2022.9.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/1628 HATÁROZATA

(2022. szeptember 20.)

az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról, a közös tartalékalap tagállami garanciák és a 466/2014/EU határozat alapján garanciával fedezett, Ukrajnához kapcsolódó egyes pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó egyedi tartalékfeltöltési szabályok segítségével történő megerősítéséről, valamint az (EU) 2022/1201 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás (1) keretében,

mivel:

(1)	Az Unió és Ukrajna közötti, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget magában foglaló társulási megállapodás (2)2017. szeptember 1-jén hatályba lépett.

(2)

Ukrajna 2014 tavaszán ambiciózus reformprogramot indított, amelynek célja gazdaságának stabilizálása és polgárai megélhetésének javítása. A napirenden lévő legfontosabb kérdések a korrupció elleni küzdelemre, valamint alkotmányos, választási és igazságügyi reformokra terjednek ki. A reformok végrehajtását egymást követő makroszintű pénzügyi támogatási programok támogatták, amelyek keretében Ukrajna összesen 6,6 milliárd EUR összegű támogatást kapott hitelek formájában. Az Oroszországgal közös határon tapasztalható fokozódó feszültséggel összefüggésben az (EU) 2022/313 európai parlamenti és tanácsi határozatszerint (3) rendelkezésre bocsátott sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás 1,2 milliárd EUR összegű hitelt biztosított Ukrajnának, amelynek folyósítása két, 600 millió EUR összegű részletben történt 2022 márciusában és májusában. Az (EU) 2022/1201 európai parlamenti és tanácsi határozat szerint (4) rendelkezésre bocsátott legfeljebb 1 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás gyors és sürgős segítséget jelentett Ukrajna költségvetése számára, és folyósítása két részletben, 2022. augusztus 1-jén és 2-án teljes mértékben megtörtént. Az említett támogatás az „Ukrajna megsegítése és újjáépítése” című, 2022. május 18-i bizottsági közleményben bejelentett és az Európai Tanács által 2022. június 23–24-én jóváhagyott, Ukrajnának folyósítandó, legfeljebb 9 milliárd EUR összegű tervezett teljes uniós rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás első szakaszát képezte. Ezen határozat képezi az említett előirányzott uniós rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásának második szakaszát. Alapot szolgáltat az Ukrajnának nyújtandó további legfeljebb 5 milliárd EUR összegű, rendkívül kedvezményes feltételű hitelek formájában megvalósuló rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásához. E határozatot a tervezett teljes uniós rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás harmadik, legfeljebb 3 milliárd EUR összegű szakaszát végrehajtó határozat elfogadásának kell követnie, amint az említett támogatás formáját meghatározták.

(3)

Az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan támadó háború Ukrajna piaci hozzáférésének elvesztését és állami bevételeinek drasztikus visszaesését okozta, miközben a humanitárius helyzet kezelésére és az állami szolgáltatások folyamatosságának fenntartására fordított közkiadások jelentősen megnövekedtek. Ebben a rendkívül bizonytalan és ingatag helyzetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legjobb becslése szerint Ukrajna 2022. évi finanszírozási igénye tekintetében mintegy 39 milliárd USD összegű rendkívüli hiány áll fenn, amelynek mintegy felét fedezhetné az eddig felajánlott nemzetközi támogatás teljes mértékű folyósítása. A jelenlegi kivételes körülmények között úgy tekinthető, hogy az e határozat szerinti makroszintű támogatási csomag az Unió részéről Ukrajna számára történő gyors rendelkezésre bocsátása megfelelő rövid távú választ jelent Ukrajna számottevő makroszintű pénzügyi stabilitási kockázataira. Ennek a további legfeljebb 5 milliárd EUR összegű, e határozat szerinti rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak segítenie kell Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, meg kell erősítenie az ország közvetlen rezilienciáját, és fenn kell tartania annak helyreállítási kapacitásait, mindezeken keresztül hozzájárulva Ukrajna államadósságának fenntarthatóságához, végső soron pedig ahhoz, hogy az ország olyan helyzetbe kerüljön, hogy képes legyen eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek.

(4)

Az e határozat szerinti rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatási csomag jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajna fedezni tudja az IMF és más nemzetközi pénzügyi szervezetek által becsült finanszírozási igényét, figyelemmel Ukrajna saját forrásból történő finanszírozásra való képességére is. A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegének meghatározásakor figyelembevételre került továbbá a bilaterális és a multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulás, az Unió és más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségessége, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi ukrajnai felhasználása és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értéke is. Tudomásul kell venni az ukrán hatóságok aziránti elkötelezettségét, hogy szorosan együttműködjenek az IMF-fel a rövid távú sürgősségi intézkedések kidolgozása és végrehajtása terén, valamint azon szándékukat, hogy az IMF-fel együttműködve kidolgozzanak egy megfelelő gazdasági programot, amint ezt a körülmények lehetővé teszik. A programot 2022 augusztusában kérték hivatalosan. A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak arra kell irányulnia, hogy a háborús körülmények között fenntartsa a makroszintű pénzügyi stabilitást és rezilienciát. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós szakpolitikák különböző területein hozott intézkedések alapelveivel és célkitűzéseivel.

(5)

A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az Unió Ukrajnával kapcsolatos külpolitikáját. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(6)

A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltételéül kell szabni, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, ezen belül a többpárti parlamentáris rendszert, valamint a jogállamiságot, és biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását. Ezek az elvek a jelenlegi háború és különösen a katonai közigazgatás körülményei között annak ellenére sem sérülhetnek, hogy a hatalom a végrehajtó hatalom kezében összpontosul.

(7)

Annak érdekében, hogy az Uniónak a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekei hatékony védelemben részesüljenek, Ukrajnának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és más szabálytalanságok megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ezen túlmenően a hitelmegállapodásban rendelkezni kell a Bizottság által végzendő ellenőrzésekről, a Számvevőszék által végzendő ellenőrzésekről, valamint az Európai Ügyészség hatásköreinek gyakorlásáról, az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 129. és 220. cikkével összhangban.

(8)

A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatást egy egyetértési megállapodásban meghatározandó szigorú jelentéstételi követelményekhez és szakpolitikai feltételekhez kell kötni. Az említett szigorú jelentéstételi követelményeknek annak biztosítására kell irányulniuk, hogy a jelenlegi háborús körülmények között a pénzeszközöket hatékony, az átlátható és az elszámoltatható módon használják fel. A szakpolitikai feltételeknek arra kell irányulniuk, hogy megerősítsék Ukrajna azonnali rezilienciáját és államadósságának hosszabb távú fenntarthatóságát, ezáltal pedig csökkentsék az ország meglévő és jövőbeli pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos kockázatokat.

(9)	E határozat egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(10)	Az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott hitelek maximális átlagos együttes futamidejét 25 évben kell meghatározni.

(11)

Tekintettel arra, hogy az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott hitelek azonos kockázatot jelentenek az uniós költségvetési számára és együttesen számított maximális átlagos futamidejük 25 év, az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás keretében Ukrajna rendelkezésére bocsátott összesen 6 milliárd EUR összeg tekintetében azonos módon kell kezelni a pénzügyi és a költségvetési következményeket. Ennek keretében különösen a megfelelő védelem érdekében azonos szintű költségvetési fedezetet kell biztosítani arra az esetre, ha Ukrajna esetleg nem fizetné vissza határidőre a hitelek egy részét vagy teljes egészét. A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott két hitel céljára az uniós költségvetésből rendelkezésre bocsátott tartalékot egyetlen egészként kell kezelni. Az említett tartakék ilyen módon történő kezelése növeli az uniós költségvetés rezilienciáját és rugalmasságát az esetleges nemteljesítés esetére. Az (EU) 2022/1201 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás a külső tevékenységi garancia teljes összegén belül pénzügyi kötelezettséget jelent az Unió számára az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) értelmében. Az Ukrajna rendelkezésére bocsátott legfeljebb 6 milliárd EUR összegű rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott hitelek teljes összegével kapcsolatban gondoskodni kell a külső tevékenységi garancia keretében a makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott hitelek esetében rendelkezésre álló 9 %-os befizetett tartalékról. A tartalék összegét ezen 540 millió EUR teljes összegű tartalék teljes egésze tekintetében az (EU) 2021/947 rendelet alapján a makroszintű pénzügyi támogatások céljára elkülönített keretösszeg terhére kell finanszírozni. Ezt az összeget le kell kötni, és be kell fizetni az (EU, Euratom) 2020/2093 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott, 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret közös tartalékalapjába.

(13)

A költségvetési rendelet 210. cikkének (3) bekezdésével összhangban a költségvetési biztosítékokból és a pénzügyi támogatásokból származó, a költségvetés által viselt függő kötelezettségeket akkor lehet fenntarthatónak tekinteni, ha a több évre előre jelzett alakulásuk összeegyeztethető az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben rögzített korlátokkal, valamint az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat (9) 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, az éves kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső határral. Ahhoz, hogy az Unió a példátlan összegű rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatáson keresztül jelentős támogatást tudjon nyújtani Ukrajnának pénzügyileg biztonságos módon, az Unió jó hitelképességének, és ezáltal az Unió azon képességének fenntartása mellett, hogy belső és külső szakpolitikái keretében egyaránt hatékony finanszírozást biztosítson, alapvető fontosságú az uniós költségvetés megfelelő védelme az érintett függő kötelezettségek ténylegessé válásával szemben, valamint annak biztosítása, hogy ezek a kötelezettségek a költségvetési rendelet 210. cikkének (3) bekezdése értelmében pénzügyileg fenntarthatók legyenek.

(14)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a közös tartalékalapot az egyetlen kedvezményezettnek nyújtott példátlan mértékű rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó függő kötelezettségekből eredő kockázatokkal arányosan meg kell erősíteni. E megerősítés nélkül az uniós költségvetés nem lenne képes pénzügyileg biztonságos módon biztosítani azt a példátlan mértékű támogatást, amelyre Ukrajnának a háború miatt szüksége van. Az uniós költségvetés védelme érdekében a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatásként Ukrajnának nyújtott legfeljebb 6 milliárd EUR összegű hiteleket 70 %-os mértékben kell fedezni befizetett tartalék révén (9 %-os szinten), amely kiegészíthető a veszteségek költségvetési fedezeteként a hitelérték legfeljebb további 61 %-ának megfelelő összegre nyújtott tagállami garanciákkal.

(15)

Az Unió általános finanszírozási prioritásai miatt az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet szerinti forrásokra nagy nyomás nehezedik. Ezért a további források tekintetében olyan alternatív megoldást kell keresni, amely nincs kihatással a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret pénzügyi programozásában előirányzott rendes kiadásokra.

(16)

Megállapítást nyert, hogy a tagállamok által önkéntes garancia formájában nyújtott, önkéntes hozzájárulások megfelelő módszerét jelentik a kezdeti befizetett tartalékon túlmenő védelem biztosításának. A tagállamoknak a garanciát önkéntesen kell nyújtaniuk, és annak az uniós költségvetés megfelelő támaszaként kell szolgálnia azt követően,, hogy a közös tartalékalapban az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján vállalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében rendelkezésre bocsátott tartalék teljes összegét lehívták vagy várhatóan lehívják. Az említett garanciák formájában nyújtott hozzájárulásokat a költségvetési rendelet 211. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől eltérve bele kell számítani az engedélyezett pénzügyi kötelezettség összegébe. Az említett összegeket – a költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének második albekezdésétől eltérve – figyelembe kell venni a költségvetési rendelet 211. cikkének (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési rátából adódó tartalék összegének számításakor.

(17)

A tagállamok által nyújtott garanciáknak az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat alapján rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott hiteleket (a továbbiakban: a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások) kell fedezniük. Az említett garanciáknak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és azonnal lekérhetőnek kell lenniük. Az említett garanciáknak biztosítaniuk kell, hogy az Unió képes legyen visszafizetni a tőkepiacokon, illetve a pénzügyi intézményektől felvett hiteleket. Ezek a garanciák csak akkor hívhatók le, ha teljesülnek a rendelkezésre álló tartalék megfelelősége tekintetében meghatározott szigorú kritériumok, és Ukrajna nem teljesíti kellő időben a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások alapján biztosított,rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott hitelekből fakadó visszafizetési kötelezettségét ahhoz, hogy az Unió eleget tudjon tenni a kötvényekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeinek, vagy ha a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások alapján nyújtott hitelek törlesztési ütemterve módosul. A tagállamok által nyújtott garanciákat a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások alapján Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásból eredő veszteségeknek megfelelő összegben kell lehívni oly módon, hogy ezáltal a közös tartalékalap feltölthető legyen a szükséges befizetett tartalék szintjére. A tagállamok által nyújtott garanciák csak akkor hívhatók le, ha a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások alapján nyújtott rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás céljára elkülönített kezdeti tartalékot lehívták vagy várhatóan lehívják. A hitelmegállapodások alapján a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások alapján Ukrajnának nyújtott, rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás tekintetében visszafizetett összegeket – a költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérve – vissza kell téríteni a garancialehívásokat teljesítető tagállamok számára.

(18)

Abban az esetben, ha a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások alapján Ukrajnának nyújtott, rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódóan az Unió kötvényekből eredő pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése érdekében ideiglenesen olyan tartalék került felhasználásra, amely a közös tartalékalapban más uniós pénzügyi kötelezettségek fedezeteként van elkülönítve, a lehívott tagállami garanciák felhasználhatók az említett más pénzügyi kötelezettségek fedezeteként elkülönített tartalék feltöltésére.

(19)

Az említett garanciákkal fedezett makroszintű pénzügyi támogatás kivételes jellegére való tekintettel a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások alapján nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásokból fakadó pénzügyi kötelezettségek fedezeteként szolgáló, valamint a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (10) alapján garanciával fedezett hitelek keretében 2022. július 15. után teljesített kifizetések fedezeteként szolgáló tartalékot helyénvaló külön kezelni a külső tevékenységi garanciához és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalaphoz kapcsolódó más pénzügyi kötelezettségektől. Ezért – az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikkének (6) bekezdésében foglalt általános szabály alkalmazásától eltérve – helyénvaló a közös tartalékalapban elkülönített tartalékot a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások alapján nyújtott, rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásból fakadó pénzügyi kötelezettségek céljára felhasználni. Továbbá – az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikkének (8) bekezdésében foglalt általános szabály alkalmazásától eltérve – helyénvaló a 466/2014/EU határozat alapján garanciával fedezett hitelek keretében 2022. július 15. után teljesített kifizetések fedezetére a közös tartalékalapban elkülönített tartalékot kizárólag az említett hitelekből fakadó pénzügyi kötelezettségek céljára felhasználni, és a tartalék feltöltésére a költségvetési rendelet szabályait alkalmazni. Kiegészítésképpen – a költségvetési rendelet 213. cikkétől eltérve – az e határozat szerinti, rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás céljára elkülönített tartalékot ki kell zárni a tényleges tartalékfeltöltési ráta alkalmazásából.

(20)	Az egyes tagállamoknak a garanciával fedezett teljes összeghez olyan arányban kell hozzájárulniuk (hozzájárulási kulcs), amilyen arányban az Unió teljes bruttó nemzeti jövedelméből részesülnek. A garanciák lehívásának arányosan, a hozzájárulási kulcs alkalmazásával kell történnie.

(21)

Fontos, hogy a tagállamok a garancia hatálybalépéséhez szükséges nemzeti eljárásaikat kiemelt prioritásként folytassák le. A helyzet sürgősségére tekintettel az említett eljárások lefolytatása nem késleltetheti az Ukrajna számára sürgősen szükséges rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás e határozat alapján történő folyósítását. Az e határozaton alapuló makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtandó hiteleket e határozat hatálybalépése, az egyetértési megállapodás elfogadása és a hitelmegállapodás aláírása után azonnal folyósítani kell.

(22)

Tekintettel az orosz támadó háború miatti nehéz helyzetre és Ukrajna hosszabb távú stabilitásának támogatása érdekében helyénvaló a költségvetési rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjától eltérni, és lehetővé tenni, hogy az Unió fedezze az e határozat szerinti hitelekhez kapcsolódó kamatköltségeket, és mentesítse Ukrajnát azon adminisztratív költségek viselése alól, amelyek egyébként az országot terhelnék. A kamattámogatást a költségvetési rendelet 220. cikkének (1) bekezdése értelmében a támogatás hatékonyságának biztosításához megfelelőnek ítélt eszközként kell nyújtani, és annak terhét legalább a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartama alatt az Unió költségvetésének kell viselnie. A 2021-től 2027-ig tartó időszakban a kamattámogatást az (EU) 2021/947 rendelet 6. cikke (2) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében említett keretösszegből kell fedezni.

(23)

Ukrajna számára lehetővé kell tenni, hogy minden év március végéig kérhesse a kamattámogatást és az adminisztratív költségek viselése alóli mentesítést. A tőketörlesztés rugalmasságának biztosítása érdekében a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdésétől eltérve lehetővé kell tenni az Unió nevében felvett kapcsolódó hitelek megújítását is.

(24)

Ukrajna sürgős finanszírozási igényeinek kielégítése érdekében a Bizottság 2022 júliusában hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Beruházási Bank további,, a 2014–2020-as időszakra szóló külső hitelezési megbízatása keretében garanciával fedezett 1,59 milliárd EUR összegű hitelt a rendeltetés módosításával folyósítson Ukrajnának. Mivel azonban az említett hitelek az ukrán államháztartást és az állami tulajdonú szerveket finanszírozzák, az uniós költségvetés szempontjából ugyanazokat a kockázatokat hordozzák magukban, mint a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek. Ezért az uniós költségvetésnek az említett kitettségek esetében ugyanazt az elővigyázatossági megközelítést kell követnie, mint a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások alapján biztosított, makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek kapcsán. E határozat ezért szintén 70 %-os tartalékfeltöltési rátát ír elő az 1,59 milliárd EUR összegű, a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott, módosított rendeltetésű hitelek, valamint a külső hitelezési megbízatás keretében Ukrajnának folyósítandó további hitelek tekintetében. Ezt a tartalékfeltöltési rátát kell alkalmazni az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (8) bekezdésének harmadik mondatában meghatározott tartalékfeltöltési ráta helyett. A külső hitelezési megbízatás keretében Ukrajnának nyújtott 1,59 milliárd EUR összegű hitelek folyósítására vonatkozó 70 %-os tartalékot az uniós költségvetés fogja finanszírozni.

(25)

A makroszintű pénzügyi támogatás és a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott hitelek kapcsán a tartalékfeltöltést 2023. június 30-ától kezdődően – vagy ha helyénvaló, annál korábbi időponttól kezdve – hathavonta rendszeresen felül kell vizsgálni. Az említett felülvizsgálat keretében értékelni kell különösen, hogy az ukrajnai helyzet alakulása függvényében indokolt-e a tartalékfeltöltési ráta növelése vagy csökkentése. A Bizottság a tartalékfeltöltési rátát eseti alapon is felülvizsgálhatja, különösen akkor, ha azt jelentős releváns esemény bekövetkezése indokolja. Annak biztosítása érdekében, hogy a tartalékfeltöltési ráta mindenkor a pénzügyi kockázatoknak megfelelő mértékű legyen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a tartalékfeltöltési ráta adott esetben történő növelésére vagy csökkentésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(26)

mivel e határozat célját, nevezetesen a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak Ukrajna számára különösen a gazdasági rezilienciájának és stabilitásának megerősítése céljából történő nyújtását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez határozat nem lépi túl az e cél(ok) eléréséhez szükséges mértéket..

(27)

Tekintettel az Oroszország által provokáció nélkül indított, indokolatlan támadó háború okozta rendkívüli körülmények miatti sürgető helyzetre, helyénvalónak tűnik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében előírt, nyolchetes időszak alóli kivétellel élni.

(28)	Az ukrajnai helyzet sürgősségére tekintettel a határozatnak sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

RENDKÍVÜLI UNIÓS MAKROSZINTŰ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1. cikk

A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása

(1) Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának támogatása céljából az Unió legfeljebb 5 000 000 000 EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Ukrajnának. A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás Ukrajnának történő hitelnyújtás formájában valósul meg. A támogatás hozzájárul Ukrajna – a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködésben azonosított – finanszírozási hiányának fedezéséhez.

(2) A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében hitel formájában felvegye a szükséges pénzeszközöket a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől, és azokat továbbhitelezze Ukrajnának. Az e cikk (1) bekezdése, valamint az (EU) 2022/1201 határozat alapján nyújtott hitelek maximális átlagos futamideje együttesen 25 év.

(3) A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő naptól és az abban meghatározott rendelkezésre állási időszakban áll rendelkezésre, függetlenül attól, hogy az e határozat II. fejezetének 1. szakaszában meghatározott garanciák nyújtására már sor került-e.

(4) Abban az esetben, ha Ukrajna finanszírozási igényei a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában a kezdeti előrejelzésekhez képest jelentősen csökkennek, a Bizottság csökkenti a támogatás összegét, illetve felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.

2. cikk

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás előfeltétele

(1) A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását.

(2) A Bizottság a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi az (1) bekezdésben meghatározott előfeltétel teljesülését, különösen a folyósításokat megelőzően, az ukrajnai körülményeket és a katonai közigazgatás ukrajnai alkalmazásának következményeit is figyelembe véve.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdését a 2010/427/EU tanácsi határozattal (12) összhangban kell alkalmazni.

3. cikk

Egyetértési megállapodás

(1) A Bizottság megállapodik Ukrajnával a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás szakpolitikai feltételeiről. A szakpolitikai feltételek a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerülnek elfogadásra. Az említett szakpolitikai feltételeket egyetértési megállapodásba kell foglalni.

(2) Az (EU) 2022/1201 határozat alapján elfogadott jelentéstételi követelmények rögzítésre kerülnek az egyetértési megállapodásban, és azoknak biztosítaniuk kell mindenekelőtt a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználásának hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

(3) A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és Ukrajna között megkötendő hitelmegállapodásban kell meghatározni.

(4) A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi a jelentéstételi követelmények végrehajtását, valamint az egyetértési megállapodásban meghatározott szakpolitikai feltételek teljesítése terén elért eredményeket. A Bizottság az említett ellenőrzés eredményeiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

4. cikk

A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása

(1) A (3) bekezdésben említett követelményektől függően a Bizottság a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatást részletekben, az egyes részleteket pedig hitel formájában bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek folyósításának ütemezéséről a Bizottság dönt. Egy-egy részlet kifizetése egy vagy több részfolyósítással történhet.

(2) A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság oly módon irányítja, hogy az összhangban álljon az egyetértési megállapodással.

(3) A Bizottság az alábbi követelmények értékelésétől függően dönt a részletek rendelkezésre bocsátásáról:

a)	a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott előfeltétel tiszteletben tartása;

b)	az egyetértési megállapodásban szereplő jelentéstételi követelmények kielégítő teljesítése;

c)	a második és az azt követő részletek tekintetében az egyetértési megállapodásban meghatározott szakpolitikai feltételek teljesítése terén elért kielégítő eredmények.

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás maximális összegének folyósítása előtt a Bizottság ellenőrzi az egyetértési megállapodásban meghatározott valamennyi szakpolitikai feltétel teljesülését.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott követelmények nem teljesülnek, a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását. Ilyen esetekben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.

(5) A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás főszabály szerint az Ukrán Nemzeti Bank részére kerül folyósításra. Az egyetértési megállapodásban meghatározandó rendelkezésektől függően – ideértve a fennmaradó költségvetési finanszírozási igények megerősítését is – az uniós pénzeszközöket az ukrán pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára is lehet folyósítani.

5. cikk

Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek

(1) A hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek végrehajtására a költségvetési rendelet 220. cikkével összhangban kerül sor.

(2) Szükség esetén a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság megújíthatja az Unió nevében felvett kapcsolódó hiteleket.

6. cikk

Kamattámogatás

(1) A költségvetési rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjától eltérve az Unió az e határozat alapján nyújtott hitelek tekintetében viselheti – kamattámogatás nyújtásával – a kamatköltségeket, valamint fedezheti a hitelfelvétellel és hitelnyújtással kapcsolatos adminisztratív költségeket, a hitel lejárat előtti visszafizetésével kapcsolatos költségek kivételével.

(2) Ukrajna minden év március végéig kérheti az Uniótól a kamattámogatást és az adminisztratív költségek fedezését.

(3) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó kamatfizetés költségének fedezésére az (EU) 2021/947 rendelet 6. cikke (2) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében említett pénzügyi keretösszeget kell felhasználni kamattámogatásként a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartama alatt.

7. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatása

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve annak folyósításait, továbbá az 5. cikk (2) bekezdésében említett műveletek alakulását is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

8. cikk

A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásának értékelése

A rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása során a Bizottság – működési értékelés révén – újraértékeli a támogatás szempontjából releváns ukrajnai pénzügyi szabályok, az adminisztratív eljárások, valamint a külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát. Az említett működési értékelés az (EU) 2022/1201 határozatban előírt működési értékeléssel együtt is elvégezhető.

III. FEJEZET

A KÖZÖS TARTALÉKALAP MEGERŐSÍTÉSE

1. szakasz

A tagállamok által nyújtott garanciák az e határozat és az (EU) 2022/1201 határozat szerinti rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz

9. cikk

A tagállamok által garancia formájában nyújtott hozzájárulások

(1) A tagállamok kiegészíthetik a közös tartalékalapban a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozóan képzett tartalékot azáltal, hogy legfeljebb 3 660 000 000 EUR összegig garanciát biztosítanak az e határozat 1. cikke és az (EU) 2022/1201 határozat alapján Ukrajnának nyújtott rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz (a továbbiakban: fedezett makroszintű pénzügyi támogatások).

(2) Amennyiben tagállami hozzájárulásra kerül sor, annak biztosítására a 10. cikkel összhangban, a Bizottsággal kötött garanciamegállapodás útján, visszavonhatatlan, feltétel nélküli és lekérhető garanciák formájában kerül sor.

(3) Az érintett tagállamok által az (1) bekezdésben említett összeghez nyújtott hozzájárulás (hozzájárulási kulcs) relatív részarányának meg kell felelnie az adott tagállam összesített uniós bruttó nemzeti jövedelemből való relatív részarányának, amely a 2022. évi költségvetés „Összbevétel” fejezete A. része („Az Unió éves költségvetésének finanszírozása, Bevezetés”) 4. táblázatának (1) oszlopából származik, amelyet az Unió 2022. pénzügyi évre vonatkozó, 2021. november 24-én véglegesen elfogadott általános költségvetése (13) keretében határoztak meg.

(4) Az egyes tagállamok tekintetében a garanciák a 10. cikkben említett, a Bizottság és az érintett tagállam között létrejött garanciamegállapodás hatálybalépésének időpontjától válnak érvényessé.

10. cikk

Garanciamegállapodások

A Bizottság garanciamegállapodást köt minden egyes tagállammal, amely a 9. cikkben említett garanciát nyújt. A megállapodásban meg kell határozni a garanciára vonatkozó – valamennyi tagállam számára azonos – szabályokat, beleértve különösen az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseket:

a tagállamok azon kötelezettsége, hogy eleget tegyenek a Bizottság – fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokkal összefüggő – garancialehívásainak, amikor a közös tartalékalapban a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokból eredő pénzügyi kötelezettségre elkülönített kezdeti vagy később feltöltött tartalék teljes összegét lehívták vagy várhatóan le fogják hívni;

b)	annak biztosítása, hogy a garancia lehívása a 9. cikk (3) bekezdésében említett hozzájárulási kulcs alkalmazása útján arányos mértékű legyen;

annak biztosítása, hogy a garancialehívások lehetővé tegyék, hogy az Unió képes legyen visszafizetni az 1. cikk (2) bekezdése alapján a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvett hiteleket, amennyiben Ukrajna nem teljesíti fizetési kötelezettségét, beleértve azokat az eseteket is, amikor bármilyen okból a törlesztési ütemterv módosítására kerül sor vagy a fizetési kötelezettség elmaradása várható;

d)	annak biztosítása, hogy a garancialehívások felhasználhatók legyenek a közös tartalékalap feltöltésére, amennyiben az a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások tekintetében lehívásra került;

e)	annak biztosítása, hogy a lehívást nem teljesítő tagállam továbbra is köteles legyen teljesíteni azt;

f)	fizetési feltételek.

2. szakasz

A fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokhoz és a külső hitelezési megbízatásból eredő egyes ukrajnai pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó tartalékfeltöltés

11. cikk

A fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokhoz kapcsolódó tartalékfeltöltés

(1) A fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokra – az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott általános szabály helyett – 70 %-os tartalékfeltöltési ráta alkalmazandó. A közös tartalékalapba befizetett tartalékok szintjét azonban a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokból eredő fennálló kötelezettség 9 %-án kell tartani, illetve lehívás esetén – az e határozat 10. cikkének a) pontjára figyelemmel – annak 9 %-ára kell feltölteni, mindaddig, amíg a 9. cikk szerinti garanciákat teljes mértékben le nem hívják.

(2) A 9. cikkben említett garanciák lehívásából származó összegek a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjának megfelelően a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokból származó pénzügyi kötelezettségek visszafizetésére és a közös tartalékalapba teljesítendő befizetésekre szolgáló külső címzett bevételnek minősülnek.

(3) A költségvetési rendelet 211. cikke (1) bekezdése első albekezdésének második mondatától eltérve az engedélyezett pénzügyi kötelezettség összege magában foglalja a 9. cikk (1) bekezdésében említett garanciák összegét. A költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az e cikk (2) bekezdésében említett tartalék összegét figyelembe kell venni a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokra vonatkozó tartalékfeltöltési rátából adódó tartalék kiszámításához.

(4) A költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérve a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások tekintetében Ukrajnától beszedett összegek a tagállamok által az e határozat 10. cikkének a) pontja szerint teljesített garancialehívások összegének mértékéig nem használhatók fel a tartalékfeltöltéshez. Az említett összegeket vissza kell téríteni az érintett tagállamoknak.

12. cikk

A 466/2014/EU határozat alapján garanciában részesülő egyes ukrajnai pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó tartalékfeltöltés megerősítése

(1) Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (8) bekezdésének harmadik mondatától eltérve 70 %-os feltöltési ráta alkalmazandó az Európai Beruházási Bank (EBB) által 2021. december 31. előtt aláírt és a 466/2014/EU határozatnak megfelelően uniós garancia alá tartozó, az EBB által Ukrajnában végrehajtott finanszírozási műveletek keretében 2022. július 15. után folyósított hitelösszegekre (a továbbiakban: külső hitelezési megbízatásból eredő, fedezett ukrajnai pénzügyi kötelezettségek), valamint – e határozat 13. és 14. cikkére is figyelemmel – a költségvetési rendelet 211., 212. és 213. cikke alkalmazandó.

(2) A költségvetési rendelet 211. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában a tartaléknak 2027. december 31-ig el kell érnie a külső hitelezési megbízatásból eredő, fedezett ukrajnai pénzügyi kötelezettségek nyomán fennálló kötelezettségek teljes összegére alkalmazott tartalékfeltöltési rátának megfelelő szintet.

13. cikk

A tartalékfeltöltési ráta megfelelőségének értékelése és felülvizsgálati eljárás

(1) 2023. június 30-tól kezdődően hathavonta, és minden olyan esetben, amikor megállapítja, hogy erre más okok vagy események miatt szükség van, a Bizottság értékelést végez arra vonatkozóan, hogy vannak-e olyan új fejlemények, amelyek tartós és érdemi módon befolyásolhatják a 11. és 12. cikkben említett tartalékfeltöltési ráta megfelelőségét, beleértve a befizetett tartalékok mértékét is. A Bizottság – legalább két év adatai alapján –megvizsgálja különösen, hogy bekövetkezett-e tartós és jelentős változás az említett kitettségek hitelkockázati profiljában.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 11. és 12. cikknek a tartalékfeltöltési ráta kiigazítása céljából történő módosítására vonatkozóan különösen az (1) bekezdésben említett fejlemények figyelembevétele érdekében.

14. cikk

A közös tartalékalapba feltöltött tartalék

(1) Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikkének (6) bekezdésében meghatározott általános szabály helyett a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokból adódó pénzügyi kötelezettséget a külső tevékenységi garancia alá tartozó egyéb pénzügyi kötelezettségektől elkülönítve kell fedezni, és a közös tartalékalapban a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások tekintetében elkülönített tartalék kizárólag a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokból eredő pénzügyi kötelezettségekre használható fel.

Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikkének (8) bekezdésében meghatározott általános szabály helyett a külső hitelezési megbízatásból eredő, fedezett ukrajnai pénzügyi kötelezettségekből adódó pénzügyi kötelezettséget a külső tevékenységi garancia alá tartozó egyéb pénzügyi kötelezettségektől elkülönítve kell fedezni, és a közös tartalékalapban a külső hitelezési megbízatásból eredő, fedezett ukrajnai pénzügyi kötelezettségek tekintetében elkülönített tartalék kizárólag a fedezett makroszintű pénzügyi támogatásokból eredő pénzügyi kötelezettségekre használható fel.

(2) A költségvetési rendelet 213. cikkétől eltérve, a tényleges tartalékfeltöltési ráta nem alkalmazandó a közös tartalékalapban a fedezett makroszintű pénzügyi támogatások és külső hitelezési megbízatásból eredő, fedezett ukrajnai pénzügyi kötelezettségek tekintetében elkülönített tartalékra.

(3) A költségvetési rendelet 213. cikke (4) bekezdésének a) pontjától eltérve, az e határozat 12. cikkének (2) bekezdésében említett tartalék bármely többlete a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében külső címzett bevételt jelent azon külső támogatási program számára, amely alapján Ukrajna támogatható.

III. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A 182/2011/EU rendelet értelmében a Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2022. szeptember 23-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Éves jelentés

(1) A Bizottság minden év június 30-ig éves jelentésének részeként értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e határozat I. fejezetének előző évi végrehajtásáról, beleértve az említett végrehajtás értékelését is. Az említett jelentés:

a)	megvizsgálja a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért előrelépést;

b)	értékeli Ukrajna gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében említett követelmények és feltételek teljesítését;

c)	bemutatja az egyetértési megállapodásban meghatározott követelmények és feltételek, Ukrajna aktuális makroszintű pénzügyi helyzete, valamint a Bizottságnak a rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatai közötti összefüggést.

(2) A Bizottság legkésőbb két évvel a rendelkezésre állási időszak végét követően utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a lezárt rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy az milyen mértékben járult hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

IV. FEJEZET

AZ (EU) 2022/1201 HATÁROZAT MÓDOSÍTÁSA ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉS

18. cikk

Az (EU) 2022/1201 határozat módosításai

Az (EU) 2022/1201 határozat a következőképpen módosul:

Az 1. cikk (2) bekezdése második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) bekezdés, valamint az (EU) 2022/1628 (*1)európai parlamenti és tanácsi határozat alapján nyújtott hitelek maximális átlagos futamideje együttesen 25 év.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1628 határozata (2022. szeptember 20.) az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról, a közös tartalékalap tagállami garanciák és a 466/2014/EU határozat alapján garanciával fedezett, Ukrajnához kapcsolódó egyes pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó egyedi tartalékfeltöltési szabályok segítségével történő megerősítéséről, valamint az (EU) 2022/1201 határozat módosításáról (HL L 245., 2022.9.21., 1. o.).”"

2.	A 7. cikket el kell hagyni.

19. cikk

Záró rendelkezés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) Az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. szeptember 20-i határozata.

(2) Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna között (HL L 161., 2014.5.29., 3. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/313 határozata (2022. február 24.) az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 55., 2022.2.28., 4. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1201 határozata (2022. július 12.) az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 186., 2022.7.13., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(8) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).

(9) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14-én.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 466/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról (HL L 135., 2014.5.8., 1. o.).

(11) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(12) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(13) HL L 45., 2022.2.24.

2022.9.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1629 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. szeptember 21.)

a Ceratocystis platani (J.M. Walter) Engelbr. & T.C. Harr. károsítónak a bizonyos körülhatárolt területeken történő visszaszorítására irányuló intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) bekezdése d) és e) pontjára, valamint 28. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (2) II. mellékletének B. része megállapítja azon uniós zárlati károsítók jegyzékét, amelyek előfordulása az Unió területén ismert.

(2)

A Ceratocystis platani (J.M. Walter) Engelbr. & T.C. Harr. (a továbbiakban: meghatározott károsító) szerepel az említett jegyzékben, mivel ismert, hogy az Unió területének egyes részein előfordul, és jelentős hatást gyakorol a Platanus L. növényekre (a továbbiakban: meghatározott növények) és a Platanus L. fájára (a továbbiakban: meghatározott faanyag), amelyek a károsító fő gazdaszervezeteinek számítanak.

(3)	Az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikke alapján végzett felderítések azt mutatják, hogy a meghatározott károsító felszámolása bizonyos körülhatárolt területeken már nem megvalósítható.

(4)

Ezért intézkedéseket kell hozni a meghatározott károsítónak a fertőzött körzetből és biztonsági sávból álló, említett körülhatárolt területeken belüli visszaszorítására. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a meghatározott növényekre és a meghatározott faanyagra vonatkozóan rendelkezésre álló szakmai és tudományos adatokkal.

(5)

Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a közvéleményt annak érdekében, hogy a körülhatárolt területeken bevezetett visszaszorítási intézkedések által érintett lakosság és vállalkozók tisztában legyenek az alkalmazott intézkedésekkel és a körülhatárolt területek e célból meghatározott határaival.

(6)

Mindazonáltal, ha megállapítást nyer a meghatározott károsító előfordulása az annak visszaszorítására irányuló intézkedések hatálya alá tartozó fertőzött körzet körüli biztonsági sávban, ezen új megállapítás eredményeként az illetékes hatóságnak új körülhatárolt területet kell kijelölnie, ahol a károsító felszámolására kerül sor.

(7)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a meghatározott károsító korai észlelése az Unió azon területein, ahol a meghatározott károsító jelenléte nem ismert, az (EU) 2016/2031 rendelet 22. cikkében és az (EU) 2020/1231 bizottsági végrehajtási rendeletben (3) meghatározottak szerint éves felderítést kell végezni a meghatározott károsító jelenlétére vonatkozóan. E felderítéseknek a meghatározott károsítóra vonatkozó, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által közzétett károsítófelderítési adatlapon kell alapulniuk, mivel az figyelembe veszi a legújabb tudományos és szakmai fejleményeket.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a Ceratocystis platani (J.M. Walter) Engelbr. & T.C. Harr. károsítónak azokon a körülhatárolt területeken történő visszaszorítására vonatkozóan, amelyeken nem lehetséges az említett károsító felszámolása.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„meghatározott károsító”: Ceratocystis platani (J.M. Walter) Engelbr. & T.C. Harr.;

2.	„meghatározott növények”: a Platanus L. nemzetséghez tartozó növények, a vetőmag kivételével;

3.	„meghatározott faanyag”: a Platanus L. nemzetséghez tartozó növényekből származó faanyag;

4.	„visszaszorítás céljából körülhatárolt terület”: az I. mellékletben felsorolt olyan terület, ahol a meghatározott károsító nem számolható fel;

5.	„károsítófelderítési adatlap”: a Ceratocysis platani károsítóra vonatkozó, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által kiadott adatlap (4).

3. cikk

A visszaszorítás céljából körülhatárolt területek létrehozása

Az illetékes hatóságok megállapítják a meghatározott károsító visszaszorítása céljából körülhatárolt területeket, amelyek a fertőzött körzetből és az azt körülvevő, legalább 1 km széles biztonsági sávból állnak.

4. cikk

Intézkedések a visszaszorítás céljából körülhatárolt területeken

(1) A fertőzött körzetekben az illetékes hatóság biztosítja a következőket:

a meghatározott károsítóval fertőzött meghatározott növények és meghatározott faanyagok eltávolítása a következő vegetációs időszak előtt, megfelelő intézkedések alkalmazása annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a meghatározott károsítónak a fakivágás helyén, fatönkök, fűrészpor, fadarabok és talajtörmelék által történő terjedése, és biztosítható legyen azok megfelelő kezelőüzemekben történő megsemmisítése;

a meghatározott faanyag – a meghatározott károsítóval fertőzött meghatározott növényeknek a fertőzött körzetből való eltávolításából eredő – szállítására vonatkozó tilalom, kivéve a következő eseteket:

i.	a fertőzött körzeten belül nem áll rendelkezésre megfelelő kezelőüzem;

ii.	a kezelést a fertőzött körzeten kívüli legközelebbi kezelőüzemben végzik, amely képes ilyen kezelés elvégzésére; és

iii.	a szállítás az illetékes hatóságok által végzett hatósági felügyelet mellett, olyan zárt járműveken történik, amelyek biztosítják, hogy a meghatározott faanyag nem ömölhet ki és a meghatározott károsító nem terjedhet tovább;

c)	a meghatározott növények telepítésének tilalma az érintett fertőzött körzetekben, a meghatározott károsítóval szemben ismerten ellenálló meghatározott növények kivételével;

d)	a talajnak az eltávolítására és a fertőzött körzetből más körzetbe történő szállítására vonatkozó tilalom, kivéve, ha előzőleg megfelelő kezelést alkalmaztak a meghatározott károsítótól való mentesség biztosítására;

e)	a metszéshez használt eszközök és gépek tisztítása és fertőtlenítése a meghatározott növényekkel vagy azok talajával való érintkezés előtt és után; és

f)	a meghatározott növények metszése esetén megfelelő megelőző kezelések alkalmazása a metszésből adódó sérüléseken.

(2) A biztonsági sávokban az illetékes hatóság biztosítja a következőket:

a)	a meghatározott növények telepítésének tilalma a biztonsági sávban, a meghatározott károsítóval szemben ismerten ellenálló meghatározott növények kivételével;

b)	a metszéshez használt eszközök és gépek tisztítása és fertőtlenítése a meghatározott növényekkel vagy azok talajával, illetve a meghatározott faanyaggal való érintkezés előtt és után; és

c)	a meghatározott növények metszése esetén megfelelő megelőző kezelések alkalmazása a metszésből adódó sérüléseken.

(3) Amennyiben a meghatározott károsító biztonsági sávban való jelenlétét hivatalosan megerősítik, az (EU) 2016/2031 rendelet 17. és 18. cikkét kell alkalmazni.

(4) A visszaszorítás céljából körülhatárolt területeken belül az illetékes hatóságok tájékoztatják a közvéleményt a meghatározott károsító jelentette veszélyről és az említett károsító továbbterjedésének megakadályozása céljából elfogadott intézkedésekről.

Az illetékes hatóságok tájékoztatják a nyilvánosságot és az érintett vállalkozókat a visszaszorítás céljából körülhatárolt terület határairól.

5. cikk

Felderítések

(1) Az illetékes hatóságok – a károsítófelderítési adatlapon szereplő információk figyelembevételével – elvégzik a (2) és (3) bekezdésben előírt felderítéseket.

(2) Évente kockázatalapú felderítéseket végeznek a meghatározott károsító jelenlétére vonatkozóan az Unió olyan területein, ahol a meghatározott károsító jelenléte nem ismert, de az meg tud telepedni.

(3) A visszaszorítás céljából körülhatárolt területek biztonsági sávjaiban az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően éves felderítéseket végeznek a meghatározott károsító jelenlétének észlelésére.

Az említett felderítések a következőket foglalják magukban:

a)	a meghatározott növények vizuális vizsgálata a meghatározott károsító kimutatása céljából; és

b)	a meghatározott károsító jelenlétének gyanúja esetén végzendő mintavétel és laboratóriumi vizsgálat.

Az említett felderítéseknek a (2) bekezdésben említett felderítéseknél intenzívebbeknek kell lenniük, nagyobb számban végzett vizuális vizsgálattal, valamint adott esetben mintavétellel és laboratóriumi vizsgálatokkal.

6. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok minden év április 30-ig benyújtják a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző naptári évben végzett felderítések eredményeit az alábbiak szerint:

a)	e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése, az (EU) 2020/1231 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott táblák valamelyikének felhasználásával;

b)	e rendelet 5. cikkének (3) bekezdése, az e rendelet II. mellékletében meghatározott táblák valamelyikének felhasználásával.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2) A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2020/1231 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 27.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkében előírt felderítések eredményeiről szóló éves jelentések formátumáról és az azokra vonatkozó útmutatásokról, illetve a 23. cikkében előírt többéves felderítési programok formátumáról és a gyakorlati szabályokról (HL L 280., 2020.8.28., 1. o.).

(4) Pest survey card on Ceratocysis platani. (A Ceratocysis platani károsítófelderítési adatlapja). EFSA Supporting publication (kapcsolódó közlemény) 2021:EN-6822. doi:10.2903/sp.efsa.2021.EN-6822. Online elérhető a következő címen: https://arcg.is/15CyXW.

I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett, visszaszorítás céljából körülhatárolt területek jegyzéke

Franciaország

A körülhatárolt terület (KT) száma/neve

A KT része

Régió

Települések vagy egyéb közigazgatási/földrajzi határok

1.	Canal du Midi et Canal de la Robine

Fertőzött körzet

Aude (11)

A csatorna két partjától számított 100 m a következő településeken: Alzonne; Argeliers; Argens-Minervois; Azille; Blomac; Bram; Carcassonne; Castelnaudary; Caux-et-Sauzens; Ginestas; Homps; La Redorte; Lasbordes; Marseillette; Mirepeisset; Montréal; Moussan; Narbonne; Ouveillan; Paraza; Pexiora; Pezens; Puichéric; Roubia; Saint-Martin-Lalande; Saint-Nazaire-d’Aude; Sainte-Eulalie; Sallèle d’Aude; Trèbes; Ventenac-en-Minervois; Villalier; Villedubert; Villemoustaussou; Villepinte; Villesèquelande

Hérault (34)

A csatorna két partjától számított 100 m a következő településeken: Agde; Béziers; Capestang; Cers; Colombiers; Cruzy; Nissan-lez-Ensérune; Olonzac; Poilhes; Portiragnes; Quarante; Vias; Villeneuve-les-Béziers

Biztonsági sáv

Aude (11)

A fertőzött körzet 1 km-es körzete a következő településeken: Alzonne; Argeliers; Argens-Minervois; Arzens; Azille; Badens; Bages; Baraigne; Barbaira; Berriac; Blomac; Bouilhonnac; Bram; Canet; Capendu; Carcassonne; Castelnau d’Aude; Castelnaudary; Caux-et-Sauzens; Conques sur Orbiel; Cuxac d’Aude; Floure; Fonties d’Aude; Ginestas; Gruissan; Homps; La Redorte; Labastide-d-Anjou; Lasbordes; Lézignan Corbières; Marseillette; Mas-saintes-Puelles; Mirepeisset; Mireval Lauragais; Montferrand; Montréal; Moussan; Narbonne; Ouveillan; Paraza; Pennautier; Pexiora; Peyriac de Mer; Pezens; Port-la-Nouvelle; Puichéric; Raissac d’Aude; Roquecourbe Minervois; Roubia; Rustiques; Saint-Couat d’Aude; Sainte-Eulalie; Sainte-Valière; Saint-Marcel sur Aude; Saint-Martin-Lalande; Saint-Nazaire-d’Aude; Sallèle d’Aude; Sigean; Tourouzelle; Trèbes; Ventenac Cabardès; Ventenac-en-Minervois; Villalier; Villedubert; Villemoustaussou; Villepinte; Villesèquelande

Hérault (34)

A fertőzött körzet 1 km-es körzete a következő településeken: Agde; Béziers; Capestang; Cers; Colombiers; Cruzy; Marseillan; Montady; Montels; Montouliers; Nissan-lez-Ensérune; Olonzac; Poilhes; Portiragnes; Quarante; Sauvian; Sérignan; Vias; Villeneuve-les-Béziers

2.	Adour et affluents

Fertőzött körzet

Hautes-Pyrénées (65)

Andrest; Ansost; Artagnan; Aureilhan; Aurensan; Auriébat; Barbachen; Bazet; Bazillac; Bordères-sur-l’Échez; Bours; Caixon; Camalès; Escondeaux; Estirac; Gayan; Gensac; Horgues; Lafitole; Lagarde; Laloubère; Larreule; Liac; Marsac; Maubourguet; Monfaucon; Nouilhan; Odos; Oursbelille; Pujo; Rabastens-de-Bigorre; Saint-Lézer; Sarniguet; Sarriac-Bigorre; Sauveterre; Ségalas; Séméac; Siarrouy; Sombrun; Soues; Talazac; Tarbes; Tostat; Ugnouas; Vic-en-Bigorre; Villenave-près-Marsac

Gers (32)

Haget

Biztonsági sáv

Hautes-Pyrénées (65)

Castelnau-Rivière-Basse; Caussade-Rivière; Hères; Labatut-Rivière; Villefranque

A fertőzött körzet 1 km-es körzete a következő településeken: Barbazan-Debat; Boulin; Buzon; Castéra-Lou; Chis; Dours; Ibos; Juillan; Lacassagne; Lahitte-Toupières; Lascazères; Lescurry; Louey; Momères; Mingot; Orleix; Orois; Pintac; Saint-Martin; Salles-Adour; Sanous; Sarrouilles; Tarasteix

Gers (32)

Armentieux; Jû-Belloc; Ladevèze-Ville; Tieste-Uragnoux

A fertőzött körzet 1 km-es körzete a következő településeken: Beccas; Betplan; Cazeaux-Villecomtal; Malabat; Marciac; Montégut-Arros; Saint-Justin; Sembouès; Villecomtal-Sur-Arros

Pyrénées-Atlantique (Új-Aquitania régió)

A fertőzött körzet 1 km-es körzete a következő településeken: Castéide-Doat; Labatut; Lamayou; Moncaup; Montaner; Monségur

3.	Vaucluse/Bouches-du-Rhône/Var

Fertőzött körzet

Bouches du Rhône (13)

Aix-en-Provence; Allauch; Arles; Aubagne; Auriol; Barbentane; Berre-l’Etang; Cabannes; Cadolive; Carry-le-Rouet; Ceyreste; Châteaurenard; Cornillon-Confoux; Cuges-les-Pins; Eygalières; Eyguières; Eyragues; Fuveau; Gémenos; Gignac-la-Nerthe; Grans; Graveson; Gréasque; Istres; Jouques; La Bouilladisse; La Ciotat; La Destrousse; La Fare-les-Oliviers; La Penne-sur-Huveaune; Lamanon; Lambesc; Le Tholonet; Les Pennes-Mirabeau; Maillane; Mallemort; Marignane; Marseille; Martigues; Mas-Blanc-des-Alpilles; Maussane-les-Alpilles; Meyrargues; Meyreuil; Mollégès; Mouriès; Noves; Orgon; Pélissanne; Peyrolles-en-Provence; Plan-de-Cuques; Plan-d’Orgon; Port-de-Bouc; Port-Saint-Louis-du-Rhône; Puyloubier; Rognonas; Roquevaire; Saint-Andiol; Saint-Chamas; Saint-Etienne-du-Grès; Saint-Martin-de-Crau; Saint-Rémy-de-Provence; Saint-Victoret; Salon-de-Provence; Sénas; Simiane-Collongue; Tarascon; Trets; Velaux; Venelles; Ventabren; Verquiéres; Vitrolles

Var (83)

Cogolin; Draguignan; Hyères; La Garde; La Londe-les-Maures; La Seyne-sur-Mer; Le Beausset; Le Luc; Les Arcs; Pignans; Saint-Cyr-sur-Mer; Saint-Maximin-la-Sainte-Baume; Saint-Tropez; Saint-Zacharie; Toulon

Vaucluse (84)

Althen-des-Paluds; Apt; Avignon; Beaumes-de-Venise; Bédarrides; Bonnieux; Cadenet; Caderousse; Camaret-sur-Aigues; Carpentras; Caumont-sur-Durance; Cavaillon; Châteauneuf-de-Gadagne; Châteauneuf-du-Pape; Courthézon; Entraigues-sur-la-Sorgue; Fontaine-se-Vaucluse; Gargas; Gignac; Gigondas; Gordes; Goult; Jonquerettes; Jonquières; La Tour-d’Aigues; Lagnes; Lapalud; Lauris; Le Pontet; Le Thor; L’Isle-sur-la-Sorgue; Loriol-du-Comtat; Lourmarin; Malaucène; Mazan; Mérindol; Modène; Mondragon; Monteux; Morières-lès-Avignon; Oppède; Orange; Pernes-les-Fontaines; Pertuis; Piolenc; Robion; Saignon; Saint-Didier; Saint-Saturnin-lès-Apt; Saint-Saturnin-lès-Avignon; Sarrians; Saumane-de-Vaucluse; Sorgues; Travaillan; Vedène; Velleron; Venasque; Villelaure; Violes

Biztonsági sáv

Bouches du Rhône (13)

Alleins; Aureille; Aurons; Beaurecueil; Belcodène; Bouc-Bel-Air; Boulbon; Cabriès; Carnoux-en-Provence; Cassis; Charleval; Châteauneuf-le-Rouge; Châteauneuf-les-Martigues; Coudoux; Eguilles; Ensuès-la-Redonne; Fontvieille; Fos-sur-Mer; Gardanne; La Barben; La Roque-d’Anthéron; Lançon-Provence; Le Puy-Sainte-Réparade; Le Rove; Les Baux-de-Provence; Mimet; Miramas; Paradou; Peynier; Peypin; Rognac; Rognes; Roquefort-la-Bédoule; Rousset; Saint-Antonin-sur-Bayon; Saint-Cannat; Saintes-Maries-de-la-Mer; Saint-Estève-Janson; Saint-Marc-Jaumegarde; Saint-Mitre-les-Remparts; Saint-Paul-lès-Durance; Saint-Pierre-de-Mézoargues; Saint-Savournin; Sausset-les-Pins; Septèmes-les-Vallons; Vauvenargues; Vernègues

Var (83)

Ampus; Bandol; Besse-sur-Issole; Bormes-les-Mimosas; Bras; Brue-Auriac; Cabasse; Carnoules; Carqueiranne; Cavalaire-sur-Mer; Châteaudouble; Collobrières; Evenos; Figanières; Flassans-sur-Issole; Flayosc; Gassin; Gonfaron; Grimaud; La Cadiere-d’Azur; La Crau; La Croix-Valmer; La Farlède; La Mole; La Motte; La Valette-du-Var; Le Cannet-des-Maures; Le Castellet; Le Muy; Le Pradet; Le Revest-les-Eaux; Le Thoronet; Les Mayons; Lorgues; Nans-les-Pins; Ollières; Ollioules; Pierrefeu-du-Var; Plan-d’Aups-Sainte-Baume; Pourcieux; Pourrières; Puget-Ville; Ramatuelle; Rians; Riboux; Rougiers; Sainte-Maxime; Saint-Mandrier-sur-Mer; Sanary-sur-Mer; Seillons-Source-d’Argens; Signes; Six-Fours-les-Plages; Taradeau; Tourves; Trans-en-Provence; Vidauban

Vaucluse (84)

Ansouis; Aubignan; Auribeau; Beaumettes; Beaumont-de-Pertuis; Beaumont-du-Ventoux; Bedoin; Blauvac; Bollène; Buoux; Cabrieres-d’Avignon; Cairanne; Caromb; Caseneuve; Castellet; Cheval-Blanc; Crestet; Crillon-le-Brave; Cucuron; Entrechaux; Grambois; Joucas; La Bastidonne; La Motte-d’Aigues; La Roque-Alric; La Roque-sur-Pernes; Lacoste; Lafare; Lagarde-d’Apt; Lamotte-du-Rhône; Le Barroux; Le Beaucet; Lioux; Malemort-du-Comtat; Maubec; Ménerbes; Méthamis; Mirabeau; Mormoiron; Mornas; Murs; Puget; Puyvert; Rasteau; Roussillon; Rustrel; Sablet; Saint-Christol; Sainte-Cécile-les-Vignes; Saint-Hippolyte-le-Graveyron; Saint-Léger-du-Ventoux; Saint-Martin-de-Castillon; Saint-Martin-de-la-Brasque; Saint-Pantaléon; Saint-Pierre-de-Vassols; Sannes; Sault; Seguret; Sérignan-du-Comtat; Sivergues; Suzette; Taillades; Uchaux; Vacqueyras; Vaison-la-Romaine; Vaugines; Viens; Villars

Alpes-de-Haute-Provence (04)

Simiane-la-Rotonde

Ardèche (07)

Bourg-Saint-Andéol; Saint-Just-d’Ardèche; Saint-Marcel-d’Ardèche

Drôme (26)

Mollans-sur-Ouvèze; Pierrelatte; Rochegude; Saint-Paul-Trois-Châteaux; Suze-la-Rousse

Gard (30)

Aramon; Beaucaire; Chusclan; Codolet; Fourques; Laudun-l’Ardoise; Les Angles; Montfaucon; Pont-Saint-Esprit; Roquemaure; Saint-Alexandre; Saint-Etienne-des-Sorts; Saint-Geniès-de-Comolas; Saint-Gilles; Sauveterre; Vallabrègues; Vénéjan; Villeneuve-lès-Avignon

II. MELLÉKLET

Táblák a 6. cikk b) pontja szerinti éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

A. RÉSZ

1. Tábla az éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

2. Útmutató a tábla kitöltéséhez

E tábla kitöltése esetén az e melléklet B. részében található táblát nem kell kitölteni.

Az 1. oszlopban:

Adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési esetek számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban:

Adja meg a KT felderítéskezdés előtti méretét.

A 3. oszlopban:

Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban:

Tüntesse fel a megközelítést: visszaszorítás (C). Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.

Az 5. oszlopban:

Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy biztonsági sáv (BS), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a BS mely részét érintette (pl. a BS-sel szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban:

Adja meg a felderítés helyszíneinek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések egyikének kiválasztásával:

1.	Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

Szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetvédelmi terület; 2.4. vadon élő növények természetvédelmi területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.).

3.	Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület (amely nem üvegház); 3.3. nyilvános terület (amely nem üvegház); 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban:

Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.

A 8. oszlopban:

Adja meg a felderítés tárgyát képező kockázati területeket a 7. oszlopban megadottak közül.

A 9. oszlopban:

Adja meg a növényeket, a terméseket, a magokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a faanyagot, a gépeket, a járműveket, a vizet, egyebet, az adott eset pontosításával.

A 10. oszlopban:

Adja meg a felderítés tárgyát képező növényfajok/nemzetségek jegyzékét, növényfajonként/nemzetségenként egy sort használva.

A 11. oszlopban:

Adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor.

A 12. oszlopban:

A 13. és 14. oszlopban:

Adott esetben adja meg az eredményeket, a rendelkezésre álló információkat a megfelelő oszlopokban feltüntetve. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi minta).

A 15. oszlopban:

A BS-re vonatkozóan végzett felderítés esetében adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 16. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

B. RÉSZ

1. Tábla a statisztikai adatokon alapuló éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

2. Útmutató a tábla kitöltéséhez

E tábla kitöltése esetén az e melléklet A. részében található táblát nem kell kitölteni.

Kérjük károsítónként kifejteni a felderítés kialakításához alapul vett feltételezéseket. Összegezze és indokolja a következőket:

—	célpopuláció, epidemiológiai egység és vizsgált egységek;

—	a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége;

—

a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával.

Az 1. oszlopban:

A 2. oszlopban:

Adja meg a KT felderítéskezdés előtti méretét.

A 3. oszlopban:

Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban:

Az 5. oszlopban:

A 6. oszlopban:

Adja meg a felderítés helyszíneinek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések egyikének kiválasztásával:

1.	Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

Szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkertek; 2.2. nyilvános területek; 2.3. természetvédelmi terület; 2.4. vadon élő növények természetvédelmi területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.).

3.	Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület (amely nem üvegház); 3.3. nyilvános terület (amely nem üvegház); 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban:

Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

A 8. oszlopban:

Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja az alapfeltevéseken nyugvó választását. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.

A 9. oszlopban:

Adja meg a felderítés tárgyát képező epidemiológiai egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Epidemiológiai egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. Az epidemiológiai egységek a célpopulációnak egy epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben az epidemiológiai egység alatt egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. A választást az alapfeltevéseknél indokolni kell.

A 10. oszlopban:

Jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, tüntesse fel az „N/A” szöveget.

A 11. oszlopban:

Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavétel hatékonysága a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonysága alatt a felderítési területen jelenlévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.

A 12. oszlopban:

„A módszer érzékenysége”: annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységét úgy határozzák meg, mint annak valószínűségét, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység szorzata (az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálattal és/vagy laboratóriumi vizsgálattal jellemezve).

A 13. oszlopban:

Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.

A B. oszlopban:

Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem releváns, tüntesse fel az „N/A” szöveget. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszer”) szereplő információkra vonatkoznak.

A 18. oszlopban:

Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop) (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).

A 21. oszlopban:

Tüntesse fel a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb. minta).

A 22. oszlopban:

A biztonsági sávra vonatkozóan végzett felderítések esetében adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

A 23. oszlopban:

Adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.

A 24. oszlopban:

Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték 1 %.

2022.9.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/27

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1630 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. szeptember 21.)

a Grapevine flavescence dorée fitoplazma károsítónak a bizonyos körülhatárolt területeken történő visszaszorítására irányuló intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (2) II. mellékletének B. része megállapítja azon uniós zárlati károsítók jegyzékét, amelyek előfordulása az Unió területén ismert.

(2)

A Grapevine flavescence dorée phytoplasma (a továbbiakban: meghatározott károsító) szerepel az említett jegyzékben, mivel ismert, hogy az Unió területének egyes részein előfordul, és jelentős hatást gyakorol a károsító fő gazdaszervezetének számító Vitis L. növényeinek (a továbbiakban: meghatározott növények) a termesztésére.

(3)

A Scaphoideus titanus Ball (a továbbiakban: meghatározott vektor) rovart a meghatározott károsító hatékony vektoraként azonosították. Ez a vektor fontos szerepet játszik a Grapevine flavescence dorée phytoplasma károsítónak (3) az Unió területén történő megtelepedésében és elterjedésében, ezért intézkedéseket kell hozni a vektor azonosítása és az ellene való védekezés céljából.

(4)	Az (EU) 2016/2031 rendelet 19. cikke alapján végzett felderítések azt mutatják, hogy a meghatározott károsító felszámolása bizonyos körülhatárolt területeken már nem megvalósítható.

(5)

Ezért intézkedéseket kell hozni a meghatározott károsítónak a fertőzött körzetből és biztonsági sávból álló, említett körülhatárolt területeken belüli visszaszorítására. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a fertőzött meghatározott növények megsemmisítését és eltávolítását, valamint a meghatározott károsítónak az Unió területének többi részére való átterjedését megakadályozó megfelelő kezeléseket.

(6)

(7)

(8)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a meghatározott károsító és a meghatározott vektor korai észlelése az Unió azon területein, ahol a meghatározott károsító jelenléte nem ismert, az (EU) 2016/2031 rendelet 22. cikkében és az (EU) 2020/1231 bizottsági végrehajtási rendeletben (4) meghatározottak szerint éves felderítést kell végezni a meghatározott károsító jelenlétére vonatkozóan. E felderítéseknek a meghatározott károsítóra és vektorjára vonatkozó, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által közzétett károsítófelderítési adatlapon kell alapulniuk, mivel az figyelembe veszi a legújabb tudományos és szakmai fejleményeket.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a Grapevine flavescence dorée phytoplasma károsítónak azokon a körülhatárolt területeken történő visszaszorítására vonatkozóan, amelyeken nem lehetséges az említett károsító felszámolása.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„meghatározott károsító”: Grapevine flavescence dorée phytoplasma;

2.	„meghatározott növények”: a Vitis L. növényei, a termés és a vetőmag kivételével;

3.	„meghatározott vektor”: Scaphoideus titanus Ball;

4.	„visszaszorítás céljából körülhatárolt terület”: az I. mellékletben felsorolt olyan terület, ahol a meghatározott károsító nem számolható fel;

5.	„károsítófelderítési adatlap”: a Grapevine flavescence dorée phytoplasma károsítóra és annak Scaphoideus titanus elnevezésű vektorára vonatkozó, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által kiadott adatlap (5).

3. cikk

A visszaszorítás céljából körülhatárolt területek létrehozása

4. cikk

Intézkedések a visszaszorítás céljából körülhatárolt területeken

(1) A fertőzött körzetekben az illetékes hatóságok biztosítják a következő intézkedések meghozatalát:

a)	a meghatározott károsítóval fertőzöttnek talált meghatározott növények mihamarabbi, legkésőbb a következő vegetációs időszak kezdete előtt történő eltávolítása és megsemmisítése;

b)	megfelelő kezelések alkalmazása a meghatározott vektor elleni védekezés céljából.

(2) A meghatározott vektor jelenléte esetén az illetékes hatóságok a biztonsági sávokban gondoskodnak a meghatározott vektor elleni védekezés céljából végzett megfelelő kezelések alkalmazásáról.

Amennyiben a meghatározott károsítónak a biztonsági sávban, a meghatározott növényeken való jelenlétét hivatalosan megerősítik, az (EU) 2016/2031 rendelet 17. és 18. cikkét kell alkalmazni.

(3) A visszaszorítás céljából körülhatárolt területeken belül az illetékes hatóságok tájékoztatják a közvéleményt a meghatározott károsító jelentette veszélyről és az említett károsító továbbterjedésének megakadályozása céljából elfogadott intézkedésekről.

Az illetékes hatóságok tájékoztatják a nyilvánosságot és az érintett vállalkozókat a visszaszorítás céljából körülhatárolt terület határairól.

5. cikk

Felderítések

(1) Az illetékes hatóságok – a károsítófelderítési adatlapon szereplő információk figyelembevételével – elvégzik a (2) és (3) bekezdésben előírt felderítéseket.

(2) Évente kockázatalapú felderítéseket végeznek a meghatározott károsító és a meghatározott vektor jelenlétére vonatkozóan az Unió olyan területein, ahol a meghatározott károsító jelenléte nem ismert, de az meg tud telepedni.

Az említett felderítések a következőket foglalják magukban:

a)	a meghatározott növények vizuális vizsgálata a meghatározott károsító kimutatása céljából;

b)	a meghatározott károsító jelenlétének gyanúja esetén végzendő mintavétel és laboratóriumi vizsgálat. és

c)	megfelelő csapdázás a meghatározott vektor kimutatására.

6. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok minden év április 30-ig benyújtják a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző naptári évben végzett felderítések eredményeit az alábbiak szerint:

a)	e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése, az (EU) 2020/1231 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott táblák valamelyikének felhasználásával;

b)	e rendelet 5. cikkének (3) bekezdése, az e rendelet II. mellékletében meghatározott táblák valamelyikének felhasználásával.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 21-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(3) EFSA PLH Panel (az EFSA növényegészségügyi tudományos testülete), 2014. Scientific Opinion on the pest categorisation of Grapevine Flavescence Dorée (Tudományos szakvélemény a Grapevine Flavescence Dorée károsító osztályozásáról). EFSA Journal 2014;12(10):3851, 31 o. doi:10.2903/j.efsa.2014.3851.

(4) A Bizottság (EU) 2020/1231 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 27.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkében előírt felderítések eredményeiről szóló éves jelentések formátumáról és az azokra vonatkozó útmutatásokról, illetve a 23. cikkében előírt többéves felderítési programok formátumáról és a gyakorlati szabályokról (HL L 280., 2020.8.28., 1. o.).

(5) Pest survey card on flavescence dorée phytoplasma and its vector Scaphoideus titanus (A Grapevine flavescence dorée phytoplasma károsítónak és Scaphoideus titanus elnevezésű vektorának a károsítófelderítési adatlapja). EFSA supporting publication (kapcsolódó közlemény), 2020:EN-1909. 36 oldal; doi:10.2903/sp.efsa.2020.EN-1909.

I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett, visszaszorítás céljából körülhatárolt területek jegyzékei

1. Horvátország

A körülhatárolt terület (KT) száma/neve

A KT része

Régió

Települések vagy egyéb közigazgatási/földrajzi határok

Fertőzött körzet

Pannon-Horvátország

(Belovár-Bilogora megye, Verőce-Drávamente megye, Pozsega-Szlavónia megye, Bród-Szávamente megye, Eszék-Baranya megye, Vukovár-Szerém megye, Károlyváros megye, Sziszek-Moslavina megye)

Kataszteri területek

Bedenik, Bjelovar, Bojana, Brezovac, Ciglena, Čazma, Dapci, Diklenica, Draganec, Gornje Plavnice, Kapela, Kobasičari, Kraljevac, Križic, Orovac, Petrička, Podgorci, Pupelica, Ribnjička, Sišćani, Veliko Korenovo, Veliko Trojstvo, Vrtlinska, Zrinski Topolovac;

Borova, Čačinci, Donja Pištana, Duzluk, Kozice, Krajna, Nova Jošava, Pčelić, Podravska Slatina, Sedlarica, Stara Jošava, Šumeđe, Turnašica, Virovitica, Vukosavljevica; és

Kutjevo, Mitrovac, Venje;

Cernik, Nova Gradiška, Šumetlica;

Draž, Majar, Trnava, Zmajevac I;

Bapska, Grabovo, Ilok, Lovas, Mohovo, Opatovac, Sotin, Šarengrad, Tovarnik, Vukovar;

Belaj, Bratovanci, Breznik, Brlog Ozaljski, Bubnjarci, Donji Lović, Draganić, Duga Resa 2, Dvorište Vivodinsko, Ferenci, Gršćaki, Ilovac, Jurovo, Lišnica, Lović Prekriški, Mala Švarča, Mrzlo Polje Mrežničko, Oštri Vrh Ozaljski, Ozalj, Police Pirišće, Svetice, Svetičko Hrašće, Vivodina, Vrhovac, Zagradci, Zajačko Selo, Zaluka, Žakanje; és

Batina, Gornja Jelenska, Ilova, Katoličko Selišće, Kutina, Popovača, Repušnica, Voloder.

Biztonsági sáv

Pannon-Horvátország

(Belovár-Bilogora megye, Verőce-Drávamente megye, Pozsega-Szlavónia megye, Bród-Szávamente megye, Eszék-Baranya megye, Vukovár-Szerém megye, Károlyváros megye, Sziszek-Moslavina megye)

Kataszteri területek

Bačkovica, Bedenička, Berek, Bjelovar-Sredice, Blatnica, Bosiljevo, Bršljanica, Brzaja, Cerina, Cjepidlake, Cremušina, Čađavac, Dapčevica, Daskatica, Dautan, Dereza, Donja Kovačica, Drljanovac, Đurđic, Galovac, Gornja Garešnica, Gornja Kovačica, Gornje Rovišće, Gudovac, Ivanska, Kakinac, Kaniška Iva, Klisa, Klokočevac, Kostanjevac, Kozarevac Račanski, Križ Gornji, Laminac, Lasovac, Lipovčani, Mala Pisanica, Mali Grđevac, Malo Trojstvo, Martinac, Međurača, Miklouš, Mosti, Narta, Nevinac, Nova Rača, Nove Plavnice-Hrgovljani, Obrovnica, Orlovac, Pavlin Kloštar, Pobjenik, PRedavac, Prespa, Prgomelje, Rajić Gudovački, Rašenica, Ravneš, Removac, Rovišće, Ruškovac, Samarica, Sasovac, Severin, Sibenik, Slovinska Kovačica, Sredice Gornje, Srijedska, Stara Plošćica, Stare Plavnice, Šandrovac, Šimljana, Šimljanik, Štefanje, Šušnjara, Tomaš, Topolovica, Trojstveni Markovac, Turčević Polje, Vagovina, Velika Peratovica, Velika Pisanica, Veliki Grđevac, Višnjevac, Vukovje, Zdelice, Zrinska Žabjak, Ždralovi;

Antunovac, Bačevac, Bakić, Bankovci, Bokane, Brezovljani, Budanica, Budrovac, Lukački, Bušetina, Cabuna, Crnac, Ćeralije, Dinjevac, Dobrović, Dolci, Donja Bukovica, Donje Bazije, Donje Kusonje, Donje Predrijevo, Donji Meljani, Duga Međa, Dugo Selo Lukačko, Đuričić, Gaćište, Gornja Bukovica, Gornja Pištana, Gornje Bazje, Gornje Kusonje, Gornje Viljevo, Gornji Miholjac, Grabrovnica, Gradina, Gvozdanska, Hum Varoš, Hum Voćinski, Ivanbrijeg, Jasenaš, Kapan, Kapinci, Kladare, Kokočak, Krasković, Kutovi, Levinovac, Lozan, Lukač, Lukavac, Macute, Mala Črešnjevica, Manastir Orahovica, Medinci, Mikleuš, Miljevci, Naudovac, Nova Bukovica, Obradovci, Orahovica, Orešac, Otrovanec, Paušinci, Pitomača I, Pitomača II, Pivnica, Požari, Pušina, Radosavci, Rezovac, Rijenci, Rogovac, Sladojevci, Slatinski Drenovac, Slatinski Lipovac, Slavonske Bare, Sopje, Stari Gradac, Suha Mlaka, Suhopolje, Špišić Bukovica, Turanovac, Vaška, Velika Črešnjevica, Virovitica-centar, Virovitica-city, Vrneševci, Zdenci;

Bektež, Bjelajci, Cerovac, Ciglenik, Cikote, Doljanovci, Duboka, Grabarje, Gradište, Jakšić, Kaptol, Knežci, Kričke, Kula, Lakušija, Latinovac, Lukač, Podgorje, Poreč, Rogulje, Sesvete, Šnjegavić, Šumetlica, Tominovac, Vetovo, Zarilac;

Adžamovci, Baćin Dol, Banićevac, Bobare, Bodavljaci, Donji Andrijevci, Drežnik, Garčin, Giletinci, Golobrdac, Gorice, Gunjavci, Klokočevik, Kovačevac, Ljupina, Mačkovac, Mašić, Medari, Novo Topolje, Opatovac, Podvrško, Poljane, Prvča, Rešetari, Rogolji, Sičice, Stari Perkovci, Staro Topolje, Šagovina Cernička, Šagovina Mašićka, Širinci, Trnava, Vrbje, Žuberkovac;

Batina, Beljevina, Bokšić, Branjin Vrh, Branjina, Breznica Đakovačka, Dalj, Donja Motičina, Dragotin, Duboševica, Đurđenovac, Feričanci, Gajić, Gašinci, Gazije, Gornja Motičina, Gradac Našički, Hrkanovci Đakovački, Kneževi Vinogradi, Kondrić, Kotlina, Lapovci, Levanjska Varoš, Mandićevac, Musić, Nabrđe, Novi Perkovci, Paučje, Podolje, Pridvorje, Selci Đakovački, Seona, Slatinik Drenjski, Slobodna Vlast, Suza, Svetoblažje, Topolje;

Apševci, Banovci, Berak, Bogdanovci, Borovo, Borovo Naselje, Bršadin, Čakovci, Ilača, Lipovača, Marinci, Mikluševci, Negoslavci, Nijemci, Pačetin, Petrovci, Podgrađe, Srijemske Laze, Stari Jankovci, Svinjarevci, Tompojevci, Trpinja;

Banska Selnica, Barilović, Blatnica Pokupska, Brajakovo Brdo, Brašljevica, Bukovlje, Cerovac Barilovićki, Cerovac Vukmanički, Donje Mekušje, Donje Pokupje, Donji Budački, Donji Skrad, Donji Zvečaj, Gornje Mekušje, Gornje Prilišće, Gornje Stative, Gornji Zvečaj, Griče, Jarče Polje, Jaškovo, Kamensko, Karlovac I, Karlovac II, Kosijersko Selo, Kozalj Vrh, Ladešići, Lipa, Lipnik, Luka Pokupska, Mahično, Maletići, Malinci, Martinski Vrh, Modruš Potok, Mračin, Mrežnički Novaki, Mrzljaki, Novaki Ozaljski, Piščetke, Podbrežje, Pokupje, Pravutina, Rečica, Ribnik, Rosopajnik, Skakavac, Slapno, Sračak, Šišljavić, Tomašnica, Trg, Turanj, Tušilović, Velika Jelsa, Vinski Vrh, Vodena Draga, Vukmanić, Zadobarje, Zagrad, Zorkovac; és

Banova Jaruga, Bistrač, Bobovac, Cerje Letovanićko, Crkveni Bok, Čaire, Čigoč, Grabrov Potok, Gračenica, Gušće, Husain, KRaljeva Velika, Kratečko, Krivaj, Kutinica, Lipovljani, Lonja, Ludina, Međurić, Mikleuška, Mužilovčica, Okoli, Osekovo, Pešćenica, Piljenice, Potok, Puska, Ruškovica, Selište, Stremen, Stružec, Stupovača, Svinjičko, Šartovac, Vidrenjak, Vukojevac, Zbjegovača.

Fertőzött körzet

Adriai Horvátország

(Isztria megye)

Kataszteri területek

Bačva, Brkač, Brtonigla, Buje, Donja Mirna, Frata, Grožnjan, Kaldir, Karojba, Kaštel, Kaštelir, Kostajnica, Krasica, Kršete, Labinci, Lovrečica, Materada, Motovun, Nova Vas, Novigrad, Petrovija, Savudrija, Sveti Ivan, Sveti Vital, Umag, Višnjan, Vižinada, Završje, Žbandaj.

Biztonsági sáv

Adriai Horvátország

(Isztria megye)

Kataszteri területek

Baderna, Beram, Brdo, Čepić, Dračevac, Funtana, Fuškulin, Gradina, Grdoselo, Kašćerga, Kringa, Kršikla, Kuberton, Kućibreg, Lim, Lovreč, Marčenegla, Merišće, Momjan, Mugeba, Muntrilj, Mušalež, Novaki Motovunski, Oprtalj, Pazin, Poreč, Rakotule, Rovinj, Rovinjsko Selo, Senj, Sovinjak, Sovišćina, Šterna, Tar, Tinjan, Triban, Trviž, Vabriga, Varvari, Vrh, Vrsar, Zamask, Zrenj, Zumesk.

Fertőzött körzet

Észak-Horvátország Zágráb régióval

(Muraköz megye, Varasd megye, Kapronca-Körös megye, Krapina-Zagorje megye, Zágráb megye, Zágráb)

Kataszteri területek

Badličan, Bogdanovec, Donji Vidovec, Dragoslavec, Dunjkovec, Gornja Dubrava, Gornji Mihaljevec, Gradiščak, Kotoriba, Lopatinec, Martinuševec, Preseka, Pretetinec, Prhovec, Robadje, Selnica, Slakovec, Stanetinec, Sveta Marija, Sveti Martin na Muri, Sveti Urban, Šenkovec, Štrigova, Štrukovec, Vukanovec, Zasadbreg, Zebanec, Železna Gora;

Babinec, Bednja, Beletinec, Beretinec, Bolfan, Breznica, Butkovec, Cerje Tužno, Čanjevo, Črešnjevo, Čukovec, Donja Višnjica, Donja Voća, Donje Makojišće, Drenovec, Dubrava Križovljanska, Đurinovec, Gornja Višnjica, Gornje Ladanje, Gornji Martijanec, Grana, Hrastovec Toplički, Hrastovsko, Ivanec, Jakopovec, Jalžbet, Jerovec, Kamena Gorica, Kamenica, Kaniža, Kelemen, Klenovnik, Ključ, Kneginec, Lepoglava, Ludbreg, Ljubelj Kalnički, Ljubešćica, Mali Bukovec, Marčan, Natkrižovljan, Novakovec, Očura, Podevčevo, Poljana, Radovan, Remetinec, Rinkovec, Segovina, Sigetec Ludbreški, Sudovec, Sveti Ilija, Svibovec, Šaša, Šćepanje, Tuhovec, Tužno, Varaždin Breg, Varaždinske Toplice, Vidovec, Vinica Breg, Vinično, Vinogradi Ludbreški, Visoko;

Apatovec, Bakovčica, Bočkovec, Bojnikovec, Borje, Botinovac, Budrovac, Carevdar, Cirkvena, Cubinec, Čepelovac, Dijankovec, Donja Brckovčina, Dubovec, Đurđevac II, Đurđic, Erdovec, Finčevec, Fodrovec, Glogovac, Glogovnica, Gornja Rijeka, Gregurovec, Guščerovec, Hampovica, Hudovljani, Jagnjedovec, Jagnjedovec-grad, Javorovac, Kalinovac, Kalnik, Kamešnica, Kloštar Podravski, Kloštar Vojakovački, Koprivnica, Kozarevac, Križevci, Kunovec, Kunovec Breg, Lemeš, Lukačevec, Majurec, Mala Mučna, Mičetinac, Miholec, Miholjanec, Novi Glog, Novigrad Podravski, Osijek Vojkovački, Plavšinac, Podvinje Miholečko, Pofuki, Potočec, Potok Kalnički, Prkos, Prugovac, Rasinja, Rašćani, Raven, Ruševac, Sokolovac, Subotica Podravska, Suha Katalena, Sveta Helena, Sveti Ivan Žabno, Sveti Petar Čvrstec, Sveti Petar Orehovec, Šemovci, Špiranec, Štrigovec, Trema, Velika Mučna, Veliki Grabičani, Veliki Poganac, Virje, Vojakovac, Vojnovec Kalnički, Zaistovec;

Andraševec, Bedekovčina, Belec, Budinščina, Donja Batina, Donja Stubica, Donja Šemnica, Dubovec, Dubrovčan, Globočec, Gornja Stubica, Gubaševo, Hrašćina, Hrašćinski Kraljevec, Hum Stubički, Jertovec, Jesenje, Klanjec, Komor, Kraljev Vrh, Krapina, Krapina jug, Krapina-city, Laz Bistrički, Mače, Marija Bistrica, Martinci Zlatarski, Mirkovec, Oštrc, Peršaves, Petrova Gora, Poljanica Bistrička, Poznanovec, Purga, Pustodol, Radoboj, Ravno Brezje, Razvor, Selnica, Slani Potok, Strmec, Strmec Stubički, Stubička Slatina, Stubičko Podgorje, Sveti Križ, Sveti Križ Začretje, Sveti Matej, Šemnica, Špičkovina, Tomaševec, Tugonica, Tuhelj, Veleškovec, Veliko Trgovišće, Veternica, Vojnovec Loborski, Vrtnjakovec, Zabok, Zagorska Sela, Zajezda, Zlatar;

Bedenica, Bešlinec, Blaškovec, Blaževdol, Brckovljani, Caginec, Dijaneš, Donja Lomnica, Dubranec, Dubrava, Dugo Selo I, Fuka, Gostović, Gradec, Habjanovac, Haganj, Helena, Hrastje, Hrebinec, Hrnjanec, Hruškovica, Kloštar Ivanić, Komin, Kozjača, Krašić II, Kupljenovo, Laktec, Lonjica, Lovrečka Varoš, Lukavec, Mala Gorica, Molvice, Novoselec, Obreška, Orešje, Paukovec, Pluska, Prekrižje, Prozorje, Psarjevo, Rakitje, Stari Glog, Strmec Samoborski, Sveti Nedelja, Šiljakovina, Šumećani, Tkalec, Tomaševec, Velika, Vrbovec, Zelina, Žitomir; és

Adamovec, Blaguša, Čučerje, Đurđekovec, Glavnica, Gornji Stenjevec, Gračani, Granešina, Kašina, Maksimir, Podsused, Remete, Sesvete.

Biztonsági sáv

Észak-Horvátország Zágráb régióval

(Muraköz megye, Varasd megye, Kapronca-Körös megye, Krapina-Zagorje megye, Zágráb megye, Zágráb)

Kataszteri területek

Cirkovljan, Čakovec, Črečan, Čukovec, Donja Dubrava, Donji Kraljevec, Donji Mihaljevec, Draškovec, Goričan, Gornji Hrašćan, Gornji Kraljevec, Gornji Pustakovec, Gornji Vidovec, Hemuševec, Hlapičina, Ivanovec, Krištanovec, Križovec, Kuršanec, Macinec, Mačkovec, Mihovljan, Mursko Središće, Nedelišće, Novo Selo Rok, Oporovec, Orehovica, Peklenica, Podbrest, Prelog, Pribislavec, Pušćine, Savska Ves, Strahoninec, Šandrovec, Totovec, Trnovec, Vratišinec, Vularija, Žiškovec;

Bela, Bisag, Biškupec, Biškupec II, Čalinec, Črnec Biškupečki, Donje Ladanje, Donji Kućan, Drašković, Druškovec, Družbinec, Gojanec, Gornja Voća, Gornji Kućan, Hrastovljan, Hrženica, Jalkovec, Kapela Kalnička, Kapela Podravska, Karlovec Ludbreška, Križovljan, Kućan Marof, Leskovec Toplički, Lunjkovec, Majerje, Martijanec, Maruševec, Nedeljanec, Nova Ves Petrijanečka, Novi Marof, Novo Selo Podravsko, Petrijanec, Poljana Biškupečka, Radovec, Selnik, Sesvete Ludbreške, Slanje, Slokovec, Sračinec, Struga, Sveti Đurđ, Sveti Petar, Šemovec, Trakošćan, Trnovec, Varaždin, Veliki Bukovec, Vinica, Vratno, Zamlača, Zbelava, Žabnik;

Branjska, Budančevica, Delovi, Drnje, Duga Rijeka, Đelekovec, Đurđevac I, Ferdinandovac, Gola, Gorica, Heršin, Hlebine, Hrsovo, Imbriovec, Koledinec, Koprivnički Bregi, Koprivnički Ivanec, Kutnjak, Kuzminec, Legrad, Lepa Greda, Lepavina, Marinovec, Međa, Mikovec, Molve, Novačka, Novo Virje, Petranec, Podravske Sesvete, Selnica Podravska, Severovci, Sigetec, Sirova Katalena, Srijem, Sveta Ana, Torčec, Veliki Otok, Vojakovečke Sesvete, Zablatje, Ždala;

Cigrovec, Črešnjevec, Čret, Desinić, Donja Pačetina, Đurmanec, Gorjakovo, Gornja Pačetina, Gornja Čemehovec, Gotalovec, Gusakovec, Hlevnica, Jelenjak, Jezero Klanječko, Klokovec, Konjščina, Košnica, Kraljevec na Sutli, Krapinske Toplice, Lepa Ves, Lovrečan, Mala Erpenja, Mihovljan, Miljana, Modrovec, Mokrice, Novi Dvori Klanječki, Oroslavje, Pešćeno, Petrovsko, Plemešćina, Podgrađe Bistričko, Poljana Sutlanska, Pregrada, Putkovec, Radakovo, Selno, Sopot, Sušobreg, Svedruža, Škarićevo, Švaljkovec, Velika Erpenja, Velika Horvatska, Velika Ves, Vinagora, Vrbanec;

Andrilovec, Bađinec, Bistransko Podgorje, Bolč, Brčevec, Brdovec, Breška Greda, Brezine, Brezje, Brlenić, Bukovčak, Cerje Samoborsko, Cerovski Vrh, Cugovec, Cvetković, Cvetković Brdo, Čeglje, Črnkovec, Desinec, Domagović, Domaslovec, Donja Bistra, Donja Kupčina, Donja Zelina, Drežnik Podokićki, Dubravica, Dugo Selo II, Farkaševac, Glagovo, Gornja Bistra, Gornja Kupčina, Gornji Hruševec, Gornji Vinkovec, Grabar, Gradići, Gustelnica, Hrastilnica, Hrušćica, Hudovo, Ivanić-Grad, Jakovlje, Jastrebarsko, Ježevo, Kabal, Kalinovica, Kalje, Kerestinec, Klinča Sela, Klokočevec, Klokočevec Samoborski, Konšćica, Kosnica, Kostanjevac, Kraj, Krašić I, Kravarsko, Križ, Kupinec, Kupljenovo-novo, Kurilovec, Lazina Čička, Lekneno, Leprovica, Lepšić, Lučelnica, Lepšić, Lučelnica, Luka, Lukinić Brdo, Lupoglav, Mahovljić, Marinkovac, Mičevec, Mirkovoplje, Mlaka, Mraclin, Mrzlo Polje Žumberačko, Negovec, Nova Kapela, Nova Marča, Novaki, Novo Brdo, Novo Čiče, Novo Mjesto, Obrezina, Obrež, Okešinec, Okić, Okunšćak, Opatinec, Ostrna, Otok Samoborski, Paruževac, Pećno, Petrovina, Pirakovec, Pleso, Podjales, Podvornica, Pojatno, Poljana, Poljanski Lug, Posavski Bregi, Prečec, Preseka, Pribić, Prosinec, Pušća, Radoišće, Rakov Potok, Rakovec, Rakovica, Roženica, Rude, Rugvica, Salnik, Samobor, Samoborec, Slavetić, Sošice, Staro Čiče, Stupnik, Šarampov, Šćitarjevo, Širinec, Šušnjari, Topolje, Trebovec, Tučenik, Valetić, Velika Buna, Velika Gorica, Velika Jamnička, Velika Mlaka, Vinkovec, Volavje, Vrbovec, Vrbovec 1, Vukomerić, Vukovina, Vukšinac, Zabrđe, Zaprešić, Zdenčina, Zetkan, Zvonik, Željezno Žumberačko, Žumberak; és

Blato, Brezovica, Centar, Čehi, Črnomerec, Demerje, Dragonožec, Dubrava, Goranec, Gornje Vrapče, Granešina Nova, Horvati, Jakuševec, Klara, Lučko, Lužan, Markuševec, Mikulići, Odra, Odranski Obrež, Peščenica, Planina, Resnik, Rudeš, Sesvetski Kraljevec, Starjak, Stenjevec, Šašinovec, Šestine, Trešnjevka, Trnje, Trpuci, Vrapče, Vugrovec, Vurnovec, Zaprudski Otok, Žitnjak.

2. Magyarország

Horvátországban és Szlovéniában található, visszaszorítás céljából körülhatárolt területek biztonsági sávjainak kiterjesztése Magyarország területén:

A körülhatárolt terület (KT) száma/neve	A KT része	Régió	Települések vagy egyéb közigazgatási/földrajzi határok
1.	Biztonsági sáv	Bács-Kiskun megye Bajai járás	Hercegszántó
1.	Biztonsági sáv	Baranya megye Mohácsi járás	Kölked, Homorúd
2.	Biztonsági sáv	Zala megye Letenyei járás	Tótszerdahely, Molnári
3.	Biztonsági sáv	Zala megye Lenti járás	Bödeháza, Nemesnép, Lendvajakabfa, Márokföld, Szentgyörgyvölgy
4.	Biztonsági sáv	Zala megye Lenti járás	Lendvadedes

3. Olaszország

Szlovéniában található, visszaszorítás céljából körülhatárolt területek biztonsági sávjainak kiterjesztése Olaszország területén:

A körülhatárolt terület (KT) száma/neve	A KT része	Régió	Települések vagy egyéb közigazgatási/földrajzi határok (részlegesen)
1.	Biztonsági sáv	Friuli Venezia Giulia Gorizia Province	Dolegna Del Collio, Gorizia, San Floriano Del Collio, Savogna D’isonzo
2.	Biztonsági sáv	Friuli Venezia Giulia Trieste Province	Duino-Aurisina, Monrupino, Muggia, San Dorligo Della Valle – Dolina, Sgonico, Trieste
3.	Biztonsági sáv	Friuli Venezia Giulia Udine Province	Prepotto

4. Portugália

A körülhatárolt terület (KT) száma/neve	A KT része	Régió	Települések vagy egyéb közigazgatási/földrajzi határok
1.	Fertőzött körzet	Észak-Portugália	Alijó, Amarante, Amares, Baião, Barcelos, Braga, Cabeceiras de Basto, Castelo de Paiva, Celorico de Basto, Cinfães, Esposende, Fafe, Felgueiras, Guimarães, Lousada, Maia, Marco de Canaveses, Monção, Mondim de Basto, Paços de Ferreira, Paredes, Paredes de Coura, Penafiel, Peso da Régua, Ponte de Lima, Póvoa de Lanhoso, Póvoa de Varzim, Ribeira de Pena, Sabrosa, Santa Marta de Penaguião, Santo Tirso, Trofa, Valença, Valongo, Vieira do Minho, Vila do Conde, Vila Nova de Famalicão, Vila Pouca de Aguiar, Vila Real, Vila Verde és Vizela; Az alábbi települések területének egy része: Arcos de Valdevez, Ponte da Barca, Terras de Bouro és Viana do Castelo.
	Biztonsági sáv	Észak-Portugália	Mesão Frio; Az alábbi települések területének egy része: Arcos de Valdevez, Armamar, Arouca, Boticas, Caminha, Chaves, Carrazeda de Ansiães, Gondomar, Lamego, Matosinhos, Melgaço, Montalegre, Murça, Porto, Ponte da Barca, Resende, Santa Maria da Feira, São João da Pesqueira, Tabuaço, Terras de Bouro, Valpaços, Viana do Castelo, Vila Nova de Cerveira, Vinhais..
	Biztonsági sáv	Közép-Portugália	Castro Daire település területének egy része.

5. Szlovénia

A körülhatárolt terület (KT) száma/neve

A KT része

Régió

Települések vagy egyéb közigazgatási/földrajzi határok

Fertőzött körzet

Nyugat-Szlovénia

Ankaran, Koper, Izola és Piran; és

Sežana, Komen (kivéve Brestovica kataszteri területet – ID 2408) és Renče-Vogrsko.

Biztonsági sáv

Nyugat-Szlovénia

Brda, Nova Gorica, Miren-Kostanjevica, Šempeter-Vrtojba, Ajdovščina, Vipava, Divača és Hrpelje-Kozina, valamint Komen településen belül Brestovica kataszteri terület (ID 2408).

Fertőzött körzet

Délkelet-Szlovénia

Dolenjske Toplice, Straža, Mirna peč, Novo mesto (kivéve Črešnjice – ID 1458 – és Herinja vas – ID 1459 – kataszteri területet).

Biztonsági sáv

Délkelet-Szlovénia

Žužemberk, Trebnje, Mirna, Šentrupert, Sevnica, Krško, Brežice, Mokronog-Trebelno, Šmarješke Toplice, Škocjan, Šentjernej, Kostanjevica na Krki, Semič, Črnomelj és Metlika, valamint Novo mesto településen belül a következő kataszteri területek: Črešnjice (ID 1458) és Herinja vas (ID 1459).

Fertőzött körzet

Északkelet-Szlovénia

Dobrovnik és Lendava;

Trnovska vas, Destrnik, Sveti Jurij ob Ščavnici, Sveti Tomaž;

Ljutomer településen belül a következő kataszteri települések: Desnjak (ID 262), Bučkovci – ID 252, Drakovci – ID 253, Moravci – ID 254, Godemarci – ID 255, Presika (ID 271), Nunska Graba (ID 270), Rinčetova Graba (ID 269), Kamenščak (ID 260), Stara cesta (ID 261), Mekotnjak (ID 263), Radomerje (ID 264), Gresovščak (ID 265), Plešivica (ID 266), Ilovci (267), Slamnjak (ID 268) és Globoka egy része (ID 274);

Globoka kataszteri terület Razkrižje településhez tartozó része; és

Ormož településen belül a következő kataszteri területek: Vičanci (ID 322), Senešci (ID 323), Sodinci (ID 324), Velika Nedelja (ID 331), Šardinje (ID 321), Hum (ID 314), Lahonci (ID 290), Žvab (ID 291), Runeč (ID 292), Stanovno (ID 293), Ivanjkovci (ID 294), Žerovinci (ID 295), Cerovec Stanka Vraza (ID 296), Veličane (ID 297), Mali Brebrovnik (ID 299), Veliki Brebrovnik (ID 300), Vinski vrh (ID 301), Miklavž (ID 302), Hermanci (ID 303), Gomila (ID 304), Kog (ID 305), Vuzmetinci (ID 306), Kajžar (ID 307), Zasavci (ID 308), Lačaves (ID 309), Jastrebci (ID 310), Vitan (ID 312), Pavlovski vrh (ID 315), Pavlovci (ID 317), Hardek (ID 318), Ormož (332) és Ključarovci pri Ormožu (ID 287).

Biztonsági sáv

Északkelet-Szlovénia

Cankova, Rogašovci, Kuzma, Grad, Gornji Petrovci, Šalovci, Puconci, Moravske Toplice, Hodoš, Kobilje, Tišina, Murska Sobota, Beltinci, Turnišče, Odranci, Velika Polana, Črenšovci;

Razkrižje, kivéve Globoka kataszteri területet;

Ljutomer, kivéve a következő kataszteri területeket: Desnjak (ID 262), Bučkovci (ID 252), Drakovci (ID 253), Moravci (ID 254), Godemarci (ID 255), Presika (ID 271), Nunska Graba (ID 270), Rinčetova Graba (ID 269), a part of Globoka (ID 274), Kamenščak (ID 260), Stara cesta (ID 261), Mekotnjak (ID 263), Radomerje (ID 264), Gresovščak (ID 265), Plešivica (ID 266), Ilovci (267) és Slamnjak (ID 268);

Ormož, kivéve a következő kataszteri területeket: Vičanci (ID 322), Senešci (ID 323), Sodinci (ID 324), Velika Nedelja (ID 331), Šardinje (ID 321), Hum (ID 314), Lahonci (ID 290), Žvab (ID 291), Runeč (ID 292), Stanovno (ID 293), Ivanjkovci (ID 294), Žerovinci (ID 295), Cerovec Stanka Vraza (ID 296), Veličane (ID 297), Mali Brebrovnik (ID 299), Veliki Brebrovnik (ID 300), Vinski vrh (ID 301), Miklavž (ID 302), Hermanci (ID 303), Gomila (ID 304), Kog (ID 305), Vuzmetinci (ID 306), Kajžar (ID 307), Zasavci (ID 308), Lačaves (ID 309), Jastrebci (ID 310), Vitan (ID 312), Pavlovski vrh (ID 315), Pavlovci (ID 317), Hardek (ID 318), Ormož (332) és Ključarovci pri Ormožu (ID 287); és

Središče ob Dravi, Maribor, Duplek, Lenart, Cerkvenjak Kungota, Pesnica, Šentilj, Sveti Jurij v Slovenskih goricah, Sveta Ana, Apače, Benedikt, Sveta Trojica v Slovenskih goricah, Gornja Radgona, Radenci, Križevci, Veržej, Sveti Andraž v Slovenskih goricah, Juršinci, Ptuj, Dornava, Gorišnica, Miklavž na Dravskem polju, Starše, Kidričevo, Hajdina, Markovci, Hoče-Slivnica, Rače-Fram, Zreče, Oplotnica, Slovenska Bistrica, Majšperk, Žetale, Podlehnik, Videm, Cirkulane, Zavrč, Vojnik, Slovenske Konjice, Poljčane, Makole, Šentjur, Šmarje pri Jelšah, Rogaška Slatina, Rogatec, Podčetrtek, Kozje és Bistrica ob Sotli.

6. Spanyolország

Portugáliában található, visszaszorítás céljából körülhatárolt területek biztonsági sávjainak kiterjesztése Spanyolország területén:

A körülhatárolt terület (KT) száma/neve

A KT része

Régió

Települések vagy egyéb közigazgatási/földrajzi határok

Biztonsági sáv

Galicia

Pontevedra tartomány

A cañiza:

Valeixe (Santa Cristina) község egy része,

Arbo:

Barcela (San Xoán) és Cequeliños (San Miguel) község, valamint Arbo (Santa María), Cabeiras (San Sebastián), Mourentán (San Cristovo) és Sela (Santa María) község egy része,

Crecente:

Albeos (San Xoán), Quintela (San Caetano) és Ribeira (Santa Mariña) község

Crecente (San Pedro), O Freixo (San Roque), Sendelle (Santa Cruz) és Vilar (San Xorxe) község egy része,

Tomiño:

Amorín (San Xoán) és Currás (San Martiño) község.

Piñeiro (San Salvador), Sobrada (San Salvador) és Taborda (San Miguel) község egy része,

Tui:

Baldráns (Santiago), Caldelas de Tui (San Martiño), Paramos (San Xoán) és Tui (O Sagrario) község.

Areas (Santa Mariña), Guillarei (San Mamede), Pazos de Reis (O Sagrario), Pexegueiro (San Miguel), Randufe (Santa María da Guía) és Rebordáns (San Bartolomeu) község egy része,

As Neves:

As Neves (Santa María), Liñares (Santa María), Setados (Santa Euxenia) és Vide (Santa María) község.

Rubiós (San Xoán), San Cibrán de Ribarteme (San Cibrán), Santiago de Ribarteme (Santiago) és Tortoreos (Santiago) község egy része,

Salvaterra do Miño:

Arantei (San Pedro), Oleiros (Santa María) és Porto (San Paulo) község.

Alxén (San Paio), Cabreira (San Miguel), Fiolledo (San Paio), Meder (Santo Adrián), Pesqueiras (Santa Mariña) és Salvaterra (San Lourenzo) község egy része,

Salceda de Caselas:

Entenza (Santos Xusto e Pastor) és Soutelo (San Vicente) község egy része.

Galicia

Orense Province

Padrenda:

Crespos (San Xoán), Desteriz (San Miguel), O Condado (Santa María) és Padrenda (San Cibrán) község egy része.

II. MELLÉKLET

Táblák a 6. cikk b) pontja szerinti éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

A. RÉSZ

1. Tábla az éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

2. Útmutató a tábla kitöltéséhez

E tábla kitöltése esetén az e melléklet B. részében található táblát nem kell kitölteni.

Az 1.

oszlopban: Adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési esetek számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2.

oszlopban: Adja meg a KT felderítéskezdés előtti méretét.

A 3.

oszlopban: Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4.

oszlopban: Tüntesse fel a megközelítést: visszaszorítás (C). Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.

Az 5.

oszlopban: Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy biztonsági sáv (BS), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés az FK mely részét érintette (pl. a BS-sel szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.

A 6.

oszlopban: Adja meg a felderítés helyszíneinek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések egyikének kiválasztásával:

1.	Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

3.	Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület (amely nem üvegház); 3.3. nyilvános terület (amely nem üvegház); 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7.

oszlopban: Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.

A 8.

oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező kockázati területeket a 7. oszlopban megadottak közül.

A 9.

oszlopban: Adja meg a növényeket, a terméseket, a magokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a faanyagot, a gépeket, a járműveket, a vizet, egyebet, az adott eset pontosításával.

A 10.

oszlopban: Adja meg a vizsgált növényfajok/nemzetségek jegyzékét, növényfajonként/nemzetségenként egy sort használva

A 11.

oszlopban: Adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor.

A 12.

A 13. és 14.

oszlopban: Adott esetben adja meg az eredményeket, a rendelkezésre álló információkat a megfelelő oszlopokban feltüntetve. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi minta).

A 15.

oszlopban: A BS-re vonatkozóan végzett felderítés esetében adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 16. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

B. RÉSZ

1. Tábla a statisztikai adatokon alapuló éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

2. Útmutató a tábla kitöltéséhez

E tábla kitöltése esetén az e melléklet A. részében található táblát nem kell kitölteni.

Kérjük károsítónként kifejteni a felderítés kialakításához alapul vett feltételezéseket. Összegezze és indokolja a következőket:

—	célpopuláció, epidemiológiai egység és vizsgált egységek;

—	a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége;

—	a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával.

Az 1.

A 2.

oszlopban: Adja meg a KT felderítéskezdés előtti méretét.

A 3.

oszlopban: Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4.

Az 5.

A 6.

oszlopban: Adja meg a felderítés helyszíneinek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések egyikének kiválasztásával:

1.	Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. szaporítóiskola; 1.4. erdő;

3.	Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület (amely nem üvegház); 3.3. nyilvános terület (amely nem üvegház); 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7.

oszlopban: Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

A 8.

oszlopban: Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja az alapfeltevéseken nyugvó választását. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.

A 9.

oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező epidemiológiai egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Epidemiológiai egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. Az epidemiológiai egységek a célpopulációnak egy epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben az epidemiológiai egység alatt egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. Az epidemiológiai egységek megválasztását alapfeltevésekre kell alapozni.

A 10.

oszlopban: Jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, tüntesse fel az „N/A” szöveget.

A 11.

oszlopban: Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavétel hatékonysága a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonysága alatt a felderítési területen jelenlévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.

A 12.

oszlopban: „A módszer érzékenysége”: annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységét úgy határozzák meg, mint annak valószínűségét, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység szorzata (az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálattal és/vagy laboratóriumi vizsgálattal jellemezve).

A 13.

oszlopban: Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.

A B.

oszlopban: Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem releváns, tüntesse fel az „N/A” szöveget. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszer”) szereplő információkra vonatkoznak.

A 18.

oszlopban: Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop)(pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).

A 21.

oszlopban: Tüntesse fel a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi minta).

A 22.

oszlopban: Adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A fertőzési eset értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

A 23.

oszlopban: Adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.

A 24.

oszlopban: Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték 1 %.

2022.9.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/56

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1634 AJÁNLÁSA

(2022. szeptember 16.)

a médiaágazatban a szerkesztői függetlenséget és a tulajdonviszonyok átláthatóságát szavatoló belső biztosítékokról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A független médiaszolgáltatások egyedülálló szerepet töltenek be a belső piacon. Gyorsan változó és gazdaságilag fontos ágazatot képviselnek, ugyanakkor az álláspontok sokféleségéhez és megbízható információforrásokhoz biztosítanak hozzáférést a polgárok és a vállalkozások számára egyaránt, ezáltal betöltve a „nyilvánosság őrének” (public watchdog) általános érdekű funkcióját.

(2)

A médiaszolgáltatások döntő szerepet játszanak a demokratikus társadalmakban, mivel a közjót szolgáló információkat nyújtanak. Ennek az alapvető társadalmi szerepnek a betöltéséhez és a piaci boldoguláshoz a médiaszolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy szolgáltatásaikat szabadon és függetlenül nyújtsák egy olyan piacon, amely nyitott és átlátható, és lehetővé teszi a médiaszereplők és a nézetek sokféleségét.

(3)

A médiaszolgáltatók nemcsak a belső piacra vonatkozó uniós szabályok, hanem az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 11. cikke alapján is védelmet élveznek, mivel fontosak a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása szempontjából. A Charta 11. cikke azt is előírja, hogy a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani, és hogy a véleménynyilvánítás szabadságához való jog magában foglalja az információk megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül. Emellett a médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működése közvetlen hatással van a jogállamiságra és a demokráciára, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapvető uniós értékek.

(4)

A reklámbevételek elmúlt évtizedben bekövetkezett – különösen az online médiatartalom-terjesztés térnyerésének és a fogyasztási szokások megváltozásának betudható – visszaesése pénzügyi erőforrásokat vont el a hagyományos médiaágazatból, ami kihatott annak fenntarthatóságára, és ezáltal a kínálat minőségére és sokféleségére. Ez a tendencia azt mutatja, hogy a piac nem képes fenntartható megtérülést biztosítani a független hírszolgáltatás és a minőségi újságírás számára, amelyek közjavaknak minősülnek, és hozzájárulnak a dezinformáció elleni küzdelemhez.

(5)

Az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben (1) foglaltaknak megfelelően a Bizottság számos kezdeményezést terjesztett elő a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének támogatása érdekében. Elfogadta az újságírók és más médiaszakemberek védelmének, biztonságának és szerepvállalásának az Európai Unióban történő biztosításáról szóló ajánlást (2). Emellett irányelvjavaslatot (3) és ajánlást (4) terjesztett elő a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről. Ezen túlmenően a Bizottság a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv (5) részeként számos intézkedést hajtott végre a média- és audiovizuális ágazat helyreállításának és átalakításának támogatása érdekében. A Bizottság emellett szorosan nyomon követi a médiaágazatra vonatkozó fontos jogszabályok, különösen az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (6) és a szerzői jogi irányelv (7) átültetését és végrehajtását.

(6)

A Bizottság a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló rendeletre (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) vonatkozó jogalkotási javaslatot terjesztett elő. A javaslat egy sor biztosítékot irányoz elő az uniós jogban a belső piacon a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelme érdekében. Ez az ajánlás a javasolt rendeletet a szerkesztői függetlenség és a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát előmozdító, azonnali hatású eszközeként kíséri.

(7)	Ugyanakkor a jogszabályokat kiegészítve – és amint azt az európai demokráciáról szóló cselekvési terv is hangsúlyozza – a Bizottság aktívan támogatja a médiaágazat önszabályozási kezdeményezéseit. Ez az ajánlás ezen erőfeszítések részét képezi.

(8)

A médiaiparban komoly hagyománya van az önszabályozásnak, és számos kezdeményezés született ezen a területen. Ezekre a kezdeményezésekre építve és figyelembe véve a tagállamok jogi hagyományainak és megközelítéseinek sokféleségét, meg lehet határozni azokat az önkéntes gyakorlatokat, amelyeket a médiaszolgáltatók követhetnek rezilienciájuk javítása, valamint a politikai és gazdasági nyomásnak való jobb ellenállás érdekében. Az ágazat vitát folytathatna az ilyen önkéntes gyakorlatokról, ugyanakkor a médiaszolgáltatókra bízhatná annak eldöntését, hogy mely gyakorlatok illeszkedhetnek egyéni szükségleteikhez és üzleti modelljeikhez, különös tekintettel a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 3. cikke értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényeire.

(9)

A polgároknak tudniuk kell, hogy megbízhatnak a demokratikus jogaik gyakorlásához szükséges információkban. Többféle nézethez és megbízható információforráshoz kell hozzáférniük ahhoz, hogy kialakíthassák saját véleményüket és hozzájárulhassanak a demokratikus folyamatokhoz. A megbízható információkhoz való hozzáférés ugyanilyen fontos ahhoz, hogy a vállalkozások megalapozott döntéseket hozhassanak.

(10)

Az európai médiaszolgáltatók egyre inkább ki vannak téve az egyedi szerkesztői döntésekbe való túlzott beavatkozásnak, többek között a magántulajdonosok és a részvényesek részéről, ami negatív hatással van a szerkesztői szabadságra, a független hírek szolgáltatására irányuló képességre és ezáltal arra, hogy megbízható információk álljanak rendelkezésre a médiaközönség számára. A 2022. évi Médiapluralizmus Monitor azt mutatja, hogy több tagállamban magas a túlzott kereskedelmi és tulajdonosi befolyás kockázata (9). A digitális korban a más tagállamokban letelepedett médiaszolgáltatók által nyújtott információkhoz való könnyebb hozzáférés fokozott lehetősége miatt alapvető fontosságú az uniós szintű bevált gyakorlatok előmozdítása annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok és vállalkozások független és változatos híreket és aktuális tartalmakat kapjanak véleményük kialakításához és a megalapozott döntéshozatalhoz, hozzájárulva ezzel a közszféra kialakításához a belső piacon.

(11)

A szerkesztői függetlenség védi a szerkesztőket és az újságírókat az összeférhetetlenségtől, és segíti őket abban, hogy ellenálljanak a túlzott beavatkozásnak és nyomásnak. Ezért az az elfogulatlan információk előállításának és terjesztésének előfeltétele, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának alapvető eleme. Lehetővé teszi, hogy a polgárok és a vállalkozások Unió-szerte független és plurális médiaszolgáltatásokat nyújtsanak és vegyenek igénybe. Kiemelten fontos szerepet tölt be a híreket és aktuális témákat feldolgozó tartalmakat előállító médiaszolgáltatók esetében, függetlenül az általuk használt formátumtól (ideértve az ilyen kérdésekkel foglalkozó dokumentumfilmeket vagy magazinokat). Ezért a szerkesztői függetlenséggel kapcsolatos önkéntes intézkedésekre vonatkozó ajánlások címzettjei az ilyen szolgáltatók.

(12)

Mindezekre tekintettel egyes médiaszolgáltatók a szerkesztői függetlenség védelme érdekében már bevezettek vállalatirányítási intézkedéseket, szabványokat vagy mechanizmusokat, például szerkesztői szabályzatokat, etikai kódexeket vagy bizottságokat. Egyes hírcsatornáknál az újságírók beleszólhatnak főszerkesztőjük kiválasztásába vagy akár a média tulajdonviszonyainak változásaiba. Egyes médiavállalatokban az újságírók részvényesi státusszal rendelkeznek, és részt vehetnek a stratégiai döntéshozatalban és a gazdasági haszon felosztásában. Néhány tagállamban e vállalati intézkedések némelyikét jogszabály írja elő a médiaszolgáltatók meghatározott típusai esetében (10). Ezek és a biztosítékok egyéb példái inspirációs forrásként használhatók az önkéntes intézkedésekhez, és alapul szolgálhatnak a szerkesztői függetlenség védelmének javításáról szóló, az érdekelt felek által vezetett megbeszélések folytatásához.

(13)

Bár a magánmédia-tulajdonosok jogszerűen választhatják és határozhatják meg a hosszú távú szerkesztői irányt, fontos biztosítani, hogy a szerkesztők a napi munkájuk során függetlenül tudjanak beszámolni a hírekről és az aktuális témákról. A szerkesztőknek ugyanis az egyes szerkesztői döntéseket az újságírók kutatásaira és értékelésére, illetve az információknak az olvasók számára való relevanciájára kell alapozniuk; lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy a megtorlástól való félelem nélkül, szabadon kifejthessék kritikus nézeteiket. A szerkesztői függetlenség előmozdítása érdekében kiegyensúlyozott, az iparág által irányított megközelítésre van szükség, elismerve ugyanakkor a médiaszolgáltatók magántulajdonosainak törvényes jogait és jogos érdekeit mind a vállalkozás szabadsága, mind a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából.

(14)

A média önszabályozása és az újságírói etikai normák hatékony eszközei az újságírók szerepvállalásának, és segítik őket abban, hogy ellenálljanak a túlzott – többek között politikai és kereskedelmi jellegű – nyomásnak, ezáltal erősítve a nyilvánosság médiába vetett bizalmát (11). Az újságírói normák alkalmazásán azonban Unió-szerte még javítani lehet. A 2022. évi Médiapluralizmus Monitor rámutat az önszabályozás hatékony végrehajtásának hiányosságaira (12).

(15)

Továbbá, amint azt a „Médiatanácsok a digitális korban” (MEDIA Councils in the Digital Age) elnevezésű, uniós finanszírozású projekt megállapította, média- vagy sajtótanácsok csak a tagállamok több mint felében működnek (13). Ezekben a tagállamokban méretük, tevékenységi körük, valamint jogi személyiségük vagy a nemzeti jog szerinti elismerésük típusa tekintetében különböznek egymástól, ami hatással lehet tényleges szerepükre. Azokban a tagállamokban, ahol még nem hoztak létre média- vagy sajtótanácsokat, a médiaközösség képviselői gyakran nem kapnak ösztönzést ezek kialakítására.

(16)

Ez az ajánlás a médiaszolgáltatók figyelmébe ajánlja az önkéntes intézkedések és stratégiák nem kimerítő és nem kumulatív jegyzékét a hírtartalom-előállítás független folyamatának biztosítása érdekében. Az ajánlott intézkedések e folyamat kulcsfontosságú elemeire vonatkoznak, a szerkesztői tartalmak független létrehozásának feltételeitől kezdve az újságíróknak a médiaorgánumok működésével kapcsolatos kulcsfontosságú döntésekben való részvételének lehetővé tételén át a hírtartalom-előállítás hosszú távú stabilitásának biztosítására irányuló stratégiákig.

(17)

Az ajánlás – amely jellegéből adódóan nem kötelező erejű – egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érintené a belső piacon történő szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, beleértve a sajtószabadságot is, vagy beavatkozna a szerkesztői szabadságba vagy a vállalkozás szabadságába. A belső biztosítékok semmiképpen sem tekinthetők úgy, hogy megfosztják a médiatulajdonosokat a stratégiai célok meghatározásában, valamint vállalataik növekedésének és pénzügyi életképességének elősegítésében betöltött szerepüktől. Ezenfelül el kell ismerni a médiaszolgáltatók és az újságírók vezető szerepét a belső biztosítékok és önszabályozó eszközök kidolgozásában.

(18)

Ez az ajánlás az érintett érdekelt felekkel, nevezetesen az újságírókkal, a médiavállalatokkal és azok szövetségeivel folytatott eszmecseréken alapul. Tartalma az Európai Hírmédia Fórumon (14) folytatott megbeszélésekre, különösen a 2021. november 29-én tartott második rendezvényre épül, amely a médiaágazat átalakulását és a kapcsolódó kihívásokat vitatta meg (15). Figyelembe veszi továbbá a meglévő ágazati kezdeményezéseket, többek között a Riporterek Határok Nélkül és partnerei által indított Journalism Trust Initiative (JTI) nevű kezdeményezést, amelynek célja egy, az ágazati szabványok által támogatott, egészségesebb információs tér előmozdítása.

(19)

Az ajánlott intézkedések olyan kezdeményezésekre épülnek, amelyek új üzleti modelleket és együttműködési formákat tesztelnek, mint például a Kreatív Európa program (16) által támogatott újságírói partnerségek keretében finanszírozott kezdeményezések. Emellett a hírmédia iparági ökoszisztémájának támogatására irányuló uniós szintű erőfeszítések részeként a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési tervben felvázolt pénzügyi támogatási rendszerekre és prioritásokra is építenek. Egyes médiaszolgáltatók ugyanakkor olyan, a szolgáltató szerkesztői függetlenségének hosszú távú megőrzését szolgálni hivatott irányítási struktúrákhoz folyamodtak, amelyek keretében nonprofit szervezetek, például trösztök vagy alapítványok birtokolják tőkéjük egészét vagy egy részét, és egyes esetekben fontos szerepet játszanak az igazgatótanácsok és a főszerkesztők kinevezésében. A hasonló célokat kitűző egyéb irányítási mechanizmusok közé tartoznak az újságírói részvénytulajdonosi megállapodások, amelyek keretében a szerkesztőségek vagy képviseleti szerveik tagjai felügyelik a részvények egy részét, vagy jogukban áll megtagadni egy új többségi részvényes belépését, ha az befolyásolhatja a szerkesztői függetlenséget. Mindezek alapján az ajánlott intézkedések összefoglalják azokat a lehetséges megközelítéseket, amelyeket a médiaszolgáltatók fontolóra vehetnek fenntarthatóságuk és ezáltal a politikai és piaci nyomással szembeni ellenálló képességük növelése érdekében, megjegyezve, hogy gazdasági szereplőként leginkább ők tudják kidolgozni a célkitűzéseiknek és kapacitásaiknak megfelelő üzleti modelleket, az általuk megcélzott piaci szegmenseknek megfelelően.

(20)

Ezen ajánlás célja továbbá, hogy Unió-szerte előmozdítsa a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát. A nemzetközi szabványok (17) és az uniós médiajogszabályok arra ösztönzik a tagállamokat, hogy ágazatspecifikus intézkedéseket fogadjanak el a média-tulajdonviszonyok átláthatóságának növelése érdekében. A 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) 5. cikkének (2) bekezdése elismeri, hogy a tagállamok előírhatják a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók számára, hogy tegyék hozzáférhetővé a tulajdonosi szerkezetükre, ezen belül a tényleges tulajdonosaikra vonatkozó információkat is, összhangban az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) meghatározott, a tényleges tulajdonosok átláthatóságára vonatkozó általános szabályokkal. Az Európa Tanács a médiapluralizmusról és a médiatulajdon átláthatóságáról szóló 2018. évi ajánlásában felszólította a tagállamokat, hogy hozzanak létre keretrendszereket a média közvetlen és tényleges tulajdonviszonyaira vonatkozó pontos és naprakész információk közzétételére. Emellett a Bizottság társfinanszírozza az Euromedia Ownership Monitor (Euromedia médiatulajdon-figyelő) fejlesztését, amelynek célja egy kereshető és méretezhető adatbázis kialakítása, amely Unió-szerte ingyenes és felhasználóbarát tájékoztatást nyújt a média tulajdonviszonyairól.

(21)

Tekintettel a médiaszolgáltatások mint közjavak sajátos jellegére, fontos lenne minél több, a média tulajdonviszonyainak nyilvános átláthatóságát növelő intézkedést foganatosítani (20). Mivel a média szerepet játszik a politikai és gazdasági érdekekről szóló tudósításokban és azok elszámoltatásában, a média tulajdonviszonyainak átláthatósága minden olyan ökoszisztéma szükséges eleme, amelynek célja a tényfeltáró újságírás, a média sokszínűsége és a médiabeszámolókba vetett közbizalom előmozdítása. Az érdekelt felek az ezen ajánlás előkészítésének kontextusában folytatott konzultációk során jelezték, hogy nem állnak rendelkezésre médiaspecifikus átláthatósági információk.

(22)

A fentiekből következik, hogy a média tulajdonviszonyainak átláthatóságára vonatkozó átfogó megközelítés helyénvaló. Előmozdítaná, hogy hozzáférhetőek legyenek a médiumok kormány, állami intézmények, állami tulajdonban lévő vállalatok vagy más állami szervek általi tulajdonlásával (vagy a tulajdonjog gyakorlásával), az egyéb média- vagy nem médiavállalkozások tulajdonosainak érdekeivel, kapcsolataival vagy tevékenységeivel, valamint a médiavállalat stratégiai döntéshozatalát vagy szerkesztői irányvonalát befolyásoló egyéb érdekekkel kapcsolatos információk. Szintén helyénvaló a média tulajdonosi szerkezetében vagy ellenőrzésében bekövetkező változásokra vonatkozó információk közzétételét javasolni, ami a tulajdonosi szerkezetére vonatkozó naprakész információk a szolgáltatások igénybe vevői számára való fontosságát tükrözi. Az ajánlott megközelítést a médiaorgánum típusához és tulajdonlásának jellegéhez kell igazítani. Különösen az újságírók tulajdonában lévő médiaorgánumok esetében csak a vezető szerepet betöltő tulajdonosokra, például az igazgatótanács tagjaira vonatkozó információkat kell hozzáférhetővé tenni.

(23)

Következésképpen ez az ajánlás arra törekszik, hogy Unió-szerte előmozdítsa a média tulajdonviszonyainak magas szintű átláthatóságát olyan önkéntes intézkedések révén, amelyeket mind közvetlenül a médiaszolgáltatók, mind a tagállamok meghozhatnak, az (EU) 2015/849 irányelv szerinti, illetve a tulajdonviszonyokra vonatkozó uniós szintű horizontális átláthatósági szabályok és az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) szerinti, a vállalatokra vonatkozó közzétételi szabályok, valamint a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló meglévő uniós szintű rendszerek sérelme nélkül.

(24)

Ezen ajánlás nyomon követésének előmozdítása érdekében a Bizottság elő fogja segíteni a tagállamok, valamint a médiaszolgáltatók és az újságírók képviselői közötti, a megfelelő fórumokon, különösen az Európai Hírmédia Fórumon folytatott rendszeres párbeszédet. A Bizottság szorosan nyomon fogja követni a tagállamok által hozott intézkedéseket, valamint a médiaszolgáltatók által az ajánlás alapján hozott megfelelő intézkedéseket. E célból a tagállamokat fel kell kérni arra, hogy bocsássák a Bizottság rendelkezésére azokat a releváns információkat, amelyek észszerűen elvárhatók annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse a nekik címzett ajánlás vonatkozó részeinek való megfelelést. A nyomon követés eredményei beépülhetnek az érdekelt felek által vezetett megbeszélésekbe,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I. SZAKASZ

Az ajánlás célja

(1)

A meglévő és jövőbeni uniós szabályok sérelme nélkül ez az ajánlás:

a)	javasolja, hogy a híreket és aktuális témákat biztosító médiaszolgáltatók állítsák össze az egyéni szerkesztői döntések függetlenségének garantálása érdekében potenciálisan alkalmazandó önkéntes intézkedések nem kimerítő listáját;

b)	arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a média-tulajdonviszonyok átláthatóságának előmozdítása érdekében a belső piacon.

II. SZAKASZ

A szerkesztői függetlenség belső biztosítékai

(2)

A Bizottság arra bíztatja a médiaszolgáltatókat, hogy az egyéni szerkesztői döntések függetlenségének biztosítását célzó intézkedések meghozatalakor vegyék figyelembe az alábbi katalógust.

(3)

Ez a katalógus inspirációforrásként szolgál a médiaszolgáltatók számára. A biztosítékok lehetséges megválasztása során azok megvalósíthatóságát és arányosságát kell szem előtt tartani, figyelembe véve a médiaszolgáltatók méretét és az adott médiaszolgáltatások jellegét.

(4)

A médiaszolgáltatók számára ajánlott továbbá, hogy csatlakozzanak az önszabályozó rendszerekhez, valamint a szerkesztői normákat és a megbízható és etikus újságírás normáit előmozdító újságírói és médiaipari kezdeményezésekhez.

A szerkesztők függetlenségét és integritását szavatoló biztosítékok

(5)

A Bizottság arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat, hogy állapítsanak meg olyan belső szabályokat, amelyek védik a szerkesztői integritást és az egyes szerkesztői döntéseket esetlegesen befolyásoló, külső politikai és üzleti érdekektől való függetlenséget. Amennyiben léteznek ilyen belső szabályok, törekedni kell arra, hogy azokat a médiavállalat tulajdonosai és vezetősége maradéktalanul elismerje és jóváhagyja.

(6)

Ezeket a belső szabályokat chartákban, kódexekben vagy egyéb szerkesztői iránymutatásokban és szakpolitikai dokumentumokban lehet összegyűjteni, és a médiaszolgáltatókat arra kell ösztönözni, hogy azokat weboldalaikon lehetőség szerint tegyék nyilvánosan elérhetővé és a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhetővé.

A szerkesztői integritás

(7)

A médiaszolgáltatók 5. pontban említett belső szabályai a következő szempontokra terjedhetnek ki:

a)	a szerkesztői tartalom integritását biztosító szabályok (a tartalom előállítása tekintetében), beleértve például a szerkesztői küldetésnyilatkozatot, a szerkesztőségek sokszínű és inkluzív összetételét előmozdító politikákat, valamint a források felelős felhasználására vonatkozó politikákat;

az összeférhetetlenség megelőzését vagy közzétételét célzó szabályok, beleértve különösen az arra vonatkozó előírásokat, hogy a nyilvánosságot tájékoztatni kell az adott médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetében megjelenő vagy az adott médiaszolgáltatóban részesedéssel rendelkező tulajdonosok vagy szervezetek, valamint a szerkesztői tartalomban említett szervezetek vagy személyek között fennálló üzleti vagy szakmai kapcsolatokról;

c)	a helyesbítésekre vonatkozó politikák, beleértve a panasztételi mechanizmusokat is;

d)	a kereskedelmi és a szerkesztői tevékenységek szétválasztását biztosító szabályok, beleértve például az olyan előírásokat, amelyek garantálják, hogy a szerkesztői tartalom elkülönüljön és egyértelműen megkülönböztethető legyen a reklám- és promóciós tartalmaktól.

Szerkesztői függetlenség

(8)

A Bizottság arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat, hogy hozzanak létre olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a szerkesztőség tagjai számára, hogy megvédjék szerkesztői függetlenségüket a túlzott beavatkozás minden formájával szemben. Az ilyen mechanizmusok közé tartozhatnak az alábbiak:

a)	az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (22) végrehajtó nemzeti szabályokban meghatározott kötelezettségek kiegészítéseként az esetleges nyomásgyakorlás jelentésére szolgáló eljárások, amelyek lehetőséget biztosíthatnak a nyomásgyakorlási esetek anonim vagy bizalmas jelzésére;

b)	a kifogásolás joga, amely lehetővé teszi a szerkesztőség tagjai számára, hogy megtagadják a tudomásuk nélkül vagy akaratuk ellenére módosított cikkek vagy egyéb szerkesztői tartalmak aláírását;

c)	a lelkiismereti okokra való hivatkozás lehetősége, amely védelmet nyújt a fegyelmi szankciókkal vagy a szerkesztőség azon tagjainak önkényes elbocsátásával szemben, akik elutasítják az általuk a szakmai normákkal ellentétesnek vélt feladatokat;

a munkajogban vagy más érdekvédelmi szabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek sérelme nélkül annak jogi garanciája, hogy a szerkesztőségek azon tagjai, akik úgy vélik, hogy a médiaszolgáltatót érintő tulajdonviszonyi változás befolyással lehet szerkesztői integritásukra és függetlenségükre, úgy távozhassanak a szolgáltatótól, hogy a médiaorgánumnál eltöltött időre járó valamennyi juttatást megtartják.

Belső szervek vagy struktúrák

(9)

A szerkesztőség integritására és függetlenségére vonatkozó politikák vagy belső szabályok végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottság arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat, hogy hozzanak létre megfelelő független belső szerveket vagy struktúrákat, amelyekbe beletartozhatnak többek között a következők:

etikai vagy felügyeleti bizottságok, amelyek feladata a médiaszolgáltatónál elfogadott charták, kódexek vagy egyéb szerkesztői iránymutatások és szakpolitikai dokumentumok helyes végrehajtásának felügyelete, valamint a szerkesztői integritásra vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosításáért felelős ombudsmanok. Ezek a szervek fogadhatják a politikák és szabályok esetleges megsértésével kapcsolatos panaszokat, és megpróbálhatják kezelni azokat, például mediáció útján;

szerkesztőségi tanácsok, szerkesztőbizottságok vagy más olyan testületek, amelyek a szerkesztőség szakmai képviseleti csoportjaiként, valamint a vezetőség és az újságírók és más médiaszakemberek közötti kapcsolattartás és párbeszéd fórumaiként működnek a médiában. Tagjaikat az újságírók és a médiaszolgáltató más médiaszakemberei választhatják meg. E szervek kiemelten törekedhetnek annak szavatolására, hogy az újságírók és más médiaszakemberek ténylegesen élvezzék a szolgáltatónál elfogadott chartákban, kódexekben vagy az egyéb szerkesztői iránymutatásokban és szakpolitikai dokumentumokban rögzített jogokat. Emellett céljuknak tekinthetik az etikai elveknek való megfelelés biztosítását;

c)	a végrehajtó bizottságokba az újságírók közül kinevezett igazgatók, akik annak biztosításáért felelősek, hogy a médiaszolgáltató irányelvei tiszteletben tartsák a független újságírás és a sajtószabadság elveit;

d)	a főszerkesztő kinevezéséért, autonómiájának és függetlenségének védelméért felelős testületek;

e)	a szerkesztőség képviselőiből és a vezetőség vagy a tulajdonosok képviselőiből álló konzultációs vagy közvetítő bizottságok, melyek feladata a szerkesztőség tagjai és a vezetőség vagy tulajdonosok közötti konfliktusok megoldása.

(10)

Az e szervek és struktúrák működésére vonatkozó szabályoknak – amennyiben léteznek ilyenek –, valamint a tevékenységeikre vonatkozó információknak megfelelő mértékben nyilvánosan elérhetőnek és a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhetőnek kell lenniük.

Biztosítékok az újságíróknak a médiavállalatok döntéshozatalában való részvételének előmozdítására

(11)

A Bizottság arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat, hogy támogassák a szerkesztőség vagy a képviseleti szervek tagjainak bevonását az irányítási és döntéshozatali folyamatokba. Ez a részvétel a tájékoztatáshoz való jog, a konzultációhoz való jog, részvételi jog vagy ezek kombinációjának formáját öltheti; mindez nem érinti a Charta 16. cikkét.

(12)

A tájékoztatáshoz való jog különösen a következő esetekben lehet releváns:

a)	ha a médiaszolgáltató tulajdonosai vagy vezetősége úgy dönt, hogy a főszerkesztőt lecseréli;

b)	ha az igazgatótanács összetétele megváltozik;

c)	a médiaszolgáltató jogi formáját vagy tulajdonjogát érintő jelentős változások, felszámolási eljárások vagy egyéb szerkezeti változások esetén.

(13)

A Bizottság arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat, hogy a főszerkesztő kijelöléséről konzultáljanak a szerkesztőség vagy a képviseleti szervek tagjaival. Ajánlja továbbá, hogy a vezetőség és a szerkesztőség állapodjon meg az alkalmazandó konzultációs eljárásról.

(14)

Amennyiben ez az uniós joggal összhangban álló, alkalmazandó nemzeti szabályokkal összeegyeztethető, a szerkesztőség tagjai számára lehetővé lehet tenni, hogy az igazgatótanács egy vagy több képviselőjének beválasztása révén részt vegyenek a médiaszolgáltató irányításában.

A médiaszolgáltatók fenntarthatóságának javítását szolgáló biztosítékok és a tartalom-előállításba való hosszú távú beruházás

(15)

A Bizottság arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat, hogy mozdítsák elő az ismeretek megosztását és a bevált gyakorlatok cseréjét a megfelelő fórumokon, a hosszú távú fenntarthatóságukat és rezilienciájukat javító stratégiák kidolgozása céljából. A Bizottság elő fogja segíteni ezt a párbeszédet az Európai Hírmédiafórum keretében.

(16)

Az eddigi viták tanulságai alapján számos területen lehetne releváns innovatív intézkedések lehetőségeit kutatni. Ezek többek között a következők:

olyan üzleti modellek, amelyek lehetővé teszik az új fogyasztási szokásokhoz való hatékony alkalmazkodást, beleértve az előfizetésalapú rendszereket, az olvasóalapú rendszereket, a közösségi finanszírozási rendszereket vagy más olyan új bevételszerzési stratégiákat, amelyek a múltban sikeresnek bizonyultak a bevételek növelésében;

b)	a fogyasztói hűség fokozásához elengedhetetlen technológiai megoldások, beleértve a tartalomajánlásokat optimalizáló algoritmusok átláthatóságát és a fizetőfalak alkalmazását;

az olvasótábor megtartását és bővítését célzó megközelítések, nevezetesen új formátumok bevezetése, a célközönség véleményének meghallgatására szolgáló és közösségépítő eszközök kifejlesztése, valamint a célközönség preferenciáinak és viselkedésének jobb megértését elősegítő adatok gyűjtése révén, amire célzott és a diverzifikációt szolgáló stratégiák építhetők;

megfelelő vállalatirányítási struktúrák, ideértve a trösztöket vagy alapítványokat, az újságírói részvénytulajdonosi megállapodásokat, az újságírói vagy olvasói egyesületeket vagy bármely más olyan struktúrát, amely segíthet növelni a médiaszolgáltatók rezilienciáját. Az adott kontextusban az ilyen struktúrák vagy mechanizmusok igénybevétele előnyösnek tekinthető a szerkesztői függetlenség megőrzése és a minőségi újságírás előmozdítása szempontjából;

a bevételek vagy a termelt nyereség visszaforgatására irányuló stratégiák vagy kötelezettségvállalások, amelyek elősegítik a médiatartalomba, a digitalizációba és a független újságírásba irányuló hosszú távú beruházásokat, tekintettel arra, hogy egyre inkább lépést kell tartani a figyelemgazdaság innovációival.

(17)

A Bizottság arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat, hogy dolgozzanak ki olyan politikákat, amelyek biztosítják az adományok átláthatóságát és méltányos felhasználását. Ennek része lehet például a bizonyos küszöbértéket meghaladó adományok adományozóinak nyilvánosságra hozatala, vagy az olyan személyektől vagy entitásoktól származó adományok szabályozása, amelyek veszélyeztetheti a szerkesztőségi függetlenséget.

(18)

A Bizottság emellett arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat, hogy vizsgálják meg a strukturális – akár határokon átnyúló – együttműködés lehetőségeit annak érdekében, hogy kiaknázzák a belső piac által európai szinten kínált lehetőségeket, és további közönségeket érjenek el. A Bizottság hasonlóképpen arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat, hogy vizsgálják meg a strukturált partnerségek lehetőségét, például az adatok összegyűjtése és hasznosítása, valamint saját innovációs kapacitásuk növelése céljából.

(19)

Emellett a médiaszolgáltatókat arra bíztatja, hogy támogassák újságíróik és más médiaszakembereik szakmai oktatási és képzési lehetőségeit, ideértve az átképzést is. Ez a média önszabályozó testületeivel, szakmai szervezetekkel és egyesületekkel, valamint oktatási intézményekkel együttműködésben is megvalósulhat.

III. SZAKASZ

A média tulajdonviszonyainak átláthatósága

(20)

A Bizottság arra ösztönzi a médiaszolgáltatókat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tulajdoni viszonyaikra vonatkozó részletes, átfogó és naprakész információk könnyen és közvetlenül hozzáférhetők legyenek a nyilvánosság számára, beleértve – amennyire lehetséges – a fogyatékossággal élő személyeket is. Különösen ajánlott, hogy a médiaszolgáltatók biztosítsák az alábbiakkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést:

a)	közvetlen vagy tényleges tulajdonosaik a kormány, állami intézmények, állami tulajdonú vállalatok vagy más közjogi szervek tulajdonában vannak-e, és ha igen, milyen mértékben;

b)	tulajdonosaik érdekeltségei, kapcsolatai vagy tevékenységei egyéb média- vagy nem médiavállalkozásokban;

c)	bármely olyan egyéb érdekeltség, amely befolyásolhatja a stratégiai döntéshozatalt vagy a szerkesztőségi irányvonalat;

d)	tulajdonlási vagy ellenőrzési viszonyaik bármely változása.

(21)

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a Miniszteri Bizottság tagállamokhoz intézett, a médiapluralizmusról és a médiatulajdon átláthatóságáról szóló CM/Rec(2018)1 ajánlásának hatékony végrehajtása érdekében. A Bizottság különösen arra bíztatja a tagállamokat, hogy bízzanak meg egy illetékes nemzeti szabályozó hatóságot vagy szervet azzal, hogy fejlesszen ki és tartson fenn egy kifejezetten erre a célra létrehozott online médiatulajdon-adatbázist, amely megfelelő bontású adatokat tartalmaz a média különböző típusairól, többek között regionális és/vagy helyi szinten is, és amelyhez a nyilvánosság könnyen, gyorsan és hatékonyan, díjmentesen férhet hozzá; továbbá hogy készítsen rendszeres jelentéseket az adott tagállam joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatások tulajdonviszonyairól.

(22)

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat és nemzeti szabályozó hatóságaikat vagy szerveiket, hogy rendszeresen osszák meg egymással a média tulajdonviszonyainak átláthatóságával kapcsolatos bevált gyakorlatokat. Elsősorban a média-tulajdonviszonyok átláthatóságának növelésére és az e területen folytatott közigazgatási együttműködés javítására irányuló leghatékonyabb intézkedések vagy eszközök azonosítását és előmozdítását célszerű e tapasztalatcserék középpontjába állítani.

IV. SZAKASZ

Nyomon követés és záró rendelkezések

(23)

Az ezen ajánlás megvalósítása céljából hozott intézkedések és fellépések nyomon követésének elősegítése érdekében a tagállamoknak – 18 hónappal az ajánlás elfogadását követően, majd azt követően a Bizottság kérésére – minden, a III. szakaszban meghatározott intézkedéssel és fellépéssel kapcsolatos lényeges információt be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz.

(24)

A Bizottság a megfelelő fórumokon, különösen az Európai Hírmédiafórumon megbeszéléseket fog folytatni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, nevezetesen a médiaszolgáltatók képviselőivel és az újságírókkal az ajánlás megvalósítása érdekében hozott intézkedésekről és fellépésekről.

(25)

Szükség esetén a Bizottság mérlegelni fogja egy új ajánlás elfogadását, amely ezen ajánlás helyébe lép, figyelembe véve a társjogalkotók által elfogadott, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályt, valamint a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott megbeszéléseket. A kétségek elkerülése végett az ezen ajánlás és a társjogalkotók által végső formájában elfogadott, a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló rendelet (az európai tömegtájékoztatás szabadságról szóló jogszabály) rendelkezései közötti bármely átfedés esetén ezen ajánlás vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók attól fogva, hogy az említett rendelet rendelkezései alkalmazandóvá válnak.

Ennek az ajánlásnak az Unióban letelepedett médiaszolgáltatók és – a III. szakaszban meghatározott fellépések tekintetében – a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 16-án.

a Bizottság részéről

Thierry BRETON

a Bizottság tagja

(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai demokráciára vonatkozó cselekvési tervről, COM(2020) 790 final.

(2) A Bizottság (EU) 2021/1534 ajánlása (2021. szeptember 16.) az újságírók és más médiaszakemberek védelmének, biztonságának és szerepvállalásának az Európai Unióban történő biztosításáról (HL L 331., 2021.9.20., 8. o.).

(3) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről, COM(2022) 177 final.

(4) A Bizottság (EU) 2022/758 ajánlása (2022. április 27.) a közéletben részt vevő újságíróknak és emberijog-védőknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről (HL L 138., 2022.5.17., 30. o.).

(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai média a digitális évtizedben: A helyreállítást és az átalakulást támogató cselekvési terv, COM(2020) 784 final.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról (HL L 303., 2018.11.28., 69. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130, 2019.5.17., 92. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(9) Médiapluralizmus Monitor (2022), teljes jelentés, 67. és azt követő oldalak.

(10) Franciaországban például a 2016–1524. sz. törvény (az úgynevezett „Loi Bloche”) és Portugáliában az 1999. január 13-i 1/99. sz. törvény.

(11) A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2018)1 ajánlása a tagállamok számára a médiapluralizmusról és a médiatulajdon átláthatóságáról.

(12) Médiapluralizmus Monitor (2022) (teljes jelentés), 82. o.

(13) R.A. Harder and P. Knapen, Media Councils in the Digital Age: An inquiry into the practices of media self-regulatory bodies in the media landscape today, vzw Vereniging van de Raad voor de Journalistiek, Brüsszel, 2021.

(14) Az Európai Hírmédia Fórumot a Bizottság hozta létre a média- és audiovizuális cselekvési terv keretében, hogy megerősítse az érdekelt felekkel a médiával kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést.

(15) Lásd a rendezvényről készült felvételeket és összefoglalót: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/european-news-media-forum-industrial-transformation-glance

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/818 rendelete (2021. május 20.) a Kreatív Európa program (2021–2027) létrehozásáról és az 1295/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2021.5.28., 34. o.).

(17) A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2018)1 ajánlása a tagállamok számára a médiapluralizmusról és a médiatulajdon átláthatóságáról.

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(20) Erről lásd az Európa Tanács nyilatkozatát: „a média tulajdonviszonyainak átláthatósága segíthet a médiapluralizmus hatékonyabbá tételében azáltal, hogy a média mögötti tulajdonosi struktúrákat – amelyek befolyásolhatják a szerkesztői politikákat – tudatosítja a nyilvánosság és a szabályozó hatóságok körében” (a Miniszteri Bizottság CM/Rec(2018)1 számú, a tagállamokhoz intézett, a médiapluralizmusról és a médiatulajdon átláthatóságáról szóló ajánlásának preambuluma). Lásd még az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet elemzését: „A média tulajdonviszonyainak átláthatósága stabilizálhatja és megerősítheti az abba vetett bizalmat, hogy ezzel a hatalommal nem élnek vissza az érintett tulajdonosok saját politikai, gazdasági és társadalmi érdekeinek előmozdítása érdekében, hanem inkább a közjó előmozdítására, nevezetesen a médiával kapcsolatos tényellenőrzések elvégzésére használják fel azt”, lásd M. Cappello (szerk.), Transparency of media ownership (A média tulajdonviszonyainak átláthatósága), IRIS Special, Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet, Strasbourg, 2021.

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

2022.9.22.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 245/71

Helyesbítés az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodáshoz, amelyet 2017. november 23-án írtak alá Bernben

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 322., 2017. december 7. )

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodás szövege helyébe a következő szöveg lép:

„

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió)

egyrészről, és

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG (a továbbiakban: Svájc)

másrészről,

(a továbbiakban: a Felek),

TUDATÁBAN az éghajlatváltozás által támasztott globális kihívásnak és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges nemzetközi erőfeszítéseknek,

TUDOMÁSUL VÉVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokat, különösen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét (a továbbiakban: UNFCCC) és annak Kiotói Jegyzőkönyvét,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy Svájc és az Unió közös célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős mértékű csökkentése 2020-ig és azon túl,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy az Unió és Svájc kibocsátáskereskedelmi rendszerének jövőbeli kereskedelmi időszakaira vonatkozó felülvizsgálatok szükségessé tehetik e megállapodás felülvizsgálatát, legalább a Felek mérséklési kötelezettségvállalásai integritásának megőrzése érdekében,

FELISMERVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek hatékony eszközt jelentenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésére,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszereknek a kibocsátási egységek rendszerek közötti kereskedelmének lehetővé tétele érdekében történő összekapcsolása hozzá fog járulni egy szilárd nemzetközi szén-dioxid-piac kiépítéséhez, és tovább fogja erősíteni azon Felek kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit, amelyek rendszereiket összekapcsolták,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolása segíthet elkerülni a CO2-kibocsátás áthelyezését és az összekapcsolt rendszerek közötti verseny torzulását, valamint biztosítani az összekapcsolt szén-dioxid-piacok rendezett működését,

TEKINTETTEL a módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: a 2003/87/EK irányelv) létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre, valamint a szén-dioxid-törvénnyel és annak rendeletével létrehozott svájci kibocsátáskereskedelmi rendszerre,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy Norvégia, Izland és Liechtenstein részt vesz az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerében,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás megerősítésének időpontjától függően az összekapcsolás várhatóan 2019. január 1-jétől vagy 2020. január 1-jétől válik működőképessé, a Svájc vagy az Unió által korábban alkalmazott alapvető kritériumok, valamint e megállapodás ideiglenes alkalmazásának sérelme nélkül,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolásához szükség van érzékeny információkhoz való hozzáférésre, valamint azok cseréjére a Felek között, és ezért egyúttal gondoskodni kell megfelelő biztonsági intézkedésekről,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy ez a megállapodás nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek révén a Felek meghatározzák a kibocsátáskereskedelmi rendszereik hatálya alá nem tartozó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célkitűzéseiket,

ELISMERVE, hogy e megállapodás nem érinti a Svájc és Franciaország közötti azon kétoldalú megállapodásokat, amelyek a két országhoz tartozó Bázel–Mulhouse–Freiburg-EuroAirport repülőtérnek a „Convention franco-suisse du 4 juillet 1949 relative à la construction et à l’exploitation de l’aéroport de Bâle-Mulhouse” által meghatározott különleges státuszára vonatkoznak, amennyiben e kétoldalú megállapodások tiszteletben tartják az e megállapodásban meghatározott alapvető kritériumokat és technikai rendelkezéseket,

ELISMERVE, hogy e megállapodás rendelkezéseit a Svájc és az Unió között fennálló szoros kapcsolatokra és különleges kapcsolatra tekintettel alakították ki,

ÜDVÖZÖLVE az UNFCCC Feleinek 21. Konferenciáján 2015. december 12-én Párizsban elfogadott megállapodást, és felismerve, hogy az azon alapuló elszámolási kérdéseket kellő időben megvizsgálják majd,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés

Ez a megállapodás összekapcsolja az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerét (a továbbiakban: EU ETS) Svájc kibocsátáskereskedelmi rendszerével (a továbbiakban: svájci ETS).

2. cikk

Alapvető kritériumok

A Felek kibocsátáskereskedelmi rendszereinek (a továbbiakban: ETS-ek) meg kell felelniük legalább az I. mellékletben meghatározott alapvető kritériumoknak.

II. FEJEZET

TECHNIKAI RENDELKEZÉSEK

3. cikk

Kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek

1. A Felek kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeinek meg kell felelniük az I. melléklet C. részében meghatározott kritériumoknak.

2. Az EU ETS és a svájci ETS összekapcsolásának működőképessé tétele érdekében létre kell hozni az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék európai uniós ügyleti jegyzőkönyve (EUTL) és a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék svájci kiegészítő ügyleti jegyzőkönyve (SSTL) közötti közvetlen kapcsolatot, amely lehetővé fogja tenni a két ETS bármelyikében kiadott kibocsátási egységeknek a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti átruházását.

3. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti kapcsolat – többek között –:

(a)	Svájc részéről a svájci jegyzékkezelő, az Unió részéről az uniós központi tisztviselő kezelésében áll,

(b)	az egyes joghatóságok területén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működik,

(c)	az ügyletek lehetővé tétele érdekében mind a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe, mind pedig az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe integrált automatizált folyamatok által támogatott,

(d)	úgy hajtandó végre, hogy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék felhasználói számára a lehető legnagyobb mértékben biztosítva legyen az egységes működés.

4. A svájci jegyzékkezelő, az uniós központi tisztviselő vagy a jegyzékkezelő és a központi tisztviselő együttesen a jegyzékek közötti kapcsolatot – a vonatkozó svájci és európai uniós jogszabályokkal összhangban – a rendszer karbantartása, a biztonsági szabályok megsértése vagy biztonsági kockázat miatt ideiglenesen lezárhatja. A Felek a lehető leghamarabb közlik a jegyzékek közötti kapcsolat rendszerkarbantartás, biztonsági szabályok megsértése vagy biztonsági kockázat miatti ideiglenes lezárását, és az ideiglenes lezárást a lehető legrövidebb időre korlátozzák.

5. A Feleknek a joghatóságukon belül rendelkezésre álló intézkedések alkalmazásával késedelem nélkül és szoros együttműködésben kell fellépniük a csalás megelőzése és az összekapcsolt ETS-ek piaci integritásának megőrzése érdekében. Az összekapcsolt ETS-ek összefüggésében a svájci jegyzékkezelőnek, az uniós központi tisztviselőnek és az Unió tagállamai nemzeti tisztviselőinek együtt kell működniük annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeket érintő csalás, visszaélés vagy bűnözői tevékenység kockázatát, illetve hogy biztosítsák az ilyen eseményekre való válaszintézkedéseket és a jegyzékek közötti kapcsolat integritását. A jegyzékkezelő és a tisztviselők által a csalás, a visszaélés vagy a bűnözői tevékenység kockázatának kezelése érdekében elfogadott intézkedéseket a vegyes bizottság határozatával kell elfogadni.

6. A svájci jegyzékkezelőnek és az uniós központi tisztviselőnek a vonatkozó jogszabályok prioritásainak figyelembevételével meg kell határoznia az összekapcsolás működőképességéhez szükséges műszaki vagy egyéb kérdésekkel kapcsolatos közös üzemeltetési eljárásokat (common operational procedures - COP). A jegyzékkezelő és a központi tisztviselő által kidolgozott közös üzemeltetési eljárások a vegyes bizottság határozatával történő elfogadásukat követően lépnek hatályba.

7. A svájci jegyzékkezelőnek és az uniós központi tisztviselőnek ki kell dolgoznia a kapcsolástechnikai szabványokat (Linking Technical Standards – LTS), amelyek az SSTL és az EUTL közötti stabil és biztonságos kapcsolat létrehozásának részletes követelményeit tartalmazó II. mellékletben foglalt elveken alapulnak. A jegyzékkezelő és a központi tisztviselő által kidolgozott kapcsolástechnikai szabványok a vegyes bizottság határozatával történő elfogadásukat követően lépnek hatályba.

8. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek közötti kapcsolat alkalmazásából és üzemeltetéséből eredő, állásfoglalást igénylő kérdések megoldása a svájci jegyzékkezelővel és az uniós központi tisztviselővel kellő időben folytatott konzultáció útján és a meghatározott közös üzemeltetési eljárásokkal összhangban történik.

4. cikk

Kibocsátási egységek és elszámolás

1. Az egyik Fél ETS-ében a megfelelés érdekében felhasználható kibocsátási egységeket a másik Fél ETS-ében is el kell ismerni a megfelelés tekintetében.

A kibocsátási egység egy meghatározott időszakban egy szén-dioxid tonna-egyenérték kibocsátására való jogosultság, amelyet az EU ETS vagy a svájci ETS keretében adtak ki, és amely az EU ETS vagy a svájci ETS követelményeinek teljesítésére érvényes.

2. Az egyes kibocsátási egységeknek az egyik ETS-ben való használatára vonatkozó meglévő korlátozások a másik ETS-ben is alkalmazhatók.

3. Annak az ETS-nek, amelyben egy adott kibocsátási egységet kiadtak, a svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő és a számlatulajdonosok számára azonosíthatónak kell lennie legalább a kibocsátási egység sorszámának országkódja alapján.

4. Az egyik Fél legalább évente tájékoztatja a másik Felet az ETS-ben kiadott kibocsátási egységek teljes állományáról és a másik ETS-ben kiadott azon kibocsátási egységek számáról, amelyeket megfelelés érdekében átadtak vagy önkéntesen töröltettek.

5. A Felek az UNFCCC által jóváhagyott elvekkel és – hatálybalépésüket követően – elszámolási szabályokkal összhangban számolnak el a kibocsátási egységek nettó forgalmával. Ezt a mechanizmust e megállapodásnak a vegyes bizottság által hozott határozattal elfogadott, vonatkozó melléklete határozza meg.

6. A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakának hatálybalépését követően a Felek közösen meghatározott időközönként, illetve e megállapodás 16. cikk szerinti megszüntetése esetén elegendő számú, a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakára érvényes kibocsátható mennyiségi egységet ruháznak át vagy szereznek be a kibocsátási egységek Felek közötti nettó forgalmával való elszámoláshoz abban a mértékben, amennyiben a szóban forgó kibocsátási egységeket ETS-üzemeltetők adták át a megfelelés érdekében, illetve amennyiben a szóban forgó kibocsátási egységek a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében foglalt kibocsátásokat képviselnek. Az ilyen ügyletekre vonatkozó mechanizmust az e megállapodásnak a vegyes bizottság által a Kiotói Jegyzőkönyv módosításának hatálybalépését követően hozott határozattal elfogadott, vonatkozó melléklete határozza meg. Ennek a mellékletnek tartalmaznia kell egy megállapodást, amely a kibocsátható mennyiségi egységek első nemzetközi átruházásából származó nyereségrész kezelésére vonatkozik.

5. cikk

Árverés

1. A kibocsátási egységeket a Felek kizárólag árverés útján értékesítik.

2. A kibocsátási egységek árverése keretében mindkét ETS hatálya alá tartozó üzemeltetők jogosultak ajánlattétel iránti kérelmet benyújtani. Az ilyen árverésekhez való hozzáférést mindkét ETS hatálya alá tartozó üzemeltető számára megkülönböztetéstől mentes módon kell biztosítani. Az árverések integritásának biztosítása érdekében az ajánlattétel iránti kérelem benyújtására való jogosultságot csak olyan egyéb résztvevő-kategóriákra lehet kiterjeszteni, amelyek valamely Fél jogszabályai hatálya alá tartoznak, vagy amelyek külön engedéllyel rendelkeznek az árveréseken való részvételre.

3. Az árveréseket nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon, az I. melléklet D. részében meghatározott kritériumok alapján kell lebonyolítani.

III. FEJEZET

LÉGI KÖZLEKEDÉS

6. cikk

A légiközlekedési tevékenységek felvétele

A légiközlekedési tevékenységeket a Felek az I. melléklet B. részében meghatározott alapvető kritériumoknak megfelelően felveszik a vonatkozó ETS-ükbe. A légiközlekedési tevékenységeknek a svájci ETS-be történő felvétele során az EU ETS-ével megegyező elveknek kell érvényesülnie, különösen ami a lefedettséget, a felső határértéket és a kiosztási szabályokat illeti.

7. cikk

E megállapodás felülvizsgálata a légiközlekedési tevékenységeket érintő változások esetén

1. Abban az esetben, ha a légiközlekedési tevékenységekkel kapcsolatban változások történnek az EU ETS-ében, a vegyes bizottság a 13. cikk (2) bekezdése értelmében felülvizsgálja a vonatkozó I. melléklet B. részét.

2. A vegyes bizottság 2018. végéig mindenképpen összeül annak érdekében, hogy a 13. cikk (2) bekezdése értelmében felülvizsgálja e megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó alkalmazási kört érintik.

IV. FEJEZET

ÉRZÉKENY INFORMÁCIÓK ÉS BIZTONSÁG

8. cikk

Érzékeny információk

1. Az „érzékeny információk” olyan, akár szóbeli, vizuális, elektronikus vagy papíralapú formában lévő információk vagy anyagok – ideértve a berendezéseket és a technológiákat is –, amelyeket a Felek e megállapodással kapcsolatban egymásnak szolgáltattak vagy egymással kicseréltek, és (i) amelyek jogosulatlan közzététele kisebb vagy nagyobb mértékű kárt okozhat Svájc, az Unió, illetve az Unió egy vagy több tagállama számára; (ii) amelyek valamely Fél biztonsági érdekeivel összhangban védelemre szorulnak a jogosulatlan közzététellel szemben; valamint (iii) amelyeket valamelyik Fél „érzékeny” jelöléssel látott el.

2. A Felek vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek sérelme nélkül mindkét Félnek a II., III. és IV. mellékletben meghatározott biztonsági követelményeknek, érzékenységi szinteknek és kezelési utasításoknak megfelelően kell védenie az érzékeny információkat, különösen a jogosulatlan közzététellel vagy az integritás megszűnésével szemben. A „kezelés” magában foglalja az érzékeny információk vagy az azokban foglalt bármely információ előállítását, feldolgozását, tárolását, továbbítását és megsemmisítését.

9. cikk

Érzékenységi szintek

1. Mindkét Fél kizárólagos felelősséggel tartozik az általa kiadott információk érzékenyként való megjelöléséért, valamint az általa kiadott információk érzékenységi szintjének csökkentéséért vagy megszüntetéséért. Amennyiben a Felek együttesen adnak ki érzékeny információkat, meg kell állapodniuk azok megjelöléséről és érzékenységi szintjéről, valamint az érzékenységi szint csökkentéséről és megszüntetéséről.

2. Az érzékeny információkat a következő jelöléssel kell ellátni a III. mellékletben meghatározott érzékenységi szinteknek megfelelően: „ETS kritikus jelentőségű információ”, „ETS érzékeny információ” vagy „ETS korlátozott hozzáférésű információ”.

3. A kiadó Fél érzékeny információt kibocsátó személyének az érzékenységi szintet alacsonyabb érzékenységi szintre kell csökkentenie, amint az már nem igényel magasabb szintű védelmet, és meg kell szüntetnie az érzékeny minősítést, amint az információ már nem igényel védelmet a jogosulatlan közzététellel vagy az integritás megszűnésével szemben.

4. Az információt kiadó Félnek tájékoztatnia kell a fogadó Felet minden új érzékeny információról és az érzékenységi szintről, valamint az érzékenységi szint csökkentéséről vagy az érzékeny minősítés megszüntetéséről.

5. A Feleknek létre kell hozniuk és fenn kell tartaniuk egy közös listát az érzékeny információkról.

V. FEJEZET

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK

10. cikk

Jogszabályi változások

1. Ez a megállapodás nem érinti a Felek azon jogát, hogy az e megállapodás szempontjából releváns jogszabályokat módosítsanak vagy fogadjanak el, ideértve a szigorúbb védintézkedések elfogadásához való jogot is.

2. Amennyiben az egyik Fél e megállapodás szempontjából releváns jogszabályt készít elő, erről a másik Felet írásban haladéktalanul értesíti. Ennek érdekében a vegyes bizottság eljárást hoz létre a rendszeres információcserére és konzultációra.

3. A (2) bekezdés szerinti értesítést követően bármelyik Fél a 13. cikk (4) bekezdésének megfelelően a vegyes bizottságban eszmecserét kezdeményezhet, különösen annak értékelése céljából, hogy a jogszabály közvetlenül érintené-e az I. mellékletben meghatározott kritériumokat.

4. Amennyiben az egyik Fél az e megállapodás szempontjából releváns jogalkotási aktusra vonatkozó javaslatot fogad el, annak egy példányát eljuttatja a másik Felet a vegyes bizottságban képviselő személy(ek)nek.

5. Amennyiben az egyik Fél az e megállapodás szempontjából releváns jogalkotási aktust fogad el, annak egy példányát eljuttatja a másik Felet a vegyes bizottságban képviselő személy(ek) számára.

6. Amennyiben a vegyes bizottság arra a következtetésre jut, hogy a jogalkotási aktus közvetlenül érinti az I. mellékletben meghatározott kritériumokat, határozatot hoz az I. melléklet vonatkozó részének megfelelő módosításával kapcsolatban. Ezt a határozatot a jogalkotási aktus vegyes bizottság elé terjesztésének időpontját követő hat hónapon belül kell meghozni.

7. Amennyiben az I. melléklet módosításáról szóló határozat a (6) bekezdésben említett időszakon belül nem érhető el, a vegyes bizottság a jogalkotási aktus vegyes bizottság elé terjesztésének időpontját követő nyolc hónapon belül megvizsgál minden további lehetőséget e megállapodás megfelelő működésének fenntartására, és ennek érdekében meghozza a szükséges határozatokat.

11. cikk

Koordináció

1. A Felek koordinálják erőfeszítéseiket az e megállapodás szempontjából releváns területeken, és különösen a mellékletekben meghatározott kritériumokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítsák e megállapodás megfelelő végrehajtását és a Felek ETS-ének integritását, valamint hogy elkerüljék a CO2-kibocsátás áthelyezését és az összekapcsolt ETS-ek közötti verseny indokolatlan torzulását.

2. Ez a koordináció különösen az információk formális és informális cseréjén vagy rendelkezésre bocsátásán, valamint a valamelyik Fél kérésére a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációkon keresztül valósul meg.

VI. FEJEZET

VEGYES BIZOTTSÁG

12. cikk

A vegyes bizottság összetétele és működése

1. Létrejön a Felek képviselőiből álló vegyes bizottság.

2. Bármelyik Fél kérheti ülés összehívását. A vegyes bizottságnak az ilyen kérést követően harminc napon belül össze kell ülnie.

3. A vegyes bizottság által az e megállapodásban előírt esetekben hozott határozatok a hatálybalépésüktől kezdődően kötelezőek a Felekre nézve, amelyek meghozzák az azok végrehajtásának és alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

4. A vegyes bizottság létrehozza saját eljárási szabályzatát. A vegyes bizottság által hozott határozatokat mindkét Félnek el kell fogadnia.

5. A vegyes bizottság határozhat olyan albizottságok vagy munkacsoportok létrehozásáról, amelyek segítséget nyújthatnak a munkájában.

13. cikk

A vegyes bizottság feladatai

1. A vegyes bizottság kezeli e megállapodást és biztosítja annak megfelelő végrehajtását.

2. A vegyes bizottság határozhat e megállapodás új mellékletének elfogadásáról vagy valamely meglévő mellékletének módosításáról.

3. A vegyes bizottság megvitatja az egyik Fél által tett, e megállapodás cikkeinek módosítására irányuló javaslatokat. Amennyiben a vegyes bizottság egyetért a javaslattal, a Felek elé terjeszti azt, hogy azt a vonatkozó belső eljárásaiknak megfelelően elfogadják.

4. A 10. cikk (3) bekezdése szerint benyújtott kérelem alapján a vegyes bizottság eszmecserét tart a javasolt jogszabályról, különösen arról, hogy az adott jogszabály azt eredményezné-e, hogy az érintett Fél ETS-e a továbbiakban nem felel meg a mellékletekben meghatározott kritériumoknak.

5. E megállapodásnak a 15. cikk szerinti felfüggesztése esetén vagy a 16. cikk szerinti megszüntetéséről való értesítést megelőzően a vegyes bizottság eszmecserét tart, és törekszik arra, hogy megállapodásra jusson a felfüggesztés megszüntetéséről vagy a megszüntetés megelőzéséről.

6. A vegyes bizottság a Felek által elé terjesztett viták rendezésére törekszik a 14. cikkel összhangban.

7. A vegyes bizottság rendszeres időközönként felülvizsgálja ezt a megállapodást az ETS-ek bármelyikében bekövetkezett jelentős fejleményekre tekintettel, ideértve a piacfelügyelettel vagy valamely új kereskedelmi időszak kezdetével kapcsolatosakat is, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az összekapcsolás ne ássa alá sem a Felek saját kibocsátás-csökkentési céljait, sem pedig szén-dioxid-piacuk integritását és szabályos működését.

8. A vegyes bizottság feladatai az e megállapodásban meghatározott feladatokra korlátozódnak.

VII. FEJEZET

VITARENDEZÉS

14. cikk

Vitarendezés

1. A Felek az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban közöttük felmerülő vitákat a vegyes bizottság elé terjesztik azok rendezése érdekében.

2. Amennyiben a vegyes bizottságnak a vita előterjesztését követő hat hónapon belül nem sikerül rendeznie a vitát, azt bármelyik Fél kérésére az Állandó Döntőbíróság elé terjesztik az Állandó Döntőbíróság 2012. évi szabályzatával összhangban történő vitarendezésre.

3. E megállapodás felfüggesztése vagy megszüntetése esetén a vitarendezési mechanizmust továbbra is alkalmazni kell az (1) bekezdésben említett olyan viták tekintetében, amelyek e megállapodás alkalmazása során merültek fel.

VIII. FEJEZET

FELFÜGGESZTÉS ÉS MEGSZÜNTETÉS

15. cikk

A 4. cikk (1) bekezdésének felfüggesztése

1. A 16. cikk sérelme nélkül az egyik Fél a következő körülmények fennállása esetén felfüggesztheti e megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazását:

(a)

amennyiben úgy ítéli meg, hogy a másik Fél részben vagy egészben nem teljesíti az e megállapodás 2. cikkében, 3. cikke (1) bekezdésében, 4. cikke (1) bekezdésében, 5. cikke (3) bekezdésében, 6. cikkében, 8. cikke (2) bekezdésében, 10. cikke (2) bekezdésében, 10. cikke (4) és (5) bekezdésében, valamint 18. cikke (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket;

(b)	amennyiben a másik Fél írásban értesíti őt arról a szándékáról, hogy ETS-ét egy harmadik fél ETS-ével kívánja összekapcsolni a 18. cikknek megfelelően;

(c)	amennyiben a másik Fél írásban értesíti őt az e megállapodásnak a 16. cikk szerinti megszüntetésére irányuló szándékáról.

2. Az egyik Fél írásban értesíti a másik Felet az e megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztésére vonatkozó határozatáról és a felfüggesztés indokolásáról. Az e megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztéséről szóló határozatot a másik Fél erről való értesítését követően haladéktalanul közzé kell tenni.

3. E megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének felfüggesztése átmeneti jellegű. Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdését e cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján függesztik fel, a felfüggesztés a 14. cikk szerinti vitarendezéssel ér véget. Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdését e cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontja alapján függesztik fel, a felfüggesztés átmeneti időtartama 3 hónap. A felfüggesztést kezdeményező Fél határozhat a felfüggesztés időtartamának lerövidítéséről vagy meghosszabbításáról.

4. A felfüggesztés ideje alatt a kibocsátási egységeket nem lehet átadni a származási rendszerüktől eltérő ETS-ben való megfelelés érdekében. Minden más ügylet továbbra is lehetséges.

5. Amennyiben egy jogalkotási javaslat előterjesztésének időpontjától a 10. cikk (6) bekezdésében meghatározott határidőig nem kértek a 10. cikk (3) bekezdése szerinti eszmecserét a vegyes bizottságban, vagy amennyiben sor került ilyen eszmecserére, és a vegyes bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az új jogszabály nem érinti közvetlenül a kritériumokat, az egyik Fél nem jogosult felfüggeszteni a 4. cikk (1) bekezdésének alkalmazását azzal az indokkal, hogy a másik Fél már nem tesz eleget az I. mellékletben meghatározott kritériumok teljesítésére vonatkozó kötelezettségének.

16. cikk

Megszüntetés

1. Az egyik Fél bármikor felmondhatja e megállapodást az erről szóló határozatáról a másik Fél részére írásban küldött értesítés útján és a vegyes bizottság keretében folytatott konzultációt követően. A megszüntetés hat hónappal a másik Fél részére küldött értesítést követően lép hatályba. A határozatot a másik Fél részére küldött értesítést követően közzé kell tenni.

2. Amennyiben valamelyik Fél ETS-ét nem hosszabbítják meg vagy megszüntetik, a szóban forgó ETS működésének utolsó napján ez a megállapodás automatikusan megszűnik.

3. Megszüntetés esetén a Felek megállapodnak a közöttük addig megosztott információk – kivéve az adott kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben tárolt adatok – további felhasználásáról és tárolásáról. Amennyiben nem születik megállapodás, a Felek bármelyike jogosult kérni a megosztott információk törlését.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Végrehajtás

1. A Felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az e megállapodásból – beleértve a vegyes bizottság határozatait is – eredő kötelezettségeknek való megfelelés érdekében.

2. A Felek tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását.

18. cikk

Összekapcsolás harmadik felekkel

1. A Felek tárgyalásokat folytathatnak harmadik felekkel a vonatkozó ETS-eik összekapcsolása céljából.

2. Amennyiben a Felek valamelyike tárgyalásokat folytat egy harmadik féllel a vonatkozó ETS-eik összekapcsolása céljából, erről értesíti a másik Felet, és rendszeresen tájékoztatja őt a tárgyalások menetéről.

3. Mielőtt megtörténik az egyik Fél és egy harmadik fél ETS-ének összekapcsolása, a másik Fél dönt arról, hogy elfogadja-e a másik összekapcsolási megállapodást, vagy megszünteti e megállapodást. Ha elfogadja a másik összekapcsolási megállapodást, a 4. cikk (1) bekezdésének felfüggesztése befejeződik.

4. Harmadik féllel való összekapcsolás esetén e megállapodás rendelkezései felülvizsgálhatók.

19. cikk

Mellékletek

E megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik.

20. cikk

Nyelvek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, és valamennyi szöveg egyaránt hiteles.

21. cikk

Megerősítés és hatálybalépés

1. A 16. cikk sérelme nélkül e megállapodás határozatlan időre jön létre.

2. Ezt a megállapodást a Feleknek a belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk.

3. A Felek csak akkor erősítik meg e megállapodást vagy cserélik ki a megerősítő vagy a jóváhagyó okirataikat, ha az e megállapodásban meghatározott összekapcsolás valamennyi feltételét teljesítettnek tekintik.

4. Ez a megállapodás a megerősítő vagy a jóváhagyó okiratoknak a Felek általi cseréjét követő év január 1-jén lép hatályba.

5. A 4. cikk (6) bekezdésének hatálybalépése a Kiotói Jegyzőkönyvnek a felek 8. konferenciáján elfogadott dohai módosítása (1/CMP.8 határozat, második kötelezettségvállalási időszak) mindkét Fél tekintetében történő hatálybalépésétől függ.

22. cikk

Ideiglenes alkalmazás

E megállapodás hatálybalépése előtt a 11–13. cikket e megállapodás aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

I. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KRITÉRIUMOK

A. A helyhez kötött létesítményekre vonatkozó alapvető kritériumok

Alapvető kritériumok

Az EU ETS-ben

A svájci ETS-ben

Az ETS-ben való részvétel kötelező jellege

Az ETS-ben való részvétel kötelező az alább felsorolt tevékenységeket végző és üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó létesítmények számára.

Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott tevékenységekre:

A 2003/87/EK irányelv I. mellékletének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

A szén-dioxid-rendelet 40. cikke (1) bekezdésének, valamint 6. mellékletének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott üvegházhatást okozó gázokra:

A 2003/87/EK irányelv II. mellékletének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

A szén-dioxid-rendelet 1. cikke (1) bekezdésének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

Az ETS keretében olyan felső határértékeket kell meghatározni, amelyek legalább olyan szigorúak, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

A 2003/87/EK irányelv e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

—	A szén-dioxid-törvény 18. cikke (1) bekezdésének

—	A szén-dioxid-rendelet 45. cikke (1) bekezdésének

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

Az ETS-ek célkitűzéseinek legalább olyan ambiciózusnak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

A 2003/87/EK irányelv 9. és 9a. cikkének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

—	A szén-dioxid-törvény 3. cikkének és 18. cikke (1) bekezdésének

—	A szén-dioxid-rendelet 45. cikke (1) bekezdésének, valamint 8. mellékletének

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

—	A 2003/87/EK irányelv 11a. és 11b. cikkének

—	Az iparigázprojektekből származó nemzetközi kreditek felhasználására vonatkozó egyes korlátozásoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról szóló, 2011. június 7-i 550/2011/EU bizottsági rendeletnek

—

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet 58. cikkének

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

—	A szén-dioxid-törvény 5. és 6. cikkének

—	A szén-dioxid-rendelet 4. cikkének és 4a. cikke (1) bekezdésének, valamint 2. mellékletének

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó mennyiségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

—	A 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének

—

—	A nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, 2013. november 8-i 1123/2013/EU bizottsági rendeletnek

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

—	A szén-dioxid-törvény 3. cikke (2) bekezdésének és 16. cikke (2) bekezdésének

—	A szén-dioxid-rendelet 48. cikkének

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

Az ingyenes kiosztás mennyiségét referenciaértékek és kiigazítási tényezők alapján kell kiszámítani. A 2013 és 2020 közötti időszakban a kibocsátási egységek legfeljebb öt százalékát el kell különíteni az új belépők számára. Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeket árverésre kell bocsátani. Ennek érdekében a ETS-eknek legalább a következő feltételeknek kell megfelelniük:

—	A 2003/87/EK irányelv 10., 10a., 10b. és 10c. cikkének

—	A kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozatnak

—	Az EU ETS keretében a 2013 és 2020 közötti időszakban alkalmazandó ágazatközi korrekciós tényező meghatározására vonatkozó számításoknak

—	A 2014. évi CO2-kibocsátás-áthelyezési jegyzéknek

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

—	A szén-dioxid-törvény 18. cikke (2) bekezdésének, valamint 19. cikke (2) és (3) bekezdésének

—	A szén-dioxid-rendelet 45. cikke (2) bekezdésének, 46. és 47. cikkének, valamint 9. mellékletének

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

Az ETS-eknek a következő jogi aktusokban meghatározottakkal azonos körülmények esetére és a következő jogi aktusokban meghatározottakkal azonos nagyságrendű szankciókat kell előírniuk:

A 2003/87/EK irányelv 16. cikkének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

—	A szén-dioxid-törvény 21. cikkének

—	A szén-dioxid-rendelet 56. cikkének

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

Az ETS-ekben a nyomon követésnek és a jelentéstételnek legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

—	A 2003/87/EK irányelv 14. cikkének és IV. mellékletének

—	Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletnek

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

—	A szén-dioxid-törvény 20. cikkének

—	A szén-dioxid-rendelet 49., 50–53. és 55. cikkének

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

Az ETS-ekben a hitelesítésnek és az akkreditációnak legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

—	A 2003/87/EK irányelv 15. cikkének és V. mellékletének

—

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló, 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendeletnek

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

—	A szén-dioxid-rendelet 51–54. cikkének e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

B. A légi közlekedésre vonatkozó alapvető kritériumok

Alapvető kritériumok

Az EU esetében

Svájc esetében

Az ETS-ben való részvétel kötelező jellege

Az ETS-ben való részvétel kötelező a légi közlekedés területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően.

A légiközlekedési tevékenységek és az üvegházhatást okozó gázok lefedettsége, valamint a légi járatok és a vonatkozó saját kibocsátásaik hozzárendelése az induló járatok elvének megfelelően a következő jogi aktusokban meghatározottak szerint:

—	A 2003/87/EK irányelvben foglaltak

—

—	A Svájc területén található repülőterekről az Európai Gazdasági Térségben (EGT) található repülőterekre közlekedő légi járatok a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében 2017-től kezdve kikerülnek az EU ETS hatálya alól.

A szén-dioxid-törvény és a szén-dioxid-rendelet e megállapodásnak hatálybalépése napján hatályos változatában foglaltak

1.	A lefedettség alkalmazási köre

A Svájc területén található repülőterekre érkező vagy onnan induló légi járatok, az EGT-ben található repülőterekről indulók kivételével.

A rendszer alkalmazási körétől való bármely átmeneti eltérés – mint például a 2003/87/EK irányelv 28a. cikke szerinti eltérések – az EU ETS-ében bevezetett szabályoknak megfelelően alkalmazható a svájci ETS-ben. A légiközlekedési tevékenységek tekintetében a lefedettség csak a szén-dioxid-kibocsátásokra terjed ki.

2.	A lefedettség korlátozása

Az 1. pontban említett általános lefedettség nem terjed ki az alábbiakra:

1.	Uralkodók és közvetlen családjuk, állam- és kormányfők, valamint miniszterek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult légi járatok, amelyeknél ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével indokolni kell.

2.	Katonai, vámügyi és rendőrségi légi járatok.

3.	Kereséssel és mentéssel kapcsolatos légi járatok, tűzoltási légi járatok, humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú légi járatok.

4.	A kizárólag a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-i egyezmény 2. függelékében meghatározott látva repülési szabályok szerint végzett légi járatok.

5.	Azon légi járatok, amelyek végpontja ugyanaz a repülőtér, amelyről a légi jármű felszállt, amennyiben a repülés alatt közbenső leszállásra nem kerül sor.

Kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy megtartása, vagy a repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése vagy megtartása érdekében végzett gyakorlórepülések, abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve hogy a légi járat célja nem utas- és/vagy teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél.

7.	Kizárólag tudományos kutatás céljából végzett légi járatok.

8.	Kizárólag légi járművek, illetve fedélzeti vagy földi berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett légi járatok.

9.	Az 5 700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légi járművekkel végzett légi járatok.

10.

A kereskedelmi légijármű-üzemeltetők olyan légi járatai, amelyek évi 10 000 tonnánál kisebb teljes éves kibocsátásért felelősek a svájci ETS hatálya alá tartozó légi járatok esetében, vagy – amennyiben az EU ETS hatálya nem terjed ki az üzemeltetőkre – amelyek időszakonként 243-nál kevesebb, a svájci ETS hatálya alá tartozó repülést tesznek ki három egymást követő négy hónapos időszakban.

11.	A svájci ETS hatálya alá tartozó, nem kereskedelmi légijármű-üzemeltetők olyan légi járatai, amelyek évi 1 000 tonnánál kisebb teljes éves kibocsátásért felelősek az EU ETS keretében alkalmazott vonatkozó eltérésnek megfelelően, amennyiben az EU ETS hatálya nem terjed ki az üzemeltetőkre.

A légiközlekedési tevékenységek lefedettségi korlátozásának alkalmazására vonatkozó releváns adatok cseréje

A két Fél az I. melléklettel összhangban együttműködik a kereskedelmi és nem kereskedelmi üzemeltetők lefedettségének a svájci ETS-ben és az EU ETS-ben meghatározott korlátozásai alkalmazása tekintetében. Ennek keretében mindkét Fél biztosítja az összes releváns adat kellő időben történő továbbítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye a svájci ETS és az EU ETS hatálya alá tartozó légi járatok és légijármű-üzemeltetők megfelelő azonosítását.

Felső határérték (a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége)

A 2003/87/EK irányelv 3c. cikke.

A felső határértéknek az EU ETS-ben alkalmazottéhoz hasonló szintű szigort kell tükröznie, különös tekintettel az évek és a kereskedelmi időszakok közötti százalékos csökkentésre. A felső határértéken belüli kibocsátási egységeket a következőképpen kell kiosztani:

—	15 %-ot árverésre kell bocsátani,

—	3 %-ot külön tartalékalapba kell helyezni,

—	82 %-ot ingyenesen kell kiosztani.

Ez a kiosztás e megállapodás 6. és 7. cikkének megfelelően felülvizsgálható.

2020-ig a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a fent említett kiosztási arányokkal összhangban ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek alapján kell alulról felfelé építkező módon kiszámítani. Az ETS alkalmazási körét érintő átmeneti eltérések esetében a kiosztásra kerülő mennyiségek tekintetében el kell végezni a megfelelő arányos kiigazításokat.

2021-től a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a 2020. évi felső határérték határozza meg, figyelembe véve az EU ETS-nek megfelelő esetleges százalékos csökkentést.

Kibocsátási egységeknek a légi közlekedés számára történő kiosztása árverésre bocsátás révén

A 2003/87/EK irányelv 3d. cikke.

Az árverésre bocsátandó svájci kibocsátási egységeket a svájci illetékes hatóság bocsátja árverésre. Svájc jogosult a svájci kibocsátási egységek árverezéséből származó bevételekre.

Külön tartalékalap egyes légijármű-üzemeltetők részére

A 2003/87/EK irányelv 3f. cikke.

A kibocsátási egységeket külön tartalékalapba helyezik az új belépők és a gyorsan növekedő üzemeltetők számára, azzal a kivétellel, hogy mivel a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok megszerzésének referenciaéve 2018., Svájc 2020-ig nem fog rendelkezni külön tartalékalappal.

A kibocsátási egységek légijármű-üzemeltetők számára történő ingyenes kiosztására vonatkozó referenciaérték

A 2003/87/EK irányelv 3e. cikke.

A referenciaérték nem lehet magasabb, mint az EU ETS-ben alkalmazott.

2020-ig az éves referenciaérték tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység.

Kibocsátási egységek ingyenes kiosztása légijármű-üzemeltetők számára

A 2003/87/EK irányelv 3e. cikke.

A kibocsátási egységek kiadása tekintetében az EGT és Svájc közötti légi járatok EU ETS keretében fennálló tényleges lefedettségéből eredő megfelelő jelentéstételi és átadási kötelezettségekkel arányosan a 2003/87/EK irányelv 25a. cikkének megfelelően kiigazításokat kell végezni.

A légijármű-üzemeltetők számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek számát úgy kell kiszámítani, hogy meg kell szorozni a referenciaévre vonatkozó tonnakilométer-adatokat az alkalmazandó referenciaértékkel.

A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

A 2003/87/EK irányelv 11a. és 11b. cikke, továbbá a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet.

—	A szén-dioxid-törvény 5. és 6. cikkének

—	A szén-dioxid-rendelet 4. cikkének és 4a. cikke (1) bekezdésének, valamint 2. mellékletének

az e rendelet hatálybalépésének napján hatályos változata.

A nemzetközi jóváírások felhasználásának mennyiségi korlátai

A 2003/87/EK irányelv 11a. cikke.

A felhasználás 2020-ig a hitelesített kibocsátások 1,5 %-a.

Tonnakilométer-adatok beszerzése a referenciaévre vonatkozóan

A 2003/87/EK irányelv 3e. cikke.

Az alábbi rendelkezések sérelme nélkül a tonnakilométer-adatok beszerzése ugyanabban az időben és ugyanazon megközelítés alapján történik, mint az EU ETS keretében.

2020-ig, a légijármű-üzemeltetők által teljesített tonnakilométerekre vonatkozó adatokról szóló rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatában foglaltakkal összhangban, a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok beszerzésének referenciaéve 2018.

Nyomon követés és jelentéstétel

—	A 2003/87/EK irányelv 14. cikkének és IV. mellékletének

—	Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendeletnek

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük.

Hitelesítés és akkreditáció

—	A 2003/87/EK irányelv 15. cikkének és V. mellékletének

—

e megállapodás aláírásának napján hatályos változata

A hitelesítésre és az akkreditációra vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük.

Igazgatás

A 2003/87/EK irányelv 18a. cikkében meghatározott kritériumok alkalmazandók. Ebből a célból és a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében Svájc igazgatásért felelős tagállamnak tekintendő a légijármű-üzemeltetők tekintetében történő igazgatási feladatok Svájchoz és az EU (EGT) tagállamaihoz történő hozzárendelése vonatkozásában.

A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében az EU (EGT) tagállamainak illetékes hatóságai felelősek a hozzájuk rendelt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve a svájci ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a kibocsátási egységek kiosztása, kiadása és átruházása, valamint a megfelelés biztosítása stb.).

A szén-dioxid-rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatának megfelelően Svájc a következő légijármű-üzemeltetők tekintetében felelős az igazgatásért:

—	a Svájc által kiadott érvényes működési engedéllyel rendelkező légijármű-üzemeltetők, vagy

—	azon légijármű-üzemeltetők, amelyek esetében a légi közlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke Svájcban a legnagyobb az összekapcsolt ETS-ek keretében.

Svájc illetékes hatóságai felelősek a Svájchoz rendelt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve az EU ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a kibocsátási egységek kiosztása, kiadása és átruházása, valamint a megfelelés biztosítása stb.).

Az Európai Bizottság kétoldalú megállapodást köt a svájci illetékes hatóságokkal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról.

Ennek keretében az Európai Bizottság a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében biztosítja a svájci illetékes hatóságok számára a Svájc igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetők részére történő ingyenes kiosztáshoz szükséges uniós kibocsátásiegység-mennyiség átadását.

A Bázel–Mulhouse–Freiburg-EuroAirport repülőtérrel kapcsolatos, légi járatok üzemeltetésére vonatkozó olyan kétoldalú megállapodás esetén, amely nem vonja maga után a 2003/87/EU irányelv módosítását, az Európai Bizottság a szükséges mértékben elősegíti e megállapodás végrehajtását, feltéve, hogy az nem eredményez kettős elszámolást.

A svájci illetékes hatóságok kétoldalú megállapodást kötnek az Európai Bizottsággal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról.

Ennek keretében a svájci illetékes hatóságok átadják az Unió illetékes hatóságainak az EU (EGT) tagállamainak igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetők részére történő ingyenes kiosztáshoz szükséges svájci kibocsátásiegység-mennyiséget.

Jogérvényesítés

A Felek saját ETS-ük kötelezettségeit érvényesítik mindazon légijármű-üzemeltetők vonatkozásában, amelyek nem tesznek eleget az adott rendszerben előírt kötelezettségeknek, függetlenül attól, hogy az adott üzemeltető az EU (EGT) illetékes hatóságának vagy Svájc illetékes hatóságának igazgatása alá tartozik-e, amennyiben az üzemeltető igazgatásáért felelős hatóság általi jogérvényesítés további intézkedéseket tesz szükségessé.

A légijármű-üzemeltetők igazgatási szempontból történő hozzárendelése

A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében a légijármű-üzemeltetőknek az Európai Bizottság által a 2003/87/EK irányelv 18a. cikke (3) bekezdésével összhangban közzétett listája minden egyes légijármű-üzemeltetőre vonatkozóan meghatározza az igazgatásért felelős államot, beleértve Svájcot is.

E megállapodás hatálybalépését követően első alkalommal Svájchoz rendelt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos igazgatási feladatokat Svájc a hozzárendelés évében április 30-a után és a hozzárendelés évében augusztus 1-jét megelőzően látja el.

A két Fél együttműködik a vonatkozó dokumentumok és információk megosztásában.

Egy légijármű-üzemeltető hozzárendelése nem érinti az adott légijármű-üzemeltető lefedettségét a vonatkozó ETS rendszerben (azaz az EU ETS által lefedett és az illetékes svájci hatóság igazgatása alá tartozó üzemeltetők az EU ETS keretében továbbra is ugyanolyan kötelezettségi szinttel fognak rendelkezni a svájci ETS általi lefedettségük mellett, és viszont).

A végrehajtás módozatai

A vegyes bizottságnak e megállapodás aláírását követően e megállapodás 12., 13. és 22. cikkének megfelelően ki kell dolgoznia és el kell fogadnia a légiközlekedési számlatulajdonosok számára kialakított egyablakos ügyintézési rendszeren belül a munka megszervezéséhez és az együttműködéshez szükséges további végrehajtási módozatokat. E módozatokat ugyanattól az időponttól kezdődően kell alkalmazni, mint e megállapodást.

Az Eurocontrol által nyújtott támogatás

E megállapodás légi közlekedésre vonatkozó részének alkalmazásában az Európai Bizottság Svájcra is kiterjeszti az EU ETS-sel kapcsolatban az Eurocontrolnak adott megbízását.

C. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekre vonatkozó alapvető kritériumok

Az egyes Felek ETS-ének magában kell foglalnia egy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéket és egy ügyleti jegyzőkönyvet, amelyek megfelelnek a biztonsági mechanizmusokkal és eljárásokkal, valamint a számlák nyitásával és kezelésével kapcsolatos következő alapvető kritériumoknak.

A biztonsági mechanizmusokra és eljárásokra vonatkozó alapvető kritériumok:

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek és az ügyleti jegyzőkönyvek védik a rendszerben tárolt adatok titkosságát, integritását, elérhetőségét és hitelességét. E célból a Felek a következő biztonsági mechanizmusokat hajtják végre:

Alapvető kritériumok

A számlákhoz való hozzáféréshez a számlához hozzáférni kívánó valamennyi felhasználó tekintetében kétlépcsős hitelesítési mechanizmusra van szükség.

Az ügyletek megkezdéséhez és jóváhagyásához tranzakciós aláírási mechanizmusra van szükség. A megerősítő kódot sávon kívül kell elküldeni a felhasználóknak.

A következő műveletek bármelyikét egy személynek kell kezdeményeznie és egy másik személynek kell jóváhagynia (a 4 szem elve):

—	egy jegyzékkezelő/tisztviselő által végzett minden művelet, kivéve, ha az LTS-ekben meghatározott indokolt kivételek alkalmazandók;

—	minden egységátruházási művelet, kivéve ha azt azonos biztonsági szintet biztosító alternatív intézkedés indokolja.

Ki kell alakítani egy olyan értesítési rendszert, amely figyelmezteti a felhasználókat, ha számlájukat és állományukat érintő műveletek vannak folyamatban.

Az információk begyűjtése és a feltételezett jogellenes átruházás megszüntetése érdekében 26 órás késleltetést kell alkalmazni egy átruházás kezdeményezése és annak valamennyi felhasználó számára történő végrehajtása között.

A svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő szintén lépéseket tesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a felhasználókat a rendszereik (PC, hálózat, …) biztonságával, valamint az adatok kezelésével és az internet használatával kapcsolatos felelősségükről.

A számlák nyitására és kezelésére vonatkozó alapvető kritériumok:

Alapvető kritériumok

Üzemeltetői számla nyitása

Az üzemeltető vagy az illetékes hatóság által kitöltött, az üzemeltetői számla megnyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek kell címezni (Svájc esetében a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, FOEN, Svájc). A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia az ETS-létesítmény és a megfelelő létesítmény-azonosító azonosításához.

Légijármű-üzemeltetői számla nyitása

Minden egyes, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légijármű-üzemeltetőnek rendelkeznie kell egy légijármű-üzemeltetői számlával. A svájci illetékes hatóságok által igazgatott légijármű-üzemeltetők esetében az ilyen számlát a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben kell vezetni. A légijármű-üzemeltető vagy a légijármű-üzemeltető meghatalmazott képviselője által kitöltött kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek kell címezni (Svájc esetében a FOEN), a légijármű-üzemeltető nyomonkövetési tervének jóváhagyásától, illetve valamely európai uniós (EGT) tagállamtól a svájci hatóságokhoz való áthelyezésétől számított 30 munkanapon belül. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező által üzemeltetett, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légi jármű(vek) egyedi légijármű-kódját/kódjait.

Személyi számla/közönséges ügyfélszámla nyitása:

A személyi számla vagy közönséges ügyfélszámla megnyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek kell címezni (Svájc esetében a FOEN). A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia a számlatulajdonos/kérelmező azonosításához, de legalább a következőket:

—	természetes személy esetében: személyazonosságot igazoló okmány és elérhetőség

—

jogi személy esetében:

—	a cégnyilvántartási okmány másolata, vagy

—	a jogi személyt létrehozó okiratok és a jogi személy nyilvántartásba vételét bizonyító okirat

—	A természetes személyre, vagy jogi személy esetében annak igazgatóira vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok.

Számlaképviselők/meghatalmazott képviselők:

Minden számlának rendelkeznie kell legalább egy meghatalmazott képviselővel/számlaképviselővel, akit a számlatulajdonos jelöl ki. A számlatulajdonos nevében az ügyleteket és más folyamatokat a meghatalmazott képviselők/számlaképviselők kezdeményezik. A meghatalmazott képviselő kijelölésekor az érintett meghatalmazott képviselőre/számlaképviselőire vonatkozóan a következő információkat kell benyújtani:

—	Név és elérhetőség

—	Személyazonosságot igazoló okmány

—	A bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatok

Okiratok ellenőrzése:

A közönséges ügyfélszámla/személyi számla megnyitásához vagy a meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelöléséhez bizonyítékként benyújtott okiratok másolatát hiteles másolatként kell igazolni. A másolatot kérő tagállamon kívül kiadott okiratok esetében a másolatot hitelesíttetni kell. Az igazolás és adott esetben a hitelesítés időpontja legfeljebb három hónappal előzheti meg az igénylés időpontját.

A számla megnyitásának vagy aktualizálásának, illetve a számlaképviselő/meghatalmazott képviselő kijelölésének megtagadása:

A nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő (Svájc esetében a FOEN) megtagadhatja a számlanyitást vagy a fiók frissítését, illetve a meghatalmazott képviselő kijelölését, feltéve, hogy az elutasítás észszerű és indokolt. Az elutasítás indokait legalább az alábbi okok egyikével kell alátámasztani:

—	ha az átadott információk és okiratok hiányosak, nem naprakészek vagy másként pontatlanok vagy hamisak;

—

ha a megnevezett képviselővel szemben kibocsátási egységekkel vagy kiotói egységekkel kapcsolatos csalással, pénzmosással, a terrorizmus finanszírozásával vagy olyan más súlyos bűncselekménnyel összefüggésben vizsgálat van folyamatban, amelynek elkövetésében a számla eszközként felhasználható, vagy ilyen bűncselekmény elkövetéséért az adott személyt az elmúlt öt évben elítélték;

—	a nemzeti vagy az uniós jogban meghatározott okokból.

A számlainformációk rendszeres felülvizsgálata:

A számlatulajdonosoknak haladéktalanul jelenteniük kell a számla vagy a felhasználó adatainak változását a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN), az információk kellő időben történő jóváhagyásáért felelős nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő által megkövetelt információkkal alátámasztva.

A nemzeti tisztviselő legalább háromévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, naprakészek, pontosak és valósak-e, és felkéri a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére.

Számlához való hozzáférés felfüggesztése:

Az e megállapodás 3. cikkében foglalt bármilyen, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén, vagy ha ezen rendelkezések esetleges megsértése miatt vizsgálat van folyamatban, a számlákhoz való hozzáférés felfüggeszthető.

Titoktartás és az információk közzététele:

Az EUTL-ben vagy az SSTL-ben, az uniós vagy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben és a többi kiotói jegyzékben található valamennyi adatot – beleértve a teljes számlaállományra és a végrehajtott ügyletek összességére vonatkozó adatokat, valamint az ügyletekben részt vevő vagy az ügyletekben másként érintett kibocsátási egységek egyedi egységazonosító kódját és kiotói egységek egységazonosító sorszámának egyedi számszerű értékét is – bizalmasan kell kezelni.

Az érintett közintézmények kérésére az adatok csak abban az esetben szolgáltathatók ki, ha a kérés jogszerű cél elérésére irányul, indokolt, szükséges és arányos (csaláshoz, pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, és más súlyos bűncselekményhez, piacbefolyásoláshoz, vagy az EU ETS és a svájci ETS jó működésének biztosítását célzó uniós, EGT-tagállami vagy svájci nemzeti jogszabályi rendelkezések megsértéséhez kapcsolódó vizsgálati, nyomozati, felelősségrevonási, adóigazgatási, adóhatósági, ellenőrzési vagy pénzügyi felügyeleti célú tevékenységük végzése szempontjából).

D. Az aukciós platformokra és az árverési tevékenységekre vonatkozó alapvető kritériumok

A kibocsátási egységeknek a Felek ETS-ében történő árverését végző szervezeteknek a következő alapvető kritériumoknak kell megfelelniük, és ennek megfelelően kell végezniük az árveréseket.

Alapvető kritériumok

Az árverést végző szervezetet olyan eljárás során kell kiválasztani, amely biztosítja az átláthatóságot, az arányosságot, az egyenlő bánásmódot, a megkülönböztetés-mentességet, valamint a különböző lehetséges aukciós platformok közötti versenyt az uniós vagy nemzeti közbeszerzési jogszabályok alapján.

Az árverést végző szervezetnek engedéllyel kell rendelkezniük e tevékenységeik elvégzéséhez, és gondoskodniuk kell a működésük során a szükséges biztosítékokról; ezek a biztosítékok többek között magukban foglalják az esetleges összeférhetetlenségek potenciális hátrányos következményeinek azonosítását és kezelését, a piacot érintő kockázatok azonosítását és kezelését, a tisztességes és szabályos árverésre vonatkozó átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és eljárásokat, valamint a megfelelő pénzügyi források biztosítását a szabályos működés elősegítése érdekében.

Az árverésekhez való hozzáférésre a megfelelő ügyfél-átvilágítási ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelmények vonatkoznak annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők ne akadályozzák az árverések működését.

Az árverés folyamatának kiszámíthatónak kell lennie, különösen az értékesítések időzítése, ütemezése, valamint a rendelkezésre bocsátandó becsült mennyiségek tekintetében. Az árverési módszer főbb elemeit, beleértve az ütemezést, az időpontokat és a becsült értékesítendő mennyiségeket, az árverések megkezdése előtt legalább egy hónappal közzé kell tenni az árverést végző szervezet honlapján. A jelentős kiigazításokat a lehető leghamarabb, előre be kell jelenteni.

A kibocsátási egységek árverése során szem előtt kell tartani azt, hogy az a lehető legkisebb hatással legyen a Felek ETS-eire. Az árverésért felelős szervezetnek biztosítania kell, hogy az árverési árak ne térjenek el jelentősen a kibocsátási egységeknek az aukciós időszakban a másodlagos piacon érvényes árától, ami az árverések hiányosságaira utalna.

Az árverésekre vonatkozó valamennyi nem bizalmas információt, beleértve az összes jogszabályt, iránymutatást és formanyomtatványt, nyílt és átlátható módon kell közzétenni. Az egyes árverések eredményeit észszerű időn belül haladéktalanul közzé kell tenni a vonatkozó, nem bizalmas információkkal együtt. Az árverések eredményeiről szóló jelentéseket legalább évente közzé kell tenni.

Annak érdekében, hogy az árverések során csökkenteni lehessen a versenyellenes magatartás, a piaci visszaélés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát, megfelelő szabályoknak és eljárásoknak kell szabályozniuk a kibocsátási egységek árverezését. A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy az ilyen szabályok és eljárások legalább olyan szigorúak legyenek, mint az egyes Felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó szabályok és eljárások. Ennek keretében az árverésért felelős szerv felel az árverések integritását biztosító intézkedések, eljárások és folyamatok bevezetéséért. Figyelemmel kíséri továbbá a piaci szereplők magatartását, és versenyellenes magatartás, piaci visszaélés, pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása esetén értesíti az illetékes hatóságokat.

Az árveréseket végző szervezet és a kibocsátási egységek árverezése felett az illetékes hatóságok megfelelő felügyeletet gyakorolnak. A kijelölt illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges hatáskörökkel és technikai intézkedésekkel, hogy felügyeljék:

—	az aukciós platformok működtetőinek szervezeti felépítését és magatartását;

—	az ügyfelek nevében eljáró hivatásos közvetítők szervezeti felépítését és magatartását;

—	a piaci szereplők magatartását és ügyleteit, a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció megelőzése érdekében;

—	a piaci szereplők ügyleteit, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében.

A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy a felügyelet legalább olyan szigorú legyen, mint az egyes Felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó felügyelet.

Svájc – a közbeszerzési szabályokkal összhangban – arra törekszik, hogy a kibocsátási egységeinek árverezésére magánszektorbeli jogalanyt vegyen igénybe.

Amíg nem kerül sor szerződéskötésre egy ilyen szervezettel, és feltéve, hogy amennyiben az egy éven belül árverésre bocsátandó kibocsátási egységek száma nem ér el egy bizonyos rögzített küszöbértéket, Svájc továbbra is alkalmazhatja az árverések tekintetében a jelenlegi gyakorlatát, nevezetesen a FOEN által végzett árveréseket, az alább felsorolt feltételek mellett:

1.	A küszöbérték 1 000 000 kibocsátási egység, beleértve a légiközlekedési tevékenységek tekintetében árverésre bocsátandó kibocsátási egységeket is.

A 1.-8. pontok alatti kritériumok az 1. és a 2. kritérium kivételével alkalmazandók, míg a 7. és a 8. kritérium csak a lehetséges mértékben alkalmazandó a FOEN-re. A 3. pont alatti alapvető kritériumokat a következő rendelkezéssel együtt kell alkalmazni: a svájci kibocsátási egységek árverésein e megállapodás aláírásának időpontjában alkalmazott árverési gyakorlat szerinti ajánlattételi jogosultságot az EGT összes olyan jogalanya számára biztosítani kell, amelyek az Unión belüli árveréseken jogosultak ajánlatot tenni.

Svájc az árverések lebonyolításával megbízhat olyan szervezeteket, amelyek az EGT területén találhatók.

II. MELLÉKLET

KAPCSOLÁSTECHNIKAI SZABVÁNYOK

A kapcsolástechnikai szabványok (Linking Technical Standards – LTS) meghatározzák:

—	a kommunikációs kapcsolat architektúráját;

—	az adatátvitel biztonságát;

—	a funkciók listáját (tranzakciók, egyeztetés stb.);

—	a webszolgáltatások meghatározását;

—	az adatnaplózási követelményeket;

—	az operatív intézkedéseket (telefonos ügyfélszolgálat, támogatás);

—	a kommunikáció-aktiválási tervet és a tesztelési eljárást;

—	a biztonsági tesztelési eljárást.

Az LTS-ek meghatározzák, hogy a jegyzékkezelőknek/tisztviselőknek minden észszerű lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az SSTL és az EUTL, valamint a kapcsolat a hét minden napján napi 24 órában működjön, továbbá hogy az SSTL, az EUTL és a kapcsolat működésének bármilyen jellegű megszakításai a minimumra korlátozódjanak.

Az LTS-ek meghatározzák, hogy az SSTL és az EUTL közötti kommunikáció SOAP (egyszerű objektumelérési protokoll) üzeneteknek a következő technológiákon (1) alapuló biztonságos cseréjéből áll:

—	SOAP-ot használó webszolgáltatások;

—	hardver-alapú virtuális magánhálózat (VPN);

—	XML (bővíthető jelölőnyelv);

—	digitális aláírás; és

—	hálózati idő protokoll (Network Time Protocol).

Az LTS-ek további biztonsági követelményeket határoznak meg a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék, az SSTL, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az EUTL számára, amelyeket egy „biztonságkezelési tervben” kell dokumentálni. Az LTS-ek különösen a következőket határozzák meg:

—	ha felmerül a gyanú, hogy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék, az SSTL, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék vagy az EUTL biztonsága veszélybe került, a Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást, és felfüggesztik az SSTL és az EUTL közötti kapcsolatot;

—

a biztonsági szabályok megsértése esetén a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az információt haladéktalanul megosztják egymással. Amennyiben a technikai részletek rendelkezésre állnak, az eseményt (dátum, ok, hatás, megoldások) bemutató jelentést a biztonság megsértését követő 24 órán belül meg kell osztani a svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő között.

Az LTS-rendszerben előírt biztonsági tesztelési eljárást az SSTL és az EUTL közötti kommunikációs kapcsolat létrehozása, illetve az SSTL vagy az EUTL új változatának vagy kiadásának esedékessége előtt el kell végezni.

Az LTS-ek két tesztelési környezetet biztosítanak a gyártási környezet mellett: a projektgazda környezetet és az elfogadási környezetet.

A Felek a svájci jegyzékkezelőn és az uniós központi tisztviselőn keresztül bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy rendszereik független biztonsági értékelését az LTS-ek biztonsági követelményeivel összhangban az elmúlt tizenkét hónapban elvégezték. Az LTS-ekben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően a szoftver minden jelentősebb új kiadásán biztonsági tesztelést és különösen behatolási tesztelést kell végezni. A szoftverfejlesztő vagy a szoftverfejlesztő alvállalkozója nem végezheti el a behatolási tesztelést.

III. MELLÉKLET

ÉRZÉKENYSÉGI SZINTEK ÉS KEZELÉSI UTASÍTÁSOK

A Felek megegyeznek abban, hogy az e megállapodás keretében kezelt és kicserélt érzékeny információk azonosítása céljából a következő érzékenységi szinteket alkalmazzák:

—	ETS korlátozott hozzáférésű információ

—	ETS érzékeny információ

—	ETS kritikus jelentőségű információ

Az „ETS kritikus jelentőségű információ” jelzéssel ellátott információ érzékenyebb, mint az „ETS érzékeny információ” jelölésű, amely ugyanakkor érzékenyebb, mint az „ETS korlátozott hozzáférésű információ” jelölésű.

A Felek megállapodnak abban, hogy az Unió jelenlegi ETS-en belüli információosztályozási politikája, valamint a svájci adatvédelmi rendelet és szövetségi adatvédelmi törvény alapján kidolgozzák a kezelési utasításokat. A kezelési utasításokat jóváhagyásra be kell nyújtani a vegyes bizottsághoz. A jóváhagyást követően az összes információt az említett kezelési utasításoknak megfelelően, az adott érzékenységi szint figyelembevételével kell kezelni.

A Felek eltérő szintű értékelése esetén a magasabb szintet kell alkalmazni.

A Felek jogszabályait az ETS érzékenységi szintek figyelembevételével ki kell egészíteni a fentiekkel egyenértékű alapvető biztonsági követelményekkel a következő adatkezelési lépésekre:

—

A dokumentum létrehozása

—

Források

—	Érzékenységi szint

—

Tárolás

—	Elektronikus dokumentum a hálózaton

—	Elektronikus dokumentum a helyi környezetben

—	Fizikai dokumentum

—

Elektronikus továbbítás

—	Telefon és mobiltelefon

—

Fax

—

E-mail

—	Adattovábbítás

—

Fizikai továbbítás

—	Szóbeli közlés

—	Személyes átadás

—	Postai rendszer

—

Felhasználás

—	Feldolgozás informatikai alkalmazásokkal

—

Nyomtatás

—

Másolás

—	Eltávolítás az állandó helyszínről

—

Információkezelés

—	A besorolás és a címzettek rendszeres értékelése

—	Archiválás

—	Törlés és megsemmisítés

IV. MELLÉKLET

AZ ETS ÉRZÉKENYSÉGI SZINTEK MEGHATÁROZÁSA

A.1. – A titkosság és az integritás szintjének meghatározása

A „titkosság”: az adatok, illetve az információs rendszer egészének vagy egy részének (például algoritmusok, programok és dokumentáció) olyan bizalmas jellege, amelyhez a hozzáférés csak felhatalmazott személyek, szervek és eljárások részére van fenntartva.

Az „integritás”: olyan garancia, hogy az információs rendszert és a feldolgozott adatokat csak szándékos és jogszerű intézkedés révén lehet módosítani, valamint hogy a rendszer pontosan és teljes mértékben a várt eredményt éri el.

Minden érzékenynek minősített ETS-információ esetében a titkosság aspektusát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az adott információ közzététele milyen potenciális hatást gyakorolna a vállalkozás szintjén, az integritás aspektusát pedig abból a szempontból kell vizsgálni, hogy az adott információ nem szándékos módon történő módosítása, részleges vagy teljes megsemmisülése milyen potenciális hatást gyakorolna a vállalkozás szintjén.

Az információ titkossági szintjének és az információs rendszer integritási szintjének meghatározása az A.2. szakaszban szereplő kritériumok alapján történik. Ezek a meghatározások lehetővé teszik az információk globális érzékenységi szintjének az A.3. szakaszban megadott táblázat segítségével történő értékelését.

A.2. – A titkosság és az integritás szintjének meghatározása

A.2.1. – „Alacsony szintű besorolás”

Alacsony szintű besorolást kap az ETS-re vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan mérsékelt kárt okozna, amely valószínűleg:

—	mérsékelten érintené a politikai vagy diplomáciai kapcsolatokat;

—	helyi szinten negatívan alakítaná a Felek vagy más intézmények imázsát vagy jó hírnevét;

—	magánszemélyeknek kellemetlenséget okozna;

—	befolyásolná a személyzet morálját/termelékenységét;

—	korlátozott mértékben magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;

—	mérsékelten érintené a Felek szakpolitikáinak eredményes kidolgozását vagy működését;

—	mérsékelten érintené a Felek megfelelő irányítását és működését.

A.2.2. – „Közepes szintű besorolás”

Közepes szintű besorolást kap az ETS-re vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan kárt okozna, amely valószínűleg:

—	kellemetlenséget okozna a politikai vagy diplomáciai kapcsolatokban;

—	kárt okozna a Felek vagy más intézmények imázsában vagy jó hírnévében;

—	magánszemélyeknek nehézségeket okozna;

—	a személyzet moráljának vagy termelékenységének ebből következő csökkenését okozná;

—	kellemetlenséget okozna a Felek vagy más intézmények számára a más partnerekkel folytatott kereskedelmi vagy általános szakpolitikai tárgyalások során;

—	magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;

—	befolyásolná a bűncselekmények nyomozását;

—	megsértené az információk titkosságára vonatkozó jogi vagy szerződéses kötelezettségeket;

—	érintené a Felek szakpolitikáinak kidolgozását vagy működését;

—	érintené a Felek megfelelő irányítását és működését.

A.2.3. – „Magas szintű besorolás”

Magas szintű besorolást kap az ETS-re vonatkozó minden olyan információ, amelynek illetéktelen személyek részére történő közzététele és/vagy integritásának elvesztése a Felek vagy más intézmények számára következésképpen olyan katasztrofális és/vagy elfogadhatatlan kárt okozna, amely valószínűleg:

—	ártana a diplomáciai kapcsolatoknak;

—	magánszemélyeknek jelentős nehézségeket okozna;

—	megnehezítené a Felek vagy más részt vevő erők operatív hatékonyságának vagy biztonságának fenntartását;

—	magánszemélyek vagy vállalkozások számára pénzügyi veszteséget okozna, illetve jogosulatlan nyereséget vagy előnyt biztosítana;

—	megsértené a harmadik felek által átadott információk titkosságának megőrzésére tett megfelelő kötelezettségvállalásokat;

—	megsértené az információk közzétételére vonatkozó törvényi korlátozásokat;

—	bűncselekmények nyomozását akadályozná vagy azok elkövetését megkönnyítené;

—	hátrányos helyzetbe hozná a Feleket a más partnerekkel folytatott kereskedelmi vagy általános szakpolitikai tárgyalások során;

—	hátráltatná a Felek szakpolitikáinak eredményes kidolgozását vagy működését;

—	veszélyeztetné a Felek megfelelő irányítását és működését.

A.3. – Az ETS-információk érzékenységi szintjének értékelése

A titkosság és az integritás szintjének az A.2. szakasz szerinti meghatározásai alapján az információk globális érzékenységi szintjének értékelését a következő táblázat segítségével kell megállapítani:

A titkosság szintjének meghatározása Az integritás szintjének meghatározása	Alacsony	Közepes	Magas
Alacsony	ETS korlátozott hozzáférésű információ	ETS érzékeny információ (vagy ETS korlátozott hozzáférésű információ (*1))	ETS kritikus jelentőségű információ
Közepes	ETS érzékeny információ (vagy ETS korlátozott hozzáférésű információ (*1))	ETS érzékeny információ (vagy ETS kritikus jelentőségű információ (*1))	ETS kritikus jelentőségű információ
Magas	ETS kritikus jelentőségű információ	ETS kritikus jelentőségű információ	ETS kritikus jelentőségű információ

”

(1) E technológiákat jelenleg az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv, valamint a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és a nemzetközi ügyleti jegyzőkönyv közötti kapcsolat létrehozására használják.

(*1) A lehetséges eltéréseket eseti alapon kell értékelni.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 245

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. szeptember 22.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		HATÁROZATOK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1628 határozata (2022. szeptember 20.) az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról, a közös tartalékalap tagállami garanciák és a 466/2014/EU határozat alapján garanciával fedezett, Ukrajnához kapcsolódó egyes pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó egyedi tartalékfeltöltési szabályok segítségével történő megerősítéséről, valamint az (EU) 2022/1201 határozat módosításáról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2022/1629 végrehajtási rendelete (2022. szeptember 21.) a Ceratocystis platani (J.M. Walter) Engelbr. & T.C. Harr. károsítónak a bizonyos körülhatárolt területeken történő visszaszorítására irányuló intézkedések megállapításáról	14
*	A Bizottság (EU) 2022/1630 végrehajtási rendelete (2022. szeptember 21.) a Grapevine flavescence dorée fitoplazma károsítónak a bizonyos körülhatárolt területeken történő visszaszorítására irányuló intézkedések megállapításáról	27
	IRÁNYELVEK
*	A Bizottság (EU) 2022/1631 felhatalmazáson alapuló irányelve (2022. május 12.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából, az ólom bizmut-stroncium-kalcium-réz-oxid szupravezető kábelekben és huzalokban, valamint ezek elektromos csatlakozásaiban való használatára vonatkozó mentesség tekintetében történő módosításáról ( 1 )	45
*	A Bizottság (EU) 2022/1632 felhatalmazáson alapuló irányelve (2022. május 12.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás céljából, az ólom egyes mágneses rezonanciás képalkotó eszközökben való használatára vonatkozó mentesség tekintetében történő módosításáról ( 1 )	48
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2022/1633 végrehajtási határozata (2022. szeptember 20.) a Covid19-járvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatok mérséklése érdekében az (EU) 2020/672 rendelet alapján a Bolgár Köztársaságnak nyújtandó ideiglenes támogatásról szóló (EU) 2020/1343 végrehajtási határozat módosításáról	52
	AJÁNLÁSOK
*	A Bizottság (EU) 2022/1634 ajánlása (2022. szeptember 16.) a médiaágazatban a szerkesztői függetlenséget és a tulajdonviszonyok átláthatóságát szavatoló belső biztosítékokról	56
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	Az EU–Svájc Vegyes Bizottság 1/2022 határozata (2022. szeptember 6.) az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között 1972. július 22-én létrejött, módosított megállapodás 2. jegyzőkönyve III. és IV. táblázatának módosításáról [2022/1635]	66

	Helyesbítések
*	Helyesbítés az (EU) 2017/1938 és a 715/2009/EK rendeletnek a földgáztárolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 29-i 2022/1032 európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 173., 2022.6.30. )	70
*	Helyesbítés az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, az uniós és a svájci kibocsátáskereskedelmi rendszer összekapcsolásáról szóló megállapodáshoz, amelyet 2017. november 23-án írtak alá Bernben ( HL L 322., 2017.12.7. )	71

Mezőgazdasági nyersanyag	Svájci hazai referenciaár	EU hazai referenciaár	4. cikk (1) bekezdés A svájci oldalon alkalmazva Különbözet a svájci/EU referenciaár között	3. cikk (3) bekezdés Az EU-oldalon alkalmazva Különbözet a svájci/EU referenciaár között
Mezőgazdasági nyersanyag	CHF/nettó 100 kg	CHF/nettó 100 kg	CHF/nettó 100 kg	EUR/nettó 100 kg
Közönséges búza	51,80	23,54	28,25	0,00
Durumbúza	–	–	1,20	0,00
Rozs	42,80	18,50	24,30	0,00
Árpa	–	–	–	–
Kukorica	–	–	–	–
Közönséges búzaliszt	91,60	46,68	44,90	0,00
Teljes tejpor	629,60	323,59	306,00	0,00
Sovány tejpor	420,10	260,22	159,90	0,00
Vaj	1 128,35	409,97	718,40	0,00
Fehér cukor	–	–	–	–
Tojás	–	–	38,00	0,00
Friss burgonya	40,05	17,05	23,00	0,00
Növényi zsiradék	–	–	170,00	0,00 ”.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.