ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 217

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

65. évfolyam
2022. augusztus 22.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2022/1412 végrehajtási rendelete (2022. augusztus 19.) a Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomsonból nyert ylang ylang illóolaj valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2022/1413 végrehajtási rendelete (2022. augusztus 19.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról ( 1 )

6

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2022/1414 határozata (2020. december 4.) a Portugália által a Zona Franca da Madeira (ZFM) – III. programcsomag tekintetében nyújtott SA.21259. (2018/C) (korábbi 2018/NN.) számú támogatási programról (az értesítés a C(2020) 8550. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

49

 

*

A Bizottság (EU) 2022/1415 végrehajtási határozata (2022. augusztus 18.) a Milánó Malpensa, a Milánó Linate, valamint a bergamói Orio al Serio repülőterekre vonatkozó módosított forgalommegosztási szabályoknak az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti részleges jóváhagyásáról (az értesítés a C(2022) 5783. számú dokumentummal történt)

88

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2022.8.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1412 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. augusztus 19.)

a Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomsonból nyert ylang ylang illóolaj valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdése előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

Az ylang ylang illóolaj valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagként történő felhasználását a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően határozatlan időre engedélyezték. Az említett adalékanyagot ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomson virágából nyert ylang ylang illóolaj valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő újraértékelésére vonatkozóan.

(4)

A kérelmező az adalékanyagnak az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába, valamint az „aromaanyagok” funkcionális csoportba való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(5)

A kérelmező az adalékanyag ivóvízben történő felhasználásának engedélyezését kérte. Az 1831/2003/EK rendelet azonban nem engedélyezi az aromaanyagok ivóvízben való felhasználását. Ezért a Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomsonból nyert ylang ylang illóolaj ivóvízben való felhasználása nem engedélyezhető.

(6)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2022. Január 27-i véleményében (3) megállapította, hogy a Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomsonból nyert ylang ylang illóolaj a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok vagy a fogyasztók egészségére, sem pedig a környezetre. A Hatóság megállapította továbbá, hogy a Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomsonból nyert ylang ylang illóolajat bőr- és szemirritálónak, valamint bőr- és légzőszervi szenzibilizálónak kell tekinteni. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében.

(7)

A Hatóság emellett arra a következtetésre jutott, hogy mivel a Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomsonból nyert ylang ylang illóolaj egy elfogadott élelmiszer-ízesítő, és alapvetően az élelmiszereknél betöltött funkciójával azonos szerepet töltene be takarmányokban felhasználva is, hatásosságának más módon történő bizonyítása nem szükséges. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerekről szóló jelentést.

(8)

A Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomsonból nyert ylang ylang illóolaj értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyag felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(9)

A megfelelőbb ellenőrzés érdekében bizonyos feltételeket kell meghatározni. Mindenekelőtt, az adalékanyagok címkéjén fel kell tüntetni az ajánlott mennyiséget. A szóban forgó mennyiség túllépésekor bizonyos információkat fel kell tüntetni az előkeverékek címkéjén.

(10)

Az, hogy Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomsonból nyert ylang ylang illóolaj aromaanyagként történő felhasználása ivóvízben nem engedélyezett, nem zárja ki azt, hogy az anyagot vízzel bejuttatott takarmánykeverékben használják fel.

(11)

mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja a szóban forgó anyag engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Engedélyezés

A mellékletben meghatározott, az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „aromaanyagok” funkcionális csoportba tartozó anyag takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   A mellékletben meghatározott anyag és az azt tartalmazó előkeverékek, amelyeket 2023. március 11. előtt állítottak elő és címkéztek a 2022. szeptember 11. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

(2)   A mellékletben meghatározott anyagot tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2023. szeptember 11. előtt állítottak elő és címkéztek a 2022. szeptember 11. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben azokat élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.

(3)   A mellékletben meghatározott anyagot tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2023. szeptember 11. előtt állítottak elő és címkéztek a 2022. szeptember 11. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben azokat élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. augusztus 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról (HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).

(3)  EFSA Journal 2022;20(2):7159.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg adalékanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok.

Funkcionális csoport: aromaanyagok

2b103-eo

Ylang ylang illóolaj

Az adalékanyag összetétele

A Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomson virágából nyert ylang ylang illóolaj

Folyékony formában

Esztragol ≤ 0,008 %

A hatóanyag jellemzése

A Cananga odorata (Lam) Hook f. & Thomson virágából vízgőz-desztillációval nyert ylang ylang illóolaj, az Európa Tanács meghatározása szerint (1).

Germakra-1(10),4(14),5-trién: 9,5–28 %

α-Farnezén: 3–21 %

Linalool: 2–19 %

Benzil-acetát: 0,5–14 %

Benzil-benzoát: 4,2–10 %

β-Kariofillén: 4–17 %

CAS-szám: 8006-81-3

EINECS-szám: 281-092-1

FEMA-szám: 3199

CoE-szám: 103

Analitikai módszer  (2)

A takarmány-adalékanyagban (ylang ylang illóolaj) található β-kariofillén (fitokémiai marker) meghatározására:

gázkromatográfia lángionizációs detektálással (GC-FID) (az ISO 3063 szabvány alapján)

Valamennyi állatfaj a macskák kivételével

1.

Az adalékanyag előkeverék formájában keverendő bele a takarmányba.

2.

Az adalékanyag és az előkeverékek használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

3.

Esztragolt tartalmazó más adalékanyagokkal való keverés nem megengedett.

4.

Az adalékanyag címkéjén fel kell tüntetni a következőket:

„1 kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmány ajánlott legnagyobb hatóanyag-tartalma:

brojlercsirkék és más kevésbé jelentős baromfifajok: 1 mg;

tojótyúkok és más kevésbé jelentős tojó és tenyészbaromfifajok, hízópulykák és nyulak: 1,5 mg;

valamennyi sertésféléhez tartozó malacok: 2 mg;

valamennyi hízósertésféle: 2,5 mg;

kocák, tejelő kérődzők: 3 mg;

hízlalás céljából nevelt kérődzők és lovak: 4,5 mg;

borjúk (tejpótló), kutyák, halak és díszhalak: 5 mg;

más fajok, a macskák kivételével: 1 mg.”

5.

Az előkeverék címkéjén fel kell tüntetni a hatóanyag funkciós csoportját, azonosító számát, megnevezését és hozzáadott mennyiségét, amennyiben az előkeverék címkéjén szereplő felhasználási mennyiség eredményeként a hatóanyag-tartalom meghaladná a 4. pontban megadott szintet.

6.

A takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk az adalékanyag és az előkeverékek felhasználói számára a belégzés, a bőrrel való érintkezés és a szembe kerülés jelentette veszélyek kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal, bőrvédő eszközökkel és szemvédővel kell használni.

2032. szeptember 11.

Macskák

1


(1)  Natural sources of flavourings (Az ízesítők természetes forrásai) – 2. sz. jelentés (2007).

(2)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://joint-research-centre.ec.europa.eu/eurl-fa-eurl-feed-additives/eurl-fa-authorisation/eurl-fa-evaluation-reports_en


2022.8.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/6


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1413 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. augusztus 19.)

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) („állategészségügyi rendelet”) és különösen annak 71. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendelet (2) elfogadására az (EU) 2016/429 rendelet keretében került sor, és a szóban forgó végrehajtási rendelet az I. mellékletében felsorolt tagállamok (a továbbiakban: az érintett tagállamok) által az említett mellékletben felsorolt, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben korlátozott ideig alkalmazandó, az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg.

(3)

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként meghatározott területeknek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő felsorolása az afrikai sertéspestisnek az Unióban fennálló járványügyi helyzetén alapul. Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletét legutóbb az (EU) 2022/1366 bizottsági végrehajtási rendelet (3) módosította az afrikai sertéspestissel kapcsolatos litvániai, lengyelországi és szlovákiai járványügyi helyzet megváltozását követően.

(4)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek bármely módosításának az afrikai sertéspestissel kapcsolatban az említett betegség által érintett területeken fennálló járványügyi helyzeten és az érintett tagállamban az afrikai sertéspestissel kapcsolatos általános járványügyi helyzeten, a betegség továbbterjedési kockázatának mértékén, valamint az afrikai sertéspestis miatti körzetekbe sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvein és kritériumain, továbbá a tagállamokkal a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában elfogadott és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető uniós iránymutatásokon kell alapulnia (4). Az ilyen módosításoknak figyelembe kell venniük a nemzetközi szabványokat, például az Állategészségügyi Világszervezetnek a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét (5), valamint az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a körzetekbe sorolásra vonatkozóan benyújtott indoklásokat.

(5)

Németországban és Olaszországban az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának, valamint Lettországban tartott sertésfélékben való előfordulásának új eseteire derült fény.

(6)

2022 augusztusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának több esetét észlelték a németországi Brandenburg tartományban egy olyan területen, amely az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely jelenleg I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően a jelenleg az említett mellékletben I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területet, amely a Németországban lévő, azon II. típusú, korlátozás alatt álló körzet közvetlen közelében található, amelyet az afrikai sertéspestis e legutóbbi esetei érintenek, az említett mellékletben nem I., hanem II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(7)

Ezen túlmenően 2022 augusztusában az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának egy esetét észlelték az olaszországi Piemonte régióban egy olyan területen, amely az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely jelenleg I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésben való előfordulásának ezen új esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően a jelenleg az említett mellékletben I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területet, amely az Olaszországban lévő, azon II. típusú, korlátozás alatt álló körzet közvetlen közelében található, amelyet az afrikai sertéspestis e legutóbbi esetei érintenek, az említett mellékletben nem I., hanem II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(8)

Végül 2022 augusztusában az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának két esetét észlelték a lettországi Balvu és Rēzeknes kerületekben olyan területeken, amelyek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lettországnak az említett mellékletben II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt területeit az említett mellékletben nem II., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni.

(9)

Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának e közelmúltbeli németországi és olaszországi eseteit, valamint tartott sertésfélékben való előfordulásának e közelmúltbeli lettországi eseteit követően, és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállamok esetében újraértékelték és aktualizálták a körzetekbe sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének is tükröznie kell.

(10)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Németország, Olaszország és Lettország esetében új, megfelelő méretű korlátozás alatt álló körzeteket kell kijelölni, és azokat I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként fel kell venni az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletébe. Mivel az afrikai sertéspestissel kapcsolatos helyzet nagyon dinamikus az Unióban, ezen új, korlátozás alatt álló körzetek kijelölésekor a környező területek helyzete is figyelembevételre került.

(11)

Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének az e végrehajtási rendelettel való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. augusztus 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2021/605 végrehajtási rendelete (2021. április 7.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról (HL L 129., 2021.4.15., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2022/1366 végrehajtási rendelete (2022. augusztus 4.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 205., 2022.8.5., 234. o.).

(4)  SANTE/7112/2015/Rev. 3 munkadokumentum „Principles and criteria for geographically defining ASP regionalisation” (Az afrikai sertéspestis miatti régiókba sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvei és kritériumai) https://ec.europa.eu/food/animals/animal-diseases/control-measures/asf_en

(5)  OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, 29. kiadás, 2021. I. és II. kötet, ISBN 978-92-95115-40-8; https://www.woah.org/en/what-we-do/standards/codes-and-manuals/terrestrial-code-online-access/


MELLÉKLET

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK

I. RÉSZ

1.   Németország

Németországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Alt Zauche-Wußwerk,

Gemeinde Byhleguhre-Byhlen,

Gemeinde Märkische Heide, mit den Gemarkungen Alt Schadow, Neu Schadow, Pretschen, Plattkow, Wittmannsdorf, Schuhlen-Wiese, Bückchen, Kuschkow, Gröditsch, Groß Leuthen, Leibchel, Glietz, Groß Leine, Dollgen, Krugau, Dürrenhofe, Biebersdorf und Klein Leine,

Gemeinde Neu Zauche,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Groß Liebitz, Guhlen, Mochow und Siegadel,

Gemeinde Spreewaldheide,

Gemeinde Straupitz,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Müncheberg, Eggersdorf bei Müncheberg und Hoppegarten bei Müncheberg,

Gemeinde Bliesdorf mit den Gemarkungen Kunersdorf - westlich der B167 und Bliesdorf - westlich der B167

Gemeinde Märkische Höhe mit den Gemarkungen Reichenberg und Batzlow,

Gemeinde Wriezen mit den Gemarkungen Haselberg, Frankenfelde, Schulzendorf, Lüdersdorf Biesdorf, Rathsdorf - westlich der B 167 und Wriezen - westlich der B167

Gemeinde Buckow (Märkische Schweiz),

Gemeinde Strausberg mit den Gemarkungen Hohenstein und Ruhlsdorf,

Gemeine Garzau-Garzin,

Gemeinde Waldsieversdorf,

Gemeinde Rehfelde mit der Gemarkung Werder,

Gemeinde Reichenow-Mögelin,

Gemeinde Prötzel mit den Gemarkungen Harnekop, Sternebeck und Prötzel östlich der B 168 und der L35,

Gemeinde Oberbarnim,

Gemeinde Bad Freienwalde mit der Gemarkung Sonnenburg,

Gemeinde Falkenberg mit den Gemarkungen Dannenberg, Falkenberg westlich der L 35, Gersdorf und Kruge,

Gemeinde Höhenland mit den Gemarkungen Steinbeck, Wollenberg und Wölsickendorf,

Landkreis Barnim:

Gemeinde Joachimsthal östlich der L220 (Eberswalder Straße), östlich der L23 (Töpferstraße und Templiner Straße), östlich der L239 (Glambecker Straße) und Schorfheide (JO) östlich der L238,

Gemeinde Friedrichswalde mit der Gemarkung Glambeck östlich der L 239,

Gemeinde Althüttendorf,

Gemeinde Ziethen mit den Gemarkungen Groß Ziethen und Klein Ziethen westlich der B198,

Gemeinde Chorin mit den Gemarkungen Golzow, Senftenhütte, Buchholz, Schorfheide (Ch), Chorin westlich der L200 und Sandkrug nördlich der L200,

Gemeinde Britz,

Gemeinde Schorfheide mit den Gemarkungen Altenhof, Werbellin, Lichterfelde und Finowfurt,

Gemeinde (Stadt) Eberswalde mit der Gemarkungen Finow und Spechthausen und der Gemarkung Eberswalde südlich der B167 und westlich der L200,

Gemeinde Breydin,

Gemeinde Melchow,

Gemeinde Sydower Fließ mit der Gemarkung Grüntal nördlich der K6006 (Landstraße nach Tuchen), östlich der Schönholzer Straße und östlich Am Postweg,

Hohenfinow südlich der B167,

Landkreis Uckermark:

Gemeinde Passow mit den Gemarkungen Briest, Passow und Schönow,

Gemeinde Mark Landin mit den Gemarkungen Landin nördlich der B2, Grünow und Schönermark,

Gemeinde Angermünde mit den Gemarkungen Frauenhagen, Mürow, Angermünde nördlich und nordwestlich der B2, Dobberzin nördlich der B2, Kerkow, Welsow, Bruchhagen, Greiffenberg, Günterberg, Biesenbrow, Görlsdorf, Wolletz und Altkünkendorf,

Gemeinde Zichow,

Gemeinde Casekow mit den Gemarkungen Blumberg, Wartin, Luckow-Petershagen und den Gemarkungen Biesendahlshof und Casekow westlich der L272 und nördlich der L27,

Gemeinde Hohenselchow-Groß Pinnow mit der Gemarkung Hohenselchow nördlich der L27,

Gemeinde Tantow,

Gemeinde Mescherin

Gemeinde Gartz (Oder) mit der Gemarkung Geesow sowie den Gemarkungen Gartz und Hohenreinkendorf nördlich der L27 und B2 bis Gartenstraße,

Gemeinde Pinnow nördlich und westlich der B2,

Gemeinde Nordwestuckermark mit den Gemarkungen Zernikow, Holzendorf, Rittgarten, Falkenhagen, Schapow, Schönermark (NWU), Wilhelmshof, Naugarten, Horst, Gollmitz, Klein-Sperrenwalde und Kröchlendorff,

Gemeinde Boitzenburger-Land mit den Gemarkungen Berkholz, Wichmannsdorf, Kuhz und Haßleben,

Gemeinde Mittenwalde,

Gemeinde Gerswalde mit den Gemarkungen Gerswalde, Buchholz, Pinnow (GE), Kaakstedt und Fergitz

Gemeinde Flieth-Steglitz,

Gemeinde Angermünde mit den Gemarkungen Wilmersdorf und Schmiedeberg,

Gemeinde Oberuckersee mit der Gemarkung Grünheide,

Gemeinde Gramzow mit der Gemarkung Gramzow östlich der der K7315, Gemarkungen

Meichow, Neumeichow, Polßen

Gemeinde Randowtal mit den Gemarkungen Wollin, Schmölln, Schwaneberg, Grenz

Gemeinde Brüssow mit den Gemarkungen Battin, Grünberg und Trampe,

Gemeinde Carmzow-Wallmow.

Gemeinde Grünow mit der Gemarkung Grenz,

Gemeinde Schenkenberg mit der Gemarkung Kleptow,

Gemeinde Schönfeld,

Gemeinde Göritz,

Gemeinde Prenzlau mit den Gemarkungen Dedelow, Schönwerder und Dauer,

Gemeinde Uckerland mit der Gemarkung Bandelow südlich der Straße von Bandelow zum Bandlowsee und der Gemarkung Jagow südlich der Straße vom Bandlowsee zur K7341,

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Storkow (Mark),

Gemeinde Spreenhagen mit den Gemarkungen Braunsdorf, Markgrafpieske, Lebbin und Spreenhagen,

Gemeinde Grünheide (Mark) mit den Gemarkungen Kagel, Kienbaum und Hangelsberg,

Gemeinde Fürstenwalde westlich der B 168 und nördlich der L 36,

Gemeinde Rauen,

Gemeinde Wendisch Rietz bis zur östlichen Uferzone des Scharmützelsees und von der südlichen Spitze des Scharmützelsees südlich der B246,

Gemeinde Reichenwalde,

Gemeinde Bad Saarow mit der Gemarkung Petersdorf und der Gemarkung Bad Saarow-Pieskow westlich der östlichen Uferzone des Scharmützelsees und ab nördlicher Spitze westlich der L35,

Gemeinde Tauche mit der Gemarkung Werder,

Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Jänickendorf, Schönfelde, Beerfelde, Gölsdorf, Buchholz, Tempelberg und den Gemarkungen Steinhöfel, Hasenfelde und Heinersdorf westlich der L36 und der Gemarkung Neuendorf im Sande nördlich der L36,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Turnow-Preilack mit der Gemarkung Turnow,

Gemeinde Drachhausen,

Gemeinde Schmogrow-Fehrow,

Gemeinde Drehnow,

Gemeinde Teichland mit den Gemarkungen Maust und Neuendorf,

Gemeinde Dissen-Striesow,

Gemeinde Briesen,

Gemeinde Spremberg mit den Gemarkungen, Klein Buckow westlich der B79, Radeweise, Radewiese, Stradow, Straußdorf, Wolkenberg und der Gemarkung Spremberg westlich der Tagebaurandstraße,

Gemeinde Drebkau mit den Gemarkungen Jehserig und Kausche,

Gemeinde Neuhausen/Spree mit den Gemarkungen Groß Oßnig, Groß Döbbern und Klein Döbbern westlich der B 97,

Gemeinde Drebkau mit der Gemarkung Schorbus östlich der L521,

Gemeinde Kolkwitz mit den Gemarkungen Klein Gaglow und Hähnchen,

Gemeinde Welzow mit der Gemarkung Welzow,

Kreisfreie Stadt Cottbus außer der Gemarkung Kahren,

Landkreis Oberspreewald-Lausitz:

Gemeinde Neupetershain,

Gemeinde Lauchhammer,

Gemeinde Schwarzheide,

Gemeinde Schipkau,

Gemeinde Senftenberg mit den Gemarkungen Brieske, Niemtsch, Senftenberg, Reppist, Hosena, Großkoschen, Kleinkoschen und Sedlitz,

die Gemeinde Schwarzbach mit der Gemarkung Biehlen,

Gemeinde Neu-Seeland mit den Gemarkungen Lieske, Bahnsdorf und Lindchen,

Gemeinde Großräschen mit den Gemarkungen Dörrwalde und Allmosen,

Gemeinde Tettau,

Landkreis Elbe-Elster:

Gemeinde Großthiemig,

Gemeinde Hirschfeld,

Gemeinde Gröden,

Gemeinde Schraden,

Gemeinde Merzdorf,

Gemeinde Röderland mit der Gemarkung Wainsdorf, Prösen, Stolzenhain a.d. Röder,

Gemeinde Plessa mit der Gemarkung Plessa,

Landkreis Prignitz:

Gemeinde Groß Pankow mit den Gemarkungen Baek, Tangendorf, Tacken, Hohenvier, Strigleben, Steinberg und Gulow,

Gemeinde Perleberg mit der Gemarkung Schönfeld,

Gemeinde Karstädt mit den Gemarkungen Postlin, Strehlen, Blüthen, Klockow, Premslin, Glövzin, Waterloo, Karstädt, Dargardt, Garlin und die Gemarkungen Groß Warnow, Klein Warnow, Reckenzin, Streesow und Dallmin westlich der Bahnstrecke Berlin/Spandau-Hamburg/Altona,

Gemeinde Gülitz-Reetz,

Gemeinde Putlitz mit den Gemarkungen Lockstädt, Mansfeld und Laaske,

Gemeinde Triglitz,

Gemeinde Marienfließ mit der Gemarkung Frehne,

Gemeinde Kümmernitztal mit der Gemarkungen Buckow, Preddöhl und Grabow,

Gemeinde Gerdshagen mit der Gemarkung Gerdshagen,

Gemeinde Meyenburg,

Gemeinde Pritzwalk mit der Gemarkung Steffenshagen,

Bundesland Sachsen:

Landkreis Bautzen

Gemeinde Arnsdorf, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Cunewalde,

Gemeinde Demitz-Thumitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Doberschau-Gaußig,

Gemeinde Göda, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Großharthau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Großpostwitz/O.L.,

Gemeinde Hochkirch, sofern nicht bereits der Sperrzone II,

Gemeinde Kubschütz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Neukirch/Lausitz,

Gemeinde Obergurig,

Gemeinde Schmölln-Putzkau,

Gemeinde Sohland a. d. Spree,

Gemeinde Stadt Bautzen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Bischhofswerda, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Radeberg, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Schirgiswalde-Kirschau,

Gemeinde Stadt Wilthen,

Gemeinde Steinigtwolmsdorf,

Stadt Dresden:

Stadtgebiet, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Landkreis Meißen:

Gemeinde Diera-Zehren, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Glaubitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Hirschstein,

Gemeinde Käbschütztal,

Gemeinde Klipphausen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Niederau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Nünchritz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Röderaue, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Gröditz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Lommatzsch,

Gemeinde Stadt Meißen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Nossen außer Ortsteil Nossen,

Gemeinde Stadt Riesa,

Gemeinde Stadt Strehla,

Gemeinde Stauchitz,

Gemeinde Wülknitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Zeithain,

Landkreis Mittelsachsen:

Gemeinde Reinsberg,

Landkreis Sächsische Schweiz-Osterzgebirge:

Gemeinde Bannewitz,

Gemeinde Dürrröhrsdorf-Dittersbach,

Gemeinde Kreischa,

Gemeinde Lohmen,

Gemeinde Müglitztal,

Gemeinde Stadt Dohna,

Gemeinde Stadt Freital,

Gemeinde Stadt Heidenau,

Gemeinde Stadt Hohnstein,

Gemeinde Stadt Neustadt i. Sa.,

Gemeinde Stadt Pirna,

Gemeinde Stadt Rabenau mit den Ortsteilen Lübau, Obernaundorf, Oelsa, Rabenau und Spechtritz,

Gemeinde Stadt Stolpen,

Gemeinde Stadt Tharandt mit den Ortsteilen Fördergersdorf, Großopitz, Kurort Hartha, Pohrsdorf und Spechtshausen,

Gemeinde Stadt Wilsdruff, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Bundesland Mecklenburg-Vorpommern:

Landkreis Vorpommern Greifswald

Gemeinde Penkun südlich der Autobahn A11,

Gemeinde Nadrense südlich der Autobahn A11,

Landkreis Ludwigslust-Parchim:

Gemeinde Barkhagen mit den Ortsteilen und Ortslagen: Altenlinden, Kolonie Lalchow, Plauerhagen, Zarchlin, Barkow-Ausbau, Barkow,

Gemeinde Blievenstorf mit dem Ortsteil: Blievenstorf,

Gemeinde Brenz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Neu Brenz, Alt Brenz,

Gemeinde Domsühl mit den Ortsteilen und Ortslagen: Severin, Bergrade Hof, Bergrade Dorf, Zieslübbe, Alt Dammerow, Schlieven, Domsühl, Domsühl-Ausbau, Neu Schlieven,

Gemeinde Gallin-Kuppentin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Kuppentin, Kuppentin-Ausbau, Daschow, Zahren, Gallin, Penzlin,

Gemeinde Ganzlin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dresenow, Dresenower Mühle, Twietfort, Ganzlin, Tönchow, Wendisch Priborn, Liebhof, Gnevsdorf,

Gemeinde Granzin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Lindenbeck, Greven, Beckendorf, Bahlenrade, Granzin,

Gemeinde Grabow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Fresenbrügge, Grabow, Griemoor, Heidehof, Kaltehof, Winkelmoor,

Gemeinde Groß Laasch mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Laasch,

Gemeinde Kremmin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Beckentin, Kremmin,

Gemeinde Kritzow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Schlemmin, Kritzow,

Gemeinde Lewitzrand mit dem Ortsteil und Ortslage: Matzlow-Garwitz (teilweise),

Gemeinde Lübz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Bobzin, Broock, Broock Ausbau, Hof Gischow, Lübz, Lutheran, Lutheran Ausbau, Riederfelde, Ruthen, Wessentin, Wessentin Ausbau,

Gemeinde Neustadt-Glewe mit den Ortsteilen und Ortslagen: Hohes Feld, Kiez, Klein Laasch, Liebs Siedlung, Neustadt-Glewe, Tuckhude, Wabel,

Gemeinde Obere Warnow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Grebbin und Wozinkel, Gemarkung Kossebade teilweise, Gemarkung Herzberg mit dem Waldgebiet Bahlenholz bis an die östliche Gemeindegrenze, Gemarkung Woeten unmittelbar östlich und westlich der L16,

Gemeinde Parchim mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dargelütz, Neuhof, Kiekindemark, Neu Klockow, Möderitz, Malchow, Damm, Parchim, Voigtsdorf, Neu Matzlow,

Gemeinde Passow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Unterbrüz, Brüz, Welzin, Neu Brüz, Weisin, Charlottenhof, Passow,

Gemeinde Plau am See mit den Ortsteilen und Ortslagen: Reppentin, Gaarz, Silbermühle, Appelburg, Seelust, Plau-Am See, Plötzenhöhe, Klebe, Lalchow, Quetzin, Heidekrug,

Gemeinde Rom mit den Ortsteilen und Ortslagen: Lancken, Stralendorf, Rom, Darze, Paarsch,

Gemeinde Spornitz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dütschow, Primark, Steinbeck, Spornitz,

Gemeinde Werder mit den Ortsteilen und Ortslagen: Neu Benthen, Benthen, Tannenhof, Werder.

2.   Észtország

Észtországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Hiiu maakond.

3.   Görögország

Görögországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

in the regional unit of Drama:

the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

in the regional unit of Xanthi:

the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

in the regional unit of Rodopi:

the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

in the regional unit of Evros:

the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

in the regional unit of Serres:

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

4.   Lettország

Lettországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Dienvidkurzemes novada, Grobiņas pagasts, Nīcas pagasta daļa uz ziemeļiem no apdzīvotas vietas Bernāti, autoceļa V1232, A11, V1222, Bārtas upes, Otaņķu pagasts, Grobiņas pilsēta,

Ropažu novada Stopiņu pagasta daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes.

5.   Litvánia

Litvániában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Kalvarijos savivaldybė,

Klaipėdos rajono savivaldybė: Agluonėnų, Dovilų, Gargždų, Priekulės, Vėžaičių, Kretingalės ir Dauparų-Kvietinių seniūnijos,

Marijampolės savivaldybė,

Palangos miesto savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė: Bartninkų, Gižų, Gražiškių, Keturvalakių, Kybartų, Pajevonio,Šeimenos, Vilkaviškio miesto, Virbalio, Vištyčio seniūnijos..

6.   Magyarország

Magyarországon a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Békés megye 950950, 950960, 950970, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150 és 956160 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

Csongrád-Csanád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950,

406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Győr-Moson-Sopron megye 100550, 100650, 100950, 101050, 101350, 101450, 101550, 101560 és 102150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye 250150, 250250, 250450, 250460, 250550, 250650, 250750, 251050, 251150, 251250, 251350, 251360, 251650, 251750, 251850, 252250, kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 571550, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050, 575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

7.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie kujawsko - pomorskim:

powiat rypiński,

powiat brodnicki,

powiat grudziądzki,

powiat miejski Grudziądz,

powiat wąbrzeski,

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

w województwie podlaskim:

gminy Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew i część gminy Kulesze Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

gminy Szumowo, Zambrów z miastem Zambrów i część gminy Kołaki Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

gminy Grabowo, Kolno i miasto Kolno, Turośl w powiecie kolneńskim,

w województwie mazowieckim:

powiat ostrołęcki,

powiat miejski Ostrołęka,

gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Bulkowo, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno, Staroźreby i Stara Biała w powiecie płockim,

powiat miejski Płock,

powiat ciechanowski,

gminy Baboszewo, Dzierzążnia, Joniec, Nowe Miasto, Płońsk i miasto Płońsk, Raciąż i miasto Raciąż, Sochocin w powiecie płońskim,

powiat sierpecki,

gmina Bieżuń, Lutocin, Siemiątkowo i Żuromin w powiecie żuromińskim,

część powiatu ostrowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

gminy Dzieżgowo, Lipowiec Kościelny, Mława, Radzanów, Strzegowo, Stupsk, Szreńsk, Szydłowo, Wiśniewo w powiecie mławskim,

powiat przasnyski,

powiat makowski,

powiat pułtuski,

część powiatu wyszkowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

część powiatu węgrowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

część powiatu wołomińskiego niewymieniona w części II załącznika I,

gminy Mokobody i Suchożebry w powiecie siedleckim,

gminy Dobre, Jakubów, Kałuszyn, Stanisławów w powiecie mińskim,

gminy Bielany i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

powiat jasielski,

powiat strzyżowski,

część powiatu ropczycko – sędziszowskiego niewymieniona w części II i II załącznika I,

gminy Pruchnik, Rokietnica, Roźwienica, w powiecie jarosławskim,

gminy Fredropol, Krasiczyn, Krzywcza, Przemyśl, część gminy Orły położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77, część gminy Żurawica na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77 w powiecie przemyskim,

powiat miejski Przemyśl,

gminy Gać, Jawornik Polski, Kańczuga, część gminy Zarzecze położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Mleczka w powiecie przeworskim,

powiat łańcucki,

gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski, część gminy Świlcza położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 94 i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gmina Raniżów w powiecie kolbuszowskim,

gminy Brzostek, Jodłowa, Pilzno, miasto Dębica, część gminy Czarna położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Żyraków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy wiejskiej Dębica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim,

w województwie świętokrzyskim:

gminy Nowy Korczyn, Solec–Zdrój, Wiślica, Stopnica, Tuczępy, Busko Zdrój w powiecie buskim,

powiat kazimierski,

powiat skarżyski,

część powiatu opatowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

część powiatu sandomierskiego niewymieniona w części II załącznika I,

gminy Bogoria, Osiek, Staszów i część gminy Rytwiany położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 764, część gminy Szydłów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 756 w powiecie staszowskim,

gminy Pawłów, Wąchock, część gminy Brody położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie, drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno - wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

powiat ostrowiecki,

gminy Fałków, Ruda Maleniecka, Radoszyce, Smyków, Słupia Konecka, część gminy Końskie położona na zachód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na południe od linii kolejowej w powiecie koneckim,

gminy Bodzentyn, Bieliny, Łagów, Morawica, Nowa Słupia, część gminy Raków położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 756 i 764, część gminy Chęciny położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 762, część gminy Górno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy łączącą miejscowości Leszczyna – Cedzyna oraz na południe od linii wyznaczonej przez ul. Kielecką w miejscowości Cedzyna biegnącą do wschodniej granicy gminy, część gminy Daleszyce położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 764 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Daleszyce – Słopiec – Borków, dalej na północ od linii wyznaczonej przez tę drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 764 do przecięcia z linią rzeki Belnianka, następnie na północ od linii wyznaczonej przez rzeki Belnianka i Czarna Nida biegnącej do zachodniej granicy gminy w powiecie kieleckim,

gminy Działoszyce, Michałów, Pińczów, Złota w powiecie pińczowskim,

gminy Imielno, Jędrzejów, Nagłowice, Sędziszów, Słupia, Sobków, Wodzisław w powiecie jędrzejowskim,

gminy Moskorzew, Radków, Secemin, część gminy Włoszczowa położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Konieczno i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Konieczno – Rogienice – Dąbie – Podłazie, część gminy Kluczewsko położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy i łączącą miejscowości Krogulec – Nowiny - Komorniki do przecięcia z linią rzeki Czarna, następnie na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Czarna biegnącą do przecięcia z linią wyznaczoną przez drogę nr 742 i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od przecięcia z linią rzeki Czarna do południowej granicy gminy w powiecie włoszczowskim,

w województwie łódzkim:

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

gminy Cielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka w powiecie rawskim,

gminy Bolimów, Głuchów, Godzianów, Lipce Reymontowskie, Maków, Nowy Kawęczyn, Skierniewice, Słupia w powiecie skierniewickim,

powiat miejski Skierniewice,

gminy Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

powiat tomaszowski,

powiat brzeziński,

powiat łaski,

powiat miejski Łódź,

powat łódzki wschodni,

powiat pabianicki,

powiat wieruszowski,

gminy Aleksandrów Łódzki, Stryków, miasto Zgierz w powiecie zgierskim,

gminy Bełchatów z miastem Bełchatów, Drużbice, Kluki, Rusiec, Szczerców, Zelów w powiecie bełchatowskim,

powiat wieluński,

powiat sieradzki,

powiat zduńskowolski,

gminy Aleksandrów, Czarnocin, Grabica, Moszczenica, Ręczno, Sulejów, Wola Krzysztoporska, Wolbórz w powiecie piotrkowskim,

powiat miejski Piotrków Trybunalski,

gminy Masłowice, Przedbórz, Wielgomłyny i Żytno w powiecie radomszczańskim,

w województwie śląskim:

gmina Koniecpol w powiecie częstochowskim,

w województwie pomorskim:

gminy Ostaszewo, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

gminy Lichnowy, Miłoradz, Malbork z miastem Malbork, część gminy Nowy Staw położna na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 w powiecie malborskim,

gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

powiat gdański,

Miasto Gdańsk,

powiat tczewski,

powiat kwidzyński,

w województwie lubuskim:

gmina Lubiszyn w powiecie gorzowskim,

gmina Dobiegniew w powiecie strzelecko – drezdeneckim,

w województwie dolnośląskim:

gminy Dziadowa Kłoda, Międzybórz, Syców, Twardogóra, część gminy wiejskiej Oleśnica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dobroszyce położona na wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy w powiecie oleśnickim,

gminy Jordanów Śląski, Kobierzyce, Mietków, Sobótka, część gminy Żórawina położona na zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4, część gminy Kąty Wrocławskie położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie wrocławskim,

część gminy Domaniów położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie oławskim,

gmina Wiązów w powiecie strzelińskim,

część powiatu średzkiego niewymieniona w części II załącznika I,

miasto Świeradów - Zdrój w powiecie lubańskim,

gminy Pielgrzymka, miasto Złotoryja, część gminy wiejskiej Złotoryja położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy w miejscowości Nowa Wieś Złotoryjska do granicy miasta Złotoryja oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od granicy miasta Złotoryja do wschodniej granicy gminy w powiecie złotoryjskim,

gmina Mirsk w powiecie lwóweckim,

gminy Janowice Wielkie, Mysłakowice, Stara Kamienica w powiecie karkonoskim,

część powiatu miejskiego Jelenia Góra położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 366,

gminy Bolków, Męcinka, Mściwojów, Paszowice, miasto Jawor w powiecie jaworskim,

gminy Dobromierz, Jaworzyna Śląska, Marcinowice, Strzegom, Żarów w powiecie świdnickim,

gminy Dzierżoniów, Pieszyce, miasto Bielawa, miasto Dzierżoniów w powiecie dzierżoniowskim,

gminy Głuszyca, Mieroszów w powiecie wałbrzyskim,

gmina Nowa Ruda i miasto Nowa Ruda w powiecie kłodzkim,

gminy Kamienna Góra, Marciszów i miasto Kamienna Góra w powiecie kamiennogórskim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Koźmin Wielkopolski, Rozdrażew, miasto Sulmierzyce, część gminy Krotoszyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 15 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 36, nr 36 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 15 do skrzyżowana z drogą nr 444, nr 444 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 36 do południowej granicy gminy w powiecie krotoszyńskim,

gminy Brodnica, część gminy Dolsk położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 434 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 437, a nastęnie na wschód od drogi nr 437 biegnącej od skrzyżowania z drogąnr 434 do południowej granicy gminy, część gminy Śrem położóna na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 310 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Śrem, następnie na wschód od drogi nr 432 w miejscowości Śrem oraz na wschód od drogi nr 434 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 432 do południowej granicy gminy w powiecie śremskim,

gminy Borek Wielkopolski, Piaski, Pogorzela, w powiecie gostyńskim,

gmina Grodzisk Wielkopolski i część gminy Kamieniec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

gmina Czempiń w powiecie kościańskim,

gminy Kleszczewo, Kostrzyn, Kórnik, Pobiedziska, Mosina, miasto Puszczykowo, część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na południe od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie poznańskim,

gmina Kiszkowo i część gminy Kłecko położona na zachód od rzeki Mała Wełna w powiecie gnieźnieńskim,

powiat czarnkowsko-trzcianecki,

część gminy Wronki położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od zachodniej granicy gminy do przecięcia z droga nr 182, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 182 oraz 184 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 182 do południowej granicy gminy w powiecie szamotulskim,

gmina Budzyń w powiecie chodzieskim,

gminy Mieścisko, Skoki i Wągrowiec z miastem Wągrowiec w powiecie wągrowieckim,

powiat pleszewski,

gmina Zagórów w powiecie słupeckim,

gmina Pyzdry w powiecie wrzesińskim,

gminy Kotlin, Żerków i część gminy Jarocin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr S11 i 15 w powiecie jarocińskim,

powiat ostrowski,

powiat miejski Kalisz,

powiat kaliski,

powiat turecki,

gminy Rzgów, Grodziec, Krzymów, Stare Miasto, Rychwał w powiecie konińskim,

powiat kępiński,

powiat ostrzeszowski,

w województwie opolskim:

gminy Domaszowice, Pokój, część gminy Namysłów położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie namysłowskim,

gminy Wołczyn, Kluczbork, Byczyna w powiecie kluczborskim,

gminy Praszka, Gorzów Śląski część gminy Rudniki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 42 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 43 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 43 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 42 w powiecie oleskim,

gmina Grodkóww powiecie brzeskim,

gminy Komprachcice, Łubniany, Murów, Niemodlin, Tułowice w powiecie opolskim,

powiat miejski Opole,

w województwie zachodniopomorskim:

gminy Nowogródek Pomorski, Barlinek, Myślibórz, część gminy Dębno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na północ od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na północ od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

gmina Stare Czarnowo w powiecie gryfińskim,

gmina Bielice, Kozielice, Pyrzyce w powiecie pyrzyckim,

gminy Bierzwnik, Krzęcin, Pełczyce w powiecie choszczeńskim,

część powiatu miejskiego Szczecin położona na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Odra Zachodnia biegnącą od północnej granicy gminy do przecięcia z drogą nr 10, następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 10 biegnącą od przecięcia z linią wyznaczoną przez rzekę Odra Zachodnia do wschodniej granicy gminy,

gminy Dobra (Szczecińska), Kołbaskowo, Police w powiecie polickim,

w województwie małopolskim:

powiat brzeski,

powiat gorlicki,

powiat proszowicki,

część powiatu nowosądeckiego niewymieniona w części II załącznika I,

gminy Czorsztyn, Krościenko nad Dunajcem, Ochotnica Dolna w powiecie nowotarskim,

powiat miejski Nowy Sącz,

powiat tarnowski,

powiat miejski Tarnów,

część powiatu dąbrowskiego niewymieniona w części III załącznika I.

8.   Szlovákia

Szlovákiában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

in the district of Nové Zámky, Sikenička, Pavlová, Bíňa, Kamenín, Kamenný Most, Malá nad Hronom, Belá, Ľubá, Šarkan, Gbelce, Bruty, Mužla, Obid, Štúrovo, Nána, Kamenica nad Hronom, Chľaba, Leľa, Bajtava, Salka, Malé Kosihy,

in the district of Veľký Krtíš, the municipalities of Ipeľské Predmostie, Veľká nad Ipľom, Hrušov, Kleňany, Sečianky,

in the district of Levice, the municipalities of Keť, Čata, Pohronský Ruskov, Hronovce, Želiezovce, Zalaba, Malé Ludince, Šalov, Sikenica, Pastovce, Bielovce, Ipeľský Sokolec, Lontov, Kubáňovo, Sazdice, Demandice, Dolné Semerovce, Vyškovce nad Ipľom, Preseľany nad Ipľom, Hrkovce, Tupá, Horné Semerovce, Hokovce, Slatina, Horné Turovce, Veľké Turovce, Šahy, Tešmak, Plášťovce, Ipeľské Uľany, Bátovce, Pečenice, Jabloňovce, Bohunice, Pukanec, Uhliská,

in the district of Krupina, the municipalities of Dudince, Terany, Hontianske Moravce, Sudince, Súdovce, Lišov,

the whole district of Ružomberok,

in the region of Turčianske Teplice, municipalties of Turček, Horná Štubňa, Čremošné, Háj, Rakša, Mošovce,

in the district of Martin, municipalties of Blatnica, Folkušová, Necpaly,

in the district of Dolný Kubín, the municipalities of Kraľovany, Žaškov, Jasenová, Vyšný Kubín, Oravská Poruba, Leštiny, Osádka, Malatiná, Chlebnice, Krivá,

in the district of Tvrdošín, the municipalities of Oravský Biely Potok, Habovka, Zuberec,

in the district of Žarnovica, the municipalities of Rudno nad Hronom, Voznica, Hodruša-Hámre,

the whole district of Žiar nad Hronom, except municipalities included in zone II.

9.   Olaszország

Olaszországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Piedmont Region:

in the province of Alessandria, the municipalities of Casalnoceto, Oviglio, Tortona, Viguzzolo, Ponti, Frugarolo, Bergamasco, Castellar Guidobono, Berzano Di Tortona, Castelletto D'erro, Cerreto Grue, Carbonara Scrivia, Casasco, Carentino, Frascaro, Paderna, Montegioco, Spineto Scrivia, Villaromagnano, Pozzolo Formigaro, Momperone, Merana, Monleale, Terzo, Borgoratto Alessandrino, Casal Cermelli, Montemarzino, Bistagno, Castellazzo Bormida, Bosco Marengo, Spigno Monferrato, Castelspina, Denice, Volpeglino, Alice Bel Colle, Gamalero, Volpedo, Pozzol Groppo, Montechiaro D'acqui, Sarezzano,

in the province of Asti, the municipalities of Olmo Gentile, Nizza Monferrato, Incisa Scapaccino, Roccaverano, Castel Boglione, Mombaruzzo, Maranzana, Castel Rocchero, Rocchetta Palafea, Castelletto Molina, Castelnuovo Belbo, Montabone, Quaranti, Mombaldone, Fontanile, Calamandrana, Bruno, Sessame, Monastero Bormida, Bubbio, Cassinasco, Serole, Loazzolo, Cessole, Lesine, San Giorgio Scarampi,

in the province of Cuneo, the municipalities of Bergolo, Pezzolo Valle Uzzone, Cortemilia, Levice, Castelletto Uzzone, Perletto,

Liguria Region:

in the province of Genova, the Municipalities of Rovegno, Rapallo, Portofino, Cicagna, Avegno, Montebruno, Santa Margherita Ligure, Favale Di Malvaro, Recco, Camogli, Moconesi, Tribogna, Fascia, Uscio, Gorreto, Fontanigorda, Neirone, Rondanina, Lorsica, Propata;

in the province of Savona, the municipalities of Cairo Montenotte, Quiliano, Dego, Altare, Piana Crixia, Mioglia, Giusvalla, Albissola Marina, Savona,

Emilia-Romagna Region:

in the province of Piacenza, the municipalities of Ottone, Zerba,

Lombardia Region:

in the province of Pavia, the municipalities of Rocca Susella, Montesegale, Menconico, Val Di Nizza, Bagnaria, Santa Margherita Di Staffora, Ponte Nizza, Brallo Di Pregola, Varzi, Godiasco, Cecima,

Lazio Region:

in the province of Rome,

északon: the municipalities of Riano, Castelnuovo di Porto, Capena, Fiano Romano, Morlupo, Sacrofano, Magliano Romano, Formello, Campagnano di Roma, Anguillara;

nyugaton: the municipality of Fiumicino;

délen: the municipality of Rome between the boundaries of the municipality of Fiumicino (West), the limits of Zone 3 (North), the Tiber river up to the intersection with the Grande Raccordo Anulare GRA Highway, the Grande Raccordo Anulare GRA Highway up to the intersection with A24 Highway, A24 Highway up to the intersection with Viale del Tecnopolo, viale del Tecnopolo up to the intersection with the boundaries of the municipality of Guidonia Montecelio;

keleten: the municipalities of Guidonia Montecelio, Montelibretti, Palombara Sabina, Monterotondo, Mentana, Sant’Angelo Romano, Fonte Nuova.

II. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole region of Haskovo,

the whole region of Yambol,

the whole region of Stara Zagora,

the whole region of Pernik,

the whole region of Kyustendil,

the whole region of Plovdiv, excluding the areas in Part III,

the whole region of Pazardzhik, excluding the areas in Part III,

the whole region of Smolyan,

the whole region of Dobrich,

the whole region of Sofia city,

the whole region of Sofia Province,

the whole region of Blagoevgrad excluding the areas in Part III,

the whole region of Razgrad,

the whole region of Kardzhali,

the whole region of Burgas,

the whole region of Varna excluding the areas in Part III,

the whole region of Silistra,

the whole region of Ruse,

the whole region of Veliko Tarnovo,

the whole region of Pleven,

the whole region of Targovishte,

the whole region of Shumen,

the whole region of Sliven,

the whole region of Vidin,

the whole region of Gabrovo,

the whole region of Lovech,

the whole region of Montana,

the whole region of Vratza.

2.   Németország

Németországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Grunow-Dammendorf,

Gemeinde Mixdorf

Gemeinde Schlaubetal,

Gemeinde Neuzelle,

Gemeinde Neißemünde,

Gemeinde Lawitz,

Gemeinde Eisenhüttenstadt,

Gemeinde Vogelsang,

Gemeinde Ziltendorf,

Gemeinde Wiesenau,

Gemeinde Friedland,

Gemeinde Siehdichum,

Gemeinde Müllrose,

Gemeinde Briesen,

Gemeinde Jacobsdorf

Gemeinde Groß Lindow,

Gemeinde Brieskow-Finkenheerd,

Gemeinde Ragow-Merz,

Gemeinde Beeskow,

Gemeinde Rietz-Neuendorf,

Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Stremmen, Ranzig, Trebatsch, Sabrodt, Sawall, Mitweide, Lindenberg, Falkenberg (T), Görsdorf (B), Wulfersdorf, Giesensdorf, Briescht, Kossenblatt und Tauche,

Gemeinde Langewahl,

Gemeinde Berkenbrück,

Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Arensdorf und Demitz und den Gemarkungen Steinhöfel, Hasenfelde und Heinersdorf östlich der L 36 und der Gemarkung Neuendorf im Sande südlich der L36,

Gemeinde Fürstenwalde östlich der B 168 und südlich der L36,

Gemeinde Diensdorf-Radlow,

Gemeinde Wendisch Rietz östlich des Scharmützelsees und nördlich der B 246,

Gemeinde Bad Saarow mit der Gemarkung Neu Golm und der Gemarkung Bad Saarow-Pieskow östlich des Scharmützelsees und ab nördlicher Spitze östlich der L35,

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Jamlitz,

Gemeinde Lieberose,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Goyatz, Jessern, Lamsfeld, Ressen, Speichrow und Zaue,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Schenkendöbern,

Gemeinde Guben,

Gemeinde Jänschwalde,

Gemeinde Tauer,

Gemeinde Peitz,

Gemeinde Turnow-Preilack mit der Gemarkung Preilack,

Gemeinde Teichland mit der Gemarkung Bärenbrück,

Gemeinde Heinersbrück,

Gemeinde Forst,

Gemeinde Groß Schacksdorf-Simmersdorf,

Gemeinde Neiße-Malxetal,

Gemeinde Jämlitz-Klein Düben,

Gemeinde Tschernitz,

Gemeinde Döbern,

Gemeinde Felixsee,

Gemeinde Wiesengrund,

Gemeinde Spremberg mit den Gemarkungen Groß Luja, Sellessen, Türkendorf, Graustein, Waldesdorf, Hornow, Schönheide, Lieskau, Bühlow, Groß Buckow, Jessen, Pulsberg, Roitz, Terpe und der Gemarkung Spremberg östlich der Tagebaurandstraße und der Gemarkung Klein Buckow östlich der B 97,

Gemeinde Welzow mit den Gemarkungen Proschim und Haidemühl,

Gemeinde Neuhausen/Spree mit den Gemarkungen Kahsel, Bagenz, Drieschnitz, Gablenz, Laubsdorf, Komptendorf und Sergen und der Gemarkung Roggosen, Haasow, Kathlow, Koppatz, Frauendorf, Neuhausen und den Gemarkungen Groß Döbern, Klein Döbern und Groß Oßnig östlich der B 97,

Kreisfreie Stadt Cottbus mit der Gemarkung Kahren,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Bleyen-Genschmar,

Gemeinde Neuhardenberg

Gemeinde Golzow,

Gemeinde Küstriner Vorland,

Gemeinde Alt Tucheband,

Gemeinde Reitwein,

Gemeinde Podelzig,

Gemeinde Gusow-Platkow,

Gemeinde Seelow,

Gemeinde Vierlinden,

Gemeinde Lindendorf,

Gemeinde Fichtenhöhe,

Gemeinde Lietzen,

Gemeinde Falkenhagen (Mark),

Gemeinde Zeschdorf,

Gemeinde Treplin,

Gemeinde Lebus,

Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Jahnsfelde, Trebnitz, Obersdorf, Münchehofe und Hermersdorf,

Gemeinde Märkische Höhe mit der Gemarkung Ringenwalde,

Gemeinde Bliesdorf mit der Gemarkung Metzdorf und Gemeinde Bliesdorf – östlich der B167 bis östlicher Teil, begrenzt aus Richtung Gemarkungsgrenze Neutrebbin südlich der Bahnlinie bis Straße „Sophienhof“ dieser westlich folgend bis „Ruesterchegraben“ weiter entlang Feldweg an den Windrädern Richtung „Herrnhof“, weiter entlang „Letschiner Hauptgraben“ nord-östlich bis Gemarkungsgrenze Alttrebbin und Kunersdorf – östlich der B167,

Gemeinde Bad Freienwalde mit den Gemarkungen Altglietzen, Altranft, Bad Freienwalde, Bralitz, Hohenwutzen, Schiffmühle, Hohensaaten und Neuenhagen,

Gemeinde Falkenberg mit der Gemarkung Falkenberg östlich der L35,

Gemeinde Oderaue,

Gemeinde Wriezen mit den Gemarkungen Altwriezen, Jäckelsbruch, Neugaul, Beauregard, Eichwerder, Rathsdorf – östlich der B167 und Wriezen – östlich der B167,

Gemeinde Neulewin,

Gemeinde Neutrebbin,

Gemeinde Letschin,

Gemeinde Zechin,

Landkreis Barnim:

Gemeinde Lunow-Stolzenhagen,

Gemeinde Parsteinsee,

Gemeinde Oderberg,

Gemeinde Liepe,

Gemeinde Hohenfinow (nördlich der B167),

Gemeinde Niederfinow,

Gemeinde (Stadt) Eberswalde mit den Gemarkungen Eberswalde nördlich der B167 und östlich der L200, Sommerfelde und Tornow nördlich der B167,

Gemeinde Chorin mit den Gemarkungen Brodowin, Chorin östlich der L200, Serwest, Neuehütte, Sandkrug östlich der L200,

Gemeinde Ziethen mit der Gemarkung Klein Ziethen östlich der Serwester Dorfstraße und östlich der B198,

Landkreis Uckermark:

Gemeinde Angermünde mit den Gemarkungen Crussow, Stolpe, Gellmersdorf, Neukünkendorf, Bölkendorf, Herzsprung, Schmargendorf und den Gemarkungen Angermünde südlich und südöstlich der B2 und Dobberzin südlich der B2,

Gemeinde Schwedt mit den Gemarkungen Criewen, Zützen, Schwedt, Stendell, Kummerow, Kunow, Vierraden, Blumenhagen, Oderbruchwiesen, Enkelsee, Gatow, Hohenfelde, Schöneberg, Flemsdorf und der Gemarkung Felchow östlich der B2,

Gemeinde Pinnow südlich und östlich der B2,

Gemeinde Berkholz-Meyenburg,

Gemeinde Mark Landin mit der Gemarkung Landin südlich der B2,

Gemeinde Casekow mit der Gemarkung Woltersdorf und den Gemarkungen Biesendahlshof und Casekow östlich der L272 und südlich der L27,

Gemeinde Hohenselchow-Groß Pinnow mit der Gemarkung Groß Pinnow und der Gemarkung Hohenselchow südlich der L27,

Gemeinde Gartz (Oder) mit der Gemarkung Friedrichsthal und den Gemarkungen Gartz und Hohenreinkendorf südlich der L27 und B2 bis Gartenstraße,

Gemeinde Passow mit der Gemarkung Jamikow,

Kreisfreie Stadt Frankfurt (Oder),

Landkreis Prignitz:

Gemeinde Karstädt mit den Gemarkungen Neuhof und Kribbe und den Gemarkungen Groß Warnow, Klein Warnow, Reckenzin, Streesow und Dallmin östlich der Bahnstrecke Berlin/Spandau-Hamburg/Altona,

Gemeinde Berge,

Gemeinde Pirow mit den Gemarkungen Hülsebeck, Pirow, Bresch und Burow,

Gemeinde Putlitz mit den Gemarkungen Sagast, Nettelbeck, Porep, Lütkendorf, Putlitz, Weitgendorf und Telschow,

Gemeinde Marienfließ mit den Gemarkungen Jännersdorf, Stepenitz und Krempendorf,

Landkreis Oberspreewald-Lausitz:

Gemeinde Senftenberg mit der Gemarkung Peickwitz,

Gemeinde Hohenbocka,

Gemeinde Grünewald,

Gemeinde Hermsdorf,

Gemeinde Kroppen,

Gemeinde Ortrand,

Gemeinde Großkmehlen,

Gemeinde Lindenau,

Gemeinde Frauendorf,

Gemeinde Ruhland,

Gemeinde Guteborn

Gemeinde Schwarzbach mit der Gemarkung Schwarzbach,

Bundesland Sachsen:

Landkreis Bautzen:

Gemeinde Arnsdorf nördlich der B6,

Gemeinde Burkau,

Gemeinde Crostwitz,

Gemeinde Demitz-Thumitz nördlich der S111,

Gemeinde Elsterheide,

Gemeinde Frankenthal,

Gemeinde Göda nördlich der S111,

Gemeinde Großdubrau,

Gemeinde Großharthau nördlich der B6,

Gemeinde Großnaundorf,

Gemeinde Haselbachtal,

Gemeinde Hochkirch nördlich der B6,

Gemeinde Königswartha,

Gemeinde Kubschütz nördlich der B6,

Gemeinde Laußnitz,

Gemeinde Lichtenberg,

Gemeinde Lohsa,

Gemeinde Malschwitz,

Gemeinde Nebelschütz,

Gemeinde Neukirch,

Gemeinde Neschwitz,

Gemeinde Ohorn,

Gemeinde Oßling,

Gemeinde Ottendorf-Okrilla,

Gemeinde Panschwitz-Kuckau,

Gemeinde Puschwitz,

Gemeinde Räckelwitz,

Gemeinde Radibor,

Gemeinde Ralbitz-Rosenthal,

Gemeinde Rammenau,

Gemeinde Schwepnitz,

Gemeinde Spreetal,

Gemeinde Stadt Bautzen nördlich der S111 bis Abzweig S 156 und nördlich des Verlaufs S 156 bis Abzweig B6 und nördlich des Verlaufs der B 6 bis zur östlichen Gemeindegrenze,

Gemeinde Stadt Bernsdorf,

Gemeinde Stadt Bischofswerda nördlich der B6 nördlich der S111,

Gemeinde Stadt Elstra,

Gemeinde Stadt Großröhrsdorf,

Gemeinde Stadt Hoyerswerda,

Gemeinde Stadt Kamenz,

Gemeinde Stadt Königsbrück,

Gemeinde Stadt Lauta,

Gemeinde Stadt Pulsnitz,

Gemeinde Stadt Radeberg nördlich der B6,

Gemeinde Stadt Weißenberg,

Gemeinde Stadt Wittichenau,

Gemeinde Steina,

Gemeinde Wachau,

Stadt Dresden:

Stadtgebiet nördlich der BAB4 bis zum Verlauf westlich der Elbe, dann nördlich der B6,

Landkreis Görlitz,

Landkreis Meißen:

Gemeinde Diera-Zehren östlich der Elbe,

Gemeinde Ebersbach,

Gemeinde Glaubitz östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

Gemeinde Klipphausen östlich der S177,

Gemeinde Lampertswalde,

Gemeinde Moritzburg,

Gemeinde Niederau östlich der B101,

Gemeinde Nünchritz östlich der Elbe und südlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

Gemeinde Priestewitz,

Gemeinde Röderaue östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

Gemeinde Schönfeld,

Gemeinde Stadt Coswig,

Gemeinde Stadt Gröditz östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

Gemeinde Stadt Großenhain,

Gemeinde Stadt Meißen östlich des Straßenverlaufs der S177 bis zur B6, dann B6 bis zur B101, ab der B101 Elbtalbrücke Richtung Norden östlich der Elbe,

Gemeinde Stadt Radebeul,

Gemeinde Stadt Radeburg,

Gemeinde Thiendorf,

Gemeinde Weinböhla,

Gemeinde Wülknitz östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

Landkreis Sächsische Schweiz-Osterzgebirge:

Gemeinde Stadt Wilsdruff nördlich der BAB4 zwischen den Abfahren Wilsdruff und Dreieck Dresden-West,

Bundesland Mecklenburg-Vorpommern:

Landkreis Ludwigslust-Parchim:

Gemeinde Balow mit dem Ortsteil: Balow,

Gemeinde Brunow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Bauerkuhl, Brunow (bei Ludwigslust), Klüß, Löcknitz (bei Parchim),

Gemeinde Dambeck mit dem Ortsteil und der Ortslage: Dambeck (bei Ludwigslust),

Gemeinde Ganzlin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Barackendorf, Hof Retzow, Klein Damerow, Retzow, Wangelin,

Gemeinde Gehlsbach mit den Ortsteilen und Ortslagen: Ausbau Darß, Darß, Hof Karbow, Karbow, Karbow-Ausbau, Quaßlin, Quaßlin Hof, Quaßliner Mühle, Vietlübbe, Wahlstorf

Gemeinde Groß Godems mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Godems, Klein Godems,

Gemeinde Karrenzin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Herzfeld, Karrenzin, Karrenzin-Ausbau, Neu Herzfeld, Repzin, Wulfsahl,

Gemeinde Kreien mit den Ortsteilen und Ortslagen: Ausbau Kreien, Hof Kreien, Kolonie Kreien, Kreien, Wilsen,

Gemeinde Kritzow mit dem Ortsteil und der Ortslage: Benzin,

Gemeinde Lübz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Burow, Gischow, Meyerberg,

Gemeinde Möllenbeck mit den Ortsteilen und Ortslagen: Carlshof, Horst, Menzendorf, Möllenbeck,

Gemeinde Muchow mit dem Ortsteil und Ortslage: Muchow,

Gemeinde Parchim mit dem Ortsteil und Ortslage: Slate,

Gemeinde Prislich mit den Ortsteilen und Ortslagen: Marienhof, Neese, Prislich, Werle,

Gemeinde Rom mit dem Ortsteil und Ortslage: Klein Niendorf,

Gemeinde Ruhner Berge mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dorf Poltnitz, Drenkow, Griebow, Jarchow, Leppin, Malow, Malower Mühle, Marnitz, Mentin, Mooster, Poitendorf, Poltnitz, Suckow, Tessenow, Zachow,

Gemeinde Siggelkow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Pankow, Klein Pankow, Neuburg, Redlin, Siggelkow,

Gemeinde Stolpe mit den Ortsteilen und Ortslagen: Barkow, Granzin, Stolpe Ausbau, Stolpe,

Gemeinde Ziegendorf mit den Ortsteilen und Ortslagen: Drefahl, Meierstorf, Neu Drefahl, Pampin, Platschow, Stresendorf, Ziegendorf,

Gemeinde Zierzow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Kolbow, Zierzow.

3.   Észtország

Észtországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4.   Lettország

Lettországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Aizkraukles novads,

Alūksnes, novada Alsviķu, Annas, Ilzenes, Jaunalūksnes, Jaunlaicenes, Kalncempju, Liepnas, Malienas, Mālupes, Mārkalnes, Pededzes, Veclaicenes, Zeltiņu, Ziemera pagasts, Jaunannas pagasta daļa uz ziemeļrietumiem no Pededzes upes, Alūksnes pilsēta,

Augšdaugavas novads,

Ādažu novads,

Balvu, novada Baltinavas, Bērzpils, Briežuciema, Krišjāņu, Kupravas, Lazdukalna, Lazdulejas, Medņevas, Rugāju, Susāju, Šķilbēnu, Tilžas, Vectilžas, Vecumu, Žīguru, Viļakas pilsēta,

Bauskas novads,

Cēsu novads,

Dienvidkurzemes novada Aizputes, Cīravas, Lažas, Durbes, Dunalkas, Tadaiķu, Vecpils, Bārtas, Sakas, Bunkas, Priekules, Gramzdas, Kalētu, Virgas, Dunikas, Vaiņodes, Gaviezes, Rucavas, Vērgales, Medzes pagasts, Nīcas pagasta daļa uz dienvidiem no apdzīvotas vietas Bernāti, autoceļa V1232, A11, V1222, Bārtas upes, Embūtes pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa P116, P106, autoceļa no apdzīvotas vietas Dinsdurbe, Kalvenes pagasta daļa uz rietumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz dienvidiem no autoceļa A9, uz rietumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz rietumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296, Aizputes, Durbes, Pāvilostas, Priekules pilsēta,

Dobeles novads,

Gulbenes, novada Beļavas, Daukstu, Druvienas, Galgauskas, Jaungulbenes, Lejasciema, Lizuma, Līgo, Rankas, Stāmerienas, Stradu, Tirzas pagasts, Litenes pagasta daļa uz rietumiem no Pededzes upes, Gulbenes pilsēta,

Jelgavas novads,

Jēkabpils novads,

Krāslavas novads,

Kuldīgas novada Alsungas, Gudenieku, Kurmāles, Rendas, Kabiles, Vārmes, Pelču, Snēpeles, Turlavas pagasts, Laidu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1296, V1295, V1272, Raņķu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1272 līdz robežai ar Ventas upi, Skrundas pagasta daļa uz ziemeļaustrumiem no Skrundas, Cieceres upes un Ventas upes, Ēdoles pagasta daļa uz rietumiem no autoceļa V1269, V1271, V1288, P119, Īvandes pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa P119, Rumbas pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa P120, Kuldīgas pilsēta,

Ķekavas novads,

Limbažu novads,

Līvānu novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mārupes novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Preiļu, novada Aglonas, Aizkalnes, Pelēču, Preiļu, Riebiņu, Rožkalnu, Saunas, Sīļukalna, Stabulnieku, Upmalas, Vārkavas pagasts, Galēnu pagasta daļa uz rietumiem no autoceļa V740, V595, Rušonas pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V742, Preiļu pilsēta,

Rēzeknes, novada Audriņu, Bērzgales, Čornajas, Dekšāres, Dricānu, Gaigalavas, Griškānu, Ilzeskalna, Kantinieku, Kaunatas, Lendžu, Mākoņkalna, Nagļu, Nautrēnu, Ozolaines, Ozolmuižas, Pušas, Rikavas, Sakstagala, Sokolku, Stoļerovas, Stružānu, Vērēmu, Viļānu pagasts, Lūznavas pagasta daļa uz austrumiem no autoceļa A13 līdz apdzīvotai vietai Vertukšne, uz austrumiem no Vertukšnes ezera, Maltas pagasta daļa uz austrumiem no autoceļa Vertukšne – Rozentova un uz austrumiem no autoceļa P56, P57, V569, Feimaņu pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V577, V742, Viļānu pilsēta,

Ropažu novada Garkalnes, Ropažu pagasts, Stopiņu pagasta daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes, Vangažu pilsēta,

Salaspils novads,

Saldus novads,

Saulkrastu novads,

Siguldas novads,

Smiltenes novads,

Talsu novads,

Tukuma novads,

Valkas novads,

Valmieras novads,

Varakļānu novads,

Ventspils novada Ances, Popes, Puzes, Tārgales, Vārves, Užavas, Usmas, Jūrkalnes pagasts, Ugāles pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1347, uz austrumiem no autoceļa P123, Ziru pagasta daļa uz rietumiem no autoceļa V1269, P108, Piltenes pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1310, V1309, autoceļa līdz Ventas upei, Piltenes pilsēta,

Daugavpils valstspilsētas pašvaldība,

Jelgavas valstspilsētas pašvaldība,

Jūrmalas valstspilsētas pašvaldība,

Rēzeknes valstspilsētas pašvaldība.

5.   Litvánia

Litvániában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė,

Anykščių rajono savivaldybė,

Akmenės rajono savivaldybė,

Birštono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė,

Druskininkų savivaldybė,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Joniškio rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė: Eržvilko, Juodaičių, Seredžiaus, Smalininkų, Veliuonos ir Viešvilės seniūnijos,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė,

Kazlų rūdos savivaldybė: Kazlų Rūdos seniūnija, išskyrus Audiejiškės k., Aukštosios Išdagos k., Bagotosios k., Bartininkų k., Berštupio k., Beržnavienės k., Būdviečio II k., Geruliškės k., Girnupių k., Karklinių k., Kriauniškės k., Kučiškės k., Skindeliškės k., Stainiškės k., Stepkiškės k., Šakmušio k., Šiaudadūšės k., Šliurpkiškės k., Plutiškių seniūnija.

Kelmės rajono savivaldybė,

Kėdainių rajono savivaldybė,

Klaipėdos rajono savivaldybė: Judrėnų, Endriejavo ir Veiviržėnų seniūnijos,

Kupiškio rajono savivaldybė,

Kretingos rajono savivaldybė,

Lazdijų rajono savivaldybė,

Mažeikių rajono savivaldybė,

Molėtų rajono savivaldybė: Alantos, Balninkų, Čiulėnų, Inturkės, Joniškio, Luokesos, Mindūnų, Suginčių ir Videniškių seniūnijos,

Pagėgių savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė,

Panevėžio miesto savivaldybė,

Pasvalio rajono savivaldybė,

Radviliškio rajono savivaldybė,

Rietavo savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė,

Plungės rajono savivaldybė,

Raseinių rajono savivaldybė,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Skuodo rajono savivaldybė,

Šakių rajono savivaldybė:, Kriūkų, Kudirkos Naumiesčio, Lekėčių, Lukšių, Plokščių, Slavikų seniūnijos; Sudargo seniūnijos dalis, išskyrus Pervazninkų kaimą; Šakių seniūnijos dalis, išskyrus Juniškių, Bedalių, Zajošių, Kriaučėnų, Liukų, Gotlybiškių, Ritinių kaimus; seniūnija,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Šilutės rajono savivaldybė,

Širvintų rajono savivaldybė: Čiobiškio, Gelvonų, Jauniūnų, Kernavės, Musninkų ir Širvintų seniūnijos,

Šilalės rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Tauragės rajono savivaldybė,

Telšių rajono savivaldybė,

Trakų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė: Deltuvos, Lyduokių, Pabaisko, Pivonijos, Siesikų, Šešuolių, Taujėnų, Ukmergės miesto, Veprių, Vidiškių ir Žemaitkiemo seniūnijos,

Utenos rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė: Avižienių, Bezdonių, Buivydžių, Dūkštų, Juodšilių, Kalvelių, Lavoriškių, Maišiagalos, Marijampolio, Medininkų, Mickūnų, Nemenčinės, Nemenčinės miesto, Nemėžio, Pagirių, Riešės, Rudaminos, Rukainių, Sudervės, Sužionių, Šatrininkų ir Zujūnų seniūnijos,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

6.   Magyarország

Magyarországon a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953550, 953560, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Fejér megye 403150, 403160, 403250, 403260, 403350, 404250, 404550, 404560, 404570, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Heves megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 751850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye: 250350, 250850, 250950, 251450, 251550, 251950, 252050, 252150, 252350, 252450, 252460, 252550, 252650, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350, 253450 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye valamennyi vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 570950, 571050, 571150, 571250, 571350, 571650, 571750, 571760, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250, 577250, 580050 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe.

7.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Stare Juchy, Prostki oraz gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

powiat elbląski,

powiat miejski Elbląg,

powiat gołdapski,

powiat piski,

powiat bartoszycki,

powiat olecki,

powiat giżycki,

powiat braniewski,

powiat kętrzyński,

powiat lidzbarski,

gminy Dźwierzuty Jedwabno, Pasym, Świętajno, Szczytno i miasto Szczytno w powiecie szczycieńskim,

powiat mrągowski,

powiat węgorzewski,

powiat olsztyński,

powiat miejski Olsztyn,

powiat nidzicki,

gminy Kisielice, Susz, Zalewo w powiecie iławskim,

część powiatu ostródzkiego niewymieniona w części III załącznika I,

gmina Iłowo – Osada, część gminy wiejskiej Działdowo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wchodniej do zachodniej granicy gminy, część gminy Płośnica położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wchodniej do zachodniej granicy gminy, część gminy Lidzbark położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 544 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 541 oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 541 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 544 w powiecie działdowskim,

w województwie podlaskim:

powiat bielski,

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

powiat siemiatycki,

powiat hajnowski,

gminy Ciechanowiec, Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty, Sokoły i część gminy Kulesze Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

gmina Rutki i część gminy Kołaki Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

gminy Mały Płock i Stawiski w powiecie kolneńskim,

powiat białostocki,

powiat suwalski,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

gminy Domanice, Korczew, Kotuń, Mordy, Paprotnia, Przesmyki, Siedlce, Skórzec, Wiśniew, Wodynie, Zbuczyn w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Ceranów, Jabłonna Lacka, Kosów Lacki, Repki, Sabnie, Sterdyń w powiecie sokołowskim,

powiat łosicki,

powiat sochaczewski,

powiat zwoleński,

powiat kozienicki,

powiat lipski,

powiat radomski

powiat miejski Radom,

powiat szydłowiecki,

gminy Lubowidz i Kuczbork Osada w powiecie żuromińskim,

gmina Wieczfnia Kościelna w powicie mławskim,

gminy Bodzanów, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

powiat nowodworski,

gminy Czerwińsk nad Wisłą, Naruszewo, Załuski w powiecie płońskim,

gminy: miasto Kobyłka, miasto Marki, miasto Ząbki, miasto Zielonka, część gminy Tłuszcz ograniczona liniami kolejowymi: na północ od linii kolejowej biegnącej od wschodniej granicy gminy do miasta Tłuszcz oraz na wschód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy do miasta Tłuszcz, część gminy Jadów położona na północ od linii kolejowej biegnącej od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie wołomińskim,

powiat garwoliński,

gminy Boguty – Pianki, Brok, Zaręby Kościelne, Nur, Małkinia Górna, część gminy Wąsewo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 60, część gminy wiejskiej Ostrów Mazowiecka położona na południe od miasta Ostrów Mazowiecka i na południe od linii wyznaczonej przez drogę 60 biegnącą od zachodniej granicy miasta Ostrów Mazowiecka do zachodniej granicy gminy w powiecie ostrowskim,

część gminy Sadowne położona na północny- zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Łochów położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie węgrowskim,

gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, część gminy Zabrodzie położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie wyszkowskim,

gminy Cegłów, Dębe Wielkie, Halinów, Latowicz, Mińsk Mazowiecki i miasto Mińsk Mazowiecki, Mrozy, Siennica, miasto Sulejówek w powiecie mińskim,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

powiat grójecki,

powiat grodziski,

powiat żyrardowski,

powiat białobrzeski,

powiat przysuski,

powiat miejski Warszawa,

w województwie lubelskim:

powiat bialski,

powiat miejski Biała Podlaska,

gminy Batorz, Godziszów, Janów Lubelski, Modliborzyce w powiecie janowskim,

powiat puławski,

powiat rycki,

powiat łukowski,

powiat lubelski,

powiat miejski Lublin,

powiat lubartowski,

powiat łęczyński,

powiat świdnicki,

gminy Aleksandrów, Biszcza, Józefów, Księżpol, Łukowa, Obsza, Potok Górny, Tarnogród w powiecie biłgorajskim,

gminy Dołhobyczów, Mircze, Trzeszczany, Uchanie i Werbkowice w powiecie hrubieszowskim,

powiat krasnostawski,

powiat chełmski,

powiat miejski Chełm,

powiat tomaszowski,

część powiatu kraśnickiego niewymieniona w części III załącznika I,

powiat opolski,

powiat parczewski,

powiat włodawski,

powiat radzyński,

powiat miejski Zamość,

gminy Adamów, Grabowiec, Komarów – Osada, Krasnobród, Łabunie, Miączyn, Nielisz, Sitno, Skierbieszów, Stary Zamość, Zamość w powiecie zamojskim,

w województwie podkarpackim:

część powiatu stalowowolskiego niewymieniona w części III załącznika I,

gminy Cieszanów, Horyniec - Zdrój, Narol, Stary Dzików, Oleszyce, Lubaczów z miastem Lubaczów w powiecie lubaczowskim,

gminy Medyka, Stubno, część gminy Orły położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77, część gminy Żurawica na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77 w powiecie przemyskim,

gminy Chłopice, Jarosław z miastem Jarosław, Pawłosiów i Wiązownice w powiecie jarosławskim,

gmina Kamień w powiecie rzeszowskim,

gminy Cmolas, Dzikowiec, Kolbuszowa, Majdan Królewski i Niwiska powiecie kolbuszowskim,

powiat leżajski,

powiat niżański,

powiat tarnobrzeski,

gminy Adamówka, Sieniawa, Tryńcza, Przeworsk z miastem Przeworsk, Zarzecze w powiecie przeworskim,

część gminy Sędziszów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Ostrów nie wymieniona w części III załącznika I w powiecie ropczycko – sędziszowskim,

w województwie małopolskim:

gminy Nawojowa, Piwniczna Zdrój, Rytro, Stary Sącz, część gminy Łącko położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Dunajec w powiecie nowosądeckim,

gmina Szczawnica w powiecie nowotarskim,

w województwie pomorskim:

gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim,

gmina Stare Pole, część gminy Nowy Staw położna na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 w powiecie malborskim,

gminy Stegny, Sztutowo i część gminy Nowy Dwór Gdański położona na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

w województwie świętokrzyskim:

gmina Tarłów i część gminy Ożarów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 biegnącą od miejscowości Honorów do zachodniej granicy gminy w powiecie opatowskim,

część gminy Brody położona wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 i na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie oraz przez drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

gmina Gowarczów, część gminy Końskie położona na wschód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na północ od linii kolejowej w powiecie koneckim,

gminy Dwikozy i Zawichost w powiecie sandomierskim,

w województwie lubuskim:

gminy Bogdaniec, Deszczno, Kłodawa, Kostrzyn nad Odrą, Santok, Witnica w powiecie gorzowskim,

powiat miejski Gorzów Wielkopolski,

gminy Drezdenko, Strzelce Krajeńskie, Stare Kurowo, Zwierzyn w powiecie strzelecko – drezdeneckim,

powiat żarski,

powiat słubicki,

gminy Brzeźnica, Iłowa, Gozdnica, Wymiarki i miasto Żagań w powiecie żagańskim,

powiat krośnieński,

powiat zielonogórski

powiat miejski Zielona Góra,

powiat nowosolski,

część powiatu sulęcińskiego niewymieniona w części III załącznika I,

część powiatu międzyrzeckiego niewymieniona w części III załącznika I,

część powiatu świebodzińskiego niewymieniona w części III załącznika I,

powiat wschowski,

w województwie dolnośląskim:

powiat zgorzelecki,

gminy Gaworzyce, Grębocice, Polkowice i Radwanice w powiecie polkowickim,

część powiatu wołowskiego niewymieniona w części III załącznika I,

gmina Jeżów Sudecki w powiecie karkonoskim,

gminy Rudna, Ścinawa, miasto Lubin i część gminy Lubin niewymieniona w części III załącznika I w powiecie lubińskim,

gmina Malczyce, Miękinia, Środa Śląska, część gminy Kostomłoty położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Udanin położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie średzkim,

gmina Wądroże Wielkie w powiecie jaworskim,

gminy Kunice, Legnickie Pole, Prochowice, Ruja w powiecie legnickim,

gminy Wisznia Mała, Trzebnica, Zawonia, część gminy Oborniki Śląskie położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 340 w powiecie trzebnickim,

gminy Leśna, Lubań i miasto Lubań, Olszyna, Platerówka, Siekierczyn w powiecie lubańskim,

powiat miejski Wrocław,

gminy Czernica, Długołęka, Siechnice, część gminy Żórawina położona na wschód od linii wyznaczonej przez autostradę A4, część gminy Kąty Wrocławskie położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie wrocławskim,

gminy Jelcz - Laskowice, Oława z miastem Oława i część gminy Domaniów położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie oławskim,

gmina Bierutów, miasto Oleśnica, część gminy wiejskiej Oleśnica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dobroszyce położona na zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy w powiecie oleśnickim,

gmina Cieszków, Krośnice, część gminy Milicz położona na wschód od linii łączącej miejscowości Poradów – Piotrkosice – Sulimierz – Sułów - Gruszeczka w powiecie milickim,

część powiatu bolesławieckiego niewymieniona w części III załącznika I,

powiat głogowski,

gmina Niechlów w powiecie górowskim,

gmina Świerzawa, Wojcieszów, część gminy Zagrodno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Jadwisin – Modlikowice Zagrodno oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od miejscowości Zagrodno do południowej granicy gminy w powiecie złotoryjskim,

gmina Gryfów Śląski, Lubomierz, Lwówek Śląski, Wleń w powiecie lwóweckim,

gminy Czarny Bór, Stare Bogaczowice, Walim, miasto Boguszów - Gorce, miasto Jedlina – Zdrój, miasto Szczawno – Zdrój w powiecie wałbrzyskim,

powiat miejski Wałbrzych,

gmina Świdnica, miasto Świdnica, miasto Świebodzice w powiecie świdnickim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Siedlec, Wolsztyn, część gminy Przemęt położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Borek – Kluczewo – Sączkowo – Przemęt – Błotnica – Starkowo – Boszkowo – Letnisko w powiecie wolsztyńskim,

gmina Wielichowo, Rakoniewice, Granowo, część gminy Kamieniec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

część powiatu międzychodzkiego niewymieniona w części III załącznika I,

część powiatu nowotomyskiego niewymieniona w części III załącznika I,

powiat obornicki,

część gminy Połajewo na położona na południe od drogi łączącej miejscowości Chraplewo, Tarnówko-Boruszyn, Krosin, Jakubowo, Połajewo - ul. Ryczywolska do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie czarnkowsko-trzcianeckim,

powiat miejski Poznań,

gminy Buk, Czerwonak, Dopiewo, Komorniki, Rokietnica, Stęszew, Swarzędz, Suchy Las, Tarnowo Podgórne, część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na północ od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie poznańskim,

gminy

część powiatu szamotulskiego niewymieniona w części I i III załącznika I,

gmina Pępowo w powiecie gostyńskim,

gminy Kobylin, Zduny, część gminy Krotoszyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 15 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 36, nr 36 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 15 do skrzyżowana z drogą nr 444, nr 444 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 36 do południowej granicy gminy w powiecie krotoszyńskim,

gmina Wijewo w powiecie leszczyńskim,

w województwie łódzkim:

gminy Białaczów, Drzewica, Opoczno i Poświętne w powiecie opoczyńskim,

gminy Biała Rawska, Regnów i Sadkowice w powiecie rawskim,

gmina Kowiesy w powiecie skierniewickim,

w województwie zachodniopomorskim:

gmina Boleszkowice i część gminy Dębno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na południe od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na południe od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

gminy Cedynia, Gryfino, Mieszkowice, Moryń, część gminy Chojna położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 31 biegnącą od północnej granicy gminy i 124 biegnącą od południowej granicy gminy w powiecie gryfińskim,

w województwie opolskim:

gminy Brzeg, Lubsza, Lewin Brzeski, Olszanka, Skarbimierz w powiecie brzeskim,

gminy Dąbrowa, Dobrzeń Wielki, Popielów w powiecie opolskim,

gminy Świerczów, Wilków, część gminy Namysłów położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie namysłowskim.

8.   Szlovákia

Szlovákiában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole district of Gelnica except municipalities included in zone III,

the whole district of Poprad

the whole district of Spišská Nová Ves,

the whole district of Levoča,

the whole district of Kežmarok

in the whole district of Michalovce except municipalities included in zone III,

the whole district of Košice-okolie,

the whole district of Rožnava,

the whole city of Košice,

in the district of Sobrance: Remetské Hámre, Vyšná Rybnica, Hlivištia, Ruská Bystrá, Podhoroď, Choňkovce, Ruský Hrabovec, Inovce, Beňatina, Koňuš,

the whole district of Vranov nad Topľou,

the whole district of Humenné except municipalities included in zone III,

the whole district of Snina,

the whole district of Prešov except municipalities included in zone III,

the whole district of Sabinov except municipalities included in zone III,

the whole district of Svidník, except municipalities included in zone III,

the whole district of Stropkov, except municipalities included in zone III,

the whole district of Bardejov,

the whole district of Stará Ľubovňa,

the whole district of Revúca,

the whole district of Rimavská Sobota except municipalities included in zone III,

in the district of Veľký Krtíš, the whole municipalities not included in part I,

the whole district of Lučenec,

the whole district of Poltár,

the whole district of Zvolen, except municipalities included in zone III,

the whole district of Detva,

the whole district of Krupina, except municipalities included in zone I,

the whole district of Banska Stiavnica,

in the district of Žiar nad Hronom the municipalities of Hronská Dúbrava, Trnavá Hora,

the whole district of Banska Bystica, except municipalities included in zone III,

the whole district of Brezno,

the whole district of Liptovsky Mikuláš.

9.   Olaszország

Olaszországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Piedmont Region:

in the Province of Alessandria, the municipalities of Cavatore, Castelnuovo Bormida, Cabella Ligure, Carrega Ligure, Francavilla Bisio, Carpeneto, Costa Vescovato, Grognardo, Orsara Bormida, Pasturana, Melazzo, Mornese, Ovada, Predosa, Lerma, Fraconalto, Rivalta Bormida, Fresonara, Malvicino, Ponzone, San Cristoforo, Sezzadio, Rocca Grimalda, Garbagna, Tassarolo, Mongiardino Ligure, Morsasco, Montaldo Bormida, Prasco, Montaldeo, Belforte Monferrato, Albera Ligure, Bosio, Cantalupo Ligure, Castelletto D'orba, Cartosio, Acqui Terme, Arquata Scrivia, Parodi Ligure, Ricaldone, Gavi, Cremolino, Brignano-Frascata, Novi Ligure, Molare, Cassinelle, Morbello, Avolasca, Carezzano, Basaluzzo, Dernice, Trisobbio, Strevi, Sant'Agata Fossili, Pareto, Visone, Voltaggio, Tagliolo Monferrato, Casaleggio Boiro, Capriata D'orba, Castellania, Carrosio, Cassine, Vignole Borbera, Serravalle Scrivia, Silvano D'orba, Villalvernia, Roccaforte Ligure, Rocchetta Ligure, Sardigliano, Stazzano, Borghetto Di Borbera, Grondona, Cassano Spinola, Montacuto, Gremiasco, San Sebastiano Curone, Fabbrica Curone, Spigno Monferrato, Montechiaro d'Acqui, Castelletto d'Erro, Ponti, Denice,

in the province of Asti, the municipality of Mombaldone,

Liguria Region:

in the province of Genova, the municipalities of Bogliasco, Arenzano, Ceranesi, Ronco Scrivia, Mele, Isola Del Cantone, Lumarzo, Genova, Masone, Serra Riccò, Campo Ligure, Mignanego, Busalla, Bargagli, Savignone, Torriglia, Rossiglione, Sant'Olcese, Valbrevenna, Sori, Tiglieto, Campomorone, Cogoleto, Pieve Ligure, Davagna, Casella, Montoggio, Crocefieschi, Vobbia;

in the province of Savona, the municipalities of Albisola Superiore, Celle Ligure, Stella, Pontinvrea, Varazze, Urbe, Sassello,

III. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

in Blagoevgrad region:

the whole municipality of Sandanski

the whole municipality of Strumyani

the whole municipality of Petrich,

the Pazardzhik region:

the whole municipality of Pazardzhik,

the whole municipality of Panagyurishte,

the whole municipality of Lesichevo,

the whole municipality of Septemvri,

the whole municipality of Strelcha,

in Plovdiv region

the whole municipality of Hisar,

the whole municipality of Suedinenie,

the whole municipality of Maritsa

the whole municipality of Rodopi,

the whole municipality of Plovdiv,

in Varna region:

the whole municipality of Byala,

the whole municipality of Dolni Chiflik.

2.   Németország

Németországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Uckermark:

Gemeinde Schenkenberg mit den Gemarkungen Wittenhof, Schenkenberg, Baumgarten und Ludwigsburg,

Gemeinde Randowtal mit den Gemarkungen Eickstedt und Ziemkendorf,

Gemeinde Grünow,

Gemeinde Uckerfelde,

Gemeinde Gramzow westlich der K7315,

Gemeinde Oberuckersee mit den Gemarkungen Melzow, Warnitz, Blankenburg, Seehausen, Potzlow

Gemeinde Nordwestuckermark mit den Gemarkungen Zollchow, Röpersdorf, Louisenthal, Sternhagen, Schmachtenhagen, Lindenhagen, Beenz (NWU), Groß-Sperrenwalde und Thiesort-Mühle,

Gemeinde Prenzlau mit den Gemarkungen Blindow, Ellingen, Klinkow, Basedow, Güstow, Seelübbe und die Gemarkung Prenzlau.

3.   Olaszország

Olaszországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Sardinia Region: the whole territory

Lazio Region: the Area of the Municipality of Rome within the administrative boundaries of the Local Heatlh Unit “ASL RM1”.

4.   Lettország

Lettországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Dienvidkurzemes novada Embūtes pagasta daļa uz ziemeļiem autoceļa P116, P106, autoceļa no apdzīvotas vietas Dinsdurbe, Kalvenes pagasta daļa uz austrumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz ziemeļiem no autoceļa A9, uz austrumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz austrumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296,

Kuldīgas novada Rudbāržu, Nīkrāces, Padures pagasts, Laidu pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1296, V1295, V1272, Raņķu pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1272 līdz robežai ar Ventas upi, Skrundas pagasts (izņemot pagasta daļu uz ziemeļaustrumiem no Skrundas, Cieceres upes un Ventas upes), Skrundas pilsēta, Ēdoles pagasta daļa uz austrumiem no autoceļa V1269, V1271, V1288, P119, Īvandes pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa P119, Rumbas pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa P120,

Ventspils novada Zlēku pagasts, Ugāles pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1347, uz rietumiem no autoceļa P123, Ziru pagasta daļa uz austrumiem no autoceļa V1269, P108, Piltenes pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1310, V1309, autoceļa līdz Ventas upei,

Alūksnes novada Jaunannas pagasta daļa uz dienvidaustrumiem no Pededzes upes,

Balvu novada Kubulu, Vīksnas, Bērzkalnes, Balvu pagasts, Balvu pilsēta,

Gulbenes novada Litenes pagasta daļa uz austrumiem no Pededzes upes,

Preiļu novada Silajāņu pagasts, Galēnu pagasta daļa uz austrumiem no autoceļa V740, V595, Rušonas pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V742,

Rēzeknes novada Silmalas pagasts, Lūznavas pagasta daļa uz rietumiem no autoceļa A13 līdz apdzīvotai vietai Vertukšne, uz rietumiem no Vertukšnes ezera, Maltas pagasta daļa uz rietumiem no autoceļa Vertukšne – Rozentova un uz rietumiem no autoceļa P56, P57, V569, Feimaņu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V577, V742.

5.   Litvánia

Litvániában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Jurbarko rajono savivaldybė: Jurbarko miesto seniūnija, Girdžių, Jurbarkų Raudonės, Skirsnemunės ir Šimkaičių seniūnijos,

Molėtų rajono savivaldybė: Dubingių ir Giedraičių seniūnijos,

Šakių rajono savivaldybė: Kidulių ir Gelgaudiškio seniūnijos; Šakių seniūnija: Juniškių, Bedalių, Zajošių, Kriaučėnų, Liukų, Gotlybiškių, Ritinių kaimai; Sudargo seniūnija: Pervazninkų kaimas, Barzdų, Griškabūdžio, Žvirgždaičių, Sintautų seniūnijos.

Kazlų rūdos savivaldybė: Antanavos, Jankų seniūnijos ir Kazlų Rūdos seniūnija: Audiejiškės k., Aukštosios Išdagos k., Bagotosios k., Bartininkų k., Berštupio k., Beržnavienės k., Būdviečio II k., Geruliškės k., Girnupių k., Karklinių k., Kriauniškės k., Kučiškės k., Skindeliškės k., Stainiškės k., Stepkiškės k., Šakmušio k., Šiaudadūšės k., Šliurpkiškės k.,

Vilkaviškio rajono savivaldybė: Pilviškių, Klausučių seniūnijos.

Širvintų rajono savivaldybė: Alionių ir Zibalų seniūnijos,

Ukmergės rajono savivaldybė: Želvos seniūnija,

Vilniaus rajono savivaldybė: Paberžės seniūnija.

6.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie zachodniopomorskim:

gminy Banie, Trzcińsko – Zdrój, Widuchowa, część gminy Chojna położona na wschód linii wyznaczonej przez drogi nr 31 biegnącą od północnej granicy gminy i 124 biegnącą od południowej granicy gminy w powiecie gryfińskim,

w województwie warmińsko-mazurskim:

część powiatu działdowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

część powiatu iławskiego niewymieniona w części II załącznika I,

powiat nowomiejski,

gminy Dąbrówno, Grunwald i Ostróda z miastem Ostróda w powiecie ostródzkim,

w województwie lubelskim:

gminy Radecznica, Sułów, Szczebrzeszyn, Zwierzyniec w powiecie zamojskim,

gminy Biłgoraj z miastem Biłgoraj, Goraj, Frampol, Tereszpol i Turobin w powiecie biłgorajskim,

gminy Horodło, Hrubieszów z miastem Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

gminy Dzwola, Chrzanów i Potok Wielki w powiecie janowskim,

gminy Gościeradów i Trzydnik Duży w powiecie kraśnickim,

w województwie podkarpackim:

powiat mielecki,

gminy Radomyśl nad Sanem i Zaklików w powiecie stalowowolskim,

część gminy Ostrów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 986, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 986 biegnącą od tego skrzyżowania do miejscowości Osieka i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Osieka- Blizna w powiecie ropczycko – sędziszowskim,

część gminy Czarna położona na północ wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Żyraków położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy wiejskiej Dębica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim

gmina Wielkie Oczy w powiecie lubaczowskim,

gminy Laszki, Radymno z miastem Radymno, w powiecie jarosławskim,

w województwie lubuskim:

gminy Małomice, Niegosławice, Szprotawa, Żagań w powiecie żagańskim,

gmina Sulęcin w powiecie sulęcińskim,

gminy Bledzew, Międzyrzecz, Pszczew, Trzciel w powiecie międzyrzeckim,

część gminy Lubrza położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy Łagów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy Świebodzin położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 w powiecie świebodzińskim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Krzemieniewo, Lipno, Osieczna, Rydzyna, Święciechowa, Włoszakowice w powiecie leszczyńskim,

powiat miejski Leszno,

gminy Kościan i miasto Kościan, Krzywiń, Śmigiel w powiecie kościańskim,

część gminy Dolsk położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 434 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 437, a następnie na zachód od drogi nr 437 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 434 do południowej granicy gminy, część gminy Śrem położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 310 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Śrem, następnie na zachód od drogi nr 432 w miejscowości Śrem oraz na zachód od drogi nr 434 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 432 do południowej granicy gminy w powiecie śremskim,

gminy Gostyń, Krobia i Poniec w powiecie gostyńskim,

część gminy Przemęt położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Borek – Kluczewo – Sączkowo – Przemęt – Błotnica – Starkowo – Boszkowo – Letnisko w powiecie wolsztyńskim,

powiat rawicki,

gminy Kuślin, Lwówek, Miedzichowo, Nowy Tomyśl w powiecie nowotomyskim,

gminy Chrzypsko Wielkie, Kwilcz w powiecie międzychodzkim,

,

gmina Pniewy, część gminy Duszniki położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A2 oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy, łączącą miejscowości Ceradz Kościelny – Grzebienisko – Wierzeja – Wilkowo, biegnącą do skrzyżowania z autostradą A2, część gminy Kaźmierz położona zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Sarna, część gminy Ostroróg położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 184 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 116 oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 116 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 184 do zachodniej granicy gminy, część gminy Szamotuły położona na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Sarna biegnącą od południowej granicy gminy do przecięcia z drogą nr 184 oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogęn r 184 biegnącą od przecięcia z rzeką Sarna do północnej granicy gminy w powiecie szamotulskim,

w województwie dolnośląskim:

część powiatu górowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

część gminy Lubin położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 335 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Lubin oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 333 biegnącą od granicy miasta Lubin do południowej granicy gminy w powiecie lubińskim

gminy Prusice, Żmigród, część gminy Oborniki Śląskie położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 340 w powiecie trzebnickim,

część gminy Zagrodno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Jadwisin – Modlikowice - Zagrodno oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od miejscowości Zagrodno do południowej granicy gminy, część gminy wiejskiej Złotoryja położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy w miejscowości Nowa Wieś Złotoryjska do granicy miasta Złotoryja oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od granicy miasta Złotoryja do wschodniej granicy gminy w powiecie złotoryjskim

gminy Gromadka i Osiecznica w powiecie bolesławieckim,

gminy Chocianów i Przemków w powiecie polkowickim,

gminy Chojnów i miasto Chojnów, Krotoszyce, Miłkowice w powiecie legnickim,

powiat miejski Legnica,

część gminy Wołów położona na wschód od linii wyznaczonej przez lnię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy, część gminy Wińsko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 36 biegnącą od północnej do zachodniej granicy gminy, część gminy Brzeg Dolny położona na wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową od północnej do południowej granicy gminy w powiecie wołowskim,

część gminy Milicz położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Poradów – Piotrkosice - Sulimierz-Sułów - Gruszeczka w powiecie milickim,

w województwie świętokrzyskim:

gminy Gnojno, Pacanów w powiecie buskim,

gminy Łubnice, Oleśnica, Połaniec, część gminy Rytwiany położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 764, część gminy Szydłów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 756 w powiecie staszowskim,

gminy Chmielnik, Masłów, Miedziana Góra, Mniów, Łopuszno, Piekoszów, Pierzchnica, Sitkówka-Nowiny, Strawczyn, Zagnańsk, część gminy Raków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 756 i 764, część gminy Chęciny położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 762, część gminy Górno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy łączącą miejscowości Leszczyna – Cedzyna oraz na północ od linii wyznczonej przez ul. Kielecką w miejscowości Cedzyna biegnącą do wschodniej granicy gminy, część gminy Daleszyce położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 764 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Daleszyce – Słopiec – Borków, dalej na południe od linii wyznaczonej przez tę drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 764 do przecięcia z linią rzeki Belnianka, następnie na południe od linii wyznaczonej przez rzeki Belnianka i Czarna Nida biegnącej do zachodniej granicy gminy w powiecie kieleckim,

powiat miejski Kielce,

gminy Krasocin, część gminy Włoszczowa położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Konieczno i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Konieczno – Rogienice – Dąbie – Podłazie, część gminy Kluczewsko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy i łączącą miejscowości Krogulec – Nowiny - Komorniki do przecięcia z linią rzeki Czarna, następnie na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Czarna biegnącą do przecięcia z linią wyznaczoną przez drogę nr 742 i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od przecięcia z linią rzeki Czarna do południowej granicy gminyw powiecie włoszczowskim,

gmina Kije w powiecie pińczowskim,

gminy Małogoszcz, Oksa w powiecie jędrzejowskim,

w województwie małopolskim:

gminy Dąbrowa Tarnowska, Radgoszcz, Szczucin w powiecie dąbrowskim.

7.   Románia

Romániában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Zona orașului București,

Județul Constanța,

Județul Satu Mare,

Județul Tulcea,

Județul Bacău,

Județul Bihor,

Județul Bistrița Năsăud,

Județul Brăila,

Județul Buzău,

Județul Călărași,

Județul Dâmbovița,

Județul Galați,

Județul Giurgiu,

Județul Ialomița,

Județul Ilfov,

Județul Prahova,

Județul Sălaj,

Județul Suceava

Județul Vaslui,

Județul Vrancea,

Județul Teleorman,

Judeţul Mehedinţi,

Județul Gorj,

Județul Argeș,

Judeţul Olt,

Judeţul Dolj,

Județul Arad,

Județul Timiș,

Județul Covasna,

Județul Brașov,

Județul Botoșani,

Județul Vâlcea,

Județul Iași,

Județul Hunedoara,

Județul Alba,

Județul Sibiu,

Județul Caraș-Severin,

Județul Neamț,

Județul Harghita,

Județul Mureș,

Județul Cluj,

Județul Maramureş.

8.   Szlovákia

Szlovákiában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

The whole district of Trebišov’,

The whole district of Vranov and Topľou,

In the district of Humenné: Lieskovec, Myslina, Humenné, Jasenov, Brekov, Závadka, Topoľovka, Hudcovce, Ptičie, Chlmec, Porúbka, Brestov, Gruzovce, Ohradzany, Slovenská Volová, Karná, Lackovce, Kochanovce, Hažín nad Cirochou, Závada, Nižná Sitnica, Vyšná Sitnica, Rohožník, Prituľany, Ruská Poruba, Ruská Kajňa,

In the district of Michalovce: Strážske, Staré, Oreské, Zbudza, Voľa, Nacina Ves, Pusté Čemerné, Lesné, Rakovec nad Ondavou, Petríkovce, Oborín, Veľké Raškovce, Beša, Petrovce nad Laborcom, Trnava pri Laborci, Vinné, Kaluža, Klokočov, Kusín, Jovsa, Poruba pod Vihorlatom, Hojné, Lúčky,Závadka, Hažín, Zalužice, Michalovce, Krásnovce, Šamudovce, Vŕbnica, Žbince, Lastomír, Zemplínska Široká, Čečehov, Jastrabie pri Michalovciach, Iňačovce, Senné, Palín, Sliepkovce, Hatalov, Budkovce, Stretava, Stretávka, Pavlovce nad Uhom, Vysoká nad Uhom, Bajany,

In the district of Rimavská Sobota: Jesenské, Gortva, Hodejov, Hodejovec, Širkovce, Šimonovce, Drňa, Hostice, Gemerské Dechtáre, Jestice, Dubovec, Rimavské Janovce, Rimavská Sobota, Belín, Pavlovce, Sútor, Bottovo, Dúžava, Mojín, Konrádovce, Čierny Potok, Blhovce, Gemerček, Hajnáčka,

In the district of Gelnica: Hrišovce, Jaklovce, Kluknava, Margecany, Richnava,

In the district Of Sabinov: Daletice,

In the district of Prešov: Hrabkov, Krížovany, Žipov, Kvačany, Ondrašovce, Chminianske Jakubovany, Klenov, Bajerov, Bertotovce, Brežany, Bzenov, Fričovce, Hendrichovce, Hermanovce, Chmiňany, Chminianska Nová Ves, Janov, Jarovnice, Kojatice, Lažany, Mikušovce, Ovčie, Rokycany, Sedlice, Suchá Dolina, Svinia, Šindliar, Široké, Štefanovce, Víťaz, Župčany,

the whole district of Medzilaborce,

In the district of Stropkov: Havaj, Malá Poľana, Bystrá, Mikové, Varechovce, Vladiča, Staškovce, Makovce, Veľkrop, Solník, Korunková, Bukovce, Krišľovce, Jakušovce, Kolbovce,

In the district of Svidník: Pstruša,

In the district of Zvolen: Očová, Zvolen, Sliač, Veľká Lúka, Lukavica, Sielnica, Železná Breznica, Tŕnie, Turová, Kováčová, Budča, Hronská Breznica, Ostrá Lúka, Bacúrov, Breziny, Podzámčok, Michalková, Zvolenská Slatina, Lieskovec,

In the district of Banská Bystrica: Sebedín-Bečov, Čerín, Dúbravica, Oravce, Môlča, Horná Mičiná, Dolná Mičiná, Vlkanová, Hronsek, Badín, Horné Pršany, Malachov, Banská Bystrica,

The whole district of Sobrance except municipalities included in zone II.


HATÁROZATOK

2022.8.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/49


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1414 HATÁROZATA

(2020. december 4.)

a Portugália által a Zona Franca da Madeira (ZFM) – III. programcsomag tekintetében nyújtott SA.21259. (2018/C) (korábbi 2018/NN.) számú támogatási programról

(az értesítés a C(2020) 8550. számú dokumentummal történt)

(Csak a portugál nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az Európai Unió működéséről szóló szerződés (1) 108. cikkének (2) bekezdése értelmében felhívta az érdekelt feleket észrevételeik megtételére, és tekintettel ezekre az észrevételekre,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

A 2015. évi ellenőrzési gyakorlat (a továbbiakban: a 2015. évi ellenőrzés) (2) keretében a Bizottság 2015. március 12-i levelével tájékoztatást kért Portugáliától annak vizsgálata céljából, hogy a Bizottság által – összeegyeztethető regionális támogatásként – jóváhagyott Zona Franca da Madeira-program (a továbbiakban: ZFM-program vagy III. programcsomag) során Portugália betartotta-e a vonatkozó szabályokat, különös tekintettel a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig alkalmazandó, 2007. június 27-i bizottsági határozat (3) (a továbbiakban: a 2007. évi bizottsági határozat) és a 2013. január 1-jétől 2013. december 31-ig alkalmazandó, 2013. július 2-i bizottsági határozat (4) (a továbbiakban: a 2013. évi bizottsági határozat) rendelkezéseit. A Bizottság első lépésként a program jogi keretéről kért tájékoztatást (5), második lépésként pedig megvizsgálta a program végrehajtását, amihez a ZFM-programból 2012-ben és 2013-ban támogatásban részesült 26 kedvezményezettből álló mintát állított össze.

(2)

Portugália 2015. május 4-én adott tájékoztatást. A bizottsági szolgálatok június 5-én további információkat kértek, amire Portugália július 6-án válaszolt. A Bizottság 2015. október 1-jén újabb tájékoztatási kérelmet küldött, amelyre Portugália október 29-én válaszolt. A bizottsági szolgálatok 2016. február 29-én további információkat kértek, amire Portugália április 1-jén, 8-án és 12-én válaszolt. Miután a bizottsági szolgálatok 2017. március 29-én és augusztus 11-én kiegészítő információkat kértek, Portugália 2017. május 2-án, illetve szeptember 11-én ismét tájékoztatást adott. A portugál hatóságokkal 2017. október 26-án tartott konferenciahívás után a Bizottság 2017. október 27-én újabb tájékoztatási kérelemmel fordult Portugáliához, Portugália pedig 2017. november 21-én és 22-én válaszolt. A Bizottság és a portugál hatóságok között 2017. december 4-én tartott találkozót követően Portugália kérelmet nyújtott be a hiánypótlásra nyitva álló határidő 2017. december végéig történő meghosszabbítása iránt. A bizottsági szolgálatok 2017. december 7-én megküldték Portugáliának azokat a kérdéseket, amelyekre még választ vártak. Portugália 2018. február 2-án adott tájékoztatást. Portugália kérésére a Bizottság és a portugál hatóságok 2018. március 27-én újabb találkozót tartottak.

(3)

2018. július 6-i levelében a Bizottság tájékoztatta Portugáliát, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott a ZFM-program tekintetében (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) (6).

(4)

2018. július 30-i levelükben a portugál hatóságok jelezték, hogy álláspontjuk szerint az eljárás megindításáról szóló határozat teljes szövege bizalmas információnak minősül, ezért arra kérték a Bizottságot, hogy tekintsen el az említett bizottsági határozat közzétételétől, és kizárólag a tömör összefoglalását tegye közzé, amelynek szövegére egyúttal javaslatot tettek.

(5)

2018. szeptember 11-i levelében Portugália az eljárás megindításáról szóló határozat 64. pontjának 1., illetve 2. alpontjában kért módon közölte a ZFM-ben 2007 és 2014 között bejegyzett összes vállalat jegyzékét, illetve a 2007–2011 között, valamint a 2014. évben a legnagyobb összegű támogatásban részesült 25 kedvezményezett jegyzékét. Portugália emellett kérte a hiánypótlásra nyitva álló határidő 2018. szeptember végéig történő meghosszabbítását. Portugália 2018. szeptember 26-án nyújtotta be az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításával, valamint az eljárás megindításáról szóló határozat 64. pontjának 3–7. pontjában kért információkkal kapcsolatos észrevételeit.

(6)

Miután részletes egyeztetéseket folytatott, de nem sikerült megállapodnia Portugáliával az eljárás megindításáról szóló határozat bizalmasságával kapcsolatos kérdésekben, a Bizottság 2019. február 11-i levelében (7) tájékoztatta Portugáliát, hogy a portugál hatóságok bizalmas kezelés iránti kérelmének elutasításáról és a határozat 2018. július 6-án elfogadott változatának közzétételéről határozott. Portugália eltekintett attól, hogy az uniós bíróságok előtt fellebbezzen a határozat ellen, és 2019. március 5-i levelében elfogadta annak közzétételét.

(7)

2019. március 15-én közzétették az eljárás megindításáról szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában (8). A Bizottság felszólította az érdekelt feleket, hogy tegyék meg a támogatási programmal kapcsolatos észrevételeiket.

(8)

Portugália kérésére a Bizottság és a portugál hatóságok 2019. április 10-én újabb találkozót tartottak. A találkozó során a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozat 64. pontjában kért információkat illetően hiánypótlásra emlékeztette Portugáliát. A találkozót követően Portugália 2019. április 24-i levelében adatokat szolgáltatott a nemzeti adóhatóságok által a ZFM-kedvezményezettek körében folytatott adóellenőrzésekről. Portugália emellett a ZFM-vállalatok adóbevallásaiban feltárt eltérésekre vonatkozó adatokat és a ZFM-adóalanyok által fizetendő adót érintő korrekciókkal kapcsolatos kiegészítéseket közölt ugyanarra az időszakra vonatkozóan.

(9)

A Bizottsághoz észrevételek érkeztek érdekelt felektől. A Bizottság 2019. május 23-i és június 12-i levelében továbbította őket Portugáliának, amely lehetőséget kapott a válaszadásra. Portugália észrevételei a 2019. június 26-i levelében érkeztek meg a Bizottsághoz.

2.   A TÁMOGATÁSI PROGRAM RÉSZLETES ISMERTETÉSE

2.1.   A ZFM-program a 2007. évi bizottsági határozatban

(10)

2007-ben a Portugália által tett bejelentést követően a Bizottság a 2007. január 1-től 2013. december 31-ig tartó időszakra jóváhagyta a ZFM-programot (9) a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (10) (a továbbiakban a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás) alapján. A programban 2013. december 31. előtt (11) bejegyzett és engedélyezett vállalatok az e határozat (12) preambulumbekezdésében leírtak szerint 2020. december 31-ig részesülhettek társaságiadó-kedvezményben vagy egyéb adómentességben.

(11)

A Bizottság összeegyeztethető működési támogatásként jóváhagyta a ZFM-programot, amelynek célja Madeira regionális fejlesztésének és gazdaságszerkezeti diverzifikációjának előmozdítása. Mivel Madeira autonóm régió (a továbbiakban: Madeira) az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 299. cikkének (2) bekezdésében (jelenleg az EUMSZ 349. cikke) meghatározott legkülső régió, az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja (jelenleg az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja) értelmében regionális működési támogatásra jogosult. A regionális működési támogatás célja, hogy az adott régióban gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások számára ellentételezze a legtávolabbi régiók strukturális hátrányaiból (12) adódó többletköltségeket.

(12)

A Bizottság által 2007-ben jóváhagyott ZFM-program támogatást engedélyezett társaságiadó-kedvezmény formájában (13) a ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységekből származó nyereség tekintetében (14), továbbá mentességet adott az önkormányzati és helyi adók, valamint az ingatlanátruházási adók alól vállalkozás ZFM-ben történő létrehozása esetén (15), a kedvezményezettek éves adóalapjára vonatkozó felső korláton alapuló maximális támogatási összeg erejéig. E felső korlátot a kedvezményezett által az egyes adóévekben fenntartott munkahelyek száma alapján állapították meg az alábbiak szerint:

A létrehozott/megőrzött munkahelyek éves száma

Az adóalap felső korlátai (EUR)

Maximális támogatási összeg (EUR)

1 –2

2 000 000

420 000

3 –5

2 600 000

546 000

6 –30

16 000 000

3 360 000

31 –50

26 000 000

5 460 000

51 –100

40 000 000

8 400 000

> 100

150 000 000

31 500 000

(13)

A ZFM-programba tartozó Ipari Szabadkereskedelmi Övezetben bejegyzett vállalatok bizonyos feltételek mellett (16) további 50 %-os társaságiadó-kedvezményben részesülhettek.

(14)

A ZFM-programban való részvétel a 2007. évi bizottsági határozatban az Európai Közösségen belül folyó gazdasági tevékenységek közös statisztikai osztályozási rendszere, a NACE Rev. 1.1 (17) alapján felsorolt tevékenységekre korlátozódott a következők szerint: mezőgazdaság és állattenyésztés (A. nemzetgazdasági ág, 01.4. és 02.02. kód), halászat, halgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások (B. nemzetgazdasági ág, 05. kód), feldolgozóipar (D. nemzetgazdasági ág), villamosenergia-, gáz-, és víztermelés és elosztás (E. nemzetgazdasági ág, 40. kód), nagykereskedelem (G. nemzetgazdasági ág, 50. és 51. kód), szállítás és távközlés (I. nemzetgazdasági ág, 60–64. kód), Ingatlanügyletek, bérbeadás és vállalatoknak nyújtott szolgáltatások (K. nemzetgazdasági ág, 70–74. kód), felsőoktatás, illetve felnőttoktatás (M. nemzetgazdasági ág, 80.3. és 80.4. kód), egyéb közösségi szolgáltatások (O. nemzetgazdasági ág, 90., 92, és 93.01. kód) (18). Arra az esetre, ha módosulna ez a jegyzék, mivel az ilyen jellegű osztályozási rendszerek továbbfejleszthetők, a portugál hatóságok vállalták, hogy megfelelően bejelenti a módosításokat a Bizottságnak (19).

(15)

A program alkalmazási köréből kizárták a pénzügyi közvetítési, biztosítási, valamint pénzügyi kiegészítő és biztosítással összefüggő tevékenységeket (J. nemzetgazdasági ág, 65–67. NACE-kód), továbbá a K. nemzetgazdasági ág 74. kódja (főként vállalatoknak nyújtott szolgáltatások) alatt folytatható összes, vállalatcsoporton belüli szolgáltatási tevékenységet (koordinációs, pénzgazdálkodási és elosztó központok) (20). A 2007. évi bizottsági határozat emellett a portugál hatóságok azon kötelezettségvállalását is tartalmazta, hogy közlik a Bizottsággal azoknak a vállalkozásoknak neveit, amelyek ZFM-programban történő nyilvántartásba vételét elutasították, az elutasítás indokolásával együtt (21).

2.2.   A ZFM-program a 2013. évi bizottsági határozatban

(16)

A Portugáliától kapott bejelentést követően a Bizottság 2013-ban engedélyezte a társaságiadó-kedvezmény tárgyát képező adóalap felső korlátainak 36,7 %-kal történő emelését. Így 2013-tól kezdődően az adóalap felső korlátai és a maximális támogatási összegek az alábbiak voltak:

A létrehozott/megőrzött munkahelyek éves száma

Az adóalap felső korlátai (2013–2014, EUR)

Maximális támogatási összeg (2013–2014, EUR)

1 –2

2 730 000

546 000

3 –5

3 550 000

710 000

6 –30

21 870 000

4 374 000

31 –50

35 540 000

7 108 000

51 –100

54 680 000

10 936 000

> 100

205 500 500

41 100 000

(17)

A 2013. évi bizottsági határozatot eredményező bejelentésben a portugál hatóságok jelezték, hogy a program összes többi feltétele – a 2007. évi jóváhagyás szerint – változatlan maradt (22).

2.3.   A Portugália által létrehozott ZFM-program és Portugália álláspontja a 2015. évi ellenőrzés során

(18)

A 2015. évi ellenőrzés keretében a Bizottság a 2012. és 2013. évre vonatkozóan vizsgálta a III. programcsomagot (23). Az ellenőrzés során Portugália által nyújtott tájékoztatás és az ellenőrzést követő, hivatalból indított vizsgálat (a továbbiakban: a 2016. évi vizsgálat) az alábbi eredményekkel zárult:

2.3.1.   A társaságiadó-kedvezménnyel érintett nyereség forrása

(19)

A 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatban leírtak szerint a ZFM-program keretében engedélyezett adókedvezmény tárgyát kizárólag „a ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységekből származó nyereség” képezte (24). A 2015. évi ellenőrzés során a Bizottság pontosítást kért e feltétel alkalmazását illetően. A 2015. évi ellenőrzés és a 2016. évi vizsgálat feltárta, hogy a mintában szereplő, ZFM-programban nyilvántartásba vett vállalatok egy része nem „ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott” tevékenységekből származó nyereség tekintetében részesült társaságiadó-kedvezményben.

(20)

Ezt a tényállást Portugália is megerősítette, és ennek kapcsán jelezte, hogy a társasági adó tekintetében a Madeirán központi irodával vagy tényleges üzletvezetési hellyel rendelkező adóalanyoknak a teljes eredményük után ott kell adót fizetniük, függetlenül attól, hogy tevékenységük során a központi irodájuktól vagy tényleges üzletvezetési helyüktől eltérő helyen is termeltek-e eredményt, voltak-e ráfordításaik, illetve felmerültek-e költségeik, feltéve, hogy az adott vállalkozás részesült az eredményben, gondoskodott a ráfordításokról és fedezte a költségeket a tevékenységével összefüggésben. Az eredmény termelhető Portugália területén és azon kívül egyaránt, és teljes egészében bevallandó és figyelembe veendő az adóalap és a megfelelő adókulccsal terhelt összeg kiszámításához, feltéve, hogy a Madeirán központi irodával vagy tényleges üzletvezetési hellyel rendelkező jogalanyok által folytatott és a ZFM-ben engedélyezett tevékenységekből származik (25).

(21)

Portugália kifejtette, hogy az eredmény adózás céljából történő pontos bevallása érdekében a ZFM-program külön számvitelt írt elő a Portugália területén termeltnek minősülő – és ezáltal a rendes társasági adó hatálya alá tartozó – eredmény és a Portugália területén kívül termeltnek minősülő – és ezáltal a ZFM-programban biztosított kedvezményes társaságiadó-kulccsal terhelt – eredmény tekintetében. Az előbbi a ZFM-kedvezményezetteknek a Portugália területén – tehát annak Madeirát magában foglaló, de a Madeirai Szabadkereskedelmi Övezet nélküli földrajzi területén – illetőséggel rendelkező jogalanyokkal folytatott ügyletekből származó eredménye. Az utóbbi a ZFM-kedvezményezettnek az ország területén illetőséggel nem rendelkező jogalanyokkal folytatott ügyletekből származó, valamint a ZFM-ben termelt eredménye (26).

(22)

Portugália előadta, hogy a ZFM-program keretében engedélyezett tevékenységek NACE-kódjaira, valamint a ZFM-ben végzett tevékenységek túlnyomórészt nemzetközi jellegére és körére tekintettel az a feltétel, hogy a tevékenységeket ténylegesen és fizikailag Madeirán kellett folytatni, nem jelentette és nem is jelenthette azt, hogy a tevékenységeknek földrajzilag Madeira területére kellett korlátozódniuk, az eredmény pedig kizárólag annak földrajzi területéről származhatott (27). Így Portugália szerint a Bizottság által alkalmazott „megszorító értelmezés” nem tükrözte a tényleges helyzetet, nem volt összhangban a legkülső régiókra vonatkozó programok céljával, tehát a beruházások belső piacról és azon kívülről történő bevonzásával, valamint összeegyeztethetetlen volt az Unióban alapvető letelepedési szabadsággal, valamint az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásával. A Bizottság 2013-ban többek között azért hagyta jóvá a program felső korlátainak emelését, mivel a III. programcsomag a Madeirával versengő más joghatósági területekhez viszonyítva nem volt versenyképes: ez bizonyítja, hogy a külföldi – és nem csak regionális – vállalkozások bevonzása nagyon fontos volt a legkülső régiók fejlődése szempontjából, és ez azóta sincs másképpen.

(23)

Portugália ezenkívül kifejtette, hogy akkor tekinthető úgy, hogy valamely tevékenységet ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatnak, ha valóban ott zajlik, és az adott vállalat rendes irodával, megfelelő személyzettel és erőforrásokkal, valamint valódi, tényleges döntéshozatali központtal rendelkezik ott. Portugália emellett azzal érvelt, hogy ez nem azt jelenti, hogy a vállalat teljes személyi állományának szükségszerűen ott kell végeznie az összes feladatát, vagy hogy a vállalat tevékenységének kizárólag Madeira földrajzi területére kell korlátozódnia. Végezetül Portugália előadta, hogy a 2007. évi bizottsági határozat 14. pontjában meghatározott, „ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott” tevékenységek alatt nem kizárólag a Madeira területén zajló tevékenységek értendők (28).

(24)

Portugália továbbá jelezte, hogy a fizetendő adó és az adókedvezmény megállapításának alapjául szolgáló éves adóbevallások a kedvezményezettek önbevallása útján készültek. Ezeket a bevallásokat az adóhatóságok helytállónak és pontosnak tekintik, majd központi szinten az Adó- és Vámhatóság ellenőrzi. Kétség esetén ez a vélelem megszűnik, az adóhatóságok pedig további információkat kérhetnek annak vizsgálata céljából, hogy a kedvezményes adókulcs alá eső bevételek valóban külföldi illetőségű jogalanyokkal folytatott ügyletekből származnak-e (29).

(25)

Végezetül Portugália előadta, hogy adóvizsgálatok útján ellenőrzések végeztek, amennyiben kétség merült fel valamely tevékenység valódiságát és tényleges folytatását illetően, ezzel összefüggésben pedig nemzetközi együttműködést és információcserét folytattak más adóhatóságokkal (30).

2.3.2.   Munkahelyteremtés és -megőrzés a régióban

(26)

A Bizottság által engedélyezett ZFM-program az alapvető összeegyeztethetőségi kritériumok között előírta a létrehozandó és megőrzendő munkahelyek számát, ezzel a megengedhető maximális támogatást a munkahelyek számához kötötte, amely a regionális a regionális fejlődéshez való hozzájárulásnak minősül.

(27)

A 2015. évi ellenőrzés és a 2016. évi vizsgálat feltárta, hogy ZFM-programban nyilvántartásba vett és társaságiadó-kedvezményben részesült vállalatok egy része nem tudta bizonyítani, hogy ténylegesen létrehozott, illetve megőrzött munkahelyeket a régióban, tényszerűen kiszámította a munkahelyek számát, vagy a bevallott munkavállalói Madeirán végezték a tevékenységüket.

(28)

Portugália előadta, hogy a ZFM-program végrehajtása során érvényesen létrehozott munkahelynek tekintett bármilyen, munkavégzésre irányuló jogviszonyt a Munka Törvénykönyvében (31) foglaltak szerint, amelynek úgy rendelkezik, hogy a törvényben rögzített bármely formában létesíthető munkaviszony (32). Ennek alapján a ZFM-program alkalmazásában érvényes munkahelyként fogadott el bármilyen munkaviszonyt, függetlenül annak jogi természetéről, valamint az éves szinten ténylegesen ledolgozott órák, napok és hónapok számától. Mivel a nemzeti jog megengedi a testületi tagságot és a részmunkaidős foglalkoztatást, az egyszerre több kedvezményezett vállalatnál (bármilyen módon) részmunkaidőben foglalkoztatottak és igazgatósági tagok által betöltött álláshelyeket érvényes munkahelyként vették figyelembe az őket bevalló mindegyik kedvezményezett vállalat maximális adókedvezményének kiszámításához.

(29)

Tehát a ZFM-kedvezményezetteket megillető adókedvezmény kiszámításához Portugália nem a teljes munkaidős egyenértéket (33) vette figyelembe (és nem is ellenőrizte azt), hanem a kedvezményezettek által az éves adóbevallásukban (22. sz. űrlap vagy „Modelo 22” (34)) és bizonyos esetekben a kedvezményezett vállalatok által a munkavállalóik jövedelmét terhelő forrásadóval összefüggésben benyújtott, bevallásokban (10. sz. űrlap vagy „Modelo 10”, 30. sz. űrlap vagy „Modelo 30”, illetve a havi kereseti kimutatás vagy declaração mensal de remunerações” a továbbiakban: DMR (35)) közölt munkahelyszámot vette alapul. Az említett bevallások lehetővé teszik a „Modelo 22” űrlapon bevallott munkahelyekre vonatkozó adatokkal való összevetést (36). Mindezek a bevallások az adózás általános rendjéről szóló törvény (Lei Geral Tributária) 75. szakasza értelmében helytállónak tekintendők. Ha a jogalanyok – a bevallás elmulasztása vagy helytelen adatok közlése miatt – nem tesznek eleget adóbevallási kötelezettségüknek, az adóügyi bűncselekményekről szóló általános törvény (Regime Geral das Infrações Tributárias) az irányadó (37).

(30)

2013-tól kezdődően a „DMR” havi kimutatásokat (38) tartalmazott, Portugália pedig jelezte, hogy csak a mindegyik év decemberében bevallott munkahelyszámot vette figyelembe, függetlenül arról, hogy az adott munkavállalók egész éven át a vállalatnál dolgoztak-e. Amikor a Bizottság kérte, hogy közölje a munkahelyek számának a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás szerinti teljes munkaidős egyenértékben való kifejezéséhez végzett számításokat, Portugália előadta, hogy a foglalkoztatás e meghatározása csak a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás alapján jóváhagyott beruházási támogatási programokra vonatkozik, a regionális működési támogatásra nem, mivel nem a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás működési támogatásról szóló szakaszában, hanem a beruházási támogatásról szóló szakaszában szerepel kifejezetten. Emellett kifejtette, hogy az alkalmazotti létszám 800/2008/EK bizottsági rendelet (39) (általános csoportmentességi rendelet, a továbbiakban: a 2008. évi általános csoportmentességi rendelet) I. mellékletének 5. cikkében foglalt meghatározása kizárólag a 2008. évi általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó kis- és középvállalkozások (kkv-k) meghatározásához kapcsolódik, a III. programcsomagra nem vonatkozik, mivel arról eseti határozat született. Portugália továbbá azzal érvelt, hogy a jóváhagyott ZFM-program fő célja nem a munkahelyteremtés vagy a bérköltségek ellentételezése, hanem a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása az egyik legkülső régióban a gazdaságának korszerűsítése és diverzifikálása révén (40).

(31)

A 2016. évi vizsgálat keretében a bizottsági szolgálatok a munkahelyek esetleges kétszeri beszámításának ellenőrzése céljából arra kérték Portugáliát, hogy közölje a ZFM-kedvezményezettek által 2012-ben és 2013-ban foglalkoztatott összes alkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelét. Portugália ugyan közölte a szóban forgó adatokat, egyúttal azonban jelezte, hogy a ZFM-program alkalmazása szempontjából nem lényegesek, mivel a ZFM-program adóprogram, az ellenőrzéseket pedig adóbevallások alapján végzik (41).

(32)

Ezenkívül Portugália jelezte, hogy a kedvezményezett vállalatoknak semmilyen bizonyítékot nem kellett szolgáltatniuk az adóhatóságnak a köztük és a bevallott munkavállalók között fennálló munkaviszonyra, mivel az adómegállapítás alapjául az e határozat (29) preambulumbekezdésében említett adóbevallások („Modelo” űrlapok) szolgáltak (42). Ilyen jellegű tájékoztatást csak akkor kérhet az adóhatóság, ha értesülései alapján felmerülhet a tévedés, a mulasztás, a pontatlanság stb. gyanúja (43). A portugál Munka Törvénykönyvének 16. szakasza előírja a magánélet védelmét, amely nem teszi lehetővé a munkaviszony keretében közölt személyes adatokhoz való automatikus hozzáférést az érintett engedélye nélkül (44). Ezenfelül a Lei Geral Tributária 59. szakaszának (2) bekezdése és a 75. szakaszának (1) bekezdése szerint feltételezni kell, hogy az adóalanyok jóhiszeműen járnak el. Tehát az általuk benyújtott bevallások, valamint a szám- és könyvvitelük adatai és értékelései helytállónak és jóhiszeműen készítettnek tekintendők (45).

(33)

Portugália továbbá információkat közölt annak bizonyítására, hogy a 2015. évi ellenőrzéshez, majd a 2016. évi vizsgálathoz használt mintában szereplő egyes ZFM-kedvezményezetteknél Madeirán (sőt, esetenként az Unión) kívül található azoknak a munkahelyeknek egy része, amelyek tekintetében adókedvezményben részesültek. Portugália előadta, hogy a ZFM-program alkalmazásában követett gyakorlata szerint a Madeira régióban és azon kívül létrehozott munkahelyeket egyaránt figyelembe vette, és amennyiben a ZFM-ben bejegyzett vállalat hozta létre őket, az adott vállalatnak nem volt szükséges a régióban működnie. Mivel a portugál munkajog szerint a vállalatok és a munkavállalók szerződésben tetszőlegesen meghatározhatják, hol kell nyújtania a munkavállalónak a szolgáltatásokat, így a ZFM-program alkalmazásában a munkavégzés helye bárhol lehet, akár Madeirán vagy Portugália kívül is. Portugália emellett úgy vélte, hogy az érintett adóbevallásokban közölt „munkavállalói” adatok nem függnek össze a munkavállalók állampolgárságával (mivel az állampolgárság az adózás céljából lényegtelen) (46). Ezenkívül Portugália szerint a ZFM-kedvezményezett vállalatok állandó jelleggel Portugálián kívül dolgozó alkalmazottai tárgyilagosan nézve az egyes kedvezményezett vállalatok fizetett alkalmazottai, és munkájukkal hozzájárulnak a kedvezményezett vállalat bevételének termeléséhez, ezáltal pedig munkahelyük a ZFM-program alkalmazásában „létrehozott és megőrzött munkahelynek” tekintendő (47).

(34)

A ZFM-kedvezményezettek által létrehozott és megőrzött munkahelyek számával kapcsolatosan a portugál hatóságok által végzett ellenőrzéseket illetően Portugália előadta, hogy a különböző bevallásokban szereplő adatok közötti eltérések esetén a „Modelo 10” és a „Modelo 30” űrlap, illetve (2013. január 1-től) a „DMR” elsőbbséget élvez a „Modelo 22” űrlappal szemben (48). Miután a bizottsági szolgálatok a 2015. évi ellenőrzés során észlelt eltérésekkel kapcsolatosan tájékoztatást kértek, Portugália közölte, hogy a „Modelo 22” űrlap csak azoknak a forrásadót termelő munkahelyeknek a számszerűsítését teszi lehetővé, amelyeket az adott időszakban hoztak létre és őriztek meg. Ez eltérésekhez vezethet a többi „Modelo” űrlapokhoz képest, különösen abban az esetben, ha a munkavállalók jövedelme bizonyos küszöbérték alatt van, és nem termel forrásadót. Ezenfelül Portugália tájékoztatása alapján az adóhatóságok anélkül kérték az érintett vállalatoktól az éves adóbevallásukban feltüntetett munkahelyszám helyesbítését, hogy bármikor megkérdőjelezték volna a munkahelyek meglétét.

(35)

Portugália emellett jelezte, hogy a III. programcsomag alkalmazása során akkor is érvényesen benyújtottnak minősültek az éves adóbevallások, ha a kedvezményezettek elmulasztották közölni a régióban létrehozott munkahelyek számát, következésképpen ez a mulasztás a fizetendő adó és az adókedvezmény összegének megállapítását sem érintette.

(36)

Végezetül Portugália előadta, hogy meghatározott jellegű holdingtársaságok – Sociedades Gestoras de Participações Sociais (a továbbiakban: SGPS) – számára a ZFM-program nem írta elő a munkahelyteremtést ahhoz, hogy társaságiadó-kedvezményben részesülhessenek. Portugália szerint az SGPS-ek munkahelyteremtési követelmény alóli mentességét a törvényerejű rendelet bejelentéshez mellékelt tervezete (49) tartalmazta. Álláspontja szerint a 2007. évi bizottsági határozat a program jóváhagyásával hallgatólagosan ezt a mentességet is jóváhagyta e jogszabály többi rendelkezésével együtt.

3.   A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

(37)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a ZFM-program az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és komoly kétségeket fogalmazott meg ennek a Portugália által végrehajtott programnak a belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.

(38)

A támogatás meglétét illetően a Bizottság előzetesen megállapította, hogy a Portugália által a ZFM-vállalatok javára végrehajtott ZFM-program állami támogatásnak minősül (50). A támogatásról az állam határoz, és az államnak tudható be (51). A támogatás szelektív, mivel előnyhöz juttatja a ZFM-ben letelepedett vállalatokat, ugyanis lehetővé teszi a ZFM-vállalatok számára, hogy a rendesen fizetendő társasági adóból olyan kedvezményben részesüljenek, amely az adórendszer logikája alapján indokolható (52). A Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy amennyiben a ZFM-ben bejegyzett vállalatok a nemzetközi versenyre nyitott tevékenységeket folytatnak, akkor a ZFM-program torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, mivel alkalmas arra, hogy javítsa a ZFM-program kedvezményezettjeinek versenyhelyzetét a velük versengő többi vállalattal szemben (53).

(39)

A ZFM-program jogszerűségét illetően a Bizottság az alábbi két szempont miatt döntött hivatalos vizsgálati eljárás megindítása mellett (54):

i.

a nyereség földrajzi forrása;

ii.

a nem ellenőrzött munkahelyteremtés és -megőrzés a régióban.

(40)

A 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatban foglaltak szerint a Bizottság azzal a feltétellel hagyta jóvá a ZFM-programot, hogy az engedélyezett társaságiadó-kedvezmény tárgyát kizárólag a ténylegesen és fizikailag a régióban folytatott tevékenységekből származó nyereség képezheti. Ez az alapvető feltétel szorosan összefügg a legkülső régiókban nyújtott regionális működési támogatás céljával (vagyis a vállalatoknál e régiók strukturális hátrányai miatt felmerülő többletköltségek ellentételezése), egyúttal magyarázatot ad arra, miért alapult a 2007. évi bizottsági határozatban adott jóváhagyás a vállalatoknál Madeira legkülső régióban felmerülő többletköltségek vizsgálatán (55).

(41)

A Bizottság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy ha a vállalatok nem Madeirán folytatják a tevékenységeiket, akkor nem merülnek fel náluk többletköltségek a legkülső régióban való működésük következtében. Ezek a vállalatok tehát nem tekinthetők a jóváhagyott ZFM-program jogos kedvezményezettjének, és nem jogosultak regionális működési támogatásra.

(42)

A Bizottság emellett megjegyezte, hogy Portugália nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az illetékes adóhatóságok ellenőrzéseket végeztek volna a bevallott és társaságiadó-kedvezmény tárgyát képező bevételek forrását illetően. Ráadásul a program mintában szereplő mindegyik kedvezményezettjének esetében megállapítható, hogy Portugália nem adott tájékoztatást a tényleges tevékenységi helyről, hanem mindössze a kedvezményezettek madeirai központi irodája címének közlésére szorítkozott. Mivel Portugália elismerte, hogy főként Portugálián kívül folytatott tevékenységekből származó bevételekre képezték adókedvezmények tárgyát, ez a tény már egyértelműen jelezte, hogy a társaságiadó-kedvezménnyel érintett nyereség forrására vonatkozó összeegyeztethetőségi feltétel nem teljesült. Ezenkívül a Madeirán – sőt, az Unión – kívül dolgozó munkavállalók bejelentett munkája és a munkavállalóknak a 2015. évi ellenőrzésben feltárt nagyszámú kétszeri beszámítás miatti hiánya is határozottan arra utalt, hogy a ZFM-kedvezményezetteknek nyújtott adókedvezmények nem feltétlenül kapcsolódnak a régióban termelt nyereséghez.

(43)

A Madeira régióban történő munkahelyteremtéssel és -megőrzéssel összefüggő összeegyeztethetőségi kritériumot illetően a Bizottság előzetesen megállapította, hogy Portugália a ZFM-programot annak teljes időtartama alatt a jóváhagyott program céljával, valamint a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatban rögzített összeegyeztethetőségi kritériumokkal ellentétes módon alkalmazta. A munkahelyteremtés és -megőrzés ellenőrizetlenségére utalnak a 2015. évi ellenőrzés következő eredményei: i. az adóév egy részében dolgozó munkavállalókat teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottként vették figyelembe, ii. a munkavállalókat és a testületi tagokat egyszerre több ZFM-vállalattal munkaviszonyban álló alkalmazottként vették számításba, valamint iii. Madeirán – sőt, az Unión – kívül dolgozó munkavállalókat is figyelembe vettek a program keretében biztosított társaságiadó-kedvezményt eredményező munkahelyteremtés kiszámításakor. A 2016. évi vizsgálat során Portugália megerősítette, hogy mindezek a módszerek bevett gyakorlatnak minősültek.

(44)

A Bizottság továbbá rámutatott arra, hogy a „munkahely” fogalma, valamint a régióban létrehozott és megőrzött munkahelyek kiszámításának módszere nem felel meg a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban foglalt fogalommeghatározásoknak, feltételeknek és elveknek.

(45)

A Bizottság előzetesen azt a következtetést is levonta, hogy a régión kívül dolgozó munkavállalók által végzett tevékenységek akkor sem tekinthetők fizikailag és ténylegesen Madeirán folytatott tevékenységnek, ha a belőlük származó bevételeket a ZFM-ben működő vállalatok kapják.

(46)

A Bizottság emellett arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a portugál adóhatóságok által végzett adóellenőrzések határozottan arra engednek következtetni, hogy Portugália a gyakorlatban nem gondoskodott a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatban foglalt alapvető összeegyeztethetőségi kritériumok teljesülésének ellenőrzéséről. Sőt, Portugália arra sem szolgáltatott bizonyítékot, hogy a bizottsági szolgálatok által végzett ellenőrzésen kívül végzett volna ellenőrzést, mindenesetre ezek az ellenőrzések a jellegüket tekintve kizárólag adóügyi vonatkozásúnak tűntek, és nem kapcsolódtak a fenti kritériumokhoz, ezenkívül a 2012-ben és 2013-ban a ZFM-kedvezményezettek alkalmazottjaként bevallott összes munkavállaló [30–40] %-át (*1) vették számításba egyszerre több ZFM-kedvezményezett vállalatnál foglalkoztatottként a kedvezményezetteknek járó adókedvezmény megállapítása céljából.

(47)

Végezetül a Bizottság aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy nem sikerült megőrizni a létrehozott munkahelyeket a 2015. évi ellenőrzés eredményei alapján, amelyekből számottevő fluktuáció mutatható ki a ZFM-program kedvezményezettjei által az egyes hónapokban foglalkoztatott alkalmazottak körében.

(48)

Ezenkívül a Bizottság megvizsgálta, hogy a ZFM-program keretében nyújtott egyedi támogatások összeegyeztethetőnek tekinthetők-e, ha csoportmentességben részesülnének a 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2014. évi általános csoportmentességi rendelet) (56) alapján, amely a megfelelő feltételek teljesülése esetén (57) visszamenőlegesen alkalmazható a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése előtt nyújtott egyedi támogatásokra.

(49)

Madeira autonóm régió (a továbbiakban: Madeira) az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régió. A 2014. évi általános csoportmentességi rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerint jogosult regionális működési támogatásra az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt eltérés alapján, a következő feltételekkel: i. a kedvezményezetteknek ténylegesen a legkülső régióban kell folytatniuk a tevékenységüket, valamint ii. az éves támogatási összeg nem haladhatja meg a kedvezményezett által a régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték, a kedvezményezettnél felmerülő éves munkaerőköltségek vagy a kedvezményezett által termelt éves árbevétel százalékban kifejezett felső határát.

(50)

A ZFM-program az e határozat (12) preambulumbekezdésében ismertetett adókedvezményekből áll, amelyek hatására csökkennek a vállalatok által az üzleti tevékenységeik folytatása során viselendő költségek. A program tehát működési támogatásnak minősül, amelyben a vállalatok a ZFM-ben részesülhetnek. Azonban a Portugália által az ellenőrzés során nyújtott tájékoztatás alapján a Bizottság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a Portugália által végrehajtott program kedvezményezettjei nem feltétlenül Madeirán folytatták a tevékenységüket. Ezenkívül a Bizottság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy az ezzel járó támogatási összegek nem kapcsolódtak szükségszerűen Madeirán létrehozott bruttó hozzáadott értékhez, felmerült munkaerőköltségekhez vagy termelt árbevételhez (58).

(51)

Következésképpen a Bizottság arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a Portugália által végrehajtott ZFM-program nem felel meg a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatnak, továbbá a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásnak sem, mivel az e határozat (39) preambulumbekezdésében felhozott két szempont a regionális működési támogatás jóváhagyásának a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás szerinti alapvető feltételeit tükrözi. A Bizottság kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a program keretében nyújtott egyedi támogatások összeegyeztethetőnek lennének tekinthetők a legkülső régiókban nyújtott működési támogatásra vonatkozó 2014. évi általános csoportmentességi rendelet alapján (59). Végezetül a Bizottság kétségét fejezte ki a tekintetben, hogy a Portugália által végrehajtott ZFM-program összeegyeztethetőnek lenne tekinthető közvetlenül az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján, mivel a portugál hatóságok látszólag oly módon alkalmazták a programot, hogy azzal nem ellensúlyozták a strukturális hátrányokat, amelyekkel a vállalatok a Madeirán folytatott tevékenységük során ténylegesen szembesülnek (60).

4.   AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT UTÁN NYÚJTOTT TÁJÉKOZTATÁS ÉS PORTUGÁLIA ÉSZREVÉTELEI

4.1.   A részletes vizsgálat során közölt kiegészítő információk

(52)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban arra kérte Portugáliát, hogy nyújtson részletes tájékoztatást a ZFM-program végrehajtásáról annak teljes időtartamára (2007–2014) nézve (61). Portugáliának különösen az alábbiakat kellett közölnie:

a ZFM-ben 2007 és 2014 között bejegyzett összes vállalat jegyzéke, feltüntetve az egyes években kapott támogatások összegét,

a ZFM-ben bejegyzett vállalatok által foglalkoztatott összes alkalmazott jegyzéke (2007 és 2014 között),

a III. programcsomag keretében a 2007–2011, valamint a 2014. évben a legnagyobb összegű támogatásban részesült 25 ZFM-kedvezményezett jegyzéke (feltüntetve az egyes években kapott támogatások összegét és az adókedvezmény nyújtásához figyelembe vett alkalmazotti létszámot, megfelelő igazoló dokumentumokkal együtt),

a bevétel forrásának igazolása az ellenőrzés során a mintába felvett összes ZFM-kedvezményezett esetében a 2012. és 2013. évre vonatkozóan, a legnagyobb összegű támogatásban részesült 25 ZFM-kedvezményezett esetében pedig a 2007–2011, valamint a 2014. évre vonatkozóan (megfelelő igazoló dokumentumokkal együtt),

a tényleges tevékenységi hely igazolása a mintában szereplő összes ZFM-kedvezményezett esetében a 2007 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan (megfelelő igazoló dokumentumokkal együtt),

a mintában szereplő összes ZFM-kedvezményezett alkalmazotti létszámának kiszámítása teljes munkaidős egyenértékben (a 2007–2014 évre vonatkozóan) a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 58. pontja és 52. lábjegyzete alapján (megfelelő igazoló dokumentumokkal együtt),

a Portugália által végrehajtott ZFM-program összeegyeztethetőségi feltételeit illetően a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet alapján vagy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján korábban meg nem fogalmazott érvek.

(53)

A Bizottság továbbá tájékoztatta Portugáliát, hogy az említett információk hiányában a rendelkezésére álló információk alapján kell határozatot hoznia (62).

(54)

2018. szeptember 11-i és 26-i (63), illetve 2019. április 24-i levélben Portugália kiegészítő információkat közölt a ZFM-program végrehajtásáról, illetve benyújtotta az eljárás megindításáról szóló határozathoz fűzött észrevételeit.

(55)

2018. szeptember 11-én Portugália adatokat szolgáltatott a ZFM-ben bejegyzett összes vállalatról a program teljes időtartamára vonatkozóan (2007-től 2014-ig). Emellett közölte az egyes években kapott támogatások összegét kedvezményezettenként 2014-ig. Portugália továbbá benyújtotta a 2007–2011, valamint a 2014. évben (64) a legnagyobb összegű támogatásban részesült 25 ZFM-kedvezményezett jegyzékét, feltüntetve a kapott támogatások összegét. Ezenkívül a 2007 és 2014 közötti évekre vonatkozó, 2018. szeptember 26-i levelében Portugália megadta a ZFM-ben bejegyzett összes vállalat által foglalkoztatott alkalmazottak jegyzékét (65). Ezek az információk azonban nem teszik lehetővé azoknak az ellenőrzés során feltárt problematikus kérdéseknek a vizsgálatát, hogy i. testületi tagok és munkavállalók egyszerre több ZFM-vállalatnál töltenek be tisztséget, ii. többször elfordult a munkahelyek kétszeri beszámítása, valamint iii. a részmunkaidős állásokat figyelembe vették a munkahelyteremtésnél és -megőrzésnél, és a ZFM-vállalatok teljes adókedvezményben részesültek.

(56)

Portugália a 2008., a. 2009. és a 2010. évre vonatkozóan nem adott tájékoztatást az adókedvezmény nyújtásához figyelembe vett alkalmazotti létszámról (66), a 2011. és a 2014. évre vonatkozóan pedig hiányos adatokat közölt (67). Ezenkívül az egyes évekre vonatkozóan az alkalmazotti létszámról nyújtott tájékoztatás feltételei sem egyértelműek, ugyanis i. eltérőek a források, és ii. különbözőek a bevallási időszakok, így nem állapítható meg egyenes összefüggés létrehozott/megőrzött munkahelyek száma és a kapott támogatás összege között az egyes időszakokban.

(57)

Portugália továbbá a támogatások összeegyeztethetőségének vizsgálatához szükséges alábbi információkat, adatokat és igazoló dokumentumokat (68) sem nyújtotta be:

az alkalmazotti létszám ellenőrzéséhez használt dokumentumok igazolása. A 2010-et megelőző évekre vonatkozóan Portugália előadta, hogy a vállalatok nem voltak kötelesek közölni az alkalmazottaik létszámát az adóbevallásukban,

a bevétel forrásának igazolása az ellenőrzés során a mintába felvett ZFM-kedvezményezettek esetében (69), valamint a ZFM-program keretében a legnagyobb összegű támogatásban részesült 25 kedvezményezett esetében a 2007–2009 évekre vonatkozóan (70),

a ZFM-program kedvezményezettjei által foglalkoztatott alkalmazottak tényleges tevékenységi helyének igazolása,

az alkalmazottak létszámának kiszámítása teljes munkaidős egyenértékben, a ZFM-program ellenőrzés során a mintába felvett összes kedvezményezettje esetében a 2012. és a 2013. évre vonatkozóan, a legnagyobb összegű támogatásban részesülő 25 kedvezményezett esetében pedig a 2007–2011 és a 2014. évre vonatkozóan, a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 58. pontja és 52. lábjegyzete alapján.

(58)

Az e határozat (8) preambulumbekezdésében említett, a bizottsági szolgálatokkal 2019. április 10-én tartott találkozón a Bizottság emlékeztette Portugáliát a folyamatban lévő hivatalos vizsgálati eljárás lépéseire és a 2017 szeptemberében vállalt kölcsönös együttműködési kötelezettségre, amely addig nem hozott érdemi eredményt. Portugália ezenfelül hiánypótlásra kapott felhívást az eljárás megindításáról szóló határozat 64. pontjában kért információkat illetően, hogy a bizottsági szolgálatok maradéktalanul tudomást szerezhessenek a ZFM-programmal kapcsolatos összes tényről és információról.

(59)

2019. április 24-i levelében (71) a Bizottság adóellenőrzések nem megfelelő végrehajtásával kapcsolatos előzetes álláspontjára (72) válaszolva Portugália adatokat szolgáltatott a 2015 és 2018 között a ZFM-kedvezményezetteknél adóvizsgálatok útján végzett adóellenőrzésekről (73). A szóban forgó időszakban [300–600] adóvizsgálat indult, és [300–600] adóvizsgálat zárult le. A közölt adókorrekciók teljes összege mintegy [100–250] millió EUR volt. Portugália továbbá [100–300] ZFM-kedvezményezett adóbevallását illetően számolt be eltérésekről. Azonban a ZFM-program (III. programcsomag) esetében lezárult adóvizsgálatokra vonatkozóan közölt információk alapján nem volt megállapítható az összefüggés a közölt adóellenőrzések és -korrekciók, illetve azon két szempont között, amelynek tárgyában hivatalos vizsgálati eljárás indult.

(60)

Ezen túlmenően Portugália elismerte, hogy a munkahelyteremtési és -megőrzési kritériumok az értelmezésükkel kapcsolatos kétségek eloszlatása érdekében további pontosításra szorulnak, ehhez pedig meg kell előzni a szóban forgó támogatással való visszaéléseket, és további garanciákat kell bevezetni arra vonatkozóan, hogy a munkahelyek elszámolása hozzájárul Madeira társadalmi és gazdasági fejlődéséhez (74). E tekintetben Portugália rendelettervezetet (projeto de despacho da Vice-Presidência do Governo Regional da Madeira) nyújtott be, amely a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban szereplő meghatározásokkal összhangban pontosítja a „munkahelyteremtés” fogalmát (75).

(61)

Ezzel összefüggésben Portugália elismerte, hogy a ZFM-programot érintő jogszabályi változások bevezetése szükséges volt az esetleges visszaélések elkerüléséhez. Ezenfelül Portugália a ZFM-programmal kapcsolatosan jogalkotási, szabályozási és vizsgálati intézkedéseket terjesztett elő, és kérte, hogy a Bizottság adja a hozzájárulását ajánlás útján, amelyben megfelelő intézkedéseket javasol az érintett tagállamnak az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (76) 22. cikkének a) és b) pontja szerint. Másik lehetőségként Portugália felvetette, hogy az ilyen jellegű jogszabály-módosításokat bizottsági határozattal (feltételes határozattal) kellene jóváhagyni az (EU) 2015/1589 rendelet 9. cikkének (4) bekezdése szerint (77).

(62)

E tekintetben a „munkahelyteremtés” fogalmának az e határozat (60) preambulumbekezdésében említett pontosítása mellett Portugália a ZFM-program jogalapjának (78) módosítására is javaslatot tett a következők szerint: i. az SGPS-ek (79) kizárása, ii. a ZFM társaságiadó-bevételének egészség- és oktatáspolitikai célokra fordítása, iii. az adóvisszaélés tilalmára vonatkozó szabály megalkotása kifejezetten a ZFM-programra nézve, a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (80) szerint, a harmadik országokat érintő hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák tekintetében, valamint iv. kritériumok meghatározása azoknak a ZFM-ben működő nagyadózóknak az azonosítására, amelyek adózási helyzetét folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az évente elvégzendő adóvizsgálati tevékenységek tekintetében illetékes Szabadkereskedelmi Övezeti Hivatalnak (Gabinete da Zona Franca(81).

4.2.   Portugália észrevételei

(63)

Az alábbi preambulumbekezdésekben összefoglaljuk a Portugália által a 2018. szeptember 26-i levélben benyújtott észrevételeket.

(64)

Portugália előadta, hogy a ZFM-programra vonatkozó elutasító határozat drasztikus és helyrehozhatatlan hatással lenne Madeira gazdasági fenntarthatóságra (82). A Bizottságnak ezért figyelembe kellene vennie Madeira legkülső régiói jogállását, amelyet az EUMSZ 349. cikke is elismer.

(65)

Portugália továbbá előadta, hogy a Bizottságnak a vizsgálat során figyelembe kellene vennie a ZFM-program gazdasági hatását a régió fejlődésére (83), különös tekintettel a nemzeti, európai és nemzetközi kereskedelemre gyakorolt gazdasági hatására (84).

(66)

Végezetül Portugália megítélése szerint a folyamatban lévő részletes vizsgálat hátrányos megkülönböztetésben részesítené Madeirát egyéb olyan joghatóságokkal szemben, amelyek kedvezményes társaságiadó-kulcsot alkalmaznak, és mentesülnek az állami támogatási szabályok hatálya alól (85).

A támogatás megléte

(67)

Portugália úgy véli, hogy a ZFM-program nem jár állami források bevonásával (tehát nem jár az államháztartás kiadásainak növekedésével, sőt, a bevételeinek csökkenésével sem). A program nem jelent „valós adókiadást”, hanem egyszerűen látszólagos adókiadásnak, sőt, számviteli fikciónak („elméleti adóbevétel-kiesésnek”) minősül (86). Portugália emellett kifejtette, hogy a vállalatok csak az adókönnyítés bevezetését követően kezdtek letelepedni és beruházásokat végrehajtani a ZFM-ben. Ellenkező esetben – adókedvezmény nélkül – nem telepedtek volna le a ZFM-ben, és nem fizették volna a Portugália kontinentális területén vagy Madeirán alkalmazandó szokványos adókat (87).

(68)

Portugália előadta, hogy a ZFM-program a portugál adórendszer általános szerkezetének részét képezi (88). Portugália továbbá úgy véli, hogy a Bizottság gyakorlata (89) szerint a tagállam vagy autonóm régió egész területén alkalmazott alacsony adókulcs általános intézkedésnek tekintendő, ezért nem juttatja előnyhöz a ZFM-ben letelepedett vállalatokat (90).

(69)

Portugália azért sem tartja szelektívnek a ZFM-programot, mert az intézkedésnek nem célja az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében „bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése”. Portugália előadta, hogy az adókedvezményekről szóló törvény (Estatuto dos Benefícios Fiscais, a továbbiakban: EBF) 36. szakaszának (6) bekezdése szerint minden, kereskedelmi, ipari, tengeri vagy egyéb szolgáltatási tevékenységet folytató vállalat valószínűleg letelepedett a ZFM-ben (feltéve, hogy a tevékenysége nincs kifejezetten kizárva a programból, mint a biztosítási és pénzügyi tevékenységek). Ezért a ZFM-kedvezményezettnek nyújtott adókedvezmények esetében nem teljesül a szelektivitás feltétele, amely elengedhetetlen az állami támogatás meglétéhez. Végezetül nem vonható le az a következtetés, hogy a szelektivitás de facto fennáll, mivel az érintett adókedvezmények nem korlátozódnak bizonyos, azonos jellemzőkkel rendelkező csoportokra vagy ágazatokra.

(70)

Portugália arra a következtetésre jutott, hogy a ZFM-programot állami támogatási intézkedés helyett általános intézkedésnek kell tekinteni (91). A vizsgált intézkedés nem juttatja szelektív előnyhöz a ZFM-ben bejegyzett vállalatokat, és az adórendszer logikája alapján indokolható. Végezetül Portugália úgy véli, hogy a Bizottságra hárul a bizonyítási teher annak megállapítását illetően, hogy a ZFM-program az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatást tartalmaz.

(71)

Ezenfelül Portugália előadta, hogy amennyiben a ZFM-program „támogatást” foglal magában, akkor „létező támogatásnak” kell minősíteni. A ZFM-program Portugália EGK-hoz való csatlakozása előtt indult (92), és azóta a létező támogatásra vonatkozó tárgyalási kereten kívül nem módosult jelentősen. A ZFM-programhoz tehát nincs szükség a Bizottság előzetes jóváhagyására az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése alapján. Éppen ellenkezőleg, a Bizottságnak ehelyett a megfelelő intézkedések meghatározása érdekében kellene eljárást indítania (93). Ilyen intézkedés lehetne a támogatási program tartalmának módosítása, illetve követelmények bevezetése vagy pontosítása. Másik megoldásként Portugália azt javasolja, hogy a Bizottság fogadjon el bizonyos feltételekhez kötött megengedő határozatot (a továbbiakban: feltételt megállapító határozat) (94).

A társaságiadó-kedvezménnyel érintett nyereség forrása

(72)

Portugália elismeri, hogy a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozat rögzíti, hogy a társaságiadó-kedvezmény formájában nyújtott támogatás tárgyát „a ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységekből származó nyereség” képezi (95). Portugália ugyanakkor elutasítja a Bizottság azon következtetését, hogy ha a vállalatok nem Madeirán folytatják a tevékenységeiket, akkor nem merülnek fel náluk többletköltségek a legkülső régióban való működésük következtében, következésképpen nem jogosultak regionális működési támogatásra (96).

(73)

Portugália emlékeztetett arra, hogy a Madeira legkülső régióban működő vállalatoknál felmerült, számszerűsített többletköltségeket (97) a ZFM gazdasági dimenziójára tekintettel kiigazították, amit a 2007. évi bizottsági határozat is elismert (98). Ezenkívül a ZFM-program jelenlegi végrehajtása teljes összhangban áll a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozat rendelkezéseivel, amelyek azt a következtetést fogalmazzák meg, hogy „az intézkedés lehetővé teszi az említett legkülső régióban működő vállalatok többletköltségeinek ellentételezését” (99). Portugália továbbá előadta, hogy a ZFM adókedvezményei jelentősen elmaradnak a „többletköltségektől”, az a feltétel pedig, miszerint a tevékenységeket „ténylegesen és fizikailag Madeirán” kell folytatni, megnyilvánul a ZFM engedélyezési kötelezettségében és egyéb olyan jogi követelmények teljesítésében, amelyek alapján a ZFM-programban (III. programcsomagban) nyilvántartásba vett vállalatok a program jogos kedvezményezettjeinek és regionális működési támogatásra jogosultnak minősülnek (100).

(74)

Portugália megismételte, hogy „a tevékenységek Madeirán folytatása” csupán úgy értendő, hogy a vállalat Madeirán végzi a tevékenységét, ha annak végrehajtásakor rendelkezik ott bejegyzett székhellyel, üzletvezetési és döntéshozatali központtal, ugyanakkor nem köteles ott teljes, állandó személyzetet fenntartania. Portugália megítélése szerint a jellegükből fakadóan nemzetközi tevékenységek Madeirán történő tényleges végrehajtásának előírásával a Bizottság tagadja, hogy az ilyen nemzetközi tevékenységek kapcsolódnak a régióhoz, holott azt a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatban elismerte (101).

(75)

Portugália ezenkívül ismét előadta azon álláspontját, miszerint annak előírása, hogy a tevékenységeket ténylegesen és fizikailag Madeirán kell folytatni, nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy a tevékenységeknek földrajzilag Madeira területére kell korlátozódniuk, az eredmény pedig kizárólag annak földrajzi területéről származhat. A Bizottság által alkalmazott „megszorító értelmezés” tehát nincs összhangban a „fő érdekeltségek központjára” vonatkozó állandó uniós ítélkezési gyakorlattal (102), a „tovagyűrűző hatásra” (103) vonatkozó bizottsági határozathozatali gyakorlattal és uniós ítélkezési gyakorlattal, valamint az Unióban alapvető letelepedési szabadsággal, valamint az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásával.

(76)

Portugália továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az államnak való betudhatóság a vállalat központi irodája vagy tényleges üzletvezetési helye alapján áll fenn. Ez teljes összhangban van a 2007. évi bizottsági határozattal, amely úgy rendelkezik, hogy „a program a Portugáliában illetőséggel rendelkező és külföldi illetőségű vállalatok megkülönböztetése nélkül alkalmazandó” (104). A 2013. évi bizottsági határozat azt is elismeri, hogy a ZFM-ben engedélyezett vállalatok alapvetően nemzetközi jellegűek, mivel „az e vállalatok által folytatott tevékenységek ki vannak téve a nemzetközi versenynek” (105). Tehát a 2007. évi bizottsági határozat 14. pontjának olyan módon történő átértelmezése, hogy az érintett tevékenységek kizárólag teljes mértékben Madeira szigorúan vett földrajzi határain belül végezhetők, ellentmond magának ZFM-programnak és a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásnak, amely a beruházások belső piacról és azon kívülről történő bevonzásának kulcsfontosságú eszköze. Szintén ellentétes az EUMSZ 349. cikkének céljával, amely lehetővé teszi egyedi (adó)intézkedések elfogadását a beruházások bevonzása és ezáltal a gazdaság korszerűsítésének és diverzifikálásának elindítása érdekében.

(77)

Ezenfelül Portugália eleget tesz kötelezettségvállalásainak az OECD adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni cselekvési terve (106) (a továbbiakban: BEPS cselekvési terv) szerint, amelyet 2016-ban írt alá. A BEPS cselekvési terv tartalmazza az „érdemi tevékenység” fogalmát, amely a preferenciális programok alkalmazását arra az eredményre korlátozza, amely ok-okozati összefüggésben áll a vállalat által a mögöttes eszköz fejlesztésére fordított költségekkel.

(78)

Portugália megítélése szerint a Bizottságnak a ZFM-program jogszerűségének vizsgálata során figyelembe kellene vennie az OECD-szabályokban és különösen a BEPS cselekvési terv keretében végrehajtott intézkedések értékelésének általános irányelveiben meghatározott „érdemi tevékenység” kritériumát (107). Portugália úgy véli, hogy a Bizottságnak a vizsgálat során ki kell térnie az adókijátszás és adócsalás elleni küzdelemről szóló hatályos uniós jogi eszközökre, különösen az (EU) 2016/1164 irányelv által a valódi jogügyletekkel való visszaélésekre vonatkozóan rögzített szabályokra, valamint a 2011/16/EU tanácsi irányelv (108) által az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcserére vonatkozóan bevezetett szabályokra.

(79)

Portugália előadta, hogy az (EU) 2016/1164 irányelv által bevezetett adókikerülési szabályok a nem valódi jogügyletekre alkalmazandók (tehát azokra az esetekre, amikor az alacsony adójú területeken letelepedett, de ott semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytató vállalatok alacsony vagy nulla százalékos adókulccsal adóznak). Ezen irányelvnek megfelelően kiemelendő, hogy a ZFM-ben letelepedett vállalatok jogszerűségének vizsgálata céljából a Bizottságnak az adóvisszaélés tilalmára vonatkozó általános szabályokra kellene támaszkodnia az állami támogatás nyújtásának értékelésére irányuló szakasz során. Portugália megítélése szerint elfogadhatatlan az a következtetés, hogy a ZFM-ben engedélyezett vállalatoknak nyújtott, „adókönnyítésnek” minősülő adókedvezmény szükségszerűen maga után vonja, hogy az ilyen vállalatok nem valódi jogügylet részesei (109).

(80)

Végezetül Portugália bemutatta a ZFM-ben bejegyzett vállalatokra vonatkozó hatályos adóellenőrzési rendszert (110). Portugália továbbá ismertette a ZFM-ből származó eredményre vonatkozó külön számvitellel kapcsolatos követelmény teljesülésének ellenőrzését (111), ennek alapján pedig vitatja a Bizottság eljárás megindításáról szóló határozatban megfogalmazott álláspontját, miszerint kétségbe vonható az adóhatóság által végzett ellenőrzések eredményessége (112).

Munkahelyteremtés és -megőrzés a régióban

(81)

Portugália előadta, hogy a munkahelyek minimális számához kapcsolódó korlátozások bevezetése szervesen összefügg az adóvisszaélés elleni intézkedés hasonló logikával: a cél annak elkerülése volt, hogy az érdemi gazdasági tevékenységet nem folytató vállalatok jogtalan előnyhöz jussanak Madeirán. Ez azonban nem írja elő és nem indokolja a munkahelyekre vonatkozó követelményeknek az alkalmazandó uniós és nemzeti jog keretén kívüli értelmezését.

(82)

A jogharmonizációról szóló uniós jogszabályokon (113) túlmenően Portugália azzal érvelt, hogy az uniós jogban nincs egységes meghatározása a „munkaszerződés”, a „munkaviszony” és a „munkavállaló” (114), következésképpen a „munkahely” fogalmának sem. A „munkahely” vonatkozó fogalmát a portugál munkajog (115) határozza meg, amely nem ellentétes az alkalmazandó uniós joggal.

(83)

Portugália mindig úgy vélte, hogy a ZFM-ben működési engedéllyel rendelkező jogalanyok munkahelyteremtési és -megőrzési kötelezettsége csak akkor teljesül, amennyiben munkaszerződés jön létre ZFM-ben letelepedett vállalattal (116). Nem hagyhatók figyelmen kívül a munkavégzésre irányuló szerződések uniós és nemzeti szabályokban foglalt formái, különös tekintettel az ideiglenes foglalkoztatásra és a munkavállalók szabad mozgásának (alapvető) jogára.

(84)

Portugália továbbá előadta, hogy az uniós jogszabályok (117) és az uniós ítélkezési gyakorlat (118) szellemében el kell fogadni és meg kell védeni a különféle (akár ideiglenes, akár állandó) munkaviszonyokat és a munkavállalói mobilitást a tagállamokban, egyebek mellett a tagállamok gazdaságának fejlődése szempontjából kedvező tényezőként tekintve erre a jelenségre (a mobilitásra). Ehhez hasonlóan az Unió széles körben elismeri, hogy a vállalatok szabadon nyújthatnak szolgáltatásokat más tagállamokból, és ideiglenesen kiküldhetik alkalmazottaikat e tagállamokba (ami szintén a jelenlegi munkaviszonyok mobil jellegét tükrözi), anélkül, hogy ez arra utalna, hogy a vállalatok érdemi gazdasági tevékenysége nem ellenőrzött. Következésképpen Portugália nem fogadja el azt, hogy a ZFM-program jogszerűsége közvetlenül függene bizonyos számú munkahely létrehozásától vagy a „munkahely” elmaradott fogalmától, amelynek alapját kizárólag a térbeli elhelyezkedés, vagyis az a fizikai hely képezi, ahol a munkavállalók állandó jelleggel végzik a feladataikat (119).

(85)

Portugália a II. programcsomagot jóváhagyó 2002. évi bizottsági határozattal (120) összefüggésben a Bizottsággal folytatott tárgyalásokra hivatkozott, amelyek eredményeként Portugália hozzájárult az adóalap munkahelyek számához kötött felső korlátainak belefoglalásához, ebből azonban nem következik, hogy ez a feltétel elengedhetetlen, Portugália pedig a program végrehajtása során sosem tekintette annak (121).

(86)

Végezetül Portugália megítélése szerint a ZFM nem foglalkoztatási támogatási program, hanem Madeira gazdaságának diverzifikálására és korszerűsítésére irányuló támogatási program. A ZFM-program elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a régió bruttó hazai termékéhez (a továbbiakban: GDP). A program Madeira GDP-jéhez való hozzájárulása bizonyítja, hogy szoros kapcsolat van a ZFM-vállalatok által végzett gazdasági tevékenységek és a régió között.

A létrehozott munkahelyek számának meghatározása

(87)

Portugália megismételte, hogy a „munkahelyteremtés” és az „éves munkaegység” (ÉME) regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 58. pontjában és 52. lábjegyzetében meghatározott fogalma nem vonatkozik a ZFM-programra. A meghatározások csak „regionális beruházási támogatás” (a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 4. szakasza) esetében alkalmazható, működési támogatás (a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 5. szakasza) esetében nem. Ezenkívül Portugália kiemelte, hogy a Bizottság eljárás megindításáról szóló határozatban megfogalmazott állításával (122) ellentétben nincs precedens az ÉME fogalmának legkülső régióban nyújtott regionális támogatásra való alkalmazására. A portugál hatóságok szerint a legkülső régiók rendkívüli jellegére tekintettel eltérő fogalommeghatározást kellene elfogadni munkahelyteremtésre vonatkozóan. Portugália emlékeztetett arra, hogy átfogóbban szemlélve a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás, valamint a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozat feltételei nem kötelező erejűek. Mindenesetre a munkahelyteremtés regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban szereplő fogalmát illetően Portugália emlékeztet arra, hogy nem vállalt kötelezettséget e fogalom alkalmazására. A régióban létrehozott és megőrzött munkahelyek számának kiszámítására ezért nem vonatkozhatnak a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban rögzített feltételek vagy az alkalmazotti létszám mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló bizottsági ajánlás (123) 5. cikke szerinti meghatározása.

Madeira régión kívüli munkahelyek

(88)

Portugália továbbá megismételte, hogy a ZFM-kedvezményezetteknek nem feltétlenül kell a régióban folytatniuk a tevékenységüket, mivel a program külföldi beruházás bevonzására és nemzetközi szolgáltatások fejlesztésére irányul. A tevékenységeket Madeira területére korlátozó, megszorító értelmezés esetén semmi nem ösztönzi a vállalkozásokat a nemzetköziesedésre, ezáltal pedig szembemegy a támogatandó regionális fejlesztés logikájával. Portugália arra a következtetésre jutott, hogy sem a kizárólag Madeirára korlátozódó munkahelyek létrehozása, sem az adó beszedése nem tartozott az elsődleges szempontok közé a ZFM-programban.

A munkahelyteremtésre és -megőrzésre vonatkozó ellenőrzések

(89)

Portugália megismételte, hogy a ZFM-en belüli munkahelyteremtés és -megőrzés ellenőrzését elegendő volt az éves adóbevallások (Modelo 10 és 30), a havi kereseti kimutatás (DMR), valamint a létrehozott és megőrzött munkahelyeknek a „Modelo 22” űrlap D. mellékletének 6. mezőjében (csak a ZFM-program kedvezményezettjei számára volt kötelező) feltüntetett módon történő bevallása alapján elvégezni (124). Ezek a bevallások a portugál munkajog szerint lehetővé teszik a pénzügyi év elején és végén meglévő munkahelyek ellenőrzését.

(90)

Portugália megítélése szerint a portugál adórendszer több olyan eszközt is tartalmaz, amellyel eredményesen ellenőrizhető a ZFM-program. A ZFM-ben letelepedett vállalatokat az Adó- és Vámhatóság (AT), a regionális kormányzat, a Pénzügyi Főfelügyelet és minden egyéb adóügyi szervezeti egység, többek között a csalás és a különleges intézkedések vizsgálatával foglalkozó igazgatóság, az adóvizsgálati igazgatóság és a nagyadózókkal foglalkozó egység is ellenőrzi. Ezenkívül jogellenes tevékenység feltárása esetén szabálysértési vagy akár büntetőeljárás is indulhat. A ZFM-ben folytatott tevékenységek jogszerűségének felügyelete, vizsgálata és ellenőrzése kiemelt helyet foglal el a nemzeti adóvizsgálati tervekben.

(91)

Végezetül Portugália megítélése szerint a Bizottság azon előzetes álláspontja, hogy a különböző adóbevallások sem az egyes ZFM-kedvezményezettek által fenntartott munkahelyek számának pontos kiszámítására, sem a munkahelyek regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás értelmében vett meghatározásának alternatívájaként nem használhatók (125), sérti az állami funkciók tiszteletben tartásának az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése szerinti elvét.

Hozzájárulás a regionális fejlődéshez

(92)

Portugália kiemelte a ZFM-program Madeira legkülső régió fejlődéséhez való hozzájárulását, ennek alátámasztására pedig tanulmányt (126) nyújtott be, amelyből kiderül, mekkora jelentőséggel bír a ZFM Madeira gazdaságának nemzetköziesítésében és diverzifikálásában. Portugália továbbá előadta, hogy az alkalmazott intézkedés megfelel a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatnak, valamint az alkalmazandó állami támogatási szabályoknak. Portugália emellett arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottságnak következetesen a legkülső régiókra vonatkozó uniós gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politikák alapján kellene vizsgálnia a ZFM-programot.

A 2014. évi általános csoportmentességi rendelet visszamenőleges hatályú alkalmazása

(93)

Portugália megismételte, hogy a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet nem alkalmazható visszamenőleges hatállyal a ZFM-program keretében nyújtott egyedi támogatásokra az összeegyeztethetővé nyilvánításuk céljából, ha ez az általános csoportmentességi rendelet mentesítette őket. Portugália továbbá úgy ítélte meg, hogy a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet rugalmas értelmezése esetén nem kellene a ZFM-kedvezményezetteket arra kötelezni, hogy kizárólag Madeira legkülső régióban folytassák gazdasági tevékenységüket. Portugália arra a következtetésre jutott, hogy a ZFM-program végrehajtásának az akkor hatályos, regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatáson kell alapulnia.

A támogatás visszafizetése; a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvének megsértése

(94)

Portugália előadta, hogy a Bizottság korábban már többször jóváhagyta a ZFM-programot. Ezért a jelenlegi esetben sem kérhetők fel a nemzeti adóhatóságok a támogatás visszafizettetésére.

(95)

Portugália továbbá úgy véli, hogy az összes adókedvezményt a ZFM-program feltételeinek tiszteletben tartása mellett nyújtották. Következésképpen az ettől eltérő értelmezés nem felelne az állandó uniós ítélkezési gyakorlat egyértelműségre, pontosságra és a hatások kiszámíthatóságára vonatkozó követelményeinek (127). Portugália és a támogatás kedvezményezettjei azt feltételezték, hogy bízhatnak abban, hogy a végrehajtott ZFM-program jogszerűen a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozat hatálya alá tartozik. Portugália arra a következtetésre jutott, hogy a III. programcsomag keretében támogatásban részesült vállalatok jogosulttá váltak a jogbiztonságra és arra a jogos elvárásra, hogy ne szülessen velük szemben visszafizettetési határozat.

5.   ÉRDEKELT HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEI ÉS PORTUGÁLIA ÉSZREVÉTELEI

5.1.   Érdekelt harmadik felek észrevételei

(96)

A Bizottsághoz 102 érdekelt féltől (polgároktól, vállalatoktól és vállalati társulások) érkeztek észrevételek. Az észrevételek túlnyomó többségét (102-ből 94-et) ZFM-vállalatok és alkalmazottaik nyújtották be. Ezek az érdekelt felek különösen a ZFM működésének megszüntetésével vagy korlátozásával kapcsolatosan fejezték ki aggályaikat, emiatt ugyanis számos munkahely megszűnhet, a regionális gazdaságot pedig kedvezőtlen hatások érhetik. Emellett azt is előadták, hogy a ZFM-vállalatok által folytatott tevékenységek a jellegüknél fogva nem korlátozhatók Madeira területére, nem csak azért, mert viszonylag kis piaccal rendelkezik, hanem főként azért, mert a ZFM egyik célja kezdettől fogva a legkülső régió gazdaságának nemzetköziesítése. Ezenfelül arra a következtetésre jutottak, hogy a Bizottság által „a gazdasági tevékenységek folytatásának helye” tekintetében képviselt álláspont a ZFM működési feltételeinek megszorító értelmezését tükrözi, miközben a gazdaság nyitott és nemzetközi jellegű.

(97)

A Bizottság hét ágazati vállalati társulásból (128) és magától a ZFM-et irányító vállalattól (129) is kapott észrevételeket. Mindannyian bírálták a Bizottság általuk megszorítónak tartott értelmezését, amely a támogatás összegét valódi munkahelyek Madeirán történő létrehozásához és megőrzéséhez, a társaságiadó-mentesség alkalmazását pedig „ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységből” származó bevételhez köti.

(98)

Az érdekelt felek által a támogatás meglétével, a nyereség forrásával és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos álláspontjuk alátámasztása érdekében felhozott érveket az alábbi preambulumbekezdésekben foglaljuk össze.

(99)

Mindössze egy érdekelt fél, a Funchal Kereskedelmi és Ipari Szövetség (Associação Comercial e Industrial do Funchal, ACIF) (130) vélte úgy, hogy a társaságiadó-kedvezmény nem minősül támogatásnak. Álláspontja szerint az adókedvezmény csupán olyan bevételek után be nem szedett adók különbözetének felel meg, amelyek az adókedvezmény hiányában fel sem merültek volna. A ZFM-program pusztán elméleti és mesterséges adóráfordítással jár, amelyet kizárólag számviteli célból irányoznak elő és számítanak ki évente, mivel nem eredményez tényleges adóráfordítást vagy a beszedett adóbevétel csökkenését. A ZFM adókedvezményeinek megszüntetése esetén nem lehetne beszedni az említett adókülönbözetet. Az ACIF továbbá úgy véli, hogy Madeira olyan egyéb, versenyképes adórendszerrel rendelkező európai országokkal való összevetése esetén, amelyeket nem érintenek ugyanazok az állandó korlátok, és amelyek nem kötik az adókedvezményeket a létrehozott munkahelyekhez, megállapítható lenne, hogy a madeirai ZFM-programhoz nem kapcsolódik gazdasági előny. Erre tekintettel rendkívül valószínűtlen, hogy a ZFM-program torzítja a versenyt, és hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre.

(100)

Az érdekelt felek előadták, hogy a jellegüknél fogva nemzetközi tevékenységek és munkahelyek helyileg Madeira régióhoz kötése jogtalanul korlátozza a Madeira legkülső régió javára nyújtott támogatást kizárólag a vállalatoknál Madeirán annak EUMSZ 349. cikkében foglalt hátrányos természeti adottságai miatt felmerülő többletköltségek ellentételezésére.

(101)

Az érdekelt felek megítélése szerint a Bizottság értelmezésében figyelmen kívül hagyja, hogy a ZFM-ben letelepedett összes vállalat csak akkor részesülhet támogatásban a program keretében, ha állandó telephellyel rendelkezik Madeirán, figyelemmel az OECD-modellegyezményre (131) a kettős adóztatás elkerülése érdekében, továbbá székhelye és tényleges üzletvezetési helye egyaránt a régióban van.

(102)

Ezenkívül az érdekelt felek azt állítják, hogy a ZFM-vállalatoknak a jelenleg az immateriális tevékenységeken felül folytatott tevékenységeik nagy részét a székhelyüktől eltérő helyen kell végezniük. E lehetőség korlátozása esetén Madeira önkényes és kedvezőtlen bánásmódban részesülne, ami érthetetlen és észszerűtlen, különösen azon ösztönzők tekintetében, amelyek nem tényleges, hanem látszólagos adókiadásnak minősülnek, és adóbevétel-kieséssel sem járnak Madeira régió számára.

(103)

Mindössze néhány érdekelt fél állítja, hogy a Bizottság ellehetetleníti a madeirai gazdaság nemzetköziesedését azzal, hogy ehelyett a régió gazdasági elszigetelődését ösztönzi, ami sérti a piacgazdaság elveit, és ellentétes a kedvezőtlen helyzetű régiók piacgazdaságba való integrálásával.

(104)

Az érdekelt felek továbbá visszaélésnek tekintik a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban rögzített fogalommeghatározások, feltételek és elvek ZFM-programra való alkalmazását a munkahelyek meghatározása és számának kiszámítása tekintetében, mivel a támogatási programot regionális működési támogatásként, nem pedig beruházási támogatásként hagyták jóvá. Következésképpen még analóg módon sem helyénvaló a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 58. pontjában és 52. lábjegyzetében meghatározott kritériumok és fogalmak alkalmazása a regionális működési állami támogatás, ezen belül a ZFM-programhoz engedélyezett támogatás értékelése során. Végezetül az érdekelt felek állítása szerint a „munkahely” fogalmát a portugál munkajogban foglalt fogalommeghatározások és feltételek szerint kell figyelembe venni.

(105)

Az érdekelt felek továbbá megjegyezték, hogy az általános csoportmentességi rendeletben a „munkahelyteremtés” fogalmáról kizárólag a regionális beruházási támogatást szabályozó 14. cikk és a kkv-knak nyújtott beruházási támogatást szabályozó 17. cikk rendelkezik. Az elszámolható költségek meghatározásához mindkét esetben „az induló beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége” az irányadó. Az érdekelt felek arra a megállapításra jutotta, hogy „a ZFM-vállalatoknak nyújtott támogatás nem kapcsolódik bérköltségekhez, nem tartozik induló beruházás körébe, és nem korlátozódik két évre”.

(106)

Mindössze néhány érdekelt fél adta elő, hogy az „éves munkaerőegység” fogalmának meghatározását csak a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet I. mellékletének 5. cikke tartalmazza (ahogyan a 2008. évi általános csoportmentességi rendeletben is volt). Ezenkívül kifejtették, hogy a fogalom a kkv-k „védelmét” szolgálja azáltal, hogy megakadályozza az összes alkalmazottjuk „tényleges” munkavállalóként való figyelembevételét és „teljes munkaidős alkalmazottként” való számításba vételét, különösen a kkv-jogállás megtartásához elfogadható legnagyobb munkavállalói létszám túllépésének elkerülése érdekében (132).

(107)

Az érdekelt felek továbbá előadták, hogy a program keretében támogatásban részesülő vállalatoknál betöltött vezetői álláshelyek esetében az „éves munkaerőegységre vonatkozó követelmény” alkalmazásának sem logikailag, sem jogilag nincs értelme. A vállalati vezető testületek tagjaira irányadó nemzeti szabályok (133) szerint e feladatok egyszerre több vállalatnál történő ellátása jogszerű. Ezért a Bizottság e feladatok egyszerre több vállalatnál történő ellátását „ellehetetlenítő” értelmezése nemcsak aláaknázza a nemzeti jogi keretet, de figyelmen kívül hagyja a szóban forgó feladatok funkcionális tartalmát és az ilyen álláshelyeket betöltő személyek jellemzőit.

(108)

Az érdekelt felek állítása szerint a vezetői álláshelyek és az ezekkel járó feladatok nem igényelnek teljes munkaidős és kizárólagos foglalkoztatást és rendelkezésre állást, mivel az ilyen irodai feladatokat rendszer magasan képzett és képesített munkavállalók látják el, akik gyakran végeznek egyéb szakmai és üzleti tevékenységeket. Számtalan esetben előfordul, hogy tisztviselők/igazgatók, illetve cégvezetők/vállalkozók több vállalathoz is kapcsolódnak, szakértelmükkel és szakmai készségeikkel pedig hozzájárulnak e vállalatok fejlődéséhez. Az érdekelt felek emellett arra a következtetésre jutotta, hogy a Bizottság álláspontjával ellentétben semmilyen szabály vagy korlátozás nem vonatkozik az álláshelyek/feladatkörök egyszerre több, ZFM-ben letelepedett vállalatnál egyidejűleg történő betöltésére. Így a vállalat vezető testületeinek tagjai a nemzeti jog erre vonatkozó szabályainak betartása esetén „tényleges alkalmazottnak” minősülnek.

(109)

Mindössze néhány érdekelt fél állította, hogy Madeira előnyben részesül az EUMSZ 349. cikkében elismert legkülső régiói jogállása alapján, és kiemelte a ZFM fontosságát Madeira gazdasága szempontjából (134) (számszerűsítve, milyen hatást gyakorolna a régióra, ha a jelenleg ott működő vállalatok többsége vagy mindegyike beszüntetné a tevékenységét (135)).

(110)

Végezetül néhány érdekelt fél állítása szerint a visszafizettetés sértené az uniós jog általános elveit. Ezzel összefüggésben előadták, hogy ha a Bizottság jogellenes támogatásnak nyilvánítaná a Portugália által végrehajtott programot, azzal megsértené a jogbiztonság (136) és a bizalomvédelem állandó uniós ítélkezési gyakorlatban foglalt elvét (137).

5.2.   Portugália észrevételei

(111)

A Bizottság az érdekelt felektől kapott észrevételeket 2018. május 23-án és június 12-én továbbította Portugáliának. Portugália ezen észrevételekre adott válaszai az alábbiak szerint foglalhatók össze (138).

(112)

Portugália kiemelte, hogy az érdekelt felektől kapott összes észrevétel egyértelművé tette, hogy a Portugália által végrehajtott ZFM-program összeegyeztethető a belső piaccal. Ezek az észrevételek arra is rávilágítanak, mennyire fontos a ZFM a regionális fejlődés, a területi kohézió, a Madeira régión belüli foglalkoztatás, valamint a Madeira legkülső régiói jogállásából fakadó következmények enyhítéséhez való hozzájárulása szempontjából. Következésképpen nem tartják bizonyítottnak a Bizottság előzetes következtetéseinek alapjául szolgáló kockázatok és helyzetek fennállását.

(113)

Portugália továbbá megjegyezte, hogy a kapott észrevételek számából és tartalmából is kiderül, hogy a program nem gyakorol érzékelhető hatást a tagállamok közötti kereskedelemre és a versenyre.

(114)

Ezenfelül Portugália megítélése szerint a kapott általánosan kedvező észrevételek, a ZFM-programmal versenybe álló joghatósági területek észrevételeinek hiánya, valamint a program keretében támogatásban nem részesülő vállalatok észrevételeinek hiánya egyértelműen jelzi, hogy a programot megfelelően hajtották végre.

(115)

Portugália sürgeti a Bizottságot, hogy az EUMSZ 349. cikkének és Portugália Európai Gazdasági Közösséghez (EGK) történő csatlakozásáról szóló okmánynak a feltételei szerint és annak alkalmazásában vegye figyelembe Madeira legkülső régiói jogállását, és tekintse indokoltnak a jóváhagyott programból fakadó előnyben részesítést.

(116)

Portugália továbbá úgy véli, hogy a ZFM az állam számára, valamint Madeira régió gazdaságának korszerűsítése, diverzifikálása és fejlesztése szempontjából egyaránt rendkívül fontos, mivel döntően hozzájárul a gazdasági és pénzügyi rendszerekhez, és lényeges hatást gyakorol a nemzetgazdaságra és az államháztartásra. Az említett korszerűsítés és fejlesztés nem valósulhatott volna meg a régióban létrehozott és eredményesen fejlesztett munkahelyek, valamint a tárgyi beruházások nélkül.

(117)

Portugália kiemelte, hogy a ZFM folytatott tevékenységek sokfélesége, a közvetlenül vagy közvetve létrehozott munkahelyek száma, a végrehajtott (belföldi és külföldi) beruházások, a fogyasztás élénkítése, a beszedett adók regionális költségvetéshez való nagymértékű hozzájárulása, valamint a regionális gazdaság nemzetköziesedése mind elengedhetetlen Madeira gazdasági és társadalmi fenntarthatóságához. Az ACIF által benyújtott észrevételekhez mellékelt gazdasági tanulmányok ugyanerre az eredményre jutottak.

(118)

Ezenfelül Portugália álláspontja szerint az érdekelt felek észrevételei megerősítik, hogy a portugál hatóságok a program jogosultsági feltételei tekintetében éltek felügyeleti hatáskörükkel. A benyújtott észrevételekből voltaképpen az derült ki, hogy a portugál hatóságok a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatban foglalta követelményekhez képest szigorúbb ellenőrzést végeztek a ZFM-program kedvezményezettjei körében.

(119)

Végezetül Portugália előadta, hogy az EBF 36. szakasza előírja ugyan a munkahelyteremtést, azonban kifejezetten nem utal arra, hogy a munkahelyeket a régióban kell létrehozni. Portugália továbbá kifejtette, hogy a munkahelyteremtésről szóló rendelkezés nem azért született, hogy ennek alapján ellenőrizni lehessen, hogy az egyes vállalatok konkrétan hogyan járulnak hozzá a régió fejlődéséhez, hanem mindössze az érdemi gazdasági tevékenység egyik kritériumának tekintették, az OECD és a magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) (139) ajánlásaira figyelemmel, a „postafiókcégek” kizárása érdekében (140).

6.   A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

6.1.   Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatás megléte

(120)

Az állami támogatás EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározása szerint „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(121)

Ennek megfelelően ahhoz, hogy egy támogatási intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősüljön, együttesen kell teljesítenie a következő feltételeket: i. az intézkedést az állam által vagy állami forrásokból kell finanszírozni, és az adott államnak betudhatónak kell lennie; ii. bizonyos vállalkozások vagy bizonyos áruk előnyben részesítése által szelektív előnyhöz kell juttatnia a kedvezményezetteket; iii. torzítania kell a versenyt vagy a verseny torzításával kell fenyegetnie, és iv. képesnek kell lennie a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására.

(122)

Az alábbi preambulumbekezdésekben a Bizottság megvizsgálja, hogy a Portugália által a ZFM-kedvezményezettek javára végrehajtott ZFM-program megfelel-e a (121) preambulumbekezdésben foglalt kritériumoknak, és ennélfogva állami támogatásnak minősül-e.

6.1.1.   Állami források és az államnak való betudhatóság

(123)

Portugália megítélése szerint a ZFM-program nem jár állami források bevonásával, mivel nem jelent „valós adókiadást”, hanem egyszerűen látszólagos adókiadásnak („elméleti adóbevétel-kiesésnek”) minősül, ezért nem állami támogatási intézkedés (141).

(124)

Az egyik érdekelt fél, az ACIF hasonló érveket hozott fel, és szintén úgy vélte, hogy a program nem minősül támogatásnak (142).

(125)

A Bizottság megjegyzi, hogy a portugál alkotmány Madeirát saját politikai és közigazgatási jogállással („Estatuto Político-Administrativo da Região Autónoma da Madeira” (143), a továbbiakban: Estatuto), valamint saját önkormányzati intézményekkel rendelkező „autonóm régióként” ismeri el. A Bizottság továbbá rámutat arra, hogy az Estatuto 5. cikkének (1) bekezdése szerint Madeira autonóm régió többek között pénzügyi, gazdasági és adójogi autonómiát élvez. A Bizottság szintén megjegyzi, hogy az Estatuto külön „regionális adórendszert” biztosít, amely egyúttal kifejezetten magában foglalja a ZFM-et (144). A regionális hatóságok által beszedett adók és járulékok Madeira bevételét képezik (145), az adóbevételek pedig többek között jogi személyek bevételeiből és nyereségeiből, valamint bélyegilletékből származnak (146). Madeira saját adójogi hatáskörrel rendelkezik, és jogosult a nemzeti adójogi rendelkezéseket a regionális sajátosságokhoz igazítani (147). Ezenkívül a regionális parlament hatáskörrel rendelkezik a nemzeti parlament által Portugália egész területére vonatkozóan évente megállapított a társaságiadó-kulcs csökkentésére (148). Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy a ZFM jogi keretére az EBF 36. szakasza az irányadó (149).

(126)

Az e határozat (12) és (13) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a ZFM-program társaságiadó-kedvezményt és más, rendesen a portugál államnak fizetendő adók alóli mentességet foglal magában (150). Különösen a jogi személyek bevételeit és nyereségeit terhelő társasági adóról szóló törvény (Código do Imposto sobre o Rendimento das Pessoas Coletivas, a továbbiakban: CIRC) (151) alapján a társasági bevétel után rendesen fizetendő adóhoz képest kedvezményes társasági adó és bizonyos feltételek mellett további 50 %-os társaságiadó-kedvezmény alkalmazását teszi lehetővé.

(127)

Az állami adóbevétel kiesése egyenértékű az állami források adókiadás formájában történő felhasználásával. Az EBF 36. szakaszával jóváhagyott ZFM-program keretében a CIRC szerinti adóból nyújtott kedvezmény engedélyezésével Portugália lemond arról a bevételről, amelyhez akkor jutott volna, ha nem vezette volna be ezt az adójogi rendelkezést. A társaságiadó-kedvezményt állami forrásokból nyújtják. Ezt az intézkedést állami rendelkezés (a parlament által hozott, adókedvezményekről szóló törvény, Estatuto dos Benefícios Fiscais, a továbbiakban: EBF) formájában léptették életbe, amely a portugál államnak betudható jogi aktus. Mivel ezt az adókedvezményt a portugál hatóságok nyújtják, betudható az államnak.

(128)

A „támogatás” fogalma nemcsak pozitív juttatásokat foglal magában, hanem olyan intézkedéseket is, amelyek különféleképpen könnyítenek a vállalkozás költségvetésében rendszerint megjelenő terheken, és amelyek ugyan a szó szoros értelmében nem minősülnek szubvenciónak, mégis hasonló jellegűek, és azonos hatásúak (152).

(129)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a társaságiadó-kedvezmény (a ZFM ipari övezetében ipari tevékenységet folytató vállalatoknak nyújtott további 50 %-os társaságiadó-kedvezménnyel együtt) állami forrásokból származik, és betudható az államnak (153).

6.1.2.   Szelektív előny

(130)

Portugália azért nem tartja szelektívnek a ZFM-programot, mert az intézkedésnek nem célja az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében „bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése”. Portugália megítélése szerint minden, kereskedelmi, ipari, tengeri vagy egyéb szolgáltatási tevékenységet folytató vállalat valószínűleg letelepedett a ZFM-ben. Előadta, hogy a ZFM-program a portugál adórendszer általános szerkezetének részét képezi, és az intézkedés nem juttatja szelektív előnyhöz a ZFM-ben bejegyzett vállalatokat. Következésképpen nem minősül állami támogatásnak. A ZFM-programot inkább általános intézkedésnek kellene tekinteni (154).

(131)

Az állandó uniós ítélkezési gyakorlat szerint annak megállapítása érdekében, hogy valamely állami intézkedés állami támogatásnak minősül-e, meg kell állapítani, hogy a kedvezményezett vállalkozások olyan gazdasági előnyhöz jutnak-e, amelyben szokásos piaci feltételek mellett – vagyis állami beavatkozás nélkül – nem részesültek volna. Az olyan intézkedés, amellyel a közhatóságok egyes vállalkozásoknak adómentességeket adnak, és így a kedvezményezettek előnyösebb helyzetbe kerülnek más adóalanyoknál, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül (155). Hasonlóképpen állami támogatásnak minősülhet az olyan intézkedés is, amely egyes vállalkozások számára adókedvezményt nyújt a szokásosan befizetendő adó tekintetében.

(132)

A ZFM-program regionális támogatási program, amely az e határozat (12) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a 2007. évi bizottsági határozattal jóváhagyott módon támogatást engedélyezett a ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységekből származó nyereség tekintetében nyújtott társaságiadó-kedvezmény formájában.

(133)

E határozat (127) preambulumbekezdése szerint a ZFM-programra az EBF 36. szakasza az irányadó (156).

(134)

A Madeira régióban működő vállalkozásokra több (rendes) társaságiadó-kulcs vonatkozott a 2007 és 2014 közötti időszakban az egymást követő regionális költségvetési törvények alapján (157). A ZFM-ben bejegyzett vállalatok 2020. december 31-ig részesülnek a nyereségük tekintetében társaságiadó-kedvezményben (158) vagy egyéb adómentességben. A ZFM-program révén a kedvezményezettek csökkenthetik ráfordításaikat. Ez az eltérés kifejezetten a ZFM-ben bejegyzett vállalatok által folytatott tevékenységek előnyhöz juttatására és támogatására irányul, ezáltal pedig kedvezőbb helyzetbe hozza e vállalatokat az ország vagy Madeira más részén működő egyéb vállalatoknál.

(135)

A vizsgált intézkedés tehát kizárólag a ZFM-ben bejegyzett vállalatokat juttatja előnyhöz. A vizsgált intézkedés a földrajzi hatályára tekintettel szelektív, mivel csak a ZFM-ben bejegyzett vállalatok vehetik igénybe.

(136)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a ZFM-program az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szelektív előnyhöz juttatja a ZFM-ben bejegyzett vállalatokat azáltal, hogy mérsékli a rájuk rótt adóterhet.

6.1.3.   Versenytorzulás és a kereskedelemre gyakorolt hatás

(137)

Portugália közvetlenül nem állította, hogy az intézkedés nem torzítja a versenyt, nem fenyeget a verseny torzításával, és a tagállamok közötti kereskedelmet sem érinti (159). Az érdekelt felek egyikének, az ACIF-nak az állítása szerint viszont rendkívül valószínűtlen, hogy a ZFM-program torzítaná a versenyt, és hatással lenne a tagállamok közötti kereskedelemre (160).

(138)

Az állam által nyújtott intézkedés akkor tekinthető úgy, hogy torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, ha feltehetően javítja a kedvezményezett versenyhelyzetét a vele versengő többi vállalkozással szemben (161). Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésének értelmében vett versenytorzulás tehát akkor feltételezhető, ha az állam pénzügyi előnyhöz juttatja valamely vállalkozást olyan liberalizált ágazatokban, ahol verseny zajlik vagy verseny alakulhatna ki (162). Ha egy, az állam által nyújtott pénzügyi támogatás megerősíti egy vállalkozás helyzetét más, a Közösségen belüli kereskedelemben versenytárs vállalkozásokkal szemben, e kereskedelmet a támogatás által érintettnek kell tekinteni (163).

(139)

Amennyiben a ZFM-ben bejegyzett vállalatok a nemzetközi versenyre nyitott tevékenységeket folytatnak, a szóban forgó intézkedés javítja a versenyhelyzetüket, és a verseny torzításával fenyeget, ezáltal pedig hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre.

6.1.4.   A létező támogatás minősítése és megfelelő intézkedések

(140)

Portugália azzal érvelt, hogy a ZFM-programot akkor kellene „létező támogatásnak” minősíteni, ha „támogatást” foglalna magában. Portugália továbbá előadta, hogy a ZFM 1980-ban – tehát Portugália EGK-hoz való 1986-os csatlakozása előtt – jött létre (164), és azóta a létező támogatásra vonatkozó tárgyalási kereten kívül nem módosult jelentősen. Ezért az (EU) 2015/1589 rendelet 1. cikke b) pontjának i. alpontja értelmében vett „létező támogatási programnak” kellene minősíteni (165).

(141)

A fentiekre tekintette Portugália úgy véli, hogy a Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kellene javasolnia a ZFM-program belső piaccal való további összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében. Ilyen intézkedés lehetne a támogatási program tartalmának módosítása, követelmények bevezetése vagy a meglévő követelmények pontosítása (166).

(142)

Az (EU) 2015/1589 rendelet 1. cikke b) pontjának i. alpontjában foglalt fogalommeghatározás szerint „létező támogatás”„minden támogatás, amely az EUMSZ-nek az érintett tagállamokban történő hatálybalépését megelőzően már létezett, vagyis az olyan támogatási programok és egyedi támogatások, amelyeket az EUMSZ-nek az érintett tagállamokban történő hatálybalépése előtt vezettek be és azt követően is alkalmazhatók”.

(143)

Portugália csatlakozási okmányának (167) 26. cikke és I. mellékletének 10. szakasza az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazításáról rendelkezik, a vámjogszabályokról szóló szakaszban pedig a „Zona Franca da Madeira” is szerepel. Portugália csatlakozási okmánya nem rendelkezik úgy, hogy a ZFM-et az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése (jelenleg az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése) értelmében létező támogatásnak kell tekinteni.

(144)

Ezenfelül az állami támogatási szabályok értelmében először 1986-ban jelentették be a ZFM-programot (I. programcsomagot), amelyet a Bizottság az 1987. május 25-i határozatával jóváhagyott. 1987 óta a ZFM-programot többször meghosszabbították, utódprogramjait pedig a 2002., illetve a 2007. évi határozatával hagyta jóvá a Bizottság (168). A ZFM-program továbbá jelentősen módosult az egymást követő I., II. és III. programcsomag között. Az I. programcsomag nem írta elő a munkahelyteremtést és -megőrzést. Ezt a követelményt a II. programcsomag vezette be (a kedvezményezettek éves adóalapjára vonatkozó felső korlátokkal összefüggésben), és a III. programcsomagban is megmaradt. A II. programcsomag alkalmazási köréből kizárták a pénzügyi közvetítési, biztosítási, valamint pénzügyi kiegészítő és biztosítással összefüggő tevékenységeket, továbbá a vállalatcsoporton belüli szolgáltatási tevékenységeket (koordinációs, pénzgazdálkodási és elosztó központok) (169). Emellett a támogatás fokozatos csökkentését is bevezették a rendszerbe az alkalmazandó adókulcsok emelése révén (2003-ban és 2004-ben 1 %, 2005-ben és 2006-ban 2 %, 2007-től pedig 3 %). Végezetül további előnyként 50 %-os társaságiadó-kedvezményt vezettek be a ZFM Ipari Szabadkereskedelmi Övezetében működő vállalatok számára. A III. programcsomag keretében – és különösen a 2013. évi bizottsági határozat nyomán – jóváhagyták a társaságiadó-kedvezmény tárgyát képező adóalap felső korlátainak 36,7 %-kal történő emelését.

(145)

A fentiek alapján az ezen ügy tárgyát képező intézkedés nem minősül létező támogatásnak az (EU) 2015/1589 rendelet 1. cikke b) pontja i. alpontjának értelmében. Következésképpen nem alkalmazható az említett rendelet 22. cikke, amelynek alapján Portugália arra kéri a Bizottságot, hogy szorítkozzon „megfelelő intézkedések” elfogadására.

6.1.5.   Csekély összegű támogatás

(146)

Azokban az esetekben, amikor a ZFM-program egyes kedvezményezettjei az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (170) meghatározott küszöbértéket meg nem haladó előnyben részesültek, ez az előny nem tekintendő állami támogatásnak, így nem tartozik az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése (jelenleg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése) szerinti tilalom hatálya alá, feltéve, hogy a rendeletben meghatározott minden egyéb feltétel teljesül. Hasonlóképpen a ZFM-program azon kedvezményezettjei sem részesültek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásban, akik az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben (171) (amely annak 7. cikke (1) bekezdése értelmében visszamenőleges hatállyal alkalmazandó a jelenlegi ügyben) meghatározott küszöbértéket meg nem haladó előnyben részesültek, feltéve, hogy a rendeletben meghatározott minden egyéb feltétel teljesül.

(147)

A Portugália által benyújtott számszerű adatok alapján úgy tűnik, hogy a ZFM kedvezményezettjei által kapott támogatás összege több esetben a csekély összegű támogatásokra vonatkozó 200 000 EUR küszöbérték alatt van.

A támogatás meglétére vonatkozó következtetés

(148)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, a Portugália által a ZFM-vállalatok javára végrehajtott intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül.

(149)

Egyúttal hozzá kell tenni, hogy Portugália nem vitatta a Bizottság által a 2007. évi határozatban a támogatás meglétére tett megállapítást (172).

6.2.   A támogatás összeegyeztethetősége a belső piaccal

6.2.1.   A ZFM-program megfelelése a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatnak

(150)

Portugália úgy véli, hogy a portugál hatóságok által végrehajtott ZFM-program összhangban van a Portugália által a bejelentéskor vállalt kötelezettségekkel, valamint a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozattal.

A társaságiadó-kedvezménnyel érintett nyereség forrása

(151)

A ZFM-programot a Bizottság a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás alapján regionális működési támogatásként vizsgálta, és ennek megfelelően hagyta jóvá a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatban. A ZFM-program támogatást engedélyezett a ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységekből származó nyereség tekintetében nyújtott társaságiadó-kedvezmény és egyéb adók alóli mentesség formájában, az adóalapnak a kedvezményezettek által az egyes adóévekben fenntartott munkahelyek számán alapuló felső korlátai alapján kiszámított maximális támogatási összeg erejéig.

(152)

A 2007. évi bizottsági határozatot eredményező bejelentési eljárás folyamán Portugália nem vitatta, hogy a programban foglalt adókedvezmények a Madeirán folytatott tevékenységekre korlátozódnak, amint arra az eljárás megindításáról szóló határozat 32. pontja is emlékeztet (173).

(153)

A regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás csak kivételes esetekben engedélyezi a regionális működési támogatást (174): „a[z EK-Szerződés] 87. cikk[e] (3) bekezdésének a) pontja [jelenleg az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja] szerinti régiókban nyújthatnak ilyen támogatást, feltéve, hogy i. a regionális fejlődéshez való hozzájárulása és természete szempontjából indokolt, és ii. mértéke az általa enyhíteni kívánt hátrányokkal arányos (175).”

(154)

Kétségtelen, hogy Madeira az EUMSZ 349. cikkének alkalmazásában legkülső régiónak minősül, tehát az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint jogosult.

(155)

A működési támogatási program regionális fejlődéshez való hozzájárulását azonban az adott régió hátrányaival összefüggésben és azokkal arányosan kell vizsgálni, a legkülső régiók esetében pedig olyan, az EUMSZ által elismert strukturális és állandó hátrányok merülnek fel, mint a távoli fekvés, a szigetjelleg, a kis méret, a kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyok, valamint a néhány terméktől való gazdasági függés, amint azt az EUMSZ 349. cikke is rögzíti.

(156)

Amint arra az eljárás megindításáról szóló határozat 30. pontja is emlékeztet, a legkülső régiókban nyújtott regionális működési támogatás létezésének célja, hogy ellentételezze a vállalatoknál e régiókban az említett hátrányok miatt felmerülő többletköltségeket.

(157)

A ZFM-program vizsgálata során a Bizottság a portugál hatóságok által benyújtott tanulmány alapján tárta fel és számszerűsítette a többletköltségeket. A 2007. évi bizottsági határozatban e számszerűsített többletköltségeken alapult az intézkedés arányosságának vizsgálata a ZFM összesített szintjén és a ZFM-ben bejegyzett egyes kedvezményezettek szintjén (176).

(158)

A társaságiadó-kedvezménnyel érintett nyereség forrását illetően Portugália előadta, hogy a program Madeira regionális fejlődéséhez való hozzájárulására figyelemmel kell vizsgálni, és földrajzilag nem korlátozódhat a régióra, mivel így a támogatási program alkalmazási köre kizárólag a ZFM-ben működő vállalatoknál felmerülő többletköltségek ellentételezésére szűkülne (177). Portugália továbbá előadta, hogy a végrehajtott program összhangban van a nemzetközi adójogi normákkal, a ZFM-ben működő vállalatok pedig az OECD adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni cselekvési tervének értelmében vett érdemi tevékenységet folytatnak ott, adójogi előírások vonatkoznak rájuk, és számos ellenőrzést végeznek náluk (178). Ezt az álláspontot általánosságban az érdekelt felek is támogatták (179).

(159)

Portugália állításával (180) ellentétben a ZFM-ben bejegyzett vállalatoknál csak akkor merülnek fel ilyen többletköltségek, ha tevékenységeiket ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatják, ebből pedig az következik, hogy nyereségük is az ilyen többletköltségekkel közvetlenül terhelt tevékenységekből származik. Egyéb jellegű nyereségek, amelyeket e költségek nem terhelnek, mivel a régión folytatott tevékenységekből származnak, nem számíthatók be az adóintézkedéssel érintett adóalapba.

(160)

A Bizottság megjegyzi, hogy Portugália a 2015. évi ellenőrzés során egyértelműen állította, a hivatalos vizsgálat keretében pedig megerősítettet, hogy a kedvezményezetteknek nem feltétlenül kell a régióban tevékenykedniük, és akár a régión kívül folytatott tevékenységek is részesülhetnek támogatásban a program keretében (lásd e határozat (20) és (21) preambulumbekezdését).

(161)

A Bizottság megítélése szerint a nyereség forrásának Portugália által elítélt, úgynevezett földrajzi korlátozása mindössze a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban foglalt alapelvek megnyilvánulása a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatban, és a ZFM-program végrehajtása a nyereség forrása tekintetében nincs összhangban az említett iránymutatás működési támogatásra vonatkozó rendelkezéseivel.

(162)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság nem vonta kétségbe, hogy a program összhangban lenne a nemzetközi adójogi normákkal és az adójogi előírásokkal. Az állami támogatás ellenőrzése céljából nem az OECD saját adóügyi célkitűzéseket szolgáló adóegyezményei alapján, hanem a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás működési támogatásra vonatkozó elveivel összefüggésben kell vizsgálni, hogy a kedvezményezettek ténylegesen és fizikailag folytatják-e a tevékenységet, amint arra e határozat (156) és (157) preambulumbekezdése is emlékeztet.

(163)

A Bizottság ehhez hasonlóan arra is rámutat, hogy a ZFM-ben termelt bevételre vonatkozó, adózási célú külön számvitellel kapcsolatos – e határozat (21) preambulumbekezdésében ismertetett – jogi előírás önmagában nem elegendő a Bizottság azzal kapcsolatos kételyeinek eloszlatására, hogy a ZFM-program esetében megfelelő az adóalap, mivel a ZFM-ben ezen előírásnak megfelelően termelt bevételt nem, a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás működési támogatásra vonatkozó elveivel összefüggésben határozzák meg.

(164)

Éppen ellenkezőleg, a számvitel elkülönítése csupán azt bizonyítja, hogy az alacsonyabb adókulcsot alkalmazták az egyrészt a támogatás kedvezményezettjei, másrészt a ZFM-ben adóügyi illetőséggel rendelkező jogalanyok, illetve a Portugália területén kívül illetőséggel rendelkező jogalanyok közötti ügyletekből származó eredményekre. Azonban a számvitel ilyen elkülönítése alapján semmilyen következtetés nem vonható le azzal kapcsolatosan, hogy ezek az ügyletek a támogatás kedvezményezettjei által tényleges és fizikailag Madeirán belül vagy kívül folytatott tevékenységekből fakadtak-e.

(165)

Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy az adóalapra és nyereség forrására vonatkozó részletes adóellenőrzéseket a portugál hatóságok e határozat (158) preambulumbekezdésében említett megközelítésére tekintettel végezték el, és nem vették figyelembe az elszámolható nyereség és a ZFM-ben felmerült többletköltségek közötti kapcsolatot, amint arra a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás, majd a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozat is utalt.

(166)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a Portugália által az adózási szabályokkal, jogi előírásokkal és adóellenőrzésekkel való összhangot illetően felhozott érvek a ZFM-program végrehajtásának a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás, valamint a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozat alapján történő értékelése szempontjából nem lényegesek.

(167)

A fentiekre tekintettel a Bizottság kijelenti, hogy a ZFM-ben adókedvezmény tárgyát képező nyereség forrásával kapcsolatos kételyei továbbra is fennállnak, és megállapítja, hogy a ZFM-program végrehajtása e kritérium tekintetében a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatba ütközik.

Munkahelyteremtés és -megőrzés a régióban

(168)

Amint arra e határozat (151) preambulumbekezdése is emlékeztet, a ZFM-ben bejegyzett kedvezményezettek által a jóváhagyott regionális működési támogatási program keretében megszerezhető támogatás maximális összegét az adóalapnak a kedvezményezettek által az egyes adóévekben fenntartott munkahelyek számán alapuló felső korlátai alapján számították ki.

(169)

A Bizottság rámutat arra, hogy a munkahelyteremtési és -megőrzési követelmény a programban való részvétel egyik feltétele volt, és beépült a Portugália által bejelentett (181) és a 2007. és 2013. évi bizottsági határozattal jóváhagyott ZFM-program keretében nyújtott támogatási összeg számításának módszerébe.

(170)

Ezenkívül a Bizottság a 2007. évi határozatában úgy ítélte meg, hogy a ZFM-program keretében történő munkahelyteremtés hozzájárul a regionális fejlődéshez (182).

(171)

A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy a munkahelyteremtés és -megőrzés a jóváhagyott regionális ZFM-program szerves részét képezte. Következésképpen a munkahelyek száma a támogatási összeg egyik paramétere és a program regionális fejlődéshez való hozzájárulásának mérőszáma, megállapítása tehát mindkét célból az állami támogatásokkal kapcsolatos határozathozatali gyakorlatban alkalmazott objektív, igazolt módszeren kell alapulnia.

(172)

Portugália elutasítja a munkahelyek teljes munkaidős egyenértékben vagy éves munkaegységben történő, megszorító meghatározását, amelyet a Bizottság a támogatási összegek kiszámításához alkalmazott. Ezzel szemben Portugália előadta, hogy a munkahely fogalmának általa alkalmazott meghatározása összhangban van a nemzeti és nemzetközi munkajogi szabályokkal, a kedvezményezetteknél pedig számos ellenőrzést végeztek, amelyek eredményeit a Bizottság megkapta, ezért a program végrehajtása összhangban van a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozattal.

(173)

Portugália érvelésével (183) ellentétben a Bizottság úgy véli, hogy helyénvaló a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 58. pontjában – és különösen a hozzá kapcsolódó 52. lábjegyzetben – meghatározott módszert alkalmazni a létrehozott és megőrzött munkahelyek számának kiszámításához, tehát „[a]z alkalmazottak száma az éves munkaegységek (ÉME) száma, azaz az egy év alatt teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek száma, a részidős és idénymunka az ÉME törtrésze”, még ha ez a fogalommeghatározás a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás regionális beruházási támogatásról szóló szakaszában is szerepel. Ezt a módszert a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló bizottsági ajánlás (184) 5. cikke is említi, amely az uniós jogszabályok, különösen az uniós állami támogatási szabályok tekintetében általánosan alkalmazandó, mivel ezeket az ajánlások a 2008. évi általános csoportmentességi rendeletnek és a 2014. évi általános csoportmentességi rendeletnek is következetesen az I. mellékletét képezték.

(174)

Portugália érvelésével ellentétben a munkahelyek ily módon teljes munkaidős egyenértékben és éves munkaegységben történő meghatározása a legjobb módja mindenfajta munkaviszony és munkaszerződés (állandó és ideiglenes foglalkoztatás, több munkaszerződés alapján, különböző vállalatoknál foglalkoztatott alkalmazottak és testületi tagok, távmunkát végző munkavállalók) megkülönböztetés nélküli figyelembevételének, mivel a munkavállaló által ténylegesen a ZFM-ben működő vállalatnál töltött idő tárgyilagos és ellenőrizhető módon számítható ki. A Bizottság továbbra is semleges a munkaviszony nemzeti jog szerinti jellegét illetően, feltéve, hogy a munkahelyek számának állami támogatás szempontjából történő kiszámítása tárgyilagos.

(175)

Mindenesetre a Bizottság hozzáteszi, hogy a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 52. lábjegyzetében szereplő meghatározástól függetlenül Portugália nem határozta meg a munkahelyeket oly módon, hogy azzal ténylegesen számításba vette volna a Madeirán létrehozott és megőrzött munkahelyeket. Az e határozat (28) preambulumbekezdésében foglaltak szerint Portugália a ZFM-program keretében érvényes munkahelyként fogadott el bármilyen, a kedvezményezettek által az éves adóbevallásukban feltüntetett munkaviszonyt, függetlenül annak jogi természetéről, valamint az éves szinten ténylegesen ledolgozott órák, napok és hónapok számától. Ennek kapcsán nem ellenőrizte, hogy a munkavállaló tényleges mennyi időt töltött az egyes kedvezményezetteknél, és teljes munkaidős egyenértékre sem számította át ezt az időt.

(176)

A 2015. évi ellenőrzés eredményére és a Portugália által a hivatalos vizsgálat során nyújtott tájékoztatásra tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a portugál hatóságoknak éppen azért nem állt módjában a kedvezményezettek bevallásai alapján ellenőrizni a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatban kért módon bevallott munkahelyek valódiságát és állandóságát, mert nem állt rendelkezésre olyan közös, tárgyilagos számítási módszer, amely mindenfajta munkaviszonyra alkalmazható lett volna.

(177)

Végezetül a rámutat arra, hogy Portugália nem győződött meg arról, hogy a ZFM-program alkalmazása céljából nyilvántartásba vett összes munkahelyet olyan munkavállalók töltötték be, akik ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységekben működnek közre. A portugál hatóságok jelezték, hogy bizonyos esetekben az alkalmazotti létszám éves bevallásban való feltüntetésének elmulasztása nem érintette a fizetendő adó és az adókedvezmény megállapítását, a 2015. évi ellenőrzés során felmerült más esetekben pedig bizonyíthatóan a ZFM-en, Madeirán, sőt, az Unión kívül voltak munkahelyek. A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy Portugália a Bizottság többszöri kérése (185) ellenére sem adott tájékoztatást az összes ZFM-kedvezményezett alkalmazottainak tényleges tevékenységi helyéről.

(178)

A Bizottság elismeri, hogy Portugália dokumentumokat nyújtott be annak alátámasztására, hogy számos ellenőrzést végeztek a ZFM-program kedvezményezettjeinél. Portugália érvelésével ellentétben viszont a Bizottság soha nem kérdőjelezte meg a portugál hatóságok által végzett adóellenőrzések általában vett eredményességét. Mindössze az egyes ZFM-kedvezményezetteknél fennálló munkahelyek számának pontos kiszámításával, valamint a létrehozott munkahelyek és a ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységek közötti kapcsolat értékelésével összefüggésben vonta kétségbe azok eredményességét. A Bizottsággal megosztott dokumentumok megerősítik, hogy valóban végeztek adózási célú ellenőrzéseket. Az összegyűjtött adatok azonban az állami támogatás szempontjából nem lényegesek, mivel az ellenőrzések nem tértek ki a jelenlegi ügy tárgyát képező két problémára, vagyis az egyes ZFM-kedvezményezetteknél fennálló munkahelyek számának pontos kiszámítására, valamint az adott kedvezményezettek által létrehozott munkahelyek és ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységek közötti kapcsolatra.

(179)

A fentiekre tekintettel a Bizottság kijelenti, hogy a ZFM munkahelyteremtési és -megőrzési kritériumával kapcsolatos kételyei továbbra is fennállnak, és megállapítja, hogy a ZFM-program végrehajtása e kritérium tekintetében a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatba ütközik.

Következtetés

(180)

A Bizottság tehát a Portugália által végrehajtott ZFM-program a III. programcsomagot engedélyező 2007. és a 2013. évi bizottsági határozatba ütközik, ezért jogellenes.

6.2.2.   A ZFM-program összeegyeztethetősége a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatással

(181)

Portugália előadta, hogy soha nem fogadta el a 2007. és a 2013. évi határozatban foglalt feltételek bizottsági értelmezését a nyereség forrására és a munkahelyteremtésre vonatkozóan. Portugália megítélése szerint továbbá ezek a feltételek nem kötelező erejűek, mivel az említett határozatokat a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás alapján fogadták el, amelyet Portugália szintén nem tekint kötelező erejűnek (186).

(182)

Portugália szintén előadta, hogy a munkahelyteremtésnek a 2007. évi bizottsági határozatban foglaltak szerint teljes munkaidős egyenérték és éves munkaegység tekintetében történő meghatározása nem szerepel a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás működési támogatásról szóló szakaszában, amit a Bizottság sem tagad (187). Ezért a portugál hatóságok álláspontja szerint a ZFM-programot kizárólag a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 76–83 pontja alapján kellene vizsgálni.

(183)

A Bizottság rámutat arra, hogy Portugália 2006. május 10-i levelében elfogadta a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatást és az azt követő megfelelő intézkedéseket (188), következésképpen mindegyik regionális támogatási programnak meg kell felelnie a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban előírt szabályoknak (189).

(184)

A regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 76–80. pontja a következő feltételekkel engedélyezte a működési támogatást a legkülső régiókban: i. a vállalatoknál a gazdasági tevékenységük folytatása során az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében (jelenleg az EUMSZ 349. cikke) rögzített tényezőkből adódóan felmerülő többletköltségek ellentételezése volt a célja; ii. a regionális fejlődéshez való hozzájárulás szempontjából indokolt volt; valamint iii. az általa enyhíteni kívánt hátrányokkal arányos volt.

(185)

Amennyiben tehát a ZFM-program olyan vállalatokat részesített támogatásban, amelyek nem folytatták ténylegesen és fizikailag Madeirán a tevékenységeiket, ezáltal pedig nem merültek fel náluk a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban említett többletköltségek, akkor a program végrehajtása nem volt összhangban az e határozat (184) preambulumbekezdésében említett követelményekkel.

(186)

Ezenfelül a Portugália által végrehajtott ZFM-program akkor sem felelne meg a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban a működési támogatásra vonatkozóan meghatározott feltételeknek, ha a Bizottság eltekintene munkahelyteremtési és -megőrzési feltételnek a munkahelyteremtés regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás beruházási támogatásról szóló szakaszában vagy a Bizottság állami támogatási ügyekben követett gyakorlatában meghatározott fogalmára figyelemmel történő vizsgálatától, mivel nincs kapcsolat a nyereség forrása és a tényleges többletköltségek között.

Következtetés

(187)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a Portugália által végrehajtott ZFM-program a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás rendelkezéseibe ütközik, ezért jogellenes támogatásnak minősül, amely nem tekinthető összeegyeztethetőnek a belső piaccal.

6.2.3.   A támogatási program összeegyeztethetősége közvetlenül EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján

(188)

Portugália előadta, hogy a Bizottságnak „a legkülső régiókra vonatkozó uniós gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politikákkal összhangban” kellene vizsgálnia a ZFM-program hatását, és figyelembe kellene vennie, hogy ez a program „a leghatékonyabb gazdaságpolitikai eszköz Madeira kohéziójának, gazdasági növekedésének és gazdasági fenntarthatóságának előmozdítására” (190).

(189)

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők azok a támogatások, amelyek célja az EUMSZ 349. cikkében meghatározott régiók gazdasági fejlesztése strukturális, gazdasági és szociális helyzetük figyelembevételével.

(190)

A Bizottság a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban meghatározta azokat a feltételeket, amelyek mellett a regionális támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, és meghatározta az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő térségek azonosítására vonatkozó kritériumokat. Az ítélkezési gyakorlat szerint (191) a Bizottság a magatartási szabályok elfogadásával és közzétételével, miáltal kijelenti, hogy onnantól alkalmazni fogja e szabályokat az általuk érintett ügyekre, korlátozza magát a mérlegelési jogköre gyakorlásában, és elvileg nem térhet el e szabályoktól anélkül, hogy az általános jogelvek – mint az egyenlő bánásmód, a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvének – megsértése címén felelősségre vonható legyen. Ezért a Bizottság köteles a jelenlegi ügyet a vonatkozó iránymutatás, tehát a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás alapján vizsgálni, amennyiben a portugál hatóságok nem bizonyítják, hogy a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban foglaltaktól eltérő, rendkívüli körülmények között a Bizottság közvetlenül a Szerződés alapján kell vizsgálnia a ZFM-programot. Mindazonáltal a jelenlegi ügyben a portugál hatóságok nem hivatkoztak ilyen rendkívüli körülményekre, így nem is bizonyíthatták azok fennállását. Noha a Portugália által végrehajtott ZFM-program összeegyeztethetőségének értékelését ezért a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás alapján kell elvégezni, a Bizottság az alábbi preambulumbekezdésekben ennek ellenére a teljesség kedvéért megvizsgálja, hogy a Portugália által végrehajtott ZFM-program összeegyeztethetőnek tekinthető-e közvetlenül az EUMSZ alapján.

Közérdekű célhoz való hozzájárulás

(191)

Portugália előadta, hogy a ZFM-program hozzájárul az EUMSZ-ben legkülső régióként elismert Madeira gazdasági fejlődéséhez. A portugál hatóságok információkkal szolgáltak a program makrogazdasági szinten gyakorolt hatásáról.

(192)

A portugál hatóságok különösen ahhoz az álláspontjukhoz ragaszkodnak, hogy a ZFM-program jelentősen hozzájárul Madeira költségvetési konszolidációjához. A Madeirai Regionális Adóhatóság szerint a ZFM-vállalatok Madeira regionális költségvetéséhez való hozzájárulása átlagosan [10–20] % körül alakult 2012 és 2018 között (192).

(193)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy az eljárás megindításáról szóló határozat 33. pontjában megfogalmazott előzetes álláspontjával ellentétben a ZFM-program hozzájárulhat Madeira legkülső régió fejlődéséhez, tehát közérdekű célhoz.

Megfelelőség és arányosság

(194)

A működési támogatás célja, hogy valamely vállalkozás mentesüljön azon költségek alól, amelyeket napi szintű ügyvitele keretében vagy rendes tevékenységei végzése során viselnie kellene (193).

(195)

Ezért az ilyen jellegű támogatás rendkívüli esetben nyújtható az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja (jelenleg az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja) szerinti eltérés alapján jogosult legkülső régiókban, feltéve, hogy azoknak a többletköltségeknek az ellentételezésére irányul, amelyek a gazdasági tevékenység során az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében (jelenleg az EUMSZ 349. cikke) rögzített tényezőkből adódnak (194).

(196)

A Bizottság megjegyzi, hogy a végrehajtott program keretében támogatásban részesült vállalatok mentesültek a rendes adóterhek alól, noha bizonyos vállalatok olyan tevékenységeket folytattak, amelyek tekintetében nem merültek fel a régió strukturális hátrányaiból adódó többletköltségeik, amint az e határozat 6.2.1. és 6.2.2. szakaszában megállapítást nyert.

(197)

Ezzel összefüggésben, mivel a ZFM-programot nem azoknak a strukturális nehézségeknek a kezelése érdekében hajtották végre, amelyekkel a vállalatok ténylegesen szembesülhetnek a Madeirán folytatott tevékenységük során, így sem megfelelőnek, sem arányosnak nem tekinthető a legkülső régiók (az EUMSZ 349. cikk) gazdasági fejlődésének a strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetükre való tekintettel történő előmozdítását célzó regionális működési támogatás elvei és feltételei alapján.

Következtetés

(198)

Mindezekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a Portugália által végrehajtott ZFM-program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjába ütközik, ezért jogellenes támogatásnak minősül, amely nem tekinthető összeegyeztethetőnek a belső piaccal.

6.2.4.   A támogatás összeegyeztethetősége a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet

(199)

Portugália megítélése szerint a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet nem alkalmazható visszamenőleges hatállyal a ZFM-program keretében nyújtott egyedi támogatásokra az összeegyeztethetővé nyilvánításuk céljából (195). Portugália továbbá úgy véli, hogy a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet rugalmas értelmezése esetén nem kellene a ZFM-kedvezményezetteket arra kötelezni, hogy Madeirán folytassák gazdasági tevékenységüket. Az egyedi támogatások a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatásban foglalt regionális működési támogatási feltételek alapján vizsgálandók, és a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozat tárgyát is képezik.

(200)

mivel Portugália a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozat megsértésével hajtotta végre a programot, amely a regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás alapján nem tekinthető összeegyeztethetőnek a belső piaccal, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a program keretében nyújtott egyedi támogatások ennek ellenére összeegyeztethetőnek (196) tekinthetők-e a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet alapján, amely a megfelelő feltételek teljesülése esetén (197) visszamenőlegesen alkalmazható egyedi támogatásokra.

(201)

A 2014. évi általános csoportmentességi rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerint „[a] legkülső régiókban a működési támogatási programok a Szerződés 349. cikkében említett egy vagy több állandó hátrány közvetlen következményeként az ilyen régiókban felmerülő kiegészítő működési költségeket ellentételezik, amennyiben a kedvezményezett valamely legkülső régióban folytatja gazdasági tevékenységét, feltéve, hogy az egy kedvezményezettnek az e rendelet szerint végrehajtott valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladja meg a következő százalékok valamelyikét: a) a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték 35 %-a; b) a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerülő éves munkaerőköltségek 40 %-a; c) a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom 30 %-a”. Az e bekezdésben foglaltak szerint a valamely vállalatnak nyújtott működési támogatás e kivételes engedélyezése azzal indokolható, hogy ellentételezi a legkülső régióban folytatott tevékenységéből adódó többletköltségeket.

(202)

Madeira autonóm régió az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régió. Ezért a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet 15. cikkének (4) bekezdése szerint jogosult regionális támogatásra az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt eltérés alapján, a következő feltételekkel: i. a kedvezményezetteknek a legkülső régióban kell folytatniuk a tevékenységüket, valamint ii. a támogatás éves összege nem haladhatja meg a kedvezményezett által a régióban előállított éves bruttó hozzáadott érték, a kedvezményezettnél felmerülő éves munkaerőköltségek vagy a kedvezményezett által termelt éves árbevétel százalékban kifejezett felső határát.

(203)

A Bizottság kiemeli, hogy a végrehajtott intézkedés adókedvezményekből áll, amelyek hatására csökkennek a vállalatok által az üzleti tevékenységeik folytatása során viselendő költségek. A program tehát működési támogatásnak minősül, amelyben a vállalatok a ZFM-ben részesülhetnek.

(204)

A Portugália által a 2015. évi ellenőrzés során nyújtott tájékoztatás alapján a Portugália által végrehajtott ZFM-program kedvezményezettjei nem feltétlenül Madeirán folytatják tényleges tevékenységüket. Ezenkívül az ezzel járó támogatási összegek nem kapcsolódnak szükségszerűen Madeirán létrehozott bruttó hozzáadott értékhez, felmerült munkaerőköltségekhez vagy termelt árbevételhez.

Következtetés

(205)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a Portugália által végrehajtott ZFM-program keretében nyújtott egyedi támogatások a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet rendelkezéseibe ütköznek.

Következtetés

(206)

Mindezekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Portugália által végrehajtott ZFM-program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen jogellenes támogatásnak minősül.

(207)

A Portugália által javasolt (198), az (EU) 2015/1589 rendelet 9. cikkének (4) bekezdése értelmében vett, feltételt megállapító határozat elfogadása ezért nem kínál megfelelő megoldást az e határozat 6.2. szakaszában felhozott problémákra.

7.   VISSZAFIZETTETÉS, JOGBIZTONSÁG ÉS BIZALOMVÉDELEM

7.1.   Visszafizettetés

(208)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érintett tagállamnak meg kell-e szüntetnie vagy módosítania kell-e azt a támogatást, amely a Bizottság álláspontja szerint nem egyeztethető össze a belső piaccal (199). Az uniós bíróságok állandó ítélkezési gyakorlata azt is következetesen mutatja, hogy a Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatások esetében a támogatás megszüntetése vonatkozásában a tagállamra kirótt kötelezettség célja a korábbi helyzet visszaállítása (200).

(209)

Az uniós bíróságok e tekintetben kimondták, hogy ez a célkitűzés akkor valósul meg, ha a kedvezményezett visszafizette a jogellenes támogatásként kapott összegeket, elveszítve így azt az előnyt, amelyet versenytársaival szemben élvezett a belső piacon, és visszaállt a támogatás juttatása előtti állapot (201).

(210)

Ezen ítélkezési gyakorlattal összhangban az (EU) 2015/1589 rendelet 16. cikke (1) bekezdése kimondja, hogy „[a]mennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére”.

(211)

Így, tekintettel arra, hogy a szóban forgó intézkedést az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével hajtották végre, és jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatásnak kell tekinteni, ezért vissza kell fizettetni, hogy visszaálljon a belső piacon a támogatásnyújtás előtt fennálló helyzet. A visszafizettetés a támogatás kedvezményezett rendelkezésére bocsátásának napjától a tényleges visszatérítésig tartó időszakot öleli fel. A visszafizettetendő összeg tartalmazza a tényleges visszafizetés időpontjáig esedékes kamatokat is.

–A támogatás visszafizetésére kötelezett kedvezményezettek meghatározása

(212)

A jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást azon vállalkozásokkal kell visszafizettetni, amelyeknek abból tényleges előnyük származott. Ugyanakkor, ha a Bizottságnak nem áll módjában a határozatban meghatározni minden olyan vállalkozást, amely jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatást kapott, ezt a visszafizettetési eljárás végrehajtásának kezdetén az érintett tagállamnak kell megtennie, amelynek meg kell vizsgálnia valamennyi érintett vállalkozás egyedi helyzetét.

(213)

A jelenlegi ügyben a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatás lehetséges kedvezményezettjei a 2007. január 1. és 2014. december 31. között a ZFM-ben bejegyzett természetes és jogi személyek. A portugál hatóságoknak a visszafizetésre kötelezett kedvezményezettek kezdeti köréből ki kell zárnia azokat a természetes és jogi személyeket, akinél bizonyíthatók a következők: i. eleget tettek a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozattal jóváhagyott ZFM-programban való részvételhez teljesítendő feltételeknek, tehát eredményük ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységhez és a régióban ténylegesen létrehozott és megőrzött munkahelyekhez kapcsolódott, vagy ii. az egyes kedvezményezettek által a program keretében kapott összes előny nem haladja meg az 1998/2006/EK rendeletben (202) vagy az 1407/2013/EU rendeletben (203) meghatározott küszöbértékeket, feltéve, hogy ezek az előnyök egyúttal az említett rendeletekben foglalt többi feltételnek is megfelelnek; vagy iii. az adott kedvezményezett által kapott egyedi támogatás megfelel valamely, az (EU) 2015/1588 tanácsi rendelet (204) 1. cikke szerint elfogadott rendeletben, például a 2014. évi általános csoportmentességi rendeletben rögzített feltételeknek.

(214)

A fennmaradó, a ZFM-program keretében támogatásban részesült természetes és jogi személyek a jogellenesen nyújtott állami támogatás kedvezményezettjei, akikkel a portugál hatóságoknak vissza kell fizettetniük az előny formájában kapott támogatást.

–A támogatás összegének megállapítása

(215)

A Bizottság jogilag nincs arra kötelezve, hogy a visszatérítendő támogatás pontos összegét megállapítsa, különösen, ha a szükséges adatok nem állnak ehhez rendelkezésére. Ehelyett elegendő, ha a Bizottság határozata tartalmazza azokat az információkat, amelyek segítségével a tagállam túlzott nehézségek nélkül megállapíthatja a visszatérítendő összeget.

(216)

A Bizottság megítélése szerint Portugáliának a következő módszert kell alkalmaznia az egyes kedvezményezettek által visszafizetendő összeegyeztethetetlen támogatás összegének megállapításához:

a)

a régióban létrehozott és megtartott munkahelyek számának éves munkaegységben történő meghatározása kedvezményezettenként, éves bontásban;

b)

a ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységhez kapcsolódó eredményre vonatkozó adóalap megállapítása éves bontásban;

c)

a ZFM adókulcsának alkalmazása erre az adóalapra, figyelembe véve a létrehozott munkahelyek a) pont szerint meghatározott számát, az e határozat (12) és (16) preambulumbekezdésében ismertetett számítási táblázatok alapján;

d)

a támogatás összegének meghatározása a Madeirán folytatott tevékenységhez ténylegesen kapcsolódó, c) pont szerint kiszámított összegnek az egyes kedvezményezettek által évente ténylegesen kapott összegből való levonásával.

(217)

Minden olyan esetben, amikor visszafizetés szükséges, a visszafizetési kötelezettség a kedvezményezettek előnyben részesítésének napjától, tehát a kedvezményezetteknek az említett programban való részvétel jogát biztosító jogi aktus időpontjától hatályos, nem érintve a támogatás visszafizettetésére vonatkozóan az (EU) 2015/1589 rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében előírt jogvesztő határidőt.

(218)

A visszafizettetendő összeget a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátásának időpontjától a tényleges visszafizettetés időpontjáig tartó időszakra vonatkozóan kamat terheli. A kamatokat a 794/2004/EK bizottsági rendelet V. fejezetével összhangban kamatos kamattal kell kiszámítani (205).

(219)

A hivatalos vizsgálati eljárás során Portugáliának nehézséget okozott megbízható információkat szolgáltatni a kedvezményezettek azonosításához és annak megállapításához, hogy a kedvezményezettek részesültek-e támogatásban a program keretében, és ha igen, milyen összegben. Nem zárható ki, hogy Portugáliának ismét több időre lesz szüksége a kedvezményezettek végleges jegyzékének összeállításához és az általuk visszafizetendő támogatási összegnek az e határozat (216) preambulumbekezdése szerinti módszerrel történő megállapításához. A jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások egyes kedvezményezettekkel való visszafizettetésének ütemezését illetően a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről szóló bizottsági közleménnyel (206) összhangban négy hónap áll a portugál hatóságok rendelkezésére a kedvezményezettek végleges jegyzékének és a visszafizettetési eljárás végrehajtási tervének benyújtására és nyolc hónap a visszafizettetés tényleges végrehajtására.

7.2.   Jogbiztonság és bizalomvédelem

(220)

Portugália megítélése szerint a ZFM-program keretében támogatásban részesült vállalatok jogosulttá váltak a jogbiztonságra és arra a jogos elvárásra, hogy ne szülessen velük szemben visszafizettetési határozat (207).

(221)

Néhány érdekelt fél hasonló érveket hozott fel (208).

(222)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a bizalomvédelem elve az uniós jog egyik általános elve. Az elv fokozatosan épül be az uniós jogrendre az ítélkezési gyakorlat útján, amely szerint az egyének védelme szempontjából „magasabb szintű jogi norma” (209), „a Közösség alapelvei közé tartozik” (210) és „általános elv” (211). Úgy tekinthető, hogy a jogbiztonság elvéből fakad, amely megköveteli, hogy az uniós jogszabályok legyenek szilárdak, alkalmazásuk pedig legyen előre látható a hatályuk alá tartozó személyek számára azáltal, hogy a szabályok változása esetén igyekeznek biztosítani a különösen egy vagy több természetes vagy jogi személy által jogszerűen vállalt helyzetek védelmét (212). Az e határozat (12)–(17) preambulumbekezdésében leírtak szerint a 2007. és a 2013. évi bizottsági határozat egyértelműen rögzítette azokat a követelményeket, amelyek teljesülése esetén a ZFM-program összeegyeztethetőnek tekinthető a belső piaccal, e követelmények végrehajtása pedig nyilvánvalóan előre látható volt. Következésképpen a jelenlegi ügyben hozott visszafizettetési határozat maradéktalanul tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.

(223)

Az állandó uniós ítélkezési gyakorlat szerint a bizalomvédelem elvére való hivatkozás joga feltételezi, hogy az uniós intézmény feljogosított és megbízható forrásból származó pontos, feltétlen és egybehangzó tájékoztatást nyújtott az érintett személy számára (213). Mindazonáltal az érintett személy nem hivatkozhat ennek az elvnek a megsértésére anélkül, hogy megjelölné a közigazgatási szerv által neki tett pontos ígéreteket (214).

(224)

Következésképpen a támogatás jogszerűségével kapcsolatosan csak akkor lehetnek jogos elvárások, ha a támogatást az EUMSZ 108. cikkében előírt eljárás betartásával nyújtották, mivel egy kellő gondossággal eljáró üzletember általában meg tudja állapítani, hogy betartották-e az említett eljárást (215).

(225)

E határozatból kitűnik, hogy a Bizottság nem vonja kétségbe az általa a 2007. és a 2013. évi határozattal jóváhagyott támogatási program meglétét és összeegyeztethetőségét. E határozat annyiban érinti a ZFM-program végrehajtását, amennyiben az nem felelt meg az említett határozatok feltételeinek (tehát amennyiben bizonyos esetekben engedélyezte a ZFM-ben bejegyzett vállalatok számára, hogy támogatásban részesüljenek a nem ténylegesen és fizikailag Madeirán folytatott tevékenységeikből származó nyereségre vonatkozó kedvezményes adókulcs formájában, amelyet a ZFM-ben létrehozott vagy megőrzött, ellenőrizhetetlen számú munkahely alapján számítottak ki). Abból, hogy a Bizottság a 2007. és a 2013. évi határozatával jóváhagyta a ZFM-programot, nem vonható le az a következtetés, hogy a Bizottság pontos, feltétel nélküli és következetes biztosítékokat vállalt volna arra, hogy a III. programcsomagot abban az esetben is összeegyeztethető támogatásnak tekinti, ha a jóváhagyás feltételei nem teljesülnek.

(226)

A Bizottság továbbá emlékeztet arra, hogy kifejezett rendelkezés bevezetését kérte a Portugália által 2006. június 28-án bejelentett törvénytervezetbe arra vonatkozóan, hogy az adókedvezmények a Madeirán folytatott tevékenységekből származó nyereségre korlátozódnak (216). Portugália elzárkózott ettől, mivel megítélése szerint nem volt szükség ilyen rendelkezésre, hiszen ez a tény a ZFM jogalapjából fakad (217).

(227)

A fentiekre tekintettel Portugália és a ZFM-program kedvezményezettjei nem állíthatják jogosan, hogy a Portugália által végrehajtott ZFM-program belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatássá nyilvánítása sérti a bizalomvédelem vagy a jogbiztonság elvét, ami kizárná az összeegyeztethetetlen támogatás visszafizettetését.

8.   KÖVETKEZTETÉS

(228)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Portugália jogellenesen, az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével hajtotta végre a ZFM-programot, az e program keretében az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás pedig összeegyeztethetetlen a belső piaccal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A „Zona Franca da Madeira (ZFM) – III. programcsomag” támogatási programot Portugália jogellenesen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével léptette hatályba, és összeegyeztethetetlen a belső piaccal, amennyiben Portugália a C(2007) 3037 végleges és a C(2013) 4043 final bizottsági határozatba ütköző módon hajtotta végre.

2. cikk

Az 1. cikkben említett program keretében nyújtott egyedi támogatás nem valósít meg támogatást, amennyiben odaítélésének időpontjában megfelel az (EU) 2015/1588 rendelet 2. cikkével összhangban elfogadott és a támogatás odaítélésekor alkalmazandó rendeletben meghatározott feltételeknek.

3. cikk

Az 1. cikkben említett program keretében nyújtott egyedi támogatás, amennyiben odaítélése időpontjában megfelel az 1. cikkben említett határozatokban vagy az (EU) 2015/1588 rendelet 1. cikkével összhangban elfogadott rendeletben meghatározott feltételeknek, az ilyen jellegű támogatásra alkalmazott maximális támogatási intenzitás erejéig összeegyeztethető a belső piaccal.

4. cikk

(1)   Portugália visszafizetteti a kedvezményezettekkel az 1. cikkben említett támogatási program keretében nyújtott, a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokat.

(2)   A visszafizetendő összegeknek tartalmazniuk kell azt a kamatot, amely az összegeknek a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátásától a tényleges visszafizetésig terjedő időszak után jár.

(3)   A kamatokat a 794/2004/EK rendelet V. fejezetével összhangban kamatos kamattal kell kiszámítani.

(4)   Portugália az 1. cikk szerinti terjedelemben megszünteti az összeegyeztethetetlen támogatási programot, és az e határozatról történő értesítés időpontjától kezdődő hatállyal leállítja a támogatás valamennyi függőben lévő kifizetését.

5. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett támogatási program alapján nyújtott támogatásokat haladéktalanul és ténylegesen vissza kell fizettetni.

(2)   Portugália gondoskodik arról, hogy e határozatot a róla szóló értesítéstől számított nyolc hónapon belül végrehajtsák.

6. cikk

(1)   Portugália az e határozatról szóló értesítéstől számított négy hónapon belül benyújtja a következő információkat:

a)

az 1. cikkben említett támogatási program keretében támogatásban részesült kedvezményezettek jegyzéke, valamint az egyes kedvezményezettek által a program keretében kapott teljes összeg;

b)

az egyes kedvezményezettek által visszafizetendő teljes összeg (tőkeösszeg és a kamatok);

c)

az e határozat teljesítése érdekében végrehajtani tervezett intézkedések részletes leírása.

(2)   Portugália mindaddig folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtása érdekében hozott nemzeti intézkedések előrehaladásáról, amíg az 1. cikk szerinti támogatási program keretében nyújtott támogatás teljes visszafizettetése meg nem történt. A Bizottság kérésére haladéktalanul tájékoztatást nyújt a határozat végrehajtása érdekében már meghozott, illetve meghozni tervezett intézkedésekről.

Portugália emellett részletes adatokat szolgáltat a kedvezményezettek által már visszafizetett támogatási összegekről és kamatokról.

7. cikk

Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.

A Bizottság közzéteheti a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatás kedvezményezettjeinek kilétét, valamint az e határozat alkalmazásában visszafizetett támogatás és kamatok összegét, az (EU) 2015/1589 rendelet 30. cikkének sérelme nélkül.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 4-én.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja


(1)  HL C 101., 2019.3.15., 7. o.

(2)  Az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „[a] Bizottság a tagállamokkal együttműködve folyamatosan vizsgálja a tagállamokban létező támogatási programokat”. Lásd még az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.) 21. cikkének (1 bekezdését). Ennek érdekében a Bizottság programokból vett minta alapján rendszeresen megvizsgálja, hogy a tagállamok helyesen alkalmazzák-e az állami támogatási szabályokat, egyrészt a nemzeti jogszabályok megfelelősége, másrészt az egyedi támogatások odaítélésének szabályszerűsége szempontjából, ez utóbbi esetben kedvezményezettekből álló minta alapján. A 2015. évi ellenőrzés tárgyát a 2012. és a 2013. év képezte.

(3)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást (HL C 240., 2007.10.12., 1. o.).

(4)  Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást (HL C 220., 2013.8.1., 1. o.).

(5)  Az 1989. július 1-jei 215/89. sz. törvényerejű rendelettel elfogadott, a 2008. június 26-i 108/2008. sz. törvényerejű rendelettel újra kihirdetett és a 2013. december 9-i 83/2013. sz. törvénnyel módosított, adókedvezményekről szóló törvény (Estatuto dos Benefícios Fiscais, a továbbiakban: EBF) 36. szakasza. Lásd még a 2013. augusztus 8-i 55/2013. sz. törvény 2. szakaszával módosított, 1986. június 26-i 165/86. sz. törvényerejű rendeletet, valamint a Regionális Pénzügyi Titkárság (Secretaria Regional do Plano e das Finanças) 2010. augusztus 18-i 46/2010. sz. rendeletét.

(6)  Állami támogatás – Portugália – SA.21259. (2018/C) (korábbi 2018/NN.) számú állami támogatás – Zona Franca da Madeira (ZFM) – III. programcsomag – Felhívás észrevételek benyújtására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése értelmében (HL C 101., 2019.3.15., 7. o.).

(7)  C(2019) 1066 final (nem teendő közzé a Hivatalos Lapban).

(8)  Állami támogatás – Portugália – SA.21259. (2018/C) (korábbi 2018/NN.) számú állami támogatás – Zona Franca da Madeira (ZFM) – III. programcsomag – Állami támogatás – Portugália – SA.21259. (2018/C) (korábbi 2018/NN.) számú állami támogatás – Zona Franca da Madeira (ZFM) – III. programcsomag – Felhívás észrevételek benyújtására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése értelmében (HL C 101., 2019.3.15., 7. o.).

(9)  A ZFM-program a Madeirai Nemzetközi Üzleti Központra, a Nemzetközi Hajólajstromra és az Ipari Szabadkereskedelmi Övezetre terjed ki. A Bizottság először az N 204/86. sz. ügyben 1987. május 27-én hozott SG(87) D/6736 határozatával hagyta jóvá (I. programcsomag), majd 1992-ben az E 13/91. sz. ügyben 1992. január 27-én hozott SG(92) D/1118 határozatával, 1995-ben pedig az E 19/94. sz. ügyben 1995. február 3-án hozott SG(95) D/1287 határozatával meghosszabbította. Utódprogramját (II. programcsomag) a Bizottság az N222/A/2002. sz. ügyben 2002. december 11-én hozott határozatával hagyta jóvá (HL C 65., 2003.3.19., 23. o.). A Bizottság 2007-ben a harmadik utódprogramot (III. programcsomag) is jóváhagyta az N 421/2006. sz. ügyben 2007. június 27-én hozott határozatával (HL C 240., 2007.10.12., 1. o.), amelyet az SA.34160. (2011/N) sz. ügyben 2013. július 2-án hozott határozatával (HL C 220., 2013.8.1., 1. o.) 2013-ban módosított (a III. programcsomag módosítása). A Bizottság 2013-ban az SA.37668. (2013/N) sz. ügyben 2013. november 26-án hozott határozatával (HL C 37., 2014.2.7., 10. o.) 2014. június 30-ig, 2014-ben pedig az SA.38586. (2014/N) sz. ügyben 2014. május 8-án hozott határozatával (HL C 210., 2014.7.4., 27. o.) 2014 végéig meghosszabbította a III. programcsomag időtartamát.

(10)  HL C 54., 2006.3.4., 13. o.

(11)  A 9. lábjegyzetben említett bizottsági határozatokkal jóváhagyott két hosszabbítást követően ezt a lejárati időt 2014. december 31-ig meghosszabbították.

(12)  Távoli fekvés, szigetjelleg, kis méret, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyok, valamint néhány terméktől való gazdasági függés.

(13)  2007-től 2009-ig 3 %, 2010-től 2012-ig 4 %, 2013-tól 2020-ig 5 %.

(14)  A 2007. évi bizottsági határozat 14. pontja.

(15)  A 2007. évi bizottsági határozat 17. pontja. Lásd még az EBF 36. szakaszának (1) és (10) bekezdését, valamint 33. szakaszának (4)–(8) és (11) bekezdését.

(16)  A következő feltételek közül legalább kettő teljesülése esetén: a) a regionális gazdasági szerkezet korszerűsítése termékekkel, gyártással vagy üzleti módszerekkel kapcsolatos technológiai innovációk révén, b) a regionális gazdaság diverzifikációja, különösen magas hozzáadott értékű tevékenységek bevezetése révén, c) magasan képzett munkaerő alkalmazása, d) a környezeti feltételek javítása, valamint e) legalább 15 – minimum öt évig fenntartandó – új munkahely létrehozása (a 2007. évi bizottsági határozat 16. pontja és az EBF 36. szakaszának (5) bekezdése).

(17)  A Bizottság 29/2002/EK rendelete (2001. december 19.) az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 3037/90/EGK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 6., 2002.1.10., 3. o.).

(18)  A 2007. évi bizottsági határozat 25. pontja.

(19)  A 2007. évi bizottsági határozat 29. pontja.

(20)  A 2007. évi bizottsági határozat 26. pontja.

(21)  A 2007. évi bizottsági határozat 32. pontja.

(22)  A 2013. évi bizottsági határozat 12. pontja.

(23)  Lásd a fenti 2. lábjegyzetet.

(24)  Lásd a fenti 14. lábjegyzetet.

(25)  Portugália 2017. szeptember 11-i levele (2017/085166), 20–23. o.

(26)  Portugália 2017. szeptember 11-i levele, 22. o.

(27)  Portugália 2016. március 31-i (2016/031779) levele, 6. o.; valamint 2017. szeptember 11-i levele, 18. o.

(28)  Portugália 2016. március 31-i levele, 6. o.; valamint 2017. szeptember 11-i levele, 23. o.

(29)  Portugália 2017. november 21-i (2017/110431) levele, 7. o.

(30)  Portugália 2017. május 2-i levele (2017/042449), 11. o.; 2017. szeptember 11-i levele, 25. o.; valamint 2017. november 21-i levele, 28–29. o.

(31)  A 2009. február 12-i 7/2009. sz. törvény.

(32)  Ideértve a kiküldetést (7. és 8. szakasz), a több munkáltatóval kötött szerződést (101. szakasz), a határozott idejű szerződést és a távmunkát (139. szakasz), a határozatlan idejű szerződést (147. szakasz), a részmunkaidős foglalkoztatást (150. szakasz), az időszakos foglalkoztatást (157. szakasz), a kirendelést (161. szakasz), az ideiglenes foglalkoztatást (172. szakasz), a munkaerő-kölcsönzést (288. szakasz), az alkalmi megbízást (289. szakasz) stb. Lásd: Portugália 2017. május 2-i levele, 7. o.

(33)  A regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 58. pontja és 52. lábjegyzete alapján, tehát: „[a]z alkalmazottak száma az éves munkaegységek (ÉME) száma, azaz az egy év alatt teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek száma, a részidős és idénymunka az ÉME törtrésze”. Az ÉME fogalma a 800/2008/EK bizottsági rendelet (és a 651/2014/EU bizottsági rendelet) I. mellékletének 5. cikkében „éves munkaerőegység” formában szerepel. Lásd a lenti 39. és az 56. lábjegyzetet.

(34)  A társasági adóról szóló törvény (Código do Imposto sobre o Rendimento das Pessoas Coletivas, a továbbiakban: CIRC) 117. és 127. szakasza szerint a vállalatok a „Modelo 22” űrlapon (D. melléklet, 6. mező: „A ZFM-ben engedélyezett jogalanyok”) évente közlik az általuk létrehozott, illetve megőrzött munkahelyek számát annak megállapítása érdekében, hogy eleget tesznek-e az EBF 36. szakaszában foglalt jogosultsági követelményeknek. A portugál hatóságok szerint ez csak azoknak a forrásadót termelő munkahelyeknek a számszerűsítését teszi lehetővé, amelyeket az adott időszakban hoztak létre és őriztek meg (a Pénzügyminiszter Hivatalának 16566-A/2012. sz. határozata). Lásd: Portugália 2017. november 21-i levele, 3–4. o.

(35)  A „Modelo 10” űrlapon a vállalatok a forrásadó fizetésére kötelezett, portugál adóügyi illetőségű adóalanyok (vállalati alkalmazottak) által szerzett éves adóköteles, adómentes és nem adózó jövedelmet vallják be. A „Modelo 30” űrlap ugyanilyen jellegű adóbevallás a Portugáliában adóügyi illetőséggel nem rendelkező adóalanyok (vállalati alkalmazottak) számára. A portugál hatóságok szerint az ezen adóbevallásban szereplő adatok csak az adóalanyok illetősége szerinti államra vonatkoznak, amely nem feltétlenül egyezik meg azzal az országgal, ahol az őket foglalkoztató vállalat alkalmazottjaként, annak utasítása szerint a tevékenységüket végzik. A 2013. adóévben (a 2013. január 10-i 6/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelettel) hatályba lépett „DMR” ugyanezt a funkciót tölti be, de kizárólag a függő munkavégzésből származó jövedelemre vonatkozik, és havonta nyújtandó be. Emellett a forrásadóra, a szociális ellátórendszerhez, valamint az egészségügyi és a szakszervezeti jogi alrendszerhez való kötelező hozzájárulásokat is tartalmazza (lásd: Portugália 2017. november 21-i levele, 2–3. o.). A portugál adóhatóságok mindezeket a bevallásokat „kiegészítő kötelezettségnek” tekintik, mivel nem tesznek szükségessé adómegállapítást.

(36)  Portugália 2015. október 29-i levele (2015/107167); 2017. május 2-i levele, 8–9. o.; valamint 2017. szeptember 11-i levele 25. o.

(37)  Portugália 2017. november 21-i levele, 2. o.

(38)  Lásd a fenti 35. lábjegyzetet.

(39)  A Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.).

(40)  Portugália 2017. szeptember 11-i levele, 15–16. o.; valamint 2017. november 21-i levele, 5–6. o.

(41)  Portugália 2017. május 2-i levele, 7. o.; 2017. szeptember 11-i levele, 14. és 17. o.; valamint 2017. november 21-i levele, 1. o.

(42)  Portugália 2015. július 6-i levele (2015/065783), 8. o.; 2016. március 31-i levele, 19. o.; valamint 2017. szeptember 11-i levele, 17. o.

(43)  Portugália 2015. október 29-i levele, 11. o.; 2017. szeptember 11-i levele, 25. o.; valamint 2017. november 21-i levele, 7. o. Ha szükségesnek ítéli a nemzeti Adóhatóság felkéri a vállalatokat, hogy nyújtsák be az alkalmazottaik munkaszerződését. Amennyiben nem áll rendelkezésre munkaszerződés (a munkaviszony sok esetben – határozatlan idejű, teljes munkaidős szerződéseknél – írásba foglalás nélkül jön létre, amire a portugál jog – a Polgári Törvénykönyv 219. szakasza – szerint az alaki szabadság elve vonatkozik), az adóalany a munkaviszony fennállásának egyéb módon történő bizonyítására kötelezhető. Lásd különösen: Portugália 2017. március 31-i levele, 5. o.; illetve 2017. május 2-i levele, 9. o.

(44)  Portugália 2017. szeptember 11-i levele, 16–17. o.

(45)  Portugália 2017. november 21-i levele, 7–8. o.

(46)  Portugália 2017. november 21-i levele, 4. o.

(47)  Portugália 2016. március 31-i levele, 5–6. o.

(48)  Portugália 2017. május 2-i levele, 9. o.; valamint 2017. november 21-i levele, 2. o.

(49)  A 2003. július 24-i 163/2003. sz. törvényerejű rendelet, az 1989. július 1-jei 215/1989. sz. törvényerejű rendelet és az 1980. október 20-i 500/80. sz. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényerejű rendelet tervezete 36. szakaszának (8) bekezdése. Lásd Portugália 2006. június 28-i levelét (1900/80392).

(50)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 54. pontja.

(51)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 51. pontja.

(52)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 52. pontja.

(53)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 53. pontja.

(54)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 63. pontja.

(55)  Towards a Diversification Strategy for Madeira Autonomous Region – Recommendations to overcome the problem of ultra-peripherality, final report (Madeira autonóm régió diverzifikációs stratégiájának kidolgozása – Ajánlások a szélsőségesen periférikus fekvés problémájának megoldására, zárójelentés), ECORYS-NEI (Holland Gazdasági Intézet), Rotterdam, 2004.

(*1)  Bizalmas adat.

(56)  A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(57)  A 2014. évi általános csoportmentességi rendelet 58. cikke.

(58)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 60. pontja.

(59)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 61. pontja.

(60)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 62. pontja.

(61)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 64. pontjának 1–7. alpontja. Tehát a 2015. évi ellenőrzés tárgyát képező két éven (2012 és 2013) kívül is. Ezenkívül megjegyzendő, hogy az eljárás megindításáról szóló határozat 64. pontjában kért információk már a 2016. évi vizsgálat során is több, Portugáliához intézett, sikertelen tájékoztatási kérelem tárgyát képezték, különösen a következőkre vonatkozóan: i. az adóalap kiszámításához figyelembe vett bevétel forrásának igazolása a mintában szereplő összes ZFM-kedvezményezett esetében, ii. a tényleges tevékenységi hely igazolása a mintában szereplő összes ZFM-kedvezményezett esetében, iii. az alkalmazotti létszám kiszámítása (a vezetői álláshelyekkel együtt) teljes munkaidős egyenértékben a mintában szereplő összes ZFM-kedvezményezett esetében, valamint iv. a mintában szereplő ZFM-kedvezményezettek tevékenységeit illetően 2012–2013-ban végzett ellenőrzés igazolása; lásd a Bizottság 2016. február 29-i (D/020793), 2017. március 29-i (D/030362), 2017. augusztus 11-i (D/069475) és 2017. október 2-i levelét (D/099275).

(62)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 64. pontjának második bekezdése.

(63)  A 2018. szeptember 11-i (2018/144207) és a 2018. szeptember 26-i levél (2018/153989).

(64)  Portugália a 2015. évi ellenőrzés keretében nyújtott tájékoztatást 2012-re és 2013-ra vonatkozóan.

(65)  Az információk a Társadalombiztosító és az Adóhatóság által 2018. augusztus 6-án szolgáltatott adatokon alapulnak.

(66)  2007 és 2010 között a „Modelo 22” űrlapokon nem kértek erre vonatkozó adatokat az adóalanyoktól.

(67)  A 2011. évre vonatkozóan a 62 kedvezményezettből 25 esetében áll rendelkezésre ez az adat. A 2014. évre vonatkozóan az 526 kedvezményezettből 25 esetében áll rendelkezésre ez az adat.

(68)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 64. pontjának 3–6. alpontjában kért információk.

(69)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 64. pontjának 3. alpontját illetően Portugália jelezte, hogy a nemzeti adóhatóságok kérték az említett információkat a ZFM-kedvezményezettektől. Azonban ezek „az információk még nem állnak rendelkezésre”. Lásd Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 127. pontját, 30. o.

(70)  Portugália azért nem közölt adatokat a legnagyobb összegű támogatásban részesült 25 ZFM-kedvezményezettről a 2007–2009 évekre vonatkozóan, mert ezekben az években 25-nél kevesebb kedvezményezett részesült támogatásban: 2007: 0; 2008: 9 és 2009: 20.

(71)  Portugália 2019. április 24-i levele (2019/055874).

(72)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 36., 44. és 45. pontja.

(73)  Az adatszolgáltatás kiterjed a ZFM-program utódprogramjára, a IV. programcsomagra (2015–2020) is, amelynek végrehajtását Portugália 2015. január 1-jén kezdte meg a 2014. évi általános csoportmentességi rendelet alapján.

(74)  Portugália 2019. április 24-i levele, 4. o.

(75)  A rendelettervezet a következő biztosítására irányul: i. a részmunkaidős munkavégzést a ledolgozott munkaórák arányában számolják el (teljes munkaidős egyenérték), ii. bizonyított kapcsolat álljon fenn a munkavállaló és Madeira régió között, valamint iii. az ideiglenes foglalkoztatás útján történő munkahelyteremtésre és -megőrzésre ne tartozzon a fogalommeghatározás alá. A rendelettervezet 2018. április 6-án benyújtott első változatától eltérően a jelenlegi változat hatálya a III. programcsomagra is kiterjed (a 2018. évi rendelettervezet csak a IV. programcsomagra vonatkozott).

(76)  A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).

(77)  Portugália 2019. április 24-i levele, 3. o.

(78)  Az EBF 36. szakasza rendelkezik a nemzeti parlament kizárólagos jogalkotási hatáskörébe tartozó ügyekről (vagyis az adókról és az adókedvezményekről). Lásd a portugál alkotmány 165. cikke (1) bekezdésének i) pontját. Portugália elismerte, hogy a ZFM-re vonatkozó „új program” bevezetése céljából javasolt módosítások a nemzeti parlament által elfogadandó további jogi aktusokat igényelnek, és nem hajthatók végre csupán közigazgatási intézkedésekkel. Lásd: Portugália 2019. április 24-i levele, 4. o.

(79)  E határozat (36) preambulumbekezdése.

(80)  A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról (HL L 193., 2016.7.19., 1. o.).

(81)  A 2015. augusztus 19-i 14/2015/M. sz. végrehajtási rendelet. A 8. szakasz (1) bekezdése szerint a Hivatal feladata a ZFM-ben folytatott tevékenységek figyelemmel kísérése és összehangolása.

(82)  2016-ban a ZFM közel [100–200] millió EUR társasági adó (az adott évben a régióban beszedett összes adó mintegy [15-25] %-a) beszedését tette lehetővé. A határozat következtében több mint [1 000–2 000], ZFM-ben bejegyzett vállalatot helyezhetnek át más régiókba vagy országokba, és jelentősen megnőne a munkanélküliség a régióban (2014-ben [4 000–6 000] közvetlen, közvetett és indukált munkahely volt a ZFM-ben, ami a teljes madeirai foglalkoztatás [1–10] %-át tette ki). Lásd Portugália 2017. május 2-i levele, 6. o.; valamint 2018. szeptember 26-i levele (I. melléklet), 62. o.

(83)  A Madeira Regionális Statisztikai Igazgatósága (Direção Regional de Estatística da Madeira) által szolgáltatott adatok szerint a ZFM-ben folyó tevékenység a 2012 és 2015 közötti időszakban Madeira autonóm régió bruttó hozzáadott értékének átlagosan mintegy [1–10] %-át és foglalkoztatásának [0,5–10] %-át adta. Leginkább a kereskedelemmel, szállítással és tárolással, valamint a szálláshely-szolgáltatással és étkeztetéssel kapcsolatos tevékenységek járultak hozzá a ZFM-ben letelepedett vállalatok teljes bruttó hozzáadott értékéhez (mintegy [70–80] %-ban). Az iparhoz kapcsolódó feldolgozóipari tevékenységek járultak hozzá a legnagyobb mértékben (mintegy [30–40] %-kal) a régión belüli foglalkoztatás bővüléséhez. 2014-ben a ZFM adta a régió hozzáadott értékének [1–10] %-át, ami megközelítőleg [200–400] millió EUR-t tett ki (Tax and economic analysis report – Madeira Free Trade Zone” (Adóügyi és gazdasági elemzési jelentés – Madeirai Szabadkereskedelmi Övezet), Ernst & Young, 2018. szeptember, 60–62. o.; Portugália 2018. szeptember 26-i levelének I. melléklete).

(84)  2014-ben a ZFM-vállalatok a kivitel 79 %-át adták ([50–200] millió EUR). Az Európai Unióba irányuló kivitel 2016-ban a 2014. évi [20 000–30 000] ezer EUR-ról [30 000–40 000] ezer EUR-ra nőtt. Az exportvolumen nagy részét az élelmiszeripar és a mezőgazdasági ágazat adta, amelyet a gépipar és a textilipar követett, amely tagadhatatlanul kedvező hatást gyakorolt az európai gazdaság fejlődésére. Lásd: Tax and economic analysis report (Adóügyi és gazdasági elemzési jelentés), Ernst & Young, 2018. szeptember 24., 68. o.

(85)  Málta, Luxemburg, Hollandia és Ciprus. Lásd: Portugália 2018. szeptember 26-i levele, 14–16. o.

(86)  Az 1999 és 2004 között általános államháztartási törvények a következőképpen rendelkeznek: „[e]z a mentesség […] olyan bevétel után be nem szedett adónak felel meg, amely a kedvezmény hiányában fel sem merült volna” (2002. évi általános államháztartási törvény), vagy „a jelenlegi program megszüntetése […] esetén sem lehetne beszedni ezt az adóbevételt” (2004. évi általános államháztartási törvény).

(87)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 50. pontja, 18. o.

(88)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 29. pontja, 13. o.; valamint 2017. szeptember 11-i levele, 30. o.

(89)  A Bizottság (EU) 2019/1252 határozata (2018. szeptember 19.) a Luxemburg által a McDonald's Europe javára kiadott SA.38945. (2015/C.)(korábbi 2015/NN.)(korábbi 2014/CP.) számú feltételes adómegállapítási határozatokról (HL L 195., 2019.7.23., 20. o.).

(90)  Tax and economic analysis report (Adóügyi és gazdasági elemzési jelentés), Ernst & Young, 2018. szeptember 24., 67. o.

(91)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 28. pontja, 13. o.; valamint Tax and economic analysis report (Adóügyi és gazdasági elemzési jelentés), Ernst & Young, 2018. szeptember, 66–68. o.

(92)  A 2007. évi bizottsági határozat 10. pontja.

(93)  Az (EU) 2015/1589 rendelet 22. cikkének a) és b) pontja. Lásd e határozat (61) preambulumbekezdését.

(94)  Az (EU) 2015/1589 rendelet 9. cikkének (4) bekezdése és 20. cikke. Lásd: Portugália 2019. április 24-i levele, 3. o. Lásd még e határozat (61) preambulumbekezdését.

(95)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 88. pontja, 20. o.

(96)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 30. pontja.

(97)  Lásd a fenti 55. lábjegyzetet. A Madeira távoli fekvéséből eredő többletköltségek a magánszektor bruttó hozzáadott értékének legalább 26 %-ának, illetve Madeira bruttó hazai termékének (GDP) legalább 16,7 %-ának felelnek meg, és 1998-ban összesen 400 millió EUR-t tettek ki. Lásd a 2007. évi bizottsági határozat 46–48. pontját.

(98)  A 2007. évi bizottsági határozat 51. pontja.

(99)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 124. pontja.

(100)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 125. pontja.

(101)  A 2007. évi bizottsági határozat 11., 25., 72. és 73. pontja, valamint a 2013. évi bizottsági határozat 24., 26. és 28. pontja.

(102)  A Bíróság 2006. május 2-i ítélete, Eurofood IFSC, C-341/04, ECLI:EU:C:2006:281, 34–36. pont, valamint a Bíróság 2010. december 22-i ítélete, Weald Leasing, C-103/09, ECLI:EU:C:2010:804, 44. pont.

(103)  A régión kívül folytatott tevékenységek számottevő előnyökkel járhatnak az adott régió számára. Portugália szerint a Bizottság a francia tengerentúli megyékkel kapcsolatos 2007. évi határozatában elismerte ezt az elvet (a Bizottság N522/2006. számú. Franciaország – Loi de programme pour l’outre-mer –Aide fiscale állami támogatási ügyben 2007. október 27-én hozott C(2007) 5115 végleges határozatának 2.8.3. és 2.8.8. szakasza, 24. és 25. o.). Lásd még: a Bíróság 2012. december 19-i ítélete, GAMP, C-579/11, ECLI:EU:C:2012:833, 30–39. pont.

(104)  A 2007. évi bizottsági határozat 22. pontjához fűzött 9. lábjegyzet.

(105)  A 2013. évi bizottsági határozat 22. pontja.

(106)  5. intézkedés (a káros adózási gyakorlatok hatékonyabb felszámolása, az átláthatóság és a tartalom figyelembevétele) és 6. intézkedés (az adóegyezményekkel való visszaélések megelőzése): http://www.oecd.org/tax/beps/action-plan-on-base-erosion-and-profit-shifting-9789264202719-en.htm

(107)  A BEPS-jelentés 5. intézkedése és az OECD káros adóversenyről szóló fórumának iránymutatásai, a nem szellemi tulajdoni rendszerekkel összefüggésben az érdemi tevékenység követelménye tekintetében (https://www.oecd.org/tax/beps/beps-actions/action5/).

(108)  A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(109)  Tax and economic analysis report (Adóügyi és gazdasági elemzési jelentés), Ernst & Young, 2018. szeptember 24., 66. o.

(110)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 282–318. pontja.

(111)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 296–298. pontja.

(112)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 34. pontja.

(113)  A Tanács 98/59/EK irányelve (1998. július 20.) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 225., 1998.8.12., 16. o.); a Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 82., 2001.3.22., 16. o.); valamint az Európai Parlament És a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).

(114)  Poiares Maduro főtanácsnok C-478/03. sz. Celtec ügyben 2005. január 27-én ismertetett indítványa (ECLI:EU:C:2005:66).

(115)  A 2018. március 19-i 14/2018. sz. törvénnyel módosított, 2009. február 12-i 7/2009. sz. törvény.

(116)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 222. pontja.

(117)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.); az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete (2011. április 5.) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (HL L 141., 2011.5.27., 1. o.).; valamint az Európai Parlament és a Tanács 2014/54/EU irányelve (2014. április 16.) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről (HL L 128., 2014.4.30., 8. o.).

(118)  Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok C-138/02. sz. Collins ügyben 2003. július 10-én ismertetett indítványa (ECLI:EU:C:2003:409).

(119)  Tax and economic analysis report (Adóügyi és gazdasági elemzési jelentés), Ernst & Young, 2018. szeptember, 54. o.

(120)  A Bizottság C(2002) 4811 határozata (2002. december 11.) az N 222/A/02. sz. állami támogatási ügyben – Portugália – A 2003 és 2006 közötti időszakra vonatkozó, Zona Franca da Madeirához kapcsolódó támogatási program (HL C 65., 2003.3.19., 23. o.); valamint a Bizottság C(2003) 92 határozata (2003. április 4.) az N222/B/2002 sz. állami támogatási ügyben – Portugália – Regime de auxílios da Zona Franca da Madeira para o período 2003-2006. Lásd még a Bizottság 2002. február 25-i D/52122. sz. levelét és Portugália 2002. június 3-i válaszát (1580).

(121)  A kötelezettségvállalás a Portugália által a támogatási program „tárgyalási folyamata” során képviselt álláspont fényében értelmezendő. Portugália előadta, hogy a ZFM-programot a vállalatoknál a Madeira legkülső régióban felmerülő többletköltségekkel való arányosság alapján kellene vizsgálni („az arányosság fogalmának az egyszerű, számszerűsíthető többletköltségekre való korlátozása levon az EUMSZ 349. cikkének [az EK-Szerződés 299. cikke (2) bekezdésének] jelentőségéből”). Lásd: Portugália 2018. szeptember 26-i levele, 22–24. o.

(122)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 41. pontja.

(123)  A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról, C(2003) 1422 (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(124)  E határozat (29) preambulumbekezdése.

(125)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 42. pontja.

(126)  Lásd a fenti 55. lábjegyzetet.

(127)  A Bíróság 1996. február 15-i ítélete, Duff és társai, C-63/93, ECLI:EU:C:1996:51, 20. pont és Cosmas főtanácsnok 1995. június 8-án ismertetett indítványa, ECLI:EU:C:1995:170; a Bíróság 2007. június 7-i ítélete, Britannia Alloys & Chemicals kontra Bizottság, C-76/06 P, ECLI:EU:C:2007:326, 79. pont; valamint a Bíróság 2008. november 18-i ítélete, Förster, C-158/07, ECLI:EU:C:2008:630, 67. pont.

(128)  Associação Comercial e Industrial do Funchal (ACIF), Câmara do Comércio e Indústria dos Açores (CCIA), Confederação de Comércio e Serviços de Portugal (CCP), Confederação da Indústria Portuguesa (CIP), Confederação de Turismos de Portugal (CTP), European International Shipowners’ Association of Portugal (EISAP, Portugália Európai Nemzetközi Hajótulajdonosi Szövetsége) és EURODOM (a francia legkülső régiók érdekképviseleti szervezete).

(129)  Sociedade de Desenvolvimento da Madeira S.A. (SDM). Az SDM 1984 óta látja el a madeirai regionális kormány nevében (koncessziós szerződés alapján) a ZFM (más néven Madeirai Nemzetközi Üzleti Központ) irányításával, igazgatásával és támogatásával kapcsolatos feladatokat.

(130)  Az ACIF vállalati társulás, amely 800 társult vállalatot tömörít, köztük pedig minden ágazat képviselteti magát (63 % kereskedelem és szolgáltatás, 23 % ipar, 14 % turizmus).

(131)  OECD-modellegyezmény a jövedelem és a vagyon adóztatásáról: 2017. évi rövidített változat (https://www.oecd-ilibrary.org/taxation/model-tax-convention-on-income-and-on-capital-condensed-version_20745419).

(132)  Lásd az ACIF 2019. április 12-i levelének a ZFM és az ott letelepedett vállalatok védelméről szóló I. mellékletét, 26. o.

(133)  E feladatok ellátása után nem jár díjazás. A vállalat szabadon állapítja meg a díjazást, amely nem feltétlenül függ össze a ténylegesen ledolgozott munkaórák számával vagy a többi alkalmazott díjazásával. A feladatellátás csak akkor lehet kizárólagos, ha a vállalat ezt előírja, a vezető testületi tag pedig elfogadja. E feladatok ellátása főszabály szerint a munkaidő alóli mentesítéssel jár, nem vonatkozik rájuk a munkaidő alsó vagy felső korlátja.

(134)  A foglalkoztatást illetően a 2017. december 31-i állás szerint [5 000–10 000] munkavállaló dolgozik a ZFM-ben ([1 000–3 000] a nemzetközi szolgáltatások terén, [100–1 000] az ipari övezetben, [4 000–6 000] pedig a Nemzetközi Hajólajstromnál). Az ACIF által végzett felmérés útján közvetlenül gyűjtött adatok alapján 2018-ban [1 000–3 000] munkavállaló dolgozott a ZFM nemzetközi szolgáltatásokkal foglalkozó részén. 2018. december 31-i állás szerint [1 000–3 000] vállalat telepedett le a ZFM-ben. A Madeirai Adóhatóság által összeállított adatok szerint a ZFM 2018-ban [50 000–200 000] EUR közvetlen adóbevételt termelt Madeira autonóm régió számára, ami a régióban beszedett teljes adóbevétel [10–20] %-ának felel meg. A Portugál Nemzeti Bank 2013. évi adatai alapján Portugáliában a közvetlen befektetés [10–20] %-a volt betudható a ZFM-nek. Lásd az ACIF ZFM-re és az ott letelepedett vállalatokra vonatkozó védelmét (az ACIF 2019. április 12-i levelének I. melléklete, 29–35. o.).

(135)  Feltételezve, hogy a jelenleg a ZFM-ben letelepedett összes vállalat beszüntetné a tevékenységét a régióban (1. forgatókönyv), a bruttó hozzáadott érték csökkenése a 2015. évi értékének hányadaként kifejezve [1–10] % és [10–20] % közé, a megszűnő munkahelyek száma pedig [1 000–4 000] és [5 000–7 000] közé tehető. Ha a jelenlegi tevékenységek egy része megmarad, de a ZFM-ben jelenleg előállított bruttó hozzáadott érték [80–90] %-át adó vállalatok beszüntetik a tevékenységüket (2. forgatókönyv), a várható hatások szintén válsághelyzettel érnek fel: a [1–10] és [1–10] % közötti visszaesés, valamint [1 000–3 000] és [4 000–6 000] közötti munkahely megszűnésére lehet számítani. Lásd: az ACIF 2018. április 12-i levele, 36–37. o., valamint a mellékelt, az ACIF megbízásából a lisszaboni Portugál Katolikus Egyetem Alkalmazott Tudományi Központja által készített tanulmányt: CONFRARIA, João, Impacto do Centro Internacional de Negócios da Madeira na economia da Região, Universidade Católica de Lisboa – Centro de Estudos Aplicados, 2019. április 4., 1-25. o.

(136)  A Bíróság 2012. július 5-i ítélete, SIAT, C-318/10, ECLI:EU:C:2012:415; a Bíróság 2013. október 3-i ítélete, Itelcar, C-282/12, ECLI:EU:C:2013:629; valamint a Bíróság 2015. június 11-i ítélete, Berlington Hungary és társai, C-98/14, ECLI:EU:C:2015:386.

(137)  A Bíróság 2005. november 24-i ítélete, Németország kontra Bizottság, C-506/03, ECLI:EU:C:2005:715, 58. pont; valamint a Törvényszék 2014. december 3-i ítélete, Castelnou Energía kontra Bizottság, T-57/11, ECLI:EU:T:2014:1021, 189. pont.

(138)  Portugália 2019. június 26-i levele (2019/082914).

(139)  1997. december 1-jén a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői a káros adóverseny visszaszorítása céljából állásfoglalást fogadott el a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexről. A magatartási kódexszel foglalkozó csoportot (társasági adózás) a Tanács keretében a Gazdasági és Pénzügyi Tanács hozta létre 1998. március 9-én azzal a céllal, hogy megvizsgálja a magatartási kódex hatálya alá tartozó adóügyi intézkedéseket (HL C 99., 1998.4.1., 1. o.). Lásd: https://www.consilium.europa.eu/hu/council-eu/preparatory-bodies/code-conduct-group/

(140)  Portugália 2019. június 26-i levele, 3. o.

(141)  E határozat (67) preambulumbekezdése.

(142)  E határozat (99) preambulumbekezdése.

(143)  Az 1999. augusztus 21-i 130/99. sz. törvénnyel és a 2000. június 21-i 12/2000. sz. törvénnyel módosított, 1991. június 5-i 13/91. sz. törvény.

(144)  Az Estatuto 107. cikkének (4) bekezdése és 146. cikke.

(145)  Az Estatuto 108. cikkének b) pontja.

(146)  A 112. cikk (1) bekezdésének b) és e) pontja. Lásd még a 2013. szeptember 2-i 2/2013. sz. törvény (az autonóm régiók pénzügyeiről szóló törvény, Lei das Finanças das Regiões Autónomas, a továbbiakban: LFRA) 26. szakaszát.

(147)  Az LFRA 55. és 56. szakasza.

(148)  Az LFRA 59. szakaszának (2) bekezdése.

(149)  Az Estatuto 146. cikkének (4) bekezdése és az LFRA 59. szakaszának (6) bekezdése.

(150)  Az LFRA 5. és 26. szakasza., valamint 59. szakaszának (2), (3), (4) és (6) bekezdése. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan lásd a 2010. március 29-i 1/2010. sz. törvénnyel, a 2010. június 16-i 2/2010. sz. törvénnyel és a 2012. december 20-i 64/2012. sz. törvénnyel módosított, 2007. február 19-i 1/2007. sz. törvényt.

(151)  2007 és 2009 között 3 %, 2010 és 2012 között 4 %, 2013 és 2020 között pedig 5 % a 2007. évi 29 %, a 2008 és 2011 közötti 20 %, a 2012. és 2013. évi 25 %, a 2014. évi 23 %, valamint a 2015 és 2020 közötti 21 % helyett.

(152)  A Bíróság 2001. november 8-i ítélete, Adria-Wien Pipeline és Wietersdorfer & Peggauer Zementwerke, C-143/99. sz, ECLI:EU:C:2001:598, 38. pont; a Bíróság 1994. március 15-i ítélete, Banco Exterior de España, C-387/92, ECLI:EU:C:1994:100, 13. pont; valamint a Bíróság 1998. december 1-jei ítélete, Ecotrade, C-200/97, ECLI:EU:C:1998:579, 34. pont.

(153)  A Bíróság 2002. május 16-i ítélete, Franciaország kontra Bizottság, C-482/99, ECLI:EU:C:2002:294, 24. pont; az Elsőfokú Bíróság 2006. április 5-i ítélete, Deutsche Bahn kontra Bizottság, T-351/02, ECLI:EU:T:2006:104, 103. pont.

(154)  Lásd e határozat (68) és (69) preambulumbekezdését.

(155)  A Bíróság 2006. január 10-i ítélete, Cassa di Risparmio di Firenze SpA és társai, C-222/04, ECLI:EU:C:2006:8, 132. pont.

(156)  Lásd a fenti 5. lábjegyzetet.

(157)  2007-ben 29 % (a 2007. január 9-i Decreto Legislativo Regional No 3/2007/M 12. szakasza); 2008 és 2011 között 20 % (a 2008. január 16-i Decreto Legislativo Regional No 2/2008/M 15. szakasza, 2008. december 31-i Decreto Legislativo Regional No 45/2008/M 14. szakasza, a 2009. december 31-i Decreto Legislativo Regional No 34/2009/M 13. szakasza, valamint a 2008. január 10-i Decreto Legislativo Regional No 2/2011/M 14. szakasza); 2012 és 2013 között 25 % (a 2011. december 26-i Decreto Legislativo Regional No 20/2011/M 2. szakasza, valamint a 2012. december 31-i Decreto Legislativo Regional No 42/2012/M 16. szakasza); 2014-ben 23 % (a 2013. december 31-i Decreto Legislativo Regional No 31-A/2013/M 18. szakasza).

(158)  Lásd a fenti 15. lábjegyzetet.

(159)  E határozat (113) preambulumbekezdése.

(160)  E határozat (99) preambulumbekezdésének vége.

(161)  A Bíróság 1980. szeptember 17-i ítélete, Philip Morris, 730/79, ECLI:EU:C:1980:209, 11. pont; valamint az Elsőfokú Bíróság 2000. június 15-i ítélete, Alzetta és társai kontra Bizottság, T-298/97, T-312/97, T-313/97, T-315/97, T-600/97–607/97, T-1/98, T-3/98–T-6/98 és T-23/98, ECLI:EU:T:2000:151, 80. pont.

(162)  Az Elsőfokú Bíróság 2000. június 15-i ítélete, Alzetta és társai kontra Bizottság, T-298/97, T-312/97, T-313/97, T-315/97, T-600/97–607/97, T-1/98, T-3/98–T-6/98 és T-23/98, ECLI:EU:T:2000:151, 141–147. pont.

(163)  Az Elsőfokú Bíróság 2001. április 4-i ítélete, Regione autonoma Friuli-Venezia Giulia kontra Bizottság, T-288/97, ECLI:EU:T:2001:115, 41. pont.

(164)  Az 1980. október 20-i 500/80. sz. törvényerejű rendelet és az 1982. augusztus 23-i 53/82. sz. regionális végrehajtási rendelet. Lásd még az 1985. december 30-i 502/85. sz. törvényerejű rendeletet és az 1986. június 26-i 165/86. sz. törvényerejű rendelet.

(165)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 67. pontja.

(166)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 85. pontja.

(167)  A Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásának feltételeiről szóló okmány (HL L 302., 1985.11.15., 23. o.).

(168)  Lásd a 9. lábjegyzetet.

(169)  Lásd a 2003. július 24-i 163/2003. sz. törvényerejű rendelet preambulumát.

(170)  A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.). Ez a rendelet 2007. január 1. és 2013. december 31. között volt alkalmazandó (lásd a 6. cikket).

(171)  A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(172)  A ZFM-program Bizottságnak való 2006-os bejelentése keretében Portugália „működési támogatási programként” hivatkozik a ZFM-programra. Lásd Portugália 2006. június 28-i levelét (1900/80932), különösen az általános bejelentési formanyomtatvány 2.1. és 10. pontját, a kiegészítő adatlap 1.2. pontját, a bejelentett törvénytervezet preambulumát, az indokolást és a 2003. július 24-i 163/2003. sz. törvényerejű rendelet preambulumát. Lásd még: Portugália 2015. október 29-i levele, 22. o.; 2016. március 31-i levele, 4. o.; valamint 2017. november 21-i levele, 5–6. o.

(173)  Portugália 2006. december 19-i levele.

(174)  A regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 6. pontja.

(175)  A regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 76. pontja.

(176)  A 2007. évi bizottsági határozat 53–59. pontja.

(177)  E határozat (74) preambulumbekezdése.

(178)  E határozat (77) preambulumbekezdése.

(179)  E határozat (100) és (101) preambulumbekezdése.

(180)  E határozat (73) és (74) preambulumbekezdése.

(181)  Portugália 2006. június 28-i levele (a III. programcsomag bejelentése).

(182)  A 2007. évi bizottsági határozat 64. pontja.

(183)  E határozat (87) preambulumbekezdése.

(184)  A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalma kapcsán a kis- és közepes méretű vállalkozások meghatározásáról, C(2003) 1422 (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(185)  E határozat (52) és (57) preambulumbekezdése.

(186)  Portugália 2019. szeptember 26-i levelének 106., 107. és 272. pontja.

(187)  Az eljárás megindításáról szóló határozat 41. pontja.

(188)  A Bizottság az újonnan elfogadott szabályokra tekintettel megfelelő intézkedéseket javasolt a korábbi regionális támogatási programok módosítására vagy megszüntetésére, mint új iránymutatás elfogadása után mindig.

(189)  Állami támogatás – Iránymutatás a 2007–2013-as időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról: A Bizottságnak az EK-Szerződés 88. cikkének (1) bekezdése szerinti megfelelő intézkedésekre tett javaslatának elfogadása 24 tagállam által (2006/C 153/04) (HL C 153., 2006.7.1., 1. o.).

(190)  Portugália 2018. szeptember 26-i levelének 209. pontja.

(191)  A Bíróság 2016. március 8-i ítélete, Görögország kontra Bizottság, C-431/14, ECLI:EU:C:2016:145, 69. és 70. pont.

(192)  Centro Internacional de Negócios da Madeira, Sociedade de Desenvolvimento da Madeira, statisztika, 2018. december.

(193)  Az Elsőfokú Bíróság 2009. szeptember 9-i ítélete, Diputación Foral de Álava és társai kontra Bizottság, T-30/01–T-32/01 és T-86/02–T-88/02, ECLI:EU:T:2009:314, 226. pont.

(194)  A regionális támogatásokról szóló 2007. évi iránymutatás 80. pontja.

(195)  A 2014. évi általános csoportmentességi rendelet 58. cikkének (1) bekezdése.

(196)  A Bizottság nem tartja szükségesnek elvégezni a program támogatás jellegének elemzését, mivel Portugália nem állította, hogy a ZFM-program az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.) értelmében nem minősül támogatási programnak.

(197)  A 2014. évi általános csoportmentességi rendelet 58. cikkének (1) bekezdése.

(198)  E határozat (71) preambulumbekezdése.

(199)  A Bíróság 1973. július 12-i ítélete, Bizottság kontra Németország, C-70/72, ECLI:EU:C:1973:87, 13. pont.

(200)  A Bíróság 1990. március 21-i ítélete, C-142/87, ECLI:EU:C:1990:125, 66. pont.

(201)  A Bíróság 1999. június 17-i ítélete, Belgium kontra Bizottság, C-75/97, ECLI:EU:C:1999:311, 64. és 65. pont.

(202)  Lásd a fenti 170. lábjegyzetet.

(203)  Lásd a fenti 171. lábjegyzetet.

(204)  A Tanács (EU) 2015/1588 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról (HL L 248., 2015.9.24., 1. o.).

(205)  A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.). Lásd különösen az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 82., 2008.3.25., 1. o.) módosított 9. cikket és 11. cikk (3) bekezdését.

(206)  Bizottsági közlemény a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről (2019/C 247/01) (HL C 247., 2019.7.23., 1. o.), 68. és 72. pont.

(207)  E határozat (94) és (95) preambulumbekezdése.

(208)  E határozat (110) preambulumbekezdése.

(209)  A Bíróság 1975. május 14-i ítélete, CNTA kontra Bizottság, 74/74, ECLI:EU:C:1975:59, 44. pont.

(210)  A Bíróság 2005. június 7-i ítélete, VEMW és társai, C-17/03, ECLI:EU:C:2005:362, 73. pont.

(211)  A Bíróság 2001. október 4-i ítélete, Olaszország kontra Bizottság, C-403/99, ECLI:EU:C:2001:507, 35. pont.

(212)  E tekintetben lásd: a Bíróság 2000. május 18-i ítélete, Rombi és Arkopharma, C-107/97, ECLI:EU:C:2000:253, 66. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint Léger főtanácsnok C-182/03. és C-217/03. sz., Belgium és Forum 187 kontra Bizottság egyesített ügyekben 2006. február 9-én ismertetett indítványának (ECLI:EU:C:2006:89) 367. pontja.

(213)  A Bíróság 2011. július 21-i ítélete, Alcoa Trasformazioni kontra Bizottság, C-194/09 P, ECLI:EU:C:2011:497, 71. pont, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; az Elsőfokú Bíróság 2005. június 30-i ítélete, Branco kontra Bizottság, T-347/03, ECLI:EU:T:2005:265, 102. pont, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; az Elsőfokú Bíróság 2006. február 23-i ítélete, Cementbouw Handel & Industrie kontra Bizottság, T-282/02, ECLI:EU:T:2006:64, 77. pont; az Elsőfokú Bíróság 2009. június 30-i ítélete, CPEM kontra Bizottság, T-444/07, ECLI:EU:T:2009:227, 126. pont.

(214)  Az Elsőfokú Bíróság 2006. február 14-i ítélete, TEA-CEGOS és társai kontra Bizottság, T-376/05 és T-383/05, ECLI:EU:T:2006:47, 88. pont, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Lásd még értelemszerűen: az Elsőfokú Bíróság 2009. november 30-i ítélete, Franciaország és France Télécom kontra Bizottság, T-427/04 és T-17/05, ECLI:EU:T:2009:474, 261. pont.

(215)  A Bíróság 1997. március 20-i ítélete, Land Rheinland-Pfalz kontra Alcan Deutschland, C-24/95, ECLI:EU:C:1997:163, 25. pont, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

(216)  A 2006. november 9-i levél (D/54422).

(217)  Portugália 2006. december 19-i válaszlevele.


2022.8.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 217/88


A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1415 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2022. augusztus 18.)

a Milánó Malpensa, a Milánó Linate, valamint a bergamói Orio al Serio repülőterekre vonatkozó módosított forgalommegosztási szabályoknak az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti részleges jóváhagyásáról

(az értesítés a C(2022) 5783. számú dokumentummal történt)

(Csak az olasz nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (3) bekezdésére,

az 1008/2008/EK rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

Az olasz hatóságok 2022. február 22-én az 1008/2008/EK rendelet 19. cikkének (3) bekezdése értelmében tájékoztatták a Bizottságot a Milánó Malpensa, a Milánó Linate, valamint a bergamói Orio al Serio repülőterekre vonatkozó módosított forgalommegosztási szabályokról szóló új rendelettervezetről (a továbbiakban: Giovannini-rendelettervezet).

2.   HÁTTÉR ÉS AZ INTÉZKEDÉS ISMERTETÉSE

2.1.   A Giovannini-rendelettervezet

(2)

A Giovannini-rendelettervezet 1. cikke a következőképpen módosítja a Milánó Malpensa, a Milánó Linate és a bergamói Orio al Serio repülőterekre vonatkozó forgalommegosztási szabályokról szóló, 2000. március 3-i módosított rendelet 4. cikkét:

„(1) bekezdés:

A légi fuvarozók – a Milánó Linate repülőtér működési kapacitásának meghatározott keretén belül – keskenytörzsű légi járművekkel biztosított menetrend szerinti járatokat üzemeltethetnek Milánó Linate repülőtér és egyéb európai uniós repülőterek, illetve Milánó Linate repülőtér és az Európai Unióval vertikális típusú légiforgalmi szabályozási megállapodást kötött államokhoz tartozó olyan repülőterek között, melyek Milánó Linate repülőtértől a gömbi főkörön tekintett távolság módszerével mért 1 500 km-es sugarú körön belül találhatók. Ilyen útvonalakat a következő légi fuvarozók üzemeltethetnek:

a)

a 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 10. és 11. pontjában foglalt meghatározás szerinti olyan közösségi légi fuvarozók, amelyek megfelelnek az illetékes légiközlekedési hatóságok által az említett rendelettel összhangban megállapított követelményeknek;

b)

egy ország által a szóban forgó ország és az Európai Unió közötti vertikális típusú megállapodás alapján légi járatok működtetésére kijelölt légi fuvarozók, feltéve, hogy az útvonal egy olyan reptérhez tartozik, amely Milánó Linate repülőtértől a gömbi főkörön tekintett távolság módszerével mért 1 500 km-es sugarú körön belül található.”

(3)

A Giovannini-rendelettervezet 1. cikke ezenfelül a következőképpen módosítja a Milánó Malpensa, a Milánó Linate és a bergamói Orio al Serio repülőterekre vonatkozó forgalommegosztási szabályokról szóló, 2000. március 3-i módosított rendelet 4. cikkét:

„(2) bekezdés:

Az (1) bekezdés rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében a Milánó Linate repülőtérről induló vagy oda érkező közvetlen (point-to-point) útvonalakon a jegyek forgalmazása és értékesítése, valamint az utasok szállítása csak az (1) bekezdésben meghatározott földrajzi határokon belül elhelyezkedő repülőterek tekintetében engedélyezett.”

(4)

A Giovannini-rendelettervezet preambulumbekezdései kimondják, hogy módosítani kell a milánói repülőterek közötti forgalommegosztásra vonatkozó, hatályos szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a Milánó Linate repülőtér továbbra is rövid távú célállomásokat kiszolgáló „városi repülőtér” maradjon, valamint hogy teljes mértékben ki lehessen használni a Milánó Malpensa gyűjtő-elosztó repülőtérként való fejlesztését. Ezenfelül a Milánó Linate repülőteret össze kell kötni Unión kívüli repülőterekkel is, feltéve, hogy azok 1 500 km-es sugarú körön belül helyezkednek el, és az Unió horizontális vagy átfogó légiközlekedési megállapodást kötött azzal a harmadik országgal, amelyben a repülőtér található.

(5)

Az olasz hatóságok az értesítést kísérő magyarázatokban jelezték, hogy a Giovannini-rendelettervezet (2) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikkének alkalmazása lehetővé tenné a Milánó Linate repülőtér, valamint egyes országok – például az Egyesült Királyság, az európai közös légtér tagállamai vagy Marokkó – közötti útvonalak további üzemeltetését a repülőtér meghatározott kapacitáshatárain belül, ami konkrétan óránként 18 mozgási műveletet jelent.

(6)

A Giovannini-rendelettervezet (2) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikkének értelmében a Milánó Linate repülőtér körüli 1 500 km-es sugarú kört a gömbi főkörön tekintett távolság módszerével kell mérni. Az olasz hatóságok az értesítésükben kifejtették, hogy az uniós jogszabályok (például a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2)) ezt a távolságot használják küszöbértékként a különböző távolságra közlekedő légi járatok besorolásához.

(7)

Ami a Giovannini-rendelettervezet (3) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikkét illeti, az olasz hatóságok kifejtették, hogy e rendelkezés célja a rendelettervezet 4. cikke (1) bekezdése végrehajtásának biztosítása, és a jelenlegi forgalommegosztási szabályok megközelítését tükrözi. A jelenlegi szabályok értelmében a nemzeti polgári légi közlekedési hatóság feladata, hogy ellenőrizze a Milánó Linate és a Milánó Malpensa repülőtereken bonyolított légi forgalmat, és jelentést tegyen az Infrastrukturális és Közlekedési Minisztériumnak a szabályok betartásának értékelése, valamint szükség esetén bármilyen további intézkedés értékelése érdekében.

2.2.   Az olasz hatóságok által folytatott konzultáció

(8)

2021. szeptember 6-án az olasz polgári légi közlekedési hatóság (ENAC) – az 1008/2008/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a Milánó Linate repülőtéren 2021. szeptember 8-án tartandó konzultációra hívta az érdekelt feleket.

(9)

Az olasz hatóságok által benyújtott információk szerint a konzultáción részt vettek a Linate és Malpensa repülőterek légi fuvarozókból, földi kiszolgáló társaságokból, repülőtér-irányító szervezetből és résidő-koordinátorból álló repülőtér-használói bizottságai.

(10)

A konzultációs jelentés szerint a felek többsége támogatta a javasolt módosítást.

3.   A BIZOTTSÁG ÁLTAL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ

(11)

A Bizottság 2022. március 25-én közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3) a forgalommegosztási szabályok – olasz hatóságok által küldött értesítés szerinti – javasolt módosításainak összefoglalóját, és 20 napot biztosított az érdekelt felek számára észrevételeik benyújtására.

(12)

A Bizottság öt érdekelt féltől kapott észrevételeket, többségük a névtelensége megőrzését kérte.

(13)

Valamennyi érdekelt fél támogatta a Giovannini-rendelettervezet (2) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikkét, bár az egyik fél azt kérte, hogy a kör sugarát terjesszék ki 1 500 km-en túlra, hogy a rendelet hatálya több célállomásra kiterjedjen.

(14)

Három érdekelt fél kifejezetten támogatta a Giovannini-rendelettervezet (3) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikkét, azzal érvelve, hogy ezáltal javulna a rendelettervezet 4. cikke (1) bekezdésének való megfelelés, és a Linate repülőtér valódi közvetlen összeköttetéseket biztosító repülőtér maradna. Az egyik érdekelt fél aggályokat juttatott kifejezésre a Giovannini-rendelettervezet (3) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikkével kapcsolatban, azzal érvelve, hogy a rendelettervezet 4. cikke (1) bekezdésének hatályán kívül eső célállomásokra történő jegyértékesítés tilalma aránytalan. Ennek a félnek komoly aggályai voltak a rendelkezés végrehajtásának módjával kapcsolatban is, és kétségbe vonta, hogy a rendelkezés alkalmas lenne a kapacitásproblémák kezelésére.

4.   ÉRTÉKELÉS

(15)

A Bizottság elöljáróban megjegyzi, hogy a bejelentett forgalommegosztási szabály hatálya alá tartozó három repülőtér – a Milánó Linate, a Milánó Malpensa és a bergamói Orio al Serio – eleget tesz az 1008/2008/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott négy feltételnek. A repülőterek Milánó konurbációját szolgálják ki, ami megfelel az első feltételnek. A három repülőtér közötti, illetve a három repülőtér és Milánó városa közötti infrastrukturális és közforgalmú személyszállítási összeköttetések megfelelnek a második és harmadik feltételnek. Emellett a repülőterek a negyedik feltételnek megfelelően biztosítják a szükséges szolgáltatásokat a légi fuvarozók számára.

(16)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy korábbi bizottsági határozatok jóváhagyták a forgalommegosztási szabályok elfogadását, amelyek azt tűzték ki célul, hogy a Milánó Malpensa repülőteret gyűjtő-elosztó nemzetközi repülőtérként, a Milánó Linate repülőteret pedig közvetlen összeköttetéseket biztosító repülőtérként hozzák létre a repülőtér forgalmának korlátozása érdekében.

(17)

Konkrétabban: a 2001/163/EK bizottsági határozattal (4) jóváhagyott, 2001. január 5-i Bersani- és 2. Bersani-rendelet Milánó Linate repülőtér vonatkozásában az utasforgalom alapján megállapított korlátozásokat írt elő az uniós repülőterekre irányuló napi menettérti járatok száma tekintetében. A Bersani-rendelet és a 2. Bersani-rendelet ezenfelül a Milánó Linate repülőtér használatát kizárólag az Unión belüli menetrend szerinti közvetlen összeköttetéseket biztosító egyfolyosós légi járművekre korlátozta. Ennek hatására a fennmaradó forgalom a Malpensa repülőtérre tevődött át.

(18)

Az (EU) 2016/2019 bizottsági végrehajtási határozattal (5) jóváhagyott, 2016. november 18-i Del Rio-rendelet célja az volt, hogy optimalizálja a Milánó Linate repülőtér használatát és javítsa annak összeköttetését az összes többi európai várossal, eközben pedig teljes mértékben kihasználja a Malpensa gyűjtő-elosztó repülőtér fejlesztési potenciálját interkontinentális kapuként betöltött konkrét szerepében. A Del Rio-rendelet ezért megszüntette a Linate repülőtérre irányuló és onnan kiinduló utasforgalmon alapuló járatsűrűség-korlátozásokat, de fenntartotta, hogy kizárólag az Unión belüli célállomások szolgálhatók ki keskenytörzsű légi járművekkel.

(19)

A fentiek alapján a Bizottság nem kérdőjelezi meg a milánói Malpensa és Linate repülőterek tekintetében Olaszország által alkalmazott politikát.

(20)

Ami a Giovannini-rendelettervezet (2) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikkét illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy az megszüntet bizonyos, a Linate repülőtéri légi járatokra vonatkozóan előírt korlátozásokat. A Linate repülőtérre irányulóan, illetve a Linate repülőtérről azon harmadik országbeli új célállomások szolgálhatók ki, amelyek a repülőtértől 1 500 km-es sugarú körön belül és olyan országban találhatók, amelyekkel az Unió horizontális vagy átfogó légiközlekedési megállapodást kötött.

(21)

Az arányosság kérdése nem merül fel az (EU) 2016/2019 végrehajtási határozatban alkalmazott megközelítés alapján, mivel a Giovannini-rendelettervezet (2) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikke megszünteti a Linate repülőtér megközelítésére és elhagyására vonatkozó korlátozásokat annak érdekében, hogy a légi fuvarozók számára nagyobb hatékonyságot és több választási lehetőséget biztosítson az utasigények szerinti menetrend-kialakítás során.

(22)

Mindenesetre a Giovannini-rendelettervezet (2) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikkének alkalmazása azt eredményezné, hogy a Linate repülőtér célállomásai átlátható módon és – az uniós légi fuvarozók, illetve az uniós célállomások közötti megkülönböztetés mellőzésével – objektív kritériumok alapján újakkal egészülnének ki.

(23)

Ami a Giovannini-rendelettervezet (3) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikkét illeti, a Bizottság megállapítja, hogy az 1008/2008/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésébe ütköző problémák merülnek fel az arányosság és az átláthatóság tekintetében.

(24)

A rendelkezés megtiltja a Milánó Linate repülőtér és bármely, a Giovannini-rendelettervezet (2) preambulumbekezdésben említettek szerinti hatálya alá nem tartozó célállomás közötti, valamint bármely csatlakozó útvonalra (azaz közvetlen járattal nem elérhető útvonalra) szóló jegyforgalmazást és -értékesítést. Amint azt az olasz hatóságok a Bizottság szolgálataival 2022. április 4-én és 2022. június 30-án tartott értekezleteken egyértelművé tették, a Bizottság szolgálatai által 2022. április 1-jén írásban megküldött kérdések nyomán ez nemcsak azt akadályozza meg, hogy a légi fuvarozók a Milánó Linate repülőtérhez átszállóhelyként csatlakozó útvonalakat kínáljanak, hanem azt is, hogy a Linate repülőtérre irányuló vagy onnan kiinduló olyan útvonalakat kínáljanak, amelyek ezt követően Milánón kívüli egyéb repülőtereken biztosítanak csatlakozást. A rendelkezés valójában az utasok Milánón kívüli repülőtereken történő átszállását szabályozza.

(25)

A Bizottság úgy véli, hogy a csatlakozó járatok és az utasok Linate repülőtéren történő átszállásának korlátozása arányos azon célkitűzés elérésével, hogy a repülőtér közvetlen összeköttetéseket biztosító repülőtér maradjon, és elő lehessen mozdítani a Malpensa repülőtér gyűjtő-elosztó nemzetközi repülőtérként történő fejlesztését. A milánói repülőtereken az átszálló utasok forgalmának szabályozása azonban túllépi az adott várost vagy konurbációt – ebben az esetben Milánót – kiszolgáló repülőterekre vonatkozó forgalommegosztási szabályok jogszerű hatályát.

(26)

A javasolt módosítás továbbá túllép a repülőterekkel kapcsolatos olaszországi szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges mértéken, és indokolatlanul beavatkozik a légi fuvarozók üzleti szabadságába és a Milánón kívüli repülőtereken történő szolgáltatásnyújtás szabadságába.

(27)

Ezenfelül a Giovannini-rendelettervezet (3) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikke átláthatósági problémákat vet fel, mivel nem világos, hogy az olasz hatóságok hogyan fogják érvényre juttatni a szabályokat. A szóban forgó rendelkezés nem teszi egyértelművé, hogy csak a légi fuvarozók menetrendjeinek ellenőrzésére kerül-e sor, illetve azt sem, hogy az utazásközvetítőket és a jegyforgalmazókat is felelősségre vonják-e bizonyos, a Linate repülőtéren kívülre csatlakozást biztosító útvonalak feltüntetéséért. Az sem egyértelmű, hogy ez a rendelkezés a csatlakozó járatot saját maguk megválasztó utasokra irányulna-e, akiknek az útvonala sem a légi fuvarozók, sem az utazásközvetítők, sem más jegyforgalmazók ellenőrzése alatt nem áll.

5.   KÖVETKEZTETÉS

(28)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a Milánó Malpensa, a Milánó Linate és a bergamói Orio al Serio repülőterekre vonatkozó, hatályos forgalommegosztási szabályokat módosító Giovannini-rendelettervezet (2) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikke összeegyeztethető az 1008/2008/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével.

(29)

Ami a Giovannini-rendelettervezet (3) preambulumbekezdésben említettek szerinti 1. cikkét illeti, a Bizottság úgy véli, hogy az nem egyeztethető össze az 1008/2008/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottsághoz 2022. február 22-én benyújtott, a Milánó Malpensa, a Milánó Linate és a bergamói Orio al Serio repülőterekre vonatkozó, módosított forgalommegosztási szabályokról szóló Giovannini-rendelettervezet 1. cikkében előírt, a (2) preambulumbekezdésben említettek szerinti intézkedéseket a Bizottság jóváhagyja.

A Bizottság a rendelettervezet 1. cikkében előírt, a (3) preambulumbekezdésben említettek szerinti intézkedéseket nem hagyja jóvá.

2. cikk

Ennek a határozatnak az Olasz Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2022. augusztus 18-án.

a Bizottság részéről

Adina VĂLEAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 293., 2008.10.31., 3. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 46., 2004.2.17., 1. o.).

(3)  Értesítés Olaszország részéről a Milánó Malpensa repülőtér és a Milánó Linate repülőtér közötti forgalommegosztási szabályoknak az 1008/2008/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdése szerinti alkalmazásáról (HL C 134., 2022.3.25., 28. o.).

(4)  A Bizottság 2001/163/EK határozata (2000. december 21.) a 2408/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó eljárásról (TREN/AMA/12/00. sz. ügy – a milánói repülőtérrendszerre vonatkozó olaszországi forgalommegosztási szabályok) (HL L 58., 2001.2.28., 29. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2016/2019 végrehajtási határozata (2016. november 16.) a Milano Malpensa, a Milano Linate, valamint a bergamói Orio al Serio repülőterekre vonatkozó módosított forgalommegosztási szabályoknak az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti jóváhagyásáról (HL L 312., 2016.11.18., 73. o.).