a)

a 6.3.2. szakasz szerinti „interpolációs családot” meghatározó szempontok tekintetében nem különböznek egymástól;

b)

ugyanabba a B6. melléklet 2.3.2. szakasza szerinti „CO2-interpolációs tartományba” tartoznak;

c)

nem különböznek egymástól olyan, a kipufogógáz-kibocsátásra nem elhanyagolható hatást gyakorló jellemzők tekintetében, mint például a következők:

a)

légköri nyomás: p0 = 100 kPa;

b)

légköri hőmérséklet: T0 = 20 °C;

c)

száraz levegő sűrűsége: ρ0 = 1,189 kg/m3;

d)

szélsebesség: 0 m/s.

a)

szikragyújtású motorral felszerelt járművek esetében a gyártó nyilatkozata a gyújtáshibáknak arról, az összes gyújtási esemény számához viszonyított legkisebb százalékos arányáról, amely – ha az ezen előírás B. mellékletében leírt 1. típusú vizsgálatnál a vizsgálat kezdetétől fogva előfordul – a 6.8.2. szakaszban megadott OBD-küszöbértékek túllépését okozhatja, vagy pedig a kipufogórendszer katalizátorának vagy katalizátorainak visszafordíthatatlan károsodáshoz vezető túlhevülését eredményezheti;

b)

részletes írásbeli információ, amely teljeskörűen leírja a fedélzeti diagnosztikai rendszer funkcionális működési jellemzőit, beleértve a jármű kibocsátáscsökkentő rendszere minden olyan elemének felsorolását, amelyet a fedélzeti diagnosztikai rendszer ellenőriz;

c)

leírás arról a hibajelzőről, amellyel a fedélzeti diagnosztikai rendszer hiba előfordulását jelzi a járművezetőnek;

d)

ez a szakasz kizárólag az 1A. szintre vonatkozik:

a gyártó nyilatkozata arról, hogy a fedélzeti diagnosztikai rendszer – észszerűen feltételezhető vezetési körülmények között – megfelel a használat közbeni működés tekintetében az ezen előírás C5. melléklete 1. függelékének 7. szakaszában előírt követelményeknek;

e)

ez a szakasz kizárólag az 1A. szintre vonatkozik:

egy terv, amely részletesen leírja a számláló és a nevező megnövelésének műszaki kritériumait és annak indoklását azokban az ellenőrző rutinokban, amelyeknek meg kell felelniük az ezen előírás C5. melléklete 1. függelékének 7.2. és 7.3. szakaszában előírt követelményeknek, valamint tartalmazza a számlálóknak, a nevezőknek és az általános nevezőnek az ezen előírás C5. melléklete 1. függelékének 7.7. szakaszában ismertetett feltételek miatti letiltásának műszaki kritériumait és annak indoklását;

f)

leírás azokról az intézkedésekről, amelyek megakadályozzák a kibocsátáscsökkentő számítógép manipulálását és beállításainak megváltoztatását;

g)

adott esetben a 6.8.1. szakaszban említett OBD-család adatai;

h)

adott esetben más típusjóváhagyások másolatai, olyan megfelelő adatokkal, melyek lehetővé teszik a jóváhagyás kiterjesztését és a romlási tényezők meghatározását.

1. rész

:

a nyomtatott nagy „E” betű és a típusjóváhagyást megadó szerződő fél egyedi azonosító száma (1).

2. rész

:

a 154-es szám, amelyet az „R” betű, majd a következők követnek:

3. rész

:

négyjegyű sorszám (adott esetben kezdő nullákkal). A sorszámozást 0001-gyel kell kezdeni.

4. rész

:

kétjegyű sorszám (adott esetben kezdő nullákkal) a kiterjesztés jelölésére. A sorszámozást 00-val kell kezdeni.

a)

a kizárólag ásványi dízellel, biodízellel, benzinnel, etanollal vagy ezek bármely kombinációjával meghajtott, tisztán belső égésű motorral felszerelt járművek és nem külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (NOVC-HEV);

b)

az elektromos árammal és az a) pontban említett üzemanyagok bármelyikével üzemeltetett, külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (OVC-HEV).

a)

az eszközt a motor sérülések vagy baleset elleni védelme és a jármű biztonságos üzemelése érdekében szerelik be;

b)

az eszköz csak a motorindításhoz szükséges feltételek között működik;

vagy

c)

a vizsgálati eljárások alapjában véve olyan feltételek mellett folynak, amelyekkel a párolgási kibocsátás és az átlagos kipufogógáz-kibocsátás ellenőrizhető.

a)

IP = interpolációs család a 6.3.2. szakaszban meghatározottak szerint, az interpolációs módszer használatával vagy anélkül

b)

RL = kigurulási menetellenállási járműcsalád a 6.3.3. szakaszban meghatározottak szerint

c)

RM = kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád a 6.3.4. szakaszban meghatározottak szerint

d)

PR = periodikusan regeneráló rendszer (Ki) szerinti járműcsalád a 6.3.5. szakaszban meghatározottak szerint

e)

AT = ATCT szerinti család a B6a. melléklet 2. szakaszában meghatározottak szerint

f)

EV = párolgási kibocsátási család a 6.6.3. szakaszban meghatározottak szerint

g)

DF = tartóssági család a 6.7.5. szakaszban meghatározottak szerint

h)

OB = az OBD-család azonosítója a 6.8.1. szakaszban meghatározottak szerint

i)

ER = a reagenst használó kipufogógáz-utókezelő rendszer (ER) szerinti család a 6.9.2. szakaszban meghatározottak szerint

j)

GV = a GFV-család azonosítója a 6.3.6.3. szakaszban meghatározottak szerint

k)

KC = a KCO2 korrekciós tényező szerinti járműcsalád azonosítója a 6.3.11. szakaszban meghatározottak szerint

a)

a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati ciklusok (WLTC-k) a B1. melléklet szerint;

b)

a sebességfokozat-megválasztás és -váltási pont meghatározása a B2. melléklet szerint;

c)

a B3. mellékletben meghatározott megfelelő üzemanyag(ok);

d)

a kigurulási menetellenállás és fékpad beállítása a B4. melléklet szerint;

e)

a B5. melléklet szerinti vizsgálati berendezés;

f)

a B6. és a B8. melléklet szerinti vizsgálati eljárások;

g)

a B7. és a B8. melléklet szerinti számítási módszerek.

a)

a B1. melléklet 2. szakaszában leírt különböző járműosztályokhoz tartoznak;

b)

a B1. melléklet 8. szakaszában leírt különböző redukálási szintekkel rendelkeznek;

c)

különböző, a B1. melléklet 9. szakaszában leírt leszabályozott sebességgel rendelkeznek.

a)

a belső égésű motor fajtája: az üzemanyag fajtája (vagy fajtái a rugalmas üzemanyag-felhasználású vagy kétfajta üzemanyaggal működő járművek esetében), égési folyamat, a motor hengerűrtartalma, teljes terhelési jellemzők, motortechnológia és feltöltőrendszer, valamint más motoralrendszerek vagy -jellemzők, amelyek nem elhanyagolható hatással vannak a CO2-kibocsátásra a WLTP szerinti körülmények között;

b)

az erőátviteli rendszeren belül a CO2-kibocsátásra hatással lévő valamennyi alkotóelem működési elve;

c)

a sebességváltó típusa (azaz kézi, automata, fokozatmentes [CVT] sebességváltó) és a sebességváltás modellje (azaz névleges nyomaték, sebességfokozatok száma, tengelykapcsolók száma stb.);

d)

n/v hányadosok (a motor fordulatszáma osztva a jármű sebességével). Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az eltérés egyetlen áttétel esetében sem haladja meg a 8 százalékot a leggyakrabban beszerelt sebességváltó-típus n/v hányadosaihoz viszonyítva;

e)

a hajtott tengelyek száma.

a)

az elektromos gépek típusa és darabszáma: felépítés (aszinkron/szinkron stb.), hűtés fajtája (léghűtés, folyadékhűtés), továbbá olyan egyéb jellemzők, amelyek nem elhanyagolható hatással vannak a CO2-kibocsátásra és az elektromosenergia-fogyasztásra a WLTP szerinti körülmények között;

b)

az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer fajtája (cella típusa, kapacitás, névleges feszültség, névleges teljesítmény, hűtés fajtája [léghűtés, folyadékhűtés]);

c)

az elektromos gép és az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer közötti, az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer és a kisfeszültségű energiaforrás közötti, valamint a hálózati töltőcsatlakozás és az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer közötti elektromosenergia-átalakító fajtája, továbbá olyan egyéb jellemzők, amelyek nem elhanyagolható hatással vannak a CO2-kibocsátásra és az elektromosenergia-fogyasztásra a WLTP szerinti körülmények között. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság engedélyével a hálózati töltőcsatlakozás és az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer közötti, kisebb teljesítményveszteségű elektromosenergia-átalakító is a járműcsaládba tartozhat;

d)

a vizsgálat kezdetétől az átmeneti ciklusig – azt is beleértve – lezajlott töltéslemerítési ciklusok száma közötti különbség nem haladhatja meg az egyet.

a)

az elektromos gépek típusa és darabszáma: felépítés (aszinkron/szinkron stb.), hűtés fajtája (léghűtés, folyadékhűtés), továbbá olyan egyéb jellemzők, amelyek nem elhanyagolható hatással vannak az elektromosenergia-fogyasztásra és a hatótávolságra a WLTP szerinti körülmények között;

b)

az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer fajtája (cella típusa, kapacitás, névleges feszültség, névleges teljesítmény, hűtés fajtája [léghűtés, folyadékhűtés]);

c)

a sebességváltó típusa (azaz kézi, automata, fokozatmentes [CVT] sebességváltó) és a sebességváltás modellje (azaz névleges nyomaték, sebességfokozatok száma, tengelykapcsolók száma stb.);

d)

a hajtott tengelyek száma;

e)

az elektromos gép és az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer közötti, az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer és a kisfeszültségű energiaforrás közötti, valamint a hálózati töltőcsatlakozás és az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer közötti elektromosenergia-átalakító fajtája, továbbá olyan egyéb jellemzők, amelyek nem elhanyagolható hatással vannak az elektromosenergia-fogyasztásra és a hatótávolságra a WLTP szerinti körülmények között. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság engedélyével a hálózati töltőcsatlakozás és az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer közötti, kisebb teljesítményveszteségű elektromosenergia-átalakító is a járműcsaládba tartozhat;

f)

az erőátviteli rendszeren belüli valamennyi olyan alkotóelem működési elve, amely hatással van az elektromosenergia-fogyasztásra;

g)

n/v hányadosok (a motor fordulatszáma osztva a jármű sebességével). Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az eltérés egyetlen áttétel esetében sem haladja meg a 8 százalékot a leggyakrabban beszerelt sebességváltó-típus és -modell n/v hányadosaihoz viszonyítva.

a)

az elektromos gépek típusa és darabszáma: felépítés (aszinkron/szinkron stb.), hűtés fajtája (léghűtés, folyadékhűtés), továbbá olyan egyéb jellemzők, amelyek nem elhanyagolható hatással vannak az üzemanyag-fogyasztásra (vagy üzemanyag-hatékonyságra) és az elektromosenergia-fogyasztásra a WLTP szerinti körülmények között;

b)

üzemanyagcella típusa (cellatípus, névleges feszültség), hűtés fajtája (léghűtés, folyadékhűtés), továbbá olyan egyéb üzemanyagcella-alrendszerek vagy jellemzők, amelyek nem elhanyagolható hatással vannak az üzemanyag-fogyasztásra (vagy üzemanyag-hatékonyságra) a WLTP szerinti körülmények között;

c)

az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer fajtája (típus, kapacitás, névleges feszültség, névleges teljesítmény, hűtés fajtája [léghűtés, folyadékhűtés]);

d)

a sebességváltó típusa (azaz kézi, automata, fokozatmentes [CVT] sebességváltó) és a sebességváltás modellje (azaz névleges nyomaték, sebességfokozatok száma, tengelykapcsolók száma stb.);

e)

a hajtott tengelyek száma;

f)

az elektromos gép és az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer közötti, az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer és a kisfeszültségű energiaforrás közötti, valamint a hálózati töltőcsatlakozás és az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer közötti elektromosenergia-átalakító fajtája, továbbá olyan egyéb jellemzők, amelyek nem elhanyagolható hatással vannak az üzemanyag-fogyasztásra (vagy üzemanyag-hatékonyságra) és az elektromosenergia-fogyasztásra WLTP körülmények között. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság engedélyével a hálózati töltőcsatlakozás és az újratölthető elektromos hajtóenergia-tároló rendszer közötti, kisebb teljesítményveszteségű elektromosenergia-átalakító is a járműcsaládba tartozhat;

g)

az erőátviteli rendszeren belüli valamennyi olyan alkotóelem működési elve, amely hatással van az üzemanyag-fogyasztásra (vagy üzemanyag-hatékonyságra) és az elektromosenergia-fogyasztásra;

h)

n/v hányadosok. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha az eltérés egyetlen áttétel esetében sem haladja meg a 8 százalékot a leggyakrabban beszerelt sebességváltó-típus és -modell n/v hányadosaihoz viszonyítva.

a)

a sebességváltó típusa (azaz kézi, automata, fokozatmentes [CVT] sebességváltó) és a sebességváltás modellje (azaz névleges nyomaték, sebességfokozatok száma, tengelykapcsolók száma stb.). A gyártó kérésére és a felelős hatóság engedélyével kisebb teljesítményveszteségű sebességváltó is a járműcsaládba tartozhat;

b)

a hajtott tengelyek száma.

a)

a sebességváltó típusa (azaz kézi, automata, fokozatmentes [CVT] sebességváltó);

b)

a hajtott tengelyek száma.

a)

a belső égésű motor fajtája: üzemanyagtípus, égési folyamat;

b)

periodikusan regeneráló rendszer (pl. katalizátor, részecskeszűrő);

c)

a járműcsaládba tartozó egyes járművek vizsgálati tömege legfeljebb 250 kg értékkel haladhatja meg a Ki igazolási eljáráshoz használt jármű vizsgálati tömegét.

6.3.6.3.1.

Ugyanabba a GFV-családba csak azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi lényeges jellemzők tekintetében megegyeznek a GFV-alapjárműv(ekk)el:

6.3.6.3.2.

Tekintettel a 6.3.6.3.1. szakasz c) és d) pontjában előírt követelményekre:

abban az esetben, amikor bebizonyosodik, hogy két gázüzemű jármű az igazolt leadott teljesítménye – nevezetesen P1 és P2 (P1 < P2) – kivételével ugyanazon család tagja lehet, és mindkettőt úgy vizsgálják, mintha alapjármű lenne, a családkapcsolat minden olyan járműre érvényes, amelynek igazolt leadott teljesítménye 0,7 P1 és 1,15 P2 között van.

a)

amelyeket azért osztottak fel, mert túllépték a 20 g/km CO2 maximális interpolációs tartományt (az M jármű mérése esetén a határérték: 30 g/km);

b)

amelyeket azért osztottak fel, mert ugyanazon belső égésű motorhoz különböző motorteljesítmény-értékek tartoznak (a teljesítménykülönbség kizárólag a szoftverhez kapcsolódik);

c)

amelyeket azért osztottak fel, mert az n/v hányadosok éppen meghaladják a 8 %-os tűrést;

d)

amelyeket felosztottak, de továbbra is megfelelnek az egyetlen adott interpolációs családra vonatkozó összes kritériumnak;

e)

amelyeket azért osztottak fel, mert a hajtott tengelyek száma eltérő.

a)

az üzemanyagtartály rendszer anyaga és felépítése;

b)

a gőztömlő anyaga;

c)

az üzemanyag-vezeték anyaga és az összekapcsolási technika;

d)

zárt vagy nem zárt tartállyal rendelkező üzemanyagrendszer;

e)

az üzemanyagtartály megkerülőszelepének beállítása (levegőbeeresztés és -kiengedés);

f)

az aktívszén-tartály butánfeldolgozási kapacitása (BWC300) a legmagasabb érték 10 százalékos tartományán belül van (ugyanazon típusú faszénnel töltött aktívszén-tartályok esetében a faszén mennyiségének azon érték 10 százalékos tartományán belül kell lennie, amelyhez a BWC300-at meghatározták);

g)

a kifúvatásvezérlő rendszer (például a szelep típusa, kifúvatásvezérlési stratégia).

a)

motor:

b)

a kibocsátáscsökkentő rendszer paraméterei:

a)

az égési folyamat (azaz szikragyújtású/kompressziós gyújtású; kétütemű/négyütemű/forgómotor);

b)

az üzemanyag-adagolás módja (azaz egypontos vagy többpontos üzemanyag-befecskendezés); valamint

c)

az üzemanyagtípus (azaz benzin, dízel, rugalmas felhasználású benzin/etanol, rugalmas felhasználású dízel/ /biodízel, földgáz/biometán, LPG, kétfajta üzemanyag: benzin/földgáz/biometán, kétfajta üzemanyag: benzin/LPG).

a)

a katalizátor típusa (azaz oxidációs, hármas hatású, fűtött katalizátor, szelektív redukciós katalizátor, egyéb);

b)

a részecskeszűrő típusa;

c)

másodlagoslevegő-befúvás (azaz van vagy nincs); valamint

d)

kipufogógáz-visszavezetés (azaz van vagy nincs).

a)

reagensbefecskendező (elv, felépítés);

b)

a reagensbefecskendező elhelyezkedése;

c)

észlelési stratégiák (a reagensszint, az adagolás és a minőség, vagy a reagensszint és az NOx-kibocsátás ellenőrzése tekintetében);

d)

a figyelmeztető kijelzése: üzenetek, a visszajelző lámpák felvillanási sorrendje és a hangjelzést adó alkotóelemek jeladási sorrendje (adott esetben);

e)

használatkorlátozási opció;

f)

NOx-érzékelő (a 6. függelék 6. szakaszában leírt opció alkalmazása) vagy reagensminőség-érzékelő (a 6. függelék 4. és 5. szakaszában leírt opció alkalmazása).

a)

a 3.0.1. szakasz a) és c) pontjában foglalt kritériumoknak megfelelő olyan további járművek felvétele, amelyek ciklusenergiája alacsonyabb, mint a High járműé;

b)

interpolációs család létrehozása a Low jármű vizsgálatával (lehetőleg annak a járműnek a használatával, amelyet az eredeti jóváhagyás során High járműként vizsgáltak). Ebben az esetben a kiterjesztett jóváhagyás hatálya alá tartozó valamennyi járműnek meg kell felelnie a 3.0.1. szakasz a), b) és c) pontjában foglalt kritériumoknak;

c)

interpolációs család létrehozása a High jármű Low járművé történő átnevezésével és a High jármű vizsgálatával (lehetőleg annak a járműnek a használatával, amelyet az eredeti jóváhagyás során High járműként vizsgáltak). Ebben az esetben a kiterjesztett jóváhagyás hatálya alá tartozó valamennyi járműnek meg kell felelnie a 3.0.1. szakasz a), b) és c) pontjában foglalt kritériumoknak;

a)

a járművek ugyanabba a 6.7.5. szakaszban meghatározott tartóssági családba tartoznak;

b)

a tartóssági családon belül kapott, legrosszabb eset szerinti romlási tényező (DF) kerül alkalmazásra. Ha a kiterjesztés azokra a járművekre is irányadó, amelyek ciklus-energiaigénye nagyobb, mint azé a járművé, amelyre a romlási tényezőket megállapították, akkor a legrosszabb eset szerinti romlási tényezőt arra a járműre kell meghatározni, amely a kibocsátáscsökkentő rendszer bemeneténél a 7.6.2. szakaszban előírtaknak megfelelően mért legmagasabb hőmérsékleti értékkel bír.