kezekbe jutás és a visszaélés kockázatát.

3.1.2.   A projekt leírása

A projekt keretében az oktatási és kapacitásépítési anyagok három csomagja készül majd el.

a)

Kézikönyv (1 kézikönyv) – A kézikönyv olyan alapvető ismeretek és eszközök tárházaként szolgál majd a mesterséges intelligenciával foglalkozók számára, amelyek segítségével utóbbiak a kutatási és innovációs folyamat során értékelhetik és csökkenthetik a polgári felhasználású MI-technológia illetéktelen kezekbe jutásának, illetve az azzal való, a felelőtlen szereplők általi visszaélésnek a kockázatát. A kézikönyv bemutatja majd, hogy a kutatás és innováció fejlesztése és terjesztése terén hozott döntések hogyan befolyásolhatják az illetéktelen kezekbe jutás és a visszaélés kockázatát, és ennek révén hogyan csökkenthetik, vagy épp erősíthetik a béke és a biztonság esélyeit. A katonai területen, valamint a leszerelés, fegyverzet-ellenőrzés és nonproliferáció területén megfogalmazódó biztonsági és védelmi megfontolások mellett kitér majd a vonatkozó nemzetközi jogi és exportellenőrzési kötelezettségekre is, továbbá fel fogja tárni a felelősségteljes innováció megvalósítását támogató mintafolyamatokat és eszközöket, például a technológiai hatásvizsgálat módszereit és a kockázatértékelési sablonokat.

b)

Podcast (kb. 10 adás) – Ezek a podcast-epizódok hozzáférhető és vonzó médiumként szolgálnak majd a mesterséges intelligenciával foglalkozó szereplők számára annak megismeréséhez, hogy a felelősségteljes MI-innovációs folyamatok miért és hogyan támogathatják a nemzetközi békét és biztonságot az illetéktelen kezekbe jutás és a felelőtlen szereplők által elkövetett visszaélés kockázatának csökkentésén keresztül. A sorozat fontos témákat jár majd körül (pl. a kettős/általános felhasználású kutatás és innováció eredményeinek illetéktelen kezekbe jutásában, illetve az azokkal való visszaélésben feltárható mintázatok; a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatással és innovációval való esetleges visszaélésekhez kapcsolódó humanitárius, stratégiai és politikai kihívások; kihívások, amelyekkel a leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési és nonproliferációs területen dolgozóknak szembe kell nézniük a kockázatcsökkentési erőfeszítéseik során; a kockázatértékelés szerepe a felelősségteljes innovációban; az exportellenőrzési kötelezettségek betartása; a tervezés folyamatába beépített kockázatcsökkentés; felelős közzététel; az ügyfelek megismerése; a döntéshozatali gyakorlatok tapasztalatai). Az epizódok vezérfonalát a projektcsoport által az érintett közösségek képviselőivel készített interjúk adják majd.

c)

Blogbejegyzés-sorozat (9–10 bejegyzés) – A csapat egy olyan, gondosan szerkesztett blogbejegyzés-sorozatot fog kidolgozni, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet azokra az erőfeszítésekre, amelyek a polgári területre összpontosító „felelős mesterséges intelligenciával” foglalkozó közösségek és a fegyverzet-ellenőrzési és nonproliferációs közösségek között igyekeznek hidat verni. A blogbejegyzés-sorozat platformot kínál majd a polgári felhasználású mesterséges intelligenciára irányuló kutatási és innovációs folyamat eredményeinek illetéktelen kezekbe jutásával és az azokkal való visszaélésekkel kapcsolatos kockázatok azonosításával és kezelésével összefüggő meglátások, ötletek és megoldások terjesztésére. A blog a mesterségesintelligencia-ágazatban jelen lévő gondolatok és nézőpontok sokféleségét igyekszik majd képviselni.

Ezeket az anyagokat a megvalósításban részt vevő szereplők terjesztik majd a saját honlapjaikon, közösségi médiafelületeiken, valamint az érintett tudományos szervezetekkel, a mesterséges intelligenciával foglalkozó polgári szakmai szervezetekkel és más megfelelő csoportokkal folytatott közvetlen kommunikáció során.

3.1.3.   A projekt várt eredményei

A projekttől olyan új oktatási és kapacitásfejlesztési anyagok rendszerének létrehozását várják, amelyek révén a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó gyakorló szakemberek nagyobb érzékenységre tehetnek szert azzal kapcsolatban, hogy a) miként eredményezhet a polgári felhasználású mesterséges intelligencia területével kapcsolatos kutatás és innováció eredményeinek illetéktelen kezekbe jutása, illetve az azokkal való visszaélés a nemzetközi békére és biztonságra nézve jelentett kockázatokat, b) hogyan kezeli ezeket a kockázatokat a leszereléssel, fegyverzet-ellenőrzéssel és nonproliferációval foglalkozó közösség, és c) miként nyújthatnának további hozzájárulást a mesterséges intelligenciával foglalkozó gyakorló szakemberek – felelősségteljes innovációs folyamatok alkalmazása révén – az ilyen jellegű kockázatok csökkentéséhez.

Ez a várakozások szerint egyrészt elő fogja mozdítani, hogy a polgári felhasználású mesterséges intelligencia ágazata komolyabb szerepet vállaljon azon kockázatok csökkentésében, amelyeket e technológiák illetéktelen kezekbe jutása, illetve az azzal való visszaélés a nemzetközi békére és biztonságra nézve jelenthet, másodrészt javítja majd a műszaki gyakorló szakemberek kapacitását a leszereléssel, fegyverzet-ellenőrzéssel és nonproliferációval foglalkozó közösség vonatkozó folyamataiban való részvételre, harmadrészt pedig támogatni fogja a leszerelési és nonproliferációs oktatási erőfeszítésekbe hagyományosan be nem vont új közönség megszólítását.

Az említett anyagok várhatóan a többi projekt végrehajtását is támogatják majd, és alapul fognak szolgálni a 2. projekt oktatási és kapacitásépítési tevékenységeihez, valamint a 3. projekt keretében folytatott párbeszédhez és szerepvállaláshoz. E tevékenységek ugyanakkor várhatóan a szóban forgó anyagok kidolgozásához és finomításához is hozzájárulnak majd. Ez az iteratív megközelítés várhatóan segíteni fog ezeknek az anyagoknak a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával foglalkozó közösségen belüli előmozdítása, terjesztése és felhasználása útjában álló potenciális akadályok – többek között a nyelvvel, a tartalommal, a kontextussal és a rendelkezésre állással kapcsolatos kérdések – kezelésében, amelyek máskülönben megakadályozhatnák, hogy azok globális szinten, különösen a globális dél országaiban kifejtsék hatásukat.

3.2.   2. projekt – Oktatási és kapacitásépítési tevékenységek a mesterséges intelligenciával foglalkozó jövőbeli gyakorló szakemberek számára

3.2.1.   A projekt célja

A 2. projekt célja annak támogatása, hogy a polgári felhasználású mesterséges intelligencia területével kapcsolatos kutatások eredményeinek illetéktelen kezekbe jutása és az azokkal való visszaélés által jelentett probléma megjelenjen a mesterséges intelligencia területével foglalkozó gyakorló szakemberek jövőbeli generációinak oktatásában. Hosszú távon ez biztosítja majd, hogy a mesterséges intelligencia jövőjét a későbbiekben meghatározó STEM-hallgatók tisztában legyenek azokkal a negatív hatásokkal, amelyeket munkájuk eredményeinek illetéktelen kezekbe jutása és az azokkal való, felelőtlen szereplők általi visszaélések gyakorolhatnak a nemzetközi békére és biztonságra, valamint azt, hogy elsajátítsák azokat az alapvető eszközöket, amelyek a kutatási és innovációs folyamat során az ilyen kockázatok azonosítását és csökkentését lehetővé teszik.

A projekt keretében a kiválasztott nemzetközi egyetemekkel és ágazati szereplőkkel együttműködve egy sor didaktikai és kapacitásépítő munkaértekezletet tartanak majd oktatók és hallgatók számára. A projekt célja tehát olyan kapacitásépítő tevékenységek kidolgozása, amelyek segítségével az oktatók és az egyetemi tantervfejlesztők a mesterséges intelligencia területével foglalkozó jövőbeli gyakorló szakemberek képzésébe – például az MI etikájáról és a felelősségteljes innovációról szóló kurzusok révén – beépíthetik azoknak a kockázatoknak a vizsgálatát, amelyek a polgári felhasználású mesterséges intelligencia területével kapcsolatos kutatás és innováció eredményeinek illetéktelen kezekbe jutásában, illetve az azokkal való, a felelőtlen szereplők általi visszaélésben rejlenek, és ezeket átfogóan illeszthetik be a béke és biztonság tágabb összefüggésrendszerébe. E munkaértekezletek révén a projekt arra is törekszik, hogy kialakítsa azon érdeklődő oktatók, tantervfejlesztők és hallgatók hálózatát, akik támogatnák a projekt oktatási anyagainak és kapacitásépítési tevékenységeinek terjesztését és népszerűsítését a mesterséges intelligenciához kapcsolódó területek oktatóinak közösségében, valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó gyakorló szakemberek közösségében. Ez a hálózatépítési komponens a projektek szűken értelmezett projektidőtartamon túli fenntarthatóságának biztosítását hivatott elősegíteni, és egyúttal olyan szorosabb kapcsolatok kialakítására is törekszik, amelyek támogatják a civil technológiai közösség szerepvállalását a béke, a biztonság, a leszerelés és a fegyverzetellenőrzés tágabb céljainak megvalósítása terén.

3.2.2.   A projekt leírása

A projekt keretében egy sor didaktikai és kapacitásépítő munkaértekezletet tartanak majd a kiválasztott nemzetközi egyetemekről érkező oktatók és hallgatók számára. Ezek egyaránt tartalmaznak majd előadásokat és interaktív tevékenységeket, amelyek lehetőséget fognak biztosítani az oktatóknak és a hallgatóknak arra, hogy végiggondolják, miként eredményezhet a polgári felhasználású mesterséges intelligencia területével kapcsolatos kutatás és innováció eredményeinek illetéktelen kezekbe jutása, illetve az azokkal való visszaélés a nemzetközi békére és biztonságra nézve jelentett kockázatokat, és hogyan lehet ezeket a kockázatokat a kutatási és innovációs folyamat során vagy más irányítási folyamatok révén azonosítani, megelőzni vagy csökkenteni. E tevékenységek az UNODA által végzett korábbi, kisebb léptékű kísérleti tevékenységekre épülnek majd. Ezekben olyan módszereket próbáltak ki, amelyek a STEM-hallgatók bevonását és érzékenyítését szolgálták, arra ösztönözve a hallgatókat, hogy számoljanak munkájuk szélesebb körű hatásaival, és ne csak a saját szakterületük szakértőivel folytassanak párbeszédet. Ezek konkrétan a következőkből állnának:

a)

regionális kapacitásépítési munkaértekezletek oktatók és hallgatók számára (4 munkaértekezlet) – a regionális munkaértekezleteken olyan tevékenységekre kerül majd sor, illetve azok olyan tevékenységeket fognak előmozdítani, amelyeket az oktatók felhasználhatnak a STEM-hallgatók felelősségteljes mesterségesintelligencia-innovációval kapcsolatos kapacitásának fejlesztésére, különös tekintettel arra, hogy miként lehet értékelni és csökkenteni a polgári MI-technológia illetéktelen kezekbe jutásának és az azokkal való, felelőtlen szereplők általi visszaélésnek a kockázatát. Minden munkaértekezletet egy uniós székhelyű egyetem és egy másik globális régióban működő, magas elismertséggel bíró egyetem részvételével fognak megszervezni, összekötve egymással az EU-ban és az EU-n kívül élő résztvevők sokszínű csoportjait. A munkaértekezletek ezt követően Latin-Amerikára és a Karib-térségre, Észak-Amerikára, Afrikára, valamint Ázsiára és a csendes-óceáni térségre terjednek majd ki. Ez lehetővé teszi a világ minden tájáról, köztük a globális dél országaiból érkező (mester- és doktori szintű) hallgatók részvételét. A munkaértekezleteket elsősorban angol nyelven tartanák, de ahol ez megvalósítható, a résztvevőknek lehetőséget biztosítanának arra, hogy más nyelvek alapján szerveződő csoportokban végzett tevékenységekben vegyenek részt; továbbá

b)

nemzetközi munkaértekezlet a fenntartható kapacitásépítésről (1 munkaértekezlet) – a munkaértekezlet a regionális munkaértekezletek tanulságaira épít majd, és elő fogja segíteni az információk és tapasztalatok cseréjét a projektben részt vevő egyetemek oktatói és kiválasztott hallgatói között. A munkaértekezleten megvitatják majd, hogy miként lehetne finomítani a projekt során kidolgozott tevékenységeket és eszközöket, és azokat a részt vevő egyetemek csoportján túl is terjeszteni. A munkaértekezlet résztvevői azt a kérdést is meg fogják vitatni, hogy miként lehetne támogatni azt, hogy a hallgatók a munkaerőpiacra való belépésüket követően szerepet vállaljanak a mesterséges intelligencia felelősségteljes alkalmazása terén, amelynek keretében figyelembe veszik azokat a kockázatokat, amelyeket e technológiák illetéktelen kezekbe jutása és a velük való visszaélés a nemzetközi békére és biztonságra nézve jelent.

A SIPRI és az UNODA afrikai, európai, észak- és dél-amerikai, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térségben található hálózatai és jelenléte adott esetben a tevékenységek bizonyos aspektusainak megkönnyítését és támogatását szolgálhatják majd.

3.2.3.   A projekt várt eredményei

A projekt várhatóan kapacitásépítési és szerepvállalási tevékenységek olyan modelljeit hozza majd létre, amelyeket oktatók és a felsőoktatási tantervek kifejlesztői – mintegy mintaként – felhasználhatnak majd arra a célra, hogy a mesterséges intelligencia területével foglalkozó jövőbeli gyakorló szakemberek figyelmét felhívják egyrészt azokra a problémákra, amelyeket a polgári felhasználású mesterséges intelligencia illetéktelen kezekbe jutása és az azzal való, a felelőtlen szereplők általi visszaélés okozhat, másrészt pedig arra, hogy miként segíthetik ezen problémák enyhítését felelősségteljes innovációs folyamatok útján. A résztvevők (az oktatók, de maguk a STEM-hallgatók is) a projekttevékenységek befejezését követően várhatóan képesek lesznek arra, hogy felelősségteljes innovációs eszközöket, módszereket és koncepciókat alkalmazzanak és népszerűsítsenek annak érdekében, hogy a polgári felhasználású mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció fejlesztése és azok eredményeinek terjesztése során azonosítani és csökkenteni lehessen az illetéktelen kezekbe jutás és a visszaélések kockázatát.

A projekttevékenységek eredményeként emellett várhatóan egy olyan oktatókból, tantervfejlesztőkből és hallgatókból álló hálózat is létrejön majd, akik nemcsak népszerűsíteni fogják a projekttevékenységeket a mesterséges intelligenciával foglalkozó oktatási és szakmai közösségeken belül (például az IEEE számítógépes intelligenciával foglalkozó társaságának konferenciái során), hanem arra is készen állnak majd, hogy műszaki kapacitással segítsék az állami vezetéssel megvalósuló nemzetközi irányítási folyamatokat (így például az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezménynek a halált okozó autonóm fegyverrendszerek terén kialakulóban lévő technológiákkal kapcsolatos folyamatát).

E tevékenységek rövid és hosszú távú értékének igazolása a tevékenységek előtt és után végzett felmérések útján történik majd.

3.3.   3. projekt – A békét és biztonságot szolgáló felelősségteljes innováció hosszabb távú fenntartható fejlesztésének, terjesztésének és hatásának előmozdítása a mesterséges intelligencia területén

3.3.1.   A projekt célja

A 3. projekt célja, hogy előmozdítsa a felelősségteljes innováció hosszabb távú fenntartható fejlesztését, terjesztését és hatását a mesterséges intelligencia területén annak érdekében, hogy ezáltal csökkentse azokat a kockázatokat, amelyeket a polgári felhasználású mesterséges intelligencia területével kapcsolatos kutatás és innováció eltérítése és az azokkal való visszaélés jelenthet a békére és a biztonságra nézve. Ezt az MI-ágazattal folytatott kerekasztal-megbeszélések, több érdekelt fél részvételével zajló párbeszédek, egy nyilvános jelentés kialakítása, valamint célirányos terjesztési tevékenységek útján kívánja elérni. A projekt célja annak biztosítása, hogy az elvégzett munka, és azon belül is különösen az oktatási, kapacitásépítési és szerepvállalási tevékenységek – minden szinten (a diákoktól kezdve, a mérnökökön át, a mesterséges intelligencia területével foglalkozó más szakemberekig), illetőleg földrajzi, ágazati és egyéb határokon átívelően – eljussanak az MI-közösség egészéhez, és hatást gyakoroljanak arra. Annak érdekében, hogy növelni lehessen a széles körű és jelentős hatás kifejtésének lehetőségét, alapvetően fontos együttműködni az e területen tevékeny szakmai szervezetekkel – így például az IEEE-vel –, valamint többdimenziós szerepvállalást kell folytatni a tudományos körök, az ágazat és más silók bevonásával. Ezek az erőfeszítések lehetőséget biztosítanak majd a különböző MI-közösségek érdekelt képviselői számára arra, hogy felelősséget vállaljanak a problémáért, és megoszthassák véleményüket arról, hogy szerintük miként lehetne fenntartható módon végrehajtani és előmozdítani a kockázatcsökkentési tevékenységeket a globális MI-közösségen belül és azon átívelően. A projekt által az államok, a kormányközi szervezetek és mások számára jelentett hosszú távú érték szempontjából fontos az is, hogy az MI területével foglalkozó gyakorló szakemberek olyan kormányzati szakértőktől tanulhassanak és olyan kormányzati szakértőkkel működhessenek együtt, akik a leszereléssel, fegyverzet-ellenőrzéssel és nonproliferációval kapcsolatos kockázatcsökkentési tevékenységekben vesznek részt. A fenntarthatóság szempontjából ezen túlmenően annak biztosítása is kiemelkedő fontosságú, hogy a szerepvállalási tevékenységek útján szerzett ismereteket megfelelően elemezzék, konszolidálják és terjesszék.

3.3.2.   A projekt leírása

Ez a projekt az alábbi fő elemekből tevődik össze:

a)

több érdekelt fél részvételével zajló párbeszédek a mesterséges intelligencia területével kapcsolatos, a béke és a biztonság szolgálatába állított felelősségteljes innovációról (akár 9 ilyen párbeszéd) – e virtuális párbeszédsorozatban a tudományos élet, a kutatás, a magánszektor és a hagyományos fegyverzet-ellenőrzés területének uniós és Unión kívüli szakértői vennének részt azzal a céllal, hogy megvitassák: i. az olyan technológiai tendenciákat, amelyek a nemzetközi békére és biztonságra kiható kockázatokat eredményezhetnek a terjesztést, az illetéktelen kezekbe jutást és a visszaéléseket illetően; ii. azt a kérdést, hogy miként lehetne felelősségteljes innovációs folyamatok, módszerek és eszközök útján kockázatcsökkentést folytatni, valamint az érdekelt közösségek közötti párbeszéd és tudásmegosztás lehetőségeit és kihívásait, az egyéb ágazatokban – mint például a biológiai és a vegyiparban – tevékeny közösségeket is beleértve; valamint iii. egy önfenntartó szakértői hálózat és a párbeszéd keretében folytatott tevékenységek potenciális értékét, célját és formátumát. A szakértői csoport évente több alkalommal ülésezik majd, és tevékenységének részeként két, a tágabb közösségnek szánt nyilvános rendezvény megszervezésén fog dolgozni.

A szélesebb körű konzultáció elősegítése érdekében a kilenc virtuális találkozó közül kettő a tervek szerint a nyilvánosság előtt is nyitva áll majd;

b)

a magánszektorral folytatott kerekasztal-megbeszélések (akár 6 ilyen kerekasztal-megbeszélés) – ezen virtuális kerekasztal-megbeszélések keretében párbeszéd fog indulni olyan szereplőkkel, akik a magánszektoron belül felelősségteljes innovációs folyamatokkal dolgoznak a mesterséges intelligencia területén (például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos partnerség). A cél egyrészt annak megvitatása, hogy ezek miként járulhatnak hozzá a polgári felhasználású MI-technológiák felelőtlen szereplők általi eltérítése és az azokkal való visszaélés kockázatának minimalizálásához, másrészt pedig az ehhez szükséges lehetséges ösztönzők feltérképezése a magánszektoron belüli fejlesztés területén. A megtárgyalt témák közé tartozik majd: i. a nemzetközi biztonság és a leszerelés relevanciája a magánszektor számára; ii. az a jogi környezet / azok a jogi környezetek, amely/amelyek háttérként szolgálnak a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez, alkalmazásához és működéséhez világszerte; iii. annak kérdése, hogy miként lehetne olyan kockázatértékelési mechanizmusokra és egyéb intézkedésekre építeni, amelyek felelősségteljes innovációs folyamatok és vállalati megfelelési programok részét képezik, vagy beépíthetők lennének ilyenekbe; valamint iv. a fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb iparágakból, folyamatokból és keretekből (mint például a biológiai és a vegyipar) levonandó tanulságok;

c)

az MI-közösségeknek és a fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó közösségeknek szánt jelentés a mesterséges intelligencia területén belüli fegyverzet-ellenőrzésre és kockázatcsökkentésre vonatkozó, az MI-közösséget érintő kilátásokról (1) – ez a jelentés egyetlen (a polgári felhasználású, felelősségteljes mesterséges intelligenciával foglalkozó közösségeknek és a fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó közösségeknek szánt) referenciadokumentum formájában fogja rögzíteni és összefogni a projekt keretében született megállapításokat és ajánlásokat. A jelentés megvizsgálja majd, hogy miként lehet azonosítani, értékelni és kezelni a nemzetközi békére és biztonságra nézve jelentett olyan kockázatokat, amelyek a polgári felhasználású mesterséges intelligencia területével kapcsolatos kutatás és innováció eltérítéséhez és az azokkal való visszaéléshez kapcsolódnak;

d)

az MI-közösségekkel és a fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó közösségekkel folytatott konzultációra és együttműködésre irányuló, terjesztési célú rendezvények (ezek pontos száma később kerül meghatározásra) – a projektcsapat a projekt teljes időtartama alatt lehetőségeket keres majd arra, hogy beszámolhasson a munkájáról és az annak keretében született megállapításokról és ajánlásokról. A rendezvények formátuma és a tájékoztatók tartalma a célcsoportok igényeihez fog igazodni. A rendezvények közé tartozhatnak például a következők ülései: a CONOP; a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetség; a halált okozó autonóm fegyverrendszerek területén kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó kormányzati szakértői csoport; a mesterséges intelligenciával foglalkozó ügynökségközi munkacsoport (IAWG-AI); az ITU „Mesterséges intelligencia a jó szolgálatában” elnevezésű kezdeményezése; az UNIDIR éves innovációs párbeszéde; valamint a Villamos- és Elektronikai Mérnöki Szervezet (IEEE). A projektcsapat arra is törekszik majd, hogy kétoldalú együttműködést folytasson a kormányzati körökből, a tudományos élet területéről és a magánszektorból érkező érintett érdekelt felekkel.

3.3.3.   A projekt várt eredményei

Ez a projekt várhatóan lefekteti majd az MI-folyamatokat érintő felelősségteljes innováció fenntartható fejlesztésének, terjesztésének és hatásának alapjait, a tanácsi határozat közvetlen időtartamán túl is kezelve a terjesztéssel, az illetéktelen kezekbe jutással és a visszaélésekkel kapcsolatos kockázatokat, valamint azoknak a békére és a biztonságra gyakorolt hatását.

A több érdekelt fél részvételével zajló párbeszéd várhatóan modellként szolgál majd a kockázatcsökkentéssel kapcsolatos információmegosztáshoz és együttműködéshez, mégpedig nemcsak a globális MI-közösségen belül, hanem a polgári felhasználású, felelősségteljes mesterséges intelligenciával foglalkozó közösség és a leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési és nonproliferációs közösségek között is. Egy ilyen modellt fel lehetni használni arra, hogy a szakpolitikai döntéshozókat megismertessük a mesterséges intelligencia felelősségteljes innovációja szempontjából releváns kulcsfontosságú technológiai és tudományos fejleményekkel, illetve arra is, hogy a szakmai közösségeket megismertessük azzal a környezettel, amelyben a szakpolitikai döntéshozók jelenleg működnek. A projekt várhatóan elősegíti majd az érdekelt szereplők közötti fenntartható kapcsolatokat és együttműködést, e különböző közösségeken belül és azok között egyaránt. Az ilyen heterogén hálózati hatások várhatóan a projekt időtartamán túl is lehetővé teszik majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos, a béke és a biztonság szolgálatába állított felelősségteljes innováció nagyobb mértékű fejlesztését és széles körű előmozdítását.

A magánszektorral folytatott párbeszéd várhatóan lehetővé fogja tenni, hogy az MI-magánszektor nagyobb mértékben és mélyebben kapcsolódjon be azoknak a békére és a biztonságra nézve jelentett kockázatoknak az azonosításába, megelőzésébe és csökkentésébe, amelyek a polgári felhasználású mesterséges intelligencia területével kapcsolatos kutatás és innováció eltérítéséből és az azokkal való visszaélésből fakadnak. A projekt eredményeként a magánszektorbeli folyamatok kulcsszereplői várhatóan jobban megértik majd és jobban magukénak fogják érezni azokat a problémákat, amelyeket a projekt megoldani igyekszik. A projektnek célja továbbá az is, hogy a meglévő vállalati kockázatkezelési mechanizmusokon és eljárásokon belül előmozdítsa a felelősségteljes innovációs folyamatok, módszerek és eszközök (szélesebb körű) alkalmazását és végrehajtását.

Ezen túlmenően a várakozások szerint a több érdekelt fél részvételével zajló párbeszédek és a magánszektorral folytatott kerekasztal-megbeszélések is betekintést nyújtanak majd számos lényeges kérdésbe, így többek között a következőkbe: a) miként lehet tovább finomítani a felelősségteljes innovációs módszereket és eszközöket és hogyan lehet alkalmazni azokat annak érdekében, hogy ezáltal azonosítani és csökkenteni lehessen, illetve meg lehessen előzni azokat a kockázatokat, amelyeket a polgári felhasználású mesterséges intelligencia területével kapcsolatos kutatás és innováció eltérítése és az azokkal való visszaélés jelent; b) hogyan lehet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatást és innovációt pozitívan felhasználni a békével és biztonsággal kapcsolatos célkitűzések támogatására (pl. a korai konfliktus-előrejelzésre és a humanitárius segítségnyújtásra irányuló alkalmazások formájában); valamint c) miként lehetne fokozottabb párbeszédet és információmegosztást előmozdítani a polgári felhasználású, felelősségteljes mesterséges intelligenciával foglalkozó közösség (azaz az IEEE által irányított különböző kezdeményezések) keretében végzett kockázatcsökkentési tevékenységek és a leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési és nonproliferációs közösség körében kormányközi szinten már jelenleg is zajló ilyen tevékenységek között.

A jelentés és a terjesztési tevékenységek elemezni, konszolidálni és terjeszteni fogják az 1., 2. és 3. projekt útján szerzett ismereteket, és ily módon támogatni fogják a projekttevékenységek keretében született megállapításoknak és ajánlásoknak a globális MI-közösségen és a szakpolitikai közösségen belüli népszerűsítését. Emellett várhatóan a projektek időtartamán túl is segíteni fogják a kifejtett hatások fenntarthatóságának biztosítását.

4.   IDŐTARTAM

A projektek végrehajtásának becsült teljes időtartama 36 hónap.

---

(1)  Az említett módszerek közé tartoznak például a Villamos- és Elektronikai Mérnöki Szervezet (IEEE) által az autonóm és intelligens rendszerek emberi jóllétre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozóan ajánlott gyakorlatok (IEEE Std 7010–2020), valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoportnak a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó értékelési listája (ALTAI). A kezdeményezések közé tartoznak a következők: az IEEE globális kezdeményezése az autonóm és az intelligens rendszerek etikai vonatkozásairól; a mesterséges intelligenciával foglalkozó partnerség; a mesterséges intelligenciával foglalkozó globális partnerség.

1. cikk

A (KKBP) 2019/2108 határozat 5. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

1. cikk

A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió és az Albán Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az Albán Köztársaság területén végzett műveleti tevékenységekre vonatkozó, jogállásról szóló megállapodásról.

2. cikk

A tárgyalásokat a Tanácsnak az e határozat függelékében meghatározott tárgyalási irányelvei alapján, és a Tanács megfelelő munkacsoportjával konzultálva kell lefolytatni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

1. cikk

A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Bosznia-Hercegovina területén végzett műveleti tevékenységekre vonatkozó, jogállásról szóló megállapodásról.

2. cikk

A tárgyalásokat a Tanácsnak az e határozat függelékében meghatározott tárgyalási irányelvei alapján, és a Tanács megfelelő munkacsoportjával konzultálva kell lefolytatni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

1. cikk

A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által Montenegró területén végzett műveleti tevékenységekre vonatkozó, jogállásról szóló megállapodásról.

2. cikk

A tárgyalásokat a Tanácsnak az e határozat függelékében meghatározott tárgyalási irányelvei alapján, és a Tanács megfelelő munkacsoportjával konzultálva kell lefolytatni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

1. cikk

A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat kezdjen az Európai Unió és a Szerb Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szerb Köztársaság területén végzett műveleti tevékenységekre vonatkozó, jogállásról szóló megállapodásról.

2. cikk

A tárgyalásokat a Tanácsnak az e határozat függelékében meghatározott tárgyalási irányelvei alapján, és a Tanács megfelelő munkacsoportjával konzultálva kell lefolytatni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

MELLÉKLET

PROJEKTDOKUMENTUM

EGY NEMZETKÖZILEG ELISMERT FEGYVER- ÉS LŐSZERKEZELÉSI HITELESÍTÉSI RENDSZER (AAMVS) KIFEJLESZTÉSE A TILTOTT KERESKEDELEM ÚTJÁN TÖRTÉNŐ ELTERJEDÉS MEGELŐZÉSE CÉLJÁBÓL

1.   Háttér

A fegyverzet-ellenőrzési közösségen belül egyre nagyobb az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a hatékony készletkezelés központi szerepet tölt be az illetéktelen kezekbe jutás megelőzésére irányuló exportellenőrzési intézkedések megerősítésében. A Fegyverkereskedelmi Szerződés (ATT) Részes Államainak hetedik Konferenciájára (CSP7) készített munkadokumentumban a CSP7 elnöksége arra kérte el a részes államokat, hogy fontolják meg a készletkezelés minden szempontját, mind az exportengedély kiadása előtt, mind a szállítás utáni biztonságos tárolás tekintetében. Az elnökség emellett – valamint az illegális tevékenységekre vonatkozó információk megosztása (ATT 11. cikk 5. bekezdés, illetve 15. cikk 4. bekezdés) mellett – arra ösztönözte az importáló vagy exportáló államokat, hogy a kivitel előtt állapodjanak meg a raktározó létesítményeket illető konkrét feltételekről és biztosítékokról, a termékek jelöléséről, valamint a végfelhasználók ellenőrzéséről. A CSP7 elnöksége végezetül azt javasolta a részes államoknak, hogy – a Szerződés 13. cikke 2. bekezdésének való megfelelés egyik módjaként – tegyenek jelentést a fizikai biztonság és készletkezelés megerősítésére irányuló intézkedésekről mint annak bizonyítékáról, hogy tesznek az eltérítés megelőzéséért és kezeléséért. (1)

Amint azt a CSP7-munkadokumentum is leírja, a harmadik országok készletkezelési gyakorlataival kapcsolatban a biztosítékok nyújtása továbbra is kihívást jelent. A terület jelentős technikai tudást igényel, az információkat pedig rendkívül érzékenyként kezelik. Ez megnehezíti az információmegosztásra irányuló erőfeszítéseket. A magán- és az állami szféra számos ágazatában alkalmaznak megfelelőségértékelést annak érdekében, hogy biztosítékot nyújtsanak a termékek és szolgáltatások hatékonyságával, biztonságával és védelmével kapcsolatban. A megfelelőségértékelések nemzetközileg elismert módszereket biztosítanak annak meghatározására, hogy az adott termék vagy szolgáltatás megfelel-e az elfogadott normáknak és szabványoknak. Bár léteznek különböző nemzetközi szabványok, iránymutatások és bevált gyakorlatok a készletek kezelésére és biztonságára vonatkozóan, jelenleg nem létezik nemzetközileg elismert módszertan, amely biztosítékot tud nyújtani arra vonatkozóan, hogy egy harmadik ország vagy adott végfelhasználó képes-e megakadályozni, hogy fegyver- és lőszerkészletei illetéktelen kezekbe jussanak (az ATT 11. cikkének 1. bekezdése).

Ezzel összefüggésben az Európai Unió (EU) 2020 óta vizsgálja egy a fegyver- és lőszerpolitika és gyakorlat állami és végfelhasználói szinten történő hitelesítésére szolgáló, nemzetközileg elismert rendszer létrehozásának lehetőségét. A (KKBP) 2020/979 tanácsi határozat, illetve az azt módosító (KKBP) 2021/2075 tanácsi határozat elfogadásával az EU megbízta a Humanitárius Aknamentesítéssel Foglalkozó Genfi Nemzetközi Központ (GICHD) lőszerkezelési tanácsadó csoportját (AMAT), hogy a tiltott kereskedelem útján történő elterjedés, valamint a véletlenszerű robbanások megelőzése céljából hajtson végre egy a fegyverek és lőszerek nyílt nemzetközi szabványok szerinti kezelését hitelesítő, nemzetközileg elismert rendszer (AAMVS) kifejlesztésére irányuló projektet. A projekt többéves vállalkozás volt, amely konkrét szakaszokra oszlott, és minden szakaszhoz célkitűzéseket és eredményeket rendeltek.

Az első szakasz ((KKBP) 2020/979) célja annak vizsgálata volt, hogy megvalósítható-e a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) és az azokhoz szükséges lőszerek kezelésére vonatkozó gyakorlatok nemzetközileg elismert hitelesítési rendszere. A rendszer megvalósíthatóságát hét kategória tekintetében értékelték – műszaki, politikai, jogi, gazdasági, illetve katonai biztonsági szempontból, továbbá a közösség védelme és biztonsága, valamint az észszerű időn belüli megvalósíthatóság szempontjából. A tanulmány megállapította, hogy bár nincsenek áthághatatlan akadályok egy ilyen rendszer kifejlesztése előtt, az érdekelteknek a rendszerben való részvételre irányuló politikai hajlandósága végső soron a végleges terven múlik. Az érdekelt felek ezért mindaddig nem tudták elkötelezni magukat, amíg a rendszer végleges kialakításával kapcsolatos kérdések nem tisztázódtak.

A második szakasz ((KKBP) 2021/2075) célja a rendszer alapjául szolgáló értékelési eszköz kidolgozása, valamint az AAMVS megvalósítása megfelelő lehetőségeinek meghatározása volt. Létrejött egy önértékelési eszköz, és sor került a hitelesítési rendszer megvalósításával kapcsolatos lehetőségek feltérképezésére. A projekt végére alakot öltött egy működőképes AAMVS kidolgozására vonatkozó ajánlott megközelítés.

Mi az AAMVS?

A fegyver- és lőszerkezelési gyakorlatok általános helyzetére vonatkozó információk számos – belföldi és külföldi – érdekelt fél érdeklődésére tartanak számot. Az exportellenőrzési hatóságok például megerősíthetnék az illetéktelen kezekbe jutás kockázatának értékelését a kiviteli engedély megadása előtt, mégpedig azáltal, hogy javítják a szállítást követő tárolási szakaszra vonatkozó elemzésüket, míg a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás terén célzottabban lehetne kielégíteni az igényeket a jelenlegi képességek elemzésének birtokában.

Az AAMVS célja, hogy megkönnyítse a végfelhasználók azon kapacitására vonatkozó információcserét, hogy biztosítsák a készletek biztonságát és védettségét. E célból a rendszer keretében értékelik a végfelhasználók kezelési rendszerének strukturális képességeit, mégpedig a lőszerekre vonatkozó nemzetközi műszaki iránymutatásokban (IATG) és a kézifegyver-ellenőrzés moduláris végrehajtási kompendiumában (MOSAIC) található, nemzetközileg elismert legjobb gyakorlatok alapján.

Az AAMVS magját a (KKBP) 2021/2075 tanácsi határozat végrehajtása során kifejlesztett eszközök adják. A (KKBP) 2021/2075 határozat végrehajtása során létrejött egyik legfontosabb eredmény, a szabványosított önértékelés olyan módszertant biztosít, amelynek segítségével elemezni lehet a kezelési rendszer keretének fejlettségét az IATG 01.35-ös iránymutatásában felvázolt, a képességeket támogató tényezők kapcsán meghatározottak szerint. Az önértékeléshez egy olyan dokumentum társul, amely iránymutatással szolgál az eredmények értelmezéséhez. Az eszköz önmagában is a kétoldalú információcsere eszköze lehet a fegyverek és lőszerek fegyveres erők általi kezelésének általános helyzetét illetően.

Az AAMVS akkor válik „rendszerré”, amikor az eszközt egy adott szervezet egészében általánosan használják a közös igények támogatására. A rendszer létrehozásának előnyeit különösen a közös exportellenőrzési követelményekkel, behozatali szabályokkal, kapacitásépítési célokkal vagy eszközök végrehajtásával kapcsolatos nyomonkövetési igényekkel rendelkező tagállamokból álló szervezetek élvezhetik. Egy közös platform minden ilyen esetben tovább könnyíti az információcserét. A szabványosított értékelést több érdekelt fél igényeinek kielégítésére is fel lehetne használni. Az önértékelés több évig is érvényes lehet, ami lehetővé tenné a már engedélyezett elemzések megosztását a jóváhagyott érdekelt felekkel. Ez csökkentheti a végfelhasználó jelentéstételi terheit, ugyanakkor hatékonyabbá teheti az exportellenőrzést végző tisztviselők arra irányuló képességét, hogy az engedélyezést megelőző szakaszban hozzáférjenek a potenciális importáló végfelhasználó szállítás utáni tárolási körülményeire vonatkozó információkhoz.

Az AAMVS-rendszer létrehozására többféle lehetőség kínálkozik. Ez lehetővé teszi egy adott szervezet számára, hogy a rendszert a konkrét igényeihez igazítsa. Egyes szervezetek számára előnyös lehet hitelesítési rendszer létrehozása, amelynek keretében egy szabványosított elemzést az arra jogosult felhasználók közösen alkalmazhatnak. Bizonyos szervezetek számára ugyanakkor problematikus lehet a hitelesítés, ezért esetleg kevésbé konkrét információmegosztási lehetőségeket választanak. Az AAMVS-rendszerek kidolgozása során kulcsfontosságú lesz annak meghatározása, hogy mely funkciók elfogadhatók az egyes szervezetek számára.

A fent említett kimenetekre és megállapításokra építve a projekt harmadik szakasza az AAMVS kidolgozásának folytatására fog összpontosulni. A hitelesítési rendszerek kidolgozására vonatkozóan regionális megközelítés elfogadására kerül majd sor – ennek keretében az információmegosztást, valamint a nemzeti fegyver- és lőszerkezelési rendszerek hitelesítésére szolgáló, testre szabott módszerek és eszközök kidolgozását illetően a hangsúly a meglévő regionális szervezeti struktúrák és mechanizmusok azonosításán, illetve az ezekre való támaszkodáson lesz majd (többek között egy önértékelési eszköz kifejlesztése, valamint az értékelés elvégzéséhez és eredményeinek értelmezéséhez szükséges megfelelő iránymutatás kidolgozása révén).

2.   Műszaki megközelítés

E projekt célja, hogy a meglévő regionális szervezeti struktúrákon belül független fegyver- és lőszerkezelési hitelesítési rendszerek (AAMVS) jöjjenek létre. Az egyes rendszerek egymástól függetlenül fognak működni, és a (KKBP) 2021/2075 tanácsi határozat végrehajtása során kidolgozott eszközökre és módszertani iránymutatásokra fognak épülni. Az eszköz magában foglal egy, az adott régió helyzetéhez és szabványaihoz igazított, szabványosított önértékelési módszertant, egy elfogadott hitelesítési vagy pontozási folyamatot, amely során fel lehet használni a régióban meglévő szakértelmet az önértékelési eredmények elemzése céljából, valamint egy információmegosztási platformot, amely megkönnyíti bizonyos információknak az arra jogosult kérelmező hatóságok részére történő átadását, továbbá egy kisebb irányítási keretet a rendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

E projekt végrehajtása során az EU tervezné meg, fejlesztené ki, tesztelné és vezetné be az első regionális AAMVS-rendszert. Az EU által létrehozott AAMVS platformként szolgálna a tagállamok számára ahhoz, hogy szabványosított formátumban megosszák a harmadik országbeli végfelhasználók által végzett önértékelésen alapuló, a fegyver- és lőszerkezelési gyakorlatokra vonatkozó információkat, illetve hozzáférjenek azokhoz. Az EU aktívan hozzájárulna a rendszer valamennyi funkciójának megtervezéséhez, és a tervek valamennyi területét illetően felhasználná az EU-ban és az uniós tagállamokban lévő szakértői hálózat tagjainak tanácsait. A hálózat tagjaival folytatott megbeszélések elősegítése és a terv megvalósítása a GICHD feladata lesz.

Az uniós AAMVS megerősítené a nonproliferációs és a fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoport (COARM-alcsoport), az uniós tagállamok exportellenőrzési hatóságai és az Európai Békekeret azon képességét, hogy elemezzék egy adott végfelhasználó fegyver- és lőszerkezelési rendszereihez kapcsolódó, a szállítást követő illetéktelen kezekbe jutás, illetve véletlenszerű robbanás kockázatát. Ezek az információk alátámasztanák az engedélyezést megelőzően végzett, az illetéktelen kezekbe jutással kapcsolatos kockázatértékelésüket. Az AAMVS keretében végzett önértékelés a nonproliferációs és a fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoportot (CONOP-alcsoport) és az uniós tagállamok nemzetközi segítségnyújtási és kapacitásépítési folyamatait is támogathatja azáltal, hogy szabványosított értékelést nyújt arról, hogy a fegyverek és lőszerek kezelésére vonatkozó keret megfelel-e a nemzetközi bevált gyakorlatoknak. Ez elősegítené a gyenge pontok és a szükségletek azonosítását, így a kapacitásépítési erőfeszítéseket abba az irányba terelné, ahol a legnagyobb szükség van az erőforrásokra.

Ez a projekt más alrégiókat is érzékennyé tesz majd az AAMVS, valamint a fegyver- és lőszerkezelési gyakorlatokra vonatkozó információk értékelésére és megosztására vonatkozó szabványosított megközelítés kidolgozása iránt. Ennek az érzékennyé tételnek az a célja, hogy más regionális szervezeteket is testre szabott AAMVS-rendszerek kidolgozására ösztönözzön, és támogassa az önértékelési eszköz használatát. Ez az erőfeszítés a (KKBP) 2020/979 és a (KKBP) 2021/2075 tanácsi határozat végrehajtása során végzett tájékoztatási erőfeszítésekre épül majd. Ha az érzékennyé tétel során egy regionális szervezet támogatást kér egy AAMVS kidolgozásához, a projekt forrásokat csoportosíthat át ezen erőfeszítés támogatására.

3.   Általános célkitűzések

E projekt elsődleges célja, hogy az exportellenőrzéssel, valamint a nemzetközi együttműködéssel és segítségnyújtással foglalkozó érdekelt felek döntéshozatali eljárásainak javítása révén támogassa a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek biztonságos és védett kezelését célzó erőfeszítéseket.

Ez a cél a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek harmadik országbeli végfelhasználók által alkalmazott kezelési gyakorlatai átláthatóságának növelésével lesz elérhető. E gyakorlatok fokozottabb ismeretében az érdekelt felek jobb döntéseket hozhatnak majd a transzferek engedélyezésével és a kapacitásépítési kezdeményezésekkel kapcsolatban.

E cél elérése érdekében a projekt a következő két fő célkitűzést követi:

1)	működőképes AAMVS-rendszer létrehozása,

2)	regionális szervezetek és tagállamaik arra irányuló erőfeszítéseinek ösztönzése, hogy saját AAMVS-t hozzanak létre.

4.   A tevékenységek leírása

1. célkitűzés: működőképes AAMVS-rendszer létrehozása

1. év: az AAMVS rendszer keretének konszolidációja

TEVÉKENYSÉGEK		KIMENETEK
Az érdekelt felekből álló uniós tanácsadó hálózat létrehozása, amely szakértői tanácsadást nyújthat az uniós szakpolitikákkal és tevékenységekkel kapcsolatos tárgyi és operatív iránymutatással kapcsolatban. Ezeket a tanácsadókat felkérik majd, hogy az EU AAMVS fejlesztési szakaszában nyújtsanak hozzájárulást annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer megfeleljen az uniós céloknak. A szakértői tanácsok átültetéséért a GICHD projektcsapat felel majd. Erőfeszítésekre kerül majd sor annak érdekében, hogy az év során több személyes találkozó szerveződjön. A tanácsadó hálózat célja annak biztosítása, hogy az uniós érdekelt felek vezető szerepet vállaljanak az igényeiknek és munkafolyamataiknak megfelelő rendszer kialakításában. A tanácsadók hozzájárulnak majd a rendszer következő funkcióinak meghatározásához: — az AAMVS üzemeltetésére és a rendszer felügyeletére és karbantartására vonatkozó szabályzat tervezete; — az önértékelési eszközök felülvizsgálata az igények kielégítésére való alkalmasság és megfelelőség tekintetében; — az AAMVS végrehajtásának validálására és felügyeletére alkalmas szervezetek kijelölése; — annak meghatározása, hogy milyen típusú információk oszthatók meg az elektronikus platformon, illetve kétoldalú módon.		Az uniós kritériumokhoz igazított és az EU által validált uniós eszközök megvalósítása.
		Az EU AAMVS rendszer keretdokumentumának megszövegezése, a kifejlesztésre vonatkozó stratégiával együtt.
Az önértékelési és a hitelesítési elemzés validálása. A (KKBP) 2021/2075 tanácsi határozat végrehajtása során kifejlesztett általános önértékelési eszközöket az uniós technikai szakértőknek felül kell vizsgálniuk, testre kell szabniuk és validálniuk kell annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az uniós érdekelt felek szükségleteinek. A tematikus szakértők (fegyverek és lőszerek kezelése, illetve exportellenőrzés) által jóváhagyott önértékelési eszközök technikai validálásának elvégzése. Az információmegosztási platform létrehozásához szükséges webtervezési követelmények felmérése. Az uniós tanácsadók ajánlásai alapján az értékelés meghatározza majd a kívánt internetes platform létrehozásához szükséges programozási követelményeket.		Az uniós tanácsadó hálózattal folytatott kommunikációból származó feljegyzések és levelezés beillesztése.
		Internetes platform létrehozására irányuló fejlesztési terv, amely magában foglalja a tervezést, a fejlesztést, a tesztelést és a véglegesítést.

2. év: az eszközök és a rendszer tesztelése

TEVÉKENYSÉGEK		KIMENETEK
Az önértékelési eszközök tesztelése harmadik országokban. A tesztek három elemből állnak majd: — a harmadik országok és az összes részt vevő szereplő (közvetítők stb.) támogatása a kielégítő önértékelés elvégzésére irányuló erőfeszítésekben; — az összes részt vevő szereplő által az értékelés elvégzése során tapasztalt végrehajtási kihívások, valamint az információmegosztással kapcsolatos aggályaik értékelése; — a kihívásokat és a levont tanulságokat kiemelő értékelő jelentés készítése.		Az önértékelés vizsgálatáról szóló értékelő jelentés
Az internetes platform megtervezése, tesztelése és validálása az uniós tanácsadó hálózat által felvázolt előírások szerint		Külön képzési anyagok az önértékelés és a hitelesítés elvégzéséhez
Képzési anyagok és üzemeltetési eljárások kidolgozása az önértékelés elvégzésére irányuló erőfeszítések támogatása, a hitelesítési folyamat szabványosítása és a rendszerfelügyeleti mechanizmus irányítása érdekében.		A hitelesítésre és a rendszerfelügyeleti mechanizmusra vonatkozó szabályzatok és működési eljárások tervezete
Az AAMVS üzemeltetésére és felügyeletére vonatkozó szabályozási dokumentumok kidolgozása.		Az AAMVS-információk megosztására szolgáló internetes platform
Az uniós tanácsadó hálózat tájékoztatása a végrehajtás állásáról, valamint a felmerülő kihívások és kérdések megvitatása.		Feljegyzések az uniós tanácsadók számára.

2. célkitűzés: Más szervezetek ösztönzése arra, hogy saját regionális AAMVS-t dolgozzanak ki.

1. év: Az AAMVS bevezetése két regionális szervezetnél; a nemzetközi eszközökkel való kapcsolatok vizsgálatának folytatása

TEVÉKENYSÉGEK		KIMENETEK
Kapcsolatfelvétel két regionális szervezettel és azok tagállamaival a regionális AAMVS-koncepció megismertetése érdekében. Ez legfeljebb három, a régióban tett látogatásból fog állni. A regionális szervezettel tartott első találkozó célja egy regionális AAMVS kidolgozásának az ösztönzése, és igény esetén a következő lépések tervezésének a megkezdése lesz. Egy második ülésen az összes uniós tagállam is részt venne, és az bevezetésként szolgálna a rendszer és az előnyök megismeréséhez. Az ezt követő üléseken várhatóan tovább ösztönzik és megtervezik egy regionális AAMVS létrehozását.		A regionális szervezetek és tagállamaik tudomást szereznek az EU AAMVS-rendszeréről és egy saját rendszer létrehozásának az előnyeiről.
Részvétel regionális és nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési eszközök ülésein. Ez magában foglalhatja az AAMVS megismertetésére és az EU AAMVS fejlesztésére irányuló kísérő rendezvények vagy egyéb rendezvények megtartását.

2. és 3. év: Az AAMVS bevezetése évente két regionális szervezetnél, a nemzetközi szintű népszerűsítés folytatása

Megjegyzés: a 2. és a 3. évben a projekttervnek lehet egy eltérő, az AAMVS regionális megismertetésére irányuló előző évi erőfeszítések eredményétől függő változata. Az eredeti terv az, hogy az 1. évben leírt formátumnak megfelelően évente két regionális kapcsolatfelvételi tevékenységre kerüljön sor. Ha azonban egy regionális szervezet megerősíti az AAMVS végrehajtására irányuló szándékát, akkor az AMAT engedélyt fog kérni az EU-tól arra, hogy az erőforrások egy részét átirányíthassa az AAMVS-nak a rendszert kérő régióban történő fejlesztésére. Ez az évente részt vevő regionális szervezetek számának csökkenését eredményezné, de potenciálisan megnövekedne az AAMVS-keretet használó és hasznosító államok száma.

5.   Technikai végrehajtó ügynökség

A projekt vezető végrehajtó ügynöksége Humanitárius Aknamentesítéssel Foglalkozó Genfi Nemzetközi Központ (GICHD) lesz, szakosított intézményén, az AMAT-on keresztül. Konkrétan az AMAT vezeti majd e projekt valamennyi tevékenységének irányítását és végrehajtását, és továbbra is ő tartozik felelőséggel a költségvetésért és a jelentéstételért. Az AMAT csapata hasonlóképpen felelős volt az előző ((KKBP) 2020/979 és (KKBP) 2021/2075) tanácsi határozatok alapján végzett tevékenységek irányításáért és végrehajtásáért.

Az AMAT szakértői tanácsadókat szándékozik igénybe venni e projekt különböző aspektusainak támogatása érdekében. Különösen a webfejlesztés, a megfelelőségértékelés és a kézi- és könnyűfegyverek kezelése területén tevékenykedő szakértőket vesznek majd fel a projekt egyes aspektusai végrehajtásának támogatására. Ezeket a tanácsadókat jóváhagyott felvételi eljárás keretében választják majd ki.

6.   Relevancia

Ez a projekt, beleértve célkitűzéseit, tevékenységeit és kimeneteit, összhangban van több európai uniós stratégiával és politikai megállapodással.

A tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni, 2018. évi uniós stratégia (a továbbiakban: a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó stratégia)

A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó, 2018. évi stratégia „útmutatást kíván nyújtani az integrált, kollektív és koordinált európai fellépéshez a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek ... illegális megszerzésének megakadályozása és visszaszorítása, illetve a jogszerű fegyverkereskedelem vonatkozásában az elszámoltathatóság és felelősség elősegítése érdekében” (2). A kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó, 2018. évi stratégia konkrét intézkedéseket határoz meg a készletkezelésre vonatkozóan, és kötelezi az EU-t egyrészt az ENSZ cselekvési program végrehajtását célzó együttműködés és segítségnyújtás támogatására, a készletkezelést is beleértve, másrészt a kézifegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek kezelésére vonatkozó előírások és bevált gyakorlatok (a kézifegyverek ellenőrzésére vonatkozó nemzetközi normák [ISACS – jelenleg MOSAIC], valamint a lőszerekre vonatkozó nemzetközi műszaki iránymutatások (IATG) előmozdítására és bevezetésére.

Az EU AAMVS hozzájárulna a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó 2018. évi stratégia végrehajtására irányuló uniós erőfeszítésekhez:

—	az illetéktelen kezekbe jutás megelőzése és az elszámoltathatóság előmozdítása a kézi- és könnyűfegyverek legális kereskedelmén belül az AAMVS egyik kifejezett célkitűzése; az EU AAMVS támogathatja az illetéktelen kezekbe jutás kockázatának a kiviteli engedélyek megadása előtt végzett értékelését.

—	Az EU AAMVS támogathatja a készletkezelés terén az együttműködést és a segítségnyújtást azáltal, hogy azonosítja az irányítási rendszer gyenge pontjait, és nyomonkövetési eszközként szolgál a gyakorlatban bekövetkezett változások vagy fejlődés tekintetében;

—	az önértékelési módszertan előmozdítja a MOSAIC és az IATG mint a megfelelőségértékelés mérésének alapjául szolgáló szabványok alkalmazását.

A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv

Az EU-n és a délkelet-európai partnereken (Nyugat-Balkán, Moldova és Ukrajna) belüli tiltott kereskedelem kezelését célzó, a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó, 2020–2025-ös uniós cselekvési terv megállapítja, hogy növelni kell a délkelet-európai fegyverkészletek biztonságát, és támogatja a nyugat-balkáni régiót (3). Az ütemterv előirányozza a készletkezelés biztonságának a növelését is, így előmozdítja a szabályozást és a kellő megfelelés nyomon követését (4). Emellett a 4.2. intézkedés előírja a jobb készletgazdálkodás ösztönzését a Száhel-övezetben.

Bár az EU AAMVS-nek nincs regionális irányultsága, támogathatja a végfelhasználók készletkezelési gyakorlataiban lévő strukturális gyenge pontok azonosítására irányuló erőfeszítéseket. Az önértékelés módszertana különösen alkalmas a biztonsági szabályzatok hiányosságainak azonosítására.

Az EU 2008. évi közös álláspontja a fegyverkivitelről (EU közös álláspont) és a közös álláspont önkéntes felhasználói útmutatója (5)

Az EU közös álláspontja nyolc kritériumot tartalmaz, amelyek négy olyan kockázatcsoportot vázolnak fel, amelyeket a tagállamoknak a kiviteli engedély megtagadásának indokaként kell kezelniük, valamint felvázolják azon tényezők négy csoportját, amelyeket az államoknak „figyelembe kell venniük” a kiviteli engedély iránti kérelem elbírálása során. A 7. kritérium tárgya „annak kockázata, hogy a katonai technológia vagy felszerelés a vásárló országon belül más felhasználóhoz jut, vagy nemkívánatos feltételek mellett újra kivitelre kerül”, amely egyike azon tényezőknek, amelyeket az exportőrnek mérlegelnie kell. A közös álláspont szerint továbbá az illetéktelen kezekbe kerülés kockázatának értékelésekor az exportőr által mérlegelendő tényező „a fogadó ország képessége hatékony exportellenőrzés alkalmazására”.

A közös álláspont felhasználói útmutatója – amely további, de nem kötelező erejű utasításokat tartalmaz az e dokumentumban foglalt rendelkezések végrehajtására vonatkozóan – felkéri az exportőröket annak mérlegelésére, hogy a fogadó országban a) a készletkezelés és -biztonság megfelelő színvonalú-e (beleértve a MOSAIC-ot és az IATG-et); és b) előfordultak-e a készletek eltűnésével kapcsolatos problémák ismert esetei (6).

A felhasználói útmutató a tényleges biztonság és készletkezelés fontosságára nemcsak a 7. kritérium végrehajtása és az illetéktelen kezekbe kerülés kockázatának értékelése tekintetében utal, hanem az uniós közös álláspont 1., illetve 2. kritériumának alkalmazása tekintetében is, amelyek a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartására, illetve az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására vonatkoznak. Az útmutató értelmében különösen az ENSZ cselekvési programjában előirányzott előírások – beleértve a készletkezelésre vonatkozóakat is – betartása releváns annak értékelése szempontjából, hogy a címzettek tiszteletben tartják-e az 1. kritérium szerinti nemzetközi kötelezettségeket (7). Ezen túlmenően az Útmutató a „raktári készletek – beleértve a fegyver- és lőszertöbbletek – kezelésére és biztonságára” – vonatkozó „megfelelő eljárások” meglétét, valamint a „lopás” és a raktári készletek eltűnése” tekintetében fennálló problémát említi a megjelölt végfelhasználó országában mint olyan elemet, amelyet figyelembe kell venni annak értékelése során, hogy fennáll-e a kockázata annak, hogy az exportált fegyvereket a 2. kritérium szerint az emberi jogokat vagy a nemzetközi humanitárius jogot megsértve használják (8).

Az EU közös álláspontja és a felhasználói útmutató szintén releváns iránymutatást nyújt az információmegosztáshoz, amely az AAMVS fontos eleme. Az EU közös álláspontjának 4. cikke előírja, hogy a tagállamoknak információt kell cserélniük a kiviteli engedélyek elutasításáról, és konzultálniuk kell egy olyan engedély jóváhagyásának mérlegelésekor, amely „lényegében azonos” egy másik tagállam által korábban elutasított engedéllyel. Ezt a rendelkezést tovább erősíti az EU közös álláspontjának 7. cikke, amely előírja, hogy a tagállamok „erősítik együttműködésüket és előmozdítják politikáik közelítését” a fegyverkivitel ellenőrzése terén a – nemcsak az elutasításokra, hanem a fegyverkiviteli politikákra vonatkozó – „releváns információk cseréjével”. A felhasználói útmutató arra ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg az információkat a nonproliferációs és a fegyverek kivitelével foglalkozó munkacsoporton (COARM) belül, valamint „a COARM online rendszerét, vagy ha a „korlátozott” minősítést ítélik megfelelőnek, a COREU-üzeneteket” felhasználva. Az információcserének ki kell terjednie azokra az információkra is, amelyek hasznosak lehetnek más tagállamok számára az illetéktelen kezekbe jutás kockázatának megelőzése érdekében (9).

Az EU közös álláspontja egyértelmű kapcsolatot teremt a kialakult politika és az AAMVS között. A kapcsolatot a (KKBP) 2020/979 tanácsi határozat hozta létre, és az EU AAMVS-t kifejezetten arra tervezték, hogy támogassa az exportellenőrzési hatóságokat az uniós közös álláspont 7. kritériumának alkalmazásában azáltal, hogy technikai eszközként szolgál a potenciális importáló államok által végrehajtott biztonsági és védelmi intézkedések elemzéséhez. Az alkalmazott módszertan összhangban van a szabványnak a felhasználói útmutató szerinti, a nemzetközileg elfogadott, meglévő bevált gyakorlatokhoz viszonyított értékelésével. A közös álláspont 4. cikke politikai indokolást is tartalmaz az EU AAMVS információmegosztási összetevőjére vonatkozóan.

A Tanács (KKBP) 2021/38 határozata (2021. január 15.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kivitelével összefüggésben a végfelhasználói igazolások elemeire vonatkozó közös megközelítés meghatározásáról

A Tanács (KKBP) 2021/38 határozata közös megközelítést határoz meg a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kivitelével összefüggésben a végfelhasználói igazolások elemeire vonatkozóan (10). A határozat két „opcionális elemet” tartalmaz, amelyek alapján az államok az AAMVS szempontjából közvetlenül relevánsnak tekinthetik: c) annak lehetővé tételét, hogy az exportáló állam a szállítást követően helyszíni ellenőrzést végezzen; d) a végfelhasználónak a fegyverek és lőszerek biztonságos kezelésére való kapacitását igazoló biztosítékok nyújtását, beleértve az áruk tárolási helyén a készletek biztonságos kezelésére irányuló kapacitását is.

Az AAMVS tartalmazhat egy, a szállítást követő ellenőrzési módszertant az önértékelésben szereplő állítások helyszíni ellenőrzésének támogatására. Ez még magasabb szintű bizonyosságot biztosítana.

7.   Kommunikációs és láthatósági stratégia

Az AMAT-nak minden megfelelő intézkedést meg kell majd tennie annak érdekében, hogy az Európai Bizottság által közzétett, „Az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági követelmények – 2018” című kiadványnak megfelelően felhívja a figyelmet arra, hogy e projektet az EU finanszírozta. Az európai uniós támogatás tényét fel fogják tüntetni a meghívókban és a különböző események résztvevőivel megosztott egyéb dokumentumokban is. Az AMAT gondoskodik majd arról, hogy az EU képviselői lehetőség szerint részt vehessenek azokon az eseményeken, amelyek e határozat alapján részesülnek támogatásban.

Az EU-t minden olyan regionális és nemzetközi rendezvényen, ahol az AAMVS bemutatásra kerül, a projekt vezetőjeként tüntetik majd fel. Az EU AAMVS kiváló motivációként szolgálhat más regionális szervezetek számára, így az AMAT ösztönözni és támogatni fogja az eszköz népszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket a fegyverzet-ellenőrzéssel foglalkozó különböző keretekben. Az EU képviselői felkérést fognak kapni észrevételeik megtételére, továbbá az EU logója megjelenítésre fog kerülni a prezentációkban és a hirdetésekben.

---

(1)  A CSP7 elnökségének munkadokumentum-tervezete: Strengthening efforts to eradicate the illicit trade in small arms and light weapons and ensure efficient stockpile management (A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmének felszámolására, illetve a hatékony készletkezelés biztosítására irányuló erőfeszítések megerősítése).

(2)  Az Európai Unió Tanácsa: A Tanács következtetései a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia elfogadásáról, Brüsszel, 2018. november 19., 13581/18, <https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13581-2018-INIT/hu/pdf>.

(3)  Európai Bizottság: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó uniós cselekvési terv (2020–2025) (30. lábjegyzet).

(4)  Lásd a Nyugat-Balkánon a kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jogellenes birtoklásának, az azokkal való visszaélésnek és az azokkal való kereskedelemnek a 2024-ig történő fenntartható megoldását célzó ütemterv (Roadmap for a sustainable solution to the illegal possession, misuse and trafficking of Small Arms and Light Weapons (SALW)/firearms and their ammunition in the Western Balkans by 2024) (London, 2018. július 10.) 7. célkitűzését, <https://www.seesac.org/f/docs/publications-salw-control-roadmap/Regional-Roadmap-for-a-sustainable-solution-to-the.pdf>.

(5)  A Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2008. december 8.) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (7. pont).

(6)  Az Európai Unió Tanácsa: Felhasználói útmutató a (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozattal módosított 2008/944/KKBP tanácsi közös állásponthoz, 129. o.

(7)  Az Európai Unió Tanácsa: Felhasználói útmutató a (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozattal módosított 2008/944/KKBP tanácsi közös állásponthoz, 24. o.

(8)  Az Európai Unió Tanácsa: Felhasználói útmutató a (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozattal módosított 2008/944/KKBP tanácsi közös állásponthoz, 58. o.

(9)  Az Európai Unió Tanácsa, Felhasználói útmutató a (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozattal módosított 2008/944/KKBP tanácsi közös állásponthoz, HL L 239., 2019.9.17., 159. o.

(10)  A Tanács (KKBP) 2021/38 határozata (2021. január 15.) a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kivitelével összefüggésben a végfelhasználói igazolások elemeire vonatkozó közös megközelítés meghatározásáról, HL L 14., 2021.1.18., 4. o. <https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32021D0038&from=HU>.

1. cikk

A (KKBP) 2019/2009 határozat 5. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

1. cikk

Az Olasz Köztársaság arra irányuló kérelmét, hogy a Miglionico-alagút mentesüljön az 1303/2014/EU bizottsági rendelet melléklete 4.2.1.5.2 b) (1) pontjának alkalmazása alól, a Bizottság elfogadja az alagút következő korszerűsítéséig vagy felújításáig azzal a feltétellel, hogy alkalmazni kell az Olasz Köztársaság által javasolt alternatív intézkedést.

Az Olasz Köztársaság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, amennyiben olyan információ áll rendelkezésére, amely észszerűen megkérdőjelezheti azt a megállapítást, amely szerint az 1303/2014/EU rendelet melléklete 4.2.1.5.2 b) (1) pontjának alkalmazása alóli mentesülés nem veszélyezteti a Miglionico-alagút biztonságosságát.

2. cikk

Ennek a határozatnak az Olasz Köztársaság a címzettje.

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában az (EU) 2015/2332 határozat (EKB/2015/43) 1. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

2. cikk

A 2023-ban kibocsátandó euroérmék mennyiségének engedélyezése

Az EKB engedélyezi az euroövezeti tagállamok által 2023-ban kibocsátandó érméknek az alábbi táblázatban meghatározott mennyiségét:

(millió EUR)
	A 2023-ban kibocsátandó euroérmék engedélyezett mennyisége
	Forgalomba hozatalra szánt érmék	Gyűjtőknek szánt érmék (forgalomba hozatalra nem szánt)	Az érmekibocsátás mennyisége
Belgium	38,00	0,40	38,40
Németország	427,00	206,00	633,00
Észtország	15,30	0,29	15,59
Írország	32,60	0,50	33,10
Görögország	125,50	0,62	126,12
Spanyolország	303,00	40,00	343,00
Franciaország	284,00	55,00	339,00
Horvátország	316,34	0,43	316,77
Olaszország	257,00	4,55	261,55
Ciprus	6,00	0,01	6,01
Lettország	10,00	0,20	10,20
Litvánia	12,00	0,41	12,41
Luxemburg	13,20	0,26	13,46
Málta	8,00	0,50	8,50
Hollandia	49,00	1,00	50,00
Ausztria	81,00	175,51	256,51
Portugália	71,50	2,00	73,50
Szlovénia	25,50	1,50	27,00
Szlovákia	16,00	2,00	18,00
Finnország	10,00	5,00	15,00
Összesen	2 100,94	496,18	2 597,12

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat a címzettekkel történő közlése napján lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak azon tagállamok a címzettjei, amelyek pénzneme az euro, valamint Horvátország.