2022.7.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/4

MEGÁLLAPODÁS az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság között a közúti árufuvarozásról

AZ EURÓPAI UNIÓ

(a továbbiakban: az Unió)

egyrészről,

valamint

A MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG,

másrészről,

(a továbbiakban külön-külön: a Fél vagy együttesen: a Felek),

ELISMERVE, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborújának folyományaként a közlekedési ágazat jelentős zavarokkal néz szembe a Moldovai Köztársaságban.,

FELISMERVE, hogy a moldovai export számára az Ukrajnán áthaladó alapvető szállítási útvonalak nem hozzáférhetőek, és a Moldovai Köztársaságból az Európai Unió területén át vezető alternatív közúti útvonalak használatával sürgősen biztosítani kell az ellátási láncokat és az élelmezésbiztonságot,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy támogassák a moldovai társadalmat és gazdaságot, lehetővé téve az uniós és moldovai közúti árufuvarozók számára a Moldova területére és adott esetben Moldova területén keresztül történő áruszállítást, valamint lehetővé téve, hogy Oroszország agresszív háborújának a nemzetközi piacokra gyakorolt hatására reagálva a Moldovai Köztársaság további módosításokat eszközölhessen az általa alkalmazott gazdasági és közlekedési mintákon,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a korlátozott számú tagállami engedélyen alapuló jelenlegi rendszer nem kellően rugalmas ahhoz, hogy a moldovai közúti árufuvarozók növelni tudják az Unión keresztül és az Unióval folytatott tevékenységük volumenét,

AZZAL A HATÁROZOTT SZÁNDÉKKAL, hogy a jövőben a Felek közötti közúti árufuvarozás terén a bármelyik Fél területén székhellyel rendelkező közúti fuvarozók számára jelenleg rendelkezésre álló piaci hozzáférés feltételei semmi esetre se szigorodjanak a jelenlegi helyzethez képest,

AZZAL A HATÁROZOTT SZÁNDÉKKAL, hogy segítsék a moldovai gazdaságot az Unió és a Moldovai Köztársaság közötti tranzit- és kétoldalú nemzetközi fuvarozás liberalizálásával, amely lehetővé teszi a szükséges áruk szállítását, és mindkét Fél számára ugyanazokat a kölcsönös jogokat biztosítja az említett területek közötti tranzit- és kétoldalú nemzetközi fuvarozási tevékenységekhez,

MEGJEGYEZVE, hogy az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, valamint a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás (a továbbiakban: a társulási megállapodás) X. mellékletében a Moldovai Köztársaság vállalja, hogy a közúti szállításra vonatkozó jogszabályait fokozatosan közelíti az adott mellékletben felsorolt uniós jogszabályokhoz és nemzetközi okmányokhoz,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy e megállapodás rendelkezéseit a társulási megállapodás vitarendezésről szóló fejezetének hatálya alá vonják,

FELISMERVE, hogy nem lehet előre látni az Oroszország által indított agresszív háború ukrajnai közlekedési ágazatra és infrastruktúrára gyakorolt hatásának időtartamát, amely a moldovai fuvarozókat is érinti, a Felek legkésőbb három hónappal e megállapodás lejárta előtt konzultációt folytatnak a vegyes bizottság keretében, hogy felmérjék e megállapodás megújításának szükségességét,

ELISMERVE, hogy a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (AETR) biztosítja, hogy az e megállapodás szerinti szállítások során tiszteletben tartsák a járművezetők munkafeltételeit, a tisztességes versenyt, és ne veszélyeztessék a közúti biztonságot,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Célkitűzések

(1) E megállapodás célja, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborújának következményei és a Moldovai Köztársaság közúti szállítási ágazatát érintő súlyos zavarok miatt átmenetileg megkönnyítse az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság területe között és területén keresztül történő közúti árufuvarozást azáltal, hogy további tranzit- és áruszállítási jogokat biztosít az egyik Fél területén székhellyel rendelkező fuvarozók számára.

(2) E megállapodás nem értelmezhető oly módon, mint amely a hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest gyengíti vagy más módon korlátozóbbá teszi a Felek közötti nemzetközi közúti szállítási szolgáltatásokhoz való piaci hozzáférés feltételeit.

2. cikk

Hatály

E a megállapodás a Felek közötti, ellenszolgáltatás fejében végzett közúti tranzitszállításra és nemzetközi közúti árufuvarozásra alkalmazandó, és nem érinti a Nemzetközi Közlekedési Fórumon belül a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának többoldalú kvótarendszere által megállapított szabályok alkalmazását. Nem tartozik e megállapodás hatálya alá az Európai Unió valamely tagállamán belüli vagy az Európai Unió tagállamai közötti közúti árufuvarozás. E megállapodás nem terjed ki a harmadik országok közötti, a másik Fél területén áthaladó árutovábbításra (tranzitra).

3. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„a székhely szerinti Fél”: az a Fél, amelynek területén a közúti árufuvarozó székhellyel rendelkezik;

„közúti árufuvarozó”: kereskedelmi célból árufuvarozást végző bármely természetes vagy jogi személy, aki az egyik Fél területén az adott Fél jogszabályai szerint bejegyzett székhellyel és ugyanezen Fél által gépjárművel vagy járműszerelvénnyel, ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi áruszállításra kiadott engedéllyel rendelkezik;

3.	„jármű”: az egyik Fél területén nyilvántartásba vett gépjármű, vagy olyan összekapcsolt járműszerelvény, amelynek legalább a gépjármű részét az egyik Fél területén vették nyilvántartásba, és amely kizárólag árufuvarozásra szolgál;

4.	„áthaladás/tranzit”: az egyik Fél területén bejegyzett székhellyel rendelkező közúti árufuvarozó járműveinek a másik Fél területén ki-és berakodás nélkül történő áthaladása;

5.	„kétoldalú nemzetközi fuvarozás”: rakománnyal közlekedő járművel megtett utak a székhely szerinti Fél területéről a másik Fél területére, mindkét irányban, egy harmadik ország területén keresztül történő áthaladással vagy anélkül.

4. cikk

A közúti szállítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A közúti árufuvarozók a következő közúti árufuvarozási tevékenységek végzésére jogosultak:

a)	rakománnyal közlekedő járművel megtett utak, amelyek kiindulási és végpontja két különböző Fél területén van, harmadik ország területén keresztül történő áthaladással vagy anélkül;

b)	rakománnyal közlekedő járművel megtett utak a székhely szerinti Fél területéről ugyanazon Fél területére, a másik Fél területén keresztül történő áthaladással;

c)	rakománnyal közlekedő járművel megtett utak a székhely szerinti Fél területére vagy területéről harmadik ország területére, a másik Fél területén keresztül történő áthaladással;

d)	rakomány nélkül közlekedő járművel megtett utak az a), b) és c) pontban említett utakkal összefüggésben.

5. cikk

Időtartam

(1) E megállapodás 2023. március 31-ig alkalmazandó.

(2) Legkésőbb három hónappal e megállapodás lejárta előtt a Felek konzultációt kezdenek annak érdekében, hogy felmérjék e megállapodás megújításának szükségességét. E célból a Felek a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott vegyes bizottság keretében konzultálnak.

6. cikk

Vegyes bizottság

(1) Vegyes bizottság jön létre. A vegyes bizottság felügyeli és nyomon követi e megállapodás alkalmazását és végrehajtását, valamint e megállapodás célkitűzéseinek fényében rendszeresen felülvizsgálja annak működését.

(2) A vegyes bizottságot az egyik társelnök kérésére kell összehívni. A vegyes bizottságot legkésőbb három hónappal e megállapodás lejárta előtt össze kell hívni annak érdekében, hogy az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban felmérje és eldöntse, hogy szükséges-e ennek a megállapodásnak a megújítása. A vegyes bizottság adott esetben e cikk (5) bekezdésével összhangban határoz a megújításról, beleértve a megújítás időtartamát is.

(3) A vegyes bizottság a Felek képviselőiből áll. Az Európai Unió tagállamainak képviselői megfigyelőként részt vehetnek a vegyes bizottság ülésein.

(4) A vegyes bizottság elnöki tisztét az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság egy-egy képviselője felváltva tölti be.

(5) A vegyes bizottság határozatait konszenzussal fogadja el. A határozatok kötelező erővel bírnak mindkét Félre nézve, akik minden szükséges intézkedést meghoznak az említett határozatok végrehajtása érdekében.

(6) A vegyes bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

7. cikk

Vitarendezés (1)

Amennyiben a Felek között vita merül fel e megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, a társulási megállapodás V. címe 14. fejezetének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

8. cikk

A kötelezettségek teljesítése

(1) A Felek teljes mértékben felelősek e megállapodás valamennyi rendelkezésének betartásáért.

(2) A Felek biztosítják, hogy minden szükséges intézkedést meghoznak e megállapodás rendelkezéseinek érvényre juttatása céljából, ideértve a rendelkezések valamennyi kormányzati szinten történő érvényesítését, valamint a kormányzati hatáskörrel felruházott személyek általi betartását. A Felek jóhiszeműen járnak el az e megállapodásban meghatározott célkitűzések elérésének biztosítása érdekében.

(3) E megállapodás a társulási megállapodás 458. cikkének (1) bekezdése értelmében vett megállapodás. A Felek e megállapodással kapcsolatban megfelelő intézkedéseket hozhatnak a társulási megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében alapvető elemként meghatározott bármely kötelezettség olyan különösen súlyos és jelentős megsértése esetén, amely veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, és azonnali fellépést igényel. Az említett megfelelő intézkedéseket a társulási megállapodás 455. cikkével összhangban kell meghozni.

9. cikk

Védintézkedések

(1) Bármelyik Fél megfelelő védintézkedéseket hozhat, ha úgy ítéli meg, hogy a másik Fél közúti árufuvarozói által végzett szállítási tevékenységek veszélyeztetik a közúti közlekedés biztonságát. A védintézkedéseket a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával kell meghozni, a helyzet orvoslásához vagy e megállapodás egyensúlyának fenntartásához feltétlenül szükséges mértékkel arányosan és korlátozott időtartammal. Azon intézkedéseket kell előnyben részesíteni, amelyek e megállapodás végrehajtását a legkevésbé zavarják.

(2) Az érintett Fél a konzultációk megkezdése előtt értesíti a másik Felet a meghozott intézkedésekről, és minden lényeges információt a rendelkezésére bocsát.

(3) A Felek a vegyes bizottság keretében haladéktalanul konzultációkat kezdenek a kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

(4) Az e cikk alapján hozott intézkedéseket fel kell függeszteni, amint a vétkes Fél eleget tesz az e megállapodás rendelkezéseiben foglaltaknak, vagy ha a közúti biztonságot fenyegető veszély elhárul.

10. cikk

Területi hatály

(1) E megállapodást egyrészről azon a területen kell alkalmazni, amelyen az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről a Moldovai Köztársaság teljes területén.

(2) E megállapodás alkalmazása ideiglenesen felfüggesztésre kerül azokon a területeken, amelyek felett a Moldovai Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést. E megállapodás alkalmazása a Társulási Tanács vagy a Társulási Közös Bizottság olyan határozatának elfogadását követően folytatódhat, amely megerősíti, hogy a Moldovai Köztársaság biztosítani tudja az e megállapodásnak való teljes megfelelést.

11. cikk

Megszüntetés

(1) A Felek bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesíthetik a másik Felet az e megállapodás megszüntetésére irányuló döntésükről. E megállapodás az értesítéstől számított két héten belül megszűnik, kivéve, ha az értesítést küldő Fél az értesítés hatálybalépésére későbbi időpontot jelöl meg. Ez utóbbi esetben a megjelölt időpont nem lehet az értesítés időpontját követő két hónapnál későbbi.

(2) Azok a közúti árufuvarozók, akik járművükkel e megállapodás lejártakor a másik Fél területén tartózkodnak, a járművel áthaladhatnak az adott Fél területén a székhelyük szerinti Fél területének elérése céljából.

(3) Az egyértelműség kedvéért az (1) bekezdésben említett értesítés időpontja az a nap, amikor az értesítést a másik Fél számára kézbesítik.

(4) E megállapodás 5. cikk szerinti lejárata vagy e cikk (1) bekezdése szerinti megszűnése nem eredményheti azt, hogy a Felek közötti közúti szállítási szolgáltatások piacra jutási feltételei az e megállapodás hatálybalépését megelőző napon fennálló helyzethez képest szigorúbbá váljanak. Ezért a Felek közötti utólagos megállapodás hiányában e megállapodás lejártának vagy megszűnésének napjától ismét az Európai Unió tagállamai és a Moldovai Köztársaság között az adott napon fennálló kétoldalú megállapodásokban meghatározott piacra jutási jogosultságok alkalmazandók.

12. cikk

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

(1) E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően erősítik meg vagy hagyják jóvá. E megállapodás azon a napon lép hatályba, amelyen a Felek értesítették egymást arról, hogy a hatályba lépéséhez szükséges belső eljárásaik lezárultak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az Unió és a Moldovai Köztársaság megállapodnak abban, hogy e megállapodást az aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazzák.

(3) E megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában, az említett rendelkezésekben szereplő, a „megállapodás hatálybalépésének időpontja” hivatkozás alatt azon időpont értendő, amelytől kezdve e megállapodás e cikk (1) bekezdésével összhangban ideiglenesen alkalmazandó.

Kelt két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és ukrán nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően meghatalmazott megbízottak aláírták ezt a megállapodást.

Съставено в Лион на двадесет и девети юни две хиляди двадесет и втора година.

Hecho en Lyon, el veintinueve de junio de dos mil veintidós.

V Lyonu dne dvacátého devátého června dva tisíce dvacet dva.

Udfærdiget i Lyon, den niogtyvende juni to tusind og toogtyve.

Geschehen zu Lyon am neunundzwanzigsten Juni zweitausendzweiundzwanzig.

Kahe tuhande kahekümne teise aasta juunikuu kahekümne üheksandal päeval Lyonis.

Έγινε στη Λυών, στις είκοσι εννέα Ιουνίου δύο χιλιάδες είκοσι δύο.

Done at Lyon on the twenty-ninth day of June in the year two thousand and twenty two.

Fait à Lyon, le vingt-neuf juin deux mille vingt-deux.

Arna dhéanamh i Lyon, an naoú lá is fiche de Mheitheamh sa bhliain dhá mhíle fiche a dó.

Sastavljeno u Lyonu dvadeset i devetog lipnja godine dvije tisuće dvadeset i druge.

Fatto a Lione, addi ventinove giugno duemilaventidue.

Lionā, divi tūkstoši divdesmit otrā gada divdesmit devītajā jūnijā.

Priimta du tūkstančiai dvidešimt antrų metų birželio dvidešimt devintą dieną Lione.

Kelt Lyonban, a kétezerhuszonkettedik év június havának huszonkilencedik napján.

Magħmul f’Lyon, fid-disgħa u għoxrin jum ta’ Ġunju fis-sena elfejn u tnejn u għoxrin.

Gedaan te Lyon, negenentwintig juni tweeduizend tweeëntwintig.

Sporządzono w Lyonie dnia dwudziestego dziewiątego czerwca roku dwa tysiące dwudziestego drugiego.

Feito em Lião, em vinte e nove de junho de dois mil e vinte e dois.

Întocmit la Lyon, la douăzeci și nouă iunie două mii douăzeci și doi.

V Lyone dvadsiateho deviateho júna dvetisícdvadsaťdva

V Lyonu, devetindvajsetega junija dva tisoč dvaindvajset.

Tehty Lyonissa kahdentenakymmenentenäyhdeksäntenä päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhattakaksikymmentäkaksi.

Som skedde i Lyon den tjugonionde juni tjugohundratjugotvå.

(1) A kétségek elkerülése végett sem e cikk, sem e megállapodás nem értelmezhető úgy, mint amely olyan jogokat biztosít vagy olyan kötelességeket ír elő, amelyekre a Felek nemzeti bíróságai előtt közvetlenül hivatkozni lehet.

2022.7.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1166 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 6.)

a ciprusi kormány tényleges ellenőrzésén kívül eső területekről a kormány tényleges ellenőrzése alatt álló területekre érkező árukra vonatkozó egyedi szabályok megállapításáról szóló 1480/2004/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a csatlakozási okmány 10. jegyzőkönyvének 2. cikke szerinti rendszerről szóló, 2004. április 29-i 866/2004/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (12) bekezdésére,

A határvonal szabályozásával foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1480/2004/EK bizottsági rendelet (2) egyedi szabályokat állapít meg a ciprusi kormány tényleges ellenőrzésén kívül eső területekről a kormány tényleges ellenőrzése alatt álló területekre érkező árukra vonatkozóan, beleértve a 2000/29/EK tanácsi irányelv (3) V. mellékletének B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk növényegészségügyi vizsgálatát és az azokra vonatkozó jelentéstételt is. E célból az említett rendelet 3. cikke hivatkozik az említett irányelvre.

(2)

A növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekre vonatkozó uniós szabályok alapját képező (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatályon kívül helyezte a 2000/29/EK irányelvet. Az említett rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy összeállítsa azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok jegyzékét, amelyek esetében az Unió területére történő behozatalhoz növényegészségügyi bizonyítvány szükséges.

(3)

Az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (5) jegyzékbe veszi azokat a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyek esetében az Unió területére történő behozatalhoz növényegészségügyi bizonyítvány szükséges, köztük a korábban a 2000/29/EK irányelv V. mellékletének B. részében felsoroltakat.

(4)	Ezért helyénvaló módosítani az 1480/2004/EK rendeletet annak érdekében, hogy a 2000/29/EK irányelvre való hivatkozások helyébe az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendeletre való hivatkozások lépjenek.

(5)	A növényútlevelekre vonatkozó rendelkezéseket érintő valamennyi hivatkozást szintén frissíteni kell.

(6)

mivel a 866/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerint a határvonalat átlépő, az említett rendelet II. mellékletében meghatározott uniós növényegészségügyi jogszabályok által előírt követelmények hatálya alatt álló és ellenőrizendő áruk esetében az ellenőrzéseknek annak megállapítására kell irányulniuk, hogy az érintett áruk mentesek-e az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet II. mellékletében felsorolt uniós zárlati károsítóktól, megfelelnek-e az említett rendelet IV. mellékletében felsorolt uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétére vonatkozó küszöbértékeknek, és megfelelnek-e az említett rendelet VII. mellékletében az Unióba történő behozatalra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(7)	Ezért az 1480/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1480/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Növényegészségügyi vizsgálat és jelentés

(1) A Bizottság által kinevezett, a technikai segítségnyújtás és információcsere eszköz (TAIEX) keretében alkalmazott és a 866/2004/EK rendelet végrehajtása érdekében a Ciprusi Török Kereskedelmi Kamarával összehangoltan működő független növényegészségügyi szakértők (a továbbiakban: a szakértők) megvizsgálják az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (*1) XI. mellékletének A. és B. részében felsorolt valamennyi növényt, növényi terméket és egyéb anyagot a termelés, a betakarítás és a forgalmazás szakaszában annak megállapítása érdekében, hogy azok:

a)	mentesek-e az (EU) 2019/2072 rendelet II. mellékletében felsorolt uniós zárlati károsítóktól,

b)	megfelelnek-e az (EU) 2019/2072 rendelet IV. mellékletében felsorolt uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétére vonatkozó küszöbértékeknek,

c)	megfelelnek-e az említett rendelet VII. mellékletében az Unióba történő behozatalra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, és

megfelelnek-e az (EU) 2019/2072 rendelet V. mellékletében meghatározott, a nemzárlati károsítók bizonyos, ültetésre szánt növényeken való jelenlétének megelőzését célzó intézkedéseknek.

Adott esetben ellenőrizniük kell továbbá az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet XII. mellékletében felsorolt valamennyi növényt, növényi terméket és egyéb anyagot annak megállapítására, hogy mentesek-e az említett rendelet III. mellékletében felsorolt vonatkozó védett zónás zárlati károsítóktól.

(2) A burgonya esetében a fenti szakértők igazolják, hogy a szállítmányt képező burgonyát közvetlenül a tagállamok egyikében minősített vetőburgonyából vagy egy másik olyan országban minősített vetőburgonyából termesztették, amely ország esetében a vetésre szánt burgonyának az Unióba történő behozatala az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VI. melléklete alapján nem tilos.

(3) Ha a szakértők – tudásuk legjavának és a lehető legpontosabb meghatározásnak megfelelően– megállapítják, hogy a szállítmányban található érintett növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok megfelelnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, valamint a 866/2004/EK rendelet II. mellékletében foglalt vonatkozó követelményeknek és ellenőrzéseknek, akkor:

a)	az e rendelet III. mellékletében meghatározott formanyomtatvány felhasználásával – azt hiánytalanul kitöltve – jelentést készítenek, amelyet a szakértők legalább egyike megfelelően aláír, valamint

b)	a szóban forgó jelentést kiegészítésként csatolják az e rendelet 2. cikkében említett kísérőokmányhoz.

A szakértők az ültetésre szánt növények tekintetében – az ültetésre szánt Solanum tuberosum L gumókat is beleértve – nem állítanak ki „Növényegészségügyi vizsgálati jelentést”.

(4) A szakértők ezt követően ólomzárral látják el a tehergépjárművet vagy az egyéb szállítóeszközt oly módon, hogy ne lehessen kinyitni a szállítmányt a határvonalon való áthaladás előtt.

Az e cikk hatálya alá tartozó áruk csak a (3) bekezdés a) és b) pontjának teljesülése esetén szállíthatók át a határvonalon.

(5) A Ciprusi Köztársaság kormányának tényleges ellenőrzése alatt álló területekre érkezésekor az illetékes hatóságok megvizsgálják a szállítmányt. Adott esetben a növényegészségügyi vizsgálati jelentés helyébe az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 79. cikkének (1) bekezdésében vagy 80. cikkének (1) bekezdésében előírt növényútlevél lép.”

(*1) A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o.)."

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).” "

A III. mellékletben szereplő nyomtatványminta 10. pontjának negyedik, ötödik és hatodik franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–

mentesnek minősülnek a II. mellékletben felsorolt uniós zárlati károsítóktól és adott esetben a III. mellékletben felsorolt védett zónás zárlati károsítóktól, és megfelelnek az (EU) 2019/2072 rendelet IV. mellékletében felsorolt, uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétére vonatkozó küszöbértékeknek,

—

a burgonya esetében a szállítmányt képező burgonyát közvetlenül a tagállamok egyikében minősített vetőburgonyából vagy egy másik olyan országban minősített vetőburgonyából termesztették, amely ország esetében a vetésre szánt burgonyának az Unióba történő behozatala az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet VI. melléklete alapján nem tilos.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 161., 2004.4.30., 128. o.

(2) A Bizottság 1480/2004/EK rendelete (2004. augusztus 10.) a ciprusi kormány tényleges ellenőrzésén kívül eső területekről a kormány tényleges ellenőrzése alatt álló területekre érkező árukra vonatkozó egyedi szabályok megállapításáról (HL L 272., 2004.8.20., 3. o.).

(3) A Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o.).

2022.7.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1167 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 6.)

a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló (EU) 2021/633 végrehajtási rendelet részleges időközi felülvizsgálatot követő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések

(1)	A Tanács az 1187/2008/EK tanácsi rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(2)	Egy, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság 2015. január 21-én az (EU) 2015/83 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) az eredeti vizsgálat nyomán bevezetett intézkedések fenntartása mellett döntött.

(3)

Egy második, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság 2021. április 14-én az (EU) 2021/633 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) az eredeti vizsgálat nyomán kivetett és az (EU) 2015/83 bizottsági végrehajtási rendelettel megerősített dömpingellenes vámok szintjének fenntartása mellett döntött.

(4)	A jelenleg hatályos végleges dömpingellenes vámok vámtétele 33,8 %-tól 39,7 %-ig terjed.

1.2. Névváltoztatási kérelem

(5)	Egy kínai exportáló gyártó, a Tongliao Meihua Bio-Tech Co., Ltd 2019 januárjában állítólag Tongliao Meihua Biological Sci-Tech Co., Ltd-re változtatta nevét.

(6)

Ez a vállalat egyike annak a két, a Meihua csoporthoz tartozó, egymással kapcsolatban álló exportáló gyártónak (a Hebei Meihua MSG Group Co., Ltd mellett), amelyek jelenleg az A883 TARIC-kiegészítő kód alkalmazása mellett 33,8 %-os egyedi vámtétel igénybevételére jogosultak. Ennek alapján a Tongliao Meihua Biological Sci-Tech Co., Ltd a meglévő 33,8 %-os egyedi vámtétel alkalmazása érdekében kérte a névváltoztatás átvezetését.

(7)

A kérelem alátámasztásaképpen a Tongliao Meihua Biological Sci-Tech Co., Ltd által benyújtott dokumentumok azonban azt mutatták, hogy a Meihua csoporton belül jelentős, az egyszerű névváltoztatáson jóval túlmutató mértékű átszervezésre került sor. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eredeti jogalanyok (a Hebei Meihua MSG Group Co., Ltd és a Tongliao Meihua Bio-Tech Co., Ltd, a továbbiakban együtt: Meihua csoport) tekintetében az A883 TARIC-kiegészítő kód alatt megállapított egyéni dömpingkülönbözetek esetleg már nem helytállóak.

(8)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak alátámasztására, hogy a meglévő intézkedéseknek a Meihua csoporthoz tartozó két vállalat tekintetében történő bevezetéséhez vezető, az eredeti vizsgálat keretében vizsgált körülmények megváltoztak. A Bizottság megállapította továbbá, hogy ezek a változások tartósak.

1.3. A részleges időközi felülvizsgálat megindítása

(9)

A (8) preambulumbekezdésben bemutatott információk alapján a Bizottság 2022. január 24-én úgy határozott, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján hivatalból megindítja a Kínából származó nátrium-glutamát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában értesítést tett közzé a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés). (5) A Bizottság 2022. március 22-án helyesbítést tett közzé az eljárás megindításáról szóló, 2022. január 24-én közzétett értesítéshez. (6)

(10)	A részleges időközi felülvizsgálat a dömpingnek a Meihua csoporthoz tartozó két kínai exportáló gyártó: a Tongliao Meihua Bio-Tech Co., Ltd és a Hebei Meihua MSG Group Co., Ltd (TARIC-kiegészítő kód: A883) tekintetében történő vizsgálatára korlátozódott.

1.4. Felülvizsgálati időszak

(11)	A dömping vizsgálata a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

1.5. Érdekelt felek

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a felülvizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett a felülvizsgálat megindításáról külön tájékoztatta a Meihua csoporthoz tartozó két exportáló gyártót, az egyetlen uniós gyártót, valamint Kína kormányát, és felkérte őket a részvételre.

(13)	Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításával kapcsolatban észrevételeket tegyenek, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

1.5.1. Kitöltött kérdőívek

(14)	A Bizottság kérdőíveket küldött a Meihua csoporthoz tartozó két exportáló gyártónak és az érintett ország hatóságainak. A Bizottsághoz sem a Meihua csoporthoz tartozó két exportáló gyártótól, sem az érintett ország hatóságaitól nem érkezett kitöltött kérdőív.

2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(15)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat, valamint az azt követő, a (2) és a (3) preambulumbekezdésben említett felülvizsgálatok keretében vizsgált termékkel: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2922 42 00 KN-kód (TARIC-kód: 2922420010) alá tartozó mononátrium-glutamát.

(16)

Az eredeti vizsgálattal és az azt követő, a (2) és a (3) preambulumbekezdésben említett felülvizsgálatokkal megegyező módon a Bizottság megállapította, hogy a Kínában gyártott és az Unióba exportált termék, valamint a Kínában gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített termék alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságai és alapvető rendeltetése megegyeznek. Ezért ezeket a Bizottság az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekintette.

3. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HIÁNYA

(17)

A (14) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság 2022. január 24-én elküldte az exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a Meihua csoporthoz tartozó két ismert kínai exportáló gyártónak, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásával kapcsolatos kérdőívet pedig Kína kormányának A Bizottsághoz sem kitöltött kérdőív, sem más észrevétel nem érkezett sem az exportáló gyártóktól, sem az érintett ország hatóságaitól.

(18)

A Bizottság 2022. április 7-én levélben tájékoztatta a Meihua csoporthoz tartozó két ismert kínai exportáló gyártót arról, hogy együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikkével összhangban ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre fogja alapozni, és felkérte az említett feleket észrevételeik megtételére. A Meihua csoporthoz tartozó két exportáló gyártótól egyetlen észrevétel sem érkezett. A Bizottság nem kapott magyarázatot az együttműködés hiányáról.

(19)

A Bizottság hasonlóképpen tájékoztatta a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét arról, hogy az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján kíván eljárni és a Meihua csoporthoz tartozó két exportáló gyártó által folytatott dömpingre és a jelentős torzulások fennállására vonatkozó ténymegállapításait az ügy kapcsán rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni. A Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét észrevételeinek megtételére. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(20)

Az együttműködés hiánya miatt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a részleges időközi felülvizsgálatról a vizsgálat keretében rendelkezésre álló tények alapján kell határozni. A Meihua csoport konkrét helyzetét illetően a Bizottság a névváltoztatás iránti kérelem keretében benyújtott, az időközi felülvizsgálat megindításához vezető releváns bizonyítékokra támaszkodott.

(21)

A névváltoztatási kérelemből kitűnt, hogy a Meihua csoporthoz tartozó exportáló gyártók egyike, a Tongliao Meihua Bio-Tech Co., Ltd Tongliao Meihua Biological Sci-Tech Co., Ltd-re változtatta a nevét. A névváltoztatási kérelem alátámasztásául benyújtott dokumentumok alapján azonban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Meihua csoporton belüli változások jóval túlmutattak a névváltoztatáson.

(22)

Először: a kérelmező arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Meihua csoporthoz tartozó másik exportőr, a Hebei Meihua MSG Group Co., Ltd neve 2008-ban szintén megváltozott. A vállalat jelenlegi neve Meihua Holdings Group Co., Ltd. A kérelmező kifejtette, hogy a Meihua Holdings Group Co., Ltd erről azért nem tájékoztatta a Bizottságot, mert akkoriban a Meihua csoport üzleti tevékenysége éppen átszervezés alatt állt, egy vállalatcsoport kialakítása volt folyamatban, és az átszervezés kimenetele nem volt eléggé világos, különösen ami az értékesítési tevékenységet illeti. A névváltoztatási kérelem alátámasztásául benyújtott dokumentumokban a kérelmező kijelentette, hogy a Meihua Holdings Group Co., Ltd az érintett terméket kizárólag a belföldi piacon kezdte értékesíteni.

(23)

Másodszor: a kérelmező előadta, hogy a csoporthoz 2012-ben csatlakozott a Meihua Group International Trading (Hong Kong) Limited (a továbbiakban: Meihua Hong Kong), és jelenleg ez a társaság működteti az exportüzletágat. Ezért az érintett termék jelenlegi exportőre a Meihua Hong Kong. A kérelmező szerint a Meihua Hong Kong a nátrium-glutamátot az A883 TARIC-kiegészítő kód alatt exportálja az Unióba.

(24)

Végezetül: 2011-ben a Tongliao Meihua Biological Sci-Tech Co., Ltd egyesült az érintett termék egy másik gyártójával, a Xinjiang Meihua Amino Acid Co., Ltd-vel. A kérelmező tájékoztatása szerint 2016-ban a Xinjiang Meihua Amino Acid Co., Ltd szintén a Meihua Hong Kongon keresztül értékesítette az érintett terméket az Unióba.

4. KÖVETKEZTETÉS ÉS AZ ÉRDEKELT FELEK TÁJÉKOZTATÁSA

(25)

A (21)–(24) preambulumbekezdésben felvázolt okok arra engedtek következtetni, hogy a vám kedvezményezettje, a Meihua strukturális átszervezésen ment keresztül. Az átszervezés keretében egy új jogalany, egy vállalatcsoport jött létre, és ez a vállalatcsoport egy olyan exportáló gyártót (Xinjiang Meihua Amino Acid Co., Ltd) és egy olyan, vele kapcsolatban álló kereskedőt (Meihua Hong Kong) is magában foglalt, amelyet az EU-nak nem jelentettek be, és amelyet az EU nem vizsgált. Ezért a Bizottság nem tudta egyszerűen azt feltételezni, hogy a Hebei Meihua MSG Group Co., Ltd és a Tongliao Meihua Bio-Tech Co., Ltd tekintetében jelenleg alkalmazandó dömpingkülönbözet továbbra is érvényes.

(26)

Az exportáló gyártók együttműködésének teljes hiánya miatt a Bizottságnak nem volt módja megvizsgálni az eredeti vám kedvezményezettjeinek jelenlegi összetételét, sem azt, hogy a vámtétel a Meihua csoport új szervezeti felépítése mellett is helytálló-e, sem pedig azt, hogy új dömpingszámítást indokolt-e végezni, és ha igen, akkor az új számításból milyen mértékű dömping adódik.

(27)

Ilyen körülmények között a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján nem juthatott más következtetésre, mint hogy az A883 TARIC-kiegészítő kódhoz rendelt egyedi vámtétel kedvezményezettje, a Tongliao Meihua Bio-Tech Co., Ltd-ből és a Hebei Meihua MSG Group Co., Ltd-ből álló Meihua csoport már nem létezik. A jelek szerint a csoportot jelenleg más exportáló gyártók alkotják. Ezért az említett vámtételt és TARIC-kiegészítő kódot meg kell szüntetni.

(28)

A fentiekben bemutatott okokból a Bizottságnak nem áll módjában megállapítani egyedi vámtételt az újonnan létrehozott jogalany számára, és nem áll módjában ehhez a jogalanyhoz egyedi TARIC-kiegészítő kódot rendelni. Ebből következően az újonnan létrehozott jogalanytól érkező exportra, amennyiben létezik ilyen, az A999 TARIC-kiegészítő kód alatt „minden más vállalat” tekintetében megállapított vámtétel lesz alkalmazandó.

(29)	Az érdekelt feleket a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta, és lehetőséget biztosított észrevételeik benyújtására.

(30)	A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel.

(31)	Az (EU) 2021/633 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdését ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(32)	Ez a rendelet összhangban van az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/633 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vám vámtétele a következő:

Ország	Vállalat	Dömpingellenes vám (%)	TARIC-kiegészítő kód
Kína	Fujian Province Jianyang Wuyi MSG Co. Ltd	36,5	A884
Kína	Minden más vállalat	39,7	A999”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) HL L 322., 2008.12.2., 1. o.

(3) HL L 15., 2015.1.22., 31. o.

(4) HL L 132., 2021.4.19., 63. o.

(5) HL C 35., 2022.1.24., 12. o.

(6) HL C 129., 2022.3.22., 18. o.

2022.7.7.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 181/22

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 280/21/COL HATÁROZATA

(2021. december 13.)

az állami támogatás területére vonatkozó eljárási és anyagi szabályoknak a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól szóló új iránymutatás bevezetésével történő módosításáról [2022/1170]

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (a továbbiakban: Hatóság),

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás), különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

tekintettel az EFTA-tagállamok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a felügyeleti és bírósági megállapodás), különösen annak 24. cikkére és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

A felügyeleti és bírósági megállapodás 24. cikke értelmében a Hatóság érvényt szerez az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek.

A felügyeleti és bírósági megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a Hatóság közleményeket vagy iránymutatásokat ad ki az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben az említett megállapodás vagy a felügyeleti és bírósági megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben a Hatóság ezt szükségesnek ítéli.

2021. november 25-én az Európai Bizottság felülvizsgált közleményt fogadott el „az európai közérdeket képviselő jelentős projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól” (1).

Az iránymutatás az Európai Gazdasági Térséget (a továbbiakban: EGT) is érinti.

Az EGT állami támogatási szabályainak egységes alkalmazását az EGT egész területén biztosítani kell, összhangban az EGT-megállapodás 1. cikkében megállapított homogenitásra vonatkozó célkitűzéssel.

Az EGT-megállapodáshoz csatolt XV. mellékletben szereplő „Általános megjegyzések” cím II. pontja értelmében a Hatóság az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat.

Az iránymutatások hivatkozhatnak az Európai Unió egyes szakpolitikai eszközeire és egyes olyan európai uniós jogi aktusokra, amelyeket nem építettek be az EGT-megállapodásba. Az állami támogatási rendelkezések egységes alkalmazásának és az EGT-n belüli egyenlő versenyfeltételeknek a biztosítása érdekében a Hatóság általában ugyanazokat a hivatkozási pontokat alkalmazza, mint az Európai Bizottság a támogatás EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségének értékelésekor.

tekintettel az Európai Bizottsággal való konzultációt követően,

tekintettel az EFTA-államokkal folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az állami támogatások anyagi jogi szabályai a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól szóló új iránymutatás bevezetése révén módosulnak. Az iránymutatást csatolták e határozathoz, és az iránymutatás a határozat szerves részét képezi.

(2) Az iránymutatás 2022. január 1-jei hatállyal felváltja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségének elemzéséről szóló meglévő iránymutatást (2).

2. cikk

A Hatóság az iránymutatást adott esetben a következő kiigazításokkal alkalmazza, beleértve többek között a következőket:

a)	A „tagállam(ok)”-ra való hivatkozás esetén a Hatóság azt az „EFTA-állam(ok)”-ra (3) vagy adott esetben az „EGT-állam(ok)”-ra való hivatkozásként értelmezi.

b)	Az „Európai Bizottság”-ra történő hivatkozás esetén a Hatóság az „EFTA Felügyeleti Hatóság”-ra való hivatkozásként értelmezi azt.

c)	A „Szerződés”-re vagy az „EUMSZ”-re való hivatkozás esetén a Hatóság azt az „EGT-megállapodás”-ra való hivatkozásként értelmezi.

d)	Az EUMSZ 107. cikkére vagy annak szakaszaira történő hivatkozás esetén a Hatóság azt az EGT-megállapodás 61. cikkére és annak megfelelő szakaszaira való hivatkozásként értelmezi.

e)	Az EUMSZ 108. cikkére vagy annak szakaszaira történő hivatkozás esetén a Hatóság azt a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. részének 1. cikkére és e cikk megfelelő szakaszaira való hivatkozásként értelmezi.

f)	A „belső piaccal összeegyeztethető (összeegyeztethetetlen)” megfogalmazásra való hivatkozás esetén a Hatóság úgy értelmezi, hogy az „összeegyeztethető (összeegyeztethetetlen) az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével”.

g)	Az „Unión belül (vagy azon kívül)” megfogalmazásra való hivatkozás esetén a Hatóság úgy értelmezi, hogy „az EGT-n belül (vagy azon kívül)”.

h)	Az „Unión belüli kereskedelem”-re való hivatkozás esetén a Hatóság azt az „EGT-n belüli kereskedelem”-re való hivatkozásként értelmezi.

i)	Amennyiben az iránymutatás úgy rendelkezik, hogy azokat „a gazdasági tevékenység valamennyi ágazatára” alkalmazni kell, a Hatóság azokat „az EGT-megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi gazdasági ágazatra vagy gazdasági ágazatok egyes részeire” alkalmazza.

j)	A bizottsági közleményekre vagy iránymutatásokra való hivatkozás esetén a Hatóság a megfelelő hatósági iránymutatásokra való hivatkozásként értelmezi azt.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 13-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Bente ANGELL-HANSEN

elnök

felelős testületi tag

Högni S. KRISTJÁNSSON

testületi tag

Stefan BARRIGA

testületi tag

Melpo-Menie JOSÉPHIDÈS

ellenjegyző igazgatóként,

Jogi és Végrehajtási Ügyek

(1) C(2021) 8481 final (HL C 528., 2021.12.30., 10. o.).

(2) Az EFTA Felügyeleti Hatóság 084/16/COL sz. határozata (2016. április 27.) az állami támogatás területére vonatkozó eljárási és anyagi szabályoknak a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségének elemzéséről szóló új iránymutatás bevezetésével százegyedik alkalommal történő módosításáról [2017/267], HL L 39., 2017.2.16., 49. o. és 11. sz. EGT-kiegészítés, 2017.2.16., 1. o.

(3) Az „EFTA-államok” Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát foglalják magukban.

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek végrehajtását előmozdítani hivatott állami támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumai

1. BEVEZETÉS

(1)

Ez a közlemény iránymutatásként szolgál a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek állami finanszírozásának az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történő értékeléséhez.

(2)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek nagyon jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fenntartható gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, a versenyképességhez és a rezilienciához az uniós ipar és gazdaság tekintetében, és megerősíthetik az Unió nyitott stratégiai autonómiáját azáltal, hogy határokon átnyúló együttműködés révén lehetővé teszik az áttörést jelentő innovációs és infrastrukturális projekteket, amelyek pozitív továbbgyűrűző hatásokkal járnak a belső piacra és a társadalom egészére nézve.

(3)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek az Unió egészéből vonnak be tudást, szakértelmet, pénzügyi forrásokat és gazdasági szereplőket azzal a szándékkal, hogy megoldást kínáljanak azokra a jelentős mértékű piaci és rendszerszintű hiányosságokra vagy társadalmi kihívásokra, amelyek máskülönben nem lennének orvosolhatók. E projekteket úgy alakították ki, hogy a köz- és magánszféra együttesen vállalkozzon olyan nagyszabású projektekre, amelyek az Unió és polgárai számára jelentős előnyöket biztosítanak.

(4)

Azok a projektek minősülhetnek közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek, amelyek olyak szakpolitikát és tevékenységet támogatnak, amelyek közös európai célkitűzéseket megvalósítására törekednek, különös tekintettel az európai zöld megállapodásra (1), a digitális stratégiára (2) és a digitális évtizedre (3), az új európai iparstratégiára (4) és annak frissítésére (5), az európai adatstratégiára (6) és az Európai Helyreállítási Eszközre (NextGenerationEU) (7). A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hozzájárulhatnak a – például a Covid19-világjárvány okozta – súlyos gazdasági zavarok utáni fenntartható helyreállításhoz is, és támogathatják az Unió társadalmi és gazdasági rezilienciájának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket.

(5)

Az új uniós iparstratégiát és a kkv-stratégiát (8) figyelembe véve fontos, hogy a kkv-k és az induló vállalkozások részt vehessenek a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekben és élvezhessék azok előnyeit. A Bizottság az értékelés során minden olyan körülményt figyelembe veszi majd, amely arra utal, hogy a bejelentett támogatás kevésbé valószínűen torzítja indokolatlanul a versenyt, például összegéből adódóan.

(6)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek kialakítása nagyarányú részvételt tesz szükségessé a közigazgatási szervek részéről, minden olyan esetben, amikor maga a piac nem finanszírozna ilyen jellegű projekteket. Ez a közlemény meghatározza az olyan esetekben alkalmazandó szabályokat, amikor az ilyen projektek állami finanszírozása állami támogatásnak minősül, annak érdekében, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek nyújtott állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősüljön. A szabályok célja különösen annak biztosítása, hogy az ilyen támogatás ne befolyásolja indokolatlanul hátrányosan a tagállamok közötti kereskedelmi feltételeket, és hogy az ilyen támogatás kereskedelemre és versenyre gyakorolt hatását a szükséges minimumra korlátozzák.

(7)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető valamely, európai közérdeket képviselő jelentős projekt megvalósításának előmozdítására nyújtott támogatás. Ennek megfelelően e közlemény iránymutatást nyújt azokkal a kritériumokkal kapcsolatban, melyeket a Bizottság a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatás értékelésére alkalmaz. Az alkalmazási kör meghatározását követően a közlemény megállapítja azokat a kritériumokat, amelyek alapján a Bizottság értékeli a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek jellegét és jelentőségét a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából. Ezt követően a dokumentum kifejti, hogy a Bizottság miként értékeli az európai közérdeket képviselő jelentős projektek állami finanszírozásának az állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségét.

(8)

A közlemény nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott valamely támogatás a Szerződés egyéb rendelkezései – nevezetesen a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja – alapján is a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősülhet. A Szerződés ezen rendelkezései azonban nem feltétlenül foglalkoznak megfelelő mértékben a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek relevanciájával, sajátosságaival és jellemzőivel. Ezek egyedi támogathatósági, összeegyeztethetőségi és eljárási szabályokat tehetnek szükségessé, ahogy az ebben a közleményben is szerepel.

2. ALKALMAZÁSI KÖR

(9)

A Bizottság a jelen közleményben foglalt elveket a gazdasági tevékenység valamennyi ágazatában alkalmazni fogja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre.

(10)

Az említett elvek nem alkalmazandók a következőkre:

a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban (9) vagy azt követő bármely iránymutatásban meghatározott, nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásból álló intézkedések, kivéve azon vállalkozások esetében, amelyek 2019. december 31-én nem voltak nehéz helyzetben, de a 2020. január 1-jén vagy azt követően nehéz helyzetben lévő vállalkozásokká váltak, mindaddig, amíg az ideiglenes keretrendszert (10) alkalmazzák;

b)	olyan vállalkozás támogatására irányuló intézkedések, amellyel szemben valamely támogatás visszafizettetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította;

olyan támogatási intézkedések, amelyek önmagukban, a hozzájuk kapcsolt feltételek, vagy finanszírozási módszerük révén szükségképpen az uniós jog (11) megsértésével járnak, különösen:

i.	olyan támogatási intézkedések, amelyek értelmében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett központi székhelye az adott tagállamban legyen, vagy túlnyomórészt abban a tagállamban legyen letelepedett,

ii.	olyan támogatási intézkedések, amelyek értelmében a támogatás nyújtása ahhoz a feltételhez kötött, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe,

iii.	olyan támogatási intézkedések, amelyek korlátozzák a kedvezményezett azon lehetőségét, hogy a projekt során szerzett kutatási, fejlesztési és innovációs eredményeket más tagállamokban hasznosítsa.

3. JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK

(11)

Annak meghatározása során, hogy egy projekt a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozik-e vagy sem, a Bizottság e közlemény 3.1., 3.2. és 3.3. szakaszában meghatározott kritériumokat fogja alkalmazni.

3.1. A projekt fogalmának meghatározása

(12)

A támogatási javaslatnak olyan önálló projektre kell vonatkoznia, amelynek egyértelműen meghatározottak a célkitűzései, valamint a végrehajtási feltételei, beleértve annak résztvevőit és finanszírozását is (12).

(13)

A Bizottság „integrált projekteket”, azaz közös struktúrába, ütemtervbe vagy programba ágyazott, egyazon célkitűzéssel bíró és koherens rendszerszintű megközelítés jellemezte önálló projektek csoportját is támogathatónak minősíthet. Az integrált projektek egyedi alkotóelemei kapcsolódhatnak az ellátási lánc eltérő szintjeihez, azonban egymást kiegészítőnek kell lenniük és jelentős hozzáadott értéket kell képviselniük az európai szintű célkitűzés eléréséhez való hozzájárulásuk során (13).

3.2. Közös európai érdek

3.2.1. Általános kumulatív kritériumok

(14)

A projektnek konkrét, egyértelmű és azonosítható lényeges hozzájárulást kell tennie az Unió célkitűzéseihez vagy stratégiáihoz, és jelentős hatást kell gyakorolnia a fenntartható fejlődésre, például kiemelten fontosnak kell lennie az európai zöld megállapodás, a digitális stratégia, a digitális évtized és az európai adatstratégia, az új európai iparstratégia és annak frissítése, a Next Generation EU, az európai egészségügyi unió (14), a kutatás és az innováció szolgálatában álló új Európai Kutatási Térség (15), a körforgásos gazdaságra vonatkozó új uniós cselekvési terv (16), vagy az Unió azon célkitűzése szempontjából, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.

(15)

A projektnek bizonyítania kell, hogy olyan jelentős piaci vagy rendszerszintű hiányosságok leküzdésére irányul, amelyek miatt a projektet a támogatás hiányában nem tudnák ugyanolyan mértékben vagy ugyanolyan módon végrehajtani, vagy olyan társadalmi kihívások kezelésére, amelyeket egyébként nem lenne megfelelően kezelve vagy orvosolva.

(16)

Amennyiben a projekt jellege nem indokol kisebb résztvevői számot (17), a projektet rendszerint legalább négy tagállam részvételével kell megvalósítani, és előnyeinek nem csupán a finanszírozó tagállamokban, hanem az Unió szélesebb körű területein jelentkezniük kell. A projektből származó előnyöket egyértelműen, konkrét és azonosítható módon kell meghatározni (18).

(17)

Minden tagállam számára valódi lehetőséget kell biztosítani az alakulóban lévő projektekben való részvételre. A bejelentő tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy valamennyi tagállam tájékoztatást kapott az adott projekt lehetséges indulásáról, például kapcsolatfelvétel, szövetségek, találkozók vagy kapcsolatépítő rendezvények révén, amelyeken kkv-k és induló vállalkozások is részt vettek, és lehetőséget biztosítottak számukra a részvételre.

(18)

A projektből származó előnyök nem korlátozódhatnak az érintett vállalkozásokra vagy az érintett ágazatra, hanem az eredményeknek egyértelműen, konkrét és azonosítható módon meghatározott kedvező továbbgyűrűző hatásaik (köztük az értéklánc különböző szintjeire, illetve a beszerzési és az értékesítési piacokra gyakorolt szisztémás hatások, vagy az egyéb ágazatokban jelentkező alternatív felhasználás vagy modális váltás) révén az uniós gazdaság, illetve társadalom szélesebb körében, fokozott alkalmazhatósággal kell hasznosulniuk.

(19)

A projekthez a kedvezményezettnek jelentős társfinanszírozást kell nyújtania (19).

(20)

A tagállamoknak bizonyítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy a projekt megfelel az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti, „a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek” vagy más hasonló módszertannak (20). A támogatás pozitív hatásainak és a versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásainak átfogó mérlegelése során a Bizottság az említett elvnek való megfelelést az értékelés egyik fontos tényezőjének tekinti. Általában véve az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében a környezetvédelmi célkitűzéseket jelentősen sértő beruházásoknál valószínűleg nem találnak elegendő pozitív hatást ahhoz, hogy azok felülmúlják a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásokat. A projekt által a jelentős piaci vagy rendszerszintű hiányosságok vagy olyan társadalmi kihívások kezelésére gyakorolt pozitív hatások, amelyeket egyébként nem lehetne kezelni, minden esetben egyedi értékelés tárgyát képezik.

3.2.2. Általános kedvező indikátorok

(21)

A 3.2.1. pontban ismertetett kumulatív kritériumokon felül a Bizottság kedvezőbb elbánást fog biztosítani a tagállamok által javasolt következő elemek teljesülése esetén:

a)	a projektet a Bizottság vagy a Bizottság által felhatalmazott más szerv – köztük az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap – bevonásával alakítják ki;

b)	a projektet a Bizottság vagy a Bizottság által felhatalmazott más szerv bevonásával választják ki, feltéve, hogy e szerv e célból végrehajtó struktúraként lép fel;

c)	a projekt irányítási struktúráját a Bizottság vagy a Bizottság által felhatalmazott más szerv, valamint a részt vevő tagállamok bevonásával alakítják ki;

a projekt a partnerek számát, a különböző ágazatok szervezeteinek bevonását vagy a különböző méretű vállalkozások részvételét, valamint különösen a különböző tagállamokban működő nagyvállalatok és kkv-k – köztük induló vállalkozások – közötti együttműködést illetően fontos együttműködést tesz szükségessé, valamint hozzájárul a hátrányosabb helyzetű régiók fejlődéséhez;

e)	a projekt uniós alapból (21) származó társfinanszírozásban részesül közvetett, közvetlen vagy megosztott irányítás mellett;

f)	a projekthez jelentős mértékben hozzájárulnak független magánberuházók (22);

g)	a projekt egyértelműen azonosított és jelentős stratégiai függőséget kezel.

3.2.3. Egyedi kritériumok

(22)

A kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) projekteknek nagy horderejű innovációt kell képviselniük, vagy a K+F+I tekintetében lényeges hozzáadott értéket kell biztosítaniuk az érintett ágazat tudományos és technikai állásának fényében (23).

(23)

Az első ipari hasznosítást magukban foglaló projekteknek jelentős kutatási és innovációs tevékenység, vagy alapvetően innovatív termelési eljárás alkalmazásával kell új termék vagy szolgáltatás kifejlesztését lehetővé tenniük. A meglévő termelőberendezések innovatív vetületet nélkülöző rendszeres korszerűsítése és meglévő termékek továbbfejlesztése nem minősül első ipari hasznosításnak.

(24)

E közlemény alkalmazásában az első ipari hasznosítás a kísérleti létesítmények bővítésére, bemutató üzemekre vagy a maga nemében újnak minősülő berendezésre és létesítményre utal, és a tesztelési szakaszt is felölelő kísérleti stádiumot követő szakaszt, valamint a tételes termelésről a méretgazdaságos termelésre való átállást foglalja magában, ám a tömegtermelést vagy a kereskedelmi tevékenységeket nem (24). Az első ipari hasznosítás végét többek között a vonatkozó K+F+I-vel kapcsolatos azon teljesítménymutatók figyelembevételével határozzák meg, amelyek a tömegtermelés megkezdésének képességét jelzik. Első ipari hasznosítási tevékenységek finanszírozhatók állami támogatásból, amennyiben az első ipari hasznosítás K+F+I tevékenység eredménye és maga is jelentős K+F+I komponenst tartalmaz, amely a projekt sikeres megvalósításának szerves és szükséges elemét képezi. Nem szükségszerű, hogy ugyanaz a szervezet végezze az első ipari hasznosítást és a K+F+I tevékenységet, amennyiben az említett szervezet jogot szerez a megelőző K+F+I tevékenység eredményeinek felhasználására, továbbá mind a K+F+I tevékenység, mind az első ipari hasznosítás szerepel a projektben.

(25)

A környezetvédelmi, energetikai, közlekedési, egészségügyi vagy digitális ágazat infrastrukturális projektjeinek – amennyiben nem tartoznak a 22. és 23. pont hatálya alá – nagy jelentőséggel kell bírniuk az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai, energetikai (beleértve az energiaellátás biztonságát), közlekedési, egészségügyi, ipari vagy digitális stratégiái szempontjából, vagy jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a belső piachoz, ideértve többek között az említett konkrét ágazatokat is, és az ilyen projektek az építés lezárultától a teljes működőképesség eléréséig tartó szakaszban támogathatók.

3.3. A projekt fontossága

(26)

Egy projekt akkor minősül közös európai érdeket szolgáló fontos projektnek, ha mennyiségi vagy minőségi szempontból jelentős. Kifejezetten fontosnak kell lennie méretét vagy alkalmazási körét tekintve, vagy igen figyelemreméltó technológiai vagy pénzügyi kockázatot kell magában hordoznia, vagy mindkettő. A projektek jelentőségének meghatározásához a Bizottság figyelembe veszi a 3.2. szakaszban meghatározott kritériumokat.

4. ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGI KRITÉRIUMOK

(27)

A belső piac és a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében vett összeegyeztethetőségének értékelésekor a Bizottság e közlemény 4.1., a 4.2. és a 4.3. szakaszban foglalt kritériumokat veszi figyelembe (25).

(28)

A Bizottság a 4.2. szakasz értelmében mérlegelési teszttel értékeli, hogy a támogatás várható kedvező hatásai felülmúlják-e a lehetséges kedvezőtlen hatásokat.

(29)

Figyelembe véve a projekt jellegét, a Bizottság megállapíthatja, hogy a piaci vagy rendszerszintű hiányosságok, illetve társadalmi kihívások megléte, valamint az európai közérdekhez nyújtott hozzájárulás teljesülhet az integrált projekt egyes elemei tekintetében, amennyiben a projekt megfelel a 3. pontban foglalt jogosultsági feltételeknek.

4.1. A támogatás szükségessége és arányossága

(30)

A támogatás nem fordítható valamely projekt azon költségeinek támogatására, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja egy gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát. Teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy támogatás hiányában a projekt nem lenne megvalósítható, vagy kisebb nagyságrendben lenne lehetséges, szűkebb alkalmazási körrel vagy nem megfelelő ütemben, vagy csak olyan más módon lenne megvalósítható, ami jelentősen korlátozná a várható előnyöket (26). A támogatás csak akkor tekinthető arányosnak, ha kevesebb támogatással nem lehetne elérni ugyanazt az eredményt.

(31)

A tagállamoknak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a támogatott projekttel kapcsolatos megfelelő információkat, és egy átfogó kontrafaktuális forgatókönyvet, amely azt a helyzetet méri fel, amelyben egyetlen tagállam sem nyújt támogatást (27). A kontrafaktuális forgatókönyv bemutathatja, hogy a projektnek nincs alternatívája, amennyiben bizonyíthatóan ez a legvalószínűbb kontrafaktuális forgatókönyv, vagy bemutathat egy, a kedvezményezettek által belső döntéshozataluk folyamán fontolóra vett alternatív projektet, vagy olyan alternatív projektre is hivatkozhat, melyet részben vagy egészében az Unión kívül valósítanak meg. A kedvezményezettek által bemutatott kontrafaktuális forgatókönyv hitelességének bizonyítása érdekében felkérjük a bejelentő tagállamokat, hogy nyújtsák be a kedvezményezettek vonatkozó belső dokumentumait, például igazgatótanácsi prezentációkat, elemzéseket, jelentéseket és tanulmányokat (28).

(32)

Alternatív projekt hiányában a Bizottság ellenőrzi, hogy a támogatási összeg ne haladja meg a támogatott projekt kellő jövedelmezőségéhez minimálisan szükséges mértéket, például azzal, hogy lehetővé teszi olyan belső megtérülési ráta elérését, amely összhangban áll az ágazat- vagy vállalatspecifikus referenciaértékkel vagy elvárt hozammal. E célból használhatók továbbá olyan normál megtérülési ráták, amelyeket a kedvezményezettek más, hasonló típusú beruházási projektek esetében írnak elő, továbbá a vállalkozás teljes tőkeköltsége, vagy az érintett ágazatban általában tapasztalt megtérülések is. Figyelembe kell venni a projekt teljes időtartama alatt várható összes releváns költséget és hasznot.

(33)

A támogatás maximálisan megengedett szintjét az elszámolható költségekhez viszonyítva megállapított finanszírozási hiány határozza meg. Amennyiben azt a finanszírozási hiány elemzése indokolja, a támogatási intenzitás az elszámolható költségek egészét is elérheti. A finanszírozási hiány a beruházás élettartama során előforduló pozitív és negatív, megfelelő diszkonttényező alapján jelenértékre diszkontált pénzforgalom különbözete, amely tükrözi a projekt kedvezményezettje számára a projekt végrehajtásához szükséges megtérülési rátát, a felmerült kockázatok figyelembevételével. Az elszámolható költségeket a melléklet (29) állapítja meg.

(34)

Amennyiben – például belső vállalati dokumentumokkal – kimutatható, hogy a támogatás kedvezményezettjének egyértelműen választási lehetősége van egy támogatott projekt, illetve egy támogatásban nem részesülő alternatív projekt megvalósítása között, a Bizottság összehasonlítja a beruházás várható nettó jelenértékét a támogatott projekten és az alternatív projekten belül, tekintetbe véve a különböző üzleti forgatókönyvek bekövetkeztének valószínűségét.

(35)

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás halmozható uniós finanszírozással vagy más állami támogatással, feltéve, hogy az ugyanazon elszámolható költségekhez nyújtott közfinanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban meghatározott legkedvezőbb finanszírozási arányt.

(36)

Annak biztosítása érdekében, hogy az állami támogatás arányos maradjon és a szükséges mértékre korlátozódjon, a Bizottság további biztosítékként felkérheti a bejelentő tagállamot egy visszakövetelési mechanizmus végrehajtására (30). A visszakövetelési mechanizmusnak biztosítania kell a további nyereségek kiegyensúlyozott elosztását, ha a projekt a bejelentett finanszírozási hiány elemzésében előre jelzettnél nyereségesebb, és csak azokra a beruházásokra alkalmazható, amelyek az utólagos cash flow-eredmények és az állami támogatások kifizetései alapján a kedvezményezettek tőkeköltségét meghaladó megtérülési rátát érnek el. Minden ilyen visszakövetelési mechanizmust előzetesen egyértelműen meg kell határozni annak érdekében, hogy a projektben való részvétellel kapcsolatos döntéshozatal pillanatában pénzügyi kiszámíthatóságot lehessen biztosítani a kedvezményezettek számára. Ezt a mechanizmust úgy kell kialakítani, hogy a kedvezményezetteket továbbra is erőteljesen beruházásaik és projektjeik teljesítményének maximalizálására ösztönözzék.

(37)

Elemzése során a Bizottság a következő tényezőket veszi figyelembe:

a szándékolt változás pontos meghatározása: a tagállamnak egyértelműen meg kell adnia, hogy az állami támogatás eredményeképpen milyen magatartásbeli változás várható, azaz el fog-e indulni új projekt, vagy növekedni fog-e valamely projekt mérete, alkalmazási köre, sebessége vagy határon átnyúló dimenziója. A magatartásban bekövetkezett változást annak összevetésével kell meghatározni, hogy támogatással, illetve támogatás hiányában milyen eredménnyel és szinten valósulna meg a szándékolt tevékenység. A két forgatókönyv eltérése mutatja a támogatási intézkedés hatását és az abból következő ösztönző hatást;

b)	a jövedelmezőség szintje: ha a projekt önmagában nem lenne kellően jövedelmező ahhoz, hogy egy magánvállalkozás megvalósítsa, ám a társadalom számára jelentős előnyökkel bírna, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a támogatás ösztönző hatással bír.

(38)

A nemzetközi kereskedelem tényleges vagy lehetséges közvetlen vagy közvetett torzulásainak kiküszöbölése érdekében a Bizottság számításba veheti azt a tényt, hogy az Unión kívüli versenytársak hasonló projektekhez – közvetlenül vagy közvetve – azonos intenzitású támogatást kaptak az elmúlt három évben, illetve kapnak a jövőben. Mindazonáltal amennyiben valószínűsíthető, hogy a nemzetközi kereskedelem torzulásai több mint három év elteltével jelentkeznek – tekintettel a szóban forgó ágazat sajátos jellegére –, a referencia-időszakot ennek megfelelően meg lehet hosszabbítani. Az érintett tagállam lehetőség szerint elegendő információt szolgáltat a Bizottságnak a helyzet megfelelő értékeléséhez, különösen harmadik országbeli versenytárak versenyelőnye figyelembevételének szükségességéhez. Ha a Bizottságnak nem állnak rendelkezésére a megítélt vagy javasolt támogatásra vonatkozó bizonyítékok, akkor határozatát közvetett bizonyítékokra is alapozhatja. A Bizottság megfelelő intézkedéseket hozhat az Unión kívül kapott támogatásokból eredő versenytorzulások kezelésére is.

(39)

A bizonyítékokat összegyűjtése során a Bizottság vizsgálati jogkörével is élhet (31).

(40)

A támogatási eszközt azon piaci és egyéb jelentős rendszerszintű hiányosságokra tekintettel kell megválasztani, amelyek felszámolására a támogatás törekszik. Például amikor a forráshoz jutás hiánya jelenti a mögöttes problémát, a tagállamoknak általában likviditási támogatás – például hitel vagy garancia – formájában kell támogatást nyújtaniuk (32). Amennyiben arra is szükség van, hogy a kockázatban bizonyos mértékben a vállalkozás is osztozzon, általában a visszafizetendő előleg az előnyben részesítendő támogatási eszköz. A visszafizetendő támogatási eszközöket általában kedvező indikátornak tekintik.

(41)

A kedvezményezettek versenyszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás útján történő kiválasztását kedvező indikátornak tekintik.

4.2. A verseny indokolatlan torzulásainak megelőzése és a mérlegelési teszt

(42)

A tagállamoknak bizonyítékkal kell alátámasztaniuk, hogy a javasolt támogatási intézkedés megfelelő szakpolitikai eszközként szolgál a projekt célkitűzésének megvalósításához. Nem tekinthető megfelelőnek a támogatási intézkedés, amennyiben ugyanaz az eredmény elérhető más, kevésbé torzító szakpolitikai eszközökkel vagy támogatási eszközökkel.

(43)

A támogatás összeegyeztethetősége érdekében a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és azokat meg kell haladniuk a közös európai érdekű célkitűzések megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak.

(44)

A támogatási intézkedés negatív hatásainak értékelésekor a Bizottság a verseny torzulásainak elemzését a többletkapacitás kockázata mellett arra a várható hatásra összpontosítja, amelyet a támogatás az érintett termékpiacokon – köztük a beszerzési és az értékesítési piacokon – a vállalkozások közötti versenyre gyakorol.

(45)

A Bizottság értékeli a piac lezárásának és az erőfölénynek a kockázatát. Az infrastruktúra (33) építését magában foglaló projekteknek meg kell felelniük az infrastruktúrához való nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférés, valamint a megkülönböztetésmentes árképzés és hálózatüzemeltetés elveinek, beleértve az uniós jogban lefektetett elveket is (34).

(46)

A Bizottság értékeli a kereskedelemre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásokat, köztük a tagállamok közötti támogatási verseny kockázatát, mely különösen felerősödhet egy adott helyszín kiválasztása kapcsán.

(47)

A kereskedelemre gyakorolt lehetséges negatív hatások értékelése során a Bizottság mérlegelni fogja, hogy a támogatás feltétele-e a kedvezményezett termelési tevékenységének vagy bármely más tevékenységének az EGT-megállapodás egy másik Szerződő Féltől a támogatást nyújtó tagállam területére való áthelyezése. Ez a feltétel károsnak tűnne a belső piacra nézve, a kedvezményezett EGT-n belüli eredeti letelepedése szerinti helyen ténylegesen bekövetkező munkahelymegszűnések számától függetlenül is, és valószínűleg nem ellensúlyozná azt semmilyen más kedvező hatás.

4.3. Átláthatóság

(48)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a következő információkat közzétegyék a Bizottság Támogatásátláthatósági Moduljában vagy egy átfogó állami támogatási honlapon, nemzeti vagy regionális szinten:

a)	az egyedi támogatás nyújtásáról szóló határozatnak és végrehajtási rendelkezéseinek a teljes szövege, vagy az azokra mutató hivatkozás;

b)	a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok megnevezése;

az egyes kedvezményezettek neve és azonosítója, kellően indokolt esetekben, és a Bizottságnak az állami támogatásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos szakmai titoktartásról szóló bizottsági közleménnyel (35) összhangban történő jóváhagyásától függően az üzleti titkok és az egyéb bizalmas információk kivételével;

d)	A támogatási eszköz (36), a támogatástartalom és – amennyiben eltér – a támogatás névértéke, az egyes kedvezményezetteknek nemzeti valutában megítélt teljes összegként kifejezve;

e)	a jóváhagyás időpontja és a közzététel időpontja;

f)	a kedvezményezett típusa (kkv/nagyvállalat/induló vállalkozás);

g)	annak a régiónak a megnevezése NUTS II vagy annál alacsonyabb szinten, ahol a kedvezményezett található;

h)	az az elsődleges gazdasági ágazat, amelyben a vállalkozás a tevékenységét folytatja (NACE-csoport szinten);

i)	a támogatás célja.

(49)

Az információk közzétételével kapcsolatos követelmény a 100 000 EUR-t meghaladó összegű egyedi támogatások nyújtására alkalmazandó. Ezeket az információkat a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őket őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (37).

5. BEJELENTÉS, JELENTÉSTÉTEL ÉS ALKALMAZÁS

5.1. Bejelentési kötelezettség

(50)

A Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak minden esetben előzetesen be kell jelenteniük a Bizottságnak a támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékukat, beleértve a közös európai érdeket szolgáló fontos projekteknek nyújtandó támogatásokat is.

(51)

Az egyazon közös európai érdeket szolgáló fontos projektben részt vevő tagállamok felkérést kapnak, hogy lehetőség szerint közös bejelentést nyújtsanak be a Bizottságnak, amely magában foglalja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektet leíró és a projekt támogathatóságát alátámasztó közös szöveget is.

5.2. Utólagos értékelés és jelentéstétel

(52)

A projekt kivitelezése során rendszeresen jelentéseket kell készíteni. Adott esetben a Bizottság utólagos értékelés elvégzését kérheti.

5.3. Alkalmazás

(53)

A Bizottság a jelen közleményben foglalt elveket 2022. január 1-jétől fogja alkalmazni.

(54)

Ezeket az elveket fogja alkalmazni minden olyan bejelentett támogatási projektre vonatkozóan, amellyel kapcsolatban 2022. január 1-jén vagy azt követően kell határozatot hoznia, még akkor is, ha a projekteket ezen időpont előtt jelentették be.

(55)

A jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok megállapításáról szóló közleménnyel (38) összhangban a Bizottság a be nem jelentett támogatások esetén az e közleményben foglalt elveket alkalmazza akkor, ha a támogatást a 2022. január 1-jén vagy azt követően ítélték oda, és a támogatás odaítélésekor hatályban lévő szabályokat alkalmazza a támogatás odaítélésének minden más esetére.

(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final, 2019. december 11.

(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európa digitális jövőjének megtervezése, COM(2020) 67 final, 2020. február 19.

(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja, COM(2021), 118 final, 2021. március 9.

(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai iparstratégia, COM(2020) 102 final, 2020. március 10.

(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final, 2021. május 5.

(6) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai adatstratégia, COM(2020) 66 final, 2020. február 19.

(7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért, COM(2020) 456 final, 2020. május 27.

(8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért, COM(2020) 103 final, 2020. március 10.

(9) Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.). Az említett iránymutatás 23. pontjában foglaltak szerint létének fenyegetettsége miatt a nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem tekinthető megfelelő eszköznek az egyéb közérdekű politikai célkitűzések elősegítésében mindaddig, amíg életképessége nem biztosítható.

(10) A Bizottság közleménye – Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából (HL C 91I., 2020.3.20., 1. o.), és a közlemény módosításai.

(11) Lásd például a C-156/98. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 2000-ben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2000:467) 78. pontját, valamint a C-333/07. sz., Régie Networks kontra Rhone Alpes Bourgogne ügyben 2008-ban hozott ítélet (ECLI:EU:C:2008:764) 94–116. pontját.

(12) Kutatás-fejlesztés esetén, amennyiben két vagy több projekt nem választható el egyértelműen egymástól és különösen amikor a technológiai siker valószínűsége az érintett projektek tekintetében nem független egymástól, azok egyetlen projektnek tekintendők.

(13) A továbbiakban az önálló projektekre és az integrált projektekre egyaránt „projekt”-ként történik hivatkozás.

(14) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai egészségügyi unió kiépítése: az EU határokon át terjedő egészségügyi veszélyekkel szembeni rezilienciájának megerősítése, COM(2020) 724 final, 2020. november 11.

(15) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában, COM(2020) 628 final, 2020. szeptember 30.

(16) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, COM(2020) 98 final, 2020. március 11.

(17) Kisebb számú, de legalább két tagállam részvétele például akkor lehet indokolt, ha a projekt olyan összekapcsolt kutatási infrastruktúrát, valamint TEN-E és TEN-T projekteket érint, amelyek alapvető transznacionális jelentőséget képviselnek, mivel fizikai összeköttetésben lévő, határokon átnyúló hálózat részét képezik vagy a határokon átnyúló forgalomirányítást, illetve interoperabilitást lehetővé tévő szerepük van; vagy a projektet uniós forrásokból finanszírozzák, amelyekkel kapcsolatban a tagállami együttműködésre vonatkozó jogi rendelkezések kevesebb részt vevő tagállamot írnak elő. A projekteket minden esetben átlátható módon, a 17. ponttal összhangban kell megtervezni.

(18) Önmagában az a tény, hogy a projekt megvalósításában különböző országok vállalkozásai vesznek részt, vagy valamely kutatási infrastruktúrát később olyan vállalkozások vesznek igénybe, melyeket különböző tagállamokban jegyeztek be, nem elegendő a közös európai érdeket szolgáló fontos projekt minősítéshez. A Bíróság megalapozottnak találta azt a bizottsági megközelítést, melynek értelmében egy projekt a 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja alkalmazásában akkor tekinthető közös európai érdeket szolgáló fontos projektnek, ha transznacionális európai program részeként több tagállam kormánya együttesen támogatja, vagy több tagállam valamely közös kockázattal szembeni együttes fellépése nyomán jön létre. A C-62/87. és 72/87. sz. Exécutif regional wallon és SA Glaverbel kontra Bizottság egyesített ügy [1988], ECLI:EU:C:1988:132., 22. pont.

(19) A társfinanszírozás értékelése során a Bizottság figyelembe fogja venni bizonyos ágazatok és a kkv-k sajátos helyzetét. Kivételes és kellően indokolt körülmények között a Bizottság úgy ítélheti meg, hogy a támogatás akkor is indokolt, ha a kedvezményezett nem nyújt jelentős társfinanszírozást.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, HL L 198., 2020.6.22., 13. o. A Tanács által jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő intézkedésekkel azonos intézkedések esetében úgy tekinthető, hogy azok megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek, mivel ezt már ellenőrizték.

(21) Az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai és más szervei által központilag kezelt olyan uniós finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a tagállam ellenőrzése alá, nem minősül állami támogatásnak. Az állami támogatás kumulálható egy uniós alapból származó finanszírozással, amennyiben a 35. pontban foglalt feltétel teljesül.

(22) A tárgyi eszközök és immateriális javak, valamint földterület formájában nyújtott hozzájárulásokat piaci áron kell elszámolni.

(23) Ebbe adott esetben beletartozhat a technika mindenkori állásának megfelelő helyzethez való fokozatos közelítés, amennyiben a részt vevő projekt egyértelműen és hitelesen törekszik a technika mindenkori állásának megfelelő helyzet elérésére és meghaladására, és leírja, hogy ezt milyen módon fogja elérni.

(24) A tesztelési szakaszhoz kapcsolódó korlátozott értékesítések, amennyiben azok a konkrét ágazatban szükségesek, (beleértve a minták értékesítését, továbbá a visszajelzésekhez szükséges vagy a tanúsítással kapcsolatos értékesítést) nem tartoznak a „kereskedelmi tevékenység” fogalmába.

(25) A Bíróság álláspontja értelmében a Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek összeegyeztethetőségének értékelése terén. A C-62/87. és 72/87. sz. Exécutif regional wallon és SA Glaverbel kontra Bizottság egyesített ügy [1988], ECLI:EU:C:1988:132., 21. pont.

(26) A támogatási kérelemnek meg kell előznie a munkák kezdetét, amely a beruházással kapcsolatos építési munkálatok megkezdése, a berendezések megrendelésére vonatkozó első biztos elkötelezettség vagy a beruházást visszafordíthatatlanná tevő egyéb kötelezettségvállalás közül az, amelyikre előbb kerül sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

(27) Kkv-k projektjei esetében a kontrafaktuális forgatókönyv alternatív projekt hiányát is jelentheti, a 32. pontnak megfelelően.

(28) Amennyiben a benyújtott információra üzleti titoktartási kötelezettség vonatkozik, akkor azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 30. cikkének f) pontjával összhangban kell kezelni (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).

(29) Integrált projekt esetében az elszámolható költségeket az egyes projektek szintjén kell részletezni.

(30) A kkv-k projektjei esetében nem kell visszakövetelési mechanizmust alkalmazni, kivéve kivételes körülmények között, különös tekintettel az ilyen projektekre bejelentett támogatási összegek mérlegelésével.

(31) Lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 25. cikkét (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).

(32) A garancia formájában nyújtott támogatásnak korlátozott időtartamra kell szólnia, a kölcsönként nyújtott támogatások esetében pedig visszafizetési határidőket kell előírni.

(33) A kétségek elkerülése érdekében: a kísérleti gyártósorok nem tekintendők infrastruktúrának.

(34) Energetikai infrastruktúrát magában foglaló projekt esetében a projekt a belső piacra vonatkozó jogszabályok által előírt esetekben díjtétel- és hozzáférési szabályozás, valamint szétválasztási követelmények hatálya alá tartozik.

(35) C(2003) 4582 (HL C 297., 2003.12.9., 6. o.).

(36) Vissza nem térítendő támogatás/Kamattámogatás; Hitel/visszafizetendő előlegek/visszatérítendő hozzájárulás; Garancia; Adókedvezmény vagy adómentesség; Kockázatfinanszírozás; Más. Amennyiben a támogatást több támogatási eszköz révén nyújtják, a támogatási összeget eszközönként kell megadni.

(37) Ezeket az információkat a támogatás odaítélésétől számított 6 hónapon belül kell közzétenni. Jogellenes támogatások esetén a tagállamoknak a Bizottság vonatkozó határozatától számított 6 hónapon belül gondoskodniuk kell ezen információ utólagos közzétételéről. Az információkat olyan formátumban kell elérhetővé tenni, amely lehetővé teszi az adatok keresését, kivonatolását és az interneten való egyszerű közzétételét, például CSV vagy XML formátumban.

(38) A Bizottság közleménye a jogellenes állami támogatások értékelésére alkalmazandó szabályok meghatározásáról (HL C 119., 2002.5.22., 22. o.).

MELLÉKLET

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK

a)	Megvalósíthatósági tanulmányok, ideértve az előkészítő műszaki tanulmányokat és a projekt megvalósításához szükséges engedélyek beszerzési költségét.

A projekt mértékéig és időtartamára igénybe vett eszközök és felszerelések (köztük létesítmények és szállítójárművek) költségei. Amennyiben ezeket az eszközök és felszerelések teljes élettartamát nem a projektnél használják fel, csak a projekt élettartamának megfelelő – a szokásos számviteli módszereknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési költségek minősülnek elszámolható költségnek.

A projekt mértékéig és időtartamára igénybe vett épületek, infrastruktúra és földterület akvizíciós (vagy építési) költségei. Amennyiben e költségeket nem az értékcsökkenési költségek, hanem a kereskedelmi átvételi érték vagy a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek tekintetében határozzák meg, a földterület, épület vagy infrastruktúra maradványértékét előzetesen vagy utólagosan ki kell vonni a finanszírozási hiányból.

d)	Egyéb anyagok, fogyóeszközök és a projekthez szükséges hasonló termékek költségei.

Szabadalmak és más immateriális eszközök megszerzésével, érvényesítésével és védelmével kapcsolatos költségek. A szerződéses kutatás, ismeretek és a külső forrásokból a piaci feltételeknek megfelelően megvásárolt vagy licencia alapján felhasználható szabadalmak, valamint a tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe.

Közvetlenül a K+F+I tevékenységek – köztük az első ipari hasznosításhoz kapcsolódó K+F+I tevékenységek – vonatkozásában felmerülő személyzeti és igazgatási költségek (ideértve az általános költségeket is), illetve infrastrukturális projekt esetében az infrastruktúra létesítése közben felmerülő költségek.

Első ipari hasznosításra irányuló projektnek nyújtott támogatás esetén a projekt mértékéig és időtartamában felmerült tőkekiadások és az igazgatási kiadások, amennyiben az ipari hasznosítás olyan K+F+I tevékenység eredménye, amely a projekt sikeres megvalósításának szerves és szükséges része, és maga is jelentős K+F+I komponenst tartalmaz. Az igazgatási kiadásoknak a projekt említett komponenséhez kell kapcsolódniuk.

h)	Indokolt esetben egyéb, a projekt megvalósításához elválaszthatatlanul kapcsolódó költségek is elfogadhatók, a g) pont hatályán kívül eső működési költségek kivételével.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 181

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. július 7.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2022/1165 határozata (2022. június 27.) az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a közúti árufuvarozásról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról	1
	*	Megállapodás az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság között a közúti árufuvarozásról	4
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2022/1166 végrehajtási rendelete (2022. július 6.) a ciprusi kormány tényleges ellenőrzésén kívül eső területekről a kormány tényleges ellenőrzése alatt álló területekre érkező árukra vonatkozó egyedi szabályok megállapításáról szóló 1480/2004/EK rendelet módosításáról	11
	*	A Bizottság (EU) 2022/1167 végrehajtási rendelete (2022. július 6.) a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló (EU) 2021/633 végrehajtási rendelet részleges időközi felülvizsgálatot követő módosításáról	14
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2022/1168 határozata (2022. július 4.) az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Mauritániai Iszlám Köztársaságban végzett műveleti tevékenységekkel kapcsolatos, jogállásról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmozásról	18
	*	A Tanács (EU) 2022/1169 határozata (2022. július 4.) az Európai Unió és a Szenegáli Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Szenegáli Köztársaságban végzett műveleti tevékenységekkel kapcsolatos, jogállásról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmozásról	20

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 280/21/COL határozata (2021. december 13.) az állami támogatás területére vonatkozó eljárási és anyagi szabályoknak a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól szóló új iránymutatás bevezetésével történő módosításáról [2022/1170]	22

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 435., 2021.12.6. )	35
*	Helyesbítés a hagyományos belső égésű motorokban, valamint egyes hibrid elektromos személygépkocsikban és könnyű haszongépjárművekben való használatra szánt intelligens dízelüzemanyag-melegítőknek az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő, innovatív technológiaként való jóváhagyásáról szóló, 2022. május 6-i (EU) 2022/716 bizottsági végrehajtási határozathoz ( HL L 133., 2022.5.10. )	36