ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167 |
|
![]() |
||
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
65. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/1 |
Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozásáról szóló vámegyezmény (1975. évi TIR-egyezmény) módosításai
Az ENSZ C.N.91.2022.TREATIES-XI.A.16 letéteményesi értesítés alapján a TIR-egyezmény következő módosításai 2022. június 25-én minden szerződő fél tekintetében hatályba lépnek:
18. cikk, 3. sor
A négy szó helyébe a nyolc szó lép.
A cikk a következő új bekezdéssel egészül ki: „A vámhatóságok korlátozhatják a területükön lévő indulási (vagy rendeltetési) vámhivatalok számát, amely szám lehet kevesebb mint hét, de legalább háromnak kell lennie.”
1. melléklet, 1. VÁLTOZAT, a borítólap 2. oldala: A TIR-igazolvány mintapéldánya, a „Règles relatives à l’utilisation du carnet TIR” (A TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok) 5. pontja
A quatre szó helyébe az huit szó lép.
1. melléklet, 1. VÁLTOZAT, a borítólap 3. oldala: A TIR-igazolvány mintapéldányának 1. változata, a „Rules regarding the use of the TIR Carnet” (A TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok) 5. pontja
A four szó helyébe az eight szó lép.
1. melléklet, 1. VÁLTOZAT, a TIR-igazolvány mintapéldányának 5. oldala (fehér), 1. betétlap:
A meglévő 1. betétlap (Voucher No. 1) helyébe a lábjegyzetben megjelölt dokumentum (1) lép.
1. melléklet, 1. VÁLTOZAT, a TIR-igazolvány mintapéldánya 1. változatának 6. oldala (zöld), 2. betétlap:
A meglévő 2. betétlap (Voucher No. 2) helyébe a lábjegyzetben megjelölt dokumentum (2) lép.
1. melléklet, 2. VÁLTOZAT, a borítólap 2. oldala: A TIR-igazolvány mintapéldánya, a „Règles relatives à l’utilisation du carnet TIR” (A TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok) 5. pontja
A quatre szó helyébe az huit szó lép.
1. melléklet, 2. VÁLTOZAT, a borítólap 3. oldala: A TIR-igazolvány mintapéldányának 1. változata, a „Rules regarding the use of the TIR Carnet” (A TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok) 5. pontja
A four szó helyébe az eight szó lép.
1. melléklet, 2. VÁLTOZAT, a TIR-igazolvány mintapéldányának 12. oldala (fehér), 1. betétlap:
A meglévő 1. betétlap (Voucher No. 1) helyébe a lábjegyzetben megjelölt dokumentum (3) lép.
1. melléklet, 2. VÁLTOZAT, a TIR-igazolvány mintapéldányának 13. oldala (zöld), 2. betétlap:
A meglévő 2. betétlap (Voucher No. 2) helyébe a lábjegyzetben megjelölt dokumentum (4) lép.
6. melléklet, a 18. cikkhez fűzött új értelmező rendelkezés
A szöveg a következő 0.18.3. értelmező rendelkezéssel egészül ki:
0.18.3. |
A Szerződő felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az ilyen korlátozásokra vonatkozó információkat, és azokról tájékoztatják a TIR Végrehajtó Testületét is, többek között a TIR titkársága által a TIR Végrehajtó Testületének felügyelete mellett e célból kifejlesztett elektronikus alkalmazások megfelelő használata útján. |
GOODS MANIFEST
GOODS MANIFEST
GOODS MANIFEST
GOODS MANIFEST
(1) Lásd e dokumentum 2. és 3. oldalát.
(2) Lásd e dokumentum 4. és 5. oldalát.
(3) Lásd e dokumentum 6. és 7. oldalát.
(4) Lásd e dokumentum 8. és 9. oldalát.
RENDELETEK
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/10 |
A TANÁCS (EU) 2022/972 RENDELETE
(2022. június 17.)
az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó uniós autonóm vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló (EU) 2021/2283 rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Annak érdekében, hogy egyes, az Unióban elégtelen mennyiségben termelt mezőgazdasági és ipari termékekből kielégítő és folyamatos ellátást lehessen biztosítani, és az ilyen termékek tekintetében elkerülhetők legyenek a piaci zavarok, az (EU) 2021/2283 tanácsi rendelet (1) uniós autonóm vámkontingenseket (a továbbiakban: a kontingensek) nyitott meg. Az említett kontingensek keretében a termékek csökkentett vagy nulla vámtétellel hozhatók be az Unióba. |
(2) |
Mivel az Uniónak érdekében áll a bizonyos ipari termékekkel való megfelelő ellátás biztosítása, és figyelemmel arra, hogy azonos, egyenértékű vagy helyettesítő termékeket az Unióban nem állítanak elő elegendő mennyiségben, az érintett termékek megfelelő mennyiségei számára új, nulla vámtételű kontingenseket kell megnyitni 09.2819, 09.2839, 09.2855, 09.2857 és 09.2702 rendelésszámon. |
(3) |
A 09.2583 és a 09.2876 rendelésszámú kontingens alkalmazási köre alkalmatlanná vált az uniós gazdasági szereplők igényeinek kielégítésére, ezért az e kontingensek alá tartozó termékek árumegnevezését módosítani kell. Következésképpen a szóban forgó termékekre alkalmazandó TARIC-kód megjelölését módosítani kell. |
(4) |
Mivel az Uniónak már nem érdeke a 09.2637, a 09.2679 és a 09.2740 rendelésszámú kontingensek fenntartása, az említett kvótákat 2022. július 1-jei hatállyal indokolt lezárni. |
(5) |
A végrehajtandó módosítások figyelembevételével és az egyértelműség kedvéért az (EU) 2021/2283 rendelet mellékletét új melléklettel kell felváltani. |
(6) |
A kontingensrendszer fennakadások nélküli alkalmazása, valamint az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm vámkontingensekről szóló, 2011. december 13-i bizottsági közleményben foglalt iránymutatások betartása érdekében az érintett termékekhez kapcsolódó kontingensek e rendelet szerinti módosításait 2022. július 1-jétől indokolt alkalmazni. E rendeletnek ezért sürgősen hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2021/2283 rendelet mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Rendelkezéseit 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Luxembourgban, 2022. június 17-én.
a Tanács részéről
az elnök
B. LE MAIRE
(1) A Tanács (EU) 2021/2283 rendelete (2021. december 20.) egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozó uniós autonóm vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről, valamint az 1388/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 458., 2021.12.22., 33. o.).
MELLÉKLET
„MELLÉKLET
Rendelési szám |
KN-kód |
TARIC |
Árumegnevezés |
Kontingens-időszak |
Kontingens-mennyiség |
A kontingens vámtétel-aránya |
||||||||||||||||||||
09.2849 |
ex 0710 80 69 |
10 |
Auricularia polytricha fajtájú gomba, (nyersen vagy gőzöléssel vagy forrázással főzve is), fagyasztva, készételek előállításához (1) (2) |
1.1.-31.12. |
700 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2664 |
ex 2008 60 39 |
30 |
Cseresznye, alkohol hozzáadásával, legfeljebb 9 tömegszázalék cukortartalommal, legfeljebb 19,9 mm-es átmerővel, maggal, csokoládéipari termékek gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
1 000 tonna |
10 % |
||||||||||||||||||||
09.2913 |
ex 2401 10 35 ex 2401 10 70 ex 2401 10 95 ex 2401 10 95 ex 2401 10 95 ex 2401 20 35 ex 2401 20 70 ex 2401 20 95 ex 2401 20 95 ex 2401 20 95 |
91 10 11 21 91 91 10 11 21 91 |
Természetes feldolgozatlan dohány, szabályos formára vágva is, legalább 450 EUR/100 kg nettó súly vámértékkel, a 2402 10 00 alszám alá tartozó áruk gyártásánál belső szivarburokként vagy szivarburkolóként történő felhasználásra (1) |
1.1.-31.12. |
6 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2828 |
2712 20 90 |
|
Paraffinviasz 0,75 tömegszázaléknál kevesebb olajtartalommal |
1.1.-31.12. |
100 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2600 |
ex 2712 90 39 |
10 |
Paraffinviasz (CAS RN 64742-61-6) |
1.1.-31.12. |
100 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2578 |
ex 2811 19 80 |
50 |
Szulfamidsav (CAS RN 5329-14-6), legalább 95 tömegszázalék tisztaságú, legfeljebb 5 % csomósodásgátló szerként szilícium-dioxiddal (CAS RN 112926-00-8) is |
1.1.-31.12. |
27 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2928 |
ex 2811 22 00 |
40 |
Szilika töltőanyag, granulátum formájában, legalább 97 tömegszázalék szilícium-dioxid tartalommal |
1.1.-31.12. |
1 700 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2806 |
ex 2825 90 40 |
30 |
Volfrám-trioxid, beleértve a kék volfrám-oxidot is (CAS RN 1314-35-8 vagy CAS RN 39318-18-8) |
1.1.-31.12. |
12 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2819 |
ex 2833 25 00 |
30 |
Réz-hidroxid-szulfát (Cu4(OH)6(SO4)), hidrát (CAS RN 12527-76-3), legalább 98 tömegszázalék tisztaságú |
1.7.-31.12. |
120 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2872 |
ex 2833 29 80 |
40 |
Cézium-szulfát (CAS RN 10294-54-9) szilárd formában vagy olyan vizes oldatként, amely legalább 48 tömegszázalék, de legfeljebb 52 tömegszázalék cézium-szulfátot tartalmaz |
1.1.-31.12. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2567 |
ex 2903 22 00 |
10 |
Triklóretilén (CAS RN 79-01-6), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.-31.12. |
11 885 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2837 |
ex 2903 79 30 |
20 |
Brómklór-metán (CAS RN 74-97-5) |
1.1.-31.12. |
600 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2933 |
ex 2903 99 80 |
30 |
1,3-Diklór-benzol (CAS RN 541-73-1) |
1.1.-31.12. |
2 600 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2700 |
ex 2905 12 00 |
10 |
Propán-1-ol (propil-alkohol) (CAS RN 71-23-8) |
1.1.-31.12. |
15 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2830 |
ex 2906 19 00 |
40 |
Ciklopropil-metanol (CAS RN 2516-33-8) |
1.1.-31.12. |
20 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2851 |
ex 2907 12 00 |
10 |
O-krezol (CAS RN 95-48-7), legalább 98,5 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.-31.12. |
20 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2704 |
ex 2909 49 80 |
20 |
2,2,2',2'-Tetrakisz(hidroxi-metil)-3,3'-oxidipropán-1-ol (CAS RN 126-58-9) |
1.1.-31.12. |
500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2565 |
ex 2914 19 90 |
70 |
Kalcium-acetilacetonát (CAS RN 19372-44-2), legalább 95 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.-31.12. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2852 |
ex 2914 29 00 |
60 |
Ciklopropil-metil-keton (CAS RN 765-43-5) |
1.1.-31.12. |
300 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2638 |
ex 2915 21 00 |
10 |
Ecetsav (CAS RN 64-19-7), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.-31.12. |
1 000 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2702 |
2915 32 00 |
|
Vinil-acetát (CAS RN 108-05-4) |
1.7.-31.12. |
225 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2728 |
ex 2915 90 70 |
85 |
Etil-trifluor-acetát (CAS RN 383-63-1) |
1.1.-31.12. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2665 |
ex 2916 19 95 |
30 |
Kálium-(E,E)-hexa-2,4-dienoát (CAS RN 24634-61-5) |
1.1.-31.12. |
8 250 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2684 |
ex 2916 39 90 |
28 |
2,5-Dimetil-fenil-acetil-klorid (CAS RN 55312-97-5) |
1.1.-31.12. |
700 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2599 |
ex 2917 11 00 |
40 |
Dietil-oxalát (CAS RN 95-92-1) |
1.1.-31.12. |
500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2769 |
ex 2917 13 90 |
10 |
Dimetil-szebacát (CAS RN 106-79-6) |
1.1.-31.12. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2634 |
ex 2917 19 80 |
40 |
Dodekándionsav (CAS RN 693-23-2), több mint 98,5 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.-31.12. |
8 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2808 |
ex 2918 22 00 |
10 |
O-acetil-szalicilsav (CAS RN 50-78-2) |
1.1.-31.12. |
120 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2646 |
ex 2918 29 00 |
75 |
Oktadecil-3-(3,5-di-terc-butil-4-hidroxifenil)propionát (CAS RN 2082-79-3):
porkeverék alapú (por vagy préselt granulátum), PVC-feldolgozási stabilizátor-egyes csomagok gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
380 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2647 |
ex 2918 29 00 |
80 |
Pentaeritrit-tetrakisz(3-(3,5-di-terc-butil-4-hidroxifenil)-propionát) (CAS RN 6683-19-8):
porkeverék alapú (por vagy préselt granulátum), PVC-feldolgozási stabilizátor-egyes csomagok gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
140 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2975 |
ex 2918 30 00 |
10 |
Benzofenon-3,3’,4,4’-tetra-karboxil-dianhidrid (CAS RN 2421-28-5) |
1.1.-31.12. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2688 |
ex 2920 29 00 |
70 |
Trisz(2,4-di-terc-butil-fenil)foszfit (CAS RN 31570-04-4) |
1.1.-31.12. |
6 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2598 |
ex 2921 19 99 |
75 |
Oktadecilamin (CAS RN 124-30-1) |
1.1.-31.12. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2649 |
ex 2921 29 00 |
60 |
Bisz(2-dimetil-aminoetil)(metil)amin (CAS RN 3030-47-5) |
1.1.-31.12. |
1 700 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2682 |
ex 2921 41 00 |
10 |
Anilin (CAS RN 62-53-3), legalább 99 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.-31.12. |
150 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2617 |
ex 2921 42 00 |
89 |
4-Fluor-N-(1-metiletil)benzolamin (CAS RN 70441-63-3) |
1.1.-31.12. |
500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2602 |
ex 2921 51 19 |
10 |
O-feniléndiamin (CAS RN 95-54-5) |
1.1.-31.12. |
1 800 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2563 |
ex 2922 41 00 |
20 |
L-Lizin-hidroklorid (CAS RN 657-27-2) vagy L-lizin vizes oldata (CAS RN 56-87-1), legalább 50 tömegszázalék L-lizin tartalmú |
1.7.-31.12. |
122 500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2592 |
ex 2922 50 00 |
25 |
L-Treonin (CAS RN 72-19-5) |
1.1.-31.12. |
166 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2575 |
ex 2923 90 00 |
87 |
(3-Klór-2-hidroxi-propil)trimetil-ammónium-klorid (CAS RN 3327-22-8) vizes oldat formájában, amely legalább 65 tömegszázalék, de legfeljebb 71 tömegszázalék (3-klór-2-hidroxi-propil)trimetil-ammónium-kloridot tartalmaz |
1.1.-31.12. |
19 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2854 |
ex 2924 19 00 |
85 |
3-Jód-2-yn-1-il-butil-karbamát (CAS RN 55406-53-6) |
1.1.-31.12. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2874 |
ex 2924 29 70 |
87 |
Paracetamol (INN) (CAS RN 103-90-2) |
1.1.-31.12. |
20 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2742 |
ex 2926 10 00 |
10 |
Akrilnitril (CAS RN 107-13-1) az 55. árucsoportba és a 6815 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
60 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2583 |
ex 2926 10 00 |
30 |
Akrilnitril (CAS RN 107-13-1) a 2921 , a 2924 , a 3903 , a 3906 , a 3908 , a 3911 és a 4002 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához (1) |
1.7.-31.12. |
20 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2856 |
ex 2926 90 70 |
84 |
2-Nitro-4-(trifluor-metil)benzonitril (CAS RN 778-94-9) |
1.1.-31.12. |
900 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2708 |
ex 2928 00 90 |
15 |
Monometil-hidrazin (CAS RN 60-34-4) 40 tömegszázalék (± 5 tömegszázalék) monometil-hidrazint tartalmazó vizes oldat formájában |
1.1.-31.12. |
900 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2581 |
ex 2929 10 00 |
25 |
1,5-Naftilén-diizocianát (CAS RN 3173-72-6), legalább 90 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.-31.12. |
300 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2685 |
ex 2929 90 00 |
30 |
Nitro-guanidin (CAS RN 556-88-7) |
1.1.-31.12. |
6 500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2597 |
ex 2930 90 98 |
94 |
Bisz-[3-(trietoxiszilil)propil]diszulfid (CAS RN 56706-10-6) |
1.1.-31.12. |
6 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2596 |
ex 2930 90 98 |
96 |
2-Klór-4-(metil-szulfonil)-3-((2,2,2-trifluoretoxi)metil)-benzoesav (CAS RN 120100-77-8) |
1.1.-31.12. |
300 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2580 |
ex 2931 90 00 |
75 |
Hexadeciltrimetoxiszilán (CAS RN 16415-12-6), legalább 95 tömegszázalék tisztaságú, polietilén gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
165 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2842 |
2932 12 00 |
|
2-Furaldehid (furfuraldehid) |
1.1.-31.12. |
10 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2696 |
ex 2932 20 90 |
25 |
Dekán-5-olid (CAS RN 705-86-2) |
1.1.-31.12. |
6 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2697 |
ex 2932 20 90 |
30 |
Dodekán-5-olid (CAS RN 713-95-1) |
1.1.-31.12. |
6 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2812 |
ex 2932 20 90 |
77 |
Hexán-6-olid (CAS RN 502-44-3) |
1.1.-31.12. |
4 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2858 |
2932 93 00 |
|
Piperonal (CAS RN 120-57-0) |
1.1.-31.12. |
220 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2839 |
ex 2933 39 99 |
09 |
2-(2-Piridil)etanol (CAS RN 103-74-2), legalább 99 tömegszázalékos tisztaságú |
1.7.-31.12. |
350 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2673 |
ex 2933 39 99 |
43 |
2,2,6,6-tetrametil-piperidin-4-ol (CAS RN 2403-88-5) |
1.1.-31.12. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2880 |
ex 2933 59 95 |
39 |
Ibrutinib (INN) (CAS RN 936563-96-1) |
1.1.-31.12. |
5 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2860 |
ex 2933 69 80 |
30 |
1,3,5-Trisz[3-(dimetilamino)propil]hexahidro-1,3,5-triazin (CAS RN 15875-13-5) |
1.1.-31.12. |
600 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2566 |
ex 2933 99 80 |
05 |
1,4,7,10-Tetraazaciklododekán (CAS RN 294-90-6), legalább 96 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.-31.12. |
60 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2658 |
ex 2933 99 80 |
73 |
5-(Acetoacetilamino)benzimidazolon (CAS RN 26576-46-5) |
1.1.-31.12. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2593 |
ex 2934 99 90 |
67 |
5-Klór-tiofén-2-karboxilsav (CAS RN 24065-33-6) |
1.1.-31.12. |
45 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2675 |
ex 2935 90 90 |
79 |
4-[[(2-Metoxibenzoil)amino]szulfonil]benzoil klorid (CAS RN 816431-72-8) |
1.1.-31.12. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2710 |
ex 2935 90 90 |
91 |
2,4,4-Trimetil-pentán-2-aminium (3R,5S,6E)-7-{2-[(etil-szulfonil) amino] (4-(4-fluor-fenil)-6-(propán-2-il)pirimidin-5-il}-3,5-dihidroxi-hept-6-enoát (CAS RN 917805-85-7) |
1.1.-31.12. |
5 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2945 |
ex 2940 00 00 |
20 |
D-xilóz (CAS RN 58-86-6) |
1.1.-31.12. |
400 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2686 |
ex 3204 11 00 |
75 |
C.I. Disperse Yellow 54 színezék (CAS RN 7576-65-0 ) és azon alapuló készítmények legalább 99 tömegszázalék C.I. Disperse Yellow 54 színezéktartalommal |
1.1.-31.12. |
250 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2676 |
ex 3204 17 00 |
14 |
C.I. Pigment Red 48:2 (CAS RN 7023-61-2) színezéken alapuló készítmények legalább 60, de kevesebb, mint 85 tömegszázalék ilyen színezéktartalommal |
1.1.-31.12. |
50 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2698 |
ex 3204 17 00 |
30 |
C.I. Pigment Red 4 színezék (CAS RN 2814-77-9) és azon alapuló készítmények legalább 60 tömegszázalék C.I. Pigment Red 4 színezéktartalommal |
1.1.-31.12. |
150 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2659 |
ex 3802 90 00 |
19 |
Nátrium-karbonáttal flux-kalcinált kovaföld |
1.1.-31.12. |
35 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2908 |
ex 3804 00 00 |
10 |
Nátrium-lignoszulfonát (CAS RN 8061-51-6) |
1.1.-31.12. |
40 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2889 |
3805 10 90 |
|
Szulfátterpentin |
1.1.-31.12. |
25 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2935 |
ex 3806 10 00 |
10 |
Friss oleogyantákból nyert fenyőgyanta és gyantasavak |
1.1.-31.12. |
280 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2832 |
ex 3808 92 90 |
40 |
Készítmény, legalább 38, de legfeljebb 50 tömegszázalék pirition-cink-tartalommal (INN) (CAS RN 13463-41-7), vizes diszperzióban |
1.1.-31.12. |
500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2876 |
ex 3811 29 00 |
57 |
Adalékanyagok, amelyek a difenilaminnak és elágazó láncú nonéneknek a következőkkel képzett reakciótermékeiből állnak:
kenőolajok gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
900 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2814 |
ex 3815 90 90 |
76 |
Titán-dioxidból és volfrám-trioxidból álló katalizátor |
1.1.-31.12. |
3 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2644 |
ex 3824 99 92 |
77 |
Készítmény:
|
1.1.-31.12. |
10 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2681 |
ex 3824 99 92 |
85 |
Bisz[3-(trietoxiszilil)propil]szulfidok keveréke (CAS RN 211519-85-6) |
1.1.-31.12. |
9 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2650 |
ex 3824 99 92 |
87 |
Acetofenon (CAS RN 98-86-2), legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 90 tömegszázalék tisztaságú |
1.1.-31.12. |
2 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2829 |
ex 3824 99 93 |
43 |
Fenyőgyanta fából történő kivonásakor keletkező maradvány szilárd kivonata, amely alifás oldószerekben nem oldódik, és a következő jellemzőkkel rendelkezik:
|
1.1.-31.12. |
1 600 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2907 |
ex 3824 99 93 |
67 |
Fitoszterinek keveréke, porított formában, amely:
tartalmaz, sztanolok/szterinek vagy sztanol-/szterinészterek gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
2 500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2568 |
ex 3824 99 96 |
91 |
Keverék pellet formában, amely:
amelyből legalább 75 tömegszázalék átjut a 0,60 mm nyílású szitán, de legfeljebb 10 % átjut a 0,25 mm nyílású szitán (az ASTM D1511 módszer szerint meghatározva) |
1.1.-31.12. |
1 500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2820 |
ex 3827 90 00 |
10 |
Keverékek, amelyek:
|
1.1.-31.12. |
6 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2671 |
ex 3905 99 90 |
81 |
Poli(vinil-butirál) (CAS RN 63148-65-2):
|
1.1.-31.12. |
12 500 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2846 |
ex 3907 40 00 |
25 |
Polimerelegy polikarbonátból és poli(metil-metakrilátból) legalább 98,5 tömegszázalék polikarbonát-tartalommal, labdacsok (pellet) vagy granulátum formájában, legalább 88,5 % fényáteresztéssel, egy 4,0 mm vastagságú vizsgálati mintán, λ = 400 nm hullámhossznál végzett mérés alapján (az ISO 13468-2 szabvány szerint) |
1.1.-31.12. |
2 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2585 |
ex 3907 99 80 |
70 |
Poli(etilén-tereftalát) és ciklohexán-dimetanol kopolimere, több mint 10 tömegszázalék ciklohexán-dimetanollal |
1.1.-31.12. |
60 000 tonna |
2 % |
||||||||||||||||||||
09.2855 |
ex 3910 00 00 |
10 |
Folyékony poli(metilhidrosziloxán) terminális trimetilszilil-csoportokkal (CAS RN 63148-57-2), legalább 99,9 tömegszázalékos tisztaságú |
1.7.-31.12. |
250 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2723 |
ex 3911 90 19 |
10 |
Poli(oxi-1,4-fenilénszulfonil-1,4-fenilénoxi-4,4’-difenilén) |
1.1.-31.12. |
5 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2816 |
ex 3912 11 00 |
20 |
Cellulóz-acetát pelyhek |
1.1.-31.12. |
75 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2573 |
ex 3913 10 00 |
20 |
Nátrium-alginát tengeri barnamoszatból kivonva (CAS RN 9005-38-3):
|
1.1.-31.12. |
2 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2641 |
ex 3913 90 00 |
87 |
Nátrium-hialuronát, nem steril:
|
1.1.-31.12. |
300 kg |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2661 |
ex 3920 51 00 |
50 |
Poli(metil-metakrilát) lemezek, amelyek megfelelnek az alábbi szabványoknak:
|
1.1.-31.12. |
100 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2645 |
ex 3921 14 00 |
20 |
Porózus tömb regenerált cellulózból, magnézium-kloridot és kvaterner ammónium-vegyületeket tartalmazó vízzel impregnálva, 100 cm (±10 cm) x 100 cm (±10 cm) x 40 cm (±5 cm) méretben |
1.1.-31.12. |
1 700 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2572 |
ex 5205 26 00 ex 5205 27 00 |
10 10 |
Nyers fehér egyágú pamutfonal:
|
1.1.-31.12. |
50 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2576 |
ex 5208 12 16 |
20 |
Vászonkötésű, fehérítetlen szövet:
Belülről a 15 mm (± 2 mm) széles behúzott szegély legalább 6 mm, de legfeljebb 9 mm széles vászonkötésű szalagból és legalább 6 mm, de legfeljebb 9 mm széles panama kötésű szalagból áll |
1.1.-31.12. |
1 500 000 m2 |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2577 |
ex 5208 12 96 |
20 |
Vászonkötésű, fehérítetlen szövet:
Belülről a 15 mm (± 2 mm) széles behúzott szegély legalább 6 mm, de legfeljebb 9 mm széles vászonkötésű szalagból és legalább 6 mm, de legfeljebb 9 mm széles panama kötésű szalagból áll |
1.1.-31.12. |
2 300 000 m2 |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2848 |
ex 5505 10 10 |
10 |
Szintetikus szálak hulladékai (beleértve a kóchulladékot [fésűskóc], a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is) nejlonból vagy más poliamidokból (PA6 és PA66) |
1.1.-31.12. |
10 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2721 |
ex 5906 99 90 |
20 |
Szőtt és laminált gumizott textilszövet az alábbi jellemzőkkel:
felhasználása: gépjárművek nyitható tetejének előállításhoz (1) |
1.1.-31.12. |
375 000 m2 |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2866 |
ex 7019 12 00 ex 7019 12 00 |
06 26 |
Nagy szilárdságú üvegszálköteg (előfonat):
repüléstechnikai termékek gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2628 |
ex 7019 66 00 |
10 |
Üveg hálószövet műanyaggal bevont üvegrostból, 120 g/m2(± 10 g/m2) súllyal, rögzített kerettel ellátott, görgethető rovarhálókban történő felhasználásra |
1.1.-31.12. |
3 000 000 m2 |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2799 |
ex 7202 49 90 |
10 |
Ferrokróm, legalább 1,5, de legfeljebb 4 tömegszázalék szén- és legfeljebb 70 tömegszázalék krómtartalommal |
1.1.-31.12. |
50 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2652 |
ex 7409 11 00 ex 7410 11 00 |
30 40 |
Finomított rézfólia és -szalag, elektrolitikus úton előállított, legalább 0,015 mm vastagságú |
1.1.-31.12. |
1 020 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2734 |
ex 7409 19 00 |
20 |
Lapok vagy lemezek:
|
1.1.-31.12. |
7 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2662 |
ex 7410 21 00 |
55 |
Lemezek:
|
1.1.-31.12. |
80 000 m2 |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2835 |
ex 7604 29 10 |
30 |
Alumíniumötvözet rúd legalább 300,1 mm, de legfeljebb 533,4 mm átmérővel |
1.1.-31.12. |
1 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2736 |
ex 7607 11 90 ex 7607 11 90 ex 7607 11 90 ex 7607 11 90 |
75 77 78 79 |
Alumínium-magnézium ötvözet szalag vagy fólia:
reluxa lamella gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
600 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2722 |
8104 11 00 |
|
Megmunkálatlan magnézium, legalább 99,8 tömegszázalék magnézium-tartalommal |
1.1.-31.12. |
120 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2840 |
ex 8104 30 00 |
20 |
Magnézium por:
|
1.1.-31.12. |
2 000 tonna |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2629 |
ex 8302 49 00 |
91 |
Alumínium teleszkópos fogantyú bőröndök gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
1 500 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2720 |
ex 8413 91 00 |
50 |
Szivattyúfej kéthengeres nagynyomású szivattyúhoz, kovácsolt acélból:
dízelbefecskendező rendszerekben használatos |
1.1.-31.12. |
65 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2569 |
ex 8414 90 00 |
80 |
Turbófeltöltő kerékház öntött alumíniumötvözetből vagy öntöttvasból:
gépjárműipari felhasználásra (1) |
1.1.-31.12. |
4 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2570 |
ex 8482 91 90 |
10 |
Logaritmikus profilú görgők, legalább 25 mm, de legfeljebb 70 mm átmérőjűek, vagy 30 mm, de legfeljebb 100 mm átmérőjű golyók:
szélturbina-ipari felhasználásra (1) |
1.1.-31.12. |
600 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2738 |
ex 8482 99 00 |
30 |
Sárgaréz kosarak az alábbi jellemzőkkel:
golyóscsapágyak gyártásához használatos |
1.1.-31.12. |
50 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2857 |
ex 8482 99 00 |
50 |
Belső és külső, nem köszörült gyűrűk acélból, a külső gyűrű belső pályával, a belső gyűrű külső pályával, amelyek külső átmérője:
|
1.7.-31.12. |
10 000 000 kg |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2763 |
ex 8501 40 20 ex 8501 40 80 |
40 30 |
Elektromos egyfázisú, váltóáramú (AC) kommutátoros motor legalább 250 W kimenő teljesítménnyel, legalább 700 W, de legfeljebb 2 700 W bemeneti teljesítménnyel, több mint 120 mm (± 0,2 mm), de legfeljebb 135 mm (± 0,2 mm) külső átmérővel, több mint 30 000 rpm, de legfeljebb 50 000 rpm névleges percenkénti fordulatszámmal, levegőbeszívó ventilátorral felszerelve, porszívók gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
2 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2672 |
ex 8529 90 92 ex 9405 42 31 |
75 70 |
Nyomtatott áramköri kártya fénykibocsátó diódákkal (LED):
a 8528 vtsz. alá tartozó áruk háttérvilágító egységének gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
115 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2574 |
ex 8537 10 91 |
73 |
Többfunkciós eszköz (műszerfal)
a 8703 80 HR-alszám alá tartozó, kizárólag villanymotorral meghajtott személygépkocsik gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
66 900 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2003 |
ex 8543 70 90 |
63 |
Feszültségvezérelt frekvenciagenerátor, nyomtatott áramkörre rögzített aktív és passzív elemekből, legfeljebb 30 mm x 30 mm méretű házban |
1.1.-31.12. |
1 400 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2910 |
ex 8708 99 97 |
75 |
Alumíniumötvözetből készült tartókonzol rögzítőlyukakkal, rögzítő anyákkal is, a sebességváltónak a karosszériával való közvetetett összekapcsolására, a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
200 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2694 |
ex 8714 10 90 |
30 |
Tengelybilincsek, házak, villahidak és rögzítőelemek alumíniumötvözetből, motorkerékpárokhoz használatos |
1.1.-31.12. |
1 000 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2668 |
ex 8714 91 10 ex 8714 91 10 ex 8714 91 10 |
21 31 75 |
Kerékpárváz szénszálakból és műgyantából előállítva, kerékpárok (beleértve az elektromos kerékpárokat is) gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
600 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2564 |
ex 8714 91 10 ex 8714 91 10 ex 8714 91 10 |
25 35 77 |
Váz alumíniumból vagy alumíniumból, szénszálakból és műgyantából előállítva, kerékpárok gyártásához (beleértve az elektromos kerékpárokat) (1) |
1.1.-31.12. |
9 600 000 darab |
0 % |
||||||||||||||||||||
09.2579 |
ex 9029 20 31 ex 9029 90 00 |
40 40 |
Csoportosított műszerfal:
a 87. árucsoportba tartozó áruk gyártásához (1) |
1.1.-31.12. |
160 000 darab |
0 % |
(1) A vámok felfüggesztése a meghatározott célú felhasználás vámfelügyeletétől függ a 952/2013/EU rendelet 254. cikkének megfelelően.
(2) A vámtételek felfüggesztése nem alkalmazandó azonban, ha a feldolgozást kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalkozás végzi.
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/29 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/973 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. március 14.)
az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a melléktermékek uniós termésnövelő termékekben való felhasználásának agronómiai hatékonyságára és biztonságosságára vonatkozó kritériumok megállapítása révén történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 42. cikke (7) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2019/1009 rendelet szabályokat állapít meg az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozóan. Az uniós termésnövelő anyagok az említett rendelet II. mellékletében felsorolt egy vagy több kategóriába tartozó összetevőket tartalmaznak. Az említett mellékletben szereplő 11. összetevő-kategóriának megfelelően az uniós termésnövelő anyagok – néhány kivételtől eltekintve – tartalmazhatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) értelmében vett melléktermékeket, amelyeket az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően regisztrálni kell. |
(2) |
Az (EU) 2019/1009 rendelet 42. cikkének (7) bekezdése alapján a Bizottságnak oly módon kell kiegészítenie a rendelet II. mellékletének II. részében szereplő 11. összetevő-kategória 3. pontját, hogy az meghatározza a 2008/98/EK irányelv szerinti melléktermékek uniós termésnövelő anyagokban való felhasználásának agronómiai hatékonyságára és biztonságosságára vonatkozó kritériumokat. A Bizottság ezért tudományos tanácsadás biztosításával (4) bízta meg a Közös Kutatóközpontot (JRC). |
(3) |
A 2008/98/EK irányelv értelmében vett melléktermékek az anyagok rendkívül heterogén kategóriáját alkotják. Ezek az anyagok eltérő fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és különféle gyártási folyamatokból származhatnak. Ez a rendelet agronómiai hatékonyságuk típusától függően két kategóriába sorolja a melléktermékeket. Az első kategóriába azok a melléktermékek tartoznak, amelyek tápanyagként szolgálnak a növények vagy a gombák számára, vagy fokozzák azok tápanyag-hasznosítási hatékonyságát. A második kategória azokat a melléktermékeket tartalmazza, amelyeket kisebb koncentrációkban technikai adalékanyagokként használnak. Ezek – bár nem befolyásolják közvetlenül a tápértéket vagy a tápanyag-hasznosítási hatékonyságot – javítják a termésnövelő anyag minőségét, vagy biztonságosabbá teszik annak kezelését. |
(4) |
Az első kategória esetében a JRC különböző gyártási folyamatokból származó, ammóniumsókat, szulfátsókat, foszfátsókat, elemi ként, kalcium-karbonátot és kalcium-oxidot tartalmazó melléktermékeket határozott meg. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a melléktermékek agronómiai szempontból egyértelmű értéket képviseljenek, továbbá hogy ne gyakoroljanak káros hatást az emberi egészségre és a környezetre, szigorú tisztasági követelményeket kell megállapítani. |
(5) |
A második kategória esetében a JRC a melléktermékek technikai adalékanyagként, például keményítő-, kötő- vagy töltő-, illetve a használók egészségének hatékonyabb védelmét szolgáló porosodásgátló anyagként történő felhasználásának engedélyezését javasolta. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen melléktermékek használata ne veszélyeztesse az uniós termésnövelő anyagok általános agronómiai hatékonyságát, továbbá ne gyakoroljon káros hatást az emberi egészségre vagy a környezetre, meg kell határozni azok végső uniós termésnövelő anyagokban megengedett maximális koncentrációját. |
(6) |
A JRC ezenkívül a jelenlegi gyakorlatoknak megfelelően értékelte a leggyakrabban használt melléktermékeket. Tekintettel az értékelés elvégzéséhez rendelkezésre álló idő szűkösségére, a JRC ezeket a melléktermékeket piaci potenciáljuk, a rendelkezésre álló adatok, jelenlegi jogi helyzetük, múltbeli felhasználásuk és egyértelmű agronómiai értékük, valamint a biztonsági kritériumok kidolgozásának egyszerűsége alapján választotta ki. Az azonosított melléktermékek a következők voltak: a metionin előállítási folyamata során az 5(β-metil-tioetil)-hidantoin és a kálium-karbonát reakciójából keletkező anyalúg, az ásvány- és ércfeldolgozásból és -tisztításból származó maradékanyagok, a Solvay-eljárásból származó, desztilláció után hátramaradó folyadék, az acetiléngyártásból származó karbidmész, a vassalak, az érckoncentrátumok feldolgozásából és a fémfelület-kezelésből származó fémsók, valamint az elszíneződött ivóvízből származó humin- és fulvosavak. E konkrét melléktermékek esetében célszerű engedélyezni, hogy anélkül is felhasználhatók legyenek az uniós termésnövelő anyagokban, hogy megfelelnének a melléktermékek első kategóriájára vonatkozó korlátozó tisztasági szinteknek, illetve a második kategóriába tartozó melléktermékek esetében meghatározott felhasználási célnak és maximális koncentrációnak. Ennek oka az, hogy ezek egyértelműen azonosított melléktermékek, ami lehetővé tette a JRC számára, hogy alaposan felmérje agronómiai értéküket és az általuk esetlegesen jelentett összes konkrét kockázatot. |
(7) |
Ezenkívül meg kell határozni a melléktermékek felhasználására vonatkozó kiegészítő biztonsági kritériumokat. |
(8) |
A szóban forgó melléktermékek némelyike esetében helyénvaló megkövetelni a szennyező anyagok és egyéb, aggodalomra okot adó anyagok mennyiségét korlátozó – az (EU) 2019/1009 rendelet I. mellékletében a megfelelő funkció szerinti termékkategóriára vonatkozóan meghatározottakon túl és az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) sérelme nélkül alkalmazandó – biztonsági kritériumoknak való megfelelést. |
(9) |
Az összes krómra, a talliumra és a vanádiumra mint szennyező anyagokra vonatkozóan további határértékeket kell megállapítani. A szóban forgó melléktermékek némelyikében az előállítási folyamat sajátosságai miatt lehetnek jelen ilyen szennyező anyagok. Az említett szennyező anyagokra vonatkozóan javasolt határértékeknek biztosítaniuk kell, hogy az ilyen anyagokkal szennyezett melléktermékeket tartalmazó uniós termésnövelő anyagok használata ne vezessen azok talajban történő felhalmozódásához. Az ilyen szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket az (EU) 2019/1009 rendelet I. mellékletében megállapított követelményekhez hasonlóan a végtermékben megengedett koncentrációként kell meghatározni. Ezt az indokolja, hogy az azonosított konkrét kockázatokra válaszul bevezetett biztonsági kritériumok általános szabályként a végtermékre, nem pedig az egyes összetevőkre vonatkoznak. Ez várhatóan megkönnyíti majd az ilyen termékekkel kapcsolatos megfelelőségértékelést és piacfelügyeletet, mivel a vizsgálatokat csak a végterméken kell elvégezni. |
(10) |
Az üledékes foszfátérc feldolgozásából, illetve tisztításából származó maradékanyagok közismerten a természetben előforduló radionuklidokat tartalmazhatnak. Az ilyen melléktermékek uniós termésnövelő anyagokban való biztonságos használatának biztosítása érdekében helyénvaló meghatározni az uránsor és a tóriumsor természetben előforduló radionuklidjainak az ilyen anyagokat tartalmazó uniós termésnövelő anyagokban megengedett maximális aktivitáskoncentrációs értékeit. |
(11) |
Ezenkívül további biztonsági kritériumokat kell meghatározni 16 többgyűrűs aromás szénhidrogén (PAH16) (6), valamint a poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok (PCDD/PCDF) (7) mennyiségére vonatkozóan. Az (EU) 2019/1021 rendelet rendelkezik ugyan a PAH16 és a PCDD/PCDF mint a gyártási folyamatok során nem szándékosan előállított anyagok kibocsátásának csökkentéséről, ám esetükben nem állapít meg határértéket. Tekintettel arra, hogy az ilyen szennyező anyagok termésnövelő termékekben való jelenléte komoly kockázatot jelent, helyénvaló az említett rendeletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket bevezetni. Az (EU) 2019/1021 rendelettel való összhang biztosítása érdekében ezeket a határértékeket nem a végtermékben megengedett koncentrációként, hanem az összetevők szintjén kell meghatározni. |
(12) |
A szennyező anyagokra, a PAH16-ra és a PCDD/PCDF-re vonatkozó határértékek nem minden esetben relevánsak. Ezért a gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzés – például vizsgálatok elvégzése – nélkül vélelmezhessék, hogy a termésnövelő anyag megfelel egy adott követelménynek, amennyiben az említett követelménynek való megfelelés biztosan és vitathatatlanul következik a 11. összetevő-kategóriába tartozó melléktermékek vagy az ilyen mellékterméket tartalmazó uniós termésnövelő anyagok természetéből vagy gyártási folyamatából. |
(13) |
Egyes melléktermékek szelént tartalmazhatnak, amely magas koncentrációban mérgező lehet. A melléktermékek némelyike kloridot is tartalmazhat, ami a talaj sótartalma szempontjából adhat okot aggodalomra. Amennyiben ezek az anyagok egy bizonyos határértéket meghaladó koncentrációban vannak jelen, mennyiségüket – a termésnövelő anyag használóinak megfelelő tájékoztatása céljából – fel kell tüntetni a termék címkéjén. |
(14) |
Mivel az (EU) 2019/1009 rendelet 2022. július 16-tól alkalmazandó teljes egészében, e rendelet alkalmazásának kezdőnapját ugyanerre az időpontra kell halasztani, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének II. részében szereplő 11. összetevő-kategóriába tartozó azon melléktermékeknek, amelyek tápanyagként szolgálnak a növények vagy a gombák számára, vagy fokozzák azok tápanyag-hasznosítási hatékonyságát, meg kell felelniük a következő agronómiai hatékonysági és biztonsági kritériumoknak:
a) |
szárazanyagra vonatkoztatva legalább 95 %-ban ammóniumsót, szulfátsót, foszfátsót, elemi ként, kalcium-karbonátot vagy kalcium-oxidot vagy ezek keverékeit kell tartalmazniuk; |
b) |
előállításuknak olyan termelési folyamat szerves részeként kell végbemennie, amely bemeneti anyagként az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) hatálya alá tartozó állati melléktermékektől és a belőlük származó termékektől eltérő anyagokat és keverékeket használ fel; |
c) |
a melléktermék szárazanyag-mennyiségére vonatkoztatva legfeljebb 0,5 % szerves szenet (Corg) tartalmazhatnak; |
d) |
szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 6 mg/kg többgyűrűs aromás szénhidrogént (PAH16) (9) tartalmazhatnak; |
e) |
a poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok (PCDD/PCDF) (10) tekintetében szárazanyagra vonatkoztatva kg-onként legfeljebb 20 ng WHO-toxicitásiegyenértéket (11) tartalmazhatnak. |
A növények vagy gombák számára tápanyagként szolgáló vagy azok tápanyag-hasznosítási hatékonyságát fokozó melléktermékeket tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagok legfeljebb a következőket tartalmazhatják:
a) |
szárazanyagra vonatkoztatva 400 mg/kg összes króm (Cr); |
b) |
szárazanyagra vonatkoztatva 2 mg/kg tallium (Tl). |
(2) Az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének II. részében szereplő 11. összetevő-kategóriába tartozó, technikai adalékanyagokként felhasznált melléktermékeknek meg kell felelniük a következő agronómiai hatékonysági és biztonsági kritériumoknak:
a) |
rendeltetésüket tekintve az uniós termésnövelő anyag biztonságosságának vagy agronómiai hatékonyságának fokozására kell szolgálniuk; |
b) |
az uniós termésnövelő anyagban legfeljebb 5 tömegszázalék összkoncentrációban lehetnek jelen; |
c) |
szárazanyagra vonatkoztatva legfeljebb 6 mg/kg többgyűrűs aromás szénhidrogént (PAH16) tartalmazhatnak; |
d) |
a poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok (PCDD/PCDF) tekintetében szárazanyagra vonatkoztatva kg-onként legfeljebb 20 ng WHO-toxicitásiegyenértéket (12) tartalmazhatnak. |
2. cikk
(1) Az 1. cikkben meghatározott kritériumok nem alkalmazandók az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének II. részében szereplő 11. összetevő-kategóriába tartozó alábbi melléktermékekre:
a) |
a metionin előállítási folyamata során az 5(β-metil-tioetil)-hidantoin és a kálium-karbonát reakciójából keletkező anyalúg; |
b) |
az ásvány- és ércfeldolgozásból és -tisztításból származó maradékanyagok, amennyiben a maradékanyag szárazanyag-tartalmára vonatkoztatva összesen több mint 60 %-ban kalcium-karbonátokat, magnézium-karbonátokat, kalcium-szulfátokat, magnézium-oxidot, foszfátsókat és/vagy vízben oldható kálium-, magnézium- vagy nátriumsókat tartalmaznak; |
c) |
a Solvay-eljárásból származó, desztilláció után hátramaradó folyadék; |
d) |
az acetiléngyártásból származó karbidmész; |
e) |
vassalak; |
f) |
az érckoncentrátumok feldolgozásából és a fémfelület-kezelésből származó anyagok, amelyek oldott formában legalább 2 tömegszázalék két vagy három vegyértékű átmenetifém-kationt (cink [Zn], réz [Cu], vas [Fe], mangán [Mn] vagy kobalt [Co]) tartalmaznak; |
g) |
az elszíneződött ivóvízből származó humin- és fulvosavak. |
(2) Az (1) bekezdés b) pontjával összhangban az üledékes foszfátérc feldolgozásából, illetve tisztításából származó maradékanyagokat tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagokban az U-238 és a Th-232 bomlási sorába tartozó, természetben előforduló radionuklidok aktivitáskoncentrációs értékei a termék tömegére vonatkoztatva nem haladhatják meg az 1 kBq/kg-ot.
(3) Az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett melléktermékeket tartalmazó vagy azokból álló uniós termésnövelő anyagok legfeljebb a következőket tartalmazhatják:
a) |
szárazanyagra vonatkoztatva 400 mg/kg összes króm (Cr); |
b) |
szárazanyagra vonatkoztatva 2 mg/kg tallium (Tl); |
c) |
szárazanyagra vonatkoztatva 600 mg/kg vanádium (V). |
3. cikk
Amennyiben az 1. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) és e) pontjában, az 1. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, az 1. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a 2. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosan és vitathatatlanul következik a melléktermék vagy adott esetben az ilyen mellékterméket tartalmazó uniós termésnövelő anyag természetéből vagy gyártási folyamatából, a megfelelés – a gyártó felelősségére – ellenőrzés (például vizsgálatok elvégzése) nélkül is vélelmezhető a megfelelőségértékelési eljárás során.
4. cikk
(1) Amennyiben egy uniós termésnövelő anyag az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében és a 2. cikk első bekezdésének b)–f) pontjában említett melléktermékeket tartalmaz vagy azokból áll, és szeléntartalma (Se) szárazanyagra vonatkoztatva meghaladja a 10 mg/kg-ot, fel kell tüntetni a szeléntartalmát.
(2) Amennyiben egy uniós termésnövelő anyag az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében és a 2. cikk első bekezdésének b), c) és g) pontjában említett melléktermékeket tartalmaz vagy azokból áll, és kloridtartalma (Cl-) szárazanyagra vonatkoztatva meghaladja a 30 g/kg-ot, fel kell tüntetni a kloridtartalmát, kivéve, ha az uniós termésnövelő anyagot olyan gyártási eljárással állították elő, amelyben kloridot tartalmazó anyagokat vagy keverékeket használtak alkálifémsók vagy alkáliföldfémsók előállítása vagy a termékbe történő belefoglalása céljából, és a III. mellékletnek megfelelően feltüntetik az ezekre a sókra vonatkozó információkat.
(3) Az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban feltüntetett szelén-, illetve kloridtartalom a tápanyagokra vonatkozó információktól egyértelműen elkülönítve jelenítendő meg, és értéktartományként is megadható.
(4) Amennyiben az, hogy az uniós termésnövelő anyag szelén- vagy kloridtartalma nem éri el az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott határértékeket, biztosan és vitathatatlanul következik a melléktermék vagy adott esetben az ilyen mellékterméket tartalmazó uniós termésnövelő anyag természetéből vagy gyártási folyamatából, úgy a gyártó felelősségére ellenőrzés (például vizsgálatok elvégzése) nélkül is mellőzhető az e paraméterekre vonatkozó információknak a címkén történő feltüntetése.
5. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. július 16-tól kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. március 14-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 170., 2019.6.25., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(4) Huygens D, Saveyn HGM, Technical proposals for by-products and high purity materials as component materials for EU Fertilising Products (A melléktermékekre és a nagy tisztaságú anyagokra mint az uniós termésnövelő termékek összetevőire vonatkozó technikai javaslatok), JRC128459, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2022.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).
(6) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén.
(7) Az összes 2,3,7,8-TCDD, 1,2,3,7,8-PeCDD; 1,2,3,4,7,8-HxCDD; 1,2,3,6,7,8-HxCDD; 1,2,3,7,8,9-HxCDD; 1,2,3,4,6,7,8-HpCDD; OCDD; 2,3,7,8-TCDF; 1,2,3,7,8-PeCDF; 2,3,4,7,8-PeCDF; 1,2,3,4,7,8-HxCDF; 1,2,3,6,7,8-HxCDF; 1,2,3,7,8,9-HxCDF; 2,3,4,6,7,8-HxCDF; 1,2,3,4,6,7,8-HpCDF; 1,2,3,4,7,8,9-HpCDF; valamint OCDF.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
(9) Az összes naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén.
(10) Az összes 2,3,7,8-TCDD, 1,2,3,7,8-PeCDD; 1,2,3,4,7,8-HxCDD; 1,2,3,6,7,8-HxCDD; 1,2,3,7,8,9-HxCDD; 1,2,3,4,6,7,8-HpCDD; OCDD; 2,3,7,8-TCDF; 1,2,3,7,8-PeCDF; 2,3,4,7,8-PeCDF; 1,2,3,4,7,8-HxCDF; 1,2,3,6,7,8-HxCDF; 1,2,3,7,8,9-HxCDF; 2,3,4,6,7,8-HxCDF; 1,2,3,4,6,7,8-HpCDF; 1,2,3,4,7,8,9-HpCDF; valamint OCDF.
(11) van den Berg M., L.S. Birnbaum, M. Denison, M. De Vito, W. Farland, et al. (2006) The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (Az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi humán és emlős toxicitásiegyenérték-tényezőinek újraértékelése a dioxinok és dioxin jellegű vegyületek tekintetében). Toxicological Sciences: a Toxikológiai Társaság hivatalos lapja 93:223-241. doi:10.1093/toxsci/kfl055.
(12) van den Berg M., L.S. Birnbaum, M. Denison, M. De Vito, W. Farland, et al. (2006) The 2005 World Health Organization Re-evaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds (Az Egészségügyi Világszervezet 2005. évi humán és emlős toxicitásiegyenérték-tényezőinek újraértékelése a dioxinok és dioxin jellegű vegyületek tekintetében). Toxicological Sciences: a Toxikológiai Társaság hivatalos lapja 93:223-241. doi:10.1093/toxsci/kfl055.
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/34 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/974 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. június 16.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről („Cidre du Perche/Perche” (OEM))
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét (2) a „Cidre du Perche/Perche” elnevezés bejegyzésére. |
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Cidre du Perche/Perche” elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Cidre du Perche/Perche” (OEM) elnevezés bejegyzésre kerül.
Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.8. osztályba – A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) – tartozó terméket jelöl.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 16-án.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL C 100., 2022.3.1., 43. o.
(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/35 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/975 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. március 17.)
az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott szabályozástechnikai standardoknak az említett rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2021/2268 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott szabályozástechnikai standardoknak az említett rendelet alkalmazásának kezdőnapja tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére és 10. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 1286/2014 rendelet a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek (a továbbiakban: PRIIP-ek) előállítói által elkészítendő, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formájára és tartalmára, illetve a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátására vonatkozó egységes szabályokat állapítja meg annak érdekében, hogy lehetővé tegye a lakossági befektetők számára a PRIIP-ek fő jellemzőinek és kockázatainak megértését és összehasonlítását. Az említett rendelet 32. cikkének (1) bekezdése alapján azonban a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaságok, a 27. cikkében említett befektetési társaságok, valamint az 1. cikkének (2) bekezdésében említett, az ÁÉKBV-k befektetési jegyeire vonatkozó tanácsadást végző vagy azokat értékesítő személyek 2021. december 31-ig mentesültek az említett rendelet szerinti kötelezettségek alól. Amennyiben valamely tagállam a lakossági befektetőknek kínált, ÁÉKBV-nek nem minősülő alapokkal kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formájára és tartalmára alkalmazza a 2009/65/EK irányelv 78–81. cikkében meghatározott szabályokat, úgy az említett rendelet 32. cikkének (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés alkalmazandó az alapkezelő társaságokra, a befektetési társaságokra és azokra a személyekre, akik ilyen alapok befektetési jegyeivel kapcsolatos tanácsadást végeznek, vagy azokat értékesítik lakossági befektetők számára. Az (EU) 2021/2259 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosította az 1286/2014/EU rendeletet az említett átmeneti rendelkezés alkalmazásának 2022. december 31-ig történő meghosszabbítása céljából. |
(2) |
Az 1286/2014/EU rendelet 8. cikkének (5) bekezdése, 10. cikkének (2) bekezdése és 13. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) szabályokat állapít meg a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében. Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (2) bekezdése lehetővé tette a PRIIP-előállítók számára, hogy 2019. december 31-ig a 2009/65/EK irányelv 78–81. cikkének megfelelően készített, kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot használják arra, hogy az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 11–13. cikkében meghatározott konkrét információkat szolgáltassanak az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendeletben említett, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum helyett, feltéve, hogy az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett mögöttes befektetési lehetőségek legalább egyike az 1286/2014/EU rendelet 32. cikkében említett ÁÉKBV vagy ÁÉKBV-nek nem minősülő alap. Az (EU) 2019/1866 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5)2021. december 31-ig meghosszabbította az említett átmeneti rendelkezés alkalmazását, az (EU) 2021/2268 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) pedig módosította az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendeletet az említett átmeneti rendelkezés alkalmazásának 2022. június 30-ig történő meghosszabbítása céljából. |
(3) |
Mivel most az (EU) 2021/2259 rendelet 2022. december 31-ig meghosszabbította az 1286/2014/EU rendelet 32. cikkében említett átmeneti rendelkezés alkalmazását, szükséges, hogy az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendelet is tükrözze ezt a meghosszabbítást, és az átmeneti rendelkezés alkalmazásának 2022. június 30-ról 2022. december 31-ig való meghosszabbítását. Az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(4) |
Biztosítani kell, hogy az (EU) 2021/2268 felhatalmazáson alapuló rendelet csak az 1286/2014/EU rendelet 32. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezés lejártát követő naptól kezdve legyen alkalmazandó. Az (EU) 2021/2268 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének második bekezdésében meghatározott időpontot ezért módosítani kell. Az (EU) 2021/2268 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása
Az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 18. cikkének harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A 14. cikk (2) bekezdését 2022. december 31-ig kell alkalmazni.”
2. cikk
Az (EU) 2021/2268 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása
Az (EU) 2021/2268 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének második bekezdésében a „2022. július 1-jétől” szöveg helyébe a „2023. január 1-jétől” szöveg lép.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. március 17-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 352., 2014.12.9., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2259 rendelete (2021. december 15.) az 1286/2014/EU rendeletnek az alapkezelő társaságokra, befektetési társaságokra és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és az ÁÉKBV-nek nem minősülő alapok befektetési jegyeire vonatkozó tanácsadást végző vagy azokat értékesítő személyekre alkalmazandó átmeneti rendelkezés meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 455., 2021.12.20., 1. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 8.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről (HL L 100., 2017.4.12., 1. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2019/1866 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. július 3.) az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a mögöttes befektetési lehetőségként az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkében említett alapok befektetési jegyeit kínáló PRIIP-előállítókra vonatkozó átmeneti rendelkezés és a szóban forgó cikk szerinti meghosszabbított mentességi időszak összehangolása érdekében történő módosításáról (HL L 289., 2019.11.8., 4. o.).
(6) A Bizottság (EU) 2021/2268 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. szeptember 6.) az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott szabályozástechnikai standardoknak az alátámasztó módszertan és a teljesítmény-forgatókönyvek bemutatása, a költségek bemutatása és az összesített költségmutatók kiszámításának módszertana, a múltbeli teljesítményre vonatkozó információk megjelenítése és tartalma, valamint a több befektetési lehetőséget kínáló lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú termékek (PRIIP-ek) költségeinek bemutatása, valamint az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikkében említett alapok befektetési jegyeit mögöttes befektetési lehetőségként kínáló PRIIP-előállítókra vonatkozó átmeneti rendelkezésnek az említett cikkben meghatározott meghosszabbított átmeneti rendelkezéssel való összehangolása tekintetében történő módosításáról (HL L 455I, 2021.12.20., 1. o.).
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/38 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/976 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. június 22.)
az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletének a baromfit, baromfi-szaporítóanyagokat, valamint baromfi és szárnyas vadak friss húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országok jegyzékében a Kanadára, az Egyesült Királyságra és az Egyesült Államokra vonatkozóan szereplő bejegyzések tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 230. cikke (1) bekezdésére, 232. cikke (1) és (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/429 rendelet előírja, hogy az állatok, a szaporítóanyagok és az állati eredetű termékek szállítmányainak a szóban forgó rendelet 230. cikke (1) bekezdésének megfelelően jegyzékbe foglalt harmadik országokból vagy területekről vagy azok jegyzékbe foglalt körzeteiből vagy kompartmentjeiből kell érkezniük annak érdekében, hogy beléphessenek az Unióba. |
(2) |
Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat az állategészségügyi követelményeket, amelyeknek a harmadik országokból vagy területekről, illetve azok körzeteiből vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartmentjeiből származó adott állatfajok és -kategóriák, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak meg kell felelniük annak érdekében, hogy beléphessenek az Unióba. |
(3) |
Az (EU) 2021/404 bizottsági végrehajtási rendelet (3) megállapítja azon harmadik országoknak, területeknek vagy azok körzeteinek, illetve kompartmentjeinek a jegyzékét, amelyekből engedélyezett az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá tartozó állatfajoknak és -kategóriáknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek az Unióba történő beléptetése. |
(4) |
Ezen belül az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. melléklete a baromfi, a baromfi szaporítóanyagai, illetve a baromfi és a szárnyas vadak friss húsa tekintetében állapítja meg a szállítmányoknak az Unióba történő beléptetésére engedéllyel rendelkező harmadik országoknak, területeknek vagy azok körzeteinek a jegyzékeit. |
(5) |
Kanada a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetéről értesítette a Bizottságot, amelyet a kanadai Saskatchewan tartományban észleltek. A betegség megjelenését 2022. május 4-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) is megerősítették. |
(6) |
Kanada emellett a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének két további esetéről is értesítette a Bizottságot, amelyeket a kanadai Brit Columbia tartományban észleltek. A betegség megjelenését 2022. június 4-én laboratóriumi vizsgálattal is (RT-PCR) megerősítették. |
(7) |
Az Egyesült Királyság a magas patogenitású madárinfluenza kitörésének egy esetéről értesítette a Bizottságot, amelyet Southwell közelében (Newark and Sherwood, Nottinghamshire, Anglia, Egyesült Királyság) észleltek. A betegség megjelenését 2022. május 19-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) is megerősítették. |
(8) |
Az Egyesült Királyság a magas patogenitású madárinfluenza kitörésének egy további esetéről is értesítette a Bizottságot, amelyet Bexhill-on-Sea közelében (Rother, East Sussex, Anglia, Egyesült Királyság) észleltek. A betegség megjelenését 2022. június 15-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) is megerősítették. |
(9) |
Az Egyesült Államok a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének egy esetéről értesítette a Bizottságot, amelyet Észak-Dakota államban észleltek (Egyesült Államok). A betegség megjelenését 2022. június 6-án laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) is megerősítették. |
(10) |
Ezenkívül az Egyesült Államok a magas patogenitású madárinfluenza baromfifélék körében való kitörésének három másik esetéről is értesítette a Bizottságot: az egyik kitörés helyszíne Colorado államban (Egyesült Államok), egy másiké Indiana államban (Egyesült Államok), a harmadiké pedig Washington államban (Egyesült Államok) van, és a betegség megjelenését mindegyik esetben 2022. június 7-én laboratóriumi vizsgálattal (RT-PCR) megerősítették. |
(11) |
A magas patogenitású madárinfluenza említett kitöréseit követően Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok állategészségügyi hatóságai 10 km-es ellenőrzési övezeteket hoztak létre az érintett létesítmények körül, és az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedéseket hajtottak végre a magas patogenitású madárinfluenza megfékezése és terjedésének korlátozása céljából. |
(12) |
Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok információkat nyújtott be a Bizottságnak a területükön tapasztalható járványügyi helyzetről és a magas patogenitású madárinfluenza további terjedésének megelőzése érdekében hozott intézkedéseikről. A Bizottság megvizsgálta ezeket az információkat. E vizsgálat alapján és az Unió állategészségügyi helyzetének védelme érdekében a továbbiakban nem engedélyezhető az azokról a területekről származó baromfit, baromfi-szaporítóanyagokat, valamint baromfi és szárnyas vadak friss húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetése, amely területeken Kanada, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok állategészségügyi hatóságai a közelmúltban kitört magas patogenitású madárinfluenza miatt korlátozásokat vezettek be. |
(13) |
Kanada ezenkívül a magas patogenitású madárinfluenzának egy Nova Scotia tartományban (Kanada) található baromfitartó létesítményben 2022. február 8-án megerősített kitörésének esetével kapcsolatban aktualizált információkat nyújtott be a területén tapasztalható járványügyi helyzetről. Kanada információkat nyújtott be azokról az intézkedésekről is, amelyeket a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében hozott. A magas patogenitású madárinfluenza e kitörését követően Kanada a betegség megfékezése és terjedésének korlátozása érdekében az érintett állomány felszámolására irányuló intézkedéseket hajtott végre. Kanada ezen túlmenően az érintett állomány felszámolására irányuló intézkedések végrehajtását követően elvégezte a szükséges tisztítási és fertőtlenítési intézkedéseket a területén található fertőzött baromfitartó létesítményekben. |
(14) |
Egyesült Királyság továbbá a magas patogenitású madárinfluenzának tíz, baromfitartó létesítményekben megerősített kitörésével kapcsolatban aktualizált információkat nyújtott be a területén tapasztalható járványügyi helyzetről: egy esetet Alford közelében (East Lindsey, Lincolnshire, Anglia, Egyesült Királyság) észleltek, és a betegség megjelenését 2021. december 16-án erősítették meg; egy esetet Washington közelében (Sunderland, Tyne & Wear, Anglia, Egyesült Királyság) észleltek, és a betegség megjelenését 2021. december 11-én erősítették meg; egy esetet Mablethorpe közelében (East Lindsey, Lincolnshire, Anglia, Egyesült Királyság) észleltek, és a betegség megjelenését 2021. december 31-én erősítették meg; egy esetet Eton közelében (Windsor & Maidenhead, Berkshire, Anglia, Egyesült Királyság) észleltek, és a betegség megjelenését 2022. január 2-án erősítették meg; egy esetet Alford közelében (East Lindsey, Lincolnshire, Anglia, Egyesült Királyság) észleltek, és a betegség megjelenését 2022. január 3-án erősítették meg; egy esetet Upholland közelében (West Lancashire, Lancashire, Anglia, Egyesült Királyság) észleltek, és a betegség megjelenését 2022. január 7-én erősítették meg; egy esetet Byker közelében (Newcastle Upon Tyne, Tyne & Wear, Anglia, Egyesült Királyság) észleltek, és a betegség megjelenését 2022. január 25-én erősítették meg; egy esetet Bishop’s Waltham közelében (Winchester, Hampshire, Anglia, Egyesült Királyság) észleltek, és a betegség megjelenését 2022. február 4-én erősítették meg; egy esetet Welshpool közelében (Montgomeryshire, Powys, Wales, Egyesült Királyság) észleltek, és a betegség megjelenését 2022. február 21-én erősítették meg; egy esetet pedig Collieston közelében (Aberdeenshire, Scotland, Egyesült Királyság) észleltek, és a betegség megjelenését 2022. március 11-én erősítették meg. Az Egyesült Királyság információkat is benyújtott azokról az intézkedésekről, amelyeket a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében hozott. A magas patogenitású madárinfluenza kitöréseit követően az Egyesült Királyság a betegség megfékezése és terjedésének korlátozása érdekében az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedéseket hajtott végre. Az Egyesült Királyság ezen túlmenően az érintett állományok felszámolására irányuló intézkedések végrehajtását követően elvégezte a szükséges tisztítási és fertőtlenítési intézkedéseket a területén található fertőzött baromfitartó létesítményekben. |
(15) |
A Bizottság értékelte az Egyesült Királyság és Kanada által benyújtott információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a magas patogenitású madárinfluenza baromfitartó létesítményekben történt kitöréseit felszámolták, és már nem áll fenn a baromfiáruknak az Egyesült Királyság és Kanada azon területeiről az Unióba történő beléptetésével kapcsolatos kockázat, ahonnan azok Unióba történő beléptetését a szóban forgó kitörések miatt felfüggesztették. |
(16) |
Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. mellékletét ezért módosítani kell a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban fennálló járványügyi helyzet figyelembevétele érdekében. Ezért az (EU) 2021/404 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(17) |
A Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban jelenleg uralkodó, a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos járványügyi helyzetre és a betegségnek az Unióba történő behozatalával kapcsolatos komoly kockázatra figyelemmel az (EU) 2021/404 végrehajtási rendeletben e rendelet útján végrehajtott módosításoknak sürgősen hatályba kell lépniük. |
(18) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 379. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2021/404 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzetei jegyzékeinek a megállapításáról (HL L 114., 2021.3.31., 1. o.).
MELLÉKLET
Az (EU) 2021/404 végrehajtási rendelet V. és XIV. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az V. melléklet a következőképpen módosul:
|
2. |
A XIV. melléklet 1. része a következőképpen módosul:
|
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/55 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/977 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. június 22.)
az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések tekintetében két, új exportáló gyártóként való figyelembevétel iránti kérelem elfogadásáról, valamint az (EU) 2017/325 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet),
tekintettel a Kínai Népköztársaságból származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2017. február 24-i (EU) 2017/325 bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 2. cikkére,
mivel:
A. HATÁLYBAN LÉVŐ INTÉZKEDÉSEK
(1) |
2010. november 29-én a Tanács az 1105/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: az eredeti rendelet) (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó nagy szakítószilárdságú poliészterfonalak (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára. |
(2) |
Az (EU) 2016/1036 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság 2017. február 26-án az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelettel további öt évvel meghosszabbította az eredeti rendeletben foglalt intézkedéseket. |
(3) |
A dömpingellenes vámok kivetését eredményező vizsgálat során (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételre került sor a kínai exportáló gyártók vizsgálata céljából. A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártókat az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet melléklete sorolja fel. |
(4) |
A Bizottság az érintett termék behozatala tekintetében 0 % és 9,8 % közötti egyedi dömpingellenes vámtételeket vetett ki a mintában szereplő kínai exportáló gyártókra. A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók tekintetében 5,3 %-os vámtételt vetettek ki. |
(5) |
Az eredeti rendelet 4. cikke értelmében a Bizottság ugyanezen rendelet mellékletét módosíthatja úgy, hogy egy új exportáló gyártóra a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra alkalmazott vámtételt kell alkalmazni, amennyiben bármely új kínai exportáló gyártó kielégítő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak az alábbiakról:
|
B. KÉRELMEK ÚJ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓKÉNT VALÓ FIGYELEMBEVÉTEL IRÁNT
(6) |
A Fujian Billion Polymerization Fiber Technology Industrial Co., Ltd. és a Zhejiang Sanwei Material Technology Co., Ltd. (a továbbiakban: a kérelmezők) új exportáló gyártóként való figyelembevétel iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz. A kérelmezők azt állították, hogy megfelelnek az eredeti rendelet 4. cikkében meghatározott mindhárom feltételnek (a továbbiakban: az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges feltételek). |
(7) |
Annak megállapításához, hogy a kérelmezők megfelelnek-e az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges feltételeknek, a Bizottság első lépésként kérdőívet küldött a kérelmezőknek, amelyben arra vonatkozó bizonyítékokat kért, hogy a kérelmezők megfelelnek az említett feltételeknek. |
(8) |
A kérdőívre adott válaszok elemzését követően a Bizottság további tájékoztatást és alátámasztó bizonyítékokat kért, amelyeket a kérelmezők benyújtottak. |
(9) |
A Bizottság törekedett minden olyan információ ellenőrzésére, amelyet szükségesnek ítélt annak megállapításához, hogy a kérelmezők megfelelnek-e az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges feltételeknek. E célból a Bizottság elemezte a kérelmezők által a kérdőívre adott válaszban benyújtott bizonyítékokat, lekérdezéseket hajtott végre különböző online adatbázisokban – többek között az Orbis (4) adatbázisban –, és összevetette a vállalatra vonatkozó információkat az interneten nyilvánosan hozzáférhető információkkal. Ezzel párhuzamosan a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot is tájékoztatta a szóban forgó kérelemről, és felkérte, hogy szükség esetén tegye meg észrevételeit. Az uniós gazdasági ágazat nem nyújtott be észrevételeket azzal kapcsolatban, hogy a kérelmezők megfelelnek-e az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges feltételeknek. |
C. A KÉRELEM ELEMZÉSE
Fujian Billion Polymerization Fiber Technology Industrial Co., Ltd. (a továbbiakban: Billion)
(10) |
Az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges első feltétel tekintetében az eredeti vizsgálati időszak alatt a Billion nem rendelkezett ipari léptékű fonalgyártó kapacitással, és így nem exportált az Unióba. 2019-től kezdett beruházni ilyen termelési kapacitásba (5). Ezért és ellenkező bizonyíték hiányában a kérelmező teljesíti ezt a feltételt. |
(11) |
Az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges második feltétel tekintetében a Bizottság megállapította, hogy a Billion nem áll kapcsolatban az eredeti dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártók egyikével sem. Ezenkívül a Bizottság megvizsgálta a Billion részvényeseit, melyek közül egyik sem tartozik az eredeti rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá. Ezért a kérelmező megfelel ennek a feltételnek. |
(12) |
Az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges harmadik feltételt illetően a Bizottság megállapította, hogy a kérelmező 2021-ben, tehát az eredeti vizsgálati időszakot követően exportált az Unióba. A Billion számlákat, csomagjegyzéket, hajóraklevelet és egy belgiumi, valamint egy hollandiai vállalat által 2021-ben leadott megrendelésre vonatkozó fizetési elismervényt nyújtott be. Ezért a Billion teljesíti ezt a feltételt. |
(13) |
Ennek megfelelően a Billion teljesíti az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges mindhárom feltételt, ezért a kérelmet el kell fogadni. Következésképpen a kérelmezőre az eredeti vizsgálat mintájában nem szereplő együttműködő vállalatok tekintetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell kivetni. |
Zhejiang Sanwei Material Technology Co., Ltd. (a továbbiakban: Sanwei)
(14) |
Az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges első feltétel tekintetében a Bizottság megállapította, hogy a kérelmező valóban nem exportált az Unióba az eredeti vizsgálati időszakban, mivel a Sanweit 2017 októberében alapították. Ezért és ellenkező bizonyíték hiányában a kérelmező teljesíti ezt a feltételt. |
(15) |
Az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges második feltétel tekintetében a Bizottság megállapította, hogy a Sanwei nem áll kapcsolatban az eredeti dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó kínai exportáló gyártók egyikével sem. Ezenkívül a Bizottság megvizsgálta a Sanwei részvényeseit, melyek közül egyik sem tartozik az eredeti rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá. Ezért a kérelmező megfelel ennek a feltételnek. |
(16) |
Az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges harmadik feltételt illetően a Bizottság megállapította, hogy a kérelmező 2021-ben, az eredeti vizsgálati időszakot követően exportált az Unióba. A Sanwei számlákat, csomagjegyzéket, hajóraklevelet és egy német vállalat által 2021-ben leadott megrendelésre vonatkozó fizetési elismervényt nyújtott be. Ezért a Sanwei teljesíti ezt a feltételt. |
(17) |
Ennek megfelelően a Sanwei teljesíti az új exportáló gyártóként való figyelembevételhez szükséges mindhárom feltételt, és a kérelmet el kell fogadni. Következésképpen a kérelmezőre az eredeti vizsgálat mintájában nem szereplő együttműködő vállalatok tekintetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell kivetni. |
D. TÁJÉKOZTATÁS
(18) |
A Bizottság tájékoztatta a kérelmezőket és az uniós gazdasági ágazatot azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján helyénvalónak ítélte az eredeti vizsgálat mintájában nem szereplő együttműködő vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtétel alkalmazását a Fujian Billion Polymerization Fiber Technology Industrial Co., Ltd. és a Zhejiang Sanwei Material Technology Co., Ltd. esetében. |
(19) |
A felek lehetőséget kaptak észrevételek benyújtására. Észrevételek nem érkeztek. |
(20) |
Ez a rendelet összhangban áll az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/325 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók jegyzéke a következő vállalattal egészül ki:
Vállalat |
TARIC-kiegészítő kód |
Fujian Billion Polymerization Fiber Technology Industrial Co., Ltd. |
A977 |
Zhejiang Sanwei Material Technology Co., Ltd. |
A977 |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) HL L 49., 2017.2.25., 6. o.
(3) HL L 315., 2010.12.1., 1. o.
(4) Az Orbis vállalati információk globális adatszolgáltatója, amely világszerte több mint 220 millió vállalatot fed le. Elsősorban magánvállalatokról és vállalati struktúrákról nyújt szabványosított információkat.
(5) https://www.oerlikon.com › ecoma › files › 2020-07_OBA_Billion_IDY_en.pdf.
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/58 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/978 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. június 23.)
az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/478 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. és 20. cikkére,
tekintettel az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 13. és 16. cikkére,
mivel:
1. HÁTTÉR
(1) |
Az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) az Európai Bizottság egyes acéltermékekre végleges védintézkedést (a továbbiakban: védintézkedés) vezetett be, amely 26 termékkategóriát felölelő egyes acéltermékekre (a továbbiakban: érintett termék) vonatkozó vámkontingensek formáját öltötte, amelyeket a Bizottság olyan szinten határozott meg termékkategóriánként külön-külön, hogy a hagyományos kereskedelmi forgalom fennmaradhasson. A 25 %-os vámtétel csak akkor alkalmazandó, ha e vámkontingensek mennyiségi küszöbértékét túllépik. A védintézkedés bevezetése eredetileg három évre, tehát a 2021. június 30-ig tartó időszakra történt (a továbbiakban: a végleges védintézkedést bevezető rendelet). |
(2) |
A Bizottság az (EU) 2021/1029 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: meghosszabbító rendelet) 2024. június 30-ig meghosszabbította a védintézkedés időtartamát. |
(3) |
A végleges védintézkedést bevezető rendelet (161) preambulumbekezdésében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy „rendszeresen értékelni fogja a helyzetet, legalább minden egyes intézkedési év végén mérlegeli a módosítás indokoltságát”. Ennek szellemében a Bizottság 2019-ben, illetve 2020-ban két működési felülvizsgálatot folytatott le. |
(4) |
A meghosszabbító rendelet (85) preambulumbekezdésében a Bizottság kifejtette, hogy „annak érdekében, hogy a védintézkedés időközben is a piaci fejleményekhez igazodva és minden érdekelt érdekének megfelelően működjön, a Bizottság – hasonlóan a 2019. és 2020. évi felülvizsgálatokhoz – végrehajtja a védintézkedés működésének felülvizsgálatát. E működési felülvizsgálatot kellően időben megindítja ahhoz, hogy a szükséges változtatásokat 2022. július 1-jétől, a meghosszabbítás első évét követően életbe lehessen léptetni”. |
(5) |
Ennek megfelelően a Bizottság a felülvizsgálat megindításáról szóló, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2021. december 17-én közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) működési felülvizsgálatot indított, amelyben felkérte az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, és szolgáltassanak bizonyítékokat különösen az alábbi felülvizsgálati indokokkal kapcsolatban:
|
2. ELJÁRÁS
(6) |
A jogszerű eljárásra két szakaszból álló írásbeli eljárás keretében került sor, amelynek során a felek először benyújtották észrevételeiket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, majd ezt követően megcáfolhatták a többi fél kezdeti beadványait. A Bizottsághoz összességében több mint száz beadvány és cáfolat érkezett. |
(7) |
Amíg a működési felülvizsgálat folyamatban volt, és annak lezárása előtt a védintézkedés több módosítására került sor. Az EU 2022 márciusában a negyedik szankciócsomag részeként az (EU) 2022/428 rendelettel (6) importtilalmat vezetett be az Oroszországból és a Fehéroroszországból származó egyes acéltermékekre (7) Ukrajna orosz megszállása miatt. Az uniós acélpiac e tilalomból eredő esetleges ellátási hiányának elkerülése érdekében a Bizottság az (EU) 2022/434 rendelettel (8) módosította a védintézkedést azáltal, hogy Oroszország és Fehéroroszország országspecifikus kontingenseit arányosan újraosztotta a többi beszállító ország között az egyes érintett termékkategóriákban. |
(8) |
Emellett a Bizottság az (EU) 2022/664 rendelettel (9)2022. május 1-jétől a védintézkedés hatálya alá vonta Dél-Afrikát és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) gazdasági partnerségi megállapodásai (GPM) hatálya alá tartozó más országokat azon mentesség lejártát követően, amelyben kétoldalú gazdasági partnerségi megállapodás alapján részesültek. |
(9) |
Végezetül a Bizottság ideiglenesen felfüggesztette a védintézkedés alkalmazását Ukrajnával szemben. (10) A felfüggesztésnek az a hatása, hogy mindaddig, amíg hatályban marad, az Ukrajnából érkező behozatalt egyetlen vámkontingensbe sem kell beleszámítani, tehát sem az országspecifikus, sem a maradványkontingensek szempontjából nem kell figyelembe venni. (11) Hasonlóképpen a Bizottság az Ukrajnából az eredeti vizsgálat referencia-időszakában (2015–2017-ben) érkezett behozatalt (12) sem vette figyelembe a maradványkontingensek meghatározásakor. |
3. A VIZSGÁLAT TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSAI
(10) |
A beérkezett beadványok és a rendelkezésére álló adatok részletes elemzését követően a Bizottság az alábbi következtetésekre jutott. A következtetéseket az alábbiakban a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés struktúrájának megfelelő szakaszokra bontva mutatjuk be. |
3.1. A kontingensek felosztása és kezelése
Az érdekelt felek észrevételei
(11) |
Néhány érdekelt fél (egyes harmadik országok és felhasználók) azt kérte, hogy a kontingensek negyedévi kezelését éves kezelés váltsa fel, míg mások (az uniós gazdasági ágazat) a havi kezelés bevezetése mellett érveltek. Néhány fél (uniós gazdasági ágazat) azt is kérte, hogy a fel nem használt kontingensek átvitele 4 %-ban legyen korlátozva, míg mások (egyes harmadik országok és felhasználók) egyes fel nem használt országspecifikus kontingensek arányának újraelosztását kívánták elérni. Emellett más felek (egyes harmadik országok és felhasználók) azt kérték, hogy töröljék el az országspecifikus kontingensek rendszerét, és ehelyett a kontingenseket globálisan kezeljék. Végezetül más érdekelt felek egyes országok kontingensének megszüntetését kérték azzal, hogy a kontingensmennyiségek kerüljenek szétosztásra más származási helyek között, valamint hogy bizonyos, a maradványkontingens keretében exportáló országok kapjanak országspecifikus kontingenst. |
Értékelés
(12) |
A Bizottság mind az országspecifikus, mind a maradványkontingenseket az eredeti vizsgálat referencia-időszakában mutatott exportteljesítmény alapján állapította meg. (13) A kontingensek negyedévi kezelésének rendszere hatékonynak bizonyult az uniós piac stabilitásának megteremtésében, a behozatal hirtelen – a piac destabilizálására alkalmas – megugrásának elkerülésében (14), valamint az év során a behozatal rendezett és kiszámítható áramlásának biztosításában. Ez a rendszer azt is lehetővé teszi, hogy a mennyiségek és a származás tekintetében a hagyományos kereskedelmi forgalom kiegészítő vám nélkül is engedélyezett legyen. |
(13) |
Ez a rendszer egyensúlyt teremt a szóban forgó ellentétes érdekek között. Először is az uniós gazdasági ágazat javát szolgálja, mivel a segítségével elkerülhető a rövid idő alatt belépő importáradat, amely negatív hatást gyakorolna a piacra. Másodszor, előnyös egyes harmadik országok és egyes uniós felhasználók számára is, amelyeket máskülönben más nagyobb beszállítók indokolatlanul kiszorítanának a piacról, és amelyek nem tudnának az uniós felhasználóknak szállítani, amelyek viszont nem tudnák a számukra szükséges anyagot ezekről a konkrét származási helyekről megvásárolni. Végezetül pedig lehetővé teszi a nagyobb exportáló országok számára, hogy a legtöbb termékkategóriában meghaladják hagyományos kereskedelmi forgalmukat azáltal, hogy hozzáférnek a maradványkontingenshez annak az időszaknak az utolsó negyedévében, amikor az inkumbens beszállítók nem tudták teljes mértékben kihasználni a kontingenseket. |
(14) |
Az érdekelt felek által előterjesztett, a (11) preambulumbekezdésben összefoglalt kérések bármelyikének elfogadása megbontaná ezt az egyensúlyt, és aláásná az intézkedés hatékonyságát. Emellett beadványaikban a felek nem támasztották alá bizonyítékokkal, hogy a jelenlegi rendszer miért ne lenne megfelelő, és hogy az általuk javasolt különböző kiigazítások miként szolgálnák az Unió általános érdekét (és nem csupán egyéni érdekeiket), és hogyan lennének összeegyeztethetők az intézkedés logikájával és megfelelő működésével. |
(15) |
Ezen okok miatt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kontingenskezelés jelenlegi rendszerének fenntartása (negyedévi kezelés, valamint az országspecifikus és a maradványkontingens kombinációja), a fel nem használt kontingensek átvitelének és a negyedik negyedévben a maradványkontingenshez való hozzáférésnek a fenntartása továbbra is megfelelő, és ez minden érdekelt fél számára méltányos. |
3.1.1. A 7. és a 17. termékkategória kiigazítása
(16) |
Bár a kontingensfelosztás és -kezelés jelenlegi rendszere megfelelő, a Bizottság mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy a rendszer működésének javítása érdekében technikai kiigazításokra van szükség, tekintettel a megváltozott körülményekre. E kiigazítások a 7. termékkategóriára (kvartólemez) és a 17. termékkategóriára (szögvas, idomvas és szelvény) vonatkoznak. |
(17) |
E két termékkategóriában Ukrajna történelmileg fontos exportáló ország volt (15) (mindegyik kategória esetében a teljes kontingens mintegy 33 %-át képviselte), és folyamatosan meglehetősen magas szinten használta fel kontingenseit. A Bizottság azonban megállapította (16), hogy az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió óta e két kategóriából gyakorlatilag nem érkezett behozatal Ukrajnából az Unióba. Ez arra enged következtetni, hogy Ukrajna jelenleg nem képes érdemi mennyiségben gyártani és/vagy exportálni ezeket a termékkategóriákat az uniós piacra. E körülmények között és az intézkedés hatálya alá tartozó más exportáló országok kontingensfelhasználásának elemzését követően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az e kategóriák uniós felhasználói esetében fennállna a potenciális ellátási hiány kockázata, ha az Unió semmilyen intézkedést nem hozna. |
(18) |
Ezért az Unió érdekében a Bizottság szükségesnek ítélte a 7. és a 17. kategóriában az intézkedés hatálya alatt maradó kontingensek (17) kezelésének globálissá tételét. Más szóval a meglévő országspecifikus kontingenseket megszüntetik annak érdekében, hogy ehelyett egyetlen kontingens álljon rendelkezésre minden származási hely tekintetében, ezáltal jelentősen növelve a felhasználók számára a rugalmasságot abban a tekintetben, hogy e kategóriákban a kontingensmennyiségen belül a rendelkezésre álló bármely forrásból importálhatják a szükséges acélt. |
(19) |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi behozatali volumeneket (a vámkontingensek kihasználását) és származásokat figyelembe véve ez a kiigazítás nem veszélyezteti az intézkedés hatékonyságát az uniós gyártókkal szemben, továbbá valószínűtlen, hogy sor kerül kiszorításra, és megmarad a hagyományos kereskedelmi forgalom. Ezt a kiigazítást a Bizottság később újra fogja értékelni annak tükrében, hogy hogyan alakul az érintett termékkategóriákban a kereskedelmi forgalom, felfüggesztésre kerül-e a védintézkedés Ukrajnával szembeni alkalmazása, és bekövetkezik-e nemkívánatos kiszorítási hatás. |
3.2. A hagyományos kereskedelmi forgalom kiszorítása
(20) |
A végleges intézkedésben a Bizottság olyan mechanizmust vezetett be, amelynek értelmében azok az országok, amelyek kimerítették az országspecifikus kontingensüket, az eredetileg az intézkedés minden éves időszakának utolsó negyedévében (április–június) rendelkezésre álló maradványkontingenshez is hozzáférhetnek (vámmentesen a kimerítéséig). |
(21) |
A Bizottság ezt a mechanizmust az uniós importőrök és felhasználók érdekével indokolta, mivel ez nemcsak a hagyományos kereskedelmi forgalom fenntartását biztosítaná, hanem azt is elkerülné, hogy adott esetben a maradvány-vámkontingens egyes részei kihasználatlanok maradjanak. |
(22) |
A 2019. évi első működési felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy két termékkategóriában szinte kizárólag az országspecifikus vámkontingensben részesülő országok két nap alatt felhasználták a maradványkontingens teljes mennyiségét a negyedik negyedévben. Ennek eredményeként a korábbi – kisebb – beszállítók az időszak utolsó negyedévében nem tudtak vámmentesen exportálni. Ez a származás tekintetében negatívan érintette a hagyományos kereskedelmi forgalmat, egyes harmadik országok és egyes uniós felhasználók kárára. E nem kívánt negatív hatás ellensúlyozása érdekében a Bizottság 30 %-os felső határt vezetett be a 13. kategóriában (betonacélrúd) és a 16. kategóriában (hengerhuzal) a negyedik negyedévi maradványkontingenshez hozzáférő országonként. |
(23) |
A 2020. évi, második működési felülvizsgálat során, valamint azt követően, hogy több termékkategória esetében a kiszorítás további eseteit azonosította, a Bizottság olyan rendszert dolgozott ki, amelyben a negyedik negyedévi kontingenshez való hozzáférés a megfigyelt behozatali tendenciáktól és a maradványkontingensnek azon kisebb beszállítók általi tényleges felhasználásától függ, amelyek a vámkontingens e részének természetes kedvezményezettjei (18). |
(24) |
Annak érdekében, hogy a maradványkontingensen belül minimálisra csökkenjen a hagyományos származású termékek kiszorítása, miközben továbbra is lehetőség legyen a további hozzáférésre azokban a kategóriákban, amelyekben biztosítani szükséges a kontingens maximális kihasználásának lehetőségét, a Bizottság olyan rendszert hozott létre, amelyben minden egyes termékkategória a következő három különböző hozzáférési forgatókönyvnek megfelelően három különböző csoport valamelyikébe tartozik. Ez a rendszer teljesíti a védintézkedés egyik legfontosabb alapelvét és célkitűzését, nevezetesen a hagyományos kereskedelmi forgalom megőrzésének biztosítását a származások tekintetében. |
(25) |
Jelenleg a három rendszer a következő:
|
Az érdekelt felek észrevételei
(26) |
Néhány érdekelt fél (egyes harmadik országok és felhasználók) a negyedik negyedévi maradványkontingenshez való hozzáférés teljes megszüntetését kérte. Mások bizonyos termékkategóriák esetében módosításokat kértek, megint mások (többek között egyes harmadik országok és felhasználók, valamint az uniós gazdasági ágazat) azt, hogy teljes mértékben tilos legyen egy adott kategóriában a nagyobb exportáló országok számára a maradványkontingenshez való hozzáférés, vagy pedig korlátozóbb megközelítés érvényesüljön. |
Értékelés
(27) |
A Bizottság a beérkezett beadványok és az intézkedés működésének vizsgálata alapján úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi rendszer továbbra is a legmegfelelőbb, mivel az eddigiekben biztosította, hogy a felhasználók a lehető legnagyobb mértékben kihasználhassák a maradványkontingenst, de egyben a származás tekintetében a hagyományos kereskedelmi forgalom megőrzését is (ami a felhasználók érdekeit is szolgálja). A maradványkontingenshez való hozzáférés engedélyezésének rendszere volt a főszabály valamennyi termékkategóriában, négy kivételével. |
(28) |
Az érdekelt felek kérelmeinek elfogadása megakadályozna egyes felhasználókat abban, hogy növeljék a vámmentes behozatalukat, ahol az uniós piacon kereslet merülhet fel e behozatalra, vagy a kiszorítási hatások miatt megakadályozna más uniós felhasználókat abban, hogy bizonyos származású, az uniós piac számára is szükséges termékeket vásároljanak. Ugyanakkor a rendszer biztosítja, hogy az egyes országok által e rendszer keretében exportálható további mennyiségek azokon a határokon belül maradjanak, amelyek biztosítják, hogy ne ássák alá az intézkedés hatékonyságát az uniós gyártók tekintetében. Ezért az általános uniós érdek szempontjából a jelenlegi rendszer a legmegfelelőbb. |
Kiigazítások
(29) |
A folyamatban lévő felülvizsgálat során a Bizottság értékelte, hogy előfordultak-e kiszorítási hatások. Ennek érdekében a Bizottság a második felülvizsgálat keretében végzettel azonos elemzés alapján, az azóta rendelkezésre álló adatokra építve aktualizálta a különböző rendszereket. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság származási helyenként és kategóriánként elemezte a behozatali adatokat és a kontingensek felhasználását a 2020. április 1. és 2022. március 31. közötti időszak vonatkozásában. |
(30) |
A második működési felülvizsgálat során alkalmazott ugyanezen módszertan alapján, de aktualizált adatokkal, a termékkategória szerinti hozzáférési rendszereket a következőképpen aktualizálják (a konkrét mennyiségeket lásd a II. mellékletben):
|
(31) |
Az előző működési felülvizsgálat során alkalmazott elvekkel összhangban a következő kategóriákra speciális szabályok vonatkoznak:
|
(32) |
Ami a 7., a 8., a 17. és a 25.A kategóriát illeti, ezek kezelése globálisan történik. Ezért a negyedik negyedévben való hozzáférés lehetősége nem alkalmazható, mivel nincs olyan ország, amely országspecifikus kontingens keretében exportálna. |
(33) |
Az 1. és a 4.B kategória esetében továbbra is megfelelőnek tekinthető az a jelenlegi rendszer, amely szerint a hozzáférést exportáló országonként 30 %-os felső határ mellett biztosítják a negyedik negyedévben, a beszerzési források megfelelő választékának garantálása érdekében, ugyanakkor elkerülve a kiszorítási hatásokat, amelyeket a hagyományos kereskedelmi forgalmat meghaladó további behozatal túlzott beáramlása okozna. |
(34) |
Összességében ezzel a jellemzővel az intézkedés továbbra is lehetővé tenné a maradványkontingenshez való hozzáférést a negyedik negyedévben a termékkategóriák nagy többségében (három kivételével mindegyik kategóriában). |
3.3. Az intézkedések hatálya alá tartozó fejlődő országok jegyzékének aktualizálása
(35) |
A végleges intézkedés alkalmazása alól kivették a WTO-tag fejlődő országokat, amennyiben a behozatalból való részesedésük az egyes termékkategóriákban a teljes behozatal 3 %-a alatt marad. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az intézkedés elfogadását követően nyomon követi a behozatal alakulását, és rendszeresen felülvizsgálja a kivett országok jegyzékét. |
(36) |
A legutóbbi aktualizálásra 2021. január 1-jén, az Unió és az Egyesült Királyság közötti, a kilépésről rendelkező megállapodást követő felülvizsgálat keretében került sor; a jegyzék 2021. január 1-je óta változatlan maradt. Így az intézkedés hatálya alá tartozó és az alól kivett fejlődő országok jegyzékének kiigazítása érdekében a Bizottság újra elvégezte a számításokat a rendelkezésre álló legfrissebb konszolidált behozatali adatok, azaz a 2021. évi behozatali statisztikák (19) alapján. |
Kiigazítások
(37) |
Az aktualizálásból eredő változások a következők (az aktualizált táblázat az I. mellékletben található):
|
3.4. A liberalizáció szintje
(38) |
A védintézkedés liberalizációjának jelenlegi ütemét a Bizottság évi 3 %-ban állapította meg. A Bizottság ebben a vizsgálatban értékelte, hogy ez a liberalizációs szint továbbra is megfelelő-e. |
Az érdekelt felek észrevételei
(39) |
Néhány érdekelt fél (nevezetesen az exportáló gyártók és az uniós felhasználók) azt kérték, hogy a Bizottság 3 %-ot meghaladó mértékre növelje a liberalizáció szintjét (sok közülük 5 %-os liberalizációs ütemet kért), míg az uniós gazdasági ágazat a liberalizáció ütemének 1 %-ra való csökkentését kérte. |
Értékelés
(40) |
A védintézkedés rendeltetése szerint ideiglenes jellegű kell, hogy legyen. 2022. július 1-jétől az intézkedés alkalmazásának ötödik éve kezdődik. A liberalizáció (amely a WTO (21) és az uniós (22) szabályok értelmében jogi kötelezettség) célja, hogy fokozatosan nagyobb importversenyt tegyen lehetővé a piacon, miközben a hazai ipar alkalmazkodik a behozatal megnövekedett szintjéhez. Ez arra szolgál, hogy elkerülhető legyen egy olyan intézkedés, amely nem ösztönözné a hazai ipar alkalmazkodását, amíg az intézkedés hatályban van, és amely versenyképességi problémákat okozna, amikor a belföldi ipar nagyobb külföldi versenynek lenne kitéve egy védintézkedés utáni forgatókönyv esetén. |
(41) |
Ezt a logikát figyelembe véve a Bizottság úgy ítélte meg, hogy jelenleg (négyévi intézkedés után) valamivel magasabb szintű liberalizációt kellene előirányozni évről évre annak érdekében, hogy a belföldi ipart a kiigazítások folytatására ösztönözze, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy ne ássa alá az intézkedés hatékonyságát. |
Kiigazítások
(42) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy helyénvaló lenne a liberalizáció éves szintjét 2022. július 1-jétől 4 %-ban megállapítani. |
(43) |
E növekedés hozzá kellene, hogy járuljon az uniós felhasználókat érő feszültségek enyhítéséhez is bizonyos termékkategóriák esetében egy olyan környezetben, amelyet a piac nagyfokú bizonytalansága jellemez. Másrészt a korlátozott mértékű további növelés nem jelentene veszélyt az uniós gazdasági ágazatra nézve, és nem ásná alá az intézkedés hatékonyságát. |
3.5. A 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés változásainak hatása
(44) |
Az Egyesült Államok 2018 márciusában a 232. szakasz szerinti intézkedés keretében 25 %-os vámot vetett ki egyes acéltermékek behozatalára. Az intézkedés jelenleg is hatályos, bár bizonyos változások történtek. E felülvizsgálat során a Bizottság értékelte ezeket a változásokat annak megállapítása érdekében, hogy hatással vannak-e az EU védintézkedésére, különös tekintettel annak kockázatára, hogy a kereskedelem az uniós piac felé terelődik. |
Az érdekelt felek észrevételei
(45) |
Az e tekintetben beérkezett kérelmek három típusra oszthatók. Az első kettőben egyes felhasználók és harmadik országok azt állították, hogy a 232. szakasz szerinti intézkedés különböző kiigazításai miatt a kereskedelem eltérítésének kockázata csekély(ebb). Emellett néhány fél azt is állította, hogy az uniós exportőrökhöz rendelt vámkontingensek miatt az uniós gazdasági ágazat értékesítései az egyesült államokbeli piac felé terelődnek a belföldi értékesítések kárára, ami hiányt okoz a belföldi piacon. |
(46) |
Másrészt az uniós acélágazat képviselői azt állították, hogy a kereskedelem eltérítésének kockázata továbbra is fennáll, és hogy az EU-nak az Egyesült Államok piacához való jobb hozzáférése nem befolyásolja a belföldi (uniós) piac ellátására való képességüket. |
Értékelés
Az EU-t érintő változások
(47) |
Az Egyesült Államok 2021 októberében úgy határozott, hogy a 232. szakasz szerinti intézkedés hatálya alá tartozó uniós behozatalt vámkontingensrendszer hatálya alá helyezi. Az új rendszer szerint az EU egy bizonyos szintig (a historikus exportvolumen alapján) vámmentesen exportálhat (23), és csak e szint kimerítése esetén válik alkalmazandóvá a 25 %-os vám. Ezen intézkedés célja az volt, hogy javítsa az uniós exportőrök helyzetét az Egyesült Államok piacán, mivel addig minden egyes exportált tonnára 25 %-os vámot kellett fizetniük. Ez az új rendszer 2022. január 1-jétől alkalmazandó. |
(48) |
Néhány érdekelt fél azt állította, hogy mivel az USA-ban az árak általában magasabbak, mint az Unióban, ez az uniós gyártókat arra ösztönözné, hogy a belföldi értékesítés kárára exportáljanak az USA-ba, ami azzal a kockázattal járna, hogy egyes kategóriákban hiány keletkezne az uniós piacon. |
(49) |
A Bizottság számos okból úgy ítélte meg, hogy ezeket az állításokat el kell utasítani. Először is, a kereskedelem uniós piac felé való eltérítésének fogalma nem foglalhatja magában maga az uniós gazdasági ágazat USA-ba irányuló exportjának korlátozását. Más szóval az uniós gazdasági ágazatot soha nem fenyegetheti a kereskedelem saját értékesítései által okozott eltérítésének veszélye. Ez szembemegy a kereskedelem eltérítésének logikájával. Ezért az a tény, hogy az EU esetleg javíthatja jelenlétét az Egyesült Államok piacán, semleges azon kockázat szempontjából, hogy a kereskedelem eltérül az exportáló országokból az uniós piac felé. |
(50) |
Másodszor, azokat az állításokat, amelyek szerint az uniós gazdasági ágazat (főként vagy akár kizárólagosan) a belföldi értékesítések kárára használná fel vámkontingenseit, nem támasztják alá bizonyítékok. Ezek az állítások nem számoltak azzal, hogy – elméletileg is – az uniós gazdasági ágazat növelheti termelési volumenét (24), így nem áldozza fel a belföldi értékesítéseket, és az USA-ba irányuló exportértékesítés növekedése révén többletbevételt termel, és hogy a volumeneket más olyan exportpiacokról is átirányíthatná az USA-ba, amelyek számos okból, többek között az árszintek miatt kevésbé vonzóak lehetnek (25). |
(51) |
Mindezen elméleti lehetőségektől függetlenül a valóság azt mutatja, hogy a vámkontingensrendszer hatálybalépése óta eltelt első negyedévben az EU messze nem használta fel kontingenseit. Valójában az első negyedévben a kontingens mindössze 42 %-át használta fel (26). |
(52) |
Ezért az egyes érdekelt felek fő feltételezése, valamint az érvelésüket alátámasztó előfeltevés, amely szerint az uniós exportáló gyártók teljes egyesült államokbeli kontingensüket képesek lesznek felhasználni, először is bizonyítottan téves. |
(53) |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az a tény, hogy az EU a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedésekkel létrehozott vámkontingensrendszer hatálya alá tartozik, nem befolyásolja a védintézkedés működését a kereskedelem eltérítésének kockázata tekintetében. Emellett egyetlen fél sem bizonyította semmilyen mértékben, hogy a 232. szakasz szerinti vámkontingensrendszer keretében történő export önmagában ellátási hiány kockázatát idézné elő az uniós piacon. |
(Az EU-n kívüli) egyes harmadik országokat érintő változások
(54) |
Ami a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedések más harmadik országokat érintő változásaival kapcsolatos állításokat illeti, a Bizottság rendelkezésére álló adatok azt mutatták, hogy a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedésben a következő változásokra került sor:
|
(55) |
A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedések e kiigazításai – több okból kifolyólag – összességében csekély hatást gyakorolnak védintézkedésünk működésére és alapvető okára. Először is, hogy e változásokat viszonylagosan szemléljük, ezen országok többsége jelenleg alig exportál acélt az Unióba (ha egyáltalán) (27), és nem is történelmi beszállítók (28). Azon kevés ország közül, amelyek az Unióba irányuló érdemibb exportvolumennel rendelkeznek, nevezetesen az Egyesült Királyság, Japán és Dél-Korea, e három továbbra is a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés hatálya alá tartozik, azaz az Egyesült Államok piacára irányuló vámmentes exportjuk korlátozott. Dél-Korea valójában csak kontingens (mennyiségi korlátozás) keretében exportálhat, anélkül, hogy lehetősége lenne e mennyiségen felül exportálni, az Egyesült Királyságra és Japánra pedig olyan vámkontingens vonatkozik, amelyen felül 25 %-os vámot kell alkalmazni rájuk. Ezenkívül a vámkontingens megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az országok képesek lesznek hatékonyan felhasználni a számukra kiosztott mennyiségeket, amint azt az EU-nak kiosztott vámkontingens példája is mutatja. Végezetül az Unióba irányuló behozatal legnagyobb részét adó származási helyeket továbbra is 25 %-os vámtétel terheli az Egyesült Államokba irányuló exportjuk után. |
(56) |
E tekintetben a kereskedelem eltérülésének kockázata elsősorban az Unió fő acélbeszállító országaiból ered, amelyek (egyes esetekben meglehetősen nagy) szabad kapacitással rendelkeznek, és így képesek gyorsan (29) növelni jelenlétüket az uniós piacon (30), amely – amint azt a korábbi vizsgálatok is igazolták – az árak és a méret szempontjából vonzó piac. (31) |
(57) |
Ezenkívül a felek beadványaikban nem mutatták be (sőt nem is említették) azt, hogy a Bizottság által a korábbi vizsgálatok során tett megállapítások (32) hogyan változtak volna lényegesen. Nevezetesen az acélágazat továbbra is fennálló globális kapacitásfeleslegéről (33), az Egyesült Államok piacára érkező behozatalnak a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés bevezetését megelőző időszakhoz viszonyított jelentős csökkenéséről (34), vagy a kiesett mennyiségek helyettesítő piacainak hiányáról (35) van szó többek között. |
(58) |
Mindenesetre az egyes harmadik országok Egyesült Államok piacához való hozzáférésnek az (54) preambulumbekezdésben bemutatott javulása inkább még nehezebbé tenné a többi ország számára, hogy exportáljanak az USA piacára, mivel a 25 %-os vám megfizetésének kötelezettségével viszonylag rosszabb versenyhelyzetben vannak. Valójában a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés alapján preferenciális hozzáférés hatálya alá nem tartozó országokból érkező behozatal csökkenésének üteme lényegesen meghaladta az átlagot (36). Ezért az egyesült államokbeli intézkedés kiigazításai még tovább növelhetik annak valószínűségét, hogy a kereskedelmet eltérítik a 232. szakasz szerinti intézkedés alapján semmilyen preferenciális elbánásban nem részesülő harmadik országoktól, amelyek némelyike viszont nagyobb valószínűséggel idézi elő az uniós piacra érkező behozatal megugrását. |
Következtetés
(59) |
Az ebben az alszakaszban kifejtett okok miatt a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés változásai nem érintik az acélra vonatkozó uniós védintézkedés működését, és nem változtatják meg a kereskedelem eltérítésének kockázatára vonatkozó értékelését alátámasztó alapot. |
4. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI
(60) |
A 3. szakaszban tárgyalt kérdések mellett az érdekelt felek egyéb követeléseket is előterjesztettek, amelyekkel e szakasz foglalkozik. |
4.1. Az uniós acélárak alakulása miatt az intézkedés megszüntetésére vagy felfüggesztésére irányuló követelések
(61) |
A vizsgálat során és az eljárás írásbeli szakaszának lezárultát követően több érdekelt fél spontán módon fordult a Bizottsághoz, azt követelve, hogy az uniós acélárak emelkedése miatt a védintézkedést fel kell függeszteni vagy meg kell szüntetni. Ezek a felek azzal érveltek, hogy a védintézkedés megszüntetése vagy felfüggesztése lenne a megoldás arra, hogy az acélárakat alacsonyabb szintre vigyék le. |
(62) |
Először is, a felülvizsgálat hatálya nem terjedt ki az intézkedés esetleges megszüntetésére vagy felfüggesztésére. Ezért a vizsgálat során gyűjtött bizonyítékok típusa és az elvégzett elemzések nem olyanok voltak, mint amilyeneket a védintézkedés esetleges megszüntetése szükségessé tett volna. Így a védintézkedés megszüntetése nem tartozott a jelenlegi felülvizsgálat hatálya alá. |
(63) |
Mindazonáltal és a teljesség kedvéért a Bizottság helyénvalónak tartotta, hogy ezeket a követeléseket összefüggéseikre tekintettel értelmezze, és e rendeletben tényszerű elemzést nyújtson a közelmúltbeli piaci fejleményekről. E tekintetben a Bizottság megállapította, hogy az acélárak alakulása az Unióban 2022 első hónapjaiban emelkedő tendenciát mutatott, és közvetlenül az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziót követően tetőzött, majd 2022. április végétől a folyamatos csökkenés jeleit mutatta (37) (a 2022-ben elért csúcshoz képest 21 %-os csökkenéssel (38)). |
(64) |
Ez az ártendencia egy általános inflációs környezetben volt megfigyelhető, amely az acélgyártás nyersanyagait és az energiát is érintette. Az Acélipari Világszövetség (WSA) a 2022-re és 2023-ra vonatkozó rövid távú előrejelzésében (39) megjegyezte, hogy az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió tovább fogja növelni az inflációs nyomást, egyrészt az acélgyártás magasabb energia- és nyersanyagárai, másrészt az ellátási lánc folyamatos zavarai miatt. Ezt az acélgyártáshoz használt nyersanyagok (köztük az energia) árának alakulásával kapcsolatban rendelkezésre álló, olyan forrásokból származó legfrissebb információk is megerősítették, mint az OECD (40), a Világbank (41) és az S&P Platts (42); ezek az információk az árak megugrására és összességében emelkedő tendenciára mutatnak rá, a korábbi időszakokhoz képest lényegesen magasabb szintek mellett. |
(65) |
A Bizottság saját statisztikai értékelése (43) megerősítette, hogy a világ fő acélpiacain az uniós piachoz hasonló ármozgások voltak megfigyelhetők, és így az uniós piacon megfigyelt ártendencia teljes mértékben összhangban volt a világ fő piacain uralkodó ártendenciával. Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a védintézkedés nem lehet oka az uniós árak alakulásának. |
4.2. Állítólagos acélhiány az Unióban
(66) |
Néhány érdekelt fél azt állította, hogy az uniós piacon acélhiány van, amelyet az acéltermékekre vonatkozó védintézkedés egyes kontingensek kimerülése miatt csak súlyosbított. Így állításuk szerint a megnövekedett acélárak mellett az intézkedést fel kell függeszteni vagy meg kell szüntetni. |
(67) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a vámkontingensek felhasználása az intézkedés negyedik évének első három negyedévében (2021. július 1. és 2022. március 31. között) 77 %-os volt, azaz több mint 5,6 millió tonna kontingenst nem használtak fel, amint azt az alábbi táblázat is mutatja. Ez azt bizonyítja, hogy az uniós felhasználóknak általában lehetőségük volt arra, hogy minden egyes időszakban tovább növeljék a vámmentes acél behozatalát. Bár ez nem zárta ki azt, hogy egyes kategóriákban a kontingensek felhasználása más kategóriákhoz képest nagyobb feszültséget kelthetett, a termékkategóriák többségében minden negyedévben rendelkezésre állt vámmentes kontingens. 1. táblázat A vámkontingens felhasználásának alakulása a 4. év első három negyedévében (44)
|
(68) |
A Bizottság azt is megállapította, hogy a behozatal szintje 2021-ben nagyon közel volt a behozatal 2018-ban elért csúcsához (45). Emellett az Acélipari Világszövetség (WSA) 2022-re és 2023-ra vonatkozó rövid távú előrejelzései (46) a gazdasági kilátások bizonytalanságára mutattak rá. Az acélpiaci kilátások 2022-ben gyengültek, különösen a háború következtében, és az acél iránti kereslet 2022-ben várhatóan 0,4 %-kal, 2023-ban pedig 2,2 %-kal nő. |
(69) |
Mindezek alapján, és figyelembe véve, hogy a kontingensek szintje 2022. július 1-jétől a 3.4. szakaszban kifejtettek szerint további 4 %-kal nő, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés hatékonyságának megőrzése mellett mindenesetre enyhülnie kell a piac bizonyos szegmenseire nehezedő állítólagos nyomásnak. |
4.3. Az intézkedések felfüggesztésének követelése az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező behozatalra vonatkozó tilalom egyes felhasználókra gyakorolt hatása miatt
(70) |
Egyes érdekelt felek azzal érveltek, hogy az Oroszországra és Fehéroroszországra vonatkozó importtilalom jelentősen befolyásolta behozatali képességüket, és azt állították, hogy a Bizottságnak ezzel az indokkal meg kellene szüntetnie az intézkedést. |
(71) |
E tekintetben a Bizottság megállapította, hogy az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió, valamint az acélra ezt követően kivetett uniós szankciók által okozott instabilitás elkerülhetetlen piaci tényezők, amelyekhez valamennyi érdekelt félnek fokozatosan alkalmazkodnia kell. |
(72) |
A Bizottság mindazonáltal a védintézkedés keretében azonnali lépéseket tett annak érdekében, hogy a 2022 áprilisa óta hatályos kontingensek újraelosztásával a lehető legkisebbre csökkentse az importtilalom okozta járulékos kárt. Az intézkedés e kiigazítása nagymértékben enyhíti az Oroszországra és Fehéroroszországra vonatkozó importtilalom által egyes felhasználóknak okozott zavarokat azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy e vámmentes mennyiségeket más származási helyről szerezzék be. Az uniós felhasználóknak azonban elkerülhetetlenül időre lesz szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak ehhez a helyzethez, és más származási helyek beszállítóira váltsanak (47). A Bizottság különösen elismerte, hogy bizonyos esetekben egyes felhasználóknak gyakorlatilag teljes beszállítóváltásra lenne szükségük, mivel igen nagymértékben függtek az orosz és/vagy fehérorosz acélbehozataltól. Az acél területén meglévő e szankciók azonban önmagukban nem kérdőjelezhetik meg a védintézkedés érvényességét vagy szükségességét. |
4.4. Az Ukrajnára vonatkozó kontingensek újraelosztására irányuló kérelmek
(73) |
Néhány érdekelt fél arra kérte a Bizottságot, hogy ossza el újra az Ukrajnának kiosztott országspecifikus kontingenseket, mivel az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszió miatt Ukrajna nem lenne abban a helyzetben, hogy érdemi mennyiségben exportáljon az Unióba. E felek némelyike azt javasolta a Bizottságnak, hogy ugyanazt a megközelítést kövesse, mint az Oroszországra és Fehéroroszországra vonatkozó kontingensek újraelosztása során. |
(74) |
A kontingensek Ukrajna általi, a védintézkedési rendeletnek a (9) preambulumbekezdésben ismertetett felfüggesztése előtti felhasználására vonatkozó bizottsági elemzés azt mutatta, hogy Ukrajna továbbra is igénybe vette a kontingenseket azon termékkategóriák többségében, amelyek tekintetében országspecifikus kontingenssel rendelkezett. Azon kategóriák esetében, ahol nem rögzített kivitelt, a Bizottság – a 3.1.1. szakaszban kifejtettek szerint – minden egyes termékkategóriában globalizálta az intézkedés hatálya alá tartozó minden egyéb származási helyre vonatkozó kontingenseket. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy azok a kontingensek, amelyek felfüggesztés hiányában Ukrajnához tartoznának, mindaddig nem állnának rendelkezésre, amíg az intézkedés ezen országra vonatkozó felfüggesztése hatályban marad. |
4.5. Egyes termékkategóriákra vonatkozó megkülönböztetett elbánás iránti kérelmek
(75) |
Számos érdekelt fél nyújtott be kérelmet konkrét termékkategóriákra vonatkozóan (ezek a kategóriák a kérelmező féltől függően eltérőek voltak). E kérelmek között szerepelt egy adott termékkategória kivétele az intézkedés hatálya alól, egy adott származási helyre vonatkozó megkülönböztetett elbánás egy adott termékkategórián belül, valamint a liberalizáció különböző szintjének alkalmazása a termékkategóriától függően. |
(76) |
Amint azt a Bizottság korábbi rendeleteiben kifejtette, az intézkedés hatálya egyetlen termékre, nevezetesen bizonyos acéltermékekre vonatkozik. Így a Bizottság nem tekintheti úgy az érintett terméket magában foglaló termékkategóriákat, mintha azok önmagukban is érintett terméknek minősülnének. A Bizottság az irányítás és a kontingensek kezelése során, valamint amennyiben az az Unió érdekeit szolgálta, kiigazította az intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a védintézkedés célkitűzései teljesüljenek. A Bizottság azonban nem változtathatja meg az intézkedés alapvető felépítését, például a termékkör meghatározását, hogy megfeleljen az érdekelt felek azon kéréseinek, amelyek más termékkategóriákhoz és érdekelt felekhez képest diszkriminatív elbánáshoz vezetnének, és ami még fontosabb, összeegyeztethetetlenek lennének az intézkedés kialakításával és a végleges védintézkedést bevezető rendeletben meghatározott termékkörrel. |
4.6. A dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő intézkedések hatálya alá tartozó kategóriákban a védintézkedés megszüntetésére irányuló kérelmek
(77) |
Néhány érdekelt fél azt kérte, hogy a Bizottság szüntesse meg a védintézkedést azon termékkategóriák tekintetében, amelyekre dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő vámok vonatkoznak, mivel állításuk szerint ezek elegendő védelmet nyújtanának az uniós gazdasági ágazatnak. |
(78) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a védintézkedés és más piacvédelmi eszközök logikája és célja eltérő, mivel nem ugyanazokat a problémákat kezelik. Míg a védintézkedések a behozatal előre nem látható fejlemények miatti növekedésével foglalkoznak, a dömpingellenes és kiegyenlítő eszközök a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal. Elképzelhető olyan helyzet, amikor egy országról megállapítják, hogy egy adott termékkategóriában egy adott időpontban dömpinget folytat, és később előre nem látható fejleményekből eredően mindemellett megugrik a behozatal több származási helyről kiindulva együttesen. Ezenfelül a két intézkedés hatálya az érintett származási hely tekintetében általában lényegesen eltér, csakúgy, mint a lefolytatott vizsgálatok típusai, beleértve az eljárási szabályokat is. A két eszköznek egy adott termékkategóriára történő egyidejű alkalmazása tehát teljes mértékben összeegyeztethető mind a WTO-, mind az uniós szabályokkal (48). |
4.7. Az Egyesült Királyság vámkontingenseinek a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelemre való kiterjesztése iránti kérelem
(79) |
Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy az Egyesült Királyság számára kiosztott kontingenseket növelni kellene a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti történelmi kereskedelem figyelembevétele érdekében. |
(80) |
E tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) (49) az a megfelelő jogi aktus, amely szabályozza Észak-Írország jogállását az uniós kereskedelmi és vámszabályokhoz képest. Ezért, és a jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban, az Észak-Írországba irányuló acélértékesítéseket (akár Nagy-Britanniából, akár bármely más harmadik országból) nem számították be az Unióba érkező historikus behozatalként, és ennélfogva nem képezték a kontingensszámítás részét (50). Ez a megközelítés biztosította, hogy a védintézkedésekre vonatkozó uniós végrehajtási jogszabályok továbbra is teljes mértékben összhangban legyenek a jegyzőkönyvvel. A Bizottság ezért elutasította ezt a kérelmet. |
4.8. Az állítólagos kijátszásra vonatkozó állítások
(81) |
Néhány fél rámutatott az intézkedés kijátszásának lehetséges eseteire. Egyes felek különösen a 12. és a 13. kategóriában, valamint általában a 28. kategóriában Oroszország általi állítólagos kijátszásra hívták fel a figyelmet. |
(82) |
E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy Oroszországra jelenleg importtilalom vonatkozik. Így a jelenlegi intézkedések megkerülésére irányuló kísérleteket az EU és a nemzeti vámhatóságok felügyelik. |
(83) |
Végezetül a Bizottság megállapítja, hogy a hatályos védintézkedéseket módosító e felülvizsgálat megfelel a bizonyos harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásokból eredő kötelezettségeknek is. |
(84) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2015/478 rendelet 3. cikkének (3) bekezdése, illetve az (EU) 2015/755 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése alapján létrehozott, védintézkedésekkel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2019/159 rendelet a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti vonatkozó vámkontingens egy adott ország tekintetében kimerül, a szóban forgó ország behozatala néhány termékkategória esetében elvégezhető az érintett termékkategória vámkontingense fennmaradó részének terhére. Ez a rendelkezés kizárólag a végleges vámkontingens egyes alkalmazási éveinek utolsó negyedévében alkalmazandó. Az 5., a 9. a 21. termékkategória esetében nem engedélyezett a vámkontingensek fennmaradó részéhez való további hozzáférés. A 12., a 13., a 14., a 16., a 20. és a 27. termékkategória esetében csak az utolsó negyedévben eredetileg rendelkezésre álló vámkontingens-mennyiség egy meghatározott részéhez való hozzáférés engedélyezett. Az 1. és a 4.B termékkategória esetében egyetlen exportáló ország sem használhat fel önmaga többet az intézkedések egyes alkalmazási éveinek utolsó negyedévében eredetileg rendelkezésre álló maradványvámkontingens-mennyiség 30 %-ánál. A 2., a 3.A, a 3.B, a 4.A, a 6., a 10., a 15., a 18., a 19., a 22., a 24., a 25.B, a 26. és a 28. termékkategória esetében az adott termékkategóriában az utolsó negyedévben eredetileg rendelkezésre álló teljes vámkontingens-mennyiséghez engedélyezett a hozzáférés.” |
2. |
A III. mellékletben a III.2. pont helyébe az e rendelet I. mellékletében meghatározott szöveg lép. |
3. |
A IV. melléklet helyébe az e rendelet II. mellékletében meghatározott szöveg lép. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 83., 2015.3.27., 16. o.
(2) HL L 123., 2015.5.19., 33. o.
(3) A Bizottság (EU) 2019/159 végrehajtási rendelete (2019. január 31.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről (HL L 31., 2019.2.1., 27. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2021/1029 végrehajtási rendelete (2021. június 24.) az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendeletnek az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó védintézkedés meghosszabbítása érdekében történő módosításáról (HL L 225. I, 2021.6.25., 1. o.).
(5) Értesítés az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó védintézkedés felülvizsgálatának megindításáról (2021/C 509/10) (HL C 509., 2021.12.17., 12. o.).
(6) A Tanács (EU) 2022/428 rendelete (2022. március 15.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 87. I, 2022.3.15., 13. o.).
(7) Fehéroroszország esetében az importtilalom valamennyi acéltermékre vonatkozott (amely ennek megfelelően a védintézkedés hatálya alá tartozó valamennyi termékre kiterjedt), míg Oroszország esetében csak azokat az acéltermékeket érintette, amelyek az acéltermékekre vonatkozó védintézkedés hatálya alatt állnak.
(8) A Bizottság (EU) 2022/434 végrehajtási rendelete (2022. március 15.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 rendelet módosításáról (HL L 88., 2022.3.16., 181. o.).
(9) A Bizottság (EU) 2022/664 végrehajtási rendelete (2022. április 21.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedés bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 121., 2022.4.22., 12. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/870 rendelete (2022. május 30.) az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodás értelmében az ukrán termékekre alkalmazandó kereskedelmi engedményeket kiegészítő ideiglenes kereskedelemliberalizációs intézkedésekről (HL L 152., 2022.6.3., 103. o.).
(11) Ennek megfelelően bár egyes kategóriák esetében Ukrajna látszólag szerepel a mellékletben található listán, az ott megjelölt rendelésszámokhoz tartozó országspecifikus vámkontingensek nem alkalmazandók.
(12) Beleértve a liberalizáció miatti későbbi növeléseket is.
(13) Lásd: a Bizottság (EU) 2020/894 végrehajtási rendelete (2020. június 29.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 206., 2020.6.30., 27. o.), (33) preambulumbekezdés: „Végezetül a Bizottság azt is megállapítja, hogy a vámkontingensek kiszámításához használt referencia-időszak a végleges rendelet által kezdettől fogva meghatározott intézkedések kidolgozásának egyik pillére, és a felülvizsgálat hatálya nem terjed ki az intézkedések alapvető felépítésének lényegi módosítására”.
(14) Uo., 3.2.1. szakasz.
(15) A 7. kategóriát egy historikusan jelentős beszállítóra, Oroszországra vonatkozó importtilalom is érinti.
(16) Forrás: Vámkontingens-konzultáció, elérhető a következő címen:
https://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/taric/quota_consultation.jsp
(17) Az Ukrajnára vonatkozó kontingensek nem képezik a védintézkedés részét, és így nem állnak más országok rendelkezésére mindaddig, amíg a (9) preambulumbekezdésben említett ideiglenes felfüggesztés hatályban marad.
(18) Lásd: a Bizottság (EU) 2020/894 végrehajtási rendelete (2020. június 29.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról, 3.2.3. szakasz.
(19) Forrás: Eurostat.
(20) Ez nem alkalmazandó mindaddig, amíg a védintézkedés Ukrajnával szemben fel van függesztve.
(21) A védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás 7. cikkének (4) bekezdése.
(22) Az (EU) 2015/478 rendelet 19. cikkének (4) bekezdése.
(23) Az EU számára kiosztott vámkontingens szintje évente mintegy 3,3 millió tonna, ami az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő átlagos belföldi értékesítési volumenének mintegy 2,5 %-át teszi ki (2018–2019).
(24) Mind a végleges védintézkedést bevezető, mind a meghosszabbító rendelet azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat összességében rendelkezik bizonyos többletkapacitással.
(25) Több érdekelt fél azzal érvelt, hogy az árak általában az USA-ban a legmagasabbak.
(26) Az USA jelentése a vámkontingensek felhasználásáról.
(27) A 2021. évben a Kanadából, a Mexikóból, a Brazíliából, az Ausztráliából és az Argentínából érkező behozatal uniós piaci részesedése 0,9 % volt.
(28) A Kanadából, a Mexikóból, a Brazíliából, az Ausztráliából és az Argentínából az Unióba érkező behozatal összesített részesedése a 2013 és 2021 közötti időszakban a teljes behozatal 2,25 %-át tette ki (és a 2016-ban elért csúcsérték is mindössze 3,7 % volt).
(29) A korábbi működési felülvizsgálatok során kiderült, hogy egyes országok képesek voltak jelentősen és gyorsan növelni jelenlétüket az uniós piacon, például a kontingensek igen gyors kimerítésével, beleértve a további kontingenseket is a negyedik negyedévben.
(30) Fontos megjegyezni, hogy az Unióba exportáló legnagyobb országok következetesen azt állították (többek között az e felülvizsgálat keretében benyújtott beadványokban is), hogy a meglévő kontingensek súlyosan korlátoznák az Unióba irányuló exportálásra való képességüket, ami azt sugallja, hogy védintézkedés hiányában növelni tudnák jelenlétüket az uniós piacon.
(31) Részletesebb értékelés tekintetében lásd a meghosszabbító rendelet 3.1.2. g) szakaszát. A volument tekintve az uniós piac továbbra is a világ legnagyobb acélimportpiaca. Lásd az OECD Steel Market Developments – Q2 2022 (Acélpiaci fejlemények 2022 második negyedévében) című kiadványát, (DSTI/SC(2022)1), 8. táblázat.
(32) Lásd például a Bizottság megállapításait a meghosszabbító rendelet 3.1.2. és 3.1.3. szakaszában.
(33) Lásd például az OECD acélipari bizottságának 91. ülésén (2022. március 29–31.) tett elnöki nyilatkozatot: „a kapacitásfelesleg, amely 2021-ben 544 millió tonna volt, és 2018 óta tartósan magas szinten van, ami rávilágít arra, hogy az érintett joghatóságokban további kapacitáscsökkentésre van szükség”. Megtekinthető a következő internetcímen: Az OECD acélipari bizottságának 91. ülése – Elnöki nyilatkozat – OECD;
Lásd még az OECD Latest Developments in Steelmaking capacity (Az acélgyártási kapacitás legújabb fejleményei) című kiadványát, 4. és 6. o. (DSTI/SC(2022)3: „Továbbra is növekszik a globális kapacitásfelesleg az acélgyártásban. A globális nyersacélgyártási kapacitás 2021-ben 6,0 millió tonnával [mmt], azaz 0,2 %-kal 2 454,3 mmt-re nőtt”);
lásd még a G7-ek kereskedelmi minisztereinek 2021. október 21-i közös közleményét: „Megerősítettük, hogy az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum (GFSEC) olyan fontos fórum, amely multilaterális keretek között segíthet az acélipar globális kapacitásfeleslege problémájának kezelésében. Továbbra is támogatni fogjuk az OECD-t, és együtt fogunk működni az OECD-vel annak érdekében, hogy építsünk az eddig elvégzett kiváló munkájára, ideértve a folyamatos összpontosítást a piactorzító gyakorlatok előfordulásának és nagyságrendjének elemzésére, valamint arra, hogy ezek milyen hatást gyakorolhatnak olyan problémákra, mint a kapacitásfelesleg létrehozása és fenntartása”; megtekinthető a következő internetcímen: https://www.g7uk.org/g7-trade-ministers-communique-2/
(34) Az USA-ba érkező behozatal 2021-ben összességében 21 %-kal volt alacsonyabb, mint 2017-ben, azaz a 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés előtt.
(35) A többek között az Egyesült Államok és az Unió piacára, valamint más harmadik piacokra irányuló, kiesett exportvolumen. Részletesen lásd a meghosszabbító rendelet 3.1.2. szakaszában.
(36) A 232. szakasz szerinti egyesült államokbeli intézkedés alapján preferenciális elbánásban nem részesülő, az Unióba irányuló releváns exporttal rendelkező országok – többek között Kína, India, Oroszország, Tajvan, Törökország, Ukrajna és az Egyesült Királyság – behozatalának csökkenése –48 %-os volt, szemben a behozatal –21 %-os általános csökkenésével (lásd a 34. lábjegyzetet). Forrás: Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága – https://dataweb.usitc.gov
(37) Forrás: S &P Platts Global és Steel Business Briefing (SBB) (előfizetéssel érhető el). Az árak Unión belüli alakulására vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származó bizonyítékok tekintetében lásd többek között: MEPS International – https://mepsinternational.com/gb/en/news/buying-panic-subsides-in-european-steel-market (2022. április 20.); EUROMETAL – Lower import offers, poor demand drags down EU HRC prices (Az alacsonyabb importkínálat és a gyenge kereslet lefelé viszi a melegen hengerelt tekercsek uniós árait) – EUROMETAL (2022. május 2.); Metal Bulletin – https://www.metalbulletin.com/Article/5097739/HRC-prices-across-Europe-continue-to-slide- on-weak-demand.html (2022. május 10.) és https://www.metalbulletin.com/Article/5098015/hot-rolled-coil/European-HRC-buyers-continue-to-be-held-back-by-sufficient-stocks-weak-demand.html (2022. május 12.).
(38) A melegen hengerelt termékek uniós árát referenciaárnak véve (a március közepén elért csúcsérték és a 2022. május közepei érték összehasonlítása alapján).
(39) Lásd: Acélipari Világszövetség, Short Range Outlook (Rövid távú előrejelzés), 2022. április, elérhető a következő internetcímen: worldsteel Short Range Outlook April 2022 - worldsteel.org
(40) Lásd: Az OECD Economic and Social Impacts and Policy Implications of the War in Ukraine (Az ukrajnai háború gazdasági és társadalmi hatásai és politikai következményei) című kiadványa, 2022. március 29., 7. és 8. o., elérhető a következő internetcímen: https://www.oecd.org/industry/ind/Item_3.1_Economic_and_financial_market_Impacts.pdf
Lásd még az OECD acélipari bizottságának 91. ülésén tett elnöki nyilatkozatot, amely megtekinthető a következő internetcímen: https://www.oecd.org/sti/ind/91-oecd-steel-chair-statement.htm „A globális ellátási láncokra nehezedő fokozott nyomás – ideértve a félvezető chipek hiányát, a növekvő energiaköltségeket és a növekvő infláció miatti magasabb kamatlábak kilátásait – visszafogta az ipari tevékenységet és az acél iránti globális keresletet. […] A hatások közvetlenül, az Oroszországból és Ukrajnából származó acélt és nyersanyagokat érintő jelentős negatív kínálati sokként érzékelhetők, amely különösen az európai acélipart érinti, és az acél és a nyersanyagok árának megugrásához vezet. A globális acélipart is sújtják olyan közvetett hatások, mint a magasabb energia- és termelési költségek, valamint a globális gazdasági növekedés lassulása, ami jelentősen visszafogja az acél iránti keresletet a jövőben”.
(41) Lásd a Világbank áruárait, 2022. május: CMO-Pink-Sheet-May-2022.pdf (worldbank.org)
(42) Lásd az acélipari termékek árának alakulását az S&P Platts Globalnál, 2022. április, Global Market Outlook (előfizetéssel érhető el).
(43) Forrás: Globális Kereskedelmi Atlasz – az elemzés az exportárak szintjének összehasonlítására (2021 kontra 2019) összpontosított a világ legnagyobb acélgyártó országai körében, az acéltermékekre vonatkozó uniós védintézkedés hatálya alá tartozó termékkategóriákra vonatkozóan. Az elemzés tanúsága szerint világviszonylatban az uniós védintézkedés hatálya alá tartozó terméket előállító egyes fő acélgyártó országok esetében az exportárak a következőképpen alakultak: Kína (+43 %), India (+32 %), Japán (+14 %), Oroszország (+28 %), Dél-Korea (+27 %), Törökország (+43 %) és Egyesült Királyság (+21 %).
(44) Forrás: https://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/taric/quota_consultation.jsp
(45) A behozatal volumene 2021-ben mindössze 1,5 %-kal volt alacsonyabb, mint 2018-ban.
(46) Lásd: World Steel Short Range Outlook, megtekinthető a következő internetcímen: worldsteel Short Range Outlook of 14 April 2022 - worldsteel.org
(47) E tekintetben az (EU) 2022/428 rendelet 3g. cikke lehetővé tette az Oroszországból és Fehéroroszországból a maradványkontingens keretében történő behozatal folytatását, feltéve hogy a 2022. március 16. előtt megkötött szerződéseket vagy az ilyen szerződések teljesítéséhez szükséges járulékos szerződéseket 2022. június 17-ig teljesítik.
(48) E tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések együttes alkalmazása esetén az Unió által hozható intézkedésekről szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/477 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 83., 2015.3.27., 11. o.) megfelelő módon kezeli a védintézkedések, valamint a dömpingellenes és a kiegyenlítő intézkedések kölcsönhatását. Lásd a Törvényszék 2021. október 20-i ítéletét, Novolipetsk Steel PAO kontra Bizottság, T-790/19, ECLI:EU:T:2021:706.
(49) Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás – HL L 63., 2020.1.31., 7. o.).
(50) Lásd: a Bizottság (EU) 2020/2037 végrehajtási rendelete (2020. december 10.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 416., 2020.12.11., 32. o.).
I. MELLÉKLET
„III.2. A fejlődő országokból származó, a végleges intézkedések hatálya alá tartozó termékkategóriák jegyzéke
A fejlődő országokból származó, a végleges intézkedések hatálya alá tartozó termékkategóriák jegyzéke |
|||||||||||||||||||||||||||||
Ország / Termékcsoport |
1 |
2 |
3A |
3B |
4A |
4B |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
12 |
13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
24 |
25A |
25B |
26 |
27 |
28 |
Brazília |
|
|
|
|
X |
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
Kína |
|
X |
X |
X |
X |
X |
|
X |
|
X |
X |
X |
X |
|
X |
X |
|
|
X |
X |
|
X |
X |
X |
|
X |
X |
X |
X |
Egyiptom |
X |
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
India |
X |
X |
|
|
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
|
X |
X |
|
|
|
|
X |
|
X |
X |
|
|
X |
|
|
Indonézia |
|
|
|
|
X |
|
|
|
X |
X |
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
Kazahsztán |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
Moldova |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
Észak-Macedónia |
|
|
|
|
X |
|
|
|
X |
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
|
X |
|
|
|
|
|
Dél-Afrika |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
X |
X |
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
Tunézia |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
Törökország |
X |
X |
|
|
X |
X |
X |
X |
|
X |
X |
|
X |
X |
|
|
X |
X |
|
X |
X |
X |
|
X |
|
X |
X |
X |
X |
Ukrajna |
X |
X |
|
|
X |
X |
|
|
X |
|
|
|
|
X |
X |
|
X |
X |
|
|
X |
X |
X |
X |
|
|
X |
X |
X” |
Egyesült Arab Emírségek |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
X |
X |
|
X |
|
|
X |
|
|
|
|
|
Vietnám |
X |
|
X |
X |
X |
X |
X |
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
Minden más fejlődő ország |
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
X |
|
|
|
|
|
II. MELLÉKLET
„IV. MELLÉKLET
IV.1. A vámkontingensek mennyisége
Termékszám |
Termékkategória |
KN-kódok |
Felosztás országonként (ha alkalmazandó) |
5. év |
6. év |
A kiegészítő vám vámtétele |
Rendelésszám |
||||||
2022.7.1.–2022.9.30. |
2022.10.1.–2022.12.31. |
2023.1.1.–2023.3.31. |
2023.4.1.–2023.6.30. |
2023.7.1.–2023.9.30. |
2023.10.1.–2023.12.31. |
2024.1.1.–2024.3.31. |
2024.4.1.–2024.6.30. |
||||||
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
||||||||||||
1 |
Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag |
7208 10 00 , 7208 25 00 , 7208 26 00 , 7208 27 00 , 7208 36 00 , 7208 37 00 , 7208 38 00 , 7208 39 00 , 7208 40 00 , 7208 52 10 , 7208 52 99 , 7208 53 10 , 7208 53 90 , 7208 54 00 , 7211 13 00 , 7211 14 00 , 7211 19 00 , 7212 60 00 , 7225 19 10 , 7225 30 10 , 7225 30 30 , 7225 30 90 , 7225 40 15 , 7225 40 90 , 7226 19 10 , 7226 91 20 , 7226 91 91 , 7226 91 99 |
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8966 |
Törökország |
452 373,88 |
452 373,88 |
442 539,66 |
447 456,77 |
469 183,40 |
469 183,40 |
464 083,58 |
464 083,58 |
25 % |
09.8967 |
|||
India |
287 227,31 |
287 227,31 |
280 983,24 |
284 105,28 |
297 900,24 |
297 900,24 |
294 662,20 |
294 662,20 |
25 % |
09.8968 |
|||
Koreai Köztársaság |
179 365,46 |
179 365,46 |
175 466,21 |
177 415,83 |
186 030,40 |
186 030,40 |
184 008,33 |
184 008,33 |
25 % |
09.8969 |
|||
Egyesült Királyság |
150 045,49 |
150 045,49 |
146 783,63 |
148 414,56 |
155 620,95 |
155 620,95 |
153 929,42 |
153 929,42 |
25 % |
09.8976 |
|||
Szerbia |
159 231,56 |
159 231,56 |
155 770,01 |
157 500,79 |
165 148,37 |
165 148,37 |
163 353,27 |
163 353,27 |
25 % |
09.8970 |
|||
Más országok |
900 290,25 |
900 290,25 |
880 718,72 |
890 504,48 |
933 743,65 |
933 743,65 |
923 594,27 |
923 594,27 |
25 % |
||||
2 |
Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez |
7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7209 90 20 , 7209 90 80 , 7211 23 20 , 7211 23 30 , 7211 23 80 , 7211 29 00 , 7211 90 20 , 7211 90 80 , 7225 50 20 , 7225 50 80 , 7226 20 00 , 7226 92 00 |
India |
156 974,80 |
156 974,80 |
153 562,31 |
155 268,55 |
162 807,74 |
162 807,74 |
161 038,10 |
161 038,10 |
25 % |
09.8801 |
Koreai Köztársaság |
91 042,24 |
91 042,24 |
89 063,06 |
90 052,65 |
94 425,23 |
94 425,23 |
93 398,87 |
93 398,87 |
25 % |
09.8802 |
|||
Egyesült Királyság |
84 142,99 |
84 142,99 |
82 313,80 |
83 228,39 |
87 269,62 |
87 269,62 |
86 321,03 |
86 321,03 |
25 % |
09.8977 |
|||
Ukrajna |
69 898,31 |
69 898,31 |
68 378,78 |
69 138,54 |
72 495,62 |
72 495,62 |
71 707,62 |
71 707,62 |
25 % |
09.8803 |
|||
Szerbia |
39 631,71 |
39 631,71 |
38 770,15 |
39 200,93 |
41 104,37 |
41 104,37 |
40 657,58 |
40 657,58 |
25 % |
09.8805 |
|||
Más országok |
321 824,43 |
321 824,43 |
314 828,25 |
318 326,34 |
333 782,94 |
333 782,94 |
330 154,85 |
330 154,85 |
25 % |
||||
3.A |
»Elektromos« lemez (a szemcseorientált »elektromos« lemez kivételével) |
7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10 |
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8808 |
Egyesült Királyság |
532,59 |
532,59 |
521,01 |
526,80 |
552,38 |
552,38 |
546,38 |
546,38 |
25 % |
09.8978 |
|||
Iráni Iszlám Köztársaság |
159,72 |
159,72 |
156,25 |
157,98 |
165,65 |
165,65 |
163,85 |
163,85 |
25 % |
09.8809 |
|||
Koreai Köztársaság |
244,60 |
244,60 |
239,29 |
241,94 |
253,69 |
253,69 |
250,93 |
250,93 |
25 % |
09.8806 |
|||
Más országok |
817,65 |
817,65 |
799,87 |
808,76 |
848,03 |
848,03 |
838,81 |
838,81 |
25 % |
||||
3.B |
7225 19 90 , 7226 19 80 |
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8811 |
|
Koreai Köztársaság |
33 860,21 |
33 860,21 |
33 124,12 |
33 492,16 |
35 118,40 |
35 118,40 |
34 736,68 |
34 736,68 |
25 % |
09.8812 |
|||
Kína |
29 777,29 |
29 777,29 |
29 129,96 |
29 453,62 |
30 883,77 |
30 883,77 |
30 548,08 |
30 548,08 |
25 % |
09.8813 |
|||
Tajvan |
23 288,87 |
23 288,87 |
22 782,59 |
23 035,73 |
24 154,25 |
24 154,25 |
23 891,70 |
23 891,70 |
25 % |
09.8814 |
|||
Más országok |
8 303,99 |
8 303,99 |
8 123,47 |
8 213,73 |
8 612,56 |
8 612,56 |
8 518,94 |
8 518,94 |
25 % |
||||
4.A |
Fémbevonatú lemez |
TARIC-kódok: 7210 41 00 20, 7210 41 00 30, 7210 49 00 20, 7210 49 00 30, 7210 61 00 20, 7210 61 00 30, 7210 69 00 20, 7210 69 00 30, 7212 30 00 20, 7212 30 00 30, 7212 50 20 , 7212 50 61 20, 7212 50 61 30, 7212 50 69 20, 7212 50 69 30, 7225 92 00 20, 7225 92 00 30, 7225 99 00 11, 7225 99 00 22, 7225 99 00 23, 7225 99 00 41, 7225 99 00 45, 7225 99 00 91, 7225 99 00 92, 7225 99 00 93, 7226 99 30 10, 7226 99 30 30, 7226 99 70 11, 7226 99 70 13, 7226 99 70 91, 7226 99 70 93,7226 99 70 94 |
Koreai Köztársaság |
36 115,37 |
36 115,37 |
35 330,25 |
35 722,81 |
37 457,36 |
37 457,36 |
37 050,22 |
37 050,22 |
25 % |
09.8816 |
India |
51 623,89 |
51 623,89 |
50 501,64 |
51 062,77 |
53 542,16 |
53 542,16 |
52 960,18 |
52 960,18 |
25 % |
09.8817 |
|||
Egyesült Királyság |
34 028,35 |
34 028,35 |
33 288,60 |
33 658,47 |
35 292,79 |
35 292,79 |
34 909,17 |
34 909,17 |
25 % |
09.8979 |
|||
Más országok |
454 338,51 |
454 338,51 |
444 461,58 |
449 400,05 |
471 221,03 |
471 221,03 |
466 099,06 |
466 099,06 |
25 % |
||||
4.B |
KN-kódok: 7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7226 99 10 TARIC-kódok: 7210 41 00 80, 7210 49 00 80, 7210 61 00 80, 7210 69 00 80, 7212 30 00 80, 7212 50 61 80, 7212 50 69 80, 7225 92 00 80, 7225 99 00 25, 7225 99 00 95, 7226 99 30 90, 7226 99 70 19, 7226 99 70 96 |
Kína |
123 409,30 |
123 409,30 |
120 726,49 |
122 067,90 |
127 995,00 |
127 995,00 |
126 603,75 |
126 603,75 |
25 % |
09.8821 |
|
Koreai Köztársaság |
160 163,83 |
160 163,83 |
156 682,01 |
158 422,92 |
166 115,27 |
166 115,27 |
164 309,67 |
164 309,67 |
25 % |
09.8822 |
|||
India |
73 708,96 |
73 708,96 |
72 106,59 |
72 907,78 |
76 447,88 |
76 447,88 |
75 616,92 |
75 616,92 |
25 % |
09.8823 |
|||
Egyesült Királyság |
34 028,35 |
34 028,35 |
33 288,60 |
33 658,47 |
35 292,79 |
35 292,79 |
34 909,17 |
34 909,17 |
25 % |
09.8980 |
|||
Más országok |
100 848,08 |
100 848,08 |
98 655,73 |
99 751,91 |
104 595,44 |
104 595,44 |
103 458,53 |
103 458,53 |
25 % |
||||
5 |
Szerves bevonatú lemez |
7210 70 80 , 7212 40 80 |
India |
75 642,86 |
75 642,86 |
73 998,45 |
74 820,66 |
78 453,64 |
78 453,64 |
77 600,88 |
77 600,88 |
25 % |
09.8826 |
Koreai Köztársaság |
68 363,40 |
68 363,40 |
66 877,24 |
67 620,32 |
70 903,68 |
70 903,68 |
70 132,99 |
70 132,99 |
25 % |
09.8827 |
|||
Egyesült Királyság |
33 563,94 |
33 563,94 |
32 834,29 |
33 199,12 |
34 811,13 |
34 811,13 |
34 432,75 |
34 432,75 |
25 % |
09.8981 |
|||
Tajvan |
21 910,16 |
21 910,16 |
21 433,85 |
21 672,00 |
22 724,31 |
22 724,31 |
22 477,30 |
22 477,30 |
25 % |
09.8828 |
|||
Törökország |
15 126,78 |
15 126,78 |
14 797,94 |
14 962,36 |
15 688,87 |
15 688,87 |
15 518,34 |
15 518,34 |
25 % |
09.8829 |
|||
Más országok |
41 252,54 |
41 252,54 |
40 355,75 |
40 804,14 |
42 785,42 |
42 785,42 |
42 320,36 |
42 320,36 |
25 % |
||||
6 |
Ónművi vékonylemez |
7209 18 99 , 7210 11 00 , 7210 12 20 , 7210 12 80 , 7210 50 00 , 7210 70 10 , 7210 90 40 , 7212 10 10 , 7212 10 90 , 7212 40 20 |
Kína |
106 758,00 |
106 758,00 |
104 437,17 |
105 597,58 |
110 724,96 |
110 724,96 |
109 521,43 |
109 521,43 |
25 % |
09.8831 |
Egyesült Királyság |
38 940,37 |
38 940,37 |
38 093,84 |
38 517,11 |
40 387,34 |
40 387,34 |
39 948,34 |
39 948,34 |
25 % |
09.8982 |
|||
Szerbia |
21 429,38 |
21 429,38 |
20 963,53 |
21 196,46 |
22 225,67 |
22 225,67 |
21 984,08 |
21 984,08 |
25 % |
09.8832 |
|||
Koreai Köztársaság |
15 501,05 |
15 501,05 |
15 164,07 |
15 332,56 |
16 077,04 |
16 077,04 |
15 902,29 |
15 902,29 |
25 % |
09.8833 |
|||
Tajvan |
12 887,99 |
12 887,99 |
12 607,82 |
12 747,90 |
13 366,89 |
13 366,89 |
13 221,60 |
13 221,60 |
25 % |
09.8834 |
|||
Más országok |
35 715,05 |
35 715,05 |
34 938,63 |
35 326,84 |
37 042,16 |
37 042,16 |
36 639,53 |
36 639,53 |
25 % |
||||
7 |
Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez |
7208 51 20 , 7208 51 91 , 7208 51 98 , 7208 52 91 , 7208 90 20 , 7208 90 80 , 7210 90 30 , 7225 40 12 , 7225 40 40 , 7225 40 60 , 7225 99 00 |
Ukrajna |
270 017,57 |
270 017,57 |
264 147,62 |
267 082,59 |
280 051,01 |
280 051,01 |
277 006,97 |
277 006,97 |
25 % |
09.8836 |
Más országok |
554 571,27 |
554 571,27 |
542 515,37 |
548 543,32 |
575 178,29 |
575 178,29 |
568 926,35 |
568 926,35 |
25 % |
||||
8 |
Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
7219 11 00 , 7219 12 10 , 7219 12 90 , 7219 13 10 , 7219 13 90 , 7219 14 10 , 7219 14 90 , 7219 22 10 , 7219 22 90 , 7219 23 00 , 7219 24 00 , 7220 11 00 , 7220 12 00 |
Más országok |
105 581,29 |
105 581,29 |
103 286,04 |
104 433,67 |
109 504,53 |
109 504,53 |
108 314,26 |
108 314,26 |
25 % |
|
9 |
Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag |
7219 31 00 , 7219 32 10 , 7219 32 90 , 7219 33 10 , 7219 33 90 , 7219 34 10 , 7219 34 90 , 7219 35 10 , 7219 35 90 , 7219 90 20 , 7219 90 80 , 7220 20 21 , 7220 20 29 , 7220 20 41 , 7220 20 49 , 7220 20 81 , 7220 20 89 , 7220 90 20 , 7220 90 80 |
Koreai Köztársaság |
47 773,95 |
47 773,95 |
46 735,39 |
47 254,67 |
49 549,16 |
49 549,16 |
49 010,58 |
49 010,58 |
25 % |
09.8846 |
Tajvan |
44 302,39 |
44 302,39 |
43 339,29 |
43 820,84 |
45 948,59 |
45 948,59 |
45 449,15 |
45 449,15 |
25 % |
09.8847 |
|||
India |
29 610,23 |
29 610,23 |
28 966,53 |
29 288,38 |
30 710,50 |
30 710,50 |
30 376,69 |
30 376,69 |
25 % |
09.8848 |
|||
Dél-Afrika |
25 765,68 |
25 765,68 |
25 205,56 |
25 485,62 |
26 723,10 |
26 723,10 |
26 432,63 |
26 432,63 |
25 % |
09.8853 |
|||
Egyesült Államok |
24 090,93 |
24 090,93 |
23 567,21 |
23 829,07 |
24 986,11 |
24 986,11 |
24 714,52 |
24 714,52 |
25 % |
09.8849 |
|||
Törökország |
20 046,66 |
20 046,66 |
19 610,86 |
19 828,76 |
20 791,56 |
20 791,56 |
20 565,57 |
20 565,57 |
25 % |
09.8850 |
|||
Malajzia |
12 700,45 |
12 700,45 |
12 424,35 |
12 562,40 |
13 172,38 |
13 172,38 |
13 029,20 |
13 029,20 |
25 % |
09.8851 |
|||
Más országok |
50 944,84 |
50 944,84 |
49 837,34 |
50 391,09 |
52 837,87 |
52 837,87 |
52 263,55 |
52 263,55 |
25 % |
||||
10 |
Melegen hengerelt rozsdamentes kvartólemez |
7219 21 10 , 7219 21 90 |
Kína |
4 731,30 |
4 731,30 |
4 628,44 |
4 679,87 |
4 907,10 |
4 907,10 |
4 853,77 |
4 853,77 |
25 % |
09.8856 |
India |
2 007,05 |
2 007,05 |
1 963,42 |
1 985,24 |
2 081,63 |
2 081,63 |
2 059,01 |
2 059,01 |
25 % |
09.8857 |
|||
Dél-Afrika |
1 374,32 |
1 374,32 |
1 344,44 |
1 359,38 |
1 425,39 |
1 425,39 |
1 409,89 |
1 409,89 |
25 % |
09.8859 |
|||
Egyesült Királyság |
827,96 |
827,96 |
809,96 |
818,96 |
858,73 |
858,73 |
849,39 |
849,39 |
25 % |
09.8984 |
|||
Tajvan |
764,41 |
764,41 |
747,79 |
756,10 |
792,81 |
792,81 |
784,19 |
784,19 |
25 % |
09.8858 |
|||
Más országok |
1 002,95 |
1 002,95 |
981,14 |
992,04 |
1 040,21 |
1 040,21 |
1 028,91 |
1 028,91 |
25 % |
||||
12 |
Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény |
7214 30 00 , 7214 91 10 , 7214 91 90 , 7214 99 31 , 7214 99 39 , 7214 99 50 , 7214 99 71 , 7214 99 79 , 7214 99 95 , 7215 90 00 , 7216 10 00 , 7216 21 00 , 7216 22 00 , 7216 40 10 , 7216 40 90 , 7216 50 10 , 7216 50 91 , 7216 50 99 , 7216 99 00 , 7228 10 20 , 7228 20 10 , 7228 20 91 , 7228 30 20 , 7228 30 41 , 7228 30 49 , 7228 30 61 , 7228 30 69 , 7228 30 70 , 7228 30 89 , 7228 60 20 , 7228 60 80 , 7228 70 10 , 7228 70 90 , 7228 80 00 |
Kína |
135 003,41 |
135 003,41 |
132 068,55 |
133 535,98 |
140 019,93 |
140 019,93 |
138 497,97 |
138 497,97 |
25 % |
09.8861 |
Egyesült Királyság |
112 785,82 |
112 785,82 |
110 333,95 |
111 559,89 |
116 976,77 |
116 976,77 |
115 705,28 |
115 705,28 |
25 % |
09.8985 |
|||
Törökország |
101 999,52 |
101 999,52 |
99 782,14 |
100 890,83 |
105 789,67 |
105 789,67 |
104 639,78 |
104 639,78 |
25 % |
09.8862 |
|||
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8863 |
|||
Svájc |
65 555,05 |
65 555,05 |
64 129,94 |
64 842,50 |
67 990,98 |
67 990,98 |
67 251,94 |
67 251,94 |
25 % |
09.8864 |
|||
Fehéroroszország |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8865 |
|||
Más országok |
58 414,15 |
58 414,15 |
57 144,27 |
57 779,21 |
60 584,73 |
60 584,73 |
59 926,20 |
59 926,20 |
25 % |
||||
13 |
Betonacélrúd |
7214 20 00 , 7214 99 10 |
Törökország |
90 856,92 |
90 856,92 |
88 881,77 |
89 869,35 |
94 233,03 |
94 233,03 |
93 208,76 |
93 208,76 |
25 % |
09.8866 |
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8867 |
|||
Ukrajna |
42 298,50 |
42 298,50 |
41 378,96 |
41 838,73 |
43 870,24 |
43 870,24 |
43 393,39 |
43 393,39 |
25 % |
09.8868 |
|||
Bosznia-Hercegovina |
32 685,87 |
32 685,87 |
31 975,31 |
32 330,59 |
33 900,43 |
33 900,43 |
33 531,95 |
33 531,95 |
25 % |
09.8869 |
|||
Moldovai Köztársaság |
27 318,01 |
27 318,01 |
26 724,14 |
27 021,07 |
28 333,10 |
28 333,10 |
28 025,13 |
28 025,13 |
25 % |
09.8870 |
|||
Más országok |
132 668,90 |
132 668,90 |
129 784,79 |
131 226,85 |
137 598,67 |
137 598,67 |
136 103,03 |
136 103,03 |
25 % |
||||
14 |
Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény |
7222 11 11 , 7222 11 19 , 7222 11 81 , 7222 11 89 , 7222 19 10 , 7222 19 90 , 7222 20 11 , 7222 20 19 , 7222 20 21 , 7222 20 29 , 7222 20 31 , 7222 20 39 , 7222 20 81 , 7222 20 89 , 7222 30 51 , 7222 30 91 , 7222 30 97 , 7222 40 10 , 7222 40 50 , 7222 40 90 |
India |
30 542,92 |
30 542,92 |
29 878,94 |
30 210,93 |
31 677,84 |
31 677,84 |
31 333,52 |
31 333,52 |
25 % |
09.8871 |
Egyesült Királyság |
4 463,47 |
4 463,47 |
4 366,44 |
4 414,96 |
4 629,33 |
4 629,33 |
4 579,01 |
4 579,01 |
25 % |
09.8986 |
|||
Svájc |
4 393,46 |
4 393,46 |
4 297,95 |
4 345,71 |
4 556,72 |
4 556,72 |
4 507,19 |
4 507,19 |
25 % |
09.8872 |
|||
Ukrajna |
3 393,31 |
3 393,31 |
3 319,54 |
3 356,42 |
3 519,40 |
3 519,40 |
3 481,14 |
3 481,14 |
25 % |
09.8873 |
|||
Más országok |
4 956,51 |
4 956,51 |
4 848,76 |
4 902,63 |
5 140,68 |
5 140,68 |
5 084,81 |
5 084,81 |
25 % |
||||
15 |
Rozsdamentes hengerhuzal |
7221 00 10 , 7221 00 90 |
India |
7 103,74 |
7 103,74 |
6 949,31 |
7 026,53 |
7 367,70 |
7 367,70 |
7 287,62 |
7 287,62 |
25 % |
09.8876 |
Tajvan |
4 580,21 |
4 580,21 |
4 480,64 |
4 530,43 |
4 750,40 |
4 750,40 |
4 698,77 |
4 698,77 |
25 % |
09.8877 |
|||
Egyesült Királyság |
3 679,69 |
3 679,69 |
3 599,69 |
3 639,69 |
3 816,42 |
3 816,42 |
3 774,93 |
3 774,93 |
25 % |
09.8987 |
|||
Koreai Köztársaság |
2 286,74 |
2 286,74 |
2 237,03 |
2 261,88 |
2 371,71 |
2 371,71 |
2 345,93 |
2 345,93 |
25 % |
09.8878 |
|||
Kína |
1 548,74 |
1 548,74 |
1 515,07 |
1 531,90 |
1 606,28 |
1 606,28 |
1 588,83 |
1 588,83 |
25 % |
09.8879 |
|||
Japán |
1 536,99 |
1 536,99 |
1 503,57 |
1 520,28 |
1 594,10 |
1 594,10 |
1 576,77 |
1 576,77 |
25 % |
09.8880 |
|||
Más országok |
773,87 |
773,87 |
757,04 |
765,46 |
802,62 |
802,62 |
793,90 |
793,90 |
25 % |
||||
16 |
Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal |
7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 , 7227 90 95 |
Egyesült Királyság |
176 384,36 |
176 384,36 |
172 549,92 |
174 467,14 |
182 938,53 |
182 938,53 |
180 950,07 |
180 950,07 |
25 % |
09.8988 |
Ukrajna |
118 599,40 |
118 599,40 |
116 021,16 |
117 310,28 |
123 006,38 |
123 006,38 |
121 669,35 |
121 669,35 |
25 % |
09.8881 |
|||
Svájc |
130 373,45 |
130 373,45 |
127 539,25 |
128 956,35 |
135 217,93 |
135 217,93 |
133 748,17 |
133 748,17 |
25 % |
09.8882 |
|||
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8883 |
|||
Törökország |
113 300,38 |
113 300,38 |
110 837,33 |
112 068,85 |
117 510,45 |
117 510,45 |
116 233,16 |
116 233,16 |
25 % |
09.8884 |
|||
Fehéroroszország |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8885 |
|||
Moldovai Köztársaság |
66 581,74 |
66 581,74 |
65 134,31 |
65 858,02 |
69 055,81 |
69 055,81 |
68 305,20 |
68 305,20 |
25 % |
09.8886 |
|||
Más országok |
116 864,97 |
116 864,97 |
114 324,43 |
115 594,70 |
121 207,50 |
121 207,50 |
119 890,02 |
119 890,02 |
25 % |
||||
17 |
Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból |
7216 31 10 , 7216 31 90 , 7216 32 11 , 7216 32 19 , 7216 32 91 , 7216 32 99 , 7216 33 10 , 7216 33 90 |
Ukrajna |
30 113,25 |
30 113,25 |
29 458,61 |
29 785,93 |
31 232,21 |
31 232,21 |
30 892,73 |
30 892,73 |
25 % |
09.8891 |
Más országok |
64 947,85 |
64 947,85 |
63 535,94 |
64 241,90 |
67 361,21 |
67 361,21 |
66 629,03 |
66 629,03 |
25 % |
||||
18 |
Szádpalló |
7301 10 00 |
Kína |
6 736,44 |
6 736,44 |
6 590,00 |
6 663,22 |
6 986,76 |
6 986,76 |
6 910,82 |
6 910,82 |
25 % |
09.8901 |
Egyesült Arab Emírségek |
3 333,90 |
3 333,90 |
3 261,43 |
3 297,67 |
3 457,79 |
3 457,79 |
3 420,20 |
3 420,20 |
25 % |
09.8902 |
|||
Egyesült Királyság |
864,55 |
864,55 |
845,76 |
855,16 |
896,68 |
896,68 |
886,93 |
886,93 |
25 % |
09.8990 |
|||
Más országok |
274,44 |
274,44 |
268,47 |
271,45 |
284,63 |
284,63 |
281,54 |
281,54 |
25 % |
||||
19 |
Vasúti anyag |
7302 10 22 , 7302 10 28 , 7302 10 40 , 7302 10 50 , 7302 40 00 |
Egyesült Királyság |
4 916,90 |
4 916,90 |
4 810,01 |
4 863,46 |
5 099,61 |
5 099,61 |
5 044,18 |
5 044,18 |
25 % |
09.8991 |
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8906 |
|||
Törökország |
1 498,14 |
1 498,14 |
1 465,57 |
1 481,86 |
1 553,81 |
1 553,81 |
1 536,92 |
1 536,92 |
25 % |
09.8908 |
|||
Kína |
1 449,19 |
1 449,19 |
1 417,68 |
1 433,44 |
1 503,04 |
1 503,04 |
1 486,70 |
1 486,70 |
25 % |
09.8907 |
|||
Más országok |
759,42 |
759,42 |
742,91 |
751,17 |
787,64 |
787,64 |
779,08 |
779,08 |
25 % |
||||
20 |
Gázcső |
7306 30 41 , 7306 30 49 , 7306 30 72 , 7306 30 77 |
Törökország |
47 578,14 |
47 578,14 |
46 543,83 |
47 060,99 |
49 346,07 |
49 346,07 |
48 809,70 |
48 809,70 |
25 % |
09.8911 |
India |
18 309,56 |
18 309,56 |
17 911,53 |
18 110,55 |
18 989,92 |
18 989,92 |
18 783,51 |
18 783,51 |
25 % |
09.8912 |
|||
Észak-Macedónia |
6 762,54 |
6 762,54 |
6 615,53 |
6 689,04 |
7 013,83 |
7 013,83 |
6 937,59 |
6 937,59 |
25 % |
09.8913 |
|||
Egyesült Királyság |
6 432,95 |
6 432,95 |
6 293,10 |
6 363,03 |
6 671,99 |
6 671,99 |
6 599,47 |
6 599,47 |
25 % |
09.8992 |
|||
Más országok |
10 690,62 |
10 690,62 |
10 458,21 |
10 574,41 |
11 087,86 |
11 087,86 |
10 967,34 |
10 967,34 |
25 % |
||||
21 |
Üreges profil |
7306 61 10 , 7306 61 92 , 7306 61 99 |
Törökország |
94 689,32 |
94 689,32 |
92 630,86 |
93 660,09 |
98 207,83 |
98 207,83 |
97 140,35 |
97 140,35 |
25 % |
09.8916 |
Egyesült Királyság |
50 502,05 |
50 502,05 |
49 404,18 |
49 953,11 |
52 378,63 |
52 378,63 |
51 809,29 |
51 809,29 |
25 % |
09.8993 |
|||
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8917 |
|||
Észak-Macedónia |
27 955,71 |
27 955,71 |
27 347,98 |
27 651,85 |
28 994,51 |
28 994,51 |
28 679,35 |
28 679,35 |
25 % |
09.8918 |
|||
Ukrajna |
20 676,33 |
20 676,33 |
20 226,85 |
20 451,59 |
21 444,63 |
21 444,63 |
21 211,54 |
21 211,54 |
25 % |
09.8919 |
|||
Svájc |
15 453,34 |
15 453,34 |
15 117,40 |
15 285,37 |
16 027,57 |
16 027,57 |
15 853,35 |
15 853,35 |
25 % |
09.8920 |
|||
Fehéroroszország |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8921 |
|||
Más országok |
19 871,64 |
19 871,64 |
19 439,65 |
19 655,65 |
20 610,04 |
20 610,04 |
20 386,02 |
20 386,02 |
25 % |
||||
22 |
Varrat nélküli rozsdamentes acélcső |
7304 11 00 , 7304 22 00 , 7304 24 00 , 7304 41 00 , 7304 49 83 , 7304 49 85 , 7304 49 89 |
India |
5 659,79 |
5 659,79 |
5 536,75 |
5 598,27 |
5 870,10 |
5 870,10 |
5 806,30 |
5 806,30 |
25 % |
09.8926 |
Ukrajna |
3 543,95 |
3 543,95 |
3 466,91 |
3 505,43 |
3 675,64 |
3 675,64 |
3 635,69 |
3 635,69 |
25 % |
09.8927 |
|||
Egyesült Királyság |
1 798,90 |
1 798,90 |
1 759,80 |
1 779,35 |
1 865,75 |
1 865,75 |
1 845,47 |
1 845,47 |
25 % |
09.8994 |
|||
Koreai Köztársaság |
1 114,07 |
1 114,07 |
1 089,85 |
1 101,96 |
1 155,47 |
1 155,47 |
1 142,91 |
1 142,91 |
25 % |
09.8928 |
|||
Japán |
1 036,03 |
1 036,03 |
1 013,51 |
1 024,77 |
1 074,53 |
1 074,53 |
1 062,85 |
1 062,85 |
25 % |
09.8929 |
|||
Kína |
888,89 |
888,89 |
869,57 |
879,23 |
921,92 |
921,92 |
911,90 |
911,90 |
25 % |
09.8931 |
|||
Más országok |
2 586,28 |
2 586,28 |
2 530,05 |
2 558,16 |
2 682,38 |
2 682,38 |
2 653,22 |
2 653,22 |
25 % |
||||
24 |
Más varrat nélküli cső |
7304 19 10 , 7304 19 30 , 7304 19 90 , 7304 23 00 , 7304 29 10 , 7304 29 30 , 7304 29 90 , 7304 31 20 , 7304 31 80 , 7304 39 50 , 7304 39 82 , 7304 39 83 , 7304 39 88 , 7304 51 81 , 7304 51 89 , 7304 59 82 , 7304 59 83 , 7304 59 89 , 7304 90 00 |
Kína |
36 946,09 |
36 946,09 |
36 142,92 |
36 544,50 |
38 318,95 |
38 318,95 |
37 902,44 |
37 902,44 |
25 % |
09.8936 |
Ukrajna |
30 880,76 |
30 880,76 |
30 209,44 |
30 545,10 |
32 028,25 |
32 028,25 |
31 680,11 |
31 680,11 |
25 % |
09.8937 |
|||
Fehéroroszország |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8938 |
|||
Egyesült Királyság |
11 268,07 |
11 268,07 |
11 023,11 |
11 145,59 |
11 686,77 |
11 686,77 |
11 559,74 |
11 559,74 |
25 % |
09.8995 |
|||
Egyesült Államok |
8 110,65 |
8 110,65 |
7 934,33 |
8 022,49 |
8 412,03 |
8 412,03 |
8 320,60 |
8 320,60 |
25 % |
09.8940 |
|||
Más országok |
43 742,37 |
43 742,37 |
42 791,45 |
43 266,91 |
45 367,77 |
45 367,77 |
44 874,64 |
44 874,64 |
25 % |
||||
25.A |
Nagy méretű hegesztett cső |
7305 11 00 , 7305 12 00 |
Más országok |
115 747,59 |
115 747,59 |
113 231,34 |
114 489,47 |
120 048,60 |
120 048,60 |
118 743,72 |
118 743,72 |
25 % |
|
25.B |
Nagy méretű hegesztett cső |
7305 19 00 , 7305 20 00 , 7305 31 00 , 7305 39 00 , 7305 90 00 |
Törökország |
14 371,47 |
14 371,47 |
14 059,05 |
14 215,26 |
14 905,49 |
14 905,49 |
14 743,48 |
14 743,48 |
25 % |
09.8971 |
Kína |
8 134,62 |
8 134,62 |
7 957,78 |
8 046,20 |
8 436,89 |
8 436,89 |
8 345,18 |
8 345,18 |
25 % |
09.8972 |
|||
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8973 |
|||
Egyesült Királyság |
5 903,81 |
5 903,81 |
5 775,46 |
5 839,64 |
6 123,18 |
6 123,18 |
6 056,63 |
6 056,63 |
25 % |
09.8996 |
|||
Koreai Köztársaság |
2 781,17 |
2 781,17 |
2 720,71 |
2 750,94 |
2 884,52 |
2 884,52 |
2 853,16 |
2 853,16 |
25 % |
09.8974 |
|||
Más országok |
6 251,05 |
6 251,05 |
6 115,16 |
6 183,11 |
6 483,33 |
6 483,33 |
6 412,86 |
6 412,86 |
25 % |
||||
26 |
Más hegesztett cső |
7306 11 00 , 7306 19 00 7306 21 00 , 7306 29 00 , 7306 30 12 , 7306 30 18 , 7306 30 80 , 7306 40 20 , 7306 40 80 , 7306 50 21 , 7306 50 29 , 7306 50 80 , 7306 69 10 , 7306 69 90 , 7306 90 00 |
Svájc |
46 275,35 |
46 275,35 |
45 269,36 |
45 772,35 |
47 994,87 |
47 994,87 |
47 473,18 |
47 473,18 |
25 % |
09.8946 |
Törökország |
36 650,08 |
36 650,08 |
35 853,34 |
36 251,71 |
38 011,94 |
38 011,94 |
37 598,77 |
37 598,77 |
25 % |
09.8947 |
|||
Egyesült Királyság |
11 192,00 |
11 192,00 |
10 948,70 |
11 070,35 |
11 607,88 |
11 607,88 |
11 481,71 |
11 481,71 |
25 % |
09.8997 |
|||
Tajvan |
8 671,66 |
8 671,66 |
8 483,14 |
8 577,40 |
8 993,88 |
8 993,88 |
8 896,12 |
8 896,12 |
25 % |
09.8950 |
|||
Kína |
7 769,95 |
7 769,95 |
7 601,04 |
7 685,50 |
8 058,67 |
8 058,67 |
7 971,08 |
7 971,08 |
25 % |
09.8949 |
|||
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8952 |
|||
Más országok |
19 298,91 |
19 298,91 |
18 879,37 |
19 089,14 |
20 016,03 |
20 016,03 |
19 798,47 |
19 798,47 |
25 % |
||||
27 |
Ötvözetlen és más ötvözött hidegen húzott rúd |
7215 10 00 , 7215 50 11 , 7215 50 19 , 7215 50 80 , 7228 10 90 , 7228 20 99 , 7228 50 20 , 7228 50 40 , 7228 50 61 , 7228 50 69 , 7228 50 80 |
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8956 |
Svájc |
40 584,14 |
40 584,14 |
39 701,88 |
40 143,01 |
42 092,18 |
42 092,18 |
41 634,66 |
41 634,66 |
25 % |
09.8957 |
|||
Egyesült Királyság |
24 483,32 |
24 483,32 |
23 951,08 |
24 217,20 |
25 393,08 |
25 393,08 |
25 117,07 |
25 117,07 |
25 % |
09.8998 |
|||
Kína |
25 900,31 |
25 900,31 |
25 337,26 |
25 618,79 |
26 862,73 |
26 862,73 |
26 570,74 |
26 570,74 |
25 % |
09.8958 |
|||
Ukrajna |
29 232,30 |
29 232,30 |
28 596,82 |
28 914,56 |
30 318,53 |
30 318,53 |
29 988,98 |
29 988,98 |
25 % |
09.8959 |
|||
Más országok |
30 366,43 |
30 366,43 |
29 706,29 |
30 036,36 |
31 494,80 |
31 494,80 |
31 152,46 |
31 152,46 |
25 % |
||||
28 |
Ötvözetlen huzal |
7217 10 10 , 7217 10 31 , 7217 10 39 , 7217 10 50 , 7217 10 90 , 7217 20 10 , 7217 20 30 , 7217 20 50 , 7217 20 90 , 7217 30 41 , 7217 30 49 , 7217 30 50 , 7217 30 90 , 7217 90 20 , 7217 90 50 , 7217 90 90 |
Fehéroroszország |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8961 |
Kína |
75 996,55 |
75 996,55 |
74 344,45 |
75 170,50 |
78 820,47 |
78 820,47 |
77 963,72 |
77 963,72 |
25 % |
09.8962 |
|||
Oroszországi Föderáció |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
nem alkalmazandó |
25 % |
09.8963 |
|||
Törökország |
49 453,52 |
49 453,52 |
48 378,45 |
48 915,98 |
51 291,14 |
51 291,14 |
50 733,63 |
50 733,63 |
25 % |
09.8964 |
|||
Ukrajna |
37 294,60 |
37 294,60 |
36 483,85 |
36 889,22 |
38 680,41 |
38 680,41 |
38 259,97 |
38 259,97 |
25 % |
09.8965 |
|||
Más országok |
47 545,89 |
47 545,89 |
46 512,29 |
47 029,09 |
49 312,63 |
49 312,63 |
48 776,62 |
48 776,62 |
25 % |
IV.2. A globális vámkontingensek és a maradványkontingensek negyedévenkénti mennyisége
Termékszám |
Felosztás országonként (ha alkalmazandó) |
2. év |
3. év |
||||||
2022.7.1.–2022.9.30. |
2022.10.1.–2022.12.31. |
2023.1.1.–2023.3.31. |
2023.4.1.–2023.6.30. |
2023.7.1.–2023.9.30. |
2023.10.1.–2023.12.31. |
2024.1.1.–2024.3.31. |
2024.4.1.–2024.6.30. |
||
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
A vámkontingens mennyisége (nettó tonna) |
||
1 |
Más országok |
900 290,25 |
900 290,25 |
880 718,72 |
890 504,48 |
933 743,65 |
933 743,65 |
923 594,27 |
923 594,27 |
2 |
Más országok |
321 824,43 |
321 824,43 |
314 828,25 |
318 326,34 |
333 782,94 |
333 782,94 |
330 154,85 |
330 154,85 |
3.A |
Más országok |
817,65 |
817,65 |
799,87 |
808,76 |
848,03 |
848,03 |
838,81 |
838,81 |
3.B |
Más országok |
8 303,99 |
8 303,99 |
8 123,47 |
8 213,73 |
8 612,56 |
8 612,56 |
8 518,94 |
8 518,94 |
4.A |
Más országok |
454 338,51 |
454 338,51 |
444 461,58 |
449 400,05 |
471 221,03 |
471 221,03 |
466 099,06 |
466 099,06 |
4.B |
Más országok |
100 848,08 |
100 848,08 |
98 655,73 |
99 751,91 |
104 595,44 |
104 595,44 |
103 458,53 |
103 458,53 |
5 |
Más országok |
41 252,54 |
41 252,54 |
40 355,75 |
40 804,14 |
42 785,42 |
42 785,42 |
42 320,36 |
42 320,36 |
6 |
Más országok |
35 715,05 |
35 715,05 |
34 938,63 |
35 326,84 |
37 042,16 |
37 042,16 |
36 639,53 |
36 639,53 |
7 |
Más országok |
554 571,27 |
554 571,27 |
542 515,37 |
548 543,32 |
575 178,29 |
575 178,29 |
568 926,35 |
568 926,35 |
8 |
Más országok |
105 581,29 |
105 581,29 |
103 286,04 |
104 433,67 |
109 504,53 |
109 504,53 |
108 314,26 |
108 314,26 |
9 |
Más országok |
50 944,84 |
50 944,84 |
49 837,34 |
50 391,09 |
52 837,87 |
52 837,87 |
52 263,55 |
52 263,55 |
10 |
Más országok |
1 002,95 |
1 002,95 |
981,14 |
992,04 |
1 040,21 |
1 040,21 |
1 028,91 |
1 028,91 |
12 |
Más országok |
58 414,15 |
58 414,15 |
57 144,27 |
57 779,21 |
60 584,73 |
60 584,73 |
59 926,20 |
59 926,20 |
13 |
Más országok |
132 668,90 |
132 668,90 |
129 784,79 |
131 226,85 |
137 598,67 |
137 598,67 |
136 103,03 |
136 103,03 |
14 |
Más országok |
4 956,51 |
4 956,51 |
4 848,76 |
4 902,63 |
5 140,68 |
5 140,68 |
5 084,81 |
5 084,81 |
15 |
Más országok |
773,87 |
773,87 |
757,04 |
765,46 |
802,62 |
802,62 |
793,90 |
793,90 |
16 |
Más országok |
116 864,97 |
116 864,97 |
114 324,43 |
115 594,70 |
121 207,50 |
121 207,50 |
119 890,02 |
119 890,02 |
17 |
Más országok |
64 947,85 |
64 947,85 |
63 535,94 |
64 241,90 |
67 361,21 |
67 361,21 |
66 629,03 |
66 629,03 |
18 |
Más országok |
274,44 |
274,44 |
268,47 |
271,45 |
284,63 |
284,63 |
281,54 |
281,54 |
19 |
Más országok |
759,42 |
759,42 |
742,91 |
751,17 |
787,64 |
787,64 |
779,08 |
779,08 |
20 |
Más országok |
10 690,62 |
10 690,62 |
10 458,21 |
10 574,41 |
11 087,86 |
11 087,86 |
10 967,34 |
10 967,34 |
21 |
Más országok |
19 871,64 |
19 871,64 |
19 439,65 |
19 655,65 |
20 610,04 |
20 610,04 |
20 386,02 |
20 386,02 |
22 |
Más országok |
2 586,28 |
2 586,28 |
2 530,05 |
2 558,16 |
2 682,38 |
2 682,38 |
2 653,22 |
2 653,22 |
24 |
Más országok |
43 742,37 |
43 742,37 |
42 791,45 |
43 266,91 |
45 367,77 |
45 367,77 |
44 874,64 |
44 874,64 |
25.A |
Más országok |
115 747,59 |
115 747,59 |
113 231,34 |
114 489,47 |
120 048,60 |
120 048,60 |
118 743,72 |
118 743,72 |
25.B |
Más országok |
6 251,05 |
6 251,05 |
6 115,16 |
6 183,11 |
6 483,33 |
6 483,33 |
6 412,86 |
6 412,86 |
26 |
Más országok |
19 298,91 |
19 298,91 |
18 879,37 |
19 089,14 |
20 016,03 |
20 016,03 |
19 798,47 |
19 798,47 |
27 |
Más országok |
30 366,43 |
30 366,43 |
29 706,29 |
30 036,36 |
31 494,80 |
31 494,80 |
31 152,46 |
31 152,46 |
28 |
Más országok |
47 545,89 |
47 545,89 |
46 512,29 |
47 029,09 |
49 312,63 |
49 312,63 |
48 776,62 |
48 776,62 |
IV.3. Az országspecifikus kontingenssel rendelkező országok számára az utolsó negyedévekben a maradványkontingens keretében rendelkezésre álló legnagyobb mennyiség
Termékkategória |
Újonnan felosztott kontingens (tonna) |
|
2023.4.1.–2023.6.30. |
2024.4.1.–2024.6.30. |
|
1 |
Speciális szabályok |
Speciális szabályok |
2 |
318 326,34 |
330 154,85 |
3.A |
808,76 |
838,81 |
3.B |
8 213,73 |
8 518,94 |
4.A |
449 400,05 |
466 099,06 |
4.B |
Speciális szabályok |
Speciális szabályok |
5 |
Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens |
Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens |
6 |
35 326,84 |
36 639,53 |
7 |
Nem alkalmazandó |
Nem alkalmazandó |
8 |
Nem alkalmazandó |
Nem alkalmazandó |
9 |
Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens |
Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens |
10 |
992,04 |
1 028,91 |
12 |
22 671,97 |
23 514,42 |
13 |
53 215,94 |
55 193,36 |
14 |
3 652,73 |
3 788,46 |
15 |
765,46 |
793,90 |
16 |
18 138,68 |
18 812,69 |
17 |
Nem alkalmazandó |
Nem alkalmazandó |
18 |
271,45 |
281,54 |
19 |
751,17 |
779,08 |
20 |
960,89 |
996,60 |
21 |
Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens |
Nincs a negyedik negyedévben felhasználható maradványkontingens |
22 |
2 558,16 |
2 653,22 |
24 |
43 266,91 |
44 874,64 |
25.A |
Nem alkalmazandó |
Nem alkalmazandó |
25.B |
6 183,11 |
6 412,86 |
26 |
19 089,14 |
19 798,47 |
27 |
4 699,24 |
4 873,85 |
28 |
47 029,09 |
48 776,62 |
(1) 7.1.–3.31.: 09.8601
4.1.–6.30.: 09.8602
4.1.–6.30.: Törökország* esetében 09.8572, India* esetében 09.8573, a Koreai Köztársaság* esetében 09.8574, Szerbia* esetében 09.8575, az Egyesült Királyság* esetében 09.8599 *Amennyiben az egyedi kontingensük az
1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(2) 7.1.–3.31.: 09.8603
4.1.–6.30.: 09.8604
4.1.–6.30.: India,* a Koreai Köztársaság,* Ukrajna,* Brazília,* Szerbia* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8567 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(3) 7.1.–3.31.: 09.8605
4.1.–6.30.: 09.8606
4.1.–6.30.: a Koreai Köztársaság,* az Iráni Iszlám Köztársaság* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8568 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(4) 7.1.–3.31.: 09.8607
4.1.–6.30.: 09.8608
09.8816 4.1.–6.30.: a Koreai Köztársaság,* Kína* és Tajvan* esetében 09.8569 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(5) 7.1.–3.31.: 09.8609
4.1.–6.30.: 09.8610
4.1.–6.30.: India,* a Koreai Köztársaság* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8570 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(6) 7.1.–3.31.: 09.8611
4.1.–6.30.: 09.8612
4.1.–6.30.: Kína* esetében 09.8581, a Koreai Köztársaság* esetében 09.8582, India* esetében 09.8583, az Egyesült Királyság* esetében 09.8584 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(7) 7.1.–3.31.: 09.8613
4.1.–6.30.: 09.8614
(8) 7.1.–3.31.: 09.8615
4.1.–6.30.: 09.8616
4.1.–6.30.: Kína,* a Koreai Köztársaság,* Tajvan,* Szerbia* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8576 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(9) 7.1.–3.31.: 09.8617
4.1.–6.30.: 09.8618
(10) 7.1.–3.31.: 09.8619
4.1.–6.30.: 09.8620
(11) 7.1.–3.31.: 09.8621
4.1.–6.30.: 09.8622
4.1.–6.30.: a Koreai Köztársaság,* Tajvan,* India,* Dél-Afrika,* az Amerikai Egyesült Államok,* Törökország* és Malajzia* esetében 09.8578 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(12) 7.1.–3.31.: 09.8623
4.1.–6.30.: 09.8624
4.1.–6.30.: Kína,* India,* Dél-Afrika,* Tajvan* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8591 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(13) 7.1.–3.31.: 09.8625
4.1.–6.30.: 09.8626
4.1.–6.30.: Kína,* Törökország,* Svájc* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8592 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(14) 7.1.–3.31.: 09.8627
4.1.–6.30.: 09.8628
4.1.–6.30.: Törökország,* Ukrajna,* Bosznia-Hercegovina* és Moldova* esetében 09.8593 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(15) 7.1.–3.31.: 09.8629
4.1.–6.30.: 09.8630
4.1.–6.30.: India,* Svájc,* Ukrajna* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8594 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(16) 7.1.–3.31.: 09.8631 09.8907
4.1.–6.30.: 09.8632
4.1.–6.30.: India,* Tajvan,* a Koreai Köztársaság,* Kína,* Japán* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8595 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(17) 7.1.–3.31.: 09.8633
4.1.–6.30.: 09.8634
4.1.–6.30.: Ukrajna,* Svájc,* Törökország,* Moldova* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8558 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(18) 7.1.–3.31.: 09.8635
4.1.–6.30.: 09.8636
(19) 7.1.–3.31.: 09.8637
4.1.–6.30.: 09.8638
4.1.–6.30.: Kína,* az Egyesült Arab Emírségek* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8580 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(20) 7.1.–3.31.: 09.8639
4.1.–6.30.: 09.8640
4.1.–6.30.: Kína,* Törökország* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8585 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(21) 7.1.–3.31.: 09.8641
4.1.–6.30.: 09.8642
(22) 7.1.–3.31.: 09.8643
4.1.–6.30.: 09.8644
(23) 7.1.–3.31.: 09.8645
4.1.–6.30.: 09.8646
4.1.–6.30.: India,* Ukrajna,* a Koreai Köztársaság,* Japán,* Kína* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8597 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(24) 7.1.–3.31.: 09.8647
4.1.–6.30.: 09.8648
4.1.–6.30.: Kína,* Ukrajna,* az Amerikai Egyesült Államok* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8586 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(25) 7.1.–3.31.: 09.8657
4.1.–6.30.: 09.8658
(26) 7.1.–3.31.: 09.8659
4.1.–6.30.: 09.8660
4.1.–6.30.: Törökország,* Kína,* a Koreai Köztársaság* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8587 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(27) 7.1.–3.31.: 09.8651
4.1.–6.30.: 09.8652
4.1.–6.30.: Svájc,* Törökország,* Tajvan,* Kína* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8588 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(28) 7.1.–3.31.: 09.8653
4.1.–6.30.: 09.8654
4.1.–6.30.: Svájc,* Kína,* Ukrajna* és az Egyesült Királyság* esetében 09.8539 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
(29) 7.1.–3.31.: 09.8655
4.1.–6.30.: 09.8656
4.1.–6.30.: Törökország,* Ukrajna* és Kína* esetében 09.8598 *Amennyiben az egyedi kontingensük az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelően kimerül.
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/88 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/979 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. június 22.)
az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. cikke b) pontjára,
tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat. |
(2) |
A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában az irányadó árakat helyénvaló a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani. |
(3) |
Az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(4) |
Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 22-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Wolfgang BURTSCHER
főigazgató
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 150., 2014.5.20., 1. o.
(3) A Bizottság 1484/95/EK rendelete (1995. június 28.) a kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályoknak és az irányadó áraknak a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásalbumin tekintetében történő megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 1995.6.29., 47. o.).
MELLÉKLET
„I. MELLÉKLET
KN-kód |
Árumegnevezés |
Irányadó ár (EUR/100 kg) |
A 3. cikkben említett biztosíték (EUR/100 kg) |
Származási hely (1) |
0207 14 10 |
A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok darabolva, csont nélkül, fagyasztva |
259,0 250,1 |
12 15 |
BR TH |
(1) A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott országnómenklatúra szerint.”
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/91 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/980 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. június 23.)
a 75/2013/EU végrehajtási rendeletnek a cukorágazatban alkalmazandó kiegészítő behozatali vámok tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 182. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) 36. cikke a cukorágazat egyes termékeire alkalmazandó kiegészítő vámokat ír elő. |
(2) |
Az akkori piaci feltételekre és előrejelzésekre tekintettel a 75/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) úgy rendelkezett, hogy 2015. szeptember 30-ig nem kell kiegészítő behozatali vámot alkalmazni számos cukortermékre. Mivel az uralkodó piaci feltételek ezen időpont után sem változtak lényegesen, az 1278/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) ezt az időszakot 2017. szeptember 30-ig, az (EU) 2017/1409 bizottsági végrehajtási rendelet (5) pedig 2022. szeptember 30-ig meghosszabbította. |
(3) |
Az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (2) bekezdése értelmében nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni az uniós piacot, vagy ha a kiváltott hatások nem állnának arányban az elérni kívánt céllal. Figyelembe véve a világ és az unió cukorpiacának jellemzőit, a Közös Vámtarifában előírt behozatali vám hatálya alá tartozó cukortermékek behozatala továbbra sem valószínű, hogy megzavarná az uniós piacot. Következésképpen ezekre a behozatalokra nem szükséges kiegészítő vámokat alkalmazni, hacsak a piaci helyzet jelentősen meg nem változik. |
(4) |
Ezért meg kell hosszabbítani a 75/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkében előírt azon időszakot, amely alatt számos cukortermékre nem alkalmazandó kiegészítő behozatali vám. |
(5) |
A 75/2013/EU végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(6) |
A jogbiztonság érdekében ezt a rendeletet a 75/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkében előírt határidő utáni első naptól alkalmazni kell. |
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 75/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkében a „2022. szeptember 30-ig” szöveg helyébe a „2027. szeptember 30-ig” szöveg lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. október 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) A Bizottság 951/2006/EK rendelete (2006. június 30.) a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 178., 2006.7.1., 24. o.).
(3) A Bizottság 75/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. január 25.) a 951/2006/EK rendelettől a cukorágazat egyes termékeire vonatkozó reprezentatív árak és kiegészítő behozatali vámok alkalmazása tekintetében való eltérésről és a cukorágazat egyes termékeire a 2012/2013. gazdasági évben alkalmazandó irányadó árak és kiegészítő importvámok megállapításáról szóló 892/2012/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 26., 2013.1.26., 19. o.).
(4) A Bizottság 1278/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 1.) a 967/2006/EK, a 828/2009/EK, a 891/2009/EK és a 75/2013/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 346., 2014.12.2., 26. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2017/1409 végrehajtási rendelete (2017. augusztus 1.) a 75/2013/EU végrehajtási rendeletnek és a 951/2006/EK rendeletnek a cukorágazatra vonatkozó kiegészítő importvámok, valamint az izoglükóz és egyes szirupok szacharóztartalmának kiszámítása tekintetében történő módosításáról (HL L 201., 2017.8.2., 21. o.).
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/93 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/981 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. június 23.)
a Kínai Népköztársaságból származó extrudált alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló (EU) 2021/546 végrehajtási rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A Kínai Népköztársaságból származó extrudált alumíniumtermékek behozatala az (EU) 2021/546 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) kivetett végleges dömpingellenes vám hatálya alá tartozik. |
(2) |
A Guangdong Huachang Aluminium Factory Co., Ltd., TARIC (3)-kiegészítő kód: C575, a mintában nem szereplő együttműködő gyártók tekintetében 22,1 %-os dömpingellenes vámtétel hatálya alá tartozó vállalat 2021. június 9-én (a továbbiakban: a kérelem időpontja) arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nevét Guangdong Huachang Group Co., Ltd.-re változtatta. |
(3) |
A vállalat kérte a Bizottságtól annak megerősítését, hogy a névváltoztatás nem befolyásolja jogát a korábbi nevéhez rendelt dömpingellenes vámtétel igénybevételére. |
(4) |
A Bizottság megvizsgálta a benyújtott információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a névváltoztatás bejegyzése megfelelően lezajlott az illetékes hatóságoknál és nem eredményezett új kapcsolatot más vállalatcsoportokkal, amelyeket a Bizottság nem vizsgált meg. |
(5) |
Ennek megfelelően a névváltoztatás nem befolyásolja az (EU) 2021/546 végrehajtási rendelet megállapításait és különösen a vállalatra alkalmazandó dömpingellenes vámtételt. |
(6) |
Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok azt is megerősítették, hogy a névváltoztatás 2021. április 26-tól alkalmazandó, vagyis attól a naptól, amikor a Foshan Nanhai Piacszabályozási Hivatal nyilvántartásba vette a névváltoztatást. |
(7) |
A fenti preambulumbekezdésekben foglalt megfontolásokra tekintettel a Bizottság helyénvalónak ítélte az (EU) 2021/546 végrehajtási rendelet oly módon történő módosítását, hogy az tükrözze a korábban az C575-ös TARIC-kiegészítő kódhoz rendelt vállalat megváltozott nevét. Indokolt ezért, hogy a névváltoztatás a kérelem időpontjától, azaz 2021. június 9-től lépjen hatályba. |
(8) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az (EU) 2021/546 bizottsági végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:
„Guangdong Huachang Aluminium Factory Co., Ltd. |
C575” |
helyébe a következő szövegrész lép:
„Guangdong Huachang Group Co., Ltd. |
C575” |
(2) A korábban a Guangdong Huachang Aluminium Factory Co., Ltd.-hez rendelt C575 TARIC-kiegészítő kód 2021. június 9-től a Guangdong Huachang Group Co., Ltd. vonatkozásában alkalmazandó.
(3) A Guangdong Huachang Group Co., Ltd. által gyártott termékek behozatala után fizetett, az (EU) 2021/546 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a Guangdong Huachang Aluminium Factory Co., Ltd. tekintetében megállapított dömpingellenes vámot meghaladó minden végleges vámot az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően vissza kell fizetni, vagy el kell engedni.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) A Bizottság (EU) 2021/546 végrehajtási rendelete (2021. március 29.) a Kínai Népköztársaságból származó extrudált alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 109., 2021.3.30., 1. o.).
(3) Az Európai Unió integrált vámtarifája.
HATÁROZATOK
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/95 |
A TANÁCS (EU) 2022/982 HATÁROZATA
(2022. június 16.)
a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) I. és II. függelékének módosítására irányuló javaslatoknak a CITES Szerződő Felei Konferenciájának 19. ülésére tekintettel az Európai Unió nevében történő benyújtásáról, valamint egy fajnak a CITES III. függelékébe történő felvételére vonatkozó beadványról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: CITES) 1975. július 1-jén lépett hatályba. Az Unió az (EU) 2015/451 tanácsi határozattal (1) csatlakozott a CITES-hez. |
(2) |
A CITES XI. cikke (3) bekezdésének megfelelően a CITES Szerződő Feleinek Konferenciája (a továbbiakban: a Szerződő Felek Konferenciája) többek között határozatokat fogadhat el a CITES I. és II. függelékének módosítása céljából. |
(3) |
Ezen túlmenően a CITES XVI. cikkének megfelelően a CITES bármely Szerződő Fele jegyzéket nyújthat be a CITES titkárságához a CITES III. függelékébe felveendő azon fajokról, amelyeket az említett Szerződő Fél a felségterületén külön szabályozásnak kíván alávetni annak érdekében, hogy kizsákmányolásukat megakadályozza vagy korlátozza, és amelyeknél a kereskedelem ellenőrzése során a többi Szerződő Fél együttműködése is szükséges. |
(4) |
A Szerződő Felek Konferenciája a 2022. november 14. és 25. között tartandó 19. ülésén fog határozni a CITES I. és II. függelékének módosítására irányuló javaslatokról. A Szerződő Feleknek 2022. június 17-ig kell benyújtaniuk az ilyen javaslatokat a CITES titkárságának. Az Unió a CITES Szerződő Feleként tehet ilyen javaslatokat. |
(5) |
A Szerződő Felek Konferenciája által megvizsgálandó javaslatok benyújtása – a CITES-ben megállapított kritériumoknak megfelelően és a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos bizonyítékok fényében – az ezen javaslatok érdemi szakértői elemzésén alapul. Az ilyen bizonyítékok alátámasztják az e határozatban foglalt javaslatokat, amelyek célja annak biztosítása, hogy az érintett fajok kereskedelme ne veszélyeztesse a vadon élő egyedeik túlélését, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) Szerződő Felei Konferenciájának 19. ülésére tekintettel az Unió:
— |
benyújtja a CITES I. és a II. függelékének módosítására irányuló javaslatokat az e határozat I. mellékletében foglaltak szerint, |
— |
ezzel egyidejűleg benyújtja a CITES II. függelékének módosítására irányuló javaslatokat az e határozat II. mellékletében foglaltak szerint. |
2. cikk
Az Unió benyújtja a CITES III. függelékébe felveendő, az e határozat III. mellékletében felsorolt fajok jegyzékét.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2022. június 16-án.
a Tanács részéről
az elnök
O. DUSSOPT
(1) A Tanács (EU) 2015/451 határozata (2015. március 6.) az Európai Uniónak a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez (CITES) való csatlakozásáról (HL L 75., 2015.3.19., 1. o.).
I. MELLÉKLET
A CITES I. és II. függelékének módosítása
Taxonómiai csoport |
Taxon (közönséges név) |
Javaslat |
Hüllők |
Physignathus cocincinus (ázsiai víziagáma) |
Felvétel a II. függelékbe |
|
Cuora galbinifrons (dél-vietnámi szelenceteknős) |
Átsorolás a II. függelékből az I. függelékbe |
Kétéltűek |
Laotriton laoensis (lapátfarkú gőte) |
Felvétel a II. függelékbe Nulla értékű éves kvótával (eredetkód: W) kereskedelmi célokra |
Agalychnis lemur (maki levelibéka) |
Felvétel a II. függelékbe Nulla értékű éves kvótával (eredetkód: W) kereskedelmi célokra |
|
Halak |
A Sphyrnidae spp. (pörölycápák) nembe tartozó valamennyi, a II. függelékben még nem szereplő faj |
Felvétel a II. függelékbe |
Gerinctelenek |
Thelenota ananas, T. anax, T. rubralineata (tengeri uborkák) |
Felvétel a II. függelékbe |
Fák |
Khaya spp. (afrikai mahagóni) afrikai populációk |
Felvétel a II. függelékbe a #17 annotációval való kiegészítéssel |
Afzelia spp. (doussié) afrikai populációk |
Felvétel a II. függelékbe a #17 annotációval való kiegészítéssel |
|
|
Dipteryx spp. |
Felvétel a II. függelékbe a #17+magok annotációval való kiegészítéssel |
|
Handroanthus spp. (ipe); Tabebuia spp. és Roseodendron spp. |
Felvétel a II. függelékbe a #17 annotációval való kiegészítéssel |
|
Pterocarpus spp. (padukfa) afrikai populációk |
Felvétel a II. függelékbe a #17 annotációval való kiegészítéssel |
Egyéb növények |
Rhodiola spp. |
Felvétel a II. függelékbe a #2 annotációval való kiegészítéssel |
II. MELLÉKLET
A CITES II. függelékére vonatkozó, egyidejűleg benyújtandó módosítás
Javasolta |
Taxonómiai csoport |
Taxon (közönséges név) |
Javaslat |
Panama |
Porcoshalak |
Carcharhinidae spp. Kékcápafélék |
Felvétel a II. függelékbe |
III. MELLÉKLET
A CITES III. függelékének módosítása
Caribena versicolor |
III. függelék |
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/100 |
A TANÁCS (EU) 2022/983 HATÁROZATA
(2022. június 17.)
a Vámigazgatások Világszervezetének Tanácsában a Harmonizált Rendszer Bizottság eljárási szabályzatának módosítására irányuló tervezetek jóváhagyásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére, 43. cikke (2) bekezdésére és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) az Unió a 87/369/EGK tanácsi határozat (1) révén megkötötte, és az egyezmény 1988. január 1-jén hatályba lépett. |
(2) |
Az egyezmény 6. cikkének (6) bekezdése értelmében a Harmonizált Rendszer Bizottság (a továbbiakban: a HR Bizottság) tagjainak legalább kétharmados többségével hozott határozatával megállapítja eljárási szabályzatát. Az így megállapított eljárási szabályzatot jóváhagyás végett a Vámigazgatások Világszervezetének (WCO) Tanácsa elé kell terjeszteni. |
(3) |
Júniusi ülésén (139. és 140. ülés, 2022. június 23–25.) a WCO Tanácsa várhatóan jóváhagyja a HR Bizottság eljárási szabályzatának módosítására irányuló tervezeteket. Az ilyen módosítástervezeteket a tervek szerint a HR Bizottság által kidolgozott és annak 64. ülésén (2019. szeptember 18–27.) és 68. ülésén (2021. szeptember 6–28.) véglegesített javaslat alapján fogják jóváhagyni. A módosítások a tervek szerint elfogadásukkor lépnek hatályba. |
(4) |
Rendkívül fontos, hogy a HR Bizottság átlátható és hatékony módon hozza meg határozatait, és hogy az ilyen határozatok a HR Bizottság tagjainak maximális támogatását élvezzék. |
(5) |
Tekintettel arra, hogy a HR Bizottság eljárási szabályzatának módosítására irányuló tervezeteket a WCO Tanácsának keretében kell jóváhagyni, helyénvaló meghatározni a WCO Tanácsának keretében az Unió által képviselendő álláspontot, mivel jóváhagyását követően a módosított eljárási szabályzatnak joghatásai lesznek az Unióban, és az befolyásolhatja majd az uniós jog – különösen a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) I. mellékletének – tartalmát. |
(6) |
Helyénvaló, hogy az Unió által képviselendő álláspont az legyen, hogy az Unió támogatja a HR Bizottság eljárási szabályzatának módosítására irányuló tervezeteket, valamint a szükségesnek ítélt kisebb szerkesztési vagy nyelvi kiigazításokat, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) A Vámigazgatások Világszervezetének (WCO) Tanácsában a 2022. júniusi ülésén az Unió által képviselendő álláspont az, hogy támogatni kell a Harmonizált Rendszer Bizottság eljárási szabályzatának módosítására irányuló, az e határozat mellékletében foglaltak szerinti tervezeteket.
(2) Az Uniót a WCO Tanácsában képviselő személyek – a WCO Tanácsának következő ülésein bekövetkezett fejlemények fényében – a tagállamokkal való konzultáció, illetve a helyszíni koordinációs ülések során, a Tanács újabb határozata nélkül jóváhagyhatnak az (1) bekezdésben említett módosítástervezetekhez kisebb szerkesztési vagy nyelvi kiigazításokat.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2022. június 17-én.
a Tanács részéről
az elnök
B. LE MAIRE
(1) A Tanács 87/369/EGK határozata (1987. április 7.) az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény és az azt módosító jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 198., 1987.7.20., 1. o.).
(2) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
MELLÉKLET
A HARMONIZÁLT RENDSZER BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ TERVEZETEK
1. Az eljárási szabályzat 19. cikkének módosítására irányuló tervezetek:
Harmadik bekezdés |
Az egyezményt módosító határozatokat a Bizottság tagjai által leadott szavazatok legalább kétharmados többségével kell meghozni. Ha azonban a módosítás tekintetében két vagy több választási lehetőség is van, a Bizottság először az egyszerű többségi szavazási eljárás keretében egy, az alábbiakban vázolt többlépcsős szavazási eljárást indít, hogy a választási lehetőségek számát egyre szűkítse le. Ha a módosítás tekintetében csupán egyetlen választási lehetőség van, akkor a kétharmados többségi szabály szerint zárószavazásra kerül sor a módosító indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról. |
Negyedik bekezdés |
Az egyéb határozatokat a Bizottság tagjai által leadott szavazatok egyszerű többségével (több mint 50 %-kal) kell meghozni. Ha kettőnél több választási lehetőség van, és egyikük sem érte el a Bizottság tagjai által leadott szavazatok több mint 50 %-át, az egyszerű többségi szavazásnak olyan többlépcsős szavazási gyakorlatot kell követnie, amely csökkenti a választási lehetőségek számát azáltal, hogy a legkevesebb szavazatot kapó lehetőséget kizárja, amíg a legtöbb szavazatot kapó lehetőség el nem éri a bizottsági tagok által leadott szavazatok több mint 50 %-át. |
2. Az eljárási szabályzat 20. cikkének módosítására irányuló tervezetek:
Azokat a főtitkárnak küldött értesítéseket, amelyek szerint az Egyezmény 8. cikkének (2) bekezdése és a 298. sz. tanácsi határozat értelmében valamely ügyet újbóli vizsgálat céljából a Tanács vagy a Bizottság elé terjesztenek, leghamarabb a bizottsági ülés berekesztése utáni napon, de legkésőbb az említett ülés berekesztésének hónapját követő második hónap végéig lehet elküldeni. Az értesítés akkor tekintendő határidőn belül elküldöttnek, ha azt a főtitkár a határidő utolsó napján (brüsszeli idő szerint) 24 óráig kézhez vette. A 298. sz. tanácsi határozat értelmében a főtitkár az egyezmény 8. cikkének (2) bekezdése alapján felmerülő ügyeket valamely Szerződő Fél kérésére közvetlenül a Bizottság elé utalhatja, feltéve, hogy a kérelmet az előző bekezdésben meghatározott határidőn belül nyújtják be. A főtitkár ezután újbóli vizsgálat céljából a Bizottság következő ülésének napirendjére tűzi az ügyet. Ha ugyanazon ügy tekintetében különböző Szerződő Felek kérik, hogy azt terjesszék mind a Tanács, mind a Bizottság elé, vagy amennyiben valamelyik Szerződő Fél nem határozza meg, hogy az adott ügyet a Tanács vagy közvetlenül a Bizottság elé kell-e terjeszteni, az ügyet a Tanács elé kell utalni. A főtitkár valamennyi Szerződő Felet tájékoztatja egy adott ügynek a Tanács, illetve a Bizottság elé utalására irányuló kérelem kézhezvételéről. Az a Szerződő Fél, amely kéri egy ügynek a Tanács vagy a Bizottság elé utalását, bármikor visszavonhatja kérelmét, mielőtt az ügyet a Tanács megvizsgálná vagy a Bizottság újból megvizsgálná. A Bizottság azonban meg fogja vizsgálni az ügyet, amennyiben azt a Tanács terjesztette elő. Abban az esetben, ha valamelyik Szerződő Fél visszavon egy kérelmet, a Bizottság eredeti határozatát jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve, ha egy másik Szerződő Fél ugyanazon ügyet érintő kérelme még függőben van. A főtitkár minden visszavonásról értesíti a Szerződő Feleket. Amennyiben az Egyezmény 8. cikke (3) bekezdésének és a 298. sz. tanácsi határozatnak megfelelően valamely ügyet újbóli vizsgálat céljából részben vagy egészben a Bizottság elé terjesztenek, az ügy újbóli vizsgálatát kérő Szerződő Fél legalább 60 nappal a Bizottság következő ülésének megnyitása előtt feljegyzést nyújt be a főtitkárnak, amelyben az ügy megoldására irányuló javaslataival együtt ismerteti az ismételt vizsgálat kérésének indokait. A főtitkár e feljegyzést továbbítja a többi Szerződő Félnek. |
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/103 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/984 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. június 22.)
a Kínai Népköztársaságnak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bankközi piacon történő elszámolására engedéllyel rendelkező és a Kínai Központi Bank által felügyelt központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott egyenértékűségi határozatok így hozzájárulnak a 648/2012/EU rendelet átfogó célkitűzésének eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez. |
(2) |
Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a szóban forgó szabályozás szerint alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer érdemi eredményének a követelmények által elérendő szabályozási célokat illetően egyenértékűnek kell lennie az uniós követelményekkel. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy a Kínai Népköztársaság jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel és a bankközi piacon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására engedéllyel rendelkező központi szerződő felek ne tegyék ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki e klíringtagokat és kereskedési helyszíneket, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak. |
(3) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének a), b) és c) pontja három feltételt tartalmaz, amelyeknek teljesülniük kell annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedélyezett központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel. |
(4) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében az adott harmadik országban engedélyezett központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek az említett rendelet IV. címében rögzített követelményekkel. |
(5) |
Ez a határozat az azon központi szerződő felekre alkalmazandó szabályozási és felügyeleti rendszerre vonatkozik, amelyek a Kínai Központi Bank által kiadott, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bankközi piacon történő elszámolására vonatkozó engedéllyel rendelkeznek. A Kínai Központi Bank felelős a kínai bankközi piacokon a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolását végző központi szerződő felek engedélyezéséért és felügyeletéért. A Kínai Népköztársaságban a bankközi tőzsdén kívüli származtatott ügyleteknek az intézményi befektetők közötti, olyan származtatott ügyletekre vonatkozó ügyletek minősülnek, amelyekkel nem a Kínai Értékpapír-szabályozó Bizottság (a továbbiakban: CSRC) által felügyelt tőzsdén kereskednek (2). A kínai bankközi piacok főként a bankközi kötvénypiacból (3), a bankközi hitelezési piacból (4) és a bankközi devizapiacból (5) állnak. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bankközi piacai közé tartoznak a származtatott kamatügyletek, a származtatott devizaügyletek, a származtatott kötvényügyletek, a származtatott hitelügyletek és az árualapú származtatott ügyletek. A Kínai Központi Bank hatáskörébe tartozó származtatott ügyletek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott, központi szerződő felekre alkalmazandó rendelkezések hatálya alá tartozó származtatott ügyletek részhalmazának felelnek meg. |
(6) |
A Kínai Népköztársaság értékpapírtörvényének V. fejezetével, a Kínai Népköztársaság határidős kereskedés igazgatásáról szóló rendeletének II. fejezetével, valamint a Kínai Népköztársaság tőzsdei határidős ügyletekről és származtatott ügyletekről szóló törvényével (Futures and Derivatives Law of the People’s Republic of China) összhangban a CSRC által felügyelt tőzsdén kereskedett származtatott termékeket elszámoló központi szerződő felekre alkalmazandó szabályozási és felügyeleti rendszer nem tartozik e határozat hatálya alá. |
(7) |
A Kínai Népköztársaságnak a Kínai Központi Bank által engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményei a Kínai Népköztársaságnak a Kínai Központi Bankról szóló törvényéből (a továbbiakban: a Kínai Központi Bankról szóló törvény) (6) és alacsonyabb szintű rendeletekből állnak, amelyek meghatározzák azokat a jogi kötelezettségeket, amelyeket a Kínai Népköztársaságban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleknek teljesíteniük kell. A Kínai Népköztársaság Főhivatala által kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló 2013. évi közlemény (7) szerint az engedélyezett központi szerződő feleknek a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek keretében rögzített nemzetközi standardokat kell alkalmazniuk és végrehajtaniuk (8). |
(8) |
A Kínai Népköztársaságban alkalmazandó szabályokban a központi szerződő felekre vonatkozóan rögzített alapelvek magas szintű standardokat rögzítenek, amelyeket a központi szerződő feleknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy Kínában elszámolási szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkezzenek. Ezen elvek értelmében a központi szerződő feleknek meg kell felelniük a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek, egyértelmű és átlátható irányítási rendszerrel kell rendelkezniük, elő kell mozdítaniuk a pénzügyi piaci infrastruktúrák biztonságát és hatékonyságát, valamint támogatniuk kell a tágabb értelemben vett pénzügyi rendszer stabilitását. A Kínai Központi Bank egyedi követelményeket is előírhat a központi szerződő felek számára, különösen a belső ellenőrzési mechanizmusok és a kockázatkezelési rendszerek tekintetében. |
(9) |
Az engedélyezett központi szerződő felek a Kínai Központi Bank folyamatos felügyelete alatt állnak. Az engedélyezett központi szerződő feleknek értesíteniük kell a Kínai Központi Bankot a központi szerződő felekre vonatkozó szabályok valamennyi módosításáról és minden jelentős kérdésről, beleértve az üzleti kör megváltozását és az új szolgáltatások elindítását, a kockázatkezelési ellenőrzés és a vészhelyzeti tervek változásait, az alapszabály, a belső eljárások és belső politikák módosításait, valamint az egyesülést és a felvásárlást. A Kínai Központi Banknak jóvá kell hagynia minden ilyen módosítást vagy jelentős kérdést. |
(10) |
A Kínai Népköztársaságban a Kínai Központi Bank felügyelete alatt álló központi szerződő felekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények tehát kétszintű struktúrát alkotnak. Az első szint a Kínai Központi Bankról szóló törvényből és az ahhoz kapcsolódó alacsonyabb szintű rendeletekből áll, amelyek meghatározzák azokat a magas szintű standardokat, köztük a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek alkalmazását, amelyeknek a központi szerződő feleknek meg kell felelniük. A második szint azokat a szabályokat és eljárásokat foglalja magában, amelyek arra kötelezik az engedélyezett központi szerződő felet, hogy a Kínai Központi Bankhoz jóváhagyás céljából nyújtsa be a szolgáltatási körének és az üzleti szabályainak – beleértve a kockázatkezelési szabályokat, valamint a belső szabályokat és eljárásokat – minden módosítását. |
(11) |
Annak értékelése során, hogy a Kínai Népköztársaságban székhellyel rendelkező, a Kínai Központi Bank felügyelete alatt álló központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékű-e az Unió jogi és felügyeleti keretrendszerével, figyelembe kell venni azt a kockázatcsökkentési eredményt is, amelyet az említett jogi és felügyeleti keretrendszer biztosít azon kockázati szint tekintetében, amelynek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó jogalanyokban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységekből eredő kockázat szintje – amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik – és a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége határozza meg. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén azonos eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében. |
(12) |
Azok a pénzügyi piacok, ahol a Kínai Népköztársaságban a bankközi piacon engedélyezett központi szerződő felek végzik az elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebbek, mint azok a piacok, amelyeken az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek tevékenykednek. Az elmúlt három évben a Kínai Központi Bank által felügyelt központi szerződő felek által elszámolt származtatott ügyletek összértéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen az ilyen központi szerződő felekben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük. |
(13) |
A Kínai Népköztársaságban székhellyel rendelkező, a Kínai Központi Bank felügyelete alatt álló központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer tehát egyenértékűnek tekintendő az Unió jogi és felügyeleti keretrendszerével, amennyiben az említett jogi és felügyeleti keretrendszer alkalmas az említett alacsonyabb szintű kockázat csökkentésére. A Kínai Központi Bank által engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó elsődleges szabályok, beleértve az engedélyezett központi szerződő felek számára előírt, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek alkalmazására és végrehajtására vonatkozó kötelezettséget, csökkentik az érintett piacon fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendeletben meghatározottal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményt érnek el. |
(14) |
A Bizottság ezért megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaság jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy a Kínai Központi Bank által engedélyezett központi szerződő felek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeknek feleljenek meg, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel. |
(15) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének b) pontja értelmében egy harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedélyezett központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét. |
(16) |
A Kínai Központi Bank felelős az engedélyezett központi szerződő felek bankközi piacon történő felügyeletéért, és részt vesz az általa felügyelt központi szerződő felek napi irányításában. A Kínai Központi Bank átfogó hatáskörökkel rendelkezik az engedélyezett központi szerződő felek ellenőrzésére és szankcionálására, beleértve -a helyszíni és a nem helyszíni ellenőrzések lefolytatására, az engedélyezett központi szerződő felek korrekciók megtételére való felkérésére, a figyelmeztetések kiadására, az illegálisan szerzett javak elkobzására, a központi szerződő felekkel szembeni szankciók kiszabására, valamint a központi szerződő felek igazgatóinak, vezető tisztségviselőinek és más, közvetlenül felelős alkalmazottainak figyelmeztetésére és megbírságolására vonatkozó hatáskört. |
(17) |
A Bizottság ezért megállapítja, hogy a Kínai Központi Bank által engedélyezett és felügyelt központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alatt állnak. |
(18) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismeréséhez. |
(19) |
A Kínai Központi Bankról szóló törvény 4. cikke (1) bekezdésének 9. pontja és 32. cikkének (8) bekezdése szerint a Kínai Központi Bank felelős az elszámolási rendszerek rendes működésének fenntartásáért, és hatáskörrel rendelkezik az elszámolási rendszerre vonatkozó szabályok és rendeletek végrehajtására. A Kínai Népköztársaságon kívül székhellyel rendelkező azon központi szerződő felek, amelyek a Kínai Népköztársaságban székhellyel rendelkező kereskedelmi bankok számára kívánnak pénzügyi eszközöket elszámolni, kifogást nem tartalmazó levelet kérhetnek, |
(20) |
A Bizottság ezért megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaságnak a Kínai Központi Bank felügyelete alatt álló központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszere a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít. |
(21) |
Úgy tekinthető tehát, hogy a Kínai Népköztársaság jogi és felügyeleti keretrendszere teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt feltételeket, és a 648/2012/EU rendeletben rögzített követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. Ez a határozat az annak elfogadásakor a Kínai Központi Bank által kiadott, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására vonatkozó engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszeren alapul. A Bizottság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság továbbra is nyomon fogja követni a Kínai Népköztársaságban a központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint azon feltételek folyamatos teljesülését, amelyeken ez a határozat alapul. |
(22) |
A Bizottságnak legalább háromévente felül kell vizsgálnia azokat az indokokat, amelyek alapján a Kínai Népköztársaság jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékűnek tekintendő az Unió jogi és felügyeleti keretrendszerével, beleértve a Kínai Központi Bank felügyelete alatt álló központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszert is. Az ilyen rendszeres felülvizsgálatok nem érintik a Bizottság azon hatáskörét, amely alapján bármikor egyedi felülvizsgálatot végezhet, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára, hogy újraértékelje az említett jogi és felügyeleti keretrendszernek az Unió jogi és felügyeleti keretrendszerével való egyenértékűségét. A Bizottság az említett felülvizsgálatok megállapításai alapján bármikor határozhat e határozat módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről, különösen abban az esetben, ha a Kínai Népköztársaságban bekövetkezett szabályozási és felügyeleti fejlemények az e határozat elfogadásának alapjául szolgáló feltételeket érintik. |
(23) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése alkalmazásában a Kínai Népköztársaságnak a Kínai Központi Bank által kiadott, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bankközi piacon történő elszámolására vonatkozó engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó, a Kínai Népköztársaságnak a Kínai Központi Bankról szóló törvényéből és az ahhoz kapcsolódó alacsonyabb szintű rendeletekből álló jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben rögzített követelményekkel.
2. cikk
A Bizottság 2025. június 22-ig, majd azt követően háromévente felülvizsgálja az 1. cikkben említett határozat alapjául szolgáló indokokat.
3. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.
(2) A Kínai Népköztársaság értékpapírtörvényének (Securities Law of the People’s Republic of China; a Kínai Népköztársaság elnökének 14. sz. rendelete) V. fejezete és a határidős kereskedés igazgatásáról szóló rendelet (Regulation on the Administration of Futures Trading; az Államtanács 676. sz. rendelete) II. fejezete.
(3) Intézkedések a kötvényügyletek kezelésére a nemzeti bankközi kötvénypiacon, a Kínai Központi Bank 2000. évi 2. sz. rendelete, 3. cikk.
(4) Intézkedések a bankközi hitelezés kezelésére, a Kínai Központi Bank 2007. évi 3. sz. rendelete, 3. cikk.
(5) Ideiglenes rendelkezések a bankközi devizapiac igazgatásáról, YF [1996] 423. szám, 2. cikk.
(6) A Kínai Népköztársaság törvénye a Kínai Központi Bankról (Law of the People’s Republic of China on The People’s Bank of China), amelyet a nyolcadik Nemzeti Népi Kongresszus harmadik ülésén, 1995. március 18-án fogadtak el.
(7) A Kínai Népköztársaság Főhivatalának közleménye a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről (YBF, 2013. évi 187. sz.).
(8) Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság/Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének Technikai Bizottsága, A pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek, 2012. április, CPMI Papers No. 101.
(9) A Kínai Népköztársaság Főhivatalának közleménye a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről (YBF, 2013. évi 187. sz., 11. o.).
(10) CBIRC 2013-33.
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/108 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/985 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. jőnius 22.)
Izrael központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez. |
(2) |
Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazásakor lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű szabályozási célkitűzéseket kell elérni. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy az érintett harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az abban a harmadik országban székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek ne tegyék ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki e klíringtagokat és kereskedési helyszíneket, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. |
(3) |
Az arra vonatkozó értékelésnek, hogy Izrael központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékű-e az Unió keretrendszerével, nemcsak az Izraelben székhellyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények absztrakt összehasonlító elemzésén kell alapulnia, hanem e követelmények eredményének értékelésén is. A Bizottságnak értékelnie kell továbbá, hogy az említett követelmények alkalmasak-e az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket esetlegesen érintő kockázatok csökkentésére, figyelembe véve azon pénzügyi piac méretét, amelyen Izraelben a központi szerződő felek működnek. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén egyenértékű eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében. |
(4) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének a), b) és c) pontja három feltételt határoz meg, amelyeknek teljesülniük kell annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedélyezett központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel. |
(5) |
A 25. cikk (6) bekezdésének a) pontja értelmében az adott harmadik országban engedélyezett központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek az említett rendelet IV. címében megállapított követelményekkel. |
(6) |
Az Izraelben engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelményeket jelenleg az 5728–1968. sz. értékpapírtörvény (2) (a továbbiakban: SL) és különösen annak 50A., 50B., 50B19. és 50C. szakasza tartalmazza. Az értékpapírtörvény a fizetési rendszerekről szóló 5768–2008. sz. törvény (3) (a továbbiakban: PSL) 10. szakaszát alkalmazza, amely meghatározza az Izraelben székhellyel rendelkező elszámolóházak Izraeli Értékpapír-hatóság (a továbbiakban: ISA) általi (stabil és hatékony elszámolóházakat biztosító) felügyeletének feltételeit. Ezt a jogi keretet az ISA által az Izraelben székhellyel rendelkező központi szerződő felek részére kiadott irányelvek egészítik ki. Az SL, a PSL, valamint az ISA irányelvei biztosítják a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság (CPMI), valamint az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (4) által 2012 áprilisában kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek keretében rögzített nemzetközi standardok teljeskörű végrehajtását. |
(7) |
Az Izraelben székhellyel rendelkező központi szerződő feleket az ISA-val folytatott konzultációt és a Kneszet Pénzügyi Bizottságának jóváhagyását követően az izraeli pénzügyminiszternek kell engedélyeznie. Az elszámolási szolgáltatások nyújtása érdekében a központi szerződő feleknek teljesíteniük kell az SL-ben megállapított különös rendelkezéseket, és olyan belső szabályokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek biztosítják különösen a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvekkel kapcsolatos valamennyi előírásnak való megfelelést. Az Izraelben székhellyel rendelkező központi szerződő feleknek biztonságosan és hatékonyan kell működniük, és prudens módon kell kezelniük az üzleti tevékenységükkel és műveleteikkel összefüggő kockázatokat. Az ISA által az Izraelben engedélyezett központi szerződő felek számára 2015. december 15-én kiadott irányelvben foglaltak szerint a központi szerződő feleknek elegendő pénzügyi, humán, kockázatkezelési, információtechnológiai, rendszer- és infrastrukturális erőforrással kell rendelkezniük ahhoz, hogy központi szerződő félként el tudják látni feladataikat. Ezen túlmenően az Izraelben engedélyezett összes központi szerződő fél maga alakítja ki belső szabályait, kivéve a tagsági szabályok változását, amelyhez az SL 50B. szakasza a) pontjának 1. alpontja értelmében az ISA hivatalos jóváhagyása szükséges. E rendelkezés ellenére az ISA az SL 50C. szakaszának b) pontja alapján elrendelheti az Izraelben engedélyezett központi szerződő felek szabályainak módosítását, amennyiben e szabályok nem felelnek meg a központi szerződő felekre vonatkozó izraeli jogi keretnek és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. |
(8) |
Az izraeli pénzügyi piac lényegesen kisebb az uniós pénzügyi piacnál. 2015 óta az Izraelben elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen az Izraelben engedélyezett központi szerződő felekben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük. |
(9) |
A Bizottság megállapítja, hogy Izrael jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az Izraelben engedélyezett központi szerződő felek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeknek feleljenek meg, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel. |
(10) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a harmadik országban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszernek biztosítania kell, hogy a központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alatt álljanak. |
(11) |
Az SL 50C. szakasza értelmében az ISA hatáskörrel rendelkezik arra, hogy felügyelje az Izraelben engedélyezett központi szerződő felek műveleteit. Az ISA általi felügyelet célja a központi szerződő felek stabilitásának és hatékonyságának biztosítása, valamint annak ellenőrzése, hogy az izraeli központi szerződő felek teljesítik-e kötelezettségeiket. Ezenkívül a PSL 10. szakaszának, valamint az SL 56A. szakaszának és 50C. szakasza d) pontjának rendelkezései kiegészítik az ISA-ra ruházott hatásköröket, amely ellenőrizheti a központi szerződő feleket, helyszíni vizsgálatokat folytathat le, és az Izraelben engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények megfelelő végrehajtását igazoló dokumentumokat kérhet. Az ISA belső szabályokat írhat elő a székhellyel rendelkező központi szerződő felek számára, amennyiben jogsértés gyanúja merül fel az SL 50C. szakaszának b) pontjában meghatározottak szerint. |
(12) |
A Bizottság megállapítja, hogy Izrael jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedélyezett központi szerződő felek tekintetében folyamatosan biztosítja a hatékony felügyeletet és végrehajtást. |
(13) |
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében a harmadik ország jogi keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismeréséhez. |
(14) |
Az Izraelben származtatott ügyletek elszámolását végezni szándékozó, nem izraeli központi szerződő feleknek engedélyt kell kérniük az ISA elnökétől, és meg kell szerezniük az izraeli pénzügyminiszter jóváhagyását. Az SL 50A. szakaszának a8) pontja értelmében, amennyiben az ISA elnöke úgy ítéli meg, hogy az ISA együttműködhet az engedélyezett nem izraeli központi szerződő felek illetékes hatóságával és megállapítja, hogy az erre a központi szerződő félre vonatkozó jogi követelmények egyenértékűek az izraeli kerettel, valamint hogy az ennek a központi szerződő félnek adott engedély nem sértené az izraeli befektetők érdekeit, az ISA dönthet úgy, hogy ezt a központi szerződő felet mentesíti a központi szerződő felekre vonatkozó izraeli jogi keret szabályozási rendelkezései alól. Ilyen körülmények között tehát lehetséges egy nem izraeli központi szerződő fél elismerése. |
(15) |
A Bizottság megállapítja, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében Izrael jogi keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít. |
(16) |
A Bizottság ezért úgy véli, hogy Izrael központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere megfelel a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Következésképpen az említett jogi és felügyeleti keretrendszert egyenértékűnek kell tekinteni a 648/2012/EU rendeletben meghatározott követelményekkel. |
(17) |
Ez a határozat az elfogadásakor az izraeli központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottság és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság rendszeresen nyomon fogja követni az izraeli központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését. |
(18) |
A Bizottság bármikor határozhat e határozat módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről, különösen abban az esetben, ha a szabályozással és a felügyelettel kapcsolatos, Izraelben történt fejlemények az e határozat elfogadásának alapjául szolgáló feltételeket érintik. |
(19) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában Izrael központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere, amelyet az 5728–1968. sz. értékpapírtörvény és a fizetési rendszerekről szóló 5768–2008. sz. törvény állapított meg, és amelyet az Izraeli Értékpapír-hatóság irányelvei egészítenek ki, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben meghatározott követelményekkel.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 22-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.
(2) Securities Law 5728-1968
(3) Payment Systems Laws 5768-2008
(4) Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság/Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének Technikai Bizottsága, A pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek, 2012. április, CPMI Papers No. 101.
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/111 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/986 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. június 23.)
az N-(3-aminopropil)-N-dodecilpropán-1,3-diamin létező hatóanyag 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásának elutasításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 89. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) megállapítja azon létező hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a biocid termékekben való felhasználásuk jóváhagyásának lehetősége szempontjából értékelni kell. E jegyzékben az N-(3-aminopropil)-N-dodecilpropán-1,3-diamin (EK-szám: 219-145-8; CAS-szám: 2372-82-9) is szerepel. |
(2) |
Sor került az N-(3-aminopropil)-N-dodecilpropán-1,3-diaminnak a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) V. mellékletében meghatározott 8. terméktípusba (faanyagvédő szerek) tartozó biocid termékekben való felhasználás tekintetében történő értékelésére, amely terméktípus megfelel az 528/2012/EU rendelet V. mellékletében meghatározott 8. terméktípusnak. |
(3) |
Az ügyben Portugáliát jelölték referens tagállamnak, amely ország értékelő illetékes hatósága 2005. november 9-én benyújtotta az értékelő jelentését és következtetéseit a Bizottságnak. Az értékelő jelentés benyújtását követően megbeszélésekre került sor a Bizottság és 2013. szeptember 1-jét követően az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által szervezett technikai találkozókon. |
(4) |
Az 528/2012/EU rendelet 90. cikkének (2) bekezdése értelmében azokat a hatóanyagokat, amelyek tagállamok által végzett értékelése 2013. szeptember 1-jéig lezárult, a 98/8/EK irányelvben meghatározott feltételek szerint kell értékelni. |
(5) |
Az 528/2012/EU rendelet 75. cikkének (1) bekezdése szerint a biocid termékekkel foglalkozó bizottság dolgozza ki az Ügynökség hatóanyagok jóváhagyására irányuló kérelmekkel kapcsolatos véleményét. Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a biocid termékekkel foglalkozó bizottság 2020. december 2-án elfogadta az Ügynökség véleményét (4), amelyben figyelembe vette az értékelő illetékes hatóság következtetéseit. |
(6) |
Az említett vélemény alapján megállapítható, hogy a 8. terméktípusba tartozó, N-(3-aminopropil)-N-dodecilpropán-1,3-diamint tartalmazó biocid termékek várhatóan nem felelnek meg a 98/8/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kritériumoknak, amelyek egybevágnak az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kritériumokkal, mivel az emberi egészségre vonatkozóan elfogadhatatlan kockázatokat azonosítottak, és nem lehetett megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket megállapítani. |
(7) |
A biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottságban a tagállamok képviselőivel folytatott megbeszélések során megállapítást nyert, hogy az értékelést a reálisan megvalósulható legkedvezőtlenebb feltételek figyelembevételével végezték, és hogy a fafeldolgozási ciklusok számának gazdasági szereplőnként napi két napra történő korlátozása – a végrehajtás és az ellenőrzés nehézségei miatt – nem lenne megfelelő kockázatcsökkentő intézkedés az emberi egészségre nézve azonosított kockázatok elfogadható szintre való csökkentése érdekében. |
(8) |
Az Ügynökség véleményét, valamint a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottságban folytatott megbeszéléseket figyelembe véve az N-(3-aminopropil)-N-dodecilpropán-1,3-diamin 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználását nem indokolt jóváhagyni. |
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az N-(3-aminopropil)-N-dodecilpropán-1,3-diamin (EK-szám: 219-145-8; CAS-szám: 2372-82-9) hatóanyag 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben való felhasználását a Bizottság nem hagyja jóvá.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.
(2) A Bizottság 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 4.) a biocid termékekben található valamennyi létező hatóanyag szisztematikus vizsgálatára irányuló, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett munkaprogramról (HL L 294., 2014.10.10., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 98/8/EK irányelve (1998. február 16.) a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.).
(4) A biocid termékekkel foglalkozó bizottság véleménye az N-(3-aminopropil)-N-dodecilpropán-1,3-diamin hatóanyag jóváhagyása iránti kérelemről, terméktípus: 8., ECHA/BPC/270/2020, elfogadás időpontja: 2020. december 2.
IRÁNYMUTATÁSOK
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/113 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2022/987 IRÁNYMUTATÁSA
(2022. május 2.)
az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/60)(EKB/2022/17)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első franciabekezdésére, a 9.2., 12.1., 14.3. és 18.2. cikkére, valamint 20. cikke első bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az egységes monetáris politika elérése magával vonja az eurorendszer által használandó eszközök, instrumentumok és eljárások meghatározását, annak érdekében, hogy e politika végrehajtása egységes módon történjen mindazon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro. |
(2) |
Az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatást (EKB/2014/60) (1) módosítani kell a monetáris politikai műveletek bizonyos vonatkozásaihoz kapcsolódó technikai és szerkesztési módosítások beiktatása érdekében. |
(3) |
A kétoldalú eljárásoknak a pénzpiaci ügyletek céljára történő fenntartása a továbbiakban már nem indokolt, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tendereljárások hatékonyak és az elfogadható ügyfelek számára egyenlő hozzáférést biztosítanak az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez. |
(4) |
Ki kell igazítani az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó elfogadhatósági feltételeket a pénzáramlást generáló azon eszközök kifejezett kizárása érdekében, amelyek nem járnak a kötelezettek korlátlan felelősségvállalásával, valamint az eurorendszernek az eszközfedezetű értékpapírok elfogadhatósága értékelésére irányuló eljárással kapcsolatos közzétételi követelményei átláthatóságának javítása érdekében. |
(5) |
Bizonyos kiigazításokat kell eszközölni annak egyértelműbbé tétele érdekében, hogy elfogadhatóság céljára hogyan kezelendőek azok a hitelkövetelések, amelyek aktuális kamatszelvényhez kapcsolódó pénzáramlása negatív. |
(6) |
Az eurorendszer azon döntésére figyelemmel, hogy az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) megjelölt közzétételi követelményekkel összhangban módosítja az eurorendszer fedezeti keretszabályozásának kölcsönszintű adatszolgáltatási követelményeit, szükséges az elfogadható hitelkövetelésekkel fedezett, nem forgalomképes adósságinstrumentumokra vonatkozó kölcsönszintű adatszolgáltatási követelmények kiigazítása. |
(7) |
Bizonyos kiigazításokat kell eszközölni annak érdekében, hogy biztosított legyen az eurorendszer fedezeti keretszabályozásának az (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), valamint az (EU) 2019/2160 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletbe (5) beiktatott, 2022. július 8-tól alkalmazandó módosításokat követően az utóbbi rendelet vonatkozó rendelkezéseivel való összhangja. |
(8) |
Az eurorendszer által a hitelkövetelések fedezetként történő mobilizálása érdekében elfogadott hitelminősítő források száma négyről háromra került csökkentésre azt követően, hogy az általános keretrendszerből kivezetésre került a minősítő eszközök hiteliminősítő forrásként történő alkalmazása. A vonatkozó rendelkezéseket aktualizálni kell, hogy tükrözzék ezt a változást. |
(9) |
A Kormányzótanács átfogó felülvizsgálat alá vonta a 2020 óta a koronavírus-betegség 2019 (Covid19) terjedésével összefüggő kivételes gazdasági és pénzügyi körülményekre figyelemmel elfogadott, fedezettel kapcsolatos átmeneti könnyítő intézkedéseket. Ezek közé az intézkedések közé tartozott a hitelintézetek és a velük szoros kapcsolatban álló szervezetek által kibocsátott, az eurorendszer ügyfelei által fedezetként benyújtható vagy felhasználható fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó küszöb emelése. A vizsgálat figyelembe vette a) azt, hogy az eurorendszer (EU) 2019/1311 európai központi banki határozat (EKB/2019/21) (6) alapján célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekben részt vevő ügyfeleinek képesnek kell lenniük arra, hogy e műveletek céljára továbbra is elegendő fedezetet mozgósítsanak; b) az eurorendszer ügyfeleire gyakorolt járulékos hatást az ilyen intézkedések mindegyike tekintetében; c) a valamennyi ilyen intézkedéshez kapcsolódó kockázati megfontolásokat; d) az egyéb piaci és szakpolitikai megfontolásokat. Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács 2022. március 23-án többek között arról határozott, hogy visszaállítja a fent említett fedezetlen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó korábbi küszöböt annak érdekében, hogy csökkentse az eurorendszer kockázatkoncentrációval szembeni kitettségét. Ennek meg kell jelennie az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) vonatkozó rendelkezéseiben. |
(10) |
Azon elfogadható ügyfelek, amelyeknek a monetáris politikai műveletekhez való hozzáférését az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 158. cikke értelmében prudenciális okok alapján vagy nemteljesítési eseményt követően felfüggesztették, az aktív oldali rendelkezésre állást az EKB/2012/27 iránymutatás (7) III. mellékletében foglalt hitelmeghosszabbítási eljárás szerinti automatikus kérelmet követően vehetik igénybe. Meg kell határozni a szankciókat, amelyek akkor, illetve annyiban alkalmazandók, amennyiben a meghatározott korlátokat az aktív oldali rendelkezésre állás ilyen körülmények közötti igénybevétele következtében túllépik. |
(11) |
Egyértelműbbé kell tenni a forgalomképes és nem forgalomképes eszközökre vonatkozó referencia-kamatlábak elfogadhatósági szempontból történő kezelését. |
(12) |
A Kormányzótanács 2021. február 17-i határozatával összhangban tovább kell pontosítani a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre alkalmazott, fedezetként való elfogadhatóságra vonatkozó feltételeket. |
(13) |
Szükség van az értékpapír-elszámolási rendszerek és a kapcsolatok elfogadhatóságára vonatkozó rendelkezések aktualizálására az euroövezethez csatlakozó tagállamokban létrehozott központi értéktárak esetének kifejezett szabályozása, valamint azon tény figyelembevétele érdekében, hogy a vonatkozó felhasználói értékelési keretre való hivatkozások a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerinti engedélyezési eljárás véglegesítésével redundánssá váltak. |
(14) |
A vészhelyzeti külföldi fedezeti keretrendszer fenntartása a továbbiakban már nem indokolt, figyelemmel a keretrendszer fenntartása jelentette működési teherre, arra, hogy a rendszer soha nem került aktiválásra, valamint arra, hogy a célzott eszközöknek az eurorendszer ügyfelei számára szükség esetén való elérhetősége valószínűleg korlátozott lenne. |
(15) |
Az (EU) 2021/378 európai központi banki rendelet (EKB/2021/1) (9) átdolgozta és hatályon kívül helyezte a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló 1745/2003/EK európai központi banki rendeletet (EKB/2003/9) (10) . Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) kötelező tartalékokra vonatkozó rendelkezéseinek tükrözniük kell az (EU) 2021/378 rendelettel (EKB/2021/1) érvényesített változtatásokat. |
(16) |
Az iránymutatás bizonyos rendelkezéseit aktualizálni kell a TARGET2 rendszer szerinti Rendkívüli Helyzetekre Vonatkozó Továbbfejlesztett Megoldás (Enhanced Contingency Solution, ECONS) aktiválása és a TARGET2-t érintő, egynél több üzleti napon át tartó elhúzódó zavar esetén a monetáris politika végrehajtási keretrendszere, valamint az érdekeltek jogai és kötelezettségei szempontjából fennálló következmények figyelembevétele érdekében, különösen a nyíltpiaci műveleteket, a likviditáskezelést, a rendelkezésre állást, a szankciórendszert, a kötelező tartalékképzési követelményeket és a folyószámlák kamatozását illetően. |
(17) |
Ezért az (EU) 2015/510 iránymutatást (EKB/2014/60) ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Módosítások
Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
2. |
A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A kötelező tartalékképzési követelmények a 2531/98/EK rendeletben és az (EU) 2021/378 rendeletben (EKB/2021/1) kerültek meghatározásra. A kötelező tartalékképzési követelmények egyes jellemzőit tájékoztató jelleggel az I. melléklet mutatja be.” |
3. |
A 4. cikk 1. táblázata a következőképpen módosul:
|
4. |
A 8. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
5. |
A 10. cikk (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
6. |
A 11. cikk (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
7. |
A 12. cikk (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
8. |
A 14. cikk (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
9. |
A 17. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(6) Az EKB Kormányzótanácsa rendszeres időközönként határoz a rendelkezésre állásra vonatkozó kamatlábakról. A felülvizsgált kamatlábak az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 8. cikke szerinti következő tartalékolási időszak kezdetén lépnek hatályba. Az EKB a tartalékolási időszakok naptárát minden egyes naptári év kezdete előtt legalább három hónappal közzéteszi.” |
10. |
A 19. cikk a következőképpen módosul:
|
11. |
A 22. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A betéti rendelkezésre állást azok az intézmények vehetik igénybe, amelyek megfelelnek az 55. cikk szerinti elfogadhatósági feltételeknek, és hozzáféréssel rendelkeznek egy, az NKB-nál vezetett számlához, amelyen keresztül az ügylet – nevezetesen a TARGET2-ben – elszámolható. A betéti rendelkezésre álláshoz való hozzáférés csak a TARGET2 üzleti napokon biztosított, azon napok kivételével, amikor a TARGET2 a 187a. cikkben említett, a TARGET2-t érintő, több üzleti napon át tartó elhúzódó zavar miatt a nap végén nem elérhető.” |
12. |
A második rész III. címe 1. fejezete címének helyébe a következő szöveg lép: „ Kétoldalú eljárások az eurorendszer nyíltpiaci műveletei céljaira ” |
13. |
A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép: „24. cikk A nyíltpiaci műveletek céljára szolgáló eljárások típusai A nyíltpiaci műveleteket tendereljárások útján végzik.” |
14. |
A második rész III. címe 1. fejezetének 3. szakaszát, a 44–48. cikket is beleértve, el kell hagyni. |
15. |
Az 50. cikk (2) bekezdésében a 8. táblázatban a „Gyorstender-eljárásokon vagy kétoldalú eljárásokon alapuló nyíltpiaci műveletek elszámolási napja” szövegrész helyébe a „Gyorstender-eljárásokon alapuló nyíltpiaci műveletek elszámolási napja” szöveg lép. |
16. |
Az 52. cikk helyébe a következő szöveg lép: „52. cikk A gyorstender-eljárások vagy kétoldalú eljárások formájában végzett nyíltpiaci műveletek elszámolása (1) Az eurorendszer törekszik arra, hogy a gyorstender-eljárások formájában végrehajtott nyíltpiaci műveleteket az üzletkötési napon számolja el. Egyéb elszámolási napok is alkalmazhatók, különösen végleges adásvételi ügyletek és devizaswapok tekintetében. (2) A kétoldalú eljárás útján végrehajtott finomhangoló műveleteket és – végleges adásvételi ügyletek formájában végzett – strukturális műveleteket decentralizált módon az NKB-k számolják el.” |
17. |
Az 54. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján az ügyfelek NKB-nál vezetett elszámolási számlái tartalékszámlaként is használhatók. Az elszámolási számlákon tartott tartalékok összege napközbeni elszámolási célokra is felhasználható. Az ügyfél napi tartalékállományát a tartalékszámlái nap végén fennálló egyenlegének összegeként kell kiszámítani. E cikk alkalmazásában a »tartalékszámlák« jelentése megegyezik az (EU) 2021/378 rendeletben (EKB/2021/1) foglaltakkal. (2) A 2531/98/EK rendeletben és az (EU) 2021/378 rendeletben (EKB/2021/1) előírt kötelező tartalékképzési követelményeknek megfelelő tartalékállomány az (EU) 2021/378 rendeletnek (EKB/2021/1) megfelelően kamatozik.” |
18. |
Az 55. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
19. |
Az 55a. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A tevékenységét megszüntető, illetve más szervezet tevékenységének megszüntetésében részt vevő ilyen szervezet nem jogosult az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférésre.” |
20. |
Az 57. cikk a következőképpen módosul:
|
21. |
A 63. cikk a következőképpen módosul:
|
22. |
A 73. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A pénzáramlást generáló eszközöknek a kötelezettek korlátlan felelősségvállalásával kell járniuk.” |
23. |
A szöveg a következő 79a. cikkel egészül ki: „79a. cikk Az eszközfedezetű értékpapírok elfogadhatóságával kapcsolatos információk értékelése Az eurorendszer a rendelkezésére bocsátott információk értékelése alapján dönthet úgy, hogy nem fogad el eszközfedezetű értékpapírokat az eurorendszer hitelműveleteiben fedezetként történő felhasználás céljára. Értékelése során az eurorendszer figyelembe veszi, hogy a benyújtott információk kellően egyértelműnek, következetesnek és átfogónak tekinthetők-e ahhoz, hogy alátámasszák az eszközfedezetű értékpapírokra vonatkozó minden egyes elfogadhatósági feltétel teljesülését, tekintettel különösen arra, hogy a pénzáramlást generáló eszközöket az eurorendszer által a 75. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerinti »valódi átruházásnak« tekintett módon szerezték-e.” |
24. |
A 80. cikk a következőképpen módosul:
|
25. |
A 90. cikk a következőképpen módosul:
|
26. |
A 107a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A DECC-k a 63. cikkben megállapított feltételeknek megfelelő rögzített és feltételhez nem kötött tőkeösszeggel és kamatszelvény-struktúrával rendelkeznek. A fedezeti alap kizárólag olyan hitelköveteléseket tartalmazhat, amelyek vonatkozásában egy meghatározott EKB DECC kölcsönszintű adatszolgáltatási űrlap áll rendelkezésre.” |
27. |
A 110. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A fedezetként hitelköveteléseket mobilizáló ügyfelek kiválasztanak egy, a negyedik rész V. címében szereplő általános elfogadási kritériumokkal összhangban az eurorendszer által elfogadott három hitelminősítő forrás egyikéhez tartozó hitelminősítő rendszert. Amennyiben az ügyfelek az ECAI forrást választják, bármely ECAI-rendszer használható.” |
28. |
A 112a. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A DECC-eket nem kell a negyedik rész V. címében szereplő általános elfogadhatósági feltételekkel összhangban az eurorendszer által elfogadott három hitelminősítő forrás valamelyikének értékelnie. (2) A DECC-k fedezeti portfólióiban szereplő minden egyes mögöttes hitelkövetelésnek rendelkeznie kell a negyedik rész V. címében szereplő általános elfogadhatósági feltételekkel összhangban az eurorendszer által elfogadott három hitelminősítő forrás egyike által adott hitelminősítéssel. Emellett az igénybe vett hitelminősítő rendszernek vagy forrásnak meg kell egyeznie az értékpapírosítást kezdeményező által a 110. cikknek megfelelően kiválasztott rendszerrel vagy forrással. Az eurorendszer 1. szakaszban foglalt, a mögöttes hitelkövetelésekre vonatkozó hitelminőségi követelményeit alkalmazni kell.” |
29. |
A VII. címet és a 137. cikket el kell hagyni. |
30. |
A 138. cikk a következőképpen módosul:
|
31. |
A 141. cikk a következőképpen módosul:
|
32. |
A 153. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az EKB a 2532/98/EK rendelet, a 2157/1999/EK rendelet (EKB/1999/4), a 2531/98/EK rendelet, az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) vagy az (EU) 2021/1815 európai központi banki határozat (EKB/2021/45) (*6) alapján szankciókat ró ki azokra az intézményekre, amelyek nem tesznek eleget a kötelező tartalék alkalmazásával kapcsolatos EKB-rendeletekből és határozatokból eredő kötelezettségeiknek. A vonatkozó szankciókat, valamint az alkalmazásuk során követendő eljárási szabályokat a megjelölt jogi aktusok rögzítik. (*6) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1815 határozata (2021. október 7.) a tartalékképzési kötelezettség és a kapcsolódó kötelező tartalékképzési követelmények be nem tartása esetén alkalmazandó szankciók számításának módszeréről (EKB/2021/45) (HL L 367., 2021.10.15., 4. o.).” " |
33. |
A 154. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
34. |
A 155. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Amennyiben a pénzügyi szankció VII. mellékletnek megfelelően történő kiszámítása a (2) bekezdésben előírt 50 %-os csökkentés alkalmazását követően 500 EUR-nál alacsonyabb összeget eredményez, az 500 EUR-nak megfelelő minimális pénzügyi szankciót kell kiszabni.” |
35. |
A szöveg a 187. cikket követően a 187a–187d. cikket magában foglaló következő új HETEDIK A RÉSSZEL egészül ki: „HETEDIK A RÉSZ A TARGET2 TÖBB ÜZLETI NAPON ÁT TARTÓ ZAVARA ESETÉRE SZÓLÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 187a. cikk A TARGET2 több üzleti napon át tartó elhúzódó zavara (1) Az EKB a TARGET2 rendszernek a fizetések rendes feldolgozását akadályozó zavarát »a TARGET2 több üzleti napon át tartó elhúzódó zavarának« minősítheti, amennyiben:
Az a) pontban említett, Rendkívüli Helyzetekre Vonatkozó Megoldás aktiválása esetén a rendszeres monetáris politikai műveletek elhalaszthatók vagy törölhetők. (2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozat az EKB honlapján keresztül kerül közlésre. Az EKB az ilyen nyilatkozat részeként vagy azt követően tájékoztatást nyújt a zavar meghatározott monetáris politikai műveletekre és eszközökre gyakorolt következményeiről. (3) Az e cikk szerinti nyilatkozatot követően bizonyos monetáris politikai műveletekhez és eszközökhöz kapcsolódó, a jelen iránymutatásban és különösen a 187b., 187c. és 187d. cikkben megjelölt különleges intézkedések és rendelkezések alkalmazhatók. (4) A TARGET2 rendszer zavarának elhárítását követően az EKB a honlapján keresztül közleményt bocsát ki, amely kimondja, hogy a TARGET2 szóban forgó, több üzleti napon át tartó elhúzódó zavarára tekintettel elfogadott különleges intézkedések és rendelkezések a továbbiakban nem alkalmazandóak. 187b. cikk Az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek feldolgozása a TARGET2 több üzleti napon át tartó elhúzódó zavara esetén A TARGET2 187a. cikk szerinti, több üzleti napon át tartó elhúzódó zavaráról szóló nyilatkozat esetén az eurorendszer monetáris politikai műveleteinek feldolgozása tekintetében a következő rendelkezések alkalmazhatóak.
187c. cikk Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférés a TARGET2 több üzleti napon át tartó elhúzódó zavara esetén A TARGET2 187a. cikk szerinti, több üzleti napon át tartó elhúzódó zavaráról szóló nyilatkozat esetén az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférés tekintetében a következő rendelkezések alkalmazhatóak.
187d. cikk Szankciók kiszabásának hiánya a TARGET2 több üzleti napon át tartó elhúzódó zavara esetén Az ügyféllel szemben nem kerül kiszabásra a 154. cikk szerinti szankció, amennyiben a TARGET2 több üzleti napon át tartó elhúzódó zavaráról szóló, a 187a. cikk szerinti nyilatkozatra kerül sor, amely zavar hatással van az ügyfélnek az ezen iránymutatás szerinti kötelezettségei teljesítésére való képességére.” |
36. |
Az I. melléklet helyébe ezen iránymutatás I. melléklete lép. |
37. |
A VIa. és a VII. melléklet ezen iránymutatás II. mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(1) Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlése napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.
(2) Azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro, meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2022. július 8-tól alkalmazzák. Az NKB-k legkésőbb 2022. május 20-ig tájékoztatják az Európai Központi Bankot az ezen intézkedésekhez kapcsolódó szövegekről és eszközökről.
3. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. május 2-án.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Christine LAGARDE
(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (Az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 29. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2160 rendelete (2019. november 27.) az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(6) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1311 határozata (2019. július 22.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatáról (EKB/2019/21) (HL L 204., 2019.8.2., 100. o.).
(7) Az EKB/2012/27 iránymutatás (2012. december 5.) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) (HL L 30., 2013.1.30., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).
(9) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/378 rendelete (2021. január 22.) a kötelező tartalékképzési követelmények alkalmazásáról (EKB/2021/1) (HL L 73., 2021.3.3., 1. o.).
(10) Az Európai Központi Bank 1745/2003/EK rendelete (2003. szeptember 12.) a kötelező tartalékok alkalmazásáról (EKB/2003/9) (HL L 250., 2003.10.2., 10. o.).
I. MELLÉKLET
Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:
„I. MELLÉKLET
KÖTELEZŐ JEGYBANKI TARTALÉK
E melléklet tartalma kizárólag tájékoztatásul szolgál. Az ezen melléklet és az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének 1. pontban leírt jogi kerete közötti eltérés esetén az utóbbi az irányadó.
1.
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 19. cikke alapján az Európai Központi Bank (EKB) megköveteli a hitelintézetektől, hogy a nemzeti központi bankoknál (NKB-k) vezetett számláikon az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének keretében kötelező tartalékot képezzenek. Az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének jogi kereteit a KBER Alapokmányának 19. cikke, a 2531/98/EK rendelet, valamint az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) határozza meg. Az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) alkalmazása biztosítja az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerére vonatkozó feltételek egységességét azon tagállamokban, amelyek pénzneme az euro.
2.
Az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének az elsődleges célja a pénzpiaci kamatok stabilizálása, valamint strukturális likviditási szükséglet létrehozása (vagy bővítése).
3.
Az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 1. cikkének a) pontjával összhangban az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszere azon hitelintézetekre vonatkozik, amelyek:
i. |
a 2013/36/EU irányelv 8. cikkének megfelelően kerültek engedélyezésre; vagy |
ii. |
a 2013/36/EU irányelv 2. cikkének (5) bekezdése alapján mentesülnek az ilyen engedélyezés alól. |
Ezen túlmenően az euroövezetben székhellyel nem rendelkező hitelintézetek euroövezetben működő fióktelepei is az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerének hatálya alá tartoznak. Az euroövezetben székhellyel rendelkező hitelintézetek euroövezeten kívül létrehozott fióktelepei azonban nem tartoznak e rendszer hatálya alá.
4.
Az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az intézmények mentesülnek a tartalékképzési követelmények alól, ha engedélyüket visszavonják vagy arról lemondanak, vagy ha velük szemben a 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) szerinti felszámolási eljárás van folyamatban.
5.
Az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az EKB az érintett NKB kérelmére az említett bekezdés a)–d) pontjában felsorolt helyzetben lévő intézményeket felmentheti a tartalékképzési kötelezettség alól. Az ilyen intézmények közé tartoznak többek között a 2001/24/EK irányelv szerinti reorganizációs intézkedés hatálya alatt álló intézmények, azok az intézmények, amelyek az Unió vagy valamely tagállam által hozott, befagyasztást elrendelő határozat vagy az Unió által a Szerződés 75. cikke alapján hozott, pénzeszközeik használatát korlátozó intézkedések hatálya alatt állnak; azon intézmények, amelyek az eurorendszer által hozott, az eurorendszer nyíltpiaci műveleteihez vagy rendelkezésre állásához való hozzáférésüket felfüggesztő vagy kizáró határozat hatálya alatt állnak, valamint azon intézmények, amelyek tekintetében nem megfelelő a kötelező tartalékok megkövetelése.
6.
Az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 4. cikkében említett mentességek azon tartalékolási időszak kezdetétől alkalmazandóak, amelynek során a vonatkozó esemény bekövetkezik.
7.
Az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 3. cikkének (3) bekezdése értelmében az EKB a honlapján közzéteszi az említett rendelet alapján az eurorendszer kötelező tartalékképzési követelményei hatálya alá tartozó intézmények listáját.
8.
Az EKB ezenkívül közzéteszi a kötelező tartalékképzési követelmények alól mentesített intézmények listáját, az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 4. cikke (2) bekezdésének a)–c) pontjában említett intézmények kivételével.
9.
Az egyes hitelintézetek tartalékalapját a mérlegtételeik arányában kell megállapítani. A mérlegadatokat az EKB monetáris és pénzügyi statisztikájának általános keretein belül kell jelenteni az NKB-k részére. Egy adott tartalékolási időszak tekintetében a tartalékalapot az intézmények az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 5. cikkének (5) bekezdése alapján a tartalékolási időszak kezdő hónapjánál két hónappal korábbi hónapra vonatkozó adatok alapján számítják ki, a »kisebb« csoporthoz tartozó intézményekre vonatkozó, az ugyanezen rendelet 5. cikkének (6) bekezdésben meghatározott kivételek fenntartásával.
10.
A tartalékrátákat az EKB határozza meg a 2531/98/EK rendeletben előírt felső határérték figyelembevételével.
11.
Az intézmények által képzendő kötelező tartalék összegét úgy számítják ki, hogy az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 5. cikke szerinti tartalékalap részét képező forrásokra az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében megjelölt tartalékrátákat alkalmazzák. Az NKB-knek az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 6. cikkével összhangban kiszámított kötelező tartalékot kell felhasználniuk a kötelező tartalék állományára vonatkozó kamatfizetéshez, valamint annak értékeléséhez, hogy az intézmények eleget tesznek-e az előírt összegű kötelező tartalék képzésére vonatkozó kötelezettségnek.
12.
A kamatok stabilizálására irányuló cél elérése érdekében az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszere az intézmények számára lehetővé teszi a tartalékátlagolást, ami azt jelenti, hogy a tartalékképzési kötelezettségnek való megfelelést a résztvevők tartalékszámláján az egyes naptári napok végén fennálló egyenlegeknek a tartalékolási időszakra vetített átlaga alapján kell meghatározni. A tartalékolási időszakot az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 8. cikke határozza meg.
13.
Az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 9. cikkének megfelelően az intézmények kötelező tartalékának állománya után a tartalékolási időszak alatt az eurorendszernek az irányadó refinanszírozási műveletekre alkalmazott (a naptári napok száma szerint súlyozott) átlagos kamatát kell fizetni, amelyet a következő képlet szerint kell kiszámítani (az eredményt a legközelebbi centre kerekítve):
ahol:
Rt |
= |
a t tartalékolási időszak alatt a kötelező tartalék állománya után fizetendő kamat; |
Ht |
= |
a t tartalékolási időszakra elhelyezett kötelező tartalék átlagos napi állománya; |
nt |
= |
naptári napok száma a t tartalékolási időszakban; |
rt |
= |
a t tartalékolási időszakra elhelyezett kötelező tartalék átlagos napi állománya; a kamatlábra a két tizedesre történő szokásos kerekítési módszert kell alkalmazni; |
i |
= |
a t tartalékolási időszak i-edik naptári napja; |
MRi |
= |
az i-edik vagy ennél korábbi naptári napon elszámolt legutolsó irányadó refinanszírozási művelet marginális kamatlába. |
A 187a. cikkben említettek szerinti, a TARGET2 több üzleti napon át tartó elhúzódó zavarának időszaka alatt a TARGET2-ben fennálló napvégi egyenleg e képlet kiszámítása során a TARGET2 zavarának elhárítását követően utólag kerül figyelembevételre. A TARGET2 több üzleti napon át tartó elhúzódó zavara napjainak számára alkalmazott napvégi egyenleget az EKB a rendelkezésére álló legjobb információk alapján fogja meghatározni. A Rendkívüli Helyzetekre Vonatkozó Megoldásban tartott és a TARGET2 több üzleti napon át tartó elhúzódó zavara során napközben vagy annál hosszabb ideig felhasznált egyenleg nulla százalékkal kamatozik.
Ha egy intézmény nem tesz eleget az eurorendszer kötelezőtartalék-rendszerére vonatkozó EKB rendeletekben és határozatokban foglalt egyéb kötelezettségeinek (például ha az előírt adatokat nem időben vagy pontatlanul közli), az EKB jogosult a 2532/98/EK rendeletben, a 2157/1999/EK rendeletben (EKB/1999/4) és az (EU) 2021/1815 határozatban (EKB/2021/45) foglaltaknak megfelelően szankciókat alkalmazni.
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/24/EK irányelve (2001. április 4.) a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról (HL L 125., 2001.5.5., 15. o.).«
II. MELLÉKLET
Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) VIa. és VII. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A VIa. melléklet I. szakaszának helyébe a következő szöveg lép: „I. AZ ÉRTÉKPAPÍR-ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREKRE (SSS-EK) ÉS AZ SSS-EK KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ ELFOGADHATÓSÁGI FELTÉTELEK
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).” " |
2. |
A VII. melléklet II. szakaszának 10. pontját el kell hagyni. |
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).” ”
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/131 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2022/988 IRÁNYMUTATÁSA
(2022. május 2.)
az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról szóló (EU) 2016/65 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/35) (EKB/2022/18)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első franciabekezdésére, a 9.2., 12.1., 14.3. és 18.2. cikkére, valamint 20. cikke első bekezdésére,
mivel:
(1) |
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 18.1. cikkének megfelelően az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyeknek pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k) hitelműveleteket végezhetnek hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel, megfelelő fedezet mellett történő hitelnyújtás révén. Az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (1) meghatározza azokat az általános feltételeket, amelyek alapján az EKB és az NKB-k készek hitelműveleteket végrehajtani, ideértve az eurorendszer hitelműveleteihez alkalmazandó fedezetek elfogadhatósági követelményeit. |
(2) |
Az eurorendszer hitelműveletei céljára elfogadható minden eszköz esetében egyedi kockázatkezelési intézkedések kerülnek alkalmazásra annak érdekében, hogy megvédjék az eurorendszert a pénzügyi veszteségektől azokban az esetekben, amikor az ügyfél mulasztása miatt a fedezetet érvényesíteni kell. Az eurorendszer kockázatkezelési keretszabályozása rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezi a megfelelő védelem biztosítása érdekében. |
(3) |
A Kormányzótanács átfogó felülvizsgálat alá vonta a 2020 óta a koronavírus-betegség 2019 (Covid19) terjedésével összefüggő kivételes gazdasági és pénzügyi körülményekre figyelemmel elfogadott, fedezettel kapcsolatos átmeneti könnyítő intézkedéseket, ideértve a haircutok átmeneti csökkentését is. Ez a vizsgálat figyelembe vette a) azt, hogy az eurorendszer (EU) 2019/1311 európai központi banki határozat (EKB/2019/21) (2) alapján célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekben részt vevő ügyfeleinek képesnek kell lenniük arra, hogy e műveletek céljára továbbra is elegendő fedezetet mozgósítsanak, b) az eurorendszer ügyfeleire gyakorolt fedezeti hatást az ilyen intézkedések mindegyike tekintetében; c) a valamennyi ilyen intézkedéshez kapcsolódó kockázati megfontolásokat; d) az egyéb piaci és szakpolitikai megfontolásokat. Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács 2022. március 23-án többek között arról határozott, hogy két lépésben megszünteti a fent említett haircut-csökkentést, és az első lépés 2022. július 8-ától lép életbe annak érdekében, hogy fokozza az eurorendszer kockázatokkal szembeni védelmét és kockázathatékonyságát. Ennek meg kell jelennie a vonatkozó rendelkezésekben. |
(4) |
Ezért az (EU) 2016/65 európai központi banki iránymutatást (EKB/2015/35) (3) ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Módosítások
Az (EU) 2016/65 iránymutatás (EKB/2015/35) a következőképpen módosul:
1. |
A 4. cikk a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
Az 5. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A nem forgalomképes jelzálog-fedezetű lakossági adósságinstrumentumokra 28,4 %-os haircut vonatkozik.” |
3. |
A melléklet ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(1) Ez az iránymutatás az NKB-kkal történő közlésének napján lép hatályba.
(2) Az NKB-k meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2022. július 8-tól alkalmazzák. Az NKB-k legkésőbb 2022. május 20-áig tájékoztatják az Európai Központi Bankot az ezen intézkedésekhez kapcsolódó szövegekről és eszközökről.
3. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak az NKB-k a címzettjei.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. május 2-án.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Christine LAGARDE
(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).
(2) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1311 határozata (2019. július 22.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatáról (EKB/2019/21) (HL L 204., 2019.8.2., 100. o.).
(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/65 iránymutatása (2015. november 18.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról (EKB/2015/35) (HL L 14., 2016.1.21., 30. o.).
MELLÉKLET
A 2., a 2a. és a 3. táblázat helyébe a következő táblázatok lépnek:
„2. táblázat
Az I–IV. haircut-kategóriába tartozó elfogadható forgalomképes eszközökre alkalmazott haircutok szintjei (%-ban)
|
Haircut-kategóriák |
||||||||||||
Hitelminőség |
Hátralevő futamidő (év) (*1) |
I. kategória |
II. kategória |
III. kategória |
IV. kategória |
||||||||
rögzített kamatozású |
kamatszelvény nélküli |
változó kamatozású |
rögzített kamatozású |
kamatszelvény nélküli |
változó kamatozású |
rögzített kamatozású |
kamatszelvény nélküli |
változó kamatozású |
rögzített kamatozású |
kamatszelvény nélküli |
változó kamatozású |
||
1. és 2. besorolás |
[0,1 ) |
0,5 |
0,5 |
0,5 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
6,8 |
6,8 |
6,8 |
[1,3 ) |
0,9 |
1,8 |
0,5 |
1,4 |
2,3 |
0,9 |
1,8 |
2,7 |
0,9 |
9,0 |
9,5 |
6,8 |
|
[3,5 ) |
1,4 |
2,3 |
0,5 |
2,3 |
3,2 |
0,9 |
2,7 |
4,1 |
0,9 |
11,7 |
12,2 |
6,8 |
|
[5,7 ) |
1,8 |
2,7 |
0,9 |
3,2 |
4,1 |
1,4 |
4,1 |
5,4 |
1,8 |
13,1 |
14,0 |
9,0 |
|
[7,10 ) |
2,7 |
3,6 |
1,4 |
4,1 |
5,9 |
2,3 |
5,4 |
7,2 |
2,7 |
14,9 |
16,2 |
11,7 |
|
[10 , ∞) |
4,5 |
6,3 |
1,8 |
7,2 |
9,5 |
3,2 |
8,1 |
11,7 |
4,1 |
18,0 |
23,0 |
13,1 |
|
3. besorolás |
[0,1 ) |
5,4 |
5,4 |
5,4 |
6,3 |
6,3 |
6,3 |
7,2 |
7,2 |
7,2 |
11,7 |
11,7 |
11,7 |
[1,3 ) |
6,3 |
7,2 |
5,4 |
8,6 |
12,2 |
6,3 |
10,8 |
13,5 |
7,2 |
20,3 |
22,5 |
11,7 |
|
[3,5 ) |
8,1 |
9,0 |
5,4 |
12,2 |
16,7 |
6,3 |
14,9 |
19,8 |
7,2 |
25,2 |
29,3 |
11,7 |
|
[5,7 ) |
9,0 |
10,4 |
6,3 |
12,6 |
18,0 |
8,6 |
16,7 |
23,4 |
10,8 |
27,5 |
31,5 |
20,3 |
|
[7,10 ) |
10,4 |
11,7 |
8,1 |
14,4 |
22,1 |
12,2 |
17,1 |
25,2 |
14,9 |
27,9 |
33,3 |
25,2 |
|
[10 , ∞) |
11,7 |
14,4 |
9,0 |
17,1 |
26,6 |
12,6 |
17,6 |
27,0 |
16,7 |
28,4 |
34,2 |
27,5 |
2a. táblázat
Az V. haircut-kategóriába tartozó elfogadható forgalomképes eszközökre alkalmazott haircutok szintjei (%-ban)
|
|
V. kategória |
Hitelminőség |
Súlyozott átlagos élettartam (*2) |
Haircut |
1. és 2. besorolás |
[0,1 ) |
3,6 |
[1,3 ) |
4,1 |
|
[3,5 ) |
4,5 |
|
[5,7 ) |
8,1 |
|
[7,10 ) |
11,7 |
|
[10 , ∞) |
18 |
3. táblázat
Az elfogadható hitelkövetelésekre alkalmazott haircutok szintjei (%-ban)
Hitelminőség |
Hátralevő futamidő (év) (*3) |
Rögzített kamatozás |
Változó kamatozás |
1. és 2. besorolás |
[0,1 ) |
7,2 |
7,2 |
[1,3 ) |
10,8 |
7,2 |
|
[3,5 ) |
14,4 |
7,2 |
|
[5,7 ) |
16,7 |
10,8 |
|
[7,10 ) |
21,6 |
14,4 |
|
[10 , ∞) |
31,5 |
16,7 |
|
3. besorolás |
[0,1 ) |
13,5 |
13,5 |
[1,3 ) |
25,2 |
13,5 |
|
[3,5 ) |
32,9 |
13,5 |
|
[5,7 ) |
38,7 |
25,2 |
|
[7,10 ) |
40,5 |
32,9 |
|
[10 , ∞) |
43,2 |
38,7 |
(*1) vagyis [0,1) a hátralevő futamidő egy évnél rövidebb, [1,3) a hátralevő futamidő legalább egy év és három évnél rövidebb stb.
(*2) vagyis [0,1) a súlyozott átlagos élettartam egy évnél rövidebb, [1,3) a súlyozott átlagos élettartam legalább egy év és három évnél rövidebb stb.
(*3) vagyis [0,1) a hátralevő futamidő egy évnél rövidebb, [1,3) a hátralevő futamidő legalább egy év és három évnél rövidebb stb.”
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/135 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2022/989 IRÁNYMUTATÁSA
(2022. május 2.)
az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről szóló (EU) 2021/975 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/31)(EKB/2022/19)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első franciabekezdésére, valamint 5.1., 12.1., 14.3. és 18.2. cikkére,
mivel:
(1) |
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya 18.1. cikkének megfelelően az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyeknek pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k), a Központi Bankok Európai Rendszere célkitűzéseinek elérése érdekében hitelműveleteket végezhetnek hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel, megfelelő fedezet mellett történő hitelnyújtás révén. Az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (1) meghatározza azokat az általános feltételeket, amelyek alapján az EKB és az NKB-k készek hitelműveleteket végrehajtani, ideértve az eurorendszer hitelműveleteihez alkalmazandó fedezetek elfogadhatósági követelményeit. |
(2) |
Egyértelműbbé kell tenni a forgalomképes eszközökre vonatkozó referencia-kamatlábak elfogadhatósági szempontból történő kezelését. |
(3) |
A Kormányzótanács átfogó felülvizsgálat alá vonta a 2020 óta a koronavírus-betegség 2019 (Covid19) terjedésével összefüggő kivételes gazdasági és pénzügyi körülményekre figyelemmel elfogadott, fedezettel kapcsolatos átmeneti könnyítő intézkedéseket. Ezek közé az intézkedések közé tartozott a haircutok átmeneti csökkentése, az eurorendszer hitelminőségi minimumkövetelményeinek 2020. április 7-én megfelelt, de később visszaminősített eszközök, valamint az ilyen eszközök kibocsátói és garanciavállalói elfogadhatóságának fenntartása, továbbá annak lehetővé tétele, hogy az NKB-k elfogadható fedezetként fogadják el a Görög Köztársaság központi kormányzata által kibocsátott olyan államadósságot megtestesítő értékpapírokat, amelyek nem tesznek eleget az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek. Ez a vizsgálat figyelembe vette a) azt, hogy az eurorendszer (EU) 2019/1311 európai központi banki határozat (EKB/2019/21) (2) alapján célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekben részt vevő ügyfeleinek képesnek kell lenniük arra, hogy e műveletek céljára továbbra is elegendő fedezetet mozgósítsanak, b) az eurorendszer ügyfeleire gyakorolt járulékos hatást az ilyen intézkedések mindegyike tekintetében; c) a valamennyi ilyen intézkedéshez kapcsolódó kockázati megfontolásokat; d) az egyéb piaci és szakpolitikai megfontolásokat. |
(4) |
Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács 2022. március 23-án többek között arról határozott, hogy két lépésben megszünteti a fent említett haircut-csökkentést, és az első lépés 2022. július 8-ától lép életbe annak érdekében, hogy fokozza az eurorendszer kockázatokkal szembeni védelmét és kockázathatékonyságát. |
(5) |
Határozott arról is, hogy 2022. július 8-tól kezdődően nem ismeri el elfogadhatóként az eurorendszer hitelminőségi minimumkövetelményeinek 2020. április 7-én megfelelt, de később az eurorendszerben elfogadott hitelminősítő intézetek által az eurorendszer hitelminőségi minimumszintje alá visszaminősített forgalomképes eszközöket, valamint az ilyen eszközök kibocsátóit és garanciavállalóit, annak érdekében, hogy visszatérjen a kibocsátók, forgalomképes eszközök és garanciavállalók egységes kezeléséhez az eurorendszer fedezeti rendszerén belül, a hitelminősítő intézetek lépéseinek időzítésétől függetlenül. |
(6) |
A Kormányzótanács úgy döntött továbbá, hogy – meghatározott haircutok alkalmazása mellett –legalább addig lehetővé teszi az NKB-k számára a Görög Köztársaság központi kormányzata által kibocsátott, az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek meg nem felelő, de a forgalomképes eszközökre vonatkozó minden más elfogadhatósági feltételnek megfelelő, forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elfogadható fedezetként való elfogadását, amíg folytatódik az ezekbe az értékpapírokba a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) (3) keretében történő újrabefektetés. Ez az intézkedés átmeneti lesz és a következő kiegészítő megfontolásokat veszi alapul: a) annak szükségessége, hogy folytatni kell az eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférés terén fellépő töredezettség megelőzését, mivel az rontaná a monetáris politikai transzmissziós mechanizmus zavartalan működését a görög gazdaságban, miközben még mindig folyamatban van a világjárvány okozta negatív hatások helyrehozatala; b) a Görög Köztársaság által a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti megerősített felügyelettel és végrehajtásának uniós intézmények általi nyomon követésével összefüggésben tett kötelezettségvállalások; c) a tény, hogy a Görög Köztársaság számára az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus útján biztosított középtávú adósságcsökkentő intézkedések e kötelezettségvállalások folytatódó végrehajtásától függenek; d) a Görög Köztársaság gazdasági és pénzügyi helyzetére vonatkozóan annak eredményeképpen az EKB rendelkezésére álló információk, hogy az EKB részt vesz a megerősített felügyeleti keretben; e) a tény, hogy még a megerősített felügyeletet követően is: i. a Görög Köztársaság gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzete rendszeres felülvizsgálat alá kerül a 472/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti, a programot követő utólagos felügyelettel és az Európai Stabilitási Mechanizmus negyedéves korai figyelmeztető rendszerével összefüggésben; ii. a Görög Köztársaság számára biztosított adósságcsökkentő intézkedések továbbra is ehhez a programot követő utólagos felügyelethez kötődnek; és iii. a Görög Köztársaság javára az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel összefüggésben tervezett folyósítások feltétele a rendelet 24. cikkével összhangban az elfogadott mérföldkövek és célok teljesítése; f) az Európai Stabilitási Mechanizmus, az Európai Bizottság és az EKB által lefolytatott rendszeres államadósság-fenntarthatósági értékelések; g) a tény, hogy az EKB a fokozott felügyelet időszakát követően is hozzá fog férni a Görög Köztársaság gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetére vonatkozó információkhoz az e) pont i. és iii. alpontja szerinti mechanizmusok útján. |
(7) |
Ezért az (EU) 2014/528 európai központi banki iránymutatást (6) (EKB/2014/31) ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Módosítások
Az EKB/2014/31 iránymutatás a következőképpen módosul:
1. |
A 7. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott azon forgalomképes adósságinstrumentumok, amelyek kamatszelvényei valamely központi bank vagy az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 36. cikkével összhangban valamely referenciamutató-kezelő által rendelkezésre bocsátott egyetlen pénzpiaci kamathoz, vagy a rendelet 36. cikke szerinti nyilvántartásban harmadik országbeli referenciamutatóként szereplő, az értékpapír devizaneméhez kötődő pénzpiaci kamathoz vagy olyan inflációs indexekhez kötöttek, amelyek az adott ország vonatkozásában nem tartalmaznak »discrete range«, »range accrual«, »ratchet«, vagy hasonló összetett struktúrákat, az eurorendszer monetáris politikai műveletei során szintén elfogadható fedezetnek minősülnek. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).” " |
2. |
A 8a. cikk (3) bekezdését el kell hagyni. |
3. |
A 8b. cikk (12) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(12) E cikk rendelkezései 2022. július 7-ig maradnak hatályban.” |
4. |
A IIa. melléklet helyébe ezen iránymutatás I. melléklete lép. |
5. |
A IIb. melléklet helyébe ezen iránymutatás II. melléklete lép. |
2. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(1) Ez az iránymutatás az NKB-kkal történő közlése napján lép hatályba.
(2) Az NKB-k meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatásnak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2022. július 8-ától alkalmazzák, az 1. cikk 2. és 3. pontjának való megfelelés érdekében szükséges intézkedések kivételével, amelyeket 2022. június 30-tól alkalmaznak. Az NKB-k legkésőbb 2022. május 20-áig tájékoztatják az Európai Központi Bankot az ezen intézkedésekhez kapcsolódó szövegekről és eszközökről.
3. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2022. május 2-án.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Christine LAGARDE
(1) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).
(2) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/1311 határozata (2019. július 22.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatáról (EKB/2019/21) (HL L 204., 2019.8.2., 100. o.).
(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/440 határozata (2020. március 24.) az átmeneti pandémiás vészhelyzeti vásárlási programról (EKB/2020/17) (HL L 91., 2020.3.25., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).
(6) Az Európai Központi Bank 2014/528/EU iránymutatása (2014. július 9.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/31)(HL L 240., 2014.8.13., 28. o.).
I. MELLÉKLET
Az EKB/2014/31 iránymutatás IIa. melléklete helyébe a következő szöveg lép:
„ IIA. MELLÉKLET
Az ezen iránymutatás 3. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadható eszközfedezetű értékpapírokra alkalmazott fedezetértékelési haircut szintek (%-ban)
Súlyozott átlagos élettartam (*1) |
Levonás |
[0,1) |
5,4 |
[1,3) |
8,1 |
[3,5) |
11,7 |
[5,7) |
13,5 |
[7,10) |
16,2 |
[10, ∞) |
27 |
(*1) vagyis [0,1) a súlyozott átlagos élettartam egy évnél rövidebb, [1,3) a súlyozott átlagos élettartam legalább egy év és három évnél rövidebb stb.
II. MELLÉKLET
Az EKB/2014/31iránymutatás IIb. melléklete helyébe a következő szöveg lép:
„IIB. MELLÉKLET
A 8a. cikkben szereplő elfogadható forgalomképes eszközökre alkalmazott haircutok szintjei (%-ban)
Hitelminőség |
Hátralevő futamidő (év) (*1) |
I. kategória |
||
rögzített kamatozású |
kamatszelvény nélküli |
változó kamatozású |
||
4. besorolás |
[0,1) |
7,2 |
7,2 |
7,2 |
[1,3) |
10,8 |
11,7 |
10,8 |
|
[3,5) |
12,6 |
13,5 |
12,6 |
|
[5,7) |
14,0 |
15,3 |
14,0 |
|
[7,10) |
14,9 |
16,2 |
14,9 |
|
[10, ∞) |
16,2 |
18,9 |
16,2 |
|
5. besorolás |
[0,1) |
9 |
9 |
9 |
[1,3) |
12,6 |
13,5 |
12,6 |
|
[3,5) |
14,9 |
15,8 |
14,9 |
|
[5,7) |
16,2 |
17,6 |
16,2 |
|
[7,10) |
17,1 |
18,5 |
17,1 |
|
[10, ∞) |
18,5 |
21,2 |
18,5 |
(*1) vagyis [0,1) a hátralevő futamidő egy évnél rövidebb, [1,3) a hátralevő futamidő legalább egy év és három évnél rövidebb stb.
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
2022.6.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 167/140 |
AZ EU–JORDÁNIA TÁRSULÁSI TANÁCS 1/2022 HATÁROZATA
(2022. június 2.)
a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó EU–Jordánia partnerségi prioritásokról [2022/990]
AZ EU–JORDÁNIA TÁRSULÁSI TANÁCS,
tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai és másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodásra,
mivel:
(1) |
1997. november 24-én aláírták az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai és másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), amely 2002. május 1-jén hatályba lépett. |
(2) |
A megállapodás 91. cikke hatáskört biztosít az EU–Jordánia Társulási Tanácsnak arra, hogy megfelelő határozatokat hozzon a megállapodás céljainak elérése érdekében. |
(3) |
A megállapodás 101. cikke értelmében a Felek minden általános vagy különös intézkedést megtesznek, amely a megállapodásból eredő kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges és gondoskodnak arról, hogy a megállapodás céljai megvalósuljanak. |
(4) |
Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata a partnerekkel való szerepvállalás új szakaszát helyezte kilátásba, amely mindkét fél részéről fokozott felelősségvállalást feltételez. |
(5) |
Az Európai Unió és Jordánia a közöttük fennálló partnerség megszilárdítása mellett döntöttek a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó prioritások (a továbbiakban: a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó EU–Jordánia partnerségi prioritások) elfogadásával, amelyek Jordánia rezilienciájának és stabilitásának előmozdítására és megerősítésére irányulnak, és egyúttal az elhúzódó szíriai konfliktus hatásainak kezelésére is törekednek. |
(6) |
Az Európai Unió és Jordánia megállapodott a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó EU–Jordánia partnerségi prioritások szövegéről, amely prioritások támogatják a megállapodás végrehajtását, és az együttesen azonosított közös érdekű területeken való együttműködésre összpontosítanak, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EU–Jordánia Társulási Tanács ajánlja, hogy a megállapodás Felei hajtsák végre az e határozat mellékletében meghatározott 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó EU–Jordánia partnerségi prioritásokat.
2. cikk
A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó EU–Jordánia partnerségi prioritások az EU–Jordánia Társulási Tanács 1/2016 határozatával (1) elfogadott EU–Jordánia partnerségi prioritások helyébe lépnek.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. június 2-án.
az EU–Jordánia Társulási Tanács részéről
az elnök
J. BORRELL-FONTELLES
(1) Az EU–Jordánia Társulási Tanács 1/2016 határozata (2016. december 19.) az EU–Jordánia partnerségi prioritásokról való megállapodásról (HL L 355., 2016.12.24., 31. o.).
MELLÉKLET
EU–JORDÁNIA PARTNERSÉGI PRIORITÁSOK A 2021–2027 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA
BEVEZETÉS
Az EU és Jordánia közötti partnerség erős. Jordánia az Európai Unió egyik legfontosabb partnere, és az EU nagyra értékeli Jordánia mérséklő szerepét a térségben. A két partner a közöttük lévő szilárd és sokrétű kapcsolat további erősítése érdekében prioritásokat határozott meg, hogy támogassa az EU–Jordánia társulási megállapodás végrehajtását, amely kijelöli a partnerség irányvonalát a 2021–2027 közötti időszakra.
Az EU–Jordánia partnerségi prioritások az európai szomszédságpolitika keretében kitűzött, a béke, a jólét és a stabilitás közös térségére vonatkozó közös célokat tükrözik. Érvényesülnek bennük a szomszédságpolitika fő sajátosságai, tehát a differenciálás és a közös felelősségviselés, ugyanakkor a rugalmasság is, így lehetővé teszik a változó körülményekhez való alkalmazkodást az EU és Jordánia megállapodása alapján. Ezenkívül igazodnak ahhoz a 2020. december 10–11-i európai tanácsi következtetésekben (1) megfogalmazott törekvéshez, miszerint a demokratikus, stabilabb, környezetbarátabb és virágzóbb déli szomszédságot az EU stratégiai prioritásai közé kell emelni.
A partnerségi prioritásokban megnyilvánulnak annak a földközi-tengeri térségre vonatkozó új, ambiciózus és innovatív programnak a célkitűzései is, amelyet a Bizottság és a főképviselő déli szomszédságról szóló, 2021. február 9-i közös közleménye (2), majd a déli szomszédsággal megújított partnerségről szóló, 2021. április 16-i tanácsi következtetések (3) határoztak meg az együttműködés újraindítása és a kapcsolatban rejlő kiaknázatlan lehetőségek kihasználása céljából. A program támogatja a déli szomszédokra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv (4) kölcsönösen elfogadott kiemelt kezdeményezéseinek mielőbbi, hatékony végrehajtását, ezzel megerősítve az EU Jordániával fennálló partnerségét és elősegítve a közös földközi-tengeri javak megóvását. Az új program lehetőséget kínál a zöld és digitális átállás stratégiai prioritásaival kapcsolatos új partnerségek létrehozására, ezzel hozzájárulva a fenntarthatósághoz, a jóléthez és a rezilienciához. Az erre irányuló erőfeszítéseiben az EU és Jordánia a közöttük fennálló partnerségre és Jordánia reformprogramjának végrehajtására épít. Az EU és Jordánia folytatja konstruktív együttműködését az Unió a Mediterrán Térségért társelnöksége keretében, hogy elősegítse az egész földközi-tengeri térségre kiterjedő, erős partnerség létrejöttét.
Az új program szerint az EU–Jordánia partnerség továbbra is közös értékeken és párbeszéden alapul, és közös társadalmi-gazdasági és politikai program, ezen belül reformok és azok végrehajtása mentén halad olyan területeken, mint a jó kormányzás, a jogállamiság, az emberi jogok, a társadalmi kohézió és a mindenkit megillető esélyegyenlőség, továbbá a megkülönböztetés tilalma, a környezet- és éghajlatvédelem, a makrogazdasági stabilitás és az üzleti környezet. Céljai közé tartozik a Covid19-világjárvány utáni környezetbarát, digitális, reziliens és igazságos helyreállítás a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel, a Párizsi Megállapodással és az európai zöld megállapodással összhangban.
A hosszú távon fenntartható társadalmi-gazdasági helyreállításnak és a munkahelyteremtésnek a déli szomszédságban való előmozdítása kulcsfontosságú közös prioritás, amely egyben a földközi-tengeri térségre vonatkozó új program innovatív jellegű sarokkövét képezi. A közleményhez mellékelt, a déli szomszédokra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervről szóló közös szolgálati munkadokumentum, amelyben Jordánia kiemelt helyen szerepel, az e partnerség tartalommal való megtöltésére és az EU Jordániával fennálló partnerségét megerősítő kiemelt projektek előtérbe helyezésére irányuló határozott erőfeszítést tükrözi. A földközi-tengeri térségre vonatkozó új program gazdaságélénkítési és beruházási tervében foglalt kiemelt kezdeményezések végrehajtása hozzájárul a partnerségi prioritások megvalósításához, és a Jordániával folytatott uniós együttműködés fontos részét képezi.
Az Európai Unió a közös közleményt és a benne foglalt gazdaságélénkítési és beruházási tervet, valamint a tanácsi következtetéseket alapul véve arra is törekszik majd, hogy tagállamaival együttműködésben támogassa a főbb közös érdekű területekre irányuló „Európa együtt” kezdeményezéseket, építve az „Európa együtt” megközelítés keretében a Covid19-válságra adott válaszra, amely nemzetközileg és Jordániában egyaránt sikeresnek bizonyult.
A partnerségi prioritások „élő dokumentumnak” tekintendők, és kölcsönös kötelezettségvállalások teljesítését szolgálják.
A partnerséget és az együttműködés kiemelt területeit a Felek továbbra is fenntartják a következők révén: rendszeres magas szintű politikai találkozók; gazdasági, foglalkoztatási és szociális, kereskedelmi, igazságügyi, emberi jogi, demokratikus folyamatokkal kapcsolatos, valamint éghajlat- és környezetvédelmi párbeszédek; az EU–Jordánia mobilitási partnerség; az EU–Jordánia tudományos és technológiai megállapodás és egyéb meglévő együttműködési területek; a biztonság – többek között az erőszakos szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a kiberbiztonság – terén folytatott párbeszéd és együttműködés megerősítésére vonatkozó EU–Jordánia kötelezettségvállalás; valamint a Jordánia megsegítését célzó, folyamatban lévő kétoldalú együttműködés.
A partnerségi prioritások megerősítik az EU és Jordánia közötti kapcsolatokat, és kijelölik a kölcsönös szerepvállalás elmélyítéséhez rendelkezésre álló mozgásteret.
A jelenlegi helyzet különösen kedvező az EU és Jordánia közötti, közös célkitűzéseken, értékeken és a közös kihívások leküzdéséhez fűződő érdekeken alapuló partnerség megerősítése szempontjából.
A Covid19-világjárvány tovább növelte az egészségügyre, az oktatásra és a gazdasági ágazatokra nehezedő nyomást, és jelentős társadalmi-gazdasági kihívásokat tartogat. Az EU és Jordánia a helyreállítás után megerősödve kerül majd ki a válságból, többek között annak köszönhetően, hogy végrehajtják gazdaságuk zöld és digitális transzformációját, növelik a rezilienciájukat, valamint befogadó módon biztosítanak jólétet és tisztességes munkalehetőségeket a közösségeik számára. Az EU és partnerei fokozzák szerepvállalásukat a hátrányos megkülönböztetés minden formája – így a valláson vagy a meggyőződésen alapuló megkülönböztetés – elleni küzdelemben, és a Covid19-világjárványt követő inkluzív helyreállításra irányuló törekvés részeként minden szakpolitikai területen előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget.
A szíriai válság 2011 óta súlyos következményekkel jár Jordániára, a régióra és az Európai Unióra nézve egyaránt. Az EU és Jordánia megerősítette, hogy közös célja és érdeke a szíriai békefolyamat előmozdítása, valamint Szíria stabilitásának és békéjének helyreállítása. Ezáltal végül lehetővé válhat a menekültek önkéntes, biztonságos és méltóságteljes hazatérése. Mindemellett fontos gondoskodni arról, hogy a szíriai menekültek azonos mértékű segítségnyújtásban részesüljenek, és továbbra is védelemhez, oktatáshoz, megélhetéshez és szolgáltatásokhoz jussanak Jordániában.
Az EU a nemzeti, a regionális és a nemzetközi színtér kulcsfontosságú szereplőjének tekinti Jordániát, és támogatja Jordánia szerepvállalását a multilaterális rendszerben. Az EU elismerését fejezi ki Jordániának azért a nagylelkű, folyamatos elkötelezettségéért, amelyet a biztonságos menedék reményében tömegesen az országba érkező menekültek – köztük szíriaiak, palesztinok, irakiak, líbiaiak és jemeniek – befogadása és védelme, valamint oktatásuk, egészségügyi ellátásuk, megélhetésük és szociális védelmük biztosítása terén tanúsít. Az EU továbbra is segítséget nyújt Jordániának, hogy az ott védelemért folyamodó menekültek változatlanul támogatásban részesüljenek, valamint erősödjön az ország rezilienciája, többek között a Covid19-világjárvány hatásainak csökkentésében való folyamatos szerepvállalás révén. A Jordániának a menekültügyi válaszintézkedésekhez nyújtott uniós támogatás az eddigiekhez hasonlóan kiegészíti a kétoldalú támogatási programokat. Alapvető fontosságú a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés és a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni küzdelem, a megfelelő jövedelemtámogatás nyújtása, a szociális védelemhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés a nemzeti keretek, például Jordánia nemzeti szociális védelmi stratégiája szerint, a fenntartható fejlődés és a növekedés előmozdítása, az emberi jogok védelme és a színvonalas szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítása.
Ezenkívül Jordánia folyamatosan példaértékű erőfeszítéseket tesz és meghatározó, kiegyensúlyozott szerepet játszik a béke és biztonság előmozdításában a Közel-Keleten, különösen a közel-keleti békefolyamatban. Emellett rendkívül értékesnek bizonyult Jordánia közreműködése a szélsőségesség és a terrorizmus megelőzésében és leküzdésében. Jordánia stabilizációban betöltött vezető szerepére további példa, hogy az EU-val együtt látja el az Unió a Mediterrán Térségért (a továbbiakban: UMT) társelnökségét, amelynek keretében szorgalmazza a térséget érintő különféle válságok politikai úton történő megoldását, a regionális integrációt és fejlesztést, valamint a fenntartható, környezetbarát, alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó és erőforrás-hatékony gazdaságok kialakítását.
Jordánia és az EU továbbra is a migráció minden területén szerepet vállal átfogó, kölcsönösen előnyös és egyedi partnerségük révén és a mobilitási partnerségben, amely egységes keretet biztosít a migráció, a mobilitás és a biztonság terén végrehajtott intézkedésekhez, a határigazgatási kérdések megoldásához, az irreguláris migráció megelőzéséhez és a nemzetközi védelemhez (5).
A partnerségi prioritások a közös érdekű területeken, köztük a reformok folyamatos végrehajtásának előmozdítására irányuló cél tekintetében közösen elért eredményeken is alapulnak, ezáltal hozzájárulnak Jordánia makrogazdasági stabilitásához a felülvizsgált IMF-program prioritásaival összhangban és a Covid19-világjárvány hatásainak figyelembevételével. Emellett a „Segítségnyújtás Szíriának és a térségnek” című 2016-os londoni konferenciára is építenek, csakúgy, mint a Jordánia és a konferencia házigazdái által tett kötelezettségvállalásokra, amelyek célja, hogy a folytatódó humanitárius segítségnyújtás és a befogadó közösségeknek biztosított megfelelő támogatás mellett megőrizzék Jordánia fejlődés terén tett előrelépéseit. Az ezt követően a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” témakörben tartott öt brüsszeli konferencia megújította és megerősítette a nemzetközi közösség politikai, humanitárius és pénzügyi kötelezettségvállalását a szíriai nép, a környező országok és a konfliktus által leginkább érintett közösségek támogatása iránt, és áttekintést nyújtott az ott tett kötelezettségvállalások és ígéretek teljesítése terén a kormányok, a donor országok és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által elért haladásról. Tekintettel a szír menekültek és a kiszolgáltatott befogadó közösségek változatlanul szélsőségesen kiszolgáltatott és a Covid19-világjárvány által tovább súlyosbított helyzetére az EU és Jordánia ismételten megerősíti elkötelezettségét a Jordániában tartózkodó összes menekült megsegítése és hatékony védelme iránt. Fontos tovább javítani a szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket, gondoskodni az emberi jogaik tiszteletben tartásáról, valamint folytatni az önellátó képességük fejlesztésével kapcsolatos munkát és a Jordánia gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulásuk lehetőségeinek megteremtését. A – többek között Szíriából érkező – menekültek támogatása keretében az EU és Jordánia kiszolgáltatottságon alapuló megközelítést alkalmaz, kellő figyelmet fordítva a kiszolgáltatott befogadó közösségek helyzetére.
Az EU továbbra is elkötelezett a – többek között Jordániában tartózkodó – palesztin menekültek folyamatos megsegítése és védelme iránt. E tekintetben az EU és Jordánia kiemelte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (a továbbiakban: UNRWA) a vonatkozó ENSZ-határozatokban rögzített ENSZ-megbízatása szerint nélkülözhetetlen szerepet tölt be a térség biztonsága és stabilitása szempontjából, továbbá elkötelezettségét fejezte ki az UNRWA politikai és pénzügyi támogatásának folytatása iránt. Elismerik, hogy az UNRWA változatlanul fontos szerepet tölt be, és vállalják, hogy támogatják a megbízatásának a működési területein történő teljesítésében, valamint az általa a nagyobb átláthatóság, az elszámoltathatóság és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében indított gazdálkodási és irányítási reformok végrehajtásában, a donorközösségben pedig szorgalmazzák a fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb finanszírozást és a méltányos tehermegosztást.
PRIORITÁSOK
A partnerségi prioritások a közös érdekeket tükrözik, és azokra a területekre összpontosítanak, ahol az EU és Jordánia közötti együttműködés kölcsönös előnyökkel jár. Az EU és Jordánia a közös közleménnyel és tanácsi következtetésekkel összhangban elkötelezett aziránt, hogy fokozza az együttműködést különféle intézkedések tekintetében a következő főbb szakpolitikai területeken: a reziliencia erősítése és a világgazdaságban való összekapcsolódás/részvétel fokozása, a jólét megteremtése, valamint a zöld és digitális kettős átállás lehetőségeinek megragadása; humán fejlődés, jó kormányzás, jogállamiság és emberi jogok; béke és biztonság; migráció és mobilitás; éghajlat-politikai fellépés, energetika és környezetvédelem.
A fentiek alapján három prioritás határozható meg a 2021–2027 közötti időszakra:
Az EU és Jordánia törekszik a regionális stabilitás és a biztonság – ezen belül a terrorizmus elleni küzdelem – terén folytatott együttműködés megerősítésére. Az EU és Jordánia egymás stabil kül- és biztonságpolitikai partnerei. A stratégiai és operatív együttműködés változatlanul folytatódik kétoldalú formában, multilaterális fórumokon és regionális szinten is, többek között az UMT EU és Jordánia által ellátott társelnöksége keretében, kihasználva az EU és a déli szomszédság külügyminiszterei között javasolt éves találkozókat és az esetleges ágazati miniszteri találkozókat. Az EU és Jordánia kölcsönös érdeke a béke és a stabilitás előmozdítása regionális és világszinten egyaránt, többek között azáltal, hogy a nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai szerint együttműködnek a közel-keleti békefolyamat keretében, támogatva a szíriai politikai átmenetet és békeépítést a 2254. sz. ENSZ BT-határozat alapján. Az EU és Jordánia is arra törekszik, hogy a toleráns társadalom modelljévé váljon, ami ugyancsak indokolja a külpolitika terén folytatott együttműködés szorosabbra fűzését.
A partnerség a kormányzati prioritások, a vezetői indikatív fejlesztési program, a „Jordánia 2025 – Nemzeti jövőkép és stratégia”, valamint az ágazati politikák és stratégiák szerint a gazdasági helyreállítás és stabilitás, a környezetbarát, digitális, inkluzív és tudásalapú növekedés, a színvonalas oktatás és a fiatalokat kiemelten célzó, tisztességes munkahelyteremtés előmozdítására összpontosít. A támogatás célja Jordánia rezilienciájának fokozása, hogy az ország meg tudjon birkózni a szíriai válság és a regionális instabilitás hatásaival, valamint a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi következményeivel, miközben kihasználja a kínálkozó lehetőségeket, hogy a helyreállítás után megerősödve kerüljön ki a válságból.
Az EU és Jordánia fejleszti együttműködését az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás kezelése terén azzal, hogy közös erőfeszítéseket tesz a zöld növekedés és a klímasemlegességre való energetikai átállás előmozdítása érdekében, igazodva Jordánia energiaágazati stratégiájához (2020–2030), összhangban Jordánia nemzetileg meghatározott hozzájárulásával és nemzeti alkalmazkodási tervével. A Jordánia és az EU közötti társulási megállapodás alapján létrehozott szabadkereskedelmi térséggel támogatott, erős, inkluzív, környezetbarát és összekapcsolt jordániai gazdaság, az egyszerűsített származási szabályrendszer, valamint (az üzleti környezet megreformálása nyomán kialakuló) kedvezőbb beruházási környezet és a vállalkozók – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – finanszírozási eszközökhöz való hozzáférése többek között a közszféra és a magánszektor közötti párbeszéd előmozdítása és a magánszektorral való közvetlenebb együttműködés révén erőteljes ösztönzőként hat majd a tisztességes munkahelyteremtésre. Az innováció által vezérelt növekedés és a tudásmegosztás támogatása még nagyobb lendületet ad majd a gazdaság korszerűsítésének, ökologizálásának és diverzifikálásának. A fenntartható, intelligens és reziliens közlekedési összekapcsoltság (ideértve az EU–Jordánia légiközlekedési megállapodást is) és a 2015–2030 közötti időszakra vonatkozó, hosszú távú nemzeti közlekedési stratégia szintén hozzájárul a regionális és gazdasági integrációhoz.
Kiemelt figyelem irányul majd a fiatalok és a nők foglalkoztathatóságának és gazdaságban való szerepvállalásának növelésére. Szintén figyelmet kap a fenntartható gazdasági lehetőségek és a gazdasági esélyegyenlőség megteremtése többek között színvonalas oktatás és szakképzés, valamint megfelelő közforgalmú személyszállítási szolgáltatások nyújtása révén, továbbá a vállalkozói és innovációs kultúra, valamint a környezetbarát, körforgásos és digitális gazdaság kialakítása. Érdemes fontolóra venni kulturális – többek között a kulturális és kreatív ágazat fejlesztésére irányuló – kezdeményezések indítását, hiszen ezek jelentős mértékben hozzájárulnak a kultúrák közötti párbeszéd és a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdításához.
A társulási megállapodás maradéktalan érvényesítésével és a meglévő kereskedelmi és beruházási kapcsolatok megerősítésére irányuló közös munkával Jordánia uniós piaci integrációja is fokozható, és új kereskedelmi, beruházási és fejlesztési lehetőségek teremthetők. A kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló közleménnyel (6) összhangban az EU új fenntartható beruházási kezdeményezésre tesz majd javaslatot a déli szomszédságban és Afrikában lévő érdekelt felek számára.
A partnerség a Jordánia által a jó kormányzás, a jogállamiság, a demokratikus reformok és az emberi jogok, köztük a szociális és munkavállalói jogok megerősítése érdekében tett erőfeszítések és kötelezettségvállalás támogatására összpontosít. A nemzetközi, regionális és nemzeti jogszabályokban rögzített emberi jogok és alapvető szabadságok közös értékek. A demokratikus elvek és az emberi jogok tiszteletben tartása az EU és Jordánia kapcsolatának, valamint Jordánia fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének és stabilitásának egyaránt meghatározó eleme.
A migráció és a mobilitás terén az Európai Bizottság migrációs és menekültügyi paktumról szóló közleményére (7) és Jordánia jogszabályaira figyelemmel átfogó prioritást jelent a mobilitási partnerség különböző elemeinek hatékony végrehajtásával kapcsolatos haladás, amely annak biztosítását is elősegítené, hogy a személyek jogszerűen és könnyebben mozoghassanak Jordánia és az EU között, egyebek mellett az idegenforgalom fejlesztése, az oktatási csereprogramok lebonyolításának megkönnyítése és a külföldön élő jordániai közösségekkel való kapcsolattartás céljából. Az átfogó és fenntartható migrációs és menekültügyi megközelítés, ezen belül az EU és a tagállamok hatáskörével összhangban folytatott visszatérési együttműködés az EU és Jordánia számára kölcsönösen előnyösnek bizonyulhat.
1. A REGIONÁLIS STABILITÁS ÉS A BIZTONSÁG TERÉN FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGERŐSÍTÉSE, BELEÉRTVE A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELMET IS
Az EU elismeri a Jordánia által e téren tett valamennyi erőfeszítést. Az EU-nak és Jordániának szorosan együttműködve kell kezelnie a regionális instabilitást, beleértve a Dáis és más terrorista csoportok jelentette biztonsági fenyegetést. E tekintetben az EU elkötelezetten segíti Jordániát a stabilizálásra és külső határainak biztosítására tett erőfeszítéseiben. A 2015. évi 2254 sz. ENSZ BT-határozattal összhangban az EU és Jordánia is egyetért a szíriai válság tartós és fenntartható megoldásának szükségességével. Folytatni kell a szíriai helyzet rendezésével kapcsolatos munkát a megfelelő nemzetközi fórumokon, csakúgy, mint az EU és Jordánia közötti biztonsági/terrorizmusellenes ütemtervvel kapcsolatos együttműködést, kiemelt hangsúlyt fektetve a közös projektekre és az információmegosztásra.
Az EU-nak és Jordániának más konfliktusok, köztük a közel-keleti békefolyamat kapcsán is meg kell erősítenie „hídépítő szerepét” . Az EU elismeri, hogy Jordánia nélkülözhetetlen, konstruktív szerepet tölt be a térség stabilitásában, és ismételten kiemeli, hogy fontos a jeruzsálemi szent helyek történelmi status quójának megőrzése, többek között a Hásimita gondnokságra tekintettel. Az EU és Jordánia továbbra is szorosan együttműködik az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldás, nemzetközileg elfogadott paraméterek és nemzetközi jog alapján történő, igazságos és átfogó rendezése érdekében. Az azonnali fellépést igénylő konfliktusokon túlmenően, az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében erősítik az együttműködést és a rezilienciát a katasztrófakockázat-kezelés és a polgári védelem terén, fokozzák az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciával kapcsolatos munkát, és beruházásokat hajtanak végre a megelőző intézkedések terén.
Az EU és Jordánia egymás partnerei a vallások, illetve kultúrák közötti párbeszéd ösztönzésében és megerősítésében globális és regionális szinten egyaránt – ez utóbbi tekintetében Jordánia vezető szerepet tölt be. Az EU és Jordánia együttműködik a béke, a demokrácia és a fenntartható fejlődés szempontjából fontos közvetítő szerepet betöltő, valamint a pozitív párbeszéd és a befogadás eszközének tekinthető kulturális örökség védelme és megóvása terén, keresi ennek módozatait, és erre irányuló fellépésekre tesz majd javaslatot.
A természeti erőforrásokhoz, különösen a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés szintén döntő jelentőségű a hosszú távú stabilitás szempontjából. Jordánia és az EU folytatja az együttműködést a vízkészlet-gazdálkodás hatékonyságának és fenntarthatóságának további növelése érdekében.
A terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség és a radikalizálódás megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet változatlanul kiemelt napirendi pontként kell kezelni. E tekintetben, és a rendes politikai és tematikus párbeszédet kiegészítve, az EU és Jordánia fokozni fogja az e kihívásoknak a jogállamiság keretein belül, az emberi jogok és alapvető szabadságok maradéktalan tiszteletben tartásával történő kezelésével kapcsolatos együttműködést és információmegosztást. Az EU és Jordánia többek között kölcsönösen elfogadott oktatási programok keretében, valamint a jordániai civil társadalom széles körű bevonása révén együttműködik a radikalizálódás, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség kiváltó okainak felszámolásában, figyelembe véve a társadalmi kohéziót, a nők és a fiatalok, valamint az oktatás fontos szerepét.
Az EU és Jordánia emellett létrehozta Jordánia uniós válságkezelési műveletekben való közreműködésének keretét, amely újabb példája a biztonsági kérdésekben való szoros együttműködésnek, amelyre építeni lehet.
2. A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI STABILITÁS, A KÖRNYEZETBARÁT, DIGITÁLIS, INKLUZÍV ÉS TUDÁSALAPÚ NÖVEKEDÉS, A SZÍNVONALAS OKTATÁS ÉS A TISZTESSÉGES MUNKAHELYTEREMTÉS ELŐMOZDÍTÁSA
A szíriai válság és a menekültek ebből adódó tartós jelenléte erősen rányomta bélyegét Jordánia gazdasági helyzetére, szűkös természeti erőforrásaira és az alapszolgáltatások biztosítására, ezáltal súlyosbítva a már egyébként is nehéz gazdasági helyzetet. A Covid19-világjárvány jelentősen súlyosbította a társadalmi-gazdasági nehézségeket, kiszolgáltatottságot és egyenlőtlenséget. Ebből a megfontolásból a Felek továbbfejlesztik és folytatják a gazdasági párbeszédet, a reformokat és a makrogazdasági ügyekben való együttműködést, ezáltal előmozdítva a megalapozott makrogazdasági és strukturális szakpolitikák kialakítását, amelyek erősítik a fenntartható és inkluzív növekedési potenciált, fokozzák a jordániai gazdaság gazdasági sokkhatásokkal szembeni rezilienciáját, és javítják az államháztartás fenntarthatóságát, együttműködve a multilaterális és bilaterális donorokkal. Folytatni kell a makrogazdasági stabilitás megőrzését célzó intézkedéseket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felülvizsgált programja, a Jordánia által a 2019-es londoni konferencia után a nemzetközi közösség felé tett kötelezettségvállalások és Jordánia reformmátrixa keretében. Az EU az általa nyújtott együttműködési támogatás és jelentős makroszintű pénzügyi támogatás révén fenntartja ezeket az erőfeszítéseket.
A rendezett fiskális és költségvetési gazdálkodás mellett a jordániai közszféra reformja tekintetében is folytatódik az együttműködés, hogy javítsák az államháztartási gazdálkodást, és megerősítsék a közszféra átfogó hatékonyságát és szolgáltatásnyújtási kapacitását.
A Jordánia előtt álló főbb társadalmi-gazdasági kihívások közé tartozik – többek között az elhúzódó regionális válságok következtében – a munkavállalás terén tapasztalható egyenlőtlenség, a csekély gazdasági növekedés, a magas munkanélküliség és a növekvő adósság. Ezek a problémák tisztességes munkahelyteremtéssel, a vállalkozás és az innováció támogatásával (különösen a környezetbarát, digitális és szociális gazdaságban), készségfejlesztéssel és képesítések megszerzésével (a célirányos képzés, oktatás és kutatás megerősítése révén), valamint célzott és átfogó szociális védelmi rendszer kialakításával küzdhetők le. A partnerségi prioritások az alábbi szakpolitikai eszközök alkalmazásával igyekeznek kezelni ezt a kérdést: kereskedelem; vállalkozásfejlesztés; oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás; fokozott mobilitás. Mindezek az eszközök egyúttal az összes társadalmi réteg gazdasági önrendelkezésének és szerepvállalásának megerősítését is célozzák.
a) |
A fejlesztési célú kereskedelem a partnerségi prioritások egyik kulcseleme. Az EU-ba irányuló kivitel egyszerűsített származási szabályrendszernek és az azt kísérő intézkedéseknek köszönhető bővülésével összefüggő munkahelyteremtés előnyös lesz Jordánia számára. Az EU és Jordánia közösen meghatározza a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatok korszerűsítésének előmozdítására alkalmas megközelítéseket. Ezenkívül az EU és Jordánia a kétoldalú és gazdasági kapcsolatai erősítése érdekében a kkv-k, a fejlesztés, a technológia és a know-how terén is együttműködést folytat. |
b) |
Az EU és Jordánia ezzel egyidejűleg a jogharmonizáció ösztönzése érdekében folytatja a párbeszédet például az állat- és növényegészségügyi intézkedések, a kereskedelem technikai akadályai és a szolgáltatások területén, hogy megkönnyítse a kereskedelmet, és növelje Jordánia vonzerejét a beruházás szempontjából. Ezenkívül a fogyasztók egészségének és biztonságának fokozott védelme érdekében az EU Jordániával együttműködve támogatja majd hatékony termékbiztonsági keretek kialakítását a nemzetközi normákkal összhangban, elkerülve a nem tarifális akadályokat. |
c) |
Az EU és Jordánia rangsorolja és megsokszorozza erőfeszítéseit az alábbiak érdekében: az üzleti környezet fejlesztése és beruházások bevonzása, különös tekintettel az alacsony kibocsátású, reziliens és körforgásos gazdaságra való áttérést támogató beruházásokra; a magánszektor termelékenységének és versenyképességének támogatása, valamint a vállalkozás ösztönzése (többek között jogi, szabályozási és közigazgatási reform, ezen belül a versenypolitika és támogatás-ellenőrzési szabályok, a vállalkozásoknak történő hitelezés, valamint a digitális transzformáció és a zöld átállás lehető legnagyobb mértékű kiaknázása révén); a jordániai munkaerőpiacon felmerülő, valamint a környezetbarát, digitális és szociális gazdaság kialakításával összefüggő szükségleteknek megfelelő tudás- és készségbázis megteremtése. A fentiekben leírtak szerint új fenntartható beruházási kezdeményezéssel elősegíthető ezeknek a célkitűzéseknek az elérése. Az EU és Jordánia emellett annak érdekében is együttműködik, hogy megerősítse a tudásalapú ágazatokat, ami a tisztességes munkahelyteremtés szempontjából nagy jelentőséggel bír különösen a fiatalok és a nők körében, továbbá támogassa és helyzetbe hozza a vállalkozásokat, kiváltképpen a Covid19-világjárvány által leginkább érintett gazdasági ágazatokban. |
d) |
Az oktatás szintén hatékony eszköze a társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdításának. Jordánia számára meghatározó lesz, hogy az EU-val együttműködve megvalósítsa ezt a prioritást a Jordániában élők érdekében, valamint a Covid19-világjárvánnyal és a tanulási hiányosságok áthidalásával összefüggő kihívások leküzdéséhez. Az EU és Jordánia az együttműködés vezérelvének tekinti a biztonságos és színvonalas közoktatáshoz való hozzáférést minden gyermek, az ifjúság és a fiatal felnőttek számára valamennyi szinten, így biztosítva, hogy mindenkinek lehetősége legyen tanulni, építeni saját jövőjét, és hozzájárulni a gazdasági növekedéshez és az ország fejlődéséhez. A munkaerőpiaci kereslethez igazodó szakképzés és oktatás kiemelt figyelmet érdemel, ahogy a felsőoktatás és az egész életen át tartó tanulás is. |
Az EU és Jordánia emellett a tudomány, a technológia és az innovációs stratégia terén is együttműködést folytat kétoldalúan és az Unió a Mediterrán Térségért keretében, többek között az éghajlatváltozásra, az egészségügyre, a megújuló energiaforrásokra és egyéb közös prioritásokra vonatkozó ütemtervek végrehajtásával.
Az EU és Jordánia támogatja az innovatív kutatást és a tudásalapú megoldásokat, és folytatja az együttműködést Jordánia energiaágazati stratégiájához (2020–2030) igazodva a megújuló energia, az energiahatékonyság, továbbá a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, ezen belül a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a fenntartható víz- és hulladékgazdálkodás, többek között a biztonságos ivóvíz tekintetében. Együttműködésük igazodik majd a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendhez és a Párizsi Megállapodáshoz, többek között az európai zöld megállapodással összefüggésben is, az éghajlatsemleges, reziliens és körforgásos gazdaságra való áttérés előmozdítására irányuló fellépés erősítése révén. A kutatás és innováció terén is folytatódik az együttműködés a Horizont Európa program, a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) és az UMT regionális kutatási és innovációs platformja keretében.
Az EU és Jordánia fórumot hoz létre a jövőbeli beruházási projektek meghatározására és előkészítésére Jordánia nemzeti prioritásaival összhangban, együttműködve a bilaterális és multilaterális donorokkal. Az EU többek között arra törekszik, hogy más donorokkal együttműködve támogassa Jordániát az Akaba–Ammán vízsótalanítási és -szállítási projekt kivitelezésére irányuló tervei végrehajtásában. Ez a nemzetstratégiai projekt az ország nélkülözhetetlen vízkészleteiben mutatkozó hiány enyhítésére irányul.
Az EU és Jordánia együttműködik majd az energetikai, a vízügyi, az élelmiszerügyi, az egészségügyi és az éghajlatváltozási prioritások közötti összhang biztosításában, a megvalósításuk előmozdításában, valamint a részvételi folyamatok regionális és nemzeti szintű kialakításában.
3. A JÓ KORMÁNYZÁSNAK, A JOGÁLLAMISÁGNAK, A DEMOKRATIKUS REFORMOKNAK ÉS AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁNAK ERŐSÍTÉSE
Tekintettel arra, hogy Jordánia határozottan elkötelezett a politikai rendszer korszerűsítésével foglalkozó királyi bizottság által gondozott reformfolyamat folytatása iránt, az EU és Jordánia változatlanul együttműködik a jordániai demokratikus és igazságszolgáltatási rendszernek, a jogállamiságnak, a nemek közötti egyenlőségnek, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmének megerősítése céljából. Az EU és Jordánia támogatni fogja a hátrányos megkülönböztetés minden formájának leküzdésére irányuló intézkedéseket és a hatékonyan működő, kiépült civil társadalom valamennyi aspektusát, egyebek mellett az élénk civil társadalmi élet kialakulását ösztönző, jogilag szabályozott munkakörnyezet és működési tér létrehozásával.
Az együttműködés középpontjában az átfogó és inkluzív reformok végrehajtása, az igazságszolgáltatás eredményességének, hatékonyságának és függetlenségének további erősítése, valamint a mindenkit egyenlően megillető, igazságszolgáltatáshoz való jog áll, a nemzetközileg elfogadott normákkal összhangban. A vonatkozó nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás és azok végrehajtása, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló nemzetközi megállapodás létrejöttéért végzett munka révén kiterjed majd a polgári és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre is. Az együttműködés emellett a választási eljárásra (beleértve az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásai nyomán hozott intézkedéseket), a nemek közötti egyenlőség, ezen belül a nemi alapú erőszak elleni küzdelem, továbbá a nők és a fiatalok érdemi politikai részvételének támogatására, valamint a nők politikai és közéleti szerepvállalásának előmozdítására összpontosít. A gazdasági, szociális és kulturális jogok, az állampolgári ismeretek oktatása, a politikai pártrendszernek, valamint a parlament felügyeleti és jogalkotói szerepének megerősítése, a helyi és az országos politika közötti kapcsolatok, az érdemi szociális párbeszéd, a decentralizációs folyamat, a tömegtájékoztatás sokszínűsége és függetlensége, az átláthatóság, ezen belül a pénzügyi átláthatóság, továbbá az elszámoltathatóság, valamint a korrupció elleni küzdelem szintén az EU és Jordánia közötti együttműködés részét fogja képezni.
Az EU és Jordánia a továbbiakban is rendszeres párbeszédet folytat a demokrácia és a jó kormányzás, az igazságszolgáltatás, a jogállamiság és az emberi jogok helyzetéről. A párbeszéd Jordánia nemzetközi, regionális és nemzeti eredményeire és kötelezettségvállalásaira fog épülni. A Felek közös megegyezéssel a civil társadalmat is felkérhetik a párbeszédben való részvételre.
Kimondottan az emberi jogokat illetően rendszeres párbeszéd zajlik majd többek között a következő kérdésekről: a véleménynyilvánítás minden formájának szabadsága; az egyesülés szabadsága a civil társadalom és a szociális partnerek, például a szakszervezetek és a kereskedelmi kamarák számára, többek között a munkakörnyezet tekintetében; a nők jogai és a nők politikai, gazdasági és közéleti szerepvállalásának ösztönzése, valamint a gyermekek jogai. Az elszámoltatható, átlátható, hatékony és inkluzív közigazgatás elengedhetetlen e célkitűzések megvalósításához, valamint a jordániai demokrácia és jó kormányzás, illetve a csalás és a korrupció elleni küzdelem további előmozdításához és megerősítéséhez, egyebek mellett az Európai Csalás Elleni Hivatallal és az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és eredményes együttműködés révén.
A párbeszéd keretében megfelelő módon figyelembe fogják venni Jordánia multilaterális szintű, meglévő kötelezettségvállalásait. A párbeszéd emellett a gazdasági, szociális és kulturális jogokra – például az oktatáshoz és a munkavállaláshoz való jogra – is kiterjed. A párbeszéd keretében kiemelt figyelmet fordítanak majd a partnerségi prioritásokban meghatározott területekre.
A személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása érdekében az EU továbbra is közreműködik az uniós és nemzetközi adatvédelmi normák további átültetésének előmozdításában. Jordániának újabb gyakorlati intézkedésekkel kell gondoskodnia a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartásáról a közszférában és a magánszektorban egyaránt, a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás terén is.
VÁLASZ A SZÍRIAI VÁLSÁGRA
A 2015. évi 2254 sz. ENSZ BT-határozattal összhangban az EU és Jordánia továbbra is együttműködik, hogy tartós és fenntartható megoldást találjon a szíriai válságra, mivel ezáltal lehetővé válhat a menekültek önkéntes, biztonságos és méltóságteljes hazatérése. Változatlanul törekednek arra, hogy a menekültek és a kiszolgáltatott befogadó közösségek védelemhez, megélhetéshez és szolgáltatásokhoz juthassanak, ennek érdekében az alábbi intézkedéseket hozzák:
— |
továbbra is megkönnyítik a közigazgatási jogállás megszerzését a menekültek számára, és gondoskodnak a hatékony védelemről, az alapszolgáltatásokhoz való hozzájutásról, valamint az alapvető emberi és törvényes jogok tiszteletben tartásáról, |
— |
fokozzák az alapvető szolgáltatások, köztük a szociális ellátás, a szennyvízszolgáltatások, az egészségügyi ellátás, ezen belül a mentálhigiénés és pszichoszociális támogatás, továbbá az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás hozzáférhetőségét és színvonalát, |
— |
javítják a megélhetést és az önellátó képességet azzal, hogy lehetőségeket teremtenek a Jordánia gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulásra, egyebek mellett a következő módon: az üzleti környezet fejlesztése és a munkaerőpiaci feltételek javítása; a készségek és a piaci szükségletek összehangolását célzó szakpolitikák támogatása; az oktatásba való bejutás megkönnyítése; a munkalehetőségek hozzáférhetőségének javítása és bővítése, többek között az otthoni vállalkozási és munkavállalási engedélyek támogatása révén; valamint a fiatalok és a nők gazdasági szerepvállalásának és részvételének megerősítése, |
— |
egyebek mellett a Jordániára vonatkozó származási szabályrendszer eredményes végrehajtása révén fellendítik az uniós piacra irányuló kivitelt, hogy élénkítsék a jordániai polgárok és a szíriai menekültek számára egyaránt előnyös beruházásokat és munkahelyteremtést. |
A PÁRBESZÉD ÉS A KÖLCSÖNÖS EGYÜTTMŰKÖDÉS MECHANIZMUSAI
Az EU és Jordánia közötti kapcsolat általános keretét a 2002-től hatályos társulási megállapodás, illetve a 2010-ben elért kiemelt státusz adja. A társulási megállapodás végrehajtásának észszerűsítése sikeresen megvalósult az albizottságok partnerségi prioritásokhoz igazodó tematikus párbeszédek szerinti átszervezése és a politikai párbeszédek kiegészítése révén.
A földközi-tengeri térségre vonatkozó programmal és a tanácsi következtetésekkel összefüggésben az EU és Jordánia 2024-ben félidős felülvizsgálatot tervez végezni, hogy értékeljék az általuk elfogadandó partnerségi prioritások hatását, és szükség esetén kiigazítsák őket.
Emellett a szíriai menekültügyi válságra válaszul nyújtott uniós támogatás teljesítésének előmozdítása érdekében az e prioritások alapján tett kölcsönös kötelezettségvállalásokat is rendszeresen felül kell vizsgálni az EU és Jordánia közötti kétoldalú együttműködés, valamint más releváns párbeszédek és találkozók keretében, továbbá a brüsszeli konferenciák folyományaként.
A fokozott európai szomszédságpolitikai felelősségvállalás elvének megfelelően az EU a tagállamokkal szorosan együttműködve koordinációs mechanizmusokban vesz részt központi és helyi szinten Jordánia kormányával, valamint más partnerekkel, köztük a civil társadalommal és a magánszektor szereplőivel.
A partnerségi prioritásokban felvázolt törekvéseknek megfelelően az EU elkötelezett amellett, hogy továbbra is pénzügyi támogatást nyújtson, és a nemzetközi közösségen belül együttműködést folytasson Jordánia megsegítésére, Jordánia pedig vállalja, hogy folytatja reformprogramja végrehajtását, amelynek döntő jelentősége lesz a partnerség közös sikerében.
(1) EUCO 22/20, 2020. december 11.
(2) JOIN(2021) 2 final.
(3) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7931-2021-INIT/hu/pdf
(4) SWD(2021) 23 final.
(5) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10055-2014-REV-3/hu/pdf
(6) COMM(2021) 66 final, 2021.2.18.
(7) COMM(2020) 609 final, 2020.9.23.