2022.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 187/4

FORDÍTÁS

EGYEZMÉNY A POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN KÜLFÖLDÖN HOZOTT HATÁROZATOK ELISMERÉSÉRŐL ÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL

Ezen egyezmény Szerződő Felei,

azzal az óhajjal, hogy elősegítsék az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést mindenki számára, valamint hogy az igazságügyi együttműködés révén megkönnyítsék a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmet és beruházásokat, valamint a mobilitást,

azzal a meggyőződéssel, hogy az ilyen együttműködést erősítheti a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egységes alapvető szabályok megállapítása, az ilyen határozatok hatékony elismerésének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében,

azzal a meggyőződéssel, hogy a megerősített igazságügyi együttműködéshez szükség van különösen olyan nemzetközi jogi szabályozásra, amely nagyobb kiszámíthatóságot és jogbiztonságot nyújt a külföldön hozott határozatok globális mozgásával kapcsolatban, és amely kiegészíti a joghatósági megállapodásokról szóló, 2005. június 30-i egyezményt,

úgy határoztak, hogy e célból megkötik ezt az egyezményt, és a következő rendelkezésekről állapodtak meg:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

1. Ezt az egyezményt a polgári vagy kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására kell alkalmazni. Ez az egyezmény nem terjed ki különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre.

2. Ezt az egyezményt kell alkalmazni az egyik Szerződő Állam bírósága által hozott határozatnak valamely másik Szerződő Államban történő elismerésére és végrehajtására.

2. cikk

Hatály alóli kivételek

1. Ez az egyezmény nem alkalmazandó a következő ügyekben:

a)	természetes személyek személyi állapota, jog- és cselekvőképessége;

b)	tartási kötelezettségek;

c)	egyéb családjogi ügyek, ideértve a házassági vagyonjogi szabályokat és a házasságból vagy hasonló kapcsolatból eredő egyéb jogokat és kötelezettségeket;

d)	végrendelettel és örökléssel kapcsolatos ügyek;

e)	fizetésképtelenség, csődegyezség, pénzügyi intézmények szanálása és hasonló ügyek;

f)	személy- és áruszállítás;

g)	határokon átterjedő tengerszennyezés, tengerszennyezés a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken, hajók által okozott tengerszennyezés, a felelősség korlátozása tengeri követelések esetén, és közös hajókár;

h)	atomkárért viselt felelősség;

i)	jogi személyek, vagy természetes vagy jogi személyek társulásai érvényessége, érvénytelensége vagy megszűnése, valamint szerveik határozatainak érvényessége;

j)	közhitelű nyilvántartásban szereplő bejegyzés érvényessége;

k)	jó hírnév sérelme;

l)	magánélet;

m)	szellemi tulajdon;

n)	a fegyveres erők tevékenységei, beleértve a hivatalos állományuk tagjai által hivatalos feladataik ellátása során végzett tevékenységeket is;

o)	bűnüldözési tevékenységek, beleértve a bűnüldöző szervek személyzete által hivatalos feladataik ellátása során végzett tevékenységeket is;

antitröszt (versennyel kapcsolatos) ügyek, kivéve, ha a határozat olyan magatartáson alapul, amely olyan, tényleges vagy potenciális versenytársak közötti versenyellenes megállapodásnak vagy összehangolt magatartásnak minősül, amelynek célja az árrögzítés, összejátszás az ajánlattétel során, kibocsátási korlátozások vagy kvóták megállapítása, vagy a piacok felosztása a vevők, beszállítók, területek vagy kereskedelmi ágak egymás közti felosztása révén, és ha az ilyen magatartás és annak hatása egyaránt az eredeti eljárás helye szerinti államban valósult meg;

q)	az államadósság átstrukturálása egyoldalú állami intézkedések révén.

2. A határozat nem zárható ki az egyezmény hatálya alól, ha az egyezmény hatálya alá nem tartozó ügy csupán előzetes kérdésként, nem pedig az eljárás tárgyaként merül fel abban az eljárásban, amelyben a határozatot hozták. Különösen nem zárható ki a határozat az egyezmény hatálya alól csupán azon az alapon, hogy a kizárt ügy védekezés címén merült fel, ha az adott ügy nem képezte az eljárás tárgyát.

3. Ez az egyezmény nem alkalmazandó a választottbíráskodásra és az ahhoz kapcsolódó eljárásokra.

4. Nem zárható ki a határozat ezen egyezmény hatálya alól csupán azon az alapon, hogy valamely állam – ideértve valamely kormányt, kormányhivatalt vagy az állam nevében eljáró bármely személyt – félként vett részt az eljárásban.

5. Ez az egyezmény semmilyen formában nem érinti az államok vagy nemzetközi szervezetek saját magukkal és tulajdonukkal kapcsolatos kiváltságait és mentességeit.

3. cikk

Fogalommeghatározások

1. Ezen egyezmény alkalmazásában:

a)	„alperes”: az a személy, aki ellen a keresetet vagy viszontkeresetet az eredeti eljárás helye szerinti államban benyújtották;

„határozat”: elnevezésétől függetlenül valamely bíróság által az ügy érdemében hozott bármely határozat, ideértve a végzéseket és az eljárási költségek bíróság (ideértve a bírósági tisztviselőt is) általi meghatározását is, amennyiben ez utóbbi az ügy érdemében hozott, az ezen egyezmény értelmében elismerhető és végrehajtható határozattal kapcsolatos. Nem minősülnek határozatnak az ideiglenes biztosítási intézkedések.

2. A nem természetes személyek abban az államban tekintendők szokásos tartózkodási hellyel rendelkezőnek,

a)	amelyben létesítő okirat szerinti székhelyük található;

b)	amelynek joga szerint bejegyezték vagy megalapították azokat;

c)	amelyben központi ügyvezetésük található; vagy

d)	amelyben üzleti tevékenységük fő helye található.

II. FEJEZET

ELISMERÉS ÉS VÉGREHAJTÁS

4. cikk

Általános rendelkezések

1. Valamely Szerződő Állam (az eredeti eljárás helye szerinti állam) bírósága által hozott határozatot e fejezet rendelkezéseinek megfelelően egy másik Szerződő Államban (megkeresett állam) is elismerik és végrehajtják. Az elismerést és a végrehajtást kizárólag az ezen egyezményben meghatározott indokok alapján lehet megtagadni.

2. A megkeresett állam a határozatot érdemében nem vizsgálhatja felül. Ilyen vizsgálatra kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt ezen egyezmény alkalmazása szükségessé teszi.

3. Csak az eredeti eljárás helye szerinti államban hatályos, illetve végrehajtható határozatokat ismerik el, illetve hajtják végre.

4. Az elismerést vagy végrehajtást el lehet halasztani vagy meg lehet tagadni abban az esetben, ha a (3) bekezdésben említett határozat az eredeti eljárás helye szerinti államban jogorvoslati eljárás tárgyát képezi, vagy ha még nem járt le a rendes jogorvoslati határidő. A megtagadás nem vonja magával, hogy a későbbiekben ne lehetne a határozat elismerését vagy végrehajtását kérelmezni.

5. cikk

Az elismerés és a végrehajtás alapjai

1. A határozat akkor ismerhető el és hajtható végre, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a)	az a személy, akivel szemben az elismerést vagy végrehajtást kérik, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett az eredeti eljárás helye szerinti államban, amikor az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárásban féllé vált;

azon természetes személy üzleti tevékenységének fő helye, akivel szemben az elismerést vagy végrehajtást kérik, az eredeti eljárás helye szerinti államban volt abban az időpontban, amikor az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárásban féllé vált, és a határozat alapjául szolgáló kereset e vállalkozás tevékenységéből eredt;

c)	az a személy, akivel szemben az elismerést vagy végrehajtást kérik, az a személy, aki a határozat alapjául szolgáló keresetet – amennyiben az nem viszontkereset – benyújtotta;

az alperes fióktelepet, képviseletet vagy más, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező telephelyet tartott fenn az eredeti eljárás helye szerinti államban, amikor az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárásban féllé vált, és a határozat alapjául szolgáló kereset e fióktelep, képviselet vagy telephely tevékenységéből eredt;

e)	az alperes kifejezetten hozzájárult az eredetileg eljáró bíróság joghatóságához azon eljárás során, amelyben a határozatot hozták;

az alperes az eredetileg eljáró bíróság előtt az ügy érdemében anélkül érvelt, hogy az eredeti eljárás helye szerinti állam joga által előírt határidőn belül vitatta volna a joghatóságot, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a joghatósággal vagy a joghatóság gyakorlásával szembeni kifogás az említett jog értelmében nem lett volna sikeres;

a határozat szerződéses kötelezettség tárgyában döntött, és azt annak az államnak a bírósága hozta, ahol e kötelezettség teljesítésére sor került vagy sor kellett volna, hogy kerüljön az alábbiak szerint:

i.	a felek megállapodása; vagy

ii.	amennyiben a felek a kötelezettség teljesítésének helyéről nem állapodtak meg, a szerződésre alkalmazandó jog,

kivéve, ha az alperes ügylettel kapcsolatos tevékenysége nyilvánvalóan nem minősült célzott és lényegi kapcsolatnak az adott állammal;

h)	a határozat tárgyát ingatlan bérbeadása (bérleti jogviszony) képezi, és azt annak az államnak a bírósága hozta, ahol az ingatlan található;

a határozat tárgyát az alperessel szemben az eredeti eljárás helye szerinti államban található ingatlanon fennálló dologi jog által biztosított szerződéses kötelezettség képezi, amennyiben a szerződéses követelést az ugyanazon alperessel szemben fennálló, e dologi jogra vonatkozó követeléssel együtt nyújtották be;

a határozat tárgyát halálozásból, testi sérülésből, ingó vagyontárgyban okozott kárból vagy annak elvesztéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszony képezi, és a kárt közvetlenül okozó cselekményt vagy mulasztást az eredeti eljárás helye szerinti államban követték el, függetlenül attól, hogy a kár hol következett be;

a határozat egy önkéntesen létrehozott és írásban megerősített célvagyon („trust”) érvényességére, felépítésére, joghatásaira, kezelésére vagy módosítására vonatkozik, és –

i.	az eljárás megindításának időpontjában a célvagyon létesítő okiratában az eredeti eljárás helye szerinti állam volt megjelölve azon államként, amelynek bíróságai előtt az ilyen ügyekkel kapcsolatos jogvitákat rendezni kell; vagy

ii.	az eljárás megindításának időpontjában a célvagyon létesítő okiratában kifejezetten vagy hallgatólagosan az eredeti eljárás helye szerinti állam volt megjelölve azon államként, amelyben a célvagyon kezelésének fő helye található.

Ez az albekezdés kizárólag az olyan személyek közötti célvagyon belső vonatkozásaival kapcsolatos határozatokra vonatkozik, akik között bizalmi vagyonkezelési kapcsolat áll vagy állt fenn;

a határozat tárgyát viszontkereset képezi –

i.	annyiban, amennyiben a határozat a viszontkeresetnek helyt adott, feltéve, hogy a viszontkereset ugyanazon ügyletből vagy eseményből ered, mint a kereset; vagy

ii.	annyiban, amennyiben a határozat a viszontkeresetet elutasította, kivéve, ha az eredeti eljárás helye szerinti állam joga értelmében a jogvesztés elkerülése érdekében a viszontkereset benyújtása kötelező volt;

m)	a határozatot írásban, vagy olyan más kommunikációs eszköz útján megkötött vagy dokumentált megállapodásban – ide nem értve a kizárólagos joghatósági megállapodást – kikötött bíróság hozta, amely lehetővé teszi, hogy az információ hozzáférhető legyen későbbi hivatkozás céljából.

Ezen albekezdés alkalmazásában a „kizárólagos joghatósági megállapodás” két vagy több fél közötti megállapodást jelent, amely egy konkrét jogviszonyból keletkezett vagy esetleg keletkező jogvita eldöntése céljából kiköti az egyik állam bíróságainak, illetve az egyik állam egy vagy több meghatározott bíróságának a joghatóságát, és ezzel kizárja minden más bíróság joghatóságát.

2. Amennyiben az elismerést vagy végrehajtást olyan természetes személlyel szemben kérik, aki elsősorban a személyét, családját vagy háztartását érintő céllal jár el (fogyasztó) fogyasztói szerződéssel kapcsolatos ügyekben, vagy munkavállalóval szemben kérik a munkaszerződésével kapcsolatos ügyekben,

a)	az (1) bekezdés e) pontja csak akkor alkalmazandó, ha a hozzájárulást szóban vagy írásban a bírósághoz intézték;

b)	az (1) bekezdés f), g) és m) pontja nem alkalmazandó.

3. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az olyan határozatokra, amelyek tárgyát ingatlan lakáscélú bérbeadása (bérleti jogviszony) vagy ingatlan nyilvántartásba vétele képezi. Az ilyen határozat csak akkor ismerhető el és hajtható végre, ha azt annak az államnak a bírósága hozta, ahol az ingatlan található.

6. cikk

Az elismerés és a végrehajtás kizárólagos alapja

Az 5. cikk sérelme nélkül, az ingatlanon fennálló dologi jog tárgyában hozott határozatot akkor és csak akkor lehet elismerni és végrehajtani, ha az ingatlan az eredeti eljárás helye szerinti államban található.

7. cikk

Az elismerés és a végrehajtás megtagadása

1. Az elismerés vagy végrehajtás megtagadható, ha

az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot, ideértve a követelés lényegi elemeit tartalmazó iratot,

nem kézbesítették az alperesnek megfelelő időben és módon ahhoz, hogy védelméről gondoskodhasson, kivéve abban az esetben, ha az alperes megjelent és a védekezését az eredetileg eljáró bíróság előtt a kézbesítés vitatása nélkül adta elő, feltéve hogy az eredeti eljárás helye szerinti állam joga lehetővé tette volna a kézbesítés vitatását; illetve

ii.	olyan módon kézbesítették az alperesnek a megkeresett államban, amely ellentétes a megkeresett államnak az iratok kézbesítésére vonatkozó alapvető elveivel;

b)	a határozat csalás eredményeként született;

az elismerés vagy végrehajtás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen lenne a megkeresett állam közrendjével, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor a határozathoz vezető konkrét eljárások összeegyeztethetetlenek voltak a tisztességes eljárásra az adott államban irányadó alapvető elvekkel, valamint azokat a helyzeteket, amelyek az adott állam biztonságának vagy szuverenitásának megsértésével jártak;

d)	az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárás ellentétes volt valamely megállapodással vagy a célvagyon létesítő okiratában szereplő olyan kitétellel, amely szerint a szóban forgó jogvitát olyan állam bíróságának kell elbírálnia, amely nem az eredeti eljárás helye szerinti állam;

e)	a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett állam bírósága által ugyanezen felek közötti jogvitában hozott valamely más határozattal; vagy

f)	a határozat összeegyeztethetetlen valamely korábbi, egy másik állam bírósága által azonos tárgyban, azonos felek közötti eljárásban hozott határozattal, amennyiben a korábbi határozat eleget tesz az elismeréséhez szükséges feltételeknek a megkeresett államban.

2. Az elismerést vagy végrehajtást el lehet halasztani vagy meg lehet tagadni abban az esetben, ha azonos tárgyban azonos felek közötti eljárás van folyamatban a megkeresett állam bírósága előtt, amennyiben –

a)	a megkeresett állam bíróságához az eredetileg eljáró bíróság felhívása előtt fordultak; valamint

b)	a jogvita és a megkeresett állam között szoros kapcsolat áll fenn.

Az e bekezdés szerinti megtagadás nem vonja magával, hogy a későbbiekben ne lehetne a határozat elismerését vagy végrehajtását kérelmezni.

8. cikk

Előzetes kérdések

1. Az előzetes kérdés tárgyában hozott döntés ezen egyezmény alapján nem ismerhető el és nem hajtható végre, ha a döntés olyan ügyben született, amelyre ez az egyezmény nem alkalmazandó, vagy a 6. cikkben említett olyan ügyben, amelyben az abban a cikkben említett államtól eltérő állam bírósága hozott határozatot.

2. A határozat elismerését vagy végrehajtását meg lehet tagadni abban az esetben és olyan mértékben, amennyiben a határozat olyan ügyben hozott döntésen alapul, amelyre ez az egyezmény nem alkalmazandó, vagy a 6. cikkben említett olyan ügyben hozott döntésen alapul, amelyben az abban a cikkben említett államtól eltérő állam bírósága hozott döntést.

9. cikk

Részleges elismerés vagy végrehajtás

El kell ismerni és végre kell hajtani a határozat egy elkülöníthető részét is, ha csak ennek az adott résznek az elismerését vagy végrehajtását kérik, vagy ha ezen egyezmény értelmében csak a határozat egy része elismerhető vagy végrehajtható.

10. cikk

Kártérítés

1. A határozat elismerését vagy végrehajtását meg lehet tagadni abban az esetben és olyan mértékben, amennyiben a határozat olyan – többek között elrettentő vagy megtorló – kártérítést ítél meg, amely nem valamelyik felet kárpótolja az általa elszenvedett tényleges veszteségért vagy kárért.

2. A megkeresett bíróság mérlegeli, hogy az eredetileg eljáró bíróság által megítélt kártérítés az eljárási költségek fedezésére szolgál-e, és ha igen, akkor milyen mértékben.

11. cikk

Perbeli egyezségek

Azon perbeli egyezségeket, amelyeket valamely Szerződő Állam bírósága jóváhagyott, vagy amelyeket valamely Szerződő Állam bírósága előtt folyó eljárásban megkötöttek, és amelyek az eredeti eljárás helye szerinti államban ugyanúgy végrehajthatók, mint a határozatok, ezen egyezmény értelmében is ugyanúgy végrehajtják, mint a határozatokat.

12. cikk

Bemutatandó iratok

1. Az elismerést vagy végrehajtást kérő fél a következő iratokat mutatja be:

a)	a határozat teljes, hiteles másolata;

b)	ha a határozatot az alperes távollétében hozták, annak az iratnak az eredeti példánya vagy hiteles másolata, amely megállapítja, hogy az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot kézbesítették a megjelenést elmulasztó félnek;

c)	minden olyan irat, amely szükséges annak megállapításához, hogy a határozat hatályos, vagy adott esetben végrehajtható az eredeti eljárás helye szerinti államban;

d)	a 11. cikkben említett esetben az eredeti eljárás helye szerinti állam bírósága (ideértve a bíróság tisztviselőjét is) által kiadott tanúsítvány, amely szerint a perbeli egyezség vagy annak egy része az eredeti eljárás helye szerinti államban ugyanúgy végrehajtható, mint a határozatok.

2. Ha a határozat szövege nem teszi lehetővé a megkeresett bíróság számára, hogy ellenőrizze az ebben a fejezetben foglalt feltételek teljesülését, a bíróság kérheti bármilyen, ehhez szükséges irat bemutatását.

3. Az elismerés vagy végrehajtás iránti kérelmet kísérheti az eredeti eljárás helye szerinti állam egyik bírósága (ideértve a bíróság tisztviselőjét is) által a határozatra vonatkozóan kiadott, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által javasolt és közzétett formátumú irat is.

4. Ha az ebben a cikkben említett iratok nem a megkeresett állam hivatalos nyelvén íródtak, amennyiben a megkeresett állam joga másképpen nem rendelkezik, mellékelni kell hozzájuk az egyik hivatalos nyelven készített hiteles fordításukat.

13. cikk

Eljárás

1. Amennyiben ezen egyezmény másként nem rendelkezik, a határozat elismerésére, végrehajthatóvá nyilvánítására vagy nyilvántartásba vételére és végrehajtására vonatkozó eljárást a megkeresett állam joga szabályozza. A megkeresett állam bírósága gyorsan jár el.

2. A megkeresett állam bírósága nem tagadhatja meg a határozat ezen egyezmény szerinti elismerését vagy végrehajtását azon az alapon, hogy az elismerést vagy végrehajtást egy másik államban kell kérelmezni.

14. cikk

Eljárási költségek

1. A valamely Szerződő Államban egy másik Szerződő Állam bírósága által hozott határozat végrehajtását kérelmező fél semmiféle biztosíték, óvadék, letét – bármilyen módon meghatározott – megfizetésére nem kötelezhető kizárólag azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, vagy hogy nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel abban az államban, ahol a végrehajtást kérte.

2. A valamely Szerződő Államban hozott, az eljárási költségek viselésére olyan személyt kötelező határozatot, aki az (1) bekezdés alapján vagy az eljárás megindításának helye szerinti állam joga alapján mentesül a biztosítékra, óvadékra vagy letétre vonatkozó követelmények alól, a határozat kedvezményezettjének kérelmére bármely más Szerződő Államban végrehajthatóvá kell tenni.

3. Bármely állam nyilatkozhat arról, hogy nem alkalmazza az (1) bekezdést, vagy nyilatkozat útján megjelölheti, hogy a bíróságai közül melyik nem alkalmazza az (1) bekezdést.

15. cikk

Elismerés és végrehajtás a nemzeti jog alapján

A 6. cikkre is figyelemmel, ez az egyezmény nem akadályozza a határozatok nemzeti jog alapján történő elismerését vagy végrehajtását.

III. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

Ezt az egyezményt kell alkalmazni a határozatok elismerésére és végrehajtására, ha az eredeti eljárás helye szerinti államban az eljárás megindításakor az egyezmény hatályban volt ezen állam és a megkeresett állam között.

17. cikk

Az elismerést és végrehajtást korlátozó nyilatkozatok

Bármely állam nyilatkozatot tehet, hogy bíróságai megtagadhatják a más Szerződő Államok bírósága által hozott határozatok elismerését vagy végrehajtását, ha a felek lakóhelye (székhelye) a megkeresett államban volt, és a felek kapcsolata és a jogvita szempontjából jelentőséggel bíró minden más tényállási elem – az eredetileg eljáró bíróság székhelyét kivéve – kizárólag a megkeresett államhoz kapcsolódott.

18. cikk

Konkrét ügyekre vonatkozó nyilatkozatok

1. Ha valamelyik államnak jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy ezen egyezményt egy konkrét ügyben ne alkalmazza, nyilatkozatot tehet, hogy a kérdéses ügyben nem alkalmazza az egyezményt. Az ilyen nyilatkozatot tevő állam biztosítja, hogy a nyilatkozat hatálya ne legyen a szükségesnél szélesebb, és hogy a kizárt konkrét ügy fogalma egyértelműen és pontosan meg legyen határozva.

2. Az így kizárt ügyek tekintetében az egyezményt nem lehet alkalmazni

a)	a nyilatkozatot tevő Szerződő Államban;

b)	más Szerződő Államokban, amennyiben a nyilatkozatot tevő Szerződő Állam bírósága által hozott határozat elismerését vagy végrehajtását kérik.

19. cikk

A valamely államot érintő határozatokkal kapcsolatos nyilatkozatok

1. Bármely állam nyilatkozatot tehet, hogy nem alkalmazza ezt az egyezményt az olyan eljárásokban hozott határozatokra, amelyekben a következők bármelyike fél:

a)	az adott állam vagy az adott állam nevében eljáró természetes személy; vagy

b)	az adott állam kormányzati szerve vagy az ilyen kormányzati szerv nevében eljáró természetes személy.

Az ilyen nyilatkozatot tevő állam biztosítja, hogy a nyilatkozat hatálya ne legyen a szükségesnél szélesebb, és hogy a hatályból történő kizárás egyértelműen és pontosan meg legyen határozva. A nyilatkozat nem tehet különbséget a határozatok között azon az alapon, hogy az állam, annak kormányzati szerve vagy az ezek bármelyike nevében eljáró természetes személy az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárásban alperes vagy felperes-e.

2. Az (1) bekezdés szerint nyilatkozatot tevő állam bírósága által hozott határozat elismerése vagy végrehajtása megtagadható, ha a határozatot olyan eljárásban hozták, amelyben a nyilatkozatot tevő állam, a megkeresett állam, azok egyik kormányzati szerve vagy az ezek bármelyike nevében eljáró természetes személy fél, a nyilatkozatban meghatározott mértékben.

20. cikk

Egységes értelmezés

Ezen egyezmény értelmezése során tekintetbe kell venni nemzetközi jellegét és az egységes alkalmazása elősegítésének szükségességét.

21. cikk

Az egyezmény működésének felülvizsgálata

A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia főtitkára rendszeres időközönként intézkedik ezen egyezmény működésének felülvizsgálatáról – beleértve a nyilatkozatok felülvizsgálatát is –, és jelentést tesz az Általános és Politikai Ügyek Tanácsának.

22. cikk

Nem egységes jogrendszerek

1. Azon Szerződő Állam esetében, amely különböző területi egységeiben az ezen egyezmény hatálya alá tartozó ügyeket illetően két vagy több jogrendszer van hatályban,

a)	az állam jogára vagy eljárására történő hivatkozásokat – adott esetben – úgy kell értelmezni, hogy azok az érintett területi egység hatályos jogára vagy eljárására vonatkoznak;

b)	az állam bíróságára vagy bíróságaira történő hivatkozásokat – adott esetben – úgy kell értelmezni, hogy azok az érintett területi egység bíróságára vagy bíróságaira vonatkoznak;

c)	az állammal fennálló kapcsolatra történő hivatkozásokat – adott esetben – úgy kell értelmezni, hogy azok az érintett területi egységgel fennálló kapcsolatra vonatkoznak;

d)	egy állam vonatkozásában a kapcsoló elvre történő hivatkozásokat – adott esetben – úgy kell értelmezni, hogy azok az érintett területi egységhez való kapcsoló elvre vonatkoznak.

2. Az (1) bekezdéstől függetlenül a két vagy több, különböző jogrendszereket alkalmazó területi egységből álló Szerződő Államok nem kötelesek ezen egyezményt alkalmazni olyan helyzetekben, amelyek kizárólag e különböző területi egységeket érintik.

3. A két vagy több, különböző jogrendszereket alkalmazó területi egységből álló Szerződő Államok területi egységeinek bíróságai nem kötelesek egy másik Szerződő Államban hozott határozatot elismerni vagy végrehajtani csupán azért, mert azt ugyanazon Szerződő Államnak egy másik területi egysége ezen egyezmény értelmében már elismerte vagy végrehajtotta.

4. Ez a cikk nem alkalmazandó a regionális gazdasági integrációs szervezetekre.

23. cikk

Kapcsolat egyéb nemzetközi jogi aktusokkal

1. Ezt az egyezményt – amennyiben lehetséges – úgy kell értelmezni, hogy összeegyeztethető legyen a Szerződő Államok számára hatályban lévő, akár az ezen egyezményt megelőzően, akár azt követően kötött egyéb szerződésekkel.

2. Ez az egyezmény nem érinti az ezen egyezményt megelőzően kötött szerződések valamely Szerződő Állam általi alkalmazását.

3. Ez az egyezmény nem érinti az ezen egyezményt követően kötött szerződések valamely Szerződő Állam általi alkalmazását, ha olyan Szerződő Állam bírósága által hozott határozat elismerését vagy végrehajtását kérik, amely szintén az adott szerződés részes fele. A másik szerződés egyetlen rendelkezése sem érinti azon Szerződő Államok 6. cikk szerinti kötelezettségeit, amelyek nem részes felei az adott szerződésnek.

4. Ez az egyezmény nem érinti az ezen egyezményhez csatlakozó regionális gazdasági integrációs szervezetek szabályainak alkalmazását az olyan Szerződő Állam bírósága által hozott határozatok elismerésére vagy végrehajtására vonatkozóan, amely a regionális gazdasági integrációs szervezetnek is tagja, amennyiben –

a)	a szabályokat ezen egyezmény megkötése előtt fogadták el; vagy

b)	a szabályokat ezen egyezmény megkötését követően fogadták el, amennyiben azok nem érintik azon Szerződő Államok 6. cikk szerinti kötelezettségeit, amelyek a regionális gazdasági integrációs szervezetnek nem tagjai.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

1. Ezt az egyezményt valamennyi állam aláírhatja.

2. Ezt az egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

3. Ehhez az egyezményhez valamennyi állam csatlakozhat.

4. A megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratokat az egyezmény letéteményesénél, a Holland Királyság Külügyminisztériumánál helyezik letétbe.

25. cikk

Nem egységes jogrendszerekre vonatkozó nyilatkozatok

1. Ha valamely államban két vagy több olyan területi egység van, amelyben különböző jogrendszer vonatkozik az ezen egyezményben szabályozott kérdésekre, az állam nyilatkozhat arról, hogy az egyezmény valamennyi területi egységére, vagy azok közül csak egyre vagy többre terjed ki. Az ilyen nyilatkozatban kifejezetten meg kell határozni azokat a területi egységeket, amelyekre az egyezmény hatálya kiterjed.

2. Azon államok esetében, amelyek nem tesznek e cikk értelmében nyilatkozatot, az egyezmény hatálya kiterjed minden területi egységükre.

3. Ez a cikk nem alkalmazandó a regionális gazdasági integrációs szervezetekre.

26. cikk

Regionális gazdasági integrációs szervezetek

1. Azok a regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek kizárólag szuverén államokból állnak és az ezen egyezmény hatálya alá tartozó ügyek mindegyikében vagy némelyikében hatáskörrel rendelkeznek, ezt az egyezmény aláírhatják, elfogadhatják, jóváhagyhatják, vagy csatlakozhatnak hozzá. Ebben az esetben a regionális gazdasági integrációs szervezetre a Szerződő Államokéval megegyező jogok és kötelezettségek vonatkoznak, amennyiben a szervezet az ezen egyezmény hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkezik.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek az aláírással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással egyidejűleg írásban értesítik a letéteményest az egyezmény hatálya alá tartozó azon ügyekről, amelyek tekintetében a tagállamok hatáskörüket a szervezetre ruházták. A szervezetek az e bekezdés szerinti, legutóbb megküldött értesítésben meghatározott hatáskört érintő mindennemű változásról haladéktalanul, írásban értesítik a letéteményest.

3. Ezen egyezmény hatálybalépése céljából a regionális gazdasági integrációs szervezetek által letétbe helyezett okiratokat csak akkor veszik figyelembe, ha a regionális gazdasági integrációs szervezet a 27. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozatot tesz, hogy tagállamai nem válnak ezen egyezmény részes feleivé.

4. Az ezen egyezményben a „Szerződő Államra” vagy „államra” tett hivatkozások – adott esetben – egyaránt vonatkoznak a regionális gazdasági integrációs szervezetekre is.

27. cikk

Regionális gazdasági integrációs szervezet mint Szerződő Fél a tagállamai nélkül

1. Az aláírással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással egyidejűleg a regionális gazdasági integrációs szervezet nyilatkozhat, hogy az ezen egyezmény hatálya alá tartozó valamennyi ügyben hatáskörrel rendelkezik, és bár tagállamai nem részes felek, az egyezménynek a szervezet általi aláírása, elfogadása, jóváhagyása, vagy a szervezetnek az egyezményhez való csatlakozása révén az rájuk nézve kötelező.

2. Amennyiben a regionális gazdasági integrációs szervezet az (1) bekezdésnek megfelelően nyilatkozatot tesz, az ezen egyezményben a „Szerződő Államra” vagy „államra” tett hivatkozások – megfelelő esetben – egyaránt vonatkoznak a szervezet tagállamaira is.

28. cikk

Hatálybalépés

1. Ez az egyezmény azon időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amely alatt a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban értesítés tehető azon második állam tekintetében, amely letétbe helyezte a 24. cikkben említett megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát.

2. Ezt követően az egyezmény hatályba lép

a)	az egyezményt később megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy ahhoz csatlakozó egyes államok tekintetében azon határidő lejártát követő hónap első napján, amely alatt az adott állam tekintetében a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban értesítés tehető;

azon területi egységek tekintetében, amelyekre az egyezményt a 25. cikknek megfelelően azt követően terjesztették ki, hogy az egyezmény a nyilatkozatot tevő állam tekintetében hatályba lépett, az említett cikk szerinti nyilatkozatról való értesítéstől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján.

29. cikk

Kapcsolatok létesítése az egyezmény alapján

1. Ezen egyezmény kizárólag akkor tekinthető hatályosnak két Szerződő Állam között, ha a letéteményes felé egyikük sem tett a (2) vagy (3) bekezdés szerinti értesítést a másikról. Ilyen értesítés hiányában az egyezmény két Szerződő Állam között azon határidő lejártát követő hónap első napjától hatályos, amely alatt értesítések tehetők.

2. Valamely Szerződő Állam a letéteményes általi, a 32. cikk a) pontjában említett értesítés időpontját követő tizenkét hónapon belül értesítheti a letéteményest arról, hogy valamely másik Állam általi megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás nem eredményezi kapcsolatok létesítését ezen egyezmény alapján a két Állam között.

3. Valamely Állam a 24. cikk (4) bekezdése szerinti okiratának letétbe helyezésekor értesítheti a letéteményest arról, hogy az általa végrehajtott megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás nem eredményezi kapcsolatok létesítését ezen egyezmény alapján valamely Szerződő Állammal.

4. Valamely Szerződő Állam bármikor visszavonhatja az általa a (2) vagy (3) bekezdés alapján küldött értesítést. E visszavonás az értesítés időpontját követő harmadik hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

30. cikk

Nyilatkozatok

1. A 14., 17., 18., 19. és 25. cikkben említett nyilatkozatok az aláírással, megerősítéssel, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással egyidejűleg, vagy a későbbiekben bármikor megtehetők, továbbá bármikor módosíthatók vagy visszavonhatók.

2. A nyilatkozatokról, módosításokról és visszavonásokról értesítik a letéteményest.

3. Az aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás időpontjában tett nyilatkozatok az egyezménynek az érintett állam tekintetében történő hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

4. A későbbiekben tett nyilatkozatok, nyilatkozatmódosítások, illetve nyilatkozat-visszavonások az értesítésnek a letéteményeshez való beérkezésétől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lépnek hatályba.

5. A későbbiekben tett nyilatkozatok, nyilatkozat-módosítások, illetve nyilatkozat-visszavonások nem alkalmazandók az eredetileg eljáró bíróság előtt a nyilatkozat hatálybalépésekor már megindított eljárásokban hozott határozatokra.

31. cikk

Felmondás

1. Az egyezményben részes Szerződő Államok az egyezményt a letéteményesnek címzett írásbeli értesítéssel felmondhatják. A felmondás korlátozódhat egy nem egységes jogrendszernek az egyezmény hatálya alá tartozó bizonyos területi egységeire.

2. A felmondás az értesítésnek a letéteményeshez való beérkezésétől számított tizenkét hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. Amennyiben az értesítés a felmondás hatálybalépése vonatkozásában ennél hosszabb időszakot határoz meg, a felmondás az értesítésnek a letéteményeshez való beérkezésétől számított ezen időszak lejártát követően lép hatályba.

32. cikk

A letéteményes által küldött értesítések

A letéteményes értesíti a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia tagjait és ezt az egyezményt a 24., 26. és 27. cikknek megfelelően aláíró, megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó többi államot és regionális gazdasági integrációs szervezetet az alábbiakról:

a)	a 24., 26. és 27. cikkben említett aláírások, megerősítések, elfogadások, jóváhagyások és csatlakozások;

b)	az ezen egyezmény hatálybalépésének időpontja a 28. cikkel összhangban;

c)	a 26., 27., 29. és 30. cikkben említett értesítések, nyilatkozatok, nyilatkozat-módosítások és -visszavonások; valamint

d)	a 31. cikkben említett felmondások.

Ennek hiteléül a kellően meghatalmazott alulírottak aláírták ezen Egyezményt.

Kelt Hágában 2019. július 2-án, egyaránt hiteles angol és francia nyelven, egyetlen példányban, amelyet a Holland Királyság kormányának levéltárában kell letétbe helyezni, és amelynek hiteles másolatát diplomáciai úton meg kell küldeni a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia azon tagjainak, amelyek a huszonkettedik ülés idején már tagok voltak, valamint valamennyi olyan egyéb államnak, amely ezen az ülésen részt vett.

2022.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 187/23

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1210 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 13.)

az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bennfentes jegyzékek formátuma és azok frissítése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az (EU) 2019/2115 rendelet által – a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében – módosított, a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 18. cikke (6) bekezdésének hatodik albekezdésére és 18. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 596/2014/EU rendelet 18. cikke értelmében a kibocsátóknak, a kibocsátási egységek piaca szereplőinek, az aukciós platformoknak, az árverezőknek és az aukcióellenőrnek vagy bármely más, nevükben vagy javukra eljáró személynek egy pontos formátumnak megfelelően jegyzékeket kell készíteniük a bennfentesekről, és e jegyzékeket naprakészen kell tartaniuk.

(2)

A pontos formátum meghatározásának, valamint a standard formanyomtatványok használatának elő kell segítenie a bennfentesek jegyzékének összeállítására és frissítésére vonatkozóan az 596/2014/EU rendeletben meghatározott követelmény egységes alkalmazását. Ez azt is biztosítja, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a pénzügyi piacok integritásának védelmére és az esetleges piaci visszaélések vizsgálatára irányuló feladatuk ellátásához szükséges információkkal.

(3)

Mivel egy szervezeten belül egyidejűleg sokféle bennfentes információ létezhet, a bennfentes jegyzékeknek pontosan meg kell határozniuk azokat a konkrét bennfentes információkat, amelyekhez a szervezetnél dolgozó személyek hozzáfértek. Ezért a bennfentes jegyzékekben meg kell határozni, hogy mi a konkrét bennfentes információ (amely tartalmazhat egy ügyletre, projektre, eseményre – beleértve a vállalati vagy pénzügyi eseményeket is –, pénzügyi beszámoló vagy profitfigyelmeztetés közzétételére vonatkozó információkat). E célból a bennfentes jegyzékeket szakaszokra kell felosztani, és minden egyes konkrét bennfentes információt külön szakaszokba kell sorolni. Minden szakaszban fel kell sorolni az összes olyan személyt, aki hozzáfér ugyanazon konkrét bennfentes információhoz.

(4)

Annak elkerülése érdekében, hogy ugyanazon egyének személyes adatai tekintetében több bejegyzés kerüljön a bennfentes jegyzék különböző szakaszaiba, lehetővé kell tenni, hogy ezeket a személyes adatokat a bennfentes jegyzék egy külön szakaszában, az állandó bennfentesek szakaszának nevezett szakaszban sorolják fel, amely nem kapcsolódik konkrét bennfentes információhoz. Az állandó bennfentesek szakaszának csak azokat a személyeket kell tartalmaznia, akik funkciójuk vagy pozíciójuk jellege miatt mindenkor hozzáférnek minden bennfentes információhoz a szervezetnél.

(5)

Az 596/2014/EU rendeletet módosította az (EU) 2019/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), amely kevésbé szigorú követelményeket vezet be a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói (kkv-tőkefinanszírozási piacokon lévő kibocsátók) számára azáltal, hogy a jegyzékbe vett személyeket azokra a személyekre korlátozza, akik a kibocsátónál betöltött funkciójuk vagy pozíciójuk jellegénél fogva rendszeres hozzáféréssel rendelkeznek bennfentes információkhoz.

(6)

E rendelkezéstől eltérve a tagállamok előírhatják a kkv-tőkefinanszírozási piacokon lévő kibocsátók számára, hogy az 596/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett valamennyi személyt felvegyék a bennfentesek jegyzékébe. Figyelembe véve azonban a kkv-k általában kisebb emberi és pénzügyi erőforrásait, az Európai Parlament és a Tanács arányosnak ítélte, hogy utóbbiak egy olyan formátumot használjanak, amely az 596/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján létrehozott bennfentes jegyzékek formátumához képest kisebb adminisztratív terhet jelent, valamint hogy a jegyzékek tartalma az érintett egyének azonosításához feltétlenül szükséges tartalomra legyen korlátozva. Amennyiben a kibocsátók számára nincs előírva, hogy a bennfenteseik személyes elérhetőségi adatait a jegyzékeikben feltüntessék, a kibocsátóknak mentességet kell kapniuk a bennfentesektől származó adatok gyűjtése és frissítése alól, ugyanakkor az illetékes nemzeti hatóságokat nem lehet megfosztani egy olyan eszköztől, amely a bennfentes információkat kezelő személyek azonosítására és azoknak a hivatalos elérhetőségeiken történő elérésére szolgál. E kibocsátók számára lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy azon egyének adatait, akik funkciójuk vagy pozíciójuk jellege miatt mindenkor hozzáférnek az összes bennfentes információhoz, a bennfentes jegyzéknek az állandó bennfentesekre vonatkozó szakaszában sorolják fel ahelyett, hogy az ilyen állandó bennfentesekre vonatkozó személyes adatokat az egyes ügyletspecifikus vagy eseményalapú listához adnák hozzá. Az ilyen, állandó bennfentesekre vonatkozó szakaszok tartalmát szintén az érintett egyének azonosításához feltétlenül szükséges tartalomra kell korlátozni.

(7)

A bennfentes jegyzéknek tartalmaznia kell a bennfentesek azonosításához szükséges személyes adatokat. A 596/2014/EU rendelet 18. cikkében említett bennfentes jegyzékek létrehozása és vezetése céljából történő személyesadat-kezeléseknek meg kell felelniük az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3).

(8)

A bennfentes jegyzékeknek tartalmazniuk kell olyan adatokat is, amelyek segíthetnek az illetékes hatóságoknak a vizsgálatok lefolytatásában, a bennfentesek kereskedési magatartásának gyors elemzésében, a bennfentesek és a gyanús kereskedésben részt vevő személyek közötti kapcsolatok megállapításában, és a kritikus időszakokban köztük fennálló kapcsolatok azonosításában. E tekintetben elengedhetetlen a telefonszámok megadása, mivel ezáltal lehetővé válik az illetékes hatóságok számára, hogy gyorsan cselekedjenek és szükség esetén adatforgalmi adatokat kérjenek. Az ilyen adatokat továbbá már a kezdetektől rendelkezésre kell bocsátani, hogy a vizsgálat integritását ne veszélyeztesse az, ha az illetékes hatóságoknak valamely vizsgálat folyamán további információkéréssel kell fordulniuk a kibocsátóhoz, a kibocsátási egységek piacának szereplőjéhez, az aukciós platformhoz, az árverezőhöz és aukcióellenőrhöz vagy a bennfenteshez.

(9)

Annak biztosítása érdekében, hogy a bennfentes jegyzékek kérésre a lehető leghamarabb az illetékes hatóság rendelkezésére bocsáthatók, valamint minden esetben haladéktalanul frissíthetők legyenek, azokat elektronikus formátumban kell vezetni. Az elektronikus formátumnak lehetővé kell tennie a bennfentes jegyzékben szereplő információk bizalmas kezelését. Annak elkerülése érdekében, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacokon lévő kibocsátókra aránytalan adminisztratív terhek háruljanak, utóbbiak vezethetik elektronikus formátumban is a bennfentes jegyzéket, de az erre vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó az említett kibocsátókra, amennyiben az információ teljessége, integritása és bizalmas jellege biztosított.

(10)

A bennfentes jegyzékek benyújtására vonatkozó adminisztratív terhek csökkentése érdekében a továbbításhoz használt konkrét elektronikus eszközöket maguknak az illetékes hatóságoknak kell meghatározniuk, azzal a feltétellel, hogy ezek az elektronikus eszközök lehetővé teszik a jegyzékek bizalmas kezelését.

(11)

Az egyértelműség, az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében az 596/2014/EU rendeletben említett valamennyi bennfentes jegyzék formátumát célszerű egyetlen jogi aktusban egységes szerkezetbe foglalni. Ezért e rendeletnek az 596/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint az e rendelet 18. cikkének (6) bekezdésében említett bennfentes jegyzékek formátumát egyaránt tartalmaznia kell. Ennek következtében az (EU) 2016/347 bizottsági végrehajtási rendeletet (4) hatályon kívül kell helyezni.

(12)	Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2021. június 7-én véleményt nyilvánított.

(13)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(14)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 37. cikkével létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében előírt bennfentes jegyzék

(1) Az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében előírt bennfentes jegyzékeknek minden egyes bennfentes információra vonatkozóan külön szakaszt kell tartalmazniuk, és azokat az e rendelet I. mellékletének 1. formanyomtatványában meghatározott formátumban kell összeállítani.

(2) Azon személyek személyes adatai, akik funkciójuk vagy pozíciójuk jellege miatt mindenkor hozzáférnek minden bennfentes információhoz, a bennfentesek jegyzékének egy, az állandó bennfentesekre vonatkozó szakaszában külön sorolhatók fel. Ezt a szakaszt az e rendelet I. mellékletének 2. formanyomtatványában meghatározott formátumban kell összeállítani. Az állandó bennfentesek listájára vonatkozó szakasz összeállítása esetén az állandó bennfentesek személyes adatait nem kell feltüntetni a bennfentes jegyzéknek az (1) bekezdésben említett, külön szakaszaiban.

(3) A bennfentes jegyzékeket elektronikus formában kell vezetni, amely mindenkor biztosítja, hogy:

a)	a bennfentes jegyzékekhez való hozzáférés olyan egyértelműen azonosított személyekre korlátozódik, akiknek funkciójuk vagy pozíciójuk jellege miatt szükségük van a hozzáférésre;

b)	a megadott információk pontosak;

c)	a bennfentes jegyzék korábbi változatai hozzáférhetők.

(4) Az illetékes hatóság a honlapján meghatározza azokat az elektronikus eszközöket, amelyekkel a bennfentes jegyzékeket továbbítani kell az illetékes hatóság számára. Az elektronikus eszközök biztosítják, hogy az információ teljessége, integritása és bizalmas jellege fennmaradjon a továbbítás során.

2. cikk

Az 596/2014/EU rendelet 18. cikkének (6) bekezdésében említett bennfentes jegyzék

(1) Az 596/2014/EU rendelet 18. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében említett bennfentes jegyzék csak a bennfentes információhoz rendszeres hozzáféréssel rendelkező személyek személyes adatait tartalmazhatja. Ezt a jegyzéket a II. mellékletben meghatározott formátumban kell elkészíteni.

(2) A tagállamok által az 596/2014/EU rendelet 18. cikke (6) bekezdésének második albekezdése alapján előírt bennfentes jegyzékeknek minden egyes bennfentes információra külön szakaszt kell tartalmazniuk, és azokat az e rendelet III. mellékletének 1. formanyomtatványában meghatározott formátumban kell összeállítani.

Azon személyek adatai, akik funkciójuk vagy pozíciójuk jellege miatt mindenkor hozzáférnek minden bennfentes információhoz, a bennfentes jegyzéknek egy, az állandó bennfentesekre vonatkozó szakaszában külön sorolhatók fel. Ezt az állandó bennfentesekre vonatkozó szakaszt az e rendelet III. mellékletének 2. formanyomtatványában meghatározott formátumban kell összeállítani. Az állandó bennfentesek listájára vonatkozó szakasz összeállítása esetén az állandó bennfentesek személyes adatait nem kell feltüntetni a bennfentes jegyzéknek az e bekezdés első albekezdésében említett, az egyes bennfentes információkra vonatkozó egyes szakaszaiban.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett bennfentes jegyzékeket olyan formában kell kezelni, amely biztosítja, hogy az e jegyzékekben szereplő információk teljessége, integritása és bizalmas jellege fennmaradjon az illetékes hatóságnak történő továbbítás során.

3. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2016/347 végrehajtási rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2115 rendelete (2019. november 27.) a 2014/65/EU irányelvnek, valamint az 596/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/1129 rendeletnek a kkv-tőkefinanszírozási piacok használatának előmozdítása tekintetében történő módosításáról (HL L 320., 2019.12.11., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)(HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2016/347 végrehajtási rendelete (2016. március 10.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a bennfentesek jegyzékének elkészítéséhez és frissítéséhez használt pontos formátumra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról (HL L 65., 2016.3.11., 49. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

I. MELLÉKLET

1. FORMANYOMTATVÁNY

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett bennfentes jegyzékek formátuma

A konkrét bennfentes információ forrásának leírása:

E szakasz létrehozásának dátuma és időpontja (azaz amikor a konkrét bennfentes információt azonosították): [éééé-hh-nn; óó:pp UTC (egyeztetett világidő)]

Dátum és időpont (legutolsó frissítés): [ éééé-hh-nn; óó:pp UTC (egyeztetett világidő)]

Az illetékes hatósághoz történő továbbítás dátuma: [ éééé-hh-nn]

A bennfentes utóneve(i)

A bennfentes vezetékneve(i)

A bennfentes születéskori vezetékneve(i) (ha eltér)

Munkahelyi telefonszám(ok)

(munkahelyi közvetlen vonal és munkahelyi mobiltelefonszámok)

Társaság neve és címe

Funkció és a bennfentesség oka

Hozzáférés

(annak dátuma és időpontja, amikor a bennfentes hozzáférést kapott bennfentes információkhoz)

Megszűnés

(annak dátuma és időpontja, amikor a bennfentes bennfentes információhoz való hozzáférése megszűnt)

Nemzeti azonosító szám (ha alkalmazandó)

Születési idő

Magántelefonszámok (vezetékes és mobiltelefonszámok)

Teljes magánlakcím: utca; házszám; város; irányítószám; ország)

[Szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

[A kibocsátó/a kibocsátási egységek piaca szereplőjének/az aukciós platform/az árverező/az aukcióellenőr vagy a nevükben vagy javukra eljáró személy címe]

[A szerepet, funkciót és az ebben a jegyzékben való szerepeltetés okát leíró szöveg]

[éééé-hh-nn, óó:pp UTC]

[Szám és/vagy szöveg]

[éééé-hh-nn]

[Számok (szóköz nélkül)]

[Szöveg]

2. FORMANYOMTATVÁNY

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a bennfentes jegyzékek állandó bennfentesekre vonatkozó szakaszának formátuma

E szakasz létrehozásának dátuma és időpontja: [ éééé-hh-nn; óó:pp UTC (egyeztetett világidő)]

Dátum és időpont (legutolsó frissítés): [ éééé-hh-nn; óó:pp UTC (egyeztetett világidő)]

Az illetékes hatósághoz történő továbbítás dátuma: [ éééé-hh-nn]

A bennfentes utóneve(i)

A bennfentes vezetékneve(i)

A bennfentes születéskori vezetékneve(i) (ha eltér)

Munkahelyi telefonszám(ok) (munkahelyi közvetlen vonal és munkahelyi mobiltelefonszámok)

Társaság neve és címe

Funkció és a bennfentesség oka

Felvétel

(a bennfentes állandó bennfentesek szakaszába való felvételének dátuma és időpontja)

Nemzeti azonosító szám (ha alkalmazandó)

Születési dátum

Teljes magánlakcím

(utca; házszám; város; irányítószám; ország) (ha az illetékes hatóság kérésének időpontjában rendelkezésre áll)

Magántelefonszámok

(vezetékes és mobiltelefonszámok)

[Szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

[A kibocsátó vagy a nevében vagy javára eljáró személy címe]

[A szerepet, funkciót és az ebben a jegyzékben való szerepeltetés okát leíró szöveg]

[éééé-hh-nn, óó:pp UTC]

[Szám és/vagy szöveg]

éééé-hh-nn a születési dátum esetében]

[Szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

II. MELLÉKLET

A 2. cikk (1) bekezdésében említett, a bennfentes információkhoz rendszeres hozzáféréssel rendelkező személyek személyes adataira vonatkozó jegyzék formátuma

E bennfentes jegyzék létrehozásának dátuma és időpontja: [ éééé-hh-nn; óó:pp UTC (egyeztetett világidő)]

Dátum és időpont (legutolsó frissítés): [ éééé-hh-nn; óó:pp UTC (egyeztetett világidő)]

Az illetékes hatósághoz történő továbbítás dátuma: [ éééé-hh-nn]

A bennfentes utóneve(i)

A bennfentes vezetékneve(i)

A bennfentes születéskori vezetékneve(i) (ha eltér)

Munkahelyi telefonszám(ok) (munkahelyi közvetlen vonal és munkahelyi mobiltelefonszámok)

Társaság neve és címe

Funkció és a bennfentesség oka

Hozzáférés

(annak dátuma és időpontja, amikor a bennfentes rendszeres hozzáférést kapott bennfentes információkhoz)

Megszűnés

(annak dátuma és időpontja, amikor a bennfentes bennfentes információhoz való rendszeres hozzáférése megszűnt)

Nemzeti azonosító szám (ha alkalmazandó)vagy egyéb esetben születési dátum

Teljes magánlakcím

(utca; házszám; város; irányítószám; ország) (ha az illetékes hatóság kérésének időpontjában rendelkezésre áll)

Magántelefonszámok

(vezetékes és mobiltelefonszámok)

(ha az illetékes hatóság kérésének időpontjában rendelkezésre áll)

[Szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

[A kibocsátó címe]

[A szerepet, funkciót és az ebben a bennfentes jegyzékben való szerepeltetés okát leíró szöveg]

[éééé-hh-nn, óó:pp UTC]

[Szám és/vagy szöveg vagy éééé-hh-nn a születési dátum esetében]

[Szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

III. MELLÉKLET

1. FORMANYOMTATVÁNY

A 2. cikk (2) bekezdés első albekezdésében említett bennfentes jegyzékek formátuma

A konkrét bennfentes információ forrásának leírása:

E szakasz létrehozásának dátuma és időpontja (azaz amikor a konkrét bennfentes információt azonosították): [éééé-hh-nn, óó:pp UTC (egyeztetett világidő)]

Dátum és időpont (legutolsó frissítés): [ éééé-hh-nn; óó:pp UTC (egyeztetett világidő)]

Az illetékes hatósághoz történő továbbítás dátuma: [éééé-hh-nn]

A bennfentes utóneve(i)

A bennfentes vezetékneve(i)

Munkahelyi telefonszám(ok)

(munkahelyi közvetlen vonal és munkahelyi mobiltelefonszámok)

Funkció vagy a bennfentesség oka

Hozzáférés

(annak dátuma és időpontja, amikor a bennfentes hozzáférést kapott bennfentes információkhoz)

Megszűnés

(annak dátuma és időpontja, amikor a bennfentes bennfentes információhoz való hozzáférése megszűnt)

Nemzeti azonosító szám

Nemzeti azonosító szám (ha alkalmazandó)

vagy egyéb esetben születési dátum

[Szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

[A szerepet, funkciót és az ebben a jegyzékben való szerepeltetés okát leíró szöveg]

[éééé-hh-nn, óó:pp UTC]

[Szám és/vagy szöveg vagy éééé-hh-nn a születési dátum esetében]

2. FORMANYOMTATVÁNY

Az 2. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett, a bennfentes jegyzékek állandó bennfentesekre vonatkozó szakaszának formátuma

E szakasz létrehozásának dátuma és időpontja: [ éééé-hh-nn; óó:pp UTC (egyeztetett világidő)]

Dátum és időpont (legutolsó frissítés): [ éééé-hh-nn; óó:pp UTC (egyeztetett világidő)]

Az illetékes hatósághoz történő továbbítás dátuma: [ éééé-hh-nn]

A bennfentes utóneve(i)

A bennfentes vezetékneve(i)

Munkahelyi telefonszám(ok) (munkahelyi közvetlen vonal és munkahelyi mobiltelefonszámok)

Társaság neve és címe

Funkció és a bennfentesség oka

Felvétel

(a bennfentes állandó bennfentesek szakaszába való felvételének dátuma és időpontja)

Nemzeti azonosító szám

Nemzeti azonosító szám (ha alkalmazandó)

vagy egyéb esetben születési dátum

[Szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

[A kibocsátó vagy a nevében vagy javára eljáró személy címe]

[A szerepet, funkciót és az ebben a jegyzékben való szerepeltetés okát leíró szöveg]

[éééé-hh-nn, óó:pp UTC]

[Szám és/vagy éééé-hh-nn a születési dátum esetében]

2022.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 187/31

A TANÁCS (EU) 2022/1211 HATÁROZATA

(2022. július 12.)

az euro Horvátország általi, 2023. január 1-jén történő bevezetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 140. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Bizottság jelentésére (1),

tekintettel az Európai Központi Bank jelentésére (2),

tekintettel az Európai Parlament véleményére (3),

tekintettel az Európai Tanácsban folytatott vitára,

tekintettel a Tanács azon tagállamait képviselő tagjainak minősített többséggel elfogadott ajánlására, amelyeknek pénzneme az euro (4),

mivel:

(1)

A gazdasági és monetáris unió (GMU) harmadik szakasza 1999. január 1-jén kezdődött meg. Az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács 1998. május 3-án Brüsszelben úgy határozott, hogy Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország teljesítette az euro 1999. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket (5).

(2)

A Tanács 2000/427/EK határozata (6) szerint Görögország teljesítette az euro 2001. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2006/495/EK határozata (7) szerint Szlovénia teljesítette az euro 2007. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2007/503/EK (8), illetve 2007/504/EK határozata (9) szerint Ciprus, illetve Málta teljesítette az euro 2008. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2008/608/EK határozata (10) szerint Szlovákia teljesítette az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2010/416/EU határozata (11) szerint Észtország teljesítette az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2013/387/EU határozata (12) szerint Lettország teljesítette az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket. A Tanács 2014/509/EU határozata (13) szerint Litvánia teljesítette az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket.

(3)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, egyes Dániára vonatkozó rendelkezésekről szóló 16. sz. jegyzőkönyv 1. pontjának és az állam-, illetve kormányfők 1992. decemberben Edinburghben hozott határozatának megfelelően Dánia értesítette a Tanácsot arról, hogy nem vesz részt a GMU harmadik szakaszában. Dánia nem kérte, hogy indítsák meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 140. cikkének (2) bekezdésében említett eljárást.

(4)

A 98/317/EK határozat alapján Svédország az EUMSZ 139. cikke (1) bekezdésének értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállam. A 2003. évi csatlakozási okmány (14) 4. cikkének megfelelően a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország az EUMSZ 139. cikke (1) bekezdésének értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállam. A 2005. évi csatlakozási okmány (15) 5. cikkének megfelelően Bulgária és Románia az EUMSZ 139. cikke (1) bekezdésének értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállam. A 2012. évi csatlakozási okmány (16) 5. cikkének megfelelően Horvátország az EUMSZ 139. cikke (1) bekezdésének értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállam.

(5)

1998. július 1-jén létrejött az Európai Központi Bank (EKB). Az Európai Monetáris Rendszert egy árfolyam-mechanizmus váltotta fel, amelynek bevezetéséről a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus bevezetéséről szóló, 1997. június 16-i európai tanácsi állásfoglalás (17) révén állapodtak meg. A gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában bevezetésre kerülő árfolyam-mechanizmus (ERM II) eljárásait az Európai Központi Bank és az euróövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról szóló, 2006. március 16-i megállapodásban (18) állapították meg.

(6)

Az EUMSZ 140. cikkének (2) bekezdése megállapítja az érintett tagállamokra vonatkozó eltérések megszüntetésének eljárásait. A Bizottságnak és az EKB-nak legalább kétévente egyszer vagy valamely eltéréssel rendelkező tagállam kérelmére jelentést kell tennie a Tanácsnak az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően.

(7)

A tagállamok nemzeti jogszabályait, beleértve a nemzeti központi bankok alapokmányait is, szükség esetén ki kell igazítani az EUMSZ 130. és 131. cikkével, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányával (a továbbiakban: a KBER és az EKB alapokmánya) való összeegyeztethetőségük biztosítása céljából. A Bizottság és az EKB jelentései részletes értékelést nyújtanak Horvátország jogszabályainak a Szerződés 130. és 131. cikkével, valamint a KBER és az EKB alapokmányával való összeegyeztethetőségéről.

(8)

A konvergenciakritériumokról szóló, az EUMSZ-hez csatolt 13. jegyzőkönyv 1. cikkének megfelelően az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének első franciabekezdésében említett árstabilitási kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgálatot megelőző egyéves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó átlagos inflációs rátával rendelkezett. Az árstabilitási kritérium alkalmazásában az inflációt az (EU) 2016/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) meghatározott harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) mérik. Az árstabilitási kritérium értékelésekor a tagállam inflációját az adott időszak 12 havi indexének számtani átlaga, valamint a megelőző időszak 12 havi indexének számtani átlaga közötti százalékos változásként mérik. A Bizottság és az EKB jelentéseiben használt referenciaérték kiszámításakor az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató három tagállam inflációs rátájának egyszerű számtani közepéhez hozzáadtak 1,5 százalékpontot. A 2022. áprilisban véget érő egyéves időszakban a kiszámított inflációs referenciaérték 4,9 % volt, míg Franciaország, Finnország, illetve Görögország, mint az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató három tagállam 3,2 %-os, 3,3 %-os, illetve 3,6 %-os inflációs rátával rendelkezett. Indokolt a legjobb eredményt felmutató országok közül kizárni azokat, amelyek inflációs rátája nem tekinthető érdemi viszonyítási alapnak a többi tagállam számára. Ilyen, kiugró értékeket felmutató országokat a múltban 2004-ben, 2010-ben, 2013-ban, 2014-ben és 2016-ban azonosítottak. Jelenleg indokolt kizárni Máltát és Portugáliát a legjobb eredményt felmutató országok közül – 2022. áprilisban Málta, illetve Portugália 12 havi inflációs rátája 2,1 %, illetve 2,6 % volt, és az euróövezeté 4,4 %. A referenciaérték kiszámítása céljából Málta és Portugália helyébe a következő legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező tagállamok, Finnország és Görögország lépnek.

(9)

A 13. jegyzőkönyv 2. cikkének megfelelően az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének második franciabekezdésében említett állami költségvetési helyzetre vonatkozó kritérium megköveteli, hogy a vizsgálat időpontjában a tagállam ne álljon az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése alapján túlzott hiány fennállásáról hozott tanácsi határozat hatálya alatt.

(10)

A 13. jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének harmadik franciabekezdésében említett, az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában történő részvételre vonatkozó kritérium megköveteli, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző legalább két éven keresztül – komoly feszültségek nélkül – az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa (ERM) által előírt normál ingadozási sávokon belül maradt. Így különösen a tagállam – ugyanezen időszak alatt – saját kezdeményezésére nem értékelhette le valutájának bilaterális középárfolyamát az euróval szemben. 1999. január 1-je óta az ERM II biztosítja a keretet az árfolyam-kritérium teljesítésének értékeléséhez. A Bizottság és az EKB jelentéseikben e kritérium teljesítésének értékelésekor a 2022. május 18-án véget érő kétéves időszakot vizsgálták.

(11)

A 13. jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének negyedik franciabekezdésében említett, kamatlábakra vonatkozó konvergenciakritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egyéves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatlábát legfeljebb két százalékponttal meghaladó kamatlábbal rendelkezett. A kamatlábak konvergenciájának értékeléséhez használt kritériumot a tízéves referencia-államkötvények összehasonlítható kamatlábai képezték. A Bizottság és az EKB jelentéseikben a kamatláb-kritérium teljesítésének értékelése céljából egy oly módon kiszámított referenciaértéket vettek figyelembe, hogy az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató három tagállam nominális hosszú távú kamatlábának egyszerű számtani közepéhez hozzáadtak két százalékpontot. A referenciaérték a Franciaországban (0,3 %), Finnországban (0,2 %) és Görögországban (1,4 %) mért hosszú távú kamatlábon alapul, és a 2022. áprilisban véget érő egyéves időszakban 2,6 % volt.

(12)

A 13. jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően a konvergenciakritériumok teljesítésének értékelése során felhasznált adatokat a Bizottság bocsátotta rendelkezésre. A költségvetési adatokat a Bizottság azt követően bocsátotta rendelkezésre, hogy 2022. április 1-jéig sor került a tagállamok általi jelentéstételre, a 479/2009/EK tanácsi rendeletnek (20) megfelelően.

(13)

A Bizottság és az EKB által benyújtott, a Horvátország által a gazdasági és monetáris unió megvalósítására vonatkozó kötelezettségeinek teljesítése terén elért előrehaladásról szóló jelentések alapján az a következtetés vonható le, hogy Horvátországban a nemzeti jogszabályok, beleértve a nemzeti központi bank alapokmányát is, összeegyeztethetők a Szerződés 130. és 131. cikkével, valamint a KBER és az EKB alapokmányával.

(14)

A Bizottság és az EKB által benyújtott, a Horvátország által a gazdasági és monetáris unió megvalósítására vonatkozó kötelezettségeinek teljesítése terén elért előrehaladásról szóló jelentések alapján – az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének négy franciabekezdésében említett konvergenciakritériumok Horvátország általi teljesítését illetően – a következő következtetés vonható le: Horvátországban az átlagos inflációs ráta a 2022. áprilisban véget érő évben 4,7 % volt, amely a referenciaérték alatt van, és valószínűleg a következő hónapokban is a referenciaérték alatt marad; Horvátország nem áll túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozat hatálya alatt; Horvátország 2020. július 10. óta az ERM II tagja, továbbá az értékelést megelőző két év alatt a kuna (HRK) árfolyamát nem érték komoly feszültségek, és Horvátország saját kezdeményezésére nem értékelte le az euróval szemben a HRK bilaterális középárfolyamát; és Horvátországban a 2022. áprilisban véget érő évben az átlagos hosszú távú kamatláb 0,8 % volt, amely jóval a referenciaérték alatt van.

(15)	A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre, valamint a további tényezőkre is figyelemmel, Horvátország teljesíti az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Horvátország teljesíti az euro bevezetéséhez szükséges feltételeket. A 2012. évi csatlakozási okmány 5. cikkében említett eltérés 2023. január 1-jei hatállyal megszűnik.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

Z. STANJURA

(1) 2022. június 1-jei jelentés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2022. június 1-jei jelentés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) A 2022. július 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) HL C 238., 2022.6.21., 1. o.

(5) A Tanács 98/317/EK határozata (1998. május 3.) a Szerződés 109j. cikkének (4) bekezdésével összhangban (HL L 139., 1998.5.11., 30. o.).

(6) A Tanács 2000/427/EK határozata (2000. június 19.) az EK-Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a közös valuta 2001. január 1-jén Görögország által történő bevezetéséről (HL L 167., 2000.7.7., 19. o.).

(7) A Tanács 2006/495/EK határozata (2006. július 11.) az EK-Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a közös valuta 2007. január 1-jén Szlovénia által történő bevezetéséről (HL L 195., 2006.7.15., 25. o.).

(8) A Tanács 2007/503/EK határozata (2007. július 10.) a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Ciprus általi, 2008. január 1-jén történő bevezetéséről (HL L 186., 2007.7.18., 29. o.).

(9) A Tanács 2007/504/EK határozata (2007. július 10.) az EK-Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Málta általi, 2008. január 1-jén történő bevezetéséről (HL L 186., 2007.7.18., 32. o.).

(10) A Tanács 2008/608/EK határozata (2008. július 8.) a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-jén történő bevezetéséről (HL L 195., 2008.7.24., 24. o.).

(11) A Tanács 2010/416/EU határozata (2010. július 13.) a Szerződés 140. cikkének (2) bekezdésével összhangban az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről (HL L 196., 2010.7.28., 24. o.).

(12) A Tanács 2013/387/EU határozata (2013. július 9.) az euro Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről (HL L 195., 2013.7.18., 24. o.)

(13) A Tanács 2014/509/EU határozata (2014. július 23.) az euro Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről (HL L 228., 2014.7.31., 29. o.).

(14) HL L 236., 2003.9.23., 33. o.

(15) HL L 157., 2005.6.21., 203. o.

(16) HL L 112., 2012.4.24., 21. o.

(17) HL C 236., 1997.8.2., 5. o.

(18) HL C 73., 2006.3.25., 21. o.

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/792 rendelete (2016. május 11.) a harmonizált fogyasztói árindexekről és a lakásárindexről, valamint a 2494/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 11. o.).

(20) A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).

2022.7.14.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 187/37

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG

2021. december 8-i 276/21/COL HATÁROZATA

Norvégia 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképéről (Norvégia) [2022/1213]

1. ÖSSZEFOGLALÁS

(1)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) tájékoztatni kívánja a norvég hatóságokat arról, hogy Norvégia 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképének értékelése alapján a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a térkép megfelel a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásban (a továbbiakban: RTI) meghatározott elveknek (1).

(2)

E határozat a regionális támogatási térképnek a Hatóság által elvégzett, az RTI 190. pontja szerinti értékelését tartalmazza. A jóváhagyott térkép az RTI szerves részét képezi (2). Maga a regionális támogatási térkép nem jelent állami támogatást, és nem minősül ilyen támogatás nyújtására vonatkozó engedélynek.

(3)	A Hatóság a következő megfontolásokra alapozta határozatát.

2. ELJÁRÁS

(4)

2021. december 1-jén a Hatóság a 269/21/COL határozattal elfogadta a regionális állami támogatásokról szóló új iránymutatását (RTI). Az RTI meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése mellett a bejelentendő regionális támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével (3). Az RTI meghatározza továbbá az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti összeegyeztethetőségi feltételeket teljesítő térségek azonosításának kritériumait (4).

(5)

Az RTI 150. pontja szerint a regionális támogatási térképen meg kell jelölni azokat a térségeket, amelyeket az EGT-tag EFTA-államok „a” vagy „c” térségként kívánnak minősíteni. Az RTI 189. pontja értelmében minden EGT-tag EFTA-államnak be kell jelentenie a Hatóságnak a 2022. január 1. és 2027. december 31. között alkalmazandó egységes regionális támogatási térképet. Ennek megfelelően a norvég hatóságok 2021. december 2-án kelt levelükben (5) bejelentették Norvégia 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképét.

3. A NORVÉG HATÓSÁGOK ÁLTAL KIJELÖLT, TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TÉRSÉGEK

3.1. Háttér-információk

(6)	A 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatásra jogosult népességi arányokat az RTI I. melléklete tartalmazza az egyes EGT-tag EFTA-államok tekintetében. Norvégia allokációja automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekből és indoklással „c” térségnek minősíthető térségekből áll.

(7)	A norvég hatóságok ezt az allokációt felhasználhatják automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek és indoklással „c” térségnek minősíthető térségek kijelölésére. A kijelölésre irányadó elvek az RTI 168. és 169., illetve 175. pontjában találhatók.

3.2. Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek

3.2.1. Bevezetés

(8)	Az RTI 168. pontja szerint az EGT-tag EFTA-államok „c” térségként határozhatnak meg a 166. pontban említett, automatikusan „c” térségnek minősíthető térségeket. Ezeket a térségeket az RTI I. melléklete tartalmazza.

(9)	A 169. pont rugalmas megközelítést tesz lehetővé, amelynek értelmében az automatikusan támogatásra jogosult térségektől eltérő, ritkán lakott és rendkívül ritkán lakott térségek is kijelölhetők bizonyos feltételek mellett.

(10)

Norvégia 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképén a norvég hatóságok ritkán lakott térségeket jelöltek ki. A rendkívül ritkán lakott térségeket nem azonosították (6). Ehelyett a norvég hatóságok rendkívül ritkán lakott térségeket jelöltek ki egy olyan működési támogatási program keretében, amelynek az ilyen térségekre kellett korlátozódnia (7).

(11)

Az RTI 65. lábjegyzete új előírást tartamaz, miszerint a regionális támogatási térképen a ritkán lakott térségeket és a rendkívül ritkán lakott térségeket is azonosítani kell. Ennek alapján a norvég hatóságok a bejelentésükben azonosították a kijelölt, rendkívül ritkán lakott térségeket, melyek megegyeztek a működési támogatási program keretében korábban megadottakkal.

(12)

Ennek megfelelően a Hatóság először azt értékeli, hogy a norvég hatóságok megfelelően jelölték-e ki a ritkán lakott térségeket. Ezt követően a Hatóság azt értékeli, hogy a norvég hatóságok megfelelően jelölték-e ki e térségeken belül a rendkívül ritkán lakott térségeket. Az RTI 169. pontjának utolsó mondatában előírtak értelmében a Hatóság a népességi arány felső határának való megfelelés értékelésekor figyelembe veszi mind a rendkívül ritkán lakott, mind a ritkán lakott térségek lakosságszámát.

(13)

Az RTI 19. pontjának (30) alpontjában szereplő fogalommeghatározásból következik, hogy a 169. pont alapján kijelölt valamennyi térség ritkán lakott. Ennek megfelelően a Hatóság a népességi arány felső határának való megfelelés értékelésekor csak egyszer veszi figyelembe azon térségek lakosságszámát, amelyek egyszerre minősülnek ritkán lakottnak és rendkívül ritkán lakottnak.

3.2.2. Ritkán lakott térségek

3.2.2.1. A támogatási térképen teljes egészében szereplő két megye

(14)

Az RTI 169. pontjának első és második mondata kimondja, hogy „[r]itkán lakott térségekként az EGT-tag EFTA államoknak elvben olyan 2-es szintű statisztikai régiókat kell kijelölniük, ahol a népsűrűség alacsonyabb 8 fő/km2-nél, vagy olyan 3-as szintű statisztikai régiókat, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél. Az EGT-tag EFTA-államok azonban 3-as szintű statisztikai régiók olyan részeit is kijelölhetik, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél vagy az ilyen 3-as szintű statisztikai régiókkal szomszédos más térségeket is, feltéve, hogy e térségek népsűrűsége alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél.”

(15)	Norvégiában a 3-as szintű statisztikai régiók megyékből, míg a 2-es szintű statisztikai régiók nagyobb régiókból állnak (8).

(16)	A támogatási térképen Troms og Finnmark és Nordland megyék teljes egészükben szerepelnek. A 2020. január 1-jei adatok (9) alapján ezekben a megyékben a népsűrűség 3,4 illetve 6,7 fő/km2 (10). Ugyanezen népességi adatok alapján ezekben a térségekben a lakosságszám 484 546 fő (11).

3.2.2.2. A támogatási térképen részben szereplő régiók

(17)

A 169. pont második mondata lehetővé teszi 3-as szintű statisztikai régiók olyan részeinek kijelölését, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél vagy az ilyen 3-as szintű statisztikai régiókkal összefüggő, szomszédos más térségeket is, feltéve, hogy e térségek népsűrűsége alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél. Az összefüggő térségek térképre való felvételének (swap in) lehetőségével együtt jár annak lehetősége, hogy 12,5 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű, 3-as szintű statisztikai régiókban térségeket vegyenek le a térképről (swap out).

(18)	Ennek megfelelően Innlandet és Trøndelag 3-as szintű régiók egyes részeit levették a regionális támogatási térképről, míg más 3-as szintű régiók egyes térségeit felvették a térképre (12).

3.2.2.3. A térképről levett kisebb térségek

(19)

Az alábbi 1. táblázat Innlandet és Trøndelag 3-as szintű régiók azon térségeit tartalmazza, amelyeket levettek a térképről (13):

1. táblázat

A térképről levett kisebb térségek

3-as szintű régió	Térségek (települések)	Népsűrűség
Innlandet	Hamar, Lillehammer, Gjøvik, Ringsaker, Løten, Stange, Elverum, Gran és Østre Toten	34,5
Trøndelag	Trondheim, az Orkland részévé vált korábbi Orkdal település, Melhus, Skaun, Malvik, Stjørdal és Levanger	83,3

(20)	A 2020. január 1-jei adatok alapján a térképről lekerült ezen térségek lakosságszáma összesen 504 560 fő (14).

3.2.2.4. A térképre felvett kisebb térségek

(21)

Az allábbi 2. táblázat áttekintést nyújt a négyzetkilométerenként 12,5 főnél kisebb népsűrűségű azon kisebb térségekről, amelyeket felvettek a térképre (15):

2. táblázat

A térképre felvett kisebb térségek

3-as szintű régió	Térségek (települések)	Népsűrűség
Viken	Aremark, Marker, Aurskog-Høland, Flå, Nesbyen, Gol, Hemsedal, Ål, Hol, Sigdal, Krødsherad, Flesberg, Rollag és Nore og Uvdal	4,8
Vestfold og Telemark	Notodden, Bamble, Kragerø, Drangedal, Nome, Midt-Telemark, Tinn, Hjartdal, Seljord, Kviteseid, Nissedal, Fyresdal, Tokke és Vinje	6,2
Agder	a Lindesnes részévé vált korábbi Marnardal település, a Lyngdal részévé vált korábbi Audnedal település, Risør, Farsund, Flekkefjord, Gjerstad, Vegårshei, Tvedestrand, Åmli, Iveland, Evje og Hornnes, Bygland, Valle, Bykle, Åseral, Hægebostad, Kvinesdal és Sirdal	5,4
Rogaland	Sokndal, Lund, Bjerkreim, Hjelmeland, Suldal és Sauda	4,8
Vestland	Kinn, Etne, Bømlo, Fitjar, Tysnes, Kvinnherad, Ullensvang, Eidfjord, Ulvik, Voss, Kvam, Samnanger, Vaksdal, Modalen, Austrheim, Fedje, Masfjorden, Gulen, Solund, Hyllestad, Høyanger, Vik, Sogndal, Aurland, Lærdal, Årdal, Luster, Askvoll, Fjaler, Sunnfjord, Bremanger, Stad, Gloppen és Stryn	6,6
Møre og Romsdal	a Molde részévé vált korábbi Nesset és Midsund települések, az Ålesund részévé vált korábbi Haram és Sandøy települések, Vanylven, Sande, Hareid, Ørsta, Stranda, Sykkylven, Vestnes, Rauma, Averøy, Gjemnes, Tingvoll, Sunndal, Surnadal, Smøla, Aure, Volda, Fjord és Hustadvika	9,5

(22)	A 2020. január 1-jei adatok alapján a térképre felvett ezen térségek össznépessége 528 360 fő (16).

3.2.2.5. A rugalmas megközelítés értékelése

(23)	Az RTI 169. pontja három követelményt határoz meg, amelyeknek teljesülnie kell ahhoz, hogy kisebb térségeket lehessen felvenni a térképre olyan 3-as szintű statisztikai régiókból, ahol e régió egészében a népsűrűség meghaladja a 12,5 fő/km2-t.

(24)	Először, e kisebb térségekben a népsűrűségnek alacsonyabbnak kell lennie 12,5 fő/km2-nél.

(25)

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a Hatóság (17) és a Bizottság (18) 3-as szintű régiók (3-as szintű statisztikai régiók/NUTS 3 régiók) szintjén értékelte a térképre felvett, ritkán lakott térségek népsűrűségét. A 169. pont szövegében nincs olyan változás, amely ettől eltérő értelmezést tenne szükségessé. Következésképpen a Hatóság az új RTI-ben ugyanezt a megközelítést fogja követni.

(26)

A fenti 2. táblázatban ismertetett adatokból következik, hogy a térképre felvett térségekben a népsűrűség 12,5 fő/km2 alatt van, amennyiben azokat a 3-as szintű statisztikai régiójuk szintjén együttesen értékelik. A népsűrűségre vonatkozó követelmény tehát teljesül a térképre felvett térségek esetében.

(27)

Másodszor, a térképre felvett kisebb térségeknek 3-as szintű statisztikai régiókkal összefüggő, szomszédos, 12,5 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű térségeknek kell lenniük. Az érintett térségek határai alapján, amelyeket az e határozat III. mellékletének a) pontjaként csatolt grafikus térkép is szemléltet, a Hatóság megállapítja, hogy ez a követelmény teljesül.

(28)

Harmadszor, a térségek cseréje (swapping) nem eredményezheti az RTI 167. pontjában említett, az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségre allokált népességi arány túllépését. Az RTI 169. pontjának utolsó mondata szerint ezen értékelés céljából a ritkán lakott és a rendkívül ritkán lakott térségek népességét együttesen kell figyelembe venni. Azonban a (13) bekezdésnek megfelelően az egyszerre ritkán lakottnak és a rendkívül ritkán lakottnak minősülő térségek lakosságszáma csak egyszer kerül figyelembevételre a népességi arány felső határának való megfelelés értékelésekor.

(29)

Az RTI I. melléklete szerint az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségre Norvégia számára allokált népességi arány a norvég népesség 25,14 %-a. A Hatóság (19) és a Bizottság (20) az általuk követett korábbi gyakorlatban elfogadták a legutóbbi nemzeti népességi adatok felhasználását a népességi arány felső határának való megfelelés értékelése során. Az RTI 169. pontjának szövegében nincs olyan változás, amely szerint ez a megközelítés ne lenne ugyanúgy összeegyeztethető az új RTI-vel. Ennek megfelelően a Hatóság elfogadja, hogy a norvég hatóságok a 2020. január 1-jei népességi adatokat használták.

(30)	A 2020. január 1-jei adatok alapján Norvégia népessége 5 368 283 fő (21). Ezért a kijelölt, rendkívül ritkán lakott és ritkán lakott térségekben az említett adatok alapján kiszámított lakosságszám nem lehet több 1 349 586 főnél.

(31)	A kijelölt, ritkán lakott térségekben a lakosságszám 1 348 649 fő (22). Ez nem éri el az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségre Norvégia számára allokált népességi arányt.

3.2.3. Rendkívül ritkán lakott térségek

3.2.3.1. A ritkán lakott térségek közül sok rendkívül ritkán lakottnak minősül

(32)

Ebben a szakaszban a Hatóság azt értékeli, hogy a norvég hatóságok megfelelően jelölték-e ki a rendkívül ritkán lakott térségeket. Norvégia földrajzi elhelyezkedése és népességi szerkezete miatt a ritkán lakott térségek közül sok rendkívül ritkán lakott térségnek minősül, és azokat a norvég hatóságok rendkívül ritkán lakottnak jelölték ki.

3.2.3.2. Észak-Norvégia régió teljes egészében szerepel a támogatási térképen.

(33)

Az RTI 169. pontjának harmadik mondata kimondja, hogy „[r]endkívül ritkán lakott térségeknek az EGT-tag EFTA-államok kijelölhetnek olyan 2-es szintű statisztikai régiókat, amelyek népsűrűsége alacsonyabb 8 fő/km2-nél, vagy az ilyen 2-es szintű statisztikai régiókkal szomszédos más kisebb térségeket, feltéve, hogy e térségek népsűrűsége alacsonyabb 8 fő/km2-nél, de a rendkívül ritkán lakott térségek és a ritkán lakott térségek népessége együttesen nem haladja meg a 167. pontban említett, „c” térségnek minősíthető térségekre allokált népességi arányt.”

(34)	Norvégiában két 2-es szintű statisztikai régió teljesíti a 8 fő/km2-ben meghatározott népsűrűségi kritériumot: Észak-Norvégia (23) és Innlandet (24). Észak-Norvégia 2-es szintű régió népsűrűsége 4,5 fő/km2 (25), míg Innlandet 2-es szintű régió népsűrűsége 7,5 fő/km2 (26).

(35)	A norvég hatóságok támogatásra jogosultnak jelölték ki Észak-Norvégia 2-es szintű régió egészét. Ezért Észak-Norvégia valamennyi térségét rendkívül ritkán lakottnak kell tekinteni az RTI alkalmazásában.

(36)	A fenti (16) bekezdésben említettek szerint a 2020. január 1-jei adatok alapján ezekben a térségekben a lakosságszám 484 546 fő.

3.2.3.3. Innlandet régió részben szerepel a támogatási térképen

(37)

Az RTI 169. pontjának harmadik mondata lehetővé teszi olyan kisebb összefüggő térségek kijelölését, amelyek 8 fő/km2-nél kisebb népsűrűségű, 2-es szintű statisztikai régiókkal szomszédosak. Bár kifejezetten nem szerepel, logikus, hogy az ilyen összefüggő térségek térképre való felvétele lehetőségének együtt kell járnia az olyan térségek kizárásának lehetőségével, amelyek 8 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű, 2-es szintű statisztikai régiókban találhatók. Ez az értelmezés összhangban van a korábbi gyakorlattal is (27).

(38)

Ennek megfelelően Innlandet 2-es szintű régiót csak részben jelölték ki rendkívül ritkán lakottnak. Az alábbi 3. táblázat Innlandet támogatási térképen szereplő térségeit és e térség népsűrűségi adatát tartalmazza (28):

3. táblázat

Innlandet támogatási térképen szereplő térségei

2-es szintű régió	Térségek (települések)	Népsűrűség
Innlandet	Kongsvinger, Nord-Odal, Sør-Odal, Eidskog, Grue, Åsnes, Våler, Trysil, Åmot, Stor-Elvdal, Rendalen, Engerdal, Tolga, Tynset, Alvdal, Folldal, Os, Dovre, Lesja, Skjåk, Lom, Vågå, Nord-Fron, Sel, Sør-Fron, Ringebu, Søndre Land, Nordre Land, Sør-Aurdal, Etnedal, Nord-Aurdal, Vestre Slidre, Øystre Slidre és Vang	3,4 .

(39)	A 2020. január 1-jei adatok alapján e térségekben a népesség 143 115 fő (29).

3.2.3.4. A térképen Trøndelag egyes részei Észak-Norvégiával összefüggő kisebb térségekként szerepelnek

(40)	Az Észak-Norvégiával szomszédos térségek mindegyike Trøndelag 3-as szintű régióban található.

(41)

Az alábbi 4. táblázat Trøndelag támogatási térképen szereplő térségeit és e térség népsűrűségi adatát tartalmazza (30):

4. táblázat

A támogatási térképen szereplő, Észak-Norvégiával összefüggő térségek

3-as szintű régió	Térségek (települések)	Népsűrűség
Trøndelag	a Steinkjer részévé vált korábbi Verran település, Namsos, Osen, Snåase-Snåsa, Lierne, Raarvihke-Røyrvik, Namsskogan, Grong, Høylandet, Overhalla, Flatanger, Leka, Inderøy, Indre Fosen, Ørland, Åfjord és Nærøysund	4,1

(42)	A 2020. január 1-jei népességi adatok alapján számítva az említett térségekben a lakosságszám 73 683 fő (31).

3.2.3.5. A támogatási térkép tartalmazza a több megyében az Innlandettel összefüggő kisebb térségeket

(43)

Az Innlandettel szomszédos térségek Trøndelag, Møre og Romsdal, Vestland, Rogaland, Agder, Vestfold og Telemark és Viken 3-as szintű régiókban találhatók. Ezeket a térségeket az alábbi 5. táblázat (32) tartalmazza.

5. táblázat

A támogatási térképen szereplő, Innlandettel összefüggő térségek

3-as szintű régió	Térségek (települések)	Népsűrűség
Trøndelag	Hitra, Frøya, Oppdal, Rennebu, Røros, Holtålen, Tydal, Meråker, Heim, Rindal, valamint az Orkland részévé vált korábbi Agdenes, Meldal települések és Snillfjord település egyes részei	3,6
Møre og Romsdal	Vanylven, Sande, Stranda, Sykkylven, Vestnes, Rauma, Tingvoll, Sunndal, Surnadal, Smøla, Aure, Fjord, a Volda részévé vált korábbi Hornindal település, a Molde részévé vált korábbi Nesset és Midsund települések, és az Ålesund részévé vált korábbi Sandøy település	6,3
Vestland	Tysnes, Kvinnherad, Ullensvang, Eidfjord, Ulvik, Modalen, Fedje, Masfjorden, Gulen, Solund, Hyllestad, Høyanger, Vik, Aurland, Lærdal, Årdal, Luster, Askvoll, Fjaler, Bremanger, Stad, Gloppen, Stryn, a Voss részévé vált korábbi Granvin település, a Kinn részévé vált korábbi Vågsøy település, a Sogndal részévé vált Leikanger és Balestrand települések, valamint a Sunnfjord részévé vált Gaular, Jølster és Naustdal települések	4,7
Rogaland	Hjelmeland, Suldal és Sauda	3,6
Agder	Risør, Gjerstad, Åmli, Evje og Hornnes, Bygland, Valle, Bykle és Åseral	2,9
Vestfold og Telemark	Drangedal, Nome, Tinn, Hjartdal, Seljord, Kviteseid, Nissedal, Fyresdal, Tokke és Vinje	2,9
Viken	Flå, Nesbyen, Gol, Hemsedal, Ål, Hol, Rollag és Nore og Uvdal	3,0

(44)	A 2020. január 1-jei népességi adatok alapján számítva az említett térségekben a lakosságszám 301 848 fő (33).

3.2.3.6. A rugalmas megközelítés értékelése

(45)	Az RTI 169. pontja három követelményt határoz meg, amelyeknek teljesülnie kell ahhoz, hogy 8 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű, 2-es szintű statisztikai régiókban található térségeket lehessen felvenni a térképre.

(46)	Először, ezekben a térségekben a népsűrűségnek alacsonyabbnak kell lennie 8 fő/km2-nél.

(47)

A fenti (27) bekezdésben foglaltak szerint korábban mind a Hatóság (34), mind a Bizottság (35) a térképre felvett ritkán lakott térségek esetében a népsűrűségeket együttesen, azok 3-as szintű régióinak (3-as szintű statisztikai régiók/NUTS 3 régiók) szintjén értékelte. A működési támogatási program keretében kijelölt, rendkívül ritkán lakott minden egyes térség tekintetében a Hatóság az érintett térségek népsűrűségét nem értékelte 3-as szintnél kisebb egység szintjén (36).

(48)	Az RTI 169. pontjának szövegében nincs olyan változás, amely megkövetelné az e bevett gyakorlattól való eltérést. Ennek megfelelően a Hatóság az új RTI keretében ugyanezt a megközelítést fogja követni.

(49)

A fenti 4. és 5. táblázatban ismertetett adatokból következik, hogy a térképre felvett térségekben a népsűrűségek nem érik el a 8 fő/km2-t abban az esetben, ha az ugyanabban a 3-as szintű statisztikai régióban található térségeket együttesen értékelik. A 3-as szintű statisztikai régiók a 2-es szintű nagyobb régiók részét képezik, ami azt jelenti, hogy a népsűrűségek a térképre felvett térségekben sem érik el a 8 fő/km2 küszöbértéket, ha az értékelés az egyes 2-es szintű régiókba tartozó, térképre felvett térségek szintjén történik.

(50)	A népsűrűségre vonatkozó követelmény tehát teljesül a térképre felvett térségek esetében. A 3. táblázat adatai alapján a népsűrűségre vonatkozó követelmény Innlandet kijelölt, együttesen értékelt térségei esetében is teljesül.

(51)

Másodszor, a térképre felvett térségeknek 2-es szintű statisztikai régiókkal összefüggő szomszédos, 8 fő/km2-nél kisebb népsűrűségű térségeknek kell lenniük. Az érintett térségek közötti határok alapján, melyeket az e határozat III. mellékletének b) pontjaként csatolt grafikus térkép is szemléltet, a Hatóság megállapítja, hogy ez a követelmény teljesül.

(52)

(53)

A kijelölt, rendkívül ritkán lakott térségekben a lakosságszám 1 003 192 fő (37). A ritkán lakott térségek kijelölésének a fenti (31) bekezdésben említett népességi arány felső határának való megfelelés értékelése e lakosságszám alapján történt. Ennek alapján a Hatóság azt a következtetést vonja le, hogy Norvégia regionális támogatási térképének népességi aránya nem haladja meg az RTI 167. pontjában említett, automatikusan „c” térségnek minősíthető térségre allokált népességi arányt.

3.2.4. Záró megjegyzések az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek kijelöléséről

(54)

A 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképen a norvég hatóságok ritkán lakott és rendkívül ritkán lakott térségeket jelöltek ki regionális támogatásra jogosult térségeknek. A fenti értékelés alapján a Hatóság úgy véli, hogy ez a kijelölés összhangban van az RTI-ben foglaltakkal.

3.3. Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

3.3.1. Bevezetés

(55)

Az RTI I. melléklete értelmében az indoklással „c” térségnek minősíthető térségre Norvégia számára allokált népességi arány a norvég népesség 6,87 %-a. Norvégia ezt a népességi arányt az RTI 175. pontjában foglalt feltételekkel összhangban felhasználhatja az indoklással „c” térségnek minősíthető térségek kijelölésére.

3.3.2. A támogatási térképen szereplő térségek

(56)

A norvég hatóságok által indoklással „c” térségnek minősíthető térségeknek kijelölt térségeket az alábbi 6. táblázat (38) tartalmazza.

6. táblázat

Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek

3-as szintű régió	Települések	Lakosságszám 2020. január 1-jén
Rogaland	Utsira és Kvitsøy	715
Møre og Romsdal	Aukra	3 509

(57)	A legutóbbi, 2020. január 1-jei népességi adatok alapján az indoklással „c” térségnek minősíthető térségeknek kijelölt térségekben a lakosságszám 4 224 fő.

3.3.3. Értékelés

(58)	Az RTI 175. pontja (3) alpontjának iii. pontja értelmében az EGT-tag EFTA-államok indoklással „c” térségnek minősíthető térségnek jelölhetik ki azokat a szigeteket, ahol a lakosságszám 5 000-nél kevesebb.

(59)	A fenti 6. táblázatban szereplő adatok alapján Utsira, Kvitsøy és Aukra szigetek lakosságszáma külön-külön 5 000-nél kevesebb. Az RTI 175. pontja (3) alpontjának iii. pontjában foglalt feltétel tehát teljesül.

(60)	A fenti 6. táblázatban szereplő népességi adatok alapján ezekben a kijelölt térségekben a lakosságszám a teljes népesség 0,08 %-át teszi ki. Ez jóval alacsonyabb az RTI I. mellékletében az indoklással „c” térségnek minősíthető térségre Norvégia számára allokált 6,87 %-os népességi aránynál.

(61)	Ennek alapján a Hatóság megállapítja, hogy Norvégia 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképén az indoklással „c” térségnek minősíthető térségek kijelölése összhangban van az RTI-vel.

3.4. A regionális támogatási térkép által lefedett térségek áttekintése

(62)

E határozat I. melléklete tartalmazza a regionális támogatási térképen szereplő térségek listáját, beleértve azok rendkívül ritkán lakott, ritkán lakott vagy indoklással „c” térségnek minősíthető térség státuszát. A II. melléklet részletesebb információkat tartalmaz azon települések statisztikai egységeiről, amelyeket a támogatásra jogosult térségek kijelölésekor felosztottak.

4. TÁMOGATÁSI INTENZITÁSOK

(63)	Az RTI 151. pontjából következik, hogy a regionális támogatási térképeknek meg kell határozniuk a jóváhagyott térkép érvényességének ideje alatt a támogatásra jogosult térségekre alkalmazandó maximális támogatási intenzitásokat is.

(64)	A térképen szereplő maximális támogatási intenzitások a regionális beruházási támogatásokra vonatkoznak. Az ilyen támogatásokra az RTI alapján engedélyezett maximális intenzitásokat az RTI 7.4. szakasza határozza meg.

(65)

Az alábbi 7. táblázat szerint a norvég hatóságok a nagyvállalkozásokra vonatkozóan az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek esetében 20 %-os, az indoklással „c” térségnek minősíthető térségek esetében pedig 10 %-os maximális támogatási intenzitást jelentettek be. E maximális intenzitásokat 20 százalékponttal növelték a kisvállalkozások, és 10 százalékponttal a középvállalkozások esetében (39).

7. táblázat

Maximális támogatási intenzitások

A térség típusa	Maximális támogatási intenzitások nagyvállalkozások esetében	Növelés a középvállalkozások esetében	Növelés a kisvállalkozások esetében
Automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek	20 %	10 %	20 %
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek	10 %	10 %	20 %

(66)

Az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek maximális támogatási intenzitását illetően az RTI 182. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a támogatási intenzitás a nagyvállalkozások esetében nem lehet magasabb 20 %-nál a ritkán lakott térségekben. Mivel az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó kvóta alapján kijelölt valamennyi térség ritkán lakott, a norvég hatóságok által ezekre a térségekre előírt maximális támogatási intenzitás összhangban van az RTI-vel.

(67)

Az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekben a közép- és kisvállalkozások számára engedélyezett emelések szintén összhangban vannak az RTI-vel. Az RTI 186. pontjából következik, hogy a támogatási intenzitások kisvállalkozások esetében legfeljebb 20 százalékponttal, illetve középvállalkozások esetében legfeljebb 10 százalékponttal megnövelhetők.

(68)

Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekben alkalmazandó maximális támogatási intenzitásokat illetően az RTI 182. pontjának (3) bekezdése kimondja, hogy a támogatási intenzitás a nagyvállalkozások esetében nem lehet magasabb 10 %-nál azokban az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EGT átlagának 100 %-át, és a munkanélküliségi ráta az EGT átlagának 100 %-a alatt van. Mivel a kijelölt, indoklással „c” térségnek minősíthető térségek ebbe a kategóriába tartoznak, a norvég hatóságok 10 %-ban határozták meg a maximális támogatási intenzitást.

(69)

Az RTI 186. pontja szerinti, a kis- és középvállalkozások támogatási intenzitásának növelésére vonatkozó lehetőség azonban az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre is vonatkozik. Az e térségekre vonatkozó, a fenti 7. táblázatban szereplő megnövelt maximális támogatási intenzitások ezért szintén összhangban vannak az RTI-vel.

5. IDŐTARTAM ÉS FELÜLVIZSGÁLAT

(70)	Az RTI 189. pontjával összhangban a norvég hatóságok bejelentették a 2022. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra alkalmazandó egységes regionális támogatási térképet.

(71)	Az RTI 194. pontjából következik, hogy 2023-ban kerül sor a regionális támogatási térképek félidős felülvizsgálatára. A Hatóság 2023 júniusáig közli a félidős felülvizsgálat részleteit.

6. KÖVETKEZTETÉS

(72)	A fenti értékelés alapján a Hatóság megállapítja, hogy Norvégia 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképe összeegyeztethető az RTI-ben meghatározott elvekkel. A jóváhagyott térkép az RTI szerves részét képezi.

(73)	Az I. és II. melléklet, valamint a III. melléklet a) és b) pontja e határozat szerves részét képezi.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről:

Bente ANGELL-HANSEN

elnök

felelős testületi tag

Högni S. KRISTJÁNSSON

a testület tagja

Stefan BARRIGA

a testület tagja

Melpo-Menie JOSÉPHIDÈS

ellenjegyző igazgatóként,

Jogi és Végrehajtási Ügyek

(1) A regionális állami támogatásokról szóló iránymutatást 2021. december 1-jén fogadták el a Hatóság 269/21/COL határozatával, amelyet még nem tettek közzé.

(2) RTI, 190. pont.

(3) RTI, 2. pont.

(4) Ugyanott.

(5) Dokumentumszámok: 1252726, 1252724, 1252722, 1252736, 1252734, 1252728, 12527 és 1252732.

(6) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 91/14/COL HATÁROZATA (2014. február 26.) Norvégia 2014–2020 közötti regionális támogatási térképéről (Norvégia) (HL L 172., 2014.6.12., 52. o., és 34. sz. EGT-kiegészítés, 2014.6.12., 18. o.).

(7) Lásd az EFTA Felügyeleti Hatóság regionálisan differenciált társadalombiztosítási járulékokról (2014–2020) szóló, 2014. június 18-i 225/14/COL határozatának (79)–(81) bekezdését (HL C 344., 2014.10.2., 14. o., és 55. sz. EGT-kiegészítés, 2014.10.2., 4. o.).

(8) Norvégia statisztikai régióinak PDF-térképei elérhetők az Eurostat honlapján: https://ec.europa.eu/eurostat/web/nuts/nuts-maps.

(9) A regionális támogatási térkép bejelentése céljából a norvég hatóságok 2020. január 1-jei népességi adatokat használtak. Ezek az adatok a Norvégia Statisztikai Hivatalától (SSB) származnak. A szárazföldi területekre vonatkozó adatok szintén a 2020. január 1-jei állapotot mutatják és azokat az SSB-től (Statistikbanken) gyűjtötték össze. Bizonyos esetekben azonban a korábbi évekből gyűjtöttek adatokat olyan korábbi településekre vonatkozó adatok megszerzése céljából, amelyeket felosztottak vagy egyesítettek. Ez különösen a szárazföldi területekre vonatkozó adatokat érinti.

(10) A bejelentés 3. oldala.

(11) A bejelentés 5. oldalán található 4. táblázat.

(12) A bejelentés 3. és 4. oldala.

(13) A táblázat a bejelentés 4. oldalán található 2. táblázaton alapul.

(14) A bejelentés 3. oldalán található 1. táblázat.

(15) A táblázat a bejelentés 4. oldalán található 3. táblázaton alapul.

(16) A bejelentés 3. oldalán található 1. táblázat.

(17) Lásd a Norvégia 2014–2020 közötti regionális támogatási térképéről szóló, a fenti 6. lábjegyzetben említett határozat (18) bekezdését.

(18) Lásd a Bizottság Svédország regionális támogatási térképéről (2014–2020) szóló, 2014. március 27-i határozatának (7) és (15) bekezdését, SA37985 (2014/N), (HL C 210., 2014.7.4., 20. o.).

(19) Lásd a Hatóság Izland 2014–2020 közötti regionális támogatási térképéről szóló, 2014. április 24-i 170/14/COL határozatának (9) bekezdését (HL L 201., 2014.7.10., 33. o.).

(20) Lásd a Bizottság Svédország regionális támogatási térképéről (2014–2020) szóló, a fenti 18. lábjegyzetben említett határozatát, 2. lábjegyzet, (10) bekezdés és (13)–(15) bekezdés.

(21) A bejelentés 3. oldala.

(22) A bejelentés 3. oldala.

(23) Ez a régió a következő 3-as szintű statisztikai régiókat tartalmazza: Troms og Finnmark és Nordland.

(24) Innlandet 3-as szintű statisztikai régió is.

(25) A bejelentés 8. oldalán található 7a. táblázat.

(26) A bejelentés 8. oldala.

(27) Lásd a regionálisan differenciált társadalombiztosítási járulékokról (2014–2020) szóló, a 7. lábjegyzetben említett határozat (79)–(81) bekezdését.

(28) A táblázat a bejelentés 8. és 9. oldalán található 7b. és 8b. táblázaton alapul.

(29) A bejelentés 8. oldalán található 7b. táblázat.

(30) A táblázat a bejelentés 8. és 9. oldalán található 7a. és 8a. táblázaton alapul.

(31) A bejelentés 8. oldalán található 7a. táblázat.

(32) A táblázat a bejelentés 8. és 9. oldalán található 7b. és 8b. táblázaton alapul.

(33) A bejelentés 8. oldalán található 7b. táblázat.

(34) Lásd a Norvégia 2014–2020 közötti regionális támogatási térképéről szóló, a fenti 6. lábjegyzetben említett határozat (18) bekezdését.

(35) Lásd a Svédország regionális támogatási térképéről (2014–2020) szóló, a fenti 18. lábjegyzetben említett határozat (7) és (15) bekezdését.

(36) Lásd a regionálisan differenciált társadalombiztosítási járulékokról (2014–2020) szóló, a fenti 7. lábjegyzetben említett határozat (79)–(81) bekezdését.

(37) A bejelentés 10. oldala.

(38) A táblázat a bejelentés 11. oldalán található 9. táblázaton alapul.

(39) A táblázat a bejelentés 11. oldalán található 10. táblázaton alapul.

I. MELLÉKLET

A regionális támogatási térkép által lefedett térségek áttekintése

1. AUTOMATIKUSAN „C” TÉRSÉGNEK MINŐSÍTHETŐ TÉRSÉGEK

1.1. Rendkívül ritkán lakott térségek

3-as szintű régió	Települések
Troms og Finnmark	Tromsø, Harstad-Hárstták, Alta, Vardø, Vadsø, Hammerfest, Kvæfjord, Tjeldsund, Ibestad, Gratangen, Loabák-Lavangen, Bardu, Salangen, Målselv, Sørreisa, Dyrøy, Senja, Balsfjord, Karlsøy, Lyngen, Storfjord-Omasvuotna-Omasvuono, Gáivuotna-Kåfjord-Kaivuono, Skjervøy, Nordreisa, Kvænangen, Guovdageaidnu-Kautokeino, Loppa, Hasvik, Måsøy, Nordkapp, Porsanger-Porsáŋgu-Porsanki, Kárášjohka-Karasjok, Lebesby, Gamvik, Berlevåg, Deatnu-Tana, Unjárga-Nesseby, Båtsfjord és Sør-Varanger
Nordland	Bodø, Narvik, Bindal, Sømna, Brønnøy, Vega, Vevelstad, Herøy, Alstahaug, Leirfjord, Vefsn, Grane, Hattfjelldal, Dønna, Nesna, Hemnes, Rana, Lurøy, Træna, Rødøy, Meløy, Gildeskål, Beiarn, Saltdal, Fauske-Fuossko, Sørfold, Steigen, Lødingen, Evenes, Røst, Værøy, Flakstad, Vestvågøy, Vågan, Hadsel, Bø, Øksnes, Sortland, Andøy, Moskenes és Hamarøy-Hábmer
Trøndelag	Steinkjer korábbi Verran része, Namsos, Osen, Snåase-Snåsa, Lierne, Raarvihke–Røyrvik, Namsskogan, Grong, Høylandet, Overhalla, Flatanger, Leka, Inderøy, Indre Fosen, Ørland, Åfjord, Nærøysund, Hitra, Frøya, Oppdal, Rennebu, Røros, Holtålen, Tydal, Meråker, Heim, Rindal, valamint Orkland korábbi Agdenes, Meldal részei és Snillfjord település részei
Møre og Romsdal	Vanylven, Sande, Stranda, Sykkylven, Vestnes, Rauma, Tingvoll, Sunndal, Surnadal, Smøla, Aure, Fjord, Volda korábbi Hornindal része, Molde korábbi Nesset és Midsund részei, és Ålesund korábbi Sandøy része
Vestland	Tysnes, Kvinnherad, Ullensvang, Eidfjord, Ulvik, Modalen, Fedje, Masfjorden, Gulen, Solund, Hyllestad, Høyanger, Vik, Aurland, Lærdal, Årdal, Luster, Askvoll, Fjaler, Bremanger, Stad, Gloppen, Stryn, Voss korábbi Granvin része, Kinn korábbi Vågsøy része, Sogndal korábbi Leikanger és Balestrand részei, valamint Sunnfjord korábbi Gaular, Jølster és Naustdal részei
Rogaland	Hjelmeland, Suldal és Sauda
Agder	Risør, Gjerstad, Åmli, Evje og Hornnes, Bygland, Valle, Bykle és Åseral
Vestfold og Telemark	Drangedal, Nome, Tinn, Hjartdal, Seljord, Kviteseid, Nissedal, Fyresdal, Tokke és Vinje
Innlandet	Kongsvinger, Nord-Odal, Sør-Odal, Eidskog, Grue, Åsnes, Våler, Trysil, Åmot, Stor-Elvdal, Rendalen, Engerdal, Tolga, Tynset, Alvdal, Folldal, Os, Dovre, Lesja, Skjåk, Lom, Vågå, Nord-Fron, Sel, Sør-Fron, Ringebu, Søndre Land, Nordre Land, Sør-Aurdal, Etnedal, Nord-Aurdal, Vestre Slidre, Øystre Slidre és Vang
Viken	Flå, Nesbyen, Gol, Hemsedal, Ål, Hol, Rollag és Nore og Uvdal

1.2. Ritkán lakott térségek

3-as szintű régió	Települések
Trøndelag	Steinkjer korábbi Steinkjer része (vagyis Verran nélküli része), Midtre Gauldal, Selbu, Frosta és Verdal
Møre og Romsdal	Ålesund korábbi Haram része, Hareid, Volda korábbi Volda része (vagyis Hornindal nélküli része), Ørsta, Averøy, Gjemnes és Hustadvika
Vestland	Voss korábbi Voss része (vagyis Granvin nélküli része), Kinn korábbi Flora része, Sogndal korábbi Sogndal része (vagyis Balestrand és Leikanger nélküli része), Sunnfjord korábbi Førde része, Etne, Bømlo, Fitjar, Kvam, Samnanger, Vaksdal és Austrheim
Rogaland	Sokndal, Lund és Bjerkreim
Agder	Lindesnes korábbi Marnardal része, Lyngdal korábbi Audnedal része, Farsund, Flekkefjord, Vegårshei, Tvedestrand, Iveland, Hægebostad, Kvinesdal és Sirdal
Vestfold og Telemark	Notodden, Bamble, Kragerø és Midt-Telemark
Innlandet	Øyer, Gausdal és Vestre Toten
Viken	Aremark, Marker, Aurskog-Høland, Sigdal, Krødsherad és Flesberg

2. INDOKLÁSSAL „C” TÉRSÉGNEK MINŐSÍTHETŐ TÉRSÉGEK

3-as szintű régió	Települések
Rogaland	Utsira és Kvitsøy
Møre og Romsdal	Aukra

II. MELLÉKLET

Támogatásra jogosult legkisebb statisztikai egységek a felosztott településeken

Település (LAU) kódja	Település neve	Korábbi település	Legkisebb stasztikai egység kódja	Legkisebb stasztikai egység neve
4205	Lindesnes	Marnardal	42051001	Øyslebø
			42051002	Skjævesland
			42051003	Birkeland
			42051004	Støa
			42051005	Gangså
			42051006	Finnsdal
			42051007	Tjomsland - Lindland
			42051008	Laudal Nedre
			42051009	Laudal Øvre
			42051010	Tisland
			42051011	Åkset
			42051012	Bruskeland
			42051013	Rydlende
			42051014	Trygsland
			42051015	Stedjan
			42051016	Koland
4225	Lyngdal	Audnedal	42250401	Brastad
			42250402	Viblemo
			42250403	Konsmo
			42250404	Audnedal
			42250405	Ågedalstø
			42250406	Øydna
			42250407	Byremo
			42250408	Håland - Sveindal
4621	Voss	1234 Granvin	46211001	Lussand - Kvandal
			46211002	Folkedal
			46211003	Hamre
			46211004	Eide
			46211005	Selland - Kjerland
			46211006	Kyrkjestrandi
			46211007	Seim - Nesheim
			46211008	Spildo
			46211009	Tjoflot
			46211010	Djønno
4602	Kinn	1439 Vågsøy	46020401	Silda
			46020402	Vedvik
			46020403	Halsør
			46020404	Røysa
			46020405	Raudeberg
			46020406	Kapellneset
			46020407	Refvik
			46020408	Kvalheim
			46020501	Ulvesund
			46020502	Degnepoll
			46020503	Kulen
			46020504	Blålid
			46020505	Skavøypoll
			46020506	Sørpoll
			46020507	Almenning
			46020601	Våge - Oppedal
			46020602	Holvik
			46020603	Sæternes
			46020604	Ellingskaret
			46020605	Skram Øvre
			46020606	Skram Nedre
			46020607	Midtgård Søndre
			46020608	Midtgård Nordre
			46020609	Gotteberg
			46020610	Øyane i Sør
4640	Sogndal	1419 Leikanger	46400501	Njøs
			46400502	Hermansverk
			46400503	Henjum
			46400504	Leitet
			46400505	Leikanger
			46400506	Hamre - Fosse
			46400507	Grinde
			46400508	Eitorn
4640	Sogndal	1418 Balestrand	46400604	Vetlefjord
			46400605	Sværefjorden
			46400606	Esefjorden
			46400607	Balestrand
			46400608	Thue
			46400609	Kvamsøy
4647	Sunnfjord	1430 Gaular	46470601	Øvrebotten
			46470602	Eldal - Mjell
			46470603	Viken
			46470604	Hestadgrend
			46470605	Skudal
			46470606	Senneseth
			46470607	Steien
			46470608	Sande
			46470609	Sygna
			46470610	Lunde
			46470611	Skilbrei - Hjelmeland
			46470612	Lien
			46470613	Kvamme
			46470614	Osen
			46470615	Birkeland
			46470616	Kårstad
			46470617	Hestad
4647	Sunnfjord	1431 Jølster	46470401	Eikås
			46470402	Langhaugane
			46470403	Hjellbrekke
			46470404	Vassenden Nord
			46470405	Vassenden Sør
			46470406	Sanddal
			46470407	Svidal
			46470408	Ålhus
			46470501	Myklebost
			46470502	Årdal
			46470503	Helgheim
			46470504	Fugle
			46470505	Skei
			46470506	Kjøsnesfjorden
			46470507	Førde
			46470508	Klakegg
			46470509	Veiteberg
			46470510	Åmot
4647	Sunnfjord	1433 Naustdal	46470701	Kvellestad
			46470702	Vevring
			46470703	Redal
			46470704	Helle
			46470705	Frammarsvik
			46470706	Naustdal Vest
			46470707	Naustdal Aust
			46470708	Åse
			46470709	Horstad Vest
			46470710	Horstad Aust
			46470711	Ullaland Nord
			46470712	Ullaland Sør
			46470713	Fimland
1577	Volda	1444 Hornindal	15770601	Haugen
			15770602	Kirkhorn
			15770603	Grodås
			15770605	Otterdal
			15770606	Lødemel
			15770607	Rygg
			15770608	Kjøs
1506	Molde	1543 Nesset	15060801	Ranvik
			15060802	Tjelle
			15060803	Rød
			15060804	Høvik
			15060805	Hammervoll
			15060806	Eidsvåg Sentrum
			15060807	Aasen
			15060808	Stubø
			15060809	Vorpenes
			15060810	Raudsand
			15060811	Bersås
			15060812	Eidsøra
			15060813	Meisalstranda
			15060814	Bugge
			15060901	Myklebostad
			15060902	Nerland
			15060903	Sira
			15060904	Slenes
			15060905	Eikesdal
			15060906	Aursjøen
		1545 Midsund	15061001	Søre Midøy
			15061002	Nordre Midøy
			15061003	Midsund Ytre
			15061004	Ugelvik
			15061005	Nerland
			15061006	Raknes
			15061007	Rakvåg
			15061008	Ræstad
			15061009	Nord - Heggdal - Tutra
			15061010	Sør - Heggdal
			15061011	Midsund Indre
1507	Ålesund	1534 Haram	15071101	Fjørtoft
			15071102	Otterlei
			15071103	Rogne
			15071104	Longva
			15071105	Flem
			15071106	Ulla
			15071107	Austnes
			15071108	Haram
			15071109	Kjerstad
			15071110	Farstad
			15071201	Hurla
			15071202	Alvestad
			15071203	Brattvåg
			15071204	Aksla - Håvik
			15071301	Samfjord
			15071302	Strand
			15071303	Slyngstad
			15071304	Tennfjord
			15071305	Vatne
			15071306	Ulvestad - Vatne
			15071307	Hellestranda
			15071308	Vestrefjord
			15071401	Bjørnøy - Kalvøy
			15071402	Søvik - Gamlem
			15071403	Grytastrand - Hamsund
		1546 Sandøy	15071701	Myklebost
			15071702	Røsok
			15071703	Bruvoll - Morsund
			15071704	Steinshamn - Harnes
			15071705	Huse
			15071706	Finnøy
			15071708	Sandøy
			15071709	Ona - Husøy
5006	Steinkjer	Verran	50060801	Vada
			50060802	Nordberg
			50060803	Kirkreit
			50060804	Bratreit
			50060805	Holdåsen
			50060806	Malmo
			50060807	Fossdalen
			50060808	Ressem
			50060809	Sundbygda
			50060810	Tverås
			50060811	Folladalen - Ystmark
			50060812	Holden - Langvatnet
			50060901	Sela
			50060902	Follafoss Østre
			50060903	Follafoss Vestre - Tua
			50060904	Skjelstad
			50060905	Verrastranda
5059	Orkland	5023 Meldal	50590501	Midtskog
			50590502	Løvby
			50590503	Løkken Vest
			50590504	Bjørnli
			50590505	Løkken Øst
			50590601	Laksøybygda
			50590602	Drogsetmoen
			50590603	Lo
			50590604	Storås Vest
			50590605	Fossen
			50590606	Syrstad
			50590607	Grefstad
			50590608	Grøta
			50590609	Hilstad
			50590610	Jerpstad
			50590611	Ree
			50590612	Grut
			50590613	Ilfjellet
			50590614	Resdalen
		5016 Agdenes	50590801	Selven
			50590802	Lysheim
			50590803	Sletvik
			50590804	Fjorden
			50590806	Leksa
			50590807	Ingdalen
			50590808	Hamna
			50590809	Singstad
			50590810	Sterten
			50590811	Stranda
		5012 Snillfjord részei	50590901	Aa
			50590902	Vuttudal - Skårild
			50590904	Tannvik
			50590905	Åstfjorden
			50590906	Heggstad
			50590911	Imsterfjorden Indre
			50590912	Moldtun

A III. MELLÉKLET a) és b) pontja

A támogatásra jogosult térségek grafikus szemléltetése

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 187

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. július 14.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2022/1206 határozata (2022. július 12.) az Európai Uniónak a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményhez való csatlakozásáról	1
	*	FORDÍTÁS – Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról	4
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2022/1207 rendelete (2022. július 12.) a 974/98/EK rendeletnek az euro Horvátországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról	16
	*	A Tanács (EU) 2022/1208 rendelete (2022. július 12.) a 2866/98/EK rendeletnek az euro horvátországi átváltási árfolyama tekintetében történő módosításáról	18
	*	A Bizottság (EU) 2022/1209 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. május 5.) az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az igazgatási bírságok kiszabására vonatkozó eljárás, valamint a bírságok kiszámítására és beszedésére szolgáló módszerek tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	19
	*	A Bizottság (EU) 2022/1210 végrehajtási rendelete (2022. július 13.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bennfentes jegyzékek formátuma és azok frissítése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról ( 1 )	23
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2022/1211 határozata (2022. július 12.) az euro Horvátország általi, 2023. január 1-jén történő bevezetéséről	31
	*	A Tanács (EU) 2022/1212 határozata (2022. július 12.) a nemzeti központi bankok külső könyvvizsgálóiról szóló 1999/70/EK határozatnak a Banco de Portugal külső könyvvizsgálói tekintetében történő módosításáról	35

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2021. december 8-i 276/21/COL HATÁROZATA Norvégia 2022–2027 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképéről (Norvégia) [2022/1213]	37

	Helyesbítések
*	Helyesbítés az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozathoz ( HL L 195., 2010.7.27. )	58
*	Helyesbítés az (EU) 2021/403 végrehajtási rendelet I. és II. mellékletének a szárazföldi állatok bizonyos fajait és kategóriáit és azok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok tagállamok közötti mozgatására és Unióba történő beléptetésére vonatkozó egyes állategészségügyi, állategészségügyi/hatósági bizonyítványminták és nyilatkozatok tekintetében történő módosításáról és helyesbítéséről szóló, 2022. március 28-i (EU) 2022/497 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 101., 2022.3.29. )	59
*	Helyesbítés az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének és a 231/2012/EU bizottsági rendelet mellékletének a kalcium-szorbát (E 203) tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. január 22-i (EU) 2018/98 bizottsági rendelethez ( HL L 17., 2018.1.23. )	60


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.