2022.7.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 179/4

MEGÁLLAPODÁS az Európai Unió és Ukrajna között a közúti árufuvarozásról

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

egyrészről,

valamint

UKRAJNA,

másrészről,

a továbbiakban külön-külön: a Fél vagy együttesen: a Felek,

ELISMERVE, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborújának folyományaként az ukrajnai közlekedési ágazat jelentős zavarokkal néz szembe,

FELISMERVE, hogy a régióban a hagyományos közlekedési útvonalak nem hozzáférhetőek és alternatív közúti útvonalak használatával sürgősen biztosítani kell az ellátási láncokat és az élelmezésbiztonságot, különösen a gabona, az üzemanyag, az élelmiszerek és egyéb áruk Ukrajnából az Unióba történő szállítása tekintetében,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy támogassák az ukrajnai társadalmat és gazdaságot, lehetővé téve az uniós és ukrajnai közúti árufuvarozók számára az Ukrajna területére és Ukrajnán keresztül az Unióba irányuló áruszállítást oda és szükség esetén vissza,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a korlátozott számú tagállami engedélyen alapuló jelenlegi rendszer nem kellően rugalmas ahhoz, hogy az ukrajnai közúti árufuvarozók növelni tudják az Unión keresztül és az Unióval folytatott tevékenységük volumenét,

AZZAL A HATÁROZOTT SZÁNDÉKKAL, hogy a jövőben a Felek közötti közúti árufuvarozás terén a bármelyik Fél területén székhellyel rendelkező közúti fuvarozók számára jelenleg rendelkezésre álló piaci hozzáférés feltételei semmi esetre se szigorodjanak a jelenlegi helyzethez képest,

AZZAL A HATÁROZOTT SZÁNDÉKKAL, hogy segítsék az ukrajnai gazdaságot az Unió és Ukrajna közötti tranzit- és kétoldalú nemzetközi fuvarozás liberalizálásával, amely lehetővé teszi a szükséges áruk szállítását, és mindkét Fél számára ugyanazokat a kölcsönös jogokat biztosítja az Unió és Ukrajna közötti tranzit- és kétoldalú nemzetközi fuvarozási tevékenységekhez,

MEGJEGYEZVE, hogy az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodás (a továbbiakban: a társulási megállapodás) 136. cikke a Felek közötti szállítás összehangolt és fokozatos liberalizációjáról rendelkezik, és kimondja, hogy az ehhez szükséges feltételekkel a közúti közlekedésről szóló külön megállapodásokban kell foglalkozni,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy e megállapodás rendelkezéseit a társulási megállapodás vitarendezésről szóló fejezetének hatálya alá vonják,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy támogassák az ukrán gépjárművezetőket, és elősegítsék képességeik és ismereteik gyakorlati alkalmazását olyan feltételek megteremtésével, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy továbbra is használják meglévő ukrán vezetői engedélyeiket és képesítési bizonyítványaikat,

FELISMERVE, hogy nem lehet előre látni az Oroszország által indított agresszív háború ukrajnai közlekedési ágazatra és infrastruktúrára gyakorolt hatásának időtartamát, amely okból a Felek legkésőbb három hónappal e megállapodás lejárta előtt konzultációt folytatnak a vegyes bizottság keretében, hogy felmérjék e megállapodás megújításának szükségességét,

ELISMERVE, hogy a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (AETR) biztosítja, hogy az e megállapodás szerinti szállítások során tiszteletben tartsák a járművezetők munkafeltételeit, a tisztességes versenyt, és ne veszélyeztessék a közúti biztonságot,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Célkitűzések

(1) E megállapodás célja, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborújának következményei és az ország valamennyi szállítási módját érintő súlyos zavarok miatt átmenetileg megkönnyítse az Európai Unió és Ukrajna területe között és területén keresztül történő közúti árufuvarozást azáltal, hogy további tranzit- és áruszállítási jogokat biztosít az egyik Fél területén székhellyel rendelkező fuvarozók számára.

(2) E megállapodás ezenkívül a járművezetői okmányok elismerésének megkönnyítését célzó intézkedéseket is tartalmaz.

(3) E megállapodás nem értelmezhető oly módon, mint amely a hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest gyengíti vagy más módon korlátozóbbá teszi a Felek közötti nemzetközi közúti szállítási szolgáltatásokhoz való piaci hozzáférés feltételeit.

2. Cikk

Hatály

(1) E megállapodás a Felek közötti, ellenszolgáltatás fejében végzett közúti tranzitszállításra és nemzetközi közúti árufuvarozásra alkalmazandó, és nem érinti a Nemzetközi Közlekedési Fórumon belül a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájának többoldalú kvótarendszere által megállapított szabályok alkalmazását. Nem tartozik e megállapodás hatálya alá az Európai Unió valamely tagállamán belüli vagy az Európai Unió tagállamai közötti közúti árufuvarozás. A megállapodás nem terjed ki a harmadik országok közötti, a másik Fél területén áthaladó árutovábbításra (tranzitra).

(2) Ez a megállapodás a járművezetői okmányokra vonatkozóan is meghatároz egyes különös rendelkezéseket.

3. Cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„a székhely szerinti Fél”: az a Fél, amelynek területén a közúti árufuvarozó székhellyel rendelkezik;

„közúti árufuvarozó”: kereskedelmi célból árufuvarozást végző bármely természetes vagy jogi személy, aki az egyik Fél területén az adott Fél törvényei szerint bejegyzett székhellyel és ugyanezen Fél által gépjárművel vagy járműszerelvénnyel, ellenszolgáltatás fejében végzett nemzetközi áruszállításra kiadott engedéllyel rendelkezik;

3.	„jármű”: az egyik Fél területén nyilvántartásba vett gépjármű, vagy olyan összekapcsolt járműszerelvény, amelynek legalább a gépjármű részét az egyik Fél területén vették nyilvántartásba, és amely kizárólag árufuvarozásra szolgál;

4.	„áthaladás/tranzit”: az egyik Fél területén bejegyzett székhellyel rendelkező közúti árufuvarozó járműveinek a másik Fél területén ki- és berakodás nélkül történő áthaladása;

5.	„kétoldalú nemzetközi fuvarozás”: rakománnyal közlekedő járművel megtett utak a székhely szerinti Fél területéről a másik Fél területére, mindkét irányban, egy harmadik ország területén keresztül történő áthaladással vagy anélkül;

„járművezetői okmányok”: belföldi vezetői engedély, például jogosítvány, amely igazolja azokat a feltételeket, amelyek alapján a vezető az okmányt kiállító Fél törvényei szerint járművezetésre jogosult, vagy képesítési bizonyítvány, gépjárművezetői képesítési igazolvány vagy bármely más olyan hivatalos okmány, amely igazolja, hogy birtokosa rendelkezik a 2003/59/EK irányelv (1) 1. cikkében meghatározottakhoz hasonló feltételek szerint történő járművezetéshez az okmányt kiállító Fél törvényei szerint szükséges képesítéssel és képzéssel.

4. Cikk

A közúti szállítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A közúti árufuvarozók a következő közúti árufuvarozási tevékenységek végzésére jogosultak:

a)	rakománnyal közlekedő járművel megtett utak, amelyek kiindulási és végpontja két különböző Fél területén van, harmadik ország területén keresztül történő áthaladással vagy anélkül;

b)	rakománnyal közlekedő járművel megtett utak a székhely szerinti Fél területéről ugyanazon Fél területére, a másik Fél területén keresztül történő áthaladással;

c)	rakománnyal közlekedő járművel megtett utak a székhely szerinti Fél területére vagy területéről harmadik ország területére, a másik Fél területén keresztül történő áthaladással;

d)	rakomány nélkül közlekedő járművel megtett utak az a), b) és c) pontban említett utakkal összefüggésben.

5. Cikk

Járművezetői okmányok

(1) E megállapodás keretén belül és annak teljes időtartama alatt mindkét Fél felmenti a másik Fél által kiállított vezetői engedélyek birtokosait azon kötelezettség teljesítése alól, hogy az 1949-ben Genfben és az 1968-ban Bécsben aláírt közúti közlekedési egyezményekben meghatározottak szerint nemzetközi vezetői engedéllyel rendelkezzenek.

(2) Ukrajna tájékoztatja az Európai Uniót és tagállamait minden olyan 2022. február 23 után hozott intézkedésről, amely az Ukrajnában kiállított járművezetői okmányok adminisztratív érvényességének meghosszabbítását célozza.

(3) A Felek együttműködnek a járművezetői okmányokkal kapcsolatos csalások és hamisítások elleni küzdelem érdekében. Ennek érdekében és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok sérelme nélkül Ukrajna illetékes hatóságai az általuk működtetett internetes portálon keresztül vagy az Ukrajna által az ország jogszabályaival összhangban kiállított elektronikus vezetői engedélyekből származó adatok lekérése útján átadják a vonatkozó információkat az Európai Unió és tagállamai illetékes hatóságainak.

Abban az esetben, ha az Európai Unió és tagállamainak illetékes hatóságai nem tudnak elektronikus úton megfelelően hozzáférni a vonatkozó információkhoz, Ukrajna illetékes hatóságai bármely más megfelelő módszerrel az Európai Unió és tagállamai illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátják a szóban forgó információkat.

6. Cikk

Időtartam

(1) E megállapodás 2023. június 30-ig alkalmazandó.

(2) Legkésőbb három hónappal megállapodás lejárta előtt a Felek konzultációt kezdenek annak érdekében, hogy felmérjék megállapodás megújításának szükségességét. E célból a Felek a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott vegyes bizottság keretében konzultálnak.

7. Cikk

Vegyes bizottság

(1) Vegyes bizottság jön létre. A vegyes bizottság felügyeli és nyomon követi e megállapodás alkalmazását és végrehajtását, valamint e megállapodás célkitűzéseinek fényében rendszeresen felülvizsgálja annak működését.

(2) A vegyes bizottságot az egyik társelnök kérésére kell összehívni. A vegyes bizottságot legkésőbb három hónappal e megállapodás lejárta előtt össze kell hívni annak érdekében, hogy a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban felmérje és eldöntse, hogy szükséges-e ennek a megállapodásnak a megújítása. A vegyes bizottság adott esetben e cikk (5) bekezdésével összhangban határoz a megújításról, beleértve a megújítás időtartamát is.

(3) A vegyes bizottság a Felek képviselőiből áll. Az Európai Unió tagállamainak képviselői megfigyelőként részt vehetnek a vegyes bizottság ülésein.

(4) A vegyes bizottság elnöki tisztét az Európai Unió és Ukrajna egy-egy képviselője felváltva tölti be.

(5) A vegyes bizottság a Felek konszenzusával fogadja el határozatait. A határozatok kötelező erővel bírnak mindkét Félre nézve, akik minden szükséges intézkedést meghoznak az említett határozatok végrehajtása érdekében.

(6) A vegyes bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

8. Cikk

Vitarendezés (2)

Amennyiben a Felek között vita merül fel e megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, a társulási megállapodás IV. címe 14. fejezetének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

9. Cikk

A kötelezettségek teljesítése

(1) A Felek teljes mértékben felelősek e megállapodás valamennyi rendelkezésének betartásáért.

(2) A Felek biztosítják, hogy minden szükséges intézkedést meghoznak e megállapodás rendelkezéseinek érvényre juttatása céljából, ideértve a rendelkezések valamennyi kormányzati szinten történő érvényesítését, valamint a kormányzati hatáskörrel felruházott személyek általi betartását. A Felek jóhiszeműen járnak el az e megállapodásban meghatározott célkitűzések elérésének biztosítása érdekében.

(3) E megállapodás a társulási megállapodás 479. cikkének (5) bekezdése értelmében vett egyedi megállapodás. A Felek e megállapodással kapcsolatban megfelelő intézkedéseket hozhatnak a társulási megállapodás 2. cikkében alapvető elemként meghatározott bármely kötelezettség olyan különösen súlyos és jelentős megsértése esetén, amely veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, és azonnali fellépést igényel. Az említett megfelelő intézkedéseket a társulási megállapodás 478. cikkével összhangban kell meghozni.

10. Cikk

Védintézkedések

(1) Bármelyik Fél megfelelő védintézkedéseket hozhat, ha úgy ítéli meg, hogy a másik Fél közúti árufuvarozói által végzett szállítási tevékenységek veszélyeztetik a közúti közlekedés biztonságát. A védintézkedéseket a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával kell meghozni, a helyzet orvoslásához vagy e megállapodás egyensúlyának fenntartásához feltétlenül szükséges mértékkel arányosan és korlátozott időtartammal. Azon intézkedéseket kell előnyben részesíteni, amelyek e megállapodás végrehajtását a legkevésbé zavarják.

(2) Az érintett Fél a konzultációk megkezdése előtt értesíti a másik Felet a meghozott intézkedésekről, és minden lényeges információt a rendelkezésére bocsát.

(3) A Felek a vegyes bizottság keretében haladéktalanul konzultációkat kezdenek a kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

(4) Az e cikk alapján hozott intézkedéseket fel kell függeszteni, amint a vétkes Fél eleget tesz az e megállapodás rendelkezéseiben foglaltaknak, vagy ha a közúti biztonságot fenyegető veszély elhárul.

11. Cikk

Területi hatály

E megállapodást egyrészről azon a területen kell alkalmazni, amelyen az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Ukrajna területén, Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül.

E megállapodás alkalmazása felfüggesztésre kerül azokon a területeken, amelyek felett Ukrajna kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést.

12. Cikk

Megszüntetés

(1) A Felek bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesíthetik a másik Felet az e megállapodás megszüntetésére irányuló döntésükről. E megállapodás az értesítéstől számított két héten belül megszűnik, kivéve, ha az értesítést küldő Fél az értesítés hatálybalépésére későbbi időpontot jelöl meg. Ez utóbbi esetben a megjelölt időpont nem lehet az értesítés időpontját követő két hónapnál későbbi.

(2) Azok a közúti árufuvarozók, akik járművükkel e megállapodás lejártakor a másik Fél területén tartózkodnak, a járművel áthaladhatnak az adott Fél területén a székhelyük szerinti Fél területének elérése céljából.

(3) Az egyértelműség kedvéért az (1) bekezdésben említett értesítés időpontja az a nap, amikor az értesítést a másik Fél számára kézbesítik.

(4) E megállapodás 6. cikk szerinti lejárata vagy e cikk (1) bekezdése szerinti megszűnése nem eredményheti azt, hogy a Felek közötti közúti szállítási szolgáltatások piacra jutási feltételei az e megállapodás hatálybalépését megelőző napon fennálló helyzethez képest szigorúbbá váljanak. Ezért a Felek közötti utólagos megállapodás hiányában e megállapodás lejártának vagy megszűnésének napjától ismét az Európai Unió tagállamai és Ukrajna között az adott napon fennálló kétoldalú megállapodásokban meghatározott piacra jutási jogosultságok alkalmazandók.

13. Cikk

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

1. E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően erősítik meg vagy hagyják jóvá. E megállapodás azon a napon lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást arról, hogy a hatályba lépéséhez szükséges belső eljárásaik lezárultak.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, az Unió és Ukrajna megállapodnak abban, hogy e megállapodást az aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazzák.

3. E megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában, az említett rendelkezésekben szereplő, e „megállapodás hatálybalépésének időpontja” hivatkozás alatt azon időpont értendő, amelytől kezdve e megállapodás e cikk (1) bekezdésével összhangban ideiglenesen alkalmazandó.

Kelt két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és ukrán nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően meghatalmazott megbízottak aláírták ezt a megállapodást.

Съставено в Лион на двадесет и девети юни две хиляди двадесет и втора година.

Hecho en Lyon, el veintinueve de junio de dos mil veintidós.

V Lyonu dne dvacátého devátého června dva tisíce dvacet dva.

Udfærdiget i Lyon, den niogtyvende juni to tusind og toogtyve.

Geschehen zu Lyon am neunundzwanzigsten Juni zweitausendzweiundzwanzig.

Kahe tuhande kahekümne teise aasta juunikuu kahekümne üheksandal päeval Lyonis.

Έγινε στη Λυών, στις είκοσι εννέα Ιουνίου δύο χιλιάδες είκοσι δύο.

Done at Lyon on the twenty-ninth day of June in the year two thousand and twenty two.

Fait à Lyon, le vingt-neuf juin deux mille vingt-deux.

Arna dhéanamh i Lyon, an naoú lá is fiche de Mheitheamh sa bhliain dhá mhíle fiche a dó.

Sastavljeno u Lyonu dvadeset i devetog lipnja godine dvije tisuće dvadeset i druge.

Fatto a Lione, addi ventinove giugno duemilaventidue.

Lionā, divi tūkstoši divdesmit otrā gada divdesmit devītajā jūnijā.

Priimta du tūkstančiai dvidešimt antrų metų birželio dvidešimt devintą dieną Lione.

Kelt Lyonban, a kétezerhuszonkettedik év június havának huszonkilencedik napján.

Magħmul f’Lyon, fid-disgħa u għoxrin jum ta’ Ġunju fis-sena elfejn u tnejn u għoxrin.

Gedaan te Lyon, negenentwintig juni tweeduizend tweeëntwintig.

Sporządzono w Lyonie dnia dwudziestego dziewiątego czerwca roku dwa tysiące dwudziestego drugiego.

Feito em Lião, em vinte e nove de junho de dois mil e vinte e dois.

Întocmit la Lyon, la douăzeci și nouă iunie două mii douăzeci și doi.

V Lyone dvadsiateho deviateho júna dvetisícdvadsaťdva

V Lyonu, devetindvajsetega junija dva tisoč dvaindvajset.

Tehty Lyonissa kahdentenakymmenentenäyhdeksäntenä päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhattakaksikymmentäkaksi.

Som skedde i Lyon den tjugonionde juni tjugohundratjugotvå.

Вчинено в м.Лiон двадцять дев’ятого червня двi тисячi двадцять другого року.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 76/914/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.).

(2) A kétségek elkerülése végett sem e cikk, sem e megállapodás nem értelmezhető úgy, mint amely olyan jogokat biztosít vagy olyan kötelességeket ír elő, amelyekre a Felek nemzeti bíróságai előtt közvetlenül hivatkozni lehet.

2022.7.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 179/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1159 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. március 11.)

az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési politika befektetési vállalkozások általi nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/2033 rendelet előírja a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásoktól eltérő befektetési vállalkozások számára, hogy nyilvánosan tegyenek közzé információkat befektetési politikájukról annak érdekében, hogy átláthatóságot biztosítsanak befektetőik és a piaci szereplők szélesebb köre számára az azon vállalatokra gyakorolt befolyásuk tekintetében, amelyekben közvetlenül vagy közvetve szavazati jogot biztosító részvényekkel rendelkeznek, valamint arról, hogy hogyan szavaznak. Az előírt nyilvánosságra hozatal magában foglalja a közvetve vagy közvetlenül a befektetési vállalkozások birtokában lévő részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok arányára vonatkozó információkat, a befektetési vállalkozások által tanúsított szavazási magatartásra vonatkozó információkat, a szavazatok magyarázatát, valamint az előterjesztett és jóváhagyott javaslatok arányát, a részvényesi képviseleti tanácsadók igénybevételére vonatkozó információkat, valamint a szavazási iránymutatásaikra vonatkozó információkat.

(2)

Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikkének (3) bekezdésében foglalt felhatalmazásnak megfelelően, e rendelet célja, hogy a befektetési vállalkozások befektetési politikájára vonatkozó következetes és összehasonlítható nyilvános információk iránti igényre reagálva meghatározza az előírt nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódó táblákat.

(3)

E rendelet rendelkezéseinek célja annak arányos intézkedésekkel történő biztosítása, hogy a befektetési vállalkozások által a befektetési politika nyilvánosságra hozatalához használt táblák és táblázatok kellően átfogó és összehasonlítható információkat nyújtsanak szavazási magatartásukról és arról, hogy ez hogyan befolyásolja a befektetést befogadó vállalkozásokat.

(4)

Konkrétabban, ez a rendelet mennyiségi közzétételi táblát vezet be a befektetési vállalkozások által közvetlenül és közvetve leányvállalatok, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2. cikkének 13. pontja szerinti társult vállalkozások, vagy bármely más olyan vállalkozás által birtokolt részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok arányára vonatkozóan, amellyel a befektetési vállalkozás az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikke (1) bekezdésének 4. pontja szerinti kapcsolatban áll, ideértve a befektetési vállalkozás által az ügyfelek nevében kezelt részvényeket is, kivéve, ha a szavazati jogokat a részvényesek olyan szerződéses megállapodás alapján tartják meg, amely megtiltja a befektetési vállalkozás számára, hogy a nevükben szavazzon. Ez a rendelet meghatározza továbbá a befektetési vállalkozás szavazási magatartásának, valamint a vállalkozás által jóváhagyott vagy ellenzett közgyűlési határozatok arányának ismertetésére szolgáló táblázatokat és táblákat téma szerinti bontásban, beleértve a szavazási pozíció meghatározásában részt vevő szervezeti egységekre vagy szerepekre, a validálási folyamatra és a jóváhagyott határozatok arányának lényeges változásaira vonatkozó információkat. Emellett minőségi táblázatokat is tartalmaz a részvényesi képviseleti tanácsadók igénybevételének és a velük fennálló kapcsolatoknak az ismertetésére. Végezetül a rendelet útmutatót tartalmaz arra nézve, hogy a befektetési vállalkozásoknak milyen információkat kell nyilvánosságra hozniuk a szavazási iránymutatásukkal kapcsolatban.

(5)	Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBH) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(6)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nyilvánosságra hozatalra vonatkozó elvek

Az e rendelettel összhangban nyilvánosságra hozandó információkra a következő elvek vonatkoznak:

a)	A nyilvánosságra hozott információkat ugyanolyan szintű belső ellenőrzésnek kell alávetni, mint a befektetési vállalkozás pénzügyi beszámolójában szereplő vezetői beszámolót.

A nyilvánosságra hozott információknak egyértelműnek kell lenniük. Ezeket a felhasználók számára érthető formában kell megjeleníteni, és hozzáférhető adathordozón kell közölni. A fontos üzeneteket ki kell emelni, és könnyen megtalálható helyen kell szerepeltetni. Az összetett kérdéseket egyszerű nyelven kell elmagyarázni. Az összefüggő információkat együttesen kell bemutatni.

c)	A nyilvánosságra hozott információknak érdeminek és időben következetesnek kell lenniük, hogy az információ felhasználói össze tudják hasonlítani az információkat az egyes nyilvánosságra hozatali időszakok között.

A mennyiségi nyilvánosságra hozott mennyiségi információkat minőségi szöveges és olyan egyéb kiegészítő információknak kell kísérniük, amelyekre a felhasználóknak szüksége lehet a mennyiségi közzétételek megértéséhez, és utalni kell mindenekelőtt azokra a jelentős változásokra, amelyek az adott nyilvánosságra hozatalban az előzőekben nyilvánosságra hozott információkhoz képest következtek be.

2. cikk

Általános előírások

(1) Az információk e rendelettel összhangban történő nyilvánosságra hozatalakor a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a numerikus értékek tényadatok legyenek. A százalékos értékként nyilvánosságra hozott mennyiségi adatokat egységre vetítve, minimum két tizedesjegy pontossággal kell jelenteni.

(2) Az információk e rendelettel összhangban történő nyilvánosságra hozatalakor a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az adatokat a következő információk kísérjék:

a)	nyilvánosságra hozatali vonatkozási időpont és vonatkozási időszak;

b)	a nyilvánosságra hozó intézmény neve és azonosítója (ha rendelkezésre áll, jogalany-azonosító (LEI));

c)	adott esetben az alkalmazott számviteli standard; valamint

d)	adott esetben a konszolidáció hatóköre.

3. cikk

A szavazati jogok arányának nyilvánosságra hozatala

A befektetési vállalkozás az e rendelet I. mellékletében meghatározott IF IP1 tábla felhasználásával és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint hozza nyilvánosságra az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett információkat.

4. cikk

A szavazási magatartás nyilvánosságra hozatala

A befektetési vállalkozás a következők szerint hozza nyilvánosságra az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat:

a)	az e rendelet I. melléklete IF IP2.01 táblázatának és IF IP2.02 táblájának felhasználásával, és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint a szavazási magatartásra vonatkozó információkat;

b)	az e rendelet I. melléklete IF IP2.03 táblázatának és IF IP2.04 táblájának felhasználásával, és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint a szavazatok magyarázatára vonatkozó információkat;

c)	az e rendelet I. melléklete IF IP2.05 táblájának felhasználásával, és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint a befektetési vállalkozás által jóváhagyott javaslatok arányára vonatkozó információkat.

5. cikk

A részvényesi képviseleti tanácsadók igénybevételére vonatkozó magyarázat nyilvánosságra hozatala

A befektetési vállalkozás a következők szerint hozza nyilvánosságra az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett információkat:

a)	az e rendelet I. melléklete IF IP3.01 táblázatának felhasználásával, és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint a befektetési vállalkozás által igénybe vett részvényesi képviseleti tanácsadók jegyzékére vonatkozó információkat;

b)	az e rendelet I. melléklete IF IP3.02 táblázatának felhasználásával, és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint a részvényesi képviseleti tanácsadókkal fennálló kapcsolatra vonatkozó információkat.

6. cikk

A szavazási iránymutatások nyilvánosságra hozatala

A befektetési vállalkozás az e rendelet I. mellékletében meghatározott IF IP4 tábla felhasználásával és az e rendelet II. mellékletében foglalt útmutató szerint hozza nyilvánosságra az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett információkat.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. március 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 314., 2019.12.5., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

I. MELLÉKLET

A BEFEKTETÉSI POLITIKA BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALI NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK KÖZZÉTÉTELEI
Tábla száma	Tábla kódja	Tábla neve	Jogszabályi hivatkozás
		BEFEKTETÉSI POLITIKA
1	IF IP1	SZAVAZATI JOGOK ARÁNYA	(EU) 2019/2033 rendelet, 52. cikk (1) bekezdés, a) pont
2	IF IP2	SZAVAZÁSI MAGATARTÁS	(EU) 2019/2033 rendelet, 52. cikk (1) bekezdés, b) pont
3	IF IP3	RÉSZVÉNYESI KÉPVISELETI TANÁCSADÓK	(EU) 2019/2033 rendelet, 52. cikk (1) bekezdés, c) pont
4	IF IP4	SZAVAZÁSI IRÁNYMUTATÁSOK	(EU) 2019/2033 rendelet, 52. cikk (1) bekezdés, d) pont

IF IP1 – A SZAVAZATI JOGOK ARÁNYÁRA VONATKOZÓ TÁBLA

Ország	Gazdasági ágazat	A vállalat neve	A vállalat azonosítója	Az 52. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint közvetve vagy közvetlenül birtokolt részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok aránya
a	b	c	d	e

Szükség esetén kérjük, illesszen be további sorokat.

IF IP2.03 – A SZAVAZATOK MAGYARÁZATÁRA VONATKOZÓ TÁBLÁZAT

Sor	Tárgy	Érték
1	A befektetési vállalkozáson belüli azon szervezeti egységek vagy szerepkörök, amelyek részt vesznek a szavazási pozíció meghatározásában
2	A nemleges szavazatok validálási folyamatának leírása
3	A határozatok elemzésére és a szavazási eredmények vizsgálatára fordított teljes munkaidős egyenértékek száma, a külső források, például a részvényesi képviseleti tanácsadók kivételével
4	A jóváhagyási arány bármely lényeges változásának magyarázata
5	A befektetési vállalkozás célkitűzéseit leíró, nyilvánosan hozzáférhető befektetési politikai dokumentumok jegyzéke
6	Adott esetben a vállalkozás befektetési politikájának tanúsítása

IF IP2.04 – A HATÁROZATHOZATAL SORÁN TANÚSÍTOTT SZAVAZÁSI MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ TÁBLA TÉMÁK SZERINT

Sor	Tárgy	Mellette szavazott	Ellene szavazott	Tartózkodott	Összesen
1	Az elmúlt évben megszavazott határozatok témák szerint:
2	Igazgatósági struktúra
3	A vállalatvezetők díjazása
4	Könyvvizsgálók
5	Környezetvédelem, társadalmi és etikai kérdések
6	Tőketranzakciók
7	Külső határozatok
8	Egyéb

IF IP2.05 – A JÓVÁHAGYOTT JAVASLATOK ARÁNYÁRA VONATKOZÓ TÁBLA

Sor	Tárgy	Érték
1	Az igazgatási vagy irányító testület által előterjesztett és a vállalkozás által jóváhagyott határozatok százalékos aránya
2	A részvényesek által előterjesztett és a vállalkozás által jóváhagyott határozatok százalékos aránya

IF IP3 – RÉSZVÉNYESI KÉPVISELETI TANÁCSADÓK

IF IP3.01 – A RÉSZVÉNYESI KÉPVISELETI TANÁCSADÓKRA VONATKOZÓ TÁBLÁZAT

A részvényesi képviseleti tanácsadó neve	A részvényesi képviseleti tanácsadó azonosítója	Szerződés típusa	Részvényesi képviseleti tanácsadókhoz kapcsolódó befektetések	Azon határozatok témái, amelyekben a részvényesi képviselő az elmúlt évben szavazási ajánlásokat fogalmazott meg
a	b	c	d	e

Szükség esetén kérjük, illesszen be további sorokat.

IF IP3.02 – A RÉSZVÉNYESI KÉPVISELETI TANÁCSADÓKHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ TÁBLÁZAT

A részvényesi képviseleti tanácsadó neve	A részvényesi képviseleti tanácsadó azonosítója	A részvényesi képviseleti tanácsadóval kapcsolatban álló érintett vállalkozások	A kapcsolat típusa	Adott esetben a részvényesi képviseleti tanácsadóval való összeférhetetlenségre vonatkozó politika
a	b	c	d	e

IF IP4 – SZAVAZÁSI IRÁNYMUTATÁSOK TÁBLÁZATA

Az azon vállalatok tekintetében alkalmazandó szavazási iránymutatások, amelyek részvényeit az 52. cikk (2) bekezdésének megfelelően birtokolják: rövid általános összefoglaló és a nem bizalmas dokumentumokra mutató linkek

II. MELLÉKLET

A BEFEKTETÉSI POLITIKA BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTALI NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

1.1. I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ

1.1. Szerkezet

Ez a melléklet az I. mellékletben szereplő, a következőkkel kapcsolatos közzétételi táblákra és táblázatokra vonatkozó útmutatót tartalmaz:

—	szavazati jogok aránya;

—	szavazási magatartás;

—	képviseleti tanácsadók;

—	szavazási iránymutatások.

1.2. Prudenciális konszolidáció

A befektetésivállalkozás-csoport konszolidációjának hatályát az (EU) 2019/2033 rendelet (1) 7. cikkének (5) bekezdése szerinti, a prudenciális konszolidációra vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezet ismerteti részletesebben. A befektetésivállalkozás-csoportoknak ezt a prudenciális hatályt kell alkalmazniuk a nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítésére, nem pedig a számviteli konszolidáció hatályát.

1.2. II. RÉSZ: A TÁBÁKRA ÉS TÁBLÁZATOKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ

a befektetési politika nyilvánosságra hozatalára vonatkozó követelményt táblák és táblázatok használatával kell teljesíteni. A táblák mennyiségi információkat, a táblázatok pedig minőségi információkat tartalmaznak.

1. IF IP1 – A SZAVAZATI JOGOK ARÁNYA

1.1. Általános megjegyzések

Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja előírja a közvetve vagy közvetlenül a befektetési vállalkozás birtokában lévő részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok arányának nyilvánosságra hozatalát tagállam és ágazat szerinti bontásban, kizárólag az 52. cikk (2) bekezdésében meghatározott érintett vállalkozások figyelembevételével. A kapcsolódó táblában mindegyik vállalat egy adott országhoz és a táblában megadott legördülő lista szerinti gazdasági ágazathoz kapcsolódik, amennyiben a befektetési vállalkozás által közvetve vagy közvetlenül birtokolt szavazati jogok aránya meghaladja a vállalat által kibocsátott részvényekhez kapcsolódó összes szavazati jog 5 %-ában meghatározott küszöbértéket.

A befektetési vállalkozások nyilvánosságra hozzák a leányvállalataik vagy más vállalkozások által közvetve birtokolt részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok arányát, amennyiben a befektetési vállalkozások jelentős befolyást vagy ellenőrzést gyakorolnak a leányvállalatok vagy más vállalkozások felett, vagy ha szoros kapcsolat áll fenn.

1.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató.

Oszlop	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
a	Ország Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja. A szavazati jogok arányát a befektetést befogadó vállalkozás letelepedése alapján, tagállamok szerinti bontásban kell közölni.
b	Gazdasági ágazat Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja. A szavazati jogok arányát ágazatok szerinti bontásban kell közölni. A készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások 27 ágazatot magában foglaló európai osztályozásában (ESCO) szereplő gazdasági ágazatok listáját kell használni. Ezek az ágazatok NACE-kódokhoz vannak rendelve, az Európai Bizottság honlapján található táblázatban (2) foglaltak szerint.
c	A vállalat neve Azon vállalat neve, amelynek a részvényeit birtokolják.
d	A vállalat azonosítója Azon vállalat azonosítója, amelynek a részvényeit birtokolják, jogalany-azonosító (LEI). A befektetési vállalkozásoknak ebben a mezőben minden olyan esetben fel kell tüntetniük a LEI-kódot, amikor az rendelkezésre áll.
e	Az 52. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint közvetve vagy közvetlenül birtokolt részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok aránya Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése. 5 % (kizárva) és 100 % közötti százalékarány. E tábla alkalmazásában azok az érintett vállalatok, amelyeknek a részvényeit bevezették szabályozott piacra. Csak azokat a részvényeket kell figyelembe venni, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak. A nyilvánosságra hozatalra akkor van szükség, ha a befektetési vállalkozás által közvetve vagy közvetlenül birtokolt szavazati jogok aránya meghaladja a vállalat által kibocsátott részvényekhez kapcsolódó összes szavazati jog 5 %-ában meghatározott küszöbértéket. A szavazati jogokat mindazon részvények alapján kell kiszámítani, amelyekhez szavazati jogok kapcsolódnak, még akkor is, ha az említett szavazati jogok gyakorlását felfüggesztették. Az e nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó részvények közvetlenül vagy közvetve birtokolhatók. A „közvetlenül birtokolt részvények” a befektetési vállalkozás saját számláján tartott, szavatolótőkéjének részét képező részvények.A „közvetve birtokolt részvények” a befektetési vállalkozás leányvállalata vagy bármely más olyan vállalkozás által birtokolt részvények, amely felett a befektetési vállalkozás hivatalos megállapodás vagy bármely más üzlet kapcsolat alapján jelentős befolyást gyakorol. Ebbe beletartoznak a befektetési vállalkozás által az ügyfelek nevében kezelt részvények is, kivéve, ha a szavazati jogokat a részvényesek olyan szerződéses megállapodás alapján tartják meg, amely megtiltja a befektetési vállalkozás számára, hogy a nevükben szavazzon.

2. IF IP2 – SZAVAZÁSI MAGATARTÁS

2.1. Általános megjegyzések

Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja a következő három elem nyilvánosságra hozatalát írja elő:

a)	az azon vállalatok közgyűlésein tanúsított szavazási magatartás teljeskörű leírása, amelyek részvényeit az 52. cikk (2) bekezdésének megfelelően birtokolják;

b)	a szavazatok magyarázata;

c)	a befektetési vállalkozás által jóváhagyott javaslatok aránya.

2.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató.

IF IP2.01 – A SZAVAZÁSI MAGATARTÁS LEÍRÁSÁRA VONATKOZÓ TÁBLÁZAT

Sor	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
1	A nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó érintett vállalatok száma Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése. Pozitív egész szám. Azon érintett vállalatok száma, amelyek részvényeit birtokolják (lásd az IF IP1 tábla d oszlopát).
2	A nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó közgyűlések száma az elmúlt évben Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése. Pozitív egész szám. A nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó vállalatok közgyűléseinek száma az elmúlt évben.
3	A nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó azon közgyűlések száma, amelyeken a vállalkozás szavazott az elmúlt évben Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikkének (2) bekezdése. A 2. sorban szereplőnél kisebb vagy azzal egyenlő pozitív egész szám. A nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó vállalatok azon közgyűléseinek száma, amelyeken a befektetési vállalkozás szavazott az elmúlt évben. Ez magában foglalja azokat a közgyűléseket is, ahol a vállalkozás csak tartózkodott a szavazástól, valamint azokat a közgyűléseket, amelyeken a vállalkozás részvényesi képviseleti tanácsadó útján szavazott.
4	A befektetési vállalkozás a közgyűlés előtt tájékoztatja-e a vállalatot a nemleges szavazatokról? Igen vagy nem válasz adható a kérdésre. A válasz igen, ha a befektetési vállalkozás politikája szerint a közgyűlés előtt tájékoztatja a társaságot a nemleges szavazatokról, vagy ha a vállalkozás az elmúlt évben az esetek többségében így járt el.
5	A vállalkozás által felhasznált személyes szavazatok aránya Százalékos arány. Nem tartalmazza a részvényesi képviseleti tanácsadó útján leadott szavazatokat.
6	A vállalkozás által alkalmazott levél- vagy elektronikus szavazások aránya Százalékos arány. Tartalmazza a részvényesi képviseleti tanácsadó útján leadott szavazatokat.
7	A befektetésivállalkozás-csoport rendelkezik-e egységes politikával a csoport érintett szervezetei közötti összeférhetetlenség tekintetében? Igen vagy nem válasz adható a kérdésre. Ezt a sort a befektetésivállalkozás-csoportoknak ki kell kitölteniük, az egyedi vállalkozásoknak viszont nem. A csoport érintett szervezetei azok, amelyek az (EU) 2019/2033 rendelet szerinti prudenciális konszolidáció hatálya alá tartoznak.
8	Ha igen, e politika összefoglalása Szabad szöveg. Ha a 7. sorban igennel válaszolt, a vállalkozásnak csatolnia kell a csoport érintett vállalkozásai közötti összeférhetetlenségi politika rövid összefoglalását.

IF IP2.02 – SZAVAZÁSI MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ TÁBLA

Sor	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
1	Közgyűlési határozatok: Címsor
2	amelyeket a vállalkozás jóváhagyott A nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó azon közgyűlési határozatok száma és százalékos aránya, amelyeket a vállalkozás az elmúlt évben jóváhagyott.
3	amelyeket a vállalkozás ellenzett A nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó azon közgyűlési határozatok száma és százalékos aránya, amelyeket a vállalkozás az elmúlt évben ellenzett.
4	amelyek esetében, a vállalkozás tartózkodott A nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó azon közgyűlési határozatok száma és százalékos aránya, amelyek esetében a vállalkozás az elmúlt évben tartózkodott.
5	Közgyűlések, amelyeken a vállalkozás legalább egy határozatot ellenzett A nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó azon közgyűlések száma és százalékos aránya, amelyeken a vállalkozás az elmúlt évben legalább egy határozatot ellenzett.

IF IP2.03 – A SZAVAZATOK MAGYARÁZATÁRA VONATKOZÓ TÁBLÁZAT

Sor	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
1	A befektetési vállalkozáson belüli azon szervezeti egységek vagy szerepkörök, amelyek részt vesznek a szavazási pozíció meghatározásában Szabad szöveg. A szavazási pozíció meghatározásában részt vevő szervezeti egységek vagy szerepkörök jegyzéke
2	A nemleges szavazatok validálási folyamatának leírása Szabad szöveg. Adott esetben az érintett közgyűléseken leadott nemleges szavazatok validálási folyamatának leírása.
3	A határozatok elemzésére és a szavazási eredmények vizsgálatára fordított teljes munkaidős egyenértékek száma, a külső források, például a részvényesi képviseleti tanácsadók kivételével Pozitív összeg. A szervezeti egységeknél vagy adott szerepkörökben a határozatok elemzésére és a szavazási eredmények vizsgálatára fordított teljes munkaidős egyenértékek összege. Ez csak a befektetési vállalkozás belső erőforrásait foglalja magában.
4	A jóváhagyási arány bármely lényeges változásának magyarázata Szabad szöveg. Rövid magyarázatot kell adni, ha a jóváhagyási arány jelentősen nőtt vagy csökkent az utolsó nyilvánosságra hozatalhoz képest, például a befektetési vállalkozás részvényesi politikájának, stratégiájának vagy kilátásainak megváltozását követően.
5	A befektetési vállalkozás célkitűzéseit leíró, nyilvánosan hozzáférhető befektetési politikai dokumentumok jegyzéke Szabad szöveg. Azon dokumentumok – lehetőleg hiperszöveges hivatkozások – jegyzéke, amelyek ismertetik a részvényesként eljáró befektetési vállalkozás célkitűzéseit.
6	Adott esetben a vállalkozás befektetési politikájának tanúsítása Szabad szöveg. Ha a befektetési vállalkozás befektetési politikájára vonatkozó tanúsítványt kapott, ennek a tanúsítvány elnevezése és kelte. Több ilyen tanúsítvány is lehet.

IF IP2.04 – A HATÁROZATHOZATAL SORÁN TANÚSÍTOTT SZAVAZÁSI MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ TÁBLA TÉMÁK SZERINT

Sor	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
1	Az elmúlt évben megszavazott határozatok témák szerint: Pozitív egész számok. A nyilvánosságra hozatal hatálya alá tartozó közgyűléseken a vállalkozás vagy részvényesi képviseleti tanácsadói által az elmúlt évben megszavazott határozatok száma. A teljes szám a következő jóváhagyási állapotok szerinti bontásban: jóváhagyott, ellenzett, tartózkodott.
2	Igazgatósági struktúra Pozitív egész számok. Az igazgatósági struktúrára vonatkozó határozatok száma jóváhagyási állapot szerinti bontásban.
3	A vállalatvezetők díjazása Pozitív egész számok. A vállalatvezetők díjazására vonatkozó határozatok száma jóváhagyási állapot szerinti bontásban.
4	Könyvvizsgálók Pozitív egész számok. A könyvvizsgálókra vonatkozó határozatok (pl. kinevezés, díjazás) száma jóváhagyási állapot szerinti bontásban.
5	Környezetvédelem, társadalmi és etikai kérdések Pozitív egész számok. A környezetvédelem, társadalmi és etikai kérdésekre vonatkozó határozatok száma jóváhagyási állapot szerinti bontásban.
6	Tőketranzakciók Pozitív egész számok. A tőketranzakciókra (pl. összeolvadások, felvásárlások) vonatkozó határozatok száma jóváhagyási állapot szerinti bontásban.
7	Külső határozatok Pozitív egész számok. A külső határozati javaslatokra vonatkozó határozatok száma jóváhagyási állapot szerinti bontásban. Ezeket a külső határozatokat egy részvényes javasolja a többinek, általában azért, hogy meggyőzze őket arról, hogy az igazgatóság javaslata ellen szavaznak.
8	Egyéb Pozitív egész számok. A fentiektől eltérő kérdésekre vonatkozó határozatok száma jóváhagyási állapot szerinti bontásban.

IF IP2.05 – A JÓVÁHAGYOTT JAVASLATOK ARÁNYÁRA VONATKOZÓ TÁBLA

Sor

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Az igazgatási vagy irányító testület által előterjesztett és a vállalkozás által jóváhagyott határozatok százalékos aránya

Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

Százalékos arány.

A részvényesek által előterjesztett és a vállalkozás által jóváhagyott határozatok százalékos aránya

Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

Százalékos arány.

3. IF IP3 – RÉSZVÉNYESI KÉPVISELETI TANÁCSADÓK

3.1. Általános megjegyzések

Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének c) pontja előírja a részvényesi képviseleti tanácsadók igénybevételére vonatkozó magyarázat nyilvánosságra hozatalát. Ez a tábla a tőzsdén jegyzett társaságokban az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról szóló, 2007. július 11-i (EU) 2007/36/EK irányelv (3) 2. cikkének g) pontjában meghatározott részvényesi képviseleti tanácsadókra vonatkozó információkat tartalmaz. Ezek a részvényesi képviseleti tanácsadók kutatást, tanácsadást vagy szavazási ajánlásokat nyújthatnak vagy csak a szavazási utasításokat hajtják végre.

3.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató.

IF IP3.01 – A RÉSZVÉNYESI KÉPVISELETI TANÁCSADÓKRA VONATKOZÓ TÁBLÁZAT

Oszlop	Jogszabályi hivatkozások és útmutató
a	A részvényesi képviseleti tanácsadó neve A tőzsdén jegyzett társaságokban az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról szóló, 2007. július 11-i (EU) 2007/36/EK irányelv 2. cikkének g) pontjában meghatározott részvényesi képviseleti tanácsadók. Szabad szöveg.
b	A részvényesi képviseleti tanácsadó azonosítója A részvényesi képviseleti tanácsadó azonosítója, adott esetben LEI.
c	Szerződés típusa Ez a mező két választási lehetőségre korlátozódik, azokra részvényesi képviseleti tanácsadókra, amelyek szavazási ajánlásokat adnak, illetve azokra, amelyek nem. Az utóbbi esetben a részvényesi képviseleti tanácsadók csak befektetési vállalkozás nevében hajtanak végre szavazást.
d	Részvényesi képviseleti tanácsadókhoz kapcsolódó befektetések Szabad szöveg. Az egyes részvényesi képviseleti tanácsadók szolgáltatásaihoz kapcsolódó vállalkozások/befektetések felsorolása.
e	Azon határozatok témái, amelyekben a részvényesi képviseleti tanácsadó az elmúlt évben szavazási ajánlásokat fogalmazott meg Szabad szöveg, lehetőleg az IF IP2.04-ben megadott alábbi kategóriák használatával: igazgatósági struktúra, vállalatvezetők díjazása, könyvvizsgálók, környezetvédelem, társadalmi és etikai kérdések, tőketranzakciók, külső határozatok vagy egyéb meghatározandó témák.

IF IP3.02 – A RÉSZVÉNYESI KÉPVISELETI TANÁCSADÓKHOZ FŰZŐDŐ KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ TÁBLÁZAT

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

A részvényesi képviseleti tanácsadó neve

Szabad szöveg.

A részvényesi képviseleti tanácsadó azonosítója

A részvényesi képviseleti tanácsadó azonosítója, lehetőleg LEI.

A részvényesi képviseleti tanácsadóval kapcsolatban álló érintett vállalkozások

A részvényesi képviseleti tanácsadóval kapcsolatban álló érintett vállalkozások, e kapcsolatok ismertetésével. Az érintett vállalkozások nyilvánosan működő társaságok, befektetési vállalkozások és hitelintézetek.

A kapcsolat típusa

Az IAS 24 standard 9. bekezdésében megadott lehetséges kapcsolatok. Ha több alkalmazandó a legfontosabbat kell kiválasztani és kísérő szöveges magyarázatban ismertetni:

—	ugyanaz a csoport;

—	a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása;

—	harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása;

—	a kapcsolódó személy ellenőrzést vagy közös ellenőrzést gyakorol;

—	a kapcsolódó személy jelentős befolyással rendelkezik;

—	kulcspozíciókban lévő vezetők.

Adott esetben a részvényesi képviseleti tanácsadóval való összeférhetetlenségre vonatkozó politika

Szabad szöveg.

Adott esetben a befektetési vállalkozás azon politikájának rövid ismertetése, amely a részvényesi képviseleti tanácsadók és az olyan vállalkozások vagy csoportok közötti kapcsolatokból eredő összeférhetetlenségek megelőzésére irányul, amelyekben a befektetési vállalkozás részesedéssel rendelkezik.

4. IF IP4 – SZAVAZÁSI IRÁNYMUTATÁSOK

4.1. Általános megjegyzések

Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének d) pontja előírja az azon vállalatok tekintetében alkalmazandó szavazási iránymutatások nyilvánosságra hozatalát, amelyek részvényeit ugyanazon cikk (2) bekezdésnek megfelelően birtokolják. A kapcsolódó táblázat a releváns hatály alá tartozó valamennyi szavazási iránymutatás nyilvánosságra hozatalára szolgál, nem csak a részvényesi képviseleti tanácsadó útján történő szavazásra vonatkozó iránymutatásokra. A szavazási iránymutatások terjedelmesek lehetnek, és a közgyűlés napirendjének bizonyos pontjai tekintetében eseti alapon lehet dönteni azokról. Ezek az iránymutatások földrajzi térségeként, gazdasági ágazatonként vagy a határozat témája szerint változhatnak.

4.2. A tábla egyes részeire vonatkozó útmutató.

Oszlop

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Az azon vállalatok tekintetében alkalmazandó szavazási iránymutatások, amelyek részvényeit az 52. cikk (2) bekezdésének megfelelően birtokolják

Az (EU) 2019/2033 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 52. cikkének (2) bekezdése.

Szabad szöveg.

Rövid általános összefoglaló és – amennyiben rendelkezésre áll – a nem bizalmas dokumentumokra mutató linkek, lehetőleg hiperszöveges hivatkozások formájában.

(1) https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/document_library/Publications/Draft%20Technical%20Standards/2020/RTS/961461/Final%20draft%20RTS%20on%20prudential%20requirements%20for%20Investment%20Firms%20%28EBA-RTS-2020-11%29.pdf

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/ek irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o.).

2022.7.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 179/25

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1160 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 5.)

az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletnek a nikotinamid-ribozid-klorid új élelmiszer felhasználási feltételei és specifikációi tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikkére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)	A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)	Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő uniós jegyzékben engedélyezett új élelmiszerként szerepel a nikotinamid-ribozid-klorid.

(4)	Az (EU) 2020/16 bizottsági végrehajtási rendelet (3) engedélyezte a nikotinamid-ribozid-kloridnak a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott étrend-kiegészítőkben új élelmiszerként történő forgalomba hozatalát a felnőtt népesség számára.

(5)

2020. március 2-án a ChromaDex Inc. (a továbbiakban: kérelmező) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a nikotinamid-ribozid-klorid új élelmiszer felhasználási feltételeinek módosítása iránt. A kérelmező a nikotinamid-ribozid-klorid felhasználásának kiterjesztését kérte a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározott, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre, valamint testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekre, napi 500 mg, illetve a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerek esetében napi 300 mg-os mennyiségben, valamennyi kategória esetében a várandós és szoptató nők kivételével a felnőtt népességre vonatkozóan.

(6)

2020. március 2-án a kérelmező egy másik kérelmet is benyújtott a Bizottsághoz, amely a kérelem alátámasztására benyújtott tanulmányban, nevezetesen a nikotinamid-ribozid-klorid élelmiszerekhez történő hozzáadásának biztonságosságát és dózisfüggő hatásait értékelő humán tanulmányban (6) szereplő, szellemi tulajdont képező adatok védelmére irányult.

(7)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2020. június 8-án konzultált az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság), és felkérte, hogy adjon tudományos szakvéleményt, amelynek keretében végezze el a nikotinamid-ribozid-klorid új élelmiszer felhasználása javasolt kiterjesztésének az értékelését.

(8)	2021. szeptember 14-én a Hatóság az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkének megfelelően elfogadta a nikotinamid-ribozid-klorid mint az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti új élelmiszer felhasználásának kiterjesztéséről szóló tudományos szakvéleményét (7).

(9)

Tudományos szakvéleményében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a nikotinamid-ribozid-klorid napi 500 mg mennyiségben, speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekben és testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekben felhasználva biztonságos – a várandós és szoptató nők kivételével – a felnőtt népesség esetében. Ezért helyénvaló módosítani a nikotinamid-ribozid-klorid felhasználási feltételeit, és engedélyezni a nikotinamid-ribozid-klorid felhasználását ezekben az élelmiszerekben.

(10)

Ugyanebben a véleményben a Hatóság értékelte a nem csak felnőtt általános népességnek szánt étrend-helyettesítők biztonságosságát, mivel az (EU) 2017/2469 bizottsági végrehajtási rendelet (8) 5. cikkének (6) bekezdése szerint nem zárható ki, hogy az új élelmiszert tartalmazó, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszereket a lakosság más csoportjai is fogyasztanák. Véleményében a Hatóság azt is jelezte, hogy – a csecsemők kivételével – a várandós és szoptató nők kivételével a felnőtt lakosságnak szánt, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerekben jelen lévő nikotinamid-ribozid-klorid 300 mg-os napi bevitelével nem érnék el a nikotinamidra megállapított felső határértéket (9), így az biztonságosnak tekinthető. Figyelembe véve azonban a Hatóság értékelését az új élelmiszernek a népesség valamennyi csoportja számára szánt, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerekben való felhasználásáról – a csecsemők kivételével –, amely azt mutatja, hogy az új élelmiszernek a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerekből származó bevitele jóval a felső nikotinamid-szint alatt maradna, valamint annak tükrében, hogy a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerek olyan élelmiszer-kategóriát képeznek, amelyet lényegében kizárólag felnőttek keresnek és fogyasztanak, a Bizottság azon a véleményen van, hogy az új élelmiszer kizárólag a várandós és szoptató nők kivételével a felnőtt népességnek szánt, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerként engedélyezhető a kérelmező által javasolt 300 mg-os napi felhasználási mennyiségben.

(11)

Az említett tudományos szakvélemény elegendő alapot nyújt annak megállapításához, hogy a nikotinamid-ribozid-klorid a várandós és szoptató nők kivételével a felnőtt népességnek szánt, speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekben és testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekben napi 500 mg-os mennyiségben felhasználva megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 9. cikke és 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott forgalombahozatali feltételeknek. Ezenfelül az említett tudományos szakvélemény elegendő alapot nyújt annak megállapításához, hogy a nikotinamid-ribozid-klorid a várandós és szoptató nők kivételével a felnőtt népességnek szánt, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerekben 300 mg/nap értéket meg nem haladó mennyiségben felhasználva megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott forgalombahozatali feltételeknek.

(12)

A speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekben, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekben és a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerekben való felhasználásra szánt nikotinamid-ribozid-klorid biztonságosságára vonatkozó adatok és értékelések kizárólag a felnőtt népességre terjednek ki, a várandós és szoptató nők kivételével. Ezért jelölési követelményt kell előírni annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztassák a fogyasztókat arról, hogy a nikotinamid-ribozid-kloridot tartalmazó, speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszereket, a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszereket és a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszereket csak 18 évesnél idősebb személyek fogyaszthatják, a várandós és szoptató nők kivételével.

(13)

A Hatóság Tudományos szakvéleménye az új élelmiszer specifikációinál maximális mennyiségeket tartalmaz a higanyra, a kadmiumra és az ólomra vonatkozóan. Ezek a mennyiségek csak a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekre, a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekre és a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerekre vonatkoznak, mivel ezen élelmiszerek esetében az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (10) nem állapított meg felső határértéket a higanyra, a kadmiumra és az ólomra vonatkozóan. Ezért az új élelmiszer specifikációját ennek megfelelően módosítani kell oly módon, hogy kizárólag az új felhasználásokra alkalmazandó maximális mennyiségeket kell megállapítani az említett nehézfémekre. Mivel ugyanezen rendelet nem állapított meg maximális mennyiséget az arzénra vonatkozóan, az e rendeletben meghatározott mennyiség alkalmazandó valamennyi engedélyezett felhasználásra.

(14)

Tudományos szakvéleményében a Hatóság jelezte, hogy a nikotinamid-ribozid-klorid élelmiszerekhez történő hozzáadásának biztonságosságát és dózisfüggő hatásait értékelő humán tanulmányra (11) nem volt szükség az értékeléshez és a Hatóság következtetésének megállapításához. Ezért az említett tanulmányt nem kell az (EU) 2015/2283 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése szerint védett adatnak minősíteni.

(15)	Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2020/16 végrehajtási rendelete (2020. január 10.) a nikotinamid-ribozid-klorid (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 7., 2020.1.13., 6. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).

(6) A klinikai vizsgálatok biztonságosságáról szóló jelentés. A nikotinamid-ribozid biztonságossága és metabolikus hatásai egy randomizált, kettős vak, keresztezett, placebokontrollos, legalább 55 éves férfiak és nők körében végzett vizsgálatban (Maki és mások., 2020). 4. melléklet – Vizsgálati jelentés, Maki.

(7) EFSA Journal 2021;19(11):6843.

(8) A Bizottság (EU) 2017/2469 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkében említett kérelmekre vonatkozó adminisztratív és szakmai követelmények meghatározásáról (HL L 351., 2017.12.30., 64. o.).

(9) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2006. Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye a nikotinsav és a nikotinamid (niacin) bevitelének megengedhető felső határértéke, kiadva 2002. április 17-én. Kiadó: SCF (Élelmiszertudományi Bizottság) és EFSA NDA testület (Az EFSA diétás termékekkel, táplálkozással és allergiákkal foglalkozó testülete). A vitaminok és ásványi anyagok bevitelének megengedhető felső határértékei. EFSA, s.l. 121–134. o.

(10) A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

(11) A klinikai vizsgálatok biztonságosságáról szóló jelentés. A nikotinamid-ribozid biztonságossága és metabolikus hatásai egy randomizált, kettős vak, keresztezett, placebokontrollos, legalább 55 éves férfiak és nők körében végzett vizsgálatban (Maki és mások., 2020). 4. melléklet – Vizsgálati jelentés, Maki.

Melléklet

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. táblázatban (Engedélyezett új élelmiszerek) a „nikotinamid-ribozid-klorid” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Engedélyezett új élelmiszer

Az új élelmiszer felhasználásának feltételei

További különös jelölési követelmények

Egyéb követelmények

Adatvédelem

Adott élelmiszer-kategória

Maximális mennyiségek

„Nikotinamid-ribozid-klorid

A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők

A felnőtt népesség esetében 300 mg/nap, kivéve a várandós és szoptató nőket

Várandós és szoptató nők esetében 230 mg/nap

Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „Nikotinamid-ribozid-klorid”.

Engedélyezve 2020. február 20-án. A jegyzékbe való felvétel az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkével összhangban védelem alatt álló, védett tudományos bizonyítékokon és tudományos adatokon alapul.

Kérelmező: ChromaDex Inc., 10900 Wilshire Boulevard Suite 600, Los Angeles, CA 90024 USA. Az adatvédelem időtartama alatt az új élelmiszer kizárólag a ChromaDex Inc. által hozható forgalomba az Unión belül, kivéve, ha egy későbbi kérelmező az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkével összhangban védelem alatt álló, védett tudományos bizonyítékokra vagy tudományos adatokra való hivatkozás nélkül vagy a ChromaDex Inc. beleegyezésével engedélyt kap a szóban forgó új élelmiszer forgalmazására.

Az adatvédelem lejártának időpontja: 2025. február 20.”

A 609/2013/EU rendeletben meghatározott, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek a felnőtt népesség számára, a várandós és szoptató nők kivételével

Azon személyekre vonatkozó speciális táplálkozási követelmények szerint, akik számára a termékek készültek

1.	Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „Nikotinamid-ribozid-klorid”

2.	Az új élelmiszert tartalmazó élelmiszerek jelölésén fel kell tüntetni egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy ezeket az élelmiszereket csak 18 évesnél idősebb személyek fogyaszthatják, várandós és szoptató nők kivételével.

A várandós és szoptató nők kivételével a felnőtt népességnek szánt, a 609/2013/EU rendeletben meghatározott, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek

500 mg/nap

A várandós és szoptató nők kivételével a felnőtt népességnek szánt, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerek

150 mg/étel (legfeljebb 2 étel/nap legfeljebb 300 mg/nap mennyiségben)

A 2. táblázatban (Specifikációk) a „nikotinamid-ribozid-klorid” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Engedélyezett új élelmiszer

Specifikációk

„Nikotinamid-ribozid-klorid

Leírás/meghatározás:

Az új élelmiszer a nikotinamid-ribozid szintetikus formája. Az új élelmiszer ≥ 90 % nikotinamid ribozid-kloridot tartalmaz, elsősorban annak β formájában, a maradék összetevők pedig oldószermaradékok, reakciótermékek és bomlástermékek.

Nikotinamid-ribozid-klorid:

CAS-szám: 23111-00-4

EK-szám: 807-820-5

IUPAC-név: 1-[(2R,3R,4S,5R)-3,4-dihidroxi-5-(hidroximetil)oxolán-2-il]piridin-1-ium-3-karboxamid;klorid

Kémiai képlet: C11H15N2O5Cl

Molekulatömeg: 290,7 g/mol

Jellemzők/összetétel:

Szín: Fehértől a világosbarnáig

Forma: Por

Azonosítás: NMR (magmágneses rezonancia)

Nikotinamid-ribozid-klorid: ≥ 90 %

Víztartalom: ≤ 2 %

Oldószermaradékok:

Aceton: ≤ 5 000 mg/kg

Metanol: ≤ 1 000 mg/kg

Acetonitril: ≤ 50 mg/kg

Metil-terc-butil-éter: ≤ 500 mg/kg

Reakciótermékek:

Metil-acetát: ≤ 1 000 mg/kg

Acetamid: ≤ 27 mg/kg

Ecetsav: ≤ 5 000 mg/kg

Nehézfémek:

Arzén: ≤ 1 mg/kg

Higany(*): ≤ 0,1 mg/kg

Kadmium(*): ≤ 1 mg/kg

Ólom(*): ≤ 0,5 mg/kg

Mikrobiológiai kritériumok:

Összcsíraszám: ≤ 1 000 CFU/g

Élesztők és penészgombák: ≤ 100 CFU/g

Escherichia coli: 10 g-os mintában nincs jelen

CFU: telepképző egységek

(*)	kizárólag speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek és a napi étrendet helyettesítő élelmiszerek esetében”

2022.7.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 179/30

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1161 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 5.)

az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyes közvetlen támogatási rendszerekre 2022-ben alkalmazandó költségvetési felső határok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 22. cikke (1) bekezdésére, 36. cikke (4) bekezdésére, 42. cikke (2) bekezdésére, 47. cikke (3) bekezdésére, 49. cikke (2) bekezdésére, 51. cikke (4) bekezdésére és 53. cikke (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezete szerinti alaptámogatási rendszert alkalmazó valamennyi tagállam tekintetében a Bizottság úgy állapítja meg a szóban forgó rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében említett, 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárt, hogy a szóban forgó rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatárból levonja a rendelet 42., 47., 49., 51. és 53. cikkének megfelelően meghatározott felső összeghatárokat. Az említett rendelet 22. cikke (2) bekezdésével összhangban a tagállamok által az említett rendelkezés alapján végrehajtott bármely növelést figyelembe kell venni.

(2)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezete szerinti egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó valamennyi tagállam tekintetében a Bizottság úgy állapítja meg a szóban forgó rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében említett, 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárt, hogy a szóban forgó rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatárból levonja a 42., 47., 49., 51. és 53. cikknek megfelelően meghatározott felső összeghatárokat. Az említett rendelet 36. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban az egységes területalapú támogatási rendszerre vonatkozó éves nemzeti felső összeghatár meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által az említett rendelkezés alapján alkalmazott növelést.

(3)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 2. fejezete szerinti, átcsoportosítással nyújtható támogatást biztosító valamennyi tagállam tekintetében a Bizottságnak a szóban forgó rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említett, 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárt az érintett tagállamok által a rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett százalékos arány alapján kell megállapítania.

(4)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezete szerinti, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás tekintetében a Bizottság a szóban forgó rendelet 47. cikkének (3) bekezdésében említett, 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat a rendelet 47. cikke (1) bekezdésének megfelelően számítja ki úgy, hogy azok a szóban forgó rendelet II. mellékletében az érintett tagállamra vonatkozóan meghatározott éves nemzeti felső összeghatár 30 %-ának feleljenek meg.

(5)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 4. fejezete szerinti, a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatást biztosító tagállamok tekintetében a Bizottság a szóban forgó rendelet 49. cikkének (2) bekezdésében említett, 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat az érintett tagállamok által a rendelet 49. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett százalékos arány alapján állapítja meg.

(6)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 5. fejezete szerinti, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás tekintetében a Bizottság a szóban forgó rendelet 51. cikkének (4) bekezdésében említett, 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat a tagállamok által a rendelet 51. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett százalékos arány alapján állapítja meg, amely nem lehet nagyobb mértékű, mint a szóban forgó rendelet II. mellékletében előírt éves felső határ 2 %-a.

(7)

Ha egy tagállamban a 2022-ben kérelmezett, fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás teljes összege meghaladja az 1307/2013/EU rendelet 51. cikke (4) bekezdése alapján az adott tagállam vonatkozásában meghatározott felső összeghatárt, a különbözetet az érintett tagállam finanszírozza a szóban forgó rendelet 51. cikke (2) bekezdésének megfelelően, tiszteletben tartva az említett rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében meghatározott maximális összeget. Az egyértelműség érdekében ezt a maximális összeget indokolt minden egyes tagállam vonatkozásában rögzíteni.

(8)

A 2022-ben az 1307/2013/EU rendelet IV. címének 1. fejezete szerinti, a termeléstől függő önkéntes támogatást biztosító valamennyi tagállam tekintetében a Bizottság a szóban forgó rendelet 53. cikkének (7) bekezdésében említett, 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárt az érintett tagállamok által a rendelet 54. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett százalékos arány alapján állapítja meg.

(9)

A 2022-es év tekintetében az 1307/2013/EU rendelet szerinti közvetlen támogatási rendszerek végrehajtása 2022. január 1-jén kezdődött. A szóban forgó rendeletnek a 2022. igénylési évre történő alkalmazhatósága és a vonatkozó költségvetési felső határok alkalmazhatósága közötti összhang érdekében e rendeletet ugyanattól a naptól kell alkalmazni.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 1307/2013/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében említett alaptámogatási rendszer tekintetében a 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat e rendelet mellékletének I. pontja állapítja meg.

(2) Az 1307/2013/EU rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében említett egységes területalapú támogatási rendszer tekintetében a 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat e rendelet mellékletének II. pontja állapítja meg.

(3) Az 1307/2013/EU rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említett, átcsoportosítással nyújtható támogatás tekintetében a 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat e rendelet mellékletének III. pontja állapítja meg.

(4) Az 1307/2013/EU rendelet 47. cikkének (3) bekezdésében említett, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás tekintetében a 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat e rendelet mellékletének IV. pontja állapítja meg.

(5) Az 1307/2013/EU rendelet 49. cikkének (2) bekezdésében említett, a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás tekintetében a 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat e rendelet mellékletének V. pontja állapítja meg.

(6) Az 1307/2013/EU rendelet 51. cikkének (4) bekezdésében említett, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás tekintetében a 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat e rendelet mellékletének VI. pontja állapítja meg.

(7) Az 1307/2013/EU rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás tekintetében a 2022-re vonatkozó maximális összegeket e rendelet mellékletének VII. pontja állapítja meg.

(8) Az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (7) bekezdésében említett, termeléstől függő önkéntes támogatás tekintetében a 2022-re vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat e rendelet mellékletének VIII. pontja állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 608. o.

MELLÉKLET

I. Az 1307/2013/EU rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében említett, az alaptámogatási rendszerre vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárok

(ezer EUR)
Naptári év	2022
Belgium	206 964
Dánia	496 739
Németország	2 819 741
Írország	814 613
Görögország	1 068 315
Spanyolország	2 789 560
Franciaország	3 025 958
Horvátország	181 856
Olaszország	2 074 792
Luxemburg	22 741
Málta	650
Hollandia	424 101
Ausztria	458 384
Portugália	268 021
Szlovénia	72 697
Finnország	259 284
Svédország	391 651

II. Az 1307/2013/EU rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében említett, az egységes területalapú támogatási rendszerre vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárok

(ezer EUR)
Naptári év	2022
Bulgária	381 002
Csehország	464 763
Észtország	127 424
Ciprus	29 400
Lettország	175 229
Litvánia	224 175
Magyarország	712 920
Lengyelország	1 549 794
Románia	947 209
Szlovákia	205 513

III. Az 1307/2013/EU rendelet 42. Cikkének (2) bekezdésében említett, átcsoportosítással nyújtható támogatásra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárok

(ezer EUR)
Naptári év	2022
Belgium	45 157
Bulgária	55 967
Németország	316 571
Franciaország	672 643
Horvátország	40 323
Litvánia	86 777
Lengyelország	281 472
Portugália	78 100
Románia	106 527
Szlovákia	10 600

IV. Az 1307/2013/EU rendelet 47. cikkének (3) bekezdésében említett, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárok

(ezer EUR)
Naptári év	2022
Belgium	141 599
Bulgária	239 177
Csehország	254 432
Dánia	234 909
Németország	1 356 732
Észtország	58 073
Írország	355 885
Görögország	538 858
Spanyolország	1 439 232
Franciaország	2 017 928
Horvátország	120 968
Olaszország	1 088 559
Ciprus	14 294
Lettország	95 742
Litvánia	173 555
Luxemburg	10 030
Magyarország	391 715
Málta	1 573
Hollandia	182 933
Ausztria	203 275
Lengyelország	1 017 370
Portugália	205 658
Románia	575 809
Szlovénia	39 459
Szlovákia	118 810
Finnország	155 260
Svédország	205 771

V. Az 1307/2013/EU rendelet 49. cikkének (2) bekezdésében említett, a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatásra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárok

(ezer EUR)
Naptári év	2022
Dánia	2 857
Szlovénia	2 078

VI. Az 1307/2013/EU rendelet 51. cikkének (4) bekezdésében említett, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárok

(ezer EUR)
Naptári év	2022
Belgium	8 909
Bulgária	1 521
Csehország	1 696
Dánia	15 661
Németország	45 224
Észtország	1 258
Írország	23 726
Görögország	35 924
Spanyolország	95 949
Franciaország	67 264
Horvátország	8 065
Olaszország	72 571
Ciprus	476
Lettország	2 489
Litvánia	7 231
Luxemburg	501
Magyarország	5 223
Málta	21
Hollandia	12 196
Ausztria	13 552
Lengyelország	33 912
Portugália	13 711
Románia	22 766
Szlovénia	1 578
Szlovákia	1 706
Finnország	5 175
Svédország	13 718

VII. Az 1307/2013/EU rendelet 51. Cikkének (1) bekezdésében említett, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás maximális összegei

(ezer EUR)
Naptári év	2022
Belgium	9 440
Bulgária	15 945
Csehország	16 962
Dánia	15 661
Németország	90 449
Észtország	3 872
Írország	23 726
Görögország	35 924
Spanyolország	95 949
Franciaország	134 529
Horvátország	8 065
Olaszország	72 571
Ciprus	953
Lettország	6 383
Litvánia	11 570
Luxemburg	669
Magyarország	26 114
Málta	105
Hollandia	12 196
Ausztria	13 552
Lengyelország	67 825
Portugália	13 711
Románia	38 387
Szlovénia	2 631
Szlovákia	7 921
Finnország	10 351
Svédország	13 718

VIII. Az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (7) bekezdésében említett, a termeléstől függő önkéntes támogatásra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárok

(ezer EUR)
Naptári év	2022
Belgium	79 279
Bulgária	119 588
Csehország	127 216
Dánia	32 863
Észtország	6 821
Írország	3 000
Görögország	178 243
Spanyolország	573 444
Franciaország	1 008 964
Horvátország	60 484
Olaszország	468 806
Ciprus	3 812
Lettország	45 680
Litvánia	86 777
Luxemburg	160
Magyarország	195 857
Málta	3 000
Hollandia	3 350
Ausztria	14 229
Lengyelország	508 685
Portugália	134 434
Románia	276 893
Szlovénia	17 099
Szlovákia	59 405
Finnország	101 436
Svédország	89 168

2022.7.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 179/38

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1162 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 5.)

a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az (EU) 2019/73 végrehajtási rendelettel és az (EU) 2019/72 végrehajtási rendelettel kapcsolatos T-242/19. és T-243/19. sz. ügyekben 2022. április 27-én hozott ítéletek végrehajtása érdekében újból megindított vizsgálatokkal összefüggésben történő bevezetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) és különösen annak 24. cikkére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Intézkedések elfogadása

(1)	A Bizottság 2018. július 17-én elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2018/1012 végrehajtási rendeletet (3) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet).

(2)

A Bizottság 2019. január 17-én elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2019. január 17-i (EU) 2019/73 bizottsági végrehajtási rendeletet (4), valamint a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2019. január 17-i (EU) 2019/72 bizottsági végrehajtási rendeletet (5) (a továbbiakban: a szóban forgó rendeletek).

1.2. Az Európai Unió Törvényszékének ítélete

(3)

A Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd (a továbbiakban: Giant) megsemmisítés iránti keresetet terjesztett a Törvényszék elé, amelyben vitatta a szóban forgó rendeletek jogszerűségét. A Giant vitatta az Unióban letelepedett, kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül történő értékesítései exportárainak – az áralákínálás-számítás során a dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján végzett – kiigazítását. A Giant különösen azt állította, hogy a kiigazítás – a kapcsolatban álló importőr SGA-költségeinek és fiktív nyereségének levonása – megváltoztatta exportértékesítéseinek kereskedelmi szintjét, ami az importőr szintjén alkalmazott exportárának a kiskereskedők szintjén alkalmazott uniós árakkal történő összehasonlítását eredményezte. Az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások céljából a Bizottság ezt a kiigazított exportárat hasonlította össze az uniós gazdasági ágazat által a kapcsolatban álló uniós értékesítési egységeken keresztül az első független vevők felé érvényesített értékesítési árakkal. A Giant azt is vitatta, hogy a Bizottság az eredetiberendezés-gyártói (OEM) eladásokat megfelelően kezelte az áralákínálásra vonatkozó számítások céljából. A Giant álláspontja szerint a Giant OEM-eladásaival történő összehasonlítást megelőzően ki kellett volna igazítani az uniós gyártók saját márkanévvel ellátott termékeinek kiskereskedők számára történő értékesítését, hogy az igazodjon azt az Unión belüli független OEM-vevők számára történő értékesítés szintjéhez.

(4)	A Törvényszék 2022. április 27-én ítéletet hozott a T-242/19. és a T-243/19. sz. ügyekben, amely a Giant tekintetében megsemmisítette az (EU) 2019/73 végrehajtási rendeletet (dömpingellenes rendelet) és az (EU) 2019/72 végrehajtási rendeletet (szubvencióellenes rendelet).

(5)

A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság nem volt köteles meghatározni az áralákínálási különbözeteket, és jogosan alapozhatta kárelemzését, tehát az ok-okozati összefüggést is a dömpingellenes alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdésében, illetve a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egyéb árjelenségekre, például az uniós gazdasági ágazatban okozott jelentős mértékű árleszorításra vagy az áremelkedések jelentős mértékű megakadályozására. Mivel azonban a Bizottság a 3. cikk (3) bekezdésével és a 8.cikk (2) bekezdésével összefüggésben mindkét ügyben az áralákínálásra vonatkozó számításokra támaszkodott, a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság azáltal, hogy az uniós gyártók áraival kapcsolatban figyelembe vett bizonyos elemeket, amelyeket ugyanakkor levont a felperes áraiból (vagy az OEM-értékesítéseket illetően ezek nem jelentek meg, mivel az érintett termék (6) downstream forgalmazását maga a független vevő végezte), nem végzett méltányos összehasonlítást a felperes áralákínálási különbözetének kiszámítása során. A Törvényszék megjegyezte, hogy ez a feltárt módszertani hiba azzal a hatással járt, hogy a Bizottság az említett árak esetében olyan alákínálást határozott meg, amelynek sem a mértékét, sem a fennállását nem állapította meg megfelelő módon.

(6)

Tekintettel arra, hogy a Bizottság a kárelemzése során különleges fontosságot tulajdonított az áralákínálás – mint kiemelkedő jelentőségű mutató – fennállásának, valamint hogy ez döntő tényező volt a dömpingelt vagy támogatott behozatal és az említett kár közötti ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetésben, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az áralákínálásra vonatkozó számítások során elkövetett hiba elegendő ahhoz, hogy érvénytelenítse az érintett ok-okozati összefüggésekre vonatkozó bizottsági elemzést, amelynek megléte az intézkedések bevezetésének lényeges előfeltétele.

(7)

Végezetül a Törvényszék megállapította, hogy függetlenül attól, hogy a Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 3. cikke vagy a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikke értelmében vett kár fennállásának értékelése céljából analógia útján alkalmazta-e a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (9) bekezdését, az összehasonlítás e jogalap második része alapján megállapított méltánytalan jellege mindenképpen érinti a Bizottság által az említett rendelkezések alapján végzett elemzést (7) (8).

(8)

A Törvényszék megállapította továbbá, hogy „a kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározása a mintában szereplő exportáló gyártóknak az áralákínálás kiszámításához megállapított, a behozatali költségek és a vámok tekintetében megfelelően kiigazított súlyozott átlagos importára alapján történt (9) (10). Következésképpen megállapította, hogy nem zárható ki, hogy ha nem került volna sor a felperes árainak alákínálására vonatkozó módszertani hibára, akkor az uniós gazdasági ágazat kárkülönbözetét még a szóban forgó rendeletekben megállapított mértéknél is alacsonyabb szinten, és így az abban szereplő dömpingkülönbözet vagy kiegyenlíthető támogatások összegének szintje alatt állapították volna meg. Ebben az esetben a dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével és a szubvencióellenes alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban az érintett vámok összegét olyan mértékre kell csökkenteni, amely megfelelő a kár megszüntetéséhez (11) (12).

(9)	A fenti megállapítások alapján a Törvényszék megsemmisítette mindkét érintett rendeletet a Giant vonatkozásában.

2. A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL INDOKOLÁSA

(10)	A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett termék behozatalaira vonatkozóan helyénvaló-e nyilvántartásbavételi kötelezettséget bevezetni. Ezzel összefüggésben a Bizottság a következőket vette figyelembe.

(11)

Az EUMSZ 266. cikke előírja, hogy az intézmények kötelesek megtenni az ítéletekben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az intézmények igazgatási – így a dömpingellenes vagy szubvencióellenes – eljárásokkal összefüggésben elfogadott aktusainak megsemmisítése esetén a Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítéséből adódik, hogy a megsemmisített aktust új, a Bíróság által megállapított jogellenességet megszüntető aktussal kell felváltani (13).

(12)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megsemmisített aktust helyettesítő aktus elfogadására irányuló eljárás attól a ponttól folytatható, ahol a szabálytalanság bekövetkezett (14). Ez azt is jelenti, hogy igazgatási eljárást lezáró aktus megsemmisítése esetén a megsemmisítés nem terjed ki szükségképpen az előkészítő eljárási cselekményekre, például a dömpingellenes eljárás megindítására. Végleges dömpingellenes intézkedéseket bevezető rendelet megsemmisítése esetén például ez azt jelenti, hogy – hacsak a szabálytalanság nem az eljárás megindításakor következett be – a megsemmisítés után a dömpingellenes eljárás még folyamatban van, tekintve, hogy a dömpingellenes eljárást lezáró aktus eltűnt az Unió jogrendjéből (15).

(13)

Ahogyan azt a vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés (16) kifejti, mivel a szabálytalanság nem a vizsgálatok megindításakor, hanem azok folyamán következett be, a Bizottság úgy döntött, hogy a dömpingellenes és a szubvencióellenes vizsgálatot a Giant tekintetében újból megindítja, és attól a ponttól folytatja, ahol a szabálytalanság történt.

(14)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazgatási eljárás ilyen jellegű folytatása és a vámok esetleges újbóli kivetése nem tekinthető ellentétesnek a visszaható hatály tilalmának elvével (17). A vizsgálat újbóli megindításáról szóló értesítés tájékoztatta az érdekelt feleket – köztük az importőröket – arról, hogy az esetleges jövőbeni kötelezettségek az újbóli vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(15)

Új megállapításai és az újból megindított vizsgálat eredménye alapján, amely jelenleg még nem ismert, a Bizottság rendeletet fogadhat el az alkalmazandó vámtétel felülvizsgálatáról, ahol ez indokolt. Ezek a felülvizsgált vámtételek a szóban forgó dömpingellenes és szubvencióellenes rendelet hatálybalépésének időpontjától fogva lesznek alkalmazandók.

(16)

E célból a Bizottság felkérte a nemzeti vámhatóságokat, hogy mindaddig ne hozzanak döntést a Törvényszék által a Giant tekintetében megsemmisített dömping- és/vagy kiegyenlítő vámokra vonatkozóan benyújtott visszafizetés iránti kérelmekről, amíg nem ismert az újbóli vizsgálat eredménye. A vámhatóságok tehát utasítást kaptak arra, hogy a megsemmisített vámok visszatérítése iránti kérelmeket mindaddig ne bírálják el, ameddig az újbóli vizsgálat eredménye kihirdetésre nem kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(17)	Emellett abban az esetben, ha az újból megindított vizsgálatok intézkedések újból bevezetését eredményezi, a vámokat az újból megindított vizsgálatok időtartamára nézve is be kell szedni.

(18)

Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy a nyilvántartásba vétel eszköze a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében arra szolgál, hogy az intézkedéseket a nyilvántartásba vétel megkezdésének időpontjától fogva lehessen alkalmazni az egyes behozatalokra. A mostani esetben a Bizottság azért ítéli helyénvalónak a behozataloknak a Giant tekintetében történő nyilvántartásba vételét, mert ez megkönnyíti a dömpingellenes vámok beszedését, miután azok szintjének felülvizsgálatára a Törvényszék ítéletének megfelelően sor került (18).

(19)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében (19) az ideiglenes intézkedések elfogadása előtti időszakban végzett nyilvántartásba vétellel ellentétben a mostani esetben nem alkalmazandók a dömpingellenes alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében és a szubvencióellenes alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek. Az említett rendelkezésekkel ellentétben ugyanis a bírósági ítéletek végrehajtásához kapcsolódó nyilvántartásba vétel célja nem az, hogy lehetővé tegye a piacvédelmi intézkedések visszaható hatályú alkalmazását. A cél inkább az, hogy a szóban forgó rendeletek hatálybalépésének időpontjától a vámok újbóli, kiigazított vámtétellel történő kivetésének időpontjáig tartó indokolatlan megszakítás nélkül szavatolják a meglévő intézkedések eredményes alkalmazását annak biztosításával, hogy a jövőben lehetővé váljon n a vámok pontos összegének beszedése.

(20)	A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében indokolt a nyilvántartásba vétel elrendelése.

3. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(21)	A fentiek alapján a Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd. által gyártott érintett terméknek a C383 TARIC-kiegészítő kóddal megvalósított behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(22)

Ahogyan a vizsgálatok újbóli megindításáról szóló értesítés már jelezte, a dömping- és a szubvencióellenes vámok megfizetésével összefüggő, a szóban forgó dömpingellenes és szubvencióellenes rendelet hatálybalépésével kezdődő időszakhoz kapcsolódó esetleges végleges kötelezettségek az újbóli vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(23)	A vizsgálatok újbóli megindításáról szóló értesítés közzétételétől az újbóli vizsgálatok eredményeinek hatálybalépéséig tartó időszakra vonatkozóan nem szedhető be nagyobb vám, mint amekkorát a szóban forgó rendeletek megállapítottak.

(24)	A Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd-re alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes és szubvencióellenes vámtétel 20,7 %, illetve 3,9 %,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A vámhatóságok az (EU) 2016/1036 rendelet 14. cikkének (5) bekezdése és az (EU) 2016/1037 rendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a jelenleg a 8711 60 10 és ex 8711 60 90 KN-kód (TARIC-kód: 8711609010) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó és a Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd (TARIC-kiegészítő kód: C383) által gyártott elektromos segédmotorral felszerelt pedálhajtásos kerékpárok behozatalait nyilvántartásba vegyék.

(2) A nyilvántartásba vételt e rendelet hatálybalépése után kilenc hónappal meg kell szüntetni.

(3) A jelenleg a 8711 60 10 és ex 8711 60 90 KN-kód (TARIC-kód: 8711609010) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó és a Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd (TARIC-kiegészítő kód: C383) által gyártott elektromos segédmotorral felszerelt pedálhajtásos kerékpárok behozatalaival összefüggésben a vizsgálatok újbóli megindításának időpontjától az újbóli vizsgálatok eredményeinek hatálybalépéséig tartó időszakra vonatkozóan beszedhető dömpingellenes vámok és a kiegyenlítő vámok vámtétele nem lehet nagyobb az (EU) 2019/73 és az (EU) 2019/72 végrehajtási rendelettel kivetett vámok vámtételénél.

(4) A nemzeti vámhatóságok a Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd-től érkező behozatalok vonatkozásában a dömping- és/vagy kiegyenlítő vámok visszafizetése vagy elengedése iránti kérelmekről a vámok újbóli kivetéséről rendelkező bizottsági végrehajtási rendelet kihirdetéséig nem hozhatnak döntést.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(3) A Bizottság (EU) 2018/1012 végrehajtási rendelete (2018. július 17.) a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről, valamint az (EU) 2018/671 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 181., 2018.7.18., 7. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2019/73 végrehajtási rendelete (2019. január 17.) a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 16., 2019.1.18., 108. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2019/72 végrehajtási rendelete (2019. január 17.) a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 16., 2019.1.18., 5. o.).

(6) A szóban forgó rendeletekben meghatározottak szerint.

(7) Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd kontra Európai Bizottság, T-242/19, EU:T:2022:259, 126. pont.

(8) Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd kontra Európai Bizottság, T-243/19, EU:T:2022:260, 118. pont.

(9) Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd kontra Európai Bizottság, T-242/19, EU:T:2022:259, 122. pont.

(10) Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd kontra Európai Bizottság, T-243/19, EU:T:2022:260, 114. pont.

(11) Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd kontra Európai Bizottság, T-242/19, EU:T:2022:259, 123. pont.

(12) Giant Electric Vehicle Kunshan Co. Ltd kontra Európai Bizottság, T-243/19, EU:T:2022:260, 115. pont.

(13) Asteris AE és társai és Görög Köztársaság kontra Bizottság, 97, 193, 99 és 215/86 egyesített ügyek, EBHT 1988., 2181. o., 27. és 28. pont.

(14) Spanyolország kontra Bizottság, C-415/96, EBHT 1998., I-6993. o., 31. pont; Industrie des Poudres Sphériques kontra Tanács, C-458/98 P, EBHT 2000., I-8147. o., 80–85. pont; Alitalia kontra Bizottság, T-301/01, EBHT 2008., II-1753. o., 99. és 142. pont; Région Nord-Pas de Calais kontra Bizottság, T-267/08 és T-279/08 egyesített ügyek, EBHT 2011., II-0000. o., 83. pont.

(15) Spanyolország kontra Bizottság, C-415/96, EBHT 1998., I-6993. o., 31. pont; Industrie des Poudres Sphériques kontra Tanács, C-458/98 P, EBHT 2000., I-8147. o., 80–85. pont.

(16) HL C 260.., 2022.7.6., 5. o.

(17) A Bíróság 2018. március 15-i ítélete, Deichmann SE kontra Hauptzollamt Duisburg, C-256/16, 79. pont, valamint 2019. június 19-i ítélete, C & J Clark International Ltd kontra Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs, C-612/16, 5. pont.

(18) Jindal Saw kontra Európai Bizottság, T-440/20, EU:T:2022:318, 154–159. pont.

(19) Deichmann SE kontra Hauptzollamt Duisburg, C-256/16, 79. pont, valamint a Bíróság 2019. június 19-i ítélete, C & J Clark International Ltd kontra Commissioners for Her Majesty’s Revenue & Customs, C-612/16, 58. pont.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 179

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. július 6.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2022/1158 határozata (2022. június 27.) az Európai Unió és Ukrajna közötti, a közúti árufuvarozásról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról	1
	*	Megállapodás az Európai Unió és Ukrajna között a közúti árufuvarozásról	4
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2022/1159 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 11.) az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési politika befektetési vállalkozások általi nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	11
	*	A Bizottság (EU) 2022/1160 végrehajtási rendelete (2022. július 5.) az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletnek a nikotinamid-ribozid-klorid új élelmiszer felhasználási feltételei és specifikációi tekintetében történő módosításáról ( 1 )	25
	*	A Bizottság (EU) 2022/1161 végrehajtási rendelete (2022. július 5.) az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyes közvetlen támogatási rendszerekre 2022-ben alkalmazandó költségvetési felső határok megállapításáról	30
	*	A Bizottság (EU) 2022/1162 végrehajtási rendelete (2022. július 5.) a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az (EU) 2019/73 végrehajtási rendelettel és az (EU) 2019/72 végrehajtási rendelettel kapcsolatos T-242/19. és T-243/19. sz. ügyekben 2022. április 27-én hozott ítéletek végrehajtása érdekében újból megindított vizsgálatokkal összefüggésben történő bevezetéséről	38
		HATÁROZATOK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1163 határozata (2022. június 23.) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak Görögország EGF/2021/008 EL/Attica electrical equipment manufacturing referenciaszámú kérelme nyomán történő igénybevételéről	43
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1164 határozata (2022. június 23.) Franciaország EGF/2022/001 FR/Air France referenciaszámú kérelme nyomán az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről	45