ISSN 1977-0731
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 252
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
65. évfolyam
2022. szeptember 30.
|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
65. évfolyam |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/1 |
A TANÁCS (EU) 2022/1670 RENDELETE
(2022. szeptember 29.)
a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2022/109 rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet (1) a 2022. évre meghatározza bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket. |
|
(2) |
Az (EU) 2022/1091 tanácsi rendelettel (2) módosított (EU) 2022/109 rendelet a 2022. július 1. és 2022. szeptember 30. közötti időszakra ideiglenes teljes kifogható mennyiséget (TAC) állapít meg a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 9 és 10 alterületén, valamint a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) 34.1.1 körzetének uniós vizeiben élő szardella (Engraulis encrasicolus) tekintetében az ICES 2022. július 1. és 2023. június 30. közötti időszakra vonatkozó tudományos szakvéleményének közzétételéig. Az említett szakvélemény 2022. június 17-i közzétételét követően – amely lehetővé teszi a halászat folytatását – meg kell állapítani a 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó végleges teljes kifogható mennyiséget. A teljes kifogható mennyiséget indokolt az említett szakvéleményben előirányzott 15 777 tonnában megállapítani. |
|
(3) |
Az (EU) 2022/109 rendelet különleges feltételt határoz meg a fattyúmakrélának (Trachurus spp.) az ICES 9 alterületen halászható kvótáival kapcsolatban. Az (EU) 2022/109 rendelet nem állapít meg az e különleges feltételre vonatkozó százalékos értéket, várva az ICES által az ICES 9 alterületet és az ICES 8c körzetet érintő, területek közötti rugalmasságról készítendő, aktualizált tudományos szakvélemény rendelkezésre állását. Az ICES 2022. augusztus 18-án„Szakértői szolgáltatás” elnevezésű dokumentumot tett közzé az ICES 9 alterületet és az ICES 8c körzetet érintő, területek közötti rugalmasságról. Helyénvaló, hogy az Unió az ICES ezen „Szakértői szolgáltatás” elnevezésű dokumentumával összhangban százalékos értéket határozzon meg az említett különleges feltételre. |
|
(4) |
Az (EU) 2022/109 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(5) |
Indokolt úgy rendelkezni, hogy az ICES 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizeiben élő szardellára vonatkozó fogási korlátozás 2022. július 1-jétől legyen alkalmazandó. Helyénvaló, hogy a fattyúmakréla ICES 9 alterületen halászható (Trachurus spp.) kvótáival kapcsolatos különleges feltétel 2022. január 1-jétől legyen alkalmazandó. Ez a visszamenőleges alkalmazás nem érinti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel a szardellára vonatkozó halászati lehetőségek növekedtek, a fattyúmakrélára vonatkozó halászati lehetőségeket illetően pedig területek közötti rugalmasság került bevezetésre. Tekintettel annak fontosságára, hogy a halászati tevékenységek ne szakadjanak meg, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján kell hatályba lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2022/109 rendelet módosítása
Az (EU) 2022/109 rendelet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Az ICES 9 alterületen élő fattyúmakrélára vonatkozó rendelkezéseket 2022. január 1-jétől kell alkalmazni. Az ICES 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizeiben élő szardellára vonatkozó rendelkezéseket 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. SÍKELA
(1) A Tanács (EU) 2022/109 rendelete (2022. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 1. o.).
(2) A Tanács (EU) 2022/1091 rendelete (2022. június 30.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2022/109 rendelet módosításáról (HL L 176., 2022.7.1., 5. o.).
MELLÉKLET
Az (EU) 2022/109 rendelet IA. mellékletének A. része a következőképpen módosul:
|
1. |
a második táblázat helyébe a következő táblázat lép:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
a huszonnegyedik táblázat helyébe a következő táblázat lép:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/4 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1671 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. június 9.)
a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 89. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett átmeneti időszak meghosszabbításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 85. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az említett rendelet 4. cikkében megállapított elszámolási kötelezettség 2021. június 18-ig nem alkalmazandó azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik azokat a befektetési kockázatokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjait az ilyen rendszerek nemteljesítése esetén illető kártérítés nyújtására létrehozott szervezetek fizetőképességéhez. Ezt az átmeneti időszakot azért vezették be, hogy lehetővé tegyék a nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi, számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra vonatkozó életképes technikai megoldások kidolgozását, ezzel elkerülve azokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyeket az elszámolási kötelezettségnek az ilyen tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre történő azonnali alkalmazása gyakorolna a jövőbeli nyugdíjasok nyugellátásaira. |
|
(2) |
A 648/2012/EU rendelet 85. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy két alkalommal – esetenként egy-egy évvel – meghosszabbítsa az említett rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakot, ha arra a következtetésre jut, hogy nem dolgoztak ki életképes technikai megoldásokat a nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi, számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra, és hogy a származtatott ügyletek központi elszámolása továbbra is ugyanolyan kedvezőtlen hatást gyakorolna a jövőbeli nyugdíjasok nyugellátásaira. E célból a 648/2012/EU rendelet 85. cikke (2) bekezdésének első albekezdése előírja a Bizottság számára, hogy az átmeneti időszak utolsó meghosszabbításáig évente készítsen jelentést, amelyben értékeli, hogy kidolgoztak-e életképes technikai megoldásokat a nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi, számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtásra, valamint hogy szükség van-e az említett életképes technikai megoldások megkönnyítését célzó intézkedésekre. |
|
(3) |
A Bizottság két ilyen éves jelentést fogadott el, egyet 2020. szeptember 23-án (2), egyet pedig 2021. május 6-án (3). Ezekben a jelentésekben a Bizottság megállapította, hogy a piaci szereplők az évek során erőfeszítéseket tettek megfelelő – többek között a biztosítékok klíringtagok általi vagy elszámolt repopiacokon keresztüli átalakítását lehetővé tevő – technikai megoldások kidolgozására. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy egyes nyugdíjkonstrukció-rendszerek – önkéntes alapon – már központilag számolják el a származtatottügylet-portfóliójuk egy részét. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a nyugdíjkonstrukció-rendszerek számára továbbra is fennálló egyetlen lényegi kihívás az, hogy piaci stresszhelyzetben miként férhetnek hozzá a változó biztosítékeszközök elhelyezéséhez szükséges likviditáshoz, mivel e követelmény nyomán gyorsan és jelentősen megnőhet annak a kockázata, hogy a nyugdíjkonstrukció-rendszerek kimerítik készpénztartalékaikat. |
|
(4) |
A 648/2012/EU rendelet 85. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontja előírja, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Bankhatósággal és az Európai Rendszerkockázati Testülettel együttműködve évente nyújtson be jelentést a Bizottságnak, amelyben értékeli, hogy a központi szerződő felek, klíringtagok és nyugdíjkonstrukció-rendszerek megfelelő erőfeszítéseket tettek-e, és kidolgoztak-e olyan életképes technikai megoldásokat, amelyek elősegítik az ilyen rendszerek részvételét a központi elszámolásban – számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtás révén –, beleértve azt is, hogy e megoldások milyen hatással vannak a piaci likviditásra és a prociklikusságra, valamint melyek e megoldások lehetséges jogi és egyéb következményei. |
|
(5) |
A Bizottság az (EU) 2021/962 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (4) egyszer már meghosszabbította a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakot, 2022. június 18-ig. |
|
(6) |
Az ESMA 2022. január 25-én benyújtotta legújabb jelentését arról, hogy megfelelő erőfeszítéseket tettek-e és kidolgoztak-e a központi szerződő felek, a klíringtagok és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek olyan életképes technikai megoldásokat, amelyek elősegítik az ilyen rendszerek részvételét a központi elszámolásban, mégpedig számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként történő biztosítékeszköz-nyújtás révén. Az ESMA ebben a jelentésben lényegében megerősítette a Bizottsághoz intézett korábbi jelentéseiben tett eddigi megállapításait, noha ezúttal főként a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására való operatív felkészültségét vizsgálta. Annak ellenére, hogy egyre több nyugdíjkonstrukció-rendszer – önkéntes alapon – már központilag számolja el a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, és a likviditási feltételek továbbra is kedvezően alakulnak, az ESMA jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek és az érintett piaci szereplőknek további időre van szükségük elszámolási és biztosítékkezelési megállapodásaik véglegesítéséhez. Az ESMA ezért úgy véli, hogy további egy évvel meg kell hosszabbítani a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakot. |
|
(7) |
A Bizottság a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek a származtatotteszköz-portfóliók központi elszámolására való felkészültségével kapcsolatos legújabb értékelésében (5) az ESMA-éhoz hasonló következtetésre jutott. Elemzése szerint a nyugdíjkonstrukció-rendszerek likviditási feltételei még a közelmúltbeli piaci stressz idején is megfelelőek maradtak, és várhatóan továbbra is kedvezően alakulnak, mivel az alapok alternatív hozzáférési modelleket vezetnek be a repopiacok tekintetében. A likviditáshoz való hozzáférés kedvező kilátásai azt eredményezték, hogy – önkéntes alapon – egyre több nyugdíjkonstrukció-rendszer már központilag számolja el a származtatott portfólióját (legalább részben). A likviditáshoz jutást repopiacokon keresztül biztosító alternatív modelleket azonban még be kell járatni, és a nyugdíjkonstrukció-rendszereknek is javítaniuk kell belső likviditás- és biztosítékkezelési gyakorlataikat. |
|
(8) |
A Bizottság ezért az ESMA jelentését figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy ténylegesen szükség van a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak egy évvel történő meghosszabbítására. |
|
(9) |
A 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében megállapított átmeneti időszakot ezért meg kell hosszabbítani. |
|
(10) |
E rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie annak érdekében, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítására még a lejárta előtt sor kerüljön, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 648/2012/EU rendelet 89. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott átmeneti időszak 2023. június 18-ig meghosszabbításra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 9-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.
(2) COM(2020) 574 final.
(3) COM(2021) 224 final.
(4) A Bizottság (EU) 2021/962 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. május 6.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 89. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett átmeneti időszak meghosszabbításáról (HL L 213., 2021.6.16., 1. o.).
(5) COM(2022) 254.
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/7 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1672 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. szeptember 23.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [„Bardejovský Med/Med z Bardejova” (OEM)]
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Szlovákia kérelmét (2) a „Bardejovský Med/Med z Bardejova” elnevezés bejegyzésére. |
|
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat, ezért a „Bardejovský Med/Med z Bardejova” elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Bardejovský Med/Med z Bardejova” (OEM) elnevezés bejegyzésre kerül.
Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletének 1.4. osztályába – Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.) – tartozó terméket jelöl.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 23-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL C 223., 2022.6.8., 63. o.
(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/8 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1673 RENDELETE
(2022. szeptember 27.)
az Írország lobogója alatt közlekedő hajók által az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra folytatott, germonra irányuló halászat tilalmáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2022. évre. |
|
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az Írország lobogója alatt közlekedő, illetve az Írországban lajstromozott hajóknak az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra ejtett germonfogásai kimerítették az említett állomány tekintetében 2022-re megállapított halászati kvótát. |
|
(3) |
Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy Írország a mellékletben megnevezett, az Atlanti-óceánon az é. sz. 5°-tól északra élő germonállományra nézve kimerítette a 2022. évi halászati kvótáját.
2. cikk
Tilalmak
Az Írország lobogója alatt közlekedő, illetve az Írországban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak az 1. cikkben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tartani, kirakni, átrakni és kirakodni.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 27-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Virginijus SINKEVIČIUS
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács (EU) 2022/109 rendelete (2022. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról (HL L 21., 2022.1.31., 1. o.).
MELLÉKLET
|
Szám |
05/TQ109 |
|
Tagállam |
Írország |
|
Állomány |
ALB/AN05N |
|
Faj |
Germon (Thunnus alalunga) |
|
Övezet |
Atlanti-óceán az é. sz. 5°-tól északra |
|
A tilalom bevezetésének napja |
2022.8.16. |
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/11 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1674 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. szeptember 28.)
az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. cikke b) pontjára,
tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat. |
|
(2) |
A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában az irányadó árakat helyénvaló a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani. |
|
(3) |
Az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(4) |
Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 28-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Wolfgang BURTSCHER
főigazgató
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 150., 2014.5.20., 1. o.
(3) A Bizottság 1484/95/EK rendelete (1995. június 28.) a kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályoknak és az irányadó áraknak a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásalbumin tekintetében történő megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 1995.6.29., 47. o.).
MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
|
KN-kód |
Árumegnevezés |
Irányadó ár (EUR/100 kg) |
A 3. cikkben említett biztosíték (EUR/100 kg) |
Származási hely (1) |
|
0207 14 10 |
A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok darabolva, csont nélkül, fagyasztva |
238,3 |
19 |
TH |
(1) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika területén alkalmazandó ország- és területnómenklatúráról, valamint más vállalkozásstatisztikák földrajzi bontásáról szóló, 2020. október 12-i (EU) 2020/1470 bizottsági rendeletben (HL L 334., 2020.10.13., 2. o.) meghatározott ország- és területnómenklatúra.”
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/14 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1675 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. szeptember 29.)
a cukorágazatban a melaszra 2022. október 1-jétől alkalmazandó reprezentatív árak, behozatali vámok és kiegészítő importvámok megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. és 193a. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) úgy rendelkezik, hogy a rendelet 27. cikkében meghatározott minőségű melasz CIF-importára „reprezentatív árnak” tekintendő. |
|
(2) |
A reprezentatív árak meghatározásakor figyelembe kell venni a 951/2006/EK rendelet 29. cikkében meghatározott minden információt, kivéve az említett rendelet 30. cikkében meghatározott esetekben, és azok rögzítése történhet adott esetben a rendelet 33. cikkében meghatározott módszer alapján. |
|
(3) |
A szabványostól eltérő minőségre vonatkozó árak kiigazításakor a 951/2006/EK rendelet 32. cikkét alkalmazva a felajánlott melasz minőségétől függően növelni, illetve csökkenteni kell az árakat. |
|
(4) |
A 951/2006/EK rendelet 40. cikke értelmében amennyiben a 34. cikk (2) bekezdésében említett reprezentatív melaszár és a 1703 10 00 KN-kód alá tartozó nádmelaszra vagy a 1703 90 00 KN-kód alá tartozó répamelaszra alkalmazandó behozatali vám meghaladja a kérdéses termék tekintetében a 8,21 EUR/100 kilogrammot, a behozatali vámokat felfüggesztik, és azok helyébe a Bizottság által megállapított különbözet összege lép. |
|
(5) |
Amennyiben a behozatali vámokat a 951/2006/EK rendelet 40. cikke alapján felfüggesztik, e vámok egyedi összegeit a reprezentatív árakkal egyidejűleg kell rögzíteni. |
|
(6) |
Ha a szóban forgó termék küszöbára és reprezentatív ára között eltérés van, a 951/2006/EK rendelet 39. cikkének megfelelően kiegészítő importvámokat kell megállapítani. |
|
(7) |
A 951/2006/EK rendelet 34. és 40. cikkének megfelelően meg kell állapítani a 1703 10 00 és a 1703 90 00 KN-kód alá tartozó melaszra alkalmazandó reprezentatív árakat, behozatali vámokat és kiegészítő importvámokat. |
|
(8) |
A 2016/1733 bizottsági végrehajtási rendeletet (3) ezért hatályon kívül kell helyezni. |
|
(9) |
Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetését követő napon lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 1703 10 00 és a 1703 90 00 KN-kód alá tartozó melaszra alkalmazandó reprezentatív árak, behozatali vámok és kiegészítő importvámok e rendelet mellékletében kerülnek megállapításra.
2. cikk
A 2016/1733 végrehajtási rendelet hatályát veszti.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 29-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Wolfgang BURTSCHER
főigazgató
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) A Bizottság 951/2006/EK rendelete (2006. június 30.) a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 178., 2006.7.1., 24. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2016/1733 végrehajtási rendelete (2016. szeptember 28.) a cukorágazatban a melaszra 2016. október 1-jétől alkalmazandó reprezentatív árak és kiegészítő importvámok megállapításáról (HL L 262., 2016.9.29., 27. o.).
MELLÉKLET
A cukorágazatban a melaszra 2022. október 1-jétől alkalmazandó reprezentatív árak, behozatali vámok és kiegészítő importvámok
|
(EUR-ban) |
|||
|
KN-kód |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó reprezentatív ár |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó behozatali vám (1) |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám |
|
1703 10 00 (2) |
22,96 |
0 |
– |
|
1703 90 00 (2) |
14,30 |
0 |
– |
(1) Ez az összeg a 951/2006/EK rendelet 40. cikkének megfelelően az e termékekre a közös vámtarifában megállapított vámtétel helyébe lép.
(2) A 951/2006/EK rendelet 27. cikkében meghatározott szabványos minőség esetén.
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/17 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1676 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. szeptember 29.)
az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletének a baromfit, baromfi-szaporítóanyagokat, valamint baromfi és szárnyas vadak friss húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országok jegyzékében a Kanadára, az Egyesült Királyságra és az Egyesült Államokra vonatkozóan szereplő bejegyzések tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 230. cikke (1) bekezdésére, valamint 232. cikke (1) és (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2016/429 rendelet előírja, hogy az állatok, a szaporítóanyagok és az állati eredetű termékek szállítmányainak a szóban forgó rendelet 230. cikke (1) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt harmadik országokból vagy területekről vagy azok jegyzékbe foglalt körzeteiből vagy kompartmentjeiből kell érkezniük annak érdekében, hogy beléphessenek az Unióba. |
|
(2) |
Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat az állategészségügyi követelményeket, amelyeknek a harmadik országokból vagy területekről, illetve azok körzeteiből vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartmentjeiből származó adott állatfajok és -kategóriák, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak meg kell felelniük annak érdekében, hogy beléphessenek az Unióba. |
|
(3) |
Az (EU) 2021/404 bizottsági végrehajtási rendelet (3) megállapítja azon harmadik országoknak, területeknek vagy azok körzeteinek, illetve kompartmentjeinek a jegyzékét, amelyekből engedélyezett az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá tartozó állatfajoknak és -kategóriáknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unióba történő beléptetése. |
|
(4) |
Ezen belül az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. melléklete a baromfi, a baromfi szaporítóanyagai, illetve a baromfi és a szárnyas vadak friss húsa tekintetében állapítja meg a szállítmányoknak az Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országoknak, területeknek vagy azok körzeteinek a jegyzékeit. |
|
(5) |
Kanada a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében, a kanadai Albertában való kitörésének négy esetéről értesítette a Bizottságot, amelyeket 2022. augusztus 31-én, 2022. szeptember 4-én, 2022. szeptember 12-én és 2022. szeptember 13-án végzett laboratóriumi vizsgálatok (RT-PCR) megerősítettek. |
|
(6) |
Emellett Kanada a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében, a kanadai Saskatchewanban való kitörésének két esetéről értesítette a Bizottságot, amelyeket 2022. szeptember 9-én és 2022. szeptember 12-én végzett laboratóriumi vizsgálatok (RT-PCR) megerősítettek. |
|
(7) |
Az Egyesült Királyság arról értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetét észlelte Milford Haven (Pembrokeshire, Wales, Egyesült Királyság) közelében, amelyet 2022. szeptember 9-én végzett laboratóriumi vizsgálatok (RT-PCR) megerősítettek. |
|
(8) |
Az Egyesült Királyság ezenkívül arról értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetét észlelte Crewe (Cheshire East, Cheshire, Anglia, Egyesült Királyság) közelében, és a betegség megjelenését 2022. szeptember 16-án laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették. |
|
(9) |
Az Egyesült Királyság ezen túlmenően arról értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetét észlelte Bury St Edmunds (West Suffolk, Suffolk, Anglia, Egyesült Királyság) közelében, és a betegség megjelenését 2022. szeptember 17-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették. |
|
(10) |
Ezenfelül az Egyesült Királyság arról értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetét észlelték Clacton on Sea (Tendring, Essex, Anglia, Egyesült Királyság) közelében, és a betegség megjelenését 2022. szeptember 18-án laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették. |
|
(11) |
Az Egyesült Királyság továbbá arról értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének két esetét észlelték Honington (West Suffolk, Suffolk Anglia, Egyesült Királyság) és Attleborough (Breckland, Norfolk, Anglia) közelében, és a betegség megjelenését 2022. szeptember 19-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették. |
|
(12) |
Az Egyesült Királyság ezenkívül arról értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetét észlelte Dartington (South Hams, Devon, Anglia, Egyesült Királyság) közelében, és a betegség megjelenését 2022. szeptember 20-án laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették. |
|
(13) |
Az Egyesült Államok arról értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetét észlelte Morrison megyében (Minnesota állam, Egyesült Államok), és a betegség megjelenését 2022. szeptember 7-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették. |
|
(14) |
Az Egyesült Államok továbbá arról értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetét észlelték Meeker megyében (Minnesota állam, Egyesült Államok), és a betegség megjelenését 2022. szeptember 8-án laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették. |
|
(15) |
Az Egyesült Államok ezenkívül a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének két, 2022. szeptember 9-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősített esetéről értesítette a Bizottságot, melyek közül: az egyik eset Fresno megyében (Kalifornia állam, Egyesült Államok), a másik pedig Becker megyében (Minnesota állam, Egyesült Államok) fordult elő. |
|
(16) |
Az Egyesült Államok továbbá a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének négy, 2022. szeptember 13-án laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősített esetéről értesítette a Bizottságot, melyek közül: az egyik eset Ingham megyében (Michigan állam, Egyesült Államok), két eset az egyesült államokbeli Minnesota államban (egy kitörés Brown megyében, egy pedig Stearns megyében), és egy eset Sanpete megyében (Utah állam, Egyesült Államok) fordult elő. |
|
(17) |
Az Egyesült Államok ezenkívül a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének öt, 2022. szeptember 14-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősített esetéről értesítette a Bizottságot, melyek közül: az egyik eset Meeker megyében (Minnesota állam, Egyesült Államok), a másik pedig Otter Tail megyében (Minnesota állam, Egyesült Államok) fordult elő. |
|
(18) |
Az Egyesült Államok továbbá a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének három, 2022. szeptember 15-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősített esetéről értesítette a Bizottságot, melyek közül: egy eset Teton megyében (Montana állam, Egyesült Államok), egy eset Fresno megyében (Kalifornia állam, Egyesült Államok), egy pedig Obion megyében (Tennessee állam, Egyesült Államok) fordult elő. |
|
(19) |
Az Egyesült Államok ezenkívül a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének hat, 2022. szeptember 20-án laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősített esetéről értesítette a Bizottságot, melyek közül: két eset az egyesült államokbeli Minnesota államban (az egyik Brown megyében, a másik pedig Stearns megyében), két eset Clark megyében (Dél-Dakota állam, Egyesült Államok), egy eset Sanpete megyében (Utah állam, Egyesült Államok), egy pedig Washington megyében (Pennsylvania állam, Egyesült Államok) fordult elő. |
|
(20) |
Az Egyesült Államok ezenkívül a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének öt, 2022. szeptember 21-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősített esetéről értesítette a Bizottságot, melyek közül: az egyik eset Gooding megyében (Idaho állam, Egyesült Államok), két eset az egyesült államokbeli Minnesota államban (egy kitörés Otter Tail megyében, egy pedig Roseau megyében), egy eset Sanpete megyében (Utah állam, Egyesült Államok), egy pedig Weld megyében (Colorado állam, Egyesült Államok) fordult elő. |
|
(21) |
Az Egyesült Államok továbbá arról értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetét észlelték Ward megyében (Észak-Dakota állam, Egyesült Államok), és a betegség megjelenését 2022. szeptember 22-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették. |
|
(22) |
A magas patogenitású madárinfluenza említett kitöréseit követően Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok állategészségügyi hatóságai 10 km-es ellenőrzési övezeteket hoztak létre az érintett létesítmények körül, és az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedéseket hajtottak végre a magas patogenitású madárinfluenza megfékezése és terjedésének korlátozása céljából. |
|
(23) |
Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok információkat nyújtott be a Bizottságnak a területükön tapasztalható járványügyi helyzetről és a magas patogenitású madárinfluenza további terjedésének megelőzése érdekében hozott intézkedéseikről. A Bizottság megvizsgálta ezeket az információkat. E vizsgálat alapján és az Unió állategészségügyi helyzetének védelme érdekében a továbbiakban nem engedélyezhető az azokról a területekről származó baromfit, baromfi-szaporítóanyagokat, valamint baromfi és szárnyas vadak friss húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetése, amely területeken Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok állategészségügyi hatóságai a közelmúltban kitört magas patogenitású madárinfluenza miatt korlátozásokat vezettek be. |
|
(24) |
Kanada aktualizált információkat nyújtott be a magas patogenitású madárinfluenzának a kanadai Alberta (7 kitörés), British Columbia (2 kitörés), Ontario (3 kitörés) és Saskatchewan (3 kitörés) tartomány egyes baromfitartó létesítményeiben történt, 2022. március 26. és 2022. május 18. között megerősített tizenöt kitörésével kapcsolatban a területén tapasztalható járványügyi helyzetről. |
|
(25) |
Ezenfelül az Egyesült Királyság aktualizált információkat nyújtott be a magas patogenitású madárinfluenzának a Ludlow (Ludlow, Shropshire, Anglia, Egyesült Királyság) közelében található egyes baromfitartó létesítményekben történt, 2022. június 1-jén és 2022. június 7-én megerősített két kitörésével kapcsolatban, valamint Bexhill-on-Sea (Rother, East Sussex, Anglia, Egyesült Királyság) közelében történt, 2022. június 15-én megerősített másik kitörésével kapcsolatban a területén tapasztalható járványügyi helyzetről. |
|
(26) |
Ezen túlmenően az Egyesült Államok aktualizált információkat nyújtott be a területén a magas patogenitású madárinfluenzának az egyesült államokbeli Minnesota (2 kitörés), Utah és Dél-Dakota állam egyes baromfitartó létesítményeiben 2022. április 6. és 2022. május 21. között megerősített négy kitörésével kapcsolatban fennálló járványügyi helyzetről. |
|
(27) |
Kanada és az Egyesült Államok a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedéseikről is nyújtott be információkat. A magas patogenitású madárinfluenza e kitöréseit követően Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a betegség megfékezése és terjedésének korlátozása érdekében az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedéseket hajtott végre, továbbá az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedések végrehajtását követően elvégezték a szükséges tisztítást és fertőtlenítést a területükön található fertőzött baromfitartó létesítményekben. |
|
(28) |
A Bizottság értékelte a Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok által benyújtott információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfitartó létesítményekben történt kitöréseit felszámolták, és már nem áll fenn a baromfiáruknak a Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok azon területeiről az Unióba történő beléptetésével kapcsolatos kockázat, ahonnan azok Unióba történő beléptetését a szóban forgó kitörések miatt felfüggesztették. |
|
(29) |
Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletét ezért módosítani kell a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban fennálló járványügyi helyzet figyelembevétele érdekében. |
|
(30) |
A Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban jelenleg uralkodó, a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos járványügyi helyzetre és a betegségnek az Unióba történő behozatalával kapcsolatos komoly kockázatra figyelemmel az (EU) 2021/404 végrehajtási rendeletben e rendelet útján végrehajtott módosításoknak sürgősen hatályba kell lépniük. |
|
(31) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet módosításai
Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 379. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2021/404 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzetei jegyzékeinek a megállapításáról (HL L 114., 2021.3.31., 1. o.).
MELLÉKLET
Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
Az V. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
2. |
A XIV. melléklet 1. része a következőképpen módosul:
|
HATÁROZATOK
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/64 |
A TANÁCS (EU) 2022/1677 HATÁROZATA
(2022. szeptember 26.)
az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az (EU) 2020/1832 tanácsi határozat (2) révén került megkötésre, és a megállapodás 2021. március 1-jén hatályba lépett. |
|
(2) |
A megállapodás 10. cikke értelmében a vegyes bizottságnak meg kell határoznia saját eljárási szabályzatát. |
|
(3) |
Helyénvaló meghatározni az Unió nevében a vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatával kapcsolatban képviselendő álláspontot, mivel az eljárási szabályzat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve. |
|
(4) |
A megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében el kell fogadni a vegyes bizottság eljárási szabályzatát. |
|
(5) |
Az Unió nevében a vegyes bizottságban képviselendő álláspontnak ezért acsatolt határozattervezeten kell alapulnia, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadásával kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspontnak a vegyes bizottság határozatánake határozathoz csatolt tervezetén kell alapulnia.
2. cikk
Ez a határozat elfogadásának a napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
Z. NEKULA
(1) HL L 408I., 2020.12.4., 3. o.
(2) A Tanács (EU) 2020/1832 határozata (2020. november 23.) az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 408I., 2020.12.4., 1. o.)
TERVEZET
A VEGYES BIZOTTSÁG … HATÁROZATA
(…)
az eljárási szabályzata elfogadására vonatkozóan
A VEGYES BIZOTTSÁG,
Tekintettel az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodásra (1), és különösen annak 10. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió az (EU) 2020/1832 tanácsi határozat (2) révén megkötötte, és a megállapodás 2021. március 1-jén hatályba lépett. |
|
(2) |
A megállapodás 10. cikke értelmében a vegyes bizottságnak meg kell határoznia saját eljárási szabályzatát. |
|
(3) |
A megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében el kell fogadni a vegyes bizottság eljárási szabályzatát, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács elfogadja a vegyes bizottság eljárási szabályzatát az e határozat mellékletében foglaltak szerint.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt …,
a vegyes bizottság részéről
az elnökök
(1) HL L 408I., 2020.12.4., 3. o.
(2) A Tanács (EU) 2020/1832 határozata (2020. november 23.) az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 408I., 2020.12.4., 1. o.).
MELLÉKLET
A vegyes bizottság eljárási szabályzata
1. cikk
Hatáskör és feladatok
Az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos együttműködésről, valamint azok oltalmáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 10. cikke alapján létrehozott vegyes bizottság a megállapodás 10. cikkében előírtak szerint látja el feladatait. Különösen a következők tartoznak a feladatkörébe:
|
a) |
a megállapodás I. mellékletének módosítása a Felek területén alkalmazandó jogra vonatkozó hivatkozások tekintetében, valamint e megállapodás többi mellékletének módosítása; |
|
b) |
információcsere a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi és szakpolitikai változásokról és minden, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyről; |
|
c) |
információcsere a földrajzi árujelzőkről, azok e megállapodás alapján történő oltalmazásának mérlegelése céljából. |
2. cikk
Összetétel és elnökség
(1) A vegyes bizottság egyrészről a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: Kína), másrészről az Európai Unió képviselőiből áll.
(2) A vegyes bizottság elnöki tisztét Kína és az Európai Unió képviselői társelnöki rendszerben, közösen látják el.
(3) Mindegyik társelnök átruházhatja társelnöki feladatait vagy azok egy részét egy kinevezett helyettesre, amely esetben a továbbiakban a társelnökre való hivatkozások a kinevezett helyettesre is vonatkoznak.
(4) Mindegyik társelnök kijelöl egy személyt, aki a vegyes bizottsággal kapcsolatos valamennyi kérdésben kapcsolattartóként jár el. A kapcsolattartók közösen felelnek a vegyes bizottság titkársági feladatainak ellátásáért.
3. cikk
Ülések
A megállapodás 10. cikkének (2) bekezdése értelmében a Felek felváltva adnak otthont a vegyes bizottság üléseinek. A vegyes bizottság üléseit a Felek által közösen elfogadott időpontban, helyszínen és módon – amely videokonferencia is lehet – kell megtartani, legkésőbb 90 nappal az ülés összehívásának valamelyik Fél általi kérelmezését követően.
4. cikk
Levelezés
(1) A vegyes bizottság társelnökeihez címzett leveleket a vegyes bizottság tagjai közötti köröztetés céljából továbbítani kell a kapcsolattartó pontokhoz.
(2) A vegyes bizottság társelnökeinek címzett levelezés bármilyen írásbeli formában folytatható, beleértve az elektronikus leveleket is.
5. cikk
Az ülések napirendje
(1) A kapcsolattartók a vegyes bizottság minden ülése előtt összeállítják az ülés ideiglenes napirendjét. Az ideiglenes napirendet és a vonatkozó dokumentumokat legkésőbb az ülés kezdete előtt 15 nappal el kell juttatni a vegyes bizottság tagjainak, ideértve a vegyes bizottság társelnökeit is. Az ideiglenes napirend a megállapodás 10. és 11. cikkének hatálya alá tartozó bármilyen pontot tartalmazhat.
(2) A Felek legkésőbb az ülés kezdete előtt 21 nappal kérhetik, hogy valamely, a megállapodás 10. vagy 11. cikkének hatálya alá tartozó pont felkerüljön a napirendre. Ezeket a pontokat fel kell venni az ideiglenes napirendre.
(3) Az ideiglenes napirend utolsó változatát legkésőbb az ülés kezdete előtt öt nappal meg kell küldeni a társelnököknek.
(4) A napirendet a társelnököknek minden ülés elején egyhangúlag el kell fogadniuk. A társelnökök egyetértése esetén az ideiglenes napirenden nem szereplő pontot is fel lehet venni a napirendre.
6. cikk
Határozatok
(1) A vegyes bizottság a határozatokat – a megállapodás 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban – konszenzussal fogadja el.
(2) A vegyes bizottság által elfogadott határozatokat el kell látni a társelnökök aláírásával. Mindegyik határozat rendelkezik a hatálybalépésének időpontjáról.
(3) A vegyes bizottság határozatain szerepelnie kell az elfogadás időpontjának és a tárgy megjelölésének.
7. cikk
Írásbeli eljárás
(1) A vegyes bizottság határozatai mindkét Fél egyetértése esetén írásbeli eljárás útján is elfogadhatók. Az írásbeli eljárás a vegyes bizottság társelnökei közötti jegyzékváltásból áll.
(2) Az írásbeli eljárás alkalmazását javasoló Fél társelnöke benyújtja a határozat tervezetét a másik Fél társelnökének, ez utóbbi pedig válaszában jelzi, hogy elfogadja-e a határozattervezetet. A másik Fél társelnöke továbbá módosításokat javasolhat vagy gondolkodási időt kérhet. A határozattervezet elfogadása esetén azt a 6. cikknek megfelelően kell elfogadni.
8. cikk
Jegyzőkönyv
(1) A vegyes bizottság ülésének otthont adó Fél kapcsolattartó pontja az ülést követő 21 napon belül elkészíti az ülés jegyzőkönyvének tervezetét. A jegyzőkönyvtervezet ismerteti az elfogadott ajánlásokat és határozatokat, valamint az egyéb levont következtetéseket.
(2) Az ülést követő 28 napon vagy a Felek által közösen kitűzött egyéb határidőn belül mindkét Fél írásban jóváhagyja a jegyzőkönyvet. A jóváhagyást követően a társelnökök a jegyzőkönyv két eredeti példányát aláírásukkal látják el. A társelnökök megőrzik a jegyzőkönyv egy-egy eredeti példányát.
9. cikk
Költségek
(1) Mindkét Fél maga viseli a vegyes bizottság ülésein való részvételéhez kapcsolódóan felmerülő költségeket.
(2) Az ülések lebonyolításával és a dokumentumok sokszorosításával kapcsolatos költségeket az ülésnek otthont adó Fél viseli.
10. cikk
Nyilvánosság és bizalmas jelleg
(1) Amennyiben a társelnökök erről másként nem határoznak, a vegyes bizottság ülései nem nyilvánosak.
(2) Ha valamelyik Fél a törvényei vagy rendeletei szerint bizalmasnak minősülő információkat nyújt be a vegyes bizottsághoz, a másik Fél köteles a szóban forgó információkat bizalmasan kezelni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül, a Felek mindegyike dönthet úgy, hogy saját hivatalos lapjában közzéteszi a vegyes bizottság határozatait és ajánlásait.
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/70 |
A TANÁCS (EU) 2022/1678 HATÁROZATA
(2022. szeptember 26.)
a Régiók Bizottsága a Szlovén Köztársaság által javasolt két tagjának kinevezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,
tekintettel a Régiók Bizottsága összetételének megállapításáról szóló, 2019. május 21-i (EU) 2019/852 tanácsi határozatra (1),
tekintettel a szlovén kormány javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Szerződés 300. cikkének (3) bekezdése értelmében a Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. |
|
(2) |
A Tanács 2019. december 10-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2019/2157 határozatot (2). |
|
(3) |
A Régiók Bizottsága két tagjának helye megüresedett azon nemzeti megbízatás lejártát követően, amelynek alapján Uroš BREŽAN és Aleksander JEVŠEK kinevezését javasolták. |
|
(4) |
A szlovén kormány a következő személyeket, akik helyi testületet képviselnek és valamely helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, a Régiók Bizottsága tagjaivá javasolta kinevezni a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. január 25-ig: Tine RADINJA, župan Škofje Loke (Škofja Loka polgármestere), és Tomaž ROŽEN, župan Raven na Koroškem (Ravne na Koroškem polgármestere), |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. január 25-ig a Régiók Bizottsága tagjaivá nevezi ki a következő személyeket, akik helyi testületet képviselnek és választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek:
|
— |
Tine RADINJA, župan Škofje Loke (Škofja Loka polgármestere), |
|
— |
Tomaž ROŽEN, župan Raven na Koroškem (Ravne na Koroškem polgármestere). |
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
Z. NEKULA
(1) HL L 139., 2019.5.27., 13. o.
(2) A Tanács (EU) 2019/2157 határozata (2019. december 10.) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 78. o.).
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/72 |
A TANÁCS (EU) 2022/1679 HATÁROZATA
(2022. szeptember 26.)
a Régiók Bizottsága a Dán Királyság által javasolt egy tagjának kinevezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,
tekintettel a Régiók Bizottsága összetételének megállapításáról szóló, 2019. május 21-i (EU) 2019/852 tanácsi határozatra (1),
tekintettel a dán kormány javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Szerződés 300. cikkének (3) bekezdése értelmében a Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. |
|
(2) |
A Tanács 2022. július 18-án elfogadta a Régiók Bizottsága a Dán Királyság által javasolt öt tagjának és hét póttagjának kinevezéséről szóló (EU) 2022/1257 határozatot (2). |
|
(3) |
A Régiók Bizottsága egy tagjának helye megüresedett Peter Sønderby Westphal SØRENSEN lemondását követően. |
|
(4) |
A dán kormány Kasper Egede GLYNGØ-t, aki helyi testületet képvisel és valamely helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkezik, Byrådsmedlem, Hedensted Kommune (Hedensted település tanácsának tagja), a Régiók Bizottsága tagjává javasolta kinevezni a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. január 25-ig, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. január 25-ig a Régiók Bizottsága tagjává nevezi ki Kasper Egede GLYNGØ-t, aki helyi testületet képvisel és választással nyert képviselői megbízatással rendelkezik, Byrådsmedlem, Hedensted Kommune (Hedensted település tanácsának tagja).
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
Z. NEKULA
(1) HL L 139., 2019.5.27., 13. o.
(2) A Tanács (EU) 2022/1257 határozata (2022. július 18.) a Régiók Bizottságának a Dán Királyság által javasolt öt tagja és hét póttagja kinevezéséről (HL L 191., 2022.7.20., 63. o.).
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/73 |
A TANÁCS (EU) 2022/1680 HATÁROZATA
(2022. szeptember 26.)
a Régiók Bizottsága a Spanyol Királyság által javasolt egy tagjának kinevezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,
tekintettel a Régiók Bizottsága összetételének megállapításáról szóló, 2019. május 21-i (EU) 2019/852 tanácsi határozatra (1),
tekintettel a spanyol kormány javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Szerződés 300. cikkének (3) bekezdése értelmében a Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan képviselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. |
|
(2) |
A Tanács 2019. december 10-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2019/2157 határozatot (2). |
|
(3) |
A Régiók Bizottsága egy tagjának helye megüresedett azon nemzeti megbízatás lejártát követően, amelynek alapján Alberto NÚÑEZ FEIJÓO kinevezését javasolták. |
|
(4) |
A spanyol kormány Alfonso RUEDA VALENZUELA-t, aki regionális testületet képvisel és valamely regionális testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkezik (Presidente de la Junta de Galicia, Galicia regionális kormányának elnöke), a Régiók Bizottsága tagjává javasolta kinevezni a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. január 25-ig, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács a jelenlegi hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2025. január 25-ig a Régiók Bizottsága tagjává nevezi ki Alfonso RUEDA VALENZUELA-t, aki regionális testületet képvisel és választással nyert képviselői megbízatással rendelkezik (Presidente de la Junta de Galicia, Galicia regionális kormányának elnöke).
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
Z. NEKULA
(1) HL L 139., 2019.5.27., 13. o.
(2) A Tanács (EU) 2019/2157 határozata (2019. december 10.) a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2020. január 26-tól 2025. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 78. o.).
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/74 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2022/1681 HATÁROZATA
(2022. szeptember 27.)
az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai műveletéhez (EUNAVFOR MED IRINI) az EU-erők parancsnokának kinevezéséről és a (KKBP) 2022/513 határozat hatályon kívül helyezéséről (EUNAVFOR MED IRINI/4/2022)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikkére,
tekintettel az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai műveletéről (EUNAVFOR MED IRINI) szóló, 2020. március 31-i (KKBP) 2020/472 tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2020. március 31-én elfogadta a (KKBP) 2020/472 határozatot, amellyel létrehozta és elindította az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai műveletét (EUNAVFOR MED IRINI). |
|
(2) |
A (KKBP) 2020/472 határozat alapján a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy hozzon határozatokat az EUNAVFOR MED IRINI művelethez az EU-erők parancsnokának kinevezéséről. |
|
(3) |
A PBB 2022. március 29-én elfogadta a (KKBP) 2022/513 határozatot (2), amelyben Fabrizio RUTTERI ellentengernagyot nevezte ki az EUNAVFOR MED IRINI művelethez az EU-erők parancsnokává. |
|
(4) |
A görög katonai hatóságok 2022. július 26-án azt javasolták, hogy Fabrizio RUTTERI ellentengernagy utódjaként Sztilianósz DIMOPULOSZ flottillatengernagyot nevezzék ki 2022. október 1-jétől az EUNAVFOR MED IRINI művelethez az EU-erők parancsnokává. Az említett hatóságok jelezték, hogy Sztilianósz DIMOPULOSZ flottillatengernagyot az EU-erők parancsnokává történő kinevezésekor ellentengernaggyá léptetik elő. |
|
(5) |
Az Európai Unió Katonai Bizottsága 2022. szeptember 14-én támogatta a görög katonai hatóságok által tett ajánlást. |
|
(6) |
Sztilianósz DIMOPULOSZ ellentengernagy kinevezéséről határozatot kell hozni. |
|
(7) |
A (KKBP) 2022/513 határozatot hatályon kívül kell helyezni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Politikai és Biztonsági Bizottság 2022. október 1-jétől Sztilianósz DIMOPULOSZ ellentengernagyot nevezi ki az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai műveletéhez (EUNAVFOR MED IRINI) az EU-erők parancsnokává.
2. cikk
A (KKBP) 2022/513 határozat (EUNAVFOR MED IRINI/2/2022) hatályát veszti.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2022. október 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 27-én.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
D. PRONK
(1) HL L 101., 2020.4.1., 4. o.
(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2022/513 határozata (2022. március 29.) az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai műveletéhez (EUNAVFOR MED IRINI) az EU-erők parancsnokának kinevezéséről és a (KKBP) 2021/1748 határozat hatályon kívül helyezéséről (EUNAVFOR MED IRINI/2/2022) (HL L 103., 2022.3.31., 12. o.).
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/76 |
A TANÁCS (KKBP) 2022/1682 HATÁROZATA
(2022. szeptember 29.)
az ENSZ jemeni szállítmányellenőrző mechanizmusának támogatására irányuló európai uniós fellépésről szóló (KKBP) 2020/1465 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
|
(1) |
A Tanács 2018. szeptember 18-án az Egyesült Nemzetek jemeni szállítmányellenőrző mechanizmusának (UNVIM) kérése alapján elfogadta az UNVIM támogatására irányuló európai uniós fellépésről szóló (KKBP) 2018/1249 határozatot (1). |
|
(2) |
A Tanács 2020. október 12-én az UNVIM kérése alapján elfogadta a (KKBP) 2020/1465 határozatot (2), és 12 hónapos időtartamra megújította az UNVIM támogatására irányuló uniós fellépést. |
|
(3) |
A Tanács 2021. november 15-én az UNVIM egy másik kérése alapján a (KKBP) 2021/1991 határozattal (3) módosította a (KKBP) 2020/1465 határozatot annak érdekében, hogy egy további, 12 hónapos időtartamra, 2022. szeptember 30-ig megújítsa az UNVIM támogatására irányuló uniós fellépést. |
|
(4) |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2643 (2022) sz. határozata meghosszabbította a hudajdai megállapodás támogatását célzó ENSZ-misszió megbízatását annak érdekében, hogy támogassa a Hudajda városára, valamint Hudajda, Szalef és Rasz Isza kikötőjére vonatkozó, a jemeni konfliktus által érintett felek által 2018. december 13-án megkötött és a 2451 (2018) sz. és a 2452 (2019) sz. ENSZ BT-határozat által jóváhagyott stockholmi megállapodásban foglalt megállapodás végrehajtását. |
|
(5) |
Az UNVIM egy évre további támogatást kért az Uniótól. |
|
(6) |
Helyénvaló, hogy az Unió egy évre megújítsa az UNVIM-nek nyújtott támogatását annak érdekében, hogy az eleget tehessen megbízatásának. |
|
(7) |
A (KKBP) 2020/1465 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2020/1465 határozat a következőképpen módosul:
|
1. |
a 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az 1. cikkben említett projekt végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg:
A Tanács 2023. március 1-jéig felülvizsgálja ezt a referenciaösszeget többek között a felhasználási arány és a szükségletek Európai Külügyi Szolgálat és Bizottság általi felmérése alapján.”; |
|
2. |
az 5. cikk harmadik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Ez a határozat 2023. szeptember 30-án hatályát veszti.” |
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2022. október 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
J. SÍKELA
(1) A Tanács (KKBP) 2018/1249 határozata (2018. szeptember 18.) az ENSZ jemeni szállítmányellenőrző mechanizmusának támogatására irányuló európai uniós fellépésről (HL L 235., 2018.9.19., 14. o.)
(2) A Tanács (KKBP) 2020/1465 határozata (2020. október 12.) az ENSZ jemeni szállítmányellenőrző mechanizmusának támogatására irányuló európai uniós fellépésről (HL L 335., 2020.10.13., 13. o.)
(3) A Tanács (KKBP) 2021/1991 határozata (2021. november 15.) az ENSZ jemeni szállítmányellenőrző mechanizmusának (UNVIM) támogatására irányuló európai uniós fellépésről szóló (KKBP) 2020/1465 határozat módosításáról (HL L 405., 2021.11.16., 12. o.)
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/78 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1683 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. szeptember 28.)
Kolumbia központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez. |
|
(2) |
Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazásakor lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű szabályozási célkitűzéseket kell elérni. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy az érintett harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az abban a harmadik országban székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek ne tegyék ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki e klíringtagokat és kereskedési helyszíneket, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ezért figyelembe kell venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot jelentenek. |
|
(3) |
Az arra vonatkozó értékelésnek, hogy Kolumbia központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékű-e az Unió jogi és felügyeleti keretrendszerével, nemcsak a Kolumbiában székhellyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények absztrakt összehasonlító elemzésén kell alapulnia, hanem e követelmények eredményének értékelésén is. A Bizottságnak értékelnie kell továbbá, hogy az említett követelmények alkalmasak-e az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket esetlegesen érintő kockázatok csökkentésére, figyelembe véve azon pénzügyi piac méretét, amelyen a Kolumbiában engedélyezett központi szerződő felek működnek. Szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő központi szerződő felek esetében. |
|
(4) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének a), b) és c) pontja három feltételt határoz meg, amelyeknek teljesülniük kell annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel. |
|
(5) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező erejű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek az említett rendelet IV. címében megállapított követelményekkel. |
|
(6) |
A Kolumbiában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező erejű követelményeket a pénzügyi instrumentumok elszámolását és kiegyenlítését szabályozó 2005. évi 964 sz. törvény (a továbbiakban: elsődleges szabályok), a 2010. évi 2555 sz. rendelet 2. részének 13. könyvében megállapított általános szabályok, továbbá a Superintendencia Financiera (Pénzügyi Felügyelet, a továbbiakban: SFC) által kiadott körlevelek (a továbbiakban: másodlagos szabályok) határozzák meg. Ezek a szabályok együttesen határozzák meg azokat az előírásokat és követelményeket, amelyeket a Kolumbiában engedélyezett központi szerződő feleknek mindenkor teljesíteniük kell. |
|
(7) |
Az elsődleges szabályok meghatározzák többek között az irányítási szabályokra, a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesekre és tagokra, a nemteljesítési alapra és a kiegyenlítésre vonatkozó szabályokat, és meghatározzák azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a központi szerződő felek működési szabályainak teljesíteniük kell. Továbbá a Circular Básica Jurídica – 2014. évi 29. sz. körlevél értelmében az engedélyezett központi szerződő feleknek alkalmazniuk kell és végre kell hajtaniuk az elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre vonatkozó nemzetközi standardokat, elsősorban a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének Technikai Bizottsága által kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket (2). |
|
(8) |
Ahhoz, hogy Kolumbiában a központi szerződő felet engedélyezzék, be kell nyújtania működési szabályait az SFC-hez, valamint egy tanulmányt az általa kezelt rendszerek megfelelőségéről. A központi szerződő fél működési szabályainak részletes előírásokat kell tartalmazniuk arról, hogy a központi szerződő félnek hogyan kell teljesítenie az elsődleges szabályokban és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvekben meghatározott magas szintű standardokat és követelményeket. A működési szabályoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk a részvételi követelményekre, a kommunikációs rendszerekre, az elszámolható pénzügyi instrumentumok típusára, a kockázatkezelési eljárásokra, az időben történő kiegyenlítésre vonatkozó eljárásokra, a résztvevők által nyújtandó biztosítékokra, a résztvevők kötelezettségszegése esetén hozandó intézkedésekre, az auditbizottságok és a kockázatkezelési bizottságok szervezésére és működésére, továbbá a működés folytonosságára vonatkozóan. Amint az SFC jóváhagyta a működési szabályokat, ellenőrzi, hogy a központi szerződő fél a rendelkezésére álló létesítmények, szakmai és technológiai erőforrások, eljárások és ellenőrzések alapján képes-e megkezdeni tevékenységeit. A központi szerződő fél működési szabályai az engedélyezést követően rá nézve jogilag kötelező erejűvé válnak. A működési szabályok bármilyen módosítását az SFC-nek jóvá kell hagynia. |
|
(9) |
A Kolumbiában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező erejű követelmények tehát kétszintű struktúrát alkotnak. Az első szint a 2005. évi 964. sz. törvényből, az általános szabályokból, valamint az SFC által kiadott körlevelekből áll, amelyek együttesen határozzák meg az engedélyezett központi szerződő felek által teljesítendő magas szintű standardokat és követelményeket, köztük a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket, továbbá részletesen meghatározzák, hogy a központi szerződő félnek hogyan kell teljesítenie ezeket a magas szintű standardokat és követelményeket. A második szint a központi szerződő felek működési szabályaiból áll. |
|
(10) |
Kolumbia pénzügyi piaca lényegesen kisebb, mint az a pénzügyi piac, amelyen az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek tevékenykednek. Az elmúlt három évben a Kolumbiában elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen a Kolumbiában engedélyezett központi szerződő felekben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük. A Kolumbiában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó elsődleges és másodlagos szabályok, és az azokat kiegészítő kötelező működési szabályok, amelyek együttesen juttatják érvényre a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket, megfelelően csökkentik azt a kisebb kockázatot, amelynek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek ki lehetnek téve, és ezért úgy tekinthetők, hogy a 648/2012/EU rendeletben meghatározottal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményt érnek el. |
|
(11) |
A Bizottság megállapítja, hogy Kolumbia jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy a Kolumbiában engedélyezett központi szerződő felek olyan, jogilag kötelező erejű követelményeknek feleljenek meg, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel. |
|
(12) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszernek biztosítania kell, hogy a központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartozzanak. |
|
(13) |
A 2005. évi 964. sz. törvény 6. cikke értelmében az SFC felhatalmazással rendelkezik arra, hogy felügyelje a Kolumbiában működő központi szerződő felek műveleteit, és nyomon kövesse ezeket a központi szerződő feleket az elsődleges szabályoknak, valamint a központi szerződő felek belső szabályainak és eljárásainak való folyamatos megfelelés biztosítása érdekében. Az SFC átfogó hatáskörökkel rendelkezik az engedélyezett központi szerződő felek ellenőrzésére és szankcionálására, beleértve többek között az információk és adatok bekérését, helyszíni és nem helyszíni vizsgálatok lefolytatását, korrekciókat kérhet az engedélyezett központi szerződő felektől, továbbá rendelkezéseket és utasításokat adhat ki. A 2005. évi 964. sz. törvény 53. cikkével összhangban az SFC figyelmeztetéseket adhat ki, bírságokat szabhat ki, illetve felfüggesztheti vagy eltilthatja az engedélyezett központi szerződő fél kijelölt vezetőit. Kötelező jogi követelmény megsértése esetén felfüggesztheti a központi szerződő fél működését is, vagy visszavonhatja a központi szerződő fél engedélyét. Ezenkívül a központi szerződő feleknek legalább háromévente önértékelést kell végezniük a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelésükről, és jelentést kell készíteniük, amelyet az SFC a felügyeleti tervével összhangban rendszeresen közzétesz és felülvizsgál. |
|
(14) |
A Bizottság megállapítja, hogy a Kolumbiában engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer folyamatosan biztosítja a hatékony felügyeletet és végrehajtást. |
|
(15) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében a harmadik ország jogi keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismeréséhez. |
|
(16) |
Kolumbiában a 2022. évi 019. sz. külső körlevélnek megfelelően a központi szerződő fél akkor minősül „egyenértékű harmadik országbeli központi szerződő félnek”, ha olyan joghatóságban működik, amelyre vonatkozóan az SFC megállapítja a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való lényegi megfelelést, továbbá hatékony felügyelet alatt áll, és van megállapodás a harmadik országbeli felügyeleti hatóság és az SFC között. Az SFC által egyenértékűnek elismert harmadik országbeli központi szerződő felek olyan nyilvános jegyzékben szerepelnek, amelyet a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelés ellenőrzése céljából értékelnek. A 2022. évi 019. sz. külső körlevél értelmében a kolumbiai bankoknak az egyenértékű harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni kitettségeire kedvezményes tőkekövetelmény vonatkozik, míg az egyenértékűnek nem minősülő harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni kitettségekre büntető kockázati súly alkalmazandó. A gyakorlatban a nem egyenértékű harmadik országbeli központi szerződő felekre alkalmazott ilyen magas kockázati súly erősen korlátozó hatású, és feltételezhető, hogy csak nagyon kevés kolumbiai bank végzi elszámolási tevékenységeit nem egyenértékű harmadik országbeli központi szerződő félen keresztül. Továbbá, ha a kolumbiai bankok úgy döntenének, hogy nem egyenértékű harmadik országbeli központi szerződő félen keresztül számolnak el, a magas kockázati súly csökkentené a kitettségeikkel kapcsolatos kockázatokat. A nem egyenértékű központi szerződő felekkel szembeni kitettségekre a 2022. évi 019. sz. külső körlevél alapján alkalmazandó tőkekövetelmény fényében a kolumbiai szabályozás úgy tekinthető, hogy az ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismeréséhez. |
|
(17) |
A Bizottság megállapítja, hogy Kolumbia jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismeréséhez. |
|
(18) |
A Bizottság ezért úgy véli, hogy Kolumbia központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere megfelel a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Következésképpen az említett jogi és felügyeleti keretrendszert egyenértékűnek kell tekinteni az említett rendeletben rögzített követelményekkel. |
|
(19) |
Ez a határozat az elfogadásakor a Kolumbiában székhellyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező erejű követelményeken alapul. A Bizottság, többek között az Európai Értékpapírpiaci Hatóságtól (ESMA) a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6b) bekezdése szerint kapott információk alapján, továbbra is rendszeresen nyomon fogja követni Kolumbia központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerének alakulását, és azon feltételek teljesülését, amelyek alapján ezt a határozatot elfogadta. |
|
(20) |
A Bizottság a rendszeres vagy egyedi felülvizsgálat megállapításai alapján bármikor határozhat e határozat módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről, különösen abban az esetben, ha valamely fejlemény az e határozat elfogadásának alapjául szolgáló feltételeket érinti. |
|
(21) |
Annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA késedelem nélkül megkezdhesse a Kolumbiában engedélyezett központi szerződő felek elismerési eljárását, e határozatnak sürgősen hatályba kell lépnie. |
|
(22) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a Kolumbiai Köztársaság központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere, amely a 2005. évi 964. sz. törvényből és az azt kiegészítő általános szabályokból, valamint a Superintendencia Financiera által kiadott körlevelekből áll, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben meghatározott követelményekkel.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 28-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.
(2) A Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság 2012. április 16-i 101. sz. dokumentuma.
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/82 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1684 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. szeptember 28.)
a Pénzügyi Felügyeleti Bizottság felügyelete alá tartozó, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházak tekintetében a Tajvanon működő központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretnek a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel való egyenértékűségéről (*)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez. |
|
(2) |
Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazásakor lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű szabályozási célkitűzéseket kell elérni. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy Tajvan jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e azt, hogy a Tajvanon székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek ne tegyék ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki e klíringtagokat és kereskedési helyszíneket, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ezért figyelembe kell venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot jelentenek. |
|
(3) |
Ez a határozat kizárólag a határidős kereskedésről szóló törvény (Futures Trading Act, a továbbiakban: FTA) értelmében jóváhagyott és engedélyezett és a Pénzügyi Felügyeleti Bizottság (Financial Supervisory Commission, a továbbiakban: FSC) felügyelete alá tartozó, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségére vonatkozik, de nem érinti a Tajvanon székhellyel rendelkező egyéb központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszert. |
|
(4) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése három feltételt határoz meg, amelyeknek teljesülniük kell annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel. |
|
(5) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében az érintett harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell, hogy az abban a harmadik országban engedélyezett központi szerződő felek mindenkor teljesítsék az említett rendelet IV. címében megállapított követelményekkel egyenértékű, jogilag kötelező erejű követelményeket. |
|
(6) |
A Tajvanon engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező erejű követelményeket a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakat szabályozó rendeletekkel (rendeletek) kiegészített FTA és a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra vonatkozó standardok (standardok) alkotják. A belső kontrollrendszerek értékpapír- és a határidős piacokon működő szolgáltató vállalkozások általi létrehozását szabályozó rendeletben, a határidős tőzsdéket szabályozó rendeletben és a határidős bizományos kereskedők tevékenységét szabályozó rendeletben meghatározott további szabályok alkalmazandók a Tajvanon működő, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra. |
|
(7) |
Alapításukat megelőzően a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakat az FSC-nek jóvá kell hagynia, és tőle működési engedélyt kell szerezniük. E határozat csak az olyan, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra alkalmazandó szabályrendszerre vonatkozik, amelyek a rendeletek 2. cikkében meghatározottak szerint engedélyezett pénzügyi szolgáltatást folytatnak Tajvanon határidős ügyletekkel foglalkozó, a standardoknak megfelelően alapított elszámolóházak működtetése céljából. |
|
(8) |
Az FTA 55. cikkében foglaltakat a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra értelemszerűen alkalmazva az FTA 7. cikke kimondja, hogy „a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóház alapításának a közérdek előmozdítását, továbbá a határidős piacokon az ügyletek tisztességes voltának megőrzését kell szolgálnia”. Továbbá, a rendeletek 2. cikke kimondja, hogy „a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházak ellátják a határidős kereskedés elszámolását és kiegyenlítését, és garantálják a határidős szerződés teljesítését”, beleértve mind a tőzsdei termékeket, mind a tőzsdén kívüli származtatott termékeket. A határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóház csak akkor kapja meg az alapításához szükséges jóváhagyást és működési engedélyt, ha az FSC meggyőződött többek között arról, hogy a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóház alapítói megfelelő tőketartalékkal, valamint megfelelő és megalapozott üzleti tervvel rendelkeznek, amely részletesen meghatározza az elszámolóház működésének elveit, a belső szervezeti felépítést, a személyzet felvételét és képzését, a működés megkezdésének évére és a következő évre vonatkozó pénzügyi előrejelzéseit, továbbá rendelkeznie kell a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóház tevékenységeinek végzéséhez szükséges humánerőforrásokkal, adatfeldolgozást szolgáló felszerelésekkel és más fizikai létesítményekkel. Az FSC annak eldöntése során, hogy jóváhagyja-e a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházat és megadja-e számára a működési engedélyt, további feltételeket szabhat és további dokumentumokat kérhet. |
|
(9) |
Az FTA értelmében a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházaknak működési szabályokat – többek között nemteljesítésre vonatkozó szabályokat – kell elfogadniuk, amelyek biztosítják a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházak elszámolási és teljesítési rendszereinek megfelelő szabályozását szolgáló összes követelménynek való megfelelést. A határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházaknak a működési szabályokat és azok bármilyen módosításait be kell nyújtaniuk az FSC-hez a végrehajtásukat megelőzően. Az FSC elutasíthatja a működési szabályokat, vagy kérheti azok módosítását. Az FTA 47. cikkének (2) bekezdése értelmében a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházak működési szabályai, miután azokat az FSC jóváhagyta, jogilag kötelező erejűek és a tagokkal és egyéb résztvevőkkel szemben érvényesíthetők. |
|
(10) |
A Tajvanon engedélyezett, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra alkalmazandó, jogilag kötelező erejű követelmények tehát kétszintű struktúrát alkotnak. Az FTA-ban foglalt alapvető elvek rögzítik azokat a magas szintű előírásokat, amelyeket a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházaknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy engedélyt kapjanak elszámolási szolgáltatások nyújtására Tajvanon (együttesen: az elsődleges szabályok). Ezek az elsődleges szabályok alkotják Tajvanon a jogilag kötelező erejű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó az FTA 47. cikke értelmében a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházaknak meg kell állapítaniuk működési szabályaikat, és végrehajtásukat megelőzően az FSC-hez jóváhagyásra be kell nyújtaniuk. Az FSC a működési szabályok bevezetését megakadályozhatja, alkalmazásukat megtilthatja, vagy módosíthatja a szabályokat. Ezek a működési szabályok alkotják Tajvanon a követelmények második szintjét. |
|
(11) |
A Tajvanon működő, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszernek a 648/2012/EU rendelet követelményeivel való egyenértékűsége értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban letelepedett klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén egyenértékű eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében. |
|
(12) |
Azon pénzügyi piacok, amelyeken a Tajvanon engedélyezett, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházak végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebbek, mint azok a piacok, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Ezért abban az esetben, amikor az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek Tajvanon engedélyezett, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakban vesznek részt, jóval kisebb kockázatnak vannak kitéve ahhoz az esethez képest, ha az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben vennének részt. |
|
(13) |
A Tajvanon engedélyezett, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendelet követelményeivel, amennyiben az említett keretrendszer alkalmas az említett alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. A határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra alkalmazandó elsődleges szabályok és az azokat kiegészítő működési szabályaik csökkentik a Tajvanon fennálló, alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet által előírttal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek. |
|
(14) |
A Bizottság ezért megállapítja, hogy Tajvan jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházak megfeleljenek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű, jogilag kötelező erejű követelményeknek. |
|
(15) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének b) pontja értelmében egy harmadik ország felügyeleti szabályainak folyamatosan biztosítaniuk kell az ott engedélyezett központi szerződő felek hatékony felügyeletét, illetve az említett követelmények érvényesíthetőségét. |
|
(16) |
Miután jóváhagyták a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházat és engedélyezték működését, az FTA követelményei vonatkoznak rá és az FSC folyamatos felügyelete, valamint Tajvan központi bankjának felügyelete alá kerül a bank igazgatási jogkörén belül. Az FSC nyomon követi a Tajvanon működő, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakat az alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszernek való megfelelés biztosítása érdekében. Az FSC az FTA 100. és 101. cikke értelmében átfogó jogkörrel rendelkezik arra, hogy büntetést szabjon ki a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra, többek között visszavonhatja az ilyen elszámolóházak jóváhagyását és a működési engedélyüket, továbbá szankciókat vethet ki. A napi szintű felügyeletet az FSC végzi az FTA 4. cikkének megfelelően. Az FTA erős jogkörrel ruházza fel az FSC-t arra, hogy érvényesítse rendelkezéseit és szabályait az FTA 95–120. cikkével összhangban. Az FSC hatáskörrel rendelkezik arra nézve, hogy szabályainak megsértése gyanúja esetén vizsgálatokat folytasson le, könyveket és nyilvántartásokat foglaljon le, illetve a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházaktól a működési szabályaik módosítását kérje. |
|
(17) |
A Bizottság ezért megállapítja, hogy folyamatosan biztosított a Tajvanon engedélyezett, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházak hatékony felügyelete és a követelmények érvényesíthetősége. |
|
(18) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében a harmadik ország jogi keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismeréséhez. |
|
(19) |
A Tajvanon származtatott ügyletek elszámolását végezni szándékozó harmadik országbeli központi szerződő feleknek a standardokkal összhangban kérniük kell az FSC jóváhagyását. Az FTA 2. része 45. cikkének (1) bekezdése szerint határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóház létrehozására vonatkozó jóváhagyást és működési engedélyt „más intézmények” is szerezhetnek, többek között Tajvanon kívüli székhelyű központi szerződő felek is. Az ilyen harmadik országbeli központi szerződő felekre a Tajvanon engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó, jogilag kötelező erejű követelmények alkalmazandók. Továbbá, harmadik országbeli központi szerződő feleket az FSC a külföldi központi szerződő felek elismerésére vonatkozó szabály alapján ismerhet el, az elismerés a következő két forgatókönyv alapján történhet: Amennyiben a külföldi központi szerződő fél felügyeleti szabályai és szabályozási rendszere megfelel a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság (CPMI) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek (PFMI) vagy az FSC által elismert más nemzetközi standardoknak, és a külföldi központi szerződő felet a harmadik országbeli illetékes hatóságok elfogadott központi szerződő félnek (QCCP) ismerték el, úgy a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatásokat nyújthat tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez tajvani pénzügyi intézmények számára. Amennyiben a külföldi központi szerződő felet a harmadik országbeli illetékes hatóság nem ismerte el elfogadott központi szerződő félnek, de szándékában áll kérelmezni az FSC-től az elfogadott központi szerződő félkénti elismerést, a külföldi központi szerződő félnek kérelmet kell benyújtania az FSC-hez, amelyben bizonyítja, hogy teljesíti a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által a központi szerződő felekkel szembeni banki kitettségre vonatkozóan meghatározott tőkekövetelményeket. Ez lehetővé teszi a tajvani klíringtagoknak, hogy alacsonyabb kockázati súlyokat alkalmazzanak az említett harmadik országbeli központi szerződő felekkel szembeni kitettségekre. Az FTA 6. cikke felhatalmazza az FSC-t arra, hogy „együttműködési megállapodásokat kössön külföldi kormányügynökségekkel, intézményekkel, vagy nemzetközi szervezetekkel az olyan területek előmozdítására, mint az információcsere, a technikai együttműködés és a vizsgálati segítségnyújtás”. |
|
(20) |
A Bizottság tehát megállapítja, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében Tajvan jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít. |
|
(21) |
Ez a határozat az elfogadásakor Tajvanon alkalmazandó, a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra vonatkozó, jogilag kötelező erejű követelményeken alapul. A Bizottság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság továbbra is rendszeresen nyomon fogja követni a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint azon feltételek folyamatos teljesülését, amelyeken ez a határozat alapul. |
|
(22) |
A Bizottságnak legalább háromévente felül kell vizsgálnia azokat az indokokat, amelyek alapján Tajvan jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékűnek tekintendő az Unió jogi és felügyeleti keretrendszerével. Az ilyen rendszeres felülvizsgálatok nem érintik a Bizottság azon hatáskörét, amely alapján bármikor egyedi felülvizsgálatot végezhet, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára, hogy újraértékelje az említett jogi és felügyeleti keretrendszernek az Unió jogi és felügyeleti keretrendszerével való egyenértékűségét. A Bizottság az említett felülvizsgálatok megállapításai alapján bármikor határozhat e határozat módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről, különösen abban az esetben, ha a Tajvanon bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejlemények az e határozat elfogadásának alapjául szolgáló feltételeket érintik. |
|
(23) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában Tajvan jogi és felügyeleti keretrendszere, mely a határidős kereskedésről szóló törvényből, a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakat szabályozó rendeletekből és a határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra vonatkozó standardokból áll, és a Tajvanon engedélyezett, határidős ügyletekkel foglalkozó elszámolóházakra alkalmazandó, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben megállapított követelményekkel.
2. cikk
A Bizottság 2022. szeptember 28-ig, majd azt követően háromévente felülvizsgálja az 1. cikkben említett határozat alapjául szolgáló indokokat.
3. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 28-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(*) Ez a határozat nem értelmezhető úgy, mint amely az Európai Unió hivatalos álláspontját tükrözi Tajvan jogállása tekintetében.
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
|
2022.9.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 252/87 |
AZ EU–KOSZOVÓ (*1) STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS 1/2022 sz. HATÁROZATA
(2022. április 29.)
az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó (*1) közötti stabilizációs és társulási megállapodásnak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról szóló III. jegyzőkönyve felváltásával történő módosításáról [2022/1685]
AZ EU–KOSZOVÓ STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS,
tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó (*1) közötti társulási megállapodásra (1) és különösen a „származó termék” fogalmának meghatározásáról szóló III. jegyzőkönyvének 4. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó (*1) közötti stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 46. cikke a megállapodás III. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: a III. jegyzőkönyv) hivatkozik, amely megállapítja a származási szabályokat. |
|
(2) |
A III. jegyzőkönyv 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a megállapodás 126. cikkével létrehozott Stabilizációs és Társulási Tanács határozhat a III. jegyzőkönyv módosításáról. |
|
(3) |
A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (2) (a továbbiakban: az egyezmény) célja, hogy a származási szabályok meglévő, az egyezmény szerződő felei között kötött bilaterális szabadkereskedelmi megállapodásokban létrehozott bilaterális rendszereit az említett bilaterális megállapodásokban lefektetett elvek sérelme nélkül egyetlen multilaterális keretbe foglalja. |
|
(4) |
Az Unió 2011. június 15-én írta alá az egyezményt. |
|
(5) |
Az Unió 2012. március 26-án helyezte letétbe elfogadási okiratát az egyezmény letéteményesénél. Következésképpen, az egyezmény 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban az egyezmény az Unió tekintetében 2012. május 1-jén lépett hatályba. |
|
(6) |
Az Unió és Koszovó megállapodott abban, hogy az egyezmény módosításának megkötéséig és hatálybalépéséig a módosított egyezményben megállapított származási szabályokon alapuló alternatív származási szabályokat alkalmaz, amely szabályok bilaterálisan alternatív származási szabályokként alkalmazhatók az egyezményben megállapított származási szabályok helyett. |
|
(7) |
A III. jegyzőkönyvet ezért fel kell váltani egy olyan új jegyzőkönyvvel, amely alternatív származási szabályokat állapít meg. Az új jegyzőkönyvnek ezenkívül az egyezményre való dinamikus hivatkozást kell tartalmaznia annak érdekében, hogy az egyezménynek mindig a legújabb hatályos változatára hivatkozzon, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó (*1) közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz csatolt, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról szóló III. jegyzőkönyv helyébe az e határozat mellékletében foglalt szöveg lép.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2022. október 15-jétől kell alkalmazni.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 29-én.
a Stabilizációs és Társulási Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL FONTELLES
(*1) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
MELLÉKLET
III. jegyzőkönyv
a »származó termék« fogalmának meghatározásáról
1. cikk
Az alkalmazandó származási szabályok
1. A megállapodás végrehajtása céljából a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (1) (a továbbiakban: az egyezmény) legutóbb módosított és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett változatának I. függeléke, valamint II. függelékének vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
2. Az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben szereplő »releváns megállapodás« kifejezésre való hivatkozásokat a megállapodásra való hivatkozásként kell értelmezni.
3. Az egyezmény I. függeléke 16. cikkének (5) bekezdése és 21. cikkének (3) bekezdése ellenére, amennyiben a kumuláció csak az EFTA-államokat, a Feröer szigeteket, az Európai Uniót, a Török Köztársaságot, a stabilizációs és társulási folyamat résztvevőit, a Moldovai Köztársaságot, Grúziát és Ukrajnát érinti, származási igazolásként mind az EUR.1 szállítási bizonyítvány, mind a származási nyilatkozat elfogadható.
2. cikk
Alkalmazandó alternatív származási szabályok
1. E jegyzőkönyv 1. cikke ellenére, az e jegyzőkönyv A. függelékében meghatározott alkalmazandó alternatív származási szabályok (a továbbiakban: átmeneti szabályok) szerint preferenciális származásúnak minősített termékek a megállapodás végrehajtása céljából egyúttal az Európai Unióból vagy Koszovóból származó termékeknek tekintendők.
2. Az átmeneti szabályokat addig kell alkalmazni, amíg az egyezménynek az átmeneti szabályok alapjául szolgáló módosítása hatályba nem lép.
3. cikk
A viták rendezése
1. Amennyiben az egyezmény I. függelékének 32. cikkében vagy az e jegyzőkönyv A. függelékének 34. cikkében meghatározott ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ezen ellenőrzésnek a végrehajtásáért felelős vámhatóságok között, ezeket a vitákat a Stabilizációs és Társulási Tanács elé kell terjeszteni.
2. Az importőr és az importáló ország vámhatóságai közötti viták rendezésére vonatkozóan minden esetben az említett ország jogszabályai az irányadók.
4. cikk
A jegyzőkönyv módosításai
A Stabilizációs és Társulási Tanács határozhat e jegyzőkönyv módosításáról.
5. cikk
Az egyezmény felmondása
1. Amennyiben akár az Európai Unió, akár Koszovó írásban értesíti az egyezmény letéteményesét arról, hogy az egyezmény 9. cikke értelmében fel kívánja mondani az egyezményt, az Európai Unió és Koszovó a megállapodás végrehajtása érdekében azonnal tárgyalásokat kezd a származási szabályokról.
2. Az e tárgyalások eredményeképpen megállapított új származási szabályok hatálybalépéséig a megállapodás tekintetében továbbra is az egyezmény I. függelékében és – adott esetben – II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt, a felmondás időpontjában hatályos származási szabályok alkalmazandók. Mindazonáltal az egyezmény I. függelékében és adott esetben II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt származási szabályok a felmondás időpontjától kezdve kizárólag az Európai Unió és Koszovó közötti kétoldalú kumulációt lehetővé tevő rendelkezésekként értelmezendők.
A. függelék
ALKALMAZANDÓ ALTERNATÍV SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK
A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény szerződő felei által az egyezmény módosításának megkötéséig és hatálybalépéséig nem kötelező jelleggel alkalmazható szabályok
(a továbbiakban: a szabályok vagy az átmeneti szabályok)
A »SZÁRMAZÓ TERMÉK« FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS AZ IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREI
TARTALOMJEGYZÉK
CÉLKITŰZÉSEK
|
I. CÍM |
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK |
|
1. cikk |
Fogalommeghatározások |
|
II. CÍM |
A »SZÁRMAZÓ TERMÉK« FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA |
|
2. cikk |
Általános követelmények |
|
3. cikk |
Teljes egészében létrejött termékek |
|
4. cikk |
Kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás |
|
5. cikk |
Tűréshatárokra vonatkozó szabályok |
|
6. cikk |
Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás |
|
7. cikk |
Származási kumuláció |
|
8. cikk |
A származási kumuláció alkalmazási feltételei |
|
9. cikk |
Minősítési egység |
|
10. cikk |
Készletek |
|
11. cikk |
Semleges elemek |
|
12. cikk |
Könyvelés szerinti elkülönítés |
|
III. CÍM |
TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK |
|
13. cikk |
A territorialitás elve |
|
14. cikk |
A változtatás tilalma |
|
15. cikk |
Kiállítások |
|
IV. CÍM |
VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY VÁMMENTESSÉG |
|
16. cikk |
Vámvisszatérítés vagy vámmentesség |
|
V. CÍM |
SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS |
|
17. cikk |
Általános követelmények |
|
18. cikk |
A származási nyilatkozat kiállításának feltételei |
|
19. cikk |
Elfogadott exportőr |
|
20. cikk |
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás |
|
21. cikk |
Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány |
|
22. cikk |
EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása |
|
23. cikk |
A származási igazolás érvényessége |
|
24. cikk |
Vámszabad területek |
|
25. cikk |
A behozatalra vonatkozó követelmények |
|
26. cikk |
Részletekben történő behozatal |
|
27. cikk |
A származási igazolás alóli mentesség |
|
28. cikk |
Eltérések és formai hibák |
|
29. cikk |
Beszállítói nyilatkozatok |
|
30. cikk |
Euróban kifejezett összegek |
|
VI. CÍM |
EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELVEK ÉS IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK |
|
31. cikk |
Igazoló dokumentumok, a származási igazolások és az igazoló okmányok megőrzése |
|
32. cikk |
A viták rendezése |
|
VII. CÍM |
IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS |
|
33. cikk |
Értesítés és együttműködés |
|
34. cikk |
A származási igazolások ellenőrzése |
|
35. cikk |
A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése |
|
36. cikk |
Szankciók |
|
VIII. CÍM |
AZ A. FÜGGELÉK ALKALMAZÁSA |
|
37. cikk |
Európai Gazdasági Térség |
|
38. cikk |
Liechtenstein |
|
39. cikk |
San Marino Köztársaság |
|
40. cikk |
Andorrai Hercegség |
|
41. cikk |
Ceuta és Melilla |
A mellékletek jegyzéke
|
I. MELLÉKLET: |
Bevezető megjegyzések a II. melléklet szerinti listához |
|
II. MELLÉKLET: |
A létrejött termék származó státusának megszerzése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája |
|
III. MELLÉKLET: |
A származási nyilatkozat szövege |
|
IV. MELLÉKLET: |
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája |
|
V. MELLÉKLET: |
A Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozó különleges feltételek |
|
VI. MELLÉKLET: |
Beszállítói nyilatkozat |
|
VII. MELLÉKLET: |
Hosszú távú beszállítói nyilatkozat |
CÉLKITŰZÉSEK
Ezek a szabályok nem kötelezőek. Ezen szabályok célja, hogy ideiglenes jelleggel, a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (a továbbiakban: PEM-egyezmény vagy egyezmény) módosításának megkötéséig és hatálybalépéséig alkalmazzák őket. Ezek a szabályok bilaterálisan, azon szerződő felek közötti kereskedelemre lesznek alkalmazandók, amelyek a szabályok alkalmazása mellett döntenek, és azokra hivatkoznak a bilaterális preferenciális kereskedelmi megállapodásaikban, vagy belefoglalják azokat az említett megállapodásokba. Ezen szabályok célja az, hogy az egyezmény szabályai helyett – amely szabályok az egyezményben foglaltak szerint nem sértik a szerződő felek között létrejött vonatkozó megállapodásokban és egyéb kapcsolódó bilaterális megállapodásokban meghatározott elveket –alkalmazzák őket. Ennek megfelelően ezek a szabályok nem lesznek kötelezőek, hanem önkéntes alapon alkalmazhatják őket. Azon gazdasági szereplők alkalmazhatják őket, amelyek az egyezmény helyett e szabályok alapján kívánnak kedvezményeket biztosítani.
Ezen szabályoknak nem célja, hogy módosítsák az egyezményt. Az egyezmény az egyezmény szerződő felei között továbbra is teljes mértékben alkalmazandó marad. Ezek a szabályok nem változtatják meg a szerződő feleknek az egyezmény alapján fennálló jogait és kötelezettségeit.
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E szabályok alkalmazásában:
|
(a) |
»a szabályokat alkalmazó szerződő fél«: a PEM-egyezmény szerződő fele, amely e szabályokat belefoglalja a PEM-egyezményben részes, másik szerződő féllel kötött bilaterális preferenciális kereskedelmi megállapodásaiba; e fogalommeghatározás magában foglalja a megállapodásban részes feleket is; |
|
(b) |
»árucsoport«, »vámtarifaszám«, »alszám«: a Vámegyüttműködési Tanács 2004. június 26-án kelt ajánlásában foglaltak szerinti módosításokkal együtt a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszert (a továbbiakban: a Harmonizált Rendszer) alkotó nómenklatúrán belül meghatározott árucsoport, vámtarifaszám, alszám (négy- vagy hatszámjegyű kódok); |
|
(c) |
»besorolt«: egy áru a Harmonizált Rendszer egy adott vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik; |
|
(d) |
»szállítmány«: olyan termékek, amelyeket:
|
|
(e) |
»a részes fél vagy a szabályokat alkalmazó szerződő fél vámhatóságai«: az Európai Unió esetében az európai uniós tagállamok bármely vámhatósága; |
|
(f) |
»vámérték«: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó 1994. évi megállapodás (a vámérték-megállapításáról szóló WTO-egyezmény) szerint megállapított érték; |
|
(g) |
»gyártelepi ár«: a gyárból való elszállításkor a termékért a részes fél területén letelepedett azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában az előállított termék kivitele esetén visszafizetett vagy visszaigényelhető belső adókat. Abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, a »gyártó« kifejezés az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozást jelenti. Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék gyártásával összefüggésben a részes félnél ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegét jelenti, levonva belőle a létrejött termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adót; |
|
(h) |
»felcserélhető anyagok« vagy »felcserélhető termékek«: olyan anyagok vagy termékek, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és egymástól nem különböztethetők meg; |
|
(i) |
»áru«: anyag és termék egyaránt; |
|
(j) |
»előállítás«: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is; |
|
(k) |
»anyag«: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy alkotórész stb.; |
|
(l) |
»a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részaránya«: a nem származó anyagok mennyiségének azon megengedett legnagyobb részaránya, amely mellett az előállítás a termék származó státusa megalapozása szempontjából még kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak minősül. Bizonyos esetekben a termék gyártelepi árának százalékában, más esetekben az árucsoportok egy meghatározott csoportjába vagy egy meghatározott árucsoportba, vámtarifaszám alá vagy alszám alá tartozó felhasznált anyagok nettó tömegének százalékában van kifejezve; |
|
(m) |
»termék«: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják; |
|
(n) |
»terület«: egy részes fél szárazföldi területe, belvizei és felségvizei; |
|
(o) |
»hozzáadott érték«: a terméknek a szabályokat alkalmazó más szerződő fél területéről származó valamennyi beépített anyag vámértékével csökkentett gyártelepi ára, amely viszonylatában kumuláció alkalmazható, illetve amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az exportáló részes fél területén fizetett első megállapítható ár; |
|
(p) |
»anyagok értéke«: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az exportáló részes fél területén fizetett első megállapítható ár. E pontot a felhasznált származó anyagok értékének megállapítására értelemszerűen kell alkalmazni. |
II. CÍM
A »SZÁRMAZÓ TERMÉK« FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2. cikk
Általános követelmények
A megállapodás végrehajtása céljából a következő termékek tekintendők valamely részes fél területéről származó termékeknek egy másik fél területére történő kivitel esetén:
|
(a) |
a 3. cikk értelmében a teljes egészében valamely részes fél területén létrejött termékek; |
|
(b) |
a valamely részes fél területén létrejött és olyan anyagokat tartalmazó termékek, amelyek nem teljes egészében ott jöttek létre, feltéve, hogy a szóban forgó anyagokat a 4. cikk értelmében az adott részes fél területén kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták. |
3. cikk
Teljes egészében létrejött termékek
1. A következő termékek tekintendők teljes egészében valamely részes fél területén létrejöttnek egy másik részes fél területére történő kivitel esetén:
|
(a) |
az adott részes fél területén a földből vagy a tengerfenékről kinyert ásványi termékek és természetes víz; |
|
(b) |
az adott részes fél területén termesztett vagy betakarított növények – beleértve a vízi növényeket – és növényi eredetű termékek; |
|
(c) |
az adott részes fél területén született és nevelt élő állatok; |
|
(d) |
az adott részes fél területén nevelt élő állatokból származó termékek; |
|
(e) |
az adott részes fél területén született és nevelt, majd levágott állatokból származó termékek; |
|
(f) |
az adott részes fél területén folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek; |
|
(g) |
akvakultúra-termékek, amennyiben a halak, rákfélék, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatok tojásból, lárvából, zsenge vagy előnevelt ivadékból ott születtek vagy ott nevelték őket; |
|
(h) |
az adott részes fél hajóival bármely parti tengeren kívüli tengerszakaszból származó tengeri halászati termékek és a tengerből nyert más termékek; |
|
(i) |
az adott részes fél feldolgozóhajóin kizárólag a h) pontban említett termékekből előállított termékek; |
|
(j) |
a kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, az adott részes fél területén összegyűjtött használt cikkek; |
|
(k) |
az adott részes fél területén folytatott előállítási műveletekből származó hulladék és maradék; |
|
(l) |
az adott részes fél felségvizein kívül fekvő olyan tengerfenék felszínéről vagy talajából kinyert termékek, amelynek kiaknázására az adott részes fél kizárólagos joggal rendelkezik; |
|
(m) |
a kizárólag az a)–l) pontban meghatározott termékből az adott részes fél területén előállított áru. |
2. Az (1) bekezdés h) és i) pontjában szereplő »hajói« és »feldolgozóhajói« kifejezés kizárólag azon hajókra és feldolgozóhajókra vonatkozik, melyek minden alábbi követelménynek megfelelnek:
|
(a) |
nyilvántartásba vannak véve az exportáló vagy az importáló részes félnél; |
|
(b) |
az exportáló vagy importáló részes fél lobogója alatt közlekednek; |
|
(c) |
teljesítik a következő feltételek valamelyikét:
|
3. A (2) bekezdés alkalmazásában, amennyiben az exportáló vagy importáló részes fél az Európai Unió, akkor az exportáló vagy importáló részes fél az Európai Unió tagállamait jelenti.
4. A (2) bekezdés alkalmazásában az EFTA-államokat egy, a szabályokat alkalmazó szerződő félnek kell tekinteni.
4. cikk
Kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
1. E cikk (3) bekezdése és a 6. cikk sérelme nélkül, a nem teljes egészében valamely részes fél területén létrejött termékek akkor tekintendők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak, ha a II. melléklet listájában az érintett árukra vonatkozóan meghatározott feltételek teljesülnek.
2. Ha egy olyan terméket, amely az (1) bekezdésnek megfelelően valamely részes félnél megszerezte a származó státust, egy másik termék előállítása során alapanyagként használnak fel, akkor nem kell figyelembe venni a termék előállítása során esetlegesen felhasznált nem származó anyagokat.
3. Az (1) bekezdésben előírt követelmények teljesülését termékenként kell vizsgálni.
Ha azonban a vonatkozó szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának való megfelelésen alapul, a részes felek vámhatóságai engedélyezhetik az exportőröknek, hogy a költségek és a devizaárfolyamok ingadozásainak figyelembevétele érdekében a (4) bekezdésnek megfelelően kiszámítsák a termék gyártelepi árának és a nem származó anyagok értékének az átlagát.
4. Amennyiben a (3) bekezdés második albekezdése alkalmazandó, a termék átlagos gyártelepi árát és a felhasznált nem származó termékek átlagos értékét kell kiszámítani, előbbit az előző adóévben az adott termék összes értékesítése után felszámított gyártelepi ár összegéből, utóbbit az előző adóévben az adott termék előállítása során felhasznált összes nem származó anyag értékének összegéből, adóévként az exportáló részes fél által meghatározott adóévet figyelembe véve, illetve ha a teljes adóévre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor rövidebb, legalább három hónap hosszúságú időtartamot figyelembe véve.
5. Ha egy exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazását választotta, akkor a referenciaként figyelembe vett adóévet, illetve a referenciaként figyelembe vett, az adóévnél rövidebb időszakot követő év során következetesen azt kell alkalmaznia. Az exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazásával felhagyhat ugyanakkor abban az esetben, ha egy adott adóév vagy annál rövidebb, legalább három hónap hosszúságú reprezentatív időtartam alatt azt tapasztalja, hogy a költségeknek vagy a devizaárfolyamoknak az eljárás alkalmazását megalapozó ingadozásai megszűntek.
6. A nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányára vonatkozó kritérium teljesülésének vizsgálata során gyártelepi árként és a nem származó anyagok értékeként a (4) bekezdésben említett átlagos értékeket kell figyelembe venni.
5. cikk
Tűréshatárokra vonatkozó szabályok
1. A 4. cikktől eltérve, és figyelemmel az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekre, a II. melléklet szerinti listában meghatározott feltételek értelmében egy adott termék előállításában nem felhasználható nem származó anyagok az adott termék előállításában mégis felhasználhatók, ha a termékben a becsült teljes nettó tömegük vagy összértékük nem haladja meg:
|
(a) |
a 2. és a 4–24. árucsoportba tartozó termékek esetében – a 16. árucsoportba tartozó feldolgozott halászati termékek kivételével – a termék nettó tömegének 15 %-át; |
|
(b) |
az a) pontban említettektől eltérő termékek esetében a termék gyártelepi árának 15 %-át. |
Ez a bekezdés nem alkalmazandó a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoport alá tartozó termékek esetében, amelyek tekintetében az I. melléklet 6. és 7. megjegyzésében említett tűréshatárokat kell alkalmazni.
2. E cikk (1) bekezdésének alkalmazása következtében a nem származó anyagok részaránya nem lépheti túl a II. melléklet szerinti listában megállapított szabályok által megengedett legnagyobb értékeket.
3. E cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható a 3. cikk értelmében teljes egészében egy adott részes fél területén létrejött termékekre. A 6. cikk és a 9. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül azonban az említett rendelkezésekben előírt tűréshatárokat kell alkalmazni azokra a termékekre, amelyek esetében a II. melléklet listájában megállapított szabály előírja, hogy a termék előállítása során felhasznált anyagoknak teljes egészükben létrejöttnek kell lenniük.
6. cikk
Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
1. E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a származó státus megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következő műveleteket, függetlenül attól, hogy teljesülnek-e a 4. cikkben foglalt követelmények:
|
(a) |
a szállítás és tárolás során a termékek jó állapotának megőrzését biztosító műveletek; |
|
(b) |
csomagok megosztása és összeállítása; |
|
(c) |
mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása; |
|
(d) |
textíliák vasalása vagy simítása; |
|
(e) |
egyszerű festési és fényezési műveletek; |
|
(f) |
a rizs hántolása, részleges és teljes őrlése; a gabonafélék és a rizs fényezése, glazúrozása; |
|
(g) |
a cukor színezésére, ízesítésére vagy formázására szolgáló műveletek; kristálycukor részleges vagy teljes őrlése; |
|
(h) |
gyümölcs-, dió- és zöldségfélék hámozása, kimagozása, feltörése és kifejtése; |
|
(i) |
élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás; |
|
(j) |
szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás (ideértve a készlet összeállítását is); |
|
(k) |
palackba, konzervdobozba, flakonba, zsákba, ládába, dobozba való egyszerű behelyezés, kartonra vagy táblára való rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet; |
|
(l) |
jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel termékekre vagy azok csomagolására való felhelyezése vagy nyomtatása; |
|
(m) |
különböző vagy azonos fajtájú termékek egyszerű vegyítése; |
|
(n) |
cukor vegyítése bármely anyaggal; |
|
(o) |
a termékekhez való egyszerű vízhozzáadás, a termékek egyszerű hígítása, víztelenítése, denaturálása; |
|
(p) |
árucikk alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikk létrehozása érdekében, vagy termék részekre szerelése; |
|
(q) |
állatok levágása; |
|
(r) |
az a)–q) pontban meghatározott két vagy több művelet kombinációja. |
2. Annak eldöntése során, hogy az adott terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás az (1) bekezdés értelmében nem kielégítőnek minősül-e, a terméken az exportáló részes fél területén végrehajtott valamennyi műveletet figyelembe kell venni.
7. cikk
Származási kumuláció
1. A 2. cikk sérelme nélkül, a más részes fél területére exportált termékek az exportáló részes fél területéről származónak tekintendők, ha azok az exportáló részes fél területén jöttek létre és az exportáló részes féltől eltérő, a szabályokat alkalmazó szerződő felektől származó anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy az exportáló részes fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket. Az említett anyagok esetében nem szükséges, hogy azok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
2. Amennyiben az exportáló részes fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 6. cikkben említett műveleteket, a szabályokat alkalmazó bármely más szerződő fél területéről származó anyagok felhasználásával előállított terméket csak akkor kell az exportáló részes fél területéről származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték meghaladja a szabályokat alkalmazó bármely más szerződő fél területéről származó felhasznált anyagok értékét. Eltérő esetben a kérdéses terméket a szabályokat alkalmazó azon szerződő fél területéről származónak kell tekinteni, amelynek területéről az exportáló részes fél területén történő gyártás során felhasznált legnagyobb értékű származó anyag származik.
3. A 2. cikk sérelme nélkül és az 50–63. árucsoportba tartozó termékek kivételével, az exportáló részes féltől eltérő, a szabályokat alkalmazó szerződő fél által végzett megmunkálás vagy feldolgozás az exportáló részes félnél elvégzettnek minősül, ha a létrejött termékeket ezen exportáló részes fél területén a későbbiekben megmunkálják vagy feldolgozzák.
4. A 2. cikk sérelme nélkül, az 50–63. árucsoportba tartozó termékek esetében és kizárólag a részes felek közötti kétoldalú kereskedelem céljából az importáló részes fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás az exportáló részes fél területén elvégzettnek minősül, ha a termékeket ezen exportáló részes fél területén a későbbiekben megmunkálják vagy feldolgozzák.
E bekezdés alkalmazásában az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevőit és a Moldovai Köztársaságot egyetlen, a szabályokat alkalmazó szerződő félnek kell tekinteni.
5. A részes felek dönthetnek úgy, hogy egyoldalúan kiterjesztik e cikk (3) bekezdésének alkalmazását az 50–63. árucsoportba tartozó termékek behozatalára. A kiterjesztés mellett döntő részes fél a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően értesíti a másik részes felet és tájékoztatja az Európai Bizottságot.
6. Az e cikk (3)–(5) bekezdése értelmében vett kumuláció céljából a származó termékeket csak akkor lehet az exportáló részes fél területéről származónak tekinteni, ha a termékeken ott végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket.
7. Az (1) bekezdésben említett, a szabályokat alkalmazó szerződő felek területéről származó olyan termékek, amelyeket az exportáló részes fél területén nem vonnak semmilyen megmunkálás vagy feldolgozás alá, megtartják származásukat a valamely másik, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területére történő kivitelük során.
8. cikk
A származási kumuláció alkalmazási feltételei
1. A 7. cikkben előírt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, ha:
|
(a) |
az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke szerinti preferenciális kereskedelmi megállapodás van érvényben a származó státus megszerzésében érintett, a szabályokat alkalmazó szerződő felek, valamint a rendeltetési hely szerinti, a szabályokat alkalmazó szerződő fél között; valamint |
|
(b) |
az áruk a származó státust az e szabályokban meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazása révén szerezték meg. |
2. A kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) és egy koszovói (2) hivatalos kiadványban, az ország saját eljárásának megfelelően.
A 7. cikkben előírt kumulációt az említett értesítésekben megjelölt naptól kell alkalmazni.
A részes felek tájékoztatják az Európai Bizottságot a szabályokat alkalmazó más szerződő felekkel kötött releváns megállapodások részleteiről, beleértve a szóban forgó szabályok hatálybalépésének dátumát.
3. Ha egy termék a származó státust a származási kumuláció 7. cikk szerinti alkalmazása révén szerezte meg, akkor a származási igazolásnak tartalmaznia kell a »CUMULATION APPLIED WITH (a szabályokat alkalmazó, vonatkozó szerződő fél/felek angol neve)« szövegű, angol nyelvű nyilatkozatot.
Abban az esetben, ha származási igazolásként egy EUR.1 szállítási bizonyítványt használnak, ezt a nyilatkozatot az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatában kell megtenni.
4. A részes felek dönthetnek úgy, hogy a területükre exportált azon termékek esetében, amelyek a származó státust az exportáló részes fél területén a származási kumuláció 7. cikk szerinti alkalmazása révén szerezték meg, eltekintenek az e cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat származási igazoláson való feltüntetésének kötelezettségétől (3).
A részes felek a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően értesítik az Európai Bizottságot e mentesítésről.
9. cikk
Minősítési egység
1. E szabályok alkalmazásában a minősítési egység az az adott termék, amely a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti besorolás meghatározásakor alapegységnek tekintendő. Ebből az következik, hogy:
|
(a) |
amikor egy terméket a Harmonizált Rendszer alapján egyetlen vámtarifaszám alá tartozó áruk csoportja vagy halmaza alkot, akkor az egész együtt alkotja a minősítési egységet; |
|
(b) |
ha egy szállítmány a Harmonizált Rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e szabályok alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni. |
2. Amennyiben – a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya alapján – besorolási szempontból a csomagolás a termék részét képezi, akkor azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.
3. A berendezés, gép, készülék vagy jármű részének kell tekinteni azokat a vele együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek normál felszerelésének részét képezik, és gyártelepi árában benne foglaltatnak.
10. cikk
Készletek
A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha az azokat alkotó összes termék is származó.
Ha a készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, akkor a készletet mint egészet származónak kell tekinteni, amennyiben a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.
11. cikk
Semleges elemek
A termék származó státusának megállapítása céljából nem kell figyelembe venni az előállítása során esetleg felhasznált következő termékek származását:
|
(a) |
energia és tüzelőanyag; |
|
(b) |
berendezések és készülékek; |
|
(c) |
gépek és szerszámok; |
|
(d) |
minden más olyan áru, amely a termék végső összetételébe nem épül be, vagy amelyet nem arra szántak, hogy beépüljön a termékbe. |
12. cikk
Könyvelés szerinti elkülönítés
1. Ha felcserélhető származó és nem származó anyagok kerülnek felhasználásra egy termék megmunkálása vagy feldolgozása során, akkor a gazdasági szereplők a szóban forgó anyagok kezelését végezhetik a könyvelés szerinti elkülönítés módszere alapján, az anyagok elkülönített raktározása nélkül.
2. A gazdasági szereplők a könyvelés szerinti elkülönítés módszerének alkalmazásával anélkül biztosíthatják az 1701 vámtarifaszám alá tartozó származó és nem származó felcserélhető termékek kezelését, hogy a termékeket elkülönítve raktároznák.
3. A részes felek előírhatják, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés alkalmazásához szükséges legyen a vámhatóságok előzetes engedélye. A vámhatóságok az engedély megadását bármilyen általuk megfelelőnek ítélt feltételhez köthetik, és figyelemmel kísérik az engedély felhasználását. A vámhatóságok visszavonhatják az engedélyt, ha a kedvezményezett bármilyen módon nem megfelelően használja fel azt, vagy elmulasztja az e szabályokban meghatározott bármely más feltétel teljesítését.
A könyvelés szerinti elkülönítés alkalmazásával biztosítani kell, hogy soha ne minősüljön annál több termék az exportáló részes fél területéről származónak, mint ha a készleteket a fizikai elkülönítés módszerének alkalmazásával raktározták volna.
A módszert az exportáló részes fél területén alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell alkalmazni, és a módszer alkalmazását az ott alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell nyilvántartani.
4. Az (1) és (2) bekezdésben említett módszer kedvezményezettje származási igazolást állít ki vagy kérelmez arra a termékmennyiségre vonatkozóan, amely az exportáló részes fél területéről származónak tekinthető. A vámhatóságok kérésére a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a készleteket hogyan kezelték.
III. CÍM
TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK
13. cikk
A territorialitás elve
1. A II. címben megállapított feltételeket az érintett részes fél területén megszakítás nélkül kell teljesíteni.
2. Ha egy részes fél területéről egy másik országba exportált származó terméket visszavisznek a részes fél területére, az a továbbiakban csak akkor tekinthető származónak, ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a visszavitt termék:
|
(a) |
azonos az eredetileg kivitt termékkel; valamint |
|
(b) |
az adott országbeli tartózkodása vagy a kivitele alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen műveleten nem esett át. |
3. Az exportáló részes fél területéről exportált és oda később visszaimportált anyagok esetében a származó státusnak a II. címben meghatározott feltételek szerinti megszerzésére nincs hatással az említett részes fél területén kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, feltéve, hogy:
|
(a) |
az említett anyagok teljes egészében az exportáló részes fél területén létrejöttnek minősülnek, illetve a 6. cikkben említett műveleteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át a kivitelt megelőzően; valamint |
|
(b) |
a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:
|
4. E cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a II. címben meghatározott, a származó státus megszerzésére vonatkozó feltételek nem alkalmazhatók az exportáló részes fél területén kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra. Olyan esetekben azonban, amikor a végtermék származó státusának a meghatározásához a II. melléklet szerinti lista szabályai közül olyannak az alkalmazására kerül sor, amely az összes beépített nem származó anyag maximális értékét határozza meg, az exportáló részes fél területén beépített nem származó termékek teljes értéke, valamint az e cikk alkalmazása során a szóban forgó részes fél területén kívül keletkező teljes hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg a megállapított százalékos értéket.
5. A (3) és (4) bekezdés alkalmazása céljából a »teljes hozzáadott érték« az exportáló részes fél területén kívül felmerült összes költséget jelenti, beleértve az ott beépített anyagok költségét is.
6. E cikk (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható olyan termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. mellékletben található listában szereplő feltételeknek, vagy amelyek csak az 5. cikkben megadott általános tűréshatár alkalmazásával tekinthetők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak.
7. Minden olyan megmunkálást vagy feldolgozást, amelyre e cikk vonatkozik, és amelyre az exportáló részes fél területén kívül kerül sor, a passzív feldolgozási eljárások vagy más hasonló eljárások alapján kell elvégezni.
14. cikk
A változtatás tilalma
1. A megállapodásban előírt preferenciális elbánás kizárólag az e szabályok követelményeinek megfelelő és valamely részes fél területére történő behozatalra bejelentett termékekre vonatkozik, feltéve, hogy az említett termékek megegyeznek az exportáló részes fél területéről exportált termékekkel. Az ilyen termékek semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshettek át, kivéve a jó állapotban való megőrzésüket célzó műveleteket és az importáló részes fél konkrét nemzeti előírásainak való megfelelés érdekében szükséges jelölések, címkék, plombák vagy bármely más dokumentáció hozzáadását, amelyre a tranzitország(ok)ban vagy a megbontás helye szerinti harmadik ország(ok)ban a belföldi használatra való bejelentést megelőzően vámfelügyelet alatt került sor.
2. A termékek vagy a szállítmányok tárolására sor kerülhet, feltéve, hogy ezeket a harmadik tranzitország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják.
3. E függelék V. címének sérelme nélkül, a szállítmányok megbonthatók, feltéve, hogy a megbontás helye szerinti harmadik ország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják a szállítmányokat.
4. Kétség esetén az importáló részes fél bármikor felkérheti az importőrt vagy képviselőjét, hogy nyújtson be minden olyan megfelelő dokumentumot, amely bizonyítja az e cikknek való megfelelést, mely felkérésnek az importőr bármilyen igazoló dokumentum – nevezetesen az alábbiak – benyújtásával tehet eleget:
|
(a) |
szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek; |
|
(b) |
a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló tényszerű vagy konkrét bizonyítékok; |
|
(c) |
a tranzitország(ok) vagy a megbontás helye szerinti ország(ok) vámhatóságai által benyújtott igazolás arról, hogy a terméket nem manipulálták, vagy bármely más olyan okmány, amely igazolja, hogy az áruk vámfelügyelet alatt maradtak a tranzitország(ok)ban vagy a megbontás helye szerinti ország(ok)ban; vagy |
|
(d) |
magához az áruhoz kapcsolódó bármilyen bizonyíték. |
15. cikk
Kiállítások
1. Ha egy származó terméket kiállítás céljából nem egy olyan országba küldenek, amely viszonylatában a 7. és 8. cikkel összhangban kumuláció alkalmazható, majd a kiállítást követően valamely részes fél területére irányuló behozatal céljából értékesítenek, akkor ez a termék a behozatala során jogosult a vonatkozó megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekre, ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy:
|
(a) |
a terméket egy exportőr valamely részes fél területéről küldte a kiállítást rendező országba, és ott kiállította azt; |
|
(b) |
a terméket ez az exportőr egy másik részes félhez tartozó személy részére értékesítette vagy más módon továbbadta; |
|
(c) |
a terméket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azt a kiállításra elküldték; valamint |
|
(d) |
a terméket a kiállításra szállítást követően a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen más célra nem használták. |
2. E függelék V. címének megfelelően származási igazolást kell kibocsátani vagy kiállítani, és azt a szokásos módon meg kell küldeni az importáló részes fél vámhatóságainak. Az igazoláson fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Ha szükséges, további igazoló dokumentum követelhető meg a kiállítás körülményeiről.
3. Az (1) bekezdést alkalmazni kell minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra, hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi áruk értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek a vámhatóságok felügyelete alatt maradnak.
IV. CÍM
VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY VÁMMENTESSÉG
16. cikk
Vámvisszatérítés vagy vámmentesség
1. Azokra a nem származó anyagokra, amelyeket valamely részes fél területéről származó, a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába tartozó olyan termékek gyártásában használtak fel, amelyekre az e függelék V. címe szerinti származási igazolást adtak vagy állítottak ki, az exportáló részes fél területén nem alkalmazható semmilyen jellegű vámvisszatérítés vagy vámmentesség.
2. Az (1) bekezdés szerinti tilalom a vámok vagy azokkal azonos hatású díjak részleges vagy teljes visszatérítésével, elengedésével vagy meg nem fizetésével kapcsolatos minden olyan intézkedésre vonatkozik, amely az exportáló részes fél területén folyó gyártás során felhasznált anyagokat érinti, amennyiben a visszatérítésre, elengedésre vagy meg nem fizetésre – kifejezetten vagy hatását tekintve – az ilyen anyagokból létrejött termékek kivitelekor kerül sor, nem pedig azok belföldi felhasználás céljából történő megtartásakor.
3. A származási igazolással érintett termékek exportőrének képesnek kell lennie arra, hogy a vámhatóság kérésére bármikor benyújtson minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy az adott termékek előállítása során a felhasznált nem származó anyagok tekintetében nem történt vámvisszatérítés, valamint hogy az ilyen anyagokra alkalmazandó minden vám vagy azzal azonos hatású díj ténylegesen megfizetésre került.
4. Az e cikk (1) bekezdése szerinti tilalom nem alkalmazandó a részes felek közötti kereskedelemre olyan termékek esetében, amelyek a származó státusukat a 7. cikk (4) vagy (5) bekezdésének hatálya alá tartozó származási kumuláció alkalmazásával szerezték meg.
V. CÍM
SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS
17. cikk
Általános követelmények
1. A részes felek valamelyikének területéről származó termékek a valamely másik részes fél területére történő behozataluk esetén részesülnek a megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekben, amennyiben benyújtásra kerül az alábbi származási igazolások valamelyike:
|
(a) |
EUR.1 szállítási bizonyítvány, amelynek mintája megtalálható e függelék IV. mellékletében; |
|
(b) |
a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított esetekben egy az exportőr által számlán, szállítólevélen vagy bármilyen más kereskedelmi okmányon tett nyilatkozat (a továbbiakban: származási nyilatkozat), amely kellő részletességgel írja le az érintett terméket ahhoz, hogy lehetővé váljon annak azonosítása; a származási nyilatkozat szövegét e függelék III. melléklete határozza meg. |
2. E cikk (1) bekezdése ellenére, az e szabályok értelmében származó termékek– a 27. cikkben meghatározott esetekben – az e cikk (1) bekezdésében említett származási igazolások bármelyikének benyújtása nélkül is részesülnek a megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekben.
3. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a részes felek megállapodhatnak arról, hogy a közöttük folyó preferenciális kereskedelemben az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt származási igazolásokat az elektronikus adatbázisban nyilvántartott exportőrök által a részes felek belső jogszabályaival összhangban kiállított származásmegjelölő nyilatkozatokkal váltják fel.
Az elektronikus adatbázisban nyilvántartott exportőrök által kiállított, a szabályokat alkalmazó két vagy több szerződő fél által elfogadott származásmegjelölő nyilatkozat használata nem akadályozhatja a diagonális kumuláció használatát a szabályokat alkalmazó más szerződő felekkel.
4. Az (1) bekezdés alkalmazásában a részes felek megállapodhatnak egy olyan rendszer létrehozásáról, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt származási igazolások elektronikus úton történő kiállítását és/vagy benyújtását.
5. A 7. cikk alkalmazásában, ha a 8. cikk (4) bekezdése alkalmazandó, azon, a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területén letelepedett exportőrnek, aki egy olyan más származási igazolás alapján ad ki vagy kérelmez származási igazolást, amely tekintetében a 8. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettsége alól mentesítés áll fenn, minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a kumuláció alkalmazásának feltételei teljesüljenek, és képesnek kell lennie arra, hogy benyújtsa a vámhatóságoknak az összes vonatkozó dokumentumot.
18. cikk
A származási nyilatkozat kiállításának feltételei
1. A 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett származási nyilatkozatot kiállíthatja:
|
(a) |
a 19. cikk szerinti elfogadott exportőr; vagy |
|
(b) |
bármely olyan szállítmány exportőre, amely egy vagy több csomagból áll, és 6 000 EUR-t meg nem haladó összértékű származó terméket tartalmaz. |
2. Akkor állítható ki származási nyilatkozat, ha a termékek a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területéről származónak tekinthetők, és megfelelnek e szabályok egyéb követelményeinek.
3. A származási nyilatkozatot tevő exportőrnek képesnek kell lennie arra, hogy az exportáló részes fél vámhatóságának kérésére bármikor bemutasson minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termék származó státusát, valamint e szabályok egyéb követelményeinek teljesülését.
4. Az exportőr a származási nyilatkozatot – amelynek szövegét e függelék III. melléklete tartalmazza – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az említett mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával és az exportáló ország nemzeti jogszabályainak megfelelően állítja ki. Amennyiben a nyilatkozat kézzel íródik, tintával és nyomtatott betűvel kell kitölteni.
5. A származási nyilatkozaton szerepel az exportőr eredeti, saját kezű aláírása. A 19. cikk értelmében elfogadott exportőrnek azonban nem kell aláírnia ilyen nyilatkozatokat, amennyiben az exportáló részes fél vámhatóságai felé írásban teljes felelősséget vállal minden olyan származási nyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.
6. A származási nyilatkozatot az exportőr kiállíthatja az érintett termékek kivitelekor vagy azt követően is (a továbbiakban: visszamenőleges származási nyilatkozat), azzal a feltétellel, hogy azt a vonatkozó termékek behozatalát követő két éven belül bemutatja az importáló országban.
Amennyiben egy szállítmány megbontása a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően történik, valamint ha az említett két éves határidőt betartják, a visszamenőleges származási nyilatkozatot a termékeket exportáló részes fél elfogadott exportőre állítja ki.
19. cikk
Elfogadott exportőr
1. Az exportáló részes fél vámhatóságai – a nemzeti előírások betartása mellett – engedélyezhetik az említett részes fél területén letelepedett bármely exportőr számára (a továbbiakban: elfogadott exportőr), hogy az érintett termékek értékétől függetlenül származási nyilatkozatot állítson ki.
2. Az ilyen engedélyt kérelmező exportőrnek a vámhatóságok számára kielégítően meg kell adnia a termék származó státusának, valamint e szabályok egyéb követelményei teljesítésének igazolásához szükséges minden garanciát.
3. A vámhatóságok az elfogadott exportőrnek vámengedélyszámot adnak, amelyet a származási nyilatkozaton fel kell tüntetni.
4. A vámhatóságok ellenőrzik az engedély megfelelő felhasználását. A vámhatóságok visszavonhatják az engedélyt, ha az elfogadott exportőr nem megfelelő módon használja azt, és kötelesek visszavonni azt, ha az elfogadott exportőr már nem biztosítja a (2) bekezdésben említett garanciákat.
20. cikk
Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás
1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló részes fél vámhatóságai bocsátják ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelemre.
2. E célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind pedig a kérelem formanyomtatványát, melynek mintáját e függelék IV. melléklete tartalmazza. A formanyomtatványokat a megállapodás egyik hivatalos nyelvén, az exportáló ország nemzeti jogszabályaival összhangban kell kiállítani. Kézírással történő kiállítás esetén a formanyomtatványokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termékmegnevezést az erre a célra fenntartott rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, a megnevezés utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.
3. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatának tartalmaznia kell a »TRANSITIONAL RULES« angol nyelvű szöveget.
4. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadását kérelmező exportőrnek képesnek kell lennie arra, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadó exportáló részes fél vámhatóságainak kérésére bármikor benyújtson minden olyan releváns okmányt, amely az adott termékek származó státusát, valamint ezen egyezmény egyéb követelményeinek való megfelelését igazolja.
5. Az exportáló részes fél vámhatóságai akkor adják ki az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha az érintett termékek származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek e szabályok egyéb követelményeinek.
6. Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat kiadó vámhatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy ellenőrizze a termékek származó státusát és az e szabályok egyéb követelményeinek való megfelelését. Ebből a célból jogában áll bizonyítékokat bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni. Biztosítja továbbá, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett formanyomtatványok megfelelően legyenek kitöltve. Elsősorban azt ellenőrzi, hogy a termékmegnevezésre fenntartott hely mindenfajta csalárd kiegészítés lehetőségét kizárva van-e kitöltve.
7. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásának dátumát az EUR.1 szállítási bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.
8. EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóságok akkor adnak ki és bocsátanak az exportőr rendelkezésére, amikor a tényleges kivitel megtörtént vagy biztosított.
21. cikk
Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány
1. A 20. cikk (8) bekezdésétől eltérve, az EUR.1 szállítási bizonyítvány az adott termékek kivitele után is kiadható, ha:
|
(a) |
a kivitel időpontjában tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt nem adták ki; |
|
(b) |
a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, ám a behozatalkor technikai okok miatt nem fogadták el; |
|
(c) |
az érintett termékek végső rendeltetési helye a kivitel időpontjában nem volt ismert, és azt a szállítmányoknak a szállítása vagy tárolása során, illetve a 14. cikk (3) bekezdése szerinti esetleges felbontása után határozták meg; |
|
(d) |
e szabályoknak megfelelően is származónak minősülő termékek esetében a PEM-egyezmény szabályainak megfelelő EUR.1 vagy EUR.MED szállítási bizonyítványt adtak ki; az exportőrnek minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítására, hogy a kumuláció alkalmazásához szükséges feltételek teljesüljenek, és képesnek kell lennie arra, hogy benyújtson a vámhatóságoknak minden olyan vonatkozó okmányt, amely igazolja, hogy a termék e szabályoknak megfelelően származó; vagy |
|
(e) |
az EUR.1 szállítási bizonyítványt a 8. cikk (4) bekezdése alapján adták ki, és a 8. cikk (3) bekezdésének alkalmazása szükséges egy másik, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területére történő behozatalkor. |
2. Az (1) bekezdés végrehajtása céljából az exportőrnek jeleznie kell kérelmében az olyan termékek kivitelének helyét és időpontját, amelyekre az EUR.1 szállítási bizonyítvány vonatkozik, és meg kell jelölnie kérelmének okait.
3. A vámhatóságok a kivitel időpontjától számított két éven belül visszamenőleges hatállyal kiadhatnak egy EUR.1 szállítási bizonyítványt abban az esetben, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében megadott adatok megfelelnek a megfelelő ügyiratban foglaltaknak.
4. A 20. cikk (3) bekezdése szerinti követelményen túlmenően a visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi angol nyelvű megjegyzéssel kell ellátni: »ISSUED RETROSPECTIVELY«.
5. A (4) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatába kell bejegyezni.
22. cikk
EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása
1. EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kiadó vámhatóságtól kérelmezheti, hogy a birtokában lévő kiviteli okmányok alapján a hatóság kiállítson egy másodlatot a bizonyítványról.
2. A 20. cikk (3) bekezdése szerinti követelményen túlmenően eltérve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kiadott másolatot az alábbi angol nyelvű bejegyzéssel kell ellátni: »DUPLICATE«.
3. A (2) bekezdésben említett megjegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának 7. rovatába kell bejegyezni.
4. A másodlaton fel kell tüntetni az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásának dátumát, és a másodlat attól a naptól kezdve érvényes.
23. cikk
A származási igazolás érvényessége
1. A származási igazolás az exportáló részes fél területén történő kibocsátás vagy kiállítás napjától számított tíz hónapon át érvényes, és azt az említett időszakban be kell nyújtani az importáló részes fél vámhatósága részére.
2. Az importáló részes fél vámhatóságaihoz az (1) bekezdésben említett érvényességi idő után benyújtott származási igazolás a vámkedvezmények alkalmazása céljából elfogadható abban az esetben, ha az előírt határidőig történő benyújtás rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg.
3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló részes fél vámhatóságai csak akkor fogadhatják el a származási igazolást, ha a termékeket az említett határidő előtt vám elé állították.
24. cikk
Vámszabad területek
1. A részes felek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy azok a kereskedelemben származási igazolással részt vevő termékek, amelyek szállítása közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint hogy ott az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos műveleteken kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a valamely, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területéről származó, származási igazolással érintett termékeket vámszabad területre hoznak be, és megmunkálás vagy feldolgozás alá vonnak, akkor – ha a termékeken végzett megmunkálás vagy feldolgozás megfelel e szabályoknak – új származási igazolás adható vagy állítható ki.
25. cikk
A behozatalra vonatkozó követelmények
A származási igazolásokat az importáló részes fél vámhatóságai részére az adott részes fél területén alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani.
26. cikk
Részletekben történő behozatal
Amennyiben az importőr kérésére és az importáló részes fél vámhatóságai által meghatározott feltételek mellett a Harmonizált Rendszer értelmezésének 2(a) általános szabálya értelmében a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. áruosztályába vagy 7308 és 9406 vámtarifaszáma alá tartozó szétszerelt vagy össze nem állított termékeket részletekben hoznak be, akkor ezekre a termékekre egyetlen származási igazolást kell benyújtani a vámhatóságoknak az első részlet behozatalakor.
27. cikk
A származási igazolás alóli mentesség
1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött vagy utas személyes poggyászának részét képező terméket a származásra vonatkozó hivatalos igazolás benyújtásának megkövetelése nélkül is származó terméknek kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen terméket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, nyilatkoznak az e szabályokban meghatározott követelmények teljesüléséről, és a nyilatkozat valódiságához nem fér kétség.
2. A behozatal a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén nem tekintendő kereskedelmi forgalomban történőnek:
|
(a) |
a behozatal alkalmi jellegű; |
|
(b) |
a behozatal kizárólag a címzettek vagy az utasok vagy családtagjaik személyes használatára szolgáló termékeket érint; |
|
(c) |
a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy behozataluk nem kereskedelmi céllal történik. |
3. Az említett termékek összértéke nem haladhatja meg az 500 EUR-t kis csomagok esetében, vagy az 1 200 EUR-t az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében.
28. cikk
Eltérések és formai hibák
1. A származási igazolást önmagukban nem teszik érvénytelenné a származási igazoláson tett nyilatkozatok és a termék behozatalához szükséges alakiságok elvégzése érdekében a vámhivatalnak benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok között felfedezett kisebb ellentmondások, amennyiben kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy a szóban forgó okmány megfelel a benyújtott terméknek.
2. Nyilvánvaló alaki hiba, mint például a származási igazoláson szereplő gépelési hiba nem eredményezheti az e cikk (1) bekezdésében említett okmányok visszautasítását, amennyiben az említett hiba nem teszi kétségessé az említett okmányokban tett kijelentések helyességét.
29. cikk
Beszállítói nyilatkozatok
1. Amikor EUR.1 szállítási bizonyítványt adnak ki vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre az egyik részes fél területén, amelyekhez a 7. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően az előállításuk során olyan, a szabályokat alkalmazó másik szerződő fél területéről származó árukat használtak fel, amelyek ott megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban tett, a fenti árukra vonatkozó beszállítói nyilatkozatot.
2. Az (1) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál a szabályokat alkalmazó valamely szerződő fél területén az adott árukkal végzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása során, hogy azokat a termékeket, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, úgy lehet-e tekinteni, mint amelyek az exportáló részes fél területéről származó termékek, és teljesítik e szabályok egyéb követelményeit.
3. A (4) bekezdésben említett esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell tennie minden egyes szállítmányra vonatkozóan a VI. mellékletben előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott termékek megnevezését azok beazonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.
4. Amennyiben egy beszállító rendszeresen szállít egy adott vásárlónak olyan árukat, amelyek esetében a valamely, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás bizonyos időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, egyetlen beszállítói nyilatkozatot tehet ezeknek az áruknak az egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: hosszú távú beszállítói nyilatkozat). A hosszú távú beszállítói nyilatkozat rendszerint a nyilatkozat kibocsátásától számított két évig érvényes. Az ennél hosszabb érvényességi idő megállapításának feltételeit annak a szabályokat alkalmazó szerződő félnek a vámhatóságai határozzák meg, amelynek területén a nyilatkozatot kiállították. A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a VII. melléklet szerinti formanyomtatványon kell megtenni, és abban meg kell nevezni az érintett termékeket az azok beazonosítására alkalmas részletességgel. A nyilatkozatot az azzal érintett áruk első küldeményét megelőzően vagy azzal együtt kell az érintett vevő részére átadni. A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.
5. A (3) és (4) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozatot a megállapodás valamelyik hivatalos nyelvén, gépírással vagy nyomtatással kell kiállítani annak a szabályokat alkalmazó szerződő félnek a nemzeti jogával összhangban, amelynek területén azt kiállítják, és el kell látni a szállító saját kezű eredeti aláírásával. A nyilatkozatot írhatják kézzel is; a kézzel írt nyilatkozathoz tintát és nyomtatott betűket kell használni.
6. A nyilatkozattevő beszállítónak képesnek kell lennie arra, hogy a szabályokat alkalmazó, a nyilatkozattétel helye szerinti szerződő fél vámhatósága kérésére bármikor benyújtson minden releváns okmányt annak igazolására, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok megfelelnek a valóságnak.
30. cikk
Euróban kifejezett összegek
1. A 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 27. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása érdekében azokban az esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázzák, akkor a részes felek nemzeti pénznemében megadott, az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket az egyes érintett országok állapítják meg évente.
2. A 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 27. cikk (3) bekezdése szerinti kedvezményekben egy szállítmány a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet, az érintett ország által meghatározott összegnek megfelelően.
3. A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összeg megegyezik az október első munkanapján euróban kifejezett összeg ilyen pénznemben számított egyenértékével. Az összegeket október 15-ig kell az Európai Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről az Európai Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.
4. Egy-egy részes fél kerekítheti felfelé vagy lefelé az euróban kifejezett összegnek a nemzeti pénznemébe történő átváltásával kapott összeget. A kerekített összeg legfeljebb 5 %-os mértékben térhet el az átváltással kapott összegtől. Az adott részes fél változatlanul fenntarthatja az euróban kifejezett összeg nemzeti valutában megállapított egyenértékét, ha a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ennek az összegnek az átváltása – bármilyen kerekítést megelőzően – 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a nemzeti valuta egyenértékében. A nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték változtatás nélkül is megtartható, ha az átváltás csökkenést eredményezne az egyenértékhez képest.
5. Az euróban kifejezett összegeket a Stabilizációs és Társulási Tanács bármely részes fél kérésére felülvizsgálja. Az említett felülvizsgálat során a Stabilizációs és Társulási Tanács megfontolás tárgyává teszi, hogy kívánatos-e az érintett korlátok hatását reálértékben továbbra is fenntartani. Az említett célból dönthet úgy, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.
VI. CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELVEK ÉS IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK
31. cikk
Igazoló dokumentumok, a származási igazolások és az igazoló okmányok megőrzése
1. A származási nyilatkozatot kiállító, vagy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kérelmező exportőr a származási nyilatkozat kiadásától vagy kiállításától számított legalább három évig köteles megőrizni az említett származási igazolások nyomtatott vagy elektronikus változatát, valamint a termék származó státusát alátámasztó valamennyi okmányt.
2. A beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles a 29. cikk (6) bekezdésében említett okmányokat, valamint a nyilatkozat és valamennyi számla, szállítólevél vagy más olyan kereskedelmi okmány egy-egy példányát, amelyhez a szóban forgó nyilatkozatot mellékelték, legalább három évig megőrizni.
A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles a vevőhöz eljuttatott nyilatkozat és az azzal érintett árukra vonatkozó valamennyi számla, szállítólevél vagy egyéb kereskedelmi dokumentum egy-egy példányát, valamint a 29. cikk (6) bekezdésében említett okmányokat legalább három évig megőrizni. Ezt az időszakot a hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényessége lejártának napjától kell számítani.
3. E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a származó státust alátámasztó okmányok többek között a következők:
|
(a) |
közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a beszállító által a termék beszerzése érdekében végrehajtott eljárásokról, például elszámolásai vagy belső könyvelése alapján; |
|
(b) |
olyan okmányok, amelyek a felhasznált anyagok származó státusát igazolják, és amelyeket a szabályokat alkalmazó, érintett szerződő fél területén, annak nemzeti jogszabályainak megfelelően bocsátottak vagy állítottak ki; |
|
(c) |
az anyagoknak az érintett részes félnél történő megmunkálását vagy feldolgozását igazoló okmányok, amelyeket az adott részes fél területén, nemzeti jogszabályaival összhangban állítottak vagy bocsátottak ki; |
|
(d) |
a részes felek területén e szabályoknak megfelelően kiállított vagy kibocsátott, a felhasznált anyagok származó státusát igazoló származási nyilatkozatok vagy EUR.1 szállítási bizonyítványok; |
|
(e) |
a részes felek területén kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó megfelelő bizonyíték a 13. és a 14. cikk alkalmazásakor, amely igazolja, hogy az említett cikkekben foglalt követelmények teljesültek. |
4. Az exportáló részes fél EUR.1 szállítási bizonyítványokat kiadó vámhatóságai kötelesek a 20. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet legalább három évig megőrizni.
5. Az importáló részes fél vámhatóságai kötelesek a hozzájuk benyújtott származási nyilatkozatokat és EUR.1 szállítási bizonyítványokat legalább három évig megőrizni.
6. Egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén a felhasznált anyagokon végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, melyet a szabályokat alkalmazó, érintett szerződő fél területén állítottak ki, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikk (4) bekezdésében, valamint a 29. cikk (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy a származási nyilatkozattal rendelkező termékek a szóban forgó, szabályokat alkalmazó szerződő félnek a területéről származó termékeknek tekinthetők, amelyek teljesítik az e szabályokba foglalt egyéb követelményeket.
32. cikk
A viták rendezése
Amennyiben a 34. és a 35. cikk szerinti ellenőrzési eljárásokkal vagy e függelék értelmezésével kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ellenőrzésnek a végrehajtásáért felelős vámhatóságok között, akkor ezeket a vitákat a Stabilizációs és Társulási Tanács elé kell terjeszteni.
Az importőr és az importáló részes fél vámhatóságai közötti vitákat minden esetben az adott ország jogszabályaival összhangban kell rendezni.
VII. CÍM
IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
33. cikk
Értesítés és együttműködés
1. A részes felek vámhatóságai megküldik egymásnak a vámhivatalaikban az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához használt bélyegzők mintáit, az elfogadott exportőröknek kiadott engedélyszámok mintáit, valamint az említett bizonyítványok és származási nyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét.
2. E szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a részes felek illetékes vámhatóságaikon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének és az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.
34. cikk
A származási igazolások ellenőrzése
1. A származási igazolás utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha az importáló részes fél vámhatóságainak megalapozott kétségeik vannak az okmányok hitelességét, a szóban forgó termékek származó státusát vagy az e szabályok egyéb követelményeinek való megfelelését illetően.
2. Az utólagos ellenőrzés kérelmezésekor az importáló részes fél vámhatóságai visszaküldik az EUR.1 szállítási bizonyítványt és a számlát – ha az benyújtásra került –, a számlanyilatkozatot vagy az említett okmányok másolatát az exportáló részes fél vámhatóságainak, adott esetben megadva az ellenőrzés iránti kérelem okát. Az ellenőrzés iránti kérelem alátámasztására továbbítani kell minden olyan megszerzett okmányt vagy adatot, amely a származási igazolásban szereplő információ helytelenségére utal.
3. Az ellenőrzést az exportáló részes fél vámhatóságai végzik el. Ebből a célból jogukban áll bizonyítékokat bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.
4. Amennyiben az importáló részes fél vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik az érintett termékekre vonatkozó preferenciális elbánást, az importőrnek felajánlják a termékek forgalomba bocsátását a szükségesnek ítélt elővigyázatossági intézkedések mellett.
5. Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményéről. Az eredményeknek világosan jelezniük kell, hogy hitelesek-e az okmányok, az érintett termékek a részes felek egyikének területéről származónak tekinthetők-e, és megfelelnek-e e szabályok egyéb követelményeinek.
6. Ha megalapozott kétség esetén nem érkezik válasz az ellenőrzésre vonatkozó megkereséstől számított tíz hónapon belül, vagy ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a szóban forgó okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a megkereső vámhatóságok – a rendkívüli körülmények eseteinek kivételével – megtagadják a preferenciális elbánás igénybevételének jogosultságát.
35. cikk
A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése
1. A beszállítói nyilatkozatok, illetve a hosszú távú beszállítói nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha azon részes fél vámhatóságainak, amelyben a nyilatkozatokat az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából figyelembe vették, megalapozott kétségeik vannak az okmány hitelességét vagy az említett okmányban foglalt adatok helyességét illetően.
2. Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az (1) bekezdésben említett részes fél vámhatóságai visszaküldik a beszállítói nyilatkozatot vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot és a számlákat, a szállítóleveleket vagy bármely, a nyilatkozattal érintett árukkal kapcsolatos egyéb kereskedelmi okmányt a szabályokat alkalmazó azon szerződő fél vámhatóságai részére, amelynek területén a nyilatkozatot kiállították, megadva szükség esetén az ellenőrzés tartalmi vagy formai okait is.
Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására továbbítanak minden rendelkezésükre álló, a beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.
3. Az ellenőrzést annak a szabályokat alkalmazó szerződő félnek a vámhatóságai végzik el, amelynek területén a beszállítói nyilatkozatot vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot kiállították. E célból jogukban áll bármely okmányt bekérni, a beszállító könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, relevánsnak ítélt ellenőrzést elvégezni.
4. Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, akkor milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.
36. cikk
Szankciók
Az egyes részes felek előírják az e szabályokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályaik megsértésének büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási szankcionálását.
VIII. CÍM
AZ A. FÜGGELÉK ALKALMAZÁSA
37. cikk
Európai Gazdasági Térség
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 4. jegyzőkönyve értelmében az Európai Gazdasági Térségből (EGT) származó árukat az Európai Unió, Izland, Liechtenstein vagy Norvégia (az EGT részes felei) területéről származónak kell tekinteni az Európai Unió, Izland, Liechtenstein vagy Norvégia területéről Koszovóba történő kivitel esetén, feltéve, hogy Koszovó és az EGT részes felei között e szabályokat alkalmazó szabadkereskedelmi megállapodások alkalmazandók.
38. cikk
Liechtenstein
A 2. cikk sérelme nélkül, a Liechtensteinből származó termékeket a Svájc és Liechtenstein közötti vámunió miatt Svájcból származónak kell tekinteni.
39. cikk
San Marino Köztársaság
A 2. cikk sérelme nélkül, a San Marino Köztársaságból származó termékeket az Európai Unió és a San Marino Köztársaság közötti vámunió miatt az Európai Unióból származónak kell tekinteni.
40. cikk
Andorrai Hercegség
A 2. cikk sérelme nélkül, az Andorrai Hercegségből származó, a Harmonizált Rendszer 25–97. árucsoportjába tartozó termékeket az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti vámunió miatt az Európai Unióból származónak kell tekinteni.
41. cikk
Ceuta és Melilla
1. E szabályok alkalmazásában az »Európai Unió« kifejezés nem vonatkozik Ceutára és Melillára.
2. A Koszovóból származó termékek esetében a Ceutába vagy Melillába történő behozatalkor minden tekintetben ugyanazt a vámelbánást kell alkalmazni, amelyet az Európai Unió vámterületéről származó termékekre alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozási feltételeiről és a Szerződések kiigazításáról szóló okmány (4) 2. jegyzőkönyvében foglaltak szerint. Koszovó a Ceutából és Melillából származó, a vonatkozó megállapodás hatálya alá tartozó termékek behozatala esetében ugyanazt a vámeljárást alkalmazza, mint az Európai Unióból származó és onnan behozott termékek esetében.
3. E cikknek a Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozó (2) bekezdése alkalmazása tekintetében e szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni, az V. mellékletben meghatározott különös feltételekre is figyelemmel.
I. MELLÉKLET
BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A II. MELLÉKLET SZERINTI LISTÁHOZ
1. megjegyzés – Általános bevezetés
A lista megállapítja azokat a szükséges feltételeket, amelyek alapján a termékeket e függelék II. címének 4. cikke értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni. Négy különböző, a terméktől függően változó szabálytípus különböztethető meg:
|
(a) |
a megmunkálás vagy feldolgozás nem eredményezi a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának túllépését; |
|
(b) |
a megmunkálás vagy feldolgozás eredményeképpen az előállított termékek Harmonizált Rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszáma vagy 6 számjegyből álló alszáma különböző lesz a felhasznált anyagok Harmonizált Rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszámától vagy 6 számjegyből álló alszámától; |
|
(c) |
meghatározott megmunkálási vagy feldolgozási művelet végrehajtására kerül sor; |
|
(d) |
egyes, teljes egészében az adott helyen létrejött anyagok megmunkálásra vagy feldolgozásra kerülnek. |
2. megjegyzés – A lista felépítése
|
2.1. |
A lista első két oszlopa a létrejött terméket írja le. Az 1. oszlopban a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszám vagy árucsoportszám, a 2. oszlopban pedig a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árumegnevezés szerepel. Az első két oszlop valamennyi tételéhez a 3. oszlopban egy-egy szabály tartozik. Abban a néhány esetben, amikor az 1. oszlopban lévő szám előtt az »ex« szó szerepel, a 3. oszlopban szereplő szabály csupán az adott vámtarifaszámnak a 2. oszlopban meghatározott részére vonatkozik. |
|
2.2. |
Ahol az 1. oszlopban több vámtarifaszám van feltüntetve, vagy egy árucsoportszám szerepel, és ezért a termékek leírására a 2. oszlopban általános kifejezéseket használtak, a 3. oszlopban szereplő kapcsolódó szabályok mindazokra a termékekre vonatkoznak, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban szereplő vámtarifaszámok bármelyike alá tartoznak. |
|
2.3. |
Ha a listában egy adott vámtarifaszámon belül különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, az egyes franciabekezdések a vámtarifaszám azon részének megnevezését tartalmazzák, amelyre a 3. oszlop adott sorában megállapított szabályok vonatkoznak. |
|
2.4. |
Amennyiben a 3. oszlopban két alternatív szabály szerepel, amelyeket a »vagy« szó választ el egymástól, az exportőr választhat, hogy melyiket alkalmazza. |
3. megjegyzés – Példák a szabályok alkalmazására
|
3.1. |
Az e függelék II. címe 4. cikkének a származó státust megszerző, más termékek gyártásához felhasznált termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a termékek a származó státust abban a gyárban nyerték-e el, ahol azokat felhasználják, vagy a részes felek egyikének területén levő valamely másik gyárban. |
|
3.2. |
E függelék II. címének 6. cikke értelmében a terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás mértékének meg kell haladnia az említett cikkben felsorolt műveletek szintjét. Ha nem haladja meg ezt a szintet, akkor a kérdéses áru tekintetében akkor sem biztosítható a preferenciális tarifális elbánás, ha az alábbi listában meghatározott feltételek teljesülnek.
E függelék II. címének 6. cikkére is figyelemmel, a listán szereplő szabályok a megmunkálás vagy feldolgozás minimálisan megkövetelt mértékét jelölik, ezen túlmenő mértékű megmunkálás vagy feldolgozás esetén a termék ugyancsak származó státusúvá válik; ellenben kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás nem biztosíthat származó státust. Így, ha egy szabály azt írja elő, hogy az előállítás bizonyos szintjén nem származó anyag felhasználható, akkor az előállítás korábbi szakaszában az ilyen anyag felhasználása megengedett, de a későbbi szakaszban már nem. Tehát, ha egy szabály előírja, hogy az előállítás egy bizonyos szintjén nem származó anyagok nem használhatók fel, akkor az ilyen anyagok felhasználása az előállítás egy korábbi szakaszában megengedett, de a későbbi szakaszában már nem. Példa: a 19. árucsoportra vonatkozó, listán szereplő szabály értelmében a » 1101–1108 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok súlya nem haladhatja meg a 20 %-ot«, ugyanakkor a 10. árucsoportban szereplő gabonafélék (az előállítás korábbi szakaszába tartozó anyagok) használata (azaz importja) nem esik korlátozás alá. |
|
3.3. |
A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, ha egy szabályban az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból« kifejezés szerepel, akkor bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot (tehát akár a termékével azonos termékmegnevezésű és vámtarifaszám alá tartozó anyagot is) fel lehet használni, tiszteletben tartva azonban azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban esetleg szintén szerepelnek.
Az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a … vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve« vagy az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve« kifejezés ugyanakkor azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag felhasználható, kivéve a szóban forgó termékre vonatkozó, a lista 2. oszlopában szereplővel azonos termékmegnevezésű anyagokat. |
|
3.4. |
Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy termék egynél több anyagból is előállítható, az azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Nem jelenti azonban azt, hogy mindegyiket fel kell használni. |
|
3.5. |
Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy adott anyagból kell előállítani, a feltétel nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek jellegüknél fogva nem felelhetnek meg a szabálynak. |
|
3.6. |
Ha a lista valamely szabályában két százalékos érték is szerepel a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére vonatkozóan, akkor ezek a százalékos értékek nem adhatók össze. Más szóval, a felhasznált nem származó anyagok legmagasabb értéke sohasem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó egyedi százalékos arányokat sem. |
4. megjegyzés – Egyes mezőgazdasági árukra vonatkozó általános rendelkezések
|
4.1. |
Azokat a 6., a 7., a 8., a 9., a 10. és a 12. árucsoport, valamint a 2401 vámtarifaszám alá tartozó mezőgazdasági árukat, amelyeket valamely részes fél területén termesztenek vagy takarítanak be, a szóban forgó részes fél területéről származónak kell tekinteni akkor is, ha behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy egyéb élő növényrészekből termesztik őket. |
|
4.2. |
Azokban az esetekben, amikor a nem származó cukor adott terméken belüli aránya nem haladhat meg bizonyos határértékeket, e határértékek kiszámításához a 1701 vámtarifaszám (szacharóz) és a 1702 vámtarifaszám (pl. gyümölcscukor, szőlőcukor, tejcukor, malátacukor, izoglükóz vagy invertcukor) alá tartozó, a végtermék előállításához és a végtermékbe beledolgozott nem származó termékek előállításához felhasznált cukrok tömegét kell figyelembe venni. |
5. megjegyzés – Egyes textiltermékek vonatkozásában használt kifejezések
|
5.1. |
A listában használt »természetes szál« kifejezés a nem mesterséges vagy nem szintetikus szálakra vonatkozik. A kifejezés jelentése a fonást megelőző szakaszokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és – eltérő rendelkezés hiányában – tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat is. |
|
5.2. |
A »természetes szál« fogalma a 0511 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101–5105 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálat és finom vagy durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301–5305 vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szálakat foglalja magában. |
|
5.3. |
A listán szereplő »textilpép«, »vegyi anyagok« és »papíripari rostanyag« kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok megnevezésére szolgálnak. |
|
5.4. |
A listában szereplő »vágott műszál« kifejezés az 5501–5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál. |
|
5.5. |
A nyomás (szövéssel, kötéssel/hurkolással, tűzéssel vagy pelyhesítéssel kombinálva) olyan technika, amellyel szitanyomás, görgős nyomtatás, digitális nyomtatás vagy transzfer technikák segítségével egy állandó jelleggel rendelkező textil szubsztrátumnak objektív módon értékelhető jellemzőket – például színt, kialakítást vagy műszaki tulajdonságokat – lehet átadni. |
|
5.6. |
A nyomás (önálló műveletként) olyan technika, amellyel szitanyomás, görgős nyomtatás, digitális nyomtatás vagy transzfer technikák segítségével és azokhoz társuló legalább két előkészítő vagy befejező művelettel (pl. mosással, fehérítéssel, mercerezéssel, hőrögzítéssel, bolyhozással, mángorlással, zsugorodásmentesítéssel, tartós kikészítéssel, avatással, impregnálással, javítással és csomóeltávolítással) egy állandó jelleggel rendelkező textil szubsztrátumnak objektív módon értékelhető jellemzőket – például színt, kialakítást vagy műszaki tulajdonságokat – lehet átadni, azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
6. megjegyzés – A textilanyagok keverékéből készülő termékekre alkalmazandó tűréshatárok
|
6.1. |
Ahol a lista egy termékkel kapcsolatban erre a megjegyzésre hivatkozik, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók az említett termék előállítása során felhasznált, együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 15 %-át kitevő textilalapanyagokra. (Lásd még a 6.3. és a 6.4. megjegyzést.) |
|
6.2. |
A 6.1. megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak a kevert, két vagy több textilalapanyagból készült termékek esetében lehet alkalmazni.
A textilalapanyagok a következők:
|
|
6.3. |
A »rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is« megnevezésű fonalat tartalmazó termék esetében a tűréshatár az említett fonal tekintetében 20 %. |
|
6.4. |
Az olyan termékek esetében, amelyek »egy legfeljebb 5 mm széles alumíniumfólia magból vagy alumíniumporral bevont vagy anélküli műanyag film magból, valamint az annak két oldalára átlátszó vagy színezett ragasztóval felerősített egy-egy műanyag film rétegből álló szalagot« tartalmaznak, a tűréshatár az említett szalag tekintetében 30 %. |
7. megjegyzés – Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok
|
7.1. |
Ahol a listában erre a megjegyzésre történik utalás, az érintett konfekcionált termékre a lista 3. oszlopában meghatározott szabálynak nem megfelelő textilanyagok (a bélések és közbélések kivételével) felhasználhatók, feltéve, hogy a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartoznak, és hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 15 %-át. |
|
7.2. |
A 7.3. megjegyzés sérelme nélkül a nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok textiltartalmuktól függetlenül korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek előállítása során. |
|
7.3. |
Százalékos szabály alkalmazása esetén a nem az 50–63. árucsoportba besorolt nem származó anyagok értékét figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor. |
8. megjegyzés – A 27. árucsoport egyes termékei tekintetében végrehajtott meghatározott eljárások és egyszerű műveletek meghatározása
|
8.1. |
Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában a »meghatározott eljárások« a következők:
|
|
8.2. |
A 2710, a 2711 és a 2712 vámtarifaszám alkalmazásában a »meghatározott eljárások« a következők:
|
|
8.3. |
Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, a dekantálás, a sótalanítás, a vízelválasztás, a szűrés, a színezés, a jelölés, a kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, vagy az említett műveletek bármilyen kombinációja, illetve az azokhoz hasonló műveletek nem biztosítják a származó státust. |
9. megjegyzés – Egyes termékek tekintetében végrehajtott meghatározott eljárások és műveletek meghatározása
|
9.1. |
A valamely részes fél területén sejtkultúrák felhasználásával előállított, a 30. árucsoportba tartozó termékek az adott részes fél területéről származónak tekintendők. »Sejtkultúra«: az emberi, állati és növényi sejtek ellenőrzött körülmények között – például meghatározott hőmérséklet, tápoldat, gázkeverék és pH-érték mellett – történő, élő szervezeten kívül tenyésztése. |
|
9.2. |
A valamely részes fél területén fermentációval előállított, a 29. (kivéve: 2905.43–2905.44), 30., 32., 33. (kivéve: 3302.10, 3301), 34., 35. (kivéve: 35.01, 3502.11–3502.19, 3502.20, 35.05), 36., 37., 38. (kivéve: 3809.10, 38.23, 3824.60, 38.26) és 39. (kivéve: 39.16–39.26) árucsoportba tartozó termékek az adott részes fél területéről származónak tekintendők. »Fermentáció«: olyan biotechnológiai eljárás, amely során emberi, állati vagy növényi sejtek, baktériumok, élesztők, gombák vagy enzimek használatával a 29–39. árucsoportba tartozó termékeket állítanak elő. |
|
9.3. |
A 4. cikk (1) bekezdése értelmében a 28., 29. (kivéve: 2905.43–2905.44), 30., 32., 33. (kivéve: 3302.10, 3301), 34., 35. (kivéve: 35.01, 3502.11–3502.19, 3502.20, 35.05), 36., 37., 38. (kivéve: 3809.10, 38.23, 3824.60, 38.26) és 39. (kivéve: 39.16–39.26) árucsoportba tartozó termékek esetében a következő feldolgozási művetelek tekinthetők elégségesnek:
|
II. MELLÉKLET
A LÉTREJÖTT TERMÉK SZÁRMAZÓ STÁTUSÁNAK MEGSZERZÉSE ÉRDEKÉBEN A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON VÉGZENDŐ MEGMUNKÁLÁSOK VAGY FELDOLGOZÁSOK LISTÁJA
|
Vámtarifaszám |
Termékmegnevezés |
A nem származó anyagokon végrehajtott olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely származó státust biztosít |
||||||||
|
(1) |
(2) |
(3) |
||||||||
|
1. árucsoport |
Élő állatok |
Az 1. árucsoportba tartozó összes állat teljes egészében az adott helyen jött létre |
||||||||
|
2. árucsoport |
Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek |
Előállítás, amelynek során az ezen árucsoportba tartozó termékekben felhasznált összes hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
3. árucsoport |
Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok |
Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
4. árucsoport |
Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer |
Előállítás, amelynek során a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
ex 5. árucsoport |
Máshol nem említett állati eredetű termékek; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
ex 0511 91 |
Élelmezési célra nem alkalmas halikra és haltej |
Az összes haltojás és halikra teljes egészében az adott helyen jött létre |
||||||||
|
6. árucsoport |
Élő fák és egyéb növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítő lombozat |
Előállítás, amelynek során a 6. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
7. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók |
Előállítás, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
8. árucsoport |
Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy dinnyefélék héja |
Előállítás, amelynek során a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált gyümölcs, dióféle, valamint a citrus- vagy a dinnyefélék héja teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
9. árucsoport |
Kávé, tea, matétea és fűszerek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
10. árucsoport |
Gabonafélék |
Előállítás, amelynek során a 10. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
11. árucsoport |
Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér |
Előállítás, amelynek során a 8., a 10. és a 11. árucsoport, a 0701 , a 0714 , a 2302 és a 2303 vámtarifaszám, valamint a 0710 10 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
12. árucsoport |
Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
ex 13. árucsoport |
Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
ex 1302 |
Pektintartalmú anyag, pektinát és pektát |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból úgy, hogy a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
|
14. árucsoport |
Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termékek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
ex 15. árucsoport |
Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
1504 –1506 |
Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói; gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is); más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
1508 |
Földimogyoró-olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |
Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
1509 és 1510 |
Olívaolaj és frakciói |
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött |
||||||||
|
1511 |
Pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |
Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
ex 1512 |
Napraforgómagolaj és frakciói |
|
||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
|||||||||
|
Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében létrejött |
|||||||||
|
1515 |
Más stabilizált növényi zsír és olaj (beleértve a jojobaolajat) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva |
Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
ex 1516 |
Halból nyert zsír, olaj és ezek frakciói |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
1520 |
Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
16. árucsoport |
Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek |
Előállítás, amelynek során a 2., a 3. és a 16. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
ex 17. árucsoport |
Cukrok és cukoráruk, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
1702 |
Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor: |
|
||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1702 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve |
|||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a 1101 –1108 , a 1701 és a 1703 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 30 %-át |
|||||||||
|
1704 |
Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során:
|
||||||||
|
ex 18. árucsoport |
Kakaó és kakaókészítmények, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
|
ex 1806 |
Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során:
|
||||||||
|
1806 10 |
Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
|
1901 |
Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, máshol nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401 –0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, máshol nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz: |
|
||||||||
|
Előállítás a 10. árucsoportba tartozó gabonafélékből |
|||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
|||||||||
|
1902 |
Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során:
|
||||||||
|
1903 |
Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1108 vámtarifaszám alá tartozó burgonyakeményítő kivételével |
||||||||
|
1904 |
Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); máshol nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során:
|
||||||||
|
1905 |
Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a 1006 és a 1101 –1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át |
||||||||
|
ex 20. árucsoport |
Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
2002 és 2003 |
Paradicsom, ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
2006 |
Zöldség, gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott) |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
|
2007 |
Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy diófélékből, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
|
ex 2008 |
Termékek, a következők kivételével:
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
|
2009 |
Gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
|
ex 21. árucsoport |
Különféle ehető készítmények; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
2103 |
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A mustárliszt vagy -dara, vagy elkészített mustár azonban felhasználható |
||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
|||||||||
|
2105 |
Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során:
|
||||||||
|
2106 |
Máshol nem említett élelmiszer-készítmény |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át |
||||||||
|
ex 22. árucsoport |
Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a 0806 10 , a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
2202 |
Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
2207 és 2208 |
Nem denaturált etil-alkohol, több vagy kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital |
Előállítás a 2207 és a 2208 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 0806 10 , a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
ex 23. árucsoport |
Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
2309 |
Állatok etetésére szolgáló készítmény |
Előállítás, amelynek során:
|
||||||||
|
ex 24. árucsoport |
Dohány és feldolgozott dohánypótló; kivéve: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a 24. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes tömegének 30 %-át |
||||||||
|
2401 |
Feldolgozatlan dohány; dohányhulladék |
Előállítás, amelynek során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó összes anyag teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
ex 2402 |
Cigaretta dohányból vagy dohánypótlóból |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2403 19 alszám alá tartozó fogyasztási dohány kivételével, amelynek során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
ex 2403 |
Égés nélküli, hevített hordozóeszközön vagy máson keresztül történő belégzésre szánt termékek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében az adott helyen létrejött |
||||||||
|
ex 25. árucsoport |
Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement; kivéve: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át |
||||||||
|
ex 2519 |
Zúzott természetes magnézium-karbonát (magnezit), légmentesen lezárt tartályban, és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, az olvasztott magnézia és a kiégetett (szinterezett) magnézia kivételével |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható |
||||||||
|
26. árucsoport |
Ércek, salakok és hamu |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
ex 27. árucsoport |
Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során a felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 2707 |
Olaj, amelyben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, lévén ezek az olajok hasonlóak a kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert ásványolajokhoz, amelyeknek legalább 65 tömegszázaléka átdesztillál 250 °C-ig (beleértve a lakkbenzin- és benzolkeverékeket), energetikai vagy tüzelőanyag-célra |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (5) vagy Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
2710 |
Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; máshol nem említett olyan készítmény, amely legalább 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze; olajhulladék |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (5) vagy Más műveletek, úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
2711 |
Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (5) vagy Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
2712 |
Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (5) vagy Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
2713 |
Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradéka |
Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (5) vagy Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
28. árucsoport |
Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 29. árucsoport |
Szerves vegyi anyagok; kivéve: |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt tartozó anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 2901 |
Aciklikus szénhidrogének, energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat is használni lehet, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
||||||||
|
ex 2902 |
Ciklánok és ciklének (az azulének kivételével), benzol, toluol, xilolok, energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (5) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat is használni lehet, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. |
||||||||
|
ex 2905 |
Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2905 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. Azonban az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholát is felhasználható, ha összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
30. árucsoport |
Gyógyszeripari termékek |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
31. árucsoport |
Trágyázószerek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
32. árucsoport |
Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színezőanyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
33. árucsoport |
Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények; |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
34. árucsoport |
Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, »fogászati viasz« és gipszalapú fogászati készítmények; |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
35. árucsoport |
Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek; |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||
|
36. árucsoport |
Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
37. árucsoport |
Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 38. árucsoport |
A vegyipar különféle termékei; a következők kivételével: |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 3811 |
Kopogásgátló szerek, antioxidánsok, gyantásodásgátlók, viszkozitást javítók, korróziógátló készítmények és egyéb elkészített adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót) vagy más, azonos céllal ásványolajként használt folyadékokhoz: |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy |
||||||||
|
Előállítás úgy, hogy a 3811 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|||||||||
|
ex 3824 99 és ex 3826 00 |
Biodízel |
Előállítás, mely során a biodízel átészterezéssel és/vagy észterezéssel vagy hidrogénezéssel jön létre |
||||||||
|
39. árucsoport |
Műanyagok és ezekből készült árucikkek |
Meghatározott eljárás(ok) (8) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 40. árucsoport |
Gumi és ebből készült áruk; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 4012 |
Újrafutózott gumi légabroncs, tömör vagy kisnyomású gumiabroncs |
Használt gumiabroncsok újrafutózása |
||||||||
|
ex 41. árucsoport |
Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
4104 –4106 |
Szőrtelen vagy gyapjú nélküli, cserzett vagy crust bőr, hasítva is, de tovább nem megmunkálva |
Cserzett bőr újracserzése vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
42. árucsoport |
Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével) |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 43. árucsoport |
Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
ex 4302 |
Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva: |
|
||||||||
|
Az össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül |
|||||||||
|
Előállítás össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből |
|||||||||
|
4303 |
Ruházati cikkek, ruházati tartozékok és más szőrmeáruk |
Előállítás a 4302 vámtarifaszám alá tartozó, össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből |
||||||||
|
ex 44. árucsoport |
Fa és faipari termékek; faszén, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 4407 |
Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva |
Gyalulás, csiszolás vagy végillesztés |
||||||||
|
ex 4408 |
Falemez furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével előállítottat is) és rétegelt lemez készítésére, legfeljebb 6 mm vastagságban, részekből (lapolással) összeállítva, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, legfeljebb 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva |
Részekből összeállítás (lapolás), gyalulás, csiszolás vagy végillesztés |
||||||||
|
ex 4410 –ex 4413 |
Gyöngyléc és szegélyléc, beleértve a padlószegélylécet és más szegélylemezt is |
Peremezés vagy mintázás |
||||||||
|
ex 4415 |
Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag |
Előállítás méretre nem vágott falemezből |
||||||||
|
ex 4418 |
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Üreges fapanel, zsindely és hasíték azonban felhasználható |
||||||||
|
Peremezés vagy mintázás |
|||||||||
|
ex 4421 |
Gyufaszál; cipész faszeg vagy facsap |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó fából a 4409 vámtarifaszám alá tartozó fadrót kivételével |
||||||||
|
45. árucsoport |
Parafa és parafa áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
46. árucsoport |
Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
47. árucsoport |
Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
48. árucsoport |
Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
49. árucsoport |
Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok |
Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 50. árucsoport |
Selyem; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
ex 5003 |
Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót, a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is), kártolva vagy fésülve |
A selyemhulladék kártolása vagy fésülése |
||||||||
|
5004 –ex 5006 |
Fonal selyemből és selyemhulladékból |
Természetes szálak fonása vagy Folytonos végtelen műszálak préselése, amelyhez fonás társul vagy Folytonos végtelen műszálak préselése, amelyhez sodrás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
|
5007 |
Szövet selyemből vagy selyemhulladékból |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
|
ex 51. árucsoport |
Gyapjú, finom vagy durva állati szőr; lószőr fonal és szövet, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
5106 –5110 |
Fonal gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak préselése, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
|
5111 –5113 |
Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből: |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
|
ex 52. árucsoport |
Pamut; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
5204 –5207 |
Pamutfonal és -cérna |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak préselése, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
|
5208 –5212 |
Szövet pamutból |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
|
ex 53. árucsoport |
Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
5306 –5308 |
Fonal más növényi textilrostból; Papírfonal |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak préselése, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
|
5309 –5311 |
Szövet más növényi textilrostból; szövet papírfonalból: |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
|
5401 –5406 |
Fonal, monofil és cérna végtelen műszálból |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak préselése, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
|
5407 és 5408 |
Szövet végtelen műszálból |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
|
5501 –5507 |
Vágott műszálak |
Mesterséges szálak préselése |
||||||||
|
5508 –5511 |
Vágott műszálból készült fonal és varrócérna |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak préselése, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
|
5512 –5516 |
Szövet vágott műszálból |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
|
ex 56. árucsoport |
Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk; a következők kivételével: |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak préselése, amelyhez fonás társul |
||||||||
|
5601 |
Vatta textilanyagokból és ebből készült áruk; legfeljebb 5 mm hosszú textilszál (pihe), textilpor és őrlési csomó |
Természetes szálak fonása vagy Műszálak préselése, amelyhez fonás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Bevonás, pelyhesítés, beborítás vagy fémmel bevonás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
5602 |
Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is: |
|
||||||||
|
Műszálak sajtolása, amelyhez szövetképzés társul Azonban:
amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át vagy Csak nem szőtt szövet képzése a természetes szálakból készült nemez esetében |
|||||||||
|
Műszálak sajtolása, amelyhez szövetképzés társul vagy Csak nem szőtt szövet képzése a természetes szálakból készült más nemez esetében |
|||||||||
|
5603 |
Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is |
|
||||||||
|
5603 11 –5603 14 |
Mesterséges végtelen szálból készült nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is: |
Előállítás:
amelyet mindkét esetben nem szőtt textíliába ragasztás követ |
||||||||
|
5603 91 –5603 94 |
Mesterséges végtelen száltól eltérő anyagból készült nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is |
Előállítás:
amelyet mindkét esetben nem szőtt textíliába ragasztás követ |
||||||||
|
5604 |
Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó textilszál, és -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva: |
|
||||||||
|
Előállítás textilanyaggal be nem vont gumifonalból vagy -zsinegből |
|||||||||
|
Természetes szálak fonása vagy Műszálak préselése, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
|||||||||
|
5605 |
Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó olyan textilszálból vagy szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral kombináltak vagy fémmel bevontak |
Természetes szálak és/vagy vágott mesterséges szálak fonása vagy Műszálak préselése, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul |
||||||||
|
5606 |
Paszományozott fonal és az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vtsz. alá tartozók és a paszományozott lószőrfonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a zseníliapehelyből készült zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonal |
Műszálak préselése, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez paszományozás társul vagy Természetes szálak és/vagy vágott mesterséges szálak fonása vagy Pelyhesítés, amelyhez festés társul |
||||||||
|
57. árucsoport |
Szőnyegek és más textil padlóborítók: |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés vagy tűzés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés vagy tűzés társul vagy Előállítás kókuszrostfonalból vagy szizálfonalból vagy jutafonalból vagy klasszikus gyűrűs fonású viszkózfonalból vagy Tűzés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Mesterséges szálak préselése, amelyhez nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák társulnak, a tűlyukasztást is beleértve Jutaszövet hátoldalként felhasználható |
||||||||
|
ex 58. árucsoport |
Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés; a következők kivételével: |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés vagy tűzés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés vagy tűzés társul vagy Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul vagy Tűzés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
|
5805 |
Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl: Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel, keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
5810 |
Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban |
Hímzés, amelynek során a termékétől eltérő vámtarifaszámok alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
5901 |
Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez |
Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul |
||||||||
|
5902 |
Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon- vagy más poliamid, poliészter vagy viszkóz műselyem fonalból: |
|
||||||||
|
Szövés |
|||||||||
|
Mesterséges szálak préselése, amelyhez szövés társul |
|||||||||
|
5903 |
Textilszövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, az 5902 vtsz. alá tartozó szövetek kivételével |
Szövés, amelyhez impregnálás, bevonás, beborítás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
|
5904 |
Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is |
Szövés, amelyhez festés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul Jutaszövet hátoldalként felhasználható |
||||||||
|
5905 |
Textil falborító:
|
Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez impregnálás, bevonás, beborítás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul |
||||||||
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez szövés társul vagy Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez festés, bevonás, vagy rétegelés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
|||||||||
|
5906 |
Gumizott textilszövet, az 5902 vtsz. alá tartozó kivételével: |
|
||||||||
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Kötés vagy hurkolás, amelyhez gumírozás társul vagy Gumírozás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|||||||||
|
Mesterséges szálak préselése, amelyhez szövés társul |
|||||||||
|
Szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás, amelyhez festés, bevonás vagy gumírozás társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul vagy Gumírozás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
|||||||||
|
5907 |
Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilszövet; festett kanavász színházi vagy stúdió- (műtermi) díszletek, vagy hasonlók számára |
Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez festés, nyomás, bevonás, impregnálás vagy beborítás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként) |
||||||||
|
5908 |
Textilalapanyagból szőtt, fonott vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához vagy hasonlóhoz; fehérizzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is: |
|
||||||||
|
Előállítás csőszerűen kötött vagy hurkolt gázharisnyaszövetből |
|||||||||
|
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
|||||||||
|
5909 –5911 |
Ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek: |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Mesterséges szálak préselése, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Bevonás, pelyhesítés, beborítás vagy fémmel bevonás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
60. árucsoport |
Kötött vagy hurkolt kelmék |
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Kötés vagy hurkolás, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy nyomás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Fonalfestés, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, amelyhez kötés vagy hurkolás társul azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
61. árucsoport |
Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok: |
|
||||||||
|
Kötés vagy hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Végtelen műszálból készült fonal préselése, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Kötés és konfekcionálás egyetlen műveletként |
|||||||||
|
ex 62. árucsoport |
Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével; a következők kivételével: |
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Konfekcionálás, beleértve a szövet kiszabását is, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként) |
||||||||
|
ex 6202 , ex 6204 , ex 6206 , ex 6209 és ex 6211 |
Női, leányka- és csecsemőruha, valamint csecsemőruha-tartozékok, hímzéssel |
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||
|
ex 6210 és ex 6216 |
Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből |
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Bevonás vagy rétegelés – azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
||||||||
|
ex 6212 |
Melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból, két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve |
Kötés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Konfekcionálás, beleértve a szövet kiszabását is, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként) |
||||||||
|
6213 és 6214 |
Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló: |
|
||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át vagy Konfekcionálás, a szövet kiszabását is beleértve, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként) |
|||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Konfekcionálás, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként) |
|||||||||
|
6217 |
Más konfekcionált ruházati kellékek és tartozékok; ruhák vagy ruházati kellékek és tartozékok részei, a 6212 vtsz. alá tartozók kivételével: |
|
||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át vagy Konfekcionálás, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként) |
|||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Bevonás vagy rétegelés – azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
Előállítás:
|
|||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
ex 63. árucsoport |
Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru; rongy; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
6301 –6304 |
Takaró, útitakaró, ágynemű stb.; függöny stb.; más lakástextília: |
|
||||||||
|
Nem szőtt szövet képzése, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
|
|||||||||
|
Szövés vagy kötés/hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből (a kötött vagy hurkolt kivételével), azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
|||||||||
|
Szövés vagy kötés/hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
6305 |
Zsák és zacskó áruk csomagolására |
(6) Mesterséges szálak sajtolása vagy természetes szálak és/vagy vágott mesterséges szálak fonása, amelyhez szövés vagy kötés és konfekcionálás (a kiszabást is beleértve) társul |
||||||||
|
6306 |
Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk: |
|
||||||||
|
Nem szőtt szövet képzése, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve |
|||||||||
|
6307 |
Más készáru, beleértve a szabásmintát is |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||
|
6308 |
Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermékek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben |
A készletben lévő termékek mindegyikének meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át |
||||||||
|
ex 64. árucsoport |
Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áru; ezek alkatrészei, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítások kivételével |
||||||||
|
6406 |
Lábbelirész (beleértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részei |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
65. árucsoport |
Kalap és más fejfedők, valamint ezek alkatrészei |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
66. árucsoport |
Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészei |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
67. árucsoport |
Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
68. árucsoport |
Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át |
||||||||
|
69. árucsoport |
Kerámiatermékek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
ex 70. árucsoport |
Üveg és üvegáruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
7010 |
Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Üvegáru metszése feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
7013 |
Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 vagy a 7018 vtsz. alá tartozók kivételével) |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
ex 71. árucsoport |
Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át |
||||||||
|
ex 7102 , ex 7103 és ex 7104 |
Megmunkált drágakő vagy féldrágakő (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) |
Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
7106 , 7108 és 7110 |
Nemesfémek: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 7106 , a 7108 és a 7110 vámtarifaszám alá tartozókat, vagy A 7106 , a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása, vagy A 7106 , a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel, vagy tisztítás |
||||||||
|
||||||||||
|
Előállítás megmunkálatlan nemesfémből |
|||||||||
|
ex 7107 , ex 7109 és ex 7111 |
Nemesfémmel plattírozott fém, félgyártmány |
Előállítás nemesfémmel plattírozott megmunkálatlan fémből |
||||||||
|
ex 72. árucsoport |
Vas és acél; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
7207 |
Félkész termék vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7201 , 7202 , 7203 , 7204 vagy 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból |
||||||||
|
7208 –7212 |
Síkhengerelt termék vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból |
||||||||
|
7213 –7216 |
Rúd, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából |
||||||||
|
7217 |
Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagokból |
||||||||
|
7218 91 és 7218 99 |
Félkész termék |
Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 vagy a 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
7219 –7222 |
Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból |
Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából |
||||||||
|
7223 |
Huzal rozsdamentes acélból |
Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagokból |
||||||||
|
7224 90 |
Félkész termék |
Előállítás a 7201 , a 7202 , a 7203 , a 7204 vagy a 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
7225 –7228 |
Síkhengerelt termék, melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben; szögvas, idomvas és szelvény más ötvözött acélból; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélból |
Előállítás a 7206 , a 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából |
||||||||
|
7229 |
Huzal más ötvözött acélból |
Előállítás a 7224 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagokból |
||||||||
|
ex 73. árucsoport |
Vas- vagy acéláruk; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
ex 7301 |
Szádpalló |
Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
7302 |
Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag |
Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
7304 , 7305 és 7306 |
Cső és üreges profil vasból vagy acélból |
Előállítás a 7206 –7212 , a 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
ex 7307 |
Több részből álló csőszerelvény rozsdamentes acélból (ISO X5CrNiMo 1712) |
A kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált kovácsdarabok összértéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át |
||||||||
|
7308 |
Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvas, idomvas és szelvény azonban nem használható fel. |
||||||||
|
ex 7315 |
Hólánc |
Előállítás úgy, hogy a 7315 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 74. árucsoport |
Réz és ebből készült áruk; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
7403 |
Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
7408 |
Rézhuzal |
Előállítás:
|
||||||||
|
75. árucsoport |
Nikkel és ebből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
ex 76. árucsoport |
Alumínium és ebből készült áruk; a következők kivételével: |
Előállítás:
|
||||||||
|
7601 |
Megmunkálatlan alumínium |
Előállítás:
vagy Előállítás ötvözetlen alumíniumból vagy alumíniumhulladékból és -törmelékből hőkezeléssel vagy elektrolízissel |
||||||||
|
7602 |
Alumíniumhulladék és -törmelék |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
ex 7616 |
Alumíniumgyártmányok, az alumíniumhuzalból készült háló, drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, erősítőszövet és hasonló anyagok (a végtelen szalagot is beleértve) és a terpesztett alumínium kivételével |
Előállítás:
|
||||||||
|
78. árucsoport |
Ólom és ebből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
79. árucsoport |
Cink és ebből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
80. árucsoport |
Ón és ebből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
||||||||
|
81. árucsoport |
Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból |
||||||||
|
ex 82. árucsoport |
Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből, a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8206 |
A 8202 –8205 vtsz.-ok közül két vagy több vtsz. alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt készletben |
Előállítás a 8202 –8205 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból. A 8202 –8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat azonban be lehet foglalni a készletbe, azzal a feltétellel, hogy az összértékük nem haladhatja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át |
||||||||
|
83. árucsoport |
Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 84. árucsoport |
Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8407 |
Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motor |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8408 |
Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel) |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8425 –8430 |
Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó kivételével; csörlő és hajóorsó; gépjárműemelő: Hajódaru; daru, drótkötéldaru is; mozgó emelőkeret, terpeszdaru és darus kocsi és darus targonca üzemen belüli használatra Villás emelőtargonca; más üzemi targonca emelő- vagy szállítószerkezettel Más emelő-, mozgató-, be- vagy kirakógép (pl. lift, mozgólépcső, szállítószalag, ellentömeges drótkötélpálya) Önjáró buldózer, homlokgyalu, földgyalu, talajegyengető, földnyeső (szkréper), lapátos kotró, exkavátor, kanalas rakodógép, döngölőgép és úthenger Föld, ásvány vagy érc mozgatására, gyalulására, egyengetésére, nyesésére, kotrására, döngölésére, tömörítésére, kitermelésére vagy fúrására szolgáló más gép; cölöpverő és cölöpkiemelő; hóeke és hókotró |
Előállítás a termékétől, valamint a 8431 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8444 –8447 |
Szintetikus vagy mesterséges szál sajtolására, nyújtására, a szálszerkezet átalakítására vagy vágására szolgáló gép Textilrostok előkészítésére szolgáló gép; fonó-, cérnázó- vagy sodrógép és textilfonalak készítésére szolgáló más gép; csévélő- vagy orsózógép (vetülékorsózó is), továbbá a 8446 vagy a 8447 vtsz. alá tartozó gépeken használható textilfonalak előkészítésére szolgáló gép Szövőgép (szövőszék): Kötőgép, hurkológép és paszományozott fonal-, tüll-, csipke-, hímzés-, paszomány-, zsinór- vagy hálókészítő és -csomózó (bojt-, rojtkészítő) gép |
Előállítás a termékétől, valamint a 8448 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8456 –8465 |
Bármilyen anyagot anyagleválasztással megmunkáló szerszámgép Megmunkálóközpont, egy munkahelyes gép és több munkahelyes gép, fém megmunkálására Esztergáló fémmegmunkáló szerszámgép Szerszámgépek |
Előállítás a termékétől, valamint a 8466 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8470 –8472 |
Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő, előhívó és megjelenítő gép; könyvelőgép, postai bérmentesítő gép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához Más irodai gép |
Előállítás a termékétől, valamint a 8473 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 85. árucsoport |
Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8501 –8502 |
Elektromotor és elektromos generátor Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító |
Előállítás a termékétől, valamint a 8503 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8519 ., 8521 . |
Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is |
Előállítás a termékétől, valamint a 8522 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8525 –8528 |
Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék Rádióműsor-vevőkészülék Monitorok és kivetítők, beépített televízió vevőkészülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék vagy képfelvevő vagy -lejátszó készülék |
Előállítás a termékétől, valamint a 8529 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8535 –8537 |
Elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék; optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók; kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és más foglalat, amely elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál |
Előállítás a termékétől, valamint a 8538 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8542 31 –8542 39 |
Monolitikus integrált áramkörök |
Diffúzió, amelynek során az integrált áramköröket félvezető szubsztrátumon, megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki, függetlenül attól, hogy össze van-e szerelve, és hogy a tesztelést nem részes fél területén végezték-e vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8544 –8548 |
Szigetelt huzal, kábel (és más szigetelt elektromos vezeték, optikai szálakból álló kábel) Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, grafitból vagy más szénből készült cikk Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez vagy berendezéshez, szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és ezek csatlakozódarabjai Primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor selejtje és hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek vagy készüléknek ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos alkatrésze |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
86. árucsoport |
Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
ex 87. árucsoport |
Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével; a következők kivételével: |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 45 %-át |
||||||||
|
8708 |
A 8701 –8705 vtsz. alá tartozó járművek alkatrésze és tartozéka |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
8711 |
Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), és kerékpár segédmotorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
88. árucsoport |
Légi járművek, űrhajók, és ezek alkatrészei |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
89. árucsoport |
Hajók, csónakok és más úszószerkezetek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A 8906 vámtarifaszám alá tartozó hajótestek azonban nem használhatók fel vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||
|
ex 90. árucsoport |
Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével: |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
9001 50 |
Szemüveglencse más anyagból |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során a következő műveletek valamelyikét elvégzik:
vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
91. árucsoport |
Órák és kisórák és ezek alkatrészei |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át |
||||||||
|
92. árucsoport |
Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
93. árucsoport |
Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai |
Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
94. árucsoport |
Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világítófelszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
95. árucsoport |
Játékok, játékszerek és sporteszközök; ezek alkatrészei és tartozékai |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
96. árucsoport |
Különböző áruk |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át |
||||||||
|
97. árucsoport |
Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek |
Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével |
III. MELLÉKLET
A SZÁRMAZÁSI NYILATKOZAT SZÖVEGE
Az alább megadott szövegű származási nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.
Albán változat
Eksportuesi i produkteve të mbuluara nga ky dokument (autorizim doganor Nr… (9)) deklaron që përveç rasteve kur tregohet qartësisht ndryshe, këto produkte janë me origjine preferenciale … (10) n në përputhje me Rregullat kalimtare të origjinës.
Arab változat
Bosnyák változat
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br… (9)) izjavljuje da su, osim ako je to drugačije izričito navedeno, ovi proizvodi… (10) preferencijalnog porijekla u skladu sa prijelaznim pravilima porijekla.
Bolgár változat
Износителят на продуктите, обхванати от този документ (митническо разрешение №… (9)), декларира, че освен където ясно е отбелязано друго, тези продукти са с … (10) преференциален произход съгласно преходните правила за произход.
Horvát változat
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br. … (9)) izjavljuje da su, osim ako je drukčije izričito navedeno, ovi proizvodi … (10) preferencijalnog podrijetla prema prijelaznim pravilima o podrijetlu.
Cseh változat
Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení … (9)) prohlašuje, že podle přechodných pravidel původu mají tyto výrobky kromě zřetelně označených preferenční původ v …. (10).
Dán változat
Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument (toldmyndighedernes tilladelse nr. … (9)) erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i … (10) i henhold til overgangsreglerne for oprindelse.
Holland változat
De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning nr. … (9)), verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële …. (10) oorsprong zijn in overeenstemming met de overgangsregels van oorsprong.
Angol változat
The exporter of the products covered by this document (customs authorization No… (9)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of … (10) preferential origin according to the transitional rules of origin.
Észt változat
Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolli kinnitus nr. … (9)) deklareerib, et need tooted on päritolureeglite üleminekueeskirjade kohaselt … (10) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul, kui on selgelt näidatud teisiti.
Feröeri változat
Útflytarin av vørunum, sum hetta skjal fevnir um (tollvaldsins loyvi nr. … (9)) váttar, át um ikki nakað annað er tilskilað, eru hesar vørur upprunavørur … (10) sambært skiftisreglunum um uppruna.
Finn változat
Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin lupa n:o … (9)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja… (10) alkuperätuotteita siirtymäkauden alkuperäsääntöjen nojalla.
Francia változat
L'exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière no … (9)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle … (10) selon les règles d'origine transitoires.
Német változat
Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligungs-Nr. … (9)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anders angegeben, präferenzbegünstigte … (10) Ursprungswaren gemäß den Übergangsregeln für den Ursprung sind.
Grúz változat
Görög változat
Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (άδεια τελωνείου υπ' αριθ. … (9)) δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής….. (10) σύμφωνα με τους μεταβατικούς κανόνες καταγωγής.
Héber változat
Magyar változat
A jelen okmányban szereplő termékek exportőre (vámfelhatalmazási szám: … (9)) kijelentem, hogy eltérő egyértelmű jelzés hiányában a termékek az átmeneti származási szabályok szerint preferenciális … (10) származásúak.
Izlandi változat
Útflytjandi framleiðsluvara sem skjal þetta tekur til (leyfi tollyfirvalda nr…... (9)), lýsir því yfir að vörurnar séu, ef annars er ekki greinilega getið, af…. (10) uppruna samkvæmt upprunareglum á umbreytingartímabili.
Olasz változat
L'esportatore delle merci contemplate nel presente documento (autorizzazione doganale n. … (9)) dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale … (10) conformemente alle norme di origine transitorie.
Lett változat
To produktu eksportētājs, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas atļauja Nr..… (9)), deklarē, ka, izņemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir… (10) preferenciāla izcelsme saskaņā ar pārejas noteikumiem par izcelsmi.
Litván változat
Šiame dokumente nurodytų produktų eksportuotojas (muitinės leidimo Nr..… (9)) deklaruoja, kad, jeigu aiškiai nenurodyta kitaip, šie produktai turi … (10) lengvatinės kilmės statusą pagal pereinamojo laikotarpio kilmės taisykles.
Macedón változat
Извозникот на производите што ги покрива овоj документ (царинскo одобрение бр. … (9)) изjавува дека, освен ако тоа не е jасно поинаку назначено, овие производи се со … (10) преференциjaлно потекло, во согласност со преодните правила за потекло.
Máltai változat
L-esportatur tal-prodotti koperti minn dan id-dokument (awtorizzazzjoni tad-dwana nru… (9)) jiddikjara li, ħlief fejn indikat mod ieħor b'mod ċar, dawn il-prodotti huma ta' oriġini preferenzjali …. (10) skont ir-regoli ta' oriġini tranżitorji.
Montenegrói változat
Извозник производа обухваћених овом исправом (царинско овлашћење бр….. (9)) изјављује да су, осим ако је другачије изричито наведено, ови производи… (10) преференцијалног пориjекла, у складу са транзиционим правилима поријекла.
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlašćenje br… (9)) izjavljuje da su, osim ako je drugačije izričito navedeno, ovi proizvodi …. (10) preferencijalnog porijekla u skladu sa tranzicionim pravilima porijekla.
Norvég változat
Eksportøren av produktene omfattet av dette dokument (tollmyndighetenes autorisasjonsnr… (9)) erklærer at disse produktene, unntatt hvor annet er tydelig angitt, har … preferanseopprinnelse i henhold til overgangsreglene for opprinnelse (10).
Lengyel változat
Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych nr… (9)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają … (10) preferencyjne pochodzenie zgodnie z przejściowymi regułami pochodzenia.
Portugál változat
O exportador dos produtos cobertos pelo presente documento (autorização aduaneira n.o….... (9)) declara que, salvo expressamente indicado em contrário, estes produtos são de origem preferencial … (10) de acordo com as regras de origem transitórias.
Román változat
Exportatorul produselor care fac obiectul prezentului document (autorizația vamală nr. … (9)) declară că, exceptând cazul în care se indică altfel în mod clar, aceste produse sunt de origine preferențială …. (10) în conformitate cu regulile de origine tranzitorii.
Szerb változat
Извозник производа обухваћених овом исправом (царинско овлашћење бр….. (9)) изјављује да су, осим ако је другачије изричито наведено, ови производи… (10) преференцијалног порекла, у складу са прелазним правилима о пореклу.
Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlašćenje br…. (9)) izjavljuje da su, osim ako je drugačije izričito nаvedeno, ovi proizvodi… (10) preferencijalnog porekla, u skladu sa prelaznim pravilima o poreklu.
Szlovák változat
Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (číslo povolenia … (9)) vyhlasuje, že pokiaľ nie je zreteľne uvedené inak, tieto výrobky majú v súlade s prechodnými pravidlami pôvodu preferenčný pôvod v …. (10).
Szlovén változat
Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom (pooblastilo carinskih organov št… (9)), izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno… (10) poreklo v skladu s prehodnimi pravili o poreklu.
Spanyol változat
El exportador de los productos incluidos en el presente documento (autorización aduanera n.o… (9)) declara que, excepto donde se indique claramente lo contrario, estos productos son de origen preferencial… (10) con arreglo a las normas de origen transitorias.
Svéd változat
Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd nr. … (9)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande …. (10) ursprung i enlighet med övergångsreglerna om ursprung.
Török változat
Bu belge kapsamındaki ürünlerin ihracatçısı (gümrük yetki No:…. (9)), aksi açıkça belirtilmedikçe, bu ürünlerin geçiş menşe kurallarına göre…... (10) tercihli menşeli olduğunu beyan eder.
Ukrán változat
Експортер продукцiї, на яку поширюється цей документ (митний дозвiл № …. (9)) заявляє, що, за винятком випадкiв, де це явно зазначено, ця продукцiя має …. (10) преференцiйне походження згiдно з перехiдними правилами походження.
…
(Hely és dátum) (11)
…..
(Az exportőr aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni) (12)
IV. MELLÉKLET
AZ EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY ÉS AZ EUR.1 SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY IRÁNTI KÉRELEM MINTÁJA
NYOMTATÁSI UTASÍTÁSOK
|
1. |
A formanyomtatványok mérete 210 x 297 mm; hosszirányban legfeljebb mínusz 5 mm, illetve plusz 8 mm eltérés megengedett. A felhasznált papír fehér írópapír, amely mechanikus rostanyagot nem tartalmaz, és tömege legalább 25 g/m2. Nyomtatott zöld guilloché-mintázatú háttérrel kell rendelkeznie, amely bármilyen mechanikai vagy vegyi eszközzel végzett hamisítást szembetűnővé tesz. |
|
2. |
A részes felek illetékes hatóságai fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a formanyomtatványokat maguk nyomtassák vagy az általuk jóváhagyott nyomdákkal nyomtattassák. Ez utóbbi esetben a bizonyítványokon fel kell tüntetni az ilyen jóváhagyásra történő hivatkozást. Minden egyes formanyomtatványon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének vagy az azonosítására szolgáló jelnek. A formanyomtatványt az azonosítására szolgáló nyomtatott vagy kézzel írt sorszámmal kell ellátni. |
SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY
|
EUR.1 |
Sorszám: A |
000.000 |
|||||||
|
Kitöltés előtt olvassa el a hátlapon található megjegyzéseket |
||||||||||
(írja be a megfelelő országok, országcsoportok vagy területek nevét) |
||||||||||
|
||||||||||
|
|
|
|
||||||||
|
|
|||||||||
|
|
|
||||||||
(Aláírás) |
Bélyegző |
(Aláírás) |
||||||||
|
|
||||
|
|
A végrehajtott ellenőrzés eredménye a következő (15)
|
||||
|
Kérjük a bizonyítvány hitelességének és pontosságának ellenőrzését. |
|
||||
|
… (Hely és dátum) Bélyegző … (Aláírás) |
… (Hely és dátum) Bélyegző … (Aláírás) |
MEGJEGYZÉSEK
|
1. |
Tilos a bizonyítványokon szereplő adatok törlése és a szavak átírása. Módosítást a helytelen bejegyzés áthúzásával és a szükséges helyes adatok hozzáadásával kell végezni. Az ilyen módosítást a bizonyítványt kitöltő személynek kézjegyével kell ellátnia és a kibocsátó ország vagy terület vámhatóságának igazolnia kell. |
|
2. |
A bizonyítványon szereplő árumegnevezések között nem maradhat üres hely, és minden árumegnevezés elé sorszámot kell írni. Közvetlenül a legutolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat kell húzni. Az üresen maradt helyet egy átlós vonallal kell áthúzni oly módon, hogy az lehetetlenné tegyen bármilyen további bejegyzést. |
|
3. |
Az árut a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően kell megnevezni, az azonosításához elegendő részletességgel. |
SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY IRÁNTI KÉRELEM
|
EUR.1 |
Sorszám: A |
000.000 |
|||||||
|
|
Kitöltés előtt olvassa el a hátlapon található megjegyzéseket |
|||||||||
|
|
(Írja be a megfelelő országok, országcsoportok vagy területek nevét) |
|||||||||
|
||||||||||
|
|
|
|
||||||||
|
|
|||||||||
|
|
|
||||||||
AZ EXPORTŐR NYILATKOZATA
Alulírott, a hátoldalon megnevezett áru exportőre,
KIJELENTEM, hogy a hátoldalon feltüntetett áru megfelel a mellékelt bizonyítvány kiadásához megkövetelt feltételeknek;
ISMERTETEM az alábbiakban azon tényeket, amelyek alapján az áru a fenti feltételeknek megfelel:
…
…
…
…
BENYÚJTOM az alábbi igazoló okmányokat (17):
…
…
…
…
VÁLLALOM, hogy az illetékes hatóságok kérésére benyújtok minden olyan igazoló okmányt, amely az említett hatóságok megítélése szerint a mellékelt bizonyítvány kiadásához szükséges, valamint hozzájárulok ahhoz, hogy az említett hatóságok szükség esetén betekinthessenek belső nyilvántartásaimba, és ellenőrizhessék a fenti áru előállítási folyamatát;
KÉREM az említett árura vonatkozó mellékelt bizonyítvány kiadását.
…
(Hely és dátum)
…
(Aláírás)
V. MELLÉKLET
A CEUTÁBÓL ÉS MELILLÁBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK
Egyetlen cikk
1. Amennyiben megfelelnek az e függelék 14. cikkében a változtatás tilalmáról rendelkező szabálynak, a következők
|
(1) |
Ceutából és Melillából származó termékeknek tekintendők:
|
|
(2) |
Koszovóból származó termékeknek tekintendők:
|
2. Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.
3. Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője feltünteti az EUR.1 szállítási bizonyítványok 2. rovatában vagy a származási nyilatkozatokon az exportáló részes fél nevét és a »Ceuta és Melilla« szavakat. Ezenfelül a Ceutából és Melillából származó termékek esetében a származó státust az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a származási nyilatkozaton is jelezni kell.
4. A spanyol vámhatóságok felelősek ezeknek a szabályoknak a Ceutában és Melillában való alkalmazásáért.
VI. MELLÉKLET
BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT
Az alább megadott szövegű beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.
BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT
azon árukról, amelyek a szabályokat alkalmazó szerződő felek területén megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, preferenciális származási státus megszerzése nélkül
Alulírott, a csatolt okmányban szereplő áruk beszállítója, kijelentem, hogy:
|
1. |
A szóban forgó áruk [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén való előállításához a következő, nem [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:
|
||||||||||||||||||||
|
2. |
A szóban forgó áruk előállításához [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén felhasznált valamennyi anyag [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származik: |
|
3. |
A következő árukat e függelék 13. cikkének megfelelően [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül feldolgozás vagy megmunkálás alá vonták, és ezzel ott az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:
|
VII. MELLÉKLET
HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT
Az alább megadott szövegű hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.
HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT
azon árukról, amelyek egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, preferenciális származási státus megszerzése nélkül
Alulírott, a csatolt okmányban szereplő, … (23) részére rendszeresen szállított áruk beszállítója, kijelentem, hogy:
|
1. |
A szóban forgó áruk [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén való előállításához a következő, nem [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:
|
||||||||||||||||||||
|
2. |
Az említett áruk előállításához [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén felhasznált minden egyéb anyag [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származik: |
|
3. |
A következő árukat e függelék 13. cikkének megfelelően [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül feldolgozás vagy megmunkálás alá vonták, és ezzel ott az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:
|
Ez a nyilatkozat ezen áruk minden … és
… között teljesített további szállítmányára érvényes (28).
Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom …-t (23), ha ez a nyilatkozat a továbbiakban nem érvényes.
|
|
|
(Hely és dátum) |
|
|
|
|
|
|
|
(A beszállító címét és aláírását, továbbá a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában fel kell tüntetni.) |
(1) HL L 54., 2013.2.26., 4. o.
(2) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(3) A részes felek megállapodnak abban, hogy eltekintenek a 8. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozat származási igazoláson való feltüntetésének kötelezettségétől.
(4) HL L 302., 1985.11.15., 23. o.
(5) A »meghatározott eljárásokra« vonatkozó különleges feltételeket lásd a 8.1–8.3. bevezető megjegyzésben.
(6) A kevert textil alapanyagokból előállított termékekkel kapcsolatos különleges feltételek a 6. bevezető megjegyzésben találhatók.
(7) Lásd a 7. bevezető megjegyzést.
(8) Lásd a 9. bevezető megjegyzést.
(9) Ha a származási nyilatkozatot elfogadott exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a származási nyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, akkor a zárójelben lévő szöveget el kell hagyni, vagy a helyét üresen kell hagyni.
(10) Fel kell tüntetni a termék származását. Amennyiben egy származási nyilatkozat teljes egészében vagy részben Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek azokat »CM« jelöléssel egyértelműen meg kell jelölnie azon az okmányon, amelyen a származási nyilatkozatot kiállítják.
(11) Ezek a jelzések elhagyhatók, ha maga a dokumentum tartalmazza az információkat.
(12) Ha az exportőr aláírása nem előírás, az aláírás alóli felmentés vonatkozik az aláíró személyre is.
(13) Ha az áru nincs csomagolva, jelezze az árucikkek számát, vagy adott esetben tüntesse fel az »ömlesztve« feliratot.
(14) Csak akkor kell kitölteni, ha az exportáló ország vagy terület előírásai ezt megkövetelik.
(15) Tegyen X-et a megfelelő négyzetbe.
(16) Ha az áru nincs csomagolva, jelezze az árucikkek számát, vagy adott esetben tüntesse fel az »ömlesztve« feliratot.
(17) Például: behozatali okmányok, szállítási bizonyítványok, számlák, a gyártó nyilatkozatai stb., amelyek a gyártás során felhasznált termékekre vagy a változatlan állapotban újra kivitt árukra vonatkoznak.
(18) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
(19) Ha a számla, a szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra vonatkozik, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.
Példa:
Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és értéke modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.
(20) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.
Példák:
Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy »Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve« alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek gyártója egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén az Európai Unióból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az európai uniós szállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.
A 7217 vámtarifaszám alá tartozó vas gyártójának, aki ezt a vasat nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a »vasrudak« bejegyzést kell feltüntetnie. Ha ezt a huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy megadott százalékra korlátozza az összes felhasználható nem származó anyag értékét, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.
(21) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagokért [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén fizetett első megállapítható ár.
Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.
(22) A »teljes hozzáadott érték« a(z) [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A(z) [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.
(23) A vevő neve és címe.
(24) Ha a számla, a szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra vonatkozik, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.
Példa:
Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és értéke modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.
(25) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.
Példák:
Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy »Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve« alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek gyártója egy, a szabályokat alkalmazó szerződő fél területén az Európai Unióból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az európai uniós szállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.
A 7217 vámtarifaszám alá tartozó vas gyártójának, aki ezt a vasat nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a »vasrudak« bejegyzést kell feltüntetnie. Ha ezt a huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy megadott százalékra korlátozza az összes felhasználható nem származó anyag értékét, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.
(26) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagokért [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén fizetett első megállapítható ár.
Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.
(27) A »teljes hozzáadott érték« a(z) [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A(z) [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.
(28) Írja be a dátumokat. A hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényességi ideje általában nem haladhatja meg a 24 hónapot, a hosszú távú beszállítói nyilatkozat kiállítása szerinti, a szabályokat alkalmazó szerződő fél vámhatóságai által megállapított feltételekre is figyelemmel.