(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Portugália kérelmét (2) a „Marmelada Branca de Odivelas” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Marmelada Branca de Odivelas” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

A 738/2000/EK bizottsági rendelet (2) az említett rendelet mellékletének 5. pontjában felsorolt, lapos felépítményre tartósan felszerelt, legfeljebb 15,5 m magasságú és legfeljebb 227 kg tömeg emelésére alkalmas, teleszkópos darukarral ellátott, szerelőkosárral és biztonsági korláttal rendelkező hidraulikus emelőszerkezettel felszerelt, elektromos motorral meghajtott négykerekű járművet mint más emelőgépet a Kombinált Nómenklatúra (KN) 8428 90 90 kódja alá sorolta be.

(2)

Az emelőszerkezetet azért zárták ki a 8427 vtsz. alól, mert nem alkalmas áruszállításra, mivel csak áruk és személyek emelésére tervezték. A 8427 vtsz. azonban nem zárja ki azokat az árucikkeket, amelyeket nem áruszállításra terveztek. Továbbá a HR Magyarázat 8427 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata (B) részének 1. pontja szerint a 8427 vtsz. alá tartoznak a mechanikusan emelhető rakfelülettel rendelkező targoncák, amelyeket elektromos vezetékek, közvilágítási rendszer stb. karbantartására használnak.

(3)

A Vámigazgatások Világszervezete (WCO) Harmonizált Rendszer Bizottságának (HR Bizottság) 2021. szeptemberi 68. ülésén elfogadták a 8427.10/1. számú áruosztályozási véleményt, amely az „önjáró, csuklós emelő” elnevezésű, elektromos motorral hajtott kerekes alapegységből álló, csuklós hidraulikus emelőszerkezettel rendelkező, az emelőkarra felszerelt szerelőkosárral (kosárral vagy fülkével) rendelkező árucikk besorolására vonatkozott. Ennek az emelőkarnak a legnagyobb sebessége 5,2 km/h (összehajtva), illetve 0,8 km/h (kihajtva), maximális üzemi magassága 15,7 m, legnagyobb bruttó tömege 6 500 kg, és a szerelőkosár legfeljebb 227 kg tömeg emelésére alkalmas. A szerelőkosárban egy személy fér el, aki a magasban tud munkát végezni. A terméket a Harmonizált Rendszer (HR) 8427 10 vámtarifaalszáma alá sorolták be, és objektív jellemzői alapján megfelel a 8427 10 10 KN-kódnak mint legalább 1 méter emelőmagasságú, elektromotoros önjáró targonca.

(4)

Tekintettel arra, hogy a termék jellemzői azonosak a 738/2000/EK rendelet mellékletének 5. pontjában leírt árucikk jellemzőivel, illetve azokhoz nagyon hasonlítanak, az említett rendelet mellékletében meghatározott árucikk tarifális besorolása nincs összhangban a 8427.10/1 áruosztályozási véleménnyel.

(5)

A 87/369/EGK tanácsi határozat (3) révén az EU a WCO Vámegyüttműködési Tanácsa által összeállított Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény szerződő fele. A HR Bizottság által jóváhagyott áruosztályozási vélemények az uniós tarifális intézkedések számára útmutatóként szolgálnak.

(6)

A Harmonizált Rendszer nemzetközi szinten egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása céljából, és tekintettel arra, hogy a 8427.10/1 áruosztályozási vélemény összhangban van a HR 8427 vámtarifaszám és 8427 10 alszám szövegével, a 738/2000/EK rendelet mellékletének 5. pontját el kell hagyni.

(7)

A 738/2000/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

A 2004/570/KKBP együttes fellépés 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy hozza meg a vonatkozó határozatokat az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai műveletéhez EU műveleti parancsnok (a továbbiakban: EU műveleti parancsnok) kinevezéséről.

(2)

A PBB 2018. október 8-án elvi határozatot hozott arról, hogy 2019. március 29-től a Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságának (SHAPE) helyettes vezérkari főnökét kell kinevezni EU műveleti parancsnokká, amennyiben a NATO megerősíti, hogy a helyettes vezérkari főnök rendelkezésre áll a pozíció betöltésére.

(3)

Az Észak-atlanti Tanács 2018. december 7-én megerősítette, hogy a SHAPE helyettes vezérkari főnöke rendelkezésre áll, hogy a „Berlin plusz” megállapodások értelmében 2019. március 29-től betöltse az EU műveleti parancsnok pozícióját.

(4)

A PBB 2020. július 2-án elfogadta a (KKBP) 2020/1010 határozatot (2), amellyel 2020. július 18-től a SHAPE helyettes vezérkari főnökét, Brice HOUDET vezérőrnagyot nevezte ki EU műveleti parancsnokká.

(5)

A NATO 2022. szeptember 1-jén úgy határozott, hogy az említett időponttól Brice HOUDET altábornagy helyére Hubert COTTEREAU altábornagyot nevezi ki a SHAPE helyettes vezérkari főnökének. Hubert COTTEREAU altábornagynak az említett időponttól EU műveleti parancsnokként is fel kell váltania Brice HOUDET altábornagyot.

(6)

Az Európai Unió Katonai Bizottsága 2022. szeptember 7-én megállapodott arról, hogy azt ajánlja, hogy 2022. szeptember 1-től Hubert COTTEREAU altábornagyot nevezzék ki EU műveleti parancsnoknak.

(7)

A (KKBP) 2020/1010 határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(8)

Az Európai Tanács a 2002. december 12–13-i koppenhágai ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben kijelentette, hogy a „Berlin plusz” megállapodások és azok végrehajtása kizárólag az Unió azon tagállamaira fognak vonatkozni, amelyek egyben vagy NATO-tagállamok is, vagy a „Partnerség a Békéért” részes felei, és amelyek következésképpen a NATO-val kétoldalú biztonsági megállapodásokat kötöttek,

(1)

Az (EU) 2018/1240 rendelet létrehozza az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (a továbbiakban: ETIAS) az olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, akik mentességet élveznek azon követelmény alól, amelynek értelmében a tagállamok területére való belépéshez és az ottani tartózkodáshoz vízummal kell rendelkezni.

(2)

Annak érdekében, hogy a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége határozni tudjon a találatot eredményező kérelmekről, vagy azon tagállam ETIAS nemzeti egysége, amelybe a harmadik országbeli állampolgár utazni szándékozik, határozni tudjon a korlátozott területi érvényességű vízum iránti kérelmekről, az igénylőlapon megadott információknak hiánytalannak és pontosnak kell lenniük. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az ETIAS nemzeti egység – amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik kellő információval a határozathozatalhoz – egy előre meghatározott listát használva bekérje a szükséges további információt vagy dokumentumokat a kérelmezőtől.

(3)

Meg kell állapítani azon előre meghatározott lista tartalmát és formátumát, amely a kérelmezőktől az ETIAS nemzeti egységek által az (EU) 2018/1240 rendelet 27. cikkének (3) bekezdésével és 44. cikkének (3) bekezdésével összhangban bekérhető további információkat és dokumentumokat tartalmazza. A listának általános jelleggel fel kell sorolnia a bekérhető információkat és dokumentumokat, ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy a kérelmező olyan információkat vagy dokumentumokat is benyújtson, amelyek saját megítélése szerint szükségesek lehetnek.

(4)

A kérelmezőt egyértelműen tájékoztatni kell arról, hogy milyen információk és dokumentumok benyújtására szólítják fel őt. Az előre meghatározott lista műszaki kivitelezésének ezért lehetővé kell tennie az ETIAS nemzeti egységek számára a kiválasztott lehetőség(ek) leírásának feltüntetését. A műszaki kivitelezésnek továbbá biztosítania kell azt is, hogy a rendszer alapértelmezés szerint jelezze a kérelmezőnek, hogy a kérelmével kapcsolatban általa szükségesnek ítélt bármely információt vagy dokumentumot benyújthat.

(5)

A kérelmező által határidőn belül benyújtott információknak vagy dokumentumoknak lehetővé kell tenniük, hogy a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége a kérelem tárgyában határozatot hozzon. Ugyanakkor a kért további információk vagy dokumentumok benyújtásának elmulasztása nem vonhatja maga után az utazási engedély iránti kérelem automatikus elutasítását.

(6)

Emellett olyan szabályokat is meg kell állapítani, amelyek az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) összhangban megfelelően szavatolják a kérelmezők személyes adatainak védelmét, valamint azt, hogy az ilyen adatokhoz kizárólag az arra jogosult hatóságok férhessenek hozzá.

(7)

Ez a határozat nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) alkalmazását.

(8)

Mivel az (EU) 2018/1240 rendelet a schengeni vívmányokra épül, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően Dánia bejelentette, hogy nemzeti jogában végrehajtja az (EU) 2018/1240 rendeletet. Ennélfogva ez a határozat Dániára nézve kötelező.

(9)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország nem vesz részt (4). Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(10)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (8) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (10) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(13)

Ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(14)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2021. június 21-én véleményt nyilvánított,

(1)

2022. június 22-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy a vállalati szektort érintő vásárlási program (CSPP) keretét úgy módosítja, hogy az a CSPP-referenciamutatót az éghajlati szempontból jobb teljesítményt nyújtó kibocsátók felé „billentse el”. Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács pontosította azt, hogy az „elbillentés” azt jelenti, hogy az eurorendszer mérlegében az éghajlati szempontból jobb teljesítményt nyújtó vállalatok által kibocsátott eszközök arányát növelik a gyengébb éghajlati teljesítményt nyújtó vállalatokéihoz képest. A Kormányzótanács továbbá úgy határozott, hogy a gyengébb éghajlati teljesítményt nyújtó kibocsátók kötvényeire futamidőkorlátot állapít meg. A kibocsátók éghajlati szempontú teljesítményét az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk, a szén-dioxid-csökkentési célkitűzéseik ambíciószintje és az éghajlattal kapcsolatos közzétételeik alapján kell mérni. A kibocsátók éghajlati szempontú teljesítményének értékelését és az elbillentési tényezők kiszámítását a Kormányzótanács által jóváhagyott módszertan alkalmazásával kell megvalósítani.

(2)

Ez követi a Kormányzótanács monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát, valamint az azt kísérő, 2021. július 8-én közzétett, éghajlattal kapcsolatos cselekvési tervet (1). Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács elismerte, hogy az éghajlatváltozás kezelése világméretű kihívás és az Európai Unió szakpolitikai prioritása, valamint hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás és a fentarthatóbb gazdaságra való átállás érinti az árstabilitási kilátásokat, mivel hatással van számos makrogazdasági mutatóra és a monetáris politika transzmissziójára. Az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai és átállási kockázatok befolyásolhatják az eurorendszer mérlegében szereplő eszközök értékét és kockázati profilját. Ez különösen igaz a vállalati szektor eszközvásárlásaira, mivel az eurorendszer mérlegét érintő, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok a végleges vásárlások esetében magasabbak a hitelezési műveleteknél felmerülőkhöz képest. Az intézkedésekre így szükség van annak érdekében, hogy az eurorendszer a lehető leghatékonyabban kezelni tudja azokat az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat, amelyeknek ki van téve a monetáris politika végrehajtása során, az árstabilitás fenntartásának elérésére irányuló elsődleges célkitűzésének megvalósítása keretében. A pénzügyi veszteségek kockázatának korlátozására irányuló intézkedések eurorendszer általi elfogadása a monetáris politika meghatározásának és végrehajtásának részét képezi, amint azt a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának (a továbbiakban: a KBER alapokmánya) 18.1. cikke is kifejezi, amelynek értelmében az eurorendszer megfelelő fedezet mellett történő hitelnyújtás révén hitelműveleteket végezhet.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 127. cikkének (1) bekezdése és 282. cikkének (2) bekezdése értelmében, amint azt a KBER alapokmányának 2. cikke kifejezi, az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül az eurorendszer támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében megállapított uniós célkitűzések megvalósításához. E célkitűzések közé tartozik a környezet minőségének magas fokú védelme és javítása. Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: az európai klímarendelet) a Párizsi Megállapodásban (3) meghatározott hosszú távú hőmérsékleti cél elérése érdekében rögzíti az Unióban 2050-re kötelezően teljesítendő klímasemlegességi célkitűzést. Az európai klímarendelet az Unió gazdaságpolitikájának minden elképzelhető vonatkozását érinti, ezért az Unió általános gazdaságpolitikájának részét képezi, amelyet az EKB-nak támogatnia kell. Mindezek alapján monetáris politikai eszközeinek kiigazításakor a Kormányzótanács azt a kialakítást fogja választani, amelyik a legjobban támogatja az Unió általános gazdaságpolitikáját, feltéve, hogy az eszközkészlet két kialakítása egyaránt kedvező és nem hátrányos az árstabilitásra nézve. Az éghajlatváltozási megfontolásoknak a referenciaallokációba való beépítése enyhíteni szándékozik az eurorendszer mérlegét érintő, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatot azáltal, hogy csökkenti az eurorendszer vállalati állományainak karbonintenzitását. Az intézkedést úgy tervezték, hogy semleges hatást gyakoroljon a monetáris politikai irányvonalra az általános finanszírozási feltételek tekintetében. Mivel ez az intézkedés egyaránt kedvező és nem hátrányos az árstabilitásra nézve, bevezetése az Unió általános gazdaságpolitikáinak támogatását is szolgálja.

(4)

Az éghajlatváltozási megfontolásoknak a referenciaallokációba való beépítése a gyengébb éghajlati teljesítményt nyújtó kibocsátók kötvényeire vonatkozó futamidőkorlát bevezetésével együtt támogatja továbbá a CSPP arányosságát is, mivel csökkenti az eurorendszer vállalati eszközvásárlásaiból eredő, várható hosszabb távú, éghajlattal kapcsolatos kockázatot, biztosítva ezáltal azt, hogy a CSPP nem lépi túl a célja eléréséhez szükséges mértéket. Továbbá a CSPP-referenciamutató elbillentési módszertanát már önmagában arányosnak alakították ki. A közvetlenül a kibocsátásokhoz és ezáltal az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázathoz és a klímasemlegességhez kapcsolódó mérőszámok három objektív kategóriáját veszi figyelembe: az első a kibocsátó múltbeli karbonkibocsátása; a második az előremutató éghajlati mérőszámok, mint például az, hogy a kibocsátók rendelkeznek-e megfelelő módszertan alapján értékelt, amibíciózus és hiteles dekarbonizációs célkitűzésekkel; a harmadik pedig a kibocsátók éghajlattal kapcsolatos közzétételeinek minősége és teljessége, valamint az ilyen közzétételek harmadik felek általi hitelesítése. Az éghajlattal kapcsolatos értékelési módszertan kialakítása útmutatóként figyelembe veszi ezen túlmenően az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóra vonatkozó követelményeket előíró rendelkezéseit. Végül, az éghajlattal kapcsolatos értékelési módszertant felülvizsgálják és szükség szerint aktualizálják annak érdekében, hogy tükrözze az éghajlattal kapcsolatos adatok és modellek fokozódó rendelkezésre állását, valamint a vonatkozó szabályozói fejleményeket és a kockázatértékelési képességek javulását, ami például az eurorendszer mérlegének éghajlati stressztesztjén keresztül valósul meg.

(5)

Ezen túlmenően az éghajlatváltozási megfontolásoknak a referenciaallokációba való beépítésével az eurorendszer figyelembe veszi az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat, a szabályozói és jogi fejleményeket, valamint az adatok jelenlegi rendelkezésre állását és minőségét, miközben fenntartja a vásárlási programok széles körét, összhangban azzal a kötelezettséggel, hogy a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban kell eljárni, előnyben részesítve a források hatékony elosztását.

(6)

Végül, ez az intézkedés biztosítja, hogy a CSPP teljes mértékben megfelel az eurorendszer EUMSZ 11. cikk szerinti kötelezettségeinek, amely cikk előírja, hogy a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, és ezek közé tartozik az Unió monetáris politikája is. Hasonlóképpen biztosítja az, hogy a CSPP eleget tesz az eurorendszer EUMSZ 7.cikk szerinti kötelezettségeinek, amely cikk előírja az Unió számára, hogy biztosítsa a különböző politikái és tevékenységei összhangját.

(7)

Az eurorendszer a referenciaallokációnak az e határozatban rögzített módosítását a 2022. október 1-jén vagy azt követően kiegyenlített ügyletekre fogja alkalmazni.

(8)

Ezért az (EU) 2016/948 európai központi banki határozatot (EKB/2016/16) (5) ennek megfelelően módosítani kell,