(1)

2002. december 19-én az uniós gazdasági ágazat által benyújtott panaszt követően az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) dömpingellenes eljárást indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) (2). A Tanács a 435/2004/EK rendelettel (3) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések).

(2)

Az eredeti intézkedésekkel kapcsolatban később sor került az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján két hatályvesztési felülvizsgálatra (4) (a továbbiakban: az előző hatályvesztési felülvizsgálatok), valamint az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján egy részleges időközi felülvizsgálatra (5).

(3)

Az eredeti intézkedések a Fang Da Food Additive (Shen Zhen) Limited és a Fang Da Food Additive (Yang Quan) Limited (a vállalatok egy vállalatcsoportba tartoznak; a továbbiakban együtt: Fang Da) kínai exportáló gyártók által előállított nátrium-ciklamát behozatalának kivételével a Kínai Népköztársaságból és Indonéziából származó nátrium-ciklamát valamennyi behozatalára érvényesek voltak. Mivel esetükben nem állapítottak meg dömpinget, e vállalatokra eredetileg nulla százalékos vámtételt határoztak meg (6).

(4)

A WTO Fellebbezési Testületének a „Mexikó – A marhahúsra és a rizsre vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések” ügyre vonatkozó jelentésével (7) összhangban a Fang Da nem képezte a 435/2004/EK rendelettel bevezetett intézkedések előző hatályvesztési felülvizsgálatainak tárgyát, és nem tartozott a hatályban levő intézkedések hatálya alá ezen felülvizsgálatokat követően.

(5)

A Bizottság 2015. augusztus 12-én, az uniós gazdasági ágazat által benyújtott panaszt követően a Fang Da csoportra korlátozódva dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozóan. (8) A Bizottság az (EU) 2016/1159 rendelettel (9) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó, a Fang Da által előállított nátrium-ciklamát behozatalára.

(6)

Ennek eredményeképpen az Indonéziára alkalmazandó vámtétel 0,24 EUR/kg–0,27 EUR/kg, míg a Kínára alkalmazandó vámtétel 0,23 EUR/kg–1,17 EUR/kg lett (a továbbiakban: a hatályos intézkedések).

(7)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (10) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(8)

A felülvizsgálati kérelmet 2021. április 14-én nyújtotta be a Productos Aditivos S.A. (a továbbiakban: a kérelmező), a nátrium-ciklamát egyedüli, és ezáltal az uniós termelés 100 %-át képviselő uniós gyártója. A felülvizsgálat iránti kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásához, valamint az Indonéziából érkező dömping megismétlődéséhez, és az uniós gazdasági ágazatnak a Kínából érkező behozatal által okozott kár folytatódásához (11), valamint valószínűsíthetően az Indonézia által okozott kár megismétlődéséhez vezetne.

(9)

A kérelmező az (EU) 2016/1159 rendelet és az (EU) 2016/1160 rendelet (12) által bevezetett intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát kérte.

(10)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt nyomán megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság a Kínából és Indonéziából (a továbbiakban: érintett országok) származó nátrium-ciklamát Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2021. július 16-án megindította a hatályvesztési felülvizsgálatot. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (13).

(11)

A dömping és a kár folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2020. július 1. és 2021. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezen túlmenően külön tájékoztatta a kérelmezőt, az érintett országok ismert gyártóit, az érintett országok hatóságait, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(13)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. A felek nem kértek meghallgatást.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításával kapcsolatban Indonézia kormányától (a továbbiakban: az indonéz kormány) kapott észrevételeket. Az indonéz kormány azt állította, hogy mivel a dömpingellenes vámok 2004 óta hatályban vannak, azok mostanra teljes mértékben orvosolták a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatala által okozott bármely kárt. Mi több, kijelentette, hogy amennyiben az uniós gazdasági ágazatot továbbra is kár éri, az uniós gazdasági ágazatnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalától eltérő tényezők okoztak kárt, beleértve az uniós gazdasági ágazat által önmagának okozott kárt – például a fogyasztói preferenciák helytelen kezelését, melynek következtében a felhasználók előnyben részesíthetik az importált termékeket a belföldiekkel szemben –, és azt állította, hogy Bizottságnak meg kell vizsgálnia ezeket a tényezőket.

(15)

A Bizottság megjegyzi, hogy az indonéz kormány nem nyújtott be állítását alátámasztó bizonyítékot, ezért a Bizottság az állítást megalapozatlannak találta és elutasította. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelem elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódását és megismétlődését, valamint a kár megismétlődését eredményezné, és ezzel eleget tett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt követelményeknek. Ezenkívül a Bizottság a vizsgálat során részletesen megvizsgálta az indonéz kormány – jóllehet megalapozatlan – állításait, amelyekkel az alábbiakban foglalkozunk.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(18)

mivel csak egyetlen független importőr jelentkezett a kért információkkal, nem volt szükség mintavételre a független importőrök körében.

(19)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában és Indonéziában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság és Indonézia az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsák azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegyék fel velük a kapcsolatot.

(20)

Az érintett országokbeli exportáló gyártók egyike sem bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába.

(21)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(22)

A Bizottság megküldte a kérdőívekre mutató hivatkozásokat az egyetlen uniós gyártónak és a független importőrnek, amelyek benyújtották az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (14).

(23)

A kérdőívet az egyetlen uniós gyártó, egy független importőr és két uniós felhasználó küldte vissza kitöltve.

(24)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának és megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

—

Productos Aditivos S.A., Montcada i Reixac, Spanyolország.

(25)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatokban, azaz a jelenleg az ex 2929 90 00 KN-kód (TARIC-kód: 2929900010) alá sorolt nátrium-ciklamát (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(26)

A nátrium-ciklamát élelmiszer-adalékanyagként használt termék, amelyet az élelmiszeripar, illetve az alacsony kalóriatartalmú és diétás asztali édesítőszerek gyártói széles körben használnak édesítőszerként. Kisebb mennyiségben a gyógyszeripar is használja.

(27)

A nátrium-ciklamát vegytiszta anyag. Ugyanakkor, ahogy minden tiszta vegyi anyag, a termék mg/kg arányában meghatározva kisebb mennyiségben szennyeződéseket tartalmazhat. A szennyeződés tartalma határozza meg – az uniós jogszabályok alapján – a nátrium-ciklamát minőségét. A nátrium-ciklamát két különböző formát ölthet: lehet hidratált (HC), 15 % nedvességtartalommal; és vízmentes (AC), legfeljebb 1 % nedvességtartalommal. A nátrium-ciklamát e két formája ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználásuk is azonos; kizárólag édességi fokuk tér el; a HC típusú – víztartalma miatt – kevésbé édes. Az áruk ugyanezért különböző: az AC típusú termék drágább, mint a HC típusú. Következésképpen a két forma ezen eljárás alkalmazásában egyetlen terméknek tekintendő.

(28)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínából és Indonéziából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(29)

Amint az eredeti vizsgálat és az előzetes hatályvesztési felülvizsgálatok során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(30)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(31)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(32)

A felülvizsgálati időszak alatt a nátrium-ciklamát Kínából érkező behozatala továbbra is magas szinteken folytatódott. A Comext (15) adatai alapján a Kínából származó nátrium-ciklamát behozatala a felülvizsgálati időszakban az uniós piac mintegy [51–66 %-át], míg az előző hatályvesztési felülvizsgálat során a 38–45 %-át fedte le. Indonézia esetében ez az érték a felülvizsgálati időszak alatt 0–2 %, az előző hatályvesztési felülvizsgálat során pedig 0–1 % volt. Abszolút értelemben a Kínából és Indonéziából érkező dömpingelt behozatal volumene (a Fang Da exportőr behozatalát nem számítva) a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat időszakában az előző hatályvesztési felülvizsgálathoz hasonló szintű volt.

(33)

A (23) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság 2021. augusztus 31-én tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(34)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösképpen a következőkre: a felülvizsgálat iránti kérelmekben megadott, illetve az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőtől) a vizsgálat során kapott információk, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Globális Kereskedelmi Atlaszból (a továbbiakban: GTA) származó adatok (16).

(35)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(36)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(37)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság 2022. június 10-én tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(38)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Thaiföld megfelelő reprezentatív ország lehet. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő országokat is megvizsgál.

(39)

A Bizottság 2022. március 8-án feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a nátrium-ciklamát gyártásához felhasznált termelési tényezőket. Ezenkívül a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztására vonatkozó szempontok alapján a Bizottság Argentínát, Malajziát és Thaiföldet jelölte meg lehetséges megfelelő reprezentatív országként. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek az első feljegyzéssel kapcsolatban.

(40)

A Bizottság 2022. május 5-én második feljegyzés (a továbbiakban: a második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. A második feljegyzésben a Bizottság Malajziát jelölte meg megfelelő reprezentatív országként, és tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség megállapításához az Ajinomoto (Malaysia) Berhad (a továbbiakban: Ajinomoto Malaysia) nevű, élelmiszereket, fűszereket és szintetikus édesítőszereket gyártó malajziai vállalatra vonatkozó információkat kívánja felhasználni. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(41)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(43)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(44)

A Bizottság a Kínából származó aceszulfám-kálium vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálat (17) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását a kínai vegyipari és petrolkémiai ágazatban. E vizsgálat keretében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(45)

Az említett vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (18).

(46)

Az aceszulfám-káliumra vonatkozó vizsgálat keretében a Bizottság a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy továbbra is megfigyelhető volt a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona (19).

(47)

Ezenfelül a Bizottság megállapította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben volt, hogy befolyást gyakorolhatott az árakra és a költségekre (20).

(48)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Ezenfelül a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (21).

(49)

Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (22).

(50)

Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése (23) értelmében a vegyipari ágazatban torzultak a bérköltségek, valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalatok tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (24).

(51)

A kínai vegyipari ágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

(52)

A Bizottság az elemzést a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta, amelyek egyebek mellett a kérelemből, valamint a Bizottság a Kínában fennálló jelentős torzulásokról szóló, a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított jelentéséből (25) (a továbbiakban: a jelentés) származtak.

(53)

A kérelem ebben az esetben a jelentésre és különösen a kínai vegyipari ágazatot bemutató 16. fejezetre hivatkozott.

(54)

A Bizottság a kérelemben foglalt információkat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(55)

A vegyipari ágazatban továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona és ellenőrzése (26). Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőreinek egyike sem tanúsított együttműködést a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú nátrium-ciklamát-gyártók pontos aránya nem állapítható meg.

(56)

A Bizottság azonban megállapította, hogy számos kínai nátrium-ciklamát-gyártó állami tulajdonban van – ilyen például a Tianjin North Food Co. Ltd., amely 100 %-ban a Tianjin Bohai Light Industry Investment Group Co. állami tulajdonú vállalat ellenőrzése alatt áll (27).

(57)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre, a vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) és a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó vállalatok között személyes kapcsolat áll fenn. A fent említett Tianjin North Food Co. Ltd. vállalatban például az igazgatótanács elnöke egyidejűleg a vállalat pártszervezetének titkári pozícióját is betölti (28).

(58)

A vegyipari ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Mint bármely más kínai ágazatban, ezek a gyártók is arra kényszerülnek, hogy pártépítő tevékenység helyszínéül szolgáljanak, továbbá szoros kapcsolatot ápoljanak a KKP-vel és annak ideológiájával. Az alábbi példák jól szemléltetik, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben beavatkozik a nátrium-ciklamát-ágazat működésébe.

(59)

A vizsgálat először a Tianjin Bohai Light Industry Group vállalaton belül tárt fel pártépítő tevékenységet. A vállalat weboldala a Csoport fegyelmi bizottságának egy 2021. áprilisi ülésére hivatkozva kimondja, hogy „a vállalatcsoport fegyelmi bizottsága megszervezte a pártstílus kialakításával, a tiszta kormányzással és a korrupcióellenes tevékenységgel foglalkozó koordinációs csoport ülését, melynek célja a központi ellenőrzéssel és korrigálással kapcsolatos visszajelzések előmozdítása, a Városi Fegyelmi Bizottság és a Városi SASAC-pártbizottság 2021-es Fegyelmi és Felügyeleti Csapatára ruházott főbb feladatok teljeskörű végrehajtása, valamint a vállalatcsoport Stratégiai Fejlesztési Részlegén, Pénzügyi Irányítási Részlegén, Műveletirányítási Részlegén és Megfelelőségkezelési Részlegén foglalkoztatott releváns, felelős elvtársak az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonú reformjának végrehajtásával kapcsolatos meghallgatása volt” (29).

(60)

A KKP vezetése iránti hűséget a Párt 100. évfordulója alkalmából a Csoporton belül 2021 júliusában megrendezett ünnepségekkel kapcsolatos alábbi hivatkozás is megerősíti: „Mindenki megerősítette, hogy megingathatatlanul hallgatni kell a Párt szavaira, hálásnak kell lenni a Pártnak és követni kell a Pártot. »Az ünnepségen meghallgattam a Főtitkár fontos beszédét, és rendkívül izgatott voltam. Mindig arra fogok törekedni, hogy továbbadjam a Pártalapítás kiváló szellemét, megvalósítsam az eredeti szándékot, bátran viseljem a küldetés terhét, és ezáltal megfelelően hozzájáruljak a Csoport színvonalas fejlődésének előmozdításához« – mondta Gao Lei, a Boqing Csoport kiemelkedő kommunista párttagja, valamint a Csoport Megfelelőségkezelési Részlegének igazgatóhelyettese” (30).

(61)

A KKP beavatkozásai azonban nem korlátozódnak az állami tulajdonú vállalatokra. A vizsgálat rámutatott, hogy a Párt felügyeleti és szakpolitikai iránymutatási szerepe a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed. Erre jó példát szolgáltat egy, a Jianan körzet hatóságai által a Nemzeti Xuchangi Gazdasági és Technológiai Fejlesztési Övezettel (31) kapcsolatban közzétett cikk (32): „A városi pártbizottság titkára felkereste a Nemzeti Xuchangi Gazdasági és Technológiai Fejlesztési Övezetet, és megvizsgálta a kulcsfontosságú projektek építését […] Részletekbe menően érdeklődött a megrendelésekről, az alkatrészek beszerzéséről stb. […] A Ruida Food Additives Co., Ltd. évi 15 000 tonna nátrium-ciklamát előállításának helyet adó projekthelyszínén a Tianjin Pharmaceutical Group (állami tulajdonú vállalat) többször is méltatta Xuchang kiváló üzleti környezetét. [A városi pártbizottság titkára] kifejezte reményét, hogy a Tianjin Pharmaceutical Group beruházói bizalma megerősödik, és a Csoport Xuchangot választja támogatási pontként. […] Korszerű gyártási agglomerációs övezetként és regionális gazdasági növekedési pólusként a Nemzeti Xuchangi Gazdasági és Technológiai Fejlesztési Övezetnek teljeskörűen meg kell valósítania Hszi Csin-ping a kínai típusú szocialista gazdaság új korszakával kapcsolatos gazdasági elképzelését, teljes mértékben és pontosan meg kell valósítania az új fejlesztési koncepciót, mindig tisztán kell látnia, valamint fokoznia kell a felelősségérzetet és a válság érzetét. A »kettős forgalmazás« új fejlesztési mintája alapján meg kell erősítenie a kulcsfontosságú iparágak tervezését, és a fejlesztési potenciál fokozására kell összpontosítania”. A KKP az ipari terület által követendő iparpolitikájában a magántulajdonú nátrium-ciklamát-gyártóra, a – 100 %-ban a Ruida Bio-Technology (33), (34) tulajdonában álló – Xuchang Ruida Food Additives vállalatra való közvetlen utalás jól szemlélteti a Párt által az egyes gazdasági szereplők üzleti magatartására a tulajdoni viszonyoktól függetlenül gyakorolt befolyást.

(62)

Megállapításra került továbbá, hogy a nátrium-ciklamát-ágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. Az élelmiszer-adalékanyagok (mint például a felülvizsgálat tárgyát képező termék) az élelmiszer-biztonsági politika szempontjából nélkülözhetetlenek, és ezt az Élelmiszertechnológiai Innovációról szóló tizenharmadik ötéves terv (35) is tükrözi. A vegyi szintetikus édesítőszerek az ipar strukturális kiigazításáról közreadott útmutató katalógusának 2019. évi verziójában (36) is szerepelnek, ezért azokra érvényesek a vonatkozó, hatályban lévő kormányzati politikák.

(63)

Az állam a nátrium-ciklamát előállításához felhasznált inputok piacán is beavatkozik, különös tekintettel a villamos energia-piacára. Bár a nátrium-ciklamát előállításához felhasznált egyik fő input a villamos energia, a villamosenergia-árak Kínában nem a piaci feltételeken alapulnak, és a jelentésben megállapítottak szerint (a központi árazási, árdifferenciálási és közvetlen villamosenergia-vásárlási gyakorlatok miatt) jelentős torzulások érik őket (37).

(64)

Jóllehet a kínai energiapiac számos változáson és reformon ment keresztül, az energiarendszer szempontjából releváns árak némelyike továbbra sem piaci alapú. A kormány elismeri, hogy az árakat jelenleg is nagyrészt az állam kontrollálja: „A villamos energia árának jelenlegi kezelése továbbra is az állam által meghatározott árakon alapul. Az árak kiigazítása gyakran elmarad a költségek változásától, és nehéz kellő időben, észszerűen tükrözni a villamosenergia-fogyasztási költségeket […] A villamos energia értékesítésére vonatkozóan még nem került kialakításra hatékony versenymechanizmus, a villamosenergia-termelő vállalatok közötti piaci ügyletek korlátozottak, és nehéz bevonni a piac döntő szerepét az erőforrások elosztásába” (38).

(65)

Ahogy azt számos későbbi adminisztratív dokumentum is mutatja, a piacnak ez az állam által előidézett gyengesége a piac irányítását célzó további kísérletek kiindulópontja. 2020 novemberében például a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság közzétette a 2021. évi közép- és hosszú távú villamosenergia-szerződések aláírásának előmozdításáról szóló közleményét (39).

(66)

A dokumentum felszólítja „a helyi önkormányzatok illetékes részlegeit, […] hogy igyekezzenek biztosítani, hogy a szerződés szerinti villamosenergia-mennyiség ne legyen alacsonyabb az elmúlt három év átlagos volumenének 80 %-ánál”, az árazás tekintetében pedig „a helyi piaci szabályozás keretében alakítsanak ki egy eltéréselszámolási mechanizmust […], amellyel kezelni tudják a szerződés szerinti árammennyiség és a tényleges fogyasztás közötti eltéréseket”, valamint „fejlesszék a közép- és hosszú távú tranzakciós ármechanizmust. Minden helység köteles szigorúan érvényesíteni a kormány által jóváhagyott villamos áram-szállítási és -elosztási árakat”.

(67)

A közlemény a végrehajtásra vonatkozó egyedi rendelkezéseket is tartalmaz, ilyen többek között a szerződések aláírásához vezető folyamat nyomon követésére szolgáló mechanizmus létrehozása, vagy a szerződések nyomon követésének, közzétételének és végrehajtásának megerősítése (40).

(68)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a vegyipari ágazatban való, a (49) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(69)

A vegyipari ágazatra a (50) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek.

(70)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az (50) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a vegyipari ágazatra. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(71)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, a fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak; amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai; működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(72)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás.

(73)

A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(74)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett gyártók nem nyújtottak be ellentétes értelmű bizonyítékot vagy érveket.

(75)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – a felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(76)

Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(77)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(78)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(79)

A (39) és (40) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához: a termelési tényezőkre vonatkozó első, 2022. március 8-i feljegyzést és a termelési tényezőkre vonatkozó második, 2022. május 5-i feljegyzést. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Malajziát szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(80)

A termelési tényezőkkel kapcsolatos első feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy a nátrium-ciklamátot látszólag nem állítják elő egyetlen olyan országban sem, amelynek gazdasági fejlettségi szintje hasonló Kínához a (78) preambulumbekezdésben említett kritériumok szerint. A terméket kizárólag Kínában, Indonéziában és az EU-ban gyártják.

(81)

Ennek eredményeképpen a Bizottság megvizsgálta, hogy megállapítható-e a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék előállítása. A Bizottság következésképpen jelezte, hogy a nátrium-ciklamáttal azonos kategóriába tartozó édesítőszerek, ízesítőanyagok és élelmiszer-adalékanyagok termelését fogja figyelembe venni az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges, megfelelő reprezentatív ország meghatározásához.

(82)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság Argentínát, Malajziát és Thaiföldet jelölte meg olyan országként, amelyről ismert, hogy azonos általános kategóriába tartozó termékeket gyárt, és amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(83)

Az első feljegyzésben a Bizottság Argentínában és Malajziában egy-egy, Thaiföldön pedig négy olyan vállalatot azonosított be, amelyekre vonatkozóan könnyen hozzáférhetőek a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába tartozó termékekkel kapcsolatos pénzügyi információk a Dun and Bradstreet adatbázisban (43) vagy a vállalat weboldalán.

(84)

Argentínát illetően a Bizottság egy, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel, a nátrium-ciklamáttal azonos általános kategóriába tartozó termékeket előállító gyártóval, a Laboratorios Argentinos Farmesa vállalattal kapcsolatban talált könnyen hozzáférhető pénzügyi információkat a 2020. évi Dun and Bradstreet adatbázisban, közzétett pénzügyi kimutatásokat azonban nem talált.

(85)

Malajzia esetében a Bizottság egy, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába tartozó termékeket előállító gyártóval, az Ajinomoto Malaysia vállalattal kapcsolatban talált a 2018., 2019., 2020. és 2021. március 31-én véget érő pénzügyi évek tekintetében könnyen hozzáférhető, közzétett pénzügyi beszámolókat (44), valamint a Dun and Bradstreet adatbázisban könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat.

(86)

Thaiföld esetében a Bizottság három, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába tartozó termékeket előállító gyártóval kapcsolatban talált a Dun and Bradstreet adatbázisban könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat – egyik esetében a 2020. december 31-én véget érő pénzügyi év, a másik kettő esetében a 2021. március 31-én véget érő pénzügyi év tekintetében. Ezenfelül a Bizottság az Ajinomoto Company (Thailand) Ltd. vállalattal kapcsolatban is talált a 2021. március 31-én véget érő pénzügyi év tekintetében könnyen hozzáférhető adatoka, az Ajinomoto Company (Thailand) Ltd. vállalat pénzügyi információit azonban az Ajinomoto Group éves jelentése foglalta magában, és az Ajinomoto Company (Thailand) vállalatra vonatkozóan nem került sor különálló nyilatkozatra. A másik három thaiföldi vállalatra vonatkozó adatok nem kerültek felhasználásra, mivel azok vagy nem fedték le a felülvizsgálati időszak jelentős részét, vagy a vállalatok nem tették elérhetővé a weboldalukon a teljes auditált pénzügyi beszámolóikat.

(87)

A Bizottság a fentiek fényében úgy ítélte meg, hogy az Ajinomoto Malaysia malajziai vállalat vonatkozásában rendelkezésre álló pénzügyi információk jelentenék a rendes érték számtani képzéséhez szükséges SGA-költségek és nyereség megállapításának legmegfelelőbb forrását. A felülvizsgálati időszak 9 hónapjára kiterjedő auditált pénzügyi kimutatások az Ajinomoto Malaysia esetében könnyen elérhetőek, és lehetővé teszik rendes érték képzéséhez az SGA-költségek és a haszonkulcs megbízható kiszámítását. Ezenfelül az Ajinomoto Malaysia egy nagyméretű vállalat, amely jelentős mennyiségben állít elő a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába tartozó termékeket. Másrészről a fentiekben kifejtettek szerint az Ajinomoto Company (Thailand) vállalatra vonatkozó információk csoportszinten kerültek összevonásra, és az Ajinomoto Thailand vállalatra vonatkozó pénzügyi adatokat illetően nem került sor különálló nyilatkozatra.

(88)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Ajinomoto Malaysia az ízesítőanyagokra és az élelmiszer-adalékanyagokra is kiterjedő pénzügyi adatai megfelelőek voltak e felülvizsgálathoz.

(89)

A Bizottság elemezte ezenfelül a fő termelési tényezők Argentínába, Malajziába és Thaiföldre érkező behozatalát is. Megjegyezte továbbá, hogy a nátrium-ciklamát bizonyos termelési tényezői esetében a nyersanyagok Argentínába, Malajziába és Thaiföldre irányuló behozatalának jelentős része Kínából származott. Az aktív szén tekintetében mindhárom ország esetében jelentősek voltak a kínai mennyiségek. A szulfaminsav tekintetében a mennyiségek Argentína és Thaiföld esetében voltak jelentősek. A ciklohexilamin tekintetében a mennyiségek Malajzia és Thaiföld esetében voltak jelentősek. Ezenfelül a sósav tekintetében Thaiföld esetében beszélhetünk jelentős mennyiségekről. Ez volt a helyzet más lehetséges reprezentatív országok, például Brazília, a Fülöp-szigetek, Peru, Oroszország, Kazahsztán, Törökország és Dél-Afrika esetében is, amelyekre vonatkozóan a Bizottság azonban nem talált olyan, hasonló termékeket előállító gyártókat, melyekre vonatkozóan rendelkezésre állnának könnyen hozzáférhető pénzügyi információk. Mexikó és Kolumbia e három termelési tényező más országokból érkező behozatalának észszerű volumenéről számolt be. A Bizottság azonban nem talált olyan, ezekben az országokban hasonló termékeket előállító gyártókat, melyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak könnyen hozzáférhető pénzügyi információk.

(90)

Ezért bár az említett termelési tényezők Kínából érkező behozatalának magas volumene torzító hatással lehet a más országokból érkező behozatal árára, tekintettel arra, hogy a jelenlegi vizsgálat az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat, amelyhez nem szükséges a dömpingkülönbözet pontos kiszámítása, hanem elegendő a dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítása, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Kínából érkező behozatal magas volumene ellenére felhasználhatja ebben az esetben a (100) preambulumbekezdésben ismertetett módszertan alapján a más országok által alkalmazott importárat.

(91)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Malajziát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint az Ajinomoto (Malaysia) Berhad pénzügyi adatait kívánja tekintetbe venni.

(92)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Malajzia mint reprezentatív ország és az Ajinomoto (Malaysia) Berhad mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(93)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Malajzia megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(94)

A fenti elemzés alapján Malajzia teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(95)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta az exportáló gyártók által a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használt termelési tényezőket (például anyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra nézve.

(96)

Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. Ezenkívül a Bizottság kijelentette, hogy a torzulásmentes munkaerőköltségek megállapításához a Munkaerőpiaci Információs és Elemző Intézet (ILMIA) (45) adatait, a villamosenergia-költségek megállapításához pedig a Tenaga Nasional Berhad (TNB) villamosenergia-vállalat weboldalán (46) közzétett, villamosenergia-árakra vonatkozó információkat fogja felhasználni. A földgázárakkal kapcsolatos statisztikákhoz a Malajziai Energiaügyi Bizottság (Suruhanjaya Tenaga) weboldalán (47) a rendszeres sajtóközleményekben közzétett adatokat használja fel.

(97)

A kérelmező által benyújtott kérelem és az azt követően szolgáltatott összes információ, valamint az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött adatok figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A nátrium-ciklamát termelési tényezői

(98)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe egy, a gyártási általános költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt. Az ennek az értéknek a megállapítása során alkalmazott módszertanról a (106) preambulumbekezdés szolgál magyarázattal.

(99)

A nátrium-ciklamát költségszerkezetét főként a nyersanyagok, azaz a különféle vegyi anyagok, valamint az energia költségei határozzák meg.

(100)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (48) I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (44)–(77) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A más harmadik országokból érkező import Kína, valamint más, WTO-tagsággal nem rendelkező országok kizárását követően is reprezentatív maradt.

(101)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel azonban a (114) preambulumbekezdésben bemutatott ténymegállapításra és a hatályvesztési felülvizsgálat lényegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

(102)

A Bizottság a malajziai Munkaerőpiaci Információs és Elemző Intézet (Institute of Labour Market Information and Analysis, ILMIA) (49) által közzétett statisztikákat használta fel a malajziai munkabérek meghatározásához, a feldolgozóipari ágazat a vizsgálati időszakban érvényes alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltségére vonatkozó információkat alapul véve.

(103)

A villamos energiának a vállalatokra (ipari felhasználók) vonatkozó malajziai árai megtekinthetők a Tenaga Nasional Berhad (TNB) villamosenergia-vállalat weboldalán (50). A legfrissebb árak 2014. január 1-jén kerültek közzétételre, és a felülvizsgálati időszak során még érvényesek voltak. Az egy kWh-ra vonatkozó villamosenergia-költség megállapításához a Bizottság a nátrium-ciklamát-ágazat szempontjából megfelelőnek ítélt, a középfeszültségű általános ipari fogyasztásra vonatkozó E1-díjszabás árait vette figyelembe.

(104)

A malajziai vállalatokra (ipari felhasználókra) vonatkozó földgázárat a Malajziai Energiaügyi Bizottság (Suruhanjaya Tenaga) teszi közzé weboldalán (51) a rendszeres sajtóközleményeiben. A Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozó, kWh-ra átszámított átlagos ipari gáz-árakat vette figyelembe.

(105)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(106)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt adatok alapján a Bizottság megállapította, mekkora részt képviselnek az általános előállítási költségek a teljes előállítási költségen belül. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére.

(107)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes, észszerű összegének megállapításakor a Bizottság az Ajinomoto (Malaysia) a 2020. március 31-ével végződő pénzügyi év adataira támaszkodott. A Bizottság a második feljegyzésben az érdekelt felek számára is elérhetővé tette ezeket az adatokat.

(108)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(109)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a nátrium-ciklamát előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A Bizottság az ellenőrzés során megvizsgálta a kérelmező által közölt felhasználási arányok helytállóságát. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban, Malajziában megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel.

(110)

A meghatározott torzulásmentes gyártási költséget a Bizottság megnövelte a gyártási általános költségekkel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által a felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott adatok alapján történt. Az SGA-költségek és a nyereség megállapítására az Ajinomoto Malaysia a 2021 márciusában véget ért évre vonatkozó, a vállalat auditált beszámolójában foglalt pénzügyi adatok alapján került sor (52). A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte:

(111)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(112)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a Comext adatbázis CIF-árai (Eurostat) alapján, azokat gyártelepi paritásra igazítva állapította meg az exportárat. Ehhez a CIF-árból levonta a (tengeri) szállítási és a biztosítási költségeket, valamint a belföldi fuvarozási költségeket.

(113)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőek szerint megállapított exportárat.

(114)

Ez alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 100 %-nál magasabb volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(115)

A felülvizsgálati időszak alatt a nátrium-ciklamát Indonéziából érkező behozatala gyakorlatilag megszűnt, ezért ez az elhanyagolható volumen nem szolgálhatott alapként a dömping folytatódásának megállapításához. A Bizottság a következő szakaszban elemezte a dömping megismétlődésének valószínűségét.

(116)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping a (114) preambulumbekezdésben foglalt megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó intézkedések hatályvesztése esetére valószínűsíthető-e a dömping folytatódása.

(117)

A kínai gyártók, illetve exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre, nevezetesen az (5) preambulumbekezdésben említett korábbi hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításaira, a felülvizsgálati kérelemben közölt információkra, továbbá a könnyen hozzáférhető információkra és a GTA-ra alapozta az értékelését. A következő elemek vizsgálatára került sor: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje, a harmadik országokkal szemben alkalmazott exportárak, valamint a harmadik országbeli piacok esetleges felvevőképessége.

(118)

A kínai exportőrök/gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság kénytelen volt saját kutatására, az előző hatályvesztési felülvizsgálatok keretében összegyűjtött adatokra, a felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt adatokra és a statisztikákra támaszkodni. A kínai termelési kapacitás az elmúlt tíz év során végig évi 75 000–80 000 tonnás szinten maradt (53).

(119)

A Bizottság nem talált a nátrium-ciklamát iránti kínai keresletre vonatkozó, könnyen hozzáférhető információkat. A GTA adatai alapján a harmadik országokba irányuló kínai kivitel a felülvizsgálati időszak alatt évi 23 000 tonna volt. Az együttműködő exportáló gyártó szabad kapacitása a 2016-ban elvégzett dömpingellenes vizsgálat (54) során [5–15 %] volt. Ez a megközelítés konzervatív, mivel nem valószínű, hogy az országos kapacitáskihasználás ilyen magas lenne. Ennek fényében más rendelkezésre álló információ hiányában még ha a kínai kapacitáskihasználás valóban ilyen magas lenne, a Bizottság akkor is úgy ítélte meg, hogy a kínai szabad kapacitás [5–15 %] vagy [3 750–12 000] volt, amely a teljes uniós kereslet [1,05–2,5]-szeresét teszi ki.

(120)

Nyilvánvaló volt, hogy az uniós piac vonzó a kínai export számára, tekintettel a felülvizsgálati időszak során a 3. táblázatban kifejtettek szerint [51–66 %-os] uniós piaci részesedést elérő, folyamatos és tömeges jelenlétre a dömpingellenes intézkedések ellenére is.

(121)

A Bizottság megvizsgálta továbbá, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy a dömpingárak alkalmazása mellett a kínai exportáló gyártók tovább növelik az Unióba irányuló exportértékesítéseiket. Ebből a célból a Bizottság összehasonlította a kínai exportáló gyártók Unióba irányuló kivitelének árait a más harmadik országok piacain alkalmazott árszintekkel.

(122)

Az együttműködés hiányában a Bizottság a GTA adatait használta fel. Megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára ([1 807–2 650 EUR/tonna]) magasabb volt, mint a harmadik országokkal szemben alkalmazott kínai átlagos exportár (1 373 EUR/tonna). Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártóknak gazdasági érdekükben állna a harmadik országok helyett az Unióba irányítani a kivitelüket, mivel az uniós piac vonzó a számukra. Ebben az esetben a kínai exportőrök más harmadik országbeli piacok árainál magasabb (de az uniós gazdasági ágazat árainál még így is alacsonyabb) árakon exportálhatnának az Unióba.

(123)

Az (EU) 2016/1160 rendeletben már kifejtettek szerint a nátrium-ciklamát élelmiszerekben, italokban és gyógyszeripari termékekben való használata számos harmadik országbeli piacon, köztük az Egyesült Államokban is tilos. Az iratokban nem szerepelt arra utaló jel, hogy a nátrium-ciklamát más harmadik országbeli piacainak várható növekedésével kellene számolni, ahogy a kínai belföldi piaccal és annak várható növekedésével kapcsolatos adat sem szerepelt.

(124)

Következésképpen az uniós piacon kívüli piacok felvevőképessége a becslések szerint igen alacsony, és így az intézkedések hatályvesztése esetén az Unió továbbra is vonzó piac maradna.

(125)

A Kínában rendelkezésre álló, a fentiekben említett szabad kapacitást, valamint az uniós piac kínai exportáló gyártókra gyakorolt vonzerejét figyelembe véve (mely utóbbira a harmadik országbeli exportárakból és a többi piac alacsony felvevőképességéből lehet következtetni) a Bizottság megállapította, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömpingelt kivitel növekedését eredményezné.

(126)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását (amelyet a (125) preambulumbekezdés ismertet), a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

(127)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. A következő elemek vizsgálatára került sor: az Indonéziában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje, a harmadik országokkal szemben alkalmazott exportárak, valamint a harmadik országbeli piacok esetleges felvevőképessége.

(128)

A (20) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen indonéziai gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta az indonéziai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság az indonéziai exportáló gyártókra vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(129)

Ennek következtében a dömping megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, beleértve a felülvizsgálati kérelmekben megadott információkat, az együttműködő felektől a felülvizsgálat során kapott információkat, az import- és exportstatisztikákat és más könnyen hozzáférhető információkat.

(130)

Az indonéziai felek együttműködésének hiányában a Bizottság kénytelen volt az előző hatályvesztési felülvizsgálatok keretében összegyűjtött adatokra, a felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt adatokra és a GTA adataira támaszkodni. Az egy indonéz exportáló gyártóra vonatkozóan rendelkezésre álló információk alapján a második hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság legalább 10 000 tonnára becsülte az indonéziai kapacitást (55). A felülvizsgálat iránti kérelem szerint az indonéziai termelési kapacitás változatlan maradt. A GTA adatai alapján megállapítható volt, hogy a harmadik országokba irányuló indonéziai kivitel 2 500 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt. Ennek alapján Indonéziának a belföldi piac és az uniós piac számára fennmaradó szabad kapacitása 7 500 tonnára becsülhető. A becslés feltehetően óvatosnak tekinthető, mivel az első hatályvesztési felülvizsgálat során a 2008. évi teljes indonéziai kapacitást 18 000 tonnára becsülték.

(131)

Az indonéz gyártók belföldi értékesítéseire vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, ezért az uniós piacra irányítható szabad (rendelkezésre álló) kapacitást csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni. A második hatályvesztési felülvizsgálatban az indonéz vállalatok belföldi értékesítését 2 000 tonnára becsülték (56), amely az indonéz gyártók jelenlegi becsült kapacitása alapján így is 5 500 tonna szabad kapacitást hagyna az uniós piac számára. Ez az uniós felhasználás több mint [115–154 %]-át tenné ki a felülvizsgálati időszak alatt. Ezért megállapítható, hogy Indonézia kellő szabad kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy a hatályban levő intézkedések hatályvesztése esetén jelentős mértékben növelni tudja az uniós piacra irányuló értékesítéseit.

(132)

Az uniós gyártó kérdőívre adott válaszai és a GTA statisztikái alapján a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára ([1 807–2 650 EUR/tonna]) magasabb volt, mint a harmadik országokkal szemben alkalmazott indonéziai átlagos exportár (1 526 EUR/tonna). Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén az indonéz exportáló gyártóknak gazdasági érdekükben állna a harmadik országok helyett az Unióba irányítani a kivitelüket. Ebben az esetben más harmadik országbeli piacok árainál magasabb (de az uniós gazdasági ágazat árainál még így is alacsonyabb) árakon exportálhatnának az Unióba.

(133)

Továbbá az intézkedések hiányában az Unióval szemben valószínűsíthetően alkalmazott árak meghatározásához a Bizottság összehasonlította a harmadik országokkal szemben alkalmazott indonéziai exportárakat az indonéziai rendes értékkel is.

(134)

Az indonéziai felek együttműködésének hiányában a Bizottság a rendes értéket a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megadott információk, valamint más könnyen hozzáférhető adatok alapján állapította meg. A kérelemben a rendes érték az uniós gyártó költségelemei, például a nyersanyagok, a munkaerő, az energia és a víz, valamint a karbantartás költségei, továbbá az értékcsökkenés és az általános költségek alapján került kiszámításra. A teljes költséghez ezután hozzáadódott a nyereség összege. A Bizottság kiigazította a felülvizsgálat iránti kérelemben használt referencia-időszak (2020) és a felülvizsgálati időszak közötti inflációval a költségelemeket. Ezenfelül a Bizottság a könnyen hozzáférhető információk alapján kiigazította a nyersanyag- és munkaerőköltségeket.

(135)

Az indonéziai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság más rendelkezésre álló információkat használt fel az exportár megállapításához. Az exportárak meghatározásához a GTA-ban az indonéziai kivitelre vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikákat használta fel. Ehhez a valamennyi harmadik országgal szemben alkalmazott átlagos exportár került felhasználásra. A GTA-ban megtalálható FOB-árból a Bizottság levonta a belföldi szállítási költségeket (57), hogy gyártelepi szintre igazítsa ki azokat.

(136)

A Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket és az exportárat gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(137)

Ez alapján a CIF uniós határparitáson számított ár százalékában kifejezett árkülönbözet 29,6 % volt, amely magasabb volt az eredeti vizsgálatban megállapított legmagasabb dömpingkülönbözetnél (18,1 %).

(138)

Ez arra enged következtetni, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingkülönbözet valószínűsíthetően magasabb lenne, mint az eredeti vizsgálatban volt.

(139)

A (131) preambulumbekezdésben említettek szerint Indonézia nátrium-ciklamát előállítására vonatkozó becsült szabad kapacitása 5 500 tonna, mely az Indonéziából a felülvizsgálati időszak alatt harmadik országokba irányuló teljes exportvolumen több mint kétszeresét teszi ki. A harmadik országokba irányuló kivitel a figyelembe vett időszak alatt 25 %-kal csökkent, és nem volt arra utaló jel, hogy a nátrium-ciklamát harmadik országbeli piacainak várható növekedésével kellene számolni (továbbá nem volt az indonéziai belföldi piac várható növekedésére utaló jel sem). E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a (123) preambulumbekezdésben említettek szerint a nátrium-ciklamát használata számos nagyobb, harmadik országbeli piacon tilos. Ez alapján a harmadik országbeli piacok felvevőképessége igen alacsonynak tekinthető, és így az intézkedések hatályvesztése esetén az Unió továbbra is vonzó piac maradna.

(140)

A (130)–(139) preambulumbekezdésben foglalt értékelés fényében, különös tekintettel az indonéziai exportőrök jelentős szabad kapacitására, a harmadik országbeli piacok alacsony felvevőképességére és az Unió harmadik országbeli piacokhoz képest magas értékesítési áraira, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése esetén az Indonéziából érkező dömpingelt behozatal valószínűsíthetően megismétlődne.

(141)

A figyelembe vett időszakban egyetlen uniós gyártó gyártott hasonló terméket az Unióban. Ez a gyártó alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(142)

A Bizottság a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós termelést [1 462–1 827] tonnában állapította meg.

(143)

Nátrium-ciklamátot csak az Unióban, a Kínai Népköztársaságban és Indonéziában gyártanak. A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált értékesítési volumene, valamint a Kínából és Indonéziából érkező behozatal volumene alapján állapította meg, amely értékek az Eurostat adatain alapultak.

(144)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(145)

A nátrium-ciklamát szabadpiaci uniós felhasználása viszonylag stabil volt 2018 és 2019 között. 2020-ban a Covid19-világjárvány hatására nőtt, annak következtében ugyanis a vállalatok – különösen az év első felében – növelték készleteiket. A felülvizsgálati időszak alatt az uniós felhasználás visszatért a 2018-as szintre.

(146)

A teljes figyelembe vett időszakban az uniós belső felhasználás is igen csekély mértékű volt: a szabadpiaci felhasználásnak kevesebb mint 0,7 %-át tette ki. A belső felhasználás a figyelembe vett időszakban 24 %-kal csökkent.

(147)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedését az Eurostat adatai, valamint az uniós gazdasági ágazat által megadott adatok alapján állapította meg.

(148)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(149)

A Kínából érkező behozatal volumene a felülvizsgálati időszakban jelentős mértékben, 73 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak elejéhez képest.

(150)

Az Indonéziából érkező behozatal volumene a felülvizsgálati időszakban jelentős mértékben csökkent a figyelembe vett időszak elejéhez képest, és a felülvizsgálati időszak során elhanyagolható volt.

(151)

A Kínából érkező behozatal piaci részesedése a felülvizsgálati időszakban 75 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak elejéhez képest. A Bizottság megfigyelte, hogy a Kínából érkező behozatal piaci részesedése a (168)–(170) preambulumbekezdésekben leírtak szerint az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségének és piaci részesedésének rovására növekedett.

(152)

A nátrium-ciklamátot a Kínai Népköztársaságból a rendes eljárás, valamint aktív feldolgozás keretében egyaránt importálják. Indonézia esetében a nátrium-ciklamátot kizárólag a rendes eljárás keretében importálták.

(153)

A Kínából rendes eljárás és aktív feldolgozás keretében érkező behozatal a következőképpen alakult:

4. táblázat

A Kínából a rendes eljárás és aktív feldolgozás keretében érkező behozatal volumene (tonna)

(154)

A felülvizsgálati időszakban a teljes kínai behozatal 12 %-a aktív feldolgozás keretében érkezett. A behozatal volumene összességében 53 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban.

(155)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján határozta meg.

(156)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal súlyozott átlagárai a következőképpen alakultak:

5. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(157)

A Kínából érkező behozatal importára a figyelembe vett időszakban csökkenő tendenciát mutatott, és a felülvizsgálati időszakban 15 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak elejéhez képest.

(158)

Az Indonéziából érkező behozatal importára 2018 és 2020 között 8 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a Bizottság megjegyzi, hogy az Indonéziából érkező behozatal volumene elhanyagolható volt, ezért annak ára nem tekinthető reprezentatívnak.

(159)

Tekintettel arra, hogy – amint azt a (33) és a (128) preambulumbekezdés leírja – a kínai és az indonéziai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést, a Bizottság a felülvizsgálati időszakban megvalósuló áralákínálást úgy állapította meg, hogy az egyetlen uniós gyártó által az uniós piacon a független vevőknek felszámított, gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagos értékesítési árát egybevetette a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból vett, a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított és a dömpingellenes vámot is tartalmazó súlyozott átlagos exportárakkal. A Kínából származó behozatal kapcsán megjegyzendő, hogy az aktív feldolgozás keretében importált nátrium-ciklamát-szállítmányok árát a Bizottság nem vette figyelembe, mivel ezeket nem bocsátják szabad forgalomba az uniós piacon.

(160)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintába felvett egyetlen uniós gyártó felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. Ez Kína esetében [17–26 %]-os alákínálási különbözetet mutatott.

(161)

A (150) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az Indonéziából érkező behozatal volumene elhanyagolható volt, ezért Indonézia vonatkozásában nem került kiszámításra alákínálási különbözet.

(162)

A nátrium-ciklamát Kínától és Indonéziától eltérő egyéb harmadik országokból érkező behozatalának piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 1 % és 8 % között alakult. Mivel a nátrium-ciklamátot kizárólag Kínában, Indonéziában és az Unióban gyártják, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezeket a behozatalokat tévesen minősítették nátrium-ciklamátnak, vagy tévesen állapították meg a származási helyüket. Ezért a Bizottság a továbbiakban nem vette figyelembe ezeket a behozatalokat a kárelemzésben.

(163)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(164)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(165)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene jelentős mértékben, 38 %-kal csökkent, az értékesítés a (168)–(170) preambulumbekezdésben bemutatott csökkenésével összhangban.

(166)

A csökkenő értékesítés fényében az uniós gazdasági ágazatnak nem állt érdekében a kapacitásának bővítése. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása tehát állandó szinten maradt.

(167)

A kapacitáskihasználás a (165) preambulumbekezdésben ismertetett éves termelési volumen csökkenésével összhangban, 38 %-kal csökkent.

(168)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése (tonna)

(169)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene végig csökkenő tendenciát mutatott. Összességében az értékesítési volumen jelentősen, 37 %-kal csökkent.

(170)

A (149) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is jelentős mértékben, 36 %-kal csökkent a kínai behozatal javára.

(171)

A fentieknek megfelelően míg az uniós szabadpiaci felhasználás stabil maradt a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene jelentős mértékben, 37 %-kal csökkent, ami 36 %-os piacirészesedés-csökkenést jelent.

(172)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(173)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma 2018-tól a vizsgálati időszak végéig változatlan maradt.

(174)

Ugyanezen időszak alatt a termelési volumen csökkenésével összhangban a termelékenység 38 %-kal csökkent.

(175)

Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű szintet. Figyelembe véve a nátrium-ciklamát kínai gyártóktól dömpingáron érkező jelentős volumenű, folyamatos behozatalát, a dömpingkülönbözetek tényleges mértéke jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(176)

Ezenkívül a kínai exportőrök folytatólagos tisztességtelen árképzése miatt az uniós gazdasági ágazat nem volt képes felépülni a korábbi dömping hatásaiból.

(177)

Az egyetlen uniós gyártó uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és gyártási költség az Unióban (EUR/tonna)

(178)

Az uniós gazdasági ágazat által uniós független vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységár a figyelembe vett időszakban némileg (3 %-kal) nőtt.

(179)

A figyelembe vett időszak alatt a termelés költsége ingadozott – 2018 és 2019 között 6 %-kal nőtt, majd 2020-ban számos főbb nyersanyag árának csökkenése miatt 2018-hoz képest 3 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszak alatt a termelési egységköltség 15 %-kal nőtt, mivel az állandó költségek a (165) preambulumbekezdésben foglaltak szerint követték a termelési volumen jelentős csökkenését.

(180)

Az egyetlen uniós gyártó átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(181)

Az uniós gazdasági ágazat munkaerőköltségei megfeleltek a spanyol jogszabályokban foglalt követelményeknek. Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a tárgyidőszak során 11 %-kal csökkent.

(182)

Az egyetlen uniós gyártó készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

11. táblázat

Készletek

(183)

A készletek ingadoztak a figyelembe vett időszakban. 2019 és 2018 között 30 %-kal csökkentek, majd 2020-ban 2018-hoz képest 155 %-kal megugrottak. A készletek e növekedése azzal magyarázható, hogy az uniós gazdasági ágazat az értékesítési volumen visszaesése ellenére a korábbi évvel szinte azonos szinten tartotta a termelési volumenét annak érdekében, hogy kihasználhassa a nyersanyagok árának csökkenését, és alacsonyabb előállítási költséggel tudja gyártani a terméket. Összességében a készletszintek 5 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban.

(184)

Az egyetlen uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(185)

A Bizottság az egyetlen uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat – 2020 kivételével, amikor számos nyersanyag árának csökkenése miatt a termelési egységköltség ideiglenesen csökkent – veszteséges volt. A termelési egységköltség azonban a felülvizsgálati időszak alatt a korábbi éveknél is magasabb szintre emelkedett.

(186)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártó önfinanszírozó képességét jelzi. A pénzforgalom a figyelembe vett időszakban – a jövedelmezőséggel összhangban a 2020. év kivételével – negatív volt. A nátrium-ciklamát értékesítése nem generál elegendő pénzforgalmat. A nátrium-ciklamát uniós piacon való gyártásának fenntartása érdekében az egyetlen uniós gyártó más termékek értékesítéséből finanszírozza a nátrium-ciklamáttal kapcsolatos tevékenységét.

(187)

A figyelembe vett időszak szinte teljes időtartama alatt elszenvedett veszteség és a negatív pénzforgalom fényében az uniós gazdasági ágazat beruházásainak szintje alacsony volt.

(188)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. Ez a jövedelmezőséggel azonos tendenciát követett.

(189)

A hatályos intézkedések ellenére a főként Kínából származó dömpingelt behozatal volumene továbbra is jelentős maradt, és növekedő tendenciát mutatott.

(190)

Az uniós gazdasági ágazat nehéz pénzügyi helyzetben van. Szinte valamennyi mutató negatív tendenciát jelzett.

(191)

A hatályban levő intézkedések ellenére az uniós gazdasági ágazat veszített értékesítéseiből a Kínából dömpingáron érkező behozatal javára, amely növelte piaci részesedését, és a figyelembe vett időszak szinte teljes időtartama alatt veszteségessé tette az uniós gazdasági ágazatot.

(192)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(193)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. E tényezők a következők: a dömpingelt behozatal hatásai, a harmadik országokból származó behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye és a felhasználás.

(194)

Kína tekintetében a vizsgálat feltárta, hogy a behozatal volumene a figyelembe vett időszak egésze alatt jelentősen meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. Megállapításra került, hogy ez a behozatal dömpingellenes vámok alkalmazása esetén [17–26 %]-kal, a dömpingellenes vámok hiányában [27–36 %]-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak. Továbbá tekintettel az uniós gazdasági ágazat veszteségességére és az eredeti vizsgálat során megállapított 10 %-os nyereségcélra (58), a kínai behozatal egyértelműen kárt okozó és csökkenő árakon érkezik az Unióba. Ezenfelül a kínai behozatal jelentős mértékben növeli piaci részesedését az uniós gazdasági ágazat rovására.

(195)

Indonéziát illetően a vizsgálat feltárta, hogy a behozatal 2019 és a felülvizsgálati időszak között elhanyagolható volt.

(196)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt a Kínából származó behozatal okozta. Megállapította továbbá, hogy e kárt az alacsony volumene miatt nem okozhatta az Indonéziából származó behozatal.

(197)

A (162) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a nátrium-ciklamátot kizárólag Kínában, Indonéziában és az Unióban gyártják, ezért a figyelembe vett időszak alatt nem érkezett az Unióba más harmadik országból származó nátrium-ciklamát.

(198)

Az egyetlen uniós gyártó exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Az uniós gyártó exportteljesítménye

(199)

A kivitel volumene összességében 26 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban. A kínai és indonéziai exportőrök egyéb piacokon alkalmazott alacsony árai miatt azonban így is alacsony szinten maradt.

(200)

A harmadik országokkal szemben alkalmazott átlagos értékesítési árak meghaladták az uniós piac átlagos értékesítési árait.

(201)

A (145) preambulumbekezdésben ismertetett stabil uniós felhasználás ellenére a kínai behozatal az uniós gazdasági ágazat rovására növelni tudta piaci részesedését.

(202)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt a Kínából érkező behozatal okozta.

(203)

A Bizottságnak a (192) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére valószínűsíthető-e az ezen behozatal által okozott kár folytatódása.

(204)

Ennek érdekében a Bizottság a következőket elemezte: a kínai termelési volumen és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje a kínai exportáló gyártók számára, a Kínából érkező behozatal valószínűsíthető árszintje a dömpingellenes intézkedések hiányában, valamint ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása.

(205)

A (116)–(124) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Kínában fennálló szabad kapacitást, valamint az uniós piac kínai exportáló gyártókra gyakorolt jelentős vonzerejét figyelembe véve megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a kivitel növekedését eredményezné.

(206)

A szóban forgó behozatal valószínű hatását illetően a Bizottság megvizsgálta annak az intézkedések hatályvesztése esetén várható árszintjét. E tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati időszakra jellemző, a dömpingellenes vám nélküli behozatali árszintek észszerű támpontnak tekinthetők. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest jelentős mértékű [27–36 %-os] áralákínálás valósult meg.

(207)

A kínai behozatal valóban kárt okozó árakon érkezett az Unióba a figyelembe vett időszak alatt, és megakadályozta, hogy az uniós gazdasági ágazat megfelelő nyereségszintet (10 %) érjen el, sőt a (185) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a figyelembe vett időszak szinte teljes időszaka alatt veszteségessé tette az ágazatot. Ez a behozatal nemcsak árnyomást gyakorolt az uniós árakra, hanem az uniós gazdasági ágazat volumenének egy részét is átvette azzal, hogy az uniós gazdasági ágazat rovására jelentős mértékben növelte a kínai exportáló gyártók piaci részesedését.

(208)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén tovább romlana a már így is jelentős kárt elszenvedő uniós gazdasági ágazat helyzete. Intézkedések hiányában ugyanis a kárt okozó árakon érkező kínai dömpingelt behozatal valószínűleg még inkább lefelé nyomná az értékesítési árakat az uniós piacon. Az uniós gazdasági ágazat nagy valószínűséggel kénytelen lenne csökkenteni értékesítési árait, ami rövid távon a jövedelmezőség további csökkenéséhez és minden valószínűség szerint jelentős veszteségekhez vezetne.

(209)

Ezzel szemben ha az uniós gazdasági ágazat kísérletet tesz arra, hogy értékesítési árait nyereséges szintre emelje, az nagy valószínűséggel oda vezetne, hogy az alacsony árú behozatallal szemben értékesítési volument és piaci részesedést veszítene. Tekintettel a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásra, a kínai exportáló gyártók rövid távon képesek lennének növelni exportjukat, és további piaci részesedést tudnának szerezni az uniós gazdasági ágazat kárára. Az uniós gazdasági ágazat nagy valószínűséggel veszítene méretgazdaságosságából, ami az előállítási egységköltség növekedését (és emiatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének további visszaesését) váltaná ki. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(210)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint a Kínából kárt okozó árakon érkező dömpingelt behozatal jelentős megnövekedéséhez vezetne, és tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(211)

A Bizottságnak a (192) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A Bizottság a (196) preambulumbekezdésben azt is megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt megfigyelt, az uniós gazdasági ágazatot ért kárt nem okozhatta az Indonéziából érkező behozatal az uniós piacon jelen lévő rendkívül korlátozott volumene miatt. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően az Indonéziából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődését eredményezné-e.

(212)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság megvizsgálta az indonéziai termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac indonéziai exportáló gyártókra gyakorolt vonzerejét, az Indonéziából érkező behozatalnak a dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűsíthetően kialakuló árszintjét, valamint ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

(213)

A (130)–(132) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az indonéziai gyártók jelentős kapacitásfeleslege, az exportárak és uniós piac indonéziai exportáló gyártókra gyakorolt vonzereje alapján a Bizottság megállapította, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a kivitel növekedését eredményezné.

(214)

A Bizottság az indonéziai behozatal a felülvizsgálati időszakra jellemző, harmadik országokkal szemben alkalmazott árszintje és annak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása alapján megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén hogyan alakulna az indonéziai behozatal valószínűsíthető árszintje. A harmadik országokkal szemben alkalmazott indonéziai exportár több mint 50 %-kal alákínál az uniós gazdasági ágazat árainak. Ez azt mutatja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az indonéziai gyártóknak érdekükben állna, hogy exportáljanak az Unióba, ezáltal növelve az uniós gazdasági ágazatra nehezedő árnyomást. Az uniós gazdasági ágazat az értékesítési volumen visszaesését tapasztalná, vagy az árszint csökkentésére kényszerülne.

(215)

Tekintettel a fenti ténymegállapításokra – nevezetesen az Indonéziában rendelkezésre álló szabad kapacitásra, az indonéziai exportárak szintjére, az uniós piac vonzerejére, az Indonéziából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában kialakuló árszintjére, valamint ezeknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatására – a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint az Indonéziából kárt okozó árakon érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és az ez által okozott kár valószínűleg megismétlődne.

(216)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök/kereskedők és a felhasználók érdekeit is.

(217)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(218)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – azon következtetések ellenére, amelyek szerint Kína esetében valószínűsíthető a dömping és a kár megismétlődése, és Indonézia esetében valószínűsíthető a dömping folytatódása és a kár megismétlődése – fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(219)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat – az Indonéziával és Kínával szembeni meglévő intézkedések ellenére is – veszteséges maradt a figyelembe vett időszak szinte teljes időtartama alatt, veszteségeket könyvelt el a termelés, továbbá az uniós piaci értékesítési volumene és piaci részesedése tekintetében. Ugyanezen időszak alatt a Kínából származó behozatal jelentős szintű maradt, és az uniós gazdasági ágazat árai alá kínált. A fentiekben kifejtettek szerint az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai behozatal nagy valószínűséggel tovább nőne, és az indonéziai behozatal dömpingáron folytatódna. Ez valószínűsíthetően az uniós gazdasági ágazat már most is bizonytalan helyzetének további romlásához vezetne, és végül a nátrium-ciklamát előállításának teljes beszüntetésére is kényszeríthetné az ágazatot, ami munkahelyek elvesztését és az Unió alternatív beszerzési forrásokra való támaszkodását eredményezné.

(220)

Amennyiben az intézkedéseket fenntartják, a várakozások szerint az uniós gazdasági ágazat képes lenne emelni árait, növelni termelését és volumenét, továbbá fokozatosan ismét nyereséget termelni.

(221)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával és Indonéziával szembeni hatályos intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(222)

Egy importőr adott választ a kérdőívre. Azt állította, hogy a nátrium-ciklamát-ágazat teljes árbevétel alapján korlátozottnak tekinthető méretének fényében nem volt határozott álláspontja a dömpingellenes intézkedések fenntartására vonatkozóan. Kijelentette továbbá, hogy a tevékenységére vonatkozó fő döntő tényező a megbízhatóbb beszerzési forráshoz való hozzáférés, amely biztosítja a termékminőség magas színvonalát. Ezen importőr teljes tevékenysége összességében nyereséges volt.

(223)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálatban az importőrök nem működtek együtt, és a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az együttműködésük hiányában észszerűen feltételezhető volt, hogy a nátrium-ciklamát nem tette ki az importőrök/kereskedők árbevételének jelentős részét, valamint hogy nem voltak arra utaló tényezők, hogy az importőröket/kereskedőket aránytalanul érintené az intézkedések fenntartása.

(224)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása valószínűleg nem lesz jelentős hatással az importőrök gazdasági helyzetére.

(225)

A vizsgálatban két felhasználó működött együtt, azonban csak részben. Az egyik felhasználó az uniós gazdasági ágazattól és a kínai exportőröktől is, míg a másik kizárólag az uniós gazdasági ágazattól vásárolt. Mindkét felhasználó nyereséges volt, és egyikük az intézkedések folytatása ellen foglalt állást.

(226)

Az előző vizsgálat során megállapításra került, hogy általában véve a nátrium-ciklamát a felhasználók termelési költségének kis részét tette ki, ezért a dömpingellenes intézkedés bevezetésének hatása a tekintetükben nem volt jelentős.

(227)

A fenti megjegyzés alapján, miszerint intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat esetleg kénytelen lenne felhagyni a nátrium-ciklamát előállításával, továbbá tekintettel arra, hogy globális szinten mindössze néhány gyártó foglalkozik a nátrium-ciklamát előállításával, valószínű, hogy az intézkedésekből előnyük származik a felhasználóknak, hiszen azok jóvoltából megmaradna a nátrium-ciklamát Unión belüli előállítása, a felhasználók számára pedig lehetőség nyílna arra, hogy a nátrium-ciklamátot különböző, egymással versenyben álló gyártóktól szerezzék be.

(228)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása valószínűleg nem lesz jelentős hatással e gazdasági szereplők gazdasági helyzetére.

(229)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a nátrium-ciklamát Kínából és Indonéziából érkező behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(230)

A Bizottság által a dömping és a kár folytatódásának valószínűségére (Kína tekintetében), a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségére (Indonézia tekintetében), valamint az uniós érdekre vonatkozóan levont következtetések alapján fenn kell tartani a Kínából és Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket.

(231)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(232)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(233)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(234)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából és Indonéziából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(235)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (59). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(236)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (60) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(237)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is tűzött, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethetik észrevételeiket. Észrevételek az indonéz kormánytól érkeztek.

(238)

Az érdekelt felek tájékoztatása utáni észrevételeiben az indonéz kormány azt állította, hogy mivel az intézkedések 2004 óta hatályban vannak, kiderült, hogy a kérelmező túlzott védelmet kér a Bizottságtól, és ha a kérelmezőt még mindig jelentős kár éri, az azt jelenti, hogy a vámok hatástalanok, és ezért a kérelmező védelme szempontjából irrelevánsak.

(239)

Ezen állításra válaszul meg kell jegyezni, hogy semmilyen időbeli korlát nem korlátozza az intézkedések időtartamát, ameddig kivetésük vagy fenntartásuk feltételei fennállnak. A szóban forgó ügyben továbbá indokoltak az intézkedések, mivel a ténymegállapítások igazolták a dömping és a kár folytatódásának valószínűségét Kína esetében, valamint a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségét Indonézia esetében, amint ez a (116)–(140) és a (203)–(215) preambulumbekezdésekben szerepel. Továbbá az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott jelenlegi vizsgálatban a Bizottság nem változtathatja meg az intézkedések szintjét, ezért irreleváns, hogy a hatályban lévő intézkedések hatékonyak vagy hatástalanok-e. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(240)

Az indonéz kormány azt is állította, hogy a dömpingellenes intézkedések alkalmazása csak akkor indokolt az uniós gazdasági ágazat helyzetének orvoslása érdekében, ha jelentős kár éri, amit a Kínából származó, jelentős mértékű dömpingelt behozatal okozott, nem pedig az Indonéziából érkező elhanyagolható mértékű dömpingelt behozatal.

(241)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az állítással. Még ha az Indonéziából érkező import elhanyagolható mértékű is, és ezért nem okozhat jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak, ahogy az a (196) preambulumbekezdésben szerepel, a vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy valószínű az Indonéziából származó dömping és a kár megismétlődése, amint azt a (127)–(140) és a (211)–(215) preambulumbekezdések ismertetik. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a hatályban lévő intézkedések akkor hosszabbíthatók meg, ha a vizsgálat a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségét egyaránt megállapítja. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(242)

Továbbá az indonéz kormány állítása szerint az a tény, hogy az Indonéziából származó behozatal elhanyagolható volt, megkérdőjelezi a Bizottságnak az Indonéziából származó kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó határozatát, valamint a Bizottság azon döntését, hogy fenntartja az Indonéziából származó behozatalra vonatkozó, hatályos dömpingellenes intézkedéseket.

(243)

A Bizottság megjegyzi, hogy az indonéz kormány nem tett észrevételt a (127)–(140) és a (211)–(215) preambulumbekezdésekben ismertetett, a dömping és a kár megismétlődésére vonatkozó elemzés egyik elemével kapcsolatban sem. A Bizottság ezért megalapozatlannak találta és elutasította ezt az állítást.

(244)

Az indonéz kormány azt is megjegyezte, hogy az indonéz exportáló gyártók nem működtek együtt a jelenlegi vizsgálatban, mivel csalódottak voltak a Bizottságnak a 2010. évi első hatályvesztési felülvizsgálat során hozott határozata (61) miatt, amelyben a Bizottság ugyan megállapította, hogy a PT Golden Sari esetében nem történt dömping, mégis arra a következtetésre jutott, hogy az indonéz gyártók jelentős része esetében folytatódott a dömping, és a Bizottság ezért mégis úgy határozott, hogy dömpingellenes intézkedéseket alkalmaz az említett vállalatra.

(245)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott vizsgálat során a Bizottság csak az intézkedések folytatásáról vagy megszüntetéséről tud határozni. Az ilyen vizsgálat során a Bizottság nem változtathatja meg az intézkedések szintjét, még akkor sem, ha valamelyik exportőr esetében nem állapítottak meg dömpinget. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(246)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,