2022.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/1190 RENDELETE

(2022. július 6.)

az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) alapvető eszközt jelent az Unióban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség magas fokú biztonságának fenntartásához azáltal, hogy támogatja az operatív együttműködést az illetékes nemzeti hatóságok, különösen a határőrségek, a rendőrségek, a vámhatóságok, a bevándorlási hatóságok, valamint a bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért, nyomozásáért vagy a vádeljárás lefolytatásáért vagy a büntetőjogi szankciók végrehajtásáért felelős hatóságok között. Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) képezi a SIS jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) harmadik része V. címe 4. és 5. fejezetének hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

(2)

A SIS figyelmeztető jelzések konkrét személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos információkat, valamint a hatóságoknak szóló utasításokat tartalmaznak arra nézve, hogy mi a teendő az adott személy vagy tárgy megtalálása esetén. A SIS-be bevitt, személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések valós időben hozzáférhetővé válnak a tagállamok illetékes hatóságainak valamennyi olyan végfelhasználója számára, aki jogosult az (EU) 2018/1862 rendelet alapján lekérdezést végezni a SIS-ben. Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) nemzeti tagjai, valamint az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség csapatai szintén jogosultak hozzáférni a SIS-ben tárolt adatokhoz és a SIS-ben lekérdezéseket végezni, megbízatásuk alapján és az (EU) 2018/1862 rendelettel összhangban.

(3)

Az Europol fontos szerepet játszik a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelemben azáltal, hogy elemzéseket és fenyegetésértékeléseket biztosít, hogy így támogassa az illetékes nemzeti hatóságok nyomozásait. Az Europol ezt a szerepet tölti be a SIS használata és a SIS figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információknak a tagállamokkal való cseréje útján is. A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem során biztosítani kell a tagállamok közötti folyamatos koordinációt az adatkezelés és a figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitele tekintetében.

(4)

A súlyos bűncselekmények és a terrorizmus globális jellege miatt az Unió belső biztonsága szempontjából egyre fontosabbá válnak azok az információk, amelyeket harmadik országok és nemzetközi szervezetek szereznek a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elkövetőiről, valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elkövetésével gyanúsított személyekről. Az említett információk egy részét – különösen ha az érintett személy harmadik országbeli állampolgár – kizárólag az Europol kapja meg, amely feldolgozza az információkat és megosztja elemzéseinek eredményét a tagállamokkal.

(5)

Széles körben elismert azon operatív igény, hogy a harmadik országok által nyújtott ellenőrzött információkat a frontvonalbeli tisztviselők – különösen a határőrök és a rendőrök – rendelkezésére bocsássák. A tagállamok érintett végfelhasználói azonban nem mindig férnek hozzá az említett értékes információkhoz, többek között azért, mert a tagállamok a nemzeti jog miatt az ilyen információk alapján nem minden esetben tudnak figyelmeztető jelzést bevinni a SIS-be.

(6)

Annak érdekében, hogy áthidalhatók legyenek az információ-megosztási hiányosságok a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus tekintetében – különösen a külföldi terrorista harcosok esetében, akik mozgásának nyomon követése döntő jelentőségű – biztosítani kell, hogy az Europol javaslatára a tagállamok képesek legyenek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseket bevinni a SIS-be annak céljából, hogy ezeket a harmadik országok és nemzetközi szervezetek által nyújtott információkat közvetlenül és valós időben a frontvonalbeli tisztviselők rendelkezésére lehessen bocsátani a tagállamokban.

(7)

Az említett célból a SIS-ben létre kell hozni a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló figyelmeztető jelzések (a továbbiakban: információs figyelmeztető jelzések) külön kategóriáját. Ezen információs figyelmeztető jelzéseket a tagállamoknak az Europol javaslatára, saját mérlegelési jogkörükön belül, ellenőrzésük és elemzésük alapján, harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, az Unió érdekében kell bevinniük a SIS-be annak céljából, hogy a SIS-ben lekérdezést végző végfelhasználókat tájékoztassák arról, hogy az érintett személyt olyan bűncselekményben való részvétellel gyanúsítják, amely az Europol hatáskörébe tartozik, valamint hogy a tagállamok és az Europol megerősítést kapjanak arról, hogy az információs figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személyt megtalálták, továbbá hogy további információt szerezzenek az e rendelettel módosított (EU) 2018/1862 rendelettel összhangban.

(8)

Annak érdekében, hogy az tagállam, amelynek az Europol egy figyelmeztető jelzés bevitelét javasolta értékelni tudja, hogy egy adott eset kellően megalapozott, releváns és jelentős-e ahhoz, hogy indokolja az említett információs figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelét, valamint az információforrás megbízhatóságának és az érintett személyre vonatkozó információk pontosságának a megerősítése érdekében, az Europolnak meg kell osztania az üggyel kapcsolatban birtokában lévő összes információt, kivéve az olyan információkat, amelyek megszerzése egyértelműen az emberi jogok nyilvánvaló megsértésével történt. Az Europolnak meg kell osztania különösen az adatok adatbázisaival való összevetésének eredményét, az adatok pontosságára és megbízhatóságára vonatkozó információkat, valamint annak elemzését, hogy elegendő indok áll-e fenn annak feltételezésére, hogy az érintett személy olyan bűncselekmény elkövetője, résztvevője, illetve olyan bűncselekmény elkövetését tervezi, amely az Europol hatáskörébe tartozik.

(9)

A SIS-adatok jogszerűségének, teljességének és pontosságának biztosítása érdekében az Europolnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a tagállamokat, amennyiben az információs figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelére vonatkozó javaslatával kapcsolatban releváns kiegészítő vagy módosított adatokkal, vagy arra vonatkozó bizonyítékkal rendelkezik, hogy a javaslatában szereplő adatok ténybelileg nem helytállók vagy azokat jogellenesen tárolták. Annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kiegészíthesse vagy módosíthassa az információs figyelmeztető jelzést, az Europolnak haladéktalanul továbbítania kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam részére a SIS-be az Europol javaslatára bevitt információs figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos kiegészítő vagy módosított adatokat is. Az Europolnak különösen akkor kell eljárnia, ha tudomására jut, hogy a harmadik ország hatóságaitól vagy nemzetközi szervezettől kapott információ pontatlan volt, vagy azt jogellenes célból továbbították az Europolnak, például ha az adott személyre vonatkozó információt politikai okok miatt osztották meg.

(10)	Az (EU) 2016/794 és az (EU) 2018/1725 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok Europol általi, az e rendelet szerinti feladatai ellátása során történő kezelésére.

(11)	Az információs figyelmeztető jelzések bevezetésének előkészületei nem befolyásolhatják a SIS használatát.

(12)

mivel e rendelet céljait, nevezetesen a súlyos bűncselekményekben vagy a terrorizmusban közreműködő személyekre vonatkozó információcsere céljából az Europol javaslatára, az Unió érdekében a tagállamok által a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzések külön kategóriájának létrehozását és szabályozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok a jellegük miatt jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(13)

Ez a rendelet teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) és az EUSZ-ben elismert elveket. Ez a rendelet mindenekelőtt teljes mértékben tiszteletben tartja a személyes adatok védelmét az EUMSZ 16. cikkével, a Charta 8. cikkével, valamint az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban. E rendelet célja továbbá, hogy biztonságos környezetet biztosítson az Unió területén lakó valamennyi személynek.

(14)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(15)

Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (7) 6. cikkének (2) bekezdésével és az (EU) 2020/1745 tanácsi végrehajtási határozattal (8) összhangban részt vesz ebben a rendeletben.

(16)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (10) 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(17)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (11) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/149/IB tanácsi határozat (12) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(18)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (13) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/349/EU tanácsi határozat (14) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke G. pontjában említett területhez tartoznak.

(19)

Bulgária és Románia tekintetében ez a rendelet a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt a 2010/365/EU (15) és az (EU) 2018/934 (16) tanácsi határozattal összefüggésben kell értelmezni.

(20)	Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus, és azt az (EU) 2017/733 tanácsi határozattal (17) összefüggésben kell értelmezni.

(21)	Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(22)	Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor.

(23)	Az (EU) 2018/1862 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2018/1862 rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

„8.

»megjelölés«: a figyelmeztető jelzés érvényességének nemzeti szinten való felfüggesztése, amely csatolható letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, eltűnt vagy különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, rejtett ellenőrzésre, kikérdezésre vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, valamint információs figyelmeztető jelzésekhez;”

a cikk a következő ponttal egészül ki:

„22.

»harmadik országbeli állampolgár«: minden olyan személy, aki nem az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós polgár, az olyan személyek kivételével, akiket a 2004/38/EK irányelvvel vagy valamely, egyrészről az Unió vagy az Unió és tagállamai, másrészről valamely harmadik ország között létrejött megállapodással összhangban megillet az Unión belüli szabad mozgás joga.”

A 20. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 8. cikk (1) bekezdésének és e rendelet kiegészítő adatok tárolására vonatkozó rendelkezéseinek a sérelme nélkül, a SIS kizárólag az egyes tagállamok által szolgáltatott, a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a., a 38. és a 40. cikkben meghatározott célokból szükséges adatkategóriákat tartalmazza.”;

a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a. és a 38. cikkben említett tárgyakra vonatkozó információk.”

A 24. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a 26., a 32., a 36. vagy a 37a. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzés végrehajtása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, kérheti egy olyan értelmű megjelölésnek a figyelmeztető jelzéshez való csatolását, amely értelmében a figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedést a területén nem fogják végrehajtani. A megjelölés csatolása a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának a feladata.”

A rendelet a következő fejezettel egészül ki:

„IXa. FEJEZET

Harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzések

37a. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének céljai és feltételei

(1) A tagállamok – az (EU) 2016/794 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének t) pontjában említett – harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló figyelmeztető jelzéseket (a továbbiakban: információs figyelmeztető jelzések) vihetnek be a SIS-be az Europolnak harmadik országbeli hatóságoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információkon alapuló, információs figyelmeztető jelzés bevitelére irányuló javaslata alapján. Amennyiben az Europol ilyen javaslatot tesz, értesítenie kell az adatvédelmi tisztviselőjét.

(2) Az információs figyelmeztető jelzéseket abból a célból kell bevinni a SIS-be, hogy a SIS-ben lekérdezést végző végfelhasználók tájékoztatást kapjanak arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárokat az (EU) 2016/794 rendelet I. mellékletében felsorolt terrorista bűncselekményekben vagy egyéb súlyos bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítják, és hogy meg lehessen szerezni az e rendelet 37b. cikkében meghatározott információkat.

(3) Az Europol kizárólag az alábbi esetekben és csak akkor javasolhatja információs figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelét, ha ellenőrizte, hogy a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek:

a)	amennyiben tényszerű jel mutat arra utal, hogy valamely személy a (2) bekezdésben említett valamely bűncselekmény elkövetésére készül vagy ilyen bűncselekményt követ el;

b)	amennyiben egy személy átfogó értékelése – különösen az általa korábban elkövetett bűncselekmények alapján – okkal feltételezhető, hogy az adott személy a (2) bekezdésben említett valamely bűncselekményt követhet el.

(4) Az Europol kizárólag abban az esetben javasolhatja információs figyelmeztető jelzésnek a SIS-be való bevitelét, ha mindkét alábbi feltétel teljesülését biztosítva megállapította, hogy az információs figyelmeztető jelzés szükséges és indokolt:

az (EU) 2016/794 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban szolgáltatott információk elemzése megerősítette az információforrás megbízhatóságát és az érintett személyre vonatkozó információk pontosságát, lehetővé téve ezáltal az Europol számára, hogy – szükség esetén az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikkével összhangban az adatot szolgáltató féllel folytatott további információcserét követően – megállapítsa, hogy a (3) bekezdésben meghatározott esetek közül legalább az egyik fennáll;

b)	az e rendelet 48. cikkével összhangban a SIS-ben végzett lekérdezés nem mutatta ki az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés meglétét.

(5) Az Europol a tagállamok rendelkezésére bocsátja az adott üggyel kapcsolatban birtokában lévő információkat és a (3) és a (4) bekezdésben említett értékelés eredményét, valamint javaslat tesz arra, hogy egy vagy több tagállam információs figyelmeztető jelzést vigyen be a SIS-be.

Amennyiben az Europol az információs figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó javaslatával kapcsolatban releváns kiegészítő vagy módosított adatokkal vagy arra vonatkozó bizonyítékkal rendelkezik, hogy az információs figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó javaslatában szereplő adatok ténybelileg nem helytállóak vagy azokat jogellenesen tárolták, erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat.

(6) Az Europol információs figyelmeztető jelzések bevitelére vonatkozó javaslatát az a tagállam ellenőrzi és elemzi, amelynek az Europol ilyen figyelmeztető jelzések bevitelét javasolta. Az ilyen figyelmeztető jelzéseknek a SIS-be való bevitelére vonatkozó döntés az említett tagállam hatáskörébe tartozik.

(7) Amennyiben e cikkel összhangban információs figyelmeztető jelzést visznek be a SIS-be, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kiegészítő információk cseréje útján tájékoztatja a többi tagállamot és az Europolt az említett bevitelről.

(8) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy nem viszi be az információs figyelmeztető jelzést az Europol javaslata alapján és amennyiben a vonatkozó feltételek teljesülnek, dönthet úgy, hogy ugyanarra a személyre vonatkozóan más típusú figyelmeztető jelzést visz be.

(9) A tagállamok az Europolnak az információs figyelmeztető jelzés bevitelére tett javaslatának megtételétől számított 12 hónapon belül tájékoztatják a többi tagállamot és az Europolt az Europol javaslatában szereplő adatok (6) bekezdésben említett ellenőrzésének és elemzésének eredményéről, valamint arról, hogy vittek-e be adatokat a SIS-be.

Az első albekezdés alkalmazásában a tagállamok rendszeres jelentéstételre szolgáló mechanizmust vezetnek be.

(10) Amennyiben az Europol egy információs figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban releváns kiegészítő vagy módosított adatokkal rendelkezik, az említett adatokat kiegészítő információk cseréje útján haladéktalanul továbbítja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak, hogy az kiegészíthesse, módosíthassa vagy törölhesse az információs figyelmeztető jelzést.

(11) Amennyiben az Europol bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdéssel összhangban a SIS-be bevitt adatok ténybelileg nem helytállóak vagy azokat jogellenesen tárolták, erről – kiegészítő információk cseréje útján – tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot a lehető leghamarabb, de legkésőbb két munkanappal azt követően, hogy az említett bizonyíték a tudomására jutott. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ellenőrzi az információt, és szükség esetén a szóban forgó adatot haladéktalanul helyesbíti vagy törli.

(12) Ha egyértelmű jel mutat arra, hogy a 38. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g), h), j) és k) pontjában említett tárgyak vagy a készpénztől eltérő fizetőeszközök és az e cikk (1) bekezdése szerinti információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló valamely személy között kapcsolat van, az említett tárgyakra vonatkozóan figyelmeztető jelzéseket lehet bevinni az adott személy hollétének megállapítása érdekében. Ilyen esetekben az információs figyelmeztető jelzést és a tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést a 63. cikknek megfelelően össze kell kapcsolni.

(13) A tagállamok bevezetik az információs figyelmeztető jelzések e rendelettel összhangban történő, a SIS-be való beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges eljárásokat.

(14) Az Europolnak nyilvántartást kell vezetnie az információs figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelére vonatkozó, e cikk szerinti javaslatairól, és hathavonta jelentést kell tennie a tagállamoknak a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzésekről, valamint azokról az esetekről, amikor a tagállamok nem vitték be az információs figyelmeztető jelzéseket.

(15) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, illetve továbbfejleszti az e cikk (11) bekezdésében említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 76. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

37b. cikk

Az információs figyelmeztető jelzésen alapuló intézkedés végrehajtása

(1) Információs figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találat esetén a végrehajtó tagállam az alábbi információk mindegyikét vagy egy részét összegyűjti és közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal:

a)	az a tény, hogy megtalálták az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt;

b)	az ellenőrzés, illetve kikérdezés helye, időpontja és indoka;

c)	az utazás útvonala és célállomása;

d)	az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt kísérő személyek, akikről észszerűen feltételezhető, hogy az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel kapcsolatban vannak;

e)	a szállított tárgyak, beleértve az úti okmányokat;

f)	a személy megtalálásának körülményei.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a végrehajtó tagállam kiegészítő információk cseréje útján közli a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal.

(3) E cikk (1) bekezdése akkor is alkalmazandó, ha az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt annak a tagállamnak a területén találták meg, amely az információs figyelmeztető jelzést az Europolnak a 48. cikk (8) bekezdése b) pontjával összhangban álló értesítése céljából vitte be a SIS-be.

(4) A végrehajtó tagállam biztosítja, hogy illetékes nemzeti hatóságainak rutintevékenységei során a lehető legtöbb, az (1) bekezdés szerinti információt lehessen rejtett adatgyűjtés útján megszerezni. Az ilyen információk összegyűjtése nem veszélyeztetheti az ellenőrzés rejtett jellegét, és az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személynek semmilyen módon nem hozható a tudomására, hogy ilyen figyelmeztető jelzést adtak ki rá vonatkozóan.”

A 43. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A 26., a 32., a 36., a 37a. és a 40. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, a SIS-ben szereplő daktiloszkópiai adatok lekérdezhetők azon ujjnyomatok és tenyérnyomatok teljes vagy nem teljes sorozataival is, amelyeket nyomozás alatt álló súlyos bűncselekmények vagy terrorista bűncselekmények elkövetésének helyszínén fedeztek fel, amennyiben nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az említett nyomatok a bűncselekmény egyik elkövetőjétől származnak, valamint feltéve, hogy ezzel a lekérdezéssel egyidejűleg a vonatkozó tagállami nemzeti ujjnyomat-adatbázisokban is lekérdezést hajtanak végre.”

A 48. cikk a következőképpen módosul:

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) A tagállamok kiegészítő információk cseréje útján értesítik az Europolt az alábbiakról:

a)	a 37a. cikk alapján a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos találatok;

b)	ha az információs figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt annak a tagállamnak a területén találták meg, amely az információs figyelmeztető jelzést kiadta a 37b. cikk (3) bekezdésével összhangban; és

c)	terrorista bűncselekményekre vonatkozó olyan figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos találatok, amelyeket nem a 37a. cikk alapján vittek be a SIS-be.

A tagállamok kivételes körülmények között megtehetik, hogy nem értesítik az Europolt az e bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatokról, amennyiben az értesítés veszélyeztetné a folyamatban lévő nyomozásokat vagy valamely személy biztonságát, vagy ellentétes lenne a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam alapvető biztonsági érdekeivel.”;

b)	a (9) bekezdést el kell hagyni.

Az 53. cikk a következőképpen módosul:

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tagállamok a 32. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontja, valamint a 36. és a 37a. cikk alkalmazásában egyéves időtartamra vihetnek be személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az említett egy éves időtartamon belül felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét.”;

a (6) és a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdésben említett felülvizsgálati időtartamon belül, egy rögzítendő, átfogó egyedi értékelés alapján úgy határozhat, hogy a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést a felülvizsgálati időtartamon túl is a rendszerben tartja, amennyiben ez szükségesnek és arányosnak bizonyul a figyelmeztető jelzés bevitelének célja szempontjából. Ilyen esetekben a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdést a meghosszabbításra is alkalmazni kell. Bármilyen ilyen meghosszabbításról értesíteni kell a CS-SIS-t.

(7) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket az e cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésében említett felülvizsgálati időtartam elteltével automatikusan törölni kell, kivéve, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az e cikk (6) bekezdése szerinti meghosszabbításról értesítette a CS-SIS-t. A CS-SIS-nek az adatok tervezett törléséről négy hónappal korábban automatikusan tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot és a 37a. cikkel összhangban a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzések esetében az Europolt is. A 37a. cikkel összhangban a SIS-be bevitt információs figyelmeztető jelzések esetében az Europolnak haladéktalanul segítséget kell nyújtania a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak az e cikk (6) bekezdésében említett átfogó egyedi értékeléshez.”

Az 54. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A 26., a 32., a 34., a 36. és a 37a. cikkel összhangban bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket – amennyiben azok személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel vannak összekapcsolva – az 53. cikk alapján kell felülvizsgálni. Az ilyen figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet megőrizni, ameddig a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést megőrzik.”

Az 55. cikk a következőképpen módosul:

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 37a. cikk szerinti információs figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a)	a figyelmeztető jelzés érvényességi idejének az 53. cikk szerinti lejártakor; vagy

b)	a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a törlésükre vonatkozó – ideértve adott esetben az Europol javaslatára hozott – határozatát követően.”;

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A 26., a 32., a 34., a 36. és a 37a. cikkel összhangban bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket – amennyiben e figyelmeztető jelzések személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel vannak összekapcsolva – akkor kell törölni, amikor a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés e cikkel összhangban törlésre kerül.”

10.

Az 56. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A tagállamok a 20. cikkben említett adatokat kizárólag a 26., a 32., a 34., a 36., a 37a., a 38. és a 40. cikkben említett egyes figyelmeztetőjelzés-kategóriákra vonatkozóan meghatározott célokból kezelhetik.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A 26., a 32., a 34., a 36., a 37a., a 38., és a 40. cikkben meghatározott figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan a SIS-ben szereplő információk kizárólag akkor kezelhetők a SIS-be való bevitelük céljától eltérő célokból, ha az adatkezelés egy konkrét ügyhöz kapcsolódik, és azt a közrendet és a közbiztonságot fenyegető azonnali és komoly veszély megelőzésének szükségessége, jelentős nemzetbiztonsági ok, illetve súlyos bűncselekmény megelőzésének célja indokolja. E célból meg kell szerezni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam előzetes engedélyét.”

11.	A 74. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(5a) A tagállamok, az Europol és az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (EU) 2016/794 rendelet 68. cikkében említett értékelés és jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.”

12.

A 79. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Bizottság határozatot fogad el, amelyben – annak ellenőrzése után, hogy az alábbi feltételek teljesülnek – meghatározza azt az időpontot, amikortól a tagállamok e rendelet 37a. cikkével összhangban megkezdhetik az információs figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelét, frissítését és törlését:

a)	az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokat az (EU) 2022/1190 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) módosított ezen rendelet alkalmazásához szükséges mértékben módosították;

b)	a tagállamok és az Europol értesítették a Bizottságot, hogy megtették az ahhoz szükséges technikai és eljárási intézkedéseket, hogy az (EU) 2022/1190 rendelettel módosított ezen rendelet alapján adatokat kezeljenek a SIS-ben és kiegészítő információkat cseréljenek ki;

c)	az eu-LISA értesítette a Bizottságot a CS-SIS-re, valamint a CS-SIS és az N.SIS közötti kommunikációra vonatkozó összes tesztelési tevékenység sikeres lezárulásáról.

A Bizottság említett határozatát közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1190 rendelete (2022. július 6.) az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról (HL L 185.., 2022.7.12., 1. o.).”"

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikkének (7) bekezdésével összhangban meghatározott időponttól kell alkalmazni, e rendelet 1. cikkének 12. pontja kivételével, amelyet 2022. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2022. július 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) Az Európai Parlament 2022. június 8-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. június 27-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(7) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(8) A Tanács (EU) 2020/1745 végrehajtási határozata (2020. november 18.) Írország tekintetében a schengeni vívmányok adatvédelmi rendelkezéseinek hatályba léptetéséről, valamint a schengeni vívmányok bizonyos rendelkezéseinek ideiglenes hatályba léptetéséről (HL L 393., 2020.11.23., 3. o.).

(9) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(10) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(11) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(12) A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(13) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(14) A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(15) A Tanács 2010/365/EU határozata (2010. június 29.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában történő alkalmazásáról (HL L 166., 2010.7.1., 17. o.).

(16) A Tanács (EU) 2018/934 határozata (2018. június 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó fennmaradó rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 165., 2018.7.2., 37. o.).

(17) A Tanács (EU) 2017/733 határozata (2017. április 25.) a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek a Horvát Köztársaságban történő alkalmazásáról (HL L 108., 2017.4.26., 31. o.).

2022.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/12

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1192 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 11.)

a Globodera pallida (Stone) Behrens és a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésének a)–h) pontjára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/2031 rendelet képezi a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekre vonatkozó uniós jogszabályok alapját. Az említett rendelet új szabályokat állapít meg, ezért 2022. január 1-jétől kezdődően hatályon kívül helyez több olyan jogi aktust, amelyek az ágazat korábbi szabályain alapultak.

(2)

E hatályon kívül helyezett jogi aktusok egyike a 2007/33/EK tanácsi irányelv (2), amely intézkedéseket állapít meg a burgonya cisztaképző fonálférgekkel, vagyis a Globodera pallida (Stone) Behrens (európai populációk) és Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens (európai populációk) károsítókkal (a továbbiakban: a meghatározott károsítók) szemben.

(3)

Ezen túlmenően az említett irányelv elfogadása óta új műszaki és tudományos fejlemények láttak napvilágot a meghatározott károsítók biológiai jellemzőivel és terjedésével kapcsolatban, emellett pedig új vizsgálati módszereket dolgoztak ki a meghatározott károsítók kimutatására és azonosítására, továbbá módszereket azok felszámolására és terjedésének megakadályozására.

(4)

Ezért helyénvaló új intézkedéseket elfogadni a Solanum tuberosum L. növényei – a vetőmagok kivételével – (a továbbiakban: a meghatározott növények) tekintetében a meghatározott károsítóknak az Unió területén való előfordulásuk esetén a fertőzött termesztési helyeken történő felszámolása és terjedésének megakadályozása érdekében. Ugyanakkor a 2007/33/EK irányelvben meghatározott egyes intézkedések – különösen azok, amelyek a meghatározott károsítók kimutatására és terjedésük megakadályozására vonatkoznak – továbbra is megfelelőek, ezért azokat elő kell írni.

(5)

Az illetékes hatóságoknak első lépésként kimutatásra irányuló hatósági felderítéseket kell végezniük a meghatározott károsítók jelenlétére vonatkozóan azon a termesztési helyen, ahol újraültetésre szánt meghatározott növényeket vagy ültetésre szánt burgonyagumók termesztésére szánt burgonyát terveznek ültetni vagy tárolni. Az ilyen felderítésekre vonatkozó szabályok célja, hogy biztosítsák a meghatározott károsítók azonosítását és szükség esetén felszámolását, amennyiben azok jelen vannak.

(6)	Helyénvaló, hogy a kimutatásra irányuló hatósági felderítésekre vonatkozó szabályok rendelkezéseket tartalmazzanak a meghatározott károsítók jelenlétének meghatározása érdekében, a legújabb műszaki és tudományos fejleményekkel összhangban végzett mintavételre és vizsgálatra vonatkozóan.

(7)	A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározott feltételek mellett és az illetékes hatóság által meghatározott területeken – adott esetben az érintett tagállam teljes területére kiterjedően – eltérhessenek a kimutatásra irányuló hatósági felderítésekre vonatkozó szabályoktól.

(8)

Nyomon követésre irányuló hatósági felderítéseket kell végezni az ültetésre szánt burgonyagumók termesztésére szánt burgonyától eltérő burgonya termesztésére használt termesztési helyeken, a meghatározott károsítók eloszlásának meghatározása érdekében. Ezeket a felderítéseket az ültetésre szánt burgonyagumók termesztésére szánt burgonyától eltérő burgonya termesztésére használt terület legalább 0,5 %-án el kell végezni. Ilyen mértékű felderítésre van szükség a meghatározott károsítókkal kapcsolatban fennálló helyzet lehető leghatékonyabb áttekintése érdekében, valamint megelőző intézkedések megtétele érdekében, amelyek biztosítják a meghatározott károsítók felszámolását és az Unió területén való elterjedésük megakadályozását.

(9)	A meghatározott károsítókkal fertőzöttnek talált termesztési helyeket hivatalosan nyilvántartásba kell venni, és a fertőzött növényeket hatóságilag fertőzöttnek kell minősíteni azok átlátható ellenőrzésének, valamint a megfelelő intézkedések alkalmazásának lehetővé tétele érdekében.

(10)

Ezért helyénvaló intézkedéseket elfogadni a fertőzött termelőhelyekre és a fertőzött növényekre vonatkozóan, a meghatározott károsítók felszámolása és további terjedésének megakadályozása érdekében. Ahhoz, hogy ezen intézkedések arányosak és hatékonyak legyenek, eltérőknek kell lenniük attól függően, hogy az érintett növényeket újraültetésre vagy ipari feldolgozásra szánják.

(11)

Helyénvaló, hogy az intézkedések magukban foglaljanak egy hatósági ellenőrzési programot, amely figyelembe veszi többek között a meghatározott károsítók gazdanövényeinek az adott tagállamban fennálló sajátos termesztési és értékesítési rendszereit, a jelenlévő meghatározott károsítók populációjának jellemzőit, az elérhető legellenállóbb burgonyafajták használatát, valamint a károsítók megsemmisítésére irányuló, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) III. mellékletének 1. pontjában említett egyéb mezőgazdasági lehetőségeket.

(12)

Annak érdekében, hogy a Bizottság áttekintést kapjon a tagállamok által az Unióban hozott intézkedésekről, és hogy a tagállamok szükség szerint kiigazíthassák intézkedéseiket, a tagállamok minden év január 31-ig megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azon új burgonyafajták jegyzékét, amelyeket az előző évben a hatósági vizsgálat során ellenállónak találtak a meghatározott károsítókkal szemben.

(13)	Amennyiben a meghatározott károsítók jelenléte valamely termesztési helyen már nem nyer megerősítést bizonyos mintavételi követelmények alapján, az adott területen az intézkedéseket vissza kell vonni, mivel ilyen esetben a növényegészségügyi kockázat elhanyagolható.

(14)

A fonálféreg ciszták hulladékból való izolálásának módszerét, amelyet a fajkimutatás és -azonosítás követ valós idejű PCR-vizsgálattal Beniers et al. 2014 (4) alapján, alkalmazzák bizonyos tagállamokban, jóváhagyási folyamata azonban még folyamatban van. Az e módszert alkalmazó tagállamokban a fonálférgek kimutatásában és azonosításában bekövetkező fennakadások elkerülése érdekében helyénvaló engedélyezni e módszer folytatólagos alkalmazását egy átmeneti időszakra, amíg sor nem kerül annak jóváhagyására, mivel ezekben a tagállamokban jelenleg nem állnak rendelkezésre alternatívák.

(15)	E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie annak biztosítása érdekében, hogy a 2007/33/EK irányelv hatályon kívül helyezése után a lehető leghamarabb alkalmazandó legyen.

(16)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a Globodera pallida (Stone) Behrens és a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens felszámolása és az Unió területén való terjedésének megakadályozása céljából.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„meghatározott károsító”: a Globodera pallida (Stone) Behrens fajhoz vagy a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens fajhoz tartozó egyed;

2.	„ellenálló burgonyafajta”: olyan fajta, amely termesztése során jelentősen akadályozza a meghatározott károsítók valamely konkrét populációjának fejlődését;

„meghatározott növények”:

a)	a Solanum tuberosum L. (burgonya) növényei, a vetőmag kivételével; vagy

b)	az I. mellékletben felsorolt növények;

4.	„kimutatásra irányuló felderítés”: a meghatározott károsítók adott területen való jelenlétének meghatározására szolgáló módszeres eljárás;

5.	„nyomon követésre irányuló felderítés”: meghatározott időszak alatt végzett módszeres eljárás a meghatározott károsítók adott tagállamban vagy annak bizonyos részén való eloszlásának megállapítására.

II. FEJEZET

KIMUTATÁSRA IRÁNYULÓ HATÓSÁGI FELDERÍTÉSEK

3. cikk

Kimutatásra irányuló hatósági felderítések

(1) Az illetékes hatóságok a meghatározott károsító jelenlétének kimutatására irányuló hatósági felderítést végeznek azokon a termesztési helyeken, ahol az I. mellékletben felsorolt, újraültetésre szánt növényeket vagy ültetésre szánt burgonyagumók termesztésére szánt burgonyát szándékoznak ültetni vagy tárolni, aminek során a növény gyökerei vagy más részei közvetlenül érintkeznek a termesztési hely talajával.

(2) A kimutatásra irányuló hatósági felderítésekre az utolsó termés betakarítása és az (1) bekezdésben említett növények vagy ültetésre szánt burgonyagumók elültetése közötti időszakban kerül sor.

Az első albekezdéstől eltérve a kimutatásra irányuló hatósági felderítés elvégezhető:

az említett időszaknál korábban, azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóság hozzáférhetővé teszi a kimutatásra irányuló hatósági felderítés eredményeit tartalmazó igazoló dokumentumokról vezetett nyilvántartást, amely megerősíti, hogy nem találtak meghatározott károsítókat, valamint hogy a burgonya és az I. melléklet 1. pontjában felsorolt egyéb gazdanövények nem voltak jelen a kimutatásra irányuló felderítés idején, és azok termesztésére a felderítés elvégzése óta sem került sor; vagy

b)	olyan időszakban, amikor olyan növénykultúrákat – például zöldtrágyát vagy köztes növénykultúrákat – termesztenek az érintett termesztési helyen, amelyeket nem takarítanak be.

(3) Nem kell kimutatásra irányuló hatósági felderítést végezni az alábbiak vonatkozásában:

a)	az I. mellékletben felsorolt, az illetékes hatóságok által meghatározott területen belül található ugyanazon termőhelyen újraültetésre szánt növények ültetése;

b)	az illetékes hatóságok által meghatározott területen belül található ugyanazon termőhelyen felhasználni kívánt, ültetésre szánt burgonyagumók termesztésére szánt burgonya ültetése;

c)	az I. melléklet 2. és 3. pontjában felsorolt, újraültetésre szánt növények ültetése, ha a betakarított növények a II. melléklet 1. pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések hatálya alá tartoznak.

(4) A tagállamok hivatalosan rögzítik a kimutatásra irányuló hatósági felderítések eredményeit, és kérésre elérhetővé teszik azokat a Bizottság számára a IV. mellékletben foglalt sablonnak megfelelően.

4. cikk

Mintavétel és vizsgálat a kimutatásra irányuló hatósági felderítések során

(1) Olyan termesztési helyek esetében, amelyeken ültetésre szánt burgonyagumókat vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt, ültetésre szánt növények termesztésére szánt növényeket szándékoznak ültetni vagy tárolni, a kimutatásra irányuló hatósági felderítés a III. melléklettel összhangban végzett, a meghatározott károsító jelenlétének megállapítására szolgáló mintavételt és vizsgálatot foglal magában.

(2) Olyan termesztési helyek esetében, amelyeken az I. melléklet 2. és 3. pontjában felsorolt, ültetésre szánt növények termesztésére szánt növényeket szándékoznak ültetni vagy tárolni, a kimutatásra irányuló hatósági felderítés a III. melléklettel összhangban végzett, a meghatározott károsító jelenlétének megállapítására szolgáló mintavételt és vizsgálatot foglal magában.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve nem kell a meghatározott károsító jelenlétének megállapítására szolgáló mintavételt és vizsgálatot végezni, ha a termesztési helyen:

a)	a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott vizsgálat eredményei alapján az utolsó 12 év során visszamenőleg nem volt jelen a meghatározott károsító; vagy

b)	ismert a termesztési előtörténet, amely szerint az utolsó 12 év során nem termesztettek ott burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt más gazdanövényeket.

5. cikk

Fertőzött termesztési helyként és fertőzött meghatározott növényként való minősítés

(1) Amennyiben a kimutatásra irányuló hatósági felderítés vagy a 6. cikkben említett, nyomon követésre irányuló hatósági felderítés során megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsítók jelen vannak valamely termesztési helyen, és ezt a jelenlétet a 4. cikkben és a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálatokkal hivatalosan megerősítették, az illetékes hatóságok fertőzöttnek minősítik az adott termesztési helyet.

(2) Az (1) bekezdés alapján fertőzöttnek minősített termesztési helyről származó meghatározott növényeket, illetve azokat, amelyek érintkeztek azzal a talajjal, amelyben a meghatározott károsítókat megtalálták, fertőzöttnek kell minősíteni.

III. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉSRE IRÁNYULÓ HATÓSÁGI FELDERÍTÉSEK

6. cikk

Nyomon követésre irányuló hatósági felderítések

(1) Évente kockázatalapú, nyomon követésre irányuló hatósági felderítéseket kell végezni az ültetésre szánt burgonyagumók termesztésére szántaktól eltérő burgonya termesztésére használt termesztési helyeken annak érdekében, hogy megállapítsák a meghatározott károsítók eloszlását ezeken a termesztési helyeken.

(2) A tagállamok minden év április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző évben végzett, az (1) bekezdésben említett, nyomon követésre irányuló hatósági felderítések eredményeiről, a IV. mellékletben foglalt sablonnak megfelelően.

7. cikk

Mintavétel és vizsgálat a nyomon követésre irányuló hatósági felderítések során

(1) A nyomon követésre irányuló hatósági felderítéseket egy adott évben az ültetésre szánt burgonyagumók termesztésére szánt burgonyától eltérő burgonya termesztésére használt terület legalább 0,5 %-án kell elvégezni.

(2) A nyomon követésre irányuló hatósági felderítések a III. melléklet 2. pontjával összhangban végzett, a meghatározott károsító jelenlétének megállapítására szolgáló mintavételt és vizsgálatot foglalnak magukban.

(3) Amennyiben a tagállamok a III. melléklet 6. pontjában említett nagyságú mintát használnak, értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot azon területek adatairól, ahol az adott nagyságú mintát használták.

IV. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK

8. cikk

Felszámolási intézkedések

(1) Az 5. cikk (1) bekezdése értelmében hivatalosan fertőzöttnek minősített termesztési helyen az illetékes hatóságok, illetve az illetékes hatóságok felügyelete alatt álló vállalkozók a következő intézkedések mindegyikét alkalmazzák a meghatározott károsítók felszámolása céljából:

a)	nem ültetnek ültetésre szánt burgonyagumók termesztésére szánt burgonyát;

nem ültetnek és nem tárolnak az I. mellékletben felsorolt, ültetésre szánt növények termesztésére szánt növényeket, az I. melléklet 2. vagy 3. pontjában felsorolt meghatározott növények kivételével, amennyiben ezek a növények betakarításukat követően a II. melléklet 1. pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések hatálya alá tartoznak, és így nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata; és

a gépeket megtisztítják a talajtól és a növényi maradványoktól az adott termesztési helyről való elszállításuk előtt vagy közvetlenül azt követően, továbbá az azon kívül elhelyezkedő bármely más, olyan termesztési helyre való belépésük előtt, amelyet nem minősítettek fertőzöttnek az 5. cikk (1) bekezdése szerint.

(2) Amennyiben az ültetésre szánt burgonyagumók termesztésére szánt burgonyától eltérő burgonya termesztésére használt termesztési helyeket az 5. cikk (1) bekezdése alapján hatóságilag fertőzöttnek minősítik, e termesztési helyeket hatósági ellenőrzési programnak kell alávetni, amelynek célja annak biztosítása, hogy a meghatározott károsítók ne kerüljenek ki az említett termesztési helyekről.

Az első albekezdésben említett hatósági ellenőrzési program során adott esetben figyelembe kell venni a következő elemek mindegyikét:

a)	a meghatározott károsítók gazdanövényeinek sajátos termesztési és értékesítési rendszerei az adott tagállamban;

b)	a jelen lévő meghatározott károsítók populációjának jellemzői;

c)	az elérhető legellenállóbb burgonyafajták használata (az V. melléklet 1. pontja szerinti 8-as vagy 9-es ellenállási pontszám, amennyiben rendelkezésre áll);

d)	a károsítók megsemmisítésére irányuló, a 2009/128/EK irányelv III. mellékletének 1. pontjában említett egyéb mezőgazdasági lehetőségek; és

e)	a 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjában leírt intézkedések.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a hatósági ellenőrzési programról.

(3) A burgonyafajták ellenállási fokának meghatározására az V. melléklet 1. pontjában foglalt, standard pontszámokat jelölő táblázat szerint kerül sor.

Az ellenállás vizsgálatára az V. melléklet 2. pontjában meghatározott eljárásnak megfelelően kerül sor.

9. cikk

A fertőzött növényekkel kapcsolatos intézkedések

(1) Az illetékes hatóságok, illetve az illetékes hatóságok hatósági felügyelete alatt álló vállalkozók a következő intézkedések mindegyikét alkalmazzák az 5. cikk értelmében hivatalosan fertőzöttnek minősített növényeken a meghatározott károsítók felszámolása céljából:

a)	nem ültetnek burgonyagumók termesztésére szánt burgonyát;

b)	az ipari feldolgozásra vagy osztályozásra szánt burgonyát hatóságilag jóváhagyott intézkedéseknek vetik alá a II. melléklet 2. pontjával összhangban; és

c)	nem ültetnek az I. melléklet 2. és 3. pontjában felsorolt növényeket, kivéve, ha azokat hatóságilag jóváhagyott intézkedéseknek vetették alá a II. melléklet 1. pontjával összhangban, és így azok már nem fertőzöttek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedések során figyelembe veszik a meghatározott károsító gazdanövényeinek sajátos termesztési és értékesítési rendszereit az érintett tagállamban, valamint a meghatározott károsító populációjának jellemzőit.

V. FEJEZET

A MEGHATÁROZOTT KÁROSÍTÓKRA ÉS FAJTÁKRA VONATKOZÓ ÉRTESÍTÉSEK ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK VISSZAVONÁSA

10. cikk

Értesítés a meghatározott károsító valamely ellenálló burgonyafajtán való megerősített jelenlétéről

(1) Amennyiben a vállalkozó vagy bármely más személy tudomást szerez a meghatározott károsító okozta bármely tünetről, amely a féregfaj összetételében, a patotípusban, vagy a virulenciacsoportban beálló kivételes változással kapcsolatosan egy ellenálló burgonyafajta hatékonyságának megszűnéséből vagy az abban bekövetkezett változásból ered, erről értesíti az illetékes hatóságokat.

(2) Az illetékes hatóságok az (1) bekezdés szerint jelentett minden eset vonatkozásában megvizsgálják a burgonya cisztaképző fonálféreg fajt és – adott esetben – az érintett patotípust vagy virulenciacsoportot, és azok jelenlétét megfelelő módszerekkel megerősítik.

(3) A (2) bekezdésben említett megerősítésekre vonatkozó adatokat a tagállamok minden év január 31-ig írásban megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

11. cikk

A meghatározott károsítókkal szemben ellenálló fajták bejelentése

A tagállamok minden év január 31-ig megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azon új burgonyafajták jegyzékét, amelyek forgalomba hozatalát az előző évben engedélyezték, és amelyeket az V. mellékletben említett hatósági vizsgálatok során ellenállónak találtak a meghatározott károsítókkal szemben. Feltüntetik a fajtákat, valamint a meghatározott károsítók azon fajait, patotípusait, virulenciacsoportjait vagy populációit, amelyekkel szemben a fajták ellenállók, továbbá a relatív fogékonyság fokát.

12. cikk

Ismételt hatósági mintavétel és vizsgálat valamely fertőzött termesztési helyen érvényben lévő intézkedések visszavonása céljából

(1) Az illetékes hatóságok ismételt mintavételt és vizsgálatot végezhetnek az 5. cikk (1) bekezdése szerint fertőzöttnek minősített termesztési helyen a következő módszerek egyikének alkalmazásával:

a termesztési helyen végzett ismételt hatósági mintavétel és vizsgálat a III. mellékletben meghatározott módszerek egyikének alkalmazásával, a meghatározott károsító jelenlétének pozitív megerősítésétől vagy az utolsó burgonyakultúra termesztésétől számított legalább hatéves időszak elteltével; vagy

a termesztési helyen végzett ismételt hatósági mintavétel és vizsgálat a III. mellékletben meghatározott módszerek egyikének alkalmazásával, vízzel való elárasztást követően, az alábbi feltételeknek megfelelően:

i.	az elárasztásra 12 hetes, megszakítás nélküli időszak során kerül sor, legalább 16 °C-os talajhőmérséklet mellett, 15 cm mélységben, és a talajszint felett legalább 5 cm-es vízréteggel;

ii.	kizárt a domborzatból fakadó elfolyás az elárasztott területről;

iii.	nem engedélyezett az elárasztás olyan termesztési helyeken, amelyek hatósági ellenőrzés alatt állnak a Synchytrium endobioticum jelenléte miatt;

iv.

ha az elárasztásra szabadföldön kerül sor, vagy ha olyan forrásból származó felszíni vizet használnak, amelynek esetében a Ralstonia solanacearummal való fertőzöttség nem zárható ki, a kezelt termesztési helyen nem ültetnek a Solanum tuberosum vagy a Solanum lycopersicum fajhoz tartozó növényeket legalább az elárasztást követő tenyészidőszak során.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett időszak legfeljebb három évre csökkenthető, amennyiben sor került hatékony és hatóságilag jóváhagyott ellenőrzési intézkedések végrehajtására.

(2) Amennyiben nem nyer megerősítést a meghatározott károsítók jelenléte, az (1) bekezdésben említett ismételt hatósági mintavételt és vizsgálatot követően az illetékes hatóságok frissítik a 3. cikk (4) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében említett hatósági nyilvántartást, és haladéktalanul visszavonják az adott termesztési helyre vonatkozó korlátozásokat.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

A vizsgálati módszerekre vonatkozó átmeneti intézkedések

A 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől, valamint a 7. cikk (2) bekezdésétől eltérve, 2024. július 15-ig a vizsgálat elvégezhető a fonálféreg ciszták hulladékból való izolálásának módszerével, amelyet fajkimutatás és -azonosítás követ valós idejű PCR-vizsgálattal Beniers et al. 2014 alapján, a III. melléklet 1. pontjának b) alpontjában felsorolt meghatározott károsítók kimutatására és azonosítására szolgáló módszerek helyett.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2) A Tanács 2007/33/EK irányelve (2007. június 11.) a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 156., 2007.6.16., 12. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(4) Beniers JE, Been TH, Mendes O, van Gent-Pelzer MPE & van der Lee TAJ (2014) Quantification of viable eggs of the potato cyst nematodes (Globodera spp.) using either trehalose or RNA-specific Real-Time PCR. Nematology, 16, 1219–1232.

I. MELLÉKLET

A 2. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett meghatározott növények jegyzéke

Gyökeres gazdanövények:

Solanum lycopersicum L.

Solanum melongena L.

Egyéb gyökeres növények:

Allium porrum L.

Asparagus officinalis L.

Beta vulgaris L.

Brassica spp.

Capsicum spp.

Fragaria L.

Az alábbiak talajban termesztett és újraültetésre szánt – a II. melléklet 1. pontjának a) alpontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések hatálya alá nem tartozó – hagymái, gumói és rizómái, azok kivételével, amelyek esetében akár a csomagolásukkal, akár más módon bizonyítható, hogy azokat növény- vagy vágottvirág-termesztést hivatásszerűen nem végző végső felhasználóknak történő értékesítésre szánták:

Allium ascalonicum L.

Allium cepa L.

Dahlia spp.

Gladiolus Tourn. Ex L.

Hyacinthus spp.

Iris spp.

Lilium spp.

Narcissus L.

Tulipa L.

II. MELLÉKLET

A 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjában, a 9. cikk első bekezdésének b) és c) pontjában, valamint az I. melléklet 3. pontjában említett hatósági intézkedések

A 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjában, a 9. cikk első bekezdésének b) és c) pontjában, valamint az I. melléklet 3. pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések a következők:

a)	megfelelő módszerekkel végzett fertőtlenítés annak érdekében, hogy ne álljon fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata; vagy

a talaj lemosással vagy kefével történő eltávolítása egészen addig, amíg az gyakorlatilag mentes lesz a talajmaradványoktól, hogy ne álljon fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata, valamint a talajhulladék ártalmatlanítása olyan eljárás során, amely tekintetében megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata.

A 9. cikk első bekezdésének b) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések magukban foglalják a megfelelő és hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanító eljárásokkal rendelkező feldolgozó vagy osztályozó üzembe történő szállítást, amely tekintetében megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata.

III. MELLÉKLET

A 4. és a 7. cikkben említett mintavétel és vizsgálat

A 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, kimutatásra irányuló hatósági felderítésekhez szükséges mintavételre és vizsgálatra az alábbiak szerint kerül sor:

A mintavétel legalább 1 500 ml talaj/ha standard mennyiségű, hektáronként legalább 100 leszúrással kapott mintából áll, amelyet – lehetőség szerint – egy, a teljes termesztési helyre kiterjedő, a mintavételi pontok közötti legalább 5 m szélességű és legfeljebb 20 m hosszúságú, négyszögletes háló mentén gyűjtenek be. Az egész mintát további vizsgálatra – például ciszták kivonása, faj azonosítása és adott esetben patotípus/virulenciacsoport meghatározása – használják fel.

A meghatározott károsító kivonására a következő, a vonatkozó jóváhagyott és nemzetközileg elismert diagnosztikai protokollokban leírt módszerek alkalmazásával végzett vizsgálatok szolgálnak:

a)	a kivonás tekintetében a Fenwick edényen, a Schuiling centrifugán, a Seinhorst elutriálón vagy a Kort elutriálón alapuló módszerek;

a kimutatás és az azonosítás tekintetében az alábbiak egyike:

Globodera ciszták izolálása a hulladékból a ciszták morfológiája alapján, amelyet fajazonosítás követ az egyes ciszták és lárvák morfológiája alapján, hagyományos PCR-vizsgálattal kombinálva Bulman & Marshall, 1997 (1) alapján (amennyiben kétség merül fel G. tabacum jelenlétét illetően, ezen túlmenően hagyományos PCR-vizsgálat végezhető Skantar et al., 2007 (2) alapján);

ii.	Globodera ciszták izolálása a hulladékból a ciszták morfológiája alapján, amelyet fajazonosítás követ az egyes ciszták és lárvák morfológiája alapján, valós idejű PCR-vizsgálattal kombinálva Gamel et al., 2017 (3) alapján;

iii.	fonálféreg ciszták izolálása a hulladékból, majd fajkimutatás valós idejű PCR-vizsgálattal Gamel et al., 2017 (3) alapján.

A 7. cikkben említett, nyomon követésre irányuló hatósági felderítés során végzett mintavételre a következők egyikének alkalmazásával kerül sor:

a)	az 1. pontban leírt mintavétel legalább 400 ml/ha talajmintamérettel;

b)	a gyökerek vizuális vizsgálatát követően legalább 400 ml talajt tartalmazó célzott mintavétel, amennyiben vannak látható tünetek; vagy

c)	a betakarítást követően legalább 400 ml, a burgonyához kapcsolódó talajt tartalmazó mintavétel, feltéve, hogy a termesztési hely, ahol a burgonyát termesztették, visszakövethető.

A 7. cikkben említett, nyomon követésre irányuló hatósági felderítés során végzett vizsgálatra az 1. pontban foglaltak szerint kerül sor.

Az 1. ponttól eltérve a szabványos mintaméret minimum 400 ml talaj/ha-ra csökkenthető az alábbi esetek mindegyikében:

a)	igazoló dokumentumok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a kimutatásra irányuló hatósági felderítést megelőző hat évben a termesztési helyen nem termesztettek burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában szereplő más növényt, illetve ilyen növények ott nem voltak jelen;

az utolsó két, egymást követő, kimutatásra irányuló hatósági felderítés során nem mutatták ki a meghatározott károsító egyedeit 1 500 ml talaj/ha mintákban, és nem termesztettek burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt más növényeket – azok kivételével, amelyek esetében kimutatásra irányuló hatósági felderítést kell végezni a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban –, miután sor került a kimutatásra irányuló első hatósági felderítés elvégzésére;

az utolsó, kimutatásra irányuló hatósági felderítés során, amelynek legalább 1 500 ml talaj/ha mintaméretet kellett magában foglalnia, nem mutatták ki a meghatározott károsító egyedeit vagy a meghatározott károsító élő tartalom nélküli cisztáit, és nem termesztettek burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt más növényeket – azok kivételével, amelyek esetében kimutatásra irányuló hatósági felderítést kell végezni a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban –, miután sor került a kimutatásra irányuló utolsó hatósági felderítés elvégzésére.

8 hektárnál, illetve 4 hektárnál nagyobb földterületek esetében a minta mérete csökkenthető az alábbi esetek mindegyikében:

a)	az 1. pontban említett szabványméret esetén, az első 8 ha-t az ott meghatározott mérettel kell mintavételezni, ami azonban minden további hektár esetén minimum 400 ml talaj/ha-ra csökkenthető;

b)	a 3. pontban említett csökkentett méret esetén az első 4 ha-ból az ott meghatározott mérettel kell mintavételezni, ami azonban minden további hektár esetén minimum 200 ml talaj/ha-ra tovább csökkenthető.

A 3. és a 4. pontban említett csökkentett mintaméret használata folytatható a 3. cikk (1) bekezdésében említett további, kimutatásra irányuló hatósági felderítés során, mindaddig, amíg az érintett termesztési helyen nem mutatják ki a meghatározott károsítót.

A talajminta standard mérete minimum 200 ml talaj/ha-ra csökkenthető, amennyiben a termesztési hely a meghatározott károsítótól mentesnek nyilvánított területen helyezkedik el, és annak minősítése, fenntartása és felderítése a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó megfelelő nemzetközi szabvánnyal (4. számú ISPM szabvány) (4) összhangban történik.

A talajminta minimális mérete minden esetben 200 ml talaj/termesztési hely.

(1) Bulman, S.R. & Marshall, J.W. (1997). Differentiation of Australasian potato cyst nematode (PCN) populations using the Polymerase Chain Reaction (PCR). New Zealand Journal of Crop and Horticultural Science 25, 123–129.

(2) Skantar, A.M., Handoo, Z.A., Carta, L.K., Chitwood, D.J. (2007). Morphological and molecular identification of Globodera pallida associated with Potato in Idaho. Journal of Nematology 39(2), 133–144.

(3) Gamel, S., Letort A., Fouville D., Folcher L., Grenier E. (2017). Development and validation of real-time PCR assays based on novel molecular markers for the simultaneous detection and identification of Globodera pallida, G. rostochiensis and Heterodera schachtii. Nematology 19 (7):789–804.

(4) A növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 4. nemzetközi szabvány, 1995. A károsítómentes területek létrehozására vonatkozó követelmények. Róma, Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény, FAO. https://www.ippc.int/en/publications/614/

IV. MELLÉKLET

A 3. és 6. cikkben említett sablon a felderítések eredményeinek jelentéséhez

Sablon a burgonya cisztaképző fonálféreggel kapcsolatban végzett felderítés eredményeinek bemutatásához az előző év burgonyatermése vonatkozásában.

Kérjük, ezt a táblázatot csak az Ön országában betakarított burgonya vonatkozásában használja

Tagállam

vagy

terület

A felderítés típusa (kimutatás/nyomon követés)

Összes termőterület (ha)

Mintavételi terület (1)

Minta mérete

Fertőzött terület a laboratóriumi vizsgálat után

Egyéb információk

Csak G. p. (2)

Csak G. r. (3)

G. p. (2) és G. r. (3) egyszerre ugyanazon a termesztési helyen

Összes fertőzött terület

(1) Csak nyomon követésre irányuló felderítések esetén releváns.

(2) G. p. = Globodera pallida.

(3) G. r. = Globodera rostochiensis.

V. MELLÉKLET

A burgonyafajták ellenállása mértékének számszerűsítése, valamint a 8. cikk (3) bekezdésében említett ellenállási vizsgálatra vonatkozó eljárás

Ellenállási fok

Egy adott burgonyafajta relatív fogékonyságát a táblázatban feltüntetett pontszámok, valamint a 2.16. pontban megadott képlet alkalmazásával határozzák meg. A 9-es pontszám a legmagasabb ellenállási szintet jelöli.

A burgonyafajták meghatározott károsítókkal szembeni relatív fogékonyságát jelölő standard pontszámok

Relatív fogékonyság (%) (RS)	Pontszám
≤ 1	9
1<RS≤ 3	8
3<RS≤ 5	7
5<RS≤ 10	6
10<RS≤ 15	5
15<RS≤ 25	4
25<RS≤ 50	3
50<RS≤ 100	2
> 100	1

Az ellenállási vizsgálatra vonatkozó eljárás

2.1.

A vizsgálatot karanténlétesítményben – szabadföldön, üvegházakban vagy klímakamrákban – kell végezni.

2.2.

A vizsgálatot legalább egy liter talajt vagy egyéb megfelelő szubsztrátot tartalmazó edényekben kell végezni.

2.3.

A vizsgálat során a vizsgálati edényekben a talaj hőmérséklete nem haladhatja meg a 25 °C-ot, és megfelelő öntözést kell biztosítani.

2.4.

A vizsgálati vagy kontrollfajta elültetésekor minden egyes vizsgálati vagy kontrollfajta esetében egy csíraszemet kell használni.

2.5.

A „Désirée” burgonyafajtát minden vizsgálat során standard fogékony kontrollfajtaként kell használni. Belső ellenőrzésként további, teljesen fogékony, helyi jelentőségű kontrollfajták hozzáadása lehetséges.

2.6.

A meghatározott károsító alábbi standard populációit kell használni a Globodera rostochiensis Ro1, Ro5 patotípusaival és a Globodera pallida Pa1 and Pa3 patotípusaival szembeni ellenállás meghatározására irányuló vizsgálatokban:

Ro1: Ecosse populáció

Ro5: Harmerz populáció

Pa1: Skót populáció

Pa3: Chavornay populáció

Ez kiegészülhet egyéb, helyi jelentőségű populációkkal. E populációk esetében rendelkezésre kell bocsátani a patotípusuk meghatározásának módjára vonatkozó nyilvántartásokat. Új virulens populációk is hozzáadhatók, figyelembe véve, hogy ezek a populációk esetleg még nem stabilak, és patotípusok még nem alakultak ki.

2.7.

A felhasznált standard populáció azonosítását megfelelő módszerek alkalmazásával ellenőrizni kell. Ajánlatos, hogy legalább két ellenálló fajtát vagy két ismert ellenálló képességgel rendelkező, különböző standard klónt használjanak a vizsgálati kísérletekben.

2.8.

A meghatározott károsító inokuluma (Pi) talaj ml-enként összesen 5 fertőző petéből és lárvából áll. A meghatározott károsító beoltható cisztaként vagy szuszpenzióban peték és lárvák kombinációjaként is.

2.9.

A meghatározott károsító inokulumként használt cisztatartalmának életképessége legalább 70 %-os kell, hogy legyen. A cisztáknak lehetőleg 6–24 hónaposaknak kell lenniük, és azokat közvetlenül a felhasználás előtt legalább 4 hónapon keresztül 4 °C-on kell tartani.

2.10.

A vizsgálatot a meghatározott károsító populációja és a vizsgált burgonyafajta minden egyes kombinációja tekintetében legalább 4 ismétlésben (edényben) kell elvégezni.

2.11.

A vizsgálat időtartama legalább három hónap, és a fejlődő nőivarú egyedek érettségét a kísérlet befejezése előtt ellenőrizni kell.

2.12.

A meghatározott károsítónak a 4 ismétlésből származó cisztáit ki kell vonni és edényenként külön-külön meg kell számolni.

2.13.

A standard fogékony kontrollfajtán az ellenállási vizsgálat végén megjelenő végső populációt (Pf) úgy kell meghatározni, hogy az összes cisztát minden ismétlésben, a petéket és a lárvákat pedig legalább 4 ismétlésben megszámolják.

2.14.

A standard fogékony kontrollfajtán legalább 20-szoros szaporodási arányt (Pf/Pi) kell elérni.

2.15.

A standard fogékony kontrollfajta variációs együtthatója (CV) nem haladhatja meg a 35 %-ot. Később más statisztikai vizsgálatok is alkalmazhatók, ha bizonyíték van arra, hogy ezek a vizsgálatok növelik a vizsgálati eredmények pontosságát.

2.16.

A vizsgált burgonyafajtának a standard fogékony kontrollfajtával szembeni relatív fogékonyságát a következő képletnek megfelelően százalékban kell meghatározni és kifejezni:

Pfvizsgált fajta/Pfstandard fogékony kontrollfajta × 100 %.

2.17.

Ha a vizsgált burgonyafajta relatív fogékonysága 3 % vagy annál több, akkor elegendő a cisztákat megszámolni. Azokban az esetekben, amikor a relatív fogékonyság 3 %-nál kevesebb, a cisztákon túlmenően a petéket és a lárvákat is meg kell számolni.

2.18.

Amennyiben az első évben végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy egy fajta valamelyik patotípusra teljesen fogékony (amikor a pontszám < 3), akkor nem szükséges ezeket a vizsgálatokat a második évben megismételni.

2.19.

Ha a vizsgált fajta nem teljesen fogékony valamelyik patotípusra (amikor a pontszám ≥ 3), a vizsgálatok eredményeit legalább egy másik évben elvégzett másik vizsgálattal meg kell erősíteni. E két évben a relatív fogékonyság számtani átlagát kell használni a pontszám meghatározására az 1. pontban megadott táblázat szerint.

2022.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/27

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1193 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 11.)

a Ralstonia solanacearum (Smith 1896) Yabuuchi et al. 1996 emend. Safni et al. 2014 felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)

A hatályon kívül helyezett jogi aktusok egyike a 98/57/EK tanácsi irányelv (2), amely intézkedéseket határozott meg a Ralstonia solanacearum (Smith 1896) Yabuuchi et al. 1996, későbbi nevén Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. 1996 emend. Safni et al. 2014 károsítóval (a továbbiakban: a meghatározott károsító) szemben, amely a baktériumos barnarothadás kórokozója.

(3)

Ezen túlmenően az említett irányelv elfogadása óta új tudományos eredmények láttak napvilágot a meghatározott károsító biológiai jellemzőivel és terjedésével kapcsolatban, emellett pedig új vizsgálati módszerek kidolgozására került sor a meghatározott károsító kimutatására és azonosítására, továbbá módszerek születtek annak felszámolására és terjedésének megakadályozására.

(4)

Ezért helyénvaló új intézkedéseket elfogadni a Solanum tuberosum L. (burgonya) vetőmagtól eltérő növényei, valamint a Solanum lycopersicum (L.) Karsten ex Farw (paradicsom) terméstől és vetőmagtól eltérő növényei (a továbbiakban: meghatározott növények) tekintetében annak érdekében, hogy az Unió területén előforduló meghatározott károsító felszámolható és terjedése megakadályozható legyen. Ugyanakkor a 98/57/EK irányelvben meghatározott egyes intézkedések – különösen azok, amelyek a meghatározott károsító felszámolására és terjedésének megakadályozására vonatkoznak – továbbra is megfelelőek, ezért azokat elő kell írni.

(5)

A tagállamok illetékes hatóságainak éves felderítéseket kell végezniük a meghatározott károsítónak a területükön található meghatározott növényeken való jelenlétére vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítsák az említett károsító leghatékonyabb, korai észlelését. Az éves felderítésekre vonatkozó szabályokat hozzá kell igazítani a meghatározott növények tervezett felhasználásához annak biztosítása érdekében, hogy az egyes növények és felhasználásuk tekintetében a vizuális vizsgálatra, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatra a legalkalmasabb időpontban és a legmegfelelőbb feltételek mellett kerüljön sor.

(6)	A meghatározott károsító jelenlétének gyanúja esetén az érintett tagállam illetékes hatóságának a nemzetközi szabványokkal összhangban laboratóriumi vizsgálatokat kell végeznie a jelenlét megerősítése vagy megcáfolása érdekében.

(7)

Amennyiben a meghatározott károsító jelenléte megerősítést nyer, az érintett tagállam illetékes hatóságának haladéktalanul meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a meghatározott károsító felszámolása és továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Az első ilyen intézkedés egy körülhatárolt terület létrehozása.

(8)

További felszámolási intézkedésekről is rendelkezni kell. A meghatározott károsítóval fertőzöttnek minősített meghatározott növények nem ültethetők el az Unió területén, és az érintett tagállam illetékes hatóságának gondoskodnia kell a fertőzött meghatározott növények olyan feltételek mellett történő megsemmisítéséről vagy egyéb módon történő ártalmatlanításáról, amelyek megakadályozzák a meghatározott károsító terjedését. A laboratóriumi vizsgálatra, a mintavételre és a helyszíni fellépésekre vonatkozóan konkrét intézkedéseket kell előírni annak biztosítása érdekében, hogy ne álljon fenn a meghatározott károsító elterjedésének azonosítható kockázata. Konkrét intézkedéseket kell előírni annak megakadályozására, hogy a meghatározott károsító fertőzött felszíni vizek útján, illetve a burgonyafélékhez tartozó termesztett vagy vadon élő gazdanövényeken keresztül kikerüljön a körülhatárolt területről.

(9)	E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie annak biztosítása érdekében, hogy a 98/57/EK irányelv hatályon kívül helyezése után a lehető leghamarabb alkalmazandó legyen.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a Ralstonia solanacearum (Smith 1896) Yabuuchi et al. 1996, emend. Safni et al. 2014 károsítónak, a baktériumos barnarothadás okozójának az Unió területén való felszámolása és terjedésének megakadályozása céljából.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„meghatározott károsító”: Ralstonia solanacearum (Smith 1896) Yabuuchi et al. 1996 emend. Safni et al. 2014;

2.	„meghatározott növények”: a Solanum tuberosum L. (burgonya) növényei, a vetőmagok kivételével, valamint a Solanum lycopersicum (L.) Karsten ex Farw (paradicsom) növényei, a termés és a vetőmag kivételével;

3.	„burgonyafélékhez tartozó gazdanövények”: a Solanaceae családba tartozó vadon élő és termesztett növények;

4.	„árvakelésű meghatározott növények”: meghatározott növények, amelyek a termőhelyeken ültetés nélkül jelennek meg;

5.	„a termőhelyen elültetésre szánt gumók”: meghatározott termőhelyen termesztett gumók, amelyeket arra szánnak, hogy állandó jelleggel az adott helyen maradjanak, és amelyeket nem szándékoznak tanúsítani.

3. cikk

Éves felderítések

(1) Az illetékes hatóságok éves felderítéseket végeznek a meghatározott károsítónak a területükön található meghatározott növényeken, a meghatározott növények öntözésére használt felszíni vizekben és a folyékony hulladékokban való jelenlétére vonatkozóan, az alábbi követelményeknek megfelelően:

nem ültetésre szánt gumók esetében a felderítések a következőket foglalják magukban:

i.	mintavétel raktári tételből származó gumókból vagy a fejlődő növényekből a lehető legkésőbbi, a szárak elszáradása és a betakarítás közötti időpontban;

ii.	a fejlődő növény vizuális vizsgálata – amennyiben a meghatározott károsító tünetei vizuálisan azonosíthatók –, valamint a szétvágott gumók vizuális vizsgálata azokban az esetekben, amikor az ilyen vizsgálat alkalmas a meghatározott károsító tüneteinek kimutatására;

nem a termőhelyükön elültetésre szánt gumók esetében a felderítéseknek szisztematikusan ki kell terjedniük a fejlődő növények és a raktári tételek vizuális vizsgálatára, a raktárban történő mintavételre vagy a fejlődő növényekből való, a lehető legkésőbb, a szárak elszáradása és a betakarítás között végzett mintavételre;

a termőhelyükön elültetésre szánt gumók esetében a felderítéseket a meghatározott károsító jelenléte tekintetében azonosított kockázat alapján kell elvégezni, és azoknak a következőkre kell kiterjedniük:

i.	mintavétel raktári tételből származó gumókból vagy a fejlődő növényekből a lehető legkésőbbi, a szárak elszáradása és a betakarítás közötti időpontban;

ii.	a fejlődő növény vizuális vizsgálata – amennyiben a meghatározott károsító tünetei vizuálisan azonosíthatók –, valamint a szétvágott gumók vizuális vizsgálata azokban az esetekben, amikor az ilyen vizsgálat alkalmas a meghatározott károsító tüneteinek kimutatására;

d)	paradicsomnövények esetében a felderítéseknek ki kell terjedniük legalább az újraültetésre szánt növények termőhelyén lévő fejlődő növények megfelelő időpontokban végzett vizuális vizsgálatára;

e)	a meghatározott növényektől eltérő, burgonyafélékhez tartozó gazdanövények esetében, valamint a felszíni vizek és a folyékony hulladékok esetében a felderítéseket a megfelelő módszerek alkalmazásával kell elvégezni, és adott esetben mintákat kell venni.

(2) A minták számát, származását és begyűjtésének idejét megalapozott tudományos és statisztikai elvek, valamint a meghatározott károsító biológiai jellemzői alapján kell meghatározni, figyelembe véve az érintett tagállamok sajátos burgonya- és paradicsomtermesztési rendszereit.

(3) A tagállamok minden év április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző naptári évben elvégzett éves felderítések eredményeiről. A felderítések eredményeit a II. mellékletben megadott sablon szerint jelentik.

4. cikk

Intézkedések a meghatározott károsító jelenlétének gyanúja esetén

(1) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a felderítések céljából vett mintákat az I. melléklet 2.1. pontjában foglalt kimutatási vizsgálatoknak vessék alá.

(2) A kimutatási vizsgálatok eredményének rendelkezésre állásáig az illetékes hatóság:

megtiltja az összes olyan növénykultúrából, tételből vagy szállítmányból származó meghatározott növény szállítását, amelyből a mintákat vették, az ellenőrzése alatt álló azon meghatározott növényeknek a kivételével, amelyek vonatkozásában megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsító terjedésének nincs azonosítható kockázata;

b)	felkutatja a feltételezett előfordulás eredetét;

c)	elvégzi az a) pontban foglaltaktól eltérő minden, a termőhelyen termesztett meghatározott növény szállításának hatósági ellenőrzését, amelyből az a) pontban említett mintákat vették;

megtiltja felszíni víz használatát a meghatározott növényeken és más termesztett, burgonyafélékhez tartozó gazdanövényeken a meghatározott károsító felszíni vízben való jelenlétének megerősítéséig vagy megcáfolásáig, kivéve, ha azzal a feltétellel engedélyezi a felszíni víz használatát az üvegházakban termesztett paradicsomok és más termesztett, burgonyafélékhez tartozó gazdanövények esetében, hogy a vizet az illetékes hatóság által engedélyezett megfelelő módszerek alkalmazásával fertőtlenítik.

(3) A kimutatási vizsgálatok eredményeinek rendelkezésre állásáig az illetékes hatóság biztosítja, hogy az alábbiak mindegyike megőrzésre és megfelelő tartósításra kerüljön:

a)	az összes olyan gumó és – amennyiben lehetséges – az összes olyan növény maradéka, amelyekből mintát vettek;

b)	a meghatározott növények kivonatainak maradéka, DNS-kivonatok és a vizsgálathoz előkészített további anyagok;

c)	adott esetben a tiszta tenyészet;

d)	minden vonatkozó dokumentum.

(4) Amennyiben a meghatározott károsító jelenlétének gyanúja az I. melléklet 1.1. pontjával összhangban megerősítésre kerül, az illetékes hatóság biztosítja, hogy az I. mellékletben említett vizsgálatokat elvégezzék a felderítések céljából vett mintákon a meghatározott károsító jelenlétének megerősítése vagy megcáfolása érdekében.

5. cikk

Intézkedések a meghatározott károsító jelenlétének megerősítése esetén

(1) Amennyiben a meghatározott károsító jelenléte az I. melléklet 1.2. pontjával összhangban megerősítésre kerül, a (2)–(6) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a meghatározott károsító jelenléte a meghatározott növények esetében megerősítésre kerül, az illetékes hatóság haladéktalanul megteszi a következő intézkedéseket:

a)	vizsgálatot rendel el a fertőzés mértékének és elsődleges forrásának vagy forrásainak meghatározására a III. melléklettel összhangban, a 4. cikk (1) bekezdése szerinti további vizsgálatok elvégzésével, legalább az összes, klonális rokonságban álló, ültetésre szánt gumókészletre kiterjedően;

körülhatárolt területet hoz létre, amely magában foglalja legalább a fertőzött körzetet, amely a következő elemek mindegyikét tartalmazza:

azok a meghatározott növények, szállítmányok és/vagy tételek, járművek, edények, raktárak vagy azok egységei, amelyekből a meghatározott növényből vett fertőzött minta származik, továbbá a meghatározott növények előállításához, szállításához vagy tárolásához használt minden egyéb tárgy – beleértve a csomagolóanyagokat is – és gép, továbbá adott esetben az(ok) a termőhely(ek) vagy termesztési hely(ek), ahol az adott meghatározott növényeket termesztették vagy betakarították;

ii.

az i. pontban felsorolt valamennyi típusú tétel, amelyről megállapítást nyert, hogy azt valószínűleg megfertőzte a meghatározott károsító a betakarítás előtti vagy utáni érintkezés, illetve a fertőzött meghatározott növényekkel való egyidejű termesztés, öntözés vagy permetezés révén, figyelembe véve a IV. melléklet 1. pontjában felsorolt elemeket;

c)	pufferzónát hoz létre a fertőzött körzet körül, amennyiben az a növényegészségügyi kockázat kezeléséhez szükséges, figyelembe véve a meghatározott károsító lehetséges terjedésének elemeit a IV. melléklet 2. pontjában foglaltak szerint;

minősítést végez:

i.	a b) pont i. alpontjában felsorolt tételeket fertőzöttnek minősíti;

ii.	a b) pont ii. alpontjában felsorolt tételeket valószínűleg fertőzöttnek minősíti.

(3) Amennyiben a meghatározott károsító meghatározott növényektől eltérő, burgonyafélékhez tartozó gazdanövényeken való jelenléte megerősítésre kerül, és amennyiben megállapítást nyer, hogy a meghatározott növények termesztése kockázatnak van kitéve, az illetékes hatóság megteszi a következő intézkedéseket:

a)	vizsgálatot rendel el a fertőzés mértékének és elsődleges forrásának vagy forrásainak meghatározására a III. melléklettel összhangban, a 4. cikk (1) bekezdése szerinti további vizsgálatok elvégzésével, legalább az összes, klonális rokonságban álló, ültetésre szánt gumókészletre kiterjedően; és

b)	körülhatárolt területet hoz létre, amely a fertőzött körzetet foglalja magában.

A fertőzött körzetnek tartalmaznia kell a következőket:

a)	azok a gazdanövények, amelyekből a fertőzött mintát vették;

b)	a meghatározott károsítóval való fertőződésre hajlamos gazdanövények, amelyeket a betakarítás előtti vagy utáni érintkezés, illetve a fertőzött gazdanövényekkel való egyidejű termesztés, öntözés vagy permetezés révén valószínűleg fertőzöttnek minősítenek.

Az illetékes hatóság minősítést végez:

a)	a második albekezdés a) pontjában említett gazdanövényeket fertőzöttnek minősíti;

b)	a második albekezdés b) pontjában említett gazdanövényeket valószínűleg fertőzöttnek minősíti.

(4) Amennyiben a meghatározott károsító jelenléte a felszíni vizekben, az ipari feldolgozásból vagy a meghatározott növényeket kezelő csomagolóüzemekből származó folyékony hulladékban vagy a kapcsolódó, burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényeken megerősítésre kerül, és amennyiben a meghatározott növények termesztését veszélyezteti a felszíni vízzel történő öntözés, permetezés vagy elárasztás, az illetékes hatóság megteszi a következő intézkedéseket:

vizsgálatot rendel el a III. melléklettel összhangban, amely magában foglalja a felszíni vizekből és a folyékony hulladékból vett mintákon, valamint adott esetben a burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényeken megfelelő időpontokban, a fertőzöttség mértékének meghatározása céljából végzett felderítést; és

b)	körülhatárolt területet hoz létre, amely magában foglalja a fertőzött körzetet, figyelembe véve a meghatározott károsító lehetséges terjedésének elemeit a IV. melléklet 2. pontjában foglaltak szerint.

A fertőzött körzetnek tartalmaznia kell a következőket:

a)	a felszíni víz, amelyből a fertőzött mintá(ka)t vették;

b)	a valószínűleg fertőzött felszíni víz, figyelembe véve a IV. melléklet 1. pontjában felsorolt elemeket.

Az illetékes hatóság minősítést végez:

a)	a második albekezdés a) pontjában említett felszíni vizet fertőzöttnek minősíti;

b)	a második albekezdés b) pontjában említett felszíni vizet valószínűleg fertőzöttnek minősíti.

(5) Amennyiben valamely tagállam kitörési értesítést nyújtott be az EUROPHYT rendszer keretében, az értesítésben említett szomszédos tagállamok meghatározzák a fertőzés valószínű mértékét, és körülhatárolt területet hoznak létre a (2), (3) és (4) bekezdéssel összhangban. A felszíni vizekben jelentkező kitörés esetén nem kell értesítést küldeni már körülhatárolt területeken található fertőzött felszíni vízről.

(6) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az alábbiak mindegyike megőrzésre és megfelelő tartósításra kerüljön:

a)	a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott anyag, legalább az összes vizsgálat befejezéséig;

b)	a második kimutatási vizsgálathoz és adott esetben az azonosítási vizsgálatokhoz kapcsolódó anyag, az összes vizsgálat befejezéséig;

c)	adott esetben a meghatározott károsító tiszta tenyészete, az (5) bekezdés szerinti értesítési eljárást követően legalább egy hónapig.

6. cikk

A meghatározott károsító felszámolására irányuló intézkedések

(1) A meghatározott károsítóval az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növények nem ültethetők el. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a fertőzött meghatározott növényeket az V. melléklet 1. pontjának megfelelően megsemmisítsék vagy más módon ártalmatlanítsák, amennyiben megállapítást nyer, hogy a meghatározott károsító terjedésének nincs azonosítható kockázata.

Amennyiben a meghatározott növényeket azt megelőzően ültették el, hogy azokat fertőzöttnek minősítették, az elültetett anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni vagy más módon ártalmatlanítani kell az V. melléklet 1. pontjának megfelelően. Az(oka)t a termesztési hely(ek)et, ahol a fertőzött meghatározott növényeket elültették, fertőzöttnek kell minősíteni. Körülhatárolt területet kell létrehozni az 5. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően.

(2) Az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja értelmében valószínűleg fertőzöttnek minősített meghatározott növények, valamint azok a meghatározott növények, amelyek esetében az 5. cikk (4) bekezdése alapján kockázatot állapítottak meg, nem ültethetők el, és az illetékes hatóságok ellenőrzése mellett az V. melléklet 2. pontjában meghatározott megfelelő felhasználásra vagy ártalmatlanításra kerülnek, amennyiben megállapítást nyer, hogy a meghatározott károsító terjedésének nincs azonosítható kockázata.

Amennyiben a meghatározott növényeket azt megelőzően ültették el, hogy azokat valószínűleg fertőzöttnek minősítették, az elültetett anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni, vagy a VI. melléklet 2. pontjában meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni. Az(oka)t a termesztési hely(ek)et, ahol a valószínűleg fertőzött meghatározott növényeket elültették, valószínűleg fertőzöttnek kell minősíteni. Körülhatárolt területet kell létrehozni az 5. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően.

(3) Az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített, vagy az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja és az 5. cikk (4) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontja értelmében valószínűleg fertőzöttnek minősített gépeket, járműveket, edényeket, raktárakat vagy raktáregységeket és bármely más tárgyat – köztük a csomagolóanyagokat – meg kell semmisíteni, vagy pedig az V. melléklet 3. pontjában meghatározott módszerek alkalmazásával meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell.

(4) A körülhatárolt területeken az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt intézkedéseken felül az V. melléklet 4. pontjában meghatározott intézkedéseket is alkalmazni kell.

7. cikk

Az ültetésre szánt gumókra vonatkozó különleges vizsgálati intézkedések

(1) Amennyiben a meghatározott károsítónak az ültetésre szánt gumók termesztési helyén való jelenléte megerősítésre került, az illetékes hatóság biztosítja, hogy az I. mellékletben említett vizsgálatokat elvégezzék a gumók fertőzött tételeinek klonális rokonságban álló vonalain, illetve – amennyiben megállapításra kerül a klonális rokonságban álló vonalak hiánya – azokon a gumókon vagy a gumók azon tételein, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintkeztek a gumók fertőzött tételeivel.

(2) Amennyiben a meghatározott károsítónak az ültetésre szánt, tanúsítási rendszerbe tartozó gumók termesztési helyén való jelenléte megerősítésre került, a kezdeti klónszelekció minden egyes növényén, vagy pedig az elit vetőburgonya reprezentatív mintáin el kell végezni az I. mellékletben említett vizsgálatokat.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2) A Tanács 98/57/EK irányelve (1998. július 20.) a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. elleni védekezésről (HL L 235., 1998.8.21., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Vizsgálati program a 3., 4., 5. és 7. cikk alapján elvégzendő vizsgálatokhoz

1. A MEGHATÁROZOTT KÁROSÍTÓ JELENLÉTÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELVEK

1.1.

A meghatározott károsító jelenlétének gyanúja akkor áll fenn, ha a meghatározott növényen vagy a vízmintákon végzett első kimutatási vizsgálat pozitív eredményt ad.

1.2.

A meghatározott károsító jelenléte a következő esetekben nyer megerősítést:

a)	ha az első vagy a második kimutatási vizsgálat tipikus morfológiájú telepeket eredményező szelektív izoláció és két, a telepeken végzett azonosítási vizsgálat pozitív eredményt ad;

b)	ha az első és a második vizsgálat a szelektív izolációs vizsgálattól eltérő vizsgálat, és két azonosítási vizsgálat pozitív eredményt ad, miután a mintán tipikus morfológiájú telepeket eredményező szelektív izolációt végeztek.

E két azonosítási vizsgálat közül az egyiknek a 2.2. pont e), f) és g) pontjában említett vizsgálatok valamelyikének kell lennie.

2. VIZSGÁLATOK

2.1. Kimutatási vizsgálat

A kimutatási vizsgálatoknak biztosítaniuk kell a tünetmentes mintákból nyert újraszuszpendált pellet 1 ml-ében legalább 104 sejt következetes kimutatását.

A második kimutatási vizsgálatnak az első kimutatási vizsgálattól eltérő biológiai elveken vagy eltérő nukleotid régiókon kell alapulnia.

A kimutatási vizsgálatok a következők:

a)	a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírt fluoreszkáló ellenanyagpróbák;

b)	a meghatározott károsító izolálása a félig szelektív módosított SMSA tápközegben, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

c)	hagyományos PCR-vizsgálat Pastrik et al. (2002) primerek (1) alkalmazásával, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

TaqMan® valós idejű PCR-tesztek, a következő primerek és próbák alkalmazásával:

i.	Weller et al. (2000) (2), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

ii.	Vreeburg et al. (2016) (3) (TaqMan® próba alkalmazásával, amelyet módosítottak a Weller et al. (2000) által leírt eredeti próbához képest), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

iii.	Vreeburg et al. (2018) (4) (úgynevezett NYtor teszt), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

iv.	Massart et al. (2014) (5), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

e)	LAMP-vizsgálat (loop-mediated isothermal amplification; hurokközvetített izotermikus amplifikáció) Lenarčič et al. (2014) (6) primerek alkalmazásával (csak tüneteket mutató növényi anyagok esetében), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint.

2.2. Azonosítási vizsgálatok

Az azonosítási vizsgálatok a következők:

a)	fluoreszkáló ellenanyagpróbák, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

b)	hagyományos PCR-vizsgálatok Pastrik et al. (2002) primerek alkalmazásával, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban részletesen leírtak szerint;

TaqMan® valós idejű PCR-tesztek, a következő primerek és próbák alkalmazásával:

i.	Weller et al. (2000), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

ii.	Vreeburg et al. (2016) (TaqMan® próba alkalmazásával, amelyet módosítottak a Weller et al. (2000) által leírt eredeti próbához képest), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban részletesen leírtak szerint;

iii.	Vreeburg et al. (2018) (úgynevezett NYtor teszt), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

iv.	Massart et al. (2014), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

d)	LAMP-vizsgálat (loop-mediated isothermal amplification; hurokközvetített izotermikus amplifikáció) vizsgálat Lenarčič et al. (2014) primerek alkalmazásával, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

e)	filotípusspecifikus hagyományos multiplex PCR-vizsgálat (Opina et al. (1997) (7); Fegan & Prior (2005) (8)), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

f)	DNS vonalkódolás (Wicker et al. (2007) (9)), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

g)	MALDI-TOF tömegspektrometria (van de Bilt et al. (2018) (10)), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint.

3. AZ ELJÁRÁSOK FOLYAMATÁBRÁI

1. folyamatábra: Diagnosztikai eljárás a meghatározott károsító jelenlétének a meghatározott növény mintáiban történő kimutatására.

a	Első vagy második kimutatási vizsgálatként izolálás alkalmazható. Ha feltételezhető a meghatározott károsító jelenléte a tápközegben, a telepeket meg kell tisztítani tiszta tenyészetek nyerése céljából, amelyeken két azonosítási vizsgálatot kell végezni.

b	E két azonosítási vizsgálat közül az egyiknek a 2.2. pont e), f) és g) pontjában említett vizsgálatok valamelyikének kell lennie. A károsító jelenlétének megerősítéséhez a két azonosítási vizsgálat pozitív eredménye szükséges.

c	A harmadik kimutatási vizsgálatnak eltérő biológiai elveken vagy eltérő nukleotid régiókon kell alapulnia.

2. folyamatábra: Diagnosztikai eljárás a meghatározott károsító vízmintákban történő kimutatására.

a	E két azonosítási vizsgálat közül az egyiknek a 2.2. pont e), f) és g) pontjában említett vizsgálatok valamelyikének kell lennie. A károsító jelenlétének megerősítéséhez a két azonosítási vizsgálat pozitív eredménye szükséges.

4. A MINTA ELŐKÉSZÍTÉSE

4.1. Tünetmentes gumókból vett minták

A standard mintának vizsgálatonként 200 gumót kell tartalmaznia. A nemzetközi diagnosztikai szabványok ismertetik a megfelelő laboratóriumi eljárást, melynek során a köldökrészből vett darabokat feldolgozzák kivonat kinyerése céljából a meghatározott károsító kimutatásához.

4.2. Tünetmentes meghatározott növényekből vett minták

Látens fertőzések kimutatását szárdarabok vagy levélnyelek egyesített mintáin kell elvégezni. Az eljárás különböző növényekből származó legfeljebb 200 szárdarabra vagy 200 levélnyélre alkalmazható. A nemzetközi diagnosztikai szabványok ismertetik a szárdarabok vagy levélnyelek fertőtlenítésére és feldolgozására szolgáló megfelelő laboratóriumi eljárást, a meghatározott károsító kimutatásához szükséges kivonat kinyerése céljából.

4.3. A meghatározott növények tüneteket mutató anyagából vett minták

Steril körülmények között szövetrészeket kell kimetszeni a burgonyagumó edénynyalábgyűrűjéből vagy a hervadás tüneteit mutató meghatározott növények szárában lévő edénynyalábkötegekből. A nemzetközi diagnosztikai szabványok teljeskörűen ismertetik az ilyen szövetek feldolgozására szolgáló megfelelő laboratóriumi eljárást, a meghatározott károsító kimutatásához szükséges kivonat kinyerése céljából.

4.4. Felszíni víztestből vagy visszavezetett vízből vett minták (beleértve a burgonya-feldolgozásból vagy a szennyvízhálózatból származó mintákat)

A szelektív izolálás a fő vizsgálati módszer a meghatározott károsítónak a felszíni víztestből, a visszaforgató rendszerekből származó vízből és a szennyvizekből (burgonyafeldolgozó ipar) vett mintákban történő kimutatására. A nemzetközi diagnosztikai szabványok ismertetik a vízminták feldolgozására szolgáló megfelelő laboratóriumi eljárást.

(1) Pastrik, K.H., Elphinstone, J.G., Pukall, R. (2002) Sequence analysis and detection of Ralstonia solanacearum by multiplex PCR amplification of 16S-23S ribosomal intergenic spacer region with internal positive control. European Journal of Plant Pathology 108, 831–842.

(2) Weller, S.A, Elphinstone, J.G., Smith, N., Boonham, N., Stead, D.E. (2000). Detection of Ralstonia solanacearum strains with a quantitative, multiplex, real-time, fluorogenic PCR (TaqMan) assay. Applied and Environmental Microbiology, 66, 2853–2858. https://journals.asm.org/doi/10.1128/AEM.66.7.2853-2858.2000.

(3) Vreeburg, R.A.M., Bergsma-Vlami, M., Bollema, R.M., de Haan, E.G., Kooman-Gersmann, M., Smits-Mastebroek, L., Tameling, W.I.L., Tjou-Tam-Sin, N.N.A., van de Vossenberg B.T.L.H, Janse, J.D. (2016). Performance of real-time PCR and immunofluorescence for the detection of Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus and Ralstonia solanacearum in potato tubers in routine testing. Bulletin OEPP/EPPO Bulletin 46, 112–121.

(4) Vreeburg, R., Zendman, A., Pol A., Verheij, E., Nas, M., Kooman-Gersmann, M. (2018). Validation of four real-time TaqMan PCRs for the detection of Ralstonia solanacearum and/or Ralstonia pseudosolanacearum and/or Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus in potato tubers using a statistical regression approach. EPPO Bulletin 48, 86–96.

(5) Massart, S., Nagy, C., Jijakli, M.H. (2014). Development of the simultaneous detection of Ralstonia solanacearum race 3 and Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus in potato tubers by a multiplex real-time PCR assay. European Journal of Plant Pathology 138, 29–37.

(6) Lenarčič, R., Morisset, D., Pirc, M., Llop, P., Ravnikar, M., Dreo, T. (2014). Loop-mediated isothermal amplification of specific endoglucanase gene sequence for detection of the bacterial wilt pathogen Ralstonia solanacearum. PLoS ONE 9(4), e96027. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0096027.

(7) Opina, N., Tavner, F., Holloway, G., Wang, J.F., Li, T.H., Maghirang, R., Fegan, M., Hayward, A.C., Viji Krishnapillai, A., Wai-Foong Hong, Holloway, B.W, Timmis, J.N. (1997). A novel method for development of species and strainspecific DNA probes and PCR primers for identifying Burkholderia solanacearum (formerly Pseudomonas solanacearum). Asia-Pacific Journal of Molecular Biology and Biotechnology 5, 19–30.

(8) Fegan, M., Prior, P. (2005). How complex is the „Ralstonia solanacearum species complex”. In Bacterial Wilt Disease and the Ralstonia solanacearum Species Complex (eds Allen C, Hayward AC & Prior P), pp. 449–461. American Phytopathological Society, St Paul, MN (US).

(9) Wicker, E., Grassart, L., Coranson-Beaudu, R., Mian, D., Guilbaud, C., Fegan, M., Prior, P. (2007). Ralstonia solanacearum strains from Martinique French West Indies) exhibiting a new pathogenic potential. Applied and Environmental Microbiology 73, 6790–6801.

(10) van de Bilt, J.L.J., Wolsink, M.H.L., Gorkink-Smits, P.P.M.A., Landman, N.M., Bergsma-Vlami, M. (2018). Application of Matrix-Assisted Laser Desorption Ionization Time-Of-Flight Mass Spectrometry for rapid and accurate identification of Ralstonia solanacearum and Ralstonia pseudosolanacearum. European Journal of Plant Pathology, https://doi.org/10.1007/s10658-018-1517-5.

II. MELLÉKLET

A 3. cikk (3) bekezdésében említett sablon a felderítések eredményeinek jelentéséhez

Sablon az előző naptári évi burgonya- és paradicsombetakarítások tekintetében a baktériumos barnarothadással kapcsolatban végzett felderítés eredményeinek bemutatásához.

Ez a táblázat csak az Ön országában betakarított burgonya és paradicsom vonatkozásában végzett felderítések eredményeihez használható.

Tagállam

Kategória

Termőterület (ha)

Laboratóriumi vizsgálatok

A gumók vizuális vizsgálata (1)

A fejlődő növény vizuális vizsgálata (1)

Egyéb információk

Minták száma

Tételek száma

A tételek mérete (t vagy ha)

Mintavételi időszak

Pozitív

A vizsgált minták száma

A minta mérete

Pozitív minták száma (2)

A vizuális vizsgálatok száma

Hektárok száma (burgonya) vagy növények száma (paradicsom)

Pozitív eredmények száma (2)

minták száma

tételek száma

Ültetésre szánt tanúsított gumók

Ültetésre szánt egyéb gumók (nevezze meg)

Áruburgonya és feldolgozásra szánt burgonya

Egyéb gumók (nevezze meg)

Újraültetésre szánt paradicsom

Egyéb gazdaszervezetek (adja meg a fajokat, folyókat/területeket)

Víz (adja meg a folyót/területet/telephelyet)

(1) A gumók vagy növények makroszkopikus vizsgálataként értendő.

(2) Tüneteket észleltek, mintát vettek, és a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a meghatározott károsító jelenlétét.

III. MELLÉKLET

Az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, az 5. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában és az 5. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett vizsgálat

Az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, az 5. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában és az 5. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett vizsgálat adott esetben a következő elemekre terjed ki:

termőhelyek:

a)	amelyeken a meghatározott károsítóval fertőzöttnek talált burgonyával klonális rokonságban álló burgonyát termesztenek vagy termesztettek;

b)	amelyeken a meghatározott károsítóval fertőzöttnek talált paradicsoméval azonos forrásból származó paradicsomot termesztenek vagy termesztettek;

c)	amelyeken a meghatározott károsító feltételezett jelenléte miatt hatósági ellenőrzés alá helyezett burgonyát vagy paradicsomot termesztenek vagy termesztettek;

d)	amelyeken a meghatározott károsítóval fertőzöttnek talált termőhelyeken termesztett burgonyával klonális rokonságban álló burgonyát termesztenek vagy termesztettek;

e)	amelyeken burgonyát vagy paradicsomot termesztenek, és amelyek fertőzött termőhelyek szomszédságában találhatók, beleértve az olyan termőhelyeket, ahol – közvetlenül vagy közös szolgáltatón keresztül – közösen használnak termelési eszközöket és létesítményeket;

f)	amelyeken öntözés vagy permetezés céljára felszíni vizet használnak bármely olyan forrásból, amely esetében fennáll vagy beigazolódott a meghatározott károsítóval való fertőzöttség gyanúja;

g)	amelyeken öntözés vagy permetezés céljára felszíni vizet használnak olyan forrásból, amely közös használatban van olyan termőhelyekkel, amelyek esetében fennáll vagy beigazolódott a meghatározott károsítóval való fertőzöttség gyanúja;

h)	amely olyan felszíni vízzel van vagy volt elöntve, amely esetében fennáll vagy beigazolódott a meghatározott károsítóval való fertőzöttség gyanúja; és

2.	felszíni víz, amelyet olyan meghatározott növények öntözésére vagy permetezésére használnak, vagy amely olyan földe(ke)t vagy termőhelye(ke)t öntött el, amely(ek) esetében megerősítést nyert, hogy a meghatározott károsítóval fertőzött(ek).

IV. MELLÉKLET

Figyelembe veendő elemek a tételek meghatározott károsítóval valószínűleg fertőzöttnek való minősítéséhez az 5. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja és az 5. cikk (4) bekezdése második albekezdésének b) pontja értelmében, valamint a meghatározott károsító lehetséges terjedésének meghatározásához az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontja és az 5. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében

Egy adott tételnek az 5. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja és az 5. cikk (4) bekezdése második albekezdésének b) pontja értelmében a meghatározott károsítóval valószínűleg fertőzöttnek való minősítése során a következő elemeket kell figyelembe venni:

a)	az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített termőhelyen termesztett meghatározott növények;

b)	az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növényekkel termelési kapcsolatban álló termőhely(ek), beleértve azokat, ahol – közvetlenül vagy közös szolgáltatón keresztül – közösen használnak termelési eszközöket és létesítményeket;

meghatározott növények, amelyeket a b) pontban említett termőhely(ek)en termesztenek, vagy amelyek jelen voltak ilyen termőhely(ek)en abban az időszakban, amikor az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növények jelen voltak az a) pontban említett termőhelyen;

d)	az a), b) és c) pontban említett termőhelyekről származó meghatározott növényekkel foglalkozó üzemek;

e)	mindazok a gépek, járművek, edények, raktárak vagy azok egységei, valamint minden egyéb tárgy, beleértve a csomagolóanyagokat is, amelyek érintkezésbe kerülhettek az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növényekkel;

f)	minden meghatározott növény, amelyet az előző pontban felsorolt építményekben vagy eszközökben tároltak, vagy amely azokkal érintkezésbe került azt megelőzően, hogy sor került volna ezen építményeknek vagy eszközöknek a tisztítására és fertőtlenítésére;

az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően elvégzett vizsgálat és laboratóriumi eljárások eredményeként, a burgonya esetében azok a gumók vagy növények, amelyek egyenes vagy oldalági klonális kapcsolatban állnak az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növényekkel, illetve a paradicsom esetében azok a növények, amelyek ugyanabból a forrásból származnak, mint az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növények, és amelyeknél úgy tűnik, hogy – bár a meghatározott károsító kimutatására irányuló vizsgálat hozhatott negatív eredményt – a fertőzés klonális kapcsolat útján valószínűsíthető;

h)	a g) pontban említett meghatározott növények termőhelye(i);

i)	a meghatározott növények termőhelye(i), mely(ek)nek öntözéséhez vagy permetezéséhez az 5. cikk (4) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontja értelmében fertőzöttnek minősített vizet használtak;

j)	olyan felszíni vízzel elárasztott termesztési helyeken termesztett meghatározott növények, amely esetében megerősítést nyert, hogy az fertőzött.

A meghatározott károsító lehetséges terjedésének az 5. cikk (2) bekezdése c) pontja, valamint az 5. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti meghatározása során a következő elemeket kell figyelembe venni:

az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében létrehozott körülhatárolt területen:

i.	egyéb termőhelyek közelsége, ahol a meghatározott növényeket termesztik;

ii.	az ültetésre szánt gumókészletek közös termesztése és felhasználása;

iii.

a meghatározott növények öntözéséhez vagy permetezéséhez felszíni vizet használó termőhelyek, azokban az esetekben, amikor fennáll vagy fennállt annak a kockázata, hogy a felszíni víz elfolyik az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített termőhely(ek)ről, vagy elárasztja az(oka)t;

olyan esetekben, amikor az 5. cikk (4) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontja értelmében a felszíni vizet fertőzöttnek minősítették:

i.	a meghatározott növények olyan termőhelye(i), amely(ek) a fertőzöttnek minősített felszíni víz közelében található(k), vagy amelye(ke)t az ilyen felszíni víz általi elárasztás fenyeget;

ii.	a fertőzöttnek minősített felszíni vízzel összeköttetésben lévő különálló öntözővíz-tározók;

iii.

a fertőzöttnek minősített felszíni vízzel összeköttetésben lévő víztestek, figyelembe véve:

—	a fertőzöttnek minősített víz folyásirányát és folyási sebességét;

—	a burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövények jelenlétét.

V. MELLÉKLET

A 6. cikkben említett felszámolási intézkedések

A 6. cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek legalább a következők egyikét kell magukban foglalniuk:

a)	állati takarmányként való felhasználás olyan hőkezelés után, mely biztosítja, hogy ne állhasson fenn a meghatározott károsító túlélésének a kockázata;

b)	ártalmatlanítás hatóságilag jóváhagyott hulladéklerakóban, ahol nem áll fenn azonosítható kockázata annak, hogy a meghatározott károsító kikerül a környezetbe, pl. mezőgazdasági területekre való átszivárgás révén;

elégetés;

ipari feldolgozás azonnali elszállítással közvetlenül egy olyan feldolgozóüzembe, amely rendelkezik hatóságilag engedélyezett hulladékártalmatlanító berendezésekkel, melyek tekintetében megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata, továbbá rendelkezik egy programmal legalább a szállítójárművek tisztítására és fertőtlenítésére;

e)	egyéb intézkedések, feltéve, hogy megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata; ezekről az intézkedésekről és azok indoklásáról értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

Bármilyen, a fentiekkel összefüggő vagy azokból eredő fennmaradó hulladékot hatóságilag jóváhagyott módszerekkel ártalmatlanítani kell a VI. melléklettel összhangban.

A 6. cikk (2) bekezdése értelmében valószínűleg fertőzöttnek minősített meghatározott növények megfelelő felhasználását vagy ártalmatlanítását az illetékes hatóság ellenőrzése mellett kell végezni. Az említett illetékes hatóság jóváhagyja az említett meghatározott növények alábbi felhasználásait és a kapcsolódó hulladékártalmatlanítást:

burgonyagumók esetében:

fogyasztásra szánt gumókként való felhasználás, közvetlen szállításhoz és átcsomagolás nélküli felhasználáshoz csomagolva, megfelelő hulladékártalmatlanító berendezésekkel rendelkező telepen. Az ültetésre szánt gumók csak ugyanazon a telepen kezelhetők, amennyiben arra elkülönítve vagy tisztítást és fertőtlenítést követően kerül sor; vagy

ii.	ipari feldolgozásra szánt gumókként való felhasználás, azonnali elszállítással közvetlenül egy olyan feldolgozóüzembe, amely rendelkezik megfelelő hulladékártalmatlanító berendezésekkel és egy programmal legalább a szállítójárművek tisztítására és fertőtlenítésére; vagy

iii.	néhány egyéb felhasználási vagy ártalmatlanítási mód, feltéve, hogy megállapításra kerül, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata, továbbá az illetékes hatóság jóváhagyásától függően.

a meghatározott növények egyéb növényi részei esetében, beleértve a szár- és levélhulladékot:

i.	megsemmisítés; vagy

ii.	néhány egyéb felhasználási vagy ártalmatlanítási mód, feltéve, hogy megállapításra kerül, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata, továbbá az illetékes hatóság jóváhagyásától függően.

A 6. cikk (3) bekezdésében említett eszközök tisztításának és fertőtlenítésének megfelelő módszerei azok, amelyek tekintetében megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata, és az említett módszereket a tagállamok illetékes hatóságainak felügyelete mellett kell alkalmazni.

Az 5. cikk értelmében létrehozott és a 6. cikk (4) bekezdésében említett körülhatárolt terület(ek)en belül a tagállamok által végrehajtandó intézkedések a 4.1. és 4.2. pontban meghatározott intézkedéseket foglalják magukban:

4.1.

Az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősített termőhelyeken végrehajtandó intézkedések:

4.1.1.

Olyan termesztési helyen vagy védett kultúra olyan termesztőegységében, amelyet az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében fertőzöttnek minősítettek, az 1., 2. és 3. pontban meghatározott valamennyi intézkedést, vagy a 4., 5., 6. és 7. pontban meghatározott valamennyi intézkedést végre kell hajtani:

a fertőzöttnek minősítés évét követő első négy tenyészidőszak során az árvakelésű meghatározott növényeknek, valamint a meghatározott károsító egyéb, a burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényeinek az eltávolítása, a meghatározott növények, valamint a burgonya és a paradicsom vetőmagjai elültetésének tilalma, figyelembe véve a meghatározott károsító biológiai jellemzőit, továbbá a burgonyafélékhez tartozó termesztett gazdanövények, valamint olyan, a Brassica nemzetséghez tartozó növények elültetésének tilalma, amelyek esetében fennáll a meghatározott károsító túlélésének azonosított kockázata;

a fertőzöttnek minősítés évét követő ötödik évtől kezdődően, az 1. pontban foglalt feltételek teljesítését követően és azzal a feltétellel, hogy a hatósági ellenőrzések során a termesztési helyet az ültetést megelőző legalább két egymást követő tenyészidőszak során árvakelésű meghatározott növényektől és a burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényektől mentesnek találták, csak olyan burgonyagumók ültetése engedélyezhető, amelyeket nem más burgonya szaporítására szánnak, és a betakarított burgonyagumókat vagy adott esetben a paradicsomnövényeket az I. mellékletnek megfelelően meg kell vizsgálni;

3.	a meghatározott növényeknek a 2. pontban említett első alkalommal történő termesztését követően, valamint ültetésre szánt gumók termesztése esetén egy megfelelő, legalább kétéves vetésforgót követően a 3. cikkben előírtak szerint felderítést kell végezni; vagy

4.	a fertőzöttnek minősítés évét követő első öt tenyészidőszak során az árvakelésű meghatározott növényeknek és a meghatározott károsító egyéb, a burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényeinek az eltávolítása;

5.	a fertőzöttnek minősítés évét követő első három év során a termesztési helyet ugaron hagyják vagy gabonát termesztenek rajta az azonosított kockázatnak megfelelően, vagy állandó legelőként művelik gyakori tarvágással vagy intenzív legeltetéssel, vagy fűmagtermesztés céljára használják;

6.	a fertőzöttnek minősítés évét követő negyedik és ötödik évben a termőhelyet olyan növényekkel ültetik be, amelyek nem gazdanövényei a meghatározott károsítónak, és amelyek esetében nem áll fenn a meghatározott károsító túlélésének és terjedésének azonosítható kockázata;

a fertőzöttnek minősítés évét követő hatodik évtől kezdődően, a 4., 5. és 6. pontban foglalt feltételek teljesítését követően és azzal a feltétellel, hogy a hatósági ellenőrzések során a termesztési helyet az ültetést megelőző legalább két egymást követő tenyészidőszak során árvakelésű meghatározott növényektől és a meghatározott károsító burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényeitől mentesnek találták, ültetésre szánt gumók vagy más gumók termesztése engedélyezhető, és a betakarított gumókat vagy – adott esetben – a paradicsomnövényeket meg kell vizsgálni az I. melléklettel összhangban.

4.1.2.

A fertőzött termőhely minden más termesztési helyén, és azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóságok megállapították az árvakelésű meghatározott növények és a meghatározott károsító egyéb, burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényei által jelentett kockázat megszűnését, a következő feltételek alkalmazandók:

Tanúsított burgonyanövények olyan termesztési helyeken ültethetők, ahol legalább két éven keresztül nem termesztettek sem burgonyát, sem más, burgonyafélékhez tartozó termesztett gazdanövényeket, és az alábbi követelmények mindegyike teljesül:

a)	az illetékes hatóság által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a termőhelyen a fertőzés forrása csupán klonális volt, és nem a más gumótételekkel való érintkezésből eredt;

b)	ezek a vizsgálatok a termőhelyen termesztett összes többi burgonyatétel vizsgálati jegyzőkönyvén, valamint a fertőzés egyéb lehetséges forrásainak, különösen a közeli vízi utaknak a vizsgálatán alapulnak;

c)	az ezeken a termesztési helyeken termesztett gumókat forgalomba hozatal előtt megvizsgálták az I. mellékletnek megfelelően.

Egyéb esetekben a következő feltételek alkalmazandók:

a fertőzöttnek minősítés évét követő tenyészidőszakban:

i.	burgonya esetében nem ültethetők burgonyagumók, burgonyanövények, burgonyamagok vagy a meghatározott károsító más, a burgonyafélékhez tartozó termesztett gazdanövényei, vagy pedig kizárólag – fogyasztásra szánt gumók termesztése céljából – ültetésre szánt tanúsított gumók ültethetők;

ii.	paradicsom esetében az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet (1) követelményeinek megfelelő vetőmagról termesztett paradicsomnövények kizárólag termés előállítása céljából ültethetők;

a fertőzöttnek minősítés évét követő második tenyészidőszakban:

kizárólag olyan, ültetésre szánt tanúsított gumók vagy ültetésre szánt gumók ültethetők ültetésre szánt gumók vagy más gumók termesztése céljából, amelyeket a meghatározott károsítótól való mentesség tekintetében megvizsgáltak, és amelyeket a 4.1. pontban említettektől eltérő termőhelyeken, hatósági felügyelet mellett termesztenek;

ii.

kizárólag az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet követelményeinek megfelelő vetőmagról termesztett vagy – vegetatív szaporítás esetén – ilyen magról származó és a 4.1. pontban említettektől eltérő termőhelyeken, hatósági felügyelet mellett termesztett paradicsomnövények ültethetők növénytermesztés vagy termés előállítása céljából;

legalább a fertőzötté nyilvánítás évét követő harmadik tenyészidőszakban:

i.	kizárólag hatósági felügyelet mellett termesztett, ültetésre szánt tanúsított gumók vagy hatósági felügyelet mellett termesztett, ültetésre szánt gumók ültethetők ültetésre szánt gumók vagy más gumók termesztése céljából;

ii.	kizárólag az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet követelményeinek megfelelő vetőmagról termesztett paradicsomnövények vagy hatósági felügyelet mellett ilyen növényekből termesztett paradicsomnövények ültethetők növénytermesztés vagy termés előállítása céljából;

az a), b) és c) pontban említett tenyészidőszakok mindegyikében intézkedéseket kell hozni az adott esetben jelen lévő árvakelésű burgonyanövényeknek és a meghatározott károsító burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényeinek az eltávolítása céljából, és hatósági vizsgálatokat kell végezni a fejlődő növényeken a megfelelő időben, és minden burgonyatermesztési helyen meg kell vizsgálni a betakarított gumókat az I. melléklettel összhangban.

4.1.3.

Közvetlenül az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja szerinti fertőzöttnek minősítést követően, majd az azt követő első tenyészidőszak után:

1.	Az összes gépet és tároló létesítményt, amely a termőhelyen található és szerepet kapott a meghatározott növény termesztésében, meg kell tisztítani, és szükség esetén fertőtleníteni kell a megfelelő módszerek alkalmazásával, a 3. pontban meghatározottak szerint.

2.	A meghatározott károsító terjedésének megakadályozása érdekében szükség esetén be kell vezetni az öntözési és permetezési programok hatósági ellenőrzését, beleértve azok tilalmát is.

4.1.4.

Védett kultúra termőhelyeinek az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontja szerint fertőzöttnek minősített olyan egységében, ahol lehetőség van a termesztőközeg teljes cseréjére:

Nem ültethetők meghatározott növények, burgonyavetőmagok vagy a meghatározott károsító más, burgonyafélékhez tartozó termesztett gazdanövényei, kivéve akkor, ha a termesztési egység vonatkozásában végrehajtották a következő hatóságilag felügyelt intézkedések mindegyikét:

a)	a meghatározott károsító elpusztítása;

b)	a gazdanövényekből származó valamennyi növényi anyag eltávolítása;

c)	a termesztőközeg teljes cseréje és a szóban forgó egység, valamint az összes felszerelés megtisztítása és – szükség esetén – fertőtlenítése;

d)	a burgonya- vagy paradicsomtermesztés illetékes hatóság általi engedélyezése.

2.	A burgonyát ültetésre szánt tanúsított gumókról, vagy bevizsgált forrásból származó minigumókról vagy mikronövényekről kell termeszteni.

3.	A paradicsomot az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet követelményeinek megfelelő vetőmagról vagy – vegetatív szaporítás esetén – ilyen magról származó és hatósági felügyelet mellett termesztett paradicsomnövényekről kell termeszteni.

4.	A meghatározott károsító terjedésének megakadályozása érdekében szükség esetén be kell vezetni az öntözési és permetezési programok hatósági ellenőrzését, beleértve azok tilalmát is.

4.2.

A körülhatárolt területen belül, a 4.1. pontban részletezett intézkedéseken felül a tagállamok végrehajtják a következő intézkedéseket:

Közvetlenül a fertőzöttnek minősítést követően gondoskodnak az ilyen körülhatárolt területeken lévő, és a meghatározott növény termesztésébe bevont valamennyi gép és tároló létesítmény megtisztításáról és – szükség esetén – fertőtlenítéséről a megfelelő módszerek alkalmazásával, a 3. pontban meghatározottak szerint.

Azonnal, és a fertőzöttnek minősítést követő legalább három tenyészidőszakon át:

azokban az esetekben, amikor az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében körülhatárolt terület meghatározására került sor:

i.	biztosítják azoknak a helyeknek az illetékes hatóság általi felügyeletét, ahol meghatározott növényeket termesztenek, tárolnak vagy kezelnek, valamint azoknak a termőhelyeknek a felügyeletét, amelyek a meghatározott növény termesztéséhez használt gépeket üzemeltetnek szerződéses alapon;

ii.

előírják, hogy az adott területen belüli mindenféle burgonyatermesztés céljából kizárólag ültetésre szánt tanúsított gumókat vagy ugyanazon a termőhelyen való történő elültetésre szánt, hatósági felügyelet mellett termesztett gumókat használjanak, és hogy betakarítás után az 5. cikk (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontja szerint valószínűleg fertőzöttnek minősített termőhelyeken termesztett, ültetésre szánt gumókat laboratóriumi vizsgálatnak vessék alá;

iii.

előírják az ültetésre szánt gumók betakarított készleteinek más gumókészletektől elkülönített kezelését a körülhatárolt területen belüli összes termőhelyen, vagy tisztításra és – szükség esetén – fertőtlenítésre szolgáló program elvégzését az ültetésre szánt gumók betakarított készleteinek kezelése és más gumókészletek kezelése között;

iv.

megkövetelik, hogy az adott körülhatárolt területen belül valamennyi paradicsomnövény esetében kizárólag az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet követelményeinek megfelelő vetőmagról termesztett vagy – vegetatív szaporítás esetén – ilyen magról származó és hatósági felügyelet mellett termesztett paradicsomnövényeket ültessenek;

v.	elvégzik a 3. cikk (1) bekezdésében előírt felderítést;

azokban az esetekben, amikor valamely felszíni vizet az 5. cikk (4) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontja értelmében fertőzöttnek minősítettek, vagy a IV. melléklet 2. pontjának megfelelően a meghatározott károsító szervezet lehetséges terjedésének közegeként jelöltek meg:

i.	megfelelő időpontokban évenkénti felderítést végeznek, beleértve a mintavételt a felszíni vízből, valamint – szükség esetén – a megfelelő vízforrásokban található, burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényekből, és gondoskodnak e minták I. mellékletben említett laboratóriumi vizsgálatairól;

ii.

a meghatározott károsító terjedésének megakadályozása érdekében hatósági felügyeletet vezetnek be az öntözési és permetezési programokra vonatkozóan, beleértve a fertőzöttnek minősített víznek a meghatározott növények és – adott esetben – más, a burgonyafélékhez tartozó termesztett gazdanövények öntözéséhez vagy permetezéséhez való felhasználásának tilalmát is. Ezt a tilalmat megfelelő időpontokban felülvizsgálhatják a felszíni víz vonatkozásában végzett intenzív mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok során kapott eredmények alapján annak érdekében, hogy nagy biztonsággal megállapítható legyen, hogy a meghatározott károsító már nincs jelen. A tilalom alatt álló víz felhasználását engedélyezhetik paradicsomnövények, valamint más, végső fogyasztásra és feldolgozásra szánt gazdanövények üvegházakban, hatósági felügyelet mellett történő öntözésére és permetezésére, amennyiben a vizet megfelelő módszerek alkalmazásával fertőtlenítik. Ebben az esetben az illetékes hatóságok visszavonhatják a víz meghatározott károsító által fertőzöttként való minősítését;

iii.	azokban az esetekben, amikor a kibocsátott folyékony hulladék fertőzött, hatósági ellenőrzéseket vezetnek be a termőhely meghatározott növényeit kezelő ipari feldolgozóüzemek vagy csomagolóüzemek által kibocsátott szilárd vagy folyékony hulladék ártalmatlanítására vonatkozóan..

3.	Szükség esetén programot dolgoznak ki az ültetésre szánt teljes gumókészlet megfelelő időtartam alatt történő lecserélésére.

(1) A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o.).

VI. MELLÉKLET

Az V. melléklet 1. pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanításra vonatkozó követelmények

Az V. melléklet 1. pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanítási módszereknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:

A meghatározott növényekből keletkező hulladékot, ideértve a leselejtezett burgonyát, a burgonyahéjat és a paradicsomot, valamint bármely egyéb, a meghatározott növénnyel kapcsolatban keletkező szilárd hulladékot (beleértve a talajt, a köveket és az egyéb törmeléket) az alábbi módszerek egyikének alkalmazásával ártalmatlanítani kell:

a)	ártalmatlanítás hatóságilag jóváhagyott hulladéklerakóban, ahol nem áll fenn azonosítható kockázata annak, hogy a meghatározott károsító kikerül a környezetbe, pl. mezőgazdasági területekre való átszivárgás vagy mezőgazdasági területek öntözésére használható vízforrásokkal való érintkezés révén;

elégetés;

c)	egyéb intézkedések, feltéve, hogy megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata; ezekről az intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az a) pont alkalmazásában a hulladékot biztonságos körülmények között közvetlenül a lerakóhelyre kell szállítani, olyan módon, hogy ne álljon fenn hulladékvesztés kockázata.

A végleges elhelyezést megelőzően a lebegő szilárd anyagokat tartalmazó folyékony hulladékot szűrési vagy ülepítési eljárásnak kell alávetni e szilárd anyagok eltávolítása érdekében, amelyeket az 1. pontban foglaltak szerint ártalmatlanítani kell.

A folyékony hulladékot:

a)	az elhelyezést megelőzően hőkezelésnek kell alávetni úgy, hogy annak minden részében a hőmérséklet 30 percen keresztül legalább 60 °C legyen; vagy

b)	egyéb olyan, hatóságilag jóváhagyott és hatóságilag felügyelt módon kell ártalmatlanítani, amely esetében nem áll fenn a hulladék mezőgazdasági területtel vagy a mezőgazdasági terület öntözésére felhasználható vízforrásokkal való érintkezésének azonosítható kockázata.

2022.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/47

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1194 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 11.)

a Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018 felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)

A hatályon kívül helyezett jogi aktusok egyike a 93/85/EGK tanácsi irányelv (2), amely intézkedéseket határozott meg a Clavibacter michiganensis (Smith) Davis et al. ssp sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914), későbbi nevén Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018 károsítóval (a továbbiakban: a meghatározott károsító) szemben, amely a burgonya gyűrűs rothadásának kórokozója.

(3)

(4)

Ezért helyénvaló új intézkedéseket elfogadni a Solanum tuberosum L. növényei – a vetőmagok kivételével – (a továbbiakban: a meghatározott növények) tekintetében, a meghatározott károsítónak az Unió területén való előfordulása esetén történő felszámolása és terjedésének megakadályozása érdekében. Ugyanakkor a 93/85/EGK irányelvben meghatározott egyes intézkedések – különösen azok, amelyek a meghatározott károsító felszámolására és terjedésének megakadályozására vonatkoznak – továbbra is megfelelőek, ezért azokat elő kell írni.

(5)

(6)	A meghatározott károsító jelenlétének gyanúja esetén az érintett tagállam illetékes hatóságának a nemzetközi szabványokkal összhangban laboratóriumi vizsgálatokat kell végeznie a jelenlét megerősítése vagy megcáfolása érdekében.

(7)

(8)

(9)

Az Unió területének a meghatározott károsítóval szembeni leghatékonyabb védelme érdekében helyénvaló az Unió bizonyos területeit „nagymértékben fertőzött területnek” minősíteni. Ezeket olyan területekként kell meghatározni, ahol egy több mint tízéves folyamatos időszak során végzett éves felderítések alkalmával azonosított kitörési helyek száma igazolta, hogy a meghatározott károsító több helyen is jelen van, és ahol nem zárható ki, hogy a károsító olyan termesztési helyeken is jelen van, amelyek nem állnak hatósági felügyelet alatt. Ezért a meghatározott növényeknek az említett területekről az Unió más területeire, valamint az Unión belül történő szállítását bizonyos feltételekhez kell kötni, és arra növényútlevél kíséretében kerülhet sor.

(10)	A tagállamoknak ötévente jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak és a többi tagállamnak a nagymértékben fertőzött területeik alakulásáról annak érdekében, hogy áttekintést nyújtsanak az említett intézkedések Unión belüli végrehajtásáról, és szükség esetén felülvizsgálják és kiigazítsák azokat.

(11)

Helyénvaló lehetővé tenni az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet (3) 32. cikke értelmében az EUROPHYT rendszer keretében a meghatározott károsító jelenlétéről szóló értesítés benyújtására vonatkozó kötelezettségtől való eltérést, amennyiben a meghatározott károsító nagymértékben fertőzött területen található, mivel az kevés hozzáadott értéket jelentene a több helyen zajló folyamatos kitörések miatt.

(12)	E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie annak biztosítása érdekében, hogy a 93/85/EGK irányelv hatályon kívül helyezése után a lehető leghamarabb alkalmazandó legyen.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018, a burgonya gyűrűs rothadása okozójának az Unió területén való felszámolása és terjedésének megakadályozása céljából.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„meghatározott károsító”: a Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018;

2.	„meghatározott növények”: a Solanum tuberosum L. növényei, a vetőmagok kivételével;

3.	„árvakelésű meghatározott növények”: meghatározott növények, amelyek a termőhelyeken ültetés nélkül jelennek meg;

4.	„a termőhelyükön elültetésre szánt gumók”: meghatározott termőhelyen termesztett gumók, amelyeket arra szántak, hogy állandó jelleggel az adott helyen maradjanak, és amelyeket nem szándékoznak tanúsítani;

„nagymértékben fertőzött terület”: olyan terület az Unión belül, ahol egy több mint tízéves folyamatos időszak során az elvégzett éves felderítések alkalmával azonosított kitörési helyek száma igazolta, hogy a meghatározott károsító több helyen is jelen van, és ahol nem zárható ki, hogy a károsító olyan termesztési helyeken is jelen van, amelyek nem állnak hatósági felügyelet alatt.

3. cikk

Éves felderítések

(1) Az illetékes hatóságok éves felderítéseket végeznek a meghatározott károsítónak a területükön található meghatározott növényeken való jelenlétére vonatkozóan, az alábbi követelményeknek megfelelően:

nem ültetésre szánt gumók esetében a felderítések a következőket foglalják magukban:

i.	mintavétel raktári tételből származó gumókból vagy a fejlődő növényekből a lehető legkésőbbi, a szárak elszáradása és a betakarítás közötti időpontban;

ii.	a fejlődő növény vizuális vizsgálata – amennyiben a meghatározott károsító tünetei vizuálisan azonosíthatók –, valamint a szétvágott gumók vizuális vizsgálata azokban az esetekben, amikor az ilyen vizsgálat alkalmas a meghatározott károsító tüneteinek kimutatására;

nem a termőhelyükön elültetésre szánt gumók esetében a felderítéseknek szisztematikusan ki kell terjedniük a fejlődő növények és a raktári tételek vizuális vizsgálatára, a raktárban történő vagy a fejlődő növényekből való, a lehető legkésőbb, a szárak elszáradása és a betakarítás között végzett mintavételre;

i.	mintavétel raktári tételből származó gumókból vagy a fejlődő növényekből a lehető legkésőbbi, a szárak elszáradása és a betakarítás közötti időpontban;

ii.	a fejlődő növény vizuális vizsgálata – amennyiben a meghatározott károsító tünetei vizuálisan azonosíthatók –, valamint a szétvágott gumók vizuális vizsgálata azokban az esetekben, amikor az ilyen vizsgálat alkalmas a meghatározott károsító tüneteinek kimutatására;

d)	a gumóktól eltérő meghatározott növények esetében a felderítéseket és a növényi minták vételét a meghatározott károsítónak az említett növényeken történő azonosítására szolgáló megfelelő módszerekkel összhangban kell elvégezni.

4. cikk

Intézkedések a meghatározott károsító jelenlétének gyanúja esetén

(1) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az éves felderítések céljából vett mintákat az I. melléklet 2.1. pontjában foglalt kimutatási vizsgálatoknak vessék alá.

(2) A kimutatási vizsgálatok eredményének rendelkezésre állásáig az illetékes hatóság:

megtiltja az összes olyan növényből, tételből vagy szállítmányból származó meghatározott növény szállítását, amelyből a mintákat vették, az ellenőrzése alatt álló azon meghatározott növényeknek a kivételével, amelyek vonatkozásában megállapítást nyert, hogy a meghatározott károsító terjedésének nincs azonosítható kockázata;

b)	felkutatja a feltételezett előfordulás eredetét;

c)	elvégzi az a) pontban foglaltaktól eltérő minden, a termőhelyen termesztett meghatározott növény szállításának hatósági ellenőrzését, amelyből az a) pontban említett mintákat vették.

(3) A kimutatási vizsgálatok eredményének rendelkezésre állásáig az illetékes hatóság biztosítja, hogy az alábbiak mindegyike megőrzésre és megfelelő tartósításra kerüljön:

a)	az összes olyan gumó és – amennyiben lehetséges – az összes olyan növény maradéka, amelyekből mintát vettek;

b)	a meghatározott növények kivonatainak maradéka, DNS-kivonatok és a vizsgálathoz előkészített további anyagok;

c)	adott esetben a tiszta tenyészet;

d)	minden vonatkozó dokumentum.

5. cikk

Intézkedések a meghatározott károsító jelenlétének megerősítése esetén

(1) Amennyiben a meghatározott károsító jelenléte az I. melléklet 1.2. vagy 1.3. pontjával összhangban megerősítésre kerül, a (2)–(9) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Az illetékes hatóság a III. melléklet 1. pontjában felsorolt elemek figyelembevételével haladéktalanul körülhatárolt területet hoz létre a meghatározott károsító lehetséges elterjedésének megállapítása céljából.

(3) A körülhatárolt terület fertőzött körzetet és – amennyiben a növényegészségügyi kockázat kezeléséhez szükséges – a fertőzött körzet körüli pufferzónát foglal magában.

(4) A fertőzött körzet tartalmazza az alábbiak mindegyikét:

azok a meghatározott növények, szállítmányok és/vagy tételek, járművek, edények, raktárak vagy azok egységei, ahonnan mintát vettek a fertőzött meghatározott növényből, továbbá a szóban forgó meghatározott növények előállításához, szállításához és tárolásához használt minden egyéb tárgy – beleértve a csomagolóanyagokat is – és gép, továbbá adott esetben az(ok) a termőhely(ek) vagy termesztési hely(ek), ahol az adott meghatározott növényeket termesztették vagy betakarították;

az a) pontban felsorolt valamennyi típusú tétel, amelyről megállapítást nyert, hogy azt valószínűleg megfertőzte a meghatározott károsító a betakarítás előtti vagy utáni érintkezés, illetve a fertőzött meghatározott növényekkel való egyidejű termesztési műveletek révén, figyelembe véve a III. melléklet 2. pontjában felsorolt elemeket.

(5) Az illetékes hatóság minősítést végez:

a)	a (4) bekezdés a) pontjában felsorolt tételeket fertőzöttnek minősíti;

b)	a (4) bekezdés b) pontjában felsorolt tételeket valószínűleg fertőzöttnek minősíti.

(6) A körülhatárolt területről származó gumók nem szállíthatók ki az adott körülhatárolt területről, kivéve, ha az I. mellékletben említett vizsgálatok alapján bizonyítást nyer, hogy azok a meghatározott károsítótól mentesek.

(7) Az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet 32. cikkétől eltérve a tagállamok nem kötelesek kitörési értesítést benyújtani az EUROPHYT rendszer keretében, amennyiben a meghatározott károsító a IV. mellékletben szereplő, nagymértékben fertőzött területen található.

(8) Amennyiben valamely tagállam kitörési értesítést nyújtott be az EUROPHYT rendszer keretében, az értesítésben említett szomszédos tagállamok meghatározzák a fertőzés valószínű mértékét, és körülhatárolt területet hoznak létre a (2), (3) és (4) bekezdéssel összhangban.

(9) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az alábbiak mindegyike megőrzésre és megfelelő tartósításra kerüljön:

a)	a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott anyag, legalább az összes vizsgálat befejezéséig;

b)	a második kimutatási vizsgálathoz és adott esetben az azonosítási vizsgálatokhoz kapcsolódó anyag, az összes vizsgálat befejezéséig;

c)	adott esetben a meghatározott károsító tiszta tenyészete, a (7) bekezdés szerinti értesítési eljárást követően legalább egy hónapig.

6. cikk

A meghatározott károsító felszámolására irányuló intézkedések

(1) A meghatározott károsítóval az 5. cikk (5) bekezdése a) pontjának értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növények nem ültethetők el. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a fertőzött meghatározott növényeket az V. melléklet 1. pontjának megfelelően megsemmisítsék vagy más módon ártalmatlanítsák, amennyiben megállapítást nyer, hogy a meghatározott károsító terjedésének nincs azonosítható kockázata.

Amennyiben a meghatározott növényeket azt megelőzően ültették el, hogy azokat fertőzöttnek minősítették, az elültetett anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni vagy ártalmatlanítani kell az V. melléklet 1. pontjának megfelelően. Az(oka)t a termesztési hely(ek)et, ahol a fertőzött meghatározott növényeket elültették, fertőzöttnek kell minősíteni.

(2) Az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontja alapján valószínűleg fertőzöttnek minősített meghatározott növények nem ültethetők el, és azokat – a klonális rokonságban lévő készleteken elvégzendő 7. cikk szerinti vizsgálat eredményének sérelme nélkül – hivatalos felügyelet mellett az V. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint megfelelően fel kell használni vagy ártalmatlanítani kell olyan módon, hogy megállapítható legyen, hogy a károsító terjedésének nincs azonosítható kockázata.

Amennyiben a meghatározott növényeket azt megelőzően ültették el, hogy azokat valószínűleg fertőzöttnek minősítették, az elültetett anyagot z V. melléklet 2. pontjával összhangban haladéktalanul meg kell semmisíteni vagy megfelelően fel kell használni vagy ártalmatlanítani kell. Az(oka)t a termesztési hely(ek)et, ahol a valószínűleg fertőzött meghatározott növényeket elültették, valószínűleg fertőzöttnek kell minősíteni.

(3) Az 5. cikk (5) bekezdése alapján fertőzöttnek vagy valószínűleg fertőzöttnek minősített gépeket, járműveket, edényeket, raktárakat vagy raktáregységeket és bármely más tárgyat – köztük a csomagolóanyagokat – meg kell semmisíteni, vagy pedig az V. melléklet 3. pontjában meghatározott módszerek alkalmazásával meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell.

(4) A körülhatárolt területeken az (1), (2) és (3) bekezdésben előírt intézkedéseken felül az V. melléklet 4. pontjában meghatározott intézkedéseket is alkalmazni kell.

7. cikk

Az ültetésre szánt gumókra vonatkozó különleges vizsgálati intézkedések

8. cikk

Nagymértékben fertőzött területről származó meghatározott növények gumóinak szállítására vonatkozó ideiglenes intézkedések

(1) A IV. mellékletben felsorolt, nagymértékben fertőzött területekről származó meghatározott növények gumói – az ültetésre szántak kivételével – csak akkor szállíthatók el erről a területről az Unió más területeire, ha megfelelnek az alábbi két feltételnek:

a)	növényútlevél kíséri őket;

b)	az illetékes hatóságok által nyilvántartásba vett és felügyelt, továbbá a meghatározott károsítótól hivatalosan mentesnek tekintett termőhelyről származnak; vagy az I. melléklettel összhangban elvégzett mintavétel és vizsgálat alapján a meghatározott károsítótól mentesnek találták őket.

(2) A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak és a többi tagállamnak nagymértékben fertőzött területeik helyzetének alakulásáról.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2) A Tanács 93/85/EGK irányelve (1993. október 4.) a burgonya gyűrűs rothadása elleni védekezésről (HL L 259., 1993.10.18., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 30.) a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének és a rendszer elemeinek működésére vonatkozó szabályok megállapításáról (a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréről szóló rendelet) (HL L 261., 2019.10.14., 37. o.).

I. MELLÉKLET

Vizsgálati program a 3., 4., 5., 7. és 8. cikk alapján elvégzendő vizsgálatokhoz

1. A MEGHATÁROZOTT KÁROSÍTÓ JELENLÉTÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELVEK

1.1.

A meghatározott károsító jelenlétének gyanúja akkor áll fenn, ha a meghatározott növényen végzett első kimutatási vizsgálat pozitív eredményt ad.

Tüneteket mutató növényi anyagok esetében az első kimutatási vizsgálat szelektív izolálás is lehet.

1.2.

A meghatározott károsító jelenlétének megerősítésére a meghatározott növények tüneteket mutató mintáin kerül sor a következő esetekben:

a)	ha az első kimutatási vizsgálat tipikus morfológiájú kolóniákat eredményező szelektív izoláció: két azonosítási vizsgálat pozitív eredményt ad;

ha az első kimutatási vizsgálat a szelektív izolálástól eltérő vizsgálat:

i.	két azonosítási vizsgálat pozitív eredményt ad, miután a mintán szelektív izolálást végeztek;

ii.	a szelektív izolálástól eltérő második kimutatási vizsgálat pozitív eredményeket ad.

1.3.

A meghatározott károsító jelenlétének megerősítésére a meghatározott növények tüneteket nem mutató mintáin kerül sor a következő esetekben:

a)	ha a második kimutatási vizsgálat pozitív eredményt ad, feltéve, hogy az első vagy a második kimutatási vizsgálat molekuláris (DNS-alapú) vizsgálat (TaqMan® valós idejű PCR vagy hagyományos PCR);

olyan tagállamban vagy valamely tagállam olyan területén vett minták esetében, ahol a meghatározott károsító előfordulása nem ismert, valamint másik tagállamból származó minták esetében: ha az a) pont szerinti második kimutatási vizsgálat pozitív eredményt ad, és a mintán végzett szelektív izolálás után két azonosítási vizsgálat pozitív eredményt ad.

2. VIZSGÁLATOK

2.1. Kimutatási vizsgálat

A kimutatási vizsgálatoknak biztosítaniuk kell az újraszuszpendált pellet 1 ml-jében legalább 104 sejt következetes kimutatását.

A második kimutatási vizsgálatnak az első kimutatási vizsgálattól eltérő biológiai elveken vagy eltérő nukleotid régiókon kell alapulnia.

A kimutatási vizsgálatok a következők:

a)	a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírt fluoreszkáló ellenanyagpróbák;

b)	FISH vizsgálat (van Beuningen et al., 1995 (1)), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint; van Beuningen, A.R., Derks, H., Janse, J.D. (1995).

a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírt izolálás. Az alábbi két lehetőség egyikét kell elvégezni:

i.	közvetlen izolálás félig szelektív (vagy nem szelektív) tápközegben, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

ii.	a biológiai teszttel végzett sűrítést követően izolálás, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

d)	hagyományos PCR-vizsgálat Pastrik (2000) (2) primerek alkalmazásával, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

TaqMan® valós idejű PCR-vizsgálatok, a következő primerek és próbák alkalmazásával:

i.	Schaad et al. (1999) (3), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

ii.	Vreeburg et al. (2018) (4) (úgynevezett NYtor teszt), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

iii.	Gudmestad et al. (2009), a Vreeburg et al., (2018)4 által kiigazított formában, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

iv.	Massart et al. (2014) (5), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint.

2.2. Azonosítási vizsgálatok

Az azonosítási vizsgálatok a következők:

a)	fluoreszkáló ellenanyagpróba, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

b)	hagyományos PCR-vizsgálat (Pastrik, 2000), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

TaqMan® valós idejű PCR-vizsgálatok, a következő primerek és próbák alkalmazásával:

i.	Schaad et al. (1999), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

ii.	Vreeburg et al. (2018) (úgynevezett NYtor teszt), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

iii.	Gudmestad et al. (2009), a Vreeburg et al., (2018) által kiigazított formában, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

iv.	Massart et al. (2014), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

d)	DNS vonalkódolás, a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint;

e)	MALDI-TOF MS (Zaluga et al., 2011 (6)), a nemzetközi diagnosztikai szabványokban leírtak szerint.

3. AZ ELJÁRÁSOK FOLYAMATÁBRÁI

1. folyamatábra: Diagnosztikai eljárás a meghatározott károsító jelenlétének a meghatározott növény tüneteket mutató mintáiban történő kimutatására.

Első vagy második kimutatási vizsgálatként izolálás alkalmazható. Ha feltételezhető a meghatározott károsító jelenléte a tápközegben, a telepeket meg kell tisztítani tiszta tenyészetek nyerése céljából, amelyeken két azonosítási vizsgálatot kell végezni. A károsító jelenlétének megerősítéséhez a két azonosítási vizsgálat pozitív eredménye szükséges.

b	A harmadik kimutatási vizsgálatnak eltérő biológiai elveken vagy eltérő nukleotid régiókon kell alapulnia.

2. folyamatábra: Diagnosztikai eljárás a meghatározott károsító kimutatására a meghatározott növény tünetmentes mintáiban.

a	Izolálás nem alkalmazható.

b	A harmadik kimutatási vizsgálatnak eltérő biológiai elveken vagy eltérő nukleotid régiókon kell alapulnia. Izolálás nem alkalmazható.

c	Az 1.3. b) pontban említett minták esetében a meghatározott károsító jelenlétének megerősítéséhez a második pozitív kimutatási vizsgálat után a meghatározott károsítót izolálni kell a mintából, majd két pozitív azonosítási vizsgálatra van szükség.

4. A MINTA ELŐKÉSZÍTÉSE

4.1. Tünetmentes gumókból vett minták

4.2. Tünetmentes – a gumóktól eltérő – növényi anyagból vett minták

Látens fertőzések kimutatását szárdarabok egyesített mintáin kell elvégezni. Az eljárás különböző növényekből származó legfeljebb 200 szárdarabra alkalmazható. A nemzetközi diagnosztikai szabványok ismertetik a szárdarabok fertőtlenítésére és feldolgozására szolgáló megfelelő laboratóriumi eljárást, a meghatározott károsító kimutatásához szükséges kivonat kinyerése céljából.

4.3. Tüneteket mutató meghatározott növényekből vett minták

Steril körülmények között szövetrészeket kell kimetszeni a gumó edénynyalábgyűrűjéből vagy a hervadás tüneteit mutató meghatározott növények szárában lévő edénynyalábkötegekből. A nemzetközi diagnosztikai szabványok teljeskörűen ismertetik az ilyen szövetek feldolgozására szolgáló megfelelő laboratóriumi eljárást, a meghatározott károsító kimutatásához szükséges kivonat kinyerése céljából.

(1) van Beuningen, A.R., Derks, H., Janse, J.D. (1995). Detection and identification of Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus with special attention to fluorescent in situ hybridization (FISH) using a 16S rRNA targeted oligonucleotide probe. Züchtungs Forschung 1, 266–269.

(2) Pastrik, K.H. (2000). Detection of Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus in potato tubers by multiplex PCR with coamplification of host DNA. European Journal of Plant Pathology, 106, 155-165.

(3) Schaad, W., Berthier-Schaad, Y., Sechler, A., Knorr, D (1999). Detection of Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus in potato tubers by BIOPCR and an automated real-time fluorescence detection system. Plant Disease 83, 1095–1100.

(6) Zaluga, J., Heylen, K., Van Hoorde, K., Hoste, B., Vaerenbergh, J., Maes, M., De Vos, P. (2011). GyrB sequence analysis and MALDI-TOF MS as identification tools for plant pathogenic Clavibacter. Systematic and applied microbiology 34, 400-1016.10.7./j.syapm.2011.05.001.

II. MELLÉKLET

A 3. cikk (3) bekezdésében említett sablon a felderítések eredményeinek jelentéséhez

Sablon a burgonya gyűrűs rothadásával kapcsolatos felderítés eredményeinek bemutatásához az előző naptári évi burgonyatermés vonatkozásában.

Ez a táblázat csak az Ön országában betakarított burgonya vonatkozásában végzett felderítések eredményeihez használható.

Tagállam

Kategória

Termőterület (ha)

Laboratóriumi vizsgálatok

A gumók vizuális vizsgálata (1)

A fejlődő növény vizuális vizsgálatai (1)

Egyéb információk

Minták száma

Tételek száma

A tételek mérete (t vagy ha)

Mintavételi időszak

Pozitív

A vizsgált minták száma

A minta mérete

Pozitív minták száma (2)

A vizuális vizsgálatok száma

Hektárok száma

Pozitív eredmények száma (2)

minták száma

tételek száma

Ültetésre szánt tanúsított gumók

Ültetésre szánt egyéb gumók (nevezze meg)

Áruburgonya és feldolgozásra szánt burgonya

Egyéb gumók (nevezze meg)

(1) A gumók vagy növények makroszkopikus vizsgálataként értendő.

(2) Tüneteket észleltek, mintát vettek, és a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a meghatározott károsító jelenlétét.

III. MELLÉKLET

Figyelembe veendő elemek a meghatározott károsító lehetséges elterjedésének megállapításához, valamint a tételek meghatározott károsítóval valószínűleg fertőzöttnek való minősítéséhez az 5. cikk (2) bekezdésében, valamint az 5. cikk (4) bekezdésének b) pontjában foglaltak értelmében

A meghatározott károsító lehetséges elterjedésének az 5. cikk (2) bekezdése szerinti megállapítása során figyelembe veendő elemek a következők:

a)	a meghatározott növények vagy egyéb gazdanövények más termőhelyeinek közelsége;

b)	a vetőburgonya-készletek közös termesztése és felhasználása.

Egy adott tételnek az 5. cikk (4) bekezdése b) pontja értelmében a meghatározott károsítóval valószínűleg fertőzöttnek való minősítése során a következő elemeket kell figyelembe venni:

a)	az 5. cikk (5) bekezdésének a) pontja értelmében fertőzöttnek minősített termőhelyen termesztett meghatározott növények;

b)	az 5. cikk (5) bekezdése a) pontjának értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növényekkel termelési kapcsolatban álló termőhely(ek), beleértve azokat, ahol – közvetlenül vagy közös szolgáltatón keresztül – közösen használnak termelési eszközöket és létesítményeket;

meghatározott növények, amelyeket a b) pontban említett termőhely(ek)en termesztenek, vagy amelyek jelen voltak ilyen termőhely(ek)en abban az időszakban, amikor az 5. cikk (5) bekezdése a) pontjának értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növények jelen voltak az a) pontban említett termőhelyen;

d)	az a), b) és c) pontban említett termőhelyekről származó meghatározott növényekkel foglalkozó üzemek;

e)	mindazok a gépek, járművek, edények, raktárak vagy azok egységei, valamint minden egyéb tárgy, beleértve a csomagolóanyagokat is, amelyek érintkezésbe kerülhettek az 5. cikk (5) bekezdése a) pontjának értelmében fertőzöttnek minősített meghatározott növényekkel;

f)	minden meghatározott növény, amelyet az e) pontban felsorolt építményekben vagy eszközökben tároltak, vagy amely azokkal érintkezésbe került azt megelőzően, hogy sor került volna ezeknek az építményeknek, illetve eszközöknek a megtisztítására és fertőtlenítésére;

a 7. cikk szerinti vizsgálat eredményeként azok a meghatározott növények, amelyek klonális rokonságban állnak az 5. cikk (5) bekezdésének a) pontja alapján fertőzöttnek minősített meghatározott növényekkel, és amelyek esetében úgy tűnik, hogy – bár a meghatározott károsító kimutatására irányuló vizsgálat hozhatott negatív eredményt – a fertőzés klonális kapcsolat útján valószínűsíthető. Fajtavizsgálatra kerülhet sor a fertőzött és klonális kapcsolatban álló gumók vagy növények azonosságának ellenőrzésére;

h)	a g) pontban említett meghatározott növények termőhelye(i).

IV. MELLÉKLET

A 8. cikkben említett nagymértékben fertőzött területek listája

Lengyelország területe.

Románia területe.

V. MELLÉKLET

A 6. cikkben említett felszámolási intézkedések

A 6. cikk (1) bekezdésében említett felszámolási intézkedéseknek legalább a következők egyikét kell magukban foglalniuk:

a)	állati takarmányként való felhasználás olyan hőkezelés után, mely biztosítja, hogy ne állhasson fenn a meghatározott károsító túlélésének a kockázata;

b)	ártalmatlanítás hatóságilag jóváhagyott hulladéklerakóban, ahol nem áll fenn azonosítható kockázata annak, hogy a meghatározott károsító kikerül a környezetbe, pl. mezőgazdasági területekre való átszivárgás révén;

elégetés;

e)	egyéb intézkedések, feltéve, hogy megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata; ezekről az intézkedésekről és azok indoklásáról értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

Bármilyen, a fentiekkel összefüggő vagy azokból eredő fennmaradó hulladékot hatóságilag jóváhagyott módszerekkel ártalmatlanítani kell a VI. melléklettel összhangban.

Az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontja értelmében valószínűleg fertőzöttnek minősített meghatározott növények megfelelő felhasználását vagy ártalmatlanítását az érintett tagállam illetékes hatóságának ellenőrzése mellett kell végezni. Az említett illetékes hatóság jóváhagyja az említett meghatározott növények alábbi felhasználásait és a kapcsolódó hulladékártalmatlanítást:

fogyasztásra szánt gumókként való felhasználás, közvetlen szállításhoz csomagolva és átcsomagolás nélkül, megfelelő hulladékártalmatlanító berendezésekkel rendelkező telepen. Az ültetésre szánt gumók csak ugyanazon a telepen kezelhetők, amennyiben arra elkülönítve vagy tisztítást és fertőtlenítést követően kerül sor; vagy

b)	ipari feldolgozásra szánt gumókként való felhasználás, azonnali elszállítással közvetlenül egy olyan feldolgozóüzembe, amely rendelkezik megfelelő hulladékártalmatlanító berendezésekkel és egy programmal legalább a szállítójárművek tisztítására és fertőtlenítésére; vagy

c)	néhány egyéb felhasználási vagy ártalmatlanítási mód, feltéve, hogy megállapításra kerül, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható veszélye, továbbá az említett illetékes hatóság jóváhagyásától függően.

Az 5. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében létrehozott és a 6. cikk (4) bekezdésében említett körülhatárolt területen belül a tagállamok által végrehajtandó intézkedések a 4.1. és 4.2. pontban meghatározott intézkedéseket foglalják magukban:

4.1.

Az 5. cikk (5) bekezdésének a) pontja értelmében fertőzöttnek minősített termőhelyeken végrehajtandó intézkedések:

4.1.1.

Az 5. cikk (5) bekezdésének a) pontja értelmében fertőzöttnek minősített termőhelyen az 1., 2. és 3. pontban meghatározott valamennyi intézkedést vagy a 4. és 5. pontban meghatározott valamennyi intézkedést végre kell hajtani:

a fertőzöttnek minősítés évét követő első három tenyészidőszak során az árvakelésű meghatározott növények eltávolítása, továbbá olyan meghatározott növények – ideértve a vetőmagokat is –, illetve olyan növénykultúrák elültetésének a tilalma, amelyek esetében fennáll a meghatározott károsító terjedésének azonosított kockázata;

a fertőzöttnek minősítés évét követő negyedik évtől kezdődően, az 1. pontban foglalt feltételek teljesítését követően és azzal a feltétellel, hogy a hatósági ellenőrzések során a termőhelyet az ültetést megelőző legalább két egymást követő tenyészidőszak során árvakelésű meghatározott növényektől mentesnek találták, csak olyan gumók termesztése engedélyezhető, amelyeket nem elültetésre szánnak, és a betakarított gumókat az I. mellékletnek megfelelően meg kell vizsgálni;

a gumóknak a 2. pontban említett első alkalommal történő termesztését követően, valamint egy megfelelő, legalább kétéves vetésforgót követően, amennyiben ültetésre szánt gumókat kívánnak termeszteni, meghatározott növények ültethetők ültetésre szánt gumók vagy egyéb gumók termesztése céljából, és a 3. cikkben előírtak szerint felderítést kell végezni; vagy

4.	a fertőzöttnek minősítés évét követő első négy tenyészidőszak során az árvakelésű meghatározott növények eltávolítása, valamint a termőhely fekete ugaroltatása vagy állandó legelőként való hasznosítása gyakori tarvágással vagy intenzív legeltetéssel;

a fertőzöttnek minősítés évét követő ötödik évtől kezdődően, az 1. pontban foglalt feltételek teljesítését követően és azzal a feltétellel, hogy a hatósági ellenőrzések során a termőhelyet az ültetést megelőző legalább két egymást követő tenyészidőszak során árvakelésű meghatározott növényektől mentesnek találták, ültetésre szánt gumók vagy egyéb gumók termesztése engedélyezhető, és a betakarított gumókat az I. mellékletnek megfelelően meg kell vizsgálni.

4.1.2.

A fertőzött termesztési hely minden más termőhelyén és azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóság minden egyes tenyészidőszak vonatkozásában megállapította, hogy az árvakelésű meghatározott növények jelentette kockázatot megszüntették, valamint hogy a betakarított meghatározott növények vizsgálatát a meghatározott növények minden egyes termőhelyén elvégezték az I. mellékletnek megfelelően, a következő intézkedések alkalmazandók:

1.	a fertőzöttnek minősítés évét követő tenyészidőszak során nem ültethetők meghatározott növények – ideértve a vetőmagokat is –, vagy pedig ültetésre szánt tanúsított gumók ültethetők kizárólag nem ültetésre szánt gumók termesztése céljából;

a fertőzöttnek minősítés évét követő második tenyészidőszak során kizárólag olyan, ültetésre szánt tanúsított gumók vagy ültetésre szánt gumók ültethetők ültetésre szánt gumók vagy egyéb gumók termesztése céljából, amelyeket a meghatározott károsítótól való mentesség tekintetében hivatalosan megvizsgáltak, és amelyeket a 4. pontban említettektől eltérő termőhelyeken, hatósági ellenőrzés mellett termesztenek;

legalább a fertőzöttnek minősítés évét követő harmadik tenyészidőszakban kizárólag olyan, ültetésre szánt tanúsított gumók vagy ültetésre szánt gumók ültethetők ültetésre szánt gumók vagy egyéb gumók termesztése céljából, amelyeket ültetésre szánt tanúsított gumókból, hatósági ellenőrzés mellett termesztenek;

az 1., 2. és 3. pontban említett minden egyes tenyészidőszak során intézkedéseket kell hozni az adott esetben jelen lévő árvakelésű meghatározott növényeknek az eltávolítása céljából, és a meghatározott növények minden termőhelyén meg kell vizsgálni a betakarított meghatározott növényeket az I. mellékletben foglaltak szerint.

4.1.3.

Közvetlenül az 5. cikk (5) bekezdése szerinti fertőzöttnek minősítést követően, majd az azt követő első tenyészidőszak után a termőhelyen található és a meghatározott növény termesztéséhez használt valamennyi gépet és tároló létesítményt meg kell tisztítani és szükség szerint fertőtleníteni kell a megfelelő módszerek alkalmazásával, a 3. pontban meghatározottak szerint.

4.1.4.

Védett kultúra termőhelyeinek az 5. cikk (5) bekezdésének a) pontja szerint fertőzöttnek minősített egységében, ahol lehetőség van a termesztőközeg teljes cseréjére:

Nem ültethetők meghatározott növények – ideértve a vetőmagokat is –, kivéve a következő feltételek teljesítése esetén:

a)	a meghatározott károsító felszámolása;

b)	a gazdanövényekből származó valamennyi növényi anyag eltávolítása;

c)	a termesztőközeg teljes cseréje és a termelőegység, valamint az összes eszköz megtisztítása és fertőtlenítése;

d)	a meghatározott növény termesztésének az illetékes hatóságok általi jóváhagyása;

2.	A meghatározott növényt ültetésre szánt tanúsított gumókról, bevizsgált forrásból származó minigumókról vagy mikronövényekről kell termeszteni.

4.2.

A körülhatárolt területen belül, a 4.1. pontban részletezett intézkedéseken felül a tagállamok végrehajtják a következő intézkedéseket:

Közvetlenül a fertőzöttnek minősítést követően gondoskodnak az ilyen termőhelyeken lévő, és a meghatározott növény termesztésébe bevont valamennyi gép és tároló létesítmény megtisztításáról és – szükség esetén – fertőtlenítéséről a megfelelő módszerek alkalmazásával, a 3. pontban meghatározottak szerint.

Azonnal, és a fertőzöttnek minősítést követő legalább három tenyészidőszakon át:

a)	biztosítják azoknak a helyeknek az illetékes hatóság általi felügyeletét, ahol gumókat termesztenek, tárolnak vagy kezelnek, valamint azoknak a termőhelyeknek a felügyeletét, ahol a meghatározott növény termesztéséhez használt gépeket üzemeltetnek szerződéses alapon;

előírják, hogy ültetésre szánt tanúsított gumók vagy hatósági ellenőrzés mellett termesztett, ültetésre szánt gumók ültethetők az adott övezetben bármilyen meghatározott növény termesztése céljából, valamint hogy az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontja értelmében valószínűleg fertőzöttnek minősített termőhelyeken növénytermesztésre szánt gumókat betakarítás után laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni;

előírják, hogy a betakarított, ültetésre szánt gumók készleteit és más gumók készleteit a körülhatárolt területen belül valamennyi termőhelyen egymástól elkülönítve kell kezelni, vagy pedig azt, hogy tisztításra és fertőtlenítésre szolgáló programot kell elvégezni a különböző gumókészletek kezelése között;

d)	elvégzik a 3. cikk (1) bekezdésében előírt éves felderítést.

3.	Szükség esetén programot dolgoznak ki az ültetésre szánt teljes gumókészlet megfelelő időtartam alatt történő lecserélésére.

VI. MELLÉKLET

Az V. melléklet 1. pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanításra vonatkozó követelmények

Az V. melléklet 1. pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanítási módszereknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:

A meghatározott növényekből keletkező hulladékot (ideértve a leselejtezett gumókat és a gumóhéjat), valamint bármely egyéb, a meghatározott növényekkel kapcsolatban keletkező szilárd hulladékot (beleértve a talajt, a köveket és az egyéb törmeléket) az alábbi módszerek egyikének alkalmazásával ártalmatlanítani kell:

a)	ártalmatlanítás hatóságilag jóváhagyott hulladéklerakóban, ahol nem áll fenn azonosítható kockázata annak, hogy a meghatározott károsító kikerül a környezetbe, többek között mezőgazdasági területekre való átszivárgás révén;

elégetés;

c)	egyéb intézkedések, feltéve, hogy megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata; ezekről az intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

Az a) pont alkalmazásában a hulladékot biztonságos körülmények között közvetlenül a lerakóhelyre kell szállítani, olyan módon, hogy ne álljon fenn hulladékvesztés kockázata.

A folyadékot ezt követően:

a)	az elhelyezést megelőzően hőkezelésnek kell alávetni úgy, hogy annak minden részében a hőmérséklet 30 percen keresztül legalább 60 °C legyen; vagy

b)	egyéb olyan hatóságilag jóváhagyott és hatóságilag felügyelt módon kell elhelyezni, amelynél nem áll fel a hulladék mezőgazdasági területtel való érintkezésének azonosítható kockázata.

2022.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/65

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1195 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 11.)

a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)	E hatályon kívül helyezett jogi aktusok egyike a 69/464/EGK tanácsi irányelv (2), amely intézkedéseket állapít meg a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival (a továbbiakban: a meghatározott károsító), a burgonyarák kórokozója ellen.

(3)

Ezen túlmenően az említett irányelv elfogadása óta új műszaki és tudományos fejlemények láttak napvilágot a meghatározott károsító biológiai jellemzőivel és elterjedésével kapcsolatban, emellett pedig új vizsgálati módszereket dolgoztak ki a meghatározott károsító kimutatására és azonosítására, továbbá más módszereket is jóváhagytak annak felszámolására és terjedésének megakadályozására vonatkozóan.

(4)

Ezért helyénvaló új intézkedéseket elfogadni a Solanum tuberosum L. növényei – a vetőmagok kivételével – (a továbbiakban: a meghatározott növények) tekintetében, a meghatározott károsítónak az Unió területén való előfordulása esetén a fertőzött termesztési helyeken történő felszámolása és terjedésének megakadályozása érdekében. Ugyanakkor a 69/464/EGK irányelvben meghatározott egyes intézkedések – különösen azok, amelyek a meghatározott károsító kimutatására és terjedésének megakadályozására vonatkoznak – továbbra is megfelelőek, ezért azokat elő kell írni.

(5)

Az illetékes hatóságoknak évente kockázatalapú felderítéseket kell végezniük a meghatározott károsító jelenlétére vonatkozóan, legalább azon gumók vizuális vizsgálatával, amelyek azokon a termesztési helyeken találhatók, ahol a meghatározott növényeket termesztik vagy tárolják, annak érdekében, hogy biztosítsák a meghatározott károsító azonosítását és felszámolását annak jelenléte esetén.

(6)

Helyénvaló, hogy a felderítésekre vonatkozó szabályok rendelkezéseket tartalmazzanak a meghatározott károsító jelenlétének kimutatására irányuló, a legújabb műszaki és tudományos fejleményekkel összhangban végzett mintavételre és vizsgálatra vonatkozóan. Az éves felderítésekre vonatkozó szabályokat hozzá kell igazítani a meghatározott növények tervezett felhasználásához annak biztosítása érdekében, hogy az egyes növények és felhasználásuk tekintetében a vizuális vizsgálatra, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatra a legalkalmasabb időpontban és a legmegfelelőbb feltételek mellett kerüljön sor.

(7)

A meghatározott károsítóval fertőzöttnek talált termesztési helyeket hivatalosan nyilvántartásba kell venni, és a fertőzött növényeket hatóságilag fertőzöttnek kell minősíteni azok átlátható ellenőrzésének, valamint a meghatározott károsító felszámolására és terjedésének megakadályozására irányuló megfelelő intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében.

(8)

Ezért helyénvaló intézkedéseket elfogadni a fertőzött termesztési helyekre és a fertőzött növényekre vonatkozóan, a meghatározott károsító felszámolása és további terjedésének megakadályozása érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk körülhatárolt területek létrehozását, valamint a mintavételre, a laboratóriumi vizsgálatokra és az ellenőrzésre vonatkozó megfelelő intézkedéseket.

(9)

Bizonyos feltételek teljesülése esetén a burgonyafajtákat a meghatározott károsító adott patotípusával szemben ellenállónak kell minősíteni. Az ilyen ellenállás vizsgálatát a legfrissebb szakmai protokollokkal összhangban kell elvégezni. Erre a minősítésre a meghatározott károsító körülhatárolt területeken való felszámolása érdekében hozott intézkedések egyikeként van szükség.

(10)

A meghatározott károsító felszámolása érdekében hozott intézkedéseket vissza kell vonni, ha a körülhatárolt területeket a meghatározott károsítótól mentesnek találták, illetve megfelelő várakozási időt követően, melynek során nem került sor gazdanövények termesztésére. Ez arányos megközelítés, tekintettel a meghatározott károsítónak az ilyen területeken való jelenlétével kapcsolatos elhanyagolható növényegészségügyi kockázatra.

(11)

Annak érdekében, hogy a Bizottság áttekintést nyújtson a tagállamok által az Unióban hozott intézkedésekről, és hogy a tagállamok szükség szerint kiigazíthassák intézkedéseiket, a tagállamok minden év január 31-ig megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azon új burgonyafajták jegyzékét, amelyeket az előző évben a hatósági vizsgálat során ellenállónak találtak a meghatározott károsítókkal szemben.

(12)	E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie annak biztosítása érdekében, hogy a 69/464/EGK irányelv hatályon kívül helyezése után a lehető leghamarabb alkalmazandó legyen.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival felszámolása és az Unió területén való elterjedésének megakadályozása céljából.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„meghatározott károsító”: Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival;

2.	„meghatározott növények”: a Solanum tuberosum L. növényei a vetőmagok kivételével.

3. cikk

A meghatározott károsító tekintetében végzett felderítések és laboratóriumi vizsgálatok

(1) Az illetékes hatóságok évente kockázatalapú felderítéseket végeznek a meghatározott károsító jelenlétére vonatkozóan, legalább azon gumók vizuális vizsgálatával, amelyek azokon a termesztési helyeken találhatók, ahol a meghatározott növényeket termesztik vagy tárolják.

(2) A meghatározott növények meghatározott károsítóval való fertőzöttségének gyanúja esetén az I. mellékletben meghatározott módszerek alkalmazásával mintákat vesznek, és elvégzik azokon a meghatározott károsító kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat.

(3) A tagállamok minden év április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak az előző évben elvégzett, az (1) bekezdésben említett felderítések eredményeiről. Az eredményeket a II. mellékletben megadott sablon szerint jelentik.

4. cikk

Fertőzött termesztési helyként és fertőzött meghatározott növényként való minősítés

(1)	Az illetékes hatóságok a meghatározott károsító által fertőzöttnek minősítik azt a termesztési helyet, ahol a meghatározott károsító jelenlétét megerősítették a 3. cikk (2) bekezdésében említett laboratóriumi vizsgálatok során.

(2)	Hatóságilag fertőzöttnek kell minősíteni a meghatározott károsító által fertőzöttnek minősített termesztési helyen termesztett meghatározott növényeket, illetve azokat, amelyek olyan talajjal érintkeztek, amelyben a meghatározott károsítót észlelték.

5. cikk

Körülhatárolt területek létrehozása

(1) Ha a meghatározott károsító jelenléte hatóságilag megállapítást nyer, az illetékes hatóságok a (2) bekezdésnek megfelelően haladéktalanul körülhatárolnak egy területet. Az I. melléklet 5. pontjában meghatározott módszereket alkalmazva meghatározzák a patotípust.

(2) A körülhatárolt terület a következőkből áll:

a)	fertőzött körzet, amely magában foglalja legalább a fertőzöttnek minősített termesztési helyet; és

b)	a fertőzött körzetet körülvevő pufferzóna.

Az első albekezdés b) pontjában említett pufferzóna körülhatárolásának szilárd tudományos elveken, a meghatározott károsító biológiai jellemzőin, a fertőzés mértékén, az érintett területen található meghatározott növények eloszlásán és termesztésének gyakoriságán, a környezeti és földrajzi adottságokon, valamint a nyugvó spórák terjedésének konkrét kockázatán kell alapulnia.

(3) Az illetékes hatóságok elvégzik a megfelelő vizsgálatokat a fertőzés eredetének megállapítása érdekében. Nyomon követik az adott fertőzéssel kapcsolatba hozható meghatározott növényeket, beleértve azokat is, amelyeket még a körülhatárolt terület létrehozása előtt elszállítottak.

(4) A körülhatárolt területen belül az illetékes hatóságok felhívják a vállalkozók figyelmét a meghatározott károsító jelentette veszélyre, valamint a károsító felszámolása és a területen kívüli elterjedésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedésekre. Biztosítják, hogy a vállalkozók ismerjék a körülhatárolt terület, a fertőzött körzet és a pufferzóna határait, valamint e rendelet rendelkezéseit.

6. cikk

Felszámolási intézkedések

(1) A fertőzött körzetből származó meghatározott növényeket biztonságos körülmények között meg kell semmisíteni vagy fel kell dolgozni a meghatározott károsító további terjedésének megakadályozása érdekében. Ha már nem lehet meghatározni azt a termesztési helyet, ahonnan a fertőzött meghatározott növények származnak, a teljes tételt, amelyben fertőzött meghatározott növényeket találtak, meg kell semmisíteni vagy fel kell dolgozni olyan körülmények között, amelyek megakadályozzák a meghatározott károsító további terjedését.

(2) A fertőzött körzetben az alábbi intézkedések mindegyikét alkalmazni kell:

a)	meghatározott növények nem ültethetők, nem termeszthetők és nem tárolhatók;

b)	más, a fertőzött területen kívül történő újraültetésre szánt növények nem termeszthetők vagy tárolhatók sem a talajban, sem másutt;

az a) és b) pontban említettektől eltérő növényekről a talajt el kell távolítani olyan megfelelő módszerekkel, amelyek biztosítják, hogy a növényeknek a fertőzött körzetből a pufferzónába vagy a körülhatárolt területen kívülre történő elszállítása előtt, illetve közvetlenül azt követően nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata;

d)	a gépeket meg kell tisztítani a talajtól és a növényi maradványoktól a fertőzött területről való elszállításuk előtt és közvetlenül utána, továbbá mielőtt belépnének a pufferzónában vagy a körülhatárolt területen kívül található bármely termesztési helyre;

e)	a fertőzött körzetből származó talaj vagy hulladék csak olyan körülmények között szállítható az adott körzeten kívülre, és használható fel vagy helyezhető el ott, amelyek biztosítják, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említettektől eltérő azon növények, amelyekről nem távolították el a talajt, csak az alábbi két feltétel teljesülése esetén szállíthatók el a körülhatárolt területről:

a)	a növényeket abból a célból szállítják el, hogy megfelelő módszerek alkalmazásával eltávolítsák róluk a talajt, biztosítva, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata;

b)	a szállításra és a talaj eltávolítására hatósági felügyelet mellett kerül sor, és megfelelő intézkedéseket vezettek be a meghatározott károsító terjedésének hatékony megelőzése érdekében.

(4) Az illetékes hatóságok biztosítják a következőket:

a)	a pufferzónában nem termesztenek a körülhatárolt területen kívül újraültetésre szánt növényeket;

a pufferzónában csak olyan fajtájú meghatározott növényeket termesztenek, amely a 7. cikkben előírtaknak megfelelően ellenálló a fertőzött körzetben található meghatározott károsító patotípusaival, illetve a tagállamukban előforduló valamennyi patotípussal szemben, és amely nem ültetésre szánt meghatározott növények termesztésére szolgál; és

c)	a pufferzónából származó talaj vagy hulladék csak olyan körülmények között szállítható az adott körzeten kívülre, és használható fel vagy helyezhető el ott, amelyek biztosítják, hogy nem áll fenn a meghatározott károsító terjedésének azonosítható kockázata.

(5) A tagállamok az említett intézkedések meghozatalát követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot ezekről az intézkedésekről.

7. cikk

A meghatározott károsító patotípusaival szemben ellenálló burgonyafajták

(1) Egy burgonyafajtát akkor kell a meghatározott károsító adott patotípusával szemben ellenállónak minősíteni, ha az az adott patotípus kórokozója által okozott fertőzésre oly módon reagál, hogy nem termelődnek nyugvó spórák.

(2) Az ellenállás vizsgálatát a III. mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően kell végezni. A burgonyafajták ellenállási fokát a III. mellékletben foglalt, standard pontszámokat jelölő táblázat szerint kell meghatározni.

(3) A tagállamok minden év január 31-ig megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azon új burgonyafajták jegyzékét, amelyek forgalomba hozatalát az előző évben engedélyezték, és amelyeket a (2) bekezdésben említett vizsgálatok során ellenállónak találtak a meghatározott károsítóval szemben. Megjelölik a fajtákat azokkal a patotípusokkal együtt, amelyekkel szemben azok ellenállók, valamint feltüntetik az ellenállás meghatározása során alkalmazott módszert.

8. cikk

Értesítés a meghatározott károsító valamely ellenálló burgonyafajtán való megerősített jelenlétéről

(1) Amennyiben a vállalkozó vagy bármely más személy tudomást szerez a meghatározott károsító okozta bármely tünetről, amely a meghatározott károsítóban bekövetkező feltételezett változással vagy valamely új patotípussal kapcsolatosan egy ellenálló burgonyafajta hatékonyságának megszűnéséből vagy az abban bekövetkezett változásból ered, erről értesíti az illetékes hatóságokat.

(2) Az illetékes hatóságok az (1) bekezdés szerint bejelentett valamennyi esetben megvizsgálják az érintett patotípust, és az I. és a III. mellékletben meghatározott módszerek alkalmazásával megállapítják, hogy a jelenlét a meghatározott károsító patotípusában bekövetkezett változásnak vagy egy új patotípusnak tudható-e be.

(3) Az illetékes hatóságok haladéktalanul rögzítik az (1) és (2) bekezdés alapján kapott információkat.

A tagállamok minden év január 31-ig értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az előző évre vonatkozóan a (2) bekezdés szerint tett megállapítások részleteiről.

9. cikk

Az intézkedések visszavonása

(1) Az illetékes hatóságok visszavonhatják a 6. cikk alapján a körülhatárolt területre vonatkozóan elfogadott intézkedéseket, amennyiben a körülhatárolt terület a IV. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelően mentessé válik a meghatározott károsítótól.

(2) Az intézkedések (1) bekezdés szerinti visszavonását követően az illetékes hatóságok ellenőrzik a meghatározott károsító adott patotípusára fogékony meghatározott növények első termését a betakarítás során. Az első termés nem szállítható el a körülhatárolt területről, amíg az ellenőrzést el nem végzik, kivéve, ha a szállításra az illetékes hatóság felügyelete mellett kerül sor.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, és a meghatározott károsítónak a fertőzött körzet meghatározott részein való utolsó észlelésétől számított legalább 10 év elteltével az illetékes hatóságok részben visszavonhatják az érintett körülhatárolt területek megfelelő részein alkalmazandó intézkedéseket a IV. melléklet 2. pontjával összhangban.

(4) A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjától eltérve, amennyiben teljesülnek a 6. cikkben előírt intézkedések részleges visszavonásának feltételei, nem ültetésre szánt meghatározott növények termeszthetők, amennyiben olyan fajtához tartoznak, amely ellenálló a fertőzött termesztési helyen talált meghatározott károsító patotípusaival, illetve az érintett tagállamban előforduló valamennyi patotípussal szemben.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2) A Tanács 69/464/EGK irányelve (1969. december 8.) a burgonyarák elleni védekezésről (HL L 323., 1969.12.24., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 3. cikk (2) bekezdésében említett, a meghatározott károsító kimutatására és azonosítására szolgáló vizsgálati módszerek

1. Spórákkal végzett vizsgálat

A kimutatás és azonosítás nyári sporangiumok és nyugvó spórák használatával történik, amelyeket szitálást követően a talajból vagy közvetlenül a növényi anyagból nyernek.

2. Kimutatási módszerek

A meghatározott károsító spóráinak talajból történő kivonásához a következő módszerek egyikét kell alkalmazni:

a)	a Pratt által leírt talajszitálási módszer (1976) (1);

b)	a van Leeuwen et al. által leírt talajszitálási módszer (2005) (2);

c)	a Wander et al. által leírt, nagy mennyiségű minta feldolgozására szolgáló zonális centrifugálási technika (2007) (3).

3. Azonosítási módszerek

A kivonást követően a meghatározott károsító spóráit a következő módszerek egyikével kell azonosítani:

a)	morfológiai azonosítás fénymikroszkóp alatt, 100–400-szoros nagyítás mellett;

b)	hagyományos PCR-vizsgálat primerek alkalmazásával, Lévesque et al. (2001) (4) és van den Boogert et al. (2005) (5) alapján;

c)	valós idejű PCR primerek és próbák alkalmazásával, van Gent-Pelzer et al. (2010) (6) alapján;

d)	valós idejű PCR primerek és próbák alkalmazásával, Smith et al. (2014) (7) alapján.

4. A nyugvó spórák életképessége

A nyugvó spórák életképessége mikroszkópos vizsgálattal vagy biológiai teszttel határozható meg. A sporangiumok életképessége a laktofenolba vagy vízbe helyezett sporangiumok mikroszkopikus vizsgálatával határozható meg (Przetakiewicz 2015) (8). A szemcséket tartalmazó vagy kissé lekerekített formájú protoplazmával rendelkező sporangiumok életképesnek tekinthetők. A tartósan plazmolizált vagy látható tartalommal nem rendelkező sporangiumokat elpusztultnak kell tekinteni.

Alternatívaként vagy kétség esetén a IV. melléklet 3. pontjában leírt biológiai teszt is elvégezhető.

5. A patotípusok meghatározása

A patotípusok meghatározásához friss rákos részekre van szükség.

A vizsgálathoz szükséges inokulumot a következő módszerek egyikével kell előállítani:

a SASA (Science and Advice for Scottish Agriculture) módszere, amely a következő két lépésből áll:

inokulum előállítása

Öreg (barna) rákszövetet kisebb darabokra törnek, majd szobahőmérsékleten levegőn szárítják, amíg megkeményedik. A kemény szövetet kézzel vagy géppel megőrlik.

Az őrölt anyagot szárazon szitálják, melynek során összegyűjtik a 25–75 μm-es frakciót, majd Pratt kloroformos módszerével (1976)1 extrahálják;

ii.

friss rákos részek előállítása

Körülbelül 10 mg kivont nyugvó spórát 10 ml steril desztillált víz felszínére szórnak egy kis méretű Petri-csészében, majd sötétben, 20 °C-on inkubálják csírázásig.

A kb. 1–2 mm hosszú, kis csírákkal rendelkező burgonyagumókat nedves tissue-papírral bélelt átlátszó műanyag dobozokba helyezik úgy, hogy a megjelölt csírák felfelé nézzenek. A csírák köré fecskendő segítségével felolvasztott vazelinból gyűrűt vonnak. A gyűrűnek összefüggőnek és elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy a spóraszuszpenziót megtartsa anélkül, hogy az kiszivárogna.

A 10 ml mennyiségű csírázó nyugvó spórákat steril vízzel 20 ml-re hígítják, majd pipetta vagy nyomópalack segítségével a gyűrűkön belülre viszik úgy, hogy a csírát teljesen elfedje a spóraszuszpenzió. A műanyag dobozokat fedéllel lefedik, és 4 napig 10 °C-on inkubálják, majd a dobozokat felnyitják, az inokulumot és a vazelingyűrűket eltávolítják, és a dobozokat párásított üvegházba viszik, ahol 15–18 °C-on tartják (16 óra fény);

b)	Spiekermann & Kothoff módszere (1924) (9);

c)	Potoček et al. módszere (1991) (10);

d)	Glynne-Lemmerzahl módszere (Glynne 1925 (11); Lemmerzahl 1930 (12); Noble and Glynne 1970 (13)). Glynne MD. 1925. Infection experiments with wart disease of potatoes. Synchytrium endobioticum. Annals of Applied Biology 12: 34–60.

Az Unió számára ismerten releváns összes patotípus (1(D1), 2(G1), 6(O1), 18(T1) and 38(Nevşehir)) meghatározásához a meghatározott növény különböző fajtáival végzett differenciáló fertőzési vizsgálatot kell alkalmazni a táblázatban foglaltaknak megfelelően. A fertőzési vizsgálatot a d) pontban említett protokoll szerint kell elvégezni (Glynne-Lemmerzahl-módszer).

Burgonyafajták szelektív érzékenysége az S. endobioticum patotípusok meghatározásához

Fajta

S. endobioticum patotípusok

1(D1)

2(G1)

6(O1)

18(T1)

38(Nevşehir)

Tomensa/Evora/Deodara

Irga/Producent

Talent

Saphir

Ikar/Gawin/Karolin/Belita

„S”:

Fogékony

„R”:

Ellenálló

*:	A fajta kis fokú fogékonyságát jelzi az S. endobioticummal szemben („nem elhalt spóracsoportok jelenléte rák kialakulása nélkül”).

(1) Pratt MA. 1976. A wet-sieving and flotation technique for the detection of resting sporangia of Synchytrium endobioticum in soil. Annals of Applied Biology 82: 21–29.

(2) van Leeuwen GCM, Wander JGN, Lamers J, Meffert JP, van den Boogert PHJF, Baayen RP. 2005. Direct examination of soil for sporangia of Synchytrium endobioticum using chloroform, calcium chloride and zinc sulphate as extraction reagents. EPPO Bulletin 35: 25–31.

(3) Wander JGN, van den Berg W, van den Boogert PHJF, Lamers JG, van Leeuwen GCM, Hendrickx G, Bonants P. 2007. A novel technique using the Hendrickx centrifuge for extracting winter sporangia of Synchytrium endobioticum from soil. European Journal of Plant Pathology 119: 165–174.

(4) Lévesque CA, de Jong SN, Ward LJ & de Boer SH (2001) Molecular phylogeny and detection of Synchytrium endobioticum, the causal agent of potato wart. Canadian Journal of Plant Pathology 23: 200–201.

(5) van den Boogert PHJF, van Gent-Pelzer MPE, Bonants PJM, de Boer SH, Wander JGN, Lévesque CA, van Leeuwen GCM, Baayen RP. 2005. Development of PCR-based detection methods for the quarantine phytopathogen Synchytrium endobioticum, causal agent of potato wart disease. European Journal of Plant Pathology 113: 47–57.

(6) van Gent-Pelzer MPE, Krijger M, Bonants PJM. 2010. Improved real-time PCR assay for the detection of the quarantine potato pathogen, Synchytrium endobioticum, in zonal centrifuge extracts from soil and in plants. European Journal of Plant Pathology 126: 129–133.

(7) Smith DS, Rocheleau H, Chapados JT, Abbott C, Ribero S, Redhead SA, Lévesque CA, De Boer SH. 2014. Phylogeny of the genus Synchytrium and the development of TaqMan PCR assay for sensitive detection of Synchytrium endobioticum in soil. Phytopathology 104: 422–432.

(8) Przetakiewicz, J. 2015. The Viability of Winter Sporangia of Synchytrium endobioticum (Schilb.) Perc. From Poland. American Journal of Potato Research 92:704–708.

(9) Spieckermann A, Kothoff P. 1924. Testing potatoes for wart resistance. Deutsche Landwirtschaftliche Presse 51: 114–115.

(10) Potoček J, Krajíčková K, Klabzubová S, Krejcar Z, Hnízdil M, Novák F, Perlová V. 1991. Identification of new Synchytrium endobioticum (Schilb.) Perc. pathotypes in Czech Republic. Ochrana Rostlin 27: 191–205.

(11) Glynne MD. 1925. Infection experiments with wart disease of potatoes. Synchytrium endobioticum. Annals of Applied Biology 12: 34 – 60.

(12) Lemmerzahl J. 1930. A new simplified method for inoculation of potato cultivars to test for wart resistance. Züchter 2: 288–297.

(13) Noble M, Glynne MD. 1970. Wart disease of potatoes. FAO Plant Protection Bulletin 18: 125–135.

II. MELLÉKLET

A 3. cikkben említett sablon a felderítések eredményeinek jelentéséhez

Sablon a burgonyarákkal kapcsolatban végzett felderítés eredményeinek bemutatásához a jelentéstételt megelőző év burgonyatermése vonatkozásában.

Kérjük, ezt a táblázatot csak az Ön országában betakarított burgonya vonatkozásában végzett felderítések eredményeihez használja.

Tagállam

vagy

terület

Burgonya kategóriája

Összes termőterület(ha)

A gumók vizuális vizsgálata

Laboratóriumi vizsgálatok

Egyéb információk

Minták száma

Tételek száma

A minta mérete

Mintavételi időszak

Gyanús

Minták száma

Minták mérete

Vizsgálat típusa

Pozitív

minták száma

tételek száma

minták száma

tételek száma

Ültetésre szánt gumók termesztésére szánt burgonya

Áruburgonya és feldolgozásra szánt burgonya

Egyéb (1) (adja meg)

(1) Azon országok esetében, ahol kitöréseket tapasztaltak, célszerű lehet például az általános felderítésektől elkülönítve feltüntetni a kitörések vizsgálatához vagy nyomon követéséhez használt minták mennyiségét.

III. MELLÉKLET

A 7. cikk (2) bekezdésében említett, adott fajta ellenállásának vizsgálatára vonatkozó eljárás

Egy fajta ellenállásának a vizsgálatára vonatkozó eljárás a következő lépéseket tartalmazza.

1.	A meghatározott növény minden fajtája esetében legalább 40 gumót vagy csíraszemet kell vizsgálni. Ezeket két csoportra kell osztani (replikák).

2.	A vizsgálat általában két évig tart. A vizsgálat időtartama csak abban az esetben csökkenthető egy évre, ha egy adott fajta rendkívül fogékony a meghatározott károsító valamely patotípusára.

3.	A vizsgálati időszak kezdete előtt meg kell vizsgálni az inokulum tisztaságát az I. mellékletben leírt módszerekkel.

4.	A vizsgálatba minden esetben be kell vonni egy pozitív kontrollt is, amely a meghatározott növény olyan fajtája, amely rendkívül fogékony a meghatározott károsító vizsgálandó patotípusára.

Az alábbi vizsgálati módszerek egyikét alkalmazzák:

i.	Glynne-Lemmerzahl-módszer (Glynne 1925, Lemmerzahl 1930, Noble & Glynne 1970);

ii.	Spieckermann-módszer (Spieckermann & Kothoff 1924); vagy

iii.

a SASA (Science and Advice for Scottish Agriculture) módszere, amely a következő lépések mindegyikét tartalmazza:

—

a gumó előkészítése:

A gumókat körülbelül 10 nappal a tervezett beoltás előtt kiveszik a hűtőházból, óvatosan megmossák, megszárítják, és sötétben, szobahőmérsékleten tárolják csíráztatás céljából.

Pozitív kontrollként minden beoltás tartalmaz egy rendkívül fogékony fajtát is („Morene” vagy hasonló fogékonyságú fajta);

—

nyugvó spórák csíráztatása:

21 nappal a beoltás előtt meg kell teremteni a nyugvó spórák csíráztatásához szükséges feltételeket.

Körülbelül 10 mg kivont nyugvó spórát 10 ml steril desztillált víz felszínére szórnak egy kis méretű Petri-csészében, majd sötétben, 20 °C-on inkubálják csírázásig.

A beoltáshoz minden egyes Petri-csésze tartalmát felhígítják további 10 ml steril desztillált vízzel;

—

a csírák beoltása és inkubálása:

Amikor a csírák hossza eléri az 1 mm-t, felolvasztott vazelinból gyűrűt vonnak köréjük. A vazelingyűrűnek összefüggőnek kell lennie, hogy a spóraszuszpenziót megtartsa anélkül, hogy az kiszivárogna, és elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy a szuszpenzió befedje a csírát.

Minden gumón egyetlen csíra vagy egyetlen csíracsoport köré vonnak gyűrűt.

A gumókat nedves tissue-papírral bélelt műanyag dobozokba helyezik úgy, hogy a gyűrűkben lévő csírák felfelé nézzenek.

A vazelingyűrűk belsejét pipetta vagy nyomópalack segítségével feltöltik spóraszuszpenzióval úgy, hogy az teljesen elfedje a csírát.

A műanyag dobozokat fedéllel lefedik, és 4 napig 10 °C-on sötétben inkubálják, majd a vazelingyűrűket eltávolítják, és a dobozokat fedél nélkül üvegházba helyezik, ahol 15–18 °C-on tartják rendszeres párásítás mellett (naponta 3-szor 30 perc).

Azokban az esetekben, amikor a fertőzés sikertelen volt, például azért, mert a csíra megrothadt vagy nem fejlődött ki, a gumó egy másik csíra használatával újból megvizsgálható.

—

értékelés:

A csírákat a beoltás után 28 nappal 10–15-szörös nagyítású sztereomikroszkóp és fénymikroszkóp alatt megvizsgálják a fertőzés kimutatása érdekében.

A gumók legalább 80 %-án pozitív kontrollon 4-es vagy 5-ös pontszámú reakciókat kell megfigyelni a táblázatban meghatározottak szerint. Legalább egy gumó esetében 5-ös pontszámot kell kapni.

6.	Minden gumót értékelnek, és 1 és 5 közötti pontszámmal osztályozzák azok ellenállását, a táblázatban foglaltak szerint.

Mindegyik vizsgált fajtát besorolják valamelyik rezisztenciacsoportba („nagymértékben ellenálló”, „ellenálló”, „kismértékben fogékony” vagy „rendkívül fogékony”) az egyes vizsgált gumók vagy csíraszemek adott populációján belül megfigyelt pontszámok tartománya szerint:

i.	egy adott fajta besorolása „nagymértékben ellenálló”, ha valamennyi gumó az összes párhuzamosan elvégzett vizsgálatban 1-es pontszámot kap;

ii.	egy adott fajta besorolása „ellenálló”, ha valamennyi gumó az összes párhuzamosan elvégzett vizsgálatban 1–3 közötti pontszámot kap;

iii.	egy adott fajta besorolása „kismértékben fogékony”, ha legalább egy gumó 4-es pontszámot kap (ha csak egy gumó kap 4-es pontszámot, a vizsgálat megismételhető a fajta adott tételében a szennyeződés kizárása érdekében);

iv.

egy adott fajta besorolása „rendkívül fogékony”, ha egy vizsgálati csoportban legalább egy gumó 5-ös pontszámot kap.

A burgonyavizsgálati populációk standard pontszámai

Standard pontszám	Rezisztenciacsoport	Ellenállás megjelölése	Leírás
1	R1	Rendkívül ellenálló	Korai védekezési reakció, elhalás; nincs látható spóraképződés.
2	R1	Ellenálló	Késői védekezési reakció, elhalás; részben látható spóraképződés, a spórák éretlenek vagy elhalnak, mielőtt megérnének.
3	R2	Kismértékben ellenálló	Nagyon késői védekezési reakció, elhalás; egyetlen érett spóra vagy spóracsoport fejlődött ki, amit azonban teljes egészében elhalás vesz körül; legfeljebb öt nem elhalt nyári spóracsoport megengedett, egyértelmű elhalás ugyanazon gumódarab más részein. Nem képződnek rákos részek vagy nyugvó spórák. A 3-as és a 4-es csoport közötti döntéshez szükség lehet a fertőzött szövet vékony metszeteinek elkészítésére: ha nincsenek nyugvó spórák, a pontszám 3.
4	S1	Kismértékben fogékony	Elszórt fertőzések; nem elhalt spórák vagy spóracsoportok, kis számban; késői elhalás más fertőzési helyeken is jelentkezhet a csírán; a csíra enyhén deformált (megvastagodott) lehet. Nyugvó (téli) sporangiumok jelenléte. A 3-as és a 4-es csoport közötti döntéshez szükség lehet a fertőzött szövet vékony metszeteinek elkészítésére: nyugvó spórák jelenléte esetén a pontszám 4.
5	S2	Rendkívül fogékony	Sűrű fertőzéses mezők, számos érett, nem elhalt spóra és spóracsoport, nem elhalt fertőzési helyekkel sűrűn tarkított részek, domináns rákképződés.

IV. MELLÉKLET

Az intézkedések 9. cikk szerinti visszavonásának feltételei

1. Az intézkedések visszavonásának feltételei

1.1.

A meghatározott károsító utolsó észlelése után legalább 50 év elteltével, amennyiben folyamatos nyilvántartás áll rendelkezésre a fertőzött körzetben lévő növénykultúrákról, amely szerint a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket egész idő alatt betartották, és a fertőzött körzetet nem használták állandó gyepterületként.

1.2.

A meghatározott károsító utolsó észlelése után legalább 20 év elteltével, amennyiben folyamatos nyilvántartás áll rendelkezésre a növénykultúrákról, amely szerint a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket egész idő alatt betartották, és a fertőzött körzetet nem használták állandó gyepterületként; és

—	fogékony burgonyafajtákkal végzett két – a 3. pontban leírt – biológiai teszt során nem találtak a meghatározott károsítóval való fertőzöttségre utaló jeleket, vagy

—

fogékony burgonyafajtákkal 1 alkalommal végzett – a 3. pontban leírt – biológiai teszt során nem találtak a meghatározott károsítóval való fertőzöttségre utaló jeleket, és nem találtak életképes nyugvó spórákat a fertőzött körzetből származó talajnak az I. melléklet 2. pontjában előírt módszerek egyikével végzett közvetlen mikroszkópos vizsgálata során.

A vizsgálathoz szükséges talaj kinyerésére szolgáló program a következő lépések mindegyikét tartalmazza:

—	a fertőzött körzetet felosztják egyenként 0,33 ha nagyságú egységekre,

—	minden egységből 60 részmintát vesznek 20 cm-es mélységig, az egész területen egyenletesen elosztva, vagy az ismert fertőzött gócpontokra fókuszálva,

—	a részmintákat alaposan összekeverik, hogy hektáronként 3 minta álljon rendelkezésre.

2. Az intézkedések részleges visszavonása

A meghatározott károsítónak a fertőzött zónán belüli területeken való utolsó észlelése után legalább 10 év elteltével fontolóra vehető a 6. cikkben előírt intézkedések részleges visszavonása e területek tekintetében, amennyiben folyamatos nyilvántartás áll rendelkezésre a növénykultúrákról, amely szerint a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket egész idő alatt betartották, és a fertőzött körzetet nem használták állandó gyepterületként, és:

a)	fogékony burgonyafajtákkal végzett két – a 3. pontban leírt – biológiai teszt során nem találtak a meghatározott károsítóval való fertőzöttségre utaló jeleket; vagy

fogékony burgonyafajtákkal egy alkalommal végzett – a 3. pontban leírt – biológiai teszt során nem találtak a meghatározott károsítóval való fertőzöttségre utaló jeleket, és egy gramm talajban 5-nél kevesebb életképes nyugvó spórát találtak a fertőzött körzetből származó talajnak az I. melléklet 2. pontjában előírt módszerek egyikével végzett közvetlen mikroszkópos vizsgálata során.

A vizsgálathoz szükséges talaj kinyerésére szolgáló program a következő lépések mindegyikét tartalmazza:

—	a fertőzött körzetet felosztják egyenként 0,33 ha nagyságú egységekre,

—	minden egységből 60 részmintát vesznek 20 cm-es mélységig, az egész területen egyenletesen elosztva, vagy az ismert fertőzött gócpontokra fókuszálva,

—	a részmintákat alaposan összekeverik, hogy hektáronként 3 minta álljon rendelkezésre.

Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az intézkedések részleges visszavonása ismét fontolóra vehető legalább kétéves várakozási idő után. A várakozási idő hosszának meghatározása során a tagállamok figyelembe veszik a fertőzöttség szintjét és/vagy a kimutatott életképes spórák számát.

3. Biológiai tesztek az intézkedések visszavonása céljából

A meghatározott növények több gumóját edényekben inkubálják legalább 5 liter talajjal együtt, a burgonya növekedéséhez kedvező hőmérsékleti, nedvességi és fényviszonyok között. Az összes patotípussal szemben nagymértékben fogékony fajtát használnak (például Deodara, Evora, Morene, Tomensa, Maritiema, Arran Chief).

A fejlődő burgonyanövényeket kb. 60 cm-es magasság elérésekor visszavágják. Körülbelül 100 nap elteltével megvizsgálják az újonnan képződött gumókat a burgonyarák jelenléte tekintetében.

A vizsgálatba minden esetben bevonják a meghatározott károsítótól mentes talaj negatív kontrolljait és a fertőzött talaj pozitív kontrolljait is. A vizsgálat akkor tekinthető érvényesnek, ha a pozitív kontroll gumóiban rák képződik, és a negatív kontroll gumóiban nem képződik rák. Az üvegházban uralkodó hőmérsékleti és páratartalmi viszonyokat feljegyzik. A vizsgálati mintákban képződött rákos részeket mikroszkóp alatt megvizsgálják nyári sporangiumok és/vagy nyugvó spórák jelenléte szempontjából.

A teljes vizsgálatot olyan körülmények között végzik, amelyek megakadályozzák a meghatározott károsító továbbterjedését.

2022.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/77

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1196 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 11.)

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) („állategészségügyi rendelet”) és különösen annak 71. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendelet (2) elfogadására az (EU) 2016/429 rendelet keretében került sor, és a szóban forgó végrehajtási rendelet az I. mellékletében felsorolt tagállamok (a továbbiakban: az érintett tagállamok) által az említett mellékletben felsorolt, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben korlátozott ideig alkalmazandó, az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg.

(3)

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként meghatározott területeknek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő felsorolása az afrikai sertéspestisnek az Unióban fennálló járványügyi helyzetén alapul. Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletét legutóbb az (EU) 2022/946 végrehajtási rendelet (3) módosította az afrikai sertéspestissel kapcsolatos olaszországi járványügyi helyzet megváltozását követően.

(4)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek bármely módosításának az afrikai sertéspestissel kapcsolatban az említett betegség által érintett területeken fennálló járványügyi helyzeten és az érintett tagállamban az afrikai sertéspestissel kapcsolatos általános járványügyi helyzeten, a betegség továbbterjedési kockázatának mértékén, valamint az afrikai sertéspestis miatti körzetekbe sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvein és kritériumain, továbbá a tagállamokkal a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában elfogadott és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető uniós iránymutatásokon kell alapulnia (4). Az ilyen módosításoknak figyelembe kell venniük a nemzetközi szabványokat, például az Állategészségügyi Világszervezetnek a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét (5), valamint az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a körzetekbe sorolásra vonatkozóan benyújtott indoklásokat.

(5)	Az (EU) 2022/946 végrehajtási rendelet elfogadásának időpontja óta Németországban és Lengyelországban az afrikai sertéspestis vadon élő és tartott sertésfélékben való előfordulásának új eseteire derült fény.

(6)

Továbbá 2022 júniusában több esetben az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulását észlelték a lengyelországi Dolnośląskie régióban, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az említett mellékletben jelenleg I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt, az afrikai sertéspestis e legutóbbi esetei által érintett, szóban forgó területét az említett mellékletben immár nem I., hanem II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(7)

Ezen túlmenően 2022 júniusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának több esetét észlelték a lengyelországi Wielkopolskie régióban egy olyan területen, amely az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely jelenleg I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően a jelenleg az említett mellékletben I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területet, amely a Lengyelországban lévő, azon II. típusú, korlátozás alatt álló körzet közvetlen közelében található, amelyet az afrikai sertéspestis e legutóbbi esetei érintenek, az említett mellékletben immár nem I., hanem II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(8)

Emellett 2022 júniusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának több esetét észlelték a németországi Brandenburg és Szászország tartományokban, olyan területeken, amelyek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként vannak felsorolva, és olyan területek közvetlen közelében találhatóak, amelyek jelenleg I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően a jelenleg az említett mellékletben I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területeket, amelyek a Brandenburg és Szászország tartományokban lévő, azon II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek közvetlen közelében találhatók, amelyet az afrikai sertéspestis e legutóbbi esetei érintenek, az említett mellékletben immár nem I., hanem II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(9)

Továbbá 2022 júliusában az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának két esetét észlelték a lengyelországi Dolnośląskie régióban olyan területeken, amelyek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak az említett mellékletben II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt szóban forgó területeit az említett mellékletben immár nem II., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(10)

Ezen túlmenően 2022 júliusában az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának egy esetét észlelték a lengyelországi Wielkopolskie régióban egy olyan területen, amely az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva, és egy olyan területek közvetlen közelében található, amely jelenleg I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen új esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően a jelenleg az említett mellékletben I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területet, amely a Lengyelországban lévő, azon III. típusú, korlátozás alatt álló körzet közvetlen közelében található, amelyet az afrikai sertéspestis e legutóbbi esete érint, az említett mellékletben immár nem I., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli eset figyelembevétele céljából az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(11)

Továbbá 2022 júliusában az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának egy esetét észlelték Németország Brandenburg szövetségi tartományában egy olyan területen, amely az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg nincs felsorolva korlátozás alatt álló körzetként. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen új esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Németországnak az említett mellékletben korlátozás alatt álló körzetként nem szereplő, szóban forgó területét, amelyet az afrikai sertéspestis e legutóbbi esete érint, az említett mellékletben III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli eset figyelembevétele céljából egy új, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetet is meg kell határozni.

(12)

Az afrikai sertéspestis vadon élő és tartott sertésfélékben való előfordulásának e közelmúltbeli németországi és lengyelországi eseteit követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállamok esetében újraértékelték és aktualizálták a körzetekbe sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének is tükröznie kell.

(13)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Németország és Lengyelország esetében új, megfelelő méretű korlátozás alatt álló körzeteket kell kijelölni, és azokat I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként fel kell venni az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletébe. Mivel az afrikai sertéspestissel kapcsolatos helyzet nagyon dinamikus az Unióban, ezen új, korlátozás alatt álló körzetek kijelölésekor a környező területek helyzete is figyelembevételre került.

(14)	Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének az e végrehajtási rendelettel való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(15)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2021/605 végrehajtási rendelete (2021. április 7.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról (HL L 129., 2021.4.15., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2022/946 végrehajtási rendelete (2022. június 17.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 164., 2022.6.20., 23. o.).

(4) SANTE/7112/2015/Rev. 3 munkadokumentum „Principles and criteria for geographically defining ASP regionalisation” (Az afrikai sertéspestis miatti régiókba sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvei és kritériumai) https://ec.europa.eu/food/animals/animal-diseases/control-measures/asf_en

(5) OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, 29. kiadás, 2021. I. és II. kötet, ISBN 978-92-95115-40-8; https://www.woah.org/en/what-we-do/standards/codes-and-manuals/terrestrial-code-online-access/

MELLÉKLET

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK

I. RÉSZ

1. Németország

Németországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Alt Zauche-Wußwerk,

Gemeinde Byhleguhre-Byhlen,

Gemeinde Märkische Heide, mit den Gemarkungen Alt Schadow, Neu Schadow, Pretschen, Plattkow, Wittmannsdorf, Schuhlen-Wiese, Bückchen, Kuschkow, Gröditsch, Groß Leuthen, Leibchel, Glietz, Groß Leine, Dollgen, Krugau, Dürrenhofe, Biebersdorf und Klein Leine,

Gemeinde Neu Zauche,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Groß Liebitz, Guhlen, Mochow und Siegadel,

Gemeinde Spreewaldheide,

Gemeinde Straupitz,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Müncheberg, Eggersdorf bei Müncheberg und Hoppegarten bei Müncheberg,

Gemeinde Bliesdorf mit den Gemarkungen Kunersdorf - westlich der B167 und Bliesdorf - westlich der B167

Gemeinde Märkische Höhe mit den Gemarkungen Reichenberg und Batzlow,

Gemeinde Wriezen mit den Gemarkungen Haselberg, Frankenfelde, Schulzendorf, Lüdersdorf Biesdorf, Rathsdorf - westlich der B 167 und Wriezen - westlich der B167

Gemeinde Buckow (Märkische Schweiz),

Gemeinde Strausberg mit den Gemarkungen Hohenstein und Ruhlsdorf,

Gemeine Garzau-Garzin,

Gemeinde Waldsieversdorf,

Gemeinde Rehfelde mit der Gemarkung Werder,

Gemeinde Reichenow-Mögelin,

Gemeinde Prötzel mit den Gemarkungen Harnekop, Sternebeck und Prötzel östlich der B 168 und der L35,

Gemeinde Oberbarnim,

Gemeinde Bad Freienwalde mit der Gemarkung Sonnenburg,

Gemeinde Falkenberg mit den Gemarkungen Dannenberg, Falkenberg westlich der L 35, Gersdorf und Kruge,

Gemeinde Höhenland mit den Gemarkungen Steinbeck, Wollenberg und Wölsickendorf,

Landkreis Barnim:

Gemeinde Joachimsthal östlich der L220 (Eberswalder Straße), östlich der L23 (Töpferstraße und Templiner Straße), östlich der L239 (Glambecker Straße) und Schorfheide (JO) östlich der L238,

Gemeinde Friedrichswalde mit der Gemarkung Glambeck östlich der L 239,

Gemeinde Althüttendorf,

Gemeinde Ziethen mit den Gemarkungen Groß Ziethen und Klein Ziethen westlich der B198,

Gemeinde Chorin mit den Gemarkungen Golzow, Senftenhütte, Buchholz, Schorfheide (Ch), Chorin westlich der L200 und Sandkrug nördlich der L200,

Gemeinde Britz,

Gemeinde Schorfheide mit den Gemarkungen Altenhof, Werbellin, Lichterfelde und Finowfurt,

Gemeinde (Stadt) Eberswalde mit der Gemarkungen Finow und Spechthausen und der Gemarkung Eberswalde südlich der B167 und westlich der L200,

Gemeinde Breydin,

Gemeinde Melchow,

Gemeinde Sydower Fließ mit der Gemarkung Grüntal nördlich der K6006 (Landstraße nach Tuchen), östlich der Schönholzer Straße und östlich Am Postweg,

Hohenfinow südlich der B167,

Landkreis Uckermark:

Gemeinde Passow mit den Gemarkungen Briest, Passow und Schönow,

Gemeinde Mark Landin mit den Gemarkungen Landin nördlich der B2, Grünow und Schönermark,

Gemeinde Angermünde mit den Gemarkungen Frauenhagen, Mürow, Angermünde nördlich und nordwestlich der B2, Dobberzin nördlich der B2, Kerkow, Welsow, Bruchhagen, Greiffenberg, Günterberg, Biesenbrow, Görlsdorf, Wolletz und Altkünkendorf,

Gemeinde Zichow,

Gemeinde Casekow mit den Gemarkungen Blumberg, Wartin, Luckow-Petershagen und den Gemarkungen Biesendahlshof und Casekow westlich der L272 und nördlich der L27,

Gemeinde Hohenselchow-Groß Pinnow mit der Gemarkung Hohenselchow nördlich der L27,

Gemeinde Tantow,

Gemeinde Mescherin

Gemeinde Gartz (Oder) mit der Gemarkung Geesow sowie den Gemarkungen Gartz und Hohenreinkendorf nördlich der L27 und B2 bis Gartenstraße,

Gemeinde Pinnow nördlich und westlich der B2,

Gemeinde Nordwestuckermark mit den Gemarkungen Zernikow, Holzendorf, Rittgarten, Falkenhagen, Schapow, Schönermark (NWU), Wilhelmshof, Naugarten, Horst, Gollmitz, Klein-Sperrenwalde und Kröchlendorff,

Gemeinde Boitzenburger-Land mit den Gemarkungen Berkholz, Wichmannsdorf, Kuhz und Haßleben,

Gemeinde Mittenwalde,

Gemeinde Gerswalde mit den Gemarkungen Gerswalde, Buchholz, Pinnow (GE), Kaakstedt und Fergitz

Gemeinde Flieth-Steglitz,

Gemeinde Angermünde mit den Gemarkungen Wilmersdorf und Schmiedeberg,

Gemeinde Oberuckersee mit der Gemarkung Grünheide,

Gemeinde Gramzow mit der Gemarkung Gramzow östlich der der K7315, Gemarkungen

Meichow, Neumeichow, Polßen

Gemeinde Randowtal mit den Gemarkungen Wollin, Schmölln, Schwaneberg, Grenz

Gemeinde Brüssow mit den Gemarkungen Battin, Grünberg und Trampe,

Gemeinde Carmzow-Wallmow.

Gemeinde Grünow mit der Gemarkung Grenz,

Gemeinde Schenkenberg mit der Gemarkung Kleptow,

Gemeinde Schönfeld,

Gemeinde Göritz,

Gemeinde Prenzlau mit den Gemarkungen Dedelow, Schönwerder und Dauer,

Gemeinde Uckerland mit der Gemarkung Bandelow südlich der Straße von Bandelow zum Bandlowsee und der Gemarkung Jagow südlich der Straße vom Bandlowsee zur K7341,

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Storkow (Mark),

Gemeinde Spreenhagen mit den Gemarkungen Braunsdorf, Markgrafpieske, Lebbin und Spreenhagen,

Gemeinde Grünheide (Mark) mit den Gemarkungen Kagel, Kienbaum und Hangelsberg,

Gemeinde Fürstenwalde westlich der B 168 und nördlich der L 36,

Gemeinde Rauen,

Gemeinde Wendisch Rietz bis zur östlichen Uferzone des Scharmützelsees und von der südlichen Spitze des Scharmützelsees südlich der B246,

Gemeinde Reichenwalde,

Gemeinde Bad Saarow mit der Gemarkung Petersdorf und der Gemarkung Bad Saarow-Pieskow westlich der östlichen Uferzone des Scharmützelsees und ab nördlicher Spitze westlich der L35,

Gemeinde Tauche mit der Gemarkung Werder,

Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Jänickendorf, Schönfelde, Beerfelde, Gölsdorf, Buchholz, Tempelberg und den Gemarkungen Steinhöfel, Hasenfelde und Heinersdorf westlich der L36 und der Gemarkung Neuendorf im Sande nördlich der L36,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Turnow-Preilack mit der Gemarkung Turnow,

Gemeinde Drachhausen,

Gemeinde Schmogrow-Fehrow,

Gemeinde Drehnow,

Gemeinde Teichland mit den Gemarkungen Maust und Neuendorf,

Gemeinde Dissen-Striesow,

Gemeinde Briesen,

Gemeinde Spremberg mit den Gemarkungen, Klein Buckow, Radewiese, Stradow, Straußdorf, Wolkenberg und der Gemarkung Spremberg westlich der Tagebaurandstraße,

Gemeinde Drebkau mit den Gemarkungen Jehserig und Kausche,

Gemeinde Neuhausen/Spree mit den Gemarkungen Kathlow, Haasow, Koppatz, Neuhausen, Frauendorf, Groß Oßnig, Groß Döbbern und Klein Döbbern und der Gemarkung Roggosen nördlich der BAB 15,

Gemeinde Welzow mit der Gemarkung Welzow,

Landkreis Oberspreewald-Lausitz:

Gemeinde Neupetershain,

Gemeinde Lauchhammer,

Gemeinde Schwarzheide,

Gemeinde Schipkau,

Gemeinde Senftenberg mit den Gemarkungen Brieske, Niemtsch, Senftenberg, Reppist, Hosena, Großkoschen, Kleinkoschen und Sedlitz,

die Gemeinde Schwarzbach mit der Gemarkung Biehlen,

Gemeinde Neu-Seeland mit den Gemarkungen Lieske, Bahnsdorf und Lindchen,

Gemeinde Großräschen mit den Gemarkungen Dörrwalde und Allmosen,

Gemeinde Tettau,

Landkreis Elbe-Elster:

Gemeinde Großthiemig,

Gemeinde Hirschfeld,

Gemeinde Gröden,

Gemeinde Schraden,

Gemeinde Merzdorf,

Gemeinde Röderland mit der Gemarkung Wainsdorf, Prösen, Stolzenhain a.d. Röder,

Gemeinde Plessa mit der Gemarkung Plessa,

Landkreis Prignitz:

Gemeinde Groß Pankow mit den Gemarkungen Baek, Tangendorf, Tacken, Hohenvier, Strigleben, Steinberg und Gulow,

Gemeinde Perleberg mit der Gemarkung Schönfeld,

Gemeinde Karstädt mit den Gemarkungen Postlin, Strehlen, Blüthen, Klockow, Premslin, Glövzin, Waterloo, Karstädt, Dargardt, Garlin und die Gemarkungen Groß Warnow, Klein Warnow, Reckenzin, Streesow und Dallmin westlich der Bahnstrecke Berlin/Spandau-Hamburg/Altona,

Gemeinde Gülitz-Reetz,

Gemeinde Putlitz mit den Gemarkungen Lockstädt, Mansfeld und Laaske,

Gemeinde Triglitz,

Gemeinde Marienfließ mit der Gemarkung Frehne,

Gemeinde Kümmernitztal mit der Gemarkungen Buckow, Preddöhl und Grabow,

Gemeinde Gerdshagen mit der Gemarkung Gerdshagen,

Gemeinde Meyenburg,

Gemeinde Pritzwalk mit der Gemarkung Steffenshagen,

Bundesland Sachsen:

Landkreis Bautzen

Gemeinde Arnsdorf, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Cunewalde,

Gemeinde Demitz-Thumitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Doberschau-Gaußig,

Gemeinde Göda, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Großharthau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Großpostwitz/O.L.,

Gemeinde Hochkirch, sofern nicht bereits der Sperrzone II,

Gemeinde Kubschütz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Neukirch/Lausitz,

Gemeinde Obergurig,

Gemeinde Ralbitz-Rosenthal,

Gemeinde Schmölln-Putzkau,

Gemeinde Sohland a. d. Spree,

Gemeinde Stadt Bautzen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Bischhofswerda, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Radeberg, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Schirgiswalde-Kirschau,

Gemeinde Stadt Wilthen,

Gemeinde Steinigtwolmsdorf,

Stadt Dresden:

Stadtgebiet, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Landkreis Meißen:

Gemeinde Diera-Zehren, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Glaubitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Hirschstein,

Gemeinde Käbschütztal,

Gemeinde Klipphausen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Niederau, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Nünchritz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Röderaue, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Gröditz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Lommatzsch,

Gemeinde Stadt Meißen, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Stadt Nossen außer Ortsteil Nossen,

Gemeinde Stadt Riesa,

Gemeinde Stadt Strehla,

Gemeinde Stauchitz,

Gemeinde Wülknitz, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Gemeinde Zeithain,

Landkreis Mittelsachsen:

Gemeinde Reinsberg,

Landkreis Sächsische Schweiz-Osterzgebirge:

Gemeinde Bannewitz,

Gemeinde Dürrröhrsdorf-Dittersbach,

Gemeinde Kreischa,

Gemeinde Lohmen,

Gemeinde Müglitztal,

Gemeinde Stadt Dohna,

Gemeinde Stadt Freital,

Gemeinde Stadt Heidenau,

Gemeinde Stadt Hohnstein,

Gemeinde Stadt Neustadt i. Sa.,

Gemeinde Stadt Pirna,

Gemeinde Stadt Rabenau mit den Ortsteilen Lübau, Obernaundorf, Oelsa, Rabenau und Spechtritz,

Gemeinde Stadt Stolpen,

Gemeinde Stadt Tharandt mit den Ortsteilen Fördergersdorf, Großopitz, Kurort Hartha, Pohrsdorf und Spechtshausen,

Gemeinde Stadt Wilsdruff, sofern nicht bereits Teil der Sperrzone II,

Bundesland Mecklenburg-Vorpommern:

Landkreis Vorpommern Greifswald

Gemeinde Penkun südlich der Autobahn A11,

Gemeinde Nadrense südlich der Autobahn A11,

Landkreis Ludwigslust-Parchim:

Gemeinde Barkhagen mit den Ortsteilen und Ortslagen: Altenlinden, Kolonie Lalchow, Plauerhagen, Zarchlin, Barkow-Ausbau, Barkow,

Gemeinde Blievenstorf mit dem Ortsteil: Blievenstorf,

Gemeinde Brenz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Neu Brenz, Alt Brenz,

Gemeinde Domsühl mit den Ortsteilen und Ortslagen: Severin, Bergrade Hof, Bergrade Dorf, Zieslübbe, Alt Dammerow, Schlieven, Domsühl, Domsühl-Ausbau, Neu Schlieven,

Gemeinde Gallin-Kuppentin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Kuppentin, Kuppentin-Ausbau, Daschow, Zahren, Gallin, Penzlin,

Gemeinde Ganzlin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dresenow, Dresenower Mühle, Twietfort, Ganzlin, Tönchow, Wendisch Priborn, Liebhof, Gnevsdorf,

Gemeinde Granzin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Lindenbeck, Greven, Beckendorf, Bahlenrade, Granzin,

Gemeinde Grabow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Fresenbrügge, Grabow, Griemoor, Heidehof, Kaltehof, Winkelmoor,

Gemeinde Groß Laasch mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Laasch,

Gemeinde Kremmin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Beckentin, Kremmin,

Gemeinde Kritzow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Schlemmin, Kritzow,

Gemeinde Lewitzrand mit dem Ortsteil und Ortslage: Matzlow-Garwitz (teilweise),

Gemeinde Lübz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Bobzin, Broock, Broock Ausbau, Hof Gischow, Lübz, Lutheran, Lutheran Ausbau, Riederfelde, Ruthen, Wessentin, Wessentin Ausbau,

Gemeinde Neustadt-Glewe mit den Ortsteilen und Ortslagen: Hohes Feld, Kiez, Klein Laasch, Liebs Siedlung, Neustadt-Glewe, Tuckhude, Wabel,

Gemeinde Obere Warnow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Grebbin und Wozinkel, Gemarkung Kossebade teilweise, Gemarkung Herzberg mit dem Waldgebiet Bahlenholz bis an die östliche Gemeindegrenze, Gemarkung Woeten unmittelbar östlich und westlich der L16,

Gemeinde Parchim mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dargelütz, Neuhof, Kiekindemark, Neu Klockow, Möderitz, Malchow, Damm, Parchim, Voigtsdorf, Neu Matzlow,

Gemeinde Passow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Unterbrüz, Brüz, Welzin, Neu Brüz, Weisin, Charlottenhof, Passow,

Gemeinde Plau am See mit den Ortsteilen und Ortslagen: Reppentin, Gaarz, Silbermühle, Appelburg, Seelust, Plau-Am See, Plötzenhöhe, Klebe, Lalchow, Quetzin, Heidekrug,

Gemeinde Rom mit den Ortsteilen und Ortslagen: Lancken, Stralendorf, Rom, Darze, Paarsch,

Gemeinde Spornitz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dütschow, Primark, Steinbeck, Spornitz,

Gemeinde Werder mit den Ortsteilen und Ortslagen: Neu Benthen, Benthen, Tannenhof, Werder.

2. Észtország

Észtországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Hiiu maakond.

3. Görögország

Görögországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

in the regional unit of Drama:

—	the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

—	the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

—	the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

—	the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

—

in the regional unit of Xanthi:

—	the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

—	the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

—	the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

—

in the regional unit of Rodopi:

—	the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

—	the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

—	the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

—	the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

—

in the regional unit of Evros:

—	the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

—	the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

—	the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

—

in the regional unit of Serres:

—

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

—	the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

—	the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

4. Lettország

Lettországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Dienvidkurzemes novada, Grobiņas pagasts, Nīcas pagasta daļa uz ziemeļiem no apdzīvotas vietas Bernāti, autoceļa V1232, A11, V1222, Bārtas upes, Otaņķu pagasts, Grobiņas pilsēta,

—	Ropažu novada Stopiņu pagasta daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes.

5. Litvánia

Litvániában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Kalvarijos savivaldybė,

—	Klaipėdos rajono savivaldybė: Agluonėnų, Dovilų, Gargždų, Priekulės, Vėžaičių, Kretingalės ir Dauparų-Kvietinių seniūnijos,

—	Marijampolės savivaldybė,

—	Palangos miesto savivaldybė,

—	Vilkaviškio rajono savivaldybė.

6. Magyarország

Magyarországon a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

Békés megye 950950, 950960, 950970, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150 és 956160 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

—	Csongrád-Csanád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950,

—	406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Győr-Moson-Sopron megye 100550, 100650, 100950, 101050, 101350, 101450, 101550, 101560 és 102150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Komárom-Esztergom megye 250150, 250250, 250450, 250460, 250550, 250650, 250750, 251050, 251150, 251250, 251350, 251360, 251650, 251750, 251850, 252250, kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—

Pest megye 571550, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050,575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie kujawsko - pomorskim:

powiat rypiński,

powiat brodnicki,

powiat grudziądzki,

powiat miejski Grudziądz,

powiat wąbrzeski,

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

w województwie podlaskim:

gminy Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew i część gminy Kulesze Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

gminy Szumowo, Zambrów z miastem Zambrów i część gminy Kołaki Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

gminy Grabowo, Kolno i miasto Kolno, Turośl w powiecie kolneńskim,

w województwie mazowieckim:

powiat ostrołęcki,

powiat miejski Ostrołęka,

gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Bulkowo, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno, Staroźreby i Stara Biała w powiecie płockim,

powiat miejski Płock,

powiat ciechanowski,

gminy Baboszewo, Dzierzążnia, Joniec, Nowe Miasto, Płońsk i miasto Płońsk, Raciąż i miasto Raciąż, Sochocin w powiecie płońskim,

powiat sierpecki,

gmina Bieżuń, Lutocin, Siemiątkowo i Żuromin w powiecie żuromińskim,

część powiatu ostrowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

gminy Dzieżgowo, Lipowiec Kościelny, Mława, Radzanów, Strzegowo, Stupsk, Szreńsk, Szydłowo, Wiśniewo w powiecie mławskim,

powiat przasnyski,

powiat makowski,

powiat pułtuski,

część powiatu wyszkowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

część powiatu węgrowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

część powiatu wołomińskiego niewymieniona w części II załącznika I,

gminy Mokobody i Suchożebry w powiecie siedleckim,

gminy Dobre, Jakubów, Kałuszyn, Stanisławów w powiecie mińskim,

gminy Bielany i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

powiat jasielski,

powiat strzyżowski,

część powiatu ropczycko – sędziszowskiego niewymieniona w części II i II załącznika I,

gminy Pruchnik, Rokietnica, Roźwienica, w powiecie jarosławskim,

gminy Fredropol, Krasiczyn, Krzywcza, Przemyśl, część gminy Orły położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77, część gminy Żurawica na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77 w powiecie przemyskim,

powiat miejski Przemyśl,

gminy Gać, Jawornik Polski, Kańczuga, część gminy Zarzecze położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Mleczka w powiecie przeworskim,

powiat łańcucki,

gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski, część gminy Świlcza położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 94 i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gmina Raniżów w powiecie kolbuszowskim,

gminy Brzostek, Jodłowa, Pilzno, miasto Dębica, część gminy Czarna położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Żyraków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy wiejskiej Dębica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim,

w województwie świętokrzyskim:

gminy Nowy Korczyn, Solec–Zdrój, Wiślica, Stopnica, Tuczępy, Busko Zdrój w powiecie buskim,

powiat kazimierski,

powiat skarżyski,

część powiatu opatowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

część powiatu sandomierskiego niewymieniona w części II załącznika I,

gminy Bogoria, Osiek, Staszów i część gminy Rytwiany położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 764, część gminy Szydłów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 756 w powiecie staszowskim,

gminy Pawłów, Wąchock, część gminy Brody położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie, drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno - wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

powiat ostrowiecki,

gminy Fałków, Ruda Maleniecka, Radoszyce, Smyków, Słupia Konecka, część gminy Końskie położona na zachód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na południe od linii kolejowej w powiecie koneckim,

gminy Bodzentyn, Bieliny, Łagów, Morawica, Nowa Słupia, część gminy Raków położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 756 i 764, część gminy Chęciny położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 762, część gminy Górno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy łączącą miejscowości Leszczyna – Cedzyna oraz na południe od linii wyznaczonej przez ul. Kielecką w miejscowości Cedzyna biegnącą do wschodniej granicy gminy, część gminy Daleszyce położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 764 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Daleszyce – Słopiec – Borków, dalej na północ od linii wyznaczonej przez tę drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 764 do przecięcia z linią rzeki Belnianka, następnie na północ od linii wyznaczonej przez rzeki Belnianka i Czarna Nida biegnącej do zachodniej granicy gminy w powiecie kieleckim,

gminy Działoszyce, Michałów, Pińczów, Złota w powiecie pińczowskim,

gminy Imielno, Jędrzejów, Nagłowice, Sędziszów, Słupia, Sobków, Wodzisław w powiecie jędrzejowskim,

gminy Moskorzew, Radków, Secemin, część gminy Włoszczowa położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Konieczno, i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Konieczno – Rogienice – Dąbie – Podłazie, część gminy Kluczewsko położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy i łączącą miejscowości Krogulec – Nowiny - Komorniki do przecięcia z linią rzeki Czarna, następnie na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Czarna biegnącą do przecięcia z linią wyznaczoną przez drogę nr 742 i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od przecięcia z linią rzeki Czarna do południowej granicy gminy w powiecie włoszczowskim,

w województwie łódzkim:

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

gminy Cielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka w powiecie rawskim,

gminy Bolimów, Głuchów, Godzianów, Lipce Reymontowskie, Maków, Nowy Kawęczyn, Skierniewice, Słupia w powiecie skierniewickim,

powiat miejski Skierniewice,

gminy Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

powiat tomaszowski,

powiat brzeziński,

powiat łaski,

powiat miejski Łódź,

powat łódzki wschodni,

powiat pabianicki,

powiat wieruszowski,

gminy Aleksandrów Łódzki, Stryków, miasto Zgierz w powiecie zgierskim,

gminy Bełchatów z miastem Bełchatów, Drużbice, Kluki, Rusiec, Szczerców, Zelów w powiecie bełchatowskim,

powiat wieluński,

powiat sieradzki,

powiat zduńskowolski,

gminy Aleksandrów, Czarnocin, Grabica, Moszczenica, Ręczno, Sulejów, Wola Krzysztoporska, Wolbórz w powiecie piotrkowskim,

powiat miejski Piotrków Trybunalski,

gminy Masłowice, Przedbórz, Wielgomłyny i Żytno w powiecie radomszczańskim,

w województwie śląskim:

gmina Koniecpol w powiecie częstochowskim,

w województwie pomorskim:

gminy Ostaszewo, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

gminy Lichnowy, Miłoradz, Malbork z miastem Malbork, część gminy Nowy Staw położna na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 w powiecie malborskim,

gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

powiat gdański,

Miasto Gdańsk,

powiat tczewski,

powiat kwidzyński,

w województwie lubuskim:

gmina Lubiszyn w powiecie gorzowskim,

gmina Dobiegniew w powiecie strzelecko – drezdeneckim,

w województwie dolnośląskim:

gminy Dziadowa Kłoda, Międzybórz, Syców, Twardogóra, część gminy wiejskiej Oleśnica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dobroszyce położona na wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy w powiecie oleśnickim,

gminy Jordanów Śląski, Kobierzyce, Mietków, Sobótka, część gminy Żórawina położona na zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4, część gminy Kąty Wrocławskie położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie wrocławskim,

część gminy Domaniów położona na południowy zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie oławskim,

gmina Wiązów w powiecie strzelińskim,

część powiatu średzkiego niewymieniona w części II załącznika I,

miasto Świeradów - Zdrój w powiecie lubańskim,

gminy Pielgrzymka, miasto Złotoryja, część gminy wiejskiej Złotoryja położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy w miejscowości Nowa Wieś Złotoryjska do granicy miasta Złotoryja oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od granicy miasta Złotoryja do wschodniej granicy gminy w powiecie złotoryjskim,

gmina Mirsk w powiecie lwóweckim,

gminy Janowice Wielkie, Mysłakowice, Stara Kamienica w powiecie karkonoskim,

część powiatu miejskiego Jelenia Góra położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 366,

gminy Bolków, Męcinka, Mściwojów, Paszowice, miasto Jawor w powiecie jaworskim,

gminy Dobromierz, Jaworzyna Śląska, Marcinowice, Strzegom, Żarów w powiecie świdnickim,

gminy Dzierżoniów, Pieszyce, miasto Bielawa, miasto Dzierżoniów w powiecie dzierżoniowskim,

gminy Głuszyca, Mieroszów w powiecie wałbrzyskim,

gmina Nowa Ruda i miasto Nowa Ruda w powiecie kłodzkim,

gminy Kamienna Góra, Marciszów i miasto Kamienna Góra w powiecie kamiennogórskim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Koźmin Wielkopolski, Rozdrażew, miasto Sulmierzyce, część gminy Krotoszyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 15 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 36, nr 36 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 15 do skrzyżowana z drogą nr 444, nr 444 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 36 do południowej granicy gminy w powiecie krotoszyńskim,

gminy Brodnica, część gminy Dolsk położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 434 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 437, a nastęnie na wschód od drogi nr 437 biegnącej od skrzyżowania z drogąnr 434 do południowej granicy gminy, część gminy Śrem położóna na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 310 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Śrem, następnie na wschód od drogi nr 432 w miejscowości Śrem oraz na wschód od drogi nr 434 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 432 do południowej granicy gminy w powiecie śremskim,

gminy Borek Wielkopolski, Piaski, Pogorzela, w powiecie gostyńskim,

gmina Grodzisk Wielkopolski i część gminy Kamieniec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

gminy Czempiń, Kościan i miasto Kościan w powiecie kościańskim,

gminy Kleszczewo, Kostrzyn, Kórnik, Pobiedziska, Mosina, miasto Puszczykowo, część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na południe od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie poznańskim,

gmina Kiszkowo i część gminy Kłecko położona na zachód od rzeki Mała Wełna w powiecie gnieźnieńskim,

powiat czarnkowsko-trzcianecki,

część gminy Wronki położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od zachodniej granicy gminy do przecięcia z droga nr 182, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 182 oraz 184 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 182 do południowej granicy gminy w powiecie szamotulskim,

gmina Budzyń w powiecie chodzieskim,

gminy Mieścisko, Skoki i Wągrowiec z miastem Wągrowiec w powiecie wągrowieckim,

powiat pleszewski,

gmina Zagórów w powiecie słupeckim,

gmina Pyzdry w powiecie wrzesińskim,

gminy Kotlin, Żerków i część gminy Jarocin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr S11 i 15 w powiecie jarocińskim,

powiat ostrowski,

powiat miejski Kalisz,

powiat kaliski,

powiat turecki,

gminy Rzgów, Grodziec, Krzymów, Stare Miasto, Rychwał w powiecie konińskim,

powiat kępiński,

powiat ostrzeszowski,

w województwie opolskim:

gminy Domaszowice, Pokój, część gminy Namysłów położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie namysłowskim,

gminy Wołczyn, Kluczbork, Byczyna w powiecie kluczborskim,

gminy Praszka, Gorzów Śląski część gminy Rudniki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 42 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 43 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 43 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 42 w powiecie oleskim,

gmina Grodkóww powiecie brzeskim,

gminy Komprachcice, Łubniany, Murów, Niemodlin, Tułowice w powiecie opolskim,

powiat miejski Opole,

w województwie zachodniopomorskim:

gminy Nowogródek Pomorski, Barlinek, Myślibórz, część gminy Dębno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na północ od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na północ od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

gmina Stare Czarnowo w powiecie gryfińskim,

gmina Bielice, Kozielice, Pyrzyce w powiecie pyrzyckim,

gminy Bierzwnik, Krzęcin, Pełczyce w powiecie choszczeńskim,

część powiatu miejskiego Szczecin położona na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Odra Zachodnia biegnącą od północnej granicy gminy do przecięcia z drogą nr 10, następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 10 biegnącą od przecięcia z linią wyznaczoną przez rzekę Odra Zachodnia do wschodniej granicy gminy,

gminy Dobra (Szczecińska), Kołbaskowo, Police w powiecie polickim,

w województwie małopolskim:

powiat brzeski,

powiat gorlicki,

powiat proszowicki,

część powiatu nowosądeckiego niewymieniona w części II załącznika I,

gminy Czorsztyn, Krościenko nad Dunajcem, Ochotnica Dolna w powiecie nowotarskim,

powiat miejski Nowy Sącz,

powiat tarnowski,

powiat miejski Tarnów,

część powiatu dąbrowskiego niewymieniona w części III załącznika I.

8. Szlovákia

Szlovákiában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	in the district of Nové Zámky, Sikenička, Pavlová, Bíňa, Kamenín, Kamenný Most, Malá nad Hronom, Belá, Ľubá, Šarkan, Gbelce, Bruty, Mužla, Obid, Štúrovo, Nána, Kamenica nad Hronom, Chľaba, Leľa, Bajtava, Salka, Malé Kosihy,

—	in the district of Veľký Krtíš, the municipalities of Ipeľské Predmostie, Veľká nad Ipľom, Hrušov, Kleňany, Sečianky,

—

in the district of Levice, the municipalities of Keť, Čata, Pohronský Ruskov, Hronovce, Želiezovce, Zalaba, Malé Ludince, Šalov, Sikenica, Pastovce, Bielovce, Ipeľský Sokolec, Lontov, Kubáňovo, Sazdice, Demandice, Dolné Semerovce, Vyškovce nad Ipľom, Preseľany nad Ipľom, Hrkovce, Tupá, Horné Semerovce, Hokovce, Slatina, Horné Turovce, Veľké Turovce, Šahy, Tešmak, Plášťovce, Ipeľské Uľany, Bátovce, Pečenice, Jabloňovce, Bohunice, Pukanec, Uhliská,

—	in the district of Krupina, the municipalities of Dudince, Terany, Hontianske Moravce, Sudince, Súdovce, Lišov,

—	the whole district of Ružomberok,

—	in the region of Turčianske Teplice, municipalties of Turček, Horná Štubňa, Čremošné, Háj, Rakša, Mošovce,

—	in the district of Martin, municipalties of Blatnica, Folkušová, Necpaly,

—	in the district of Dolný Kubín, the municipalities of Kraľovany, Žaškov, Jasenová, Vyšný Kubín, Oravská Poruba, Leštiny, Osádka, Malatiná, Chlebnice, Krivá,

—	in the district of Tvrdošín, the municipalities of Oravský Biely Potok, Habovka, Zuberec,

—	in the district of Žarnovica, the municipalities of Rudno nad Hronom, Voznica, Hodruša-Hámre,

—	the whole district of Žiar nad Hronom, except municipalities included in zone II.

9. Olaszország

Olaszországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Piedmont Region:

in the province of Alessandria, the municipalities of Casalnoceto, Oviglio, Tortona, Viguzzolo, Ponti, Frugarolo, Bergamasco, Castellar Guidobono, Berzano Di Tortona, Castelletto D'erro, Cerreto Grue, Carbonara Scrivia, Casasco, Carentino, Frascaro, Paderna, Montegioco, Spineto Scrivia, Villaromagnano, Pozzolo Formigaro, Momperone, Merana, Monleale, Terzo, Borgoratto Alessandrino, Casal Cermelli, Montemarzino, Bistagno, Castellazzo Bormida, Bosco Marengo, Spigno Monferrato, Castelspina, Denice, Volpeglino, Alice Bel Colle, Gamalero, Volpedo, Pozzol Groppo, Montechiaro D'acqui, Sarezzano,

in the province of Asti, the municipalities of Olmo Gentile, Nizza Monferrato, Incisa Scapaccino, Roccaverano, Castel Boglione, Mombaruzzo, Maranzana, Castel Rocchero, Rocchetta Palafea, Castelletto Molina, Castelnuovo Belbo, Montabone, Quaranti, Mombaldone, Fontanile, Calamandrana, Bruno, Sessame, Monastero Bormida, Bubbio, Cassinasco, Serole,

Liguria Region:

in the province of Genova, the Municipalities of Rovegno, Rapallo, Portofino, Cicagna, Avegno, Montebruno, Santa Margherita Ligure, Favale Di Malvaro, Recco, Camogli, Moconesi, Tribogna, Fascia, Uscio, Gorreto, Fontanigorda, Neirone, Rondanina, Lorsica, Propata;

in the province of Savona, the municipalities of Cairo Montenotte, Quiliano, Dego, Altare, Piana Crixia, Mioglia, Giusvalla, Albissola Marina, Savona,

Emilia-Romagna Region:

in the province of Piacenza, the municipalities of Ottone, Zerba,

Lombardia Region:

in the province of Pavia, the municipalities of Rocca Susella, Montesegale, Menconico, Val Di Nizza, Bagnaria, Santa Margherita Di Staffora, Ponte Nizza, Brallo Di Pregola, Varzi, Godiasco, Cecima,

Lazio Region:

in the province of Rome,

North: the municipalities of Riano, Castelnuovo di Porto, Capena, Fiano Romano, Morlupo, Sacrofano, Magliano Romano, Formello, Campagnano di Roma, Anguillara;

West: the municipality of Fiumicino;

South: the municipality of Rome between the boundaries of the municipality of Fiumicino (West), the limits of Zone 3 (North), the Tiber river up to the intersection with the Grande Raccordo Anulare GRA Highway, the Grande Raccordo Anulare GRA Highway up to the intersection with A24 Highway, A24 Highway up to the intersection with Viale del Tecnopolo, viale del Tecnopolo up to the intersection with the boundaries of the municipality of Guidonia Montecelio;

East: the municipalities of Guidonia Montecelio, Montelibretti, Palombara Sabina, Monterotondo, Mentana, Sant’Angelo Romano, Fonte Nuova.

II. RÉSZ

1. Bulgária

Bulgáriában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	the whole region of Haskovo,

—	the whole region of Yambol,

—	the whole region of Stara Zagora,

—	the whole region of Pernik,

—	the whole region of Kyustendil,

—	the whole region of Plovdiv, excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Pazardzhik, excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Smolyan,

—	the whole region of Dobrich,

—	the whole region of Sofia city,

—	the whole region of Sofia Province,

—	the whole region of Blagoevgrad excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Razgrad,

—	the whole region of Kardzhali,

—	the whole region of Burgas,

—	the whole region of Varna excluding the areas in Part III,

—	the whole region of Silistra,

—	the whole region of Ruse,

—	the whole region of Veliko Tarnovo,

—	the whole region of Pleven,

—	the whole region of Targovishte,

—	the whole region of Shumen,

—	the whole region of Sliven,

—	the whole region of Vidin,

—	the whole region of Gabrovo,

—	the whole region of Lovech,

—	the whole region of Montana,

—	the whole region of Vratza.

2. Németország

Németországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Grunow-Dammendorf,

Gemeinde Mixdorf

Gemeinde Schlaubetal,

Gemeinde Neuzelle,

Gemeinde Neißemünde,

Gemeinde Lawitz,

Gemeinde Eisenhüttenstadt,

Gemeinde Vogelsang,

Gemeinde Ziltendorf,

Gemeinde Wiesenau,

Gemeinde Friedland,

Gemeinde Siehdichum,

Gemeinde Müllrose,

Gemeinde Briesen,

Gemeinde Jacobsdorf

Gemeinde Groß Lindow,

Gemeinde Brieskow-Finkenheerd,

Gemeinde Ragow-Merz,

Gemeinde Beeskow,

Gemeinde Rietz-Neuendorf,

Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Stremmen, Ranzig, Trebatsch, Sabrodt, Sawall, Mitweide, Lindenberg, Falkenberg (T), Görsdorf (B), Wulfersdorf, Giesensdorf, Briescht, Kossenblatt und Tauche,

Gemeinde Langewahl,

Gemeinde Berkenbrück,

Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Arensdorf und Demitz und den Gemarkungen Steinhöfel, Hasenfelde und Heinersdorf östlich der L 36 und der Gemarkung Neuendorf im Sande südlich der L36,

Gemeinde Fürstenwalde östlich der B 168 und südlich der L36,

Gemeinde Diensdorf-Radlow,

Gemeinde Wendisch Rietz östlich des Scharmützelsees und nördlich der B 246,

Gemeinde Bad Saarow mit der Gemarkung Neu Golm und der Gemarkung Bad Saarow-Pieskow östlich des Scharmützelsees und ab nördlicher Spitze östlich der L35,

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Jamlitz,

Gemeinde Lieberose,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Goyatz, Jessern, Lamsfeld, Ressen, Speichrow und Zaue,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Schenkendöbern,

Gemeinde Guben,

Gemeinde Jänschwalde,

Gemeinde Tauer,

Gemeinde Peitz,

Gemeinde Turnow-Preilack mit der Gemarkung Preilack,

Gemeinde Teichland mit der Gemarkung Bärenbrück,

Gemeinde Heinersbrück,

Gemeinde Forst,

Gemeinde Groß Schacksdorf-Simmersdorf,

Gemeinde Neiße-Malxetal,

Gemeinde Jämlitz-Klein Düben,

Gemeinde Tschernitz,

Gemeinde Döbern,

Gemeinde Felixsee,

Gemeinde Wiesengrund,

Gemeinde Spremberg mit den Gemarkungen Groß Luja, Sellessen, Türkendorf, Graustein, Waldesdorf, Hornow, Schönheide, Lieskau, Bühlow, Groß Buckow, Jessen, Pulsberg, Roitz, Terpe und der Gemarkung Spremberg östlich der Tagebaurandstraße,

Gemeinde Welzow mit den Gemarkungen Proschim und Haidemühl,

Gemeinde Neuhausen/Spree mit den Gemarkungen Kahsel, Bagenz, Drieschnitz, Gablenz, Laubsdorf, Komptendorf und Sergen und der Gemarkung Roggosen südlich der BAB 15,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Bleyen-Genschmar,

Gemeinde Neuhardenberg

Gemeinde Golzow,

Gemeinde Küstriner Vorland,

Gemeinde Alt Tucheband,

Gemeinde Reitwein,

Gemeinde Podelzig,

Gemeinde Gusow-Platkow,

Gemeinde Seelow,

Gemeinde Vierlinden,

Gemeinde Lindendorf,

Gemeinde Fichtenhöhe,

Gemeinde Lietzen,

Gemeinde Falkenhagen (Mark),

Gemeinde Zeschdorf,

Gemeinde Treplin,

Gemeinde Lebus,

Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Jahnsfelde, Trebnitz, Obersdorf, Münchehofe und Hermersdorf,

Gemeinde Märkische Höhe mit der Gemarkung Ringenwalde,

Gemeinde Bliesdorf mit der Gemarkung Metzdorf und Gemeinde Bliesdorf – östlich der B167 bis östlicher Teil, begrenzt aus Richtung Gemarkungsgrenze Neutrebbin südlich der Bahnlinie bis Straße „Sophienhof“ dieser westlich folgend bis „Ruesterchegraben“ weiter entlang Feldweg an den Windrädern Richtung „Herrnhof“, weiter entlang „Letschiner Hauptgraben“ nord-östlich bis Gemarkungsgrenze Alttrebbin und Kunersdorf – östlich der B167,

Gemeinde Bad Freienwalde mit den Gemarkungen Altglietzen, Altranft, Bad Freienwalde, Bralitz, Hohenwutzen, Schiffmühle, Hohensaaten und Neuenhagen,

Gemeinde Falkenberg mit der Gemarkung Falkenberg östlich der L35,

Gemeinde Oderaue,

Gemeinde Wriezen mit den Gemarkungen Altwriezen, Jäckelsbruch, Neugaul, Beauregard, Eichwerder, Rathsdorf – östlich der B167 und Wriezen – östlich der B167,

Gemeinde Neulewin,

Gemeinde Neutrebbin,

Gemeinde Letschin,

Gemeinde Zechin,

Landkreis Barnim:

Gemeinde Lunow-Stolzenhagen,

Gemeinde Parsteinsee,

Gemeinde Oderberg,

Gemeinde Liepe,

Gemeinde Hohenfinow (nördlich der B167),

Gemeinde Niederfinow,

Gemeinde (Stadt) Eberswalde mit den Gemarkungen Eberswalde nördlich der B167 und östlich der L200, Sommerfelde und Tornow nördlich der B167,

Gemeinde Chorin mit den Gemarkungen Brodowin, Chorin östlich der L200, Serwest, Neuehütte, Sandkrug östlich der L200,

Gemeinde Ziethen mit der Gemarkung Klein Ziethen östlich der Serwester Dorfstraße und östlich der B198,

Landkreis Uckermark:

Gemeinde Angermünde mit den Gemarkungen Crussow, Stolpe, Gellmersdorf, Neukünkendorf, Bölkendorf, Herzsprung, Schmargendorf und den Gemarkungen Angermünde südlich und südöstlich der B2 und Dobberzin südlich der B2,

Gemeinde Schwedt mit den Gemarkungen Criewen, Zützen, Schwedt, Stendell, Kummerow, Kunow, Vierraden, Blumenhagen, Oderbruchwiesen, Enkelsee, Gatow, Hohenfelde, Schöneberg, Flemsdorf und der Gemarkung Felchow östlich der B2,

Gemeinde Pinnow südlich und östlich der B2,

Gemeinde Berkholz-Meyenburg,

Gemeinde Mark Landin mit der Gemarkung Landin südlich der B2,

Gemeinde Casekow mit der Gemarkung Woltersdorf und den Gemarkungen Biesendahlshof und Casekow östlich der L272 und südlich der L27,

Gemeinde Hohenselchow-Groß Pinnow mit der Gemarkung Groß Pinnow und der Gemarkung Hohenselchow südlich der L27,

Gemeinde Gartz (Oder) mit der Gemarkung Friedrichsthal und den Gemarkungen Gartz und Hohenreinkendorf südlich der L27 und B2 bis Gartenstraße,

Gemeinde Passow mit der Gemarkung Jamikow,

Kreisfreie Stadt Frankfurt (Oder),

Landkreis Prignitz:

Gemeinde Karstädt mit den Gemarkungen Neuhof und Kribbe und den Gemarkungen Groß Warnow, Klein Warnow, Reckenzin, Streesow und Dallmin östlich der Bahnstrecke Berlin/Spandau-Hamburg/Altona,

Gemeinde Berge,

Gemeinde Pirow mit den Gemarkungen Hülsebeck, Pirow, Bresch und Burow,

Gemeinde Putlitz mit den Gemarkungen Sagast, Nettelbeck, Porep, Lütkendorf, Putlitz, Weitgendorf und Telschow,

Gemeinde Marienfließ mit den Gemarkungen Jännersdorf, Stepenitz und Krempendorf,

Landkreis Oberspreewald-Lausitz:

Gemeinde Senftenberg mit der Gemarkung Peickwitz,

Gemeinde Hohenbocka,

Gemeinde Grünewald,

Gemeinde Hermsdorf,

Gemeinde Kroppen,

Gemeinde Ortrand,

Gemeinde Großkmehlen,

Gemeinde Lindenau,

Gemeinde Frauendorf,

Gemeinde Ruhland,

Gemeinde Guteborn

Gemeinde Schwarzbach mit der Gemarkung Schwarzbach,

Bundesland Sachsen:

Landkreis Bautzen:

Gemeinde Arnsdorf nördlich der B6,

Gemeinde Burkau,

Gemeinde Crostwitz,

Gemeinde Demitz-Thumitz nördlich der S111,

Gemeinde Elsterheide,

Gemeinde Frankenthal,

Gemeinde Göda nördlich der S111,

Gemeinde Großdubrau,

Gemeinde Großharthau nördlich der B6,

Gemeinde Großnaundorf,

Gemeinde Haselbachtal,

Gemeinde Hochkirch nördlich der B6,

Gemeinde Königswartha,

Gemeinde Kubschütz nördlich der B6,

Gemeinde Laußnitz,

Gemeinde Lichtenberg,

Gemeinde Lohsa,

Gemeinde Malschwitz,

Gemeinde Nebelschütz,

Gemeinde Neukirch,

Gemeinde Neschwitz,

Gemeinde Ohorn,

Gemeinde Oßling,

Gemeinde Ottendorf-Okrilla,

Gemeinde Panschwitz-Kuckau,

Gemeinde Puschwitz,

Gemeinde Räckelwitz,

Gemeinde Radibor,

Gemeinde Rammenau,

Gemeinde Schwepnitz,

Gemeinde Spreetal,

Gemeinde Stadt Bautzen nördlich der S111 bis Abzweig S 156 und nördlich des Verlaufs S 156 bis Abzweig B6 und nördlich des Verlaufs der B 6 bis zur östlichen Gemeindegrenze,

Gemeinde Stadt Bernsdorf,

Gemeinde Stadt Bischofswerda nördlich der B6 nördlich der S111,

Gemeinde Stadt Elstra,

Gemeinde Stadt Großröhrsdorf,

Gemeinde Stadt Hoyerswerda,

Gemeinde Stadt Kamenz,

Gemeinde Stadt Königsbrück,

Gemeinde Stadt Lauta,

Gemeinde Stadt Pulsnitz,

Gemeinde Stadt Radeberg nördlich der B6,

Gemeinde Stadt Weißenberg,

Gemeinde Stadt Wittichenau,

Gemeinde Steina,

Gemeinde Wachau,

Stadt Dresden:

Stadtgebiet nördlich der BAB4 bis zum Verlauf westlich der Elbe, dann nördlich der B6,

Landkreis Görlitz,

Landkreis Meißen:

Gemeinde Diera-Zehren östlich der Elbe,

Gemeinde Ebersbach,

Gemeinde Glaubitz östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

Gemeinde Klipphausen östlich der S177,

Gemeinde Lampertswalde,

Gemeinde Moritzburg,

Gemeinde Niederau östlich der B101,

Gemeinde Nünchritz östlich der Elbe und südlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

Gemeinde Priestewitz,

Gemeinde Röderaue östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

Gemeinde Schönfeld,

Gemeinde Stadt Coswig,

Gemeinde Stadt Gröditz östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

Gemeinde Stadt Großenhain,

Gemeinde Stadt Meißen östlich des Straßenverlaufs der S177 bis zur B6, dann B6 bis zur B101, ab der B101 Elbtalbrücke Richtung Norden östlich der Elbe,

Gemeinde Stadt Radebeul,

Gemeinde Stadt Radeburg,

Gemeinde Thiendorf,

Gemeinde Weinböhla,

Gemeinde Wülknitz östlich des Grödel-Elsterwerdaer-Floßkanals,

Landkreis Sächsische Schweiz-Osterzgebirge:

Gemeinde Stadt Wilsdruff nördlich der BAB4 zwischen den Abfahren Wilsdruff und Dreieck Dresden-West,

Bundesland Mecklenburg-Vorpommern:

Landkreis Ludwigslust-Parchim:

Gemeinde Balow mit dem Ortsteil: Balow,

Gemeinde Brunow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Bauerkuhl, Brunow (bei Ludwigslust), Klüß, Löcknitz (bei Parchim),

Gemeinde Dambeck mit dem Ortsteil und der Ortslage: Dambeck (bei Ludwigslust),

Gemeinde Ganzlin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Barackendorf, Hof Retzow, Klein Damerow, Retzow, Wangelin,

Gemeinde Gehlsbach mit den Ortsteilen und Ortslagen: Ausbau Darß, Darß, Hof Karbow, Karbow, Karbow-Ausbau, Quaßlin, Quaßlin Hof, Quaßliner Mühle, Vietlübbe, Wahlstorf

Gemeinde Groß Godems mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Godems, Klein Godems,

Gemeinde Karrenzin mit den Ortsteilen und Ortslagen: Herzfeld, Karrenzin, Karrenzin-Ausbau, Neu Herzfeld, Repzin, Wulfsahl,

Gemeinde Kreien mit den Ortsteilen und Ortslagen: Ausbau Kreien, Hof Kreien, Kolonie Kreien, Kreien, Wilsen,

Gemeinde Kritzow mit dem Ortsteil und der Ortslage: Benzin,

Gemeinde Lübz mit den Ortsteilen und Ortslagen: Burow, Gischow, Meyerberg,

Gemeinde Möllenbeck mit den Ortsteilen und Ortslagen: Carlshof, Horst, Menzendorf, Möllenbeck,

Gemeinde Muchow mit dem Ortsteil und Ortslage: Muchow,

Gemeinde Parchim mit dem Ortsteil und Ortslage: Slate,

Gemeinde Prislich mit den Ortsteilen und Ortslagen: Marienhof, Neese, Prislich, Werle,

Gemeinde Rom mit dem Ortsteil und Ortslage: Klein Niendorf,

Gemeinde Ruhner Berge mit den Ortsteilen und Ortslagen: Dorf Poltnitz, Drenkow, Griebow, Jarchow, Leppin, Malow, Malower Mühle, Marnitz, Mentin, Mooster, Poitendorf, Poltnitz, Suckow, Tessenow, Zachow,

Gemeinde Siggelkow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Groß Pankow, Klein Pankow, Neuburg, Redlin, Siggelkow,

Gemeinde Stolpe mit den Ortsteilen und Ortslagen: Barkow, Granzin, Stolpe Ausbau, Stolpe,

Gemeinde Ziegendorf mit den Ortsteilen und Ortslagen: Drefahl, Meierstorf, Neu Drefahl, Pampin, Platschow, Stresendorf, Ziegendorf,

Gemeinde Zierzow mit den Ortsteilen und Ortslagen: Kolbow, Zierzow.

3. Észtország

Észtországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4. Lettország

Lettországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Aizkraukles novads,

—	Alūksnes novads,

—	Augšdaugavas novads,

—	Ādažu novads,

—	Balvu novads,

—	Bauskas novads,

—	Cēsu novads,

—

Dienvidkurzemes novada Aizputes, Cīravas, Lažas, Kalvenes, Kazdangas, Durbes, Dunalkas, Tadaiķu, Vecpils, Bārtas, Sakas, Bunkas, Priekules, Gramzdas, Kalētu, Virgas, Dunikas, Embūtes, Vaiņodes, Gaviezes, Rucavas, Vērgales, Medzes pagasts, Nīcas pagasta daļa uz dienvidiem no apdzīvotas vietas Bernāti, autoceļa V1232, A11, V1222, Bārtas upes, Aizputes, Durbes, Pāvilostas, Priekules pilsēta,

—	Dobeles novads,

—	Gulbenes novads,

—	Jelgavas novads,

—	Jēkabpils novads,

—	Krāslavas novads,

—	Kuldīgas novads,

—	Ķekavas novads,

—	Limbažu novads,

—	Līvānu novads,

—	Ludzas novads,

—	Madonas novads,

—	Mārupes novads,

—	Ogres novads,

—	Olaines novads,

—	Preiļu novads,

—	Rēzeknes novads,

—	Ropažu novada Garkalnes, Ropažu pagasts, Stopiņu pagasta daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes, Vangažu pilsēta,

—	Salaspils novads,

—	Saldus novads,

—	Saulkrastu novads,

—	Siguldas novads,

—	Smiltenes novads,

—	Talsu novads,

—	Tukuma novads,

—	Valkas novads,

—	Valmieras novads,

—	Varakļānu novads,

—	Ventspils novads,

—	Daugavpils valstspilsētas pašvaldība,

—	Jelgavas valstspilsētas pašvaldība,

—	Jūrmalas valstspilsētas pašvaldība,

—	Rēzeknes valstspilsētas pašvaldība.

5. Litvánia

Litvániában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Alytaus miesto savivaldybė,

—	Alytaus rajono savivaldybė,

—	Anykščių rajono savivaldybė,

—	Akmenės rajono savivaldybė,

—	Birštono savivaldybė,

—	Biržų miesto savivaldybė,

—	Biržų rajono savivaldybė,

—	Druskininkų savivaldybė,

—	Elektrėnų savivaldybė,

—	Ignalinos rajono savivaldybė,

—	Jonavos rajono savivaldybė,

—	Joniškio rajono savivaldybė,

—	Jurbarko rajono savivaldybė,

—	Kaišiadorių rajono savivaldybė,

—	Kauno miesto savivaldybė,

—	Kauno rajono savivaldybė,

—	Kazlų rūdos savivaldybė,

—	Kelmės rajono savivaldybė,

—	Kėdainių rajono savivaldybė,

—	Klaipėdos rajono savivaldybė: Judrėnų, Endriejavo ir Veiviržėnų seniūnijos,

—	Kupiškio rajono savivaldybė,

—	Kretingos rajono savivaldybė,

—	Lazdijų rajono savivaldybė,

—	Mažeikių rajono savivaldybė,

—	Molėtų rajono savivaldybė,

—	Pagėgių savivaldybė,

—	Pakruojo rajono savivaldybė,

—	Panevėžio rajono savivaldybė,

—	Panevėžio miesto savivaldybė,

—	Pasvalio rajono savivaldybė,

—	Radviliškio rajono savivaldybė,

—	Rietavo savivaldybė,

—	Prienų rajono savivaldybė,

—	Plungės rajono savivaldybė,

—	Raseinių rajono savivaldybė,

—	Rokiškio rajono savivaldybė,

—	Skuodo rajono savivaldybės,

—	Šakių rajono savivaldybė,

—	Šalčininkų rajono savivaldybė,

—	Šiaulių miesto savivaldybė,

—	Šiaulių rajono savivaldybė,

—	Šilutės rajono savivaldybė,

—	Širvintų rajono savivaldybė,

—	Šilalės rajono savivaldybė,

—	Švenčionių rajono savivaldybė,

—	Tauragės rajono savivaldybė,

—	Telšių rajono savivaldybė,

—	Trakų rajono savivaldybė,

—	Ukmergės rajono savivaldybė,

—	Utenos rajono savivaldybė,

—	Varėnos rajono savivaldybė,

—	Vilniaus miesto savivaldybė,

—	Vilniaus rajono savivaldybė,

—	Visagino savivaldybė,

—	Zarasų rajono savivaldybė.

6. Magyarország

Magyarországon a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953550, 953560, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

—	Fejér megye 403150, 403160, 403250, 403260, 403350, 404250, 404550, 404560, 404570, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Hajdú-Bihar megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

—	Heves megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

—

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 751850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Komárom-Esztergom megye: 250350, 250850, 250950, 251450, 251550, 251950, 252050, 252150, 252350, 252450, 252460, 252550, 252650, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350, 253450 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Nógrád megye valamennyi vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 570950, 571050, 571150, 571250, 571350, 571650, 571750, 571760, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250, 577250, 580050 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

—	Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe.

7. Lengyelország

Lengyelországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Stare Juchy, Prostki oraz gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

powiat elbląski,

powiat miejski Elbląg,

powiat gołdapski,

powiat piski,

powiat bartoszycki,

powiat olecki,

powiat giżycki,

powiat braniewski,

powiat kętrzyński,

powiat lidzbarski,

gminy Dźwierzuty Jedwabno, Pasym, Świętajno, Szczytno i miasto Szczytno w powiecie szczycieńskim,

powiat mrągowski,

powiat węgorzewski,

powiat olsztyński,

powiat miejski Olsztyn,

powiat nidzicki,

gminy Kisielice, Susz, Zalewo w powiecie iławskim,

część powiatu ostródzkiego niewymieniona w części III załącznika I,

gmina Iłowo – Osada, część gminy wiejskiej Działdowo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wchodniej do zachodniej granicy gminy, część gminy Płośnica położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wchodniej do zachodniej granicy gminy, część gminy Lidzbark położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 544 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 541 oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 541 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 544 w powiecie działdowskim,

w województwie podlaskim:

powiat bielski,

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

powiat siemiatycki,

powiat hajnowski,

gminy Ciechanowiec, Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty, Sokoły i część gminy Kulesze Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

gmina Rutki i część gminy Kołaki Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

gminy Mały Płock i Stawiski w powiecie kolneńskim,

powiat białostocki,

powiat suwalski,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

gminy Domanice, Korczew, Kotuń, Mordy, Paprotnia, Przesmyki, Siedlce, Skórzec, Wiśniew, Wodynie, Zbuczyn w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Ceranów, Jabłonna Lacka, Kosów Lacki, Repki, Sabnie, Sterdyń w powiecie sokołowskim,

powiat łosicki,

powiat sochaczewski,

powiat zwoleński,

powiat kozienicki,

powiat lipski,

powiat radomski

powiat miejski Radom,

powiat szydłowiecki,

gminy Lubowidz i Kuczbork Osada w powiecie żuromińskim,

gmina Wieczfnia Kościelna w powicie mławskim,

gminy Bodzanów, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

powiat nowodworski,

gminy Czerwińsk nad Wisłą, Naruszewo, Załuski w powiecie płońskim,

gminy: miasto Kobyłka, miasto Marki, miasto Ząbki, miasto Zielonka, część gminy Tłuszcz ograniczona liniami kolejowymi: na północ od linii kolejowej biegnącej od wschodniej granicy gminy do miasta Tłuszcz oraz na wschód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy do miasta Tłuszcz, część gminy Jadów położona na północ od linii kolejowej biegnącej od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie wołomińskim,

powiat garwoliński,

gminy Boguty – Pianki, Brok, Zaręby Kościelne, Nur, Małkinia Górna, część gminy Wąsewo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 60, część gminy wiejskiej Ostrów Mazowiecka położona na południe od miasta Ostrów Mazowiecka i na południe od linii wyznaczonej przez drogę 60 biegnącą od zachodniej granicy miasta Ostrów Mazowiecka do zachodniej granicy gminy w powiecie ostrowskim,

część gminy Sadowne położona na północny- zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Łochów położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie węgrowskim,

gminy Brańszczyk, Długosiodło, Rząśnik, Wyszków, część gminy Zabrodzie położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie wyszkowskim,

gminy Cegłów, Dębe Wielkie, Halinów, Latowicz, Mińsk Mazowiecki i miasto Mińsk Mazowiecki, Mrozy, Siennica, miasto Sulejówek w powiecie mińskim,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

powiat grójecki,

powiat grodziski,

powiat żyrardowski,

powiat białobrzeski,

powiat przysuski,

powiat miejski Warszawa,

w województwie lubelskim:

powiat bialski,

powiat miejski Biała Podlaska,

gminy Batorz, Godziszów, Janów Lubelski, Modliborzyce w powiecie janowskim,

powiat puławski,

powiat rycki,

powiat łukowski,

powiat lubelski,

powiat miejski Lublin,

powiat lubartowski,

powiat łęczyński,

powiat świdnicki,

gminy Aleksandrów, Biszcza, Józefów, Księżpol, Łukowa, Obsza, Potok Górny, Tarnogród w powiecie biłgorajskim,

gminy Dołhobyczów, Mircze, Trzeszczany, Uchanie i Werbkowice w powiecie hrubieszowskim,

powiat krasnostawski,

powiat chełmski,

powiat miejski Chełm,

powiat tomaszowski,

część powiatu kraśnickiego niewymieniona w części III załącznika I,

powiat opolski,

powiat parczewski,

powiat włodawski,

powiat radzyński,

powiat miejski Zamość,

gminy Adamów, Grabowiec, Komarów – Osada, Krasnobród, Łabunie, Miączyn, Nielisz, Sitno, Skierbieszów, Stary Zamość, Zamość w powiecie zamojskim,

w województwie podkarpackim:

część powiatu stalowowolskiego niewymieniona w części III załącznika I,

gminy Cieszanów, Horyniec - Zdrój, Narol, Stary Dzików, Oleszyce, Lubaczów z miastem Lubaczów w powiecie lubaczowskim,

gminy Medyka, Stubno, część gminy Orły położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77, część gminy Żurawica na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 77 w powiecie przemyskim,

gminy Chłopice, Jarosław z miastem Jarosław, Pawłosiów i Wiązownice w powiecie jarosławskim,

gmina Kamień w powiecie rzeszowskim,

gminy Cmolas, Dzikowiec, Kolbuszowa, Majdan Królewski i Niwiska powiecie kolbuszowskim,

powiat leżajski,

powiat niżański,

powiat tarnobrzeski,

gminy Adamówka, Sieniawa, Tryńcza, Przeworsk z miastem Przeworsk, Zarzecze w powiecie przeworskim,

część gminy Sędziszów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Ostrów nie wymieniona w części III załącznika I w powiecie ropczycko – sędziszowskim,

w województwie małopolskim:

gminy Nawojowa, Piwniczna Zdrój, Rytro, Stary Sącz, część gminy Łącko położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Dunajec w powiecie nowosądeckim,

gmina Szczawnica w powiecie nowotarskim,

w województwie pomorskim:

gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim,

gmina Stare Pole, część gminy Nowy Staw położna na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 w powiecie malborskim,

gminy Stegny, Sztutowo i część gminy Nowy Dwór Gdański położona na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

w województwie świętokrzyskim:

gmina Tarłów i część gminy Ożarów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 biegnącą od miejscowości Honorów do zachodniej granicy gminy w powiecie opatowskim,

część gminy Brody położona wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 i na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie oraz przez drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

gmina Gowarczów, część gminy Końskie położona na wschód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na północ od linii kolejowej w powiecie koneckim,

gminy Dwikozy i Zawichost w powiecie sandomierskim,

w województwie lubuskim:

gminy Bogdaniec, Deszczno, Kłodawa, Kostrzyn nad Odrą, Santok, Witnica w powiecie gorzowskim,

powiat miejski Gorzów Wielkopolski,

gminy Drezdenko, Strzelce Krajeńskie, Stare Kurowo, Zwierzyn w powiecie strzelecko – drezdeneckim,

powiat żarski,

powiat słubicki,

gminy Brzeźnica, Iłowa, Gozdnica, Wymiarki i miasto Żagań w powiecie żagańskim,

powiat krośnieński,

powiat zielonogórski

powiat miejski Zielona Góra,

powiat nowosolski,

część powiatu sulęcińskiego niewymieniona w części III załącznika I,

część powiatu międzyrzeckiego niewymieniona w części III załącznika I,

część powiatu świebodzińskiego niewymieniona w części III załącznika I,

powiat wschowski,

w województwie dolnośląskim:

powiat zgorzelecki,

gminy Gaworzyce, Grębocice, Polkowice i Radwanice w powiecie polkowickim,

część powiatu wołowskiego niewymieniona w części III załącznika I,

gminy Rudna, Ścinawa, miasto Lubin i część gminy Lubin niewymieniona w części III załącznika I w powiecie lubińskim,,

gmina Malczyce, Miękinia, Środa Śląska, część gminy Kostomłoty położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Udanin położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie średzkim,

gmina Wądroże Wielkie w powiecie jaworskim,

gminy Kunice, Legnickie Pole, Prochowice, Ruja w powiecie legnickim,

gminy Wisznia Mała, Trzebnica, Zawonia, część gminy Oborniki Śląskie położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 340 w powiecie trzebnickim,

gminy Leśna, Lubań i miasto Lubań, Olszyna, Platerówka, Siekierczyn w powiecie lubańskim,

powiat miejski Wrocław,

gminy Czernica, Długołęka, Siechnice, część gminy Żórawina położona na wschód od linii wyznaczonej przez autostradę A4, część gminy Kąty Wrocławskie położona na północ od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie wrocławskim,

gminy Jelcz - Laskowice, Oława z miastem Oława i część gminy Domaniów położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 w powiecie oławskim,

gmina Bierutów, miasto Oleśnica, część gminy wiejskiej Oleśnica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dobroszyce położona na zachód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy w powiecie oleśnickim,

gmina Cieszków, Krośnice, część gminy Milicz położona na wschód od linii łączącej miejscowości Poradów – Piotrkosice – Sulimierz – Sułów - Gruszeczka w powiecie milickim,

część powiatu bolesławieckiego niewymieniona w części III załącznika I,

powiat głogowski,

gmina Niechlów w powiecie górowskim,

gmina Świerzawa, Wojcieszów, część gminy Zagrodno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Jadwisin – Modlikowice Zagrodno oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od miejscowości Zagrodno do południowej granicy gminy w powiecie złotoryjskim,

gmina Gryfów Śląski, Lubomierz, Lwówek Śląski, Wleń w powiecie lwóweckim,

gminy Czarny Bór, Stare Bogaczowice, Walim, miasto Boguszów - Gorce, miasto Jedlina – Zdrój, miasto Szczawno – Zdrój w powiecie wałbrzyskim,

powiat miejski Wałbrzych,

gmina Świdnica, miasto Świdnica, miasto Świebodzice w powiecie świdnickim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Siedlec, Wolsztyn, część gminy Przemęt położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Borek – Kluczewo – Sączkowo – Przemęt – Błotnica – Starkowo – Boszkowo – Letnisko w powiecie wolsztyńskim,

gmina Wielichowo, Rakoniewice, Granowo, część gminy Kamieniec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

część powiatu międzychodzkiego niewymieniona w części III załącznika I,

część powiatu nowotomyskiego niewymieniona w części III załącznika I,

powiat obornicki,

część gminy Połajewo na położona na południe od drogi łączącej miejscowości Chraplewo, Tarnówko-Boruszyn, Krosin, Jakubowo, Połajewo - ul. Ryczywolska do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie czarnkowsko-trzcianeckim,

powiat miejski Poznań,

gminy Buk, Czerwonak, Dopiewo, Komorniki, Rokietnica, Stęszew, Swarzędz, Suchy Las, Tarnowo Podgórne, część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na północ od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie poznańskim,

gminy Duszniki, Kaźmierz, Obrzycko z miastem Obrzycko, Ostroróg, Szamotuły, część gminy Wronki położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od zachodniej granicy gminy do przecięcia z droga nr 182, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 182 oraz 184 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 182 do południowej granicy gminy, część gminy Pniewy położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Lubosinek – Lubosina – Buszewo biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 187 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 187 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Lubosinek – Lubosina – Buszewo w powiecie szamotulskim,

gmina Pępowo w powiecie gostyńskim,

gminy Kobylin, Zduny, część gminy Krotoszyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 15 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 36, nr 36 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 15 do skrzyżowana z drogą nr 444, nr 444 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 36 do południowej granicy gminy w powiecie krotoszyńskim,

gmina Wijewo w powiecie leszczyńskim,

w województwie łódzkim:

gminy Białaczów, Drzewica, Opoczno i Poświętne w powiecie opoczyńskim,

gminy Biała Rawska, Regnów i Sadkowice w powiecie rawskim,

gmina Kowiesy w powiecie skierniewickim,

w województwie zachodniopomorskim:

gmina Boleszkowice i część gminy Dębno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na południe od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na południe od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

gminy Banie, Cedynia, Chojna, Gryfino, Mieszkowice, Moryń, Trzcińsko – Zdrój, Widuchowa w powiecie gryfińskim,

w województwie opolskim:

gminy Brzeg, Lubsza, Lewin Brzeski, Olszanka, Skarbimierz w powiecie brzeskim,

gminy Dąbrowa, Dobrzeń Wielki, Popielów w powiecie opolskim,

gminy Świerczów, Wilków, część gminy Namysłów położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie namysłowskim.

8. Szlovákia

Szlovákiában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	the whole district of Gelnica except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Poprad

—	the whole district of Spišská Nová Ves,

—	the whole district of Levoča,

—	the whole district of Kežmarok

—	in the whole district of Michalovce except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Košice-okolie,

—	the whole district of Rožnava,

—	the whole city of Košice,

—	the whole district of Sobrance,

—	the whole district of Vranov nad Topľou,

—	the whole district of Humenné except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Snina,

—	the whole district of Prešov except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Sabinov except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Svidník, except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Stropkov, except municipalities included in zone III,

—	the whole district of Bardejov,

—	the whole district of Stará Ľubovňa,

—	the whole district of Revúca,

—	the whole district of Rimavská Sobota except municipalities included in zone III,

—	in the district of Veľký Krtíš, the whole municipalities not included in part I,

—	the whole district of Lučenec,

—	the whole district of Poltár,

—	the whole district of Zvolen,

—	the whole district of Detva,

—	the whole district of Krupina, except municipalities included in zone I,

—	the whole district of Banska Stiavnica,

—	in the district of Žiar nad Hronom the municipalities of Hronská Dúbrava, Trnavá Hora,

—	the whole district of Banska Bystica,

—	the whole district of Brezno,

—	the whole district of Liptovsky Mikuláš.

9. Olaszország

Olaszországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Piedmont Region:

in the Province of Alessandria, the municipalities of Cavatore, Castelnuovo Bormida, Cabella Ligure, Carrega Ligure, Francavilla Bisio, Carpeneto, Costa Vescovato, Grognardo, Orsara Bormida, Pasturana, Melazzo, Mornese, Ovada, Predosa, Lerma, Fraconalto, Rivalta Bormida, Fresonara, Malvicino, Ponzone, San Cristoforo, Sezzadio, Rocca Grimalda, Garbagna, Tassarolo, Mongiardino Ligure, Morsasco, Montaldo Bormida, Prasco, Montaldeo, Belforte Monferrato, Albera Ligure, Bosio, Cantalupo Ligure, Castelletto D'orba, Cartosio, Acqui Terme, Arquata Scrivia, Parodi Ligure, Ricaldone, Gavi, Cremolino, Brignano-Frascata, Novi Ligure, Molare, Cassinelle, Morbello, Avolasca, Carezzano, Basaluzzo, Dernice, Trisobbio, Strevi, Sant'Agata Fossili, Pareto, Visone, Voltaggio, Tagliolo Monferrato, Casaleggio Boiro, Capriata D'orba, Castellania, Carrosio, Cassine, Vignole Borbera, Serravalle Scrivia, Silvano D'orba, Villalvernia, Roccaforte Ligure, Rocchetta Ligure, Sardigliano, Stazzano, Borghetto Di Borbera, Grondona, Cassano Spinola, Montacuto, Gremiasco, San Sebastiano Curone, Fabbrica Curone,

Liguria Region:

in the province of Genova, the municipalities of Bogliasco, Arenzano, Ceranesi, Ronco Scrivia, Mele, Isola Del Cantone, Lumarzo, Genova, Masone, Serra Riccò, Campo Ligure, Mignanego, Busalla, Bargagli, Savignone, Torriglia, Rossiglione, Sant'Olcese, Valbrevenna, Sori, Tiglieto, Campomorone, Cogoleto, Pieve Ligure, Davagna, Casella, Montoggio, Crocefieschi, Vobbia;

in the province of Savona, the municipalities of Albisola Superiore, Celle Ligure, Stella, Pontinvrea, Varazze, Urbe, Sassello,

III. RÉSZ

1. Bulgária

Bulgáriában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—

in Blagoevgrad region:

—	the whole municipality of Sandanski

—	the whole municipality of Strumyani

—	the whole municipality of Petrich,

—

the Pazardzhik region:

—	the whole municipality of Pazardzhik,

—	the whole municipality of Panagyurishte,

—	the whole municipality of Lesichevo,

—	the whole municipality of Septemvri,

—	the whole municipality of Strelcha,

—

in Plovdiv region

—	the whole municipality of Hisar,

—	the whole municipality of Suedinenie,

—	the whole municipality of Maritsa

—	the whole municipality of Rodopi,

—	the whole municipality of Plovdiv,

—

in Varna region:

—	the whole municipality of Byala,

—	the whole municipality of Dolni Chiflik.

2. Németország

Németországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Uckermark:

Gemeinde Schenkenberg mit den Gemarkungen Wittenhof, Schenkenberg, Baumgarten und Ludwigsburg,

Gemeinde Randowtal mit den Gemarkungen Eickstedt und Ziemkendorf,

Gemeinde Grünow,

Gemeinde Uckerfelde,

Gemeinde Gramzow westlich der K7315,

Gemeinde Oberuckersee mit den Gemarkungen Melzow, Warnitz, Blankenburg, Seehausen, Potzlow

Gemeinde Nordwestuckermark mit den Gemarkungen Zollchow, Röpersdorf, Louisenthal, Sternhagen, Schmachtenhagen, Lindenhagen, Beenz (NWU), Groß-Sperrenwalde und Thiesort-Mühle,

Gemeinde Prenzlau mit den Gemarkungen Blindow, Ellingen, Klinkow, Basedow, Güstow, Seelübbe und die Gemarkung Prenzlau

3. Olaszország

Olaszországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Sardinia Region: the whole territory

—	Lazio Region: the Area of the Municipality of Rome within the administrative boundaries of the Local Heatlh Unit “ASL RM1”.

4. Lengyelország

Lengyelországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

część powiatu działdowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

część powiatu iławskiego niewymieniona w części II załącznika I,

powiat nowomiejski,

gminy Dąbrówno, Grunwald i Ostróda z miastem Ostróda w powiecie ostródzkim,

w województwie lubelskim:

gminy Radecznica, Sułów, Szczebrzeszyn, Zwierzyniec w powiecie zamojskim,

gminy Biłgoraj z miastem Biłgoraj, Goraj, Frampol, Tereszpol i Turobin w powiecie biłgorajskim,

gminy Horodło, Hrubieszów z miastem Hrubieszów w powiecie hrubieszowskim,

gminy Dzwola, Chrzanów i Potok Wielki w powiecie janowskim,

gminy Gościeradów i Trzydnik Duży w powiecie kraśnickim,

w województwie podkarpackim:

powiat mielecki,

gminy Radomyśl nad Sanem i Zaklików w powiecie stalowowolskim,

część gminy Ostrów położona na północ od drogi linii wyznaczonej przez drogę nr A4 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 986, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 986 biegnącą od tego skrzyżowania do miejscowości Osieka i dalej na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Osieka_- Blizna w powiecie ropczycko – sędziszowskim,

część gminy Czarna położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Żyraków położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy wiejskiej Dębica położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim

gmina Wielkie Oczy w powiecie lubaczowskim,

gminy Laszki, Radymno z miastem Radymno, w powiecie jarosławskim,

w województwie lubuskim:

gminy Małomice, Niegosławice, Szprotawa, Żagań w powiecie żagańskim,

gmina Sulęcin w powiecie sulęcińskim,

gminy Bledzew, Międzyrzecz, Pszczew, Trzciel w powiecie międzyrzeckim,

część gminy Lubrza położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy Łagów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy Świebodzin położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 w powiecie świebodzińskim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Krzemieniewo, Lipno, Osieczna, Rydzyna, Święciechowa, Włoszakowice w powiecie leszczyńskim,

powiat miejski Leszno,

gminy Kościan i miasto Kościan, Krzywiń, Śmigiel w powiecie kościańskim,

część gminy Dolsk położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 434 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 437, a następnie na zachód od drogi nr 437 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 434 do południowej granicy gminy, część gminy Śrem położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 310 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Śrem, następnie na zachód od drogi nr 432 w miejscowości Śrem oraz na zachód od drogi nr 434 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 432 do południowej granicy gminy w powiecie śremskim,

gminy Gostyń, Krobia i Poniec w powiecie gostyńskim,

część gminy Przemęt położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Borek – Kluczewo – Sączkowo – Przemęt – Błotnica – Starkowo – Boszkowo – Letnisko w powiecie wolsztyńskim,

gminy Krobia i Poniec w powiecie gostyńskim,

powiat rawicki,

gminy Kuślin, Lwówek, Miedzichowo, Nowy Tomyśl w powiecie nowotomyskim,

gminy Chrzypsko Wielkie, Kwilcz w powiecie międzychodzkim,

część gminy Pniewy położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Lubosinek – Lubosina – Buszewo biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 187 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 187 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Lubosinek – Lubosina – Buszewo w powiecie szamotulskim,

w województwie dolnośląskim:

część powiatu górowskiego niewymieniona w części II załącznika I,

część gminy Lubin położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 335 biegnącą od zachodniej granicy gminy do granicy miasta Lubin oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 333 biegnącą od granicy miasta Lubin do południowej granicy gminy w powiecie lubińskim

gminy Prusice, Żmigród, część gminy Oborniki Śląskie położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 340 w powiecie trzebnickim,

część gminy Zagrodno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Jadwisin – Modlikowice - Zagrodno oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od miejscowości Zagrodno do południowej granicy gminy, część gminy wiejskiej Złotoryja położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy w miejscowości Nowa Wieś Złotoryjska do granicy miasta Złotoryja oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 382 biegnącą od granicy miasta Złotoryja do wschodniej granicy gminy w powiecie złotoryjskim

gminy Gromadka i Osiecznica w powiecie bolesławieckim,

gminy Chocianów i Przemków w powiecie polkowickim,

gminy Chojnów i miasto Chojnów, Krotoszyce, Miłkowice w powiecie legnickim,

powiat miejski Legnica,

część gminy Wołów położona na wschód od linii wyznaczonej przez lnię kolejową biegnącą od północnej do południowej granicy gminy, część gminy Wińsko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 36 biegnącą od północnej do zachodniej granicy gminy , część gminy Brzeg Dolny położona na wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową od północnej do południowej granicy gminy w powiecie wołowskim,

część gminy Milicz położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Poradów – Piotrkosice - Sulimierz-Sułów - Gruszeczka w powiecie milickim,

w województwie świętokrzyskim:

gminy Gnojno, Pacanów w powiecie buskim,

gminy Łubnice, Oleśnica, Połaniec, część gminy Rytwiany położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 764, część gminy Szydłów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 756 w powiecie staszowskim,

gminy Chmielnik, Masłów, Miedziana Góra, Mniów, Łopuszno, Piekoszów, Pierzchnica, Sitkówka-Nowiny, Strawczyn, Zagnańsk, część gminy Raków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 756 i 764 , część gminy Chęciny położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 762, część gminy Górno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy łączącą miejscowości Leszczyna – Cedzyna oraz na północ od linii wyznczonej przez ul. Kielecką w miejscowości Cedzyna biegnącą do wschodniej granicy gminy, część gminy Daleszyce położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 764 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Daleszyce – Słopiec – Borków, dalej na południe od linii wyznaczonej przez tę drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 764 do przecięcia z linią rzeki Belnianka, następnie na południe od linii wyznaczonej przez rzeki Belnianka i Czarna Nida biegnącej do zachodniej granicy gminy w powiecie kieleckim,

powiat miejski Kielce,

gminy Krasocin, część gminy Włoszczowa położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Konieczno, i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Konieczno – Rogienice – Dąbie – Podłazie, część gminy Kluczewsko położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od wschodniej granicy gminy i łączącą miejscowości Krogulec – Nowiny - Komorniki do przecięcia z linią rzeki Czarna, następnie na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Czarna biegnącą do przecięcia z linią wyznaczoną przez drogę nr 742 i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 742 biegnącą od przecięcia z linią rzeki Czarna do południowej granicy gminyw powiecie włoszczowskim,

gmina Kije w powiecie pińczowskim,

gminy Małogoszcz, Oksa w powiecie jędrzejowskim,

w województwie małopolskim:

gminy Dąbrowa Tarnowska, Radgoszcz, Szczucin w powiecie dąbrowskim.

5. Románia

Romániában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	Zona orașului București,

—	Județul Constanța,

—	Județul Satu Mare,

—	Județul Tulcea,

—	Județul Bacău,

—	Județul Bihor,

—	Județul Bistrița Năsăud,

—	Județul Brăila,

—	Județul Buzău,

—	Județul Călărași,

—	Județul Dâmbovița,

—	Județul Galați,

—	Județul Giurgiu,

—	Județul Ialomița,

—	Județul Ilfov,

—	Județul Prahova,

—	Județul Sălaj,

—	Județul Suceava

—	Județul Vaslui,

—	Județul Vrancea,

—	Județul Teleorman,

—	Judeţul Mehedinţi,

—	Județul Gorj,

—	Județul Argeș,

—	Judeţul Olt,

—	Judeţul Dolj,

—	Județul Arad,

—	Județul Timiș,

—	Județul Covasna,

—	Județul Brașov,

—	Județul Botoșani,

—	Județul Vâlcea,

—	Județul Iași,

—	Județul Hunedoara,

—	Județul Alba,

—	Județul Sibiu,

—	Județul Caraș-Severin,

—	Județul Neamț,

—	Județul Harghita,

—	Județul Mureș,

—	Județul Cluj,

—	Județul Maramureş.

6. Szlovákia

Szlovákiában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

—	The whole district of Trebišov’,

—	The whole district of Vranov and Topľou,

—

In the district of Humenné: Lieskovec, Myslina, Humenné, Jasenov, Brekov, Závadka, Topoľovka, Hudcovce, Ptičie, Chlmec, Porúbka, Brestov, Gruzovce, Ohradzany, Slovenská Volová, Karná, Lackovce, Kochanovce, Hažín nad Cirochou, Závada, Nižná Sitnica, Vyšná Sitnica, Rohožník, Prituľany, Ruská Poruba, Ruská Kajňa,

—	In the district of Michalovce: Strážske, Staré, Oreské, Zbudza, Voľa, Nacina Ves, Pusté Čemerné, Lesné, Rakovec nad Ondavou, Petríkovce, Oborín, Veľké Raškovce, Beša,

—	In the district of Rimavská Sobota: Jesenské, Gortva, Hodejov, Hodejovec, Širkovce, Šimonovce, Drňa, Hostice, Gemerské Dechtáre, Jestice, Dubovec, Rimavské Janovce, Rimavská Sobota, Belín, Pavlovce, Sútor, Bottovo, Dúžava, Mojín, Konrádovce, Čierny Potok, Blhovce, Gemerček, Hajnáčka,

—	In the district of Gelnica: Hrišovce, Jaklovce, Kluknava, Margecany, Richnava,

—	In the district Of Sabinov: Daletice,

—

In the district of Prešov: Hrabkov, Krížovany, Žipov, Kvačany, Ondrašovce, Chminianske Jakubovany, Klenov, Bajerov, Bertotovce, Brežany, Bzenov, Fričovce, Hendrichovce, Hermanovce, Chmiňany, Chminianska Nová Ves, Janov, Jarovnice, Kojatice, Lažany, Mikušovce, Ovčie, Rokycany, Sedlice, Suchá Dolina, Svinia, Šindliar, Široké, Štefanovce, Víťaz, Župčany,

—	the whole district of Medzilaborce,

—	In the district of Stropkov: Havaj, Malá Poľana, Bystrá, Mikové, Varechovce, Vladiča, Staškovce, Makovce, Veľkrop, Solník, Korunková, Bukovce, Krišľovce, Jakušovce, Kolbovce,

—	In the district of Svidník: Pstruša.

”

2022.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/117

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1197 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 11.)

az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletének a baromfit, baromfi-szaporítóanyagokat, valamint baromfi és szárnyas vadak friss húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országok jegyzékében a Kanadára, az Egyesült Királyságra és az Egyesült Államokra vonatkozóan szereplő bejegyzések tekintetében történő módosításáról, valamint XIV. mellékletének egy, az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzés tekintetében történő helyesbítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 230. cikke (1) bekezdésére, 232. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet előírja, hogy az állatok, a szaporítóanyagok és az állati eredetű termékek szállítmányainak a szóban forgó rendelet 230. cikke (1) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt harmadik országokból vagy területekről vagy azok jegyzékbe foglalt körzeteiből vagy kompartmentjeiből kell érkezniük annak érdekében, hogy beléphessenek az Unióba.

(2)

Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat az állategészségügyi követelményeket, amelyeknek a harmadik országokból vagy területekről, illetve azok körzeteiből vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartmentjeiből származó adott állatfajok és -kategóriák, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak meg kell felelniük annak érdekében, hogy beléphessenek az Unióba.

(3)

Az (EU) 2021/404 bizottsági végrehajtási rendelet (3) megállapítja azon harmadik országoknak, területeknek vagy azok körzeteinek, illetve kompartmentjeinek a jegyzékét, amelyekből engedélyezett az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá tartozó állatfajoknak és -kategóriáknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unióba történő beléptetése.

(4)

Ezen belül az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. melléklete a baromfi, a baromfi szaporítóanyagai, illetve a baromfi és a szárnyas vadak friss húsa tekintetében állapítja meg a szállítmányoknak az Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országoknak, területeknek vagy azok körzeteinek a jegyzékeit.

(5)

Kanada a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének három esetéről értesítette a Bizottságot, amelyek mindegyikét a kanadai Brit Columbia tartományban észlelték; a betegség megjelenését 2022. június 8-án, 15-én és 18-án laboratóriumi vizsgálattal is (RT-PCR) megerősítették.

(6)	Az Egyesült Államok arról értesítette a Bizottságot, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetét észlelte az egyesült államokbeli Colorado államban, és a betegség megjelenését 2022. június 9-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették.

(7)

A magas patogenitású madárinfluenza említett kitöréseit követően Kanada és az Egyesült Államok állategészségügyi hatóságai 10 km-es ellenőrzési övezeteket hoztak létre az érintett létesítmények körül, és az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedéseket hajtottak végre a magas patogenitású madárinfluenza megfékezése és terjedésének korlátozása céljából.

(8)

Kanada és az Egyesült Államok információkat nyújtott be a Bizottságnak a területükön tapasztalható járványügyi helyzetről és a magas patogenitású madárinfluenza további terjedésének megelőzése érdekében hozott intézkedéseikről. A Bizottság megvizsgálta ezeket az információkat. E vizsgálat alapján és az Unió állategészségügyi helyzetének védelme érdekében a továbbiakban nem engedélyezhető az azokról a területekről származó baromfit, baromfi-szaporítóanyagokat, valamint baromfi és szárnyas vadak friss húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetése, amely területeken Kanada és az Egyesült Államok állategészségügyi hatóságai a közelmúltban kitört magas patogenitású madárinfluenza miatt korlátozásokat vezettek be.

(9)

Kanada ezenkívül a magas patogenitású madárinfluenza egy Nova Scotia tartományban található baromfitartó létesítményben 2022. február 1-jén megerősített kitörésének esetével kapcsolatban aktualizált információkat nyújtott be a területén tapasztalható járványügyi helyzetről. Kanada információkat nyújtott be azokról az intézkedésekről is, amelyeket a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében hozott. A magas patogenitású madárinfluenza e kitörését követően Kanada a betegség megfékezése és terjedésének korlátozása érdekében az érintett állomány felszámolására irányuló intézkedéseket hajtott végre. Kanada ezen túlmenően az érintett állomány felszámolására irányuló intézkedések végrehajtását követően elvégezte a szükséges tisztítási és fertőtlenítési intézkedéseket a területén található fertőzött baromfitartó létesítményekben.

(10)

Ezenkívül az Egyesült Királyság a magas patogenitású madárinfluenzának hat, baromfitartó létesítményekben megerősített kitörésével kapcsolatban aktualizált információkat nyújtott be a területén tapasztalható járványügyi helyzetről: egy esetet Ross-on-Wye (Hereford and South Herefordshire, Herefordshire, Anglia, Egyesült Királyság) közelében észleltek, és a betegség megjelenését 2022. január 20-án erősítették meg; egy esetet Ashleworth (Tewkesbury, Gloucestershire, Anglia, Egyesült Királyság) közelében észleltek, és a betegség megjelenését 2022. január 28-én erősítették meg; egy esetet Holy Island (Berwick Upon Tweed, Northumberland, Anglia, Egyesült Királyság) közelében észleltek, és a betegség megjelenését 2022. február 9-én erősítették meg; egy esetet Ledbury (North Herefordshire, Herefordshire, Anglia, Egyesült Királyság) közelében észleltek, és a betegség megjelenését 2022. február 25-én erősítették meg; egy esetet Beith (North Ayrshire, Skócia, Egyesült Királyság) közelében észleltek, és a betegség megjelenését 2022. március 18-án erősítették meg; egy esetet pedig Strichen (Aberdeenshire, Skócia, Egyesült Királyság) közelében észleltek, és a betegség megjelenését 2022. március 19-én erősítették meg.

(11)

Kanada és az Egyesült Királyság a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedéseikről is nyújtott be információkat. A magas patogenitású madárinfluenza e kitöréseit követően az Egyesült Királyság és Kanada a betegség megfékezése és terjedésének korlátozása érdekében az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedéseket hajtott végre, továbbá az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedések végrehajtását követően elvégezték a szükséges tisztítási és fertőtlenítési intézkedéseket a területükön található fertőzött baromfitartó létesítményekben.

(12)

A Bizottság értékelte az Egyesült Királyság és Kanada által benyújtott információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfitartó létesítményekben történt kitöréseit felszámolták, és már nem áll fenn a baromfiáruknak az Egyesült Királyság és Kanada azon területeiről az Unióba történő beléptetésével kapcsolatos kockázat, ahonnan azok Unióba történő beléptetését a szóban forgó kitörések miatt felfüggesztették.

(13)	Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletét ezért módosítani kell a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban fennálló járványügyi helyzet figyelembevétele érdekében.

(14)

Az Egyesült Államokban és Kanadában jelenleg uralkodó, a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos járványügyi helyzetre és a betegségnek az Unióba történő behozatalával kapcsolatos komoly kockázatra figyelemmel az (EU) 2021/404 végrehajtási rendeletben e rendelet útján végrehajtott módosításoknak sürgősen hatályba kell lépniük.

(15)

Az (EU) 2022/976 bizottsági végrehajtási rendelet (4) módosította az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet XIV. mellékletét, mégpedig a XIV. mellékletben az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzést egy 2022. június 15-i záró dátummal rendelkező érintett körzetre vonatkozóan kiegészítette a GB-2.125 sorral. Mivel ezzel a körzettel kapcsolatban hibákra derült fény, a GB-2.125 sort helyesbíteni kell. Ezt a helyesbítést az (EU) 2022/976 végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni.

(16)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet módosításai

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet helyesbítése

A XIV. melléklet 1. részében az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a 2022. június 15-i záró dátummal rendelkező GB-2.125 körzetre vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„GB-2.126	Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa	POU	N, P1	2022.6.15.
	Laposmellű futómadarak friss húsa	RAT	N, P1	2022.6.15.
	Szárnyas vadak friss húsa	GBM	P1	2022.6.15.”

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A 2. cikket azonban 2022. június 25-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 379. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2021/404 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzetei jegyzékeinek a megállapításáról (HL L 114., 2021.3.31., 1. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2022/976 végrehajtási rendelete (2022. június 22.) az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletének a baromfit, baromfi-szaporítóanyagokat, valamint baromfi és szárnyas vadak friss húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országok jegyzékében a Kanadára, az Egyesült Királyságra és az Egyesült Államokra vonatkozóan szereplő bejegyzések tekintetében történő módosításáról (HL L 167., 2022.6.24., 38. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. melléklete a következőképpen módosul:

Az V. melléklet a következőképpen módosul:

az 1. rész a következőképpen módosul:

a Kanadára vonatkozó bejegyzésben a CA-2.1 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„CA Kanada	CA-2.1	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.2.1.	2022.7.1.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.2.1.	2022.7.1.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.2.1.	2022.7.1.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.2.1.	2022.7.1.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.2.1.	2022.7.1.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.2.1.	2022.7.1.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.2.1.	2022.7.1.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.2.1.	2022.7.1.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.2.1.	2022.7.1.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.2.1.	2022.7.1.”;

ii.

a Kanadára vonatkozó bejegyzés a CA-2.70 körzetre vonatkozó sorok után a CA-2.71–CA-2.73 körzetre vonatkozó következő sorokkal egészül ki:

„CA Kanada	CA-2.71	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.6.8.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.6.8.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.6.8.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.6.8.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.6.8.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.6.8.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.6.8.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.6.8.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.6.8.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.6.8.
	CA-2.72	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.6.15.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.6.15.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.6.15.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.6.15.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.6.15.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.6.15.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.6.15.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.6.15.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.6.15.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.6.15.
	CA-2.73	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.6.18.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.6.18.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.6.18.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.6.18.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.6.18.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.6.18.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.6.18.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.6.18.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.6.18.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.6.18.”;

iii.

az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a GB-2.91 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„GB Egyesült Királyság	GB-2.91	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.1.20.	2022.6.22.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.1.20.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.1.20.	2022.6.22.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.1.20.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.1.20.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.1.20.	2022.6.22.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.1.20.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.1.20.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.1.20.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.1.20.	2022.6.22.”;

iv.

az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a GB-2.95 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„GB Egyesült Királyság	GB-2.95	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.1.28.	2022.6.22.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.1.28.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.1.28.	2022.6.22.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.1.28.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.1.28.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.1.28.	2022.6.22.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.1.28.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.1.28.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.1.28.	2022.6.22.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.1.28.	2022.6.22.”;

az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a GB-2.97 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„GB Egyesült Királyság	GB-2.97	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.2.9.	2022.6.20.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.2.9.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.2.9.	2022.6.20.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.2.9.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.2.9.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.2.9.	2022.6.20.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.2.9.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.2.9.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.2.9.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.2.9.	2022.6.20.”;

vi.

az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a GB-2.102 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„GB Egyesült Királyság	GB-2.102	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.2.25.	2022.6.30.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.2.25.	2022.6.30.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.2.25.	2022.6.30.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.2.25.	2022.6.30.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.2.25.	2022.6.30.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.2.25.	2022.6.30.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.2.25.	2022.6.30.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.2.25.	2022.6.30.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.2.25.	2022.6.30.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.2.25.	2022.6.30.”;

vii.

az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a GB-2.108 és a GB-2.109 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„GB Egyesült Királyság	GB-2.108	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
	GB-2.109	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.”;

viii.

az Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzés a US-2.228 körzetre vonatkozó sorok után a US-2.229 körzetre vonatkozó következő sorokkal egészül ki:

„US Egyesült Államok	US-2.229	Laposmellű futómadaraktól eltérő tenyész- és haszonbaromfi	BPP	N, P1	2022.6.9.
		Tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak	BPR	N, P1	2022.6.9.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő, vágásra szánt baromfi	SP	N, P1	2022.6.9.
		Vágásra szánt laposmellű futómadarak	SR	N, P1	2022.6.9.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő naposcsibék	DOC	N, P1	2022.6.9.
		Laposmellű futómadarak naposcsibéi	DOR	N, P1	2022.6.9.
		20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi	POU-LT20	N, P1	2022.6.9.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojása	HEP	N, P1	2022.6.9.
		Laposmellű futómadarak keltetőtojása	HER	N, P1	2022.6.9.
		Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojása	HE-LT20	N, P1	2022.6.9.”;

a 2. rész a következőképpen módosul:

a Kanadára vonatkozó bejegyzés a CA-2.70 körzet leírása után a CA-2.71–CA-2.73 körzetre vonatkozó következő leírással egészül ki:

„Kanada

CA-2.71

British Columbia - Latitude 49.06 Longitude -122.61

The municipalities involved are:

3km PZ: Langley Township

10km SZ: Murrayville, Aldergrove, Aberdeen, Bradner, West Abbotsford and Townline Hill

CA-2.72

British Columbia - Latitude 49.15 Longitude -123.73

The municipalities involved are:

3km PZ: Gabriola Island

10km SZ: Gabriola, Valdes Island and Boat Harbour

CA-2.73

British Columbia - Latitude 49.06 Longitude -122.61

The municipalities involved are:

3km PZ: Langley Township

10km SZ: Aberdeen, Aldergrove, Campbell Heights, Langley, Langley Township, Murrayville, and West Abbotsford”;

ii.

az Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzés a US-2.228 körzet leírása után a US-2.229 körzetre vonatkozó következő leírással egészül ki:

„Egyesült Államok

US-2.229

State of Colorado - Weld03

Weld County: A circular zone of a 10 km radius starting with North point (GPS coordinates: 104.4035962°W 40.2418374°N)”.

A XIV. melléklet 1. része a következőképpen módosul:

a Kanadára vonatkozó bejegyzésben a CA-2.1 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„CA

Kanada

CA-2.1

Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa

POU

N, P1

2022.2.1.

2022.7.1.

Laposmellű futómadarak friss húsa

RAT

N, P1

2022.2.1.

2022.7.1.

Szárnyas vadak friss húsa

GBM

2022.2.1.

2022.7.1.”;

ii.

a Kanadára vonatkozó bejegyzés a CA-2.70 körzetre vonatkozó sorok után a CA-2.71–CA-2.73 körzetre vonatkozó következő sorokkal egészül ki:

„CA Kanada	CA-2.71	Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa	POU	N, P1	2022.6.8.
		Laposmellű futómadarak friss húsa	RAT	N, P1	2022.6.8.
		Szárnyas vadak friss húsa	GBM	P1	2022.6.8.
	CA-2.72	Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa	POU	N, P1	2022.6.15.
		Laposmellű futómadarak friss húsa	RAT	N, P1	2022.6.15.
		Szárnyas vadak friss húsa	GBM	P1	2022.6.15.
	CA-2.73	Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa	POU	N, P1	2022.6.18.
		Laposmellű futómadarak friss húsa	RAT	N, P1	2022.6.18.
		Szárnyas vadak friss húsa	GBM	P1	2022.6.18.”;

iii.

az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a GB-2.91 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„GB

Egyesült Királyság

GB-2.91

Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa

POU

N, P1

2022.1.20.

2022.6.22.

Laposmellű futómadarak friss húsa

RAT

N, P1

2022.1.20.

2022.6.22.

Szárnyas vadak friss húsa

GBM

2022.1.20.

2022.6.22.”;

iv.

az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a GB-2.95 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„GB

Egyesült Királyság

GB-2.95

Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa

POU

N, P1

2022.1.28.

2022.6.22.

Laposmellű futómadarak friss húsa

RAT

N, P1

2022.1.28.

2022.6.22.

Szárnyas vadak friss húsa

GBM

2022.1.28.

2022.6.22.”;

az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a GB-2.97 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„GB

Egyesült Királyság

GB-2.97

Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa

POU

N, P1

2022.2.9.

2022.6.20.

Laposmellű futómadarak friss húsa

RAT

N, P1

2022.2.9.

2022.6.20.

Szárnyas vadak friss húsa

GBM

2022.2.9.

2022.6.20.”;

vi.

az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a GB-2.102 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„GB

Egyesült Királyság

GB-2.102

Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa

POU

N, P1

2022.2.25.

2022.6.30.

Laposmellű futómadarak friss húsa

RAT

N, P1

2022.2.25.

2022.6.30.

Szárnyas vadak friss húsa

GBM

2022.2.25.

2022.6.30.”;

vii.

az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzésben a GB-2.108 és a GB-2.109 körzetre vonatkozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

„GB Egyesült Királyság	GB-2.108	Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa	POU	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		Laposmellű futómadarak friss húsa	RAT	N, P1	2022.3.18.	2022.6.20.
		Szárnyas vadak friss húsa	GBM	P1	2022.3.18.	2022.6.20.
	GB-2.109	Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa	POU	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		Laposmellű futómadarak friss húsa	RAT	N, P1	2022.3.19.	2022.6.28.
		Szárnyas vadak friss húsa	GBM	P1	2022.3.19.	2022.6.28.”;

viii.

az Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzés a US-2.228 körzetre vonatkozó sor után a US-2.229 körzetre vonatkozó következő sorokkal egészül ki:

„US

Egyesült Államok

US-2.229

Laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi friss húsa

POU

N, P1

2022.6.9.

Laposmellű futómadarak friss húsa

RAT

N, P1

2022.6.9.

Szárnyas vadak friss húsa

GBM

2022.6.9.”

2022.7.12.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/138

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1200 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2022. július 11.)

az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2022) 5015. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 259. cikke (1) bekezdése c) pontjára,

mivel:

(1)

A magas patogenitású madárinfluenza a madarak fertőző vírusos betegsége, amely jelentősen csökkentheti a baromfitartás jövedelmezőségét, zavart okozva az Unión belüli kereskedelemben és a harmadik országokba irányuló kivitelben. A magas patogenitású madárinfluenza vírusai megfertőzhetik a vándormadarakat, amelyek azután őszi és tavaszi vándorlásuk során nagy távolságokat megtéve továbbterjesztik ezeket a vírusokat. A magas patogenitású madárinfluenza vírusainak vadon élő madarakban való előfordulása tehát folyamatosan magában hordozza azt a veszélyt, hogy a vírusok közvetlen vagy közvetett úton eljutnak a baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokba. A magas patogenitású madárinfluenza kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más – baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó – gazdaságokra is átterjed.

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet új jogszabályi keretet hoz létre az állatra vagy emberre átvihető betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez. A magas patogenitású madárinfluenza az említett rendelet szerinti jegyzékbe foglalt betegség fogalommeghatározása alá és az ott megállapított betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályok hatálya alá tartozik. Emellett az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletet a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok – köztük a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozó járványvédelmi intézkedések – tekintetében.

(3)	Az (EU) 2016/429 rendelet keretében elfogadásra került az (EU) 2021/641 bizottsági végrehajtási határozat (3), amely a magas patogenitású madárinfluenza kitöréseivel kapcsolatos járványvédelmi intézkedéseket állapít meg.

(4)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat úgy rendelkezik, hogy a magas patogenitású madárinfluenza megjelenését követően a tagállamok által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kialakított védő-, felügyeleti és további, korlátozás alatt álló körzeteknek legalább a szóban forgó végrehajtási határozat mellékletében védő-, felügyeleti és további, korlátozás alatt álló körzetekként felsorolt területeket magukban kell foglalniuk.

(5)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletét a közelmúltban az (EU) 2022/1021 bizottsági végrehajtási határozat (4) módosította azt követően, hogy Hollandiában a magas patogenitású madárinfluenza több előfordulását észlelték baromfiknál, illetve fogságban tartott madaraknál, amit az említett mellékletnek tükröznie kell.

(6)	Az (EU) 2022/1021 végrehajtási határozat elfogadása óta Belgium arról értesítette a Bizottságot, hogy Flamand-Brabant tartományának egy baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó létesítményében a magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelte.

(7)	Ezenkívül Hollandia arról értesítette a Bizottságot, hogy Észak-Holland tartományának egy baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó létesítményében a magas patogenitású madárinfluenza új kitörését észlelte.

(8)	Belgium és Hollandia illetékes hatóságai meghozták az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt szükséges járványvédelmi intézkedéseket, beleértve az e kitörések körüli védő- és felügyeleti körzetek létrehozását.

(9)

A Bizottság az érintett tagállamokkal együttműködve megvizsgálta a Belgium és Hollandia által hozott járványvédelmi intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az érintett tagállamok hatóságai által Belgiumban és Hollandiában létrehozott védő- és felügyeleti körzetek határai elegendő távolságra vannak azon létesítményektől, amelyekben megerősítették a magas patogenitású madárinfluenza közelmúltbeli kitörését.

(10)	Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletében jelenleg nem szerepelnek Belgium tekintetében védő- és felügyeleti körzetként felsorolt területek.

(11)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében – az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban – a Belgium és Hollandia által létrehozott védő- és felügyeleti körzetek mielőbbi, a szóban forgó tagállamokkal együttműködésben való, uniós szinten történő meghatározására van szükség.

(12)	Ezért az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletébe Belgium tekintetében védő- és felügyeleti körzeteket kell felvenni.

(13)	Továbbá az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletében módosítani kell a Hollandia tekintetében felsorolt területeket.

(14)

Ennek megfelelően az uniós szintű régiókba sorolás aktualizálásának érdekében az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletét indokolt úgy módosítani, hogy az figyelembe vegye a Belgium és Hollandia által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kialakított védő- és felügyeleti körzeteket és az azokban alkalmazandó intézkedések időbeli hatályát.

(15)	Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)	Tekintettel a magas patogenitású madárinfluenza terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(17)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 11-én.

a Bizottság részéről

Stella KYRIAKIDES

a Bizottság tagja

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 64. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2021/641 végrehajtási határozata (2021. április 16.) az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről (HL L 134., 2021.4.20., 166. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2022/1021 végrehajtási határozata (2022. június 27.) az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 170., 2022.6.28., 85. o.).

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A. RÉSZ

Az 1. és 2. cikkben említett védőkörzetek az érintett tagállamokban (*1):

Tagállam: Belgium

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően
Those parts of the municipalities Geetbets, Kortenaken, Linter and Zoutleeuw contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 5,091163, lat 50,86409.	2022.7.12.

Tagállam: Franciaország

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően
Département: Dordogne (24)
"AURIAC-DU-PERIGORD à l’Ouest de l’Affluent de la Laurence" "AZERAT à l’Ouest du lieu-dit Servolle" "BARS au nord des lieux-dits la Tuilières, Lascasses, Le Four de Marty, le Bousquet, la Bleyrie" THENON	2022.8.16.
Département: Maine-et-Loire (49)
Beaupréau-en-Mauges Bégrolles-en-Mauges Cholet La Romagne La Séguinière La Tessouale Le May-sur-Evre Le Puy-Saint-Bonnet Les Cerqueux Maulévrier Mazières-en-Mauges Nuaillé Saint-Christophe-du-Bois Saint-Léger-sous-Cholet Sèvremoine Toutlemonde Trémentines Yzernay	2022.7.11.
Les communes suivantes dans le département: Vendée (85)
Beaurepaire La Gaubretière Les Herbiers Les Landes-Genusson Mortagne-sur-Sèvre Saint-Aubin-des-Ormeaux Saint-Laurent-sur-Sèvre Saint-Malô-du-Bois Saint-Martin-des-Tilleuls Tiffauges Chanverrie	2022.7.11.
Le Boupère Les Epesses Sèvremont Saint-Mars-la-Réorthe Saint-Paul-en-Pareds Treize-Vents	2022.7.18.
Antigny Breuil-Barret Cezais La Châtaigneraie Chavagnes-les-Redoux Cheffois Mallièvre La Meilleraie-Tillay Menomblet Monsireigne Montournais Mouilleron-Saint-Germain Pouzauges Réaumur Saint-Maurice-des-Noues Saint-Maurice-le-Girard Saint-Mesmin Saint-Pierre-du-Chemin Saint-Prouant Saint-Sulpice-en-Pareds Tallud-Sainte-Gemme La Tardière Vouvant	2022.7.18.

Tagállam: Hollandia

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően
Province Friesland
Those parts of the municipality Waadhoeke contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 5,59, lat 53,16	2022.7.7.
Province Flevoland
Those parts of the municipalities Dronten, Zeewolde, Lelystad contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 5,66, lat 52,42	2022.7.9.
Province Noord-Holland
Those parts of the municipality Zaanstad, Wormerland, Purmerland, Edam-Volendam en Amsterdam contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 4.95 lat 52.44.	2022.7.27.

B. RÉSZ

Az 1. és 3. cikkben említett felügyeleti körzetek az érintett tagállamokban (*1):

Tagállam: Belgium

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
Those parts of the municipalities Bekkevoort, Geetbets, Glabbeek, Halen, Herk-de-Stad, Kortenaken, Landen, Linter, Nieuwerkerken, Sint-Truiden, Tienen and Zoutleeuw contained within a circle of a radius of 10 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 5,091163, lat 50,86409.	2022.7.21.
Those parts of the municipalities Geetbets, Kortenaken, Linter and Zoutleeuw contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 5,091163, lat 50,86409.	2022.7.13. – 2022.7.21.

Tagállam: Bulgária

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
Region: Dobrich
The following villages in Dobrich municipality: Dobrich, Bogdan, Plachidol, Donchevo, Opanets, Draganovo, Stozher, Sokolnik, Slaveevo, Pchelino, Popgrigorovo, Primortsi, Polkovnik Sveshtarovo	2022.7.11.
The folowing villages in Dobrichka municipality: Stefanovo, Branishte	2022.7.3. – 2022.7.11.

Tagállam: Németország

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
NIEDERSACHSEN
Landkreis Aurich Dem Knockster Tief nordöstlich folgen bis die Straße Am Horst kommt. Auf der nördlich bis zum Knick und diesem folgen bis zur Landesstraße. Der Landesstraße östlich folgen bis zur Straße Gross-Midlumer-Ring, der folgen bis Kreuzung Meerkeweg. Dem Meerkeweg nordöstlich folgen bis zum Ende. Von da aus Luftlinie bis zur Kringwehrumer Straße. Dieser folgen bis zur Cirkwehrumer Straße. Auf dieser nördlich bis zur Kreuzung Cirkwehrumer Ring, dem östlich bis zum Jagdweg folgen und auf diesem östlich zum Cirkwehrumer Tief. Dem Cirkwehrumer Tief folgen bis zum Butenweg. Auf dem nördlich, bis zum Canhuser Ring und auf dem östlich weiter. Abzweigend davon den Wirdumer Weg nehmen nördlich übergehend in den Emder Weg. bis Altes Greetsieler Tief. Altes Greetsieler Tief östlich folgen, übergehend in den Abelitz weiter nordöstlich. Auf dem davon abzweigenden Abelitz-Moordorf-Kanal östlich bis zum Birkenweg. Dem südlich folgen, weiter auf der Straße Am Bahndamm bis diese zur Emder Straße geht. Der Emder Straße südwestlich folgen bis der Erste Meedeweg abzweigt, auf diesem dann südöstlich bis zur Kreuzung mit dem Meedekanal. Dem Meedekanal folgen bis zum Alten Schöpfwerksschlot. Auf dem südlich bis zur Forlitzer Straße. Von da aus Luftlinie bis Kreuzung Westerender Straße – Ekelser Straße. Der Westerender Straße folgen übergehend in die Holzlooger Straße, der folgend bis zur Auricher Straße. Dieser östlich folgen bis zur Loogstraße. Auf der südlich bis der Münkeweg abzweigt und auf dem weiter. An der Kreuzung Münkeweg – Kirchdorfer Straße Luftlinie in südlicher Richtung durch den Ihlower Forst bis zur Kreuzung Am Krummer Tief – Westersander Straße – Hüllenerfehner Straße. Auf dem dort abzweigenden Utmeedeweg südlich weiter bis zur Hüllener Wieke. Dieser südöstlich folgen bis zur Kreisgrenze am Fehntjer Tief.	2022.7.7.
Landkreis Aurich Startpunkt: Mittelhausbrücke Vom Startpunkt aus dem Ems Jade Kanal Nordöstlich folgen bis zur Hohen Fenne. Diese südöstlich folgen bis zur Emder Straße, danach östlich bis zur Friesenstraße. Der Friesenstraße südlich folgen bis zur Kreisgrenze des LK Leer folgen. Alte Maar südlich bis zum Kabelweg folgen, auf diesem dann östlich, bis zum Süddteil großes Meer. Am südlichen Rand entlang (Grootlandweg, In d. Herrenmeede) bis zum Herrenmeedeweg. Da südlich und östlich bis zum Startpunkt Mittelhausbrücke.	2022.6.29. – 2022.7.7.
Stadt Emden Startpunkt: Ecke Wolfsburger Str. – Am neuen Seedeich. Wolfsburger Straße bis Kreuzung Larrelter Straße folgen. Di von der abzweigende Amselstraße nehmen bis zur Rabenstraße und auf dieser nördlich bis zur Kreuzung Hauptstraße. Auf der nach Osten bis zur Japanstraße. Der Japanstraße nördlich folgen bis zum Fenneweg. Auf diesem nordwestlich weiter bis er zum Roggentjesweg wird und weiter nach Norden bis Conrebbersweg. Dem Conrebersweg wstlich folgen bis zum Knockster Tief.	2022.7.7.
Stadt Emden Startpunkt: Mittelhausbrücke Vom Startpunkt aus dem Ems Jade Kanal Nordöstlich folgen bis zur Hohen Fenne. Diese südöstlich folgen bis zur Emder Straße, danach östlich bis zur Friesenstraße. Der Friesenstraße südlich folgen bis zur Kreisgrenze des LK Leer folgen. Alte Maar südlich bis zum Kabelweg folgen, auf diesem dann östlich, bis zum Süddteil großes Meer. Am südlichen Rand entlang (Grootlandweg, In d. Herrenmeede) bis zum Herrenmeedeweg. Da südlich und östlich bis zum Startpunkt Mittelhausbrücke.	2022.6.29. – 2022.7.7.
Landkreis Leer Von der A31 in Höhe Heuwieke der Heuwieke in südlicher Richtung folgen bis zum Rorichumer Tief, vom Rorichumer Tief in Richtung Westen bis zum Kielweg. Südlich in Richtung Ayenwolder Straße, von dort bis zur Ecke Pastor-Hagius-Weg. Von dort entlang des Schlootes südlich bis zum Bindeweg, runter an der „Klappbrücke“ in Richtung Rorichmoorer Straße bis „zum Hammrich“. In Höhe „Ulmenweg“ westlich auf dem „Terborger Sieltief“ bis zum „Norderbaulandweg“ entlang des Terborger Sieltiefs bis auf die „Industriestraße“. Der Industriestraße folgend bis zur „Kirchstraße“. Die Kirchstraße geht über in die Rorichumer Straße. In Höhe der Kreuzung Rorichumer Straße auf die Schöpfwerkstraße bis zum Sauteler Siel, von dort über die Ems nach Eppingawehr, auf der Straße Eppingawehr bis zur Kreuzung Jemgumgaste. Auf der Straße Jemgumgaste bis zur Dukelweg bleibend in Richtung Bunderhammrich. Dann in Richtung Wynham Süd in die Auslegerstraße Bunderhamm Richtung Ditzum-Bunder Sieltief, diesem folgend bis zum Middeldeichtief, diesem folgend bis zum Ende, dann dort in gleicher Richtung bleibend über die Straße Kanalpolder in direkter Luftlinie auf die Landes-/Kreisgrenze. Entlang der Kreisgrenze bis zum Ausgangspunkt A31 in Höhe Heuwieke.	2022.7.7.
Landkreis Leer Vom Schöpfwerk zwischen Ditzum und Pogum Richtung Pogumer Straße, Pogumer Straße Richtung Pogum beidseits der Straße bis zur Kreuzung Jansumer Weg/Schafweg, auf dem Schafweg Richtung Deich, vom Deich bis zum Geisedamm, dann entlang der Kreisgrenze bis zur Seetonne 83a grün, von dort bis zum Ausgangspunkt Schöpfwerk zwischen Ditzum und Pogum.	2022.6.29. – 2022.7.7.

Tagállam: Franciaország

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
Les communes suivantes dans le département: Corrèze (19)
CHARTRIER-FERRIERE SAINT-CERNIN-DE-LARCHE BRIGNAC-LA-PLAINE CHASTEAUX CUBLAC ESTIVALS LARCHE LISSAC-SUR-COUZE MANSAC SAINT-PANTALEON-DE-LARCHE	2022.7.9.
BEYSSENAC CHABRIGNAC CONCEZE JUILLAC LASCAUX	2022.7.6.
Département: Dordogne (24)
ALLES-SUR-DORDOGNE AUDRIX BADEFOLS-SUR-DORDOGNE BASSILLAC ET AUBEROCHE BERBIGUIERES BOSSET BOULAZAC ISLE MANOIRE BOURGNAC BUISSON-DE-CADOUIN CALES CASTELS ET BEZENAC COULOUNIEIX-CHAMIERS COURSAC COUX ET BIGAROQUE-MOUZENS COUZE-ET-SAINT-FRONT CREYSSE DOUZILLAC EGLISE-NEUVE-D'ISSAC EYZIES FLEURAC GINESTET GRIGNOLS JAURE LAVEYSSIERE LECHES LEMBRAS LIMEUIL LUNAS MANZAC-SUR-VERN MAURENS MAUZENS-ET-MIREMONT MEYRALS MOLIERES MONTREM MOULEYDIER MUSSIDAN NEUVIC PAUNAT PEZULS PONTOURS RAZAC-SUR-L'ISLE ROUFFIGNAC-SAINT-CERNIN-DE-REILHAC "SANILHAC (territoire au Nord de l’A89 et à l’Ouest de la RN21)" SAINT-ASTIER SAINT-CAPRAISE-DE-LALINDE SAINT-CHAMASSY SAINT-CREPIN-D'AUBEROCHE SAINT-CYPRIEN SAINT-FRONT-DE-PRADOUX SAINT-GEYRAC SAINT-JEAN-D'EYRAUD SAINT-LOUIS-EN-L'ISLE SAINT-PIERRE-DE-CHIGNAC SAINT-SAUVEUR SAINT-SEVERIN-D'ESTISSAC SIORAC-EN-PERIGORD SOURZAC TREMOLAT TURSAC VALLEREUIL VARENNES	2022.7.12.
"AUBAS au sud de la D 704" CARLUX CAZOULES COLY CONDAT-SUR-VEZERE "FANLAC au sud du GR36" "PLAZAC au sud de la D6 et D45" LE LARDIN-SAINT-LAZARE "MONTIGNAC au sud de la D704 et du GR461)" MARQUAY ORLIAGUET PEYRILLAC-ET-MILLAC PEYZAC-LE-MOUSTIER PRATS-DE-CARLUX PROISSANS SAINT-ANDRE-D'ALLAS SAINT-JULIEN-DE-LAMPON SAINT-LEON-SUR-VEZERE SAINTE-NATHALENE SAINT-VINCENT-LE-PALUEL SARLAT-LA-CANEDA SIMEYROLS	2022.7.9.
CHAPELLE-FAUCHER CHERVEIX-CUBAS CLERMONT-D'EXCIDEUIL CUBJAC-AUVEZERE-VAL D'ANS EXCIDEUIL JUMILHAC-LE-GRAND LEMPZOURS SAINT-CYR-LES-CHAMPAGNES SAINTE-EULALIE-D'ANS SAINT-FRONT-D'ALEMPS SAINT-JEAN-DE-COLE SAINT-MARTIAL-D'ALBAREDE SAINT-PANTALY-D'EXCIDEUIL SAINT-PAUL-LA-ROCHE SAINT-PIERRE-DE-COLE SAINT-RAPHAEL SAINT-ROMAIN-ET-SAINT-CLEMENT SAINT-VINCENT-SUR-L'ISLE SARLIAC-SUR-L'ISLE "SORGES ET LIGUEUX EN PERIGORD Ouest de la RN21" TOURTOIRAC VILLARS	2022.7.6.
RAZAC-D'EYMET SAINT-AUBIN-DE-CADELECH EYMET (Est de la D933) SERRES-ET-MONTGUYARD	2022.7.12.
BOISSEUILH HAUTEFORT SALAGNAC	2022.7.6.
BANEUIL BEAUREGARD-ET-BASSAC BELEYMAS "BOULAZAC ISLE MANOIRE sud A89" BOURROU BUGUE CAMPAGNE CAMPSEGRET CAUSE-DE-CLERANS CHALAGNAC CLERMONT-DE-BEAUREGARD CREYSSENSAC-ET-PISSOT DOUVILLE DOUZE EGLISE-NEUVE-DE-VERGT FOULEIX GRUN-BORDAS ISSAC JOURNIAC LACROPTE LALINDE LAMONZIE-MONTASTRUC LIORAC-SUR-LOUYRE MAUZAC-ET-GRAND-CASTANG MONTAGNAC-LA-CREMPSE "SANILHAC territoire au Sud de l’A89 et à l’Est de la RN21" PRESSIGNAC-VICQ QUEYSSAC VAL DE LOUYRE ET CAUDEAU SAINT-AMAND-DE-VERGT SAINT-AVIT-DE-VIALARD SAINT-CIRQ SAINT-FELIX-DE-REILLAC-ET-MORTEMART SAINT-FELIX-DE-VILLADEIX SAINTE-FOY-DE-LONGAS SAINT-GEORGES-DE-MONTCLARD SAINT-HILAIRE-D'ESTISSAC SAINT-JEAN-D'ESTISSAC SAINT-JULIEN-DE-CREMPSE SAINT-MARCEL-DU-PERIGORD SAINT-MARTIN-DES-COMBES SAINT-MAIME-DE-PEREYROL SAINT-MICHEL-DE-VILLADEIX SAINT-PAUL-DE-SERRE SALON SAVIGNAC-DE-MIREMONT VERGT VEYRINES-DE-VERGT VILLAMBLARD	2022.8.9.
ARCHIGNAC BORREZE CASSAGNE CHAPELLE-AUBAREIL COTEAUX PERIGOURDINS DORNAC FEUILLADE JAYAC MARCILLAC-SAINT-QUENTIN "MONTIGNAC territoire au Sud de la Vézère" NADAILLAC PAULIN PAZAYAC SAINT-AMAND-DE-COLY SAINT-CREPIN-ET-CARLUCET SAINT-GENIES SALIGNAC-EYVIGUES SERGEAC TAMNIES TERRASSON-LAVILLEDIEU THONAC VALOJOULX	2022.7.29.
ANGOISSE ANLHIAC CORGNAC-SUR-L'ISLE COULAURES DUSSAC EYZERAC GENIS LANOUAILLE MAYAC NANTHEUIL NANTHIAT NEGRONDES PAYZAC PREYSSAC-D'EXCIDEUIL SAINT-GERMAIN-DES-PRES SAINT-JORY-LAS-BLOUX SAINT-MEDARD-D'EXCIDEUIL SAINT-MESMIN SAINT-SULPICE-D'EXCIDEUIL SARLANDE SARRAZAC SAVIGNAC-LEDRIER SAVIGNAC-LES-EGLISES "SORGES ET LIGUEUX (Est de la RN21) (24540)" THIVIERS VAUNAC	2022.7.26.
AJAT "AUBAS au nord de la D 704" "AURIAC DU PERIGORD (24018) - (à l’Est de l’Affluent de la Laurence)" "AZERAT à l'est du lieu-dit Servolle" BACHELLERIE "BARS au sud des lieux-dits la Tuilières, Lascasses, Le Four de Marty, le Bousquet, la Bleyrie" "FANLAC au nord du GR36" FOSSEMAGNE "GRANGES-D'ANS (au sud de la D70)" LIMEYRAT "MONTIGNAC au nord de la D704 et du GR461)" "PLAZAC au nord de la D6 et D45" "SAINTE-ORSE Au sud de la D70" SAINT-RABIER	2022.8.24.
"AURIAC-DU-PERIGORD à l’Ouest de l’Affluent de la Laurence" "AZERAT à l’Ouest du lieu-dit Servolle" "BARS au nord des lieux-dits la Tuilières, Lascasses, Le Four de Marty, le Bousquet, la Bleyrie" THENON	2022.8.17. – 2022.8.24.
Département: Gironde (33)
COURS-DE-MONSEGUR SAINT-ANDRE-ET-APPELLES LES LEVES-ET-THOUMEYRAGUES PINEUILH PELLEGRUE LIGUEUX LA ROQUILLE LANDERROUAT RIOCAUD TAILLECAVAT SAINT-PHILIPPE-DU-SEIGNAL CAPLONG	2022.7.6.
MARGUERON	2022.6.28. – 2022.7.6.
Les communes suivantes dans le département: Loire-Atlantique (44)
Abbaretz Cordemais Couëron Frossay Joué-sur-Erdre Nort-sur-Erdre Nozay Pannecé Riaillé Saint-Étienne-de-Montluc Saint-Viaud Teillé Le Temple-de-Bretagne Treffieux Vigneux-de-Bretagne Chaumes-en-Retz La Bernerie-en-Retz Villeneuve-en-Retz Chauvé Les Moutiers-en-Retz La Plaine-sur-Mer Pornic Préfailles Saint-Hilaire-de-Chaléons Saint-Michel-Chef-Chef Sainte-Pazanne	2022.7.27.
Legé La Limouzinière Machecoul-Saint-Même La Marne Paulx Saint-Colomban Corcoué-sur-Logne Saint-Étienne-de-Mer-Morte Saint-Lumine-de-Coutais Saint-Mars-de-Coutais Saint-Philbert-de-Grand-Lieu Touvois	2022.8.2.
Aigrefeuille-sur-Maine Ancenis-Saint-Géréon La Boissière-du-Doré Boussay La Chevrolière Clisson Gétigné Le Landreau Montbert Montrelais La Regrippière La Remaudière Remouillé Saint-Aignan-Grandlieu Vair-sur-Loire Saint-Hilaire-de-Clisson Saint-Lumine-de-Clisson Vallet Loireauxence La Roche-Blanche Geneston	2022.8.15.
La Planche Vieillevigne	2022.8.29.
Département: Lot (46)
ALVIGNAC BALADOU BRETENOUX CALES CRESSENSAC-SARRAZAC CREYSSE CUZANCE FLOIRAC GIGNAC LACAVE LACHAPELLE-AUZAC LAVERGNE LE VIGNON EN QUERCY LOUBRESSAC MARTEL MAYRAC MAYRINHAC-LENTOUR MEYRONNE MIERS MONTVALENT PADIRAC PINSAC PRUDHOMAT RIGNAC ROCAMADOUR SAINT-DENIS-LES-MARTEL SAINT-SOZY SOUILLAC STRENQUELS THEGRA VAYRAC	2022.7.22.
Les communes suivantes dans le département: Lot-et-Garonne (47)
Beaugas Boudy-de-Beauregard Cancon Casseneuil Castelnaud-de-Gratecambe Castillonnès Douzains Lalandusse Lauzun Lédat Lougratte Monflanquin Montauriol Montaut Moulinet Pailloles Pinel-Hauterive Saint-Colomb-de-Lauzun Saint-Eutrope-de-Born Saint-Maurice-de-Lestapel Saint-Pastour La Sauvetat-sur-Lède Savignac-sur-Leyze Ségalas Sérignac-Péboudou	2022.7.8.
Allemans-du-Dropt Cambes Miramont-de-Guyenne Monteton Moustier Puysserampion Roumagne Saint-Pardoux-Isaac La Sauvetat-du-Dropt	2022.7.18.
Département: Maine-et-Loire (49)
Angrie Bécon-les-Granits Champtocé-sur-Loire Chazé-sur-Argos Ingrandes-Le Fresne sur Loire Loiré Saint-Augustin-des-Bois Saint-Georges-sur-Loire Saint-Germain-des-Prés Saint-Léger-de-Linières Saint-Martin-du-Fouilloux Saint-Sigismond "Segré-en-Anjou Bleu Sainte-Gemmes-d’Andigné" Val d’Erdre-Auxence	2022.7.26.
Aubigné-sur-Layon Beaulieu-sur-Layon Bellevigne-en-Layon "Brissac Loire Aubance Luigné" Cernusson Chalonnes-sur-Loire Chanteloup-les-Bois Chaudefonds-sur-Layon Chemillé-en-Anjou Cléré-sur-Layon Coron Denée "Doué-en-Anjou Brigné" La Plaine Lys-Haut-Layon "Mauges-sur-Loire Saint-Laurent-de-la-Plaine" Montilliers Mozé-sur-Louet Passavant-sur-Layon Rochefort-sur-Loire Saint-Paul-du-Bois Somloire Soulaines-sur-Aubance Terranjou Val-du-Layon Vezins	2022.8.8.
"Mauges-sur-Loire (sauf Saint-Laurent-de-la-Plaine)" Montrevault-sur-Evre Orée d’Anjou	2022.8.22.
Beaupréau-en-Mauges Bégrolles-en-Mauges Cholet La Romagne La Séguinière La Tessouale Le May-sur-Evre Le Puy-Saint-Bonnet Les Cerqueux Maulévrier Mazières-en-Mauges Nuaillé Saint-Christophe-du-Bois Saint-Léger-sous-Cholet Sèvremoine Toutlemonde Trémentines Yzernay	2022.7.12. – 2022.8.29.
Les communes suivantes dans le département: DEUX-SEVRES (79)
Availles-Thouarsais Saint-Généroux	2022.7.26.
Doux Thénezay	2022.7.26.
Ardin Coulonges-sur-l'Autize Saint-Pompain Villiers-en-Plaine	2022.7.26.
Amailloux Boussais Glénay Gourgé Lageon Louin Maisontiers Saint-Loup-Lamairé Tessonière	2022.8.2.
Beaulieu-sous-Parthenay La Boissière-en-Gâtine La Chapelle-Bertrand Châtillon-sur-Thouet Fénery Les Groseillers Mazières-en-Gâtine Parthenay Pompaire Le Retail Saint-Aubin-le-Cloud Saint-Marc-la-Lande Soutiers Verruyes Vouhé	2022.6.24.
Allonne Azay-sur-Thouet Saint-Pardoux-Soutiers Le Tallud	2022.8.8.
L'Absie Chanteloup La Chapelle-Saint-Laurent Largeasse Neuvy-Bouin Scillé Trayes Vernoux-en-Gâtine	2022.8.19.
Loretz-d'Argenton Boismé Chiché Faye-l'Abbesse Luzay Pierrefitte Sainte-Gemme Saint-Jacques-de-Thouars Saint-Jean-de-Thouars Saint-Varent "Thouars hors Misse"	2022.7.13.
Bretignolles Cerizay Mauléon Cirières Combrand Courlay La Forêt-sur-Sèvre Moncoutant-sur-Sèvre Montravers Nueil-les-Aubiers La Petite-Boissière Le Pin Saint-Amand-sur-Sèvre Saint-André-sur-Sèvre SAINT-PIERRE-DES-ECHAUBROGNES Saint-Paul-en-Gâtine	2022.8.29.
Argentonnay Bressuire Val en Vignes Coulonges-Thouarsais Geay Genneton Luché-Thouarsais Saint-Aubin-du-Plain Voulmentin Saint Maurice Étusson	2022.8.29.
Les communes suivantes dans le département: Vendée (85)
La Chapelle-aux-Lys Faymoreau Loge-Fougereuse Marillet Puy-de-Serre Saint-Hilaire-de-Voust	2022.7.28.
Apremont Beauvoir-sur-Mer Benet Bois-de-Céné Bouin Challans Châteauneuf Coëx Commequiers Falleron Foussais-Payré Froidfond La Garnache Maché Saint-Christophe-du-Ligneron Saint-Gervais Saint-Hilaire-des-Loges Saint-Maixent-sur-Vie Saint-Révérend Saint-Urbain Sallertaine Soullans	2022.7.26.
Aizenay Beaufou Bellevigny La Chaize-le-Vicomte La Chapelle-Palluau Doix lès Fontaines Dompierre-sur-Yon La Ferrière Fontenay-le-Comte Fougeré La Genétouze Grand'Landes Les Lucs-sur-Boulogne La Merlatière Montreuil Mouilleron-le-Captif Palluau Les Velluire-sur-Vendée Le Poiré-sur-Vie La Roche-sur-Yon Saint-Denis-la-Chevasse Saint-Étienne-du-Bois Saint-Martin-de-Fraigneau Saint-Martin-des-Noyers Saint-Michel-le-Cloucq Saint-Paul-Mont-Penit Saint-Pierre-le-Vieux La Taillée Vix Vouillé-les-Marais	2022.8.2.
L'Aiguillon-sur-Vie Aubigny-Les Clouzeaux Auchay-sur-Vendée Bazoges-en-Pareds Beaulieu-sous-la-Roche Bessay Bourneau Bournezeau La Caillère-Saint-Hilaire Chantonnay La Chapelle-Hermier La Chapelle-Thémer Château-Guibert Corpe Le Girouard Le Givre Grosbreuil L'Hermenault L'Île-d'Olonne La Jaudonnière La Jonchère Landeronde Landevieille Le Langon Longèves Luçon Les Magnils-Reigniers Mareuil-sur-Lay-Dissais Marsais-Sainte-Radégonde Martinet Mervent Les Achards Moutiers-les-Mauxfaits Moutiers-sur-le-Lay Mouzeuil-Saint-Martin Nalliers Nesmy L'Orbrie Péault Petosse Les Pineaux Pissotte Pouillé La Réorthe Rosnay Saint-Aubin-la-Plaine Saint-Avaugourd-des-Landes Saint-Benoist-sur-Mer Saint-Cyr-des-Gâts Saint-Cyr-en-Talmondais Saint-Étienne-de-Brillouet Sainte-Flaive-des-Loups Rives de l'Yon Sainte-Foy Sainte-Gemme-la-Plaine Saint-Georges-de-Pointindoux Sainte-Hermine Saint-Hilaire-le-Vouhis Saint-Jean-de-Beugné Saint-Juire-Champgillon Saint-Julien-des-Landes Saint-Laurent-de-la-Salle Brem-sur-Mer Saint-Martin-des-Fontaines Saint-Martin-Lars-en-Sainte-Hermine Saint-Mathurin Sainte-Pexine Saint-Valérien Saint-Vincent-sur-Graon Sérigné Sigournais Le Tablier Talmont-Saint-Hilaire Thiré Thorigny Thouarsais-Bouildroux Vairé Venansault	2022.8.9.
Chauché Essarts en Bocage Mouchamps La Rabatelière Rochetrejoux Saint-André-Goule-d'Oie Sainte-Cécile Saint-Germain-de-Prinçay Saint-Vincent-Sterlanges Vendrennes	2022.8.16.
Bazoges-en-Paillers La Boissière-de-Montaigu Chavagnes-en-Paillers Mesnard-la-Barotière Saint-Fulgent	2022.8.23.
La Bernardière Les Brouzils La Bruffière La Copechagnière Cugand L'Herbergement Montaigu-Vendée Rocheservière Montréverd Saint-Philbert-de-Bouaine Treize-Septiers	2022.8.30.
Beaurepaire La Gaubretière Les Herbiers Les Landes-Genusson Mortagne-sur-Sèvre Saint-Aubin-des-Ormeaux Saint-Laurent-sur-Sèvre Saint-Malô-du-Bois Saint-Martin-des-Tilleuls Tiffauges Chanverrie	2022.7.12. – 2022.9.6.
Le Boupère Les Epesses Sèvremont Saint-Mars-la-Réorthe Saint-Paul-en-Pareds Treize-Vents	2022.7.19. – 2022.9.13.
Antigny Breuil-Barret Cezais La Châtaigneraie Chavagnes-les-Redoux Cheffois Mallièvre La Meilleraie-Tillay Menomblet Monsireigne Montournais Mouilleron-Saint-Germain Pouzauges Réaumur Saint-Maurice-des-Noues Saint-Maurice-le-Girard Saint-Mesmin Saint-Pierre-du-Chemin Saint-Prouant Saint-Sulpice-en-Pareds Tallud-Sainte-Gemme La Tardière Vouvant	2022.7.19. – 2022.9.13.

Tagállam: Magyarország

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:
Balkány, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Újfehértó, települések közigazgatási területeinek a 47.723822 és a 21.710387, valamint a 47.724837 és a 21.690693 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 10 km sugarú körön belül és védőkörzeten kívül eső területe.	2022.7.14.
Bököny és Újfehértó települések közigazgatási területeinek a 47.723822 és a 21.710387, valamint a 47.724837 és a 21.690693 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső területe.	2022.7.6. – 2022.7.14.
Hajdú-Bihar megye:
Bocskaikert, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Nyíradony és Téglás települések közigazgatási területeinek a 47.723822 és a 21.710387, valamint a 47.724837 és a 21.690693 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 10 km sugarú körön belül és védőkörzeten kívül eső területe.	2022.7.14.
Hajdúhadház és Téglás települések közigazgatási területeinek a 47.723822 és a 21.710387, valamint a 47.724837 és a 21.690693 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső területe.	2022.7.6. – 2022.7.14.

Tagállam: Hollandia

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően

Province: Gelderland

1.	Vanaf kruising Nulderpad / Spiekweg, Spiekweg volgen in noordelijke richting tot aan Gooiseweg.

2.	Gooiseweg volgen in oostelijke richting tot aan Boordmeestocht.

3.	Baardmeestocht volgen in noordelijke richting tot aan Hoge Vaart.

4.	Hoge Vaart volgen in oostelijke richting tot aan N302.

5.	N302 volgen in noordelijke richting tot aan Rietweg.

6.	Rietweg volgen in oostelijke richting tot aan Hoekwanttocht.

7.	Hoekwandtocht volgen in zuidelijke richting tot aan Biddingerweg.

8.	Biddingerweg volgen in oostelijke richting tot aan rand sportpark de Schelp.

9.	Rand volgen in zuidelijke richting tot aan Kokkelweg.

10.	Kokkelweg volgen in oostelijke richting tot aan N708.

11.	N708 volgen in zuidelijke richting tot aan Bremerbergtocht.

12.	Bremertocht 1600 meter volgen in oostelijke richting tot bospad.

13.	Bospad volgen in zuidelijke richting tot aan Spijkweg,

14.	Spijkweg volgen in westelijke richting tot aan Bijsselseweg.

15.	Bijsselseweg volgen in zuidelijke richting Veluwemeer overstekend tot aan Bliksweg.

16.	Bliksweg volgen in zuidelijke richting overgaand in Oude Molenweg overgaand in Molenweg tot aan Bovenweg.

17.	Bovenweg volgen in oostelijke richting tot aan Elburgseweg.

18.	Elburgseweg volgen in zuidelijke richting tot aan Oenenburgweg.

19.	Oenenburgweg volgen in zuidelijke richting tot aan Eperweg.

20.	Eperweg volgen in oostelijke richting tot aan Pasopweg.

21.	Pasopweg volgen in zuidelijke richting tot aan Tongerenseweg.

22.	Tongerenseweg volgen in oostelijke richting tot aan Gortelseweg.

23.	Gortelseweg volgen in westelijke richting tot aan Elspeterbosweg.

24.	Elspeterbosweg volgen in zuidelijke richting overgaand in Vierhouterweg tot aan Uddelerweg N310.

25.	N310 volgen in zuidelijke richting overgaand in Garderenseweg overgaand in Koningsweg tot aan Dorpsstraat.

26.	Dorpsstraat volgen in noordelijke richting overgaand in Putterweg overgaand in Garderenseweg overgaand in Achterstraat overgaand in Dorpsstraat overgaand in Stationsstraat tot aan Cleenhorsterweg.

27.	Cleenhorsterweg volgen in noordelijke richting tot aan Engersteeg.

28.	Engersteeg volgen in westelijke richting tot aan Waterweg.

29.	Waterweg volgen in zuidelijke richting tot aan De Kronkel(water).

30.	De kronkel volgen in westelijke richting de A28 overstekend vervolgens Nuldernauw overstekend tot aan Seaewaldallee.

31.	Seaewaldallee volgen in westelijke richting tot aan Nulderpad.

32.	Nulderpad volgen in noordelijke richting tot aan Spiekweg.

2022.7.11.

Those parts of the municipalities Harderwijk and Nunspeet contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 5,6647, lat 52,34514

2022.6.30. – 2022.7.11.

Those parts of the municipalities Harderwijk and Nunspeet contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 5,66275, lat 52,3429

2022.7.3. – 2022.7.11.

Those parts of the municipalities Harderwijk and Nunspeet contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 5,67004, lat 52,34306

2022.7.3. – 2022.7.11.

Province Friesland

1.	Vanaf de kruising Harlinger Vaart/ Harlingerweg, Harlingerweg volgen in westelijke richting tot aan N31.

2.	N31 volgen in noordelijke richting tot aan Van Harinxmakanaal.

3.	Van Harinxmakanaal volgen in westelijke richting tot aan Haulewei.

4.	Haulewei volgen in noordelijke richting overgaand in N393 tot aan Sinaedawei.

5.	Sinaedawei volgen in noordelijke richting tot aan Haerewei.

6.	Hearewei volgen in oostelijke richting tot aan Tjessingawei.

7.	Tjessingawei volgen in zuidelijke richting tot aan N393.

8.	N393 volgen in oostelijke richting tot aan Moaije.

9.	Moaije volgen in zuidelijke richting tot aan Gernierswei.

10.	Gernierswei volgen in zuidelijke richting tot aan Koekoeksleane.

11.	Koekoeksleane volgen in oostelijke richting tot aan Bitgumerdyk.

12.	Bitgumerdyk volgen in oostelijke overgaand in N383 overgaand in Rypsterdyk tot aan Bollens.

13.	Bollens volgen in zuidelijke richting tot aan Van Harinxmakanaal.

14.	Van Harinxmakanaal volgen in oostelijke richting tot aan Deinumerfeart.

15.	Deinumerfeart volgen in zuidelijke richting tot aan N359.

16.	N359 volgen in zuidelijke richting tot aan Hegedyk.

17.	Hegedyk volgen in zuidelijke richting tot aan spoorlijn Leeuwarden-Sneek.

18.	Spoorlijn volgen in zuidelijke richting tot aan Boazumer Feart.

19.	Boazumerfeart volgen in westelijke richting overgaand in Slachtedyk tot aan Hegedyk.

20.	Hegedyk volgen in westelijke richting tot aan Greate Wierum.

21.	Greate Wierum volgen in westelijke richting tot aan Sanleasterdyk.

22.	Sanleasterdyk volgen in westelijke richting overgaand in Doniadyk tot aan Tjebbingadyk.

23.	Tjebbingadyk volgen in zuidelijke richting tot aan Middelzeedijk.

24.	Middelzeedijk volgen in westelijke richting tot aan Hartwerter Feart.

25.	Hartwerter Feart volgen in westelijke richting tot aan Ugolaan.

26.	Ugolaan volgen in westelijke richting overgaand in Wibrandaweg overgaand in Easthimmerwei tot aan Gysbert Japiksweg.

27.	Gysbert japiksweg volgen in zuidelijke richting tot aan Mulierlaan.

28.	Mulierlaan volgen in noordelijke richting tot aan Teakelaan.

29.	Teakelaan volgen in noordelijke richting tot aan Riegeweg.

30.	Riegeweg volgen in westelijke richting vervolgen in noordelijke richting tot aan tot aan Harlinger Vaart.

2022.7.16.

Those parts of the municipality Waadhoeke contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 5,59, lat 53,16

2022.7.8. – 2022.7.16.

Province Flevoland

1.	Vanaf kruising Knardijk / Vogelweg, Vogelweg volgen in oostelijke richting tot aan rand Knarbos Oost.

2.	Rand volgen in noordelijke richting tot aan Eendengracht.

3.	Eendengracht volgen in oostelijke richting tot aan Larservaart.

4.	Larservaart volgen in noordelijke richting tot aan Meerkoetenweg.

5.	Meerkoetenweg volgen in oostelijke richting tot aan Vlotgrasweg.

6.	Vlotgrasweg volgen in zuidelijke richting tot aan Lisdoddeweg.

7.	Lisdoddeweg volgen in oostelijke richting tot aan Zeeastertocht.

8.	Zeeastertocht volgen in oostelijke richting tot aan Zeeasterweg.

9.	Zeeasterweg volgen in oostelijke richting tot aan Lisdoddeweg.

10.	Lisdoddeweg volgen in oostelijke richting tot aan Rietsemalaan.

11.	Rietsemalaan volgen in zuidelijke richting tot aan Roodbeenweg.

12.	Roodbeenweg volgen in noordelijke richting tot aan Ottolanderlaan.

13.	Ottolanderlaan volgen in oostelijke richting tot aan Rietweg.

14.	Rietweg volgen in noordelijke richting tot aan Van den Hamlaan

15.	Van den Hamlaan volgen in oostelijke richting tot aan Ansjovisweg.

16.	Ansjovisweg volgen in noordelijke richting tot aan Dronterweg.

17.	Dronterweg volgen in oostelijke richting tot aan Dronterringweg.

18.	Dronterringweg volgen in zuidelijke richting tot aan Spieringtocht.

19.	Spieringtocht volgen in zuidelijke richting tot aan Hoge Vaart.

20.	Hoge Vaart volgen in oostelijke richting tot aan Oosterwoldertocht.

21.	Oosterwoldertocht volgen in zuidelijke richting tot aan Elburgerweg (N309).

22.	N309 volgen in zuidelijke richting tot aan Nieuwstadspad.

23.	Nieuwstadspad volgen in westelijke richting overgaand in Nieuwstadsweg overgaand in Oude Zeeweg tot aan Veldweg.

24.	Veldweg volgen in zuidelijke richting tot aan N310.

25.	N310 volgen in zuidelijke richting tot aan A28.

26.	A28 volgen in westelijke richting tot aan Drielander.

27.	Vanaf Drielander het Wolderwijd overstekend tot aan Omloop.

28.	Omloop volgen in noordelijke richting overgaand in Penhoren tot aan Ossenkampweg.

29.	Ossenkampweg volgen in oostelijke richting tot aan Waterloop tussen Ossenkampweg 20 en 17.

30.	Waterloop volgen in noordelijke richting tot aan Hoge Vaart.

31.	Hoge Vaart volgen in oostelijke richting tot aan Knardijk.

32.	Knardijk volgen in noordelijke richting tot aan Vogelweg.

2022.7.18.

Those parts of the municipalities Dronten, Zeewolde, Lelystad contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 5,66, lat 52,42

2022.7.10. – 2022.7.18.

Province Noord-Holland

1.	Vanaf kruising A5 / Spoorlijn, Spoorlijn Amsterdam-Alkmaar volgen in noordelijke richting Noorzeekanaal overstekend overgaand in Provincialeweg N203 tot aan Stationsstraat.

2.	Stationsstraat volgen in noordelijke richting tot aan Zaanweg.

3.	Zaanweg volgen in oostelijke richting tot aan Nieuweweg.

4.	Nieuweweg volgen in noordelijke richting tot aan Mercuriusweg.

5.	Mercuriusweg volgen in oostelijke richting tot aan Rouenweg.

6.	Rouenweg volgen in noordelijke richting tot aan Zandweg.

7.	Zandweg volgen in oostelijke richting overgaand in Dorpsstraat overgaand in Oosteinde tot aan Wever.

8.	Wever volgen in noordelijke richting tot aan Dorpsstraat.

9.	Dorpsstraat volgen in oostelijke richting tot aan Van Saanelaan.

10.	Van Saanelaan volgen in noordelijke richting tot aan Noorderganssloot.

11.	Noorderganssloot volgen in oostelijke richting tot aan Jispersluissloot.

12.	Jispersluissloot volgen in noordelijke richting tot aan Kanaaldijk.

13.	Kanaaldijk volgen in oostelijke richting tot aan Middenweg.

14.	Middenweg volgen in noordelijke richting tot aan N244.

15.	N244 volgen in oostelijke richting tot aan Purmerenderweg.

16.	Purmerenderweg volgen in noordelijke richting tot aan Kwadijkerweg.

17.	Kwadijkerweg volgen in oostelijke richting overgaand in Kwadijk tot aan Purmerringvaart.

18.	Purmerringvaart volgen in noordelijke richting tot aan Nieuwe Haven te Edam.

19.	Nieuwe Haven te Edam volgen in oostelijke richting overgaand in Oorgat tot aan Zeedijk.

20.	Zeedijk volgen in zuidelijke richting overgaand in Noordeinde tot aan Haven.

21.	Haven volgen in zuidelijke richting tot aan Havenbuurt.

22.	Havenbuurt volgen via zeedijk overgaand in Waterlandsezeedijk overgaand in Markermeer tot aan Uitdammerdijk.

23.	Uitdammerdijk volgen in zuidelijke richting tot aan A10.

24.	A10 volgen in zuidelijke richting tot aan Spoorlijn.

25.	Spoorlijn volgen in noordelijke tot aan Wijttenbachstraat.

26.	Wijttenbachstraat volgen in westelijke richting overgaand in Eerste Oosterparkstraat tot aan Wibautstraat.

27.	Wibautstraat volgen in noordelijke straat tot aan S100.

28.	S100 volgen in westelijke richting tot aan Overtoom (S106).

29.	S106 volgen in westelijke richting tot aan Hoofdweg.

30.	Hoofdweg volgen in noordelijke richting tot aan Bos en Lommerweg.

31.	Bos en Lommerweg volgen in westelijke richting tot aan A10.

32.	A10 volgen in noordelijke richting tot aan Spoorlijn Amsterdam/Alkmaar.

33.	Spoorlijn Amsterdam/Alkmaar volgen in westelijke richting tot aan A5.

2022.8.5.

Those parts of the municipality Zaanstad, Wormerland, Purmerland, Edam-Volendam en Amsterdam contained within a circle of a radius of 3 kilometres, centered on WGS84 dec. coordinates long 4.95 lat 52.44.

2022.7.28. – 2022.8.5.

C. RÉSZ

Az 1. és 3a. cikkben említett további, korlátozás alatt álló körzetek az érintett tagállamokban (*1):

”

(*1) A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással és különösen az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének az említett jegyzőkönyv 2. mellékletével összefüggésben értelmezett (4) bekezdésével összhangban e melléklet alkalmazásában a tagállamokra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok Észak-Írország tekintetében magukban foglalják az Egyesült Királyságot is.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 185

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. július 12.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1190 rendelete (2022. július 6.) az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2022/1191 végrehajtási rendelete (2022. július 5.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Pimiento de Gernika / Gernikako Piperra [OFJ])	10
*	A Bizottság (EU) 2022/1192 végrehajtási rendelete (2022. július 11.) a Globodera pallida (Stone) Behrens és a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról	12
*	A Bizottság (EU) 2022/1193 végrehajtási rendelete (2022. július 11.) a Ralstonia solanacearum (Smith 1896) Yabuuchi et al. 1996 emend. Safni et al. 2014 felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról	27
*	A Bizottság (EU) 2022/1194 végrehajtási rendelete (2022. július 11.) a Clavibacter sepedonicus (Spieckermann & Kotthoff 1914) Nouioui et al. 2018 felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról	47
*	A Bizottság (EU) 2022/1195 végrehajtási rendelete (2022. július 11.) a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival felszámolását és terjedésének megakadályozását célzó intézkedések megállapításáról	65
*	A Bizottság (EU) 2022/1196 végrehajtási rendelete (2022. július 11.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról ( 1 )	77
*	A Bizottság (EU) 2022/1197 végrehajtási rendelete (2022. július 11.) az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletének a baromfit, baromfi-szaporítóanyagokat, valamint baromfi és szárnyas vadak friss húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országok jegyzékében a Kanadára, az Egyesült Királyságra és az Egyesült Államokra vonatkozóan szereplő bejegyzések tekintetében történő módosításáról, valamint XIV. mellékletének egy, az Egyesült Királyságra vonatkozó bejegyzés tekintetében történő helyesbítéséről ( 1 )	117
	HATÁROZATOK
*	A Bizottság (EU) 2022/1198 végrehajtási határozata (2022. június 16.) az (EU) 2019/570 végrehajtási határozatnak a veszélyhelyzeti energiaellátási rescEU-képességek tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2022) 4246. számú dokumentummal történt) ( 1 )	129
*	A Bizottság (EU) 2022/1199 végrehajtási határozata (2022. július 11.) az (EU) 2021/76 végrehajtási határozatnak a ferde hajtású felvonókra vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról, valamint az említett határozatnak az acélsodrony kötelekre vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő helyesbítéséről ( 1 )	133
*	A Bizottság (EU) 2022/1200 végrehajtási határozata (2022. július 11.) az egyes tagállamokban a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban alkalmazandó vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2022) 5015. számú dokumentummal történt) ( 1 )	138


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.