ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 186 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
65. évfolyam |
Tartalom |
|
I Jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
* |
|
|
II Nem jogalkotási aktusok |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
* |
||
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Jogalkotási aktusok
HATÁROZATOK
2022.7.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 186/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/1201 HATÁROZATA
(2022. július 12.)
az Ukrajnának nyújtandó rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (1),
mivel:
(1) |
Az Unió és Ukrajna közötti, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget magában foglaló társulási megállapodás (2)2017. szeptember 1-jén lépett hatályba. Mivel az Európai Tanács 2022. június 23-án elismerte Ukrajna európai perspektíváját, és úgy határozott, hogy megadja a tagjelölt ország státuszt Ukrajnának, Ukrajna uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő. |
(2) |
2014 tavaszán Ukrajna ambiciózus reformprogramot indított, amelynek célja gazdaságának stabilizálása és polgárai megélhetésének javítása. A korrupció elleni küzdelem, valamint az alkotmányos, választási és igazságügyi reformok a napirenden lévő legfontosabb kérdések közé tartoznak. Az említett reformok végrehajtását hat egymást követő makroszintű pénzügyi támogatási program támogatta, amelyek keretében Ukrajna összesen 6,2 milliárd EUR támogatást kapott hitelek formájában. A legutóbbi sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás – amelyet az Oroszországgal közös határon tapasztalható fokozódó feszültséggel összefüggésben az (EU) 2022/313 európai parlamenti és tanácsi határozat (3) értelmében bocsátottak rendelkezésre – 1,2 milliárd EUR összegű hitelt biztosított Ukrajnának, amelynek folyósítása két, 600 millió EUR összegű részletben történt 2022 márciusában és májusában. |
(3) |
Az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agresszív háború a piaci hozzáférés elvesztését és az állami bevételek drasztikus visszaesését okozta Ukrajna számára, miközben a humanitárius helyzet kezelésére és az állami szolgáltatások folytonosságának fenntartására fordított közkiadások jelentősen megnövekedtek. Ebben a rendkívül bizonytalan és ingatag helyzetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legjobb becslése szerint Ukrajna finanszírozási igénye tekintetében 2022-ben mintegy 39 milliárd USD összegű rendkívüli finanszírozási hiány áll fenn, amelynek mintegy felét lehetne megszüntetni, ha az eddig felajánlott nemzetközi támogatás teljes mértékben folyósításra kerülne. Az e határozat alapján az Unió által Ukrajnának mielőbb nyújtandó, a teljes, legfeljebb 9 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásának első szakaszát jelentő makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi rendkívüli körülmények között megfelelő rövid távú válasznak tekinthető Ukrajna azonnali legsürgetőbb finanszírozási igényeire és az ország makroszintű pénzügyi stabilitását fenyegető jelentős kockázatokra. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célja Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának támogatása és az ország rezilienciájának megerősítése, ezáltal hozzájárulva Ukrajna államadósságának fenntarthatóságához és ahhoz, hogy végső soron képes legyen pénzügyi kötelezettségeinek visszafizetésére. |
(4) |
Az e határozat szerinti uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegének meghatározása – figyelembe véve a tervezett teljes rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást is – Ukrajna fennmaradó külső finanszírozási igényeinek az IMF-fel és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködésben végzett mennyiségi értékelésén alapul, és figyelembe veszi, hogy Ukrajna mennyiben képes saját forrásokból finanszírozni magát. E meghatározás figyelembe veszi a bilaterális és multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulásokat, az Unió és más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, valamint az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi, Ukrajna általi felhasználását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is. Tudomásul kell venni az ukrán hatóságok aziránti elkötelezettségét, hogy szorosan együttműködjenek az IMF-fel a rövid távú sürgősségi intézkedések kidolgozása és végrehajtása terén, valamint azon szándékukat, hogy az IMF-fel együttműködve kidolgozzanak egy megfelelő gazdasági programot, amint ezt a körülmények lehetővé teszik. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak arra kell irányulnia, hogy a háborús körülmények között fenntartsa a makroszintű pénzügyi stabilitást és rezilienciát. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különböző területein hozott intézkedések alapelveivel és célkitűzéseivel. |
(5) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az Ukrajnával kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási művelet során a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét. |
(6) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltételéül kell szabni, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását. A jelenleg zajló háború és különösen a katonai közigazgatás jelenlegi állapota – a végrehajtói hatalmi ágban összpontosuló hatalom ellenére – nem sértheti az említett elveket. |
(7) |
Az Uniónak az uniós rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekei hatékony védelme biztosításának céljából Ukrajnának megfelelő intézkedéseket kell hoznia az említett támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ezen túlmenően a hitelmegállapodásban rendelkezni kell a Bizottság által végrehajtandó ellenőrzésekről, a Számvevőszék által végzendő ellenőrzésekről és az Európai Ügyészség hatásköreinek gyakorlásáról, az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 129. és 220. cikkével összhangban. |
(8) |
Az Ukrajnának nyújtandó, tervezett teljes rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásának első szakaszát jelentő, e határozat szerinti uniós makroszintű pénzügyi támogatást egy egyetértési megállapodásban (a továbbiakban: a memorandum) meghatározandó, szigorú jelentéstételi követelményekhez kell kötni. E szigorú jelentéstételi követelményeknek arra kell irányulniuk, hogy a jelenlegi háborús körülmények között biztosítsák a pénzeszközök hatékony, átlátható és elszámoltatható módon történő felhasználását. A jövőbeli makroszintű pénzügyi támogatási műveletekhez szakpolitikai feltételek kapcsolódnak majd, amelyeknek arra kell irányulniuk, hogy megerősítsék Ukrajna azonnali rezilienciáját és államadósságának hosszabb távú fenntarthatóságát, ezáltal csökkentve a fennálló és jövőbeli pénzügyi kötelezettségeinek visszafizetéséhez kapcsolódó kockázatokat. |
(9) |
E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni. |
(10) |
Az e határozat szerinti, legfeljebb 1 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatás az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szerinti külső tevékenységi garancia teljes összegén belül pénzügyi kötelezettséget jelent az Unió számára. |
(11) |
A költségvetési rendelet 210. cikkének (3) bekezdésével összhangban a költségvetési biztosítékokból és a pénzügyi támogatásokból származó, a költségvetés által viselt függő kötelezettségeket akkor kell fenntarthatónak tekinteni, ha a több évre előre jelzett alakulásuk összeegyeztethető az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (7) rögzített korlátokkal, valamint az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat (8) 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, az éves kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső határral. Ahhoz, hogy az Unió makroszintű pénzügyi támogatáson keresztül jelentős támogatást tudjon nyújtani Ukrajnának pénzügyileg biztonságos módon, az Unió magas hitelképességének, és ezáltal az Unió azon képességének fenntartása mellett, hogy bel- és külpolitikája keretében egyaránt hatékony finanszírozást biztosítson, alapvető fontosságú az uniós költségvetés megfelelő védelme az említett függő kötelezettségek ténylegessé válásával szemben, valamint annak biztosítása, hogy e kötelezettségek a költségvetési rendelet 210. cikkének (3) bekezdése értelmében pénzügyileg fenntarthatók legyenek. |
(12) |
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban, az Ukrajnának a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtandó további hitelek folyósítása előtt az e határozat alapján Ukrajnának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó függő kötelezettségekből eredő kockázatokkal arányos mértékben meg kell erősíteni a közös tartalékalap rezilienciáját. Ilyen megerősítés nélkül az uniós költségvetés nem lenne képes pénzügyileg biztonságos módon biztosítani azt a segítséget, amelyet Ukrajnának a háborúhoz kapcsolódó szükségletei indokolnak. Az uniós költségvetés védelme érdekében – a jelenlegi értékelés alapján – az Ukrajnának a teljes uniós rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtandó legfeljebb 8,8 milliárd EUR összegű hitelek – beleértve ezt az 1 milliárd EUR összegű részletet is – tervezett fedezetének a hitel értékének 70 %-át kell kitennie. |
(13) |
Az említettek alapján az 1 milliárd EUR összegű hitelre vonatkozó tartalékfeltöltési rátát az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott általános szabály alkalmazása helyett 70 %-ban kell megállapítani. A megfelelő 700 millió EUR összeget az (EU) 2021/947 rendelet szerinti földrajzi programok keretösszegből kell finanszírozni. Ezt az összeget a 2027-ig tartó időszakban le kell kötni és be kell fizetni a közös tartalékalap egy célzott komponensébe. |
(14) |
Tekintettel az uniós makroszintű pénzügyi támogatás ezen első részletére vonatkozó megnövelt tartalékfeltöltési rátára, helyénvaló az e határozat szerinti makroszintű pénzügyi támogatásból eredő pénzügyi kötelezettséget a külső tevékenységi garancia egyéb pénzügyi kötelezettségeitől elkülönítve kezelni. Javasolt továbbá a közös tartalékalapban az e határozat szerinti makroszintű pénzügyi támogatás tekintetében elkülönített tartalékfeltöltést – az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (6) bekezdésében meghatározott általános szabálynak való megfelelés helyett – kizárólag az e határozat szerinti pénzügyi kötelezettségekre felhasználni. Az említetteket követően az e határozat szerinti makroszintű pénzügyi támogatás tekintetében elkülönített tartalékfeltöltést ki kell zárni a tényleges tartalékfeltöltési rátának a költségvetési rendelet 213. cikkének megfelelően végrehajtott alkalmazásából. |
(15) |
Mivel e határozat célját, nevezetesen uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtását Ukrajna számára különösen gazdasági rezilienciájának és a stabilitásának megerősítése céljából, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(16) |
Tekintettel az Oroszország által provokáció nélkül indított, indokolatlan agresszív háború okozta rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvalónak tűnik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében előírt, nyolchetes időszak alóli kivétellel élni. |
(17) |
Tekintettel Ukrajnának az Oroszország agresszív háborúja által okozott nehéz helyzetére, valamint Ukrajna hosszabb távú stabilitásának támogatása érdekében helyénvaló eltérni a költségvetési rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjától, és lehetővé tenni, hogy az Unió fedezhesse az e határozat szerinti hitelhez kapcsolódó kamatköltségeket, és elengedhesse az egyébként Ukrajna által viselendő adminisztratív költségeket. A kamattámogatást – kivételesen – a költségvetési rendelet 220. cikkének (1) bekezdése értelmében a támogatás hatékonyságának biztosításához megfelelőnek ítélt eszközként kell nyújtani, és azt az Unió költségvetésének kell viselnie. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartama alatt a kamattámogatást az (EU) 2021/947 rendelet 6. cikke (2) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében említett keretösszegből kell fedezni. Lehetővé kell tenni Ukrajna számára, hogy minden év március végéig kérhesse a kamattámogatást és az adminisztratív költségek elengedését. A tőketörlesztés rugalmasságának biztosítása érdekében a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdésétől eltérve lehetővé kell tenni az Unió nevében felvett kapcsolódó hitelek refinanszírozását is. |
(18) |
Az ukrajnai helyzetre tekintettel e határozatnak sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának támogatása céljából az Unió legfeljebb 1 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: az uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Ukrajnának. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás Ukrajnának történő hitelnyújtás formájában valósul meg.
(2) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében hitel formájában felvegye a szükséges pénzeszközöket a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől, és azokat továbbhitelezze Ukrajnának. A hitel maximális átlagos futamideje 25 év.
(3) A makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó kamatfizetés költségeinek fedezésére az (EU) 2021/947 rendelet 6. cikke (2) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében említett keretösszeget kell felhasználni az e határozat 5. cikkének (2) bekezdésében említett kamattámogatásként a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartama alatt.
(4) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság olyan módon irányítja, hogy az összhangban álljon a Bizottság és Ukrajna között a 3. cikk (1) bekezdésében említett memorandum keretében elért megállapodásokkal, illetve egyetértésekkel.
(5) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve annak folyósításait is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.
(6) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett memorandum hatálybalépését követő első naptól számított 12 hónapig áll rendelkezésre.
(7) Abban az esetben, ha Ukrajna finanszírozási igényei az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökkennek a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság csökkenti a támogatás összegét, felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.
2. cikk
(1) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását.
(2) A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi az (1) bekezdésben meghatározott előfeltétel teljesülését, különösen a folyósításokat megelőzően, az ukrajnai körülményeket és katonai közigazgatás ottani alkalmazásának következményeit is figyelembe véve.
(3) E cikk (1) és (2) bekezdését a 2010/427/EU tanácsi határozattal (9) összhangban kell alkalmazni.
3. cikk
(1) A Bizottság megállapodik Ukrajnával azokról az egyértelműen meghatározott jelentéstételi követelményekről, amelyekhez az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kapcsolódik. A jelentéstételi követelményeket egy egyetértési megállapodásba (a továbbiakban: a memorandum) kell foglalni, és a 8. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(2) A jelentéstételi követelményeknek biztosítaniuk kell különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatás hatékony, átlátható és elszámoltatható módon történő felhasználását. A Bizottság rendszeresen nyomon követi az említett jelentéstételi követelmények teljesítését.
(3) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és Ukrajna között megkötendő hitelmegállapodásban kell meghatározni.
(4) A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi az uniós makroszintű pénzügyi támogatás és különösen a memorandumban foglalt jelentéstételi követelmények végrehajtását. A Bizottság az említett ellenőrzés eredményeiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
4. cikk
(1) A (2) bekezdésben említett követelményektől függően a Bizottság az uniós makroszintű pénzügyi támogatást egyetlen részletben, hitel formájában bocsátja rendelkezésre. A részlet folyósításának ütemezéséről a Bizottság dönt. A részlet folyósítása egy vagy több részfolyósítással történhet.
(2) A Bizottság az alábbi követelmények értékelésétől függően dönt a részlet rendelkezésre bocsátásáról:
a) |
a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott előfeltétel tiszteletben tartása; |
b) |
a memorandum hatálybalépése, amely rendelkezik a hitel teljes időtartama alatt alkalmazandó jelentéstételi rendszer felállításáról. |
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott követelmények nem teljesülnek, a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását, vagy meghozza a hitelmegállapodás alkalmazásában megfelelő intézkedéseket. Ilyen esetekben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.
(4) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást főszabály szerint az Ukrán Nemzeti Bank részére kell folyósítani. A memorandumban meghatározandó rendelkezésektől függően – ideértve a fennmaradó költségvetési finanszírozási igények megerősítését is – az uniós pénzeszközöket az ukrán pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára is lehet folyósítani.
5. cikk
(1) A forrásbevonási és hitelezési műveletek végrehajtására a költségvetési rendelet 220. cikkével összhangban kerül sor.
(2) A költségvetési rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjától eltérve, az Unió az e határozat szerinti hitel tekintetében viselheti – kamattámogatás nyújtásával – a kamatköltségeket, valamint a forrásbevonással és hitelezéssel kapcsolatos adminisztratív költségeket, a hitel lejárat előtti visszafizetésével kapcsolatos költségek kivételével.
(3) Ukrajna minden év március végéig kérheti az Uniótól a kamattámogatást és az adminisztratív költségek fedezését.
(4) A költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdésétől eltérve szükség esetén a Bizottság refinanszírozhatja az Unió nevében felvett kapcsolódó hiteleket.
(5) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) és a (3) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.
6. cikk
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása során a Bizottság – működési értékelés révén – újraértékeli a támogatás szempontjából releváns ukrajnai pénzügyi szabályok, adminisztratív eljárások, valamint külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát.
7. cikk
(1) Az e határozat alapján hitel formájában nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatásra az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott általános szabály helyett 70 %-os tartalékfeltöltési rátát kell alkalmazni.
(2) Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikkének (6) bekezdésében meghatározott általános szabály helyett az e határozat alapján hitel formájában nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatásból eredő pénzügyi kötelezettségeket a külső tevékenységi garancia egyéb pénzügyi kötelezettségeitől elkülönítve kell fedezni, és a közös tartalékalapban az e határozat alapján hitel formájában nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás tekintetében elkülönített tartalékfeltöltést kizárólag az e támogatásból eredő pénzügyi kötelezettségekre lehet felhasználni.
(3) A költségvetési rendelet 213. cikkétől eltérve, a tényleges tartalékfeltöltési ráta nem alkalmazandó a közös tartalékalapban az e határozat alapján hitel formájában nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás tekintetében elkülönített tartalékfeltöltésre.
8. cikk
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
9. cikk
(1) A Bizottság minden év június 30-ig éves jelentésének részeként értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e határozat előző évi végrehajtásáról, beleértve az említett végrehajtás értékelését is. Az említett jelentés:
a) |
megvizsgálja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért előrelépést; |
b) |
értékeli Ukrajna gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett követelmények teljesítését; |
c) |
bemutatja a memorandumban meghatározott követelmények és feltételek, Ukrajna aktuális makroszintű pénzügyi helyzete, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletének rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozata közötti összefüggést. |
(2) A Bizottság legkésőbb két évvel a rendelkezésre állási időszak végét követően utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a lezárt uniós makroszintű pénzügyi támogatás eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy az milyen mértékben járult hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.
10. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 12-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
Z. STANJURA
(1) Az Európai Parlament 2022. július 7-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. július 12-i határozata.
(2) Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamai, másrészről Ukrajna között (HL L 161., 2014.5.29., 3. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/313 határozata (2022. február 24.) az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 55., 2022.2.28., 4. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).
(7) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).
(8) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
(9) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
2022.7.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 186/8 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1202 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. július 6.)
egy oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyásáról („Bouches-du-Rhône” [OFJ])
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikkére,
mivel:
(1) |
A Bizottság megvizsgálta a „Bouches-du-Rhône” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet, amelyet Franciaország az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkének megfelelően nyújtott be. A módosítás részeként a „Bouches-du-Rhône” elnevezés „Pays des Bouches-du-Rhône” elnevezésre módosul. |
(2) |
A Bizottság a termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet (2) az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (3) bekezdésének megfelelően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat. |
(4) |
Ezért a termékleírás módosítását az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően jóvá kell hagyni. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Bouches-du-Rhône” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 6-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
2022.7.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 186/10 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1203 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. július 12.)
az (EU) 2016/1141 végrehajtási rendeletnek az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékének aktualizálása céljából történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (1) és (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/1141 bizottsági végrehajtási rendelet (2) létrehozta az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékét (a továbbiakban: uniós jegyzék), amelyet az 1143/2014/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében szükség szerint aktualizálni kell. |
(2) |
A Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok és az 1143/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően elvégzett kockázatértékelések alapján megállapította, hogy a következő idegenhonos inváziós fajok esetében teljesül valamennyi, az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében felsorolt kritérium: Ameiurus melas (Rafinesque, 1820), Axis axis (Erxleben, 1777), Callosciurus finlaysonii (Horsfield, 1823), Celastrus orbiculatus Thunb., Channa argus (Cantor, 1842), Faxonius rusticus (Girard, 1852), Fundulus heteroclitus (Linnaeus, 1766), Gambusia affinis (Baird & Girard, 1853), Gambusia holbrooki Girard, 1859, Hakea sericea Schrad. & J.C.Wendl., Koenigia polystachya (Wall. ex Meisn.) T.M.Schust. & Reveal, Lampropeltis getula (Linnaeus, 1766), Limnoperna fortunei (Dunker, 1857), Morone americana (Gmelin, 1789), Pistia stratiotes L., Pycnonotus cafer (Linnaeus, 1766), Rugulopteryx okamurae (E.Y.Dawson) I.K.Hwang, W.J.Lee & H.S.Kim, 2009, Solenopsis geminata (Fabricius, 1804), Solenopsis invicta Buren, 1972, Solenopsis richteri Forel, 1909, Wasmannia auropunctata (Roger, 1863) és Xenopus laevis (Daudin, 1802). |
(3) |
A Bizottság megállapította, hogy a felsorolt idegenhonos inváziós fajok esetében az 1143/2014/EU rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében foglalt összes szempont kellően érvényesült. |
(4) |
A Xenopus laevis (Daudin, 1802) és a Fundulus heteroclitus (Linnaeus, 1766) fajt olyan tudományos kutatásokhoz használják, amelyek megzavarását el kell kerülni. E fajoknak az uniós jegyzékbe való felvételét el kell halasztani annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen felkészülni az 1143/2014/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett engedélyek kiadására, mielőtt e fajok jegyzékbe vétele hatályba lépne. |
(5) |
Tekintettel a Pistia stratiotes L. és a Celastrus orbiculatus Thunb. termelői által bizonyos tagállamokban eszközölt hosszú távú beruházásokra, e fajokat átmeneti időszakot biztosítva kell felvenni az uniós jegyzékbe. |
(6) |
Az (EU) 2016/1141 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az idegenhonos inváziós fajokkal foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2016/1141 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A melléklet 2. pontját 2024. augusztus 2-től kell alkalmazni.
A melléklet 3. pontját 2027. augusztus 2-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 317., 2014.11.4., 35. o.
(2) A Bizottság (EU) 2016/1141 végrehajtási rendelete (2016. július 13.) az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról (HL L 189., 2016.7.14., 4. o.).
MELLÉKLET
Az (EU) 2016/1141 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A táblázat a következő fajokkal egészül ki betűrend szerinti sorrendben:
|
2. |
A táblázat a következő fajokkal egészül ki betűrend szerinti sorrendben:
|
3. |
A táblázat a következő fajjal egészül ki:
|
4. |
A táblázat (iv) oszlopához tartozó megjegyzések a következő pontokkal egészülnek ki:
|
HATÁROZATOK
2022.7.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 186/14 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1204 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. június 16.)
a „Mikrobaforrások Kutatási Infrastruktúra” európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (MIRRI-ERIC) létrehozásáról
(az értesítés a C(2022) 3894. számú dokumentummal történt)
(Csak a holland, a francia, a lett, a portugál és a spanyol nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló, 2009. június 25-i 723/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdése a) pontjára,
mivel:
(1) |
Belgium, Spanyolország, Franciaország, Lettország és Portugália kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a „Mikrobaforrások Kutatási Infrastruktúra” európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (MIRRI-ERIC) létrehozására vonatkozóan (a továbbiakban: kérelem). |
(2) |
A kérelmezők megállapodtak abban, hogy a MIRRI-ERIC fogadó tagállama Portugália lesz. |
(3) |
A 72/2015 EGT vegyesbizottsági határozat (2) a 723/2009/EK rendeletet belefoglalta az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba. |
(4) |
A Bizottság a 723/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében elbírálta a kérelmet, és megállapította, hogy az megfelel a rendelet követelményeinek. Az elbírálás során a Bizottság kikérte a mikrobaforrások kutatási infrastruktúra területén jártas független szakértők véleményét. |
(5) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 723/2009/EK rendelet 20. cikke szerint létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Létrejön a „Mikrobaforrások Kutatási Infrastruktúra” európai kutatási infrastruktúra-konzorcium (MIRRI-ERIC).
(2) A MIRRI-ERIC alapszabályának alapvető elemeit a melléklet határozza meg.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Belga Királyság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Lett Köztársaság és a Portugál Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 16-án.
a Bizottság részéről
Mariya GABRIEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 206., 2009.8.8., 1. o.
(2) Az EGT Vegyes Bizottság 72/2015 határozata (2015. március 20.) az EGT-megállapodás egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésről szóló 31. jegyzőkönyvének módosításáról (HL L 129., 2016.5.19., 85. o.).
MELLÉKLET
A MIRRI-ERIC ALAPSZABÁLYÁNAK ALAPVETŐ ELEMEI
A MIRRI-ERIC alapszabályának alábbi cikkei és azok bekezdései a 723/2009/EK tanácsi rendelet 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghatározzák az alapvető elemeket.
1. Az európai kutatási infrastruktúra-konzorcium elnevezése:
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 1. cikke)
A kutatási infrastruktúra elnevezése „Mikrobaforrások Kutatási Infrastruktúra” európai kutatási infrastruktúra-konzorcium, a továbbiakban: MIRRI-ERIC.
2. A létesítő okirat szerinti székhely
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 2. cikke)
A MIRRI-ERIC létesítő okirat szerinti székhelye Braga városában, a Portugál Köztársaság (a továbbiakban: a létesítő okirat szerinti székhelynek otthont adó tag) területén található.
3. A MIRRI-ERIC feladatai és tevékenységei
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 3. cikke)
1. |
A MIRRI-ERIC feladata, hogy a biotudomány és a bioipar felhasználóit szolgálja azáltal, hogy megkönnyíti a jó minőségű biológiai erőforrások és adatok széles köréhez való, jogilag megfelelő módon történő hozzáférést. Azzal, hogy hozzáférést biztosít az emberi szakértelemhez és együttműködési platformot kínál a mikrobiális biológiai sokféleség hosszú távú fenntarthatóságához, a MIRRI-ERIC bővíteni fogja az ismereteket és elő fogja mozdítani a szakmai fejlődést. |
2. |
A MIRRI-ERIC fő feladata egy szétszórtan elhelyezkedő páneurópai kutatási infrastruktúra létrehozása, működtetése és fejlesztése a mikrobiális szakterületi biológiaierőforrás-központok (mBRC-k) számára a magas színvonalú erőforrásokhoz és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, valamint a legkorszerűbb létesítményekhez való hozzáférés biztosítása érdekében. |
3. |
A MIRRI-ERIC az európai kutatási infrastruktúra-konzorciumot létrehozó bizottsági végrehajtási határozat hatálybalépésének napjától jogi személyiséggel rendelkezik. Az uniós joggal és a nemzeti joggal összhangban minden tagállamban a legteljesebb jogképesség illeti meg. Jogosult ingó és ingatlan vagyont, valamint szellemi tulajdont szerezni, birtokolni és elidegeníteni, szerződést kötni, továbbá bíróság előtt eljárni. |
4. |
A MIRRI-ERIC alapfeladatát profitszerzési cél nélkül látja el. A MIRRI-ERIC folytathat korlátozott mértékű gazdasági tevékenységeket, amennyiben azok szorosan kapcsolódnak fő feladatához, és nem hátráltatják annak ellátását. Az ilyen korlátozott gazdasági tevékenységekből származó bevételeket a MIRRI-ERIC küldetésének támogatására használja fel. |
5. |
A MIRRI-ERIC a következő tevékenységeket fogja végezni:
|
6. |
A MIRRI-ERIC tevékenységének páneurópai hatókörűnek kell lennie, és elő kell mozdítania a tudományos kutatás és a bioipar kiválóságát Európában a mikrobiális szakterületen, és folyamatosan meg kell felelnie a tudományos és ipari közösségek igényeinek. Ily módon a MIRRI-ERIC hozzájárul az ismeretek fokozottabb európai kiaknázásához és terjesztéséhez, valamint az mBRC-alapú kutatási tevékenységek eredményeinek Európa-szerte és globális szinten történő optimalizálásához. |
7. |
A MIRRI-ERIC tevékenységeit az átláthatóság, a reagálókészség, az etikai tudatosság, a jogszabályok betartása, a nyitottság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség vezérli. |
4. A működés időtartama
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 4. cikke)
A MIRRI-ERIC határozatlan időtartamra jön létre. A MIRRI-ERIC az alapszabály 5. cikkével összhangban szüntethető meg.
5. Megszűnés
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 5. cikke)
1. |
A MIRRI-ERIC a tagok közgyűlése által az alapszabály 17. cikke (8) bekezdésének c) pontjával és az alapszabály 36. cikkében meghatározott alkalmazandó joggal összhangban hozott határozat nyomán szűnik meg |
2. |
A MIRRI-ERIC indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a megszüntető határozat elfogadását követő tíz napon belül értesíti az Európai Bizottságot a határozatról. |
3. |
Az alapszabály 6. cikkének sérelme nélkül a MIRRI-ERIC tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradó eszközöket, illetve kötelezettségeket a tagok között a megszűnéskor fennálló tényleges hozzájárulásuk arányában kell elosztani. |
4. |
A MIRRI-ERIC-nek a megszüntetési eljárás lezárását követően indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb tíz napon belül értesítenie kell a Bizottságot. |
5. |
A MIRRI-ERIC azon a napon szűnik meg, amikor az Európai Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az erre vonatkozó értesítést. |
6. A tagok és a megfigyelők felelőssége
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 6. cikke)
1. |
A MIRRI ERIC felelős a tartozásaiért. |
2. |
A tagok és a megfigyelők a MIRRI-ERIC tartozásaiért nem tartoznak kollektív felelősséggel. A tagoknak és a megfigyelőknek kizárólag az alapszabály 25. cikkének megfelelően a MIRRI-ERIC számára nyújtott hozzájárulásuk erejéig van helytállási kötelezettségük annak tartozásaiért. |
3. |
A MIRRI-ERIC a MIRRI-ERIC kiépítésével és működtetésével összefüggő kockázatokra megfelelő biztosítást köt. |
7. Hozzáférési politika
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 7. cikke)
1. |
A MIRRI-ERIC a MIRRI ERIC-partnerekhez kapcsolódó vagy azok által kidolgozott mikrobiális biológiai anyagokat, a kapcsolódó adatbázisokat, ismereteket és szolgáltatásokat elérhetővé teszi a kutatók, a bioipari intézmények és a decentralizált uniós ügynökségek, például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság vagy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ számára. A MIRRI-ERIC biztosítja, hogy a mikrobiális biológiai anyagok felhasználására vonatkozóan az anyagok szolgáltatói és az adatbázisaikat a MIRRI-ERIC-hez kapcsoló adatszolgáltatók által meghatározott feltételek teljesüljenek. |
2. |
Ezen alapszabály egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az korlátozza a MIRRI-ERIC partnereinek azon jogát, hogy döntsenek a mintákhoz és adatokhoz való hozzáférés biztosításáról. |
3. |
Mikrobiális anyagot csak olyan jóhiszemű személyek részére lehet rendelkezésre bocsátani, akik olyan szakmai környezetben tevékenykednek, amely alkalmas a biológiai veszélyt jelentő adott csoport élő anyagainak kezelésére. Adott esetben fokozott biológiai biztonsági intézkedésekről kell gondoskodni. |
4. |
Értékelni kell az egyének és/vagy projektek arra irányuló kérelmeit, hogy hozzáférjenek a MIRRI-ERIC partnereinek tudományos létesítményeihez. Az értékelési eljárást és az alkalmazott kritériumokat a tagok közgyűlése által az alapszabály 17. cikke (7) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban elfogadandó működési szabályzat határozza meg. Az értékelési folyamat során minden esetben figyelembe kell venni a tudományos érdemeket, és annak átláthatónak, tisztességesnek és pártatlannak kell lennie. |
5. |
A hozzáférést felügyelik, a felhasználói elégedettséget pedig visszajelzések alapján mérik a hozzáférés minőségének folyamatos javítását lehetővé tévő minőségbiztosítás keretében. |
6. |
A MIRRI-ERIC hozzáférési politikáját a tagok közgyűlése által az alapszabály 17. cikke (7) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban elfogadandó működési szabályzat határozza meg. |
8. Tudományos értékelési politika
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 8. cikke)
1. |
Ötévente sor kerül a MIRRI-ERIC tevékenységeinek, szolgáltatásainak és platformjainak tudományos értékelésére. Az értékelést egy, a legkiválóbb nemzetközi külső értékelőkből álló független testület végzi. Ez a testület elkészíti és benyújtja az értékelő jelentést a tagok közgyűlésének. |
2. |
A MIRRI-ERIC tudományos értékelési politikáját a tagok közgyűlése által az alapszabály 17. cikke (7) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban elfogadandó működési szabályzat határozza meg. |
9. Terjesztési politika
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 9. cikke)
1. |
A MIRRI-ERIC népszerűsíti tevékenységeit és azoknak a kutatásban, innovatív projektekben és a felsőoktatásban való felhasználását. |
2. |
A terjesztési politika ismerteti a különböző célcsoportokat, és a MIRRI-ERIC a célcsoportok elérése érdekében több csatornát vesz igénybe, így a weboldalt, az együttműködésen alapuló munkakörnyezet portálját, munkaértekezleteket és képzéseket, illetve a konferenciákon és közösségi médiában való részvételt. |
3. |
A terjesztési politikát a tagok közgyűlése által az alapszabály 17. cikke (7) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban elfogadandó működési szabályzat határozza meg. |
10. Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 10. cikke)
1. |
Ezen alapszabály egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megváltoztatja a szellemi tulajdonhoz fűződő jogoknak és az előnyök megosztásáról szóló megállapodásoknak a tagok vonatkozó törvényi és rendeleti rendelkezéseiben, valamint azon nemzetközi egyezményekben megállapított hatályát és alkalmazását, amelyeknek a tagok részes felei. |
2. |
A szellemi tulajdon tagok, képviselő jogalanyok és partnerek közötti, a vonatkozó szerződéses rendelkezéseken alapuló cseréjére és integrálására a tagok közgyűlése által az alapszabály 17. cikke (7) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban elfogadandó működési szabályzat vonatkozik. |
3. |
A MIRRI-ERIC tevékenységei során előállított és kifejlesztett adatok, eredmények és egyéb ismeretek tekintetében a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok az azokat létrehozó szervezet(ek)et illetik. |
4. |
A MIRRI-ERIC erőforrásaihoz vagy tudományos létesítményeihez való hozzáférés eredményeként a felhasználók által létrehozott szellemi tulajdonjogokról tárgyalásokat kell folytatni annak érdekében, hogy a MIRRI ERIC mint felhasználó vagy az érintett partner méltányosan használhassa azokat, figyelembe véve az általuk szolgáltatott információkat. |
5. |
A MIRRI-ERIC iránymutatást nyújt a kutatóknak annak érdekében, hogy a MIRRI-ERIC-en keresztül hozzáférhetővé tett anyagok és adatok felhasználásával végzett kutatás olyan keretben történjen, amely elismeri az adattulajdonosok jogait és az egyének magánéletének védelmét. |
11. Foglalkoztatáspolitika
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 11. cikke)
1. |
A MIRRI-ERIC elkötelezett az esélyegyenlőség mellett, és senkivel szemben sem alkalmazza a megkülönböztetés eszközét faji, etnikai, nemi, világnézeti alapon, illetve fogyatékosság, szexuális irányultság vagy egyéb ok alapján. |
2. |
A MIRRI-ERIC munkaerő-felvételi eljárásai tiszteletben tartják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség elvét. |
3. |
A munkaszerződések annak az országnak a nemzeti törvényeit és rendeleteit követik, ahol az alkalmazottakat foglalkoztatják és azok tevékenységüket általában végzik. |
4. |
A MIRRI-ERIC foglalkoztatáspolitikáját a tagok közgyűlése által az alapszabály 17. cikke (7) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban elfogadandó működési szabályzat határozza meg. |
12. Beszerzéspolitika
(a MIRRI-ERIC alapszabályának 12. cikke)
1. |
A MIRRI-ERIC a beszerzési pályázatokra jelentkezőket és az ajánlattevőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesíti. A MIRRI-ERIC beszerzéspolitikája tiszteletben tartja az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a versenyalapúság elveit. |
2. |
A MIRRI-ERIC beszerzéspolitikáját a tagok közgyűlése által az alapszabály 17. cikke (7) bekezdésének c) és e) pontjával összhangban elfogadandó működési szabályzat határozza meg. |
2022.7.13. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 186/21 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1205 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. július 12.)
a hasított sertések osztályozására szolgáló dániai minősítési módszerek engedélyezéséről és a 2009/12/EK határozat hatályon kívül helyezéséről
(az értesítés a C(2022) 4784. számú dokumentummal történt)
(Csak a dán nyelvű szöveg hiteles)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke első bekezdésének p) pontjára,
mivel:
(1) |
Az 1308/2013/EU rendelet 10. cikke értelmében a sertések hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszert a szóban forgó rendelet IV. mellékletének B. pontjában foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni. Az említett rendelet IV. melléklete B.IV. szakaszának 1. pontja úgy rendelkezik, hogy a sertések hasított testének osztályozása céljából a színhústartalmat a Bizottság által engedélyezett minősítési módszerekkel kell megbecsülni, és kizárólag a sertés hasított testének egy vagy több anatómiai részén végzett fizikai méréseken alapuló, statisztikailag igazolt értékelési módszerek engedélyezhetők, továbbá a minősítési módszerek engedélyezésének feltétele, hogy az értékelés statisztikai hibája egy megadott tűréshatáron belül maradjon. Ezt a tűréshatárt az (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) V. melléklete A. része 1. pontjának második albekezdése határozza meg. |
(2) |
A 2009/12/EK bizottsági határozat (3) a hasított sertések dániai minősítésére hét módszert engedélyezett. |
(3) |
A minősítési módszerek és a hozzájuk kapcsolódó műszerek kizárólag akkor módosíthatók, ha ezt a Bizottság végrehajtási határozat útján kifejezetten engedélyezi. |
(4) |
Dánia kérelmezte, hogy a Bizottság vonja vissza a „Klassificeringscenter (KC)”, a „Uni-Fat-O-Meater (Unifom)”, a „Fully automatic ultrasonic equipment (AutoFOM 1)” és az „Updated fully automatic ultrasonic equipment (AutoFOM DK)” elnevezésű módszerre vonatkozó engedélyt. |
(5) |
Dánia ugyanakkor két új módszer – a „Fully automatic ultrasonic equipment (AutoFOM IV)” és a „Manual method (ZP)” elnevezésű módszer – engedélyezését is kérte a Bizottságtól. Dánia e célból az (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében előírt jegyzőkönyvben bemutatta a bontásos vizsgálat részletes leírását, ismertetve az említett új módszerek alapjául szolgáló elveket, a bontásos vizsgálat eredményeit és a színhús százalékos arányának becslésére szolgáló egyenleteket. |
(6) |
Dánia arra is felkérte a Bizottságot, hogy hagyja jóvá a hasított sertéseknek a tagállam területén történő minősítésére vonatkozóan a 2009/12/EK határozattal már engedélyezett három módszer – a „Fat-O-Meater/Manuel Klassificering (FOM/MK)”, a „Fat-O-Meater II (FOM II)” és az „Automatic ultrasound instrument (AutoFOM III)” – frissített képleteit. |
(7) |
A kérelem vizsgálatának eredményeként megállapítást nyert, hogy a két új minősítési módszer engedélyezésére és a három másik módszerhez kapcsolódó egyenletek frissítésére vonatkozó, az (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelet V. mellékletének A. részében megállapított feltételek és minimumkövetelmények teljesülnek. Következésképpen indokolt engedélyezni e minősítési módszerek és képletek Dániában való alkalmazását. |
(8) |
Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 2009/12/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A következő minősítési módszerek alkalmazása engedélyezett a hasított sertéseknek az 1308/2013/EU rendelet IV. melléklete B.IV. szakaszának 1. pontja szerinti osztályozására Dániában:
a) |
az „Automatic ultrasound instrument (AutoFOM III)” elnevezésű műszer és a kapcsolódó értékelési módszerek, amelyek részleteit e határozat mellékletének I. része határozza meg; |
b) |
a „Fully automatic ultrasonic equipment (AutoFOM IV)” elnevezésű műszer és a kapcsolódó értékelési módszerek, amelyek részleteit e határozat mellékletének II. része határozza meg; |
c) |
a „Fat-O-Meater/Manuel Klassificering (FOM/MK)” elnevezésű műszer és a kapcsolódó értékelési módszerek, amelyek részleteit e határozat mellékletének III. része határozza meg; |
d) |
a „Fat-O-Meater II (FOM II)” elnevezésű műszer és a kapcsolódó értékelési módszerek, amelyek részleteit e határozat mellékletének IV. része határozza meg; |
e) |
a mérőléces „Manual method (ZP)” és a kapcsolódó értékelési módszerek, amelyek részleteit e határozat mellékletének V. része határozza meg. |
2. cikk
Az 1. cikkben említett engedélyezett minősítési módszerek, illetve műszerek nem módosíthatók, kivéve, ha módosításukat a Bizottság végrehajtási határozat útján kifejezetten engedélyezi.
3. cikk
A 2009/12/EK határozat hatályát veszti.
4. cikk
Ennek a határozatnak a Dán Királyság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2022. július 12-én.
a Bizottság részéről
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) A Bizottság (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. április 20.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 171., 2017.7.4., 74. o.).
(3) A Bizottság 2009/12/EK határozata (2008. december 19.) a hasított sertések dániai minősítési módszereinek engedélyezéséről (HL L 6., 2009.1.10., 83. o.).
MELLÉKLET
A HASÍTOTT SERTÉSEK OSZTÁLYOZÁSÁRA SZOLGÁLÓ DÁNIAI MINŐSÍTÉSI MÓDSZEREK
I. rész
Automatic ultrasound instrument (AutoFOM III)
1. |
Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, ha a hasított sertések osztályozása az „Automatic ultrasound instrument (AutoFOM III)” elnevezésű műszer használatával történik. |
2. |
A műszer tizenhat, 2 MHz-en működő ultrahangos jelátalakítóval (Frontmatec) van felszerelve, a jelátalakítók közötti működési távolság 25 milliméter. Az ultrahangos adatoknak magukban kell foglalniuk a hátszalonna és az izom vastagságára, valamint a kapcsolódó paraméterekre vonatkozó mérési adatokat is. A mért értékeket a műszer számítja át a színhústartalom százalékos becsült értékére. |
3. |
A hasított test színhústartalmát a következő képletek alapján kell kiszámítani:
ahol:
|
4. |
A képlet az 50–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes. |
II. rész
Fully automatic ultrasonic equipment (AutoFOM IV)
1. |
Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, ha a hasított sertések osztályozása a „Fully automatic ultrasonic equipment (AutoFOM IV)” elnevezésű műszer használatával történik. |
2. |
A műszer 25 széles sávú ultrahangos jelátalakítóval (Frontmatec) van felszerelve, a jelátalakítók közötti működési távolság 16,5 milliméter. Az ultrahangos adatoknak magukban kell foglalniuk a hátszalonna és az izom vastagságára, valamint a kapcsolódó paraméterekre vonatkozó mérési adatokat is. A mért értékeket a műszer számítja át a színhústartalom százalékos becsült értékére. |
3. |
A hasított test színhústartalmát a következő képletek alapján kell kiszámítani:
ahol:
|
4. |
A képlet az 50–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes. |
III. rész
Fat-O-Meater/Manuel Klassificering (FOM/MK)
1. |
Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, ha a hasított sertések osztályozása a „Fat-O-Meater/Manuel Klassificering (FOM/MK)” elnevezésű műszer használatával történik. |
2. |
A műszer egy kézi szonda típusú berendezés, és egy fotodetektort tartalmazó, hat mm átmérőjű szondával kell felszerelni, amelynek működési tartománya 1 mm és 94 mm között van. |
3. |
A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:
Y = 69,3882 + (S1 × –0,5673) + (S2 × –0,3282) + (S3 × 0,0397) ahol:
|
4. |
A képlet az 50–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes. |
IV. rész
Fat-O-Meater II (FOM II)
1. |
Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, ha a hasított sertések osztályozása a „Fat-o-Meater II (FOM II)” elnevezésű műszer használatával történik. |
2. |
A műszer egy Fat-O-Meater típusú berendezés, és egy (SFH 960 – BP 103 vagy hasonló típusú Siemens) fotodetektort tartalmazó, legfeljebb 125 mm működési mélységű, hat mm átmérőjű szondával kell felszerelni. A FOM II mérőpisztolya tartalmaz minden jogi szempontból releváns adatgyűjtést és -elemzést. |
3. |
A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:
Y = 69,2265+ (S1 × –0,5564) + (S2 × –0,3550) + (S3 × 0,0408) ahol:
|
4. |
A képlet az 50–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes. |
V. rész
Manual method (ZP)
1. |
Az e részben előírt szabályok akkor alkalmazandók, amikor a hasított sertések osztályozása a mérőléc alkalmazásán alapuló „Manual method (ZP)” elnevezésű módszerrel történik. |
2. |
E módszer alkalmazása során a minősítést mérőléc segítségével, predikciós egyenlet alapján végzik. A módszer a szalonna és az izom vastagságának a hasított test középvonalán, manuálisan történő mérésén alapul. |
3. |
A hasított test színhústartalmát a következő képlet alapján kell kiszámítani:
Y = 60,3129 + (G × –0,4788) + (M × 0,0671) ahol:
|
4. |
A képlet az 50–120 kg tömegű hasított testek esetében érvényes. |