(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020 áprilisában az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) módosított (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek (a továbbiakban: üvegrost szövetek) behozatalára. A hatályban lévő dömpingellenes vámok vámtétele a Kínából származó behozatal esetében a 34 %-tól 69 %-ig terjedő tartományban van, az Egyiptomból származó behozatal esetében pedig 20 %. A Bizottság a vámok kivetéséhez vezető vizsgálatot 2019 februárjában indította (a továbbiakban: eredeti vizsgálat). (4)

(2)

A Bizottsághoz az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján kérelem érkezett annak érdekében, hogy kivizsgálja, hogy a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetekre vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek megvalósul-e a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatallal történő kijátszása, és vezessen be nyilvántartásbavételi kötelezettséget erre a behozatalra vonatkozóan.

(3)

A kérelmet 2021. november 3-án nyújtotta be az üvegrostszövet-gyártók TECH-FAB Europe e.V elnevezésű uniós szövetsége (a továbbiakban: kérelmező).

(4)

A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetekre vonatkozó intézkedések bevezetését követően a Kínából, az Egyiptomból és a Törökországból az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában megváltozott a kereskedelem szerkezete. A kereskedelem szerkezetének megváltozása a jelek szerint annak eredményeként állt elő, hogy az üvegrost szöveteket törökországi összeállítási, illetve befejezési művelet után különösen egy Turkiz Composite Materials Technology Üretim Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi elnevezésű vállalat (5) (a továbbiakban: Turkiz Composite) Törökországban adta fel az Unióba. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a szóban forgó összeállítási műveletek kijátszást valósítanak meg, tekintettel arra, hogy a műveletek végzése a Kínából és az Egyiptomból érkező üvegrost szövetekre alkalmazandó dömpingellenes vámok kivetéséhez vezető dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azt megelőzően kezdődött meg vagy nőtt meg jelentősen. Ezen túlmenően a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy a Kínából és az Egyiptomból érkező részek értéke legalább 60 %-ot képvisel az összeállított termék összértékén belül, valamint hogy az összeállítási vagy befejezési műveletek során a felhasznált részekhez hozzáadott érték kisebb a gyártási költség 25 %-ánál.

(5)

Emellett a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a gyakorlat, eljárás vagy munka a mennyiséget és az árakat illetően aláásta a meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatását. A jelek szerint a vizsgált termékből jelentős mennyiségek érkeztek az EU piacára. Elegendő bizonyíték állt rendelkezésre továbbá arra vonatkozóan is, hogy az üvegrost szövetek behozatala kárt okozó árakon történt.

(6)

Végezetül a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Törökországban feladott üvegrost szöveteket az üvegrost szövetek tekintetében korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingáron exportálták.

(7)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó, az (EU) 2020/492 végrehajtási rendelet hatálybalépésekor az ex 7019 39 00, ex 7019 40 00, ex 7019 59 00 és ex 7019 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019390080, 7019400080, 7019590080 és 7019900080) alá tartozó, következőképpen meghatározott termék: folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (a továbbiakban: érintett termék). A jelenleg hatályban lévő intézkedések erre a termékre alkalmazandók.

(8)

A vizsgált termék megegyezik az előző preambulumbekezdésben meghatározott termékkel, de Törökországban adják fel, és akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelenthetik (a termék az (EU) 2021/2230 bizottsági végrehajtási rendelet (6) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) hatálybalépésekor a 7019390083, 7019400083, 7019590083 és 7019900083 TARIC-kódok alá tartozott; a továbbiakban: vizsgált termék).

(9)

A vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy a Kínából és az Egyiptomból az Unióba exportált, valamint a Törökországban feladott, akár Törökországból, akár nem onnan származó üvegrost szövetek alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint felhasználási területei megegyeznek, ennélfogva az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(10)

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindításához, a Bizottság az (EU) 2021/2230 végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított, és nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan.

(11)

Az uniós székhelyű LM Wind Power szélturbinalapát-gyártó előadta, hogy elegendő bizonyíték hiányában a vizsgálat megindítása nem volt indokolt, ezért a vizsgálatot haladéktalanul meg kell szüntetni.

(12)

Véleménye szerint nem valósult meg kijátszás, hiszen a kereskedelem szerkezete sem Törökország és az Unió, sem pedig Kína és Egyiptom és az Unió viszonylatában nem változott meg, ami a kijátszást megvalósító gyakorlat jele lenne. A fél előadta továbbá, hogy a törökországi gyakorlat, eljárás vagy munka az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem tartozik. A kérelem nem tartalmazott pozitív bizonyítékot különösen arra nézve, hogy Törökországon keresztül valóban szállítottak az Unióba Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szöveteket. Emellett a gyakorlat, eljárás vagy munka nem tekinthető kismértékű módosításnak, mivel a vizsgált termék feldolgozott termék, és mint ilyen az alapanyagaitól (főként az üvegrost előfonatoktól) eltérő terméket alkot, sem pedig összeállítási műveletnek, különösen mivel a vizsgált termék és az üvegrost előfonatok nem ugyanazon vámtarifaszámok alá tartoznak.

(13)

A fél azt is állította, hogy a Törökországban egy törökországi üvegrostszövet-gyártó üzem létesítésén keresztül megvalósuló gyakorlatnak, eljárásnak vagy munkának az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében volt megfelelő magyarázata és gazdasági indoka. Törökországban – elsősorban a törökországi szélenergia-ágazatnak köszönhetően – jelentős, például 2020-ban mintegy 20 000–25 000 tonnányi volt az üvegrost szövetek iránti kereslet. A kereslet egyre nő, amit az is jelez, hogy egy török vállalat 2018-ban évi 70 000 tonna termelőkapacitású új üvegrostszövet-gyártó üzemet létesített. Végezetül a fél előadta, hogy a Törökországhoz közeli szomszédos térségekben, például a Közel-Keleten és Afrikában szintén egyre nő a kereslet, és ez szintén indoka volt a törökországi gyártóüzem létesítésének.

(14)

Hasonló észrevételek érkeztek egy másik, Vestas Wind Systems A/S elnevezésű, szintén uniós székhelyű szélturbinalapát-gyártótól, valamint az üvegrost szövetek egy, a törökországi Marmarában található ASB európai vámszabad területen működő török exportáló gyártójától, a Turkiz Composite-től.

(15)

Törökországi székhelyének gazdasági indokát illetően a Turkiz Composite azt is előadta, hogy a kínai anyavállalat igazgatótanácsa már 2018. április 24-én döntött a vállalat törökországi létesítéséről, azaz jóval azelőtt, hogy a Bizottság megindította volna az (1) preambulumbekezdésben említett intézkedésekhez vezető eredeti vizsgálatot. (7)

(16)

Az egyiptomi hatóságok előadták, hogy tisztességtelen Egyiptomot hírbe hozni ezzel a vizsgálattal, hiszen az intézkedések kijátszását megvalósító gyakorlat nem érintette Egyiptomot. Az egyiptomi hatóságok az LM Wind Power felvetéseihez hasonlóan előadták továbbá, hogy nincsenek bizonyítékok az intézkedések kijátszására vonatkozóan sem azt a formát illetően, hogy az Egyiptomból exportált üvegrost előfonatok felhasználásával összeállítási műveletet végeztek, sem pedig azt, hogy az Egyiptomból és a Kínából származó üvegrost szövetekkel Törökország és az Unió viszonylatában átrakodást végeztek volna. Emellett az egyiptomi hatóságok előadták, hogy nincs bizonyíték a kereskedelem szerkezetének megváltozására.

(17)

A török hatóságok hangsúlyozták, hogy Törökországban jelentős telepített kapacitás áll rendelkezésre és jelentős mennyiségű üvegrost szövetet gyártanak, továbbá hogy álláspontjuk szerint az irányadó feltételeket teljesítő török belföldi gyártóknak mentességet kellene kapniuk az intézkedések kiterjesztése alól.

(18)

Végezetül egy üvegrost-erősítésű műanyag csőrendszereket és megoldásokat kínáló uniós vállalat, az Amiblu Holding GmbH előadta, hogy az Uniónak érdekében áll fellépni a harmadik országokból, köztük Törökországokból érkező üvegrost szövetek behozatalával kapcsolatos, kijátszást megvalósító piactorzító magatartásformákkal szemben. Álláspontja szerint különösen az uniós vállalkozások versenyhelyzetét befolyásolja, hogy a török versenytársaik nem tartoznak dömping- és szubvencióellenes intézkedések hatálya alá az üvegrost előfonatok importjával kapcsolatban. A vállalat emellett a harmadik országokban, köztük Törökországban alkalmazott kijátszási mechanizmusok szisztematikus vizsgálatára buzdította a Bizottságot.

(19)

A vizsgálat megindításával kapcsolatos felvetésekkel összefüggésben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vizsgálatot a kérelemben benyújtott arra vonatkozó bizonyítékok alapján indította meg, hogy különösen a Turkiz Composite elnevezésű vállalat az üvegrost szöveteket – Törökországban végzett összeállítási műveletek után – Törökországon keresztül szállítja az Unióba.

(20)

Emellett a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy a műveleteknek a vám kivetésén kívül semmilyen más gazdasági indoka nem volt, például hivatkozott a China Hengshi Foundation Company Limited 2018. évi éves beszámolójára. (12) A kérelem szerint a 2018. évi éves beszámoló a China National Building Materials csoport tevékenységének törökországi bővítésével kapcsolatos operatív kockázatok között utalt „a termékeinkre az Európai Unió által kivetett dömpingellenes vámokból és a kínai–amerikai kereskedelmi súrlódásokból fakadó kockázatok[ra]”. (13)

(21)

Ennek alapján a Bizottság elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a kérelem nem tartalmazott elegendő bizonyítékot a vizsgálat megindításához. Az Amiblu Holding GmbH és a török hatóságok észrevételeit a Bizottság tudomásul vette.

(22)

A vizsgálati időszak a 2019. január 1-jétől 2021. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A Bizottság a vizsgálati időszak tekintetében adatokat gyűjtött többek között a kereskedelem szerkezetének az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követő állítólagos megváltozására, valamint a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázattal vagy gazdasági indokkal nem magyarázható gyakorlat, eljárás vagy munka meglétére vonatkozóan. A Bizottság a 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig tartó időszak (a továbbiakban: adatszolgáltatási időszak) tekintetében további adatokat gyűjtött annak vizsgálata érdekében, hogy a behozatal az árak és/vagy a mennyiségek tekintetében aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását, valamint hogy megvalósult-e dömping.

(23)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta Kína, Egyiptom és Törökország hatóságait és ismert exportáló gyártóit, az uniós gazdasági ágazatot, valamint az EU–Törökország Társulási Tanács elnökét.

(24)

Emellett a Bizottság felkérte Törökország Európai Unió melletti képviseletét, hogy bocsássa rendelkezésére azon exportáló gyártók és/vagy képviseleti szervezetek nevét és címét, amelyek a kérelmező által a kérelemben megjelölt törökországi exportáló gyártókon kívül érdekeltek lehetnek a vizsgálatban való részvételben.

(25)

A Bizottság a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétette a törökországi gyártók/exportőrök számára összeállított mentességi űrlapokat, valamint a kínai és az egyiptomi gyártók/exportőrök és az uniós importőrök számára összeállított kérdőíveket.

(26)

A hat ismert törökországi gyártó közül négy nyújtott be mentességi kérelmet. Ezek a vállalatok a következők voltak:

(27)

Emellett hat, a Turkiz Composite-tel kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalat nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(28)

Kitöltött kérdőív érkezett ezen túlmenően a magyarországi Metyx Hungary Korlátolt Felelősségű Társaságtól (a Telateks Tekstil Ürünleri Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi által gyártott üvegrost szövetek nem független importőre), valamint a Saertex GmbH & Co. KG németországi vállalattól (a Saertex Turkey Teksil Ltd Şti. által gyártott üvegrost szövetek importőre, egyben anyavállalat).

(29)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek. Mindegyik fél tájékoztatást kapott arról, hogy a szükséges információk hiánytalan benyújtásának elmulasztása, illetve a hiányos, hamis vagy félrevezető információk benyújtása az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, és a Bizottság a vizsgálat ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozhatja.

(30)

Az LM Wind Power 2022. február 4-én meghallgatáson vett részt. Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite július 12-én meghallgatáson vett részt.

(31)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a lehetséges kijátszás tekintetében a következőket kell megvizsgálni:

(32)

A kérelem szerint átrakodás valósult meg, és ennek keretében Törökországban az érintett terméket úgy adták fel az Unióba, hogy előzetesen összeállítási, illetve befejezési műveleteknek vetették őket alá (lásd a (4) preambulumbekezdést).

(33)

Az átrakodással kapcsolatban a vizsgálat nem azonosított bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a négy együttműködő exportáló gyártó bármelyike részt vett volna ilyen gyakorlatban. Ezért ezt az állítást a vizsgálat nem tudta megerősíteni.

(34)

Az összeállítási, illetve befejezési műveletek kapcsán a Bizottság kifejezetten azt elemezte, hogy teljesülnek-e az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek, ezen belül különösen:

(35)

A (26) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően négy törökországi exportáló gyártó mentességet kért az intézkedések alól arra az esetre, ha azokat a Bizottság kiterjesztené Törökországra. Ezek a vállalatok az eljárás során mindvégig együttműködést tanúsítottak: benyújtották a mentességi kérelem űrlapját, és válaszoltak a hiánypótlást kérő levelekre. A törökországi exportáló gyártók nagyfokú együttműködést mutattak, figyelemmel arra, hogy az Unióba irányuló üvegrostszövet-kivitel tekintetében a mentességi kérelmükben megjelölt exportvolumenek összesített értéke megfelelt az adatszolgáltatási időszak alatti teljes török importvolumen tekintetében az Eurostat behozatali statisztikáiban szereplő mennyiségnek.

(36)

A Bizottság az alaprendelet 16. cikke alapján ellenőrző látogatást tett a Turkiz Composite helyiségeiben. A három másik jelentkező gyártótól eltérően ez a vállalat csaknem minden alapanyagot, a fő alapanyagnak, az üvegrost előfonatoknak pedig 100 %-át vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól importálta. Emellett az adatszolgáltatási időszakban ez a vállalat az üvegrost szövetek messze a legnagyobb törökországi exportáló gyártója volt. Ez a vállalat az adatszolgáltatási időszakban több üvegrost szövetet exportált az Unióba, mint a másik három együttműködő törökországi exportáló gyártó együttvéve.

(37)

Az 1. táblázat bemutatja, hogyan alakult az üvegrost szövetek Kínából, Egyiptomból és Törökországból érkező behozatala a vizsgálati időszakban.

1. táblázat

Az üvegrost szövetek behozatala az Unióba a vizsgálati időszakban (tonna)

(38)

Az 1. táblázat tanúsága szerint az üvegrost szövetek Törökországból érkező behozatala a 2019. évi 2 334 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 8 367 tonnára nőtt. A 2019 és az adatszolgáltatási időszak viszonylatában bekövetkezett jelentős növekedés időben egybeesett a tevékenységét 2019 márciusában kezdő Turkiz Composite termelésének növekedésével.

(39)

Az üvegrost szövetek Kínából érkező behozatala a 2019. évi 43 460 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 33 263 tonnára, míg az üvegrost szövetek Egyiptomból érkező behozatala a 2019. évi 11 349 tonnáról 3 608 tonnára csökkent.

(40)

A 2. táblázat a Globális Kereskedelmi Atlasz adatbázisában található török importstatisztikák alapján bemutatja, hogyan alakult az üvegrost előfonatok Kínából és Egyiptomból Törökországba érkező importja.

2. táblázat

Az üvegrost előfonatok importja Egyiptomból és Kínából Törökországba a vizsgálati időszakban (tonna)

(41)

Az üvegrost szövetek gyártásának fő alapanyaga az üvegrost előfonat. Ezt az alapanyagot további feldolgozásnak vetik alá az üvegrost szövet előállításához. A Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok szerint a Törökországból az Unióba exportált üvegrost szöveteket főként üvegrost előfonatból állították elő.

(42)

A 2. táblázat tanúsága szerint az üvegrost előfonatok Kínából Törökországba érkező importja jelentősen, a 2019. évi 6 996 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 19 201 tonnára nőtt. Az üvegrost előfonatok Egyiptomból Törökországba érkező importja szintén jelentős mértékben nőtt, a 2019. évi 9 142 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 30 149 tonnára. A Kínából és az Egyiptomból érkező import mind 2020-ban, mind pedig az adatszolgáltatási időszakban az üvegrost előfonatok teljes törökországi importjának körülbelül 70 %-át tette ki. Emellett az üvegrost előfonatok Kínából és Egyiptomból Törökországba érkező importja tekintetében bekövetkezett jelentős növekedés időben egybeesett azzal, hogy a Turkiz Composite 2020 májusában elkezdett szállítani a legnagyobb európai vevőjének, ami azt eredményezte, hogy megnőtt az üvegrost szövetek gyártásához felhasznált üvegrost előfonatok felhasználása.

(43)

A Turkiz Composite előadta, hogy az üvegrost szövetek előállításához általa felhasznált összes üvegrost előfonatot Kínából és Egyiptomból, elsősorban a vállalattal kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól szerezte be. A vállalat ezeket az előfonatokat a 7019 12 HR-kód alatt importálta. A Kínából és az Egyiptomból Törökországba érkező importon belül az e kód alá tartozó import mutatta a legszámottevőbb növekedést.

(44)

Az üvegrost előfonatok Kínából és Egyiptomból Törökországba érkező importjának jelentős növekedése arra utal, hogy Törökországban nőtt a kereslet ezen alapanyagok iránt, ami – legalábbis részben – azzal magyarázható, hogy az adatszolgáltatási időszakban nőtt az üvegrost szövetek termelése és Törökországból történő kivitele. Ezt a Turkiz Composite által szolgáltatott információk is megerősítették.

(45)

Egyfelől az üvegrost szövetek Törökországból az Unióba irányuló kivitelének növekedése, másfelől pedig az üvegrost szövetek Kínából és Egyiptomból az Unióba irányuló kivitelének csökkenése az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében változást jelent a Törökország és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében, figyelemmel arra is, hogy a 2. táblázat tanúsága szerint az adatszolgáltatási időszakban 2019-hez képest jelentősen nagyobb volt az üvegrost előfonatok Kínából és Egyiptomból Törökországba irányuló exportja.

(46)

A Turkiz Composite azt állította, hogy létrehozásának volt megfelelő magyarázata és gazdasági indoka. Állítása szerint azért döntöttek a Törökországban való létrehozása mellett, mert Törökországban jelentős volt, a Törökország szomszédságában lévő nem európai uniós országokban (elsősorban Egyiptomban, Jordániában, Iránban, és bizonyos mértékig Szaúd-Arábiában) pedig nőtt az üvegrost szövetek iránti kereslet, továbbá mert Törökországban jelentős és növekvő kereslet mutatkozott az üvegrost előfonatok iránt is.

(47)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a Turkiz Composite már az eredeti vizsgálat megindítása előtt döntött a törökországi vállalat létesítése mellett. A vállalat 2018. június 1-jén jött létre, de csak 2019 márciusában kezdte meg működését, mert ingatlant kellett találnia, és meg kellett vásárolnia, a helyszínre kellett szállítania, telepítenie kellett és be kellett vizsgálnia az üvegrost szövetek termeléséhez felhasznált gépeket. A termelés megkezdése egybeesett a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó eredeti vizsgálat megindításának időpontjával.

(48)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése ugyanakkor kapcsolatot állít fel a kérdéses gyakorlat, eljárás vagy munka és a kereskedelem szerkezetének megváltozása között, hiszen ez utóbbinak az előbbi „eredményeként” kell előállnia. Tehát a kereskedelmi szerkezet megváltozását eredményező gyakorlat, eljárás vagy munka mögött kell lennie a vám kivetésén kívüli megfelelő magyarázatnak vagy gazdasági indoknak ahhoz, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében ne minősüljön kijátszásnak.

(49)

Ennek fényében irreleváns az az érv, hogy a vállalatot a belföldi, az afrikai és a közel-keleti piacok kiszolgálására hozták létre, hiszen nem a vállalat létrehozása az a gyakorlat, eljárás vagy munka, amely a kereskedelem szerkezetének megváltozását eredményezte. A változást eredményező gyakorlatot a Törökországban végzett összeállítási, illetve befejezési műveletek alkották, hiszen ezek vezettek az üvegrost szövetek (az összeállított termék) Unióba irányuló exportjának növekedéséhez. A Turkiz Composite által az Unióba értékesített üvegrost szövetek összértéke akkor nőtt meg jelentősen, amikor a vállalat 2020 májusában fokozatosan elkezdte növelni szállításait a legnagyobb európai vevője részére (lásd a (42) preambulumbekezdést), ami viszont időben egybeesett az eredeti intézkedések bevezetésének időpontjával (lásd az (1) preambulumbekezdést).

(50)

Továbbá az a körülmény, hogy az eredetileg a belföldi, az afrikai és a közel-keleti piacok kiszolgálására létrehozott vállalat a dömpingellenes vizsgálat megindítását követően ténylegesen a belföldi és az uniós piacot szolgálja ki, (14) további jele annak, hogy összeállítási tevékenységét a vizsgálatra reagálva alakította ki, majd pedig a vámok kivetésére reagálva fokozta tovább.

(51)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite és az LM Wind Power előadta, hogy a Bizottság érvelésében a gazdasági indok jogi elemzéséből hiányzik egy lépés, nevezetesen annak értékelése, hogy a gyakorlatnak, eljárásnak vagy munkának volt-e gazdasági indoka vagy megfelelő magyarázata. Emellett a két fél kijelentette, hogy a Bizottság helytelen időpontot választott vizsgálatának alapjául, tudniillik nem ismerte fel, hogy „a vámok kivetésének”, nem pedig a vizsgálat megindításának kell okként a gyakorlat, eljárás vagy munka mögött állnia. Végezetül a két fél előadta, hogy ha a Bizottság helyesen végezte volna el a jogi elemzést, akkor arra a következtetésre jutott volna, hogy a Turkiz Composite létrehozásának volt megfelelő magyarázata és gazdasági indoka. Kijelentették, hogy a törökországi üzem létrehozásának fő indoka a törökországi belföldi piac kiszolgálása volt.

(52)

A Bizottság elutasította ezeket a felvetéseket. Először: a Bizottság igenis értékelte, hogy a gyakorlatnak, eljárásnak vagy munkának volt-e gazdasági indoka vagy megfelelő magyarázata. Ezt az értékelést a (48) és a (49) preambulumbekezdés mutatja be. A Bizottság egyértelműen azonosította azt a gyakorlatot, eljárást vagy munkát, amely a kereskedelem szerkezetének megváltozását eredményezte, majd pedig elemezte e gyakorlat lehetséges indokait. Az érdekelt felek állításával ellentétben (lásd a (49) preambulumbekezdést) a kérdéses gyakorlat, eljárás vagy munka nem a Turkiz Composite létrehozása vagy annak belföldi értékesítési tevékenysége volt, hiszen a kereskedelem szerkezetének megváltozása nem ezek eredményeként állt elő (lásd a 2.3. szakaszt).

(53)

Másodszor: a Bizottság helyes időpontot választott vizsgálatának alapjául. A Bizottság a (47) preambulumbekezdésben utalt arra, hogy a gyártás megkezdése időben egybeesett az eredeti vizsgálat megindításával. Ez a Turkiz Composite által szolgáltatott ellenőrzött információkon alapuló ténymegállapítás jogilag releváns, hiszen – ahogyan arra a (34) preambulumbekezdés is utal – az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek egyike úgy szól, hogy „a tevékenység a dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azelőtt indult, illetve jelentősen megnövekedett”. Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése a kijátszást határozza meg, és ennek megfelelően a vám kivetésére összpontosít, hiszen kivetett vám nélkül nem lehetséges kijátszás. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a gyakorlatnak, eljárásnak vagy munkának a vizsgálat megindítása utáni megkezdése bizonyítékként szolgáljon arra nézve, hogy a szóban forgó gyakorlatnak a vizsgálat nyomán bevezetett (és észszerűen előre látható) vám volt az indoka. A 13. cikk (1) bekezdésének az érdekelt fél által javasolt olvasata nemcsak hogy ellentétes volna a 13. cikk (2) bekezdésében található fent idézett feltétellel, hanem ténylegesen kizárná a 13. cikk (1) bekezdésének alkalmazási köréből azt a kijátszást megvalósító gyakorlatot, amely a vizsgálat megindítása és a vámok kivetése között kezdődött. Ez kifejezetten ellentétes volna az alaprendelet 13. cikkének céljával, ahogyan azt a Bíróság meghatározta. (15)

(54)

Azon állítás kapcsán, hogy a törökországi üzem létrehozásának fő indoka a törökországi belföldi piac kiszolgálása volt, a Bizottság megjegyezte, hogy a Turkiz Composite az eljárás folyamán kismértékben módosította érvelését, hiszen az érdekelt felek tájékoztatása előtt a vállalat a törökországi, az afrikai és a közel-keleti piacok kiszolgálását jelölte meg indokként. Az (50) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Turkiz Composite a vizsgálati időszakban a belföldi és az uniós piacot egyaránt kiszolgálta. Mindazonáltal a Turkiz Composite tevékenysége jelentősen bővült a vizsgálati időszak folyamán, ahogyan arról a következő ténymegállapítások is tanúskodnak:

(55)

A fentiekre való tekintettel a vizsgálat nem azonosított más olyan, a jelenleg hatályban lévő dömpingellenes vámok megfizetésének elkerülésén kívüli megfelelő magyarázatot vagy gazdasági indokot, amely megmagyarázná, hogy a Turkiz Composite miért növelte meg jelentősen az összeállított termék Unióba irányuló exportját.

(56)

Az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az összeállítási műveleteknek a dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azt megelőzően kellett megkezdődniük vagy jelentősen megnövekedniük, és az érintett részeknek főként a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó országból kellett származniuk.

(57)

Az eredeti vizsgálat 2019. február 21-én indult, és a végleges dömpingellenes vámok kivetése 2020. április 1-jén történt. A Turkiz Composite vállalatot 2018. június 1-jén alapították, és 2019 márciusa óta folytat termelést. Tehát a termelés megkezdése egybeesett a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó eredeti vizsgálat megindításának időpontjával (lásd a 7. lábjegyzetet).

(58)

Emellett a Turkiz Composite a vizsgálati időszakban jelentősen növelte exportértékesítéseit, és csaknem minden felhasznált alapanyagot, és különösen a fő alapanyag, az üvegrost előfonatok 100 %-át a vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól szerezte be.

(59)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összeállítási vagy befejezési műveletek az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt kritériumnak megfelelően az eredeti vizsgálat megindítása óta kezdődtek meg.

(60)

Az összeállítási vagy befejezési műveleteket illetően az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja a kijátszás megállapításának további feltételeként szabja, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó országokból származó részek értéke legalább az összeállított terméket alkotó részek összértékének 60 %-a legyen, és a felhasznált részekhez az összeállítási vagy befejezési művelet során hozzáadott érték kisebb legyen a gyártási költség 25 %-ánál.

(61)

Az üvegrost szövetek előállításának fő alapanyaga az üvegrost előfonat. A Turkiz Composite az általa felhasznált üvegrost előfonatok 100 %-át a vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól vásárolta. Ezeket az üvegrost előfonatokat a Törökországban végrehajtott varrási-kötési művelettel, tehát befejezési művelettel alakították át üvegrost szövetté. A Turkiz Composite által benyújtott ellenőrzött információk szerint a fő alapanyag, az üvegrost előfonatok értéke az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében közel 100 %-ot képvisel az összeállított/befejezett termék részeinek összértékén belül.

(62)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite és az LM Wind Power megismételte azt a felvetését, hogy az üvegrost szöveteknek az importált fő alapanyagból, az üvegrost előfonatokból való előállítása nem tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében részek összeállítási művelet útján történő összeállításának, és a Harmonizált Rendszer értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály második részéhez tartozó VII. magyarázat „az alkotórészeket [...] nem vethetik alá semmiféle további megmunkálási műveletnek a befejezett állapot elérése érdekében” szövegrésze alkalmazásában az üvegrost előfonatok nem alkotórészek, hanem alapanyagok. Ezzel összefüggésben előadták, hogy az üvegrost előfonatok nem „részei” az üvegrost szöveteknek, és nem „összeállítás” útján készülnek belőlük az üvegrost szövetek, hanem feldolgozzák őket üvegrost szövetekké oly módon, hogy a különböző típusú üvegrost előfonatokat és más anyagokat bonyolult gépek segítségével egymással összeszövik és egymáshoz tűzik. Hasonló észrevételek az egyiptomi hatóságoktól is érkeztek.

(63)

A Bizottság elutasította ezeket a felvetéseket. A (60) preambulumbekezdésben bemutatott gyakorlat olyan befejezési műveletnek tekinthető, amely az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában összeállítási (összeszerelési) művelet, ahogyan azt a (34) preambulumbekezdés már elmagyarázta. Emellett a Bizottságot további megfontolások is vezérelték az alábbiak szerint.

(64)

Először: a Harmonizált Rendszer értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály második részéhez tartozó VII. magyarázatra való hivatkozás érdektelen, mert a közvetlen jogalap nem a vámjog, hanem az alaprendelet 13. cikke, ahogyan azt a Bíróság egyértelműen megállapította. (16)

(65)

Másodszor: az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének értelmezése kapcsán a Bíróság emlékeztetett arra, hogy „[a]z állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (17)”. Az alaprendelet nem határozza meg az „összeállítási (összeszerelési) művelet” és a „befejezési művelet” fogalmát. Az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének felépítése ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a 13. cikk (2) bekezdésének b) pontjában az „összeállítási (összeszerelési) művelet” kifejezés a „befejezési műveletet” is kifejezetten magában foglalja. Ebből következően a 13. cikk (2) bekezdésében található „összeállítási (összeszerelési) művelet” kifejezésbe nemcsak azokat a műveleteket kell beleérteni, amelyek keretében egy összetett termék alkotórészeit egymáshoz erősítik, hanem azokat is, amelyek esetleg további feldolgozási műveleteket is tartalmaznak, például egy termék késztermékké formálását is magukban foglalják.

(66)

Továbbá a Bíróság szerint (18) az alaprendelet 13. cikke alapján lefolytatott vizsgálatok célja a dömpingellenes vámok eredményességének biztosítása és a kijátszásuk megakadályozása. Ebből következően az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének célja azon gyakorlat, feldolgozás vagy munka azonosítása, amelynek keretében a döntően az intézkedés hatálya tartozó országból eredő alkotórészeket korlátozott hozzáadott érték előállításával összeállítják és késztermékké formálják.

(67)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite, az LM Wind Power és az egyiptomi hatóságok előadták, hogy nem értenek egyet a Bizottság azon eljárásával, hogy az Egyiptomból és a Kínából beszerzett üvegrost előfonatok értékét kumulálva vette figyelembe annak meghatározása során, hogy az üvegrost előfonatok értéke legalább 60 %-ot képvisel-e az üvegrost szöveteket alkotó „részek” összértékén belül. Ennek keretében rámutattak arra, hogy az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja egyes számban említi az intézkedések által érintett országot.

(68)

A Bizottság a következő megfontolások alapján elutasította ezt a felvetést. Először: a Bizottság az (1) preambulumbekezdésben látható módon az eredeti vizsgálat keretében a Kínából és az Egyiptomból érkező üvegrost szövetek behozatalát együtt értékelte. Ezért indokolt, hogy az eredeti intézkedések kiterjesztése érdekében lefolytatott szubvencióellenes vizsgálat ugyanezt a módszertant kövesse.

(69)

Másodszor: az alaprendelet 13. cikke nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt 60 %-os kritérium teljesülésének vizsgálata keretében ilyen kumulatív értékelést végezzen. Éppen ellenkezőleg, az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt „az intézkedések által érintett országból” fordulat akként való értelmezése, hogy az nem teszi lehetővé a több mint egy országban folytatott, kijátszást megvalósító tevékenység vizsgálata keretében a részek értékének kumulatív értékelését, ellentétes az eddigi uniós ítélkezési gyakorlattal. A Kolachi-ügyben a Bíróság a kijátszást megvalósító tevékenység egy speciális formáját értékelte, amelynek keretében a kerékpáralkatrészek összeszerelését Srí Lankán kezdik el, majd pedig Pakisztánban folytatják, és megerősítette, hogy a kijátszást megvalósító tevékenység e formája annak ellenére is az alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése hatálya alá tartozik, hogy az abban foglalt rendelkezés egyes számú alakot használ. A Bíróság (19) egyben azt is kiemelte, hogy a rendelkezés eltérő értelmezése lehetővé tenné az exportáló gyártók számára az alaprendelet 13. cikke alapján bevezetett kijátszásellenes intézkedések eredményességének aláásását. Ugyanez a gondolatmenet alkalmazható arra az esetre is, ha a kijátszásellenes szabályok alkalmazását úgy kívánják megkerülni, hogy az alapanyagokat két, egyformán az intézkedések hatálya alá tartozó országból szerzik be.

(70)

Harmadszor: ha elfogadnánk a Turkiz Composite érvelését, akkor abban az esetben sem valósulna meg kijátszás, ha az alapanyagok egyik 50 %-át Kínából, másik 50 %-át pedig Egyiptomból szereznék be, azaz a részek 100 %-ban az intézkedések hatálya alá tartozó országokból erednének. Ez az eredmény nyilvánvalóan ellentétes lenne a 13. cikk (2) bekezdésének céljával, figyelemmel arra is, hogy az Unióba exportált üvegrost szövetek mindegyike vagy 100 %-ban Kínából, vagy 100 %-ban Egyiptomból beszerzett részekből áll.

(71)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott 60 %-os kritérium teljesül.

(72)

A Turkiz Composite azt állította, hogy a hozzáadott érték nagyobb a gyártási összköltség 25 %-ában meghatározott küszöbértéknél. A hozzáadott érték számítása során figyelembe vett legfontosabb költségelemek között az értékcsökkenési költségek, a bérleti költség, a csomagolóanyag-költség, a közvetlen és a közvetett munkaerőköltség, valamint az egyéb gyártási közvetett költségek szerepeltek, és e költségelemek meghatározásának alapjául a Turkiz Composite által benyújtott mentességi kérelemben az adatszolgáltatási időszak tekintetében megadott pénzügyi adatok szolgáltak.

(73)

A Bizottság valamennyi felsorolt költségelemet megvizsgálta, és úgy ítélte meg, hogy a viselt költségek egy része nem tekinthető a gyártási költség részének, vagy pedig értékét túlbecsülték:

(74)

A fentiek miatt a felhasznált részek hozzáadott értéke a Bizottság számítása szerint lényegesen kisebb volt a Turkiz Composite által számítottnál.

(75)

Emellett a Turkiz Composite csaknem minden felhasznált alapanyagot, és különösen a fő alapanyag, az üvegrost előfonatok 100 %-át a vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól szerezte be. A Turkiz Composite nem mutatott be pozitív bizonyítékot arra nézve, hogy ezek az árak nem egymással kapcsolatban álló vállalatok közötti transzferárak voltak, hanem olyan szokásos piaci árak, amelyeket nem torzított a felek közötti kapcsolat. A Bizottság ezekről az árakról másfelől megállapította, hogy jóval alacsonyabbak voltak a három további törökországi együttműködő gyártó által az adatszolgáltatási időszakban független beszállítóknak fizetett áraknál.

(76)

Ezért az észszerűen pontos ténymegállapítás céljából a Bizottság a Turkiz Composite által fizetett árakat vállalatközi transzferáraknak tekintette, és a három további együttműködő exportáló gyártó által fizetett árak súlyozott átlagával helyettesítette.

(77)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite és az LM Wind Power előadta, hogy a Bizottság nem helyettesítheti a transzferárakat a három további együttműködő exportáló gyártó által az adatszolgáltatási időszakban tőlük független beszállítóknak fizetett árak súlyozott átlagával. Állításuk szerint ez az eljárás nem megengedhető, és az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése, amelyet a Bizottság analógia alapján alkalmaz, semmiféle jogalapot nem biztosít hozzá. A két fél előadta továbbá, hogy a Bizottság helytelenül vizsgálta, hogy szokásos piaci árakról van-e szó, valamint hogy a Bizottság nem biztosította, hogy az egymással összehasonlított árak a mennyiségek tekintetében összehasonlíthatók legyenek egymással, sem pedig hogy minden árösszetevőt tartalmazzanak.

(78)

A Bizottság a következő megfontolások alapján elutasította ezeket a felvetéseket. Először: a Bizottság az általános tájékoztatóban nem az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésére hivatkozott a kiigazítás jogalapjaként. Az intézkedések hatálya alá tartozó országokból eredő felhasznált részek értékének meghatározása során a Bizottság egyaránt figyelembe vette az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés szövegét és célját. A 13. cikk (2) bekezdése b) pontjának szövege semmilyen módon nem zárja ki azt, hogy a Bizottság a részek értékének megállapítása során kiigazításokat végezzen, különös tekintettel arra az esetre, ha egy vállalat költségei nem szükségképpen tükrözik a részek értékét, például ha a részeket a vállalattal kapcsolatban álló vállalatoktól szerzik be. A részek értékének meghatározása érdekében a Bizottságnak tehát volt lehetősége a szükséges kiigazítások elvégzésére, ideértve az egymással kapcsolatban álló vállalatok közötti transzferárak helyettesítését is, minthogy bebizonyosodott, hogy ezek az árak nem szokásos piaci árak voltak. Ez az eljárás a 13. cikknek és az abban szabályozott eljárásnak a (65) preambulumbekezdésben tárgyalt céljával is összhangban van, hiszen megakadályozza, hogy a vállalatok oly módon kijátsszák az intézkedéseket, hogy alulértékelik a felhasznált termékek árát, és ezáltal felduzzasztják az ezekhez a részekhez hozzáadott értéket.

(79)

Másodszor: azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a Bizottság helytelenül vizsgálta, hogy szokásos piaci árakról van-e szó, a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a Turkiz Composite a kínai állami tulajdonban lévő China National Building Materials csoport tagja. A vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatok az intézkedések hatálya alá tartoznak. A vizsgálat rámutatott arra, hogy a Turkiz Composite által a vele kapcsolatban álló egyiptomi és kínai vállalatoktól beszerzett üvegrost előfonatokért fizetett árak sokkal alacsonyabbak voltak, mint a három további törökországi exportáló gyártó által fizetett árak. Emiatt az ár-összehasonlítás után a Bizottság a vállalatközi árakat a három további együttműködő exportáló gyártó által az adatszolgáltatási időszakban tőlük független beszállítóknak fizetett árak súlyozott átlagával helyettesítette.

(80)

A Bizottság biztosította, hogy az egymással összehasonlított árak a mennyiségek tekintetében összehasonlíthatók legyenek egymással, valamint hogy minden árösszetevőt tartalmazzanak. Először: az összehasonlítás egyazon időszak, nevezetesen az adatszolgáltatási időszak tekintetében történt. Másodszor: a három további törökországi exportáló gyártó az adatszolgáltatási időszakban elegendően nagy (10 000 és 25 000 tonna közötti) mennyiségben vásárolt üvegrost előfonatokat tőlük független szállítóktól, tehát ezek a beszerzések kellően reprezentatívak voltak ahhoz, hogy a hozzáadott érték helyes megállapítása keretében megbízható árként felhasználhatók legyenek a Turkiz Composite transzferárai helyett. Harmadszor: a három további törökországi exportáló gyártó ugyanolyan módon, üvegrost előfonatokból állította elő az üvegrost szöveteket, mint a Turkiz Composite. Mivel a négy együttműködő törökországi exportáló gyártó hasonló gyártási eljárást alkalmaz, a vizsgálat nem azonosított minőségbeli különbségeket. Negyedszer: a további törökországi exportáló gyártók nagy mennyiségben vásároltak belföldön is üvegrost előfonatokat, míg a Turkiz Composite az üvegrost előfonatokat kizárólag Egyiptomból és Kínából szerezte be. A reprezentatív mennyiségek belföldi beszerzése általában csökkenti, nem pedig növeli az árakat. Ötödször: a Bizottság a négy törökországi exportáló gyártót következetes módon, konkrétan az ellenőrzött táblázataikban megadott teljes beszerzési költség alapján hasonlította össze egymással.

(81)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite felvetette, hogy a vele kapcsolatban álló kínai vállalatoknak általa fizetett beszerzési ár magasabb volt a vele kapcsolatban álló vállalatok által a törökországi független vevőik felé érvényesített értékesítési áraknál. Ennek alapján kijelentette, hogy a Turkiz Composite beszerzési árait szokásos piaci áraknak kell tekinteni.

(82)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést. A Jushi Group Co., Ltd (a továbbiakban: Jushi csoport (21)) kitöltött kérdőívének C.3.R és C.3.U táblázata szerint a vállalat által az adatszolgáltatási időszakban az üvegrost előfonatok kapcsán a független törökországi vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységár jelentősen magasabb volt a vállalattal kapcsolatban álló törökországi vevőnek, a Turkiz Composite-nek felszámított árnál. A Bizottság egy másik, a Turkiz Composite-tel kapcsolatban álló kínai vállalat, a Tongxiang Hengxian Trading Company Limited (a továbbiakban: Tongxian (22)) árait is elemezte. Az adatszolgáltatási időszakban a Tongxian kizárólag a Turkiz Composite részére értékesített üvegrost előfonatokat, és az átlagos értékesítési egységár szintén alacsonyabb volt, mint a Jushi csoport által a független törökországi vevőinek felszámított átlagos értékesítési egységár. Emellett az adatszolgáltatási időszakban a Turkiz Composite az üvegrost előfonatok több mint 90 %-át a Jushi csoporttól és a Tongxiantól szerezte be. A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Turkiz Composite által a vele kapcsolatban álló kínai vállalatoknak, nevezetesen a Jushi csoportnak és a Tongxiannak fizetett átlagos beszerzési egységár következetesen és jelentősen alacsonyabb volt, mint a más törökországi vállalatok által a Jushi csoportnak (23) fizetett átlagos független beszerzési egységár, továbbá következetesen és jelentősen alacsonyabb volt a további három törökországi együttműködő exportáló gyártó által fizetett áraknál is, ennélfogva nem volt szokásos piaci ár.

(83)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite előadta, hogy a Bizottság „A hozzáadott érték vizsgálata” című lapon helytelen formula alapján számította ki a „hozzáadott érték százalékát” (54. sor), tudniillik a gyártási összköltséget (50. sor) – helytelenül – a „felhasznált részek összesen (Egyiptom, Kína és más források)” mennyiséggel (49. sor) osztotta el, nem pedig a „felhasznált részek összesen (Egyiptom és Kína)” mennyiséggel (48. sor).

(84)

A Bizottság elutasította a felvetést, mert a Turkiz Composite nem adta meg a Bizottság számításának hatását. Ha a Bizottság valóban helytelen formulát alkalmazott volna, ami egyébként nem így van, és helyette a Turkiz Composite által javasolt módszerrel állapítaná meg a „hozzáadott érték százalékát”, ez csak jelentéktelen különbséget okozna a hozzáadott értékben, és nem befolyásolná a Bizottság azon ténymegállapítását, hogy a felhasznált részekhez az összeállítási vagy befejezési művelet során hozzáadott érték kisebb volt a gyártási költség 25 %-ánál.

(85)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite felvetette, hogy a Bizottságnak nem lett volna szabad kizárnia a számításából a készleteket, mert a készletek is a vizsgált termék részét képezik. A Bizottság ezt a felvetést a Turkiz Composite-nek 2022. július 5-én küldött egyedi tájékoztatóban megjelöltekkel azonos megfontolások alapján elutasította. Először: a készletek gyártása és értékesítése az adatszolgáltatási időszakban csupán csekély részét tette ki a vállalat teljes termelésének és értékesítésének. Az adatszolgáltatási időszakban az Unióba exportált üvegrost szövetek több mint 170-szer akkora mennyiséget képviseltek, mint az Unióba exportált készletek. Másodszor: a vállalat főkönyvi szinten nem különítette el az üvegrostszövet-üzemek és a készletgyártó üzemek költségeit, egyedül a vágóműhely munkaerőköltsége szerepelt külön számlákon. Harmadszor: a vállalat a készleteket főként a belföldi piacon értékesítette.

(86)

Továbbá a Turkiz Composite által szolgáltatott információkból kiindulva abban az esetben, ha a Bizottság úgy döntene, hogy nem zárja ki a készleteket a számításaiból, az így kiadódó „hozzáadott érték százaléka” érték – elsősorban az előállított készletek korlátozott mennyisége miatt – nem befolyásolná a Bizottság azon ténymegállapítását, hogy a felhasznált részekhez az összeállítási vagy befejezési művelet során hozzáadott érték kisebb volt a gyártási költség 25 %-ánál.

(87)

A vállalat által szolgáltatott gyártási költségek kiigazításával és az üvegrost előfonatok megadott transzferárainak helyettesítésével az adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan megállapított átlagos hozzáadott érték az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti 25 %-os küszöbérték alatt volt. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összeállítási vagy befejezési műveletek során a felhasznált részekhez hozzáadott érték kisebb volt az előállítási költség 25 %-ánál, tehát teljesítette az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az ilyen jellegű műveletek tekintetében a kijátszás megállapításának feltételéül szabott kritériumot.

(88)

A Bizottság az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a vizsgált termék behozatala a mennyiségek és az árak tekintetében aláásta-e a jelenleg hatályban lévő intézkedések javító hatását.

(89)

A vállalat által benyújtott ellenőrzött táblázatok alapján a Turkiz Composite 2019-ben 0–300 tonna, az adatszolgáltatási időszakban pedig 6 000–8 000 tonna terméket importált. A 2020. és a 2021. évi uniós felhasználás ugyanakkor a kérelmező becslése szerint körülbelül 150 000 tonna, illetve körülbelül 170 000 tonna volt. Az adatszolgáltatási időszakban a Törökországból érkező behozatal piaci részesedése több mint 4 % volt.

(90)

Az árakat illetően a Bizottság az eredeti vizsgálatban megállapított kárt nem okozó átlagárat összehasonlította a Turkiz Composite által szolgáltatott információk alapján megállapított, a vámkezelés utáni költségek figyelembevétel megfelelő módon kiigazított CIF szintű exportárak súlyozott átlagával. Az ár-összehasonlítás azt mutatta, hogy a Turkiz Composite-től érkező behozatal több mint 10 %-kal alákínált az uniós áraknak.

(91)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat tárgyát képező törökországi behozatal a mennyiségek és az árak tekintetében aláásta a meglévő intézkedéseket.

(92)

Az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy van-e bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az érintett termékek tekintetében korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva megvalósult dömping.

(93)

Ennek keretében a Bizottság összehasonlította a Turkiz Composite gyártelepi szintű exportárait az eredeti vizsgálat keretében megállapított rendes értékekkel.

(94)

A rendes értékek és az exportárak összehasonlítása azt mutatta, hogy a Turkiz Composite az adatszolgáltatási időszakban az üvegrost szöveteket dömpingáron importálta.

(95)

A fenti ténymegállapítások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan bevezetett végleges dömpingellenes vámokat a Turkiz Composite a Törökországban feladott vizsgált termék behozatalán keresztül kijátssza.

(96)

Tekintettel az együttműködés magas szintjére, valamint arra, hogy a Turkiz Composite adatai szerint az általa bonyolított exportértékesítések nagyobb összeget képviseltek, mint a három további török együttműködő exportáló gyártó exportértékesítései összesen, továbbá figyelembe véve, hogy egyetlen más törökországi vállalat sem jelentkezett és nyújtott be mentességi kérelmet, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Turkiz Composite-tel kapcsolatos, a kijátszást megvalósító gyakorlat meglétére vonatkozó ténymegállapítást minden Törökországból érkező behozatalra ki kell terjeszteni.

(97)

Ennek megfelelően az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára.

(98)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a kiterjesztendő intézkedésnek meg kell egyeznie az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2020/492 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében „minden más vállalatra” megállapított intézkedéssel, azaz a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó 69%-os vámtételű végleges dömpingellenes vámmal.

(99)

A Turkiz Composite az általa felhasznált üvegrost előfonatokat az adatszolgáltatási időszakban részben Egyiptomból, részben Kínából importálta. A Turkiz Composite a vele kapcsolatban álló egyiptomi és kínai vállalatoktól beszerzett üvegrost előfonatokat üvegrost szövetekké állította össze, majd ezeket az üvegrost szöveteket exportálta az Unióba oly módon, hogy ezáltal kijátszotta mind az Egyiptomból behozott üvegrost szövetekre alkalmazandó 20 %-os, mind pedig a Kínából behozott üvegrost szövetekre alkalmazandó 69 %-os vámtételű vámot. Ezért a hatályban lévő intézkedések eredményességének megőrzése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a kiterjesztés tárgya a két vám közül a magasabb, azaz az (EU) 2020/492 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a Kínában működő „minden más vállalat” tekintetében megállapított 69 %-os vámtételű vám legyen.

(100)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite felvetette, hogy a Bizottság nem járhat el úgy, hogy a Kínából érkező üvegrost szövetek behozatalára kivetett vámokat terjeszti ki, mert az üvegrost előfonatok importjának értéke csak kisebb részét teszi ki a Turkiz Composite által az üvegrost szövetek előállításához felhasznált üvegrost előfonatok összértékének, ennélfogva nem teljesíti az alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti 60 %-os kritériumot. Másfelől a Kínából érkező üvegrost szövetek behozatalára kivetett vámok kiterjesztése ellentétes volna az arányosság elvével, ahogyan arra a T-278/20. sz. Zhejang Hantong kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 127. pontja utal.

(101)

A Bizottság a (67) preambulumbekezdésben ismertetett, az import kumulált figyelembevétele mellett szóló érvek alapján elutasította azt a felvetést, hogy nem járhat el úgy, hogy a Kínából érkező üvegrost szövetek behozatalára kivetett vámokat terjeszti ki. A Bizottság emlékeztetett továbbá arra, hogy az alaprendelet célja az uniós gazdasági ágazat megvédése a tisztességtelen behozatallal szemben, az alaprendelet 13. cikkéé pedig ezen belül az, hogy megakadályozza a piacvédelmi intézkedések kijátszását. Ha az intézkedések kiterjesztése az Egyiptomból érkező behozatalokra kivetett vámok szintjén (20 %) történne, az figyelmen kívül hagyná, hogy a Kínával szembeni intézkedéseket is kijátszották, és aláásná a hatályban lévő intézkedések eredményességét.

(102)

A Bizottság egyúttal azt a felvetést is elutasította, hogy a Kínából érkező üvegrost szövetek behozatalára kivetett vámok kiterjesztése ellentétes volna az arányosság elvével. Tekintettel arra a ténymegállapításra, hogy megvalósult a Kínából és az Egyiptomból érkező behozatalra egyaránt vonatkozó eredeti dömpingellenes intézkedések kijátszása, a Bizottság nem érti, hogy a két vám közül a szintén kijátszott magasabbik kiterjesztése miért volna aránytalan intézkedés. Ezért – a (98) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően – a hatályban lévő intézkedések eredményességének megőrzése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a kiterjesztés tárgya a két vám közül a magasabb, azaz az (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a Kínában működő „minden más vállalat” tekintetében megállapított 69 %-os vámtételű vám legyen.

(103)

Az érdekelt felek tájékoztatása után az LM Wind Power kijelentette, hogy a dömpingellenes vámoknak a Törökországból érkező üvegrost szövetek behozatalára történő kiterjesztése súlyos csapást mérne az üvegrost szövetek importőreinek üzleti tevékenységére, ami pedig – mivel az uniós szélturbinagyártóknak többet kellene fizetniük az üvegrost szövetekért – befolyásolná az Unió arra való képességét, hogy teljesítse környezetvédelmi célkitűzéseit.

(104)

A Bizottság tudomásul vette az LM Wind Power kijelentéseit, ugyanakkor újólag emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 13. cikke alapján lefolytatott vizsgálatok elsődleges célja az eredeti dömpingellenes vám eredményességének biztosítása és kijátszásának megakadályozása. E vizsgálat keretében a Bizottság megállapította az alaprendelet 13. cikkében foglalt kritériumok teljesülését, és ennek alapján úgy határozott, hogy a dömpingellenes intézkedéseket kiterjeszti Törökországra. Mivel azonban a négy együttműködő exportáló gyártó közül háromról megállapítást nyert, hogy valódi törökországi gyártók, ezek a gyártók mentességet kaptak a kiterjesztett intézkedések alól. Az üvegrost szövetek felhasználói ennélfogva a mentességet élvező gyártókhoz, az uniós gyártókhoz és/vagy harmadik országok gyártóihoz egyaránt fordulhatnak.

(105)

Végezetül a kérelmező az érdekelt felek tájékoztatása után jelezte, hogy üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a dömpingellenes intézkedéseket kiterjeszti a Törökországból érkező üvegrost szövetek behozatalára, és nincsenek észrevételei a Bizottságtól kapott tájékoztatással kapcsolatban.

(106)

Az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint a kiterjesztett intézkedést azokra az Unióba érkező behozatalokra is alkalmazni kell, amelyek a vizsgálatot megindító rendelettel bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettség hatálya alá tartoznak, ezért a vámot a vizsgált termék nyilvántartásba vett behozatalai tekintetében is be kell szedni.

(107)

A fentiekben bemutatott módon a Turkiz Composite-ről megállapítást nyert, hogy kijátszást megvalósító gyakorlatot folytatott. Ezért e vállalat számára az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján nem biztosítható mentesség.

(108)

A kérelem szerint két további együttműködő exportáló gyártó, a Metyx Composites csoport (lásd a (26) preambulumbekezdést) és a Saertex Turkey Tekstil Ltd Şirketi az üvegrost szövetek jelentősebb valódi törökországi gyártója volt, és nem folytatott kijátszást megvalósító gyakorlatot. (24) A vizsgálat keretében valóban megerősítést nyert, hogy ez a két exportáló gyártó nem vagy csak alig importált üvegrost előfonatokat Kínából és/vagy Egyiptomból.

(109)

A harmadik együttműködő gyártó, a Sonmez Asf Iplik Dokuma Ve Boya San Tic A. Ş. az üvegrost szövetek egy kisebb exportáló gyártója volt. Tíznél kevesebb főt foglalkoztatott, ötnél kevesebb üvegrostszövet-géppel rendelkezett, és az adatszolgáltatási időszakban mindössze két, viszonylag jelentéktelen mennyiségeket érintő exportértékesítést hajtott végre az Unióba. A vállalat 1975-ben jött létre, 2011-ben kezdett üvegrost szöveteket gyártani, és az adatszolgáltatási időszakban sem Kínából, sem Egyiptomból nem importált üvegrost előfonatokat.

(110)

Ennek megfelelően, tekintettel arra, hogy a fentiekben említett három törökországi exportáló gyártó valódi gyártó, és nem folytat sem átrakodást, sem más kijátszást megvalósító gyakorlatot, így összeállítási műveleteket sem végez, ezek a gyártók mentességet kapnak az intézkedések alól.

(111)

A Bizottság 2022. július 5-én az összes érintett felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérte őket észrevételeik megtételére.

(112)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020 júniusában az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek (a továbbiakban: üvegrost szövetek) behozatalára. A szubvencióellenes intézkedések a Kínából származó behozatal esetében 17 % és 30,7 % közötti, az Egyiptomból származó behozatal esetében pedig 10,9 %-os vámtételű értékvám formáját öltötték (a továbbiakban: eredeti intézkedések). A Bizottság a vámok kivetéséhez vezető vizsgálatot 2019. május 16-án indította (a továbbiakban: eredeti vizsgálat). (3)

(2)

A Bizottsághoz az alaprendelet 23. cikkének (4) bekezdése és 24. cikkének (5) bekezdése alapján kérelem érkezett annak érdekében, hogy kivizsgálja, hogy a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetekre vonatkozóan bevezetett kiegyenlítő intézkedéseknek megvalósul-e a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatallal történő kijátszása, és vezessen be nyilvántartásbavételi kötelezettséget erre a behozatalra vonatkozóan.

(3)

A kérelmet 2021. november 3-án nyújtotta be az üvegrostszövet-gyártók TECH-FAB Europe e.V elnevezésű uniós szövetsége (a továbbiakban: kérelmező).

(4)

A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetekre vonatkozó intézkedések bevezetését követően a Kínából, az Egyiptomból és a Törökországból az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában megváltozott a kereskedelem szerkezete. A kereskedelem szerkezetének megváltozása a jelek szerint olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként állt elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nem volt, nevezetesen annak a gyakorlatnak az eredményeként, hogy az üvegrost szöveteket – akár törökországi összeállítási vagy befejezési művelet után, akár anélkül – különösen egy Turkiz Composite Materials Technology Üretim Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi elnevezésű, a törökországi Marmarában található ASB európai vámszabad területen működő vállalat (a továbbiakban: Turkiz Composite (4)) Törökországban adta fel az Unióba.

(5)

Emellett a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a gyakorlat, eljárás vagy munka a mennyiséget és az árakat illetően aláásta a meglévő szubvencióellenes intézkedések javító hatását. A jelek szerint a vizsgált termékből jelentős mennyiségek érkeztek az EU piacára. Elegendő bizonyíték állt rendelkezésre továbbá arra vonatkozóan is, hogy az üvegrost szövetek behozatala kárt okozó árakon történt.

(6)

Végezetül a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a Törökországban feladott üvegrost szövetek változatlanul részesültek a meglévő intézkedések hatálya alá tartozó üvegrost szövetek termeléséhez és értékesítéséhez nyújtott támogatásokból. Az üvegrost szöveteket és annak részeit olyan, Kínában és Egyiptomban működő vállalatok gyártják és exportálják Törökországba, amelyekről a meglévő intézkedésekkel összefüggésben megállapítást nyert, hogy a meglévő intézkedések hatálya alá tartozó üvegrost szövetek gyártásáért és értékesítéséért kiegyenlíthető támogatásban részesülnek.

(7)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó, az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelet hatálybalépésekor az ex 7019 39 00, ex 7019 40 00, ex 7019 59 00 és ex 7019 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 7019390080, 7019400080, 7019590080 és 7019900080) alá tartozó, következőképpen meghatározott termék: folytonosüvegrostszál előfonatból és/vagy fonalból készült szőtt és/vagy tűzött (stitched) szövet, beleértve a más elemeket tartalmazót is, de kivéve az impregnált vagy előimpregnált (prepreg) termékeket, valamint a hosszában és szélességében egyaránt 1,8 mm-nél nagyobb szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb tömegű hálószöveteket (a továbbiakban: érintett termék). A jelenleg hatályban lévő intézkedések erre a termékre alkalmazandók.

(8)

A vizsgált termék megegyezik az előző preambulumbekezdésben meghatározott termékkel, de Törökországban adják fel, és akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelenthetik (a termék az (EU) 2021/2230 bizottsági végrehajtási rendelet (5) hatálybalépésekor a 7019390083, 7019400083, 7019590083 és 7019900083 TARIC-kódok alá tartozott; a továbbiakban: vizsgált termék).

(9)

A vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy a Kínából és az Egyiptomból az Unióba exportált, valamint a Törökországban feladott, akár Törökországból, akár nem onnan származó üvegrost szövetek alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint felhasználási területei megegyeznek, ennélfogva az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(10)

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 23. cikke szerinti vizsgálat megindításához, a Bizottság az (EU) 2021/2229 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) (a továbbiakban: a vizsgálatot megindító rendelet) vizsgálatot indított, és nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a Törökországban feladott, akár Törökországból származóként, akár nem ilyenként bejelentett üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan.

(11)

Az uniós székhelyű LM Wind Power szélturbinalapát-gyártó előadta, hogy elegendő bizonyíték hiányában a vizsgálat megindítása nem volt indokolt, ezért a vizsgálatot haladéktalanul meg kell szüntetni.

(12)

Véleménye szerint nem valósult meg kijátszás, hiszen a kereskedelem szerkezete sem Törökország és az Unió, sem pedig Kína és Egyiptom és az Unió viszonylatában nem változott meg, ami a kijátszást megvalósító gyakorlat jele lenne. A fél előadta továbbá, hogy a törökországi gyakorlat, eljárás vagy munka az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott kategóriák egyikébe sem tartozik. A kérelem nem tartalmazott pozitív bizonyítékot különösen arra nézve, hogy Törökországban valóban feladtak az Unióba Kínából vagy Egyiptomból származó üvegrost szöveteket. Emellett a gyakorlat, eljárás vagy munka nem tekinthető kismértékű módosításnak, mivel a vizsgált termék feldolgozott termék, és mint ilyen az alapanyagaitól (főként az üvegrost előfonatoktól) eltérő terméket alkot, sem pedig összeállítási műveletnek, különösen mivel a vizsgált termék és az üvegrost előfonatok nem ugyanazon vámtarifaszámok alá tartoznak.

(13)

A fél azt is állította, hogy a Törökországban egy törökországi üvegrostszövet-gyártó üzem létesítésén keresztül megvalósuló gyakorlatnak, eljárásnak vagy munkának az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése értelmében volt megfelelő magyarázata és gazdasági indoka. Törökországban – elsősorban a törökországi szélenergia-ágazatnak köszönhetően – jelentős, például 2020-ban mintegy 20 000–25 000 tonnányi volt az üvegrost szövetek iránti kereslet. A kereslet egyre nő, amit az is jelez, hogy egy török vállalat 2018-ban évi 70 000 tonna termelőkapacitású új üvegrostszövet-gyártó üzemet létesített. Végezetül a fél előadta, hogy a Törökországhoz közeli szomszédos térségekben, például a Közel-Keleten és Afrikában szintén egyre nő a kereslet, és ez szintén indoka volt a törökországi gyártóüzem létesítésének.

(14)

Hasonló észrevételek érkeztek egy másik, Vestas Wind Systems A/S elnevezésű, szintén uniós székhelyű szélturbinalapát-gyártótól, valamint az üvegrost szövetek egy, a törökországi Marmarában található ASB európai vámszabad területen működő és ott nyereségadó- és hozzáadottértékadó-mentességet élvező török exportáló gyártójától, a Turkiz Composite-től.

(15)

Törökországi székhelyének gazdasági indokát illetően a Turkiz Composite azt is előadta, hogy a kínai anyavállalat igazgatótanácsa már 2018. április 24-én döntött a vállalat törökországi létesítéséről, azaz jóval azelőtt, hogy a Bizottság az (1) preambulumbekezdésben bemutatott módon megindította volna az eredeti vizsgálatot.

(16)

Az egyiptomi hatóságok előadták, hogy tisztességtelen Egyiptomot hírbe hozni ezzel a vizsgálattal, hiszen az intézkedések kijátszását megvalósító gyakorlat nem érintette Egyiptomot. Az egyiptomi hatóságok az LM Wind Power felvetéseihez hasonlóan előadták továbbá, hogy nincsenek bizonyítékok az intézkedések kijátszására vonatkozóan sem azt a formát illetően, hogy az Egyiptomból exportált üvegrost előfonatok felhasználásával összeállítási műveletet végeztek, sem pedig azt, hogy a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetekkel Törökország és az Unió viszonylatában átrakodást végeztek volna.

(17)

A török hatóságok hangsúlyozták, hogy Törökországban jelentős telepített kapacitás áll rendelkezésre és jelentős mennyiségű üvegrost szövetet gyártanak, továbbá hogy álláspontjuk szerint az irányadó feltételeket teljesítő török belföldi gyártóknak mentességet kellene kapniuk az intézkedések kiterjesztése alól.

(18)

Végezetül egy üvegrost-erősítésű műanyag csőrendszereket és megoldásokat kínáló uniós vállalat, az Amiblu Holding GmbH előadta, hogy az Uniónak érdekében áll fellépni a harmadik országokból, köztük Törökországokból érkező üvegrost szövetek behozatalával kapcsolatos, kijátszást megvalósító piactorzító magatartásformákkal szemben. Álláspontja szerint különösen az uniós vállalkozások versenyhelyzetét befolyásolja, hogy a török versenytársaik nem tartoznak dömping- és szubvencióellenes intézkedések hatálya alá az üvegrost előfonatok importjával kapcsolatban. A vállalat emellett a harmadik országokban, köztük Törökországban alkalmazott kijátszási mechanizmusok szisztematikus vizsgálatára buzdította a Bizottságot.

(19)

A vizsgálat megindításával kapcsolatos felvetésekkel összefüggésben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a vizsgálatot a kérelemben benyújtott bizonyítékok alapján indította meg. Miközben a vizsgálat nem erősítette meg az összeállítási műveletek nélküli átrakodást, az összeállítási vagy befejezési műveletekre vonatkozóan azonosított bizonyítékokat. Ebben a tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése kifejezetten tartalmazza a „többek között” fordulatot, ezért az intézkedések kijátszását megvalósító gyakorlat olyan megjelenési formáira is kiterjed, mint például az összeállítási művelet, amelyeket egyébként kifejezetten nem említ. A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott (7) az összeállítási műveletek meglétére vonatkozóan, valamint arra vonatkozóan is, hogy ezeket az összeállítási műveleteket Kínából és Egyiptomból származó üvegrost előfonatok felhasználásával végezték. (8) A vizsgált termék vagy fő alapanyagainak tarifális besorolása irreleváns annak meghatározása szempontjából, hogy az összeállítási művelet kijátszásnak minősül-e.

(20)

Emellett a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy a műveleteknek a vám kivetésén kívül semmilyen más gazdasági indoka nem volt, például hivatkozott a China Hengshi Foundation Company Limited 2018. évi éves beszámolójára. (9) A kérelem szerint a 2018. évi éves beszámoló a China National Building Materials csoport tevékenységének törökországi bővítésével kapcsolatos operatív kockázatok között utalt „a termékeinkre az Európai Unió által kivetett dömpingellenes vámokból és a kínai–amerikai kereskedelmi súrlódásokból fakadó kockázatok[ra]”. (10) A Bizottság a külön dömpingellenes vizsgálatot, amelyre az éves beszámoló kifejezetten utal, körülbelül három hónappal a kiegyenlítő vámok kivetéséhez vezető eredeti vizsgálat megindítása előtt indította meg. A kijelentés tehát a Bizottság vizsgálata nyomán bevezetendő vámok kijátszásának szándékára utal.

(21)

Ennek alapján a Bizottság elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a kérelem nem tartalmazott elegendő bizonyítékot a vizsgálat megindításához. Az Amiblu Holding GmbH és a török hatóságok észrevételeit a Bizottság tudomásul vette.

(22)

A vizsgálati időszak a 2019. január 1-jétől 2021. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A Bizottság a vizsgálati időszak tekintetében adatokat gyűjtött többek között a kereskedelem szerkezetének az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követő állítólagos megváltozására, valamint a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázattal vagy gazdasági indokkal nem magyarázható gyakorlat, eljárás vagy munka meglétére vonatkozóan. A Bizottság a 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig tartó időszak (a továbbiakban: adatszolgáltatási időszak) tekintetében további adatokat gyűjtött annak vizsgálata érdekében, hogy a behozatal az árak és/vagy a mennyiségek tekintetében aláássa-e a hatályban lévő intézkedések javító hatását, valamint hogy fennállt-e támogatás.

(23)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta Kína, Egyiptom és Törökország hatóságait és ismert exportáló gyártóit, az uniós gazdasági ágazatot, valamint az EU–Törökország Társulási Tanács elnökét.

(24)

Emellett a Bizottság felkérte Törökország Európai Unió melletti képviseletét, hogy bocsássa rendelkezésére azon exportáló gyártók és/vagy képviseleti szervezetek nevét és címét, amelyek a kérelmező által a kérelemben megjelölt törökországi exportáló gyártókon kívül érdekeltek lehetnek a vizsgálatban való részvételben.

(25)

A Bizottság a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétette a törökországi gyártók/exportőrök számára összeállított mentességi űrlapokat, valamint a kínai és az egyiptomi gyártók/exportőrök és az uniós importőrök számára összeállított kérdőíveket.

(26)

A hat ismert exportáló gyártó közül négy nyújtott be mentességi kérelmet. Ezek a vállalatok a következők voltak:

(27)

Emellett hat, a Turkiz Composite-tel kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalat nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(28)

Kitöltött kérdőív érkezett ezen túlmenően a magyarországi Metyx Hungary Korlátolt Felelősségű Társaságtól (a Telateks Tekstil Ürünleri Sanayi ve Ticaret Anonim Şirketi által gyártott üvegrost szövetek nem független importőre), valamint a Saertex GmbH & Co. KG németországi vállalattól (a Saertex Turkey Teksil Ltd Şti. által gyártott üvegrost szövetek importőre, egyben anyavállalat).

(29)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy a vizsgálatot megindító rendeletben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek. Mindegyik fél tájékoztatást kapott arról, hogy a szükséges információk hiánytalan benyújtásának elmulasztása, illetve a hiányos, hamis vagy félrevezető információk benyújtása az alaprendelet 28. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, és a Bizottság a vizsgálat ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozhatja.

(30)

Az LM Wind Power 2022. február 4-én meghallgatáson vett részt. Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite július 12-én meghallgatáson vett részt.

(31)

Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összhangban a lehetséges kijátszás tekintetében a következőket kell megvizsgálni:

(32)

A kérelem szerint átrakodás valósult meg, és ennek keretében Törökországban üvegrost szöveteket adtak fel az Unióba akár úgy, hogy előzetesen összeállítási vagy befejezési műveleteknek vetették őket alá, akár anélkül (lásd a (4) preambulumbekezdést).

(33)

Az átrakodással kapcsolatban a vizsgálat nem azonosított bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a négy együttműködő exportáló gyártó bármelyike részt vett volna ilyen gyakorlatban. Ezért ezt az állítást a vizsgálat nem tudta megerősíteni.

(34)

Az összeállítási, illetve befejezési műveleteket az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése nem nevezi meg kifejezetten a kijátszásnak minősülő gyakorlat, eljárás vagy munka megjelenési formái között. Mindazonáltal az alaprendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdése kifejezetten tartalmazza a „többek között” fordulatot, ami azt jelenti, hogy a kijátszást megvalósító gyakorlat megjelenési formáinak felsorolása nem kimerítő jellegű. Ennélfogva az említett albekezdésben foglaltak kiterjednek a kijátszást megvalósító gyakorlat ott kifejezetten fel nem sorolt más megjelenési formáira, köztük az összeállítási, illetve befejezési műveletekre is. Mindezek alapján, tekintettel arra, hogy a kérelmező által a kérelemben szolgáltatott bizonyítékok törökországi összeállítási, illetve befejezési műveletre utaltak, a Bizottság elemezte, hogy analógia alapján teljesülnek-e a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek, ezen belül különösen:

(35)

A (26) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően négy törökországi exportáló gyártó mentességet kért az intézkedések alól arra az esetre, ha azokat a Bizottság kiterjesztené Törökországra. Ezek a vállalatok az eljárás során mindvégig együttműködést tanúsítottak: benyújtották a mentességi kérelem űrlapját, és válaszoltak a hiánypótlást kérő levelekre. A törökországi exportáló gyártók nagyfokú együttműködést mutattak, figyelemmel arra, hogy az Unióba irányuló üvegrostszövet-kivitel tekintetében a mentességi kérelmükben megjelölt exportvolumenek összesített értéke megfelelt az adatszolgáltatási időszak alatti teljes török importvolumen tekintetében az Eurostat behozatali statisztikáiban szereplő mennyiségnek.

(36)

A Bizottság az alaprendelet 26. cikke alapján ellenőrző látogatást tett a Turkiz Composite helyiségeiben. A három másik jelentkező gyártótól eltérően ez a vállalat csaknem minden alapanyagot, a fő alapanyagnak, az üvegrost előfonatoknak pedig 100 %-át vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól importálta. Emellett az adatszolgáltatási időszakban ez a vállalat az üvegrost szövetek messze a legnagyobb törökországi exportáló gyártója volt. Ez a vállalat az adatszolgáltatási időszakban több üvegrost szövetet exportált az Unióba, mint a másik három együttműködő törökországi exportáló gyártó együttvéve.

(37)

Az 1. táblázat bemutatja, hogyan alakult az üvegrost szövetek Kínából, Egyiptomból és Törökországból érkező behozatala a vizsgálati időszakban.

1. táblázat

Az üvegrost szövetek behozatala az Unióba a vizsgálati időszakban (tonna)

(38)

Az 1. táblázat tanúsága szerint az üvegrost szövetek Törökországból érkező behozatala a 2019. évi 2 334 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 8 367 tonnára nőtt. A 2019 és az adatszolgáltatási időszak viszonylatában bekövetkezett jelentős növekedés időben egybeesett a tevékenységét 2019 márciusában kezdő Turkiz Composite termelésének növekedésével.

(39)

Az üvegrost szövetek Kínából érkező behozatala a 2019. évi 43 460 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 33 263 tonnára, míg az üvegrost szövetek Egyiptomból érkező behozatala a 2019. évi 11 349 tonnáról 3 608 tonnára csökkent.

(40)

A 2. táblázat a Globális Kereskedelmi Atlasz adatbázisában található török importstatisztikák alapján bemutatja, hogyan alakult az üvegrost előfonatok Kínából és Egyiptomból Törökországba érkező importja.

2. táblázat

Az üvegrost előfonatok importja Kínából és Egyiptomból Törökországba a vizsgálati időszakban (tonna)

(41)

Az üvegrost szövetek gyártásának fő alapanyaga az üvegrost előfonat. Ezt az alapanyagot további feldolgozásnak vetik alá az üvegrost szövet előállításához. A Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok szerint a Törökországból az Unióba exportált üvegrost szöveteket főként üvegrost előfonatból állították elő.

(42)

A 2. táblázat tanúsága szerint az üvegrost előfonatok Kínából Törökországba érkező importja jelentősen, a 2019. évi 6 996 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 19 201 tonnára nőtt. Az üvegrost előfonatok Egyiptomból Törökországba érkező importja szintén jelentős mértékben nőtt, a 2019. évi 9 142 tonnáról az adatszolgáltatási időszakra 30 149 tonnára. A Kínából és az Egyiptomból érkező import mind 2020-ban, mind pedig az adatszolgáltatási időszakban az üvegrost előfonatok teljes törökországi importjának körülbelül 70 %-át tette ki. Emellett az üvegrost előfonatok Kínából és Egyiptomból Törökországba érkező importja tekintetében bekövetkezett jelentős növekedés időben egybeesett azzal, hogy a Turkiz Composite 2020 májusában elkezdett szállítani a legnagyobb európai vevőjének, ami azt eredményezte, hogy megnőtt az üvegrost szövetek gyártásához felhasznált üvegrost előfonatok felhasználása.

(43)

A Turkiz Composite előadta, hogy az üvegrost szövetek előállításához általa felhasznált összes üvegrost előfonatot Kínából és Egyiptomból, elsősorban a vállalattal kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól szerezte be. A vállalat ezeket az előfonatokat a 7019 12 HR-kód alatt importálta. A Kínából és az Egyiptomból Törökországba érkező importon belül az e kód alá tartozó import mutatta a legszámottevőbb növekedést.

(44)

Az üvegrost előfonatok Kínából és Egyiptomból Törökországba érkező importjának jelentős növekedése arra utal, hogy Törökországban nőtt a kereslet ezen alapanyagok iránt, ami – legalábbis részben – azzal magyarázható, hogy az adatszolgáltatási időszakban nőtt az üvegrost szövetek termelése és Törökországból történő kivitele. Ezt a Turkiz Composite által szolgáltatott információk is megerősítették.

(45)

Egyfelől az üvegrost szövetek Törökországból az Unióba irányuló kivitelének növekedése, másfelől pedig az üvegrost szövetek Kínából és Egyiptomból az Unióba irányuló kivitelének csökkenése az alaprendelet 23. cikke értelmében változást jelent a Törökország és az Unió közötti kereskedelem szerkezetében, figyelemmel arra is, hogy a 2. táblázat tanúsága szerint az adatszolgáltatási időszakban 2019-hez képest jelentősen nagyobb volt az üvegrost előfonatok Kínából és Egyiptomból Törökországba irányuló exportja.

(46)

Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése értelmében a kereskedelem szerkezetében bekövetkező változásnak olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként kell előállnia, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs.

(47)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy – ahogyan azt a (19) preambulumbekezdésben kifejtette – a gyakorlat, eljárás vagy munka magában foglalja azt is, ha egy harmadik országban a részeket összeállítják, illetve befejezési műveleteket végeznek.

(48)

A Turkiz Composite azt állította, hogy létrehozásának volt megfelelő magyarázata és gazdasági indoka. Állítása szerint azért döntöttek a Törökországban való létrehozása mellett, mert Törökországban jelentős volt, a Törökország szomszédságában lévő nem európai uniós országokban (elsősorban Egyiptomban, Jordániában, Iránban, és bizonyos mértékig Szaúd-Arábiában) pedig nőtt az üvegrost szövetek iránti kereslet, továbbá mert Törökországban jelentős és növekvő kereslet mutatkozott az üvegrost előfonatok iránt is.

(49)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a Turkiz Composite már az eredeti vizsgálat megindítása előtt döntött a törökországi vállalat létesítése mellett. A vállalat 2018. június 1-jén jött létre, de csak 2019 márciusában kezdte meg működését, mert ingatlant kellett találnia, és meg kellett vásárolnia, a helyszínre kellett szállítania, telepítenie kellett és be kellett vizsgálnia az üvegrost szövetek termeléséhez felhasznált gépeket. A termelés megkezdése egybeesett a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó eredeti dömpingellenes vizsgálat megindításának időpontjával, (11) és körülbelül három hónappal előzte meg az eredeti vizsgálat megindítását.

(50)

Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése ugyanakkor kapcsolatot állít fel a kérdéses gyakorlat, eljárás vagy munka és a kereskedelem szerkezetének megváltozása között, hiszen ez utóbbinak az előbbi „eredményeként” kell előállnia. Tehát a kereskedelmi szerkezet megváltozását eredményező gyakorlat, eljárás vagy munka mögött kell lennie a vám kivetésén kívüli megfelelő magyarázatnak vagy gazdasági indoknak ahhoz, hogy az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése értelmében ne minősüljön kijátszásnak.

(51)

Ennek fényében irreleváns az az érv, hogy a vállalatot a belföldi, az afrikai és a közel-keleti piacok kiszolgálására hozták létre, hiszen nem a vállalat létrehozása az a gyakorlat, eljárás vagy munka, amely a kereskedelem szerkezetének megváltozását eredményezte. A változást eredményező gyakorlatot a Törökországban végzett összeállítási, illetve befejezési műveletek alkották, hiszen ezek vezettek az üvegrost szövetek (az összeállított termék) Unióba irányuló exportjának növekedéséhez. A Turkiz Composite által az Unióba értékesített üvegrost szövetek összértéke akkor nőtt meg jelentősen, amikor a vállalat 2020 májusában fokozatosan elkezdte növelni szállításait a legnagyobb európai vevője részére (lásd a (42) preambulumbekezdést), ami viszont időben egybeesett az eredeti intézkedések bevezetésének időpontjával (lásd az (1) preambulumbekezdést).

(52)

Továbbá az a körülmény, hogy az eredetileg a belföldi, az afrikai és a közel-keleti piacok kiszolgálására létrehozott vállalat a dömpingellenes vizsgálat megindítását követően ténylegesen a belföldi és az uniós piacot szolgálja ki, (12) további jele annak, hogy összeállítási tevékenységét a vizsgálatra reagálva alakította ki, majd pedig a vámok kivetésére reagálva fokozta tovább.

(53)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite és az LM Wind Power előadta, hogy a Bizottság érvelésében a gazdasági indok jogi elemzéséből hiányzik egy lépés, nevezetesen annak értékelése, hogy a gyakorlatnak, eljárásnak vagy munkának volt-e gazdasági indoka vagy megfelelő magyarázata. Emellett a két fél kijelentette, hogy a Bizottság helytelen időpontot választott vizsgálatának alapjául, tudniillik nem ismerte fel, hogy „a vámok kivetésének”, nem pedig a vizsgálat megindításának kell okként a gyakorlat, eljárás vagy munka mögött állnia. Végezetül a két fél előadta, hogy ha a Bizottság helyesen végezte volna el a jogi elemzést, akkor arra a következtetésre jutott volna, hogy a Turkiz Composite létrehozásának volt megfelelő magyarázata és gazdasági indoka. Kijelentették, hogy a törökországi üzem létrehozásának fő indoka a törökországi belföldi piac kiszolgálása volt.

(54)

A Bizottság elutasította ezeket a felvetéseket. Először: a Bizottság igenis értékelte, hogy a gyakorlatnak, eljárásnak vagy munkának volt-e gazdasági indoka vagy megfelelő magyarázata. Ezt az értékelést a (49) és az (50) preambulumbekezdés mutatja be. A Bizottság egyértelműen azonosította azt a gyakorlatot, eljárást vagy munkát, amely a kereskedelem szerkezetének megváltozását eredményezte, majd pedig elemezte e gyakorlat lehetséges indokait. Az érdekelt felek állításával ellentétben (lásd az (51) preambulumbekezdést) a kérdéses gyakorlat, eljárás vagy munka nem a Turkiz Composite létrehozása vagy annak belföldi értékesítési tevékenysége volt, hiszen a kereskedelem szerkezetének megváltozása nem ezek eredményeként állt elő (lásd a 2.3. szakaszt).

(55)

Másodszor: a Bizottság helyes időpontot választott vizsgálatának alapjául. A Bizottság a (49) preambulumbekezdésben utalt arra, hogy a gyártás megkezdése időben egybeesett az eredeti vizsgálat megindításával. Ez a Turkiz Composite által szolgáltatott ellenőrzött információkon alapuló ténymegállapítás jogilag releváns, hiszen a dömpingellenes alaprendelet (13) 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek egyike úgy szól, hogy „a tevékenység a dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azelőtt indult, illetve jelentősen megnövekedett”. Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése a kijátszást határozza meg, és ennek megfelelően a vám kivetésére összpontosít, hiszen kivetett vám nélkül nem lehetséges kijátszás. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a gyakorlatnak, eljárásnak vagy munkának a vizsgálat megindítása utáni megkezdése bizonyítékként szolgáljon arra nézve, hogy a szóban forgó gyakorlatnak a vizsgálat nyomán bevezetett (és észszerűen előre látható) vám volt az indoka. A 23. cikk (3) bekezdésének az érdekelt fél által javasolt olvasata nemcsak hogy ellentétes volna a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében található fent idézett feltétellel, hanem ténylegesen kizárná a 23. cikk (3) bekezdésének alkalmazási köréből azt a kijátszást megvalósító gyakorlatot, amely a vizsgálat megindítása és a vámok kivetése között kezdődött. Ez kifejezetten ellentétes volna a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (és analógia alapján az alaprendelet 23. cikkének) céljával, ahogyan azt a Bíróság meghatározta. (14)

(56)

Azon állítás kapcsán, hogy a törökországi üzem létrehozásának fő indoka a törökországi belföldi piac kiszolgálása volt, a Bizottság megjegyezte, hogy a Turkiz Composite az eljárás folyamán kismértékben módosította érvelését, hiszen az érdekelt felek tájékoztatása előtt a vállalat a törökországi, az afrikai és a közel-keleti piacok kiszolgálását jelölte meg indokként. Az (52) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Turkiz Composite a vizsgálati időszakban a belföldi és az uniós piacot egyaránt kiszolgálta. Mindazonáltal a Turkiz Composite tevékenysége jelentősen bővült a vizsgálati időszak folyamán, ahogyan arról a következő ténymegállapítások is tanúskodnak:

(57)

A fentiekre való tekintettel a vizsgálat nem azonosított más olyan, a jelenleg hatályban lévő dömpingellenes vámok megfizetésének elkerülésén kívüli megfelelő magyarázatot vagy gazdasági indokot, amely megmagyarázná, hogy a Turkiz Composite miért növelte meg jelentősen az összeállított termék Unióba irányuló exportját.

(58)

A dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében az összeállítási műveleteknek a dömpingellenes vizsgálat megindítása óta vagy közvetlenül azt megelőzően kellett megkezdődniük vagy jelentősen megnövekedniük, és az érintett részeknek a dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó országból kellett származniuk. A (19) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabály analógia útján alkalmazható a szubvencióellenes ügynek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben történő vizsgálatához.

(59)

Az eredeti vizsgálat 2019. május 16-án indult, és a végleges dömpingellenes vámok kivetése 2020. június 15-én történt. A Turkiz Composite vállalatot 2018. június 1-jén alapították, és 2019 márciusa óta folytat termelést. Tehát a termelés megkezdése egybeesett a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó eredeti dömpingellenes vizsgálat megindításának időpontjával, amely körülbelül három hónappal előzte meg az eredeti vizsgálat megindítását.

(60)

Emellett a Turkiz Composite 2020-ban és a vizsgálati időszakban jelentősen növelte exportértékesítését 2019-hez viszonyítva. Az összeállítási vagy befejezési művelet e jelentős megnövekedése időben egybeesett a végleges kiegyenlítő vámok kivetésével, azaz 2020. június 15-tel (lásd az előző preambulumbekezdést). Emellett a vállalat csaknem minden felhasznált alapanyagot, és különösen a fő alapanyag, az üvegrost előfonatok 100 %-át a vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól szerezte be.

(61)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összeállítási vagy befejezési műveletek az eredeti vizsgálat megindítása óta kezdődtek meg vagy nőttek meg jelentősen.

(62)

Az összeállítási műveleteket illetően a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének d) pontja a kijátszás megállapításának további feltételeként szabja, hogy a – jelen esetben kínai és egyiptomi származású – részek értéke legalább az összeállított terméket alkotó részek összértékének 60 %-a legyen, és a felhasznált részekhez az összeállítási vagy befejezési művelet során hozzáadott érték kisebb legyen a gyártási költség 25 %-ánál. A dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabály analógia útján alkalmazható a szubvencióellenes ügynek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben történő vizsgálata során.

(63)

Az üvegrost szövetek előállításának fő alapanyaga az üvegrost előfonat. A Turkiz Composite az általa felhasznált üvegrost előfonatok 100 %-át a vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól vásárolta. Ezeket az üvegrost előfonatokat a Törökországban végrehajtott varrási-kötési művelettel, tehát befejezési művelettel alakították át üvegrost szövetté. A Turkiz Composite által benyújtott ellenőrzött információk szerint a fő alapanyag, az üvegrost előfonatok értéke a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében közel 100 %-ot képvisel az összeállított/befejezett termék részeinek összértékén belül.

(64)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite és az LM Wind Power megismételte azt a felvetését, hogy az üvegrost szöveteknek az importált fő alapanyagból, az üvegrost előfonatokból való előállítása nem tekinthető a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt, analógia alapján alkalmazott (lásd a (62) preambulumbekezdést) rendelkezés értelmében részek összeállítási művelet útján történő összeállításának, és a Harmonizált Rendszer értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály második részéhez tartozó VII. magyarázat „az alkotórészeket [...] nem vethetik alá semmiféle további megmunkálási műveletnek a befejezett állapot elérése érdekében” szövegrésze alkalmazásában az üvegrost előfonatok nem alkotórészek, hanem alapanyagok. Ezzel összefüggésben előadták, hogy az üvegrost előfonatok nem „részei” az üvegrost szöveteknek, és nem „összeállítás” útján készülnek belőlük az üvegrost szövetek, hanem feldolgozzák őket üvegrost szövetekké oly módon, hogy a különböző típusú üvegrost előfonatokat és más anyagokat bonyolult gépek segítségével egymással összeszövik és egymáshoz tűzik. Hasonló észrevételek az egyiptomi hatóságoktól is érkeztek.

(65)

A Bizottság elutasította ezeket a felvetéseket. A (63) preambulumbekezdésben bemutatott gyakorlat olyan befejezési műveletnek tekinthető, amely a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában összeállítási (összeszerelési) művelet, ahogyan azt a (62) preambulumbekezdés már elmagyarázta. Emellett a Bizottságot további megfontolások is vezérelték az alábbiak szerint.

(66)

Először: a Harmonizált Rendszer értelmezésére vonatkozó 2. a) általános szabály második részéhez tartozó VII. magyarázatra való hivatkozás érdektelen, mert a közvetlen jogalap nem a vámjog, hanem az alaprendelet 23. cikke, ahogyan azt a Bíróság egyértelműen megállapította. (15)

(67)

Másodszor: a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének értelmezése kapcsán, amelyet analógia alapján alkalmazunk a szubvencióellenes ügynek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése alapján történő értékelése keretében, a Bíróság emlékeztetett arra, hogy „[a]z állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (16)”. A dömpingellenes alaprendelet nem határozza meg az „összeállítási (összeszerelési) művelet” és a „befejezési művelet” fogalmát. A dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének felépítése ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az „összeállítási (összeszerelési) művelet” kifejezés a „befejezési műveletet” is kifejezetten magában foglalja. Ebből következően a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében található „összeállítási (összeszerelési) művelet” kifejezésbe nemcsak azokat a műveleteket kell beleérteni, amelyek keretében egy összetett termék alkotórészeit egymáshoz erősítik, hanem azokat is, amelyek esetleg további feldolgozási műveleteket is tartalmaznak, például egy termék késztermékké formálását is magukban foglalják.

(68)

Továbbá a Bíróság szerint (17) az alaprendelet 23. cikke alapján lefolytatott vizsgálatok célja a dömpingellenes vámok eredményességének biztosítása és a kijátszásuk megakadályozása. Ebből következően a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének (amelyet analógia alapján alkalmazunk a szubvencióellenes ügynek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése alapján történő értékelése keretében) célja azon gyakorlat, feldolgozás vagy munka azonosítása, amelynek keretében a döntően az intézkedés hatálya tartozó országból eredő alkotórészeket korlátozott hozzáadott érték előállításával összeállítják és késztermékké formálják.

(69)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite, az LM Wind Power és az egyiptomi hatóságok előadták, hogy nem értenek egyet a Bizottság azon eljárásával, hogy az Egyiptomból és a Kínából beszerzett üvegrost előfonatok értékét kumulálva vette figyelembe annak meghatározása során, hogy az üvegrost előfonatok értéke legalább 60 %-ot képvisel-e az üvegrost szöveteket alkotó „részek” összértékén belül. Ennek keretében rámutattak arra, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja egyes számban említi az intézkedések által érintett országot.

(70)

A Bizottság a következő megfontolások alapján elutasította ezt a felvetést. Először: a Bizottság az (1) preambulumbekezdésben látható módon az eredeti vizsgálat keretében a Kínából és az Egyiptomból érkező üvegrost szövetek behozatalát együtt értékelte. Ezért indokolt, hogy az eredeti intézkedések kiterjesztése érdekében lefolytatott szubvencióellenes vizsgálat ugyanezt a módszertant kövesse.

(71)

Másodszor: a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (amelyet analógia alapján alkalmazunk a szubvencióellenes ügynek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése alapján történő értékelése keretében) nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt 60 %-os kritérium teljesülésének vizsgálata keretében ilyen kumulatív értékelést végezzen. Éppen ellenkezőleg, a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében foglalt „az intézkedések által érintett országból” fordulat akként való értelmezése, hogy az nem teszi lehetővé a több mint egy országban folytatott, kijátszást megvalósító tevékenység vizsgálata keretében a részek értékének kumulatív értékelését, ellentétes az eddigi uniós ítélkezési gyakorlattal. A Kolachi-ügyben a Bíróság a kijátszást megvalósító tevékenység egy speciális formáját értékelte, amelynek keretében a kerékpáralkatrészek összeszerelését Srí Lankán kezdik el, majd pedig Pakisztánban folytatják, és megerősítette, hogy a kijátszást megvalósító tevékenység e formája annak ellenére is a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (2) bekezdése hatálya alá tartozik, hogy az abban foglalt rendelkezés egyes számú alakot használ. A Bíróság (18) egyben azt is kiemelte, hogy a rendelkezés eltérő értelmezése lehetővé tenné az exportáló gyártók számára a kijátszásellenes intézkedések eredményességének aláásását. Ugyanez a gondolatmenet alkalmazható arra az esetre is, ha a kijátszásellenes szabályok alkalmazását úgy kívánják megkerülni, hogy az alapanyagokat két, egyformán az intézkedések hatálya alá tartozó országból szerzik be.

(72)

Harmadszor: ha elfogadnánk a Turkiz Composite érvelését, akkor abban az esetben sem valósulna meg kijátszás, ha az alapanyagok egyik 50 %-át Kínából, másik 50 %-át pedig Egyiptomból szereznék be, azaz a részek 100 %-ban az intézkedések hatálya alá tartozó országokból erednének. Ez az eredmény nyilvánvalóan ellentétes lenne a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének céljával, figyelemmel arra is, hogy az Unióba exportált üvegrost szövetek mindegyike vagy 100 %-ban Kínából, vagy 100 %-ban Egyiptomból beszerzett részekből áll.

(73)

Mindezek alapján a Bizottság megállapította, hogy a 60 %-os kritérium teljesül.

(74)

A Turkiz Composite azt állította, hogy a hozzáadott érték nagyobb a gyártási összköltség 25 %-ában meghatározott küszöbértéknél. A hozzáadott érték számítása során figyelembe vett legfontosabb költségelemek között az értékcsökkenési költségek, a bérleti költség, a csomagolóanyag-költség, a közvetlen és a közvetett munkaerőköltség, valamint az egyéb gyártási közvetett költségek szerepeltek, és e költségelemek meghatározásának alapjául a Turkiz Composite által benyújtott mentességi kérelemben az adatszolgáltatási időszak tekintetében megadott pénzügyi adatok szolgáltak.

(75)

A Bizottság valamennyi felsorolt költségelemet megvizsgálta, és úgy ítélte meg, hogy a viselt költségek egy része nem tekinthető a gyártási költség részének, vagy pedig értékét túlbecsülték:

(76)

A fentiek miatt a felhasznált részek hozzáadott értéke a Bizottság számítása szerint lényegesen kisebb volt a Turkiz Composite által számítottnál.

(77)

Emellett a Turkiz Composite csaknem minden felhasznált alapanyagot, és különösen a fő alapanyag, az üvegrost előfonatok 100 %-át a vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól szerezte be. A Turkiz Composite nem mutatott be pozitív bizonyítékot arra nézve, hogy ezek az árak nem egymással kapcsolatban álló vállalatok közötti transzferárak voltak, hanem olyan szokásos piaci árak, amelyeket nem torzított a felek közötti kapcsolat. A Bizottság ezekről az árakról másfelől megállapította, hogy jóval alacsonyabbak voltak a három további törökországi együttműködő gyártó által az adatszolgáltatási időszakban független beszállítóknak fizetett áraknál.

(78)

Ezért az észszerűen pontos ténymegállapítás céljából a Bizottság a Turkiz Composite által fizetett árakat vállalatközi transzferáraknak tekintette, és a három további együttműködő exportáló gyártó által fizetett árak súlyozott átlagával helyettesítette.

(79)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite és az LM Wind Power előadta, hogy a Bizottság nem helyettesítheti a transzferárakat a három további együttműködő exportáló gyártó által az adatszolgáltatási időszakban tőlük független beszállítóknak fizetett árak súlyozott átlagával. Állításuk szerint ez az eljárás nem megengedhető, és a dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése, amelyet a Bizottság analógia alapján alkalmaz, semmiféle jogalapot nem biztosít hozzá. A két fél előadta továbbá, hogy a Bizottság helytelenül vizsgálta, hogy szokásos piaci árakról van-e szó, valamint hogy a Bizottság nem biztosította, hogy az egymással összehasonlított árak a mennyiségek tekintetében összehasonlíthatók legyenek egymással, sem pedig hogy minden árösszetevőt tartalmazzanak.

(80)

A Bizottság a következő megfontolások alapján elutasította ezeket a felvetéseket. Először: a Bizottság az általános tájékoztatóban nem a dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésére hivatkozott a kiigazítás jogalapjaként. Az intézkedések hatálya alá tartozó országokból eredő felhasznált részek értékének meghatározása során a Bizottság egyaránt figyelembe vette a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, a szubvencióellenes ügynek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése alapján történő értékelése keretében analógia alapján alkalmazott rendelkezés szövegét és célját. A dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdése b) pontjának szövege semmilyen módon nem zárja ki azt, hogy a Bizottság a részek értékének megállapítása során kiigazításokat végezzen, különös tekintettel arra az esetre, ha egy vállalat költségei nem szükségképpen tükrözik a részek értékét, például ha a részeket a vállalattal kapcsolatban álló vállalatoktól szerzik be. A részek értékének meghatározása érdekében a Bizottságnak tehát volt lehetősége a szükséges kiigazítások elvégzésére, ideértve az egymással kapcsolatban álló vállalatok közötti transzferárak helyettesítését is, minthogy bebizonyosodott, hogy ezek az árak nem szokásos piaci árak voltak. Ez az eljárás az alaprendelet 23. cikkének és az abban szabályozott eljárásnak a (68) preambulumbekezdésben tárgyalt céljával is összhangban van, hiszen megakadályozza, hogy a vállalatok oly módon kijátsszák az intézkedéseket, hogy alulértékelik a felhasznált termékek árát, és ezáltal felduzzasztják az ezekhez a részekhez hozzáadott értéket.

(81)

Másodszor: azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a Bizottság helytelenül vizsgálta, hogy szokásos piaci árakról van-e szó, a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a Turkiz Composite a kínai állami tulajdonban lévő China National Building Materials csoport tagja. A vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatok az intézkedések hatálya alá tartoznak. A vizsgálat rámutatott arra, hogy a Turkiz Composite által a vele kapcsolatban álló egyiptomi és kínai vállalatoktól beszerzett üvegrost előfonatokért fizetett árak sokkal alacsonyabbak voltak, mint a három további törökországi exportáló gyártó által fizetett árak. Emiatt az ár-összehasonlítás után a Bizottság a vállalatközi árakat a három további együttműködő exportáló gyártó által az adatszolgáltatási időszakban tőlük független beszállítóknak fizetett árak súlyozott átlagával helyettesítette.

(82)

A Bizottság biztosította, hogy az egymással összehasonlított árak a mennyiségek tekintetében összehasonlíthatók legyenek egymással, valamint hogy minden árösszetevőt tartalmazzanak. Először: az összehasonlítás egyazon időszak, nevezetesen az adatszolgáltatási időszak tekintetében történt. Másodszor: a három további törökországi exportáló gyártó az adatszolgáltatási időszakban elegendően nagy (10 000 és 25 000 tonna közötti) mennyiségben vásárolt üvegrost előfonatokat tőlük független szállítóktól, tehát ezek a beszerzések kellően reprezentatívak voltak ahhoz, hogy a hozzáadott érték helyes megállapítása keretében megbízható árként felhasználhatók legyenek a Turkiz Composite transzferárai helyett. Harmadszor: a három további törökországi exportáló gyártó ugyanolyan módon, üvegrost előfonatokból állította elő az üvegrost szöveteket, mint a Turkiz Composite. Mivel a négy együttműködő törökországi exportáló gyártó hasonló gyártási eljárást alkalmaz, a vizsgálat nem azonosított minőségbeli különbségeket. Negyedszer: a további törökországi exportáló gyártók nagy mennyiségben vásároltak belföldön is üvegrost előfonatokat, míg a Turkiz Composite az üvegrost előfonatokat kizárólag Egyiptomból és Kínából szerezte be. A reprezentatív mennyiségek belföldi beszerzése általában csökkenti, nem pedig növeli az árakat. Ötödször: a Bizottság a négy törökországi exportáló gyártót következetes módon, konkrétan az ellenőrzött táblázataikban megadott teljes beszerzési költség alapján hasonlította össze egymással.

(83)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite felvetette, hogy a vele kapcsolatban álló kínai vállalatoknak általa fizetett beszerzési ár magasabb volt a vele kapcsolatban álló vállalatok által a törökországi független vevőik felé érvényesített értékesítési áraknál. Ennek alapján kijelentette, hogy a Turkiz Composite beszerzési árait szokásos piaci áraknak kell tekinteni.

(84)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést. A Jushi Group Co., Ltd (a továbbiakban: Jushi csoport (20)) kitöltött kérdőívének C.3.R és C.3.U táblázata szerint a vállalat által az adatszolgáltatási időszakban az üvegrost előfonatok kapcsán a független törökországi vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységár jelentősen magasabb volt a vállalattal kapcsolatban álló törökországi vevőnek, a Turkiz Composite-nek felszámított árnál. A Bizottság egy másik, a Turkiz Composite-tel kapcsolatban álló kínai vállalat, a Tongxiang Hengxian Trading Company Limited (a továbbiakban: Tongxian (21)) árait is elemezte. Az adatszolgáltatási időszakban a Tongxian kizárólag a Turkiz Composite részére értékesített üvegrost előfonatokat, és az átlagos értékesítési egységár szintén alacsonyabb volt, mint a Jushi csoport által a független törökországi vevőinek felszámított átlagos értékesítési egységár. Emellett az adatszolgáltatási időszakban a Turkiz Composite az üvegrost előfonatok több mint 90 %-át a Jushi csoporttól és a Tongxiantól szerezte be. A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Turkiz Composite által a vele kapcsolatban álló kínai vállalatoknak, nevezetesen a Jushi csoportnak és a Tongxiannak fizetett átlagos beszerzési egységár következetesen és jelentősen alacsonyabb volt, mint a más törökországi vállalatok által a Jushi csoportnak (22) fizetett átlagos független beszerzési egységár, továbbá következetesen és jelentősen alacsonyabb volt a további három törökországi együttműködő exportáló gyártó által fizetett áraknál is, ennélfogva nem volt szokásos piaci ár.

(85)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite előadta, hogy a Bizottság „A hozzáadott érték vizsgálata” című lapon helytelen formula alapján számította ki a „hozzáadott érték százalékát” (54. sor), tudniillik a gyártási összköltséget (50. sor) – helytelenül – a „felhasznált részek összesen (Egyiptom, Kína és más források)” mennyiséggel (49. sor) osztotta el, nem pedig a „felhasznált részek összesen (Egyiptom és Kína)” mennyiséggel (48. sor).

(86)

A Bizottság elutasította a felvetést, mert a Turkiz Composite nem adta meg a Bizottság számításának hatását. Ha a Bizottság valóban helytelen formulát alkalmazott volna, ami egyébként nem így van, és helyette a Turkiz Composite által javasolt módszerrel állapítaná meg a „hozzáadott érték százalékát”, ez csak jelentéktelen különbséget okozna a hozzáadott értékben, és nem befolyásolná a Bizottság azon ténymegállapítását, hogy a felhasznált részekhez az összeállítási vagy befejezési művelet során hozzáadott érték kisebb volt a gyártási költség 25 %-ánál.

(87)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite felvetette, hogy a Bizottságnak nem lett volna szabad kizárnia a számításából a készleteket, mert a készletek is a vizsgált termék részét képezik. A Bizottság ezt a felvetést a Turkiz Composite-nek 2022. július 5-én küldött egyedi tájékoztatóban megjelöltekkel azonos megfontolások alapján elutasította. Először: a készletek gyártása és értékesítése az adatszolgáltatási időszakban csupán csekély részét tette ki a vállalat teljes termelésének és értékesítésének. Az adatszolgáltatási időszakban az Unióba exportált üvegrost szövetek több mint 170-szer akkora mennyiséget képviseltek, mint az Unióba exportált készletek. Másodszor: a vállalat főkönyvi szinten nem különítette el az üvegrostszövet-üzemek és a készletgyártó üzemek költségeit, egyedül a vágóműhely munkaerőköltsége szerepelt külön számlákon. Harmadszor: a vállalat a készleteket főként a belföldi piacon értékesítette.

(88)

Továbbá a Turkiz Composite által szolgáltatott információkból kiindulva abban az esetben, ha a Bizottság úgy döntene, hogy nem zárja ki a készleteket a számításaiból, az így kiadódó „hozzáadott érték százaléka” érték – elsősorban az előállított készletek korlátozott mennyisége miatt – nem befolyásolná a Bizottság azon ténymegállapítását, hogy a felhasznált részekhez az összeállítási vagy befejezési művelet során hozzáadott érték kisebb volt a gyártási költség 25 %-ánál.

(89)

A vállalat által szolgáltatott gyártási költségek kiigazításával és az üvegrost előfonatok megadott transzferárainak helyettesítésével az adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan megállapított átlagos hozzáadott érték a 25 %-os küszöbérték alatt volt. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összeállítási vagy befejezési műveletek során a felhasznált részekhez hozzáadott érték kisebb volt az előállítási költség 25 %-ánál.

(90)

A Bizottság az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a vizsgált termék behozatala a mennyiségek és az árak tekintetében aláásta-e a jelenleg hatályban lévő intézkedések javító hatását.

(91)

Ami a mennyiségeket illeti, a vállalat által benyújtott ellenőrzött táblázatok alapján a Turkiz Composite 2019-ben 0–300 tonna, az adatszolgáltatási időszakban pedig 6 000–8 000 tonna terméket importált. A 2020. és a 2021. évi uniós felhasználás ugyanakkor a kérelmező becslése szerint körülbelül 150 000 tonna, illetve körülbelül 170 000 tonna volt. Az adatszolgáltatási időszakban a Törökországból érkező behozatal piaci részesedése több mint 4 % volt.

(92)

Az árakat illetően a Bizottság az eredeti vizsgálatban megállapított kárt nem okozó átlagárat összehasonlította a Turkiz Composite által szolgáltatott információk alapján megállapított, a vámkezelés utáni költségek figyelembevétel megfelelő módon kiigazított CIF szintű exportárak súlyozott átlagával. Az ár-összehasonlítás azt mutatta, hogy a Turkiz Composite-től érkező behozatal több mint 10 %-kal alákínált az uniós áraknak.

(93)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat tárgyát képező törökországi behozatal a mennyiségek és az árak tekintetében aláásta a meglévő intézkedéseket.

(94)

A Bizottság az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy a behozott hasonló termék és/vagy annak részei továbbra is részesültek-e támogatásokban.

(95)

Az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelet (lásd az (1) preambulumbekezdést) megállapította, hogy a kínai és az egyiptomi exportáló gyártók több, a kínai és az egyiptomi kormány által működtetett támogatási rendszer keretében is kapnak támogatást. A rendelet azt is megállapította, hogy a China National Building Materials csoport egymással kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatai szintén kedvezményezettjei voltak több, egyebek mellett vissza nem térítendő támogatásokat, kedvezményes finanszírozást és bevételek elmaradását tartalmazó támogatási rendszernek. Ezekről a támogatásokról megállapítást nyert, hogy a vállalatok teljes termelését támogatták, hiszen nem kapcsolódtak konkrét termékhez.

(96)

A jelenlegi vizsgálat keretében nem vált hozzáférhetővé olyan új információ, amely megkérdőjelezné az eredeti vizsgálat következtetését, és amely arra utalna, hogy ezek a támogatási rendszerek már nem érvényesek.

(97)

Emellett a Turkiz Composite az üvegrost szövetek gyártásában általa felhasznált üvegrost előfonatok 100 %-át a vele kapcsolatban álló kínai és egyiptomi vállalatoktól vásárolta. A 2020. június 24-i (EU) 2020/870 bizottsági végrehajtási rendeletben (23) és az (EU) 2021/328 bizottsági végrehajtási rendeletben (24) foglaltak szerint a Turkiz Composite-tel kapcsolatban álló vállalatok támogatásban részesültek az üvegrost előfonatok gyártása kapcsán.

(98)

A felek a vizsgálat keretében nem mutattak be arra utaló bizonyítékot, hogy a Turkiz Composite-tel kapcsolatban álló vállalatok által Egyiptomban és Kínában gyártott üvegrost előfonatok már nem részesülnek a támogatásokból. Ennélfogva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a behozott hasonló termék továbbra is részesül a támogatásból.

(99)

A Bizottság emellett megjegyezte, hogy a nem a szokásos piaci feltételek mellett működő, egymással kapcsolatban álló vállalatok vélelmezhetően átjátsszák egymásnak a támogatásokat, (25) különösképpen azokban az esetekben, amikor az értéklánc későbbi szegmensében működő vállalat az általa összeállított terméket az Unióba exportálja. A Bizottság ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a behozott hasonló termék és annak részei továbbra is részesülnek a támogatásból.

(100)

A fenti ténymegállapítások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan bevezetett végleges kiegyenlítő intézkedéseket a Turkiz Composite a Törökországban feladott vizsgált termék behozatalán keresztül kijátssza.

(101)

Tekintettel az együttműködés magas szintjére, valamint arra, hogy a Turkiz Composite adatai szerint az általa bonyolított exportértékesítések nagyobb összeget képviseltek, mint a három további török együttműködő exportáló gyártó exportértékesítései összesen, továbbá figyelembe véve, hogy egyetlen más törökországi vállalat sem jelentkezett és nyújtott be mentességi kérelmet, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Turkiz Composite-tel kapcsolatos, a kijátszást megvalósító gyakorlat meglétére vonatkozó ténymegállapítást minden Törökországból érkező behozatalra ki kell terjeszteni.

(102)

Ennek megfelelően az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Kínából és az Egyiptomból származó üvegrost szövetek behozatalára vonatkozóan hatályban lévő szubvencióellenes intézkedéseket ki kell terjeszteni a vizsgált termék behozatalára.

(103)

Az alaprendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében a kiterjesztendő intézkedésnek meg kell egyeznie az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében „minden más vállalatra” megállapított intézkedéssel, azaz a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó 30,7 %-os vámtételű végleges kiegyenlítő vámmal.

(104)

A Turkiz Composite az általa felhasznált üvegrost előfonatokat az adatszolgáltatási időszakban részben Egyiptomból, részben Kínából importálta. A Turkiz Composite a vele kapcsolatban álló egyiptomi és kínai vállalatoktól beszerzett üvegrost előfonatokat üvegrost szövetekké állította össze, majd ezeket az üvegrost szöveteket exportálta az Unióba oly módon, hogy ezáltal kijátszotta mind az Egyiptomból behozott üvegrost szövetekre alkalmazandó 10,9 %-os, mind pedig a Kínából behozott üvegrost szövetekre alkalmazandó 30,7 %-os vámtételű vámot. Ezért a hatályban lévő intézkedések eredményességének megőrzése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a kiterjesztés tárgya a két vám közül a magasabb, azaz az (EU) 2020/776 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a Kínában működő „minden más vállalat” tekintetében megállapított 30,7 %-os vámtételű vám legyen.

(105)

Az érdekelt felek tájékoztatása után a Turkiz Composite felvetette, hogy a Bizottság nem járhat el úgy, hogy a Kínából érkező üvegrost szövetek behozatalára kivetett vámokat terjeszti ki, mert az üvegrost előfonatok importjának értéke csak kisebb részét teszi ki a Turkiz Composite által az üvegrost szövetek előállításához felhasznált üvegrost előfonatok összértékének, ennélfogva nem teljesíti a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja (amelyet a Bizottság analógia alapján alkalmaz a szubvencióellenes ügynek az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése alapján történő értékelése keretében) szerinti 60 %-os kritériumot. Másfelől a Kínából érkező üvegrost szövetek behozatalára kivetett vámok kiterjesztése ellentétes volna az arányosság elvével, ahogyan arra a T-278/20. sz. Zhejang Hantong kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 127. pontja utal.

(106)

A Bizottság a (71) preambulumbekezdésben ismertetett, az import kumulált figyelembevétele mellett szóló érvek alapján elutasította azt a felvetést, hogy nem járhat el úgy, hogy a Kínából érkező üvegrost szövetek behozatalára kivetett vámokat terjeszti ki. A Bizottság emlékeztetett továbbá arra, hogy az alaprendelet célja az uniós gazdasági ágazat megvédése a tisztességtelen behozatallal szemben, az alaprendelet 23. cikkéé pedig ezen belül az, hogy megakadályozza a piacvédelmi intézkedések kijátszását. Ha az intézkedések kiterjesztése az Egyiptomból érkező behozatalokra kivetett vámok szintjén (10,9 %) történne, az figyelmen kívül hagyná, hogy a Kínával szembeni intézkedéseket is kijátszották, és aláásná a hatályban lévő intézkedések eredményességét.

(107)

A Bizottság egyúttal azt a felvetést is elutasította, hogy a Kínából érkező üvegrost szövetek behozatalára kivetett vámok kiterjesztése ellentétes volna az arányosság elvével. Tekintettel arra a ténymegállapításra, hogy megvalósult a Kínából és az Egyiptomból érkező behozatalra egyaránt vonatkozó eredeti kiegyenlítő intézkedések kijátszása, a Bizottság nem érti, hogy a két vám közül a szintén kijátszott magasabbik kiterjesztése miért volna aránytalan intézkedés. Ezért – a (104) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően – a hatályban lévő intézkedések eredményességének megőrzése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a kiterjesztés tárgya a két vám közül a magasabb, azaz az (EU) 2020/776 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a Kínában működő „minden más vállalat” tekintetében megállapított 30,7 %-os vámtételű vám legyen.

(108)

Az érdekelt felek tájékoztatása után az LM Wind Power kijelentette, hogy a vámoknak a Törökországból érkező üvegrost szövetek behozatalára történő kiterjesztése súlyos csapást mérne az üvegrost szövetek importőreinek üzleti tevékenységére, ami pedig – mivel az uniós szélturbinagyártóknak többet kellene fizetniük az üvegrost szövetekért – befolyásolná az Unió arra való képességét, hogy teljesítse környezetvédelmi célkitűzéseit.

(109)

A Bizottság tudomásul vette az LM Wind Power kijelentéseit, ugyanakkor újólag emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 23. cikke alapján lefolytatott vizsgálatok elsődleges célja az eredeti kiegyenlítő vám eredményességének biztosítása és kijátszásának megakadályozása. E vizsgálat keretében a Bizottság megállapította az alaprendelet 23. cikkében foglalt kritériumok teljesülését, és ennek alapján úgy határozott, hogy a kiegyenlítő intézkedéseket kiterjeszti Törökországra. Mivel azonban a négy együttműködő exportáló gyártó közül háromról megállapítást nyert, hogy valódi törökországi gyártók, ezek a gyártók mentességet kaptak a kiterjesztett intézkedések alól. Az üvegrost szövetek felhasználói ennélfogva a mentességet élvező gyártókhoz, az uniós gyártókhoz és/vagy harmadik országok gyártóihoz egyaránt fordulhatnak.

(110)

Végezetül a kérelmező az érdekelt felek tájékoztatása után jelezte, hogy üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy az intézkedéseket kiterjeszti a Törökországból érkező üvegrost szövetek behozatalára, és nincsenek észrevételei a Bizottságtól kapott tájékoztatással kapcsolatban.

(111)

Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése és 24. cikkének (5) bekezdése szerint a kiterjesztett intézkedést azokra az Unióba érkező behozatalokra is alkalmazni kell, amelyek a vizsgálatot megindító rendelettel bevezetett nyilvántartásbavételi kötelezettség hatálya alá tartoznak, ezért a vámot a vizsgált termék nyilvántartásba vett behozatalai tekintetében is be kell szedni.

(112)

A fentiekben bemutatott módon a Turkiz Composite-ről megállapítást nyert, hogy kijátszást megvalósító gyakorlatot folytatott. Ezért e vállalat számára az alaprendelet 23. cikkének (6) bekezdése alapján nem biztosítható mentesség.

(113)

A kérelem szerint két további együttműködő exportáló gyártó, a Metyx Composites csoport (lásd a (26) preambulumbekezdést) és a Saertex Turkey Tekstil Ltd Şirketi az üvegrost szövetek jelentősebb valódi törökországi gyártója volt, és nem folytatott kijátszást megvalósító gyakorlatot. (26) A vizsgálat keretében valóban megerősítést nyert, hogy ez a két exportáló gyártó nem vagy csak alig importált üvegrost előfonatokat Kínából és/vagy Egyiptomból.

(114)

A harmadik együttműködő gyártó, a Sonmez Asf Iplik Dokuma Ve Boya San Tic A. Ş. az üvegrost szövetek egy kisebb exportáló gyártója volt. Tíznél kevesebb főt foglalkoztatott, ötnél kevesebb üvegrostszövet-géppel rendelkezett, és az adatszolgáltatási időszakban mindössze két, viszonylag jelentéktelen mennyiségeket érintő exportértékesítést hajtott végre az Unióba. A vállalat 1975-ben jött létre, 2011-ben kezdett üvegrost szöveteket gyártani, és az adatszolgáltatási időszakban sem Kínából, sem Egyiptomból nem importált üvegrost előfonatokat.

(115)

Ennek megfelelően, tekintettel arra, hogy a fentiekben említett három törökországi exportáló gyártó valódi gyártó, és nem folytat sem átrakodást, sem más kijátszást megvalósító gyakorlatot, így összeállítási műveleteket sem végez, ezek a gyártók mentességet kapnak az intézkedések alól.

(116)

A Bizottság 2022. július 5-én az összes érintett felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek a fenti következtetésekhez vezettek, és felkérte őket észrevételeik megtételére.

(117)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1037 rendelet 25. cikkének (3) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,